KÉPZÉSI RENDSZER
AZ RPP KÉPZÉSEK RÉGIÓS TAPASZTALATAI Az Európai Unió horizontális politikái: az esélyegyenlôség és a fenntartható fejlôdés – környezetvédelem kérdésköre-, valamint a kisés középvállalkozásokra vonatkozó szabályozások megismertetése a magyar régiós partnerekkel alapvetô fontosságú és rendkívül idôszerû. A német és olasz szakértôk vállalták az interaktív módszer alkalmazását a hagyományos „oktatás” helyett: a szemléletes gyakorlati példák mellett a szakértôk részletesen bemutatták tervezési dokumentumaikat, egészen a projekt szintig bezárólag, amely a résztvevôk nagy része számára hasznosítható információt nyújtott. A workshopon pedig lehetôség nyílt a kötetlen beszélgetésre, a KKV szektorban tevékenykedô cégek, szervezetek, vállalkozók aktuális kérdéseinek megválaszolására is. A szemináriumok prezentációinak anyagai hozzáférhetôek az ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján:
„Gender Mainstreaming”, „polluter pays” és „de minimis”… - ismerkedés az európai uniós alapelvekkel A fenti fogalmak bizonyára ismerôsen csengenek azok számára, akik az elmúlt hónapokban régiónkban részt vettek az olasz és német szakértôk közremûködésével az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség által szervezett szeminárium-sorozaton. Horizontális politikák - esélyegyenlôség szeminárium és workshop 2002. október 2.-3. Miskolc Elôadó: Elfi Wiedemann A hazai régiós szereplôk a horizontális politikákat tekintve Brandenburg tartomány tapasztalataival ismerkedhettek meg. Az esélyegyenlôség kérdéseit tekintve elôször is fény derült a „gender mainstreaming” fogalmára, amely lényegében a nôk társadalomban betöltött szerepére és nem a nemek közötti különbségek szerinti megítélésre utal. A gyakorlati példák rávilágítottak arra, hogy az alulról jövô kezdeményezéseknek, mint pl. nôket tömörítô szakszervezetek, helyi civil szervezetek, ill. más, a nôk-férfiak esélyegyenlôségét szem elôtt tartó kezdeményezéseknek - ha azok jól szervezett formát öltenek - milyen kiemelkedô szerepük lehet az érdekek megfelelô egyeztetésében nemcsak szakmai jellegû, hanem politikai kérdésekben is. Horizontális politikák – környezetvédelem szeminárium és workshop 2002. október 9.-10. Miskolc Elôadók: Dr. Heike Richter, Dr. Frank Beck A szeminárium-sorozat következô aktuális témája a környezetvédelem volt. Ezen a területen is nagy a lemaradásunk az EU legtöbb országához képest. Az egyik legtanulságosabb példa egy hagyományos szennyvíztisztító rendszer kiépítése és annak gazdaságtalan fenntartásával kapcsolatos tapasztalat volt, amely a brandenburgi példából okulva nálunk is rá kell, hogy irányítsa a figyelmet az alternatív szennyvíztisztító berendezések elôtérbe helyezésére a hagyományos rendszerek költséges üzembe állításával és fenntartásával szemben. Ezen a szemináriumon is kiemelt hangsúlyt kapott a tudatos, részletes, pontos és megbízható adatokon nyugvó tervezési dokumentumoknak, valamint a különbözô tervezési szintek koherenciájának fontossága. Elhangzott az is, hogy az EU-ban érvényesül az ún. szennyezô fizet (polluter pays) elv, ami annyit jelent, hogy annak kell fizetni a hulladék kezeléséért, aki azt elôállítja (pl. újrahasznosított termékek esetében az árak úgy kerülnek kialakításra, hogy abban a felhasználók térítik a feldolgozás költségeit, vagy pl. a Coca-Cola által támogatásra benyújtott fejlesztési elképzelésben a fémdobozok elôállítására vonatkozó részt az EU nem támogatta). A Strukturális Alapok menedzselése - pénzügyi szolgáltatások köre 2002. október 14.-15. Miskolc Elôadók: Ugo Poli, Ernesto Brindisi, Raffaele Ricciuti, Roberto Bernardis, Varga László
Tudvalévô, hogy az EU nagy hangsúlyt fektet a KKV szektor ösztönzésére. Ennek jegyében került sor a KKV támogatására vonatkozó állami szabályozási gyakorlat bemutatására, ill. megvitatására olaszországi példák alapján. A szakértôk a vonatkozó rendeletek ismertetése után tájékoztatást adtak a BIC FriuliVenezia-Giulia üzleti inkubátor központ létrehozásának és sikeres mûködtetésének tapasztalatairól is. A résztvevôktôl kapott visszajelzések azt mutatják, hogy egyre nagyobb szükség van az Európai Uniós szabályozásnak ilyen szemléletes bemutatására és helyi viszonyokra történô alkalmazásának lehetôségeire. Havasi Katalin Észak-Magyarországi RFÜ
THE EXPERIMENTS OF THE RPP SEMINAR SERIES IN THE NORTHHUNGARIAN REGION Equal opportunities, sustainable development and SME's support regulations were the main topics of a successful seminar series, which had recently taken place in the North-Hungarian Region under Component C of the RPP. It was organised by the RDA with the TA of the Italian and German short term experts and gave a great opportunity to the local actors to get more familiar with EU regulations and MS examples in a very practical way. To share not only the "best practice" cases, but also the experiences of past failures and problems as well with the Hungarian partners is highly important. Havasi Katalin North-Hungarian RDA
PROJEKT ELÔKÉSZÍTPÔ ALAP (PROJECT GENERATION FACILTIY, PGF) A csatlakozás után érkezô támogatások minél sikeresebb felhasználása érdekében már most meg kell kezdenünk a fejlesztési célokhoz illeszkedô, megfelelô mennyiségû és minôségû projektek kidolgozását, hiszen ez jelentheti a garanciát az uniós források gyors abszorpciójára. Ez az igény alapozta meg a Projekt Elôkészítô Alap (Project Generation Facility, PGF) elindításának tervét, melyet az Európai Unió 2002. nyarán - a PHARE 2002. évi gazdasági-szociális kohézió fejezet legnagyobb projektjeként –hagyott jóvá. Az alap finanszírozását a PHARE program, valamint hazai kormányzati források biztosítják. A PGF keretében összesen 27 millió Euro áll rendelkezésre annak érdekében, hogy az EU-csatlakozás idejére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozható projektek illetve támogatási konstrukciók kerüljenek kidolgozásra. A Projekt Elôkészítô Alap pályázati felhívása elôreláthatólag 2003 januárjában jelenik meg, a felhívásra projekt ötletek benyújtásával az ország egész területérôl jelentkezhetnek önkormányzatok és non-profit szervezetek. A kiválasztott, legjobb projektötletek gazdái a PGF keretében segítséget kapnak ahhoz, hogy az ötletet finanszírozásra alkalmas, teljes szakmaimûszaki és közbeszerzési dokumentációval ellátott projekt javaslattá dolgozzák ki, amelyek a 2004-2006-os idôszakban sikeresen versenyezhetnek
8
RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
az uniós támogatásokért. A pályázaton olyan projekt ötletek lehetnek sikeresek, melyek egyrészt illeszkednek az ERFA és ESZA finanszírozási alapelveihez, másrészt összhangban állnak a hazai fejlesztéspolitikai elképzelésekkel. A PGF keretében a négy ERFA és/vagy ESZA finanszírozású Operatív Programhoz (Regionális Fejlesztés OP, Humán-erôforrás Fejlesztés OP, Gazdasági Versenyképesség OP és Környezetvédelem és Infrastruktúra OP) illeszkedô projekt ötletekkel lehet majd jelentkezni. A pályázatra vonatkozó, valamennyi részletes információt a pályázati felhívás tartalmazni fogja. Emellett, az érdeklôdôk 2003. január végén – február elején az érintett
2002. I évfolyam 3. szám
ÖSSZEFOGLALÓ AZ REGIONÁLIS FELKÉSZÍTÔ PROGRAM (RPP) 1 ÉVES TEVÉKENYSÉGÉRÔL A „Regionális Felkészítô Program a Strukturális Alapok fogadására” Phare program tervezésére és megvalósítására egy olyan idôszakban kerül sor, amikor a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezetére illetve az operatív programot megvalósító intézményrendszerre vonatkozó javaslatok idôrôl idôre módosultak. Még a szerzôdés elôkészítésének idôszakában eldôlt, hogy a tervezett 7 regionális operatív program helyett csak egy területfejlesztési operatív program készül majd, de ennek szerkezetérôl, arról, hogy regionális vagy tematikus felépítésû legyen-e, elhúzódott a vita. A TOP-t megvalósító intézményrendszerrôl, illetve e rendszert alkotó intézmények szerepérôl csak ez év decemberében születik meg a döntés. „A” komponens - Programozás Az „A” komponens keretében, létrejöttek a regionális és tematikus munkacsoportok, melyek a TOP és a regionális tervezés lényegesebb témaköreit vitatják meg az olasz szakértôk által adott irányelvek alapján. Az olasz szakértôk javaslatokat tettek és tesznek a következô hónapokban a regionális SWOT és társadalmi-gazdasági elemzések felülvizsgálatára vonatkozóan. A régiók az RPP részérôl jelentôs támogatást kaptak a Nemzeti Fejlesztési Terv, a TOP és az Ágazati Operatív Programok tervezetéhez való hozzájárulásuk megalkotásához. Megkezdôdtek a Strukturális Alapokra vonatkozó, helyi szintû információterjesztési tevékenységek, a közeljövôben Információs Pontok felállítására is sor kerül majd. Ebben a komponensben a tevékenységeket több tényezô is hátráltatta: késlekedések az Irányító Hatóságok felállításában, a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Területfejlesztési Operatív Program és az Ágazati Operatív Programok lassú körvonalazódása, valamint a Fejlesztési Ügynökségek szerepének tisztázatlansága. „B” komponens - A TOP megvalósítási és monitoring struktúráinak és eljárásainak tervezése és alakítása A „B” komponens keretében megkezdôdött a MEMOR felmérése, elemzése. A szakértôi munka célja, hogy a javaslatot tegyen a SA mûködtetése szempontjából a rendszer esetleges továbbfejlesztésének irányára, módjára. (folytatás a 2. oldalon)
INTERJÚ BASILICATA RÉGIÓ REGIONÁLIS KORMÁNYÁNAK ELNÖKÉVEL
TARTALOM PROGRAMOZÁS 1 Összefoglaló az regionális felkészítô program (rpp) 1 éves tevékenységérôl 1 Interjú basilicata régió regio-nális kormányának elnökével 2 A kormány elfogadta a nemzeti fejlesztési tervet INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS 3 IRIS – A területfejlesztési információs rendszerek egységes keretbe foglalása 3 A közösségi támogatási keretet megvalósító intézményrendszer fejlôdése, aktuális állása INTERJÚ 4 SPPII bemutatkozása – KTK nyitó konferencia – Interjú Alex Rae-vel 4 Kis- és középvállalkozások fejlesztése – Interjú Ugo Poli RPP szakértôvel KAPACITÁSFEJLESZTÉS 5 Az RPP képzések régiós tapasztalatai 6 Olaszországi tanulmányút – tapasztalatok a programmegvalósítás és monitoring terén HÍREK 7 Projekt elôkészítpô alap (Project Generation Faciltiy, PGF)
Biagio Perretti, az RPP Program szakértôje Filippo Bubbicoval, a Basilicata régió regionális kormányának elnökével készített interjút. • Elnök úr, elsôként az RPP Programhoz közvetlenül kapcsolódó kérdést teszek fel. Miért határozott úgy egy olyan kis régió, mint Basilicata, távol az európai határoktól, hogy a twinning programokban való részvételével hozzájárul a kibôvítési folyamathoz Basilicata régió a Gazdasági és Pénzügyminisztérium partnere az európai kibôvülésre való felkészülésben. Hozzájárulása elsôsorban a legjobb gyakorlatok átadását jelenti az európai politikák megvalósításához kapcsolódó eljárási mechanizmusok létrehozásában. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyarországi humán erôforrás és kompetenciák hozzájárulnak az országok közötti konstruktív együttmûködésre épülô kapcsolatokhoz, mely számunkra az európai projekt alapvetô célja. Ezért tartom fontosnak, hogy az 1. célkitûzésû régiók felkérést kaptak a csatlakozó országokkal való együttmûködésre.
• Hogyan járultak hozzá a Strukturális Alapok Basilicata fejlôdéséhez? Az elmúlt években végbement fejlôdés Basilicataban nagyrészt független az európai politikáktól. Sem a Fiat beruházása a Melfi területen, sem a Matera-i bútoripar – melyet nagyrészt állami támogatás nélkül sikerült fejleszteni - nem részesült támogatásban a kezdeti szakaszban az európai programokból. Késôbb azonban a SA jelentôsége elsôsorban multiplikátor hatásában jelentkezett a már strukturált fejlesztéseknél.
KIADÓ: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG: Böhönyey Ágnes (VÁTI Területfejlesztési Ig.), Bálint Edit (VÁTI Területfejlesztési Ig.), Dobai Szende (VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság), Stefano Barbieri (RPP Csoport), Döbrönte Katalin (RPP Csoport), dr. Iván Andrea (FVM Területfejlesztési Fôo.) Jobbágy Valér (FVM Segélykoordinációs Titk.), Havasi Katalin (Észak-Magyarországi RFÜ), Páli János (Nyugat-Dunántúli RFÜ), Horváth Csaba (Dél-Dunántúli RFÜ), Magyari Donát (Gazdasági Minisztérium), Sz. Mosoni Dóra (Quo Vadis Consulting Kft.)
• Tudjuk, hogy az európai piacok megnyitása Basilicata lakossága számára export és jövedelemnövekedést eredményezett. Magyar partnereink hasonló elvárásokkal néznek a csatlakozás elé. Mit gondol, a helyi szinten jelentkezô elônyök realisztikus elvárást takarnak-e, különösen a kis- és középvállalkozások vonatkozásában? Mi volt Basilicata tapasztalata ezen a területen? Basilicataban a kis- és középvállalkozások nagyon pozitív tapasztalatokról számolhatnak be. Az európai támogatások hozzájárultak a növekedéshez a turizmus, kézmûipar, kereskedelem és szolgáltatások terén, és a helyi fejlesztési politikák láthatóbbá és strukturáltabbá váltak.
SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra DESIGN: Russnak Zsolt NYOMÁS: Count Press
(folytatás a 4. oldalon) SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS
1
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
PROGRAMOZÁS
Az RPP az intézményrendszer és a Területfejlesztési Operatív Program folyamatosan módosuló értelmezését követve igyekszik a Twinning szerzôdésben rögzített feladatokat megvalósítani. Az RPP szakemberei együttmûködésben dolgoznak az augusztus végén elindult SPPII intézményfejlesztési Phare program angol szakértôivel mindazon pontokon, ahol tevékenységük összekapcsolódik. Az RPP program eredményeirôl tudósító RPP Hírlevél mindezidáig 3 alkalommal jelent meg és további 3 szám megjelentetését tervezzük a program keretében.
Lezárultak a Strukturális Alapok alaprendeletére illetve az ex-ante és a közbensô értékelésre vonatkozó képzések. A központi szint – különösen az Irányító Hatóságok- általánosságban nagyobb érdeklôdést mutatott a tréningek iránt, mint a régiók. Ennek oka talán a régiók tisztázatlan szerepében keresendô. A B1.-A megfelelô végrehajtási és monitoring struktúrák definiálása illetve megalapozása- illetve a B.2.-SA végrehajtása és monitoring rendszere alkomponensekhez kapcsolódóan lezajlott az elsô tanulmányút (lásd Olaszországi tanulmányút c. cikkünket) a Regionális Fejlesztési Ügynökségek képviselôinek részvételével. A B.3. alkomponens képzései - amelyek a SA végrehajtásának újfajta megközelítéseinek bemutatását és a magyar kontextusba való beillesztését célozzák meg – segítették a magyar környezeti hatóságokat, hogy megtegyék az elsô lépést a hálózatosodás, ill. afelé, hogy képesek legyenek azt biztosítani, hogy a SA által finanszírozott tevékenységek összhangban legyenek a közösségi környezetvédelmi elvárásokkal. „C” komponens- Kapacitásfejlesztés A C komponens keretében Partnerségi munkacsoportok jöttek létre tematikus, illetve területi alapon a köz-, a magán- és a civil szféra részvételével. Ily módon kívánják a szakértôk megismertetni a partnerség elvét és gyakorlati elônyeit a magyar partnerekkel és kedvezményezettekkel. Elkészült a Regionális Információs Rendszer (IRIS) megvalósíthatósági tanulmányának munkaanyaga is. A C komponens keretében is egymást követik a felkészülést segítô képzések a horizontális követelményekrôl: a környezetvédelem illetve az egyenlô esélyek témái kerülnek terítékre, ezt követik a késôbbiekben a közbeszerzésrôl szóló képzések. Az RPP szakértôk a „Project Pipeline” alkomponensen keresztül megismertették a fejlesztési ügynökségek és tanácsok, önkormányzatok és más helyi szervezetek munkatársait a projektgenerálás és projekt menedzsment technikáival, illetve szakértôi segítséget nyújtottak számos helyi projekt kialakításához, kidolgozásához. Az RPP kampányt folytatott a Strukturális Alapok által a kis-és középvállalkozások számára nyújtott lehetôségekrôl is, valamint munkaértekezleteket szervezett a kisvállalkozások számára nyújtott pénzügyi és nem-pénzügyi (reál szolgáltatások) szolgáltatásokról (lásd az Ugo Polival készült interjúnkat). Az „A” komponens kapcsán említett nehézségekhez hasonlókkal kényszerült szembesülni a C komponens is: az intézményi háttér és a programozási folyamat alakulása körüli bizonytalanságok miatt a helyi szereplôk közül sokan a kivárás taktikáját választják.
zettek igényei, a rendszer elemeinek meghatározása, a képzési program folyamatos minôségellenôrzése, az akkreditáció illetve a tanúsítás kérdései, a tananyagok legfontosabb témakörei. Néhány általános észrevétel A képzéseken az RPP program elsô felében mindösszesen 239 fô vett részt. A résztvevôk magas szintûnek ítélték meg az olasz szakértôk tudását és tapasztalatát, és hasonlóan vélekedtek a prezentációk anyagáról is. A negatív tapasztalatok közé sorolható, hogy az olasz szakemberek nem mindig rendelkeztek naprakész ismeretekkel a magyar helyzetrôl, elôfordultak tolmácsolási hibák, illetve késve érkeztek meg a prezentációk anyagai. A negatív visszajelzésekbôl az RPP szakértôk levonták a tanulságokat, és ígéretet tettek arra, hogy a következô képzéseken beépítik a magyar tapasztalatokat az oktatott tananyagba. Stefano Barbieri RPP
SUMMARY OF THE RPP PROJECT
RPP is being implemented in a period when the drafts for the Regional Operational Programme (ROP) and for its institutional setup are constantly changing. Already during the finalisation of the Covenant it was clear that instead of the 7 ROP-s planned only one would be prepared. There have been considerable debates on its structure whether it should be thematic or regional. A decision on the ROP implementation institutional structure will be made only in December. RPP is trying to implement the tasks of the Twinning Covenant following the „D” komponens - Fenntartható képzési rendszer A „D” komponens keretében elkészült „Elôzetes javaslat” a régiókban ki- constant changes in the ROP. Stefano Barbieri alakítandó, fenntartható képzési rendszerhez, amely szempontokat nyújt a RPP rendszer sarkalatos pontjainak vizsgálatához, mint például a kedvezménye-
A KORMÁNY ELFOGADTA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVET Az NFT célja és jelentôsége Magyarország Európai Unióhoz történô csatlakozását követôen jogosulttá válik az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatására. Az alapok elsôdleges célja, hogy – a gazdasági és szociális kohézió erôsítése érdekében - elôsegítsék a tagállamok, valamint régióik közötti fejlettségi különbségek csökkentését. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) egy nemzeti stratégiai dokumentum, melynek elkészítéséért a Magyar Köztársaság Kormánya felelôs. Az EU Bizottság az NFT-rôl folyó tárgyalások alapján készíti el a támogatások jogi keretét jelentô Közösségi Támogatási Keretet (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy a 2004. és 2006. között a Strukturális Alapokból társfinanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordít. A 21. “Regionális Politika” csatlakozási fejezet tárgyalása során az EUval szemben vállalt kötelezettségünknek megfelelôen, ez év végéig hazánk elkészíti a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely alapján megkezdôdhetnek a tárgyalások a közösségi támogatásokról. Az NFT-ben foglalt célok megvalósítását ágazati és regionális Operatív Programok (OP), s azokon
2
RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
belül intézkedések szolgálják. Az elôzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturális Alapokból, amit hazai állami, önkormányzati és magán társfinanszírozási források egészítenek ki. A stratégiai célkitûzések megvalósításához a Strukturális Alapok által támogatott operatív programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretû közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek is hozzájárulnak, ezek várható összege a három évre 250 Mrd Ft. Így összesen, a hazai társfinanszí-
Az NFT stratégiája A magyar fejlesztéspolitika és így az NFT stratégiájának hosszú távú, végsô célkitûzése a lakosság életminôségének jobbá tétele, ami a jövedelmi viszonyok javításán túlmenôen többek között kiterjed a környezet, a kultúra, az egészség, az oktatás és a szociális védelem minôségére és hozzáférhetôségére is. Az NFT Hivatal által elkészített NFT Stratégiának elsô változatát 2002 szeptemberében társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Kormány, illetve informális egyeztetések kezdôdtek meg az EU Bizottsággal. Mind a Bizottság, mind a társadalmi és gazdasági partnerek nagy része a Stratégia fókuszálását,
a támogatandó területek koncentrálását javasolta. Az ily módon fókuszált általános célkitûzés az EU átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlôtlenségek csökkentése, aminek egyúttal az életminôség javításához is hozzá kell járulnia. Mivel ennek megvalósításához a tervezési idôszak három éve kevés, ezért ez az általános célkitûzés hosszabb távra, a 2006 utáni idôszakra is érvényes. Az EU-hoz való felzárkózás és a regionális egyenlôtlenségek csökkentése, mint általános célkitûzés eléréséhez mindenek elôtt tartósan gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, melynek legfontosabb elôfeltétele az általános és a regionális versenyképesség javítása. A gazdasági versenyképesség mellett az általános célkitûzés megvalósulásának másik elôfeltétele a humán erôforrások fejlesztése. A humántôke a munkaerô képességeibôl, szakképzettségébôl és ismereteibôl tevôdik öszsze, színvonala meghatározó szerepet játszik a mûködô tôke beáramlásában, a modern csúcstechnológiát képviselô, magas termelékenységû és versenyképes ágazatok megtelepedésében. A környezet állapotának és a népesség egészségügyi helyzetének javítása nagymértékben járul hozzá a konvergencia hosszabb távú általános célkitûzéséhez és a regionális egyenlôtlenségek mérsékléséhez. Következésképpen az elsô két célkitûzést ki kell egészíteni egy harmadikkal, azaz a környezet és az egészségügy helyzetének jobbá tételével.
Az NFT stratégiája és céljai öt, részletesen kidolgozott operatív programon, mint eszközön keresztül valósulnak meg: 1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (OP) 2. Humán Erôforrás-fejlesztés OP 3. Agrár- és Vidékfejlesztés OP 4. Környezetvédelem és Infrastruktúra OP 5. Regionális Fejlesztés OP.
Ezen három specifikus cél eléréséhez szükséges beavatkozási irányok az alábbi 4 prioritás köré rendezôdnek: • A termelôszektor versenyképessége • A humántôke fejlesztése • Az infrastruktúra fejlesztése • Mezôgazdaság és vidékfejlesztés. A regionális fejlesztések az NFT fenti prioritásainak mindegyikéhez hozzájárulnak, egyfajta metszetét adva így a prioritásoknak. Jobbágy Valér MEH
GOVERNMENT HAS ACCEPTED THE NATIONAL DEVELOPMENT PLAN The National Development Plan (NDP, or as its Hungarian abbreviation stands: NFT) is a national strategic document for the preparation of which the Hungarian Government is responsible. The long-term and final objective of the Hungarian development policy and thus the NDP is to improve living standard which means not only the amelioration of income levels but also the improvement of environment, culture, health, education and social protection quality and availability.
Az NFT elkészítésének, sikeres végrehajtásának és társadalmi legitimációjának alapvetô feltétele és az EU által a partnerség elve alapján kötelezôen megfogalmazott igény a társadalmi és gazdasági partnerek bevonása a program elkészítésébe. Az NFT, illetve az OP-k anyagait civil, szakmai, érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági, a tudományos és a közélet képviselôi véleményének figyelembe vételével alakította ki az NFT Hivatal.
Jobbágy Valér MEH
IRIS – A TERÜLETFEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK EGYSÉGES KERETBE FOGLALÁSA Hírlevelünk elôzô számában már hírt adtunk az IRIS rendszer megvalósíthatóságáról (lásd: 2002/2. 2.old.), ezúttal az RPP program keretében készülô program végsô fázisáról adunk hírt. Elkészült tehát az a megvalósíthatósági tanulmány és feladat-meghatározás, amely megalapozza az integrált regionális információs rendszer (IRIS) létrehozását. Az olasz szakértôk igyekezetek megismerni a Magyarországon jelenleg már mûködô információs rendszereket (TEIR, MEMOR, KEZDET) és regionális honlapokat, mivel az integrált regionális rendszer csak ezekkel szorosan együtt-
mûködve tudja igazán betölteni szerepét. Az alul- és félretájékozottság problémájának megoldását a területfejlesztés résztvevôinek teljes körû, részletes és naprakész információkkal való ellátása jelentheti. Ez megoldható a már meglévô és mûködô adatbázisok és információs rendszerek kisebb átalakításával, összehangolásával. Az így létrehozandó honlap a közigazgatásban belsô használatú rendszerek nyilvános felülete lenne, melynek célja, hogy a potenciális kedvezményezettek minél szélesebb köréhez juttassa el a támogatásokra vonatkozó
információkat – a régiókban tervezett, illetve már folyamatban lévô fejlesztésekrôl, azok eredményeirôl és hatásairól. A rendszer ezáltal a horizontális és vertikális információ-áramlás meghatározó csomópontjává válna, mely egyfajta rendszerbe, keretbe foglalja a meglévô folyamatokat. Az IRIS hiánypótló szerepe abban rejlik, hogy közös információs bázist hoz létre a kistérségek / regionális / megyei / helyi intézmények, szervezetek részére, akiknek ez idáig nem volt lehetôségük arra, hogy egy helyen, átlátható módon jussanak tevékenységüket támogató inRPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
3
A képzés célja olyan útmutató ismertetése, amely segítségül szolgál a projektciklus tartalmának meghatározásához, pontosabban az elsô lépések – projekt beazonosítása, értékelése és kiválasztása – eldöntéséhez.
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
rozással együtt 1200-1500 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. Az NFT-t a Kormány dolgozza ki a MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának koordinálásával, ugyanakkor a partnerség elve értelmében az NFT kidolgozásában és megvalósításában részt vesznek a gazdasági és szociális partnerek, civil szervezetek, a regionális intézmények, valamint a magánszféra. Az NFT-ben szereplô fejlesztések elôkészítésének és megvalósításának sikerétôl nagymértékben függ hazánknak az unióval szembeni pénzügyi szaldója 2004-ben, ill. a csatlakozást követô elsô években. A jelen Nemzeti Terv stratégiája kijelöli azokat a fejlesztési irányokat is, amelyek megvalósulásának keretét már a következô, 20072013 közti EU költségvetési idôszakra szóló NFT adja.
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
formációkhoz többek között a pályázatok kiírásával kapcsolatos adatoktól a források felhasználásának menetrendjén keresztül a megvalósuló projektek monitoringjáig, a már lezárt projektek eredményeinek elemzéséhez szükséges adatokig. A rendszer egy másik fontos funkciója, hogy egy olyan standardizált honlapként mûködjön, melynek tartalmáról a régiók közösen döntenek, s melynek célja, hogy a különbözô szintû partnerek interaktív együttmûködését támogassa. Ennek kialakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy elkerülhetôk legyenek az átfedések a jelenleg is mûködô regionális honlapokkal úgy, hogy mindazon adattartalom, melyrôl megállapodás születik a régiók között, a közös honlapra kerül, mely az egyes régiók honlapjairól linkeken keresztül érhetô el. Az IRIS a TEIR és a MEMOR információinak közvetítôi szerepét kellene, hogy betöltse a régiók felé, összekötô kapocsként a központi és regionális, valamint helyi szervezetek között. E szerepét azonban csak abban az esetben lesz képes betölteni, amennyiben tisztázásra kerülnek a kompetenciák, illetve az információ-áramlás csatornái a magyar közigazgatás rendszerében. H. Gordos Márta VÁTI TFI Intézményfejlesztési Osztály
The elaboration of the Feasibility Study for an Integrated Regional Information System (IRIS) has arrived to its final phase and by this stage, all involved parties (national and regional level institutions and organisations) have reached an agreement about its aim and purpose. The main aim of the system will be to provide a framework for already operating systems and to become the focal point of horizontal and vertical information flows with the purpose to provide information to all participants of regional development. H. Gordos Márta National Agency for Regional Development
A rendszer alapvetô célja annak a szükségletnek a kielégítése, hogy megfelelô szakmai információkkal lássa el a területfejlesztés összes szereplôjét, ezáltal is támogatva a Regionális Operatív Program intézkedéseinek megvalósítását a régiók szintjén. Ez megoldást jelentene arra a problémára, hogy az intézményrendszer bôvülése, az érintettek körének növekedése miatt a különbözô, egymással nem kommunikáló információforrásokra építô szereplôk alul- illetve félretájékozottak, információik pontatlanok, gyakran egymással sem tartanak fenn szakmai kapcsolatot. Ennek következménye, hogy a területfejlesztési források részben kihasználatlanok maradnak, más részükre esetenként egymáshoz nagyon hasonló, számos átfedést tartalmazó pályázatokat nyújtanak be a jelentkezôk.
INTERJÚ BASILICATA RÉGIÓ REGIONÁLIS KORMÁNYÁNAK ELNÖKÉVEL (folytatás az 1. oldalról) Basilicata az egyik legkisebb olasz régió az 1. célkitûzésû régiók között. Basilicata regionális kormányzatának Európai Programok Igazgatósága a Regionális Operatív Program irányító hatósága a 2000-2006-os idôszakban, míg egy másik igazgatósága a kifizetô hatóság feladatait látja el. Basilicata régió kb. 2 mrd euro felett rendelkezik az adott idôszakban. A teljesítménytartalék odaítélésében az elsô idôszaki értékelés után Basilicata az elsô helyen áll az 1. célkitûzésû régiók között.
A KKV-knak nyújtott támogatás ma már a legjobb gyakorlatnak számít. Az Európai Szociális Alap támogatásaiból vállalkozások szakképzési programokat szerveztek elsôsorban a fiatalkorúak állandó munkához jutásának biztosítására. Ezt a lehetôséget a nagy cégek is kihasználták.
• A magyar partnerek számára az egyik kulcskérdés, hogy miként lehet megteremteni az európai programok végrehajtásához szükséges megfelelô kompetenciákat, hogy az a rendelkezésre álló alapok lehetô legteljesebb felhasználását biztosítsa. Basilicata régió hogyan gondoskodott a végrehatásért felelôs munkatársak képzésérôl, és mennyi ideig tartott, hogy a jelen eredményeket elérhessék A fejlesztési tervezések Basilicataban a 60-as években kezdôdtek, és folyamatosan fejlôdtek a regionális intézmények létrehozásával, technikai tapasztalatokkal, szakpolitikai tervezéssel, melyek hozzájárultak a SA három eddigi programozási idôszakában a jó eredmények eléréséhez. De semmi kétség, hogy az Európai Unió által technikai segítségnyújtás formájában nyújtott támogatás a kormányzás és az alapok irányításának technikai eljárása terén még mindig meghatározó.
• Elnök úr, a magyar régiók Közép-Magyarország kivételével lakosságszámuk és gazdasági erôforrásaik alapján kicsik. Mit tekint optimális gazdasági és területi dimenziónak egy alulról építkezô fejlesztési stratégiához? A kicsi demográfiai dimenzió elônyöket és veszélyeket is rejt. Míg egyrészt az alapok irányításának magas költségeivel számolhatunk, másrészrôl a források hatékony és dinamikus menedzsmentjéhez egyedülálló lehetôséget kínál. Basilicata esetében elmondhatjuk, hogy az elônyök kiszorították a veszélyeket, és ez lehet a forgatókönyv Magyarország esetében is. Egy olyan kis régióban, mint a miénk, a szociális kohézió alapvetô fontosságú volt, hogy helyi fejlesztési politikáinkat a helyi autonómiára és helyi önkormányzatra alapozhassuk.
• Mik voltak a legfontosabb intézményi és adminisztratív újítások, melyet Basilicata az új programozási idôszakban vezetett be? Sokat invesztáltunk az integrált területi projektekbe, melyek nagyon hatékonynak mutatkoztak a helyi közösségek bevonásában. Lehetôvé teszi a helyi szereplôk számára, hogy vezetô szerepet vállaljanak megosztott projektek kidolgozása révén, mely különösen fontos a kicsi és távol esô régiók esetében. Továbbá Basilicata volt az elsô európai régió, mely az Európai Beruházási Bankkal egyezményt írt alá, mely szerint az EBB a Regionális Ope-
4
RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
ratív Program pénzügyi menedzsmentjének optimalizálásához nyújt pénzügyi támogatást. Több programot támogatunk, mely az információs kultúra és tudásalapú gazdaság fejlesztését szolgálja. Egy átfogó közigazgatási hálózat és „a számítógép minden háztartásba” projektünk révén kívánunk on-line szolgáltatást nyújtani az állampolgároknak. Biagio Perretti RPP
INTERVIEW Mr. Biagio Perretti, expert of the RPP Programme interviewed Mr. Filippo Bubbico, president of the regional government of the Basilicata region. The development of the previous few years in Basilicata region was largely independent from the European policies, however the importance of the Structural Funds could be felt later mainly in multiplicative effects in the already structured developments. The subsidies ensured to the small and medium enterprises mean the best practice today. In Basilicata, advantages have squeezed threats and this can be the prevailing scenario in Hungary as well. In such a small regions as Basilicata, social cohesion had primary importance in order to be able to build our local development policies upon local autonomy and local municipalities. Biagio Perretti RPP
Az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelôen felállított és mûködtetett intézményeket kell létrehoznunk. Minden egyes Operatív Program (OP) esetén ki kell jelölni azt a felelôs hatóságot, mely a program végrehajtásának elsôdleges felelôse. Ezen ún. Irányító Hatóságok kijelölése megtörtént, tudjuk tehát, melyek azok a minisztériumi egységek, melyek a programok végrehajtásának fô felelôsei lesznek. E minisztériumi egységek azonban nem fogják a végrehajtáshoz kapcsolódó összes feladatot saját maguk lebonyolítani, azok egy részét delegálják. A delegált feladatokat ellátó ún. Közremûködô Szervezetek, melyek a végrehajtási struktúra részét képezik minden egyes OP lebonyolításánál. A 21-es fejezetben tett vállalásaink értelmében 2002. december végéig kell döntést hoznunk a Közremûködô Szervezetekrôl. A döntés mintegy megalapozásaként, 2002. november 30-ig el kell készítenünk az Operatív Programok megvalósíthatósági tanulmányát. A dokumentumnak minden egyes OP vonatkozásában tartalmaznia kell a végrehajtásba bevont intézményeket, az általuk ellátandó feladatokat és a szükséges humán kapacitásokat. Kiemelt figyelmet kell szentelni a beszámolási rendszereknek, az
audit és ellenôrzési folyamatoknak és a pénzügyi folyamatok bemutatásának. Az intézmények által ellátandó feladatok körének meghatározását követôen részletes kapacitásigény-felmérést kell készíteni minden egyes szervezetnél. Jelenleg aktív munka folyik a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Irányító Hatóságok együttmûködésében a végleges döntések elôkészítése és meghozatala kapcsán. Az OP megvalósíthatósági tanulmánya a kötelezettségvállalásnak megfelelôen a hónap végére elkészül, s a Bizottságnak megküldésre kerül. Az abban foglalt döntéseket alapul véve az elkövetkezô hónapok feladata az lesz, hogy a végrehajtásban részt vevô intézményeknél megteremtsük a szükséges kapacitásokat, s az ott dolgozókat fokozatosan felkészítsük a feladatok ellátására. Felkészülésük igazolására a részt vevô intézményeket szervezeti auditnak fogjuk alávetni, várhatóan a jövô év során. Mindehhez a hazánkban dolgozó külföldi szakértôk kiemelt szerepet játszanak már ma is, s reményeink szerint aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai intézményi kapacitásokat megteremtsük, s felkészülten várjuk 2004-tôl a Strukturális Alapok keretében rendelkezésre álló forrásokat. Kóti Éva NFH
DEVELOPMENT AND ACTUAL POSITION OF THE INSTITUTION SYSTEM REALISING THE COMMUNITY SUPPORT FRAMEWORK According to our undertakings made in chapter 21 we have to make a decision about the Instrumental Organisations until the end of December. After defining the tasks to be implemented by these institutions a detailed survey has to be prepared about the capacity demand of each organisation. The feasibility study of the Operative Programmes is to be elaborated until the end of November according to our engagement and be sent out to the European Committee. Next year the participating institutions will be subject to an institutional audit in order to justify their preparation. The experts and advisors from the EU countries working currently in Hungary have an important role in this process and hopefully will contribute largely to the establishment of institutional capacities and will help us to be prepared for receiving the Structural Funds from 2004. Kóti Éva NFH
SPPII BEMUTATKOZÁSA – KTK NYITÓ KONFERENCIA – INTERJÚ ALEX RAE-VEL Alex Rae a brit Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban dolgozik, regionális témákra szakosodott. Londonban befektetés ösztönzéssel foglalkozott, majd egy rövid idôt töltött a San Francisco-i brit konzulátuson. Az elmúlt 10 évben az Észak-Nyugati Régió Kormányzati Hivatalában dolgozott, amely régióban az EU pénzügyi támogatást nyújt a hagyományos ipari ágazatok hanyatlása után a terület regenerálására. Merseyside mind 1994-ben, mind 2000ben 1. célkitûzésû területnek lett nyilvánítva, jelenleg 1,2 mrd euros nagyságú a program. Budapestre érkezése elôtt egy új regionális megvalósító struktúrát – a Liverpool Vision-t – alakította ki, mely felelôs a strukturális alapokat felhasználó Liverpool-i városközpont tervezéséért és regenerációjáért. • Az SPP II szakértôi augusztus végén kezdtek dolgozni, és az elmúlt hónapok során hatalmas feladatokkal kellett megbírkózniuk a strukturális alapokra való felkészítésben. Az interjú kérdéseire Alex Rae, az SPP II egyik elôcsatlakozási szakértôje válaszol. Melyek az SPP II eddigi fô hozzájárulásai Magyarország felkészüléséhez? Egy öt fôs csapat tagjaként dolgozom az 1. komponensen. John Bedingfield a KTK Irányító Hatóságnál dolgozik, Michael Leydon a gazda-
sági versenyképesség IH-nál, Elaine Markham a HEF IH-nál, Stephen Prichard a Környezeti és Infrastruktúra IH-nál, magam pedig a Regionális Fejlesztési Irányító Hatóságnál. Mindannyiunk fô feladata volt, hogy segítsük annak a minisztériumnak a munkáját, mely mellett szakértôként jelen vagyunk, és az ô prioritásaikat tartsuk szem elôtt, valamint azokat a feladatokat, melyeket a döntéshozás sürgôssége indokol. Remélhetôleg azt is sikerült érzékeltetnünk, hogy mennyivel nagyobb eredményt lehet elérni a minisztéri-
umok közötti integrált együttmûködéssel. Úgy gondolom, hogy a 250 oldalas KTK tanulmány elkészítése megfelelô bizonyíték erre. • Mi volt az októberi KTK konferencia fô célja és eredménye? A cél az volt, hogy a lehetô legtöbb szereplôt, akik a strukturális alapok megvalósításában részt vesznek (IH-k, lehetséges KSZ-k, sôt lehetséges kedvezményezetteket is) egy helyre meghívjuk, és ezzel egyidôben hangsúlyozzuk a strukturális alapok megvalósításával kapcsolatos realitásokat (különösen, RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
5
A Nemzeti Fejlesztési Terv és az ahhoz kapcsolódó Operatív Programok kidolgozása folyamatos feladattá vált az e területen dolgozó, szélesen értelmezett szakmai körökben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi idôben a végrehajtás intézményrendszerének kiépítése is a figyelem középpontjába került. Meg kell határozni, hogy a feladatok ellátásához milyen kapacitásra van szükség, milyen belsô szervezeti struktúrában mûködhet a leghatékonyabban, és hogyan, milyen stratégia mentén lesz képes elôteremteni a szükséges kapacitásokat.
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
A KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETET MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLÔDÉSE, AKTUÁLIS ÁLLÁSA
KÉPZÉSI RENDSZER
hogy a struktúrákat a lehetô legegyszerûbben szervezzük meg). Lehetôséget adott a potenciális közremûködô szervezeteknek, hogy egyeztessék, meddig jutottak el az intézményfejlesztésben, és megfelelô információt gyûjtsenek a következô lépésekhez. Az integrált együttmûködést ismételten kidomborítottuk. Úgy gondolom, a konferencia elérte a kitûzött célokat. Sok formális és informális beszélgetés zajlott le arról, hol áll Magyarország a felkészülésben. Az RFOP workshopon különös nyíltsággal sikerült kezelni a lehetséges intézményi szerepeket. Az OP felépítésérôl is elôjöttek a legfrissebb gondolatok – és elsô alkalommal ilyen részletezettséggel. • Hogyan értékelné az RFOP végrehajtására javasolt intézményi rendszert? Mik az erôsségek és gyengeségek? A cikk írásának pillanatában az RFOP végrehajtásának intézményi kereteirôl folytatott vita folytatódik. Ez nem szerencsés, de kívül esik mind az SPP, mind az RPP hatókörén. Az RFOP szerkezetét még ugyancsak véglegesíteni kell. Az elsô kérdés megválaszolása bizonyos mértékig függ a másodiktól. Mint attól a ténytôl is, hogy Magyarország távol áll egy valódi regionális OP kialakításától a következô, 2007-es programozási idôszakig – hisz a csatlakozás várhatóan a jelen programozási idôszak közepén fog bekövetkezni. Magyarországnak ezért köztes struktúrát kell kialakítania 2004-2006-ra, mely során folytatódik természetesen a régiók megerôsítése, és a regionális stratégiákat továbbfejlesztik az új, 2007-2013-as NFT-hez. Úgy gondolom, a VÁTI TFI és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek a Nemzeti Területfejlesztési Hivatalnál elhelyezett irányító hatósággal megfelelô intézményi hátteret tudnak biztosítani. Az elôttünk álló kihívásokat nem szabad lebecsülni, és az RPP szakértôk elmúlt 14 hónapban végzett munkája ebben meghatározó. • Milyen szerepet tudnának az RFÜ-k rövid és középtávon betölteni? Rövidtávon az RFÜ-k legfontosabb feladata, hogy a regionális partnerekkel együttmûködve generálják és fejlesszék a projekteket, melyek meghatározóak az RFOP végrehajtásához, sôt a többi OP informálására is. Ha ezt nem sikerül teljesíteniük, az abszorpció nem lesz lehetséges. Középtávon véleményem szerint az RFÜ-knek tovább kell fejlôdniük és erôsödniük, hogy meghatározóbb szerepet játszhassanak a következô programozási idôszakban (2007-2013) szoros együttmûködésben a terve-
zett Regionális Közgyûléssel. Izgalmas és kihívásokkal teli idôszak következik a területfejlesztésben és regionális fejlesztésben dolgozó kollégák számára. Az RFÜ-k számára nyitott a lehetôség, hogy jelentôs szerepet töltsenek be egy valódi regionális autonómia tervezésében és megvalósításában Magyarországon. Az interjút készítette: Döbrönte Katalin, NFH
Alex Rae, PAA of SPP II program gives his opinion on OPRD institutional setting and possible future roles of RDAs. According to him, Hungary needs an interim structure between 2004-2006, during which institutional strengthening can continue in the regions and regional strategies are further developed for a new (2007-13) NDP. He feels that National Agency for Regional Development (NARD) and the Regional Development Agencies (RDAs) with a strong Managing Authority at the National Office for Regional Development (NORD) are well placed to provide this. Interview prepared by: Döbrönte Katalin, NDO
KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE – INTERJÚ UGO POLI RPP SZAKÉRTÔVEL • Mindenekelôtt szakmai hátterérôl sze- Operatív Program (ROP) és a Gazdaretném kérdezni. Hogyan csöppent bele sági Versenyképesség Operatív Program (ECOP) Nemzeti Fejlesztési Teraz RPP programba? Az RPP C komponensének koordinátora vagyok, amelynek fô tevékenysége a kapacitásbôvítés projektgenerálás és projektmenedzsment területeken. A program egyik uniós twinning partnere, FriuliaVenezia-Giulia Régió és az INFORMEST Szolgáltató és Dokumentációs Központ a Nemzetközi Gazdasági Együttmûködésért (az INFORMEST fô tevékenységi területe Ugo Poli az olasz vállalatok és a Közép-Kelet-Európai országok közötti gazdasági együttmûködés elôsegítése - BB.) nevû szervezet vezetô tanácsadójaként veszek részt az RPP munkájában. Ennek a régiónak hosszú évekre visszamenô kapcsolatai vannak magyarországi megyékkel (pl. dél-dunántúli, nyugat-dunántúli megyék); a közelmúltban több Phare programon is együtt dolgoztam az említett térségekkel. Kiemelném például a VICLI (Virtual Clustering Identification - Virtuális Klaszter Azonosítás) elnevezésû projektet, amelynek keretében fejlôdô magyarországi ipari területeket azonosítottunk többek között Pest, Hajdú-Bihar és Gyôr- Moson-Sopron megyében és ismertettük meg velük a legjobbnak tartott olasz gyakorlatot a stratégiai területi tervezés területén.
ven belüli „munkamegosztása” körüli aggodalmakban keresendô. Végül az olasz fél téma iránti elszántsága megmentette ezt a fejezetet.
• Milyennek találja a magyar kisés középvállalkozások (kkv) szerepét az említett Operatív Programokban?
A kisvállalkozások fejlesztését megcélzó intézkedések megléte még nem jelenti azt, hogy az egyes szektorális programok intézkedéseibe ne kellene vállalkozásfejlesztési tevékenységeket bevonni. A fenntartható fejlôdést, a turizmus fejlesztését, a kulturális örökség megôrzését célzó intézkedéseket jobban végre lehet hajtani, ha céljaikhoz vállalkozói szemlélet párosul. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a vállalkozások fejlesztését integrálni • Az RPP Covenant C komponensének része a kis-és középvállalkozá- kell mindenfajta területi tervezési tevékenységbe. sok fejlesztése. Hogyan született meg ez az alfejezet? A magyar vállalkozások zöme az A kis-és középvállalkozásokról szóló alkomponens okozta a legnagyobb fejfájást a Covenant szövegének véglegesítése során. Ennek oka a Regionális informatika, az autógyártás, a tele-
6
RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
• Milyen fôbb problémákkal küzdenek a magyar kkv-k? Mennyiben hasonlóak ezek például az olasz kkv-k problémáihoz?
gyarország számára komoly gondokat okoz az, hogy az érintetteket nem támogatják megfelelôen a projektek generálásában; itt sajnos komoly lemaradások tapasztalhatóak. A technikai képességek legtöbbször megvannak, úgy gondolom, hogy a legnagyobb gondot elsôsorban a meglévô kompetenciák integrált szemléletbe tömörítése okozza. Csak példaként említek egyet: az ipari parkok esetében a lemaradó ipari parkok feljavítása egy jó projektötlet lehet. Ehhez hálózati kapcsolatrendszer kiépítésére, integrált ötletekre, a vállalati szféra és az állami szféra bevonására egyaránt szükség van. A turizmus fejlesztésének például kombinálnia kell a természeti erôforrások megújítását, az adott hely elérhetôségének javítását és a vállalkozások fejlesztését. „Kampányolunk” a Strukturális Alapok által a kkv-k számára nyújtott lehetôségek mellett is, valamint workshopokat szervezünk projekttervezés témakörben, hogy bátorítsuk és segítsük az érintetteket a projektek tervezésében. A kkv témában régiónként 2 fô csapásirányban dolgozunk: Az egyik a kisvállalkozások számára nyújtott nem-pénzügyi, úgynevezett reálszolgáltatásokat érinti, a másik pedig a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozik. A pénzügyi szolgáltatások alatt elsôsorban a hitelrendszer elérésével kapcsolatos nehézségek leküzdését értjük: például minôsített szervezetek által szervezett globális segélyek (global grants) végrehajtása és menedzsmentje. Nem baj, ha ez a Területfejlesztési Operatív Programon vagy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programon kívül valósul meg.
A kkv szektor meghatározó szereplôivel folytatott beszélgetéseim során számomra 3 fô probléma körvonalazódott: Elsôként említeném azt, hogy a kkv-k fejlesztésével egészen a nyár végéig az NFT nem igazán foglalkozott, még a partnerség elvének szempontjából sem. Másodikként, a kkv-k tôkehiányát. A probléma kiküszöbölésére mindenképpen nagyobb elkötelezettségre lenne szükség a kormányzat részérôl, növelni kellene a regionális szinten hozzáférhetô forrásokat. Az olasz tapasztalatok azt mutatják, hogy központi és regionális szinten hozzáférhetô forrásokra egyaránt szükség van, és azokat megfelelôen kell kombinálni. Harmadszor, pedig sokan aggódnak amiatt, hogy a magyar vállalkozások nem lesznek képesek felvenni a versenyt a csatlakozás után a piac többi szereplôivel, illetve amiatt is, hogy a kkv-nak továbbra is csak a beszállítói szerepkör marad, és így a magyar vállalatok nem férnek majd hozzá köz- • Milyen programok zajlottak a kkv-fejlesztés területén az elvetlenül az uniós piacokhoz. Hozzá múlt hetekben, és milyen továbkell tennem, hogy hasonló problébi programokra lehet számítani mákkal kénytelenek szembesülni az uniós kkv-k is. a közeljövôben? Mik voltak a
• Mivel tudja az RPP segíteni a tapasztalatai? December végéig régiónként 2 kis- és középvállalkozásokat eseményre kerül sor, a rendezvényeMagyarországon? Az Uniós tapasztalat az, hogy a SA 30%-át kis-és középvállalkozásokhoz kapcsolódó tevékenységekre fordítják. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a SA a vállalkozások fejlesztésének fô eszközei. Az RPP a C komponensen keresztül érintett projekt-generálási kérdésekben is. Ma-
ken eddig átlagban 20-40 fô vett részt, így év végéig mindösszesen 300 résztvevôre számítunk. A rendezvények célja a figyelemfelkeltés, segítségnyújtás projektek generálásában és tervezésében, valamint az európai tapasztalatok bemutatása a SA tevékenységeinek keretén belül,
a kis- és középvállalkozások fejlesztésében végzett endogén forrásnövelés, valamint a nem pénzügyi szolgáltatások területén. Úgy vettem észre, hogy rendkívül nagy érdeklôdés övezi ezeket a programokat. 2 napos szemináriumokat tartottunk a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht (ITDH) regionális kirendeltségei számára és hasonló rendezvényeket tervezünk a szektorális munkacsoportok részére is. A programok eredményeirôl januárban már talán mérleget tudunk készíteni.
• Kik vettek részt ezeken a rendezvényeken? Helyi vállalkozásfejlesztési ügynökségek, ipari parkok menedzserei, kistérségi menedzserek, különbözô vállalkozói szövetségek vettek részt a rendezvényeinken. Számomra meglepô volt, hogy a helyi kereskedelmi kamarák és a vállalkozói szövetségek részérôl az elvártnál lényegesen kisebb érdeklôdést tapasztaltam. Bodorkós Barbara VÁTI TFI
INTERVIEW WITH UGO POLI, RPP EXPERT The entrepreneurial development/SME part was the most troubled subject during the finalisation of the Covenant. To have specific SME development measures should not prevent from drafting entrepreneurial development operations in quite all measures of the SOP-s. Entrepreneurial development is a priority for the bottom-up approach, which is conditional for the structural change of territories at regional and at local level. Structural Funds are powerful tools for improving accessibility of SME-s to new funding sources both in the frame of well-focused state aid schemes for investment support and through guarantee schemes helping to achieve greater accessibility to credit by undercapitalised SME-s. 30 % of all SF budget goes to SME-s related operations. RPP is implementing a campaign of 14 events on SF opportunities for SME development in the regions. Keen attention and participation have been the features of this campaign, which will eventually have involved about 300 representative stakeholders in all regions Bodorkós Barbara National Agency for Regional Development
RPP HÍRLEVÉL 2002. DECEMBER
7
„A Strukturális Alapok révén a kkv-k új támogatási forrásokhoz juthatnak. Ugyanakkor Európa-szerte tapasztalható jelenség a kkv-fejlesztések kapcsán, hogy nagyobb hangsúly helyezôdik az úgynevezett nem pénzügyi szolgáltatásokra és a megfelelô infrastruktúra kiépítésére. „ „A SA támasztotta kötelezettségek és lehetôségek terén a magyarok felkészültségét véleményem szerint egy 10-es skálán hármassal vagy négyessel lehetne jellemezni.” „Hangsúlyozni szeretném az emberi erôforrások szerepét a kkv-k fejlesztésében: itt elsôsorban a meglévô képességek minôsítésére és fejlesztésére, a szakmai, technikai tudás kiszélesítésére, diverzifikációjára kell gondolnunk. „
KÉPZÉSI RENDSZER
kommunikáció vagy más, a közvetlen külföldi tôkebefektetések által uralt szektorok számára szállít be. Úgy vélem azonban, hogy a vállalkozásfejlesztéshez úgynevezett bottom-up megközelítésre van szükség. A ROP október 22-i tervezetében erôs hangsúlyt kapott a vállalkozásfejlesztés. Ebben a tervezetben a ROP intézkedései regionális szinten differenciáltak, beleillenek az egyes régiók jövôképébe: az abszorpciós kapacitás szempontjából ez egy igen jó kezdés. A programozási folyamat következô lépéseiben is el kell kerülni azt, hogy a ROP illetve az ECOP átfedjék egymást.
OLASZORSZÁGI TANULMÁNYÚT – TAPASZTALATOK A PROGRAMMEGVALÓSÍTÁS ÉS MONITORING TERÉN A program részét képezte az olasz Gazdasági és Pénzügyminisztérium, Campania, Puglia valamint Basilicata Régió meglátogatása, ahol helyi hivatalnokok ismertették a Strukturális Alapok végrehajtásában betöltött szerepeiket, fôbb tapasztalataikat és eredményeiket. A tanulmányúton régiónként 2 fô vett részt: a regionális fejlesztési ügynökségek munkatársai mellett kistérségi és gazdasági szakértôk is képviseltették magukat.
2002. nov. 16-22. között került sor a Regionális Felkészítô Program keretében szervezett elsô tanulmányútra. Az út azt a célt szolgálta, hogy elôsegítse a Strukturális Alapok végrehajtási és monitoring struktúráinak megismerését, az 1. célkitûzés alá esô olasz területek tapasztalatainak átadásával. Az Olasz Gazdasági és Pénzügyminisztériumban tájékoztatást hallhattunk az olasz fejlesztési politikáról, a régiókkal kötött intézményi megállapodásokról, keret-programozási megegyezésekrôl. Áttekintést kaptunk továbbá a minisztérium szervezeti felépítésérôl, valamint az egyes szervezeti egységeknek a SA kezelésében betöltött szerepérôl. Bemutatták az 1. célkitûzés alá esô hat olasz régió fejlesztési politikáját, illetve a programok megvalósításának pénzügyi vetületeit, társfinanszírozási kérdéseit. A tanulmányút következô állomása Nápolyban volt, ahol a regionális hivatal munkatársai ismertették Campania régió tervezési, programozási tapasztalatait, hangsúlyozva a programkiegészítô dokumentum készítésével kapcsolatos javaslataikat. Az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap menedzsmentjéért felelôs hivatalnok szólt a pályázati rendszer mûködésérôl, a végrehajtás intézményi kereteirôl, a Végrehajtó Hatóság és a Kifizetô Hatóság mûködésérôl. Végül a regionális operatív program városfejlesztési prioritásának egyik intézkedésfelelôse ismertette Benevento város városfejlesztési programját és az integrált projektek megvalósításának módjait. Bariban a Földközi Tengeri Agronómiai Intézet kihelyezett tagozata adott otthont az elôadásoknak. Az intézet munkájának megismerését követôen Puglia régió elnökségének képviselôjétôl elôadást hallhattunk az 55 intézkedést tartalmazó Regionális Operatív Program tartalmáról, fejlesztési célkitûzéseirôl, valamint programozási módszertanáról. A Közösségi Politikákat Koordináló Egység munkatársa betekintést adott az Olaszországban lezajlott decentralizációs folyamatokról, a központi, illetve regionális hatáskörben kezelt területekrôl, a regionális közigazgatás keretein belül mûködô 12 tanácsnokság mûködésérôl, a SA keretében futó programok megvalósításáról, különös hangsúlyt fektetve a projektértékelés módszereire, szervezeti hátterére. Bemutatták a Regionális Monitoring Információs Rendszert, valamint a Regionális Közigazgatás Egységes Hálózatát (RUPAR), mely a régió közigazgatását összeköti a megyékkel, helyi önkormányzatokkal, egyéb közigazgatási szervezetekkel, mintegy 350 szervezetet kapcsolva össze. A mindössze 600.000 lakosú Basilicata régió pozitív eredményeket ért el a SA felhasználása tekintetében. Érdekes és magas színvonalú elôadást hallhattunk a szubszidiaritás és a hatékonyság kérdéskörérôl, a közösségi és nemzeti programok eljárásának közelítésérôl, a hatékony forrásfelhasználás érdekében tett javaslatokról, valamint a régiók és a megyei, helyi szervek közötti kapcsolatokról. Esettanulmányként bemutatták a régió egyik legsikeresebbnek tartott projektjét, mely a „Minden házban legyen egy számítógép” címet viseli. A projekt keretében a régió családjainak egynegyede minisztériumok és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek közremûködésével megrendezésre kerülô regionális információs napokon kaphatnak bôvebb tájékoztatást a Projekt Elôkészítô Alapról, és ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Tervben és annak Operatív Programjaiban kidolgozott hazai fejlesztési stratégiákról. A támogatásra javasolt projekt ötletek kiválasztása várhatóan 2003 májusára történik meg. A projekt ötletek továbbfejlesztése és minôségbiztosítása ezen a területen tapasztalattal rendelkezô, a Phare szabályoknak megfelelôen kiválasztott nemzetközi és hazai szakértôket felsorakoztató konzorciumok segítségével történik majd. A projekt ötletek kidolgozása a tervek szerint 2003 júniusában kezdôdik. A szakmai segítségnyújtás kiterjedhet többek közt sikeres uniós tagállami projektek bemutatására, projekt elôkészítô mûhelymunkák szervezésére, a potenciális projekt-konzorciumok tagjai közötti együttmûködés kialakítására, a kidolgozandó projekteket megalapozó igényfelmérések, pénzügyi-, technikai-, mûszaki tanulmányok, környezeti hatástanulmányok, építési tervek és közbeszerzési dokumentumok elkészítésére. Havasi Katalin Észak-Magyarországi RFÜ
THE EXPERIMENTS OF THE RPP SEMINAR
kapott támogatást számítástechnikai állomás kiépítéséhez, melyet regionális informatikai szolgáltatások széles köre egészít ki. Összességében elmondható, hogy a dél-olasz régiók tervezési, programozási, programmegvalósítási és monitoring tapasztalatai hasznos ismeretekkel szolgáltak a résztvevôk számára, és segítséget nyújtanak a hazai Regionális Operatív Program kidolgozásához, valamint a jelenleg is formálódó regionális intézményrendszer hatékony kialakításához. Németh Ágnes Nyugat-Dunántúli RFÜ
STUDY TRIP IN ITALY – EXPERIENCE IN PROGRAMME IMPLEMENTATION AND MONITORING The first study trip organised within the Regional Preparatory Programme took place between 16 and 22 November, 2002. The study trip was organised with the aim of promoting the study of the implementation and monitoring structure of the Structural Funds by the exchange of the experience in the Italian regions under Objective 1. The programme contained a visit to the Italian Ministry of Economics and Finance, and to the regions of Campania, Puglia and Basilicata, where local officials presented the regions’ role, experience and results in the Structural Funds implementation. Németh Ágnes Nyugat-Dunántúli RFÜ
SERIES IN THE NORTHHUNGARIAN REGION Equal opportunities, sustainable development and SME's support regulations were the main topics of a successful seminar series, which had recently taken place in the North-Hungarian Region under Component C of the RPP. It was organised by the RDA with the TA of the Italian and German short term experts and gave a great opportunity to the local actors to get more familiar with EU regulations and MS examples in a very practical way. To share not only the "best practice" cases, but also the experiences of past failures and problems as well with the Hungarian partners is highly important. Havasi Katalin North-Hungarian RDA
