GLORIA VICTIS október 23

2012. VIII. évfolyam 10. szám, október I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

GLORIA VICTIS 1956. október 23.

NK U T A L N Á J A REKLÁM 2012-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 €

1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 €

20%

480 €

½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20%

192 €

20%

120 €

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Beköszöntő helyett

PROGRAMON – OKTÓBER

Köd van és statárium. A kivégzőosztag tán el se látna az elítéltig. Egy nemzet tüdőgyulladása fő a ködben. S egy tüdőlövés, ha köhögni mersz, már a gőztől. Köd van és statárium. S mert a kivégzőosztagok csak a puskacsőig látnak – vaktába-szerte az egész népre lövetnek. Szabad a választás, proletárok! A köd statáriumot, a statárium örök ködöt hoz nektek. Inkább a köd, inkább a golyó, inkább az árok! (Lászlóffy Aladár: Ébresztő a forradalom első reggelén) Lászlóffy Aladár fenti soraival emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe októberi lapszámunkat, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a városban zajló őszi programokra, eseményekre. A tanévnyitót követően, kulturális intézményeink is új évadot kezdenek, gazdagodik az őszi programkínálat. A Csíki Játékszín 14. évadját az Othello Gyulaházán című, Lendvai Zoltán rendezésében színpadra vitt kétrészes vígjátékkal nyitja. Ízelítőt ajánlunk az ősztől újrainduló, A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatból, melynek meghívottja Vincze Gábor történész; a Magyar Festészet Napja alkalmából szervezett kiállításról a PAG-ban; a Csíki Kamarazenekar legújabb koncertjéről; a Csíkszeredában először megrendezésre kerülő Mézfesztiválról is. Folytatódik a népszerű Nyitott Akadémia előadás-sorozat, Csernus Imre, a Csíkszeredában is már jól ismert pszichiáter előadását láthatja a nagyérdemű október 8-án. Szerkesztőink nevében is kellemes őszi napokat, tartalmas kikapcsolódást kívánok! Prigye Kinga

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Othello Gyulaházán – vígjáték két részben / 4 Shakespeare vagy operett? – beszélgetés Lendvai Zoltán rendezővel / 6 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM A Mikó-vár története – állandó kiállítás / 10 Mátyás József-kiállítás / 13 Identitás, nemzet, nemzetpolitika – történész-muzeológus konferencia és továbbképzés / 13 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Népviseletvarró foglalkozás / 14 Zugtáncház / 15 56 évvel ’56 után – emlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára / 16 Vincze Gábor történész előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 18 Nyitott Akadémia – Csernus Imre előadása / 20 A Csíki Kamarazenekar koncertje / 23 A Classic Chamber Brass rézfúvós kvintett kamarakoncertje / 23 A Magyar Festészet Napja – kiállítás a PAG-ban / 24 Mézfesztivál / 26 Sárik Péter Trió – lemezbemutató koncert / 27 Egymillió csillag a szegényekért – szolidaritási akció / 28 A CSEKE programajánlója / 28 FERENCES SZÓ / 29 SPORTNAPTÁR Kosárlabda / 30–32 Nyílt nap a Csíkszeredai Bowling Sport Klubnál / 33 Jégkorong / 33 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 34 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 35 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 36 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 37 CSÍK-INFO-SAROK / 38

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro

A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro 3

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Gádor Béla – Tasnádi István: OTHELLO GYULAHÁZÁN – vígjáték két részben 2012. október 5., péntek, 19.00 óra / bemutató előadás Új főrendező érkezik a gyulaházi színtársulathoz, aki nem hajlandó tudomást venni a jól bejáratott, a közönség szó­ rakoz­tatására összpontosító repertoárról, és merész gesztussal operett helyett Shakespeare-t rendez, az Othellót. Nem köt kompromisszumot a szereposztást illetően sem: fiatal, kezdő színésznőre bízza a női főszerepet, az érett primadonnának csak öt mondat jut. Egyszóval olyannyira megbolygatja az állóvizet, hogy a társulat belső vívódásairól hamarosan a kisváros közönsége is értesül, ami azt eredményezi, hogy mindenki feszülten várja a mindent eldöntő premiert.

Katona doktor, ideggyógyász, a férje: FÜLÖP ZOLTÁN Pötyike, súgó: MÁRTON NOÉMI ESZTER Mókuci, bennfentes: KOSZTÁNDI ZSOLT Sass Olga, szubrett: RÁDULY BEÁTA Tokodi Csongor, ifjú titán: BILIBÓK ATTILA Gass Pufi, szintén titán: BENDE SÁNDOR Róth Diána, csoportos szereplő: FEKETE BERNADETTA Margó, a gazdasági osztály vezetője: DOMOKOS ERIKA Szarka Béla, a minisztériumból: PUSKÁS LÁSZLÓ Bablyák, tűzoltó: KISS ERNŐ Ösztöndíjas csehszlovák íróbarátunk: VASS CSABA Pincérnő: KISKAMONI-SZALAY LILLA, valamint ÁDÁM JULIKA, BÁLINT HENRIETTA, FEHÉR LEVENTE, SZENTES ZSOMBOR

SZÍNHÁZ

Szereposztás: Barnaki László, drámai hős: GIACOMELLO ROBERTO Pálmai Viola, drámai szende: KISS BORA Vermes, színházigazgató: KOZMA ATTILA Debrődy, főrendező: VERESS ALBERT Tornyos Franci, táncos komikus: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ Szusits Márta, intrika: MÁRDIROSZ ÁGNES

MINDENKINEK Korrepetitor: BENE ZOLTÁN Díszlet-jelmeztervező: SÁNTHA BORCSA Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ Rendező: LENDVAI ZOLTÁN

MŰSORTERV A 2012/13-AS ÉVADRA

GÁDOR BÉLA - TASNÁDI ISTVÁN

vígjáték

MÜLLER PÉTER - TOLCSVAY LÁSZLÓ - MÜLLER PÉTER SZIÁMI

rendező: LENDVAI ZOLTÁN musical Charles Dickens Karácsonyi ének című műve alapján rendező: SOMOGYI SZILÁRD

ION LUCA CARAGIALE - PARTI NAGY LAJOS

MIHAIL AFANASZJEVICS BULGAKOV

színmű vígjáték

4

rendező: POROGI DORKA

rendező: SORIN MILITARU

CSÍKSZEREDA

Bérletek augusztus 1. és október 1. között válthatók a színház

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

SHAKESPEARE VAGY OPERETT? – interjú Lendvai Zoltán rendezővel Mit jelent Önnek Erdélyben, Székelyföldön rendezni? Színházban dolgozni, bárhol legyen az, mindig bizonyos szempontból nagyon hasonló, mert a színészek és a színházi munkatársak többé-kevésbé hasonló módon „bolondok” a világ mindegyik részén. Ebből a szempontból az ember akárhová megy, kicsit mindig otthon van, de ugyanakkor kicsit mindig más, mert új emberekkel, új helyzetekkel találkozik. Minden társulaton belül vannak olyanok, akik nagyon lelkesek, szívvel-lélekkel dolgoznak, és csak a színházért élnek. Itt még nem találkoztam mással, a másik „féllel”, Magyarországon viszont már igen. Csíkszeredában és Szatmáron is az volt a nagyon kellemes tapasztalatom, hogy ezek az emberek szeretik, amit csinálnak, és nagyon nagy lendülettel teszik azt. A Csíki Játékszín 2012/2013-as évadjának első nagyszínpadi előadását, a Gádor Béla–Tasnádi István Othello Gyulaházán című vígjátékot rendezi. A darabot Ön választotta, vagy felkérték a megrendezésre? Előbb a felkérés érkezett Parászka Miklós igazgató úr részéről, és csak annyi volt a kritérium, hogy magyar darab legyen. Hosszas beszélgetések során nagyon sok minden szóba került, végül ő ajánlotta ezt a művet. Évadkezdetről és egy vidám darabról lévén szó, ebben állapodtunk meg. Fotó: Rákossy Péter

Első alkalommal dolgozik a Csíki Játékszínnel. Járt már korábban Csíkszeredában? Milyenek az első benyomásai városunkról, a társulatról? Érdekes, hogy épp idén nyáron jöttünk először Csíkszeredába, a családommal gyorsan „felderítettük a terepet”, így mikor visszatértem, már sok helyet ismertem a városban. Nagyon szerettünk itt lenni, többfelé kirándultunk a környéken. Az itt töltött idő jó hangulatban telt, és a gyerekek is nagyon élvezték. Kisvárdán, a Magyar Színházak Fesztiválján már többször láttam a társulat előadásait. Kétszer zsűritagként követtem őket figyelemmel, majd ezt követően is visszajártam a Fesztiválra, mert érdekeltek, hiszen az utóbbi években nagyon érdekes előadásokat rendeznek. Mindebből kifolyólag sok embert sikerült megismernem a társulatból. A felkérést örömmel vállaltam, mert nagyon tetszett az, amit ezek az emberek, ez a társulat képvisel, és az az energia, amit látni lehetett már az előadásaikban is. 6

Mikor találkozott először a darabbal? Két előadást láttam a darabból, egy nyíregyházit és egy zalaegerszegit, a József Attila Színházban játszott ősbemutatót viszont nem. Olvasni pedig meg most olvastam először. A darab alaphelyzete nagyon jópofa. Egy színházi társulat életéről szól, ebből kifolyólag nagyon közel áll hozzánk. Bizonyos szempontból könnyűnek tűnik, de a stílusjáték teszi érdekessé. A társulat ugyanis épp a Csárdáskirálynő előadást játssza, s közben jelentkezik az igény egy komolyabb mű színrevitele iránt is. Színpadra kell állítani a Csárdáskirálynőt, de nem feltétlenül az én elgondolásom alapján, hanem úgy, ahogy egy ilyen vidéki színházban gondolkodnak a Csárdáskirálynőről. Emellett meg kell csinálni az Othellót, egy frissen főiskolát végzett fiatal rendező bőrébe bújva, akit a darabból – különböző emberekhez fűződő viszonyai alapján – ismerhetünk meg. Az előadás milyenségére vonatkozóan pedig csak egy-két utalást tartalmaz a mű. Nyilván, nekem, mint rendezőnek is konkrét elképzeléseim vannak az Othellóról, akárcsak a műben szereplő rendezőnek. Ez a stílusjáték érdekes helyzeteket teremt, és ettől válik izgalmassá.

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro Milyen koncepció alapján rendezi a darabot? Bár vígjátékról van szó, nem nevezhető könnyű darabnak abból a szempontból, hogy igazából a főszerepek meg van­nak írva. A kis szerepekről kevés az információ, ezek megformálása tulajdonképpen ránk van bízva. Ezek a figurák tehát csak attól válnak élővé, ha az emberek saját magukénak érzik, és saját magukat tehetik bele. Ezért nagyon együtt kell gondolkodnunk a társulattal. Korábban minden rendezés előtt utánaolvastam az adott darabnak. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben, amely a teljességre törekedve gyűjti a magyar és idegen nyelvű színházi szakirodalmat, a színművek szövegkönyveit, színházi szaklapokat, folyóiratokat, rendszeresen végigolvastam a kritikákat, elemzéseket. Sok érdekességre bukkantam ilyenkor, de meg is nehezítette a dolgomat, mert az ember gondolt valamit, és kiderült, hogy azt már valaki megformálta. Most már nem ilyen módon készülök fel egy darabra. Először elolvasom és végiggondolom. Utána nyugodtan megnézhetem, mit írt más, mert akkor az egy újabb viszonyítási pont lesz ahhoz, amit én gondolok. A mű cselekménye magáról a színházról, mint alkotó­mű­helyről szól. Az események követése során betekintést nyerhetünk a színház belső világába: a mindennapi működésbe, a próbafolyamat nehézségeibe, a színészek közötti rivalizálásokba stb. Men�nyire lesz így nyilvánvaló a színház belső erőviszony-rendszere? Remélem az lesz, de erről is nagyon sokféleképpen lehet beszélni. A mű szerzője humoros módon fogalmaz, ezért nekünk is úgy kell fogalmaznunk. Miközben a mi életünkről

beszélünk, állandóan szem előtt kell tartanunk a vígjátékra vonatkozó szabályokat. A belső erőviszonyok egyébként mindenképp nyilvánvalóvá válnak, hiszen maga az alapkonfliktus is jól ismert a színházi körökben, mint gyakori súrlódásokhoz vezető ok: egy kezdő színésznő kapja meg az egyik női főszerepet, ahelyett, hogy azt az elismert és köztiszteletnek örvendő primadonna kapná. Innentől kezdve minden borul, konfliktusok nyílnak egymásból, átértékelődnek a belső elosztások, erőviszonyok. Vígjátékról lévén szó, akár előre is vetíthetnénk a közönség reakcióit: tréfák, nevetés, operett-betétek, happy end, minden adott, hogy a néző elégedetten távozzon. Arról viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy a darab a színházak műsorpolitikájára valóságosan is jellemző, mindig aktuális kérdést feszeget: Shakespeare vagy operett? Milyen választ kap a közönség erre a kérdésre, akár a Csíki Játékszín vonatkozásában is? Úgy gondolom, hogy alapvetően ez nem egy létező kérdés. Azt ugyanis, hogy a színház mit játszik, meghatározza, hogy a közönség mit vár el tőle. Nem igazán lehet nagyon elébe menni a dolgoknak, mert akkor az ember rögtön belebukik, akármiről legyen is szó. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy finomam nem lehet alakítani az igényeket, de nagyot hirtelen nem lehet ugrani. Operettet is lehet nagyon rosszul játszani, Shakespeare-t is lehet nagyon jól játszani. A lényeg viszont abban rejlik, hogy létrejöjjön a kapcsolat a színpad és a nézőtér között. Ha nem valósul meg ez a kommunikáció, nem indulnak be a hatásmechanizmusok. Ilyenkor egy rossz előadásról

7

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro beszélhetünk, még ha a világ legjobb rendezője rendezte és a legjobb színészek játszottak is. A színháznak muszáj tudnia hatni, hisz erről szól. A mondanivalót úgy kell kódolni, hogy azt mindenki magáénak érezze. Ez az alapvető feladatunk mindannyiunknak, akik színházban dolgozunk. Persze egyre inkább nehezedik a dolgunk. Martin Esslin (színháztudós, író) mondta, hogy a 20. század drámai formája a reklám, mert sok információt kell elmondani nagyon rövid idő alatt. Az emberek hozzászoknak egyfajta ritmushoz, sokkal több információt képesek befogadni. Ezt pedig tudomásul kell venni, és hasonlóképpen kell tudni fogalmazni. A műfajok, a kifejezési módok nagyon sokfélék, ezért amellett, hogy mi, rendezők elolvassuk a darabot, és valamit gondolunk róla, figyelembe kell venni azt a közeget is, ahol az előadás megvalósul, ahhoz, hogy létrejöhessen a kapcsolat. A darabtól és a színháztól elvonatkoztatva, de maradva az előbbi kérdés lényegénél: magánemberként hogy látja, kultúra terén a „magas” művészetre, a minőségre vagy a szórakoztatásra helyeződik nagyobb hangsúly? Ha komoly szándékként jelentkezne az, hogy jobban rá lehessen nyitni az emberek szemét az értékekre, akkor sokkal tudatosabban kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni, már gyer-

mekkortól. Erre nem kedvezőek most a viszonyok. Ha viszont minden ember öt perccel többet foglalkozik egymással vagy a gyermekével, annak lehetnek hozadékai. A következő rendezéséről el lehet árulni már valamit? Ez az évad furcsán alakul, hisz csupa szórakoztató jellegű darabokkal dolgozom. Az Othello Gyulaházán után Peter Shaffer Black Comedie-jét rendezem a nyíregyházi színháznál, majd egy, a téli ünnepekhez kapcsolódó bábszínházi előadáson fogok dolgozni a Griff Bábszínház társulatával. Végül pedig Molnár Ferenc Doktor úr című darabját viszem színre Zalaegerszegen. Megismerve a Csíki Játékszín társulatát, ha visszahívják egy újabb rendezésre, mit választana? Ezen még nem gondolkoztam, de mivel nagyon sok izgalmas embert ismerhettem meg a Csíki Játékszín társulatában, örömmel keresnék egy újabb, az igénnyel éppen találkozó darabot. A válasz tás természetesen attól is függ, hogy adott esetben milyen más darabok szerepelnek a műsortervben. Előfordul, hogy amikor elolvasok egy darabot, azt érzem, ezt nagyon szívesen megrendezném. De ez általában emberekkel, helyzetekkel kapcsolatban jut eszembe. Kérdezett: Ferenczy Krisztina

Fotók: Ady András

8

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

A CSÍKI JÁTÉKSZÍN OKTÓBERI JÁTÉKRENDJE 2012. október 5. / péntek / 19.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Bánk bán bemutató bérlet

2012. október 17. / szerda / 18.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Sganarelle-bérlet

2012. október 6. / szombat / 19.00 DSIDA EST Hunyadi László Kamaraterem

2012. október 18. / csütörtök / 19.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Tiborc-bérlet

2012. október 7. / vasárnap / 19.00 CSONGOR ÉS TÜNDE Bekecs Néptáncegyüttes

2012. október 24. / szerda / 10.00 óra A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA Bábelőadás, Hunyadi László Kamaraterem

2012. október 12. / péntek / 19.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Hamlet-bérlet

19.00 óra ÜBÜ KIRÁLY a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadása

2012. október 14. / vasárnap / 19.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Prospero-bérlet 2012. október 16. / kedd / 20.00 TÓTÉK

2012. október 25. / csütörtök / 19.00 EPERJES KÁROLY előadása 2012. október 28. / vasárnap / 19.00 OTHELLO GYULAHÁZÁN Liliomfi-bérlet

Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát!

A jegypénztár munkanapokon 10.00–13.00 és 17.00–19.00 óra között tart nyitva és előadások előtt egy órával. Bérletes előadásainkra is válthatók jegyek. A lefoglalt jegyeket legkésőbb előadás előtt félórával kell átvenni a jegypénztárból, ezt követően a foglalás érvényét veszíti és a jegyek eladásra kerülnek. Felnőttelőadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják. 9

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro

A MIKÓ-VÁR TÖRTÉNETE – állandó kiállítás Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc egykori reneszánsz kastélyát 1661-ben a török-tatár seregek dúlták fel és fosztották ki, majd a romosodó épületet a berendezkedő Habsburg hatalom 1716ra erődített laktanyává alakította. 1970-ig nagyrészt katonai célokat szolgált, majd a múzeum otthona lett. Négy évszázad története érhető itt tetten, hiszen az egymást követő események nyomai folyamatosan egymásra rakódtak, megőrizve a korábbi idők szunnyadó tanúit. A tudományos kutatások során a jelenből visszafelé haladva, fokozatosan tárulkozik elénk a történeti múlt. A régészek a földfelszín alatti rétegeket tárják fel, a bennük található tárgyi emlékeket elemzik. Falkutatások során a művészettörténészek hasonló munkát végeznek a felmenő falakon, rétegről rétegre haladva (vakolatok, meszelések, elfalazott ajtók, ablakok, lőrések, lépcsők). Vártörténeti kiállításunkon az eredeti helyszínen (in situ) előkerült tárgyak, építészeti elemek segítségével engedünk bepillantást az épület első két évszázadának a történetébe. Tesszük mindezt közönségünk számára jól érthető módon, kisjátékfilmek segítségével. Első terem Falainak jó része eredeti, boltozata későbbi átépítés eredménye, udvar felőli ablakának rézsűjében 17. századi festett vakolatrétegeket, a legkorábbi rétegen felirat-töredéket találtunk. A rétegrend vitrin játékos módon szemlélteti, hogy milyen sorrendben találkozik a régész a legkülönfélébb tárgyi emlékekkel.

10

Kutas terem A mai terem egykor több helyiségből állt, erről az el­ bon­tott falak maradványai, ablakká alakított ajtók és boltozatok lenyomatai árulkodnak. A 17. századi latrina, az emeletre vezető lépcsőház és az épületen belüli várkút a 18. században hozzátoldott vízelvezető csatornával nem­­c sak önmagukban érdekesek: az előkerült tárgyak ré­vén rajzolódnak ki a 17-18. századi vár hétköznapjai. A kosztümös kisfilm segítségével képet alkothatunk arról, hogy a felszínre hozott leletanyag a régi időkben miként kerülhetett a kút mélyére.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro Konyhaterem A 18. századi „Nagy konyhában” feltehetőleg a tiszti személyzetre főztek. A kutatások során megtaláltuk a kályha és kemence, valamint a füstfogót tartó pillérek helyét. Ez alapján készült a rekonstrukció, amely a szomszédos éléskamrával együtt gasztronómiai időutazásra hív. Az itt forgatott kisfilm az egykori konyha nyüzsgő életét eleveníti meg. Bástya A kiállítás utolsó termében a vár hadtörténetének átfogó megismerésére nyílik lehetőség. 15-19. századi eredeti fegyvereken keresztül bemutatjuk korok és vidékek fegyvereinek fejlődését, a hű másolatok pedig a tapinthatóság élményét kínálják. Az épület fejlődésének, átalakulásának megismerését makett, korabeli építészeti felmérések, illetve 3D animáció segíti. Múzeumpedagógiai foglalkozások a vártörténeti kiállításon A korosztályi sajátosságokhoz igazodva, múzeumpedagógiai foglalkozást biztosítunk. „Kutatókként” megvizsgáljuk a Mikó-várat hadtörténeti, művészeti, építészeti és kultúrtörténeti szempontok alapján. Múzeumpedagógiai módszerek, eszközök, feladatlapok, térképek, irodalmi művek, festmények, hanganyagok segítségével interaktív formában dolgozzuk fel a kiállításon látottakat. Kézbe vehető tárgymásolatok, modellek, valamint felpróbálható

katonai ruházati darabok segítik azt, hogy a látogatás igazi élmény legyen. A foglalkozások kiválóan felhasználhatók a történelemoktatás során akár a tananyaghoz kapcsolódóan, akár azt kiegészítve. Ajánlott általános iskolásoktól a felnőttekig. A foglalkozások időtartama 1 óra. Minden esetben kérjük a telefonon történő előzetes bejelentkezést legalább egy héttel a tervezett látogatás előtt. Gecző-Dávid Biborka, CSSZM

Fotók: Nagy Gyöngyvér

11

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro

LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK

Nyitva tartás: kedd–vasárnap: 10.00–18.00 óra – március 15. – október 15. 10.00–17.00 óra – október 16. – március 14. Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Utolsó belépés zárás előtt 15 perccel. Belépő jegyek ára: teljes árú: 5 lej kedvezményes (diák, nyugdíjas) : 2,5 lej Ingyenes: 7 éven aluli gyerekek, diákcsoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy), muzeológusok (igazolvánnyal), újságírók (igazolvánnyal) Múzeumpedagógiai foglalkozás csoportoknak: Ára: 2,5 lej/személy Jelentkezés és információ: hétköznap 10.00 és 17.00 óra között.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM 530132 Csíkszereda, Vár tér 2. Hargita megye, Románia tel.: +40 266 372 024 tel./fax: +40 266 311 727 e-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro 12

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM – Kossuth utcai galéria Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 12. sz., www.csikimuzeum.ro

MÁTYÁS JÓZSEF FESTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

Mátyás József: Anya gyermekével

Design: Csillag István – 0742 040 501

2012. szeptember 20. – október 5. / Kossuth utcai galéria A csíkszentmártoni születésű Mátyás József (1930–2002) festőművész, grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember 20-án a Kossuth utcai galériában a Csíki Székely Múzeum, Csíkszentmárton Község Önkormányzata és a Szent Márton Társaság szervezésében. Mátyás József tanulmányait Kolozsváron végezte a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Abódi Nagy Béla és Andrássy Zoltán tanítványaként. A megyei és országos kiállításokon, külföldi nemzetközi tárlatokon bemutatott munkái már fiatalon ismertté tették nevét, munkái eljutottak Moszkvába, Genfbe, Bécsbe, Helsinkibe, Torinóba, Pekingbe. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, több mint 15 egyéni kiállítása volt. 1958-ban a Képzőművészeti Szövetség grafikai I. díjával, 1968-ban a Képzőművészeti Szövetségnek a monumentális művészetért járó II. (csoport) díjával, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálé díjával tüntették ki. A kiállítás október 5-ig látogatható, hétköznapokon 12.00 és 18.00 óra között. A belépőjegy ára 2,5 lej.

IDENTITÁS, NEMZET, NEMZETPOLITIKA – XIII. szakmai konferencia és továbbképzés

Magyar Múzeumi Történész Társulat

2012. október 2–4., kedd–csütörtök / Hotel Salvator, Csíksomlyó S�������� A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MaMutt), a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Csíki Székely Múzeum szervezésében Identitás, nemzet, nemzetpolitika címmel történész–muzeológus konferenciát és továbbképzést tartanak október 2–4. között. Az idén 13. alkalommal megrendezendő konferencia szer­­vesen illeszkedik a Magyar Múzeumi Történész Társulat (MaMutt) által évente szervezett szakmai továbbképzők sorába. A szervezők első alkalommal választottak T�������� A Magyar Országgyűlés Hivatala Magyarország határain kívüli helyszínt, és tudatosan döntöttek a nemzetpolitika történeti megközelítése mellett. A történeti muzeológia fontos kérdéseinek érintése mellett a fő hangsúly a nemzeti identitás és a nemzetpolitikai gondolkodás tematikájának tárgyalására esik. ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága

Identitás Nemzet Nemzetpolitika XIII. SZAKMAI KONFERENCIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉS Csíkszereda, 2o12. október 2–4.

13

ANDRÁS ALAPÍTVÁNY

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., [email protected]

KEZEK KÖZÜL KINCSEK KEREKEDNEK – népviseletvarró foglalkozás-sorozat 2012. október / minden hétfőn / 18.00 óra / Városi Művelődési Ház Közös kutatásra, alkotásra hívja az András Alapítvány azokat az érdeklődőket, akik az igényes népviseletet szeretnék megismerni, és vállalkoznak arra, hogy meglévő viseletüket szépítgessék, egyedivé varázsolják. Sokat dédelgetett álmunk vált valóra idén tavasszal, amikor sikeresen elindítottuk a népviseletvarró foglalkozásunkat. A régi viseletek és néhány újonnan elkészült viseletdarab tanulmányozásával, hímzési lehetőségek kipróbálásával telt a nyári szünet előtti időszak. A feladat nem volt egyszerű, minden résztvevőtől nagy türelmet igényelt. Volt, aki különösebb varrásgyakorlat nélkül birkózott meg a díszítések lassú alakulásával, vagy aki a tudását aprólékosan adta tovább, és volt, aki módszeres kutatásba kezdett, időt, energiát nem sajnálva, hogy néhány szép mintadarabra leljen, mindannyiunk és a népi kultúra ápolását segítve. A kereskedelmi forgalomban megvásárolható darabok tömegtermékek, kézimunka alig található rajtuk, így a viseletek sokszínűségét, egyediségét jelentő formák, színek, díszítő motívumok lassan feledésbe merültek.

Fotó: Miklós Katalin

14

Fotó: András Mihály

A népviseletvarró foglalkozást azért indítottuk útjára, hogy felkeltsük az igényt a szép és értékes népviseletre, alkalmat teremtsünk annak megismerésére, kutatására, elkészítésére. Szakirányítással szervezett foglalkozáson bárki elkészítheti saját maga vagy szerettei számára a viseletet, átalakíthatja, felújíthatja a régi darabokat. A foglalkozásra nemcsak varrásban gyakorlott érdeklődőket várunk, hanem mindazokat, akik a viseletismeretüket szeretnék bővíteni, akár meglévő viseletüket egyedivé tennék. Októbertől Dezső Ágota irányításával folytatjuk a népviseletvarrás, -hímzés, -átalakítás, -felújítás programot, hétfőnkét 18.00 órától a Városi Művelődési Házban, amelyhez továbbra is várjuk a résztvevőket, érdeklődőket. Ugyanakkor érdeklődéssel fogadunk minden olyan észrevételt, javaslatot e témában, amely segít újra rátalálni a szép, az igényesen díszített, új székely viseletre és annak elkészítésére, vagy akár mintadarabokkal is szolgál. A foglalkozást elsőként Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata karolta fel és a továbbiakban is támogatja, szervezi az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes helyszínt biztosít, további támogatók az RMDSZ és Communitas Alapítvány, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap. György Katalin, András Alapítvány

ANDRÁS ALAPÍTVÁNY

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., [email protected]

A NÉPTÁNC KORTALAN ÉS MINDENKIÉ – zugtáncház 2012. október / minden hétfőn / 19.00 óra / Városi Művelődési Ház

Fotó: Miklós Katalin

A táncházak révén a néphagyomány nem marad archívumi adatok sokasága, a népzene és néptánc nem csupán zeneszerzői és koreográfusi művek alapanyaga, hanem eredeti funkcióját megőrizve élhet tovább, többeknek szórakozására. Néhány éve azzal a kéréssel keresték fel András Mihályt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőjét, hogy tanítson néptáncot, mert pótolni szeretnék tudásukat ezen a területen,

és lehetőleg ne verjék nagydobra. Így lett zugtánc a heti rendszerességgel tartott „táncóra”. Az a néhány fő kitartóan és rendszeresen járt néptáncot tanulni, és a létszám apránként egy-két új jelentkezővel bővült. Lassan zugtáncház lett belőle, és a „zugban” már kezdő és haladó csoport is tanulja lelkesen a néptáncot. Néhány éve a Hargita Együttes táncosai tanítanak, kiegészítve énektanítással az aktuálisan tanított tájegység anyagát. Egyre több kisgyerekes résztvevője volt a táncóráknak, így számukra kényelmes megoldást jelent, hogy a tánctanítás ideje alatt képzett tanítónő foglalkozik a gyerekekkel. A résztvevők többnyire felnőttként találtak rá a számukra fontos értékre, a néptáncra, megerősítve az alapszemléletet, amely szerint a néptánc művelése kortalan és mindenkié. Októbertől minden hétfőn 19.00 órától szeretettel várunk mindenkit a Városi Művelődési Házba, a zugtáncházba! György Katalin, András Alapítvány

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

OKTÓBER 23. – emlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára 2012. október 23., kedd / 1956-os tér

56 évvel ’56 után Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc alapjaiban rengette meg a megingathatatlannak tűnő szovjet típusú rendszert, üzenete magában hordozta a kommunizmus megdöntésének lehetőségét. Mint bármely forradalom esetén, a közösen kikiáltott értékek, a végsőkig vállalt konfrontáció, az eufórikus, majd traumatikus pillanatok mögött leginkább egyszerű emberek álltak, akik többé-kevésbé tudatosan, életüket is kockáztatva vállalták a magasztos szabadságeszmény védelmében történő harcot. Az erdélyiek – főként, de nem csupán a magyarok – szolidaritást vállaltak a magyarországi eseményekkel és az igencsak „figyelmes” román államapparátus megelőző és megtorló intézkedései ellenére próbáltak hozzájárulni a közös sikerhez. Az erdélyi ’56 egyik legemlékezetesebb mozzanata a Szoboszlay-féle összeesküvés és annak véres megtorlása. Az 1955–1957 között zajló szervezkedés nevét a mozgalom kezdeményezőjéről, Szoboszlay Aladár pécskai

római katolikus plébánosról kapta. A szervezkedés célja a kommunista hatalom megdöntése, a kollektivizálás megszüntetése és az alapvető emberi jogok helyreállítása volt. Szorgalmazta a Keresztény Dolgozók Párjának megalapítását, a magyar–román viszony a jobb együttélés jegyében történő újragondolását, valamint egy „Dunai Confederatio” létrehozását Ausztria, Magyarország és Románia részvételével. A terv szerint fegyveres felkelést kellett volna kirobbantani, előbb 1956 augusztusában, majd a magyar forradalommal párhuzamosan, de mindkét esetben a terv elbukott. A szervezkedés székelyföldi részében kulcsszerepet néhány csíkszeredai játszott. Elsőként meg kell említenünk a csíksomlyói származású tanítót, Tamás Imrét, aki Szoboszlay Aladárral 1954 óta baráti viszonyt ápolt. Tamás Imre szervezte be a mozgalomba testvérét, Tamás Dezső tisztviselőt és Orbán István csíktaplocai gazdát, volt tisztviselőt, akinek házában volt a szervezkedés székelyföldi központja. A sikertelen összeesküvés után a szervezkedés tagjait, összesen 57, többségében magyar nemzetiségű embert

Fotó: szereda.ORIGO archívum

16

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

tartóztatott le a Securitate, ezek közül 10 személyt halálbüntetésre, 5 személyt életfogytiglani szabadságvesztésre, a többieket 8–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. A 10 halálraítélt között találjuk mindhárom említett csíkszeredait, őket társaikkal együtt 1958. szeptember 1-jén végezték ki. A kivégzettek sírhelye máig ismeretlen. Rehabilitációjukat 2010-ben mondta ki a kolozsvári táblabíróság. Az egykor elítéltek közül még hárman vannak életben: Ferencz Ervin ferences barát Gyergyószárhegyen, valamint Csíkban Orbán István két gyermeke, Etelka és Péter. Az egyéni tragédiákon túl, a megtorlás az egész erdélyi magyar közösséget érintette: a legsúlyosabb csapást a magyar intézmények szenvedték el, elég ha a magyar történelmi egyházak meghurcolására, a Magyar Autonóm Tartomány átszervezésére vagy a Bolyai Egyetem elsorvasztására gondolunk.

zulátusának közös szervezésében az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.

Orbán Zsolt történelemtanár Hagyományosan ebben az évben is október 23-án, a csíkszeredai 1956-os téren, a Gloria Victis-emlékműnél tar tunk ünnepi megemlékezést Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége, valamint a Magyarország Csíkszeredai Főkon-

Fotók: Ady András

17

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

VINCZE GÁBOR ELŐADÁSA A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG ELŐADÁS-SOROZATBAN 2012. október 5., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Két témában tart előadást Vincze Gábor, a magyar–román kapcsolatok, a romániai magyar kisebbség történelmének ismert kutatója városunkban a nagy népszerűségnek örvendő előadás-sorozat keretében. Kolozsvártól Marosvásárhelyig Az 1945 utáni magyar nyelvű felsőoktatás története a létesítésétől az elrománosításig (1945-1962) (Részletek az előadás kivonatából) „Az 1989/90-es romániai (felemás) rendszerváltást követően az egyik legelső követelése az volt az erdélyi magyarságnak, hogy állítsák vissza az 1959-ben erőszakkal megszüntetett (a Babeş egyetemmel „egyesített”) Bolyai Tudományegyetemet. Erre mindmáig nem került sor (ez a tény pedig az „európai” román kormányokat, a „sajátos román demokráciát” minősíti…). (…) a Groza-kormány (...) a 407/1945. sz., május 29-i királyi dekrétummal egy új, magyar tannyelvű állami tudományegyetemet hozott létre. Az 1945 decemberében Bolyai Tudományegyetem névre keresztelt felsőoktatási intézmény kezdetben óriási épülethiánnyal küszködött, emiatt akkoriban sokan attól tartottak, hogy csak egy „Patyomkin-egyetem” fog létezni. A Bolyai egyetem életében az első jelentős változás 1948-ban következett be. Az „oktatási reform” – szovjet mintára – leválasztotta az orvosi kart az intézményről és önállósította. (Tehát a jelenlegi Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem jogelődje a Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara, illetve az ebből létrehozott Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet.) (...) 1945 után nem csak a Bolyai Tudományegyetem képviselte Kolozsváron a magyar nyelvű felsőoktatást. 1946 őszén megalakították a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolát. Részben ebből hozták létre két évvel később a Magyar Művészeti Intézetet, amely csak két évig létezett: 1950-ben három önálló intézetre bontották, amelyen belül magyar és román nyelvű képzés folyt. Ezen kívül 1947 és 1954 között az Almérnöki (1948-tól Mechanikai) Intézetnek, valamint 1948 és 1959 között a Mezőgazdasági (Agrártudományi) Intézetnek is működött egy-egy magyar tagozata. (Utóbbi esetében ezt egy időben számolták fel a Bolyai egyetemmel.) (...) Az 1919 óta eltelt majd’ egy évszázad fejleményei alapján kijelenthető: a mindenkori bukaresti vezetés csakis akkor hajlandó „engedményeket” adni a magyar kisebbség számára 18

(vagyis a jogos követeléseit teljesíteni), amikor úgy érzi, hogy valamilyen külső elvárásoknak kell megfeleljen (jöjjön az Párizsból, Berlinből, Moszkvából vagy Brüsszelből). Emiatt attól tartok, hogy annak a jogos követelésnek, miszerint a közösséget megilleti egy önálló állami magyar tannyelvű tudományegyetem, csak akkor tesznek majd eleget, ha az EU (vagy néhány befolyásos tagállama) felől erőteljes nyomás nehezedik Bukarestre. Erre pedig – ahogy elnézem – várhatunk még egy jó ideig…” Aradi megemlékezések a Ceauşescu-korszakban Az előadásban arról lesz szó – nyilatkozta Vincze Gábor történész –, hogy 1973 és 1989 között milyen körülmények között lehetett megemlékezni az 1849-es tábornokok aradi kivégzéséről. Az aradi emlékoszlopnál történő megemlékezés, koszorúzás körülményei minden évben mintegy lakmuszpapírként mutatták a két szocialista ország közötti párt- és államközi kapcsolatok jellegét. Míg 1973-ban még a Zala-szoborcsoport visszaállítása is fölmerült, jó másfél évtizedekkel később az akkori magyar nagykövetet alig akarták az emlékoszlop közelébe engedni. Az előadás sajtóközleménye alapján.

NYITOTT AKADÉMIA www.nyitottakademia.hu

GARANCIA NINCS SEMMIRE! – interjú Dr. Csernus Imrével, a Nyitott Akadémia októberi csíkszeredai előadójával 2012. október 8., hétfő, 19.00 óra / Szakszervezetek Művelődési Háza / belépőjegy ára: 30 lej ideje egyedül, miért érezzük úgy, hogy képtelenek vagyunk hozzánk illő társat találni, miért jelennek meg ugyanazok a konfliktusok minden egyes kapcsolatunkban, vagy miért csal meg minket a partnerünk.” – olvasható az előadást népszerűsítő anyagok között. Két és fél évvel ezelőtt zsúfolt telt ház fogadta Csíkszeredában Dr. Csernus Imrét, aki akkor első alkalommal tartott előadást városunkban. A Nyitott Akadémia szervezői szerint azóta annyian kérték, hogy hozzák el ismét a szókimondó, provokatív stílusáról híres pszichiátert, hogy idén őszre megszerveztek egy újabb körutat. 2010 óta hosszú idő telt el, és Csernus doki is sokat változott. Bár továbbra is jellemző rá a nyers őszinteség és a szenvedélyesség, mostanában mégis sokkal bensőségesebb hangulatú előadásokat tart, melyekben nagyobb szerepet kap a humor. Ugyanakkor még ma is bátran, zavarba ejtően kérdez, és kimondja azt is, amit mások nem mernek. Állítja, hogy a drasztikus módszerekre azért van szükség, mert az embereket nagyon nehéz a fásultságból, a félelemből, a kényelemszeretetből kimozdítani, de a „sokkterápia” néha csodálatos eredményekre képes. Magazinunk a csíkszeredai előadása kapcsán kérdezte Dr. Csernus Imrét a tavaly megjelent, A fájdalom arcai című könyvéről. A népszerű pszichiáter, akinek könyvei százezres példányszámban fogynak, ismét érdekes témával érkezik Csíkszeredába: Önismeret párkapcsolataink tükrében. „Az a társ, akit magunk mellé választunk, olyan a számunkra, akár egy tükör: személyiségéből, reakcióiból, erősségeiből és gyöngeségeiből nagyon sok mindent megtudhatunk önmagunkról. Jó, ha tisztában vagyunk vele: nem véletlenül éppen azt választottuk, akit, és fontos üzenetet hordoz az is, hogy mikor és milyen problémák merülnek fel a kapcsolatunkban. Ha a konfliktusok megjelenésekor ezt nem felejtjük el, és ahelyett, hogy csak a másikat hibáztatnánk, megpróbáljuk felkutatni a bajok mögöttes okait, akkor nemcsak önismeretünkben léphetünk előre, hanem akár megmenthetővé válhat egy kisiklani készülő kapcsolat is. De akkor is érdemes meghallgatni az előadást, ha azt szeretnénk megtudni, hogy miért vagyunk hosszú 20

2011-ben jelent meg a Jaffa Kiadó és a Kulcslyuk Kiadó Kft. gondozásában A fájdalom arcai című könyve, amely a Nyitott Akadémia előadás-sorozat keretében elhangzott tíz előadásának szöveges összefoglalója. Honnan jött a gondolat, hogy életünk egyik nagyon nehéz kérdésről, a fajdalomról és annak megéléséről megfogalmazott gondolatait kiadvány formájában is eljutassa az olvasókhoz? A kiadóm és a Nyitott Akadémia javasolta, hogy abból a rengeteg előadásból, amiket az utóbbi években tartottam, válogassunk ki tizet, és állítsunk össze ezekből egy gyűjteményes kötetet. Tetszett az ötlet, mert azt gondoltam, izgalmas lehet egy olyan könyv, amelynek a szövegei több száz ember jelenlétében, élő párbeszédekben születtek meg – más, mint azok, amelyeket egy szobában ülve, egyedül írtam. Ahogy azonban kiválogattam az anyagokat, azt vettem észre, hogy bár az egyes előadások

NYITOTT AKADÉMIA www.nyitottakademia.hu

különböző témákra épülnek (párkapcsolat, család, intimitás, önbizalom, gyávaság stb.), voltaképpen mind a fájdalomról szól. Ugyanis minden változás, fejlődés fájdalommal jár – az emberek többsége pedig retteg a fájdalomtól, ezért inkább elmenekül a kihívások elől, hogy ne kelljen szenvednie. Arra törekszik, hogy körbebástyázza magát óvintézkedéssekkel, hogy megvédje magát. Az élet azonban mindig más forgatókönyvvel áll elő, képtelenség minden helyzetre felkészülni, éppen ezért, ez az önvédelmi rendszer előbb-utóbb megroppan – és ha eddig fájt az élet, ezek után fájdalom lesz a köbön. „(…) Hogy én jó vagy rossz dolgot teszek az adott helyzetben, azt mindig érzem legbelül (…)” – olvasható a Szembenézés a félelmeinkkel című írásában. Minden helyzetre van / akad egy elfogadható racionális magyarázat is, ugyanakkor megoldást jelenthet az is, ha érzelmeink sugallata szerint járunk el. Miért félünk érzéseink szerint cselekedni, ha azok bennünket segítenek? Azért, mert ha például azt érezzük, hogy egy adott helyzetben lépnünk kellene, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a lépés számos következményt vonna maga után. Ki kellene lépnünk az ismeretlenbe, amiről még nem tudjuk, milyen lesz. Márpedig attól félünk a legjobban, hogy egy adott élethelyzetből kiugorjunk. Félünk kockáztatni.

nem. Annak, hogy valaha is azt mondhassam, hogy boldog vagyok és becsülöm önmagam, ez az ára. Az elején persze semmi mást nem érzek csak a fájdalmat, de a fejlődés ezzel jár. A fájdalom elfogadása után fog következni a jó is. A legfontosabb, hogy amikor beleugrom az ismeretlenbe, érezzem, hogy merek élni, mert az élet szép! „Aki sokat hazudott magának nem fog szépen meghalni.” – olvasható egyik előadásanyagában. Mindannyian hibázunk életünk során, és hát, ha akkor is jóra törekszünk, nincsen semmi garanciánk arra, hogy mindig sikerül elérni és megélni azt. Miért? Garancia nincs semmire! De ha én tudom, hogy mindent megtettem, ami rajtam múlt, akkor nyugodt lehet a lelkiismeretem. Nehéz elfogadni, hogy emberből vagyunk, és nem irányíthatjuk mindenhatóként sem a világot, sem a saját életünket, de ez akkor is így van. Vannak, lesznek kudarcok, sikertelenségek is – de aki a hibáiból tanul, és nem hagyja, hogy a félelmei legyőzzék, az el fogja érni a belső mosolyt, büszkeséget, tartást, gerincet. És az ilyen ember tud szépen, belső békével elmenni ebből a világból. Kérdezett: Mihály Réka

Nem minden élethelyzetben lehetünk teljesen őszinték. Az emberek nagytöbbsége próbál valahogy boldogulni, és a saját hibáiból tanulni is. A „jó” döntést tiszta fejjel kell meghozni? Vagy érzéseinkre hagyatkozva mindig érezzük, ezáltal tudjuk a helyes választ? Az ember érzései – ha meri meghallani őket – megsúgják, mit kellene tennie, de mindent ésszel kell csinálni. Ugorjunk bele a medencébe, hajrá – de csak akkor, ha abban víz is van. Aki nem így tesz, az ostoba. Tudnunk kell, hogy mi az, amihez megvan a képességünk, amit meg tudunk oldani, és mi az, amibe nem szabad belevágni. Hogyan éljük meg a fájdalmat? Mire tanítanak a fájdalmaink? Ha váratlanul jön a negatív töltetű élmény, azt merjem magamba fogadni, éljem át, akkor is, ha úgy érzem, hogy széthasad a szívem. Hogy teljesen bennem legyen. Hogy átéljem, mennyire fáj. Ne tompítsam a szenvedést nyugtatókkal, alkohollal, munkával. Ha igazán változtatni akarok az életemen, százezer lépés fájdalmával kell szembenéz 21

CSÍKI KAMARAZENEKAR EGYESÜLET

Csíkszereda, Szabadság tér 18. sz., tel./fax: +40 266 310 080, @: [email protected]

A CSÍKI KAMARAZENEKAR KONCERTJE 2012. október 18., csütörtök, 19.00 óra / Református templom Sosztakovics Kamaraszimfónia Op. 110a, Kodály Zoltán Magyar rondo című művei szerepelnek.

Fotó: A Csíki Kamarazenekar archívuma

Ifj. Koppándi Jenő szólistával, a Nemzeti Filharmonikusok koncertmesterével ad közös koncertet Csíkszereda komolyzenei életének állandó színfoltja, a Csíki Kamarazenekar. Műsoron Antonio Vivaldi A négy évszak, Dmitrij

Ifj. Koppándi Jenő Csíkszeredában született 1966-ban. Hegedűtanulmányait 1973-ban kezdi édesapja, valamint Müller Ferenc hegedűtanár vezetésével. Már diákkorában számos jelentős hazai verseny győztese. 1981-től Kolozsváron folytatja tanulmányait, majd 1989-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumban szerez diplomát hegedű szakon. 1991-től Budapesten él, ahol a Magyar Virtuózok kamarazenekar koncertmestere, 2000-től pedig a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere, amelyet világszinten a legjobb zenekarok között tartanak számon. 2000 óta egy 1715-ben készített Roggeri hegedűn játszik, amely a magyar állam tulajdonát képezi. Szólistaként és zenekari zenészként a világ számos országában fellépett.

A CLASSIC CHAMBER BRASS RÉZFÚVÓS KVINTETT KAMARAKONCERTJE 2012. október 24., szerda, 19.00 óra / Református templom A magyarországi Classic Chamber Brass kamarazenekar tagjai között az egyetemi éveik alatt alakult ki szoros barát ság. A közös zenei gondolkodás biztosítja, hogy az együttes húsz év után is koncertezik. A rézfúvós kvintett részére készített saját átiratok újdonsága folyamatossá teszi az együttes munkáját. A zenei repertoár a reneszánsz muzsikától, rendkívül széles skálán mozogva, egészen a pop zenéig terjed. A tagok számára fontos, hogy koncertjeiken különleges zenei élményt nyújtsanak a gyermekektől az idősebb korosztályig.

Boldoczki Róbert – harsona (a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar harsonása) Török József – tuba (a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar tubása).

A rézfúvós kvintett tagjai: Nagy Csaba – trombita (a Magyar Állami Operaház trombitása) Skultéty Zsolt – trombita (a Nemzeti Filharmonikus Zenekar trombitása) Palatinus Ferenc – vadászkürt (a Kecskeméti Filharmonikus Zenekar kürtöse) 23

PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.

A MAGYAR FESTÉSZET NAPJA – kiállítás 2012. október 19., péntek, 18.00 óra / PAG – Pál Aukciósház és Galéria Szabó András és Pogány Gábor művészettörténészek kezdeményezésére Csíkszeredában is gyökeret vert a Magyar Festészet Napja-kezdeményezés. Évről évre színvonalas, izgalmas képzőművészeti anyag érkezik városunkba, valamint párhuzamosan helyi képzőművészek állítanak ki Magyarország első rangú galériáiban. Idén tíz kortárs képzőművész mutatkozik be a gödöllői Levendula Galéria meghívottaiként a Pál Aukciósházban és Galériában október 19-én. A festészet ünnepére invitált művészetszerető közönség az alább felsorolt kiállítók munkáit láthatja: Festőművészek: Bujdosó Ernő (Lajosmizse, 1944. október 10.) 1968–1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Sarkantyú Simon, Barcsay Jenő. 1974–1977 között Derkovitsösztöndíj; 1976: Nemzetközi Festészeti Triennálé I. díj, Szófia; 1980: Kassa város díja, Nemzetközi Festészeti Biennálé, Kassa; 1982: Munkácsy-díj. 1974–1976: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában rajzot és festészetet tanított. 1976 óta szabadfoglalkozású festőművész. Lírai-expresszív kompozícióin az emberi érzelmek állnak művészi érdeklődésének középpontjában. A kompozícióin látható formák magukban hordozzák a születés és a pusztulás lehetőségét is. Szimbolikus jelentőségű festményein a háttér színe, amely a formák mellett egyenlő alakító szereppel rendelkezik. Bányai Gizella (Miskolc, 1946. március 30.) 1972–1977: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Barcsay Jenő, Sarkantyú Simon, Raszler Károly. 1977: Collegium Hungaricum II. díj; 1986: Murális pályázat, Szombathely, II. díj. 1980 óta tanítással is foglalkozik. 1981-ben

Nádas Alexandra: Budapesti séta I. (2012)

24

Fazakas-Koszta Tibor: A hegy nem válik szolgává (2012)

rendezett első egyéni kiállításán réz- és linóleummetszeteit mutatta be. Ezek alapjai alapvetően szépirodalmi ihletésűek: Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány és M. Bulgakov: Mester és Margarita című regényéhez készített illusztrációk. Linóleummetszetein figuráit expresszív gesztusokkal jellemzi és hangsúlyosan kiemelve helyezi őket a drámai jelenetek középpontjába. Újabban készült munkáin a művészi kifejezés lehetőségeinek minimális, expresszív eszközökre való redukciójára törekszik. Falfestészettel is foglalkozott. Gál Lehel (Szilágycseh, 1969) 1984–1988: Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola, grafika szak. 1991–1996: a Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szakán diplomázik. Fazakas-Koszta Tibor (Korond, 1966) 1976–1980: Művészeti Iskola, Székelyudvarhely, 1980–1984: Zene- és Képzőművészeti Líceum, Marosvásárhely; Tanárai: Bordi Géza, Molnár Dénes. 1990-ben áttelepült Magyarországra. Dolgozott reklámgrafikusként. 1993-ban az Ezredforduló Alapítvány támogatta. Az ÁJIN csoport tagja. Incze Mózes (Barót, 1975) 1994-ben érettségizett a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban murális festő szakon. 2000-ben végzett a budapesti Képzőművészeti Egyetemen, Nagy Gábor osztályában. 1997: Székely Bertalan-díj. Tagja az Élesdi Művésztelepnek.

PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.

Szobrászművészek: Veress Enéh (Uzon, 1969. november 20.) Első mesterei Marosvásárhelyen Gyarmati János és Barabás Éva voltak. 1984–1988: Tonitza Művészeti Iskola, Bukarest, mestere: Kocsis Előd. 1990-től Budapesten él. 1991–1997: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bencsik István, Somogyi József. 1994: Forrás-díj; 1996: Herman Lipót-díj. Nádas Alexandra: Két lebegő oltárkép (2009)

Nádas Alexandra (Budapest, 1974. augusztus) 1995–2000: Magyar Képzőművészeti Egyetem, képgrafika szak; 1996: Savoyai Jenő-díj, 1999: Barcsay-díj, 1999: Erasmus-ösztöndíjjal vendéghallgató a Hágai Képzőművészeti Akadémián; 2000: a 47. Vásárhelyi Őszi Tárlat díja. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 2000-ben az Árnyalatnyitány című verseskötete saját illusztrációkkal jelent meg. Nagy Gábor (Budapest, 1949. július 17.) 1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Sarkantyú Simon. 1975–1978: Derkovits-ösztöndíj; 1980: Munkácsy-díj. 1973-tól tanársegéd, 1986-tól docens, 1991-től a festő tanszék vezetője a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A Szinyei Társaság tagja. A 70-es évek második felében és a 80-as évek elején egy-egy képe általában egyetlen emberalakot dolgoz fel teljességre törekedve, a tér éppen csak jelzésszerű, még ha hatalmas távlatot nyit is. A 90-es években a térszerkezete összezárul, axonometrikussá válik, a benne lévő figurák pedig kétdimenzióssá tömörödnek, változatlanul lendületesen finom rajzi előadásban. A 70-es évektől nagyon míves, kisméretű faszobrokat is készít – a régi falusi kézművesek technikájával; újabb szobrai tematikusan is kapcsolódnak a képekhez és rajzokhoz. Lőrincz Ferenc (Kaposvár, 1942. november 22.) 1970: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar; 1976: Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskola; 1980: városrendezési szakmérnöki oklevelet szerzett. 1962–1975: SOMOGYTERV (Kaposvár); 1976–1980: Kaposvár városi főépítésze; 1981–1986: SOMOGYTERV; 1987-től a KAPOSTERV alapító tagja és főépítészeti tanácsadó Balatonszárszón és Fonyódon. 1991: Ybl-díj a kaposvári belváros és sétálóutca városépítészeti szempontból példás tervezéséért és hosszú időn keresztül bizonyított építészeti alkotótevékenységéért.

Szinvai Pál (Budapest, 1961. március 10.) 1982–1987: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Cse­kovszky Árpád, Schrammel Imre; 1987–1991: Akademie der Bild­ende Künste, München, mestere: Hubertus von Pilgrim. 1990: Donnerstiftung Doppelkopf pályázat II. díja; 1994: Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíja; 1996: „A Sótartó – Hommage à Cellini” Nemzetközi Kerámia Szimpózium, De Forma-ösztöndíj; 1998: Junior Szimpózium, Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége ösztöndíja. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). Összeállította: Ady András

Fazakas-Koszta Tibor: Fürdőzők a Kastélyok öblében (2012)

25

HARGITA MEGYEI MÉHÉSZ EGYESÜLET Csíkszereda

CSÍKI MÉZFESZTIVÁL 2012. október 6–7., szombat-vasárnap / Szabadság tér Október első hétvégéjén első alkalommal szervezi meg Csíkszeredában a Hargita Megyei Méhész Egyesület a Csíki Mézfesztivált. A rendezvény célja az ember egyik őstápláléka, a méz népszerűsítése, jótékony hatásainak tudatosítása, valamint a méhészeti termékek bemutatása. A rendezvényre kilátogatók megkóstolhatnak számos mézfajtát, előadásokat hallgathatnak a méhek által készített termékekről, a méhészet szépségeiről, a gyerekek pedig rajz-, vers- és mesemondó versenyre is benevezhetnek. Az eseményt a Csíkszéki Mézlovagrend felvonulása is színesíti. A Csíkszéki Mézlovagrend 2011 márciusában alakult. A tizenegy lovaggá ütött csíki méhész a Mézben az egészség, borban az igazság mottó jegyében arra vállalkozott, hogy tevékenységük ezután nemcsak a termelésben merül ki, hanem a méz és a méhészeti termékek népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A rendezvény tervezett programja: 2012. október 6. / szombat 9.50 óra – a Csíkszéki és Udvarhelyszéki Mézlovagrend felvonulása magyarországi mézlovagok társaságában (Szabadság tér – Millenniumi templom – Vár tér – Szabadság tér) 10.00 óra – Mézszenteléssel egybekötött szertartás a Millenniumi templomban 10.00–17.00 óra – Méz és mézből készült termékek vására, kóstolási lehetőséggel a Szabadság téren

12.00–14.00 óra – Megnyitóünnepség (közreműködnek a csíkszeredai Micimackó Napközi Otthon és a csíkszentkirályi Méhecske Óvoda gyermekei, valamint a csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes) 15.00 óra – Előadások 2012. október 7. / vasárnap 10.00 óra – a Csíkszéki Mézlovagrend felvonulása 10.00–15.00 óra – Méz és mézből készült termékek vására, kóstolási lehetőséggel a Szabadság téren 11.00–14.00 óra– Gyermekprogramok (rajz-, vers- és mesemondó verseny)

Fotók: A Hargita Megyei Méhész Egyesület archívuma

26

mini jazzfesztivál egyesület

www.jazzfestival.ro

SÁRIK PÉTER TRIÓ: Jazzkívánságműsor – lemezbemutató koncert 2012. október 11., csütörtök, 19.00 óra / Park Hotel A Trió 2007-ben alakult. Tagjai a magyar dzsessz élvonalába tartoznak, pályájuk során jelentős szakmai sikereket értek el. Sárik Péter és Frey György 2004-ben Emerton-díjat kapott, mindhárman Artisjus-díjasak, Berdisz Tamás pedig 2008-ban nyerte el a Magyar Ütőhangszeres Kultúráért Alapítvány Arany Dobverő Díját. A zenekar Magyarországon kívül rendszeresen koncertezik szerte Európában, Csíkszeredának is visszatérő vendégei, a Trió 2011-ben mutatkozott be városunkban a MiniJazz Fesztiválon. Jazzkívánságműsor címet viselő koncerteket 2010 óta ad a Trió. Ezeken az esteken teljesítik közönségük kívánságait: bármilyen műfajú dalt kérhetnek, és azt a saját stílusában játssza el a zenekar. A Csíkszeredában is bemutatásra kerülő lemezre a legnépszerűbb dalok kerültek.

GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS

Csíkszereda, Szék út 155. sz., tel., fax: +40 266 371 813

EGY MILLIÓ CSILLAG A SZEGÉNYEKÉRT – szolidaritási akció 2012. október 12. , péntek, 18.00 óra / Szabadság tér Az együttérzés egymillió csillaga ragyog fel október 12-én, pénteken 18.00 és 20.00 óra között a csíkszeredai Szabadság téren a Gyulafehérvári Caritas szervezésében. A Caritas szolidaritási akciója során gyertyákkal világít meg egy-egy közteret. Minden egyes meggyújtott gyertya jelképes sorsvállalást jelent a nélkülözőkkel.  A szervezők szeretettel kérik Csíkszereda és a környék lakóit, csatlakozzanak a szolidaritási akcióhoz, látogassanak ki minél többen a rendezvényre, és tapasztalják meg az adományozásból fakadó érzést. A meghitt pillanatok alatt a résztvevők arról is megbizonyosodhatnak, hogy közösségi összefogással, sok kis adományból saját magunk is segíthetünk egymáson anélkül, hogy mások segítségére várnánk. Az adományokért mindenki egy gyertyát gyújt, amelyet egy kirajzolt alakzatra helyez el, a rendezvény végére pedig 1500 gyertya fogja megvilágítani a teret. A tavalyi akció során városunkban 4612 lej gyűlt össze, amelynek köszönhetően 120 család asztalára került kará-

csonyi élelmiszercsomag. A gyertyákért kapott adományokból idén is a rászoruló családok, valamint a szervezet idős gondozottjai részesülnek. Kelemen Eleonóra, közkapcsolatokért felelős Gyulafehérvári Caritas

A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 2012. OKTÓBERI PROGRAMAJÁNLÓJA 2012. október 6., szombat Bucsecs Costila hegytömb: Légpárkány (Brana aeriană) Túravezető: Tőke Dénes, tel.: 0752 568 855 2012. október 14., vasárnap Pásztorbükk-túra: Tarkő v. á. – Antalok pataka – Csíki-havasok főgerince – Pásztorbükk – Csíkszentdomokos Túravezető: Kedves Ferenc, tel.: 0744 795 186 2012. október 27., szombat Felső Sólyomkő – Tusnád-szoros – Apor-bástya Túravezető: Pomjánek Béla, tel.: 0751 131 207 Az időjárás függvényében a túrák időpontja változhat, amelyet aktuálisan a www.cseke.ro oldalon talál. 28

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ

Csíksomlyó, Szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

FERENCES SZÓ Gazdagon az égbe lépve… Aki kicsi tud lenni, az nyitott a csodákra, meglátja azokat, rácsodálkozik, és hálás értük. Így egyre több csodát láttat meg vele Isten. Assisi Szent Ferenc (+1226) egész élete megrendült rácsodálkozás volt Istenre. Ferenc bolondult az Úrért, az Ő kezének nyomait látta a teremtett világban, annak minden teremtményében, és ezért végtelenül hálás volt. Ferenc vallásos megértése másfajta olvasatot kíván, mint amihez mi, modern emberek hozzászoktunk, felületes pillantást vetve a legfrissebb szenzációs jelentésekre. Újra és újra el kell merülnünk a Szentírás szent szövegeiben, ahogy maga a szent is tette. Ha olyan részhez ért, amelyet ösztönzőnek érzett, becsukta a könyvet, és eltöprengett rajta, nehogy valamit is elveszítsen annak értékes tartalmából. Nekünk is szívvel-lélekkel kell betűznünk a Szentírást, és mindig újra meg kell próbálnunk, hogy azt, amit olvastunk, belső életünk számára gyümölcsözővé tegyük. Az ilyen emberek megadják magukat az Úr akaratának. Miután ugyanis egészen hasonlóvá válnak szenvedő Urukhoz, énekelve, mindentől megszabadulva indulnak Halál nővér elé, hogy találkozzanak a feltámadt és megdicsőült Úrral, akié minden tisztelet és dicsőség. Így élve, mi is bátran énekelhetjük Szent Ferenc atyánkkal: Fotó: Ferences archívum

„Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál, Aki elől élő ember el nem futhat. Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak, És boldogok, akik magukat megadták Te szent akaratodnak, Második halál nem fog fájni azoknak. Dicsérjétek Uramat és áldjátok, És mondjatok hálát neki, És nagy alázatosan szolgáljátok!” (Naphimnusz) Létezik még ma is ez a „Szent Ferenc-i lehetőség”: ha nem is tömegek, de egyesek számára. A keresztény élet Szent Ferenc-i útja időről időre felbukkan a történelemben, bebocsátást kér, és átváltoztatja a keserűt édessé. Megajándékoz bennünket a Krisztus örök követéséből fakadó leírhatatlan örömmel. Pilinszky János írja Az okos utazókról című írásában Szent Ferenc atyánkról: „Mikor Szent Ferenc elvetette földi

Assisi Szent Ferenc oltárképe a csíksomlyói kegytemplomban

javait, lemondásában egy sokkal nagyobb és határtalanabb vágyakozás és gazdagság megszületését szemlélhetjük. Élete és szentsége a példa rá, hogy csak az olyan szív, mint az övé, képes beöltözni a mindenség örömébe, érezheti testvérének a napot, szelet, csillagokat, a madarakat, sőt, a ragadozó farkasokat is, s pillanthatja meg egyedül a mindenség szépségét, mely már-már az örökkévalósággal rokon”. Fr. Urbán Erik OFM templomigazgató A csíksomlyói ferences szerzetesek rendalapítójuk tranzitusáról, vagyis égbe költözéséről 2012. október 3-án az este 7.00 órakor kezdődő szentmise keretében emlékeznek meg. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén a csíksomlyói kegytemplomban reggel fél 8-kor és este 7 órától lesznek szentmisék. 29

SPORTNAPTÁR

ÚJ CSAPAT, ÚJ CÉLOK – interjú Lászlófy Botond edzővel az A-osztályos kosárlabda-bajnokság kezdete apropóján Egy évvel ezelőtt, a Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub második A-osztályos idénye előtt arról beszélgettünk, hogy a 9–12. hely elérését célozta meg a csapat, végül csak a 14. helyet sikerült elcsípni. Arra kérlek, értékeld röviden az elmúlt idényt. Az első hibát talán ott követtük el, hogy a bajnokság erőviszonyainak megismerése előtt tettük fel a mércét, a 9–12. hely megszerzését tűzve ki magunk elé. Nem lett volna ez amúgy egy teljesíthetetlen cél, de több olyan tényező is megakadályozta a teljesítését, amire előzőleg nem gondoltunk. A legfontosabb akadályt a cél elérése elé az gördítette, hogy minden próbálkozás ellenére, nem sikerült egységgé kovácsolni a csapatot. Visszatekintve úgy látom, hogy hamarabb el kellett volna küldenünk azokat a játékosokat, akik bomlasztották az egységet, és helyükre újakat hozni. Mivel ezt a döntést sokáig elodáztuk, nem sikerült előrelépni. Ezt mindenképp a saját magam rovására írom. Ilyen rossz szezonom talán soha nem volt. Sokszor álltunk nagyon közel a célhoz, de elbuktunk többször is, a felálláshoz pedig minden esetben rengeteg munka kellett, idő viszont nem állt mindig rendelkezésünkre. A két ünnep között és a visszavágók előtt volt hosszabb szünet, akkor helyrerázódott a társaság. Közel álltunk a győzelemhez Piteşti-tel és Rovinari-ral szemben is, de sajnos, mindkettőt elveszítettük, onnantól kezdve mélyrepülés következett. Végül sikerült bennmaradnunk az első ligában, úgy, hogy az Otopeni csapata, amelyet sikerült legyőznünk, felbomlott, a Iaşi együttes pedig csak romániai játékosokkal állt rajthoz, úgy is fejezte be a bajnokságot. A csapat összetétele szinte teljes egészében – a két helyi játékost, Vita Andrást és Lokodi Mátyást leszámítva – megváltozott. Milyen koncepció állt az új csapat építése mögött? Az elmúlt szezon végére olyan hangulat alakult ki, hogy azt éreztem, sokukkal nem tudok tovább dolgozni. Sok negatív berögződés került be a rendszerbe, amin nem lehetett javítani, és csak „megmérgezték” volna az újonnan jötteket. Ezért döntöttünk a közel teljes újraépítés mellett. Az előző idény negatív tapasztalataiból kiindulva, az új csapatot olyan játékosokból szerettem volna felépíteni, akik bizonyítani akarnak, akik a csapatért játszanak. Ezért toboroztunk többnyire olyan játékosokat, akik a dél-szláv iskolán nevelkedtek. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy egy idegen játékostól az első két hónapban még nem lehet elvárni, hogy 30

Fotó: Biró Zoltán

Csíkszeredáért dobogjon a szíve. El kell teljen egy bizonyos idő, amíg megismerik és megszeretik az új környezetet. A csapatépítésre az anyagiak idén is szűk keretet szabtak, az euró és a dollár árfolyam-ingadozások következtében ugyanis kb. 20–25%-kal csökkent a költségvetésünk. Természetesen nekem is az az álmom, hogy rámutatok egy játékosra, és holnaptól vele dolgozom, de erre nem ad lehetőséget a költségvetésünk. A választási lehetőség így eléggé leszűkül. Remélem, sikerült jól választani. A játékoscsere mellett még egy fontos szempontot érvényesítettünk a csapatépítésnél: olyan szerződést kötöttünk a csapattagokkal, amelynek értelmében az alapfizetés mellett célprémiumra, ún. győzelmi prémiumra számíthatnak. Az esetleges play-off-ba kerülés, vagy a kiesés elleni küzdelem esetén is ez a bónuszrendszer lép érvénybe. Összegezve tehát a játékoscsere, a motivációs bérezés, továbbá nagyobb fegyelem betartása alkotja a csapatépítés mögötti koncepciót. Egy-egy mondatban mutasd be az új keretet. Franjo Bubalo (Horvátország) Az irányító szerepében fog megmérettetni. Nagyon tehetséges fiatal játékos, van egy-két játékelem, amiben fejlődnie kell, de rettentően munkás, fegyelmezett. Nem a ponterős-

SPORTNAPTÁR ségről kell majd őt megítélni, hanem arról, hogy játékszituációkban hogyan szolgálja ki a társait, hogyan védekezik. Zack Henifin (Amerikai Egyesült Államok) A kettes egyetemi ligából érkezett, ahonnan már kerültek ki szupersztár játékosok. A képességei neki is meg vannak hozzá. Erős, atletikus játékosról van szó, a fizikális adottságai következtében olyan dolgokra képes a pályán, amire mások nem. Tudja, hogyan kell győzelemre vinni egy csapatot. Jonathan Dupre (Amerikai Egyesült Államok) Az eddig látottak alapján fegyelmezett, jó kezű, jól dobó játékos. Erőcsatárként és alacsony csatárként is lehet használni. Jó érzéke van a lepattanókhoz, jó a lábmunkája. Azáltal, hogy egy csendes, visszahúzódó típus, egyedüli afro-amerikaiként is könnyebben be tudott illeszkedni a csapatba. Franko Filipovic (Horvátország) Jó iskolából érkező center játékos. Látszik a technikai képzettség rajta, csak hajlamos a pihenők túlzott használatára. De ha az ember megtalálja a kellő hangot vele, sikerülhet 100%-os teljesítményre bírni. Játékelemek felismerésében, helyezkedésben is képzett játékos. Sasa Avalic (Szerbia) Egy nagyon jó embert és egy kiválóan képzett játékost ismertem meg benne. Kiváló dobójátékos. Ő lehet a csapat vezéregyénisége, hisz meg van hozzá a tapasztalata és csapattársai is hallgatnak rá. Csapatkapitányként remélem sikerül – velem együtt – eggyé kovácsolni a csapatot. Marijo Hajdic (Horvátország) Nagyszívű, nagy akarással bíró játékos, kellően képzett is. Ő érkezett utolsónak. Kellően erős és gyors. Mivel fiatal és tapasztalatlan, időre van szüksége a felzárkózáshoz. Nicolae Folea (Kolozsvár) Jó képességű fiatal játékos, figyel, betartja a szabályokat. Nem játszott még ezen a szinten, de hasznos tagja lehet a cserepadnak, és hozzá fog tudni tenni a játékhoz. Neki is időre és játéklehetőségre van szüksége. Vlad Dogaru (Ploieşti) Neki van a legnagyobb tapasztalata a román bajnokságban, ő a másodkapitány.

Ambíciós, gyors mozgású irányító, kellően látja a játékot. Sokszor a túlmotiváltságból kifolyólag téved, ezen még kell korrigálni. Vita András, Lokodi Mátyás (Csíkszereda) Tavaly nem kaphattak sok játéklehetőséget, mert sok volt a pótolnivalójuk egyéni képzés terén. Mindketten lelkes, munkás emberek, sokat fejlődtek az utóbbi időszakban. Úgy gondolom, hogy idén többször fognak pályára lépni. Ábrahám Gellért, Héjas Botond, Kedves Pál (Csíkszereda) Három olyan tehetséges gyerekről van szó, akik még nem érték el ugyan az A-osztályos szintet, de az, hogy részt vesznek a munkába, és egy-két percre pályára lépnek a mérkőzéseken, számukra motiváció-értékű kell legyen. Ügyesek, figyelmesek, ambíciósak, remélem, a kitartás is meg lesz bennük, és nem fognak elkeseredni, hogy nem játszanak rendszeresen. Játszani fognak az U23-as bajnokságban, az itt szerzett tapasztalatot pedig a későbbiekben fel tudják használni. Vlad Corpodean (Kolozsvár) Kiegészítésként érkezik a csapathoz, közel állunk már a megegyezéshez, ami az átigazolását illeti. Erő- és alacsony csatárként számítunk rá mind az U23-as, mind pedig a felnőtt csapatban. Fegyelmezett fiatalemberről van szó, ha összeszokik társaival, mindenképp hasznára lesz a csapatnak. Az előző bajnokság több mérkőzésén is felütötte a fejét az a jelenség, miszerint a félidő körül (után) már a fáradás jeleit mutatták a játékosok. Ez ellen milyen új edzési módszerek bevezetésével igyekszel védekezni? Ennek a kiküszöbölésére a „hosszabb pad” lenne az ideális megoldás, mert kevesebb percet könnyebb teljes erőbedobással játszani. Játékosként tudva azt, hogy majdnem 40 percet végig kell játsszál, előbb-utóbb eljön a spórlás ideje. Ezen a szinten, ebben a ligában nincs olyan felkészült játékos, aki 40 percet maximális intenzitással le tud játszani. Megpróbáltunk még keményebb és intenzívebb felkészülést tartani. Figyeltünk arra is, hogy az elvégzett munka ne menjen kárba, azaz ne csak arra törekedjünk, hogy szinten tartsuk az erőnlétet, hanem emelni is tudjuk azt. Az edzésszám nem növekedett. Több időt fordítottunk a fizikális felkészülésre, éppen ezért a taktikai részben le vagyunk kissé maradva, de muszáj volt rááldozni az időt. 31

SPORTNAPTÁR nak aktivitást kifejteni az edzők. Száz gyerekből kettő-három fog eljutni arra a szintre, hogy meghatározó egyénisége legyen a felnőtt csapatnak. De meggyőződésem, hogy az, akiből nem lesz játékos, vissza fog térni nézőként, így jöhet létre az a körforgás, amely megteremti a kosárlabda-kultúra alapjait városunkban. Kérdezett: Ferenczy Krisztina

Milyen elvárás fogalmazódott meg benned a csapattal (és valahol önmagaddal) szemben erre az idényre vonatkozóan? Mindenképpen szeretnénk előre lépni, ezt meg csak győzelmekkel tudjuk elérni. Igyekszünk maximális teljesítményt nyújtani azokon a mérkőzéseken, amelyek nyerhetőbbek számunkra. Ebben kérjük a szurkolók támogatását is, hisz biztatásuktól erőre tud kapni a csapat, és a megfelelő pillanatokban azt is meg tudják akadályozni, hogy az ellenfél otthon érezze magát. A tavalyi bajnokság után volt kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy más folytassa ezt a munkát. Végül az az egyezség született, hogy ha az alapszakasz feléig nem sikerül minél több (4–5) győzelmet szerezni, saját magamtól fogom azt mondani: ennyi volt. Remélem, nem fog erre a pillanatra sor kerülni. Nem azért mondom ezt, mert annyira ragaszkodom ehhez a pozícióhoz, hanem mert legalább tízévnyi munkám van benne. Többször illetik azzal a kritikával a Csíkszeredai KK-t, hogy kevés helyi játékost foglalkoztat. Ez viszont utánpótlás-nevelés nélkül elképzelhetetlen. Amikor 2001-ben elindult az utánpótlás-nevelés az ISK-nál, én voltam az egyedüli edző, két csapatnál többel azonban nem lehetett foglalkozni. Mivel hiányzott hátulról az építő munka, a generációk között mindig megszakadás volt. Mára már javult a helyzet, a Csíkszeredai VSK-nál négy szakedző foglalkozik a gyerekekkel. Másfél éves munka után idéntől a lányok az U14-es, míg a fiúk az U13, U14, U15, U16 és U23-as korosztályos bajnokságban indulnak. Több mint 90 gyerek jár kosárlabdaedzésre, köszönhetően annak, hogy a városvezetés rendelkezésünkre bocsátotta a Kós Károly utcai sportcsarnokot, a délutáni órákban ott tud32

A CSÍKSZEREDAI HARGITA GYÖNGYE KK októberi mérkőzései 2012. október 6., szombat / Bukaresti Városi SK – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (1. forduló) 2012. október 13., szombat / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – Zsilvásárhelyi Energia Rovinari SK (2. forduló) 2012. október 20., szombat / Kolozsvári U-Mobitelco BT – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (3. forduló) 2012. október 27., szombat / Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – Nagyváradi Városi SK (4. forduló)

Fotók: Biró Zoltán

SPORTNAPTÁR

BOWLINGOZNI VÁRJÁK A GYEREKEKET – Nyílt nap a Csíkszeredai Bowling Sport Klubnál 2012. október 6., szombat, 12.00 óra A Csíkszeredai Bowling Sport Klub (ACSBMC) az ország egyik legnagyobb bowling csapatának számít. Kiemelt figyelmet fordít a sporttehetség gondozásra, így jelen pillanatban az egyetlen olyan klub, mely gyerekek és ifjúságiak oktatásával is foglalkozik.

Az utánpótlás-bővítés a célja annak a nyílt napnak is, melyet kimondottan a gyerekek számára szervez a Csíkszeredai Bowling Sport Klub. A szervezők október 6-án, szombaton 12.00 órától szeretettel várnak minden érdeklődő gyereket a 300 Bowling Clubba, ahol végignézhetik II. OTP Bowling-kupa döntő mérkőzését, majd estig ingyenesen kipróbálhatják a bowlingozást, elsajátítva a helyes testtartást és a gurítás technikáit. A nyílt nap keretében arra is lehetőségük nyílik a gyermekeknek, hogy megismerkedjenek a csíkszeredai csapat versenyzőivel, és velük együtt tarolják a bábukat.

A HSC Csíkszereda októberi mérkőzései: 2012. október 5. / péntek / Újpesti TE – HSC Csíkszereda 2012. október 7. / vasárnap / Miskolci Jegesmedvék – HSC Csíkszereda 2012.október 12. / péntek / Brassói Corona – HSC Csíkszereda 2012. október 14. / vasárnap / HSC Csíkszereda – Dab.Docler 2012.október 26. / péntek / Miskolci Jegesmedvék – HSC Csíkszereda 2012. október 28. / vasárnap / Ferencváros-ESMTK – HSC Csíkszereda 2012. október 29. / hétfő / Dab.Docler – HSC Csíkszereda

2012. október 13. / szombat / ISK HSC Csíkszereda – Steaua Rangers 2012. október 15. / hétfő / Progym Gheorgheni – HSC Csíkszereda 2012. október 20. / szombat / Sportul Studenţesc – ISK HSC Csíkszereda 2012. október 23. / kedd / HSC Csíkszereda – CSM Dunărea Galaţi 2012. október 23. / kedd / Progym Gheorgheni – ISK HSC Csíkszereda 2012. október 27. / szombat / ISK HSC Csíkszereda – Progym Gheorgheni 2012. október 31. / szerda / HSC Csíkszereda – Steaua Rangers

Fotó: Szőcs Barna

MOL Liga

HAZAI JÉGKORONGBAJNOKSÁG Bár a Román Jégkorongszövetség közgyűlése lapzártánk időpontjáig nem szavazta meg a versenynaptárat, az elnökség döntése értelmében szeptember 19-én elkezdődött a román jégkorongbajnokság 2012/2013-as idénye. A hazai pontvadászatban hét csapat indul: HSC Csíkszereda, ISK HSC Csíkszereda, Brassói Corona, Steaua, Galaci Dunărea, Gyergyószentmiklósi Progym, Sportul Studenţesc. A HSC Csíkszereda és az ISK HSC Csíkszereda októberi mérkőzései: 2012. október 2. / kedd / Sportul Studenţesc – HSC Csíkszereda 2012. október 10. / szerda / CSM Dunărea Galaţi – HSC Csíkszereda 2012. október 12. / péntek / ASC Corona Fenestela – HSC Csíkszereda

Összeállította: Ferenczy Krisztina

Fotó: Halmágyi Zsolt

33

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Kozma Mária: RÉGISÉGEK GYERGYÓBÓL. Történelmi regék Forma: 235x255, terjedelem: 44 oldal, melyből 10 oldal illusztráció, kivitelezés: kötött A jelen kötet folytatása az író 2011-ben megjelent, Régiségek Csíkországból. Történelmi regék című nagy sikerű kötetének. A kötet végén felsorolt „felhasznált fontosabb irodalom” jelzi, hogy az író nem légből kapott történeteket ír meg, hanem tudós munkákra hivatkozik. Ebből az alkotói alapállásból következik egyféle kettősség: a történelmi valóságot át- meg átszövi a mese, mindaz, amivel a népi képzelőerő azt kiegészíti, illetve mindaz, amit az ősi mitológiából sikerült megőriznie (pl. a medvealakoskodás és -hejgetés szokásában bizonyíthatóan jellegzetes ősi táltosrituálé fedezhető fel). A népi névmagyarázatok és helyhez köthető érdekességek, hagyományok (Gyergyó nevének eredete, Bucsin-tető, Gyilkos-tó, Tászok-tetői hunnus írás) mellett mitológia hősök és régi korok alakjai (székely nemzetségek vezetői, Attila hun király, a remetei kincskereső Mundra testvérek, a híres gyergyói tutajosok, a szárhegyi ezermester, Buccow generális, a gyergyóalfalvi hős Ambrus Ferenc, a moldvai rabló Fekete Vaszilij stb.) jelennek meg az írásokban, és természetesen a gyergyói falvak szerepe a történelem sodrában. KRISTÓ TIBOR: Kárász Karcsi, a csalihal (Mesevonat-sorozat) Forma: 140x140, terjedelem: 28 oldal, melyből 12 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött ISBN 978-973-665-353-7

Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című verse eredeti, szellemes mesetörténet a folyó lakóiról. A szerző nem szorul arra, hogy fantasztikus lényekkel népesítse be mesevilágát, nincs szüksége rá, hiszen olyan alkotói titkok mestere ő, amelyek révén a természet egyszerű elemei (mint a patak gübéje, partjának fövenye, a kerekre koptatott kövek, a palló, a fűzfa stb.), ugyanis melyik gyermeket ne érdekelné a vízi világ, egyáltalán az, hogy milyen lényeket rejteget az irtóztató mélység. Kik és mik lakják be ezt a titokzatos, rejtélyes közeget. Kristó Tibor Kárász Karcsi című mese-verse megfelel a magyar gyermekirodalom magasra állított mércéje szerint is mind a formai, mind a tematikus és mind a világképi jellemzőknek egyaránt. BÁLINT KÁROLY. Művészalbum Nagy Miklós Kund előszavával (Élet Jelek sorozat) Forma: 215x255, terjedelem: 116 oldal, kivitelezés: kötött Bálint Károly nem tartozik a kísérletező, újító művészek közé. Hű önmagához és korán megfogalmazott művészi hitvallásához, évtizedek óta kitartóan követi a maga választotta utat, és ebből nem tudták kizökkenteni a közben feltűnt és elterjedt izmusok, irányzatok, művészeti forradalmak. Természetelvű művészetében, önmagával szembeni elvárásaiban nem ismer megalkuvást, korlátlan időt, munkát, energiát kész befektetni, hogy elérje, megközelítse az elképzelt, eszményi szépet. Alig akad napjainkban jelentős szobrász, akivel rokonítani lehetne. Mert azt csinálja, ami elől a modern szobrász kétségbeesetten menekül. Nagy műgonddal munkálja meg az anyagot, legyen az márvány, fa, terrakotta. KUTI DÉNES. Művészalbum Nagy Miklós Kund előszavával (Műterem sorozat) Forma: 220x210, terjedelem: 64 oldal, melyből 28 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött Kuti Dénes festőművész 2012. május 30-án töltötte 60. életévét. Festészetünk élvonalának egyik legmarkánsabb, legerőteljesebb, legsajátosabb egyénisége. Közel négy évtizede lendületes, kitartó munkával, alkotói elveihez, művészi hitvallásához ragaszkodva, következetesen építi életművét, amely jelenleg több mint 3000 festményből áll össze kerek egésszé. Műveinek magját azok a nagy formátumú, különlegesen munkaigényes olajkompozíciók képezik, amelyekkel az 1970-es évek végétől nagy meglepetést és általános elismerést keltve, évről évre megjelent a marosvásárhelyi megyei tárlatokon, bukaresti képzőművészeti biennálékon. A természetet festi, a hiperrealisták aprólékosságával, jellegzetes zöld ragyogásban mutatja fel a tájat, amelyet valamilyen meglepő ötlettel abszurd, képtelen helyzetbe hoz. Sejtelmesek, titokzatosak, szépek ezek a képek, részleteikben realisták, nézőik mégis úgy érzik, hogy nem a valós világgal találkoznak általuk. Kuti festészetének méltatói se tudták őt egyértelműen besorolni valamelyik jól ismert irányzatba. Nevezték „tündéri szürrealizmus”, ,,mágikus-realista szürnaturalizmus”, „naturális szimbolizmus” képviselőjének, „abszurd realista” festőnek. Legtalálóbbnak, legtömörebbnek Chikán Bálint jellemzését tekinthetjük: „Képeinek feszültségét tehát a természet hiperérzékeny, valósághű ábrázolása és a groteszk, lehetetlen helyzetteremtés adja.” Nagy Miklós Kund

műterem

Kuti Dénes festőművész 2012. május 30-án tölti 60. életévét. Festészetünk élvonalának egyik legmarkánKuti DéNES sabb, legerőteljesebb, legsajátosabb egyénisége. Közel négy évtizede lendületes, kitartó munkával, alkotói elveihez, művészi hitvallásához ragaszkodva, következetesen építi életművét, amely jelenleg több mint 3000 festményből áll össze kerek egésszé. A természetet festi, a hiperrealisták aprólékosságával, jellegzetes zöld ragyogásban mutatja fel a tájat, amelyet valamilyen meglepő ötlettel abszurd, képtelen helyzetbe hoz. Sejtelmesek, titokzatosak, szépek ezek a képek, részleteikben realisták, nézőik mégis úgy érzik, hogy nem a valós világgal találkoznak általuk. Megjelent: Botár L ászLó • GaáL a ndrás • Kusztos EndrE • Márton á rpád • páLL L ajos Hunyadi L ászLó • a ntaL iMrE • siMon EndrE • G ErGELy i stván • oLsEfszKyné jaKaBos iMoLa Kosztándi jEnõ • MaszELKa jános • Borsos GáBor • Korondi jEnõ • GyarMatHy jános Kosztándi K ataLin • Hunyadi Mária • CsutaK LEvEntE • BaLázs józsEf • Kiss LEvEntE • sipos L ászLó vEtró andrás • jaKoBovits MiKLós • Major GizELLa • BoCsKay vinCE • vinCzEffy L ászLó sz. KováCs Géza • széKELy Géza • jaKoBovits Márta • sárosi CsaBa • fazaKas tiBor • Köllő Margit z siGMond Márton • Bandi K ati • varGHa MiHáLy • á BraHáM jaKaB Elõkészületben: SiMó EniKő, Bíró gáBor ISBN 978-973-665-354-4

A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz . Tel.: 0265 250 491. 34

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

Zsögödi Nagy Imre: H „AZ ÚGY VOLT, HOGY... – HALLÁK-E?” Följegyzések Ára: 35 lej. CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL AZ ÚTRAVALÓ-SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

2008

KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 2009

TIVAI NAGY IMRE Emlékezés régi csíkiakról

agyatékápoló tevékenységünket Nagy Imre, ere­ detileg Följegyzések címmel egy emberöltővel ez­ előtt megjelent visszatekintése újrakiadásával folytat­ juk. Olyan alkotás ez, amely bizonyítja, hogy a zsögödi festőóriás nem csak az ecset, hanem a tollforgatáshoz is kiválóan értett. Az újraközlés a kötet hangulatát ecse­ telő új címmel, valamint több mint százhúsz tusrajzzal, rézkarccal, fametszettel és színes reprodukcióval egye­ temben történik. Ezek közül néhány most jelenik meg nyomtatásban először.

2010

SEBŐ ÖDÖN A halálra ítélt zászlóalj 2011

Csíkvármegye státusszimbóluma

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, E-mail: [email protected] 36

ÚTRAVALÓ

NAGY IMRE (1893–1976)

Z s ög ödi N ag y i m r e • „ a Z úg y volt, hog y… – h a l l á K-e? ”

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

2012

ISBN 978-606-92662-7-4

Zsögödi Nagy imre „ aZ

úgy volt, hogy… – halláK-e? ” Följegyzések

• 2012

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

C sí k sz er eda K i a d óh i vat a l

1893. július 25-én született az 1939-től Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön. Rajzolni iskoláskorában kezdett. Iskolá­ it szülőfalujában, Csíksomlyón és Gyergyószent mik lóson járta. A művészetéhez a Szőnyi Istvánnal való találkozás vezette. 1917-ben a mezőtúri katonai művésztelepen Nagy Istvánnal és Márton Fe­ renccel dolgozott. 1918 őszén beiratkozott a budapesti Szépművészeti Főiskolára, 1920–22 kö­ zött pedig ösztöndíjasként a Főiskola kecskeméti művésztelepén tanult. 1925-ben és 1926-ban Szolnay Sándorral utazott Nagybányára, ott Ziffer Sándorral is együtt dolgozott, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban rendezett egyéni kiállításokat. 1927-ben olaszországi, később auszt­ riai, németországi, franciaországi és angliai tanulmányutakat tett. 1930-tól a Barabás Miklós Céh alapí­ tó tag jaként több hazai kiállításon vett részt, s abban az évtizedben mintagazdaságot létesített Zsögödön. 1932-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díjjal jutalmazta. 1942-ben, a kolozsvári Művészeti He­ tek nagydíját kapta, Csíkszereda képvi­ selőtestülete pedig a tervezett zsögödi művésztelep szervezésének művészi irányításával bízta meg – de a telep nem jöhetett létre. 1949–50-ben a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára volt. 1957-ben a Művészet Érdemes Mes­ tere cím mel, 1963-ban a Mun kaérdemrend I. fokozatával, 1973-ban az Augusztus 23 Érdemrend I. fokozatával tüntet ték ki. Több külföldi egyéni és csoportos kiállítása volt: Zürich, London, Firenze, Párizs, Moszkva. 1973-ban Zsögödben felavatták a Nagy Imre Képtárat, amely életműve csíki hagyatékrészének bemutatását szolgálja. 2005-ben posztumusz Magyar Örök­ ség-díjjal jutalmazták.

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása Kilencvenöt éve hunyt el FÁRAÓ SIMON Kilencvenöt éve, 1917. október 6-án hunyt el Kolozsváron Fáraó Simon esperes, armenológus. Szamosújváron született, a gimnáziumot Kolozsváron, a teológiát Gyulafehérváron végezte. 1864-ben Bécsben a mechitarista érsek pappá szentelte. 1872-től 1914-es nyugalomba vonulásáig Szépvízen tevékenykedett. Új plébániát, kántor- és harangozólakot építtetett és kibővíttette az iskolát, helyreállítatta az örmény templomot. Nekrológjában tiszta jellemű, nemes egyszerűségű, derült kedélyű, példás buzgalmú plébánosnak nevezték, aki „részvéttel volt a szenvedők iránt”, s a szamosújvári aggok házának javára például ötezer koronás alapítványt tett. Több tanulmányt írt az Armenia című lapba, és több műve – többek között az általa szerkesztett magyar–örmény szótár – kéziratban maradt.

Fáraó Simon 1909-ben (A fotó a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánia domus históriájából származik.)

Kilencven éve hunyt el WASYLKIEWICZ VIKTOR Kilencven éve, 1922. október 27-én hunyt el Brassóban Wasylkiewicz Viktor bölcseleti doktor, közíró, a csíksomlyói főgimnázium tanára. Brassóban született. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték, mellette magyar–német tanári oklevelet szerzett, és a csíksomlyói főgimnázium tanára volt

1897–1901 között. 1901-től Brassóban működött. Írásai a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium értesítőjében, az Ethnographiaban, a Brassói Lapokban, illetve különböző helyi lapokban jelentek meg. Hangutánzó Magyar ábc és olvasókönyv elemi népiskolák 1. oszt. számára címmel tankönyvet adott ki.

A csíksomlyói főgimnázium tanárai 1900 körül

37

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 150., tel.: 0374–011 334

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

GALÉRIÁK

BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749

AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 PAG – Pál Aukciósház és Galéria, Szász Endre u. 28. sz. KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected] ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4. SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

ÉTTERMEK

PIZZÁZÓK

RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 NYPD PIZZA / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0742–247 992 RISTORANTE ROMA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887

ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56.

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

RODEO PUB / Petőfi Sándor u. 6.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

PARIS BISZTRÓ / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740–536 118

CUBA / Gál Sándor u. 6.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

38

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165 [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca 20., tel.: 0266 371377, fax: 0266 312852 www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. időpontfoglalás: 0366 087 000 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12. tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 [email protected], www.csiki-trans.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 39

CSÍKSZEREDA CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ JOGÚ VÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 530110 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229