Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 4029 Debrecen, Monti ezredes utca 7. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 4029 Debrecen, Monti ezredes utca 7.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tartalomjegyzék

Bevezetés .............................................................................................................................................. 4 1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága .......... 5 1.1.

Az SZMSZ célja ................................................................................................................. 5

1.2.

Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága................................................... 5

2. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet azonosító adatai, jogállása, tevékenységi köre, gazdálkodása ....................................................................................................................................... 5 2.1.

Az intézet azonosító adatai ................................................................................................ 5

2.2.

Az SZMSZ jogszabályi alapjai.......................................................................................... 7

2.3.

Az intézet tevékenységi köre, feladatai ............................................................................ 8

2.4.

Az intézmény gazdálkodása ............................................................................................ 11

3.

Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti ábra ................................................................... 12

4.

Vezetési szerkezet ....................................................................................................................... 12

5.

Feladat- és hatáskörök .............................................................................................................. 13 5.1.

Az igazgató ........................................................................................................................ 13

5.2. Szakmai feladatokat végzők ............................................................................................ 15 5.2.1. Pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő ........................................................................ 15 5.2.2. Pedagógiai szakértő/előadó könyvtáros ......................................................................... 16 5.3. A feladatellátást támogató dolgozók .............................................................................. 17 5.3.1. Ügyviteli alkalmazott ..................................................................................................... 17 5.3.2. Oktatástechnikus ............................................................................................................ 17 6.

Az intézet működési rendje........................................................................................................ 18 6.1.

Az intézmény működésének általános elvei ................................................................... 18

6.2.

A szolgáltatások szervezésének általános elvei .............................................................. 18

6.3.

Az intézményi munka folyamatosságának biztosítása .................................................. 19

6.4. Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei ............................................................ 19 6.4.1. A munkakörtől független jogosultság ............................................................................ 19 6.4.2. Az intézmény dolgozójának kötelességei ...................................................................... 19 6.4.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség .......................................................................... 20 6.5. A munkavégzés szabályai ................................................................................................ 20 6.5.1. A munkába érkezés és az onnan való távozás rendje, a kiküldetés ............................... 21 6.5.2. Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele ........................................................... 21 6.5.3. Túlmunka elrendelése .................................................................................................... 21 6.5.4. A munkatársakat megillető szabadság ........................................................................... 21 6.6. Munkarend ....................................................................................................................... 21 6.6.1. A szakalkalmazottak munkarendje ................................................................................ 21 6.6.2. Nem szakalkalmazottak munkarendje ........................................................................... 22 6.7.

Az intézményben való tartózkodás rendje, nyitva tartás ............................................. 22

2

6.8.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ............................................................. 22

6.9.

Kártérítési felelősség ........................................................................................................ 22

6.10. Az egészségügyi ellátás rendje ........................................................................................ 22 7.

Közalkalmazottak érdekképviselete .......................................................................................... 23

8.

Az értekezletek, mint a belső kommunikáció szervezeti formái ............................................... 23 8.1.

Szakalkalmazotti, alkalmazotti értekezlet ..................................................................... 23

8.2.

Munkaértekezlet............................................................................................................... 24

8.3.

Értékelő megbeszélés ....................................................................................................... 24

8.4.

Kapcsolattartás a szaktanácsadókkal, szaktanácsadói értekezlet ............................... 24

A külső kapcsolatok rendszere, formái..................................................................................... 24

9. 10.

Szaktanácsadók foglalkoztatása ........................................................................................... 26

11.

Vezetői belső ellenőrzések rendje.......................................................................................... 28

11.1. Az ellenőrzés célja ............................................................................................................ 28 11.2. Az ellenőrzés gyakorisága, módszerei ............................................................................ 28 11.3. Az intézet vezetői ellenőrzési rendszere ......................................................................... 29 12.

Intézeti védő, óvó előírások ................................................................................................... 29

13.

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ................ 29

14.

Záró rendelkezések ................................................................................................................ 31

14.1. A SZMSZ hatálybalépése ................................................................................................ 31 14.2. A SZMSZ felülvizsgálata ................................................................................................. 31 Mellékletek: 1. számú melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Adatkezelési Szabályzata........... 33 2. számú melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakkönyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata.................................................................................................. 40 3. számú melléklet: Munkaköri leírás minták................................................................................. 52 4. számú melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Iratkezelési Szabályzata ............ 70

3

Bevezetés A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet története: 1972-től alakultak meg a továbbképzési intézetek, ekkor jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet, majd 1985-ben a Pedagógiai Intézet. 1993-tól megkezdődött a szaktanácsadói hálózat újraszervezése; a belső munkatársak oktatásinevelési szakterületenként, szolgáltatási területenként szerveződtek, a szervezeti struktúra jelentősen leegyszerűsödött. A szolgáltatások egy részének igény szerinti ellátása, a rendszeres igényfelmérés 1995-ben kezdődött. 2002-től az intézet – ellátott feladatainak megfelelően – többcélú intézmény lett, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó néven. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2007. június 29-én a Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Központ feladatainak átvételével átszervezte a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadót, ekkor kapta a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet nevet. 2013. április 1-jétől a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központtól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át az intézet a fenntartói jogát, szervezeti felépítésének és feladatainak változatlanul hagyása mellett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a hatályban lévő szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013 (II. 26.) EMMI rendeletének való megfelelés céljából a Nemzeti köznevelési törvény 83. §. (2) bekezdés a) pontja alapján a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet átszervezésre került. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményből kiváltak a Pedagógiai Szakszolgálati Intézményegységek és beolvadtak a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat intézménybe. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátása – a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (1), (2) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (4) bekezdésében leírtakra, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat

ellátó

intézményekről

és

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben foglaltakra – a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet feladata.

4

1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága

1.1.

Az SZMSZ célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a Hajdú-Bihar

Megyei Pedagógiai Intézet szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

1.2.

Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya, nyilvánossága Az SZMSZ-t az intézmény szakalkalmazotti értekezlete jogosult elfogadni, a fenntartó egyetérté-

se abban az esetben szükséges, ha a szabályzatban foglaltak többletkötelezettséget tartalmaznak.

A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szabályzat betartása azokra is vonatkozik, akik munkakapcsolatba kerülnek az intézettel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg igénybe veszik belső szolgáltatásait, használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglaltak betartása az alkalmazotti kör közös érdeke, ezért a benne foglaltak vétkes megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató fegyelmi intézkedést kezdeményezhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat az igazgató jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az intézményi SZMSZ nyilvános. Az intézet honlapján megtekinthető, kinyomtatott formában megtalálható a pedagógiai tájékoztatás, szaktanácsadás feladatköröket ellátó irodákban és a pedagógiai szakkönyvtárban.

2.

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet azonosító adatai, jogállása, tevékenységi köre, gazdálkodása

2.1.

Az intézet azonosító adatai

Hivatalos neve:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet

Székhelye:

4029 Debrecen, Monti ezredes utca 7.

Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye:

1054 Budapest

5

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

Típusa:

pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény

OM azonosító:

102 310

Köznevelési és egyéb alapfeladata:

pedagógiai-szakmai szolgáltatás 

pedagógiai értékelés



szaktanácsadás, tantárgygondozás



pedagógiai tájékoztatás



tanügy-igazgatási szolgáltatás



pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzés-ének segítése, szervezése



tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása



tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: Helyrajzi szám:

6850

Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

Fenntartó jogköre:

vagyonkezelői jog

Az intézet székhelye szerinti megye neve:

Hajdú-Bihar megye

Tankerület megnevezése:

KLIK Debreceni Tankerülete

Szervezeti egység kód:

082026

Intézmény-akkreditációs lajstromszám:

AL-1311

Felnőttképzési nyilvántartási szám:

09-0185

Vállalkozási tevékenység:

nem folytathat

Az intézmény működési területe:

Hajdú-Bihar megye

A működési terület a jogszabályok és a fenntartó rendelkezései alapján, egyes tevékenységi formákban, adott tevékenységekre vonatkozóan (pl. országos, regionális, nemzetközi kapcsolatok stb.) a fentieken túl is terjedhet.

6

Az intézmény bélyegzői:  körbélyegző: középen a Magyarország címere, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Debrecen felirat vesz körül  hosszú bélyegző: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. Tel./Fax: (52) 536-584 OM azonosító: 102 310, Szervezeti egység kód: 082026 felirat szerepel.

2.2.

Az SZMSZ jogszabályi alapjai  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2013. évi LXXVII. törvény a felnőttoktatásról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről  48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  az adott tanév rendjéről szóló EMMI rendelet

7

 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  Tartalmát meghatározzák továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzata és egyéb szabályzatai, a hatályos Elnöki utasítások, Intézetünk Szakmai Alapdokumentuma.

Az intézet tevékenységi köre, feladatai

2.3.

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására létesített köznevelési intézmény. Intézményünk állami fenntartásban, az oktatásért felelős miniszter, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szakmai irányításával látja el feladatát. Az intézet pedagógiai-szakmai szolgáltatással segíti a megyében a köznevelési intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet. Az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatai Szaktanácsadás, tantárgygondozás  nevelési és tantárgy-pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése  nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában  egyéni szakmai tanácsadás  a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése  az OFI irányításával a szaktanácsadói rendszer felállítása  szaktanácsadók munkájának koordinálása

8

Pedagógiai értékelés  pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggő mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére  feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása  a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása  a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása  a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások  pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése Pedagógiai tájékoztatás  nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása  nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése  a könyvtár-pedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttműködés az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal  önkormányzatok, intézményfenntartók köznevelési feladatainak ellátását szolgáló szakmai információk gyűjtése és terjesztése  nevelési, nevelési-oktatási intézmények vezetését, működését, belső életének fejlesztését szolgáló pedagógiai, szakmai információk, gyűjtése és terjesztése  pedagógiai és szakmai tájékoztató kiadványok gyűjtése és terjesztése  pedagógiai szakkönyvtár működtetése Tanügy-igazgatási szolgáltatás  közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében  a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás

9

 a miniszter, vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása  a fenntartók, az intézményvezetők és nevelőtestületek tájékoztatása és segítése a jogszabályok változásaiból adódó intézményi feladatok ellátásában  intézmények alapítása, átszervezése során szakmai segítség nyújtása  konzultációk szervezése tanügy-igazgatási, törvényességi kérdésekben fenntartók, intézmények, pedagógusok részére Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése és szervezése  pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok, tanfolyamok, tréningek szervezése  bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe  az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérletek, pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel  akkreditált továbbképzési programok és kompetenciafejlesztő tanfolyamok kidolgozása, szervezése és tartása Tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat  a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére  fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére  diákjogi tanácsadás megszervezése Tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek  tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében a versenykiírásban meghatározott feladatok ellátása, a versenyszervezővel kötött megállapodás alapján

10

Az Országos pedagógiai szakmai szolgáltatás keretén belül segíti  a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások és szaktanácsadói feladatok ellátását,  a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő szakmai szolgáltatói és szaktanácsadói feladatokat,  a pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,  a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló szaktanácsadást,  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai rendszer pedagógiai, módszertani tevékenység szaktanácsadói támogatását,  az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását.

2.4.

Az intézmény gazdálkodása A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet köznevelési intézmény, a Klebelsberg Intézmény-

fenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, működésének pénzügyi kereteit a fenntartó költségvetése tartalmazza. Gazdálkodási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Debreceni Tankerületén keresztül látja el. Az intézményvezető az intézetben felmerülő, a működést biztosító valamennyi dologi igényt a tankerület vezetőjéhez továbbítja. A fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközöket a tőle elvárható gondossággal kezeli a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. A gazdálkodással kapcsolatban az intézménynél jelentkező legfontosabb feladatok:  a zavartalan működéshez szükséges dologi feltételek időbeni megrendelése a fenntartótól,  szükség esetén a kapott dologi javak leltárba vétele, a felhasználó részére történő átadása,  szakmai teljesítés igazolása,  adatszolgáltatás a tankerület részére az éves költségvetés elkészítéséhez,  létszámnyilvántartás vezetése, állománytáblák folyamatos karbantartása, jelentése a tankerület felé,  a gazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások folyamatos vezetése, adatszolgáltatás teljesítése a tankerület számára,  a nyilvántartási és selejtezési feladatok előkészítése, bizonylatolása, az év végi leltárfelvételek elvégzése, közreműködés a leltárak összesítésében és kiértékelésében,  a gépek, berendezések üzemeltetéssel, működéssel kapcsolatos feltételek biztosítása. 11

3.

Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti ábra Igazgató

Közalkalmazotti képviselő

Oktatástechnikus

4.

Tanulótájékoztató – és tanácsadó szolgálat

Tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése

Tanügy-igazgatási szolgáltatás

Pedagógiai tájékoztatás

Szaktanácsadás, tantárgygondozás

Pedagógiai értékelés

Pedagógiai előadó, szakértő

Ügyviteli alkalmazott

Vezetési szerkezet Az intézményt egyszemélyi felelős igazgató vezeti, akit a fenntartó – nyilvános pályázat útján –

a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időtartamra bíz meg. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az intézet összetett feladatrendszeréből adódóan aktuális szakmai feladatra projektszervezetek jöhetnek létre. A projektcsoportok munkáját az intézet vezetője által megbízott felelős munkatársak, projektvezetők irányítják.

12

5.

Feladat- és hatáskörök

5.1.

Az igazgató  felel az intézet szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,  gyakorolja az egyéb munkáltatói, az utasítási és ellenőrzési jogokat az intézetben foglalkoztatottak felett,  az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére az intézet tevékenységéről,  dönt az intézet működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,  jóváhagyja az intézet alapdokumentumait: a Szervezeti és Működési Szabályzatot és az Éves munkatervet,  felelős az intézeti szabályzatok elkészítéséért,  képviseli az intézetet,  a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló intézetet, felelős a szakmai és adminisztratív feladatok ellátásáért,  elkészíti az intézetben foglalkoztatottak munkaköri leírását,  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához szükséges intézkedések megtételét – melyek intézkedési jogkörén kívül esnek,  a felügyeleti szerv kérésére adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, költségvetésének elkészítéséhez,  javaslattételi joggal rendelkezik a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – az intézetet, vagy annak dolgozóját érintő – kérdésekkel kapcsolatban,  szervezi és ellenőrzi az intézet feladatainak végrehajtását,  a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival,  pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében a 3/2013. (I. 18.) KLIKE utasítás alapján,  ellenőrzi a benyújtott és elnyert pályázatoknál a pályázatban vállalt tevékenységek maradéktalan megvalósítását,  vezeti, irányítja és ellenőrzi az intézet szakmai közösségének munkáját,  teljesítésigazolási jogkört gyakorol meghatározott ügyekben,

13

 felel a jogszabályban előírt határidők betartásáért,  teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egység vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást,  előkészíti az intézetben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait,  a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát az intézet közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. Jogkörei: Szakmai jogkörök:

 engedélyezési,  véleményezési,  előterjesztési,  ellenőrzési,  koordinációs. Vezetői jogkörök:

 engedélyezési,  véleményezési,  előterjesztési,  ellenőrzési,  aláírási,  döntési,  munkáltatói,  koordinációs,  kiadmányozási. A kiadmányozási jogkör Az intézményvezető kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,

14

 a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,  az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat (KLIK 1/2013. (I. 17.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről),  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket,  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn,  a közbenső intézkedéseket,  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Kötelezettségvállalás Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. Az intézményvezető szakmai feladatai ellátása és az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében kapcsolatot tart a tankerület munkatársaival. Az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, kibocsátott iratok és szabályza-

tok aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény képviselete Az intézményvezető képviseli az intézményt, képviseleti jogkörét esetenként átruházhatja valamely munkatársára. 

5.2.

Szakmai feladatokat végzők

5.2.1.

Pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő

Feladatköre:  Szervezi és koordinálja a szakterületét érintő tankerületi, önkormányzati, iskolai és óvodai megrendeléseket és az aktuális feladatokra szerveződő szakmai csoportok, műhelyek munkáját.

15

 Gyűjti, feldolgozza és közvetíti a szakterületéhez kapcsolódó szakmai információkat.  Szakterületére vonatkozóan szakmai elemzéseket, beszámolókat készít.  A képzési, továbbképzési feladatok megvalósításában közreműködik, illetve a saját szakterületén programokat alakít ki.  A pedagógiai értékelés feladatkörében méri és értékeli a nevelési-oktatási intézményben végzett munka eredményességét, segíti a helyi, a térségi és az országos köznevelési feladatellátás szervezését.  Szaktanácsadással segíti a pedagógiai módszerek megismerését és terjesztését.  Az igazgatási pedagógiai szolgáltatás keretében iskolaszerkezeti tanácsadást nyújt, információkat közvetít, segíti tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetését, igény szerint közreműködik óvodai nevelési program, iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében.  A tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálattal segíti a tanulókat, szülőket, pedagógusokat, diákönkormányzatokat jogaik megismerésében, érvényesítésében.  A tanulmányi versenyeket szervezi és összehangolja, ellátja a versenykiírásban meghatározott feladatokat.  Pedagógiai-szakmai tájékoztatókat, kiadványokat készít, közzétesz. Tanácskozásokat, pedagógiai napokat, szakmai ankétokat, fórumokat szervez. 5.2.2.

Pedagógiai szakértő/előadó könyvtáros

Feladatköre:  Szervezi a pedagógiai szakkönyvtár munkáját, biztosítja a rendeltetés szerinti működését, a működési rendben meghatározott napokon és időben a kölcsönzést, valamint az olvasószolgálatot.  Gyűjti és tárolja a szakmai információkat, tanügyi dokumentumokat, tanterveket, tankönyveket, segédleteket, ezekről rendszeres tájékoztatást nyújt, gondoskodik szakszerű használatba adásukról. Fejleszti a médiatárat, pedagógiai adatbankot épít.  Szervezi a könyvtár állománygyarapítási tevékenységét.  Segíti az iskolai könyvtári hálózatban működő könyvtárak munkáját, kapcsolatot tart a közművelődési könyvtárakkal.  A könyvtár tevékenységéről értékelést, beszámolót készít.  Könyvtári foglalkozásokat, tájékoztató előadásokat szervez.  Figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat.  A Hírmondót előkészíti, szerkeszti.

16

5.3.

A feladatellátást támogató dolgozók

5.3.1.

Ügyviteli alkalmazott

Feladatköre:  az intézmény munkaügyi teendőinek ellátása,  a KIR rendszerben történő feladatvégzés,  a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójától kapott egyéb gazdasági feladatok ellátása,  az intézet igazgatójának közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt az intézet költségvetési, pénzügyi, gazdasági feladataival összefüggő tevékenységek ellátása,  a szakmai feladatok ellátásához szükséges gazdasági előfeltételek biztosítását célzó valamennyi egyéb intézkedés megtétele,  az intézet igazgatója által jóváhagyott igények alapján a szükséges berendezések, felszerelések és egyéb eszközök megrendelése, beszerzése és kiadása,  nyilvántartja a megrendeléseket és szerződéseket,  leltározásában való részvétel,  az intézeti iktatás, hivatalos levelezés vezetése, az irattári anyagok szakszerű kezelése,  részvétel az intézmény napi munkájának szervezésében, lebonyolításában a vezető irányításával. A KIR Rendszerben történő feladatvégzést havi ütemterv alapján látja el az intézmény tekintetében az alábbiak szerint:  a távollétek jelentése,  a munkába járás költségtérítésének elszámolása. 5.3.2.

Oktatástechnikus

Feladatköre:  Az elektronikus levelezés napi rendszerességgel való figyelemmel kísérése, az információk továbbítása;  Az audiovizuális eszközök használatba adása (projekttorok, laptopok, aktív-tábla);  Az infokommunikációs eszközök aktuális szervizelésének, szakszerű használatának irányítása;

17

 Adatrögzítés, információgyűjtés, információtovábbítás, pályázatfigyelés, kiadványtördelés, képszerkesztés, rendszergazdai feladatok ellátása, honlap-szerkesztés;  Részvétel az intézmény napi munkájának szervezésében, lebonyolításában a vezető irányításával;  Kapcsolattartás az intézmény ügyfeleivel;  Számítógépes adatfeldolgozás. A dolgozók munkaköri feladatait, a dolgozók közötti munkamegosztást az adott munkakörre vonatkozó munkaköri leírás tartalmazza.

6.

Az intézet működési rendje

6.1.

Az intézmény működésének általános elvei  Szolgáltató-fejlesztő jellegű működés megvalósítása.  Rugalmas, az adott szakmai feladat jellegéhez és tartalmához igazodó működési, valamint szervezeti módok, formák kialakítása.  Közvetlen, sokoldalú és partneri viszonyon alapuló kapcsolatrendszer kiépítése a nevelésioktatási intézményekkel, intézményfenntartókkal és a szakmai szervezetekkel, képző intézményekkel.  Öntevékeny, kezdeményező és együttműködésre kész magatartás a feladatvégzésben.

6.2.

A szolgáltatások szervezésének általános elvei  Az intézeti kínálat és a megrendelői igény összhangjának megteremtése a szolgáltatások iránti igények rendszeres felmérése alapján.  A szolgáltatások teljesítésének és a közvetlen igénybevétel lehetőségeinek logisztikai és szakmai, szükség szerint helyszíni biztosítása a megrendelések rendszerének kialakításával, működtetésével, az erre irányuló tájékoztatás megszervezésével.  A szolgáltatások szervezését és fejlesztését segítő belső logisztikai, regisztrációs és értékelő rendszer működtetése valamennyi szolgáltatási területen.  Részvétel szolgáltatási tevékenységeink helyszíni végrehajtásában.

18

6.3.

Az intézményi munka folyamatosságának biztosítása Az intézmény fő feladatait, szakmai munkaprogramját az éves munkaterv rögzíti, melyet

szakmailag az OFI hagy jóvá. Az intézmény munkaterve a fenntartó (KLIK) jóváhagyásával válik érvényessé. Az egyes szakmai szolgáltatási területek részletes munkatervei az intézményi munkaterv részét képezik. A pedagógiai előadók és pedagógiai szakértők konkrét feladatokat tartalmazó egyéni ütemtervei és szakmai programjai naptári évhez, a szaktanácsadóké tanévhez igazodnak. Az intézeti tervező munkát az igényfelmérések és az aktuális köznevelési feladatok, illetve a fenntartó javaslatai alapozzák meg. Az intézet a munkatervben nem szereplő, de az év közben jelentkező szakmai szolgáltatások végzésére csak a fenntartóval való egyeztetés után, a pénzügyi fedezet megléte esetén vállalkozhat.

6.4.

Az intézmény dolgozóinak jogai és kötelességei

6.4.1.

A munkakörtől független jogosultság

Munkakörétől függetlenül, minden dolgozó jogosult a következőkre:  az intézet célkitűzéseit, terveit megismerni, ezek kialakításában és fejlesztésében közreműködni,  az eredményesebb munkavégzést kezdeményezni,  a hatáskörébe tartozó ügyekben dönteni, saját tevékenységét önállóan végezni,  a szolgáltatások és a pedagógiai tevékenység hatékonyságának fejlesztése érdekében munkatársaival és az érdekelt partnerekkel megfelelő együttműködést kialakítani,  a jogszabályban és az intézmény dokumentumaiban meghatározottak szerint munkájáról értékelést, elemzést kapni. 6.4.2.

Az intézmény dolgozójának kötelességei

Minden intézeti dolgozó köteles eleget tenni a következőknek:  a munkaköri leírásában foglalt feladatot szakmailag magas szinten, az intézeti szolgáltatói filozófia alapján teljesíteni, partnerkapcsolatai során az intézetet hitelesen, magas színvonalon képviselni, szakterületén a megyében szakmai elismertséget elérni,  a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, intézeti belső szabályzatokat, utasításokat megismerni és munkája során alkalmazni,

19

 a szakterületén, a szakmai folyamatok elemzéséhez, értékeléséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai, elméleti felkészültséggel rendelkezni, szakmai ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni,  a korszerű információs eszközöket a napi munkájában felhasználói szinten alkalmazni,  a munkaköri feladatai ellátása közben tudomására jutott, az intézmény, az egyes személy és az intézménnyel kapcsolatban álló más intézmények, személyek szakmai és anyagi érdekeit érintő információkat körültekintően kezelni, megőrizni és titokban tartani,  a feladatvégzéshez rendelkezésére bocsátott eszközöket, helyiségeket rendeltetésszerűen használni és biztonságosan megőrizni,  munkaköréből adódóan az intézetet érintő kérdésekben folytatott tárgyalások tartalmáról, eredményéről közvetlen felettesét tájékoztatni,  az intézet minőségkezelési tevékenységében részt venni,  értekezleten, munkatársi értekezleten, csoportmegbeszéléseken és a csoport munkájában részt venni,  a kötelező adminisztrációs feladatokat elvégezni,  az intézet működési rendjében felmerülő minden olyan feladatot teljesíteni, amely a szolgáltatói jellegű működés természetéből ered (pl. az intézethez fordulók tájékoztatása, telefonhívások fogadása és illetékeshez történő továbbítása, beosztás szerint reggeli vagy délutáni ügyelet ellátása).  intézeti rendezvények (nemzetközi, országos, regionális konferenciák, fórumok és egyéb olyan rendezvények, amelyek látogatottsága vélhetően széles körű) lebonyolításában közreműködni,  adott működési területen a rendet biztosítani,  a leltározásban részt venni. 6.4.3.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az

igazgató.

6.5.

A munkavégzés szabályai A munkavégzés szabályait a munkaköri leírások tartalmazzák, melyeket az igazgató készít el

és hagy jóvá.

20

6.5.1.

A munkába érkezés és az onnan való távozás rendje, a kiküldetés A munkába érkezés és az onnan való távozás tényét a dolgozók jelenléti íven kötelesek regiszt-

rálni, a napközbeni, intézeten kívüli munkavégzés tényét az intézményvezetővel előre egyeztetni szükséges. Az igazgató engedélyével végezhető intézményen kívüli munka, melynek eredményéről, a végzett tevékenységről, programról az igazgatót tájékoztatni kell. 6.5.2.

Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele Az igazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgató által megbízott alkalmazott – a

munkáltatói jogkör kivételével – teljes jogkörrel helyettesíti. Tartós távollét esetén a megbízott a munkáltatói jogkört is gyakorolja a fenntartó felhatalmazása szerint. Szabadságon, kiküldetésben vagy bármely ok miatt tartósan távol lévő munkatársat helyettesíteni kell. A helyettesítés megszervezése az igazgató feladata. A helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkakörök, szakmai feladatok átadása-átvétele az intézményvezető jelenlétében emlékeztető vezetésével történik.

6.5.3.

Túlmunka elrendelése A dolgozók heti törvényes munkaidején túli munkavégzés elrendelésére az igazgató jogosult.

A túlmunka elrendelése írásban, indoklással történik, mértéke a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően állapítható meg. 6.5.4. A munkatársakat megillető szabadság A szabadság kiadásának és igénybevételének ütemezésére szolgáló szabadságolási tervet az intézményvezető készíti el a fő szabadságolási időszakot megelőzően egy hónappal. A szabadságolás fő időszaka a tanév rendjéhez igazodik. A szabadság kiadása és igénybevétele a mindenkori jogszabályok szerint történik.

6.6.

Munkarend

6.6.1.

A szakalkalmazottak munkarendje Az intézet szakalkalmazott munkatársainak heti törvényes munkaideje 40 óra. A szakalkalmazottak munkaidejüket kötelesek az intézetben, illetve egyes munkaköri felada-

taik teljesítésekor külső helyszínen tölteni, a munkaidő 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart. Az attól való eltérést az igazgató engedélyezi.

21

6.6.2.

Nem szakalkalmazottak munkarendje Az intézet nem szakalkalmazott munkatársainak heti törvényes munkaideje 40 óra. Kötött

munkaidőben dolgoznak, munkaidejük 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart.

Az intézményben való tartózkodás rendje, nyitva tartás

6.7.

Az intézet szolgáltatásai hétfőtől-csütörtökig 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig vehetők igénybe. Az ettől eltérő használatba vételt az igazgató engedélyezheti. A pedagógiai információs központ (szakkönyvtár) külön nyitvatartási rend szerint működik. Az intézmény hétvégi nyitva tartása, helyiségeinek igénybevétele igazgatói engedélyhez és ügyelet biztosításához kötött. Az intézetben hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 között, illetve pénteken 7.30 és 13.30 között tartózkodik vezető vagy megbízottja.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

6.8.

Az intézmény termei, eszközei külön megállapodás alapján esetenként bérbe adhatók. A termek bérbe adása fenntartói engedélyhez kötött. Az eszközök (írásvetítő, laptop, projekttor, stb.) esetenkénti bérbe adását az igazgató engedélyezheti.

Kártérítési felelősség

6.9.

A dolgozó szándékos vagy gondatlan károkozás bekövetkezése esetén a jogszabályban meghatározott kártérítést fizet, melyet az intézményvezető állapít meg.

6.10.

Az egészségügyi ellátás rendje

Az intézet az előírt egészségügyi ellátást valamennyi dolgozója részére biztosítja. Az üzemorvossal egyeztetett éves vizsgálatok ütemezését a dolgozókkal ismerteti.

22

7.

Közalkalmazottak érdekképviselete Az intézetben dolgozó közalkalmazottakat közalkalmazotti képviselő (15 fő alatt) képviseli. A közalkalmazotti képviselő a jogszabályok által meghatározott módon képviseli az alkalma-

zotti közösséget. A közalkalmazotti képviselőt véleményezési jogosultság illeti meg az alábbi témakörökben:  a szolgáltatások bevételeinek felhasználási javaslata,  a munkáltató belső szabályzatának tervezete,  a közalkalmazottak nagyobb csoportját (intézeti szinten 10%-át) érintő munkáltatói intézkedés tervezete, nevezetesen a bérintézkedések végrehajtási elvei, az intézeti költségvetés elvei, a fejlesztéssel, átszervezéssel, megváltozott feladatkörrel kapcsolatos elképzelések,  a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára vonatkozó elképzelések,  a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervek,  a munkáltató által kialakított munkarend és az éves szabadságolási terv. A véleményeztetés elmulasztása esetén a munkáltatói döntés érvénytelen. Ennek megsértése esetén a közalkalmazotti képviselő bírósághoz fordulhat. A közalkalmazotti képviselő tájékoztatás kérési joggal rendelkezik a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben:  a munkáltató munkaviszonnyal összefüggő gazdasági,  szociális érdekeivel,  valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban.

8.

Az értekezletek, mint a belső kommunikáció szervezeti formái

8.1.

Szakalkalmazotti, alkalmazotti értekezlet Az igazgató évente legalább kétszer szakalkalmazotti értekezleten értékeli a pedagógiai-

szakmai szolgáltatás munkáját. A munkatervi feladatok tervezése, értékelése alkalmazotti értekezleten is történhet. Célja:  a végzett munka értékelése, beszámolók, elemzések megvitatása,  a dolgozók tájékoztatása az intézet egészét érintő kérdésekről,

23

 az intézet távlati programjának és éves munkatervének megvitatása,  az egész közösséget érintő aktuális kérdések. Az értekezletekről emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül.

Munkaértekezlet

8.2. Célja:

 a munkavégzés folyamatosságának biztosítása és megszervezése,  munkatársak kezdeményező javaslatainak megvitatása,  egységes munkamenet és eljárások kialakítása,  információcsere. Ideje: hetente egyszer.

Értékelő megbeszélés

8.3. Célja:

 egy-egy szakterület szakmai munkájának értékelése, a feladatok megjelölése. Ideje: munkaterv, belső ellenőrzési terv szerint, projektzáráskor.

Kapcsolattartás a szaktanácsadókkal, szaktanácsadói értekezlet

8.4. Célja:

 aktuális feladatok, operatív tervezés,  beszámoló a munkatervi feladatok teljesítéséről,  információcsere. Ideje: Évente legalább egyszer ülésezik, az igazgató hívja össze. A szaktanácsadói értekezletről emlékeztető készül, amit minden érintett megkap. A kapcsolattartás a szaktanácsadókkal elektronikus úton történik.

9.

A külső kapcsolatok rendszere, formái Az intézet szakmai kapcsolatai széleskörűek. Munkánkat az Emberi Erőforrások Miniszté-

riuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának útmutatása alapján, a fenntartónkkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai támogatásával, Hajdú-Bihar Megye Kormányhivatalával, az Oktatási Hivatallal, az országban működő állami fenntartású pedagógiai intézetekkel, a megyei felsőoktatási intézményekkel, megyei munkaügyi központtal, kamarákkal együttműködve végezzük. 24

A kapcsolatok tartalma kiterjed:  konferenciák szervezésére, azon való kölcsönös részvételre,  információs anyagok és intézeti szintű tapasztalatok cseréjére,  közösen választott tématerületeken szakmai együttműködésre,  pedagógus-továbbképzésre és szakemberképzésre,  közös projektek megvalósítására. Az intézményfenntartókkal való kapcsolattartás formái:  kölcsönös információcsere,  intézeti dokumentumok megvitatása, jóváhagyása,  fórumok, tájékoztatók szervezése,  pedagógia- igazgatási szolgáltatások ellátása. Intézetünk szoros munkakapcsolatot tart fenn a megyében működő területi óvodavezetői és iskolaigazgatói munkaközösségekkel, a nevelési-oktatási intézményfenntartókkal, a szaktanácsadókon és belső munkatársakon keresztül a pedagógusokkal, szakmai közösségekkel, tanulóközösségekkel, szülőkkel. A Hajdú-Bihar megyében található óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, gyógypedagógiai intézmények, pedagógiai szakszolgálatok egyaránt partnereink. A köznevelési intézményekkel való kapcsolattartás formái:  konferenciák, tájékoztatók szervezése tankerületi szinten,  helyi, nevelőtestületi értekezletek, munkaközösségi foglalkozások tartása,  óralátogatások, egyéni szaktanácsadás,  telefonos, elektronikus kapcsolat egyszerű problémakezelés során. Partnerközpontú intézmény lévén közvetett és közvetlen partnereink száma is jelentős:  Debreceni Egyetem  Debreceni Református Hittudományi Egyetem  Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara, Hajdúböszörmény  Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, Győr  Megyei Pedagógiai Intézetek  Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet  Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár  Debreceni Református Hittudományi Egyetem Maróthi György Könyvtára  Magyar Nyelvtudományi Társaság

25

 Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár  Déri Múzeum  Debrecen Városi Könyvtár  Debreceni Művelődési Központ  MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ  Vojtina Bábszínház  Megyei szakszolgálatok  DMK Újkerti Közösségi Ház  Kazinczy Alapítvány  Magyar Kémikusok Egyesülete  Magyar Természettudományi Társulat  Technikatanárok Országos Egyesülete  Nagyerdei Kultúrpark  Környezet- és Természetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest  Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület, Debrecen  Debreceni Városvédő és Szépítő Egyesület  Hortobágyi Nemzeti Park, Debrecen  E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza  MH 5. Bocskai István Lövészdandár, Debrecen  Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya  Hajdú-Bihar Megyei Baleset-megelőzési Bizottság  Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, családsegítő szolgálatok  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

10.

Szaktanácsadók foglalkoztatása A szaktanácsadók olyan szakemberek, akik egy-egy pedagógiai terület, tantárgy nagy tapasz-

talattal rendelkező szakemberei, akik képesek tanácsot adni, információt, segítséget nyújtani az intézeti szolgáltatást igénylő intézményeknek, pedagógusoknak. Szaktanácsadói feladatot az intézet pedagógiai előadói és szakértői, valamint azok a pedagógusok láthatnak el, akik az OFI által létrehozott és vezetett szaktanácsadói névjegyzéken szerepelnek. A szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet szakmai megállapodást köt a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval.

26

Szaktanácsadók feladatai:  a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása,  pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása,  a pedagógusok munkájának a szakterületükkel összefüggő szakmódszertani segítése,  az intézményvezető pedagógiai munkájának támogatása,  felkérésre szakmai konzultáció szervezése,  adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információk gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére,  részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladatai:  nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, a pedagógus munkájával kapcsolatban,  a helyi nevelési-oktatási intézmény nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése,  a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv-, taneszköz-alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása,  nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése,  óra- és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, intézményvezetővel,  a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,  javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére. A szaktanácsadók tevékenységét az intézet ezzel a feladattal megbízott munkatársai koordinálják.

27

11.

Vezetői belső ellenőrzések rendje

11.1.

Az ellenőrzés célja

A vezetői ellenőrzés egyrészt törvényi követelmény, másrészt minőségügyi előírás és szervezeti érdek. Alapvető célja, hogy:  segítse az intézet valamennyi dolgozójának munkáját,  biztosítsa a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokban, az éves munkatervben meghatározott feladatok, az intézet szolgáltatásait megrendelők igényeinek teljesítését,  biztosítsa a gazdálkodási fegyelem és a jogszabályok előírásainak betartását,  elősegítse az önként vállalt minőségügyi célkitűzések megvalósulását,  feltárja a mulasztásokat, szabálytalanságokat és azok okait,  adjon konkrét és a lehetőségeket mérlegelő útmutatást a mulasztások, hiányosságok megelőzéséhez, valamint megszüntetéséhez.

11.2.

Az ellenőrzés gyakorisága, módszerei A vezetői ellenőrzés tervezhető feladatait az intézet Éves munkaterve tartalmazza Szükség esetén rendkívüli ellenőrzés tartható.

Módszerei:  munkafolyamatokba épített ellenőrzések,  kiadott célfeladatok elvégzéséért felelős munkatársak folyamatos ellenőrzése,  rendszeres beszámoltatás,  a minőség fenntartását célzó intézkedések dokumentációs rendjének szigorú betartása, ellenőrzése,  dokumentumok ellenőrzése. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása az ellenőrzéskor tapasztaltak összegzésének ismertetése, az elismerések és elmarasztalások megtétele értekezleten, megbeszélésen szóban vagy írásban történik.

28

11.3.

Az intézet vezetői ellenőrzési rendszere

Kire, mire irányul

Ki végzi?

Rendszeresség

Forma

Dokumentálás

Intézeti munkaterv

Igazgató

félévente

beszámoló

írásos értékelés

Igényfelmérés

Igazgató

évente

írásos összegzés

emlékeztető

Munkarend, munkaidő

Igazgató

havonta

írásos összegzés

havi jelentés

a tervnek való megfelelés, értekezlet

rövid összegzés (tartalmi szervezési, pénzügyi)

Rendezvények / Konferenciák Projektek

Igazgató

alkalmanként

Információs rendszer hírlevél, honlap

Igazgató

havonta

Szervezői feladat

Igazgató

negyedévente

Felszereltség, tárgyi eszközök, állománymegóvás

Igazgató

félévente

szemle, konzultáció

írásos javaslat

Tisztaság, rend

Igazgató

hetente

szemle

szükséges intézkedések rögzítése írásban

12.

szóbeli tájékoztatás konzultáció, dokumentumelemzés

emlékeztető emlékeztető

Intézeti védő, óvó előírások

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Rendkívüli esemény esetén a Tűzriadó tervben, illetve a katasztrófa kiürítési tervben foglaltaknak megfelelően, a menekülési útvonalakon kell az épületet elhagyni, és a kijelölt helyen várakozni a következő utasításig. Minden rendkívüli eseményt észlelő munkatársnak azonnal jelentenie kell az igazgatónak, vagy helyettesének és értesíteni kell a mentőket és a tűzoltókat. A dolgozók katasztrófa-, tűz- és munkavédelmi felkészítése rendszeres.

13.

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papír-

alapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.

29

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően  el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,  az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,  az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,  a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézet informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

30

14.

Záró rendelkezések

14.1.

A SZMSZ hatálybalépése A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. január

6. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ.

14.2.

A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás

esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a szakalkalmazottak közössége. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni.

Kelt: Debrecen, 2014. január 6.

............................................. Őri Józsefné igazgató

P.H.

31

Záradék A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti közösség a mai napon megvitatta és elfogadta. Debrecen, 2014. január 6.

............................................. Őri Józsefné igazgató

Az intézet vezetőjének nyilatkozata A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet jelen Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a fenntartóra és működtetőre többletkötelezettséget nem tartalmaznak.

Debrecen, 2014. január 6.

............................................. Őri Józsefné igazgató

32

1. számú melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Adatkezelési Szabályzata A szabályzat az Intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza, különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. Szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,  az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése,  a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Jelen adatkezelési szabályzat az intézet honlapján, valamint az igazgatói irodában megtekinthető.

1. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. Az adatkezelési szabályzat elfogadása az SZMSZ elfogadásával együtt történik, hatályba lépése az SZMSZ hatálybalépésével egy időpontban történik, és határozatlan időre szól. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

33

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1. Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait Az intézmény kezeli a Köznevelési Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat: a)

nevét, anyja nevét,

b) születési helyét és idejét, c)

oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, minősítésre való jelentkezést, az ott született határozatot, e)

munkaköre megnevezését,

f)

a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i)

vezetői beosztását,

j)

besorolását,

k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l)

munkaidejének mértékét,

m) tartós távollétének időtartamát.

2.2. Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete, b) állampolgársága, c) TAJ száma, adóazonosító jele, d) a munkavállaló bankszámlájának száma, e) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma,

34

f) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen -

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

-

munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja,

-

a pedagógus-továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegen nyelv ismerete,

-

a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma,

-

a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma,

-

a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

-

az alkalmazott egészségügyi alkalmassága,

-

alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

-

munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

-

munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

-

szabadság, kiadott szabadság,

-

alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

-

az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

-

az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

-

a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje Az intézmény alkalmazottainak nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, az államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

35

Az igazgató személyes feladatai:  az adatok továbbítása,  az adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,  az adattovábbítás rendszeres ellenőrzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben: Igazgató:  a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,  a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása,  adatok továbbítása meghatározott esetekben. Ügyviteli alkalmazott:  a pedagógusok és más alkalmazottak adatainak kezelése a felhatalmazás szerint,  adatok továbbítása a meghatározott esetben.  

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat,  elektronikus adat,  elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,  a weblapon elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

5.2. Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1. Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

36

A személyi iratok köre az alábbi:  a munkavállaló személyi anyaga,  a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat,  a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),  a munkavállaló bankszámlájának száma,  a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja  a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,  bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés.

5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak  az intézmény munkáltatója,  az intézmény vezetője,  az adatkezelés végrehajtója,  a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.),  saját kérésére az érintett munkavállaló.

5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója,  az intézmény munkáltatója. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

37

5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban a jogszabályban felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor,  a munkaviszony megszűnésekor,  ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és a munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az ügyviteli alkalmazott végzi.

5.3. A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok egyéb formában való (szóbeli, telefonos, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

5.4. Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására: Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

38

A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

39

2. számú melléklet A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakkönyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. A könyvtári SZMSZ szerves része a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet SZMSZ-ének. Működtető intézmény neve: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Címe: 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. Telefon/Fax: 52/536-584 E-mail: [email protected] Könyvtár neve: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Szakkönyvtára Szolgáltatás színtere: 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. A könyvtár alapfeladata Pedagógiai tájékoztatás, melynek keretén belül a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletetek, taneszközök stb.) gyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele. Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás keretein belül tantervi, tankönyvi, stb. információk közvetítése, taneszközök megismertetése. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az intézet és a fenntartó közösen vállal felelősséget. A könyvtár szakkönyvtári és hálózati feladatai Helyi szakkönyvtári feladatok:  Biztosítja a megye pedagógusainak továbbképzéséhez, önműveléséhez, szakvizsga letételéhez, tudományos kutatómunkájához szükséges pedagógiai információhordozókat.  Biztosítja az állomány tervszerű és folyamatos gyarapítását, annak feltárását (cím-betű – szak – raktári katalógus építésével), gondozását, rendelkezésre bocsátását.  Vezeti a leltári nyilvántartásokat.  Megfelelő szintű olvasószolgálati munkát végez: biztosítja a helyben olvasást, kölcsönzést, tájékoztató, bibliográfiai, témafigyelő tevékenységet, irodalomkutatást.

40

 Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.  Tankönyvbemutató helyet működtet.  Kezeli a RMK (Regionális Médiaközpont) anyagait (szakkönyvek, videokazetták)  Tájékoztatást nyújt az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint más nyilvános könyvtárak, a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének dokumentumairól, szolgáltatásairól. Hálózati feladatok:  Részt vesz a könyvtáros-tanárok (tanítók) és más könyvtári szakemberek alap- és továbbképzésében.  Segíti az iskolai könyvtárak állománygyarapítását.  Összegyűjti és elemzi az iskolai könyvtári hálózaton belül a könyvtári munka tapasztalatait, ennek alapján a könyvtári tevékenység fejlesztése érdekében javaslatokat tesz.  Az iskolai könyvtári munkával kapcsolatos szakmai információs szolgáltatást biztosít.  Közreműködik az iskolai (kollégiumi) könyvtári szaktanácsadásban.

2. A könyvtár szolgáltatásai A pedagógiai szakkönyvtár korlátozottan nyilvános, a beiratkozáshoz pedagógus igazolvány illetve személyi igazolvány szükséges. Az olvasó adataiban bekövetkezett változásokról három héten belül értesítenie kell a könyvtárat. A beiratkozás díjmentes. Térítésmentes szolgáltatások: A beiratkozott könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:  könyvtárlátogatás,  olvasóterem használata,  a teljes állomány helyben használata – tájékoztatás, olvasószolgálat,  az állományfeltáró eszközök használata,  információ a könyvtár és az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,  hálózati, tájékoztató jellegű szolgáltatások.

41

Térítéses szolgáltatások:  a könyvtárközi kölcsönzés felmerülő postaköltsége A könyvtár nyitvatartási ideje (kölcsönzés, olvasószolgálat) Hétfő:

8:00-12:00

Kedd:

13:00-16:00

Szerda:

13:00-16:00

Csütörtök:

8:00-12:00

Péntek:

9:00-11:00

42

2/1. sz. melléklet

Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtés A gyűjtés alapvető szempontjai: Biztosítani az igényeknek megfelelő korszerű állományi hátteret:  a pedagógusok önképzéséhez, továbbképzéséhez, szakvizsga letételéhez, tudományos kutatómunkához,  az iskolai könyvtárak jelenleginél hatékonyabb működéséhez. Gyűjtőköri indoklás: A Pedagógiai Szakkönyvtár gyűjtőkörét alapvetően meghatározza:  a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Szervezeti és működési szabályzata,  Hajdú-Bihar megyében a gyakorló pedagógusok könyvtári (szakmai-módszertani) ellátását más könyvtár nem biztosítja,  a Pedagógiai Szakkönyvtár működési feltételei (állománya, elhelyezése, személyi feltételei stb.) biztosítják a gyűjtőkörnek megfelelő gyarapítást,  az alap- és középfokú oktatási intézmények könyvtárai és a Pedagógiai Szakkönyvtár közötti gyűjtőköri egyeztetés biztosított,  a Pedagógiai Szakkönyvtár használói köre (gyakorló pedagógusok, iskolafenntartók, tanulók). A gyűjtés határai Mélység vonatkozásában:  teljességre törekvően gyűjti a Magyarországon, magyar nyelven, az alap- és középfokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkájával kapcsolatos pedagógiai irodalmat,  kiemelten, de nem teljességre törekvően gyűjti a pszichológia irodalmát, ezen belül a gyermek-, ifjú- és serdülőkor pszichológiáját közép- és felső szinten,  szelektálva gyűjti a társtudományok irodalmát: filozófiai, esztétikai, etikai, logikai, szociológiai műveket. Időhatárok és nyelvi keretek vonatkozásában  kurrens kiadású, magyar nyelvű információhordozók,  retrospektív gyűjtés: az 1945 előtt megjelent pedagógiai irodalom lehetőség szerinti kiegészítése.

43

Gyűjtött dokumentumtípusok:  nyomtatott dokumentumok: könyv, periodika, kisnyomtatvány, brosúra, szabvány, térkép,  nem nyomtatott dokumentumok: videokazetta, CD-ROM, DVD. Nem gyűjtött dokumentumtípusok:  tankönyv (a kiadók hivatalos bemutató helyeknek megküldik), kézirat, aprónyomtatvány, kotta. A kiadványok példányszáma: A hálózati adottságok, lehetőségek és igények figyelembe vételével az alapszintű pedagógiai irodalmat három-négy példányban szerzi be. A közép- és felső szintű pedagógiai irodalmat háromhárom példányban. Gyűjti az OKSZ, OFI, OPKM, valamint a tudományegyetemek által kiadott pedagógiai műveket három-három példányban. Ugyanazon mű újabb kiadásait kiegészítésként vásárolja két-két példányban. Megjegyzés: fentiek a minimum példányszámot jelentik, amelyek a mindenkori beszerzési keret, pályázati és egyéb támogatások függvényében változtatandók. A gyarapítás forrásai: A könyvtár állománya vásárlás, csere és ajándék útján gyarapodik. A vásárlás főbb forrásai:  KELLO Könyvtárellátó Kht.  Pedagógus Könyvesbolt  könyvesboltok  egyetemi főiskolai jegyzetboltok  az ország többi pedagógiai intézete  központi szolgáltató, fejlesztő, kutató intézetek A könyvtár állományába ajándékként csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek. A könyvtár a beszerzett dokumentumokat hat napon belül állományba veszi, gondoskodik az egyedi és az összesített állomány-nyilvántartások szakszerű vezetéséről. A különböző dokumentumtípusokról külön-külön egyedi nyilvántartást (leltárkönyvet) vezet a könyvtáros. A címleltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időre (legfeljebb öt évre) szerez be, továbbá az időszaki kiadványok.

44

Időleges megőrzésre kerülnek az alábbi dokumentumok:  tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,  tartalom szerint gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek,  tervezési és oktatási segédletek, rendelet- és utasítás-gyűjtemények,  pályaválasztási segédletek, felvételi dokumentumok. A gyorsan avuló kiadványokról összesített nyilvántartás készül. A könyvtáros végzi a kurrens periodika ideiglenes állományba vételét, a tartós megőrzésre szántakat kötteti, és gondoskodik végleges állományba vételükről. A Pedagógiai Szakkönyvtár állományából évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú dokumentumokat:  érvényét veszített tanterveket, elavult jogszabálygyűjteményeket,  csonka többkötetes műveket,  fölöslegessé vált, természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált kiadványokat. A könyvtáros folyamatosan végzi a gyűjtemény feltárását, a számítógépes katalógus építését. Az egyes állománycsoportok gyűjtése Kézikönyvtári állomány: Valamennyi ismeretág tájékoztatáshoz szükséges alapvető irodalmát gyűjti; általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat. bibliográfiákat, repertóriumokat, nyomtatott katalógusokat, dokumentumgyűjteményeket, adattárakat, jogszabálygyűjteményeket, kronológiákat, atlaszokat, albumokat, szótárakat, kifejezés-gyűjteményeket, nyelvtanokat, a magyar nyelv etimológiai és értelmező szótárát. Mobil anyagként itt helyezi el, az alapvető pedagógiai művek egy-egy példányát. A kézikönyvtár jellegéből adódóan ez az anyag csak helyben olvasásra áll az olvasók rendelkezésére. Segédkönyvtári állomány: A feldolgozó munkához gyűjti: a gyarapítás, címleírás, osztályozás alapvető irodalmát, bibliográfiákat, szótárakat, katalógusokat, ETO táblázatokat. A módszertani munkához gyűjti: az iskolai könyvtárakra, pedagógiai szakkönyvtárakra vonatkozó módszertani irodalmat, szabványokat, bibliográfiákat, OPKM, OFI. A tájékoztató munkához gyűjti: a gyorstájékoztatáshoz szükséges könyveket, szakbibliográfiákat, lexikonokat, szótárakat, eseménytárakat, kronológiai táblázatokat, cím-, és adattárakat. Ezeket rendelkezésre bocsátja (helyben olvasásra) az iskolák könyvtárosai számára.

45

Külön gyűjtemények: Nem kölcsönözhető külön gyűjtemények:  Más megyék pedagógiai módszertani kiadványai, saját intézeti kiadványok.  Kurrens és bekötött periodikák, hetilapok, folyóiratok, tantárgyi módszertani, könyvtárszakmai folyóiratok.  A szakirodalmi tájékoztatáshoz szükséges adatbázisok, CD-ROM (számítógépes háttér továbbfejlesztése). Kölcsönözhető külön gyűjtemények:  Szakmai-módszertani videokazetták Az állomány apasztása A gyűjtőköri határok betartását szolgáló állományépítés szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés, mely a vonatkozó jogszabályok alapján történik az alábbi címeken:  tartalmilag elavult,  természetes elhasználódás,  fölöslegessé vált,  egyéb.

46

2/2. sz. melléklet

Könyvtárhasználati szabályzat Használók köre: A Pedagógiai Szakkönyvtár korlátozottan nyilvános. A könyvtárat az intézet munkatársai és a megye pedagógusai használhatják. A beiratkozáshoz pedagógus-igazolvány illetve személyi igazolvány szükséges. Beiratkozás: A beiratkozás ingyenes. A pedagógusok beiratkozása önkéntes. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma,  munkahely neve, címe. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár integrált számítógépes rendszerében (SZIRÉN) rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. Könyvtárhasználat: Módjai: helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat Helyben használat: A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok,  muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok). A csak helyben használható dokumentumokat indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

47

A könyvtáros szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés: Egyszerre hat könyv kölcsönözhető. Esetenként ettől a szabálytól (pl. verseny, előadás stb.) eltekintünk. A kölcsönzési idő 3 hét, amit szükség esetén kétszer meg lehet hosszabbítani, ha a könyvet időközben más olvasó nem kérte. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az olvasók a könyvtár minden hagyományos dokumentumát (könyv, folyóirat, elektronikus adathordozó) használhatják. Kölcsönözni a könyveket lehet, kivéve a kézikönyveket és egyes kispéldányszámú keresett, illetve drága vagy sérülékeny könyveket, elektronikus adathordozókat. Indokolt esetben pl. könyvtár zárása és nyitása közötti időre ezek a dokumentumok is kikölcsönözhetők. A könyvtárból csak a könyvtáros tudtával, nyilvántartásba bejegyzés után vihető el bármilyen dokumentum. Könyvtárközi kölcsönzéssel a könyvtárban nem található könyveket is kölcsönözni lehet, ennek várakozási ideje több hét is lehet. Könyvtárközi kölcsönzés: A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre – más könyvtárakból meghozatjuk. Elsőrendűen a kérést a városi könyvtár felé továbbítjuk, de lehetőség van más települések, városok, iskolák, pedagógiai intézetek könyvtári állományából történő kölcsönzésre is. Ebben az esetben a postaköltség az igénybe vevő olvasót terheli. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Anyagi felelősségvállalás: Az olvasó anyagi felelősséggel tartozik az általa használt dokumentumokért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazon művel pótolni, vagy értékét megtéríteni. A térítési összeg mindig az adott időszak forgalmi értékének felel meg. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazon dokumentum egy kifogástalan példányával pótolni. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, akkor a napi érvényes áron kell a kárt megtérítenie. Az állományban történő szándékos károkozás (firkálás, oldalkivágás stb.) a kár megtérítésével és a könyvtárból való kitiltással jár.

48

A helyiségek használatának rendje: A könyvtár csak nyitvatartási időben látogatható. A nyitva tartást a bejáraton ki kell függeszteni. A könyvtár használata megkívánja a fegyelmezett, kulturált viselkedést. Az olvasó köteles vigyázni a könyvtár rendjére, tisztaságára. A könyvek rendjének megőrzése érdekében a polcokról levett könyveket az asztalon kell hagyni. A könyvtár technikai berendezéseit csak a könyvtáros, vagy az általa megbízott személy kezelheti. A könyvtár egyéb szolgáltatásai:  információszolgáltatás,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése,  internet-használat,  fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével).

49

2/3. sz. melléklet

Katalógus-szerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása: A könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai és tartalmi feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat A dokumentum leírás szabályai: A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében a könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret  (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám)  megjegyzések  kötés: ár  ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel

50

Osztályozás: A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Raktári jelzetek: A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. A könyvtár katalógusa: A könyvtárban a dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: Szirén Üzembe helyezés dátuma: 1997. december 17. A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Jogosultságok: Az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a pedagógiai szakértő-könyvtáros végzi.

könyvtáros Debrecen, 2014. január 06.

51

igazgató

3. számú melléklet

Munkaköri leírás minták HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai szakértő

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: mester fokozatú tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

………………………………………………….

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: szaktanácsadás szervezése, tantárgygondozás; pedagógiai értékelés; tanügyigazgatási szolgáltatás. A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  részt vesz a nevelési és tantárgy-pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások terjesztésében, megismertetésében,  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetén,  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése,  egyéni szakmai tanácsadás szervezése, koordinálása,  a köznevelés rendszerszintű fejlesztésének támogatása a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése,  kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel szaktanácsadókkal, pedagógusokkal,  tudományos információk gyűjtése, továbbítása az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz, szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódóan,  pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújt,  a neveléssel összefüggő mérési eszközöket fejleszti, segíti alkalmazásukat,  feladatbankot és mérőeszközöket fejleszt,

52

 a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai méréseket végez, tanácsadást nyújt,  a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadást nyújt,  a nevelési és a tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatást nyújt,  nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatókat, segédleteket és kiadványokat készít,  ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattárolási feladatokat  tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközeinek és módszereinek alkalmazásával közreműködik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében,  tanügy-igazgatási információk gyűjtése, érdeklődők rendelkezésére bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása  köteles betartani a Hajdú–Bihar Megyei Pedagógiai Intézet vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait. Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

53

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai szakértő

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: mester fokozatú tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  Különböző szaktárgyi versenyek koordinálása érdekében éves versenynaptárt készít az általános és középiskolák számára, gondoskodik e füzetek az érdekeltekhez való eljuttatásról,  elkészíti a versenyek anyagi fedezetét célzó terveket a hatályos pénzügyi szabályok és a belső intézeti megállapodások, utasítások alapján, gondoskodik a bizonylatok szakszerű vezetéséről,  kapcsolatot tart a különböző versenyek szervezésekor az illetékes szaktanácsadókkal, hirdető szervekkel,  folyamatos kapcsolatot tart a tehetséggondozásban érdekelt szervekkel, intézményekkel, a képző intézményekkel és az általános- és középiskolákkal,  figyelemmel kíséri a tehetséggondozással, képességfejlesztéssel foglalkozó országos és megyei munkát, szükség szerint részt vesz az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos intézményi munka segítésében,  a szakterületéhez tartozó iskolai innovációkat, projekteket segíti,  a szakterületéhez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokban közreműködik,  kapcsolatot tart más pedagógiai szolgáltató intézmények szakembereivel,  közreműködik a további pedagógiai-szolgáltatásokban: o továbbképzések szervezése, o rendezvények lebonyolítása.

54

A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

55

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai szakértő

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: mester fokozatú tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: szaktanácsadás szervezése, tantárgygondozás, tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatás ellátása A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok: Ellátja a szaktanácsadás szervezését, tantárgygondozást:  részt vesz a nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások terjesztésében, megismertetésében,  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetén,  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése,  egyéni szakmai tanácsadás szervezése, koordinálása,  a köznevelés rendszerszintű fejlesztésének támogatása a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése,  kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel szaktanácsadókkal, pedagógusokkal,  tudományos információk gyűjtése, továbbítása az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz, szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódóan,  a nevelési és a tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatást nyújt,  nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatókat, segédleteket és kiadványokat készít.

56

Ellátja a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatást:  információkat közvetít a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben a diákönkormányzatok részére  fórumokat, továbbképzéseket szervez a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére,  diákjogi tanácsadást szervez.  ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattározási feladatokat. Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

57

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai előadó

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: óvónői/tanítói/tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: szaktanácsadás szervezése, tantárgygondozás, pedagógiai értékelés, pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  részt vesz a nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások terjesztésében, megismertetésében,  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetén,  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése,  egyéni szakmai tanácsadás szervezése, koordinálása,  a köznevelés rendszerszintű fejlesztésének támogatása a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése,  kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel szaktanácsadókkal, pedagógusokkal,  tudományos információk gyűjtése, továbbítása az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz, szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódóan,  a pedagógus-továbbképzések vonatkozásában az igények felmérése,  részt vesz az intézet által szervezett továbbképzések lebonyolításában,  közreműködik az éves továbbképzési terv elkészítésében,  részt vesz a munkakörével kapcsolatos országos, regionális és helyi továbbképzéseken, folyamatosan gyarapítja a munkaköréhez szükséges ismerteket,  a pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújt,  a neveléssel összefüggő mérési eszközöket fejleszti, segíti alkalmazásukat,

58

 feladatbankot és mérőeszközöket fejleszt,  a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai méréseket végez, tanácsadást nyújt,  a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadást nyújt,  a nevelési és a tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatást nyújt,  nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatókat, segédleteket és kiadványokat készít,  ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattározási feladatokat. Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

59

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai előadó

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: óvónői/tanítói/tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: szaktanácsadás szervezése, tantárgygondozás, pedagógiai tájékoztatás, pedagógiai értékelés A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok: Ellátja a szaktanácsadás szervezését, tantárgygondozást:  részt vesz a nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások terjesztésében, megismertetésében,  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetén,  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése,  egyéni szakmai tanácsadás szervezése, koordinálása,  a köznevelés rendszerszintű fejlesztésének támogatása a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése,  kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel szaktanácsadókkal, pedagógusokkal,  tudományos információk gyűjtése, továbbítása az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz, szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódóan,  a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése,  a pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújt,  a neveléssel összefüggő mérési eszközöket fejleszti, segíti alkalmazásukat,  feladatbankot és mérőeszközöket fejleszt,  a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai méréseket végez, tanácsadást nyújt,

60

 a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadást nyújt,  részt vesz a munkakörével kapcsolatos országos, regionális és helyi továbbképzéseken, folyamatosan gyarapítja a munkaköréhez szükséges ismerteket,  ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattározási feladatokat. Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

61

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai szakértő

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: mester fokozatú tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: szaktanácsadás szervezése, tantárgygondozás; pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  részt vesz a nevelési és tantárgy-pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások terjesztésében, megismertetésében,  az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetén,  nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése,  egyéni szakmai tanácsadás szervezése, koordinálása,  a köznevelés rendszerszintű fejlesztésének támogatása a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése,  kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel, intézményekkel szaktanácsadókkal, pedagógusokkal,  tudományos információk gyűjtése, továbbítása az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz, szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódóan,  ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattárolási feladatokat  segíti, szervezi a pedagógusok képzését, továbbképzését, segíti az önképzést  pedagógiai tárgyú tanácskozásokat, pedagógiai szakmai napokat szervez,  bekapcsolódik az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe,  az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irányítása mellett részt vesz az országos szakmai pályázatokban, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérleteket, pedagógiai tárgyú kutatásokat indít, vagy azokban részt vesz,  köteles betartani a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait.

62

Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

63

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

pedagógiai szakértő

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: mester fokozatú tanári végzettség és pedagógus-szakvizsga A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: a könyvtárosi feladatok ellátása, pedagógiai tájékoztatás segítése A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  ellátja a könyvtári információs tevékenységet  a működési rendben meghatározott napokon és időben biztosítja a kölcsönzést,  folyamatosan végzi a könyvtár bibliográfiai, dokumentációs, tájékoztató tevékenységét, a témafigyelést,  folyamatosan építi a szerzői, cím és szakkatalógusokat,  készíti a továbbképzési programokhoz szükséges bibliográfiákat,  tájékoztatja az iskolákat a könyvtárban beszerezhető új kiadványokról,  részt vesz az állománygyarapító tevékenységben,  megrendeli a folyóiratokat, vezeti a folyóirat-nyilvántartást,  szervezi a könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos rendezvényeket,  kapcsolatot tart a közművelődési, egyetemi, főiskolai, iskolai, kollégiumi könyvtárakkal,  részt vesz e tevékenységgel összefüggő megyei és országos rendezvényeken,  pedagógiai tájékoztatás keretében részletes és naprakész információkat szolgáltat a közoktatási intézményeknek,  az intézet szakmai információs tevékenységének részeként szerkeszti a Hírmondó című havi periodikát, melyet legkésőbb minden hónap első felében eljuttat a címzettekhez, ebben együttműködik az oktatástechnikus munkatárssal,  az intézeti munkatársaktól, köznevelési intézményektől, fenntartóktól, megyei és országos szakmai szolgáltató szervezetektől kéri, gyűjti, rendszerezi és közzé teszi a szakmai információkat,  közreműködik az intézet honlapjának frissítésében,

64

 ellátja a feladatköréhez kapcsolódó szervező, végrehajtást támogató ügyviteli teendőket, valamint az ügyirat-kezelési, irattárazási feladatokat  köteles betartani a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet vagyon-, tűz- és munkavédelmi előírásait. Közreműködik az alábbi pedagógiai szolgáltatásokban:  rendezvények lebonyolítása,  szaktanácsadók koordinálása, A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

65

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

ügyviteli alkalmazott

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: középfokú végzettség A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: ügyviteli, munkaügyi és gazdasági feladatok ellátása A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  az intézmény munkaügyi teendőinek ellátása,  a KIR rendszerben történő feladatvégzés,  a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójától kapott egyéb gazdasági feladatok ellátása,  az intézet igazgatójának közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt az Intézet költségvetési, pénzügyi, gazdasági feladataival összefüggő tevékenységek ellátása,  a szakmai feladatok ellátásához szükséges gazdasági előfeltételek biztosítását célzó valamennyi egyéb intézkedés megtétele,  az intézet igazgatója által jóváhagyott igények alapján a szükséges berendezések, felszerelések és egyéb eszközök megrendelése, beszerzése és kiadása,  nyilvántartja a megrendeléseket és szerződéseket,  leltározásában való részvétel,  az intézeti iktatás, hivatalos levelezés vezetése, az irattári anyagok szakszerű kezelése,  részvétel az intézmény napi munkájának szervezésében, lebonyolításában a vezető irányításával. A KIR Rendszerben történő feladatvégzést havi ütemterv alapján látja el az intézmény tekintetében az alábbiak szerint:  a távollétek jelentése,  a munkába járás költségtérítésének elszámolása.

66

A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik. A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

67

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET 4029 DEBRECEN, MONTI EZREDES UTCA 7. MUNKAKÖRI LEÍRÁS A munkakör megnevezése:

oktatástechnikus

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: középfokú végzettség A munkakört betöltő:

…………………………………………………

A kinevezési jogkör gyakorlója:

KLIK Debreceni Tankerület igazgató

A munkáltatói jogok gyakorlója:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Közvetlen felettese:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet igazgató

Heti munkaidő:

40 óra

Helyettesíti:

távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt személy helyettesíti

Munkakör célja: az intézményben folyó informatikai tevékenység koordinálása, az oktatástechnikai teendők ellátása A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, Monti ezredes utca 7. Munkaköri feladatok:  Figyelemmel kíséri az informatikai, számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatát, segíti a munkatársakat szakmai feladataik ellátásában,  részt vesz az intézet adminisztrációs teendőinek elvégzésében, kezeli az intézet elektronikus postáját,  elvégzi az intézet kiadványainak technikai szerkesztését, részt vállal a kiadványok nyomdai előkészítésében, illetve helyi sokszorosításában,  közreműködik az intézet pedagógiai értékelési feladatainak végrehajtásában, elvégzi azokat a technikai feladatokat, amelyek az értékelés során számítógépes közreműködést igényelnek,  közreműködik az intézet IKT eszközeinek szakszerű alkalmazásában és működtetésében,  figyelemmel kíséri az intézet technikai infrastrukturális ellátottságát, felelős az informatikai eszközök beszerzéséért, azok rendeltetésszerű használatáért,  megszervezi és biztosítja az intézet internetes információáramlását,  feladata az intézetnél lévő állami vagyon megőrzésének és gazdaságos, előírásszerű kezelésének biztosítása. A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, határozatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha  az intézet egészét érintő változás következik be,  beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be,  a munkaviszony megszűnik.

68

A munkaköri leírás kiadója:

igazgató

Jelen munkaköri leírás három példányban készült  egy példány a személyi anyagban kerül elhelyezésre,  egy példány az irattárba kerül,  egy példányt a közalkalmazott kap. Kelt: ………………………………. ...………………………………………. igazgató Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, megértettem és tudomásul veszem. A munkakörömet az itt rögzített előírások szerint gyakorlom és tudomásul veszem, hogy az abban foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartozom. Tudomásul veszem továbbá, hogy a munkaköri leírást a munkáltató egyoldalú intézkedéssel módosíthatja. Dátum: ……………………………….. ...………………………………………. munkavállaló

69

4. számú melléklet

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Iratkezelési Szabályzata I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1)

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (továbbiakban: Intézet) Egyedi Iratkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban Ltv.) 10. § (1) bekezdése, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján készült.

2)

Az iratkezeléssel szemben támasztott alapelvek: Az iratkezelés során biztosítani kell, hogy az intézethez érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat:  azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,  tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető,  kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen,  szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek,  a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen,  a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen,  az iratkezelés szervezete az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson.

Az Iratkezelési Szabályzat hatálya 3)

Az Iratkezelési Szabályzat hatálya kiterjed az Intézethez érkező és ott keletkező, illetve onnan kimenő valamennyi iratra, az Intézet valamennyi alkalmazottjára.

4)

A minősített iratok kezelésére az Adatvédelmi Szabályzat rendelkezései vonatkoznak.

Iratkezelés szervezete 5)

Az iratkezelési feladatokat az ügyviteli alkalmazott látja el.

70

Az iratkezelés felügyelete 6)

A Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az eljárások, valamint az irattári terv és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézet vezetője a felelős. Gondoskodik:  a Szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a Szabályzat módosítását,  az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről,  az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, stb.) biztosításáról,  a hivatalos elektronikus postafiókok szabályozott működéséről,  egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról.

7)

Az ügyviteli alkalmazott iratkezeléssel kapcsolatos feladatai:  döntés a csatolt előzményiratok végleges szereléséről,  az ügyirat tisztázása,  az irattári tételszám meghatározása,  az irat kiadása és visszavétele, irattárazása,  időszakonkénti selejtezés.

II. FEJEZET AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az iratok rendszerezése 8)

Az intézet a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kezeli. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek.

9)

A papíralapú ügyirat fizikai együttkezelése az előadói ívben történik. Az előadói ívben a kezdőirat a legalsó, a legnagyobb alszámú irat a legfelső.

71

Az ügyiratokat, valamint az irattári anyagba tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. 10) Az ügyvitelhez már nem szükséges, irattározási utasítással ellátott ügyiratokat az irattárban, az irattári tételszám szerinti rendszerben kell elhelyezni. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 11) Az iratok nyilvántartására, iktatására az intézet papíralapú iktatókönyvet használ. A technikai és szervezési intézkedéseknek, a kialakított eljárási szabályoknak biztosítaniuk kell az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatását. Az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. 12) Az iratot az e célra rendszeresített iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. 13) Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte, pedig naprakészen megállapítható legyen. 14) Az iratkezelési folyamat szereplőit (szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, iktató) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 15) Biztosítani kell a papíralapú és az elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését, kezelhetőségét és használhatóságát. Az iktatott elektronikus iratnak az irat megnyitása nélkül is azonosíthatónak kell lennie. 16) Az elintézett ügyek iratait (átmeneti irattárban) irattárban kell elhelyezni.

72

Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme 17) Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. 18) Az intézet alkalmazottai csak azokhoz az – akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt – iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. Az iratokat a kiadmányozó döntése alapján név szerint továbbítani kell az arra illetékes személy részére. 19) Az irat a munkahelyről csak hivatalos ügyintézés céljából vihető ki, munkahelyen kívüli tanulmányozása, feldolgozása, tárolása csak igazgatói engedéllyel történhet meg.

III. FEJEZET AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA A küldemények átvétele 20) A küldemény érkezésének módjai:  a Magyar Posta Rt. útján érkező küldemények átvétele a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik;  külön kézbesítés, futárszolgálat útján érkező küldemények átvételére megbízás alapján a pedagógiai munkatárs vagy ügyviteli alkalmazott jogosult, aki az átvételt aláírásával dokumentálja;  személyesen kézbesített küldemények átvétele esetén a megbízott az átvételi igazolás kiadására is jogosult;  elektronikus úton érkezett küldemények átvétele az intézet központi postafiókján keresztül vagy az adott személy postafiókján keresztül történik. 21) A küldemény átvételére jogosult:  a címzett vagy az általa megbízott személy,  a szervezeti egység vezetője vagy az általa megbízott személy,

73

 az iratkezelést felügyelő vezető vagy az általa megbízott személy a postai meghatalmazással rendelkező személy,  az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer. 22) A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni:  a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát,  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét,  az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. 23) Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékesnek iktatásra átadni. 24) Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. 25) Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, az elektronikusan érkezett irat kivételével, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. A küldemény felbontása 26) Az intézethez érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével:  a címzett, vagy  az SzMSz-ben meghatározott dolgozó bonthatja fel. 27) Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani:  „s. k.,” felbontásra szóló, valamint  azon küldeményeket, melyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte. A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény Szabályzat szerinti iktatásáról.

74

28) A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. 29) A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. 30) Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. 31) Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen:  papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható,  elektronikus úton érkezett irat esetében biztosítani kell a technikai követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az irat benyújtásának időpontja megállapítható legyen,  amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. 32) A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha  az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,  a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,  bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel,  az „ajánlott” vagy „ajánlott-tértivevény” posta jelzettel ellátott boríték. A küldemények érkeztetése 33) Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A nem iktatandó iratok köre a Szabályzatban meghatározott. 34) A papíralapú és elektronikus küldemények átvételét érkeztető nyilvántartás segítségével hitelesen dokumentálni, érkeztetni kell. Az érkeztetés az érkeztető bélyegzőnek az iratra való rányomása, az érkeztető szám adása, a nyilvántartás sorszámának rögzítése az iraton, az érkezett küldemény küldőjének, érkeztetőjének, belső címzettjének, az érkeztetés dátumának a nyilvántartásba vétele.

75

35) A beérkező borítékra Érkeztető dátumbélyegzővel az átvétel napját rögzítjük. 36) Az Iktatóbélyegző tartalmazza a szervezet megnevezését, címét, az iktatás időpontját, az érkeztető (regisztrációs számot) az iktatószámot, az alszámot, a mellékletek számát, az előiratszámot és az ügyintéző nevét. Valamennyi irat lebélyegzésre kerül, függetlenül az iktatástól. 37) A küldemények érkeztetése a küldemény fajtája, formátuma szerint:  Papíralapú küldemények érkeztetését a pedagógiai munkatárs vagy ügyviteli alkalmazott végzi az átvétel igazolásával.

Az iktatás 38) Az intézethez érkező, illetve ott keletkező iratokat – a következő pontban felsoroltak kivételével – ha jogszabály másként nem rendelkezik, iktatással kell nyilvántartani. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen:  az irat beérkezésének pontos ideje,  az intézkedésre jogosult ügyintéző neve,  az irat tárgya,  az elintézés módja,  a kezelési feljegyzések,  az irat holléte. 39) Az iratkezelés segédletei:  Mutatókönyv, amely az iktatókönyvből az ügyirat tárgya, az ügyfél neve és azonosító adatai, az ügyintézési folyamat történései, az irat útjának nyomon követése alapján viszszakeresési és listázási lehetőségeket biztosít.  Előadói ív az iratok fizikai egységének biztosítására. 40) Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:  könyveket, tananyagokat,  reklámanyagokat, tájékoztatókat,  meghívókat,  nem szigorú számadású bizonylatokat,  bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat,

76

 pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint),  munkaügyi nyilvántartásokat,  közlönyöket, sajtótermékeket,  visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. 41) Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a rövid határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Ha az irat munkaidőn kívüli időben érkezik, azt a következő munkanapon iktatni kell, s a tényleges érkezési, átvételi időpontot a megjegyzés rovatban minden esetben jelezni kell. Az iktatószám 42) Az iratokat, az ügyiratra, az ügyirathoz tartozó iratokra, illetve az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, egyedi azonosító számon, iktatószámon kell iktatni. Az iktatást minden évben 1-es sorszámmal kell kezdeni. Az iktatószámnak tartalmaznia kell az iktatási főszámot, az alszámot, valamint az iktatószám kiadásának évét. 43) Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. Egy iratnak csak egy iktatószáma lehet. Téves iktatás esetén az iktatószám nem használható fel újra. 44) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani, az ügyirathoz tartozó iratokat pedig az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon. 45) Az alszámokra tagolódó sorszámos iktatásnál az egyedi ügyben keletkezett első irat önálló sorszámot, főszámot kap. Az ügyben keletkező további iratok a főszám alszámain kerülnek nyilvántartásba. Egy főszámhoz korlátlan számú alszám tartozhat. 46) Az ügyintézés szakmai követelményeinek érvényesítése miatt az iktatószám képzése során további szám, illetve betűjel alkalmazható. A tárgy szerinti azonosítókkal történő iktatás tartalma megegyezik a nagyszámos iktatással. A helyben keletkező, lényegesen nagyobb esetszámban és ismétlődően előforduló ügyek kerülnek ilyen módon iktatásra. Ez esetben az ügyintéző jogosult a papíralapon történő alszámos iktatásra is.

77

Iktatókönyv 47) Az intézet iktatás céljára papíralapú iktatókönyvet használ, mely kötelezően az alábbi adatokat tartalmazza:  iktatószám, sorszám  alszám  iktatás időpontja,  küldemény érkezésének időpontja,  küldő megnevezése, azonosító adatai,  előadó,  irat tárgya,  kezelési feljegyzések,  ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja,  irattári jel,  irattárba helyezés időpontja. 48) Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni, bélyegzővel ellátva hitelesíteni kell. 49) Iktatás előtt az ügykezelőnek meg kell állapítania, hogy az iratnak van-e előirata. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. 50) Az előzményt ideiglenesen (csatolás), szükség esetén véglegesen (szerelés) az iktatott irathoz kell kapcsolni. 51) Amennyiben az előzményezés során megtalált iratról kiderül, hogy nem az új irat előirata, de annak ismerete a szignáláshoz, valamint az ügy elintézéséhez szükséges, a két iratot csatolni kell. Az ügy lezárása után a csatolt iratokat eredeti irattári helyükre kell visszahelyezni. A csatolást és a csatolás megszüntetését az előadói íven jelölni kell. 52) Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt az iktatókönyvben jelölni kell.

78

53) Azokban az esetekben, amikor az előíratok nem szerelhetők, azok hollétét fel kell tüntetni. Ha az előírat irattárban vagy határidő-nyilvántartásban van, akkor az iktató, ha pedig az előzmény az ügyintézőnél van, az ügyintéző köteles azt az utóbb érkezett irathoz szerelni. 54) Az ügyvitel segédeszközeként,  az ügyirathoz tartozó iratok iktatásának, csatolásának és egyéb nyilvántartási adatoknak a feljegyzésére;  az ügyintézői munka adminisztrálására, ügyintézői, vezetői utasítások rögzítésére;  az iratok fizikai egységének biztosítására előadói ívet kell használni. Az előadói ívet a hozzátartozó irattal együtt kell kezelni. 55) A papír alapú előadói ívet az iratkezelő értelemszerűen tölti ki. Kiadmányozás (aláírás, hitelesítés) 56) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak az SZMSZ-ben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. 57) Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. 58) Az irat akkor hiteles kiadmány, ha:  azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá  a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.  Elektronikus úton megküldött irat elektronikus aláírással. 59) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő:  A kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata.  A közfeladatot ellátó szerv által készített hiteles kiadmányról hiteles másolatot készíteni minősített elektronikus aláírással és a másolat készítési dátumának rögzítésével lehet. 60) A szervnél keletkezett iratokról az iratot őrző intézet vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 61) A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni.

79

Expediálás és az iratok továbbítása 62) A kiadmányozott iratokat az érintett címzetthez, címzettekhez továbbítani kell. Az elintézett, kiadmányozott irat továbbításra történő előkészítéséről az ügyintéző gondoskodik. 63) A szervezeti egység iratkezelőjének ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. 64) A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). 65) A kimenő iratnak minden esetben tartalmaznia kell:  Az intézet nevét, azonosító adatait (cím, telefon, fax, e-mail),  az ügyintéző nevét,  a kiadmányozó nevét, beosztását,  az irat tárgyát,  az irat iktatószámát,  a mellékletek számát,  a címzett nevét, azonosító adatait,  az ügyet indító beadvány hivatkozási számát  a szervezet hivatali bélyegző-lenyomatát. 66) Az elektronikus irat elküldése időpontját dokumentálni kell. Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. 67) A postai kézbesítésnél használt tértivevényeket – iktatás nélkül – az ügyirathoz kell mellékelni. 68) Ha a postára adott küldemények valamilyen okból visszaérkeznek, nem lehet az ügyet befejezettnek tekinteni. A visszaérkezett küldeményt az irattal együtt vissza kell adni az ügyintézőnek, aki rendelkezik a visszaérkezett irat további kezeléséről.

80

IV. FEJEZET IRATTÁROZÁS ÉS LEVÉLTÁRBA ADÁS Irattározás 69) Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. 70) Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. Az átmeneti irattárban a szakterület igényének megfelelően, de legfeljebb 3 évig kerülnek megőrzésre az iratok, ezt követően a lejárt megőrzési idejűeket selejtezni kell, vagy át kell adni a szervezet központi irattárának. 71) Az irattárba helyezést az intézet vezetője engedélyezi. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek:  az ügyirathoz – ha eddig nem történt meg – hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e,  a feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. 72) Az irattárba helyezés alkalmával az iratkezelő köteles ellenőrizni, hogy az iratkezelés szabályainak eleget tettek-e. Amennyiben az iratkezelő hiányosságot észlel az iraton, visszaadja az ügyintézőnek, aki gondoskodik annak kijavításáról. Ezt követően az iratkezelő bevezeti az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és elhelyezi az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. 73) A központi irattárba iratjegyzékkel ellátott ügyiratok adhatók le. 74) A központi irattár  gyűjti és megőrzi az iratanyagokat,  adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz,  gondoskodik a maradandó értékű iratok levéltári átadásáról. 75) Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését – papíralapú, más adathordozón tárolt elektronikus iratok esetében egyaránt – dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.

81

76) Az intézetnél kijelölhető papíralapú iratokat őrző helyiség akkor felel meg céljának, ha száraz, portól és más szennyeződéstől tisztán tartható, megfelelően megvilágítható, levegője cserélhető, ha benne a tűz keletkezése a legbiztosabban elkerülhető, nem veszélyeztetik közművezetékek, a kívül támadt tűztől és erőszakos behatolástól védett. 77) Az iratok elhelyezésére nyitott, stabil rendszerben telepített állványokkal kell az irattári helyiséget berendezni. Az irattári berendezés kialakításakor a tűz- és balesetvédelem mellett a kezelés célszerűségi szempontjait is figyelembe kell venni. 78) Az intézet dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Az irattári terv 79) Az irattári tételek kialakítása Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irat-együtteseket – az intézet ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy:  egy irattári tételbe csak azonos értékű, levéltári megőrzést igénylő vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be,  az egyes irattári tételek megfelelő alapul szolgálnak az éves ügyiratforgalmi és intézeti statisztikai adatszolgáltatáshoz,  az intézet hatékony működtetése egy adott funkciót illetően az ügykörök milyen mélységű áttekintését igényli. 80) Külön irattári tételeket lehet kialakítani iratfajta alapján:  a jogszabályban vagy belső utasításban előírt, különböző célú és adattartalmú nyilvántartásokból,  az előzőek szerinti nyilvántartások alapirataiból, ha azokat külön irattári egységként kell kezelni,

82

 a választott testületek, bizottságok, valamint a szervezet működése szempontjából meghatározó jelentőségű, rendszeresen megtartott értekezletek irataiból (ideértve az előterjesztéseket, a jegyzőkönyveket vagy emlékeztetőket és a határozatokat is), továbbá a belső utasításokból. 81) Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meghatározott az irattári őrzés időtartama, amelyből megállapítható, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A selejtezés évének megállapításakor a megőrzési idő számításánál a kezdőévet (töredékév) nem lehet figyelembe venni. 82) A nem selejtezhető irattári tételek esetében jelölt az is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző – határidő megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határideje az Ltv. 12. §-ában foglaltak figyelembevételével lett meghatározva. 83) A személyes adatot tartalmazó iratok őrzési és selejtezési ideje a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel került meghatározásra. Az irattári terv szerkezete és rendszere 84) Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá az intézet ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. 85) A szervezet ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül, pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. Az előzőekben foglaltak szerint csoportosított, címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni. Selejtezés, megsemmisítés 86) Az ügyiratok selejtezését az Intézetvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerint.

83

87) Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani a selejtezés engedélyezésére. 88) A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. 89) A megsemmisítésről az Intézet vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik.

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és záró rendelkezések 90) Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi Iratkezelési Szabályzat hatályát veszti.

Debrecen, 2014. január 6.

Őri Józsefné igazgató

84

4/1. számú melléklet IRATTÁRI TERV Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

őrzési (év)

I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

NS

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

NS

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50 év

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem

50 év

5.

Fenntartói irányítás

10 év

6.

Szakmai ellenőrzés

10 év

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10 év

8.

Belső szabályzatok

10 év

9.

Polgári védelem

10 év

10.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5 év

11.

Panaszügyek

5 év

Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal összefüggő ügyek 12.

Szolgáltatások igénybevételével összefüggő nyilvántartások

3 év

13.

Szaktanácsadással kapcsolatos ügyek

5 év

14.

Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos ügyek

5 év

15.

Pedagógusok önképzésnek segítségével kapcsolatos ügyek -

bizonyítványok kiállításául szolgáló adatlapok

NS

-

oktatásban való részvétellel kapcsolatos igazolások

20 év

-

más iratok

5 év

Gazdasági ügyek 16.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszín- HN rajzok, használatbavételi engedélyek

17.

Társadalombiztosítás

50 év

18.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10 év

19.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, költségvetési bizonylatok

5 év

85

idő

4/2. számú melléklet ………………………………………… szerv megnevezése Ikt. szám:

IRATSELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV Készült: .................................................................................................................................................. (dátum, szervezeti egység és helyiség megnevezése)

A selejtezési bizottság tagjai: ............................................................................................ (név, beosztás) ........................................................................................................................................... (név, beosztás) ........................................................................................................................................... (név, beosztás) A selejtezést ellenőrizte:.................................................................................................... (név, beosztás) A munka megkezdésének időpontja: ......................................................................................... (dátum) A munka befejezésének időpontja: ............................................................................................ (dátum) Az alapul vett jogszabályok: ................................................................................................................. ................................................................................................................................................................ Selejtezés alá vont iratok: ...................................................................................................................... (szervezeti egység megnevezése, az irat évköre)

Eredeti terjedelem: ....................................................................................................................... (ifm) A kiselejtezett iratok mennyisége: ............................................................................................... (ifm) A selejtezési bizottság tagjai a mellékelt … lap tételszintű iratjegyzéken felsorolt iratok kiselejtezését javasolják. A munka során a vonatkozó jogszabályok értelmében jártunk el. A selejtezésre kijelölt iratanyag a levéltári jóváhagyást követően megsemmisítésre kerül. k.m.f. …………………………………….. …………………………………….. ellenőrző vezető aláírása

…………………………………….. PH. ……………………………………..

86