Debrecen, Gönczy Pál utca 1-3

Pályázat magasabb vezetői beosztás ellátására 2012-2017

Gönczy Pál Általános Iskola 4225 Debrecen, Gönczy Pál utca 1-3.

Tartalom Bevezető .....................................................................................................................................3 I. Helyzetelemzés........................................................................................................................4 1. Az intézmény bemutatása.................................................................................................4 2. A vezetés...........................................................................................................................6 2.1. Az intézmény vezetői .............................................................................................6 2.2. Vezetési funkciók ...................................................................................................7 2.3. Vezetés és innováció ..............................................................................................8 2.4. Szervezeti kultúra ...................................................................................................9 3. Humán erőforrások .........................................................................................................10 3.1. Nevelőtestület .......................................................................................................10 3.2. Technikai dolgozók ..............................................................................................12 3.3. Tanulók.................................................................................................................12 3.4. Szülők ...................................................................................................................14 4. Hosszú távú intézményi tervezés....................................................................................14 4.1. Pedagógiai program és Helyi tanterv ...................................................................14 4.2. Szervezeti és Működési Szabályzat......................................................................15 4.3. Minőségirányítási program...................................................................................15 4.4. Házirend................................................................................................................15 4.5. Továbbképzés .......................................................................................................16 5. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások .................................................................16 5.1. A fenntartó............................................................................................................16 5.2. Mikrokörnyezet ....................................................................................................17 5.3. Tárgyi felszereltség, gazdálkodás.........................................................................19 6. Intézményi folyamatok ...................................................................................................22 6.1. Nevelés .................................................................................................................22 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások ...............................................................................24 7. Az intézmény eredményei ..............................................................................................25 7.1. Partnerek, munkatársak elégedettsége..................................................................25 7.2. Mérések eredményei, beiskolázás, versenyek ......................................................26 7.3. A Gönczy Pál Általános Iskola kitüntetései, elismerései az elmúlt öt évben.......28 II. Vezetési program................................................................................................................34 1. Cél- és feladatrendszer meghatározása...........................................................................35 1.1. Az intézmény egészére vonatkozó stratégiai célok ..............................................35 1.2. Az intézmény pedagógiai programjának fő céljai ................................................35 1.3. Nevelési célok- az új Nemzeti Alaptanterv alapján..............................................36 2. Vezetés, irányítás............................................................................................................38 2.1. A vezető közvetlen irányító munkája ...................................................................38 2.2. A vezetés szintjei ..................................................................................................39 2.3. Humán erőforrás menedzsment ............................................................................44 2.4. Vezetői motivációs eszköztár ...............................................................................46 2.5. Vezetési stílus .......................................................................................................47 2.6. Vezetési stratégia..................................................................................................48 2.7. Vezetői feladatok..................................................................................................50 3. Szervezetfejlesztés..........................................................................................................52 3.1. A Gönczy Tehetségpont sokoldalú tehetséggondozó tevékenységeinek továbbfejlesztése...................................................................................................52

1



3.2.

A Regionális Ökológiai Oktatóközpont tevékenységeinek kiteljesítése, elmélyítése ............................................................................................................55 3.3. A Referencia iskola státusz elnyerésével jó gyakorlataink számának növelése, mentorálása...........................................................................................................57 3.4. Az intézmények közötti hálózati együttműködés bővítése, regionális tudásmegosztó műhelyként való működés ...........................................................58 3.5. A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában való további együttműködés és koordináció .............................................................................58 3.6. A Debreceni Ökoiskolák közös programjaiban való részvétel, együttműködésének koordinálása.........................................................................59 4. Szociális háló..................................................................................................................59 5. Gazdálkodás, fenntartás, anyagi-tárgyi feltételek...........................................................60 III. A VEZETŐI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA................................................................61

2



Bevezető A felsőjózsai oktatás 152 éves történetéből ismét eltelt egy ötéves periódus, egy sok feladattal teli, új távlatokat nyitó, meghatározó időszak. A mindenkori tanulók számára persze minden év meghatározó, hiszen egyszeri és megismételhetetlen. Úgy kell végezni iskolafejlesztő munkánkat, harmóniát teremtve a hagyományos szakmai értékek, és a folyamatos változást követelő nóvumok között, hogy senki ne élje meg átmeneti állapotként, hanem sokkal inkább a műveltség, az értékek módszeres, biztos elsajátításának helyeként. Mindig erre törekedtem vezetői munkám során. A hagyományokra építve, egyensúlyt teremtve a központi előírások és a helyi szükségletek között, élve az országos és a helyi tehetséggondozás nyújtotta lehetőségekkel, számos sokoldalú fejlesztő programot dolgoztunk ki, amelyek alapot adnak a saját intézményi, vagy a hálózati tanulásban megtestesülő tehetséggondozásnak. Eredményeink azt mutatják, hogy megtaláltuk azt az utat, amelyet továbbfejlesztve, az újabb kihívásoknak megfelelve intézményünk ismert és elismert munkát végez, tanulóinkat korszerű ismeretekhez, képességekhez juttatjuk, megteremtve ezzel az eredményes tehetséggondozás és továbbtanulás lehetőségét. Megtisztelő számomra, hogy pedagógusként éppen huszonöt éve, ebből vezetőként és magasabb vezetőként húsz éve tanártársaimmal, a szülőkkel, az iskolafenntartó önkormányzattal részese lehetek annak a csapatnak, akinek szívügye a józsai oktatás, akik lehetőségeikhez mérten igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a legjobbat tudják nyújtani a Gönczy Pál Általános Iskola diákjainak. A vezetői és magasabb vezetői pályán eltöltött évtizedek tették bizonyossá számomra, hogy csapatban, együtt lehet csak messzire jutni, céltudatos terveket megvalósítani úgy, hogy közreműködésemmel a fenntartói elvárás és az intézmény dolgozóinak elképzelései egymást erősítve jelenjenek meg. Az alábbiakban értékelem, elemzem a vezetésem alatt álló intézmény 2007-2012 közötti időszakát, jellemezve azt az állapotot, melyre a következő ciklus vezetői programja épülhet, melytől a Gönczy Pál Általános Iskola eddig létrehozott értékeinek megőrzését, további eredményes működését remélem – kollégáim és munkatársaim alkotó közreműködésével, a szülők és a mindenkori iskolafenntartó, szakmai irányító segítségével. Azért döntöttem újabb vezetői pályázat benyújtása mellett, mert úgy gondolom, hogy a dokumentumokban közösen eltervezett célokat pedagógustársaimmal képesek vagyunk a mindennapok gyakorlatában továbbra is eredményesen megvalósítani. Iskolai végzettségem, szakmai képesítésem, a Gönczy Pál Általános Iskola dolgozóival vezetőként és magasabb vezetőként végzett húsz éves rendszerfejlesztő munkám, vezetői, pedagógiai ismereteim és tapasztalataim alapján, az eddigi tevékenység részeseként és a fejlesztés elkötelezettjeként adom be pályázatomat.

3



I. Helyzetelemzés 1. Az intézmény bemutatása Magasabb vezetőként immár 15 éve arra vállalkoztam, hogy a Debrecen kertvárosában fekvő, a belvárostól meglehetősen távol lévő felsőjózsai kisiskolát olyan helyzetbe hozzuk, hogy értékes színfoltja lehessen Debrecen város oktatási rendszerének, és letéteményese lehessen annak a bizalomnak, amellyel a szülők ránk bízzák gyermekeiket. A ’90-es évek elejétől zajló következetes pedagógiai innováció kiteljesítése az a pedagógiai program és helyi tanterv, amellyel ma dolgozunk, s amelynek eredményeként sikeres, versenyképes iskola lettünk. Az elmúlt öt évben számos olyan tantervfejlesztést hajtottunk végre, vagy olyan programban vettünk részt, amely messze túlmutat az intézményi kereteken, vagy akár Debrecen város határain is. Az élményorientált pedagógia, a természet megélése, a szív, fej, kéz és egészség harmóniájának megteremtése fontos eleme az intézmény oktatási-nevelési folyamatának. Sarkalatosan fontosnak tartjuk a személyiség sokoldalú fejlesztését, az alapvető készségek és képességek, kulcskompetenciák biztos kialakítását, az egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést és segítségnyújtást. Iskolánk kiemelten foglalkozik a gyerekek anyanyelvi, matematikai és idegen nyelvű kommunikációs készségeinek fejlesztésével, művészeti nevelésükkel. Fontos alapelv az egyéni bánásmód. Mind a tehetségígéretű gyermekek, mind a felzárkóztatásra szorulók fejlesztésében a lehetőségek maximális kihasználására törekszünk, ezt segíti a Gönczy Tehetségpont, amely része az Országos Tehetségpont Hálózatnak, s így a legszélesebb kínálatot tudjuk nyújtani a tehetségfejlesztés minden területén. Saját fejlesztésű 30-60 órás komplex tehetséggondozó programjaink sokszínű lehetőséget kínálnak tehetségígéretű diákjainknak. 2011-ben tehetségpontunk a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által akkreditált kiváló tehetségpont címet kapott. Ugyancsak ebben az évben Tehetségsegítő Tanácsot is alapítottunk. Intézményünk sajátos környezeti nevelési rendszerének gyökerei messzire nyúlnak: Gönczy Pál, iskolánk névadója az 1800-as években tevékenykedett pedagógusként, majd minisztériumi államtitkárként. Tőle ered, hogy mai iskolánk egyik legfőbb módszertani sajátossága a tanulói tevékenységekre építő "cselekedve tanulás" és a munkára nevelés. Egyik fő célunk, tanulóink környezet és egészségtudatos magatartásának kialakítása és fejlesztése. Ezért a DMJV Önkormányzat 2007-2012-ig szóló Intézkedési Tervében is megerősítve intézményegységként Regionális Ökológiai Oktatóközpontot hoztunk létre, melyben őshonos magyar állatokat bemutató oktatófarm, kertészet, hagyományőrző kézműves műhelyek működnek. Szolgáltatásainkat saját tanulóinkon kívül Debrecen város és vonzáskörzetének tanulói is igénybe vehetik, évente 1500-2000 gyermek. Az eredményes tanulást az 1-4. évfolyamon iskolaotthon, az 5-6. évfolyamon napköziotthon, a 7-8. évfolyamon tanulószoba segíti. A lassabban haladó gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak szakembereink. Minden tantárgyból bevezettük a kompetencia alapú oktatást, kiemelten építve a tanulói 4



tevékenységekre. Angol vagy német nyelvet már első osztálytól tanulhatnak kisdiákjaink. 5. osztálytól tehetséggondozó foglalkozásokon magasabb óraszámban, hetedik osztálytól pedig második idegen nyelvet is tanulhatnak az iskolánkba járó gyerekek. Informatika tanulására 3. évfolyamtól van lehetőség. A zenei tehetséggondozást két intézmény: a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium és MEA Zeneiskola végzi iskolánkban sok év óta. 2010 őszétől a Debreceni Sportiskola szakedzői együttműködési megállapodás keretében helyben fejlesztik a sportban tehetséges diákjainkat. Az iskola egyedi kézműves-technika programja komplex rendszerével betekintést ad a népi kismesterségek alapjaiba (agyagozás, szövés-fonás, nemezelés, batikolás, üvegfestés, gyöngyfűzés, mézeskalács-készítés), természet-közeli életmódja az ökológiai szemléletet alapozza. Az 1-4. évfolyamon a testnevelés órák és a minden napos testnevelés keretében naponta mozognak a gyermekek, hetente lovagolnak, a 3. évfolyamtól néptáncot tanulnak. A NAT 2007-re épülő helyi tantervünkben az 5-8. évfolyamon is heti 3 testnevelés órát biztosítunk. A 7. osztályban a gazdálkodási alapismeretek tantárgyon belül a háztartásgazdálkodás és piaci tevékenységek alapjait sajátítják el a diákok. Iskolánk Pedagógiai programja, Helyi tanterve kiemelten kezeli a környezeti nevelést. A személyi feltételek biztosítottak ahhoz, hogy a környezeti nevelés hatékonyan megvalósulhasson a tanórai, tanórán kívüli oktatás formájában. Intézményünkben ökológiai munkaközösség működik. Tanulóink mérés-értékelési rendszerébe beépült az évenkénti környezettudatosság-mérés, melyet az 5. évfolyamon ősszel, a 8. évfolyamon a tanév végén végzünk. A mérési eredmények pontosan mutatják nevelő munkánk eredményét. 2005-től ökoiskolaként, 2012 februárja óta örökös ökoiskolaként működünk, mára tevékenységünk az intézmény határain messze túlmutat. Koordináljuk a városban működő ökoiskolák tevékenységét, melyet 2009 óta együttműködési megállapodás is megerősít. Belső információs portált működtetünk www.debreceniokoiskolak.hu címen. - Iskolánk a Natura 2000-es terület, a Tócó völgy mentén található. A Tócó patak mentén fekvő ökoiskolákkal közösen folyamatosan végezzük a patak vízminőségének vizsgálatát. - 2010-ben szervezetük meg először az Élő Bolygó Ökológiai Vetélkedőt, melynek célja a tanulók környezettudatosságának erősítése. A felkészülést a verseny honlapján közzétett anyagok segítik. www.elobolygo.rozsavolgyigyermekkert.hu

5



- 2010-ben a Rózsavölgyi Gyermekkert Ökológiai Oktatóközpontban meteorológiai állomást létesítettünk pályázati támogatással, melynek adatai az országos meteorológiai hálózaton, az intézményi és a Rózsavölgyi Gyermekkert honlapján mindenki számára elérhetőek. - 2010-ben ünnepelte iskolánk fennállásának 150. évfordulóját. Az ünnepi programsorozat részeként Fajtamentő Tündérkertet létesítettünk iskolánk gyakorlókertjében. Tizenhat különféle fajtájú almafacsemetét ültettek el iskolánk tanulói szüleikkel közösen (osztályonként egy-egy fát). Mindegyik fa régi, őshonos fajta, némelyiket ma már egyáltalán nem is termesztik. - Megőriztük és továbbfejlesztettük munkaiskola programunkat. Tanulóink ennek keretében önkéntes munkát végezhetnek az iskola technikai dolgozói mellett, így: a konyhán, a kertészetben, a takarítók és az állatgondozók mellett. - Példát mutatva végezzük a szelektív hulladékgyűjtést. Tevékenységünk közvetett hatása, hogy egész Debrecen városban a mi városrészünkben a legnagyobb arányú a lakossági részvétel a szelektív hulladékgyűjtésben. További fontos eleme tevékenységünknek a hagyományőrzés. Ennek két fő vonulatát gondozzuk: - az életvitelhez kapcsolódó népszokások (ünnepek, táplálkozás), - a munkatevékenységek (népi kismesterségek alapjainak tanítása, gazdálkodás növénytermesztés, állattenyésztés). Iskolánkban a környezeti nevelés összefonódik az életre, a helyes táplálkozásra, a szenvedélyfüggőség megelőzésére, a közös alkotó munkára, egymás megismerésére és elfogadására, demokráciára való neveléssel. A helyzetelemzés az iskola beazonosított közvetlen partnereinek, valamint a teljes körű intézményi önértékelés adatainak és eredményeinek feldolgozásán alapszik.

2. A vezetés 2.1. Az intézmény vezetői Vezetői munkámat egy igazgató helyettes, és az Ökológiai Oktatóközponthoz kapcsolódóan egy intézményegység vezető segíti. A vezetők száma és végzettsége a törvényi előírásoknak megfelel. A vezetők sokoldalú képzettsége jól szolgálja az intézményi célok megvalósítását. Az igazgató és helyettese az országos szakértői névjegyzékben regisztrált szakértők. Az iskolavezetés együttműködése az intézmény erőssége mind a szakmai munkában, mind a menedzsment és a pályázatírás területén. Vezetőtársaim sokoldalú képzettsége pozitív hatással van intézményünk innovatív tevékenységére. Együttműködés, munkamegosztás, kapcsolatok Vezetőtársaimmal un. menedzsment típusú racionális munkamegosztást alakítottunk ki. Ez azt jelenti, hogy a helyettesek teljes hatáskörrel, önállóan végzik a rájuk háruló feladatokat. A munkakörök szétosztása a szakértelem és az egyéni elkötelezettség alapján történik. 6



Az együttműködés legjellemzőbb formái az intézmény vezetésében: heti vezetői megbeszélés, melyen szükség szerint vesz részt az intézmény gondnoka, az iskolatitkár és a heti aktuális feladat felelőse is Pedagógiai tanács működtetése (az iskolában működő nyolc munkaközösség vezetője, a témától függően kiegészülve a szervezeti vezetőkkel is) a nevelőtestülettel történő együttműködés legjellemzőbb fóruma a havi rendszerességgel szervezett munkaértekezletek, ahol megtörténik az előző időszak értékelése, a következő hónap feladatainak áttekintése, lehetőség van minden olyan kérdés megvitatására, amelyben a nevelőtestületnek véleményt kell formálnia, egyezségre van szükség, vagy élnie kell döntési jogkörével. A közvetlen és gyors kapcsolattartáshoz elektronikus felületű belső információs rendszer is a pedagógusok rendelkezésére áll, mely segíti az információk és döntések rögzítését, a dokumentumok kezelését, a döntéselőkészítés folyamatát. a szülőkkel való kapcsolattartásban a szülői szervezet vezetőivel van közvetlen kapcsolat, rendszeres találkozás a választmányi szülői értekezleteken. Közvetett kapcsolat az osztályfőnökökön keresztül valósul meg. a tanulókkal történő együttműködés hivatalos fóruma az iskolagyűlés, melyet a diákönkormányzat szervez havi rendszerességgel. Feladata a pedagógusok munkaértekezletéhez hasonló. Az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektet az intézményen belüli információáramlás folyamatos fejlesztésére. Adottságaink (4 telephelyen működés) sok nehézséget okoznak ezen a területen, de a rendszeresen megtartott munkaértekezletek, az elektronikus rendszer használatában mutatkozó javulás (e-mailek küldése) e terület fejlődését eredményezte. 2.2.

Vezetési funkciók

A tervezési folyamatot segítik a félévi és a tanév végi értékelő beszámolók részeként elkészített helyzetértékelések, melyek összegzik a személyi és tárgyi erőforrásokat. Nagyobb projektek megvalósítása esetén a tervezést ötletbörze előzi meg, mely történhet a középvezetők, egy munkaközösség, vagy a teljes nevelőtestület bevonásával . Az intézmény tervei (legyen az tanterv, munkaterv vagy egyetlen nap programja) mindig közösségi konszenzusra épülnek, lehetőséget biztosítva a pedagógusoknak, hogy a számukra leginkább megfelelő feladat megvalósításában, az általuk választott társakkal működjenek együtt. Egyes vezetői hatáskörbe tartozó döntések meghozatala előtt kikérem a kollegák véleményét (pl. egyes megbízatások, személyeket érintő döntések). Az intézmény belső ellenőrzési rendszerét az IMIP tartalmazza, az évenkénti ellenőrzési terv a munkaterv része. Magába foglalja az ellenőrzés tartalmát, módszereit, eljárásait, gyakoriságát (ill. időbeosztását), az ellenőrzést végző személyét és végül az ellenőrzés dokumentálását. Az ellenőrzési feladatok megosztottak a vezetők között. Az ellenőrzési terv megvalósítását félévente értékeljük. Óra- és foglalkozás látogatásokat minden vezető végez. Ezek időpontját előre egyeztetik az érintett kollegákkal. Az értékelés a pedagógus teljesítményértékelésben meghatározott szempontrendszer szerint történik (IMIP).

7


2.3.


Vezetés és innováció

Iskolánk vezetése kezdeményezi és támogatja az innovatív folyamatokat, a pedagógusok ilyen irányú törekvéseit. Ennek legutóbbi példái a megvalósult tanterv és programfejlesztések (idegen nyelv, tehetségfejlesztő programok). Az előző négy év innovációs folyamatainak eredményeként módosult az intézmény szervezeti struktúrája is, három új munkaközösség is alakult: nevelési, ökológiai, tehetséggondozó. Általában jellemző tevékenységünkre, hogy nemcsak bekapcsolódunk országos vagy helyi programokban, hanem gyakran az élére is állunk, továbbfejlesztjük azokat, és más iskolákat segítünk innovatív folyamataik elindításában. Jelenlegi programjaink, amelyben más intézményeket is tudunk segíteni: ovi-suli program, környezeti nevelés, egészségnevelés, tehetséggondozás, Méltóság mezeje program, egyedi tantervi program – kézműves technika, technika és életvitel tantárgyakból, munkaiskola program, 4H klub mozgalom. Ezen területekhez kapcsolódóan rendszeresen tartunk konferenciákat, szakmai napokat, továbbképzéseket pedagógusoknak, s más érdeklődő szakmai közönségnek. Nevelőtestületünk tagjai rendszeresen előadnak konferenciákon, továbbképzéseken. A szűkös továbbképzési keretet pályázati tevékenység során bővítjük, s igyekszünk megteremteni a szakmai fejlődés lehetőségét munkatársainknak. E területen kiemelkedő eredménynek, értéknek tartjuk, hogy -

A tehetséggondozó programunkkal az országos elképzelések elé mentünk. Az ökológiai lehetőségeket igyekszünk teljes körűen kihasználni Hatékonyan segítjük pedagógusaink tanulási, önfejlesztő tevékenységét.

8


Az intézmény jelenlegi szervezeti struktúrája:

2.4.


Szervezeti kultúra

9



A szervezeti kultúra területén a nevelőtestület fontos értéknek tartja, hogy: -

Az éves szakmai terv készítése során nagyfokú önállóságot kap. Mindenki megvalósíthatja ötleteit, elgondolásait. Az új munkaközösségek alakulásával egyenletesebb lett a munkamegosztás a bővülő tevékenységek körében. Belső továbbképzésekkel a pedagógusok módszertani kultúráját fejlesztjük.

A szervezeten belül többféle tervezett, szervezett (munkaközösségi munkaterv) és spontán együttműködés is megvalósul. Ennek leggyakoribb formája egy konkrét feladatban történő együttműködés, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a továbbképzéseken tanultak átadása is. A hivatalos munkaközösségi megbeszéléseken túl, kötetlen szabadidős együttműködések is megjelennek (pl. közös főzés a farmon). Az együttműködést erősíti, további lehetőségeket teremt a nálunk tartott kihelyezett továbbképzésen való részvétel, mint a legutóbbi textilfestő és szalmafonó tanfolyam, melyen nagy számban vettek részt kollegáink. Iskolánkban havonta tartunk munkaértekezletet a teljes nevelőtestületnek, melyen értékeljük az előző időszak eseményeit, eredményeit, áttekintjük a következő hónap munkatervi feladatait. A tanév elején alakuló, majd tanévnyitó értekezletet tartunk, félévkor és a tanév végén pedig értékelő záró értekezletet. Osztályozó értekezletünk kétszer van, félévkor és a tanév végén. Nevelési értekezlet (belső továbbképzés) tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal van. Már hagyomány, hogy az őszit mindig más helyszínen szervezzük meg. A nevelőtestület kiemelkedő eredménynek, értéknek tartja, hogy: -

A hagyományrendszerünk gazdag, sokszínű. Pedagógusközösségek hagyományait pozitívnak találja. Nagyon jó érzés olyan emberekkel dolgozni, akikkel a szabadidőnk egy részét is szívesen töltjük. Ezek a programok segítik a személyes kapcsolatot, együttműködést. Köszönet érte!

A szervezeti kultúrának meghatározó szerepe van az intézményi célok elérésében. Az értékelés szerint iskolánk szervezeti kultúrája innovatív szervezeti kultúra.

3. Humán erőforrások 3.1. Nevelőtestület A nevelőtestület iskolánk és a programunk szellemi alapbázisa. Mint öt évvel ezelőtt, most is teljes körűen szakképzett a jelenlegi tantárgyi struktúra oktatására, iskolai végzettségük megfelel a törvényi előírásoknak. A nevelőtestület engedélyezett létszáma 39 fő, ebből nő 35 fő, férfi 4 fő; az átlagéletkor 45 év.

10



A pedagógusok képzettsége: 2007

2008

2009

2010

2011

Szakvizsgázott pedagógusok száma

14

15

14

13

15

Középiskolai tanár

12

8

8

9

11

Általános iskolai tanár

12

14

13

10

10

Tanító

1

1

1

1

1

Tanító speciális képesítéssel

17

17

17

16

16

Összesen:

42

41

40

37

39

Két diplomája van: 17 főnek Szakvizsgázott pedagógus: 15 fő, Szakvizsga folyamatban van: 2 fő Pedagógusok végzettség szerinti megoszlása

Középiskolai tanár

27%

30%

Általános iskolai tanár Tanító 3% 40%

Tanító, speciális képesítéssel

A nevelőtestület szilárd és biztos garancia az iskolai programok megvalósítására. Innovatív, önfejlesztő közösség. Színes egyéniségük, sokoldalú képzettségük teszi lehetővé az iskola gazdag programkínálatát. Szakvizsgázott pedagógusok, tehetségfejlesztők, fejlesztő pedagógusok, mérés-értékelési szakértők, felsőfokú végzettségű táncpedagógus, felsőfokú végzettségű népi kismesterek, népi kézműves gyermekklub vezető, felsőfokú fazekas, szövőfonó, nemezelő szakkörvezetők, agrármérnök, idegenvezető, a sportági szakedzők, szakértők, kamatoztatják alapdiplomájukon kívüli tudásukat. Középfokú nyelvvizsga valamely típusával 17 pedagógus rendelkezik. Az egyéni képességfejlesztést, a tanulókkal való egyéni törődést a fejlesztő pedagógusok, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és egészségnevelő segíti külön is a tantestület tagjai mellett. Megnyugtató, a hosszú távú tervezésnél különösen hangsúlyos tény, hogy a nevelőtestület stabil, a fluktuáció nem jellemző.

11



Hiszem, hogy ez azért van így, mert jól érzik magukat az iskolában, egyéni céljaik és az iskola elképzelései egymást erősítve segítik kibontakozásukat. A nevelőtestület értéknek tartja, hogy - Beiskolázási programunk, folyamatosan magas színvonalú bemutatókkal járul hozzá a tanulói létszám folyamatos emeléséhez.(Ovisuli-program, bemutató órák, Mikulásparti, stb.) - Nőtt a szakvizsgázott pedagógusok száma. - Az intézményvezetés mindent megtett azért, hogy a tanulócsoportok számának csökkenésével ne egyenes arányban csökkenjen a pedagógusok száma. 3.2. Technikai dolgozók Az iskola zavartalan szakmai munkájához teremt biztonságos hátteret a technikai állomány: - Ügyviteli dolgozók - Műszaki dolgozók - Kisegítő dolgozók Az intézményi működés egyre növekvő adminisztrációs és gazdasági feladatait látják el az ügyviteli dolgozók, az iskolatitkár, adminisztrátor, gazdasági összekötő Munkájuk nagy odafigyelést, pontosságot, naprakész, gyors ügyintézést követel meg. Napi munkájuk mellett részt vállalnak a szintén egyre növekvő számú pályázatok rájuk eső részéből, illetve az elszámolással járó feladatokból is. Nélkülözhetetlen segítői és kiegészítői az iskolavezetés és a nevelőtestület munkájának. A műszaki és kisegítő dolgozók, vagyis a karbantartók és a takarítók munkáját közvetlenül a gondnok irányítja, aki gondos gazda módjára, a tulajdonosi szemléletet erősítve nagy szakértelemmel végzi munkáját. Az évek során sikerült úgy megválasztani a műszaki dolgozók összetételét, hogy szakértelmükkel lefedik szinte valamennyi karbantartási területet. Ennek köszönhetően csak nagyon ritkán kell külső vállalkozót igénybe venni, a felújításokhoz „csak” alapanyagot kell vásárolni. Mind a takarítók, mind a karbantartók jó csapatmunkások. A technikai dolgozók a nevelőtestülethez hasonlóan stabil, összeszokott, jó közösséget alkotnak, akik szívügyüknek tekintik az iskola kiegyensúlyozott működését. Összetételükben csak az élethelyzetek esetleges változása miatt van mozgás. 3.3.Tanulók Iskolánk jelenleg 8 évfolyamon 16 tanulócsoporttal működik, 371 fővel. A tanulók életkora 6 évestől 15 évesig terjed. Létszámadatok változása (októberi statisztikai adatok alapján):

TANULÓCSOPORTOK SZÁMA 18 17 16 15 14 2007

2008

2009

2010

2011

12



TANULÓK LÉTSZÁMA 410 400 390 380 370 360 350 340 330 320

397 378 371

337

2007

2008

335

2009

2010

2011

Gyermekek, tanulók számának alakulása az átlaglétszámhoz viszonyítva 1-4. évfolyam átlaglétszám: 21 fő 2007

2008

2009

2010

2011

8

8

8

8

8

176

181

171

189

207

2007

2008

2009

2010

2011

10

9

7

7

8

221

197

166

146

164

Tanulócsoportok száma Létszám

5-8. évfolyam átlaglétszám: 23 fő Tanulócsoportok száma Létszám

Beiskolázási adatok Intézményünkben az első osztályt kezdő tanulók számának alakulása: 2007

2008

2009

2010

2011

2012

1.a

22

28

23

28

27

31

1.b

23

27

21

27

27

31

Összesen: Átlaglétszámhoz viszonyított %

45

55

44

55

54

62

107

131

105

131

128

148

Hátrányos helyzetű tanulók aránya: 2007

2008

2009

2010

2011

Létszám

54

55

73

82

111

%

14

15

22

25

30

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya: 2007

2008

2009

2010

2011

Létszám

3

2

1

0

0

%

1

1

3

0

0

2007

2008

2009

2010

2011

Létszám

7

9

6

2

3

%

2

2

2

0,6

0,8

Veszélyeztetett tanulók aránya:

13



Földrajzi helyzetünkből adódóan beiskolázásunk is egyedi módon alakul, és jól érzékelhetően változóban van. Bár a Debrecentől való 8-10 km-es távolság fontos szempont, de már nem meghatározó. Mára háttérbe szorult a több telephely, és a viszonylag nagy földrajzi távolságok miatti hátrányos megkülönböztetés. Örömmel tapasztaljuk, hogy a józsai gyerekek egyre nagyobb része akar Józsán tanulni – két éve már nem is tudjuk valamennyi jelentkezőt fogadni. Egyre növekvő mértékben jellemző azon szülői kör megkeresése is, akik iskolánk egyedi programkínálatát körzeten kívüliként választva vállalják a kijárást. E tendencia további erősödését reméljük az elkövetkező években. A környezet pozitív hatása is fontos iskolánk megítélésében. Az esztétikus, harmonikus környezet, amelyben fogadjuk a gyerekeket, városi szinten is egyedülálló. Említésre méltó tény, hogy számottevő a magasabb évfolyamokra beiratkozó tanulók aránya. Ez kedvező abban az esetben, ha a tanuló pozitív motiváltságból választja iskolánkat és értékeit. Ám nehezíti munkánkat, és rombolja osztályközösségeinket, ha a beiskolázás kezdetén másik iskolát választó, onnan tanulási-magatartási problémákkal küzdőként eltávozva iratkozik be hozzánk. Összességében a beiskolázási programunk az elmúlt öt évben nagyon sikeres volt. 3.4. Szülők Iskolánkban a szülői szervezet saját SZMSZ-e szerint működik. Munkájukat az intézmény vezetése és a nevelési munkaközösség segíti. Üléseiket tanévenként 4-5 alkalommal, rendszeresen tartják. Gyakorolják jogaikat (véleményezési, döntési jogok), segítik az intézményt nevelési céljai elérésében, a feltételrendszer megteremtésében. A Józsai Gyermekekért emlékplakett alapításával és évenkénti odaítélésével hozzájárulnak a pedagógusok elismeréséhez. A szülői értekezletek látogatottsága 90%, a felső tagozaton 70% körüli értéket mutat sok év átlagában. A fogadóórák látogatottsága sajnos eléggé alacsony. A nyílt napokon való részvétel az alsóbb évfolyamokon jellemző, a felsőbb évfolyamokon csupán kis számban igénylik a szülők. Az ünnepségeken, gálaműsorokon és rendhagyó programokon nagy számban vesznek részt tanulóink szülei, különösen népszerűek a Rózsavölgyi Gyermekkertben tartott rendhagyó programok.

4. Hosszú távú intézményi tervezés 4.1. Pedagógiai program és Helyi tanterv Az intézmény Pedagógiai programját legutóbb 2009-ben dolgoztuk át, továbbá végrehajtottuk a törvény által előírt módosításokat. Az alapdokumentum átdolgozásában nevelőtestületünk minden tagja részt vett.

14



Helyi tantervünk adaptált tanterv, amely az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján készült, beépítve saját programfejlesztéseinket. Így: - az iskolaotthon tanterve az 1-4. évfolyamon - kézműves technika tanterve az 1-4. évfolyamon - néptánc tanterve a 3-4. évfolyamon - a gazdálkodási alapismeretek tanterv a 7. évfolyamon - technika és életvitel tanterv az 5-8. évfolyamon - idegen nyelv (angol és német) átdolgozott tanterv 1-8. évfolyamra Örvendetes dolog, hogy saját fejlesztésű tanterveink példaértékűek, számuk magas. 4.2. Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat legutóbbi - törvényi változások miatti- módosításakor 2009-ben készült szakértői vélemény semmilyen hiányosságot, vagy problémát nem tárt fel. Az SzMSz-ben foglaltak betartásának ellenőrzése az intézmény belső ellenőrzési rendszerének része. Egyes elemei megjelennek a teljesítményértékelésben is. 4.3. Minőségirányítási program Az Intézményi Minőségirányítási Program teljes átdolgozására, szakértői véleményeztetésre és jóváhagyására 2009 tavaszán került sor, szakértői támogatással, pályázati projekt keretében. A szakértői vélemény szerint IMIP-ünk törvényességi és szakmai szempontból minden követelménynek megfelel. Elkészítése a teljes tantestület bevonásával történt. Az ekkor készített fejlesztési tervek minőségpolitikai célok megvalósítására beépültek az intézményi és munkaközösségi munkatervekbe, azóta jelentős részüket megvalósítottuk. Minőségirányítási programunk a legnagyobb hangsúlyt a nevelési-oktatási folyamat megvalósítására, ezen belül a kompetencia alapú oktatás színvonalának javítására helyezi. Érinti a működés teljes területét. Partneri igény és elégedettségmérést a közvetlen (tanulók, szülők, pedagógusok) és közvetett partnerek körében rendszeresen, kétévente végzünk. Az elégedettség és igénymérés eredményeit felhasználjuk munkánk tervezéséhez, a folyamatos fejlesztéshez. 4.4. Házirend Az intézmény Házirendje megfelel a törvényi előírásoknak, és azt a fenntartó jóváhagyta. A Házirend intézményünk honlapján, a többi dokumentumhoz hasonlóan bárki számára elérhető. Ezen kívül minden iskolánkba beiratkozó tanuló egy nyomtatott, fűzött „kiskönyv” formátumú kiadványt kap kézbe. A tanév elején minden osztályfőnök a gyerekekkel és a szülőkkel ismerteti a Házirend legfontosabb pontjait. A Házirendben foglaltak betartását folyamatosan értékeljük. A tanulók esetében leginkább a magatartás értékelésében. A pedagógusokkal a nevelési munkaközösség kiemelt feladata a Házirend alkalmazhatóságának nyomon követése, szükség esetén módosításának kezdeményezése.

15



4.5. Továbbképzés Az intézmény továbbképzési programja, beiskolázási terve és a továbbképzések dokumentációs rendszere a törvényi előírásoknak megfelel. A nevelőtestület tagjai meghatározott időintervallumon belül teljesíteni tudják a 7 évente kötelező pedagógus továbbképzést. A szűkös továbbképzési keretet pályázaton elnyert támogatással egészítjük ki. A munkaközösségek rendszeresen szerveznek olyan programokat, ahol a továbbképzéseken hallottakat ismerheti meg saját szakmai közösségünk. Az elmúlt négy évben nagy hangsúlyt fektettünk a belső továbbképzések erősítésére. Több neves előadót is hívtunk: Dr. Bagdy Emőkét, Dr. Hoffmann Rózsát, Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilonát, Dr. Polonkai Máriát, Sarka Ferencet, Dr.Varga Attilát, Dr. Aradi Csabát. Pedagógus továbbképzések alakulása 30

26

Szakvizsga

25

21

20

Szakképesítés

15 8

10 5

3

1 0

2 3

30-120 órás továbbképzés

7

5 0 1

2 2

1

2 1 0

0 07 20

08 20

09 20

10 20

11 20

* 12 20

*2012 júniusában végződő képzések

5. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 5.1. A fenntartó Intézményünk fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ország egyik legnagyobb közoktatási intézményrendszerét működteti. A hatékony működéshez szükséges információs és koordinációs tevékenység biztosított. A hivatalos fórumokon túl az Oktatási Osztály és Humán Főosztály dolgozóival nagyon jó napi munkakapcsolatunk van, lehetőségeik szerint részt vesznek intézményünk nagyobb rendezvényein is. Támogató együttműködésben dolgozunk a Gazdálkodási Főosztállyal, és valamennyi érintett főosztállyal, és osztállyal. Városrészünkben Részönkormányzat is működik, nagyon jó a kapcsolatunk, sok segítséget és támogatást kapunk érdekeink képviseletében. Eredményeink elérésében köszönet illeti a fenntartó Önkormányzatot, hogy újító kezdeményezéseinket befogadja, és támogató segítségét érezve dolgozhatunk. Az ÖMIP-ben az iskolánkra megfogalmazott fenntartói elvárások egybeesnek az intézmény stratégiai céljaival: Magas színvonalú környezeti nevelés, a Rózsavölgyi Gyermekkertben kialakított Ökológiai Oktatóközpont fejlesztése, tevékenységének kiterjesztése és kiteljesítése Debrecen város oktatási intézményeire

16



A cél megvalósítását szolgálják: - Nyitott továbbképzések, konferenciák szervezése, szakmai műhely fenntartása - Óvodás, iskolás csoportok fogadása - Tehetséggondozó programok szervezése, minősített jó gyakorlataink átadása A városban ismert és elismert az Oktatóközpont tevékenysége, a 2008-2011. decemberéig 6732 látogatót fogadtunk környezeti nevelési, hagyományőrző programjainkon. Művészeti nevelés, a kézműves tevékenységrendszer magas szintű működtetése A kézműves technika tantárgyat helyi tantervünk szerint működtetjük az 1-4. évfolyamon. Az elmúlt időszakban még nagyobb hangsúlyt fektettünk a Rózsavölgyi Gyermekkertben megtartott tanórákra. Az esztétikusan kialakított, jól felszerelt kézműves műhelyek motiválóan hatnak a gyerekekre. Az idei tanévben az intézményi órakeretből a következő szakkörök működnek: matematika, angol, német tehetséggondozó körök, valamint gyöngyfűző, batik, foltvarró, fazekas, lovas kör, környezetvédő. Saját fejlesztésű komplex tehetséggondozó programjaink közül az „Ismerd meg az öt elem titkát!”, a „Láthatatlan világ” és a városi „Kincseink…” programot szintén a tantárgyfelosztáson biztosított heti 4 óra időkeretből szervezzük. A „Gazdálkodás falun” című programot 2 x 40 óra időtartamban pedagógusaink önkéntes többletmunkájával valósítottuk meg. Mindegyik programban hangsúlyos szerep jut a hagyományőrzésnek, a kézművességnek, a tárgyalkotó tevékenységnek. Moderntánc csoportjaink sok év óta dobogós helyezettjei az országos versenyeknek. Régóta tervezett elképzelésünk valósult meg 2011. szeptemberétől a néptánc oktatás művészeti egyesülettel való elindításával. Művészeti csoportjaink rendszeresen bemutatkoznak a település helyi rendezvényein és a szülőknek rendezett adventi gálaműsoron. A tanulók idegen nyelv elsajátítási képességének fejlesztése differenciált csoportszervezéssel, nyelvvizsgára jelentkezők számának növelése. A szülői igényeket kielégítve 1. osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet a gyermekek. A magasabb óraszámú, képesség szerinti csoportszervezés 5. évfolyamtól indul. A 7. évfolyamon tanulószobán biztosítunk lehetőséget további nyelvi csoportok alakítására második idegen nyelv tanulása céljából. Az alapfokú nyelvvizsgára jelentkezést a szülők nem igazán preferálják, mivel annak felhasználhatósága korlátozott. Oktatási rendszerünk a középfokú nyelvvizsgától kezdődően ismeri el a dokumentumot. Ezen túlmenően jelentős költség vonzata is van. A tanulók tudásszint méréséhez a saját intézményi nyolcadikos záróvizsgánkat alkalmazzuk, valamint az emelt szintű, illetve két tanítási nyelvi intézményekbe szinte 100%-osan felvett tanulók aránya ad visszajelzést. Intézményünk az ÖMIP által megjelölt minőségcélokat - mind a közoktatási rendszer egészére, mind a saját iskolánkra - teljesíti, melyről minden tanév végén számot adunk a tantestület, a kötelezően előírt véleményező szervezetek, valamint a fenntartó felé. 5.2. Mikrokörnyezet Intézményünk debreceni viszonylatban sajátos helyzetben van, mert egy önálló településrészen, Felsőjózsán működik. A településrész város a városban. Debrecen intézményeivel, mint közvetlen partnerekkel együttműködünk, rendszeresen hozzájárulunk egymás programjainak megvalósításához.

17



Különös gondot fordítunk a város óvodáival való együttműködésre. Az ovi-suli program megvalósításában a Gönczy Pál Utcai Óvoda a partnerünk. A beiskolázás szempontjából szoros kapcsolatot ápolunk minden óvodával, ahová Józsán lakó gyermek jár. A város óvodásai rendszeren látogatják intézményegységünket, a Rózsavölgyi Gyermekkert Ökológiai Oktatóközpontot, ahol különféle szakmai programokat szervezünk számukra. Nagy öröm, hogy vannak olyan csoportok, akik évente minden évszakban ellátogatnak hozzánk. Pedagógiai programunk megvalósítását más intézmények és civil szervezetek is segítik. Zenei tehetséggondozást végez a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Muzsikáló Egészség Alapítvány is. A Tehetségpontok együttműködésével tartja kihelyezett tehetséggondozó sportfoglalkozásait intézményünkben a Debreceni Sportiskola. Sok éve működik intézményünkben a Ritmus Mozgásművészeti Stúdió, melynek vezetője iskolánk pedagógusa. A több korosztályban működő csoportok országos eredményeket mondhatnak magukénak. E tanévtől új színfolttal bővült hagyományőrző tevékenységünk a Pergő Egyesület közreműködésével a néptánc oktatásával. Sportolási lehetőségek bővítésében a Tótágas ASE nyújt segítséget: iskolánkban aerobik csoportot működtet. A néhány éve működő csoport szintén országos eredményeket ért el. A Gönczy Tehetségpont és a refenciaiskola program révén a” Jó gyakorlatok” kiajánlásával és mentorálásával szorgalmazzuk a nagy hálózatokban való együttműködést is. Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programja Debrecen városával immár ötödik éve veszünk részt az Méltóság mezeje mentális szemléletformáló programjában, mely segíti gyermekeinket abban, hogy lelkileg is egészséges életet éljenek, valamint, hogy felnőttként cselekvő együttérzéssel viszonyuljanak a rászorulókhoz, az elesettekhez. Ennek a programnak Magyarországon Debrecen a zászlóshajója. A kezdetben öt iskolával induló programban mára egy óvoda és 13-általános és középiskola igyekszik minél több gyermeket bevonni a mentális szemléletformáló tevékenységekbe. A programok három szinten zajlanak: Debrecen városi, intézményközi és saját iskolai rendezvények. A szakemberek által irányított, éves munkaterv szerinti szakmai programok alapján dolgozó intézmények tevékenységét a debreceni program vezetőjének munkáját segítve a kezdetektől én koordinálom. Debreceni ökoiskolák együttműködése A Debrecenben 2009. szeptember 1-jén működő ökoiskolák a Gönczy Pál Általános Iskola Regionális Ökológiai Oktatóközpontjának kezdeményezésére együttműködési szándékukat fejezték ki a környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés, a tanulók tehetség- és képességfejlesztése érdekében. Jelenleg 15 általános és középiskola dolgozik együttműködési megállapodás, és éves munkaterv alapján a programban, amely Debrecen városában a sokszínűsége mellett egységes arculatát mutatja az ökoiskoláknak. A debreceni ökoiskolák együttműködését iskolánk koordinálja.

18



5.3. Tárgyi felszereltség, gazdálkodás Épületek, infrastruktúra Intézményünk négy telephelyen működik: - Rózsavölgy u. 23. Az 1. osztályosok osztálytermei, fejlesztőszoba, tornaszoba, Ökológiai Oktatóközpont: üvegház, baromfiudvar, kerti tó, sziklakert, szőlőskert. -

Rózsavölgy u. 32-34. Ökológiai Oktatóközpont foglalkoztató termei: ökológia terem, faműves műhely, fazekas műhely, kézművesház, háztartástan-terem, nevelői szoba – ezek a foglalkoztató termek a kézműves technika és technika – életvitel tantárgyak tanítását szolgálják. Az épületegységhez ebédlő és tálalókonyha is tartozik. Itt található még: a nyári konyha, istálló, lovas karám, marhakarám, gyakorlókert (zöldséges, gyógynövényes, gyümölcsös kert)

-

Deák Ferenc u. 72. A 2. osztályosok osztálytermei, ebédlő és tálalókonyha.

-

Gönczy Pál u. 1-3. Központi épületünk: az intézmény hivatalos helységei, a 3-8. évfolyam osztálytermei és szaktantermei, tornaterem, fogorvosi rendelő, aula, ebédlő. A telephelyen főzőkonyha működik a Sodexo Magyarország Kft. üzemeltetésével.

Sokszor emlegetett, és ismert tény, hogy iskolánk a város legtöbb telephellyel rendelkező oktatási intézménye. Épületeink 28-110 évesek, helyenként csak két–két osztály befogadására alkalmasak. A központi épület-amely csak a felső tagozatnak épült-, mára 4 alsó tagozatos osztálynak is helyet szorít. Időnként még mindig tanteremként funkcionál az ebédlő, és sok a szükségtanterem. A mindig szoros költségvetés ellenére arra törekedtünk, hogy valamennyi épületet folyamatosan fejlesszünk, állagát, belső berendezéseit lehetőségeinkhez mérten cseréljük. Azt, hogy épületeink, udvaraink rendezettek, jól karbantartottak, esztétikusak, a fenntartó önkormányzat segítőkész hozzáállásának, az iskolát támogató alapítványnak, a szülők támogatásának és a gondnok által vezetett saját karbantartó dolgozóinknak köszönhető, akik a „gondos gazda” szemléletével végzik munkájukat. Nagyon szép eredménynek tartom, hogy a vezetésem alatt valamennyi épület födéme, illetve tetőzete kicserélésre került (egy épületé folyamatban van), a nyílászárók úgy szintén - több ütemben-, a tantermek burkolata 90%-ban, a központi épület aulája, folyosói, lépcsőháza járólapos burkolatot kapott, valamennyi mosdó korszerűen felújított, az összes épület elektromos felújítása, fényforrásainak cseréje megtörtént, a Rózsavölgy utcai Ökológiai Oktatóközpont helyiségei, udvari bútorai és berendezései 30-40 tanuló foglalkoztatását, kellemes időtöltését teszik lehetővé. Valamennyi tanteremben, valamint a kézműves házakban teljes bútorcserét végeztünk. Sok éves előkészítő munka eredményeként nagy segítségünkre működik a fogorvosi rendelő, mely a saját tanítványainkon kívül ellátja a többi józsai nevelési-oktatási intézmény gyermekeit is. A Deák utcai épület mindig szerényen részesült a felújításokból, mivel a sok év óta várva-várt iskolabővítés megvalósításával elsőként értékesítésre kerülne- így itt mindig csak a legszükségesebb javítások történtek meg. A valamikor egyházi iskola szolgálati lakásából 19



lettek kialakítva a tantermek, szerkezete elavult, beosztása nem felel meg egy mai oktatási intézmény feladatainak. Több éve folyamatosan kezdeményezzük a fenntartónál az épületegység nagy felújítását és átalakítását. Önkormányzati támogatásból biztosított felújítások: Ennek az eredménynek az elérésében köszönet illeti a fenntartó Önkormányzatot, hogy újító kezdeményezéseinket befogadja, hogy támogató segítségét érezve dolgozhatunk. Az előző öt évben megvalósult fejlesztések, felújítások: 2007 2008 2009 2010 2011 összesen:

1.631.300 Ft 14.169.500 Ft 7.771.450 Ft 13.702.711 Ft 6.916.450 Ft 40.191.411 Ft 2011

6 916 450 Ft 13 702 711 Ft

2010 2009

7 771 450 Ft 14 169 500 Ft

2008 2007

1 631 300 Ft

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 00 00 00 00 00 00 00 00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00 00 00 00 00 00 00 00 20 40 60 80 10 12 14 16

0F

t

KIMUTATÁS KÖLTSÉGVETÉSI SAROKSZÁMOKRÓL 2007-2012

Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások, ebből: - Kötött kiadások (élelmezés, villany, víz, gáz) - „Szabadon költhető” dologi k. Összesen Bevétel

2007

2008

2009

2010

2011

2012

115 178

117 593

106 776

107 966

102 490

105 986

38 025

39 039

35 388

29 096

27 534

28 587

59 011

61 438

69 706

74 475

76 922

96 006

39 311

40 479

45 091

45 037

46 664

59 225

19 700

20 959

24 615

29 438

30 258

36 781

212 214

218 070

211 870

211 537

206 946

230 579

2 506

24 321

25 853

26 538

35 353

37 084

20



Az elmúlt öt év nem az erőforrások korlátlan, igény szerinti felhasználásáról szólt. Nagyon szigorú, és takarékos gazdálkodásra volt szükség a költségvetési keretösszegek megtartásához. A kötött tételek fedezethiányának pótlására gyakran a szabadon tervezhető dologi kiadásokból kellett átcsoportosítani. Ebben a terhelt pénzügyi-gazdasági helyzetben különösen nagy eredménynek tartom, hogy az un. szabadon felhasználható dologi kiadások keretösszegét az elmúlt öt évben 87%-kal meg tudtuk növelni. Ez a tény, valamint az a lehetőség, hogy a pályázatokból befolyó összegekkel ki tudtunk váltani jelentős összegű költségvetési tételeket, eredményezte azt, hogy az intézmény valamennyi tantermében be tudtuk fejezni a bútorok teljes körű cseréjét, ki tudtuk cserélni, vagy felújítani a burkolatokat.

Saját forrásteremtő tevékenységünk: Minden lehetőséget igyekszünk megragadni, hogy a költségvetés keretein, az egyéb fenntartói támogatásokon túl kiegészítő forrásokhoz jussunk. A pályázatírás, megvalósítás, elszámolás nagyon időigényes, felelősségteljes komoly munka. Amint a mellékelt összesítés mutatja, jelentős összeggel tudtuk segíteni a szakmai-pedagógiai munka dologi feltételrendszerét és a humán erőforrás fejlesztést. Ez is lendületet adott a munkánknak.

Nyertes pályázatok száma Nem támogatott pályázatok száma Elnyert támogatás mindösszesen Mindösszesen

2007

2008

2009

2010

2011

2012

4

8

14

11

5

1

-

4

6

7

4

4

886.464 Ft

2.919.736 Ft

11.088.151 Ft

23.202.839 Ft

8.331.630 Ft

6.000.000 Ft

52.428.820 Ft

Bár a fenntartó pénzügyi lehetőségei mindig szűkösek, de úgy gondolom, nem szabad lemondani a pedagógiai kezdeményezések támogatásáról, a nevelő-oktató munka személyitárgyi feltételeinek, élet- és munkakörülményeinek javításáról sem. Hiszem, hogy a mindenkori fenntartó segíteni fogja a több, mit 150 év értékeinek megtartását, továbbfejlesztését.

21



6. Intézményi folyamatok 6.1. Nevelés Nevelő-oktatómunkánk megvalósítását több – az iskolában működő - civil szervezet is segíti. A Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletére létrejött önálló szervezet nagyon hatékonyan, és jól működik. Törvény adta lehetőségeit kihasználva jó gyakorlóterepet nyújt a diákok számára a demokrácia, a demokratikus közélet gyakorlására. E tevékenységén túlmenően a tanév számos, nagy érdeklődésre számot tartó szabadidős rendezvényének szervezője. Felnőtt segítőik sokat tesznek az összehangolt, sikeres együttműködésért, a tanulók ebbéli tevékenységének elismertetéséért. Az intézmény másik gyermekszervezetével való együttműködése a közös programok sikerén lemérve korrekt, harmonikus. A diákönkormányzattal szoros együttműködésben tevékenykedik az iskolai sportkör. A tanórán kívüli tevékenységek sorában nyújt lehetőséget a diákok testedzésére. Eszközellátottságuk jónak mondható. Sajnos költségvetési keretük egyre zsugorodó. A sportkörös diákok gyakran, és eredményesen szerepelnek a különböző szintű megmérettetéseken, részt vesznek az intézményi és a kapcsolódó egyéb rendezvényeken. Pl. Nárcisz Futófesztivál.

A 4H szervezet Az idei tanévben húsz éve alapított 4H Klub az iskola tanulóinak kompetencia-fejlesztésére, a gazdálkodói - vállalkozói kultúra megismerésére, gyakorlására, valamint a hagyományápolás és a környezetvédelem tudatos működtetésére létrejött társadalmi szervezet, jól illeszkedik az iskola önálló arculatához. A nevelőtestület jól ismeri a 4H tartalmát, pedagógiai értékeit, valamint azt a törekvést, mely a tanórai oktatási-nevelés, illetve a tanórán kívüli tevékenységek pedagógiai egységét célozta. A 4H lehetőséget biztosít a sokszínű tevékenységi körökben való részvételhez. Felnőtt segítői sokat tesznek az iskola esztétikus dekorálásáért, a szülőknek szervezett közös programok révén a jobb kapcsolattartásért. Az egyesület célja, hogy magas szintű környezetkultúrával rendelkező gyerekeket neveljen, akik feladatuknak tekintik a környezet védelmét és szabadidejük hasznos eltöltését.

A Munkaiskola Alapítvány Iskolánk közhasznú alapítványa a Munkaiskola Alapítvány, melynek célja tanulóinknak az alapellátáson túl segítséget nyújtani az egyéni képességek kibontakozásához, vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez. Együttműködési megállapodás alapján részt vállal az Oktatófarm működtetésében. A tanár-diák viszony alakításában egymás kölcsönös tiszteletére és megbecsülésére épülő partnerség (együttműködés) kialakítására törekszünk.

22



E téren a pedagógusok felé irányuló intézményi elvárások a teljesítményértékelésben is megjelennek: - Szorongásmentes légkör megteremtésére törekszik a pedagógus - Pozitív példát mutat - Nem személyeskedő - Előítéletektől mentes - Következetes, megértő, igazságos - A gyereket partnernek tekinti, megfelelően motivál - Kézműves órán a mentális egyensúly megőrzése folyamatos. Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat segíti kiemelt figyelemmel. Rendszeres kapcsolatot tartunk a Józsai Családsegítő Központ Családsegítőjével, DMJV Önkormányzatával. Az intézményben ettől a tanévtől fél állásban foglalkoztatott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Összehangolt, mentálisan nem könnyű feladatot jelent ez a mindennapokban. Az osztályfőnökök a nevelési munkaközösségben konkrét segítséget kapnak gyermekvédelmi tevékenységükhöz (esetmegbeszélések, az egy osztályban tanító pedagógusok egyeztetései, stb.). Az utóbbi években egészségnevelési tevékenységünk során egyre nagyobb hangsúly helyeződik a mentális egészségre. Tantestületi belső továbbképzéseinken rendszeresen foglalkozunk a témával, kidolgoztunk egy komplex egészségnevelési programot, melynek egyik projectje a lelki egészség. Nagy segítséget jelent a Magyar Hospice Alapítvány iskolánkban ötödik éve tartó Méltóság mezeje mentális szemléletformáló programja, mely erősíti a szociális kompetenciákat. Az egészségnevelés kiemelt terület a nevelő munkánkban. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős koordinálja a nevelési munkaközösséggel együttműködve. Az 1-4. évfolyamon az iskolaotthon programjában valósul meg, rendszeres és alkalomszerű tevékenységekben. Kiemelkedő a mindennapos testnevelés megvalósítása, a heti rendszerességgel biztosított lovaglási lehetőség. Az egészségnevelés 5-8. évfolyamokon az osztályfőnöki tevékenységben (részben tanórákon, részben szabadidős tevékenységekben) valósul meg. Jelenlegi tantervünk (NAT 2007) heti egy órára emelte az osztályfőnöki órák számát (MK szerint heti 0,5 óra volt) éppen azért, hogy időt is rendeljünk az egészségnevelési feladatok mellé. A gyerekek projectekben foglalkoznak a tanévenként visszatérő témákkal: szeptember-október: lelki egészség november-december: fiúk – lányok kapcsolata január-február: káros szenvedélyek március-április: egészséges környezet, egészséges ember május-június: egészséges életvitel Az elsősegélynyújtás és a biztonságos közlekedés prioritást élvez, tanévenként többször visszatérő témája a rendhagyó tanóráknak, tanítási napoknak. Fontos, hogy minden dolgozónk és diákunk megismerhesse az életmentő készülékek és egyéb eszközök használatát az elsősegélynyújtásban. Ebben állandó szakmai partnerünk a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola. A környezeti nevelés terén országosan is egyedülálló lehetőség a miénk. Fenntartói és alapítványi támogatással működő intézményegységünk a Rózsavölgyi Gyermekkert Regionális Ökológiai Oktatóközpont, mely saját tanulóinkon kívül minden debreceni intézménynek ingyenesen biztosít szakmai programokat. Környezeti nevelésünk

23



megvalósítását szolgálja Ökoiskola programunk és munkatervünk, mely az intézményi élet minden területére határoz meg feladatokat. A kötelező elemeken túl saját kritériumaink a következők: - Az iskola keretein belül működő szervezetek, egységek fenntartása (4H Klub, Ökológiai Oktatóközpont) - Egészségnevelési projekt fejlesztése, működtetése - Belső továbbképzési rendszer fejlesztése, működtetése - Részvétel a Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában - Munkaiskola program működtetése - A tárgyi környezet fejlesztése: zárt rendszerű trágyatároló, fúrott kút létesítése Az intézményi munkát Ökológiai munkaközösség szervezi és irányítja. A pedagógusokon kívül fél állásban ökológus, fél állásban kertész és két állatgondozó (lovász) működik közre céljaink megvalósításában. A tehetséggondozás mindig fontos volt iskolánkban, hagyományos elemei (tehetséggondozó szakkörök, versenyeztetés) jelen voltak és vannak is nevelési-oktatási rendszerünkben. Az elmúlt négy évben azonban a városi tehetséggondozó programhoz való kapcsolódással, a Gönczy Tehetségpont, és tehetségsegítő Tanács megalakításával új lendületet vett. Folyamatos pályázati tevékenységgel segítjük tehetséggondozó programok kidolgozását és megvalósítását. Számos külső és belső programot, tehetségnapot tartottunk, ahol a saját fejlesztésű tehetséggondozó programjainkat mutattuk be a szakmai közönségnek. A Tehetségfejlesztő munkaközösség szervezi a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok továbbképzését és összehangolja tevékenységüket. A tehetségek segítése mellett nagy gondot fordítunk a lemaradó tanulók felzárkóztatására. Már első osztályban a teljes tanulói körön elvégzett DIFER és szükség szerint alkalmazott más GOODENOUGHT-, EDFELDT mérésekkel kiszűrjük azon tanulókat akiknek segítségre van szüksége. A segítségnek iskolán belül három forrása van: a fejlesztő pedagógus foglalkozásai, az osztálytanítók egyéni foglalkozásai, a pedagógiai asszisztens segítsége a gyakorlásban. Súlyosabb probléma esetén igénybe tudjuk venni a városi pedagógiai szakszolgálat támogatását, ahol további vizsgálatokkal határolják be a problémát, szükség esetén fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus bevonásával), szakmai segítséget adnak a gyerekkel foglalkozó pedagógusoknak egyéni fejlesztési terv készítéséhez. A gyerekek fejlődését folyamatosan követjük, a szülővel együttműködve. Az 5. és 6. évfolyamon napközis foglalkozások biztosítják a folyamatos segítségnyújtás lehetőségét. A 7. és 8. évfolyamon tanulószoba kínálja ugyanezt. 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások A rendelkezésre álló órakeret felosztásánál prioritást élveznek a tehetséggondozó és tömegsport foglalkozások. A rendszeres foglalkozásokon kívül gazdag szabadidős tevékenységrendszert kínálunk tanulóinknak. Ezek:

24



A 4H Klub foglalkozásai, programjai; a diákönkormányzat által kínált lehetőségek, rendhagyó tanítási napok foglalkozásai, szakmai közösségek által szervezett projecttevékenységek, erdei iskola, nyári tábor. A tanórán kívüli tevékenységeket a pedagógiai program rendszerezi, rögzíti a hagyományokat. A konkrét tevékenységeket munkaterv szerint végezzük.

7.

Az intézmény eredményei

7.1. Partnerek, munkatársak elégedettsége Az intézmény fejlesztési feladatainak meghatározásánál fontos szempont, hogy mindig az erősségekből induljunk ki, a legerősebb területeket fejlesszük, s hogy ezekben a folyamatokban minden kollega úgy vehessen részt, hogy azt a munkát végezze, amiben ő a legtehetségesebb, s leginkább kihívást, szakmai sikert jelenthet a számára. Intézményünk legnagyobb erőssége a magasan képzett tantestülete, s az elmúlt években végzett pedagógiai innováció, ezért legfontosabb feladatunk ezt a folyamatot folytatni, a megkezdett referenciaiskola akkreditációt végigvinni, az elkövetkező években referenciaiskolaként segíteni más intézmények munkáját. Az intézmény valamennyi dolgozója igyekszik úgy dolgozni, hogy az iskolahasználók és a partnerek megelégedésére szolgáljon. Ezt igazolják vissza a partneri elégedettség-mérés folyamatosan javuló értékei. Tanulók 2005

2008

3,8

4,2

Szülők

Pedagógusok

2010 2012 2005 2008 2010 2012 4,31

4,36

4

4,26

4,37

4,52

2005 4,3

2008 2010 2012 4,22

4,5

4,64

Partneri elégedettségmérés 4,7 4,5 4,3

Tanulók

4,1

Szülők Pedagógusok

3,9 3,7 3,5 2005

2008

2010

2012

25


7.2.


Mérések eredményei, beiskolázás, versenyek

Kulcsfontosságú eredmények Hiányzási adatok:

Egy főre jutó igazolt hiányzási óra: Egy főre jutó igazolatlan hiányzási óra:

2007/2008. tanév

2008/2009. tanév

2009/2010. tanév

2010/2011. tanév

41,95

52,15

50,99

52

0,09

1,25

0,08

0

Igazolatlan hiányzás elvétve egy-egy problémás gyerek esetében fordul elő. A megoldáshoz igyekszünk a szülővel egyeztetni, szükség esetén hivatalos eljárást kezdeményezünk, a problémát komplexen a családsegítővel együtt kezeljük. Mérhető tanulói eredmények

1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Össz. tanulmányi átlag: Kitűnő tanulók száma (fő) Javítóvizsgázó tanulók száma (fő): Évismétlő tanulók száma (fő)

2007/2008. tanév 4,31 4,01 4,16 63

2008/2009. tanév 4,37 4,03 4,2 50

2009/2010. tanév 4,46 3,98 4,22 49

2010/2011. tanév 4,45 4,07 4,26 61

5

2

2

4

0

0

0

0

Kompetenciamérés eredményei: 6. osztály szövegértés

6. osztály matematika

iskolai

országos

iskolai országos

2008

550

519

538

2009

525

513

2010

1481

2011

1467

8. osztály szövegértés

8. osztály matematika

iskolai

országos

iskolai

országos

499

520

506

511

497

500

489

538

502

500

484

1483

1542

1498

1575

1583

1601

1622

1465

1486

1486

1564

1577

1569

1601

26



A nyolcadik osztályos tanulók beiskolázásának alakulása 2008 és 2011 között 70%

65% 55%

60%

55%

50%

39%

40% 30%

46% 40%

Szakközépiskolába felvettek aránya

28%

28%

17%

20%

14%

8%

10%

Gimnáziumba felvettek aránya

Szakképzőbe felvettek aránya

6%

0% 2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

A sikeres beiskolázás egyik jelentős mutatója, hogy tanulóink legalább 75%-a az első, illetve második helyen megjelölt intézménybe nyer felvételt. Versenyeken elért 1-10. helyezések Nagyon elismerésre méltó és örvendetes, hogy az iskola pedagógusai és diákjai nagy arányban választják a tehetséggondozásnak ezt a formáját, és viszik sikerre, öregbítve az iskola szakmai jó hírét. Az elmúlt négy év versenyen való részvétele a számok tükrében Városi versenyek

2007/ 2008 2008/ 2009 2009/ 2010 2010/ 2011

Megyei versenyek

Országos versenyek

Nemzetközi versenyek

Versenyek száma

Elért helyezések száma

Versenyek száma


Versenyek száma


Versenyek száma


24

39

35

57

15

23

-

-

20

28

20

27

12

13

-

-

4

8

11

15

16

10

-

-

26

35

27

36

23

26

6

5

27



7.3. A Gönczy Pál Általános Iskola kitüntetései, elismerései az elmúlt öt évben

28



29



30



31



32



33



II. Vezetési program Nem kis kihívást jelent közép- és hosszú távú fejlesztési programot kijelölni akkor, amikor az iskolák működését meghatározó alappillérek gyökeres változáson mennek keresztül. Megváltoznak a tartalmi követelményeket meghatározó tantervek, alapdokumentumok, változik az iskolai működésnek irányt szabó fenntartó ”személye”, nem ismert annak középés hosszú távú fejlesztési terve. A gyorsan változó környezetben egy biztos pont lehet: maga az iskola, és annak közösségei, a megkezdett út, aminek már nem is az elején tartunk. Azok az ÉRTÉKEK, amelyeket az elődök tapasztalatit felhasználva létrehoztunk és átadni kívánunk a jövő nemzedékének. Minden kétséget kizáró, hogy a köznevelésben a nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közti átjárhatóság garanciáját továbbra is a NAT biztosítja, mely alapja a központi kerettanterveknek és a helyi tantervnek is. Mindezek bevezetésére fel kell készülni. Szükség lesz az intézményi alapdokumentumok átdolgozására, sok iskolai folyamat újra gondolására. Olyan iskolai jövőképet, a Gönczy Pál Általános Iskola olyan köznevelési-fejlesztési tervét vázolom az alábbiakban, amely betartja a Köznevelésről szóló törvény kitételeit, ugyanakkor igyekszik egyensúlyt teremteni az értékhordozó hagyományok és az új fejlesztési célok és tartalmak között. A törvény adta lehetőségek, valamint a helyi igényeket figyelembe vevő saját program, a megvalósításukhoz garanciát nyújtó magas szintű pedagógusi szakmai hozzáértés a biztosítéka a gyermekközpontú, sokoldalú személyiségfejlesztésnek, az eredményes, keresett iskolának.

A kívül-belül jó iskola A gyermekük jövőjét előrelátóan megtervező szülők formális és informális csatornákon gyűjtenek információt az iskolákról, és gondosan mérlegelnek, hogy hová írassák felcseperedő gyermeküket. A választásnál nagyon sokféle szempontot vesznek figyelembe. Így: Az iskola programkínálatát, eredményeit, a pedagógusok szellemiségét, az intézmény fizikai környezetét, állapotát, megközelíthetőségét, az oda járó gyerekek családi hátterét. Röviden szólva kívül-belül jó iskolát keresnek gyermekeiknek. Ez az elvárás nem változik, és felülírja az egész országban végbemenő nehéz társadalmi, gazdasági folyamatokat (értékválság, munkanélküliség, szociális bizonytalanság, elszegényedés, népességcsökkenés). Az iskolákkal szemben támasztott elvárás az aktuális külső körülményektől függetlenül nem változik.

Milyen tehát a keresett, kívül-belül jó iskola? -

Nevelő-oktató munkáját magas színvonalon végzi A vállalt szakmai értékeket következetesen megvalósítja Képes személyre szabott módszerek, eljárások alkalmazására mind a tehetségígéretű, mind a felzárkóztatásra szorulók esetében Egyedi, saját fejlesztő, önfejlesztő program alapján dolgozik, sokoldalú személyiségfejlesztést végez 34


-


Eredményei nyomon követhetőek Humanizmus, demokratikus cselekvő magatartás jellemzi Tolerancia, a másság elfogadása, tisztelete jellemzi Az erkölcsi normarendszer, a klasszikus emberi értékek közvetítése élő Értelmes rend, fegyelem, és komfortérzet valósul meg Környezettudatos magatartást fejleszt Az oktatás-nevelés szakmai, pedagógiai, tárgyi-technikai feltételeit minél magasabb szinten biztosítja Pedagógusai, munkatársai azonos célért dolgoznak, közös értékrenddel bírnak A szakmai méltóság megőrzése mellett figyelembe veszi az iskolahasználók megújuló igényeit, kritikus észrevételeit Partnerközpontú, az iskolahasználók megelégedésére működik

1. Cél- és feladatrendszer meghatározása 1.1.

Az intézmény egészére vonatkozó stratégiai célok -

1.2.

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek való maradéktalan megfelelés A Gönczy Tehetségpont sokoldalú tehetséggondozó tevékenységeinek tovább fejlesztése A Regionális Ökológiai Oktatóközpont tevékenységeinek kiteljesítése, elmélyítése A Referencia iskola státusz elnyerésével jó gyakorlataink számának növelése, mentorálása Az intézmények közötti hálózati együttműködés bővítése, regionális tudásmegosztó műhelyként való működés A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában való további együttműködés és koordináció A Debreceni Ökoiskolák közös programjaiban való részvétel, együttműködésének koordinálása Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén Eredményesség és hatékonyság mind a befektetett szellemi energia, mind a költségek tekintetében Az intézmény pedagógiai programjának fő céljai

Vezetési programomban azoknak az alapvető pedagógiai elveknek, értékeknek a megvalósítását tűzöm ki célul, amelyeket az érvényben lévő pedagógiai programunkban a nevelőtestülettel közösen meghatároztunk. Bár ezt az alapdokumentumot 2012. december 31-ig át kell dolgozni a törvénynek való megfelelés okán, de iskolánk eddig is azon hagyományokra és értékrendekre támaszkodott, amelyekhez való visszatérést szorgalmazza az új Köznevelési törvény. A jelenlegi nyolc nagy fő cél, és az azokat kibontó részcélok nevelőtestületünk és saját pedagógiai hitvallásom leképeződése. 1.) Életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, kialakuljon helyes önképük

35



2.) A diákokból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak 3.) Az ifjak nyitottak, felkészültek legyenek gazdálkodói, vállalkozói, munkavállalói szerepvállalásra, önellátásra, a háztartás feladatának gyakorlására 4.) Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége 5.) A tanulókból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait értő, alkalmazni tudó állampolgárokká/iskolapolgárokká váljanak 6.) A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású fiatalok váljanak 7.) Az iskola növendékei érezzék jól magukat az iskolában, ismerjék a Gönczy Pál Iskola hagyományait, erősödjön meg bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk 8.) A felnövekvő ifjakban alakuljon ki környezettudatos magatartás , életvitel , képesek legyenek a maguk területén a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását 1.3.

Nevelési célok- az új Nemzeti Alaptanterv alapján

A nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét, összhangban a kulcskompetenciákkal. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése az iskolai pedagógiai kultúra, és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a majdani pedagógiai- szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma lesz. Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetése, azon egyéni-közösségi tevékenységek gyakoroltatása, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld a haza megbecsüléséhez vezetnek. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Cselekvő állampolgári magatartás kialakítása a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság, és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség terén. a közügyekben való kreatív részvétel. Az önismeret, és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

36



A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Az értékrendben bekövetkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok teszik szükségessé a családi életre nevelés beemelését az iskolai nevelésbe. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra neveléssel hozzá kell segíteni a tanulókat az egészséges lelki és testi állapot örömteli megéléséhez. Kialakítani igényüket a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ki kell alakítani a gyermekekben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. A szociális érzékenység gyakoroltatása a tudatos, felelős állampolgári lét kialakításához. a Méltóság mezeje programban való további együttműködés. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az ökoiskolaság holisztikus szemléletének további erősítése az iskolai élet valamennyi területén. Pályaorientáció Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására. A 4H és a munkaiskola program, a Rózsavölgyi Gyermekkert programjainak segítségül hívása. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. A gazdálkodási alapismeretek tantárgy keretében a gazdálkodói-vállalkozói ismeretek és kultúra alapjainak megismerése. A tudatos fogyasztó, a magyar termékeket előnyben részesítő gondolkodásmód erősítése. Médiatudatosságra nevelés A tanulók ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával. A tanulás tanítása Az iskola alapvető feladata. Adjon útbaigazítást a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Megismertetni az egyénre szabott tanulási módszereket, a csoportban való együttműködést, a tudás minőségének értékelését.

37



„A vezető olyan, mint a fa törzse: szolgál, közvetít. A fa koronájának szépsége nem sajátja, de hogy a szépség létrejöjjön, a gyökerekből az élet rajta áramlik át.” /Paul Klee/

2.

Vezetés, irányítás

2.1. A vezető közvetlen irányító munkája A köznevelési intézmény vezetőjének szerepe a jövőben egyértelműen megváltozik, hiszen megbízása, és annak visszavonása az oktatásért felelős miniszter feladata lesz. Az állami köznevelési intézmény vezetőjének új helyzetben, az új törvényi szabályozások elemeinek szakmai végrehajtásával kell ellátni a feladatát. Az iskolaigazgató olyan különleges helyzetben lévő vezető, aki egyszerre tagja egy nevelőtestületnek, valamint kihelyezett képviselője az intézmény fenntartójának –most már az államnak is. A fenntartói iránymutatás, utasítás maradéktalan teljesítése alapvető, a nevelőtestület igényei, kérései is nagyon fontosak. Ehhez szükséges, hogy megfelelő vezetési módszerrel és stílussal egységes, mindenki által elfogadott közös eredője legyen a kétféle elvárásnak. Az intézmény vezetését eddig is, és ezután is menedzsment rendszerben kívánom ellátni, vagyis: a stratégiai célokat szolgáló, fejlődést biztosító, az intézmény érdekeinek hatékony képviseletét ellátó vezetést. Ez a vezetési mód olyan korszerűen megszervezett vezetőséget feltételez, amely mindig kollektív formában, csapatban végzi a munkát, racionális munkamegosztással, szoros, és jól szabályozott együttműködéssel. Azért tudok azonosulni ezzel a vezetési módszerrel, mert ez a mindennapi működés biztosítása mellett az iskola további fejlődésének előmozdítására irányul.

Célom a Gönczy Pál Általános Iskola magas színvonalú irányítása. Ennek érdekében feladatom: -

A professzionalizálódó vezetés Felkészültség, hozzáértés, szakmai munkakultúra. Az oktatásért felelős miniszter kinevezésével, a munkáltatói jogok biztosításával, szakmai autonómiával kapott hatalom, valamint a tekintély, a tudás, a személyiség, a befolyás révén szerzett hatalom egyensúlyának megőrzése, a hitelesség.

-

Partnerközpontúság A gyermek iskolaévei (is) megismételhetetlenek, a szülői elvárás tehát joggal magas. A fenntartó pedig keresett, jó intézményt akar működtetni, társadalmi megelégedésre.

-

Csapatépítés Magasan kvalifikált, jól összeszokott tantestület, és alkalmazotti kör működtetése, melyben a stabilizáció nem munkaügyi kérdés, hanem tevékenység- és teljesítményorientált elvárás

38


-


Szervezeti kultúra fejlesztése Szokások, hagyományok, hangnem, érzelmi eszköztár, a „mi” tudat, építően kritikus magatartás, egészséges versenyszellem, fokozott egyéni felelősségvállalás

-

Költséghatékony gazdálkodás Az oktatási-nevelési célok elérése érdekében az intézmény működésére ható erőforrások összefogása, mozgósítása, gyarapítása, hatékony, gazdaságos működtetés

Az iskolánk sikere minden itt dolgozó emberen múlik. Ezért fontosnak tartom a munkatársak minőségorientált szemléletének alakítását, a stratégiai gondolkodás elterjesztését – beleértve a technikai dolgozókat is. 2.2.

A vezetés szintjei

Igazgató-helyettesek A felső vezetésben a munkát két vezetőtárssal - igazgató-helyettes, intézményegység vezető tartom megvalósíthatónak. Olyan vezetőtársakkal, akik önállóan gyakorolhatják a vezetési funkciókat, önálló hatáskörük van a munkaköri leírásukban rögzítetteknek megfelelően. Akik kiváló szakmai tudásuk mellett rendelkeznek a felnőttekkel való jó kommunikációs készségekkel, a rendszerben való gondolkodással, kellő konfliktustűréssel, a jogszabályokban való eligazodással, és nem utolsó sorban az adminisztráció-dokumentáció iránti szükségszerű affinitással. A napi munkakapcsolat, a teljes körű, és minden irányú információáramlás, a tervszerű, körültekintő döntés-előkészítés, a kialakított álláspont melletti elkötelezettség garantálja a harmonikus működést. Szakterületük elismert képviselőjeként, közoktatási szakértőként erősítik az iskola innovatív tevékenységét. Az iskola szerteágazó tevékenységrendszere, a szórtan elhelyezkedő telephelyek okozta napi nehézségek miatt is elengedhetetlen a működésük. Iskolavezetőség – Pedagógiai Tanács E grémium céljának a stratégiai döntések széleskörű elemzésen alapuló előkészítését tartom. Feladatuk: értékelő, elemző, koordináló, tanácsadó, feladatkijelölő szerep, véleményező és döntéshozó jogkörrel. Támogatói és kontrollálói a vezetői döntéshozatalnak, a célkitűzések megfogalmazásának, a testületi kommunikációnak. Értékelő funkciójának növelésével erősíteni kell a visszacsatolásban betöltött szerepét. Munkaközösség-vezetők Az intézmény középvezetői szintjét képviselik. Gondoskodnak a pedagógusok nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Kívánatos, hogy munkájuk a pedagógiai irányítás minden funkciójában kimutatható legyen. Tervezésben: Adjanak javaslatot a tantárgyfelosztás, az órarend elkészítéséhez, a munkaterületükön önálló feladat-meghatározást végezzenek, az iskolai munkatervet figyelembe véve.

39



Szervezésben: Gondoskodjanak a megtervezett feladataik végrehajtásáról. Tanulmányi versenyeket, nevelési-szakmai felméréseket készítsenek elő, bonyolítsanak le, és értékeljenek. Szervezzenek iskolai szintű szakmai programokat, nyújtsanak segítséget városi, vagy regionális szintű szakmai programok szervezésében, fogadják az iskolába érkező vendégcsoportokat. Nyújtsanak szakmai támogatást a pályakezdőknek, értékeljék munkájukat, vonják be őket az intézményi fejlesztésekbe. Tartsák a kapcsolatot a többi műveltségterület munkaközösségeivel. Ellenőrzésben: Végezzenek tematikus óralátogatást, szervezzék meg a mérési hálóban, illetve az éves feladattervben eltervezett belső és külső méréseket, a minőségfejlesztő tevékenységhez szükséges méréseket, ellenőrizzenek tanmeneteket, vizsgáztassanak. Fordítsanak gondot az iskolavezetés felé történő visszacsatolásra. Értékelésben: Félévkor, év végén végezzenek értékelést, vegyenek részt / irányítsák az elvégzett mérések értékelését –szükség szerint a szaktanárok bevonásával-, a következő évi tervezéshez készítsenek analízist. Legyenek hatékony segítői a teljesítményértékelés megvalósításának, valamint annak, hogy a dolgozók az értékelést saját fejlődésüket támogató eszközként éljék meg. Tegyenek javaslatot a jutalmazásra, kitüntetések adományozására. Igyekezzenek minél eredményesebben megvalósítani a munkaközösségen belül az információáramlást. Törekedjenek a feladatok egyenletes leterheltséget közelítő szétosztásához. Tájékoztassák a döntések előzményeiről, és magáról a döntésekről munkaközösségük tagjait.

Szakmai munkaközösségek Valamennyi munkaközösség célja a szakmai műhelyként történő működés, szaktárgyuk minél színvonalasabb oktatásának megvalósítása, az iskola mérési-értékelési rendszerének, minőségfejlesztő- és értékelő tevékenységének segítése, az ökológia, a nevelés, a tehetségfejlesztés magas szintű működtetése. A Köznevelési törvény megerősíti a szakmai munkaközösségek szerepét, mint középvezetői szintet. Iskolánkban nyolc munkaközösség működik, tagozatonként lefedve a humán és reáltantárgyak, valamint az intézményi specialitásainkat, erősségeinket adó tevékenységeink irányítását. Magas számot jelent ez jelenleg az intézmények összehasonlításában. Sok év óta előrébb jártunk vele a lehetőségeknek. Az új Köznevelési törvény megszabja felső határát: a nagy intézményekben is maximum 10 munkaközösség működhet. Teljesítjük a törvényi kitételeket, hiszen minden munkaközösségünk létszáma meghaladja az öt főt. Feladatuk: -

A pedagógiai programban foglaltak minél tökéletesebb megvalósítása Az intézmény alapdokumentumainak átdolgozásában való feladatvállalás Tehetséggondozó, vagy új, saját fejlesztésű programok kidolgozásában való közreműködés

40


-


Új módszerek megismertetése, bemutatása, új szakmai eredmények ismertetése Az oktatási segédeszközök kiválasztása az iskolai elvek, és a törvényi szabályozók betartásával Tantárgyaik tárgyi felszereltségének gondozása Tantárgyi versenyek szervezése, más intézmények által kiírt versenyekre való felkészítés Részvétel az intézmény által kidolgozott egységes mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben, annak alkalmazása Véleményalkotás a pedagógusok minősítési eljárásában Iskolai rendezvények szervezése, vagy abban való közreműködés A mindennapokban is élő szakmai, emberi kapcsolat kialakítása, működtetése a pedagógusok között Kezdeményezhetik intézmények közötti munkaközösségek létrehozását

Nevelőtestület Egyénre szabott minőségi oktatás megvalósítása a tömegoktatás keretei között: ez a XXI. századi iskola talán legnagyobb szakmai kihívása. Ennek a kiívásnak pedig a nevelőtestületnek, a pedagógusoknak kell megfelelni.

Az iskola tanítási-tanulási folyamata rohamléptekkel változik. Az iskolai tanulással szemben két elvárás fogalmazódik meg: egyéni tanulás és csoportos problémamegoldás. Ehhez módszertani és szervezeti változásokra lesz szükség. Minél több pedagógus vesz részt egy gyerek tanulásának irányításában, annál fontosabb közöttük az együttműködés. A gondolkodó, együttműködő, bevonó, a tanulást a középpontba helyező, fejlődést elősegítő légkörben eredményesebb a munka, megvalósul a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, és közben jól is érzik magukat: felnőttként is tanuló szakmai közösséggé válnak. Azon szeretnék munkálkodni, hogy a Gönczy Pál Általános Iskola nevelőtestülete ilyen tanuló szakmai közösséggé váljon. A meglévő értékeink az alábbi tulajdonságokba rendeződjenek: Közös értékek és jövőkép Közös felelősség minden egyes gyerek tanulásáért Tanulásközpontú együttműködés Egyéni és közös szakmai tanulás Reflektív szakmai vizsgálódás Nyitottság, hálózatok és partnerkapcsolatok Befogadó attitűd Bizalom, tisztelet és támogatás Harmonikus, kiegyensúlyozott, önálló, a problémákkal megküzdeni képes személyiségű gyermekeket csak hasonló pedagógusok tudnak nevelni. vagy ahogyan Csermely Péter mondja: „Tehetségeket csak tehetséggel lehet gondozni.” A nevetőtestületek tanuló szakmai közösségként való működése a közeljövő eredményes iskoláinak egyik fő meghatározója lesz.

41



Gyermekszervezetek Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviselete továbbra is hatékonyan, és jól működjön. Nyújtson jó gyakorlóterepet a diákok számára a demokrácia, a demokratikus közélet gyakorlására. Szervezze továbbra is a nagy érdeklődésre számot tartó szabadidős rendezvényeket. Segítse a diákmédiák működtetését. Továbbra is eredményesen és harmonikusan működjön együtt az intézmény másik gyermekszervezetével. Az iskolai sportkör a diákönkormányzattal együttműködve, de nem önálló jogi személyiségként működik. Feladata továbbra is a diákok testedzési lehetőségeinek biztosítása a tanórán kívüli tevékenységek sorában. A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő mindennapos testnevelési lehetőség kialakításában is szerepük lesz. Fontos feladatuk a sportban tehetséges gyermekek kiszűrése, fejlesztése, eredményes versenyeztetése. Együttműködés a Sportiskola intézményünkben zajló tehetséggondozó programjával. Felsőjózsai 4H Klub A társadalmi szervezet segítse elő az iskola tanulóinak kompetencia-fejlesztését, a gazdálkodói-vállalkozói kultúra megismerését és gyakorlását, nyújtson lehetőséget a hagyományápolás és a környezetvédelem tudatos cselekedtetéséhez. Nyújtson terepet a diákok sokszínű tevékenységi körökben való részvételéhez, az iskolai tehetséggondozáshoz. Tegyen eleget a Regionális Ökológiai Oktatóközpont működtetésében vállalt kötelezettségeinek.

Tanulói közösségek Elsődleges cél, hogy tanulmányaikban eredményes, képességeikben kibontakozó, környezettudatos gondolkodású, kommunikatív, befogadó és elfogadó, pozitív életszemléletű diákokat neveljünk. Feladataink: -

A helyes tanulási szokások kialakítása, erősítése a tantárgyi órán, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon, önálló tanuláson, napközis, tanulószobai foglalkozáson

-

Tanulási technikák megismertetése, alkalmazása széles körűen, valamennyi tárgyhoz kapcsolódóan

-

A munkához való pozitív hozzáállás, a tanulási motiváltság erősítése

-

Kooperatív tanulási módszerek alkalmazása

-

Képességeknek megfelelő, eredményes középiskolai beiskolázás

-

Az osztályfőnöki, és általában a nevelési munka továbbfejlesztése a tolerancia, az empátiás készségek, önismereti technikák, a konfliktuskezelés javításának irányába

-

Tanár-diák kapcsolat megújítása

42



Differenciálpedagógiai módszerek a tanulók hatékonyabb oktatásában-nevelésében, avagy a 16.00 óráig tartó iskola továbbra is működtetendő foglalkozás-elemei: -

Iskolaotthonos rendszer – a nevelés-oktatás-pihenés-szabadidős tevékenységek egységét, és harmóniáját biztosítja, a legteljesebb körű pedagógiai megismerést és ráhatást teszi lehetővé a gyermeki személyiség tekintetében. Életrendjüket otthonos, esztétikusan díszített és berendezett tantermekben élik, melyért osztálytanítóik sokat tesznek.

-

Napköziotthonos csoportok – az ötödik és hatodik évfolyamon. Az értelmes szabadidő mellett elsődleges feladata a tanulási tevékenység hatékony segítése, a lemaradók szintre hozása, a tehetséggondozás. Eredményességét, és szükségességét általában a tanulók eredményei, szocializáltságuk javulása, a szülők ebbéli igénye igazolja vissza.

-

Tanulószoba – a 7-8. évfolyamon. Immár öt éve indult azzal a céllal, hogy nyolcadikosok beiskolázáshoz való felkészültségét minél jobban segíthessük. Mára tehetséggondozás egyik lehetősége. Matematikából, magyarból, valamint természettudományos tárgyakból kapnak tematikus segítséget. Az eredményesség tantárgyi átlagok javulásában, valamint a beiskolázás sikerességében tükröződik.

a a a a

Szülők közössége Célom a szülőkkel, mint egyedüli intézményválasztókkal való kiegyensúlyozott partnerkapcsolat fenntartása, az igényeik alapján kialakított saját minőségfogalom figyelembe vételével. Ennek érdekében feladatunk: -

A kölcsönös elkötelezettség, együttműködés, megelégedettségen alapuló kapcsolat működtetése a szülők és pedagógusok között

-

Közös problématudat, a vélemények egyeztetése

-

Tanulást támogató értékrendjük erősítése, együttgondolkodás

-

Elvárásaik folyamatos megismerése, összedolgozása, a lehetőségek határain belül való megvalósítása

-

A kapcsolattartás erősítése, a meglévő lehetőségek kihasználtatása

-

Képviseleti fórumaik működésének segítése

Mindezek megvalósításával szeretnénk elérni, hogy az iskola keresettsége, és az első osztályosok beiskolázása a demográfiai tendenciákat is figyelembe véve továbbra is jó szinten maradjon.

43



Ügyviteli-műszaki-kisegítő dolgozók Feladatuk a minőségi oktatás hátterének-feltételeinek minőségi szintű biztosítása. Ennek érdekében: -

Fogadják el, és tekintsék magukénak az iskola minőségi elvárásait és azt a tényt, hogy az intézmény sikere rajtuk is múlik.

-

Gondos gazda módjára viseljék gondját a rájuk bízott területnek, szem előtt tartva a takarékos gazdálkodást, munkájukban a tervezést.

-

Igyekezzenek szakképzettségüket minél inkább kamatoztatni a felmerülő problémák megoldásában.

-

Fejlődjön tovább az intézmény valamennyi dolgozója között a korrekt, jó szellemű együttműködés, egymás munkájának kölcsönös segítése.

Az iskola adminisztrációs rendszerének, a gazdasági, tanügy-igazgatási területek pontos, átlátható működtetéséhez az iskolavezetés elengedhetetlenül fontos, magas szintű segítője az iskolatitkár, az adminisztrátor, a gazdasági összekötő, és az ügyviteli dolgozó. Munkájuk megköveteli a vezetőkkel való szoros együttműködést, a naprakész tájékozottságot csakúgy, mint a felelősségteljes pontosságot. A folyamatosan növekvő adminisztráció sajnos egyre több terhet ró rájuk. Az iskola gazdálkodásának és naprakész adminisztratív munkájának nagyon fontos láncszemei. A karbantartók, és a takarítók munkáját az intézmény gondnoka szervezi és ellenőrzi nagy hozzáértéssel, és gondos odafigyeléssel. A vezetői forrásteremtés és feladat-meghatározás után a segítségükkel tud realizálódni a fejlesztések, felújítások sora, a külső vállalkozókat mellőzve, önköltségi áron. Nekik köszönhető, hogy iskolánk épületei és környezete az általános tendenciával ellentétesen jól karban tartott, szép, rendezett. Jól szervezett csapatmunkájukra a jövőben is számítok. Saját dolgozóként való jelenlétük stratégiai tényező az iskolában. A négy telephely miatti szórtság, a nagyszámú iskolaépületek, a több mint 10.000 m2 kezelt zöld felület, egyedi feltételrendszerünk - Regionális Ökológiai Oktatóközpont – és programjaink biztonságos technikai hátterének és feltételeinek biztosításához a jelenlegi létszámmal nélkülözhetetlen a jelenlétük. 2.3.

Humán erőforrás menedzsment

A fejlődés alapvető meghatározója maga az ember. A fentebb részletezett csapatmunka kapcsán az eredményesség szempontjából valamennyi dolgozót úgy tekintem, mint a siker cselekvő részeit. E tekintetben alapvető feladatom a megfelelő iskolai munkaerő – pedagógus és nem pedagógus munkatársak – biztosítása, az általános munkáltatói feladatok menedzselése. Így: -

A munkaerő keresése és kiválasztása Bár a dolgozói kör stabil, és e feladatkör gyakorlása ritkán kerül elő, de amennyiben az idő, és a lehetőségek megengedik, az új dolgozó kiválasztásában az igazgató, és a helyettesek mellett a pedagógiai tanács tagjai is részt vállalhatnak.

44



-

Technikai dolgozó esetében a döntés előkészítésében, a munkába való bevezetésben a gondnok fontos segítő közreműködő.

-

A nevelőtestületbe került új dolgozó beilleszkedésének, munkájának segítése, un. mentori tevékenység a pedagógiai tanács tagjai, a munkaközösségek közreműködésével

-

A közoktatás jelenlegi helyzetében az új dolgozó kiválasztásának felelőssége mellett legalább olyan súlya van a már sok éve a rendszerben lévő, értékességét, rátermettségét sokszorosan bizonyító kollégák megtartásának – a lehetőségek határain belül. Itt ismét visszautalnék a korábban részletezett rendszerben gondolkodásra, a stratégiai tervezésre, melyek haszna, eredményessége csak a későbbiekben – esetleg évek elteltével - mutatkozik meg. Intézményünk esetében ilyen a Debrecen város valamennyi közoktatási intézményét is befogadó Regionális Ökológiai Oktatóközpont működtetése.

-

Feladatom, hogy az iskola lehetőségeinek, financiális korlátainak figyelembe vételével segítsek minden dolgozót a szakmai előrehaladásban, képességei kibontakoztatásában, a továbbfejlődés megkövetelte új kompetenciák kialakításában, sikerélményhez juttatásában. Ennek lehetőségét látom: - A munkakörülmények javításában - A szakmai érvényesülés segítésében - A munkakörök gazdagításában - Az át - és továbbképzés egyéni és iskolai igényeinek összehangolásában.

Az intézmény öt éves (2008-2013) át – és továbbképzési tervében a fenntartható fejlődés irányába haladva az alábbi képzéseket támogattuk: Számítógépes továbbképzés Tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzés Mérés-értékeléssel, kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos továbbképzés Jogi továbbképzés Szakértői továbbképzés Módszertani továbbképzés (120 óra)

20 fő, 19 fő, 12 fő, 1 fő, 1 fő, 7 fő,

Nagy hangsúly kívánok fektetni a jövőben, a pedagógiai módszerekben való megújulásra, az osztályfőnöki munkára, a pedagógus-személyiségre irányuló új kihívásoknak való megfeleltetésre. Fel kell készülnünk a 2013-tól bevezetésre kerülő hit- és erkölcstan tantárgy tanításához szükséges pedagógus kompetenciák megszerzésére. Ösztönözni és segíteni kívánom a pedagógusok előmeneteli rendszerérére, a minősítő eljárásra való felkészülést.

45



Pályázati források bevonásával továbbra is növelni szeretném az át-és továbbképzésre fordítható keretösszeget, a szakvizsgát adó képzések lehetőségét. Továbbra is tervezem olyan regionális konferenciák, szakmai napok szervezését, melyre az elmúlt öt évben sok szép példát mutattunk. Debrecen város általános iskolái tehetséggondozó tevékenységének összehangolásában szeretnénk megtartani a szakmai presztízst jelentő természettudományos munkaközösség vezetését, vagy egyéb, un. intézményközi munkaközösség létrehozását, vagy abban való közreműködést. A hosszú távú tervek között továbbra is szerepelhet felnőttképzési tanfolyam kidolgozása, akkreditáltatása, melyeket megfelelő kompetenciával rendelkező kollégáink tarthatnának a város, a megye érdeklődő pedagógusainak. A 120 órás továbbképzési kötelezettség továbbra is előírás. Amelyik pedagógus pedig nem akar szakvizsgát, vagy másoddiplomát szerezni, szívesen választhatja a szakokhoz nem kötődő továbbképzéseinket. 2.4.

Vezetői motivációs eszköztár

Az alkalmazotti közösség különböző személyiségű, olykor eltérő érdekű és törekvésű tagjainak összehangolt működését elérni az iskola céljainak teljesüléséért – nem kis feladat. Igazgatóként feladatom egységbe terelni a különbözőségeket, felkelteni és fenntartani munkatársaim érdeklődését munkájuk iránt, együttműködő, egymást segítő rendszerben. A közös munkában töltött évek alatt megtapasztaltuk, hogy tartósan magas színvonalú teljesítmény csak akkor jöhet létre, ha a feladatra irányuló késztetés folyamatosan és belülről fakadóan, belső hajtóerőként is jelen van. Vezetői tevékenységemben továbbra is arra törekszem, hogy munkatársi kapcsolataimban az -

Egyenlőség Kölcsönösség Együttműködési társasság Egész személyiségre hatás Érzett és vállalt felelősség legyen jellemző, ezek fontosságát, és elfogadását erősítem.

A motiváció megvalósításához a magam részéről a -

Biztos szakmai és vezetői ismereteket A fejlesztő hangnemet és stílust Széles érzelmi eszköztárat Tekintélyt, példamutatást A kollégákkal, munkatársakkal való szakmai és emberi kapcsolatot Valós és hiteles kommunikációt tudom felvállalni.

46



Évente nagyon sok pályázatot írunk annak érdekében, hogy -

még tovább fejlesszük a szakmai-pedagógiai munka tárgyi feltételeit

-

anyagiakkal is honorálni tudjuk a tehetséggondozó programalkotásban végzett úttörő pedagógiai munkát

-

a pedagógusok teljesen, vagy részben támogatott módon második diplomát, vagy szakvizsgát szerezhessenek, egyéb támogatott továbbképzésen vehessenek részt

tevékenységben,

A kellő motiváltsággal szeretném elérni, hogy minden dolgozó önként találja fontosnak munkája elvégzését, így kevesebb legyen a szabály, és több az önként vállalt fegyelem. Célom erősíteni a belső eredmények ösztönző hatásának felismertetését a pedagógus és nem pedagógus dolgozók esetében egyaránt, minél több lehetőséget biztosítani számukra annak megtapasztalásához, amikor az iskolahasználók, vagy külső vendégek kifejezik elismerésüket. Évről évre változatlanul csekély eszköztár áll rendelkezésre ahhoz, hogy anyagi jutalomban is részesíthesse a vezető a munkatársakat. Ezt igyekszem pótolni olyan gesztus értékű együttlétekkel, mint a karácsonyi, és tanév végi közös ebédek, vacsorák, a tantestületi kirándulások. Megvalósítása esetén új szakaszt nyit a pedagógusok értékteremtő munkájának elismerésében a pedagógus életpálya modell. Kiemelkedően szép eredménynek tartom, hogy az elmúlt évek humán erőforrás menedzsment és forrásteremtő munkájának eredményeként a tantestület 40%-a szakvizsgázott pedagógus. A jelenleg is tanulók diplomaszerzésével ez az arány a tanév végére 45%-ra emelkedik. A tudásmegújítás, a pedagógusok eszköztárának gazdagítása, az új hálózati kapcsolatrendszer kialakítása mellett nem elhanyagolható, hogy a Pedagógus életpálya modell mestertanár kategóriájába kerülés egyik feltétele a szakvizsga megléte. 2.5. Vezetési stílus Vezetői munkámat eddig is a bizalomra, az együttműködésre építettem, ezt kívánom folytatni a jövőben is. E felfogásomat érvényesítem a vezetői munka minden területén, és ezt a felfogást várom el és kérem minden szintű vezető-vezetett kapcsolatában. Meggyőződésem, hogy így lehet alkotó energiákat felszabadítani, egymás munkáját tisztelve és erősítve azt az iskola javára fordítani. A tervezéstől a tervezésig tartó vezetői funkciók gyakorlásába azok jellegétől függően vezetőtársaimat, és a középvezetőket is bevonom, de az együttgondolkodás, a csapatban rejlő erő sem feledteti: az előnyökön alapuló munkamegosztás mellett a vezető felelőssége egyszemélyű, nem osztható meg.

47


2.6.


Vezetési stratégia

A tervezésben A tervezés a vezetői funkciók egyik sarokpontja, a megújulás velejárója, annak első megnyilvánulása, mely attól válik teljesíthetővé, hogy reális helyzetelemzésen, és elfogadottságon alapszik. Az iskolai tervek akár hosszú távra szóló- stratégiai, középtávú – taktikai, vagy rövid távra szóló operatív tervek, nem mellőzhetik az alábbi feltételek meglétét: -

Reális, végrehajtható Egyértelmű Konkrét Végrehajtása ellenőrizhető Korrigálható Fejlesztő jellegű Dokumentált Eljut mindazokhoz, akinek szól

Iskolánk legfontosabb stratégiai terve a Pedagógiai program, taktikai terve többek között az éves munkaterv, a tantárgyfelosztás, az órarend. Az intézmény életét meghatározó bármely terv a tanév zárásától indul, felhasználva az előző tanév tapasztalatait, az értékelés során elhangzott véleményeket, a beérkezett igényeket, és a megvalósításhoz rendelkezésre álló lehetőségeinket. A jó terv biztosítja, hogy: -

Zökkenőmentes legyen a folyamatok kialakítása, és megvalósítása, szabályozása, vagyis a szervezés

-

Szakszerű, megalapozott, a szervezetépítésbe illeszkedő legyen a döntés

-

Objektív, tervszerű, a hatékony működést elősegítő legyen az ellenőrzés és az értékelés

A tervkészítés menetébe a Pedagógiai Tanácsot, vele a munkaközösségeket a jövőben is be kívánom vonni. Fontosnak tartom a terv nyilvánosságát, következetes véghezvitelét, a kiszámítható működést. A szervezésben A város legtöbb telephellyel rendelkező, funkciójában is szerteágazó intézményben nem csupán a nagy tervek, de a napi munka megszervezése is csak átgondolt szervezeti struktúrában lehetséges. Egyszemélyi felelősségű vezetőként megfelelő mértékű és irányultságú feladat-és hatáskördelegálással tudom megvalósítani az alkotó szellemű vezetést.

48



Az intézmény vezetése az un. törzskari struktúrának megfelelő, három szintű, és a vezetői szintek fejezetben részletezettek szerint, jól működik. Struktúráján a következő vezetési ciklusban nem kívánok változtatni. Az ellenőrzés, értékelésben Iskolánkban a belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő, fejlesztő tevékenység, amely magában foglalja a tényleges állapot összehasonlítását a szükséges állapottal, a különbségek észlelését és a tapasztalatok értékelését, valamint a következtetések levonását. Biztosítja számomra és vezetőtársaim részére a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó oktató és nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról. Az intézményi működés valamennyi területét lefedő szabályzatok, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az ellenőrzés-értékelési rendszer alapelvei: -

Az irányítás és a működés minőség-elvű fejlesztésének szolgálata Tényekre, adatokra, az ellenőrzés-értékelés során keletkező dokumentumokra épülés A célok, eljárásrendek, ütemtervek, eredmények nyilvánossága Az érintettek jelzéseinek figyelembe vétele A fenntartói céloknak, elvárásoknak való megfelelés

Az ellenőrzés-értékelési rendszer céljai: -

-

-

Jelezze a pedagógusok, a technikai dolgozók, valamint az iskolavezetés számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel az esetleges szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, Segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését, Szilárdítsa meg a belső rendet és fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a selejtezés és egyéb gazdasági tevékenységek helyességét. Segítse elő az érintettek elégedettségét a pozitívumok megerősítésével Fejlessze az oktatásmenedzsmentet

Az ellenőrzés-értékelési rendszer szempontjai -

Törvényesség Eredményesség, hatékonyság Szakszerűség Célok, tevékenységek, dokumentumok összhangja és belső koherenciája Partneri elégedettség A hozzáadott pedagógiai érték tükröződése a mérési eredményekben

49



Az ellenőrzés-értékelési rendszer területei: -

Pedagógiai Tanügyigazgatás Munkáltatói feladatok Gazdálkodás

Az ellenőrzés-értékelési rendszer eljárásrendje: -

A Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak Az éves ellenőrzési terv Dokumentálás Nyilvánosságra hozás Intézkedési terv a hiba kijavítására Utóellenőrzés

Az ellenőrzésben-értékelésben jelentős részt vállalnak a szűk iskolavezetés mellett a munkaközösség-vezetők, a mérés-értékelési- minőségfejlesztési munkaközösség, valamint iskolánk gondnoka. Új elemként kerül bevezetésre a több évized óta mellőzött pedagógiai-szakmai ellenőrzés, melyet az oktatásért felelős miniszter kezdeményez és szervez. 2.7. Vezetői feladatok 1. Pedagógiai feladatok E feladatok célja a nevelés-oktatás realizálása. A következő tanévvel – mint már sokadszor – ismét új feladatok és kihívások elé nézünk: fokozatosan bevezetésre kerül a Köznevelési törvény, és ezzel relevánssá kell tenni az iskolai alapdokumentumokat is. Átgondolhatjuk, megerősíthetjük célrendszerünket, a szabályozókban előírtak teljesítéséhez szükséges feladatainkat. Munkát fog ez adni a nevelőtestület minden tagjának, különösen a munkaközösségek, intézményi közösségek vezetőinek. Ugyanakkor zavartalanul és maximálisan működtetni kell jelenlegi rendszerünket. Változnak a pedagógusok munkavégzésére, az intézményben végzendő pedagógiai munka időtartamára vonatkozó szabályok is. A jelenlegi sokszínű tanórán kívüli tevékenységekkel, a szerteágazó tehetséggondozó programokkal már most csaknem megvalósítjuk a Köznevelési törvényben az oktatás-nevelés szervezésére előírtakat. 2. Tanügy-igazgatási feladatok Széleskörű, naprakész információkat követelő területe a munkámnak, mely a törvényes, szabályszerű, az előírásoknak megfelelő működést eredményezi. Nagy hangsúly fektettem e tevékenységre az elmúlt évek során a teljes körű szabályzó-rendszer megalkotásával, és a hozzá igazított működéssel. Közoktatási szakértőként különös figyelemmel őrködöm e terület fölött. Örömmel vettük tudomásul, hogy a 2011. októberében végzett fenntartói törvényességi vizsgálat eredményesen, néhány csekély eltérés, és az iskola törvényes működésének megállapításával zárult.

50



3. Gazdasági-műszaki feladatok Ellátása sajátos szaktudást igényel, melyet zömmel autodidaktaként tanul meg a vezető. Célja az intézmény működéséhez és fejlődéséhez szükséges materiális javak előteremtése. Nagy felelősség több százmillió forinttal gazdálkodni, a szűkös erőforrásokat optimálisan felhasználni, fejleszteni az intézményt úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretet kihasználja, de túl ne lépje. A nagyon szigorú és takarékos gazdálkodás mellett ugyanakkor számos fejlesztést, beruházást tudtunk megvalósítani az évek során. Ezt a gazdálkodási módot szeretném folytatni a későbbiekben is, amennyiben a törvény adta keretek lehetővé teszik. Nagyon sok időt és energiát szentelt az iskolavezetés eddig is a meglévő intézményi források bővítésére: pályázatok írására, jelentősen javítva az oktatás feltételrendszerét, gazdagítva a tehetséggondozás rendszerét. A jövőben is szeretnénk élni a forrásbővítésnek ezzel a lehetőségével, őszintén remélve, hogy az önálló adószámmal és gazdálkodással nem lehetetlenül el ez a nagyon fontos pénzforrásunk. 4. Munkáltatói feladatok Alapos munkajogi szakértelmet, pszichológiai érzéket, empátiát, és érzelmeket vár el a vezetőtől. Célja a pedagógus és egyéb alkalmazottak törvényes foglalkoztatása. Úgy igyekszem, hogy a törvényes iskolai érdekek mellett az Emberi tényezőket is figyelembe tudjam venni a lehetőségek határáig. 5. Közéleti szerepvállalás Ezt főleg a társadalom, az iskola mikrokörnyezete várja el tőlünk, csakúgy, mint azt, hogy különféle szakmai, társadalmi, vagy érdekvédelmi szervezeteken keresztül aktívan kapcsolódjunk be az oktatáspolitika formálásába. A közéleti szerepvállalás nem más, mint az iskola ügyének a társadalom vérkeringésébe való bekapcsolása. A józsai településrészen ez hangsúlyos feladat. Gyakran teszek eleget ez irányú kötelezettségeimnek szűkebb környezetünkben is, de megyei, vagy országos rendezvényeken, előadásokat tartva is a - A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjának debreceni koordinátoraként - Az Országos Ökoiskola Hálózat Tiszántúli Régiójának képviseletében - A Magyar Tehetséggondozó Társaság tagjaként - Magyar Pedagógiai Társaság Hajdú-Bihar megyei tagozatának titkáraként - Az Országos Tehetségpont Hálózat tagjaként - A Gönczy Tehetségpont Tehetségsegítő Tanácsának társelnökeként - Közoktatási szakértőként, vagy egyszerűen csak igazgatóként. 6. Vezetői - menedzseri feladatok Ez a kategória magában foglalja az előző ötöt. Az iskola vezetője bármilyen jellegű tevékenységet folytat is, azt vezetői minőségében teszi. A vezetés újszerű megközelítését, a menedzser- szerepet magaménak vallom. A nyilvánosság fontos az iskola számára. Különösen fontos közvetlen környezetében, hiszen leginkább az befolyásolhatja működését, akadályozhatja, vagy segítheti céljai elérését. A nyilvánosság egyben az oktatás minőségének fontos biztosítéka is. Következetes és kitartó munka kellett hozzá, hogy a Gönczy Pál Általános Iskola kiléphessen a saját keretei és falai közül és tevékenységeit, az évek során kifejlesztett jó gyakorlatait 51



megismerhesse Debrecen városa, a régió vagy akár az országos hálózatok. Csak hiteles dolgot, valódi értékeket lehet hosszú távon is a köztudatban tartani. Iskolánk köztudatba kerülésének és maradásának éppúgy feltétele az újságban, tv-ben, rádióban való rendszeres megjelenés, mint az igényes saját kiadványaink a könyvön, naptáron, tájékoztató füzeteken át a mappáig, vagy az ezt követően megjelenő kiadványokig. Erre a tevékenységre a jövőben is nagy hangsúlyt kívánok fektetni.

3.

Szervezetfejlesztés

Lényege a minél hatékonyabb működés, az iskolával szemben támasztott igényeknek való folyamatos megfelelés. Előnyös különbözőség, önálló arculat kialakítása a lehetőségek függvényében. Az intézmény további szervezet-fejlesztését a stratégiai célokat figyelembe véve az alábbi fő területeken képzelem el.

3.1. A Gönczy Tehetségpont továbbfejlesztése

sokoldalú

tehetséggondozó

tevékenységeinek

A Gönczy Tehetségpontot 2009-ben alakítottuk meg és regisztráltuk, melyet az iskolában folyó több évtizedes tehetséggondozó tevékenységre, annak eredményeire alapoztuk. 2011ben az akkreditációs eljárás eredményeképpen kiváló Tehetségpont lett a helyi kategóriában. A hiányzó feltételek teljesítésével reális cél lehet az újabb minősítés megszerzése Regionális Tehetségpontként. A Gönczy Tehetségpont tevékenységrendszerének mind a hagyományos, mind attól eltérő elemei továbbfejleszthetők. Így: - Környezet-és egészségtudatosság A fenntartható fejlődés biztosításához szükséges nevelés az oktatás új formáját követeli meg. A környezetvédelemtől a környezettudatosságig tartó úton ki kell teljesíteni a jelenleg elérhető legfelső szintet, az „Élettér-iskolát” az alábbi jellemzőkkel: -

A helyi és a társadalmi környezet felé való nyitottság Gazdag kommunikáció, információ-csere Problémákkal és konfliktusokkal való foglalkozás, rugalmasság és kompromisszumkészség Cselekvésre nevelés Projekt-gondolkodásmód Csapat-munkára való készség fejlesztése Demokrácia

Mit szeretnék elérni az „Élettér-iskola „ projekttel? -

Tovább segíteni a nevelőtestületet az egyéni arculat formálásában, tananyag, nevelési program fejlesztésében Támogatni a barátságos, természet közeli és környezetbarát élettér kialakítását, a helyi jelentőségű védett értékek védelmét és bemutatását

52


-

-


Az iskola-fejlesztésben továbbra is alkalmazni az egészséges életmódra nevelést testi és lelki vonatkozásban egyaránt; a globális tanulást, az alternatív tanulási formákat és a környezeti nevelést Gazdagítani az iskolai légkört az osztályok együttes munkájával, az iskola falain túlnyúló tevékenységekkel Az iskola saját fenntartható fejlődésének megvalósítását Összekapcsolni egymással az aktív iskolákat, több iskolát megmozgató közös célokat megvalósítani és kidolgozni – Lásd debreceni ökoiskolák együttműködése Továbbfejleszteni a mentori tanácsadó szolgáltatásokat Felnőttek környezeti nevelése, továbbképzése

- Alkotókészség Egyedi kézműves programunk lehetőséget biztosít a népi kismesterségek alapjainak elsajátítására: szövés, fonás, nemezelés, csuhé-, vessző-, gyékénymegmunkálás, mézeskalácskészítés, fazekasság. Cél e tevékenységek minél magasabb szinten való folytatása, pályázati források segítségével a tevékenységi körök bővítése. - Mozgásművészet Tehetséggondozó köreink a következő területeken működnek: lovaglás, néptánc, modern tánc. A fejlesztés mennyiségi iránya, hogy minél több gyerek éljen a kínált lehetőséggel. Fejleszthető új terület lehet: a mindennapos testnevelés bevezetésével a jelenlegi 3-4. évfolyam mellett 5. évfolyamon is néptánc, a 6-7- 8. évfolyamon társastánc tanulása. - Kognitív kompetenciák Tehetséggondozó foglalkozást jelenleg anyanyelvből, matematikából, angol és német nyelvből biztosítunk. Megvalósítjuk a „Kincseink” Debrecen városi tehetséggondozó programot, ahol külön e célra fejlesztett speciális program szerint foglalkozunk a vizsgálaton kiszűrt, tehetségígéretű gyerekekkel. A NAT műveltségterületeire és a felhasználható időkeretekre kiadott ajánlása alapján legalább a jelenlegi szint megtartása a cél. - Közösségi tevékenységek A határon túli magyar gyerekek tehetséggondozásában való további együttműködés az érmihályfalvi (romániai) Zelk Zoltán Általános Iskolával, vagy új partnerekkel. A lehetőségek függvényében bekapcsolódás a Comenius programba.

Elmélyíteni Tehetségpontunk alaptevékenységeit: Tehetségazonosítás Tehetségazonosítás: tudományos megalapozottsággal E tevékenységet saját szakembereinkkel, és a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszékével valamint a Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve végezzük jelenleg, és továbbra is.

53



Tehetséggondozás Tehetséggondozás hatásvizsgálattal, Komplex tehetséggondozó programok megvalósítása. Iskolánk nagy múltú tehetséggondozó tevékenysége a tehetségpont megalakulása révén újabb elemekkel bővült. Az 5-6. évfolyamon megvalósuló városi tehetségfejlesztő programon túlmenően szinte valamennyi évfolyamra saját fejlesztő programot készítettünk, s tervezzük ezek folytatását is.

1-2. évfolyam iskolaotthonos program (életterv foglalja magába) 3-4. évfolyam „Ismerd meg az öt elem titkát!” 60 órás program 5-6. évfolyam Komplex tehetségfejlesztő program 2 x 60 órában 6. évfolyam „Gazdálkodás falun” 30 órás program 7-8. évfolyam „A láthatatlan világ” 30 órás program 8. évfolyam önálló projektek

Tehetséggondozó hálózatban való közreműködés Együttműködés a hálózat tehetségpontjaival. Más tehetségpontokkal együttműködve folyamatosan részt veszünk konzultációkon, ahol feltárjuk együttműködési lehetőségeinket, megismerjük egymás munkáját. Intézményünk a helyi gyakorlat bemutatásával segíti más tehetségpontokban dolgozó kollegák munkáját. A továbbfejlődés széleskörű lehetőségét hordozza magában az intézmények közötti hálózati együttműködések bővítése. A Gönczy Pál Általános Iskola Komplex tehetséggondozó programjának, az iskolai tehetségfejlesztés stratégiai modelljének kidolgozása A közeljövő hangsúlyos feladatának tervezem iskolánk komplex tehetséggondozó programjának, az iskolai tehetségfejlesztés stratégiai modelljének kidolgozását neves szakemberek közreműködésével. Szerteágazó tehetséggondozó- fejlesztő tevékenységeink végzésében, hatékony tehetséggondozó iskolaként való működésünkben, az országos szakirodalomban való megjelenésben szükség van egy ilyen alapdokumentumra.

54



Gönczy Tehetségpont Tehetségsegítő Tanácsával való együttműködés Helyi, térségi tehetségbarát társadalom szervezése. A GTTT fő feladata, hogy a Gönczy Tehetségpontban összefogja a tehetségsegítő kezdeményezéseket és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítsa a területen folyó tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködését. A GTTT további feladatai: -

Összehangolja a szakmai, társadalmi és gazdasági erőforrásokat

-

Széleskörű szakmai partneri kapcsolatokat épít a tehetségsegítésben résztvevők, az állami és civil szféra között, bevonja a gazdasági élet szereplőit

-

Fenntartja és bővíti a hálózatot, amelynek segítségével közvetlen vagy közvetett segítséget nyújt a tehetségfejlesztő programok bővítéshez és fenntartásához, a tehetségesek produktumainak hasznosulásához.

-

Szakmai funkcióból adódó feladat az illetékességi területen működő tehetségpontokkal, tehetséggondozó műhelyekkel történő együttműködés, a szakmai programokról történő tájékozódás, a Tehetségnap(ok) szervezésében való részvétel, együttműködés más hasonló szervezetekkel

-

Társadalompolitikai funkcióból adódik az esélyek javítása, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára többletlehetőségek biztosítása

-

Gazdasági funkcióból adódó feladat a pályázati aktivitás, a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás biztosítása, a Gönczy Tehetségpont tehetséges fiataljai számára megteremteni a lehetőséget a társadalmi, gazdasági folyamatokhoz, konkrét projektekhez történő bekapcsolódáshoz

-

Erőforrás bővítő funkcióból következik, hogy a pályázatokon nyerhető forrásokon túl feltérképezi és mozgósítja a helyi, térségi erőforrásokat, ezeket bevonja a program erőforrásrendszerébe

A Gönczy Tehetségpont tehetségsegítő tevékenységének elmélyítéséhez, az ehhez szükséges magas szakmai színvonalú elméleti hátterének biztosításához súlyozottan fontos az együttműködés a Tehetségsegítő tanáccsal, különös tekintettel a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnökére, a Gönczy Tehetségpont Tehetségsegítő Tanácsának társelnökére. 3.2.

A Regionális Ökológiai Oktatóközpont tevékenységeinek kiteljesítése, elmélyítése

Az Oktatófarm a Rózsavölgy utca 23- 32 -34. sz. alatti telephelyeinken található. Itt őshonos magyar fajtákat bemutató állatfarm és kertészet, a népi kismesterségek alapfogásainak elsajátításához szükséges kézműves műhelyek, háztartástan, faműves és gyógynövényterem, szabadidőpark és meteorológiai állomás működik. Az őshonos magyar állatfajok a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hortobágyi Génmegőrző Kht., az Agrártudományi Centrum és a szülők segítségével kerültek a farmra. Így pld. racka juh, kecskék, szürke marhák, lovak, kopasznyakú tyúkok, fodros tollú libák, fodros tyúkok, selyemtyúkok, bronzpulykák, pávák, galambok, nyulak, mangalica sertés.

55



A gyakorlókertben és az üvegházban zöldségnövények, fűszer- és gyógynövények termesztését, szaporítását tanulhatják a gyerekek. A gyerekek azon túl, hogy megismerhetik a növények és állatok életét, bekapcsolódhatnak a Munkaiskola programba, részt vehetnek az állatok gondozásában, a növények nevelésében, a farm fenntartásában, a hagyományos és modern (bio) gazdálkodás és élelmiszer-előállítás folyamatában. A fenntartó Önkormányzat 1999-ben 3,3 ha földterületet bocsátott rendelkezésünkre a takarmánytermesztéshez. A Gönczy Pál Általános Iskola környezeti-nevelési, hagyományőrző tevékenységét Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2012-ig terjedő Önkormányzati Intézkedési Terve alapján szervezett keretek között, Regionális Ökológiai Oktatóközpontként végzi. Saját feladatellátása mellett fogadja Debrecen város oktatási-nevelési intézményeinek érdeklődő gyerek-csoportjait, tartja számukra az ökológiai, és kézműves, hagyományőrző foglalkozásokat. Fogadja és szervezi azon konferenciákat és nagyrendezvényeket, mint a Referencia-iskola műhely foglalkozásai, az Országos Ökoiskola hálózat szakmai találkozói és konferenciái, a „Kincseink…” Tehetséggondozó programok, Debrecen város oktatási-nevelési intézményvezetőinek szervezett rendezvényeit. Mentorálja és segíti a minősített jó gyakorlataink átadását az érdeklődő intézményeknek és önkormányzatoknak. Az eltelt évek alatt örvendetesen kiépült és kiszámíthatóan működő rendszerben végeztük tevékenységünket. Gyerekcsoport Év

Foglalkozások Összes megtarto Kéz-műves tt óra fogl. óraszáma

Kiemelt rendezvényre érkező csoport

Felnőtt szakmai program

Rendezvények száma

Lét-szám

Programok száma

Létszám

Összes látogat ó száma

Csoportszám

Létszám

Ökológ iai fogl. óraszáma

2008

30

743 fő

45

35

80

0

0

3

131

874

2009

47

1 313 fő

71

78

149

1

100

3

128

1 541

2010

67

1 997 fő

101

158

259

2

193

4

152

2 342

2011

54

1 605 fő

81

88

169

2

250

5

220

2 075

Ezen szervezetfejlesztés eredményeként mára egy Magyarországon egyedülálló struktúra jött létre iskolánkban a környezeti nevelés, a hagyományápolás, valamint a gazdálkodóivállalkozói kultúra kialakítására alapozva. E speciális lehetőségünket jól menedzselve és működtetve, a fenntartó támogatását élvezve újabb kibontakozási lehetőséget kínálhatunk a kollégáknak a programban való részvétellel a programszervezéstől a foglalkoztató munkafüzetek megírásáig.

56



Minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy az állami átvétellel ne sérüljenek a két évtizede épülő értékeink, amelyek bár nem tartoznak a törvényben előírt, szorosan vett alapfeladatokhoz, de iskolánk és Debrecen város diákjainak kuriózum számba menő fejlesztési lehetőséget biztosítanak. 3.3.

A Referencia iskola státusz elnyerésével jó gyakorlataink számának növelése, mentorálása

A referencia intézmény fogalma: Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény Az Észak- Alföldi Regionális Hálózatkoordinációs Központ az Európai Unió támogatásával működő közoktatás fejlesztő projekt keretében hirdette meg pályázatát, melyben 2009 óta vesz részt iskolánk. A közel két éves munka során tudományos részletességgel dolgoztunk ki jó gyakorlatokat, helyszíni vizsgálódásokon igazoltuk iskolánk megfelelőségét, szerveztünk szakmai napokat, fogadtuk más referencia-intézmények pedagógusait, vezetőit. Az előminősítés lezárult, iskolánk minden vizsgált területen kiváló minősítést kapott. Az alábbi területeken vagyunk előminősített referencia-intézmény: -

Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény, referenciahely/tehetségpont Ökoiskolai, egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, referenciahely

„A Gönczy Pál Általános Iskola innovatív munkájával az Európai Unió közoktatási prioritásainak meghonosítását segítette elő modellértékű munkájával, közreműködött a hálózati tanulás kialakításában, publikálta jó gyakorlatait, hospitálást szervezett.” – áll a tanúsítványban. A minősítési eljárás során jóváhagyott intézményfejlesztési terv megvalósításához forrásteremtésként pályáztunk a TÁMOP-3.1.7. pályázaton, és idén januárban nyertünk 6.000.000 forintot a minősített területeinkhez illő, előírt humánerőforrás- és oktatási eszközfejlesztésre: -

Szervezetfejlesztés 15 óra 3 fő, Adaptációs tevékenység módszertana 15 óra 4 fő Intézményközi, horizontális tanulás szervezése 15 óra 3 fő Reklám, marketing 15 óra 3 fő Irányítási feladatok, vezető képzés 30 óra 2 fő IKT-s képzés 30 óra 18 fő

Az előírt képzések sikeres teljesítésével válhatunk az előminősítettből minősített referencia intézménnyé, és a hálózati tanulás keretében mentorálhatjuk jó gyakorlatainkat.

57



Az Educatio honlapján az alábbi közzétett, akkreditált jó gyakorlataink olvashatóak: -

Intézményi egészségfejlesztési rendszer Komplex tehetséggondozás intézményi rendszere Alkotás, tanulás, munka - életvitel és gyakorlati ismeretek az általános iskola 1-8. évfolyamán

A fenti képzések megvalósulásával a jövőben azon kell dolgoznunk, hogy kiteljesítsük a referencia intézménytartalmát, és a megyében, megyén túl is ismertté tegyük, mentoráljuk minősített jó gyakorlatainkat. 3.4. Az intézmények közötti hálózati együttműködés bővítése, regionális tudásmegosztó műhelyként való működés Mind a tehetségpont, mind a referencia iskola státusz, de az ökoiskola, vagy a Méltóság mezeje program sem képzelhető el hálózati együttműködés nélkül. Mai korunkban bármilyen szinten eredményes tanulás nehezen képzelhető el együttműködés és kommunikáció nélkül. A hálózatban történő tanulás nem csupán virtuális kapcsolattartásra épül. Jelentős elemei a személyes találkozók, ahol lehetőség nyílik a tapasztalatok megbeszélésére, a gyakorlati problémák megoldására és az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen vitára, visszacsatolásokra is. A hálózati együttműködésekben az egymástól tanulás, és az egymással tanulás során az építő közös munka és elemző vizsgálódás eredményeként jön majd létre az új tudás. Az országos ökoliskola hálózatban Örökös ökoiskolaként értékes tudásunkat és tapasztalatainkat regionális tudásmegosztó műhelyként, forrásközpontként kamatoztathatjuk. Feladatunk lesz, hogy összefogjuk, és támogassuk a szűkebb földrajzi környezetünk ökoiskoláinak tevékenységét, segítsük a cím elnyerésére pályázni szándékozó intézményeket, osszuk meg saját tapasztalatainkat az érdeklődőkkel, regionális szakmai találkozókat szervezve. Mindez nem jelent merőben új dolgot számunkra, hiszen azt a tevékenységet kell majd még szervezettebbé tenni, amit már saját elképzelésünkből, önerőből is megtettünk. 3.5. A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában való további együttműködés és koordináció A szemléletformáló program 2007 óta működik Budapesten és Debrecenben. A városi, az iskolai és iskolaközi kulturális programok, az alapítvány által kidolgozott pedagógiai tematikus program közösségi feladatvállalásra nevelnek, a nárcisz - a remény szimbóluma - őszi elültetése és tavaszi virágzása köré szervezett ünnepségeink pedig a szélesebb nyilvánosság bevonásával hívják fel a figyelmet az emberi méltóság megőrzésének fontosságára. Valljuk, hogy az emberi méltóság életünk végéig megőrizhető. Dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója kiemelte: a debreceni munka példaértékű az országban. A veszteséggel, az életvéggel kapcsolatos társadalmi tudatformálás biztosítéka a felnövő generáció, akik már most segítenek szüleiknek abban, hogy másként viszonyuljanak a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás kérdéseihez. Megtisztelő számomra, ha ebben az egyre magasabb szinten kiteljesedő programban közreműködhetek.

58


3.6.


A Debreceni Ökoiskolák közös programjaiban való részvétel, együttműködésének koordinálása

Az iskola valamennyi területét átható ökológiai szemlélet, és a fent említett alapok tették lehetővé számunkra azt, hogy háromszor is méltán kiérdemeljük az Oktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által adományozott Ökoiskola címet, 2012 februárja óta pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól és a Vidékfejlesztési Minisztériumtól az örökös ökoiskola címet. A fentiek, valamint az ökoiskolaság holisztikus szemléletének alkalmazása, a Gönczy Tehetségpont eredményes működése, az Ökológiai Oktatóközpont működtetése, a Kincseink Debrecen városi tehetséggondozó programban az iskolaközi természettudományos munkaközösség vezetése adhat alapot arra, hogy a jövőben is vállaljuk az egyre bővülő számú debreceni ökoiskolák, és az idő előre haladtával a folyamatosan megjelenő örökös ökoiskolák együttműködésének koordinálását, a részt vevő intézmények támogatásával. A tehetséggondozás országos szervezettségének és támogatottságának előrehaladtával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által koordinált országos ökoiskola hálózat egyre bővülő lehetőségeivel a debreceni ökoiskolák is egyre hatékonyabb módon tehetnek a környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés, a tanulók tehetség- és képességfejlesztése érdekében.

4.

Szociális háló

Működtetésének célja a szociális hátrányok enyhítése, a devianciák csökkentése, prevenció. A mai zaklatott világunkban nagyon fontos az iskoláknak ezen szerepköre, és jó lenne, ha ez erős védőburok lehetne. A családi kötelékek lazulásával egyre markánsabban megfogalmazódó igény az iskolák felé. Feladataink: -

-

-

A hátrányosság, veszélyeztetettség tüneteinek mielőbbi felismerése, okainak kutatása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztő pedagógus, az osztályfőnökök, szaktanárok és a Családsegítő Szolgálat, az érintett lakásotthonok szoros együttműködése A fejlesztő pedagógus, logopédus hatékony segítsége a képességzavarok korai felismerésében, leküzdésében A tehetségígéretek és a leszakadók támogatása a Gönczy Tehetségpont lehetőségeinek igénybe vételével Pályaorientáció, a továbbtanulás segítése Az iskola egészségnevelési projektjének keretében drog- és bűnmegelőzési programokkal, a testi és lelki egészséges életmód mintájának közvetítésével történő prevenció Étkeztetési támogatás igénybe vételének segítése az intézményi ellátásban Pályázati támogatás függvényében kedvezményes táboroztatás a nyári kézműves táborban és egyéb táborokban Mentális segítségnyújtás a Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában

59


5.


Gazdálkodás, fenntartás, anyagi-tárgyi feltételek

Az intézményi gazdálkodás sarkalatos pontja a vezetői munkának. Szárnyakat adhat, optimálishoz közelítő feltételeket teremtve, ugyanakkor nehézségeivel jelentősen tudja hátráltatni a legkitartóbb pedagógiai munkát is. A folyamatos fejlesztés útjára lépő iskola létérdeke a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos felhasználása, hiszen csak így hozhatja létre a lehető legnagyobb pedagógiai értéket. Működési célú fejlesztések: Minden más fejlesztést megelőz fontosság tekintetében az intézmény területi szórtságának csökkentése, a minőségi munka rovására menő zsúfoltság megszüntetése a Gönczy utcai épület csaknem két évtizede tervezett bővítésével. Hosszabb távon is működtethető épületeink és funkcióik: Gönczy P. u. 1-3. sz.:

1-8. évfolyam elméleti oktatása, tornaterem, számítástechnika Terem, sportpálya, főzőkonyha, étterem

Rózsavölgy u. 23.sz.:

Két tanterem (lehetséges erdei iskola foglalkoztatók v. szálláshely) tornaszoba, technika-életvitel-háztartástan oktatása 1-8. évfolyamon; üvegház, Oktatófarm

Rózsavölgy u. 32-34. sz.:

Gyógynövény terem, háztartástan terem, kézműves házak, faműves műhely, szabadtéri foglalkoztató, gyakorlókert; Oktatófarm

Deák Ferenc u. 72. sz.:

A mindenkori két második osztály élőhelye. Hosszú távon csak jelentős felújítással és átalakítással működtethető.

Forrás biztosítása mellett intézményi hatáskörben elvégezhető feladatok: - A tantermek folyamatos felújítása - Fedett kerékpártároló kialakítása - Udvari játékok felújítása - A könyvtár állományának folyamatos fejlesztése - A törvényileg előírt taneszköz jegyzék előírásainak való megfelelés, hiányzó eszközök beszerzése Fenntartói segítséggel megvalósítható feladatok, fejlesztések: - A bővítéssel realizálható: nyelvi labor, könyvtár, orvosi szoba, irodák kialakítása a kötelező taneszköz jegyzék szerint - Informatikai eszközpark fejlesztése, cseréje - Zárt szerves hulladék tároló építése

60


III.


A VEZETŐI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

A programot eddigi vezetői tapasztalataim, elméleti és gyakorlati ismereteim alapján dolgoztam ki. Figyelembe vettem a jelenleg érvényben lévő Köznevelési törvényt, Debrecen város Közoktatási és Feladatellátási Tervét, az Önkormányzati Minőségirányítási Programot, valamint a Gönczy Pál Általános Iskola Pedagógiai Programját. Reális, végrehajtható, a hagyományokra építő, de új távlatokat is adó programot terveztem. Figyelembe vettem nevelési rendszerünkben a helyi tehetséggondozó, és a hálózati együttműködésben rejlő lehetőségeket a minőség fejlesztésének megvalósításával. Programom tartalma alapja lehet a már elkezdett helyi fejlesztő munkának, amelynek hatékonyságát egy rendszerszemléletű minőségi munkakultúra biztosítja. Hiszem, hogy programom elemei sokak számára – elsősorban közösségünk tagjainak – ismerősnek tűnik. Ők bizonyára felismerik azokat a koncepciókat, amelyeket közösen alkottunk, amelyek megvalósításán évek óta együtt dolgozunk. Néhány ponton azonban túlléptem azokon. Szükségét éreztem ugyanis olyan elemek megjelenítését, amelyek továbbra is képessé tesznek minket a folyamatosan változó környezet igényeihez való alkalmazkodásra. Úgy gondolom, hogy a felvázolt program lehetővé teszi: -

A hagyományokra építő, folyamatos, fejlesztő munkát; A színvonalas, következetes nevelést és oktatást; Az iskolaközösség minden tagja számára képességei kibontakoztatását; Az iskolával szembeni elégedettség megőrzését; Iskolánk presztízsének növelését.

A pályázatban megfogalmazottak megvalósításához a vezető egymagában kevés. Nem nélkülözheti a nevelőtestület, a szülők és az iskolafenntartó együttműködő támogatását. Felelősségünk az ifjúság jövőjéért közös. Bízom benne, hogy a program és konstruktív együttműködésünk egy vidám, kiegyensúlyozott, a kor kihívásainak megfelelni tudó Gönczys diákon mérhető majd le.

Agárdiné Burger Angéla

Találkozni: kezdet Együttműködni: folyamat Újra találkozni: siker.

61

Debrecen, Gönczy Pál utca 1-3

Recommend Documents