A kozmetikus tanácsolja. Nyitott szemmel. Nemzetközi és hazai sajtófigyelô... Dr. Horváth Csaba és Dr. Pintér László 25

Tartalom

Aktuális Quo vadis magyar gyógyszertárak . . . . . . . . Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla Változó csôdeljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Borsy János Változások az adózás rendjében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Bartal Éva Halálos privatizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Idôskorúak méltósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomulnak a multik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség

2 4 5 6 6 6

Tanulmány Priculum in mora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor Hivatás és felelôsség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Mikola Bálint Felvételi ponthatárok 2009-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség Haláli cinizmus az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Hagymási Miklós Az egészségügyi ellátás finanszírozása az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség A természet kincsestárából: Diabé Komplex . . . . . . . . . . . Boromisza Piroska

8 9 11 14 15 18

Szervezeti Élet GYOK 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Samu Antal FIP 2009 Isztambul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo Asszisztensek avatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vajas Katalin

20 22 23

A kozmetikus tanácsolja Újra itt az ôsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Barabás Éva

24

Nyitott szemmel Nemzetközi és hazai sajtófigyelô . . . . Dr. Horváth Csaba és Dr. Pintér László

25

Történelmi sarok Aprócska történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség

28

Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment2 . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre

ISSN 1588-8231

A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected]

Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda

B III

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda

Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 1

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Quo vadis magyar gyógyszertárak? A liberalizáció rettegett réme 2006 év végén a gyógyszer kiskereskedelemben is valóra vált. A 90-s években alapított, illetve privatizált, és eddig szigorú szabályrendszer keretei között mûködô, szakmai befektetôk irányítása alatt álló gyógyszertárak mellett megjelentek a versenytársak. Az elmúlt bô másfél évtized alatt egy lepusztult infrastruktúra romjain Európában is példaértékû gyógyszerellátó hálózat alakult ki. A gyógyszertárak túlnyomó többsége szép, felújított épületben fogadta a betegeket. Az ellátás is lényegesen javult, hisz verseny ekkor is volt a gyógyszertárak között, ha nem is a mai értelemben. Hiszen azzal tudtunk megfelelô betegkört kialakítani, ha kedvesek voltunk, szakmailag jól felkészültek, s nem utolsó sorban a keresett gyógyszer is azonnal rendelkezésre állt. Sokan sokat tettünk a színvonalas betegellátás érdekében. Pedig a gazdasági körülmények a kezdeti egy-két évtôl eltekintve, folyamatosan romlottak. Talán már nem is emlékszünk arra, hogy kezdetben 80, majd 40 százalékos társasági nyereségadó kedvezményt kaptak az egészségügyi vállalkozások. Aztán ez hamar megszûnt. Az Egészségpénztár tényleg megfinanszírozta a betegek gyógyszerellátását, hisz eleinte 6 heti forgalmi elôleget adott, aztán egy havit, aztán egy rendszerint igencsak alul becsült forgalomnak megfelelô heti elôleget. Aztán már ezt sem. Mindeközben a kezdeti 28 százalékos lineáris árrés is elolvadt. Ma a degresszív árrés jó, ha 13-14 százalék árrés tömeg realizálását lehetôvé teszi. Az adminisztrációs terhek is az égbe nôttek. A kilencvenes évek elején csak sorszámbélyegzôt kellett ütni a receptre, meg egy szalagos összeadó gépen összeadni a támogatásokat, s ezt egy kis táblázatba beírni. Ma egy recept kezelésekor rögzítjük a recept vonalkódját, a tajt, a recept felírás dátumát, a jogcímet, a gyógyszer nevét, mennyiségét, az esetleges helyettesítés tényét, a szakorvos pecsétjét, engedélyének dátumát, s kétszer aláíratjuk a beteggel, s várjuk a taj ellenôrzés eredményét. A tanácsadásra, a betegre meg már jószerivel nem is jut idô, mert ami még lenne is, azt a marketing eszközök alkalmazására fordítjuk. Pontokat írunk, kuponokat, esetenként gagyi ajándékokat osztogatunk. Pedig voltak terveink. A kezdeti kedvezôbb gazdasági környezet tette lehetôvé, hogy a megörökölt lepusztult infrastruktúrát fejlesz-

2 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

szük, beruházzunk. Minimális tôke, és persze nagy lelkesedés, elhivatottság elég volt egy jó kis patika létrehozásához. S nekünk volt lelkesedésünk, energiánk, hivatásszeretetünk. S persze sosem ültünk nyugodtan a babérjainkon. Élénken figyeltük, hogy a körülöttünk levô európai országokban hogyan is mûködnek a gyógyszertárak. Láttuk elôre a veszélyeket is, láttuk, hogy milyen vertikális és horizontális összefonódások vannak, s ezeknek milyen katasztrofális következményei lesznek a nemzeti kézben lévô, családi vállalkozásban mûködtetett gyógyszertárakra. A kezdetek igen ígéretesen alakultak, hiszen a kedvezô gazdasági feltételek mellett szakmai garanciáink is voltak. Patikát csak gyógyszerész, sôt nem is akármilyen, hanem megfelelô szakmai gyakorlattal rendelkezô szakgyógyszerész irányíthatott, vezethetett. S nem csak a szakmai munkát irányíthatta, hanem jelentôs tulajdonnal is bírnia kellett. Pont ez utóbbi egy idôre majdnem gellert kapott, mert csak 25 százalék volt az elôírt kötelezô tulajdonrész, de aztán a repatriálási törvény ezt helyreigazította volna, s az elôírni szándékozott többségi tulajdon teljes garanciát adott volna arra, hogy a szakmai döntések mindig elônyt fognak élvezni a profitszerzési törekvésekkel szemben. No, ezt a liberalizáció teljesen felrúgta. Az európai országok gyógyszer-kiskereskedelmi piacát tanulmányozva persze próbáltunk mi is idôben lépni, próbáltuk idôben kialakítani a magunk védelmi rendszerét. Hiszen már a kezdetektôl fogva megjelentek a nem szakmai nagybefektetôk. Ki ne emlékezne a West Pharmára, Leisztinger Tamásra? Több megyényi patika került a West Pharma, majd késôbb, háttérszerzôdésekkel a Pharma Nova érdekkörébe, aminek a Merkle családon keresztül a Phoenixhez való kötödése mára már nyílt titok lett. Tudtuk tehát, hogy rengeteg munka, áldozat, lelkesedés eredményeképpen létrehozott gyógyszertárainkra elôbb utóbb szemet vetnek. Ezért tudtuk, hogy lépnünk kell. Egyrészt saját nagykereskedést kell létrehoznunk, hisz ez azért már egy elég biztos kapaszkodót jelenthet. S nemzetközi példák is igazolták, hogy a nemzeti érdekkörbe tartozó, szakmai befektetôk által mûködtetett gyógyszertárak, saját tulajdonú, prosperáló gyógyszer nagykereskedéssel a hátuk mögött rendkívül stabil piaci szereplôk. Az ezredforduló táján alkalom nyílt a Hungaropharma megvásárlására, a többségi tulajdon megszerzésére. Volt politikai szándék, volt még rá pénzünk is. Aztán a Magyar Gyógyszerész Kamara akkori vezetése, Hávelné Szatmári Kata-

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális linnal az élen, megfúrta az egészet. Az általa ígért, 6000 gyógyszertárat tömörítô Rt. soha nem került megszervezésre, de a vásárlás céljából létrehozott Magyar Gyógyszer Rt. lejáratása sikeresen folyt, s ennek következtében, bár van némi tulajdona a Hungaropharmában, de a kis tulajdonrész miatt nem érvényesítheti akaratát a gyógyszerészek érdekében. Egyetlen haszon, hogy a Gyógyszer Rt. vezérigazgatója, a MOSZ elnökségének sok éven át egyik meghatározó tagja, az MGYK mai alelnöke, dr Hankó Zoltán pozíciójából eredôen ott ül a Hungaropharma igazgatói tanácsában. Aztán persze próbálkoztunk a Patika Pénztárral, ami szintén nem váltotta be a kezdeti reményeinket, mert nem a mi sikerünket eredményezte. Voltak, vannak szakmai törekvéseink is: a gyógyszerészi gondozás. Ennek meghonosításában, Európa hírûvé fejlesztésében dr. Samu Antal érdeme vitathatatlan. S aztán jött 2006 végén az a fránya liberalizációs törvény. Ahogy kiárusították az országot, úgy eladták a gyógyszerkereskedelmet is. Kinyitották a piacot, azt hirdetve, hogy kis településeken, ellátatlan helyeken sorra nyílnak majd a patikák. S elsôsorban majd fiatal gyógyszerészek fognak piacra lépni. Tudtuk, persze elôre, hogy ez nem így lesz. S mint oly sok másban is, ebben is igazunk lett. Megjelentek a nagy befektetôk, megjelentek a gyógyszerpiacot aranybányának vélô szerencselovagok, akik nem a tanyavilágban létesítettek patikát, hanem a plázákban, forgalmas város központokban. Új patikaláncok alakultak. A Pharma Nova patikák is nyíltan színre léptek. A Sas-Pingvin patikák után új láncokkal ismerkedhettünk meg, mint Alma, Patika-Profi, Gyógyszertér, Gyógyszerpont, Eli stb. S ezek az új láncok már nem szakmai színvonallal, szakmai szolgáltatással versenyeztek, hanem kôkemény marketing eszközökkel. Mégpedig olyannal, ami a családi vállalkozásokban mûködtetett gyógyszertáraktól részben idegen is volt, részben egyértelmûnek látszott, hogy a receptenként osztogatott száz forint nem fér bele egy átlagos árréssel dolgozó gyógyszertár gazdálkodásába, mert ez egyértelmûen csôd. Gondolkodtunk azon is, hogy pl. egy hárommillió tôkéjû kft által létrehozott Alma Patika hálózat hogy épülhetett fel ilyen gyorsan, s hogyan telik még költséges marketingre is. Csak találgattuk, hogy vajon ki finanszírozza a háttérbôl mindezt? Tudtuk, hogy sürgôsen a tettek a mezejére kell lépni, stratégiai összefogásra van szükség. Ehhez ajánlkozott a Hungaropharma. Létrehozta a gyógyszerészekkel közösen a Gyöngy Patika hálózatot, azzal a céllal, hogy a magyar gyógyszer nagykereskedô a független magyar gyógyszertárakkal együtt olyan egységet alkosson, amely gazdasági erejénél fogva meg tudja ôrizni piaci pozícióját. Hisz ha sok gyógyszertár kapcsolódik hozzá, akkor a gyártókkal is kedvezô alku pozícióba lehet kerülni. S hát a Hungaropharma mögött álló három meghatározó tulajdonos, a Richter, az Égis, és a Béres is stabil magyar piacot tudhat magáénak. Ezekben, a Hungaropharma gyöngyéhez tartozó patikáiban biztosan el tudja majd adni a termékeit. Persze a piac többi szereplôje sem tétlenkedett, mert a Phoenix is létrehozta a maga Szimpatika hálózatát, illetve a Teva a Mosoly patikáit. Mégis, a legmarkánsabban talán a Gyöngy hálózat jelent meg. Én magam is sokakat gyôzködtem a gyöngy várható elônyeirôl. Igyekeznünk kellett, mert a mindenféle befektetôk egyre szorgalmasabban nyitogatták a patikákat. Szakmai befektetô szinte alig akadt, s az új befektetôk egyre elképesztôbb marketing eszközöket vetettek be a betegek elcsábításához. Ezek között persze szakmai munka nemigen szerepelt.

Almának 90-120 napos fizetési határidôvel szállít. A régi, magyar gyógyszertáraknak legfeljebb harminc napra, limitált árubeszerzési kerettel. A Hungaropharma stratégiai támogatásával épült fel a független gyógyszertárak, és a gyöngy patikalánc egyik jelentôs konkurense. Igaz, ez igen sokba fog kerülni, mert az eddigi, kifizetetlen számlák több, mint 3 milliárdra rúgnak. S ha meg is szerzi a patikák tulajdonjogát a Hungaropharma, akkor még másfélmilliárdra igény tart a MEG Zrt is. Ez így összesen csaknem öt milliárd forint. Gondoljunk csak bele, ha a Hungaropharma a saját hálózatához, a Gyógyszerponthoz hozzáfûzi a Bérestôl vett, mintegy tíz patikát, illetve az Alma csaknem 40 egységbôl álló hálózatát, akkor meddig lesz ránk szükség? Feltételezem, hogy csak addig, amíg kellô számúra nem növeli saját láncát. Mi soha nem fogunk egyenlô feltételekkel versenyezni a nagykereskedô saját láncával. Igazán nem kell sok, hogy aztán a piacon teljesen hátrányos helyzetbe szorított magyar gyógyszertárak már csak történelmi emlékek maradjanak. El lehet gondolkodni azon, hogy az Almának stratégiai partnerként való kezelése a management önálló döntése volt-e, vagy tudatos stratégia részeként hozott tulajdonosi döntés. A választ talán nem is olyan nehéz kitalálni, ha tudjuk, hogy a Richter is építi Romániában saját gyógyszertár láncát, a Béres is vásárolgat patikákat. A Gyöngy Patikák hálózat a meghirdetett kommunikáció szerint azért jött létre, hogy a Hungaropharmával szoros szövetségben megtarthassák önállóságukat, egymást kölcsönösen erôsítve. Azért csatlakoztunk a Hungaropharmához sokan, mert nem volt saját patika lánca, s így bízhattunk a kitûzött célok megvalósulásában. Csakhogy ez a szándék nem volt ôszinte, hisz a Hungaropharma hosszú távú stratégiája megegyezik a többi nagykereskedôjével, amelyben a saját lánc felépítése és mûködtetése a cél. Megállapítható a fentiek ismeretében, hogy a magyar, nemzeti kézben levô gyógyszertáraknak pillanatnyilag nincs igazi stratégiai partnerük a Magyarországon mûködô gyógyszer nagykereskedôk között, mert csak átmeneti, látszatérdekek fûzik ôket egymáshoz. S végül kíváncsi lennék arra, hogy dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, akinek kötelessége a magyar gyógyszerészek védelme, aki ott ül a Hungaropharma igazgató tanácsában, s részt vesz a döntések meghozatalában, kinek az érdekében döntött? Nem érezte-e kötelességének, hogy figyelmeztesse a gyógyszerészeket, hogy itt valami egészen más történik, mint amire mi szövetkeztünk?

S ezek után kollégák, merre tovább? S akkor, mint derült égbôl a villámcsapás, a napi sajtóban napvilágra került, hogy az Alma patikák stratégiai partnere, szponzora a Hungaropharma. Nem mi, magyar független gyógyszertárak vagyunk a Hungaropharma stratégiai partnerei, hanem az Alma Patika lánc. A három milliós kft-ben a management annyi fantáziát látott, hogy még 500 millió forint hiteléért is kezességet vállat. Az

A magyar, önálló gyógyszertáraknak nem maradt továbbra sem más lehetôségük hosszú távú fennmaradásukra, mint saját, gyógyszerész tulajdonú nagykereskedés létrehozása.

Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 3


Tájékoztató

jogszabályváltozásról A csôdeljárásokra vonatkozó és a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változásra tekintettel az alábbiakról tájékoztatom:

A hitelezô által kezdeményezett csôdeljárás A hitelezô akkor nyújthat be az adós elleni csôdeljárás iránti kérelmet, amennyiben az adóssal szemben követelése van és a felszámolási eljárás helyett csôdeljárásban kívánja igényét érvényesíteni.

A hatályos magyar jog a fizetésképtelenségi eljárások két fajtáját ismeri.

A kérelmezô személyére való tekintet nélkül a csôdeljárás iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani 2010. július 1-jétôl elektronikus úton.

a csôdeljárás az adós fizetôképességének helyreállítására irányul, míg a felszámolási eljárás az adós megszûnését eredményezi. A csôdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény,valamint az azzal összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvény egyes rendelkezései 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba. A változás nem titkolt célja, hogy a csôdeljárást vonzóbbá tegye és – a többnyire a társaság megszûnését eredményezô felszámolás elkerülésével – elôsegítse a fizetési nehézségekkel küzdô társasággal szemben fennálló követelések kielégítését. A csôdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csôdegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot (moratórium) kap, és csôdegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az adós, ilyen irányú kérelme esetén, automatikusan részesül ideiglenes fizetési haladékban. A most elfogadott változás bevezeti az adóst a törvény erejénél fogva megilletô moratóriumot. A moratórium célja az adós vagyonának megóvása a hitelezôkkel kötendô egyezség érdekében. E cél elérésének legfôbb eszköze többek között az, hogy az adóssal szembeni követelések érvényesíthetôsége átmenetileg szünetel. A legfôbb újítás, hogy már nemcsak az adós, hanem a hitelezôk is jogosultak csôdeljárást kezdeményezni az adóssal szemben. Az adós által kezdeményezett csôdeljárás Az adós vezetôje az illetékes bírósághoz csôdeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Ilyen kérelem nem nyújtható be, amennyiben a felszámolást már elrendelték vagy az adós ellen csôdeljárás van folyamatban, vagy a korábbi csôdeljárás befejezésének közzétételérôl számítva még nem telt el két év. 4 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

A csôdeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg az adós köteles a számláját vezetô pénzintézetet értesíteni a csôdeljárás iránti kérelem benyújtásáról. A számlavezetô a bejelentést követôen nem érvényesítheti az adóssal szembeni követeléseit, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amivel saját magát vagy harmadik személyt kedvezôbb helyzetbe hozna. A moratórium Ideiglenes moratórium Amennyiben az adós a kérelmezô, a bíróság a csôdeljárás iránti kérelmet a Cégközlönyben a kérelem kézhezvételét követô 1 munkanapon belül közzéteszi. A közzététel idôpontjától az adóst azonnali, ideiglenes fizetési haladék illeti meg, amely tényt szintén közzé kell tenni. Ezt követôen a bíróság a kérelem beérkezésétôl számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a törvény szerinti formai követelményeknek. Amennyiben a kérelmet a bíróság elutasítja, az ideiglenes fizetési haladék megszûnik. Amennyiben a bíróság a csôdeljárás iránti kérelmet nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csôdeljárás elrendelésérôl és a végzést közzéteszi a Cégközlönyben. A végzés közzétételének napja lesz a csôdeljárás kezdô idôpontja. A csôdeljárás kezdô idôpontjától az adós cégnevét “cs.a” (csôdeljárás alatt) megjelöléssel kell ellátni.

Törvényes moratórium Az adóst a csôdeljárást elrendelô végzés közzétételétôl számított 90 napig fizetési haladék illeti meg. A moratórium ideje alatt a jogok és kötelezettségek nem szûnnek meg, csupán érvényesítésükre vonatkoznak speciális szabályok.

Az egyezségi tárgyalás során a moratórium idôtartama csôdeljárás kezdôidôpontjától számított 365 napos idôtartamra meghosszabbítható, amennyiben a szavazati joggal rendelkezô hitelezôk 2/3-a, a biztosított és a nem biztosított hitelezôi osztályokban egyaránt, ehhez hozzájárulását adja. A moratórium maximum 180 nap idôtartamú lehet,amennyiben a hitelezôk 1/2e (a biztosított és a nem biztosított hitelezôi osztályokban egyaránt) járul hozzá a meghosszabbításhoz. A hitelezôk a moratórium meghosszabbítását ahhoz köthetik, hogy az adós a vagyonfelügyelô számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Egyeztetés a hitelezôkkel A csôdeljárás kezdôidôpontját követô 45 napon belül az adós közvetlenül és hirdetés útján a vagyonfelügyelôt és a hitelezôket egyezségi tárgyalásra hívja össze. Az adós köteles a fizetôképesség helyreállítását vagy megôrzését célzó programot, valamint egyezségi javaslatot készíteni. A moratórium idôtartama alatt több tárgyalás is tartható. Amennyiben a hitelezôk nem hagyják jóvá az egyezségi javaslatot, úgy az egyezségi tárgyalásról készült jegyzôkönyv kézhezvételét követô 8 munkanapon belül a bíróság köteles a mind a csôdeljárás befejezésérôl, mind a moratórium lejártáról végzést hozni. Egyezségi megállapodást az adós és a hitelezôk akkor köthetnek, ha ahhoz a szavazati joggal rendelkezô hitelezôk többsége – a biztosított és a nem biztosított hitelezôi osztályokban egyaránt – hozzájárul. A csôdegyezséget írásba kell foglalni és azt a vagyonfelügyelô ellenjegyzi. Amennyiben a csôdegyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzésben jóváhagyja, és a csôdeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben nem jött létre egyezség vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csôdeljárást megszünteti, és az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli a felszámolását.

Dr. Borsy János ügyvéd társasági jogi és cégjogi szakjogász


Változások

az adózás rendjében Családi pótlék 2009. szeptember 1-jétôl a családi pótlék adóterhet nem viselô járandóság, amely növeli az adóalapot. A családi pótlék fele (maximum csak a fele!) a pótlékot ténylegesen felvevô magánszemély adóterhet nem viselô járandóságának számít, míg a másik fele a családi pótlékra szintén jogosult házastárs (élettárs) számára egyéb jövedelemként lesz adóterhet nem viselô járandóság (tehát szintén adóalapot növelô tétel). A külön élô szülô nem jogosult családi pótlékra, tehát nem kell számolnia a családi pótlék felével. Az egyedülálló szülô adóalapját szintén csak a családi pótlék fele növeli. A munkavállalónak szeptember 1-ig nyilatkoznia kell a kapott családi pótlékról. Betegszabadság 2009.augusztus 1-jétôl a betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár a korábbi 80 százalék helyett. Tanévkezdés – támogatás idén utoljára adómentesen Iskolakezdési támogatás nyújtható a munkavállalónak a tanév elsô napját megelôzô és az azt követô 60 napon belül adómentesen. Az adóév elsô napján érvényes havi minimálbér 30 százalékáig terjedô értékben adható a támogatás. Az adómentes értékhatár 2009. évben 21.450 forint. Mindkét családi pótlékra jogosult szülô részesülhet a munkáltatójától ilyen támogatásban függetlenül attól, hogy a szülôk munkáltatója egybeesik vagy sem. Több gyermek esetén az adómentes támogatást gyermekenként lehet figyelembe venni. [szjatörvény 1. számú melléklet 8.30. pontja] Iskolakezdési támogatásra adómentesen jogosult a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra jogosult szülô, vagy a vele közös háztartásban élô házastárs a közoktatásban részt vevô gyermekre tekintettel. A juttatást csak meghatározott célra lehet felhasználni, így tankönyv, taneszköz, vagy ruházat vásárlására. A támogatást a munkáltató készpénzben, vagy az elôzôekben felsorolt termékek vásárlására jogosító utalvány formájában nyújthatja. Készpénz esetén a vásárlásról munkáltató nevére kiállított számlát kell kérni. Hogyan készüljünk 2010-re? 2010-re megszületett a döntés a cafetéria elemeirôl Az Országgyûlés elfogadta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó egyes

törvények módosításáról szóló törvényt, ennek értelmében a jelenleg adómentes (vagy jövedelemnek nem számító) pénzbeli és természetbeni juttatások adóterhei 2010. január 1-tôl megváltoznak. Van, ami adómentes marad, és van, ami ugyan adókötelessé válik, de még így is kedvezôbb adózású lesz, mint a bér. Nem lesz összevont felsô határértéke a juttatások összegének (vagyis nem kell figyelni, hogy elérjük-e az évi 400.000 forintos határt, ahogy 2009-ben sem kell ezzel számolni), minden egyes elem egyéni limittel rendelkezik. Amennyiben a kifizetés ezt az egyéni limitet lépi túl, akkor 54%-os adóterhet illetve a munkáltatói és munkavállalói járulékterheket is viseli. Az Üdülési csekk felhasználási jogköreit az üdülési és mûvelôdési szolgáltatások igénybevételére redukálják. A törvényalkotók három kategóriába sorolják 2010-tôl a béren kívüli juttatások elemeit: 1. Adómentes (0%-os adóteher) 2. Kedvezményes adózású (25%-os adóteher) 3. Normál adózású (97,89%-os adóteher) Az egyéni keretek a következô módon alakulnak a kedvezményes adózású juttatási elemek esetében:

Juttatás megnevezése Internet Számítógép juttatás Meleg étkezés támogatása Utazási bérlet térítése Magánnyugdíj pénztári tagdíj-kiegészítés Iskolakezdési támogatás Önkéntes kölcsönös. nydíjptári tagdíj-hozzájárulás Önkéntes egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás Iskolarendszerû képzés támogatása. Üdülési csekk Hideg étkezési támogatása Csekély értékû ajándék Mûvelôdés A béren kívüli juttatások rendszerében 2010ben a munkáltató éves szinten még mindig költséget takarít meg a bér jellegû kifizetéssel szemben, ha a kedvezményes adózású juttatásokkal él. Vegyük például azt az esetet, ha a munkavállaló részére a maximális összegû melegétel utalványt juttatja a munkáltató, amelynek éves 216.000 Ft-os nettó összege a munkáltató számára összesen 270.000 Ft terhet jelent (az adó 54.000 Ft).Ezzel szemben ugyanekkora összegû nettó bér kifizetése a 2010-re vonatkozó jelenlegi ismereteink szerint mintegy 400.000 Ft az adó- és járulékterhekkel.

A 2010-es év tervezésekor ennek fényében látnunk kell, hogy a béren kívüli juttatások elemeinek megadóztatásával továbbra is kedvezôbb ezt a juttatási formát alkalmazni, mint bérben kifizetni az erre szánt összeget. A 2010-es adócsomag személyi jövedelemadót és járulékokat érintô (várható) változtatásai 2010. január 1-jét követôen változna a személyi jövedelemadóról szóló törvény több elôírása. 2010-tôl a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem munkáltatói járulékokkal növelt összege lesz. Amennyiben az így kiszámított összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, 17 százalék személyi jövedelemadót kell levonni, 5 millió forintos éves jövedelem felett pedig 850 000 forintot és az 5 millió forint feletti rész 32 százalékkal adózik. A munkáltatói és a munkavállalói járulékok alapja ugyanakkor továbbra is a bruttó jövedelem

Adható összegek Korlátlan Korlátlan 18.000,Korlátlan 10%-ig Minimálbér 30%-a Minimálbér 50%-a Minimálbér 30%-a Minimálbér 2,5-szerese Minimálbér 100%-a

Adóteher 0% 0% 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 97,89% 97,89% 97,89%

marad. Változnak az adójóváírás szabályai is, a jogosultsági határ kitolásával azt a jelenleginél lényegesen magasabb jövedelemig lehet majd igénybe venni. Az adótábla 17 százalékos sávhatára 1,7 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. 5 millió forintig 17 százalékos, az e feletti részre pedig 32 százalékos kulcsot kell majd alkalmazni. A korábbi tervekkel ellentétben megmarad a jelenleg évi 7 446 000 Ft-ot meghaladó jövedelem felett fizetendô szolidaritási adó, melyet egyszerûsítési okokból, a személyi jövedelemadóba építve, annak felsô kulcsában kell majd megfizetni. Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 5

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A jelenleg 1,5 százalékos munkavállalói járulék beépül a jelenleg 6 százalékos egészségbiztosítási járulékba, amely így 7,5 százalékra emelkedik. Az adójóváírás jogosultsági határa kitolódik; a jelenlegi 1 250 000 Ft helyett 3 188 000 Ft éves jövedelemig teljesen, 4 698 000 Ft-ig pedig részlegesen lehetne igénybe venni. A 2009. július 1-jétôl a minimálbér kétszereséig 5 százalékos járulékcsökkentés általánossá válik, így a munkáltatóknak munkavállalóik után összesen 27 százalékos tb-, illetve munkaadói járulékot kell fizetni, az eddigi 32 (29+3) százalék helyett, amely úgy valósul meg, hogy a jelenlegi 5 százalé-

kos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 3 százalékra csökken, amely már tartalmazza a munkaadói járulékot is. A 3 százalékos egészségbiztosítási járulékból ugyanis 1 százalék a jelenlegi 3 százalékos munkaadói járulék, amely így külön járulékként megszûnik 2010tôl.. A jelenleg havonta fizetendô 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésre kerül, azonban az új jövedelemadó alappal együtt a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik.

lememelkedés bruttó 190 000 és 300 000 forint közötti havi jövedelem mellett lesz érzékelhetô. A munkavállalók nettó bére anélkül fog emelkedni, hogy a munkaszerzôdésben rögzített bruttó bért a munkáltató megváltoztatná. Egy havonta bruttó 200 000 Ftot keresô munkavállalónak a változtatások havonta több mint 15 000 forintos nettó bérnövekedést jelentenek, 240 000 forintnál több, mint 20 000 forint a havi emelkedés, a bruttó 500 000 Ft-ot keresôk esetében azonban már csak valamivel több, mint 10 000 Ft nettó bérnövekedéssel jár a változtatás.

Amennyiben a fenti változtatások életbe lépnek, a legnagyobb mértékû nettó jövede-

Dr. Bartal Éva okl. közgazda

Halálos privatizáció

szág kapta, ahol a halálozási arány 42%-al emelkedett, a munkanélküliség pedig 305%-al lett nagyobb. Hazánk a középmezônyben foglal el elôkelô helyet, jóllehet, 1992 és 1994 között a legtöbb állami vagyont eladó ország voltunk a térségben.

Idôskorúak

Brit kutatók szerint megugró elhalálozást, rövidülô élettartamot, terjedô alkoholizmust és gyakoribb pszichés betegségeket okozott a tömeges privatizáció a volt szocialista országokban. Mindezekre jelentôsen rásegített a csökkenô színvonalú egészségügyi ellátás és a növekedô társadalmi különbségek. A kutatók 1989 és 2002 közötti idôszak adataira alapozva végezték vizsgálataikat. Véleményük szerint a legfôbb tényezônek a privatizáció nyomán megemelkedett munkanélküliség számít, ami jelentôs mértékben hozzájárult a kedvezôtlen eredményekhez. A halálozási hullámot magyarázza az is, hogy amíg a szocializmusban kiterjedt körben járt a dolgozóknak az egészségügyi és a szociális ellátás, a munkanélkülivé vált emberek idôvel ezt részlegesen, vagy egészben elvesztették. Mindez a társadalmi egyenlôtlenségek felerôsödését, szegénység növekedését, és a korrupció elterjedését vonta maga után. A halálozási listán legkedvezôbb eredmény érte el Horvátország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia, ahol viszonylag csekély kárt okozott az emberek egészségi állapotában a privatizáció. A legrosszabb besorolást – sorrendben – Oroszország, Kazahsztán, Lettország Litvánia és Észtor-

Az Állami Számvevôszék Fejlesztési és Módszertani Intézete vizsgálata szerint a rendszerváltáskor meglévô 2600 milliárd Ft állami induló vagyon harminc százaléka „tûnt el” 2004-ig, aminek részben a tudatos érték alatti eladás is része volt. A vizsgálat azt is leszögezte, hogy a privatizáció sem társadalompolitikai sem kulturális célokat nem szolgált.

A WHO által felkért kutató csoport elemezve az európai térség társadalmi egyenlôtlenségeit, figyelemreméltó megállapításokat tett, különös tekintettel a szélsôségekre. Az ötvenéves korosztály várható élettartamát vizsgálva a lettek még 21 évig élnek, az olaszok 30 évig.

Forrás: – (M. McKee, D. Stuckler, L. King Oxford, Cambridge)

Szerkesztôség

Nyomulnak a multik Tavaly több, mint hatvanezer négyzetmétert építettek be a multinacionális cégek, így összesen közel húszmillió quadrátméteren folyik náluk (ennek egynegyede élelmiszer) a szolgáltatói kiskereskedelem. Több, mint ötezer korábban virágzó kiskereskedelmi egység szûnt meg ezzel összefüggésben Magyarországon. Ennek következményeként több, mint százezer (!) kiskereskedelmi vállalkozást szüntettek meg, adta hírül az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Szerkesztôség


kiszolgáltatottsága

A francia nôk ötvenéves életkorban még hátralévô 35 évre számíthatnak. Az egészségben eltöltött évek elemzése további árnyalatokat hordoz. Az ötvenéves dán férfi a hátralévô 28-ból várhatóan még 24 évet egészségben tölt el, míg magyar sorstársa 23-ból 11-et, sorstársnôje 29-bôl 11 esztendôt. Igen jelentôsek tehát a különbözôségek.

A térségben Szlovénia, Csehország, de még Lengyelország is lényegesen kedvezôbb pozíciót mutat hazánkhoz képest. Az idôskori nyugdíjak reálértékének utóbbi években történt változását tekintve egyértelmûen növekedett tehát a szépkorúak kiszolgáltatottsága Magyarországon, veszélyben van öregkori méltóságuk.

Szerkesztôség

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány

Periculum in mora Az újabb és újabb gyógyszerfogyasztást érintô szigorítások folytatólagosan frusztrálják a betegeket és egyre kellemetlenebb helyzetbe hozzák a gyógyszerész társadalmat, mind szakmailag, mind gazdaságilag. E miatt a gyógyszerész kamara – opponáló jellegû – politizálása felülvizsgálatra szorul. Több oldalról tudatosan végigvitt politizálásra van szükség. Ennek a többoldalú politikának három alapvetô eleme: egészségpolitikai gyógyszerpolitikai operatív megközelítési mód Egészségpolitika A gyógyszerellátás nem ragadható ki az egészségügyi ellátás egészébôl. A magyar egészségügyi ellátás – a nemzetközi tendenciáknak megfelelôen – jövôt illetôen is az alapellátást preferálja. A hatékony háziorvosi ellátás mûködtetésének alapvetô feltétele a kor színvonalán álló terápiás fegyvertár, ami korszerû gyógyszerkincset feltételez hazánkban. A háziorvosok gyógyszerelési lehetôségeit nem szûkíteni, hanem bôvíteni kell, mert csak így érhetô el, hogy kevesebb ember kerüljön kórházba, ami messze legdrágább egészségügyi ellátási forma. Ha a kormány tényleg el akarja érni a hatékonyabb egészségügyi ellátást, és el akarja kerülni az egészségügyi költségrobbanást, akkor az alapellátásban kell biztosítani a korszerû terápiás fegyvertárat, azaz a legmodernebb gyógyszerelési struktúrát és gyógyszerkincset. Gyógyszerész Kamara stratégiai feladata, hogy minden háziorvosi szervezettel intenzív kapcsolatot alakítson ki és rajtuk keresztül érvényesítse a korszerû gyógyszerelési struktúra iránti igényt. Ezzel egyidejûleg neves orvos és egészségügyi szakértôkön keresztül kell kikommunikálni, hogy országos méretekben rendelkezésre álló korszerû terápiás forma ma Magyarországon csak a gyógyszer. A korszerû gyógyszeres terápia természetesen sok pénzbe kerül, de még mindig jóval olcsóbb, mint a 160 kórház korszerûsítése. Kormányzat részére spórolás terén további elôrelépést jelenthet az öngyógyszerezés és öngyógyítás tudatos elôsegítése, ami viszont a gyógyszerész társadalom aktív közremûködése nélkül megvalósíthatatlan. Kiszámítható és kiegyensúlyozott egészségpolitika és gazdasági szabályzórendszer kell, amiben a gyógyszerészek eligazodnak és ténylegesen tudják terelni a gyógyszerfogyasztási szokásokat mind a betegek, mind a kormányzat számára jobb megoldások felé. 8 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

Gyógyszerpolitika Gyógyszerügyön belül a két leggyengébb láncszem (betegek és a gyógyszertárak) esetében érvényesül leginkább a kormányzati restrikciós politika. A jelenlegi kormány elkövette azt a hibát, hogy egyszerre támadta meg a gyógyszerügy összes résztvevôjét, azaz a gyógyszergyárakat, nagykereskedôket, gyógyszertárakat és a betegeket. Súlyát és társadalmi veszélyességét tekintve a legnagyobb teher a betegekre hárult: több mint 50%-os térítési díjnövekedés formájában. A gyógyszerész társadalomnak erkölcsi kötelessége egyrészt jelezni ezt az iszonyú mértékû tehernövekedést, másrészt a betegek érdekeiért kiállni; tekintettel arra, hogy minden ilyen típusú változás elsôsorban a gyógyszertárakban csapódik le negatív módon ki nem váltott receptek és állandósuló patikai reklamációk formájában. Szakmailag is hibás ez a tendencia, mert visszatereli a betegeket a legdrágább ellátási formába, a kórházba. Gazdaságpolitikailag pedig azért hibás, mert egy stagflációs gazdaság esetében egy húzóágazatot mesterségesen visszatartani és a fejlesztési lehetôségektôl megfosztani nemzetgazdasági szintû mûködési zavarhoz vezethet. Gyógyszerügy összes szereplôjének együttes fellépésére van szükség a kormányzat egészség- és gyógyszerpolitikájának helyes irányba történô terelésére. Ehhez tudatosítani kell a hazai és külföldi gyártók esetében, hogy a külön utas politikájuk jövôt illetôen csak zsákutcába vezet. Gyógyszer nagykereskedelem esetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a költségek további áthárítása a patikákra a külföldi láncok felgyorsított térhódítását okozhatja. A gyógyszer nagy- és kiskereskedelem esetében a kiindulási alap az eredeti lineáris gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi árrés visszaállításának követelése. A politikai döntéshozók figyelmét folyamatosan fel kell hívni arra a tényre, hogy a gyógyszerügy teljes vertikumának külföldi kézbe kerülése esetén közvetlen és nagymértékû befolyásolási lehetôség nyílik a magyar állami költségvetés megcsapolására. A gyógyszerpolitika alakításában és tudatos mûvelésében aktív szerepet kell játsszon a Gyógyszerész Kamara, amelyre most nyílik igazán lehetôség, mert a gyógyszerügy minden résztvevôje veszélyeztetve érzi saját pozícióit. Operatív megközelítés Ehhez a tevékenységhez kellene leginkább a profi szakértôi stáb. Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy a keret jellegû törvények tartalommal való feltöltése alacsonyabb rendû jogszabályok (kormány- illetve miniszteri rendeletek) formájában történik. Az eddig megjelent jogszabályokon a betegek és a gyógyszerész társadalom csak veszített. Ez arra utal, hogy vagy a kamara felkészültsége nem megfelelô, vagy a hozzáállásuk rossz. Periculum in mora. Sürgôsen változtatni kell, mert a kialakult helyzet már az egész magyar társadalom felé is érthetetlen, tarthatatlan és rendkívül rossz fényt vet a közforgalmú gyógyszerellátásra és különösen a frontvonalban küszködô gyógyszerészekre. Ahhoz, hogy a gyógyszerészek visszaállíthassák eredeti pozícióikat és szakmailag eredményesen képviselhessék a betegek érdekeit e hármas feladatkör együttes és tudatos mûvelésére van szükség. Eddigi – szomorú – tapasztalataim alapján a jelenlegi elnökséget erre a feladatra csak abban az esetben tartom alkalmasnak, ha gyökeresen új munkastílust és profi szakértô gárdát alkalmaz.

Dr. doc. Simon Kis Gábor


Hivatás és felelôsség Az elmúlt két évtized rendkívül gyors gazdasági, technikai fejlôdése és társadalmi, politikai átalakulása az euro-atlanti, de különösen közép-kelet európai térségben hozott igen jelentôs változásokat az egészségi állapot vonatkozásában. A rendkívül sok statisztikai adattal dokumentált gondolatvezetést annak okán bocsátom kedves kollegáim rendelkezésére, hogy az elôrelátás és a tervezhetôség fontosságát aposztrofáljam az egészségügyi ellátó rendszerben. Mindemellett az az igény is társul a következôkhöz, hogy rávilágítsak arra, hogy az egészségügyi ellátó rendszerben dolgozók hivatástudattal és értelmiségi létükkel összefüggô felelôsségének érvényesítése nincs mindig szinkronban a döntéshozók politikai felelôsségével. Ezt a fluktuáló párviadalt követhetjük nyomon az elmúlt évtizedek egészségügyi reformlépései, s az ellátó rendszer szerkezetátalakítása során egyaránt.

A társadalmi újraelosztási rendszerek átalakulása, a széles populációt érintô jövedelemcsökkenés, a munkanélküliség felfutása kilátástalanságot hordoz, ami az egészségkárosító magatartásformák elôtérbe kerülését hozza magával. Mindemellett a szociális védekezô rendszer is sérült, kilyukadt a háló, pedig egyre többen szorulnának segítségre.

Munkanélküliség (%) Éves infláció

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 9,8 9,2 5,3 4,7 6,8 3,6 3,9 8

2000 Mentális zavarok (prevalencia)

Mindenki számára hozzáférhetô, nyilvános adatokkal kívánom dokumentálni az átalakulási idôszak gyenge pontjait és kudarcait. Célkitûzésem nem a felelôsség keresése, az irónia és a kesergés, hanem annak a nagyon határozott véleményemnek a kinyilvánítása, hogy azokat a társadalom egészségi állapotában generált kedvezôtlen változásokat, amelyet a számok is tanúsítanak, hogyan lehet pozitív irányban befolyásolni. Meggyôzôdésem, hogy teret kell adni a hivatástudattal rendelkezô értelmiségi szerepvállalásnak. A döntéshozatalnak kiemelten kell támogatni az egészségügyben dolgozó diplomások és szakdolgozók kezdeményezéseit, amely még (egyelôre) meglévô, komoly gazdasági potenciált is jelentô tôkeként felhasználható a negatív tendenciák megfordításában.

Alkoholfogyasztás, 15 év felett (liter/fô)

Lakosságszám, 10 millió + Élveszületések száma

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

210971 187575 158608 129551 107146 087065 071000 055779 97597

97047

96804

94647

95137

97496

99871

97613

A lakosságszám csökkenése és az élveszületések számának stagnálása egyértelmû népességfogyást eredményezett.

2003

2004

2005

2006

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

12

13,2

13,3

13,2

13,2

13

13,2

Hosszú idejû szociális ellátás igénybevételének helye 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Intézményi ellátásban részesülôk 66388 68059 69883 71509 73739 76554 77707 77707 száma összesen Otthoni ellátásban részesülôk száma 83724 125609 128873 134766 138489 136335 135901 135901 összesen

Egyre több a pszichiátriai ellátásra szoruló beteg (miközben ezt az ellátási formát leépítjük), de dinamikusan növekszik a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedôk száma, amennyiben ezt az igénybevétel is alátámasztja. 2000 N - Központi idegrendszerre ható szerek gyógyszer170 fogyasztás (DDD/ 1000 lakos/nap) C - Kardiovaszkuláris rendszer szerei gyógy390,8 szerfogyasztás (DDD/ 1000 lakos/nap)

2000 2000

2002

192129 189690 188846 191863 193952 195073 198727

Néhány tény A kôkemény kézzel irányított és a társadalom beleszólását nélkülözô monolitikus egypártrendszer amellett, hogy kikapcsolta az egyéni-, vagy csoportérdekek bármilyen befolyásolási lehetôségét a döntéshozatalba egyfajta kiszámítható környezetet teremetett. Nem voltak jelentôs (százszoros) jövedelmi különbözôségek, viszonylag csekély volt a munkanélküliség, az egészségügyi ellátáshoz többé kevésbé mindenki hozzáfért, s még a szociális védôrendszer is jól rosszul, de mûködött. A jelenleginél lényegesen harmonikusabb volt a társadalmi szolidaritási környezet. Nem értékelve most a torzulásokat az leszögezhetô, hogy ezek a jelenségek több nemzedéken át alapvetôen szocializálták a társadalom szereplôit. A demokratikus irányváltás hihetetlen szabadságfokot indukált, alkotó teret nyitott, de egyben értelemszerûen a polarizáció lehetôségét is meghozta. Az átalakulási folyamatnak mindig az egyik legérzékenyebb pontja az indivídum, az egyéni kezdeményezések támogatása és az állami beavatkozás közötti helyes arány mértékben és idôtényezôben való fenntartása.

2001

N – Központi idegrendszerre ható 37416 szerek gyógyszer értékesítés (millió Ft) C – Kardiovaszkuláris rendszer szerei gyógy49503 szer értékesítés (millió Ft)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

176,4

183,5

186,2

185,8

187,6

194,6

410,2

446,9

477,8

518,9

555,8

612,8

2001

2002

2003

2004

2005

2006

44955

53010

58025

55049

64773 72683,6

60053

74158

84368

92757 108180 120740,9


Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Mindezek közben az egészségügyi ellátás igénybevételi lehetôségei folyamatosan szûkülnek. Minden ellátási szinten csökken a technikai, szellemi és tárgyi kapacitás, az orvosdiagnosztika fejlôdés egyidejû robbanásával pedig jóval több megbetegedés válna gyógyíthatóvá. Különösen aggaszó ez a jelenség az országnak azokban a részeiben, ahol a legmagasabb a munkanélküliség, a legrosszabbak a morbiditási mutatók, és a legnagyobb igény mutatkozik a mentálhigiénés és a szociális ellátás különbözô formáira. A háziorvos egy betegre fordított ideje 10 év alatt háromnegyedére csökkent, ma 5,06 perc (!).

A hozzáférés esélyeit rontja a felgyorsuló infláció, a fogyasztói kosár kedvezôtlen alakulása de az ellátás drágulása is, miközben a lakossági gyógyszerköltségek is megemelkedtek.

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Orvos beteg találkozás (eset/fô) Egy lakosra jutó aktív ápolási nap

11,1

11,3

11,9

12,2

12,6

12,9

12,9

10,8

1,7

1,7

1,7

1,7

1,7

1,6

1,5

1,2

Háziorvosi szolgálatok száma, összesen 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Budapest 1340 1350 1336 1332 1322 1315 1334 1328,5 Pest 651 653 652 653 657 661 668 671,7 Fejér 273 271 273 274 273 270 269 267,6 Komárom-Esztergom 208 208 208 210 210 207 207 207,7 Veszprém 252 251 249 243 243 239 237 234,8 Gyôr-Moson-Sopron 271 270 271 274 273 273 274 275 Vas 181 185 185 185 185 185 193 191,3 Zala 193 194 192 189 188 187 188 188,4 Baranya 302 300 300 300 299 298 303 299,3 Somogy 232 231 230 230 229 228 227 226,8 Tolna 174 173 172 171 171 171 171 171 Borsod-Abaúj492 492 491 490 490 491 489 488,5 Zemplén Heves 200 200 201 200 201 201 203 204,2 Nógrád 145 144 143 143 143 141 141 140,9 Hajdú-Bihar 361 363 363 363 360 358 362 362,3 Jász-Nagykun265 264 267 267 268 268 271 271,1 Szolnok Szabolcs-Szatmár344 347 347 345 345 343 347 346,2 Bereg Bács-Kiskun 360 359 358 359 359 359 358 357,2 Békés 260 258 258 258 259 259 258 257,8 Csongrád 293 295 298 300 299 298 303 300,8 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Orvosok és 31996 32224 32452 32877 33727 28055 30575 27957 Háziorvosok száma 6729 6713 6704 6688 6623 6589 6559 6523

Járóbeteg-szakellátó intézmények száma

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

445

463

460

465

457

446

412

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Kórházi ágyak száma

82663 80057 79752 79368 79114 79226 79733 71652

2000 Közfinanszírozású eü. kiadások az összes eü. 70,7 kiadás százalékában Közfinanszírozású gyógyszerkiadások az – összes eü. kiadás százalékában Teljes gyógyszerkiadás az összes eü. – kiadás százalékában

2001

2002

2003

2004

2005

2006

69

70,2

71,9

71,3

70,9

70,9

61,2

62,5

63,1

64

64,7

67,2

28,5

27,6

27,1

28,3

30,5

31

Az elmúlt évek ellátórendszer-szerkezeti átalakítása, de az egészségpolitikai célkitûzések is az alapellátás irányába mozdították el a betegellátás súlypontját. Korábban több írásomban fejtegettem ennek racionális alapjait és létjogosultságát, így most nem teszem. Tény viszont, hogy fogynak az alapellátásban dolgozó orvosok, de a gyógyszerészek is. A negatív tendencia már az egyetemi felvételek csökkenô tendenciájában is megnyilvánul, aminek hosszútávú hatásai több, mint aggodalomkeltôek.

Végzett orvos és gyógyszerészhallgatók

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 945 1014 1037 975 1124 1151 1069 1005 236

248

300

283

239

289

258

240

A hivatalos kormánypolitika az egészségügyi ellátás legkiválóbban megreformált szegmensének kiáltotta ki a gyógyszerellátást. A „Gyógyszertár” hasábjain ennek cáfolására már sok értékes írást közöltünk. A szûkülô háziorvosi és járóbeteg-ellátó keresztmetszet mellett a patikahálózat valóban bôvült. Ez a bôvülés azonban nem az ellátás minôségének fejlôdését hozta magával, hanem kizárólag merkantil szempontokat támaszt alá. Jóllehet, már megértük egy újonnan létesült patikahálózat bezárását, egy másik meghirdetését eladásra, a horribilis szállítói tartozásokat, a kifizetetlen bútor és informatikai eszköz számlákat. Mindezek a jelenségek mégiscsak azt

1905. körül készült bécsi szecessziós patika bútorzat eladó! Kb. 12 méter hosszú szekrény és polcrendszer, 2 db eladópult, gazdag nemesfa intarzia berakással. Az egyik pult Zsolnay kerámiával fedett. Telefon: 06 70 312 2944 + 40 74 312 4307 E-mail: [email protected] 10 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány támasztják alá, hogy a pénzügyi befektetôk (legalábbis a rövidtávon gondolkodni kényszerülôk) már nem tartják igazán jövedelmezônek a gyógyszerellátást. Mi viszont hivatásunkhoz vagyunk láncolva, csak gazdaságilag nem vagyunk versenyképesek.

Közforgalmú gyógyszertári gyógyszerészek száma 2001 Budapest 1133 Pest 399 Fejér 179 Komárom-Esztergom 120 Veszprém 148 Gyôr-Moson-Sopron 183 Vas 101 Zala 115 Baranya 188 Somogy 134 Tolna 108 Borsod-Abaúj-Zemplén 254 Heves 154 Nógrád 56 Hajdú-Bihar 238 Jász-Nagykun-Szolnok 160 Szabolcs-Szatmár-Bereg 214 Bács-Kiskun 279 Békés 172 Csongrád 262

Közforgalmú gyógyszertárak száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Budapest 353 351 354 356 350 351 352 394 Pest 197 197 199 200 199 202 206 231 Fejér 78 78 78 79 80 80 80 82 Komárom-Esztergom 60 61 61 62 62 62 62 65 Veszprém 75 74 73 72 73 72 72 80 Gyôr-Moson-Sopron 82 81 83 83 82 82 83 89 Vas 40 41 40 40 41 41 40 42 Zala 60 60 61 61 61 61 61 65 Baranya 82 82 82 82 82 82 82 89 Somogy 74 74 73 74 74 74 74 79 Tolna 51 51 51 51 51 51 51 52 Borsod-Abaúj130 131 128 128 128 127 127 137 Zemplén Heves 71 70 70 71 71 70 70 71 Nógrád 35 35 36 35 35 35 35 36 Hajdú-Bihar 110 112 111 111 111 111 111 116 Jász-Nagykun83 82 82 82 83 82 82 84 Szolnok Szabolcs-Szatmár116 116 114 114 115 117 117 127 Bereg Bács-Kiskun 122 124 126 125 125 126 126 131 Békés 87 86 86 87 87 87 87 90 Csongrád 93 93 94 95 95 93 92 99 A dinamikus szakmaépítô tevékenységünket derékba törni ugyan nem sikerült, kognitív gyógyszertári programjaink épülnek és bôvülnek, de a lendületbôl veszítettünk. A három éve tartó kormányzati tévutat nehéz lesz behozni, de meg fogjuk tenni. Elhivatottak vagyunk, kitartóak vagyunk, egyre jobban felkészültek vagyunk és eltökéltek. Eltökéltek abban, hogy helyesen gondolkodunk amikor a beteg érdekeit akarjuk szolgálni. Jóllehet ez saját gazdasági erônket is fogja egyszer újra növelni, de korszerû patikáink a nemzeti vagyont is gyarapítják.

2002 1136 415 178 132 141 187 105 116 187 135 112 257 151 60 238 164 206 285 177 272

2003 1128 435 180 126 149 186 105 113 194 132 109 258 151 59 230 158 216 290 188 267

2004 1141 444 180 126 151 187 103 114 191 137 108 261 155 57 227 167 229 288 192 259

2005 1158 486 185 133 148 187 105 110 211 141 107 262 158 61 248 170 228 285 193 267

2006 1177 497 184 131 147 195 109 116 220 139 110 254 156 62 266 173 225 285 187 264

2007 1182 543 182 138 158 195 115 120 228 137 111 273 159 65 282 168 221 289 182 279

Meggyôzôdésem szilárd abban, hogy már kifelé kapaszkodunk abból a kátyúból, amibe belesodortattunk. Sok sérülés érte a gyógyszerész kart, sok jó kollegát elvesztettünk a közvetlen lakossági betegellátás környezetébôl. Évtizedes hazai érveinket már nemzetközi érvek is alátámasztják. Luxemburg ítélete olyan, mintha magunk írtuk volna három évvel ezelôtt. Biztos vagyok abban, hogy a józan döntéshozó elôbb utóbb belátja, hogy leggazdaságosabban és legeredményesebben csak a hivatásukhoz láncolt gyógyszerészszel és orvossal tudja hatékonyan elôremozdítani a lakosság igen kedvezôtlenül alakuló egészségi állapotát. Csak így tud a gazdasági fellendüléshez fizikai, lelki és szellemi értelemben is megfelelô humánerôforrást biztosítani. Forrás: EüM, KSH, OECD, ESKI, ÁSZ

Dr. Mikola Bálint

Felvételi ponthatárok 2009-ben (államilag támogatott /költségtérítéses) gyógyszerész 411/308

általános orvos 420/326

fogorvos 426/273

Pécsi Tudományegyetem

405/268

421/240

426/194

Semmelweis Egyetem

406/369

437/359

434/395

Szegedi Tudományegyetem

405/219

421/362

428/294

Debreceni Egyetem


2009. Megújult tartalommal hetedik évfolyamát indítja a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek havi magazinja a „Gyógyszertár”. A MOSZ mértékadó szakmapolitikai kiadványa szerkesztôi 2009-ben is ellátják Önt egyedülállóan bemutatott ismeretekkel. Információ Helyzetértékelés Vélemények Továbbképzés Aktualitások

Fizesse elô 2009-ben is! Megrendelhetô: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon: 236-0974, Fax:239-0349, E-mail: [email protected] www.moszinfo.hu www.moszinfo.eu www.magangyogyszereszek.hu

Életmûdíjasok prof. dr. Nikolics Károly – 1996

dr. Pap Endre – 1996

dr. Lantosi István – 1997

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Pávics László – 1999

prof. dr. Erôs István – 2000

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Écsy Zoltán – 2002

dr. Komáry Kázmér – 2002

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Szabó Sándor – 2003

dr. Hankó Zoltán – 2004

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

dr. Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

dr. Várszegi László – 2006

prof. dr. Zalai Károly – 2007

MOSZ A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Mátyásné dr. Simon Zsuzsa – 2007

dr. Váczi Józsefné – 2008

dr. Baranyi Judit – 2008


Haláli cinizmus az egészségügyben

Ha valaki nem fogyatékos, akkor nem jogosult társadalombiztosítási támogatással gyógyászati segédeszköz vásárlására? A beteg emberek számára az esélyegyenlôség biztosítását éppen a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer megléte garantálja. Egy bokatörés esetén bokarögzítôt viselô egyén, vagy egy 2 dioptriás szemüveget viselô középkorú hölgy, vagy egy lúdtalpbetétet viselô férfi nem tekinthetô fogyatékosnak.“ Az Egészségügyi Minisztérium így indokolta az egyik kereskedelmi televízióban azt, hogy az augusztus 16-tól érvényes, a gyógyászati segédeszközökrôl szóló legújabb rendelet megszünteti a bokarögzítô vényre történô kiváltását, a 6 dioptria alatti szemüveglencse felírását, illetve a 18 év fölötti lúdtalpbetét megvásárlásához a társadalombiztosítási támogatást. Amennyiben tehát nem vagyok fogyatékos, úgy ne is gyógyuljak a számomra szükséges eszközök segítségével, vagy vásároljam meg azokat teljes áron – ha egyáltalán meg tudom venni –, mert a biztosítóra nem számíthatok! Ezt üzeni a minisztérium azoknak, akiknek a járulékot minden havi fizetésébôl levonják. Lehet, hogy holnap gyógyszert sem kaphatnak receptre, csak azért, mert nem fogyatékosok. Végül pedig már a kórházi ellátás teljes egészét is ki kell fizetniük, mert nem fogyatékosok, csak betegek! Mert mit is jelent az, hogy a támogatási rendszer megléte garantálja a betegek számára az esélyegyenlôség biztosítását! Esélyegyenlôség lenne az, hogy senki nem kap semmi támogatást? Vagy a bokatörött ember nem beteg? Nézzük csak, mi készül most épp a betegek „esélyegyenlôsége“ érdekében! Átalakítják például a gyógyászati segédeszközök felír14 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

hatóságát. Ami azt jelenti, hogy amikor a beteg elmegy a szakorvoshoz (miután kapott a háziorvosától egy beutalót), az a gyógyulásához szükséges segédeszközt nem írhatja fel augusztus 16-tól. Hanem ad helyette egy javaslatot, hogy milyen eszközre van szüksége, amivel ezt követôen vissza kell mennie a háziorvoshoz, aki majd felírhatja részére a szükséges segédeszközt. Tehát ahelyett, hogy a beteg a szakorvostól való távozás után az elsô gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzletben kiválthatná a számára felírt eszközt és elkezdhetné használni, mehet a következô háziorvosi rendelésre (esetleg a mentô elszállítja jó nagy költségért). Emellett változott az is, hogy a szakmán belül csak megyei fôorvosok írhatnak fel bizonyos eszközöket, ráadásul úgy, hogy a recept csak két különbözô aláírás megléte esetén lehet érvényes. Nyilván azok – az egyébként szintén fôorvosok –, akik korábban is ilyen eszközökkel (például elektromos kerekesszékkel) látták el a mozgásukban súlyosan korlátozott betegeket, ma már nem képesek a korábbi helyes felismerésre. Illetve a megyei fôorvosok is képtelenek egyedül a helyes döntésre, a felíráshoz ezért kell belôlük minimum kettô. Ugyanakkor azt elfelejtették a rendeletalkotók, hogy ezek a betegek önállóan mozgásképtelenek. Eddig körülbelül 130-150 helyen juthattak hozzá a mozgásukhoz elengedhetetlenül szükséges eszközökhöz, most megyénként egyetlen helyen. Ráadásul a szomszédos megye fôorvosára is szükségük lesz az eszköz kiváltásához, akik esetében pedig az a kérdés, hogy lesz-e minderre idejük? S ha nem? Akkor a betegek nem kapják meg a számukra létfontosságú eszközöket? Az átalakítás egyik oka a költségek túlzott mértéke. Az, hogy a segédeszköz kassza nagyjából 6 milliárd forinttal lépné túl a tervezettet. Azon túl, hogy lehet, hogy rosszul terveztek, az jut errôl eszébe az embernek, hogy nagyjából ekkora összegbe kerültek a kormány rosszul sikerült döntései utáni a marketingkampánnyal történô magyarázkodások. Minden terméknél csökken a támogatás mértéke. Ez azt jelenti, hogy nô a betegek által kifizetendô térítési díj. Ha egy eszköz támogatása 85-rôl 80 százalékra csökken, az azt jelenti, hogy a beteg 15 helyett 20 százalékot fizet, ami 30 százalékos többletköltség, amihez hozzájön még a közelmúltban bevezetett 5 százalékos áfa növekedés is. Számokban ez azt jelenti, hogy amiért eddig fizetett a beteg 6 000 Ftot, az most 8 125 Ft-ba fog kerülni. Lehet, hogy a döntéshozók közül sokan nem érzik

e kis számok súlyát, de egy táppénzre kényszerült beteg jövedelmének ez jelentôs százaléka. Nyilván a költségek csökkentésében segít az is, hogy a korábban 100 százalékban támogatással kapható eszközökért a továbbiakban fizetniük kell a betegeknek. Nem sokat, csak 2 százalékot, ami elsô hallásra tényleg nem tûnik komolynak. Csakhogy ez a több százezer forintos eszközöknél már komolyabb összeg lehet, még ha 5 ezer forint is a plafon. Gondoljunk csak a végtagamputált betegekre, vagy a sztómával élôkre. Akiknek a rokkant nyugdíjuk – merthogy általában keresôképtelenek – úgyis elég alacsony. Vagy az a cél talán, hogy ezek az emberek ne csináltassanak „túl gyakran“ protézist? Használják a régit, ne készíttessenek korszerûbbet a teljesebb emberi életükhöz? S ha egy beteg mégis az új mellett dönt, akkor jön az újabb, eddig nem létezô állomás: értéke miatt ellen kell jegyeztetni a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár fôorvosával. Vajon menynyi idô telik így el fölöslegesen, míg minden szükséges pecsét a helyére kerül és a beteg végre megkaphatja az eszközt? Nos, nem kívánom senkinek, hogy végig kelljen mindezt csinálnia. Változást jelent ugyanakkor az is, hogy csökken a felírható termékek mennyisége (például a kötszer, a pelenka és sztóma esetében). Az eddig megvásárolhatónak csak kétharmada, háromnegyede férhetô hozzá egyszerre. Nyilván ez is a betegek esélyegyenlôségét, ellátásának színvonalát erôsíti. De vég nélkül sorolhatóak a példák. Megszûnik a méretsorozatos sarokék, bokarögzítô felírási lehetôsége. Ezek olyan termékek, amik a szaküzletek polcain készen állnak, s például egy sarkantyú kezelésénél, vagy egy bokatörésnél az orvosok szerint tökéletesen megfelel a gyógyítás egyik eszközének. Persze egyedileg gyártott készíthetô, ha szükséges, azonban ez lényegesen drágább, és lényegesen hoszszabb idô alatt készül el. A beteg szempontjából ez pont olyan, mintha nem vásárolná meg a kész, méretsorozatos inget, hanem elmenne a szabóhoz és varratna egyedileg magának egyet. Akinek van pénze, az megengedheti magának, ami azonban a magyar biztosítási rendszer sem jellemzô. De vajon akkor miért kell más helyeken takarékoskodni? Lehetséges, hogy a biztosító vagy a szakértôi a gyártásban lennének érdekeltek? És végül nézzük meg, vajon mennyit takarít meg a kormány a segédeszközökhöz való hozzáférés szûkítésével! Évtizedekkel ezelôtt az orvosi szakma meghatározta, hogy a betegeknek milyen kórházi ellátásra, gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre van szükségük a gyógyulásukhoz, rehabilitációjukhoz. Az egészségbiztosítási rendszer ezt feladatának megfelelôen támogatta. Azonban ha nincs segédeszköz, akkor több gyógyszer kell, ami több pénzbe kerül. Hosszabbodhat a gyógyulási idô, ami egyik oldalról több táppénz kifizetését, másfelôl pedig kevesebb járulék, jövedelem, iparûzési, stb. adó beáramlást jelent. Azaz az egésznek annyi az értelme, hogy

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány old meg. Az is bizonyos, hogy idônként szükségtelenül írják föl a betegnek a segédeszközt. De mindezek elkerüléséhez egy megfelelô ellenôrzési rendszert kellene felállítani, ami valóban a rászorulók, a betegek, az állampolgárok érdekeit és jogait védik. A finanszírozásból való fokozatos kivonulással a kormány csak azt éri el, hogy a betegek jelentôs része egyáltalán nem, vagy nem megfelelôen lesz ellátva, az ellátással foglalkozó gyártóknak, a szakképzett gyógyászati segédeszköz forgalmazóknak nem éri meg vállalkozásukat fenntartani és megszûnik majd a betegek teljes hozzáférése.

kis költségmegtakarítással jó nagy költséget generálunk! A tôlünk erôsebb gazdaságú országokban a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszközre költött biztosítói térítés 1:3 arányt képvisel. Magyarországon ez 1:8, 1:9 arány körül mozog. A segédeszköz az adott betegellátásában ráadásul általában kisebb költséget jelent, mint a gyógyszer. Példaként álljon itt a lúdtalpbetét, amelynek sokan nem tulajdonítanak semmilyen szerepet. Nos, amikor a láb hoszszanti, ill. haránt boltozata megsüllyed, akkor kialakul a lúdtalp, megváltozik a láb statikája. Ezt az ember vázrendszere megpróbálja kompenzálni, amelynek következtében a szomszédos nagyízületekre sokkal nagyobb terhelés hárul. Megkezdôdik a térd, a csípô, a derék megbetegedése, ami hamarosan fájdalomhoz, mozgáskorlátozottsághoz, késôbb esetleg protézis beültetéshez vezethet. Nem kérdés tehát, hogy amikor a biztosító kivonul a gyógyászati segédeszközök finanszírozásából, a beteg pedig nem költ a feleslegesnek hitt eszközre, akkor mekkora költség keletkezhet hoszszabb távon. Hasonló a 6 dioptria alatti szemüveg esete. Mivel a biztosító nem fizet, a beteg megveszi a sokkal olcsóbbat a hypermarketben, vagy a zöldségpiacon. Ez azonban nem személyre szabott. Más tengelyállású, más fókuszú, mint ami a beteg adottságai, ami

Az Alkotmányban rögzítve van: minden magyar állampolgárnak joga van a legmagasabb szintû egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi minisztertôl a szakma elvárja, hogy kiálljon az általa irányított tárca költségvetésének növelésében, az alkotmány betartatásában, s ne épülhessen egy látszólagos költségcsökkentés leplében újabb Tajgetosz. által azonban tovább rontja a szemeit. Érthetô, hogy nehéz helyzetben takarékoskodni kell, de nem a beteg, elesett, esetleg fogyatékos embereken, akik ráadásul már ki is fizették a díjakat elôre. Az is igaz, hogy az idejét múlt, korszerûtlen eszközöket ki kellene vonni, amit azonban e rendelet nem

(A publikáció megjelent a Magyar Nemzetben) Dr Hagymási Miklós a szerzô ortopéd szakorvos, a Forgalmazók az Egészségért (FESZ) Szövetségének elnöke

Az egészségügyi ellátás finanszírozása az Európai Unióban Az Európai Unióban az egészségügyi rendszerek létfontosságú társadalombiztosítási funkciót töltenek be azzal, hogy enyhítik az egészségügyi és a pénzügyi rizikókat, és nagymértékben hozzájárulnak a térség lakosságának társadalmi-gazdasági jólétéhez. Az Európai Unió Tanácsa körvonalazta a tagországok elôtt álló feladatokat. Nevezetesen az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítását, megôrizve a közös értékeket, az átfogó biztosítási fedezetet, a szolidaritást a finanszírozásban, a szolgáltatásokhoz való egyenlô hozzáférést és a magas színvonalú ellátás biztosítását. Az egészségügyi rendszer finanszírozása lehet gazdasági vagy költségvetési. A gazdasági fenntarthatóság az egészségügyi kiadások növekedését a GDP-hez viszonyítja. Az egészségügyre fordított kiadások gazdaságilag addig a pontig fenntarthatóak, amíg az egészségügyi kiadások társadalmi költsége nem haladja meg a kiadások által termelt értéket. A költségvetési fenntarthatóság speciálisan az állami egészségügyi kiadásokra vonatkozik. Egy egészségügyi rendszer lehet egyszerre gazdaságilag fenntartható és költségvetés szempontjából fenntarthatatlan, ha az állami bevétel nem elegendô az állami kiadások fedezéséhez.

A költségvetés szempontjából értelmezett fenntarthatóság biztosítására alapvetôen három megközelítés ismeretes az állami bevételek növelése az egészségügy kötelezettségeinek teljesítéséhez, a kötelezettségek csökkentése az anyagi háttérhez igazodva, az egészségügyi rendszer kapacitásának növelésével értéket kovácsolni az erôforrásokból. Az állami bevételek növelése technikai és politikai akadályokba ütközik, az egészségügyi kötelezettségek csökkentése viszont a közös értékek csorbulásához vezet. Az értékteremtés az egészségügyben az egészségügyi szolgáltatások vagy a pénzügyi rendszerek reformjából indul ki. Az egészségügy értékteremtô finanszírozási módozatainak megtervezése központi, a fenntarthatóság szempontjából jelentôs kérdés.


Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos politika számos funkciót lát el pénzalapok gyûjtése az egészségügyi ellátás biztosításához, kockázatközösségen alapuló közös pénzalapkezelô rendszer felállítása, egészségügyi szolgáltatások vásárlása, mindemellett a biztosítási fedezetre, a juttatásokra és a költségmegosztásra vonatkozó politikák meghatározása.

Az Európai Unió egészségügyi rendszereiben, az alapellátást nyújtó szolgáltatók jövedelme a fejkvóta és a szolgáltatásonkénti díjazás (FFS) kombinációján alapul. A fôként biztosítási járulékokból finanszírozott egészségügyi rendszerekben a szakorvosok fizetésére az FFS díjazás jellemzô, az adóalapú rendszerek számos szakorvosa fizetésben részesülô közalkalmazott. A kórházak többnyire költségvetési allokációban részesülnek, de egyre gyakoribbak az eseteken alapuló kifizetések is. Biztosítási fedezet, juttatások és költségmegosztás

Pénzalapok gyûjtése Minden tagország számos mechanizmust – állami (adó, biztosítási járulék), magán (magánbiztosítás,egészségügyi megtakarítási számla, és out-of-pocket kifizetések – OOP) módozatot – alkalmaz az egészségügy finanszírozására. Az 1990-es évek eleje óta, fôbb változást az adóalapú rendszerek társadalombiztosítási rendszerre való váltása hozott több új tagállamban Közép- és Kelet-Európában. Az egészségügy állami finanszírozása a domináns tényezô Ciprus kivételével minden országban. A privát kiadásokat nagyrészt az OOP kifizetések képezik, melyek aránya emelkedô tendenciát mutatott 1996 óta, de az összkiadásnak továbbra is kevesebb, mint harmadát teszi ki. A magánbiztosítás szerepe ugyan nô az utóbbi évtizedekben, de kiadásaik legtöbb országban nem érik el az összkiadás 5%-át. Közös pénzalapkezelés Az elôre befizetett pénzalapok közös alapban való felhalmozása (pooling) az egészségügyi ellátás mindenki számára való elérhetôségét alapvetôen biztosító módozat. Általánosságban minél nagyobb a pénzalap, minél kevesebb van belôle, annál nagyobb az esély az egyenlô hozzáférésre és az adminisztratív hatékonyságra. A legtöbb tagországban az elôre befizetett összegeket országos viszonylatban egyetlen pénzalap kezeli. Ez alól azok a tagországok képeznek kivételt, melyekben az egészségügy finanszírozására helyi adók szolgálnak, vagy azok az országok, melyek biztosítói saját maguk gyûjtik be biztosítási díjtételeiket. Mindkét esetben rögzített mechanizmusok biztosítják a pénzalapok reallokációját, a szegényebb, alacsonyabb adóbevétellel rendelkezô régiók vagy szegényebb illetve nagyobb egészség-kockázatú tagokból álló alapok kompenzálását. Egészségügyi szolgáltatásvásárlás A szolgáltatásvásárlás a felhalmozott pénzalapok szolgáltatók számára való átutalását jelenti a lakosság ellátásáért. A szolgáltatásvásárlás módjában biztosítani kell a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ott, ahol az egészségügyi ellátás finanszírozása fôként biztosítási járulékokból történik, a vásárló (egészségbiztosító) és a szolgáltató közötti kapcsolat hagyományosan szerzôdésen alapul. Azokban a tagországokban, ahol az egészségügyi ellátást fôként adókból finanszírozzák, a vásárló funkció általában a regionális vagy a helyi hatóságok feladatkörébe tartozik. Az EU egészségügyi rendszereiben a vásárlók közötti verseny viszonylag ritka, csak Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Németországban és Hollandiában jelenik meg. Ezekben az országokban kockázatkiigazító mechanizmusok próbálják ellensúlyozni a biztosítók körében a kedvezôbb kockázatú betegek kiválasztását. A kockázatkiigazítás technikailag és politikailag is kihívást jelentô feladat, jelentôs tranzakciós költségekkel jár. Európában számos kockázatkiigazító mechanizmus nem tudja megelôzni a kockázat szerinti szelekciót és a versenybôl származó elônyöket meghaladják a költségek. 16 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

Az EU-ban az állandó tartózkodási engedély az egészségügyi ellátásra való jogosultság alapja, így a lakosság fedezete a tagországok többségében majdnem teljes körû (98-99%-os). Ez alól Németország – lakosságának 88%-os lefedettségével- kivételnek számít. A tagországokban némi eltérés mutatkozik a biztosítás által támogatott juttatásokban, de minden tagállam költségmegosztást ír elô bizonyos szolgáltatásokra, így az ambuláns ellátás keretében rendelt gyógyszerekre vagy a fogászati ellátásra. A fenntarthatóság és a pénzügyi reformok A tapasztalatok alapján a központosított rendszerek nagyobb hatékonysággal oldják meg a pénzalapok gyûjtését. Némely régebbi tagország – köztük Franciaország és Németország – adóallokációkat vezetett be, ezzel szemben az 1990-es években az újabb tagországok eltávolodtak az adóalapú finanszírozástól és munkaviszonnyal összefüggô biztosítási járulékokat vezettek be, sajnos azonban számos adottság (fekete gazdaság, munkanélküliség) ezt a mechanizmust több országban nem támogatta. Emiatt a kormányok továbbra is támaszkodtak az adóalapú allokációkra a megfelelô források biztosítása érdekében. Az újabb és a régebbi tagországok egyaránt törekednek egységes, országos pénzalapkezelô rendszerek kialakítására az állami források tekintetében. A duplikációk minimálisra csökkentése javíthatja az adminisztratív hatékonyságot. Egy másik pozitív fogadtatásra találó trend a kockázat szerint kiigazított fejkvótán alapuló stratégiai erôforrás-allokáció a felhalmozott pénzalapok biztosítónak vagy térségi vásárlónak való bázis szemléletû, politikai tárgyalásokon alapuló vagy egyszerû fejkvóta szerinti kiutalása helyett. Néhány tagállam bevezette a vásárlók közötti versenyt, ez azonban a kockázat-szelekció veszélyével jár, melyet a kockázat-kiigazító mechanizmusok nem tudnak kiküszöbölni. A stratégiai szolgáltatásvásárlás fontos lépést jelent a szükségletek és az erôforrások közelítése és az értékteremtés vonatkozásában. Mindazonáltal sok tagország vásárlással kapcsolatos reformja még meglehetôsen kialakulatlan. Ugyanakkor a kombinált fizetési módozatok választása a szolgáltatók FFS díjazáson alapuló fizetése helyett a szolgáltatások mennyiségi és minôségi jellemzôit jobban figyelembe vevô módszernek ígérkezik. A technológia-értékelés (HTA) egyre általánosabban alkalmazott eljárás a visszatérítésekkel kapcsolatos döntéshozatal segítésére és a juttatások meghatározására. Mûködése azonban még sok tagországban korlátozott. A költségmegosztást számos országban bevezették, másutt csökkentették. Kevés a bizonyíték arra, hogy a szolgáltatások hatékony használatát ösztönözve hatékonyság nyereség érhetô el, ugyanakkor ahol a szakellátás közvetlen elérését korlátozza, vannak bizonyítékok arra, hogy növeli az elérésben meglévô egyenlôtlenségeket (akik tudnak felhasználói díjat fizetni, jobban hozzáférnek a szakorvosi ellátáshoz). Mivel az egészségügyi kiadások döntô részét a szolgáltatók generálják, fontos szempont a gyógyszerrendelés racionalitása és a kezelések költség-hatékonysága. A költségmegosztás bevezetése során megfelelô kivételekkel kell figyelemmel lenni a szegényekre, krónikus betegekre, és az életet veszélyeztetô betegségekben szenvedôkre. Körültekintô tervezéssel a költségmegosztás használható az „értéket a pénzért” elv erôsítésére.

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Mindezekbôl két nagyobb reformtrend bontakozik ki A tagországok jelentôs kísérletet tettek az egészségügyi ellátáshoz való egyenlô hozzáférés biztosítására a fedezet kiterjesztésével, a magán egészségbiztosítás fokozott szabályozásával, a költségmegosztás folyamatának javításával és a forrásallokáció stratégiai szempontjainak hangsúlyosabbá tételével. Fokozott figyelem irányul az ellátás minôségére és az értékteremtésre. Az ilyen vonatkozású intézkedések: a HTA szerepének növelése, a stratégiai vásárlás ösztönzése, reformok a szolgáltatók teljesítmény szerinti díjazására. Míg a költségkímélés továbbra is kiemelten kezelendô kérdés sok tagországban, a döntéshozók már nem akarják ennek alárendelni az egyenlô hozzáférést, a szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát. A legújabb reformok ellensúlyozni kívánják a költség-megszorításnak az egészségügy finanszírozás politikai céljaira gyakorolt negatív hatásait. Kiemelésre érdemesek az állami finanszírozás magán finanszírozással szembeni elônyei, úgy mint: védelem a financiális rizikókkal szemben, a ráfordításnak megfelelô értékteremtés, a gazdasági és a financiális fenntarthatóság biztosítása, ugyanakkor annak problémái is léteznek (a társadalombiztosítási rendszerekben a munkaerô magas költsége, informális gazdaságból megfelelô jövedelem generálása stb.). A régi EU-tagországok közül azok, amelyekben a magánfinanszírozás aránya nagyobb (akár magánbiztosítás, akár költségmegosztás révén), egyúttal azok közé az országok közé is tartoznak, amelyek GDP arányos egészségügyi kiadásai magasabbak (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia). Az egészségügyi ellátás finanszírozására optimális módként azt a finanszírozási típust jelöli meg, mely legjobban meg tud felelni a változó igényeknek a pénzalapok közös alapba való felhalmozásával, a stratégiai erôforrás-allokáció koordinálásával és irányításával, az erôforrások igényekhez való igazításával, a szolgáltatás jellegének meghatározásával és a szolgáltatókat ösztönzô intézkedésekkel. Az egészségügyi ellátás finanszírozásának gazdasági és költségvetés szempontú fenntarthatóságát a társadalombiztosítás keretében célul kitûzô reformoknak biztosítaniuk kell az egészségügyi ellátáshoz való egyenlô hozzáférést és a ráfordításoknak megfelelô értékteremtést. Végezetül az egészségügyi ellátás finanszírozását szolgáló reformintézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal összefüggésben a következôk fogalmazódnak meg: A reformokhoz kezdeti lépésként az egészségügyi rendszer sajátosságainak, problémáinak felmérése szükséges. A döntéshozók terveiket és ezek hátterét esetenként eredményesen megoszthatják a nagyközönséggel. A döntéshozóknak a finanszírozási funkciók és irányelvek teljes körét kell figyelembe venniük. Megfelelô módozatokat kell találni a pénzalapgyûjtésre a bevételteremtéshez. A fôként munkaviszonnyal összefüggô biztosítási járulékokból finanszírozott egészségügyi rendszerek eredményesen kiterjeszthetik bevételi forrásaikat a nem munkából származó jövedelmek bevonásával. A felhalmozott pénzalapokat kezelô közös alapok számának csökkentése, vagy egyetlen országos pénzalap létrehozása megkönnyíti a stratégiai vezetést és a koordinációt. Megfontolandó a magán finanszírozás igénybevételének korlátozása, illetve az állami és a magán finanszírozás elkülönítése. A költségmegosztás megtervezésénél fontos szempont a szisztematikus és evidencián alapuló alkalmazás. Elkerülendô az egészségügyi takarékszámlák (MSA) bevezetése, mivel nem jár együtt lakossági csoportokat lefedô közös pénzalapkezeléssel (pooling).

Központi kérdésnek kell tekinteni az informális kifizetések problematikáját, megszüntetése az egészségügyi rendszerek iránti bizalmat növeli, megléte számos egészségügyi reform sikeres végrehajtásának akadálya. Ösztönözni kell a stratégiai forrásallokációt ahhoz, hogy az erôforrások elegendôek legyenek az egészségügyi szükségletek kielégítéséhez. Ösztönözni kell az egészségügyi technológia-értékelés (HTA) fokozott alkalmazását (a támogatási döntésekben, a finanszírozott szolgáltatáscsomag meghatározásában, a delistázásban, a nem hatásos vagy nem költséghatékony szolgáltatások támogatásának megszüntetésében). Nem csak a támogatott szolgáltatásokra kell figyelemmel lenni, hanem a kedvezményezettek (betegek) köre is lényeges. A szolgáltatások, szolgáltatók finanszírozására olyan fizetési rendszereket kell kialakítani, melyek révén elômozdítható a hatékonyság, a minôség és a produktivitás. Biztosítani kell a fizetési mechanizmusok körültekintô monitorozását, a költségemelés, kockázatszelekció és a különbözô ügyeskedések megelôzésére, különösen a DRG jellegû finanszírozási rendszerekben. Az adminisztratív hatékonysághoz a funkciók és feladatok duplikációjának minimálisra csökkentése szükséges. A hatékonyság nem tévesztendô össze a kiadások ellenôrzésével. Az egészségügyre fordított erôforrásoknak mindig értékteremtônek kell lenniük. Forrás – Financing health care in the European Union – Challenges and policy responses – European Observatory on Health Systems and Policies – Observatory Sudies Series No 17.

Szerkesztôség Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 17


A természet kincsestárából:

DIABÉ KOMPLEX-szel az optimális szénhidrát-anyagcseréért A cukorbetegség ijesztô méretekben terjed: míg az ezredfordulón 171 millió beteget tartottak számon, 2025-re e szám megduplázódását várják. Becslések szerint másfél évtized múlva tehát kb. 380 millió embert, a világ felnôtt népességének 7,3%-át fogja sújtani ez a kór. A fô problémát a diabétesz súlyos szív- és érrendszeri szövôdményei okozzák, amelyek ellátása komoly terhet ró a betegekre, a hozzátartozókra, az egészségügyre és a társadalom egészére. Emellett a betegség elôrehaladásával egyéb szövôdmények – diabéteszes retinopathia, nephropathia, neuropathia, stb. – megjelenésével is számolni kell. hatjuk azokat az ásványokat, vitaminokat, egyéb fontos anyagokat, rostokat, amelyek segítenek egészségünk megôrzésében, illetve – a kezelôorvos tudtával szedve – segíthetik a már megkezdett gyógyszeres terápiát és hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Az általunk felhasznált gyógynövények ugyanis bizonyítottan kedvezô élettani hatással rendelkeznek.

A 2-es típusú diabétesz kezelése mindig több pilléren nyugszik. Az orális antidiabetikumok adása akkor szükséges, ha az életmód terápia – a fizikai aktivitás fokozása és a diéta – önmagában nem elegendô. Utóbbiakra a különbözô terápiás kezelések megkezdése után is szükség van. Az életmód terápia étrendi elôírásainak célja az optimális anyagcsere-állapot elérése és fenntartása. A Summa Pharma Kft. növényi kivonatokat tartalmazó korszerû étrend kiegészítô készítménye 2-es típusú cukorbetegség esetén kedvezôen befolyásolja a szénhidrát- és zsíranyagcserét, valamint támogatja a hasnyálmirigy és a máj egészséges mûködését. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének ajánlásával kizárólag patikai forgalomban kapható DIABÉ KOMPLEX-rôl Gengeliczky Zoltán, a Summa Pharma Kft. igazgatója nyilatkozott lapunknak. Milyen szempontokat vettek figyelembe a fejlesztés során? Mai rohanó világunkban egyre kevésbé jut idônk arra, hogy odafigyeljünk az egészségünkre: a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a mindennapi stressz különbözô betegségekhez – például diabéteszhez – vezethet. A mi célunk az, hogy olyan étrend kiegészítô készítményeket fejlesszünk ki, amelyekkel pótol-


A fejlesztés során fontosnak tartottuk, hogy a szakirodalomban publikált legújabb adatok alapján állítsuk össze a készítményeket. Szempont volt még, hogy kizárólag kiváló minôségû, természetes összetevôket alkalmazzunk. Standardizált kivonatokkal dolgozunk, azaz állandó hatóanyag tartalmú, gyógyszerkönyvi minôségû alapanyagokat használunk fel. Alapelvünk továbbá, hogy a termékeinket nem teszteljük állatokon. A Délkelet-Ázsiában ôshonos Momordica charantia – magyarul balzsamkörte – kivonatát régóta alkalmazzák hagyományos népi gyógymódként. Milyen jótékony hatásai ismertek ennek az egzotikus gyümölcsnek? A balzsamkörte a kabakosok, vagyis tökfélék családjába tartozik, az Ájurvéda gyógyászatban több évszázada használják.

Termésében megtalálható a keserûanyagokat szolgálható charantin nevû flavonoid vegyületcsoport, amely a szervezet inzulinháztartására gyakorol jótékony hatást. A cukorháztartás optimalizálása mellett koleszterin- és trigliceridcsökkentô tulajdonsága is van. Milyen nyomelemeket, vitaminokat tartalmaz a DIABÉ KOMPLEX? A szénhidrát anyagcserében fontos szerepet játszik a króm, amely a DIABÉ KOMPLEX készítmény egyik összetevôje. Számos vizsgálat tanulmányozta a krómkiegészítôk hatásait a 2-es típusú cukorbetegség esetén. Egy metaanalízis 41 tanulmány eredményeit összegyûjtve azt találta, hogy a krómkiegészítés valóban javítja a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedôk vércukorszintjének szabályozását1. A másik ásványi anyag, amely készítményünkben megtalálható, a magnézium. Nemzetközi vizsgálatok metaanalízisének eredményei azt bizonyították, hogy a magnézium képes csökkenteni a 2-es típusú diabétesz kockázatát2. A készítményben cink is található, amely alapvetô összetevôje több mint száz, az emésztésben és zsír-, fehérje-, és szénhidrát-felhasználásban szerepet játszó enzimnek, és közeli kapcsolatban áll az energiatermeléssel. A cink a cukorbetegség kezelésében nagy szerepet játszik, ugyanis az inzulin cinkhez kötôdve tárolódik a hasnyálmirigyben, annak mûködéséhez is nélkülözhetetlen, továbbá elengedhetetlen a sebgyógyuláshoz, ami a cukorbetegek esetében különösen fontos. Végül, de nem utolsósorban a C-vitamin hatékony antioxidánsként vesz részt a készítmény hatóanyag-kombinációjában. Az antioxidánsok bevitelének különösen nagy jelentôsége van, mert a cukorbetegek szervezetében fokozott oxidációs folyamatok játszódnak le, amelyek összefüggésben vannak a betegség szövôdményeivel. 1 www.eufic.org – az Európai Élelmiszerfunk-

ciós Bizottság UEFIC hivatalos honlapja 2 „Fiber and magnesium Intake and

Incidence of Type 2 Diabetes” in: Arch Intern Med. 2007; 167(9):956-965

Boromisza Piroska

Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet

Program

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2009. „A gyógyszertár, mint egészségcentrum“ Menedzser Program

Helyszín: Hotel Ezüstpart Siófok

2009. október 8. (csütörtök)

16.00 – 17.00 Nordic Walking

11.00 – 13.00 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Országos Választmánya zárt ülése

Gyógyszerészi Gondozás

Egészségi állapot felmérése, prezentáció és gyakorlat 17.00 – 18.00 Gyógyszerész Gondozás – Szív – Érrendszeri Prevenciós (SZÉP©™) Program a patikákban. – Egyéni tanácsadás és a kockázati tényezôk kedvezô megváltoztatásának bemutatása.

14.00 – 14.30 Továbbképzés megnyitása 14.30 – 18.00 Új kognitív szolgáltatási lehetôségek a közforgalmú gyógyszerellátás területén I. Gastroenterologiai program Dr. Juhász Béla: „A reflux betegség klasszifikációja és kezelése” Dr. Samu Antal: „A gyógyszerész szerepe a reflux betegségek farmakoterápiás menedzsmentjében” Dr. Márkus Rita: „Gastrointestinális betegség vagy gyógyszer(mellék)hatás?” Szakmai program Dr. Makara Mihály: „Biztonságos gyógyszeres kezelés: a virtuális információáramlástól az elektronikus receptig, az orvos, a gyógyszerész és a beteg együttmûködése” Prof.Dr.Kata Mihály – Dr. doc. Stampf György: „Gyógyszerészek szerepe a megváltozott állategészségügyben”

Gyógyszerészi Gondozás

Felkért elôadók Dr. habil. Kiss István és Mezey Rudolf A programot vezeti Prof Dr. Arnold Csaba és Dr. Samu Antal

Szakmapolitikai Nap 2009. október 10. (szombat) 09.00 – 12.30 Doktori díszoklevél átadó ünnepség – a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Tudományegyetem vezetôinek részvételével – Elismerések átadása – Pályázatok eredményhirdetése 14.00 – 17.00 Szakmapolitikai Fórum aktuális kérdésekrôl Plenáris program, elôadások felkért szakmai vezetôkkel

2009. október 9. (péntek) 09.00 – 11.00 Új kognitív szolgáltatási lehetôségek a közforgalmú gyógyszerellátás területén II.

Témakörök – A gyógyszerész az ellátás-, és a gyógyszerbitonság garanciája – Egészséget a gyógyszertárból – A népegészségügy fókuszában

Prof. Dr. Tósaky Árpád: „A vér és a véralvadás gyógyszertana és farmakoterápiája” Prof. Dr. Halmos Gábor: ”Programozott hatóanyag felszabadulás és a cirkadián ritmus” Dr. doc. Vecsernyés Miklós: „A parenterális gyógyszerbevitel fejlesztésének új eredményei”

Felkért vitaindítók Prof.Dr. Fülöp Ferenc akadémikus (SZTE GYOK) Dr. Bódis Lászlóné (OTH országos tisztifôgyógyszerész) Dr. Kertai Aurél (BOK HOSZ vezetô) Dr. Hagymási Miklós (Forgalmazók az Egészségért Sz.) Szabó Ferenc (Gyógyszernagykereskedôk Országos Sz.) Dr. Kovács János (Magánorvosok Országos Szövetsége) Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla (MOSZ)

Tesztírás 11.00 – 13.00 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése 20.00 – 14.00 – 16.00 Egészségpolitikai célkitûzések gyógyszerészeti aspektusai A gyógyszer-gazdaságossági törvény várható változásai kormányzati vezetôk prezentációjában

Fogadás a Kongresszus résztvevôi számára

2009. október 11. (vasárnap) Helyszín: Hotel Residence Siófok 09.00 – 12.30 Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben

Felkért elôadók Dr. Székely Tamás (miniszter) Dr. Molnár Márk Péter (OEP fôosztályvezetô) Dr. Mikola Bálint (MOSZ elnök) 20 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

Az elôadásokat az EuroPharm Fórum elnöksége tagjai a FIP vezetô tisztségviselôi és a Tennessee Egyetem professzorai jegyzik.

Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Szervezeti élet Vezérelôadó Dr. doc. Simon Kis Gábor Felkért elôadók Gerald Alexander (UK) Lawrence M. Brown (USA) Ingunn Björnsdóttir (Izland) Brendan Hayes – Pamela Logan (Írország) Astrid Kagedal (Svédország) Warren Meek (Kanada) Th (Dick) Tromp (Hollandia) A programot vezetik Dr. Samu Antal és Prof. Dr. Halmos Gábor

Satellite programok Helyszín: Hotel Ezüstpart Siófok MOSZ Ifjúsági Fórum 2009. október 09. (péntek) 09.00 – 13.00 – Krúdy terem Jövô Gyógyszertára 2009. október 09. (péntek) 10.00 – október 10. (szombat) 18.00 – kert Szûrési módszerek folyamatos – kert Cégelôadások 2009. október 10. (szombat) 09.00 – 12.00 – Krúdy terem Novodata konzultáció 2009. október 09. (péntek) 16.00 – Krúdy terem Gyógyszerügyi Menedzser Klub ülése 2009. október 09. (péntek) 18.00 – Krúdy terem

MOSZ Ifjúsági Fórum Idôpont: 2009. október 9. (péntek) 9.00 – 13.00

– Krúdy terem

I. Plenáris elôadások – Prof. Dr. Vecsernyés Miklós (Debreceni Egyetem): „Ifjú gyógyszerészek Magyarországon: helyzet-kép”

– Dr. Dinya Mariann (Fiatal Gyógyszerészek Klubja): „Hogyan tovább gyógyszertárak ?” – Dr. Borcsa Botond (Szegedi Tudományegyetem): „A hagyományos kínai – gyógynövényes – orvoslás fejlôdésének tendenciái és útja Európában” II. Versenyelôadások – Dr. Bartal Alexandra (Szent István Patika, Lajosmizse) „Dermatológiai mellékhatások a Kemoterápia során: a kéz-láb szindróma” – Dr. Fang Simon (Magyar Korona Gyógyszertár, Kunszentmiklós) „Minôségi betegellátás a Magyar Korona Gyógyszertárban II.” – Dr. Horváth Judit Kornélia (Segítô Mária Gyógyszertár, Sopron) „Honnan hová jutott a magisztrális gyógyszerkészítés?” – Dr. Kazi Annamária (Nemes Gyógyszertár, Budapest) „Gyógyszerek interakciója gyógynövényekkel – a tára mellôl” – Dr. Kurucz Krisztina (Irmák Gyógyszertár, Albertirsa) „Házi kedvenceink és az általuk hordozott veszélyek” – Dr. Marjai Tamás (Szent Rókus Gyógyszertár, Miskolc) „Altatószer alkalmazás jellemzése egy közforgalmú gyógyszertár adatai alapján” – Dr. Marjai-Takács Rita (Oroszlán Gyógyszertár, Miskolc) „Gyógytermékek és étrend-kiegészítôk alkalmazásával kapcsolatban felmerülô problémák” – Dr. Nagy Nikolett (Európa Gyógyszertár, Budapest) „A daganatos megbetegedések alternatív terápiás lehetôségeinek megjelenése a gyógyszertári munkában”

Cégelôadások (tervezet) Október 10. (szombat) 09.00 – 12.00 – Krúdy terem

– Étrendkiegészítô termékek a Proton System Kft-tôl: testtömegcsökkentô, pre- és proviotikumok (Dr. Lukács Andrea) – „Új idôszámítás kezdôdik” (Dr. Sánta Zsuzsa) – Száraz szem terápiája (Santen Oy Magyarország) – Egyedülálló PHA készímények a bôrápolásban (Dr. Dobozy Enikô, MediContur) – A homocisztein szerepe az érelmeszesedés patogenezisében (Dr. Debreceni László, Woykoff Kft.) – Úton az üzleti siker felé (Haraszti Mihály, Holdvilág Kft.)

MOSZ – DEOEC

MOSZ

Kötelezô, szinten tartó továbbképzések

Szabadon választható továbképzések

2010. I. félév

2010. I. félév

2010. január 16-17.

2010. január 23-24.

2010. január 30-31.

2010. március 5.

Debrecen Gastroenterológia, Gyógyszerbiztonság, Biofarmácia (34 pont) Budapest Gastroenterológia, Gyógyszerbiztonság, Biofarmácia (34 pont) Hévíz Gastroenterológia, Gyógyszerbiztonság, Biofarmácia (34 pont) Siófok COPD (16 pont)

2010. február 12.

Miskolc

2010. február 26.

Budapest Gyógyszertár Menedzsment (8 pont)

2010. március 6-7. Siófok

Gastroenterológia (8 pont) Gyógyszertár-mûködtetés 2010. (24 pont)

2010. március 12.


2010. március 26.

Budapest Gastroenterológia (8 pont)

2010. április 9.


2010. április 23.

Gyôr

Gastroenterológia (8 pont)

2010. május 14-16. Lillafüred Gyógyszeres Terápia Menedzsment IV. (36 pont) 2010. május 28.




Gyorsjelentés

FIP kongresszus Isztambulban 2009. szeptember 3-8. egészségügy többi szereplôjével, a beteget partnernek tekinti. Ehhez ki kel alakítania a megfelelô kommunikációs környezetet is. A globális problémák felvetése során, a szakmailag elfogadható és gazdaságilag finanszírozható ellátás megoldásával összefüggésben a kongresszus résztvevôi elemezték és megpróbálták definiálni, hogy ki a probléma „gazdája”. Ki felel (ki hozza végsô soron a döntést) az egészségügyi ellátás színvonalát alapvetôen meghatározó finanszírozásáért.

2004. szeptember 4-én mintegy 3.000 gyógyszerész (gyakorló gyógyszerész, tudományos kutató, egyetemi hallgató) részvételével vette kezdetét a FIP 69. Kongresszusa. Az idei, Törökországban megrendezett világtalálkozó központi témája: „Felelôsség a beteg eredményes kezeléséért – készen állsz?” A nyitóünnepségen Kamal K. Midha elnök bemutatta a FIP szerteágazó tevékenységét. Beszámolt arról az operatív munkáról amelyet a tavalyi, Baselben tartott kongresszus óta a FIP 2020-ra vonatkozó jövôképe stratégiai céljai megvalósítása irányában végzett. „A FIP készen áll – és Ön?” – szegezte a kérdést a hallgatóságnak. A gyógyszerészet és a gyógyszerészi tudományok jövôjére vonatkozó szavai és általános iránymutatása egybehangzott a Török Gyógyszerészeti Társaság elnökének Erdo an Çolaknak, és a török egészségügy-miniszternek Prof. Recep Akdanak a gondolataival. Dr. Hans Hogerzeil, a WHO Gyógyszer- és Szabványügyi igazgatója, a kongresszus díszvendége, megerôsítette a két szervezet, a WHO és a FIP közös törekvését, és külön kiemelte a WHO és a FIP együttes erôfeszítéseinek következtében a gyógyszerhamisítások terén elért eredményeket. A FIP regisztrált résztvevôinek köre örömtelien bôvült. Mintegy 200 kínai gyógyszerész vett részt az idei kongresszuson, ami a FIP Pekingben tartott 2007. évi kongresszusa óta eltelt idôszakban a FIP Kínában erôsödô tevékenységének köszönhetô. Hatszáz vendég idén elôször vesz részt a kongresszuson, közülük 400 kollega a fiatal korosztályt képviseli, 35 év alatti, és diplomáját öt éven belül szerezte. A FIP programjában kiemelt szerepet kaptak a gyakorló gyógyszerészek. A világban bárhol az egészségügyi és társadalmi környezet kihívásaira kell tudni válaszolniuk. Általában a gyógyszerészeket tekintik a gyógyszerelosztási lánc végén a „kapuôrnek”, azonban jelentôs feladatokat ad, hogy meg tudjanak felelni a beteg eredményes kezeléséért nekik vindikált felelôsségnek. A növekvô társadalmi igényeket csak úgy tudják kielégíteni, ha rendelkeznek a megfelelô szakmai kompetenciával. A „felelôs” gyógyszerész együttmûködik az 22 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

A „gyakorló gyógyszerészek napjának” fô témaköreiben a közforgalmú gyógyszertárak mûködésének változására ható globális és regionális trendeket vázolták fel. Az elôadók bemutatták az etikus gyógyszerészet egyes sarokpontjait, a gyógyszerész növekvô szerepét az elsôdleges ellátásban, különös tekintettel a gyógyszer-finanszírozás szabályozására. Arra kerestek választ, hogyan tud megfelelni a szakma a megváltozott követelményeknek. Ezzel összefüggésben kitértek az élethosszig tanulás, a minôségbiztosítás, az új szolgáltatások, a beteg-orientált módszerek, a web-es alkalmazások, az internetes módszerek alkalmazása és a szakmaiság megôrzése, a gyógyszerészi önállóság fenntartása egyes kérdéseire. A kongresszus programjában is szerepelt az Európai Bíróság május 19-i döntésének ismertetése. A döntés okait és következményeit John Chave (PGEU, Belgium) elemezte, a német és az olasz „esetet” az érintett nemzeti gyógyszerésztársaságok képviselôi ismertették. Magyarországról az 59. FIP kongresszuson a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kiküldöttjeként részt vett és elôadást tartott Dr. Samu Antal a szövetség alelnöke, a Gyógyszerészi Gondozási Szakmai Bizottság elnöke. Prezentációjában bemutatta a magyarországi Metabolikus Szindróma Programot. Nagy érdeklôdéssel kísért és elismerést kiváltó gondolatvezetésében kitért a hazai gyógyszerészi gondozási programok felépítésére, a megváltozott gyógyszerészi szerepkörre való felkészülés terén végzett – lassan évtizedes – magyar erôfeszítésekre. (Samu dr. elôadását és a discussiot következô számunkban közöljük [szerk.]) MOSZinfo


Személyi jog átadással Észak-Magyarországon 270 millió/év forgalmú vidéki gyógyszertár eladó. A gyógyszertár két fiókgyógyszertárat és két kézigyógyszertárat üzemeltet. Részletes információt az érdeklôdô rövid bemutatkozása esetén az alábbi e-mail címen adunk: [email protected]

Gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens képzés szakmai elvárásokkal A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Továbbképzési és Szakképzési Intézete 2007-ben együttmûködési nyilatkozatot írt alá, a gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens képzés magas színvonalon történô oktatása ügyében.

Budapesten: Dr. Samu Antal a MOSZ alelnöke, aki mindvégig figyelemmel kísérte a képzéseinket és tevékenyen részt vett az oktatásban. A BOIRON HUNGÁRIA Kft. felkészült elôadókat biztosított számunkra, ezáltal tudtuk szélesíteni a tananyag tematikáját. A ROCHE Magyarország Kft. a gyógyszerészi gondozás oktatás keretein belül a gyakorlati oktatást vállalta fel, ezáltal megismertette a szakasszisztensekkel a diagnosztikai mûszereket is. A Leander Vita Kft. a virágesszenciás ismereteket osztotta meg a hallgatókkal. A NOVODATA Számítástechnikai Zrt. nagylelkû anyagi segítséget nyújtott az alapképzésben. A Naturland Kft. és a Hungaropharma Zrt, a szakasszisztensek gyakorlati vizsgájának tárgyi felszereltségében ajánlotta fel segítségét.

2008. évben indítottuk el a gyógyszertári asszisztens és a gyógyszerkiadó szakasszisztens szakot, a hallgatók számára ingyenesen, Uniós támogatással.

Az újraindult gyógyszerkiadó szakasszisztens képzést az országban szinte elsôként sikerült megszerveznünk és elindítanunk (ugyancsak EU finanszírozással). Ünnepélyes keretek között adtuk át a bizonyítványokat. Az ünnepségünk fényét emelte, hogy az avatási eskü szövegét Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök és Schlégelné Dr. Békefi Csilla MOSZ alelnök olvasta fel.

Az alapképzések helyszínei és létszámuk: Budapest 64 fô, Kaposvár 36 fô, Gyôr 38 fô, Debrecen 53 fô. A Budapesten végzett gyógyszerkiadó szakasszisztensek létszáma: 264 fô. A fenti számokból ítélve, eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Az eredményeink értékét növeli hogy képzéseink során a szakmai hátteret a MOSZ biztosította, magasan kvalifikált szakembereket biztosított helyi tanterveink kidolgozásához, az oktatók kiválasztásában, a vizsgák lebonyolításában is segítséget kapunk tôlük. A képzés megkezdése elôtt az Intézet saját gyógyszertári labort alakított ki, a legmodernebb felszereléssel és alapanyagokkal mûködtetve, a legfelkészültebb gyógyszer-technológus oktatókkal irányítva a gyakorlatot. Köszönetet szeretnénk mondani minden kedves kollégának, aki szakmai hozzáértésével, szorgalmával és segítôkészségével hozzájárult képzéseink sikeréhez

Pontszerzô továbbképzéseket indítunk, ami hasznosítható tudást kíván átadni a közforgalomban dolgozó asszisztensek és szakasszisztensek számára. Az idén szeptembertôl, ismét tervezzük a gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens képzés finanszírozott indítását. Célunk, hogy e képzések olyan keretek és felügyelet alatt tudjanak zajlani, amely megfelel a szakmai elvárásoknak.

Vajas Katalin szakképzés vezetô Semmelweis Egyetem ETK TSZI

A képzésekben nagy segítségünkre voltak az oktatásban és a szervezésben egyaránt: Gyôrben: Dr. Kovács Zalán, aki szakmai koordinátorként és, mint felkészült elôadó segítette a képzésünket és Kovácsné Horváth Irén a Phoenix Pharma Zrt. kereskedelmi vezetôje, aki az alapképzésben és a szakasszisztens képzésben is tevékenyen közremûködött. Itt szeretnénk köszönetet mondani a Gyôri Rába Quelle Gyógyfürdô Igazgatójának, Kovacsics Imrének, akinek anyagi támogatása szintén hozzájárult a képzés sikeréhez. Debrecenben: Dr. Csejtei Marianna a MOSZ fôtitkára, aki tapasztalt elôadóként eredményesen felkészítette a hallgatókat a gyógyszertári munkára. Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 23

Újra itt az ôsz Ismét eltelt egy nyár és közelít a tél, de ne szomorkodjunk, hiszen elérkezett az egyik legszebb évszak az ôsz! Az ôsz, mely színeivel, hangulatával és langymelegével fokozza bennünk az öregedés ellenszerének a melatoninnak a termelôdését. Természetesen a jó hangulathoz hozzátartozik a jó megjelenés is, ezért a nyaralási szezon vége felé, a naptól megviselt bôrünk ápolása áll a az esztétikai kezelések középpontjában. A napfürdôzés még a szabályok betartása mellett is megviseli bôrünket és hajunkat. A legcélravezetôbb ilyenkor

a bôr természetes szaruképzési és leválási folyamatába, csak rásegítenek a tökéletes eredményhez. A kezelt bôrfelületen a peelinget kör-körös mozdulatokkal átmasszírozzuk, majd langyos vízzel leöblítjük. A peeling a leváló hámsejtek eltávolításán túl, az anyagcserét is fokozza, elôkészítve a bôrt a következô fázisra, a bôr táplálására. Különféle hidratáló és tápláló pakolással kényeztethetjük bôrünket, vagy a szokásos arckrémünket egy kicsit gazdagabban vigyük fel a bôrre, majd 1-2 masszázs mozdulattal dolgozzuk el az arc-dekoltázs bôrébe. Használhatunk házi szereket is, elônyben részesítve a hidegen sajtolt növényi olajakkal dúsított pakolásokat. A pro-

használnak, mint például a glikolsav, gyümölcssav, illetve a szalicilsav. Az újgenerációs hámlasztó kezelésekhez, már nem használnak magas savkoncentrácójú termékeket, hanem a készítményekben lévô savak szinergikus hatása érvényesül. így elkerülhetôek a különbözô bôr irritációk. A hámlasztó kezeléseket általában kúraszerûen alkalmazzuk, kihasználva a bôr 28 napos sejtmegújulási ritmusát. A hámlasztó kezelések nagy odafigyelést igényelnek a vendég és a szakember részérôl egyaránt, Mint oly sok esztétikai kezelésnél, ebben az esetben sem fejezôdik be az ápolás a kozmetikai szalonban, szükség van az otthoni végzett szakszerû ápolásra. Másik nagy sláger a hámlasztásban a gyémántfejes mélyhámlasztás, a mikrodermabrázió, melynél a „csiszológép” alumini-

a peelingek használata. Szakember segítségével kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelôbb módszert és terméket. A peeling az elsô lépés a bôr esztétikai ápolásánál. Többféle peeling létezik, otthoni használatra a Vendégeimnek mindig a mechanikai peelingeket szoktam javasolni. A mechanikai peelingek, mint az elnevezésbôl is sejthetô, a kívánt hatás eléréséhez dörzsanyagot tartalmaznak. A mechanikai peelingek nem avatkoznak bele

fesszionális mechanikai peelingek azonban, a dörzsanyagon kívül már tartalmaznak regeneráló és revitalizáló anyagokat is, melyek az alaposan letisztult és felpuhított bôrt azonnal tápanyaggal látják el. A mechanikai peeling használata heti 1-2 alkalommal, tisztátalan, kevésbé érzékeny bôrre heti 3-4 alkalommal javasolt! A hámlasztást, a peelingezés másik fajtáját már szakemberek végzik, ugyanis ezekben a termékekben, proteolitikus és keratolitikus emzimek vannak. Ezekhez a hámoldó kezelésékhez alfa- és béta-hidroxisavakat


um-oxid kristályok segítségével eltávolítja a hám felsô rétegét. Ezáltal nagymértékben javul a bôr légzô szerepe elôsegítve a gyulladásos folyamatok csökkenését, valamint megnô a bôr hatóanyag felvevô képessége. A „csiszolás” után a bôr felépítése következik, számtalan módszerrel és hatóanyaggal. A következô cikkben ezzel szeretném Önöket megismertetni. Addig is kellemes ôszi napokat kívánok minden Kedves Olvasónak!

Barabás Éva

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô

Nyitott szemmel! Nemzetközi és hazai sajtófigyelô Az oltóanyagból gyógyszerészek is kapnak. Még nem készült el Németországban az új influenza elleni oltóanyag, de a kormány közel 50 millió adagot rendelt a gyártóktól. A hatóságok arra számítanak, hogy az oltásokat szeptemberben és októberben a lakosság legalább 30%-a megkaphatja. A két oltásból álló sorozat a német polgároknak egyébként ingyenes lesz. A WHO ajánlása szerint a vakcinákat az egészségügyben dolgozók, krónikus betegségben szenvedôk, ill. a készenléti szervek tagjai kaphatják meg elôször. Így az orvosok, a kórházi személyzet, gyógyszerészek rendôrök és tûzoltók is elsôként részesülhetnek védelemben. Mivel az oltóanyagot stratégiai jelentôségûvé minôsítették és a felhasználható mennyiséget a tartományok felügyelik az oltóanyag nem kerülhet kiskereskedelmi forgalomba. Apotheker Zeitung 25. Jahrg. Nr. 30. 8. old. Az elektronikus betegkártyát már lassan senki sem támogatja. Az elektronikus betegkártyának már legalább öt évvel ezelôtt el kellet volna készülnie. Jelenleg azonban még mindig csak a tesztelése folyik. Eközben az ellenzôk tábora csak nô. Nem bizonyított ugyanis, hogy a kártya használata gazdaságos és transzparens lenne. Ellenkezôleg, a költségek folyamatosan emelkednek, az adatvédelem nem megfelelôen biztosított, sôt az eredetileg alkalmazott csipkártyás technika mára elavult. Egy viszonylag olcsó és biztonságos alternatívát kínál a fiatalabb USB platform. 2011-es bevezetése a gyógyszertári folyamatokat is jelentôsen átalakítaná. Apotheker Zeitung 25. Jahrg. Nr. 30. 3. old. Ellopták a szolgálati limuzint Mint ismeretes, spanyolországi nyaralásán ellopták Ulla Schmidt német egészségügyi miniszter szolgálati páncélozott limuzinját. A több-százezer eurót érô gépkocsi egyébként másnapra sértetlenül elôkerült. A bulvársajtó rögtön lecsapott a magas labdára. Mit keresett az autó egy politikus nyaralásán? Hogyan lehetséges, hogy a sofôr fia is a miniszteri stábbal nyaralt? Mindez az adófizetôk pénzébôl? Mindez ráadásul a közeledô választások elôtt. A politikus asszonyt még párttársai is felszólították a helyzet azonnali és megnyugtató tisztázására. Az üzleti világ megpróbált tôkét kovácsolni a fiaskóból. Egy berlini utazási iroda máris tucatnyi utat értékesített az alábbi kondíciókkal: Egy hét spanyolország sofôrrel limuzinnal… www.deutscher-apotheker-verlag.de/DAZ/ A saarbrückeni DocMorris patika ismét megnyitott Július 27-én az ominózus európai bírósági döntés következtében bezárt DocMorris által tulajdonolt patika ismét megnyitotta kapuit. Most azonban már az eddigi vezetô gyógyszerész a tulajdonos. A dolog szépséghibája, hogy a gyógyszertár továbbra is a DocMorris partnerei közé tartozik, tehát gyakorlatilag semmi sem változott. www.deutscher-apotheker-verlag.de/DAZ/ A hamis gyógyszerek már a spájzpolcon vannak A súly- és koleszterincsökkentôk, a potencianövelôk mellett már vérnyomáscsökkentôket is hamisítanak. Lehet kárörvendôen somolyogni mindazokon – s nincsenek kevesen! –, akik illegális úton szerzik be a potencianövelô kék tablettát, ám a szakembereket halva lefagy a mosoly arcunkról: Angliában patkánymérget, Magyarországon amfetamint és speedet találtak a stikában beszerzett Viagrában. Hihetjük, mindazt, amit gyógyszer-

hamisításról olvasunk kis szinesekben, csak határainktól távol történhet meg. Pedig ez nem így van. A Vám- és Pénzügyôrség évrôl évre felderít gyógyszerekkel összefüggô bûncselekményeket, idén eddig már tíz alkalommal, de 2006-ban például 23 esetben, tudtuk meg a VPOP bûnügyi igazgatóságának igazgatójától. Forrás: Weborvos 2009. 07. 06.

Gyógyszert töredék áron, a feketepiacon A Magyar Nemzet munkatársa oknyomozó riportjában arról számol be, hogy a feketepiacokon lényegében bármely gyógyszer beszerezhetô. Ilyen módon a vényköteles – akár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott – gyógyszerek is beszerezhetôk. A gyógyszerek után érdeklôdôk akár meg is rendelhetik az orvosságokat, ebben az esetben a feketézôk illegálisan kiállított vényekre váltják ki a készítményeket. Illetve a másik megoldás, hogy a rászorulók a számukra felírt gyógyszereket adják el az árusítóknak, illetve árulják ôk maguk, miközben azt kockáztatják, hogy állapotuk roszszabbra fordulhat. A piacokon szinte minden megvásárolható a szívgyógyszertôl az antidepresszánsig, a köhögéscsillapítótól a láz- vagy fájdalomcsillapítóig, emellett megtalálhatóak különbözô vitaminok és kenôcsök is. Fontos azonban figyelni a gyógyszerek szavatossági idejére, ugyanis elôfordulhat, hogy lejárt szavatosságú szerek cserélnek gazdát ilyenkor. Az újságíró Budapest egyik külvárosi piacán próbált gyógyszert vásárolni. A piacon belül árusítóktól tudta meg, hogy gyógyszert csak a piac elôtti területen árusítóktól tud venni, mivel akit rajtakapnak az árusításon, azt megbüntetik és kitiltják a piac területérôl. A riporternek a kísérlet során a fájdalomcsillapítótól az antidepresszánsokig mindenfajta gyógyszerhez sikerült hozzáférnie, meglepôen alacsony – pár száz forintos – árakon. Forrás: Magyar Nemzet 2009. 07. 11. Kiszervezték az egészségügy pénzét is A Népszabadság birtokába került a még nem publikált, az Állami Számvevôszék (ÁSZ) által készített jelentés. Az ÁSZ szakemberei az egészségügyben uralkodó viszonyokról általánosságban megjegyzik, hogy az ágazatnak „se terve, se stratégiája nincs a magántôke bevonásával, lehetséges szerepvállalásával kapcsolatban, átláthatatlan folyamatok, szabályozatlan piaci viszonyok alakítják a területen amúgy gôzerôvel zajló privatizációt“. Forrás: Népszabadság 2009. 07. 18. Könnyítés a patikáknak Mostantól nem kell a gyógyszert és segédeszközt vásárlók egészségbiztosítási jogviszonyát ellenôrizni a patikákban és segédeszközboltokban. Eddig a patikusnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisából online kellett lekérnie az adatokat. S ha a rendszer azt mutatta, hogy az illetônek nem rendezett a jogviszonya – azt egyrészt jelentenie kellett az egészségbiztosítónak, a vásárlót pedig fel kellett szólítani annak rendezésére. A lapnak név nélkül nyilatkozó patikusok viszont azt mondták: a változtatás gesztus a gyógyszertáraknak, de tulajdonképpen nem sokat enyhít a túlzott adminisztrációs kötelezettségeken. A TAJ-szám ellenôrzése továbbra is kötelezô, így ugyanúgy kapcsolódniuk kell az OEP adatbázisához, mintha a jogviszonyt bizonyító adatokat hívnák le. Forrás: Népszava 2009. 07. 20. Gyógyszer interneten, méltósággal Az internetes vásárlások aránya világszerte folyamatosan növekszik. A gyógyszerek esetében az arány még intenzívebben emelkedik. Néhány országban bizonyos gyógyszerfajtáknál már a tabletták felét interneten vásárolják meg. A tíz évvel ezelôtti állapottal összevetve a helyzet radikálisan megváltozott – írja cikkében Dr. Alexin Zoltán okleveles matematikus. A korábban szokásos útvonal 10-15 perces számítógép-használatra egyszerûsödött. Az orvosi és gyógyszerészi szakmai közösség a maga bevételi forrását és befolyását féltve folyamatosan kongatja a vészharangot. Érvrendszerük a korai középkor vallásos intelmeinek reinkarnációja: halálos veszéllyel, borzalmas betegségekkel, bûnnel és bûnhôdéssel riogatnak bennünket. Ma a gyógyszertár nem a gyógyuláshoz szükséges szerek biztonságos forrása, hanem szinte egy olyan „nemzetbiztonsági lehallgatóállomás“, amelyik az állampolgárok totális megfigyelésére jött létre. És van egy másik, ugyancsak fontos oldala az internetes gyógyszerhez jutásnak: ez pedig az autonómia és az emberi méltóság kérdése. Forrás: Népszabadság 2009. 07. 16. Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 25

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Elakad a gyógyszer-automata A vizitdíj-automatákhoz hasonló hirtelenséggel bukkantak fel az ismeretlenség homályából a gyógyszer-automaták. Informatikai fejlesztôk, pénzügyi befektetôk és politikusok is lobbiznak érte, a magyar találmánynak tartott masina viszont nem arat osztatlan sikert a patikusok körében: szerintük a mûködtetése nem biztonságos, és nem is gazdaságos. A patikán kívüli gyógyszerárusítás nem túl sikeres történetében most több cég is újabb fejezetet nyitna – az I.M.R. Lease Zrt.-vel és a Pharma-Aut Kft.-vel az élen – egy automata bevetésével. Azt szeretnék elérni, hogy a bevásárlóközpontoknál, az üzemanyagtöltô állomásokon vagy a drogériáknál gyógyszer-automaták legyenek. Ezt egy 2007-es miniszteri rendelet meg is engedi, de azóta sem a befektetôk, sem a lakosság nem mutatott igényt a lehetôség üzleti kiaknázására. Néhány hete a minisztérium mégis úgy döntött: módosítja a rendeletet, és kizárólag a patikák számára tenné lehetôvé az automaták mûködtetését. Az országban több helyen – tudomásunk szerint Békásmegyeren, Gyenesdiáson, Kecskeméten, Móron és Zircen – állítottak üzembe patikaautomatát. Ezek közül néhány mûködését az ÁNTSZ – egyértelmû szabályozás híján – megszüntette, néhányat viszont a szolgálat helyi vezetôi engedélyeztek. Végül az ÁNTSZ a kamara nyomására egységesítette gyakorlatát, lefújta a „modellkísérletet“. A minisztérium mindenesetre a patikákra bízná a dolgot, mondván: ha nem hoz nyereséget nekik, akkor nyilvánvalóan nem is fogják használni. A gyógyszerészek – akik attól tartanak, hogy az automaták elôbb-utóbb vények elfogadására is alkalmassá válnak – mindenesetre azt tervezik: ha megjelenik a módosított jogszabály, akkor az Alkotmánybíróságtól kérnek segítséget. Szerintük ugyanis a gyógyszer-automaták sorsát minisztériumi rendelet helyett törvényben kellene tisztázni. Forrás: Heti Válasz 2009. 07. 16. Az út mellett találták a hamis gyógyszert A Jordán Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (Jordan Food and Drug Administration, JFDA) munkatársai mintegy 25 ezer doboz hamis antibiotikumot foglaltak le a hétvégén. A hatóságok a hamis Zithromax tabletták jelenlétérôl közleményben figyelmeztették a lakosságot – írja a Jordan Times nyomán a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület hírlevele. A szakértôi vizsgálat során megállapították, hogy a hamisítványok szériaszáma megegyezik az eredeti antibiotikumok kódjával, azonban csomagolásuk már eltérô. Forrás: HENT Hírlevél 2009. 07. 21. Tovább romlik a gyógyítás A kormány tartja a szavát: a bérkiáramlás és a tb-járulék mértékének csökkenése miatt kiesett bevételt visszapótolja az Egészségbiztosítási Alapba. Ez mára meghaladta az 50 milliárd forintot. Ám csak annyi pénz költhetô el az ágazatban, amennyi a költségvetési elôirányzatban van – mondta Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára annak kapcsán, hogy újabb érdekvédelmi szervezet alakult a pénzhiánnyal küszködô súlyponti kórházak megmentésére. A kórházak mûködéséhez többletmilliárdok kellenének – állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Ám Varga Ferenc szerint elkerülhetetlen a szükségleteknek megfelelô struktúra és az azzal harmonizáló finanszírozás megteremtése is. Ez egyes kórházakban profiltisztítással járhat. Ugyanis nem a kórházaknak kellene kezelni a szociális problémákat, nem a klinikákon kellene elvégezni a vakbélmûtéteket. A pénzszûkének ki kell kényszeríteni a gyógyítási szinteknek megfelelô gyógyítómunkát és az ahhoz rendelt finanszírozást. Forrás: Világgazdaság 2009. 07. 23. Kilencvenmilliárdos kórházadósság Kritikus helyzetbe kerülhetnek a kórházak, év végére 90 milliárd forintos adósságot görgethetnek majd maguk elôtt. Több mint 40 milliárd forint adósságot hoztak át tavalyról az állami fenntartású kórházak, ami becslések szerint idén csaknem a duplájára nôhet – mondta Rácz Jenô. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház fôigazgatója szerint ennek oka többek között az 5 százalékos bérfejlesztés támogatásának elmaradása, az év elején a gyógyító-megelôzô kassza 13 milliárd forintos zárolása és a 13. havi bérek visszavonása. A kórházigazgató szerint kritikus helyzetbe kerülhetnek a kórházak, év végére 90 milliárd forintos adósságot görgethetnek majd maguk elôtt. A felhalmozott adósság nagy része ráadásul 60 napon túli, lejárt számlatartozásokból adódik össze, így a beszállítók bármikor felszámolást kérhetnek a tetemes adósságot felhalmo26 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

zó intézmények ellen. A Pénzügyminisztériumban közölték: az áfa és a jövedéki adó emelésbôl származó bevétel fedezetet nyújt a járulékcsökkentés és a járulékkiesés ellensúlyozására. Csupán technikai kérdés, hogy a kormány pótolja-e a járulékhiányt – az sem baj, ha 160 milliárd forinttal mínusszal zár az E-Alap, az ugyanis legfeljebb az államháztartás deficitjét növeli – mondta Sinkó Eszter. Az elemzô szerint a kórházak helyzetét viszont mielôbb rendezni kell a tárcának. Sinkó hangsúlyozta: ha a tárca nem készít idôben megfelelô válságtervet, akkor viszonylag gyorsan kontrollálatlanná válhat a kórházi ellátás színvonala és a kényszerû betegszelekció. Forrás: Népszava 2009. 07. 23.

Tovább terjed a járvány Már Magyarországon is akadt haláleset az új influenzavírus miatt. A H1N1 által okozott hazai regisztrált megbetegedések száma már túllépi negyvenet. A 41 évesen elhunyt férfinak az állapotát súlyosbító alapbetegségei voltak – hangsúlyozták a szaktárcánál A tragédia azonban a politikai pártok figyelmét is felkeltette. Pesti Imre fideszes képviselô ezzel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a kórházak a jelenlegi finanszírozás mellett nem fognak tudni teljes körû ellátást nyújtani egy járvány esetén. Aggodalmát fejezte ki, mivel szerinte késésben vagyunk az oltóanyagok gyártásával, s ha az csak októberben kerül forgalomba, az már késô. Magyarországon már megkezdôdött a vakcina tömeges gyártására való felkészülés – jelentette be a felvetésre reagálva az egészségügyi tárca. Ennek eredményeképp ígéretük szerint szeptember végére rendelkezésre áll majd az engedélyezett, biztonságos oltóanyag, október elején pedig megkezdôdhet a lakosság tömeges oltása mind a szezonális, mind a pandémiás vakcinával. A vírusellenes készletek jelenlegi és várható nagyságáról egyelôre nem esett szó. Forrás: Napi Gazdaság 2009. 07. 27. Fogyasztó gyógyszerek vény nélkül is kaphatók A gyógyszerpiac is érintett a fogyasztószerek kutatásában és kidolgozásában. Ezeket az általában csak receptre kapható és állandó orvosi felügyelet mellett szedhetô gyógyszereket a súlyosan elhízott és emiatt például szív- és érrendszeri vagy cukorbetegségben szenvedô betegek kezelésére fejlesztették ki. Vagyis ezek a szerek a legkevésbé sem a nyári fogyókúrához valók, általában 35-ös testtömegindex felett szedhetôk. Ez egy 160 centiméter magas ember esetében 90 kilót jelent. Alapvetôen háromféle hatóanyaggal dolgoztak a kutatók. Az egyik az orlisztát, amely meggátolja, hogy a vékonybélben felszívódjon a zsír, a másik a szibutramin, amely a központi idegrendszerre hatva csökkenti az éhségérzetet és segíti a teltségérzet kialakulását. A harmadik anyag a rimonban, amely a két hatást ötvözi. Ezek a gyógyszerek viszonylag újak, egyelôre csak rövid távú hatásuk ismert, azt azonban nem lehet tudni, mit okoznak akár öt-tíz évvel a szedésük után. Forrás: Napi gazdaság 2009. 07. 29. Influenza: szerdán a kormány elôtt Nem tárgyalt a kormány tegnapi ülésén a Nemzeti Pandémiás Tervrôl, és nem hozott döntést arról sem, Magyarország kitôl milyen áron és mennyi oltóanyagot szerezzen be az új típusú influenza (H1N1) ôszre várható járványos megjelenése elleni védekezéshez – közölte tegnap Budai Bernadett kormányszóvivô. Falus Ferenc országos tiszti fôorvos már múlt szerdán bejelentette, a kormány 29-i ülésén tárgyal a vakcináról, ám a szaktárcánál nem készült el az ezzel kapcsolatos javaslat. A kormány „sürgôsséggel várja“ az Egészségügyi Minisztérium elôterjesztésének benyújtását – mondta a szóvivô, hozzátéve, erre 1-2 napon belül sor kerülhet. Székely Tamás miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányülésen szóbeli tájékoztatást adott az influenzahelyzetrôl a kormány tagjainak. A miniszter közölte, a fertôzöttek száma emelkedô tendenciát mutat, ám a szomszédos országokhoz képest Magyarországon kevesebb a beteg. A fertôzöttek száma jelenleg 70. Forrás: Népszava 2009. 07. 30. Holnaptól kevesebb a táppénz Tíz százalékkal csökken a táppénz mértéke a július 31-e után bekövetkezô keresôképtelenség esetén – jelentette be tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátási fôosztályának vezetôje. Az új jogszabály ráadásul az egy napra kifizethetô táppénz maximális összegét is meghatározza. Pesti Imre (Fidesz) sze-

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô

rint a nagymérvû forráshiány miatt a kormány ezzel a lépéssel is igyekszik mindent kisajtolni a betegekbôl. Forrás: Magyar Nemzet 2009. 07. 31.

Habzsoljuk a gyógyszereket Az adatok szerint a magyarok gyakrabban járnak orvoshoz, mint más európaiak, és évente átlagosan több mint 40 ezer forintot költünk gyógyszerre. Ennek oka, hogy rossz az ország egészségügyi állapota, és a magyarok már az elsô panaszra gyógyszerért nyúlnak. A patikáknak ezért különösen jól megy: egy nap átlag másfélmillió forint bevételt könyvelhetnek el. Egy magyar körülbelül tízszer megy orvoshoz egy évben. Ez az arány jóval nagyobb, mint az Európai Unió más országaiban. Sokszor csak receptfelírás miatt állunk be a sorba, így nem meglepô, hogy a gyógyszertárak forgalma is hasonló mértékben túlterhelt, mint az orvosi rendelôké. Havi tízmilliókat költünk gyógyszerre. Egy patika bevétele egy átlagos napon bruttó másfél millió forint. Aki receptet vált ki, az öt és tízezer forint között hagy a kasszánál, aki vény nélkül vásárol, az ennek a felét. Az idôsebbek a mindennap szedett gyógyszereket keresik, fôleg vérnyomáscsökkentô, vércukorszintet szabályzó, szív, és érrendszerre ható gyógyszereket, fájdalomcsillapítót – mondta Németh Tünde, egy bevásárlóközpontban üzemeltetett patika vezetôje. Hozzátette: a fiatalabbak leginkább a reklámozott készítményeket, kozmetikumokat és étrendkiegészítôket viszik. Forrás: FigyelôNet.hu 2009. 08. 03. A válság kikezdte a dolgozók egészségét Augusztustól fokozottan ellenôrzik a táppénzes eseteket az egészségbiztosítási pénztárak, de nem a büntetés az elsôdleges cél, hanem a foglalkoztatókban igyekeznek tudatosítani, hogy megváltoztak a jogszabályok. A vizsgálatok szerint nem jellemzô, hogy a biztosítottak visszaélnek a táppénzzel, a válság valóban kikezdte a leépítéssel sújtott régiókban a dolgozók egészségi állapotát – mondják az OEP-ben. Több ellenôrzésre számíthatnak augusztustól a foglalkoztatók a táppénzes kifizetésekkel összefüggésben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a változó jogszabályokkal magyarázza a szigorítást. Nem céljuk azonban minél több büntetést kiszabni, inkább arra törekszenek, hogy a munkaadók a továbbiakban a módosításokhoz igazodjanak. Ezek lényege, hogy az átlagkereset kisebb hányada jár táppénzként, és a jogosultsági idô is rövidült (az állásukat elvesztettek passzív jogú táppénze esetében például 45 napról 30 napra). Az új feltételek csak az augusztus elsejétôl induló táppénzes esetekre vonatkoznak, a korábbiakra nem. Az OEP szakértôi arra számítanak, hogy az intézkedések hatására valamelyest visszaszorul a passzív jogon járó táppénz. Az év elsô felében ugyanis több régióban megugrott az ilyen esetek száma, jellemzôen ott, ahol a válság miatt tömegével zártak be üzemek, szûntek meg vállalatok. Forrás: Népszabadság 2009. 08. 06. Már gyártják a vírustesztet Elkészült a Diaflu, az elsô olyan magyar fejlesztésû molekuláris teszt, amely az eddig gyakran három napig is elhúzódó diagnosztika helyett egy lépésben, két óra alatt képes kimutatni a szervezetben megbújó új típusú influenza vírusát, s ezzel csökkenthetô a járvány terjedésének intenzitása. Az új teszt hatékonyabb az eddigieknél, mert sokkal kevesebb hamis eredményt ad, lényegesen olcsóbb a beszerzése és a használata is, ráadásul platformfüggetlen, mert a jelenleg használt összes készülékben alkalmazható, így megháromszorozódik a laboratóriumi gépek teljesítménye. „Ezzel az innovációval a nemzetközi élvonalba kerültünk, sôt egy világjárvány esetén Magyarország teljesen ön-, illetve régióellátóvá válhat“ – mondta Kern József, a magyar cég ügyvezetô igazgatója. Hozzátette: így már teljesült a pandémia leküzdésének harmadik alapfeltétele is. „Egy új

vírusmutáció esetén pedig elég egy hónap, illetve a rendszer egyetlen csövének cseréje, hogy az influenza vagy más fertôzô betegség kimutatható legyen“ – tájékoztatta lapunkat Kern József. Forrás: Magyar Hírlap 2009. 08. 07.

Vita a gyógyszerautomatákról Nem állt el a minisztérium a gyógyszer-automaták bevezetésének szándékától, de feltételeirôl tovább egyeztetnek a szakmával – tudta meg lapunk. Székely Tamás egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott: amíg ilyen mértékû szakmai elutasításba ütközik a tárca, addig nem vezetik be a jogszabályt. A minisztérium célja egyébként az, hogy azokon a településeken, ahol jelenleg nincs patika, mert fenntartása nem éri meg a tulajdonosnak, ott is orvossághoz jussanak a betegek. Az automatákban azonban csak olyan vény nélküli gyógyszereket lehet majd árusítani, amelyeknek patikán kívüli forgalmazását amúgy már 2007-ben engedélyezte a tárca. A patikáknak két éve már lehetôségük van arra, hogy saját épületüknél automatákat üzemeltessenek, most csupán ezt terjesztenék ki az önkormányzati intézményekre és orvosi rendelôkre. Forrás: Népszava 2009. 08. 10. Emelkedô gyógyszerterhek A magyar lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint hetven százalékkal emelkedtek három év alatt. A krónikus betegek receptköteles gyógyszerköltése két éve hétezer-négyszáz, tavaly pedig már kilencezer-nyolcszáz forintvolt. A Szinapszis vezetô elemzôje, Kiss Katalin elmondta, reprezentatív felmérésük szerint tíz idôs emberbôl kilenc költ receptre kapható gyógyszerekre. Horváth Tamás, a gyógyszerészi kamara elnöke hangsúlyozta, a betegek gyógyszerterheit nem lehet tovább növelni. Megdöbbentette a hír, miszerint a Pénzügyminisztérium meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását, s elképzelhetetlennek tartja, hogy ebbe az egészségügyi tárca belegyezzen. Forrás: Magyar Hírlap 2009. 08. 26. Változatlan gyógyszerkassza 2010-ben A gyógyszerkassza valószínûleg nem lesz több a jövô évi költségvetésben, de az Egészségügyi Minisztérium arra törekszik, hogy ne is csökkenjen – mondta Medgyaszai Melinda szakállamtitkár újságíróknak kedden Budapesten. „Mi (a minisztérium) úgy tervezünk, hogy a jövô évre az idei kondíciókat próbáljuk tartani“ – közölte, hozzátéve, a bevételi oldalon mindenképpen visszaesés lesz, hiszen a gazdasági válság hatására csökkent a foglalkoztatás Magyarországon, így kevesebb lett a járulékbevétel. A múlt évben 343 milliárd volt a gyógyszerkassza. A szakember elmondta, nem tart attól, hogy patikák szûnnének meg, hiszen a patikaalapítást is lehetôvé tevô gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es életbe lépése óta 300 gyógyszertár létesült. Hozzátette: ez a tendencia folytatódni fog. A szakállamtitkár megjegyezte: a kormány a költségvetés tervezetét szeptemberben nyújtja be a parlamentnek, és a büdzsé tervezetrôl egyeztetnek a szakmai szervezetekkel. Forrás: Eü. Min. sajtótáj. 2009. 08. 25. Elárverezi az ELI patikaláncot a Teva Tartozásai fejében elárverezteti az ELI Patika Kft.-t a Teva. A mintegy negyvenegységes lánc kikiáltási ára 3,2 milliárd forint. A Teva Magyarország a 3,52 milliárd forint jegyzett tôkéjû cég 99,97 százalékát kínálja eladásra. Ezzel a Teva érvényesíti a társaságra februárban bejegyzett jelzálogjogát. Hogy mekkora összegû adósságra jegyezték be a jogot, illetve, hogy az ELI Patika Kft. miként került ebbe a helyzetbe, az érintettek nem árulják el. Forrás: Világgazdaság 2009. 08. 27. Az összeállítást készítették: Dr. Pintér László és Dr. Horváth Csaba Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám 27

Történelmi sarok Történelmi sarok

Aprócska történelem A reneszánsztól fogva a bankárok mindinkább meghatározó szereplôi lettek a társadalom életének, s ebben egy pénzügyi újításaival elképesztô vagyonra és hatalomra szert tévô augsburgi családnak kitüntetett szerepe volt. A Fuggerek története arra is rávilágít, hogy kik vagyunk ma: miért vezetünk többszörös könyvelést, miért használunk hírszolgáltatásokat, miért vannak szociális rendszereink, miért vegyítjük a pénzügyi és politikai befolyást, vagy miért hívjuk fukarnak a fösvényeket. A dinasztiát egy szegény vidéki takács, Hans Fugger alapította. A Graben nevû sváb faluban született, de családot már Augsburgban alapított 1367-ben. Szorgalmával gyorsan kivívta a takácscéh tagságát, a városi polgárjogot és a cégalapítási jogot. Hamarosan a céh és a város vezetésébe is beküzdötte magát, s eredményes textilkereskedelmi vállalkozást épített fel. Halála után 1454-ben fiai, András és Jakab I. (mindketten aranymûvesnek és kereskedônek tanultak) vette át a családi vállalkozás irányítását. A Fuggercsalád az évszázadok során sok ágra szakadt, s behálózta egész Európát: többek között Augsburgban, Rómában, Velencében, Varsóban, Innsbruckban, Besztercebányán, Hochenkirchenben, Antwerpenben, Almadénben, Guadalcanalban, illetve késôbb már Amerikában és Afrikában is voltak cégeik, képviseleteik. Mindenütt megjelentek, ahol üzletet szimatoltak. Rómába például azért mentek, mert a pápai befolyástól jelentôs állami kontraktusokban való részvételt reméltek, s valóban 1508. és 1515. között már odáig jutottak, hogy bérbe vehették a római pénzverést, kezelhették a pápai udvar pénzeit, beleértve a svájci gárda költségvetését, intézhették az átutalásokat, sôt a búcsúcédula üzlet is a kezükbe került. Fugger Jakab 1507-ben I. Miksa császártól megkapta a Kirchberg és Weissenhorn grófi címét, 1516-ban VIII. Henrik angol királlyal is üzleteket kötött különféle kölcsönökrôl.

Szerkesztôség

A székesfehérvári

Vitál Plusz Patika

Látogassa a GM Tours megújult weboldalát

www.gmtours.hu last minute utak város látogatások körutazások tengerparti nyaralások egzotikus utak Közel száz partneriroda ajánlata Repülôjegy, biztosítás, autóbérlés lekérése interneten keresztül

Online szállásfoglalási lehetôség 5 kontinens több mint 12 000 szállodájában ... csak néhány kattintás ...

gyógyszerész munkatársat keres, lehet részmunkaidôs is.

Utazzon Velünk!

Jejelentkezni lehet

GM TOURS Utazási Iroda:

a 06 22 786-422 telefonon Kovács Anikó gyógyszertárvezetônél 28 Gyógyszertár VIII. évf. 9. szám

cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VIII. évf. 9. szám • 2009. szeptember

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Mire megszoktuk, sôt megszerettük az önállóságot és függetlenséget, máris készülhetünk az újabb beosztotti és nyomorgó létformára, hacsak fel nem vértezzük magunkat olyan tudással, ami esélyt ad a túlélésre. Erre készíti fel a személyi jogos gyógyszerész társadalmat a Gyógyszertári menedzsment tanfolyam jelen évfolyama. Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb témakörei: Versenystratégiák (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Távlati szempontok és feladatok tudományos igényû feldolgozását követeli az egyre inkább globalizálódó gyógyszeripari és -ellátó szervezet. Tisztában kell lennie a gyógyszerész társadalomnak azzal, hogy a jelenlegi „minél rosszabb annál jobb” helyzet külföldi stratégiai érdekeket szolgál, mert így az ölükbe hullik a magyar gyógyszertár-hálózat, szinte ingyen. Ezért kell újragondolnunk, megalkotnunk versenystratégiánkat. Válságmenedzsment (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A gyógyszerellátás gazdasági helyzetének további rontása nemcsak magyar jellegzetesség, hanem nemzetközi tendencia, amit csak közös fellépéssel, tudatos válságmenedzseléssel képes a gyógyszerész társadalom eliminálni. Közösen fel kell vázolnunk a válságmenedzselés mindhárom szakaszát, hogy sokkal felkészültebben reagálhassunk a közeljövô eseményeire. Helyes gazdálkodás, mint az önállóság záloga (elôadó: Dr. Samu Antal) A betegellátás biztonságát szolgálja a magas színvonalú, zavartalan gyógyszerellátás. Ez pedig csak megfelelô gazdasági feltételek mellett valósítható meg. Alapvetô cél a gyógyszerellátás rentabilitásának biztosíttatása. Idômenedzsment (elôadó: Dr. Vincze Zoltán) Egy amerikai közmondás szerint az idô pénz. Egy-egy vezetô nagyon sokszor kerül idôzavarba, aminek java része megelôzhetô lenne, ha tudatosan bánna a munkaidejével. Meg kell különböztetnünk az idôrablókat, amit mások okoznak; az idôcsapdáktól, ami saját magunk produkálunk.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 Budapest

szeptember

26 – 27.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

07 – 08.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november

14 – 15.

(szombat-vasárnap)

Budapest

november

21 – 22.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 V. évfolyam, 2009. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai mûködési nyilvántartási száma:

......................................

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

❏

Semmelweis Egyetem

❏

Szegedi Egyetem

❏

Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Missziós nyilatkozat (elôadó: Dr. Sándor István) A jó értelemben vett reklám egyik legális formája a gyógyszertárak illetve az egészségügyi intézmények számára a missziós nyilatkozat. Ami egyúttal a kollektíva tudatosságát is elôsegíti. A jól összeállított missziós nyilatkozat vonzóbbá teszi a patikát a betegek szemében is.

Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:

...................................................... Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

A kozmetikus tanácsolja. Nyitott szemmel. Nemzetközi és hazai sajtófigyelô... Dr. Horváth Csaba és Dr. Pintér László 25

Recommend Documents