Győrújfalui Vadvirág Óvoda Helyi Nevelési Programja „Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar …, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja” (Klebelsberg Kunó, 1926).
GYŐRÚJFALUI VADVIRÁG ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.
Bevezető
Köszöntöm a Győrújfalui Vadvirág Óvoda helyi nevelési programjának olvasóit. Örömömre szolgál, hogy érdeklődésükkel megtisztelik intézményünk Óvodapedagógusait, akik az előkészületi munkák óta fáradtságot, időt nem sajnálva arra törekedtek, hogy élve a szakmai önállósággal, a helyi igényeket figyelembe véve készítsék el nevelési tervüket. A bevezetés óta eltelt 14 év tapasztalatait elemezve nevelési programunkat új elemekkel gazdagítottuk. Eleget téve a változások kihívásainak - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, és a 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról - a szükséges módosításokat megtettük. Külön köszönöm a Győrújfalu Község Önkormányzata, a Szülői Munkaközösség, az Óvodaszék segítségét, iránymutató szempontjait. Az eltelt 35 év értékeit megőrizve, elképzeléseinket ötvöztük korszerű pedagógiai irányzatokkal. Programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programot. Úgy éreztük, szellemiségében ez áll legközelebb pedagógiai elképzeléseinkhez, továbbá
olyan
pozitív
értékeket
közvetít,
amelyben
az
egyéni
szükségleteket,
különbözőségeket figyelembe véve okos szeretetben, érzelmi biztonságban nevelhetjük a ránk bízott apróságokat. Reméljük, hogy törekvéseink eredményeként a gyermekek boldog, tartalmas éveket töltenek intézményünkben.
Győrújfalu, 2013. december
Fabsich Andrea Óvodavezető
2
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ.............................................................................................................................................................2 1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA............................................................................................................................5 1. 1AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: .......................................................................................................................... 5 1. 2 HELYZETKÉP AZ ÓVODÁNKRÓL.........................................................................................................................5 1. 2. 1. Az óvoda környezetének bemutatása...................................................................................................5 1. 2. 2. Az óvodai nevelés 1978 – 2013 között.................................................................................................6 1. 2. 3. Az óvodai környezet társadalmi igényeinek, elvárásainak elemzése során kialakult tapasztalatok...8 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE........................................................................................................................ 9 3. 1. GYERMEKKÉP.................................................................................................................................................9 3. 2. ÓVODAKÉP...................................................................................................................................................10 3. 3. AZ ÓVODA SAJÁTOS ARCULATA.....................................................................................................................10 3. 4. A PROGRAM ALAPELVE................................................................................................................................. 11 3. 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA:..........................................................................................................................11 3. 5. 1. Az erkölcsi- szociális érzelmek alakítása.......................................................................................... 11 3. 5. 2. Esztétikai érzelmek alakítása.............................................................................................................12 3. 5. 3. Az intellektuális érzelmek alakítása.................................................................................................. 12 3. 6. A PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA............................................................................................................... 12 3. 7. AZ ÓVODA SZERKEZETE................................................................................................................................ 14 3. 8. PREFERÁLT NEVELÉSI ELVEK.........................................................................................................................14 3. 9. A NEVELÉS KERETE.......................................................................................................................................15 3. 9. 1. Az egészséges életmód alakítása....................................................................................................... 15 3. 9. 1. 1. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése ................................................. 15 3. 9. 1. 2. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása ........................... 16 3. 9. 1. 3. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása .................................................................. 17 3. 9. 1. 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése...................................................................................................................................... 17 3. 9. 1. 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése......................................................................................................... 19 3. 9. 1. 6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás ................................................................................................... 20
3. 9. 2. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok.......................................................................................21 3. 9. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés................................................................................... 24 3. 10. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE .............................................................................................................26 4. A PROGRAM TARTALMA............................................................................................................................27 4. 1. HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK....................................................................................................................27 5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI....................................................................................................28 5. 1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS...........................................................................................................28 5. 1. 1. A játékba integrált tanulás................................................................................................................32 5. 2. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK..................................................................................................................34 5. 3. ÉNEK, ÉNEKES JÁTÉKOK, ZENEHALLGATÁS, GYERMEKTÁNC............................................................................37 5. 4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS KÉZIMUNKA................................................................................................................ 39 5. 5. A MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK...................................................................................................................41 5. 6. A KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE.................................................................................................44 5. 6. 1. Matematikai ismeretek, tapasztalatok szerzése a környezet megszerettetése közben ....................... 45 5. 7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK.................................................................................................................46 6. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK..........................................................................48 7. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE..................................................................................................49 7. 1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD............................................................................................................................... 49 7. 2. AZ ÓVODA ÉS A BÖLCSŐDE ...........................................................................................................................50 7. 3. AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA..........................................................................................................50 7. 4. AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK............................................................................................50 7. 5. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI................................................................................................................... 50 8. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI..................................................................................................................... 51
3
8. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK..................................................................................................................................51 8. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK.....................................................................................................................................52 9. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE........................................................................................................................................................ 53 9. 1. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE.....................................................................................................53 9. 2. A PROGRAM MŰKÖDÉSÉT TERVEZŐ ÉS ELEMZŐ DOKUMENTUMOK................................................................... 53 9. 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS AZ ÓVODÁBAN..............................................................................................................53 9. 3. 1. A Győrújfalui Vadvirág Óvoda küldetésnyilatkozata........................................................................54 10. A SAJÁTOS NEVELÉS IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE,.............................................................55 11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.......................................................................................................................57 FELHASZNÁLT IRODALOM...........................................................................................................................58
4
1. Az óvoda bemutatása 1. 1Az óvoda jellemző adatai:
Az óvoda neve: Győrújfalui Vadvirág Óvoda címe: 9171Győrújfalu, Mártírok útja 5/b telefon: 96/339 - 055 Az óvoda fenntartója: Győrújfalu Község önkormányzata címe: 9171Győrújfalu, Ady Endre utca 7. telefon: 96/541 - 200 Az óvodai csoportok száma: 3 Férőhelyek száma: 54 1. 2 Helyzetkép az óvodánkról 1. 2. 1. Az óvoda környezetének bemutatása Győrújfalu, Szent István országának kicsi szelete a Duna és a Mosoni-Duna ölelésében. Nevezhetnénk akár a Szigetköz kapujának is. A tájegység keleti harmadában fekszik, Győrtől mintegy 5 km távolságra. Lakosainak száma: 1622 fő Területe: 7, 2 km2. Első említése 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergővel együtt cserébe átadta a királynak.1477-től a Héderváry család tulajdonát képezte. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és a Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tíz évi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a Jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-ben ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az az év folyamán nem háborgatta őket. A faluról az első ismert térképvázlat a XVIII. század végéről való. Ezen 2 utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A 18. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a XIX. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csány László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett. A tűz oka ismeretlen. A XVII. század második felében több evangélikus család költözött át Vámosról Újfaluba, majd a XVIII. század végén számuk tovább növekedett. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut Vámos, Szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe. A századforduló idején felvetődött egy szigetközi helyiérdekű vasút építésének a gondolata, mely részben a Khuen Héderváry uraság negatív hozzáállásán és az első világháború kitörése miatt bukott, illetve hiúsult meg. A 20. század elejétől a község elzártsága ellenére is folyamatosan fejlődött. Több közművelődési egyesület segítette a kultúra terjesztését. Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem
5
véletlen, hogy Győr megye vasúthálózatának kiépítése végén többen is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr-Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás. Győr megye vasúthálózatának kiépülésével a Mosoni-Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét, s a folyó partján hajómalmok telepedtek le. A XIX. század végén Győrújfalu határában a Mosoni-Dunán 7 hajómalom dolgozott. A 20. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermeléséről volt híres. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth Tsz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését. 1992-ben korszerű 4 tantermes alsótagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, az elmúlt években megépítésre került a csatornarendszer és a földgázhálózat. 1998-ban faluház avatására került sor, melyben helyet kapott a posta, a községi könyvtár, a tűzoltóegyesület, s ezenkívül egy nagy és egy kisebb közösségi terem ad lehetőséget összejövetelekre, rendezvényekre. 2008-ban a település korábbi, elavult kábeltévé-hálózatát átvette és korszerűsítette a győri kábeltelevíziós szolgáltató. A településen a közelmúltban jelentős mértékű magánerős beltelkesítés zajlott, melynek eredményeként 2008-ra mintegy kétszáz új telek került kialakításra, ezek gyors ütemben épülnek be, hozzájárulva ezzel a település lélekszámának jelentős növekedéséhez. A közeljövő tervei között szerepel a településen átvezető 1401-es út felújítása, amely - köszönhetően a környékbeli kavicsbányákat kiszolgáló teherautóknak, és a Szigetköz jelentősen megnövekedett gépkocsiforgalmának, amely teljes egészében áthalad a falun - napjainkra nagyon időszerűvé vált. A 2013-as árvíz idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig.
1. 2. 2. Az óvodai nevelés 1978 – 2013 között Győrújfalun az óvodai nevelés 35 éves múltra tekint vissza. 1978 novemberében adták át az óvodaépületet, mely széleskörű társadalmi összefogás eredményeként – hagyaték, lakossági adományok, közpénzek felhasználásával – valósulhatott meg. A 25 férőhelyes intézményt a gyermeklétszám folyamatos emelkedése miatt 1982-ben belső átalakítással 2 csoportosra növeltük. Az iroda és elkülönítő összenyitásával jutottunk egy 18 m2-es teremhez, ami csoportszobának csak némi túlzással nevezhető. A nyolcvanas évek közepén az olajkályhák helyett villanyfűtést szereltek be. Lényeges minőségi különbséget 1999 hozott, amikor megtörtént a 80 m2 alapterületű bővítés. Az új szárnyban kapott helyet a konyha, ebédlő, elkülönítő, a tetőtérben óvónői szoba, logopédiai foglalkoztató. Az 1998. április 2-án megtartott nevelési értekezleten a nevelőtestület egyhangúlag döntött úgy, hogy Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című minősített programot adaptálja. Helyi nevelési programunk írásakor feltételezett körülmények megvalósulását reméltük. Temérdek munka eredményeként 1999. augusztus 19-én sor került az új épület műszaki átadására. A szakhatóságok távozását követően még aznap délután birtokba vettük a csodálatosan felújított, kibővített, gyermekléptékű intézményt. Szeptember 1-én, Helyi nevelési programunk a kiscsoportban került bevezetésre, majd felmenő rendszerben a középső – nagycsoportban is. 2002-ben összegezve a tapasztalatokat, a többnyire kedvező visszajelzés mellett rögzítettük a változtatásra szoruló elemeket. Minden jól alakult, belaktuk szép óvodánkat, pályázatok segítségével tornaszereket, fejlesztőjátékokat, új bútorokat vásároltunk. A KOMA támogatásával „Élményközpontú anyanyelvi nevelés” címmel innovatív programot dolgoztunk ki. 2004-ben, a felülvizsgálat után hidegzuhanyként ért bennünket a fenntartó döntése: finanszírozási gondok miatt nem tudja biztosítani a csoportonkénti két óvónőt, csak 1, 5 – t, 2008-tól csoportonként 1 – t. A mellékelt táblázatok árulkodnak. Az óvoda minden dolgozója erején felül teljesített az eltelt időszakban, próbáltuk úgy szervezni az óvodai életet, hogy a nehézségeket a gyerekek ne érezzék meg.
6
1. számú táblázat „Kicsi vagyok én, majd megnövök én…” ÉV
CSOPORTOK SZÁMA
1978-1981/1982 1982-1998/1999 1999-2006/2007 2007-
FOGLALKOZTATÓ ALAPTERÜLETE
1 2 2 3
18 m2 32 m2 32 m2
28 m2
48 m2 48 m2 48 m2 48 m2
„A három csoportszoba közül csupán egynek a mérete megfelelő” * 2. számú táblázat A gyermeklétszám növekedése 2000/ 2001/ nevelési év októberi létszám nevelési év végén csoportok száma óvónők száma nevelőmunkát segítők száma nyitvatartási idő (óra) nevelési év októberi létszám nevelési év végén csoportok száma óvónők száma nevelőmunkát segítők száma nyitvatartási idő (óra)
2002/
2003/
2004/
2005/
2001 37 45
2002 35 37
2003 28 37
2004 36 38
2005 32 40
2006 42 51
2 4 3
2 4 3
2 4 3
2 4 3
2 3 3
2 3 3
9, 5 2006/
9, 5 2007/
9, 5 2008/
9, 5 2009/
9, 5 2010/
9, 5 2011/
2012/
2007 42 50
2008 54 62
2009 57 68
2010 60 70
2011 65 75
2012 65 77
2013 70 81
2 3 3
2 3 3
3 3 3
3 3 3
3 4 3
3 4 3
3 4 3
9, 5
9, 5
9, 5
9, 5
9, 5
9, 5
10
2006-ra az intézmény megközelítése gépkocsival a Mártírok útja felől szinte lehetetlenné vált. Szülői kezdeményezésre, a gyermekek biztonsága érdekében a Táncsics utca felőli bejárat kialakítását kezdeményeztük, ami 2007 tavaszán elkészült. Mára a parkolási lehetőség is megoldódott. A 2007/2008-es tanévben 60 fölé emelkedett a gyermeklétszám. Ekkor határozott úgy a község vezetése, hogy pályázatot nyújt be további bővítés céljából. A telekvásárlás, tervezés megtörtént, azonban a döntéshozók forráshiány miatt a pályázatot elutasították. A gyerekek elhelyezéséről gondoskodni kellett, ennek érdekében „feláldoztuk” az ebédlőt, azóta itt foglalkoztatjuk a kicsiket, az elkülönítőből vizes helyiség lett. A három csoportszoba közül csupán egynek a mérete megfelelő A gyermekek életkori sajátossága a fokozott mozgásigény. Száraz idő esetén a tágas udvar erre lehetőséget biztosít. Esőben, sárban a 28 m 2 illetve 32 m2 -es terem mozgásos játékok (pl. sorverseny, váltóverseny) szervezésére alkalmatlan. 2005-ben elkészült a tornaszoba terve, két sikertelen pályázat után 2010-ben saját forrásból (elsősorban képviselői tiszteletdíjak felajánlásából) végre megvalósulhatott. Ugyanekkor új tetőt kapott a régi épület, az egészségre káros hullámpala helyett cserép lett az épület fedése. 2010. szeptemberétől a Győrladaméri Bóbita Óvoda és Bölcsőde Tagintézménye lettünk. Mint ahogyan az érdekházasságok, ez a kapcsolat sem bizonyult tartósnak. 2013. július 1-től intézményünk újra önálló.
7
2012-ben az udvar hasznos és tetszetős mozgásfejlesztő játékokkal gazdagodott. A csoportszobák méretén kívül gondot okozott az elmúlt időszakban az óvónői létszámhiány. A szükséges 6 fő helyett 4 állt alkalmazásban. A sajnálatos, több hónapig tartó betegség miatt nem találtunk helyettesítésre alkalmazható óvodapedagógust a munkaerőpiacon. Az okok összetettek: - nincs képző intézmény a közelben, - az alacsony bérek miatt nem vonzó az óvónői pálya, - a végzett fiatalok egy része a jobb jövő reményében a versenyszférában, vagy külföldön keres munkát, - aki pedig mégis ezt a szép, de nehéz hivatást választja, a lakóhelyéhez közel helyezkedik el, megtakarítva az utazásra fordított időt, pénzt. 2006-ban 1 meghirdetett helyre 17 óvodapedagógus jelentkezett. 2013-ban 4 pályázó közül hárman már a kapcsolatfelvétel előtt elkötelezték magukat győri munkahelyre. A helyzetünk október végén fordulóponthoz ért: - van három csoportunk, napi 10 órás nyitva - tartással, 5 óvodapedagógusunk (a vezetővel együtt), 3 dajkánk, és egy tanár végzettségű pedagógiai asszisztensünk. Aktuálissá, sőt kötelezővé vált a nevelési program átdolgozása. Az 1999-ben elfogadott és bevezetett Helyi Óvodai Nevelési Program alkotói, használói közül 1 fő dolgozik intézményünkben. Négyen boldog nyugdíjas éveiket töltik, 1 óvodapedagógus másik intézménybe távozott, 1 pedig elhagyta a pályát. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 1. 2. 3. Az óvodai környezet társadalmi igényeinek, elvárásainak elemzése során kialakult tapasztalatok Az óvodai nevelés országos alapprogramja olyan értékeket fogalmaz meg, amelyek megvalósítása szakmai kultúráltságot, elhivatottságot, igényességet kíván az óvoda minden dolgozójától. Helyi nevelési programunk megírása előtt fontosnak tartottuk, hogy megismerjük az óvodai környezet társadalmi igényeit, elvárásait. A megkérdezettek az óvoda legfontosabb feladatának tekintették, hogy gyermekük érezze jól magát, értelmileg fejlődjön, készüljön fel az iskolára. Mindez a teljesítmény - centrikus nézőpont prioritását bizonyítja. A szülők csupán 18 % - a tartja fontosnak a játékot, pedig nyilvánvaló, hogy a 3 - 6, 7 évesek legalapvetőbb tevékenysége a játék. Az óvodapedagógusok leleményessége, kreativitása képes áthidalni e látszólagos ellentmondást. A játékba integrált tanulás élményekhez, sokoldalú tapasztalatszerzéshez juttatja a gyerekeket. Az óvodai tapasztalatszerzés által megvalósult tanulási folyamat nem az iskolai tanítás leképezett mása, hiszen az óvodás gyermek tapasztalatait érdekes tevékenységekben szerzi meg, gondolkodása szemléletes, s a tanulási folyamat teljesen egyéni. „A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal és figyel, nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát.” (Comenius) A fenntartó elvárása elsősorban az intézményhasználók – szülők, gyermekek – elégedettsége. A közelmúlt igazolja, hogy adódnak nem várt átmeneti és tartósabb változások a szervezetben, amikre fel kell készülni. A gyermek sokkal nehezebben alkalmazkodik a szokatlan, számára ismeretlen hatásokhoz. A folyamatokat ezért úgy kell szabályozni, hogy azt mindenki fel tudja vállalni, és a nevelés, személyiségfejlesztés ne szenvedjen csorbát. Az óvónők módszertani szabadsága nem jelenthet szabadosságot. Az értékek közvetítése
8
tekintetében konszenzust keresve egységes álláspontra jutottunk. A minimális követelmények teljesítését mindenkinek fel kell vállalnia. Az autonómia a módszerek, és eszközök vonatkozásában valósul meg. A látszólagos megkötés számos előnnyel jár: megkönnyíti a tervezést, kijelöli a távlatokat „hová akarok eljutni”, a csoportok szervezésénél nem mindig oldható meg a felmenőrendszer, előfordulhat óvodapedagógus váltás, a szabályozásnak köszönhetően a megkezdett folyamat nem szakad meg, az értékek, tartalmak egymásra épülnek. A program tartalmának megvalósulásához ajánlott napirend lehetőséget ad a csoportban dolgozó óvónőknek a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó időkeret megváltoztatásához. Milyen is a gyerek, aki az óvodába érkezik? - Egy fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák genetikai adottságai, az érés törvényszerűségei, az őt ért spontán és tervszerű hatások. „A gyermeket dús fantáziája minden művészeti ágban – képzőművészetben, irodalomban, a zenében is – nyitottabbá teszi, még az archaikus szépségek iránt is, sok konzervatív, „befagyott ízlésű felnőttnél. Intellektusa tiszta lap, melybe jó, rossz egyaránt bevésődik – életre szóló nyomot hagyva. Íme: ezt a felelősséget vette magára, aki átlépte a pedagógus hivatás küszöbét.”1 Törzsök Béla gondolatait mi is osztjuk, ezért törekszünk nemzeti értékeink hiteles közvetítésére. Ez a program befogad mindent, ami művészi, ami szép, ízléses és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészetek sokszínű hatásával éljék át a játékba ágyazott mindennapjaikat.
3. A program célfejezete 3. 1. Gyermekkép Hitvallás a gyermekről - Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? - aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, - kialakult az óvodás tartása, önálló, látszik rajta a kiegyensúlyozottság, - tud nevetni, HAHA - tud felfedezni AHA - tud csodálkozni AH A 21. század értékrendje és élettempója megváltozott, sokak szerint félrecsúszott. A gyermekek viselkedésében is nyomon követhető, hogy válságban van az ember viszonya a természeti és társadalmi környezetéhez, az emberi kapcsolatok minősége romlott, a legfőbb emberi érték fokmérői az anyagi javak lettek. A család szerető, mindentől megvédő közegéből óvodába kerülő gyermeknek biztonságot nyújtó feltétlen szeretetet kell kapnia az óvodában dolgozó felnőttektől. Életkori sajátosságaikat, egyéni különbözőségeiket figyelembe vesszük, derűs légkörben, sokféle színes tevékenységgel, játékkal bontakoztatjuk ki képességeiket, fejlesztjük személyiségüket. „Milyen embert is szeretnénk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet!... Akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy 1
Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Editio Musica, Bp. 1982.26.o.
9
emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jó akaraton épülhet.”2 A neveléshez elsősorban népünk ősi kultúráját hívjuk segítségül. A népmesék, népdalok, gyermekjátékok, mondókák, közmondások, találós kérdések olyan könnyen érthető üzenetet hordoznak, amelyekkel a kicsik is azonosulni tudnak. 3. 2. Óvodakép A nevelőtestület felfogása az óvodaképről: - a jó óvoda nagy gondot fordít a gyermeki énkép megerősítésére, az igazi egyéniségek alapozó nevelésére, - a jó óvoda által közvetített műveltségtartalmak részei az egyetemes emberi értékeknek, s alapjai, kiindulópontjai a majdani felnőtt műveltségnek, - a jó óvodában pozitív érzelmekkel teli befogadó és elfogadó felnőtt közösség, egészséges, esztétikus, ingerdús környezet várja a gyermekeket, - a jó óvodában minden felnőtt követésre méltó pedagógiai modell a gyermekek számára, - a jó óvoda figyel a szülőkre, a családra, és az együttes nevelést megvalósító partnerkapcsolatra törekszik, amelyben a gyermek érdekei az elsődlegesek, - a jó óvoda tolerálja az egyéni eltéréseket, az individum kibontakozását a szocializációval összhangban segíti. Ha azt mondják a nevelők, hogy embert faragnak a rájuk bízottakból, sokan összevonják szemöldöküket, rosszallva az „emberfaragást”. Van, aki a gyermek kibontakozásának a lehetőségét félti a határozott neveléstől, más a gyereket, hogy nem lesz eléggé derűs az élete. Véleményünk szerint a kifejezés és maga az elv jó, ha profi módon csináljuk. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda gyermekközpontú legyen. A 3 – 7 évesek fogékonyak leginkább az újra, a másra. Számos személyiségvonás – az egymáshoz való alkalmazkodás, segítségnyújtás, empátia – csak közösségben bontakoztatható ki. A ránk bízott gyermekeket fokozatosan kell eljuttatnunk az önállóságig. Fontos, hogy a fejlesztés a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával, ugyanakkor követeléssel társuljon. A kisgyermek elmélyült, örömteli játéka, rajzai és megnyilvánulásai fejezik ki gondolatait, amelyeket még megfogalmazni nem tud, de számunkra fontos információk a személyiség mélyéről. Ha ezeket az apró jeleket felismerjük, az egyes gyermekek igényeihez, éréséhez igazíthatjuk nevelési stratégiánkat. A nevelés régi dilemmája, hogy csak az készteti a gyermeket valamilyen viselkedésre, ami belülről ösztönzi, amire ő maga vágyik. „Legyen annyi erkölcsi bátorság, önértékelésen alapuló eltökéltség minden nevelőben, minden felnőttben, hogy sose helyeselje megalkuvó módon a helytelen viselkedést…Senki ne tartson attól, hogy maradinak nevezik, mert csak a tisztességes viselkedés láttán tud őszintén örülni. Annyit bármikor, bárhol megtehet bárki, hogy komoly arccal nézi azt, ami helytelen, s nem válik cinkossá még egy elnéző mosoly erejéig sem.”3 3. 3. Az óvoda sajátos arculata Helyi nevelési programunk a művészeti tevékenységekre, a néphagyományokban gyökerező mesére, versre, dramatikus játékra, vidám éneklésre, énekes játékra helyezi a hangsúlyt. Két alappillére: - az érzelmi vezéreltség, 2 3
Szent-Györgyi Albert Dr.Kozéki Béla
10
- a tevékenységi, alkotási vágy felkeltése az adleri pedagógia alapján. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy a művészeti tevékenységek alkalmasak a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi, szociális, esztétikai, intellektuális) kibontakoztatására, így a biztonságot nyújtó, érzelemgazdag, tevékeny, alkotó óvodai élet megteremtésére. A program a kultúra átörökítését tartja fontosnak, ezért eredményes megvalósítását az az óvónő képes maradéktalanul végezni, aki legalább egy művészeti ágban magas szinten közvetít esztétikai élményeket. 3. 4. A program alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Mindengyermek saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermekeknek fontos biztonságérzetet, hogy „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis rád figyelek, és segítek Neked, Ha szükséged van a segítségemre.” Minden gyermek ismerje és tudja meg az értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen, minden lelki feszültség nélkül fogadja el. 3. 5. Az óvodai nevelés célja:
Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészet között. Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális; az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. 3. 5. 1. Az erkölcsi- szociális érzelmek alakítása - Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; - Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség; - A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását; -A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges 11
önérvényesítést, önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat; - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását; - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. 3. 5. 2. Esztétikai érzelmek alakítása - Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; - Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt; - A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény befogadó képesség; - Legyenek képesek a tárgyi – emberi – természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; - Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. 3. 5. 3. Az intellektuális érzelmek alakítása - Az intellektuális érzelmek, megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását; - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra; - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét; - Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. 3. 6. A programunk rendszerábrája Célrendszer
A fejlesztés tartalmi feladatai
Az egészséges élet-mód alakítása, egész-ségfejlesztés program
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
A gyermekek tevékenységformái
12
Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Az óvodai élet megszervezése
Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok
A fejlődés jellemzői
13
3. 7. Az óvoda szerkezete kiscsoport (nyuszi) - 2 óvodapedagógus, - dajka
középső csoport (mackó) - 2 óvodapedagógus - dajka
nagycsoport (méhecske) - 1 óvodapedagógus - 1 pedagógiai asszisztens (tanári diplomával) - dajka
Nyitva tartás: 7 h -17 h Az óvoda udvara tágas, a nyári erős napsütésben fedett babaház alkalmas a különböző tevékenységekre. A kertben az örökzöldek éppúgy megtalálhatók, mint a finom gyümölcsök. Természetesen a lehetőségek bővítésén folyamatosam fáradozunk. A változatos szabadidős tevékenységekre gyakran az óvodán kívül kerül sor. Élményszerző túrákat szervezünk a Mosoni-Duna partjára, a mecséri erdőbe, Sárásra, és a 6 km-re fekvő megyeszékhelyre. Évente egy alkalommal hosszabb kirándulást is teszünk. A módszertani szabadságot az óvónők módszertani kultúráltsága teszi lehetővé, s az a „mit, hogyan” megválasztását jelenti. Mindehhez gyermekismeret, gyermekszeretet, felelősségérzet, a fejlődés és a fejlesztés helyes értelmezése, önismeret, önbizalom, saját lehetőségeink és a hatni tudás ismerete, sokoldalú magas szintű műveltség szükséges. 3. 8. Preferált nevelési elvek Az Adler pszichológiája nyomán kidolgozott nevelési elveket közvetítjük, melyet a szülőkkel együtt szeretnénk a gyermekek és a közösség javára fordítani. A kidolgozott elvek tudatosításával elérhető a közös értelmezés, amelybe az óvoda összes dolgozója és használója beletartozik. 1. A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyereket. 2. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. 3. A gyermek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. 4. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. 5. A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot, a határok pontos megjelölésével, a többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. 6. A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. 7. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 8. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 9. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson, a bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek. 10. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. 11. A felnőtt – gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg a kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 12. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észrevéteti és a sikertelenséget segít elviselni.
14
13. Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. 14. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. 3. 9. A nevelés kerete 3. 9. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja:
- A gyermek egészséges életvitel – igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése Feladatok: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása 3. 9. 1. 1. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónők már a beiratkozáskor indítják az ismerkedés folyamatát. A család a „Gyermektükör” kitöltésével segíti a gyermek tulajdonságainak, otthoni szokásainak feltérképezését. A beszoktatás időszakában elsősorban a gyermek testi szükségleteire helyezik a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb kéz, stb. összehasonlító mérésekkel segítik az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónők a fokozatosság betartásával törekednek arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés öltözködés szervezettségét az óvodába lépés minden pillanatától biztosítják a z óvónők. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 75 % - át az óvodában kapják. Ezért az óvoda figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy az kellően változatos és megfelelő tápanyag - összetételű legyen. Különösen érvényes ez a tízórai és uzsonna beszerzésére, hiszen ezt az óvoda végzi. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodnak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat.
15
A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc - deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy tudjuk biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért naponta – ha lehet kétszer is – lehetővé tesszük az udvari játékot, a szabad mozgást. Esős időben a fedett babaházban biztosítjuk a légfürdőzést. Mozgásigényük kielégítése érdekében az óvónők kocogó-futó lehetőséget is kínálnak. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk dönthetik el, mennyit futnak. A felnőttekkel végzett kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Évente uszodalátogatást szervezünk. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni érzékenységét, a vizes edzés mindenkor önkéntes. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, téli időszakban a szánkózás, csúszkálás. A szervezett edzési programok maximális ideje 12-20 perc. A kondicionáló mozgások igazi felfrissülést, felüdülést adnak a gyerekeknek. 3. 9. 1. 2. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda egyik legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított játszó és pihenőhely. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán az énekes játékokhoz is kialakítottunk egy zártabb helyet. A folyadékpótláshoz biztosított az ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezik be. Az ebéd menüjének összeállításánál a szállító figyelembe veszi a gyerekek ízlését, az életkori sajátosságokat. Arra törekszünk, hogy naponta gyümölccsel kínálhassuk meg az óvodásokat. Az étkezési szokásokat az óvónők úgy alakítják ki, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen, jól szervezetten, a folyamatosság módszerével élnek. A gyerekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek a szülők segítségével megismerik ezeket, és kellő toleranciával elfogadják a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyerekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvónők a gyermekek ápolása közben interakciót teremtenek, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjanak segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segíti az azonos elvek betartását. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához a felnőttek megteremtik a feltételeket, folyamatos gyakorlással egyre önállóbban végeztetjük a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvónők a szülőkkel megbeszélik milyen váltóruha legyen az öltözőszekrényekben. A szabad játékhoz fontos a praktikus, kényelmes, ízléses viselet.
16
A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg is gyakorolják a mozgásfejlesztő eszközökön. A szervezett, néhány percig tartó mozgásos tevékenységek jól szolgálják a mozgáskoordináció fejlesztését. A rövid ideig tartó szervezett mikrocsoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés záloga a csend, bizonyos bezártság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Arra törekszünk, hogy átéljék az altatók hatására kialakult szendergés állapotát. Az eltérő alvásigényt figyelembe vesszük, a nem alvók csendes tevékenységet folytathatnak. 3. 9. 1. 3. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt fontos. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végzik a gyerekek. Erős napsütés ellen a csoportszobát árnyékoló függönnyel, redőnnyel védjük. Az óvónők a többféle játéktevékenységhez elkülönített csoportszoba részeket alakítanak ki. A mesesarok a személyes percek, a drámajátékok színtere is. Kialakítunk egy olyan helyet is, ahol a gyerekek a mikrocsoportos séták alkalmával talált „kincseket” gyűjthetik. Az öltözők berendezése, világítása fűtése, szellőzöttsége biztosítja a nyugodt feltételeket a vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőkben hirdetőtábla tájékoztatja a szülőket a csoportok nevelési, fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek törölközője, fésűje fogmosó felszerelése van. A tisztálkodási szokások kialakulását képi formában segítjük a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. A gyermekek által használt helységekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. 3. 9. 1. 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport
17
vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: - Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. - Városi, falusi élmények megbeszélése:az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. - Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. - Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. - Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert:láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. - Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi:mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. - Beszélgetés a dohányzási reklámokról:mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. - Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). - Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. - Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes
18
magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. 3. 9. 1. 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott
19
tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. 3. 9. 1. 6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. 20
Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az öltözőben található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból, Készségszinten használják a kanalat, villát, kést Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, Étkezés közben halkan beszélgetnek, Teljesen önállóan öltöznek, A ruhájukat ki, - begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés 3. 9. 2. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja: -
A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.
21
Feladatok: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig, A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias közösségben kialakul a gyermek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek életterét barátságossá, otthonossá tesszük. Környezetüket az óvónők tervezik meg, de lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Biztosítjuk a szabad mozgást a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozzuk az otthonosság érzését. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3 -4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvónők lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermekeknek a közös együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához. A beszoktatás ideje alatt a kicsik elhozhatják magukkal azokat a tárgyakat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz, a dajkával közösen készítik elő ezt az időszakot, a szülőkkel is megbeszélik a beszoktatás menetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónők mesével, ölbeli énekes játékkal, mondókákkal kedveskednek a gyerekeknek. Alkalmanként a nagyok is meglepik a kicsiket egy-egy szép verssel, mesével, dramatikus játékkal. Lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel veszik körül az óvónők. A nyugalmas légkör érdekében leülnek közéjük, és altatódalokat dúdolgatnak nekik. Különös türelemmel és tapintattal mutatják be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat, azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végeztetjük a tevékenységeket, melyeket sok – sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatjuk, figyelembe véve a gyermekek képességeit, tempóját. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, szeretettel, gyengédséggel veszik körül őket. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónők a különféle cselekvésekben is biztosítják a nyugalmat. A gyerekek választhatnak az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek közül. Célunk, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot, így egymástól függetlenül különböző cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyerekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az unatkozó gyerekre is figyelmet szentelünk, kiderítjük az érdektelenség okát, majd elindítjuk befolyásolását, aktivizálását. A gyermekek érzelmeire épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése
22
A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés hatékonysága érdekében a csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük. A gyermekek neveléséhez először megteremtjük a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerjük, erre építjük a nevelés stratégiáját. Segítséget adunk abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Elsősorban érzelmileg próbáljuk megérteni a gyerekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ez elősegíti a megértést, az átérzést. Így érhetjük el, hogy a gyerekek igényeit, akaratát, energiáját más irányba terelhetjük. A gyerekek mágikus képzelete sokat segít a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Magyarázatunkban mindig megjelenik a dolgok pozitív oldala. A tevékenységekhez szabadságot adunk a határok megjelölésével. A határokat megvédjük a gyermeki respektálás érdekében. A szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy röviden, egyértelműen, pozitívan határozzuk meg azt, mit akarunk, mit nem. A többszöri határátlépésnél konzekvenciákat, következményeket vezetünk be, de megadjuk a lehetőséget a javításhoz. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. Nevelési taktikát váltunk, ha egymást követően eredménytelennek érezzük a befolyásolást. Segítjük a barátságok kialakulását, vonzóvá tesszük a közösség érdekében végzett feladatokat, együtt örülünk az eredményeknek. Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust, feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgatjuk meg, hogy véleményt tudjunk mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvónők minden gyermeket bátorítanak a csoporton belül, hogy belső elégedettségük, pozitív énképük kialakuljon. Az agresszív gyermek nem kap figyelmet az agresszivitáson keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt – gyermek társalgásában világos, egyértelmű építő, előrevivő megfogalmazás jelenik meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A személyes percek, - amit az óvónők minden gyereknek biztosítanak, a jó kapcsolat kialakulását segítik elő. Ezekben a beszélgetésekben az érzések elfogadása és megfogalmazása is hangot kap. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése. Mellőzzük a megbántást, a kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észrevéteti, a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek választási lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. Az óvónők dicsérettel jelzik örömüket, félelemkeltés nélkül jelölik meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsöket megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő tudatosan megerősíti a kisebb lépéseket, együtt örülnek a fejlődésnek. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát áthatja az odafigyelés, meghallgatás. A saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása elősegíti, hogy a gyermek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvónők segítségül hívják a nevelésben a célirányosságot.
23
Elemzik, vizsgálják a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Az egyéni jellemzők kimutatásához játékos eszközöket használunk: születésnapi tábla, életkorokat mutató tábla, „megérkeztem, itt vagyok!”- jelzőtábla stb. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra, A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása, Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak szeretettel, köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés, A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen hallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit, Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit, A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetekben társaikkal képesek egyezkedni, Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 3. 9. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés
Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az
24
anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai: - érzékelés, észlelés, - emlékezet, - gondolkodás. - beszéd és kommunikáció-fejlesztés. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: - Beszédszerve ügyesedik - Beszédkedve erősödik - Hallás, beszédhallása fejlődik - Auditív ritmusa és emlékezete bővül - Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. - Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja.
25
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. - Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik - Képes időrendiséget felállítani - Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni - Képről mondatokban beszél - Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. - Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani - Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését - Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 3. 10. A program ajánlott napirendje A gyerekekre nagy hatással van a feszültségmentes együttlét, az örömteli hangulat, az óvónő érzelemgazdagsága, az óvoda egész életének átgondoltsága. Tervezésnél az óvónők figyelembe veszik a gyermekek szükségleteit, esztétikus, higiénikus gondozásukra fordítható időkeretet. Egész nap érvényesül a folyamatosság, rugalmasság. A gyermekek délutáni pihenése élettani, újabban egyéni szükségletet mutat, nagyban függ az ébredési szokásoktól. A szülőkkel egyeztetve igyekszünk az óvodások kedvében járni. A kicsiknek biztosítjuk a 2 órás szendergést. Az időtartam fokozatosan csökken, illetve megszűnik. A napirend javaslat, tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különbözőtevékenységek. Ennek alapján minden csoportban az óvónők dolgozzák ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A modellként bemutatott példa korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. Az állandó és/vagy ciklikusan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. Időtartam
Tevékenység
7 h - 8 h 30
Gyülekezés, játék a csoportszobában, személyes percek
8 h 30 – 10 h 30
Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek - mozgásos játék - testápolási teendők, étkezés - mese-vers – dramatikus játékok - rajz, mintázás kézimunka - ének-zenei készségek fejlesztése - környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése, - Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján,
26
10 h 30 – 11 h 45
Játék a szabadban, Mikrocsoportos séta, Énekes játékok az udvaron
11 h 45 - 12 h 30
Ebéd testápolási teendők
12 h 30 – 14 h 30
Pihenés, alvás, mese, altatók, csendes tevékenységek
14 h 30 – 15 h
Uzsonna, testápolási teendők
15 h – 17 h
Játék az udvaron, vagy a csoportszobában - zenés, mozgásos percek, - társasjátékok, - szabályjátékok, -
4. A program tartalma 4. 1. Hagyományok, népszokások Helyi nevelési programunk a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatának tekinti. Az óvónők beépítik a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek. Az óvónők megteremtik azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvözve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról – szájra hagyományozódik. A program olyan óvónőt igényel, aki ismeri, szereti a gyermek folklórt, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tett szert már a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon hasznos, ha lakóhelyének hagyományaiból merít, gyűjt. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Verselés, mesélés, dramatikus játék
Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések
Ének, énekes játékok, zene, gyermektánc
Mondókák, énekes gyermekjátékdalok, népdalok, hangszeres népzene
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Tárgykészítő népi játékok, sodrások, szövések, gyöngy-fűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalácssütés
A környezet tevékeny megismertetése, megszerettetése
Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások
27
Mozgás, mozgásos játékok
Ügyességi és sportjátékok
Az óvodában ünnepelhető jeles napokhoz ajánlás az 1. számú mellékletben található. A népi mesterségek feldolgozását élményközpontú anyanyelvi fejlesztés közben a 2. számú melléklet tartalmazza.
5. A program tevékenységformái 5. 1. Játék, játékba integrált tanulás A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja:
A gyermek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A játék és a játékba integrált tanulás sokrétű, tájékozódó tevékenységgé váljon. Feladatok: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével A gyermeki beszédkészség fejlesztése a játékban az óvónő játéksegítő módszerei Feltételek biztosítása: légkör, hely, idő, eszköz, Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy: o kivel játszik, o milyen játékot választ, o milyen témát dolgoz fel, o milyen helyet választ, o mennyi ideig tart a játéka. A játékos légkört segíti: o a sok új ötlet, o a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását.
28
A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónők kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az együttjátszás során a kezdeményezett játéktémához eszközöket, és helyet biztosítunk. Segítünk a szabályok felállításában. Az óvónők őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermeket. Az oldott légkör érdekében bátran használunk humoros kifejezéseket, tréfás szavakat. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek az óvónő segítségével alakítják ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban állandó helye van a többféle variálható „kuckónak”. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, a bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek „kincsesládája”is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyerekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak állandó helye van. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök játékidőben a gyermekek rendelkezésére állnak. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért arra ösztönözzük őket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónők segítik az udvari szerepjáték kibontakozását (pl.: népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sport játékok feltételének megteremtésével stb.) A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszhatnak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Ezért az óvónők figyelemmel kísérik a játékot, és csak akkor ajánlanak más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látják. Az 5-6-7 éves gyermekeknek az óvónők több napon keresztül biztosítják ugyanazt a játékot, hogy olyan tulajdonságok, mint az állhatatosság kialakulhasson. A napi élet szervezésben az óvónők arra törekednek, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységekhez. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvónők a játékhoz olyan eszközt biztosítanak, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás – mamás, fodrászos, orvosos stb.), amelyek ösztönzik a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. Az óvónők a 4-5-6-7 éves korosztály eszközválasztékát bővítik, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyerekek egyénileg vagy mikrocsoportban óvónővel vagy egyedül játszanak.
29
Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgásait elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, viszünk ki csoportszobai játékeszközt, s ott is megteremtjük a nyugodt, kreatív játékot (barkácsolást, rajzolást, festést, konstruálást stb.) A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónők lehetővé teszik, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti-és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. E programban kiemelt szerepet kapnak a mikrocsoportos séták, a Duna – parton szervezett óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztalat- gazdagságában. Az óvodában megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorlójáték. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömszerzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvónők biztosítják a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, mintát adnak a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kézkoordinációt, kezességszemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az óvónők érdeklődéssel kísérik a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt. Az udvaron is biztosítják az óvónők a gyakorlójáték lehetőségét. Erre legalkalmasabb homok, víz kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónők segítik a gyermek játékának fejlődését. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónők részt vesznek a szervezésben, maguk is szerepet vállalnak, ezzel is mintát adnak a cselekvéshez. A kicsik játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg, együttlét, együttmozgás formájában. A gyerekek szimbólumokat használnak a „mintha” helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében résztvevők az óvónők, modellt adva egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben kellékeket használunk a képzeletbeli képek megjelenítéséhez, a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvónők előadásával jelenik meg az óvodában. A csoportoknak kedvenc bábja van, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is a többi közé helyezzük, a gyerekek tapogathatják, szeretgethetik. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket gyakran a gyerekekkel együtt készítjük. A konstrukciós játékokhoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás, elsősorban az óvónők által barkácsol kellékek készítésével, melyeket a gyerekek aktív részvételével hoznak létre. A gyermek konstrukciós játékára jellemző a formagazdagság, naponta átélik „ezt én készítettem” alkotás örömét. A gyermekek gyakran játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók, és mozgásigényüket is kielégíti. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezébe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a „mintha” helyzet, amelyhez különösen erős képzeleterő társul. Az óvónők segítik a gyermekeket abban, hogy a
30
beleélés kifejlett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játék elgondolása folyamatosan fejlődik. Megjelenik a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami árnyaltabbá teszi kommunikációs képességüket, szabálytanulási készségüket, társaikhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyerekek bábozzák, dramatizálják a meséket, így a meseélmény többoldalú örömszerzés számukra. Az óvónők a szülők, a gyerekek bevonásával különböző bábokat barkácsolnak. A szerepjátékot és a dramatizálást kiegészíti az építő, konstrukciós játék. Később már képesek bonyolult formák, tárgyak, alkotások létrehozására. Az óvónők megszerettetik a szabályjátékokat. A gyermekeknek megadják azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat, lehessenek vezetői saját játékuknak. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónők szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok nonverbális jelzések (mimika, gesztus), hanglejtés, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (Pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok, stb.) Az óvónő játéksegítő módszerei Az óvónők játéksegítő metódusai szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka estén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónők irányítása játékot követő, szemlélő, hagyjuk a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében – ha szükség van rá – az óvónők a kezdeményezők, a modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogatók, engedők és elfogadók. Segítenek azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónők akkor avatkoznak be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni, Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák, Bonyolult építményeket képesek kreálni Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására, Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok, Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető.
31
5. 1. 1. A játékba integrált tanulás Helyi nevelési programunk szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónők által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetés, magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónők a főszereplők. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvónők által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelynek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyerekeknek. A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónők által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Azon a napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvónők szervezett mozgástevékenységet tartanak. A szervezett tanulás munkaformái Mese – vers, Dramatikus játék, Zenés mozgásos percek, Énekes játékok, Ének-zene, Rajz – mintázás – kézimunka, A környezet tevékeny megszerettetése, Futás, kocogás, Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint,
Frontális
Mikrocsoportos
Egyéni A szervezett tanulás időkeretei Korcsoport, Tevékenység Mese – vers, Dramatikus játék
3 – 4 évesek
5 – 6 – 7 évesek
Naponta 5 – 10 ’
Naponta 15 – 20 ’
Ének - zene
Heti 1 x 10 – 15 ’
Heti 1 x 20 – 25 ’
Rajz, mintázás, kézimunka
Heti 1 x 10 – 15 ’
Heti 2 x 30 – 35 ’
Mozgás, mozgásos játék
Heti 1 x 20 – 25 ’
Heti 2 x 30 – 35 ’
Zenés – mozgásos percek Heti 2 x 5 ’ A környezet tevékeny megszerettetése, Heti 2 x 15 – 20 ’ 32
Heti 2 x 10 ’ Heti 2 x 30 – 35 ’
megismertetése Napi szervezett tanulási időkeret maximuma
35 – 40 ’
45 – 65 ’
Javaslat a gyermekek hetirendjének elkészítéséhez
Mese - Vers Mese – Vers Dramatikus Dramatikus játék játék
Mese – Vers Dramatikus játék
Rajz, Mintázás, kézimunka
A környezet megszerette tése, megismerte tése
A környezet megszerettet ése, megismertet ése
ÉnekZene
Énekes játékok,
Mikro csoportos séta,
Mikro csoportos séta,
Mozgás, Mozgásos játékok,
Kötetlen: Rajz, mintázás, kézimunka, Énekes játékok (3-4 éveseknek
szerda
Mese – Vers Dramatikus játék
Mese - Vers Dramatikus játék
Mozgás, Mozgásos játékok
udvaron
A tanulás formái
Közvetve kötelező: Mese, vers, dramatikus játékok,
kedd
ZenésMozgásos percek
33
csütörtök
Környezet Megszerettetése, Megismertetése,
délután
ZenésMozgásos percek
péntek
Kötelező: Mozgásos játékok, Énekes játékok (5-6-7)
délelőtt
Játékba integrált tanulás
hétfő
A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi – lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónők az eljárásaikat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálják. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés gyakran megjelenik a tevékenységekben. Az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása, a szülők, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés mind hasznos módszerei a programnak. Az óvónők rendszeres önképzéssel módszertani kultúrájuk kiművelésére törekednek. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónők arra törekednek, hogy mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy, stb.), helyette a gyermek konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki. Az óvónők alkalmazzák a differenciált, árnyalt értékelést, a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és szülők előtt egyaránt. A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. 5. 2. Mese, vers, dramatikus játék Alapelvünk: „Csak tiszta forrásból.” „Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok!” „Keveset, de minél több ismétléssel!” A tevékenység célja:
A gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatok: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal.
34
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Az óvónők a 3 – 4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítják össze. Olyan meséket választanak, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4 – 5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. Az 5 – 6 -7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus – realisztikus meséken át beépülnek a gyerekek mesetárába a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék. A gyerekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkednek olyan közmondásokkal, melyeket környezetük gyakran hangoztat. Az óvónők lírai verseket is terveznek, mert ebben a korban már megérzik a költői képek érzelmét, kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik az évszakok szépségét, a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3 – 4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgatják. Ez a többször fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónők minél több lehetőséget teremtenek a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismétlik az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után élvezői lesznek a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvónők a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával jelenítik meg az egyszerű meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával megismerik a bábokat. Az óvónők bemutatnak párbeszéd formájában előadott rövid ötletes jeleneteket. A bábok számát fokozatosan növeljük. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használnak az óvónők, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s a mesékhez való erős kötődés kialakulását. Az óvónők és a nagycsoportos korú gyermekek több alkalommal a kisebbeknek is báboznak, dramatizálnak. Ez üde színfoltot ad az óvodai ünnepélyeknek, rendezvényeknek. A kiscsoportos korú gyermekek 10 – 12 mondókát, 10-12 verset 15 – 20 új mesét ismernek meg. A 4 – 5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhitat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák halandzsa
35
szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódnak. A pozitív személyiségjegyek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját havonként egy közmondással erősítjük meg. A közmondást az öltözőben jól látható helyen a szülőknek is bemutatjuk, így ők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. Az óvónők segítenek a mesék megjelenítésében. A középsős korú gyermekek megismernek 8 – 12 új mondókát, 15 – 20 rövid verset, 20 – 25 új mesét. 5 – 6 -7 éves korban is minden adandó alkalmat felhasználunk a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Találós kérdésekkel szórakoztatjuk őket, rímjátékokat játszunk. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket. Az új versek bemutatása a gyermekek élményeihez kapcsolódik. Ügyelünk arra, hogy a szavakat gondosan, tisztán ejtsék, értelemszerűen hangsúlyozzák, kerüljék az éneklő hanglejtést. A hallott egyszerű meséket dramatizálják, bábozzák. Főleg a délutáni pihenés alatt, a gyermekek folytatásos meséket is hallhatnak. Próbálkozzanak megkezdett mese befejezésével, új mese kitalálásával, ezt a „mi mesénk” – nek nevezzék. A gyerekek megtanulnak játszani a mozgással, érzelmeiket, gondolataikat mimikával is képesek kifejezni. Az óvónők a meseszereplők jellemző tulajdonsága alapján olyan közmondásokat keresnek, amelyekkel megerősíthető a mese, vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalója. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről, így a hallott élményhez vizuális emlék is segíti az ismétlést, felelevenítést. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. A tevékenység befejezését az óvónők éneke jelzi, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A nagycsoportosok mondókarepertoárja 8 – 10 kiolvasóval gazdagodik, 15 – 20 vers kapcsolódik a gyermekek élményeihez, 25 – 30 új mesét hallanak a nevelési év folyamán. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítjuk a magán – és mássalhangzók ejtését, gyakoroltatjuk a megfelelő artikulációt, a hangkapcsolatok törvényszerűségeit. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A Helyi nevelési program Mese-vers, dramatikus játékok fejezetének feldolgozásához a 3. számú melléklet ad módszertani segítséget az óvónőknek.
36
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást, Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is, Megjegyeznek 10 – 14 gyermekmondókát, 6 – 8 verset és 15 – 20 mesét, Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. 5. 3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás, gyermektánc A zenei nevelés célja:
A közös éneklés, a közös játék örömének éreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása, A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása, A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása, A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A felhasznált zenei anyag igényes életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3 – 4 éves korú gyermekek megismernek olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel körösen játszanak. Ezek arc-, kéz-, ujj-, simogató-, lovagoltató játékok. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 4- 5 hangból álló olyan énekes játékdalokat ismernek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy – két komponált gyermekdalt tanulnak meg az ünnepek köszöntésére. A 4 – 5 éves gyerekek mondókarepertoárja gazdagszik, továbbra is ölbeli játékokat játszanak. Ők már képesek arra, hogy dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismerik a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképleten túl megjelenik a szinkópa is. Az óvónők az alkalmi dalokat úgy választják ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.
37
Az 5-6-7 éves gyermekek „anyáskodva” ölbeli játékokat játszanak a kisebbekkel, és babáikkal. A kiolvasókat egyéb játékhelyzetekben is alkalmazzák. A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtünk, melyeket magunk is elő tudunk adni, és amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését az értékes zene iránt. Az óvónők érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelnek, de megjelenik a zenei anyagban a rokon- és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3 – 4 éves gyermekek tanulnak mondókát, ölbeli játékot és énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4–es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. E kor legjellegzetesebb játéka az ölbeli játék. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg zenei készségeiket, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudnak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékelik különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónők énekelgetik a gyermekek nevét, jelét, énekelve csalogatják őket a különböző játékokba, tevékenységekbe. Az óvónők felkeltik a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, így képessé válnak az áhítatos zenehallgatásra. A nap folyamán a változatos időtöltésekhez gyakran kapcsolódik zenehallgatási élmény. A gyermekeknek lehetőségük van hangszeres zenét, kórusmuzsikát hallgatni hang-vagy videofelvételről. A 4-5 évesek 4 – 8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat énekelnek. Az új mondókák, új gyermekdalok megtanulása mellett ismételgetik a korban tanult dalokat is. Az európai és így a magyar gyermekdalok hangterjedelme is dúr hexachord. A körjátékok közül az óvónők már nehezebbeket is válogatnak: szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékok, stb. A gyerekek gyakran énekelnek önállóan, egyénileg, kisebb csoportokban, halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Meg tudják mutatni lelassított éneklés közben a dallam vonalát. A gyerekek tudnak játszani kérdés-felelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal, érzik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Többféle ritmushangszert tudnak használni, maguk is készítenek ilyeneket. A zenei élmény mindennapos lehetőség az óvodában, sokféle játéktevékenységhez kapcsolódik. Az 5-6-7 éves gyermekek még több új mondókát, új énekes játékot, alkalomhoz illő műdalt tanulnak. A mondókáknak, gyermekjátékoknak szimbólumokat találnak ki, amit a zenepolcon helyeznek el. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. Az óvónők olyan dalokból válogatnak, melyekben szünet, szinkópa is előfordul. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónők bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító – fogyó játékokat is tervezzenek, amit e korosztály néptáncának is tekinthetünk. Úgy variáljuk az énekes játékok mozgás anyagát, hogy egyszerű táncos lépésekkel a felnőtti mintát követni tudják. A gyermekek tiszta éneklését a gyakori egyéni énekleltetéssel segítjük elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl.: halkabb – hangosabb éneklést összekapcsoljuk tempóváltoztatással, dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyerekek gyakran játszanak zenei formaérzék – fejlesztő játékokat, így különböző mozgással megérzik a motívumok hosszát. Fejlesztjük a gyermekek alkotókészségét, lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen is megoldhassanak. Az ügyesebbek próbálkozhatnak a metallofon megszólaltatásával. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása
38
A zenei nevelés szervezeti formája kötetlen illetve kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos formában szervezzük meg. Ezzel a munkaformával az óvónők a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesen tudnak fejleszteni. A kötött jellegű szervezett énekes játékot az udvaron, rosszidő esetén a csoportszobában tartjuk. Arra törekszünk, hogy az önfeledt játékot semmi ne zavarja meg. A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A délutáni időben is lehetőséget adunk kórusművek, hangszerekkel megszólaltatott klasszikus műzene hallgatására. A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogy beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érzékelteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán-és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését, az énekes játékok bővítik a gyermekek szókincsét. Az Ének, énekes játékok, zenehallgatás fejezet feldolgozásához a 4. számú melléklet ad módszertani segítséget A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, Gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni, Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. 5. 4. Rajzolás, mintázás kézimunka A tevékenység célja:
A gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A óvodások tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladatok: A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése, A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása
39
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, célszerűség és az esztétikum dominál. Az alkotó – alakító tevékenységekhez a megfelelő hely egy olyan tér, ahol a mozgó gyerekektől védett az alkotók köre. Az óvónők a munkaasztalt úgy alakítják ki, hogy max. 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen. Az alkotó tevékenységekhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyerekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott sikertelen lépéseket javíthatják. Az óvónők a tevékenységekhez elegendő időt biztosítanak, hogy a gyerekek addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tárolóeszközökre van szükség. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítjuk meg a gyerekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás – anyagformáláshoz, szövés – fonáshoz, origamihoz, építéshez az óvónők végiggondolják a feltételeket, s megteremtik a mindennapi szabad játékban is. A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvónők az óvodába kerülő 3 – 4 éveseknek lehetővé teszik, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségével. Elkezdődik az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása – észrevétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű- és népművészeti szépségekben. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikus munkák és az építés köré rendelhetők, de élesen nem különülnek el egymástól. Az óvónők megtervezik a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag szándékos forma – firka időszakában a téma. A gyerekeknek legyen lehetőségük élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelőszabad témaválasztásra. A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, karcolással, nyomattal. Az óvónők segítik a gyermekek képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyerekek tetszés szerint kapcsolódnak be a plasztikai alakításba. Megismerkednek az anyagok alakíthatóságával (nyomkodás, ütögetés, gyurkálás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés, tépegetés, karcolás, stb.). A 3 – 4 éves gyermekek az építés során tapasztalatokat gyűjtenek a különböző tárgyak formáiról, alakzatairól. Arra ösztönözzük őket, hogy beszéljenek alkotásaikról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Az óvónők a 4 – 5 éves gyermekek alkotó – alakító tevékenységét bővítik. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítik élményeikhez kapcsolódó témákkal, azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Megjelenik a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, saját elképzelés alapján. Gyönyörködnek a gazdag formákban, a színkeveréssel alakított színárnyalatokban. Ceruzát, krétát, filc- és rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket használnak a munkák finom kidolgozásához. Képet alakítanak spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. A plasztikai munkák során képesek a formák tagolására. Tudnak játékukhoz kellékeket, barátaiknak, szüleiknek ajándéktárgyakat készíteni. A plasztikus formák létrehozásához használnak különböző formájú, textilt, bőrdarabokat, gallyakat, terméseket. Az építés során variálják a teret, használnak ehhez dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. Segítenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvónők segítik a képi, plasztikai és környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. Képalakítás során a gyermekek közös kompozíciót is alkotnak. Az óvónők gazdagítják a
40
technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek a képalakításhoz egyre eredetibb megoldásokat használnak, a színeket, formákat egyéni módon jelenítik meg. A plasztikai munkákban is megjelenik a közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Igényükké válik az ajándékkészítés – elsősorban ünnepekhez kötötten - , átélik az ajándékozás örömét. Az óvónők segítik a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. A szülők segítségével gyűjtik össze az alkotó – alakító munkához szükséges anyagokat. Tervezői, megvalósítói lesznek a környezetalakító, díszítő munkának. Nagyobb méretű elemekből búvóhelyet, színpadot stb. állítanak össze. A kialakult játékot akár több napon keresztül is élvezhetik. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvónők egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szerveznek. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5 -6 gyermek vesz részt a tevékenységben. Az óvónők megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi plasztikai elképzelését. A gyermekek megjelenítik személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása, Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek, Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők, Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról 5. 5. A mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja:
A gyermekek természetes harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatok: A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása, 41
Különböző szervezeti formák megteremtése mozgásszükségletének kielégítése érdekében
a
gyermekek
A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő játékok állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit az óvónők mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezik. Az óvónők a 3 – 4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Megismerkednek: - Futásgyakorlatokkal (pl. futás különböző irányban, futás feladattal, futásformák gyakorlása ). - Ugrásgyakorlatokkal (pl. szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás, - Dobásgyakorlatokkal (pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda felsődobás – elkapás, labda leütés – elkapás, stb.) A mozgásos játékok teret adnak a támaszgyakorlatoknak is: pl. csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna elemei is megjelennek a játékokban (gurulás a test hossztengelye körül). A gyerekek gyakran játszanak egyensúlyozó játékot. Az óvónők többféle kéziszert alkalmaznak a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A gyakorlatok kiválasztásánál arra törekszünk, hogy azok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. A gyerekeket felkészítjük a tőlük elvárható erőkifejtésre. Az óvónők bemutatják a helyes mintát, igénylik a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A termekben van mozgásra késztető eszköz (Tini - kondi, gólyaláb, Libikóka, súlyzó stb.). Ezeket az eszközöket cserélgetjük a gyerekek érdeklődésének megfelelően. A 4 – 5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futásgyakorlatok (pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással, stb.) Az óvónők ugrásgyakorlatokat szerveznek (pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből távolugró verseny). A dobásgyakorlatok során próbálgatják a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajítását haránt- terpeszállásból. Gyakran játszanak labdagyakorlatokat, így a feldobás, elkapás, különböző testhelyzetekben történő gurítás készsége fejlődik. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támasz-gyakorlatokat (pl.csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken). A talajtorna anyagaként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata, a „csikórugdalózás”. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyozó - érzék fejlesztése, a szem – kéz, szem – láb koordináció differenciálódása. A gyerekek egyensúlyozó gyakorlatokat végeznek 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos padon. Az óvónők lábboltozatot erősítő speciális járás – és gimnasztikai gyakorlatokat is terveznek. Lehetőség van a szervezett foglalkozásokon megismert mozgáselemek szabadidőbeni ismételgetésére. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételgetnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni
42
fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvónők gyakran terveznek kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. - Különböző kéziszereket használnak: szalagokat, rövidebb – hosszabb botokat, kisebb – nagyobb labdákat és kendőket. -A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyerekek. Megismerik a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. - Ugrásgyakorlatokat végeznek, szökdelnek páros- és egylábon haladással. Sorozatugrásokat végeznek, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. - Dobásgyakorlatokat végeznek: egykezes, kétkezes, alsó- és felsődobás célba, 2 m magas kötél felett. - A gyermekek labdagyakorlatokat játszanak: vezetik a labdát járás, futás közben. Párokban is megtanulnak labdázni. - Végeznek támaszgyakorlatokat: pók, rákjárás, talicskázás. Ismételgetik az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló átfordulást, és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. - Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar-, és lábmozgásokkal összekötve. Sportprogramokon veszünk részt, magunk is szervezünk ilyeneket (pl. Ovi-kupa, Óvodások Olimpiája, stb.) A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Az óvónők a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítják. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvónők heti egy, vagy két alkalommal szervezik meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mennyiségét a gyerekek szabadon határozzák meg. Hetente legalább kétszer „zenés mozgásos percek” keretében a gyerekek korcsoportonként zenére mozognak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvónők gimnasztikai elemekből építik fel: kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, térd-, és lábmozgások, valamint különböző irányú járásgyakorlatok. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. A mozgás, mozgásos játékok fejezet feldolgozásához az 5. számú melléklet nyújt segítséget. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban, A
gyerekek
nagymozgása,
finommozgása,
egyensúlyészlelése,
összerendezett mozgása kialakult, Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni, Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor, Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, Szeretnek futni, képesek 50 – 100 métert kocogni,
43
Tudnak helyben labdát vezetni. 5. 6. A környezet tevékeny megszerettetése A tevékenység célja:
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása, A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatés ismeretszerzés során A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3 – 4 éves gyerekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkednek az óvoda közvetlen környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket gyűjtenek. Meglátogatják a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgetnek a család tagjairól. Megismerik az óvoda közelében lévő intézményeket (élelmiszerbolt, posta, zöldséges). Megfigyelik a ház körül élő állatokat, növényeket, beszélgetnek a környezetben található formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Az óvónők a téli időszakban lehetővé teszik, hogy a gyermekek vadállatokról készült videofilmeket nézhessenek. Az óvónők a 4 – 5 éves gyermekek tapasztalat – és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda környezetében szervezik meg. Törekszünk a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A gyerekek megtanulnak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keresik az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Terméseket gyűjtenek, azokat a felnőttek segítségével hasznosítják. Ágakat rügyeztetnek, magvakat csíráztatnak, hajtatnak. Közösen készítenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Ellátogatnak az orvosi rendelőbe. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Megismerik a személy – és teherszállító járműveket. Az óvoda közelében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat megismerik. A téli időszakban vadállatokról készült videofilmeket néznek. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek megismerik az óvoda tágabb környezetét. Figyelik az évszakok szépségét, a színek árnyalatait, a környezet szennyeződését (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. Ültetnek, csíráztatnak növényeket. Megismerik a mezei virágokat, vadon termő ismertebb növényeket. Az óvónők megszervezik: - az állatok napját: október 4., - a víz világnapját: március 22., - a föld napját: április 22. A gyerekek egyszerű kísérleteket végeznek a vízzel, a levegővel, a talajjal. 44
Megismerik a felnőttek munkáját, ellátogatnak munkahelyekre, ahol szüleik dolgoznak. A természet kincsei őrző sarokba a gyerekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítanak. Az évszakokat bemutató tábla mellett van napszakokat bemutató tábla is, amit a gyerekek önállóan kezelnek. Ellátogatnak középületekbe is: múzeumba, színházba, kiállító termekbe, építkezésekhez, iskolába, vasútállomásra. Ismereteket szereznek a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Meglátogatják környezetük állatait, megfigyelik hol élnek. Összehasonlítják az ismert állatok környezetét, életmódját. Gyakran nézegetnek állatokról készült videofelvételeket. Módszertani ajánlást a 6. számú melléklet ad. 5. 6. 1. Matematikai ismeretek, tapasztalatok szerzése a környezet megszerettetése közben Az aktivitásra, problémamegoldó gondolati tevékenységre, kreativitásra épülő színes, érdekes matematikai játékok segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését. Olyan játékos tevékenységek szervezésére törekszünk, amelyek hozzájuk közel álló elemekből állnak. Igen sok tapasztalatot szereznek önálló megfigyeléseikből, közös vonásokat, különbözőségeket fedeznek fel. Építünk arra, hogy a gyermekek figyelmét az újdonság és a változatosság vonzza. Szívesen vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyekben ezeket átélheti. A matematikai játékok közös jellemzője, hogy o Matematikai ismeretek szerzését, az ismeretek rögzítését, alkalmazását teszi lehetővé, o Jellegüknél fogva rendelkeznek a játék jegyeivel, ezért találkoznak a gyerekek érdeklődésével, akik a játékba való bekapcsolódást szívesen vállalják. o Gondolkodtató feladatra, problémára épülnek, kiválják a gyermekek szellemi és fizikai aktivitását. A játékokat elsősorban tartalmuk határozza meg, ezeket három nagyobb témakörbe soroljuk: - halmazok, logika, - relációk, sorozatok, - geometria, mérés. Módszertani ajánlást a 7. számú melléklet tartalmaz. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban, illetve a teljes közösségre hatva történik, közvetlen tapasztalat – és élményszerző séták alkalmával. Az óvónők heti egy természeti – tárgyi – emberi környezeti téma megfigyelését tervezik. A délutános óvónő megérkezése után a délelőttös óvónő figyelteti meg a tervezett témát. Az élmények egyeztetése, az ismeretek rendszerezésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megnézegetése és az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget. Sor kerül erdei program megszervezésére is. A 3 – 4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos, az óvoda közelében található ligetes, fás terület ad erre lehetőséget. A hátizsákokba elkészített tízórai jelzi a félnapos levegőn tartózkodást. A nagyobbak egy egész napot is a szabadban töltenek, akár egy távolabbi helyszínen, ahol az egészséges életmódjuk biztosítottak a feltételek. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során 45
A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyerek – óvónő személyes beszélgetéseire. Az óvónők minden gyerekre tudnak figyelni, minden kérdésre tudnak válaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenet közvetítés. A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét, Tudják saját születési helyüket, idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében, A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat, Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, környezetük növényeit, s azok gondozását, Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket, A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (alatt, fölött, mellett, mögött, között, stb.) Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd. 5. 7. Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja:
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat:
46
A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékokból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónők segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végeznek munkajellegű tevékenységet. Az óvónők mindegyik munkafajtánál mintát adnak az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítenek a gyerekeknek, hogy azok minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvónők értékelése buzdító, megerősítő, így a gyermekekben pozitív viszony alakul ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3 – 4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vesznek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában megfigyelik a veteményezést, a növények locsolását. Segítenek a termések, falevelek elszállításában, az érett gyümölcsök leszedésében, stb. Az óvónők a legkisebb óvodásokat is bevonják az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő is. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (pl. a játékok elrakása, mosása, tisztítása, a terem díszítésében segítségnyújtás) A 4 – 5 éves gyermekek társas kapcsolatát jól fejleszti a közösségért végzett munka. Ilyen a csoportszoba átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Az óvónők tervezik meg az egyéni megbízatások lehetőségeit (pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés kicsiknek, az óvoda dolgozóinak, jeles napok előkészítése, stb.). A gyerekek közreműködnek a szobanövények gondozásában, a virágoskert ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Az 5 – 6 – 7 évesek önállóan végzik a rájuk bízott munkafeladatokat. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végzik, soha nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával elérjük, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a munkában. Önállóan is végeznek környezetszépítő munkát, játékokat tisztítanak, mosnak, szárítanak, javítanak, polcokat mosnak. Segítenek a sütemények készítésében. Az óvónők úgy alakítják a növény – és állatgondozást, hogy a gyerekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Minden évszakban segítenek a járdák, utak tisztításában. A növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt végzik a felnőttekkel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, Örülnek, ha kötelességüket teljesítik, Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, Örömmel segítenek a kisebbeknek, Szeretnek meglepetéseket készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő iskolának, felnőtteknek.
47
6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Az óvodapedagógus feladatai: Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tesz. A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban megismeri. A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri. A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődést elősegíti folyamatosan ellenőrzi. Részt vesz az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség estén soron kívül javasolja. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén az óvodavezetőnek jelzi a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti. A szülőkkel együttműködő, partneri kapcsolatot alakít ki, a szülői szerep eredményesebb betöltését elősegíti. Jó kapcsolatot tart a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel. Az alábbi esetekben fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi, lelki állapotát: Ha - fejlődési - beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel, - sajátos törődést igényel (dyslexia, fogyatékos) - egészségügyi problémákat tapasztal, - nemzetiséghez tartozik, - hátrányos, veszélyeztetett helyzetű, - szülők egymás közötti kapcsolata rossz, - szülő – gyermek kapcsolata nem megfelelő, - különleges gondozásban részesül (Családsegítő Szolgálat tevékenysége) Az óvodavezető feladatai: Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését.
48
A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában. A gyermekvédelmi munka várható eredményei: -
Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban.
-
Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez.
-
Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket.
-
Bizalommal fordulnak felénk a szülők.
-
Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.
-
Segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik.
7. A program kapcsolatrendszere 7. 1. Az óvoda és a család A 3 – 7 éves gyermek harmonikus fejlődését legjobban a családias légkörű kortárs közösség biztosítja. Véleményünk szerint a jó óvoda sokkal inkább hasonlít egy jól szervezett családi élthez, mintsem egy intézményesített, országos szinten íródott nevelési programot megvalósító gyermekek és felnőttek sokaságához. A 3-7 éves gyerekeknek arra az időszakra, amíg távol van a családjától, szülőpótlóra és a családi légkör pótlására van szüksége, s minél kisebb a gyermek, annál jobban igényli ezt. Óvodánk nem akarja és nem is tudja átvállalni a család funkcióját, sőt közvetett úton annak erősítésén fáradozik maga is. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek
49
fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvoda körültekintően szervezi meg az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A kapcsolattartás formái: a családlátogatás, anyás beszoktatás. A napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi tényleges eseményekről. A szülői értekezletek, nyílt napok, a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások, családi sportnapok mind a partnerközpontú működést segítik elő. Az óvoda biztosítja a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumainak létrejöttét, működését. 7. 2. Az óvoda és a bölcsőde Győrújfalun nem működik bölcsőde. A szülők a környező településeken keresnek megoldást a picik elhelyezésére. A kapcsolattartás ezért nehezebben kivitelezhető. A tapasztalatunk az, hogy a közösségből érkezett gyermekek beszoktatása többnyire zökkenőmentes. Önállóságuk, önkiszolgálásuk kialakultabb a családból érkező gyerekeknél. 7. 3. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvoda úgy alakítja tartalmi kapcsolatát az iskolával , hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ezáltal is elősegítse. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A községi iskola csak alsós tanulók nevelésével, oktatásával foglalkozik. A gyermeklétszám alacsony, kis létszámú osztályaiban az egyéni bánásmód, a tolerancia, a családias légkör a legvonzóbb a szülők iskolaválasztási szokásainak ismeretében. Az intézmény számos szabadidős tevékenységet is kínál tanulóinak: népi tánc, zeneiskola, sportolási lehetőség az udvaron, kirándulások, stb. A két intézmény közötti együttműködés egyéb formái: nyílt napok, közös játék, barkácsolás 7. 4. Az óvoda és a közművelődési intézmények Győr közelsége, a kedvezményes közlekedési tarifák lehetővé teszik, hogy a gyerekek múzeumba, színházba, bábszínházba is eljussanak. Az óvónők a kínálatból úgy válogatnak, hogy a programok elősegítsék a nevelési célkitűzések sokoldalú, színes megvalósulását. 7. 5. Az óvoda egyéb kapcsolatai Megegyezéses alapon évente több alkalommal kerül sor olyan rendezvényre, ahol a gyerekek összemérhetik teljesítményüket: rajzpályázatok, éneklő óvodások fesztiválja A hagyományápolást a mesemondó versenyek, a népi gyermekjáték és néptánc fesztivál szolgálják. A versengés, a közös játék mély érzelmi nyomot hagy a gyerekekben, szívesen vesznek részt a programokban.
50
A pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel is folyamatos kapcsolatot tartunk fenn. A szakmai megújulás érdekében igénybe vesszük a szaktanácsadói hálózat szolgáltatásait, továbbképzéseit.
8. A program erőforrásai 8. 1. Személyi feltételek Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik. Fontos a „belső” és a „külső” összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés „kongruenciája” (megfelelése). Ez biztosítja a nevelői magatartási megnyilvánulások hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvónők folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvónők továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitvatartásában az óvónő végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyerekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvónők felvállalják a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekét védik. A programunkat megvalósító óvónők közvetítik a művészetek tradicionális értékeit. Vállalják az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvónő képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyerekeket. Fejlesztésükhöz egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat alkalmaz úgy, hogy a gyerekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvónők belső igégényből fakad az önművelésre való hajlandóság, a körülményekhez képest lehetőséget teremtenek a szakmai tájékozottságuk, szaktudásuk fejlesztéséhez. Személyiségvonásaikban megjelenik a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben érezhető a hitelesség, tapintat és empátia. Az óvodában működő gyermekcsoportok életét két-két óvónő irányítja. A párok együtt terveznek, a feladatokat megosztva, összehangoltan dolgoznak. Pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetik.
51
Az óvónők munkáját csoportonként egy-egy dajka segíti. Egyéb teendőik mellett részt vesznek a közösségi élet, és az egészséges életmód szokásainak alakításaiban. A nevelőtestület tagjai valamennyien felelősséget vállalnak a közösen kitűzött célok-és feladatok megvalósulásáért. Döntéshozatalban nyílt véleménnyel segítik a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását. Az óvodában folyó munkát az óvodavezető koordinálja, irányítja pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. Biztosítja a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. A dajkai munka szerepváltása csak az óvodapedagógusi munka szerepváltásának kontextusában értelmezhető. Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be: – az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során; – a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában; – az óvoda vagyon- és állapotvédelmében; – a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében; – minden olyan esetben, amikor felettesei – óvodavezető, gazdasági vezető, óvodapedagógus munkaköréből adódó, „Egyéb rendelkezések” alatt feltüntetett feladatokkal bízzák meg; – saját szak- és önképzésében; – megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében; – munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában; – saját élményű tapasztalatainak átadásában; – saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében; – lelki egészségének védelmében. A dajka segítő szerepkört tölt be – az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében; – az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során; – az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán; – az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében; – a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában; – a gyerekek tehetséggondozásában; – a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során; A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel együttműködünk. 8. 2. Tárgyi feltételek Az óvónők az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítják ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Tiszta, gondozott, esztétikus minden helység: a csoportszobák, öltözők, mosdó, a konyha. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő eszközeink vannak, választékuk évről-évre bővül, színesedik. Programunk a művészetek eszközeivel kíván hatni a gyerekek személyiségére. A különböző tevékenységekhez meghitt, állandó helyet biztosítunk, gondoskodunk a szükséges eszközökről: Meséléshez: szőnyeg, puha párnák, bábok, könyvek, magnetofon, albumok a tanult mondókákról, versekről, mesékről,
52
Énekléshez: hangszerek, népi ritmushangszerek, hangfelvételek, fejdíszek, jelmezek, szimbólumok a tanult dalokról, Képalakításhoz: rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, filctollak, fonalak, anyagok, Plasztikai munkákhoz agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, Környezetünk megismeréséhez: videó- és magnófelvétel lejátszó lehetőség, Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, Az udvaron pódiumszerű lehetőség, ahol dramatikus és énekes játékokat játszhatnak, Mozgáshoz: különböző kéziszerek, Wesco, Tini-kondi, Greischwald I-II. készlet, Könyvtárunk a gyerek –és szakirodalom köréből egyaránt kínál élményszerzési, tanulási lehetőséget.
9. A nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 9. 1. A program beválásának ellenőrzése A program sikerkritériumát „ A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A programban meghatározott fejlődés jellemzőit teljes mértékben nem lehet teljesíteni. Minden esetben a gyermekek képességeinek, szocio kulturális körülményeinek ismeretében az óvoda határozza meg, hány százalékos teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. 9. 2. A program működését tervező és elemző dokumentumok A következő szakmai dokumentumok elkészítése segíti az ellenőrzést, elemzést, értékelést. Az óvodavezető pedagógiai, működési terve (időkerete 1 év) Ez a dokumentum hidat képez a program és az óvónők gyermekcsoportokra elkészített terve között A gyermekcsoport nevelési és tevékenységi terve (időkerete: nevelési terv félév, tevékenységi terv negyedév, eseményterv, szervezési munkák 1 hónap,) Ez a dokumentum tartalmazza a csoportokra differenciáltan vonatkozó szokás – szabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat. Gyermektükör, a gyermekek egyéni fejlődését, fejlesztését meghatározó lap (időkerete: folyamatos) Tartalmazza a gyermekek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjét és a fejlesztési elképzeléseket. Az óvónők elsősorban önmagukat ellenőrzik, saját munkájukat értékelik.. Valamennyi problémás helyzetben törekszik az óvónő párjával elemezni a történteket. Munkájukat jogosan ellenőrzik és értékelik a szülők, az óvodai szakértők. A program ellenőrzésében, értékelésében- az óvodavezető irányításával- valamennyi óvónő részt vesz. 9. 3. Minőségbiztosítás az óvodában Működtetésért az óvodavezető a felelős, a feladatokban részt vesz az intézmény valamennyi dolgozója.
53
A színvonal, eredményesség, hatékonyság ismert fogalmak az óvoda életében. A korábbi vizsgálódások gyakori hibája az egyoldalú, és az adott intézmény adottságaitól, körülményeitől eltekintő értékelés, és/vagy kizárólag a külső viszonyítási pontokhoz igazított eredménymérés. A fenntartó, a szülők, gyerekek egyre erősödő igénye, hogy az óvoda kliesközpontú, jól, és helyben definiált minőségi szolgáltató intézménnyé váljon. Az intézmény céljait a következőkben határozta meg: 9. 3. 1. A Győrújfalui Vadvirág Óvoda küldetésnyilatkozata Célunk, hogy az óvodások szép környezetben, érzelmi biztonságban boldog gyermekéveket töltsenek intézményünkben. Helyi nevelési programunk megvalósítása során az óvodásoknak színes élményeket, sok játékot, érdekes programokat kínálunk. Megtanítjuk őket nevetni, felfedezni, csodálkozni. A művészetek eszközei léleknemesítő erejűek. A hagyományőrzés, a népszokások keretként építik be az évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva a nevelés tartalmát. „Csak tiszta forrásból” merítünk, közvetítjük, átörökítjük a nemzeti értékeket. „Jót s jól!”- A legjobb minőség elérésére törekszünk. Tudjuk, hogy ezzel tartozunk a ránk bízott gyerekeknek, az óvodát választó szülőknek és önmagunknak is. A minőségbiztosítási stratégiánk kialakításához segítségül hívtuk a COMENIUS 2000 KÖZOKTATÁSI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZMÉNYI MODELLJE –„PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS” leírását. -MODELL LEÍRÁS1. NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS (INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS) BELSŐ INTÉZMÉNYKÉP KÜLSŐ INTÉZMÉNYKÉP KOHERENCIA VIZSGÁLAT KÜLDETÉSNYILATKOZAT ESZKÖZÖK: SWOT ANALÍZIS, VEZETŐI INTERJÚK, KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. AZ ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA 3. AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE 4. AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE 5. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA, ILLETVE MÓDOSÍTÁSA FONTOSSÁG (MEGFELELÉS DIAGRAM) PRIORITÁS KÜLDETÉSNYILATKOZAT KONTROLLJA 6. INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
54
PDCA- P(PLAN)TERVEZÉS, D(DO)MEGVALÓSÍTÁS, C(CHECK)ÉRTÉKELÉS, A(ACT)BEAVATKOZÁS PROBLÉMAKERESÉS: 5 MIÉRT ISHIKAWA- VAGY HALSZÁLKADIAGRAM PARETO DIAGRAM TEVÉKENYSÉGKATALÓGUS 7. INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA - FELADATTERV - PROJEKT - FELADATMUTATÓ 8. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 9. KORREKCIÓS TERV KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA 10. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS A fentiekben vázolt modell kiépítése tanácsadó nélkül hosszú folyamat. Az elemezni kívánt részterületek tartalmáról évenként a nevelőtestület dönt. Az értékelés akkor objektív, ha a megállapításokat mérési eredmények támasztják alá. Elsődleges eljárásnak, módszernek a gyermekcsoportok, vagy egy-egy gyermek megfigyelését tekintjük. A megfigyelési szempontokat a minőségbiztosítási team havonta konkretizálja. Kijelöli a felelősöket, határidőket. Munkájukat az óvodavezető mellett az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont irányítja, koordinálja. Célunk, hogy az óvoda partnerközpontú, minőségi szolgáltató intézménnyé váljon. A minőséget Helyi óvodai nevelési programunkban a céloknak való megfeleléssel definiáljuk. Úgy gondoljuk, hogy a követelmények pontosan megfogalmazottak, jól értelmezhetőek, konkrétak. Mindezek ellenére problémát találunk, de azt nem kudarcként, hanem „csak el nem ért siker”-ként kezeljük, megoldásán folyamatosan dolgozunk.
10. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, Óvodai nevelési programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki.
55
A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanításafejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziásfejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt.
56
Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.
11. Legitimációs záradék Külső szakértőként, szaktanácsadóként részt vett a program kidolgozásában …………………………………………………… …………………………………………………… 1. Véleményezte: …………………………………………………… dátum:……………………………………… 2. Egyetértését nyilvánította: Óvodaszék:……………………………………………………… Dátum:……………………………………. Szülői munkaközösség:………………………………… Dátum:…………………………………… 3. Elfogadta:………………………………………………………………. ..……………………………………………………………… ……………………………………………………………….. ……………………………………………………………….. Dátum:………………………………………………….. 4. Jóváhagyta:……………………………………………………………. Dátum:………………………………………………….. 5. Tájékoztatásul megkapják: Iskola………………………….Dátum:……………………. Könyvtár:…………………………….Dátum:…………………. Győrújfalu Önkormányzat……………………………………….. Dátum:…………………………….. 6. Irattári száma:…………………………………………………… Dátum:
57
Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4.
Az óvodai nevelés országos alapprogramja Az óvodai nevelés programja. Bp. OPI, 1989. 7 – 283 p. Kiss Tihamér: A gyermekek érzelmei. Bp., Tankönyvkiadó, Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: gyermeklélektan. Bp., Gondolat Kiadó, 1978. 5276. p. 5. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, Szerzői kiadás, 1995. 1 – 244. p. 6. Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Dabas, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. 1-194 p. 7. Kósa – Szemerkényi: Apáról fiúra. Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás. 1973. 1-276 p. 8. Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző. Bp. Móra Kiadó, 1988. 1-110. p. 9. Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban. Bp. Dinasztia Kiadó, 1993. 55-111 p. 10. Molnárné Lóczi Tünde: Drámajáték az óvodában. Szeged, KOMA, 1996. 4-14 p. 11. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Bp. Editio Musica, 1974. 1-249 p. 12. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Bp. Zeneműkiadó, 1982. 1-133 p. 13. Nagy Jenőné: Zenei nevelés az óvodában. Szolnok, JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet, 1995. 1-133 p. 14. Balázsné Szücs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp. Alex Typo Kiadó, 1992. 7-114 p. 15. Kondacs Mihályné – Podmaninczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Bp. Calibra Kiadó, 1993. 3-87 p. 16. Pedagógiai Füzetek 7.: A környezetismeret és a szabadidő kapcsolata az óvodában. Szolnok, JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet, 1989. 17. Tisza Klub Füzetek 4.: Ötletzsák gyűjtemény az óvodai környezet – és természetvédelmi neveléshez. Szolnok Tisza Klub, 1995. 6-40 p. 18. Gaál Sándorné – Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában. Szolnok, Color Print Nyomda, 1996. 5-238 p. 19. dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-CO Kft. És a váci Ofszet Kft. 1994. 5-131 p. 20. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés – de hogyan NAT-TAN Sorozat Bp. OKI. 1996. 1-128 p. 21. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapításához. Szolnok, JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet, ’983. 1-20 p.
58
