Budapest, Bogáncs utca 6-8. Telefon: Fax: címek:

h2) egydalán tulajdonképpen az 1/cosψ szorzófaktort [1] képezi, míg a fennmaradó rész a láncgörbe legnagyobb belógását vf. esearánt érvényesek.  tén.b Így a (10) kifejezés egyszerű alakja a (11), amely megfelel   ˜ bvf PD[ Irodalomjegyzék ff PD[ FRV ȥ szereplőnek: a [6] szakkönyvben [1] Hatibovic A.: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések  1. rész, Elektrotechnika, 108. évfolyam, 10. szám, 2015.   b ff PD[ ˜ b  ȥ vf PD[ [2] IDAHO POWER: Transmission Line Design, 2013, http://www.oregon.gov/

FRV b ff PD[ ˜ bvf PD[ (11)  Energy/Siting/docs/Meeting_Materials/031513/ItemG_Idaho_Power_ 

 

bb ff PD[ FRVȥ ˜ b˜ bvf PD[ ff PD[ FRV ȥ vf PD[ FRV ȥ





   presentation_031513.pdf [Online]

[3] Hatibovic A.: Derivation of Equations for Conductor and Sag Curves

Matematikailag ez a kifejezés több okból is közelítő ös�of an Overhead Line Based on a Given Catenary Constant, PERIODICA POLYTECHNICA ELECTRICAL ENGINEERING, Vol. 58, No. 1, pp. 23–27, 2014, szefüggésnek tekinthető. Egyrészt különbözik a pontos (3) DOI: 10.3311/PPee.6993 összefüggéstől, másrészt a (11) tulajdonképpen a (12) [1] kö [4] Tervezési segédlet II, Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, 1991.   zelítő b ff összefüggésnek  x ˜ bvfaz  xegyszerűsítése. x   a [5] MSZ 151–1:1986. Erősáramú szabadvezeték, Nagyfeszültségű szabadvezeFRV ȥ tékek létesítési előírásai, Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 1986.  [6] Bayliss C., Hardy B.: Transmission and Distribution Electrical Engineering 4th b ff  x ˜ bvf  x x   a (12)  

> @ > @  b ff  x FRV ȥ ˜ bvf  x x  > a @ ȥ hogy mekkora hibát eredményez a (11) Felvetődik a kérdés, bbff  x x FRV ˜ b˜ bvf  x x   xx>> amind a@ @ a közelítő, mind ff vf tartalmazza FRV használata. A 4. ȥ táblázat FRV ȥ

 Edition, Elsevier, Great Britain, 2012.    

pedig a pontos összefüggés alkalmazásával kapott eredményeket, a láncgörbe legnagyobb belógására vonatkozóan ff. esetén, a fenti példában. A hiba értéke a (13) egyenlet segítségével került meghatározásra minden egyes ff.-i köz esetén. b (13)   J b ff PD[ b ff PD[  vf PD[ b ff PD[

J b ff PD[ b ff PD[ J b ff PD[ b ff PD[ JJ bb ff PD[ bbff PD[ ff PD[ ff PD[

FRV ȥ b  bvf PD[ b ff PD[ vf PD[ ȥ b bFRV ff PD[ vf  PD[ FRV ȥb  bvf PD[ Elektrotechnika 2015/11 ff b ffPD[ PD[ FRV FRVȥȥ

      12  

Hatibovic Alen okleveles villamosmérnök, egyéni vállalkozó, tervező MEE–tag [email protected]

   

 

Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2015. október 7.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 277. ülésén először Szabó Ágota, az MKEH vezető főtanácsosa tartott rövid ismertetést a CE-jel alkalmazásáról és a velejáró kötelezettségekről. Ezután dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt falétra alkalmazási tilalmával, vadvédő kerítések földelésével, fázisok színjelölésével, PEN-vezető bekötésével, illetve szakadásával, és a kézi szerszámok ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekre.

1.) KIS LÁSZLÓ (SPECTRUM Mérnökiroda), az áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatával kapcsolatban tett fel kérdéseket. a) Melyik hatályos jogszabály írja elő az épületek áramütés elleni védelmének szabványossági felülvizsgálatát? VÁLASZ: Új épület, valamint felújított, bővített épület esetén a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az irányadó, felhívjuk figyelmét különösen a 22.§ (4) bekezdés c)., a 33.§ (3) bekezdés ce). pontjaira, valamint az 1. melléklet II. fejezet 4.1. pontjára. Az időszakos ellenőrzéseknél a KLÉSZ Ön által is idézett pontjai mellett általánosságban az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ), valamint a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelettel párhuzamos (az épületekre vonatkozó) 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM rendelet az irányadó. b) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújítása után tartott kötelező szabványossági felülvizsgálat során az eredeti hálózat építésekor, vagy a felújításkor hatályos előírások a mérvadóak? Létezik-e olyan szabály, hogy csak akkor kell a felújításkori szabályokat figyelembe venni, ha a felújítás a hálózat legalább 40%-át érinti? VÁLASZ: Felújítás esetén a felszerelt új szerelvényekre, készülékekre, valamint a kifejezetten ezek táplálására kiépített vezetékekre, elosztókra ezek létesítésekor érvényes szabványkövetelmények vonatkoznak, a változatlanul hagyottakra az eredeti létesítéskor hatályosak érvényesek. Villamos hálózat felújításával kapcsolatos 40%-os szabály nincs és soha nem is volt. (Tájékoztatásul: a 2014-es kiadású OTSZ tartalmazza a következő szabályt: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel kell biztosítani. – Valószínűleg erre emlékezett a kérdező.)

13

c) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújításakor be kell-e építeni az áram-védőkapcsolót, ha a létesítéskor még nem követelte meg a szabvány? Milyen mértékű felújítás vonja maga után az áram-védőkapcsoló alkalmazásának kötelezettségét? Ki a felelős, ha a felújítás után áramütéses baleset történik, és az visszavezethető az áram-védőkapcsoló hiányára? VÁLASZ: A felújítás alá kerülő részeken mindig az érvényes szabványi előírásoknak megfelelően kell kialakítani az egyes áramköröket. Nincs meghatározva a felújítás mértéke, ha biztonsági szempontok indokolják, akár felújítás nélkül is be lehet szerelni pl. egy elosztótáblába a szükséges áram-védőkapcsolót. A felelősség alapesetben természetesen az építtetőé,  aki azonban ezt megfelelő szerződésekkel a beruházóra, tervezőre, kivitelezőre háríthatja. Természetesen mind a szaktervező, mind a szakkivitelező köteles az általa észlelt hiányosságokra megbízójának figyelmét felhívni. 2.) OSVALD JÁNOS ÁDÁM levelében egy kft. kétszintes épületének áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatával kapcsolatban kérdezte: Az épület földszintjén szerelőműhely és más munkahelyek vannak, az emeleten irodák és mellékhelyiségek vannak. Az előző felülvizsgáló hároméves ciklusidőt írt elő, és teljes szabványossági vizsgálatot végzett minden helyiségre kiterjedően. A helyszín ilyen kialakítása alapján Osvald kolléga csak a földszinti műhelyben végezne szabványossági vizsgálatot, a többi helységre csak szerelői ellenőrzést végezne. Felülbírálhatja-e, illetve eltérhet-e az előző felülvizsgálótól?  VÁLASZ: Az érintésvédelmi felülvizsgáló nem hatóság, így a következő felülvizsgálat időpontjára vonatkozó közlése nem rendelkezés, hanem csupán tájékoztatás. Ha a szóban forgó épületet a KLÉSZ hatálya alá tartozónak tekintik (irodahelyiségekről lévén szó ez nem egyértelmű), akkor a munkahelyek időszakos vizsgálatát annak 26.§ (4) bekezdése alapján a vállalati Munkavédelmi Szabályzat (illetve az ennek helyébe lépett kockázatelemzés) szerint kell elvégezni. Ez indokolhatja a 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálat kötelezettségét is. 3.) TÓTH GYULA köszöni az előzőekben kapott válaszokat, most újabb kérdésekkel fordult hozzánk: a) A felülvizsgálók kézikönyvében az időszakos ellenőrzésnél is az MSZ HD 60364-6:2007 jelű szabvány alkalmazását ajánlják. Helyesen teszi-e, ha az érvényes MSZ 10900:2009 szabvány előírásait is figyelembe veszi? VÁLASZ: Az MSZ 10900-2009 érvényes szabvány, amely az egykori MSZ 1600 szabvány fejezetbeosztása alapján elsősorban a tűzoltók követelményei szerint csoportosítja a követelményeket. Egyáltalán nem ellentétes az MSZ HD 60364-6 szabvánnyal, amelyben a követelmények csoportosítása az MSZ HD 60364 szabványsorozat követelményeinek sorrendjét követi. A tűzoltók természetesen az MSZ 10900 sorrendjében gondolkodnak, így csak azokat a felülvizsgálati jegyzőkönyveket fogadják el, amelyek hivatkoznak erre a szabványra. b) MB-Cu 5x2,5 mm2-es kábelben mehet-e együtt a SELV/PELV és a 230 V-os áramkör? Az MSZ HD60364-4-41:2007 szabvány 414.4.2. szakasza

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

szerint igen. A régi MSZ 1600-as szabvány 3.3 szakasza szigorúbb követelményeket tartalmaz – így megoszlanak a vélemények. VÁLASZ: A kisfeszültségű és törpefeszültségű áramkörök közös, többerű vezetékben való vezetését az MSZ HD 60364-4-41:2007 – a levélíró által is idézett – 414.4.2 szakaszának harmadik francia bekezdése egyértelműen megengedi. A régi, már visszavont szabványok rendelkezéseit felesleges a jelenleg érvényes szabványkövetelményekkel szembe helyezni. Egyébként a levélíró által idézett MSZ 1600-1:1977 szabvány 3.3. szakasza nem erre, hanem a különböző fajtájú (pl. váltakozó és egyenfeszültségű vagy energiaátviteli és híradástechnikai) áramkörök együttvezetésére vonatkozott. A törpefeszültségű és kisfeszültségű áramkörök együttvezetését annak idején az MSZ 172-1:1986 szabvány 4.1.3.4 szakasza tartalmazta, amelynek harmadik francia bekezdése a jelenlegi követelményekkel azonos. 4.) ARDAI JÁNOS kérdése: autópálya mellett kívánnak lefektetni már meglévő LPE40 jelű műanyag csőbe helyezett üzemi hírközlő üvegszálas optikai kábel mellé 0,6/1 kV-os üzemviteli erősáramú kábelt. Figyelembe véve az MSZ 13207:2000 szabvány előírásait, megfelel-e a különböző kivitelű és üzemű kábelek elválasztására 30 cm-es távolság és a hírközlő kábelek LPE40 műanyag csőbe helyezése? VÁLASZ: Az MSZ 13207:2000 szabvány 6.3.3. alfejezete tartalmazza a megközelítési követelményeket, azonban ezek fémes vezető erű hírközlő rendszerekre vonatkoznak. Az idézett szabvány 6.3.3.4. szakasza megengedi a megközelítési távolságot még 20 cm-re is csökkenteni, ha az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, és az alépítmény a kábel közé átlapolással készült választéglázást helyeznek el. Az áramszolgáltatói gyakorlatban téglák helyett 20x30x1 cm műanyag lapokat is használnak. Az ilyen (tégla, műanyag lap)   elválasztás   célja, hogy pl. karbantartás esetére a két különböző, és valószínűleg más tulajdonú rendszerek jól láthatóan el legyenek választva. A 0,6/1 kV-os kábel (erősáramú villamos hálózat) semmilyen zavaró hatást nem gyakorol az üvegszálas vezetékre. Ezek ismeretében megfelelőnek tartjuk a tervezett elválasztást. 5.) DALLOS TAMÁS a következő kérdésben kérte állásfoglalásunkat: Egy Honda gyártmányú, aszinkron motoros, 220 V-os mobil áramfejlesztőt használnak, amelyhez csatlakozik egy földelő kábel, ennek végén egy földelő rúd van. Eddig az áramfejlesztőt a gépkocsin kívül használták és a földelő rudat a földbe verték. Ezen úgy változtattak, hogy a földelő kábelről leszerelték a földelő rudat, majd a kábelt a gépjármű fémszerkezetéhez csavarozták. Helyes-e az a vélemény, hogy ez a változtatás a védőföldelés megszűntét jelenti, az áramfejlesztő esetleges meghibásodása esetén a jármű feszültség alá kerülhet. Ehhez kapcsolódik: ha a földelő rudat nem lehet leverni a földbe, mert az aszfaltozott, betonozott, stb., akkor milyen módszerrel lehet elégséges mértékű kontaktust létrehozni a zárlati áram földbe vezetéséhez? VÁLASZ: Minden villamos gép használatára a „Használati utasítás”, illetve a „Gyártmányismertető” előírásai a mérvadóak! Áramütés

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

elleni védelem szempontjából a földelőrúd leverése elengedhetetlen, nélküle az aggregátor használata életveszélyes! A gépjármű nem alkalmas földelőnek, még ha elektrosztatikai okokból földpotenciálon van, akkor sem tudja a testzárlati áramokat levezetni, és az áramütés elleni védelem kioldószerveit működtetni. Arról nem is beszélve, hogy egy konstrukcióban bármely változtatás új termék forgalomba hozatalát jelenti, amelyhez az összes vizsgálatot és engedélyeztetést újra el kell végezni. Valóban, városi vagy ipari környezetben gyakran problémás a földelő rúd leverése, de földelés nélkül nem szabad üzemeltetni! Más kérdés, hogy a mobil földelő rúddal azonos, vagy jobb földelési ellenállású földelő alkalmazása megfelelő (pl. vasoszlop, épület alapozásföldelő stb.). Ezt a helyszínen kell mérlegelni és a megfelelő kötés jóságáról mindig gondoskodni kell! 6.) GÉRCZEI LÁSZLÓ (ORFI Műszaki Osztály) Az intézetükben felújítják a világítási berendezéseket, ennek során LED-fényforrású lámpatesteket szerelnek fel. Kérdése: Amennyiben a korábbi fénycsőarmatúrák nem rendelkeztek érintésvédelemmel, védővezetővel, úgy az új lámpatesteknél, amelyeknél ki van építve a megfelelő védővezető kapocs – a kivitelezőnek kötelessége-e az üzembe helyezés előtt biztosítani a megfelelő védővezető csatlakozásokat? VÁLASZ: Minden lámpatestet minden esetben – a műszaki leírásában is olvasható – kialakításának megfelelő áramütés elleni védelemmel kell ellátni! Így az I. év. osztályú lámpatesteket, amelyeknek van védőcsatlakozó kapcsa, be kell kötni védővezető hálózatba! A II. év. osztályú, kettős vagy megerősített szigeteléssel rendelkező lámpatesteket, amelyeken a kettős négyzet jel látható, nem kell bekötni! A legtöbbször az okoz gondot, hogy egyes olcsóbb kivitelű lámpatesteken sem jelölés, sem védő csatlakozó kapocs nincs, ugyanakkor jól látható, hogy a kivitele az I. év osztályúnak felel meg. Ilyen esetben ezeket nem szabad alkalmazni, vagy – ha ez megoldható – szakembernek át kell alakítani, pl. védőkapoccsal kell ellátni. Feltétlen javasoljuk, hogy minden felújítást, cserét stb., a mindenkor érvényes szabványkövetelményeknek megfelelően, csak szakszerű módon hajtsanak végre! Ha várható, hogy ennek anyagi vonzata is van, ajánlatos, hogy a kivitelező előre tájékozódjon, és szerződében rögzítsék a ténylegesen elvégzendő munkát, pl. ebben az esetben a védővezető kiépítését, bekötéseket stb. Nem fogadható el az, hogy felújításkor félmunkát végezzenek és tovább megtartsák a hibás megoldásokat! Az ismertetett munkákkal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk az e témakörrel foglalkozó MSZ HD 60364-4-41:2007 és MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványokat. 7.) SZILÁDI TIBOR (LEGRAND Magyarország Zrt.) A következő probléma megoldásához kérte az Érintésvédelmi Munkabizottság szakmai segítségét: Franciaországban 1969 októbere óta kizárólag csak gyermekvédelmi retesszel (más elnevezéssel: védőzsaluval)  felszerelt háztartási  csatlakozó aljzatok hozhatók forgalomba, illetve alkalmazhatók, ezért – véleményük szerint – a baleseti  statisztikáik jelentősen javultak az ilyen jellegű balesetekre vonatkozóan. A LEGRAND központ azt szeretné elérni, hogy jogszabállyal Magyarországon is tegyék kötelezővé gyermekvédelmi retesz alkalmazását minden egyes forgalomba hozott háztartási csatlakozó aljzaton, ezzel is növelve a villamos biztonságot Magyarországon.

14

VÁLASZ: Az ismertetett témára vonatkozó jogszabály kiadása a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, így javaslatával egyedül oda fordulhat. E javaslatot kockázatértékeléssel és a várható megtakarítások gazdasági számításával kell alátámasztania. Megjegyezzük, hogy egyszerű módosításról van szó, de akkor is komplikáltabbá válik a termék (több hibalehetőséggel!) és ezáltal a gyártás is. A gyártónak nagyobb lesz a költsége, a vevőnek többet kell fizetnie érte! A vevő pedig rá van kényszerülve, hogy akkor is ilyet vegyen és használjon, amikor semmi értelme, és sehol sincs gyerek, pl. különféle ipari jellegű helyek vagy irodák esetében. Ugyanakkor nagyon sok rossz tapasztalatunk van az ilyen reteszekkel felszerelt, ipari helyeken vagy az építőiparban alkalmazott hosszabbítókkal. Egyetlen olyan balesetről sincs tudomásunk, amely ilyen retesz alkalmazásának hiányából következett volna be, így kockázatértékeléssel ennek alkalmazása aligha támasztható alá. Viszont zsalus hosszabbítók a használat során bepiszkolódtak porral, cementtel stb. és használhatatlanná váltak! Ez meglehetősen nagy karbantartásigényt okozott, amely komoly anyagi hátránnyal járt. (Legtöbbször el kellett távolítani az amúgy is felesleges reteszt. Szakmai hozzáértés nélküli, kimondottan életveszélyes barkács megoldásokkal is találkoztunk!) A Munkabizottságunk véleménye szerint a vevőre rá kell bízni, hogy valóban csak akkor vegyen ilyet, ha tényleg szüksége van rá, és ne kényszerítsünk a vevőre semmit (többlet költséget stb.)! Tehát legyen a piacon ilyen is meg olyan is, legyen választék és a korrekt tájékoztatás alapján a vevő válas�sza ki magának az optimális megoldást!  Ezek alapján mi nem javasoljuk gyerekvédő zsalu kötelező alkalmazását minden esetben, mindenhol – így a javaslatát nem támogatjuk 8.) SZEMESI ANITA ingatlant szeretne vásárolni, aminek a szomszédságában nagyfeszültségű távvezetékek futnak. Kisgyerekes szülők, ezért csak akkor költöznénk oda, ha nincs élettani hatása a vezetékeknek. Felvilágosítást kér arról, hogy, hogyan működnek ezek a vezetékek, sugároznak-e, és milyen hatással vannak az egészségre? VÁLASZ: A nagyfeszültségű távvezetékek villamos energiát szállítanak. Tény, hogy ennek következtében a vezeték közelében villamos és mágneses tér keletkezik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete a WHO (Word Health Organisation) Egészségügyi Világszervezet. Ez a szervezet mind a villamos térerősségre, mind a mágneses térerősségre (mágneses indukcióra) meghatározta azt a határértéket, amely az emberi szervezetre biztosan nem káros. A Magyarországon, az átviteli hálózaton alkalmazott nagyfeszültségű távvezetékek (132 kV … 400 kV) alatt, az emberi magasságban mind a villamos térerősség, mind a mágneses térerősség (mágneses indukció) értéke mindenhol a megengedett határérték alatt van, így az egészségre nem veszélyes és nem káros! Az értékeket mind számítással, mind méréssel szakemberek meghatározták, ellenőrizték. Az eredményeket szakfolyóiratokban (Elektrotechnika) publikálták. 9.) MORVAI LÁSZLÓ egy áramütéses balesetről adott tájékoztatást. Egy irodaépület teakonyhájában lévő bútorba épített hűtőszekrény egyfázisú, háztartási kivitelű védőérintkezős dugaszolóaljzatra volt csatlakoztatva. Amikor az egyik hölgydol-

15

gozó távozóban egyik kezével megfogta a helyiség ajtajának kilincsét, észrevette, hogy nyitva van a hűtőszekrény, ezért a másik kezével becsukta a hűtő ajtaját, eközben áramütés érte. A hölgynek szerencsére az ijedtségen kívül más baja nem lett. A dugaszolóaljzatot védő áram-védőkapcsoló működött, kikapcsolt. Az áram-védőkapcsolót visszakapcsolva, felkapcsolva maradt, nem kapcsolt ki. Tehát a hölgyön keresztül záródott a hibaáramkör. A 30 mA-es kioldóáramú áram-védőkapcsoló mind tesztgombra, mint hibaáramra megfelelően működik, a mért kioldóáram 24 mA volt. A vizsgálat során megállapították, hogy a hálózatra csatlakoztatott állapotban a hűtőszekrény megérinthető fémteste (burkolata, ajtaja, belső fémszerkezete), sőt az ezekkel fémes kapcsolatban lévő, a bútorlapon lévő fémfogantyú is fázisfeszültségre került és azon is maradt. A hálózatra nem csatlakoztatott állapotban a hűtőszekrény csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény hátul lévő kompresszora között a védővezető folytonos, ugyanitt a csatlakozódugónál a védővezető és az üzemi vezetők között mérve a készülék szigetelési ellenállása 1000 MΩ volt, ami megfelelő. A hálózatra csatlakoztatott állapotban a csatlakozódugó védőérintkezője és a kompresszor között a védővezető folytonos, a rajta mért nullázási hurokellenállás értéke megfelelő.    Ugyanakkor megállapították, hogy a hűtőszekrény-vezeték csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény megérinthető fémburkolata, ajtaja, belső fémszerkezete között nincs folytonosság. Azaz a hűtőszekrény rendeltetésszerű használta során, annak testének megérintésekor nincs áramütés elleni védelem. (A helyiségben lévő további három, jó állapotú, nem testzárlatos hűtőszekrénynél ugyanezt a jelenséget tapasztalták.) A teakonyha helyiség épületinstallációs villamos berendezésének állapota a legutóbbi felülvizsgálat óta nem változott, hibavédelmi, áramütés elleni védelmi szempontból megfelelő. Az áramütés az épületinstallációs villamos berendezésével nem hozható összefüggésbe. A vizsgálat végül megállapította: A hűtőszekrény alkalmazási helyén a létesített villamos hálózat áramütés elleni védelmének kialakítása megfelelő, a hűtőszekrény kialakítása a gyártói előírásoknak megfelelő. A hibát a hűtőszekrény beépítésekor végzett gondatlan szerelés okozta, így kerülhetett feszültség alá a hűtőszekrény fémteste. Az ismertetett baleset a hűtőszekrények villamos konstrukciójának nem szerencsés megoldására hívta fel a figyelmet: ugyanis a szekrények nagykiterjedésű fémtestét, burkolatát nem kötik össze a védővezetővel. Ezek a nagykiterjedésű fémtestek meghibásodás, figyelmetlenség vagy más ok, pl. helytelen kezelés miatt könnyen feszültség alá kerülhetnek. Ez veszélyes helyzeteket okozhat, mert nincsenek bevonva az áramütés elleni védelembe. *** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését 2015. december 2-án, szerdán du.14.00 órakor tartja a MEE központi székhelyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emeleten a nagytárgyalóban. Az emlékeztetőt összeállította: Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető

Villamos berendezések és védelmek Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc (PhD)

Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész

Az Európai Unióhoz csatlakozásunk nemcsak a jogszabályok deregulációját jelentette, hanem gyökeres változást hozott a műszaki életben is, nemcsak fogalmi változásokat, méretezési változásokat kellett megélnünk, hanem egészen új tárgyalásmódot, szemléletváltozást és szerkezeti átalakítások sorát kellett megszoknunk. A cikk arra ad választ, hogyan jutottunk el máig, és hol tartunk ma. The joining European Union meant not only the deregulation of inprovision of laws, but it has brought a radical change also in the technical life. We had to live to see not only change of the concept, change of measuring, but we had to get used to brand new method of negotiation, to different way of looking at things and to the several transformation of structure. The article tries ti give answer how we could get today situation, and where we are today. Idáig önálló magyar szabványok – a német szabványok figyelembevételével – kötelező erővel szabályozták az érintésvédelem előírásait. Ezt követően azonban – belépvén az Európai Unióba – átvettük az európai szabványokat. Műszakilag ezek nem voltak lényegesen mások, mint a mi magyar szabványaink (az utolsó években nagyon figyeltünk az IEC-előírásokkal azonos követelmények megadására), szerkezetében azonban teljesen új szövegezéssel találkoztunk. Alapvető különbség az is, hogy míg a korábbi magyar biztonsági szabványok előírásai köelezőek voltak, az európai szabványok nem előírásokat, hanem követelményeket adnak meg (nem egyszer alternatívákat, s azok ajánlásának sorrendjét), így az itt megadottaktól elrérő megoldásokat is megenged alkalmazni, mindenféle külön engedély nélkül, egyéni felelősség vállalása alapján. Az azonban törvényileg kötelező, hogy az eltérő megoldásokat kizárólag abban az esetben alkalmazhatjuk, ha vállaljuk annak a felelősségét, hogy az általunk választott megoldás legalább olyan biztonságos, mint a szabványos. A szakemberek megszokták, hogy a műszaki életben csak alapos indokkal és ritkán változnak a kivitelezésre, illetve a villamos biztonságra vonatkozó előírások. Ennek oka egyrészt az, hogy a villamosság veszélyes volta miatt a biztonságtechnikára vonatkozó ismeretek már korán rögződtek, és a szabályozás szükséges előírásai egységes rendszert alkotva, már az előző évszázadban teljesen kiforrottnak mondhatók voltak. Másrészt elektrotechnikai környezetünk nem élt át e századfordulón olyan technikai „forradalmat”, mint az elektronika vagy az informatika. Azaz a fejlődést követő szokásos változásokon kívül nem látszott indoka alapvető változtatásoknak, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az érintésvédelem területén is (még 1985-ben) áttértünk az IEC alapú előírások alkalmazására. Azonban a 90-es években az IEC úgy döntött, hogy egységes szerkezetben tárgyalja a villamos biztonságtechnika létesítésre, valamint érintésvédelemre vonatkozó előírásait, és folyamatosan megjelentette az akkor IEC 364 jelzetű szabványsorozatot. Tekintettel arra, hogy minden iparilag fejlett

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

országban már volt korábban is ilyen előírás, minden állam ragaszkodott ahhoz, hogy ezekhez a saját gyakorlatának megfelelő kiegészítő előírásokat (nemzeti eltéréseket) adjon. Ezért ez az előírás az Európai Unióban nem európai szabványként (EN), hanem harmonizált dokumentumként (HD) jelenik meg, azaz az IEC 364 szabványsorozatot HD 384 jelzeten az Európai elektrotechnikai szabványügyi bizottság (CENELEC) is kibocsátotta, így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyértelművé tette, hogy ezt kell kibocsátani, számfoglaltság miatt az eredeti IEC – és nem az európai HD számozására hasonlító – MSZ 2364 jelzettel. A kisfeszültségű berendezések általános létesítési biztonsági előírásait az MSZ 1600 szabványsorozat, míg az érintésvédelmi előírásokat az MSZ 172/1 szabvány tartalmazta, de a szerkezeti és tartalmi, méretezési változások nem tették lehetővé e régi szabványok átszerkesztését, hanem a 90-es évektől folyamatosan kibocsátott 2364 jelzetű sorozattagokat egyszerre 2003-ban érvénybe léptetve a régieket visszavonva, azokat az MSZ 2364 szabványsorozat váltotta fel. Az új sorozat – 410 sz. szabványa foglalkozik az áramütés elleni védelem elvi kérdéseivel, – 470 sz. szabványa az áramütés elleni védelmek alkalmazásával, – 531. sz. szabványa foglalkozik a kapcsoló és vezérlőkészülékekkel, s ezen belül az áram-védőkapcsolók kiválasztásával is, – 540 sz. szabványa a földelőberendezések és védővezetők kiválasztásával és szerelésével, – 610 sz. szabványa a felülvizsgálatokkal, – 7. sz. fejezetének szabványai a különleges berendezések (pl. fürdőszobák, szaunák, uszodák, stb.) speciális szabályait adják meg, s ezen belül foglalkoznak az érintésvédelem kialakításának különleges előírásaival is. A terület szabványosítása evvel nem fejeződött be, a szabályozás a villamos létesítés egyre újabb és újabb részletére tér ki. Így az MSZ 2364 sorozat is – követve a nemzetközi/európai munkát – a mai napig folyamatosan bővül, miközben folyik a régebbi kiadású szabványok korszerűsítési munkája is. A HD 384 új szerkezetet takaró számozási rendszere – rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz – megkönnyíti a belső hivatkozásokat, lehetővé teszi a sorozat tetszőleges bővítését úgy, hogy az új szabvány számozása belesimul a számozási rendszerbe. A szakaszszámok magukban hordozzák a nagyobb egységek (fejezet, főfejezet, kötet, rész) számjegyeit, így egy szakaszszámból azonosítani lehet az adott szabványt. Közben a dereguláció következtében megváltozott a szabványok jogi státusa is, mert a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII.törvény /SZtv./ 6.§ (1) bekezdés értelmében a NEMZETI SZABVÁNY ALKALMAZÁSA ÖNKÉNTES! A 2002. január elsejével hatályos törvénymódosítást követően nincs többé lehetőség arra, hogy jogszabály nemzeti szabványt kötelezően alkalmazandónak nyilvánítson. A műszaki követelményeket a szabványokba kellett áthelyezni, de a SZtv. 6.§ (2) bekezdés értelmében műszaki tartalmú jogszabály (rendelet, szabályzat) hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Mi is akkor ma a szabvány? Elismert szervezet (Magyar Szabványügyi Testület) által alkotott közmegegyezéssel elfogadott műszaki (technikai) dokumentum. A műszaki jogi szabályozás mintául szolgáló eszköze. Mindig a kor, azaz a jelen technikai színvonalának megfelelő műszaki megoldásokat ad, amelytől

16

a megfelelőbb minőség, a nagyobb biztonság irányában lehet (tanácsos) csak eltérni. A kisfeszültségű létesítés előírásváltozásai két lényeges dologban azonban alapvetően megváltoztatta a megszokott korábbi gyakorlatot. Az egyik az, hogy olyan új szerkezetben jelent meg e szabvány, amely tetszőleges bővítést és változtatást tett lehetővé, a másik az, hogy idegen nyelven megjelent szabvány szöveghű fordítását kellett bevezetni, így a magyar szakszavak sora helyett új kifejezések jelentek meg. (Ez talán még fájóbb, mert új szakkifejezések elterjedésének és teljes meghonosodásának időtartama csak évtizedekben mérhető.) Az új szakkifejezések nemcsak egyes régi elnevezések megváltoztatását jelentik, hanem új fogalmak bevezetését is és megjelennek az angolszász kifejezések rövidített betűszavai is. A teljesség igénye nélkül: feszültségsáv, várható érintési feszültség, aktív rész, idegen vezetőképes rész, közvetlen érintés, közvetlen érintés elleni védelem, közvetett érintés, közvetett érintés elleni védelem, alapszigetelés, SELV, PELV, TT-rendszer, TN-rendszer.

Méretezési változások az MSZ 2364-ben Először azt kell megemlíteni, hogy ezek az új szabványok merőben eltérnek a régen kibocsátott termékszabványoktól, amelyek — kötelező alkalmazásuknak is betudhatóan — minden részletre kiterjedő, sőt még esetleg mintamegoldást is tartalmazó előírásokat közölt. Ezek a mai „önkéntes alkalmazású” folyamatos kidolgozás alatt lévő szabványok esetenként csak a feladatot fogalmazzák meg, és „kidolgozás alatt áll” megjegyzés vagy üres hely utal arra, hogy kidolgozás alatt levőnek tekintik a megoldásokat, vagy nemzeti bizottságok hatáskörébe utalják az előírások kidolgozását és közreadásának formáját. Azonban az, hogy az adott feladatot meg kell oldani, az előírás, de a szabvány a szabványalkalmazó szabad mérlegelési körébe utalja a szükséges intézkedés kiválasztását, meghatározását. Ennek jó példája volt az MSZ 2364-300 Általános jellemzők elemzése szabvány, amely a villamos berendezések biztonságos kialakításához előírta egy sor — mellékletben részletezett — jellemző előzetes vizsgálatát, de ezen jellemzők többségének figyelembevételére nem adott módszert vagy konkrét előírást. Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával. A korábbi szabvány védővezetős érintésvédelmi módjainak új neve „Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával”, amelybe a TT-, TN- és az IT-rendszer tartozik. Meg kell említeni, hogy a méretezési összefüggések nem változtak, de a lekapcsolási idők és a kioldóáram meghatározása igen (Nem szerepelnek az α kiol(va)dási szorzó értékei). Az MSZ 2364 kibocsátásával kiépíthető az érintésvédelmi törpefeszültség hazánkban korábban nem alkalmazható földelt változata is (PELV), amely szintén szabványos. Az MSZ 2364 szabvány alkalmazásának legnagyobb hátránya az volt, hogy egy szakmai probléma megoldásához számos szabványlap áttekintésére volt szükség, hiszen elkülönült az általános megoldás (pl. 410) a készülékek, veztékek (pl 540) kiválasztásától, méretezésétől. A szabványszámok egységesítése érdekében mind az IEC mind a CENELEC új szabványszámozásra tért át, így 2005-től MSZ HD 60364 jelzettel jelentek meg a sorozat új szabványai. A villamos biztonság szakterületét 2009-ben egy újabb radikális változás rázta meg. Egyidejűleg fogalmi változások, szerkezeti változások és méretezési változások azonnali bevezetése történt, a régi szabványok (pl. MSZ 2364-410) azonnali visszavonásával.

17

A változtatás napi szinten minden szakembert érintett, mert a folyamatosan megjelenő új, ill. átdolgozott MSZ HD 60364 szabványsorozat rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz, változásait egy újabb teljes szerkezeti változás követte. A hét részből álló szabványsorozat második és harmadik részét az első részbe szerkesztették, továbbá a 2001 előtti sorozat külön kiadványaiban szereplő összetartozó tématerületeket egybeszerkesztették, így az 1-6. részben lévő szabványok száma 28-ról 11-re csökken. Ezt az IEC átszerkesztést a CENELEC csak fokozatosan vette át, így bevezetése hazánkban is lépésenként történt. Az ismételt fogalmi változásokat egy újabb egységesítési törekvés idézte elő, miszerint az újonnan megjelenő szabványok az MSZ EN 61140:2003 „Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (IEC 61140:2001)” szabvány fogalmi meghatározásait vette át.

A szabványazonosító jelzet változásai Az MSZ 2364 jelzet eltűnik, amelyet a nemzetközi (IEC) szabvány 60364 száma vált fel, de miután az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) tagjai vagyunk, ezért a Szabványügyi Testület (MSZT) a jóváhagyott európai változatot (HD) bocsátja ki MSZ HD 60364 jelzettel. További változás, hogy a szabványszámot követő — kezdetben pontokkal elválasztott — rész, kötet, főfejezet (pl. 4. rész; 41. kötet; 411. főfejezet) helyett a szabványszámot követően kötőjellel elválasztva a rész száma, majd újabb kötőjellel elválasztva a kötet száma szerepel: pl. MSZ HD 60364-4-41. Ezt a jelzetet a CENELEC csak az IEC/CENELEC közös kibocsátású szabványokra alkalmazza. Természetesen teljes körű szabványmegadáskor a jelzetet — kettőspontot követően — a kibocsátás éve zárja: pl. MSZ HD 60364-4-41:2007. A szabványalkalmazók szempontjából az MSZ HD jelzetű szabványok csupán annyiban térnek el az MSZ EN jelzetű szabványoktól, hogy nemzeti eltéréseket tartalmazhatnak, azaz meg kell nézni a szabvány végén található (Z-vel jelölt) mellékletet, vajon abban nincs-e az adott szakaszra vonatkozó magyar nemzeti eltérés megadva. Címváltozás Az MSZ 2364 szabvány címe: Épületek villamos berendezései. A szabványsorozat kidolgozása során bővült a szabályozott szakterület (pl. lakókocsiparkok, lakóautók, vezetőanyagú szűk helyek, stb.), Ezt követte a címváltozás is: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések. Változott az alcím megadásmódja is, a kötet megnevezés eltűnik és a kötőjeles számokat követően csak a „rész” megnevezés lesz feltüntetve, azaz például: 4. rész: Biztonságtechnika. 41. kötet: Áramütés elleni védelem helyett, 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem Összeszerkesztési változás A 2001-ben elkezdett szerkezeti változtatás lényege, hogy a korábbi kiadványban különböző helyeken szerepeltetett ös�szetartozó tématerületeket igyekezett az IEC egy helyre, egy szabványba csoportosítani, így csökkentek a részek (2. és 3. rész elmaradt), és lényegesen csökkent a szabványok száma (28-ról 11-re). Ezt a szerkezeti változást a CENELEC, és vele az MSZT fokozatosan vette csak át és vezette be. Az IEC 60364 átszerkesztett kiadványairól az 1. táblázat ad áttekintő képet. Lényeges megjegyzés, hogy a szabvány „7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények” kiadványait az átszerkesztés nem érinti.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

1.táblázat IEC 60364 átszerkesztett változata 1. rész:

Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalommeghatározások

4-41. rész:

Védelem. Áramütés elleni védelem

4-42. rész:

Védelem. Hőhatások elleni védelem

4-43. rész:

Védelem. Túláramvédelem

4-44. rész:

Védelem. Elektromágneses zavarok és feszültségzavarok elleni védelem

5-51. rész:

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások

5-52. rész:

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek

korszerűsített tartalmi főrészét. Az összeszerkesztésről áttekintő képet nyújt a 2. táblázat. Eredetileg változtatás nélküli összeszerkesztésről volt szó, de már ahogy az lenni szokott, ha valamihez hozzányúlnak, az meg is változik. A főbb változások: • Átveszi az MSZ EN 61140 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok fogalmi meghatározásait; • Módosítja, pontosítja a védővezetős érintésvédelmi módok lekapcsolási előírásait; • Bevezeti a kiegészítő védelem fogalmát, és egyes esetekre elő is írja alkalmazását. Részletesebben: Legfontosabb fogalmi változások: Az alapvédelem fogalma került a közvetlen érintés elleni védelem, a közvetett érintés ellen védelem (azaz a korábbi „érintésvédelem”) helyére pedig a hibavédelem került. TN-rendszerek (nullázott rendszerek) vonatkozásában változás, hogy meg kell annak a változatát is pontosan adni azaz: TN-C; TN-S; vagy TN-C-S.

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és folyamatos ellenőrzés (monitoring)

Szerkezeti változások Az alapvédelem követelményeit és szerkezeti megoldásait e szabvány nem az alapszövegben tárgyalja, hanem mellékletekben. Az „A” melléklet adja az általános megoldásokat. A „B” Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. melléklet tér ki a szakképzett vagy kioktatott személyek által 5-54. rész: Földelőberendezések, védővezetők felügyelt berendezésekben használható megoldásokra – azaz és védő összekötő vezetők ahol a szakképzetlen személyek felügyelet nélküli jelenléte tilos – úm. védőakadályok vagy az elérhető tartományon kívüli Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. 5-55. rész: elhelyezés alkalmazására. Egyéb szerkezetek Ugyanígy a hibavédelmi módok közül azokat, amelyek alkalmazása általánosan megengedett — a táplálás önműködő le6. rész: Ellenőrzés kapcsolása; kettős vagy megerősített szigetelés; villamos elválasztás egy fogyasztókészülék táplálása esetén; törpefeszültség Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány az átszerkesztett (SELV és PELV) — az alapszöveg tárgyalja. Azokat a hibavédelmi kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat módokat azonban, amelyeket csak akkor szabad alkalmazni, ha (1.–6. rész) első kiadványa. a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzéEz a szabvány váltotta fel az MSZ 2364-410: 1999-et és se alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül a berendezéseken 1M:2004 módosítását, valamint az MSZ 2364-470:2002-t, és nem lehet változtatásokat végezni a „C” melléklet írja elő: (körtartalmazz a az MSZ 2364-460:2002, 461. főfejezetét valanyezet elszigetelése, földeletlen egyenpotenciálú összekötés, mint az IEC 60364-4-481:1993 „Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével” villamos elválasztás több fogyasztó táplálására). Itt jegyezük meg, hogy az egyenpotenciálú összekö2.táblázat Az áramütés elleni védelem szakterületi átszerkesztése tés szinonim az egyenpotenciálra hozás EPH fogalmával. Részek az Az új részekben lévő régi Az új részekben lévő régi címek A szabvány az „állandósult érintési átszerkesztés után kiadványok áram” és a „kisütési energia korlátozásával” kialakított hibavédelmi módok IEC 60364-4-41:1992 + 4. rész: Védelem. előírásait nem tartalmazza! A1:1996, A2:1999 41. kötet: Áramütés elleni védelem 5-53. rész:

4-41.rész: Védelem. Áramütés elleni védelem

IEC 60364-4-46:1981 461. főfejezet

4. rész: Védelem. 46. kötet: Leválasztás és kapcsolás

IEC 60364-4-47:1981 A1:1993

4. rész: Védelem. 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása. 470. főfejezet: Általános előírások. 471. főfejezet: Áramütés elleni védelmi módok

IEC 60364-4-481:1993

+

4. rész: Védelem. 48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. 481. főfejezet: Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

18

Kialakítási, méretezési változások Az egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka. A szabvány pontosan előírja, hogy minden egyes épületben mi legyen bekötve az egyenpotenciálú összekötésbe: A földelővezető, a fő földelőkapocs, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részek: – az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezeték, vízvezeték;

Villamos berendezések és védelmek

– a szerkezeti idegen vezetőképes részek, ha azok normál

Ennek oka nyilvánvalóan az ezekben a hálózatokban alkalmazott szigetelőcső. Ezért mostantól a védővezető és az idegen fémszerkezetek közötti egyenpotenciálú összekötéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni. Ennek kialakítására mutat példát az 1. ábra. Megengedett azonban a szintek között egyetlen közös védő egyenpotenciálra hozó vezető alkalmazása, amely vezető mind a védővezető, mind az EPHvezető feladatát ellátja, nevezhetnénk PEEPH-vezetőnek is. Elvben e helyett megoldás lehetne a földszintről külön EPHgerincvezető felvezetése végig az utolsó szintig.

használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezések; – a vasbeton épületszerkezetek fémrészei, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve; – a távközlési kábelek minden fémköpenye, figyelembe véve a kábelek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek követelményeit. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. A szabvány ezen előírásainak betartása általában könnyítés, mert a KLÉSZ — a 8/1981(XII.27.) IpM rendelettel hatályba léptetett Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata /ami nem szabvány, hanem továbbra is kötelező jogszabály/ — alá nem tartozó berendezéseknél csupán a szabványban felsorolt fémszerkezetek EPH-hálózatba való bekötését követeli meg, így ezekre a KLÉSZ előírásai csupán ajánlásoknak tekinthetők. A védő egyenpotenciálú összekötés kivitelének a HD 60364-5-54:2007 kiadása szerint kell elkészülnie, miszerint a fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként (EPH-vezetőként).

A védővezető A szabvány szerint minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel. Ezek szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt az áramköri vezetők mellett kell vezetni, nem megengedett sem az a megoldás, hogy egy adott áramkörre csatlakozó villamos szerkezethez védővezetőként egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől független „gyűjtő” védővezetőt alkalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együtt (közös csőben, közös kábelben) haladó áramkörnek közös védővezetője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése miatt szükséges!)

1. ábra Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők MEGJEGYZÉS: a földelővezető az a vezető, amely a földelőt a közös egyenpotenciálú összekötés egy pontjához, általában a fő földelőkapocshoz vagy -sínhez csatlakoztatja.

Jelmagyarázat M Test a villamos szerkezet megérinthető vezetőképes része, amely normál esetben nem aktív, de aktívvá válhat az alapszigetelés meghibásodása esetén C Idegen vezetőképes rész az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely villamos potenciálnak, általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.] C1 Kívülről jövő fém vízcső, C2 Kívülről jövő fém szennyvízcső, C3 Kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbal C4 Légkondicionálás C5 Fűtési rendszer C6 Fém vízcső, pl. a fürdőszobában C7 Idegen vezetőképes rész a testektől kézzel elérhető tartományban B Fő földelőkapocs vagy földelősín a villamos berendezés földelőberendezésének részét képező kapocs vagy sín, amely lehetővé teszi több vezető villamos csatlakoztatását földelési célból T Földelő a földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész, amely be lehet ágyazva egy vezetőképes közegbe, pl. betonba vagy kokszba. T1 Alapozásföldelő T2 A villámvédelmi berendezés földelője, ha szükséges LPS Villámvédelmi berendezés PE Rögzítő sín a védővezetők számára 1 Védővezető a biztonság céljából, pl. áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető 2 Védő egyenpotenciálra hozó vezető védő egyenpotenciálú összekötéshez használt védővezető 3 Védő egyenpotenciálra hozó vezető kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez 4 A villámvédelmi berendezés (LPS) levezetője 5 Földelővezető vezető, amely a vezetőképes utat vagy annak egy részét biztosítja a rendszer vagy a berendezés, vagy a szerkezet adott pontja és a földelő között

19

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Önműködő lekapcsolás hiba esetén A szabvány pontosítja a fogalmakat és kikapcsolási időket. Nem hordozható vagy üzem közben áthelyezhető készülékek, illetve helyhezkötött berendezésekről rendelkezik, hanem végáramkörökről, illetve elosztóáramkörökről és 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökről. A megengedett lekapcsolási idő az elosztóáramkörökre és a 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökre: – TT-rendszerekben legfeljebb 1 s, – TN-rendszerekben legfeljebb 5 s. A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz a szabvány táblázatos formában feszültségszinttől függő leghosszabb lekapcsolási időket ad meg. A hazai kisfeszültségű hálózatra vonatkozóan, azaz: 120 V < Uo ≤ 230 V névleges fázis–föld váltakozó feszültségre: – TT-rendszerekben legfeljebb 0,2 s, – TN-rendszerekben legfeljebb 0,4 s. Új előírásként jelenik meg az UPS-eknél (szünetmentes áramforrásoknál) és más hasonló, félvezetős táplálásnál a túlterhelés megakadályozására beépített, külön félvezetős áramkorlátozás érintésvédelmi célú figyelembe vétele, miszerint: A váltakozó feszültség esetén 50 V-nál és egyenfeszültség esetén 120 V-nál nagyobb Uo névleges feszültségű rendszerek esetében, ha testzárlat esetén a tápforrás kimeneti feszültsége a vonatkozó táblázatban megadott alkalmazható időn belül, vagy 5 s-on belül (amelyik megfelelő) váltakozó feszültség esetén 50 V-ra és egyenfeszültség esetén 120 V-ra vagy annál kisebb értékre csökken, akkor az önműködő lekapcsolásra előírt idő betartása nem követelmény. Kiegészítő védelem megkövetelt alkalmazása A szabvány – váltakozó áramú rendszerekben – legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére. (Szerzői megjegyzések: A „névleges kioldó hibaáram” elnevezés a szöveghű fordítás következménye, természetesen „névleges különbözeti kioldóáramot” kell érteni alatta. Magyarország az MSZ HD 2364-4-41:2007 szabvány nemzetközi forrásszabványában, az IEC 60364-4-41:2005 415.1.1. szakaszának megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a szabadtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 mA helyett a 100 mA névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló alkalmazása is megengedett.) A CENELEC-hez való csatlakozás egyenes következménye az állandó változás. Ez nem csak az folyamatosan megjelenő újabb és újabb szabványokra vonatkozik (például az MSZ HD 60364 7. rész „Különleges létesítmények” szabványsorozatban 2004-óta 17 szabvány jelent meg), hanem rendszeresek az átdolgozások is. Jó példa erre a legutóbb ismertetett MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 2012-es újabb kiadása. Az újabb kiadások mindig tartalmaznak változásokat, módosításokat, ezért a szabványokat állandóan figyelemmel kell kísérni és a módosításokat alkalmazni kell. A teljesség igénye nélkül például a fennt említett szabvány főbb változásai: A védő egyenpotenciálra hozó vezető megnevezés védőösszekötő-vezető-re változott, megjelenik a védőföldelővezető (protective earthing conductor) – Védőföldelés céljából használt védővezető – fogalma.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy –sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni (2. ábra)!

2. ábra Ábrafeliratok: MDB = Fő elosztótábla; L1 bar = L1 sín; PE conductors = PE-vezetők; N conductors = N-vezetők Hogy a szabványalkalmazóknak kifejezetten nincs könnyű dolga, arra rávilágít a következő példa is: Az MSZ HD 603645-54:2012 szabványban a 2. ábra olyan változata is szerepel, amelyben a PEN-vezető az N-vezetőre csatlakozik, és amely megoldást az Érintésvédelmi Munkabizottság kifejezetten nem javasol! Véleményünk szerint az 1. ábra új változata sem jobb az előzőnél! Jelen írás a kisfeszültségű hibavédelem (érintésvédelem) változásait tekintette át a kezdetektől napjainkig. Meg kell azonban említeni, hogy a nagyfeszültségű érintésvédelem előírásai is – hosszú idő után – a legutóbbi időben megváltoztak. A közvetlenül földelt nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmi előírásait hazánkban először az 1954.-ben megjelent MNOSZ 172-50 K (amit később átszámoztak MSZ 172/3-54-re,) majd az ezt felváltó MSZ 172-3:1973 szabályozta; a közvetlenül nem földelt nagyfeszültségre vonatkozó érintésvédelmi előírások pedig először az MSZ 172-50 második részében majd az MSZ 172-2:1972 végül az ezt felváltó MSZ 172-2:1994-ben kerültek rendezésre. Külön a kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmét először az MSZ 172/4-71, majd az ezt felváltó MSZ 172-4:1978 szabályozza. Az MSZ EN 50522:2011 „1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése” megjelenésével az MSZ 172-2 és az MSZ 172/3 szabványokat visszavonták.

Kádár Aba okl. gépészmérnök MMK bejegyzett villamos szakértő Érintésvédelmi Munkabizottság tb. elnöke MEE-tag [email protected]

Dr. Novothny Ferenc (PhD) okl. villamosmérnök-tanár, egyetemi docens, igazgatóhelyettes Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet MEE-tag [email protected]

20

Technikatörténet Dr. Antal Ildikó

Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai Múzeumban A 10. Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozat keretében 2015. szeptember 28-tól november 15-ig változatos programokkal várta az érdeklődőket a hazai múzeumvilág.

„Robotrajz” – Ismerkedés a LEGO programozás alapjaival

”Elektrovi” – óvodapedagógusok a múzeumban „Séta az áram útján” – indulás a múzeum udvaráról

„Az ívlámpa-világítás története” – Ívlámpák az Elektrotechnikai Múzeumban Az Elektrotechnikai Múzeum már évek óta részese e kulturális kínálatnak. Az idén is izgalmas, készségfejlesztő foglalkozásokkal, érdekes technikatörténeti előadásokkal vártuk az érdeklődőket.

„Az ívlámpa-világítás története” című előadáson a hallgatóság a múzeum „Világítástechnika” kiállításán keresztül megismerhette az elektromosság első természetes hasznosítási céljának történetét: a fénykeltés fejlődését. A látogatók működés közben csodálhatták meg a múzeum működő ívlámpáit. Óriási volt az érdeklődés a „Robotrajz” foglalkozásunkra, melynek keretében az informatika, programozás, reáltudományok iránt érdeklődő gyerekek a Mindstorms NXT robotok felépítésével és programozásával betekintést kaphattak a robotika alapismereteibe. A „Nézem a lámpát…” című kreatív foglalkozás kicsiknek és szülőknek egyaránt kellemes kikapcsolódást nyújtott. A múzeum és az egyesület közös szervezésében hirdettük meg a már nagy sikernek örvendő „Séta az áram útján” című technikatörténeti körsétánkat a múzeumnak otthont adó Erzsébetvárosban. A múzeum nyitni szeretne a legfiatalabb korosztály, az óvodások felé is. A fizika- és technikatanároknak megrendezett „Tanárok Éjszakája” rendezvényünk példájára az óvodapedagógusoknak is meghirdettük „Elektrovi” című programunkat, ahol az óvodás korosztálynak kínált foglalkozásainkat mutattuk be. Dr. Antal Ildikó intézményvezető, MEE-tag, [email protected]

HÍREK

Új vezérigazgató-helyettes a MAVIR-nál   A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. felügyelőbizottsága Herczeg Sándort nevezte ki a társaság piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettesévé, a vezérigazgató javaslata alapján.

Az új vezérigazgató-helyettes a MAVIR ZRt. piacműködtetési igazgatójaként jelentős tapasztalatra tett szert a villamosenergia-, a földgáz-iparágban és a megújuló energiaszektor területein ,mint a villamosenergia-piac hatékony, megfelelő működtetéséért felelős vezető. T.É. Sajtóközlemény

21

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Makai Zoltán, Sitkei Gyula,

Temesvár villamos világításának 130 éve

2. rész: Megjelenik a váltakozó áram A történelmi Magyarország területén Temesvár volt az első város, ahol a világon elsőként rendezkedtek be kizárólagosan villamos világításra. A villamos telepet és hálózatot az International Electric Company Limited létesítette és 1884. november 12-én került üzembe. 1887-ben az egész villamosmű az Anglo-American Brush Electric Light Corporation Limited, 1891-ben pedig a Brush Electrical Engineering Company Limited tulajdonába került. Az üzemet F. W. Clements mérnök irányította. A megvalósított rendszer – mint azt az első részben hangsúlyoztuk – csak közvilágításra volt alkalmas, egyéb közcélú szolgáltatást nem tudott teljesíteni. Az igény azonban rövid idő múlva erre is jelentkezett, amely már váltakozó áramú szolgáltatás formájában teljesült, a Ganz gyár közreműködésével. A váltakozó áram temesvári megjelenésére utaló adataink ugyan hézagosak, de igénybe vételét már 1886-tól bizonyítják. A teljeskörűség hiányának oka, hogy a Ganz gyár nyilvántartása ebben az időben még nem működött a későbbi pontossággal. Másrészt a gyár készletre – „Varrath” – is dolgozott, és az így készült berendezések végső rendeltetési helyét ma már alig lehet megállapítani. A legelső fennmaradt feljegyzés a Ganz első ún. transzformátor sorrendkönyvében található és a 92. szám alatti áramváltó főbb adatait, valamint 1886. január 11-i leszállítását tartalmazza. Ugyancsak ebben a kis könyvben található 139. és 140. számmal további két áramváltó gyártásra vonatkozó anyaga. Utóbbi részletesebben a Ganz gyár első gyártási adatkönyvének, az ún. „Fólió” könyvek első kötetének 8. oldalán is megtalálható. A „compensator”nak nevezett áramváltók az SW típusjelű öngerjesztésű generátor gerjesztőáramát 1. ábra 100 lámpás transzformátor hiteles kompaundálták, és így ez a rekonstrukciója, MMKM Elektrotechnikai készülék szerves része volt Múzeum a feszültség szabályozásnak. (1. ábra) Az említett compensatorok rendeltetési helyéül Temesvár jelölésen kívül nincs egyéb információnk, a Ganz nagy gépszámkönyvében azonban velük egyező gyártási időben szerepel egy SW I. generátor „Temesvár-spiritusz gyár” megjelöléssel. Ezekből az adatokból nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy a váltakozó áram igénybevételére először ipari létesítményekben, egyedi villamosművek formájában került sor és az is valószínűsíthető, hogy az itt szerzett tapasztalatok vezettek a közcélú szolgáltatás gyors, 1888. évi bevezetéséhez. (2. ábra) A Ganz-társulat transzformátoros rendszere szerint a régi villamosművel azonos helyen létesült váltakozó áramú egységről már részletes adataink vannak.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

2. ábra Az első Temesvárra szállított váltakozó áramú készülék eredeti gyártási leírása A kazánüzem két, egyenként 160 m2 fűtőfelületű BabcoxWilcox kazánnal bővült, a gépházban 150 lóerős „Falcon” típusú, függőleges kompaund gőzgépeket szereltek fel. Egyidejűleg a korábbi túlméretezett teljesítményű 300 LE-s gépet leszerelték. Áramtermelésre 1888-ban 1 db Zipernowsky-féle W6 jelű, 2000 V feszültségű, 80 kVA teljesítőképességű generátort alkalmaztak. A következő két évben, évenként egy-egy hasonló géppel bővült a villamosmű. A 2000/105 V feszültség áttételű, 100; 50 és 25 lámpásnak nevezett – 7500, 3500, illetve 1750 W teljesítményű – transzformátorokat hirdetőoszlopokban, épületekben tűzbiztos szekrényekben, illetve külön erre a célra készült kamrákban helyezték el. Néhány különböző helyen üzemelő transzformátor kisfeszültségű oldalon párhuzamos kapcsolásban is működött. A hálózat vezetékei gazdasági megfontolásból váltakozó áram esetében is kizárólag szabadvezetékként készültek. Részben oszlopokra szerelték, részben az épületek párkánya alá elhelyezett tartókra kerültek. A váltakozó áramú villamosművet az AngloAmerican Brush cég – feltehetően a sürgető igények mielőbbi kielégítésére – sürgősséggel rendelte meg és a Ganz is rendkívüli megrendelései mellett, kiemelten kezelte. Ezt bizonyítja valamen�nyi gyártási utasítás teljesítési határidejeként a „sürgős” megfogalmazás. Ez a hozzáállás érthető, hiszen Magyarországon ez volt az első transzformátoros rendszerű szolgáltatás. Temesvár városa tehát ebben is úttörő szerepet vállalt. (3. ábra Azt, hogy mennyire idő3. ábra Egyfázisú „W” generátor gyártási szerű volt a magáncélú leírása áramszolgáltatás bevezetése, bizonyítja igénybevételének gyorsasága és növekedése. A Ganz gyár 1891. évi kiadványa a színház világítása mellett már 2000 izzólámpás fogyasztásról számolt be, amely 1895re 8000 db-ra változott és folyamatos bővülést mutatott. A villamosmű új részének létesítése mellett, az üzemeltetés műszaki és gazdasági tapasztalatai alapján a korábban kiépített közvilágítás rendszere is módosításra került. Az eredetileg négy, külön áramkörös táplálás helyett – megtartva a nyolc lámpás csoportokat – először három, végül két-két, áramkörönként 376 db izzólámpából álló üzemet alakítottak ki. Ez természetesen a feszültség növekedését eredményezte,

22

ezért a szigetelési és biztonsági előírások szigorítása mellett az 55 V-os izzólámpákat 36 V feszültségűre cserélték. A sok hibát okozó és jelentős mértékű beavatkozást igénylő higany kapcsolókat a lámpatestekben megszüntették. Az egyszerű bádogernyős lámpákat megtartva a soros kapcsolás folytonosságát természetesen továbbra is biztosították egy szükség szerint működő rövidzáró készülékkel. A műszaki fejlesztések ellenére a Brush cég – vélhetően laza üzletpolitikája miatt –veszteséggel működött. A város azonban perspektívát látott a villamosműben, ezért Telbisz dr. polgármester javaslatára és Wittmann Ferenc műegyetemi tanár véleménye alapján 1893. január 1-jén saját kezelésébe vette át a telepet és „Városi elektromos mű Temesvárott” néven működtette tovább. Vezetésével Billing Henriket bízták meg. Billing igazgató a működést átszervezte, amelynek eredményeként város reményei teljesültek és a villamosmű jövedelmező vállalattá fejlődött. A Ganz cég javaslatára a régi gépeket 1902 és 1906 között Bláthy-féle „O” generátorokra cserélték és áttértek a kétfázisú rendszerre. 1903-ban a város az 1899-ben megindult villamos vasutat is megváltotta, energiaellátását már saját telepéről biztosítva. 1904-ben a közvilágítást is a kétfázisú, váltakozó áramú hálózatra kapcsolták. A kedvező üzleti eredményekre támaszkodva a város 1908-ban újabb nagy horderejű lépésre határozta el magát. Egészségügyi és városrendezési szempontból szükségessé vált a Bega csatorna szabályozása. Szilárd Emil városi főmérnök terve alapján ezt a munkát összekötötték egy vízerőmű létesítésével, amelyet a temesváriak „Turbinának” neveztek el és 1910. május 3-án helyezték üzembe. Az erőműbe három ún. triplex Francis turbinát építettek be, amelyekben közös vízszintes tengelyen egy iker, valamint egy egyszerű turbinakerék helyezkedik el. A turbinákkal közvetlen tengelykapcsolatba szerelték a Ganz gyártmányú kétfázisú, fázisonként 275 kVA teljesítményű, 2000 V feszültségű generátorokat. A vízerőmű és a régi telep összeköttetését 4-4 db 50 mm2 keresztmetszetű vörösréz kábel biztosította. Az energia elosztása valamint az üzem folyamatos ellenőrzése a hőerőműben történt Billing igazgató ötletes feszültség-, fordulatszám-, gőznyomás- és vízállásjelző berendezése segítségével. A ma is működő vízerőművel a városvezetés várakozásai mindenben teljesültek, hiszen az éves igények 89%-át szolgáltatta, így a hőerőműnek csak a szükségletek töredékét kellett megtermelni. Az áramszolgáltatás fejlesztési üteme ezután sem csökkent. 1912-ben felszerelték az első Láng-Zoelly gőzturbinát, amely 2x2100 V feszültségű 3000 kVA teljesítményű 42 Hz-es Ganz turbógenerátort működtetett. Az első világháborút követő állami berendezkedés megváltozása után, 1923-ban Billing Henrik igazgató elhagyta Temesvárt és Magyarországra költözött, helyére a szintén kiváló mérnököt, egyetemi tanárt Cornel Miklosi mérnökdoktort nevezték ki. 1926-ban megkezdődött az elosztó rendszer áttérése 380/220 V és 50 Hz-re, amely 1959-ig tartott. (4. ábra) (5. ábra) 1957-ben Temesvár is csatlakozott egy 110 kV-os távvezetékkel a román villamosenergetikai rendszerhez. 1972-ben megszületett az összeköttetés a magyar villamosenergetikai rendszerrel a Marosnémeti /Mintia/ - Arad-Szeged 220 kV-os távvezeték megépítésével. Később, 2000 után ez a távvezetékrendszer áttért a 400 kV-ra, az új vonal Szeged-Sándorfalva alállomásra futott be. Napjainkban Temesváron van a székhelye az átvitelei hálózatot üzemeltető vállalat a Transelectrica Rt. egyik fontos kirendeltségének. Többek között ők üzemeltetik a régió 220-400 kV-os távvezetékeit és a 2010

23

4. ábra A közvilágítás már a kétfázisú hálózatról működik. után üzembe helyezett Nadáb-Békéscsaba 400 kV távvezetéket. Úgyszintén Temesváron van a székhelye Románia egyik fontos áramszolgáltató vállalatának, amelynek jelenleg az olasz ENEL cég a főrészvényese. (6. ábra) Összefoglalva, úgy gondoljuk, hogy sikerült bemutatni azokat a kö5. ábra A „Turbina” korabeli képes levelezőlapon rülményeket, amelyek eredményeként Temesváron valósult meg először a világon a teljes utcai villamos világítás. Temesvár fejlődése minden téren a magyar szakemberek tudását és tenni akarását dicsérik. A Bánság szellemisége az elmúlt évtizedek durva beavatkozásai dacára, ma is érezteti hatását. Temesvár ma is egy vonzó városa a régiónak.

6. ábra A Ganz generátor a vízerőműben még ma is üzemel Összeállította: Makai Zoltán okl. villamosmérnök, a MEE TTB tagja Sitkei Gyula okl. villamosmérnök, a MEE TTB tagja A cikk 1. része az Elektrotechnika 2015/5 szám 19-20. oldalán olvasható. Irodalomjegyzék Sztoczek I. – Kareis J.: Die Electrische Stadtbeleuchtung in Temesvar. Centralblatt für Elektrotechnik. Band 7. München 1885 Seiten 71-80. Straub Sándor: A temesvári elektromos áramfejlesztő telep. Technológiai Lapok 1892. 8. szám 125.o. Billing Henrik: Temesvár városának elektromos műve. Technológiai Lapok 1895. 17. szám 197-198.o. Dr. Horváth Tibor: Villamos utcai világítás Temesváron - először a világon, Elektrotechnika 2000. 3. szám 102-103.o. Dr. Seidner Mihály: Temesvár hidroelektromos műve. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye XLVI/41, 1912. 665-669.o. Jancsó Árpád: Temesvár vízerőműve, Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár 2010. Gh. Maglaviceanu si Ernest Putnoky: Monografia FRE Timisoara 1994

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Hírek Energetikai hírek a világból Kimpián Aladár

Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel Európában 1. rész Az északi-tengeri német szélparkok fő jellemzői

Kihasználva az Északi-tenger Német-öblének kedvező telepítési és széljárási viszonyait, Németország nagy ütemben bővíti meglévő és építi új szélparkjait, úttörő mérnöki megoldásokat alkalmazva. 2030-ra 40 000 MW szélerőmű-kapacitást terveznek elérni. Exploiting advantageous installation and anemographic relations of the Deutsche Bucht (German Bight) in the North Sea Germany is extending its existing wind farms and is constructing new ones at a quick pace applying pioneering engineering solutions. There are plans to reach 40 000 MW installed wind power capacity by 2030.

Európai nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetések Az európai földrészen 29 db működő és tervezett HVDCösszeköttetés van, illetve lesz (1. ábra), ezek a következők: 1 – Izland-Nagy-Britannia (Skócia) (1,1 GW, tervezett); 2 – Skócia-Észak-Írország; 3 – Norvégia-Anglia (1,2 GW, tervezett); 4 – Németország-Norvégia (600 MW, tervezett); 5 – Norvégia-Dánia vagy -Svédország (tervezett); 6 – Finnország-Svédország; 7 – Viborg (betét Oroszország és Finnország között;) 8 – Észtország-Finnország; 9 – Norvégia-Hollandia; 10 – Dánia-Norvégia; 11 – Dánia-Svédország; 12 – Svéd szárazföld-Gotland-sziget; 13 – BARD Offshore 1 szélpark (Északi-tenger)-német szárazföld; 14 – A dán Fyn és Sjælland szigetek közötti összeköttetés; 15 – Szabadon hagyott számozás, egyelőre nem jelöl objektumot; 16 – Svédország-Lengyelország; 17 – Dánia-Svédország; 18 – Dánia-Németország; 19 – Írország-Wales; 20 – Anglia-Hollandia; 21 – Franciaország-Anglia; 22 – Olaszország-Korzika-Szardínia; 23 – Olasz szárazföld-Szardínia; 24 – Spanyol szárazföld-Mallorca; 25-28 – Opcionális összeköttetések: Algéria-Spanyolország, Algéria-Szardínia, Tunézia-Szicília, Líbia-Szicília; 29 – Görögország-Olaszország. A 29 db összeköttetés közül mindössze a 7. számú viborgi egyenáramú betét az, amely szárazföldi VERE-t kapcsol össze szárazföldi EVER-rel: Oroszországot Finnországgal; a többi

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

1. ábra Európai nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetések: Színjelölés: piros: üzemben, zöld: épül, kék szaggatott: tervezett, illetve opcionális [1] 28 db mind tenger által szétválasztott országokat (pl. a 20. sz. Angliát Hollandiával), országrészeket (pl. a 23. sz. Olaszországot Szardíniával), vagy partközeli tengeri (offshore) szélparkokat a szárazfölddel (pl. a 13. sz. a BARD Offshore 1 szélparkot Németországgal) köt össze [1]. Offshore szélparkok nagyfeszültségű egyenáramú csatlakoztatása a szárazföldi váltakozó áramú átviteli hálózathoz Megkerülhetetlen szerepe van a nagyfeszültségű egyenáramú villamosenergia-szállításnak a tengeri (offshore) szélparkok átviteli hálózati csatlakoztatásában. Mivel e parkok a tengerpartoktól egyre távolabb létesülnek, nemsokára elérik azt a távolságot, amelynél a váltakozó áramú tengeralatti erőátviteli kábel kapacitív töltőárama akkora, mint a kábel termikus határárama, így abba már semmi wattos áram „nem férne bele”. Ez – ha veszteségcsökkentési érvek nem lennének is – kikényszeríti a közép- (MV – medium voltage) vagy nagyfeszültségű (HV – high voltage) egyenáramú kábelek alkalmazását. Különösen kedvezőek a szélparktelepítés adottságai Európában az Északi-tengeren, a Dánia, Németország és Hollandia partjai mentén fekvő Északi-, Keleti- és NyugatiFríz-szigetekkel szemben lévő Német-öbölben (Deutsche Bucht), ahol mintegy 40  000 km2 területen a tenger mindössze 25-40 m mély, így mind a szélturbinák, mind közép-/ nagyfeszültségű AC gyűjtőállomásaik és nagy-/nagyfeszültségű AC/DC konverter (egyenirányító) platformjaik könnyen rögzíthetők a tengerfenéken [2]. A jelen cikksorozat tárgya áttekinteni a nagyfeszültségű egyenáramú villamosenergia-átvitel egyik kiemelkedő területének, Németország északi-tengeri szélparkjainak telepítési, építés-szerelési és logisztikai műszaki jellemzőit és szellemes mérnöki megoldásait. Németország tartományi-közigazgatási felépítését mutatja a 2. ábra. Az országot 13 szövetségi tartomány (Bundesland) és 3 tartományi rangú város (Berlin, Bréma, Hamburg) alkotja.

24

Hírek

Északi-tenger

Keleti-tenger

Összesen

Darab

∑MW

Darab

∑MW

Darab

∑MW

Üzemben

204

865,5

22

50,8

226

916,3

Építés alatt

526

2271,2

80

288

606

2559,2

Engedélyezve

950

5578,8

165

825

1115

6403,8

Összesen

1680

8715,5

267

1163,8

1947

9879,3

2030-as befejezési határidővel engedélyezési eljárás alatt áll 94 db szélpark 6600 turbinával, mintegy 30 000 MW elméleti beépített teljesítőképességgel, azaz ekkorra Németország kb. 120 db offshore szélparkkal, 8500 db szélturbinával, kereken 40 000 MW szél-EBT-vel fog rendelkezni. (A becslések általában 5 MW egységteljesítményű gépeket tételeznek fel.) Ehhez a 15 év alatt természetesen ki kell építeni a megfelelő mennyiségű és teljesítményű tengeri HVDC átviteli hálózatot és a szárazföldi fogadó hálózatot, és rendszerirányítási szempontból gondoskodni kell ennek a hatalmas teljesítménynek a befogadásáról és elfogyasztásáról [3]. (Összehasonlításul, a német villamosenergia-rendszer EBT-je 2013 végén 171 566 MW volt [4].)

2. ábra Németország tartományi-közigazgatási felépítése Az európai villamosenergia-piacnyitást követően a német nagyfeszültségű átviteli hálózat rendszerirányítását és -üzemeltetését négy társaság végzi (3. ábra): ‒ Amprion GmbH (volt RWE Transportnetz GmbH) (zöld): Észak-Rajna–Vesztfália, Rajna–Pfalz, Saar-vidék, Hessen és Bajorország délnyugati része, ‒ TenneT TSO GmbH (volt E.ON) (sötétkék): Északi-tengeri szélparkok, Schleswig–Holstein, Alsó-Szászország, Bréma, Észak-Rajna–Vesztfália északkeleti része, Hessen, Bajorország, ‒ TransnetBW GmbH (volt EnBW Transportnetze GmbH) (narancs): Baden-Württenberg, ‒ 50hertz Transmission GmbH (volt Vattenfall) (piros): Mecklenburg– Előpomeránia, Hamburg, Brandenburg, Berlin, Szász–Anhalt, Türingia, Szászország. Németország keletitengeri parti vizei hasonló adottságúak, mint az északi-tengeriek. A Bundesamt für Seeschifffahrt und Hydrographie (Szövetségi Tengerhajózási és Vízrajzi Hivatal) 2014. októberi nyilvántartása szerint Németország északi- és keleti-tengeri offshore szélerőműveinek men�3. ábra A német nagyfeszültségű átviteli nyiségi és teljesítményhálózat rendszerirányító és -üzemeltető adatai a következők [3]: társaságai

25

4. ábra Az Északi-tenger Német-öble a működő (zöld), épülő (narancs), engedélyezett (sárga), javasolt (középszürke) és elképzelt (világosszürke) szélparkokkal [2] Ha a szélerőművi termelés nagyobb, mint a fogyasztás, akkor a többlettel jelenleg a következő hagyományos, illetve futurisztikus tervek vannak: ‒ töltik a norvég szivattyús-tározós erőműveket, ‒ elektrolízissel hidrogént állítanak elő, amelyet max. 6% mértékig betáplálnak a földgáz-hálózatba, növelve a gáz fűtőértékét,

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

‒ a légköri CO2-ből és a hidrogénből metánt (CH4) szintetizálnak, amelyet ugyancsak a földgázhálózatba táplálnak be. E sok-sok milliárd eurós szélenergiaberuházás jelenleg elképzelt forrásmegoszlása a következő [4]: ‒ A négy nagy energetikai társaság (E.ON, RWE, Vattenfall, EnBW) 32% ‒ Városi közmű-vállalatok (Stadtwerke) és területi áramszolgáltatók 29% ‒ Projektfejlesztők 20% ‒ Pénzügyi befektetők és bankok 19% Az Északi-tenger Német-öblében a következő nagy német szélparkok és ezek AC/AC és AC/DC platformjai működnek, bővülnek és épülnek. Nevüket többnyire a hozzájuk legkö6. ábra Az offshore szélparkok sémája: zelebb eső Fríz-szigetekről kapták: 1. Középfeszültségű AC szélturbinák. pl. Bor(kum)Win(d), Hel(goland) 2. Közép-/nagyfeszültségű AC/AC tengeri gyűjtő alállomások (platformok). Win(d), Syl(t)Win(d) (5. ábra) [5]. 3. Nagy AC/nagy DC feszültségű tengeri konverter (egyenirányító) állomás (platform). Az offshore szélparkok felépí4. Nagyfeszültségű DC tengeralatti, majd földkábel. tése, főberendezései és építése, 5. Szárazföldi konverter (inverter [váltóirányító]) állomás, mely betáplál az átviteli hálózatba [6] szerelése Az offshore szélparkok berende‒ Általában 10 db szélturbina teljesítményét összegző és zéseinek gyártása, szárazföldi és tengeri szállítása, helyszíni középfeszültségről 150–380 kV nagyfeszültségre feltranszszerelése a XXI. század elejére a mérnöki tudást és találékonyformáló, 20–25 m-rel a tenger szintje fölött álló AC/AC ságot a képzett és kockázattűrő munkaerővel és a produktív gyűjtőplatform, melynek alépítménye a tengerfenéken nyugszik, és elmozdulás-felborulás ellen a tengerfenékbe 20–30 m mélyen levert csőcölöpök biztosítják. ‒ Az AC/AC transzformátor-gyűjtőplatformok egyenként 50– 60 MW teljesítményét összegző és nagy egyenfeszültségre átalakító, 20–25 m-rel a tenger szintje fölött álló, többnyire 400–800 MW teljesítményű AC/DC egyenirányító platform, melynek alépítménye analóg az AC/AC platformokéval. ‒ A szárazföldi átviteli hálózati fogadó alállomások DC/AC váltóirányítói (inverterei). ‒ Kábelezés: a szélturbinák és AC/AC gyűjtőplatformjaik közötti középfeszültségű kábelek, az AC/AC gyűjtőplatformok és az AC/DC egyenirányító platform közötti nagyfeszültségű kábelek, valamint a tengeri AC/DC egyenirányító platform és a szárazföldi DC/AC inverter közötti egy- vagy kétrendszerű, nagyfeszültségű, egyenáramú, tenger alatti, illetve földkábel. A nagy-/nagyfeszültségű AC/DC és DC/AC átalakítók általában az Elektrotechnika 2015/4. számának 21. oldalán felidézett (Pollak-)Graetz hídkapcsolásból származtatott háromfázisú, kétutas, 12 ütemű kapcsoláson alapulnak. Az északi-tengeri szélparkok felépítésének általános sémá5. ábra Az Északi-tenger Német-öblében működő négy nagy német ja a 6. ábrán látható. szélparkcsoport sémája [5] Folytatjuk! tőkével ötvöző, impozáns léptekkel haladó, jelentős komplex stratégiai iparággá vált, mely nélkül nem lettek volna meghozhatók olyan politikai döntések, mint pl. a németországi atomerőművek részleges bezárása. Kimpián Aladár Az északi-tengeri szélparkok általában a következő főbeokl. villamosmérnök, rendezésekből állnak [6]: OVIT ZRt. MEE-tag ‒ 50–80–100–160 db, egyenként 5 – 6 MW-os aszinkron [email protected] nerátoros szélturbina, a generátor feszültségét 30 – 33 kVra felemelő, a gondolába vagy a torony aljába beépített háromfázisú transzformátorral.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

26

Hírek

Közvita Nagyváradon a paksi kapacitásfenntartásról A nemzetközi és EU-előírások szerint minden környező országban közmeghalgatást kell szervezni az új PAKS II atomerőmű építéséről. A horvátországi és ausztriai után ez év szeptember 28-án Nagyváradon zajlott közmeghallgatás ebben a témában. A közmeghallgatásra a Bihar Megyei Prefektúra és a Bihar Megyei Tanács székhelyén került sor. A népes magyarországi küldöttség mellett az impozáns díszteremben helyet foglaltak a Román Környezetvédelmi Minisztérium bukaresti és helyi képviselői, a helyi polgármesteri hivatal képviselői, újságírók és civil érdeklődők, köztük jómagam és Bán László kollégám. Az ünnepélyes megnyitó után, a magyar küldöttség vezetője, prof. dr. Aszódi Attila több mint két órás előadásban ismertette a Paks II beruházást. Az egész talákozón szinkrontolmács biztosította az előadás és a hozzászólások fordítását. Az első részben az előadó ismertette a Paks I jelenlegi helyzetét, amelyet 1982 és 1987 között helyeztek üzembe. Jelenleg a Paks I teljesítménye 2ooo MW és jelentősen hozzájárul Magyarország villamosenergia-termeléséhez. Ezután ismertette azokat a tényezőket, amelyek szügségessé teszik a Paks II beruházást. Először is 2o18 és 2o25 között több hőerőművet le kell állítani, mert lejár az engedélyezett élettartamuk. 2032 és 2037 között a Paks I négy blokkját is le kell állítani hasonló okok miatt. Az így kieső kapacitásokat pótolni kell. Magyarország energiastratégiája 3 energiahordozóra épülő fejlődést ír elő. Ezek a nukleáris energia, a szén és a megújuló források. A fenti elemzést értékelve, 2014-ben egy államközi szerződés megkötésére került sor Oroszország és Magyarország között, amelynek értelmében az orosz fél két, egyenként 1200 MW teljesítményű blokkot fog építeni a Paks II beruházás keretében, Ezek a blokkok az újgenerációs családhoz tartoznak, és ezek a prototípusok legjobban igazodnak a jelenlegiekhez. Az építkezés 2018 és 2023 között fog zajlani, és az új reaktorok életttartalma 6o év lesz. A beruházás ellen az Európai Bizottság nem emelt kifogást. Ezután a kormánybiztos rátért a biztonságos üzemeltetés problémáinak a bemutatására. Kijelentette, hogy a jelenleg ismert összes biztonsági technológiát beépítik az új létesítménybe. Ugyanakkor a tervezésnél figyelembe veszik a fukusimai atomerőmű katasztrófájának tapasztalatait. Az új létesítmény működésének egyetlen számottevő környezeti hatása a Duna hőmegterhelése lesz. A reaktorokat ugyanis a Duna vizével fogják hűteni. A két új blokk hűtéséhez 130 m3/sec vízmennyiségre lesz szükség, míg a Duna átlagos vízhozama Paksnál 23oo m3/sec. A Dunába visszajuttatott víz hamar lehűl, és az élővilágra nincs semmilyen negatív hatása. A Dunába visszajuttatott víz áramlását is alaposan megvizsgálták és azt is észlelték, hogy egyes élőlények kedvelik ezt a lassan lehülő áramlatot. A továbbiakban megtudhattuk, hogy normál üzemmódban gyakorlatilag elhanyagolható a környezetbe juttatott radioaktív anyag mennyisége. Mint mondta, aktív és passzív biztonsági rendszerek egyszerre fognak rendelkezésre állni. A blokkokat dupla falú hermetikus épülettel veszik körül. Az aktív biztonsági rendszerek meg vannak négyszerezve, illetve el vannak izolálva egymástól. Az új létesítmény olyan magasságban épül, ahol a Duna vize semmiképp sem tudná elönteni. Az üzemanyagot a működés első periódusában Oroszországból fogják biztosítani.

27

Az egész beruházás több mint tízezer feltételnek kell, hogy megfeleljen és kb. 6500 engedélyt kell beszerezni. A Paks II 55 euró/MWh áron fog villamos energiát termelni. Az előadó pontosította, hogy a kiégett fütőanyag egy részét Oroszországba szállítják, míg egy részét Magyarországon fogják tárolni. Első hozzászólóként jómagam kaptam lehetőséget véleményem bemutatására. Azért mertem hozzászólni, mert a kormánybiztos úr előadása tökéletesen meggyőzött arról, hogy a beruházó, a tervezők, a kivitelezők és a felügyeleti szervek tökéletesen betartják az összes biztonsági előírást. Paks továbbra is a világ nukleáris erőműveinek élcsapatába fog tartozni. Másodsorban az készetetett hozzászólásra, hogy kb. 1994-ben a Román Villamos Művek Társaság elnökével, dr. Vaida Victor úrral együtt meglátogattuk a paksi nukleáris erőművet. A látottak és különösen az ún. SZIMULÁTOR meggyőzött arról, hogy Paks egy biztonságos létesítmény. Végezetül románul és magyarul is támogatásomról biztosítottam a beruházást. A továbbiakban egy újságíró kérdésére válaszolva Aszódi Attila pontosította, hogy a kiégett fűtőanyagot Ukrajnán keresztül és nem Románián keresztül fogják szállítani. Utolsóként a magyarországi Greenpeace képviselője, Perger András két kérdést tett fel. Megkapták-e a román hatóságok a beruházáshoz fűződő legfrissebb kiegészítéseket a magyar fél részéről. A válaszok megnyugtatták a kérdezőt, így a második kérdésében csak a bukaresti közvita időpontja iránt érdeklődött. Ezt október közepére ígérték a szervezők. Meg kell jegyezzem, hogy a Greenpeace képviselője szórólapokat osztogatott, amelyben ellenzik a Paks II beruházást, úgy elvi, mint eljárási okok miatt. Az összejövetel végén a szervezők megköszönték a magyar küldöttség részvételét és a nagyváradi érdeklődők jelenlétét. Búcsúzóul egy pár szót váltottam a magyar küldöttség tagjaival, dr. Aszódi Attillával, Mittler Istvánnal és Tóth Csillával, további sikeres munkát kívánva.

Utóirat: 1992-ben abban a megtiszteltetésben volt részem,hogy egy nemzetközi konferencián bemutattak Teller Ede professzornak. Egy fényképet és egy autogramot is kaptam tőle. Ez az esemény méginkább megerősitette az atomenergiához való vonzodásom. Ezért küldöm emlékeimet a találkozóval kapcsolatban. Összeállította: Makai Zoltán, Nagyvárad

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Automotive Hungary szakkiállítás – az evopro cégcsoport buszainak sikere Az Automotive Hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás október 28-ai megnyitóján Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára bejelentette, hogy tavaly 432 ezer jármű és 2 millió 465 ezer motor készült Magyarországon. Az iparág teljesítménye 6496 milliárd forintot tett ki, ami háromszor több, mint az élelmiszeripar és nyolcszorosa annak, mint amit tavaly a gyógyszeripar elért. Ezt az eredményt az iparág 50 legnagyobb exportőre és 25 járműgyártója érte el. A kormány céljában, hogy néhány év múlva az EU-n belül Magyarországon legyen legmagasabb az ipar aránya a GDP-n belül, kiemelt szerep jut az autóiparnak – mondta az immár harmadszor megrendezett kiállítás megnyitóján Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.  Majd kiemelte, hogy eddig a kormány 63 céggel kötött stratégiai megállapodást, melyekből 23 az autóipari társaság. A hazánkba települt autógyárak világszínvonalú technikát hoztak, serkentik az innovációt és munkahelyeket teremtenek – értékelte tevékenységüket, hozzátéve, hogy a világ 20 nagy autóipari beszállítója közül 15 jelen van az országban. Ezek a cégek fokozatosan kapcsolják be a beszállítói láncba a magyar alapítású kisvállalkozói cégeket. Szabó László idézte azt a becslést, amely szerint 2050-ben várhatóan kétszer an�nyi új autó készül majd évente, mint jelenleg, de típusuk változik. Erre készülve a Jedlik Ányos terv keretében hamarosan 150 gyorstöltő áll majd az elektromos autóval közlekedők rendelkezésére. A megnyitón Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazGyorstöltő prototípus gatója a kiállítás ismertetésekor elmondta, hogy 11 ország 300 kiállítója van jelen a kiállításon, a számuk 15%-kal több, mint amennyi tavaly volt. Azt is elárulta, nem remélte, hogy ennek a kiállításnak ilyen sikere lesz. Új elem az idei bemutatón az is, hogy a Magyarországon jelen lévő négy autógyár mellett jelen van a BMW. A megnyitó után kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a magyar autógyárak és nagy beszállítók vezetői, valamint Szabó László. Kiemelt téma volt a képzés. A duális képzésnek több cég elébe ment azzal, hogy maga hozott létre tanműhelyt, egyetemi kart. A kiállításon már a megnyitón nagy volt a látogatói érdeklődés. A hazai gyártók mellett külön standon szerepeltek a Cseh Köztársaság, a   török, francia, lengyel, német, osztrák, szlovák és angol vállalatok autógyártói és beszállítói. Több szaklap saját standdal színesítette a választékot. Sajnos az Elektrotechnika c. szaklap az idén nem volt jelen, pedig az egész kiállítás az elektrotechnikára épült gépkocsikat és technikai megoldásokat mutatott be. Igen színes képet nyújtott a német magyarországi autóipari cégek támogatásával indított autóipari egyetemek hallgatói, szakmunkás tanulói, fiatal újítói is saját építésű és tervezésű, egymással versenyző elektromos autóikkal. Bemutatkoztak a járműipar kiemelkedően tehetséges reménységei, lehetőséget teremtve fejlesztéseik, terveik megismerésére. A program keretén belül elméleti és gyakorlati feladatokkal tűzdelt háziversenyre is sor került, melyen a hazai felsőoktatási intézményeknek kiírt autóipari versenyek legjobb 17 csapata vett részt.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

Az Automotive Hungary szakkiállítás ünnepélyes megnyitója A személygépkocsikon kívül az autóbuszgyártók közül kiemelkedik a evopro cégcsoport, amely a kompozit elemekből összepíthető autóbusza után most egy hagyományos fémvázas, 12,7 méteres Euro VI. dízelmotoros városi autóbusszal, és egy kompozit elemekből összeállított elegáns trolibusszal, valamint az elektromos járművek számára kifejlesztett töltőállomásokkal jelent meg. Itt ezeket nem részletezzük, de képeink mindent elárulnak. Kompozit elemek 3D-s modellje

Modulo trolibusz utastér

A BKV rendelésre készülő fémkarosszériás Modulo városi autóbusz kívülről nyiható kerekes székes feljáróval Reméljük, hogy hamarosan korszerű, magyar tervezésű és gyártású buszok fognak közlekedni közutainkon. Kiss Árpád ny. min.  főtanácsos, gazdasági újságíró (a képek a szerző felvételei)

28

Hírek

Szárnyaló importenergia és a megújulók költségei Magyarországon évről évre rekordokat döntöget a villamosenergia-import részaránya a hazai fogyasztásban. A 2014. évi történelmi, 31,44 százalékos import részarány nagyon úgy tűnik, hogy 2015-ben megdőlni látszik, hiszen 2015 első 10 hónapjában az import részaránya már összességében 32,4 százalékra emelkedett. minden esetben eltér az előre megadott menetrendtől, ezért azt ki kell egyenlíteni. 2014-ben a kiegyenlítő energia költsége 4,6 milliárd forint volt, amelyből a pótdíjak (szabályozási, tervezési, módosítási) csak 879 millió forintot tettek ki. Ezzel szemben 2015 első 9 hónapjában a kiegyenlítő energia költsége már elérte a 4,8 milliárd forintot! (100%), a szabályozási pótdíjak pedig csak 339 millió forintot (7,08%) tettek ki, azaz a megújuló energiaforrások térnyerése folyamatosan növeli a rendszerszintű költségeket a kötelező átvételi árak és támogatások mellett.

A hazai villamosenergia-rendszerben a havi import részaránya 2015. július 7-én 15.45 környékén az import csúcsot döntött, hiszen 3232 MW (Paks 2 bruttó teljesítménye csak 2400 MW lesz) volt a nettó behozatal. 2015. július 8-án 12.45  környékén pedig a hazai villamosenergia-szükséglet értéke elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlagcsúcsértéket, amely azt is jelentette, hogy ez az érték meghaladta a 2007ben mért 6320 MW nyári csúcsot is. A júliusi csúcsdöntéseknek és a folyamatos magas importnak köszönhetően a 2014. júliusi 29,67 százalékos import részarány 2015 júliusában 38,29 százalékra emelkedett, amely közel 30 százalékos emelkedést jelentett. A hazai megújuló energiaforrások 2015 első 9 hónapjában összesen 1,83 TWh villamos energiát termeltek, ez pedig az adott időszakra vonatkozó hazai termelés közel 8 százalékát jelentette. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KÁT-rendszerben fel- és leszabályozási energiára van szükség, mivel a tényleges termelés (értékesítés) szinte

A Ruszatom Szerviz Rt. keretszerződést kötött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Ruszatom Szerviz Rt. nevű cége és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. október 27-én keretszerződést kötött a négy paksi atomerőművi blokk működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges berendezések és tartalékalkatrészek szállítására vonatkozóan.   A megállapodást a paksi atomerőmű küldöttségének novovoronyezsi atomerőműben tett látogatása alkalmából írta alá Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

29

A villamosenergia-import emelkedő részaránya pedig hazánk számára egy egyértelműen rendkívül kiszolgáltatott helyzetet eredményez, amely súlyos energetikai, ellátásbiztonsági és már nemzetbiztonsági kérdéseket is hordoz magában. Éppen ezért nagyon fontos azt belátni, hogy hazánk jövőbeli versenyképessége és az ellátásbiztonság garantálása érdekében nem szabad kizárólag az importra támaszkodni - hiszen ez egy téves elképzelés -, hanem hazai erőműveket kell építeni, amelyek itthon biztonságosan és nem más államoknak kiszolgáltatva tudnak majd villamos energiát termelni. Az egészséges új energiamixben pedig egyaránt szükség van az alapterhelést biztosító, új (Paks2) nukleáris alapú villamosenergia-termelés mellett a megújuló energiaforrások további fejlesztésére, valamint gáz- és egyéb erőművek építésére is. Magyarországnak ez az elemi energetikai érdeke. Hárfás Zsolt

vezérigazgatója és Jevgenyij Szalkov, a Ruszatom Szerviz Rt. vezérigazgatója. A keretszerződés rögzíti a felek együttműködésének alapelveit, de a szállítások konkrét feltételeit a keret-megállapodáshoz kapcsolódó kiegészítő szerződések tartalmazzák majd. Az aláírást követően Jevgenyij Szalkov, elmondta: örül annak, hogy az idén 60 éves orosz-magyar atomenergetikai együttműködés sikeresen folytatódik. Hamvas István hangsúlyozta, hogy az atomerőmű harmincéves működése, a teljesítménynövelés és üzemidő-hosszabbítás során az orosz féllel folytatott eredményes együttműködés új szakaszát jelenti, melyet a revízióról és korszerűsítésről kötött mostani megállapodás is jól példáz. Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

Energetika, ahogy Lévai professzor egykor megálmodta Múlt-Jelen-Jövő

Az Energetikai Szakkollégium 2015. őszi, Lévai András emlékfélévének nyitóelőadására 2015. szeptember 17-én került sor. Az érdeklődők Lévai tanár úr életpályájáról, oktatási, iparirányító szerepéről, illetve az energetikai oktatás kezdetéről, jelen helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kaphattak információkat.

hazánkban ő kezdte szorgalmazni a szénerőművek létesítését és kezdeményezte a Paksi Atomerőmű létrehozását. Az új gondolkodásmód Lévai András egyértelműen megfogalmazta céljait a hazai energetikával kapcsolatban, amelyeket hosszú, eredményes pályája alatt sikerült is megvalósítania. Rendszerszemléletével egy együttműködő villamosenergia-rendszert kívánt létrehozni, figyelte az erőművek egymásra való hatását és a népgazdaság más ágazataira mért hatásokat. Oktatási tevékenység A kezdetekben meghívott előadóként volt jelen a Verebélÿ és Komondy Tanszékeken. 1953-ban alapító tanszékvezető a Hőerőművek Tanszéken, ahol 1955-ben lett munkatársa Büki Gergely. 1977-ben nyugdíjba vonult és tanszéke ezzel együtt meg is szűnt. Lévai tanár urat joggal hívhatjuk iskolateremtőnek, hiszen olyan ismeretanyagot, módszertant állított össze, amely hos�szú távon is megállja a helyét. Ezt örökítette tanítványaira, akik továbbvitték, továbbfejlesztették. Az energetikai oktatás múltja, jelene, jövője – dr. Bihari Péter előadásában A múlt Az energetika, mint önálló szak az 1987/1988-as tanévben jelent meg először a Gépészmérnöki Karon és főiskolai szintű üzemmérnöki képzést kínáltak az érdeklődő diákoknak. 2000-ben indult az egyetemi szintű (okleveles) energetikai mérnöki szak a Gépész- és a Villamosmérnöki Karok együttműködésével. 2000-2005-ig osztatlan, 10 féléves, egyetemi szintű képzés volt elérhető, gépész és villamos energetika modulokkal. A jelen (2005-2017) A bolognai rendszer bevezetésével kialakult a ma is ismert 3 szint: alap-, mester-, és doktori képzés. Kiegészítő „szintként” jelen van felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés is. Manapság a szak egyre jobban ismertté válik, aminek köszönhetően népszerűsége is nő az érettségiző diákok körében.

Első előadónk dr. Gács Iván, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (továbbiakban: EGR) nyugalmazott egyetemi docense, második előadónk pedig dr. Bihari Péter, a BME Gépészmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese volt. Rendezvényünket egy szomorú esemény bejelentésével kezdtük, miszerint 2015. szeptember 12-én, életének 84. évében elhunyt dr. Büki Gergely nyugalmazott egyetemi tanár, az EGR Tanszék jogelődjének, az Energetika Tanszéknek alapító vezetője, a Lévai örökség továbbfejlesztője. Lévai András életútja, munkássága – dr. Gács Iván előadásában Lévai András Oravicán (Erdély) született 1902. december 2-án. 1931-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet, először a grazi, majd a Bécsi Műszaki Főiskolán tanult. Ezek után visszatért Romániába, ahol részt vett többek között vízerőművek tervezésében és az olajkitermelés fellendítésében. 1940-ben költözött Budapestre. Ipari tevékenysége Kiemelkedő eredményei közé tartozik többek között az egységes magyar villamosenergia-rendszer kialakítása, továbbá

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

A jövő 2017-től a Magyar Képzési Keretrendszert (MKKR) tervezik bevezetni, amely 8 szintbe csoportosítja az oktatás fokozatait az óvodától egészen a doktori képzésig. Az oktatás módját illetően újítás, hogy a bemenet alapú (tanterv, előkövetelmény, számonkérés) gondolkodásmód helyett egy kimenet alapú (tanulási eredmény, használható tudás) tanítást szorgalmaznak. Somorai Anna Energetikai Szakkollégium tagja

30

Hírek

Bécs, a Smart City Pár éve vonult be a hazai szóhasználatba az a kifejezés, hogy élhető város. Ezzel igyekeztek összefoglalni azt, milyen lehet az a hely, ahol jó élni. Bécs ilyen. És még ilyenebb lesz. A város gondosan kidolgozott stratégiát valósít meg már évek óta azért, hogy Smart City, vagyis okos város legyen. Ennek számtalan jelével lehet már most is találkozni, s azzal, hogy a nemrég lezajlott választásokkal nem változott a város vezetése, jók az esélyek, hogy a nagy terveket meg is fogják valósítani. A cél: a legjobb életminőséget nyújtani Bécs valamennyi lakójának, egy befogadó társadalomban, az erőforrások legkisebb igénybevételével. – így foglalta össze a lényeget Dr. Michael Häupl polgármester. Bécs évek óta a világ legjobb életminőségű városai között szerepel. Egymásután négyszer nyerte el a világ legélhetőbb városa címet, az ENSZ Habitat felmérése szerint pedig a világ legsikeresebb városa. A Smart City program egy keretstratégián keresztül valósul meg. Olyan szellemben, amely nemcsak a technológiai lehetőségeket veszi figyelembe, hanem a szociális szempontokat is. A technológiai fejlődés hatalmas lehetőségeit többé-kevésbé lehet már ismerni, hiszen az energetika és az informatika fejlődése nagyon sokirányú esélyt ad egy város ésszerű működtetésére. De mit értenek a bécsiek a szociális szempontok érvényesülésén? – Nagyon sok mindent együtt, ami az emberek életében fontos, ami megkönnyíti mindennapjaikat, amitől kellemesebbé válik az életük – mondta Lukas Stockinger, a Bécs Város Smart City terveivel és vállalásaival foglalkozó TINA VIENNA képviselője. Ebbe beletartozik az új városrészek építése, modern otthonokkal. Bécsben több mint 220 ezer önkormányzati lakás van, ami a bécsi lakások mintegy 60 százalékát teszi ki. A város már húsz éve nem épített önkormányzati lakásokat, de most újra indul ez a folyamat. Nagyon hasznos, hogy az akadálymentesség prioritás lett. Nemcsak a közlekedésben, a házakban, középületekben, utcákon, hanem az információk és az ügyintézések is minél inkább akadálymentessé válnak. A városházán van egy részleg, amely csak ennek a fejlesztésével foglalkozik. A legfontosabb információkat már hat nyelven olvashatják a Bécsben élők. Több mint kétszázféle hivatalos ügyet lehet online intézni. Kiemelkedően fontos a mobilitás fejlesztése. Hogy az emberek minél kényelmesebben közlekedhessenek autó nélkül is. Ennek csak egyik jó eszköze, hogy bevezettük a 365 eurós éves bérletet, ami azt jelenti, hogy mindenki naponta egy euróért utazhat bármivel, bárhová a városban. És persze maga a közlekedési hálózat is alkalmassá vált arra, hogy az embereknek ne hiányozzon az autó. A város több mint 110 pontján elérhetők a kerékpárok ingyenesen. Terjed a carsharing, vagyis az, hogy az emberek megos�szák egymással az autóközlekedést, ez már Bécs 60 pontján oldható meg. Az okos városhoz szükséges tudás megszerzése érdekében Bécs városa, a műegyetem és 15 másik képzési intézmény együttműködve végez kutatásokat. Különösen az élettudományok terén értek el jó eredményeket. Sokat fektetnek be az egészségügybe és az információs technológia közös fejlesztésébe. Egyik fontos kutatási terület a bécsi közművek és a műegyetem együttműködéséből kialakuló program, amely szociológiai kutatásokkal is alátámasztja, hogyan lehet még eredményesebbé tenni az energia hatékony felhasználását az épületekben. A város célja, hogy az ingyenes óvodák után a skandináv modellhez hasonlóan az iskolások is egészségesebb gondoskodást kapjanak. Arra is törekednek, hogy az informatika eredményeit minél jobban hasznosíthassák az idős emberek érdekében, hogy minél tovább élhessenek kellemesen a saját otthonukban.

31

Elektromos városi busz Az innovatív technológiákat szinte minden területen alkalmazzák. A Siemensszel és a bécsi műegyetemmel közösen például most tesztelik az ökovillamost, amely energiatakarékosabb lesz az eddigieknél. Az elektromobilitás fejlesztésére is nagy súlyt helyeznek. A tervek szerint Elektromos kisautó Bécs fog rendelkezni Európa legnagyobb kiterjedésű elektromos töltőállomásrendszerével, ahol az autókat és az elektromos kerékpárokat lehet feltölteni árammal. Az e-mobilitást főleg a szállításnál és a tömegközlekedésnél szeretnék hasznosítani. Új szellemet képvisel az urban mining, vagyis az a Napelemes parkoló automata gyakorlat, hogy ha valahol lebontanak egy épületet, akkor annak a használható elemeit, vezetékeket, téglákat, egyéb anyagokat, eszközöket összegyűjtsék, és újrahasznosítsák. Ezzel euró milliárdokat tudnak megtakarítani. Különleges, és egyre népszerűbb befektetési forma a közösségi naperőművek rendszere. A bécsieket úgy is érdekeltté teszik a megújuló energiaforrások terjedésében, hogy akinek nincs saját háza, amelyre napelemet tehetne, vásárolhat napkollektort valamelyik közösségi naperőműben. 950 euróba kerül egy-egy panel, amelyből legfeljebb tízet vásárolhat, aki akar. Pályázni kell a lehetőségre, mert igen sokan állnak sorba érte. Lehet venni fél panelt is. A befektetők kamatot kapnak, és a szolgáltató ingyen végzi a karbantartást is. A Smart City céljait az új városrészekben tudják leginkább megvalósítani. Egyre több ilyen terület épül, hiszen Bécs lakossága évente 30 ezerrel bővül, s ezt a hatalmas növekedést korszerű, és tudatosan átgondolt stratégia szerint elégítik ki. A tervek egészen 2050-ig szólnak. Szeretnék elérni, hogy az egy főre jutó üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás Bécsben 2030ra legalább 30 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökkenjen 1990-hez képest. 2050-re Bécs Európa öt legnagyobb kutató és innovációs központja között legyen. 2030-ra a Bécs-BrnoPozsony háromszög legyen a határokon átívelő legjobb jövőorientált innovációs régiója. 2013-hoz képest megkétszereződjön a Bécsi közvetlen tőkebefektetések értéke. Igen intenzíven fejlesztik az oktatási rendszert, hogy a lehető legtöbb fiatal tanulhasson, a lehető legmagasabb színvonalon. Az a cél, hogy 2050-re Bécs nemcsak a mostani kiváló életminőséget nyújtsa lakóinak, hanem a lehető legmagasabb életminőségű város legyen Európában. Peredi Ágnes

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

Vihar előtti csend

Energy Investment 2015 Hosszú ideje, évről évre egyre nagyobb bravúrral rendezi meg a Portfolio pénzügyi és gazdasági online hírportál az Energy Investment Forum iparági konferenciát, hiszen nem könnyű egész napos rendezvény témájaként napirenden tartani azt, ami köztudottan alig jellemzi a szektort. Az idén november 5-én rendezett konferencia nyitó előadását Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára tartotta a nemzeti közműszolgáltatás kiépítésének folyamatáról és finanszírozásáról. Az államtitkár asszony egységes kormányzati felfogáson alapuló folyamat különböző szakaszaiként jellemezte a 2010 óta tartó átalakulást. 2014-ig az eszközvásárlás dominált, mint a MOL-részvények, továbbá a földgáztároló kapacitások megvásárlása, illetve a gázkereskedelmi portfolió átvétele. A második kormányzati ciklusban elkezdődött periódus középpontjában az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSz) kiépítése áll. A Főgáz 100 százalékos állami tulajdonba vétele után először az országos szolgáltatási infrastruktúra kiépítése volt a feladat, ehhez a Magyar Posta háromszáz ügyfélszolgálati pontja és a GDF Suez Energiaszolgáltató informatikai infrastruktúrája járult hozzá. Az áramszolgáltatás területén a folyamat az Elmű-ÉMÁSz ügyfeleinek átvételével kezdődik, és jövőre várható a megcélzott ügyfélszám elérése. Ami a tervezett távhőszolgáltatást illeti, először felmérés készül a működés 2016-os megkezdéséhez, az összes fenti terület összpontosítható tevékenységeire pedig szolgáltatóközpont kiépítése következik. Mindezzel voltaképpen lezárul a „nemzeti közműszolgáltatás” rendszere kialakításának első szakasza, s a kérdés most az, hogy ezzel befejezettnek tekintse-e a kormányzat az átalakítást, vagy tovább vigye a folyamatot. Az utóbbi alternatívára vonatkozó tervezet – amely kiszivárgott korábban a médiában –vitaanyag, amelynek koncepciója az energetikai hálózatok megosztása tulajdonosi és üzemeltetői funkciók szerint, mindenesetre a költségvetés legkisebb mértékű terhelésével, vagyis nem minden társaság megszerzéséről volna szó, és nem minden áron – fogalmazott az államtitkár asszony. Az ehhez szükséges pénzeszközök forrása lehet egyrészt az MHB áthidaló hitele 2018 végéig, másrészt a Paksi Atomerőműben termelt áram önköltségi áron történő átadása az ENKSz részére, illetve a MOL és az ENKSz közötti közvetlen földgáz-kereskedelmi konstrukció létrehozása, végül pedig a Nukleáris Alap befizetéseinek átmeneti felfüggesztése. Az államtitkár asszony úgy jellemezte az egész koncepciót, hogy az kiküszöböli a versenyt a vállalatcsoport azonos tevékenységei között, és az új szemléletmód lényege a szinergiák maximalizálása a rendszerben – az MVM-et is ideértve -, és nem a nyereség az elsődleges szempont. A nyereségtartalomnak csak a szükséges fejlesztések fedezetét kell biztosítania az állampolgár-centrikus patrióta modellben. A konferencia első szekcióját később lezáró panelbeszélgetés során Eric Depluet, az E.ON Hungária vezérigazgatója úgy reagált, hogy – elismerve Magyarország helyzetének nehézségeit, ahol az erősen korlátozott háztartási jövedelmek negyedét fordítják közszolgáltatásokra – nyereség nélkül nincs jövője a beruházásoknak. Emlékeztetett arra, hogy a privatizációt követően jelentősen emelkedett az ellátás színvonala, és kíváncsian várja, hogy az új rendszer hogyan kíván fókuszálni a fogyasztókra. Fasimon Sándor, a MOL-csoport   magyarországi operatív működéséért felelős vezetője jelezte, hogy a szabályozás mérsékelhetné a földgáz kutatás-termelési tevékenység kockázatait, a kitermelés csökkenését korlátozandó, és idén is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy hatékony és fenntartható módon működő nemzetközi

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

vállalatként meg kell küzdeniük a hazai beruházási büdzséért. A MOL-ról szólva egyébként előadásában azt emelte ki, hogy egy ciklikus iparágban a távlatos tervezés és a saját úton járás tekinthető a siker zálogának. Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője, aki előadásában Magyarországnak az európai energetikai kontextusban való elhelyezkedését mutatta be. A panelbeszélgetésen úgy reagált az államtitkár asszony által elmondottakra, hogy megítélése szerint nem a tulajdonos magán vagy állami jellege a döntő kérdés, hanem a vállalati kultúra. Reményét fejezte ki, hogy a magyar állam képes lesz ennek megfelelő kialakítására. Az első szekcióban formabontó módon került sor Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítmény fenntartásért felelős kormánybiztosa előadására, aki a Paks II projekt fejleményeiről a résztvevőket videóüzenetben tájékoztatta, éppen a folyamatban levő nemzetközi közmeghallgatási eljárás belgrádi állomásán való részvétele miatt. Részletesen beszámolt a közmeghallgatások korábbi tapasztalatairól, és jelezte, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás után várhatóan a tervezett menetrend szerint 2017-ben a létesítési engedély – ennek birtokában aztán a kiviteli tervezési, illetve egy évre rá az építési, gyártási és szerelési tevékenységekre – majd 2024-25-ben az üzembe helyezési engedély megszerzésére kerülhet sor, mielőtt egy évvel ez utóbbit követően üzemeltetési engedélyhez jutnak az új blokkok. (Időközben az Európai Bizottság aggályainak adott hangot a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, és felfüggesztette a beszerzési eljárásokat.) A második szekcióban, amely a globális és nemzetközi trendekre, illetve a szabályozás új útjaira koncentrált, Vargha Péter Simon, a MOL vezető közgazdásza a hullámvasúton levő olajpiacot úgy jellemezte, hogy az folyton változik, de eddig még mindig az olaj jött az olaj után. A korábbi keresleti sokkot – a palaolaj technológiai forradalma nyomán – mégis a kínálat bővülése követte, és ennek előrejelzése igen nehéz feladat, ilyen masszív hatásra szinte senki sem számított. Egyelőre két százalékos, régen látott keresletbővülés mellett is kínálati nyomás van a piacon, nem utolsósorban a hagyományos termelőknek a piaci részesedés védelmét preferáló viselkedése miatt, és a készletek apadása sokáig fog tartani, de középtávon már az árak emelkedésére kell számítani. Sepsey Balázs, az Andrékó Kinstellar ügyvédi iroda munkatársa az Európai Unió energiapolitikájának új irányait elemezte előadásában, különös tekintettel a tavaly felállt új bizottság által szorgalmazott, és a Tanács által is jóváhagyott Energia Unió stratégiai koncepciójára. Ennek fő pillérei az energiabiztonság, a belső piac teljes integrációja, az energiahatékonyság, a dekarbonizálás (kibocsátáscsökkentés) és a kutatás-fejlesztés. A kirajzolódó irányvonal a szabályozás egységesítése, továbbá központosítása a tagállami hatáskörök elvonása révén, az erőteljesebb kikényszerítés eszközeivel párosulva. Egyelőre szigorú értelemben vett jogi dokumentum még nem került megalkotásra, az új irányelv kimunkálása – ha nem katalizálja a folyamatot valamilyen sokkhatás – akkor a szokásos 2-3 éves időtartamot veheti igénybe. A piaci részletszabályok átvételének, illetve hazai kialakításának alapos ismertetésével foglalkozott a Sepsey Balázs mellett Rajkai Szonja, a MEKH piacfelügyeleti és – ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője, Kelemen Hajnalka, a MAVIR jogi főmunkatársa, valamint Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadás részlegének partnere és Mezősi András, a REKK főmunkatársa részvételével tartott panelbeszélgetés, illetve Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelő elnökhelyettesének előadása. A téma középpontját a villamosenergia- és földgázhálózati szabályzatok (Network Code-ok) bevezetése és az ezzel kapcsolatos további munka képezte. A konferencia utolsó szekciójában az áramtermelés és ezzel összefüggésben a megújuló források hasznosításának kérdései kerültek terítékre. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója

32

Hírek

a kintlevőség-kezelés sajátságait elemezte az energiaszektor vonatkozásában, Madarász András, a GoodWill Consulting értékesítési igazgatója pedig az Operatív Programokban (GINOP, VEKOP, VP) rejlő, már ismert vagy meghirdetésre váró energetikai lehetőségeket mutatta be részletesen. A nukleáriserőmű-építés globális helyzetéről számolt be Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarország igazgatója, rámutatva, hogy világszerte 65 építési stádiumban levő projektet tartanak nyilván (ebből 39 Ázsiában, ezen belül Kínában 25), Európában pedig bő tíz év múlva leáll a ma működő 131 erőmű hetvenöt százaléka. A Rosatomról szólva elmondta, hogy a cég, amely Paks 5-6 blokkjainak építésére vállalkozott, piacvezető a domináns VVER technológia terén, és 2030-ra akár 80 blokkot jegyezhet a rendelésállományban. Végül Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatójaként az e-mobilitásban rejlő lehetőségeket vázolta előadásában, ezt megelőzően azonban arra az izgalmas panelbeszélgetésre került sor, amely a hazai villamosenergia-termelés jövőjét boncolgatta. Tóth András István, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. beszerzési vezetőjének moderátori kérdéseire válaszolva Barócsi Zoltán, az MVM termelési-műszaki vezérigazgató helyettese, Chikán Attila, az ALTEO-csoport vezérigazgatója, Fernezelyi Ferenc a Veolia Energia kereskedelmi és marketing igazgatója, és Vinkovits András, az Energiabörze Kft ügyvezető igazgatója fejtette ki véleményét a jelenlegi helyzetről, importról, megújuló energia támogatásról, európai árkiegyenlítődésről, ellátásbiztonságról. A beszélgetés során Vinkovits András – a rendszerszintű szolgáltatások piacának aktív szereplője - idézte idősebb iparági szakember véleményét, aki úgy fogalmazott, hogy a 80-as években szép kihívás volt nulla költségszinten üzemeltetni a rendszert, s ez a kihívás a jelek szerint megadatott az utódoknak is. Probléma, a kis kapcsolt termelők nehézségei mellett, hogy a kiegyenlítő energia igénybe vevői és megfizetői nem esnek egybe.

A jelenlegi olcsó import nem baj, de a hazai kapacitásokat valahogyan fenn kellene tartani középtávon a külföldi energia drágulása esetére. Fernezelyi Ferenc aláhúzta, hogy öt éve kivárás van a piacon, a Paksi és a Mátrai erőmű, illetve az eddig létesített megújuló energiatermelők nyereségesek, viszont a földgáztüzelés haldoklásával a hazai kapacitások harmadának sorsa vált kétségessé. Az új beruházások költségei ma nem fedezhetőek, egyébként tíz éve nem volt már komolyabb beruházás, s a nagy berendezések jövőbeli kiesésének esetleg több piaci szereplő örül majd, de ez nem vezet jóra. A Veolia portfoliójában levő kapcsolt kapacitások nem termelnek, jövője a megújuló forrásra építő hőtermelésnek lehet. Chikán Attila úgy jellemezte a helyzetet, hogy a megújuló energia utoléri a hagyományost, de a jelenlegi árakon támogatás nélkül egyik sem építhető. Az Alteo – a Sinergy átvétele után - a teljeskörű szolgáltatások nyújtásában látja a piaci és befektetési lehetőséget. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a kormányzati döntéseknek, hanem azok elmaradásának is megvannak a következményei, utalva a stratégia hiányára. A megújulók perspektíváival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a háztartási méretű kiserőművek és az attól eltérő decentralizált termelés két világ, teljesen külön pénzügyi történetek. Barócsi Zoltán nyomatékosan kifejezésre juttatta, hogy ma – Paksot leszámítva – egyik erőmű sem azt csinálja, amire épült, és a szabályozási energia értékesítéséből sem lehet ma már megélni. Ha semmi változás nem történik, akkor komoly bajok várhatóak, jóllehet kevesebb tartalék is elegendő az importnak köszönhetően. Elvileg a politikai és műszaki kérdések megoldhatóak, és akut áramhiány nem fenyeget, de megoldások nélkül az iparág kritikus állapotba kerül, ahol a kérdés csak az, hogy csendes vagy hangos átmenet vezet majd új helyzethez. Dr. Drucker György Energiainfo, Vezető elemző

Az MVM OVIT Zrt. megkapta az új ISO 9001:2012 szerinti integrált irányítási rendszert A nagyvállalati szektorban Magyarországon elsőként tanúsíttatta az MVM OVIT Zrt. új ISO 9001:2015 szabvány szerint integrált irányítási rendszerét. A minősítést az EMT Első Magyar Tanúsító Zrt. végezte, amely a brit National Quality Assurance vezető nemzetközi tanúsító testület kizárólagos magyarországi képviselője. Az MVM OVIT Zrt. a sikeres, regionális szinten is meghatározó, nemzeti tulajdonú MVM Csoport tagja. Hazánk energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körű fejlesztő, kivitelező és karbantartó társasága A cég tevékenysége a magyar átviteli hálózat és a hazai erőművek karbantartásához és fejlesztéséhez kapcsolódik, de megrendelői között évről-évre növekvő százalékban vasúttársaságok, áramszolgáltatók, továbbá ipari nagyfogyasztók és külföldi partnerek is szerepelnek. A társaság már a kilencvenes években a nemzetközi ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése mellett döntött. A minőségirányítási rendszer 1996-ban lezajlott, sikeres auditálásával az MVM OVIT Zrt. a magyar energetikai ipar első tanúsított szereplőjévé vált. A társaság szolgáltatásaink atomerőművi körülményeknek való megfelelése szempontjából az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az Országos Atomenergia Hivatal auditorai 1998-ban tartottak sikeres minősítő auditot. A 2004-ben megszerzett NATO beszállítói minősítés megtartása érdekében pedig a vállalat 2015-ben tanúsíttatta az AQAP 2120 katonai minőségirányítási rendszert. A legmodernebb szabványok szerinti működés újabb állomásaként az MVM OVIT Zrt. a 2015. évben, az EMT Zrt.

33

Kevan Parker (az NQA cégvezetője), Bujtás Gyula (az EMT Zrt. vezérigazgatója) és Patay László (az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatója) közreműködésével lefolytatott több hónapos auditálási folyamat eredményeként a legújabb ISO 9001:2015 szabvány szerint tanúsíttatta integrált irányítási rendszerét.  „Az MVM OVIT Zrt. működése szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartom az új tanúsítvány megszerzését. Nemzeti tulajdonú nagyvállalatként célunk, hogy a változó gazdasági környezetre reagálva, mindig újabb kompetenciákat megszerezve növeljük versenyképességünket. Azt, hogy jó úton járunk, bizonyítja, hogy a közelmúltban több jelentős MVM Csoporton kívüli nagyprojektet nyertünk el, és fontos megbízatásokat kaptunk a külföldi energetikai piacon” - mondta Patay László, az MVM OVIT vezérigazgatója miután átvette a hivatalos tanúsítványt Bujtás Gyulától, az EMT Zrt. NQA Hungary vezérigazgatójától. Kép és szöveg :Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 1 1

Egyesületi élet Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése II. rész : „A” szekció ülései

A1 SZEKCIÓ

Szekcióvezető: Nagy János „Kell-e nekünk LED-es közvilágítás?” Panelbeszélgetés (Moderátor: Érczfalvi András – Gazdasági rádió) A1/1 „Közvilágítás” - Nagy János, VET-elnök Előadásában megállapítja, hogy a LED fantasztikus találmány, amely forradalmasította a világítástechnikát és amelyet folyamatosan fejlesztenek. A közvilágítás-korszerűsítés akkor indokolt, ha műszakilag elavult a meglévő berendezés, magasak az üzemeltetési költségek, és gazdaságosság szempontjából is megéri, azaz rövid a valós megtérülési idő. Alkalmazása nem indokolt, ha azt divatból teszik, fénytechnikailag nem tervezett. Energiamegtakarítása jelentős: néhány éve megvalósult LED-es berendezések fényhasznosítása 70 lm/W, napjainkban felszerelt lámpatestek fényhasznosítása 130-140 lm/W. Prognózis 2020-ra: 180-200 lm/W. Gazdaságossági szempontok az alkalmazásra: A lámpatestárak folyamatosan csökkennek, növekszik a lámpatestválaszték, emelkedik a LED-ek fényhasznosítása. Fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatoknak köszönhetően nő a megbízhatóság. A1/2 „Alapvető különbségek a hagyományos, gázkisüléses fényforrással működő lámpatestek és a LED-es világítótestek között” – Esztergomi Ferenc, Hofeka Kft. Az előadó ismerteti a LED-es rendszerek működését, majd bemutat néhány kiviteli formát, és a lámpatestben lévő LED-ek geometriai elrendezését. A LED-ek félvezető alapú eszközök, tehát érzékenyek a környezeti hatásokkal szemben, üzemi hőmérsékletre (LED, elektronika hőmérséklete), túlfeszültségre (légköri eredetű, és hálózati), hálózati feszültségtartományra és a ki-be kapcsolásra. Élettartama jelentős. Összehasonlítás képen: K. fénycső, Na: 10-20 ezer óra, LED: 40-60 ezer óra (L80). Alkalmazása számos előnyt biztosít: Fényszabályozás: 0-100%, intelligens vezérelhetőség, időhöz, forgalomhoz igazodó programozhatóság, fényáramtartás, fényhasznosítás. A1/3 „Építészet, Közvilágítás, Fényszennyezés” – Dulácska Zsolt, építész Az előadó az elég összetett jogi háttér ismertetésével kezdte előadását. Majd ismertette azt a hármas szabályt, amely kimondja, hogy csak ott, csak oda és csak akkor világítsunk, amikor arra szükség van. Külön felhívta a figyelmet a szennyezésmentes világítótestek alkalmazására. Részletesen taglalta a természetes fény nyújtotta előnyöket. Szólt a színelméletről és a színtanról, a diagramok segítségével látható fénytartományról és a szem érzékenységéről. Szólt az izzólámpákról 1901-től szinte napjainkig, ismertetve azok fényének színösszetételét, spektrumait, energiaviszonyait. Bemutatott néhány jó épületvilágítást. Ahol lényeges a funkció, a forma és a szerkezet harmonikus egysége. Befejezésül a fényszennyezés káros hatásáról is szólt. A1/4 „Mi a helyzet Budapesten?” – Papp Zoltán, BDK Az előadó beszélt a jövő közvilágítási terveiről „Úton Budapest a jövő közvilágítása felé” 2013-2015. Szólt továbbá a felkészülésről, a mestertervről, az üzemeltetési tapasztalatokról, a szabványos

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

megvilágításról, a közbeszerzési tapasztalatokról, a rekonstrukciós helyszínek kiválasztásáról, a „hogyan tovább”-ról. Szabályozásról, a gazdaságosságról és a biztonságról több aspektusban tett említést, mindezekhez figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat. Céljaik: rendszerszintű szemlélet, szakmai iránymutatás, fejlesztési döntések megalapozása, városüzemeltetési feladatok összehangolása, a fényszennyezés csökkentése, valamint a települési arculat védelme. Ezt követte a vitaindító előadás, amely sok-sok színes képpel bemutatta, hogy mi a jó és mi a rossz.

A2 SZEKCIÓ

Szekcióvezető: Török Zsolt „Fókuszban a fogyasztó” A2/1 „BorsodChemGA2 120 kV-os GIS állomás létesítésének rövid bemutatása” – Betlej Péter. BorsodChem. A cég keményhabokat, lágy habokat és PVC-porokat gyárt többek között az építőipar, az autóipar és az elektronikai ipar számára. Villamos energiáját 120 kV-os hálózatból nyeri, amelyből két leágazás segítségével 170 MW-ot képes vételezni. Az előadó részletes ábrák segítségével nyújtott áttekintő képet a gyár villamos energetikai rendszeréről, annak fejlődéséről, ahogy azt az alkalmazott technológia megkívánta. Külön kitért a védelmi rendszerek komplex felépítésére, részletesen ismertette a rendszer készülékeinek aprólékos kiválasztását. Ismertette továbbá a műszaki előkészítést, a több ütemben végrehajtott fejlesztést. Az előadás végén, képeken mutatta be a modern kapcsolókészülékeket és a védelmi rendszereket magába foglaló szekrénysort. A2/2 „LEGO Manufakturing Kft. telephelyén kialakított villamosenergia-elosztó rendszer felépítése” – Hajdú János, LEGO. Az előadó mindenekelőtt bemutatta a céget, azt a fejlődést, amit 1932-es alapítása óta a cég bejárt. Hazai, nyíregyházi gyárát 2008-ban alapították. Globálisan 15 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, itthon 2200 munkavállalójuk van. Napi 50-60 millió elemet fröccsöntenek, kapacitásuk szinte napról napra növekszik. Két automatizált, magas raktárral rendelkeznek, 3 km hosszú konveyor soruk van. Csehországba, Lengyelországba, Mexikóba és az USA-ba szállítanak. Különálló épületben saját erőművel rendelkeznek (három gázmotor és négy dízelgenerátor), amely elektromos áramot állít elő, és ha kell hűt vagy fűt. Ez a rendszer függetlenebb és hatékonyabb működést tesz lehetővé. Intelligens világítási rendszerük van, minden lámpatest külön mozgás- és fényérzékelővel rendelkezi. Szó, ami szó, a gyár minden eresztékében korszerű. A2/3 „132/22 kv-os alállomás-fejlesztési koncepció kiválasztása” - Kováts János. ABB. Az előadó egy több mint 100 éves múlttal rendelkező, ismert élelmiszeripari alapanyaggyártó cég

34

Egyesületi élet

alállomásának fejlesztéséről tartotta előadását. A cég határozottan „zöld” gondolkodású és láthatóan folyamatos fejlődésben van. Megismerhettük az energiaellátás sémáját, felvázolta az előadó azt a három fejlesztési alternatívát, amelyekből az adott szempontok szerint kiválasztható a szükséges energiaellátás. A kiválasztás szempontjai: az üzembiztonság, a teljesítmény, a fejlesztési munkák és azok költségei, az ütemezés és a megvalósítás átfutási ideje, az üzemi veszteség, élettartam és a minél egyszerűbb továbbfejlesztés lehetősége. Az előadó felvetítette az átalakítás előtti és utáni állapot fényképét. „Ilyen volt – ilyen lett”! A2/4 „MVM OVIT ipari célú NAF/KÖF alállomások építési portfóliója - Romhányi László, MVM OVIT. Az előadás a cég bemutatásával, 1949-es alapításától napjainkig tartó sikeres történetének ismertetésével indult. Az MVM OVIT profilja igen széles, kezdve a távvezeték- és vasúti felsővezetéképítéssel, transzformátorállomások létesítése, erőművi rendszerek gyártása, szerelése, távközlési berendezések létesítése, acélszerkezet gyártása, stb. és végződik a nehézgépszállítással. A rendszerváltást követően korszerű technológiával számos európai szintű ipari alállomást létesítettek. A teljesség igénye nélkül néhány: Audi részére 2006-ban,120/20 kV-os, 50 MVA (bővíthető), Dunavarsány (2007), 50 MVA, Szabadegyháza (2007) 25 MVA, Rácalmás (2008) Hankook részére 25 MVA, Királyegyháza (2009) 25 MVA, Kecskemét (2010) 25 MVA, Dunaújváros (2011) 25 MVA. Rendszerdiagnosztikai tevékenységet is folytatnak a ma legkorszerűbb eszközök felhasználásával, valamint számos létesítmény üzemeltetését is vállalták. A2/5 „Háztartási méretű fotovoltaikus termelés értékelése”– Takács Borbála (OTDK) A témának azt a címet is adhatta volna a szerző, hogy „irány a jövő”. A fotovoltaikus termelés korunk egyik legnagyobb gondján igyekszik segíteni, a globális felmelegedés megfékezésén. Az előadás vizsgálja a ma még szükséges támogatási rendszereket és azok hatásait. Diagramok segítségével bemutatja hazánk és a környező országok helyzetét, és felvázolja a várható jövőt. Vizsgálja a fotovillamos áramtermelés helyét a – jövőt képviselő - elosztott energiatermelés rendszerében. Külön szól az előadás a napelemek intermittenciáját korrigáló hálózati akkumulátorok hatásáról. A napelemek ésszerű és kezelhető terjedése érdekében az alábbi javaslatokkal él a szerző: Ne ütközzünk azokba a hibákba, amelyekbe az előttünk járó országok, legyen kellően átgondolt támogatási rendszer, ne csökkenjen a napelemek terjedési üteme, ügyeljünk a hálózat, a megújulók és az energiatárolás együttes fejlődésére. Továbbá ösztönözzük a felhasználókat a hálózatbarát üzemelésre. A2/6 „UNITROL feszültségszabályozók jelene és jövője a magyar erőművekben” – Matucza László. ABB. Az előadó először áttekintette a szinkron gépek gerjesztésének általános elveit, megvizsgálta a lehetséges gerjesztési módozatokat. Ezt követően rátért az UNITROL gerjesztő család ismertetésére, bemutatta az ABB statikus gerjesztőit és feszültségszabályozóit, az UNITROL 6000 és 1000 családot. Majd ismertette a magyar referenciákat. Jelenleg a magyar villamosenergia-termelés több mint harmadát ABB gerjesztőrendszer szolgálja ki. Bemutatta az előadó az egy- és többcsatornás SYNCHROTACT 5 szinkronizáló készülékeket, és részletesen ismertette azok működését, magyarországi referenciáit. Természetesen szóba került a megújuló energiák növekvő aránya az energiamixben, ami esetenként két irányú energiaáramlást feltételez. Emiatt új hálózati topológiákra van szükség. Az ABB erre is felkészült. A növekvő megújuló hányad hálózati stabilitási gondokat eredményezhet. Ennek kiküszöbö-

35

lésére széles teljesítménytartományban üzemeltethető erőműveket kell létrehozni, az UNITROL erre a célra is alkalmas.

A3 SZEKCIÓ

Szekcióvezető: Hackl Mónika „Villamos energia rendszerek” A3/1 „TSC – a rendszerirányítók regionális biztonsági együttműködése” – Almási Kristóf- Mlinkó Csaba, MAVIR. Néhány évtizeddel ezelőtt még az is bonyodalmat jelentett, hogy országon belül egységes villamosenergetikai rendszer alakuljon ki. Ma már ezen többszörösen túlléptünk, és az informatika fejlődése lehetővé tette, hogy kialakulhasson az egységes európai villamosenergetikai rendszer. Erről persze beszélni egyszerű, azonban egy ilyen hatalmas rendszert „életben tartani”, működtetni igen komoly technikai feladat. A MAVIR munkatársainak előadása erről a feladatról szól. Bemutatják a rendszerirányítás fejlődésének különböző lépcsőfokait, a rendszerbiztonsági együttműködés feladatait, mint például az egyedi hálózatmodellek ellenőrzését és összefűzését, a koordinált rendszerbiztonság-vizsgálatot, a koordinált kapacitásszámítást, a rövid és középtávú megfelelőség vizsgálatot, a kikapcsolási tervek koordinálását. Ma már nem két-, hanem többoldalú határkeresztezések vannak a rendszerben. Ez különböző teherelosztási gondok forrása is. Ahogy a feladatok nőttek, úgy változtak, illetve bővültek az együttműködés keretei is. Az európai együttműködésben a MAVIR 2008-óta vesz részt. A3/2 „FAM-eszközök vizsgálatára vonatkozó szabványok felülvizsgálata” – Göcsei Gábor, BME. A BME Nagyfeszültségű Laboratórium munkatársai vállalkoztak a FAM-eszközökre vonatkozó szabványok felülvizsgálatára. A laboratórium megkapta az akkreditált vizsgáló státuszt. Számos – FAM-eszközökkel kapcsolatos - vizsgálatot végeztek el, melyek kapcsán többrendbeli kérdés merült fel a mérési eljárásokkal kapcsolatban. A cél: a mérések megbízhatóbbá és összehasonlíthatóbbá tétele. Vizsgálatokat végeztek különböző geometriájú testeken. A vizsgálatok eredményeit számításokkal ellenőrizték. A vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy a különböző laboratóriumokban különböző eredmények születhetnek. A szabványos mérési eljárásnak pontosan meg kell határoznia az elektróda helyzetét, valamint további vizsgálatok szükségesek az elektród pontos alakjára vonatkozóan. Vizsgálatokat folytattak gémes, kosaras autók és vezetőképes öltözetekkel egyaránt. Az eredmények tanulságosak. A3/3 „A 2014. január 1-jén indult KÁT modell tapasztalatai és a továbbfejlesztés lehetőségei” – dr. Vajta Mátyás MAVIR. A KÁT a kötelező átvétel rövidített változata. Elsőként bemutatta a szerző a KÁT modellt, amely megmutatja, hogy milyen úton, módon jut el a fogyasztóhoz a megújult energia, hogyan történik a pénz mozgása. A mérlegkörbe beépített teljesítmény 2015 szeptemberében 762 MW volt, amely az alábbi megújuló energiafajtákból állt össze: biomassza 42%, szélerőmű 42%, fotovillamos 7%, biogáz 5%, a maradék négy % az víz-, hulladék-, és depóniagáz. Az előadó számos statisztikai adatot, diagramot bemutatott, a KÁT energiák időbeni változásával, az átadási árakkal kapcsolatban, és a szükséges kiegyenlítő energiákkal kapcsolatban, stb. A jelenlegi modell az EU-s szabályozás, a törvényi és rendeleti változtatások miatt átalakításra szorul. Az eddigi szabályozás további új szereplők közbejötte miatt átalakításra szorul. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem minden megújuló energiafajtára egy és ugyanazon szabályok vonatkoznak. Ahhoz, hogy a széles körű előírásoknak maradék nélkül eleget lehessen tenni, igen komoly informatikai hátteret kell biztosítani.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

A3/4 „500 MVA-es 400 kV-os ABB nagytranszformátor a magyar hálózatban” – Szász Jenő ABB. Az előadó rövid tájékoztatott az előzményekről, a magyar hálózati igényekről, a MAVIR tenderkiírásáról, az ABB referenciáiról, a specifikus igényekről. Fontos elvárás a tartalékképzés. A kérdés: hogyan lehetne ezt úgy megoldani, hogy ne kelljen több transzformátortípust venni? Az ABB válasza erre a kérdésre egy, a 2011-es szegedi vándorgyűlésen már bemutatott ABB-s találmány, az ún. politranszformátor. Ennek lényege, hogy egy transzformátoron belül számos áttétel-kiépítés lehetséges. Az előadás a tavalyi pályázaton megnyert, 2014 szeptemberében megkötött szerződés alapján Martonvásár alállomásra idén leszállított, Lengyelországban, az ABB lodzi gyárában legyártott, 500/500/120 MVAes, 400/231/35 kV-os transzformátor ismertetéséről szólt. A transzformátort a már meglévő alállomásra kellett szállítani: meglévő SF6-os kapcsolóberendezésekhez kellett csatlakozni. A tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a meglévő szállítóeszközökkel kell szállítani. A sok színes képpel tarkított előadást a szállításról készült videó zárta. A3/5 „Az európai uniós irányelvek átültetése a hazai villamosenergia-piaci gyakorlatba” – Csomai Kamilla, MAVIR. Az előadás a jogszabályi háttér ismertetésével kezdődött. Természetesen erre vonatkozóan az EU-s harmadik energiacsomagban foglalt szabályok az irányadóak. Cél: Európai szintű egységes villamosenergia-piac kialakítása. A liberalizált nemzeti piacok nemzetközi integrációja az uniós szintű optimalizálás érdekében: szűkös erőforrások hatékony, diszkriminációmentes, transzparens és piaci alapú elosztása, természetesen a műszaki korlátok betartásával az üzembiztonság fenntartása érdekében. A gyakorlat alapján a leghatékonyabb megoldások célmodellé váltak, és a Bizottság jogszabályban írja elő a megvalósításukat. Célja: az egész Európát átfogó likvid és versenyképes, hosszú távú piacok koordinált és harmonizált módon történő fejlődésének elősegítése.

A4 SZEKCIÓ

Kávészünet

Szekcióvezető: Garai János „Biztonságos épület villanyszerelés” A4/2 „Az új OTSZ-hez kapcsolódó villamos Tűzvédelmi Műszaki irányelvek (TVMI)” – Kruppa Attila, OBO. Az előadó összefoglalta a jelenlegi tűzvédelemmel kapcsolatos problémákat: a tűzveszélyességi osztályba sorolást, a merev szabályrendszer és a terjedelem problematikáját, villamos szempontból pedig: hogy nem követte a technika fejlődését, és nem érzékeltette a villamos szakma súlyát, jelentőségét.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

A problémák feltárását követően meg kell határozni az általános célkitűzéseket, nevezetesen: a koncepcionális hibák javítását, korszerűbb, rugalmasabb szabályrendszer felállítását, deregulációt, frissíthetőséget, ajánlott műszaki megoldások rendszerét, „önkéntes” jelleggel, és végül megoldani a jogosultságok elkülönült szabályozását. Villamos szempontból a gyakorlati problémák kezelését és a szakma súlyának érzékeltetését. Ezt követően megismerhettük az 1996. évi XXXI. sz. törvényre épülő szabályozási struktúrát, majd az aktív és passzív tűzvédelmet. Az első tapasztalatok: egyes szakmai kérdések megoldódtak, a szabályozás pontosításra, kiegészítésre szorul, az újólag generált problémákat meg kell oldani. A4/3 „Műszaki biztosításokról gyakorlatiasan” – Rákóczi László, MABISZ. Az előadó felsorolta azon – közel végtelen számú – eseményeket, amelyekre lehet műszaki biztosítást kötni. Ezekből néhány fontosabb: tűz, víz, vihar, jég, külső mechanikai hatás, rongálás, túlfesz, gondatlanság, stb. Külön kategóriába tartoznak az ugyancsak biztosítható események, károk, mint pl, a tervezési hibából adódó, szabályozási hibából eredő károk, anyaghibából vagy védelmi hibából eredő károk. Léteznek továbbá: szerelésbiztosítások, gépbiztosítások, géptörés – üzemszünet-biztosítások. Természetesen vannak események, amelyek kizárják a biztosítást, ilyenek pl.: véletlen, váratlan, előre nem látható esemény, ami a biztosított vagyontárgyakat károsítja, általánosan kizáródnak a lopás, az eltűnés, a leltárhiány, a korrózió, a kopás, stb. Számos kiegészítő biztosítás létezik. Ezek elég költségesek. Érdemes körülnézni a piacon, és kiválasztani a célra legjobban megfelelő, ár-, értékarányos biztosítást és biztosító társaságot. A4/4 „Hogyan használjuk okosan az energiát (A jövő energetikája)”. – Dr. Novothny Ferenc, Óbudai Egyetem. Az előadás pontos címe: „A jövő „okos” energiafelhasználása”. Ma az energetikával kapcsolatosan számos kérdés merül fel, pl.: hogy néz ki az energetika helyzete ma? Hogyan kezelik a helyzetet azok, akik törvényt is alkottak már a megújuló energiaforrásokról? Hogyan hat ki mindez a villamos energetikára? A felvetett kérdésekből olvasva, világosan látható, hogy az energetika gyökeres átalakulásának vagyunk tanúi. Az „új világ” stratégiai lehetőségei: megújulók, atom és energiatakarékosság. Európa sem egységes a „hogyan tovább” kérdésében. Németek erre, mi arra, Európa merre megy? Nincs egységes energetikai stratégia. Az atom az túl rizikós, a szén az túl piszkos és nem környezetbarát, a gáz az túl orosz, a megújuló túl drága! Lesz egyáltalán valamilyen konszenzus? A növekvő megújuló energiák hatására megváltoznak a villamosenergia-áramlási irányok, a hálózat villamos paraméterei. Megváltoznak az átviteli hálózattal kapcsolatos követelmények, a legmodernebb technológiákat kell alkalmazni: smart-grid, smart-metering, virtuall power plants. A4/5 „Napelemes rendszerek egyenáramú áramkör (DC oldali) tűzeseti lekapcsolására megfelelő eszközök az ABB-től” – Haray Norbert, ABB. Az előadó bemutatja az ABB rendkívül széles skálájú kisfeszültségű termékeit, amelyeket egyenáramú alkalmazáshoz fejlesztettek ki. A teljesség igénye nélkül: Kismegszakítók (10 kA, 500 VDC) terheléskapcsolók, kiegészítő elemek (távvezérlés, motoros hajtás), kompakt megszakítók, biztosító szakaszolók, olvadó betétek, túlfeszültség-levezetők, áramvédőkapcsolók, szigetelésellenőrző rendszerek, fogyasztásmérők, és mindezekhez elosztó szekrények számos különböző méretben, az optimális szerelhetőséget biztosítandó. A felsorolt és a fel

36

Egyesületi élet

nem sorolt elemekről színes képeket és részletes műszaki adatokat tartalmazó táblázatokat láthattak az előadás hallgatói. A4/6 „Költséghatékony integrált épületautomatikai rendszerek” – Dudás Anita, OE- KVK 2015. (Hatékony épületüzemeltetés kérdései). A technika rohamos fejlődése nem állt meg az ipari rendszerek korszerűsítésénél, az az épületekbe is betört. Az elmúlt évtizedben teljesen megváltozott az épületek műszaki tervezése, nemcsak a hőszigetelt téglák és falak jelentik a költséghatékony építkezést, hanem az épületautomatika rendszerek is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy épület megfeleljen a mai kor követelményeinek, energiahatékony legyen. Egy korszerű automatikával ellátott épület üzemeltetése során 30-60% költségmegtakarítás érhető el, továbbá jelentős CO2-csökkentés biztosítható, növelhető a technikai eszközök élettartama, és mindez 2-4 év alatt megtérülhet. De nemcsak az új épületeknél hasznosíthatók az épületautomatikai elemek, hanem meglévőeket is tehetünk energiahatékonnyá, az automatizálás szintjét folyamatosan bővíthetjük, korszerű távfelügyeletet biztosíthatunk számukra, amellyel hasonló eredményeket érhetünk el.

A5 SZEKCIÓ:

Szekcióvezető: Korponai István Fenntarthatóság (H&S) (Munka- és egészségvédelem a sikeres vállalatok mindennapjaiban). A5/1 „Biztonságtudatossági Program végrehajtása a MAVIR ZRt.-nél” – dr. Cziva Oszkár, MAVIR. A biztonságtudatossági program - alapvető érdeke a cégnek, - célja, hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, hogy a cégnél milyen témákban szükségeltetik ügyelni a biztonságra. Ezek között a legfontosabb a munkavédelem, a tűzvédelem, az információ-biztonság és a vagyonvédelem. A munkavállalókban való tudatosítás eszközei az interjúk, tesztek, képzés, valamint a nyílt és „inkognitó” felmérések. A tudatosítás bevált módszertana: az előzetes felmérés, ennek alapján az elméleti, gyakorlati oktatás és a visszamérés, ellenőrzés. Természetesen a munkavédelem, a tűzvédelem, az információvédelem és a vagyonvédelem mind-mind helyspecifikus ismereteket igényelnek, tehát ennek megfelelően kell az oktatást és az ellenőrizést végezni. A5/2 „Munkabiztonság növelése modern munkairányítási eszközök alkalmazásával” – Molnár József , ÉMÁSZ. Az előadó nagyon frappáns mondattal kezdett: „..mindenki olyan egészségesen térjen haza a munkából, ahogy munkába érkezett..” és ez a szellem határozza meg az ÉMÁSZ munkabiztonsági filozófiáját. A több pénz nem egyenlő a magasabb munkabiztonsággal. A munkát végzők és a munkát irányítók viselkedését kell befolyásolni a még biztonságosabb munkavégzés érdekében. A munkatársaik tudását vezetőik valós helyzetben, azaz munka közben, monitorozás segítségével ismerik meg. Ennek célja: a munkabiztonsággal kapcsolatos ismeretek, a tájékoztatások hatékonyságának monitorozása, a munkabiztonság folyamatos napirenden tartása, a legalapvetőbb szabályok „sulykolása”. A munka eredménye: 2013-ban összesen 13 munkaidő-kieséssel járó baleset történt, ebből 9 „mindennapi” tevékenység közben (ok: megcsúszott, elesett, szemébe ment valami stb.), 2014-ben összesen öt munkaidő-kieséssel járó baleset történt, amelyből három „mindennapi” tevékenység során. A5/3 „Biztonságtudatos vezetés az Alstom Hungária Zrt. Erőműszerviz Üzleti Egységénél” – Stevensné Száday Edit, ALSTOM. Az előadást a cég biztonsági filozófiájával -„Az Alstomnál az emberek, a munkatársaink és vállalkozóink biztonsága a legfonto-

37

sabb” – nyitotta meg az előadó. A kutatások szerint a balesetek 80%-a emberi magatartásra vezethető vissza. Kutatásaik alapján megállapítható, hogy a különböző menedzsmentszinteken tanúsított nem megfelelő magatartás is felelős a munkahelyi balesetekért. A hatékony kommunikáció igen jó eszköze a biztonságra való felkészítésnek. A munkahelyeken járva igyekeznek emberi kapcsolatot létesíteni munkatársakkal, és ha úgy látják, hogy nem kellően biztonságos amit és ahogy csinálnak, azt közölik. Ez eredményre vezet. A5/4 „Munkavédelmi kultúra fejlesztése az EDF DÉMÁSZ csoportnál” – Szalma Péter, EDF DÉMÁSZ. Az előadó igen szemléletes diagramok segítségével mutatta be a cégnél előforduló – hangsúlyozottan csökkenő – baleseteket. Az egyik ábra az egymillió munkaórásra jutó baleseteket szemlélteti (2012-ben 2,5; 2013-ban 2,2 és 2014-ben 1 baleset esett egymillió munkaórára). Ezek a számok jól érzékeltetik a vezetés elkötelezettségét a balesetmentes munkavégzés megközelítésére, és mutatja a munkavédelmi kultúra fejlődését. Alapelvük a biztonságos munkavégzés prioritása, a kvázi balesetek, veszélyhelyzetek jelentési kötelezettsége, veszélyazonosítás, kockázatelemzés fontossága és a tapasztalatok megosztása. A vezetésnek minden szinten megvan a maga határozott felelőssége és elkötelezettsége. Egyszerű, jól érthető, kevés számú szabály szükséges, melyekkel a súlyos balesetek jelentős része megakadályozható. Megszegésük esetén szankciók is alkalmazhatók. Kiemelt figyelmet kell fordítani azok betartására és ellenőrzésére. A5/5 „Az MVM OVIT Zrt. munkabiztonsági helyzetének alakulása” – Takács István, OVIT. A cég munkabiztonsági filozófiáját az alábbi szlogen jellemzi: „Semmilyen üzleti érdek nem írhat felül biztonsági szabályt, biztonsági érdeket!” Az OVIT tevékenységi köre rendkívül széles. A távvezeték-építéstől az energetikai gépgyártáson keresztül a távközlési hálózatok létesítéséig. Közben persze igen sok minden. Baleseti statisztikájuk 2010 és 2012 között jelentősen növekedett (millió munkaórára vetítve közel megduplázódott!). Ekkor döntöttek a biztonsági kultúra fejlesztéséről. A megvalósított programok: ellenőrzések gyakoriságának fokozása, vezetői ellenőrzések nyomon követése, kommunikáció, munkabalesetek gyorsjelentése valamennyi munkavállaló irányába, OVIT Biztonsági napok szervezése, defibrillátorok telepítése. Ezt követően a munkabalesetek száma 2013-ról 2015-re a felére esett vissza. Megállapítható, hogy „Csak egy biztonságos vállalat lehet sikeres vállalat!” A5/6 „Napelemes mérőrendszer összeállítása” – Kurtyán Zsófia. A megújuló energia igényli a napelemekkel való egyre behatóbb foglalkozást. Az energiaigény egyre növekszik. A fosszilis tüzelőanyag-készlet véges, és alkalmazásuk szennyezi a környezetet, tehát fokozott környezetvédelmi törekvések vezetnek a napelemek használatához. Kézenfekvő tehát a napenergia-felhasználás növekedése. Az előadás háztartási méretű napelemes kiserőművek alkalmazásával foglalkozik. Két rendszert ismertet, a szigetüzemben dolgozót és a hálózatba visszatáplálót. Ismerteti a tervezés lépéseit, majd foglalkozik azzal: „Miért és mit érdemes mérni egy ilyen rendszeren?” Ezek legfontosabbjai: a napelem hatásfoka, a termelést befolyásoló egyéb tényezők, cellahőmérséklet és környezeti hőmérséklet, valamint a páratartalom mérése, megvilágítás mérése, a napelemek hűtése miatt a szélsebesség és a szélirány mérése, valamint a hálózati paraméterek mérése. A mért adatok halmazát adatgyűjtőben tárolják, és abból kinyerve dolgozzák fel, és értékeli ki a mért értékeket.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

A6 SZEKCIÓ

Szekcióvezető: Dr. Madarász György Villamos Gépek, Készülékek, Berendezések. A6/1 „Korszerű megoldások okozta problémák és megoldása” – Csernoch Viktor ABB. Az előadás címe első hallásra kicsit elrejti az előadás tartalmát, lényegi részét. Az előadás lényegében nagytranszformátorok feszültségszabályozásához kifejlesztett vákuumos fokozatkapcsolót ismertet. Foglalkozik a fokozatkapcsoló tervezésével, technológiai áttekintést ad, ismerteti az áttételváltás folyamatát, megismertet egy tipikus kapcsolási folyamattal vákuum-fokozatkapcsoló esetén. Szó lesz a továbbiakban a fő vákuumkamrával szembeni elvárásokkal, egy új szintetikus teszt áramkör leírásáról (az új IEC szabványban szerepel), a fő vákuumkamrával szembeni üzemi terhelés szimulálásáról, ismerteti a teszteredményeket, az új tesztáramkörrel, különböző fő vákuumkamra kontaktus anyagok esetén. Ezt követően példákat mutat be az új tesztáramkörön végzett minősítés eredményére. Összefoglalásként: terhelésátvitel szempontjából napjainkban ez a legjobb megoldás, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy része lett az új IEC-szabványnak.

E-Mobilitás a vándrgyűlésen: elektromos autó és töltő az ABB-től, MODULO elektromos busz az evopro cégtől A6/2 „Magas hőállóságú szigetelőpapírok használata nagyfeszültségű transzformátorokban” – dr. Gaál-Szabó Zs., dr. Nádor G. Energochem/CG Electric System Evidencia. A transzformátorok élettartama kapcsolatban van a szigetelőpapírok élettartamával. 1950-ben kezdték bevezetni a magas hőállóságú papírokat. A szigetelő papírok hőstabilitását különféle adalékokkal lehet növelni, ugyancsak jelentősen javítható a papírok szigetelési képességének növelése növényi proteinnel: szójaprotein, zöldségkazein, gabonaliszt, stb. adalékolásával. Ha nő a hőállóképesség, javul a szigetelési ellenállás és a szakítószilárdság is. Az előadó beszámolt arról, hogy számos öregedésvizsgálatot, kísérletet végeztek, különböző körülmények között. Szárazon öregítés során a normál és az emelt hőálló képességű Dennison papír között, az élettartamban különbséget nem találtak. Olajban öregítés során a kétféle papír élettartamában jelentős különbség mutatkozott a magas hőállóságú papír javára. A valós körülmények közt, a transzformátorban tehát a magas hőállóságú papír sokkal kedvezőbb, hosszabb működést biztosít. Az elvégzett mérések eredményeinek alkalmazása lehetővé teszi a nagyfeszültségű transzformátorokban az élettartam-növelést a teljesítménysűrűség-növelést és a hűtésigény-csökkentést. A6/3 „Digitális mérőváltók alkalmazása a gyakorlatban” – Dr. Morva György és szerzőtársai, Óbudai Egyetem. Az előadó összehasonlítást végez, a hagyományos és a digitális

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

rendszerű alállomások között. Nem kérdés, hogy melyik a helytakarékosabb, anyagtakarékosabb, megbízhatóbb, gyorsabb rendszer. Az 1990-es években kezdődő munka eredményeként megszületett az IEC 61850 szabvány, amely az alállomások kommunikációs rendszereit foglalja össze és egységesíti. Szó volt a digitális rendszerek elemeiről is. Az optikai áramváltó – amely a Faraday-effektus alapján működik – ebben nincs telítődés, mivel nincsen vasmag, lineáris karakterisztikája van, akár 170 kA-ig mér, nincs elektronika a NAF oldalon, közeli villámcsapás esetén nem veszélyezteti a szekunder oldalt. Szó volt továbbá az analóg és a digitális jel kommunikáció közötti interfészről (MU), a redundáns hálózat megvalósításáról. Az MU alkalmazása a hálózaton: Csökkenti a rézhuzalozás mennyiségét, az analóg értékek digitális szállítása optikai kábelen csökkenti a szekunder körök helytelen kezelését, kevesebb helyet igényel a kialakítás, mivel a relé házon kívül van elhelyezve, és megvalósítható a jól kezelhető redundáns Ethernet kommunikáció. A6/4 „Szabályozós elosztó transzformátormegoldások” – Hipszki Gyula, SIEMENS Az elosztó hálózatok több okból is - mint minden – fejlődnek, változnak. A „klasszikus” hálózati séma a nagy egységteljesítményű erőművekben előállított villamos energiának a fogyasztókhoz történő több lépcsős eljuttatásán alapul. Aztán: Az alternatív energiaforrások tipikusan kis teljesítményű egységekben jelennek meg, amelyeket valahogy be kell kapcsolni a meglévő hálózati topológiába, ugyanakkor a kisfogyasztói (lakossági) hálózatokon megjelennek a „nagy” fogyasztók: az e-car töltők, légkondicionáló és egyéb készülékek, a változó fogyasztói szokásokhoz társuló készülékek. Az új fogyasztási szokások és az elosztott villamosenergia-termelés felborítja a „rendet”. Bonyolítja továbbá a helyzetet, hogy az energiaáramlás iránya és nagysága nagyban függ a környezeti és társadalmi tényezőktől. Emiatt viszont az elosztó transzformátorok szerepe és jelentősége változóban van. Természetesen az ipar a megváltozott igényekre válaszol, és különböző technikai megoldásokat kínál: Mechanikus terhelés alatti átkapcsoló léptető motorral, elektromechanikus szabályozó háromfázisú booster transzformátorral, félvezetős egy- és háromfázisú booster transzformátorokkal, mágneses elven működő terhelés alatti szabályozókkal, és ezek különböző változataival. A6/5 „A felharmonikus torzításról frekvenciaváltós szemszögből” – Zajácz János, Danfoss. Az 50 Hz-es alap harmonikus többszöröseit nevezzük felharmonikusoknak. A hálózati feszültségre vonatkozó szabványok és ajánlások a feszültségtorzítás szintjére vonatkoznak. Néhány szabvány termékszinten is tartalmaz ajánlásokat az egyes felharmonikus áramtorzítás-értékekre. A cél, hogy középfeszültségen 5%-ra csökkenjen a feszültségtorzítás. Felharmonikus-csökkentő eljárások lehetnek passzívak (DC fojtók) és lehetnek aktívak (aktív szűrők). Aktív szűrök akkor szükségesek, ha: túl nagy felharmonikus tartalom, hosszúak a kábelek (kapacitív meddőkompenzáció), ha a felharmonikus csökkentés és meddőkompenzáció egyben szükséges (helytakarékos megoldás). Az aktív szűrő közbenső körében az egyenfeszültségnek nagyobbnak kell lennie a hálózati feszültség csúcsértékénél, csak így tud kompenzáló áram folyni a hálózat felé. Pontos árammérés szükséges, ezért fontos az áramváltó elhelyezése. Az áramváltó ne érzékelje mind az aktív szűrő, mind pedig a kondenzátortelep áramát. A VLT® frekvenciaváltók megoldásai, aktív szűrőket használnak. Dr. Bencze János

38

Egyesületi élet Kiállítók és standok a vándorgyűlésen

ABB Kft.

Legszebb stand a szavazatok alapján Az ABB egy 40 m2-es standon mutatta be: • legújabb fejlesztésű középfeszültségű kapcsolóberendezéseit és készülékeit, amelyek áram- és feszültségszenzorokkal felszereltek, így ötvözve a védelem, a vezérlés, a mérés és a digitális kommunikáció innovatív módszerét. • az ABB IEC 61850 alapú alállomási irányítástechnikai demót, amely egy fiktív alállomás irányítástechnikáját valósítja meg ABB RTU HMI és MicroSCADA alapokon. • a svájci gyártású Unitrol 1020 gerjesztés-szabályozó készüléket is, amely az egyenáramú vagy forgódiódás gerjesztésű generátorok és szinkron-motorok gerjesztés-szabályozójaként alkalmazható. Legfőbb jellemzője a kompakt felépítés, az alkalmazás flexibilitása és megbízható működés.

Az ABB csapata

• a Synchrotact 5 automatikus szinkronozó készüléket, amely az ABB 5. generációs automatikus szinkronozó készüléke generátorok hálózatra kapcsolásához, illetve hálózatrészek szinkronellenőrzött összekapcsolására alkalmas. A termék jellemzője a rendkívül robosztus hardver- és szoftver felépítés, amely egyedülálló megbízhatóságot garantál ezen a kritikus alkalmazási területen. • az IP66-os védettségű vízálló bemutató demót, amelynek célja, hogy bemutassa az ABB gyártmányú, ACS355-ös, IP66 kivitelű gépipari hajtás működését nedves, vizes környezetben. A hajtás egy kisebb motort vezérel, amely egy forgó vízszóró fejet mozgat, ezáltal megteremtve a fröc�csenő víz forrását. A felhasznált vizet a demó belsejében keringetve újra és újra felhasználja a rendszer. Stand körkép

39

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

WIREVILL energetics  Magyarország legnagyobb

naperőműve a Mátrában

A fotovoltaikus erőmű építésének ötlete először 2012-ben merült fel, amikor is a Mátrai Erőmű ipari tevékenysége révén kapcsolatba került egy céggel, aki rekultivált meddőhányó területet kívánt bérelni, hogy ott fotovoltaikus parkot telepítsen. Ez a projekt ugyan nem valósult meg, de az ötletet továbbfejlesztette az erőmű, ugyanis ekkor vált aktuálissá a közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi sűrűzagy tározó rekultiválása. 30 hektáros, teljesen sík felület alkalmasnak bizonyult egy 15 MW-os naperőmű létesítésére. A projekt előkészítése 2013-ban indult, részben a Mátrai Erőmű saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével. A kiírt közbeszerzést 2015. januárban bírálták el, a naperőmű tervezését, kivitelezését a Wire-Vill Kft. (konzorciumvezető) – IBC Solar Gmbh – Energobit S.A. magyar-osztrák-román konzorcium nyerte el. A tervezést előkészítő munkálatok 2015. január végén kezdődtek, ezt követően tavasszal elindult a helyszíni kivitelezés is. A pályázat elbírálása óta eltelt szűk egy év leforgása alatt a Mátra lábánál megéült az ország legnagyobb fotovoltaikus erőműve. - Az egy hónapos próbaüzemet követően 2015. október 15-én tartották az ünnepélyes átadót. A közel 6,5 milliárd forintos beruházási költségű erőmű 30 hektáros zagyterületen összesen 72  480 darab (egyenként 255 W névleges teljesítményű) polikristályos napelempanel került elhelyezésre, amelyeket déli irányba tájolva, fix tartószerkezetekre rögzítettek.

A naperőmű által megtermelt éves villamosenergia-mennyiség az időjárási viszonyoktól függően körülbelül 22.000 MWh körül prognosztizálható - háztartási léptékben mérve egy kisebb várost képes ellátni zöld villamos energiával. Az erőmű teljesítménye megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével – a projekt ezzel jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett EU-s vállalásai teljesítéséhez. E fejlesztéssel Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jött létre.

KERN KFT

 Több mint 15 éve a régióban az IT

és a telekommunikáció területén

A Kern Kft. 15 éve része az IT és telekommunikációs szakmának a régióban. Mobil adatátviteli rendszerek és technológiák területén M2M és IoT megoldások szállítójaként több mint 15 éves múlttal rendelkezik.  A Cég ipari minőségű, robusztus, megbízható, magas biztonsági fokú adatátviteli és monitoring rendszereket szállít többek között automatizálás, közüzemi szolgáltatás, biztonságtechnika, logisztika területére. 

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

40

Egyesületi élet

Új helyszínekkel színesedik az infoshow palettája A 2015-2016 év roadshow témája: Villamos felülvizsgálatok - Épületek villamos berendezéseinek biztonsága

A rendezvénysorozat célul tűzte ki, hogy az épületek villamos berendezéseinek biztonsága érdekében a tervező, kivitelező, üzemeltető, felülvizsgáló szakemberek mindennapi munkáját segítse, útmutatást adjon a felelősségteljes minőségi munkavégzéshez, naprakész információt nyújtson a vonatkozó jogszabályokról, szabványokról. Ebben az évadban már 9 helyszínen, 7 cég csatlakozott az ötletgazda WAGO Hungária Kft. , a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és Elektromos Magánvállalkozók Országos Szövetség által szervezett roadshowhoz.. A rendezvényeken résztvevő C+D Automatika Kft., DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG, Eaton Industries Kft., ELMON Hungária Kft., Hensel Hungária Villamossági Kft., OBO Bettermann Kft. és Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt., cégek képviselő munkatársai előadásukkal, tanácsaikkal lebilincselik az érdeklődő közönséget. Az érdeklődők az előadások szüneteiben a cégek bemutatkozó kiállításain ismerkedhetnek meg a termékekkel és a megoldások kínálatával. A tartalomból a teljesség igénye nélkül: • Az új OTSZ és a Villamos TvMI hatása a villámvédelem létesítésére és felülvizsgálatára

• Újdonságok, lehetőségek az érintésvédelmi méréseknél • Villám- és túlfeszültség-védelem felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései • Felülvizsgálat a világítástechnikában • Előírások, követelmények egy elosztóberendezés terveire, különös tekintettel a feliratokra • A kondenzvíz képződés okai • Jön az Okos otthon! Bővebb információ és jelentkezés: http://www.infoshow.hu Lepp Klára

Szakmai tanulmányút Bécsbe A MEE Debreceni Szervezete szeptember 24-27. között kirándulást szervezett Bécsbe. A régiós szinten meghirdetett kiránduláson a debreceni mellett a nyíregyházi és mátészalkai szervezet képviselői is részt vettek. A négynapos kirándulás során Győrben megtekintettük a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban berendezett Jedlik Ányos állandó kiállítást, Bécsben végigjártuk a város történelmi nevezetességeit és turisztikai látnivalóit, valamint meglátogattuk Burgeland Fertő tó környéki természetvédelmi területeit, közte a „gólyák városa”-ként emlegetett Ruszt városát. A kirándulás a kulturális, történelmi látnivalók mellett két szakmai programot is tartalmazott. Az első szakmai program a Bécs Freudenau vízerőmű meglátogatása volt. Az erőművet 1992 és 1998 között „vizes” technológiával közvetlenül a folyóágyban építették. Az erőmű gépháza a folyó közepén a hajózsilip és a duzzasztómű között van elhelyezve. A beépített 7,5 m kerékátmérőjű Kaplan turbinák Európában a legnagyobbak közé tartoznak. Az erőműben 6 db 32 MVA-es turbina-generátor egység üzemel, az erőmű 172 MW-os összteljesítménye 110 kV-os feszültségszinten csatlakozik a villamos hálózatra. Az évente termelt villamos energia 1,052 GWh. Az erőmű látogatás során először az információs központban filmvetítéssel mutatták be az erőmű történetét és nagy modelleken az erőmű működését. Ezt követte az erőmű tényleges meglátogatása, ahol a villamos és gépészeti egységek megtekintése után egészen

41

a Duna vízszintje alatt 32 m-re található ellenőrző folyosóig is eljutottunk. Második szakmai programként a bécsi Műszaki Múzeumot látogattuk meg. A múzeum műemlékvédett szecessziós épületben 20 000 m2-en, nyolc külön szakmai területen mutatja be a technikai, technológiai fejlődés egyes lépéseit és meghatározó eszközeit, berendezéseit. Betekintést ad a természettudományos világkép, az energetika, a nehézipar, a közlekedés, a hétköznapi eszközök és a média világának fejlődésébe. A múzeumlátogatást működő modellek és interaktív információs eszközök tették élvezetessé. Az érdekes és tartalmas szakmai programokkal igen sikeres tanulmányutat teljesített a MEE Debreceni Szervezete. Rubint Dezső MEE Debreceni Szervezet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

Nekrológ Dr. Kiss László Iván 1935-2015 Fájó szívvel tudatjuk, hogy dr. Kiss László Iván, a MEE Energetikai Informatika Szakosztályának alelnöke, a MEE Technikatörténeti Bizottságának titkára és a MEE MAVIR Üzemi Szervezetének vezetőségi tagja, életének 80. évében, 2015. november 8-án elhunyt. Székesfehérvárott született 1935-ben. A BME Villamosmérnöki Kar, Erősáramú Szakon villamos művekből diplomázott 1959ben. 1964-ben a BME-n folyamatszabályozási szakmérnöki, 1967-ben műszaki doktori diplomát szerzett. Német, orosz és angol nyelven írt és fordított. Főállású munkahelyei voltak: Erőmű Tröszt Országos Villamos Relévédelmi, Automatika és Mérésszolgálata (OVRAM), 1961-től az Oroszlányi Hőerőmű villamos laboratórium (vezető), 1964től a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztója (OVT). Az OVT-nél az üzemirányítás területén bevezette a számítógépek használatát, majd az országos hatáskörű folyamatirányítás keretében működő számítógéprendszer (Hitachi) beszerzését és üzembe helyezését irányította. Utóbbi munkájáért 1979-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta.1991-ig a Számítástechnikai Szolgálat vezetőjeként irányította az OVT informatikai rendszerének fenntartását és továbbfejlesztését. 1992-től 1998ig főállásban az MVM ZRt. Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK) projektjének keretében dolgozott, 2004-ig mint nyugdíjas a MAVIR ZRt.-nél. A BME és a KKMF szakmérnök képzésein oktató volt, a BME továbbképző tanfolyamain tartott előadásokat. A KGST tudományos szekciója, az IFAC, a CIGRE, az EPCC (irányító központ szervezet) keretében is dolgozott. A MEE-nek 1959 óta volt tagja. 1970 körül a Feszültség-Meddő Munkabizottság titkári munkáját végezte. A Számítástechnikai Bizottságnak 1980-90 között volt elnöke. A MEE Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztályának titkára, majd az Automatizálási és Informatikai Szakosztály alelnöke volt 2006-ig, ezután haláláig az Energetikai Informatika Szakosztály alelnöke. A Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak és utódainak 2001-2011 között volt szerződéses munkatársa. Ipari emlékeket gyűjtött és szakvezető volt. Tizenöt évig volt a Technikatörténeti Bizottság (TTB) titkára, a MAVIR MEE szervezet vezetőségi tagja és az Elektrotechnika szakszerkesztője. A TTB titkáraként évente több tudományos ülést, továbbá hazai és külföldi tanulmányutakat szervezett, A felesége segítségével a bizottság összes adminisztratív tennivalóját ellátta. Külföldi konferenciákon előadóként (Helsinki, 1991; Prága 2014) képviselte az egyesületet. Két vándorgyűlésen és több MEE-rendezvényen előadó volt. A MEE Külföldi Kapcsolatok Bizottságának és a 2. Díjbizottságnak is tagja volt. A MEE Energetikai Informatika Szakosztály képviselőként részt vett számos MEE Vándorgyűlés és Kiállítás előkészítésében, mint szervezőbizottsági tag. Szerzője vagy szerzőtársa volt közel 100 cikknek és tanulmánynak, amelyeknek harmada

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 1 1

MEE-kiadványokban jelent meg. Szemlézett és tömörítvényeket is készített a lapnak. Az Elektrotechnika folyóirat 2002 májusában kiadott, az ÜRIK (Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése) projektről készült különszámának felelős szakszerkesztője volt. A MEE két Nívódíjjal, Csáki- és Kandó-díjjal ismerte el dr. Kiss László Iván munkáját. Talán ő is helyesnek tartaná, hogy így búcsúzzunk tőle: „Az örök világosság fényeskedjék neked.” MEE Energetikai Informatika Szakosztály MEE Technikatörténeti Bizottság MEE MAVIR Üzemi Szervezet A Magyar Elektrotechnikai Egyesület dr. Kiss László Iván részére szakmai - tudományos és társadalmi munkája elismeréseként POSZTUMUS MEE ÉLETPÁLYA ELISMERÉS díjat adományoz.

42

2016. február 25-26.

POLLACKEXPO

SZAKMAI KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA

Kiállítók jelentkezése, rendezvénnyel kapcsolatos információ: PTE Műszaki és Informatikai Kar Informatika és Villamos Intézet 7624 Pécs, Boszorkány út 2.

Megyeri Péter Intézeti telefon: +36 72 503 650/23851 Intézeti fax: +36 72 501 586 Mobil telefonszám: +36 30 334 9391 e-mail: [email protected]

Kiss Katalin Intézeti telefon: +36 72 503 650/23853 Intézeti fax: +36 72 501 586 Mobil telefonszám: +36 30 484 6610 e-mail: [email protected]

http://pollackexpo.hu

LILY led

A kompakt megoldás 6-35 W IP 66

A hazai fény...

HOFEKA

Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft.

TWEET led

A modern megoldás 10-130 W IP 66 KÉRJE ÚJ KATALÓGUSUNKAT!

TILT led

A városi megoldás 30-244 W IP 66 www.hofeka.hu