GYAKORLATI TUDNIVALÓK BEFEKTETŐKNEK Vállalkozói környezetről, a jogbiztonságról Gyakran fordul elő, hogy a gazdasági életben egyes fogalmakat másként értelmeznek, mint külföldön. Például, a cégbíróság Magyarországon cégbejegyzéssel foglalkozik, Ukrajnában viszont a cégbíróságon döntik el a pereket, a bejegyzéssel viszont a helyi adminisztráció (önkormányzat) foglalkozik. Az európai normákhoz szokott külföldinek mindezt mindenképpen tanácsos figyelembe vennie, szintúgy az állami szervek, vállalatok és vállalkozók alacsony pénzügyi fegyelmét. A törvények gyakorlati alkalmazását akadályozza azok nem egyértelmű értelmezése, a végrehajtó hivatalnokok személyes gazdasági érdeke. Ebből kifolyólag a külföldi befektetőknek ajánlatos helyi jogászt alkalmaznia vagy helyi konzultáns céghez, vállalkozásfejlesztési központhoz fordulnia. Mindenképpen érdemes helyi igazgatót, könyvelőt vagy könyvelői céget alkalmaznia. Nagy jelentőséggel bír a személyes kapcsolatok kiépítése az ukrán partnerrel. Cégbejegyzés: A cégbejegyzéshez szükséges alaptőke Magyarországhoz viszonyítva nem nagy. Egy Kft. esetében például a bejegyzés előtt az alaptőke 50 %-át kell befizetni egy ideiglenes bankszámlára, míg a másik felét egy éven belül. Azonban a bejegyzett vállalat először be kell jegyeztetnie magát a helyi adóhatóságnál, a statisztikai hivatalnál, a munkaügyi központban, a nyugdíjalapnál, a társadalombiztosítónál, a balesetbiztosítónál. A bélyegző készítéséhez engedélyt kell kérnie a rendőrségtől. Ezután a céget akkreditáltatni kell a vámhivatalnál. Ukrajnában a vállalkozásokat a „Társasági törvény", a „Vállalatokról szóló törvény", valamint a 2005. január 1-én életbe lépett, 2003. január 16-án elfogadott Polgári Törvénykönyv szabályozza. E szerint a magánvállalkozókon kívül a következő Gazdasági Társaságok jegyezhetők be Ukrajnában: Betéti Tátraság (Bt.), Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), Részvénytársaság (Rt.), Termelőszövetkezet (Tsz), stb. A külföldi tőkével működő vállalatok jelenleg az ukrán vállalatokkal azonos elbánásban részesülnek. A vegyes vállalatok leggyakoribb formája a Kft. és az Rt. A más típusú vállalatok alapítását ritkán választják az alapítókra háruló nagyobb felelősség miatt. A régebben bejegyzett más típusú vállalatok (farmergazdaságok, magánvállalatok, kollektív vállalatok, stb.) működnek ugyan, viszont ilyen formában már nem jegyezhetők be. Banki szolgáltatások: elterjedtsége elmarad a közép-európai szinttől és mindössze a GDP 20-25 % -át teszi ki, az igénybe vehető szolgáltatások köre is szűkebb az európaitól, egészében véve a bankrendszer megbízhatóan működik. Már régóta elfogadottak és bevezetésre kerültek a nemzetközi fizetési eszközök: a csekk, a váltó, az akkreditív, az inkasszó, a bankkártya. Az évek óta működő bankközi számítógépes elszámolásoknak köszönhetően, melyet törvény szabályoz, az egyik vállalattól átutalt összeg még aznap megérkezik a címzett számlájára. A banki műveletek teljes egészében szabályozottak. Egyre több külföldi bank nyit fiókintézetet Kárpátalján, ezen belül Ungváron. Adók, járulékok: Az adórendszerről szóló 1997. márciusban hatályba léptetett törvény kétféle adó- és járulékkategóriát állapít meg: a központi adók és járulékok kivetítésének rendjét és mértékét a parlament, míg a helyi adókét és járulékokét a helyi közigazgatási szervek állapítják meg (egy központilag megadott kereten belül). A törvény egyértelműen kimondja, hogy az adórendszer változását más törvények nem írhatják elő. A központi adókat és járulékokat a bármely tulajdonformájú jogi személyek és
magánszemélyek fizetik az adótörvényekben meghatározottak szerint. A jelenleg érvényes szabályozás 19központi adó- és járulékfizetési kötelezettséget ír elő. A gazdálkodási tevékenység eredményessége szempontjából közülük a következők a legfontosabbak: vállalati nyereségadó, értéktöbblet-adó, jövedéki adó, ingatlanadó, földadó, a természeti erőforrások használata után fizetendő járulék, társadalombiztosítási-, nyugdíjalap-, munkanélküliségi alap-, balesetbiztosítási alapokba fizetett járulékok. Külön lehet kérelmezni az adóügyi hatóságoktól a kötött, úgynevezett „egységes” adózási módot, amely a forgalom 6 % - a vagy 10 % - a , attól függően, ÁFA fizető vagy se a vállalat. A helyi közigazgatási és tanácsi (önkormányzati) szervek által kiszabott és a helyi költségvetésbe kerülő adók és a járulékok száma 16, közülük említést érdemel a reklámadó, a közüzemi (kommunális) adó, az idegenforgalmi és gyógyfürdői járulék, a piaci járulék, a parkolási díj, helyi jelképek használatáért, valamint a mozi – és televízió – felvételének készítéséért fizetendő járulék. Jelenleg az anyagi termelési szférában a vállalkozó tevékenységet folytató alanyok a tulajdonformától függetlenül egységesen 25 % adót fizetnek. A munkabérek közterhe 51 %, aminek nagy részét a munkaadó állja. Az értéktöbbletadó mértéke 20 %. Itt említendő meg, hogy a Miniszteri Kabinet (Minisztertanács) mellet működő Humanitárius Bizottság engedélyének hiányában a humanitárius segélyeket, adományokat is jövedelemadó terheli. A különböző adónemek és járulékok százalékos összesítése elég magas, bizonyos mértékben gátolja Ukrajnában a gazdasági fejlődést. A fekete (árnyék) gazdasági tevékenység emiatt jelentős. Jelenleg kidolgozás alatt áll az új adótörvény, amely lényegesen kedvezőbb adózási feltételeket helyez kilátásba. Főbb adónemek Adónem ÁFA
Az adó mértéke 20%
Adófizetés tárgya Termékek(áruk, szolgáltatások) értékesítése, azok importja Értékesítés forgalma (%), az értékesített termék egységára,vámérték
Jövedéki adó
10-30%, illetve fix tételek
Nyereségadó
25 %
Nyereség
Földadó
0,015-0,21 hrivnya négyzetméterenként, a település jellegétől.
Használt földterület
Gépjármű-adó
0,68 – 4,55 ECU 100 köbcentiméterenként
Befizetési határidő A tárgyidőszakot követő 20 napon belül Import esetén előrefizetés. Egyéb esetekben a forgalom volumenétől függően háromnaponként, dekádonként, havonta,negyedévente A tárgyidőszakot követő 20 napon belül, magánvállalkozók esetében 03.15-n, 05.15-n, 08.15-n és 12.15-n az előző év nyereségéhez képest új vállalkozás esetében az adóhatóság által meghatározott összegben Mezőgazdasági termelők és lakosság: augusztus 15ig és november 15-ig, egyéb esetekben: a tárgynegyedévet követő hó 15-évig
Magánvállalat egységadója Magánvállalkozó egységadója Magánvállalkozó rögzített adója, ha fizeti a piaci járulékot és évi forgalma nem több, mint 119.000 hrn.
A bevétel 6% vagy 10%-a attól függően ÁFA fizető vagy se 20-200 hrivnya, plusz az adó 50%-a minden foglalkoztatott után (10 emberig) 20-100 hrn + 50% minden foglalkoztatott után ( 5 emberig )
A pénztárba vagy bankszámlára érkezett bevétel A helyi tanács által megállapított foglalkozásnem után A helyi tanács által megállapított foglalkozásnem után
A tárgyidőszakot követő 20napon belül A tárgyidőszakot követő 20napon belül Az engedély megkapásáig
Kétoldalú magyar-ukrán kapcsolatok A kétoldalú politikai kapcsolatokat a jószomszédi viszony jellemzi. A gazdasági együttműködés felfelé ívelő pályán halad. Éves szinten kétmilliárd dollár fölötti értéket abszolút rekordot - mutat a 2006. évi magyar-ukrán kereskedelmi forgalom. A növekedés úgy exportunk, mint importunk tekintetében meghaladja az 50%-ot. A kereskedelmi forgalom rekord növekedése jól tükrözi a cégek érdekeltségét, a két ország gazdasági teljesítő képességének növekedését és változásait, bizonyítva, hogy évről-évre gyorsan bővülnek a cégek közötti üzleti szálak. A Főkonzulátus működési területére irányuló áruforgalom volumene meghaladta a félmilliárd dollárt. Jelentős a magyar működő tőke jelenléte az akkreditációnkhoz tartozó négy megyében, a befektetések értéke közel 85 millió dollárt tesz ki. Az üzleti kapcsolatok látványos erősödését mindkét ország kormányzata üdvözli, és lehetőségeik, eszközeik szerint támogatják is e folyamatot. A növekedés további motorja lehet a magas szintű kétoldalú találkozók sora. Négy fő témakör áll a tárgyalások homlokterében. Az első a határmenti területek gazdasági fejlesztésének elősegítése és élénkítése. Ezt a célt szolgálja az a törekvés, hogy a határ mindkét oldalán javítsuk a gazdaságfejlesztési és közgazdasági feltételek rendszerét. Ukrán részről megnyílt a lehetőség, hogy vállalkozási övezetet hozzanak létre a saját szabályzórendszereik szerint. Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül operatív programokban nevesítette a kormányzat a konkrétumokat, így például a közlekedés, a térségi regionális és a humán fejlesztési operatív programokban. Magyar részről kezdeményezték egy EU-konform magyar-ukrán kishatármenti megállapodás megkötését. Ez kivételes helyzetbe hozza a határ mindkét oldalán élő személyeket és vállalkozásokat, s mind a személyek mozgásában, mind a vállalati együttműködésekben előnyökkel jár. Amennyiben a Záhony-Csop-i logisztikai fejlesztés megvalósul, dinamizálja majd a gazdaságfejlesztést. Ki kell dolgozni a logisztikai fejlesztés feltételrendszerét, a tarifális kérdések szabályozását, a vállalkozásfejlesztés programjait. Kiemelt tárgyalási téma az energetika, ami kormányszintű magyar stratégiai kérdés. Ukrajna és Magyarország tranzit ország a földgáz- és a kőolajszállításokat illetően, de potenciálisan a villanyáram ügyében is. Teljes az egyetértés abban, hogy a biztonságot garantálni kell, ennek érdekében fejlesztések, új megoldások bevezetése szükséges az energetikai együttműködésben. Magyarország kész támogatni Ukrajna felkészülését európai irányú törekvéseiben, ezért megerősítjük a kormányzati egyeztetés szervezeti hátterét. A magyar cégeket arra inspirálja a
kormányzat, hogy keressék a gazdasági-üzleti együttműködés lehetőségeit, az új üzleti partnereket, hiszen van kereslet a magyar termékek, közös vállalatok alapítása iránt. Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar-ukrán gazdasági együttműködésben. Magyarország Európai Uniós tagsága előmozdította gazdasági kapcsolatrendszerünket, célszerű, hogy a jövőben még fokozottabban éljünk a határmenti, határokon átnyúló együttműködés lehetőségeivel, kihasználva az EU-s pályázati alapokat. A 2006. évi statisztikai adatok alapján Magyarország továbbra is a legfontosabb külkereskedelmi partnere Kárpátalja megyének és a tőkebefektető országok rangsorában az Egyesült Államok, Németország és Japán mögött a negyedik helyet foglalja el, megelőzte Ausztriát. A megyében 214 magyar érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik, tőkerészesedésük 29,6 millió USD, mely az összes megyei külföldi tőkebefektetésnek a 10,6 %-a. Földrajzilag a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás. A Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalom 2005-ben 277,5 millió dollárt tett ki, mely az összes megyei forgalom 22,4 %-a. Az előző évhez viszonyított forgalomnövekedés 14,3 %-ot tett ki. Az ukrán pozitív szaldó mértéke 2005-ben 60 millió USD volt. A kedvező tendencia 2006. 1-6. hónapjában tovább folytatódik: a külkereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest 27,2 %-al növekedett, összességében 249 millió dollárt tett ki, ami a megye teljes külkereskedelmi volumenének a 26,4 %-a. Az export mértéke az adott időszakban 135,14 millió USA dollár (8,6% több, mint 2005 azonos időszakában), ami a megye teljes export volumenének a 33,9 %-a. Az import mértéke az adott időszakban 113,85 millió USA dollár (59,6% több, mint 2005 azonos időszakában), ami a megye teljes import volumenének a 20,9 %-a. Kárpátalja megye pozitív külkereskedelmi szaldója időarányosan valamelyest csökkent, 2006 január-augusztus között 21,3 millió USD-t tett ki. 2006. 1-11. hónapjában Lemberg megye külkereskedelmi forgalma Magyarországgal elérte a 26,2 millió USD-t, ami a megye külkereskedelmi forgalmának 1,7 %-a. Az export értéke 5,9 millió USD, az importé 20,3 millió USD volt. A magyar beruházások értéke a megyében 56,2 millió USD, a megyei külföldi beruházások 11,5 %-a. Lemberg megyében összesen 22 magyar tőkerészesedéssel alapított vállalkozást tartanak számon. Tavaly megkezdődött a megye egyik legnagyobb beruházási projektjének, a Lembergi Autógyár fejlesztésének kivitelezése a magyar Dankar Kft. és a Pharma Market Kft. cégek részvételével. A berendezések rekonstrukcójára, új autógyártási technológiák adaptációjára, teherautók és mikrobuszok gyártására 30,6 millió USD-t fordítanak a beruházók. Együttműködési tárgyalások kezdődtek a Lembergi Autógyár és a magyar RABO cég között hátsó hidak gyártására a lembergi autóbuszokhoz, az együttműködés elmélyítésére a Lembergi Kerámiagyár és magyar partnere között. A Magyar Köztársaság Ivani-Frankivszk megye első számú külkereskedelemi partnere (a megye teljes exportjának 16,7%-a 2006-ban). A 2006-ban a megye külkereskedelmi forgalma a Magyar Köztársasággal 155,8 millió USA dollár tett ki, ami 66,6%-kal több, mint 2005-ben.
Az export 147,6 millió USA dollár (68,7% -os növekedés), az import 8,2 millió USA dollár (37,0% - os növekedés) volt. A megyében 26 ukrán-magyar közös vállalat van bejegyezve, amelyek többsége kereskedelmi tevékenységet folytat. A legnagyobb befektetéseket 8 közös vállalat jegyzi, közöttük a vezető a Kuvert-Ukrajna termékgyártó Kft. Iváno-Frankivszki székhelyű, ukrán-magyar-német közös vállalat, amelynek termékei (papír) külföldön is jól ismertek; a Gabona-Kolomija Kft. (székhely: Kolomija) amely szemes terménnyel, és állattápokkal kereskedik. Kolomijában magyar tőke segítségével (a Szabolcs - Gabona Rt. 2,5 millió eurót fektetett be), kombinált takarmánygyárat nyitottak. Csernyivci (Bukovina) megyében tavaly a külkereskedelmi forgalom volumene magyar relációban 3,3 millió USD-t dollárt tett ki. (1,1 millió USD export, illetve 2,2 millió USD Magyarországról érkezett import). A bukovinai vállalkozók Magyarországra alapvetően fát, valamint fából készült termékeket (az összexport 64,0%-a), illetve különböző olajos növényeket/vetőmagokat (31,9%) exportálnak. Magyarországról a fatermékeket (36,0%), polimér anyagokat és műanyagokat (31,9%), továbbá élő állatokat importálnak. Idegenforgalom Kárpátalján: A termelési-kereskedelmi szféra mellett fontos helyet foglal el az idegenforgalom. A megyei vezetés a kiemelt feladatok között kezeli a turisztikai és idegenforgalmi, illetve a gyógyüdültetéssel kapcsolatos fejlesztések kivitelezését. Az ágazatnak jelenleg még nincs hosszú távú fejlesztési koncepciója. A megyében 16 szanatórium, 14 gyógyüdülőhely, 2 panzió, 26 turista üdülőhely és 11 gyógyintézet található, ezek mindegyike 1-2 napos vendégfogadásra alkalmas. 2005-ben a 36 szállodai 2 839 férőhelye 84,2 ezer vendéget fogadott, köztük 9,2 ezer külföldit. Az idegenforgalmi ágazat gazdaságos. Statisztikai adatok szerint 2005. január és május között a megye turisztikai és gyógyüdültetési központjai 26,3 ezerrel több vendéget - összesen 84 ezer főt - fogadtak, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami 45 %-os növekedést jelent. Az ide látogatóknak nyújtott szolgáltatások összege 6,7 millió hrivnyával (31 %) nőtt, és 28,6 millió hrivnyát tett ki a vizsgált időszakban. 1,1 millió hrivnyával (31 %) növekedett ebben az évben az idegenforgalom után a helyi és központi költségvetések bevétele, amelynek teljes összege elérte a 4,7 millió hrivnyát. Megduplázódott, azaz 2,5 millió hrivnyával emelkedett az idegenforgalmi létesítmények modernizálására fordított, összességében 4,6 millió hrivnyára rúgó összeg nagysága. A gazdasági elemzők a kárpátaljai idegenforgalomba történő befektetéseket jövedelmező vállalkozásként tüntetik fel. Közel félmilliárd USD befektetéssel talpra lehetne állítani Kárpátalja minden idegenforgalom lebonyolításával foglalkozó egységét. Mivel Kárpátalja megőrizte történelmi ereklyéjét, csodálatosan szépek vadregényes tájai, gazdag természeti adottságokkal és kulturális értékekkel rendelkezik, hosszú távon mindenképpen kifizetődő lehet a turizmusba invesztálni. A magyar befektetők célterületei. Ágazati bontásban az ipar áll az élen - az összes befektetés mintegy 80 %-a ide irányul, domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás) részaránya. A nem termelő szférában (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, szállítmányozás) az összes befektetés mintegy 15 %-a van jelen. Ma az ukrán belkereskedelmi forgalomban lévő élelmiszeripari fogyasztási cikkek több mint 80 %-a hazai termék. Mivel nem lehetett élelmiszert vagy feldolgozott terméket Ukrajnába behozni, ezért a magyar üzletemberek váltottak. Gyakorlatilag beszállítói lettek egy fejlődő gazdaságnak.
Földrajzilag továbbra is a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás, bár az utóbbi időben egyre több vállalkozás talál helyet a hegyvidéki területeken is. Magyarországra irányuló export. A Magyarországra irányuló export legjelentősebb tételei: fa, faipari termékek, elektromos, mechanikus gépek, textil-ruházat, cipő (ez utóbbi két tétel a bérmunka-konstrukcióban legyártott késztermékekből áll össze), míg behozatalban a gépek, berendezések, papír, karton, csomagolóanyagok, háztartás-vegyipari cikkek, textiles cipőipari alapanyag a volumenhordozók. Bérmunkáltatás a térségben. A magyar cégek egyre jelentősebben használják ki a komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsősorban a textil-, cipő- és gépipar terén, a két oldal értéke 60 millió dollárt tesz ki, jelentős létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fő). Örvendetes és a bizalom erősödését jelzi, hogy egyre több eddig bérmunka-tevékenységet folytató cég vállalatot alapít a térségben és befektetőként végzi tevékenységét. KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG ÉS A GAZDASÁG Egzisztenciális biztonság, szülőföldön maradás. Felismerve, hogy a szülőföldön maradásnak elengedhetetlen feltétele az egzisztenciális biztonság, a magyar szervezetek nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai gazdasági folyamatokban való részvételre, a privatizációból és a szovjet típusú gazdasági rendszer lebontásából, valamint a határ menti együttműködésből adódó lehetőségek kihasználására (vállalkozásfejlesztő központ létrehozása, gazdaszövetség alakítása, gazdaképzés). A bizonytalan ukrajnai helyzet miatt azonban eddig a magyar szervezetek ezen a téren nem könyvelhettek el jelentős sikert. Különös fontossággal bírt az egykori kolhozrendszer felbomlását követően az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott földprivatizációs program, amely 14 ezer magyar gazdát juttatott földtulajdonhoz, s elindította a falusi gazdálkodó réteg kialakulását. Kárpátalja uralkodó termelési formája a mezőgazdaság. A megye gazdasága – valamennyi ágát tekintve – alacsony hatásfokú, a műszaki színvonal és a szervezettség elmaradottsága jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. A magyar kisebbség 75 %-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű képzési lehetőség hiányosságai miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz (alig van például magyar jogász), így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A vidék magyar lakosságának jelentős része számára a túlélést a jelenlegi helyzetben a határ menti kereskedelem jelenti. Sokan vállalnak illegálisan mezőgazdasági idénymunkát a szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében. A magyar férfilakosság jelentős hányada az év nagy részében különböző magyarországi és belső ukrajnai építkezéseken dolgozik. A helyi magyarság fő megélhetési formája a mezőgazdaság, ezen belül a földművelés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás, piaci értékesítés. A síkvidéki régióban élő magyarok előnyben vannak a hegyekben élő ruszinokkal, ukránokkal szemben, hiszen a földművelés területén kitörési lehetőségük van, ha átveszik a magyarországi, nyugati korszerű földművelési technológiákat, gépesítik a háztáji munkát, mivel az élelmiszer-termelés a legkifizetődőbb termelési ágazat ma is. Kárpátalja gazdaságfejlesztési programja A megyei gazdaságfejlesztési program célkitűzéseinek legfontosabb pontjai a következők: - A turizmus és gyógyüdültetés, ezek infrastruktúrájának fejlesztése.
- A határokon átívelő kapcsolatok bővítése, a határ menti infrastruktúra tökéletesebbé tétele. - Kárpátalja egész területe természeti katasztrófák elleni védelmének biztosítása. - Az agrárszektor és a mezőgazdasági termőföldek kihasználtságának komplex fejlesztése. - A természeti kincsek még hatékonyabb kiaknázása. - Az ipari termelés további fokozása. A fejlesztések a bel- és külföldi befektetések segítségével érhetők el, melyek továbbra is a gazdasági növekedés alapvető tényezői maradnak, annak ellenére, hogy 2005-ben a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényben módosítások történtek, és ennek következtében a külföldi befektetések 22,7 százalékkal csökkentek a megyében. A befektetések mintegy 60 százalékát a megye iparában kívánják realizálni, elsősorban az elektronikai iparban. Az ipari termelés tervezett növekedése 7,7, ezen belül a bútoriparé 10 százalékos. A kereskedelem terén 14 százalékos gyarapodást irányoztak elő. A tervezett befektetési projektek száma évente megközelíti a hatvanat. Fokozzák termelési ütemüket a gyümölcsfeldolgozó üzemek, illetve a konzervgyárak. Az agráripari komplexum fejlődését nagyrészt a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásának korszerű módszerei, a kertészet és a szőlészet, valamint a borászat javulása biztosítja. Mindenképpen szükséges a kis- és középvállalkozások számának gyarapítása. Az előrejelzések szerint évente közel 600 új kisvállalkozás jön létre Kárpátalján. A meghirdetett energia-takarékossági programnak megfelelően felújításra és korszerűsítésre kerül a megye egy sor villany-, gáz- és ivóvíz-szolgáltatója. Ukrajna villamosenergia-potenciáljának egyharmada megyénkben van. Különösen fontos az életszínvonal emelése Kárpátalján. A havi átlagkereset tavaly 770 hrivnya volt, Ungváron 1000 hrivnya. A megyei vezetés a vízvezeték- és csatornázási rendszer korszerűsítésére, útépítésre, gázvezetékekre, árvizek és egyéb természeti csapások elleni védekezésre fordít jelentős összegeket. Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetről. A Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetben jelenleg 16 iparvállalat tevékenykedik, összesen 201,3 millió USD működő külföldi tőkével. Ezek a vállalatok eddig összesen 3 milliárd 452 millió hrivnya értékű terméket értékesítettek és összesen 810,2 millió hrivnya adót fizettek be az államkasszába. Nekik köszönhetően vidékünkön 3052 új munkahely teremtődött. A jól működő Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezetet és Ukrajna hasonló szabad gazdasági övezetek gazdasági kiváltságait, kedvezményeit, az ukrán állam által vállalt garanciákat 2005-ben a Timosenkokormány rendeletileg megszüntette. Megkérdőjeleződött az állam és a befektetők együttműködésének átláthatósága. A külföldi befektetők elsősorban azt nehezményezték, hogy a 2005. április 1-jei módosítás mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül történt, ami Nyugat-Európában és egyáltalán a fejlett gazdasági világban teljesen szokatlan. Idegenné és nyereség szempontjából is előnytelenné vált a közeg, ezért úgy döntöttek, elhagyják az ukrajnai terepet. A rendelet következtében a külföldi befektetések 22,7 százalékkal csökkentek Kárpátalján. Kormányzati ígéretek ellenére a törvénymódosítást még nem törölték el. A szabad gazdasági övezetben megmaradt befektetők (Eurocar Rt., YAZAKI, Yabil világcég, Le-go Ukrajina Kft, Terminál Kárpáti Kft., Holland Plant Ukrajina Kft., Dobrotex Kft) kénytelenek
a kedvezőtlenebb adottságokhoz igazítani fejlesztési politikájukat. Kárpátalján létesülő Ipari Parkról. 2006. november 20-án az ungvári járási Tiszasalamon körzetében létesítendő ipari park koncepcióját ismertették Ungváron a megyei állami közigazgatási hivatal illetékesei. Ezen a területen a projekt egyike az elsőknek az országban. Az elképzelés az olyan sikeres kárpátaljai befektetésekből levonható tapasztalatok alapján érlelődött ki, mint amilyet az elmúlt években a Yadzaki és a Jabil valósított meg a megyében. Hasonló projektek kidolgozásán dolgoznak Odessza és Kijev megyékben is. A jelenlegi számítások szerint a tervezet megvalósítása 5400 új munkahelyet jelentene a nyolcvan hektáron felépítendő, 3 ezer négyzetméternyi alapterületű ipari létesítményekben, ami 70 millió eurónyi befektetésből valósulna meg - közölte a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal sajtószolgálata. A projekt kidolgozásán munkálkodó Kárpátaljai Befektetési Ügynökség szerint közel 20 külföldi vállalattal folynak a tárgyalások az együttműködés lehetőségeiről.
