4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. Telefon: Fax:

Tóth Árpád Gimnázium 4 0 24 De b re ce n , Szo m b a t h i I s t vá n u tc a 1 2. T e lef o n: 52 -4 1 1 -22 5 Fa x: 5 2 -4 1 9 -29 7 E -m a il: ta g@ t a gd eb r. s u lin e t .h u

II. Intézményi minıségirányítási program

Debrecen, 2008.

113

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 116 1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT .......................................................................................................................... 117 1.2. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE ....................................................................................... 118 2. FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA, ÖMIP ÉS IMIP KAPCSOLATA............................................. 119 2.1. A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ CÉLOK .............................................. 119 2.2. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUMRA VONATKOZÓ, ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ............................. 120 3. INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA ...................................................................................................... 120 3.1. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM JELENLEG ÉRVÉNYES KÉPZÉSI FORMÁI ........................................................ 120 3.2. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM LEGFONTOSABB NEVELÉSI ELVEI ................................................................. 121 3.3. AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA MEGVALÓSULÁSA.............................................................................. 122 3.4. INTÉZMÉNYI MINİSÉGCÉLOK .................................................................................................................... 123 3.5. A COMENIUS 2000 I. INTÉZMÉNYI MODELL MŐKÖDTETÉSE ...................................................................... 123 4. VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE ...................................................................... 124 5. STRATÉGIAI TERVEZÉS ......................................................................................................................... 125 5.1. RÖVID TÁVÚ FELADATOK (1 ÉV) ............................................................................................................... 125 5.2. KÖZÉPTÁVÚ FELADATOK (2-3 ÉV)............................................................................................................. 126 5.3. HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK (3 ÉVEN TÚLI)................................................................................................. 126 6. VEZETİI ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE .................................................................. 126 6.1. ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ...................................................................................................................... 126 6.2. ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS.......................................................................................................... 127 6.3. MÉRÉS ...................................................................................................................................................... 127 6.4. ELLENİRZÉS ............................................................................................................................................. 127 6.5. ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................................................... 127 6.6. ELLENİRZÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ................................................................................................ 128 6.7. AZ ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT KONKRÉT MEGVALÓSÍTÁSA................................................. 129 7. A COMENIUS 2000 I. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM EREDMÉNYEI, MŐKÖDTETÉSE ... 137 7.1. ELÉRT EREDMÉNYEK ................................................................................................................................. 137 7.2. AZ ALÁBBI MÓDSZEREKET, ESZKÖZÖKET HASZNÁLJUK SZAKMAI MUNKÁNK SORÁN, AMELYEKET A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓAN ISMERTÜNK MEG ............................................................................................ 139 7.3. A MODELL FENNTARTHATÓSÁGÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK .............................................................. 139 8. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 141 1. MELLÉKLET: ÖSSZEFOGLALÓ AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS, VALAMINT A PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉSEK EREDMÉNYEIRİL ...................................................................................................... 141 2. MELLÉKLET: AZ IRÁNYÍTOTT İNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE ..................................................................... 148 3. MELLÉKLET: AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE (TÁBLÁZATOS VÁLTOZAT) ........................... 151 4. MELLÉKLET: A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE ............................................................................ 155 5. MELLÉKLET: A KÖZÉPISKOLAI TANÁRI TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE .................................. 156 ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP ........................................................................................................................... 159 TANULÓI KÉRDİÍV .................................................................................................................................... 160 ÖNÉRTÉKELİ LAP ...................................................................................................................................... 161 VÉLEMÉNYKÉRİ LAP................................................................................................................................ 163

114

IGAZGATÓI KÉRDİÍV.................................................................................................................................... 166 IGAZGATÓHELYETTESI KÉRDİÍV ............................................................................................................. 167 MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİI KÉRDİÍV.................................................................................................... 168 OSZTÁLYFİNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİI KÉRDİÍV.................................................................. 169 AJTP PROGRAMFELELİS KÉRDİÍV ........................................................................................................... 170 A DÖK MUNKÁJÁT SEGÍTİ TANÁR KÉRDİÍV......................................................................................... 171 SZABADIDİ-SZERVEZİI KÉRDİÍV............................................................................................................ 172 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS KÉRDİÍV .......................................................................... 173 KÖNYVTÁROS TANÁR KÉRDİÍV................................................................................................................ 174

115

1. Az intézmény bemutatása Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. e-mail: [email protected] Tel/fax: (52) 411-225 www.tagdebr.sulinet.hu OM azonosító: 031199 Iskolánk négy-, illetve ötéves középiskola, amely nappali tagozatos gimnáziumi képzést folytat. A TÁG Debrecen és Hajdú-Bihar megye legeredményesebb és egyik legnépszerőbb gimnáziuma. Jelenleg tanulmányi-felvételi és sporteredményei alapján az ország legismertebb gimnáziumai közé tartozik. Három fontos mutató érdemel említést, amelyek megjelentek ”A középiskolai munka néhány mutatója 2002” OKI kiadványban: -

Az egyetemi írásbeli felvételi pontátlagai alapján a TÁG az ország 713 középiskolájának sorában a 10. helyen van. Az érettségizett és egyetemre, fıiskolára felvettek aránya alapján megállapított sorrendben a 14. helyen van. A tanulmányi versenyeken: az OKTV-en: 16., egyéb tanulmányi versenyeken: 13. helyezett.

A 2003/2004-es tanévben az iskola 33 osztályában 83 pedagógus tanítja az intézmény 1154 tanulóját. A modern, új iskolaépületben speciális feltételek (rámpa, kapaszkodó, lift, mosdó) biztosításával mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak. Mozgáskorlátozott tanulóink közül is van, aki már bekerült a felsıfokú oktatásba. Jelenleg hat mozgáskorlátozott tanuló jár intézményünkbe. Iskolánk képzési rendje nagyon széles spektrumot fog át, mindenki találhat az érdeklıdési körének megfelelı képzést. A jelentkezı nyolcadikosok a következı lehetıségek közül választhatnak: • haladó német – angol (emelt szintő képzés német nyelvbıl), • haladó angol – német (emelt szintő képzés angol nyelvbıl), • haladó angol – olasz (emelt szintő képzés olasz nyelvbıl), • biológia (emelt szintő képzés biológiából, emelt óraszámú képzés kémiából), • biológia – kémia (emelt szintő képzés biológiából és kémiából), • reál mőszaki – informatika (emelt szintő képzés matematikából, fizikából és informatikából), • reál informatika (emelt szintő képzés matematikából és informatikából), • humán (emelt szintő képzés magyar nyelv és irodalomból, történelembıl), • reál közgazdasági irányultságú (emelt szintő képzés matematikából, történelembıl és informatikából).

116

1.1. Küldetésnyilatkozat

„… Nem hullhat romba bennünk, amit a jó iskola épített!” (Tóth Árpád: Köszöntı) A Tóth Árpád Gimnázium Debrecen város országosan is elismert középfokú nevelésioktatási intézménye. Iskolánk az elmúlt évtizedek alatt számtalanszor bizonyította, hogy kiemelkedı nevelı-oktató munkát folytat. Tanítványaink komoly sikereket értek el a szakmai tanulmányi- és sportversenyeken, valamint az érettségi vizsgákon. Hosszú évek óta nagyon magas arányban kerülnek végzett diákjaink felsıfokú oktatási intézményekbe, és ott jól megállják a helyüket. A Tóth Árpád Gimnázium eredményesen szolgálja Debrecen város közoktatással kapcsolatos elvárásait. Modern képzési rendszerünk miatt nagy számban jelentkeznek hozzánk a város és a régió tehetséges, általános iskolát végzett tanulói. Iskolánkban találhatók általános tantervő, nyelvi tagozatos; biológia, biológia-kémia; reál-közgazdasági; humán; mőszaki-informatika orientációjú osztályok. Képzési rendszerünk legújabb sajátossága a speciális igényeknek megfelelı, hátrányos helyzető vidéki tanulók nevelésére hivatott „Arany János Tehetséggondozó” Osztály. Nevelı-oktató munkánk legfontosabb céljának és feladatának tekintjük az alábbiakat: • A hozzánk kerülı tehetséges diákokat következetes szakmai munkával segítjük hozzá az országos tanulmányi- és sportversenyeken való sikeres szerepléshez. • Minden diákunkat felkészítjük eredményes érettségi vizsgára. • Az iskolánkból nagy számban továbbtanulni vágyó tanítványainkat nemcsak arra tanítjuk meg, hogy jól szerepeljenek a felvételi megmérettetésben, hanem arra is, hogy színvonalas tanulmányi munkát végezhessenek a felsıoktatási intézményekben. • Bizonytalan és értékválsággal küszködı társadalmunkban nevelı munkánkkal arra törekszünk, hogy diákjaink hazánk olyan hasznos polgáraivá váljanak, akik felismerik és képviselik változékony korunkban is a valóságos emberi értékeket. Mindezen céljaink megvalósításához megfelelı garanciát nyújt a jó szerkezető, magasan képzett és innovatív tanárokból álló iskolai tantestület, a megújult iskolavezetés és a kultúrált környezetet biztosító modern iskolaépület, valamint a nevelı-oktató munkát segítı munkatársaink.

117

1.2. A Tóth Árpád Gimnázium rövid története 1956 – Az OM rendelete alapján június 1-jén új középiskola, fiúgimnázium nyílt meg Debrecenben, amelynek névadója Tóth Árpád költı lett. Az új iskola igazgatója Csapó István. 1957 – Az elsı érettségi vizsga (egy osztály – 29 tanuló). 1956-1958 között a TÁG osztályai a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban kaptak helyet és tanultak. 1958-1996 között az iskola önálló épületben mőködött (a volt Tanítóképzı épületében a Béke utcában). 1957-1990 között a TÁG igazgatója Polgár Sándor. 1959 – Iskolaavató és névadó ünnepély. 1963-ra mind a négy évfolyamon már az 5+1 képzés folyt iskolánkban. Az 1960-as évek elején az országban az elsık között a TÁG-ban is megkezdıdött a tagozatos képzés (orosz nyelv, angol-német nyelv, biológia-kémia tagozatok). 1963-ban 110 leánytanulóval az addigi fiúgimnázium koedukált gimnáziummá vált. (Jelenleg 2004-ben 678 leány és 476 fiú tanul intézményünkben.) 1966-ra iskolánk Debrecen és Hajdú-Bihar megye elismert és népszerő gimnáziuma lett. 1966 és 1976 között négy évfolyamon 16 osztállyal és 650-660 diákkal mőködött intézményünk. Az egyes osztályokban a létszám 40 és 45 közötti volt. 1972-ben új épületrésszel bıvült a Tóth Árpád Gimnázium (szaktantermek és szertárak). Az 1980-as években már 20-22 osztálya volt iskolánknak, amelyekben 780-820 diák tanult, a tantestület tagjainak száma 50 fölé emelkedett. 1990-2000 között az iskola igazgatója Kertész Béla volt. Irányításával a tantestület kialakította azt a képzési rendet, amely a jelenleginek is alapjául szolgál. (A régi tagozatok mellett új speciális osztályok indultak: humán, reál mőszaki és reál közgazdasági). 1996-ban iskolánk új korszerő épületbe költözött, mert a „régi TÁG” épületét a katolikus egyház törvényesen visszakapta. Az új épületet 1994 és 1996 között a HUNÉP Rt építette egymilliárd-háromszázhuszonötmillió forintos költséggel, amelybıl az állam hatszázmillió forintot fizetett. 2000 novemberétıl Kovács Ákos lett a TÁG igazgatója. 2000-ben Hajdú-Bihar megyében az Arany János Tehetséggondozó Program bevezetését pályázat útján, az OM döntése alapján iskolánk nyerte el. 2001 július 1-tıl a TÁG új épületében helyezte el a fenntartó azt a gazdasági egységet, amely 11 debreceni középiskola és kollégium gazdasági ügyeit intézi. 2002-tıl az iskola fızıkonyháját a fenntartó döntése alapján a Sodexho üzemelteti.

118

2. Fenntartói minıségpolitika, ÖMIP és IMIP kapcsolata Részletek a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Önkormányzati Minıségirányítási Programjának a közoktatási rendszer egészére vonatkozó céljaiból: A Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott közoktatási intézményrendszerben, a jelenlegi feladat-ellátási szerkezetben, de költségvetési szempontból kedvezıbb mutatók mellett, hatékonyabban, az intézmények számára is kiszámíthatóbb és biztonságosabb, feladatarányos finanszírozással kívánjuk biztosítani kötelezı közoktatási feladataink ellátását. Az önkormányzat szisztematikus közoktatás tervezési rendszert mőködtet, s ehhez biztosítja a szükséges feltételeket. A tervezés hatékonyabbá tétele érdekében közoktatási döntés-elıkészítı és döntéstámogató rendszert mőködtetünk, melynek keretében biztosítjuk a közoktatási érdekegyeztetı fórum mőködését a közoktatásban érintettek és érdekeltek széles körő bevonásával. Helyi közoktatási információs rendszert mőködtetünk, melynek keretén belül a nevelési, oktatási intézmények számára hozzáférhetıvé tesszük a közoktatási problémák feltárását és megoldását segítı információs technológiák, eljárások alkalmazását. Az önkormányzati és intézményi minıségirányítási rendszerek mőködtetésének támogatásával biztosítjuk a nevelési, oktatási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának folyamatos javulását. Ösztönzı módszerek bevezetésével arra törekszünk, hogy a helyi közoktatási rendszer és az egyes intézményei mőködésében a szakmai szempontok mellett elıtérbe kerüljön a gazdálkodási hatékonyság. A racionálisabb és hatékonyabb mőködésbıl származó esetleges megtakarítást a Közgyőlés nem vonja el a helyi közoktatástól, hanem azt kimutatható és nyomon követhetı módon visszaforgatja a szakmai munka feltételeinek javítására. Célunk, hogy a gimnáziumot végzett tanulók 80 %-a, a szakközépiskolát elvégzı tanulók 60 %-a, középiskolai tanulmányai befejezéséig legalább egy idegen nyelvbıl szerezzen középfokú nyelvvizsgát. Célunk továbbá, hogy a szakiskola végén legalább egy idegen nyelvet képes legyen használni a végzettek 80 %-a. A Város lehetıségeinek függvényében biztosítjuk a diák- és tömegsport, valamint a mindennapos testnevelés intézményi feltételeit. Debrecen kiterjedt intézményhálózata széleskörő pedagógiai szakmai szolgáltatás támogatását feltételezi. Erre a célra anyagi forrást biztosítunk. 2015-ig növeljük összességében 5 %-kal a felsıoktatásba felvettek arányát városi szinten. Nyelvi elıkészítı oktatás bevezetését biztosítjuk ott, ahol a feltételek biztosítottak. Legalább három általános iskolában két tanítási nyelvő képzést vezetünk be 2015-re. Feladat- és minıségelvő finanszírozási rendszert alakítunk ki és mőködtetünk.

2.1. A középfokú nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó célok El kell érnünk, hogy városi szinten sikeresen fejezze be tanulmányait a gimnáziumi tanulók legalább 95 %-a. A gimnáziumban végzett tanulók legalább 80 %-ának rendelkeznie kell alapfokú ECDL bizonyítvánnyal El kell érnünk, hogy az érettségi vizsgaeredmények osztályonként legalább egy tizeddel nıjenek a jelenlegi állapothoz képest. Városi szinten - amennyiben legalább 8 tanuló jelentkezik adott tárgyra - biztosítjuk a középiskolások számára az emelt szintő érettségire való felkészítés lehetıségét. Amennyiben a felkészítettek jelentıs része nem tesz emelt szintő érettségit, a felkészítés gyakorlatát felülvizsgáljuk.

119

2.2. A Tóth Árpád Gimnáziumra vonatkozó, ÖMIP-ben megfogalmazott célok Sor- Intézmény Célok, feladatok szám neve 5. Tóth Árpád Gimnázium
A mozgáskorlátozott tanulók nevelése, oktatása, érettségi vizsgára történı felkészítése.
A felsı oktatási intézményekbe bejutó tanulók száma, a végzıs tanulók létszámának 85 %-a legyen.
Emelt szintő nyelvi képzésben részt vevı tanulók 85 %a középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezzen.
A középszintő érettségi vizsga iskolai átlaga 4,5 legyen. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban az adott tanév végén a fenti célok megvalósulását a tanévzáró értekezleten értékeljük. Az értékelés elfogadásáról a nevelıtestület dönt. A célok nem teljesülése esetén, az okok megvizsgálása után cselekvési terv készül. Az elkészült értékelést véleményezésre a szülıi munkaközösség az értekezlet után kézhez kapja. Kialakított véleményét minden év szeptember 15-ig juttatja el az igazgatónak. Minden év szeptember 30-ig az elızı tanév értékelése (szükség esetén az elkészült cselekvési terv) a nevelıtestületi és szülıi véleménynyilvánítással együtt a fenntartó számára megküldésre kerül.

3. Intézményi minıségpolitika 3.1. A Tóth Árpád Gimnázium jelenleg érvényes képzési formái Az osztály betőjele A B C D E F G „Arany János” tehetséggondozó osztály

Képzési profil Általános tantervő, idegen nyelvi csoportok Általános tantervő, idegen nyelvi csoportok Biológia-tagozat / olasz nyelv Biológia –kémia tagozat Reál-mőszaki tagozat Humán tagozat Közgazdasági tagozat / reál-informatika A vidéki tehetséges tanuló számára

120

3.2. A Tóth Árpád Gimnázium legfontosabb nevelési elvei A Tóth Árpád Gimnáziumban zajló nevelı – oktató tevékenység minıség - és értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében a legnagyobb figyelmet kapnak:  az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai  a polgári társadalom általánosan elfogadott normái  az egyetemes és nemzeti kultúra értékei  a közoktatási törvényben megfogalmazott célok és követelmények  a tudományok eredményeinek tisztelete A fenti szempontok szerves egységet képeznek a nevelı – oktató tevékenység minden területén. Tanulóközpontúság Az Tóth Árpád Gimnázium tiszteletben tartja a szülık gyermekeik nevelése iránti felelısségét és jogait. Nevelı-oktató tevékenységünk általános elveivel összhangban, fontosnak tartjuk a tanulóink jogainak érvényesítését és védelmét. Iskolánk törekszik a társadalom által hirdetett, és az általunk is elfogadott normák közvetítésére és érvényesítésére. Tekintettel vagyunk a szülık és diákok érdekeire, jelzéseiket, észrevételeiket figyelembe vesszük. A humánus iskolai gyakorlat kialakítása és megırzése érdekében, harmonikus diáktanár kapcsolat kialakítására törekszünk. Igyekszünk megteremteni a színvonalas munkához szükséges tárgyi feltételeket. A tanulók életkorához illeszkedı terhelés kialakítását iskolánk fontos követelménynek tartja. Szabadság A Tóth Árpád Gimnáziumban fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget, a szürkeséget iskolánkban. Az iskolavezetés és a tantestület is arra törekszik, hogy tanítványaink minden – fıleg az İket érintı – fontos információhoz hozzájuthassanak. Erre számtalan információ - közvetítı lehetıség adott iskolánkban: a diákfelelısök tájékoztatása, iskolarádió, iskolaújság,… Diákjaink gyakorolhatják egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Felelısség Az iskolai élet minden szereplıje, (felnıttek és diákok) felelıs önmaga, és az iskola egészének értékeiért, az intézmény jó hírnevének megırzéséért, és öregbítéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelısségteljes elvégzéséért. A Tóth Árpád Gimnázium nevelıtestületének tagjai személyes példamutatással, illetve széles skálán található különbözı pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik tanulóink értékorientált szemléletének kialakítását. Intézményünk felelıssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülıket.

121

Teljesítmény A Tóth Árpád Gimnázium iskolaközössége magasra értékeli és elismeri az átlagot meghaladó tanári és tanulói teljesítményeket és eredményeket. Az iskolavezetés minden lehetséges módon segíti és támogatja a kimagasló teljesítmények elérését. Intézményünk teljesítményorientált szemlélete következik elsıdleges funkciójából is. Képzési rendszerünk fı célkitőzése, hogy tanítványainkat olyan ismeretek, készségek és képességek birtokába juttassa, amelyek lehetıséget adnak számukra magas szintő felsıfokú tanulmányok folytatására. Polgári értékek A hazaszeretet - mint polgári erény - erısítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. A Tóth Árpád Gimnázium elısegíti és támogatja, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak az általános és progresszív polgári értékek, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történı alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülık kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyızıdik e feltétel megfelelı szintjérıl, illetve az újítás lehetıségeirıl. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkezı olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési-oktatási céljainak megvalósítására progresszíven hatnak.

3.3. Az intézményi minıségpolitika megvalósulása 1. Az iskolai nevelımunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövıjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskolai munka egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink mővelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Diákjainkkal szemben magas követelményeket támasztunk. Nevelı-oktató tevékenységünk tanulóközpontú és humánus. 6. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minıségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú mőködés iránt.

122

3.4. Intézményi minıségcélok 1. A nevelési-oktatási feladatainkat olyan színvonalon kívánjuk végezni, hogy emiatt a 9. évfolyamra minden beiskolázáskor megfelelı számban jelentkezzenek hozzánk a végzıs általános iskolások. 2. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig diákjainknak legalább a 85%-a rendelkezze egy középfokú „C” típusú nyelvvizsgával. 3. Minden évben, az érettségizett tanulóink legalább 85%-a tanuljon tovább felsıfokú oktatási intézményben. 4. A középszintő érettségi vizsga iskolai átlaga legalább 4,5 legyen. 5. Tanítványaik közül minél többen válasszák az emelt szintő érettségi vizsgát. 6. Tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 80%-ot mutasson iskolaátlagban. 7. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 80%-ot valamennyi dolgozó átlagában. 8. A dolgozói elégedettségmérés a minıségirányítási rendszer 90%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze.

3.5. A Comenius 2000 I. intézményi modell mőködtetése Intézményünk a vázolt minıség-elvek és minıség-célok megvalósítása és segítése érdekében kiépítette ki és mőködteti a Comenius 2000 I. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált:  partnerközpontú mőködés kiépítésére, mőködtetésére  folyamataink szabályozására  a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre  a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevıinek elvárása alapján

Mindezek megvalósítása képessé tette egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi mőködést, melyet az alábbi ábra szemléltet.

123

4. Vezetés elkötelezettsége és felelıssége A minıség elérésében, bármilyen minıségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetıje nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetıkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minıségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetıi elhatározás, elkötelezés. Felelısség terheli az intézmény vezetıjét a minıségbiztosítás iskolai rendszerének mőködtetésében. Ennek megvalósítása érdekében: • • • • • •

Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minıség, a minıségfejlesztés terén. Betartja az intézmény mőködését szabályozó külsı és belsı jogrendszert, szabályozók elıírásait. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelı idıközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minıségpolitikáját és minıségpolitikai célokat. Kinevezte az intézmény minıségügyi vezetıjét és annak munkatársait (TCS). Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez. Biztosítja mindezekhez a szükséges erıforrásokat

124

Jogi követelmények Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belsı szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetıek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.

5. Stratégiai tervezés Intézményünket, a Tóth Árpád Gimnáziumot, kiemelt céljaink, alapfeladataink, és azok magas színvonalú tejesítése egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetıvé teszik a középiskolák között. Iskolánk kiemelt céljai a következık:  A fent megfogalmazott elvek, értékek és célok közvetítése a tanítási órákon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül.  Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, elıbb a felsıoktatási, majd pedig a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.  Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eredményeként, kreatív, kommunikatív, a polgári értékeket elfogadó, a tudományok eredményeit ismerı és alkalmazó, idegen nyelveket beszélı, mővészeteket értékelı és értı mővelt állampolgárok képzése.  Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítı és együttmőködési képességekkel rendelkezı tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára.  Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintő informatikai tudással rendelkezı tanulókat képezzen.  Korszerő ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez.  Környezetkímélı magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Különbözı szociális és kulturális háttérrel rendelkezı tanulók esélyegyenlıségének biztosítása.  Az intézmény által megfogalmazott minıség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenırzés, mérés, értékelés alkalmazásával  Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerősítése, bıvítése. Az intézményi célokból eredı, nevelı-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:

5.1. Rövid távú feladatok (1 év)  A tanulók érdeklıdési körének megfelelı diákkörök és önképzı körök szervezése, vezetése.  Differenciált képességfejlesztés biztosítása.  Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása.  Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása.  Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése.  Úszásoktatás tanmenet szerinti megszervezése.  Drog- és bőnmegelızési programok szervezése.  Pályázatok figyelése és elkészítése.

125

 Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével.  Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása.  Önkormányzati nap szervezése.  Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megırzése érdekében.  Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása.  A tanulmányi kötelezettségek folyamatos ellenırzése és értékelése.

5.2. Középtávú feladatok (2-3 év)  Pályaorientációs feladatok ellátása.  Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévı külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása  Diákvállalkozások alapítása, mőködtetése taniroda keretein belül  COMENIUS 2000 közoktatási minıségfejlesztési rendszer I. modelljének alkalmazása.  Az emelt szintő érettségi elıkészítı csoportok megszervezése a 11., és 12. évfolyamon.  Nevelést-oktatást segítı eszközök korszerősítése, bıvítése, karbantartása, pótlása

5.3. Hosszú távú feladatok (3 éven túli)      

Közép- és emelt szintő érettségi vizsgákra való felkészítés. Továbbtanulásra való felkészítés ECDL szintő számítástechnikai ismeretek oktatása. Az iskolai sportkör hatékony mőködtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása

A pedagógiai feladataink megvalósításának alapvetı színterei a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, érdeklıdési körök, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfınöki órák, a diák-önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások.

6. Vezetıi ellenırzés és értékelés rendszere Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere.

6.1. Ellenırzés és értékelés A fogalmak között jelentıs átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenırzéstıl:  Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minıség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése.  Az értékelés az ellenırzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minıség vizsgálatára irányul.

126

 Az értékelés eredményei nem csak néhány felelıs vezetı személy érdeklıdésére tarthatnak számot, mint az ellenırzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.

6.2. Értékelés és minıségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minıség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minıségbiztosítás tágabb fogalom: Minıségbiztosítás az iskola egyes elemeinek mőködésébe beépülve folyamatosan elısegíti a minıségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti mőködés és a pedagógiai folyamat minden pontján.

6.3. Mérés Az intézményi munka ellenırzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetıség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhetı az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A tanév végén a diákok tanulmányi eredményeirıl osztályokra és egyénekre lebontott statisztika készül. Amennyiben egy adott osztály év végi átlaga egy adott tantárgyból az évfolyam átlagtól és a minden tantárgyat figyelembe vevı osztályátlagtól is 0,5-nél nagyobb mértékben eltér, az iskola vezetése felkéri az adott szaktanárt, hogy a vélhetı okokat és az általa szükségesnek gondolt megoldási javaslatokat írásban nyújtsa be. Ha egy tanulónak egy adott tantárgyból az év végi osztályzata az elızı idıszak osztályzataihoz (kivéve kilencedik évfolyamos tanuló esetén) képest két jegyet, vagy az átlaga egy teljes jegyet romlik, az adott szaktanár, az osztályfınök és az érintett szülı közösen cselekvési tervet dolgoz ki. A minden évben a jogszabály szerint megtartott országos kompetenciamérés adatait a tanév végi eredményekkel összevetve a tapasztalt eltérésekrıl a tanévzáró értekezletre beszámoló készül.

6.4. Ellenırzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés.

6.5. Értékelés A kitőzött célok és az elért eredmények összevetése. Színterei: Tanulók tanulmányi munkája  tanórai és tanórán kívüli tevékenységek  alap, érettségi és szakmai vizsgák  tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája  önértékelés (folyamatosan)  vezetıi ellenırzés, értékelés • tervezett (munkatervben rögzített) • eseti  külsı, szakmai vizsgálat 127

Intézményi szintő  fenntartói, és egyéb vizsgálatok • szakmai tevékenységre vonatkozó • gazdasági, pénzügyi szempontú  központi felmérések  irányított önértékelés

6.6. Ellenırzési-értékelési rendszerünk Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelı színvonalú oktatást. Ha a következı évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértı vagy más szakmai szervezet közremőködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenırzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. Rövid távú céljaink: 

A pillanatnyi teljesítmény javítása az erısségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület.



Az egyéni képességek felszínre hozása és kibontakoztatása, az ezzel kapcsolatos szükségletek és lehetıségek összhangba hozása.

Hosszú távú céljaink: 

Az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi- és technikai erıforrás kihasználását segíti.



Pontos, tárgyilagos információk megszerzése a munkatársak munkájának elismeréséhez.

a minıségi

Egyéb céljaink: 

A felelısség-hatáskör pontos meghatározása egyértelmőbb megfogalmazását segíti.

alapján

az

elvárások

128



Megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekrıl, a meglévı tartalékokról.



Javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minıségének javításával, fokozódik az együttmőködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

6.7. Az ellenırzési és értékelési folyamat konkrét megvalósítása A Tóth Árpád Gimnázium tantestülete által kialakított értékelési rendszer fı célja az, hogy segítsen az oktatás-nevelés színvonalának emelésében, hogy lehetıvé tegye a problematikus területek azonosítását és a kezelésükhöz szükséges reális célok kitőzését, valamint olyan információkhoz juttassa az iskolavezetést, amelyek segíthetnek bizonyos vezetıi döntések igazságos és megalapozott meghozatalában. 6.7.1. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos célok és az ezekbıl következı elvárások A fejlesztı szándék elve • • • •

Alapvetı célja az egyéni és intézményi szintő munka minıségének javítása: legyen alkalmas az eredményes munka, a sikeres teljesítmény kimutatására; legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására, és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

A sokoldalúság elve

• • •

Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és a nevelı-oktató munka minıségének számos különbözı aspektusa van: tegye egyértelmővé, hogy a Tóth Árpád Gimnázium nevelıtestülete milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggı (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérıeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

A méltányosság elve • • • • • •

Mivel nagyon kényes kérdésrıl van szó: a nevelıtestület vitassa meg, és a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetıségét; törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrıl megfelelı adatok állnak rendelkezésre; lehetıleg egyszerő és egyértelmő legyen; minden részletében átlátható legyen;

129

• • • • •

lehetıség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetı legyen; adjon lehetıséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla győjtött adatokkal kapcsolatosan; segítsen a fejlıdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelıtestület tagjai között.

Az elméleti megalapozottság elve • •

A rendszer csak olyan elemeket tartalmazzon, amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; amelyekre általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérıeszközök állnak rendelkezésre.

A kivitelezhetıség elve • •

Mivel sem idı, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: legyen a lehetı legkevésbé pénz-, idı- és munkaigényes; ne legyen szükség külsı szakemberek bevonására.

6.7.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A pedagógus teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – a Tóth Árpád Gimnázium Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok tevékenysége között kapcsolatot teremtve – járuljon hozzá az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok nevelı-oktató munkájának színvonalát javító, másrészt az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggı (vagyis egyéni és iskolai szintő) célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok -

-

segítsen abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülrıl egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott, és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; ismerje el az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést; segítsen az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülı tanácsadással és egyéni célok kitőzésével – végsı soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva segítse a tanár szakmai fejlıdését.

Az iskolavezetés munkája színvonalának emelésére irányuló célok -

adjon segítséget a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosításához és megoldásához; segítse az iskolai feladatok jobb elosztását; adjon segítséget az egyéni igények/szükségletek és a pedagógus továbbképzés összehangolásához; nyújtson adatokat az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; javítsa a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; adjon információkat egyes – a pedagógusokat érintı – vezetıi döntések meghozatalához

A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése rendszerbe 130

A vizsgálat alapvetıen fejlesztı szándékú célkitőzésébıl következik, hogy nem ellenırzı, hanem értékelı funkciót tölt be. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai szemben az ellenırzéssel - ne egy központilag, elıre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, ezért ez a rendszer a munkaközösségek majd a nevelıtestület vitái során, a nevelıtestület döntése alapján alakult ki. Minden tanév végén felülvizsgálandó, szükség esetén módosítandó. 6.7.3. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, általánosan elfogadott elemekbıl álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer, amely egy közmegegyezésen alapuló, a Tóth Árpád Gimnázium által értelmezett minıségi munka jellemzıit tükrözı komplex követelményrendszeren alapul. A követelményrendszer alapjai és összetevıi -

-

-

-

A követelményrendszerünk az alábbi, egymást kiegészítı alapokon nyugszik: a Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános és helyi, illetve személyre szóló munkaköri leírásán illetve leírásain (pedagógus, osztályfınök, munkaközösség-vezetı); a Pedagógiai Programban és a helyi tantervben foglalt nevelı-oktató munka vezetıi (helyi tanterven, tanmeneten, haladási naplón, ügyeleten, fejlesztésben való részvételen) megítélésén; a munkaköri leírás követelményein túlmutató, a pedagógusi munka különbözı szerepszintjeit és az ezeknek megfelelı képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló, kellıen részletes kritériumrendszeren; az értékelendı pedagógus önértékelésére és az iskolai munka fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseire építı véleménykérésen; az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedıen sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövıben fejlesztendı területeket.

A vizsgálandó területek I. Pedagógus teljesítmény értékelés Az egyes területek „fontossága”, az adatok hozzáférhetısége és praktikus (pl. anyagi, munkaés idıigényre vonatkozó) megfontolások alapján, valamint a fejlesztı jelleg elsıdlegessége miatt a következı területek rendszeres vizsgálata indokolt: a tanár tanórai nevelı-oktató munkája; a tanár által tanított tanulók kiemelkedı tanulmányi eredményei; a tanár felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenysége; a tanár hozzáállása és munkafegyelme; a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenysége; a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenysége; a tanári teljesítmény egymást követı ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése.

131

II. Vezetıi és egyéb területek értékelése A teljesítmény értékelésnek ez a része az alábbi munkakört betöltı személyek munkájának vizsgálatára terjed ki: Igazgató Igazgatóhelyettesek AJTP programfelelıs Munkaközösség-vezetık Könyvtárosok DÖK munkáját segítı pedagógus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Szabadidı-szervezı Az információgyőjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérıeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer több különbözı eszköz segítségével győjti be az információkat: I. Pedagógus teljesítményértékelés esetén • Óra-megfigyelési Lap • Tanulói Kérdıív • Vezetıi munkáról szóló Értékelı Lap • Önértékelı Lap • Véleménykérı Lap • Vezetıi vélemény a tanórán kívüli munkaköri feladatokról, a vezetıkkel való kapcsolattartásról, az innovációkról és az adminisztrációs munkáról; • Értékelési Beszélgetés és a vizsgálat tanulságait összegzı, Értékelési Összesítı Lap II. Vezetıi és egyéb területek értékelése esetén • Vezetıi munkáról szóló Értékelı Lap • Vezetıi munkáról szóló Értékelı Lap • Vezetıi munkáról szóló Értékelı Lap • Munkaközösség-vezetıi Értékelı Lap • Könyvtári Értékelı Lap • Diákönkormányzatot segítı pedagógus Értékelı Lapja • Gyermek és ifjúságvédelmi felelıs Értékelı Lapja • Szabadidı-szervezı Értékelı Lapja Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét is lefedi, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különbözı eszközön keresztül történhet. Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetıjébıl (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetıibıl), az iskolavezetés egy tagjából, valamint az értékelt által felkérhetı kollégájából álló Értékelı Csoport végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történı) közremőködésével. (A munkaközösségvezetık értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkezı munkaközösségi tag végzi.) Az értékelı csoportot az igazgató vagy az ı megbízásával valamelyik helyettese vezeti. Munkájukat éves ütemterv alapján végzik.

132

Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és kétéves ciklus után zárul. Így biztosítható egyfelıl, hogy ez alatt az idı alatt mindenki sorra kerüljön, másrészt ne legyen túl hosszú az idı, amikor az elızı ciklusban megfogalmazott fejlesztési célok mérlegre kerülnek. A 2008. november 1-tıl hatályos közalkalmazotti törvény szerint a pedagógust a) kinevezett, illetıleg megbízott vezetıként a vezetıi kinevezést vagy megbízást követı második év elteltével, valamint a határozott idejő magasabb vezetıi vagy vezetıi megbízás lejárta elıtt legalább három hónappal, b) a várakozási idı csökkentése elıtt, kivéve, ha a várakozási idı csökkentése kötelezı, c) a kjt. 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegő illetmény megállapítása elıtt, d) a kjt. 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minısítését követı három évet követıen, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése esetén, f) címadományozást megelızıen, illetve g) gyakornoki ideje alatt a kjt. 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minısíteni kell. 6.7.4. Az értékeléshez használt kérdıíveket a nevelıtestület határozza meg. 6.7.5. Felelısök és feladatköreik Az Értékelési Felelıs A Tóth Árpád Gimnáziumban a vizsgálatot az igazgató vagy az ı megbízásával egyik helyettese végzi. Feladatai: a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; az Értékelı Csoportok beosztása; az év végi záró értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó elızı év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat, és elıterjeszti az iskolavezetés mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegzı írásbeli feljegyzést is készít; a vizsgálat egységességének a biztosítása; bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelı Csoport Egy tanár értékelésérıl az igazgató által megbízott Értékelı Csoport gondoskodik, amelynek tagjai a következık: az iskolavezetés egyik (ciklusonként változó) tagja, valamint az érintett tanár által az iskolában tanított tantárgyak munkaközösség-vezetıi illetve az értékelt által felkért kolléga.

133

A Csoport iskolavezetési tagja -

felelıs ciklusonként az óralátogatások és az azt követı óramegbeszélések lebonyolításáért; ı választja ki a meglátogatandó csoportokat, figyelembe véve a tanított tantárgyakat; felelıs a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyőjtéséért, összesítéséért (óra-megfigyelési lapok, az önértékelı- és véleménykérı lapból származó információk); felelıs az Értékelési Beszélgetés elıkészítéséért és lebonyolításáért; felelıs az Értékelési Összesítı Lap véglegesítésért, majd az igazgatónak való átadásáért.

-

A Csoport munkaközösség-vezetı tagja vagy tagjai -

felelısek tárgyanként az óralátogatások és az azt követı óramegbeszélések lebonyolításáért; segítenek kiválasztani a meglátogatandó csoportot;

Az igazgató -

felelıs az elkészült anyagok irattárba történı elhelyezéséért, felelıs a szolgálati titok megırzéséért, megıriztetésért, felelıs a hozzáférés szabályozásáért.

Az érintett tanár -

-

-

-

fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelı Csoport tagjait; beleszólása van a látogatás idıpontjának kiválasztásába; az óralátogatás után lehetıleg azonnal, de mindenképpen a lehetı legrövidebb idın belül óramegbeszélésen vesz részt. Tájékoztatást kap az óralátogatások és a tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményérıl; önértékelı lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenı tevékenységérıl; véleménykérı lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetıségeit, munkakörülményeit stb.; a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggı véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következı ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; a ciklus végén Értékelési Összesítı Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következı ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértı aláírása szükséges; panaszt tehet az igazgatónál az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles az igazgató egy erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.

A nevelıtestület egésze -

-

a rendszer bevezetése elıtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát; minden tanév végén szóbeli tájékoztatást kap az igazgatótól az egész nevelıtestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az iskolavezetés ezekkel kapcsolatos intézkedéseirıl; ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

134

6.7.6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek adatsorát, és maga tölti ki az Önértékelı és Véleménykérı lapokat. Az Értékelési Összesítı Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következı ciklusig megırizendık. Az Értékelési Összesítı Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az igazgató kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési Összesítı Lap mindaddig nem selejtezhetı, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszőnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítı Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett tanár megismerhet minden róla győjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsısorban az ı felelıssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból; az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor (egy idısebb, nagyobb tapasztalattal rendelkezı kolléga) kijelölésével köteles segíteni; amennyiben – az értékeléstıl függetlenül – valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésbıl származó információkat. A munkaközösség-vezetı a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési Összesítı Lapját; egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; A munkáltató (az igazgató és helyettesei) bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítı Lapjához; egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintı személyi döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett tanár munkamunkaközösség-vezetıinek körében hozza meg; felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; a tanár kérésére köteles megfelelı továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.

135

-

-

Az igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett név szerinti, személyes adatokat és információkat érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; elbocsátás kezdeményezéséhez; információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.

6.7.7. Eljárási szabályok 1.

Az értékelési rendszer mőködése minden vonatkozásban a nevelıtestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyőjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekrıl lehetséges, nem győjthetı és nem használható fel olyan adat, amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett; amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos; amelyrıl nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés elıtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése elıtt a nevelıtestület tagjai többségi szavazással fogadják el. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden tanév záró- illetve a következı tanév nyitó-értekezletén szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhetı a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelı Csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezıtlen ítélet esetén kellıen indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a vezetınek és az érintett tanárnak lehetıleg konszenzusra kell jutnia. 5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenıen minden egyéni adat bizalmasan kezelendı. Az Értékelési Csoport vezetıjének az egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az iskolavezetés tagjain kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevı erkölcsi felelıssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekrıl senkivel nem beszél. Ez alól csak a vezetık és az érintett tanár munkaközösségvezetıje kapnak felmentést, de ık is kizárólag egymás között. 6. A tanár – az Értékelési Összesítı Lap aláírása elıtt – bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az igazgatónak, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: az igazgató, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Csoportnak. ha igen, akkor az iskolavezetés nem érintett másik tagja; egy, a panaszos által megnevezett nevelıtestületi tag; a Közalkalmazotti Tanács egy tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

136

7. A Comenius 2000 I. minıségirányítási program eredményei, mőködtetése A következıkben rövid összegzését adjuk a Comenius 2000 I. minıségirányítási program eddigi iskolai eredményeirıl, a partnerközpontú mőködés fenntarthatóságáról, a fenntarthatóság biztosítására vonatkozó intézményi elképzelésekrıl, a felhasznált módszerekrıl, problémákról valamint a programmal kapcsolatos javaslatokról, elvárásokról

7.1. Elért eredmények ♦ A minıségügyi munkával kapcsolatos kérdések, vélemények, problémák, eredmények számára új faliújságot készítettünk, folyamatosan frissítjük. ♦ Az iskola belsı információs számítógépes hálózata a Comenius 2000 I. program során jött létre, az egyik minıségi kör munkája részeként. A hálózat szerves része a belsı információáramlásnak. A minıségbiztosítási TCS folyamatosan beszámol a minıségügyi munkáról a hálózaton. ♦ Az iskola Web-lapján is jelentkeztünk rövid bemutatkozással, hogy diákjaink és az Interneten bennünket felkeresık is értesüljenek az itt folyó munkáról. ♦ Gimnáziumunk Tótágas címő diáklapjában a TCS vezetıje rövid tájékoztató cikkben mutatott be bennünket. ♦ Bıvült a partnerekkel való kapcsolattartás fórumainak száma: a nyolcadikosok felvételijét segítendı a hagyományos nyílt nap mellett iskolánk igazgatója az általános iskolák számára felvételi tájékoztatót tartott. Reagált arra a külsı partneri igényre, hogy az általános iskolák kevés információval rendelkeznek a felvételi folyamatról. ♦ Átgondoltabb, tudatosabb lett a tervezı munkánk. Pl.: Gimnáziumunk a 2005/2006. tanévben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Az alkalomra egy egész tanéves programsorozattal készülünk. A felkészülés eddigi lépései: 1. 2002. november. Tantestületi értekezleten közösen döntöttünk arról, hogy egész tanéves megemlékezést tartunk, szorosan együttmőködve a TÁG Öregdiákok Kulturális Egyesülettel. 2. 2002. december. Tantestületi értekezleten megválasztottuk a szők szervezı bizottságot. 3. 2003. február. Tantestületi értekezleten igazgatónk felhívta a figyelmet, hogy két hét múlva ötletgyőjtı megbeszélést tartunk, minden érdeklıdı részvételével. 4. 2003. február. Ötletroham. Minden ötletet számba vettünk, csoportosítottunk. Felmerültek a megvalósítás idıpontjára vonatkozó ötletek, az anyagi források biztosításának lehetıségei, esetleges végrehajtók, felelısök. 5. Az elhangzottakat igazgatónk papírra vetette, elhelyezte az igazgatói faliújságon, értekezleten felhívva a figyelmet arra, hogy bárkinek ötlete, módosítási javaslata van, tegye meg. 6. A TÁG Öregdiákok Egyesületet tájékoztattuk az ötletroham eredményérıl, kértük ötleteiket, módosításaikat.

137

Az elvégzett partneri igény- és elégedettség-mérés és az irányított önértékelés is azt mutatják, hogy kimagasló oktató munka folyik iskolánkban. Ezzel tisztában vannak a külsı és belsı partnerek egyaránt. Az alakuló minıségi körök mindegyike közvetlenül vagy közvetve a nevelı-munka javítását, tudatosabbá tételét segíti 1. Iskolai rendezvényeink, ünnepségeink szervezése, lebonyolítása 2. A tehetséggondozás eljárásainak egységesítése 3. Tehetséges diákjaink bemutatkozása 4. Az iskola információs rendszerének kiépítése, gondozása. A nevelés területén hiányosságokat, gyengeségeket, igényeket fogalmaztunk meg. Ez erısítette azt a (nemcsak általunk, hanem országosan tapasztalt) megfigyelést, hogy a viselkedési, neveltségi, morális szint folyamatosan romlik. A társadalom folyamatosan megfogalmazza elvárásait az iskolával, a pedagógusokkal szemben olyan társadalmi környezetben, amikor az iskola által képviselt értékek vállalása egyre nehezebb, valamint a társadalom egésze által egyre kevésbé támogatott. Olyan küzdelemre kényszerül az iskola, melyet önmagában nem képes véghez vinni. Olyan ingerekre vagyunk kénytelenek válaszolni, melyek az oktatástól nagyon távol állnak (politika, médiumok, „kulturális” termékek). Mi mindent megteszünk, folyamatosan átdolgozzuk pedagógiai programunkat, házirendünket. Az okok feltárása azonban nem csupán a mi problémánk kell, hogy legyen! Arról sem szabad megfelejtkeznünk, hogy az oktatás a nevelés része. Erıszakolt szétválasztása megalapozatlan következtetések levonását is eredményezheti. Kritikai megjegyzésünk azt mutatja, hogy tapasztalatokat mi (a TCS tagjai) is szereztünk a program során. Világossá vált számunkra, hogy kész kérdıívek helyett hatékonyabb saját magunk által, a helyi sajátosságokat jobban figyelembe vevı kérdéssorokat használnunk. Programjaink szervezésekor tudatosan alkalmazzuk az PDCA-logika. A rendezvények forgatókönyveit dokumentáljuk, módosítjuk, újra felhasználjuk. Ezekben pontosan meghatározzuk a határidıket, felelısöket, erıforrásokat, feladatokat. Mindezzel a hatékonyság, az erıforrással való takarékosság, a pontosság a célunk. A megismételhetıség a hagyományépítésben is nagyon fontos szerepet játszik. A kérdıívkészítés módszerét több ízben használtuk már információk megszerzésére. A. Igény és elégedettség mérést végeztünk 241 tanuló részvételével 2002. májusában, az alábbi okok miatt. A diákétkeztetést városi szinten alakította át Debrecen vezetése. Az iskola konyhai alkalmazottaitól a Sodexho Magyarország Kft vette át a munkát. A váltást 2002. szeptemberére tervezték. Ezért végeztük el májusban a kérdıíves felmérést. Számítottunk az étkeztetés minıségi változására, ezért a késıbbi összehasonlíthatóság érdekében mértünk és dokumentáltunk. A kérdıívet saját magunk készítettük (TCS), az elemzést is mi végeztük. Az eredményrıl tájékoztattuk az iskola vezetését, a konyha dolgozóit, a gyerekeket osztályfınöki órákon, a tantestületi értekezleten. A váltás után a diákok között újra megismételtük a felmérést, az eredményt tudattuk a Sodexho vezetıivel. A cég rendszeresen (havonta) kéri az elégedettség mérését. Minden osztály közösen tölt ki egy kérdıívet, ezt az iskolatitkár összesíti és juttatja el hozzájuk. A fentiek szerint kialakított kérdıíves mérési eljárás rendszeres alkalmazása minden kétséget kizáróan az iskolában történı minıségbiztosítási folyamat eredményének tekinthetı. A 2002/2003. tanévben bekövetkezı változásról a tanév végén összefoglalót készítünk, melyet ismertetünk a tanulókkal, a szülıkkel. Az eredmény helyet kap az iskola éves beszámolójában, így a fenntartó is megfelelı

138

tájékoztatásban részesül. Mellékeljük a kérdıíveket: a 2002. májusában készültet, valamint a 2002. szeptembere óta használt formanyomtatványt. B. A Polgár az európai demokráciában tanulmányi versenyen továbbjutott csapatunk választott témája a szelektív hulladékgyőjtés volt. Két évfolyamon (9., 12.) két-két osztályban ( humán és közgazdasági) 120 tanulóval végezték el a témára vonatkozó információk győjtését. Saját maguk állítottak össze kérdıívet (a kérdıívet mellékeljük), ezeket diagramok formájában feldolgozták, az adatokat elemezték. Interjút készítettek iskolatársaikkal, a debreceni hulladékgazdálkodási vállalat képviselıjével. Az eredményeket eljuttatják majd az osztályokba, valamint az iskolában mőködı környezetvédelmi egyesületnek (Biocén Klub).

7.2. Az alábbi módszereket, eszközöket használjuk szakmai munkánk során, amelyeket a programhoz kapcsolódóan ismertünk meg A. A programhoz kapcsolódó módszerek -

SWOT-analízis Brainstorming NCM- módszer „Öt miért”-módszer „Hat szolga”-módszer „Halszálka”-módszer

B. Általános minıségfejlesztési módszerek - kérdıív - interjú - intézményi dokumentumok módosítása - dokumentálás - tájékoztató - ellenırzés - értékelés

7.3. A modell fenntarthatóságára vonatkozó információk 1. Milyen tevékenységeket illesztettünk be az intézmény mindennapi mőködésébe azokból a fejlesztési elképzelésekbıl, amelyek a program során születtek? 2. Változott-e az intézmény éves munkaterve? Az intézmény éves munkaterve megváltozott: a minıségbiztosítási TCS köteles beszámolni az elvégzett munkáról, a mérések eredményeirıl. 3. Milyen folyamatban lévı intézkedési tervek vannak?

139

4. Milyen szervezeti megoldásokat talált az intézmény a partnerközpontú mőködés fenntartása érdekében? 5. A tanácsadó távozása után és a projekt lezárását követıen hogyan folyik tovább a minıségfejlesztési munka az intézményben? ♦ „Önjáróvá” váltunk, tisztában vagyunk a folyamatleírás, az eljárásrend, a szabályozók tartalmi – formai követelményeivel. ♦ Mind a TCS, mind a tantestület tagjai részt vettek különbözı módszertani felkészítéseken. A megismert módszereket az oktató munka során, a különbözı intézményi folyamatokban alkalmazzuk. ♦ A célképzés folyamatát jól ismerjük: a probléma feltárása > a probléma elemzése, adatgyőjtés > rövid és hosszú távú terv megkülönböztetése, kidolgozása >akcióterv kidolgozása (folyamatleírás, határidık, felelısök, erıforrások, sikerkritérium, ellenırzés, dokumentáció) > visszacsatolás > ♦ Fejlıdtünk az intézményő szintő prezentációkban. Pl.: „Szelet a vitorlába” városi továbbtanulási tájékoztatón való részvételünk, iskolai diáklapunk, a Tótágas nyolcadikos felvételizık számára készült számát átalakítottuk, az iskola honlapján fontos információkat jelentetünk meg (az szja 1 %-ának befizetési lehetısége iskolai alapítványunknak, a nyolcadikos felvételizık eredményei, természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával). ♦ Változtunk a kollégák motiválásában, a csapatépítésben. ♦ A modell fenntarthatóságát a program során felmerült problémák, kitőzött célok, elkezdett munkafolyamatok, gyakorlattá vált módszerek teszik szükségessé és lehetıvé. A partneri igény és elégedettség mérés iskolai életünk szerves részévé fog válni. ♦ Az elkészült eljárásrendek elkészültük óta élnek, a változó körülmények szerint dolgozzuk majd át ıket folyamatosan. ♦ Az oktatás területe évek óta az egyik legtöbb változást megélı intézményrendszer. A változások gyakoriak és jelentısek. A törvényi intézkedések is a partnerközpontú szemlélet fejlesztését kívánják. A program által szerzett ismereteink segítik a fent említett igénynek való megfelelést. A helyszíni szemle során dicséretben részesültünk, a minıségbiztosítási folyamatban alkalmazott módszereinket, eljárásainkat más intézmények számára mintaként ajánlották a szemlét végzık a jelentésükben. A programmal kapcsolatos javaslataink ♦ A program során erısíteni és tudatosítani kívánjuk a intézményünkben a partnerközpontú szemlélet. ♦ A modellt egyre jobban alkalmassá kell tenni a helyzetelemzésre. ♦ Elengedhetetlen, hogy szervesen illeszkedjen az iskolai programokhoz. ♦ A program ütemezése feszített tempót követel, ezért átgondolását javasoljuk. ♦ A dokumentálás mennyiségét a hatékonyabb munkavégzés érdekében csökkenteni javasoljuk. Célunk, hogy ne vesszen kárba az eddig végzett munka, hogy alkalmazhassuk a megtanult ismereteket, az Oktatási Minisztériumtól erkölcsi és anyagi támogatást várunk.

140

8. Mellékletek 1. Melléklet: Összefoglaló az irányított önértékelés, valamint a partneri igény- és elégedettségmérések eredményeirıl

1. Irányított önértékelés A beszámolóban az irányított önértékelés eredményei kapcsán felmerült problémákat, az ezekre megfogalmazott célkitőzéseket, intézkedéseket és ezek megvalósulását mutatjuk be. A. 1.1. Az önértékelés területei A.1.1.1.Irányítási és mőködési jellemzık és adottságok A.1.1.1.1. A vezetés értékelése A.1.1.1.2. Stratégiai és operatív tervezés A.1.1.1.3. A dolgozók irányításának értékelése A.1.1.1.4. Erıforrások felhasználása A.1.1.1.5. Az oktatási-nevelési és a mőködési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése A.1.1.1.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje A.1.1.2. Eredmények A.1.1.2.1. A szervezeti kultúra és klíma értékelése A.1.1.2.2. A munkatársak részvétele (bevonásuk mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában A.1.1.2.3. A külsı partnerek (szülık) elégedettsége A.1.1.2.4. A belsı partnerek (pedagógusok, tanulók, pedagógiai munkát segítı munkatársak) elégedettsége A.1.1.2.5. Közösségi, társadalmi szerepvállalás A.1.1.2.6. Az intézményoktatási – nevelési eredményei

A. 1.2. Az önértékelés résztvevıi (kérdezık, kérdezettek, végrehajtók, elemzık) Az irányított önértékelés résztvevıi az iskola vezetése (igazgató, 2 igazgató helyettes), a TCS tagjai, és más pedagógusok, a minıségi körök vezetıi, az oktató-nevelı munkát segítı nem pedagógus alkalmazottak, szülık, diákok A. 1.3. Az önértékelés eszközei Az irányított önértékelést a Struktúra Kft által készített kérdıívek segítségével végeztük. Felhasználtuk az OM CD-t, adatgyőjtı lapokat alkalmaztunk. A feldolgozást a Magyar Gallup Intézettıl kapott számítógépes segédlettel hajtottuk végre. Mind a kérdıív, mind a számítógépes segédlet megfelelt az értékelési célnak. A kérdıív adatait a számítógép szemléletes grafikon formában készítette el. Sajnos csak a kérdıívek értékelése során lett nyilvánvaló számunkra, hogy néhány kérdés módosítására van szükség a konkrétabb, egyértelmőbb, helyesebb és pontosabb következtetések levonásának érdekében. A helyi sajátosságok figyelembe vételét is szükségesnek látjuk bizonyos esetekben.

141

A következı értékelésnél a kérdıívet a következı értékelésnél egyénibbé tesszük. A. 1.4 Az elemzés folyamata, szempontjai, prioritásai Az elemzés során a kérdıívek adatait grafikus formában dolgozta fel a TCS. A grafikus feldolgozás tényeket és számokat tartalmazott, de szöveges értékelés is készült. Rövidített változata megtalálható az A.1.1.1. pontban. A visszacsatolás módjai: beszámoló az intézmény vezetıjének, a tantestület tagjainak. Az eredmények tovább-gondolásra késztették az intézmény dolgozóit. A. 1.5. Az irányított önértékelés eredményei alapján levont következtetések (erısségek, gyengeségek, problémák, okok, tennivalók) Az irányított önértékelés által felszínre került problémák egy részének elemzését az önértékelés során elvégeztük, másoké folyamatosan történik. Fontosnak tartottuk, hogy megállapítsunk minden felmerülı erısséget és gyengeséget még akkor is, ha alaposabb elemzésre az adott rövid idıszakban nem vállalkozhattunk. Az elemzés során az okok feltárása is megtörténik. Meghatározzuk a feladatok prioritását, a hosszú-, közép-, és rövidtávú feladatokat. Az ok-feltárások során az alábbi módszereket alkalmaztuk: „öt miért”, „halszálka” (Ishikawa), 635-ös, „hat szolga” elve. A. 1.1.1. Irányítási és mőködési jellemzık és adottságok A. 1.1.1.1. A vezetés értékelése Erısségünk: A vezetık elkötelezettek a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatnak ezek betartására. Fejlesztendı terület: A vezetıknek nagyobb figyelemmel kell kísérniük az oktatási – nevelési folyamatokban az egyének, csoportok munkáját, és ahol lehetséges, ki kell alakítaniuk egy objektív mérırendszert ezek megítélésére. A.1.1.1.2. Stratégiai és operatív tervezés Erısségünk: A küldetés, a pedagógiai hitvallás, az értékrend egyértelmően meg van határozva az iskola pedagógiai programjában. A stratégiai célokat megfogalmaztuk és meghatároztuk az ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. Fejlesztendı terület: A stratégiai célkitőzések megvalósításához szükséges aktuális feladatok megvalósítására feladatorientált munkaterveket kell kidolgozni. A munkatervek összeállításának stádiumában egyeztetni és konzultálni kell minden munkatárssal, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósításához. A.1.1.1.3. A dolgozók irányításának értékelése Erısségünk: A tanárok és más munkatársak fel vannak hatalmazva, hogy saját hatáskörben döntéseket hozzanak, ha ehhez információval és kompetenciával rendelkeznek. Ezen a téren figyelemre méltó az alkalmazottak magas elégedettségi szintje. Rendszeresen tartunk csoportos kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket.

142

Fejlesztendı terület: A vezetık és az alkalmazottak is megfogalmazzák az egyéni értékelés hiányát. Megfogalmazódik az egyéni fejlıdés, képzési- és karrierterv készítésének igénye. A.1.1.1.4. Erıforrások felhasználása Erısségünk: A pénzügyi erıforrások felhasználása valamint a gazdálkodási folyamatok szabályozottsága s ezek betartása jól nyomon követhetı intézményünkben. A tankönyvek kiválasztása oktatási céljainknak, intézményünk értékrendjének megfelelı. Fejlesztendı terület: Az infrastruktúra és a technikai eszközök üzemeltetése és karbantartása alacsony értékelést kapott. Egyértelmően mutatja, hogy az oktatás feltételeiben hiányosságok vannak. A vezetés az információk cseréje területén szeretne még javítani. Ezen a téren a dolgozók elégedettebbek. A. 1.1.1.5. Az oktatási-nevelési és a mőködési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése Erısségünk: Az elméleti munka, a kidolgozott programok, tantervek összhangban vannak a gyakorlati munkával. Az elmélet és gyakorlat egysége megvalósul a rendszerességben, mely jellemzı a célkitőzések megvalósítása érdekében kitőzött kulcsfeladatok meghatározásában. Fejlesztendı terület: Itt is megfogalmazódott a nevelési értekezleteken rendszeresen felmerülı igény a tanulók értékelésének, közös követelményrendszerének, mérésének kialakítására oktatási és nevelési szempontból egyaránt. A. 1.1.1.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje Erısségünk: A vezetık és alkalmazottak is egyetértettek abban, hogy a fejlesztési eredmények, javaslatok beépülnek az intézményi folyamatokba. Fejlesztendı terület: A vezetés az iskolát érintı külsı és belsı értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg a javítandó és fejlesztendı területeket.

A. 1.1.2. Eredmények A. 1.1.2.1. A szervezeti kultúra és klíma értékelése A fontossági sorrend megítélése: A vezetés és az alkalmazottak a 11 kérdésbıl 9 esetben egyetértettek a fontosságot illetıen, kettıben teljes az összhang – objektív legyen az ösztönzési rendszer, az ösztönzés legyen kellıen differenciált az egyenlısdivel szemben. A vezetés a célkitőzések meghatározásában elsıbbséget ítél a csoportcéloknak az egyéni érdekekkel szemben, a vezetıi döntésekben a feladatra való alkalmasság dominál a személyes kapcsolatokkal szemben. Megvalósulás: Kellıen megvalósul nálunk az objektív ösztönzés, a differenciáltság az egyenlısdivel szemben. Rendelkezünk önállósággal operatív feladataink megoldásában, szemben a szoros irányítással és felügyelettel. A. 1.1.2.2. A munkatársak részvétele (bevonásuk mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában

143

Iskolánkban mind a stratégiai és operatív tervezésbe, mind a rendezvénye, közösségi programok szervezésébe, lebonyolításában, mind az intézményi fejlesztésekbe 100%-os a munkatársak bevonása. A minıségfejlesztési rendszerbe közvetlenül bevontak aránya 30%. Négy problémamegoldó csoport kezdte el és dolgozik folyamatosan. A. 1.1.2.3. A külsı partnerek (szülık, diákok) elégedettsége Mind az öt kérdésre adott válaszra jellemzı, hogy a szülık magasabban értékelik az iskolai helyzetet, mint a diákok Legmagasabbra segítıkészségünket, problémakezelésünket, képzési tevékenységünket. Jó az iskolai légkör megítélése. Legkevésbé jónak a tanár – diák viszonyt ítélik. Szülıi panasz 1-1 érkezett 1998-ban és 2000-ben, tanulói panasz 1998-2000 között egy sem érkezett. A program elején végzett partneri elégedettség mérés adataival összehasonlítva (bár az teljes körő volt, valamint más kérdıív – kérdéssor alapján készült) a diákok átlaga 3,84 volt, ebben az esetben 3,734. A szülıké 4,23 volt, most 4,166. Az eltérés egyik estben sem jelentıs. A. 1.1.2.4. A belsı partnerek (pedagógusok, pedagógiai munkát segítı munkatársak) elégedettsége Az elégedettség tekintetében az alkalmazottak hat kérdés közül ötben jobbnak ítélik a helyzetet, mint a vezetés, különösen a szakmai irányítást tekintve. A pénzügyi forrásokat mindannyian kevésnek ítéljük. A nem anyagi megbecsüléssel az alkalmazottak jelentısen elégedettebbek, mint a vezetés. A program elején végzett partneri elégedettség mérés adataival összehasonlítva az akkori eredmény (akkor nem elemeztük külön a vezetés és az alkalmazottak véleményét) 3,77 volt, szemben a mostani 4,06. Részletezve: az alkalmazotti eredmény 4,33, a vezetıi 3,77. A. 1.1.2.5. Közösségi, társadalmi szerepvállalás A 6. számú munkajelentésben szereplı adatokból kitőnik, hogy iskolánk a helyi, kerületi országos és nemzetközi rendezvények szervezésében, lebonyolításában fontos szerepet vállal, s ezeken diákjaink nagy számban vesznek részt. A. 1.1.2.6. Az intézményoktatási – nevelési eredményei A felsıoktatási intézményekben tovább tanuló diákjaink aránya országos tekintetben is kiemelkedı, az utóbbi három évben meghaladta a 90 %-ot. A tanulmányi átlag 4,5 felett van. OKTV és egyéb versenyek döntıibe magas számban jutnak tanulóink. Kulturális és sportversenyek országos döntıiben is szépen szerepelünk. A lemorzsolódási ráta 0 %-os.

A. 1.6. Az irányított önértékelés eredményei alapján folytatott illetve folytatni kívánt, tervezett-követı tevékenységek

A munkafolyamat a PDCA logika alapján a következı lépésekbıl áll: problémafeltárás – okfeltárás – célkitőzés – célok prioritása – intézkedési tervek – újabb minıségi körök – munkatervek, akciótervek – a feladat végrehajtás – visszacsatolás, beszámoló. A folyamatot a

144

TCS menedzseli. Célunk a modell fenntarthatóságának megteremtése, a PDCA ciklus SDCA ciklussá való alakítása. Az irányított önértékelés eredményének visszacsatolása több fórumon is megtörtént: a TCS faliújságján, tantestület értekezleten, az intézményi számítógépes információs hálózaton. Tervezzük a tanév végi nevelési értekezleten részletesebb beszámolót tartani az elvégzett munkáról, a zárás eredményérıl, s elsısorban a modell fenntarthatóságáról. Alaposabb munkát igényel az erıforrások biztosításának feltérképezése, a megvalósítási terv elkészítése, a nyomon követés és értékelés folyamatának felállítása. A. 2. A partneri igény és elégedettség felmérésének lefolytatása Intézményünkben a partneri igény-és elégedettségmérést a külsı és belsı partnerek teljes körét érintve egyszer folytattuk le. A. 2.1. A partneri igény-és elégedettségmérés célja Célunk a program elején végrehajtott nyitott önértékelés során született eredmények (partnerek feltérképezése, a partnerek igényeinek és elégedettségének általunk feltételezett jellemzıinek) tesztelése, egyértelmő visszajelzések szerzése. A. 2.2. A partneri igény-és elégedettségmérés érintettjei A. 2.2.1. Kérdezettek A. 2.2.1.1. Belsı partnerek A.2.2.1.1.1. tanulók teljes köre A.2.2.1.1.2. tanárok teljes köre A.2.2.1.1.3. technikai dolgozók teljes köre A. 2.2.1.2. Külsı partnerek A.2.2.1.2.1. szülık teljes köre A.2.2.1.2.2. fenntartó A.2.2.1.2.3. általános iskolák A.2.2.1.2.4. felsıoktatási intézmények A.2.2.1.2.5. civil szervezetek A.2.2.1.2.6. kulturális intézmények A.2.2.1.2.7. szakmai irányító szervezetek A.2.2.1.2.8. A. 2.2.2. Kérdezık A.2.2.2.1. a TCS tagjai az általános iskolákkal, felsıoktatási intézményekkel tartottak kapcsolatot, valamint az alkalmazottak kérdıíveit gondozták A.2.2.2.2. a tanulói és szülıi kérdıívek kitöltetése és összegyőjtése az osztályfınökök feladata volt osztályfınöki órán és szülıi értekezleten A.2.2.2.3. a fenntartóval iskolánk igazgatója készített interjút A.2.2.2.4. az iskola igazgatójával a tanácsadónk készített interjút A.2.2.2.5. a civil szervezetekkel, kulturális intézményekkel az azokkal kapcsolatban álló kollégák készítettek interjút A. 2.3. A partneri igény-és elégedettségmérés során felhasznált eszközök, módszerek

145

A nyitott önértékelés elsı lépéseként küldetésnyilatkozatot készítettünk és fogadtunk el, melyet összevetettünk az iskolai dokumentumokkal: SzMSz, Pedagógiai program, Házirend. A tantestület érdeklıdı tagjai jelenlétében brainstorming módszerrel térképeztük fel partnereinket, igényeiket, elégedettségüket. Erısségeinket, gyengeségeinket SWOT analízissel elemeztük. A felmérés irányításának meghatározását megbeszéléssel oldottuk meg. A felmérést végzık és segítık kijelölése fókuszcsoportos megbeszélés során történt. A partneri igény-és elégedettségmérés során teljes körő felmérést készítettünk a diákság, a tanárok, az alkalmazottak és a szülık körében. A kérdıíveket a Magyar Gallup Intézet biztosította számunkra és értékelte. Az általános iskolák számára a TCS vezetıje készített kérdıívet. Az iskola igazgatójával, a fenntartóval, az egyetemek képviselıivel, a civil szervezetekkel, kulturális intézményekkel interjúkat készítettünk. A. 2.4. A partneri igény-és elégedettségmérés adatainak feldolgozása A kérdıívek nagyszámú adatának feldolgozását a Magyar Gallup Intézet végezte. A saját készítéső kérdıívek és az interjúk elemzését fókuszcsoportos megbeszélésen, az adatok elemzésével, statisztikai módszerek alkalmazásával végeztük. A feldolgozott adatok elemzését elvégezte a TCS és konzulensünk, beszámolt róla a tantestületnek és az alkalmazottaknak. Az értekezleten mód nyílt az eredmények megvitatására, kérdések megfogalmazására, következmények levonására. Az egyes osztályok eredményeinek részletesebb elemzését az osztályfınökök végezték. Az eredményekrıl osztályfınöki órákon és szülıi értekezleteken tájékoztatták a diákokat, illetve a szülıket. Az értekezleten szó esett minden partner igényeirıl, elégedettségérıl. Az alkalmazotti értekezleten a TCS prezentált, a tanácsadó moderátor. Az iskolavezetés sokoldalú képet kapott belsı és külsı partnereink igényeirıl, elégedettségérıl és elégedetlenségérıl. A. 2.5. A partneri igény-és elégedettségmérés eredménye A mérések adatai bizonyos szempontból megerısítették a nyitott önértékelés eredményét. Erısségeink között szerepelt: szaktanáraink felkészültek, tanulmányi és sporteredményeink magas színvonalúak, diákjaink tehetségesek, szakmai munkánk eredményes. A diákok szerint a jó eredményért alapos munkát kérünk, adottak a jó teljesítmény eléréséhez szükséges eszközök, illik jól teljesíteni, tanáraink felkészültek, a jövıben hasznosítható ismereteket tanulnak. A szülık biztonságosnak tartják iskolánkat, ahová szívesen jár gyermekük. Biztosított a magas szintő képzés, megfelel igényeiknek. Tudják, mit várunk el gyermeküktıl. Erısségeink között soroltuk fel a közvetlen tanár-diák kapcsolatot. A diákok azonban több dicséretet, egyéni törıdést igényelnek. Egyéni képességeik Egyes esetekben a várttól eltérı eredményeket hoztak … A. 2.6. A partneri igény-és elégedettségmérés eredményének visszacsatolása A mérés eredményeivel az érintettek több fórumon találkozhattak: a TCS faliújságján, az iskola belsı számítógépes hálózatán, tantestületi értekezleten, alkalmazotti tájékoztatón, osztályfınöki órákon, külsı partnereinket is tájékoztattuk az eredményekrıl: szülıi

146

értekezleten, fogadóórákon, szülık-nevelık találkozóján. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a médiával való kapcsolattartásra.

A. 2.7. A partneri igény-és elégedettségmérés eredményeinek felhasználása Az eredményeket összevetettük a nyitott önértékelés eredményeivel. Az egyes adatokat (pl. speciális osztályok, évfolyamok) eredményeit önmagukkal, a Magyar Gallup Intézet átlagával és a legjobb eredménnyel vetettük össze. Az osztályfınöki munkában, az ifjúságvédelem területén, a diáktanács döntéseinél és a tehetséggondozás területein napi aktualitással használjuk az elért eredmények tapasztalatait. A. 2.8. A partneri igény-és elégedettségmérést követı célképzési folyamat A mérés után problémalista készült, s az ok-feltárás folyamatosan történik. Az eredmények a hosszú távú tervek és feladatok átgondolását teszik szükségessé. Diákjaink gimnáziumunk szakmai feladatának teljesítésével elégedettek, a nevelés területén azonban hiányérzetüket fogalmazták meg. Az eredmény alaposabb elemzést kíván, nevelési értekezlet témája lehet, s módosítanunk kell ennek érdekében a pedagógiai programot. A késıbb alakuló minıségi körök rövid távú célokra, jól körvonalazható feladatokra bontották a hosszú távú célt. Két minıségi kör a nevelés feladatát erısítendı jött létre: 1. Az iskolai életet színesítı programok (ünnepségek és egyéb rendezvények) szervezésének koordinálása 2. Tehetséges (tanulmányi munkától eltérı: sport, mővészetek s bármi más) diákjaink felkutatása, megismertetése iskolánk külsı és belı partnereivel. A harmadik minıségi kör erısségünket támogatja: 3. Tanulmányi versenyek lebonyolítása 4. minıségi kör a hatalmas létszámú (1100 diák, 86 pedagógus, …. alkalmazott) iskolában felmerülı fontos problémát, az információ terjedését kívánja fejleszteni. A feltárt problémákat folyamatosan szem elıtt tartjuk, a kitőzött célokat fokozatosan teljesítjük. Új megoldásokat, módszereket, kérdéseket alkalmazunk a késıbbi elégedettségi vizsgálatok során. A. 2.9. A partneri igény-és elégedettségmérés eljárásrendje Az eljárásrendet formailag módosítottuk. Tartalmi módosítása egy újabb felmérés során történhet meg. A újabb felmérés lesz az eljárásrend „beválás vizsgálata”.

147

2. Melléklet: Az irányított ınértékelés eljárásrendje 1. Cél A partnerközpontú minıségfejlesztés feltételeinek és eredményeinek rendszeres értékelésével az intézmény erısségeink és fejlesztendı területeinek, folyamatainak meghatározása, az intézményi mőködés partnerek elvárásainak megfelelı folyamatos fejlesztése. 2. Felelısségi körök Intézményvezetı: Az irányított önértékelés eljárásrendjének betartása és betartatása, az adatgyőjtéshez, adatfeldolgozáshoz és elemzéshez szükséges emberi és tárgyi erıforrások biztosítása, az érdekeltek tájékoztatása az értékelés eredményeirıl. Az értékelés alapján a munkatársak minél szélesebb körő bevonásával fejlesztési célok és intézkedések meghatározása és megvalósítása. Minıségügyi felelıs: Az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése, az adatgyőjtés, adatfeldolgozás, elemzés, célmegvalósítás tevékenységeinek koordinálása, fejlesztési javaslatok elıkészítése. 3. Az eljárás leírása 3.1. A pedagógiai munka és a partnerközpontú minıségfejlesztés stratégiai céljaihoz kapcsolódóan intézményünk 4 évenként (elıször 2001. december 1. és 2002. február 15. között) irányított önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erısségeit és fejlesztendı területeit, folyamatait, idısoros elemzéssel tendenciákat mutatunk be. Az értékelendı adottságok: - a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében - az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása - a meglévı folyamatok szabályozottsága - a szabályozási rendszer teljes körősége - az erıforrások figyelembevételének módja - a partneri igények figyelembevételének módja. (Az adottságoknál azt mutatjuk be és minısítjük, ahogyan történtek a dolgok az intézményben.) A bemutatandó eredmények: - a munkatársak bevonásának mértéke - a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei -a partnerek elégedettsége - a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága -a kitőzött célok elérése, megvalósítása - a folyamatos fejlesztés eredményei - az erıforrások felhasználásának hatékonysága. ( Az eredményeknél azt mutatjuk be, és minısítjük, amit elért az intézmény. )

148

Az önértékelés keretében elvégzendı elemezések alapján következtetéseket vonunk le, célokat tőzünk ki és megtervezzük azok megvalósítását. Az irányított önértékeléssel egy következı idıszak PDCA ciklusát indítjuk újra. 3.2. A modell kiépítésének idıszakában a támogató csoport vezetıje irányítja és ellenırzi az irányított önértékelés elvégzését. A modell kiépítését követıen az intézmény minıségügyi felelıse készíti elı és szervezi meg az önértékelés folyamatát. 3.3. A felmérést legalább 6 hónappal korábban elı kell készíteni. Az elıkészítés magában foglalja az önértékelési cél, az értékelési területek, módszerek, eszközök, erıforrások és az elvárt kimenetek formájának pontos meghatározását, a mellékelt folyamatterv aktualizálásával és az értékelı csoport feladatra történı felkészítésével. 3.4. Az irányított önértékelés keretében szükséges adatgyőjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése az értékelı csoport feladata. 3.5. Az értékelés eredményeirıl a feldolgozást végzık szöveges leírást, adattáblákat és grafikonokat készítenek az elemzés (és a késıbbi összehasonlítások) számára. Ki kell mutatni az értékelési területeknek megfelelıen részletezve a következıket: • Az „adottságok" vonatkozásában az erısségelvet és a fejlesztendı területeket • Az ,,eredmények" vonatkozásában az erısségeket és a fejlesztendı területeket. 3.6. Az irányított önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel az intézményvezetı ismerteti, ennek módjáról a vezetıi értekezlet dönt. 3.7. A fejlesztendı területekkel kapcsolatos elemzések elvégzésére, a következtetések levonására, a fejlesztési irányok és célok pontos meghatározására minıségi körök alakulnak. A minıségi körök elkészítik a fejlesztendı területekkel kapcsolatos elemzéseket és a következtetéseket. Ennek keretében elvégzik a valós helyzet valamint az elérni kívánt célállapot (és annak mérhetı sikerkritériumai) közötti eltérések okainak feltárását, elemzését továbbá megtervezik a megvalósításhoz szükséges erıforrásokat, és javaslatot tesznek a célok elsıdlegessé tételére és idıtáv szerinti strukturálására. E közben szükség szerint konzultálnak az intézményvezetıvel. Az ily módon elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat a minıségi körvezetıkkel kibıvített intézményvezetés megvitatja és dönt arról; mire szükséges azonnali vezetıi intézkedést hozni, mit kell beépíteni az intézmény stratégiai dokumentumaiba, illetve

149

mire készüljenek az intézményi munkaterv mellékletét képezı (vagy a munkatervbe beépülı) intézkedési tervek. 3.8. A vezetıségi döntésnek megfelelıen a minıségi körök a célállapot elérésére intézkedési terveket készítenek. Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör fogadja el, és valósítja meg. A munkát a minıségügyi felelıs koordinálja-segíti, az intézményvezetı ellenırzi, és a dolgozói közösség az aktuális tanév végén átfogóan értékeli. 3.9. A felmérési, adatgyőjtési eszközök egy-egy példányát, az önértékelés összesített és elemzett eredményeit, a céllistát, az intézkedések tervét és azok megvalósításának értékelési dokumentációját intézményünk iratkezelési szabályzata szerint az irattárban illetve elektronikus úton, számítógéplemezen tároljuk. Az elemzések és értékelések eredményeirıl az idısoros elemzések számára adatbázist alakítunk ki. Az adatok és a szöveges összegzések az intézmény dolgozói számára hozzáférhetıek, ezt a támogatócsoport vezetıje, késıbbiekben a minıségügyi felelıs biztosítja. 4. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban a Comenius 2000. Minıségfejlesztési program „Partnerközpontú Mőködés" modell kiépítésének ideje alatt a támogató csoport vezetıjénél késıbbiekben az igazgató által megbízott minıségügyi felelısnél. A javaslatról az intézmény vezetıje dönt. Az intézményvezetés a mindenkori irányított önértékelés elvégzését követı 15 napon belül felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet. 5. Dokumentálás Az irányított önértékelés eljárásrendje a minıségügyi dokumentáció része. Az eljárásrendet mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani. A keletkezı dokumentumok és bizonylatok az irattárazás rendje szerint kezelendık, oly módon, hogy gyors visszakeresésük biztosított legyen. A modell kiépítését követıen az eljárásrend az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletét képezi.

150

3. Melléklet: Az irányított önértékelés eljárásrendje (táblázatos változat)

Felelısök

Célok, feladatok

Eljárások, módszerek

Ellenırzés, eredménykritériumok

Dokumentumok

2 évente

Igazgató, igazgatóhelyettesek

A szervezeten belüli hatáskörök tisztázása, konkrét feladatok meghatározása. Az alkalmazottak és a vezetés közötti párbeszéd hatékonyságának növelése. Kiemelt feladat az oktatási – nevelési folyamat objektív mérırendszerének kialakítása, fejlesztése.

Belsı elégedettséget vizsgáló kérdıívek. Mélyinterjú. Dokumentációvizsgálat (gazdasági beszámolók) Tanulmányi statisztikák vizsgálata.

Erısségek és javítandó területek, megállapítása, vizsgálata. Az eltérések vizsgálata. Eredménykritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

♦

Kérdıívek. Intézményi munkatervek. Stratégiai programok

Erısségek és javítandó területek, megállapítása, vizsgálata. Az eltérések vizsgálata. Eredménykritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

vezetés

Ütemezés

♦ ♦

összesítı táblázatok összefoglaló jelentések tendenciát bemutató grafikonok

A pedagógiai program iránti elkötelezettség elmélyítése.

alkalmazottak

1. A vezetés értékelése

Önértékelési Szempontok

A vezetık kísérjék figyelemmel a kitőzött tervek megvalósulását, a visszacsatolás érdekében végezzék el a szükséges korrekciót.

vezetés

A pedagógiai programban megfogalmazott értékrendek és célok aktualizálása, igazítása a kor követelményeihez

vezetés és alkalmazottak

2 évente

3. A dolgozók irányítása

igazgató, munkaközösség vezetık

♦ ♦ ♦ ♦

összefoglaló jelentések megvalósíthat ósági tanulmány adattáblázat folyamatábra

alkalmazottak

2.A stratégiai és operatív tervezés

2 évente

igazgató, TCS-vezetı

Értékelési, ösztönzési rendszer kiépítése. Egyéni karriertervek meghatározása a biztos jövıkép érdekében. A munkaköri leírások egyértelmő meghatározása, ugyanakkor saját hatáskörön belüli önállóság növelése.

Alkalmazotti kérdıívek. Értékelı tesztek. Megkérdezéses vizsgálatok.

Erısségek és javítandó területek megállapítása, elemzése. Elégedettségi mutatók objektív mérése. Eredménykritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

♦

♦

belsı értékelı vélemények megfogalmazása adattáblázatok

151

vezetés

Az infrasturkturális ellátottság fejlesztése. A technikai eszközállomány korszerőségének megvalósítása, az oktatás színvonalának megfelelı szint elérése. A hatékony munkavégzés feltétele az információk meghatározott módon történı cseréje.

Kérdıívek Dokumentációele mzés(pénzügyi tervek, költségvetés) Helyszíni szemle. Megfigyelés.

Erısségek és javítandó területek megállapítása, elemzése. Az eltérések vizsgálata (célok, megvakósulás) Eredménykritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ pénzügyi erıforrások terv szerinti elosztása

A munkavégzés ütemtervének kialakítása ( cél, feladat, eszköz, felelıs, határidı). A biztonságos munkavégzés, tanulás feltételeinek folyamatos biztosítása. Az oktatási-nevelési tevékenység munka ellenırzése, a folyamatok elemzése, javítása.

Munkaközösségi jelentések elemzése. Elégedettségi kérdıívek. Mélyinterjúk. Dokumentációvizsgálat (intézményi munkaterv, munkaközösségi tervek).

Erısségek és javítandó területek elemzése. Eltérésvizsgálat. Megvalósíthatósági elemzés. Elégedettségi szint felmérése. Eredmény kritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

A folyamatos fejlesztés igénye épüljön be az intézmény életébe. Legyen meghatározva a konkrét cél, teljesülésének módja és a tervezett eredmény. A dolgozók innovációs készsége növekedjen. A tapasztalatok összegzése alapján állapítsák meg a fejlesztendı területeket.

Pályázati monitoring rendszer. Helyszíni szemle. Alkalmazotti kérdıívek. Dokumentációvizsgálat (pedagógiai program)

Erısségek, javítandó területek vizsgálata, elemzése. Eltérésvizsgálatok. Fejlesztési eredmények elemzése. Eredmény kritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

Konkrét elvárások megfogalmazása a munkatársakkal szemben. Az elért eredmények értékelése, ellenırzése. Objektív ösztönzı rendszer megfogalmazása. Teljesíthetı követelmények felállítása. A feladatok kiosztásánál a személyes adottságok és a terhelhetıség szem elıtt tartása. A hatékony mőködés érdekében a munkatársaknak azonosulniuk kell a közösen megállapított és meghirdetett értékrenddel.

Elégedettségi tesztek. Alkalmazotti kérdıívek. Megkérdezéses vizsgálatok. Dokumentációvi zsgálat( Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Házirend).

Erısségek és javítandó területek elemzése. Elégedettségi szint felmérése. Eredménykritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. 0,5 ♦ eredményes teljesítés

Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményrendszerének figyelemben tartása, folyamatos ellenırzése. A tanulói teljesítmények értékelési módszereinek folyamatos ellenırzése, a mérıeszközök objektivizálása.

igazgató TCS-vezetı

vezetés és és alkalmazottak

2 évente 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje

TCS-vezetı Minıségi körök vezetıi

alkalmazottak

5. A folyamatok és szabályozottságuk értékelése

évente

2 évente

7. A szervezeti kultúra értékelése

igazgató, gazd.vez.

vezetés és alkalmazottak

4. Erıforrások értékelése

évente

Munkaközösségvezetık

♦ ♦ ♦

♦ ♦ ♦

♦ ♦ ♦

♦ ♦ ♦

összefoglaló pénzügyi elemzés adattáblázat folyamatábra

adattáblázat összefoglaló értékelés tendenciát jelzı grafikonok

pályázati munkák helyszíni jelentés folyamatábra

adattáblázat folyamatábra belsı szabályzatok aktualizálása

152

TCS-vezetı, Min. körök vezetıi

A dolgozók bekapcsolásának növelése az iskolai közös programokba, rendezvényekbe. A stratégiai és operatív tervezési folyamat intézmény szintő kiépítése.

Megfigyelés. Monitoring rendszer kiépítése. Adatgyőjtés.

Erısségek és javítandó területek elemzése. Eredmény kritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben min.

♦

összefoglaló táblázat

évente

ált. igazgatóhelyettes, osztályfınökök, munk.vez., szülıi választmány

A szülıkkel mint külsı partnerekkel való kommunikáció fejlesztése. Tanári partnerség, odafigyelés, támogatói magatartás erısítése.

Szülı-diák kérdıívek. Konzultáció szervezés. Szülıi értekezletek. A 9. évfolyam Szülık-nevelık találkozója. Általános iskolákban tartott felvételi tájékoztatók. Nyíltnap. Ünnepségein ( ballagás, szalagavató, szülıi bál) tapasztalatai. Tanulmányi kirándulások tapasztalatai.

Erısségek és javítandó területek elemzése. Elégedettségvizsgálat. Eredmény kritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben min. ♦ eredményes teljesítés ♦ szülıi értekezleten való részvétel

♦

Alkalmazotti kérdıív. Megkérdezéses vizsgálatok.

Erısségek és javítandó területek elemzése. Elégedettségvizsgálat. Eredmény kritériumok ♦ az eltérés abszolút értékben max. ♦ eredményes teljesítés

szülıi értekezletek jelenléti íve összefoglaló táblázatok A nyolcadikosok felvételi eredményeinek összefoglalása a 12. évfolyam felvételi eredményeinek összefoglalá sa tanulmányi és sportversenyek eredményei intézményi belsı helyzetelemzés adattáblázat tendenciát jelzı grafikonok munkavédelmi jegyzıkönyvek

9. Külsı partnerek elégedettsége

szülık diákok

8. A munkatársak részvétele bevonásának mértéke

2 évente

vezetés

Munkaközösségvezetık, minıségkörök vezetıi

A hatékony és innovatív légkör fejlesztése a tantestületben. Az iskola külsı és belsı menedzselése. Az erıforrások racionális elosztása.

♦

♦

♦

♦

♦ ♦ ♦

Az iskolavezetéssel való folyamatos kapcsolattartás. A külsı partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás. A tanítást segítı eszközök hasznosítása, biztonságos üzemeltetése.

alkalmazottak

10. Belsı partnerek elégedettsége

évente

♦

153

Közösségi, társadalmi szerepvállalás

2 évente

ált. ig. hely.

A tehetséges diákok támogatása.

Tanulói kérdıívek. Tanulmányi statisztikák.

Erısségek és javítandó területek elemzése. Elégedettségvizsgálat. Eredménykritériumok

♦ ♦

tanulmányi statisztikák összefoglaló stisztikák

154

4. Melléklet: A pedagógus értékelés eljárásrendje ADATFORRÁS

Az értékelı A vizsgált terület A bejövı információk

1. ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP Az értékelı csoport tagjai Szaktanári tevékenység a) A tanárról b) A tanári teljesítményrıl

2. TANULÓI KÉRDİÍV

3. ÖNÉRTÉKELİ LAP

A tanár által tanított diákok Szaktanári tevékenység a) A tanárról b) A tanári teljesítményrıl, a tanárról kialakult tanulói képrıl

A tanár és az értékelı csoport Szaktanári és egyéb tevékenység a) A képesítésrıl, továbbképzésrıl b) A nem tanórai szakmai és egyéb tevékenységrıl c) A munkafegyelemrıl

4. VÉLAMÉNYKÉRİ LAP Tanár Szaktanári és egyéb tevékenység a) A tanár iskolai szerepérıl a) A tanár munkafeltételeirıl c) Az értékelés körülményeirıl

5. ÉRTÉKELİ BESZÉLGETÉS A tanár és az értékelı csoport Minden terület

Az értékelés módja

A látogatók minısítenek

A látogatók minısítenek

Az értékelési beszélgetés résztvevıi konszenzust alakítanak ki

Idıbeosztás

Ciklusonként/tantárgyanként a munkaközösség vezetı többször, egyszer az értékelési csoport Az értékelı csoport

Minden tanév végén

Az értékelési beszélgetés elıtt/alatt

Az értékelési beszélgetés elıtt/alatt

a) az 1. és 2. lap sikeres és problematikus területeirıl Az önértékelı lap tapasztalatairól c) A véleménykérı lap megbeszélésérıl Az értékelésben résztvevık konszenzust alakítanak ki arról, hogy mi kerüljön az Értékelési Összesítı Lapra A ciklus zárásakor és az új ciklus kezdetekor

Elıkészítés: iskolatitkár Értékelés: Értékelési Felelıs - év végi átlagok - ciklusátlag - tantestületi átlagok

Az értékelési beszélgetés résztvevıi

Az értékelési beszélgetés résztvevıi

Az értékelési beszélgetés résztvevıi

- tantestületi átlagok

- a megbeszélések eredményei

- a megbeszélések eredményei

Feldolgozás Felelıs

Visszajelzés

- óramegbeszélés - ciklusátlag - tantestületi átlagok

155

5. Melléklet: A középiskolai tanári teljesítmény vizsgálata és értékelése

A TANÁRI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Ciklus:______________________ ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTİ LAP Név:________________________

1. AZ ÓRALÁTOGATÁSOK EREDMÉNYE a.

KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK

…………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. .

b. FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. .

2. A TANULÓI KÉRDİÍVEK EREDMÉNYEI a.

KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK

…………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. .

156

b. FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….…….

.

3. AZ EGYÉB TERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE a.

KIEMELKEDİEN JÓ TERÜLETEK

…………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. .

b. FIGYELMET IGÉNYLİ TERÜLETEK …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….……. . …………………………………………………………………………………………….…….

.

157

4. EGYÉNI CÉLOK A KÖVETKEZİ ÉRTÉKELÉSI CIKLUSRA ……………………………………………………………………………………………….…. . ……………………………………………………………………………………………….…. . ……………………………………………………………………………………………….…. . ………………………………………………………………………………………………… …

5. MEGJEGYZÉSEK ……………………………………………………………………………………………….…. . ……………………………………………………………………………………………….…. . ……………………………………………………………………………………………….…. .

Debrecen, 20…… ……………………… …… .

…………………………… tanár

…………………………… igazgatósági tag

158

ÓRAMEGFIGYELÉSI LAP Tanár: ………….………………….. Osztály: ….……….……………….. Értékelı:….……………………….. Dátum: ….………………………… A = kiváló B = nem rossz, de lehetne jobb C = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan D = nagyon gyenge, elfogadhatatlan

⇓ Indoklás (C és a D esetén)

pont

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: 1. A tanár megjelenése, fellépése, stílusa, hangneme 2. Kapcsolata a tanulókkal 3. A figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. A tanári figyelem terjedelme 5. A tanulók értelmi szintjéhez való alkalmazkodás képessége 6. A tanulói teljesítmény objektív értékelésének képessége ÓRATERVEZÉS MINİSÉGE 7. A óra céljának egyértelmősége, indokoltsága 8. Teljesíthetı számú és jellegő feladat 9. A feladatok kidolgozottsága, elıkészítettsége 10. A feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 11. A tanítási anyagok/eszközök változatossága, elıkészítettsége TANÍTÁS MINİSÉGE: 12. Óravezetés, gazdálkodás az idıvel, az óra dinamikája 13. A tanítási anyagok/oktatási eszközök megfelelı használata 14. Magyarázatok érthetısége, színessége 15. Kérdezési technikák/kommunikáció a tanulókkal 16. A tanulók bevonása a munkába 17. A tanulók hibáinak kezelése 18. A kitőzött célok megvalósítása 19. A tanulók munkájának értékelése 20. A váratlan helyzetek kezelése 21. Munkalégkör 22. Kulcskompetenciák fejlesztése SPECIÁLIS TANTÁRGYI SZEMPONTOK: 23. 24. 25. MEGJEGYZÉSEK: ................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................

159

TANULÓI KÉRDİÍV A TANÁR NEVE: ………………………………….. OSZTÁLY/CSOPORT: ………….………………... DÁTUM: ……………………………………………

A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A .......................................... ( szaktárgy megnevezés) tanárom véleményem szerint … A tanítás minısége 1. Céltudatos, logikusan felépített óratartásával és magyarázataival hozzásegít a tananyag megértéséhez, elsajátításához. 2. Jól tud fegyelmet tartani. 3. Nyugodt, munkára alkalmas légkört teremt. 4. A rendelkezésre álló idıt hasznos tevékenységgel tölti ki. 5. A számonkérésekre/érettségire jól felkészít. 6. Érdekes és/vagy hasznos feladatokat alkalmaz az órákon. 7. Beszédstílusa választékos és korrekt. 8. Törekszik a tanulók képességeinek fejlesztésére és a jobb eredmények elérésére. Számonkérés és értékelés 9. Teljesíthetı követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 10. Teljesíthetı mennyiségő házi feladatot jelöl ki. 11. A számonkérésben következetes és igazságos. 12. A dolgozatokat az elıírt idı alatt kijavítja és értékeli. Kapcsolattartás a diákokkal 13. A diákokat a munkában partnerként kezeli, véleményüket kikéri/meghallgatja. 14. A diákokkal órán kívül is foglalkozik. (korrepetálás, versenyekre/érettségire felkészítés) 15. A diákokra mint egyénekre is tud figyelni. 16. Viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ. 17. Olyan tanár, akinek tantárgya tanulásával kapcsolatos tanácsiban megbízom. 18. Lehet vele beszélgetni iskolán kívüli problémákról is. Összegzés 19. Munkájával hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

160

ÖNÉRTÉKELİ LAP

Ennek az Önértékelı Lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel mintegy deklarálja, hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen tanári hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket.

+

-

I. 1.

Az alapfeladatának megfelelı (tanórai) nevelı-oktató munka. Voltak-e az adott ciklusban középszinten és/vagy emelt szinten érettségizı tanítványai? Létszám:… ; Eredmények:… 2. Teljesítette-e az elızı tanévben megtervezett tananyagot? Osztály:…; Az elmaradás mennyisége:…; óraszám:… 3. Heti 10 óránál több idıt fordít-e dolgozatjavításra? Óraszám:… 4. Heti 3 óránál több idıt fordít-e kísérletek elıkészítésére, edzések tartására? Óraszám:… II. Tanórán kívüli nevelı-oktató munka. 1. Végzett-e az adott ciklusban tehetséggondozó tevékenységet? Verseny, név, osztály:… 2. Végzett-e az adott ciklusban felzárkóztató tevékenységet? Osztály, létszám:… 3. Az ön által - az adott tantárgyból - felkészített tanítványi értek-e el valamilyen (országos, regionális, területi, megyei) eredményt? A tanulók neve, év:… 4. Végzett-e külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztályszintő tevékenységet az elızı ciklus során? (Osztályprogramok, kirándulások, színház-, mozi-, múzeum-látogatások, ünnepségek rendezése,…) III. Az intézmény szintő programok szervezése, lebonyolítása. 1. Voltak-e külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, iskolai szintő feladatai az adott ciklus során? (Ünnepségek szervezése, iskolai dokumentumok készítése, TÓTÁGAS szerkesztése, órarendkészítés, terepgyakorlatok, DÖK munkájának segítése, iskolai vöröskereszt szervezése, szakkörök vezetése, ügyeleti beosztás készítése, stb…) 2. Voltak-e külön bérezéssel/kedvezménnyel járó, iskolai szintő feladatai az elızı ciklus során? (Osztályfınökség, munkaközösség-vezetés, rendszergazdai feladatok, AJTPfelelıs, minıségbiztosítási feladatok, szabadidı-szervezés, szakkörök vezetése, stb. IV. Együttmőködés az intézményen belüli/kívüli szakmai fórumokkal. 1. Voltak-e munkaközösségi feladatai az elızı ciklusban? Felsorolás:… 2. Közremőködött-e a nevelıtestület valamilyen eseti munkacsoportjában? (Az adminisztráció ellenırzése, fegyelmi bizottsági tagság, stb…) 3. Végzett-e valamilyen – az iskolavezetés által kijelölt – feladatot? 161

(Ügyelet, nyílt nap, pályaválasztási börze, fogadó óra, stb…) 4. Képviseli-e az iskolát valamilyen civil szervezetben? Megnevezés:… V. Az intézmény szervezeti fejlesztésével és értékelésével összefüggı tevékenység 1. Az adott ciklusban részt vett-e olyan képzésben, amely a jelenleg meglévınél magasabb képesítéshez vezet. Megnevezés:… 2. Részt vett-e akkreditált továbbképzésen az adott ciklusban? Megnevezés:… 3. Részt vett-e munkájával kapcsolatos elıadásokon/konferenciákon az adott ciklusban? Megnevezés…. 4. Részt vett-e nem a tanórával összefüggı szakmai munkában az adott ciklusban? (Emelt szintő vizsgáztatás, érettségi elnöki-, vezetıtanári-megbízatás, továbbképzés tartása, elıadás konferencián, publikáció, stb…) 5. Kapott-e valamilyen elismerést, kitüntetést szakmai vagy pedagógiai munkájáért az adott ciklusban? Megnevezés:… VI. Az elıírt adminisztrációs feladatok elvégzése Kapott-e az adott ciklusban valamilyen szóbeli figyelmeztetést vagy írásbeli fegyelmi büntetést a munkafegyelemmel kapcsolatos mulasztása miatt? (Késés, adminisztrációs feladatok elmulasztása, ügyeleti kötelezettség elhanyagolása, stb…)

162

VÉLEMÉNYKÉRİ LAP

Ennek az egyéni Véleménykérı Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendı területekrıl – az egyes tanár szemszögébıl . Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlıdött legtöbbet az utóbbi öt évben? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

163

4. Milyen haladást ért el az elızı ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

6. Van-e olyan tényezı vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 7. Van-e olyan tényezı vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy a Tóth Árpád Gimnázium nevelı-oktató tevékenysége igazán magas színvonalú és hatékony legyen? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

164

8. Van-e olyan egyéni erıssége – szakismerete - képessége, amelyrıl úgy érzi, hogy nem kellıen hasznosul az iskolában? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 9. Amennyiben Ön a Tóth Árpád Gimnázium nagy tapasztalattal rendelkezı tanára, adna-e szívesen szakmai és pedagógiai segítséget fiatalabb kollégáinak? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 10. Amennyiben Ön a Tóth Árpád Gimnázium fiatal, kevés tapasztalattal rendelkezı tanára, szívesen fogadná-e idısebb, tapasztaltabb kollégáinak szakmai és pedagógiai segítségét? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

11. Egyéb észrevételek: ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

165

6. számú melléklet

IGAZGATÓI KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

Az igazgató véleményem szerint … 1. Vezetés-tudományi szakmai felkészültsége jó. 2. A kiegyensúlyozott munkához megfelelı légkört teremt a tantestületben és az egész intézményben. TERVEZÉS 3. A rövid és hosszú távú feladatokat, célokat egyértelmően, kellı indokoltsággal fogalmazza meg. 4. A megvalósítás menetének tervét megfelelıen dolgozza ki. 5. Az értekezleteket kellıen elıkészíti, figyel a lényegi tartalomra. 6. Képes a tanórán kívüli feladatok egyenletes elosztására. SZERVEZÉS 7. A munkatervben és a munkaköri leírásban meghatározott szervezési feladatait határidıre elvégzi. 8. Körültekintıen választja ki a munkatársakat. 9. A munkavégzés folyamatában munkatársait partnerként kezeli és érdekeiket képviseli. 10. Szem elıtt tartja az alkalmazottak terhelhetıségét, az egyenlı teherviselés elvét. 11. Mindig figyel a tanulók, tanulócsoportok érdekeire. 12. A váratlan helyzeteket jól kezeli, objektív és eredményes a konfliktusok kezelésében. 13. Megfelelı intézkedéseket tesz az iskolaépület állagának megırzésére. 14. Törekszik új, hatékony módszerek, munkaszervezési formák alkalmazására. 15. Nagy figyelmet fordít a munkafegyelemre és a szakmai minıségre. ELLENİRZÉS 16. Rendszeresen ellenırzi az iskola különbözı szintjeinek, színtereinek munkáját. 17. Az ellenırzés során következetes, egységes értékrendet követ. ÉRTÉKELÉS 18. Az egyének és a közösségek munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 19. Ismeri és elismeri munkatársainak szakmai eredményeit. 20. Értékelése egyértelmő és világos. AZ ISKOLA KÉPVISELETE 21. Körültekintıen meghozott döntései az iskola érdekeit szolgálják. 22. Az iskola képviselete során erısíti annak jó hírnevét. 166

7. számú melléklet

IGAZGATÓHELYETTESI KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

Az igazgatóhelyettes véleményem szerint … 1. Vezetés-tudományi szakmai felkészültsége jó. 2. Megfelelıen helyettesíti az igazgatót, annak akadályoztatása esetén. TERVEZÉS 3. Segít az éves munkaterv elkészítésében. 4. A feladatokat egyértelmően, kellı indokoltsággal fogalmazza meg. 5. A rábízott területen elırelátóan megtervezi a munkáját. 6. Az értekezleteket kellıen elıkészíti, figyel a lényegi tartalomra. 7. Képes a tanórán kívüli feladatok egyenletes elosztására. 8. Épít a munkaközösségek véleményére. SZERVEZÉS 9. A munkatervben és a munkaköri leírásban meghatározott szervezési feladatait határidıre elvégzi. 10. Körültekintıen, empátiával végzi a munkáját. 11. Közösségformáló ereje van. 12. A munkavégzés folyamatában munkatársait partnerként kezeli. 13. Szem elıtt tartja az alkalmazottak terhelhetıségét, az egyenlı teherviselés elvét. 14. Kommunikációs készsége, konfliktuskezelı képessége jó. 15. Megfelelı módszereket, munkaszervezési formákat alkalmaz. 16. Lehetıvé teszi az állandó kapcsolattartást. ELLENİRZÉS 17. Rendszeresen ellenırzi az iskola különbözı szintjeinek, színtereinek munkáját. 18. Az ellenırzés során következetes, egységes értékrendet követ. ÉRTÉKELÉS 19. Az egyének és a közösségek munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 20. Ismeri és elismeri munkatársainak szakmai eredményeit. 21. Értékelése egyértelmő és világos.

167

8. számú melléklet

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİI KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A munkaközösség-vezetı véleményem szerint … 1. Szakmai felkészültsége jó. 2. Jól átlátja az iskola mőködésének különbözı szintjeit. 3. Megfelelı a kapcsolattartása a munkaközösség tagjaival, más munkaközösségek vezetıivel. TERVEZÉS 4. A tanév feladatainak rendjét átgondoltan tervezi. 5. Az éves munkatervet a tanév elején mindig ismerteti 6. A munkaközösségi értekezleteket kellıen elıkészíti. 7. Felméri az eszközigénylési lehetıségeket. SZERVEZÉS 8. Munkatársait partnerként kezeli, épít a munkaközösség véleményére. 9. Az aktuális információkról mindig idıben értesíti a munkaközösség tagjait. 10. Kommunikációs készsége, konfliktuskezelı képessége jó. 11. Az iskola mőködésének különbözı szintjein jól képviseli a munkaközösség érdekeit. 12. Szem elıtt tartja az egyenlı teherviselés elvét. 13. Segíti a pályakezdık szakmai munkáját és a tantestületbe való beilleszkedését. ELLENİRZÉS 14. Folyamatosan figyelemmel kíséri az éves munkaterv megvalósulását. 18. Az ellenırzés során következetes, egységes értékrendet követ. 19. Rendszeresen ellenırzi a szakmai munkát. ÉRTÉKELÉS 20. Az egyének és a közösségek munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 21. Ismeri és elismeri munkatársainak szakmai eredményeit. 21. Értékelése egyértelmő és világos. 22. Segíti a munkaközösség tagjainak továbbképzését.

168

9. számú melléklet

OSZTÁLYFİNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİI KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A munkaközösség-vezetı véleményem szerint … 1. Szakmai felkészültsége jó. 2. Megfelelı tapasztalattal rendelkezik. 3. Jól átlátja az iskola mőködésének különbözı szintjeit. 4. Megfelelı a kapcsolattartása a munkaközösség tagjaival, más munkaközösségek vezetıivel. TERVEZÉS 5. Az osztályfınökökre háruló feladatokat iskolai szinten körültekintıen tervezi. 6. Az éves munkatervet a tanév elején mindig ismerteti 7. A munkaközösségi értekezleteket kellıen elıkészíti. SZERVEZÉS 8. Munkatársait partnerként kezeli, épít a munkaközösség véleményére. 9. Az aktuális információkról mindig idıben értesíti a munkaközösség tagjait. 10. Kommunikációs készsége, konfliktuskezelı képessége jó. 11. Az iskola mőködésének különbözı szintjein jól képviseli a munkaközösség érdekeit. 12. Szem elıtt tartja az egyenlı teherviselés elvét. 13. Segíti a pályakezdık szakmai munkáját és a tantestületbe való beilleszkedését. 14. Aktív szerepet vállal a rendkívüli osztályfınöki órák megszervezésében. ELLENİRZÉS 15. Folyamatosan figyelemmel kíséri az éves munkaterv megvalósulását. 16. Az ellenırzés során következetes, egységes értékrendet követ. 17. Rendszeresen ellenırzi az osztályfınöki munkát. ÉRTÉKELÉS 18. Az egyének és a közösségek munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 19. Ismeri és elismeri munkatársainak szakmai eredményeit. 20. Értékelése egyértelmő és világos.

169

10. számú melléklet

AJTP PROGRAMFELELİS KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

Az AJTP programfelelıs véleményem szerint … 1. Vezetés-tudományi szakmai felkészültsége jó. 2. Rendszeres kapcsolatot tart a programban résztvevı osztályfınökökkel és szaktanárokkal. TERVEZÉS 3. Az éves program megtervezése során körültekintı és precíz. 4. Szakmailag és pénzügyileg is átlátható programokat tervez. 5. A programban résztvevı kollégáit kellı idıben tájékoztatja a feladatokról. SZERVEZÉS 6. A munkatervben és a munkaköri leírásban meghatározott szervezési feladatait határidıre elvégzi. 7. A programmal kapcsolatos eseményekrıl rendszeres tájékoztatást ad. 8. Lehetıvé teszi a folyamatos kapcsolattartást. 9. Figyel az egyenlı teherviselés elvére. 10. A kollégiummal rendszeres – az iskola érdekeit szem elıtt tartó – kapcsolatot tart. 11. Kölcsönös, kiegyensúlyozott partneri viszonyt alakít ki a társintézményekkel. ELLENİRZÉS 12. A többletmunka ellenırzése rendszeres és következetes. ÉRTÉKELÉS 13. Az érintett munkatársak munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 14. Értékelése egyértelmő és világos. AZ ISKOLA KÉPVISELETE 15. Hatékonyan képviseli az iskola érdekeit a AJTP Egyesületben.

170

11. számú melléklet

A DÖK MUNKÁJÁT SEGÍTİ TANÁR KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A DÖK munkáját segítı tanár véleményem szerint … 1. Élvezi a diákok bizalmát. TERVEZÉS 2. A DÖK által készített éves munkatervet összehangolja az iskolai élet ritmusával, az iskola hagyományaival. 3. Mőködése során mindig figyelembe veszi az iskola pedagógiai programját. 4. Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttmőködés magatartási szabályait. 5. Felméri az eszközigénylési lehetıségeket. SZERVEZÉS 6. Jó szervezıkészséggel rendelkezik. 7. Elısegíti a kiegyensúlyozott tanár-diák kapcsolatot. 8. Kritikusan segíti és irányítja a DÖK munkáját. 9. Kihasználja a pályázati lehetıségeket. ELLENİRZÉS 10. Kollégáit bevonva figyelemmel kíséri, ellenırzi és biztosítja a DÖK által szervezett programok zavartalan menetét. 11. Rendszeresen ellenırzi az ODB-titkárok tevékenységét. ÉRTÉKELÉS 12. Évente a DÖK munkáját objektíven és motiváló hatásúan értékeli. 13. Értékelése egyértelmő és világos.

171

12. számú melléklet

SZABADIDİ-SZERVEZİI KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A szabadidı-szervezı véleményem szerint … 1. Jó szervezıkészséggel rendelkezik. 2. Megfelelı kommunikációs képessége van. 3. Megfelelı a kapcsolattartása az iskolaközösség tagjaival. TERVEZÉS 4. Új öltetekkel színesíti az iskolai rendezvényeket. 5. A rendezvényeket megelızıen megbeszéléseket tart az érintettekkel. 6. Felméri az eszközigénylési lehetıségeket (színpad, hangosítás, stb). 7. Megfelelı színvonalon koordinálja az iskolai rendezvényeket. 8. Részt vesz az érettségi elıkészítésében, koordinálja a jegyzık munkáját. SZERVEZÉS 9. Munkatársait partnerként kezeli, épít a véleményükre. 10. Az aktuális információkról mindig idıben értesíti az érdekelteket. 11. A rendezvények szervezésekor figyelembe veszi az iskolai hagyományokat. 12. Szponzorokat keres a rendezvények anyagi támogatásához. 13. Pályázik a programok megvalósításához szükséges forrásokért. ELLENİRZÉS 14. Folyamatosan segíti az éves munkaterv megvalósulását. 15. Rendszeresen részt vesz az iskolai rendezvények felelıseinek munkáját.

172

13. számú melléklet

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs véleményem szerint … 1. Szakmai felkészültsége jó. 2. Élvezi a diákok, a tanárok és a szülık bizalmát. 3. Megfelelı a kapcsolattartása az iskolaközösség tagjaival. TERVEZÉS 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok rendjét átgondoltan tervezi. 5. Az esetmegbeszélések rendjét kellıen elıkészíti. 6. Felméri az eszközigénylési lehetıségeket. SZERVEZÉS 7. Munkatársait partnerként kezeli, épít a munkatársak véleményére. 8. Segíti az osztályfınökök munkáját. 9. Kommunikációs készsége, konfliktuskezelı képessége jó. 10. Megfelelı kapcsolatot tart a szaktanárokkal és a szülıkkel. 11. Megfelelı kapcsolatot tart a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményekkel. 12. Segítı kapcsolatot alakít ki a mentálisan veszélyeztetett diákokkal. 13. Folyamatosan segíti a sajátos nevelési igényő tanulók közösségbe való beilleszkedését. 14. Pályázik a programok megvalósításához szükséges forrásokért. 15. Kiemelten kezeli a drogprevenciós feladatokat. 16. Szükség szerint megfelelı szakemberhez irányítja a diákokat. ELLENİRZÉS 17. Folyamatosan figyelemmel kíséri az éves munkaterv megvalósulását. 18. Ellenırzi a sajátos nevelési igényő tanulók fejlıdését.

173

14. számú melléklet

KÖNYVTÁROS TANÁR KÉRDİÍV A = az állítással maradéktalanul egyetértek B = az állítással jórészt egyetértek C = az állítással többnyire nem értek egyet D = az állítással egyáltalán nem értek egyet

A könyvtáros tanár véleményem szerint … 1. Szakmai felkészültsége jó. 2. Élvezi a diákok, tanárok bizalmát. 3. Megfelelı a kapcsolattartása az iskolaközösség tagjaival. TERVEZÉS 4. A könyvtárosi feladatok rendjét átgondoltan tervezi. 5. A könyvtár mőködési rendjét megfelelıen illeszti az iskola munkarendjéhez. 6. Felméri az eszközigénylési lehetıségeket. 7. A szakkönyvek beszerzéséhez kikéri a szakmai közösségek véleményét. SZERVEZÉS 8. A diákokat partnerként kezeli. 9. Szakmai segítséget nyújt a tanárok munkájához. 10. Kommunikációs készsége, konfliktuskezelı képessége jó. 11. A nyitvatartási idı alatt mindig elérhetı, segítıkész. 12. Pályázik a könyvtár fejlesztéséhez szükséges forrásokért. 13. Segíti a diákokat és a szaktanárokat a versenyek elıkészítésében és lebonyolításában. ELLENİRZÉS 14. Folyamatosan figyelemmel kíséri az éves munkaterv megvalósulását. 15. Évente ellenırzi a könyvtár állományának állapotát.

174