Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

Budapest, 2011. július 4.

Készítette: Horváth Gabriella

Tartalomjegyzék Felhasznál irodalom Törvényi háttér Az óvoda adatai Helyzetkép Gyermekkép Óvodakép Személyi feltételek

3.oldal 4.oldal 5.oldal 6.oldal 7-8.oldal 9-11.oldal 12.oldal

1.sz. Melléklet Gézengúz Óvoda Környezetvédelem, néphagyományırzés helyi nevelési programja 2.sz. Melléklet Gyöngyszem Tagóvoda Lépésrıl, kompetencia alapú nevelés óvodai programja Legitimációs záradék

2

Felhasznált irodalom

1) 2009 május 8. Gézengúz Óvoda Helyi Nevelési Programja 2) Módosított Óvodai nevelés Országos Alapprogram

2009

3) Jogalkalmazás a közoktatásban

RAABE

4) Óvoda vezetési Ismeretek

RAABE

5) Az óvodai Nevelés Programja

OPI

1989.

6) Nagy Jenıné:Óvodai Nevelés a Mővészetek eszközeivel

1997.

7) Formai Katalin: Ének az óvodában

1974.

8) Néphagyományırzı Óvodai Program

Gödöllı

9) Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár?

1997. 1992.

10)

Porkolábné Dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992.

11)

Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan?

1996.

12)

Játékos természetvédelem

1994.

13)

Dr. Hegyi Ildikó:Siker és kudarc a pedagógiai munkában

Nodus

OKKER 14)

1996.

Kompetencia alapú óvodai program speciális módszerei, eszközrend-

szere. 15) SNI-s gyermekek integrált nevelése a szakértıi bizottsággal és az utazópedagógusok bevonásával

16) 17)

Gazdagné Papp Zsuzsanna módszertani könyvek Tóth-Szılısiné: Mozgásfejlesztés

3

Törvényi háttér • •

•

Az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról /a 2003. VII. 16-i módosításokkal/ Gyermek oldaláról: - 4. § - 10. § - 84. § Szülıi oldalról: - 13. § - 14. § - 16. § - 59. § Intézményi oldalról: - 18. § - 6. § - 8. § - 24. § - 65. § - 69. § - 74. § - 37. § - 39. § - 40. § - 45. § - 47. § 137/1996. Kormányrendeletben kiadott, 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos alapprogramban megfogalmazottak

2009.évi LXXIX. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI tv, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról • 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 5. számú melléklet •

• • • • • • • •

255/2009 (XI.20) Kormányrendelet a módosított Óvodai Nevelés Országos alapprogramjáról Az Óvoda Nevelési Programja 1989. évben 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügy igazgatásáról Budapest Fıváros Közoktatás – fejlesztési terve Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Koncepciója 2/2005. (III.1) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek Óvodai nevelési irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E § (1) pontja: - képességkibontakoztató, integrációs felkészítésben. 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D § (1) pontja:

- Ki vesz részt a képességkibontakoztató felkészítésben? 4

Az óvoda adatai

Név:

Gézengúz Óvoda

Címe:

1202 Budapest, Zalán utca 11.

Fenntartója:

Pesterzsébeti Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Telephelyei:

1202 Budapest, Lázár utca 18. 1201 Budapest, Vörösmarty utca 91.

Alapító okiratszáma: Óvodai csoportok száma: 15 Gyermekférıhelyek:

365 fı

A nevelési programot a nevelıtestület készítette, benyújtotta az óvoda vezetıje:

Horváth Gabriella

5

Helyzetkép

216/2011.(V.19.) ÖK. számú határozat alapján a Képviselı testület támogatta az óvodák átalakítását a 2011/2012. nevelési évtıl. E határozat alapján 2.Régióként a Gézengúz Óvodába beolvasztásra kerülı intézmény a Gyöngyszem Óvoda. A Helyi Nevelési Program ezért átdolgozásra kerül.

Az intézmény tevékenységi köre az alapító okiratban található. Összevont óvodánk három tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban, a Gyöngyszem Óvoda 1981-ben épült.

Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintjük a környezetvédelem, a néphagyomány ápolását, valamint a családokkal való hatékony kapcsolattartást. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozzák meg a nevelési programunk feladatrendszerét.

Mind a befogadó mind a beolvasztásra kerülı intézmény megtartja a saját nevelési programjának sajátosságát. Kiemelt feladat mindkét intézményben a kompetencia alapú nevelés. Ennek érdekében fejlesztjük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/.

6

Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Célunk továbbá egy olyan nevelési program mőködtetése, mely segítséget ad a jól szervezett, tudatos nevelımunkához. Felméréseink, és a beválás vizsgálata azt mutatja, hogy jó úton járunk. További feladatunk a minıségi munka javítása. Alapelvünk, hogy a gyermek egyedi és önálló személyiség, így ennek megfelelıen érdeklıdése, igényei, fejlıdésének üteme sajátos személyiségébıl fakadó. Célunk, hogy gyermekeink személyiségének kiteljesedését a belsı késztetés, a tevékenységigény motiválja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. Kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: • a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában • a képességek fejlesztésének, mert a képességektıl függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelımunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok, az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotó képesség, és a kompetenciának megfelelı tehetség. Ahány féle speciális kompetencia, annyi féle tehetség is létezik. Fontos a tehetséges gyermekek felismerése, fejlıdésük elısegítése és támogatása.

7

A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. Gyermekeinket arra neveljük, hogy törekedjenek a jó kapcsolattartásra, fogadja el önmaga és társai különbözıségét. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP –nevelési filozófiánk/ - A fejlıdést meghatározza: - öröklött tulajdonságaik - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı, jó problémamegoldó gyermekké váljanak. Az

óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erısítését, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb és hatékonyabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP – partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása (preferálva a kerületi iskolákat). Érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok). A nevelés folyamatának hatékonysága az abban résztvevık elégedettségén mérhetı.

8

Óvodakép „Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció.”

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia. Programunk célja, hogy széles körben megismertessen egy új átfogó pedagógiai rendszert, amely elısegíti a demokratikus gyermeknevelési gyakorlatok megvalósítását úgy a nevelésben, mint a gyermek családi környezetében. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklıdési körüknek megfelelı tevékenységben vegyenek részt. A napjainkban világszerte zajló gyors változások erısítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri ıket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsıleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitődöket, készségeket és képességeket. Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó idıhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: • • • • • •

szembesülni a változással és elıidézni azt kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni rátalálni a problémákra és megoldani ıket kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt. Az önálló emberi élethez, ismeretben, akaratban egyaránt hatékony életvitelhez szükséges képességek fejlesztése, megalapozása.

Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció elsı színtere, figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget, különös hangsúlyt helyezve: • az élmények individualizálására • arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában • a család részvételére az óvodai nevelésben.

9

Célunk: hogy biztosítsuk az óvodás gyermek fejlıdésének és nevelésének opti-

mális feltételeit. • •

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése

• •

Sokoldalú tevékenység biztosítása A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet megismerése, védelme, tisztelete Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését.

•

• •

Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkció

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlıdését. • Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. • Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása • Minden gyermeket megillet a bizalom és személyiségének feltétel nélküli

•

elfogadása, a szeretet, az együttérzés szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./IMIP minıségképünk/ Alapelveink, értékeink: • Humanizmus • Magyarságtudat • Internacionalizmus /mások elfogadása/ • Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ • Szolidaritás • Élet és egészségvédelem • Önállóság • A természet szépségének szeretete és védelme • Együttérzés, segítés • Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség • a nevelıközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetıségét

10

• az elfogadó, segítı és támogató óvodapedagógus személyisége és példaadása meghatározó • biztonságot sugárzó felnıtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerısítés kísér • a gyermeki autonómia tiszteletben tartása • a gyermekek fejlıdésének segítése az egyenlı hozzáférés biztosításával • az együttmőködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülı nevelés • a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, idıt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történı fejlıdéshez • az elıítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása, kerülve a nemi sztereotípiák erısítését • a szülıkkel együttmőködı segítı partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével • egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés • óvodánk az élmények, és a változatos tapasztalatok színtere legyen • az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása • közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése • a gyermekek a mindennapi tapasztalatszerzéseik során tanulják meg és gyakorolják a közösségi élet szabályait • az óvodapedagógus az intézmény céljaival azonosulva, saját képességeit, kompetenciáit folyamatosan fejlesztve képezze magát, érdeklıdési körének és tehetségének megfelelıen • minden dolgozónkkal szemben elvárás, hogy elıítéletektıl mentesen közeledjen a családokhoz • pedagógusaink megismerik, és figyelembe veszik a családok eltérı nevelési szokásait.

11

Személyi feltételek 2011. szeptember 1.-tıl: Dolgozók Óvodapedagógusok száma Dajkák száma

Létszám adatok 31 fı 19 fı

Egyéb segítı munkatárs

Óvodatitkár Gazdasági ügyintézı Főtı Kertész-karbantartó Külsı segítı szakemberek Családsegítı óvónı * Sajátos nevelési igényő gyermekek Logopédus speciális fejlesztésének megfelelı Fejlesztı pedagógus aktuális létszámban. Gyógypedagógus * Gyógytestnevelı

1fı 1fı 1fı 3fı 1 fı 3 fı 2 fı 1 fı 1 fı

Nevelıtestületünk képzettségi és szakképzettségi mutatói: Képzettség iránya Fıiskolát végzett óvónık száma: Szakközépiskolát végzett óvónı: Másoddiplomás képzésben részt vett Szakvizsgával rendelkezık • Óvodavezetés • Minıségfejlesztés • Gyógypedagógus • Környezeti nevelı • Gyermekvédelmi szakértı Szakképzett dajkák száma

Képzésben résztvettek száma 31 fı 1 fı 3 fı

8 fı

14 fı

12

1.sz. Melléklet

13

Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

14

Tartalomjegyzék Helyzetkép Gyermekkép 1. Az óvodai nevelés célja 2. Az óvodai nevelés feladatai 2.1. Az egészséges életmód alakítása

11-12.oldal 13.oldal 15.oldal 15.oldal 15-16.oldal

21.1. Gondozás

16.oldal

2.1.2. Testápolás

16.oldal

2.1.3. Étkezés

16.oldal

2.1.4. Öltözködés

16.oldal

2.1.5. Mozgás

17.oldal

2.1.6. Pihenés

17.oldal

2.2. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

17.oldal

2.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása 3. Érzelmi nevelés-szocializáció 3.1. Tartalma, célja feladata

17-18.oldal 18.oldal 18-20.oldal

4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 20.oldal 4.1. Személyi feltételek 20.oldal 4.2. Óvodai IPR figyelembe vétele óvodai beiratkozásnál 20.oldal 4.3. Tárgyi feltételek

21.oldal

4.4. Az óvodai élet megszervezésében résztvevık 22.oldal

15

4.5. Napirend összeállításának elvei 23.oldal 4.6. A hetirend összeállításának szempontjai 23.oldal 4.7. Javasolt napirend 24.oldal 5. Az óvodai élet tevékenységének formái

25.oldal

5.1. Játék célja, feladata

25.oldal

5.1.1. Hely

25.oldal

5.1.2. Idı

26.oldal

5.1.3. Eszköz

26.oldal

5.1.4. Élmény

26.oldal

5.1.5. Csoportlégkör

27.oldal

5.1.6. Az óvónı feladata

27.oldal

5.2. Vers-mese

27.oldal

5.2.1. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése

28.oldal

5.3. Ének-zene, énekes játékok

29.oldal

5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

30.oldal

5.4.1. A beszédkészség fejlesztése

31.oldal

5.5. Mozgás célja, feladata

31-32.oldal

5.5.1. A mozgás tartalma

33.oldal

5.5.1.1. Szabad, spontán mozgás

33.oldal

5.5.1.2. Szervezett testnevelés

34.oldal

5.6. A külsı világ tevékeny megismerése

34.oldal

5.6.1. Tartalma

35.oldal

5.6.2. Az óvoda új környezet a gyermekek számára

36.oldal

5.6.3. Ajánlott témakörök

36.oldal

5.6.4. Környezetalakítás

36.oldal

16

5.6.5. A gyermekek fogékonysága

37.oldal

5.6.6. Környezetvédelem, néphagyomány ápolása

37.oldal

5.6.7. A tevékenységek szervezeti formái

38.oldal

5.6.8. Anyanyelvi készségek fejlesztése 38.oldal 5.6.9. Hagyományaink, ünnepeink 38.oldal 5.7. A pedagógiai munka kiemelt területei

38. ol-

dal 6. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

39.oldal

6.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag használata

39.oldal

6.2. Anyanyelvi nevelés

40.oldal

7. Munka célja, feladata

41.oldal

7.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése

41.oldal

7.2. Munkafajták

42.oldal

7.2.1. Önkiszolgáló munka

42.oldal

7.2.2. Közösségért végzett munka

42.oldal

7.3.Az

óvodapedagógus

feladata

az

életkori

sajátosságok

43-46.oldal

figyelembevételével 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás

47.oldal

8.1. A tanulás formái

48.oldal

8.2. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére

48-49 oldal

9. Az óvoda kapcsolatai

49.oldal

9.1. óvoda-család

49.oldal

9.1.1. Kapcsolattartás formái

50.oldal

9.1.2. Szülıkkel való kapcsolattartás együttmőködés

50.oldal

17

9.2. óvoda-bölcsöde

51.oldal

9.3. óvoda-iskola

51.oldal

9.3.1. Kapcsolattartás formái

51.oldal

9.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása

51.oldal

9.4. Óvodánk külsı partnerei

52.oldal

10. Ügyviteli dokumentációs feladatok

53.oldal

10.1. Óvodánk írásos dokumentumai

53.oldal

11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai

54.oldal

12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése

54.oldal

12.1. A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése

54.oldal

12.2. A nevelımunka eredményessége és módszerei

54.oldal

12.3. Ellenırzı személyek

54.oldal

13. A helyi program ellenırzése, értékelése

55.oldal

13.1. Intézményi önértékelés, eredményesség

56.oldal

13.2. Személyiségfejlesztı, felzárkóztató program

56.oldal

14. Gyermekvédelem –Esélyegyenlıség

56.oldal

14.1. A gyermekvédelem célja

56-57.oldal

14.2.Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális Segítségnyújtással kapcsolatos munka

57-58.oldal

14.3.Együttmőködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

58.oldal

14.4 Esélyegyenlıség

58.oldal

15. A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja

59.oldal

Költségvetés Legitimációs záradék

18

Mottó:

„Legyetek olyanok, mint a gyerekek” – mondja a Biblia

Milyenek a gyerekek?

Kíváncsiak, hiszékenyek, nyíltak, reménykedık, nem kész emberek – alakulók.

Az olyan ember, aki késznek, befejezettnek hiszi magát, végomlásba jutott.

Lenni valamivé – ez a helyes jelszó:

Olyanná, aki már másmilyen, mint tegnap volt, de még nem olyan, mint holnap lesz.

19

Helyzetkép Az alapító okirat alapján az intézmény tevékenységi köre: • • • •

• • • • •

851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése Fogyatékosság típusok: A) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, B) a megismerı funkciók vagy a viselkedés okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek programjainak komplex támogatása 5629187 Munkahelyi étkeztetés Speciális képzési formák: személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató program

Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítı és kiegészítı tevékenysége: •

•

75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek o Helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása. 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai

Összevont óvodánk két tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban épült. Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintettük a környezetvédelem és a néphagyomány ápolását. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozták meg a nevelési programunk feladatrendszerét. Az óvodapedagógusok feladata, a sajátos igényő gyermekek együttnevelése az egészséges gyermekekkel szakemberek segítségével (pl. utazópedagógus).

20

Ehhez az óvoda minden dolgozójának szemléletváltásra van szükség. Ezt a feladatot csak együtt gondolkodva, egymásra építve, egymást segítve tudjuk professzionálisan elvégezni. A kisgyermekkorban történı pedagógiai támogatás jelentısen csökkenti a késıbbi iskolai kudarcokat. A folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a kölcsönös hospitálások, a közös programok, a szakmai mőhely, a gyermek fejlıdésének után követése, segíti az óvodából iskolába való átmenetet. Ennek érdekében fejlesztjük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/ Csoportjaink heterogén és homogén összetételőek. A csoportszobák ill. öltözık, logopédiai szoba felszereltsége gazdag, esztétikus, tükrözi az egyéniséget és a csoport nevének jellemzıit. A Zalán Óvodában biztosítva van az önálló öltözı és mosdó csoportonként, a Lázár Óvodában önerıbıl kialakított jól felszerelt tornaszoba áll a gyerekek rendelkezésére. A logopédiai, fejlesztıpedagógusi illetve utazó tanári (gyógypedagógus) szoba mindkét óvodába esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. Mindkét udvaron természetes anyagokból készült, és a szabványnak megfelelı eszközök állnak a gyerekek szabadtéri játéktevékenységéhez. Mindezek biztosítják a gyerekek egészséges életkörülményeit. Folyamatosan fejlesztjük az óvoda külsı és belsı esztétikáját a szülık támogatásával. A szülık szívesen vesznek részt az óvoda által szervezett programokon. /pl.: kirándulás, karácsonyi mősor, farsang, stb.…/ Ez az egyik alapja a család és az óvoda jó együttmőködésének!

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megilletı jogok, alapvetı szabadságok tiszteletben tartásának megerısítésére kell irányulnia, az egyenlı hozzáférés biztosításával: A gyermeket –mint fejlıdı személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A fentiek alapján a nevelıtestület úgy döntött, hogy saját nevelési programját továbbra is fontosnak tartja, rendszeresen ellenırzi, felülvizsgálja, átdolgozza és szakmai munkájának alapjaként kezeli.

21

Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP –nevelési filozófiánk/ - A fejlıdést meghatározza: - öröklött tulajdonságaik - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének készségeinek és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı gyermekké váljanak. Az óvodai nevelés gyer-

mekközpontú, befogadó ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erısítését, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP –partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása. Érintett iskolákkal közös óvodaiskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok). 22

Óvodakép „Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció.”

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia. Célunk: hogy biztosítsuk az óvodás gyermek fejlıdésének és nevelésének opti-

mális feltételeit. • •

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése

• •

Sokoldalú tevékenység biztosítása A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet megismerése, védelme, tisztelete Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését.

•

• •

Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkció

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlıdését. • Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. • Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása • Minden gyermeket megillet a bizalom és személyiségének feltétel nélküli

•

elfogadása, a szeretet, az együttérzés szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./IMIP minıségképünk/ Alapelveink, értékeink: • • • • •

Humanizmus Magyarságtudat Internacionalizmus /mások elfogadása/ Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ Szolidaritás

• • • • •

Élet és egészségvédelem Önállóság A természet szépségének szeretete és védelme Együttérzés, segítés Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség

1. Az óvodai nevelés célja:




Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése Sokoldalú tevékenysége biztosítása




Helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, ırzése környezet megismerése, védelme, tisztelete A gyermekek fejlesztése az életkori és egyéni képességekhez iga-




Az óvoda gondoskodjon a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, érzelmi biztonságáról, testi és szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı szabad játékra.

zodó mőveltségtartalmak közvetítése


Az SNI gyermekeknél a sérülés arányában fejlıdjön az alkalmazkodó készség az akaraterı, az önállósság törekvés és az együttmőködés




A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. A hazájukat elhagyni kényszerülı családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét.




2. Az óvodai nevelés feladatai 2.1. Az egészséges életmód alakítása Célja: „A gyermekek testi fejlıdésének környezetéhez való optimális alkalmazkodásának elısegítése; Az egészséges életmód szokásainak megalapozása” Feladata: „A gyermekek gondozása, testi szükségletük és mozgásigényük

kielégítése”, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség24

megelızés és az egészségmegırzés szokásainak alakítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, megfelelı szakemberek bevonásával - a szülıvel, az óvodapedagógussal együttmőködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az SNI-gyermekek fejlesztésének szervezeti keretének megválasztását az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg, fontos hogy ne terheljük ıket túl.

A halmozottan hátrányos helyzető gyerekeknél kiemelt fontosságú az egészséges életmód szokásainak kialakítása. 2.1.1. Gondozás A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, fokozatosság elvét betartva, ehhez lehetıség szerint HACCP betartásával biztosítjuk az eszközöket a gyermekek számára /pl.: folyékony szappan, stb.…/ 2.1.2. Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, rendszeres, ill. szükségszerinti tisztálkodásuk igényének kialakulását szolgáljuk. 2.1.3. Étkezés Az óvodában a szülıket idıben tájékoztatjuk az óvoda étrendjérıl, hogy az étkezés változatossága érdekében a szülık összeegyeztethessék az otthoni étkezéssel. Az étkezés megszervezését, annak kulturált lebonyolítását fontos, gondozási feladatnak tekintjük. Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan végezzük, megfelelı idıt hagyva a gyerekeknek erre a tevékenységre. Az étkezésnél figyelembe vesszük a gyermekek speciális igényeit, egyéni tempóját. 2.1.4. Öltözködés Az idıjárásnak megfelelıen öltöztetjük, védjük a gyermekeket kialakítva a réteges öltözködés igényét. Szülıi értekezleten tudatosítjuk a szülıkben a kinti-benti ruha szükségességét. 25

2.1.5. Mozgás A mindennapi szabad mozgás alkalmával a gyermekek a természetes nagymozgásokat egyénileg gyakorolják a mozgásfejlesztı eszközökön mind a csoportszobában, mind az udvaron. A néhány percig tartó napi szervezett mozgástevékenység és a kötelezı heti 1x testnevelés foglalkozás jól szolgálja a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyerekek állóképességének,

mozgáskoordinációjának és egyensúlyérzékének fejlesztését segíti az Önkormányzat által az 5-6-7 éves gyermekek számára biztosított heti 1X korcsolyaoktatás. Nagymértékben kihasználjuk a szabadban történı mozgás lehetıségét. 2.1.6. Pihenés Lefekvés elıtt alapos szellıztetéssel, meséléssel teremtjük meg a nyugodt légkört a gyerekek számára. 2.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondoskodunk mindaddig, míg szüleik meg nem érkeznek A fertızések terjedése érdekében gyakori szellıztetést végzünk, a higiéniai szokások betartása még fokozottabb figyelmet fordítunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást, ezért a szervezett mozgásos tevékenységek a prevenciós fejlesztı tornák vezetése segít a gerincdeformálódások megelızésében. Ehhez kollégáinkat szakirányú továbbképzésre küldjük, mellyel segíthetik a többiek munkáját. Edzési lehetıséget biztosítunk a szabadban minden évszakban /rollerezés, biciklizés, szánkózás, korcsolyázás, stb.…/ 2.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi elıírásoknak, ezek adják az alapot az óvodába folyó nevelıi munkánkhoz. Az udvar az egyik fejlesztési területünk, melyre a nyár folyamán játékeszközök kerültek a szabványi elıírásoknak megfelelıen. Elkészült a Zalán óvoda új közös homokozója, melynek árnyékolása folyamatban van. A csoportszobák esztétikusak, jellemzi ıket a színharmónia. Alkalmassá tették az óvodapedagógusok a szabad játékra, étkezésre, alvásra, pihenésre. A mozgásos tevékenységeket a csoportszobában nyitott ablaknál végezzük.

26

Az öltözık berendezése, világítása megfelelı a szellıztetés biztosítása lehetıvé teszi a nyugodt öltözés, vetkızés feltételeit. Mindkét óvodában, minden gyermeknek saját öltözıszekrénye van. A mosdókban életkornak megfelelı mérető eszközök segítik a szükségletek önálló kielégítését, függönyök felszerelésével gondoskodunk az intimitásról. Saját fogmosó felszerelés, féső áll a gyermekek rendelkezésére. Az SNI gyermekek sérülésének típusa és súlyossága határozza meg a fejlesztés eredményét.

3. Érzelmi nevelés – szocializáció 3.1. Tartalma: Óvodánkban az érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkör megteremtését biztosítjuk. Ennek érdekében fejlesztjük a gyermek erkölcsi érzelmeit /szeretet, barátság, tisztelet/, a gyermek erkölcsi tulajdonságait /együttérzés, bátorság, stb.…/, intellektuális érzelmeit /kíváncsiság, felfedezés, stb.…/ Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népi mővészeti alkotások nyújtotta élményekre építünk. Mindezeket a néphagyományırzés és természetszeretet együttes hatásrendszerével tudatosan ébren tarjuk, fejlesztjük.

A szocializáció szempontjából különös jelentıségő szokás- és normarendszer megalapozása. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart.

Ismerje szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja. Biztosítjuk az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálását. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése a cél, melyben alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra

modell értékő az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Ezáltal a reális én-kép, pozitív értékrend, a helyes viselkedés fejlıdik. Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, ami egyéni színezető légkört biztosít a gyerekek számára. Az SNI gyermekeknél sérülésük arányában fejlıdjön alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállóságra törekvésük, együttmőködésük.

27

Célja:










Már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék el a gyermeket

az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitőd, érzelmi töltés jellemezze; Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését és éntudatának alakulásának, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek önkifejezésének Az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására, különbözıségek elfogadására-tiszteletére.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (logopédus gyógypedagógus, stb.) közremőködésével

Feladata: A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak /mint pl.: az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség/ és akaratának /ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/ fejlıdését. A szocializáció szempontjából óvodánkban törekszünk a közös élmények, változatos tevékenységek biztosítására. Közösségfejlesztı munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, saját érzéseink elmondása, mások érzéseinek elfogadása, meghallgatása jellemzi, így a gyermek örömteli optimizmusa fejlıdik. Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermek minden segítséget megkapjon hátrányinak leküzdésére. Ehhez nyújt segítséget a gyógypedagógus. Lehetıséget biztosítunk a halmozottan hátrányos helyzető (késıbbiekben HHH) gyermekeknek, hogy az intézmény által szervezett programokon részt vegyenek.

28

Kiemelt feladat: Sok kísérletre, gyakorlatra, közvetlen tapasztalatra kell szert tennünk. Minden csoportban a kompetencia alapú program bevezetésre került, a Horváth § Dubecz féle mérés alapján a gyermekeket 4 területen – értelmi, szociális, kommunikációs, testi – mérjük, és 3 féle differenciálási szintre osztjuk. A felosztás a segédanyagokban találhatók (tőz, víz, föld, levegı + módszertani és mérési füzetek)

4.Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodában a nevelımunka kulcs-szereplıje az óvodapedagógus 4.1. Az óvodai IPR figyelembe vételével a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beiratkozását, mind a gyermekvédelmi felelısök, mind a védınıi hálózat munkatársai a RÖK mentoraival együtt kísérik figyelemmel. Az óvodai csoportjai vegyes korcsoportúak. Nagy figyelmet fordítanak a törvény betartására, hogy az óvodai csoportok között ne haladja meg a HHH-s gyermekek aránya a 25%-ot. A szülık munkába állását segítjük azzal, hogy az óvoda nyitva tartása érdekében elıre felmérjük az igényeket a szülıi nyilatkozat alapján.

A migráns gyermekeket is nevelı óvodában dolgozóknak feladatuk lehetıséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 4.2. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek megteremtését a tagóvodákban az egyéni arculatnak megfelelıen alakítják ki az óvodapedagógusok. Minden csoportot egyéni arculat jellemez./pl.: színharmónia, csiga-biga, mackó, néphagyomány, stb.…/ A mőanyag kiegészítıket folyamatosan cseréljük le természetes anyagból készült eszközökre.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhetı módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni, Az óvoda megteremti a lehetıséget a szülık fogadására. Az udvarokon a szabványnak megfelelı eszközöket használják a gyerekek, melynek karbantartására figyelmet fordítunk, évente felülvizsgáltatjuk a szabványmódosítás folyamatban van.

29

Mivel még nincs a Zalán utcai óvodában tornaterem, ezért sportudvart hoztunk létre. Az óvoda udvarát díszkerítéssel tettük biztonságossá. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. A gyermekek állapotához igazodó képesség, készségfejlesztı eszközrendszert kell építeni.




Mobil bútorok beszerzése, folyamatos cseréje. Fejlesztı eszközök folyamatos beszerzése, vásárlása. Szakkönyvek beszerzése, könyvtárfejlesztése (szükséges feltételek megteremtését a költségvetés függvénye és pályázati lehetıségek határozzák meg.)

Fejlesztı pedagógus heti két alkalommal fejleszti a rászoruló gyerekeket, elkészíti a fejlesztési tervet, tanácsot ad az óvodapedagógusnak az egyéni fejlesztési terv csoporton belüli megvalósításához.

4.3. Az óvodai élet megszervezésben résztvevık











Nevelıközösség: az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Kiemelt feladata az Sni-s gyermekek elfogadása, integrációjának segítése, a halmozottan hátrányos helyzető és a hátrányos helyzető gyermekekkel való kiemelt foglalkozás, a tehetséges gyermekek kibontakozása, egyéni fejlesztése. Attitőd- béli jellemzık: empátia, szeretetteljesség, nyitottság, érzelemgazdagság, tolerancia, következetesség Dajkák: legfontosabb segítıink. Munkájukat mindenkor a gyermekek óvodai életéhez, neveléséhez, fejlıdéséhez rendelt feladat határozza meg. Segítséget nyújtanak a gyermekek gondozásában, szokások kialakításában. Az óvónı és a dajka partnerként látja el a csoportot, összhangban dolgoznak. Logopédus: mindkét óvodában külön kialakított logopédiai szoba található, mely lehetıségekhez képest jól felszerelt. A kolléganık állandóan továbbképzésre járnak, ahol megismerik a beszédfejlesztés új technikáit.

Gyógypedagógus az óvoda SNI-s gyermekeit fejleszti heti 2 alkalommal

30




Fejlesztıpedagógus mindkét óvodában heti 2 alkalommal foglalkozik az év eleji mérések alapján kiszőrt gyermekekkel




Munkaközösségek: óvodánkban két munkaközösség mőködik /integrált nevelés és kompetencia alapú nevelés/. Az IMIP-ben meghatározott fejlesztendı feladatok javítása érdekében. Gyermekvédelmi felelısök: mindkét tagóvodánkban külön gyermekvédelmi felelıs tevékenykedik, a kerületi továbbképzéseken aktívan részt vesznek, szakirányú tanfolyamot végzett, illetve végez mindkét felelıs. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával, a Családsegítıvel, Gyermekjóléti szolgálattal, ill. az orvosi és védınıi hálózattal, feladataik a munkaköri leírásban határozzuk meg A szülıi közösség: minden csoportban a szülıi szervezetvezetıt választ, kik önmaguk által meghatározott feladatok alapján mőködnek. A kirándulásokon, egyéb rendezvényeinken a szülık aktívan részt vesznek. Nevelıtestület együttmőködése: rendszeres team munkát végzünk az intézményben (munkacsoportok kialakítása, esetmegbeszélések, hospitálások stb.)










Hetirend, napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem elıtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A gyermek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különbözı tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 4.4. A napirend összeállításának elvei





A gyermekek napirendjét stabilitás és rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik (étkezés, pihenés, szabadon választható tevékenység). Az kompetencia alapú neveléshez igazodó napirendben az idıkeretek rugalmasan alakíthatók. Téli hónapokban természetesen a gyermekek több idıt töltenek a csoportszobában, mint nyáron. 31







A gyermekek csoportban történı elhelyezésének szempontjai: a gyermekek kora, a meglévı csoportok létszáma, és a szülık igényei alapján alakítjuk. Csoportjaik összetétele homogén és heterogén, mindkét formában biztosított az egyéni bánásmód, tehetséggondozás és az iskolai élethez szükséges képességek kialakítása

4.5. A hetirend összeállításának szempontjai A csoportokban dolgozó két óvodapedagógus összehangolt munkája tükrözıdjék az összeállításban. Jelenjen meg:
a változatos tevékenység
heti egy alkalommal a testnevelés, mint kötelezı foglalkozás
havi két alkalommal kirándulás, séta, élménynyújtás, tapasztalatszerzés
a csoportok összehangolása
nevelési területek megszervezése (kompetencia alapú nevelés szemléletben oldjuk meg a nevelési feladatokat) 4.6. Javasolt napirend Idıkeret 6.00 órától

12.00 óráig

12.00 órától

TEVÉKENYSÉGEK 3-4 évesek SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Felajánlott választható tevékenységek -Folyamatos reggeli -Egyéni fejlesztések

JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte test-

4-5 évesek SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Felajánlott választható tevékenységek -Folyamatos reggeli -gyógypedagógus -logopédus fejlesztıpedagógus JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte test-

5-6-7 évesek SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Választható vagy kötelezı tevékenység -Folyamatos reggeli -gyógypedagógus -logopédus fejlesztıpedagógus JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen) Ebéd (kötött formában elıtte test-

32

15.00 óráig

15.00-17.00 óráig

ápolás) PIHENÉS

ápolás) PIHENÉS

ápolás) PIHENÉS

SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevé- (felajánlott tevé- (felajánlott tevékenységek) kenységek) kenységek) JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a gondozást végzı többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlıdésük nyomon követését különbözı kötelezı dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelezı - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhetı meg.

5. Az óvodai élet tevékenységének formái 5.1. Játék Célja, feladata: A gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása az intellektuális mozgásos és társas kapcsolatokon keresztül. A játék az óvodás gyermek legfıbb tevékenységi formája, az örömforrás számára a személyiség fejlıdés legfontosabb színtere. A gyermekjáték közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, reagál az İt körülvevı környezet eseményeire. A játék összeköttetést jelent élı és élettelen környezettel, amely ismeretszerzést is jelent a gyermekek számára.

33

A játék tevékenységhez megfelelı csoportlégkört, helyet, eszközöket, idıt és élményeket biztosítunk óvodánkban. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges fejlesztési módszerek kidolgozása. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges egyénre differenciált, a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó fejlesztési módszerek kidolgozása.

A játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenység.

5.1.1. Hely

A játékhoz megfelelı helyre és egyszerő, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítı anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelı csoportlégkört, helyet, idıt, eszközöket és élményszerzési lehetıségeket biztosítson a különbözı játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz A csoportszoba és az udvar. A gyermek számára a szabad mozgást, játékának térbeni kibontakozását segíthetjük elı. A gyermek igényeinek figyelembevételével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat biztosítunk, ügyelve arra, hogy a különbözı játszócsoportok ne zavarják egymást. Az udvaron elsıdleges szempontunk a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek berendezése, kialakítása, a szabványi elıírásoknak megfelelı játékeszközökkel. A nyári udvari élet szervezésénél és tervezésénél kihasz-

náljuk az udvar adottságait, a gyermekeknek számára helyet biztosítunk a változatos játéktevékenységekhez.(vizes játékok, építés, rajzolás stb.…) Ezen belül megteremtjük a néphagyomány és a természetvédelem feltételeit is. 5.1.2. Idı

Az óvodáskorú gyerek legfontosabb és legalapvetıbb tevékenysége a játék, mely a napja nagy részét kitölti. A játékidıt a napi rend sajátosságaiból adódóan folyamatosan biztosítjuk a várakozási idı kiküszöbölésével. A napirendben szereplı személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába.

34

5.1.3. Eszköz Fı szempont, hogy a játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elı a sokoldalú fejlıdést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra ösztönözzék a gyermekeket. A játékeszközök választásában az óvónıi igényesség és szakmai hozzáértés érezhetı. A játékokat lehetıleg természetes anyagokból készítjük, illetve vásároljuk. Kapcsolódjanak a természeti környezethez, informáló hatásúak legyenek. Az eszközök között helyet kapnak a régi paraszti élet használati tárgyai. A gyerekek rendelkezésére állnak mozgásra inspiráló játékeszközök is. Az SNI gyermekek részére speciális fejlesztı eszközöket biztosítunk. 5.1.4 Élmény A gyermek játékát az élmény motiválja, az elsıdleges tapasztalatot a család és a közvetlen környezet nyújtja. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk. Ezeket tudatosan, tervszerően beépítjük a nevelımunkába. Cél, hogy az én-tudat mellett a magyarság-tudat és a környezethez való megfelelı hozzáállás viszonyát is megalapozzuk. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk.

5.1.5 Csoportlégkör A gyerekek kiegyensúlyozottságához a közösségi életük fejlıdéséhez elengedhetetlen a nyugodt, derős légkör kialakítása. Az óvodapedagógus lehetıséget teremt, hogy a gyerekek az elképzeléseiket megvalósíthassák, és játékukban is egyre önállóbbakká válhassanak. 5.1.6 Az óvónı feladata:

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.






nyugodt légkör biztosítása (a nyugodt légkör feltétele a magatartási normák alakítása, a társas együttélés szabályainak betartásával) különbözı fejlettségő gyermekek együttjátszásának segítése, az egyéni sajátosságoknak, a gyermek igényeinek megfelelıen: egyéni fejlesztés felzárkóztatás tehetséggondozás

35












részvétel a közös játékban (az együttes játékban az óvónı lehet egyenrangú társ, alárendelt, irányított vagy mintaadó modell). Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermek önállóságát. Az óvónı a játéktevékenységbe beépülı modell, biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát. Tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv kifejezı eszközeit. Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a sokszínő játéktevékenység kialakulásához Egyezkedések, választások, döntések segítése Csoportszoba mobilitása

5.2 Vers, mese

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítı, átlelkesítı szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mese, vers anyagát az óvodapedagógusok a kompetencia alapú óvodai programcsomag alapján állítják össze, kiegészítve azt a hagyományos gyermekirodalmi alkotásokkal, igényes kortársirodalmi mővekkel. Célja: A gyermek érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlıdésének segítése pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, a mese élmények, versek segítségével. Fontos, hogy szívesen hallgassanak verset, mesét, mondókát, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává, ébressze fel a vágyat a könyv, színház, Múzeum iránt. Az óvónı feladata:
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal
A nap folyamán többször kezdeményezzen irodalmi tevékenységeket
Elıadás módját jellemezze a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, a jól megválasztott beszédtempó, a helyes nyelvtani szabályok.
Elıadása legyen összhangban a metakommunikáció jelzéseivel

36




Állandó hely legyen az irodalom kezdeményezéseire

5.2.1 A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése: A nyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelı artikulációja, a hangkapcsolatok minden törvényszerősége. A gyermekek mesékbıl, versekbıl sok új fogalmat ismerhetnek meg a bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket, a munkaközösség kutatómunkával készített győjteménnyel segíti a kollégákat a népi versek, mondókák megismerésével. Az integrált gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztését a fogyatékosság típusa határozza meg, melynek függvényében más-más területet kap nagyobb hangsúlyt.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja.

5.3 Ének, zene, énekes játékok

Az ének zene, énekes játékok anyagának összeállításánál az óvónık a hagyományos ének, zenei anyagot ötvözik a kompetencia alapú óvodai programcsomag Zenevarázs címő ajánlásával. Célja:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek Felkelteni a gyermekek érdeklıdését a közös éneklés és játék örömének megéreztetésére, a zene megszerettetésére. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása. Az SNI gyermekek AKUSZTIKUS nevelésében, a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

37

A hallási figyelem és észlelés fejlesztése, dalos játékokban fejleszti a koncentrációt, finomítja a gyerekek hallási érzékelését. Minden kínálkozó alkalmat kihasználunk az egyéni illetve csoportos énekléshez. Részt veszünk hangszeres bemutatókon. (Lajtha László Zeneiskola). Vendégül látjuk a Lázár Vilmos Általános Iskola kórusát. Zenei intelligencia fejlesztése, amely sokat segít az írni-olvasni tanulás során. Az óvónı feladata:
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása
Kötött és kötetlen formában ismerteti meg a gyerekekkel a közös éneklés örömét, a dallam a ritmus, a mozgás szépségét
Kihasználja a mondókák lehetıségét arra, hogy a ritmikus szövegben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelésére, tiszta képzésére, a jó beszédritmus érzékelésére maguk is ráérezzenek a gyerekek
A zenei anyagokban elıforduló szavakkal, fogalom párokkal gazdagítják a gyermekek szókincsét
A programunkban meghatározott jeles napokhoz igazodva ismertetjük meg a gyerekeket a népi játékokkal, mondókákkal, néptáncokkal
A gyermekek életkorához és igényeihez igazodó változatos népi hangszerek alkalmazása

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnıtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. 5.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja:

Az ábrázolás különbözı fajtái, a mőalkotásokkal, a népmővészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására épül.

38

A gyermeki fantáziavilág és élmény gazdagításával tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, önkifejezés fejlıdésének elısegítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, fogékonyság megalapozása. A gyermekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg a Kompetencia alapú programcsomag által kínált technikákat is, és használják a régi gyermekkor játékkészítı és népi kismesterségeket ırzı technikákat, eszközöket. Alakuljon kézügyességük, finommotorikájuk, vizuális alkotó készségük és esztétikai igényük a múlt és a jelen értékei iránt. Alapozódjon meg a mővészeti látás képessége. Az SNI gyermekek fejlesztésében a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A gyermek állapotához igazodó képesség és készségfejlesztı eszközök biztosítása szükséges. Minden segítséget kapjanak meg hátrányai leküzdéséhez. /pl.: agyagozás, mint terápiás eszköz/

Az óvónı feladata:
A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés feltételeinek megteremtése
Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esz-

tétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.






Tervezhetı tevékenységek minıségének fejlesztése Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés a tárgyi világ megismerési formáinak biztosítása Építsen a gyermekek kíváncsiságára, adjon választási lehetıséget, mind témában, mind technikában A népi kismesterségek, népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítsa az élményanyagot Állandó és elérhetı helyen legyenek a vizuális alkotáshoz szükséges anyagok, melyeket a gyermek a nap bármely szakában használhat




Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás technikai alapelemeivel és eljárásaival.




A foglalkozásokat kötetlen formában tervezze, kezdeményezze, építve a gyermek természetes érdeklıdésére, tevékenység vágyára

39







Alkotó tevékenységhez megfelelı helyet alakítunk ki, ahol önkifejezésük nyugodt légkörben történik Kirándulásokon, sétákon, nagyon sok egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk Természetes anyagokat győjtünk a késıbbi felhasználásra, megmunkálásra Folyamatosan közvetítjük a családok felé az ábrázolási lehetıségek biztosításának fontosságát

5.4.1 A beszédkészség fejlesztése: Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elısegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség sokoldalú fejlıdését. A beszéddel kísért ábrázolási tevékenység az eszközhasználat és a technikák módjának közlése segíti a beszédfejlıdést és bıvíti a nyelvhasználat szógazdagságát. 5.5 Mozgás Célja:
A gyermeki mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a fizikai erınlét fejlesztése társra figyelés
Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis-

mozgások kialakulásához.








Rendszeres mozgással, az alkalmazkodó, tájékozódó képesség és az akarati tulajdonságok fejlesztése Az összerendezett mozgás kialakulásának elısegítése, az egészséges életvitel alapozása A természetes mozgáskészségek fejlesztése és stabilizálása

A testnevelésnek, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységeknek az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetıséget kell biztosítani. Az egészséges testi fejlesztés, ami a következık szerint taglalható: - testi képességek, ellenálló képességek alakítása - térbeli, idıbeni tájékozódás fejlesztése - egyensúlyérzék, ritmusérzék, motorikus képesség fejlesztése - mozgás mőveltség, mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi és egyéb játékok által - rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás - egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása

40

-

prevenciós egészségmegóvás nagy és finommozgások és fizikális erınlét fejlesztése

Az SNI gyermekek fogyatékosságából fakadó hiányzó vagy sérült funkciók fejlesztése. Terhelhetıségüket biológiai állapotuk, az esetleg társuló fogyatékosságuk személyiségjegyeik befolyásolják. A sportok közül az úszást, korcsolyázást ajánljuk élettani hatása miatt. Célunk a mozgási intelligencia fejlesztése. Az óvónı feladata:
mozgásra ösztönzı, biztonságos és tiszta környezetet, szabad tereket biztosítunk a tervezett és szervezett mozgásra
amennyiben az idıjárás engedi kora tavasztól késı ıszig a szabad levegın mozognak óvodásaink (játszóudvar, kiránduláson, séták alkalmával, stb.)
a jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja: - körültekintı szervezés - játékos hangvétel - rövid, érthetı utasítások - kevés várakozási idı - pergı ütemő foglalkozás A mozgás az óvodáskorú gyermek életeleme. Az érés folyamatában a fejlıdı gyermek természetes szükséglete. Tudatosan fejleszti az észlelési funkciók összerendezését, a testi képességek, az ügyesség sokféle formáját. A mozgás nem szőkül a testnevelés foglalkozások körére. Jelen vannak az óvodai élet minden terén. A rendszeres testnevelés kedvezıen befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légzı és keringési rendszer teljesítıképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességeinek növeléséhez. Fokozatosan törekszünk, hogy minden gyermek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelezı részvételt. A kötelezettség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. Alkalmanként szükségessé válhat, hogy a szomszédos csoportból a kicsikkel és a nagyokkal külön-külön foglalkozzanak az óvónık. Indokolja a szétválasztást, hogy váltóversenyt, sorversenyt csak nagycsoportosokkal tudnak játszani. A pozitív megerısítés az óvónıi mozgásminta mutatás, a jókedvő mozgás domináljon a foglalkozásokon.

41

Az óvónı ellenırzéssel, egyénre szabott értékeléssel, hibajavítással ösztönözze a gyerekeket, a minél tökéletesebb gyakorlatok végrehajtására. A szülık bevonása (szülıi igény alapján) sport délelıttökre, melyen egy közös, mozgásos program valósul meg. 5.5.1 A mozgás tartalma:



szabad, spontán mozgás szervezett testnevelés

5.5.1.1 Szabad, spontán mozgás: Az eltérı szükséglető gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése az átrendezett csoportszobában, tornateremben valamint az egész évben rendelkezésre álló tematikusan felszerelt udvaron történik, ahol a nagy mozgástér és egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást egyszerő felszerelésekkel és egyéb eszközökkel. 5.5.1.2 Szervezett testnevelés: A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, és a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés az óvónı döntése alapján két formában van jelen az óvodában:
a mindennapi frissítı torna tevékenységét az óvónık naponta egyszer szervezi a délelıtt folyamán 10-15 percben, sok játékkal. A testnevelés foglalkozásokon kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergı ritmusra, frissítı mozgással. Erre jó lehetıséget biztosít a csoportszoba, valamint a jól felszerelt óvodakert.
A testnevelés foglalkozás megszervezésekor fontos szempont a gyermek életkora és a csoport összetétele, mivel a csoport minden tagja egyszerre tornázik. Az óvónı heti egy-két alkalommal kötelezı jelleggel szervezi a foglalkozást állandó napokon. 5.6 A külsı világ tevékeny megismerése: - élı – élettelen - matematika

42

Célja: A természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A szőkebb és tágabb környezet felfedezése tapasztalatszerzés útján a helyi adottságok figyelembe vételével.

Megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezet értékei iránt. A környezet megismerése során a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli tér és síkbeli szemléletének kialakítása. Megteremti annak lehetıségét, hogy a tevékenységek, cselekvések során fejlıdjön a gyermekek képessége a matematika iránt és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Alakuljon ki bennük pozitív viszony az adott tárgyhoz. A spontán helyzeteken kívül rendszeresen kell szervezni matematikatanulást. Lehetıséget kell teremteni a hatékony és tudatos egyéni képességek fejlesztésére, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Érzelmeik gazdagodjanak a természethez kapcsolódó hagyományırzı tevékenységekkel.

Segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Az integrált gyermekeknél figyelembe kell venni a gyermek speciális igényeit, alkalmazkodni az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedéshez. Rendszeresen meghívjuk az iskolásokat, ünnepeinkre, hogy közös élményt szerezzünk. Feladata:




A környezeti nevelés komplexitásának érvényesítése A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során A tevékenység szervezeti formáinak, tartalmának biztosítása

5.6.1 Tartalma:






A társadalmi és természeti környezet megismerése Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai /matematika/ Környezetalakítás Környezet esztétikája Környezetvédelem, néphagyomány ápolása

43

Az együttnevelés megvalósításában érvényesüljön a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a gyógypedagógus számára a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. Ez az út a természet csodavilágába vezet. Csak az óvónı nevelhet természetszeretı gyermekeket, aki maga is jól ismeri, szereti, óvja élı környezetét, magas szintő ismereteit a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudja átadni. A keretanyagból az óvónınek kell megkeresni, hogy a gyermekeknek egyénenként milyen matematikai játékkal fejlesztik képességeiket az egyéni fejlettségüknek megfelelıen. A környezı valóság tárgyai, mennyiség, kiterjedés, matematikai összefüggések szempontjából vizsgálja. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb a gyermekek számára. Az óvodáskor kezdetén a gyermek igazán felfedezi a világot, mindent tudni szeretne kíváncsisága, felfedezni vágyása révén, ismeretei bıvülnek. Az óvodás gyermek ahhoz kötıdik a legjobban, ami neki kedves, amit szeret. Ezért fontos megismertetni, megszerettetni a szőkebb és tágabb környezetében elıforduló élı és élettelen világot. A rácsodálkozás élményétıl a megismerésen keresztül vezet az út oda, hogy a gyermek is megszeresse és óvja környezetét. Elısegíti a tárgyi és emberi környezethez főzıdı kapcsolat kedvezı alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet a környezetvédelem és a környezet higiénia szerepét. A környezeti nevelés komplex felfogásából eredıen minden tevékenységet az évszakok, a négy ıselem (tőz, víz, föld, levegı) és a jeles napok köré csoportosítjuk, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, hagyományokat. 5.6.2 Az óvoda új környezet a gyermekek számára Társadalmi környezetükbıl a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelı ismeretekkel a családról, szükségleteikrıl, munkájáról az egymáshoz való viszonyról az együttélés konkrét tapasztalatairól. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Maguk a természeti és társadalmi témakörök is több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással: pl. testünk, évszakok, közlekedés, stb.

44

5.6.3 Ajánlott témakörök:


Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól, a Le-

vegı, a Tőz, Víz, Föld témakörökrıl
Sok kísérletezés által valósuljon meg a tevékenységekben megvalósuló tanulás






Téri viszonyok tapasztalása (testséma, térbeli mozgások, irányok) Kiterjedések térben, síkban Tapasztalatszerzés tér és síkmértani formákról Tükörrel való tevékenység Mennyiségi jellemzık

5.6.4 Környezetalakítás: A környezet megismerésére nevelés alapvetı célját akkor éri el, ha a gyermekek a tapasztalatokra épülı ismereteiket gyakorolják. A tárgyakról, jelenségekrıl szerzett benyomásokat – ha azok érzelmileg megalapozottak – a gyermekek továbbélik, átrendezik. A gyakorlás legtermészetesebb módja a szabad, kötetlen játéktevékenység. Fontos szempont az óvodában az alkotó fantázia mozgósítására, hogy állandóan kézközelben legyenek az eszközök. A gyakorlás másik módja a természetes élethelyzetben történı környezetalakítás. Az óvodai élet folyamán sok alkalom nyílik arra, hogy tevékenység váltáskor a tárgyi környezetet alakítsuk. Minden ilyen jellegő tevékenységbe célszerő a gyermekeket is bevonni. A család közremőködı, környezetalakító munkája hozzásegíti a gyermeket egy másfajta érzelmi kötıdéshez. 5.6.5 A gyermek fogékonysága: A gyermekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek minden ıt körülvevı környezeti ingerre érzékenyen reagálnak. Az óvoda egyrészt kompenzáló szerepet tölt be, másrészt teljes megjelenésében alakítja az esztétikum iránti fogékonyságot. Lényeges, hogy az óvoda nevelési intézmény, amely igyekszik megteremteni az egyensúlyt a régi és a mai világ között, értékmegırzı, értékteremtı, értékközvetítı szerepe van. Az óvoda dolgozói személyes példamutatással – esztétikus megjelenéssel, kultúrált viselkedéssel – igyekeznek modellt nyújtani a gyermekek és szüleik számára. Az ünnepnapokon az egész óvoda ünnepi ruhát ölt. Így megtanulja a gyermek, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik.

45

Gazdagon megélt tevékenységek, rácsodálkozások megtanítják a gyermeket a szép élvezetére. Esztétikai ítélıképességük fejlıdik, nem csak az általuk értelmezett szépet, hanem az általános mővészeti kultúra értékeit is élvezik. A „valamit csinálni” öröme vezet az alkotás öröméig. 5.6.6 Környezetvédelem, néphagyomány ápolása A jövı környezetét a jelen óvodások fogják alapvetıen megváltoztatni, átrendezni, ha most nem kapnak megfelelı indíttatást, akkor nem tudnak vigyázni a meglévı értékekre. A környezetvédelemre nevelés érdekében az óvoda minden dolgozójától és a szülık közösségétıl is el kell várni a példamutatást. A gyermekek érzelmi kötıdésén keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. 5.6.7 A tevékenység szervezett formái: A gyermekek fejlesztése minden esetben mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat és élményszerzı megfigyelések alkalmával. A gyermekek az óvónı irányításával az óvoda közvetlen vagy tágabb környezetébıl válasszanak egy állandó megfigyelési területet, ahol figyelemmel kísérhetik az évszakok változásainak természetre gyakorolt hatását. A tevékenység témáinak feldolgozása a gyermekek életkorától, a helyszíntıl, feladattól függıen kötetlen vagy kötött formában történik. A természet változásai köré csoportosuljanak a jeles napok szokásai, a néphagyománnyal kapcsolatos tevékenységek. 5.6.8 Anyanyelvi készségek fejlesztése: A természet változásai, sokszínő jelenségei a hagyományok felelevenítései a magyar nyelv gazdag tárházával ismerteti meg a gyermekeket, bıvítik szókincsüket. Gondolataink pontos megfogalmazásával segítjük elı a hagyományi, a környezetismereti, matematikai kifejezések passzív, majd egy részük aktív szókinccsé válását. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetıséget ad a gyermek és óvónı személyes beszélgetéseire. Az óvónı tegye lehetıvé, hogy a gyermek értelmesen, összefüggıen kifejezhesse gondolatait, érzelmeit, kívánságait, észrevételeit.

46

5.6.9. Hagyományaink, ünnepeink Célja: a mindennapokhoz kapcsolódó ünnepek váljanak hagyománnyá az óvodai közösség számára A tevékenység feladata:
néphagyományok átörökítése és éltetése az életkori sajátosságok figyelembevételével
az ünnepekhez való érzelmi ráhangolódás
a szülıkkel való együttmőködés
Az óvodánk hagyományait minden csoport a saját szokásainak megfele-

lıen tartja meg, melyeket a nevelési tervében rögzít. 5.7. A pedagógiai munka kiemelt területei






Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis lapok kitöltése a HHH-s gyermekek felmérése; Anyanyelvi nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése, betervezése, beszédkészségük felmérése a logopédus és a fejlesztı pedagógus bevonásával) Értelmi nevelés, szocializáció folyamatos mérése a tanköteles korúak-

nál a Horváth & Dubecz méréssel történik.



Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, fenntarthatóságra neve-

lés


Korszerő óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, a kompetencia alapú nevelési módszerek, szülıkkel való partneri együttmőködés módszerei) alkalmazása a továbbképzéseken való folyamatos részvétel, együttmőködés az iskola munkacsoportjaival.

6. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítá-

sa Célja: a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése, alapozása. Ennek érdekében építünk a gyermekek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteire, egyénileg és közösen szerzett élményeikre. Az integrált gyermekek sérülésének típusának függvényében a gyógypedagógus és az óvodapedagógus közösen fejleszti a gyermeket. 47

Iskola életmódra való felkészítés korszerő óvoda pedagógiai módszerekkel.(a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zenefelhasználásával.) 6.1 A kompetencia alapú óvodai programcsomag használata gyerekek képességszintek, képességfajták szerinti fejlesztésére;

• •

A kompetencia alapú óvodai programcsomagot részleges mértékben adaptáltuk A kompetencia alapú programcsomag a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent melyben: o Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak o Zenében és festésben átélhetik a mesék, versek, szárnyaló világát o Átérezhetik a hagyományok üzenetét o Bábozhatnak, dramatizálhatnak o Nap, mint nap változatos színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítı, befogadó, elfogadó felnıttek jelenlétérıl, a közösségrıl, az ıket körülvevı világról, a környezetrıl, a természet csodáiról, a számok, mennyiségek birodalmáról o Játszva tanulhatnak egymástól és a felnıttektıl o Kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják o A megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges o Figyelembe vesszük a gyermek saját törvényeit is o Élethosszig tartó tanulásra ösztönöz

•

Feladataink:

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.
egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.






a gyermekek megismerése ismeret szintjének felmérése változatos élmények, tevékenységek biztosítása egyéni fejlesztés /felzárkóztatás, tehetséggondozás/ egyéni fejlesztéshez szükséges szempontsor, ill. módszerek kidolgozása




anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

48




differenciálás

6.2. Anyanyelvi nevelés Az egész nevelıi munkánkat áthatja az anyanyelvi nevelés, annak szerves része. Nevelési programunk tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségére. A hagyományápoló tevékenységek által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményeiben. Biztosítjuk az oldott, derős légkört a beszédkedvük felkeltése és megtartása érdekében. Az óvodába lépéskor különbözı szintő beszédfejlettséggel rendelkeznek a gyermekek ezért célunk, hogy szakember segítse a felmérésben munkánkat. Ennek érdekében a csoportok heti rendje, nevelési terve összhangban van a logopédusi munka ütemtervével. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése, beszélı környezet). Kiemelt feladatunk, hogy megszerettessük a könyveket, verset, mesét.

7. Munka jellegő tevékenységek Célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, cselekvı tapasztalással pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, kötelesség tudatukat. Akarati tulajdonságiakat fejlesztjük kitartásukat, felelısségérzetüket, fegyelmezettségüket, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az SNI gyermekeknek a sérülés arányában fejlıdjön alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállósságra törekvésük, együttmőködı készségük. A HHH-s gyerekek együttmőködı készségének, szociális magatartásának, társas kapcsolatainak fejlesztése. Feladata: A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. A mindennapi tevékenységeken keresztül a munka eredményének megbecsülésére nevelés, erıfeszítésre késztetés. 7.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése Az óvodások munkajellegő tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsısorban önmagukért és a közösségért végezzék. Fontos, hogy az eszközök gyermek-

49

méretőek legyenek, állandó helyük legyen, a gyermek testi épségét ne veszélyeztessék. Az óvónıvel kialakult érzelmi kapcsolat motiválja a gyermekeket a munka jellegő tevékenységek céltudatos végzésére. Tudatosuljon a gyermekekben, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát. Szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkába való részvételt. Tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, becsüljék meg mások munkáját.

A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitődök, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetısége. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához. Tapasztalják meg, hogy a munka rendszeres ismétlıdı tevékenység, újra és újra el kell végezni. Folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek

saját magához mérten fejlesztı értékelést igényel. 7.2. Munkafajták 7.2.1. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység, mely végig kíséri az óvodai életét. Fejleszti a gyermekek önállóságát, fegyelmét, kitartását és feladattudását. Nem kötıdik életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot, mindenkitıl saját fejlıdési ütemében, tempójában. Étkezés, öltözködés, testápolás. 7.2.2. Közösségért végzett munka naposi munka: a naposság vállalásával az önkéntesség dominál az életkortól függetlenül. A jelkép /kötény/ nemcsak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá teszi a tevékenységet, amire büszke és örömmel teljesíti. A naposi munkát úgy szervezzük, hogy minél kevesebb idıt vegyen el a gyermek játékából. A naposi teendıket a hagyományırzı cselekvések és a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek tovább bıvíthetik, pl.: a kolbász töltéséhez szükséges eszközök elıkészítése, stb.… mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerő munkák: ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek elıre tervezhetıen bekövetkeznek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg /pl.: egyéni megbízatások, üzenetek teljesítése, ünnepi készülıdés, házimunka jellegő tevékenységek/

50

növény és kisállat gondozás: a munkálatok közben a gyermek megismerkedik az egyes munkafolyamatokkal. A csoportszobában kialakított élısarok az udvaron létesített virágoskert egész évben folyamatos munkát igényel. Gondozza, óvja, védi a környezetében lévı növényeket és állatokat, ezzel alapozódik meg a másokról való gondoskodás igénye. A kisebb gyermekeket az eszköz, cselekvés vonzza, míg nagyobb gyermeket a tudatosság kölcsönöz.

51

Testápolás

Öltözködés

Étkezés

Önkiszolgáló munka

Munkatevékenységek

fejl. türelem, fegyelem

fejl. szem- kéz koordináció. sikerélmény, tolerancia

Helyes sorrend betartásával egyre önállóban vetkızik, szokás szabályrendszer, esztétikus megjelenés

fejl. térbeli tájékozódás

gyarázása, gyakorlás, biztatás, te közöket, tisztán tartja ıket. vıleges segítségadás, dicséret, ell.

Helyes sorrend betartásával egyre önálelegendı idı, szükséges eszközök lóbb a testápolási tanul, sikerélmény, türelem, fegyelem, tolerancia feladatok ellátásában. Helyesen használja a biztosítása, helyes technika elma fogmosó eszkörnyezet rendjének megırzése

idı biztosítása

Sikerkritérium

Gyakorlás során megfelelı fogásmóddal a terítés helyes fejl. egyensúlyérzék, szokás- szabályrendszer sorrendjének elsajátítása. Esztétikus elhelyezés az asztalon. fejl. önállóság

Gyermek feladatai

gyakorlás, tevıleges segítségadás öltözik, hajtogat, majd cipıt köt. dicséret, buzdítás, ell. Ért. elegendı Segít a kisebb társainak

mőveleti sorrend bemutatása,

értékelés

dicséret, irányítás, ellenırzés

tevıleges segítségadás

munkafogás bemutatása

eszközök biztosítása

Óvónı feladatai

7.3. Az óvodapedagógus feladata az életkori sajátosságok figyelembevételével

fejl. esztétikai érzék.

hibajavítás, ösztönzés, buzdítás,

buzdítás, ellenırzés, értékelés

zódás

esztétika, finommotorika, térbeli tájéko-

53

lyezése a teremben.

szervezés, dicséret, magyarázat,

Teremdíszítés

hibajavítás, ösztönzés, buzdítás, eszközök biztosítása

érzet Óvónı segítségével alkalomhoz illı díszek kreativitás, ismeretek szerzése, fejl. érzékszervek, készítése, elhe-

fejl. önállóság, fegyelem, figyelem, felelısség

fejl. matematikai képességek, felelısség érzet

térbeli tájékozódás

környezet rendjének megırzése, kreativitás

értékelés

Foglalkozáshoz szük-

Teremrendezés

tása

szokás szabályrendszer, esztétikus megjelenés

cia, türelem, fegyelem. tanul

séges eszközök kiosz-

értékelés

dicséret irányítás, ellenırzés,

dicséret, ellenırzés, értékelés folyamat megtervezése, szerve- kiosztja a fogkrémet, vigyáz a mosdó rendzése jére fejl. szem- kéz koordináció. sikerélmény, toleran-

fejl. matematikai képességek. felelısség érzet

Gyermek feladatai Sikerkritérium Napos kötény felvétele után esztétikusan megterít, az fejl. térbeli tájékozódás. ismeretet szerez,

eszközök biztosítása magyarázat, bemutatás, gyakorlás asztalánál ülı társainak.

Óvónı feladatai

Minden játékot a helyére pakol, asztalokszervezés, dicséret, magyarázat, hoz betolja a széket. Ellenırzi a polcokon a rendet. Segít buzdítás, ellenırzés, értékelés a terem átren dezésében /fogl. ünnepek/ felrakja a széhibajavítás, idı biztosítása ket. A megbeszéltek alapján kiosztja társainak elegendı idı, szükséges eszközök a foglalkozások megbeszélés, dicséret, ellenırzés, alatt használatos eszközöket.

Mosdófelelıs

Naposi feladatok

Közösségért végzett munka

irányítás, megbeszélés, dicséret,

figyelembevétele.

felelısség érzet, ismeretszerzés

Óvodán belül üzenet továbbítása, tárgyak A gyermek egyéni fejlettségének elkérése. térbeli tájékozódás, sikerélmény, fejl. önállóság,

ellenırzés, értékelés fejl. matematikai képességek, érzékszervek megbeszélés, dicséret, ellenır- Az udvari játékok kivitelében és behozatazés, irányítás, értékelés lában szerepet vállal

Udvari játékok elıkészítése és elpakolása

54

figyelem, felelısség, ismeretszerzés, kreativitás

motiválás, dicséret, segítségadás

/ sütés, díszítés/

Segít az elkészítendı sütemény elıkészítésében. fejl. kézügyesség, esztétikai nevelés, önállóság

Tervezés, szervezés, irányítás

ket. Magyarázat, beszélgetés.

Ünnepi készülıdés

Játékok javítása

dicséret A gyermekekkel közösen javítja Észreveszi és jelzi az elromlott és javításfejl. kézügyesség, esztétikai nevelés, önállóság meg ra szoruló az elromlott játékokat, mesekönyvekönyveket, játékokat. Segít a javításukban. figyelem, felelısség, ismeretszerzés

tartó feltöltése

önállóság, feladattudat

irányítás, ellenırzés, értékelés

szalvéta és zsebkendı

ceruzahegyezés

Szalvétahajtogatás

Segít a ceruzahegyezésben, a szalvétahajeszközök biztosítása togatásban. fejl. finommotorika, matematikai kép. Észreveszi, és alkalmanként feltölti a tartechnika bemutatása, magyarázat tókat. fejl. esztétikai érzék, szem- kéz koordináció,

értékelés

ellenırzés, értékelés A foglalkozáshoz A foglalkozáshoz használteszközök tisztíhaszszervezés, dicséret, magyarázat, tásában részt kreativitás, ismeretek szerzése, fejl. érzékszervek, nált eszközök tisztítá- irányítás, megbeszélés, ellenırsa zés vesz. önállóság, fegyelem, figyelem, felelısség

Egyéni megbízások

motiválás, dicséret, ellenırzés

eszközök biztosítása, szervezés A csoportszobában és a kertben lévı növények locsotervezés, segítségnyújtás, irányítás lásában segít

szem- kéz koordináció

kreativitás, önállóság, fegyelem, figyelem,

Élısarok

motiválás, dicséret, ellenırzés

55

kreativitás, önállóság, fegyelem, figyeeszközök biztosítása, szervezés A csoportszobában található élısarokba terméseket hoz lem, tervezés, segítségnyújtás, irányíszem- kéz koordináció, matematikai és ott elhelyezi ıket. tás képességek fejl. érzékszervek, ismeretszerzés, motiválás, dicséret, ellenırzés tanulás Az óvoda területén található állatok és állatetetıkrıl matematikai képességek, fegyelem, Gondoskodás az állatok eszközök biztosítása, szervezés gon figyelem tervezés, segítségnyújtás, irányíról. tás doskodik óvónı segítségével. szem- kéz koordináció, önállóság

Öntözés

értékelés

dás, tolerancia

motiválás, dicséret, ellenırzés

Kertgondozás, udvar

munkák

Gyermek feladatai

rendezés, ıszi tavaszi

Óvonı feladatai

Sikerkritérium kreativitás, önállóság, fegyelem, figyeeszközök biztosítása, szervezés Az évszakoknak megfelelıen segít az udvar és a kis kert lem, tervezés, segítségnyújtás, irányíesztétikai nevelés, ismeretszerzés, tás rendezésében/ ültet, söpör stb./ téri tájékozó-

gondozás.

Növény és állat

8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idıkeretekben valósul meg. Célja:

Az óvodai tanulás elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása. Tudás gyarapítása, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Az élethosszig tartó ta-

nulást megalapozása. Az óvónı feladatai

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.


Teremtsen megfelelı, nyugodt légkört, alakítson ki „beszélı környeze-

tet”










Pozitív megerısítéssel, dicsérettel ösztönözze a gyermekeket a kívánt viselkedés elsajátítására Juttassa sikerélményhez a gyermeket, melynek motiváló hatására tudatosan építse tudásanyagát Használja a hagyományırzést, a természetvédelem változatos tevékenységeit a spontán szervezett és utánzásos tanuláskor Ismertesse meg a családdal a gyermeki tanulás sajátosságait A tanulás szervezeti formáinak biztosítása A gyermek érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása

kreativitásának erısítése Feladat és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Kompetenciák fejlesztése

Az óvodai tanulás alapjai a különbözı tevékenységek, amellyel a gyermekek az óvodában élnek. Azok a tapasztalatok, felfedezések, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve szereznek, és amelyek elısegítik a világ megismerését. Az óvodában a tanulás folyamatos tevékenység. A gyermekek tanulási tevékenységének a tere, szervezeti formája a játék, módszere a játékosság, feltétele a gyermekek cselekvéses tanulása;

Az SNI gyermekek fejlesztésének alapja az egyéni sikereket segítı tulajdonságok, funkció fejlesztése, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetıséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai-komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 8.1. A tanulás formái






Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás Spontán, játékos tapasztalatszerzés

Cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
A gyakorlati problémamegoldás

8.2. Fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére

A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához








A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Testarányai megváltoznak, megkezdıdik a fogváltás, mozgása összerendezett. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció, és a finommotorika. Testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A testileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Téri tájékozottsága, térbeli mozgásfejlettsége, testsémája folyamatosan fejlıdik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik lassan a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama.

57










Megjelenik a tanulás lapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a tartalom terjedelme. A cselekvı szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetıen, folyamatosan beszél, tisztán ejti a betőket (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetnek). Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl; tudja nevét-lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban is alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képesek a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre, felnıttel, gyermektárssal. Feladattudata kialakulóban van, fokozatosan fejlıdik kitartása, munkatempója.

A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A beiskolázás mindenkor a törvényi szabályozás szerint történik. A szülıket tájékoztatjuk a hatályos törvényekrıl, rendelkezésekrıl.

9. Az óvoda kapcsolatai 9.1. Óvoda-család

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal együtt összhangban formálhatjuk a gyermeki személyiséget az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

58

Az óvodapedagógus tájékoztassa a szülıket az óvodában történtekrıl, ugyanakkor ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A szülık kérését, javaslatait mindig vegye komolyan, reagáljon azokra, biztosítsa a folyamatosságot az óvodai és családi élet között. 9.1.1. A kapcsolattartás formái: • • •

A nyílt napokon a nevelési feladatok összehangolása Családlátogatások egyéni beszélgetések a szülıkkel (itt a pedagógusok megismerkedhetnek a családok nevelési szokásaival) Fogadóórák a személyesebb jellegő tájékozódás céljából, a gyermekek írá-

sos értékelésének ismertetése, megbeszélése. •

• •

A szülıi értekezletek jó alkalmak csoportos találkozásokra, ahol az óvoda elvárásaival, rendjével kapcsolatosan a szülık is elmondják javaslataikat, gondolataikat Óvoda-iskola átmenet kapcsán az iskolaigazgatók, tanítók részvétele a szülıi értekezleteken (tájékoztatás az iskolák programjáról) Közös óvodai programok a szülıkkel: o Óvodai fórumok szervezése • Nyílt napok • Szülıi kreatív délutánok óvodapedagógusokkal

9.1.2 Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés • • •

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása (esetenként szülıvel) Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, a pe-

dagógus által félévente a gyermekrıl elkészített írásos értékelés megbeszélése és aláíratása a szülıvel, a gyermekek alkotásainak megmutatása

•

• •

elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, fogadóórák biztosítása Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, pünkösdölı, anyák napja stb. Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása felmérések alapján (év elején az újonnan jövı gyermekek szülei igényeinek felmérése, év végén az iskolába menı gyermekek szüleinek elégedettség felmérése)

59

9.2.Óvoda-bölcsıde A két intézmény gyermekközpontú tevékenysége és szemlélete teszi lehetıvé, hogy a kisgyermek alkalmazkodása új környezetéhez problémamentes legyen. Az óvoda pedagógusok és a gondozónık közösen felelısek az átmenet zavartalanságáért. 9.3. Óvoda-iskola Fontos a kölcsönös nyitottság, a folyamatos kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése és tisztelete. Törekszünk arra, hogy a gyermekek zökkenımentes iskolakezdése érdekében a tanítók minél jobban tájékozódjanak óvodánk céljairól /programunk fı célja egyéni fejlesztéseink, eltérı képességek figyelembevétele stb./ Gyermekek fejlıdésének utánkövetése, közös programok, hospitálások a programban résztvevı intézményekkel. 9.3.1. A kapcsolattartás formái: Szakmai kapcsolatok szorgalmazása (munkaközösségeken való részvétel) Hospitálások Tanítónık látogatása a csoportban Nagycsoportosok látogatása az iskolába Tapasztalatgyőjtés, nevelıi értekezleten való részvétel Gyermekvédelmi esetek megbeszélése Partnerigény felmérése Esetmegbeszélések Projekt tervezése, gyakorlati megvalósítása

• • • • • • • • •

9.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása Az iskolára való alkalmasság elérését támogató pedagógiai munka alkalmazása (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképességizavarok kialakulásának megelızése, megoldási késztetés, monotónia, tőrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyben részesítésével, a sajátos nevelési igényővé minısítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása, a HHH-s gyermekek nyomon követése

•

60

• Az érintett iskolákkal közös esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok Az óvoda-iskola átmenet közös pontja ebben a témában a drámajáték-drámapedagógia alkalmazása. A tanítókkal közös konzultáció e témakörben. Hospitálások A gyermekek fejlıdésének utánkövetése legalább az általános iskola elsı évében Rendszeres óvoda-iskola kapcsolattartás

•

9.4. Óvodánk külsı partnerei Fenntartóval: Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, kiemelten az Oktatási Osztállyal Pedagógiai munkát segítı intézményekkel Pesterzsébet Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó Népjóléti Osztály Gyermekjóléti szolgálatok Gyermekotthonok ÁNTSZ Családsegítı Speciális képességeket vizsgáló bizottságok, intézmények Kerületen kívüli óvodai intézményekkel való kapcsolat, akik ezekben a programokban részt vesznek Közmővelıdési Intézményekkel: Csili Mővelıdési Központ Állami Bábszínház Planetárium Fıvárosi Állatkert Lajtha László Zeneiskola Kolibri Színház Pesterzsébeti Múzeum Fıvárosi Nagycirkusz Szabó Ervin könyvtár

61

-

Egészségügyi szervekkel: Óvodaorvos, védını, akik rendszeresen látogatják az óvodát

Az óvodaorvos azokat a gyerekeket vizsgálja, akiknek a szülei hozzájárultak a Vizsgálat elvégzéséhez. Az óvodaorvos, ha kéri a szülı évente egyszer szőrıvizsgálatot végez Az 5-6 éves gyermekek a háziorvostól: Adatlap a fejlıdési szint megítéléséhez, az iskolai felkészítés elısegítésére c. adatlapot juttatnak el a szülık által az óvodába Kisebbségi szervezetekkel

10. Ügyviteli dokumentációs feladatok, nevelıtestület által elfogadott módja a pedagógiai tervekre vonatkozóan 10.1. Az óvodánk írásos dokumentumai:





Helyi nevelési program Az intézményvezetı éves munkaterve IMIP Munkacsoportok terve

Aktuális szervezési és tanügy-igazgatási feladatok. A helyi nevelési program kiemelt feladatai, elemzés, értékelés. A csoportok látogatási szempontjainak megfogalmazása. Munkaközösség terve Feltáró- elemzı munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, kísérletek, bemutató tervezése. Gyermekcsoportokat érintı adminisztráció

Az óvónık a folyamatos megfigyelés alapján, valamint nagycsoportban, a Horváth & Dubecz féle gyermekmérés eredményeit figyelembe véve tervezik meg az éves nevelımunkát. A gyermekcsoport nevelési tervét és az értékelést az IMIP-ben meghatározott szempontok szerint készítik el. A csoportnaplóban megtalálható az SNI gyermekek egyéni fejlesztési terve. Személyiséglapok vezetése (anamnézis, adatlap, szülıi jellemzés, környezettanulmány, félévenkénti szöveges értékelés, SNI gyermekek dokumentációja, fejlesztési tervek a HHH-s és azoknak a gyermekeknek, akiknél a Horváth & Dubecz féle gyermekmérés ezt szükségessé teszi. (60% alatt) 62

Felvételi-mulasztási napló: Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartást végeznek az óvodapedagógusok, illetve beiratkozásnál az óvodavezetı.

A Horváth-Dubecz gyermekmérés dokumentációja a számítógépen és lemezre lementve is megtalálható. A mérést a tanköteles gyermekeknél minden évben az erre kijelölt két óvodapedagógus végzi mindkét óvodában. Az SNI gyermekek egyéni fejlesztési lapját az utazótanár készíti el, és vezeti

11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai Az óvodapedagógusok folyamatos megfigyelés, felkészülés után a gyermekekrıl félévente írásos értékelést készítenek a Horváth & Dubecz féle méréseredmények alapján. A szöveges értékelésnek tartalmaznia kell: -A gyermek testi felépítésére, mozgására, mozgásfejlettségére, terhelhetıségére vonatkozó adatokat -Szociális fejlettségét, érettségét -Az értelmi képességeit -A finommotoros koordinációját -A verbális képességek, beszédtevékenység és a kommunikációs szintet -Nagycsoportos korúaknál a meglévı személyiségjegyeket

12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése A részletes kidolgozás az IMIP-ben található. 12.1. A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése 12.2.







A nevelımunka eredményessége és módszerei dokumentumok ellenırzése, elemzése a nevelımunka feltételeinek ellenırzése pedagógiai gyakorlat ellenırzése, elemzése, értékelése a helyi nevelési program megvalósulásának, beválásának ellenırzése esetmegbeszélés HHH-s gyermekek fejlesztésében és tehetséggondozásában elértekrıl konzultáció

12.3. Ellenırzı személyek
óvodavezetı 63







óvodavezetı helyettes tagóvodavezetı munkaközösség vezetık IMIP vezetıje

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetıje a felelıs, tehát az ellenırzés és értékelés is elsısorban az ı feladata. Az óvodavezetı helyettesek, a munkaközösségi vezetı pedagógiai, szervezési és mőködtetési feladatait a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzíti. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsıdleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerısítés, az elfogadott elvek számonkérése, a tudatosság érvényesítése. A pedagógiai munka ellenırzésénél elsıdleges szempont a minıségbiztosítás, melynek gyakorlati megvalósítása a Minıségbiztosítási Programban fogalmazódik meg.

13. A helyi program ellenırzése, értékelése A program ellenırzésében, értékelésében résztvevık: - óvodavezetı - tagóvodavezetı - munkaközösség vezetık - a minıségi TEAM vezetıje - szaktanácsadó bevonása
A bevezetést követı elsı nevelési év átfogó értékelése
Megjelennek-e a nevelı-fejlesztı tartalmak, a program milyen eredményeket hozott, a nevelıtestület milyen mértékben befolyásolta a program, mit mutatnak a szülık visszajelzései
A gyermekek vizsgálata a programban megfogalmazottak szerint
A gyakorlati megvalósítás eredményessége
Minıségi fejlesztés, bemenet-kimenetmérés Célja: a hatékonyság, a minıségjavítás Azok értékek, amelyeket a nevelıtestület közösen elfogadott az óvodáskor végére mennyire rögzıdtek a gyermekekben. Ez a további tervezésben tükrözıdjön, a minıségjavítás érdekében. Az ellenırzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértı. Az ellenırzés, értékelés szempontjai a minıségpolitikai nyilatkozatok alapján az IMIP-ben található.

64

13.1. Intézményi önértékelés, eredményesség



Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján történik. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvódázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelı idıben, sajátos nevelési igényővé minısítés csökkenése, normál tantervő, integrált iskolai környezetbe történı beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján.

13.2. Személyiségfejlesztı, felzárkóztató, tehetséggondozó programunk kiemelten kezeli a megélhetési nehézség okozta terheltséget és az otthoni környezet hiányosságai miatt fejlıdésükben lemaradt óvodások felzárkóztatását vagy valamely területen kiemelkedı képességet mutató gyermekek tehetségének fejlesztését. Az óvodai Integrált Pedagógiai Rendszerünk jellemzıje a gyermekközpontú és családorientált szemlélet valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlıdés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítınek tartja.

14. Gyermekvédelem- Esélyegyenlıség Gyermekvédelmi felelıs: az a szakirányú végzettséggel rendelkezı pedagógus, aki segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottainak gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységét. 14.1. A gyermekvédelem célja:




prevenciós a gyermekvédelmi munkában veszélyezettség, hátrányos helyzet segítése, korrigálása minden gyermek humánus, normális egészséges közegben történı fejlıdésének biztosítása

Feladata:
figyelemmel kíséri a változó szabályokat
önképzéssel, továbbképzéssel folyamatosan fejleszti tudását
tájékoztatja a szülıket saját tevékenységérıl

65









óvoda szabadidıs tevékenysége, szociális szolgáltatásairól való óvodán kívüli gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények ismertetése, cím, telefonszám gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok készítése, ebben való közremőködés éves tervek készítése beszámolók, helyzetfelmérések készítése a tanév végén

Módja:







hirdetıtáblán elhelyezett információk, tájékoztatás fogadóórák tartása /minden páros héten hétfın 15-17/ szülıi értekezleten történı tájékoztatás

Családlátogatás konzultációk, szakirányú beszélgetések egyéni beszélgetések, problémák feltárása

Kapcsolattartás, együttmőködés:





Intézményen belül: - vezetı, helyettes, pedagógusok - szülıi szervezetek képviselıi Intézményen kívül: - óvoda orvosa - Gyermekjóléti Szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Rendırség

14.2. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka








Egészségügyi szőrıvizsgálatok (a gyermek fejlıdésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védınıi tanácsadás (a szülık számára az együttmőködı partnerekkel kialakított közös programok) Szülıi fórumok szervezése a védını, gyermekorvos, pszichológus segítségével. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek győjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások táborok szervezése, rendezvények látogatása)

66




A szociális ellátórendszerrel való aktív együttmőködés, népjóléti osztály munkatársaival való szoros együttmőködés a családok érdekében (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülık szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)

14.3. Együttmőködések kialakítása az óvodán kívül szervezetekkel







Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat (a szülık támogatása, erıforrásainak feltárása), családok, gyermekek segítése Védınıi hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatók (PEPI, külsı szakértı) konzultációk a gyermek fejlıdésérıl, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása, RÖK illetve civil szervezetek bevonása a mentorok által (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülıi programokkal kapcsolatos együttmőködés) Kerekasztal szervezése, a problémák feltárására.

14.4. Esélyegyenlıség Feladata - Kerületi gyermekvédelmi szaktanácsadóval való rendszeres kapcsolattarás - Gyermekvédelmi felelısnek faliújság elkészítése (tájékoztatás, téma) - Fogadó óra tartása aktualitásonként (páros hét hétfı: 15-17) A 2009/2010-es tanévben létrejött az Esélyegyenlıségi kerületi Munkaközösség, mellyen a gyermekvédelmi felelısök aktív résztvevık. Kiemelt feladat: - 3H gyermekek feltérképezése, óvodába integrálása. - Szülıkkel való állandó kapcsolattartás, ügyintézésekben való segítségnyújtás. - Rendszeres óvodalátogatás ellenırzése, hiányzások indokainak felkutatása.

67

15. A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja




a programról az óvodába járó gyermekek szülei tájékoztatást kapnak a szülıi értekezleteken beiratkozáskor az újonnan jelentkezı gyermekek szülei felvilágosítást adunk a helyi programról mindkét óvodában a szülıi és nevelıi faliújságon megtalálható a program rövidített változata. Ez a szülık rendelkezésére áll.

68

2.sz. Melléklet

69

GYÖNGYSZEM ÓVODA 1201. BUDAPEST, VÖRÖSMARTY U. 91.

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A LÉPÉSRİL LÉPÉSRE - KOMPETENCIA ALAPÚ -

ÓVODAI PROGRAM

70

TARTALOMJEGYZÉK

Törvényi háttér .................................................................................................................4 Az intézmény jellemzı adatai ...........................................................................................5 I.

A mi óvodánk .................................................................................................6

II.

Programunk küldetése ................................................................................... 9

III.

Személyi és tárgyi adottságaink ...................................................................10

IV.

Programunk céljai .........................................................................................13

V.

Nevelési elveink, a fejlesztés irányai ............................................................17

VI.

A program nevelési feladatrendszere ...........................................................20

VII.

A játék, a tanulás és munka helye programunkban ......................................34

VIII.

A fejlesztés szintereinek bemutatása ............................................................37

IX.

Inkluzív pedagógia ........................................................................................47

X.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek .54

XI.

Az óvoda családsegítı és családokat támogató tevékenysége ......................57

XII.

A program speciális elemei ..........................................................................60

XIII.

A pedagógiai munka dokumentációi ............................................................61

XIV. Óvodai integrációs program – a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének elısegítésére………………………….62 XV.

A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések ..63

Legitimációs záradék ...................................................................................................…64 Érvényességi rendelkezés. ...........................................................................................…64

71

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI Az intézmény címe és elérhetısége: 1201. Budapest, Vörösmarty u. 91 sz. Telefon:  06 1 285 69 37  06 1 289 00 46  06 30 626 57 90  06 20 584 91 16 E-mail: [email protected] Web: www.gyongyszemovi.atw.hu

Az óvoda fenntartója, címe és elérhetısége: Pesterzsébet Önkormányzata 1201 Budapest, Kossuth tér 1 sz. Telefon:  06 1 283 06 40 E-mail: [email protected]

72

I.

A MI ÓVODÁNK

A GYÖNGYSZEM ÓVODA nevet intézményünk a huszadik születésnapján vette fel. 1981-ben alapított óvodánk Pesterzsébet centrumához közel, kertvárosi övezetben helyezkedik el, a város központjától gyalogosan és tömegközlekedési eszközökkel egyaránt könnyen és gyorsan megközelíthetı. Nyolc csoportunkban kétszáz kisgyermek talál naponta számára megfelelı elfoglaltságot az óvodai élet csodálatos világában. Foglalkoztató szobáink barátságosak és jól felszereltek. A gyermekeket körülvevı külsı és belsı környezet sajátosan igazodik HELYI NEVELÉSI PROGRAMUNKHOZ, MELY – A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAPEDAGÓGIA ELMÉLETÉVEL ÉS GYAKORLATÁVAL ÖSSZHANGBAN – A LÉPÉSRİL LÉPÉSRE KISGYERMEK FEJLESZTİ PROGRAM adaptációja. A gyermeki tevékenység színterei – tevékenység központok – valamennyi csoportunkban az éppen aktuális témaprojekteknek megfelelıen berendezettek és felszereltek. A tudatosan kialakított tárgyi környezet a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását is támogatja. Pedagógiai tevékenységrendszerünkben, és e sajátos környezetben segítenek az óvodapedagógusok, és a munkájukat közvetlenül segítı dolgozók a gyermekeknek megérteni és feldolgozni a tárgyi / emberi világot, az abból származó információkat, a logika és a matematika világát, valamint a kimondott szavakat. Csoportjainknak saját mosdóhelyisége van, öltözıink többnyire a folyosón helyeztük el. Tágas és jól felszerelt tornatermünk a gyermekek kedvenc tartózkodási helye, ahol sokféle mozgásfejlesztı eszköz és kellék segíti a szervezett nagymozgást.

73

Nagy, füves udvarunk kellemes színtere a szabadtéri mozgásnak és játéknak. Számos mozgásfejlesztı játék, teszi vonzóvá. Pályázatok és egyéb források feltárásával az elkövetkezendı idıszak céljai között szerepel játszóudvarunk folyamatos fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb szabadtéri nagymozgás és játék megfelelı feltételeit. A szabad óvodaválasztás lehetıségével élve óvodánk szolgáltatásait a lakókörzet határain túlról is egyre gyakrabban igénybe veszik. Az olykor némi kis utazást kárpótolja a gyermekek forgalomtól távoli nyugalma, az egészséges és füstmentes környezet. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetbıl egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözıségeket toleráló légkörben, ésszerő korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erısségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Különös gondot fordítunk óvodánkban a testi és lelki egészség védelmére, a pszichés klíma pozitív alakítására mert meggyızıdésünk, hogy ez a tárgyi feltételeknél is nagyobb mértékben határozza meg gyermekeink közérzetét, s ezáltal egészségét. A gyermekek nevelését és fejlesztését szakképzett óvodapedagógusok és a munkájukat segítı dajkák végzik. Fejlesztési folyamatainkat a pedagógusok színvonalas továbbképzései, valamint az intézmény partnerközpontú mőködése garantálja. A hagyományos óvodai funkciókon túl helyi nevelési programunk és gyakorlatunk nagyon fontos alappillére a családok részvételének elısegítése az óvodai nevelés folyamatába, valamint a családsegítés. Az óvónık munkáját és a családok bevonását családsegítı, gyógytestnevelı, fejlesztı pedagógus és logopédus, a sajátos nevelési igényő gyermekeink fejlesztését speciális szakemberek segítik. Különös hangsúlyt fektetünk a migráns gyermekek befogadására és elfogadására, lehetıséget biztosítva számukra önazonosságuk megırzésére, ápolására és erısítésére.

74

Számos alkalmat és lehetıséget teremtünk arra, hogy a szülık a nap folyamán részesei lehessenek gyermekeik óvodai nevelésének és fejlesztésének. Tapasztalataink szerint – talán a felgyorsult élettempónak köszönhetıen – a hagyományok feledése és ápolásának hiánya indokolttá teszi néhány ünnep óvodai rendezésének szükségességét. Sok gyermek a csoportjával, vagy a nagyobb óvodai közösséggel élheti meg a számára felejthetetlen ünnepi pillanatokat, melyek a hétköznapitól eltérı másfajta viselkedésformát, és annak megfelelı kultúrált magatartási szokásokat kíván. Óvodánk szép hagyományokat ápol. Minden ısszel, a családokkal közösen felelevenítjük a szüreti szokásokat. Vidám és bolondos maskarában ropjuk a táncot farsangkor, a tavaszi napfordulón pedig hangos riasztással, kiszebáb égetéssel őzzük el a telet. Az advent idıszakában délutáni kézmőves foglalkozáson a szülıkkel együtt készülünk az ünnepre, hasonló népszerőségnek örvend a gyerekek és szülık körében egyaránt a tavaszi nyuszi váró alkotó délutánunk is. Gyermeknapi majálisunk alkalmával eljönnek hozzánk volt és leendı óvodásaink is, így együtt a szülıkkel igazi majálisi hangulatot élünk meg. Nemzeti ünnepeink közül elsısorban a nagyokkal emlékezünk meg a márciusi ifjakról. Hagyományos ünnepeink sorába tartozik a Mikulás, Karácsony, Húsvét, az Anyák napja és a nagycsoportosok búcsúztatása. A családi ünnepek közül a születés és névnapról, illetve a kistestvér érkezésérıl emlékezünk meg. Bízunk abban, hogy a hozzánk járó gyermekeknek életre szóló élményeket és ismereteket nyújtunk felvértezve ıket azokkal a képességekkel, melyekre szükségük lesz e gyorsan változó világunkban.

75

II.

PROGRAMUNK KÜLDETÉSE

A lépésrıl lépésre program küldetése, hogy széles körben megismertessen és bevezessen egy új átfogó pedagógiai rendszert, amely elısegíti a demokratikus gyermeknevelési gyakorlatok megvalósítását úgy a nevelésben, mint a gyermek családi környezetében. Támogatja a gyermekek azon jogát, hogy életkoruknak, érdeklıdési körüknek megfelelı tevékenységben vegyenek részt.

PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA A napjainkban világszerte zajló gyors változások erısítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri ıket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsıleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitődöket, készségeket és képességeket. Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó idıhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: • • • • •

szembesülni a változással és elıidézni azt kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni rátalálni a problémákra és megoldani ıket kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt.

Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció elsı színtere, figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget különös hangsúlyt helyezve: • • •

az élmények individualizálására arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában a család részvételére az óvodai nevelésben.

76

III. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI ADOTTSÁGAINK III.1.Tárgyi adottságok és feltételek Helyiség funkciója Csoportszobák száma Tornaterem

Száma 8 1

Logopédiai / fejlesztı foglalkoztató Zene-terem / ügyeleti szoba Családi szoba – könyvtár – nevelıi szoba (több funkciós helyiség)

1 1 1

Orvosi szoba Irodahelyiségek

1 2

Játék és egyéb tároló helyiségek Tálalókonyha és hozzá tartozó helyiségek

4 1

Udvar

1

Felszereltsége Program specifikus berendezéssel Számos mozgásfejlesztı eszközökkel Megfelelı fejlesztési eszközökkel Pianínóval, hangszerekkel és játékokkal Célszerő berendezéssel és felszereléssel folyamatosan bıvített kölcsönözhetı könyvtár állománnyal, szülık számára is hozzáférhetı internet lehetıséggel Szükséges felszerelésekkel Számítógépekkel, telefon, fax és internet hozzáférhetıséggel Szőkösen biztosítva a tárolást A HACCP közétkeztetési minıségbiztosítási rendszernek megfelelı berendezéssel és mőködéssel Számos mozgásfejlesztı játékkal, teraszokkal

Foglalkoztató szobáink és helyiségeink berendezése sajátosan igazodik nevelési programunk cél és feladatrendszeréhez. A többnyire mobilizálható bútorok lehetıséget teremtenek a kis és nagy terek szükség szerinti kialakítására. A rendelkezésünkre álló egyéb – a játékos tanulást is segítı eszközeink és felszereléseink – jó színvonalú munkánk fontos feltételei. A családi szoba a családokat bevonó és segítı tevékenységek színtere. A külsı környezet célszerő és esztétikus továbbfejlesztése az elkövetkezendı évek további feladatainak egyike. III. 2. Az óvodapedagógusok továbbképzéseinek irányultsága az elmúlt öt évben: •

• •

A helyi nevelési program hatékony mőködését segítı képzések: - önismereti tréningek - mentálhigiénia - sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztése - manuális készségfejlesztés - környezeti nevelı - kompetencia alapú nevelés - zenei nevelés - óvoda-család kapcsolat - gyermekvédelem - fejlesztıpedagógia Óvodavezetı Számítástechnika

77

•

Minıségfejlesztés

III. 2. 1. Az intézmény belsı továbbképzési rendszere Minden program mőködésének alapja a mővelt óvodapedagógus személye, ezért tartjuk már évek óta fontosnak az önképzést és a továbbképzést. Szakmai munkaközösségeink irányultságát a partneri igényekre és elvárásokra alapozottan évente határozza meg a nevelıtestület. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint általában két szakmai munkaközösségben bıvítik ismereteiket óvónıink, feldolgozva a legkorszerőbb háttér ismereteket, valamint a gyakorlat nyújtotta problémákat és feladatokat. Szakmai fejlıdésünket meghatározó kapcsolataink: • Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet • Nevelési Tanácsadó • Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény • Fıvárosi Beszédjavító Intézet és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény • A sajátos nevelési igényő gyermekek mindenkori ellátásában segítséget nyújtó szakszolgálatok

78

IV.

PROGRAMUNK CÉLJAI

Nevelıtestületünk a személyiség mibenlétét az alábbiakban látja:

A személyiség külsı hatásokra kialakult belsı feltételeknek, valamint öröklött adottságoknak, lehetıségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez Kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: • a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában • a képességek fejlesztésének, mert a képességektıl függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelımunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek.

AZ ÉRTELEM FEJLESZTÉSE Célunk a tanulási motívumok fejlesztése: • a megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása • a felfedezési vágy felkeltésére, melynek alapja a felfedeztetı tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata • az újabb és újabb fejlesztı játékok megtanulása / megtanítása biztosítja, a játék, a játékosság kapcsán a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését • következetes és reális értékeléssel a szélsıségektıl mentes, optimális teljesítmény vágy kialakítása • a tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek megtapasztalhatják tudásuk gyakorlati hasznát, érzékelve saját változásukat és fejlıdésüket.

79

2. Célunk az értelmi képességek fejlesztése: • a megismerés képességeinek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés és érvelés • a beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvetı funkciója a kivitelezı tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata • a gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás • a tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmezı, valamint az önálló és szociális tanulási módok során.

CÉLUNK, A SEGÍTİ ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS Gyermekeink különbözı családi háttérrel különbözı közösségekben élnek. Többen tagjai lehetnek etnikai csoportoknak, szüleik által vallási felekezeteknek, különféle nemzetiségeknek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek. A gyermekek az óvodában is tagjai egy óvodai csoportnak, a fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, valamint a teljes óvodai közösségnek. A késıbbiek során személyes kapcsolataik egyre inkább átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különbözı szőkebb vagy tágabb csoportokba és közösségekbe, és ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni szükséges képességeiket és szociális motívumaikat. Célunk a szociális képességek fejlesztése • Szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése • A kötıdés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minısége meghatározza a szociális életminıséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlıdését

80

• Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedı ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemzı helyzetek során – törekszünk a reális ön – és társértékelés kialakítására • Az együttmőködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítı együttmőködés rendszeres alkalmazásával, a segítı nevelıi magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különbözı versenyjátékok gyakorlása során.

CÉLUNK AZ EGÉSZSÉGES ÉS KULTÚRÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS, SZEMÉLYES FEJLESZTÉS AZ embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen: meg tudja ırizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát: optimális legyen személyiségének mőködése, fejlıdése. E funkció, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. A személyre szóló nevelés végsı célja az önfejlesztı személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlıdésének segítését. Óvodai nevelésünk célja, ezen képességek megalapozása. 1. Célunk az egészséges és kultúrált személyiség fejlesztése érdekében személyes motívumok kialakítása • Az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet • Önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történı nevelés kapcsán • A szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy • A reális, a képességeket is figyelembe vevı teljesítményértékelés eredményeként az önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés.

81

2. Célunk a személyes képességek fejlesztése • Az önellátási képességek megfelelı szintő fejlesztése az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, és a környezet adta munkatevékenységek kapcsán • Testi képességek fejlesztése: kondicionálás, koordinációs képességek • Az önvédelmi képesség, mint egészségvédı és identitásvédı képességek fejlesztése • Az önreflexív képességek fejlesztése önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességeinek megalapozásával. Célunk a speciális kompetenciák fejlesztése Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotó képesség, és a kompetenciának megfelelı tehetség. Ahányféle speciális kompetencia, annyiféle tehetség is létezik. • Célunk az általános alapok fejlesztése, a tehetséges gyermekek felismerése, fejlıdésük elısegítése és támogatása Óvodánkban a tehetséges gyermekek fejlesztését a gyermekek közötti különbségeket figyelembe vevı differenciált foglalkoztatással tudjuk megvalósítani. 4.

Célunk a játékon keresztül tudományosan és sokoldalúan közvetíteni az ismereteket, megalapozni a környezettudatos magatartást.

5. Célunk, hogy a nevelés és fejlesztés a gyermekek és felnıttek számára egyaránt nyugodt légkörben, és megfelelı feltételek mellett történjen. Célunk a hátrányokkal küzdı gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylı gyermekekre. Célunk, hogy az óvodapedagógusok és a munkájukat segítık tudásuk legjavát adva, ismereteik folyamatos bıvítésével neveljék és fejlesszék a gyermekeket. Célunk a szülık részvételének minél sokrétőbb biztosítása az óvodai nevelés / fejlesztési folyamatában. Célunk, hogy partnereink elégedettségére, velük együttmőködve végezzük munkánkat.

82

Célrendszerünk olyan alapot kíván adni a képességek és jártasságok kialakításához, melyek e gyorsan változó világban várnak gyermekeinkre. V. NEVELÉSI ELVEINK, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI

V.1. Pedagógiai munkánkat meghatározó elveink: • a gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda kiegészítı, segítı szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést, a családi, bölcsıdei és az iskolai nevelés között • a nevelıközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetıségét • az elfogadó, segítı és támogató óvodapedagógus személyisége és példaadása meghatározó

• biztonságot sugárzó felnıtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerısítés kísér

• a gyermeki autonómia tiszteletben tartása • a gyermekek fejlıdésének segítése az egyenlı hozzáférés biztosításával • önállóságra nevelés • az együttmőködésre, kölcsönös tiszteletre, bizalomra, megértésre, türelemre és gyermeki aktivitásra épülı nevelés

• a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele, idıt hagyva és adva mindenkinek a folyamatban történı fejlıdéshez

• az elıítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása, kerülve a nemi sztereotípiák erısítését

• a szülıkkel együttmőködı segítı partnerkapcsolat kialakítása az óvoda teljes dolgozói körének részvételével

• egymás munkájának megismerése és megbecsülése, kölcsönös segítségnyújtásra való törekvés

• óvodánk az élmények és a változatos tapasztalatok színtere legyen • az alkotás, a kreativitás és közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása

• közös tevékenységek során a gyermekek érzelmi, értelmi és testi nevelése 83

• a gyermekek a mindennapi tapasztalatszerzéseik során tanulják meg és gyakorolják a közösségi élet szabályait

• az óvodapedagógus az intézmény céljaival azonosulva, saját képességeit, kompetenciáit folyamatosan fejlesztve képezze magát, érdeklıdési körének és tehetségének megfelelıen

• minden dolgozónkkal szemben elvárás, hogy elıítéletektıl mentesen közeledjen a családokhoz

• pedagógusaink megismerik és figyelembe veszik a családok eltérı nevelési szokásait. V.2. Fejlesztı munkánk irányai

Nevelı és fejlesztı munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: • • • •

a tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül a logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson válogatáson és csoportosításon keresztül a kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejezı készség gyakoroltatásán keresztül.

Programunk a személyiségfejlıdés valamennyi területét – testi – társas – érzelmi és kognitív – megcélozza elısegítve: • •

•

a testi fejlıdést nagy és kismozgásokon keresztül a társas, erkölcsi és érzelmi fejlıdést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenırzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, megegyezésen, a környezet megbecsülésén és a közös munkán keresztül a kognitív fejlıdést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül.

Óvodásaink pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelı eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlıdı pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához.

84

Pedagógiai tevékenységünk a fejlıdéselmélet alapos megértésén, a nevelés konstruktivista szemléletén és a megismerésrıl alkotott progresszív elképzelésen alapul.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek:

• • •

• •

elég idıt kapjanak tevékenységeikre lehetıséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat (melyeket természetesnek tekintünk), és oldjanak meg konfliktusokat. Részt vehessenek a közösségi szabályok megalkotásában lehetıséget kapjanak a választásra az egyes tevékenységek közül helyet kapjanak munkáik kiállítására. Pedagógiai megközelítésünk biztosítja, hogy óvodánk pedagógusai:

• • •

• • • •

átlátják a gyermekek fejlıdését gondosan megfigyelik a gyermekeket játékukban és egyéb tevékenységeikben olyan egyéni és csoportos célokat tőznek ki, amelyek a gyermekek érdeklıdésén és igényein alapulnak változatos, mobilizálható környezetet alakítanak ki tiszteletet tanúsítanak a gyermekek iránt és értékelik ötleteiket oldják meg a problémáikat és tiszteljék tár-

arra bátorítják a gyermekeket, hogy maguk saikat gondolkodást stimuláló és próbára tevı kérdéseket tesznek fel.

85

VI. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZE VI.1. Egészséges életmódra nevelés

Egészségesnek tartjuk azt az embert, aki természetes, családi és társadalmi környezetben jól érzi magát. Átalakuló társadalmunkban megváltoztak a gazdasági-társadalmi viszonyok. Hazánkban is olyan betegségek pusztítanak, amelyek közvetlenül a helytelen emberi magatartásból fakadnak. A halálozást döntıen befolyásoló kockázati tényezık között a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a káros függıségekhez vezetı szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer élvezet, testi épséget veszélyeztetı balesetveszélyes magatartás) állnak az elsı helyen. Az egészség megvédése társadalmi és egyéni feladat. A kisgyermek egészségéért a család mellett óvodánk is felelısséggel tartozik. Ahhoz, hogy jól átgondolt, jól megszervezett és eredményes egészségnevelı munkát tudjunk végezni, elsısorban a felnıttek – óvodapedagógusok és segítıik – egészségtudományi, egészségvédelmi szemléletének fejlesztésére volt, és van szükség, másodsorban pedig megfelelı motívumok fejlesztésével a korszerő megelızés, a prevenció a feladatunk. • Az egészséget károsító magatartások megelızése, illetve visszaszorítása • Az élet alternatívái közül az egészséget választó képességek kialakítása és fejlesztése. Az ember nem csak biológiai, hanem bioszociális lény is, akinek létszükséglete a pszichikus és szociális szükségletek kielégítése is. A létezés mellé így csatlakozik az egészség, mint az emberi lét alapvetı szükséglete, értéke. Az egészség az emberi lét különbözı szintjei közti kapcsolatokat fejezi ki • Az egyén kapcsolatát önmagával, környezetével, kortársaival, embertársaival • Testi-lelki szociális jólét, melyet erıteljesen befolyásolnak az életkörülmények, valamint a környezet kultúrája. Az óvodai egészségnevelés háttere a család. A gyermekek számára a szülık, valamint a közvetlen környezet jelenti a modellt. Tapasztalataink szerint a szülık számos esetben igénylik segítségünket a gyermekek egészséges szokásrendszerének, optimális magatartásának kialakításához. Ezért is nagyon fontos a családokkal történı együttmőködés, a családok szemléletváltásának segítése, az egészséges és természetes életmód szokásalakításának terén.

86

A követendı minta szempontjából kiemelten fontos óvodánk, mint nevelési intézmény, óvodapedagógusaink és az itt folyó egészségnevelı munka, benne az egészségügyi szőrıvizsgálatokkal, mint a gerinc, lúdtalp, hallás és látás vizsgálat, valamint a fogászati szőrés.

Az óvodapedagógusok feladatai: Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, személyes fejlesztés céljainak feladatokba ágyazása kapcsán • az egészséges életmód alakítása • a testi-lelki egészség védelme • az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása • az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása • együttmőködés a családokkal, különös tekintettel a sajátos nevelést igénylı gyermekek vonatkozásában • segítségnyújtás az olykor felkészületlen és tanácstalan szülık számára. Fontos, hogy • a kialakítandó szokások megfeleljenek a gyermek korának, testi, szellemi és lelki sajátosságaiknak. Ne kívánjuk a gyermekektıl azt, melynek teljesítésére még éretlenek • a felállított szabályok érthetık és teljesíthetık legyenek, megismerésük és megtanulásuk fokozatosan történjen • a szokások kialakításában – a rögzítésben – biztosítsuk az ismétlési lehetıségeket • fejlesszük az elsajátításhoz szükséges készségeket • a gyermekek számára folyamatos legyen a kontroll, szükség szerint pedig a korrekció • rögzítsük a helyes viselkedést, biztosítva a pozitív visszacsatolást • keltsük fel az érdeklıdést a szokás-cselekedetek elvégzésére • legyen jelen a követendı, pozitív modell / gyermek, felnıtt, /, legyen jó kapcsolat a modellek között • a szokás kialakításához társuljon pozitív érzelem, s ez fokozatosan terelıdjön át az eredményekre • a gyermekek a fejlesztés során jussanak sikerélményekhez.

87

Óvodánkban kialakítandó és rögzítendı szokások Táplálkozási szokások: • étkezések ritmikus idıben történı elosztása, napirendbe épülése • megfelelı mennyiségő folyadék biztosítása a nap bármely szakában • egyéni szükséglet, igényeket kielégítı, mennyiségileg elegendı, minıségileg megfelelı ételek étrendbe iktatása • szülık bevonásával a napi zöldség / gyümölcsfogyasztás biztosítása • kulturált étkezési szokások kialakítása:
esztétikus, alkalomhoz illı teríték
helyes evıeszköz használat
kultúrált, nyugodt étkezés
étkezés közbeni helyes viselkedés. • segédkezés, majd önálló munkavégzés – terítés az étkezés elıkészületeiben • egészséges ételek, italok és kiegészítı élelmiszerek fogyasztásával betegségek megelızése (pl. fogszuvasodás, cukorbetegség, stb.).

Higiénés szokások: • a test tisztántartása (fürdés, zuhanyozás, száj – köröm – haj ápolása, nemi higiéné) • tiszta ruházat • környezeti higiéné: allergén anyagok kiszőrése, felületek tisztántartása, portalanítása • téli idıszakban aromaterápiával biztosítjuk az egészséges levegıt • a betegségek megelızésére vonatkozó szokások / szabályok: köhögés, tüszszentés, orrfújás, stb. • idıjárásnak megfelelı, réteges öltözködés. Esztétikai szokások: • ízléses ruházkodás és öltözködés • a szín / formavilág harmóniájával barátságos környezet kialakítása magunk körül.

A pihenés – alvás szokásai: • A gyermekek polifoam matracon töltik a csendes pihenıt, mely biztosítja a gerinc számára a helyes tartást • Az alvást már kevésbé igénylı gyermekek számára csendes tevékenységet biztosítunk

88

Testedzés, testmozgás: A felnıttkori mozgásügyesség nagymértékben a gyermekkori mozgástapasztalatok függvénye, ezért meghatározó jelentısége van a spontán mozgásnak és a szervezett óvodai testnevelés foglalkozásoknak.

Az óvodapedagógus feladatai: • a gyermekek természetes mozgáskedvének megırzése, a mozgás megszerettetése • a mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek fejlesztése • középpontban a tartásjavítás és a mozgásügyesség fejlesztés (prevenciós szemlélet) • képességfejlesztés a gyermekkor mozgásfejlıdési jellemzıinek figyelembevételével • inger gazdag környezet biztosításával, sokoldalú és megfelelı intenzitású fejlesztés (mennyiség és minıség összhangjával) • koordinációs képességek: a két test fél mozgásának összerendezése, a testtudat fejlesztése ( testkép és testfogalom, testséma ), az alakmozgások koordinációjának javítása, valamint a szem – kéz koordináció • a mindennapi, levegın történı szabad mozgás biztosítása • a mindennapi szervezett mozgás biztosítása • testedzés, testnevelés foglalkozások a szabad levegın és a tornateremben. kis és nagymozgásos játékok, mozgás koordináció, lábboltozat erısítı gyakorlatok, stb. • szőrıvizsgálat eredményeként gyógytestnevelı foglalkozások • igény és lehetıség szerint különféle sport foglalkozások napirendbe történı illesztése • a térpercepció fejlesztése • életkornak megfelelı terhelés, állóképesség fejlesztése. Az ember egészségügyi szokásai döntıen a kisgyermekkorban alakulnak ki, ezért e szokásalakítás rendkívül gondos odafigyelést, és a családdal történı szoros együttmőködést kívánó feladatunk.

A testi képességfejlesztés eredményei az óvodáskor végére: Kondicionális képességek tekintetében: az életkori sajátosságoknak megfelelı erınlét, gyorsaság, hajlékonyság és ügyesség jellemzı a gyerekekre. Állóképességük jó, pszichés reakciókészségük átlagos.

89

A mozgáskoordináció fejlettségét: a megfelelı téri orientáció, ezen belül a testséma kialakulása, a személyes tér megfelelı észlelése jellemzi. Képessé válik a személyes és közös tér megélésére nagymozgásokon keresztül, érett mozgáskoordináció és megfelelı spontán dominancia jellemzi. A szem – kéz – láb – mozgáskoordinációja érett, a szem vagy kéz spontán dominanciája adott helyzetekben megfelelı.

VI. 2. Szociális tapasztalatok, érzelmi nevelés - Inkluzív pedagógia Integráció a sajátosságok megırzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással Mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyermekek között is eltérések vannak személyiségük fejlettségét illetıen. Az individualizálás a gyermekek közötti különbözıségek felismerésére épülve minden gyermeket figyelembe vesz a maga fejlıdési szintjén, és ebben látjuk gyermekeink értékességét. Programunk azon hitünkre épül, hogy a gyermekek a számukra gondosan kialakított környezetben ösztönszerően érdekeltek a saját tanulásukban.

Nevelési programunkban az individualizálás: • szemléletmód (a másság toleranciája) • a fejlesztés stratégiája (az egyén lehetıségeibıl kiinduló fejlesztés a követelményekben) 90

• metodikai eljárás (módszerkombináció, amely egy helyzetben több lépcsıben differenciáltan tevékenykedtet ) • struktúra (szervezeti forma, amelynek variációival differenciáltan fejleszthetı a személyiség) • tartalmi struktúra (egy tartalom mélységében és terjedelmében való differenciálás) Az elmúlt években – sok más kérdéssel együtt – nevelıtestületünk átértékelte a szocializálás gyakorlatát is. Míg az ezredfordulót megelızı években inkább a közösségi – csoport érdekeknek való teljes megfelelést preferáltuk, kevésbé foglalkoztunk az önérvényesítés kérdésével. Mindez azt jelenti, hogy nemkívánatos magatartás egy demokráciában az önmagát teljesen feladó konformizmus, az efféle alkalmazkodás. Az egyén személyes boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e és mennyire az önelemzés, önértékelés és önfejlesztés képességével, illetve képessé válik-e arra, hogy saját lehetıségeit keresve és felismerve tegyen érvényesüléséért ne másoktól várja el mindezt, kiszolgáltatva közben önmagát. Nevelımunkánkban is kulcskérdéssé vált – s e téren is szükség van a szülıkkel történı együttmőködésre – hogy mennyire tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerő korlátok, melyeken túl a gyermek már sérti a mellette élı többiek, a csoport tagjainak érdekeit. Az óvodapedagógus attitődjei mintát jelentenek a gyermekek számára, amelyeket átvesznek és utánoznak. Fontos, hogy szülık és pedagógusok egyaránt toleránsak legyünk azért, hogy a gyermekeink is el tudják fogadni azt aki nem úgy mozog, fest, rajzol, beszél, vagy aki eltérı magatartást tanúsít. Ha gyermekeink azt tapasztalják, hogy a felnıtt érzékeny a tiszteletre, az udvariasságra, a másokkal való érintkezés módjára, akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul is átveszik.

Feladatunk a szociális értékrend, a szociális motívumok fejlesztése • A társak értékeit figyelembe vevı az önérdek és a társak érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítı magatartás kialakítása • A közvetlen és közvetett szociális kommunikációs képességek fejlesztése (beszélgetés, vita, színházi elıadás, képeskönyv nézegetés stb.) • A gyermekek kötıdési hálójának megismerése, és szükség szerint segítség nyújtása a szegényes hálóval bíró gyermekeknek. Segítségnyújtás ahhoz, hogy a gyermekek képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására • A csoportlétre, szervezeti létre való képesség lehetıségeinek kiaknázása a tevékenységközpontokban történı közös játék, a kooperatív tanulási 91

technikák, a csoportmunka alkalmazása, az ünnepek, valamint a különbözı szerepek során • A vezetési képesség fejlesztését szolgálva a játékaikban és egyéb tevékenységeikben a gyermekek tapasztalják meg a „segítı felnıtt” magatartását • A szabályokhoz kötött mozgásos és értelmi képességeket igénylı játékok során fejlesszük gyermekeink segítı versengı képességét • Reális, az egyes gyermekekhez igazodó teljesítményértékeléssel alapozzuk meg és erısítsük gyermekeink önbecsülését és önbizalmát

92

• A betartandó szabályok a gyermekek számára legyenek mindig világosak, betartatásukban a felnıttek következetesek • A szabályok kialakításakor mindig a megoldandó probléma kerüljön a középpontba, ne a problémát okozó gyermek.

Közösségi – magatartási szokások és szabályok: • • • • • •

köszönési formák a megszólítás helyzetei a kérés, különbözı udvariassági szokások formái és helyzetei a társakhoz való viszony, az alkalmazkodás felnıttekhez való viszony együttes játékhelyzetek.

A közösségi élet szokásai és szabályai: • családi és óvodai napirend • napi, heti és éves programok •

nemzeti, és a család, a közösség saját ünnepei

Szervezeti és idıkeretek: Óvodánkban a gyermekek életkora, a személyi lehetıségek, valamint a szülık és a pedagógusok esetleges igényei szerint szervezıdnek a csoportok. Évek óta mőködnek osztatlan, részben osztott és osztott, tehát azonos életkorú gyermekcsoportok. Gyermekeink egészséges fejlıdéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú és tartalommal megtöltött tevékenységformák megtervezésével, tiszteletben tartva a szabad játék elsıdlegességét. A rendszeresen viszszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend rugalmasan igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit. Idıjárástól függıen a játék nagy részét a szabad levegın élvezhetik a gyermekek.

93

Javasolt napirend:

TEVÉKENYSÉGEK

IDİPONTOK

6-9 óráig

3-4 évesek

4-5 évesek

5-7 évesek

3-7 évesek

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

Folyamatos vagy Folyamatos vagy Folyamatos vagy Folyamatos vagy kötött reggelizés kötött reggelizés kötött reggelizés kötött reggelizés

9-12 óráig

12-15 óráig

15-17,30 óráig

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelezı vagy kezdeményezett)

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelezı vagy kezdeményezett)

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelezı vagy kezdeményezett)

Mozgásfejlesztés (tervezett kötelezı vagy kezdeményezett)

Felajánlott, választható tev.

Felajánlott, választható tev.

Választható, vagy kötelezıen választható felajánlott tev.

Választható, vagy kötelezıen választható felajánlott tev.

JÁTÉK a levegın

JÁTÉK a levegın

JÁTÉK a levegın

JÁTÉK a levegın

EBÉD (kötött formában)

EBÉD (kötött formában)

EBÉD (kötött formában)

EBÉD (kötött formában)

PIHENÉS

PIHENÉS

PIHENÉS és felajánlott tevékenység

PIHENÉS és felajánlott tevékenység

Folyamatos vagy Folyamatos vagy Folyamatos vagy Folyamatos vagy kötött UZSON- kötött UZSON- kötött UZSON- kötött UZSONNA NA NA NA SZABAD JÁTÉK (felajánlott tev.) JÁTÉK a levegın

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tev.) JÁTÉK a levegın

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tev.) JÁTÉK a levegın

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tev.) JÁTÉK a levegın

94

Hetirend A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetıség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. • A hetirendnek naponta biztosítani kell a tervezett, és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az idıtartam változó. Szervezhetı kezdeményezett vagy kötött formában. A 3-4 éves gyermekek eltérı fejlettségét tolerálva vezetjük be a kötelezıséget • A vegyes összetételő csoportokban hetente egy alkalommal célszerő a nagyoknak, saját korosztályával (más csoportbeliekkel) közös, kötelezı testnevelés és ének-zenei tevékenységet szervezni • A felajánlott, választható multikultúrális mőveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerő úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetıség a mővészeti tevékenységekre, lehetıséget biztosítva a szabad játék keretén belül is. A kis, középsı csoportokban felajánlott tevékenységek választhatók, nagyoknak a vegyes illetve osztott csoportokban kötelezıen választható lehetıséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétıl, és a tevékenységek jellegétıl függıen (pl. mővészeti tevékenységek) a nagyok számára választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns

Fejlıdési jellemzık az óvodáskor végére: Az érzelmi, akarati tulajdonságok, a szocializáció vonatkozásában az önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés és szociabilitás területein: Növekvı önállósága egyre inkább megfigyelhetı, tudja nevét, nemét, jogait igyekszik érvényesíteni. Szüleirıl leválik és bízik a vele foglalkozó felnıttekben, akikkel beszélgetéseket kezdeményez, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. Érdeklıdı és könnyen bevonható a csoport napi tevékenységeibe, önként is kapcsolódik más gyermekek játékához. Az óvodai élet szokásait és szabályait ismeri és gyakorolja. Megérti és tiszteletben tartja a korból, és képességekbıl eredı különbözıségeket társai között. Szeret óvodába járni, ahol barátai vannak. Szívesen együtt dolgozik társaival egy – egy feladaton. Konfliktusait elsısorban a megbeszélés módszerével oldja meg, vagy konszenzust köt. Vigyáz a foglalkoztató szoba és egyéb helyiségek berendezési tárgyaira és eszközeire.

95

VI.3. Értelmi fejlesztés és nevelés

VI. 3.1. Anyanyelvi fejlesztés A gyermek azokban a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön létre, ahol módja van az élmények és cselekvések nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban, kommunikációban az egyediség, az egyénre irányuló érdeklıdés az empatikus magatartás alapvetı feltétele. A beszédfejlıdés természetes színtere a játék ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. A szókincs bıvülését, a beszédminıség alakulását segítik a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékban, a tevékenységeket kísérı beszélgetések és a közös társalgások. Megvalósítjuk az egyenlıség pedagógiájának elvét: minden gyermek érezze, hogy fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk élményeire, kérdéseire. Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztése áthatja az óvodai nevelıtevékenység egészét.

A „beszélı magatartást” akkor sajátítja el a gyermek, ha • érzelmi biztonságban van • derős a légkör • tapasztalja a személye iránti érdeklıdést • ha türelmesen kivárjuk gondolatainak, érzelmeinek kifejezését • a migráns gyermekek integrálása nem jár a saját nyelvük és kultúrájuk sérelmével Az óvónı feladatai: • szoktassa hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondhassák el érzéseiket, gondolataikat • teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak • a gyermekek beszédaktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren • az óvónı magatartása minden helyzetben (tevékenységeket kísérı beszélgetések során, beszélgetı körök, nyelvi játékok, szabad önkifejezés stb.) legyen érdeklıdı • az óvodai nevelés változatos. tevékenységformáinak felkínálása, a felnıtt mintaértékő beszédpéldája a magyar nyelv értékeinek közvetítése minden gyermek számára • természetes beszédhelyzetek teremtése, kommunikációs kedvének ösztönzése és fenntartása

Fejlıdési jellemzık az óvodáskor végén A nyelvi fejlettség, mint az artikuláció, mondatszerkesztés, beszédkedv, beszédértés, szókincs, metakommunikáció valamint az írás és olvasás iránti érdeklıdés vonatkozásában: Beszéde jól érthetı, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Mondataiban fınevek,

96

igék, melléknevek, számnevek és névmások egyaránt szerepelnek. Az utasításokat megérti és követi azokat. Beszédében egyre gyakrabban jelennek meg az elvont fogalmak és az ok – okozati összefüggéseket jelölı szavak. Megfelelı tempóban, hangsúllyal, hangerıvel és tempóban beszél, kifejezve érzelmeit és gondolatait. A miért kérdésekre magyarázatot ad. Összefüggésében elmondja a nap történéseit. Érdeklıdést mutat az új és ismeretlen kifejezések iránt. Szőkebb és tágabb környezetében egyaránt bekapcsolódik a beszélgetésekbe. Érdeklıdést mutat a könyvek iránt, szívesen nézegeti azokat és rajzol belılük. Elıfordul, hogy kéri a felnıtteket mondanivalójának leírására saját készítéső rajz történet mellé. Az írást rögzített beszédként fogja fel. Mondanivalóját megpróbálja a beszéden kívül mozgással is kifejezni.

VI. 3.2 A mővészeti nevelés Mővészeti nevelésünk magában foglalja a mővészeti alkotások befogadására, élvezetére (irodalmi, képzımővészeti, zenei) nevelést, valamint a mővészetek által a gyermekek alkotó tevékenységére nevelését. A mővészeti nevelésben a legnagyobb hangsúlyt a komplex élményekre helyezzük. A globális élmények (a zene, a mozgás, az önkifejezés együttessége) a teljes személyiséget érintik. Biztosítjuk:

• az érzelmek átélését, az empátia érzését, a szavak nélküli kommunikálás látható kifejezését • • • •

a mozgás fejlıdését (szem – kéz koordinációját, az észlelést, a megfigyelıkészséget, a vizuális tapasztalást) a szociális fejlıdést (a közös munka lehetıségét, az egyéni önkifejezést) az intellektuális fejlıdést (a szín, formaismeret, a kreativitást, a kommunikáció sajátos formáit) a tevékenységek közös jellemzıje: a szabad önkifejezés.

Bábozás A bábjátékkal gyermekeink képzelıerejét, mozgáskoordinációját a kommunikációs, metakommunikációs emóciókat, a szociális készségeket a beleérzı, azonosulási képességeket fejlesztjük, erısítjük.

A bábjáték örömforrás mely alkalmas a mentális sérülések feltárására és terápiára is.

Mesélés A sok-sok mesélés átvezeti a gyermeket a mesetudatból a valóságtudatba, miközben fantáziája fejlıdik, képzelete szárnyalhat. A sokszori mesélés alatt megéli és áthárítja a meseszereplıkre saját feszültségeit, félelmeit és örömeit. A mesének oldás szerepe van. A verselés a szavakkal való ritmusos játék, szókincsbıvítés, emlékezet és gondolkodásfejlesztés. Vizuális tevékenységek során a gyermekek találkoznak azzal a lehetıséggel, hogy érzelmeiket, hangulataikat mily módon lehet megjeleníteni és megörökíteni, ezáltal tükrözıdhessen

97

kreativitásuk, egyéniségük. Esztétikai érzékük fejlesztése jó alap ízlésük és igényességük kialakításához. Az éneklés, és a dalos játékok örömbıl, sikerélménybıl fakadó önkéntes erıfeszítésre serkentik a gyermeket. A zenei feladatok végzése során megtanulják gátlásaik, hátrányaik, és gyengeségeik leküzdését. Pozitív énképük alakul, erısödik. A zenei fejlesztés a teljes személyiségre hat és olyan képességeket fejleszt (ritmusérzék, hallás, mozgás, test orientáció, beszéd, kommunikálás, figyelem, fegyelem, türelem, közösségi érzelmek, tolerancia) melyek elengedhetetlen alapjai a majdani tudatos tanulásnak.

A tervszerő fejlesztés megkívánja az óvónıtıl: • • • • •

a tudatosságot, mely kiterjed minden mővészeti tevékenységre a mőveltségtartalmak válogatásánál az igényes népi – és kortárs mővek jelenlétét az esztétikai élménynyújtást (a tevékenység élmény legyen, ne kényszer) az esztétikai ismeretek közvetítését a gyermekek alkotó tevékenységének megszervezését, a feltételek biztosítását.

98

Fejlıdési jellemzık az óvodáskor végén Téri orientáció vonatkozásában. A finom- és makromozgás összerendezett, téri orientációja jó. A valóságos és a szociális térbe egyaránt bele tudja magát helyezni. Téralakításban nehézség nélkül vesz részt, oldalisága kialakult. Ceruza fogása megfelelı, szem-kéz koordinációja összehangolt. Az auditív észlelésének köszönhetıen különbséget tesz hangmagasság, hangerı, ritmus, hangszín, folyamatosság, beszéd és beszédhangok között. Felismer dalokat, dallam és ritmustöredékeket énekhang, taps és hangszer segítségével. Szavakat, verseket és mondatokat egyenletes ritmusban letapsol. Tevékenységeiben egyre gyakrabban megjelenik képzeletének gazdagsága, kreativitása.

VI.3.3. A mikro és makro környezet – benne a matematikai nevelés – megismerése A természetet, környezetismeretet, tudományos nevelést nevelıtestületünk úgy határozza meg, mint a megfigyelés, vizsgálódás minta útján történı feldolgozását. Tudományos szemlélettel ismertetjük meg a gyermekeket a valósággal. A gyermek érdeklıdése által vezérelve, tevékenységein keresztül kerül közvetlen kapcsolatba az élı és élettelen környezetével.

A környezetismeret magába foglalja: • természet, a társadalom ismeretét, benne a helyi hagyományok, szokások, a családok, a tárgyi kultúra értékeinek megismerését, szeretetét és védelmét • környezettudatos szemléletet, magatartást. Matematikai nevelésünkkel hozzájárulunk a gyermekek személyiségének alakulásához, a képesség fejlesztéséhez, alapot biztosítva az élethosszig tartó tanuláshoz. Tartalmait elsısorban a gondolkodásfejlesztés jelenti. A környezet megismerése során a gyermekek által szerzett tapasztalatok, ismeretek matematikai jelentéssel is bírnak. Az élı és élettelen valóság megismerı folyamatában fölfedezhetık azok forma, téri viszonyai és mennyiségi sajátosságai is. A gyermekek a környezetükön végzett közvetlen tevékenységek során egy életre szóló matematikai tudást és kompetenciát szereznek. .

99

Az óvodapedagógus feladata: • tegye lehetıvé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését • biztosítson elegendı alkalmat, idıt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra, és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására • segítse a gyermeket a hétköznapi tárgyak, események megfigyelésében • érdekes anyagokat kínáljon a további játékhoz, munkához • segítse a gyermekek felfedezéseit jól megtervezett tevékenységekkel • személyes érdeklıdése, kíváncsisága, legyen minta a gyerekek számára • jellemezze a tudatos tervszerőség (logikusan szerkesztett, egymásra épülı, állandóan bıvülı tapasztalatszerzési lehetıségek biztosítása) • tudjon „együtt gondolkodni” a gyermekkel • konstruktivitást igénylı feladatokat, problémahelyzeteket kínáljon • a fejlesztés a gyermek egyéni fejlıdéséhez igazodjon • matematikai környezetet alakítson ki a mikro és makro környezetben • konkrét élményeken keresztül a matematikai nyelv fejlesztése • segítse a matematikai élmények erısítését matematikai kérdésekkel. Fejlıdési jellemzık az óvodáskor végén Taktilis észlelése révén megkülönböztet különbözı anyagokat, melyeket különbözı szempontok szerint csoportosít. Megfogalmazza, hogy a különbözı anyagok felülete lehet sima – érdes, hideg – meleg, valamint szilárd és folyékony. A különbözı testrészeket tapintással is felismeri. Ráismer a hátára vagy a tenyerébe rajzolt formákra, érzi, ha fázik vagy melege van, mindezt meg is fogalmazza. Figyelmének idıtartama és terjedelme tekintetében képes hosszabb ideig tevékenykedni. Gyakran kitart feladata mellett még akkor is, ha nehézséggel találja szembe magát. Elkezdett tevékenységeit általában be is fejezi. Figyelemmel kíséri és reagál arra, hogy mi történik körülötte, megfigyelve a környezetében zajló változásokat. Érdeklıdésének irányultsága és területei vonatkozásában általában érdeklıdést és vágyat mutat a megismerésre, észrevesz, és szívesen győjt különbözı apró és egyéb tárgyakat. Egyre gyakoribb, hogy új lehetıséget talál a különféle eszközök szokványostól eltérı használatára. Kérdéseket tesz fel tárgyak, események és történések iránt. Gondolkodásának fejlettségét és probléma megoldását az – analízis – szintézis, általánosítás, összehasonlítás, konkretizálás, kiegészítés, rendezés, az összefüggések felfogása és a feladatmegtervezés területein az alábbiak jellemzik: Egyre gyakrabban von le következtetéseket megfigyeléseibıl. Egy – egy tevékenység elıtt összegyőjti azokat a tárgyakat, amelyekre szüksége lesz. Problémahelyzetben kis segítséggel általában egy megoldásnál többet is talál. Bizonyos eseményekbıl és folyamatokból képes következtetni arra, mi is fog történni. A tárgyakat fizikai tulajdonságaik szerint képes osztályozni, szívesen vesz részt becslésben, számlálásban és párosításban. A számneveket rendszerint jól használja. Megjegyzi és tapasztalatokat győjt a formák világából. Megmutatja a fél és egész dolgokat, észreveszi, hogy a dolgok egy része formailag összetartozik. Játékában és különbözı tevékenységei során megfigyel ok – okozati összefüggéseket. Tájékozottságát jellemzi, hogy idıfogalma kialakult, jól tájékozódik a napi tevékenységek egymásutániságában. Tudja saját és szülei nevét, valamint lakcímüket. A fıfogalmak szerint azonosít tárgyakat, mely fogalmak nevét többnyire helyesen alkalmazza beszédében.

100

VII. A JÁTÉK, A TANULÁS ÉS MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN VII.1. A játék és tanulás értelmezése Értelmezésük szerint a játék a tanulás alapvetı formája. A spontán és aktív felfedezı játékot öröm, jókedv és izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentı játék alapozza meg a hatékony tanulást. A program teljes égészében a játéktevékenység köreire épül megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónı által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb játékos tanulást jelentik, és tervszerően elıkészítettek és felajánlottak. Feladatunk a szabad játék tiszteletben tartása. Óvodásaink a játékban és a játékon keresztül gyakorolják a nyelvet, a gondolkodást, a másokkal való együttmőködést, a kitartást. Itt élik át a szerepeket, a hozzájuk tartozó magatartásmódokat, a felnıttek által közvetített attitődöket és érzelmeket. A szabad játék idején a tevékenységközpontokat ötletük megvalósítása érdekében – ésszerő korlátozással – átrendezhetik. Az óvónık feladata, hogy a játéknak mindenkor teremtsék meg a legoptimálisabb feltételeit. Tapasztalataink szerint is a felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklıdıvé, nyitottá és probléma érzékennyé a gyermekeket, mikor saját élményként élik meg egy – egy helyzet megoldását. A jövı, az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyermekek a tanulás során a legfontosabb képességeket birtokolják. Programunk minden gyermekben akár tehetséges, vagy lassan haladó típus, megalapozza azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent számára a késıbbi tanulás és önfejlesztés. A gyermekeket tágabb kompetenciákra kell felkészítenünk, melyek nevezhetık: • „gondolkodási stratégiának” • „motivációs készletnek” • „a gondolkodás és az érzelem attitődjének” Az óvónı feladatai: • olyan játékos helyzetek és tanulási alkalmak teremtése, hogy ugyanaz a tevékenység vagy összefüggı tevékenységsor mind a gyermekek egyéniségének, mind pedig fejlettségi szintjüknek megfelelıen kösse le érdeklıdésüket, és aktív szellemi-testi energiáikat • differenciálás, inkluzivitás és integráció a játékban való tanulás folyamatában • azonnali, egyénhez mért pozitív visszacsatolás • úgy tervezze meg a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervre hassanak: látás, hallás, mozgás, és a verbális kommunikáció stb. együttesen szolgálják a tanulást • amilyen gyakran csak lehet, tervezzen az óvónı cselekedtetı és gondolkodtató tevékenységeket annak érdekében, hogy felkeltse a gyermekek érdeklıdését, kíváncsiságát, erısítse a gyermekek szándékait és kezdeményezéseit. Játéktevékenység a tanulás szempontjából Szabad játékban tanulás Játékban tanulás (spontán) (tervszerően elıkészített és felajánlott)

101

Mindkettı ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, az óvónı és a gyermekek részvételét illetıen teszünk csak különbséget.

Az óvónı által felajánlott tevékenységek formái: • választható tevékenységek, • kötelezıen választható, felajánlott tevékenységek, • kötelezı tevékenységek.

102

Kompenzáció és munkaformák, melyek egy idıben, és többféle variációban is alkalmazhatók: • egyéni munkaforma, • mikrocsoportos / kooperatív tanulási munkaforma, • együttes nagycsoportban folyó munkaforma. Az óvónı a helyzeteket és a feltételeket elıre meg tudja tervezni, és át tudja gondolni. A differenciálás minden helyzetben érvényesítendı, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő, roma és a migráns gyermekeknél. A differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlıdni.

A korszerő óvodai tanulás jellemzıi A tanulás = problémamegoldás, amely: aktivizál, önállóságot feltételez, élethelyzet, sokféle út közül lehet választani, próbálkozás, önálló megoldások stratégiája, hajlékony gondolkodás mely ötletes, eredeti és játékos. Egyénhez mérten értékel, folyamatosan és fokozatosan várja el az együttmőködést, feladattartást és az irányíthatóságot.

Tervezés, tematikus projekt rendszer, integrált fejlesztés Programunkban a mőveltségtartalom nem tagolódik a hagyományos foglalkozási ágakra, a feldolgozás módja az egyénre szabott integrációs projekt módszer. Az integráció egy vezérfonal mentén sokoldalú megközelítéssel és sokirányú képességfejlesztéssel történı feldolgozást jelent. Az óvónınek szakszerően kell összeválogatni és integrálni a különbözı területekrıl származó megfelelı mőveltségi tartalmakat. A válogatásnak a gyermekek érdeklıdési körére kell épülnie. A tevékenységek megszervezésekor a csoportjába járó gyermekek célországáról olyan tudáselemeket (hagyomány, zene, szokások…) közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvő gyermekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévı magyar vonatkozású ismereteikhez. Kiemelt jelentısége van a családdal való együttmőködésnek, a folyamatos visszacsatolásnak.

103

VII.2. A munka helye a programunkban A munka a tapasztalatszerzés, az együttmőködés képességének, a céltudatosságnak, az önállóságnak és az önfegyelemnek az alakítója, ugyanakkor, fejleszti a gyermekek mozgás és kontaktusteremtı készségét, számtalan ismeretet közvetít és szocializál. Az óvodai munka a szervezett tanulás elıfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Az addig vezetı út pontos szabályait be kell tartani az eredmény érdekében, nem lehet abbahagyni félúton, mert akkor nem jön létre a produktum. A klasszikus munkafajták közül gyakorlatunkban jelen vannak • az önkiszolgálás • a felelısi tevékenységek • az alkalomszerő munkák. Pedagógiai szempontból az önkiszolgáló munka gyermekeink preferált tevékenysége, mivel a szokások hosszú folyamatban, sokszori, hasonló körülmények közötti gyakorlással szilárdulnak meg. A hagyományos naposi munkát célszerően más tartalommal töltünk meg, pl. egy-egy tevékenységközpont napi gyakorisággal történı takarításával és rendben tartásával, szobanövények, állatok ápolásával és gondozásával, stb. A belsı és külsı környezetben végzendı munkák feltételeinek megteremtése az óvónı feladata.

VIII. A FEJLESZTÉS SZÍNTEREINEK BEMUTATÁSA VIII.1.A tevékenységközpontok rendszere A tevékenységközpontok azok a sarkok vagy elsısorban mobil bútorokkal elkülönített színterei a csoportszobáknak, amelyekben folyik a játék, a spontán tanulás és a munka. Itt szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik az óvónı segítségével és irányításával. A tevékenységközpontok biztosítják a gyermekek mikrocsoportokra való tagozódását, ezzel segítve a szocializálódást, személyes, közvetlenebb kapcsolat és közös élmény hatására.

104

Családi szerepjáték központ A gyermekek által naponta megélt élmények kiélésének és dramatizálásának színtere. Segít az ıket körülvevı világ megismerésében és változatos szerepek gyakorlásában. Az életszerő játék eszközök, a különféle szerepekre alkalmas ruhák és kellékek a gyermekek számára ismerıs eseményeket és személyeket idéznek fel, utánozzák családtagjaikat és gyermektársaik viselkedését. A szituációs játék a teljes személyiség fejlesztéséhez járul hozzá.

Az óvónı feladatai: • az éppen aktuális játéktémáknak megfelelı játék feltételek megteremtése (élmény, eszköz, hely, idı, tér) • élmények biztosítása (pékség, gyógyszertár, közért, zöldséges üzlet, piac, fodrászat, posta, könyvtár, tőzoltóság, cukrászda, áruház, iskola) • érdekes témák összegyőjtése • a gyermekek reakcióinak tanulmányozása • a holtpontra jutott tevékenységek továbblendítése • a gyermek meg nem oldott konfliktusainak feloldása • közös szabályok megbeszélése • szükség szerint szerepvállalás. A differenciált fejlesztés feladatai: • a pedagógus viselkedjen elfogadóan az óvodai keretek között nehezen kezelhetı gyerekkel szemben • a negatív viselkedést utasítsa el • a destruktív viselkedésnél azonnal közbe kell lépnie a pedagógusnak • mindig kísérje figyelemmel a gyerekeket ebben a tevékenységközpontban, ne jelentsenek veszélyt önmagukra és társaikra.

105

Irodalom és ének – zene tevékenységközpont Ez a hely egy meghitt, kényelmes sarok, zug, ahol lehetıség van a gyerekeknek könyveket nézegetni, bábozni, dramatizálni, mesélni, énekelni, körjátékozni, zenélni, akár önállóan vagy az óvónı segítségével közösen. Az óvodában az ének-zene megszerettetése, a zenével való ismerkedés a mozgás és éneklés élményének nyújtása a legfontosabb cél. A mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt.

Az óvónı feladatai: • erısítse a gyerekek ösztönös, spontán kezdeményezéseit • ırizze a népköltészet remekeit • válogasson a kortárs irodalomból • más népek meséit is ismertesse meg a gyerekekkel • készítsenek a gyerekekkel közösen képeskönyvet, mesét, ütıhangszereket, találjanak ki dalokat, mondókákat • alkalomszerően vonják be a szülıket is a közös éneklésbe, a hagyományok ápolásába • a hangszerek érdekes bemutatására szervezzenek alkalmakat • rendszeresen látogassák a könyvtárat, lehetıség szerint a szülık bevonásával vegyenek részt a gyerekek koncerteken és színházi elıadásokon • a gépi zenét csak megfelelı válogatással és ízléssel használja. A differenciálás lehetıségei: • a nagyokkal hetente egyszer más csoportbeliekhez társulva tanítsanak a mozgáskultúrájuknak megfelelı játékokat • lehetıség szerint minden korosztály igényeinek és érdeklıdéseinek kielégítése • a kicsiknek szóló irodalmi tevékenység minden korosztály számára lehet kötelezıen választható • az alvást kevésbé igénylı gyermekek csendes tevékenységéhez képeskönyvek nézegetésének ajánlása • az irodalmi élményt sokféle egyéb tevékenységgel kapcsolhatjuk össze, így biztosíthatjuk számukra az optimális fejlıdést • az anyagkiválasztás lehetıségeinek kihasználása.

Mővészeti, vizuális tevékenységközpont Ez az a tevékenységközpont, ahol a gyerekek szabadon fej-

106

leszthetik és kipróbálhatják saját kreativitásukat és megismerkedhetnek új anyagokkal. Itt kapnak helyet a vizuális tevékenységek eszközei, de más alkotást elısegítı eszközök is, mint az olló, a kréta, textil, ragasztó és a természetes anyagok széles választéka, és mint speciális eszköz, a festıállvány. Ez a központ ösztönzi a kreativitást, a verbális kommunikációt, az önértékelést, finom és nagymotoros mozgásokat és intellektuális képességek fejlıdését. Az óvónı feladata az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására: • a feltételek biztosítása (élmények, megfigyelések, anyagok, eszközök, rend és tisztántartás) • oldott légkör, jó hangulat megteremtése • egyéni fejlettséghez igazodva a képességek fejlesztése:
a térbeli tájékozódás, a képi – plasztikai kifejezı képesség
a komponálás, rendezés képességének fejlesztése
a gyermekek tér – forma és színképzetének fejlesztése • egyszerő mővészeti alkotásokkal való ismerkedés • láttassa meg amit a természet az ember létrehozott, ami gyönyörködtetı, ami esztétikus • törekedjen arra, hogy a mővészeti tevékenységek minél jobban összekapcsolódjanak • a gyermekmunkák megbecsülése, cserélése, aktualizálása • a gyermekek munkáinak megfigyelése, elemzése • a képi megjelenítés és a verbális megfogalmazás összekapcsolása • alkalomszerő kiállítások rendezése a szülık bevonásával • a felhasználható anyagok folyamatos győjtése és tárolása. A differenciált fejlesztés lehetıségei: • a tevékenységközpont eszközeinek folyamatos biztosítása • választási lehetıségek nyújtása az egyes gyermek saját képességeihez mérten • az adott csoportban fellelhetı fejlıdési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodás • a gyerek részérıl választási, döntési lehetıség biztosítása.

Manipulációs tevékenységközpont

107

Itt kirakó, társas, konstrukciós, logikai és egyéb képességfejlesztı játékok kapnak helyet. Ezekkel tanulhatnak meg a gyerekek csoportosítani, sorbarendezni, szabályokat alkotni. Mindezen játékok intellektuálisan fejlesztik a gyerekeket, valamint fejlıdik finommozgásuk és a szem- kéz koordináció. Ebben a tevékenységközpontban helyezzük el azokat az eszközöket is, melyekkel megállapíthatjuk a matematikai, gondolkodási szinteket. Az óvónı feladatai: • a gyermekek képességeinek megfelelı játékok és eszközök biztosítása • a gyermek által kezdeményezett játék kínálta lehetıségek felismerése • a gyerekek gondolkodásmódjának, ötleteinek folyamatos megfigyelése • a saját matematikai nyelv használatával példaadás a gyerekeknek, és ezzel konkrét tapasztalatainak kiterjesztésére bíztatva ıket • a választás lehetıségének biztosítása • az itt zajló játéktevékenységek adjanak lehetıséget a szabályalkotásra, az önálló gondolkodásra • az óvónı tudatosan figyeljen arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentı helyzetben.

A differenciált fejlesztés lehetıségei: • gondoskodni arról, hogy az itt elhelyezett eszközök lehetıséget biztosítsanak alapvetı matematikai gondolkodási készségek fejlıdéséhez • a gyermekek egyéni képességei szerint fejlesztés a különbözı szabályjátékokban • szükség szerint az óvónı személyes részvétele a szabály játékokban • egy-egy matematikai tapasztalat megerısítése érdekében matematikai tárgyú kérdések megfogalmazása.

Természettudományos központ Alapelvünk, hogy amit a természetes környezetben lehet megfigyelni, azt ott figyeltessük meg. Mindig a gyermekek szemszögébıl ítéljük meg: mi az érdekes a világból. Ez a központ arra alkalmas, hogy kielégítse a gyermekek érdeklıdését a természeti jelen-

108

ségek, a természetben található tárgyak iránt. A gyerekek érdeklıdésének, az évszakoknak, a vizsgált témáknak megfelelıen ez a központ gyakran változik. Itt kap helyet a földgömb, a nagyítok az adott témának megfelelı könyvek, és mindazon eszközök, melyek a gyermekek számára ismertek és érdekesek.

109

Az óvónı feladatai: • mikro és makro környezet megismertetése, pl. az óvoda udvara; állatkereskedés látogatása; stb. • érdekes alapanyagok biztosítása • kérdésfeltevésekre biztassa a gyerekeket • tapasztalatszerzés biztosításával több érzékszerv bevonásával • eszközök biztosítása • nyugodt légkör megteremtése • ötletek, témák javaslata, amik a gyereket foglalkoztatják • önálló gondolkodásra serkentse a gyerekeket • szabályokat, korlátokat alkotnak együtt. A differenciált fejlesztés feladatai: • gyermekek egyénenkénti megismerése; képességek, erısségek, gyenge pontok regisztrálása • tehetséggondozás • gyermekek produktumának elemzése (verbális megnyilvánulások) • gyermekek érdeklıdési körének ismerése • természet megszerettetése; „nem szeretem” állatok elfogadtatása.

Homok-víz asztal A homok és a víz akár a szabadban, akár a teremben a gyermeki tanulás egyik legelevenebb helyszíne. Lehetıség nyílik minél több érzékszerv egyidejő használatára. A természetes anyagokkal való ismerkedés során a gyerekek szabadon alkothatnak, gondolkodhatnak, kommunikálhatnak, gyakorolják finom és nagymozgásaikat. Fejlıdnek matematikai képességeik és gyarapodnak természettudományos ismereteik. Fontos, hogy a homok-víz asztal állandóan a csoportszobában legyen, és a gyermekek rendelkezésére álljon. Az óvónı feladatai: • az anyagok tulajdonságainak sokoldalú megtapasztaltatása • a gyerekek tapasztalatait kiegészítı érdekes jelenségek létrehozása • a közös élményeket reprodukáló terepasztal kellékeinek kiegészítését szolgáló tevékenységek szervezése • a jelenségek mögötti összefüggések magyarázata • az integrált témafeldolgozást segítı tevékenységek indukálása (élmény-felelevenítés beszélgetéssel, a tevékenységközpontok összekapcsolódása, ösztönzés) • a gyermekek kezdeményezéseit szolgáló feltételteremtés • a tapasztalatok megfogalmazásának támogatása, a szókincsbıvítés

110

•

az itt gyakorolt speciális szokásrendszer kialakítása.

A differenciált fejlesztés lehetıségei: • a sokféle érdeklıdési körnek megfelelı eszközök biztosítása • megfelelı fejlesztési alkalmak keresése az egyéni és mikro csoportos foglalkoztatásra • az azonos témán belüli különbözı tevékenységek kezdeményezése • minden helyzetben több lépcsıfok felkínálásával a választhatóság elvének érvényesítése.

Építı tevékenységközpont Az építıközpontban találhatók a programunkban speciális különbözı alakú és mérető építıelemek és kiegészítı játékok melyek alkotásra, a különbözı élmények megvalósítására ösztönzik az ott játszókat. A gyermekek nagyon sok mindent tanulnak az építıjátékokkal való foglalatosságaik során. Fejlıdik a kreativitás és a koncentráció képesség. Tapasztalatokat szerezhetnek a matematika és fizika világából. A gyermekek érdeklıdése és élményeik függvényében változatos, és igen sok kiegészítı eszközt lehet itt használni. Az óvónı feladatai: • ismerje meg a gyerekeket, és érdeklıdésüket • olyan témákat, ötleteket alkalmazzon, amely a gyerekek igényét, szükségleteit elégíti ki • úgy rendezi az eszközöket, hogy önálló gondolkodásra késztessen • megfigyeléseket végez • folyton kiegészíti a területet az igényeknek megfelelıen • szabályokat, korlátokat alkot a gyerekekkel • elıkészít, tervez, szervez • élményszerzés lehetıségeinek megteremtése.

111

Differenciált fejlesztés lehetıségei: • eltérı érdeklıdéseknek megfelelı eszközök biztosítása • térbeliség és síkbeli ábrák leképezésével, eszközök méret szín és formagazdagságával • választási lehetıségek nyújtása az egyes gyermekek saját lehetıségeihez képest • matematika tárgyú helyzetek teremtése.

Udvari tevékenység, szabad tér Mindaz, amit a gyerekek bent játszanak az eszközök megfelelı biztosításával megtehetik a szabadban is. A szabadtéri játék a szocializáció egyik jelentıs színtere. Megtanulják tisztelni a természetet, gyarapodnak ismereteik a világról és segíti ıket annak megértésében, hogy ık hogyan illeszkednek a világba. Itt fejlıdnek legjobban a nagy és finommotoros mozgások. A szőkebb és tágabb lakókörnyezetben tett séták valódi felfedezést és tapasztalatszerzést biztosítanak a gyerekeknek számára. A kinti környezetet a csoportszoba kiterjesztésének tekintjük, ahol a tevékenységeket éppen olyan körültekintéssel kell megtervezni, mint odabent.

112

Az óvónı feladatai: • biztosítsa, hogy a szabad területen a gyerekek önállóan játszhassanak, csendes foglalatosságot is végezhessenek • legyen elég eszköz a „hadakozások” elkerülésére • ne legyen semmiféle veszélyes anyag, vagy eszköz az udvaron • figyelemfelhívás a biztonságos játék szabályaira • a szabadtéri tevékenység összekapcsolása tanulással, ismeretbıvítéssel. A differenciált fejlesztés lehetıségei: • speciális tényezık szem elıtt tartása • a gyermekek fizikai képességeinek, korlátainak, egészségi állapotának figyelése • speciális mozgással rendelkezı gyermek állandó figyelemmel kísérése (mozgáskoordináció, összerendezettlenség, stb.) • önbizalom erısítése („te erre már képes vagy” „próbáld meg”) Segítséget adhatunk, de mindig csak azt csinálhassa a gyerek amihez kedve van, amit képes megcsinálni.

VIII.2. Tevékenységközponton túli színterek – nevelı munkánkat segítı kapcsolataink Az óvoda mikrokörnyezete által nyújtott lehetıségek:

•

az óvodaépület egyéb helyiségei (tornaterem, logopédiai / fejlesztı szoba, családi szoba / könyvtár, ügyeleti foglalkoztató szoba / zene terem, orvosi szoba, iroda)

•

az óvoda természeti és társadalmi környezete

Az óvoda makrokörnyezete által nyújtott lehetıségek: A kerület adta lehetıségeink: • gyermekek otthona (családlátogatás, beteglátogatás, testvérszületés stb.)

• • • • •

utcák, terek, parkok, Duna – part (séták, kirándulások, közlekedési ismeretszerzés) hivatalok, középületek (tőzoltóság, orvosi rendelı, stb.) társintézmények (bölcsıde, óvodák, iskolák) kulturális és sport intézmények (Csili, múzeum, galéria, stb.) szolgáltató egységek (Piac, üzletek, stb.).

Kerületen kívüli, tágabb környezet adta lehetıségek: (Évente, a szülıkkel történı megállapodás szerint) • Budapest nevezetességeinek megtekintése • kirándulás • szórakoztató programok (Bábszínház).

Kapcsolatok fejlesztésének irányai: • szakmai kapcsolat továbbfejlesztése a bölcsıdével 113

• szakmai együttmőködés további bıvítése az iskolákkal.

IX. INKLUZÍV PEDAGÓGIA IX.1. Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás Az óvodás korú gyermekek fejlıdésbeli eltérései olykor szembetőnıek. Az életkori szakaszok hasonló jelenségeket, fejlettséget eredményeznek, de a hasonlóság mögött gyakran eltérı szintek fedezhetık fel. Individualizáló programunk a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül, minden gyermeket figyelembe véve a maga fejlıdési szintjén. Ennek megfelelıen a gyermekek ismeretében egyéni célokat tőzünk ki az egyéni erısségek és igények figyelembe vételével, differenciáltan, a fokozatosság elvére támaszkodva. Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintik a sajátos nevelési igényő gyermekek jelenlétét az óvodában.

A roma gyermekek egy része és a halmozottan hátrányos gyermekek ingerszegény környezetbıl jönnek az óvodába, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelı szinttıl. Értelmi képességeiknek, tanulási készségeiknek fejlesztését még hatékonyabbá kívánjuk tenni. Feladatunk az egyéni képességeik megismerése alapján, egyéni bánásmód alkalmazásával történı fejlesztésük. • Minden óvónı feladata a csoportjában – gyermekenként – a felmerülı probléma okainak a feltárása • Az okok megszüntetésére egyéni célok kitőzése • A kulcsingerek kialakítása és gazdagítása, valamennyi érzékszervre kihatóan • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen az egyéni bánásmód formáinak meghatározása. Célunk a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelızése. Az eredményes fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy ezek a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába. Azon területek, ahol a roma gyerekek jó képességekkel rendelkeznek, társaik számára pozitív példa az ı tudásuk. A logopédiai munka az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, annak része és segítıje. Az anyanyelvi nevelést elsı sorban a család, majd az intézményes nevelésben dolgozók végzi, a logopédus munkája ezeknek kiegészítıje, segítıje. Jelentısége abban van, hogy saját módszereivel elısegítse az alakilag és tartalmilag is megfelelı beszéd kialakulását a gyermekeknél. Évente logopédiai szőrés eredményeként részesülnek logopédiai fejlesztésben az arra rászoruló gyermekek. A fejlesztı feladatai: • a beszédhibás gyermekek folyamatos kiszőrése • beszédhibák javítása a logopédia speciális módszereivel

114

a beszédhiba megszüntetése által a gyermekek családi, óvodai és iskolai beilleszkedésének elısegítése. Beszédjavításra azoknak az 5-7 éves gyermekeknek van szükségük, akiknél a beszéd korrekciójára az iskolai tanulmányok megkezdése elıtt szükség van. Logopédiai munka csak a tanköteles korú gyermekek körében folyik. A sikeres fejlesztés érdekében nagyon fontos az óvodapedagógussal és a családdal fenntartott szoros kapcsolat. •

Programunk helyt ad a gyógytestnevelés foglalkozásoknak, melynek célja, a mozgásszegény életmódból, és helytelen táplálkozásból fakadó, valamint a genetikusan öröklött, kezdıdı mozgásszervi elváltozások korrigálása, illetve azok kialakulásának megelızése. Heti két alkalommal – elsısorban tanköteles korú gyermekek részvételével – speciális, megelızı / korrigáló központú gyakorlat anyaggal zajlanak a gyógytestnevelés foglalkozások. A kiszőrt gyermekekkel szakképzett gyógytestnevelı foglalkozik. A tehetséges gyermekek fejlesztését elsısorban a gyermekek közötti különbözıségeket figyelembe vevı differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg.

115

IX.2. A sajátos nevelést igénylı gyermekek A sajátos nevelési igényő gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi idıszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetıdik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. Óvodánk a szakemberek által integrálásra javasolt, sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésének felvállalásával és megfelelı szakemberek segítségével kielégíti a körzetünkben élı, sajátos nevelési igényő gyermekek szükségleteit.

A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált óvodai nevelésének felvállalását erısíti egyrészt a helyi nevelési programunk filozófiája, másrészt a szakszolgálatot ellátó intézménnyel való szakmai kapcsolatunk. Intézményünk földrajzi elhelyezkedésébıl adódóan – a kerület iskolái közül – évek óta a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézettel legszorosabb a szakmai kapcsolatunk. Tanköteles gyermekeink többsége ebben az intézményben kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A logopédiai fejlesztést ellátó logopédus ugyanebbıl az intézménybıl külsı munkatársaként látja el feladatait intézményünkben. A sajátos nevelési igényő gyerekek jogai •

•

A sajátos nevelési igényő gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelı pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtıl, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év elsı napjától kezdıdıen a fejlıdését biztosító fejlesztı felkészítésben vesz részt (továbbiakban, a fejlesztı felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt.

A sajátos nevelési igényő gyermek szüleinek joga és kötelessége

• A szakértıi vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelı nevelésioktatási intézménybe írassa.

116

A sajátos nevelési igényő gyermek jellemzıi A sajátos nevelési igényő gyermekek közös vonása, hogy fejlıdésük eltérést mutat. Míg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletesebb tempóban, idınként nagyobb lépcsıfokokon át jut el a célig, addig egy sajátos nevelési igényő gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsıfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetıségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztı munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük ıt.

Az óvodába történı felvétel módja Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és a szülınek az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

IX. 3. A fejlesztés feltételrendszere Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális fejlesztését – a törvényi elvárásoknak megfelelve – speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlı lehetıségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelıtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelı mőveltséget. E célok megvalósítását segítik: • a fejlesztés stratégiája • a nevelés teljes folyamatát, benne az egyének fejlesztését átölelı tervezés és szervezés • különbözı pedagógiai színtereken (tevékenységközpontokban, fejlesztı foglalkoztató szobában, stb.) az egyéni fejlıdési adottságokhoz, a fogyatékosság típusához és súlyosságához igazított terápiás eljárások alkalmazása. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciálás módszerét alkalmazva végzik.

117

Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, gyógytestnevelı, pszihológus, stb.) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Az óvodapedagógusok és dajkák szemléletformálása meghatározza továbbképzéseink irányultságát, illetve az intézmény belsı továbbképzési rendszere kibıvül a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretszerzéssel.

Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külsı és belsı tárgyi adottságai – néhány speciális eszköz, és az épület akadálymentesítésének kivételével – megfelelnek a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. Az egyéni fejlesztés színterei: • • •

megfelelıen felszerelt logopédiai foglalkoztató szoba fejlesztı szoba (több funkciós helyiség) tornaterem.

A tornaterem mozgásfejlesztı eszköztára jól szolgálja az egyéni, és a csoportos fejlesztést. Rendelkezünk speciális fejlesztı eszközökkel – Ayres terápia – is. Valamennyi foglalkoztató szobában nagymérető tükör segíti a gyermekeket énképük és testsémájuk megfelelı alakulásában. Az óvodákban általában megtalálható eszközökön túl a finommotorika fejlesztését segítve festıállványok állnak a gyermekek rendelkezésére.

IX. 4. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének céljai A normál pedagógiai célokkal megegyezık, csupán az egyéni állapottól függıen térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehetı legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd késıbb a társadalomnak.

Célunk a megfelelı érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a gyermek meglévı képességeit, a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történı beválás érdekében.

118

Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülrıl jövı igényének kialakítására, saját állapotának, jogainak, lehetıségeinek megismertetésére (életkorának és egyéni fejlettségének megfelelı szinten), az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Fejlesztı munkánk irányai Nevelı és fejlesztı munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: • • •

a tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül a logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rendezésen, válogatáson és csoportosításon keresztül.

A kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejezı készség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztı munkánk a személyiségfejlıdés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza. • Az érzelmi biztonság a speciális nevelési szükségletekhez életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk:
az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitődök, normák kialakítására;
speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elısegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;
a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelı eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlıdı pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához. Pedagógiai tevékenységünk a fejlıdéselmélet alapos megértésén, a nevelés konstruktivista szemléletén és a megismerésrıl alkotott progresszív elképzelésen alapul.

119

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek • • • • •

Elég idıt kapjanak környezetük felfedezésére Lehetıséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül Helyet kapjanak munkáik kiállítására.

A speciális fejlesztés az alábbiakra épít: •

A sajátos nevelési igényő gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötıdnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövı húzóerıt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlıdik, csökken a függıségi beállítódásuk, nem hatalmaso-

•

dik el rajtuk a sérültség tudata Az ép gyermekek részérıl a gyermeki elıítélet mentességre építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitőd kialakulásának alapjait célozzuk meg

• A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése.

Az óvodapedagógus feladatai: • A probléma észlelése / jelzése • Szülık tájékoztatása / bevonása • Megfelelı szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése • Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztı együttmőködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás.

120

A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztését segítı kapcsolataink:

• Együttmőködés a Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal

•

Szakmai együttmőködés a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézettel

•

Szakmai együttmőködés a Fıvárosi Beszédjavító Intézettel

•

Kapcsolatok kiépítése fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelését ellátó intézményekkel

•

Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

•

Pesterzsébet Önkormányzat Nevelési Tanácsadó

•

A sajátos nevelési igényő gyermekek mindenkori ellátásában segítséget nyújtó szakszolgálatok / módszertani intézmények

X. A GYERMEK – ÉS IFJUSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGI TEVÉKENYSÉGEK

Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló, valamint a közoktatásról és annak módosításairól szóló jogszabályok határozzák meg: • minden gyermeket érintı döntésben „a gyerek mindenekfelett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem elızhetik meg • • • • •

a gyermekek jogait biztosítani kell, fajra, nemre, vallásra, származásra, stb. való tekintet nélkül személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelızıen errıl a szülıket tájékoztatni kell a gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben nevelıdjön a gyerekeket védeni kell fizikai, lelki erıszakkal szemben sajátos nevelést igénylı gyerekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónı kötelessége.

121

Célunk: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttmőködés a kölönbözı intézményekkel és szakemberekkel. Elveink: • mindenekelıtt a családok tiszteletben tartása • a családi nevelés erısítése, a rászorulók körében • szoros kapcsolatot alakítunk ki a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérı családokkal.

Figyelembe vesszük: • az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját • a sajátos nevelést igénylı gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket • a differenciált fejlesztés lehetıségeit a hátrányos helyzető és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára.

Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén: 1.szint: Az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónıknek elsıként adódik alkalmuk • A gyermekek és a szülık jelzéseinek fogadására • A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezésére • Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedı differenciált és egyéni fejlesztésre 2.szint: Gyermekvédelmi felelıs szintje • Ahol a pedagógusoktól beérkezı információk győjtése zajlik. A meglévı információk alapján a gyermekvédelmi felelısnek lehetısége nyílik a tanácsadásra (szociális támogatás, étkezési támogatás…) a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévı szülık felé a kapcsolattartásra a családsegítı szolgálat felé 3. szint: Óvodavezetı szintje • Irányítja és ellenırzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát • A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, és az érvényesítés ellenırzése • Akinek feladata határozottan felvenni a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítı szervezetekkel Az óvodavezetı feladatai: • gondoskodik a gyermekvédelmi felelıs továbbképzésérıl és beszámoltatja az elhangzottakról • évente egy alkalommal értékeli és minısíti a gyermekvédelmi munka eredményességét • a rendszeres támogatás iránti kérelmekrıl a gyermekvédelmi felelıssel, a családsegítıvel és az érintett óvónıkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelı intézkedéseket megteszi • a gyermekek sérelmére elkövetett bőncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek • írásban tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi felelıs és a családsegítı személyérıl és elérhetıségérıl

122

•

segítségére van a szülıknek problémáik megelızésében és megoldásában.

A gyermekvédelmi felelıs feladatai: • a nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre • nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekeket • az étkezési kedvezmények dokumentációinak folyamatos vezetése és karbantartása • szükség szerint családlátogatások végzése az óvónıkkel • a fogadó órák alkalmával a szülık rendelkezésére áll a felmerülı problémák és kérések megoldásában • segélykérı lapok kitöltéséhez segítségadás, javaslatok készítése az óvónıkkel együtt • a családsegítı faliújságon a szülık folyamatos tájékoztatása az ıket érintı témákban • hospitálosok, tapasztalatcserék végzése a csoportokban szükség szerint • folyamatos kapcsolattartás a családsegítıvel • kerületi gyermekvédelmi munkaközösségben történı részvétel • félévente beszámoló készítése az óvónık és az óvodavezetı felé • Kapcsolatfelvétel – kapcsolattartás az
Egészségügyi Szociális és Gyermekvédelmi Osztállyal
Nevelési Tanácsadóval
Családsegítı Központtal • abban az esetben, ha az óvoda a felmerülı problémákra nem tud megoldást találni, kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal.

123

Az óvodapedagógusok feladatai: • elısegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését és járását • biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését, szükség esetén védı – óvó intézkedésre javaslatot tesz • a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elısegíti • a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri • a feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / a gyermekek fejlıdési lapjain feljegyzést készít • a szülıkkel megfelelı, együttmőködı kapcsolat kialakítása • közremőködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében

XI. AZ ÓVODA CSALÁDSEGÍTİ ÉS CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE Építve tapasztalatainkra és eredményeinkre a megszokottnál gazdagabb együttmőködésre törekszünk a családokkal. A szülıt megnyerni és elveszíteni a gyerekeken keresztül lehet. Mi a szülık mindegyikét megnyerni szeretnénk, mert ez a feltétele a nevelésben való jó együttmőködésünknek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatba lépı családok a beiratkozás pillanatától segítséget kapjanak óvodapedagógusainktól. A nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése idıigényes feladat. Fontos, hogy a pedagógusok kezdettıl fogva rendszeresen beszéljenek a családokkal a nevelési elképzelésekkel és az eredményekkel kapcsolatban.

A családdal való kommunikáció alapelvei: • adjunk idıt, alkalmat, bátorítást a családnak, hogy megosszák velünk gondolataikat, céljaikat, örömeiket, gondjaikat • adjunk lehetıséget a privát beszélgetésre • az információt kezeljük bizalmasan • a családok és pedagógusok szabadon kommunikáljanak a gyerekekrıl és élményeikrıl • gyermeket érintı probléma megbeszélése, a gyermek jelenléte nélkül történik • figyelembe véve a családok sajátosságait és szokásait, mindig a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait keressük.

124

A családokkal való kommunikálás módszerei: • reggeli és délutáni beszélgetés • szülıi értekezletek • alkotó délutánok • faliújságok • fogadóórák • családlátogatás • nyílt napok • családi szoba rendezvényei és alkalmai: könyvek, játékok kölcsönzése, rétegszülıi találkozás • szülık, nagyszülık bevonása az óvodai életébe • a családi érdeklıdés feltérképezése • családi klubrendszer • közös programok (pld. kirándulás, ünnepek, stb.) • partneri igény és elégedettség mérés A családok felé nyitott óvodánk modelljében az óvoda és a család kapcsolatának erısítését családsegítı munkatárs segíti. Ez elsısorban erkölcsi és személyi támogatást, szakemberek bevonását jelenti a családok érdekének képviseletére, szükségletük feltárására, erıforrások felfedezésére, nagyobb érzelmi biztonságot és támogatást nyújtva a krízishelyzetben élı gyermekeknek és szüleiknek: • szakemberekkel együttmőködve életviteli tanácsadással a szülık segítése • a szociális támogatás rendszerének szükség szerinti bemutatása, tájékoztatás családjogi kérdésekben • a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelést igénylı gyermekek érdekeinek képviselete • kapcsolatok kiépítése a speciális szolgáltató intézményekkel • családi, rétegszülıi programok szervezése. Fentieken túl még számos helyzetben és formában kívánjuk támogatni és segíteni a hozzánk járó gyermekeket és szüleiket.

125

A családsegítı feladatai: • a csoport óvónıinek segítése, a családbevonás feltételeinek megteremtése és szervezése • családi szoba mőködtetése • hirdetıkön a szülıi programokról folyamatos tájékoztatás • a családok megismerése:
folyamatos tájékozódás az óvónıktıl: rendszertelenül óvodába járók, az óvoda szokás és szabályrendszerét megszegık, fejlesztı terápiás foglalkozásra járók, stb.
családok igényeinek felmérése (szükséglet, állapot, életvitel, bánásmód a gyermekekkel), családlátogatások, egyéni és csoportos beszélgetések
feljegyzések az esetekrıl
szükség és igény szerint a Családsegítı, Nevelési Tanácsadó, stb. igénybevételével családterápia tervezése, szervezése
a szülık bátorítása az óvoda életébe történı bekapcsolódásra. Pozitív hozzáállással befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülıket. • a szülık bevonása az óvoda életébe
Segítség ebben az óvónıknek (projektekhez)
Részvétel szülıi értekezleteken, fogadó órákon, kirándulásokon
Új családtámogatási lehetıségek felkutatása (kerületben, pályázatok útján) • a gyermekneveléshez nyújtandó szakmai tevékenység koordinálása
Igénymérés egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai és egyéb elıadások és beszélgetések megtartásával kapcsolatban  Játékdélutánok szervezése a csoportokban  Mesekönyvek, társasjátékok, stb. bemutatása


Vitadélután, egyéni és kiscsoportos beszélgetések szervezése a családban elıforduló, a gyermekneveléssel kapcsolatos konfliktushelyzetek megoldására •

•

•

a családok támogatása érzelmi oldalról Legyen jó légkör az óvodában, ide jó legyen megérkezni! Az óvodában mindig lehet kérdezni, és kérni. szociális és egészségügyi területre kiterjedı érzékenység, kapcsolat a szociális ellátó hálózattal Szoros kapcsolat a gyermekvédelmi felelıssel. A családi támogatások rendszerének nyomon követése. különféle szolgáltatások biztosítása Könyv és játékkölcsönzés. Családi kirándulások, programok szervezése. Vásár, csere – bere, győjtési akciók igény és lehetıség szerint.

a helyi szociális gondoskodás szerveivel történı kapcsolattartás Szőrıvizsgálatok megszervezése: védını, iskola érettségi orvosi vizsgálatok, logopédiai fejlesztésben és gyógytestnevelésben, a Nevelési Tanácsadó terápiás foglalkozásain résztvevık nyomon követése. A családsegítı alapvetı módszere a személyes kapcsolatokra épül (gyerekekkel, szülıkkel, óvónıkkel). •

126

XII. A PROGRAM SPECIÁLIS ELEMEI •

Projektnapok szervezése A projekt integrálja a szabad játékot és a játékban tanulás felajánlott tevékenységeit. Az óvodapedagógusok számára lehetıség nyílik projektnapok szervezésére, melynek értelmében a hét egy vagy két napján mindkét óvónı és a dajka – egy idıben – együtt vannak a csoportban, együtt orientálják a játékban tanulást, megosztva egymás között a tervezett fejlesztés feladatait. Projektnapok beépítésével lehetıség nyílik változatos munkaformák alkalmazására, pld. egymás mellett egy idıben történı tevékenységek végzése.

•

Beszélgetı kör A beszélgetı kör elsısorban nagycsoportos korú gyermekek együttes tevékenysége az óvónı részvételével. Javasolt formái a következık: lehet felajánlás után választható, kötelezı vagy spontán helyzet. Mindig valamilyen célt szolgáljon: szocializál, az empátiát fejleszti, a gyerekek jobb megismerését szolgálja, közös egyéni élményeket elevenít fel, illetve bevezetı szituáció lehet, amibıl a ráhangolódás után kibontakoznak a kötelezıen választható tevékenységek.

•

Élménynapló: Ez egy füzet, amely minden hétvégén családokhoz vándorol a csoport nevét is megtestesítı kedvenc kis állatfigurával. A szülık ebbe a füzetbe írják a család hétvégi történéseit, melyet a gyermek saját rajzával díszít. A csoport közös döntése alapján kerül sor valamelyik gyermekre. A kiválasztás szempontja a pozitív viselkedésminta erısítése, vigyázva arra, hogy mindenkire sor kerüljön.

127

•

Az individum megjelenítése A gyermekek jele, fényképe, neve nyomtatott betőkkel számos helyen megjelenik: öltözıszekrényen, rajzos dosszién. Fenti jelzések a csoportok szokásrendszerének megfelelıen más helyeken is megjelenhetnek, pld. felelısi táblákon, „hiányzol, várunk vissza!” táblán, születés és névnapos táblán, gyermekrajzokon, stb.

•

Jelrendszer A beszélı környezet elve szerint: a tevékenységközpontokban / egy idıben játszó / gyermekek maximális létszámának megjelenítése, a különbözı játékok és eszközök pontos helyének megjelölése, egy-egy tevékenységsor vagy közösen alkotott szabály vizuális megjelenítése.

•

Funkció táblák Évszaktábla Hónapok és napok jelölése Idıjárást jelzı tábla Fejlıdést, változást jelzı eszközök és táblák

•

Információs tábla Csoportonként a szülık sokoldalú és folyamatos tájékoztatását szolgálja, illetve az írásbeli visszacsatolások helye. Projekt terv Havi programok „Kérünk, Köszönjük” Versek, mondókák, dalok

XIII. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI Az óvoda mőködését meghatározó dokumentumok • SZMSZ • Házirend Az óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó dokumentumok • Helyi nevelési program • Lépésrıl lépésre óvodafejlesztı program (Hajdúböszörmény 1997.) • Kompetencia alapú óvodai programcsomag (2008.) • Óvodai program tanári kézikönyv (Soros Alapítvány 1997.) • Partneri igényekre alapozott intézkedési tervek Az óvoda rövidtávú terveit tartalmazó dokumentumok • Éves munkatervek • Csoportnaplók A gyermekek személyes fejlıdését és fejlesztését meghatározó dokumentumok • Fejlıdési napló

128

• Difer programcsomag / Fejlıdési mutató (nem kötelezı dokumentum) Az intézmény mőködését, a pedagógiai célok és feladatok megvalósulásának garanciájaként

•

Intézményi Minıség Irányítási Program

XIV. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM – A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének elısegítésére A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelı minıségő és idıtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvetı készségek megfelelı fejlesztésének színtere az óvoda, ahol – az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzető családok gyermekei kognitív fejlıdésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezıbb körülmények között élı társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentısége van a szülıkkel történı együttmőködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttmőködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítıjének – helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelısségük van.

129

Integrációs programunk jellemzıi Helyi nevelési programunk tartalmi elemei szinte valamennyi ponton harmonizálnak az oktatási miniszter által kiadott, a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs programmal. Mindez azt bizonyítja, hogy programválasztásunk (1999.) jóval megelızte a jelen kor kihívását. Helyi nevelési programunk tartalmi elemei közül kiemelést érdemlı a családokat támogató és bevonó két alappillér, mely családsegítı óvodapedagógus foglalkoztatásával és koordináló tevékenysége révén messzemenıen támogatja a halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket és családjaikat is.

XV. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az 1/1998. (VII.24) OM rendeletben meghatározott nevelési, oktatási intézmények kötelezı (minimum) eszközök és felszerelések teljes körő beszerzésére sor került. A nevelési programunkhoz szükséges speciális felszerelésekkel rendelkezünk, melyek a következık: • családi szoba célszerő berendezéssel és felszereléssel • csoportonként egy garnitúra speciális építıjáték, egy db. homok-víz asztal, legalább egy db. festıállvány, könnyen mozgatható bútorok • néhány csoportban van speciális báb és könyvtároló szekrény. Minden évben, az Intézményi Minıség Irányítási Programban megtalálható mérıeszköz segítségével megállapítjuk, mely eszközök pótlása válik szükségessé. A mérés után a prioritást a nevelıtestület döntése határozza meg. A döntést az alábbi szempontok figyelembevételével kell meghozni: • a kötelezı eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés • egyéni fejlesztést szolgáló eszközök (SNI, felzárkóztatás, tehetséggondozás) • program specifikus berendezési tárgyak • kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazását segítı speciális eszközök.

130

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:  Véleményezte:___________________________________

közoktatási szakértı

Dátum: _________________________  Egyetértését nyilvánította: Az óvodai Szülık Szervezete (Jegyzıkönyv mellékelve) Dátum:  Készítette és elfogadta: Az óvoda nevelıtestülete (Jegyzıkönyv és jelenléti ív mellékelve) Dátum: A nevelıtestület nevében ______________________ Horváth Gabriella óvodavezetı  Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı Testülete Dátum: __________________________

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: • nevelıtestületi javaslat • partneri igények változása • törvényi változás A módosítás / döntés elıkészítés szervei: • nevelıtestület • Szülık Szervezete A program módosításához szükséges támogatottság: • a nevelıtestület kétharmados többségi szavazata • 80%-os szülıi egyetértés

131