Szerkesztettél{ : Dr. Csáki Csaba - Dr. Gyaraki F. Frigyes - - Dr. L6vay zoltán - Dr. Völgyesy pál. Fel s ő. o k t a t á s i

IIIIIIIIIII

Szerkesztettél{ : Dr. Csáki Csaba - Dr. Gyaraki F. Frigyes - Dr. L6vay zoltán - Dr. Völgyesy pál

Fel s t

~

ő

o k t a t á s i

m a c s o p o r t

oktRt:1s1nltató Intézet 1985

T A ~"T A L O M J E GY Z É K

•

.,

..

•

e.o

8

G

f31"

1&

o

i!

o

l)

(;I

o

ct

o

•

3

@Ii

és lépcs5s kApzAstapasztalatai peripektivái a f~ls50ktatásban ~ &.

&

"old.

7

RÉsz bizottság további munka anyagai o o Miklósné dr. - dr~Völgyesy pál:

$

..

" ..

"

" 25

amüszaki, mezogazdasági és közgaztöbblépcsős képzést elemzo szakiroda..

ol

ol

..

27

Zoltán: tantervstruktura? Dr. Csáki Csaba: Moduláris tantervi struktura bevezetésének lehetoségei a Marx Károly Közgazdaságtudomány~ Egyetemen • • • • " • .. • ~ .. • .. .. .. o o .. 69 Dr. Marosi Mikl6s: ISBN 963 404 016 O

A kétfokozatu és a mérnök-közgazdász kép~és helyzetéről .......... .87 Dr .. Marosi Miklós - Dr . Nyitrai József: A BME Vegyészmérnöki Karán üzemmérnöki képesitést nyert hallgatók továbbképzése az" MKKE nappali ol

•

III

tagoz a tá"n " " .. .. .. " " Dr0 Iványi KárOly:

•

41

III

41

......

"

ol

.,

ol

"

fl

..

ol

..

ol

..

co"

o

..

G>

co

..

'"

97

külkereskedelmi másoddiplomás képzés, jellege és feladatai a Külkereskedelmi Foiskolán .. .. • ..101 Dra Kovács Ferenc: . A

Felelős kiadó: Ho'rváth György iga~gató Terjedelem: 14 A/5 ív

Borító: Kőfaragó Gyula Pé ldánys zám: 600"" Készült az Oktatáskutató Intézet sokszorosító lizemében Felelős vezető: Szabó Gyuláné Engedélys zám: 5 2 955/1985 ~

Kiegészítő képzés inditása müszaki foiskolát vég-

zettek számára az MKKE közlekedési-szállitási szakán

"

n

ELŐSZÓ

",:felsőoktatás

fejlesztési programjának alapvető célja, ,>ársad~lom igényeibez rugalmasan igazodva, tartalmában "elŐre mindazokon a t'erületeken, amelyeken az szüks.éges. ,ehet vit,atkozni azon, bogy mely területen ·értek meg a fel'k többé-kevésbé határozott tem~tika-változtatásokra - az nem lehet kétséges, bogy a diploma- utáni iskolarendszeru , a posztgraduális és más szakositó képzések terén határolép~sekre, gyökres reformra van szükség. Ennek oka nemcsak gy a magyar felsőoktatásban ermek nincsenek meg a haladó anyai, hiszen a felszabadulást megelőző időkben ilyen jel'oktatásunk nem· volt, hanem az is , hogy az 50-es években ki+'~~"""'-Lt t~lzott szakosi tásból a felsőoktatás' csak ermek révén kilépni o Igy követhetjük azt az igé~, bogy az egyetemek és iskolák alapképzésének mindenekelőtt a jövendő értelmiség széles rM alapozó tudását és képességének fejlesztését kell biztosita, majd erre kell .- a konkrét igényeiket követve - a szakosodás.ráépülnie, nem annyira a ,diploma megszerzése előtt, hanem azt vető en.

A J~,~.,:,·,:t,.'i»:

kétlépcsős oktatás és' a moduláris képzés ennek a tartalmi

megujulásnak egyik alapvető eszköze. Eszköze egyrészt azért, mert igy képes a társadalom a mindenkori elvárásoknak megfelelő szintü és tárgyu felsőfokú ismeretekkel rendelkező emberekről gondoskodni, de azért is, mert az egyén a népgazdaság, a társadalom várhatQ mozgásait az ilyen tipusú képzést kihasználva kisebb konfliktusok árán tudja követni, mintha a tantervek szerVezeti felépitése hosszabb időre mereven kötött .. Nyilvánvaló' ugyanis, hogy a kö.etkező évtize-

3

dekben bármilyen diplomát szerzett ember számára a társadalom n tudja, de nem is ,kivánja azt biztositani, bogy teljes aktiv éle pályáján azon az uton haladjon, amelyre a diploma megszerzéseko , sőt a felvételi vizsga letételekor elindult. Az összetett, modu láris rendszeru, illetve kétlépcsős oktatás igy lehetőséget ad arra, is" hogy a bátrányos helyzetből indul t vagy önbibájukon k vül /akár anépgazdasági szerkezet .változása, akár családi, egés ségi, vagy anyagi ök6k miatti hátrányos helyzetbe került embere nagyobb egzisztenciális gondok és 'egyéni lélektani nyomffi nélkül tudják a körülményeket saját életpályáj ukkal követni o Az utÓbbi évtizedben már több sikeres pró,bálkozásrúl lehet $zámotadni., Ilyen pl. a mérnökök pedagógiai képzése /mérnök-t rok, müszaki tanárok!, az egyes müszaki, területen végzett'ek kö gazdasági kiegészitő /másoddiplomás/ képzése, sőt ebbe a csoport ba sorolható - bárcsak a szó tágabb értelmében - az általános iskolai tanárok középiskolai tanárrá történő kiegészitő képzése is. Ezeknek a tapasztalatoknak egy részéről a kötetből bőségesen lehet tájékoz'Ódni. Nem tartozik a cikkgyüjtemény tematikájába, de igen fontosa: az ugyancsak a rugalmasabbfelsőoktat~st szolgál~ diploma utáni olyan iskolarendszerü továbbképzési formák is, melyek nem emelik ugyan az alapképzettség szintjét, de szakositó oklevelekhez juttatják mind a főiskolát, mindaz egyetemet végzetteketo.

szempontból. milyen lesz - sem tematikai, sem " munkaerőpiaci , , ell merülnie nemcsak annak a kerdesnek, bogy a gazdasági, k . vagy agrár-területen tanuló egyetemi vagy főiskolai ballszakl , _ ba sorsa arra kényszeriti - milyen feltételek pl. gyakormellettszerezhet meg l-2 évi tanulás után technikusi oklevede annak, is, hogy atec;hnikus "második lépésként" hogyan jut, főiskolai diplomáh9 z ; ermek megoldása pedig újra csak moduláképzéssel, a főiskolákon szervezett "második l~pcsőve~n képetóel. E gondolatok felvetése természetesen nem a kötettel kapcsoos fenntariásokra utal, hiszen azok témája meghaladja annak kitüzéseit:' csak azt tartottam szükségesnek illusztrálni, hogy yen messszire mutatnak a felsőOktatás nagyobb ruagalmasságát áró társadalmi igények,azok az igények, melyek kielégitésémost tesszük meg az első lépések~te E feladatok teljesitéséb~n segit hozzá minket a .Marx Károly gazdaságtudományi Egyetem' ir ányi tá s ával' a moduláris képzéSi kialakitására végzett eredményes és jó munka, melyek egy rékötet ismertet meg o est, 1985. májUS

Mind a szakositó továbbképzés, mind a kétlépcsős /moduláris képzés terén a jövő igénye"nagy valószinüséggel egyre nagyobb mértékben arra fog ösztönözni, hogya szakositó képzés, illetve a második lepcső.- növekvő arányban - interdiszciplináris jellegülegyen, tehát eltérjen az első lépcső irányától pl, a közgazda mérnöki, az orvos közgazdasági vagy a mérnök jogi területen szerezze meg uj diplomáját.

Földiák Gábor miniszterhelyettes

Ma még körvonalaiban sem látszik, de nyilván uj gondokkal fog járni a technikusképzés ujjászületése, hiszen nem tekinthető át, bogy a lényegében félfelsőfokú végzettségü technikus .és a fe sőfokú végzettségü üzemmérnök, illetveüzemgazda kapcsolatrendsz 4

5

I. R ÉS Z

és lépcsős képzés tapasztalatai és perspektívái a

felsőoktatásban

/A Bizottság összefoglalása/

7

a'hazaifelsóoktatás fejlesztése számos fórumon rült és a határozatok sorozata érintet.te ezt a teo folyamán elkészülte~ a felsőoktatási s~akága:k fej, . •. ei, jelerileg pedig a részletes inté.zményi fejleszté:'Ók: .kidolgozása folyiko Az egyetem-centrikus munkálatok ,", b folytatódik a felsőoktatás egészét érintő néhány 'Z(3r taniés gyakorlati téma:kö~ feldolgozása is. A modu;1:J'~.~,1iJ 'olyan törekvés, ain el ynek kiemel tkezelését a nemzetelőzmenyek egyaránt indokolják. Ezért e munkálatok ldiák Gábor miniszterheJ.yettes·bizottságotX kért fel s és a lépcsósképzé~ bev.ezetésére és kiterjesztésére , ~lk:épzelések összegyi.ijtéséreésaz erre vonatkozója\a s19ozására.~

anyag a bizáttsági munka legfontosabb eredményei t, é?tetései t fogla,ljaös:sze xx , támaezkodva a bizottság tagjai >:kidolgozott munkaanyagokra, amelyeket e kötet ugyancsak tarA bizottság -bár' célki ti.lzésé~eka :felsooktatás valamenyetén egyformánhasználhatq tapa·sztalatokösszegyUjtését LQ;lanLLások kidolgozását tekintette- figyelmének középontjában an a müszaki, valamint a közgazdasági felsőoktatás és a tagozaton folyó graduális képzés állt. '.' §iZ

g

Szint.;..lépcső ....modul

A bizottság tagjainak névsorát az leSZ. melléklet tartalmazza. Az összefoglalót Csáki Csaba, Gyaraki FoFrigyes, Lévai Zol tán és Nyitrai József állitotta össze.

9

tek közötti olyan tanulmányokra értjük, amikor els,ajátitásaaz alacsonyabb szintekre épülve első lépcső főiskolai diploma,majd a második oklev~l megszern:ése; a harmadik lépcső pedig : . 'diplomát adó továbbképzés o

tősen

sokféle módon és értelmezéssel használják a képzési sz képzési lépcső, moduiáris képzés, modu+áris oktatás stb. fog kat. A bizottság á'ttekintve a különböző lebetséges értelmezése alakitotta ki az' alábbiakban összefoglalt álláspontjáto E te lógia alkalmazását javasoljuk a hazai felsőoktatás anyagunkban is a továbbiakban eszerint járunk el.

tépitőelemaz

"épitmény" céljától, jellegétől ,tantervet, niáskortananyagot épit. ,Természetesen " högy ekét "építkezési forma" egyszerre valósul "<:feltétele;zhető, hogy ez lenne az optimális eseto """,en a moduláris képzés fogalmán belül célszeru meg?!Dakromoduláris 'képzés és a mikromoduláris képzés g az első a tantervi szerkezetekre jellemz'ő, tanlC',::;-:,'c[Ué:~'H-,-om, ahol a moduláris tantervi struktura elemei 'Ag.diga másiknál moduláris tananyag struktúráról y pedig az előbbitől ~l térő.en éppen a tananyagákitott modulokpóI épitkezik, s igy inkább metodi. galam. Amig az első a gazdasági élet és atudomá. globális kivánalmaihoz való alkalmazkodás' eszköze, dikennek többszörös áttétele és lebontásaként az égeinek, érdeklódés'én~k kibontakozásához szükséges meg o

1.1 A szakirodalomban meglehetősen következetlenül alternál a "képtlépcsős",

kétfokozatú"il1."többszintü" megnevezés o Egy 1976-ban megjelent FPK kiadványban például azt olvashatjuk, hogy UA többszintü /többlépcsős, többfokozatú/ képzés elnevezés gében gyüjtőnév,mivel sokféle képzési tipus, változat tartozik lteretei közé. Mint ,ilyen rugalmas fogalom, kifejezője is, mert nem ,mindenki ugya,nezt érti rajta,pontosabban nem mindenki ugyanazo,'kata kép~ési tipusokat sorolja e fogalom illetőleg megnevezés alá. E rugalmasságnak megvann~k a rp.aga oktatástörténeti és oktatásszervezeti okai: a~épzés fokozatossága viszonylag hosszabb fejlődési folyamat eredménye, s e fejlődés igen változó körülmények, lehetőségek között ment végbe." 'Ebből is világosan kitünik, hogy a ntöbbszintü'l, ntöbblépcsős", illetve If több fokozatú" megnevezéseket szinonimákként használják. Éppen ezért meg kell teremtenünk a terminol~giai egyensÚlyt. Többen határozottan a "fokozat" megnevezés hivei. Bár az is igaz, hogy 'ezt 'már kisajátitották a tudományos minősitések. Ennek ellenére két másik érv mégis a "fokozat". megnevezés mellett' szól. Névezetesen ennek -, an, ->"', , .. ,. gOl / ••• grade/ és német / ••• stufe/ megfelelői -magyarra forditva is fokozatot jelentenek. A másik talán inkább egy "szociológiai eredeztetésü" érv, miszerint a "lépcsőben" van valami bántó "lejebb és följebb" mell~kizo A képzési "szintek" pontos értelmezése körül még ma is folynak a viták~ A végleges terminoló.giai egyensúly megteremtésére mi sem vállalkozhatunk, igy inkább csak kisérlEtet teszünk egy egységes terminológia .megter.emtésére. A foko~.at elnevezést elsősorban oktatásirendszerUnk alapvető elemeinek /alsófokú, középfokú, felsőfokú oktatási megjelölésére javasoljuk használni. A képzési szint értelmezését az egyértelmüen elkülönülő képzési szintek közötti /szakmunkás, technikus, Uzemmérnök, mérnök, müszaki tudós/ kÜlönbözőség jelÖlésére javasoljuk. A többlépcsős megjelöfl

,

10

'.

:'

I·

.'

,:.

" .

,.

'

\,

~~.

ek a tudo~ány, a,technika gyor9 fejlödése, a gazdasági a társadalom új.szÜkségletei egybeestek a felsőoktatás ~gnövekedett igénnyel. Mind több és több fiatal szeretne a Ku oktatás után továbbtanulni. Ezen fejlemények következiné~. 'a 60-as évek végétől, e 70-es évek elejétől ,szinte valafejlett országban kialakul a felsőoktatási intézmények széskálája, a hagyományos egyeterriek többé már nem egyedüli, sót ,ts központi tipusai a felsőoktatásnak. ,S,

Hazánkban a felsőfokú technikusképzés átszervezésének eredényeként alakultak ki az üzemmérnökö'ket, üzemgazdászokat képző zaki, agrár és gazdasági főiskolák, amelyek többnyire önálló II

f'

,~

sz erve~~-t;Í~,W~l'et,ben

Iilüköd~ek. néhány közülük főiskolai kark

Létrejött tehát egy kettős fel oktatás,~'~tézm~ny'hálózat sokszor párhuzamos szakképzési te • ten. A . ~épz~~i te,rvekazonban az' eltérő szintü képzést nyujtó . •. tézménye~ben"nem'voltak,' ~oordinálva, vagyis a főiskolákon vé tek évveszte~ég,n~lkül nem,tanulhattak tovább az egyetemen o nyesrendélet'ek ugyan lehetövé tették azévbeszámitást, a latban azop,ban enn.ekmegValÓsi tása, ~inimális volt. Korszerü, tott intézrnénrrendszer kialakitására, amelyb~n az előző szinte végzett,studiumok beszárnithátók, azaz a képzés egymásra épithe '1969-től'kezdődtek kisérletek a,magyar felsőoktatási

. .

";A" niásodik m'odul egyébként két

sub-modul If 'egygJtártó-javitó tantáré}blokkj közötti váet ,is ad a hallgatóknak.

lamelY.,~~,~~?mh~.ZkaPCS01Ódik.'

Ennek során 19~9-ben négy felsőfokú intézmé!!ben kezdődött meg a kétlépcsős képzés: az Erdészeti és Faipari Egyetemen, a Veszprémi 'Vegyipari Egyetemen, a Kertészeti Egyetem Tartósitói-; pari Karán és a BME Vegyé'szmér~öki ~arán. A tapasztalatokat az utóbbi három intézményb?l gyüjtöttük össze. Az 1969/70-es tanévben a Veszprémi Ve~ipari Egyetemen a s 3+2 tantervi modell szerint indulta képzés, a Kertészeti Egyete men 1,5+1,5 ill. 1,5+3,5 a BME Vegyészmérnöki Karán a 2+1 és 2+3 tiPllSÚ elágazásos rendszer szerint :tndult meg'kisérleti jellegg a kétlépcsős képzé~. ~K~E_tészeti Egyetem menet közben, már 1970 ben áttért a soros: 3+2-e,8 formára, a BME Vegyészmérnöki Kara az 1974-es miniszterhelyettesi értékelő értekezlet után, az tanévben veze"tte be felmenőe~ a soros rendszeru képzést. 2.2 A kétlépsős .képzés mellett más kisérletek is kezdődtek nyitot képzési rendszer kialakitására a Közlekedésmérnöki Karon az 1978-a tanterv alapján 1980-bandolgozták ki, s 1983-ban vezették be a mügépész szakon a kétszakaszos moduláris képzési rendszert , , a lenyege abban van, hogy a harmadik év után a hallgató, ha tanulmányait valamilyen oknál fogva abbahagyja, üzemmérnöki oklevelet kérhet és kaphat a Kartól, ugyanakkor a' györi főiskolán végzett zemmérnökök közül azok, akiknek elméleti felkészültsége kivál6', a Kar nappali tagozatának negyedik évfolyamára beiratkozhatnak. Ezzel egyidejüleg módosult a szigorlati rend is: az alaptudományi jtárgy,i/ szigorIatok sikeres letétele lett a második modulb& való 12

"

II

.sőoktatásban azelözŐekszerint

módositott rend. . . ~~!>~:~~.".,kahazai felsőo'ktatás· ál talános gyakorlatához, 1.,;J..'a;;.~n.."",..&..~.~ képzés három, az egyetemi képzés öt évidó~S.l?:~S~7'Den k~dolgozo'tt ,egymásra, épülő es",?i-levelező t:l:~jI;Övre' tették az tizemm~rnökök továbbképzését nemcsak' szerzettek a három intézményhez

~~~~~~~~~~~~~~z~e~'s~b~e~n

a főiskolai képzés oktatástól. Hosszá ideig a f5iskokiegészitő képzésé,nek sem volt meg a le' .... Í;í..6<~zeáti és főleg a l~e:Lezó tagozaton a főiskolai " .,~ltalában3·év alatt,megszere~heto az egyetemi vég, . . . . .•. ,.:. ,belUli kétlép~~ós--ké~-2!ésazOnban eddig még .

+eggelsem voJtaha,zaiközgazdasági

..

-)

'",

.

,

felsőoktatásban.

4zem~Eizdászokszámá.ra nappáli,tagozaton szervezett :.:.~.!"."",,,'''', tti.okta tás.h o z II

· •.. skolák'há16zata azagrár-felsóoktatásban is kiépülto Itt '. jórt§szt egyetemi karként mtiködnek, biztositva ezzel a kbordinációt. Megoldott. a főiskolát végzettek ·ő képzése iS' 8Z egyetemek esti-le';'elező tagozatán. ......

,

'c

elsősorban

szerint a kétlépcsős, 3+2rendszerii az alábbiak:

egyetemi kÖrülmények között általában jobbak az üzemmérn<5kképzés tárgyi és személyi feltételei is. - A korábbi, egylépcsős okleveles képzéshez képest határozótt ~lőrelépést jelent a képzés minősége terén. Az okleveles sz~tr~'kerüléshez.önként vagy szükségből vállalt többlet szakmai, tanulmányi teljesítmény már az üzemmérnöki fo}
ban "'egészségesen befolyásolja a tanulmányi munkát~ s biztopitja, hogy csak a tanulmányi minimwnot teljesitök ne kapjanak egyetemi oklevelet. . - Természetes módon kapcsolódik a hazai féiskolai képzésbez, biztosit ja a képzés nyitottságát. tovább nem tanulók a döntés pillanatában felsőfokú végzettséget jelentő üzemmérnöki oklevéllel rendelkeznek, s ez a tény minimélisra csökkenti a második lépcsőbe történő fel, vétel okozta konfliktusokat o

- A

egy ető vissza:

a

k~tf~le

oklevél k5z5tt o

oklevél társadalmi

resztizse - bár az utób:;;~~!::"":'";."''' "jelentősen ' javult"", még mindig nem megfelelő, bp szakterületen' nagy él. tfirs.adalmi nyomás ~ hogy oklevelesmérnökö'k lehessenek". ',ókokból változatlanul kevés a reális önismeretből, ;:e:p~es:s~geknekés készsegeknek alkalmasságelda1á.ról 'Vizsgál atából . az üzemmernöki szintet választák szá______________

-

I

'

"',,,", ",,:"',liy,

kisérletek során tapasztalt gondok közül elsősorban kettő érdemel emlitést: A

- Az üzemmérnöki szinthek kettős a feladata: felkészités a második szintre, ugyanakk~r' az üzemmérnöki ismeretek átadása. Az első feladat·,alapos elméleti megalapozást, a második konkrét üzemeltetési, technoló.giaiismeret közlését igényli. Ez a tantervekben a tárgyak hagyományos megismétlését feloldó ujszerü spirális tantervet eredményez. A kellő' tapasz~alé3.t~k hiánya miatt ez ma még 'egyben bizonyos tantárgy'ap:"rózódástI is j~lent, valamint logikus, egyivü felkészités ' helyett szakaszoBs~ teszi az ismeretek ~tadását. A kétlépcsős képzésben rejlő előnyöket a tantervi struktúra felépitésében, tebát eddig csak részb,en sikerült realizálni.

-

~,.

.... A forrnálisan is kétlépcsős képzésben részt vevő ballgatók-, ra és oktatókra többletterhet ró azzal, bogya képzés teljes ideje alatt két áll~~vizsga és két záródolgozat /szakdolgozat +diplomamunka/ van. Ennek azonban'előnyei is vannak, mivel igy minden hallgatót kötelezően bevorinak barmadév v.tán valamilyen tanszék kutatómunkájába, s negyed-, ötödéves korában - általában ugyanezen a tanszéken maradva - szinvonalas TDK dolgozattá, diplomamunkává fejlesztheti szakdolgozatát.

intézmények 'egy- részében még mindig tapas'ztalható s a' kétl~pcsós 'képzés első lépcsője utá~diplomázó" ~:ngen ta.nulmányierednlényü.üzemqlérnöKöktől#j : figyelmen

hagyiraa tényt$' ho~ a gyengébb tanulmányi i'e-re"drrrényt ,egyetemen érték el és már' esetleg felvételükkor magasabb Qnht;;$~~árrunal kerülte be, mint egy átlagos főiskolára pályázó III

'áX1is' tantervekkel Imakromodulokl kapCSOlatos hazai tapasz"':'~~~'''~b .... ebétósen

szegényeaek$Modu..láris tanterv kialakitásának legerőteljesebben. a Budapest.i MUszaki Egyetemen merUl t sz()nyla,g keZdetleges formában csak a Közlekedésmérnöki Ka~"'f''''''''''~o.I..tm eg • .Azóta elkészLUt a Marx Károly Közgazdaságtudomá(?mmoduláris tantervstrlikturájána}ta koncepciója is. Meg'?'- nemz etközi ·~~~_<;l~_~~~~atok~ a modulárls képzés /főleg a tanmik:ro-/modui-okravon~tkozó ~~módszertanánakn rendszer'ezése történő közreadása ls!! az oktatáskutató Intézet ki-

közepi$kola u.táni~ esebb értelemben vett felsőoktatásban~ ban persEektivikus~,='k~~Jllcülörböztetését ~­ , mégpedig:

14

,?,;d,~~~M~ikUSi ' , ,'~;é:Eő;Lskqlai, ;.' ... ',:,'/i[it,'j/··.··· ',' ..' ....... "$gy~temi

.. ;,.'~.~;é·{~n{ utáni

,;"::~~~~t:emi doktori szint~k~t,.,i:' ,

,

A!,~é~zés gyakorlati m?gvalósi tásában a szintek egymáshoz viszonyát 'tekintve, alapvetqen három megoldás alakult ki bazánkb ezek: .... "l?áR:quzamos képzés, amikor a különböző képzési szintek elé-" r~séreJ;tányuló képzes egymástól különváltan folyik, -az,elágazásos képzés, amikor a különböző képzési szintekre i;rányuló oktatás' részben összefonódik , - a so~osképzés, amikor a képzés szintjei teljesen egymásra épülnek az oktatás folyamatában. Ahazai'és nemzetközi tapasztalatok szerint elsősorban °11 . .' a soro ~ . etve éi párhuzamos , képzés olyan megoldásai bizonyultak életképes nek amelyeken belül biztositott a hal1n"lto"'k kül' o"nb"ozo" k'epzes~ " . sz~n . ~'. ~~k közötti viszonylag szabad mozgása. A tapasztalatok azt mutatJak, hogy ,bazánkban az egyes felsőoktatási szakágazatokon a~okooe~ym~Sb~z való viszonyában további előrelépés szükséges a kül.onbozo kepzesi szintek olyan önmagában· zárt, integrál trendszeré .... nek kialakitása irányában, amely: . ji

,

c

.

.

. . . ugyanakkor lehetőséget teremt a hallgatók képességei és adottságaitól függően bármelyik képzési szint elérésére .... teljessé teszi az egyetemi szintü képzés nyitottságát a; egyéni, képzési utak széles vál asztékát kinál va a hallgatóknak, - a képzési irányok mainál lényegesen nagyobb mértékü kombin~Cióját, mul tidiszcipliná,ris és interdiszciplináris jelleru képzési irányok választását bi:2tositj~, a különböző intézm:.... n::ekben való tanulás Irészképzés, más intézményben áthaJ.lga .... tas stb.! lehetőségeit is beleértve g

eIül valójában olyan rugalmas formáról van csak az o,ktatási programban különülnek. el a kü1.ön~. hallgatók zöme azonban a főiskolai o evél formánélkül lép át az egyetemi szintre o Ugyanakkor há" eg ke:Llteremteni annak a lehetőségÁt, bogy azok a k:magasabb szintre nem kivánnak lépni, vagy a maga:,iépé~ i'k'ö~eté:}Jnényei t rlemteljesitik főisKolai dipl'o-, ~ő szint után k:Llépjene'k a képzési folyamatb610

;'t<,!,.'",

;c.

•

\

",o

"

•

éget kellte~emteni;:'a;ra, 'bogya fenti módon vertiká"""

.)I~odulra tagozlód6 egyet~mi képzés második modulját a

tleg valamilyeh'kapcsolódó területen végezze ~l, interris jellegü diplomát szerezve@, E tekintetb'en az adott "",-" ......',-' i intézményen belüli lehetőségek me::t.lett ,fOKozottabban

. , tásba venni más tudományteriUetekre szervezett felsőok­ ézmények lehetósége'it o

szögezni, hogy a hároméves !el.ső! és a kétéves Imáso"''' kialak1.tásának horizontális rendező elve általában .....•. egymástói Mig az elsőnek választható /háromévesi mo.8. különböző szakterületek szerint !pl * a mérnökképzésben: , gépgyártás!b épités stb@ a közgazdaszképzésben ipar, a.ság, Stb0/ ezeken belUl a sz~bmodulokat - ahol szUksé . . . tevékenység objektuma szemt !pl. a gépészeten bellil: 'gépek, erögépek stb I céls2ErÜ kialakitani ll addig a máso .... vá..1asztható ,jkétévesj modulokt inkább a tevékenység jelle'rint !pl® a mérnökképzésben: tervező, méretező, gyártó, ki;·'ző, rendsz ersz ervező stb ~ a közgazdászképzésben: terv"ező II ~ellkészitő stb ~ @

'Il

f>

.Az egyetemi dlplomjLadó ~09-fk s~in~lvégzését a főisko .... vé zettek számára is szabad.on biztositani kelle Fel kell an adni azt a j elenleg még szinte általánosan érvényesülő J~vést, hogy a tantel'mvek az egyetem első szintjének 'erve teljes mértékben megegyezzen~ De ugyanakkor fel tétl.enül ····'kell kisérelni ezek egyeztetését~ koordinálását !::l:: egyetemet omával eIn k és főiskolákat zettek ké zett~ ®

3.2 A különböző képzési szintek összekapcsola'sanem _____k~e~l~l, .hogy~tétlenül a formális t2l?blépcsős képzést jelentseo Ez esetben egy 16

sé ét az el térő k pzési st kc!:;urától fU etlenUl azonos é,rtékUne inek kell tekinteni; Ennek megfelelően a főiskola befejezése után az egyetemr-e'atlépők lehetőséget kell; hogy kapjanak arra, hogy saját terUletükön vagy valamilyen 'kapCSOlódó területen elvégezzé az egyetemi képzés második szintjét lm~dulját! fi vagy - az egyetemi szintu, , de a megelőző főiskolai képzés sajátos' ságai 's~erint kialakitottmásodik szintet.

,3.3 Napjainkban sokszor es~k,szó a felsőoktatás költségeiröl, ,1etve elfogadásra került az a határozat, amely a második diploma megszer~ését önköltségesseteszi. Ebben az esetben azonban nem ről van szó"mivel a'modulrendszerü második lépcső ugyanolyan alap képzésnek minősül, mint az,első, s igy tandij, ösztöndij stb. sz pont jából az alapképzés keretébe tartozik. Ugyanakkor fokozottabb figyelembe kellene azonban venni a népgazdaság érdekeit, esetleg arra is gondol va, hogy milyen mérté'kben alakitható ki egy egészséges egyetemi-főiskolai,vé~zettségi arány.

304 Akülönoöző felsőoktatási irányok jelenlegi?él jóval szélesebb 'kombinálását tartjuk szüksée;esnek 1 új in terdiszciplináris jellegü képzési lehetőségek megteremtéseérdekében. E tekintetben a bizottság különösen fontosnak tartja az alábbiakat: .... az interdiszciplináris képzési irányok kialakitásában meszszemenően épiteni kell a különfu,~ző felsőoktatási intézmények , közötti együttmüködés lehetőségeireQ' Ugy véljük, a népgazdaság és a képzés szinvonala szempontjából kedvezőbb a több intézmény· e€lyüttm.,ü'kögésén alaEuló és esetleg egyes szintek . !modulok/ szerint szeMrezetileg elkülönülő moduláris képzés mint egy-egy intézményen belUl az adott intézmény jellegétől eltérő új képzési irányok, illetve ezzel összefüggő új szervezetek létrehozásae \

a moduláris tantervek kialakításában, a képzési szintek és irányok kombinálásában többféle lehetséges megoldás adódik valamennyi felsőoktatási intézményben és az ezek közötti együttmüköctésben is® Ugy véljük, bogySfejlesztésnek a közö18

atározott al a részletes et viszont az inté ön án kell kii. Ugyanakkor óvnunk kell Ei felsőoktatásunkat bármi ...................... ,. a többlépcsős vagy a moduláris képzést kivülről foré 'kampánytél. A szintek, a lépcső,k hatékonyabb kombia, az egyes intézmények intenzivebb együttmüködése ában történő elmozdulásnak tehát egyértelmüen az illényi önállóság talaján kell kibontakozni" természetea minisztérium által koordináltan, a népgazdaság reális, zabb távú igényeinek megfelelőene ':6hbö'ző szintek és. képzési irányok közötti szabad mozgást

rendszerben a ball gatók számára a választás vjs-~zonylag t célszerü biztositani. Ugyanakkor feltétlenül szük9, hogy az egyes képzési irányokkal összefüggő népgazé·nyek is kifejezésre jussana~, el~ősorban a Tervhivatal ren.djeinek figyelembevételére épmve. Olyan IIirányitott" ninegteremtése látszik célszeriinek valamennyi képzési irányon ,.elyben a felkinál t tantervi modul,0k közötti hallgatói vá~ 'illetve az egyes szakirányultságokban résztvevők számának oktató.i tanácsadással és alaposan átgondolt, jól időzi­ tételeketelőiró kritériwn rendszerrel, a munkaerőpiac . 'előrej elzéseivel szabályozható. Ugyanakkor mégis lehetőséget t egy sajátos kép.zési vállalkozási szellem megvalósi tására egyetemi szint közötti halJgJ.tói mozgásban nem . célszerünek a külc5nbözeti vizsgák!' hagyományos rendszerének '~zását. Olyan rendser javasolh ató, a:melyben a halJgltó egy-egy érése után minden külön vizsga nélkül léphet tovább, amenya korábbi szinten a továbblépés feltételéül megjelölt.krité/kri térlum tárgyak, alaptudományi szigorlatok, esetleg taátlage~redmény/ teljesiti c A bizottság az eddigi tapasztalatok alapján általában véve a szüksé esnek a formális kétl bóvitését a magyar felsőoktatásban, látszik: 19

- a szintek és lépcsők egyes ~elsőoktatási irányokon bel . újragondolása az előzőekben vázolt elvek szerint, - bizonyos, területeken az intézményi fejlesztési réSzeként új lépcsők, szin tek bev~tése.

A'megtanult tananyag sohasemféloldalasan eIdig van konkrét gyakorlati alkalmazása is, ezért tudása lényegesen kiegyensúlyozottabb. látóköre a képzési folyamat alatt nem szükül be "'a.:L, ............ ostól a szük speciáliSig, mi!1t.;t deduktiv tanterv ol a 7~8-ik félévben már szinte csak szaktárgyak Ez esetben a szakt~anyag nem célként lebeg a hall,. . , tt, hanem eszköz a,' mérnö'ki, közgazdasági stb" gon',g fejlesztésére e @

\

3.7 A felsf50k taLcic: vaJ dlH 0Y dyi t';,rUJ ct0n a kétlépcsős lJKépzés a ban az intézményekben, ahol azt korábban bevezették, a körülötte folyó vitákkalegyütt is jól szolgá,lja a népgazdaság szakemberellátását a fŐiskOlai-egyetemi képzés reális, létező jól müködó megoldá~~ Azokon a~ e etemeken e karokon amel körü kialakult főiskolai háttérrel rendelkeznek! nem kol tnak' a formális kétlépcsős képzés bevezetése .... , Szükséges azonban: - az egyetemi képzés két szintre tagolódó moduláris tantervi struktúra "alapján történő továbbfejlesztése az előzőekben elmondottak szellemében, - új, elsősorban interdiszciplináris jellegü képzési lehetőségek kialaki tása, els6sorban más. felsőoktatási intézmények kel való együttmüködés talaján, - az egyetemeken ki kell dolgozni a főiskolai oklevélre alapo zott egyetemi második /kétéves/ modul ját azokon a szakterületeken, ahol az egyetenmek nincs első /három éves/ modulja, 3.8 Meggyőződésünk, hogy az egyetemi képzésben.az előzőekben javasolt moduláris, kétszintü képzés igazán hatékonyan csak konduktiv tantervi struktúra alapján szervezhetővmeg. A jelenleg általános deduktiv struktúráról a konduktiv tantervi struktÚrára történő átállás figyelemre méltó előnyökkel járna egyetemeinken. E lépéssel számottevően növekedne az oktatási rendszer hatékonysága. A várható előnyök közül érdemes kiemelni a következőket: .... az általános elméleti tananyag és az alkalmazás együttes oktatása lehetővé teszi, hogy a hallgató konkrét példával együtt ismerje meg az elméletet, igy tudása szilárdabb és tartósabb lesz, mintha az elmélet alkalmazására csak évek múlva kerüL soro - A hallgató már a képzés elején találkozik konkrét problémákkal, a képzés elejétől látja az elmélet tanulásának célját

i tantervben a különböző előképzettségü és különböemi érettségü hallgatók nincsenek kitéve a képzés túl tömény, elvont tananyag forszirozott megtru1uláAz elméleti kérdések iránt kevésbé fogékony hallgatók szint után kiválhatnak a képzésből. Ezzel egyben leg nyilik a követelmények további szigoritására, a szin-

so

">'a..,~.~u..Ll.ktiv-konduktiv

tanterv folyamatos átm'enetet tesz lea középiskolák és egyetem tanulmányi követelményei és re'tanyaga" között o.

ali tagozaton is biztositani kell a főiskolát végzettek ~ql.UQ~a az emYetemi modul elvégzésének, az egyetemi diploma ~ze~zésének lehetőségéte

sőoktatás különböző területein müködő intézmények veze-

hall atóik kölcsönös k

zési rendszerének e

t-

zaki és az agvár felsőoktatásban induló knál első helyen jellegil második vagy harmadik lépcső vehető számitásba. m~szaki illetve agrár főiskolán végzettek, valamint a müegyetemeken a kétszintes képzés első szintjét befejező hallgatók a közgaZdasági egyetemeken folytathatják tanulközgazdasági jellegü egyetemi modult választva. E területen két szakiránPltság kialakitása látszik célsze.riinek, mégpedig:

al

alapvetóen gazdálkodási munkakörökre képzett mérnökközgazdász

20 21

Ipl. orvos-mérnök, mérnök-matematikus stb./ lehetósé·dolását.

bl külkereskedelmi munkakörökre képzett mérnök-k,)zgaz dász /A vegyész és a közlekedési főiskolai karok hallgat6tira vo natkozó részletes javaslatokat ezen kötet is tartalmazza.! 3.9.2 Az egyetemet végzett mérnökök közgazdasági továbbképzése már évek· óta folyik. A Budapesti Müszaki.EgYetemen például gazda sági mérnökképzés is folyik. A rriérn6k-közgaza~sz képzés ----_.-latai a Közgazdasági Egyetemen ugyancsak kedvezőek. Itt elsősor­ ban: ~-'-'._.

.,"-)

- a képzésidőtartamánaknövelése, illetve - a tantervek felülvi~álata javasolható. Nem megoldott viszorit az üzemmérnökök gazdasági továbbképzése, amelynek megszervezése részben a kapcsolódó egyetemi modul, ille ve főiskolai szintü továbbképzés formájában feltétlenül javasolha tó.

3.9.3 A közgazdászok müszaki, . illetve agrár képzését legcélszerübben .... a mérnök .... közgazdász 'képzés analógiája képpen - a BME illetve a müszaki, valamint az agrár egyetemek oldhatnák meg. A gazdászok jelentős része az iparban, i;lletve a gazdaság olyan zatában helyezkedik el, ahol müszaki ismeretekre is szükség van, s célsze!'Ü ezeknek az ágazatoknak megfelelő müszaki képzésüket ki~ alakitani. A fent vázolt igényből következik, bogy ez nem lehet mérnök vagy üzemmérnök képzés. Javasoljuk, hogy pl. a BME illetve a Kesztbelyi Agrártudományi Egyetem kisérletképpen valamely ka";' . ron Ipl .. a gépészkaronl dolgozzák ki egy ilyen képzés tervezetét. 3 .. 9.4

ósitás előfeltételeinekmielőbbi biztosi!\r\I.r·.c..nen a bizottság javasolja a következőket: ,,'

'kell kezdeni a tantervi modulok /makro ....modulokj sével csolatos teendők la szakterület '.'árható fejlőennek a népgazdaságra, mun'kaerőpiacra történő kihatásá ... ;.ér~épezését, a legmegfelelőbb tantervépi tkezési modell '>lvversus deduktiv/ ezen belül a tantárgyak egymásraépüléértek kimunkálása stb./ átgondolását és· megtervezését. "Szükségesnek látszik a moduláris. tantervi, struktúrák kisában a'bazai felsőoktatási intézményeinknél felhalmozódott atok szélesebb körü megvi tat~sa PE?dagógiai, didaktikai eés módszertani propag~ása /a MTESZ, a Magyar Pedagógiai . g Felsőoktatási Szakosztálya' stb./ bevonásával. Javasoljuk e témakörben· országos szeminátiwn, esetleg rövidebb konfemegszervezését. A moduláris tananyagkialakitás /mikro-motérületén a közeljövőben el~ősorban további.. . módszertani kukra van szükség az intézményi· keretekben folyó munkálatokat "titmutatók, kézikönyvek kidOlgozása ~éljából. Bizottságunk olja ez utóbbi kutatások kiemeIt minisztériumi támogatását.

öI;"",... o;..c. .....

A közgazdasági felsőoktatásban indokoltnak látszik továbbá: - a mérnök-közgazdász képzéshez hasonló jellegü jogász-közgaZdász képzés megszervezése, valamint közgazdasági jellegü egyetem utáni sz'ervezett képzés meginditása orvOSOK és pedagógusok ~számáraQ

Az egyéb felsőoktatási formák !orvos-, muvesz-, jogász-, pedagógus-, agrárképzésj részére is javasolja a bizottság ..... a felsoroltakon kivüli - interdiszciplináris /főleg posztgraduális/ modu ....

3.9.5

22

23

l. sz. melléklet Munkabizottsági tagok dr. Csáki Csaba dr. Szuhay

M~klós'

MKKE

Ipari Kar dékánja, egyetemi -........

LOc.IJ

MKKE mb. rektor, egyetemi tanár

dr. Papp Sándor

. Veszprémi. "'tegyip.ari EgY.~t~m...... okt. rektorhelyettes,' egyetemi tanál'

dr. Gasztonyi Kálmán

Kertészeti Egyetem Tartósitó Kar dékánja~ egyetemi tanár

dr. Gyaraki F.Frigyes

BME Tanárképző Pedagógiai Intézet mb. csop. vez., tud. főmLUlkatárs

dr. Lévai Zoltán

BME Jármügépészeti Kar dékánja, egyetemi tanár

dr.

Lőkös

László

GödölI öi Agrártudományi Egyetem egyetemi tanár

dr. Nyitrai József

BME Vegyészmérnöki Kar, dékánhelyettes, egyetemi imár

dr. Buzás Gyula

Keszth elyi Agrártudományi Egyetem dékán, egyetemi tanár

dr. Iványi Károly

Külkereskedelmi főigazgatója

dr. Mózes László dr. Szak Péter

II. R É S Z

A bizottság további ~unkaa?yagai

Főiskola

Közgazdasági Továbbképző Intézet igazgató" , Oktatáskutat6 Intézet témacsoport

Felsőoktatási

dr. Völgyesi Pál

Oktatáskutató Intézet egyetemi tanár

dr. Marosi Miklós

MKKE Ipari Üzemszervezés tanszék

dr. Hardi László

Müvelődési

referens

dr. Lúkáts

Jenő

Minisztérium

Egészségügyi Minisztériwn, fóosztályvezetö

c. egyetemi tanár dr. Papp László

J anus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar dékánja, egyetemi

tanár

24

25

- dr. Völgyesy pál kintés a müszaki többlépcsős képzést elemz6 szakirodalomr6l

i

söoktatási kutatások az 1970-es évek óta sürun foglaltöbblépcsős képzés vizsgálatávar Tanulmányok ismertetzés tipusait, ~izsgálatok mérték fel hatékonyságát, an:vitatták meg a különféle forniák el 'ő ny ei t, illetve bátrázottságok dolgozták ki a fejlesztési lebetőségeket és e~ készülte~ a továbbfejlesztés mÓdozatair61 • . következőkben a teljesség igénye nélkül tematikusan ismerá gazdag szakirodalmat néhány összefoglaló jellegii tanulapjáno Az eredeti dokumentumra lábjegyzetben fejezetek vagy a szövegben bivatkozun'k. A posztgraduális képzéssel a csak érintőlegesen foglalkozik, a vizsgálódás tárgya ,rban a főiskolai és az egyetemi képzés közötti k:apcsolatr elemzése c Külföldi előzmények X bszintü képzés századunk hatvanas éveiben válik tömegessé s sőoktatás kettős intézményrendszerénekkibontakozásához vezet.

i Miklósné: Hasonlóságok és különbözőségek az európai tőkés országok felsőoktatási strukturájábano in: Tanulmányok a felsőoktatás körébölo Bp., 1974, FPK. l73-200.p. Andrásné: Néhány újtipusúképzési forma a felsőoktatásban. ín: Tanulmán)t:k a felsőoktatás köréből. Bp o, 1977I. FPK. 3-48.po 27

A termelés; a tUdomány, a technika gyors fejlődése, a

lyekből

1969-ben már 1.000 müködött, t. Az USA kétéves főiskolái nagy hatást olák kialakulására és fejlődésére.

sagl élet és a társadalom új szükségletei et?;ybeesnek a fels tás iránt megnövekedett igénnyel. Mind több és több fiatal s ,ne a középfokú oktatás után továbbtanulni. Kialakul a felső intézmények széles skálája, az új intézmények sai, oktatási szinvonala igen változatos.

intézményekben végzettek általáb~n jól elbelyezlati életben, a főiskolák presztizse messze elmas felsőoktatási intézményeké mögött. Lezárt' tanul"nYUJ ' ·tottak , nem tettéklehetővé az átmenetet a ., , tÜ képzést nyújtó int~zménybe. A 70-es evek eleJen ényben kisérleti jelleggel szervezeti lés ezzel egytatás tartalmi/ változtatására került sor. E modellekla~kialakitás széles skálájával találkozunk, kezdve a ciótól egészen az egységes szervezeti integrációige

Az egyetemi és a nem egyetemi jellegü felsőoktatási nyek kezdetben mere'ven szétVál tak. A nem egyetemi szektorban s~aki és alkalmazott tUdományokat, technológiát vagy más speci szaktudomány~oktattak, a hallgatók osztályhelyzete változatos vólt, mint az egyetemet látogató diákoké. A rövidittett /2 vagy 3 éves/ képzési idő kevesebb anyagi ráforditást igényelt, mint gyományos képzési formákon való tanulás, s az oklevél megszerzé után a végzettek a gazdasági é;t.et m~ghatározott területein h kedtek el, általában kö.zépkáderi szinteno

lában bevezették a credit-rends?ert a képzési programok ". . . ,.,. . . .'..... A közös, mérhető értékelés révén kivánták a különok tanulmányait vizsgával záru16, viszonylag összehasonségekre bontani. bániában kétéves ciklusok'beindit~sát niodulus-struktúra formájában. A három lépcsőben el vegezc~~~~"'~'~~~J k mindegyike vizsgával zárul és különböző szin~ ~")i"'-.1.."'~J erésére jogosit o A hallgatók bármelyik fokozat elvegmunkába állhatnak, vagy folytathatják tanulmányaikt. A "~""""...."akciÓt, illetőleg a diáko'k végleges döntésének aIhalaszin~,~~S alaptanulmányokkal kivánták megoldani~

Nagybri tániában 1966-ban alakul t ki véglegesen a politechni főiskolák rendszerev Az új intézmények páratlanul gyors fejlődésü ket annak köszönhették, hogy az iparral és a helyi batóságokkal szoros együttmüködést alakitottak ki .. '

i.

Az ipar gyors fejlődése hivta életre a francia Egyetemi Technológiai Intézeteket /Institut Universitaire de Technologie/ o Elsősorban az üzemek, vállalatok számára képeztek kisebb réSZlegek, egységek vezetésére alkalmas, a technológiában jártas, gyakorlati érzékkel rendelkező szakembereket. Az első r.U.T.-k ugyancsak 1966ban létesültek; az 1968-as·francia felsőoktatási törvény önállóságot biztositott számukra, az egyetemhez kapcsolt kiváltságos egységekké váltake Norvégiában regionális főiskolákat szerveztek, amelyek első­ sorban az ország egy meghatározott.területi egységének hallgatóságát i 0 kolázták be. A helyi igényekhez alkalmazkodtak az Egyesült Államokban szervezett főiskolák is /Junior COllege, Community COllege, Technical

, átos formája valósult .•. szervezetl. egysegre val'o to"rekvéssaJ' .' NSZK-ban. Léterhozták az összfőiskolát IGesamthochsch~l~/, , egy területen müködő valamennyi középfokú oktatáswutanl k~P­ rmát la hagyományos felsőoktatástól egészen a felnottoktatas rmáiigl egyetlen szervezetbe fogták ossze o Az azonos sz~k­ ten folyó különböző képzési szintekre való átmenete~ ~~ un. teine" /modulok, épitőegységek/ bevezetésével biztosltJako . ' . , . SZl. nte valamennyi , 1970 körül a Gesamthochschule koncepcloJa '~lsőóktatással kapcsolatos reform központi kérdése volt az . -ban. Foglalkozott vele a Tudományos Tanács, a rektori koniák, az 'Oktatási és Tudományos Minisztérium. Ugy tünt, hogy i::

29 28

a Gesamtbochschy.le' megoldja a demokratizálódás, az It egyenlősd 'felé hajló trend valamennyi problémáit o Az elképzelések szerin ,az intézmények~zervezete, 'státusza, a kapott diplomák~ értéke mindenütt hasonló 'lett volna. Ugy vélték, hogy a tömeges hallg, igények következtében felrn e r ül. ő nehézségek is megoldódnak a Ge ....' 'sarnthocbscbule seg'itségével; mindenki felvételt nyer, de a köz kezdeti évek 'után a hallgatókat az alapozó tanulmányok közben alakult érdeklődésük - és képességeik - alap,ján különféle végze ségi szintü tanulmányokra irányit ják. Ez a koncepciÓ' azonban teoretikusan vál t be. Azál tal, hogy a különféle presztizsü t ...........,........... nyokat Jés intézményeket/ egy tető alá hozták nem sikrült a lévő státusz-különbségeket megszÜlltetni. A szervezeti egységesités elmosta a belső differenciálást: a magasabb szintü tanulmányok oktatási szinvonala lesüllyedt, az összföiskolánnem folytszinvo,nalas.oktatás. De a szervezeti öss olvadás sem járt s\ikerr,el. A különféle intézmények vezetősége nem olvadt össze,. nem együtt,vezetik az intézményt 1 hanem egymás mellett. A hosszabb tanulmányi időt igénylő szakok hallgatói kifogá.s ták, hogy tanulmányaik kezdetén, a közös alapképzés ideje alatt . tÚl sok gyakorlati tárgyat kénytelenek tanulni. A rövid tanulmány idejü szakoknak ezze~ szemben azt rótták fel, bogy elvesztették gyakorlatra orientáltságukat és hasonulnak az elméletibb képzést igénylő tanulmányokhoz. Az összfőiskolában kiadott diplomák presz~izse kisebb, mint a régi, hagyományos felsőoktatási intézmények ; végbizonyitv.ányaio Egyre több Gesamthochscbule. kivánta nevét _ struktúráját megváltoztatnio Az NSZK-beli szakfőiskola JFachhochscbule/ szemben az összfőiskolával beváltotta a hozzáfüzött reményeket. Önálló intézményként müködik o A főiskolák az egyetemhez hasonlóan diplomát adnak végzett hallgatóiknak, és a fiatalok továbbtanulhatnak az egyetemen. 1976-ban a bukaresti Európai Felsőoktatási Központ /Centre Européen pour l ' Enseignement Supérieur/ rendezésében szimpozil1~m vitatta meg a felsőoktatásban létrejött újfajta képzési tipusok hel 30

tvevők

megállapitották, hogy az új oktatási forma korábbinál nagyobb létszámú hallgatóság képzését, ru,ti a gazdasági élet változásait, és alkalmazkodi'k a ényekhez. A tanulmányok 2-3 évesek, ciklusokra bontotmunkakörökre készítenek fel, és a hagyományos képzést :változatossá teszik. , ozium megvitatta, hogy vajon az új okt~tási forma a y keretén belül vagy önálló intézményként valósitbató 'abban, ugyanis a tapasztalatok l:l.em egyérteImüek. Az tén belül biztositottak aszemeIyi és dologi feltéte"~z a megoldás gazdaságosabb. Egy intézményen belül össze,:',a,"bagyományosés az új tipusú képzés, igy megoldottabb .továbbtanulása. egy intézményen belül fo~yik a hosszabb és a rövidebb s, ott erősebb a h~lgatókmotivációja a továbbtanulás Új képzés igy 'lltgy nem tehermentesiti a hagyományos képzést, ,l: korlátozzák a továbbtanulás lehetőségét - feszültség ke?l hallgatóság körébeno intézmény létesitése mell et·t sz'ól' az az érv, hogy az új "~~-'---J ek szivesebben kisérleteznek új formákkal, módszerekkel. ek merev struktúrája, hierarchikus oktatótestülete, főleg képzésre bangolt oktatási formája, sokszor ellenáll az ujiÓ

ézséget okoz viszont az önálló szervezeti egységként müködő ek tanterveinek egymásraépülése, az oktatási folyamatok kapCSOlatok kialaki tása. A kapcsolatok ki terj eS,ztésének áll az a körülmény, hogya felsőoktatási intézmények oktatarkiára, teljes önellátásra törekszenek. problémát vet fel az egyEiEmi és a nem egyetemi kettős zer létesülése azáltal is, hogy egy rangosabb és egy másod~ in'tézményhálózat kialakulásához ve7.At.

31

A bukaresti konferencia résztvevői megállapitották, hogy azok,ban az országokban, ahol erős az ~gyetemi autonómia, az új tipusú :oktíltás külön intézményben alakult 'ki. Az intézmények közötti koo,peráció biztositása erŐSen központi irányitást igényel. Ál taláno; san megfigyelbetó , bogy a magasabb presztizsü egyetemek jobban . ivonzzák a hallgatókat és hogy a főiskolák nagyobb presztizsre, ;" státuszvál tásra" töreksz enek. A

többléposős

müszaki és mezőgazdasági képzés kialakul'ása Magyarországon

Hazánkban az ipari fejlődés felgyorsulása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése a hatvanas években nagyfokú szakemberbiányt teremtett. A társadalmi-gazdasági szükséglet egy-egy speCiális, viszonylag szük szakterliletre képező, elsősorban gyakorlatias irányú, ismeretekkel rendelkező szakembereket igényelt a termelés, a gazdasági- élet irányitó posztja~ra. E szükségletek kielégitésére hozták . létre a felsőfokú technikumo;kat, amelyek első' időben csupán es.ti és levelező képzési formában mŰkt5dt-ek; új berubázásokra nem vol t . mód, igy az intézmények·többnyire a középiskolák keretén belül szerveződtek a szaktárcák felügyelete alatt o A felsőfokú tecbnikurni intézményhálózat kialakulásában a spontaneitás uralkodott, Az irányitó-tárcák nem a népgazdaság egészére, hanem csak saját ágazatukra terveztek, s az egyes szakmák képzésére a szétforgácsoltság és a párhuzamosság volt a jellemzőo A beiskolázásnál erősen érvényesült a kontraszelekció: az egyetemi tanulmányokra kevés eséllyel pályázók, vagy a felvételt nem nyert érettségizettekből került ki a hallgatóság zöme. Számos intézményben többszöri felvétellel sem sikerült (a létszámkeretet betölteni. A felsőfokú technikumok intézményrendszerének nagy érdeme volt, hogy példa nélküli~ gyorsassággal alkalmazkodott a társadalmi, munkamegosztás differenciálódásából kifejlődött szakmai szintekhez és az új szakmákhoz.

révén' ki'~,a:~~~~~,'.é .üzemmérnökÖket, üzemgazdaszoka t képzaki és gazde.~~~i\:r~f~oléÍk,e.melyek tÖbbnyire önálló szerkeretberl. m~~M~~~~.!'~~~~~ kÖzülük fŐiskolai karként az egyekap cSOlÓ8-C?-{;~~','L~~r,e~;~t,t ;;'el,látegy kettós fel s óo ktatá si in té z'-~ t .sOkszor"~,~i!'~~~ipssza~k:épzési terill.-,ten. A képzési .azonban:áz,.él,:t~h6>;s.lt:i:n~üMpz~st nyújtó;. inté zményekben nem . koordiná1V'~~,"i~yi~~,fÓiskolákon végzett~k évveszteség nélnem tanulhattak ,~crvábbraz egyetE!inen.· Érvényes rendeletek ugyan óvé tették az:évbeszámitást, a gyakorlatban azonban ennek megi tása. minimális Vol to~Korszerü, nyitott intézményrendszer ki .. tására, aplelyben az elŐző szinten végzett stúdiwnok beszátók~ azaz a képzés egyri1ásraépithető; 1969-től kezdődtek ki'etek a magyar felsőoktatási r~~z-e.roen o . y ......

......, .............

- A kétlépcsős képzés megvalósi tása három szerkezeti tipus sze-

ali modell, párhuzamos .képzés, az üzemmérnökképzés és az okleveles mérnökképzés egymástól függetlenül folyik u "b modell, ·élágazásos rendszeru képzés, a képzési fokozatok részben épülnek egymásra ft

- "c"

mo'dell, soros képzés,- a képzés szintjei, jesen egymásra éPülnek.

lépCSŐi tel-

A mUszaki szakemberképzés l eggazdaságosabb megoldásának nép'''''''~.QQ'QF.i szinten az látszott, ha mind az üzemrnérnökök, mind az okes mérnökök képzését· az egyetemek-vállalják magukra, biztosit3. lépcsőként a mérnökökposztiraduá11s képzését.is, mivel igy tővé válik aZ egyemék 'szellemi és anyagi kapacitásának teljes sználása. ....... A ~épcsős. képzési rendszer kisérleti' bevezetésére' négy magyar.tági egyetem vállalkozott: a BUdapesti Müszaki Eg;~t~: a Veszp. i Vegyipari Egyetem, az Er4észet.i. és Faipari Egyetem és' a Kerzeti Egyetem Q

A felsőfokú technikusképzés átszervezése 1966-ban indult meg. Összevonások, intézmények me'gszüntetése, illetőleg új' intezmények 32

A BUdapesti Müszaki ~szmérnöki Karán a részsen egymásraépüIó kétlépc9ós képzést valósitották meg. Kétév~s " s képzés után a hallgatókat tanUlmányi eredményük, rátermett ... 33

ségük és képességeik 'alapján igyekeztek az I. /üzemmérnöki!, vagy a a II. /oklevelesmémöki/foKozatra irányitani o Mindkét fokozaton ágazati képzés folyt, a'tanulmányi idő'az Uzemmérnökképzésben 3 éves, az okleveles képzésben 5 éves volt. A képzéssel kapcsolatos nehézségek'rövide~ az alábbiakban foglalhatók össze: -A hallgató h: túlnyomó többségea~ oklevelfs képzésben kivánt résztvermi; az irányit~s1 rendszer előre megszabott kritériumai nem'bizonyultak'elég .'qbjektivneko - A kiválas::;t~s' legfőb!J' kritériuma, a t~nulmányi teljesitmény lett, am~' ~Z, üzemrllérhökképzésben ,kontraszelekcióhoz vezetett, ''!'''Gondot okozott a' tan,ariy'agmegszervezése. A közös oktatás 'négyfél ; éve alatt; de különöse~" aharinadik és a negyedik szemeszterb~~ közöltismerete'k'mennyisége,igen sok volt, s nagy tanulmányi, te~heléstjelentett a hallgatóknak. A másodi~·évfól:yamvégétimagas,vo:!;.t a lermorzsolódók aránya. Felt eh et Ó, ho gy a,kibuk,ó'k egy része, ha valamelyik főisko­ lán kezdte vdna ~eg a, tanulmányait, Üzemmérnöki oklevelet szerzett volna. - 'A tanszékek közötti' kooperáoió nem vol't megfel elő" s nem sikerült 'az alap- és a szaktárgyak he~yes egymásraépülését megoldani Q

Az egyetem és a minisztérium közös döntése alapján ezért 'a Vegyészmérnöki Kar. 1975-76-tól kezdve soros,. egymásraépülq képzést vezetett be. A Veszprémi Vegyipó.ri Egxeten1 IWE/ a nehézvegyipari szakterületén 1969-ben bevezette a'többlépcsős képzés soros modelljét Az első bárom évben valamermyi hallgató ugyanazt a tanmenetet követte és minden további szakosodás nélkül üzemrnérnöki diplomát kapott, ba tanulmányait sikeresen befejezte. E három éves képzés célja széles körü gyakorlati ismeretekkel biró üzemmérnökök képzése, akik képesek emberek és folyamatok irányitására, tervezésére, fejlesztésére és új folyamato'k részleteinek tervezésére. Az üzem .... mérnökk~?_~_~~~~__,~pülő kétéves második 'lépcsőn képezték az elméleti jellegütudással \ rendelkező okleveles mérnököket o Már a képzés megindulásánál tervbe vették a 30 lépcső~ a müszaki doktOri C'im megsze.t"zésével záruló posztgraduális kurzus meginditását" o

34

soros képzési rendszerben éppúgy, mint a rá~pülőben, feletődik a hallgatók irányitásának prOblémája, csupán egy évvel kéöbb jelentkezik. Az új képzési formában a Veszprémi Vegyipari gyetemen 100 hallgató szerzett üzenunémöki oklevelet, s közülük -en nyújtottak be kérelmet tanUlmányaik folyta-:ására, illetőleg eveles vegyészmérnöki diploma megszerzésére. A hallgatókat szaki-tanulmányi és társadalmi-politikai teljesitményeik szerint , angsorol ták o A továbbtanuIni szándékozóknak mintegy kétharmada ert felvételt a második lépcsőre~ A hallgatók között az irányis Veszprémben éppúgy mint Budapesten feszültséget hozott létre, ha a f~szült~ég a Veszprémi Vegyipari Egyetemen nem jelentkezett an élesen, mint a BME Vegyészmérnöki Karáno Ez részben armak It köszönhető, hogy a továbbtanulástól elutasitott üzemmémökök vben lehetőséget kaptak arra, 'hogy három éves munkaviszony után . olytassák tanUlmányaik at. A

A VVE-n gondot okozott a tanulrp.ányok felépitésének és tartal~UU"~,J'Qk ellentmondása.' A soros képzés első lépcsőjében elsősorban akorlati tudású üiemmérnököket képeztek, és csak a második lépső feladata volt a magasabb elméleti ismeretekkel biró okleveles érnökök oktatása. A müszaki oktatás általános feladata bizonyos lméleti ismeretek közvetitése után megtanitani a hallgatókat ezen sm'ereték gyakorlati alkalmazására. Az ellentmondás feloldása újipusú tanterv kialakitását igényelte, mivel a soros rendszer indkét lépcsőn megköveteli az elméleti-gyakorlati képzés lezárá,sáto Fokozza a nehézséget a tananyagok s3étaprózottsága, a merev tantárgyi szemlélet, a rugalmatlan -oktatási-szervezeti felépités. ismeretanyagOk átfed~se, a magas óraszámok, a számonkérés sokesége a hall gatók túlterheléséhez vezetett a kezdeti időszakban. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen IEFE/ a többlépcsős képzés h armadik modellje alakult ki, a párhuzam~s képzés, némi .megoszori tással. A faipari szakember.ek a párhuzamos képzés bevee mellett foglaltak állást, az egyetem a soros képzést ja7ata, az Országos Oktatási" Tanács az elágazásos modell megvalósifelé hajlott. A kisérleti képzés 'kompromisszUmos megoldást fogadott el. A hallgatók beiskolázása külön történt az üzemmérnöki 35

és az okleveles mérnöki képzésre., Az első év tanulmányi anyaga mmc két lépcsőn közös volt. A jó tanulmányi eredményü üzemmérnök hallgatók az első év után átléphettt'e'k: a másik lépcsőreo A végzett üzemmérnökök két éves gyakorlati mlUlka után levelező tagozaton /eredményes felvételi vizsga és a munkabely támogatása esetén/ folytathatták tanulmányaikat és megszerezhették az okleveles mérnöki diplomát. A faipari üzemmérnök képzés bev'ezetése kevéssé érintette a hagyományos okleveles mérnö'ki képzéE! rendszerét. , A Kertészeti Egyetem /KE/ Tartósitóipari Karán az első koncepció,szerint párhuzamos képzést akartak inditani, ahol a hallgatókat 3 félévig együtt képezik, s a harmadik szemeszter után történne az üzemmémökök és az okleveles mérnökök szétválasztása. Az eredeti tervet azonban megváltoztatták, s részben a hallgatók ellenállása miatt /akiket felvételük idején nem tájékoztattak még kellően a kétlépcsős képz~sről/, részben a kedvező külföldi tapasztalatok mintájára áttértek a"soros 3+2 megoszlású rendszerre. Az üzemmérnöki oklevél megszerzése után a.végzettekn,ek minte~y fele tanulbatott tovább a második lépcsőn. A hallgatókat tanUlmányi eredményeik, a KISZ és az oktatók véleménye alapján rangsorolták, a továbbtanulásról való végleges döntés az államVizsga letétele után született meg. Az üzemmérnöki végzettség azok számára sem jel entett zsákutcát, akik oklevelűk megszerzése után közvetlenül nem tudtak továbbtanulni. Az üzemmérnökök tanulmányaik befejezésétől számitott 10 éven belül, de legalább egyéves munkaviszony után visszatérhettek a nappali tagozat 4. évfolya~ára, amennyiben ezt munkabelyűkjavasolta és vállalta, hogya diploma megszerzése után foglalkoztatja az okleveles kertészmérnököketo A kisérleti jeJJegü üzemmérnöki képzéSi tantervben az alapozó tárgyak aránya alig különbözött az egyetemi oktatásban szokásos mértéktől. Igy nem jutott kellő idő a technológiai és gyakorlati ismeretek átadására, a müszerezési ismeretekre. Az új tantervekben csökkentettek az alapozó tárgyak :,arányát az üzemmérnöki képzésben és magasabb szinten folytatták oktatásukat az okleveles képzés keretében. Az ismertetett modellektől eltérő, de lényegében lépcsős képzést szerveztek'1972-ben a BUdapesti Müszaki Egyetem Villamosmérnö36

, • A hagyományos 5 éves okleveles villamosmérnöki képzés tt viszonylag kislétszámú hallgatóság számára 4 éves /elit/ s indul t, amely ugyancsak ókleveles mérrlöki diplomával zárult. tipusban egy szemeszteren keresztül közös képzés folyt, a végi matematika-fizika vizsgaeredmények alg,pján került sor 19atók szétválasztására. A rövidebb idejü oktatás több és maszinvonalú természettudományi képzést nyújtott, a hármas, armál alacsonyabb átlageredményü hallgatókat yisszahelyezték téves képzésbe. Elsősorban a rövidebb tanulmányi idő alatt , 'omázottak számára nappali 'kété·ves óktatási formát létesitettek, a magasa~bszintü elméleti, laboratóriumi munkát intenziv 'voktatással kötötték össze. A kétéves tanulmányi kurzusokra teles esetekben a21. ötéves képzésben résztvettek is beiratkoztanulmányokat lezáró diplomamunkát - kivételesen jó elér'ése esetén - doktori munkának is elfogadták o A négyéves képzésben résztvettek matematika és fizika tudása , magasabb vol t, mint társafké o Gondot jelentett ,azonban" küsen a képzés kezdeti időszakában, hogy néhány o'ktató túlságomagas követelményekkel lépett fel és a hallgatók nem,voltak lően felkészülve az önálló tanulás módszereire. Érdekes módon elsőéves hallgatókat nem vonzotta különösen a rövidebb idejü zés; nem találták eléggé vonzónak azt az előnyt, bogy társaikegy évvel hamarabb kapna'k diplomát és nem látták biztositva, mint jobban képzett mérnökök ténylegesen 'jobb állásokat, masabb fizetést fogna'k kapni, csupán azt, észlelték, bogy kevesebb szabadidejük és magasabb követelményeket támasztanak velük szem-

A kétfoKozatú képzés kisérleti tapasztalatairól négy egyete/VVE, BME, EFE és KE/ az MTA elnöksége 1974 végén ankétot renzett. Megállapitást nyert, bogy a hallgatók és szüleik, valamint munkaadók nincsenek kellően tájékoztatva az üzemmérnökképzés éljárólo A társadalom attitüdje a kétfokozatú képzéssel szemben em racionális, az első lépcső presztizse messze .elmarad a hagyoányos képzéstől. Többre becsülik az okleveles egyetemi diplomával 'okumentál t társadalmi rangot, mint azt, bogy az üzemmérnökök a 37

korábbi pályakezdés által anyagi előnyöket élveznek. Ez a tény tükröződik mind a beiskolázás, mind az irányitás problémáiban. E két problémakör Összevont, egyseges értékelését indokolja az is, hogy lényegében mindkettő a pálYé\választás motivumaival és lehetöségeivel függ össze. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tapasztalatai arra mutatnak, bogy a párbuzamos képzésben ugyanaz~k a negativumoK jelentkeznek, mint a főiskolai képzésben. A társadalom a főisKolai képzést olyan továbbtanulás-i lehetőségnek tekinti, abol alacsonyabb ~ színvonal és kisebbek a követelmények, tehát azoknak könynyebb eleget tenni, mint az egyeteme'k követelményeinek, következésképpen 'a jelentkezők felkészültségi szinvonala is alacsonyabb. Az egyetemi és a főiskolai 'képzés koegzisztenciájának természetesen számos előnye van: az; anyagi és szellemi kapacitáso'k jobb 'kihasználása, jelentősköl ts é gm egt akaritá s stb o A társadalom néző­ pontjából azonban mindezek az, egyetem belügyeinek tekinthetők, s a párhuzamos rendszerü kétfokozatú egyetemi képzés csupán formális újitásnak számit o Az Erdészeti és Faipari Egyetem beiskolázási tapasztalatait mérlegre téve tehát azt mondhatjuk, hogy a párhuzamos képzési modell nem kedvez a kétféle mérnöktipus egyenrangúságána~ elismertetésére irányuló emancipációs törekvéseknek, sőt a'zokat ab ovo kudarc ra itéli. A kisérleti képzés "b" és "c" modelljei szerint a beiskolázás egységesen történik meg az üzemmérnöki és az okleveles mérnöki tanulmányokrao Az egységes beiskolázás gyak~rlatilag megoldja a párhuzamos képzés esetében felmerült problémákato Az üzemmérnökképzés bevezetése óta a jelentkezők átlagos, felkészültségi szinvonala nem csökkent érezhető mértékben. Az elágazásos és az egymásra épülő /s.oros/ képzési rendszerben minden felvett hallgatónak megvan a reális lehetősége arra, hogy megszerezze a mérnöki oklevelet, 'tehát - a diploma vonzóereI!'"

jéne'k köszönhetően - szinte kivétel nélkül olyan fiatalok jelent'keznek felvételre, akik az okleveles mérnöki cim megszerzésére pályáznak, s ugyanúgy felkészültek az egyetemi tanulmányokra, mint a hagyományos rendszerben. Az alacsonyabb képzettséggel szemben megnyilvánuló társadalmi előitéletek az egységes beiskolázásra épülő kétfokozatú képzésben ebből a szempo~ól pozit~v szerepet játszqnak~ Ha az egyetemi oklevél nem szerepelne mintegy "csaléte'k" gyanánt a pályaválasztás'kor, akkor - a soproni tapasztalatok aJ'-apján itelve - valószinüleg gyengébb képességü és gyengébb felkészültségü fiatalok is nagy számban jelentkeznének az egyeteme'kre, s ez nagymértékben veszélyeztethetné mind az üzemmérnökképzés, mind az okleveles mérnö'kképzés szinvonalát az érintett intézményekben. A ballgatók egységes beiskolázá~ateh.át kiküszöböli a spontán szelekcióból fakadó, szinvona~beli problémákat, azonban természetesen nem oldja meg a második képzési fokozatra való .felvétel gondjait, hanem későbbre balasztja azo'kat. A palyaválasztás gondjat a 11 "b n és ,a ft c" modell szerint megvalósitott kisérleti képzésben nagyrészt az egyetemek veszik magukra, s ez újabb, más természetü problémákat okoz. A hallgatók fokozatok szerinti irányitása a kétfokozatú képzés koncepciójának egyik legfontosabb és ugyanakkor legproblematikusabb eleme. Az irányitás megoldása az egész képzési rendszer , beválásának sarkallatos kérdését, bizonyos szempontból próbakövét jelenti o

Az irányitás alapelvei, valamint a második fokozaton való továbbtanulás főbb kritériumai mind a három érintett egyetemen azonosak: l. Az első fokozaton elért tanulmányi eredmények; 2. a különböző jmérnöki, illetve üzemmérnöki/ munkakörök betöltésére való alkalmasság.

~?.s

38

Már az előkészi tés ·fázisában bebizonyosodott, hogy precizen szakszerüen kidolgozott szakmai pályatükrök hiányában sell! az 39

egyes tantárgyak 'sUlyozására, sem pedig a hallgatók pályaalkalmas .... ságának pszichológiai ~ódszerekkel történő megállapitására nincs lehetőség o Ez annyit jelent, hogy az irányitásboz egyetlen megbizható támpontként a tanulmányi átla~eredmény maradt. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen - a f~lvételi vizsgán alkalmazható pályaalkalmassági tesztek kidolgozására irányuló erő­ feszítések kudarcából - ugyancsak arra a következtetésre jutottak, hogy a pályaváiasztás megfelelő irányitásához mindenekelőtt a pályatükrök kidolgozására ;an szükség. A pályatükrök kidolgozására irányu~ó munka országos szinten folyamatban van, az eredmény azonban mé~ várat magára o

. Az irányitás tehát sehol sem érte el a koncepcióban, az alapelv:ekben célul kitüzött komplexitás szintjét, s meglehetősen szorosan tapadt· a tanulmányi eredményekhez. A hallgatók lényegében elismerték a tanulmányi eredményeken alapuló, pályaalkalmassági szempontok által csak motivál t irányitás objektivitását, s többségük belenyugvással tudomásul vette a 'kedvezőtlen döntéseket is. A komplexitásról való lemondás ésa tanulmányi eredmények előtérbe belyezése olyan kompromisszum,arnely .kétségkivül veszélyezteti az üzemmémöki pálya presztizsét, sőt az okleveles inérnök'képz'és szempontjábÓl sem előnyös.· Amig az irányitás - bevallottan vagy bevallatlanul -a tehetséges és a kevésbé tehetséges hallgatók szelekciója,' addig számos veszteség érheti az elhibázott irányitás következtében mindkét szakembertipus felvevő piacát, a népgazdaságot. u

A legjoöb üzemmérnökök átkerulnek a második fokozatra, hOlott az iparban kiváló üzemmérnökökre van szükség, nem pedig gyengébb teljesitményt felmutató szakemberekreo Másrészt, ha valaki igen gyenge az első fokozatban, annak az is lehet az oka, bogy ő tulajdonképpen nem üzemmérnöki pályára, hanem a második fokozatra, esetleg éppen tUdományos pályára való. 40

A hallgatók által leggyakrabban hangoztatott kritikai észretelek - akétfokozatú képzésen belül -az irányitássalo kapcsoatosaK.Azok a hallgatók, aki'k megerőltették magukat a tanulásban, e mégsem sikerült bejutniuk a második fokozatra, gyakran keseru ájizzel távoznak az egyetemről, s mintegy 'kivetettnek érzik maat. Ez nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az egyébként is több 'JJJv~~ról veszélyeztetett üzemmérnö'ki hivatástudat kialakulásáto A kétfokozatú képzés tantervénekmegszervezése különösen éleen vetődik fel a soros képzésben.'-ugy tünik, hogy a tantervek heyes kialakitására csak a spirális modell nyújt lehetőséget, amely erint az is~eretek oktatása és az ismeretek alkalmazásának az 'oktatása - csekély fázíseltolódással - párhuzamosan folyik, egyre magasStbb szinteken'visszatérve~ kiegészitve egymást • A spirális tanterv koncepciója erősen.hódit a vizsgált intézménye'kbeno Az Erdészeti és Faipari ~gyetemvezetői - saját tapasztalataik és külső információk alapján -előkészületeket tettek a képzési struktúra és 'a tantervek átalakitására ebben az irányban. A Kertészeti Egyetemen "menet közben" megtörtént a tantervek módositisa. Az 1974/75. tanévben már mind az Uzemmérnökök, mind az okleveles mérnökök képzése új tantervek szerint folyik o A Kertészeti Egyetem Tartósitóipari Karán az a vélemény alakult ki, hogy az. új tantervek, amelyek az adott lehetőségel{ határáig megközeliti~ a spirálvonal SLE rinti optimális felépi té$t, kiforrottnak tekinthetők és hosszabb időszakra előrenézve megfelelő alapot nyújtanak a 'kétfokozatú mérnök~épzéshez. A Bud~sti Müszaki Egyetemen a fenti.probléma kevésbé súlyosan jelentkezik, ugyanis a kisérletileg bevezetett elágazásos képzéSi modellben - az 'ágazatositás révén - az üzemmérnökök speciális szakmai képzése, biztositva van. Ugyana:k~kor azonban az elágazásos képzési rendszer élesebben veti fel az ismeretanyagok egymásra ép Ulésének a kérdését, különös' tekintettel az Uzemmérnökök továbbképzési lebetőségeire.

~l

A kétfokozatú képzési rendszerben gyakorlatilag ugyanazokkal a módszerekkel 'folyik az oktaiáJ,' mint a hagyományos keretek között. A hagyományos képzési rendszerben 'kialakult oktatási formák nem változtak meg a kisérleti képzésben, csupán azok arányai módosultak., A nagyobb évfolyarnloozámo'k nélkülözhetetlenné teszik a plenáris előadásokat, amelyeknek a hatásfoka köztudomásúan a gózgépéhez hasonló. Gondot o'koz az órarende'k megszerkesztése, 'elsősorban a laboratóriumi férőhelyek korlátozott száma miatt. A, kétfokozatú képzés b-evezetése'kor - az üzemmérnökképzés célkitüzé~einek megfelelően

- a gyakorlati oktatás eszközeinek a fejlesztésére kellett helyezni a hangsúly to

Mind az Erdészeti és Faipari Egyetemen, mind a Kertészeti Egy.etemen nagy gondot forditottak a mühelyek felszereléséne'k a korszerüsitésére, bővitették a rendeThezésre álló kapacitásokat és új létesitmények felépitését kezdték meg. A beruházások gyümölcsözőnek bizonyultak, a mühelygya'korlatok tapasztalatait mind'két intézményben pozitivan értékelik. A vegyészmérnökképzó intézmények nagy erőfeszitéseket tettek a laboratóriumi gyakorlatok 'korszerüsi tésére • Összegezve a tapasztalato'kat-: az ankét résztvevői úgy vél ték, hogy a többlépcsős képzés megoldhat6á.iegyetemek kereténbelül. Az üzemmémökök megfelelnek 'az ip~' elvarásainak és megtalálják a helyüket a gyakorlati életben. A tapasztalatok többé-kevésbé cáfolják az üzemmérnökök társadalmi presztizsével kapcsolatos előze­ tes aggodalmakat. A kétfokozat~ képzés megvalósitására a teljes ~gymásra épülő, úgynevezett II soros" modell bizonyult a l'egmegfelelőbbnek. Ezt az állitást az alábbiak indokolják: kedvező ~ spirális tantervek 'kialakitásához; - lehetővé teszi a tanulmányi terhelés egyenletesebb elosztását, a tillterhelés kiküszöbölését; - megoldja a korai szakositás problémáit; - jobb lehetőséget biztosit az irányitáshoz; 42

- kiküszöböli a különböző fokozatokra irányitott hallgatók káros egymásrahatását; - optimális lehetőségeket biztosit a hallgatók továbbképzéséhez. Mindezt az is bizonyit ja, hogy a BME Vegyészmérnöki Karán és az EFE-n meginduitak az előkészületek a soros modell bevezetésére.

A kétfokozatú képzés koncepciója magában hordja a képzés és a továbbképzés. egységes, ha.rmó ni'ku s ,rendszerének megvalósi tási lehetőségét. Vertikális irányban mintegy megkoronázza a rendszert a müszaki doktori cim megszerzésével záruló posztgraduális harmadik fokozat. Az ankét szám bavette a kétfokozatú képzés hátrányait is: - az első fokozaton tül t~rhelé,s lép fel, s ennek következtében megnövekszik a lemorzsolódás., - a tantervi struktúra ellentmondásos, a tantervek igen nehezen mentesithetők az átfedésektól., - a képzés hatékonysága az elméleti és a gyakorlati beállitottságú ballgatókkal samben támasztott egységes követelmények miatt az első fokozatonn~m kielégitő; - az irányitási rendszer még nem alakult ki megfelelően: a rátermettség megitéléséhez hiányzik az objektiv alap, a tanulmányi eredmények nem tükrözik hüen a hallgatók pályaalkalmasságát; - a kétfokozatú képzés nehezebben teszi áttekinthetővé a felwL sőoktatási rendszert, ez átmenetileg zavarokat okoz a szakemberek elhelyezkedésénél ,

,

Cl

A képzés előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze, az ankét: - későbbre halaszt ja a fiatalok 'végleges pályaválasztását, s ehhez' megfelelő előkészi tést nyújt; - a kétfokozatú képzés demokratikus, mivel a hátrányos helyzetből induló fiataloknak lehetőséget nyújt felzárkózásra;

a

43

ad az egyetemi tanulmányok be~ejezésére a harmadik évben, ennek köszönhetően csökken a "félbemaradt" szakemberek száma; - kiküszöböli a főiskolai képzésre jellemző zsákutcákat a továbbképzésben azáltal, hogy biztosit ja az üzemmérnö'kök továbbtanulás! l~hetőségét a második fokozaton; - felbontja a tantárgyak merev, deduktiv rendszerét és lehetőségetad az elmélet és a gyakorlat szerves összekapcsolására; -

lehetőséget

- szükségessé és lehetségessé teszi az alapképzés és a szakképzés párhuzarnositását, igy összhangban áll a természetes 'megismerési folyamatokkal; - rákényszeriti az oktat6kat a tantárgyak össze~üggéseinek az átgondolására és saját tantárgyaik tudatos didaktikai djraértékelésére; - előnyös tanulmányi szempontból: a tanulmányi verseny miatt növekszik a hallgatók szorgalma é~ felelősségérzete; - magasabb szinvonalon" képzett üzemmérnö~öket biztosit az iparnak, mint a főiskolai 'képzés; - a kétfokozatd képzés gazdaságos, mert biztosit ja az egyetemek szellemi és anyagi kapacitásának teljesebb kihasználását. ,

A kisérleti modellek

"

kedvező tapasztalatai alapján számos

müszaki és agrár egyetemen megszervezték a többlépcsős képzést. lA fejezet ét következő dokumentumokon alapszik: - Szebényi Imre: A többfokozatú vegyészmérnökképzés fejlődése a BUdapesti Müszaki Egyetem. "in: A többlépcsős képzés bevezetése Magyarországon. Bp~, 1974, FPK. 25-50DPD - Korcsog A. - Robonyi A.: A többfo'kozatl1 vegyészmérrtökképzés 'kisérlete a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. in: id.mü. 67-l32.p. - Béldi Ferenc: Kétlépcsős mérnökképzés az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán. in: id.mü o l33-148.p. - Gasztonyi Kálmán: Kétlépcsős soros mérnökképzés a"Kertészeti Egyetem Tartósitóipari Karán. in:' id.mti. l49-180.p. - Geszti P. ottó: Oktatási kisérlet a BME Villamosmérnöki Karán. in: id.mü. 5l-66.po

- Rohonyi András - Korcsog András: A "kétfokozatú képzés kisérletei a magyar felsőoktatásbano Elnökségi ankét a Magyar Tudományos Akadémián, 1974. dec.ll. Bp.',1975, FPK o 9-66 oPo /Felsőoktatási Tanácskozások. 9.// Az

A

egyetemi és főiskolai közgazdádzképzés kapcsolódásának lehetőségei

felsőfokú

gazdasági szakemberek képzése két egymástól függetlenül müködő intézménytipusban történil~:egyetemeken jegyetemi karo'kon/ és főiskolákon., A főiskolai képzés teljesen elkülönül az egyetemi oktatástól, a főiskolákon végzett diplomások nem tanulhatnak tovább az egyetemen. A kétféle intézménytipus közelitésé-" vel sqk tanulmány foglalkozott, tervezetek készültek, vitacikkekben ismertették" a különféle álláspontokat. A következőkben két megközelitéstmutatunk be, egy korább;i és ~gy későbbi időpontban készültet. Kahulits László: A felsőfokd 'közgazdászképzés strukturális problémái jin: Á többszintü képzési rendSEr fejlesztése Magyarországon. Bpo, 1976, FPK. 61-110.p.1 c. tanulmányában elemzi a gazdasági képzés esetleges összehangolásának,' egymásraépitésének lehetőségeit. Véleménye szerint az egyetemi és a főiskolai képzési strukturák között nincs túl nagy eltérés, két szaktól eltekintve. Az egyik' a KÜlkereskedelmi Főiskolalevelezői szaka, ahol lé,nyegileg nem közgazdászokat képeznek; a hangsúly az idegen nyelvek oktatására belyeződik o A mási'k a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Vendéglá tóip ari Kara, ahol igen magas a technológiai oktatás aránya. Az elméleti és a gyakorlati órák aránya között van ugyan különbség az egyetemi és a főiskolai képzéSben, q.e ez a 'különbség nem túl nagyo Mindkét intézménytipusban oktatnak módszertani tárgyakat. Lényegében azonos jelleggel, de eltérő képzési időben folyik az oktatás meghatározott egyetemi szakokon és főiskolai karokon. Kérdés, hogy szükséges-e a párhuzamos képzés - megoldható volna-e a mai -egyetemi képzés három év alatt, vagy optimálisabb megoldás volna-e a négyéves főiskola -veti fel a szerző.

44 45

A közg~zdasági föiskolákra jelentkező hallgatói anyag minő .... ségenem marad el az egyetemre felvételiző diákokétól. Mindkét intézménytipusban magas a továbbtanulni vágyók aránya, a jó kiválasztás tehát a főiskolákon éppúgy biztositott, mint az egyetemen. A kétlépcsős képzés tapasztalatai arról vallottak, bogy haté'kony tantervi struktúra nélkül a képzés egymásraépI tése nem III valósitható meg. A közgazdász'képzésben az alapozás megkettőzése nemcsak nem okoz gondot, d~ kivánatos. Az egyetemre került hallgatók túlnyomó több3égének nincs gazdasági alapozása, legnagyobb . . . részük,gimnáziumban érettségizett, Viszonylag kis százalékban kerül tek közgazdasági 'szakközépiskolából a felsőoktatási intézménybe., A tanulmány irója úgy véli, hogy a kétlépcsős modell akkor sem vitatható,' ha ez esetleg a tanulmányi idő fél éves megnyújtásával járna. A szerző javasolja, hogy az egyetemek és s a főiskolák közötti együttmüködést fokozatosan szervezzék meg. Első lépés lehetne a közös felvételi módszerek alkalmazása, együttmüködés a tananyag kidolgozásában és a kutatómunkában. Solymár KárOly tanulmánya "Az egyetemi és főiskolai közgazdászképzés cél- és feladatrendszerének el térő voná.sai és kapcsolódási lehetőségei" cimmel munkabizottsági anyag. Az 1983 elején készült tanulmány megfogalmazza a gaZdasági főiskolák és a közgazdasági egyetem cél- és feladatrendszerét. Az. egyetem a makroszféra számára képez elméletileg jól felkészült tervező, elemző stb. szakembereket, mig a főiskola a mikrosz~érát látja el gyakorlatilag jól felkészült szervezésre, irányitásra alkalmas szakemberekkel .. Nyilvánvaló azonban, hogy okleveles közgazdászokra a vállalati te-o vékenységben is szükség van o Kérdés, hogy a mikro szférában elhatárolÓ dnak .... e egymástól az egyetemekkel és a gazdasági főiskolák­ kal szemben támasztott igények? Az erre adott válasz dönti el, hogya főiskolai képzést az egyetemi képzéssel párhuzamos és attól tartalmilag és szervezetileg különál~? itnézményben kell-e folytatni, vagy célszerllbb-e a ketfokozatú gazdasági képzést bevezetni - veti fel a szerző.

,F.:'",:,

,','

, nális f~ladatok ellátására 'közgazdászokat , a főiskolák a be1külkereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység szervezésére és . , továbbá valamermyi gazdálkOdó egység, intézmény zámviteli feládatainak ellátására biztositanak ~zakem• Ebből azt a következtetést vonja le a szerző, hogy az okeveles közgazdászképzés ésa kereskedelmi valarilint a vendéglátóüzemgazdászképzés egyértelmüen elhatárolódik egymástól o ' Az és a főiskolai képzés tartalma é~ a két i~tézményben végzett hallgatók által betöltött munkakörök is alapy-etően különböznek _ állítja a tanulmány. /Ehhez -csak amJ.yit füzünk-'l1oz'za, hogy egy, a

Felsőoktatási

Pedagógiai Kutató'központban 1974-ben készült kutatás, amely többek között vizsgálta a külkreskedelmi főiskolán és a közgazdasági e.gyetem külkereskedelmikarán végzett foglalkoztatását, megállapitotta, hogy a kétféle intézménytipusban végzett pályakezdők munkaköre gyakran egybeesik./ A tanUlmány végkövetkezt~tései: a/ A főiskolai és az egyetemi'k~pzést továbbra :Ls külön intézményben c€lszerü fejleszteni. Nem az egysmáraépülő üzemgazdász-közgazdász 'képzésre kell törekedni, banem az átfedések kiküszöbölésére, a 'különbségek megragadására. bj A két intézmény közötti kapcsolatot kiegészitő képzés ,formájában ke;'l megoldani. A főiskolai végzettsé~ek előtt nem az egyetem kapuit kell szélesre tárni jez különben is közgazdász -eúlterrneléshez vezetnej, hanem lehetővé tenni számukra, hogy néhány éves gyakoriat után további képzésben részeSÜljenek. A továbbképzés során adott gazdasági gyakorlati tevékenységük valamely szakterületé~ mélyithetnék el ismereteiket az· üzemgazdászok. Az oktatási ren~szer nyitdtttsága érdekében az' egyéni jellegU törekvéseknek az útját nem zárják el. Szigorúan önköltséges alapon meg kell szervezni az egyetemi kiegészitő képzést. Amennyiben a vállalatnak érdeke, bogy dolgozója a 'képzésben részt vegyen, bozzájárulhat az oktatási költségekhez. A kiegészitő képzés a két szint integrálásán alapulna.'

A'~anulmány abból indul ki, hogy az egyetemek a gazdasági-tár-

sadalmi élet valamennyi területe számára képeznek különféle funkci46

47

A

többlépcsős

képzés továbbfejlesztése

A többlépcsős képzés továbbfejlesztésén a 80-as években számtalan murikabizottság dolgozoti; vitaanyagok, . fejlesztési koncepciók készültek. 1982-ben a BME Közleléedésmérnöki Kara kidolgozta a kétlépcsős 'képzés tervezetét. A terve~et újfajta lehetőségeket teremt: - az eredetileg ötéves egyetemi tanulmányokra felvett hall,gató üzemmérnöki oklevelet kaphat, ha tanulmányai közben úgy dönt, hogy nem kiván, vagy nem tud okleveles mérnöki diplomát szerezni. Az üzemmérnöki oklevelet leghamarabb a hatodik félév sikeres elvégzése után kérheti. a hallgató; - hároméves mérnöki tanulrnányo'kat végzett hallgatók, a megfelelő szigorlatok, ille:t;ve'záróvizsgák letétele után ok,leveles mérnöki, diplomát szerezhetnek a karon, függetle- . nül attól, hogy az üzemmérnöki oklevelet melyik intézményben k'apták. A felvételt nyert hallgatók a nappali tagozat negyedik évfolyamára iratkozhatnak be.

segJ.g, vagy /és/ továbbképezhesse magát saját profiljában •. annyit jelent, hogy a technikus szere~hesse meg az üzemmérnööklevelet, az üzemmé.rnök az o'kleveles mérnöki diplomát, de a ~.~ s és az üzemmé.rnök számára szinten tartó továbbképzési t is biztositani kell, és törekedni kell arra, hogy a szaktovábbképzés_ társadalmi presztizse az elméleti képzéséhez

>;;;.v............

.......

A kétlépcsős képzés bevezeté~e nem szükségszerüen érinti a iskolát. Emiatt egyetlen főiskolát sem kell megszüntetni, vagy etemi rang~a emelni. Nincs szó a tantervek unifo.rmizálásáról, a be~skolázási létszámök megváltoztatásáról. Az sem biztos, ogy kevesebb okleveles mérnök végezne a jele~eginél, mert azok yébe, akik üzemrnérnöki végzettséggel abbahagy ják az egyetemet, iskolát végzettek lépBének. Ez növelné a főiskolák vonzerejét, telj esen felszámolná a zsá'kutcát~

,' ...... -......... -1-

Részletesen foglalkozik a továbbképzés, 'a permanens képzés keretén belül a harmadik lépcső kérdése~vel Földiák Gábor egyetemi tanár a KOB számára készült tervezetében. Ismerteti a hazai továbbképző rends~er szerteágazó formáit és tipusait és sürgeti a szintemelő továbbképzés megszervezését o Az üzemgazdászok és az üzemmérnökök intézményes továbbképzése megoldatlan .• A szerző javasolja, hogy az üzemrnérnökök·és üzemgazdászok következő lépcső­ ben szaküzemmérnöki, illetőleg a szaküzemgazdászi cimet nyerjenek el. Az okl. mérnö~ök és közgazdászok továbbképzési formái az egyetemen a szakmérnöki /szakközgazdász/ oklevél és a müszaki /közgazdasági/ doktori oklevél.

a

Lévai Zoltán: A felsőfokú müszaki szakemberképzés ~orszerü­ ,sitése jin: Vitaanyag a kari fejles~tési koncepcióhoz. Bp., "1981./ c. cikkében leszögezi, hogy a nyitott képzési rendszerben lehetőséget 'kell adni mindenkinek, hogyeljuthasson a legmagasabb elméleti kép'48 .

49

FÜGGELÉK

A kétfokozatú képzés átfogó elemzése Gyaraki F • Frigyes: "A kétfoko'zatú képzés helyzete és eredményei Magyar~rszágon" Bp., ,1984, OKI., 78 p. jKéziratj c. tanulmányában részletesen ismerteti a 'két.fokozatú képzés strukturális, tartalmi~ módszertani kérdéseit .. A' tanulmánya történeti előzmé- " nyek leirása után összefoglalja azokat az oktatáspoli tikai megfontolásokat, amelyek a kétfokozatú képzés megvalósitását motiváljáko A 3. fejezet bemutatja a kétfokozatú ,képzés modelljeit, elemezve a különféle tipusok, formák el,őnyeit, hátrányait, problematikáját. A kétfokozatú képzés célrendszerénekmeghatározása után követ'kezik a tanUlmányi tulajdonképpeni, gerince, a kétfokozatú képzés tartalmi kérdéseinek Vizsgálata.' A szerző foglalkozik a tantervi strukturákkal, a tananyag egymásraépülésével; a tantárgyi prograrnok készitésével, a modul-rendszerü oktatás kidolgozásával, a tantervek értékelésével. A metodikai kérdések felvetése után a,!, tanulmány ismerteti az egyes 'fokozatok közötti átmenet lehetőségeit" a háromfokozatú képzés 'koncepciÓját, az egyeteme'k és a főiskolák közötti együttmüködés problémáit és röviden kitér a kétfokozatú képzés megoldásával kapcsoJEtos nehézségekre.

51

IRODALOMJEGYZÉK A válogatott bibliográfia hivatalosan nem forgalmazott kiadványokat tartalmaGö Összegyüjti a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont és a'z Oktatáskutató Intézet vonatkozó irodalrnát és a legutóbbi évek néhány munkabizottsági, szakbizottsági dokumentumait. A do'kwnentumok az OKI-ban megtalá1hatók. Benede~ Andrásné: A többlépcsős képzés hazai és nemzetközi irodalma. Bp., 1973, FPK., 53 p. Benedek Andrásné: Néhány új tipusú képzési forma a felsőoktatás­ "

ban. in: Tanulmányo'k a fel sőoktatás köréből. 1977-1. Bp., 1977, FPK. 3-48.p. Déri Miklósné: Hasonlóságok és különbözőségek az európai tőkés országok fel~őo'ktatasi struktúrájában. in: Tanulmányok a felsőoktatás 'köréből. '1974. Bpo, 1974, FPK. 173-200.p. Déri Miklósné: KépzésI struktúra, munkaköri struktúra. Felmérés ,néhány felsőoktatási intézményben diplomát szerzett pályakezdő körében. Bp'.,. 1976, FPKo 52 PO Földiák Gábor: A müszaki, agrár és gazdasági értelmiség szakmai képzése és továbbképzése. 1982. /Tervezet/. Gasztonyi Kálmán: A mérnökképzéssel foglalkozó munkabizottság észrevételei a felsőoktatás szintjeivel, egyrnásraépülésével kapcsolatban., 1983. N.Goller Ágota: A többszintü képzés' továbbfejlesztésének lehető-' ségei a magyar felsőoktatásbano'in: A többszintü képzési rendszer fejlesztése Magyarorsz@no Bp., 1976, FPK o 7-24.p. N. Goller Ágota - Tóth József: Képzési szintek a felsőoktatás­ :bano Bpo, 1980, FPK. J.43 p. Gyaraki F.Frigyes: A moduláris képzés előzményei és' jelenlegi helyzete a felsőoktatásban. Bp., 1984, OKI. 76 p. Gyaraki F.Frigyes: A kétfokozatú képzés helyzete és eredményei Magyarországon. Bp." 1984, OKI. 78 po ,

,

52

,

Kahulits László: A felsőfokú Közgazdasági szakemberképzés strukturális problémái.' in: A többszintü képzési rendszer fejlesztése Magyarországono Bp~, 1976, FPKo 61-llO o p. jSzerk. dr.Klement Tamási: A kétfokozatú képzés kisérletei a magyar felsőoktatásban. Elnökségi ankét az MTA ....n o 1974'.dec.ll., Bp." 1975, FPKo 104 po A 'kétszintü mépnökképzés megvalósi tásának elemzése ,a BJ.VIE Közlekedésmérnöki Karán. 1981., Szakbizottsági jelentés o Lévai Zoltán: A felsőfokú müszaki 'szakembe;:'képzés korszerilsi tése. in: Vitaanyaga a kari fejlesztési koncepcióhoz. . Bpo, 1981. 17 p. jKőnyomatl Lévai Zoltán: Tantervi irányelve'k kétlépcsős képzéshez. /Vitaanyagi Paczolay Gyula: A kétfokozatú mérnökképzés cél ... és feladatrendszere, az oktatási fo-rmák ~s módszerek hatékon)!ága. /Kiadja a FPK.! Veszprém, 1975,40 po /Könyomat/ Rapp Dénes: A felsőoktatás sZintjei és egymásraépülésük. 19830 Munkaközösségi jelentés. So~ymár Kár~ly: Az 'egyetemi és fői s'kol ai' közgazdászképzés cél, és feladatrendszeréne'k eltérő vonásai és kapCSOlódási lehetőségei. 1983. jBizottsági anyag./ A szakemberképzés és továbbképzés helyzete, a fejlesztés lehetősége, különös tekintettel az üzem~ , mérnökök képzésére@ 19810 aug. ,31-szept 2 között Pécsett rendezett szeminárium anyaga. Bpo, 1981. MTESZ, 199 P. Szebényi Imre: A felsőoktatás szintjei és egymásraépitésüko 1983. g

Munk~közösségi jelent~s.

Szesztay András: A müszaki értelmis~gen belüli funkcionális munkamegosztás ~s a felsőo'ktatás ágazatai közötti egyi1ttmüködés. Bp., 1975. 33 pg jKéziratj Tóth József: A felsőfokú diploma a müszaki gyakorlatbano Bp~, 1982, OKI 63 p o' Tóth József: A k~pzési szinte'k Kettős rendszerének -kialakulása a magyar felsőoktatásban. in: Tanulmányok a felsőo~­ tatás kör~ből. 1978@ IoBPe, 1979, FPKe 71-130.p. il

53

A 'többlépcsős képzés bevezetése Magyarországon. B~., 1974, FPK. 18? p.

A többszintü képzési rendszer fejlesztése Magyarországon. /Szer'k., N.·:Goller Ágota/ Bpo, 1976, FPK. 203 p. A többszintü vegyészrnérnökképzés tantervi tapasz-

Dr. Lévai Zoltán

talatai a B~dapesti Müszaki Egyetemeno in: Tanulmányok: a felsőoktatás 'köréból o 1978-11. Bp., 1979, FPK. 247-306.p.

Moduláris tantervstruktúra?

K~zeljük

el magunkat egy egyetemi hallgató helyébe, aki mondjuk gépészmérnök akar lenni, de nem tudja, hogy majd - mint gépészmérnök - mit fog csinálni. Valóban, mit is csinál egy gépészmérnök? Valamilyen gépet konstruál,' vagy kutat, fejleszt, vagy

gyárt, vagy termelési rendszerbe szervez, vagy üzemeltet stb. De ez a felsorolás csak az egyik oldala a kérdésnek, mert csak arra

válaszol, milyen mérnök.

jellegű mérnöki tevékenységet végzehet a gépész-

A kérdésnek van egy másik oldala: milyen gépet konstruál, fejleszt, gYárt stb.? Azaz mi a tevékenlség tárgya? Turbina? Gépjármü? Vegyipari berendezés? Szerszámgép? Kutatás-fejlesztés

Turbina

Méretezés, Tervezés

Gépjármü

Gyártás

Vegyipari berendezés

Rendszerbeszervezés

Szerszámgép

Üzemel teté s stb.

s'tb.

_~I__T_ev__é_k_e__ nY_S_é_g________._J~·----~.------~_[_O_b_J_.e_k_t_um ____________~I, 55

54

Ai

~gyetemi hallgat6nakelőbb-ut6bb döntenie kell, hogy a

tevékenysé~nekés az objektumnak milyen kombinációját választja, biszen arra kell·tanulmányai során felkészülnie.

I

... ~

~ cll

..ro

...~

f.,I"'~

~

'1"'1

.,..o

I cll

.....

A döntést nehezíti, hogy bármelyik kombinációnál a konkrét feladatok bonyolLl.l tságábanis nagy szórás lehet. Nem mindegy, hO&Y például az egyszerUnek látszó üzemeltetési munkakörben az elő­ forduló prOblémák bonyolultak-e /m~ntpl. egY modern nagy nyomdában/, vagy átlagos Donyolultságuak-e Imint pl. egy nagy autófuvarozási telepenl. vagy egyszerüek Inlint pl. egy téglagyárbanl., De ugyanigy nyilvánvaló, hogy pl. a konstruktőri tevékenységben is különböző bonyolultságú problémák fordulhatnak elő, ami többek között attól is fü~g,· hogya feladat. inkább innovációt vagy repr~-

a:> 'ro

bD 'r-:> '

'a:>

1""4 ~ 1""4

p-

o

S

O~ , ~"d.

~

..........

~

:


.ro

~"d

r-!

I

,

,

bD

~ fil

or-!

cll

lJ'}

~ cl)

f..I

r-I '1"'1

$

N

fil

I

,

'r-! ~

S

'c

p-

, ~ro til

Q):::S Q)

f..I'ro

a:>

~


f..IN~

E-c'M

~

.I"'I~

§ as

Ez a hármas tagOZÓdás az iskola:rendszerben is tükröződik. Az iskolát ugyanis elsősorban elméleti képzésre célszerü felhasználni. konkrét l
~ '1"'1 N .r-! ~

,

II

II

M

~ ~

t-:>

H

f

, ;

:~

·a

:a ,

, i

<

f..I'~

.~

-+-'

, ,

I

;

'o)

I

N

bD 'o) o)

>-

til

~

,

.~

:~

(

i

~

, ,

..!S:I

''S= ':;3

~ N

tn

O

~

i

tn

:;3

~ -1"'1 .~

,;s::: () '(1)

E-I

,

56

II

§ro til

,.~

A müszaki feladatok bonyolutsági foka és az iskolázottsági Lelméleti képzettségi/ igény közötti összefüggést táblázatban mu~ tat juk be. A táblázat alapján a képzési célokat szövegesen is meg' fogalmazbatjuk. Vegyük például a második mérnöki laz okleveles mér-

,.Q

,

:

:

,

til

eltöltött tanulási szakasz.

'Cj

;

<

,

.~

re itt nincs is szükség.

~

:

'r-! ~ ,

,a

57

..

H

.!I:I

:0

= M 'O> ~

:

'.

,

• H

H

~

•

,§

r-t

H

.r-t

~ :0

~ .0

iAl

'M

'H

.~

~

pa

·10

~O>

)::

H

'~

"a:>

acl) tv

II

S o

CL>

I

:M

, as

a:>

o

r-I

:

~

'(1)

M

'r-":)

+Jl'I~

'Cl)"-. Q)
~

as

::s

r-I

~

,

a:>'Q) a:>

'(1)

=

o

bD -+-'

r-I

X

r

I

a:> • P-Q)r-!

.,....

.~

M

:

,


cl)

H

S

,

p..~

fil

o)

'(1;1

:M

~-+-'

-+-'

'(1;1

bD

,

f

O'~

N

~

;

.

N (1;1

;

r-I al

Qj

:a

~

::::t ~

;

I p-

~

~

M

;

I -+-"

o

..

..j.;)

, ,

'1"'1

,Q

~

nyilvánvalÓ, hogy mig az első' esetben látlagosnál bonyolultabb problémákl a mérnöknek elméletileg is nagyon jól felkészültnek kell lermie," a második esetben látlago s bonyolúltságú problémákl az elméleti és a gyakorlati ismeretek egyensúlyára van szükség, addig a barmadik esetben Iviszonylag egyszerü problémák megoldá- · sakorI a konkrét gyakorlati ismeretek dominálnak úgyannyira, bogy _ üzemeltetésről lévén szó! - felsőfokon való elméleti képzettség-

f

CO:S

,

:

>.d

-jo)

..........

.. előbbi példánkboz, az üzemeltetési munkakörböz,: Visszatérve

<

~-j.ÖI

bD

'(1;1 cll

CH

dukci.ót kiván-e'.

-j.ÖI

II. o

,·H .étHH HHH

nöki/szintet: , "Az oklevelesmérnök-képzés célja olyan szakemberek kibocsá'" tása, akik képesek - atlagos bonyolultságú termelési /üzemi/ rendszereket tervezni, fejleszteni,·· illetve bonyolultabbrendszereket irányitani, vagy - müszaki fejlesztésben, tervezésben átlagos bonyolultságú alkotó tevékenységet· végezni, illetve bonyolultabb, de reproduktiY feladatokat megoldani, vagy - a tUdományos kutatásban á.tlagos bonyolul tságú feladatokat' végreh~jtani,· illetve egyszerübb tUdományos feladatok végrehajtását irányítani". Ezek ~zerint a g~pészmérnök-jelöltnek nemcsaktevékenysége~ és objektumot kell. választania, de döntenie kell abban is, ·hogy elméleti igényes munkát akar-~ vége.zni, vagy sem. Mikor döntsön, illetv~ mikor tud dönt~ni? Sajnos, a lehetőségeket eléggé mereven korlátozza a képzési rendszer, a tan~ tervstruktúra. Klasszikus esetben. a hallgatónak rögt·ön érettségi után /!/ már döntenie kell abban, hogy váll~lkozik-e elméletigényes pályára, vagy sem. Ettől függően jelentkezik egyetemre vagy főiskolára. Ezt a választást korrigálni később nágyon nehéz. Ha az egyetemet· választotta, akkor rendszerint a,harmadik év után egyszerre kell döntenie a mérnöki tevékenység és az objektum vonatkozásában /pl. autó + konstruktőr!. Mi lenne az ideális? Az, ba mindenben min.él később lehetne dönteni. Sajnos, az teljesen kizárt, hogy mindhárom vonatkozásban /elméleti képzettség, tevékenység, objektum/ a képzés ~égefelé It:, hessen választani. Szerencsére, erre~nincs is szükség. A választás, ill. a döntés jelentősége nem mind a három vonatkozásban egyforma! Legkisebb jelentősége az objektum kiválas~­ tásának van, legnagyobb jelentősége az elméleti képzettség eldön58

tésének. A tevékenység kiválasztása szintén fontos lépés, de bizonyos szempontok figyelembevétele esetén kikerülhetők a buktat6k. Nézzük a három tényezőt sorjában. l. Az elméleti képzettség foka alapvetően befolyásolja az életpályát, ezért a döntést a lehető legkésőbbre kell balasztani o Szoros összefüggés van az elérhető elméleti képzettség és a képességek /elméletiránti fogékonyság/között~ Az elméleti képzést a képességekkel való egyensúlyig kell folytatni. A második mérnöki lokI. mérnöki/ szint elméleti ism~retanyaga magában foglalja az első mérnöki !üzemmérnöki/szint elméleti ismeretanyagát. Elvileg tehát n~ncs akadálya annak, hogy az elméleti képzés kétlépcsős legyen: egy hároméves szakasz után egy két éves szakasz. A hallgatónak ebben az ~setben csak a harmadik év után - bőséges tapasztalatok birtokában - kellene döntenie arról, hogy kiván-e továbbtanulni. 2. A különböző mérnöki tevékenységek nem választhatók el éleseh egymástól. Például, aki gépet ·konstruál, kell hogy rendelkezze1l. bizo.nyos gyártási vagy üzemel tetésiismeretekkel stb. Mégis azt l ehet mondani, hogy - . átlagos bonyolultságú feladatok esetén _ az üzemeltetés az a tevékenység, amely a többi tevékenységhez képest a legönállóbb,s amelyre a többi tevékenységnek is támaszkodnia kell, hiszen minden müszak{ tevékenységnek a végcélja a hasz nositás;a felhasználás.

Ha figyelembe vesszük még azt is, hogyamérnökképzésben a tudás növelésével egyenrangú feladat a mérnöki készségek fejlesztése, amit nem lebet a képzés végére halasztani, akkor nyilvánValÓ, hogy minden gépészmérnök hallgatót az első bárom évqen átlagos bonyolultságú üzemeltetési feladatokra célszerli kiképezni o Természetesen megfelelő tantervekkel ezek a hallgatók felkészithetők más Uzemmérnöki feladat ellátására is, nevezetesen: - bonyolUltabb fizikai munkák közvetlen irányitására, müvezetésre, vagy - átlagos bonyolultságÚ termélési /üzemi/ rendszerek i.rányi. . ~~ara, 21letve egyszerlibb rendserek tervezésére, vagy +,.'

..,; ,átlagos bonyolultsá@ reproduktlv tervezési munkák ~l~éE­ ,zésére, ill. 'egyszerübb,'de al'kotó .]ellegü feladatok megolqásara,

vagy

minden gépészmérnök, pedig hány gőzgépkonstruktórre volt szükség? Ma már nyilvánvalóan több példát célszerü felajánlani a ballgatók~ nak.

.... ~yszerübb'tudományos kutatási feladatok elvégzésére. A h'armadik eY után a hallgató .... ha továbbtanulás mellett dönt - 'választhat a többi mérnö'ki tevékenység kö zül, ugyancsak megfelelő tapasztalatok birtokában. Ez a vá1:asztás szitén nagymértékben befolyásolja az életpályát, tehát előnyös, ha ez is a harmadik év utánra van időzitve.

3. Az Qhjektum kiválasztásának van a legkisebb hatása az é'letpályára,' mégis azon szok tak legirl~ább felháborodni, ha valahol "túl korán" kell a hallgatónak objektumot, IIszakteruletet" választania .. A köztudatban az obje'kturn megválasztása azonos a specializálódással. Pedig az ~let nap mind nap bizonyit ja, hogy aki pl. motoron tanulta meg az elmélet alkalmazását, aki motortervezésen keresztül tanult~ I?eg a tervezés csinját-binját, az _ ha az é~ úgy kivánta- bármilyen gép tervezését el tudja végezni, minimális' "átállással". De aki tervezni tanult meg, nem tud gyártani, aki a rendszerszervezéshez ért, az nem tud konstruálni vagy alkatrészeket méretezni stb. Azt senki sem vitatja, hogy bizonyos objekt~ok .kiválasztására szükség van. Ugyanis csak 'konkrét példákon keresztül lehet a mérnöki ké'szségeketfejleszten~. A példákat nem cél,szerü a gépészet teljes területéről véletlenszeruen, összefüggéstelenül kiragadni, mert egyrészt minden példához tartEik némi időtrabló " leiró rész is, másrészt igy apéldákból n.em áll .össze összefüggo példarendszer, teljes gép, vagy géprendszera maga komplex problémáival. Didaktikai okokból tehát nem nagyon'lehet "által~nos gépészmérnököt" képezni. A példák 'körét lehetőleg egy-egy szükebb szakterületről kell,venni~ Olyanokról amikhez az oktatók a legjobban értenek. Olyanokat, amelyek a legalk-aimasabbak a készsé .... gek fejlesztésére. Annyit, de csak ánnyit, amennyi elegendő alkal~; mat nyújt az összes fontosabb ismeret alkalmazására, az összes fontos készség gyakorlására, fejlesztésére. Emlékezzünk rá, hogy egy évszázadon keresztül a gőzgép volt a példa, ezen nevelkedett 60

Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy nem mindegY9 mikor választja,mega,hallgató a példákat szolgáló objektumot. FJ..lentétben a két első választással, ezt a választást nem kitolni hanem elorehozni kell, lehetőleg a képzés elejére, az első évre., A mai felfogás szerint "túl. Koraiu-nak tartott.vál~sztás mellett szól még az is, hogy csak igy lehet agépeszmérnök-képzésben is konduktiv tanterv szerint .tanitani, aminek az előnyei figyelemreméI tóak: H

.

.

,

- Az általános, elméleti tananyag nem távolodik el az alkalmazástól, Vagy rögtön ,követi az elméletet az alkalmazás, vagy ,- ami szi tén nagyon előnyös .... a hallgató előbb ismerkedik meg egy kon~rét példával, és annak tanu1má~yozása ébre~zti fel a vágyat a melyebb megismerésre, az elméI eti tudás növelésére. ,A tudás szilárdabb és tartósabb,. mintha az elmé1€t alkalmazására csak évek múlva kerül sor /ba akkor a diák még egyáltalán emlékszik az elméletre/. - A ballgató már ti képzés elején találkozik kedvenc témájával, nem "unatkOZik", célját és értelmét látja az elmélet tanu":' lásának. - A hallgató látóköre az öt év alatt nem szükül be az ál talánostól a szük speciálisig, mint a deduktiv tanterv esetén, ahol három-négy évig egységes, általános képzés folyik, s csak a negyedik-ötödik évben jele:rmek meg szaktantárgyak. A szaktananyag nem célként lebeg a hallgat~ előtt, hanem eszköz a mérnöki gondolkodás fejlesztésére.

a

- Az általános, az elméleti tananyag sZinvonala'évről-évre progressziven nő, a legmagasabb csúcsot a képzés végére éri el /deduktiv tanterv esetén az utolsó két ,évben a hallgató alig tanul általános alaptudományi kurzusokat/. A különböző előképzett­ ségü é~ kül?nböző szellemi érettségü hallgatók nincsenek kitéve a képzés elején túl tömény, elvont tananyag forszirozott megtanulásának. Minden hallgatónak módja van annyi szemesztert elvé-' 61

gezni, amennyire elméleti képességei feljogositják o - A megtanult tananyag sosem féloldalúan elméleti, mindig van konkrét, gyakorlati alkalmazás is, ezért a hallgató tudása mindig kiegyensúlyozotto - Mivel az elmélet iránt kevésbé fogékony hallgatók a harmadik év után kiv:ilnak, lehetőség van a követelmények további szigoritására, a szinvonal emelésére. Ezekután nézzük meg az új tantervstruktúrát egy példán /amely továbbra is legyen a gépész szak/e Az ötéves képzés modulokra oszlik. Minden okleveles mérnöknek két modult kell" abszolválnia, egy háromévest és egy kétévest. A hároméves modulokból szakonként csak egy van. Ha a gépész szakra több intézménybe~, vagy több karon van beiskolázás, akkor intézményenként, illetve karonként . van egy-egy modul. Ezek azonban csak . a szakra jellemző törz~ tananyagot illetően egyformák, azaz a törzstananyagot mindegyik egyformán tartalmazza, de annak tantárgyakba való elrendezését, a kiegészitő tananyaggal való ötvözését sennni szin alatt sem szabad mechanikusan egyeztetni. Ez a hároméves modul midegyik gépészmérnökképzésm. foglalkozó karon alkalmas arra, hogy az üzemmérnöki feladatok közül néhányra /a korábban felsorolt négy közül elsősorban az utolsó kettőre/ képzettséget adjon,. ha a hallgató valamilyen oknál fogva n~m folytatja tanulmányait /Lásd: l.sz. melléklet!/ A hároméves modul természetesen már a beiskolázáskor több féle öbjektwnotajánl fel a hallgatóknak alkalmazási példaként, konkrét ismeretek szerzésére, a mérnöki készségek fejlesztésére. Gyakorlatilag ez több, választható "tantárgyfüzért" jelent, félévenként 4-6 órás kiméretben. Ilyen lehet példá~l: "gépjármüvek" /a 2, a 3. és a 4. fél évben/ , fr gép j ármüvek üezeme" laz 5. fél.évben/ és "gépjármüvek gyártása-javitása" /a 6. félévben/, vagy: "tüzelő és kazánszerkezetek" /2. félév/, "belsőégésü motorok" /3. félévi, fl b ü tőberendezések"/4.félév/, "gőz- és gázturbinák" /5. félév/, "hőerőmüvek" /6. fél év/ o' /Természetesen ezen tantárgyak tartalma és tárgyalásmódja nem lehet azonos egy'IV. vagy V. éven tanitott, hasonló nevü tantárgyéval./ 62

A harmadik év után a hallgatók minden karon több /kétévesl' modul közül választhatnak, melyek a mérnöki tevékenység jellegében ,'különböznek egymá stól. Ilyen modulok lehetnek: tervező, fejlesztő, 'kutató, méretező, gyártó, rendszertervező stb. Egyik-másik moduIon belül alternativ tantárgya"k választásával lehetne igazodni a hároméves modul ban megismert objekturnhoz. Igy például a tervező "ágazaton" a volt autós felveheti a "gépjármüvek tervezése és vizsgálata" c. háromféléves tantárgyat, a volt szerszárngépész ·hallga.tó a "szerszámgépek tervezésétIl stb., de mindkét hallgató számára az összes többi tantárgy közös. Ugyanakkor, ha az autós harmadik év után a rendszertervező modult /ágazatot/ . választja, akkor a modul közös tantárgyain kivül minden félévben 'tanulhat egy autóközlekedési tantárgyat, a volt vasutas hallgató egy vasutközlekedési tantárgyat stb. Nincs szükség viszont alternativ tantárgyra pl. a kutató, a gyártó modulban. ott a korábban megismert gép a gyakorfoglalkozásokon /laborban, éVfolyamtervezéskor"stb./ fogja őt kisérni, ebben "a modulban minden előadás minden hallgató száközös lehet o A kétéves modulok választékát természetesen a kar határain kivülre is ki kell terjeszteni, és a gépészet szakterületéről is ki lehet lépnio Álljon a gépész szakos hallgatók rendelkezésére matematikai, közgazdasági, müszaki forditói, pedagógiai stb. modul is akár 'a saját karán, akár az egye~em másik karán, vagy egy másik egyetem valamelyik karán, pl. egy bölcsész, vagy egy közgazdasági karon. Az ilyen "interdiszciplináris" modulpárositások esetén a hallgatók ~gyan egyetemi szintü diplomát kapnának öt év utá~, de ez nem lenne okl. gépészmérnöki diploma, hanem okl. matematikus mérnöki, okl. müszaki forditói, okl. középiskolai tanári ImérnÖki szakosl stb. Természetesen gépészmérnöki munkakört is betölthetnek, de ott csak az üzemmérnökiképzettségüket lehet figyelembe venni.

63

Nagyón fontos kihangsúlyozni, hogy amodularis tantervi struk túra ellenére sem szabad mechanikusan kétlépcsős képzésre gondolni . . ·azaz nem szabad a" második modulba való belépé.st adminisztrativ eszközök~el /pl. kritériumrendszerrel, vagy numerus clausus-szal/ szabályozni. Az a hallgató, aki félévről félévre eleget tesz a progre~sziven növekvő elméleti követelményeknek /aroi például jól időzi tett alaptudományi szigorlatokkal is mérhetőj, 'az ne is vegyen észre semmi zökkenőt a második modulba.való átlépéskor. Üzemmérnöki abszolutóriumot is csak anak a 'hallgatónak kell kiállitani, záródolgozatot .csak annak hallgatónak kelljen megvédeni, aki azt valami~yen oknál fogva kéri - az első modul abszolválása után bármikor.

a

Az üzemmérnöki oklevél kikérésének sokféle oka lehet, például családi, vagy anyagi. De lehet, hogy a hallgató az alaptudomáriyi szigorlatokat nem tudja. letermi. lAz alaptudományi szigorlat, mint tipikus egyetemi számonkérési forma, ne legyen kritériuma a hároméves modul abszolválásának!j Azért sem szallJad mechanikusan kétlépcsős képzésről beszélni, mert a moduláris tantervi struktúra bevezetése nem jelenti azt, hogy az egyetemek feladatává válik az' üzemmérnök-képzés! Erre továbbm is a főiskolák hivatottak. Az egyetemről kikerülő néhány üzemmérnök nem torzitaná észrevehetően a képzési létszámarányokat márcsk azért sem, mert egyidEÜlleg a főiskolán végzett üzemmérnököknek is meg kell nyitni a kapti~at az egyetem második moduljába. Természetesen arról szó sem lehet, hogya főiskolai tanterv és az egyetem hároméves modulját közös nevezőre hozzuk. Semmi értelme armak, hogy a két. gépésztantervet összehasonlitgassuk, az eltéréseketgondosan kikeressük, majd megpróbáljuk .azokat eltüntetni, vagy különbözeti vizsgák d~sungeljét elöirnig Az egyének tényleges t~dásában jelentkező szórás teljesen azonos tanterv esetén is sokkal nagyo~b, mint amit két, egymástól függetlenül kidolgozott gépész tantervben elöfordul,hacsak nem egymástól túlságosan eltérő jellegü obJektumcsaládokról van SZÓg jGondoljunk pl. az USA egyetemeire, abola "master" fokozatra pályázólillál beiratkozáskor senki sem nézi meg, hogy a "bachelor" fo64

kozathoz milyen tantárgyakból szedte össze a SzUK Efé'gij "credit"-eto A hallgató felelősségére van bízvá, lási lehetőségeket felhasználva - megitélje, a máSb' meg tud-e birkózni.! Természetesen a főiskoláról á nö'kökneK is le kell termiök az egyetemen az alaptuctomia;n,';v:: latokat, részben a beiratkozás feltételeként, részben a~ modul elején. 'X

A cimben a mérnökképzés struktúrája szerepel , megl csak a gépészmérnök-képzésről volt szó. Ennek oka az, h6gy összes mérnöki szak közül a gépész szak problematikája a· l.e~g~i~'iWi~ g' összetettebb, elsősorban ami. az ob j ektwn. -vála:ztékát ille,ti . a világon egyetlen olyan mérnöki tevékenység sem, amelyhez csolódna gépé~zet. Minden mérnöki tevé'kenység közbenső vagy '\f;j±,'SOiílii"i';"'<\' célja valamilyen kézzel fogható test~ anyagi szerkezet, e16áll.ítás'~~ ,átalakitása, átrendezése, felhasznál~sa stb., s az ma már gépék; nélkül nem megy, A gép minden. mérnöki tevékenységben jelen van vagy mint tárgy, vagy mint eszköz, vagy mindkettő. GondOljunk egy tipikus elektrónikai gyárra, mondjuk egy tévé-, vagy számit6gépgyárra, .abol annyi gépészmérnököt al'kalmaznak, mint ahány egyéb mérnököt összesen. Hasoyüó' az arány egy 'vegyipari, vagy egy könnyUipari üzemben. Vannak, természetesen iparágak, ·ahol viszQr.).yla!{ kevesebb a gépészmérnök, de ezeket bőven 'ellensúlyozza maga a gép~ ipar. .

,

.

A gépész szakterületnek ez a rendkivUli sokszinüsége nem hagyható figyelmen kivül a szakemberképzésben'. Ugyanakkor igazuk van azoknak, akik a gépészetnek, mint tudománynak, az egységét hangsúlyozzák. A gépész sz~kterülethez tartozó ismeretek alaptudományi törzsanyaga ugyanis egységes, s az a szakterületen b elül konvertálható, illetve tetszőlegesen kiegészíthető - fejleszthető, kicserélhető - a szükséges konkrét x Ennek átfogó tervezését az l.sz. mellékiet mutatja be.

65

&I",

/gyakorlati/isme'retanyaggalo A sza'kteX'Ület sokszinüsége a kiegészitő ismeretanyagban jelentkezik, elsősorban az aktuális objektwnok kapcsán.

,,--

I. sz. melleJdef

i--,.........

>--"" ,,--.

GQZdo.só i rnérntiki ágazOT' !<üll<ere"kedÓ ó,'ga::at JpQrjoflvedelmi Oqo-z"-c-of.,-----...JI Matemafikus mert/ól
Formo/ervezó ágozat

I

"

EPITO SZAK

Az objektwn aktuáli tása az idők folyamán változhat o A _képzés időszak.ában elsősL1rban olyan objektLUllokat kell kiválasztani, amelye', a legjobban elősegitik a mérnöki készségek fejlesztését az oktatásban, ahogy arról korábban volt szó .. A prakszisban az objektumok időről-időre változhatnak, cserélődhetnek. A jól kiképzett gépészmérnöknek nem okozhat nehézséget az átállás, amint azt a gyakorlat nap mint nap mutatja is.

GÉPÉSZ SZAK

A többi szakterületen az objektwnok távolról sem olyan sok.szinüek, mint a gépészetben, s ebből az követke,zik, hogy ha a gépészetben az objektumok sokfélesége ellenére lehetséges a gépészet egész területére moduláris rendszerben konvertálható képzettséget adni, a többi, ag§pészetnél,homogénabb szakterületeken még könynyebben alkalmazható az itt vázolt képzési struktúrao Ez különösen akkor nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, bogy néhány mérnöki szakon már most is lényegében 'konduktiv tanterv szerint folyik a képzés, igy pl. az épitész szal~on egyérteImüen, az épitő szakon

I---

Szerszómgepek .dt)Q'Zctf

!----

l1uJ5zerelc .

GÉPGYÁRTÓ SZAK

Ép/rÉsz

[;ro9e'tJeXOgOZC1f

Teáezó ágazaT -erogépek . - srersramgepek • mtJ,firerek. finommechanika - eoülelaeÍJe'szer

1

ogozal

ipülelge'pe~lefi afla;of

i-'

Vegyipari .QeÍ>eJcdQCJ~1

r--

__

1 ee~prf~r'~~.o~hn~ÓD;a "neííci5iT' I.r~~~-i--~ ~-<==F===:E1R~en~d~~~er~.sz~eerv~e~~Q~Q~a~Za~rf:::::3 rechno/ó%i QQo'Zoi l JOGaru.

Épütel03Zerk.ere/ek. ferve:te$e-.ÁiviJelez~e " IÓ9CIrCJlakf)~/kul/

SZAK

Szerve~ve9!1ipq,; a'go~al

,

ffüanyagipor;

VEGYESZ SZAK

a~azo'Í

'

!----

!----.

Gy4ljSZeripari CJ90zaf

1'--

Konny/i"pari ogozof

"--G.

f--'

EJelml6zeripori oQO'.lor

rechriOlógiojejfes;dtJ ófioLal

~ .szubmodulok szükség ~e('ird

hZl~iOTII09::';:u:::'.5m:;:e;;r:':'::nÓ;';:'kl~'::;:Dg:'::o~:&al!.,f':::":':':':':':"'--I

f-,--'

-kömyerefve'r:ielem 1

J

-eae$zse'Qve'delem

MÚSZER SZAK

,

meglebetősen.

HIRADAsrECHNIKA

SZAK

Végül fel kell tenni a kérdést, hogy a hároméves modult nem le~etne-e két rövidebb modulra osztani ugy, hogy az első modul abszolválása' automatikusan technikusi képzettséget jelentene a szaJ<murikásképzettségüek esetében. / A szakmunkásképzettséget szükség esetén természetesen az első modul után - pótlólag '- is meg lehetne szerezni./ Ez 'persze megint nem a?=t jelentené, hogy az egyetem vagy a főiskola berendezkedne tömeges technikusképzésre.

MIKROELEKrRONlKA SZAK

.

~d%ferySz~d~dQc=..laz~a!!..,f- - , - - - i ' Guorfás1echnolóa;o; aoaza! I

l1i IvOele.kfroni kal

'--=.t 'Renclszerszervezó o.garaf

e.srközök e's anyogok,} /ogarofo.soCld.s (IétkalI

Terver;ö agarol

,

SZAMlrAsrECHNIKA SZAl(

Szomifaslechnikoi esz/{özók

__

-hordwart!

}

l::: -

i - -..+-4-~--~-J---...{J

'~Dffware .

+ávadolfeldofgor6s

J-~~M~d~$~~~$~~~rv~e~~~a~7Q~I~~~L-_ _ _-i

jogazolosodd.s nélkül/

Guarló ágozaf

Gyengearamú kutCllo Dgozaf -müszar is irany/fdsfechnika ~ - hiradasfechnika - mik!o~/~kfrQnika SS fechnologio -szom,+asfechnlka

,_ _ _--4

Tervezd agaral

",

,

·villamos gépek ) • ener9iarendsrerek I - hCljlci.sok ~

ViI/omo s gepek

EROSARAMU SZAK jogorolo.sOdos

- keszü/ekek -automatika

né/kü'l

G'!.pjormű 090%Qt

ti-----

r--=~~~~~--~

Vasuh iCÍfmtl o!}ClrCrf KÖZLEKEDÉSI SZAK

-...

I-----,

I )

Rend.szer.szerve:ccJ agaraf • auldk6z/ekede'.s } -Yasuli kozlekedes - ioari -5ZoHila.sok

Terrero agGzed

, Ep/lÖge'p d[;ozof Anyo 9 fflDzgo!ogep

-gepjarmü

• yq.su/i j';"mv

o?J.

- ipild a~ Ctflf./oQmozQalá ae'pek

Hajó o.gazaf

ALLAMVfZ'SGA '

,t

Uzemmernöki ohleve!

66

I

}

w",;'jdXL

___

.111

W ..,::;;;::;;:;;;;;':=-

-

;:;;::2

SC2

Dr. Csáki Csaba x Moduláris tantervi strüktúra bevezetésének lehetőségei a Marx Károly KözgazdaságtUdományi Egyetemen

Az anyagban közreadott javaslatok kidolgozásában kiinduló pontnak tekintettük: - a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó érvényes batá~ rozatokat, - az 1984.őszén elfogadott,ágazatfejlesztési koncepciót, - a Müvelődés,i Minisztériwn hálózatkorszerusi tési' elképzeléseit, - az elmúlt években egyetemünkön kidolgozott képzésfejlesztési anyagokat, valamint az egyetemi képzéskorszerusitési viták eredményeit. 1/ Képzési rendszerünk fejlesztésénekinditékai Az egyetemünkjelenlegi képzési rendszerét az elmúlt másfél évtized két egyetemi reformja for~álta, jelentős előrelépést hozva az 50-es és a 60-as évek képzési rendszeréhez viszonyitvao E változások elsősorban oktató munkánk tartalmi oldalát érintették, az egyetemen folyó képzés jellege, szakmai struktÚrája viszont az elmúlt két évtizedben alig változott. Egyetemünk tevékenységének egészében véve po~itiv megitélésének hangsúlyozása mellett, ma már egyérte;tmüen indokoltnak tex Az anyag kidolgozásában Dr. Zalai Ernő müködött közre o

69

_. L

S

kinthető az, bogya kidolgozásra 'kerülő képzésfejlesztéSi

tervben az oktatás tartalmi korszerusitése mellett a képzési struktúra és a szakosodási rendszer továbbfejlesztését is elő­ irányozzuk.

tosabb formák léteznek. A 'közelmúltban felmerült közgazdasági jellegü intézet sőt intézetek létesitése is a . . müszaki és az agrár felsőoktatáson belül. ,

A belső indokok közül az alábbiakat kivánjuk kiemelni: .Képzési rendszerünk reformját töhö külső és belső tényező is indokolja. A fejlesztésre ösztönző külső tényezők közül a legfontosabbak: ..

- Az elmúlt években mind a gazdasági életben, mint a tudományban új feltételek alakultak ki. Ma már látható, bogy a 80-as évtized is további új igényeket, feladatokat támaszt a gazdaságirányitási rendszer folytatódó és elmélyülő reformjával összefonódva. Mindezek számottevéen befolyásolják a közgazdasági szakemberek iránti igényeket, egyetemünk konkrét feladatait. - Kiszélesedet~ a közgazdasági felsőoktatás rendszere, a Pé6si Közgazdaságtudományi Kar mellett kifejlődött a közgazdasági főiskolák egész országot átfogó bálózata. Uj helyz.et jött tehát létre, amelyben egyetemünk már nem egyedül képviseli a közgazdasági felsőoktatást Magyarországon. - Az intézményi hálózat kiszélesedésével párhuzamosan közgazdasági felsőoktatásunk alapvetően három szintre tagolódott. A közgazdasági felsőoktatáson belül a közgazdászok bárom tipusának képzése folyik. A főiskolák, tehát az üzemgazdász képzés, az okleveles közgazdászképzés és az egyetem utáni szervezett szakközgazdász képzés alkotják a közgaZdasági felsőoktatás bárom alapvető szintjét. - Gazdasági életünk fejlődé~ével illetve gazdaságirányi~ tási rendszerünk átalakitásával párhuzamosan megnövekedett a más egyetemen végzétt szakemberek, elsősorban a müszaki és agrárszakemberek közgazdasági ismeretek iránti igénye. Ezen igények kielégitésében ma a legVáltoza70

- Az elmúlt évtizedekben a különböző tárgyak tartalmilag jelentésen gazdagodtak, új tárgyak alakultak ki , amit ' . nem mindig követett megfelelő szürés és újrarendezes o Emiatt átfedések, túlméretezett tananyagok elaprózott tárgY?lk jelentek meg, ami jelentősen gátolja az egyéb.ként zömében korszeru ismeretek elsajáti tását; . - Gazdaságpolitikánk és "irányitási rendszerünk vátlozásai megkövetelik, bogy újragondoljuk a korszeru szervezési, vezetési ismeretek oktatását. Az általános alapozó képzésben továbbra is a makroszemlélet és az általános közgazdaságelméleti jelleg dominál, amely felül~izsgálatra szorul; - Részben az előzőhöz kapcsolódó követelmény, bogy egyetemi képzésünkben markánsabban el kell' különíteni és szervesebben össze kell hangolni a gazdálkodástani és közgazdaságtani képzési funkciókat és célokat; - A hagyományos szakosodási rendszer továbbélése a rugalmas, differenciál t képzés fő a'kadályává ~s a partikUláris érdekek védóbástyájává vált. Az általános, szakirányultsági és kiegé-Bzi tó ismeretek egmás közötti é s belső arányainak . újragondolása és egy szabadabb választást lehetővé tevő képzé 9 i rend kialakitása sürgető követelmény. Csak ily módon lesz képes az Egyetem rugalmasan alkalmazkodni a folyamatosan változó kü~ső.és belső igényekhez; Anélkül, bogy az Egyetem lemondana' a középiskolaiboz képest jóval elmélyültebb, elméletileg igényesebb oktatási követelményról, fokozatosabb átmenetetkell biztositani' 71

a középiskola és az igényes egyetérniképzés között. Ma a hallgatók jelen,tős hán~Tada részben ezen fokozatosság hiánya miatt nem tud kellő szinvonalon megfelelni az egyetemi követelményeknek, s mégis egyetemi diplomát kapnako Ebből a szempontból is felül kell vizsgálni oktatásunk jelenlegi tartalmi felépitését és módszereit.

.

,

A közgazdasági felsőoktatási szakágazat átfogó fejleszt~si irányelveit az előzőekben ~ár emlitett minisztériumi munkaokmany tartalmazza_ Ez az anyag meghatározza az egyes szintek képzési célja~t és a bazai, valamint más országok tapasztalatai alapján megjelöli a képzési rendszer, fejle's'ztésének legfontosabb ál talános irányelveit. Ezek közül megitélésürik szerint számunkra különösen fontosak az alábbiak: - nA jövőben is fe11-11 kell tartani az egymással párhuzamos

üzemgazdász és közgazdász "képzést. A főiskolákon és az egyetemeken folyó oktatás sokoldalúbb illeszkedésével a közgazdasági felsőoktatást a jelenleginél összehangoltabb, konzisztensebb rendszerré kell fejleszteni." - "Abol a sza kt e!'Ül et sajátösságai ezt lehetővé teszik, ott· korlátozott számban biztositani kell ,a nappali tagozaton végzett főiskolások ,számára, bogy soros képzés formájában ugyancsak nappali tagozaton az egyetemen folytathassák tanUlmányaikat és két év alatt közgazdász diplomát szerezhessenek." - "Abol a képzés tart alma lehetővé teszi, ún" moduláris

tantervi szerkezetet kell 'kialaki tani.- Ez azt jelenti, bogy/az egyes szakmák elsajátitásához szükséges iem:r:eteket a képzési folyamat egy~egy szakaszát jelentő, továbbépithető, egymásra illeszth2tő és időben variálható modulokból állit juk össze." '- Kivánatos a közgazdász képzés teruletén müködő intézmények 'fokozottabb együttmüköctése a közgazdász kép'zés ren72

delkezésére álló anyagi és szellemt nyabb kihasználása érdekében.

. 2/ K zési rendszerünk továbbfe "lesztésének lehetsées ' Egyetemünk képzési rendszerének fejlesztésében az előzo(;;!.~iL}t:=~rJ.:"~~~~" zol t kiinduló gondolatok alapján kell döntenünk. Ugy véIJul~";~;~~~~E~_ temünkön semmi sem indokol a az al ető ké zés fő feladatunknak továbbra is az okleveles közgazdászok, szakközgazdászok képzését kell tek-intenünk o Az alapvető cél változatlanul hagyása mellett, a vonatkozó nemzetközi talatokra is -épitve, két szintü moduláris rendszerü ú struktúra kialakitását javasoljuk, melynek főbb elemeit a'iköv~étif4 'kezőkben körvonalazzuk. Ez a rendszer várhatóan: - feloldja jelenlegi képzési r~ndsze;riink közelmúlt vitáiban megfoga:lmazott legfontosabb ellentmondásait, az el..... méletileg megalapozottabb képzés, másrészt akonkrétabb, a mindennapi gyakorlati munkában közvetlenebbül használható ismeretek iránti igények összeegyeztetésének prohl,émáját, - a képzési irányok és szinte'k mainál lényegesen nagyobb kombináCiÓját, az egyéni. képzési utak viszonylag széles ,választékát kinálja hallgatóinknak, - lebetőséget teremt a hallgatók képességei és adottságai szerint az egyes szintek közötti viszonylag szabadabb mozgásra, - megnyitja a nappali tagozatos képzés lebetőségét egyetemünkön a közgazdas,ági é s részben a müszaki főiskolát végzettek számára, teljessé téve ezzel az egyetemi képzés nyitottságát. Az egyetemünkön folyó oktatás fő területe továbbra is az ,~,gylépcsős okleveles közgazdász képzés maradnao Ezt a fő képzési 73

területet azonban két szintre, a főiskolai és az okleveles közgazdász képzés szakaszaira tagolódó formában szerveznénk meg. A két képzési szint megkülönböztetése nem jelenti a kétlépcsős képzésre történő átállást. A két szint különválasztása elsősor­ ban a tantervi program, az oktatás szervezése szempontjából ját~ szik szerepet. E rendszerben h allgatóink zöme t'ovábbra is a fő­ iskolai oklevélmegszerzése nélkül, a képzésben résztvevők számára· szinte észrevétlenül lép át a főiskolai szintről az egyetemi szintre. Ugyanakkor megteremtjükannak alehetőségét, hogy azon hallgatók, akik nem kivánnak a mágasabb szintre lépni, vagy a magasabb ,szintre lépés követelményeit nem teljesitik, főiskolai diplomával, tehát három év, az első szint befejezése után, befejezzék tanulmányaikat. A ballgatók megbatározott részének főiskolai diplomával történő kibocsátása nagyon lényeges új. vonása lehet képzésünknek. Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyezni az alábbiakat: -

-,

Főiskolai

diplomák kiadása nem jelenti azt, bogy egyete~ münk üzemgazdászok képzésére kiván berendezkedni o Csupán kisebb létszámról lesz szó, amelyre vonatkozóan keretszámot nem szabad érvényesitenünk, tebát valamermyi, a feltételeket teljesitő és arra vállalkozó ballgató számára biztosit juk az egyetemi szint elvégzését. "

- Az okleveles közgazdász képzésünk két szintre történő tagolásában semmiképpen sem célszerü ar~a törekednünk, bogyegyetemÜDk első szintjének tantervét közös nevezőre hozzuk a főiskolák tantervével. Biz.onyos alapkövetelmények érvényesitésén túlmenően az egyetemünk által kibocsátott üzemgazdász diploma tartalma tehát más lesz, mint a közgazdasági főiskoláké. - A képzés nyitottsága szellemében esti vagy levelező tagozaton, meghatározott gyakorlati idő után /bizonyos elő­ feltételekbez kötve/ azok számára' is lehetővé tesszük az egyetemi diploma megszerzését, ,akik képzési rendszerünkből a főiskolai ~odul után kiléptek. 74

- A ballgatók két 'szint közötti mozgásának szabályozására jól átgondol t követelményrendsze.rt kell kidolgoznunk • A hazai és külföldi tapasztalatok szerint kritériwntárgyak, szigorIatok és tanulmányi átlagkövetelmények együttes alkalmazása látszik a célravezető m0goldá~nako Feltétlenül indokoltnak tartjuk azt, hogy az egyetemünkön folyó képzés második szintjének elvégzését a főiskolákon végzettek számára is szabadon lehetővé tegyük. Ennek megfelelően egyetemünk és ehhez kapcsolódóan a főiskolák képzési rendszerét úgy javasoljuk továbbfejleszteni, bogy abban a főiskolai diplomával rendelk~zők megh atározott feJtételek teljesitése esetén Inem fel vételi vizsga! / közvetlenül 'a főiskola befejezése után átléphetnek az egyetemi szintre és tanulmányukat nálun~ folytatva megszerezhetik az okleveles közgazdász diplomát. , Egyetemünk már nagy bagyományokkal rendelkezik a diplomás mérnökök mérnök-köz.gazdász képzésében. Emellett a graduális képzésben is fokozott figyelmet kell forditanunk a multidiszciplináris képzési igények kielégitésére. Ennek érdekében - a második, egyetemi szinten meg keli szerveznünk a nappali tagozatos mérnök-közgazdász képzést, müszaki és agrár főiskolát végzettek számára, - javasolnunk kell a müszaki felsőoktatás illetékeseinek egyetemi diplomát adó közgazdász-üzemmérnök képzés megszervezését közgazdászok számára.

3/ A képzés tantervi és szakmai struktúrája Egyetemi vitáink egyik legfontosabb csomópont ja a szakositás kérdése volt az elmúlt években. Megitélésünk szerint e problémához a közgazdász képzés tantervi struktúl;'ájának lehetséges fejlesztés,i irányaiból kiindul va kell közelitenünk", Tantervi struktúránk kétféle elv szerint épitbető fel. Jelenlegi képzési rend-o r; (;~""-Unk a'z ún. deduktiv tantervi struktúrához áll közel, amelyben 75

e16ször 6s hosszabb ideig az általános elméleti és módszertani képzés dominál, s csak a képzés második felében jelennek meg a gyakorlati és szakismeretet adó tárgyak. Ezzel szemben áll, s a világban sokfelé megfigyelhető az induktiv-konduktiv tantervi struktúra, . amelyben fokozatosan, egyre elmélyültebben és igényesebben, és párhuzamosan kerülnek oktatásra az elméleti és gyakorlati, valamint az általános és sza'kismeretek. Ez utóbbi tehát a konduktív tantervi struktúrára történő átállás figyelemre mél tó ei'őnyökkel járnao E lépéssel számottevŐennövekedne oktatási rendszerünk hatékonysága és számos, ma szinte'megoldhatatlannak tünő,oktatásszervezési probléma nyerne megoldást. A várható előnyök ismételt felsorolása helyett utalunk ifA bizottság összefoglalásában" /a 20-21. oldalakon/ található., erre von.atks>zó megállapi tásokra. Ezen előnyök mellett az.t is világosan látni kell, hogya javasolt tantervre történő átállás egyetemünkön lényegesen, nagyobb tantervi átrendezést igényeIne, mint a mai deduktiv tanterv módositásán alapUló fejlesztés. Meggyőződésünk azonban, hogy az elő­ zőek.ben javasolt moduláris, kétszintü egyetemi közgazdász képzés, igazán batékonyan csak ilyen tantervi struktúra alapján szervez~ő meg~ E kérdés megvitatása és az ezzel összefüggő döntés képzéskorszerüsitésünk talán legkritikusabb pontjao Jelenlegi szakosodási rendszerilnket az elmúlt időszakban nagyon sok biráI at érte. Megérett az ±lő rendszer -lényeges átalakitására, reformjára. Szülessen bármilyen döntés is, a tantervi struktura jellegét illetően, véleményünk szerint képzésfejlesztési tervünk részeként szakositási rendszerünk lényeges átaiakitását is elő kell irányoznun~.

e

A mai Brtelemben vett tantervi struktúra és szakok femltartását nem tartjuk indokol tnak.A moduláris szemléletben nézve ma mindössze három alkotó elemből jáltalános tárgyak, szaktárgyak, alternativ blokkok/ alapján áll össze egy hallgató képzési rendje. A kötelező általános és szaktárgyak'teszík ki a tanterv mintegy 90%-át, ezzel minimálisra szoritva a rugalmas, differenciált, nagyobb választási szabadságon alapuló képzés lebetöségét. Ez utóbb.i növelése érdekében szaporitani kell a tantervi épitőkockákat ké76

pez6 modulok számát, növeIni a szabadabb választás lE:lJet6ségét a kötelez6 -~árgyakkal szemben. Mindez természetesen nem jelentené, hogy képzésünkben megsziinne a mai szakokhoz hasonló specializálódás, csupán armak indokolatlan merevségét, a szük speciális képzés tulburjánzását szüntetnénk meg. A képzés mindkét szintjén lennének kötelező általános részmodulok, alternativ általános részmodulok és bizonyos szakirányban elmélyülést biztositó részmodulok. De ugyanakkor a mainál nagyobb súlyt kapnának a .fentieket kiegészitő, szabadabban.választható tárgyak, tárgycsoportok ,természetesen itt is szükséges a ki~en­ súlyozott tanterv követei'ményét kÜlönféle megkötésekkel érvényesiteni/ .'~ A moduláris felépitettségü és két szintü képzési rend kialakitása, amelyben az elméleti és a gyakorlati ismeretek együtt /kondukt~vanl és fokozatosan elmélyülően /induktivan/ kerülnek oktatásra, a gazdálkodástani és közgazdaságtani fő képzési profilok szétválasztása, s a mai szakosodási rendnél rugalmasabb és differenciáltabb képzés kialakitása - ezekben fogalmazhat juk meg a képzési rendünk korszeriisitésének általunk kivánatosnaktartott fő irányait. A konkrét megvalósitás módjaira ezen általános elvek és ·követelmények szem előtt tartásával elvégzett alapos és körül tekint6 elemzés, egyeztetés után lebet majd javaslatot tenni. o

A javasolt induktiv-konduktiv tantervi struktúrában tehát nem s.zerveznénk formális szakokat és a képzés első fő modul jában a közgazdász képzés valamennyi hallgató számára szükségesnek tartott törzsanyaga dominálna. Azonban arnell~tt a hallgatóknak már az oktatás megkezdésekor felajánlanánk bizonyos választási lehető- . ségeket. Ez részben az elméleti és módszertani ismeretek elsajátitani kivánt szintjének részben pedig a gyakorlati jell egü foglalkozások konkrét tartalmának megválasztásából állna: - Az oktatás első lépcsőjében a h'allgató tehát szabadon döntbetné el, bogy meghatározott területeken Ipl. elméleti közgazdaságtan, matematika, számitástechnikal megelégszik-e a mindenki 'számára kötelező' törzsanyag elsajáti tásával, avagy emelt szintü képzésben vesz részt, illetve nagyobb arányban tanul gyakorlati jellegü ismereteket~ Meg77

~

határozott számú tárgy emelt szinten történő felvétc:l(t ugyanakkor a képzés második szintjére történő továbbléI)(~[3 feltételeként jelölnénk m~g. - A konduktiv tanterv lényege az elméleti és gyakorlati tananyag összekapcsolása. A gyakorlati ismeretanyagot azonban nem adhat juk a gazdaság egész területéről véletlenszel'Üen összefüggéseiből kiragadva. Az sem lényegtelen, hogy a konkrét gyakorlati ismeretekhez szükséges információk megadása időtrabló lehet, amennyiben a gyakorlati ismeretanyag nem alkot konzisztens rendszert. Ezért a konduktiv-tanterv keretében bal~tóink az elméleti oldalon közös, legfeljebb szintek szerint eltérő oktatásához kapcsolódó, gyakorlati tantárgyfüzért választhatnának Ihetenként 3-6 órás terje'delembeni és a gyakorlati jellegü ismereteiket az első fő m~dul valamennyi félév~ben, . konzisztens rendszerben, például a népgazdaság valamely ágazatára vagy a gazdálkodás valamely területére specializálódva kapnákmeg. Az egyetemi képzés második lépcsőjében három fő tantervi mo·dul t szerveznénk, biztositva hallgatóink szbad választását. Az első fő modul az általános közgazdasági ismeretek, az elmélet és módszertan magasabb szintü elsajátitására nyújtana lehetőséget. Önálló modult alkotna a közgazdász-tanárképzés. Emellett felmerülhet egy, a népgazdasági, ágazati és a válla~ati közgazdasági irányitás, vezetés igényeit szem előtt tartó, gazdálkodástani, "business school" jellegü modul kialakitásának lehetősége is. A főisko­ lát végzettek számára eaa modult kellene elsősorban ajánlanunk, de természetesen ezen képzési irány választásának lehető'ségét az egyfokozatú közgazdász képzésben résztvevők számára is lehetövé k'ellene termünk"

4/ Oktatásszervezés - részletes tanterv Az egyetemünkön folyó g~aduális képzés beiskolázási létszámát a korábbi évek szintjén célszerü tartani a nappali tagozaton. Ez tehát hozzávetőlegesen 500 főt jelent, amelyen belül az új· rend-

azerre való átállás után mintegy 100 fő, lellile a főiskolákról üzemgazdászi diplomával átlépők létszáma. Egy,etemünkről főiskolai diplomával az első szint után csupán a hallgatók viSZOnylag kisebb :hányada kerülne ki, ~és ez semmiképpen nem jelentene konkurenciát áz önálló szervezeti keretben folyó főiskolai képzés számára. Egyetemünk képzése tehát két fő tantervi szintre tagolódna, mégpedig:

AI

szint: amelyben a képzési idő, 6 f~lév. ,E szinten belül, zömében azonos képzést kapna valamennyi hallgató és csupán az emlitett választási lehetőségek Iszintek, gyakorlati tantárgyfüzérek/ tekintetében különbözne felkészitésük. Ezek a,választási lehetősegek maximum heti 7-8 órát érintenének az első szint teljes' időszakában. Diplomatervet és államvizsgát csupán azok a hallgatók tennének a 6 félév végén, akik a 4. vagy az 50 félév befejezése után úgy döntenek, hogy nem kivánják tanulmányaikat magasabb szinten folytatni, avagy a második szintre lépés felttételeit nem teljesitik o

EI

Egyetemi szint: amelyen belül a három fő tantervi modul közötti választásra nyiIna 'lehetőség. al Az általános közgazdasági moduIon belül alapvetóen egysége.s elméleti-módszertani jellegü képzés, illetve nyelvoktatás folyna a mai alternativ blOkkokhoz basonló formában megvalósuló szakosodás lehetőségével kiegészi tve o Az általános közgazdasági moduIon belül egyértelmüen a legfontosabb gazdálkodási funkciók képeanék a szakmai rendeződés elvét, igy számitásba jöhet: - elméleti közgazdaságtani, - termelésgazdaságtani, tervezés, döntéselőkészitési, - pénz-hitelgazdálkodási, - marketing, - gazdaságpolitikai, munkagazdaságtan és szociológiai - nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányú specializálódás. Nyilvánvalóan a szélesebb specializációs irányok számát fel-

Főiskolai

n

_

79

78

tétlenül 8-10-ben maximalizálni kellene, elkerülendő képzésünk ismételt szétaprózódását. Az általános közgazdasági modulban a képzési idő másfél illetve két év lenne. Ez az .időtartam nyilvánvalóan nem jelenti a képzéSi idő növekedését egyetemi szinten, hiszen a 4 éves szakok megszünését kompenzálja az, bogy hallgatóink egy része 3 év után elhagyja az egyetemet.·

bl

cl

A pedagógiai /tanári/_modul a tanarképzés. számára nyújtana keretet a középiskolai képzés igényeihez igazodó szakosodás szerint. A tanári modult választó hal~gatók képzése részben e~yütt folyna a másik: két modul hallgatóiv"lL. Eset~eg ez a modul részétképezbeti az általános közgazdasági modulnak.

szerepének és a jelenlegi tantervi arányoknak az újragondolása és esetleges módositása nélkül: - Mindenekelőtt számolnunk kell azzal, hogy képzésünk két szintre történő tagolása nem valósitható meg bizonyos ismeretek oktatásának spirális megismétlődése nélkül a tantervekben'" Ez mindenképpen bizonyos tantárgy~fejlesztés hiányában szakaszossá teheti az ismeretek <átadását" - Különösen nagy figyelmet kell forditanunk közgazdasági elméleti képzésünk rendszerére, felhasználva a tanterv átalakitása által kinált alkalmat a makro és mikroökonómiai, él szocialista és a polgári közgazdasági elméleti ismeretek oktatásának továbbfejlesztésére.

Agazdálkodástani

modulban a népgazdasági, ágazati és vállalati gazdaságirányitás, vezetés igényeit figyelembe vevő, businass-scbool-jellegü képzést valósitanánk meg, feltételezvén, bogy e modult elsősorban a főiskolákról üzemgazdászi vagy üzemrnérnöki diplomával egyetemünkre átkerillők választják. E modul választásának lehetőségét egyetemünk hallgatói, illetve müszaki föiskolások részére is lebetövé ten-o nénk. A müszaki főiskolások esetében valószinüleg bizonyos tárgyak illetve a modul bizonyos részének önállóan történő oktatására lesz szükség. A gazdálkodástani moduIon belül a mai ágazati szakoknak megf elelő, szakirányul tságok kialaki tása ,. lá'tszik indokolnak. Természetesen itt is a szakirányu képzés csak az összes képzési időnek kisebb részére terjedne ki. A gazdálkodástani modulban a 'képzési idő 3 illetv~ 4 félév.

Az előzőekben vázolt képzési rendszer részletes tanterv ein ek kimunkálása, hosszabb időszakot és az érdekelt tanszékekkel történő alapos egyeztetést igénylŐ feladat. E munkában nyilvánvalóan felhasználbatóak az elmúlt évek főbb tantárgycsoportokra vonatkozó vizsgálatainak eredményei. Az induktiv-konduktiv, két sz~ntü képzé .... si rendszerrre történő átállás azonbÉm mindenképpen a megszokottól némileg eltérő bozzáállást igényel tantervünkhöz és nem képzelbető el ma ala~vetőnek 'és szinte sérthetetlennek tekintett tantárgyak

- Törekednünk kell a tUdomány és a gy.akorlat új eredményei és igényei által igényelt tantervi változtatások következe-. tes végrehajtására /Pl. Vezetéstudomány, Eröforrásgazdaságtan, Politika tUdomány, Jövőkutatás, Munkagazdaságtan megfelelő szerepeltetése./ Oktatásszervezésiink részletkérdéseiben nyilvánvalóan az alapkérdések eldöntése után foglalhatunk állást. Már ez alkalommal is javasolhatók az alábbiak: a/ Egyetemünk továbbra is két féléves időbeosztásban.folytas­ sa tevékenységét, oly módon, hogy a &zorgalmi időszak min~ den tanévben elérje a 30 hetet, a vizsgaidőszak hossza ne legyen több 8 bétnél. Érdemes megvizsgálnunk az ún. nyári .szemeszter inditásának lehetőségét is.

bl

Mindenképpen indokolt a kötelező jellegü tárgyak számának csökkentése, és általában az egyes tárgyakra jutó oktatási idő koncentrálása. A fejlesztés eredményeként el kell érnw1k a 3,5 óralbét egy tárgyra jutó átlagos órakeret szintet.

cl Az egyetemünkre a főiskolákról diplomával átlépők eg'yetemi diploma megszerzésére.irányuló törekvéseit nem tekintjük

86·

81

..:re

'"

:0

.~

másoddiplomás képzésnek. Ennek megfelelően az egyetemi szint elvégzése számunkra a nappali vagy esti-levelező tagozaton a "rendes" egyetemi hallgatókkal azonos feltételek mellett történik, vagyis nem önköltséges alapon •

~

~·b

.~ 1:»

"ti

e~ -:~ ~IQ

plt

. B,

~,~ O~

C~

dl

l

t

A vázolt rendszer különböző szintek és képzési irányok közötti mozgásban a választás viszonylag nagy szabadságát biztosit ja hallgatóinknak. Ugyanakkor feltétlenül szükséges az is, hogy az egyes képzési irányokkal összefüggő népgazdasági igények is kifejezésre jussanak. Olyml iránY,i tott rendszer megteremtésére kell tehát törekednililk, amelyben a hallgatói választás oktatói tanácsadással és alaposan átgondolt kritériwn rendszerrel szabályozható.

j ~

(!)

-oq:

~

.L'l

~ ~

~ t2 ~
4

,S

;~ ~ .....

~

_""o, t~

-" 1;

51

Esti-levelező oktatás - továbbképzés

Képzési rendszerünk továbbfejlesztéséből 'nem maradhat ki az esti-levelező oktatás és a továbbképzés sem. A szükséges, 'illetve lehetséges változtatások irányát nyilvánvalóan az e.lőzőekben kifejtett koncepció szerint kell kiejlölnünk.

ti &...

~

"

~

::J

....&... CI)

::..

t .§ ot.;;.

.!!!

&...

-t)

-6

~

,

,

A graduális esti-levelező oktatás fejle'sztésében az elmúlt évek számottevő eredményeket hoztak Ipl. intenziv levelező oktatási, 'alapvetően azonban az ismert gondok nem szüntek meg, További probléma, hogy ma már ,e tagozaton túlnyomó részt másoddiplomás képzés folyik E célra az öt éves forma semmiképp'en sem tekinthető hatékony oktatási módszernek, nem beszélve arról, hogy milyen komoly terheket ró oktatóinkra~ Az új kétszintes képzési rendszerre történő átállás sal egyÚtt ezért javasoljuk a graduális esti-levelező ké zés oktatásunk második tehát e etemi szint 'ére történő szÜkitését. Ez egyben azt jelentené, hogy az első szinten egyetemünkön esti-levelező tagozatot egyáltalán nem inditanánk. E megoldás várható, alapvetően mun~ánkat kedvezően befolyásoló következményei az alábbiak: o

- Lehetővé válik a szinvonal emelése, az esti-levelező oktatás intenzivebb formáinak kiterjesztése anélkül, hogy ez szá":'

"

mottevően növelné oktatóin'k terbelését, mivel a felső

szinten jelentkező többl~t oktatási terhelést az esti- levelező tagozat megszünése az alsóbb évfolyamokon.mindenképpen ellensúlyozná c

get kell teremtenünk jogászok, orvosok számára is. E terül:eteken, beleértve a mérnök·... közgazdász képzést is,. a gazdálkodástan1 módul,hoz kellene igazitani képzésünk struktúráját, legalább l félévvel növelVe a képzés jelenlegi időtartamát.

- A javasol"c megoldás nem áll ellentétben a munka melletti képzés alapvető céljaival, hiszen a főiskolákon keresztül továbbra is nyitva áll· az út az egyetemi diploma esti, vagy levelező tagozaton történő megszerzésére, ugyanakkor a főiskolák feltétlenül jó hatású szelekciós szerepet is betöltenének. - Az egyetemi modulok közül elsősorban a gazdálkodástani modult kinálnárik'esti-levelező tagozaton, egyértelmüen tovább és nem kiegészitő képzés jelleggel. Esetleg a graduális esti-levelező tagozatöt telj esen erre a modulra lehetne korlátozni. - Várhátó, bogy a főiskolát végzettek elsősorban az esti-levelező forma iránt érdeklődnek. Számolnunk kell tehát azzal, hogy a gazdálkodástani modul esetében esetleg az esti-levelező tagozat válik fő képzési formává. , ,

A szakközgazdász-képzés jelenlegi szerepét és funkcióját meghagyva újra kell gondolni arma'k szakositási rendszerét és ismétel ten meg kell vizsgálnunk a doktori fokozat megszerzésében já tszott szerep kérdését. Törekednünk 'kell arra is, bogy szélesi tsük, illetve megnyissuk a nem közgaZdasági, szervezett, diplomát adó továbbképzés lehetőségeit okleveles közgazdászaink számára más egyetemeken.

Elsősorban a müszaki felsőoktatással, a pedagógusképzéssel, illetve a jogi karral látszik célszeriinek tárgyalások keZdeményezése. A mérnök-közgazdász képzés tapasztalatai alapján, természetesen önköltséges alapon - hasonló, diplomát adó képzési lehetósé84

85

Dr. Marosi Miklós A kétfokozatú és a mérnö'k-közgazdász képzés helyze~éről

Mint ismeretes, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem /MKKE/ 1968 és 1974. évi reformja a képzési rendszer jelentős fejlődését eredményezte. E változások azonban elsősorban a képzés tartalmára irányultak, a képzés struktúráját alig érintették. Egyebek közt a kétszintü képzés kérdése felvetődött ugyan; de konkrétabb lépések nem történtek. G

A Politikai Bízottságnak a felsőoktatás helyzetéről és továbbfejlesztésénekfeladatairól 'kiadott határozata nyomán:a kép. zési rendszer korszeriisi tése, s ennel{keretében a többszin1;u, ~.i.­ letve fokozatú képzés továbbfejlesztése, ill.' kialakitása fontos . feladattá vált. E feladattal nemcsak az egyetem vezetősége, a ve·zetés különböző fórumai foglalkoztak, de az egyetem vezető oktatói is bekapeSOlódtak külföldi megoldások, problémák elemező vizsgálatával, új koncepcióknak tanulmányokban való közrebocsátásával. A 'kétfokozatú képzéstémájában elsősorban Kovács Géza és Stark Antal publikált tanUlmányai nyújtottak hasznos segitséget. x ")

1/ A kétszintü képzés

al

Főiskolát végzettek egyetemi kiegészitó képzése az esti-levelező tagozatono

Az eddig~ előkészitő-szervező munkák eredményeképpen a következő részlegssnek tekinthető eredmények születtek. Az egyetem 3 éves, x Kovács G.: Az egyetemi közgazdászképzés továbbfejlesztésének dilemmái. Egyetemi Szemle 1981.1.sz. ;1tark A": A közgazdászképzés fejl:sztése = kétfoKozatú rendszer. Egyet:emi Szemle 1981.2.sz. 87

ún. kiegészitő képzést szervezett az esti-levelező tagozaton ,meghatározott főiskolát végzettek s zámára o A képzés nem egyszerre, hanem szakaszosan indult be, legutoljára a jelen tanévben a közlekedési szakon. Kiegészitő képzést szervezett az egyetem: a Pénzügyi és Számviteli Főiskola /PSZF/ a Pénzügyi szakon valamennyi szakán végzettek számára, az Ipari szaKon a PSZF iparsza'kát végzettek számára a Mezőgazdasági szakon a PSZF agrárszakát, ·a Zsámbéki Főiskolát és_a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolát végzettek számára a Köze+ekedés szakon a Győri Közelekedési és Távközlési Müszaki Főiskolát végzettek számára, az Áruforgalmi szakon a PSZF belker'eskedelmi szakát és a KKF-t végzettek számára a KÜlgazdasági szakon a PSZF külkereskedelmi és a Külkereskedelmi FŐiskola /KKF/ áruforgalmi szakát végzettek számára a Tanár A és B-szakon Közgazdasági Egyetemet végzettek számára /2 éves/ Közgazdasági Főiskolát végzettek számára /3 és 1/2 éves formában/ A jelen tanévben az esti-levele~ő kiegészitő képzés I. évfolyarnára összesen 227 hallgató iratkozott be, az esti-levelező tagozat I.' évfolyamos létszámánakx 32%-a /a nappali tagozatos hallgatókat is magában foglaló összes I. évesek 19%-a/. Bizonyos mindenesetre, hogy - a létszámot nézve' - jelentős rétegről van szó. A kiegészitő képzés tantárgyi programját illetően az egyetem megkülönböztetett olyan tárgyakat, amik a kérdéses főiskolák progamjában egyáltalán nem szerepelnek, s igy teljs· egészükben bekerLiltek a kiegészitő képzés programjaiba, /pl. gazdaságtörténet, közgazdasági <elméletek története stb./ továbbá olyan tárg}{kat~ amik x Ebbe az egyetem a mérnök-közgazdá~z hallgatókat is beleszámitja.

88

szerepelnek ugyan a főiskolai képzésben, de nem az egyetemi szinvonalnak megfelelő tartalommal /poJitikai gazdaságtan,' filozófia, matematika sz~árgyak stb./. A tantárgyi programok kérdését nagyrészt sikerült megoldani, helyenként előfordulnak azonban pl. vitatható átfedések a főiskolai tárgyakkal. Gondot fog feltehetően o'kozni az a tény, hogy a kIe-gés:z;~tőképzés jelenleg gyakorlatilag kötött tantervvel folyik, s a hallgatóknak éppen a képzéSi struktúra e változatában alig van választási lehetőségük tantárgyak, képzési irányok stb. között o A tá~olabbi fejlődés lebe~őségeire gondolva úgy is fogalmazhatunk, hogya kétszintü kiegészitő képzés keretében.megvalósitott struktúra igen csekély lehetőséget ad a moduláris képzés irányában történő fejlesztéséneko . Kétséges bizonyos fokig "az is, hogy a főiskolai tanterv és a kiegészi tő képzés tantervénelt "összegezve" ugyanazokat' a tantárgyi ismereteket kell .... e adnia, mint a "normál" egyetemi képzés tantervéneko Pl. a nráképzés",eset~iben irreális feltételezni azt,' hogy a hallgató főiskolai tanulmányaiból semmit nem felejtett, az ott tanul tak az "egyetemi szintü kiegészi tő képzés szilárd alapját képezbetik. Az is közismert, hogy mind a főiskolákon, mind a normál egyetemi képzéSben a hallgatók az ún. alap- és alapozó .tárgyakból igen sokat felejtenek, s igy azok' alapozó funkciójának csak részlegesen felelnek meg" Bizonyos, hogy a kiegi3zitő képzés során a hallgatók felső­ fokú politikai végzettségét biztositani kell, s ez eleve megköveteli azt, hQgy a "normál" egyetemi képzés és a kiegészi tó képzés az ideOlógiai tárgyakban egyaránt azonos szinvonalu és tartalmú felkészültséget adjona Ermek a követelménynek a jelenleg~ helyzet lényegében megfelel. Egyéb tárgyak tekintetében - már csak a jelenlegi alternációk és a jövőben várható moduláris képz.é's miatt is - célszerLitlermek látszik valamilyen tartalmi azonosságra törekedni. Inkább az azonos egyetemi' szinvonal s a' magas fo'kuképzJsfejlesztés biztosi tását kellene célul kitüzni.

. 89

Célsz'erü figyelembe vermi azt a tényt is, 11 ogy a főiskolák különféle szakjaikon erősen specializált képzést adnak hallgatóiknak, 's az egyetemi kiegész-t tő képzésnek nem lehet általános célja a szakosodás további "elmélyitése". /A munkahelyekközgazdász'.... szakember igényeiben ilyen szakosodás. egyébként sem tükröződik./

A képzési forma tartalmi

minősitéséne~

egyik mércéje a lemorzsolódás foka. Esti ....levelező tagozaton az I.év kritikus, az I. éven túljutók m&r nagy va1ószinüséggel befejezik tanulmányaikat.' A kiegészitő.képzésben résztvevők közül az 1981/82~es és az 1982/83-as tanév I. évfolyamán a beiratkozottak fele s'em j~­ tott túl, az 1983/840 tanévre beiratkozd:taknál már valamivel jobb az arány /62%/. Összehasonlit{ásul:.az 5 éves esti-Ievelezőknél az első éven való túlj.utás aránya 'az 1982/830 és az 1983/84.• tanévben egyaránt 66 .... 66% volt.' !Messzemenő következtetéseket ezekből az adatokból levonni nem látszik célsariinek. Mindenképpen elökivánkozik azonban az a kérdés, hogya 'két oktatási szint közti információs kapcsolat ennyire gyenge .... e, a főiskolát végzettek még anynyira sem lesznek tájékozottak, hogy 'mire vállalkoznak, mint pl. az "utcáról felvételiző" 5 éves esti . . .levelező tagozatosok./ Ugyanakkor azok a kiegészitósök, akik a kritikus I. évfolyamon túljutnak, általában eredményesen befejezik ·tanulmányaikat. Az 1984. évi nyári államvizsgák átlageredménye pl. 4,25 volt /szemben a többi esti-levelező 3,58-as átlagával/. hj

Főiskolát

végzettek egyetemi

kiegészitő

képzése nappali

tagozaton A főiskolai kép.zésre épülő nappali E!gyetemi kiegészi tő képzés gondolata is felmerül~o A külgazdasági képzéskorszer'Üsités bizottsága - egyebek között - 1982-ben 'kidolgozta a 2 éves nappali 'kiegészitő egyetemi képzés koncepcióját a külgazdasági szakra. A MM ~s a MÉM által létrehozott munkabizottság az agrárközgazdász

'képzés fejlesztésére 1983-ban ugyancsak kidolgozta aPSZF agrárszakát végezettek 2 éves nappali egyetemi továbbképzésének javaslatát. Az idézett külgazdasági koncepcióval kapcsolatban érdemes rámutatni arra, hogyamunkabizottság a szakképzés alapjainak megadását a föiskoláktól várja, mig az egyetemi kiegészítő képzésben If domináljon az általános lcözgazdászképzés fl és a hallgató "magas elméleti igényü szaktárgyak" 'kÖzül választhasson, és nyiljon lehtőség "interdiszciplináris kombinációkra". Az agrárközgazdasági javaslat hasonló módon szól az általános elméleti és a szakismeretek szintézlséről, a hallgatók széles körü tárgyválasztási lehetőségeinek biztositásáróI. t

-

E koncepciók végleges formában való kidolgozása és bevezetése eddig nem történt meg. 2/ Kétfokozatú közgazdászképzés A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a kétfokozatú képzés, azaz olyan képzés, -amelynek során az egyetemi hallgató elóbb fő­ iskolai. rangú oklevelet, majd további tanulás u tán szerezne közgazdaságtudományi oklevelet, teljesen hiányzik. 1982-ben készült ugyan az egymásra épülő kétfokozatos" képzés 'lényeges vonásait elemző anyag és született javaslat a kétfoKozatú képzésnek a nappali oktatásban Ét kereskedelmi 'közgazdászképzésben való kisérleti bevezetésére .. A javaslat véglegesitése·és bevezetése azonban nem történt meg. E koncepció aktualitása változatlan, célszerü ezért az alábbi javaslatokat körvonalazni: - A közgazdasági egyetemek I-III. évfolyamát sikeresen befejező hallgatók munkáját honorálják főis'kolai-jellegü diplomával. A képzés és a diploma a főiskolákéval egyenrangú volna, a diploma önmagában zárt, befejezett 'képesi tést igazolna. 'A képzés tartalmában, tematikájában azonban nem lenne azonos egyik közgazdasági féiskoláéval sem, hanem különálló lenne. /Ez azért is indokol t, mivel a vállalatoknál és más intézményeknél igen nagy hányadot képviselnek az olyan munkakörök, amikre egyik fő91

90

iskola sem képez kádereket, mint pl, a munkaügyi, tervgazdasági, anyaggazdálkodási, szervezési, iparvállalatoknál a kereskedelmi, a marketing stb; ügyintézői, csoportvezetöi munkaköröK. Nincs szó azonban arról, hogy a közgazdasági egyetemek ilyen szakokat, specializációkat szeweznének, hanem - egyebek között .... olyan vá:lalatgazdásági képzést adnának,·amely átfogóbb, széles kö~übb lenne, mint a föiskolá·ké, ugyanakkor a meglevő pénzügyi, számviteli stb. főiskolai szakipányokban kevésbé mélyülne' el./ A kétfokozat tartalmi, tematikai kérdései közül itt az·· alábbia .... kat célszeru kiemefni. Az első fokozat középfokú, a második felsőfokú politikai végzettséget ad: az ideológiai tárgyak programjait ennek megfelelően kell, szükség esetén, átalakitani. - Már'az1982. juniusi Egyetep1i Tanács elé terjesztett anyag,is 'kiemelte, bogya makroszintü intézmények közgazdasági szakember igényei egyre inkább el toló,dnak és a már vállalati gyakorlattal is rendelke-ző káderek et részesítik előnyben. Emellett a vállalatok szakemberigénye viszonylag· egyre növekszik az irányitó, a kutató és más intézményekével szemben. Mindenképpen erősiteni kell azért az első fokozatban a vállalatgazdaságiképzést /mégpedig olyan módon és mérté~n, hogy a hallgató a III. év. után a megfelelő vállalati feladatok ellátásárp. alkalmas káderré váljoá, ha pedig tovább ·tanul, az alternációkat ill. a modulokat jövőbeni hivatását, életpályáját reálisan prognosztizál. va tudja kiválasztani./ Bármilyen is lesz a szakositási rend, a vállalatgazdasági képzés erősitése - a kifejtettek szerint elengedhetetlen. A,vállalatgazdapágtan~ képzésnek a második fokozatban is főszerepet kell a ~htiek miatt. játszania. Az alternációkban, ill. a modulokban a vállalatgazdasági képzésnek kell viszonylag nagyobb teret jtöbb al ternációt, 'modul t stb./ biztositani. Természetesen a hallgatóknak legyen módjuk nem vállalatgazdasági alternációkat, fltantárgyfüzéreket" stb. is választaniok, s ezt az egyetem' tegye lebetővé. /Ez lényegé .... ben ma is megvan e / A ballgat6kna'k ezt a választási jogát, még akkor is, ha ilyen döntéseiket saját jövőjük szempontjából nem érezzük mindig megalapozottnaK, el kell ismernü~k. Ugyanakkor

azonban a közgazdasági egyetemeknek nem lehet ilyen szabadság. fok:uk: ti kinálatukban" a közgazda~ágiszakemberekkel szembeni társadalmi igényeket nem hagyhat ják figyelmen kivül. ~/

A mérnök-közgazdász képzés MKKE mérnök-közgazdász képzés keretéb en két szakot tart fenn: mérnök-közgazdász ipari szakot és' - a mérnök~közgazdász külke~es'kedelmi szakot.

Eszakokra .... az agrármérnökök kivételével - minden szakmájú mérnö,k felvételt nyerhet. Jelenleg a hallgatók több mint felét a gépész- és villamosmérnökök teszik ki. Az agrármérnökök közgazdasági képzése jelenleg szervezés alatt van. A mérnök-közgazdász képzést az MKKE nem tekinti teljes körü közgazdász képzésnek és a mérnök-közgazdász oklevelet a 'közgazdaságtUdományi oklevéllei egyenrangú diplomának. A mérnök-közgazdász képzés a mérnökök kulturáltságát igyekszik erősiteni és specifikus gazdasági feladatokra törekszik őket felkésziteni: - az iparszakosokat a vezetői feladatok jobb ellátására; a külkereskedelmi szakosokat pedig külkereskedelmi ismeretekkel,· készségekkel stb. kivánja külkereskedelmi funkciók jobb ellátására fel'készi teni.

,

92

A l·emorzsolódás ... a második ~vre való beiratkozás szerint nézve - viszonylag csekély. Az utolsó 2 évben pIo a külkereskedelmi szakon a létszám végig változatlan maradt, az iparszakon az 1982-ben beiratkozottaknál 28%,' az 1983-ban beiratkozottak esetében 32% volt. Ezek jobb értékek, mint az esti-levelező tagozat összes többi válfajainál. Az államvizs gaeredmények a kül'kereskedelmi szakos mérnökqk esetében ugyancsak lényegesen jobbak, mint az· iparszakosoknál. li külgazdas'ági szakos mérnök-közgazdász hallgatók kedvező lemor. :Jlódási' és ÉV értékeiben nyilvánvalóan szerepe van 'aI?-nak, hogy 93

.... az egyetem is tilágosan meg tudja határozni a képzési célt, másfelől a hallgatók tanulását munkakörük, ill. életpályájuk viszonylag erősen motiválja. 'Nem annyira a diplomáért, mint inkább munkakörük-szabta érdekből és kényszerből tanulnak. /A szakVezető tanszéknek is hasonló a véleménye./ Az iparszakos mérnök~közgazdász hallgatók felkészitése vezetői feladatokra lényegében azt is jelenti, bogy az egyetemi 'képzés itt a vezetőképzés sajátos válfaját jelenti, ahol sem az egyetem n~m tudja a képzési célt, sem a hallgatók tanulási indokafkat olyan hat~rozottan megfogalmazni, mint a kÜlgazdéÁsági szak esetében. egyfelől

A mérnök-közgazdász képzésben az egyetem - mint arra már útaI tu.nk - nem ad "teljes körü'" 'közgazdászképzést, ezért is a mérnök-közgazdász tantervből több tantárgy - részben vagy egészében - hiányzik. Azt a tényt azonban mindenképpen meg kell kérdő­ jelezni, hogy igen csekély taptárgyválasztási lehetőségük van: a 3. és a 4. félévben l-l heti egy órás alternatív tárgyat választhatnak. jaz 5 éves esti-levelező tagozaton a vála3ztással kitöltendő órakeret 15 órai. A kÜlgazdasági szakon eme1ett azt is figyelembe kell venni, hogya ballgatók a müegyetemeken általában semmiféle külkereskedelmi ismeretet nem 'szereznek. Ezért az egyetem egyes szaktárgyakat teljes óraszámmal oktat, de másokat csökkentett óraszámmal állit be Et tantervbe /pl. külkereskedelmi vállalatgazdaságtan, nemzetközi pénzügyekj, másokat az alternativ tárgyak közé kénytelen" süllyeszteni" /piacszervezés, piack,utatásj • Egyáltalán nem tanulnak Világgazdaságtant és a nyelvtudást illetően sincs semmilyen követelmény. A két szakon a hallgatók terhelése már jelenleg is túlzottnak tekintendő. Egye~b.ek közt a szakdolgozat elkészi téséhez a tanterv .... ellentétben az összes többi képzési formával - csak az utol ... só félévben tud lehetőséget biztositani. Ennek következménye az, hogy ,a többi képzé&i formában a hallgatók zöme az utolsó félévet követő nyári ÁV-val be tudja fejezni tanUlmányait, a mérnök-közgazdász hallgatók esetében e,z inkább kivétel-számba megy. Ai 1984-ben végzett 90 föböl pl. csak 16 vett részt a nyári ÁV-n, az ószin

további 51 fő védett a maradék pedig ne~ jelentkezett még vizsgára. A védés eknek ez az elhuzódása jellemző a mérnök-közgazdász képzésre, s ennek egyik oka a tanterv zsúfoltságae Emiatt és a tanterv fent emlitett hiányosságai miatt célszerü a mérnök-közgaz_ dász képzés időtartamát 5 félévre emelnie Ez javasolható a szervezés alatt álló agrármérnök-közgazdász képzésre is.

4/ A közgadászok müszaki képzése ,Egyre si~rgetőbb társadalmi szükségletként jelenik meg az az igény, hogya közgazdászok müszaki kUlturáltságát emeljük, s biztositsuk azt, bogy a gazdas'ági fejlődés technikai aspektusait jobban meg tudják i.smerni, érzékelni stb. J.VIind a vállalatoknál, mind az irányitó szerveknél és más intézményeknél dolgozó közgazdászok mint mérnökök és más müszaki káderek part~erei részt vesznek olyan munkákban, amelyek müszaki megoldásokra irányuinak~ A vállalaü'gyakorlatban 'ilyen gyakori munkák pl. technológiai' fejlesztések, beruházások előkészitése, termékszerkezet-fejlesztés stb. Ezek gaZdasági céljait, feltételeit és következményeit müszaki ismeretek nélkül a közgazdász nem tudja kielégitöen felismerni , értékelni, tervezni. A' közgazdászok zöme ma munkahelyén, a gyakorlat alapján igyekszik e hiányzó müszaki ismereteket pótolni. MKKE rég óta ad ugyan egyetlen tárgy keretében technológiai ismereteket, ez azonban nem a fenti célt szolgáljag Bevezette emellett a "Termeléstechnika alapjai" c. tárgy oktatását is, de ez sem kivánta a fenti igényt kielégite~i. /Itt emlitjük meg, bogy egyedül a C-szakos tanár'képzés keretében ~ikerült meg .... oldást találni: a C-szakos tanárjelöltek kémiai képzését a TTK segitségéveloldottuk meg./ Az

A közg~zdászok müszaki képzését legcélszerübben _ a mérnökzgazdász képzés analógiája képpen - a BME ill. a müszaki egye95

94

t8mek oldhatnák meg. A közgazdászok jelentős része az iparban, ill. a gazdaság olyan ágazatában helyezkedik el, abol müszak.i ismeretekre is szükség van, s célszerü ezeknek az ágazatoknak megfelelő'müszaki képzésüket kialakitani. A fent vázolt igényből következik, hogy e7 nem lehet mérnök vagy üzemrnérnök képzés. Java . . . sOljuk, bogy pl. a BME kisérletképpen valamely karon /pl. a gépész'karon/ dolgo'zza ki egy ilyen képzés tervezetét •

Dr. Marosi Miklós

~

Dro Nyitrai József:

A BME Vegyészmérnöki Karán üzemmérnöki képesítést nyert ballgatók továbbképzése az MK~{J~::",",nappali ta.. x t goza",an

Ismeretes, hogy a BME Vegyészmérnöki Karán a hallgatók az I-Illo évfolyamon üzemmérnöki képzést kapnak.

A hallgatók az üzernmérnöki 'képesités megszerzése után a IV. és V. évfolyamon az okleveles vegyészmérnökképzés választott· szakán folytathatják tanulmányaikat 'és okl. vegyészmernök diplomát szerezhetnek. lA választható három szak: szerves és 'biológiai vegyipari szak, biológus-mérnök szak és szervező vegyészmérnök szak./ Az okleveles fokozatba való ,felvétel részint ún. kritériumtárgyak felvételétől és a tanulmányi-szakmai előmeneteltól függ. A kri tériwntárgyakat a ball gató a majdan választható okl. vegyész .... mérnöki szaknak megfelelően a 3-6\!), félév során veszi fel és tel .... jesitio A kritériumtárgyak felvételével a hallgató maga dönti el, hogy akar-e továbbtanulni, s ha igen, milyen szakon. A tanterv erre ~z esetre összesen 10 ójhét kritériwntárgynak a 6. félév végéig való teljesitésa; irja elő. A hallgató az adott félévben kri té .... riumtárgyat csak akkor vehet fel, ha egyébként tanulmányi'átlaga a meghatározott minimumot jáltalában közepesti eléri. x Ez az anyag iránymutató példaként szolgá~ a müszaki egyetemek és a müszaki főiskolák bármely szaJ~án képeSi téstnyert üzem .... ménlökök egyetemi közgazdasági továbbképzésének la megszervezésérec

96

97

A BME-n üzemmérnöki képesitést'szerzett hallgatóknak az MKKE nappali tagozatán való továbbtai1ulásával kapcsolatban a következő kérdésekben szükséges állást foglaJni, illetve a következő állásfoglalásokat célszerü megerősiteni. 1/ Az a vegyészüzemmérnök,' aki a MKKE-n az alábbi kifejletek szerint fejezi be egyetemi tanulmányait, egyetemi végzett.... ségünek tekintendő. Ez a végzettsé~ nem azonos sem az okl. közgazda sem az okl. vegyészmérnök yégzettségével, hanem ezek hibridizációja, amit külön célszeru jelölni /pleo okl. közgazdasági vegyészmérnö~ vagy okl. vegyész-közgazdász/o' 2/ Ez a végzettség ségnek.

minősüljön felsőfokú

politikai végzett-

31

A hallgatók az MKKE ,ipari, és külgazdasági szakán az 5 .... 8. ill . 5 .... 9. féléveken folytathatják tanulmányaikat és szerez .... hetnek egyetemi okleveleto

41

Az MKKE-ra való felvétel szempontjából a vegyipari üzemmérnökképzés rendszerén nem célszerü változtatni vagy különbözeti vizsgákat előirni. Legyen általános élv, hogy az MKKE-n is csak a~ a hallgató folytathasson;egyetemi tanulmányokat, aki egyébként is jogosult lenne a BME-n tanulmányainak a vegyészmérnökképzésben való folytatására. E célból a kritérium~árgyak teljesitése az MKKE-re való felvétel szempontjából is legyen feltétel c A hall gató lehetőleg a szerves és biológiai vegyipari vagy a szervező vegyészmérnök szakon előirt kritériumtárgyakat válassza jitt kapja a "legtöbb matematikai többletképzésti, ne legyen azonban akadály az sem, ha a hallgató a biológus-mérnök szaknak megf'elelő kritérium tárgyakat választ és teljesit. Az MKKE külgazdasági szakára'jelentkezők számára legyen külön feltétel az, hogy a ballgató az üzemmérnökképzés során orosz nyelvből jeles l~ 'tipusu vagy legalább közepes 2. tipusu záróvizsgát tegyen. 98

5/ Nyilvánvaló, hogy az üzemmérnökök 2 éves ill. 2,5 éves képzése nem ölelheti fel a közgaZdasági egyetemi képzés öSszes tantéÍ.rgyát. Ismeretes, hogya jelenleg 2 éves mérnök-közgazdász_ képzésből is kimarad a közgazdászképzés több tárgya o Ajánlatos, hogy az üzemmémökök és az okl. mérnökök közgazJasági képzésének tematikája felépitésében legyen közös. Ez azt is jelenti egyebek 'között, hogy ideológiai és vállalatgazdasági tárgyakból az MKKE " 'k ' . . tn '. I ra epzes nYUJt mivel e tárgyaknak a BME-n előzményei vannak I a többi tárgyat változtatás nélkül teljes egészében oktatja.

6/ Az üzemmérnökök képzése a nappali tagozat tanterve szerint folyjon. Kivételt a ráképzés ideológiai és vállalatgazdasági tárgyai jelentenek összesen kb. 25 óra/hét terjedelemben. A ráképzés történhet vagy az üzernmémö'kök részére külön szervezett foglalkozások keretéberi, vagy'az egyébként is már meglévő mérnökközgazdász képzés felhasználásáVal. Ez utóbbi nemcsak takarékos változat, de - esti foglalkozás lévén - megkörmyitené az órarend 'készi tést és egyeztetést is. Legyen általános elv, hogy takarékossági okokból az üzernmérnökök minden egyéb tárgyat hallgassanak eg~tt a nappali tagozatos közgazdász hallgatókkal.

7 j Az üzemmérnökök ugyanolyan óraszámban, mint' nappali tagozatos közgazdász társaik válasszanak alternativ,tárgyat, blokkot Imodul ti c Az alternatív tárgy és Imodul-/blokkválasztáSsal kapcsolarban felmerül a választás esetleges korlátozásának kérdése. E tekintetben célszerü lesz megvizsgálni a pályakorrekCió; a mobilitás, áth8.llgatás stb. szerepét, fel tételeit és ésszeru korlátait.Kér_ . déses lem pl. hogy: miképpen értékelendő az olyan biológus-üzemmérnök képzettsége, aki üzemmérnö'ki tanulmányait részben az ELTE biOlógia szakán, részben a BME vegyészmérnpk karán folytatta, majd az MKKE-n közgaZdasági képzést kap és enne,k keretében Idegenforgalmi alternativ blokkot jmodultj, Valláselmélettet vagy basonló 81f:ernativ tárgYat választ. Nem vaIószinü, bogy ilyesféle tan~lás' 99

érdemleges interdiszciplináris felleészül tséghez vezetne. Javasolni lehet a hallgatók számára a kb. 30 blokk és a több mint 100 alternativ tárgy' közti válas~tás korlátozását és modulok-ba épitését. Az ilyen korlátozás az MKKE gyakorlatában nem ismeretlen: a mérnök-közgazdászok mindössze 4 /!/ tárgy közt választhatnak. 8/ Az előző pontokban kifejtettek szerint a hallgatók átlago; heti óraterhelése az iparszakonkb.' 27 ó/hét, a külkereskedelmi szakon kb. 36 ójbét lenne. /Ez~utóbbiból kb. heti 10 óra jut az

Dr. Iványi Károly A külkereskedelmi máSOddiplomás 'képzés jellege és feladatai a Külkereskedelmi Fő::'skolán

idege~yelvekre./

Összehasonli tásul: a BME-n az üzemmémökképzésben a heti minimális terhelés a kritériLUlltárgyakkalegyütt 33-35 óra. Az MKKE III. és IV. évfolyamán'az iparszakon 24-30, a külgazdasági szakon 23-34" a külgazdasági szak' 9. félévében pedig 17 óra. Megfontolandó, hogy 'a kÜlgazdasági szakon nem volna-e' célszeru - a fenti 6. és 7. pontban megfogalmazottaktól eltérve _ az óraterhelés csökkentése egyes tárgyak kiiktatásával.

9/ Mivel az üzemmérnökök az MKKE oktatási folyamatában a III. évfolyamon lépnének be, s több, "a 6-7. pont szerinti tárgy o"ktatása a közgazdász nappali tagoz'aton már korábban megkezdődik , bonyolult feladat lesz olyan órarend készitése, amely minden esetben biztosi t ja a közös oktatást.: Számolni kell azzal, hogy néhány esetb en az üzenunérnökök s:zámára külön foglalkozások beiktatása elkerülh etetI en lesz, s ez némileg növeini fogja az oktatási terhelést •. '

Akülkereskedelemnek népgazdaságunk 'újratermelési folyamatában egyre meghatározóbb módon történő bekapcsolódása olyan gaZdaságpolitikai helyzetet teremt, hogy gazdaságfejlődésünk során meszszemenően figyelembe kell venni,hogy a - termelési, illetve kÜlpiaci értékesitési céljaink közé elsősorban olyan feladatokat kell b eáll i tanunk , amelyek összhantban vannak, vagy hozhatók a világpiaci lehetó,ségekkel, - olyan vállalati fejlesztési politikát kell megvalósitani, ami lehetővé teszi az előbbi követelményeknek való megfelelést és a rugalmas alkalmazkodást. Mindezek végrehajtásához ugyanakkor olyan specifikus /müszaki, agrár, vegyi stb./ ismeretekkel rendelkező szakemberek sol{aságára illetve külkereskedelmi felkészi tésére van szükség, akik megfelelő politikai és idegen nyelvi felkészültség birtokában, külkereskedelmi ügyletek megkötésére és lebonyolitásár'a, külkereskedelmi pénzügyek,sZállitmányozás, fuvarozás, reklám és propaganda, piackutatói stb szakterületeken munkafolyamatok végzésére és irányitására is alkalmasak. o

E célki tüzéseknek kivánt, ill.' kiván el-eget tenni az NGKB 1978. julius 12-i, valamint a GB 1982. augusztus 12-i ülésén a kt:11gazdasági szakemberképzés fejlesztésére vonatkozó irányelvek100

101

ben is megfogalmazott és a Külkereskedelmi Föisko1an az 1980/81es tanévtől megszervezett és meg~nditott áruforgalmi, esti kiegészitő, un. másoddiplomás képzés is. E képzésben elsősorban müszaki- és agrár végzettségü szakemberek vesznek részt, de fokozódó érdeklődés nyilvánul meg e tanulási forma iránt egyéb egyetemi, ill. főiskolai szakokon végzettek részéről is. E képzési forma tanterve éS'oktatási programjai kialakitásánál, ill. fejlesztésénél a cél t úgy kell, ill. 'kellett meghatározni,hogy egy kétéves időtartamú - 4 félév - fői~kolai szinten befejezett képzés keretében, a külgazdasQgi szakképzést népgazdaságunk belátható konkrét, gyako~lati igényei szabják meg. Ilyen módon, a közgazdasági ala:rozásnak már kezdettől fogva, konduktiv jelleggel kell összefonódnia a specifikus külkereskedelmi szakképzéssel, illetve a szakismeretek módszertani megalapozásával is. Oktatáspolitikai vonatkozásban pedig abból kell kiindulni, hogy: a/ biztositani kell a szakmai képzés komplex jellegét; b/ ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a szükséges gyakorlati kÜlkereskedelmi-munka egy-egy területére koncentrálható specializált oktatási irányokat. Az elsőben megfogalmazott követelményeknek az integrált, egymásra épÜlŐ, ill. kapcsolódó tantárgyakból épi-ikező blokkok, tantárgycso~ortok kialakitásával lehet és kell megfelelni. Az ilyen formán kialakult tantárgyi csoportok, az alapozó, a szaktárgyak és a nyelvi szaktárgyak, valamint a módszertani diszciplinák egészének modulszeru kialakitása, 'összekapCSOlható a közgazdasági-külkereskedelmi felsőoktatásban müködő Egyéb intézmények programjaival is, azokhoz párhuzamosan, illo vertikálisan kapcsolható. A másodikban meghatározott ismeret-követelményeknek való megfelelést a külkereskedelmi munka. sokrétüvé válás~, diverzifikálódása igényli, ami különösen speéiáliS ismereteket követel a technikai, szállitmányozói, marketing, pénzügyi, vállalkozói területen. 102

A másoddiplomás külkereskedelmi főiskolai szakképzés is tartalmában olyan oktatáspolitikát követ, amelynek keretében biztositja a népgazdasági célszerüségeket és lehetőségeket is követve, a Főiskolát végzettek számára a 'közgaZdasági egyetemi diploma megszerzése alapját, illetve lehetőségét is. ,

,

Külön kell hangsúlyozni a kül'kereskedelemben a nyelvtudás fontosságá-t. A külkereskedelmi főis'kolai 'képzésben, ezért kiemelkedő súlyt képvisel a nyelvi képz~s. A FŐiskolán a nyelvi képzés, mint a szakmai képzés része, egyfelől általános nyelvi ismeretek, másfelől szakp.yelvi ismeretek oktatásából áll. A tanterv /modul! több mint egyharmadát jeientő nyelvi tantárgyaink keretében _ elsősorban a szaknyelvi tárgyaknál - biztositandó a fentemlitett követelményeknek való megfeleltetés. A főiskolai oktatásban a gyakorlati- ismeretek dominálnak, de hangsúlyozni kell, hogy elméI etil eg is megalapozott gyakorlatt munkára való felkészülés a cél. A külkereskedelmi főiskolai máSOddiplomás képzésben résztvev6k száma először 50 fő volt, de az 1981/82~es tanévtől már a levelező oktatás is megindul t, 33 fővel. Ide' a két nyelvet felsőfokon tudók iratkozhatnak be. U~anakkor az esti tagozaton a hallgatói létszám már 60 főre emelkedett. Az 1982/83-as tanévtől 65, 1984/85-től 70, de 1985-ben már 80 fővei indult meg az oktatás. Az erőteljes hallgatói létszámemelkedés e képzési forma hatékonyságát és népgaZdasági szüksé{5ességét is bizonyit ja, és ma már megközeliti a szükségleteket, illetve a Főiskola kapacitásának maximális kihasználását. A képzési forma önköltséges. A Főiskola kialakult és bevált elszámolási rendszer alapján dolgozik. Szükséges azonban, hgy a Müvelődési Minisztérium az önköltséges gazdálkodás további módszereire vonatkozóan is központi előirások~t adjon ki. 1982-től többször is értékelésre, ill. továbbfejlesztésre

,rul tek a máSOddiplomás képzés programjai és a kÜlgaZdaság te103

rületén dolgozó·elismert szakemberek, bizottságok véleményével, ill. állásfoglalásaival is egyeztetve, középtávon feltétlenül al . . . ,kalmasnak tekinthetők külkereskedelmünk szakmai igényei kielégitésére. Különösen olyan vonatkozásban, hogy a mindenkori változá.sok, / aktuális követelmények figyelembevételére, új oktatási programok meginditására megfelelően formálható. A moduláris tantervi forma kialaki tása megfelel annak a törekvésnek, bogy rugalmas oktatáspolitikát kövessünk és a másoddiplo~ás képzésnek sajátos karaktert bizto~itsunk. Mód és lehetőség van arra, hogy e képzési formában más gazdasági felsőoktatási intézményekben végzettek, igy a:z MKKE·nemkülgazdasági szakát, ill. modulját végzettek számÁra is külkereskedelmi szakképzést biztositsunk. A modul a közgazdasági és a külkereskedelmi általános és spec;i.fikus' szakismereti anyagokat kb. 60%-ban tartalmazza. A lcülgazdasági szaktárgyak négy alapvető ismeretanyag-kör gyakorlatorientáli megismertetését szolgálják, dgy mint - gazdaságpolitikai-külgazdaság stratégiai kérdésekét, - VilággaZdasági és nemzetkBzi kere~kedelmi ismereteket, - marketing ismereteket, - ügylet-orientált ismereteket. A tanterv több mint egyharmadát jelentő nyelvi szaktárgyak keretében a hallgatók idegen nyelvi, ill. külgazdasági ismereteket hallgatnak, mig a módszertani ismeretek: statisztika, számitástecbnika, szervezési ismeretek az oktatásban kb. lO%-ban vesznek részt. A külkereskedelmi főiskolai másoddiplomás képzés 'eddigi tapasztalatai kedvezőek, ami nemcsak az emlitett ballgatók jelent'kezés-, ill.létszámnövekedési tényéből vonbató le, hanem abból is, hogy ugrásszerüen nBvekedett e szakon végzettek iránti kereslet is. Átlagos tanulmányi eredményeik, különö sen államvizsga eredményeik az átlagot me,gbaladóan alakul tak. Ismeretanyagukban hasznosan ötVöződneK a~yakorlati tapasztalatok az elméleti ismeretekkel. TBbben közülük értékes és nemcsak a feladatoknak való megfelelés célját szolgáló diplomamunkát készitették, hanem munkájuk104

kal vállalati visszajelzések szerint is - eredményesen járultak hozzá egy-egy problémakör sikeres megoldásához .. Jóllehet a müszaki- és agráregyetemi, ill. főiskolai végzettségüek részvétele. meghatározó, de a népgazdasági igényeket is szolgáló pályakorrekciós céllal is egyre több, az emli tettől el térő diplomájú ball~­ gató választja ezt az oktatási formát továbbképzése céljából. A Külkereskedelmi Főiskola másik, idegen nyelvü levelezési, tolmácsolási és szakforditási fel~datokra felkészitő szakán végzett hallgatók is egyre nagyobb számban érdeklődnek áruforgalmi továbbképzésüqk iránt és a máSOddiplomás szak levelező tago~ata hallgató~ közül egyre többen akül'kereskedelmi idegen nyelvü levelezői diplomával iratkoznak be. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nyelvigényes kBzgazdasági-l-\ülkereskedelmi szakma hivatás, nebéz, komplex igényü munka, ismeretei jó elsajátitása egész embert kivánó feladat. A másoddiplomas árUforgalmi képzés e főiskolai modul ját elvégzettek továbbképzése ugyanakkor két irányban is lehetséges, ill. biztositható: tanulmányaik befejezése után, egyfelől posztgraduális jelleggel továbbtanulhatnak az MKKÉ·külgazdasági szakán, ill. felvehetik az egyetemi külgazdasági szakképzés modulja tanterveit, másfelől a Külkereskedelmi FőiSKolán külkereskedelmi szak-üzemgazdász végzettséget is szerezhetnek, amelynek keretében a modulban szereplő szaktárgyi iránYok valamelyikébe _ a mindenkori népgazdasági szükségszeruségeket figyelembe véve - speciális szakismereteket szerezhetnek. A külkereskedelmi másoddiplomás képzés céljai elérésének eddigi fontos fe~tétele volt - és maradt -, hogy az oktatómunka a külkereskedelem operativ intézményeivel, illetve szakembereivel való állandó és kBlcsBnBsen hasznos. kapcsolatok keretében folyjon. A külső szakembereknek az oktatásban való nBvekvő részvétele igy egyfelől biztosit ja a szükséges gyakorlati Útköztetést, illetve visszacsatolást, másfelől az oktató-kutatóm'unka során eredményesen zzájárulhat az egyes külkereskedelmi területeken folyó gyakorl~ti mLtnka jobbi tásához. 105

Az oktatás-szervezés keretében kialakult külkereskedelmi főiskoJ.ai szakemberképzési modul, az emlitett képzési.. célok, tartalmi és formai körülmények mellett alkalmas olyan főiskolai soros képzés megvalósitására is, amelynek keretében 3 éves fáiskolái végzettséggel rendelkező hallgatók a Külkereskedelmi Főiskolá.n tanulmányaika.t közvetlenül is fOlytathatják.

Dr. Kovács Ferenc Kiegészitő képzés inditása müszaki főiskolát végzettek .".

-. .

számára az MKKE közlekedési~-szálli tási szakán

1983 tavaszán a KPM és az Egyetem 'közötti "Szocialista sZf;rződés" meghos~zabbitásakor vetődött fel a közlekedés szakon kiegészitő képzés inditásának l eh etősége. 1983 nyarán a Közlekedési Minisztérium a Müvelődési Minisztériumhoz és Egyetemünkhöz egyidejüleg eljuttatott levélben utalt a köziekedési tárca okleveles közgazdászokkal való ellátottságának alacsony szintjére, s ezen helyzet javitásának egyik'lehetség~s ~tjaként a,főiskolát végzett szakemberek továbbképzését jelöl te meg. A Közlekedésgazdaságtan Tanszék 1983 szeptemberében részletes javaslatot készitett, amit a KM Oktatási Tanács is megvitatott. Az, illetékes miniszterhelyettes és az egyes közlekedési alágazatok képviselői a javaaatot társadalmi-gazdasági szempontból igen hasznosnak itélték, s az Egyetem rektoráboz és az MM-hez 'küldött következő levél már a tantárgyprogramok mielőbbi összeállitását és a képzés mielőbbi meginditási lehetőségeinek vizsgálatát sürgette. A szakvezető tanszéknek - alapos elemző és véleménykutató ,munka után - az volt az álláspontja, hogy a kiegészítő képzés beinditható, ennek előfeltételei mind az Egye~emen, mind a meritési bázisul szolgáló győri Közlekedési és Távközlé'si Müszakí Főiskola végzett hallgatóinak közgazdasági előképzettsége tekintetében megvi:u1nak.

107 106

jC8ak a Lizomi

lévő

Főiskola Közlekedés- és PostaUzemi

In tézetében

vég;~:C't.t

szakos hallgatók jelentkezhetnek./

A főiskolán a közgazdasági ismeretek oktatása ban mindenek előtt a rendszer és gazdaságtan c. tárgy

A kiegészitő képzés célja - az Egyetemen már korábban m8gkiegészitő szakokkal megegyezően - a főiskolát végzettek köz-

gazdasági elméleti és módszertani ismereteinek magasabb szintre emelése a makrogazdasági folyamatok jobb átlátásához, valamint az általános elméleti ismeretek és a közlekedésgazdasági szakismeretek szintézisének megv~lósitásao A

főiskolai képzésen belül a veri tkális specializáci.ó,

s

z a k

Gépjármüüzemi Postaüzemi Vasutüzemi

III. ' 4+1' 4+1 4+1

,

F e l

é v

. IV.

v.

3+2 2+2 2+2

-2+2 3+2 3+2

-vr. 3+2 3+2 3+3

Összes 'óraszám 171+99 171+99 171+111

az

ágazati képzés áll előtérben Ivasutüzemi, postaüzemi, gépjármüüzemi/, illetve a gazdasági jeRegü tantárgyak is /pl. rendszer és gazdaságtan/nagyobb részt a vállalati, mikroökonómiai kérdéseket tárgyalják. A kiegészi tő ·képzésnek tebát az elméleti szin .... tetizáló jelleg mellett a makroszintü szemléletmód kialakitására kell törekedni~.

A kiegészitő szak - a vélemények egybebangzása mellett _

f~ntos népgazdasági munkaerőigény kielégitését SZOlgálja, egy-

reszt, mert a szakon végzett kevés közgazda ";egy része is tárcán kivül helyezkedik el, másrészt mert nagy a valószinUsége, hogya majdan itt végző üzemmérnökök végzés után is az adott vállalatnál maradnak. A szak iránti igényt az is mutatja, hogy igen sok vállalat küldte eddig is Uzemmérnökeit az 5 éves esti-levelező tagozatra o

A végzett hallgatók száma és a végzett üzemmérnökök fokozott érdeklődése alapján az új képzési formában beiskolázási gondokkal nem kell számolni. lAz első évfolyam 1976-ban végzett Győrött, ~z Intézet 198 4-ig 757 napp~i és 475 lev~ez6 tagozaton végzett, osszesen 1232 üzemmérnököt bocsátott ki./ A kiegészitő közgazdászképzésre az igény a KTIVIE'-en rn8r régen felmerül to A Közelekdés- és Postaüzemi Intézet vég,zett t' ~ bal1ga.oinak egy része ol van munkakörbe kerül, amelyben az el végzf'nd 6 feladatok . II . k . " Je ege l.udo olJa az alaposabb közgazdas.::~g.i JsmC'l"c Lek megszerzését . 108

, A Rendszer és gazdaságtan óraszámai:

A III. félév anyaga mindhárom szakon azonos, annak célja az általános közgazdasági szemléletmód kialakitása, a gazdasági rendszerek, a népgazdaság és a vállalatok legfontosabb gazdasági fogalmainak és összefüggéseinek megismrtetése. A IV-VóVI. félévben alágazati gazdaságtancik szerepelnek, amelyek a népgazdaság és az alágazatok kapcsolatát, az alága?ati termelési-tevékenységi folyamatok gazdasági vetületét tárják fel ésszorosan kapcsolódnak az alágazati fő tevékenységek technológiai tananyagaihoz. A Rendszer- és gazdaságtan kötelező államvizsga tárgy mind a három szakon.

A szak az Egyetemen már megl,évő kiegészitő szakok rendszeréhez igazodik. A tanterv összeállitásánál alapvető szempont volt a KTMF és az MKKE közlekedési-szá'llitási szak tanterveinek össze .... vetése o Erre vonatkozóan az l.sz. melléklet ad tájékoztatást. Ezek figyelembevételével a szakon oktatott tárgyak három csoportba s.orolhatók: al A KTMF-en egyáltalán nem oktaott tárgyak a következ6k: - Gazdaságtörténet, - Gazdaságföldrajz, közlekedés fÖldrajz, - Népgazctaság tervezése, - Közgazdasági elméletek története, . -, Szociológia, - Világgazdaságtan, - KÜlkereskedelmi isme~etek. 109

Ezeket az 5 éves p.sti-l~velező tagozat óraszámával zően állitottukbe az egyetemi tantervbe.

mc:r:,ogye,-

b/Az alapozó tárgyak másik csoportjának oktatása tartalomban és/vagy mélységben tér el az egyetemi képzéstől o Ezek: - Filozófi..a, - Politikai gaZdaságtan, TUdományos szocializmus, - Általános statisztika, szakstatisztika, - Jogi ismeretek, - a Matematikai és Számitástechnikai Intézet által oktatott tárgyak, - Könyvviteltan, szakszámvitel elemzés Az ezen tárgyakat oktató egyetemi tanszékek az ide vonatkozó KTMF-tantárgy-programokat véleményezték és lényegében a már meglévő kiegészitő képzés tantervehez való kapCSOlódás mellett foglaltak állást.

cj Az egyetemi ágazati szaktárgyak közül a Közlekedéstechnika és' Árufuvarozási jog teljes elhagyása látszik célszerünek, mivel a Főiskolán oktatott müszaki tárgyak, illetve a Fuvarjog és dijszabás c. tantárgy szakanyagát teljes egészében lefedi. Csökkentett óraszámban indokol t a Kö'zlekedésgazdaságtan c. tárgy oktatása, a Közlekedés szervezése c. tárgy keretében pedig egyes üzemtani témák oktatása is megoldahtó. Az alternativ tárgyak órakerete felhasználható a hallgatók szakmai előképzettségbeli differenciáinak kiküszöbölésére. A szakszemináriumok, diploma-konzultációk rendszere a többi szakéval megegyező Q A fentiek figyelembevételével 0 R 8?eállitott tantervet a 2.sz. melléklet tartalmazza. A szak nyelvigényes volta megkivánja, hogy a hallgatók már a

d.lplomavédé"s előtt legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Sajnos az idegen nyelv intézményesitett oktatása ezen képzé si formán belül nem megoldható. Igy a nyelvvizsgával nem rendel ke"'" ző jelentkezők vállalják a 3 év végéig a középfokú nyelvvizsga le. tételét. Önálló tanulással és az egyetemen kivüli oktatáslm vaJ0 részvétellel.

A. társtanszékek nyilatkozatai : . I alapján a kiegészitő ~épzés az A felvétel s2abáIYbza~ára a rend 'alkalmazása kinálkozott, kiegészi tve ~dőben megtartott nyelvi meghallgatássalo és tanulmányi kérd~sben az Egyetemen érvényben lé:v-9 ·.'~ .~:.BJ~~.f?;.flc.,*~a­ tokban és utasitásokban foglal tak az irányadók. 'kezöket jegyezzük meg: - Kiegészitő képzésre itt is csak ~O évnél nem régebben oklevéllel rendelk~zők jelentkezhetnek, - A 10 évriél nem régebbi,' de a győri főiskola jogelőde~nél kia. dott oklevelet csak kivételesen indokolt esetben ,fogadju,kel. - A j.elentkezéshez az oklevél 'megszerzésétöl számitott 3 éves szakirányú gyakorlati tevékenységet 'követelü~k meg, - A jelentkezők a felvételi beszélgetéskor irásbel,i nyilatkQzatot tesznek, miszerint az abszolutórium megszE7.nzésének feltételeként vállalják egy nyelvvizsga megszerzését.

A kiegészitő képzés meghirdetése igen ugy érdeklödést váltott ki. A mintegy 150 jelentkezőnek'kb. fel~azonban alOévnél régebbi oklevél, vagy 3 évnél kevesebb gyakorlati tevékenység miatt nem felelt meg az előirásoknak. A fennmaradók Ilagy része a nyelvi megballgatáson olyan gyenge felkészültséget mutatott, hogya Nyelvi Intézet nem látta biztositottnak 3 éven belül a nyelVVizsga sikeres letételét. Igya képzés csak 15 fővel indult meg. Ugy tünik, bogy alaposabb nyelvi előkészités esetén _ amihez a szaktárca is segitséget nyújt -a szakon a kiegészitó képzés folytatásának fel t6t~lei adottak, s hosszabb távon ez feltétlenül hozzájárul az ágazat közgazdász-ellátottságának javitásához.

Q

,

110

III

l.sz. melléklE::1. Tanterv-összehasonlítás Ór a s z á m

T a n t á 'r g y

KTFM

5 éves Politikai gazdaságtan 4+4 k,sz 8+0 k,sz Filozófia' . 0+4 z 5+0 k,sz 2+2 k Tudományos szocializmus 1+1 k Munkásmo zg • története 0+ 2,5 "k 1+0 k' Matematika 6+10 k,sz 7+8 a,k Alkalmazott op. kutatás 2+3 gy Statisztika 3+2 k 3~6 a,k Jogi ismeretek 2+1 k 3+0 k Fuvarjog ésdijszabás 6+6/9+9/ÁV , Fuvarjog . 2+0 k Számitástechnika 2+3 gy,k 5+3 a,k Informatika 5+ 4/8+ 7!ÁV Közlekedési és postai ism, 5+3 k,b' Rendszer és gazdaságtan 12+7 k,ÁV Szervezéstan 3+2 k. Üzemszervezés 12+14 k~~ÁV Köz1ekedéstecbnika 1+0 k Közlekedési üzemtan 4+0 k, $Z Közlekedésgazdaságtan 4+4 k, sz Közlekedés 'szervezés 2+2 k Orosz nyelv 0+8 z . Kötelezően vá1aszto"4t id. . ny~v 0+8 z Müszaki szaktárgyak 23+20 Kiegészitő tárgyak 0+8 Anyagmozgatás, raktározás 7+4 gy,sz Vezetési ismeretek 3+0 b Gazdasá gtörténet 2+0 k Gazdaságföldrajz 2+0 k Közlekedés földrajz 1+0 b Termelés techno aLapja 2+0 b,z Könyvviteltan 1+2 gy Szakszámvitel és elemzés 2+4 k,sz Népgazd.terv o és irányítás 2+0 k Közg.elm.története 4-+0 k Világgazdaságtan 2+0 k Szociológia 2+0 k Külker.ismeretek 1+0 k Népgazd.pénzügyi . 1+0 k Alternativ tárgyak 1+0 b Alternativ blokk 7+7 z Szaks2:eminérium 0+6 a,gy

MKkE 3 éves k, sz

.4+0

k, sz

4+0

1+0

k

5+6

a,k

2+2

a,k

a, k

4+2

Közlekedés-szállítási szak éves kie tanterve

,l.,

Politikai gazdaságtan GazdaságtörtéJ.!.et Gazdaságföldrajz Filozófia

2.

l 'k

l k

k,sz x 2+2 k 2+2

2+0 2+0

k, k

1+0

b

2+4 2+0

k k

4+0

k

2+0 1+0. 1+0 1+0

k k k

2+2

k

2

a

3.

Illo

4.

2 sz

2'k ~

1 k

l'k 2 k 2 sz

2 k 2 k l k l k

Köz.elm.törté~ete

I

Világgazdaságtan l k Tud.szodalizmus l k Szociológia l k Kül'ker.ismeretek l k Népgazd.pénzügyei l k Népgazd.,terv és irányitás' 2+2 la,'k ;2+2 a, k 1+2 a, k Matematika 2 k 2+~ a,k Számitástechnika 1+1 a,k 1+1 a,k Statisztika 1+2 k Számvitel' l b Közl. földrajz 1+1 "gy Közlekedésgazdaságtan 1+1 gy . Közlekedés szervezése 2 k" Alternativ tárgyak Szakszeminárium Összesen

8+2

8+4

k

x Uzemt'anl és szervezési témákat tartalmaz.

112

II.

I.

T á r g y

l13

8+3

8+1

l k

1+2 k

1+1 sz 1+1 k 2 k

- a