MULTIVERZUM Kereskedelmi és Szolgáltató BT Debrecen, Tégláskert utca 98

MULTIVERZUM Kereskedelmi és Szolgáltató BT. 4030 Debrecen, Tégláskert utca 98.

E LŐ Z ETES

VIZSG ÁL AT

A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti területen bővítendő szarvasmarha telephez

Készítette: Biki Gyöngyi Eng. száma: Hullladékgazdákodási szakterület SZKV-1.1-09-1036. Víz és földtani közeg védelem szakterület SZKV-1.3-09-1036 Sámi Lajos levegő- és zajvédelmi szakértő Eng. száma: SZKV-1.2/09-0481 (HBm MK) 144-4-1.4-09-0481/2014. (MMK HBm) SZKV-zr./09-0481. 248-2-1.4.-09-0481/2012. (MMK HBm) Nyíri Sándor élővilágvédelmi szakértő Eng. száma: Sz – 025/2011.

Készült: 2016. október-november

Tartalomjegyzék oldal Bevezetés …………………………………………………………………………........ 4 1./ A tevékenység megnevezése, helye ……………………………………………. 5 2./ A tevékenység helye, a tevékenység jellemzése ………………………………. 5 2.1. A terület elhelyezkedése: …………………………………………………… 5 2.2 A tervezett tevékenység célja: ………………………………………………… 6 2.3 A tervezett tevékenység volumene: …………………………………………… 6 2.4. A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása……………. 7 2.5. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja….7 2.6. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye ………………………… 9 a.) A meglévő telep létesítményei ………………………………………………. 9 b.) A telepre tervezett létesítmény:…………………………………………….. 9 c.) Kapcsolódó létesítmények ………………………………………………… 10 2.7. A tervezett technológia, a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás, valamint kibocsátások főbb mutatói……………………… 11 2.7.1. . A telepi anyagfelhasználás jelenleg, és az építés után …………… 14 2.7.2. A telepen keletkező anyagkibocsátások jelenleg, és az építés után …. 14 2.7.3. A telep vízellátása, vízfelhasználása……………………………………….. 14 2.7.4. Szennyvizek elhelyezése …………………………………………………… 16 2.8. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége ………………………………………………………………... 16 2.9. A telepen keletkező trágyamennyiség és annak környezetvédelmi szempontú elhelyezése ………………………………………………………………………….. 17 3. Hajdúböszörmény térségének vizsgálata ………………………………… . 20 4. A tervezés érintő terület környezetvédelmi vizsgálata………………… ……. 24 5. A jelenlegi és tervezett tevékenység hatásának vizsgálata a környezeti elemekre ………………………………………………………………………… 25 5.1. Vízvédelem ………………………………………………………………… 25 5.2.. Hulladék ……………………………………………………………………. 26 5.3. Természetvédelem …………………………………………………………. 26 5.4. Levegővédelem ……………………………………………………………… 26 5.5.. Zaj- és rezgésvédelem ……………………………………………………... 54 6. Örökségvédelem ……………. ……………………………………………… 65 7. Tájbaillesztés ……………………………………………………………………. 66 Összefoglalás ………………………………………………………… ……….. … 66 Mellékletek ………………………………………………………………………….. 68

2

3

BEVEZETÉS Csatári Imre (4220. Hajdúböszörmény, Tizenhárom vértanú u. 49/a.) a Hajdúböszörmény külterület 0995/3. hrsz. alatti ingatlanon meglévő szarvasmarha telepén kíván istállót építeni. A fenti tevékenység építési engedélyezési eljárását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által kiadott HBB/10-KTF/06808-3/2016. számú tájékoztatása alapján az alábbi indokokkal felfügggesztette: “…. a tervezett beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. pontjának hatálya alá tartozik, vagyis a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül, így, ha a környezethasználó ilyen tevékenység megvalósítását tervezi, akkor a környezetvédelmi hatóságnál előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a rendelet 3. § (1) bekezdése alapján. (A rendelet 3. melléklet 128. pontja szerint a tervezett létesítmény – “Egyéb, az 1127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől” – előzetes vizsgálat köteles tevékenység. ) A rendelet 2. § (2) bekezdés f) pontja értelmében területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe. A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti ingatlan a Natura 2000 hálózat része (Hortobágy HUHN 20002) A tervezett tevékenységhez igénybe szándékozni vett terület nagysága 53.701 m2, mely meghaladja a fenti rendeletben foglalt mértéket. ezért szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálatot a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletének megfelelően elkészíteni. Környezethasználó: Csatári Imre őstermelő, 4220. Hajdúböszörmény, Tizenhárom vértanú u. 49/a. KÜJ száma: KTJ száma:

4

1. A tevékenység megnevezése, helye: A tevékenység megnevezése: A tervezett tevékenység: szarvasmarha-tartás A tervezett tevékenység folytatásának helye Hajdúböszörmény külterület 0995/3. hrsz. 2. A tevékenység helye, a tevékenység jellemzése: Csatári Imre a szarvasmarha tartó tevékenységét a Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti tanyában folytatja, mely tevékenységhez további 1 db istálló épületet kíván építeni. A mellékelt tulajdoni lap tanúsága szerint a terület jelenlegi tulajdonosa: Csatári Imre (szül.: 1960. anyja neve: Zsupos Mária) 4220. Hajdúböszörmény, Tizenhárom vértanú u. 49/a. sz. ½ tulajdoni hányadban, Csatáriné Bereczki Mária (szül.név: Bereczki Mária, szül. év: 1962. anyja neve: Takács Mária) 4220. Hajdúböszörmény, Tizenhárom vértanú u. 49/a. ½ tulajdoni hányadban 2 A terület nagysága: 5 ha 3701 m A Hajdúböszörmény Város Jegyzője által kiadott, és 2016. június 13-án kelt 50656/2016. számú határozatában a Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti ingatlan birtokközponti kialakítását engedélyezi a 0995/2., a 0995/4., a 01000/90., a 0382/10. és a 0382/11. hrsz. alatti ingatlanokkal, mint birtoktestettel együtt. A birtoktesthez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjait az (1 .sz. melléklet) tartalmazza. A birtoktesthez tartozó ingatlanok és területei:

Birtokközpont kialakítását jóváhagyó határozatot a Hajdúböszörmény Város Jegyzője adta ki 2016. június 13-án (ÉTDR azonosító): 201600014649 szám alatt. (2. sz., melléklet). 2.1.A terület elhelyezkedése: Csatári Imre családi gazdasága Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti külterület Tanya 292. szám alatti. A családi gazdaság telephelye a Hajdúnánást 5

Balmazújvárossal összekötő út 16,25 km szelvényében, egy 51 hektáros szántó, gyep és erdő részletében helyezkedik el. A húsmarha telep a családi gazdaság központjában, a 0995/3. hrsz. alatti található, és mintegy farmként működik, és maga a család is itt lakik. A telep az M35-ös autópálya Pródi lejáratától (14-es lejáró) 1,8 km-es távolságra É-ÉNy-I irányban található (Bakóhát). A telephez egy kb. 900 méter hosszú, zúzottkővel borított bejáró vezet, mely lehetővé teszi a telep megközelítését az év minden időszakában. (3 . sz. melléklet). A tanya Ny-i szélétől kb. 260 m távolságban folyik az É-D-i irányú Keleti főcsatorna. A telep a környezetétől egy kissé magasabb vonulaton helyezkedik el. (4..sz. melléklet). A majort mezőgazdasági területek veszik körbe. Közvetlen az ingatlannal keleti, deli és nyugati irányban legelő területek, míg északi irányban egy kis erdő területe határolja. (5. sz. melléklet). A legközelebbi lakott terület Pród, mely kb. 2,0 km távolságban nyugatra található. A területtől délkeleti irányban, a balmazújvárosi úttól keletre található egy tanya, mely a vizsgált területtől kb. 1,6 km távolságban fekszik. 2.2. A tervezett tevékenység célja: A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatt folytatott, inkább extenzív tartásmódnak mondható szarvasmarha tartáshoz szükséges állattartó telep bővítése. A meglévő istálló és kiszolgáló épületekhez az állattartás célját jobban kiszolgáló 1 db istálló építése. (6.sz. melléklet) . 2.3. A tevékenység volumene: Engedélyes a meglévő állatállomány fedett helyen történő elhelyezését tervezi. A jelenlegi állatállomány egy része a telepen tartózkodás alkalmával egy elkerített, karám területén kerül elhelyezésre az év minden szakában. Jelenleg az állattartó telepen az alábbi állatlétszám található: Hízómarha anyatehén 171 db Hízómarha 12 db Üsző 67 db Borjak 0-6 hónapos korig 69 db Juh 26 db Ló 7 db Összesen: 352 db, ebből szarvasmarha 319 db. 6

A telepen tartott állategység:

230 ÁE

Jelenleg a telepen található kb. 6000 m2-es területen almozott körülmények között 120 felnőtt állat kerül telente elhelyezésre. Ennek a területnek a közepére tervezett az istálló, hogy az itt tartott állomány is megfelelő körülmények között kerüljön elhelyezésre. Az istálló építésével a telepi állatlétszám növelése nem tervezett. A cél, hogy az eddig a szabadban telelő felnőtt húsmarhák számára is istállózott körülmények legyenek biztosítva. A jelenlegi istálló férőhely kapacitás a telepen 184 felnőtt állat, a tervezett istállóé 140 db, mely összesen 324 férőhely. A jelenlegi szarvasmarha létszám a telepen borjakkal együtt 319 db. Ezért az előzetes vizsgálatot a szarvasmarha telephely jelenlegi állatlétszámával és a telep jelenlegi tartástechnológiájával kapcsolatban készítjük el, mivel az istálló építése után is ugyanezek az irányadók. 2.4. A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása. A telepen tervezett építésével járó engedélyezési eljárások lefolytatása a jelen feladat. A beruházás megvalósításához szükséges pályázat már benyújtásra került. A környezetvédelmi határozat, valamint a pályázat pozitív elbírálása birtokában Beruházó az építési engedélyezési eljárást lefolytatja. Ezután lehetséges a telepen a tervezett építést megvalósítani. Ezt 2017. év nyár vége körül tervezi Beruházó. 2.5. A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja: A szarvasmarha tartását Engedélyes a Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti majorban végzi. A major területe 5 ha 3701 m2. A szarvasmarha tartását Beruházó legeltetéssel kívánja folytatni, ezért a major környezetében lévő legelő területek is a tevékenységhez tartoznak. A legeltetésre igénybe vett területek elsősorban a birtokközponthoz tartozó legelő területek, valamint további területek, melyek összesen 35 ha területűek. Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti terület a tervezett istálló építési engedélyes dokumentációban foglaltak szerint a terület Mk-2 mezőgazdasági korlátozott használati zóna megnevezésű.

7

A mezőgazdasági majorok, nagykiterjedésű mezőgazdasági telephelyek övezete, melyen belül elhelyezhetők a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az Mk = különleges mezőgazdasági terület. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni. Ide tartozik többek között a mezőgazdasági üzemi terület is. A Hajdúböszörmény Általános Rendezési Terv közétett térképén azonban a terület besorolása: MÁ, illetve MÁ-1 övezet: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint lehet: (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános mezőgazdasági terület lehet. (3) A mezőgazdasági területen - a (8) bekezdésben foglalt telek kivételével 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. (4) A mezőgazdasági területen - a (8) bekezdés kivételével - lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m 2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének 8

meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. (6) A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető. (7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. (8) Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet. Az ÁRT szerinti besorolás a területen történő építés után is megmarad. 2.6. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye. a.) A telepen meglévő létesitmények: A telepen jelenleg 2 db meglévő szarvasmarha istálló, 1 db szénatároló sziín, 1 db szociális épület, 1 db géptároló szín, 1 db lakóház, 1 db siló és almostrágya tároló, és 1 db tüzivíz tároló található. b.) A telepre tervezett létesítmények: 1 db 816,38 m2 alapterületű istálló, Meglévő beépített alapterület: 1./ 1. jelű istálló: 777,95 m2 2./ 2 jelű istálló épület: 975,7m2 3./ Szénatároló szín: 964,6 m2 4./ Szociális épület: 58,7 m2 5./ Géptároló szín: 206,4 m2 6./ Lakóépület: 131,1 m2 7./ Siló és almostrágya tároló: 271,9 m2 + 430,5 m2 = 702,44 m2 8./ Tüzivíz tároló: 24x15= 360 m2 Öszesen: 4.176,94 m2 Tervezett beépített alapterület: 1. Szarvasmarha istálló: 16,15 x 50,55 = 816,38 m2 2. Tervezett út- és térburkolat: 6712,95 m2 Összesen: 7.529,33 m2 Meglévő+tervezett beépítettség= 11.706,27 m2

9

c.) Kapcsolódó létesítmények: Telepi útburkolat: A belső telepi térbúrkolatok kialakítása a telep jelenlegi közuti kapcsolatát nem érinti, az telepen belül történik. Tüzivíz tároló Telepítés: szabadonálló építési helyen Hasznos térfogat: 250 m3 A telep az elmúlt több mint 20 év folyamatos fejlesztéseinek és bővítéseinek eredménye. Kezdetben mindössze egy juhhodály épülete állt, tehát a telep nem egy szakosított rendszerű állattartó telep, hanem a családi gazdaság növekedésével épült ki fokról fokra. Jelenleg mintegy 110 tehén és szaporulata található a gazdaságban, amely mintegy 220 – 300 állatot jelent (az éven belüli fluktuáció miatt), melyek fajtájukat tekintve magyartarka és limousin tehenek, ez a létszám jelenti a jelenlegi férőhelyek teljes kihasználását. Az állattartó épületek:  Az istállók közül az első egy régi juhhodály volt, amelyet a vállalkozás teljes egészében felújított, egy 10x85m hosszú, betonoszlopokon álló palatetős, téglafalú, nagyrészt betonozott aljzatú épület. Több részre van osztva, így az istállón kívül (700m2) helyet ad az abraktakarmányos résznek, egy leválasztott része a vegyszerraktárnak. Az állatok itt mélyalmos tartásban vannak, az etetést fedetlen külső etetőút szolgálja, az itatás fagymentes önitatókkal történik. A tehenek mellett a növendék üszők vannak itt elhelyezve, továbbá itt kapott helyet a betegistálló, illetve szorító-kezelő folyosó is egy állatmérleggel, valamint az állatkezelő kaloda. A férőhelyeket tekintve attól függően, hogy milyen arányban vannak üszők és tehenek mintegy, 70-80 egyed fér el. Ezt az épület főként télen van használva.  A másik istálló 2003-ban épült és belső technológiája minden tekintetben a modern szarvasmarhatartást szolgálja. (A vállalkozás 2004-ben állt át a húsmarha tenyésztésre, ezért az istálló technikai színvonala a tejelő tehenészet követelményeinek is megfelel.) Beton alapú, faoszlopokon álló épület, teteje és oldala trapézlemez, 25 x 40 m területű, összesen 104 állatnak biztosít férőhelyet (a szopós borjúkat nem számolva). Az etetés a fedett belső etetőútról történik, melyhez nyakfogó rendszer kapcsolódik, az itatást fagymentes önitatók szolgálják. Az etetőút melletti istállórészek, két szakaszra oszthatók: egy beton aljzatú folyosóra, ahol az állatok esznek, és egy mélyalmos pihenőtérre.  A takarmányos a hodályból leválasztott 120 m2 alapterületű épületrész. A szemes termény tároló, az egyéb takarmányok (pl. koncentrátumok, ásványi anyag kiegészítők, nyalósók) valamint a daráló találhatók itt.  A hodály végében kapott helyt két különálló helyiség, saját bejárattal, a vegyszerraktár, a villanypásztor (és egyéb) raktár. 10

Siló – vagy szilázs tárolásra egy 12 x 23 m alapterületű, 3 oldaltól zárt, 3 méter magas falú beton silótér áll rendelkezésre. A telepen hálózati áramellátás 2002 óta biztosított, előtte generátorok termelték az áramot. A telepi áramhálózat kapacitása 3 x B40A. Az éves áramszükséget jelentős részét az egyik istálló tetőzetének déli részén elhelyezkedő napelemes rendszer fedezi. A napelemes rendszer teljesítménye 21 kWp, melyet 3 db 5 kWos inverter alakít át váltóárammá A tartalék áramellátást mobil dízelmotoros generátor szolgáltatja, 3 x 50A kapacitással. A gazdaság és a lakóház ivóvízszükségletét két fúrt kút szolgáltatja. A „K1” jelű kút működtetését egy nagyobb teljesítményű házi vízmű, (100 literes hidrofor tartállyal) szolgáltatja, melyek a lakóház melletti garázs épületében találhatók. A „K2” jelű kút biztosítja a tűzivíz tározó töltését és az állatok itatását. A „K2” kútból 3 db elektromos egyfázisú elektromos szivattyú elemi ki a vizet, ehhez egy 300 literes hidrofor tartály található; melyek egy különálló kútházban kaptak helyet. A kommunikációs infrastruktúrát tekintve a farmon „vezetékes” telefon és mobilinternet is működik. A telepen a volt tejház épülete jelenleg szociális épületként szolgál, ahol öltöző és vizesblokk is található. A mezőgazdasági gépek egy része a 200 m2 területű géptároló színben van elhelyezve ahol a mezőgazdasági erőgépeket és a nagyobb értékű munkagépek tároljuk. A többi eszköz pedig a szabad ég alatt lévő munkagéptároló téren van elhelyezve. A géptároló szín egy részében kapott helyett a gépjavítások végzésére kialakított gépműhely. Az értékesebb szálastakarmányok tárolására egy 1 000 m2 alapterületű szénatároló szín szolgál. Az épület betonozott aljzatú, fémszerkezetű, cserepes lemez héjazatú. Keletről faburkolattal zárt, északról eltolható ajtókkal rendelkezik, a másik két oldala nyitott. A többi szálatakarmány, az alomszalma, és a kukoricaszár bálák szérűskertben, szabad ég alatt az istállótól mintegy 100 m-re található egy magasabb fekvésű gyepterületen vannak tárolva. A tűzoltóság által előírás a telepre, hogy az esetleges oltási munkálatokhoz 250 m3 víz álljon a rendelkezésükre, melyet a kútház melletti víztározóban tárolunk. A víztározó a hidrofor házból feltölthető. 2.7.

A tervezett technológia, a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás, valamint kibocsátások főbb mutatói

A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti területen jelenleg is a fentebbi fejezetben ismertetett létszámú szarvasmarha tartása folyik. A félextenzív körülmények között húsmarha tartását végzik. Ez azt jelenti, hogy az állomány elhelyezés rendszere téli és nyári időszakra bontható. 11

Télen az egész állomány az istállókban kerül elhelyezésre, kötetlen tartásban. A nyári, legeltetéses időszakban a tehenek, a tenyész üszők, valamint a szopós borjak a nyári karámban találhatók és innen mennek ki a legelőre. A hízóbikák és a növendék üszők egész évben az istállókban vannak, a többi állat a legeltetési időben a legelőn, illetve a nyári karámban található. Az állandó villanykarám rendszer, egy fél hektár területű nyári pihenőkarámból valamint a gyepet körülvevő külső karámrendszerből áll. A nyári pihenőkarám két részre oszlik; egyik fele a szoptatós teheneknek és borjaiknak ad helyet, ezért itt is található borjúóvoda; a másik felében a nem borjas tehenek és a tenyész üszők vannak. Az állatok a legeltetési időszakban itt tartózkodnak, és innen hajtják ki őket a legelőre. A karámban találhatók etetők és nyalósó vályúk a legelő állatok takarmányának kiegészítésére, pótlására; az itatást nyílt felszínű itatóvályúk szolgálják. Esős időben az állatok száraz, zavartalan pihenését az szolgálja, hogy a karám egyes részei magasabbak, dombszerűen kiemeltek. Az állomány etetése: A húsmarhatartásban fontos az alacsony költségű takarmányozás. A takarmányozásban ezért nagy szerepet játszik a legeltetés (legelőfű, baltacím és a szudáni fű) és a gyepszéna, valamint a melléktermékek, mint a kukoricaszár, csemegeszár, borsószalma. A lucernaszéna is rendelkezésre áll, mint tömegtakarmány, de kisebb mennyiségben, és főleg a hízóbikák és a fiatal állatok számára. Az abraktakarmányok fő alkotója a kukorica, és a takarmánybúza, amelyeket a Családi Gazdaság állít elő. Vásárolt abraktakarmányoknak (tápok, koncentrátumok) főként a bikahízlalásnál van jelentőségük. Vásárolják a tehenek számára a vitamin és ásványi anyag kiegészítést szolgáló nyalósókat és premixeket. A takarmányozás nagyrészt gépesített, melyre két, homlokrakodóval is ellátott traktor és egy bálabontó-kiosztó áll rendelkezésre. Az etető utakról a tömegtakarmány kiosztása a bálabontóval történik; a nyári pihenőkarám etetőibe pedig a homlokrakodók teszik be a bálákat az itt kihelyezett hengerbála etetőkbe. A takarmányozással kapcsolatos legnagyobb kézimunka igényű feladat az etető utak feltakarítása reggelente. Az abraktakarmányok kiosztása kézzel történik. A legeltetési időszakban – ha szükséges – van lehetőség a tehenek takarmányozására a nyári pihenőkarámban is, a kihelyezett bálaetető rácsok segítségével. Mind az istállóban, mind a pihenőkarámban van borjúóvoda, ahol megoldható a borjak tehenektől elkülönített takarmányozása. A beteg állomány elhelyezése: A régi istálló egy részén kötött tartásban egy három férőhelyes rész van leválasztva az esetleges beteg tehenek fogadására, továbbá itt található a (szállítható) állatkezelő kaloda.

12

Az itatás az istállóban és a hodályban fagymentes önitatóval történik. A pihenőkarámban a fagymentes önitatókon kívül nyíltfelszínű itatóvályúk is rendelkezésre állnak az állatok vízellátására. A pihenőkarámban azért szükségesek az itatóvályúk is, mert a legelőről behajtott állatokat önitató esetén nem tudja egyszerre kiszolgálni. A trágyakezelés rendszerében bálabontó munkagép alkalmas még az alomszalma befújására is, ezért kézzel almozni csupán a hodály mélyalmos részén szükséges, mivel az épület túl alacsony ahhoz, hogy a traktor beférjen. Azokról a helyekről, ahol az állatok etetéskor tartózkodnak az istállóban, illetve a hodályban, rendszeresen (2-8 naponta) kitolják a trágyát traktorral, mivel a két épület ezen részei betonozott aljzattal vannak ellátva. A pihenő rész mélyalmos rendszerű, itt évente egy - két alkalommal történik kitrágyázás. Ehhez kis univerzális rakodógépet vesznek igénybe bérszolgáltatásként, mivel a hodályba nem fér be a traktor, és a kisebb gép az istállóban is nagyobb hatékonysággal dolgozik jobb fordulékonyságának köszönhetően. A nyári pihenőkarámban is jelentős mennyiségű trágya és karámföld gyűlik össze, mely évente kerül elszállításra. A folyamatosan keletkező trágya tárolására van lehetőség a telepen lévő 19 x 23 m alapterületű, vízzáró betonnal padozatú 2 oldalról zárt trágyatároló téren. A trágyatároló térhez (és a silótárolóhoz) tartozik egy kisebb csurgaléklé akna, melyből egy 35 m3-es trágyalétartályba szivattyú emeli át a trágyalevet. Az összegyűlt trágyalével a trágyatárolóban található almos trágyát nedvesítik vissza. Az almos trágya a gazdaság szántóterületein kerül felhasználásra. Az istálló építésével a telepi állatlétszám növelése nem tervezett. A cél, hogy az eddig szabadban telelő felnőtt húsmarhák számára is istállózott körülmények legyenek biztosítva. A jelenlegi istálló férőhely kapacitása 184 felnőtt állat, a tervezett istállóé 140 db, összesen tehát 324 férőhely. A jelenlegi állatlétszám a telepen (a borjakkal együtt) 319 db. A tervezett 800 nm-es istálló és további mintegy 500 nm betontér a karám területét csökkenti. A fejlesztéssel mintegy 650 nm betonozott terület a gépek számára az etetési almozási munkákhoz szolgál majd közlekedőútként, ahol a szarvasmarhák nem tartózkodnak. Körülbelül 650 nm beton padozaton almos trágya keletkezik majd, amelyet a heti 1-2 alkalommal a már meglévő trágyatároló térre tolunk ki, aminek az építésre kerülő istálló betontere közvetlenül csatlakozni fog. A karám megmaradó területe ~ 4700 nm pedig marad a jelenleginek megfelelő trágyakezelésű terület. A keletkező trágya tehát megoszlik a karám és az istálló betontér között. 13

A meglévő két istálló közül a régebbi 700 nm-es istállóban van beton padozatú fedetlen karám/etetőút mintegy 380 nm alapterülettel. Az ott keletkező almos trágyát igény szerint almozzuk, és heti 1-2 alkalommal kerül kitrágyázásra a trágyatároló térre. A legeltetés részben a telep körüli mintegy 35 hektáros saját tulajdonú legelőn történik. Ezek helyrajzi száma Hajdúböszörmény, 0995/3 (kivett, telep), 0994/4 (gyep alrészlet) 01000/90 (gyep alrészlet). Az ENAR szerint jelen tartási helyhez ezek a területek tartoznak (Tartási hely azonosító 1059928). Ezen kívül további távolabbi gyepterületeken/tartási helyeken is történik a nyári időszakban legeltetés. 2.7.1. A telepi anyagfelhasználás jelenleg, és az építés után: A telep jelenlegi és a fejlesztés megvalósulása utáni állatlétszám tartásához az alábbi anyagféleségek és azok mennyiségei kerülnek felhasználásra: - szálastakarmány bálák (gyepszéna körbála, lucernaszéna, csemegekukoricaszár bála, stb. 2500 db/év ~ kb. 750 tonna - felhasznált szemestermények (kukorica, takarmány búza, árpa, zab): ~ 60 t/év - felhasznált vásárolt táp/koncentrátum: ~20-25 t/év - nyalósó, kősó, vitamin, premix stb. ~ 2,5-3 t/év - alomanyag bálák, (búzaszalma körbála, kukoricaszár körbála: kb. 700 db/év ~ 310 tonna 2.7.2. A telepen keletkező anyagkibocsátások jelenleg, és az építés után: Az élőállatok eladása kb. 80 db/év x 350 kg átlag = ~ 28 tonna. Az állattenyésztéssel összefüggő nem veszélyes szilárd kommunális hulladékot (amelynek döntő többsége bálaháló, bálafólia és takarmányos zsákok) a Hajdúsági Hulladékgyűjtőbe szállítják el kb. negyedévente. Éves szinten ez kb. 23 tonna. Az állattató telepen kommunális folyékony hulladék nem keletkezik. Az állategészségügyi kezeléseket a telepet ellátó állatorvos végzi, ezért nincs gyógyszerkészlet és nem keletkezik göngyöleg. 2.7.3 A telep vizellátása, vizfelhasználása A telep vizellátását 2 db mélyfúrású kút biztositja Vizjogi üzemeltetési engedélyt a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi 14

Szervezet Területi Vízügyi Hatósága adta ki, melynek száma: 391-5/2014/VH. Vizikönyvi szám: Kadarcs VI/740. (7. sz.melléklet). Helye: Hajdúböszörmény 0955/1. hrsz. Az állattartás vízellátása a K-1 jelű fúrott kútból történik. A kút helye: EOV koordinátái: X = 269,060 km Y = 824,790 km Talpmélység: - 28,0 m Csövezése: -0,50 - -3,30 m-ig Ø 63 PVC védőcső -1,05 - -3,30 m-ig Ø 160 PVC védőcső -0,50 - -28,0 m-ig Ø 40 PVC Szűrőzés: -24,50 - -27,50 m között Nyugalmi vízszint: -4,00 m A kút vasbeton aknában elhelyezve, 1 db házi vízellltó berendezés Q = 5000 l/h, H= 50 m Szerelvények: Ø 1”-os vízmérő óra (gyári szám: 330206-14). Éves vízigény: 2.400 m3/év Vízkészlet jellege: Talajvíz II. osztály Vízhasznosítás jellege: gazdasági állattartás VKJ besorolási kód: T 27. Tüzivíz ellátás a K-2 jelű fúrott kútból. Létesítés éve: 1992. A kút helye: EOV koordinátái: X = 269,010 km Y = 824,720 km Talpmélység: - 26,0 m Csövezése: +0,25 - -36,00 m-ig Ø 110 KG-PVC Szűrőzés: -17,0 - -25,00 m között Maximálisan kitermelhető 400 l/perc. Kommunális vizigény jelenleg, és az építés után: Kommunális szennyvíz kizárólag a lakóháznál keletkezik, az állattartó telepen nincs kommunális vízfelhasználás Kommunális vízigény A telepen a tejházból átalakított szociális létesítményben van kommunális vízfelhasználás, melynek éves mennyisége: 3 fő dolgozó Vizigény: 100 liter/nap/fő = 0,3 m3/nap 0,3 x 365 nap = 109,5 m3/év. 15

Itatóviz igény A telepen tartott állategység jelenleg és az építés után: 260 ÁE. Korcsoportonkénti megosztásban: Igy összesen az éves itatóviz igény: hízó marha anyatehén 171 db x 80 liter/nap = 13,7 m3/nap Hizómarha 12 db x 60 liter/nap = 0,7 m3/nap Üsző 67 db x 40 liter/nap = 2,7 m3/nap borjak 69 db x 20 liter/nap = 1,4 m3/nap Anyajuh 26 db x 5 liter/nap = 0,2 m3/nap Ló 7 db x 6 liter/nap = 0,1 m3/nap összesen: 18,8 m3/nap Az állatállomány számára biztosítandó itatóvíz mennyisége: 365 nap x 18,8 m3/nap = 6862 m3. Az állomány itatóviz igénye várhatóan 6.862 m3/év lesz. A telep várható éves vizfelhasználása: Kommunális 109,5 m3 Itatóviz igény: 6.862 m3 Összesen: 6.971,5m3/év. A mélyfúrású kútnál a rendelkezésre álló vízellátó rendszer vízszállító képessége 5000 liter/óra. (5 m3/óra.). Az 5 m3/óra vízhozammal a jelenlegi napi 19,1 m3 vízigényt cca 4,0 óra alatt lehet biztosítani. 2.7.4. Szennyvizek elhelyezése: Kommunális szennyviz: Az állattartó telepen kommunális szennyvíz a szociális épületrészben keletkezik, melynek várható éves mennyisége cca. 90 m 3/év, melyet az épülethez tartozó 1 db 10 m3-es aknában helyeznek el, és szükség esetén engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítanak. A telepen várható trágyával szennyezett csapadékviz: A területen az állatok tartózkodási helyére hulló csapadékvíz az épületből és a karámokból nem folyik el, azt helyben tartják a gyakori és nagy adagú szalmázással, melyet a trágyával takarítják ki. 2.8. A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, A területen folytatott legeltetéses szarvasmarha tartás legnagyobb szállításigénye a tavaszi-nyári-őszi időszakban megtermelt takarmány- és alomszükséglet betárolásának van. 16

A telepen folytatott mélyalmos tartáshoz szükséges alom mennyisége a legnagyobb része a beszállítást igénylő anyagoknak. Az almozáshoz használt alomanyag bálák, (búzaszalma körbála, kukoricaszár

körbála: kb. 700 db/év ~ 310 tonna Az alomanyagok elsősorban traktorra szerelt pótkocsival kerülnek beszállításra. Ezek teherbírása 5 tonna/fuvar. Az alomanyag beszállításához 62 fuvar szükséges. A megtermelt takarmány betárolása a téli időszakra is jelentős szállítást igényel. - szálastakarmány bálák (gyepszéna körbála, lucernaszéna, csemegekukoricaszár bála, stb. 2500 db/év ~ kb. 750 tonna - felhasznált szemestermények (kukorica, takarmány búza, árpa, zab): ~ 60 t/év - felhasznált vásárolt táp/koncentrátum: ~20-25 t/év - nyalósó, kősó, vitamin, premix stb. ~ 2,5-3 t/év Beszállítandó takarmány mennyisége: 835 tonna/év, melyet traktorra szerelt pótkocsival történő beszállítása esetén kb. 167 fuvar. A takarmány és alomszükséglet 5 tonnás pótkocsival történő beszállítása 229 fuvar. Naponta kb 4-6 fuvar esetén 1,5-2,0 hónap beszállítási idő szükséges 1db traktorra szerelt pótkocsi esetén. A szállítási időszak az első kaszálástól a kukoricaszár betakarításig húzódik, tehát a tavaszi-őszi időszak alatt történik meg. Ebben az időszakban az esőmentes napokon történik a beszállítás. A telephelyen történik az állomány hatósági állatorvos általi ellenőrzése, kezelése. Az ezzel kapcsolatban szükséges gyógyszereket, majd a felhasznált gyógyszerek üres göngyölegeit a mindenkori állatorvos bocsájtja rendelkezésre, illetve kezelés után gyűjti össze, és viszi magával. A telepen naponta kb. 2-3 db személygépkocsi fordul meg átlagban, akik a teleppel kapcsolatos munkákat végzik, illetve időszakonként az állatorvos, stb. fordul meg. 2.9. A telepen keletkező trágyamennyiség és annak környezetvédelmi szempontú elhelyezése A telepen keletkező trágyamennyiség, és ezek alapján a szükséges tároló kapacitás a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 5. számú mellékletében foglaltak, valamint a telep jelenlegi üzemeltetése során szerzett gyakorlati tapasztalat alapján lettek meghatározva. 17

A tartási technológia szerint éves viszonylatban 13- 26 hét legeltetési időszak van, korcsoporttól függően, mely alatt a trágya a legelőn képződik. A telep környezetében legelő területek állnak rendelkezésre, melyen a jószág a legeltetési időszakban tartózkodik. A jelenlegi állatlétszámmal számított trágya mennyisége:

hízó marha anyatehén 171 db x 340 kg x 26 hét = 1511,6 tonna Hizómarha (6-12 hó) 10 db x 150 kg x 52 hét = 78,0 tonna Hízómarha (12-24 hó) 2 db x 200 kg x 26 hét = 10,4 tonna Üsző (6-12 hó) 26 db x 140 kg x 52 hét = 189,3 tonna Üsző (12-24 hó) 41 db x 230 kg x 39 hét = 367,8 tonna borjak 6 hónapos korig 69 db x 55 kg x 26 hét = 98,7 tonna szarvasmarha: 2.255,8 tonna/év Juh 26 db x 30 kg x 26 hét = 20,3 tonna Ló 7 db x 94 kg x 26 hét = 17,1 tonna Mindösszesen: 2.293,2 tonna Kötelezően előírt 6 havi tárolás 1.146,6 tonna számított térfogat 800 kg/m3 1.376 m3 A legeltetési időszak kivételével mintegy 2.293 tonna, 2.751,8 m3 trágya keletkezik a telepen. Ez a mennyiség a meglévő istállókban 1078 m2-en, növekvő alomként, illetve a karámok területén keletkezik. 18

A telepen az állomány benttartózkodása alkalmával a karámokban is almozott trágya keletkezik, amely a fenti számított éves/féléves trágya mennyiségben benne foglaltatik. Az időszakos, illetve végleges kitrágyázásig a trágya egy része a meglévő trágyatárolón kerül elhelyezésre. Az évi két alkalommal történő kitrágyázáskor a telepi almostrágya szántóföldön kerül elhelyezésre. A telepen keletkező éves 2.293,2 tonna trágya mennyiségből 2.751,8 m3 keletkezi, melyből tárolandó 6 havi mennyiség 1.378 m3. A telepen meglévő almostrágya tároló 19 x 23 m alapterületű, vízzáró beton padozatú 2 oldalról zárt trágyatároló tér. A trágyatároló térhez (és a silótárolóhoz) tartozik egy kisebb csurgaléklé akna, melyből egy 35 m 3-es trágyalétartályba szivattyú emeli át a trágyalevet. Az összegyűlt trágyalével a trágyatárolóban található almos trágyát nedvesítik vissza. Az almos trágya a gazdaság szántó területein kerül felhasználásra. A telepen lévő trágyatároló kapacitása: 19 x 23 m x 2,5 m = 1092,5 m 3. Ezen kívül a meglévő istállókban, valamint az építendő istállóban is a mélyalmos tartástechnológiával rendelkező épületrészekben tárolható trágya mennyisége: A pihenőrész területe az építendő istállóban: 252,7 m 2. Az 1. jelű istállóban kb. 350 m2-en, a 2. jelű istállóban kb. 475 m2-en kerül trágya mélyalmosan tárolásra. Ez összesen: 1078 m2. A trágyatárolón nem elhelyezhető trágya mennyisége mélyalmos trágyaként az istállókban kerül tárolásra, ahonnan évi 2 alkalommal kerül kitrágyázásra, és azt közvetlenül szántóföldre szállítják. Az istállókban tárolandó cca. 290 m3 trágya kerül elhelyezésre az 1078 m 2-en, ami azt jelenti, hogy kb. 0,3 m vastagságban szükséges az istállóban a trágyát tárolni kitrágyázásig. A telepen keletkező éves trágya mennyiséget kitakarítás után azonnal szántóföldre szállítják, és/ vagy az őszi mélyszántás alá, vagy tavasszal szántóföld szélén helyezik el, és onnan közvetlenül kerül szántóföldi kihelyezésre, majd beszántásra. A kitrágyázást évente két alkalommal végzik el. Az őszi időszakban, a behajtás előtt kitrágyáznak. Ilyenkor az istállókból, karámokból kitakarítják a trágyát, és azt szántóföldön a szántás alá helyezik ki. Beteleléskor nem történik kitrágyázás, ilyenkor csak rászórással frissítik az almot. Tavasszal, a legelőre történő kihajtáskor a téli mélyalmot és a karámot is kitakarítják. Ugyanez történik az almozott karámok kitakarításakor összegyűjtött karámfölddel is. Ezt a trágyát vagy azonnal szántóföldön helyezik el, vagy szántóföld szélén deponálják adddig, míg a keletkező tarlóra ki nem tudják helyezni. Ez az időszak megengedett, hogy a trágyát szántóföld szélén tárolják 2 hónapig. 19

3. Hajdúböszörmény térségének vizsgálata Hajdúnánás területe Hajdú-Bihar megye területére esik. A vizsgált terület a Hajdúhát, mint kistáj területére esik, mely Hajdú-Bihar és Szabolcs-SzatmárBereg megye területén helyezkedik el. Területe 850 km2 (a középtáj 53,1 %-a, a nagytáj 1,7 %-a).

Területhasznosítás: 1. belterület 2. szántó 3. kert 4. szőlő 5. rét, legelő 6. erdő 7. vízfelszín 8. ártér, elhagyott terület, bányaterület 9. a fentiekből védett terület

% 6,8 83,2 0,8 0,5 5,3 1,9 1,4

hektár 5780 70720 640 375 4505 1615 1100

0,1

85

0,5

410

Domborzati adatok: A 93 – 162 m közötti tszf-i magasságú, lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp-síkság peremi részén, a Nyírség és a Hortobágy között helyezkedik el. „Szigetszerű” megjelenését a Ny-i oldalán helyenként éles tereplépcső hangsúlyozza. Az alacsonyabb É-i rész a kis relatív reliefű, max. 5-7 m magas futóhomok felhalmozódásokkal, a magasabb részeken löszös homokkal, lösszel takart enyhén hullámos síkság. A magasabb fekvésű D-i rész vertikálisan ugyancsak gyengén tagolt, de a lösszel fedett felszínt pleisztocén végi holocén eróziós-deráziós völgyek tagolják (futásirányuk Ny-i és D-i) alföldi viszonylatban nagy sűrűségben. Földtani adottságok: A kistáj felszín közeli képződményei egy hordalékkúp-peremi helyzetet valószínűsítenek. A középpleisztocénig szárazulati felszínű Hajdúhátat elérő folyók üledéke helyenként lösszel fogazódik össze. Az É-i részeken futóhomokmozgás történt a würm végén, de a főként aprószemű homokból álló 24 m vastag összlet keveset szállítódott, tiszta futóhomok jelenleg nincs a felszínen, valamennyit befedi a feltehetően felsőpleisztocén lösz, löszös homok. A –d.i részeket 2-10 m vastag lösz, ill. az iszapos folyóvízi üledékekből diagenetilázódott ártéri infúziós lösz fedi. Ehhez jelentős agyagelőfordulások kapcsolódnak (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Debrecen – összesen 12 Mm3).

20

Éghajlat: Mérsékelten meleg és száraz kistáj. É-ról D felé 1950 órától 2000 óráig nő az évi napsütés összege. Nyáron 780-800, télen 175-180 napfényes óra várható. Az évi középhőmérséklet 9,7-9,9 0C, (D-en 10,0 0C), a nyári félévé 17,0 0C. Április 11-12. és okt. 14. között, mintegy 185-186 napon át a napi középhőmérséklet több, mint 10 0C. Ez az időszak D-en 188-190 nap hosszúságú és ápr. 11-12. és okt. 17-18. közé esik. Ápr. 12-14. és okt. 18-20. között általában nem kell attól tartanunk, hogy a hőmérséklet fagypont alá csökken (évi 187-191 nap). A legmelegebb nyári napok hőmérsékleti maximumának sokévi átlaga 34,0 0C körüli, de D-en csak 33,5 0C. A téli abszolút minimumok átlaga -17,0 és -17,5 0C, É-on 16,5 0C körüli. A táj nagy részén a csapadék évi összege csak 530-550 mm, de É-on ennél több (570-590 mm). A tenyészidőszakban É-on 350-360 mm, máshol csak 320-330 mm esőre számíthatunk. A legtöbb 24 órás csapadék Kisfástanyán esett (93 mm). A hótakarós napok száma évente 38-40, és az átlagos maximális vastagsága 16-18 mm. Az ariditási index értéke 1,28-1,33, É-on 1,19-1,24. Kb. azonos gyakorisággal lehet számítani ÉK-i, É-i és DNy-i szélre. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s között van. Száraz, szeszélyes csapadékelszlású vidék, és ez elsősorban csak a szárazságtűrő növényfajok termesztését teszi gazdaságossá. Vízrajz: É-on a Tisza-völgy Balsa-Rakamaz-Tiszalök közötti szakaszára, majd folytatásában a Keleti-főcsatornára (110 km) támaszkodik, amely a kistáj Ny-i peremén halad. A természetes vízfolyások Ny-nak lejtve bújtatóval haladnak át alatta, és a Hortobágyba folynak. Ezek: Fürj-ér (10 km, 107 km2), Vidi-ér (38 km, 261 km2), Brassó-ér (23 km, 166 km2), Pece-ér (36 km, 131 km2). Vízháztartását szárazság, gyér lefolyás és vízhiány jellemzi. Lf = 1 l/s.km2;

Lt = 6 %;

Vh = 100 mm/év.

A vízfolyásokban állandó jelleggel csak csapadékos időszakokban van víz. Máskor csak tavasszal jelentkeznek árhullámok. Vízminőségük II. osztályú. A belvíz-csatorna hálózat hossza alig 100 km. A Keleti-főcstornán 32 m3/s vizet vezetnek ki a Tiszalöki-duzzasztó tározó teréből. Ennek minősége még I. osztályú. Az állóvizek száma kevés. Két kis természetes tava együtt nem éri el a 7 ha-t. A mesterséges tározók már nagyobbak. A hat ilyen állóvíz felszíne közel 260 ha. A pece-éren berendezett Látókép tározó 60 ha, a Vidi-éri I. tározó pedig 68 ha felszínű.

21

A talajvíz mélysége 2-4 m között van a táj nagyobb részében, de Hajdúböszörmény-től D-re 6 m alá mélyül. Mennyisége jelentéktelen. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Hajdúdorog és Böszörmény között a nátrium uralkodik. Keménysége 15-25 nko között van, de a települések körzetében 45 nko fölé megy.A szulfáttartalom csak É-on haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 l/s.km2-re becsülik. Az ártézi kutak száma nagy. Mennyiségük a 100 m-t általában meghaladja, ugyanígy a vízhozamuk is a 200 l/percet. Hévízű kútja van Hajdúböszörménynek (62 0C), Hajdúdorognak (62 0C), és Hajdúnánásnak (67 0C). A 13 településből csak kettőnek nincs közüzemi vízellátása. Csatornázást a hajdúvárosokban és Tiszalökön találunk. A felszíni vízkészlet kihasználtságát 80 %-ra, a felszín alattiakét 20 %-ra becsülik. A kutak kapacitásának a terhelése 60 % körül van. A Keleti-főcsatorna vízkészletének a kihasználtsága 1987-ben 74 %-os volt. Ennek több, mint felét az öntözés vette igénybe. A lakosságnak alig 0,5 m 3/s jutott belőle. Növényzet: A kistáj az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Jellemzőbb potenciális erdőtársulások a tölgy-kőris-szil ligeterdőkNyírségi flórajárás (Nyírségense) része. Jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), a sziki tölgyesek ( Pseudovino-Quercetum roboris) és a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei-tatarici Quercetum). Jelentősebb felületen díszlenek a homokpusztagyepek (Festucetum vaginatae, Festuco Corynephoretum). Fontosabb lágyszárú fajok a piros kígyószisz (Echium rubrum), a szakállas csomolya (Melampyrum barbatum), az alföldi aszat (Cirsium brachysephalum), stb. Az erdészetileg kezelt területeket vegyeskorú, keménylombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,7-4,5 m3/ha között váltakozik. A mezőgazdaságilag hasznosított felületek főbb haszonnövényei a búza (25-50 q/ha), az őszi árpa (20-35 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha), és a cukorrépa (200500 q/ha). Talajok: A talajtakaró 95 %-a löszös üledékeken képződött. Ezek túlnyomó többsége igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termékenységű (III. és IV. talajminőségi kategóriába tartozó). Közülük a legnagyobb területi részarányban (72 %) az alföldi mészlepedékes csernozjomok fordulnak elő. A kistáj ÉNy-i részén a Taktaközből és a Hortobágyról 1 %-nyi területre a mészlepedékes csernozjomok nyúlnak át.

22

a.) A talajtípusok területi megoszlása (%)

Talajtípus kód 10 11 11 14 17 18 22 23 25 31 város

Területi részesedés 3 1 1 11 1 11 3 4 1 2 1

b.) Területhasznosítási kódok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%)

Területhasznosítási mód Talajtípus kód rét, legelő 10 11 13 14 1 17 18 20 22 45 23 15 25 15 31 70

szántó

szőlő

gyümölcsös erdő

település

85 80 100 90 95 75 55 80 85 15

--1 -

-

20 5 15

15 3 5 5 5 -

A szikes talajvízű csernozjom területeken mélyben sós, az V. talajminőségi kategóriába sorolt réti csernozjomok 1 %-nyi területre, a szikességgel erősebben befolyásolt termékenységű (VI.) mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 11 %-nyi területre terjednek ki. A mélyfekvésű, szikes talajvízű területek löszös anyagain a gazdálkodásra alkalmatlan réti szolonyecek 3 %-ot tesznek ki.

23

A talajvízhatás alatti, nem szikes területek réti talajai 1 %-ot, a Tisza árteréhez tartozó, agyagos vályog mechanikai összetételű, VI. talajminőségi kategóriába sorolt csernozjom barna erdőtalajok 1 %-ot, a homokterületeken kialakult, gyenge termékenységű (VIII.) kovárványos baaaarna erdőtalajok 3 %-ot tesznek ki. A talajvízhatás alatti, nem szikes területek réti talajai 1 %-ot, a Tisza árteréhez tartozó, agyagos vályog mechanikai összetételű nyers öntéstalajok pedig 2 %-ot borítanak. A kistáj mezőgazdaságilag hasznosított. Sajátos táji adottságok: A kistáj másodrendű főútvonalakról, ill. alacsonyabbrendű egyéb útvonalakról megközelíthető településein számos helyütt megtalálhatók az egykori Hajdúság kultúrtörténeti emlékei (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, stb.). Az üdülés számára a kistájon belül Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson kedvezőek a természeti adottságok, mert termálvíz kincsre bukkantak. A fogadókészség fejlesztésével a vízkincs regionális üdülési igények kielégítésének vetheti meg az alapját. Tájtipológiai összegzés: Mérsékelten meleg. D-felé haladva fokozatosan szárazabbá váló éghajlata miatt erős vízhiánya van, amit a Keleti-főcsatorna vízkészlete enyhít. Három tájtípusra különíthető.É-i része kötött homokos, enyhén buckás, mély talajvízű hordalékkúp-síkság kovárványos és csernozjom barna erdőtalajjal. A szántóföldi hasznosítás túlnyomó, de a települések mellett kevés szőlőt gyümölcsöst, valamint maradvány jellegű homoki tölgyes ligetet is találunk. A terület Ny-i harmada közepes talajvízállású, lösszel takart hordalékkúp-síkság. Több mint felét alföldi mészlepedékes csernozjom takarja, de mellette a Hortobágy peremi magasabb talajvízű helyeken a mélyben sós réti csernozjom és ennek szolonyeces típusa, valamint a réti szolonyec és ennek sztyeppesedő változata is jelentős területeket foglal el. A szántóföldi hasznosítás és vele a kultúrsztyep jelleg általános. A szikes talajokat – főleg a szolonyeceket – korán kiszáradó legelők foglalják el. A löszpuszta egyedüli fája ma az akác. Hasonlóan kifejezetten kultúrsztyep jellegű a táj K-i felét elfoglaló mély talajvízű típusos löszös síkság is, melyet egységesen borít az alföldi mészlepedékes csernozjom, csak a viszonylag magasabb talajvízű laposokban találunk mélyben szolonyeces réti csenozjomot. A szántóföldi igénybevétel kizárólagos jellegű, amit csak itt-ott élénkítenek az utak melletti akácfasorok. 4. A tervezést érintő terület környezetvédelmi szempontú vizsgálata A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti szarvasmarha telep területe a 27/2006. (II.7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint Hajdúböszörmény város nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé.

24

A MePAR 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet blokkazonosítása szerint a szarvasmarha telep területe az LLN5A-M-15 blokkazonosítóval rendelkezik. (8. sz. melléklet) Ezen rendeletben foglaltak szerint a beruházás területe a Natura 2000 területek közé tartozik. Nem tartozik az ÉTT besorolásba, illetve nem érint sérülékeny vízbázis területet. A terület nem nitrátérzékeny. Nem érint magas természeti értékű területet. Nem esik KAT besorolás alá. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben foglaltak szerint a Hajdúböszörmény 0995/1a., a 0995/1b., és a 0995/1c. hrsz. alatti terület a 5. sz. mellékletben foglaltak szerint a Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (7.35.5), közé tartozik. A telep és közvetlen környéke a 2c érzékeny területi kategóriába tartozik a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet besorolása szerint. (9. sz. melléklet) A terület talajvíz mélysége átlagban 2,0 m körül található. A sokévi átlag, legalacsonyabb talajvíz mélysége 3-4 m közt, a legmagasabb 0-1 m közt található. A sokévi átlag alapján a talajvíz szélső ingadozásának értéke: 3-4 m. 5. A jelenlegi és tervezett tevékenység hatásának vizsgálata a környezeti elemekre: 5.1.Vízvédelem A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti területen a legeltetéses húsmarha tartást végzik. A fentebbi fejezetben ismertetettek szerint a terület talaját a szikes talajok teszik ki. Ezen talajon a mgas Na tartalmuk következtében víz hatására a kolloidtartalmuk megduzzad, és mintegy lezáró réteget képez. Ezért a területen a szennyezésnek a felszín alatti vizekbe történő leszivárgása nem, vagy csak nagyon lassan történik meg. Ezért ez a tevékenység a terület felszín alatti vízkészletére nem jelentettek, illetve nem jelentenek fokozott és nagymértékű terhelést, így nem valószínűsíthető, hogy a terület talaja, talajvize a felszín alatti vizek védelméről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi határértékeket meghaladja. A területre hulló csapadékvíz a nyári hónapokban nem szennyeződik, mert az állomány a legelőn tartózkodik. A tetőre hulló csapadék nem szennyeződik. A karámok területére hulló csapadék szennyeződik trágyával, melynek elfolyását megakadályozzák almozással.

25

A telephely a terület magas pontján (92,5 mBf) helyezkedik el. A telephelytől ÉNyi, Ny-i, illetve DNy-i irányban lejt a terület. Nagycsapadék esetén ebbe az irányba történik meg a csapadékvíz lefolyása, amely a területtől Ny-i irányban lévő Keleti főcsatorna mellett lévő belvízelvezető csatornát is elérheti. Belvízzel nem érintett a vizsgált telep és saját tulajdonú legelő területek. A felszíni vízfolyások vízminőségére a Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti majorban folytatott tevékenység nincs hatással. (10. sz. melléklet) 5.2.Hulladék A területen elhagyott hulladék, annak esetleges lerakására utaló nyom nem tapasztalható. A jelenlegi állatlétszámmal üzemelő, illetve a tervezett fejlesztés következtében a telepen keletkező hulladékok elhelyezése megoldott. A telepen éves szinten normal üzemeltetés esetén 2-3 db hulla keletkezik. Az állati hullaszállító tevékenységet végző cég értesítésre elszállítja a tetemet. Mivel a telepen az állatlétszám nem növekszik, ezért várhatóan az állati tetemek mennyisége sem fog növekedni. A kommunális szilárd hulladékot műanyag zsákokban gyűjtik, és hetente egy alkalommal a telepről engedéllyel rendelkező szeméttelepre szállítják. A folyékony kommunális hulladék a telepen a szociális épületnél lévő 10 m3-es aknában gyűlik össze, és alkalmanként engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítják. 5.3. Természetvédelem A telep Natura 2000. területek közé tartozik, ezért részletes élővilág vizsgálat elvégzésére került sor, melynek dokumentációját a 11. sz. mellékletben csatoljuk. A telep jelenlegi, valamint a fejlesztésével kapcsolatos levegővédelmi, valamint zaj-és rezgésvédelmi fejezetet külön ismertetjük. 5.4.Levegővédelmi fejezet Előzmények Csatári Imre (KÜJ: ***) Hajdúböszörményi Szarvasmarhatelepén hízómarha tartást végez. Az összesített állomány: 319 db (230 állategység).

jelenleg

Csatári Imre Hajdúböszörmény Szarvasmarhatelepén új istállóépület létesítését tervezi. Kis mértékben módosul a (rideg) tartástechnológia de a kapacitás változatlan marad. 26

Jelen előzetes vizsgálat (EV) célja a környezet-védelmi működési engedély megszerzése. Bázisév: 2016. Az EVD: előzetes vizsgálati dokumentum jelen fejezetében a levegőkörnyezeti hatásokat vizsgáljuk. A számítások egységesítése végett a hízómarha nevelés terheléseit ÁE-re vonatkoztatott fajlagos értékekkel számoljuk a jelenlegi: tervezett állapotra. Levegőkörnyezeti módszer A jelen előzetes vizsgálat (EV) elsődleges feladata a várható tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárása és megismerése, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése. Figyelembe vett levegővédelmi jogszabályok: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól 12/1996. (VII. 4.) KTM r. a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció kötelező tartalma 2. számú melléklet 3.1. levegő-környezetterhelés és igénybevétel 314/2005.(XII.25.): Korm. r. a környezeti hatásvizsgálati … engedélyezési eljárásról 306/2010. (XII.23.) Korm. r. a levegő védelméről módosította: 292/2015. (X.8.) Korm. rendelet 4/2011. (I.14.) VM r. A levegőterheltségi határértékekről 6/2011. (I.14.) VM r. a levegőterheltség és légszennyezés vizsgálatáról 12/1999.(XII.25.) KöM r. egyes környezetvédelmi szabványokról 4/2002. (X.7.) KvVM r. a levegőterheltségi zónák kijelöléséről 6/1990.(IV.12.) KÖHÉM r. a közúti járművek…műszaki feltételeiről Területileg illetékes Kormányhivatal.

környezetvédelmi

zöldhatóság:

Hajdú-Bihar

Megyei

A tárgyi Szarvasmarhatelep Hajdúböszörmény külterületén található: 1. ábra. Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon. Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

27

Terület: 37078 ha, lakosok száma: 31332 fő, lakások száma: 12378. EOV koordináták: 834687, 261702. Polgármesteri Hivatal címe: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1. A szarvasmarha telep Hajdúböszörmény határában, a várostól ÉNy-i irányban található. A 0995/3 hrsz-ú major közterületi kapcsolata a 3323. sz. út felé biztosított. A telep övezeti területi besorolása: Mk2 mezőgazdasági korlátozott használati zóna. A családi gazdaság telephelye a 3323. út 16,25 km szelvényében, egy 51 hektáros szántó, gyep és erdő részletében helyezkedik el. A hús-marha telep a családi gazdaság központjában található, mintegy farmként működik, így maga a család is itt lakik. A tevékenység jellemzői A Szarvasmarhatelepen meghatározó tevékenység - TEÁOR 0142: egyéb szarvasmarha tenyésztés. A jelenlegi átlagos állatlétszám mintegy 230 ÁE szarvasmarha. A szarvasmarha tenyésztés és tartás során almos-trágya keletkezik. állomány borjú üsző hízómarha tehén összesen:

db 69 67 12 171 319

kg/db 40 220 300 550

ÁE 6 29 7 188 230

Az új istállóépület a pihenőkarám centrumában létesül. Férőhelyek száma: 140 (felnőtt szarvasmarha). Ezáltal a rideg állattartás aránya változik; a Szarvasmarhatelep tartási kapacitása változatlan marad: 324 férőhely (230 ÁE). A hízómarha tartása extenzív körülmények közt, legeltetéses módon történik. A tartás-technológia jellemzőit a technológiai utasítások tartalmazzák. A tartási technológia szerint éves viszonylatban 26 hét legeltetési időszak van, mely alatt a trágya a legelőn képződik. Az állomány a bent-tartózkodás alkalmával kap abraktakarmányt. A szarvasmarhatelep tartástechnológiája mélyalmos rendszerű. kitakarítása - betelelés előtt, az őszi hónapokban, - kora tavaszi időszakban, a téli trágya kitakarítása során történik meg.

A

trágya

28

A telepen keletkező 6 havi trágya mennyiségét kell télen a növekvő alommal tárolni. Ez a mennyiség 1147 t/téli félév. Meglévő tárolókapacitás: 2647 t. A szarvasmarha-tenyésztés technológiáit, termelési adatait ill. istállók jelenlegi/tervezett jellemzőit a jelen EVD-ben már korábban ismertettük és részleteztük. építési övezet: telekterület: meglévő épületek: tervezett épület: beépítettség: építménymagasság: ereszmagasság: gerincmagasság:

Mk2 57 000 m2 4100 m2 816 m2 8,62% 3,49 m +3,08 +7,28

A Szarvasmarhatelep kialakítását a 6. sz. melléklet szemlélteti. A hatásterület jelenlegi állapota A hatásterület környezeti alapállapotát az EVD 5. fejezetében részleteztük. A jelenlegi fejezetben a levegőkörnyezeti alapállapot jellemzőit ismertetjük. A környezeti jellemzőket a http://www.hajduboszormeny.hu/onkormanyzat/download/kornyezeti2016.pdf internet-hely szemlélteti. Levegőkörnyezet állapota A környezeti levegő, mint hatásviselő jelenlegi alap-állapota és tényezői: - az éghajlat (klíma) - az átszellőzési adottságok - a levegőminőség. Földrajzi tájegység besorolás: kistáj: 1.11.11. Hajdúhát, középtáj: Hajdúság, nagytáj: Alföld. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. 1980 óra az évi napsütés. Nyáron 790 óra, télen 180 óra napfénytartam az átlagos. Az évi középhőmérséklet 9,8 °C, a tenyészidőszaké 17,0 °C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0 °C. A leghidegebb téli napok minimumainak -17,5 °C. A csapadék évi összege a kistáj nagy részén 540 mm, vegetációs időszakban 350 mm eső valószínű. Ariditási index: 1,30. A sokévi átlagos meteorológiai jellemzők:

29

paraméter évi napsütéses órák: borultság: ködös napok aránya: légnyomás: évi középhőmérséklet: csapadék évi összege: párolgás: globálsugárzás: relatív légnedvesség: szélsebesség:

egység óra % % mbar K

téli félév 561 65.5 15.6 998.7 275.8

nyári félév 1484 52.8 1.1 996.2 290.2

mm

252

341

mm kJ/cm2 % m/s

255 107.9 81.0 2.85

333 330.6 69.2 3.05

Mindegyik jellemzőnek napi, évszakos ciklusa van. Fűtési hőfokhíd 293/285 K-nál ~3000 h. Az éghajlati jellemzők közül a széladatok döntően befolyásolják a kibocsátott légszennyező anyagok terjedését és felhígulását. A levegőterhelés terjedése szempontjából meghatározóak a széljellemzők (Debrecen): Θ N NNE NE ENE E ESE SE SSE S SSW SW WSW W WNW NW NNW

G 9,5 9,7 10,7 5,8 8,7 3,8 9,3 5,3 13,4 5,5 6,1 3,7 4,6 2,1 3,6 2,5

w 3,9 4,0 2,8 2,6 2,3 2,2 4,2 2,7 3,7 3,6 3,5 3,6 3,5 3,0 2,6 3,4

S 5,19 5,00 4,77 4,75 4,54 4,46 4,44 4,34 4,56 4,98 5,29 5,53 5,65 5,42 5,37 5,42

p 0,326 0,339 0,3523 0,354 0,366 0,370 0,371 0,376 0,364 0,340 0,320 0,304 0,295 0,312 0,314 0,311

p* 0,305 0,312 0,3196 0,321 0,328 0,330 0,331 0,334 0,327 0,312 0,301 0,292 0,287 0,296 0,298 0,296

30

, ahol Θ: szélirány; u: szélsebesség; G: gyakoriság (%); S: stabilitás (Szepesi); p: stabilitási szélkitevő; p*: szélexponens. A leggyakoribb meteorológiai viszonyokat kékítve jelöltük. Az érdességi paraméter z0=0,3 m. A vizsgált Szarvasmarhatelep átszellőzési adottságait a telep környezete és beépítettsége határozza meg. A telep mezőgazdasági környezetben található. A jelenlegi átszellőzést technológiai és üzemi építmények, műszaki létesítmények alig korlátozzák; a tervezett épület tájolása: É-D. A Szarvasmarhatelep bővítése kissé módosítja a klimatikus és átszellőzési viszonyokat. Ebből a szempontból a telep környezeti hatása semleges. A tárgyi Szarvasmarhatelep alap-levegőterheltségét számítjuk a települési (közlekedési, tüzeléstechnikai) légszennyezés és az OLM regionális háttérterheltségi adatok alapján. A tárgyi Szarvasmarhatelep alap-levegőterheltségét számítjuk a települési (közlekedési, tüzeléstechnikai) légszennyezés és az OLM regionális háttérterheltségi adatok alapján. Az alap-levegőterheltség A jelenlegi levegőminőség modellekkel számítható.

(levegőterheltség)

mérhető

ill.

transzmissziós

A levegőterheltségek számításához el kell dönteni a légszennyező anyagok körét, meg kell határozni a vizsgálati területet és az alap-levegőterheltségeket. A Szarvasmarhatelep domináns légszennyezésére tekintettel levegőterheltséget az alábbi LA: légszennyező anyagokra vizsgáljuk: LA SO2: CO: NO2: NOx: PM10: CH:

az

alap-

megnevezés kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-dioxid nitrogén-oxidok szilárd anyag szerves anyag

Biztonsági megfontolásból a teljes NOx kibocsátást NO2 ill. a PM terhelést PM10 anyagként értelmeztük.

31

A szarvasmarhatartás jellegzetes légszennyező anyagaira - NH3: ammónia - N2O: dinitrogén-oxid - CH4: metán - bűz: kellemetlen szaganyagok nincs ill. nem számítható alap-levegőterheltség. Első megközelítésben ezek 0,0 ug/m3 értékűek lehetnek. Az érvényes levegővédelmi rendeletek szigorúan kezelik a bűzterhelést. A vizsgálati területen és környezetében nem volt bűz-terhelés/terheltség mérés. Az állattartó telepek területi elhelyezkedése ill. a bűzanyagok gyors felhígulása miatt a bűz alap-levegőterheltségétől eltekintünk. A tárgyi Szarvasmarhatelep alap-levegőterheltségeit számítási modellek segítségével becsüljük. Ezen modellek alapadatai a fajlagos emisszió-értékek. A számítások egyszerűsítése céljából a Szarvasmarhatelep istállóit (ÁE súlyozással) közös pontra központosítottuk EOV-Y/X: 824655/268963. A Szarvasmarhatelep jelenlegi levegőminőségét: alap-levegőterheltségét meghatározzák: - a közeli telepek meglévő levegőterhelő forrásai (lokális) - a közeli utak forgalma (közlekedési) - a közeli települések: Hajdúnánás, Hajdúdorog (területi) - a regionális háttér (térségi) levegőterheltségei. Ezek az értékek mérési adatok ill. modell-számítások eredményei lehetnek. Mivel a Szarvasmarhatelep közvetlen környezetében nincs telephely, lokális légszennyezéssel nem számolunk. Az utak forgalma nem jelentős: a közlekedési eredetű alap-levegőterheltség elhanyagolható. A közeli Hajdúnánás és Hajdúdorog (elsősorban tüzeléstechnikai eredetű) levegőterhelése ÉK-É-i szelek esetén érvényesülhet a Szarvasmarhatelep légkörében ill. a jelentős távolság (és felhígulás) miatt a területi jellegű alaplevegőterheltség is jelentéktelen. A térségi háttér-terheltséget országos (OLM) K-pusztai mérések alapján ismerjük (ug/m3):

32

LA\CR SO2 CO* NO2 PM10 CH*

ug/m3 1,1 262,2 11,3 4,0 5,6

*: becsült érték. LA: légszennyező anyag. A vizsgálattal érintett Szarvasmarhatelep levegőkörnyezetének lokális/települési háttér-levegőterheltségeként értelmezett értékekhez hozzáadódik a regionális háttérterheltség. A Szarvasmarhatelep alap-levegőterheltségét (ALT) ezen levegőterheltségi adatokból számíthatjuk a szélirányok gyakoriságának figyelembe vételével: LA SO2: CO: NO2: NOx: PM10: CH:

ALT 4,2 440,7 14,1 20,9 39,1 7,9

HÉ1* 250 10000 100 200 50 --

T (%) 98,3 95,6 85,9 89,5 21,8 --

ALT: számított alap-levegőterheltség (ug/m3); HÉ1: egészségügyi órás levegőterheltségi határérték (ug/m3); T: terhelhetőség T=(HÉ1-ALT)/HÉ1. *: a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint (órás). A CH: szerves anyagok elsősorban közlekedési jellegűek. A táblázat utolsó oszlopában feltüntettük a környezeti levegő terhelhetőségét. A tárgyi Szarvasmarhatelep területe a többszörösen módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet értelmében a 10. levegőterheltségi zónába tartozik. A levegőterheltség egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete; az AVK: alsó és FVK: felső vizsgálati küszöbértékeket a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. A vonatkozó határ/küszöb-értékek és a számított alap-levegőterheltség alapján megállapít-ható, hogy túllépés nincs: a Szarvasmarhatelep üzemelésének és bővítésének nincs levegőminőségi korlátja. 33

A szarvasmarhatartás jellegzetes, meghatározó terhelése a bűzkibocsátás. Bűzre vonatkozóan nincs kibocsátási határérték; a bűzterhelés tilos. Éghajlat Földrajzi tájegység besorolás: kistáj: 1.11.11. Hajdúhát, középtáj: Hajdúság, nagytáj: Alföld. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. 1980 óra az évi napsütés. Nyáron 790 óra, télen 180 óra napfénytartam az átlagos. Az évi középhőmérséklet 9,8 °C, a tenyészidőszaké 17,0 °C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0 °C. A leghidegebb téli napok minimumainak -17,5 °C. A csapadék évi összege a kistáj nagy részén 540 mm, vegetációs időszakban 350 mm eső valószínű. Ariditási index: 1,30. A vizsgált terület klimatológiai adottságait a szomszédos mezőgazdasági területek meghatározzák. Közeli geológiai és művi képződmények nem korlátozzák a légmozgást. Végeredményben a terület levegője rendszeresen frissül/cserélődik a légáramlatokkal. A tervezett létesítmény és jellemző termelési kapacitása Csatári Imre továbbra is üzemeltetni kívánja a Szarvasmarhatelepet a jelenlegi létszámra. A Szarvasmarhatelep jelenlegi: tervezett tenyésztési kapacitása 230 ÁE. Technológiaváltás, műszaki fejlesztés nem történne: az istállókban továbbra is mélyalmos tartást alkalmaznának. A tervezett elérhető legjobb technika ismertetése A tartástechnológia változatlansága miatt a jelenlegi istállóépületeket és ezek kiszolgáló-létesítményeit nem kell átalakítani. Új 140 férőhelyes istálló épül; trágyakezelése heti-almos. A szarvasmarha-tenyésztés szigorú feltételei környezetvédelmi szempontból is teljesülnek az alkalmazott tartástechnológia részeként. A tartástechnológia az elérhető legjobb technológia (BAT) feltételeit biztosítja. A (családi) személyzet továbbképzése, gyakori ellenőrzése és anyagi érdekeltsége megoldott lesz. A BAT szempontjainak történő megfelelést a jelen EVD 2.7. fejezete részletezi. A tárgyi Szarvasmarhatelep gépészeti berendezéseinek továbbra is jelentéktelen a levegőterhelő hatása. A Szarvasmarhatelep elhelyezkedése ill. belső szerkezete is segíti a környezetvédelmi követelmények teljesülését. 34

A hízó-marha tartása extenzív körülmények közt, legeltetéses módon történik. A tartási technológia szerint éves viszonylatban 26 hét legeltetési időszak van, mely alatt a trágya a legelőn képződik. Az üzemeltető által használt legelő területek összesen mintegy 35-51 ha. Az állomány a bent-tartózkodás alkalmával kap abraktakarmányt. Az összes trágyamennyiség: 2293 t/év. Ebből az állomány bent-tartózkodási trágyája 1146,6 t. A számított trágyasűrűség 800 kg/m3. A Szarvasmarhatelepen beton térburkolat van ill. létesül. Az istállókban manuális a takarmányozás, a vízellátás. Az almos-trágya kezelését, elhelyezését a 2.9. fejezetben részletezzük. A (téli) takarmány mozgatása, az istállók, karámok takarítása ill. a trágyarakodás jellegzetes munkagépei: JCB rakodógép, MTZ traktor; összes átlagos együttműködő teljesítményük: 70 kW. A felhasználásra- és előállításra kerülő anyagok Átlagos (téli fél)évenkénti Szarvasmarhatelepen:

felhasználás

anyag/termék kukorica szilázs (t) lucerna szenázs (t) nedves roppantott kukorica (t) száraz kukorica (t) lucerna széna (t) réti széna (t) szalma (t) egyéb abrak összetevők (t) összes víz (t) almos-trágya (m3) állati hulla (t) értékesített állat (t)

a

Hajdúböszörményi

átlag

7 1 28

Nem számolunk a legeltetés (nyári fél)évenkénti igénybevételeivel. A létesítmények levegőterhelő forrásai A Szarvasmarhatelep működésének időszakában a szarvasmarha-tenyésztés és trágyakezelés okoz jellegzetes és meghatározó levegőterhelést. Kisebb 35

jelentőségű lokális levegőterheléssel jár a szállítás, takarítás-fertőtlenítés, karbantartás, hulladékkezelés. A szarvasmarha tenyésztés a Szarvasmarhatelepen alapjában változatlanul történne: területi növekedéssel, technológiai váltással, termőföld foglalással nem számolnak. A jellemző levegőhasználatok ismertetése Levegőhasználat. a környezeti levegő igénybevétele és/vagy terhelése. A környezeti levegő igénybevétele Az istállók nem fűtöttek, nincsenek ventilátorok. A természetes szellőztetés levegőigénybe-vétele nem tekinthető levegőhasználatnak. Levegőhasználat a dízel üzemű munkagépek és járművek üzemelésekor történik. A környezeti levegőhasználat nem hatósági engedélyköteles. A környezeti levegő terhelése Az állattartással kapcsolatban több tevékenység okoz(hat) levegőterhelést: technológiai szállítások; takarmánykezelés; állattartás; trágyakezelés; hulladékkezelés; rendkívüli események; vegyszerek használata. Tüzeléstechnika és levegőterhelése nincs. A tartástechnológiát és a tevékenységek jellemzőit a 2. fejezet ismerteti. A technológiai szállítások levegőterhelése Az állomány mozgatása hajtással (lábon) történik, kivétel az értékesített állat (t) és az állati hulla (t) kiszállítása. A tápokat és a segédanyagokat erőgépekkel és közúti járművekkel szállítják. Ezek levegőterhelése motorikus eredetű. A telepen belüli erőgépek típusa: JCB rakodógép, MTZ traktor. Ezek üzemideje: 3 h/d. A dízel üzemű erőgépek és a járművek mozgási/szállítási vonalán történik a levegőterhelés. Az útvonalak hossza, az erőgépek/járművek fajlagos kibocsátásai, a járműforgalom meghatározza a terheléseket. 36

A be/ki-szállítás szervezett ütemben történik szállító járművel, ami (levegőterhelés szempontjából) tehergépkocsinak tekinthető. A felhasznált anyagok és termékek ismeretében (átlagosan 10 t/jm szállítási kapacitásra tekintettel) 1000/év: 2/d gépjárműforduló várható. A silózható takarmány, a betárolása évente néhány alkalommal (kampányszerűen) történik. Az állati hullák elszállítását szükség szerint legalább hetente végzik kb. 10 perc/alkalom alatt. Alkalmanként a telephelyre szállítási távolság: 2000 m. A külső/belső szállító járművek is diffúz levegőterhelést okoznak. A terhelés fajlagos emisszióértékekkel számítható. A közlekedési eredetű tehergépkocsira vonatkozó emissziókat a Közlekedéstudományi Intézet Rt (KTI) számítási módszerével, fajlagos emissziós adatok és forgalomsűrűségi jellemzők felhasználásával számíthatjuk. Az fE fajlagos értékek (g/km gk): LA\fE SO2 CO NOx PM CH

g/km jm 0,1 10,1 6,1 1,6 0,7

A fajlagos emisszió-értékeket 50 km/h sebességekre közöltük. A becsülhető szállítástechnikai levegőterhelés (kg/év): LA\E SO2 CO NOx PM CH

kg/év 0,2 20,2 12,2 3,2 1,4

Hasonló elven számítható a telephelyen belüli szállítások, anyagmozgatások, munkagépek levegőterhelése is. Az erőgépek fajlagos terhelése a teljesítménytől ill. az üzemanyag (dízelolaj) fogyasztástól függ. Feltételezzük: az együttműködő munkagépek teljesítménye 70 kW.

37

A járművek és a munka/erőgépek kipufogógáz emissziója az üzemanyagok felhasználásától és az eszközök fajlagos emissziójától függ. Az erőgépek fE fajlagos levegőterhelése: LA\fE SO2 CO NOx PM CH

g/kWh 0,10 16,1 9,10 2,32 2,10

A becsülhető erő/munka-gépi levegőterhelés (kg/év): LA\terhelés kg/év SO2 2,6 CO 411,4 NOx 232,5 PM 59,3 CH 53,7

A takarmánykezelés levegőterhelése A takarmánykezelés a beszállított szálas/szemes takarmányok, termények betárolását és kiosztását jelenti. Többnyire szilázst használnak és mechanikusan juttatják az etetőkbe. A betáplálás időtartama és kiporzása nem számottevő. Etető-kocsikat alkalmaznak. A kiporzás és a szóródás nem jelentős, de belsőtéri porterhelést okoz. A kiülepedett és kiszóródott takarmány bomlása bűzhatással járhat. A takarmánykezelés diffúz PM terhelése: 120 kg/év. Nagyságrendekkel nagyobb a szállítás során szétszóródott és porrá taposott anyagok mennyisége; a belső utak száraz időszakban diffúz porforrások, nedves időszakban bűzforrások. Az állattartás levegőterhelése Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik. A keletkező kibocsátások gyakran diffúz természetűek és mérésük nehézkes. A levegőterhelés elsősorban a tartási technológia intenzitásától függ, de az állomány típusa és életkora, az alomanyag jellemzői, a trágyakezelés módja stb. is meghatározó lehet. 38

Az istállók építettsége ill. a trágyakezelés adottságai döntő módon meghatározzák az állattartás (és levegőterhelés) jellemzőit. A tárgyi Szarvasmarhatelepen a tartás almos-trágyás. Az almozáshoz a telepeken tárolt szalmabálákat használják. Az alom a bélsár 90 %-át felszívja. A szalma kezelésekor a PM terhelés: 240 kg/év. Elégtelen kezeléskor a szalma (bűzhatással) berothad. A tartás és a trágyatechnológia kapcsolatát a 2.7. fejezetben részleteztük. Az állattartás során gázok és bűzanyagok keletkeznek; ezek diffúz módon (természetes szellőzéssel) terhelik a levegőkörnyezetet. Gázkomponensek: ammónia (NH3), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), széndioxid (CO2). Ezek keletkezése a légzéshez, emésztéshez ill. a trágya és vizelet párolgásához/mikrobiológiai bomlásához köthető, arányosítható az állat hőtermelésével. Domináns az NH3. folyamat bélsár keletkezése lebomlás párolgás szellőzés

N megjelenési befolyásoló tényezők formája húgysav és fehérje állat és a takarmány NH3 a trágyában NH3 a levegőben

folyamat jellemzők folyamat jellemzők és a helyi klíma helyi klíma, légcsere

NH3 az istállóban

A szarvasmarhatartás fajlagos emissziója tapasztalati adatokon alapszik: az EU és az USEPA javasol ilyen adatokat. Ezeket többnyire a létszámra/turnusokra (esetleg ÁE) vetítik. (Az USEPA H2S, VOC és PM fajlagos terheléseket is közöl). A szarvasmarhatartás fajlagos emissziója: LA: szarvasmarha tehén

NH3 CH4 N2O kg/ÁE év 0,54 1,40 0,05

Az ammónia (NH3) bűzkomponens is. A metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) üvegház hatású gáz. A szarvasmarhatartás fajlagos emissziója (kg/év): 39

LA\terhelés kg/év NH3 124,2 CH4 322 N2O 11,5 A CH4: metán és a N2O: dinitrogén-oxid ÜHG: üvegház hatású gáz. A Szarvasmarhatelep levegőterhelése kb. arányosnak vehető a bent-tartózkodási idővel: 50 %. A levegőterhelés speciális típusa a bűzkibocsátás. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében - 4. § Tilos a levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely levegőterheltséget okoz. - 30. § (1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Jelenleg bűzkibocsátási és levegőminőségi határértékre vonatkozó direkt szabályozás nincs. Ugyanakkor a kibocsátási és immissziós értékek mérhetőek ill. utóbbiak (terjedésszámítási modellekkel) meghatározhatóak. (30. § (3) értelmében: a szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni.) A bűzanyagok kibocsátásának elemzése is három folyamathoz kapcsolódik: levegőterhelés, transzmisszió, levegőterheltség. A bűz kibocsátása (emisszió) a bomló (szerves) anyag jellemzőitől és a technológia körülményeitől függ. A bűz definíciója ellenére célszerű ismerni, azonosítani a legfontosabb szaganyagokat (bűzkomponenseket). Mintegy 136 féle bűzkomponens ismert: - a bűzt egységes légszennyező anyagnak tekintjük - a bűzterhelést különböző módon jellemezhetjük. Ezek közül meghatározó a szagegység (SZE): az a hígítás, amelynél a vizsgáló személyek 50 %-a a szagot még éppen érzékeli. A szagegység használható koncentrációként és tömegáramként. (Utóbbi a bűzanyagok koncentrációjának és a térfogatáramnak a szorzata). Az állattartás bűzterhelése elsősorban a trágya ill. a szennyvíz bomlásával kapcsolatos. Megfelelő technológiával a bűzterhelések csökkenthetőek. A bomlási folyamatokból származó bűzök elsősorban a kén-, nitrogén- és foszfor-tartalmú szerves anyagok. 40

Kihangsúlyozzuk, hogy a szaganyagok többsége nem toxikus; elsősorban émelygést, undort okozhat. A hatóanyagok bomlása adalékok segítségével korlátozható (pl. ásványi és biológiai/baktériumos trágyakezeléssel). Szarvasmarha istállókban, mélyalmos tartás esetén az 1 ÁE állatra vonatkoztatott bűzterhelés 20 SZE/s (beleértve az almos-trágya kezelést is). Ezáltal a max. bűzterhelés jelenleg: tervezett: 4600 SZE/s. (SZE: szagegység). Az istállón belül takarmány etetésekor jelentkezhet olyan porképződés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzőszerveire ártalmas lehet. A természetes szellőzés során jut a levegőkörnyezetbe. Speciális levegőterhelés a mikrobiológiai emisszió. Ennek során gombaspórák és/vagy baktériumok mint csírahalmazok, csírával burkolt porrészecskék kerülnek a környezeti légtérbe. A tudomány mai állása szerint ezek a mikroorganizmusok nem jelentenek veszélyt az egészséges emberre, de immunzavarokat, allergiás reakciókat okozhatnak. Átlagos emisszió 104 TKE/m3, ahol TKE: telepképző egység. A trágyakezelés levegőterhelése Az állattartás során keletkező és az istállókból időszakosan: a téli tartás végén eltávolított trágyából szintén felszabadulnak gáz- és bűzkomponensek. A keletkezett szerves-trágyát a Szarvasmarhatelep tároló-helyein helyezik el, majd a környéken lévő saját földterületre juttatják ki. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet szerint Hajdúböszörmény város a nitrát-érzékeny területek közé tartozik. A trágyatárolási kapacitás:

helye trágyatároló 1. istálló 2. istálló pihenőkarám új istálló összesen:

t 917,7 268,8 160,0 1300 -2646,5

m2 437 480 500 6000 800 8217

A féléves istállótrágya termelés: almos-trágya 1146,6 t volt, ezt saját, ill. bérelt területen hasznosítják. A trágyatározó területeken felhalmozódott trágyakészlet 41

2647 t. Ugyanakkor a trágyát több saját termőföld (összesen 51 ha) trágyázására használják. A beszántás őszi időszakáig a trágyát szarvasokban tárolják a táblák szélein max. 2 hónapi időtartamig. A műszaki védelem nélküli elhelyezés bűzhatású ill. szennyezheti a talajt és talajvizet. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkező bűzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejűek, összehasonlítva az istállókból illetve a tárolásból származó bűzhatással; másrészt jelentősen csökkenthetők a megfelelő kijuttatási technikák alkalmazásával. (Ugyanakkor az érett: biológiailag feltáródott trágya kezelésnek szaghatása nem jelentős.) A trágyakezelés levegőterhelése a bomlásából és (esetleges) porzásából adódik. Megfelelő körülmények között (hőmérséklet, takarás stb.) történő tárolás és mezőgazdasági hasznosítás esetén a diffúz bűzterhelés nem számottevő. A porterhelés többnyire jelentéktelen: 0,5 g/t. Ezáltal a PM terhelés: 1,3 kg/év. A bűzterhelés rendkívül változó lehet. A tapasztalatok alapján a trágyakezelés bűzterhelése kb. 33 %-a a teljes bűzterhelésnek, azaz: 1520 SZE/s. Ez a bűzterhelés nagy területen oszlik el: jelentős a hígulása. A hulladékkezelés levegőterhelése A Szarvasmarhatelepen keletkező hulladékok és -kezeléseik jellemzőit az 5. fejezetben részleteztük. (A trágya nem hulladék). A kommunális szennyvizet szippantó-kocsival távolítják el a Szarvasmarhatelepről. A hulladékkezelés az óhatatlan elhullásból származó állathullák kezelését jelenti. (Egyéb veszélyes hulladék kezelésének levegőterhelése jelentéktelen). Az 1-1,5 t/év állathullát haladék-talanul és ütemezetten elszállítatják. Az esetleges bűzhatás korlátozható. A Szarvasmarhatelepen nincs dögkamra, hűtőkamra, tároló/szállító-edényzet. Mivel az elszállítás ütemezett a Szarvasmarhatelepi hullatárolás diffúz bűzterhelés elhanyagolható. Az útfelületről a nyitott árokrendszerbe kerülő csapadékvíz magas szervesanyag tartalma miatt bomlásra: bűzképzésre hajlamos. A bűzhatás esetleges. A rendkívüli események levegőterhelése A rendkívüli események (járvány, tűz stb.) során jelentős, nem várt levegőterhelés keletkezhet. A Szarvasmarhatelep tulajdonosának közlése szerint rendkívüli esemény, lakossági panasz nem volt. 42

A vegyszerek használatának levegőterhelése A Szarvasmarhatelepen alkalmazott takarmányok egyes komponensei biológiailag aktív anyagok. A porzási, esetleges bomlási veszteségük levegőterhelést okoz(hat). A porszemcséken mikrobák, penésztoxinok terjedhetnek szét. A fertőtlenítő szerek többnyire erős oxidánsok (pl. klórvegyületek). Kipárolgásuk vagy bomlásuk diffúz levegőterhelést okoz. A terhelés elméleti úton nem számítható. A használt levegő tisztítása A Szarvasmarhatelepen természetes szellőzés van, a szellőztető levegőt nem kezelik. A trágya (az állathulla) bomlása elsősorban anaerob módon történik. Mesterséges légtisztítást, bűztelenítést nem végeznek. Ugyanakkor a trágyatároló területek talajtani közegébe történő beszivárgás és bomlás során keletkező bűzanyagok többségét a talajszemcsék szorbeálják: a bomlásgázokat tisztítják. Ezáltal kisebb mértékű a bűzhatás. Mesterséges szorbensekkel a megkötés, bűztelenítés segíthető. A helyhez kötött levegőterhelő források jellemzői Az előbbiek alapján a Szarvasmarhatelep levegőterhelő forrásai diffúz jellegűek: a szállítás vonalforráson, az állattartás és a trágyakezelés felületi forráson okoz levegőterhelést. A kibocsátás talajszinten (annak közelében) történik. A bűzanyagok hígulásában és terjedésében a mechanikus (áramlási, turbulens) keveredési réteg játszik szerepet. A bűzforrások (az új jogszabályokra tekintettel) jelentéskötelezettek. A mozgó légszennyező források Mozgó légszennyező források a beszállító járművek és a trágyaszállítást végző (toló-lappal felszerelt) traktorok. Mindegyik levegőterhelése robbanómotorok működésével kapcsolatos. A belső utasítások A Szarvasmarhatelepen levegőkörnyezeti szabályozás nincs. A létesítményekből származó kibocsátások A tevékenység szakaszai: létesítés, működés, felhagyás, meghibásodás (havaria). 43

A fontosabb hatótényezők (általános tevékenységek): létesítés: új objektumok (tehénistállók) építése működés: szarvasmarhatartás, karbantartás, hulladékkezelés felhagyás: bontás, rekultiváció, szállítás meghibásodás: üzemzavar, elhullás, környezetszennyezés. Levegőterhelés A létesítés levegőkörnyezeti hatása A Szarvasmarhatelepen egy új istállóépület létesül új beton térburkolattal. A tervezett építés technológiai módosításokkal, területi növekedéssel, termőföld foglalással nem jár. A létesítési műveletek, az építőipari munkagépeinek kibocsátása ideiglenes, lokális és csekély mértékű. A módosításokat a meglévő állattartás üzemképességének fenntartása mellett: ütemezetten végzik. A létesítés légszennyezését a földmunkálatok kiporzása, a szállító- építő- és munkagépek dízel üzemű légszennyezése, a hegesztések és festések kibocsátása okozza. Az építés egy ütemben valósul meg. Építési időtartam kb. 40 nap, ebből a földmunkálatok 7 nap. Alapozás, építés, gépészet, szerelvények beszerelése 30±10 nap. A létesítés időtartama nappal 10 h/d; éjjeli építés nem történik. Földmunkálatok során a humuszleszedés, tereprendezés, tározóépítés, alapozások, infrastruktúra építés stb. történik. Ezekhez földmunka-gépeket (2 db homlokrakodó) és MTZ, JD traktorokat, tehergépkocsikat használnak. A földmunkálatok során kb. 260 m3 humusz és kb. 300 m3 alapozási föld mozgatása, deponálása és terítése történik. A földmunka kiporzással jár: a fajlagos emisszió kb. 20 g/t megmozgatott föld. A kiporzott anyag közel fele nehezen ülepedő PM10 komponenst: 0,23 kg/h. Ez okoz környezeti levegőterhelést. A dízel-üzemelés során közlekedési jellegű légszennyezés jelentkezik. Egyidejűleg max. 1 tehergépkocsi és 2 munkagép működésével kell számolni: max. 50 kW. Szállítási úthossz a Szarvasmarhatelepen: 500 m.

A fajlagos levegőterhelések:

44

LA SO2 CO NOx PM CH

teher-gk. (g/km) 0,75 14,7 3,8 0,85 0,31

munkagép (g/kWh) 1,0 16,1 9,1 0,32 2,1

Az építési anyagok szállítása a területre tehergépjárművekkel történik. A járművek nappal (7-15 óra között) mozognak, max. 10 fordulóval. A munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai okozta várható levegőterhelés (kg/h): LA SO2 CO NOx PM CH

kg/h 0,1 1,8 0,9 0,0 0,2

LA: szennyezőanyag; Az építő/munka-gépek működése jelentéktelen és lokális levegőterheléssel jár. Az összesített levegőkörnyezeti hatás létesítéskor (építéskor): zavaró. A hatás gyakorlatilag csak a beruházás idejére korlátozódik. A létesítési levegőterhelés lakóterületeket nem érint, ideiglenes levegőkörnyezeti hatása elhanyagolható, a lokális légszennyezettség egészségügyi hatása munkavédelmi felszerelések alkalmazásával minimalizálható. A működés levegőkörnyezeti hatása A jelenlegi: tervezett tehén-nevelés kb. azonos fajlagos felhasználásokkal és terhelésekkel jár. Közös a létszám: 230 ÁE. Bár a nevelésnek vannak fokozott terhelésű periódusai és szakaszai, de a terhelés és a járulékos/okozott terheltség éves adatokkal jellemezhető. A levegőterhelés (megközelítőleg) a bent-tartás időarányában a Szarvasmarha-telepre vonatkozik. Nem vizsgáljuk a szilaj-tartás, legeltetés levegőterhelését: a legelőterületi hatásokat. A Szarvasmarhatelep tevékenységei/műveletei során fellépő levegőterheléseket a közölt tevékenységek és fajlagos értékek alapján összesítjük. 45

A Szarvasmarhatelep levegőterhelése (kg/év): kg/év 3 432 245 423 55 124 322 12 6120*

LA SO2 CO NOx PM CH NH3 CH4 N2O bűz *: SZE/s.

Csatári Imre továbbra is üzemeltetni kívánja a Szarvasmarhatelepet a tervezett létszámra. Technológiaváltás, műszaki fejlesztés nem történik: előre láthatóan a jelenlegi tartástechnikai feltételek hatékonyságának és üzemidejével biztosíthatóak a tervezett célok. Erre tekintettel a levegőterhelő források köre és a terhelések nem változnak. A bűzkibocsátás A szarvasmarhatartás és trágyakezelés együttes szagkibocsátása fajlagos értékek alapján számítható: Az állatállomány összetételére tekintettel a bűzterhelések (SZE/s): bűzterhelés állomány (ÁE) állatnevelés trágyakezelés

SZE/s 230 4600 1520

Az üzemelés levegőkörnyezeti hatása: elviselhető. A felhagyás levegőkörnyezeti hatása A felhagyás első fázisában a technológiai berendezéseket, épületeket leszerelik és lebontják. A levegőterhelés ideiglenes, nem jelentős. A technikai rendszer, épületek, utak bontása során fellépő levegőterhelése és járulékos levegőterheltsége hasonló a létesítés hatásaihoz. A Szarvasmarhatelep megszűnik.

felhagyásával

a

(felületi)

források

levegőterhelése 46

A felhagyás levegőkörnyezeti hatása: semleges. A haváriák levegőkörnyezeti hatása A havária balesetek, felszerelési hibák, emberi mulasztás következménye lehet. Csökkentésére, megelőzésére tett intézkedések közül kiemelhető: - rendszeres ellenőrzés, karbantartás - havária elhárító szervezetek működtetése - havária tervek. Amennyiben a szalma/takarmány tartós égése következik be, a környezet (különösen a technikai/levegő-környezet) jelentősen sérül és szennyeződik. Tervszerűen megakadályozandó. A havaria levegőkörnyezeti hatása: terhelő. A tevékenység hatásterülete A tevékenységek hatásterületét az EVD jelen fejezetében tárgyaljuk. A kibocsátás megelőzése Az állattartás környezeti terhelése a tevékenységen, az alkalmazott technológián és az üzemeltetési/karbantartási gyakorlaton túl a természeti és terjedési adottságoktól is függ. Technológiai szempontból (tekintettel a meglévő adottságokra és ezek BAT jellegére) a fajlagos kibocsátások: levegőterhelések gazdaságos műszaki beavatkozásokkal alig csökkenthetők, miután határértéket meghaladó kibocsátással technológiát üzembe helyezni nem lehet, csökkentéséről szükségtelen gondoskodni. A hulladék keletkezésének megelőzése A hulla(dék) keletkezés minimalizálása és kezelése gazdasági érdek. Csatári Imre a hulladék keletkezésének megelőzése céljából szabályozza a tisztítási/takarítási folyamatokat, biztosítja az állatállomány folyamatos állategészségügyi ellenőrzésének feltételeit. A termeléshez az elérhető legjobb technikát alkalmazzák.

47

Az energiahatékonyság, biztonság Az istállókat nem fűtik. Az istállóépületek természetes szellőztetése megfelelő. Mesterséges és automata rendszereket nem alkalmaznak. A kibocsátások mérése (monitoring) Az istálló-épületek jelentéskötelezett diffúz források; terhelésük időszakos, rendszeres mérése nem szükséges. A jelenlegi istállóépületeket diffúz forrásként jelenteni kell; légszennyező anyag: ammónia (6) és metán (100). Az egységes levegőkörnyezeti hatás számítása céljából a diffúz levegőterheléseket a Szarvasmarhatelep (virtuális) centrumába koncentráltuk. Indokolja ezt az egyszerűsítést, hogy az istállók és a trágyatároló területek egymás mellett találhatók. Nem vizsgáljuk a legelő-terület és az eseti trágyalerakatok bűzterhelését sem. Biztosítékadás és céltartalék képzés Az állattartás technológiai adottságaira, BAT jellegére tekintettel környezeti károsodásra és ezáltal kármentesítés szükségességével nem számolunk. Ezért e célból elkülönített biztosíték és céltartalék képzés nincs tervezve. Üzembiztonsági intézkedések Az állattartás szigorú feltételei levegővédelmi szempontból is teljesülnek. A tartástechnológia az elérhető legjobb technológia (BAT) feltételeit is megteremti. A kezelőszemélyzet továbbképzése, ellenőrzése megoldott; a gépészeti berendezések karbantartása rendszeres és szakszerű. A hatásterületek meghatározása A hatásviselők terhelése, érzékenysége, tűrőképessége, közvetítő szerepe stb. meghatározza a közvetlen/közvetett/teljes hatásterületeket. A hatásterületek meghatározásának szempontjai A hatásterületeket a kibocsátó forrásokra határoztuk meg. Lehetnek közvetlen, közvetett és teljes hatásterületek. Ezeken vizsgáltuk a jellegzetes terhelési pontok környezetterhelését. A diffúz levegőterhelés miatt a Szarvasmarhatelep területi levegőterhelő forrás.

48

A területi forrásra vonatkozó C=EPM*31,7*50/(u*A) képlet alkalmazásával számítható a lokális: telepenkénti levegőterheltség, ahol EPM: levegőterhelés (kg/év); u: szélsebesség (m/s); A: jellemző (diffúz levegőterhelési) terület (m2). A diffúz forrás közvetlen hatásterületét az MSZ 21459 terjedésszámítási modell segítségével számíthatjuk, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ (12c) módszerekkel. A leggyakoribb szélsebesség: 3,0 m/s; szélexponens p: 0,3476; szélprofil-kitevő p*: 0,387; az érdességi paraméter z0: 0,3 m. A tényleges diffúz forrásmagasság: 1 m. Bűz esetében egyszerűsített összefüggés is alkalmazható: C=Q/(0,137 π u X1,669), ahol Q: bűzterhelés (SZE/s), u: szélsebesség (m/s), X: távolság a (bűz)forrástól (m). Közvetlen hatásterületek Általánosan elmondható, hogy a levegőben terjednek a legmesszebb a kibocsátások, így a végső (összesített) hatásterület kialakulásánál a levegős hatásterület többnyire meghatározó. Ezért a Szarvasmarhatelep hatásterületét a levegőterhelő diffúz forrás közvetlen hatás-területével jellemezzük. Levegőkörnyezeti hatásterület létesítés során Nem számolunk a felhagyás, havaria levegőterhelésével és hatásterületével. Létesítés: van létesítési levegőterhelés és hatásterület. Domináns az állattartás levegőterhelése és hatásterülete. Levegőkörnyezeti hatásterület üzemeltetés során A levegőterhelő diffúz forrás hatásterülete a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2.§ 12c. pontja szerint számítható. A becsült terhelések hatására jelentkező (éves) járulékos levegőterheltségeket a Szarvasmarhatelepen a területei forrásokra vonatkozó képlettel számítottuk: Az átlagos járulékos levegőterheltségek (ug/m3):

49

LA SO2 CO NO2 PM10 CH NH3 CH4 N2O

ug/m3 0,1 18,7 10,6 18,3 2,4 5,4 13,9 0,5

A járulékos levegőterheltség eloszlása* (ug/m3): LA\X

10

15

23

34

51

76

114

171

257

SO2 CO NO2 PM10 CH NH3

5,1 729,0 413,5 713,9 92,8 209,3

2,6 370,7 210,2 363,0 47,2 106,4

1,3 188,5 106,9 184,6 24,0 54,1

0,7 95,8 54,4 93,9 12,2 27,5

0,3 48,7 27,6 47,7 6,2 14,0

0,2 24,7 14,0 24,2 3,2 7,1

0,1 12,6 7,1 12,3 1,6 3,6

0,0 6,4 3,6 6,3 0,8 1,8

0,0 3,3 1,8 3,2 0,4 0,9

CH4

543,4 276,3 140,5 71,4

36,3

18,4

9,4

4,8

2,4

N2O

20,3

1,4

0,7

0,3

0,2

0,1

10,3

5,2

2,7

*: tervezett állapotban; LA: légszennyező anyag; X: távolság a Szarvasmarhatelep (virtuális) centrumától (m). A közvetlen XH hatásterület sugara (m): LA NO2 PM10 NH3 N2O

XH (m) 93 196 41 15

Bűz esetében az egyszerűsített összefüggéssel számoltunk: átlagos meteorológiai állapotban a C járulékos bűzterheltség talajszinten, szélszektorban várható értékei a telepek centrumától X (m) távolságra (SZE/m3): X nevelés összes

10 15 23 34 51 81,6 41,5 21,1 10,7 5,5 108, 55,2 28,1 14,3 7,3 6

76 2,8

114 1,4

171 0,7

257 0,4

3,7

1,9

1,0

0,5 50

A bűzvédelmi hatásterületek sugara (m): XR\TH: 1,0 (SZE/m3) 3,0 (SZE/m3) nevelés 136 73 összes 162 86 A bűzvédelmi hatásterületek sávszélessége (m): XS\TH: 1,0 (SZE/m3) 3,0 (SZE/m3) nevelés 2 -összes 25 -XR: a hatásterület sugara a Szarvasmarhatelep (virtuális) centrumpontja körül; XS: a hatásterület sávszélessége a Szarvasmarhatelep kerítése körül. Nem számoltunk a terjedés közbeni átalakulásokkal, bűzcsökkenéssel. A táblázat adatai szerint a bűzterhelő források hatássugara 162 m. A hatássugarat a 12. sz. mellékletben szemléltetjük. Amennyiben a Θ szélirányok szerinti meteorológia jellemzőkkel számoljuk a járulékos levegőterheltséget differenciáltabb eloszlásokat kaphatunk. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) pontjára tekintettel a bűzkibocsátás hatásterületének számításakor ezen 5.§ (4) pontja értelmében a kialakítható védelmi övezet nagyságát a - legnagyobb teljesítmény-kihasználás - kedvezőtlen terjedési viszonyok mellett domborzat, védőelemek és védendő területek/építmények figyelembevételével - a bűzterhelő diffúz források határától számítottan figyelembe vételével határoztuk meg. A jelen EVD-ben alkalmazott transzmissziós modell a C=Q/(0,1376 π u X1,669) csak az u szélsebességgel számol: az egyéb széljellemzőket országos átlagként veszi figyelembe állandósult paraméterekkel. A leggyakoribb szélsebességre (3,0 m) számítottuk a C. bűz-terheltséget ill. a H: hatásterület sugarát (ahol C=1,0 SZE/m3 X=H). Eltérő u: szélsebességek (m/s) esetén faktortényezők használhatók mindkét adatra:

51

u FC FH

1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,0 2,5 1,7 1,3 1,0 0,8 0,7 0,6 0,6 2,6 1,7 1,4 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8 0,7

Kis szélsebességek esetén jelentősen nagyobbak a faktortényezők. Ugyanakkor a kis szél-sebességek gyakorisága is kicsi. A műszaki gyakorlatban szokásos 5 % (elutasítási) gyakorisághoz tartozó szélsebesség (Θ-u-S adatok ismeretében) meghatározható; Hajdúböszörmény térségében (védendő objektum szempontjából) kritikus kb. 1,8 m/s. Ekkor a faktortényezők FC=1,8 ill. FH=1,5. Ezáltal a bűzvédelmi hatássugár: 243 m és a sávszélesség 96 m. A PM kibocsátású források körül <123 m távolságon belül egészségügyi határértéket meghaladó PM10 levegőterheltség várható. Mivel ez a távolság a Szarvasmarhatelepen belül marad, munkahelyi levegőterheltség érvényes. Bűz esetén védendő objektumok (lakások, természetvédelmi területek) nem találhatók a közvetlen bűzvédelmi hatásterületen. A kérelmező Csatári Imre lakóháza a Szarvasmarhatelep mellett található (hrsz. 0995/1). Közvetett hatásterületek A közvetett hatásterület is értelmezhető szűkebb és/vagy tágabb értelemben. Szűkebben ide sorolható az állattartással kapcsolatos anyag- és energiabeszerzési helyek, szállítási útvonalak és célpontok. Utóbbiakhoz tartoznak a trágya-, hulladék-, szennyvíz-kezelők. Tágabb értelemben a közvetett hatásterületen a Szarvasmarhatelep társadalmiés gazdasági hatása is érvényesül: beszerzési és ellátási piacok, tőzsdék, bankok. Éghajlat A Szarvasmarhatelepen tervezett új istállóépület a közeli szántóföldek besugárzási és átszellőzési viszonyait alig változtatja meg. A tervezett változás további csekély klimatikus mértékű és jelentőségű eltéréseket okoz(hat). Közérthető összefoglaló Csatári Imre Hajdúböszörmény külterületén meglévő, jelenleg üzemelő Szarvasmarhatelepének további üzemelését tervezi új istállóépület építésével. A tartás-technológiát ill. trágyakezelés jellemzőit nem módosítják.

52

A technológia és szarvasmarha-nevelés adottságaira tekintettel jelen EVD során nem vizsgáljuk a legeltetés, trágyakihelyezés ill. a felhagyás és havaria levegőhatásait. Jelen EVD-ben környezeti elemenként vizsgáltuk a jelenlegi állapotokat (elsősorban a teheltségeket) ill. sorra vettük a tárgyi Szarvasmarhatelep terheléseit. A Szarvasmarhatelep működésekor a levegőterheltség: elviselhető. A terhelések terjedésére tekintettel vizsgáltuk a levegő-terhelés jellemzőit és hatását. Megállapítottuk, hogy a legkedvezőtlenebb kibocsátási adatok és meteorológiai jellemzők esetén sem várható a vonatkozó kibocsátási és terheltségi határértékeket meghaladó terhelés és levegőterheltség. A hatástávolságot a bűzérzékelhetőség szempontjából is vizsgáltuk. A bűzterhelés szempontjából meghatározott legkedvezőtlenebb hatásterület a Szarvasmarhatelep körül 243 m sugarú és 96 m sávszélességű terület. Ezen a hatásterületen lakosság nem él. A Szarvasmarhatelep rendeltetésszerű üzemelésével, a BAT szerinti technológia alkalmazásával környezeti kár és kapcsolatos költség nem várható. A tárgyi Szarvasmarhatelep az anyag- és energia-hatékonyság ill. a környezetvédelmi előírások betartásával üzemel. A jogszabályok és a zöldhatóság által előírt követelményeket, adatszolgáltatásokat teljesítik. Összegezve a végrehajtott vizsgálatok, elemzések, számítások eredményét megállapítható, hogy a tárgyi Szarvasmarhatelep megfelel az EU vonatkozó környezetvédelmi-, állategészségügyi- és állatjóléti feltételeit meghatározó szabályozásnak, irányelveknek. Rendeltetésszerű üzemeltetése egészségügyi kockázattal-, környezet károsítással-, határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátással-, természeti értékek kockáztatásával nem jár, ezért kérjük az engedélyezési eljárás szíves lefolytatását és ennek alapján a környezetvédelmi működési engedély megadását.

Debrecen, 2016-10-04.

Sámi Lajos levegővédelmi szakértő SzKV 1.2./09-0481 53

5.5. Zaj- és rezgésvédelem Előzmények Csatári Imre Hajdúböszörmény külterület 0995/3. hrsz. alatti telephelyén szarvasmarhatartást végez és itt kezeli az almos-trágyát is. A Szarvasmarhatelep technológiáit, kapacitását és a tervezett istállóépület jellemzőit a tárgyi EVD korábbi fejezetében részleteztük. Jelen előzetes vizsgálat (EV) célja a környezetvédelmi működési engedély megszerzése. Bázisév: 2015. Az EVD: előzetes vizsgálati dokumentum jelen fejezetében a zajkörnyezeti hatásokat vizsgáljuk. Alapadatok, módszertan A tárgyi EVD zajvédelmi fejezetének készítésekor a következő zajvédelmi rendeleteket és dokumentumokat vettük figyelembe: - 284/2007. (X. 29.) Korm. r. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 280/2004. (X. 20.) Korm. r. a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes r. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek Területileg illetékes Kormányhivatal.

környezetvédelmi

zöldhatóság:

Hajdú-Bihar

Megyei

Módszertani (zajvédelmi )rendeletek: - 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról - 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól - 140/2001. (VIII. 8.) Korm. r. egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról - 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes r. egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről Területi besorolás, határértékek A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szabályozza. 54

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) N É 1. 45 35 2. 50 40 3. 55 45 4. 60 50 1. Üdülőterület, egészségügyi területek 2. Lakóterület, oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra. Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) építés időtartama ≤1 hónap >1 hó Zajtól védendő terület N É N 1 60 45 55 2 65 50 60 3 70 55 65 4 70 55 70

É 40 45 50 55

>1 év N 50 55 60 65

É 35 40 45 50

A zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklete ill. az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeit és terhelési határértékeit az épületekben az 5. melléklete tartalmazza. Jelenleg a Szarvasmarhatelep hatásterületén nincs zaj/rezgés-től védendő helyiség-objektum. A telep övezeti területi besorolása: Mk2 mezőgazdasági korlátozott használati zóna. A környezete mezőgazdasági terület. Csendes övezetet, fokozottan védett területet ill. védett természeti területet a Szarvasmarhatelep zajkibocsátása nem érint.

55

A tevékenység jellemzői A tervezett tevékenység/bővítés zajkörnyezeti hatását: - a tevékenység technológiai paraméterei, - a zajkörnyezeti alapállapot, - a zajkibocsátás adottságai, - az érintett környezet jellemzői határozzák meg. A Szarvasmarhatelepen meghatározó tevékenység TEÁOR 0142: egyéb szarvasmarha tenyésztés A jelenlegi: tervezett átlagos állatlétszám mintegy 230 ÁE szarvasmarha. A szarvasmarha tenyésztés/tartás során almos-trágya keletkezik. A szarvasmarha-tenyésztés technológiáit, termelési adatait ill. istállók jelenlegi/tervezett jellemzőit a jelen EVD fejezetében ismertettük és részleteztük. A Szarvasmarhatelep kialakítását a 6. sz. melléklet szemlélteti. Jelenleg a Szarvasmarhatelepen húsmarha-tartás történik. Ennek kapacitását tervezik növelni. A szarvasmarha nevelése változatlan tartástechnikai és üzemeltetési feltételekkel történne. Ezért a jelen zajvédelmi fejezetben elégséges a műszaki adottságok és ezek működésének zajvédelmi szempontú bemutatása. A Szarvasmarhatelep üzemi zajforrás. Az egységes zajkörnyezeti hatás számítása céljából a Szarvasmarhatelepen üzemelő egyedi zajforrások (gépek, épületek, jármű) zajkibocsátásait koncentráltuk az ÁCP: telep akusztikai centrumába és pontforrásként kezeljük. Az ÁCP helye: EOV-Y/X: 824655/268963. A bővítéssel érintett terület zajminőségi alapállapota A tárgyi Szarvasmarhatelep Hajdúböszörmény külterületén települt: 3. sz. melléklet. A szarvasmarha telep Hajdúböszörmény határában, a várostól ÉNy-i irányban található. A 0995/3 hrsz-ú major közterületi kapcsolata a 3323. sz. út felé biztosított. A telep övezeti területi besorolása: Mk2 mezőgazdasági korlátozott használati zóna. A családi gazdaság telephelye a 3323. út 16,25 km szelvényében, egy 51 hektáros szántó, gyep és erdő részletében helyezkedik el. A hús-marha telep a 56

családi gazdaság központjában található, mintegy farmként működik, így maga a család is itt lakik. A Szarvasmarhatelep kialakítását a 6. sz. melléklet szemlélteti. A fontosabb objektumok X távolsága (m) a Szarvasmarhatelep ÁCP pontjától: objektum (égtáj) EOVY EOVX X MP cím Hajdúböszörmény CP 834687 261702 12384 (DK) M35 autópálya (DNY) 824152 268297 835 3323. sz. út (K) 825502 269247 893 KFCS (NY) 824329 269016 330 Major (DK) 825663 268118 1315 MP1 Bakóhát Major (ÉK) 824766 269107 182 MP2 saját lakás hrsz. Szarvasmarhatelep ÁCP 824655 268963 0 0995/3 , ahol CP: centrumpont; ÁCP: Szarvasmarhatelep centrumpontja; MP: megítélési pont; Major: tanya/major lakóépület. A Szarvasmarhatelepet szántóterületek veszik körül. Hajdúböszörmény város jellemzőit az 5.4. levegővédelmi fejezetben mutattuk be. A térség zajminőségi állapotára vonatkozóan mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Zajminőség (zajterhelés) A zajminőség: zajterhelés ≠ zajkibocsátás. Mivel a zajkibocsátás (emisszió) az ok, ismerni kell; meghatározása az egyedi zajforrások műszaki és üzemeltetési jellemzőiből történhet. A zajminőség tekintetében is megkülönböztethető az alapzaj és háttérterhelés ill. a vizsgált zaj. Az alap/háttér-zaj a vizsgált/tárgyi zajforrás nélküli zajterhelés; háttérterhelésnél az egyéb üzemi/szabadidős zajforrástól származó zajterhelés. A vizsgált zaj a tervezési területről származó zajterhelés; határértékeit zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete írja elő. A vizsgált zajterhelés tehát a vizsgálati terület jelenlegi: tervezett zajhatása. A zajterhelést a meglévő: tervezett zajforrások okozzák; tervezett zajhatást okoz a létesítés. 57

Vizsgálati terület a Szarvasmarhatelep telekhatárától számított 100 m-es sáv. A vizsgálati területen és környezetében nem volt és nincs zajterheltség mérés. A legközelebbi zajtól védendő épületek a vizsgálati területhez legközelebbi védendő homlokzatok MP1-MP2 megítélési pontoknál találhatók. A vizsgálati terület (feltételezett, később igazolt) hatásterületén ill. a szomszédos övezetekben nincs üzemi zajforrás. A jelenlegi un. háttér-zajterhelés a közeli/szomszédos mezőgazdasági területek megművelése zajkibocsátásának hatásaiból tevődik össze. A távolabbi telepek/majorok és utak zajhatását elhanyagolhatónak tartjuk. Ezért gyakorlatilag nincs háttérterhelés. Hasonló telepítettségű szarvasmarhatelepnél végzett zaj-mérések szerint a telekhatárokon mért egyenértékű hangnyomás-szint értékek: 30-32 dB(A). Az éghajlati adottságok közvetett módon (a zajterjedés útján) befolyásolják a zajterhelést. (A meteorológiai jellemzőket az 5.4. levegővédelmi fejezetben közöltük). A vizsgálati terület környezetének zajminőségét az alap-zajterheléssel jellemezhetjük. Közvetlen mérési adatok hiányában az alap-zajterhelést a közeli utak forgalmi adatainak felhasználásával becsüljük. Mivel az MP pontok is jelentős távolságra vannak az utaktól, az alap-zajterhelés is jelentéktelen. A vizsgálati terület zajhatása A tárgyi Szarvasmarhatelep mint üzemi zajforrás zajhatása mérhető és/vagy számítható. Mivel a zajkibocsátás (emisszió) határozza meg az okozott vizsgált zajterhelést, számítani kell az egyedi zajforrások műszaki és üzemeltetési jellemzőiből. A zajhatást a vizsgálati terület egy: jelenlegi/tervezett állapotában vizsgáljuk. A vizsgálati terület zajforrásai A Szarvasmarhatelep zajkibocsátása nem ismert, de tevékenységének ill. berendezéseinek jellemzőiből számítható. A Szarvasmarhatelep okozta jelenlegi zajterhelés a zajkibocsátási adatokból határozható meg: A létesítés/bővítés zajkibocsátása A jelenlegi technikai és létesítményi rendszer további üzemeltetését tervezik; az új istállóépületben is hagyományos tartás történik, csak a trágyakezelése heti-almos lesz. 58

Az új istállóépület létesítésével a jelenlegi állapot nem változik, bár a rideg állattartás aránya változik; a Szarvasmarhatelep tartási kapacitása változatlan is marad: 324 férőhely (230 ÁE). A tervezett bővítés technológiai módosításokkal, területi növekedéssel, termőföld foglalással sem jár. A szarvasmarha-tenyésztés technológiáit, termelési adatait ill. istállók jelenlegi/tervezett jellemzőit a jelen EVD korábbi fejezetében ismertettük és részleteztük. építési övezet: telekterület: meglévő épületek: tervezett épület: beépítettség: építménymagasság: ereszmagasság: gerincmagasság:

Mk2 57 000 m2 4100 m2 816 m2 8,62% 3,49 m +7,28 +3,08

A Szarvasmarhatelep kialakítását a 6. sz. melléklet szemlélteti. A zajkibocsátásokat is a létesítés és az üzemeltetés fázisában lehet vizsgálni. Az építés zajhatása A tervezett új istállóépület elhelyezkedését a helyszínrajz ismerteti. Az építési időtartam kb. 40 nap, ebből a földmunkálatok 7 nap. A létesítés időtartama napi 10 h; éjszaka nincs építés. Az építésnél is a hagyományos földmunkák, az építési, szerelési, felületkezelési tevékenységek okoznak ideiglenes zajterhelést. Betonkeverés a helyszínen nem történik. A létesítési zajforrások akusztikai adatai: Z Z1. Z2. Z3. Z4.

megnevezése LW (dB) építőipari teheremelő (1 db) 93 földtolók (1 db) 101 kotró-rakodó (1 db) 103 dömper (1 db) 101

ÜI/MI* (min/min) 140/480 240/480 240/480 340/480

59

LW: zajteljesítmény-szint (dB); ÜI/MI: létesítési idő/megítélési idő (min/min); *: nappal. Mivel éjjel nincs építés, az éjjeli ÜI/MI: --/30 min/min. Építési hely: szabadban, talajszinten. A létesítés során várható zajteljesítmény-szint (nappal): 104,1 dB. A zajvédelmi hatásterület sugara* (az előbbi elvek és rendeletek alapján): - tanya/major épületek irányában 142 m, kisebb az MP1-MP2 távolságánál - mezőgazdasági területek felé 80 m. A legközelebbi védendő MP1 ponton a létesítés okozta zajterhelés nappal max. 57,9* dB, kisebb a LTH=60 dB-nél. *: csak a távolsági korrekcióval számolva. Az üzemelés zajkibocsátása A Szarvasmarhatelepen zajterhelést okozó tevékenységek: belső/külső szállítás/rakodás, munkagépek és karbantartó eszközök üzemeltetése. Ventilátor, fűtőberendezés nincs. A zajkibocsátó források: kültéri gépek/berendezések, gépjárművek. A beltéri gépek (pl. technológiai rendszer) zajterhelése elhanyagolható. A zajkibocsátás számításánál a domináns kültéri zajkeltő berendezések működésével számolunk, amelyek a telephelyi homlokrakodó-gépek ill. tehergépjárművek. Az ÁCP zajforrás akusztikai adatai (nappal/éjjel): zajforrás (db) munkagép (1) trágya rakodógép (1) tehergépkocsi (1)

jele Z1 Z2

LW (dB/db) 100 106

ÜI (h) 3,0/0,1

Z3

98

0,6/0,0

0,5/0,0

, ahol LW: zajteljesítmény-szint (dB); ÜI: üzemidő (h); MI: megítélési idő (N/É: 8,0/0,5 h). A táblázatban ismertetett zajforrások által okozott zajterhelés helyhez kötött pontszerű zajforrástól származóként számolható. A zajforrások egyenértékű LW: hangteljesítmény-szintje (dB): objektum jelenleg

N (dB) 98,3

É (dB) 93,0

60

Az előbbiekre ill. a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.5-1.9. és 2. pontjára tekintettel vizsgáljuk az MP megítélési pontokban a zajkibocsátási határértékek teljesíthetőségét. A zajkibocsátás vizsgálata A tárgyi vizsgálati terület, mint zajforrás által okozott Lt: hangnyomásszint helyhez kötött pontszerű zajforrástól származóként számolható. A tervezett zajkibocsátás értéke a zajforrás zajteljesítmény-szintjétől és a terjedés során fellépő hatásoktól függ. A terjedési út során bekövetkező zajszint csökkenés meghatározása: A hang terjedésének számításánál a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet előírásait vettük figyelembe. Az egyedi hangforrás közepétől s t távolságra eső terhelési ponton a hangnyomás-szintet szélirányú terjedés esetén az alábbi egyenlet szerint számíthatjuk: Lt=(LW+K)+KIr-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke , ahol Jelölés Jelentés LW hangteljesítményszint KIr irányítási index irányítási tényező K Kd távolság tényező KL zaj elnyelés mértéke Km a talaj és az időjárás csillapító hatása Kn a növényzet hatása KB a beépítettség hatása Ke beiktatási veszteség

egység dB dB dB dB dB dB dB dB dB

képlet* 1/a 3 4 7 9 11 13 15/4

*: 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet szerint A domináns Kd távolságtól függő tényező értéke a gömbhullám elméletéből adódik: Kd=20 lg(st/s0)+11 , ahol st - a zajforrás és a megítélési pont átlagos távolsága (m) s0 - referencia érték (1 m) A Ke=Kz: az épületek árnyékolási tényezővel sem számoltunk. Mivel a jelenlegi vizsgálati terület közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi és/vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével, mint 61

üzemi/szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zajterhelési határértékkel: LKH = LTH. Számítási eredményeinket az alábbi táblázatokban összesítjük a tervezett állapotra: N: nappal: Z funkció st (m) LTH (dB) LKH (dB) LW (dB) KΩ (dB) Kd (dB) KL (dB) Km (dB) Kn (dB) KB (dB) Kz (dB) KR (dB) LAeq (dB) LAM (dB) LAE (dB) T (dB) megfelel

MP1 Lt 1315 50 50 98,3 3,0 73,4 2,5 4,8 3,3 0,0 0,0 0,0 17,3 17,3 17,3 -32,7 igen

MP2 Lt 182 50 50 98,3 3,0 56,2 0,4 4,5 0,5 0,0 0,0 0,0 39,8 39,8 39,8 -10,2 igen

É: éjjel: Z funkció st (m) LTH (dB) LKH (dB) LW (dB) KΩ (dB) Kd (dB) KL (dB) Km (dB) Kn (dB) KB (dB) Kz (dB) KR (dB)

MP1 Lt 1315 40 40 93,0 3,0 73,4 2,5 4,8 3,3 0,0 0,0 0,0

MP2 Lt 182 40 40 93,0 3,0 56,2 0,4 4,5 0,5 0,0 0,0 0,0 62

LAeq (dB) LAM (dB) LAE (dB) T (dB) megfelel

12,0 12,0 12,0 -28,0 igen

34,5 34,5 34,5 -5,5 igen

Az E: vizsgálati/számított eredmény E=LAM; a K: zajvédelmi követelmény K=LKH. A T: túllépés mértéke T=(E-K). A tárgyi vizsgálati területhez legközelebbi védendő létesítményeknél E
55/45

Megjegyzés: ha ΔL>10 dB ΔL≤10 dB ΔL<0 dB nem védendő környezet gazdasági környezet

63

, ahol ΔL= LTH- LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték. Mivel a jelenlegi/tervezett Szarvasmarhatelep környezetében mezőgazdasági terület ill. (távolabb) tanya/major-terület található, a zajvédelmi hatás-területét a d) ill. a) pont értelmében határoztuk meg. A számítás során homogén mezőgazdasági környezetet vettünk figyelembe, eltekintettünk az irányonkénti változó szél- és felszíni jellemzőktől. A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor a nappali és éjjeli időszakot vettük figyelembe. A Szarvasmarhatelep HT: zajvédelmi hatásterületének sugara (m): terület mezőgazdasági tanya/major

LZ (dB) N/É 45/35 40/30

HT (m) N É 107 172 177 286

Mivel a Lt: MP1 tanya/major-terület távolsága a Szarvasmarhatelep centrumától >177 és >286 m, a zajvédelmi hatásterület sugara a táblázat első sora szerinti érték: 172 m. A hatásterületen nincs védendő objektum: zajkibocsátási határérték előírása nem szükséges. Az MP2 tanya/major az engedélyes Csatári Imre saját lakóháza. A szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz. (284/2007. (X. 29.) Kr. 7. § (1)). Mivel a 3323. sz. útnak a Szarvasmarhateleppel közeli szakaszán nincs védendő objektum, ill. a Szarvasmarhatelepre történő szállítások járulékos zajterhelése kisebb 3 dB-nél, a Szarvasmarhatelepnek nincs szállítási eredetű zajvédelmi hatásterülete. A jelenlegi zajterhelő hatás a környező mezőgazdasági területre semleges, a telephelyi és külső élővilágra elviselhető. Felhagyás zajkörnyezeti hatása A felhagyás első fázisában a technológiai berendezéseket, épületeket leszerelik és lebontják. A zajterhelés ideiglenes, nem jelentős. A technikai rendszer, épületek, utak bontása során fellépő zajkibocsátás és járulékos zajterheltsége hasonló az eredeti létesítés hatásaihoz. A Szarvasmarhatelep felhagyásával a zajforrások és zajterhelésük megszűnik 64

A felhagyás zajkörnyezeti hatása: semleges. A haváriák zajkörnyezeti hatása A havária balesetek, felszerelési hibák, emberi mulasztás következménye lehet.

Csökkentésére, megelőzésére tett intézkedések közül kiemelhető: - rendszeres ellenőrzés, karbantartás - havária elhárító szervezetek működtetése - havária tervek. Amennyiben baleset/robbanás következik be, a környezet (különösen a technikaikörnyezet) jelentősen sérül(het). A gyors elhárítás és havaria-kezelés fokozott zajkibocsátással jár(hat). Tervszerűen megakadályozandó. A havaria zajkörnyezeti hatása: terhelő. A lakosságot érő környezetterhelés bemutatása A Szarvasmarhatelep zajkibocsátása megnöveli/okozza a terület zajterhelését ill. zajvédelmi hatásterületet. Mivel ezen a hatásterületen lakosság nem él, ez a járulékos zajterhelés csak a hatásterületen tartózkodó dolgozók, személyzet részére jelenhet elhanyagolható humán-egészségi kockázatot. Debrecen, 2016-10-04. Sámi Lajos zajvédelmi szakértő 6. Örökségvédelem A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala 2016. október 26-án kelt HB-03/ÉÖO/2934-2/2016. szám alatt kiadott jegyzőkönyvében foglaltak szerint: „A mai napon egyeztetést tartottunk a Hajdúböszörmény, 0995/3. hrsz-ú szarvasmarha telep bővítése megvalósításához kapcsolódó régészeti szakfeladatokról. A tervezési terület jelen ismereteink szerint nyílvántartott régészeti lelőhelyet, műemléket és műemléki környezetet nem érint. A kivitelezés során a kkulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény vonatkozó előírásait kell betartani.” A jegyzőkönyvet a 14. sz. mellékletben csatoljuk. 65

HajdúBihar megye 2010. évben készült területrendezési tervében foglaltak szerint a térségben található Kunhalmok elhelyezkedését a 15 .sz. melléklet tartalmazza. 7. Tájbaillesztés Az újonnan építendő istálló méreteiben megfelel a már meglévő istállók méreteihez mind magasságban, mind alapterületben. A mellékelt látványtérképen tüntettük fel a meglévő épületeket és az építendő istállót. Ezek beillenek a meglévő major látvány hatásába. 16. sz. mellélklet) Az építendő istálló cserepeslemez fedéssel tervezett. Összefoglalás Csatári Imre (4220. Hajdúböszörmény, Tizenhárom vértanú u. 49/a.) a Hajdúböszörmény külterület 0995/3. hrsz. alatti ingatlanon meglévő szarvasmarha telepén kíván istállót építeni. A fenti tevékenység építési engedélyezési eljárását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által kiadott HBB/10-KTF/06808-3/2016. számú tájékoztatójában foglaltak alapján felfüggesztették. “…. a tervezett beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 128. pontjának hatálya alá tartozik, vagyis a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül, így, ha a környezethasználó ilyen tevékenység megvalósítását tervezi, akkor a környezetvédelmi hatóságnál előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a rendelet 3. § (1) bekezdése alapján. (A rendelet 3. melléklet 128. pontja szerint a tervezett létesítmény – “Egyéb, az 1127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől” – előzetes vizsgálat köteles tevékenység. ) A rendelet 2. § (2) bekezdés f) pontja értelmében területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe. A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti ingatlan a Natura 2000 hálózat része (Hortobágy HUHN 20002) 66

M E L L É K L E T E K

1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet: 9. sz. melléklet: 10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet: 12. sz. melléklet: 13. sz. melléklet: 14. sz. melléklet: 15. sz. melléklet: 16. sz. melléklet: 17. sz. melléklet:

Tulajdoni lap Birtokközpont kialakítás határozatai Hajdúböszörmény átnézeti térképe A terület szintvonalas térképe Földhivatlai térkép Helyszínrajz Vízjogi engedély A vizsgált terület MePAR térképe A vizsgált terület érzékenységi térképe A vizsgált terület felszíni vizei Élővilág védelmi fejezet Az állattartó telep bűz hatósugarai A telep zajvédelmi hatásterületei Örökségvédelmi jegyzőkönyv A vizsgált terület körüli kunhalmok térképe Az építendő istálló látványképe Meghatalmazás

68

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS JEGYZŐJE 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, BOCSKAI TÉR 1. Tel.: 563-200. Fax: 563-296; www.hajduboszormeny.hu

Ügyiratszám (ÉTDR azonosító): 201600014649 Iratazonosító: IR-000314093/2016 Iktatószám: 5065-6/2016 Ügyintéző: Bődiné Takács Éva

Tárgy:

Birtokközpont kialakítás

HATÁROZAT Csatári Imre (4220 Hajdúböszörmény, Tizenhárom Vértanú utca 49/a.) szám alatti lakos kérelmének helyt adok. A 4220 Hajdúböszörmény külterület, 0995/3 hrs z-ú hrsz- ú ingatlan birtokközpontkénti kialakítását a 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.-ú ingatlanokkal, mint birtoktesttel együtt képezve az alábbi kikötésekkel engedélyezem. Az ingatlan nyilvántartásba az alábbiak szerinti tilalmat és korlátozást fel kell jegyezni: • A birtokközpont / azaz a 0995/3 hrsz.-ú /telkére: - A birtokközpont a 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.-ú szántó, gyep, erdő művelési ágú ingatlanokkal együtt képez egy birtoktestet. • A birtoktest / azaz a 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.-ú / telkekre: - A 0995/3 hrsz.-ú birtokközponthoz tartozó birtoktest területe. Építési korlátozás, az ingatlanokon épületet elhelyezni nem lehet. Jogerős határozatom egy példányával megkeresem a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala- Földhivatali Osztályát (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 2.), hogy a rendelkező részben jelölt kikötéseket a 0995/3 és 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.-ú ingatlanokra szíveskedjen felvezetni. E határozat ellen a közlését követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak (4024 Debrecen, Piac utca 54.) címzett, de a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályához (Hajdúböszörmény Bocskai tér 1.) benyújtott - 30.000,-Ft értékű illetékbélyeggel ellátott - fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezését személyesen az első fokú határozatot hozó hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton, az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál, vagy postai úton, illetve az ÉTDR felületen történő regisztrációt követően elektronikus úton nyújthatja be. A fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lenni és azt indokolni szükséges. Fellebbezési jogát akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. Ez alól kivételt képez az építtető és az építéssel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, akit a fellebbezés joga nyilatkozattétel hiányában is megillet. Amennyiben a fellebbezés a szakhatóságok előírásait érinti, úgy a jogorvoslati eljárásban a szakhatóságok jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díját is meg kell fizetni.

INDOKOLÁS Csatári Imre (4220 Hajdúböszörmény, Tizenhárom Vértanú utca 49/a.) szám alatti lakos kérelemmel fordult a Polgármesteri Hivatalhoz. Kérelmében foglaltak szerint a 4220 Hajdúböszörmény külterület, 0995/3 hrsz-ú ingatlan hirtokközpontkénti kialakítását kérte a 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.-ú birtoktesthez kapcsolódóan. A kérelem tárgya „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet /OTÉK / 29. §-ban foglalt előírásokat kielégíti. A jelölt 0995/3 és 0995/4, 0995/2, 01000/90, 0382/10, 0382/11 hrsz.- ú területek a többször módosított 16/2008. (III.18.) Önk. rendelettel jóváhagyott Hajdúböszörmény Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terv ( a továbbiakban: HÉSZ ) 14, § (3) bekezdése értelmében Mk2 ( mezőgazdasági korlátozott használatú zóna) övezetben helyezkedik el . A terület tilalom és egyéb korlátozás alatt nem áll. Határozatomat az OTEK 29, §-a alapján hoztam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket) 15. § (1) pontja értelmében ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Határozatomat a Ket. 71.§ (1)-ben foglaltak szerint a 72.§ (1) bekezdésében és az Eng. R. 40. § (7)(9) bekezdésében előírt tartalommal állítottam össze. A döntést az Eng. R. 41. § -ban foglaltak szerint közöltem az érintettekkel. Az engedélyezési eljárást az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete rendelet 1. melléklet 8.5. pontjában kijelölt illetékességi területen eljárva hoztam meg. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel. Ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Jogorvoslati lehetőségről, határidejéről és a benyújtás helyéről a Ket. 15. § (6), 98.§ (1a), a 99.§ (1), és a 102. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Etv.) 53/C.§ (7) és az 53/C.§ (12) bekezdéseiben, továbbá az Eng. R. 70. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztattam az érintetteket. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. fejezet III. pontja határozza meg. Hajdúböszörmény, 2016. június 13. Jegyző megbízásából Tóth Tamás Városfejlesztési és Műszaki osztályvezető

2

Határozatomról értesül: 1./ kérelmező: Csatári Imre 4220 Hajdúböszörmény, Tizenhárom Vértanú utca 49/a. Jogerő után: 2./ kérelmező: Csatári Imre 4220 Hajdúböszörmény, Tizenhárom Vértanú utca 49/a. 3./ Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala- Földhivatali Osztály 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 2. 4./ Továbbá az ÉTDR iratnyilvántartása szerint 5./ Irattár

3

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti szarvasmarha telep átnézeti látképe

3. sz. melléklet

A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti telep szintvonalas térképe

4. sz. melléklet

6. sz. melléklet lakóépület 9,66

É

13,57

0995/1 géptároló szín

szociális épület

10,57

19,53

5,62

8,38

szarvasmarha istálló 10,20

76,27

térbeton burkolat

siló és almostrágya tároló

szarvasmarha istálló 31,80 12,00

30

kútház

19,00

25,51

25,51

50

34

2,31

61

38,25

16,15 17,50 16,15 61

TERVEZETT SZARVASMARHAISTÁLLÓ

21,28

+3,08

ÚJ BETON TÉRBURKOLAT

+11,71

47,59

32,90

16,76 10,00

93

+3,00

+4,00

22,66

tűzivíz tároló

-0,15

nyitott szénatároló

8,00

8,00 8,00

50,55 8,00

+7,28

20,27

beton térburkolat 21,27

ÚJ BETON TÉRBURKOLAT

0995/3 0995/4

12,00

16,15

17,50

Építési övezet: Telekterület: Meglévő épületek br. ter.: Tervezett épület bruttó területe:

Mk2 mezőgazdasági korlátozott használati zóna 57 000 m2 4099,62 m2

Beépítettség: Építménymagasság: Ép. körüli járdaszint: Padlószint: Ereszmagasság: Gerincmagasság:

8,62% 3,49 m < 4,00 m -0,05 +0,00; +0,25 +7,28 +3,08

RAJZ MEGNEVEZÉSE:

816,38

m2

LÉTESÍTMÉNY

HELYSZÍNRAJZ_H SZARVASMARHA ISTÁLLÓ

ÉPÍTÉS HELYE:

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY hrsz.: 0995/3

TERVFAJTA: LÉPTÉK:

ENGEDÉLYEZÉSI TERV

M=1:100

TÖRZSSZÁM:

DÁTUM:

2016.06.

RAJZSZÁM:

H-001

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti szarvasmarha telep MePAR blokkja

8. sz. melléklet

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti terület érzékenységi térképe. A terület 2c érzékeny = Fő vízadó 100 m-en belül található.

9. sz. melléklet

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti terület környezetében található felszíni vizek, vízfolyások.

10. sz. melléklet

11. sz. melléklet

Élővilág Tervfejezet

a Hajdúböszörmény külterület 0995/3 hrsz alatti szarvasmarha telep bővítése-korszerűsítése

Készítette: NYÍR DEEP-LIFE Kft., Nyíregyháza

Nyíri Sándor szakértő SZ-025/2011. Nyíregyháza, 2016. október

Élővilág A térség természeti állapotértékelése Helye:

Nagytáj: Középtáj: Kistáj: Település:

Alföld, Hajdúság, Hajdúhát, Hajdúböszörmény

A kistáj Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területeén helyezkedik el. Területe 850 km2 (a középtáj 53,1 %-a, a nagytáj 1,7 %-a). A kistályat É-ról a Tisza, K-ről és D-ről a Hajdúság, Ny-ról pedig a Hortobágy határolja. A Hajdúhát lösszel-iszappal fedett hordalékkúp síkság, tengerszint feletti magassága 93-162 m. Déli részén gyengén tagolt pleisztocén-holocén eróziós völgyek tagolják. A lösztakaró vastagsága többnyire 1-2, 5 m között mozog, nagyobb vastagságot csak a Hajdúhát D-i részén (10-15 m) ér el. Természetes vízfolyásai NY-i irányba folynak és a Hortobágyba torkollnak. A Hajdúhátra mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet 9,8 °C, az évi csapadékösszeg pedig 530-550 mm. Az uralkodó szélirány ÉK-i, Az átlagos szélsebesség 2-3 m/s. Növényzet A kistáj az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Criscium) tartozik. Jellemzőbb potenciálsi erdőtársulások a tölgy- kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum) és a tatárjuharos lösztölgyesek (Acerei-tatariciQuercetum). Jelentősebb felületen díszlenek a homokpuszta-gyepek (Festucetum vaginatae, Festuco Coynephoretum). Fontosabb lágyszárú fajok a piros kígyószisz (Echium rubrum), a szakállas csomolya (Melampyrum barbatum), az alföldi aszat (Cirsium brachysephalum), stb. Az erdészetileg kezelt területeket vegyes korú, keménylombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,7-4,5 m3/ha között változik. A mezőgazdaságilag kezelt területek főbb haszonnövényei a búza, az őszi árpa, a kukorica és a cukorrépa. Sajátos táji adottságok A kistáj másodrendű főútvonalakról, ill. alacsonyabb rendű egyéb útvonalakról megközelíthető teleülésein számos helyütt megtalálhatóak az egykori Hajdúság kultúrtörténeti emlékei (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, stb.). Az üdülés számára a kistájon belül Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson kedvezőek a természeti adottságok, mert termálvíz található.

-2-

Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, D felé haladva fokozatosan szárazabbá váló éghajlata miatt erős vízhiánya van, amit a Keleti-főcsatorna vízkészlete enyhít. Három tájtípusra különíthető. É-i része kötött homokos, enyhén buckás, mély talajvizű hordalékkúp-síkság kovárványos és csernozjom barna erdőtalajjal. Jellemzői a homoki tölgyes ligetek. A terület Ny-i harmada közepes vízállású, lösszel takart hordalékkúp-síkság, nagy kiterjedésű kultúrsztyep. A táj K-i fele kifejezetten kultúrsztyep, mély talajvizű típusos löszös síkság. A tágabb környezet bemutatása Hajdúböszörmény környéke földrajzilag a Tiszai Alföldön helyezkedik el, több kistáj találkozásánál. Egyes külterületei már a Nyírséghez és a Hortobágyhoz tartoznak. A Hajdúság É-D-i irányban hosszan elnyúló táj, területe 1500 km2. Keleten a Nyírséggel, nyugaton a Hortobágy síkságával határos, délen a Körös-vidékkel érintkezik. A Hajdúság legmagasabb részei Hajdúböszörménytől D-DK-re fekszenek (tengerszint feletti magasságuk 140-165,7 m). Innen a felszín fokozatosan lejt É és D felé. Legmélyebb pontjai a DNy-i részen 80-86 m tengerszintfeletti magasságban helyezkednek el. A felszín kialakításában két felszínformáló tényező vett részt: az Ős-Tisza, valamint mellékfolyóinak feltöltő munkája és a szél.

Hajdúböszörményben és annak környékén több természeti terület, helyi jelentőségű védett terület található. A külterület Újszentmargita irányába eső nyugati csücske (a Bagota puszta) a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi. A várostól keletre fekvő erdőség a debreceni Nagyerdő folytatásának tekinthető. Sok részből áll: Városerdő, Belső-erdő, Peresi erdő stb. A természet közeli állapotot tükröző erdőrészek száma az iparszerű erdőgazdálkodásból kifolyólag mára sajnos megfogyatkozott. A helyüket elfoglalták a behurcolt fajokból álló erdőrészek (fehérakác és a vöröstölgy), a szép sorban ültetett nemesnyárasok, valamint a tájidegen fekete fenyvesek. Kivételt képez néhány 10 hektárnyi öregtölgyes, valamint az erdő három védett területe.

-3-

A beruházás térségében található Pródi gyepek elnevezésű terület. A terület a Hortobágy és a Hajdúság peremén fekszik, a Keleti-főcsatornától nyugat felé, fekvése észak-déli irányú. Egy része műtrágyázott gyep, húsmarha legelő, azonban dominálnak a természetvédelmi szempontból értékes részek. A terület feltűnően mozaikos, ahol a puszta egyes szintjeihez tartozó élőhelyek közötti tereplépcsők jelentős mértékűek lehetnek, sőt sűrűsödve meredek lejtőkben összegződhetnek. Az egykori löszpusztai vegetáció a legeltetés hatására erősen degradálódott, sok benne a gyomfaj. Néhány maradványfajt mégis őriznek ezek a gyepek, mint a mezei rózsa (Rosa agrestis), vagy a védett fajok közül a szennyes ínfű (Ajuga laxmanni) és a törpe nőszirom (Iris pumila). Fontos a terület ornitológiai szempontból is. Fészkelő állománya is említésre méltó, de jelentősége a tavaszi és őszi vonulás alkalmával a legnagyobb. A szikesek (pl. Kerek-Kaján szik) időszakos vízállásai ideális táplálkozó területei a parti madaraknak. Ezen kívül a terület rágcsálóállománya a ragadozó madarakat is vonzza. Védettség helyzete A tervezett beruházásnak helyet adó ingatlan teljes területe Natura 2000 közösségi jelentőségű élőhelyeket érint: HUHN20002 Hortobágy kódú és elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Természetvédelmi prioritások és célkitűzések HUHN20002 Hortobágy kódú és elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre Pioritás: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: Élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6250 Síksági pannon löszgyepek 91I0 Euro-szibériai erdősztyepp tölgyes

-4-

Fajok: Vidra (Lutra lutra) Molnárgörény (Mustela eversmanni) Csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) Ürge (Spermophilus citellus) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Tarajos gőte (Triturus cristatus /dobrogicus/) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Réti csík (Misgurnus fossilis) Vágó csík (Cobitis taenia) Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzeri) Sztyepplepke (Catopta thrips) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) Szarvasbogár (Lucanus cervus) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Mételyfű (Marsilea quadrifolia) Természetvédelmi célkitűzések: Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések:  A gyepek jelenlegi (helyenként a jelenleginél jobb) állapotának fenntartását célzó legeltetési/kaszálási rendszer kidolgozása és megvalósítása, különös tekintettel a megfelelő sziki legelőtársulások rövidfüvű állapotának biztosítására, a rájuk jellemző, de ritka közösségi jelentőségő fajok (túzok, sziki fészkelő madarak és lepkék stb.) védelme, valamint a kíméletesebb kaszálási- gyepkarbantartási rendszerek honosítása és fenntartása. A legeltetéses földhasználat támogatása a kaszálással szemben;  A pannon löszgyepek kategóriába sorolható háti gyepek, gyepes kunhalmok mérsékelt legeltetése, szükség esetén irányított égetése, sérült vegetációfoltok helyreállítása;  A természetes és természetközeli pusztai és vizes élőhelyek, erdőfoltok mozaikjainak megőrzése;  Magányos idős fák oltalma;  Bolygatott gyepterületek gyomirtó kaszálása, ellenőrzött égetése;  A még meglevő, nem idegenhonos fák és facsoportok teljes kímélete, fáslegelő-szerű fenntartása-felújítása;  A még meglevő sziki tölgyes állományokban átállás olyan erdőkezelési módszerre, mely a folyamatos erdőborítást biztosítja, ugyanakkor idős, odvas faegyedek és holt faanyag kellő arányú meglétét is. A felújításhoz és vadkárelhárításhoz szükség esetén vadkerítés alkalmazandó;

-5-

  



 

  

Zárványszántók extenzív, lehetőség szerint vegyszermentes művelésének biztosítása, az intenzív technológiák és fajok/fajták alkalmazásának megszüntetése; Belvízlevető csatornák-árkok „wetland”-típusú szikes élőhelyeket lecsapoló hatásának megszüntetése, mérséklése, lehetőség szerint; A Hortobágy-Berettyó, mint hidrológiai tengely és fontos hal élőhely vízminőségének javítása, különös tekintettel a haváriaszerű jelenségek megakadályozására, különös tekintettel a felvízről érkező kommunális szennyvizek nádas-szűrőmezős, vagy még hatékonyabb tisztítására; A mindenféleképpen megmaradó, érintett, belvízlevezető szerepű csatornák jelenleginél kíméletesebb kezelése-fenntartása ((kotrások, vízi növényzet irtásának, parti fák és cserjék eltávolításának stb. visszaszorítása). Természetvédelmi célú vízvisszatartó létesítmények fenntartandók, újak telepítendők; Bolygatott, nyílt területek gyomirtó kaszálása, irányított égetése; Inváziós, illetve tájidegen fa- és cserjefajok (akác, kései meggy, gyalogakác, amerikai kőris, zöld juhar stb.) folyamatos visszaszorítása a gyepekről és egyéb területekről, az ilyen fajok uralta gyepeket szegélyező, tervezett erdőkben fafajcsere őshonos, a tájra, és élőhelyekre természetesen jellemző fajokra. Amennyiben az ilyen fajok őshonosak mellett, elegyben vannak jelen, folyamatosan eltávolítandók, sarj- és újulatképződésük megakadályozandó; Az invaziós lágyszárú növények folyamatos visszaszorítása a gyepekről; A terület nagyvadállományát olyan szinten tartani, ami nem károsítja a gyepek és erdők állapotát; Az állattartó telepek modernizálásának összehangolása a természetvédelmi értékek megőrzését biztosító érdekekkel a területen található fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének sérelme nélkül.

A vizsgált terület általános jellemzése (A jelenlegi állapot) A szarvasmarha telep Hajdúböszörmény határában, a várostól több, mint 10 km-re, ÉNy-i irányban található. A szarvasmarha telep közelében Pród település található, több, mint 3 kmre, N-y-ra. A telep az M35-ös autópálya Pródi lejáratától (14-es lejáró) 3 kilométerre található. A telephez egy körülbelül 900 méter hosszú zúzottkővel borított bejáró vezet be, amely lehetővé teszi a megközelítést az év minden időszakában.

-6-

A családi gazdaság telephelye a Hajdúnánást Balmazújvárossal összekötő út 16,25 km szelvényében, egy 51 hektáros szántó, gyep és erdő részletében helyezkedik el. A húsmarha telep a családi gazdaság központjában található, mintegy farmként működik, így maga a család is itt lakik. A telep az elmúlt több mint 20 év folyamatos fejlesztéseinek és bővítéseinek eredménye. Kezdetben mindössze egy juhhodály épülete állt, tehát a telep nem egy szakosított rendszerű állattartó telep, hanem a családi gazdaság növekedésével épült ki fokról fokra. Jelenleg mintegy 110 tehén és szaporulata található a gazdaságban, amely mintegy 220 – 300 állatot jelent (az éven belüli fluktuáció miatt), melyek fajtájukat tekintve magyartarka és limousin tehenek, ez a létszám jelenti a jelenlegi férőhelyek teljes kihasználását. Az állomány elhelyezés rendszere téli és nyári időszakra bontható. Télen az egész állomány az istállókban kerül elhelyezésre, kötetlen tartásban. A nyári, legeltetéses időszakban a tehenek, a tenyész üszők, valamint a szopós borjak a nyári karámban találhatók és innen mennek ki a legelőre. A hízó bikák, a növendék üszők egész évben az istállóban vannak. A telep, a megfelelő kihasználtság és hatékonyság következtében beépített, mely beépítés a bővítés következtében tovább fog nőni. A szabad felületek egy része (közlekedési utak) szilárd burkolatú, vagy a jelentős igénybevétel (taposás) következtében tömörödött. Az istállók, a tárolók, valamint az utak közötti szabad felületek részben parkosítottak, füvesítettek. A beruházást követően a szükséges tereprendezést, újra füvesítést elvégzik. Mivel a tulajdonos nagy figyelmet fordít a telep környezetére, annak megjelenésére, ezek a parkosított, füvesített területek folyamatosan gondozva vannak, rendszeres kaszálásuk megoldott. Fentiekből következik, hogy a telep növény és még hangsúlyosabban annak állatvilága közel sem nevezhető természetesnek. A telepen belül semmiféle védettnek tekinthető, vagy védelemre szánt értékes növény, növénytársulás nem található. Ez az igen gyér „növénytársulás” viszonylag kevés állatfajt tud kiszolgálni. Viszont nincs is igazán lehetősége, a kerítés jelenléte miatt. Igaz, hogy a madarak, a rovarok, néhány kisebb emlős (rágcsálók, vakond) be tud hatolni a telepre. Ezen állatok jelenléte viszont nem indokolja, hogy a telepet kiemelten kezelendő életközösségnek tekintsük. Kiváltképp akkor nem, ha figyelembe vesszük az állategészségügyi követelményeket. Hiszen ezen követelményeknek való megfelelés következében a telepen nemkívánatosak a madarak, különösen azok amelyek ott fészkelni tudnak, és nem kívánatosak egyes rovarok (legyek) rágcsálók sem. A rovarok és rágcsálók ellen a tulajdonos folyamatos rágcsáló és rovarirtással gondoskodik, mely tevékenységgel szakcéget bíz meg. A szakcég a felhasználásra kerülő vegyszereket úgy választja meg, hogy azok környezetbarátok legyenek, az elpusztult egyedeket esetlegesen elfogyasztó ragadozókra ne jelentsenek veszélyt. Ennek érdekében az elpusztult rágcsálóegyedek összegyűjtéséről igyekeznek minél hatékonyabban gondoskodni, amellett, hogy megfelelő vegyszereket választanak. Az istállókba fészkelő madarak megtelepedése ellen az ablakokat, szellőző nyílásokat, ventillátorokat dróthálóval takarják el. Ez például a ventillátorok esetében védi a madarakat az esetleges sérülésektől is. Abban az esetben ha mégis néhány egyed sikeresen fészket rakott és a költést megkezdte, akkor a fészkek zavartalanságát igyekszünk biztosítani.

-7-

A több éve folyó tevékenység következében nehezen határozható meg a tevékenység következtében történő igénybevétel mértéke, az eddigi károsodás, az indikátor szervezetek megjelölése. A telep közvetlen környezetében természetvédelmi terület, táj védelmi körzet nem található. A terület bejárásával egyidejűleg a fellelhető növények és állatok felmérése is megtörtént. A telephely élővilág szempontú bejárása a tavaszi, nyári és őszi időszakban három alkalommal történt meg. A telepi bejárás alkalmával igyekeztünk részletesen felmérni mind a telep, mind annak közvetlen környezetének élővilágát. A beruházással érintett területek: Kivett, természetes növényzettel nem rendelkező terület. Fajszegény, a zavaráshoz alkalmazkodott, főleg nitrofil fajokból álló gyomnövényzet, melyet nem érintenek a beruházások. A beruházás nem gyakorol olyan hatást a környezetére, mely védett növényfajok állományainak fennmaradását veszélyeztetné. Anyag és módszer - Botanika A vizsgált terület botanikai értékelését 2016. tavaszi, nyári, valamint ősz eleji, valamint archív tapasztalatok alapján végeztük. A vegetáció felmérése kapcsán, az adott élőhelytípusokban növényfajlistát vettünk fel, a megállapított taxonokhoz hozzárendelve egy szubjektív, 5 fokozatú gyakoriság skálát, ami láthatóan nem lineáris: 1 = egyes példányok 2 = ritka 3 = szórványos 4 = gyakori 5 = tömeges A fajlista alapján a Simon T. féle természetvédelmi érték kategóriák (TVK) felhasználásával a természetességet is kiértékeltük. Szokás együtt alkalmazni a Borhidi-féle rendszerrel. Ettől, több év tapasztalatai alapján eltekintettünk, megítélésünk szerint az egyik szisztéma alkalmazása is elegendő. A TVK kategóriák az alábbiak: Természetes állapotra utaló: Unikális fajok Fokozottan védett fajok Védett fajok Társulásalkotó fajok Kísérő fajok Pionír fajok (természetes pionírok)

-8-

U, KV, V, E, K, TP.

Degradációra utaló: Zavarástűrő fajok Adventív fajok Gazdasági növények Gyomfajok

TZ, A, G, GY.

Az adott helyszínek növényzetét a flóraadatokon túlmenően a vegetáció, a növényzet rövid jellemzésével egészítettük ki. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszerben, és az országos léptékű élőhelytérképezési munkában egyaránt használt Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer kategóriáinak felhasználásával jellemeztünk, annak módosított, ún. 2.0 verziójának (Bölöni et al. 2003) későbbi javítását használva, ami interneten is megtalálható. Az egyes jellemzett szakaszok, területek növényzetének természetességét, értékességét is igyekeztük skálázni. Ehhez az ismert, ún. NémethSeregélyes-féle természetességi osztályok alapján, jártunk el, melyet a két botanikus a legelső természetvédelmi informatikai rendszer, a TVIR (Természetvédelmi Információs Rendszer) számára hoztak létre, 1989-ben. A rendszer ún. értékszámokat használ, növekvő jósági sorrendben. 1. A természetes állapot megszűnt, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyomok és jellegtelen fajok, gyakran invazív, tájidegen fajok uralta élőhelyek. Ide tartoznak a szántók, az intenzív gyümölcsösök, szőlők és fakultúrák ültetvényeket az új erdőtörvény sem nevezi már erdőknek), lakott területek, telephelyek és a közlekedési hálózat foglalta terület is. 2. A természetes állapot erősen leromlott az adott élőhelyen: gyomok, invazív fajok tömegesek, az eredeti társulás (ok) csak nyomokban jelentkeznek, azok domináns elemei a természetesre nem jellemző arányokban fordulnak elő. Ide tartoznak az intenzív gyepek, a szántók és gyepek helyére telepített, természetes, nem tájidegen fafajú erdők, mesterséges medrű vizek. 3. Jellegtelenedő, gyomosodó állományok, ahol a természetes állapot közepesen romlott le. Az eredeti vegetáció domináns és konstans elemei gyakran már hozzávetőleg megfelelő arányban vannak jelen, színező elem még kevés van, vagy hiányzik. Invazív fajok közepes mennyiségben még lehetnek jelen, de általában már csekélyebb az arányuk. Ide tartoznak például a túlhasznált legelők, rosszul kezelt és/vagy fiatal erdőállományok, természetszerű fa- és cserjefaj-összetétellel. 4. A karakter és domináns fajok jelen vannak, arányuk megfelelő, de a színező elemek, így a ritka és védett fajok még kevésbé reprezentáltak. Invazív fajok nincsenek, vagy már csak nagyon csekély arányban fordulnak elő. Ide tartoznak például a régen felhagyott gyümölcsösök, erdészetileg kezelt közepes és idősebb korú természetszerű erdőállományok, természetközeli állapotú vízpartok, extenzív legelők. 5. Az állapot természetes, vagy aközeli. Gyomok nincsenek, zavarásjelzők csak akkor, ha az a társulás jellegéből az fakad. Jelentős arányban fordulnak elő színező elemek, ritka, gyakran védett fajok. A megfelelő társulásokban a reliktumok is karakteresen képviseltetik magukat. Invazív fajok hiányoznak. Az abiotikus adottságokat, mikrodomborzatot jól leképező, mozaikos (főleg szikeseken van ilyen) állományok is ide sorolhatók. Ide sorolandók például az őserdő jellegű erdőfoltok, izolált sziklagyepek, kezeletlenül is stabil lápok, szikesek.

-9-

A vizsgált terület botanikai értékelése Összegző flóralista: Tudományos név

Magyar név

Simon

Rel. Abund.

Ajuga reptans Astragalus glycyphyllos Centaurea eryntraea Conium maculatum Dactylis glomerata Dianthus carthusianorus Elymus repens Euphorbia cyparissias Festuca rupicola Galium erectum Lathyrus latifolius Plantago media Veronica chamaedrys Vicia tenuifolia Silene vulgaris Cannabis sativa Polyommatus dorylas Cirsium arvense Artemisia vulgaris Achillea millefolium Ambrosia artemisiifolia Asclepias syriaca Artemisia absinthium Convolvulus arvensis Urtica dioica Rumex acetosa Lolium perenne Arrhenatherum elatius Poa pratensis Taraxacum officinal Matricaria recutita Consolida regalis Chenopodium album L Setaria viridis Malva neglecta Polygonum aviculare L. Stellaria media

Indás ínfű Édeslevelű csűdfű Kis ezerjófű Bürök Csomós ebír Barátszegfű Közönséges tarackbúza Farkaskutyatej Barázdált csenkesz Felálló galaj Nagyvirágú lednek Réti útifű Ösztörűs veronika Keskenylevelű bükköny Hólyagos habszegfű Vadkender Mezei boglárka Mezei aszat Fekete üröm Közönséges cickafark Parlagfű Selyemkóró Fehér üröm Apró szulák Nagycsalán Mezei sóska Angolperje Franciaperje Réti perje Gyermekláncfű Orvosi székfű Mezei szarkaláb Fehér libatop Zöld muhar Papsajtmályva Keserűfű Tyúkhúr

TZ K K GY TZ K GY GY E K K TZ TZ TZ K GY GY GY GY GY GY GY GY GY GY K GY GY GY E E GY GY GY GY GY GY

1-2 1 1 2 2-3 1 1-4 1-2 1-2 1 2 1 2 1 1-5 2-3 2 2-3 1-5 1-5 2-3 2-3 2-3 2-3 1-5 2 2-3 2-3 1-5 1-5 2-3 2 2 2-3 1-5 1-5 2-3

A területen unikális, fokozottan védett illetve védett növényfaj nem fordult elő. A vizsgált terület Á-NÉR összefoglalása Az élőhelyek leírásánál a Nemzeti Biodiverzitás-monitoringózó Rendszer keretében kidolgozott és elfogadott Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszert is használhatjuk. A beruházás Körösszegapáti község külterületén található. A beruházás nem érint semmilyen természetvédelmi területet.

- 10 -

A talajt érő hatások a beruházást követően helyreállíthatók, a növényzeti károk tehát átmeneti jellegűek. A hatásterület az építés idején kb. 20 m. A hatás negatív. A hatásterület az üzemeltetés idején 10 m. A hatás semleges. A beruházással és a felvonulással érintett területek részletes bemutatása: Á-NÉR U4 ( Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók) - természetesség: 1. A területen az eredeti növényzetet és talajszerkezetet elroncsolták, a területet gyakran most is intenzíven használják. Többnyire száraz, kevéssé termékeny, kötött talajú vagy sóderrel, kőtörmelékkel, betonnal borított területek, amelyeknek a mikroklímája, a talaj vízgazdálkodása és termőképessége egyaránt a félsivatagi-sivatagi élőhelyekéhez közelíthet. A termőhely furcsa ellentmondása, hogy a kedvezőtlen mikroklimatikus- és vízviszonyok miatt, a növényzet nem képes felhasználni a hulladékanyagok lebomlásából felhalmozódó tápanyagot, s ezért a területen N-túlkínálat lép fel. A területen és közvetlen környékén eredeti növényzetnek nyoma nincs, a frissebben bolygatott felszíneken magaskórós, ruderális gyomtársulások, elsősorban az Onopordion acanthii, azon belül is az Onopordetum acanthii társulás, illetve üdébb helyeken az Arction lappae csoport társulásai jellemzők. "Beálltabb" részeken a Convolvulo-Agropyrion (félruderális félszáraz gyepek), illetve az Artemisio-Agropyrion intermedii (félruderális szárazgyepek) társulásai fordulnak elő. Jellemzőek még a taposott gyomtársulások (Polygonum aviculare, Sclerochloa dura társulásai), esetleg fatelepítések, (pl. akácosok), illetve spontán felnőtt gyomfák (leggyakrabban Ailanthus altissima). Kuriózumként néha érdekes fajok is betelepülhetnek. Vasútállomásokon vasúti szerelvények tartalmából, mezőgazdasági terményekkel, ipari nyersanyagokkal behurcolt magvakból sokszor egzotikus fajok növényei csíráznak ki és válnak ideiglenesen az adventív flóra részévé. A holtvágányon álló kocsik árnyékában többször láttunk már Marchantia polymorpha-t nagy mennyiségben. Ezek a telepek a kocsik elvontatása után kiégnek. Megjelenésük részben a vasútállomások felszórására általánosan használt billegei kvarckavicsnak köszönhető, amely savanyú kémhatást biztosít. A roncsterületeken többnyire az útszélek és töltésoldalak ruderális növényzetének (Onopordetalia acanthii) fajai jelennek meg (Artemisia vulgaris, Carduus acanthoides, Cichorium intybus, Cirsium arvense, C. vulgare, Crepis rhoeadifolia, Cynoglossum officinale, Echium vulgare, Melilotus altissimus, Onopordum acanthium, Picris hieracioides, Verbascum phlomoides), azzal a különbséggel, hogy populációikat nem szabályozza az útszéleken végbemenő taposás. Rajtuk kívül jelentős mennyiségben jelentkeznek invázív, tájidegen gyomok, mindenekelőtt a Solidago canadensis. Ezért az itteni növényzet populációinak kialakulását és elterjedését sokkal inkább a véletlen, mint meghatározott ökológiai tényezők szabályozzák. Természetvédelmi szempontból nem jelentős gyomos területek. Az elhagyott területeket fel kell számolni és a roncsterületek anyagait megfelelő technológiai feldolgozás után vissza kell áramoltatni a termelésbe. A területet pedig a megtisztítás után megfelelő alapján rekultiválni kell.

- 11 -

U11- Út- és vasúthálózatok, természetesség: 1 A beruházás helyszíne földúton közelíthető meg, az ott található gyomnövényzet: Achillea millefolium, Ambrosia artemisiifolia, Artemisia absinthium, Convolvulus arvensis, Urtica dioica, Equisetum arvense, Elymus repens, , uphorbia cyparissias, Festuca rupicola, Galium erectum, Silene vulgaris, Cannabis sativa. F4 - Üde mézpázsitos szikfokok Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai a Puccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5felé csak önkényes határ húzható (évelő fajok összborítása minimum 50%). Tavaszi és nyárvégi aszpektusuk lényegesen különbözhet. Anyag és módszertan - Zoológia A vizsgált terület gerinces-zoológiai értékelését a 2016. tavaszi, nyári, és ősz eleji bejárás alapján, továbbá archív adatok alapján állítottuk össze. A vizsgálatok során talált természetvédelmi szempontból értékesebb állatfajok adatait táblázatba rendeztük, melyben jeleztük a fajok egyedeinek eszmei értékét, illetve nemzetközi egyezmények és az Európai Közösség természetvédelmi irányelveinek vonatkozó hatályát (Berni Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről - Bern Bonni Egyezmény a vándorló vadon élőállatfajok védelméről - Bonn EU természetvédelmi irányelvei - Madárvédelmi Irányelv (BD) és az Élőhelyvédelmi Irányelv (HD). Kiemelten jelöltük a vizsgálat területen a fészkelő madarakat (F) illetve azt is, ha a faj a csak vonuláskor vagy teleléskor bukkan fel (V). Vastaggal emeltük ki a fokozottan védett fajokat. Hazai természetvédelmi oltalom (érték) A környezetvédelmi miniszter 13/2001.(V.9.) KöM rendelete a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Berni Egyezmény 1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől, Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. Bonni Egyezmény 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről. Az Európai Közösség természetvédelmi irányelvei A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről – Madárvédelmi Irányelv, Birds Directive BD. A vizsgált terület Gerinces-zoológiai értékelése (Fajlisták és értéktáblázatok) A vizsgált terület herpeto-faunisztikai jellemzése A vizsgált beruházási helyszín élőhelyeinél, a bejárások és saját archív adatok felhasználásával állítottuk össze a vizsgált terület herpeto-faunáját. A beruházás térségében előforduló kétéltűfajok (hazánkban minden faj védett!)

- 12 -

Magyar név Zöld levelibéka

Erdei béka

KÉTÉLTŰEK - AMPHIBIA Eszmei érték Tudományos név Ft/egyed Hyla arborea 2.000 Rana dalmatina 2.000

Szaporodás + +

A beruházás térségében előforduló hüllőfajok (hazánkban minden faj védett!) HŰLLŐK – REPTILIA Magyar név Fürge gyík Zöld gyík Vízisikló

Tudományos név Lacerta agilis Lacerta viridis Natrix natrix

Eszmei érték Ft/egyed 10.000 10.000 10.000

Szaporodás + + +

A vizsgált terület madártani jellemzése A beruházással érintet területek térségében előforduló madárfajok (F=fészkel, V=vonul/telel, T=táplálkozik) Magyar név

Tudományos név

Érték (Ft)

Előfordulás

Fácán

Phasianus colchicus

Barna rétihéja

Circus aeruginosus

50.000

Kis sólyom

Falco columbarius

Daru

Grus grus

Parlagi galamb

Columba livia f. domestica

T

Balkáni gerle

Streptopelia decaocto

V

Réti fülesbagoly

Asio flammenus

50.000

T

II.

Fehér gólya

Ciconia ciconia

100.000

T

II.

Sarlósfecske

Apus apus

10.000

T

III.

Füsti fecske

Hirundo rustica

10.000

T

II.

Molnárfecske

Delichon urbica

10.000

T

II.

Sárga billegető

Motacilla flava

10.000

F

II.

Barázdabillegető

Motacilla alba

10.000

F

II.

Erdei szürkebegy

Prunella modularis

10.000

V

II.

Vörösbegy

Erithacus rubecula

10.000

F

II.

II.

Házi rozsdafarkú

Phoenicurus ochruros

10.000

F

II.

II.

Kerti rozsdafarkú

Phoenicurus phoenicurus

50.000

V

II.

II.

Fekete rigó

Turdus merula

10.000

F

III.

II.

II/2.

Énekes rigó

Turdus philomelos

10.000

T

III.

II.

II/2.

Énekes nádiposzáta

Acrocephalus palustris

10.000

T

II.

II.

Kis poszáta

Sylvia curruca

10.000

F

II.

II.

Bern

Bonn

BD

T

II.

II.

50.000

V

II.

II.

I.

50.000

V

II.

II.

I.

F

- 13 -

Mezei poszáta

Sylvia communis

10.000

F

II.

II.

Kerti poszáta

Sylvia borin

10.000

V

II.

II.

Barátposzáta

Sylvia atricapilla

10.000

F

II.

II.

Sisegő füzike

Phylloscopus sibilatrix

10.000

V

II.

II.

Szürke légykapó

Muscicapa striata

10.000

F

II.

II.

Örvös légykapó

Ficedula albicollis

10.000

V

II.

II.

Őszapó

Aegithalos caudatus

10.000

F

II.

Barátcinege

Parus palustris

10.000

T

II.

Kék cinege

Parus caeruleus

10.000

F

II.

Széncinege

Parus major

10.000

F

II.

Sárgarigó

Oriolus oriolus

10.000

F

II.

Tövisszúró gébics

Lanius collurio

10.000

T

II.

Szarka

Pica pica

Vetési varjú

Corvus frugilegus

Dolmányos varjú

Corvus corone cornix

Seregély

Sturnus vulgaris

1.000

F

Házi veréb

Passer domesticus

1.000

F

Mezei veréb

Passer montanus

10.000

F

I.

I.

F 10.000

T

II/2.

T II/2.

III.

A beruházás vizsgált élőhelyeinél, bejárásaink és az archív adatok felhasználásával állítottuk össze a térség madár-faunáját. A vizsgált terület emlőstani jellemzése A vizsgált beruházási helyszín élőhelyeinél, bejárásaink és az archív adatok felhasználásával állítottuk össze a térség emlős-faunáját. A beruházás környeztében előforduló emlősfajok

Magyar név Vörös róka Menyét Vaddisznó Őz

EMLŐSÖK - MAMMALIA Eszmei érték Tudományos név Ft/egyed Vulpes vulpes Mustela nivalis Sus scrofa Capreolus capreolus

Szaporodás + + +

Jelmagyarázat: Természetvédelmi oltalom alatt nem álló faj, Védett faj, Fokozottan védett faj.

- 14 -

Zoológiai összefoglalás A létesítmény üzemelésének és üzemeltetésének hatásai A szarvasmarha telep bővítése, és az ezt követő üzemeltetése nem veszélyeztet kiemelkedő botanikai (természeti) értékeket. A beruházás zoológiai hatásai A beruházást vegetációs időszakon kívül kell végezni, így a jelölő fajok egyedei nem sérülnek. A beruházás következtében a jelölő fajok élőhelyei nem sérülnek, azokat a bővítés nem érinti. A tervezett bővítés elsősorban közvetett hatással lehet a térség élővilágára, azonban néhány esetben közvetlen hatást is gyakorolhatnak rájuk. Ezek közül a természeti értékekre különösen veszélyes, amikor:  a nagy sebességgel haladó járművel esetlegesen elsodorják ill./vagy elgázolják a mezsgyében előforduló fokozottan védett gerinctelenfajok egyedeit,  az úton melegedő ill. átvándorló herpeto-fauna egyedeit a nagy sebességgel haladó járművel elgázolják,  az út mentén fészkelő, a térségben szaporodó/vándorló védett madarak egyedeit a nagy sebességgel haladó járművel elgázolják.  az út mentén előforduló, a térségben szaporodó/vándorló védett emlősök egyedeit a nagy sebességgel haladó járművel elgázolják. Fenti veszélyek megszüntethetők az alábbi intézkedésekkel:  az építéshez szükséges közlekedés kapcsán a kivitelezést végző személyzet részére vezetői utasításban 15 km/h-ban határozza meg a maximális megengedett sebességet az úton. A hatásterület az építés idején kb. 20 m. A hatás semleges. Az üzemelési fázisban megnövekedett forgalomra, így a közlekedésből származó hatásokra az állatok, a trágya kiszállítása, stb- , a szükséges karbantartások, javítások esetében lehet számítani. A hatásterület az üzemeltetés idején kb. 10 m. A hatás semleges. A kedvezőtlen hatások mérséklése Megvalósítási fázis:  anyagdepóniák számának mérséklése,  a taposások mérséklésével, csak a szükséges mértékű és mennyiségű földmunkák elvégzésével a földterületek ideiglenes bolygatása minimális mértékűre csökkenthető  a felvonulási úton 15 km/h-ban határozzák meg a szállító járművek maximális megengedett sebességet. Üzemeltetési fázis:  a felvonulási úton 15 km/h-ban határozzák meg a szállító járművek maximális megengedett sebességet.

- 15 -

Összegzés Hajdúböszörmén településen a gazdasági szakágak közül ma is a mezőgazdaság a meghatározó szerepű. A tervezet beruházás a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodók számára nyújt kedvező lehetőséget. A projekt megvalósítására kiválasztott terület főként antropogén hatások által alakított kivett területeken lévő szarvasmarha telepet ill. legelőt érint. Natura 2000 érintettségek: HUHN20002 A telephelyen folytatott tevékenység jelenleg is, és a fejlesztést követően is megfelel a fenti NATURA 2000 területek védelme érdekében kitűzött céloknak: 



 

A Hortobágyon az egyik legfontosabb probléma a hagyományos legeltető állattartás felhagyása, felváltása kaszálással. Az állatállomány csökkenése miatt a gyepek kevésbé alkalmasak a madarak táplálkozására a magasabb növényzet és a kisebb táplálékmennyiség miatt. A gyepek jelenlegi (helyenként a jelenleginél jobb) állapotának fenntartását célzó legeltetési/kaszálási rendszer kidolgozása és megvalósítása, különös tekintettel a megfelelő sziki legelőtársulások rövidfüvű állapotának biztosítására, a rájuk jellemző, de ritka közösségi jelentőségő fajok (túzok, sziki fészkelő madarak és lepkék stb.) védelme, valamint a kíméletesebb kaszálási- gyepkarbantartási rendszerek honosítása és fenntartása. A legeltetéses földhasználat támogatása a kaszálással szemben; A pannon löszgyepek kategóriába sorolható háti gyepek, gyepes kunhalmok mérsékelt legeltetése, szükség esetén irányított égetése, sérült vegetációfoltok helyreállítása; Az állattartó telepek modernizálásának összehangolása a természetvédelmi értékek megőrzését biztosító érdekekkel a területen található fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének sérelme nélkül.

A tervezett fejlesztést követően modern körülmények között valósul meg a hízó szarvasmarhák tartása, tenyésztése. A szomszédos NATURA 2000 gyepeken, legelőkön a megengedett állatlétszám szigorú betartásával, ellenőrzött ill. szabályozott keretek között történik a legeltetés, mely a gyepfenntartást segíti. A kivitelezés során olyan időbeli ütemezés, természetvédelmi szempontokat elsődlegesnek tartó művezetés és technológiai megoldások alapján történik, ami folyamatosan ellenőrzi és megakadályozza a károkozást. Megállapítható, hogy a projekt a létrehozás és üzemeltetés fázisában sem okoz jelentős károkozást a terület jelölő fajaira és azok élőhelyeit sem érinti kedvezőtlenül. Egyéb okozott hatások az építés és üzemelés időszakában is a kijelölt építési terület határain belül maradnak. Nyíregyháza, 2016. október 15. Nyíri Sándor szakértő

- 16 -

- 17 -

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatt lévő szarvasmarha telep bűzterhelő források hatássugara 162 m

12. sz. melléklet

Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti szarvasmrha telep zajvédelmi hatásterület sugara 172 m

13. sz. melléklet

A Hajdúböszörmény 0995/3. hrsz. alatti területhez közel eső kunhalmok és régészeti lelőhelyek.

15. sz. melléklet

16. sz. melléklet