1138 Budapest, Népfürdõ utca , 1385 Budapest, Pf. 846, Telefon: , Fax:

ERSTE ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR 1138 Budapest, Népfürdõ utca 24-26., 1385 Budapest, Pf. 846, Telefon: 06-1-411-3200, Fax: 06-1-239-0174

ERSTE ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT 2009. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTÕ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

TARTALOMJEGYZÉK:

1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások................................................................................................................................................................. 3

1.1. A számviteli politika meghatározó elemei ............................................................................. 3 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások........................................ 5 2. A pénztári taglétszám alakulása.................................................................................................................... 5 3. Bevételek-kiadások alakulása, bevételek tartalékok közötti megosztása ............................................... 6 4. Mûködési tevékenység eredménye .............................................................................................................. 7 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása.............................................................. 10

5.1. 5.2. 5.3.

A fedezeti céltartalék alakulása........................................................................................ 10 A likviditási céltartalékok alakulása.................................................................................. 11 A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka .............................................................................. 11

7. Cash-flow kimutatás értékelése................................................................................................................... 13 8. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékváltozása................................................................................. 13 9. Alkalmazotti állomány, tisztségviselõk díjazása........................................................................................ 13 10. A Pénztár szolgáltatói ................................................................................................................................. 13 11. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése...................................................................... 13

11.1 A befektetési arányok alakulása....................................................................................... 13 11.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása ............................................................................................................. 18 11.3. A Pénztár egységnyi nettó eszközértéke 2009. december 31-én........................... 18 11.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve .. 19 11.5. A hozamráta alakulása .................................................................................................. 19 11.6 A befektetési környezet alakulása....................................................................................... 19

11.6.1. Gazdasági növekedés, államháztartás, infláció, kötvény és részvénypiacok .............................................................................................................. 20 A PM közleménye szerint az államháztartás mérlege 309,4 Mrd forintos hiányt mutatott márciusban. Az évkezdettõl számított deficit így 566 Mrd forintot tett ki, ami az éves pénzforgalmi deficit-elõrejelzés 77,5%-a volt. .................................... 21 Bár a 2009-es költségvetési törvény - 1%-os gazdasági visszaeséssel és 4,5%os éves átlagos inflációval számolva - 2,6%-os GDP arányos hiánycélt jelölt meg, viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a GDP visszaesése az idén meghaladja a tervezett 1%-ot...................................................................................... 21 12. Határidõs ügyletek 2009. 12. 31-én..................................................................... 26 13. A mûködést jellemzõ mutatószámok ................................................................... 26

Mellékletek: 1. számú melléklet: 2009. évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai

2

1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei Az ERSTE Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár mûködését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok 2009-ben:  a számvitelrõl szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Tv.),  a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló többször módosított 1997 évi LXXXII. tv.,  a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló többször módosított 1997 évi LXXX tv. ,  a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló többször módosított 222/2000. (XII.19) Kormányrendelet,  a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló többször módosított 282/2001. (XII.26.) Kormányrendelet Az éves beszámolóra vonatkozólag a számviteli politikában rögzítésre kerültek az alábbiak Jelentõs összegû hiba: ha a hiba feltárásának évében – ugyanazon évet érintõen megállapított hibák, hibahatások mûködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelõ-csökkentõ értékének együttes (elõjeltõl független) összege meghaladja az ellenõrzött üzleti év mérlegfõösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfõösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentõs összegû hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások – mûködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelõ-csökkentõ – értékének együttes (elõjeltõl független) összege nem haladja meg a jelentõs összegû hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentõs összegû hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelõzõ üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege 3%-kal változik (nõ vagy csökken). Megbízható és valós képet nem lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentõs összegû hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok értékét nem változtatja meg lényegesen. Ez akkor áll fenn, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelõzõ üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok összegének változása (növekedés vagy csökkenés) nem éri el a 3 százalékot. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évrõl december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésõbb a tárgyévet követõ év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3

3. kiegészítõ melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejûleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képezõ mérleget, eredmény kimutatást és kiegészítõ mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezetõ együttesen írja alá. A mérlegkészítés idõpontja a tárgyévet követõ második hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív idõbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következõ fõ csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja:  a pénztár mûködését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (mûködési célú) eszközök  a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök  a likviditási és kockázati fedezetet szolgáló eszközök A mérlegben forrásként a saját tõkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív idõbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következõ fõ részekbõl áll:  a pénztár mûködési tevékenysége  a pénztári szolgáltatások fedezete  a likviditási és kockázati fedezet A pénztár mûködési tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár mûködésével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a mûködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is) különbözetének összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A pénztár 2009. január 1-i fordulónappal elszámoló egység alapú nyilvántartást vezet, amely a következõ tartalékokra érvényes:  a függõ portfólió  növekedési portfólió  kiegyensúlyozott portfólió  klasszikus portfólió A pénztár a mûködési és likviditási és kockázati céltartalék tekintetében nem alkalmazza az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartást. A pénztár az elszámoló egységekre épülõ nyilvántartási rendszer bevezetésével kapcsolatos a tagokkal történõ elszámolási kötelezettsége és az elszámolási egységre épülõ nyilvántartásban kötelezõ egyezõségek kimutatása érdekében minden hónap utolsó napjaira vonatkozóan lezárja költség-, bevétel-, illetve ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárja, azok egyenlegét megállapítja és az évközi eredményszámlákra átvezeti. A költség-, bevétel-, és ráfordítás számlák 4

évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következõ hónap elején visszavezeti a megfelelõ költség, bevétel és ráfordítás technikai számlákra. A hónap utolsó napjára készített költség-, bevétel-, ráfordítás számlák zárását, annak eredményének átvezetését az évközi eredményszámlákra a Pénztár fõkönyvi kivonattal támasztja alá. A fõkönyvi kivonatot ágazatonként külön – magán-, és önkéntes pénztári ágazatra – készíti el. A pénztári vagyon piaci értéken történõ értékelését munkanaponként a pénztár letétkezelõje végzi. Az értékelést el kell végezni a nem munkanapokra esõ havi, illetve negyedéves fordulónapokra is. A piaci értékelés során megállapított értékelési különbözeteket a pénztár könyvviteli nyilvántartásaiban munkanapokra, a hónap, illetve negyedév utolsó napjaira vonatkozóan mutatja ki. A likviditás (a pénztár fizetõképességének), a befektetési és demográfiai kockázatok fedezetével, a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási kockázatok fedezetével, továbbá az egyéb kockázatok, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetébõl, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegébõl kell céltartalékot képezni. A kiegészítõ melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Pénztárfelügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetérõl, mûködése eredményességérõl, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövõbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár elõrelátható fejlõdésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelõ képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentõs folyamatok bemutatását és ezek várható hatását is, valamint a pénztár taglétszámának várható alakulását. 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektõl és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelõje, az ING Bank Magyarországi Fióktelepe végzi. A Pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. §-a (8) és (9) bekezdésében foglalt elõírásokat.

2. A pénztári taglétszám alakulása A 2009. év végén a taglétszám 58.628 fõ volt, ami a terv 82,11%-a (terv: 71.400 fõ). A PSzÁF határozatában elrendelt, 2009. július 22-én hatályba lépett tagfelvételi zárlat, illetve a magánnyugdíjpénztári piacon megnövekedett átlépési hullám jelentõs hatással volt a pénztár taglétszámának alakulására. A pénztár létszámbõvülése jelentõsen elmaradt a tervezettõl, a belépés a zárlat miatt az év második felében leállt, miközben a más pénztárba történõ átlépés meghaladta a tervezett értéket (terv: 3.200 fõ, tény: 7.013 fõ). 5

2009-ben is lehetõvé tették a jogszabályi feltételek a 30 éven aluli nem pályakezdõ állampolgárok önkéntes beléptetését, és a pályakezdõk kötelezõ magánpénztári rendszerbe történõ beléptetése is törvényi elõírás maradt. 2009. utolsó negyedévében az 52 év feletti pénztártagok dönthettek a TB rendszerbe való visszalépésrõl, a pénztárnál összesen 462 fõ élt ezzel a lehetõséggel.

A taglétszám alakulása negyedévenként: 2009. I 2009. II. 2009. III. 2009. IV Összesen negyedév negyedév negyedév negyedév Idõszak elején 58.576 59.225 61.109 61.250 58.576 Idõszak alatti változás 649 1.884 141 -2.622 52 Új belépõ 692 933 456 1 2.082 Átlépõ más pénztárból 2.507 2.359 659 0 5.525 Átlépõ más pénztárba (Mpt. 23.§ (1) a.) 2.538 1.393 948 2.134 7.013 Elhalálozott (Mpt. 23.§ (1) a.) 7 11 10 10 38 Visszalépett (Mpt.23.§ (1) e.) 2 1 15 449 467 Rokkant, nyugellátottá vált (Mpt. 23.§ (1) d.) 2 2 7 440 451 Öregségi nyugdíjra jogosulttá vált 5 0 1 7 13 Egyéb megszûnés 3 3 1 30 37 Idõszak végén 59.225 61.109 61.250 58.628 58.628

3. Bevételek-kiadások alakulása, bevételek tartalékok közötti megosztása A bevételek és kiadások alakulása A Pénztár bevételei - a beszámolóban szereplõ eredmény-kimutatás alapján - 2009ben összesen 17.228.408 eFt-ot (2008-ban 4.778-931 eFt-ot), kiadásai 4.572.607 eFt-ot (2008-ban 3.834.004 eFt-ot) tettek ki, így a 2009-ben felhasználható eredmény összesen 12.655.801 eFt (2008-ban 944.927 eFt). A felhasználható eredménybõl 12.592.928 eFt a fedezeti céltartalékot, 10.878 eFt a likviditási céltartalékot, 51.995 eFt pedig a Pénztár mûködési eredményét növelte. Bevételek Befektetési tevékenység bevételei

Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység kiadásai

Kiadások összesen Nem befektetési tevékenységbõl származó eredmény Befektetési tevékenység eredménye

Eredmény összesen

2009. Mûködési tartalék Fedezeti tartalék Likviditási tartalék 341.651 6.723.544 6.972 16.956 358.607

Összesen 7.072.167

310.629

10.135.169 16.858.713 0

4.116 11.088 0

10.156.241 17.228.408 310.629

-4.017 306.612

4.265.785 4.265.785

210 210

4.261.978 4.572.607

31.022

6.723.544

6.972

6.761.538

20.973 51.995

5.869.384 12.592.928

3.906 10.878

5.894.263 12.655.801 adatok eFt-ban

A tagdíjbevételek 7.058.332 eFt értéke 2008-hoz viszonyítva 3,5%-kal növekedtek, azonban nem tartalmazzák a 2009. évben megfizetett, de a mérlegforduló napjáig be nem vallott befizetéseket. A mûködési bevétel (befektetési tevékenység bevétele nélkül) 341.651 eFt, ami meghaladja a tervezett 354.903 eFt értéket, a mûködési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) 310.629 eFt-ot (2008-ban 421.038 eFt) tesznek ki, ami jelentõsen kevesebb, mint a tervezett 431.732 eFt. A megtakarítás oka a PSzÁF 6

JÉ-IV/I-30/2009 számú határozatában 2009. július 22-tõl elrendelt, majd 2010. január 15-i hatállyal feloldott tagfelvételi zárlat, aminek köszönhetõen a jutalékköltség, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó egyéb kiadások mértéke kevesebb, mint a tervezett érték. Összességében a Pénztár nem hozamjellegû bevételeinek és ráfordításainak eredménye 2008-hoz viszonyítva 6.416.513 eFt-ról 6.761.538 eFt-ra növekedett, ez nem tartalmazza a 2009. évben megfizetett, de a mérlegforduló napjáig be nem vallott befizetéseket. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerû eredménye jelentõsen meghaladta a 2008. évi eredményt: 5.894.263 eFt (2008-ban -5.471.586 eFt volt az eredmény. A hozamnyereség oka a 2008. évben gyûrûzõdõ világgazdasági válságban érzékelt fordulat a 2009. év második negyedévétõl. A bevételek tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek tartalékok közti megosztása a 2009. évi pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelõen alakult: Elsõ havi tagdíj Rendszeres befizetések

Fedezeti tart. 91,00% 95,50%

Mûködési tart. 9,00% 4,40%

Likviditási tart. 0,00% 0,10%

A tagdíj mértéke 2009-ben is a jogszabályoknak megfelelõen a járulékalapot képezõ jövedelem 8%-a volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak - fedezeti tartalékon belül annak a portfóliónak - a javára, illetve terhére kerültek, amely tartalékból a befektetés történt. 4. Mûködési tevékenység eredménye A mûködési tevékenység bevételei 2009-ben 341.651 eFt-ot (2008-ban 403.119 eFtot), ráfordításai 310.629 eFt-ot (2008-ban 424.559eFt-ot) tettek ki, így a mûködési tevékenység eredménye 31.022 eFt, ami kedvezõbb, mint a tervezett eredmény. A mûködési tartalék alakulása 2009-ben: terv 343.154 3.110 2.074 1.036 0 0 346.264 0 1.692 347.956 4.440 149.793 10.161 37.859 229.480 431.733 -83.777 6.947 0

Tagdíjbevétel Tagdíjkiegészítés ebbõl: munkáltató által a tag javára Tag saját tagdíjának kiegészítése Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka (-) Utólag befolyt tagdíjak Tagdíjbevételek összesen Azonosítatlan tagdíjcélú mûködési bevétel Egyéb bevételek Nem bef. jell bevételek összesen Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Felügyeleti és Garancia Alap díj Egyéb ráfordítások Nem bef. jell ráfordítások összesen Nem bef. jell. tev. eredménye Befektetési tevékenység bevételei Befektetési tevékenység ráfordításai

7

Mûködési tartalék tény eltérés 316.482 -26.672 1.928 -1.182 2.094 20 612 -424 17.961 17.961 27.515 27.515 327.964 -18.300 10.005 10.005 3.682 1.990 341.651 -6.305 4.107 -333 97.734 -52.059 16.767 6.606 29.340 -8.519 162.682 -66.798 310.630 -121.103 31.021 114.798 16.956 10.009 -4.017 -4.017

tény/terv 92,23% 61,99% 100,96% 59,07%

94,72% 217,61% 98,19% 92,50% 65,25% 165,01% 77,50% 70,89% 71,95% -37,03% 244,08%

Befektetési tevékenység eredménye Tevékenység eredménye összesen

6.947 -76.830

20.973 51.994

301,90%

14.026 128.824

adatok eFt-ban

A mûködési célú befektetési tevékenység eredménye 20.973 eFt, 2008-ban 9.743 eFt volt. Az anyagjellegû ráfordítások tételei az elmúlt években Megnevezés Anyagköltség Nyilvántartási díj Tagszervezési díj Könyvvizsgálati díj Marketing, hirdetési díj Szaktanácsadás díja Bérleti díj Aktuáriusi díj Oktatási ktg. Egyéb igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költségei Összesen

2005. 5 133 53 268 37 233 750 960 1 186 944 3 000 408 9 379

2006. 5 100 54 590 60 428 1 430 719 0 4 227 3 807 19 22 604

2007. 1 240 64 871 80 792 1 680 566 0 5 811 4 101 11 22 232

2008. 2 862 82 577 85 397 1 680 1 892 0 11 285 5 448 130 24 758

2009. 4.107 0 80.716 2.660 1.037 0 12.280 0 622 62.747

1 987 114 248

2 042 154 966

6 766 188 070

8 020 224 049

1.457 165.626 adatok eFt-ban

2008-hez képest a pénztár anyagjellegû ráfordításai 26,08%-kal csökkentek, mert az év második felében nem volt lehetõség tagszervezésre, így a jutalékköltség alacsonyabb terhet jelentett. A személyi jellegû ráfordítások tételei az elmúlt években Megnevezés Bérköltség Személyi jellegû kifizetések Bérjárulékok Összesen:

2005. 22 263 3 923 7 560 33 746

2006. 35 841 3 392 11 831 51 064

2007. 38 486 4 477 12 873 55 836

2008. 55 102 43 929 28 205 127 236

2009. 67.691 8.460 21.583 97.734 adatok eFt-ban

2008-hoz képest a pénztár személyi jellegû ráfordításai 23,19%-kal csökkentek, mert a pénzügyi tervben ezeken a sorokon kimutatott ügyfélakció és annak járulékai a tagszervezési zárlat miatt elmaradtak. Az egyéb ráfordítások tételei az elmúlt két évben Megnevezés Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások Egyéb és különféle ráfordítások Összesen:

2005. 7 802

2006. 10 438

2007. 2 297

2008. 9 786

2009. 21.882

11 094

14 513

4 906

46 872

7.458

4 038 22 934

5 398 30 349

1 494 8 697

718 57 376

1.163 30.503 adatok eFt-ban

2008-hoz képest a pénztár egyéb ráfordításai csökkentek, miközben a Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások tartalmazzák a 10 MFt bírság összegét.. A Pénztár mûködési tartalékának alakulása az elmúlt években Megnevezés Elõzõ évek halmozott eredménye (tartaléktõke) Adott év mérleg szerinti mûködési eredménye Mûködési tevékenység halmozott eredménye

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

8 360

25 926

66 761

94 884

102 840

195 691

174 260

17 566

40 834

28 125

7 917

92 851

-21 431

51.994

25 926

66 760

94 886

102 801

195 691

260

226 254

adatok eFt-ban

8

9

5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 30.762.941 eFt nyitó állományhoz képest 40.149.376 eFt-ra nõtt. Az egyéni számlákon kimutatott 9.386.435 eFt növekedés tényezõi a következõk Megnevezés I. Egyéni számlákon Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépõ tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megilletõ hozambevételek (+) Egyéni számlákat megilletõ értékelési különbözet (+/-) Likviditási, kockázati tartalékokbõl átcsoportosítás (+) Tartaléktõkébõl átcsoportosítás (+) Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Nyugdíjbiztosítási Alapba egyéni számláról átutalás (-) Likviditási és kockázati tartalék feltöltés egyéni számlákról (-) Más pénztárba átlépõ tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelõ szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelõ befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záróállománya

Elõzõ év

Tárgyév

28 202 921

30 762 941

6 440 623

6 723 544

3 501 599 1 736 279 -3 809 176 -22 995 0

2 726 168 3 905 868 6 229 301 626 992 0

27 410

27 075

31 655 153 138

18 512 762 873

0 1 664 519

0 3 467 425

0 3 409 265 -323 30 762 941

4 265 785 1 156 42 434 300 adatok eFt-ban

2009-ben 5.525 fõ (2008-ban 6.731 fõ) más pénztárból átlépõ tagja lett a Pénztárnak, így az áthozott fedezet is 22,15%-kal csökkent. Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység a bázisévhez, illetve a tervekhez képest is jelentõsen növekedett (-3.832.171 eFt-ról 6.229.301 eFt-ra). A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma növekedett az elõzõ évi 2.076 fõrõl 7.013 fõre, az átvitt tagi fedezet 1.664.519 eFt-ról 3.467.425 eFt-ra emelkedett. A 3,467,425 eFt tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke a tagi követelés 1 ezreléke. 2009-ben 38 fõ elhunyt tag után történt kifizetés 18.512 eFt értékben az örökösöknek, illetve kedvezményezetteknek, míg 2008-ban ugyanez az adat 31.655 eFt volt. A rokkantnyugellátásra jogosultság miatt visszalépõ tagok száma 2009-ben 16 fõ, 467 fõ volt, akik a TB-be való visszalépés mellett döntöttek. A TB-be visszautalt összeg összesen 762.873, ami jelentõsen meghaladja a 153.138 eFt elõzõ évi értéket. A növekedés oka a jogszabály változása, amely 2009. szeptember 1. és

10

december 31. között lehetõvé tette, hogy az 52 év feletti pénztártagok visszalépjenek a TB rendszerébe. A Pénztár 2009-ben járadékszolgáltatást nem teljesített tagok részére. Egyösszegû nyugdíjszolgáltatást választott 13 fõ, részükre 27.075 eFt összegû kifizetés történt. A fedezeti céltartalék alakulása 2005-tõl Megnevezés Fedezeti céltartalék nyitó állomány Rendelkezésre álló fedezeti céltartalék

2005.

2006.

2007.

2008.

2009

8 622 930

13 716 333

20 070 378

28 202 921

30.762.941

13 716 333

20 070 378

28 202 921

30 762 941

42.434.300 adatok eFt-ban

5.2.

A likviditási céltartalékok alakulása

Értékelési különbözetre képzett céltartalék A képzett céltartalék nyitó állománya 495 2009. év végi záró állománya 417 eFt volt. A tárgyidõszakban a pénztár -78 eFt tartalékot képzett. Az egyéb kockázatokra képzett céltartalék Az egyéb kockázatokra képzett céltartalék nyitó állománya 13.309 eFt záró állománya 25.896 eFt, céltartalék-képzés ilyen célra 2009-ben 12.587 eFt értékben történt.

5.3. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2008 év végén 352.636 eFt volt. 2009-ben a Pénztár 370.804 eFt céltartalékot képzett a bevallott, de meg nem fizetett tagdíjakra, az utólag befolyt tagdíjak összege pedig 234.993 eFt, így a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalékok záró állománya 488.448 eFt. APEH ellenõrzésre átadott munkáltatók, tagok száma Átadás éve

Átadott munkáltatók száma 933 1 896 2 216 2 367 587

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Kérelemben szereplõ pénztártagok száma 1 796 4 906 5 435 3 239 736

A pénztár 2009. év folyamán 587 munkáltatóval szemben kért Ellenõrzési kérelmet 736 pénztártagra vonatkozóan. APEH végrehajtási eljárás kezdeményezése Idõszak 1998-2006 1998-2007 1998-2008 1998-2009 Változás

Munkáltatók száma 5.067 7.143 7.278 7.747 469

Tagdíjtartozás 162.716.403 254.326.371 260.400.229 270.388.738 9.988.509

Késedelmi pótlék 34.060.504 40.230.923 42.607.967 47.715.115 5.107.148

11

Összesen

Tartozás

196.776.907 294.557.294 303.008.196 318.103.853 15.095.657

83.853.301 136.645.531 25.461.098 31.036.849 5.575.751

Befizetve 112.923.606 157.911.763 277.547.098 287.067.004 9.519.906

A pénztár a tagdíjtartozások behajtása érdekében 1998. január és 2009. december közötti idõszakra vonatkozóan 7.747 munkáltatóval szemben, 318.104 eFt összegben kezdeményezett végrehajtási eljárást az illetékes adóhivatalnál. Az átadásra került munkáltatók száma kismértékben nõtt. A pénztár alakulásától kezdve 2006. évig, az adóhatóságnál kezdeményezett végrehajtási eljárások során összesen 196.777 eFt követelésbõl (késedelmi pótlékkal együtt) az APEH 112.923.606 Ft-ot hajtott be, ami 57,4%-os behajtási eredményességet jelez. A 2009. 12. 31-ig elindított végrehajtási eljárások során az APEH 318.103 eFt-ból összesen 287.067 eFt-ot hajtott be.

6. Függõ befizetések állományának változása A Pénztár azonosítatlan befizetéseinek állománya 2009. év végére jelentõsen növekedett az év elejéhez képest. Ennek oka a még 2007. évben bevezetett új bevallási és befizetési rendszer, melyben a foglalkoztatók bevallásaikat az APEHnek, tagdíj befizetéseiket az Államkincstár felé kötelesek megküldeni. A Pénztár adminisztrációja akkor képes azonosítani a befizetéseket, és azokat az egyéni számlákon jóváírni, ha az adatokat az állami szervek hibátlanul és határidõben megküldik a Pénztár részére. 2009. évi nyitóállomány 426 649 665

Azonosítatlan befizetések állománycsökkenése

Azonosítatlan befizetések állománynövekedése

9 521 700 464

11 652 023 333

2009. évi záróállomány 2 556 972 534 adatok Ft-ban

Idõszakok

2009. Január 2009. Február 2009. Március 2009. Április 2009. Május 2009. Június 2009. Július 2009. Augusztus 2009. Szeptember 2009. Október 2009. November 2009. December Összesen:

Állománycsökkenés összege egyéni számlán való jóváírással

Állománycsökkentés visszautalással

Összesen

0 0 69 192 260 137 799 218 0 0 100 436 103 3 786 472 661 2 343 736 419 1 746 271 812 715 725 624 567 520 339

0 0 0 0 0 0 0 951 538 30 177 073 6 174 780 8 604 173 8 638 464

0 0 69 192 260 137 799 218 0 0 100 436 103 3 787 424 199 2 373 913 492 1 752 446 592 724 329 797 576 158 803

9 467 154 436

54 546 028

9 521 700 464 adatok Ft-ban

Azonosítatlan befizetések 2009. évi záró állomány részletezése Összesen: 2 556 972 534 Negyedéven túl azonosítatlan összeg: 586 074 164 Negyedéven belül azonosítatlan összeg: 1 970 898 370 adatok Ft-ban

12

7. Cash-flow kimutatás értékelése Az értékpapír állomány változásánál kiemelhetõ, hogy az éves állományváltozás növekedést a befektetett eszközök kimutatott értékpapírok állománya „vezeti” 5.824.926 eFt-tal, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír állomány változása +432.494 eFt. A követelésállomány 2008-hoz viszonyítva 1.518.731 eFt-tal növekedett, ami a tagdíj követelés növekedésével magyarázható. A Pénztár szállítói állománya 9.181 eFt-os csökkenése mellett a tagokkal szembeni kötelezettségállomány 868.861 eFt összegû növekedést mutatott. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány csökkenése 4.096 eFt. Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhetõ befizetések állománya 1.915.196 eFt-tal növekedett. A passzív idõbeli elhatárolások között csak a költségek és ráfordítások elhatárolásával kapcsolatos tételek szerepelnek. Az állomány csökkenés összege 9.237 eFt. 8. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékváltozása A szeparációs szabályzat alapján az önkéntes nyugdíjpénztár által birtokolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásából 16.767 eFt került át a magánnyugdíjpénztári mérlegbe és eredménykimutatásba. 9. Alkalmazotti állomány, tisztségviselõk díjazása A Pénztár szervezetének a feladatokkal arányos fejlesztése történt az év folyamán. A fõállású munkavállalók száma 2009. december 31-én 23 fõ, és összesen 5 részmunkaidõs munkatárs segíti a társaság mûködését. 10. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelõ: ERSTE Alapkezelõ Zrt. Letétkezelõ: ING Bank Magyarországi Fióktelepe Könyvvizsgálat: Karanta Kft. (Dömötörfy József) Számlavezetõ: Erste Bank Hungary Nyrt.

11. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 11.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár 2008. január 1-én – a jogszabályi kereteknek megfelelõen – választható portfóliós rendszert vezetett be, eleget téve a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár az alábbi portfóliókat határozta meg: 1. Klasszikus portfólió Jogszabályi besorolás: A jogszabály szerint, akik 5 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, kizárólag a klasszikus portfóliót választhatják. 2. Kiegyensúlyozott portfólió Jogszabályi besorolás:

13

Az elõírás szerint, azon pénztártagok megtakarításait kell a kiegyensúlyozott portfólió szerint befektetni, akik 5 és 15 éven belül érik el a nyugdíjkorhatárt, de a pénztártagok ettõl eltérhetnek, és választhatják a klasszikus vagy a növekedési portfóliót.

14

3. Növekedési portfólió Jogszabályi besorolás: Az elõírás szerint, azon pénztártagok megtakarításait kell a növekedési portfólióba fektetni, akik több mint 15 év múlva érik el a nyugdíjkorhatárt, de a pénztártagok ettõl eltérhetnek, és választhatják a klasszikus vagy a kiegyensúlyozott portfóliót. A Pénztár az eszközeit az alábbi eszközcsoportokba sorolja: I. eszközcsoport (likvid eszközök) II. eszközcsoport (kizárólag állampapír alapú repók) III. eszközcsoport (állampapír jellegû befektetések) IV. eszközcsoport (vállalati kötvények) V. eszközcsoport (hitelintézeti kötvények) VI. eszközcsoport (önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény) VII. eszközcsoport (jelzálog levelek) VIII. eszközcsoport (magyar tõzsdei és OTC részvények) IX. eszközcsoport (nemzetközi tõzsdei és OTC részvények) X. eszközcsoport (hazai ingatlan befektetési alapok) XI. eszközcsoport (nemzetközi befektetési alapok) XII. eszközcsoport (egyéb eszközök) XIII. eszközcsoport (egyéb befektetési alapok) A klasszikus és a függõ portfólió összetétele megegyezik, és nem változott a 2009. évben: Klasszikus portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport VI.-VII. eszközcsoport VIII. eszközcsoport

Minimum aránya a portfolióban

Maximum aránya a portfolióban

Referencia index

Referencia index súly

50,0%

100,0%

RMAX

60,0%

MAX

40,0%

BUX MSCI World (MSDUWI) DJEU50 (SX5E) BIX -

0,0%

10,0% 10,0% 10,0%

0,0%

IX. és XI. eszközcsoportok

0,0%

X. eszközcsoport XII. eszközcsoport

0,0% 0,0%

30,0%

10,0%

0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

A kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió irányelvei 2008. 11. 01. és 2009. 04. 30. között: Kiegyensúlyozott portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport VI.-VII. eszközcsoport VIII. eszközcsoport IX. és XI. eszközcsoportok X. eszközcsoport XII. eszközcsoport



20,0%

90,0%

0,0%

10,0%

7,5%

10,0% 10,0% 10,0% 22,5%

0,0%

7,5%

2,5%

10,0%

0,0%

0,0% 0,0%


RMAX 17,5% + MAX 60% 30,0%

40,0%

10,0% 5,0%

15

Referencia index

BUX MSCI World (MSDUWI) DJEU50 (SX5E) BIX -

7,50% 5,00% 5,00% 5,00% 0,00%

Növekedési portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport VI.-VII. eszközcsoport VIII. eszközcsoport



5,0%

55,0% 10,0% 5,0% 5,0% 5,0%

0,0%

Referencia index


RMAX 15% + MAX 40% 15,0%


20,0%

X. eszközcsoport

5,0%

20,0%

BUX MSCI World (MSDUWI) DJEU50 (SX5E) BIX

XII. eszközcsoport

0,0%

5,0%

-

50,0%

15,00%

0,00%

10,00% 10,00% 10,00%

A kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió irányelvei 2009. 05. 01-tõl 2010. 01. 31-ig: Kiegyensúlyozott portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport



20,0%

100,0%

0,0%

10,0% 10,0% 10,0%

0,0%

VI.-VII. eszközcsoport VIII. eszközcsoport

Referencia index


RMAX 28% + MAX 60% 30,0%

10,0% 0,0%

10,0%

0,0%

5,0%

0,0%

5,0%

BUX 20,0%


MSCI World (MSDUWI) DJEU50 (SX5E)

3,00% 2,00% 2,00%

X. eszközcsoport

0,0%

10,0%

BIX

5,00%

XII. eszközcsoport

0,0%

5,0%

-

0,00%



Referencia index


5,0%

85,0%

Növekedési portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport

10,0% 5,0% 5,0%

0,0%

VI.-VII. eszközcsoport

RMAX 22,5% + MAX 40% 15,0%

5,0%

VIII. eszközcsoport

BUX 10,0%

35,0%



10,00% 7,50% 7,50%

X. eszközcsoport

5,0%

20,0%

BIX

12,50%

XII. eszközcsoport

0,0%

5,0%

-

0,00%

16

Mindhárom portfólió irányelvei 2010. 02. 01-tõl: Klasszikus portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport



50,0%

100,0% 10,0% 10,0%

0,0%


30,0%

Referencia Referencia index súly index RMAX

65,00%

MAX

35,00%

BUX

0,00%

10,0%

VIII. eszközcsoport 0,0%


10,0%


0,00% 0,00%

X. eszközcsoport

0,0%

0,0%

BIX

0,00%

XII. eszközcsoport

0,0%

0,0%

-

0,00%



Referencia index


20,0%

100,0%

Kiegyensúlyozott portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport

0,0%

10,0% 10,0% 10,0%

0,0%

VI.-VII. eszközcsoport VIII. eszközcsoport

RMAX 28% + MAX 60% 30,0%

10,0% 0,0%

10,0%

0,0%

5,0%

0,0%

5,0%

BUX 20,0%



3,00% 2,00% 2,00%

X. eszközcsoport

0,0%

10,0%

BIX

5,00%

XII. eszközcsoport

0,0%

5,0%

-

0,00%



Referencia index


5,0%

85,0%

Növekedési portfólió I. eszközcsoport II. eszközcsoport III. eszközcsoport XIII. eszközcsoport IV. eszközcsoport V. eszközcsoport

10,0% 5,0% 5,0%

0,0%


RMAX 22,5% + MAX 40% 15,0%

5,0%

VIII. eszközcsoport

BUX 10,0%

35,0%



10,00% 7,50% 7,50%

X. eszközcsoport

5,0%

20,0%

BIX

12,50%

XII. eszközcsoport

0,0%

5,0%

-

0,00%

17

A befektetési arányok alakulása 2009-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévõ (nyilvántartási értéken figyelembe vett) pénztári eszközök százalékában Befektetés típusok Diszkontkincstárjegy MNB kötvény Fix kamatozású Államkötvény Fix kamatozású Egyéb kötvény Belföldi részvények Belföldi befektetési jegy Külföldi befektetési jegy Egyéb külföldi kötvények FX Forward Pénzeszközök Köv/köt Nettó Eszközérték

2009. I.n.év 6,52% 0,00% 46,25% 5,71% 11,01% 12,03% 16,23% 1,20% -0,05% 1,13% -0,03% 100,00%

2009. II.n.év 9,92% 0,00% 48,13% 6,95% 6,15% 17,78% 8,57% 1,08% 0,44% 0,87% 0,10% 100,00%

2009. III.n.év 6,07% 0,00% 49,06% 6,57% 7,83% 15,43% 11,34% 0,86% 0,00% 2,90% -0,07% 100,00%

2009. IV.n.év 2,66% 1,86% 50,84% 5,82% 8,44% 14,90% 12,28% 1,19% 0,00% 1,98% 0,04% 100,00%

11.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása 2007. 2008. 2009. IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév

Megnevezés Befektetett pü-i eszközök nyilvántartási értéke Forgóeszk.köz.nyilv.értékpapírok nyilvántartási értéke

17 700 408 9 435 825

17 199 144 16 540 485

23 024 070 16 972 978

Nyilv.érték összesen

27 136 233 581 771 490 362

33 739 629 703 768 -3 446 605

39 997 048 1 699 593 1 853 656

1 072 133

-2 742 837

3 553 249

28 208 366

30 996 792

Befektetett pü-i eszközök értékelési különbözete Forgóeszk.köz.nyilv.értékpapírok értékelési különbözete

Értékelési különbözet összesen Piaci érték összesen

43 550 297 adatok eFt-ban

A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben jelentõsen növekedett, a beszámolási idõszakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke 30.996.792 eFt-ról 43.550.297 eFt-ra nõtt, ami 12.553.505 eFt-os gyarapodás. Az értékelési különbözet állománya az év elején meglévõ -2.742.836 eFt-ról év végére 3.553.249 eFt-ra növekedett. Az értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása Befektetett pénzügyi eszközök

Forgatási célú értékpapírok

Összesen

703 768 397

-3 446 604 711

-2 742 836 314

Növekedés

9 755 093 137

12 374 180 457

22 129 273 594

Csökkenés

8 759 268 452

7 073 919 700

15 833 188 152

Záró

1 699 593 082

1 853 656 046

3 553 249 128

Nyitó

adatok Ft-ban

11.3. A Pénztár egységnyi nettó eszközértéke 2009. december 31-én Sorszám Értékelés alapja Nyilvántartási érték 01. Pénztár egésze 40.877.088 02. Kötelezettségek -3.493.262 03. Pénztár eszközeinek nettó értéke 37.383.826

Piaci érték 44.430.337 -3.493.262 40.937.075 adatok eFt-ban

18

Megjegyzés: a nyilvántartási és a piaci érték a 2009. december 31-i pénzeszközök állományát 880.040 eFt értéken tartalmazza. 11.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték=(40.937.075/37.383.826)= 1,095048 11.5. A hozamráta alakulása növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió klasszikus portfólió növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió klasszikus portfólió

2009. évi nettó hozamráta

2009. évi referenciahozam

növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió

2009. december 31-i záró piaci érték

klasszikus portfólió növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió klasszikus portfólió növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió klasszikus portfólió növekedési portfólió kiegyensúlyozott portfólió klasszikus portfólió

Átlagos hozamráta (2000-2009) Átlagos referenciahozam (2002-2009; 2008-tól választható portfólió) Vagyonnövekedési mutató (2000-2009)

20,19% 14,89% 10,00% 18,38% 14,28% 12,27% 31.209.205.031 Ft 8.242.009.128 Ft 1.377.014.114 Ft 6,02% 6,92% 8,15% 6,01% 7,50% 9,59% 4,70% 5,08% 7,62%

A Nyugdíjpénztár 2009. január 1-tõl elszámoló egység alapú nyilvántartást vezet, azonban nem rendelkezik választható portfóliós rendszerrel. A fedezeti és a függõ tartalék 2009. évi induló árfolyam 1 volt, az év végi árfolyam és darabszám alakulása a következõ:

Növekedési portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Klasszikus portfólió Függõ portfólió

ELSZE árfolyam 1,201932 1,148899 1,100011 1,104880

ELSZE darabszám 25.915.736.796 7.160.351.166 1.249.199.621 2.259.915.495

11.6 A befektetési környezet alakulása Az éves befektetõi környezetet és hangulatot döntõen meghatározta a harmadik negyedévben Magyarországra is hatást gyakorló globális gazdasági válság. A korrekció legfõbb kiváltó oka az amerikai jelzálogpiaci krízis, illetve, hogy ennek hatásai átgyûrûznek a gazdaság más szektoraiba is, illetve más országok gazdaságainak teljesítményére is negatív hatással bírnak. A negyedik negyedévben vált igazán nyilvánvalóvá, hogy a piaci szereplõk által korábban valószínûsítettnél jóval komolyabb következmények kísérik az amerikai ingatlanpiac jelenlegi válságát. Mélyebb a válság egyrészrõl azért, mert a jelzáloghitelek drágulása és volumenük csökkenése miatt szûkül a fizetõképes kereslet, ezáltal a fogyasztás is, amely miatt viszont a vállalatok a gazdaság más szegmenseiben is visszafoghatják mûködésüket, csökkenthetik a foglalkoztatottságot, és ez persze további keresletcsökkenést okozhat. 19

11.6.1. Gazdasági növekedés, államháztartás, infláció, kötvény és részvénypiacok 2009. I. negyedév A 2008. év végi megnyugvást követõen a forint az euróval szemben március elejére új – 317 forint feletti - csúcsra jutott. Ezzel párhuzamosan a 2008. év végén még stabilizálódni látszó, a hozamgörbe egészén 10% alá csökkenõ állampapír hozamok a befektetõi kockázatkerülés ismételt térnyerésével a negyedév végére a 3 éves futamidejû szegmensben ismét a 13%-os szintet ostromolták, de a 15 éves futamidejû papírok hozama is 11% fölé került. A gazdasági problémák alapjainak feltárása során független elemzõk, illetve a jegybank képviselõi a fejlett gazdaságokat sújtó recesszió hazai hatásai mellett egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet a hazai növekedés régiós társainktól való tartós elmaradására, melynek okát általában a versenyképességi hátrányt okozó, 50% körüli állami újraelosztásban találják meg. A világgazdaság egészére kiterjedõ válságra természetesen a fejlett gazdaságok mind monetáris, mind pedig fiskális lépésekkel reagáltak. A világgazdaság illetve saját nemzetgazdaságaik stabilitásának biztosítására az egyes gazdasági nagyhatalmak kormányai korábban elképzelhetetlen mértékû fiskális csomagokat, banki és vállalati mentõcsomagokat hoztak illetve hoznak létre. A Magyar gazdaságnak a világgazdasági recesszió nemzetgazdasági hatásai mellett azonban egy másik kihívással is szembesülnie kellett. A költségvetési kiadások – és ezen keresztül a költségvetési hiány – elõzõ évi megugrása a kockázatkerülés tendenciózus emelkedésével párhuzamosan komoly restrikciós igényt eredményezett a nemzetközi befektetõi kör részérõl. A fenti igény figyelmen kívül hagyásának illetve nem teljesítésének következményeként a hazai költségvetési és vállalati adósság megújítása került volna tartós veszélybe. Ennek eredményeként hazánk gazdaságának két komoly kihívással, - költségvetési kiigazítás és világgazdasági recesszió - kellett egyidejûleg szembenéznie. A kettõs probléma hatására a fejlett gazdaságoknál bevált és a jelenlegi válság során is alkalmazott recept, - a költségvetési kiadások növelése a gazdasági depresszió hatásának csökkentésére – Magyarországon nem volt alkalmazható. A belsõ és külsõ gazdasági problémák miatt a negyedév során sokéves maximumukra ugró hazai állampapír hozamok és euro árfolyam, valamint minimumukra esõ hazai és nemzetközi tõzsdeindexek március elejére érték el lokális szélsõértékeiket. Március végére az árfolyamok már javulást mutattak. A javulás fõ okát a világgazdaság számára életmentõ infúziót jelentõ költségvetési és monetáris pénzpumpa aggregát kereslet ösztönzõ hatásába vetett befektetõi hitben és a március elejére a technikai indikátorok szerint erõsen túladottá vált piacokban érdemes keresni. A negyedév során megjelent KSH közlemény szerint a 2008. év negyedik negyedévében éves szinten 2,3%-kal esett vissza a GDP a harmadik negyedéves 0,8%-os növekedés után. A naptári hatás kiszûrésével számítva pedig 2,5%-os volt a visszaesés október-decemberben. A 2008-as év egészében mindössze 0,5%-kal tudott növekedni a magyar gazdaság. A 2009-es év elsõ negyedévében folytatódott a dezinfláció. Februárban az éves szintû inflációs mutató 3%-os volt, azaz teljesen összhangba került az MNB 20

középtávú inflációs céljával. Az elsõ negyedéves dezinflációban továbbra is a bázishatásnak, illetve az alacsonyabb olaj- és élelmiszeráraknak volt meghatározó szerepe. A PM közleménye szerint az államháztartás mérlege 309,4 Mrd forintos hiányt mutatott márciusban. Az évkezdettõl számított deficit így 566 Mrd forintot tett ki, ami az éves pénzforgalmi deficit-elõrejelzés 77,5%-a volt. Bár a 2009-es költségvetési törvény - 1%-os gazdasági visszaeséssel és 4,5%-os éves átlagos inflációval számolva - 2,6%-os GDP arányos hiánycélt jelölt meg, viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a GDP visszaesése az idén meghaladja a tervezett 1%-ot. A folyó fizetési mérleg hiánya a 2008-as év negyedik negyedévében 2,584 milliárd eurót tett ki, a 2008-as hiány így 8,902 Mrd euró volt (8,4%/GDP). A külkereskedelmi mérleg hiánya csökkent – a megelõzõ negyedévi 324 millió euróról 93 millió euróra. Éves szinten a külkereskedelmi mérleg minimális, 86 millió eurós többletet mutatott, ami a GDP 0,08%-ának felelt meg. 2009. elsõ negyedévében a hazai részvénypiac a régiós és a globális részvénypiacoknál egyaránt kisebb mértékben esett. A BUX index 9,56%-os gyengülést mutatott, míg a MSCI WF globális részvényindex 12,50%-os illetve az európai részvényeket tömörítõ DJEU50 index 15,38%-os negyedéves gyengülésrõl adott tanúbizonyságot. Az amerikai részvénypiacok teljesítményét jellemzõ S&P500 index 11,67%-os gyengülést mutatott. A helyzetet árnyalta, hogy a forint az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva 16%-kal, illetve 22%-kal értékelõdött le a negyedév során. 2009. II. negyedév 2009. második negyedévében mind a nemzetközi, mint pedig a hazai befektetõi hangulatban az év eleji pesszimizmushoz képest komoly változás állt be. Az elmúlt negyedév kapcsán tapasztalt szinte egységes, az egész világra kiterjedõ kötvény és részvénypiaci árfolyam emelkedés mögött alapvetõen a márciusban kicsúcsosodó – a teljes világgazdaság összeomlását jósoló – befektetõi jövõkép lassú változása állt. Ennek hatására 2009. második negyedévében a tõkepiacokon kiárazásra került a gazdaság totális összeomlásának rémképe és helyébe egy a gazdaság állapotát továbbra is meglehetõsen pesszimistán megítélõ, de a jövõ év tekintetében már növekedési kilátásokkal kecsegtetõ prognózis került. A befektetõi világkép változásában jelentõs segítséget jelentettek a fejlett nemzetgazdaságokban bekövetkezett fiskális és monetáris politikai lépések. Az intézkedések hatása a makro adatokban ugyan még nem látszott, azonban a gazdaság jövõbeli alakulása kapcsán megelõlegezõ indikátor szerepet játszó pénzés tõkepiacok a negyedév végére már messze elhagyták márciusi mélypontjaikat. A fejlõdõ piaci kockázati felár változását mutató EMBI+ spread feltörekvõ piaci kötvény index például a márciusi 714 pontos szintjérõl a hónap végére 433 pontig süllyedt, míg a nagy tõzsdeindexek közül az S&P500 a márciusi lokális minimumot jelentõ 667 pontjáról június 30-ra 919 pontig emelkedett, miközben a Japán tõzsdeindex, a Nikkei225 mutató a 7000 pont közeli mélypontjáról a negyedév végére megközelítette a 10000 pontot. Hasonló folyamatok voltak megfigyelhetõk a hazai tõke- és pénzpiacokon is. A BUX az elsõ negyedéves minimumot jelentõ 9300 pont közelébõl június 30-ra 15000 pont fölé emelkedett, míg a forint az euróval szemben a március eleji 317-es szintjérõl a negyedév végére 270 forint közelébe erõsödött. A fenti folyamatok mögött alapvetõen a globális kockázati étvágy megnövekedését 21

látjuk, melynek hatására – régióra és fejlettségi szintre tekintet nélkül - szinte minden tõke-, és pénzpiaci index hasonló emelkedõ pályát járt be a negyedév során. A BUX index az elmúlt negyedévben 38,37 %-kal emelkedett, míg a hazai kötvény indexek közül a hosszabb futamidejû MAX index 12,96 %-kal, az éven belüli papírokat is tartalmazó MAX Composit index értéke pedig 10,92 %-kal növekedett. A KSH közleménye szerint az idei év elsõ negyedévében éves szinten 6,7%-kal esett vissza a GDP. A naptári hatás kiszûrésével számítva ennél valamivel enyhébb, 6,1%-os volt a csökkenés január-márciusban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az elõzõ negyedévhez képest 2,5%-kal csökkent. Az ipar teljesítménye 17,6%-kal csökkent, elsõsorban a korábbi húzóágazatnak számító, exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezõ 20,5%-os visszaesés következtében. Az építõipar hozzáadott értéke kisebb mértékû, 4,2%-os csökkenést mutatott, ami leginkább az alacsony bázisadatoknak volt köszönhetõ. A 2009-es év elsõ negyedévében az infláció teljesen összhangba került az MNB 3%os középtávú inflációs céljával. A második negyedévben azonban már egy enyhe gyorsulást tapasztalhattunk, s júniusra az éves index ismét 4% fölé emelkedhetett. A forintárfolyam leértékelõdésének hatása ugyanis – ha némi késéssel is – de átgyûrûzött a fogyasztói árakba, illetve a szezonális élelmiszerek árai is az elõzetesen vártnál gyorsabban nõttek tavasszal. Május végére az államháztartás mérlegének hiánya 568,7 Mrd forintot tett ki. Az eltelt negyedév egyik legfontosabb államháztartási hiánnyal kapcsolatos eseménye a 2009-es hiánycél újabb felfelé módosítása volt. A kormányzati GDP várakozás lefelé módosult, -6,7%-ra. A gazdasági növekedés nagyobb mértékû csökkenése leginkább a bérekhez és a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek mérséklõdésén keresztül érinti a költségvetést, és a bevételi oldal tarthatatlansága a hiánycél tartása érdekében további kiadáslefaragásokat tett volna szükségessé. A folyó fizetési mérleg hiánya a 2009-es év elsõ negyedévében 591 millió euró volt, szemben a várt 1,1-1,2 Mrd euróval. A tavalyi év utolsó negyedévében a hiány még 2,583 Mrd eurót tett ki, azaz a megelõzõ negyedévhez képest csaknem 2 Mrd eurót kitevõ javulás következett be a folyó fizetési mérlegben, egyértelmûen jelezve a gazdaságban végbemenõ alkalmazkodást a külsõ egyensúlyi folyamatokat illetõen. Március második felében a miniszterelnök lemondott, így esély nyílt egy új kormány felállítására. Az MSZP-nek és SZDSZ-nek hosszú ideig nem sikerült közös jelöltet találni. Végül Bajnai Gordon eddigi gazdasági miniszter lett a miniszterelnök-jelölt. Április 14.-én a miniszterelnök-jelölt megkapta a parlament többségének támogatását. A politikai bizonytalanság és a kormányválság dacára a forint megõrizte stabilitását. Április 23-tól az Államadóság Kezelõ Központ (ÁKK) újraindította a kötvényaukciókat, melybõl az elsõ sikeresen zárult, ez tovább segítette az állampapírpiac lassú konszolidációját. Az elmúlt egy hónapban javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, stabilizálódott a forint, és ennek eredményeként a 317 euró/forint szintrõl 290 euró/forint szint közelébe erõsödött és jelentõsen csökkent az államcsõd kockázatát árazó 5 éves CDS felár. Júniusban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamatot változatlan szinten hagyta, bár a szavazások alkalmával már volt szavazat az 50 bázispontos csökkentésre is. 22

Az második negyedévben a jelentõsebb nemzetközi tõkepiaci központok meghatározó tõzsdeindexeinek mindegyike jelentõs emelkedést mutatott. A részvényárak a negyedév elsõ két hónapjában meredeken emelkedtek, majd júniusban ez a lendület megtört. A Budapesti Értéktõzsde indexe 2009. második negyedévében 38,37%-os mértékben emelkedett. A BUX index az idõszak során a legmagasabb értékét június 11-én 16671,07 ponttal érte el. Ez 78,53%-kal volt magasabb, mint az idén legalacsonyabb, március 12-i 9337,99 pont. Az második negyedévben a blue chipek mindegyike jelentõsen emelkedett. Az OTP 79,43%-kal, a Richter Gedeon 40,49%kal, a Magyar Telekom 22,06%-kal, míg a MOL 15,40%-kal emelkedett az osztalékfizetést is figyelembe véve. Az index kimagasló teljesítményéhez a hazai részvénypiac megítélésében beállt jelentõs pozitív változás mellett egy technikai tényezõ is hozzájárult. Április 1-én a Budapesti Értéktõzsde a szokásos féléves index átsúlyozás keretében módosította az index összetételét. Ennek eredményeként az OTP súlya az indexben még a 2000 forintos árfolyamszint alatt 16,93%-ról 22,37%-ra nõtt. 2009. III. negyedév 2009. harmadik negyedévében a tõkepiacokon kiárazásra került a gazdaság totális összeomlásának rémképe és helyébe egy, a jövõ év tekintetében már növekedési kilátásokkal kecsegtetõ prognózis került. A befektetõi világkép változásában jelentõs segítséget jelentettek a fejlett nemzetgazdaságokban ez idáig bekövetkezett fiskális és monetáris politikai lépések. A KSH negyedév során megjelent közleménye szerint az idei év második negyedévében éves szinten 7,5%-kal esett vissza a GDP. A naptári hatás kiszûrésével számítva ennél minimálisan enyhébb, 7,4%-os volt a csökkenés áprilisjúniusban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az elõzõ negyedévhez képest 2%-kal csökkent. A gazdaság meghatározó szektorai recesszióban maradtak a második negyedévben is. Az ipar teljesítménye 19,3%-kal csökkent, elsõsorban a korábbi húzóágazatnak számító exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezõ 21,3%-os visszaesés következtében. A 12 hónapos inflációs mutató júliusban 5,1%-ra gyorsult a júniusi 3,7%-ról, az emelkedés mértéke azonban elmaradt az elõzetesen prognosztizálttól. Az infláció újbóli emelkedése mögött a kormányzati adóintézkedések álltak. Mint ismert, júliustól a normál ÁFA kulcs 20%-ról 25%-ra emelkedett, illetve a jövedéki adó is nõtt. Augusztusban már enyhén lassulni tudott az év/év árindex. A PM közleménye szerint az államháztartás mérlege 145,7 Mrd forintos hiánnyal zárta a szeptembert, s ezzel az évkezdettõl számított deficit 1.059,2 Mrd forintra emelkedett, ami már meghaladta a 992 Mrd forintos éves hiánytervet. A 2010-es költségvetési törvényjavaslatot a kormányzat szeptember 11-én nyújtotta be a Parlamentnek. A jövõ évi költségvetés konzervatív makro-paraméterek feltételezésével készült; 0,9%-os GDP visszaesés és 4,1%-os éves átlagos infláció feltételezésével 3,8%-ban jelölte meg az államháztartási hiány nagyságát.

23

A folyó fizetési mérleg a 2009-es év második negyedévében többlettel zárt, a szufficit mértéke 476 millió eurót tett ki. Magyarországon egyébként 1995 harmadik-negyedik negyedéve óta nem volt többletes a fizetési mérleg. A 2009 második negyedéves látványos javulás leginkább a külkereskedelmi folyamatoknak volt köszönhetõ. A külkereskedelmi mérleg többlete a második negyedévben 1,398 Mrd euró volt, ezzel a négy negyedéves gördülõ külkereskedelmi mérleg többlet június végére elérte az 1,59 Mrd eurót, ami a GDP 1,6%-ának felelt meg. A magyar gazdaságról szóló makrogazdasági adatok 2009. augusztusában tovább javultak. Az ipari termelés 18,7%-al csökkent ugyan, de ez a csökkenés már kisebb, mint az elõzõ hónapokban. Az állampapírpiac tovább stabilizálódott augusztusban. A hozamgörbe az elõzõ hónaphoz képest kisebb mértékben, de tovább csúszott lefelé. A referenciahozamok csökkenése folytatódott a hónap folyamán. Szeptember 28-án - a vártnak megfelelõen - kamatot csökkentett az MNB: 8%-ról 7,5 %-ra változott a jegybanki alapkamat. A harmadik negyedévben a jelentõsebb nemzetközi tõkepiaci központok meghatározó tõzsdeindexeinek mindegyike a japán Nikkei 225-öt leszámítva jelentõs emelkedést mutatott. Az idõszak eleji rövid megtorpanás után a részvényárak újabb lendületet vettek, és az elõzõ negyedévihez hasonló, kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. A piaci száguldás mögött az az egyre szélesebb körben elfogadott vélemény húzódott meg, hogy a világgazdasági válság a korábban vártnál enyhébb lefolyású és rövidebb lesz. A Budapesti Értéktõzsde indexe 2009. harmadik negyedévében 32,02%-os mértékben emelkedett. A BUX index az idõszak során a legmagasabb értékét szeptember 24-én 20890,73 ponttal érte el. Ilyen magasságban az index utoljára 2008. augusztus végén járt. A harmadik negyedévben a blue chipek mindegyike jelentõsen emelkedett. Az OTP 50,49%-kal, a Magyar Telekom 40,98%-kal, a MOL 28,62%-kal, a Richter Gedeon pedig 9,48%-kal drágult. 2009. harmadik negyedévében a hazai részvénypiac a régiós és a globális részvénypiacoknál ismét nagyobb mértékben emelkedett. A forint árfolyama az idõszak során végig egy szûk sávban mozgott az euróhoz képest, míg a többi devizához képest vegyesen teljesített. 2009. IV. negyedév A 2009-es év negyedik negyedéve során tovább tartott a tõkepiacok konszolidációja, így mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tõzsdeindexek a negyedév végén magasabb szinten zártak, mint ahol az októbert kezdték. A hazai állampapírpiacon és a forint esetében lényegében az elõzõ negyedév során kialakult szintek megtartása volt tapasztalható. A forint az euróhoz képest kismértékben erõsödött, míg a negyedév során az állampapír hozamoknál az éven túli szegmensben egy kisebb emelkedésnek, az éven belüli lejáratok esetén pedig csökkenésnek lehettünk szemtanúi. A hazai részvények árfolyam alakulását reprezentáló BUX index az elmúlt negyedévben 4,95 %-kal emelkedett, míg a hazai kötvény indexek közül a hosszabb futamidejû MAX index 1,02 %-kal, az éven belüli papírokat is tartalmazó MAX Composit index értéke pedig 1,32 %-kal növekedett. A piacok egész éves 24

szárnyalásának eredményeként a BUX a tavalyi év során 73,40%-kal, a MAX 14,14%-kal, míg a CMAX 14,12%-kal emelkedett. A KSH-nak az ebben a negyedévben megjelent közleménye szerint az idei év harmadik negyedévében éves szinten 7,1%-kal csökkent (a naptári hatás kiszûrésével és kiszûrése nélkül egyaránt) a GDP az elõzõ év azonos idõszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az elõzõ negyedévhez képest 1,8%-kal csökkent. A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény csökkenésének üteme 2008. IV. negyedéve óta 2009. III. negyedévében lassult elõször. Az ipar teljesítménye 15,6%-kal csökkent, elsõsorban a korábbi húzóágazatnak számító, exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezõ 15,5%-os visszaesés következtében. Az építõipar hozzáadott értéke csak kisebb mértékû, 3,2%-os csökkenést mutatott, elsõsorban az egyéb építmények építésének termelés-bõvülése miatt, ami a metróépítésnek és az útépítési munkáknak volt köszönhetõ. A 12 hónapos inflációs mutató szeptemberben (4,9%) és októberben (4,7%) folyamatosan mérséklõdött, míg novemberben (5,2%) és decemberben (5,6%) újra emelkedni kezdett. Kiemelt figyelmet érdemel az a tény, hogy a novemberi maginflációs mutató mindössze csak minimális mértékben emelkedett (4,9 százalékról 5 százalékra), míg decemberben újra csökkent (4,8%), ami arra utal, hogy a novemberi megugrásért alapvetõen a hektikusabb ármozgású, ideiglenes hatásoknak jobban kitett termékek felelnek. Az alacsony inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció ebben a negyedévben extrém alacsony szintre süllyedt. A negyedéves évesített mutató mindössze 1,3 százalékos, megerõsítve ezzel az inflációs cél alullövésének kockázatát. A PM közleménye szerint az államháztartás központi alrendszerében 2009. decemberében a várt 135 milliárd forintos többlettel szemben 205 milliárd forintos szufficit keletkezett. Ennek eredményeként az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított egész éves múlt évi hiánya a prognosztizált, GDP arányosan 3,8 százalékos deficit helyett kisebb, 3,6 százalék lett. A folyó fizetési mérleg a 2009-es év harmadik negyedévében – a második negyedévhez hasonlóan - többlettel zárt, a szufficit mértéke 698 millió eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelõ 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre (6,5 %) november 23-án. A vártnál nagyobb GDP visszaesés, a várakozásoktól alacsonyabb infláció, a viszonylag kedvezõ befektetõi hangulat és a stabil forintárfolyam egyaránt alátámasztotta a döntést. Novemberben az 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentés ellenére a hosszú lejáratok esetében az állampapír piacon, kis korrekció következett be. A monetáris tanács (december 21.-én) tovább mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a görög hatás miatt csökkenõ mértékben, már csak 25 bázispontos léptékkel, így év végére az alapkamat 6,25 % lett.

25

A negyedik negyedévben a jelentõsebb nemzetközi tõkepiaci központok meghatározó tõzsdeindexeinek mindegyike mérsékelt, egy számjegyû emelkedést mutatott. Az idõszak során minössze egy rövid korrekció volt október második felében, amit hamar feledtetett a részvényárak utolsó két hónapban tapasztalt töretlen emelkedése. Ezzel a részvénypiacok 2009 során összességében kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak enyhítve az elõzõ év veszteségeit. A piaci száguldás mögött az az egyre szélesebb körben elfogadott vélemény húzódik meg, hogy a recesszió véget ért és 2010-ben már növekedni fog a világgazdaság. A Budapesti Értéktõzsde indexe 2009. negyedik negyedévében 4,95%-os mértékben emelkedett. A BUX index az idõszak során a legmagasabb értékét október 26-án 21716,76 ponttal érte el. Ilyen magasságban az index utoljára 2008. július végén járt. A negyedik negyedévben a blue chipek közül az OTP 3,88%-kal, a Richter Gedeon 12,60%-kal, a MOL pedig 10,61%-kal emelkedett, míg a Magyar Telekom árfolyama 9,07%-kal esett. A fenti számokból jól kivehetõ, hogy 2009. negyedik negyedévében a hazai részvénypiac a régiós és a globális részvénypiacokhoz hasonlóan 5% körüli mértékben emelkedett. A forint euróhoz viszonyított árfolyamának volatilitása az idõszak során megnõtt, de továbbra is egy jól behatárolható sávban mozgott. 12. Határidõs ügyletek 2009. 12. 31-én Érték USD 781.444 USD EUR 2.082.484 EUR

Értékelési különbözet -4.826.719 Ft 6.504.292 Ft

13. A mûködést jellemzõ mutatószámok Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Mûködési tartalék tagdíj bevétele / Mûködési tartalék összes bevétele Mûködési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Mûködési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegû kiadások / Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások Befektetéssel kapcsolatos ráfordítások / Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások

2008. év

Mutatószámok 58.602 fõ

Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának átlagos értéke: Egy fõre jutó átlagos havi tagdíjbefizetés értéke:

724.110 Ft/fõ 10.037/fõ/hó

26

2009. év

147,39%

39,88%

-47,46%

60,12%

92,96%

91,45%

3,29%

4,73%

87,62%

62,88%

11,48%

37,12%

29,97%

31,88%

41,69%

52,20%

0,83%

-1,31%

Budapest, 2010. május 12. …………………………… Marusinecz Tamás Igazgatótanács elnöke

…………………………… Mohr Lajos Ügyvezetõ igazgató

27

1. számú melléklet 2009. évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai Erste Magánpénztár Mûködési Eredménye Megnevezés Mûködési célú bevételek (befiz+belépési díj) Mûködési célú nettó hozam

Pénztári mûködési tevékenység bevételei összesen Mûködési költségek, ráfordítások (51+52+53+54+55+56+57)

2009 TERV TÉNY 347 956 6 947

341 651 20 973

354 903 393 873 4 440

362 624 280 126 4 107

627 2 480 1 333

514 1 325 2 268

51

ANYAG JELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK

511 5151 5159

Irodaszerek, nyomtatv. Üzemanyagköltség Egyéb anyag

52

IGÉNYBE VETT SZOLTÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

219 146

160 062

521 522 523

Adminiszt. és nyilvtart-i feladatokat ellátó szerv. fiz.díj (EHP) Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj Könyvizsgálat díja

6 400 126 838 2 400

0 80 716 2 660

524

Aktuárusi díj

1 920

0

525

Szaktanácsadás díja (informatikus, jogász)

0

0

526

Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltségek

3 333

1 037

527

Bérleti díjak

8 320

12 280

528

Oktatás és továbbképzés költségei

52901

Posta, telefon, fax

5292

Taxi, fuvarozás, szállítás Átadott pénz Kft-nek

5 333

622

19 524

9 524

200

406

11 333

0

5296

Pénztárszövetségi tagdíj

453

0

52909

Informatikai szolgáltatás

27 736

33 774

52999

Egyéb igénybe vett sz. egyéb ktg-ei (nyomtatás, borítékolás, csekk)

5 356

19 044

53

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

9 352

1 457

531 532 533 539

Pénzügyi szolgáltatás díja Tgd. behajt-val és jogosulatlanul felv. járadék beh.kapcs. ktg. Biztosítási díj Különféle egyéb szolgáltatások költségei

8 800 0 533 19

889 10 558 0

54 55

BÉRKÖLTSÉG SZEMÉLY JELLEGU EGYÉB KIFIZETÉSEK

67 724 48 162

67 691 8 460

5511 5512 5513 5518 5591 5513

Önkéntes pénztári hozzájárulás Étkezési hozzájárulás, étkezési jegy Saját gépkocsi költségtérítése Természetbeni juttatás után elsz. SZJA + cégautóadó Reprezentációs költségek Egyéb (táppénz)

4 710 1 584 76 15 125 26 667 0

4 138 2 408 129 -519 1 573 729

56

BÉRJÁRULÉKOK

33 907

21 583

561 562 563

Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (29%) Egészségügyi hozzájárulás (1.950 Ft/fõ/hó) + gépkocsi Munkaadói járulék (3%) + gépkocsi

31 549 323 2 034

19 371 388 1 823

57

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

10 161

16 767

57111 57112 57131 57132 57133 572

Vagyoni érték. jogok terv.sz. értékcsökkenési leírása Szellemi termékek terv sz. értékcsökkenési leírása Ügyvit. és számtech.gépek, ber., felsz. terv sz. écs-i leírás Egyéb gépek, berend., felsz. terv sz.értékcsökkenési leírása Személygépkocsik terv sz. értékcsökkenési leírása Használatbavételkor egy összegben elszámolt écs. leírása

0 3 403 3 033 230 2 829 667

9 706 3 034 506 2 718 802

980 37 859 0 431 732 -76 830 0 -76 830 97 430

1 163 29 340 0 310 629 51 995 0 51 995 224 861

851;86 Egyéb ráfordítások (kamat, kötbér, bírság stb.)

Alappal, Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások (0,25%) Mûködési céltartalékképzés Pénztári mûködési tevékenység ráfordításai össszesen Pénztári mûködési tevékenység eredménye Nem fizetõk költséglevonása (bevétel) Költséglevonással növelt mûködési eredmény Tartalék tõke záró értéke

28

1138 Budapest, Népfürdõ utca , 1385 Budapest, Pf. 846, Telefon: , Fax:

Recommend Documents