Gyógyszerészi Gondozás. A kozmetikus tanácsolja. Nyitott szemmel. Nemzetközi és hazai sajtófigyelô... Dr. Horváth Csaba és Dr

Tartalom

Aktuális Megszavazta Parlament a „Salátatörvény”-t Összefoglaló az Országgyûlés plenáris ülésérôl (2. rész) . . . . . . MOSZinfo Beköszöntô a „Gyógyszertár-mûködtetés 2009” rendezvényeihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Mikola Bálint Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo A MOSZ 2009. évi továbbképzési naptára . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo Bemutatkozik a Summa-Pharma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gengelicki Zoltán

2 10 10 11 12

Tanulmány Marketing akciók V. . . . . . . . . . . . . Dr. Borsy János és Dr. Szmicsek Sándor Gyógyszerellátás Olaszországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Bartal Éva A közforgalmú gyógyszertár automatizált raktára II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Horváth Csaba

14 16 18

Beszámoló A Gyógyszeres Terápia Menedzsment III. Konferenciáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo

19

Gyógyszerészi Gondozás Beszámoló a GYGSZB 2009. évi elsô ülésérôl . . . . . . . . . . Dr. Hankó Balázs Tájékoztató a 2009. I. félévi továbbképzésekrôl . . . . . . . . . . . . GYGSZBinfo Utazási tanácsadás, a gyógyszerészi gondozás új lehetôsége (I. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Felkai Péter

26 26 28

Helyzet Hasznos tudnivalók doktoroknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo A doktori cím használatának cégjogi kérdései . . . . . . . . . . . . Dr. Borsy János

30 30

A kozmetikus tanácsolja Szaunák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Barabás Éva

32

Nyitott szemmel Nemzetközi és hazai sajtófigyelô . . . . . . . . . . . . . Dr. Horváth Csaba és Dr. Pintér László

33

Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment2 . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre

ISSN 1588-8231

A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected]

Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda

B III

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda

Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 1

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Megszavazta a Parlament a „Salátatörvényt“ Összefoglaló az Országgyûlés plenáris ülésérôl – 2. rész Tisztelt Kolleganôk, Kollega Urak! A „Gyógyszertár” elôzô kiadásában olvashatták a „salátatörvény” néven elhíresült joganyag ôszi szakmai bizottsági elôkészítésérôl szóló, jegyzôkönyvi hûségû dokumentumot. Bízom abban, hogy nem kerülte el figyelmüket az a kormányzati igyekezet, amellyel a 2006. évi gyógyszer-gazdaságossági törvény liberalizációt mindenáron erôltetô, a valóságban is megbukott koncepcióját befolyásolni, fékezni, vagy reális irányba elmozdítani szándékozó józan képviselôi próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Összesen 24 egyéni képviselôi indítvány minôsíttetett e tárgyban „túlterjeszkedônek”, vettetett el a pártfegyelmi eszközök bevetésével, erôbôl folytatott bizottsági leszavazáson. Így nem kerülhetett a T. Ház elé sem. Még így is figyelemreméltó a több, mint hatórás vita a parlamentben, amelynek a gyógyszerüggyel összefüggô hangulatát próbálja a következô anyag visszaadni. Olvassák figyelemmel! (szerk.)

Ülésnap 2008. 11. 19. (179) 2008. 12. 01. (182) 2008. 12. 08. (184) 2008. 12. 15. (186)

Felszólalás

Napirendi pont

1-173 184 336-361 224-226 225 225

általános vita lefolytatása részletes vitára bocsátás részletes vita lefolytatása határozathozatal módosítókról záróvita zárószavazás önálló indítványról

Magyar Országgyûlés 179. ülésnap (2008.11.19.), 1-173. felszólalás Felszólalás oka általános vita lefolytatása Felszólalás ideje 6:02:44

Tisztelt Országgyûlés! Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Most az elôterjesztôi expozé következik. Megadom a szót Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnak, a napirendi pont elôadójának, 25 perces idôkeretben. Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon!

Tisztelt Országgyûlés! Lényeges törvény, ami módosításra kerül, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló törvény, közismert néven a gyógyszergazdaságossági törvény. A törvény nagy elôrelépést jelentett bevezetésekor, hiszen ezzel lehetôvé vált elôször a társadalombiztosítás történetében a gyógyszerkassza betartása. Ugyanakkor a törvény rendelkezései alapján lehetôvé vált a folyamatos árcsökkentés, ennek megfelelôen 2007-ben 950 készítmény ára csökkent, 2008 elsô hónapjában 746 gyógyszer ára csökkent; átlagosan 13 százalék az ármérséklôdés. 2007-ben és 2008ban az árcsökkentések révén lehetôség nyílt arra, hogy új gyógyszereket tegyünk elérhetôvé a betegek számára. Az elmúlt idô-

2 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

szakban több mint 47 új hatóanyag támogatását tudtuk megkezdeni, amelyek olyan betegeknek nyújtottak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban más alternatíva nem állt rendelkezésre. Ugyanakkor 19 készítmény kapott olyan indikációban támogatást, amelyet korábban nem támogatott a biztosító. Az Alkotmánybíróság 2008. június 18-án a gyógyszer-ismertetôi díjfizetési kötelezettséget megsemmisítette, arra hivatkozva, hogy az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony, és nem kerültek meghatározásra a fizetési kötelezettségek alóli mentességek. A díj újbóli bevezetése az E-alapnak évi körülbelül 10 milliárd forint bevételt jelenthet. Nem vagyunk abban a gazdasági helyzetben, hogy lemondjunk errôl a bevételrôl. Természetesen az Alkotmánybíróság döntését figyelembe véve készítettük el a jogszabály módosítását. A törvénycsomag javaslatot tesz az azonos hatóanyagú gyógyszerek, valamint a terápiás hatás alapján hasonló gyógyszerek esetén képzett fix csoportok alapján alkalmazott delistázási szabályok, a támogatásból való kizárási szabályok módosítására is. A hatóanyag-alapú fixesítésénél a 20 százalékos delistázási korlát 40 százalékra, a terápiás fix csoportokba tartozó készítmények esetén a delistázási korlát 50 százalékról 75 százalékra emelkedne. A delistázás kapcsán az árcsökkentés a támogatásban való bennmaradás mellett a betegtérítési díj csökkenését is maga után vonta. A gyógyszertáraknál bevezetett progresszív szolidaritási díj fizetése globálisan a tervezett módosítás alapján változatlan maradna, ugyanakkor a nagyobb árbevételû gyógyszertárakra kerülne nehezebb teher, és a kisebb bevételû gyógyszertárak mentesülnének a szolidaritási adó fizetése alól, illetve az ô terheik mérséklôdnek. A törvényjavaslat egy másik pontja kiegészíti a nem támogatott készítmények gyártói által meghatározott maximált fogyasztói árra vonatkozó szabályozást, azzal, hogy az árat nemcsak a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hanem az egészségügyi állam-

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális igazgatási szervnek is meg kell küldeni, amely a honlapján közzéteszi a záró rendelkezô nyilatkozatok tartalmát. Ezzel a pontosítással a forgalmazó fogyasztói árról kiadott nyilatkozatai visszakereshetôvé, így figyelemmel kísérhetôvé is válnak. Mindez a betegek és a gyógyszertárak érdekeit egyaránt szolgálja. Pontosításra került a gyógyászati segédeszközök definíciója. Ennek a módosításnak az a célja, hogy egyértelmû legyen, hogy egy orvostechnikai eszköznek minôsülô termék egyben gyógyászati segédeszköz is lehet. Ennek következtében a fogalommeghatározásnak megfelelô orvostechnikai és annak nem minôsülô eszközre egyaránt vonatkoznak a gyógyszer-gazdaságosság szabályai. Feltétlenül szükséges volt a közgyógyellátottak számára rendelhetô gyógyászati segédeszközök rendeletben történô kihirdetése körében fennálló idôbeni eltérések rendezése. Ezzel a módosítással azt a hátrányt szüntettük meg a közgyógyellátásban részesülôk részére, hogy az OEP által kihirdetett ár és a miniszteri rendelet megjelenése közti idôszakban ôk nem juthattak a közgyógyellátás terhére az adott gyógyászati segédeszközhöz. E módosítás kapcsán ez az anomália megszûnik. A felsôoktatásról szóló törvény módosításával lehetôséget teszünk a gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetemek számára az egyetemi doktori cím adományozására a gyógyszerészdoktorok számára. Tisztelt Országgyûlés! Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával támogassák közös szándékainkat, az egészségügy fejlôdését. Véleményünk szerint ezek azok a módosítások, amelyek az ellátórendszer fejlesztéséhez szükségesek, javítják a hozzáférést, és a szakmai szervezetek által felvetett problémákat is orvosolják. Véleményem szerint a módosítások választ adnak az önök által korábban már felvetett kérdések jelentôs részére is.

Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces idôkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem fog sor kerülni. Az MSZP és a Fidesz képviselôcsoportja jelezte, hogy megosztja a vezérszónoki felszólalását, két-két képviselô fogja ismertetni az álláspontjukat.

a gyógyszerészek által elvégezhetô gyógyszerészi gondozásnak, aminek nagyon nagy jelentôsége van a népegészségügyi programok megvalósítása mellett, hiszen minden magyar állampolgár évente minimum ötször-hatszor felkeresi gyógyszertárát, és ha ott még valami egészségügyi ellátást, vércukormérést, vérnyomásmérést és tanácsot is kap, ezzel javítható a magyar lakosság egészségügyi állapota. A gyógyszer-ismertetôi tevékenység vonatkozásában az Alkotmánybíróság határozatának megfelelôen a törvény rendezi ezeket a korábban meglévô hibákat. A delistázás igen fontos szabály a gyógyszer-gazdaságossági törvényben, hiszen ezzel a delistázással, a százalékos arány felemelésével lehetôvé válik az, hogy ha a beteg ragaszkodik a korábbi gyógyszeréhez, akkor nem esik ki a térítésbôl, hanem az új befogadott gyógyszer és a régi gyógyszer közötti térítési különbséget fizet, tehát nem kell a gyógyszerért százszázalékos díjat fizetni. Hasonlóan itt teremtôdött meg az úgynevezett, korábban a szakma által korbácsrendeletnek hívott, gyógyszerrendeléssel kapcsolatos módosítás jogi háttere, ami lehetôvé teszi azt, hogy a felíró orvos esetében ha túllépi a meghatározott kereteket, akkor nem büntetés, hanem kötelezô továbbképzés az, ami számára elôírásra kerül. Igen fontos a gyógyszer-gazdaságossági törvény mellett az úgynevezett off-label vagy indikáción túli gyógyszerek rendeletben való meghatározása. Ez egy igen széles betegkör részére nyitott olyan lehetôséget, hogy az eddig számukra nem használható vagy csak szabálytalanul használt gyógyszerek most már bekerültek az egészségügyi ellátórendszerbe, és finanszírozásuk lehetséges. Nagyon fontos, és a miniszter úr is említette az expozéjában a gyógyszerészdoktori cím adományozásának a lehetôségét a gyógyszerészeknél, hiszen ha a gyógyszerészi gondozás megvalósul a törvény szerint, akkor a gyógyszerészek most már nem kereskedôként, hanem doktori címmel elismert egészségügyi szolgáltatók lesznek, akiknek a gyógyszerek kiadásán, rendelésén és a betegek felvilágosításán kívül szerepük lesz a gondozásban és az életvitel változatásában. Ezért is ennek az elismeréseként szeretnénk mindenképpen a gyógyszerészdoktori cím adományozását a gyógyszerészeknél megvalósítani.

Elôször a Magyar Szocialista Párt képviselôinek fogom megadni a szót, legelôször Schvarcz Tibor képviselô úrnak. Parancsoljon, öné a szó.

Most a Fidesz képviselôcsoportjának két vezérszónoka következik. Legelôször megadom a szót Horváth Zsolt képviselô úrnak. Parancsoljon!

Nagyon örülök annak, hogy a kisebbségi vélemény elôadója idézte a bizottságban elhangzott mondandómat, de én elsôsorban most arról szeretnék beszélni, mit tartalmaz a törvény, és miért vált szükségessé ennek a törvénynek ilyetén történô benyújtása. Valóban tíz törvénnyel foglalkozik. Ennek a benyújtásnak volt az oka részben a jogharmonizáció, részben az alkotmánybírósági határozatok és részben a rendszer finomhangolására irányuló tevékenységünk, ami a mûködôképesség javítását szolgálja az egészségügyi rendszeren belül.

Ezen törvényjavaslat kapcsán egy ötpárti egyeztetésen vettünk részt, ahogy errôl már többen is beszámoltak. Ezen egyeztetés álláspontom szerint egy kicsit elkésett volt, hiszen a már benyújtott törvényjavaslatról hívták meg az öt parlamenti párt képviselôjét egyeztetni. Véleményünk szerint, ha igazából a mi álláspontunkra lettek volna kíváncsiak, akkor ezt még a törvény benyújtása elôtt teszik meg. Ha ezt megtették volna, akkor arra is lehetôség lett volna, hogy ne egyetlen törvényben akarjanak tíz törvényt módosítani, hanem ezeket szedjük szét, ha más nem, legalább két nagy csomagba, de inkább háromba. Ha jól tudom, a tárca is így készítette elô eredetileg, három csomagban, késôbb került ez egyetlen javaslatba. Mi azt javasoltuk volna, hogy szedjük szét olyan részekre, amelyekben valóban egyet tudunk érteni, és amelyekben semmiféle kétség nem merül föl a törvény szándé-

Néhány törvényrôl szeretnék részletesen beszélni. A javaslat végre meghatározza és bevezeti a gyógyszerészi gondozás fogalmát, és lehetôvé teszi, jogi környezetet biztosít


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális kával, illetve a törvényben foglaltakkal szemben, és vegyük egy külön csomagba azokat, amelyek problémásak, és amelyeken még egyeztetni kell, akár azzal együtt, hogy abban nem fogunk tudni egyezségre jutni, és a parlamenti többség majd eldönti, hogy támogatja vagy nem támogatja. Sajnos, ez nem történt meg. A gyógyszerterületen ez a törvényjavaslat nem kezeli a gyógyszer-kiskereskedelem területén kialakult legnagyobb gondokat. Mik ezek? Az egyik az, hogy patikaláncok kezdenek kialakulni az országban. Ez egy szándéka volt a korábbi törvényjavaslatnak, amellyel eleve nem értettünk egyet. Ezek a patikaláncok azért jöhetnek létre, mert a személyi jogot megnyirbálták, és azt a szabályozást, ami egyébként Európa jelentôs részén jól mûködik, és Magyarországon is ilyen volt, gyakorlatilag teljesen tönkretette. Oly mértékben megkönnyítették korábban a patikanyitást, amely irreálissá vált. Patikák nem azokon a kis településeken nyílnak, ahol eddig nem voltak, hanem azokon a nagy településeken, ahol egyes patikák, úgy tûnik, hogy jó hasznot realizáltak, és erre az üzleti haszonra akartak rászállni mások. Alapvetôen ezt sem kezeli. Tehát sem a személyi jog kérdéséhez nem nyúl, sem pedig a patika megnyitásához. Ezenkívül, ami alapvetô gond még: nem kezeli azt a problémát, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmet nemzeti kézben kellene tartani. Ezt más országok is így teszik. Ez egy biztonsági kérdés is egyébként a magyar lakosság szempontjából. További hibája a törvénynek, hogy nem állítja vissza a hivatásrendi kamarák jogosítványait. Noha hozzányúl a mûködési engedélyek kezeléséhez, noha szabályoz etikai kérdéseket, nem álltja vissza a kamarák ezen jogosítványát, úgymint az etikai eljárások lefolytatását, a személyi jog vagy praxisjog kiadását, kezelését és a mûködési engedéllyel kapcsolatos eljárásokat és nyilvántartásokat. Most a törvényjavaslatról szeretnék néhány gondolatot részletesebben elmondani önöknek. Elôször nézzük azokat a pontokat, amelyekkel egyetértünk. A gyógyszer-ismertetôi díj visszaállításával egyetértünk. Reméljük, hogy ez az eljárás már alkotmányos lesz. Erre a forrásra az ágazatnak szüksége van, és egyébként maga a tevékenység is jó, ha bizonyos értelemben ellenôrzött, mert komolyan meg tudja növelni a gyógyszerkassza kiadásait, ha ez nincsen így.

Egyetértünk ezzel, valóban, az Alkotmánybíróság kényszerhelyzetet teremtett, csak ne felejtsük el, hogy az alkotmánybírósági beadványokat mi készítettük. Akkor készítettük, és akkor tettük szóvá itt a parlamentben, amikor az egészségügy úgynevezett reformja körül óriási csaták voltak, mi ámokfutásnak minôsítettük ezt, önök meg bennünket kútmérgezéssel és hisztériakeltéssel vádoltak. Prioritásokat, regionális prioritásokat kell a népegészségügyi trendek alapján fölállítani, és ezek mentén kell a forrásallokációt, a pénzelosztást megtervezni azért, hogy ebbôl a pénzfelhasználásból a rendszer a maximális, az optimális egészségnyereséget, populációs egészséghozadékot tudja produkálni. Ez egy elismert rendszer, tényekre, adatokra alapozott egészségpolitika, „evidence-based health policy“, ahogy a nemzetközi irodalom taglalja. Szerintem itt lett volna a lehetôség, de talán még mindig itt lenne, hiszen ez a törvény még nincs elfogadva, hogy egy ilyen építkezésbe kezdjen Magyarország. Térségi, népegészségügyi adatok, trendek alapján történjenek meg a prioritások kijelölései, az ennek mentén történô forrásallokáció pedig a rendszernek az úgynevezett allokációs hatékonyságát biztosíthatná, és ezzel a populációs egészségnyereség optimális lehetne. Ennek a megközelítésnek itt a törvényben semmiféle jelét nem találjuk. Néhány dolgot a gyógyszer-kiskereskedelemrôl. Szeretném hangsúlyozni, hogy az igazán jó megoldás a patikák rendszerében továbbra is az lenne – és én nem látom ennek semmiféle alternatíváját –, ha a betéti társasági gazdasági konstrukcióban mûködô gyógyszertárakban a beltagi pozíciót bíró, személyi jogot bíró gyógyszerész a tulajdoni hányadát 50 százalék fölé vihetné – mi erre annak idején törvényt alkottunk, önök ezt megszüntették, amikor az újat életbe léptették, néhány nappal korábban, ez egy igen nagy baj volt –, hiszen egyébként a szakmaiság a gyógyszertárakban nem biztosítható.

Egyetértünk azon gyógyszerész kollégáknak, akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek, a doktori címhez való jutásával.

Tehát ismétlem: a személyi jogú gyógyszerésznek, aki a betéti társaság beltagja, a tulajdoni hányadát 50 százalék fölé kellene emelni. Ha ez megtörténhetne, akkor nem kellene aggódni a gyógyszer-kiskereskedelem szakmaiságáért, akkor mûködhetne a gondoskodó gyógyszerészet, és egyáltalán az Európában elfogadott etikus gyógyszerészet a gyógyszer-kiskereskedelemben tovább mûködhetne.

A közgyógyellátással kapcsolatos jogi szabályozások, pontosítások, illetve a gyógyászati segédeszköz fogalmának pontosításával kapcsolatos jogi kérdések is kisebb módosításokkal, de elfogadhatók a számunkra.

Most a Kereszténydemokrata Néppárt képviselôcsoportjának vezérszónoka következik, Soltész Miklós. Öné a szó, képviselô úr. Parancsoljon!

A második vezérszónok Mikola István

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselôtársaim! Csak a múltat tudnám végképp elfeledni, azt az eltelt néhány hónapot, amikor önök minden olyan törvényt itt a parlamentben megszavaztak, kormánypárti képviselô hölgyek és urak, amelyeknek a következtében eljutottunk oda, hogy ma az egészségügyben egy eltorzult struktúrát és ehhez torzult finanszírozást kell megélnünk, és így kell a rendszert mûködtetnünk. Az a saláta, amire itt a miniszter úr utalt, salátatörvénynek nevezvén az elôttünk lévô tervezetet, szétesett elemeire, ezt valahol össze kellene rakni. Kökény úr azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság egy olyan helyzetet teremtett, hogy a struktúrát finomra hangolni vagy módosítani kell.


Tisztelt Országgyûlés! Két szóval jellemezhetném ezt a törvényt: az egyik az, hogy komolytalan, ehhez kapcsolódóan azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan. Komolytalan, mert nem segít azon a helyzeten, amibe kerültek a betegek, illetve az orvosok és az ápolók az elmúlt idôszakban, amit önök okoztak. Komolytalan és elfogadhatatlan, mert nem foglalkozik azzal, hogy jövôre nagyságrendileg 100 milliárd forintot fognak kivonni az egészségügybôl, nem ad választ a törvény erre. Komolytalan és elfogadhatatlan, mert ugyan tárgyalásra hívta a kamarákat a tárca,

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális de azok javaslatait nem vette figyelembe. És komolytalan és elfogadhatatlan, mert ugyan eljátszotta azt, hogy az ellenzéket, illetve a parlamenti pártokat bevonja a törvény egyeztetésébe, de már akkor, amikor benyújtották ide a Ház elé, önök nagyon jól tudták, hogy ezen már ilyen módon nem lehet változtatni. Komolytalan és elfogadhatatlan, mert nem foglalkozik azzal, hogy az elmúlt idôszakban az önök áldásos tevékenységének következtében a kórházak 70 milliárd forint adósságállományt halmoztak fel. Ha megengedik, én is, mint ahogy Kökény Mihály képviselôtársunk, a korábbi idôszakról azért néhány gondolatot mondanék, mert ennek kapcsán lehet megérteni ennek a törvénynek a javaslatait, illetve az egész elképzelés lehetetlenségét. Elôször egy idézetet engedjenek meg; 2006-ban a szocialisták vezérszónoka a következôt mondta: „A betegek felé mindenkinek azt kell közvetíteni – és erre kérem az ellenzéki képviselôtársaimat –, hogy ez nem a kárukra, hanem hosszú távon a javukra szolgál.“ Nézzük, tisztelt képviselôtársaim, hogy mi szolgált a javukra, és mi a kárukra az elmúlt két, két és fél évben az önök tevékenysége kapcsán az embereknek. Elôször is volt a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Hiába mondja azt miniszter úr, hogy a tárgyalások kapcsán olcsóbbak lettek a gyógyszerek. Nem igaz, 2007-ben az emberek, pontosan az önök tevékenységének következtében, 21 százalékkal többet fizettek a patikában, 2008-ban már erre a szintre álltak be a gyógyszerek, és idôsek, fiatalok, mindenki egyaránt többet fizet. A másik, amit önök megtettek, az a patikák teljes ellehetetlenülése és a patikusok teljes bizonytalansága, amit követett az, hogy igenis a patikusok bizonytalanok abban, hogy marad meg gazdasági tevékenységük, hogy fogják ellátni a betegeket. De volt egy másik törvény is ugyanebben az évben, 2006-ban, amit önök persze elfogadtak mindannyian, az pedig az úgynevezett egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló törvény. A szakma is úgy döntött, hogy változtatást szeretne. Bíztak ebben a szakmai érdekképviseletek, bíztak ebben a szocialista választók is, hiszen a megállapodást valamilyen módon felcserélték a szabad demokratákkal, és visszavették a tárcát. Nagyon nagy bizalom volt az új miniszter felé, és úgy nézett ki, hogy a miniszter úr azon a romboláson, amit két és fél év alatt, még egyszer hangsúlyozom, az önök szavazatával végrehajtottak, valamilyen módon próbál változtatni. Ehelyett önök mit csinálnak? Lehetôvé teszik, hogy patikaláncok alakuljanak ki, és kitúrják, kinyomják Magyarországról azokat a generációkat, amelyek ebben nôttek fel, és amelyek próbálják továbbadni ezt a tudásukat, és valami kis tôkét felhalmoztak. Pont akkor, amikor önök folyamatosan gazdasági válságot emlegetnek, aminek nagyrészt az okozói megint csak önök, akkor miért nem a kicsiket és miért nem a hazait támogatják? Fel lehet tenni ezt a kérdést, de úgy gondolom, ez mind-mind költôi kérdés. A másik, hogy a beteget önök fogyasztónak fogják nevezni. Ne haragudjon már a világ! A beteget tartsuk betegnek és ne fogyasztónak, a gyógyszertárakat meg gyógyszertáraknak és ne kereskedelmi egységeknek. Elképesztô az a felfogás, ahogy önök gondolkoznak.

Most a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka következik, Bôhm András. Parancsoljon!

Nem gondoltam komolyan, hogy azt a gyakorlatilag az országban egyedüliként megindult reformot, ami az egészségügy területén történt a korábbi kormányzás ideje alatt, mintegy rehabilitálni kell. Tekintettel arra, és én nem kívánok túl gonosz lenni, de egyszer ennek a Háznak a falai között már megemlítettem, hogy a Fidesz részérôl mintha egy orvos-gyógyszerész lobbi hadakoz-

na az egészségügyi törvények vitája kapcsán. Hadd mondjam azt, hogy ennek az egész vitának, az egész reformfolyamatnak és törvényalkotásnak a központi szereplôje nem az orvos, nem a gyógyszerész, hanem a beteg. Még egy rövid megjegyzés, mert az orvosi igények, érdekek mellett hangsúlyosan jelenik meg a gyógyszerészek igénye is. Egyszer volt szerencsém elmondani már itt a Házban, talán költségvetési törvény vitája kapcsán, hogy a magam részérôl a legerôsebben támogatott szakmai rétegnek a gyógyszerészeket tartom ma Magyarországon. Tehát ahogy a gyógyszerészek tulajdont szereztek, amilyen jogszabályi lehetôségek számukra biztosítottak, egyetlenegy szakma – talán a közjegyzô kivételével – nem dicsekedhet ilyen szintû támogatottsággal. Azóta a szakma törekvése, lehet, hogy némi túlzással, semmi másra nem irányul ebben az általunk tárgyalt körben, mint hogy a saját piaci pozícióikat megvédjék. Tehát akkor, ha itt más szereplôk megjelenhetnek, ha a patikaláncnak nevezett fogalom szerint több patika bekapcsolódik a lakosság gyógyszerrel való ellátásába, az a legélesebb támadásokat váltja ki. Azt gondolom, hogy döntsék el egymás közt a piacon, hogy ki tud boldogulni, ki nem tud boldogulni, és a lakosságnak tegyék lehetôvé, hogy a legkönnyebben és a leggyorsabban gyógyszerhez jusson. Ez ugyanaz a történet, mint az, hogy miért lehet a benzinkútnál fájdalomcsillapító gyógyszert kapni. Azért, mert ez a lakosságnak így kényelmesebb.

A vezérszónokok sorában az utolsó Csáky András, a Magyar Demokrata Fórum képviselôje. Öné a szó. Parancsoljon, képviselô úr!

Miniszter úr az expozéját azzal kezdte, hogy amikor elvállalta ezt a hálátlan és nehéz feladatot, akkor az egyik saját maga elé kitûzött cél az volt, hogy az egészségügyet kivonja a politika területérôl. Kökény elnök úr is a hozzászólásában arra kért minket, hogy kerüljük az ideológiai vitákat a törvényjavaslat kapcsán. Már elhangzott – és a bizottsági ülésen is említettem –, hogy azt a csapdát, hogy ismételten alapvetôen politikai kérdések kerülnek szóba a törvényjavaslat kapcsán, a kormány saját maga idézte elô, hisz miniszter úr is nagyon jól tudja, szakmai megfontolásból nagyon helyesen mind a gyógyszer-gazdaságossági törvény, mind az úgynevezett kórháztörvény önálló törvényjavaslatként került elôkészítésre a minisztériumban, és nyilvánvalóan politikai megfontolások voltak azok, hogy egy salátatörvényben kerüljenek a Ház elé, mesterségesen elôidézve azt a csapdahelyzetet, ami kezd kialakulni, hogy jóllehet több alkotmánybírósági döntés is kötelezettséget ró a törvényhozóra, néhány nemzetközi egyezmény kötelezettséget ró a törvényalkotóra, és a gyakorlati élet által kikövetelt módosítások is bizonyos területeken idôszerûvé váltak; de azzal, hogy egy törvényjavaslatot nyújtott be ezekben a témákban a tárca, azt veszélyezteti, hogy nem fog keresztülmenni, és akkor lehet mutogatni az ellenzékre vagy a félellenzékre – már nem tudom, hogy ebben az esetben a szabad demokraták minek minôsülnek –, hogy lám, ôk a gonoszok, ôk buktatták meg a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, mint ahogyan elhangzott, tíz


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális törvényt módosít, és ebbôl három valóban lényegesnek nevezhetô. Az egyik az egészségügyi törvény, a második a gyógyszergazdaságossági törvény, a harmadik pedig az úgynevezett kórháztörvény, a születésben fogant neve alapján az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló törvény. A gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel kapcsolatban nagyon sajnáljuk, hogy ismételten olyan liberalizáció irányába megy el a törvényalkotó, ami a gyógyszerforgalmazást szimplán kereskedelmi tevékenységként próbálja minôsíteni, a beteget pedig fogyasztónak titulálja. Itt az indokolásban a 2001/83/EK irányelv értelmezô rendelkezésére hivatkozik a tárca, az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogszabályalkotás is ebbe a területbe tartozik mindenféleképpen, a gyógyszerforgalmazás is, az nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát nem feltétlenül szükséges, még hogyha egyéb kereskedelmi tevékenységek kapcsán van is ilyen irányelv, azt nem kell erre alkalmazni. Ezt nem tartjuk helyesnek, és itt mindenféleképpen változtatást kell eszközölni.

A vezérszónoki felszólalások végére értünk. A képviselôi felszólalásokkövetkeznek. Kétperces felszólalásra következik Kupper András, a Fidesz képviselôje, parancsoljon!

A gyógyszer-gazdaságossági törvényrôl azt mondta Bôhm képviselôtársunk, hogy kivételezett helyzetbe hozta a gyógyszerészeket. Valóban, de azt gondolom, ezzel nincsen semmi baj. Itt azért nem egy olyan szolgáltatásról van szó, mint a cipészrôl! Kivételes szolgáltatásról és a szolgáltatásnyújtók kivételes helyzetérôl van szó, nem beszélve természetesen azokról a gazdasági szempontokról, hogy egzisztenciavállalkozásokról, hazai tulajdonban lévô egzisztenciavállalkozásokról van szó. Azt gondolom, hogy sem a szolgáltatás nyújtója, sem a szolgáltatás igénybevevôje nem hasonlítható össze semmilyen normális vagy átlagos kereskedelmi tevékenységgel. Ennek a kritikának, amit Bôhm András megfogalmazott, körülbelül annyi tartalma, értelme van, mint annak a mondatnak, amikor megáll az autós a benzinkútnál, és azt mondja, hogy kér egy teli tank benzint és egyébként egy nonszteroid gyulladáscsökkentôt.

Vojnik Máriának, az MSZP képviselô asszonyának adom meg a szót, kettô percben, parancsoljon!

Nincs annál elkeserítôbb, mint amikor egy egészségügyi tárgyú törvénycsomag vitájára összegyûlt országgyûlési képviselôk, akik többsége szakpolitikus, akiktôl elvárható, hogy egyetlenegy törvényt tartsanak szemük elôtt, ez pedig az, hogy ez ellátórendszer és a betegek gyógyítása jobb legyen – már több mint egy órája a felszólalásaik többségében, és ebben élen jár a KDNP-s és fideszes képviselôcsoport –, csak és kizárólag belpolitikai, pártpolitikai propagandahadjáratot folytatnak a kormány és a kormányzó párt ellen. Tisztelt Képviselôtársaim! Lehet, hogy mégis elölrôl kellene kezdeni akár a mai napot is, hogy elmondhassuk, hogy


ebben a törvényben a legfontosabb, hogy a gyógyító rendszer gyógyszolgálati helyeinek, a kórház járóbeteg-szakrendeléseknek azt a rugalmasságát, hogy a gyógyítás lehetôségeit azon a területen élô emberek egészségügyi szükségleteihez, a gyógyítás minimumfeltételeihez jobban illeszthessük, hogy a gyógyszerészek megkaphassák a lehetôséget, hogy gyógyszerészdoktorok legyenek, hogy részt vehessenek a gyógyászati tevékenységben a gyógyszerészi gondozással, hogy amúgy egyébként a gyógyító eljárásokban a gyógyászati segédeszközök nagy csoportjának szabályozott befogadását és támogatását megteremthessük, hogy az egészségügyi törvényben jó néhány, a gyógyítást most e pillanatban nehézkessé tevô szabályt valahogy oldjuk, hogy errôl beszélhessünk – ehelyett patikaláncok kialakításával vádolják meg a kormányt.

Kettô percben következik Gógl Árpád, a Fidesz képviselôje.

Kíváncsi vagyok, Vojnik Mária hogyan értékeli Kökény Mihálynak azt a mondatát, amely szerint csak baloldali kormányok tettek tényleges elôrelépést az egészségügyben. Említette ‘96-ot. Én azért vártam volna önkritikát az ámokfutásra, és várnám, hogy Molnár miniszter úr talán itt lehetne, hiszen valami szerepe neki mégiscsak volt. Bôhm képviselô úr azt mondta, hogy bátorság, hogy a nyomás ellenére nem változtattak az irányon. Hallottuk azt, hogy jó alapon finomhangolás történik. Azt hiszem, valahol itt van a baj. Amikor belpolitikával, belpolitikai kérdések felvetésével vádol minket Vojnik Mária, én azt hiszem, a többi hozzászólás eléggé szakmai is. 1996-ban valóban történt valami, egy Bokros nevû program és egy egészségügyi miniszter lemondása, Kökény úr (Dr. Kökény Mihály: ‘94!), ha én jól emlékszem. Egy polgári kormány volt az, amely biztosítási alapon és valahol a keresztfinanszírozással hátteret is adó Antall-kormány volt, amely elindította az alapellátásra épülô rendszert. Ha egy picit megerôlteti Kökény úr a memóriáját, akkor emlékezhet arra is, hogy ‘98-ban egy biztonságot adó sürgôsségi rendszer, a háziorvosi szakvizsga befejezése, a rezidensképzés elindítása és az ÁNTSZtörvény megalakítása is megvolt, és az a kormány volt az, amely a kórháztörvényt és az egészségfejlesztési programot is elindította; mintha az önök kórháztörvényével valami baj lett volna az Alkotmánybíróság elôtt. Úgyhogy én azt gondolom, hogy amirôl ma beszélünk, majd remélem, lesz módom egy kicsit többet is mondani, az igaz pillanat most van itt, most lehetett volna és most kell új társadalmi közmegegyezésre valahol elindulni. Ez valami finomhangolás, de hogy érdemi nem történik, az biztos.

Most visszatérünk az elôre jelentkezett képviselôi felszólalásokhoz. Megadom a szót Nyul István képviselô úrnak, MSZP.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezette a gyógyszertáraknál a progresszív szolidaritási díjat. A gyógyszerforgalom volumenében csökkenô tendenciát mutatott 2007-ig, és most 2008-ra ez a csökkenés megállt, a gyógyszerárak árrésbevétele viszont mintegy 8 százalékkal csökkent, a teljes árréstömeg 7580 százalékát viszont a támogatott gyógyszerek biztosítják. A beteg szempontjából feltétlenül jónak mondható, hogy mintegy 1700 gyógyszer ára csökkent. A generikus, szabadalmilag nem védett, de ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítmények

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális olcsóbbak, mint az originális készítmények, s ebbôl adódóan ezek száma várhatóan még tovább növekedni fog, egyébként ez európai trend. A fix díj bevezetése is a beteg érdekét szolgálja, azonban mindez a gyógyszertáraknál, valamint a gyógyszerforgalmazóknál bevételcsökkenést eredményezett. A gyógyszer-forgalmazási törvény szerint az egzisztenciális nehézséggel küszködô vállalkozások számára – és ilyenek zömmel kistelepüléseken vannak – áll rendelkezésre a mûködési célú támogatás lehetôsége. Ennek nagyobbik részét a költségvetés, kisebbik részét a nagy forgalmú gyógyszertárak adják szolidaritási díjként. A díjfizetés szabálya ez évtôl megváltozott, amely szerint az ár- és tömeghatár megemelkedett, ennek megfelelôen ma a fizetésre kötelezett gyógyszertárak száma több mint a felére csökkent, 520-ról 226-ra. A befizetés összege részükrôl mintegy 130 millió forint, ez azonban csak egy részét képezi ennek, hiszen a biztonságos mûködéshez évente mintegy 800 millió forint támogatásra van szükség, tehát a központi költségvetés közel 700 milliót ehhez még hozzátesz. Az ÁNTSZ kimutatása alapján ma mintegy 750 gyógyszertár jogosult mûködési támogatásra. A központi támogatás ellenére mintegy 50 gyógyszertár szûnt meg, és közel 300 patika nyitott, amelyek többsége kétségtelenül inkább a városokban és nagy bevásárlóhelyeken nyílt meg. A gyógyszerek elérhetôsége a beteg szempontjából tagadhatatlanul egyértelmûen jó, mert az elérhetôségük mindenképpen javult, de a forgalmazók mûködési feltételei ezzel együtt romlottak, hiszen a versenyhelyzet ezt hozza magával. Az új patika nyitásának feltétele a 24 órás nyitva tartás, a gyógyszerkiszállítás a lakáshoz. Ez is benne van ebben a lehetôségben, illetve feltételben a nyitáshoz. Ma ez még él is. Gondolnunk kell azonban a 2010-es liberalizációra mindenképpen, hogy azok a feltételek, amelyek akkor adódnak majd, milyen helyzetet teremtenek a gyógyszertárak esetében. A betegellátás szempontjából leszögezhetô, hogy ez a változtatás mindenképpen jó volt. A javaslat 72. §-a gyógyszerészek esetében – figyelembe véve a nemzetközi gyakorlatot is, és ez nagyon fontos dolog – egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatának biztosítására is javaslatot tesz. Az egészségügyi egyetemeken az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi képzés magas színvonalon, párhuzamosan és adott esetben hasonló követelmények között is zajlik. Indokolt ezért a hasonló képzést tanúsító oklevelek hasonló cím használatára jogosító jellegének törvényi rögzítése, a gyógyszerész-társadalom képesítésének megfelelô elismerése. A javaslat jogosságát az is indokolja, hogy egyre jelentôsebb a gyógyszerészi gondozás, amely a ‘90-es évek óta nemcsak nálunk, hanem Európában is elterjedt. Népegészségügyi szempontból az egészségügyi ellátórendszerben a gyógyszerész feladata és felelôssége meghatározó. Ezért gyógyszert csak gyógyszerész vagy expediáló asszisztens adhat ki, de azt is gyógyszerész felügyelete mellett. Igaz, hogy egyre több a gyári termék, de úgynevezett magisztrális, készített gyógyszert csak gyógyszerész készít. Ezzel együtt a felelôsség is az övé. Ô ad tanácsot az életvitelre vonatkozóan, a gyógyszer várható hatásáról, mellékhatásáról vagy kölcsönhatásáról, de adott esetben vérnyomást mér, tanácsot ad, és felhívja a figyelmet a szükséges kivizsgálásra is. Ezt pedig csak magasan képzett szakember képes megtenni. A lakosság mintegy 5-6 százaléka fordul meg gyógyszertárban naponta, és amennyiben a gyógyszerészi gondozás még inkább gyakorlattá válik, látjuk majd igazán, hogy milyen fontos a beteg, a családorvos és a gyógyszerész együttmûködése.

Szintén két percre adom meg a szót Mikola István képviselô úrnak, Fidesz.

Két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy mi annak idején felhívtuk a figyelmet arra, amikor a patikaalapítás jogának liberális irányultságú felülvizsgálata történt, hogy szó sem lesz arról, hogy vidéki, rosszul ellátott területeken fognak gyógyszertárakat alapítani. Sôt, kimondtuk azt is, hogy a belváros közepén fog új patika létesülni, és azt a megközelítést, érvet is cáfoltuk, hogy fiatal gyógyszerészek fognak itt patikához jutni, akik jelenleg nehezen jutnak az ilyen feladatokhoz, állásokhoz. Egyik sem valósult meg, sajnos ebben igazunk volt, ebben is igazunk volt, önök nem hallgattak ránk. Amit viszont nagyon szeretnék hangsúlyozni: nagy veszélyt látok a gyógyszerpiacon, ami közel 600 milliárdos piac; nevezetesen: elképesztô ütemû tôkekoncentráció zajlik a gyártók, nagykereskedôk és a kiskereskedelem, a patikák között. A gyártók és a nagykereskedelem multinacionális gazdasági érdekeltség már, de a kiskereskedelem nagy része a patikák, patikai hálózat, gyógyszertári hálózat nagy része még nemzeti hatáskörben mûködik, ami azért is nagyon fontos, mert a mindenkori államnak, kormánynak csak ezen a kiskereskedelmen keresztül van igazán lehetôsége beavatkozni ebbe az irdatlan nagy, 600 milliárdos piacba. Éppen ezért szorgalmaznám – és fogunk is ilyen módosító javaslatokat beadni – a magyarországi gyógyszertárak repatriációs programját, ami annak idején elindítottunk, de sajnos ez megakadt. Ennek három fontos eleme van. Az egyik, amirôl már korábban említést tettem: a gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságokon belül a személyi jogú gyógyszerész tulajdonának 50 százalék fölé emelése; a patikaalapítás jogának felülvizsgálata, és az árrés-valorizáció, ezt szeretném hangsúlyozni. Egyetértek Nyul képviselô úrral, a generikus olcsó gyógyszerek kiszolgálása az innovatív originális szerek terhére a patikák bevételét csökkenti, és így a mûködôképességét rontja, tehát az árrés-valorizáció és a repatriációs program egy nagyon fontos eleme kellene hogy legyen.

Szintén két percre megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak.

Szeretném önt és a minket hallgató tévénézôket vagy rádióhallgatókat is tájékoztatni arról, hogy a benyújtott, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomagnak egyetlenegy szakasza sem szól arról, hogy tovább szeretnénk bôvíteni a patikatulajdonosok körét vagy a privatizációt. Bizonyára a képviselô úrnál ott van a törvényjavaslat, meg tudja jelölni, hogy melyik az a szakasz, amelyet esetleg félreértett. Semmi ilyesmirôl nincsen szó. A gyógyszer-gazdaságossági törvényjavaslatok között a gyógyszerek reklámozásáról, a szolidaritási díjról, a kis patikáknak nyújtott támogatásokról, a gyógyászati segédeszközök körének befogadásáról és szélesítésérôl szóló indítványok vannak. Az a törvényjavaslat eredeti szándéka és szövege, miszerint azoknak a gyógyszerészeknek vagy patikáknak, amelyek többletszolgáltatást kívánnak nyújtani, megadjuk a lehetôséget, hogy ilyen patikák létrejöhessenek. Szétválik egyértelmûen ebben a törvényben a tulajdonos és a gyógyszerész feladata, vagyis továbbra is minden olyan felhatalmazás, amely a beteggel való kapcsolatra, a betegnek a gyógyszerhez való tájékoztatására, a gyógyszernek a receptre kiadható gyógyszerek kiadására, felvilágosítására, az orvosi elôiratok betartására vonatkozik, az a gyógyszerész diszkrecionális joga, ettôl egyetlenegy mondattal el nem tértünk, sem ez a törvényjavaslat, sem a korábbi törvényjavaslat.


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális És hogy félre ne értse, képviselô úr: a gyógyszerészdoktorság nem kegy. A patikusok ezt ki akarták maguknak vívni.

Szintén két percre megadom a szót Kupper András képviselô úrnak, Fidesz.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Ha figyelt volna, akkor magam is azt mondtam, hogy ugyan ilyen szabályok nincsenek benne, de lopva, a jogszabályokon kívül a kormányzat ezeket a határozottan negatív folyamatokat segíti. Nem azt mondtam, hogy baj volna, hogy a gyógyszerészek doktori címet kapnak. Én magam is képeztem gyógyszerészhallgatókat az egyetemen, részt vettem az ô képzésükben. Pontosan tudom, hogy milyen felkészültek, és hogy milyen tudás áll az ô hátuk mögött. Pontosan azt mondjuk, hogy természetesen nem is egyszerû kiskereskedelmi tevékenység az, amit ôk folytatnak. Tehát nem az a baj, hogy doktori címet kapnak, és természetesen ilyen indítványt nem fogunk benyújtani, hanem az a baj, hogy önök minôsítik le azt a tevékenységet, amit a patikusok folytatnak, egyszerû kiskereskedelmi szatócstevékenységgé. Az a baj, hogy mindazok a folyamatok, amelyek ugyan nincsenek benne a törvényben, mégis ettôl a törvénytôl indultak be; az a baj, hogy igaz, hogy ilyen jogszabály nincs, hogy a patikaláncokat kialakítsák, de mégis ezek a törvények adták meg a lehetôséget, teremtették meg azt a helyzetet, hogy ezek a patikaláncok elkezdtek terjedni. A jelenlegi finanszírozás az, amely ellehetetleníti a kis patikákat, hogy vidéken sorra zárnak be a patikák, hogy december 31-én Magyarcsanádon meg fog szûnni az egyetlen patika. Ez pontosan arról szól, hogy önök ugyan ilyen törvényeket nem hoztak, hogy be kell zárni a patikákat, de mégis a patikák zárnak be. Na, ez az önök bûne, és ezt nem lehet jóvátenni azzal, hogy doktori címet adnak a gyógyszerészeknek.

Két percre megadom a szót Schvarcz Tibor képviselô úrnak, MSZP.

Az egész patikaliberalizációs törvény gyakorlatilag onnan indult el, hogy javítani kell a betegek hozzáférését a gyógyszerekhez – nemcsak a normál idôben, hanem ügyeleti idôben is. Az ellenzéki képviselôk közül többen emlékezhetnek arra, hogy mennyit próbálkoztunk a gyógyszerészekkel abban a vonatkozásban, hogy a gyógyszertári ügyeletet megszervezzük országosan, és elérhetôvé tegyük. A legnagyobb gond és panaszforrás az volt a betegek részérôl, hogy ügyeleti idôben nagyon nehezen jutnak gyógyszerekhez. Vádolnak minket azzal, hogy patikaláncok kialakulását segítjük, és a kis patikák tönkremennek. Igen, csak a patikaláncok kialakításában benne vannak a magyar gyógyszertárak tulajdonosai is, hiszen ott is elindult egy tôkekoncentráció. Tehát nemcsak a külföldiek jelentek meg patikalánc-alapításra, hanem megjelentek a magyar gyógyszerészek is, hiszen ismertek olyan nagy patikák, amelyek már az Alföldrôl átjöttek a Dunántúlra, és ott is vannak fiókjaik, illetve patikájuk. Tehát biztos, hogy rendet kell tenni ebben a vonatkozásban, és elsôsorban az a fontos számukra, hogy a gyógyszerek elérhetôsége biztosítva legyen, és ez a kis patikák fennmaradását kell hogy szolgálja. Hogy a nagyvárosban sok patika nyílt, ez javítja az ellátás színvonalát és minôségét, de a nyitás feltételeként meg kell nézni, hogy valóban vállalták-e azt, amit a törvényben elôírtak, hogy ügyeleti szolgálat vagy nyújtott mûszak. Az, hogy házhoz szállítás és internetes rendelés, a mai magyar valóságban nem annyira fontos. A gyógyszerészi gondozást mi emeltük be ebbe a törvényjavaslatba a patikusok kérésére. Úgy gondoljuk, hogy ehhez a gyógyszerészi gondozáshoz pontosan nem a kiskereskedelmi


funkciót erôsítendô tartozik a doktori cím. Tehát elismerjük, hogy a patika az egészségügyi ellátás döntô és komoly része, beleértve a gyógyszerészi gondozást is.

Kétperces felszólalásra megadom a szót Mikola István képviselô úrnak, Fidesz.

Néhány adatot szeretnék pontosítani. Vojnik Mária államtitkár asszony azt mondta, hogy 2000. és 2006. között kétszeresére nôtt az árréstömeg. 2006. és 2007. között viszont 8 százalékkal csökkent, és ha ezt arra az összegre rászámoljuk, amit ön mondott, akkor itt nagyon súlyos sok milliárdról van szó. Kétségtelen, hogy a 2006-2007. közötti árréstömeg-csökkenés egy része vagy egyik összetevôje a forgalomcsökkenés volt. Most, 2008ban az látható, hogy megállt ez a csökkenés, és az alacsony szinten valamiféle stabilizáció indult meg, de a dolog messze nem megnyugtató. Azért kellett ezt elmondanom, mert ez egy nagyon csonka adat, hogy 2000. és 2006. között mi volt. 2006. után állt be ez a drámai helyzet. A másik, amit szeretnék hangsúlyozni Schvarcz Tibor kollégámhoz kapcsolódva: nyilván ô is olvassa a szakirodalmat, és látja, hogy mindenhol, ahol a gyógyszerforgalmazás liberalizációjára sor került, tömegével szaporodnak el a hamisított gyógyszerek és az alacsony hatóanyag-tartalmú gyógyszerek. Magyarországon is probléma már ez. Tehát azt gondolom, hogy nagyon csínján kell bánni a gyógyszerforgalmazásnak ezzel a liberális értelmezésével. Mi legszívesebben az egészet azonnali hatállyal visszacsinálnánk. A gyógyszerészi gondozásról annyit, hogy örülünk a gyógyszerészi gondoskodásnak, már régen támogatjuk ezt a szakmai pluszt a gyógyszertáraknál, a gyógyszer-kiskereskedelemben, de nem értem, hogy akkor miért nincs ennek a forrása ott a jelenlegi költségvetési törvénytervezetben, ez ugyanis pénzbe is kerül, és beígért a miniszter kétmilliárdot a gyógyszerészeknek, amelynek a nyomát nem látjuk a költségvetési törvénytervezetben.

Szintén két percre megadom a szót Gógl Árpád képviselô úrnak, Fidesz.

Államtitkár asszony, a gyógyszertár kérdésérôl beszéltünk, és arról, hogy a patikaliberalizációnak mi volt a célja, mi volt az eredménye. Nyilván elméletileg nagyon sok okosat lehet róla mondani, ki-ki céljai szerint fogalmazta meg annak idején a törvény vitájánál. Én azt hiszem, hogy a legegyszerûbb az, ha a gyakorlatát nézzük meg, mondjuk, egy olyan megyében, mint Fejér megye, amelynek a településstruktúrája nagyon rendezett. Mindannyian tudjuk, hogy talán a legrendezettebb településstruktúrájú megye. Mit gondolnak, mi történt Székesfehérváron? Nyilván Vértesacsán senki nem nyitott rá a gyógyszertárra még egy gyógyszertárat, de megnyílt egy Enyingen, Sárbogárdon, és most nyílik egy a Velencei-tó környékén, Gárdonyban. És mit gondolnak, hol nyílt meg a másik öt? Nem fognak tévedni: Székesfehérváron. Hát körülbelül ennyit hozott a patikaliberalizáció Fejér megyében.

Most megadom a szót Puskás Tivadar képviselô úrnak, KDNP.

Hosszú vita zajlott itt arról, hogy a gyógyszertár-alapítási liberalizáció elérte a célját vagy nem. A törvény életbe lépte elôtt jó néhányszor elmondtuk, hogy az a cél, hogy ott települjenek, ott nyíljanak gyógyszertárak, ahol a hozzáférés nehézkes, nem fog

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális teljesülni. Való igaz, nem teljesült ez a cél. Az elôbb hallottuk Gógl képviselôtársamtól a Fejér megyei példát, nem a kistelepüléseken, hanem a nagyvárosokban nyíltak a patikák. Nem volt szó arról, csak úgy érintôlegesen, hogy a patikán kívül kapható szerek nem szerepelnek a törvénytervezetben. Jó lett volna ezt is bevenni, meg kellene akadályozni a patikán kívüli gyógyszerárusítást. Annak idején számos alkalommal elmondtuk: cipôt a cipôboltból, patikaszert a patikából. Nem lett eredménye. Félünk attól, hogy bár a hozzáférés látszólag javul, a gyógyszerek hamisítása miatti esetleges betegkárosodások száma növekedni fog. Annak idején azt is elmondtuk, hogy különbözô országokban, amelyekben bevezették ezt a gyógyszer-árusítási liberalizációt, mennyivel nôtt meg a költsége azoknak az ellátásoknak, amelyeket a hamis gyógyszerek miatt történt egészségkárosodás gyógyítása eredményezett.

Megadom a szót két percre Horváth Zsolt képviselô úrnak, Fidesz.

Egy saját, velem megtörtént esetet elmondjak önnek. Egy viszonylag közismert vérnyomáscsökkentô szert óhajtottam édesapámnak kiváltani, és ahol eddig egy patika volt, ott most hirtelen három lett, egy 50 méteres sugarú körön belül. Ennek az lett a következménye, hogy mind a három gyógyszertárban azt mondták, hogy elnézést kérnek, de a forgalmuk aláesett annak a szintnek, ahol érdemes készleten tartani ilyen értékû és ilyen típusú gyógyszereket. De készséggel, holnapra a futár el fogja hozni a gyógyszert. Ez az országban általános, és jelzi azt, hogy ezen a területen nem mûködik a szabadversenyes kapitalizmusnak ez a formája, amelyik versenyt teremt, és a versenyt gondolja a problémák megoldójának. Ez nem mûködik ezen a területen. Nem véletlen, hogy itt kialakult egy szabályozott piac. A patikaláncok kialakulásának más típusú problémái lesznek, ezt Mikola képviselôtársam már pontosan kifejtette. Ennek a megakadályozására szolgált az a személyi jog, amelyik a többségi tulajdon birtoklását kötötte feltételként a patikanyitáshoz a személyi jog birtokosának. Ezt önök megszüntették, ezzel kinyitották a lehetôséget a patikaláncok megalakítása elôtt. A másik probléma az ötezer fôs szabály. Ezen lehet vitatkozni, hogy valóban ötezer fô-e, hogy adott területeken kell-e ezen finomítani, de azt nem lehet vitatni, hogy egy abszolút egyszerû feltétel, mint hogy egy internetes honlapot mûködtessen egy új gyógyszertár, ez elegendô feltétel ahMagyar Országgyûlés 186. ülésnap (2008.12.15. )

hoz, hogy megalapítsák. Ez egyszerûen nem elfogadható. Ezen a szabályozáson szigorítani kell, mert ennek a vége az, hogy egyes nagyvárosokban adott körzeten belül is alámegy az a forgalom, amelyiknél biztonságos készletezést tud egy gyógyszertár fönntartani. Ez szakmai egyszeregy, képviselôtársaim, lehet nem figyelembe venni, de be kéne tartani.

Két percre megadom a szót Ipkovich György képviselô úrnak, MSZP.

A patikaliberalizáció kérdéséhez néhány szempontot adnék a rövid hozzászólásomban. Kétségtelen, hogy a piaci alapokra helyezett mûködtetés ad problémát a patikák mûködtetésével kapcsolatban a tulajdonosoknak. Viszont a lakosság részérôl történô megközelítése ennek a kérdésnek, az ellátottság kérdésében szerintem pozitív változásokat hozott az új szabályozás. Szombathely városában évekig húzódott egy patikanyitási probléma egy újonnan kialakított lakótelep tekintetében. Rendszeresen megakadályozták a patikanyitást a városban a kamarai vélemények. Ez most megoldódott. A szolgáltatás színvonala a lakosság megítélése szerint növekedett, a nyitva tartás kérdése rendezôdött, elérhetôbbé váltak a patika szolgáltatásai. Azokon a kétségtelenül meglévô problémákon, amik a készletezéssel és egyebekkel kapcsolatban felmerültek, közös erôvel tudunk segíteni, változtatni, speciális hitelek rendelkezésre bocsátásával. Mégsem javasolnék visszatérést a korábbi állapothoz, mert gúzsba kötné bizonyos lakossági igények teljesítését.

Szintén két percre megadom a szót Gógl Árpád képviselô úrnak, Fidesz.

A gyógyszer és gyógyszerellátás kérdésköréhez még egy adalékot szeretnék mondani. Mi volt a cél? Ipkovich képviselô úr Szombathelyt említette, de hát Szombathely nyilván egy nehezen ellátható terület, és alig van ott egy-egy gyógyszertár. De 325 gyógyszertár nyílt, amióta a liberalizációs törvény van. Mit gondolnak, hány nyílt ebbôl a 325-bôl 5 ezernél kisebb településen? Elmondom: öt. Abból is egy olyan, amelyik fiókgyógyszertárból minôsült át rendes gyógyszertárrá. Értik ezt? Örülnék, ha megértenék. ványt támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyûlést, elfogadja-e ezeket az ajánlás 1., 2. és 3. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

záróvita T/6645 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról (19.30)

Az Országgyûlés a módosító javaslatokat 218 igen szavazattal, 161 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az elôterjesztést T/6645. számon, az egységes javaslatot pedig T/6645/104. számon megkapták. A benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amelyet T/6645/106. számon megkaptak.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyûlést, elfogadja-e a T/6645. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyûlés a törvényjavaslatot 217 igen szavazattal, 162 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Nincs jelentkezô, a záróvitát lezárom. Kérdezem Székely Tamás egészségügyi miniszter urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem.

Az elôterjesztô indítványozta a törvény sürgôs kihirdetését. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyûlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Most a módosító javaslatokról döntünk. Tájékoztatom önöket, hogy az elôterjesztô és az alkotmányügyi bizottság valamennyi benyújtott indít-

Az Országgyûlés úgy határozott 219 igen szavazattal, 159 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül, hogy az Országgyûlés elnöke kérje a törvény sürgôs kihirdetését a köztársasági elnöktôl.


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Beköszöntô

A „Gyógyszertár-mûködtetés 2009” konferencia program tervezetéhez

Tisztelt Kolleganôk és Kollega Urak! Doktortársaim! Amikor a 14. tavaszi MOSZ konferencia programját véglegesítjük, még frissen él bennünk a 2008. évi százhatos által okozott élmény. Ebben az élményben van pozitív és negatív tartalom egyaránt. Egy azonban bizonyos. A „salátatörvény” által elhíresült joganyag a gyorsan változó környezetben hosszabb távra lemerevítette az irányokat. Már nem várható el reálisan, hogy a gyógyszerellátás elkerülje a liberalizációs folyamatokat és a versenyhelyzetet. Ebben a kormányzati ciklusban a 2006. évi gyógyszer-gazdaságossági törvény alapelveit fékezni, vagy megfordítani immár lehetetlen. Továbbá az sem valószínû, hogy a következô kormány elsô intézkedései közé fog tartozni a feszültségek és mûködési abszurditások feloldása. Hiszen van gond a világban elég.

Marad tehát a versenyhelyzet, a gyógyszertár-létesítések elôbb utóbb bekövetkezô teljes szabadsága, a pénzügyi válság, a gazdasági regresszió és a társadalmi-, szociális feszültségek folyamatos fokozódása. Nem árt, ha ezt tudjuk. Mindezek ismeretében mérjük fel lehetôségeink realitását, s alapcéljainkat rezzenéstelenül a horizonton tartva, készítsünk feladattervet az új helyzetben. A feladatterv két sarokeleme a gyógyszertár-mûködtetés szakmai és gazdasági biztonsága megôrzése, fenntartása, valamint a kognitív szolgáltatások fejlesztése. Ehhez igazítjuk a márciusi konferencia programjait. Részben a megszokott, részben új

szakértôi segítségre számítunk, valamint a saját erôt is kondicionáltuk a prezentációk felvonultatása során. Vannak már jócskán nemzetközi tapasztalatai is az európai környezetben az átalakuló egészségügynek. Sokan már visszafelé jönnek azon az úton, ahol mi még erôltetett menetben haladunk. Az erôt most arra koncentráljuk, hogy más eredményein/eredménytelenségén okulva olyan irányba tudjuk finomítani a mozgásteret, hogy az a létezô legkevesebb sérülést és áldozatot hozza. Kétségtelenül az idô most nem nekünk dolgozik. Szokták volt mondani, hogy az idô pénz. Bizony így van ez. Abban a szituációban szorít minket az idô, amikor gazdaságilag versenyképtelenek vagyunk egy versenyhelyzetben, amikor a társadalmi bizalmatlanság a mindennapok része, s amikor egzisztenciális válság vette kezdetét az egészségügyi diplomások között is. Konzultáljunk, cseréljük tapasztalatot, szerezzünk új muníciót és kapaszkodjunk egymásba. Minden kedves kollegánkat várjuk a 14. tavaszi munkakonferencián!

Dr. Mikola Bálint

Gyógyszertár-mûködtetés 2009.

09.35 – 10.10

Siófok, 2009. március 06-08.

10.10 – 10.45

Program

10.45 – 11.15

Szünet a Boehringer Ingelheim támogatásával

11.15 – 11.50

A gyógyszerészi kommunikáció és a betegegyüttmûködés kapcsolata a gyógyszertári gyakorlatban (Dr. Hankó Balázs, SE Egyetemi Gyógyszertár) Kényes témák kommunikációja a gyógyszertárban (Dr. Piczkó Katalin, Tolerance Training)

Március 06. (péntek)

Felsôlégúti megbetegedések hatékony kezelése (Dr. Tóta Julianna, Fôvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház) Marketing mûhelytitkok – bepillantás a reklámok és reklámanyagok (Sipos Balázs, Boehringer Ingelheim)

Továbbképzô tanfolyam a Boehringer Ingelheim támogatásával. A tanfolyamon való részvétel és a teszt sikeres kitöltésének akkreditált értéke: 10 pont

11.50 – 12.30 12.30 – 13.00

Tesztírás

A gyógyszerészi gondozás, a kommunikációs lehetôségek és a beteg complience összefüggései

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.00

Az egészségügyi ellátás szakpolitikusi szemmel

08.30 – 09.00 09.00 – 09.35

(moderátorok) Dr. Sass Pál – MOSZ elnökség tagja Dr. Zalai Gábor – Boehringer Ingelheim Regisztráció az elôadóteremnél A gyógyszerészi gondozás szerepe COPD-s és asztmás betegek esetén (Dr. Szalai Zsuzsanna, Karolina Kórház, Mosonmagyaróvár)


(felkért elôadók) Dr. Schvarcz Tibor – MSZP Dr. Mikola István – FIDESZ Dr. Csáky András – MDF Dr. Nagy Kálmán – KDNP

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális 16.00 – 16.20

Szünet

13.30 – 15.00

16.20 – 18.00

Gyógyszerforgalmazás tapasztalatai (felkért elôadók) Dr. Bódis Lászlóné Dr. Borsy János Dr. Szmicsek Sándor

(felkért elôadók) Dr. Molnár Márk Péter – Gyógyszertárak és az OEP Dr. Lengyel Gábor – Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Dr. Újfalussy Györgyné – Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 19.00 –

Gyógyszerellátás – Egészségügyi szolgáltatás I.

15.00 – 15.20

Szünet

15.20 – 17.00

Gyógyszerellátás – Egészségügyi Szolgáltatás II.

Társas vacsora

Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla Dr. Hardicsay Sándor Dr. Mikola Bálint

Március 07. (szombat) 09.00 – 12.00

Gyógyszerészet, szakma és tudomány Prof. Dr. Kerpel-Fronius S. – Biológiai gyógyszerek Dr. habil. Kiss István – A metabolikus szindróma ellátásának helyzete Prof. Dr. Botz Lajos – Gyógyszertárak és gyógyszerészek a gyógyszerhamisítások ellen Prof. Dr. Arnold Csaba – Korszerû digitalizált szív és érrendszeri prevenció Dr. Samu Antal – Gyógyszeres terápia menedzsment

17.00 – 18.30

Fórum Interaktív beszélgetés a gyógyszertár-mûködtetés helyzetérôl, a legsürgetôbb teendôkrôl

20.00 –

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége fogadása

Március 08. (vasárnap)

12.30 – 13.00

Ebéd

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége éves nyilvános beszámoló közgyûlése

13.00 – 13.30

Társadalom és egészségügy

Konferencia zárása

09.00 – 11.30

Dr. doc. Simon Kis Gábor

MOSZinfo

MOSZ 2009. évi továbbképzési naptára A gyógyszerészi gondozás és gyógyszeres terápia menedzsment szakirányú továbbképzéseket – a korábbiaktól eltérôen – ebben az évben a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága szervezésében indítjuk. (szerk.) 2009.I. f.év Egyetem

Szervezô

Cím

Célcsoport

DEOEC-GYTK

MOSZ

Gyógyszeres Terápia Menedzsment III. – Onkológia

DEOEC-GYTK

MOSZ

Kozmetológia

DEOEC-GYTK

MOSZ

Gyógyszertár-mûködtetés 2009.

DEOEC-GYTK

MOSZ

Védôoltások

DEOEC-GYTK

MOSZ

A gyógyszerész szerepe a depressziós betegek ellátásában

Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek

Idôpont

Helyszín

2009.01.23

Budapest

20

Késôbb megadva

Budapest

16

2009.03. 06-08.

Siófok

20

2009.04.18

Budapest

16

2009.05. 15-17.

Egerszalók 32

Akkreditációra benyújtva 2009. II. félévre Egyetem

Szervezô

Cím

Célcsoport

DEOEC-GYTK

MOSZ

Új kognitív szolgáltatási lehetôségek a közforgalmú gyógyszerellátás területén

DEOEC-GYTK

MOSZ

Ifjúsági Fórum

DEOEC-GYTK

MOSZ

DEOEC-GYTK

MOSZ

Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó fiatal gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2009. A közforgalmú gyógyszerellátás gazdasági- és szakmai aktualitásai

Idôpont

Helyszín

2009.10.08

Siófok

2009.10.09

Siófok

2009.10. 09-11.

Siófok

2009.12. 04-06.

Sopron


SUMMA-PHARMA „SUMMA” Summarum Tisztelt Hölgyem, Uram! Szeretettel köszöntöm Önt az alkalomból hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a „SUMMA-PHARMA” Egészségügyi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a siófoki „Gyógyszertár-mûködtetés 2009” konferencián (2009. március 7.) szakmai együttmûködési szerződést köt egymással. Az elmúlt évek a gyógyszerpiac bizonytalanságáról, a gyógyszertári forgalom visszaeséséről, az egzisztenciák ellehetetlenüléséről szóltak, melyek összefüggésben állnak a multinacionális cégek megjelenésével és piacteremtő módszereivel. A 2009-es év is számos már látható, de még nem érzékelhető bizonytalanságot tartogat számunkra. Úgy gondolom, hogy kellő összefogással, kitartással, közös sikereket tudhatunk majd magunkénak. Minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a jövőben életképesek, versenyképesek és önállóak tudjanak maradni a gyógyszertárak. Feltétlenül szükséges a szakmai presztízs megőrzése valamint a minőségi és a preventív beteggondozás fontossága. Ennek alapfeltétele, hogy a gyógyszertárak rentábilisak tudjanak maradni. Ehhez kíván hozzájárulni a „SUMMA-PHARMA” Kft. oly módon, hogy egy olyan exkluzív termékcsaládot hoz forgalomba, ami kiváló minőségû, a nagykereskedelmi csatornák kihagyásával magasabb árrést biztosítva kerül a patikákba. A szerződés fontos elemét képezi, hogy a forgalmazó kizárólagos értékesítési lehetőséget kínál a gyógyszertáraknak. A jövőben nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésre, a hazai gyártású termékek bevezetésére. A minőség és az igényesség garanciája a „SUMMAPHARMA” Kft. alapítóinak sikeres szakmai múltja és sok éves tapasztalata a pharma piacon. A termékek kifejlesztésénél nagy szerepet szánunk a MOSZ-nak, a gyógyszerészeknek, hiszen a náluk meglévő szakirányú tudás, tapasztalat és a piaci ismeret nélkülözhetetlen számunkra.

A „SUMMA-PHARMA” Kft. szoros kapcsolatot kíván kialakítani a magyar orvosi fórumokkal, szakkollégiumokkal, egyetemi tanszékekkel, a magyar természetgyógyászok szövetségével, bevonva Őket a tudományos háttér megteremtésébe, illetve, reményeink szerint, a termékfejlesztésbe is. Így lehetőség nyílik akár a termékek klinikai tesztelésére is, ami a magyar étrend-kiegészítő piacon nem nevezhető általánosnak, ezáltal is kiemelve az aktuális sok ezres kínálatból a prémium termékeinket. A jelenlegi gazdasági helyzetben próbálunk jó minőségû és magas árrés tartalommal bíró készítményeknek pozíciót teremteni a gyógyszertári értékesítési folyamatban, ezzel is biztosítva a növekvő anyagi terhek kezelhetőségét. A „SUMMA-PHARMA” Kft. felkészült arra, hogy termékkörét a közös cél, a MOSZ patikák versenyképessége és az egészség megőrzése érdekében alakítsa. „SUMMA” Summarum: Kiváló minőségû termékek, Termékeink kizárólag patikai forgalmazása, Egységes, patikai csomagolás, Versenyképes fogyasztói árak, Közvetlen kiszolgálás – más nagykereskedelmi csatornák kihagyása, Kiemelten magas árrés biztosítása termékenként, További kedvezményes lehetőségek Megkülönböztetett termék kihelyezés Személyes kapcsolatfelvétel céljából, kérjük, keresse standunkat a siófoki konferencián ÉS LEGYEN A VENDÉGÜNK EGY KÉNYEZTETŐ HHP MASSZÁZSRA. Tisztelettel: Gengelicki Zoltán igazgató

Életmûdíjasok prof. dr. Nikolics Károly – 1996

dr. Pap Endre – 1996

dr. Lantosi István – 1997

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Pávics László – 1999

prof. dr. Erôs István – 2000

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Écsy Zoltán – 2002

dr. Komáry Kázmér – 2002

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Szabó Sándor – 2003

dr. Hankó Zoltán – 2004

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

dr. Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

dr. Várszegi László – 2006

prof. dr. Zalai Károly – 2007

MOSZ A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

dr. Mátyásné Simon Zsuzsa – 2007

dr. Váczi Józsefné – 2008

dr. Baranyi Judit – 2008

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány

Marketing akciók V. (a mellékhatások tekintetében kérdezze meg adótanácsadóját, ügyvédjét) szabályi tiltásba, ne okozza az adminisztráció jelentôs növekedését és ne okozzon többlet adóterhet. Ezeknek a feltételeknek egy változat felel meg: az árengedmény, árkedvezmény, akár közvetlenül és azonnal, a vásárláskor adják, akár pontgyûjtô akció során, pontokban írják jóvá, amit késôbb le lehet vásárolni. De nem akármilyen árengedmény, árkedvezmény. A kérdés, mi lehet és mi nem. A válasz: jogi szempontból semmilyen akadálya nincs annak, hogy bármilyen kedvezményt adjanak. Ilyen korlátozás a jelenlegi jogszabályokban nincs. Tehát a kérdésre a korrekt jogi válasz az, hogy mindent lehet, jogszabály nem tiltja bármilyen kedvezmény nyújtását. A közelmúltban országos és helyi médiákban is foglalkoztak egyes patikaláncok, vagy multinacionális cégek által üzemeltetett patikák azon reklámfogásaival, amelyek kétségtelenül betegcsalogatók, ugyanakkor az évtizedek óta mûködô gyógyszertárakat üzemeltetôket lehetetlen helyzetbe hozzák. A szabadverseny ilyen formában történô megjelenése, mindennapjainkba történô begyûrûzése azon túl, hogy mentálisan rosszul érint gazdaságilag is elônytelen helyzetet teremt. Mindkét körülmény azonban olyan, amelyen a jog eszközeivel segíteni nem lehet, amennyiben annak alanyai a jogszabályokat betartva teszik a felháborodást kiváltó lépéseket. Fontos tehát kiemelni, hogy cikksorozatunkkal elsôsorban arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy a mindennapokban megjelenô reklámfogások nem jogellenesek. Azok tisztességtelen piaci magtartásra utaló voltát a megfelelô hatóságok szükség esetén vizsgálják. Az, hogy mégis szükséges ezzel foglalkozni, elsôsorban az indokolja, hogy lehetôségeinkhez mérten kívánunk olyan tanácsokat adni, mellyel a kialakult gazdasági helyzetben is fel lehet venni a versenyt. Próbáljuk megtalálni a lehetô legoptimálisabb megoldást mindenki számára a felszínen maradáshoz. Cikksorozatunkra kapott visszajelzések alapján úgy tûnik, nem teljesen egyértelmû az olvasók számára, hogyan lehet úgy kedvezményt adni, hogy az ne ütközzön jog14 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

Elvileg. Persze, ez alól is van kivétel, mégpedig a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, amely tiltja a piactorzító, erôfölénnyel való visszaélést megvalósító árak, a dömpingárak alkalmazását. De a gyógyszerárakkal kapcsolatos jogszabályokban ilyen tiltó vagy korlátozó rendelkezés nincs. Ez tehát azt jelenti, hogy jogi szempontból lehetséges, hogy akkor is adjanak kedvezményt, amikor tulajdonképpen nincs is mibôl kedvezményt nyújtani, mert a beteg 100%-os támogatásban részesül. Annak sincs akadálya, hogy minden recept után 100 forint kedvezményt, vagy késôbb levásárolható pontokat adjanak a betegnek, függetlenül attól, hogy kell-e a felírt gyógyszerért fizetni vagy sem. Annak sincs akadálya, végletes példával élve, hogy akkor is adjanak kedvezményt, amikor nem is vásárol a beteg, csak benézett a patikába érdeklôdni. A gond nem a jogszabályi tiltás, mivel az a legtöbb kedvezmény esetében fel sem merül. A gond az, hogy adójogi szempontból már egyáltalán nem mindegy, milyen kedvezményt nyújt a patika. Van eset, amikor az árengedmény valóban árengedmény az adójogban is, és van olyan eset, amikor bár árengedményt adnak, de azt az adójog nem tekinti árengedménynek, hanem átsorolja más kategóriába. A lényeg az, hogy ha adójogi szempontból is áren-

gedmény az árengedmény, akkor annak nincs adójogi következménye, nem keletkezik adófizetési kötelezettség az árengedmény miatt, és nem kell többlet adminisztrációval számolni. Ha azonban az árengedmény nem ebbe a kategóriába esik, nem az adójog által meghatározott árengedményt nyújtja a patika, akkor az ilyen árengedmény többlet adminisztrációval és többlet adófizetéssel jár. Az árengedmény ezen két típusát a jobb érthetôség miatt nevezzük adómentes árengedménynek, illetve adóköteles árengedménynek. Hogyan tudjuk ezeket egymástól megkülönböztetni? Mire kell figyelnie a patikának, hogy ne fusson bele az adóköteles árengedménybe? Az elhatárolás a személyi jövedelemadó törvényben található, mégpedig annak 1. melléklete 8.14 pontjában. E szerint adómentes a kifizetô által: a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedô, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezésérôl szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelô magánszemély számára adott a.a) árengedmény, a.b) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték. Elég nehéz ezt a szabályt pontosan elemezni, mert elsô pillantásra túl egyértelmûnek tûnik: az árengedmény tehát adómentes. Azonban a részletes elemzés alapján csak az az árengedmény adómentes, amely nem vetélkedô, verseny díja (általában nem az, tehát ezzel nincs gond) bárkinek azonos feltétel: juttatás széles körben, a kedvezmény feltételeinek meg-

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány felelô magánszemélyek mindegyikének elérhetô legyen az árengedmény (ebbe belefér, ha a kedvezményt csak gyerekek számára hirdetik meg, vagy éppen csak nyugdíjasok számára, de akkor az összes gyerek, illetôleg az összes nyugdíjas esetében élhetnek a kedvezményi lehetôséggel) a kedvezménynek, az árengedménynek vásárláshoz kell kapcsolódnia (ez nagyon fontos feltétel, így tehát nem adható adómentes árengedmény/pont annak, aki csak érdeklôdik, vagy felvilágosításért jön be a patikába) az árengedmény lehet 100%-os is, de maximum a tényleges vásárlási érték lehet. Ez utóbbi kapcsán merültek fel komoly (félre)értelmezési problémák. Egyrészt árengedményt abból adhatunk, amit ténylegesen ki kellene fizetnie a betegnek. Ha a beteg 4000 forint értékû gyógyszert vesz receptre, ebbôl az OEP támogatás miatt csak 1000 forintot kell térítenie, akkor árengedményt csak ebbôl az 1000 forintból lehet adni, és maximum 1000 forint árengedményt lehet adni úgy, hogy az adómentes legyen. Ha a gyógyszer 1000 forintba kerül, abból az OEP támogatás 800 forint, akkor a patika által adható engedmény maximum 200 forint. Ha ugyanezt a gyógyszert közgyógyellátásra jogosult beteg kéri, azaz az OEP támogatás ekkor 1000 forint, akkor a betegnek nem kell semmit fizetnie ezért a gyógyszerért, így ekkor a maximálisan adható adómentes árengedmény pontosan nulla, azaz nem adható adómentes árengedmény. Ismerünk olyan marketing akciót, amely szerint minden receptért 100 forint levásárolható árengedményt adnak. Ez az akció jogi szempontból nem tiltott árengedmény, de adójogi szempontból nem jó megoldás. Miért? Mert azokban az esetekben is ad 100 forint levásárolható kedvezményt, amikor a beteg kevesebbet, vagy egyáltalán nem fizet a gyógyszerért. Ekkor tehát a patika gondban lesz: azon receptek esetében, amikor az OEP támogatáson felül több mint

100 forintot kell fizetnie a betegnek, a 100 forint árengedmény adómentes, míg akkor, amikor az OEP támogatáson felül a beteg által fizetendô díj nem éri el a 100 forintot, és mégis megkapja a kedvezményt, nos ez a kedvezmény adóköteles lesz. A kedvezményt ugyanis a patikának kell adnia, és az OEP támogatást nem a patika adja, hanem az OEP. Így ha az OEP támogatásra is megkapja a beteg a kedvezményt (árengedményt vagy pontot, amit késôbb le lehet vásárolni), akkor a patika belefut az adóköteles árengedménybe, és az annak megfelelô többlet adókat be kell vallania és be kell fizetnie. A jobb érthetôség kedvéért tehát nincs az ilyen kedvezmény nyújtásának akadálya, mindössze annyiról van szó, hogy jó könyvelô, még jobb adótanácsadó és felkészült jogász kell ahhoz, hogy az adóhatóság elmarasztaló határozatával kirótt milliós bírság után is megérje ez a marketing tevékenység által felhozott többletbevétel. Az elôbbiekben leírt szabályok ugyanúgy vonatkoznak mind a közvetlenül a vásárláskor adott árengedményre, mind az utólag adott árengedményre (pl. a pontgyûjtési akció során összegyûjtött pontok beváltására, azaz az összegyûjtött árengedmények levásárlására). A különbség az, hogy az azonnali adóköteles árengedmény esetében a vásárláskor keletkezik az adófizetési kötelezettség, míg pontgyûjtés esetében az adókötelezettség a pontok beváltásakor merül fel. Hogy mennyi adót (esetleg járulékot) kell fizetni, az az adott konstrukció függvénye. Ha egy akció nem tartozik az elôbbiekben említett adómentes kategóriába, akkor lehet vetélkedô, verseny díja (a 100 forintos receptenkénti árengedmény nem ide tartozik) lehet ajándéksorsolás (a 100 forintos akció ide sem tartozik) minôsülhet reprezentációnak (természetbeni juttatás, ennek megfelelô adók fizetendôk) vagy lehet egyéb jövedelem.

Ez a helyzet azonban nem csak adófizetési kötelezettséget jelent, hanem annak nyilvántartását, adminisztrációját. Ha valaki ezen nyilvántartásokat nem, vagy nem megfelelôen vezeti, 500 ezer forintig terjedô mulasztási bírsággal sújtható (az esetleges adóhiányon és annak bírságán felül). A marketing akciókban szokás bátornak lenni. „Aki mer az nyer”. „Aki az elsô, azé a gyôzelem.” Ez igaz a marketingben és nem igaz az adózásban. A gond az, hogy itt most a marketing és az adó együtt van. Ezért aki a szabályokat nem ismeri, és úgy bátor, az csak a vakszerencsében bízhat, hátha megússza. Jó dolog a bátorság, de ha Ön marketing akciót szeretne elindítani, elôször beszélje azt meg adótanácsadójával, nehogy kellemetlen meglepetés legyen belôle. Ez akkor is igaz, ha patikalánc tagjaként átveszi a központi szervezôk által elindított marketing akciót. Ekkor az esetlegesen félresikerült marketing akció adójogi következményei nem a szervezôt, hanem az akcióban résztvevô patikát érinti, azaz a patikalánc tagja egyáltalán nem védett az adójogi következményektôl, a bírságot helyette nem fogja senki kifizetni.

Dr. Szmicsek Sándor Mazars Metrum Kft. adópartner igazságügyi adószakértô Dr. Borsy János ügyvéd társasági és cégjogi szakjogász Almási és Borsy Ügyvédi Iroda

§

A székesfehérvári Vitál Plusz Patika gyógyszerész munkatársat keres, lehet részmunkaidôs is. Jejelentkezni lehet a 06 22 786-422 telefonon Kovács Anikó gyógyszertárvezetônél Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 15


Egészségügy olasz módra

Olaszország ízig-vérig „európai” ország, az Európai Unió elôdjének, már a Római szerzôdéssel 1957-ben alapított EGK-nak is alapító tagja. Az ország területe 301 225 km2, lakossága 57 millió, államformája köztársaság. A végrehajtó hatalmat az államfô és a kormány együtt gyakorolja. Olaszországban kétkamarás parlament mûködik, amelynek mindkét kamarája egyenlô jogokkal rendelkezik. Az alsóház (azaz Képviselôház) 630 képviselôbôl áll, a felsôház (azaz Szenátus) 315 tagból áll. Nemzeti színeink azonosságán túl, találunk hasonlóságot is Olaszország és hazánk között. A 90-es évek közepe óta a halálozási arány fokozatosan megelôzte a születési arányt. 100 gazdaságilag aktív emberre 48 szociálisan függô esik. Olaszország gazdasági növekedési üteme a legalacsonyabbak közé tartozik a 27 tagú Európai Unióban. Az államháztartás hiánya és az államadósság magas, a foglalkoztatottság nemzetközi összehasonlításban alacsony, az olasz export nemzetközi versenyképessége gyenge. Ha az állami kiadásokat nem fogják vissza, akkor az olasz államadósság fenntarthatatlanná válik. E problémákat a csekély parlamenti többséggel rendelkezô kormány reformokkal próbálja enyhíteni, ám a reformlépések kudarcai és felpuhulása azt jelzi, hogy a kormány a gyengébb ellenállás útját választja. Olaszországnak erôs kormányra lenne szüksége, amely képes a gazdaságpolitika prioritásait meghatározni, stratégiai reformkoncepciókat kidolgozni és végrehajtani. A gyenge legitimitású kormányok szélesebb politikai konszenzus hiányában nem képesek erre. A megoldás akadálya ezért nem is annyira gazdasági, mint inkább politikai jellegû. 16 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

Az olasz egészségügy mutatói Mindezek ellenére Olaszország egészségügyi ellátása nemzetközi mércével is jónak mondható. Olaszországot az OECD országaival összehasonlítva 2006-ban, az egészségügyre fordított kiadások a GDP 9,0%át érték el, ami valamivel meghaladja az OECD országok 8,9%-os arányát. Az egy fôre jutó egészségügyi kiadásainak 2.614 USD összegével alatta marad az OECD országok 2.824 USD átlagának. A 20002006. években az egészségügyi kiadások Olaszországban reálértéken évente átlagosan 2,8%-kal nôttek, ami jóval alacsonyabb az OECD országok évi 5,0%-os növekedési üteménél. Az egészségügyi kiadásokon belül azonban a közfinanszírozás aránya 77%, ami meghaladja az OECD országok 73%-os átlagát. A viszonylag alacsony egészségügyi kiadások ellenére 1000 lakosra 3,7 orvos jut (OECD átlag 3,1). Ugyanakkor 1000 lakosra 3,3 kórházi ágy jutott 2006-ba (OECD átlag 3,9). A csökkenés mindenütt megfigyelhetô, elsôsorban a kórházban töltött napok átlagos számának csökkenése, és az egynapos sebészeti ellátás növekedése következtében. Olaszországban ugyanebben az idôszakban növekedett a lakosság hozzáférése olyan csúcstechnológiákhoz, mint az MRI és a CT. Az életkörülmények javulásának, a közegészségügy fejlesztésének és az orvostechnológia fejlôdésének köszönhetôen 2004-ben a születéskor árható élettartam 80,9 év volt Olaszországban (OECD 78,9 év). A csecsemôhalandóság is csökkent az elmúlt évtizedekben, 1000 élveszületésre 3,9 haláleset jut (OECD 5,2). A dohányzás visszaszorítása terén is eredményt tud felmutatni Olaszország, 2006-ban a naponta dohányzó felnôttek aránya az 1990 évi 27,8%-ról 23%-ra esett vissza. A súlyfelesleggel rendelkezôk aránya a többi országhoz hasonlóan Olaszországban is nôtt, az 1994-ben megállapított 7,0%-ról 2006-ra 10,2%-ra nôtt az elhízás aránya, ezért a jövôben várható az ezzel összefüggô krónikus betegségek (diabetes vagy asthma) és az erre fordított kiadások növekedése.

tervezetet alakít ki, ami meghatározza az egészségpolitikát – PSN (Piano Sanitario Nazionale). Regionális szint: a 20 régió a saját forrásaiból megvalósítja a tervezetet, és hozzáigazítja a régió-specifikus igényekhez. Ennek következménye az, hogy földrajzi különbségek alakulnak ki az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés és a beteg önrész vállalásának tekintetében. Helyi szint: a helyi egészségügyi intézmények – ASL (Azienda Sanitaria Locale) nyújtják a szolgáltatásokat – az alapszintû orvosi ellátást, a közkórházba nem sürgôsségi alapon történô beutalás koordinálását. Az egészségügy közfinanszírozása adókból történik. Az adóból finanszírozott, mindenki számára hozzáférhetô ingyenes egészségügyi szolgáltatások csomagját nemzeti szinten határozzák meg. A nemzeti egészségügyi alapot (FSN) évente a költségvetési törvény állapítja meg. A pénzt a különbözô regionális egészségügyi alapok között többnyire demográfiai alapon osztják el. A régióknak kifizetett pénzeket azután a helyi egészségügyi társaságoknak (ASL) fejkvóta alapján adják tovább. Mivel a polgároknak választási szabadságuk van, a helyi egészségügyi társaságok konkurenciában állnak egymással és azokkal a magánszolgáltatókkal, amelyeket a regionális hatóság engedélyezett.

Az egészségügyi rendszer jellemzôi A mintegy 30 éves múltra visszatekintô Nemzeti Egészségügyi Rendszer – SSN (Servizio Sanitario Nazionale) Olaszország egész lakossága számára biztosít egészségügyi ellátást. Bár a rendszer az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt áll, maga a rendszer háromszintû:

A már korábban említett magas, 77%-os közfinanszírozási arány mellett a magánbiztosítás még a magánkiadások vonatkozásában sem jelentôs: a magánkiadásokon belül 90%-ot közvetlenül a lakosság fizet, csupán 10% magánbiztosítók által fizetett arány. Itáliában az egészségügyi magánbiztosításnak két fô típusa van: társasági, amikor cégek biztosítják alkalmazottaikat, és néha azok családtagjait is; valamint a nem társasági, amikor egyének kötnek biztosítást saját magukra vagy családjukra. Mind for-profit, mind non-profit szervezetek nyújtanak egészségbiztosítást, legyen az akár kollektív, akár egyéni. Más EU tagországokkal (pl. Németország vagy Hollandia) szemben a magánbiztosítási szektor alig van integrálva a közfinanszírozású szektorral. Ennek következményeként az egészségügyi magánbiztosító társaságok inkább helyettesítik, mintsem hogy kiegészítenék az állami egészségügyi rendszer által nyújtott szolgáltatásokat.

Nemzeti szint: az Egészségügyi Minisztérium háromévente egészségügyi

Az adókból finanszírozott egészségügyi kiadások kordában tartásán kívül az olasz

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány rendszer súlyos problémája az ellátás területi egyenlôtlensége. Az egészségügy jelenleg csaknem kizárólag regionális ügy. Minden régió adhat ki egészségügyi törvényeket. A nemzeti befolyás csak a finanszírozásra és a támogatási ügyekre korlátozódik. Ez fokozódó differenciálódáshoz vezetett a régiók és a regionális egészségügyi rendszerek között. Következményként a betegek a központi és a déli régiókból az északi kórházakba áramlanak, annak ellenére, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat a saját régióikban is finanszírozzák. Egy tanulmány szerint Olaszországban nagyobbak a különbségek a regionális egészségügyi rendszerek között, mint sok európai rendszer közötti különbségek. Gyógyszertárak Olaszországban Olaszországban a korlátozó és liberalizált vonások együtt élnek a patikák szabályozásában. Olaszország az európai országok közül szinte a legtöbb alkalommal avatkozik be a gyógyszerpiac mûködésébe. Az állami egészségügy finanszírozhatóságát „kézi vezérléssel” könnyebb megvalósítani, mint a piaci mechanizmusok elôre jól nem kalkulálható hatásaira bízni a költségkeret alakulását. Az uniós deregulációs nyomás ellenére Olaszország kitart a gyógyszertár létesítés és mûködtetés korlátozása mellett. Gyógyszertár csak gyógyszerész vagy gyógyszerész magánszemélyek társulásának tulajdonában lehet a ma érvényben lévô szabályok szerint, nem megengedett a szakmán kívüli tulajdonlás, sem pedig a gyógyszerész magánszemély többes tulajdona. Gyógyszerészekbôl álló „szövetkezet” is csak legfeljebb 4 patikát mûködtethet. Területi korlátozás is van a szabályozásban: a 12.500-nál kevesebb lakossággal rendelkezô településéken 5000 fôre juthat egy gyógyszertár, az ennél nagyobb városokban 4000 lakosra juthat egy gyógyszertár. A privilegizált helyzeten az elsô komoly rést a Bersani miniszter nevével fémjelzett reform ütötte, amely lehetôvé tette 2006-tól az OTC termékek patikán kívüli árusítását. A reform elsô lépcsôjeként meghirdetett intézkedés tiltakozó hullámot váltott ki az országban mintegy 17.000 patikát mûködtetô gyógyszerészek körében. A rendelet bevezetését követô egy évben 1148 üzlet regisztráltatta magát a nem vényköteles szerek árusítására. Azonban ténylegesen nem több, mint 800 árusítóhelyen forgalmaznak gyógyszert, mivel magasak a felmerülô költségek, és kötelezô a gyógyszerészi jelenlét az expediáláshoz. A betegek szívesebben választják a hagyományos gyógyszertárat, ahol tanáccsal is ellátják ôket, annak ellenére, hogy a szupermarketek, drogériák akár 25-30%-kal olcsóbban árulják a szabadáras termékeket. A liberalizáció következô lépcsôjeként javaslati szinten a vényköteles nem támogatott termékkör is kikerülhetne a patikákból, de itt a reformszándék megtorpant. Gyógyszer árak Olaszországban is a sok helyen alkalmazott referencia-ár rendszer mûködik, ennek ellenére az olasz gyógyszer-árak nem rit-

kán meghaladják az EU más országaiban érvényes árakat. Nem tudott komoly eredményeket felmutatni a generikus program sem. A generikumok árának 20%-kal alatta kell maradniuk az originális termékek árának, azonban a gyártók találékonyak az árkorlátok alóli kibújásban. Az olasz szabályozás gyakran él az elôírt árcsökkentés eszközével és az árbefagyasztással, legutóbb 2005-ben kellett a gyártóknak 20%kal csökkenteniük a nem vényköteles gyógyszerek árát, és csak kétévente emelhetnek árat. Ugyanakkor liberalizálta a nem vényköteles gyógyszerek ármegállapítását. A gyártókkal való ármegállapodás mellett nemzeti szinten születik döntés a gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi árrésérôl. Sokáig tartotta magát egy 6,65%-os nagykereskedelmi és egy 26,7%-os kiskereskedelmi árrés, azonban a ténylegesen realizált árrés ennél alacsonyabb (a nagykereskedelemben 5, a kiskereskedelemben 20,4% körül). A nemzeti egészségügy (NHS) által támogatott gyógyszerek körében a gyógyszertárak 1997 óta diszkont nyújtására kötelezettek, a gyógyszerek árának függvényében – a magasabb árfekvésû gyógyszereknél magasabb %-os kedvezményt kell nyújtaniuk, így végsô soron egy degresszív árrés szisztéma lakul ki. Gyógyszerek árának támogatása Olaszországban a támogatási rendszer általános feltételeit nemzeti szinten határozzák meg, és regionális szinten a helyhatóságok alkalmazzák. Ha egy gyógyszer EMEA vagy olasz hatósági (AIFA) engedéllyel rendelkezik, a gyártó támogatási kérelemmel fordulhat a Nemzeti Gyógyszerészeti Hatósághoz. A terméket A, C vagy H osztályba sorolhatják. A kategória: az alapvetô fontosságú és a krónikus betegségek kezelésére szolgáló, az NHS által 100%-ban támogatott termékek C kategória: amelyek nem rendelkeznek az A kategória jellemzôivel, és nem támogatottak, ezek árát a gyártó szabadon határozhatja meg. H kategória: olyan termékek, amelyeket csak kórházban támogatnak 100%-ban. Mivel a támogatás 100%-os, a co-payment sajátos formáját vezették be: Életkortól, a betegség súlyosságától, rokkantságtól, betegségek krónikusságától és szociális hovatartozástól függôen az olasz állampolgárok ingyenes gyógyszerellátásban részesülnek,

a gyógyszereket ingyenes receptre írják fel, ami azt jelenti, hogy sem a receptért, sem a gyógyszerért nem kell tichetet (költség-hozzájárulást) fizetni. A vényköteles nem támogatott gyógyszerek teljes kereskedelmi árát meg kell kifizetni. A tichet ára: 2 €–4 € között van a felírt gyógyszerek után. A „tichet az országon belül nem egységes: regionális szabályozás tárgya. Európai Bizottság kontra Olaszország: a tét nagy Az olasz gyógyszerészetre a figyelem ma egy Európai Bíróságon lévô ügy miatt irányul: árgus szemekkel figyelik a döntési folyamatot mind a terjeszkedni kívánó multinacionális nagykereskedôk és patikaláncok, mind az etikus gyógyszerészetnek elkötelezett gyógyszerészek Európa-szerte. Egy 2008. július 17-i fôtanácsnoki indítvány alapján az Európai Bíróság 2008. december 16-tól tárgyalja Olaszország ügyét. Olaszországban csak a gyógyszerész végzettséggel rendelkezô magánszemélyek, illetve a kizárólag gyógyszerészekbôl álló vállalkozások szerezhetnek részesedést magángyógyszertárakban. Emellett a gyógyszerészeti készítmények forgalmazását végzô vállalkozások nem szerezhetnek részesedést magán- és közgyógyszertárakat üzemeltetô társaságokban. A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Olaszország ellen, mivel álláspontja szerint az említett tilalmak korlátozzák a tôkemozgás, a letelepedés, és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Olaszország e tárgyban az elsô figyelmeztetést 2005-ben kapta e tárgyban az Európai Bizottságtól, de azóta sem változtatott a szabályozáson. A döntés 2009 közepére várható, ám ez nem egy lefutott meccs: Yves Bot fôtanácsnok szerint a gyógyszertárak birtoklása és üzemeltetése fenntartható kizárólag a gyógyszerészek számára A fôtanácsnok úgy véli, hogy az ilyen szabályt elôíró olasz jogszabályokat a lakosság gyógyszerekkel való megfelelô ellátása biztosításának célja igazolja. A fôtanácsnok emlékeztet arra, hogy a közegészség terén a nemzeti hatáskör fenntartásáról kifejezetten rendelkezik az EK 152. cikk (5) bekezdése, amely elôírja, hogy „a népegészségügy terén való közösségi fellépés során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét”. Mindamellett a fôtanácsnok érvelése szerint a fenntartott hatáskörük gyakorlása során a tagállamok nem mentesülnek a közösségi kötelezettségeik alól. Annak a nemzeti szabálynak, amely szerint a gyógyszertárakat csak gyógyszerészek birtokolhatják és üzemeltethetik, a fennmaradása érdekében összhangban kell állnia a Szerzôdés letelepedési szabadságra vonatkozó rendelkezéseivel. Figyeljünk, szurkoljunk!

Dr. Bartal Éva okl. közgazda Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 17


A közforgalmú gyógyszertár automatizált raktára II. Az elôzô részben megismertük, hogy egy automata komissiózó rendszer mely feladatokat képes a gyógyszertár személyzetétôl átvállalni. Itt kell megjegyezni, hogy egy ilyen típusú berendezés beszerzésénél ne a munkaerô költségének a csökkentése legyen az elsôdleges szempont. Egy esetleges úniós pályázati anyagban pedig fôleg nem javasolnám a fenti megfontolás emlegetését! Tény ugyanakkor, hogy a berendezés ritkán betegeskedik, nem kér fizetés emelést, nem jár továbbképzésre és ha úgy adódik hajlandó éjjel-nappal, sôt hétvégén is dolgozni. A felszabaduló idô, energia stb. „nemesebb” célokra is fordítható. Officinánk kb. 20%-al megnôhet, hiszen több ezernyi doboz, így a „huszonötödik” amlodipin és a „százkettedik” simvastatin sem foglalja feleslegesen az értékes helyet. A fiókok nagy részétôl megszabadulva sor kerülhet újabb termékcsoportok vagy szolgáltatások bevezetésére. A szakirodalomban és az internetes oldalakon kutakodva tudható hogy gyógyszertári komissiózó automata 100.000 € alatt nincs. A jövôbeli magyar felhasználók sajnos több szempontból is hátrányban vannak. Egyrészt jelenleg keresleti piac dominál, tehát a jelentôsebb cégek gyártókapacitása hosszú évekre le van kötve, másrészt a mostani 300 Ft-os € árfolyam még felfelé is kúszhat. Talán bizakodásra adhat okot, hogy a nagyobb gyártók középkelet európában is szeretnének jelen lenni és ezért árengedményekre is hajlandóak. A finanszírozás teljes eszköztára (hitel, lízing, pályázati forrás stb.) is rendelkezésre áll. Az úniós pályázatok többsége azonban vissza nem térítendô támogatást szinte csak saját tulajdonú berendezésre ad. Egy esetleges lízing konstrukcióban beszerzett gépre nehéz pályázati forrást találni. Hogy ezért a nem kevés pénzért mit kapunk? Szervomotorokat, ipari, hatalmas teljesítményû számítógépeket, ipari szünetmentes tápegységeket, precíziós szállítószalagot, lézerfejes robotkart, távfelügyeletet és még sok minden mást ami nagy, fémbôl van, állandóan villog és biztosan ráz. Mivel mindezen alkatrészek még a legkisebb berendezésben is ott vannak, itt mindenképpen igaz, hogy a gép mérete (befogadó képessége) nem feltétlenül arányos az árával. A legtöbb gyártó berendezése modulszerûen épül fel, tehát a berendezés a gyógyszertár igényeihez rugalmasan alkalmazkodhat. A beszerzési döntés meghozatalához néhány alapvetô információra szükség van. Talán a legfontosabbak a napi átlagos vevôszám, a napi átlagosan expediált dobozszám ill. a patikában minden pillanatban raktározott gyógyszeres dobozok száma. Mindez azért szükséges, hogy késôbb ne kerüljünk abba a kellemetlen helyzetbe, hogy a drágán beszerzett és a patika belsô folyamatait rendesen átalakító masina a szolgálati idô nagy része alatt áll vagy raktározó kapacitásának csak töredékét használjuk. A fenti paraméterek meghatározásához szükségünk lesz a rendszergazda segítségére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha nincs napi legalább 200-250 vásárlónk 18 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

akiknek minimum 7-1000 dobozt expediálunk és nincs legalább 810.000 db. dobozunk, akkor nem feltétlenül indokolt a beruházás. Erre rögtön rácáfol annak a közel négyezer fôs németországi kisváros patikájának az esete ahol a gyógyszerész egyedül(!) dolgozik és „csak” egy raktári automatára számíthat. Persze ott a magisztrális munka minimális. A telepítés mûszaki feltételeinek meghatározásában a gyártó technikus csapata jelentôs segítséget ad. Az elkészült telepítési rajzokból végül a megrendelô választja ki a legmegfelelôbbet. Európában néhány független tanácsadó iroda segít a berendezés típusának, gyártójának a kiválasztásában, sôt sok esetben a szerzôdés elôkészítésében. Tiszteletdíjukat kizárólag a jövôbeli megrendelôktôl kapják, a gyártóktól nem fogadhatnak el jutalékot. Nekünk furcsának tûnhet, de a rendszer csak így mûködik! Ôk a felhasználók igényeit összefésülik a gyártók lehetôségeivel. Az itt jelentkezô költség a késôbbiekben jelentôsen megtérül, hiszen az átlag gyógyszerész nem rendelkezik a megfelelôen széleskörû mûszaki ismeretekkel. Mint korábban említettem, a berendezések többsége a késôbbiekben bôvíthetô. Természetesen a bôvítésnek a megrendelô pénztárcája mellett mûszaki, esetleg statikai akadályai lehetnek. A késôbbi tárolókapacitás bôvítésének szükségességét elkerülhetjük, ha az elsô beszerzés során jól eltaláljuk a tárolandó dobozszámot, sôt akár 10-15%-al túl is becsüljük. Igy nem lesz gond egy akciós beszerzés dobozait késôbb elraktározni. Ez a többletkapacitás viszont a beszerzési árban nem feltétlenül jelentkezik. Az egyik leginnovatívabb bôvítés mégis az ún. éjszakai kiadó terminál kifejlesztése. Ez egy bankjegykiadó banki terminálra hasonlító szerkezet, mely a patikán kívül annak falában kerül kialakításra. A berendezés természetesen összeköttetésben áll a raktári automatával. Lényege, hogy amikor a patika zárva van, az adott gyógyszertár szinte teljes gyógyszerpalettája a betegek számára továbbra is elérhetô. A beteg akár éjszaka is kapcsolatba léphet a gyógyszerésszel aki a világ bármely pontjáról vezérelheti a berendezést és webkamerán keresztül folyamatos élô kapcsolatban áll a beteggel. Amennyiben a gyógyszerész meghallgatta a beteget, parancsot ad a megfelelô gyógyszer kiadására. A fizetés történhet bankkártyával is. Az egészségügyi hatóságok egyelôre csak az OTC termékek kiadását engedélyezték ezen a módon. A berendezés egyébként képes a recept olvasására, tehát a vény képének a gyógyszerész monitorján történô megjelenítésére is. Dr. Horváth Tamás a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke egy napilapban nyilatkozta, hogy nincs szükség automata raktárak beszerelésére a magyar patikákban. A beszerzés költségét úgy sem lehet az árakban érvényesíteni. Valóban, nem szükséges minden patikában komissiózó automata raktár. Ha azonban Európa több ezer patikája már döntött a beruházás mellett, talán néhány tucat magyar patikának, ill. betegeinknek sem lehet kárára …

Dr. Horváth Csaba Állomás Patika Sopron

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Tudósítás

A Gyógyszeres Terápia Menedzsment III. konferencia programjairól Stílusosan illeszkedve a GYOK 2008 programján indított szakmai területhez, onkológia tárgykörben került megrendezésre a MOSZ által 2007-ben a alapított konferencia. Kellemes környezetben, immár harmadik alkalommal, Budapesten, ezúttal a Római Parton lévô Holliday Beach Hotel adott otthont a kiemelt érdeklôdés által övezet rendezvénynek. Dr. Samu Antal a konferencia alapítója, a MOSZ jelenlegi alelnöke, egyben a hazai gyógyszerészi gondozási programok elindítója bevezetô üdvözlésében röviden bemutatta azt a szakmai utat, amelyen az elmúlt öt esztendôben járt a gyógyszerészet. A kezdeti, alig száz patikában elindított diabetes és hipertónia gondozási programokat követô metabolikus szindróma program, a gyógyszeres terápia menedzsment, ma már nyolcszáz hazai patikában mûködik sikeresen. Nemzetközi viszonylatban is elismert az a kognitív szolgáltatás fejlesztésére felkészítô szakmai munka, amit a magyar gyógyszerészek építettek fel az elmúlt évek során a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén. Samu dr. bevezetôjében – többek között- kitért a jogi környezet változásaira is. Örvendetes, hogy a 2008. évi CVI. sz. törvény magas szintû jogszabályban, végérvényesen rögzítette a gyógyszerészi gondozási tevékenységet. Elismertté vált tehát az a szaktevékenység, amit eddig átmeneti ÁNTSZ engedélyekkel, pilot study formában végeztünk. A Magyar Országgyûlés egyhangúan elismerte és elfogadta ezzel a gyógyszerészek egészségügyi ellátó rendszerben való szerepvállalásának népegészségügyi hasznosságát. Jóllehet, gazdasági eszközöket nem rendelt a törvény a feladathoz, de nem adjuk fel a reményt, hogy ez is bekövetkezik majd.

Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke megnyitó elôadásában a gyógyszeres terápia menedzsment kétoldalú hasznosságára fókuszált. A szakmailag racionális terápiák gazdasági értelemben is eredményesek. Meghatározóan fontos a terápiás protokollok, és a pharmakoepidemiológiai elemzések szerepe, de a hatékonyság akkor dinamikus, ha a betegek együttmûködô-képességére is figyelemmel vagyunk, s fejlesztjük azt.

Tágabb kontextusból indulva Mikola dr. bemutatta az európai környezetet az egészégi állapot mutatói és az ellátó rendszerek fejlesztése terén. Európa szinte valamennyi országában gondot okoz a szakmailag indokolt, gazdaságilag még megengedhetô terápiák ellátásba állítása. A számos esetben igen különbözô egészségpolitikai törekvések azonban mindenhol megegyeznek az ellátás progresszivitásának fenntartásában. Nevezetesen az alapellátásban kell lehetôleg definitíve, befejezetten meggyógyítani a beteget, mivel ez a racionális, humánus, és költséghatékony megoldás. A szak- és fekvôbeteg, a klinikai ellátás kiadásai hatványozottan magasabbak. Mivel az alapellátás orvosa fôképpen gyógyszerrel gyógyít, a terápia menedzselése alapfeladatunk. Az egészségügyre ható társadalmi tényezôk, mint a foglalkoztatás, az egyenlôtlenségek növekedése, az igények differenciálódása, de az egészségügyi magánkiadások részarányának dinamikus növekedése is komplexé teszi az ellátó rendszer irányában megfogalmazott, egyre növekedô elvárásokat. A liberalizációs folyamatok helyett éppen jól koncepcionált, átmeneti állami beavatkozásra lenne

szükség ahhoz, hogy a meglévô egészségügyi ellátó rendszer értékeit megôrizve tudjunk szakmai fejlesztéseket végezni. Számos ország már felismerte ezt, s visszafelé jön azon az úton, ahol mi még tévesen, de rendületlenül elôre nyomulunk. A gyógyszeralkalmazás jelentôsége az elmúlt évtizedekben nemzetközi viszonylatban is, – leszámítva a 2006-2008. éveket – jelentôsen növekedett. A Pricewaterhouse Coopers 53 országban végzett elemzése szerint a világ gyógyszerforgalma 2020-ra megduplázódik. Feltehetôen ez a meghatározó motivációja a multinacionális cégek gyógyszer-kereskedelemben való szerepvállalása erôszakos felértékelôdésének. Egy viszont bizonyos. A gyógyszeres terápia menedzsment jövôbeni hasznossága mind szakmai, mind gazdasági értelemben megkérdôjelezhetetlen. Ebben járunk európai viszonylatban is mi magyar gyógyszerészek az élen.

Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens, a MOSZ elnöksége tagja azt a gazdasági és politikai környezetet mutatta be, amelyben egyre nehezebb az egészségGyógyszertár VIII. évf. 2. szám 19

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Magyarország – Új daganatos megbetegedések (mindkét nem)

ügyi-, s a gyógyszerellátás fejlesztése. A katasztrofális méretû államháztartási hiány alapvetô okát a hazai ipar felszámolásában és a mezôgazdaság szétzüllesztésében látja. Az elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetôen a kisvállalkozások és az alkalmazottak tartják el jelenleg az országot. Ezzel összefüggésben az egészségügyi ellátás fejlesztése sajnálatosan a perifériára szorult. Ebben a környezetben kell fenntartanunk a gyógyszerészetet, s erre alkalmas módszer lehet a kognitív szolgáltatások fejlesztése. Prezentációjában kiemelte, hogy a nemzetközi tapasztalatokra is figyelemmel a jelenlegi ellátó intézményrendszernél és gyógyszertári struktúránál alacsonyabb költségszinten mûködtetett egészségügy nem létezik. Igen figyelemreméltónak ítélte a multinacionális cégek politikai vezetés által hatékonyan támogatott befektetôi igyekezetét ebbe a rendszerbe. Szélesebb kontextusban elemezve tipikusnak minôsítette a helyzetet. Ezzel összefüggésben Simon Kis tanár úr röviden bemutatta a huszadik század hasonló gazdasági válságait, az azokból kivezetô közgazdasági modelleket. A mai magyar valóság kísértetiesen leképezi a korábbi szituációkat azzal a különbséggel, hogy a már megélt tapasztalatokat, tanulságokat sem véve figyelembe, még mindig nem látszanak a kivezetô úthoz vezetô gazdasági, politikai lépések. Az IMF által jelenleg is diktált megszorító elvárások rendre az oktatás, az egészség- és családvédelem, a kultúra, a tudományos kutatás területei fejlesztésének visszafogását vázolják. Ebben a szituációban a hazai liberális egészségpolitika több, mint életveszélyes. A gyógyszerészet csak magára számíthat. Ezért van kiemelkedô jelentôsége a MOSZ által lassan ötödik éve elindított gyógyszerészi gondozás, a gyógyszeres terápia menedzsment programok fejlesztésének. A szakmai, társadalmi és gazdasági környezet bemutatását, az eddigi tapasztalatok ismertetését követôen kerültek sorra a továbbképzô elôadások. 20 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

2001 Tüdô 11 620 Bôr egyéb (C44) 9 555 Vastagbél 8 947 Emlô 7 448 Ajak és szájüreg 3 894 (C00-C14) Prostata (C61) 2 839 Nyirok- és vérképzôr. 3 466 (C81-C95) Húgyhólyag (C67) 2 387 Gyomor (C16) 2 604 Vese (C64-C66, C68) 2 220 Hasnyálmirigy (C25) 1 794 A bôr melanomája (C43) 1 553 Agy (C71) 1 639 Gége (C32) 1 511 Méhtest (C54-C55) 1 375 Petefészek (C56) 1 329 Máj (C22) 1 274 Méhnyak (C53) 1 422 Epehólyag és epeutak 1 086 (C23-C24) Nyelôcsô (C15) 955 Here (C62) 583 Pajzsmirigy (C73) 598 összesen 76 321

2002 11 079 9 751 8 712 8 551

2003 10 571 9 593 8 658 8 400

2004 10 042 9 923 8 841 7 744

2005 10 161 11 036 9 062 7 788

2006 10 481 11 080 9 022 7 585

2007 10 431 9 840 8 762 6 990

3 771

3 628

3 815

3 890

3 686

3 539

3 102

4 396

4 031

4 027

3 774

3 016

3 036

3 148

3 271

3 354

3 511

3 381

2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

679 362 198 747 816 593 310 258 215 202 230

2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1

772 356 223 034 000 679 210 213 276 304 135

2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1

1 160

967

1 055

999

944

1 000

960 631 563 76 027

838 600 558 75 801

814 597 518 75 185

847 635 541 77 438

796 654 606 77 389

880 580 571 75 117

515 446 209 968 728 680 351 235 323 237 211

502 511 246 848 939 501 381 283 202 219 188

716 354 253 973 071 632 176 289 271 228 098

631 258 271 187 047 681 260 245 249 400 130

A purin és pyrimidin szintézis egyes fázisainak elemzése során kerültek sorra azok a hatástani csoportok, amelyekhez tartozó gyógyszerkészítmények jelenleg a daganatterápia hatékony eszközei. Így kerültek részletes elemzésre az alkiláló szerek, s rövid bemutatásra az antimetabolitok, a természetes kivonatok, az egyéb készítmények, valamint a hormonok és antagonistáik. A korábbi tanulmányainkat követô években kissé megfakult ismeretanyagunkat korszerûsítendô, a nagy empátiával és figyelemmel prezentált elôadás igen hasznosan járult hozzá felkészültségünk fokozásához.

Tósaki Árpád professzor úr nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a daganatos megbetegedések gyógyszertanát áttekintse a jelenlévôkkel. Néhány statisztikai adatra apellálva leszögezte, hogy ma minden 4. állampolgár rosszindulatú betegségben hal meg. Magyarország vezetô helyet foglal el a malignus betegségek okozta halálozási statisztikában, a megbetegedések száma évrôl-évre nô (jelenleg 60-70 ezer új regisztrált beteg évente). A daganatos betegségekben elhunytak száma 1952-ben 15 ezer, 2003-ban 34 ezer, 2006-ban 37 ezer volt. Tósaki professzor röviden ismertette a kezelési lehetôségek alternatíváit. Kitért a sebészi eljárásokra, a sugárkezelésre, az immun-, és hôterápiára, az alternatív módszerekre és ezek kombinációira egyaránt. A sejtciklus ismertetését követôen a gyógyszeres kezelés lehetôségeinek részletes bemutatása következett.

A korszerû parenterális táplálásnak különös jelentôsége van a daganatos megbetegedéseknél, amely szakterület bemutatását Dr. Vecsernyés Miklós tanár úr vállalta fel. Táplálási terápiára, azok szorulnak, akik megfelelô aktív táplálkozásra nem alkalmasak, mert nem képesek kielégítô mértékben per os táplálkozni. Ennek oka lehet a különbözô eredetû eszméletlenség, amelyet traumás vagy anyagcsere eredetû kóma, esetleg agyi éreredetû katasztrófa okoz. De a táplálkozást gátló arckoponya vagy szájüregi megbetegedések, sérülések, s a koplalást igénylô ismételt és hosszas diagnosztikai eljárások, a száj/állkapocs vagy a gyomor-bélcsatorna területén végzett mûtétek, tápanyagok rendellenes veszteségei (a gyulladásos bélbetegségek, emésztési vagy felszívódási zavarok) is indokolhatják a mesterséges táplálást. Kifejtette, hogy a tumoros betegek esetében kitüntetett figyelmet érdemel a közvetlen mûtét, illetve trauma utáni idôszak. Ilyenkor a betegek általában nem akarnak táplálkozni, aminek a

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló nes kezelés hatékonysága mesterséges táplálás hatására javul. A kemoterápia mellett alkalmazott kiegészítô mesterséges táplálás az életminôség javulásához vezet, csökkenti a kezelés mellékhatását. Ismertette a leggyakrabban alkalmazott tápanyagokat, kitért a folyadék víz és elektrolitok, a szénhidrátok, zsírok, fehérjék (aminosavak), valamint a mikrotápanyagok, vitaminok, nyomelemek fontosságára. Az elôadás záró részében tematikus áttekintés hangzott el a tumoros betegek számára igen nagy fontosságú, és gyógyszerészi szerepvállalást igénylô táplálkozási tanácsadásról.

kemo-, vagy besugárzási terápia okozta hányinger, étvágytalanság, fájdalom miatt a tumor az oka. A tumoros betegek döntô többségének tápláltsági állapota nem kielégítô. A daganatos megbetegedésekben szenvedôk >50%-a már a diagnózis felállításakor alultáplált. A betegség elôrehaladásával az alultápláltság elôfordulása tovább emelkedik és terminális állapotban már a betegek >70%-nál észlelhetô. Az alultáplált daganatos betegek energiahiánya nem csak testsúlycsökkenést okoz, de a fehérjehiány következtében enzimatikus, strukturális és funkcionális rendellenességek alakulnak ki, amelyek többek közt az immunrendszer mûködésére is kedvezôtlenül hatnak. Mindezek következménye a daganatos betegeknél a kezelést követô gyakoribb mellékhatások, rosszabb sebgyógyulás, hosszabb kórházi tartózkodás, fokozott morbiditás és mortalitás – szögezte le Vecsernyés dr. A gyógyszeres daganatelle-

Dr. Csonka Péter a Mátrai Gyógyintézet fôgyógyszerésze az intravénás kemoterápiás szerek extravazációját taglaló elôadásában eddig a gyakorló gyógyszerész számára eddig jórészt ismeretlen összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Az intravénásan alkalmazott gyógyszerek az érpályából a környezô szövetekbe kijutva idegekre, inakra, izületekre káros hatásokat involválnak. Leszögezte, ha a kezelés késik, sebészeti ellátás, sebtisztítás, bôrátültetés, esetleg amputáció is lehet a kedvezôtlen következmény. Az extravazáció incidenciája jelenleg gyermekeknél 58%, felnôttek: 0,1-6%. Csonka dr. részletesen ismertette a kockázati tényezôket is. Ezek közül az i.v. adott gyógyszer, a beteg, a betegség, a beadás helye, az egyidejû gyógyszerelés, valamint a beadás technikáját minôsítette jelentôsebbnek. Kitért a celluláris toxicitású gyógyszerek ismertetésére, majd a citotoxikus szerek közül a semlegesek, a gyulladáskeltôk, az irritánsok, a hámlasztók, és a hólyaghúzók csoportját mutatta be. A ke-

Magyarország – Halálozás (mindkét nem)

Tüdô Vastagbél Emlô Gyomor (C16) Hasnyálmirigy (C25) Nyirok- és vérképzôr. (C81-C95) Ajak és szájüreg (C00-C14) Prostata (C61) Húgyhólyag (C67) Vese (C64-C66 és C68) Máj (C22) Epehólyag (C23-C24) Agy (C71) Petefészek (C56) Nyelôcsô (C15) Gége (C32) Méhnyak (C53) Méhtest (C54-C55) Melanoma (C43) összesen

1999 7 883 4 912 2 387 2 306 1 562

2000 7 824 4 886 2 356 2 310 1 546

2001 7 902 4 852 2 342 2 166 1 561

2002 7 939 4 790 2 270 2 114 1 670

2003 8 201 5 098 2 349 2 035 1 658

2004 8 260 4 979 2 285 1 938 1 683

2005 7 571 4 557 2 109 1 722 1 611

2006 7 721 4 695 2 081 1 847 1 692

1 997

1 895

1 936

1 934

1 847

1 971

1 695

1 639

1 618

1 531

1 737

1 717

1 760

1 690

1 567

1 585

1 387 795

1 413 815

1 372 842

1 292 804

1 308 848

1 275 840

1 077 775

1 180 769

851

838

805

743

787

772

714

764

972 867

946 843

893 862

916 877

987 810

970 838

842 694

724 681

723 652 722 586 481 496 314 280 33

756 617 675 595 539 465 325 318 33

723 612 675 602 513 428 328 013 33

682 679 705 573 465 426 330 530 33

720 666 545 499 493 402 344 502 30

525 612 586 559 416 375 352 615 31

622 610 586 544 420 385 319 283

712 637 723 650 500 520 315 33 821 33

zelési módszerek közül a hûtés és melegítés, a kortikoszteroidok és antidotumok alkalmazását, végsô esetben a sebészeti kezelés lehetôségeinek protokollját prezentálta. Súlyozottan hívta fel a figyelmet a dokumentáció kérdéseinek jelentôségére. A kezelések hatékonyságát jelentôs mértékben javítja amennyiben a gyógyszer neve, az észlelés körülményei, a probléma felmérése, a gyógyszeres kezelés folyamata, a kanül típusa, valamint az extravazáció helye és kiterjedése korrekt módon kerül dokumentálásra. A szombati program Halmos Gábor a DEOEC professzora „Célzott gyógyszerterápiás lehetôségek az onkológiában” témájú elôadásával kezdôdött. Az átfogó, remekül dokumentált elôadás befogadása nem csekély figyelmet kívánt a hallgatóságtól, viszont hihetetlenül gazdag ismeretanyag áttekintésére és megismerésére adott lehetôséget. Bevezetôjében elismerte, hogy a legtöbb humán daganattípus terápiája

továbbra is komoly kihívást jelent a klinikusok számára. Jelenleg szteroid-, növekedési faktor-, és peptid hormon- receptorokon alapuló új diagnosztikai lehetôségek és kezelési módok állnak kifejlesztés alatt (célzott terápia), amelyek klinikai alkalmazásának molekuláris alapja nagy affinitású, specifikus receptoraik jelenléte a humán daganatos szöveteken. A jelenleg bevált klasszikus terápiák bemutatása kapcsán kitért a sugárkezelésre (1895 – röntgen, nagyenergiájú sugárzás), az Interferon (1980 – immunrendszer-erôsítô, a szervezet kis mennyiségben termeli), az Interleukin-2 (immunrendszer aktivitásának támogatása), az Endostatin (daganat angiogenezisének gátlása), valamint egyes jövôbeni új gyógyszerek alkalmazásának lehetôségeire. Ezt követôen az új terápiás megoldások irányában végzett kutatások eredményeibe avatta be a hallgatóságot Halmos professzor. Így került sor az EGF receptorokhoz kapcsolódó célzott gyógyszerterápiás lehetôségek, és az EGF receptorokkal összefüggésben álló célzott terápiás készítmények, valamint a HER2 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 21

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló receptor, mint potenciális terápiás célpont ismertetésére ugyanúgy mint a peptid hormon receptorokon keresztül való beavatkozás lehetôségeinek bemutatására. Az élénk figyelmet kiváltó prezentáció végezetül bemutatta az angiogenezis szerepét a tumor kialakulásában, növekedésében és a metasztázis képzésben, majd a a kombinált kezelési megoldások és a daganat diagnosztika egyes aktuális kérdéseire, mindezek költségeire fókuszált az elôadó. A citosztatikumok leggyakoribb mellékhatásait, ezek megelôzése és kezelése lehetôségeit ismertük meg Sréter Lídia a Semmelweis Egyetem professzora elôadásából. A legnagyobb gondot az okozza, hogy igen keskeny a terápiás ablak. Az effektív tumor-ellenes hatású dózis és a letális dózis között igen minimális a különbség. A toxicitás irreverzibilis is lehet, illetve veszélyezteti az életet, éppen ezért törekedni kell a megelôzésre. A gyakran használt citosztatikumok fôbb mellékhatásai kapcsán professzor asszony bemutatta a myelosuppressiot, és kezelési lehetôségeit. Ilyenkor chemotherápiával összefüggésben a csontvelô a leggyakrabban károsodó szerv. Az elkötelezett ôssejtek sérülnek, ritkán az ôssejt maga. Az elôadásban ismertetésre kerültek az infekciózus szövôdmények is. A gyakori fertôzések oka a Neutropenia. Leggyakoribb kórokozók elsô hullámban a normál bôrflóra, (Sta.aureus és Str), a bélflóra (Pseudomonas, E.coli, Klebsiella) károsodását okozzák, majd a második hullámban szokatlan infekciók, gombás fertôzések léphetnek fel. Az elôadás kitért a prevenció lehetôségeire, a tünetek és fizikális leletek bemutatására, valamint a kezelésre is. Rendkívül problematikussá teszi a terápiát, hogy általában 50%ban nem derül ki a fertôzés lokalizációja. A Gastrointestinalis toxicitás egyes jellemzô tünetcsoportjainak, a hányás, hányinger, a mucositis, a diarrhoea és az obstipatio bemutatását és kezelési módjait ismerhették meg a hallgatók a prezentáció második részében. Ezt követte a nekrotizáló coecumgyulladás, a hepatocellularis laesio majd a szervspecifikus vese-, szív-, tüdô-, neuro-, és extravasatum toxicitás részletes megismerése. A mellékhatások elkerülése, a haszon/ rizikó mérlegelése, az életminôség javítása a modern onkológia egyik legfontosabb célja- szögezte le zárszavában a profeszszor asszony. Tovább boncolgatva a klinikai gyakorlat egyes kérdéseit Dr. Tóth Judit avatta be a hallgatóságot az onkológiai megbetegedések vizsgálatába. A tumoros halálozások várható alakulása igen csüggesztô képet mutat. 1000 fiú újszülöttbôl 313, 1000 lány újszülöttbôl 178 hal meg 75 év alatt. Ha a tendenciák így folytatódnak, akkor 22 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

2050 körül a morbiditás elsô helyére kerülnek a daganatok. Tóth doktornô röviden kitért a mortalitási mutatokra is. Míg Európában a rákos megbetegedettek 52%-a hal meg, Magyarországon ez a szám 65%. A térségben Magyarország vezeti a malignus betegségek okozta halálozás statisztikáját A megbetegedések száma exponenciálisan nô (Jelenleg 70.000 körüli új beteg évente) A daganatos rokkantsági statisztika 25 év alatt 100%-al nôtt. Férfiaknál az elsô, nôknél a 2. helyen állunk a világ mortalitási statisztikájában. Miért tartunk ott, ahol tartunk? – tette fel a kérdést az elôadó. Komplex a kép. A kedvezôtlen mutatók alakulásában szerepet játszik a késôi a felismerés, a kevés szakorvos, de tény az is, hogy nem mindig megfelelô szakemberek látják el a betegeket. Ezeken túlmenôen nem szerencsés a finanszírozási (drága, ún. különkeretes gyógyszerek), s ugyancsak nem megfelelô a beutalási rendszer (me-

>20% 14% – 20% 10% – 14% 8% – 10% 6% – 8% 4% – 6% <4%

gyei/regionális központok, melyek a multidiszciplinaritás és progresszivitás elvein mûködnek) sem. Jelentôs elôrehaladást lehetne elérni a megelôzésben a társadalmi, a biztosítási, a módszertani, a szocioökonómiai és az oktatási feladatok közös koordinációjával. A prevenciós lehetôségek közül Tóth doktornô kiemelte a primer (egészségmegôrzés, rizikócsökkentés, életmódváltoztatás, dohányzás, diéta, környezetvédelem), a szekunder (szûrés, illetve korai felismerés) és a tercier (kontroll, rehabilitáció) feladatok fontosságát. Ezekben e kérdésekben igen sok gyógyszerészi feladat is fellelhetô. A kezelési lehetôségek palettáján részletes bemutatásra kerültek a sebészeti beavatkozások, a radioterápia, a kemoterápia, az immunoterápia, ezen túlmenôen a célzott terápiák, mint a vakcináció, a hôterápia és az alternatív módszerek egyaránt. Az igen jól dokumentált prezentációban Tóth doktornô ismertette a gyógyszeres, hormon és immunkezelés alternatíváit is, valamint a potenciális targetek (anti onkogének, MMP, és apopoptozis gátlók) alkalmazását. A Gyógyszerészi Szakmai Bizottság Fóruma volt a szombat délután meghatározó eseménye. Dr. Soós Gyöngyvér a SZTE egyetemi tanára, soros elnök, elôadásában bemutatta a bizottság alakulásának körülményeit, tagjait, majd ismertette a célkitûzéseket. Ezek között kiemelkedôen fontos a lezárt gyógyszerészi gondozási programok közös értékelése, a programok eredményességének szakmai és költséghatékonysági elemzésekkel való alátámasztása ugyanúgy, mint a gyógyszerészi gondozá-

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló si szolgáltatások egységes módszertanának kidolgozása. A további gyógyszerészi gondozási programok kidolgozása, harmonizációja kapcsán kiemelkedôen fontos a gyógyszerészi gondozás „tömegesítésének” elôkészítése (minden gyógyszertár végezhessen gyógyszerészi gondozást), valamint az engedélyezési (akkreditálási) és ellenôrzési gyakorlatra, a jogi szabályozásra vonatkozó részletek kimunkálása és a kodifikáció kezdeményezéséhez szükséges szakmai háttér biztosítása. Figyelmet érdemel még ezeken túlmenôen az összehangolt és költségtakarékos továbbképzések szervezése, a gyógyszerészi gondozás orvos-szakmai, társadalmi és politikai elfogadottságának elômozdítása, s a gyógyszerészi gondozás finanszírozásának rendezéséhez szükséges szakmai háttér biztosítása egyaránt. A gyógyszerészi gondozást Elnök Asszony a következôképpen definiálta: „A gyógyszerész által felelôsen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja az eredményes, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia elôsegítése, együttmûködésben az orvossal, továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése, gyógyszerhasználatának irányítása, együttmûködô készségének növelése, életminôségének javítása, minôségileg kontrollált körülmények között.“ Továbbiakban ismertetésre került a gyógyszerészi gondozás 7 eleme (Minnesota modell), majd a gyógyszerészi gondozási program elôzménye részleteit ismertette az elôadó. Ennek kapcsán kitért a WHO által is deklarált gondozási szintekre, nevezetesen az egészséges életmódra való nevelés, a szûrôprogramokba való bekapcsolódás, a terápia választás/követés betegségek korai felismerésében való közremûködés egyes lépéseire. Zárásként ismertette a Metabolikus szindróma protokoll személyi és tárgyi feltételeit, etikai-adatvédelmi normáit, s a primer prevenció jelentôségét. A gondolatmenetet Dr. Szabó Sándor a MGYK tiszteletbeli elnöke folytatta „Egészség – Érték – Patika” címû prezentációjával. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezôk rangsorolásával (WHO) indította gondolatait. Ezek szerint 27%-ban genetikai tényezôk, 43%-ban az életmód, 19%-ban a környezeti hatások és 11%-ban az egészségügyi ellátás felelôs az egyén egészségi állapotáért. Summás megállapításokat közölt a szakirodalomból, amelyek szerint 50%-a a krónikus betegeknek nem megfelelôen használja a gyógyszereit, 60%-a a diabeteses betegeknek nem adekvátan méri a vércukor szintjét. A magas koleszterinszintû betegek 65%-a, a hypertóniások 49%-a nem képes elérni a célértékeket. A helytelen gyógyszerhasználat miatti költségek az USA-ban (2001) 177 milliárd dollárra rúgnak, míg a nem kívánt halálesetek ugyanitt 218 000 dollárt emésztenek fel az egészségügyi kasszából. Az

valamennyi résztvevôjének a modell-vizsgálatban való részvételt. A konferencián ugyancsak résztvevô kiállítók egyikénél való vérvételt követôen, megállapítva a metabolikus szindróma paramétereket, a bemutatott informatikai program segítségével életkilátásokat modellez és életviteli tanácsok megfogalmazására is alkalmas az általa bemutatott predikciós eljárás. (A program részletes bemutatását lapunk más helyén tervezzük /szerk./).

ezekkel összefüggô legnagyobb gondok a nem megfelelô gyógyszerválasztás, az aluldozírozottság, vagy felüldozírozottság, a mellékhatások és interakciók vonatkozásában, és az alulkezeltség, a nem kezelt esetek magas száma, valamint az indikáció nélküli gyógyszeres kezelés területein keresendôk. A gyógyszertárnak kiemelt szerepe lehet a kérdések megoldásában- fejtette ki az elnök. Mivel a gyógyszertár közegészségügyi intézmény magasan képzett szakszemélyzettel rendelkezik, nagyszámú paciens fordul meg naponta a patikákban, így ideális intézmény a betegségek megelôzésében, felismerésében, a terápia követésében. Ezt követôen részletesen taglalta az elôadó a gyógyszerészi beavatkozási lehetôségeket a gyógyszertárban, majd egyes gondozási metodikákra adott alternatívákat. Végezetül a témakörhöz kapcsolódóan bemutatta a z EuroPharm Fórum egyes programjait és munkamódszerét, majd a Svájci kognitív modell részleteibe avatta be a hallgatóságot. Csatlakozva a fórum gondolatmenetéhez Arnold Csaba professzor mutatta be a korszerû, digitalizált szív és érrendszeri prevenciót segítô számítástechnikai szimulációs predikciós programját. Frappáns megoldásként felajánlotta a konferencia

A fórumot követôen Dr. Juhász Éva a DEOEC Gyermekklinika orvosa „2 típusú diabetes és metabolikus szindróma gyermek és serdülôkorban” címû elôadásában új megközelítéseket tárt fel. Bevezetôként ismertette a Diabetes mellitus klasszifikációját. Az 1-es típusú diabetes mellitus során inzulin szükséges az életben maradáshoz. Klasszikus klinikai tünetek jellemzik, általában 35 év alatt alakul ki, hátterében autoimmun folyamatok zajlanak. A 2es típusú diabetes mellitus klasszikus tünetek nélküli, egészségtelen életmódhoz kapcsolódó (hasi típusú elhízás), általában 35 év felett alakul ki. Ezen túlmenôen Juhász doktornô kitért a gesztációs diabetes mellitusra, amely a várandósság során kezdôdik, vagy ismerik fel (24.-28. hét) és az egyéb diabetes mellitus MODY (genetikai zavar) eseteire egyaránt. A gyermekeket sem kíméli a kór. Az 1-es típusú diabetes elôfordulása minden évben 3%-kal nô. Ez 70,000 új, 15 év alatti beteg fiatalt jelent évente (majdnem 200 új eset egy nap). Régen a felnôttek betegsége volt, már a gyermekek körében is aggasztóan nô a 2-es típusú cukorbetegség elôfordulásának aránya, ma már népegészségügyi probléma. A világban 185 millió 2-es típusú cukorbeteg él jelenleg, létszámuk 2025-ben várhatóan 300 millió lesz. Juhász doktornô elôadásában kitért a cukorbetegség civilizációs jellegére (globesitas), hangsúlyozta az egészségtelen étkezés. a csökkent fizikai aktivitás problematikáját. Élettartam, életminôség tekintetében megállapítható, hogy a diabetes a fejlett országokban negyedik vezetô halálok, jelentôsebb szövôdményei, a retinopathia, az infarctus, a stroke és a diabeteses láb szindróma. Az igen látványosan dokumentált prezentáció részletes nemzetközi prevalenciát is bemutatott, majd ismertette a magyar lakosság egészségi állapotát. Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet a magas testtömeg-indexre (azaz BMI vagy TTI, kg/m2) a nôk 29%-a, férfiak 38%-a, a 65 év feletti férfiak 70%-a túlsúlyos, ami összefügg a mozgásszegény életmóddal (napi átlag 10 perc mozgás), az egészségtelen táplálkozással, a dohányzással és a túlzott alkoholfogyasztással. Megállapította, hogy ma minden 2. gyerek túlsúlyos, minden 5. pedig elhízott. A 7-14 éves korú gyerekek fele nem elégedett a saját testével, fogyni szeretnének, sôt 20Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 23

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló eszközök, így jóval több végtagot amputálnak az indokoltnál. Kitért a segédeszköz finanszírozás anomáliáira is. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal keretei között másfél éve megalakult a Diabétesz Láb Munka-bizottság, amely elkészített egy szûrési tervet. Eszerint minden 7 éve ismert cukorbeteget gondozásba vonna, mert a súlyos szövôdmények ekkor még kis költséggel megelôzhetôk. Ha a tervezett pilot szûrés, mely a lakosság 1/4-ét érintené, beindulna, 1 év alatt az amputációk számát legalább 25%al csökkenteni tudnánk, s ezzel egészségben eltöltött éveket, s milliárdokat takarítanánk meg- fejtette ki véleményét az elôadó.

30% már fogyókúrázott is. A napi testmozgás alig több mint a serdülôk felére jellemzô. A fôvárosi iskolásfiúk 18%-a, míg a lányok 20%-a túlsúlyos. Az elôadás részletesen ismertette Az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus differenciál diagnózisát, a metabolikus szindróma problematikáját gyermekés serdülôkorban. Rendszeres szûrôvizsgálatot javasolt. Célkitûzések lehetnek a globális diabetes epidémia mérséklése, a megbetegedések és a szövôdmények prevenciója, valamint a költségek csökkentése. Sürgetô teendôink az integrált, nemzetközi stratégia megvalósítása, az etiológia- és a terápia kutatásának lényegesen megemelt finanszírozása (WHO?), valamint az életmódváltás- fejtette ki zárógondolataiban az elôadó.

Mecseki László a Miskolci Egészségügyi Központ munkatársa a diabeteses lábról tartott elôadásában megdöbbentô élethûséggel dokumentálta a kedvezôtlen szövôdményeket. Franciaországban az amputáció esélye diabetesnél az átlagnál 15x nagyobb. A betegek 10%-a elszenved egy amputációt, ezek 50%-a négy éven belül második mûtéten esik át. Hiteles hazai adatok errôl nincsenek. Magyarországon ugyanis minden végtag amputáció I7020, a végtagi ütôerek atherosclerosisa BNO kóddal történik!! Mintegy 600 000 fenyegetett beteg lelhetô fel itthon. Alapvetô cél – fogalmazta meg az elôadó – olyan módszerek alkalmazása amelyekkel minél több szövôdmény megelôzhetô, rövidebb a hospitalizáció, gyorsabb a mobilizálás, olcsóbb a diagnosztika és a gyógyszerköltség, kevés a csonkolás és teljesebb a rehabilitáció. A patogenezis ismertetése során kifejtette, hogy legtöbbször nem a kritikus keringési zavar, hanem a késôn felfedezett, vagy nem jól kezelt gennyes folyamat, a fenyegetô szepszis vezet a csonkoláshoz. A diabeteses láb amputációs rizikójának 70%-át a köröm körüli folyamatok, a talpi bôrkeményedések, berepedések, illetve a helytelen lábbeli viselet, például a papucs jelenti. Hiányoznak a korszerû sebtisztító 24 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

A konferencia harmadik napja kezdô elôadását Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem docense tartotta a citosztatikumok expediálása kapcsán felvetôdô kérdésekrôl. Az onkológia terápiában bekövetkezô váltást követôen az intravénás mellett az orális készítmények is egyre nagyobb szerepet kapnak a fekvôbeteg-

ambuláns – járóbeteg-ellátás területén egyaránt. Az orális készítmények az USA onkológiai piacának 35%-át teszik ki. Hankó doktor kiemelte a palliatív ellátás szerepét. A rákos betegek 75%-a erôs fájdalmakkal, anorexia, malnutríció, székrekedés, hányás, hányinger, depresszió küzd. Itt igen jelentôs segítséget tudnak nyújtani a gyógyszerészek. Ismertette az orális, szûk terápiás indexû potens onkológiai szerek biztonságos expediálásáról szóló állásfoglalást (BOPA). A járóbeteg-ellátásban nincs mindennapos szakmai kontroll, nem egyszerûek a dozírozási sémák. Minden orális citosztatikumot, függetlenül a beadási formától veszélyes anyagnak kell tekinteni. A gyógyszerrendelés egyértelmû utasításokat kell, hogy tartalmazzon. Az expediálás során kiemelten fontosak a kemoterápiás protokollok elérhetôsége, a dozírozási sémák (módosítás, szünet, befejezés, intermittálófolyamatos kezelés stb.) a gyári kiszerelés és a tényleges szükséglet figyelembevétele mellett figyelni a tabletta törés, kapszula

kiszóródás veszélyeire, a nyelési nehezítettségre. A betegtájékoztatás során biztosítani kell hogy a beteg, vagy gondozója tisztában van e azzal, hogyan, mikor kell szednie a gyógyszert, mit tegyen ha egy dózis kimarad, mit tegyen ha a beteg hányt a bevételt követôen. Észlelhetô mellékhatások esetén, mit tegyen. Hogyan juthat hozzá a további kezeléshez szükséges gyógyszerhez. Az orális citosztatikumok megjelenésével kiemelt terület az adherencia, ami 20100% között változik. Palliatív kezeléseknél a fájdalomcsillapítás elégtelenségének vezetô oka a non-adherencia. A Szedési utasítások fontosságára hívta fel a figyelmet az elôadó, a pontos utasítás – 88,9%-os adherenciát, a szükség esetén – 24,7%-os aherenciát eredményez. A non-adherencia okai lehetnek a betegtôl, a terápiától függô tényezôk, a beteg egészségi állapota, az egészségügyi ellátástól, ellátó személyzettôl függô és egyéb, társadalmi-gazdasági tényezôk. Közforgalmú gyógyszerészi feladatok megfogalmazását a biztonságos expediálás, a biztonságos, hatékony használat elôsegítése, az adherencia javítása, és a palliatív gondozás gyógyszerészi támogatása területein tartja indokoltnak Hankó dr.

Dr. Benkô Zsolt gyakorló gyógyszerész prezentációjában a practicumban szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Általános alapelvként megállapította, hogy a gyógyszerészi gondozást akkor kezdjük komolyan venni, amikor a „betegség” kialakulásának kockázati tényezôit megismertük. Azaz biztos paraméterek birtokában kezdjük, vagy kezdhetjük meg a prevenciót a pácienssel együtt, amely a személyére szóló tájékoztatásban és életmódjának megváltoztatásában nyilvánul meg. Bemutatva a cukorbetegség „térhódítását”, a gyógyszerészi gondozás szintjeit ismertette. A gyógyszerészi gondozás elsô szintje az„egészség promóció” (teljes lakosság) az egészséges életmód tudatosítása, egészségkultúra fejlesztése, a módosítható rizikó tényezôk hatásának csökkentése az

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló mot záró elôadásában. A XXI. század elsô évtizede a magatartás évtizede – vallotta az elôadó. Az életminôség kulcsa életmódunkban és magatartásunkban rejlik. Ezzel összefüggésben a WHO az egészség dimenzióira és a gyógyítás biopszichoszociális szemléletére hívta fel a figyelmet. Hivatásunk teljesítéséhez szükségesek a folyamatosan frissített szakmai ismeretek, de ma már nélkülözhetetlenek a pszichológiai, etikai, antropológiai, szociológiai, kommunikációs ismeretek és készségek, azaz a humanisztikus komponensek (magatartástudomány) is. Az „adherencia-menedzsment elemeit ismertetve kifejtette a gyógyító és a beteg, valamint a tudás, hozzáállás és készséggyakorlás egyes összefüggéseit. A beteggel történô kommunikáció, a tárgyalástechnikai ismeretek és a terápiás eljárás során alkalmazható kommunikációs praktikák, ma már szerves részét képezik a gyógyító tevékenységnek. Az USA gyógyszerkönyvének kommunikációs irányelvei a hatás-, interakciók, gyógyszerforma ismereadott betegségre vonatkoztatva. Második szint a diabetes korai felismerése. A még nem diagnosztizált diabetesesek felismerése a rizikó faktorok alapján, önellenôrzô vércukorszint mérés segítése és orvoshoz irányítása a gyógyszerész feladata – fejtette ki Benkô dr. Az elsô és második szinthez csatlakoztatható egy eddig figyelmen kívül hagyott gyógyszerészi gondozási terület, azon gyermekek tudatos felkutatása, szûrése, ahol valamelyik, vagy mindkét szülô cukorbeteg! A metabolikus szindróma gyógyszerészi prevenciós adatlap kiegészítésével beilleszthetô a felmérésbe a „családi halmozottság”. Célszerû a gyermekekre sokkal nagyobb figyelmet fordítani. Ugyanis a gyermek nem kis felnôtt. A kockázati tényezôk nem azonosak teljes mértékben a felnôttekével, ezért nem veszik kellô módon figyelembe. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyermekkori cukorbetegek száma is emelkedik. A tünetek ugyan nehezebben ismerhetôk fel mert a gyermek egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy egészsége feltételekhez kötött. Ezt követôen genetikai és örökléstani tényezôket elemezve az életvitel befolyásolására tett erôfeszítéseit, tapasztalatait és az eredményeket mutatta be az elôadó. „Új lehetôségek a gyógyszerészi gondozásban és a Gyógyszeres Terápia Menedzsmentben az onkológiai gyakorlat területén” témakörben tartott összefoglaló módszertani vezérelôadást Dr. Samu Antal a konferencia zárónapján. A nemzetközi és hazai morbiditási adatokat elemezve vázolta a kockázati tényezôket. Epidemiológia adatokra figyelemmel a magyarországi daganatos halálozás összesített sorrendjében a tüdô-hörgô kórkép a vezetô, majd a colorectális, az emlô, a gyomor és a nyirokvérképzôrendszerben van a legtöbb daga-

natos mortalitás. A férfiakat nagyobb arányban érinti, mint a nôket pl: szájüreg, gége, nyelôcsô esetén 5-9 : 1. A 40-70 év közötti férfiak daganatos kockázata, halálozása magasabb, mint a nôké, s a daganatos halálozás a férfiakat fiatalabb korban éri- fejtette ki Samu dr. Az exogén kockázati tényezôket ismertetve a daganatos sejtek kórfejlôdését mutatta be, majd részletesen ismertette a konzervatív és a modern, komplex terápiákat és kezeléseket elôadásában. Nagy hangsúlyt helyezett a gyógyszerészek közremûködésére a daganatos terápiában. E tárgykörben bemutatta az EuroPharm Fórum – amelynek munkacsoport vezetôje – törekvéseit és állásfoglalását. A gyógyszerészi gondozásról vallott nézeteit összefoglalva nélkülözhetetlennek tartja a szerepvállalást a gyógyszeres terápia megtervezésében, végrehajtásában és ellenôrzésében. Gondozás az a gyógyszerészek által nyújtott (dokumentált) kognitív szolgáltatás, vagy szolgáltatások csoportja, amely egyénre szabott módon képes optimalizálni a terápia kimenetelét. A terápia menedzsment során a gyógyszerészek egy interdiszciplináris team tagjaiként a gyógyszer hatásának, mellékhatásának, interakciók, compliance, stb. monitorozásával olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek célja egy magas szakmai színvonalú, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia megvalósítása, a betegek életminôségének javítása. Holisztikus szemléletû megközelítés esetén – ezt támasztja alá a nemzetközi gyakorlat is – a munka kiegészül az egészségnevelés, betegoktatás, egészségtudatos életvitelre történô edukáció feladataivalmondta az elôadó.

te mellett ma már kitérnek a testbeszéd, az aktív figyelem, a verbális kommunikáció egyes elemei, a pedagógiai módszerek és kérdezési technikák taglalására is. Ezt követôen a tárgyalás és konzultációs technikák részleteibe (nyitás-, tárgyalás-, alku-, befejezés) avatta be a hallgatóságot az elôadó, majd közös játékra invitálta a jelenlévôket, akiknek így alkalmuk nyílt az elhangzott módszerek kipróbálására is. A konferenciát tesztírás zárta. Készítette: Dr. Mikola Bálint

A gyógyszerészi gondozás kommunikációs praktikáiba avatta be a hallgatóságot Dr. Csóka Ildikó A SZTE docense prograGyógyszertár VIII. évf. 2. szám 25

Gyógyszerészi Gondozás


Gyógyszerészi

Beszámoló a Gyógyszerészi Gondozási Bizottság 2009. évi elsô ülésérôl A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság 2009. évi elsô ülését január 12.-én tartotta. A Bizottság üdvözölte az egészségügyi salátatörvénnyel életbe lépett változásokat, amelyek nagy lehetôséget jelentenek a gyógyszerészet szakmaiságának megmutatására. Ezért kiemelten fontosnak tartja a Bizottság, hogy a gyógyszerészi gondozási tevékenységek a betegek számára is látható szolgáltatásai lehetôleg minél több gyógyszertárban elérhetôek, szembetûnôek legyenek, illetve ez megfelelô média figyelmet is kapjon. Ennek alapján a Bizottság 2009. februárjától a Kérdezze gyógyszerészét program elindítását kezdeményezi. A betegtájékoztatás irányába történô fokozott nyitás érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a www.gyogygond.hu honlapot megbontja lakossági és szakmai oldalra. A lakossági oldalon elérhetô lesz, a metabolikus program betegtájékoztatója, és azon gyógyszertárak listája, ahol elérhetô ez a program, továbbá a kialakítandó kérdezzen gyógyszerészérôl program anyagai. A Bizottság szeretne segítséget nyújtani a gyógy-

szertáraknak a konzultációs sarok kialakításában. Ennek érdekében tájékoztató anyagot állít össze, amelyben a jogszabályi háttér és konzultációs sarok minták szerepelnek. A Bizottság megtárgyalta a szakmai és betegtájékoztatásra szolgáló lapokkal való együttmûködést is. Ebben lehetôségeihez képest igyekszik mind a gyógyszerészeket, mind az orvosokat, mind pedig a betegeket a gondozási területekrôl tájékoztatni A Bizottság az elkövetkezendô hónapok fontos területének érzi a gyógyszerészi gondozás területén a gyógyszerészi és asszisztensi, szakasszisztensi kompetenciák meghatározására szolgáló irányelv kidolgozását. A Bizottság 2009. évi elsô félévi továbbképzési programját is véglegesítette, amellyel kapcsolatos tájékoztatók a szakmai lapokban, és a www.gyogygond.hu honlapon elérhetôek.

Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság

Tájékoztató levél a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság 2009. év elsô félévi továbbképzéseirôl Tisztelt Gyógyszerész Nô/Úr! A január 1-tôl érvénybe lépett jogszabályi változások nagy lehetôségeket jelentenek a szakmánknak, különös tekintettel a gyógyszerészi gondozásra. Ennek alapján a Bizottság kiemelten fontosnak tartja, hogy a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások minél több gyógyszertárban elérhetôek legyenek. Mindezek alapján 2009. elsô félévében is változatlan formában folyatatja a Metabolikus Szindróma Gyógyszerészi Gondozási Program területén az elmúlt ôsszel megkezdett akkreditált továbbképzéseket. A program két új témával bôvül; öngyógyítás lehetôsége felsô légúti betegségeknél, és a gyógyszerterápia nyomon – követés ismeretei

A Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program végzéséhez szükséges személyi feltételekrôl A Metabolikus Szindróma Gyógyszerészi Gondozási Program protokolljában lévô gondozási feladatok egyes elemeit (diabetes, hypertonia, dyslipidemia) csak az adott alaptovábbképzésen részt vett és abból sikeres vizsgát tett, ÁNTSZ engedéllyel rendelkezô gyógyszerész végezheti. A metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program teljes körû végzéséhez mindezen alaptovábbképzések (diabates, hypertonia, dyslipidemia) meglétét követôen, szükséges egy tréning jellegû ún. Metabolikus IV. öszszegzô továbbképzés elvégzése is, amelyen a protokoll részletes ismertetése mellett tipikus esetek közös megbeszélése történik az elôadók irányításával. A Metabolikus IV. továbbképzés résztvevôje megkapja a protokollt, valamint ingyenesen kerülnek kiosztásra a sokszorosított mellékletek, betegtájékoztatók, információs anyagok. A Metabolikus IV. összegzô továbbképzés sikeres elévégezésrôl a gyógyszerész a gyógyszertárban kihelyezhetô igazolást kap a GYGSZB-tôl. A GYGSZB célja, hogy minél több gyógyszertár egységesen biztosíthassa a metabolikus szindrómához kapcsolódó valamennyi beteg/betegség gondozását. Ennek érdekében 2008. második félévi költségtakarékos díjat nem emelve (12 500 Ft/nap) egy napos továbbképzéseket szervez, mellyel a gyógyszerészek elvégezhetik az egyes gyógyszerészi gondozási területek (diabetes, hypertonia, dyslipidemia) még hiányzó alaptovábbképzéseit, valamint az erre épített Metabolikus IV. összegzô továbbképzést. Részletes tájékoztatást a Bizottság honlapján www.gyogygond.hu olvashat. Felhívjuk a gyógyszerészek figyelmét, hogy 2009. második félévétôl, már csak egységes metabolikus szindróma továbbképzésre lehet majd jelentkezni. Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság továbbképzéseire való jelentkezés Tájékoztatónkhoz jelentkezési lapot mellékelünk, mely a GYGSZB honlapjáról (www.gyogygond.hu) is letölthetô. Amennyiben továbbképzéseinken részt kíván venni, a válaszlevélben jelölje meg az Ön által kiválasztott továbbképzést.

A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság további tervei A GYGSZB több olyan program elôkészítésén is dolgozik, melyek a mindennapos gyógyszerkiadást kívánják segíteni, így hamarosan elérhetôek lesznek a Kérdezze meg gyógyszerészét program anyagai. Budapest, 2009. január 16. Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság: Dr. Soós Gyöngyvér GYGSZB jelenlegi elnök sk.


Dr. Szabó Sándor volt elnök sk.

Dr. Samu Antal leendô elnök sk.

Dr. Hankó Balázs szakmai titkár sk.

Dr. Bánkuti Péter sk.

Dr. Horváth-Sziklai Attila sk.



Gyógyszerészi




Utazási tanácsadás a gyógyszerészi gondozás új lehetôségei I. rész Általános tapasztalat, hogy a gyógyszerészektôl gyakran kérnek az utazással kapcsolatos egészségügyi tanácsot. Az elindulás elôtti rohanásban az utazónak nincs ideje alaposabban tájékozódni az úti cél egészségügyi veszélyeirôl, de azt világosan látja, hogy valamiféle öngyógyszerelésre mindenképpen szüksége lesz külföldön. A gyógyszertárban az alapvetô gyógyszereket megy megvásárolni, de ott helyben jut eszébe, hogy mi van akkor, ha ... Így alakult ki az a gyakorlat, hogy az utazók szívesebben és gyakrabban érdeklôdnek az utazás alatti egészségügyi ártalmakról, az esetleges veszélyekrôl és fertôzô betegségekrôl a gyógyszertárban, mint az orvosuknál. Hozzájárul ehhez a gyógyszerész feltétlenül jobb kommunikációs készsége, a kicsivel több, páciensre fordítható idô és a jobb termékismeret. A patikus nem csak hasmenés elleni, vagy kiszáradás elleni gyógyszereket tud ajánlani, hanem jártas például a különbözô napfényvédô készítmények táján is. Nem csak az út alatt használható fájdalom- és lázcsillapításhoz kínál gyógyszereket, de az egyéb, gyógyászati segédeszközöknek, a pelenkáknak, a sebellátás eszközeinek is avatott ismerôje. Az olyan utazással kapcsolatos termékek forgalmazása, mint a moszkitóháló, víztisztító készítmények és eszközök, új bevételi forrásként színesíthetik a gyógyszertár kínálatát1. A gyógyszerész és az utazási tanácsadás Ezeket az egyszerû tényeket a nyugati országokban – mivel ott az utazási tanácsadásra már elôbb mutatkozott közönségigény – már régen észrevették. Ezért nyugat-európában a gyógyszerész által adott utazási tanácsadás már nem újdonság, és ezen lap hasábjain is többször említésre került az egyes országok gyógyszerészi szervezésének ismertetésénél. Portugáliában a gyógyszerészek rendszeresen és kedvvel adnak tanácsot a hozzájuk fordulóknak2 (1.ábra). Svájcban a gyógyszerészek egyik magától értetôdô tevékenysége a tanácsadás, bár a rendszeres szakirányú képzés hiányos.3 Sok utazó a patikákat jelöli meg az utazási tanácsadás elsôdleges forrásául – fôleg az USA és Kanada gyéren lakott vidékein, de az itt kapott tanács sokszor nem állja ki a szakma próbáját4. Az utazási tanácsadásra szakosodott patikák USA-beli sikere arra 28 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

1. ábra

2,9% 5,3%

29,9%

36,1%

25,8%

A gyógyszerészek attitûdje az utazási tanácsadás munkájában

enged következtetni, hogy az út járható5, de – mint minden új kezdeményezésnél – fokozottabb odafigyelés és szakmai kontroll szükséges6. Az utazási tanácsadás odáig megy, hogy a gyógyszerészek az USA-ban (kellô jogosítvánnyal és továbbképzéssel a hátuk mögött) immunizációs tevékenységet is folytathatnak7. Az Egyesült Államokban az utazási orvosi tudományágat „emporiatrikának” nevezik, és az utazási orvostani klinikák (magyar fogalmak szerint ez szakrendelôt jelent) sûrû hálózata kínálja szolgáltatásait az utazó közönségnek. Azonban ez az orvosi szolgáltatás drága és kevésbé hozzáférhetô, mint a helyi gyógyszertárak, ezért a gyógyszerész által nyújtható szolgáltatásokat már húsz éve definiálták8. Eszerint a gyógyszerészi tanácsadásnak kiemelkedô szerepe van azon utazók felvilágosításában, akik nem endémiás területre utaznak rövid idejû nyaralásra. A magyar utazók többsége – mint majd azt alább részletesebben is említem – ebbe a kategóriába tartozik. A környezeti ártalmak (napsugárzás hatása, hôártalmak); a gastrointestinális problémák megelôzése (életmódi tanácsok a biztonságos étel-ital fogyasztásról); az utazással összefüggô betegségek (pl. tengeri betegség, mélyvénás trombózis) és a insecidek elleni védekezés, valamint az úticéltôl függô védôoltás javallata – mindez a gyógyszerész tanácsától is függ.

Gyógyszerészi

nak ténye és az utazás módjának változásai hamar szükségessé tették az interdisciplináris szemléletet. Az utazási orvostan gyors ütemû fejlôdésnek indult, hiszen az utazók között (a kedvezô árú „fapados repülôjegyeknek” és a last minute utaknak köszönhetôen egyre szélesebb társadalmi rétegek, szûkösebb költségvetésbôl élôk (fiatalok, családosok, nyugdíjasok) engedhették meg maguknak a külföldre való utazást. Nyilvánvaló, hogy ezen nagyobb kockázatú utazók megjelenése az idegenforgalomban magával hozta az utazáskörüli betegségek nagyobb incidenciáját is. Egyre inkább elôtérbe kerültek a krónikus betegséggel utazók, a kalandtúrára indulók, és a külföldön munkát vállalók egészségügyi problémái. A megelôzés tudományából egyre inkább gyógyító tudomány lett. Evvel párhuzamosan az utazók biztonság iránti igénye is megnôtt: ez az utazási biztosítások kifejlôdését indukálta. Jelenleg az utazási orvostant olyan multi- és interdiszciplináris tudományágként definiáljuk, mely nem csak a primér (biomedicinális) infektológiai közelítésû prevenciót kell, hogy nyújtsa, hanem magába foglalja az utazók gyógyító ellátását külföldön és belföldön egyaránt, és feladatának ellátásához nem csak orvosi, de technikai és biztosítási eszközöket is felhasznál. Ennek megfelelôen alakult ki az utazási orvostan „négylevelû lóhere” szemlélete, melynél az egyes subdisciplinák az utazás és orvostudomány más – más aspektusát fogják össze9 (2. ábra). A lenti ábrából kiderül, hogy az utazási orvostan szakterületei – úgy is mondhatnánk, hogy subdisciplinái – feladatuknak megfelelôen, a következôk: A prevenció (helyesebben mondva biomedicinális profilaxis) szakterülete, melyet a primer prevenciós szemlélet jellemez. Ennek a szakterületnek egyik háttértudományát (vakcináció és kemoprofilaxis) az infektológia adja. Az utazási tanácsadás is primer prevenciós terület, de komplexebb tudásanyagot, fôként belgyógyászati jellegû ismereteket kíván meg. Vadonorvoslás (szabadidôsportok és expedíciós medicina) A „vadon orvoslás” kifejezést kényszerûségbôl hasz2. ábra

Mi is az az utazásorvostan? A fenti tevékenységeket és az alapjukként szolgáló orvosi ismereteket egy fiatal orvosi disciplína, az utazásorvostan fogja össze. Ez a disciplína eleinte fôleg csak az utazók fertôzések elleni védelmével, illetve azok behurcolásának prevenciójával foglalkozott, azonban az utazás felgyorsulásá-

Az utazási orvostan négylevelû lóhere teóriája

Gyógyszerészi Gondozás nálom. Így tudtam lefordítani az angolszász terminológiában használt „wilderness medicine” kifejezést. Eredeti jelentésében az expedíciókra, távoli vidékekre való utazásra való felkészítést és az ott nyújtott orvosi elsôsegélyt jelentette. A vadon orvoslás tárgykörében az utazási tanácsadás felmérhetetlen fontosságú, éppen azért, mert a balesetet/betegséget szenvedett – eo ipso – távol van a definitív orvosi ellátástól. A vadon orvoslás szakértôinek páciensköre azokból az utazókból verbuválódik, akik nem konvencionális módon töltik külföldön szabadidejüket, hanem a szabadidô sportolást, a kalandtúrát részesítik elônyben, speciális célú utazást választanak kikapcsolódásra. Így fokozottabb mértékben kell bizonyos fajta „öngyógyítást” végezniük. Utazási biztosítás egészségügyi – orvosi technikája: az egészségügyi kockázat elemzéséhez, a megfelelô utasbiztosítási formák kidolgozásához elengedhetetlen az utazási orvostani háttér: így fonódik össze az utazási orvostan és a biztosítás. Ezért a hagyományos biztosítási orvostanon belül kialakult egy új szakág, az utazási biztosítási orvostan, melynek feladata a korszerû utasbiztosítások orvosi (elméleti és gyakorlati) hátterének biztosítása.


Assistance orvostan: Az assistance orvostan tárgya a megbetegedett/balesetet szenvedett utazó külföldön való kezelési lehetôségeinek ismerete és megszervezése, a beteg kezelésének elkezdése és/vagy figyelemmel kisérése, az esetleges hazaszállítás tényérôl, idejérôl és módjáról való orvos szakmai döntés a kezelôorvossal való konzultáció alapján. Magában foglalja továbbá a beteg utazók kezelését, mint tercier, kuratív prevenciós tevékenységet is. Természetesen, minden subdisciplináknak megvan a maga komoly, jól körülhatárolható tudományos háttere, feladatköre és helye a prevenciós tennivalók között.

Gyógyszerészi

Még a fejlett utazási kultúrával és lehetôségekkel rendelkezô országokban is, ha az utazási tanácsadás szóba kerül, úgy az emberek legtöbbjének a vakcináció jut az eszébe. Holott a védôoltással megelôzhetô betegségek csak az egyik csoportja az utazókat fenyegetô ártalmaknak, és ráadásul még a trópusokra utazóknak sem ez a legnagyobb egészségügyi problémája10, 11.

tacélpontokon nem kell számítani endémiás fertôzô betegségekre, a higiénés viszonyok is megfelelôek, a magyar utazó hajlamos azt gondolni, hogy nincs szüksége egészségügyi tanácsokra. Mi több: biztosításra sincs szüksége: hiszen az Európai Egészségbiztosítási kártya fedezetet nyújt az esetleges megbetegedés esetén. Mindkét vélekedés óriási tévedés, melynek hamis voltát sok honfitársunk keserves tapasztalatok után ismeri csak fel. A magyar utazót Európában is és a különösképpen a nyaralása, vagy éppen a téli sportolása alatt végigkíséri az utazási betegségek lehetôsége. Olyan utazási betegségeké, melyek szakszerû gyógyszerészi tanácsokkal (illetve azok megfogadásával) teljes egészében megelôzhetôek. Ugyanezen veszélyek a nagy rizikófaktorú utazókat, az idôseket, gyermekeket és a krónikus betegségben szenvedôket még fokozottabban fenyegetik. Ezért Magyarországon is az utazási tanácsadásra és az utazási rizikófaktorok kiszûrésére kell törekedni. Ezért igaz az, hogy napjainkban a tanácsadási hálózatra kell fektetni a hangsúlyt. Ahogy Hoveyda professzor szellemesen megfogalmazta: „Több tanácsadás és kevesebb oltás kell!“ 12

A magyar utazók – nyugati társaitól eltérôen – nyaralási, utazási célpontjai 90%-ban az európai országok. Mivel ezeken a turis-

Dr. Felkai Péter vezetô fôorvos SOS Hungary

A magyar utazók sajátosságai

2009. Megújult tartalommal nyolcadik évfolyamát indítja a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek havi magazinja a „Gyógyszertár”. A MOSZ mértékadó szakmapolitikai kiadványa szerkesztôi 2009-ben is ellátják Önt egyedülállóan bemutatott ismeretekkel. Információ Helyzetértékelés Vélemények Továbbképzés Aktualitások

Fizesse elô 2009-ben is! Megrendelhetô: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest, 1134. Huba u.10. Telefon: 236-0974, Fax: 239-0349, E-mail: [email protected] www.moszinfo.hu www.moszinfo.eu www.magangyogyszereszek.hu

DDrr...

Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet

Hasznos tudnivalók doktoroknak

Az év végén kihírdetett 2008. Évi CVI. sz. törvény szerint a felsôoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv 63.§ (8) bekezdése szerint, azok, akik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. tv. hatálybalépése elôtt magyar felsôoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet szereztek, jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára. A foglalkozásdoktori cím használatának joga tehát 2009. január 1-ét követôen valamennyi, magyar egyetemen korábban végzett, vagy ezután diplomát szerzô gyógyszerészt a törvény erejénél fogva megilleti. Az ezt követôen diplomázó hallgatók gyógyszerésszé avatásukkor eleve ennek megfelelô diplomát kapnak, ami feljogosítja ôket a cím használatára. Akik viszont, akik a törvény hatálybalépése elôtt szerezték meg diplomájukat, azok az okmányirodán kérhetik a névváltoztatás átvezetését. Ehhez mindössze a gyógyszerész oklevél bemutatása, illetve az igazolványok kiállításához elôírt illeték lerovása szükséges. (Szig. esetén 1500 Ft, lakcímkártya 500Ft). MOSZinfo

A doktori cím használatának cégjogi kérdései és más változások a cégeljárásban Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény módosította a felsôoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. §-ának (6) bekezdését, melynek értelmében a gyógyszerészek oklevele doktori címet tanúsít. Ennek értelmében 2009. január 1. napjától a doktori cím viselésére jogosulttá váltak a gyógyszerészek is. Ez a dicsérendô változás azonban több olvasónkban felvettette annak a kérdését, hogy a Cégbíróságokon nyilvántartott társaságaik vonatkozásában szükséges-e, és ha igen, mikor, a létesítô okirat módosítása. Praktikusan megközelítve a dolgot, válaszom az, hogy önmagában emiatt szükségtelen a módosítást megtenni, annak a költségeit megfizetni. Mindezt elég lesz majd az elsô, szükséges, vagy önkéntes módosítás során megtenni és egy költséggel ezt is el lehet majd intézni. Fontos azonban kiemelnem, hogy akinek az aláírási címpéldányra, vagy aláírás-mintára addig is szüksége lesz, melyet természetesen a felhasználók összevetnek a személyi igazolványban szereplô adatokkal, az nem tudja elkerülni ezt a módosítást. Szükséges megemlítenem a létesítô okiratban szereplô tevékenységi körök módosítása körül kialakult polémiát is, hiszen bárki joggal érezheti, hogy maga a jogalkotó sem tudja némely esetben, hogy 30 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

mit is akar. Kezdetben „lôn vala” az a szabály, hogy a létesítô okiratnak minden végzett tevékenységi kört tartalmaznia kell. Ezt a mindenkor éppen aktuális KSH jegyzékbôl lehetett meghatározni, több-kevesebb sikerrel. Amikor 2008. január 1.-tôl bevezetésre került a TEÁOR ’08, akkor a hatályos jogszabályok akként rendelkeztek, hogy minden társaságnak a létesítô okiratát e vonatkozásban az elsô módosításkor, de legkésôbb 2008. június 30. napjáig módosítani kell. Sajátos gyakorlatként néhány nappal a határidô lejárta elôtt az egyik miniszter sajtó közleményben tette közzé, hogy ezt nem kell komolyan venni, mert a módosításra nyitva álló határidôt kitolják szeptember 30. napjáig, tekintve, hogy a Cégbíróságok leterheltsége akkora, hogy a beérkezô változásbejegyzési kérelmeket nem tudják a jelenleg hatályos törvény által megszabott, rendkívül csekély ügyintézési határidô alatt elintézni. Megjegyzem, hogy e határidô betartásának elmulasztása miatt sem ért senkit sem hátrány, mert nemcsak elintézni, de ellenôrizni sem volt sem idô, sem ember ennek a kötelezôen elôírt módosításnak a betartását. Ehhez utóbb megalkották a szükséges jogszabályt, amely kimondta, hogy nincs helye szankció alkalmazásának, ha a vállalkozás nem tett eleget a TEÁOR-számok átforgatásával kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és 2008. december 27. napja közötti idôszakban. A fenti rendelkezést is a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggô módosításáról szóló 2008. évi XCVI. törvény vezette be, mely 2008. december 27. napján lépett hatályba. Ez már akként módosította a 2006. évi IV. törvény 12. § (1) c) pontját, hogy a társasági szerzôdésben a gazdasági társaság azon tevékenységeit kell csak feltüntetni, amelyeket a társaság a cégjegyzékben is feltüntetni kíván. Ennek alkalmazása során – a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül – minden olyan tevékenység megjelölhetô, amit törvény nem tilt vagy nem

Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet Helyzet korlátoz. A gazdasági társaság – a társasági szerzôdésben meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – fôtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. Sajnos ez a változás sem volt igazán ügyfél barát. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a létesítô okiratba ugyan azt tüntetnek fel amit akarnak, olyan megjelöléssel ahogyan akarnak, ámde a tevékenységi köröket szükséges bejelenteni az APEH-nak, mégpedig Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/ 2006/EK rendelet szerint megalkotott TEÁOR ’08 szerinti nomenklatúra szerint. Nincs másról szó, mint, hogy amit az egyik oldalon megengedtek és racionalizáltak, azt a túloldalon még bonyolultabbá tették, ugyanis az APEH-nek be kell jelenteni a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a 1893/2006/EK rendelet szerint, tehát pontosan úgy, ahogyan eddig a Cégbíróság felé tettük. Erre érdemes odafigyelni, hiszen egy újabb lehetôség a mulasztási bírság kiszabására! Ennek minimális összege az adóhatósági gyakorlatban 65.000.-Ft, maximuma 500.000.-Ft. Tehát lehet, hogy ingyen történik, ha megtesszük, de ha elmulasztjuk igen sokba kerülhet! Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 479. §-ának helyébe a következô rendelkezés lépett 2008. december 27. napjától: „Azon, a cég által a létesítô okiratban feltüntetett, illetve a létesítô okiratban fel nem tüntetett, de ténylegesen végzett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, és amelyeket a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelôen e törvény hatálybalépéséig még nem módosítottak, a tevékenységi kör megfelelô módosítását a cégnek a mindenkor érvényes TEÁOR-kód alapján a 2009. évi elsô adómegállapítási idôszakról szóló adóbevallással egyidejûleg – költség- és illetékmentesen – kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az állami adóhatóság errôl az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.” Az elsô adóbevallási idôszak vonatkozásában szükséges egyeztetni a társaság könyvelôjével. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok hasonlóan alakultak, mert a jogszabály változás kimondta, hogy „a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelôen e törvény hatálybalépéséig még nem módosított, a körzetközponti jegyzô nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak a mindenkor érvényes szakmakód alapján a 2009. évi elsô adómegállapítási idôszakról szóló adóbevallással egyidejûleg – költség- és illetékmentesen – kell az állami adóhatósághoz bejelentenie.” A TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróság automatikusan, hivatalból törli a cégjegyzékbôl. A cégbíróság a TEÁORszámok törlése tárgyában határozatot nem hoz és a törlésrôl külön nem értesíti a cégeket. A tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékbôl való törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Amennyiben a cég létesítô okiratában a tevékenységi kör mellett a TEÁOR-szám is feltüntetésre került, a TEÁORszámok cégjegyzékbôl való törlése nem igényli a létesítô okirat módosítását (a létesítô okiratban a TEÁOR-szám törlését). Azt tapasztaltuk, hogy a társaságok egy része nem fordít kellô gondot cégjogi helyzetének napra készen tartására. Van, aki még mindig nem tért át az új Gt. hatálya alá, és van olyan is, akinél az ügyvezetô mandátuma lejárt, így a cégnek hivatalos képviselôje nincs. Ez utóbbi egy hitelfelvételnél igen nagy problémát fog jelenteni, arról nem is beszélve, hogy minden a képviselô mandátumának lejártát követôen megkötött jogügylet érvényessége kérdésessé válhat.

Minden olyan ügyben, amely a cégnyilvántartásban változást jelent, az annak alapjául szolgáló létesítô okirat aláírása illetve elfogadása napjától számított 30 napon belül a változást be kell jelenteni a cégbíróságnak. Ennek elmulasztása esetén a bíróság 50.000 és 500.000 forint közötti bírságot szabhat ki. Ezzel azonban nem zárul le a változás bejelentése. Ugyanis az adóhatóságnak is be kell jelenteni a változást, ha az olyan adatot érint, amihez bejelentési kötelezettség kötôdik (pl. az ügyvezetô igazgató személye). Ennek elmulasztása esetén az adóhatóság 500.000 forintig terjedô mulasztási bírságot szabhat ki. A tapasztalatunk az, hogy az adóhatóság ma már minden alkalommal él is a bírságolás eszközével. A Cégbíróságok ellenôrzési kötelezettségének teljesítése sem igazán naprakész. Mondhatni, igen nagy szerencsére. Ez azonban nem lesz már sokáig így, ahogyan azt a késôbbiekben kifejtem. További szigorú szabályok léptek életbe a beszámoló közzétételi kötelezettségére. A cégek a számviteli beszámolót a kormányzati portálon keresztül nyújtják be a céginformációs szolgálathoz. A benyújtáshoz elektronikus ûrlapon kell igazolni a benyújtás jogszerûségét (a benyújtó személy jogosultságát a benyújtásra). A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználásáról hozott határozatot – osztalék –, valamint kötelezô könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést. A gyógyszertárak szinte mindegyike könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás. Nem lesz a jövôben lehetôség arra, hogy május 31.-t követôen is gondolkodjunk még az eredmény felhasználásáról, a könyvvizsgálói jelentés elkészíttetésérôl, hiszen a könyvvizsgáló csak ennek a döntésnek a birtokában adhatja ki véleményét, melyet pedig záros határidôben kell beterjeszteni az APEH felé. A beszámolót és a csatolt dokumentumokat a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja az adóhatóságnak. Tehát nem a Cégbíróságnak kell benyújtani! Az oda történô benyújtással nem tesz eleget a társaság a közzétételi kötelezettségének. A Cégbíróság ezzel mentesítve lett ennek az ellenôrzési kötelezettsége alól, helyette az APEH rendszere fogja ezt ellenôrizni, akár egyetlen gombnyomás útján az erre a célra kifejlesztett softver lefuttatásával. Ez pedig nem napokat, mindössze pereceket vesz igénybe, tehát lehetséges, hogy június 5.-én már postázásra kerül a mulasztás miatti felhívás. A közzétételi kötelezettséggel jár, hogy közzétételi költségtérítést kell befizetni az IRM megfelelô bankszámlájára. (Ez jelenleg elektronikus benyújtás esetén 3000 forint.) Ha ezt az összeget nem vagy csak részben fizetik be, úgy kell tekinteni, hogy a cég nem tett eleget közzétételi kötelezettségnek (jogkövetkezményt lásd alább). Ha az adóhatóság megállapítja, hogy határidôre (ez naptári éves pénzügyi év esetén május 31.) a cég nem adta be a beszámolót, felhívja a cég figyelmét arra, hogy ezt pótolja 15 napon belül. Ha a cég ezek után a megadott határidôig az elôbbieknek megfelelôen nem nyújtja be a beszámolót, akkor az adóhatóság – a törvény megfogalmazása szerint – haladéktalanul értesíti errôl a cégbíróságot. A cégbíróság az adóhatóság bejelentését követô 15 napon belül a céget megszûntnek nyilvánítja! Ez pedig nem más, mint a társaság jogutód nélküli megszûnése, annak minden következményével együtt. A jogkövetkezmény a felszámolás elrendelése, a felszámoló kijelölése, aki viszont felettébb kellemetlen kérdéseket tud feltenni a fel nem készült vezetô tisztségviselônek, arról nem is beszélve, hogy egy évre visszamenôleg támadhat meg jogügyleteket, amennyiben azok a hitelezôk érdekeit sértik. A legelsô lépések egyike szokott lenni a pénztár ellenôrzése és az esetleges pénztárhiány okainak feltárása. Ez pedig senkinek nem lesz jó.

Almási és Borsy Ügyvédi Iroda Dr. Borsy János ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám 31

tatlan hasznos fénytartományhoz tartoznak, kb. 4 cm mélyen behatolnak a bôrbe, ahol a fény hôenergiává alakul és belülrôl kifelé melegíti fel a szervezetet.

Szaunák Néha irigylem a Finneket, mégpedig a szauna kultúrájuk miatt, melynek már írott történelme van. Az 1600-as évekbôl származó leírások szerint a skandináv országokban járó idegent, a legnagyobb tisztelet jeléül, beengedték a szaunájukba. A szauna régen többfunkciós helyiség volt, a tisztálkodás és gyógyítás helye, de rituális helyszín is volt, az eladósorban lévô lányok kelendôségét növelték, a szaunában elhelyezett nyírfa és más növények aromájával, a mai fogalmak szerint, aromaterápiával. A Finneknél a szaunázás a nemzeti identitás része. A társadalmi kapcsolatok ápolására is használják, a szaunában mindenki egyenlô. Mivel a Finnek meztelenül hódolnak e népszerû tevékenységnek, baráti összejövetelek után elôször a hölgyek, aztán az urak veszik igénybe a szaunát.

ha biztosítja. A szauna levegôjének hômérséklete 80-100 fok lehet. A szaunázás akkor a leghatásosabb, ha betartjuk a szabályokat: szaunázás elôtt mindig zuhanyozzunk le várjuk meg, míg megindul a testünk természetes gyöngyözôdése, ne törekedjünk a gyors izzadásra a szaunázás teljes ideje – 1-1½ óra – alatt 2-3-szor vegyünk hûtôfürdôt, mivel a bôr felszínén képzôdött vízréteg meggátolja a természetes és jótékony izzadást. A szauna méregtelenít, immunrendszerünket erôsíti, edzi az érfalakat, vérkeringés fokozó, szépíti a bôrt, gyógyítja az izomlázat és relaxál. A szaunázás heti 1-2 alkalommal javasolt!

Az infraszauna javítja a vérkeringést, aktivizálja az immunrendszert, salaktalanít, tisztít, fiatalít, megelôzi a betegségeket, fogyaszt és csökkenti a cellulitiszt. Az infrakabinban alacsonyabb a kabin hômérséklete, kb. 40 0C, mint a hagyományos szaunában, viszont intenzívebb az izzadás a mélymelegítés miatt. Az infraszaunázás alatt, mely kb. 30 perc, 300 kalóriát égetünk el. Az infrakabin használata kúraszerûen ajánlott heti 2-szer, összesen 10-15 alkalommal. Mindegyik szaunázási tevékenység megkoronázása, ha befejeztével egy „csendszobában” lepihenünk és megvárjuk, míg testünk visszanyeri normál hômérsékletét. Ezzel elkerülhetjük a hirtelen lehûlést és felfázást. Mint mindennek a szaunának is rengeteg új változata van. A fent felsorolt pozitív

A gôzfürdôben a meleg pára jótékony hatása érvényesül. Míg a szaunában a levegô páratartalma kb. 40%, hôje 80-100 0 C, addig a gôzfürdôben 40-50 0C a hômérséklet, viszont a levegô páratartalma a 100%-ot is elérheti! A legmodernebb szaunafajta az infraszauna, vagy infrakabin, melyben a hôt infrasugarak termelik. Az infrasugarak a láthaNálunk Európában a szaunázás fôleg téli szabadidôs tevékenység volt, manapság az egészséges életmód iránti igény részeként, az év bármely szakában élvezhetjük a különbözô szaunák jótékony hatásait, a gyógyfürdôkben, wellness centrumokban, hotelekben.

Nézzük a legismertebb szaunafajtákat: A hagyományos finn szaunákat fatüzelésû kályhával fûtik, a modern fából készült kabinokban a hôt elektromos szauna kály-


hatásokat, különbözô fényhatásokkal és zeneterápiával egészítik ki. Mivel igen széles a skála, a célnak és a hangulatuknak megfelelô szaunát válasszunk. Minden Kedves Olvasónak kellemes tavaszvárást kívánok!

Barabás Éva kozmetikus mester

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô

Nyitott szemmel! Nemzetközi és hazai sajtófigyelô Mennek az évek, és nem történik semmi Bogsch Erik, a legnagyobb magyar gyógyszercég, a Richter Gedeon vezérigazgatója már annak is örülne, ha hazai pályán a külföldi versenytársaival egyenlô feltételekkel versenyezhetne. Magyarország érdeke az, hogy mind több itteni központú nagyvállalata legyen, mert ezek a cégek lehetôség szerint a fejlesztéseiket is itt valósítják meg. A gyógyszergyár vezetôjének rossz véleménnyel van az egészségügyi reformról, és bosszantja, hogy nem tudja elérni azt, ami szerinte nemcsak a Richternek, hanem az országnak is jó lenne. Forrás: NOL.hu 2009. 01. 18.

Súlyos gyógyszeripari elvonások A hazai gyógyszeripari cégek nemzetgazdasági szerepüknél fogva is sokkal inkább támogatást, mintsem elvonásokat érdemelnének. A magyarországi gyógyszergyártás évszázados hagyományokkal rendelkezik. Ismertségét és elismertségét világszerte elsôsorban annak a magas hozzáadott szellemi értéknek köszönheti, ami kutatás-fejlesztési eredményei révén termékeit jellemzi. Számos gazdasági és politikai fórumon elhangzik, hogy Magyarország számára éppen ez – a magas hozzáadott szellemi értékû termékek elôállítása – lehetne a kitörési pont, az EU és a világ piacán az a szegmens, ahol versenyképes tudna lenni. Hiába számítanak azonban a magyarországi gyógyszergyártók – ráfordításaik, tapasztalataik és magasan képzett humán erôforrásuk alapján – a hazai innováció fellegvárainak, versenyképességük, ezáltal egész Magyarország versenyképessége veszélyben van: a gyógyszer-gazdaságossági törvény és módosításának következményei súlyos csapást mértek rá. A hazai gyógyszeripari cégek nemzetgazdasági szerepüknél fogva is sokkal inkább támogatást, mintsem elvonásokat érdemelnének, annál is inkább, mert a gyógyszeripar kevésbé recessziófüggô szektor, ami egy fenyegetô gazdasági válság idején különösen jelentôs szempont. Jóllehet a gyógyszerkassza-elôirányzat betartása igen fontos, ám az iparág nemzetgazdasági hatása jóval sokrétûbb. Problémáinak kezelése ezért komplex megközelítést igényelne a kormányzat részérôl: folyamatos egyeztetést az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium között. Forrás: Napi Gazdaság 2009. 01. 19.

Kapósabb a generikum, mint az innovatív gyógyszer Egy, a PMR piackutató csoport által végzett kutatás szerint 2006ban a közép- és kelet európai generikumpiac forgalma csaknem 12

milliárd euró (15,14 milliárd dollár) volt, ami a teljes gyógyszerpiac több mint 50 százalékát tette ki. Összehasonlításképpen: az Európai Unióban ez a rész csak 40 százalék. Az innovatív cégek a keleti periférián viszonylag nehéz körülmények között kell helytállniuk, itt ugyanis alacsonyak az egy fôre esô gyógyszerkiadások, a kormányok többsége pedig generikumpárti politikát folytat. Magyarországon a generikumok a teljes gyógyszereladások mintegy ötven százalékát teszik ki – érték és volumen tekintetében egyaránt. Ennek egyik oka, hogy átlagosan csak körülbelül 20 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint a márkás gyógyszerek, e különbség pedig túlságosan jelentéktelennek tûnik ahhoz, hogy a betegek új készítményekre váltsanak miatta. Nincsen, ami egyértelmûen arra sarkallná az orvosokat vagy a gyógyszerészeket, hogy generikumot rendeljenek az originális helyett, vagy ilyet ajánljanak annak kiváltására. A támogatási szintek alapjául rögzített díjak szolgálnak, ezért a gyógyszer ára – ahogyan a Marketletter fogalmaz – „nem számít“. Ráadásul az olcsóbb generikumok kiskereskedelmi árrése szûkebb, mint a drága innovatív termékeké. Forrás: Pharma Marketletter 2009. 01. 19.

10 lakosból 9 kizárólag patikában vásárol gyógyszert A gyógyszertárakhoz hû vásárlók aránya az életkor emelkedésével nô. lakosság mindössze 12 százaléka vásárol gyógyszert patikán kívül, hipermarketben, drogériában vagy benzinkútnál – derül ki a WEBBeteg és a Szinapszis Kft. által végzett, 1000 fô bevonásával lebonyolított lakossági kutatásból. A felnôtt magyar lakosság körében végzett, véletlenszerû telefonos megkérdezéssel végzett kutatás célja a gyógyszervásárlási szokások, a patikahûség és a patikán kívüli vásárlások vizsgálata volt. A felmérésbôl kiderült, hogy a lakosság túlnyomó többsége (10 lakosból 9) még mindig a gyógyszertárakból szerzi be a szükséges recept nélkül kapható gyógyszereket. A gyógyszertárakhoz hû vásárlók aránya az életkor emelkedésével nô: 35 év alatt 83 százalék, míg 55 év felett már több mint 90 százalék. Leginkább az idôs nyugdíjasok ragaszkodnak patikájukhoz, ám ehhez az is hozzájárulhat, hogy ôk sokkal gyakrabban váltanak ki csak itt elérhetô vényköteles gyógyszereket – álla kutatásról kiadott összefoglalóban. Forrás: Weborvos 2009. 01. 20.

Negyven pénzintézeté lesz Merckle gyógyszerbirodalma A válság miatt végzett magával a Ratiopharm tulajdonosa. Adolf Merckle hónapok óta próbálta eladni vállalatbirodalma „vezérhajóját“, amelyet elsüllyedéssel fenyegettek a felhalmozódó cégadósságok. Családja bejelentése szerint öngyilkosságot követett el. (A nagytôkés 1934-ben született, Németország egyik leggazdagabb embere volt, és 2007-ben a Forbes magazin a világranglista negyvennegyedik helyére sorolta.) Gyógyszerbirodalmát, amelynek a piacvezetô német nagykereskedôcég, a Phoenix Pharmahandel is része volt, várhatóan a hitelezôknek, mintegy negyven pénzintézetnek ajánlják fel a kölcsönök fejében, melyeket a múlt év végéig nem tudott visszafizetni. Cégcsoportja, a VEM összesen mintegy 5 milliárd eurós tartozást halmozott fel. Forrás: Pharma Marketletter 2009. 01. 21. Kiöregedô szakma fiatal megváltókra vár Évek óta problémát jelent, hogy kisebb településeken, perifériákon, zárvány- és zsákfalvakban képtelenek betölteni a megüresedett háziorvosi praxisokat. Jelenleg közel 150 praxisból hiányzik a dok-


Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô

tor. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a ma még dolgozó háziorvosok 25 százaléka – 1400-an – már rég betöltötték a nyugdíjkorhatárt, miközben rengetegen ennek határán vannak. Az átlagéletkor 57 év. Utánpótlásukat az évente háziorvosnak jelentkezô közel 80 rezidens sem tudja biztosítani, annál is inkább, mivel menet közben közülük sokan meggondolják magukat, s a szabolcsi, borsodi, zalai, somogyi falvak helyett más távoli települést választanak – például Nagy-Britanniában vagy Észak-Európa valamelyik busásan fizetô országában. Háziorvosokból ugyanis nem csak nálunk van hiány. Forrás: Weborvos Horváth Judit 2009. 01. 26.

Kiszorítósdi a patikapiacért A falvakban szinte egyeden új patika sem létesült, nem úgy a városokban. A mögöttük álló korlátlan anyagi háttér miatt olyan elônyt élveznek a multinacionális gyógyszertárláncok, amelyekkel a hazai patikákat kiszorítják a piacról. – Ha ez a tendencia folytatódik, a külföldi tulajdonú láncok monopolhelyzetbe kerülhetnek – állítják a Magyar Nemzetet megkeresô gyógyszerészek. Az egyik multinacionális patikalánc jelenleg is zajló akciója szerint minden egyes recept után száz forint kedvezményt adnak, egy hat-nyolc receptet beváltó nyugdíjas tehát hat-nyolcszáz forintot spórolhat náluk. Egy ilyen akcióval a hazai, családi patikák képtelenek felvenni a versenyt – mondják az érintettek –, hiszen jelenlegi szûkös lehetôségeik mellett nem tudják kigazdálkodni az ehhez szükséges havi átlagosan nyolcszázezer-egymillió forintot. De ha egyesek mégis képesek lennénk erre, a multik válaszként minden bizonnyal kétszáz forintra emelnék a kedvezményt. Azt a magyar gyógyszertárak is elismerik, hogy a helyzet visszás, hiszen egy ilyen akció nem ütközik a versenytörvénybe, mivel az a vásárló számára kedvezô. Ha viszont a szakmaiságot nélkülözô, csak az árkedvezményen alapuló verseny folytatódik, a hazai patikák sorra tönkremennek, amivel viszont éppen a versenyhelyzet szûnik meg, ami a késôbbiekben aligha szolgálja a lakosság érdekit – hangsúlyozták. Egyes láncpatikák szakmaisága, a betegekhez való hozzáállása ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján kétségesnek nevezhetô. Nem egyedi eset, hogy az olcsó, kevés hasznot hozó, munkát viszont igénylô úgynevezett magisztrális készítményekkel sok multinál nem szívesen foglalkoznak, azokért inkább a kispatikákba irányítják a betegeket. Forrás: Magyar Nemzet 2009. 01. 28.

Engedélyezték az internetes gyógyszerárusítást Belgiumban Megkezdôdik Belgiumban a gyógyszerek internetes árusítása, miután megjelent az errôl szóló királyi (azaz kormány) rendelet – jelentette be a La Libre Belgique címû napilap pénteken. Az orvosságok online kereskedelmét ugyanakkor szigorú szabályok közé szorították: csak vény nélkül kapható készítmények árusíthatók ilyen módon, az eladónak valódi bolttal is rendelkezô patikusnak kell lennie, és csak olyan gyógyszerek forgalmazhatók, amelyek megfelelnek a mindenkori belga elôírásoknak. A belga gyógyszerészek 34 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

szövetsége (APB) ugyanakkor részt vett a rendelet tervezésében, és kiállt mellette, hangoztatva mindazonáltal, hogy tagjai eddig és továbbra is arra bíztatják a fogyasztókat, hogy a gyógyszertárban vásárolják meg a készítményeket. Forrás: Weborvos 2009. 01. 30.

Ha kérdése van a készítmény alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze plázáját, szupermarketjét! A „Szövetség az Antibiotikumok Ésszerû Használatáért (APUA)*“ Egyesült Államok beli tagszervezete nyilatkozatban közölte: határozottan ellenzi a Wal-Mart, a Stop and Shop, a Publix és más nagy áruházláncok marketingkampányait, melyek keretében az illetô cégek (recept fejében) ingyenesen juttatnak vásárlóiknak vényköteles antibiotikumokat. Ezek az „ajándékok“, állapítja meg az APUA, csak látszólag jelentenek megtakarítást a felhasználóknak, valójában további kiadásokra kényszerítik ôket: az ezek miatt kialakuló antibiotikum-rezisztencia valójában az összes további terápiát megdrágítja. „Ezek az akciók“ – áll a szervezet közleményében – „rossz hírbe hozzák a szóban forgó terápiákat, mert a közönség szemében megkérdôjelezik eredményességüket, az embereket arra indítják, hogy könnyelmûen alkalmazzák az antibiotikumokat, s hogy azt higgyék: megfázás- és influenzagyógyszerek. Az egyik hirdetés az APUA szerint imígyen ajánlgatja ôket: most, hogy teljes erôvel tombol az influenza, minden tôlünk telhetôt szeretnénk megtenni, hogy Ön és családja a téli hónapok folyamán a lehetô legjobban érezzék magukat“. Forrás: www.apua.com 2009. 02 .03.

Egyes gyógyszertárak elôtt hosszú sorok kígyóznak, más helyeken üresek a patikák. Csehül állnak a csehek. Mirek Topolánek cseh kormányfô bolsevik módszernek minôsítette a szocdemek praktikáit. Teljes a zûrzavar a cseh regulációs díjak körül, holott még teljes mértékben hatályosak. A tavalyi megyei választások elôtt ugyanis az ellenzéki cseh szocdemek (CSSD) azzal kampányoltak, hogy ha nyernek, akkor eltörlik a vizit-és a receptdíjat. Jórészt ennek az ígéretüknek köszönhetôen – kivéve Prágát – mind a tizenhárom régióban gyôztek. Most a hatalomhoz jutott baloldali megyei elnökök igyekeznek valóra váltani az ígéretüket. Olyan rendelkezést adtak ki, amelyek alapján egyes régiókban csak a harminc koronás (háromszáz forint) vizit-és receptdíjat térítik meg a megyei költségvetésbôl, de például a közép-csehországi megyében a napi hatvan koronás kórházi önrészt és a kilencven koronában megállapított sürgôsségi ellátást is kifizetik. A páciensnek minden esetben nyilatkoznia kell, hogy óhajt-e fizetni. Ha nemet mond, akkor egy ajándékozó nyilatkozatot tölt ki, amelyben személyi adatait írja be és aláírásával igazolja, hogy elfogadja a megyei támogatást. Több gyógyszertár ugyanezt a gyakorlatot kezdte hétfôtôl alkalmazni. Ott hosszú sorok alakultak ki, ahol viszont továbbra is kérték a receptdíjat, oda csupán néhányan tértek be. Forrás: Népszabadság 2009. 02. 02.

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Globális elbocsátások a GSK-nál A világ második legnagyobb gyógyszergyártója, a brit Glaxo SmithKline (GSK) a hét végén bejelentette, világszerte mintegy hatezer alkalmazottjától akar megválni. A hozzávetôleg 100 ezer fôt foglalkoztató multinacionális cég menedzsmentje ugyanakkor nem zárta ki, hogy a leépítés késôbb akár a munkavállalók tíz százalékát is érintheti. Az originális gyógyszereket gyártó és a kutatásfejlesztésre összpontosító GSK a generikus készítmények piaci elôretörésével indokolta a tervezett létszámcsökkentést. Leitner György, a GSK Pharma ügyvezetô igazgatója elmondta, a mostani létszám-leépítési terv Magyarországot nem érinti. Hozzátette, az elbocsátási terveket nem a gazdasági világválság gerjeszti, hanem a gyógyszerpiac már régebben tartó átrendezôdése. Forrás: Világgazdaság 2009. 02. 03.

Ismét felbukkant a gyilkos hamis gyógyszer Újabb tartományban bukkant fel a hamis gyógyszer Kínában Míg a korábbi közlemények szerint Xinjiang tartományon kívül nem került forgalomba a január során két ember halálát okozó hamis diabétesz gyógyszer, a kínai egészségügyi hatóság tegnapi bejelentése szerint a szer azóta az ország más régiójában is felbukkant – írja a People’s Daily Online. A gyógyszer az úgynevezett glibenclamid nevû, vércukorcsökkentô hatóanyag megengedett mennyiségének hatszorosát tartalmazza. Ennek az anyagnak a túladagolása komoly hipoglikémiát okozhat. A helyi hatóságok mind Xinjiangban, mind Sichuan tartományban nagy erôkkel nyomoznak. Xinjiangban már négy gyanúsítottja van az ügynek, de azt még nem tudják biztosan, hogy hol gyártják a hamis gyógyszereket. Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Hírlevél 2009. 02. 06.

Szigorodó gyógyszerrendelés Szigorodik a gyógyszerfelírás, s új vényeket kapnak az orvosok. A módosítások legfôbb célja, hogy ellenôrizni tudják a kiemelt támogatásokat és az arra való jogosultságot. Az új recepteken például a háziorvosnak jelölni kell, hogy melyik szakorvos adta ki a javaslatot és mikor. A gyógyszerész is jelent: a készítmény kiadásakor továbbítja az elôbb említett adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). A többlet adminisztráció eredményeként a társadalombiztosító kiszûrheti a támogatásokat jogosulatlanul igénybevevôket. Eddig ugyanis az OEP ellenôrei csupán a háziorvosok helyszíni vizsgálatakor nézték át véletlenszerûen a szakorvosi véleményeket. A jogszabály két lépcsôben lép életbe, áprilistól. Forrás: Népszava 2009. 02. 09.

Halálos privatizáció

Multiterror Magyarországon – Erre nincs gyógyszer! A pénzes multik ledózerolják a hazai patikákat – is! A mögöttük álló korlátlan anyagi háttér miatt olyan elônyt élveznek a multinacionális gyógyszertárláncok, amelyekkel a hazai patikákat kiszorítják a piacról. Ha ez a tendencia folytatódik, a külföldi tulajdonú láncok monopolhelyzetbe kerülhetnek. Az egyik mufti például minden recept után száz forint kedvezményt ad, és ezzel az akcióval akár több száz forintot is spórolhat egy kisnyugdíjas. Forrás: Napi Ász 2009. 01. 29.

Beérik Molnár Lajos vetése Agresszív patikaláncok kopogtatnak az önkormányzatoknál A helyi patikusok tiltakozása, az egészségügyi bizottság és a gyógyszerészkamara elutasítása ellenére a közel félszáz meglévô mellé rövidesen újabb hat gyógyszertár nyílik Debrecenben. Az országos hálózatot építô, szegedi székhelyû patikalánc elsô üzlete a történelmi belvárosban – három gyógyszerész-tulajdonú patika közelében szerzett helyet magának. A Molnár Lajos (SZDSZ) minisztersége alatt tetô alá hozott patikaliberalizációs törvény 2006-os elfogadása óta ez a piaci magatartás mindennapos. Debrecen frissen nyitott bevásárlóközpontjában tágas patika. Üvegfalán diszkrét plakát hirdeti: aki itt váltja be a receptjét, minden vény után száz forint visszatérítést kap. A régebben üzemelô belvárosi bevásárlóközpontban lévô német patikalánchoz tartozó gyógyszertárban háromszáz forintot fizetnek három recept után. A történet nem egyedi. 2006, vagyis a patikaliberalizációs törvény életbelépése óta közel 25 százalékkal nôtt a hazai gyógyszertárak száma. A nyilvánvalóan felesleges új gyógyszertár megnyitására a Molnár Lajos minisztersége alatt tetô alá hozott gyógyszer-liberalizációs törvény ad lehetôséget, a tôkeerôs befektetôk pedig gátlástalanul élnek a lehetôséggel. Forrás: Magyar Nemzet 2009. 02. 02.

Receptek – beteg nélkül Duplájára nôtt a várakozási idô a rendelôkben a vényírási szabályok szigorítása miatt. Viszont esély van rá, hogy hamarosan nem is lesz szükség papíralapú receptekre. A háziorvosok áprilistól új formátumú vényeket kapnak, amelyek vonalkódokkal is tartalmazzák a recepten lévô adatokat. A lapunknak nyilatkozó háziorvosok közül sokan nem értik, minek a nyomtatványcsere, ha – amint értesültek még az idén bevezetnék az úgynevezett e-receptet. Forrás: Népszabadság 2009. 02. 10. Az összeállítást készítették: Dr. Pintér László és Dr. Horváth Csaba

A tömeges magánosítás régiónkban betegségekhez vezetett Megugró elhalálozást, rövidülô élettartamot, terjedô alkoholizmust és gyakoribb pszichés betegségeket okozott a tömeges privatizáció a volt szocialista országokban – mutatja egy, a The Lancet címû orvosi folyóiratban tegnap közzétett tanulmány. A brit kutatók, akik 1989 és 2002 között vizsgálták a halálozást, azt is kimutatták, hogy a halandóság növekedéséhez a csökkenô színvonalú egészségügyi ellátás és a növekvô társadalmi különbségek is hozzájárultak. Egyértelmû összefüggést mutattak ki brit kutatók a volt szocialista országokban végbement tömeges privatizáció, valamint a munkanélküliség növekedése és a halálozási arány hirtelen megugrása között Forrás: Magyar Nemzet 2009. 01. 16.)


Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében.

(06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) Dr. Mikola Bálint

A Békéscsabai Réthy Pál KórházRendelôintézet Gyógyszerész és gyógyszertári asszisztens munkatársat keres az intézeti gyógyszertárába. Bérezés a Kjt és megegyezés szerint.

Érdeklôdni: Takács Gézáné dr. fôgyógyszerésznél telefonon: 06/66/555-400 36 Gyógyszertár VIII. évf. 2. szám

Gyógyszerekkel a szív mûködésében különbözô változások hozhatók létre. Növelhetô, vagy csökkenthetô az ingerképzések és az ingervezetés ideje, a szív összehúzódása és elernyedése, és a szívizom ingerelhetôsége. A gyógyszerekkel alapvetôen 4 féle hatást válthatunk ki, melyeket a vízszintes 1. a függôleges 6., 12. és 15. sorokban találhatják. Vízszintes: 1. Megfejtés; 9. Kondenzátor kapacitásának mértékegysége; 13. Fémdorong névelôvel; 14. A tavak városa; 16. Kocsis használja; 17. Magyar boksz fenomén; 18. BO; 19. Nátrium vegyjele; 21. Modern fegyverzetfajta (Airborne Optical Radar) rövidítve; 22. Szemüveg népiesen; 24. Köszöntés Katalóniában; 26. Híres angol énekes: … Stewart; 28. RÁN; 29. Gyógyszertár része; 30. Kopasz; 32. Gyakori tavi növény; 33. PT; 34. A ribonukleinsav angol rövidítése; 35. Nemesgázfajta; 37. Asztmások ellensége; 38. Rendben; 39. Hétvégi nap; 41. Az isteni … A hatvanas évek világhírû olasz filmsztárja; 42. 2007ben, fiatalon elhunyt, válogatott kajakos, sebészorvos, sportorvos (Dezsô); 43. A légköri nyomás mértékegysége; 44. Kép a képben, rövidítve; 45. Duplán figyelmeztetés; 46. Elektromosság; 48. Sógor népiesen; 51. Szirt; 54. Ausztria rövidítése sportversenyeken; 56. Vöröses; 58. A délelôtt rövidítése Amerikában; 59. Szerencsejáték; 61. Német völgy!; 63. Népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncház mozgalom egyik elindítója, a róla elnevezett együttes alapítója; 64. Idôs; 65. Elemi részecske; 67. Boston University; 68. Magához tér; 70. Somogyi folyó; 71. Rendkívüli képesség, adomány névelôvel, visszafelé!; Függôleges: 2. RA; 3. Ab …, jelentése: eredendôen; 4. Amerikai ûrhivatal; 5. Megfelelôen használva jellegzetes csattanó hangot ad ki; 6. Megfejtés; 7. Német ipari vidék fonetikusan; 8. OD; 9. Fôzéshez használják; 10. A három testôr egyike; 11. Egyiptomi istenség; 12. Megfejtés; 15. Megfejtés; 17. Veszteség; 18. A – ki párja; 20. Nem fölénk; 23. Kiejtett betû; 25. Menyasszony; 27. Német férfinév; 31. Becézett férfinév; 33. Tengeri állat; 35. A helyezett; 36. NA; 37. Könnyûzenei irányzat; 39. Azonos betûk; 40. Román légitársaság; 42. CAK; 46. Ellenértéke; 47. Folyócska; 49. Rendben; 50. A sérülés!; 52. Banda; 53. Levelekkel foglalkozó hivatal; 55. Öreg úr; 57. Európai Box Szövetség (European Boxing Union); 59. … de France (kerékpárverseny); 60. Tanulmányi osztály;62. Csen; 64. Központi sportiskola; 66. Magyarország röviden; 68. Oktatási Minisztérium Az elôzô havi keresztrejtvény helyes megfejtôi közül nyert: Dr. Horváth György – Szent Damján Patika, Szentes A helyes megfejtést beküldôk között Dr. Kökény Zoltán – „Elsôsegélynyújtás a gyógyszertárban“ címû könyvét sosoljuk ki, melyet postai úton küldünk meg.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VIII. évf. 2. szám • 2009. február

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Mire megszoktuk, sôt megszerettük az önállóságot és függetlenséget, máris készülhetünk az újabb beosztotti és nyomorgó létformára, hacsak fel nem vértezzük magunkat olyan tudással, ami esélyt ad a túlélésre. Erre készíti fel a személyi jogos gyógyszerész társadalmat a Gyógyszertári menedzsment tanfolyam jelen évfolyama. Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb témakörei: Versenystratégiák (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Távlati szempontok és feladatok tudományos igényû feldolgozását követeli az egyre inkább globalizálódó gyógyszeripari és -ellátó szervezet. Tisztában kell lennie a gyógyszerész társadalomnak azzal, hogy a jelenlegi „minél rosszabb annál jobb” helyzet külföldi stratégiai érdekeket szolgál, mert így az ölükbe hullik a magyar gyógyszertár-hálózat, szinte ingyen. Ezért kell újragondolnunk, megalkotnunk versenystratégiánkat. Válságmenedzsment (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A gyógyszerellátás gazdasági helyzetének további rontása nemcsak magyar jellegzetesség, hanem nemzetközi tendencia, amit csak közös fellépéssel, tudatos válságmenedzseléssel képes a gyógyszerész társadalom eliminálni. Közösen fel kell vázolnunk a válságmenedzselés mindhárom szakaszát, hogy sokkal felkészültebben reagálhassunk a közeljövô eseményeire. Helyes gazdálkodás, mint az önállóság záloga (elôadó: Dr. Samu Antal) A betegellátás biztonságát szolgálja a magas színvonalú, zavartalan gyógyszerellátás. Ez pedig csak megfelelô gazdasági feltételek mellett valósítható meg. Alapvetô cél a gyógyszerellátás rentabilitásának biztosíttatása. Idômenedzsment (elôadó: Dr. Vincze Zoltán) Egy amerikai közmondás szerint az idô pénz. Egy-egy vezetô nagyon sokszor kerül idôzavarba, aminek java része megelôzhetô lenne, ha tudatosan bánna a munkaidejével. Meg kell különböztetnünk az idôrablókat, amit mások okoznak; az idôcsapdáktól, ami saját magunk produkálunk.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2

Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Szombathely Budapest Szolnok Veszprém Debrecen Budapest

február 28 – március 01. március 21 – 22. április 04 – 05. április 18 – 19. május 09 – 10. szeptember 19 – 20. szeptember 26 – 27. október 17 – 18. november 07 – 08. november 14 – 15. november 21 – 22.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 V. évfolyam, 2009. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai mûködési nyilvántartási száma:

......................................

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

❏

Semmelweis Egyetem

❏

Szegedi Egyetem

❏

Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Missziós nyilatkozat (elôadó: Dr. Sándor István) A jó értelemben vett reklám egyik legális formája a gyógyszertárak illetve az egészségügyi intézmények számára a missziós nyilatkozat. Ami egyúttal a kollektíva tudatosságát is elôsegíti. A jól összeállított missziós nyilatkozat vonzóbbá teszi a patikát a betegek szemében is.

Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:

...................................................... Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

Gyógyszerészi Gondozás. A kozmetikus tanácsolja. Nyitott szemmel. Nemzetközi és hazai sajtófigyelô... Dr. Horváth Csaba és Dr

Recommend Documents