GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pilis 2008.

1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma: kb.11500 fı. Szomszédos települések: Káva, Albertirsa, Nyáregyháza, Monorierdı. A község határában ered a Gerje.

2. Iskolánk története 2008. június 30-ig városunkban 2 iskola mőködött. 2.1. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény rövid története Községünk betelepítése (szlovákokkal) az 1720-as években kezdıdött. Az 1724-ben érkezı tót családok tanítójukat is magukkal hozták, tehát az iskolai oktatás kezdete erre az idıszakra tehetı. 1724 - 1929 között községünkben a következı felekezeti iskolák mőködtek: • Evangélikus (1724-1914) Az elsı iskola és lelkészlakként használt épület a mai emeletes iskola helyén állt. 1857-ben újjáépítették. 1862-ben már a második tanítói állást szervezi az egyház. A tanköteles tanulók száma a következı évtizedekben tovább növekszik, így az 1880-tól 1909-ig terjedı idıszakban már 7 tanerıs iskolát mőködtetnek. A megnövekedett létszámhoz azonban ez nem elég, valamint a különbözı helyeken lévı tantermek száma is kevés, így az evangélikus egyház - nehéz anyagi helyzete miatt - az iskolát felajánlja az államnak. Ezt a vallás-és közoktatási miniszter 1914-ben elfogadja. • Római katolikus A római katolikus egyház 1889-tıl 1929-ig mőködtet iskolát, 2 tanítót foglalkoztatva. • Izraelita Az izraelita hitközség 1906-1913-ig egy tanerıs iskolát létesített. Az iskolai oktatás kezdetétıl az államosításig felekezeti iskolák mőködtek neves, nagy tudású tanítókkal, akik az oktatás mellett nagy hangsúlyt fordítottak a nevelésre. A túlzsúfolt tantermekben délelıtt és délután is folyt a tanítás. Az akkori iskolások a következı tantárgyakat tanulták: írás, olvasás, hittan, számtan, földrajz, meteorológia, történelem, természettan, egészségtan. A tanítás tót nyelven folyt. Egy 1847-es határozat alapján: "Pilisen létezı elemi tanodában a volt délelıtti órákban tót nyelv helyett magyar nyelv tanítassák, délután pedig tót." Az egyházi tanítókból 1914 után állami tanítók lettek, munkájukat azonban a korábbi lelkesedéssel és hittel végezték. Az államosítás utáni idıszak elsı jelentıs eseménye volt, amikor 1930. szeptember 12-én átadták használatra a tágas udvarú, 6 tantermes, igazgatói és nevelıi szobával, valamint igazgatói lakással rendelkezı épületet. Ezen kívül a piactéri (ma Szabadság téri) iskolában és a Kávai úti óvoda épületében lévı 1 tanteremben is folyt tanítás. Az elemi iskola 6 osztályos volt, ahol évfolyamonként 1 fiú és 1 leány osztály mőködött. A diákok a 4. év elvégzése után polgáriban, gimnáziumban vagy más középiskolában folytathatták tanulmányaikat. Azok, akik nem tanultak tovább, 3 évig ún. ismétlıbe jártak hetenként 2 alkalommal. Közismereti tárgyakat, háztartástant, kézimunkát és mezıgazdasági ismereteket tanultak.

2

Október 15-tıl március 15-ig - az otthoni földmőves munkák kezdetéig - jártak iskolába. Tantermük a már lebontott kultúrház épületében volt. Az iskolai csengı hangját 1944 szeptemberében a községházára felszerelt légó sziréna hangja váltotta fel. Az emeletes iskola termeit elıször német katonák szálláshelyéül, majd szovjet katonai kórházként használták. A piactéri iskolában már 1944. december 5-én, az emeletes iskolában - az épület javítása, fertıtlenítése után - tavasszal ismét megkezdıdött a tanítás. Az elızı ısszel eltávozott tanítók 1945 májusától lassan visszatértek, és politikai alkalmasságuk igazolása után újból munkába állhattak. Az 1945-46-os tanévben az elemi iskola 8 osztályos lett. Új tanterv lépett életbe, ennek alkalmazásához megjelentek az új tankönyvek is. (Elızıleg a gyerekek 1 tankönyvbıl tanultak.) 1946 ıszétıl a szülık havonta 1 forintot vagy többet felajánlottak az iskola korszerősítésére. 1947-re a pedagógusok száma 31-re emelkedett. Az iskolai oktatás mellett jelentıs szerepet kapott a szervezıdı úttörımozgalom. 1949-ben az úttörık létszáma 213, 1970-ben már 560 fı. Iskolánkban 1989-ig sikeresen mőködött ez a szervezet, nem az ideológia (ez a gyerekek számára kevésbé fontos), hanem a közös játék, beszélgetések, kirándulások és a jó hangulatú táborozások miatt. Az I.sz. Általános Iskola nevet viselı intézményünk 1997. szeptember 1-tıl Pilis Nagyközség Önkormányzatának határozata értelmében Általános és Zeneiskola néven felvállalta a községben már hosszú évek óta folyó zenei képzést. Hosszú éveken keresztül 2 mőszakban folyt a tanítás. Ezt a helyzetet sikerült megszüntetni az új tantermek építésével. Iskolánk mindkét épülete állandó felújításra szorult az elmúlt 30 év alatt, sıt napjainkban is. 1964-ig: szénfőtéses kályhákkal főtöttek és olajos padló, ivóvíz hiánya jellemezte az épületet. Néhány adat az elmúlt évtizedek fejlesztéseirıl 1965:

Tanterembıvítés, parkettázás, felújítás.

1970:

Az emeletes iskola teljes felújítása.

1972-78:

Az emeletes iskola bıvítése 5 új tanteremmel és tanári szobával.

1987:

Szabadság téri épületek bıvítése 5 új tanteremmel, tornateremmel.

1992:

Szabadság téri iskola padlásterének beépítése 4 tanteremmel.

1995-96: ...Vezetékes víz, csatorna, telefon bevezetése. 1998-99:

Emeletes iskola vizesblokkjának teljes felújítása.

1999-2000: Szabadság téri épület vizesblokkjának teljes felújítása. Tetıtérben 2 kisterembıl 1 normál mérető terem kialakítása. Dózsa György úti épület teljes felújítása – 3 tanterem, vizesblokk, tornaszoba.

2.2 A Széchényi István Általános Iskola és Szakiskola rövid története A Mária-telepi iskolában 1928-ban indult el a tanítás, a pilisi Állami Elemi Iskola kihelyezett intézménye volt, 4 tanítóval és két tanteremben, 4 tanulócsoporttal, váltakozó tanítással. Kezdetben csak alsó tagozatos osztályokkal folyt a munka. A tanulólétszám megközelítıleg 40 fı volt. Ekkor az iskola már meglévı régi szárnyában folyt az oktató-nevelı munka. 1945ig elemi népiskolaként mőködött. Az 1948-49-es tanévre változott át az elemi népiskola 8 osztályos általános iskolává. Ekkor még a telepi iskolában nem voltak meg a feltételek a 8. osztály bevezetésére.

3

1965-ben lett az iskola önálló, és 2. számú Általános Iskola néven mőködött. Ebben az évben kezdıdött az iskola bıvítése. A jelenlegi konyha és két régi tanterem elıtti nyitott veranda megmaradt zsibongónak. Az „új” rész Széchenyi utca felıli 2 tanterem, a mosdóval, zsibongóval és a nevelıi szobával. Ehhez épült még a lakás mellé a földszintes politechnikai terem és konyha a zsibongóval. (Késıbb tornaszoba és könyvtár.) Itt kezdıdött meg 1965-ben a fiú-ipari és leány-háztartási ismeretek oktatása. A jelenlegi konyha ekkor a nevelıi szobától elfalazva a szertár szerepét töltötte be. 1965-ben megindult a 8 osztályos képzés, 4 tanteremben, váltott mőszakban. 1978-ban kezdıdött az iskola új, emeletes szárnyának megépítése, mely lehetıvé tette az 1-8. osztályos iskolarendszer kialakítását, váltott mőszak nélkül a telepen is. Ekkor a tanulólétszám 300 fı körüli volt, így évfolyamonként 1-1 tanulócsoport mőködött. Megnyílt az iskolában a fiókkönyvtár is, 3000 kötettel, mely fokozatosan magába olvasztotta az iskola könyvtár állományát is. A tanulók részére és a telepen élık számára is kölcsönzési lehetıséget biztosított. A pedagógusok létszáma 13 fı volt, melybıl képesítéssel 12 fı rendelkezett. Az iskola bıvítésével megindult a napközis ellátás is, mely nemcsak a gyerekek étkeztetését biztosította, hanem délután foglalkoztatásukat is. 1985 óta az iskola órarendjébe beépítve olyik az evangélikus, katolikus, református hitoktatás. 1986-tól a tanulólétszám növekedése miatt szükség tantermek kialakítására került sor. Ekkor egy nagymérető tanteremben tornaszoba is létesült, amely megoldotta a tanulók téli testnevelés órai foglalkoztatását, ez azonban nem volt végérvényes megoldás. 1993-ban kezdetét vette az iskolai tornaterem megépítése a Mária-telepiek és a falu által „Epres”-nek nevezett területen. 1994-ben készült el a 288 m2 alapterülető tornaterem, amelynek galéria részén kapott helyet az iskola illetve fiókkönyvtár, ezáltal 2 db helyiség szabadult fel tanterem céljaira. Az 1990/91-es tanévben az idegen nyelv oktatása területén az orosz nyelv helyett bevezetésre került az angol és a német. 1991-ben szakköri formában megindult az iskolában a számítástechnika oktatása. Ebben az évben megszőnt az Úttörı Szövetség, helyette a Diákönkormányzat vette át a tanulóifjúság érdekképviseletét, programjának szervezését. 1992. október 22-án változott meg a 2. sz. Általános Iskola név a Széchenyi István Általános Iskola és Speciális Szakiskola névre. Ez annak is köszönhetı, hogy az 1992/93-as tanévben történt iskolánk profilbıvítése. A többszörösen hátrányos helyzető, az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elért tanulók számára létrehoztuk a Speciális Szakiskolát, melynek neve 1995-ben Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolára módosult. A 2 év során tanulóinknak a közismereti tárgyak mellett szakmát is oktatunk. Az OKJ-ben szereplı szakmák közül az alábbiakat a 2+2 éves képzés keretein belül.

Asztalos Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedı Nıiruha-készítı

OKJ: 33 5262 01 OKJ: 33 7862 01 OKJ: 33 5276 05

Jelenleg az intézményben 27 pedagógus és 7 technikai álláskeretet biztosított a fenntartó 2003. szeptember 1. óta.

A fıváros közelsége jelentısen befolyásolja a munka- és tanulási lehetıséget. A lakosság kisebb része helyben dolgozik:

4

• az oktató-nevelı intézményekben • a helyi önkormányzat intézményi hálózatában A mezıgazdaságban: • a Dolina Szövetkezetben • a Hajdagép Agroker kft-ben. A keresıképes lakosság jelentıs része a fıvárosban illetve más településen dolgozik. A munkanélküliség is létezik, de még nem igazán számottevı. A városunkban élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Fı célunk: emberséget és tudást adni a felcseperedı pilisi tanulóknak. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. január 31-én úgy döntött, hogy 2008. július 1-jei hatállyal megalapítja és létrehozza a Gubányi Károly Általános Iskolát, mely jogutódja a jogutódlással megszüntetett Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynek és a Széchenyi István Általános és Szakiskolának.

Iskolánk szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETİK Osztályfınöki Reál Humán SZAKTANÁROK

IGAZGATÓHELYETTES II. Szabadság tér

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİK Alsó tagozatos

DÖK-TANÁR ISKOLATITKÁR TECHNIKAI DOLGOZÓK

TANÍTÓK NAPKÖZIS NEVELİK

IGAZGATÓHELYETTES III. Széchenyi u. 28.

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETİK Alsó tagozatos Felsı tagozatos

TANÍTÓK NAPKÖZIS NEVELİK SZAKTANÁROK

ISKOLATITKÁR TECHNIKAI DOLGOZÓK .

5

I.

NEVELÉSI PROGRAM 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

A Gubányi Károly Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1.1.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezheti magukat. Ennek keretében: • • • • • •

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük Diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o Tanuló és tanuló o Tanuló és nevelı o Szülı és nevelı o Nevelı és nevelı között

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében: A tervszerő nevelı és oktató munkával a tanuló alapkészségeit kívánjuk fejleszteni, ezzel együtt korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtani. Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közvetít, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktató-nevelı tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, igényük legyen a kultúra befogadására. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat.

6

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 1.2.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magába az alábbi tulajdonságokat: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, mővelt, kötelességtudó, érdeklıdı, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövıjét illetıen, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik.

2. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSA 2.1. Nevelı-oktató munkánk céljai Az iskola legfontosabb feladata a tanítás-tanulás tevékenysége. Célunk: • Tanulóink felvértezése megfelelı ismeretekkel, korszerő mőveltséggel, fejlett készségekkel és képességekkel, megbízható erkölcsi tulajdonságokkal. Tiszteljék az általános emberi értékeket, fogadják el a másságot és a közösség érdekeinek elsıbbségét, ugyanakkor utasítsák el mindazt, ami az egyén, illetve a közösség életének kibontakoztatását gátolja. •

Zökkenımentes átmenet biztosítása az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsı tagozatba, illetve a középfokú oktatási intézményekbe.

7

• •

• • • • •

• •

•

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság kialakítása az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. A család tisztelete. A szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

2.2. Nevelı-oktató munkánk feladata: Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

2.3. Nevelési módszereink Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

8

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - követelés célzó, beidegzı módszerek - gyakoroltatás - segítségadás - ellenırzés - ösztönzés

2. Magatartási modellek - elbeszélés bemutatása, közvetítése - tények és jelenségek bemutatása - mőalkotások bemutatása - a nevelı személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyızıdés - magyarázat, beszélgetés kialakítása). - a tanulók önálló elemzı munkája

Közvetett módszerek - a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - hagyományok kialakítása - követelés - ellenırzés - ösztönzés - a nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita

2.4. Nevelési céljaink megvalósulása Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább 95%-a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, melyek képessé teszik ıt az élethosszig tartó tanulásra. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés - és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét, sorsát illetıen.

9

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség alapjaiban olyan szerkezetnek tekinthetı, amely az ember pszichikus folyamatait foglalja egységbe. A személyiség kialakulásának belsı feltételrendszerét az adottságok alkotják. A környezet feladata az adottságok „életre keltése”. Alapfeladataink a személyiségfejlesztés terén: • A test és a lélek harmonikus fejlesztése. Az egészséges életmód alapvetı ismereteinek közvetítése megfelelı szokások kialakításával, az önismeret, önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erısítésével. • A szocializáció folyamatainak elısegítése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a kortárs kapcsolatok megerısítésével, elemi állampolgári ismeretek elsajátításával, a mindennapi életvitellel összefüggı praktikus ismeretek megújításával. • A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, elfogadtatása. A veszélyeztetett környezetbıl való kiváláshoz vezetı út megismertetése. • A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, valamint az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. • A tanulók közösségi nevelése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttélés szabályainak megismertetése. A másság elfogadása, a különbözı kultúrák megismertetése. Az empátiakészség fejlesztése. • A tanulók érzelmi nevelése. A tanulók közösségeire, az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A negatív érzelmek (indulat, harag stb.) kezelése, oldása helyes technikájának megtanítása, harmonikus érzelmi élet alakítása. • A tanulók akarati nevelése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. • A tanulók nemzeti nevelése. A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetés. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. • A tanulók állampolgári nevelése. Alapvetı állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

1

• A tanulók munkára nevelése. Az emberi munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. • A tanulók testi nevelése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A sportban kiemelkedı személyiségek pozitív hatása a gyerek fejlıdésére. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók testi képességének fejlesztése, rendszeres testmozgási igény felkeltése. • A tanulók családi életre nevelése. A tanulók szexuális felvilágosítása, a pszichoszexuális fejlıdés segítése, a szexuális zavarok megelızése. A családi munkamegosztásra való felkészítés. A család társadalomban betöltött szerepének hangsúlyozása.

4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség hatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. • A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. • Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják a demokrácia szabályai szerint.

1

• A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz tapasztalatokat győjthetnek. • A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közösségfejlesztés – hagyományteremtı programok - Gubányi - emléknap - Diáknap - Csibeavató – az elsısöket köszöntik mősorral a nagyok - karácsonyi és mikulás ünnepség - ballagás – felsı tagozat - farsang - év végi bemutató - napközis programok - szakkör, sportkör - szabadidıs foglalkozások szervezése - tanulmányi kirándulás - nyári táborok - gyermeknap Iskolánk képviselteti magát a városi ünnepségeken. A közösségformálás ünnepi alkalmai még a közös színházlátogatások, amelyek keretében évente többször eljutnak gyerekeink fıvárosi szánházakba. Mindennapi munkánkba is szervesen beépül a közösségfejlesztés az életkori sajátosságoknak megfelelı módon. Az alsó tagozaton kezdetben a pedagógus a közösség életének szervezıje, de az idı múlásával egyre nagyobb szerepet kapnak saját iskolai életük szervezésében a gyerekek. Elıbb a „felelıs” rendszer alkalmazásával vesznek részt a közösség életének mőködtetésében, a felsı tagozaton pedig már diákönkormányzat is mőködik. A közösséggé válás folyamatában gondot kell fordítanunk egymás elfogadására, megbecsülésére. Legyenek nyitottak, megértıek a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallási felekezetek, etnikumok iránt, becsüljék meg ezeket. A közösségért végzett munka örömének átélésével az elvégzett munka megbecsülését erısítjük. A közösség környezetének formálásban aktívan vesznek részt tanulóink. A közösségnek, mint nevelı erınek magatartási problémák megoldásában is szerepe van. A diákok tapasztalatokat szereznek a konfliktusok kezelésében és helyes megoldásában.

1

5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5.1.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni és tárni a tanulók problémáit, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. A nevelık és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében, a hátrányos megkülönböztetés elkerülésében. Gyermek- és ifjúságvédelem segítı tevékenysége: • Az én fejlıdésének feltétele az érzelmi egyensúly és az önkontroll kialakítása. A stressz kezelésének megtanulása, a tőrıképesség növelése, a döntıképesség elısegítése rugalmasságot nyújt a személyiségnek. Az iskolai élet minden területén igyekszünk kialakítani a megfelelı hozzáállást a szellemi és emberi értékekhez. A feladat sikeres megoldásához az osztályfınökök és szaktanárok együttmőködése szükséges. • Drog- és bőnmegelızési programokat szervezünk a rendırség, az egyházak és az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságával karöltve a szülık bevonásával. Az iskola Szülıi Munkaközösségének aktív kezdeményezésére, részvételére is számítunk ezekben a programokban. • A szociális hátrányokban élı tanulóinknak helyet biztosítunk a napközi otthonban. • A többgyermekes családok számára az étkezési hozzájárulás igénylésében segítséget nyújtunk. • Logopédiai, pszichológiai ellátást igényelünk a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı tanulóink számára. • A szülıkkel való kapcsolattartás fokozottan szükséges. Szülıi értekezleteken, családlátogatáson tájékozatjuk a szülıket a szociális juttatások lehetıségeirıl. • A pályázatokat figyelemmel kísérjük, s igyekszünk élni a lehetıségekkel. Ha mód van rá, helyi támogatást szerzünk a táborozásokhoz, kirándulásokhoz. A családsegítı központ által szervezett programokat igénybe vesszük.

1

5.2 .A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • • • •

Szoros kapcsolatot tartunk az óvodákkal, a családsegítı központtal, a tanulási képességet vizsgáló bizottságokkal és a nevelési tanácsadóval. A tanórákat az egyéni képességeknek megfelelıen szervezzük. Rendszeresen kapcsolatot tartunk az érintett tanulók szüleivel, szükség esetén meglátogatjuk a családot. Erısítjük a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatot.

5.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Ha a tanuló az elsı-harmadik évfolyam végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, vagy a felsıbb évfolyamokon képességei alatt teljesít, a szülı bevonásával feltárjuk a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot teszünk az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Közremőködünk a tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok felderítésében. Szakemberek segítségét kérjük az érintett tanulók vizsgálatához. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelızésére, ellensúlyozására. Az iskola bármelyik évfolyamán a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót: • az adott tantárgy értékelése alól felmenti; • egyéni foglalkozásokat szervez részére; • továbbhaladását egyéni fejlesztési terv alapján, szükség esetén a számára speciális lehetıségeket biztosító iskolába történı átirányítással segíti, • csoportbontással, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével segíti. A felzárkóztatásra elsısorban a közoktatási törvény 52. § (11) /c pontja alapján az egyéni foglalkoztatásra fordítható órákat használjuk. Folyamatosan bıvítjük a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdı gyermekekkel kapcsolatos ismereteinket és módszertani kultúránkat.

5.4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek • • • • • •

A pedagógusok és tanulók segítı, személyes kapcsolatai. A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. Javaslattétel étkezési díjak mérséklésére. Szoros kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, a családsegítı központtal annak érdekében, hogy a hátrányos helyzető tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Iskolai alapítvány támogatásának igénybevétele szabadidıs tevékenységhez. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

1

5.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek • • • • • • • • •

csoportbontás, differenciált órai munka, középiskolai felvételi elıkészítı (8. osztály), tanulmányi és kulturális versenyek szervezése, azokon való részvétel, tantárgyi versenyek, pályázatok, versenyek figyelemmel kísérése, ösztönzés a részvételre, szakkörök, iskolai sportkör, szabadidıs foglalkozások.

6. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái • Tájékoztatás: A tanulókat az iskola életérıl, mőködésérıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják az alábbi fórumokon és formákban: - Az igazgató az évnyitó és évzáró ünnepélyeken, valamint az iskolai Szülıi Munkaközösségi értekezleteken, fogadóórákon. - A DÖK vezetıje a DÖK soros ülésén, illetve az iskolai faliújságon folyamatosan. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban). - A könyvtárban elérhetı a szülık, tanulók számára az iskola Pedagógiai programja és a házirend. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: • Családlátogatás: indokolt esetben a pedagógus felkeresi a családot a lakhelyén: felméri a gyermek közvetlen környezetét, tanácsaival segíti a szülıket. • Szülıi értekezlet: évente legalább 3 alkalommal, az elsı osztályokban 4 alkalommal. Szükség esetén bármely más osztályban rendkívüli értekezletek is tarthatók. A szülıi értekezlet feladata a szülık tájékoztatása a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl. Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról. • Fogadó óra: feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, tájékoztatás saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. • Nyílt tanítási nap: célja, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl.

1

II. H E L Y I T A N T E R V 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • • •

TANÉV 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012

HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. ÚJ HT = NAT alapján felülvizsgált, összevont intézmény új helyi tanterve

1. 2. Bevezetı szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz

H2004

H2004

H2004

H2004

ÚJHT

H2004

H2004

H2004

ÚJHT

ÚJHT

H2004

H2004

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

H2004

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

7. 8. Fejlesztı szakasz

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 ÚJHT

HK2003 HK2003 HK2003

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

ÚJHT

HK2003 HK2003 ÚJHT ÚJHT

HK2003 ÚJHT

1

A választott tantervek forrásai: H2004 Az oktatási miniszter által (17/2004.V.20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2.sz. változata ÚJHT Az oktatási miniszter által a 2/2008 (II.8.) OM rendelettel kiadott kerettanterv 2.sz. változata. Ez alól kivétel 1. évfolyamon a matematika, 2. évfolyamon a matematika, 3. évfolyamon a matematika, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra, a 4. évfolyamon a matematika, a rajz- és vizuális kultúra tantárgyak óraszámai. A szabadon tervezhetı órákkal az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámait emeltük meg. A többletórákat gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére használjuk fel. 5. évfolyamon a rajz- és vizuális kultúra, 6. évfolyamon a földrajz, rajz- és vizuális kultúra, osztályfınöki, 7. évfolyamon a technika és életvitel, osztályfınöki, 8. évfolyamon az ember és társadalomismeret, etika, osztályfınöki tantárgyak óraszámai. 1-4. évfolyam óraterve a székhelyen (Helyi 2004.) 1. évfolyam Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Idegen nyelv (Angol vagy német) Informatika Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) óra

2. évfolyam Heti Éves óraszám óraszám

3. évfolyam Heti óras Éves zám órasz ám

4. évfolyam Heti Év óras es zám ór asz ám

8

296

8

296

7

259

4,5 1 1 1,5

166,5 37 37 55,5

4,5 1 1 1

166,5 37 37 37

4 2 1 1

148 74 37 37

1

37

1

37

1

37

3

111

3

111

3

111

2,5

92,5

20

740

0,5

18,5

1

37

20

740

22,5

832,5

Hatálya: 2008/09. tanévtıl 2-4. osztályban

1

1-4. évfolyam óraterve a telephelyen (Helyi 2004.) 1. évfolyam Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Idegen nyelv (Angol vagy német) Informatika Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) óra Idegen nyelv (Angol vagy német)

2. évfolyam Heti Éve óraszá s m óraszá m

3. évfolyam Heti óraszá Éves m órasz ám

4. évfolyam Heti Éves órasz óraszá ám m

8

296

8

296

7

259

4,5 1 1 1,5

166,5 37 37 55,5

4 1,5 1 1,5

148 55,5 37 55,5

4 2 1 1,5

148 74 37 55,5

1

37

1

37

1

37

3

111

3

111

3

111

2

74

1

37

22,5

832,5

20

740

20

740

1

37

1

1-4. évfolyam óraterve (ÚJHT- 2008)

Tantárgy

1. évfolyam Het Éves i óras óra zám szá m

Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv 3 Irodalom 5 Matematika 4,5 Környezetismeret 1 Ének-zene 1 Rajz 1,5 Technika és 1 életvitel Testnevelés 3 Idegen nyelv (angol vagy német) Informatika Kötelezı tanítási órák összesen

20

2. évfolyam 3. évfolyam Heti Éves Het Éves óras óraszá i órasz zám m óra ám szá m

4. évfolyam Éves 2. fé lé óraszá vi m óras zám

111 185 166,5 37 37 55,5

3 5 4,5 1 1 1,5

111 185 166,5 37 37 55,5

3 5 4,5 1 1 1

111 185 166,5 37 37 37

2 5 4 2 1 1

74 185 148 74 37 37

37

1

37

1

37

1

37

111

3

111

3

111

3

111

2,5

92,5

740

20

740

0,5

18,5

1

37

20

740

22,5

832,5

Nem kötelezı (választható) óra

Hatálya: 2008/09. tanévtıl 1. osztályban, azt követıen felmenı rendszerben

1

5-8. évfolyam óraterve a székhelyen HK 2003. 5. évfolyam H e t i Tantárgy

Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom. Történelem Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Informatika Természetismere t és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Tantervi modulok Tánc- és dráma Hon- és népismeret Informatika Etika Mozgókép és médiaismeret

ó r a s z á m

6. évfolyam Heti Óraszám

7. évfolyam Heti Év óras es zám óra szá m

8. évfolyam Heti Éves órsz Óraszá ám m

Éves Óraszám

4

148

3,5

129,5

3.5

129,5

2

74

2

74

2

74

3

111

3

111

3

111

3

111

3 1

111 37

3 1

111 37

2

74

-

-

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

1 1

37 37

1,5 1,5 1 1

55,5 55,5 37 37

1,5 1,5 1 1

55,5 55,5 37 37

1

37

0,5

18,5

1

37

2,5

92,5

2

74

2

74

1

37

1

37

0,5

18,5

1

37

0,5

18,5 0,5

18,5 0,5

18,5

2

Egészségtan Kötelezı tanítási órák összesen

0,5

18,5

22,5

832,5

25

925

25

925

2

5-8. évfolyam óraterve a telephelyen HK 2003. 5. 5. évfolyam évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam Heti Heti Éves Éves He Éves Éves Heti Éves Heti HetiÉves Éves Heti Tantárgy óraszá óraszáóraszá óraszám óraszá óraszá órasz órasz órasz órasz ti óras Óraszá Óra Tantárgy m m óra m m m ám ámám ám zámm szá szá m m Kötelezı tanítási órák Kötelezınyelv tanítási órák 2 Magyar 74 2 74 2 74 2 74 Magyar nyelv 2 Irodalom 2 74 2 74 74 2 1,5 74 55,52 1,574 55,5 Irodalom 2 Történelem 2 74 2 74 74 2 2 74 742 2 74 74 Történelem 2 74 2 74 2 74 Idegen nyelv Idegen vagy (angol nyelv 3 111 3 111 3 111 3 111 (angol vagy 2 74 2 74 2 74 német) német) Matematika 4 148 3 111 3 111 3 111 Matematika Informatika 0,5 18,5 3,5 1 129,5 37 3,5 1129,5 373 1 111 37 Informatika 1 37 1 37 1 37 Természetismere 2 74 2 74 tTermészetismeret 2 74 és egészségtan Fizika 1,5 55,5 1,5 55,5 Fizika és 1,5 55,5 1,5 55,5 Biológia 1,5 55,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan 1,5 55,5 1,5 55,5 egészségtan Kémia 1,5 55,5 1,5 55,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,555,5 55,5 1,555,5 55,5 Földrajz 1 Ének-zene 1 37 1 37 37 1,5 1 55,5 371,5 155,5 37 Ének-zene 1 Rajz 1 37 1 37 37 1 1 37 371 0,537 18,5 Rajz 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 Technika és 1 37 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 Technika és életvitel 1 37 1 37 0,5 18,5 életvitel Testnevelés 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 Testnevelés 2,5 92,5 2,5 92,5 2.5 92,5 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 37 óra Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 óra Tantervi Tantervi modulok modulok Táncés dráma 0,5 18,5 Tánc-és és dráma Hon0,5 18,5 Hon- és népismeret 0,5 18,5 népismeret Informatika Informatika Etika 0,5 18,5 Etika 0,5 18,5 0.5 18,5 Mozgókép és 1 37 Mozgókép és médiaismeret 1 37 médiaismeret Egészségtan 0,5 18,5 Egészségtan Kötelezı tanítási 22,5 832,5 22,5 832,5 25 925 25 925 órák Kötelezı összesen tanítási

5-8. évfolyam óraterve (ÚJHT) Nem kötelezı (választható) óra

1.2 Nem szakrendszerő oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon A 2008/2009-es tanévben a kötelezı tanórai foglalkozások 25-50 % - ában nem szakrendszerő oktatást kell szervezni ettıl a tanévtıl az 5. évfolyamon kezdıdıen, majd felmenı rendszerben a 6. évfolyamon. Bevonható tantárgyak: • Magyar nyelv, • Irodalom, • Matematika. Minden tanév végén a 4. és az 5. évfolyamon diagnosztizáló felmérést végzünk, illetve az országos kompetencia mérés eredményeit vesszük figyelembe a nem szakrendszerő oktatás módozatainak kiválasztásához. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések elıtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy • a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát • melyek azok a területek, melyeken lemaradtak, mely területeken kiemelkedık. A felméréseken elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, megmutatják, hogy mire építhet a nevelı, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának az 5. illetve 6. tanév megkezdésekor támaszkodni lehet. Amennyiben a felmérések alapján az alapvetı kompetenciákban kevés tanuló mutat lemaradást, azok felzárkóztatását párhuzamos óravezetéssel, differenciált oktatással valósítja meg a megfelelı képzettséggel rendelkezı pedagógus (szaktanár vagy tanító). Ha az alapvetı kompetenciákban az osztályba járó tanulók legalább 40%-ánál nagyfokú lemaradás tapasztalható az 5-6. évfolyamon az osztály csoportbontásban történı fejlesztését valósítjuk meg. Ebben az esetben az oktatást az egyik csoportban tanár, a másik csoportban tanító végzi.

6. A TANKÖNYVEK ÉS KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

MÁS

TANESZKÖZÖK

Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a Mővelıdési és Közoktatási Miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál más eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

2

A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak elengedhetetlenül szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl és más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.

3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A negyedik-nyolcadik évfolyamokon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyeik alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamokon tanév végén egy vagy két tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Nem utasítható évfolyamismétlésre az a tanuló, aki modultárgyból nem teljesítette az elıírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamokon a tanév végén három vagy több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Az igazgató engedélye alapján lehetıség van arra, hogy a tanuló augusztusban osztályozó vizsgát tehessen. Az elbírálásnál figyelembe kell venni az osztályban tanító pedagógusok véleményét, és azt, hogy a diák a korábbi években élt-e már ezzel a lehetıséggel. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt.

2

Az elsı-harmadik évfolyamokon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, CSOPORTBA SOROLÁSÁNAK ELVEI Az iskola Pilis város beiskolázási körzetébıl minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • a lakcímet igazoló kártyát; • a TAJ kártyát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. Az óvodai szülıi értekezleteken tájékoztatjuk a szülıket a várható módszerekrıl. Az osztályalakítás feladata a tagozatvezetı igazgatóhelyettes munkakörébe tartozik. Az osztályba sorolásnál két fı szempontot vesz figyelembe: - Szakmai szempont: óvodai szakvélemény, pszichológus szakvéleménye, arányos osztálylétszámok, nemek optimális arányai. - Szülık szempontjai: Eltérı módszerek esetén választási lehetıség, (a tankönyvek különbözısége nem módszerbeli különbség), lakóhely szerinti besorolás, rokoni kapcsolatok figyelembe vétele. Második-nyolcadik évfolyamokba történı felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a lakcímet igazoló kártyát; • a TAJ kártyát; • a szülı személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamok eredményeit tanúsító bizonyítványt; • az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második-nyolcadik évfolyamokba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı tesztet kell írniuk azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájukban – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanultak. A teszten elért eredmény alapján történik a tanulók osztályba, csoportba sorolása. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók tanév közben történı felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

2

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamokra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamokon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.) Csoportbontás esetén a csoportba sorolás elvei. A magas szintő és hatékony nevelı-oktató munka érdekében egyes tantárgyakat csoportbontásban tanítunk: • Idegen nyelvek (csoport, minimum 15 fı jelentkezése esetén indítható), • Testnevelés (nemek szerint), • Technika, • Informatika, • Matematika, • Magyar. Tanévenként a nevelıtestület dönt arról, hogy az adott évfolyamon mely tantárgyakat oktatjuk csoportbontásban.

5.

A TANULÓK TANULMÁNYI MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE

MUNKÁJÁNAK, ELLENİRZÉSE,

5.1. A tanulók tanulmányi munkájának minısítése, értékelése Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, az irodalom, a matematika és a környezet tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamokon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamokon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél:

2

• •

a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következık szerint történik: • Az 1 – 3. évfolyamokon, valamint 4. évfolyam félévéig a tanulók teljesítményének értékelését százalékskála alkalmazásával értékeljük: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT GYENGÉN TELJESÍTETT

100 % - 91 % 90 % - 76 % 75 % - 41 % 40 % alatt

•

A 4. évfolyam második félévétıl a 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, elımenetelét évközben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.

•

Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:





•

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, osztályzattal minısítjük.

Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes tantárgyakból a tanulók havonta minimálisan egy érdemjegyet kapnak. A tantárgyi modulok értékelése megegyezik a tantárgyak értékelésével, a tantervi követelmények teljesítése követelménye a magasabb évfolyamra lépésnek.

2

A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi, és az érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében negyedik osztály év végétıl nyolcadik osztály év végéig a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:

0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamokon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés tánc- és dráma. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon- és népismeret, egészségtan. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem- és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

5.2. A magatartás és a szorgalom értékelése, minısítése •

Az elsı osztálytól a negyedik osztály félévéig:

2

Az értékelést havonta egy alkalommal az osztály végzi az osztályfınök vezetésével, a szaktanárok véleményének kikérésével. A félévi és év végi minısítésrıl a hó végi értékeléseket figyelembe véve az osztályfınök dönt. • Negyedik osztály félévtıl nyolcadik osztály év végéig: Az értékelést havonta egy alkalommal az osztály végzi az osztályfınök vezetésével, a szaktanárok véleményének kikérésével. A félévi és év végi jegyekrıl a hó végi osztályzatokat figyelembe véve a nevelıtestület osztályozó konferencián dönt.

2

A magatartás értékelése Magatartás Példás Fegyelmezettsége Nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

Viselkedéskultúrája, hangneme

Kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias Hatása a Pozitív, aktív, közösségre, társas segítıkész, kezdeményezı emberi kapcsolatai

Jó Megfelelı, még nem teljesen a sajátja

Változó Másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni Kevés Udvariatlan, kivetnivalót hagy nyegle maga után Részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú

Házirend betartása

Betartja és arra Néha hibázik ösztönöz

Felelısségérzete

Nagyfokú felelısségtudat jellemzi

Idınként feledékeny

Rossz Erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítı

Nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz Részben tartja be Sokat vét ellene. Igazolatlanul Több alkalommal mulaszt. igazolatlanul mulaszt. Ingadozó felelıtlen, megbízhatatlan

A tanulók magatartásának értékelése és minısítése - elsı osztálytól negyedik osztály félévéig: példás, jó, változó, rossz; félévkor és év végén az értékelılapot és az évközi minısítést alkalmazzuk - negyedik osztály félévétıl nyolcadik osztály év végéig: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve minısítést alkalmazzuk

3

A szorgalom értékelése Szorgalom

Példás

Tanulmányi munkája

Céltudatosan törekvı, odaadó, igényes, egyenletes

Munkavégzése

Jó

Figyelmes, törekvı, Képességének megfelelı teljesítmény nyújt. Kitartó, pontos, Rendszeres, megbízható, többnyire önálló önálló

változó

Hanyag

Ingadozó Képességeitıl elmarad.

Hanyag Képességeihez mérten alul teljesít.

Rendszertelen, hullámzó, önállótlan

Megbízhatatlan gondatlan. Az elıírt követelményt minimális szinte teljesíti. Kötelességtudata Kifogástalan. Megfelelı, néha Felszerelése Szinte nincs Versenyeken ösztökélni kell gyakran hiányos. felszerelése, önként részt Érdemjegyeit többnyire hiányos vesz. több tárgyból is lerontja. Többletmunkája Rendszeres, Elıfordul, Ritkán Egyáltalán nincs érdeklıdı, aktív. ösztönzésre dolgozik A tanulók szorgalmának értékelése és minısítése - elsı osztálytól negyedik osztály félévéig: példás, jó, változó, hanyag; félévkor és év végén az értékelılapot és az évközi minısítést alkalmazzuk - negyedik osztály félévtıl nyolcadik osztály év végéig: példás (5), jó (4) , változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve minısítést alkalmazzuk

6. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI Követelményei: - Mind az írásbeli, mind a szóbeli beszámoltatás biztosítsa a tanítási – tanulási folyamatban való elırehaladást. - Az értékelés mutasson rá a konkrét hiányosságokra, mutasson irányt a továbbfejlıdéshez. - Negyedik osztály félévétıl az egyes tantárgyakból a tanulók havonta legalább egy érdemjegyet kapnak. - A pedagógus a témazáró dolgozatok idıpontját legkésıbb egy héttel elıbb köteles a tanulókkal közölni. - A hiányzó tanulóval az elmaradt beszámoltatás pótoltatható. - A felméréseket a pedagógus a megírást követı 2 héten belül köteles kijavítani.

3

-

Egy tanítási napon kettınél több tantárgyból témazáró felmérés, félévi vagy év végi felmérı dolgozat nem íratható. Adott napon elınyt élvez a heti egy (vagy kevesebb) óraszámú tantárgy. A témazáró és egyéb dolgozatok összeállításakor a mérésmetodikai alapelveket mindig figyelembe kell venni. A témazárót súlyozottan kell figyelembe venni a félévi, év végi osztályzatok megállapításakor.

Formái: • írásbeli felelet - egy vagy két tananyag végén az aktuális ismeretek vizsgálata • témazáró dolgozat - egy nagyobb, összefüggı téma végén, átfogó ismereteket vizsgál, íratása a témák végén, évente legalább két alkalommal • szintfelmérı - a tanuló addigi ismereteire kíváncsi, hosszabb tananyagot, több témát ölel át, íratása évente legalább két alkalommal (tantárgyanként) Az írásbeli és szóbeli számonkérések során szerzett érdemjegyek az értékelésében azonos súllyal szerepelnek.

7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • •

•

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a tanulók a hétvégére, tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.

8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október és május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3

1.feladat: HELYBİL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés –, majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. PONTSZÁM évfolyam

6.

7.

8.

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

3

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

2.

1.

2.

3.

4. 5. Évfolyam

6.

7.

8.

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

feladat:

HASONFEKVÉSBİL

TÖRZSEMELÉS

ÉS

LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

3

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4. 5. 6. évfolyam

7.

8.

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

3

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

3.

feladat:

1.

2.

3.

4. 5. 6. évfolyam

7.

8.

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

HANYATT

FEKVÉSBİL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás elıre nézı könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

3

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

4.

feladat:

7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

FEKVİTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése)

NYÚJTÁS

3

Maximális idıtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz (tenyerek vállszélességben elıre nézı ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar). Feladat: a tanuló mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

3

7

5

6

7

8

9

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

10 11 12

3. A tanulók minısítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minısítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

3

III. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Egészségnevelési alapelveink Az egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Programunk összeállításánál alapelv, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészségnevelési program kialakításakor életkori sajátosságokat figyelembe véve konkrét tevékenységeket a tanórai és tanórán kívüli nevelés területein a tantervekhez illeszkedı éves tanmenetekben és tervekben valósítunk meg. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvezı és káros tényezıket, a betegség megelızési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállításokat. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai • • • • • • • •

A tanulók egészségi ismereteinek, mőveltségének fejlesztése, meglévı ismereteikre alapozva. Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, elıkészítése. A biztonság és a veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elısegítése. Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzıinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel, szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon. Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátítása. A szabadidı egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélı magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartása.

Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: • Rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel az emberi szervezet mőködésérıl, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseirıl. • Alakuljon ki és fejlıdjön a mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidı kultúrájuk. • Rendelkezzenek megfelelı önismerettel, énképpel, és értsék meg a szociokulturális különbségeket. • Fejlıdjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélıképességük. • Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelızését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. • A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.

4

• • •

Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvetı elsısegély nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tanulják meg felismerni az erkölcsöt romboló tényezıket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

Az egészségnevelés módszerei és színterei Módszerei: - Elıadás - Beszélgetés - Mintakövetés - Film - Faliújság - Kiállítás (pl. egészséges ételek készítése, kóstolása) - Kirándulás A módszerválasztás szempontjai: - Tevékenységközpontú és életszerő legyen. - Feleljen meg a tanuló életkorának. - Pozitív életszemléletet adjon. Az egészségnevelés színterei: Tanórai: tantárgyi Osztályfınöki Tanórán kívüli: szakkör iskolai sportkör akció, programok, projektek Az egészségnevelés tartalma • • • • • • • •

Higiénikus, egészséges életvitel. Betegségek elkerülése, egészség megóvása. Tárgyi környezettel való együttélés. Lelki egészség megóvása, krízisprevenció. Függıséghez vezetı motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelızése. Az egészséges táplálkozás. Családi életre, szülıvé nevelés. Szabadidı értelmes eltöltésére, kultúra való igény fejlesztése.

4

Az iskolai egészségnevelési programunk tartalma tanórákon Téma 1. Egészséges életrend, napirend

évfolyam 1-4. osztály

Tantárgy Környezetismeret Magyar

2. A ruházat rendje, tisztasága 3. Helyes táplálkozás és kulturált étkezés

1. osztály

Magyar

1-4. osztály

Környezetismeret Magyar

Osztályfınök Szaktanár

4. Légzés, a levegı tisztasága

3-4. osztály 7. osztály

Környezetismeret Kémia

Osztályfınök Szaktanár

5. Testünk részei és azok tisztán tartása

1-4. osztály

Magyar Környezetismeret

Osztályfınök Szaktanár

6. Érzékszerveink és azok tisztán tartása 7. Helyes fogápolás

2. osztály

Környezetismeret

1-8. osztály

8. Egészséges életmód, sport

1-4. osztály

9. Betegségek és megelızésük

1-4. osztály

10. Balesetvédelem

1-8. osztály

Környezetismeret Magyar Környezetismeret Magyar Testnevelés Környezetismeret Magyar Testnevelés Elsı tanítási órákon Sport és szakköri foglalkozásokon Minden tantárgyra vonatkozóan Környezetismeret Magyar Testnevelés Környezetismeret

11. „Ilyen vagyok én” 1-4. osztály önismeret, önértékelés 12. Kapcsolat a társakkal és 1-8. osztály a felnıttekkel 13. Testi, szellemi másság elfogadása 14. Közlekedés, balesetmegelızés 15. Szabadidıs szokások, igényes, igénytelen szórakozás 16. Nemi betegségek 17. Születéstıl a felnıtt korig

2-4. osztály 1-8. osztály 5-8. osztály

Osztályfınöki óra Technika és életvitel Osztályfınöki óra

8. osztály

Biológia

6., 8. osztály

6. osztály egészségtan 8. osztály - biológia

Felelıs Osztályfınök Szaktanár

Osztályfınök Szaktanár Osztályfınök Szaktanár Osztályfınök Szaktanár Osztályfınök Szaktanár Osztályfınök Szaktanár Osztályfınök Szaktanár

4

18. A család funkciója, jelentısége

5-8. osztály

Osztályfınöki Technika és életvitel

19. Barátság, partnerkapcsolat 20. Nemi szervek

7-8. osztály

21. Vegyszermentes élelmiszerek

5-8. osztály

Osztályfınöki Magyar Egészségtan Biológia Természetismeret Biológia

22. Korszerő táplálkozás

1-8. osztály

23. Drog, alkohol, szenvedélybetegség

5-8. osztály

6., 8 osztály

24.Egyéni és közösségi 5-8. osztály kulturált viselkedés 25. Jó és rossz, erkölcsös és 5-8. osztály erkölcstelen 26. Emberismeret, 5-8. osztály önismeret 27 Környezetkímélı magatartás, hulladékgazdálkodás

5-8. osztály

Osztályfınöki óra Biológia Technika és életvitel Környezetismeret Osztályfınöki óra Biológia

Osztályfınöki óra Osztályfınöki óra Irodalom Osztályfınöki óra Ember és társadalomismeret Osztályfınöki óra Természetismeret Kémia Technika és életvitel Fizika

Az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatok Dohányzás, alkohol, drogmegelızés - A dohányzás, a drog és az alkohol káros hatásairól elıadás vagy film megtekintése - Személyes példamutatás - ÁNTSZ és Magyar Vöröskereszt szakembereinek meghívása elıadások tartására. Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság Cél: a táplálkozással összefüggı betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. - Az egészséges táplálkozás ismereteinek elterjesztése (szakember felkérésével elıadás szervezése). - Gastroshow (gyermekek által otthon készített egészséges ételek bemutatása, kóstolása). - A kulturált étkezés szabályainak tanítása, betartása. - Az egészséges táplálkozás céljainak érvényesítése az iskolai étkeztetésben, iskolai büfében.

4

Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások. Délutáni szabadidıs foglalkozások, a szabadidı hasznos eltöltésére irányuló programokkal. Sportprogramok. Filmvetítések, vetélkedık, versenyek szervezése. Önismereti csoportfoglalkozások. Egészségnap évente egy alkalommal. Kirándulások, erdei iskolák programba építve. Tájékoztató fórumok Szülıcsoportok számára szervezett fórumok, tájékoztatók évente egy alkalommal Külsı elıadók meghívása az alábbi területekrıl: bőnmegelızési osztály szakembere, pszichológus iskolai védını, iskolaorvos Szakmai tanácskozásokon való részvétel: a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére. A mindennapos testedzés feladatai Az egészségfejlesztı iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlıdésének elısegítése a testmozgás eszközeivel: az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történı kreatív együttmőködés fejlesztése. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: Minden gyermek minden nap részt vesz valamilyen testmozgás programban Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna A testnevelési tananyag egészében a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása kiemelt figyelmet kap. A testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesüljenek Életmód-sportok megtanítása kiemelt figyelmet kap A testmozgás programok játékokat és táncot is tartalmaznak. Órarendbe iktatott formák Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az elsı - negyedik évfolyamokon A heti három kötelezı testnevelés óra A többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás, iskolai sportkör. Az ötödik - nyolcadik évfolyamokon A heti 2,5 kötelezı testnevelés óra Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai A hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

4

A napközi otthonban és a tanulószobán. A játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyőjtésnek. Biztosítani kell az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történı döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Egészségügyi szolgálat szőrı és egyéb vizsgálatai A védınıi munka önálló területei és feladatai az iskolában • Az egészségügyi szőrıvizsgálat az iskola épületében, az erre kialakított helyiségben történjen. • A védıoltásokkal kapcsolatos szervezési, elıkészítési feladatok elvégzése. • A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenırzése, testi, szellemi fejlıdésük ellenırzése, regisztrálása. • A kültakaró (bır, fejbır) látható elváltozásainak vizsgálata, rendszeres tisztasági vizsgálat. • Tanácsadás (egyéni, csoportos). • Alapszőrések végzése. • Aktív részvétel az iskola egészségnevelési feladatainak megvalósításában, s ezek kezdeményezése. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok • • • • • • •

A tanulók egészségi állapotának szőrése. Üdülés, táborozás elıtti orvosi vizsgálatok elvégzése. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése. A járványügyi elıírások betartásának ellenırzése, fertızı megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekrıl az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. Az iskolában bekövetkezı balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsıdleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelı tevékenységében. (pl. iskolai menza, büfé választékának véleményezése). A feladatok ellátásához intézményünk orvosi szobát alakít ki mielıbb.

Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai • • • •

Évente 1 alkalommal a rendelıben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályzó kezelésre) irányítja a rászorulókat. Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési-oktatási intézményeket, az intézmény vezetıivel rendszeres kapcsolatot tart.

4

•

Egészségügyi felvilágosító és nevelı tevékenységet folytat, részt vesz a nevelésioktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben.

Az egészségnevelés a mindennapi élet forrása és nem az élet célja. Nem csupán passzív megırzendıként, hanem dinamikus, fejleszthetı tulajdonságként írható le. Egyre nagyobb felelısség hárul ránk, pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Szem elıtt tartva tanulóink egészséges testi, szellemi és szociális fejlıdését, feladatunk mindent megtenni ennek érdekében.

IV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A. Környezeti nevelési program alapjai Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: - 8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsırendő kötelessége. - 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. - 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70.§ A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánkat öt egymástól távol álló épület alkotja, ezek közül kettı a 4. számú fıközlekedési útvonal mellett helyezkedik el, melynek káros hatása érezhetı a mindennapi munkánkban. Az épületekhez homokos, betonozott udvar tartozik. Az épületeket felépítı anyagok többfélék. Az iskolaépületek része felújításra szorul. A főtés gázzal történik. A világítás egy része energiatakarékos. A nyílászárók nagy része elavult. A tantermek többsége nem megfelelı mérető a nagy osztálylétszámok miatt. A bútorzat cseréje folyamatosan történik. A mosdók száma kevés, bıvítésre, felújításra szorul. Iskolánk tálalókonyhát mőködtet, külön ebédlıvel. Iskolánkban büfé üzemel. Mindig van teendı azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen az iskola külsı és belsı környezete. Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak a saját szervezete mőködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is javítani kívánjuk. 4

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai szervezésben: - A tanórákon az adott témához hozzárendeljük a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. - Kiemelt helyet kapnak a mindennapi élettel kapcsolatos problémák. - Változatos módszereket használva elıtérbe helyezzük az önálló megfigyeléseket, következtetések levonását. - A hagyományos szemléltetésen túl alkalmazzuk az audiovizuális és informatikai szemléltetést is. - Egyszerő, tananyaghoz kötıdı laboratóriumi vizsgálatokat is tanítunk, végeztetünk. - Jeles alkalmakra plakátokat készítünk. - Az iskolai technika órákon tanulóink tevékenyen részt vesznek az iskola udvarának és környezetének rendbetételében, a növények ápolásában. - A tanulókban tudatosítjuk, melyek a veszélyes hulladékok. Nem hagyományos tanórai keretben: - Tanulóink rendszeresen indulnak levelezı és egyéb versenyeken, ahol a környezetvédelem és természetvédelem fontos téma. - Minden évben papírgyőjtést szervezünk az iskolában, melynek bevételét az iskolai eszközrendszer bıvítésére fordítjuk. - A természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeinket, helyi értékeinket tanulóink megismerik. - Osztálykirándulásokon egy-egy nemzeti parkkal, tájvédelmi körzettel vagy természetvédelmi területtel is megismerkedünk. Erıforrások Nem anyagi erıforrások Iskolán belüli együttmőködés - Minden pedagógusnak feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson. - Az iskola minden diákjának feladata, hogy óvja környezetét. - A diákok és pedagógusok együttmőködése nélkülözhetetlen a környezetvédelemben. - A család környezetvédı, környezetszeretı magatartása lényeges szempont. - A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Szülık Nélkülözhetetlen az iskola és a szülıi ház harmonikus együttmőködése. Fontos, hogy a szülık megerısítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. A környezeti nevelési programok anyagi fedezetét a szülık biztosítják. Iskolán kívüli együttmőködés Fenntartó

4

Az iskola igazgatójának feladata, hogy az iskola fenntartójával való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb feltételek megteremtését biztosítsa. A programok összeállításakor célunk, hogy az iskolai környezeti nevelési programokhoz a kötelezı feladatellátáson belül biztosíthatók legyenek.

Intézmények A környezeti nevelési programot színesebbé teszi a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények látogatása: múzeumok, állatkert, nemzeti parkok. A látogatások elıkészítése a tanórai nevelés körébe tartozik. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat: a közvetlen környezetben mőködı, környezetvédelemmel összefüggı civil szervezetek felkutatása, a kapcsolatfelvétel az igazgató hatásköre és feladata. Anyagi erıforrások - Az iskolai alapítvány segítségének igénybevétele. Fenntartó- a fenntartó által biztosított pályázati lehetıségek kihasználása Pályázat – pályázatfigyelı team megalakulása, kiemelt figyelemmel a környezeti nevelés területén hasznosítható forrásbıvítési lehetıségekre. Kiemelten kezelendı alapelvek:
A fenntartható fejlıdés
A kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések
A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései
Alapvetı emberi szükségletek
Emberi jogok, demokrácia
Biológiai és társadalmi sokféleség Kiemelten fontos feladatnak érezzük a diákok szemléletének formálását, környezet és természetszeretetük kialakítását, megszilárdítását. Minden tantárgyban és a minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a diákok ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A környezeti nevelés céljai iskolánkban hosszú távon: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése. A személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartás és életvitel. A környezet értékei iránti felelıs magatartás, megırzésének igénye. A természeti és épített környezet szeretete és védelme, rendszerszemlélet. Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését. Hosszú távú pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.

4

Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. A környezetetikai hatékony fejlesztése. Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tolerancia kialakítása. Környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése. Az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Globális összefüggések megértése. Létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Családi életre nevelés fejlesztése. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. Helyi célok és feladatok Természeti, - épített – és szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. Helyi értékek és problémák feltérképezése. Helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, parkosítás, madárvédelem, örökbefogadott patak – Gerje – védelme, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, vas- és papírgyőjtés, hulladékgyőjtés, szelektív iskolai hulladékgyőjtés megoldása) Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjainak kidolgozása) A környezeti nevelési program megvalósítása A testület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, témanap Hagyományainak ápolása (lásd: Megemlékezéseink, hagyományaink) család – iskola – település – nemzeti szinteken Helyi Klímakör munkájának segítése Nevelési tartalmak - Kézmőves foglalkozások. - Versenyek, szakkörök szervezése. - Iskolazöldítés, otthonzöldítés. - Győjtımunka, tanórai kísérletek, vizsgálatok. - Faliújság megfelelı témái. - Tanulmányi kirándulások. (A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak tantervébe építjük be). Módszerek A választott módszerek az életkori sajátosságnak megfelelık legyenek, amit lehet, a szabad ég alatt valósítsunk meg, pozitív szemléletet adjon, együttmőködésre épüljön - beszélgetés, - élménybeszámoló,

4

-

megfigyelés, kísérlet, mérés, könyvtári búvárkodás, riport, terepgyakorlat, üzemlátogatás, a probléma okainak megkeresése.

A jövı problémái sok esetben még elıreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

V. FOGYASZTÓVÉDELEM Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok Törvényi háttér - Fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény elsı részének V. fejezet 17. §-a, - 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. A fogyasztóvédelmi oktatás célja - a fogyasztói kultúra fejlesztése - tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése - felkészítés a felnıtt életre A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Társadalmi és állampolgári feladatok kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevı tanulók képzése. Társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek fejlesztése. A tanulók ismerjék a piac, a marketing, a reklám szerepét Ökológiai fogyasztóvédelem: felismerve a környezeti problémák okait, tudatos fogyasztók nevelése, akik vásárlási választásaikkal ökológiai környezetünk megtartására törekednek. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása Fogyasztói jogok érvényesítése Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban A fogyasztónak joga van: Az alapvetı szükségleteinek kielégítéséhez A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz A választáshoz különbözı termékek és szolgáltatások között A megfontolt választáshoz szükséges tényes ismeretéhez A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez Az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez 5

A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Az egyes tantárgyak tanárai foglalkozásokba beépíthetı fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: 1. Tanórai foglalkozásokon: - Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. - Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztás számítások. - Földrajz: országonként eltérı fogyasztási szokások megismerése. - Biológia: génmódosított élelmiszerek megismerése, táplálkozás kiegészítık, egészséges táplálkozás. - Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használata. - Fizikai: mérések, mérıeszközök, mértékegységek (villany, gáz, víz mérıórák megismerése). - Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései. - Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások. - Médiaismeret: a reklám. 2. Tanórán kívüli tevékenységek: - Versenyek, vetélkedık. - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, termelı üzemek, kertészet, bankok meglátogatása). - Környezettudatos fogyasztás: középút az öncélú, felelıs és a környezeti erıforrásokat nem kihasználó fogyasztás között. - Fenntartható fogyasztás: minimálisra csökkenteni a mérgezı anyagok használatát, a hulladék és szennyezı anyagok kibocsátását. - Megelızı fogyasztóvédelem: a vevı tudatában jogaival érvényesíteni is tudja azokat. Módszertani elemek - készségek fejlesztése, - tudatos fogyasztásra nevelés. Felhasználható módszerek - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - médiafigyelés, reklámkritika, - adatgyőjtés, adatfeldolgozás - viták, szituációs játékok, - helyi, országos, EU-s szabályozások tanulmányozása. A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, feldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszerét.

5

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése Az iskola nevelési programja 2008. szeptember 1. napjától 1. osztályban, Helyi tanterve 1. és 5. osztályban, azt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. A pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól.

6.2.A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2012-2013. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a módosítását.

6.3.A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója; - a nevelıtestület bármely tagja; - a nevelık szakmai munkaközösségei; - az iskola fenntartója tehet javaslatot. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

6.4.A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelıi szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az igazgatóhelyetteseknél; - a nevelık szakmai munkaközösségeinek vezetıinél; - Pilis város könyvtárában; - Pilis város óvodai intézményeiben.

5

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2008. év június hó…… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt 2008. június 9. .................................... Iskolai Diákönkormányzat Vezetıje A Pedagógiai Programot az iskolai szülıi munkaközösség vezetısége 2008. év június hó…… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt 2008. június 9. .................................... Szülıi Munkaközösség Elnöke A Pedagógiai Programot a nevelıtestület 2008. év június hó…… napján tartott ülésén elfogadta. Kelt 2008. június 11. .................................... Igazgató A Gubányi Károly Általános Iskola Pedagógiai Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. év június hó 25. napján megtartott ülésén meghozott 197/2008. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával jóváhagyta. Kelt 2008. június 27. .................................... Pilis Város Polgármestere

5

V. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Eszközjegyzék Az iskolában tanított tantárgyak tantervei Értékelı lapok a tanulók 1-4. évfolyam félévéig nyújtott teljesítményérıl és elımenetelérıl

5