MUNKAFÜZET GENDER MAINSTREAMING A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

GENDER MAINSTREAMING A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

MUNKAFÜZET

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében

Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában

MUNKAFÜZET

Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (2007–2013) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

Általános bevezetés SZERZÔ: Milánkovics Kinga Gender budgeting szakértÔ: Szekeres Valéria Szakmai lektor: Borbíró Fanni

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség

A nemek közötti egyenlôség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és straté giája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irányelv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû megfogal mazása az európai közösség erôteljes akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hoz zájárulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jogegyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyenlôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadal mi folyamatokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alap ján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag lét rehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem levezet hetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom ala kítja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége – akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk – nem jelenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét – és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, behelyette síthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti. A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érintve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tudományát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés közigazgatási kezelése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstrukció változó tartalommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi környe zettôl függôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos isme retéhez.

Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, 2009.

4 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában

Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén – hármas meg közelítés: • antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód, • nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok, • gender mainstreaming. A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a társa dalmi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az antidiszkriminációs Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

5

politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU is egyaránt alkalmazza mind a három eszközt, de míg az egyenlô bánásmód törvényi kötelezettség hazánkban is, a másik két megközelítést az unió jog- és intézményrendszere tartalmazza. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender main streaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a strukturális alapok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló társa dalmi-gazdasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami fe ladatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Mivel jelenleg Ma gyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó, elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama va gyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokrá ciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz.

Reményeink szerint jelen munkafüzet három ponton ad konkrét segítséget az állami szektor munkatársainak: • a genderszempontok és a környezeti fejlesztési projektek közötti kapcsolatok, össze függések és egymásra hatások elméleti bemutatásával, • a KEOP genderszempontú elemzésével és gyakorlati javaslatok megfogalmazásával, • képessé teszi az olvasót arra, hogy környezeti témájú projektek és fejlesztések ese tén felfedezze a gendervetületet, és – ha a szándéka megvan hozzá – proaktív lé péseket tudjon megfogalmazni. Célunk, hogy a képzés és a tananyag hozzájáruljon az állami intézményrendszer dolgozó inak genderérzékenyebbé válásához, és ahhoz, hogy munkájuk eredményét a magyar nôk és férfiak egyaránt és egyenlô mértékben élvezhessék. Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyenlôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során. *

Jelen munkafüzet célja, hogy segítséget nyújtson a KEOP tervezésében, formálásában és megvalósításában részt vevô szakembereknek és munkatársaknak a genderszempontok és célok minél hatékonyabb érvényesítésében. Bár a tapasztalatok szerint a magyar állami intézményrendszer szereplôi látják és értik, hogy a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôségének érdekében a rendszer minden egyes elemének aktív lépéseket kell tennie, de hogy mik legyen ezek a konkrét lépések az egyes szakmai területeken, sokszor és jellemzôen nem világos. Ennek oka egyebek mellett az, hogy az adott terület (pl. környezetvédelem) napi feladati és a genderszempontok közötti elvi és gyakorlati kapcsolatot megfelelô szakmai háttér információk nélkül nagyon nehéz észrevenni, és különösen nehéz gyakorlati akciókra átültetni.

* Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz


Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

7

I. Mirôl is van szó? – Gender, környezet és energia I.1. Externáliák Mind a környezet védelméhez, mind az energiához, mind a genderhez szorosan kap csolódóan felmerül az „externáliák” fogalma, melynek sokféle definíciója létezik. Exter náliáknak nevezzük azokat az erôforrásokat és hatásokat, melyeket egy adott rendszer eredményességének vagy teljesítményének vizsgálata esetén figyelmen kívül hagyunk. Ahhoz, hogy egy rendszer mûködésének hatásairól reális véleményt tudjunk megfo galmazni, szükséges, hogy figyelembe vegyük a felhasznált externáliákat és az exter nális hatásokat is. (Pl. egy környezetszennyezô vállalat mérlege lehet, hogy év végén nyereséget mutat, mégis lehetséges, hogy mûködése társadalmi szinten veszteséges, ha a környezetszennyezés eredményeként fellépô betegségek gyógyításának költsége a társa dalombiztosítás rendszere számára nagyobb, mint a vállalat nyeresége.) Az externáliákról elmondható, hogy nem kimeríthetetlenek, és amennyiben szûkös erôfor rássá válnak, az felboríthatja az ôket használó rendszerek stabilitását. Ebben az esetben vagy le kell mondani róluk, vagy ha nélkülözhetetlenek, akkor meg kell fizetni az értéküket. Makró szinten a gazdasági rendszereink felhasználnak két kiemelkedô mértékû, és egyre inkább szûkössé váló externáliát. Az egyik a fizetség nélkül felhasznált környezeti/ter mészeti erôforrások (pl. oxigén, nem megújuló energiaforrások, talajerô), a másik a dön tôen nôk által végzett és a társadalom által meg nem fizetett ingyen házimunka, illetve a gyerekszülés és -nevelési munkák. Társadalmunk fenntartható mûködtetéséhez szükséges, hogy tisztában legyünk az általunk használt externáliákkal, a szûkössé váló erôforrásainkkal, és hogy az ezek túlhasználatából eredô problémákat megfelelôen kezeljük. A KEOP – mint a környezet és energia kezelésére hivatott operatív program és pénzügyi forrás – fontos tényezô lehet abban, hogy genderérzékeny környezeti és energetikai programokkal és projektekkel a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruljon.

I.2. Erôforrásokhoz való hozzáférés A KEOP-ban dolgozó szakemberek többször nyilatkoztak úgy, hogy bár tudják, hogy a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôsége fontos, nem értik, hogy ehhez a KEOP hogyan tud hozzájárulni. Fontos megérteni azt, hogy a fejlesztési stratégiák, az operatív prog ramok és az akciótervek fô témakörei, az állami pénzek elosztásának mechanizmusai, a jogszabályok által meghatározott szabályrendszerek nem mindenki számára teremtenek


egyforma esélyeket. Olyan ez, mint egy sport vagy egy társasjáték: függetlenül attól, hogy mik a szabályok, az egyén képességei, különbözôségei, lehetôségei, egyéb tevékenységei és sok más egyéni, vagy csoport jellemzôi alapvetôen befolyásolják, hogy az adott játékban vagy sportban milyen esélyekkel indulnak. Bármilyen szabályok esetén lesznek olyanok, akiket az adott szabályrendszer hátrányosan érint. Társadalmi szinten, hosszú távon belôlük alakulnak ki a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok. Ezen a ponton különösen fontos, hogy az olyan programok, mint a KEOP – ami pl. a TÁMOP-hoz képest látszólag távol esik a társadalmi folyamatoktól – tudatos legyen abban, hogy a saját szakmai mun kája, mûködési struktúrája és mechanizmusai milyen társadalmi folyamatokat és hatásokat indukálnak. Ha igazságos társadalmat akarunk építeni, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az adott szabályrendszer(ünk) kinek, miért és hogyan hátrányos, és ezt valamilyen módon kompenzálni kell. Annak érdekében, hogy olyan szabályokat és keretrendszereket alkossunk, melyek a társadalom minél szélesebb körét lehetôségekhez juttatják, szükséges tudni, hogy az adott társadalmi csoport milyen tulajdonságokkal, feladatokkal, igényekkel, lehetôségekkel, szûkítô paraméterekkel bír. A nôk és férfiak nagyon különbözô társadalmi szerepeket töltenek be, más az idôbeosztásuk, különbözô a hozzáférésük a döntéshozatalhoz, az erôforrásokhoz. Szükséges tehát, hogy olyan szabályokat alkossunk, amelyek az ezekbôl a különbözôségekbôl eredô hozzá férési eltéréseket kiegyenlítik. Egy példa: tegyük fel, hogy egy adott pályázati forrás kis vállalkozókat kíván segíteni. Pusztán az a – látszólag gendersemleges – kritérium, hogy egy pályázat elôfinanszírozást igényel, automatikusan hátrányba helyezi azokat a tár sadalmi csoportokat, akik kevesebb tôkével és hitelképességgel bírnak, így például a nôket, a romákat, a fogyatékkal élôket, a fiatalokat stb. Ez felvázolja azt az oksági rendszert, ami ben az esélyegyenlôséget figyelmen kívül hagyó támogatási rendszer a hátrányos hely zetû csoportokat automatikusan még inkább háttérbe szorítja. A KEOP jellemzôen nagy beruházásokat, fejlesztéseket támogat, az ÚMFT-ben a KEOP részaránya több mint 15%. Ez azt jelenti, hogy ha a KEOP forrásaihoz, a fejlesztések eredményeihez, a KEOP projek tek által teremtett munkahelyekhez a nôk és férfiak nem egyenlô mértékben férnek hozzá, akkor az ÚMFT források KEOP-os része automatikusan és tovább növeli a nôk hátrányát. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha nem teszünk aktív lépéseket, akkor a rendszer automati kusan hozzájárul a különbségek fenntartásához és növeléséhez. A KEOP mechanizmusait kétféle módon lehet megközelíteni abból a szempontból, hogy milyen módon, szinten és mélységben járulnak hozzá a nôk és férfiak társadalmi esély egyenlôségének eléréséhez. Strukturális (oksági) megközelítés Átvilágítja az ÚMFT-t, az OP-kat, az akcióterveket, a pályázati kiírásokat a gender szem pontjából, és beépít olyan strukturális elemeket és mechanizmusokat, amelyek kifejezetten a társadalmi nemi különbségek csökkentését célozzák az adott OP-n belül. Ez a megoldás a genderszempontok eddiginél magasabb prioritását igényli, megfelelô genderszakértelmet, és a gender eddiginél nagyobb súlyú képviseletét az NFÜ-ben és az IH-kban.


9

Tüneti megközelítés A meglévô strukturális elemeket nem kívánja megváltoztatni, átalakítani, hanem azokat olyan kiegészítésekkel látja el pl. a pályázatok bírálatában, indikátoraiban és monitoring folyamataiban, melyek hatással vannak a genderviszonyokra. Ez nyilvánvalóan egysze rûbb és felszínesebb megoldás, ugyanakkor a hatása nagyon kérdéses és nem is meg felelôen vizsgált. Ez a megközelítés- és elvárásrendszer a gyakorlati tapasztalatok alapján a pályázók számára jelenleg gond nélkül megkerülhetô. Kérdések: 1. Soroljon fel olyan externáliákat, melyek egyre inkább szûkössé válnak! 2. Ön szerint mi az oka annak, hogy a zöld mozgalmak és a nômozgalmak a fejlett orszá gokban szorosan együttmûködve dolgoznak? *

II. Mi a cél? A cél az, hogy a KEOP-on keresztül generált és finanszírozott pályázatok csökkentsék a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségeket. Ennek érdekében egy genderér zékenyen tervezett Környezet és Energia Operatív Programnak válaszolni kell tudnia a következô kérdésekre: • Mik a különbségek és hasonlóságok a nôk és férfiak társadalmi nemi szerepeiben, és ezeknek mik a környezeti és energetikai vonatkozásai? • Milyen környezeti és energia programokra van szüksége az országban élô nôknek és férfiaknak és miért? Mik a legfontosabb különbségek a nôk és férfiak között ebbôl a szempontból? • Az egyes akciótervekben megvalósuló projekteknek milyen hatása lesz a nôk és a férfiak társadalmi helyzetére, különös tekintettel a munkaerôpiaci jelenlétre, a háztartási, gyereknevelési és idôsgondozási munkamegosztásra, és a döntéshoza talban való részvételére? • Az egyes pályázatok, a pályázatok kivitelezésének módja hogyan reflektál arra a tényre, hogy a nôk hitelképessége és tôkeereje kisebb, mint a férfiaké, és ezt a hát rányt a pályázati mechanizmusok hogyan egyenlítik ki?

* Megoldókulcs: 1. Környezeti erôforrások, nôk által elvégzett ingyen munka (háztartás, gyerekszülés, gyereknevelés, idôs, beteg családtagok gondozása stb. 2. Mindkét mozgalom externáliák igazságtalan felhasználása és túlhasználata ellen lép fel, közgazdasági szempontból közösek az érdekeik.



11

III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a KEOP programozás egyes szakaszaiban? Az EU által elfogadott végleges ÚMFT több ponton is elôírja, hogy a genderszempontoknak elvi szinten hogyan kell érvényesülnie. Az operatív programoknak, az akcióterveknek és végsô soron a pályázatoknak feladata, hogy az ÚMFT-ben meghatározott genderszem pontok megvalósulásának gyakorlati lépéseit meghatározza. A következôkben végig kö vetjük a genderszempontok érvényesülését az NFÜ által koordinált és a KEOP-on keresztül pályáztatott EU-s és hazai források felhasználásában. Az ÚMFT végleges verziója több helyen megfogalmazza és meghatározza mind az esélyegyenlôséggel, mind a genderrel kapcsolatos elvárásokat. Összességében megál lapítható, hogy Magyarország 2007–2013-as költségvetési idôszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referenciakerete megteremti azokat az elvi alapokat, melyek egy hatékony genderpolitika megvalósításához szükségesek. Az ÚMFT alcíme „Foglalkoztatás és növekedés”, ami genderszempontból kiemelten fontos tekintettel arra, hogy a munkaké pes korú lakosság több mint 50%-a nô. Az ÚMFT-ben megfogalmazott és elôírt legfontosabb gendervonatkozású célkitûzések: • Mind az ágazatok, mind a régiók fejlesztése során a horizontális politikáknak ér vényesülniük kell. • Minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a ne mek egyenlôségére, illetve a nôk és a férfiak életére. • Ki kell dolgozni azokat az indikátorokat, amelyek lehetôvé teszik, hogy az intéz kedések hatásait és eredményét nôkre és férfiakra lebontva vizsgáljuk. Az ehhez szükséges adatokat genderspecifikusan kell gyûjteni. • Biztosítani kell a nôk és férfiak egyenlôségének szakmai képviseletét a végrehajtás intézményeiben (pl. monitoring bizottságok). • Az operatív programokban külön figyelmet kell fordítani a nôkkel és férfiakkal kap csolatos egyenlô bánásmód követelményére és a fenntarthatóság érvényesítésére. • A lisszaboni stratégiában1 meghatározott célok elérése érdekében biztosítani kell a nôk nagyobb arányú hozzáférését a munkaerôpiachoz. Összességében elmondható, hogy az ÚMFT megteremti az adott költségvetési idôszakra vonatkozó gender mainstreaming tevékenységek elvi alapjait.

1 A Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégiát az EU vezetői 2000-ben tíz évre szólóan alkották meg, célkitűzése, hogy az EU-t a „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval, valamint a környezet tiszteletben tartása mellett képessé válik a növekedés fenntartására”.


III.1. Operatív program A KEOP stratégiai megfontolásának egyik alapja, hogy a környezet védelmén keresztül életminôség-javulást hozzon létre. A KEOP támogatni kívánja a lisszaboni stratégia meg valósulását, és szintén hangsúlyos célja „az energiahatékonyság növelése és a leghátrányo sabb térségek (foglalkoztatási) elmaradásainak csökkentése”. Ugyanakkor az OP és az akció tervek nem vizsgálják saját hatásukat az egyes társadalmi csoportokra nézve specifikusan. Az ÚMFT-ben elôírt genderszempontokra a Környezet és Energia Operatív Program a követ kezôk szerint reflektál: „Az ÚMFT és az egyes operatív programok végrehajtásának valamennyi szintjén elô fogjuk segíteni a nôk és férfiak közti egyenlôség érvényesülését, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyôzôdésen, fogyatékos ságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását. A megkülönböztetés tilalmának elve a végrehajtás minden szakaszában betartásra kerül, különös tekintettel a támogatásokhoz való hozzá féréssel kapcsolatosan. A különbözô operatív programok mûveleteinek meghatá rozása során és a végrehajtás valamennyi szintjén különös tekintettel leszünk a fogyatékkal élô emberek hozzáférhetôségének kritériumára.” Jellemzô, hogy a KEOP – mint ahogy a többi OP és az ÚMFT általában – a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôségét együtt, egy csomagban kezeli az összes egyéb hátrányos helyzetû csoporttal, illetve az egyéb horizontális prioritásokkal. Nem vázol továbbá saját stratégiát arra, hogy a nemi egyenlôségi célokat pontosan milyen módon és eszközökkel kívánja elômozdítani. A gyakorlati tapasztalatok mind hazai, mind külföldi vonatkozásban azt mutatják, hogy ha nincsenek célzott stratégiák és források, illetve ha a különbözô – és egymástól nagyon eltérô szakmai módszertant igénylô – hátrányos helyzetû csoportok egysé gesen vannak kezelve, akkor az adott intézkedés hatékonysága a célcsoportok szempontjából elenyészô, mivel éppen a hátrányos helyzeteket eredményezô eredeti struktúrákat erôsíti. Szintén jellemzô az operatív programra, hogy a horizontális szempontokat elvi szinten és felsorolás jelleggel említi, és nem határozza meg a konkrét lépéseket és intézkedéseket. Célszerû lenne, ha az operatív programok azt a logikát követnék, amit a saját szakmai szempontjaik megvalósulásakor is követnek, hogy az egyes kiemelt beavatkozási terü leteket az akciótervek szintjén kiemelten kezelik. Ebben az esetben minden OP-ban, így a környezetiben is lenne egy genderfókuszú akcióterv, ami egyrészt kifejezetten a nôk és férfiak közötti társadalmi esélyegyenlôtlenségek környezeti és energetikai okait lenne hivatott orvosolni, másrészt ezekbôl a keretekbôl lehetne kidolgozni mindazokat a projekteket, szakmai anyagokat, szemléletformálást, ami ahhoz szükséges, hogy a genderérzékeny szakmai szemlélet egyre inkább elterjedjen a környezeti és energia szektorban. Ez a megközelítés nagyban hozzájárulna a hazai és EU-s gender mainstreaming célok megvalósulásához. Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

13

A KEOP végrehajtása során az alap dokumentum szerint a következô táblázatban bemutatott horizontális célkitûzéseket kell érvényesíteni. Érdemes megfigyelni, hogy bár az eredeti anyag arról beszél, hogy milyen célkitûzéseket „kell érvényesíteni”, addig a szöveghûen idézett táblázat fejléce már csak „érvényesítendô megfontolásokról” beszél. Tekintettel arra, hogy tartalmi értelemben a KEOP dokumentuma más iránymutatást nem tartalmaz gender témában, így elmondható, hogy érdemi, számon kérhetô és szankcionálható célokat nem fogalmaz meg. Ennek okozata követhetô egyrészt az akciótervekben, másrészt a pályázati kiírásokban, az értékelés és a monitoring során is. Az operatív programban megfogalmazott konkrét és mérhetô gendercélok hiányára nagyrészt visszavezethetô az a gyakorlati tapasztalat, hogy a KEOP megvalósulása során a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôsége semmilyen módon nem javul, sôt a KEOP forrásokhoz való hozzáférés esélyegyenlôtlensége miatt még tovább is romlik, mivel konzerválja azokat a helyi döntéshozatali és pénzelosztási struktúrákat, melyek az esélyegyenlôtlenségeket okozzák.

A Genderhatás-tanulmány fô lépései: Lépések

Tevékenységek, célok

1. A jelenlegi helyzet felmérése

Az érintett vagy érinteni kívánt egyének kiindulási pozícióinak genderérzékeny vizsgálata. A vizsgálat kiterjed a kulturális, szociális, politikai és gazdasági szempontokra és az EU GIA útmutatása alapján négy fô dimenziót vizsgál: (a) részvétel, (b) források, (c) értékek és normák, (d) jogok. A felmérés meghatározza azokat a pontokat, amelyek genderszempontból a leginkább problémásak, és amire a késôbbiek során több figyelmet kell fordítani.

2. A jövô tendenciáinak elemzése

Célja, hogy a tervezett beruházás, törvény, stratégia jövôbeli hatását megvizsgálja külön a nôk és a férfiak szempontjából.

3. Prioritások meghatározása

Az elsô két fázis eredményei alapján a szükséges intézkedések priorizálása.

4. A tervezett tevékenység általános hatásának vizsgálata

A terv potenciális genderhatásának vizsgálata a részvételre, a forrásokra, az értékekre/normákra és a jogokra vonatkozóan.

Eszköz a tervezéshez: Genderhatás-tanulmány (Gender Impact Assessment, GIA) Hasonlóan a Környezeti hatástanulmányhoz a környezeti politikák, fejlesztések, beruházások genderszempontú elemzéséhez alkalmazható eszköz a Genderhatás tanulmány (GIA). Történetileg a Környezeti hatástanulmányt (EIA) mint eszközt, nagyon hasonló okból dolgozták ki mint a GIA-t: a környezetszennyezô és káro sító ipari, mezôgazdasági, energetikai beruházások megelôzésére, környezeti szem pontból fenntartható fejlesztések elôsegítésére. A Környezeti hatástanulmány célja, hogy kimutassa a tervezett, meg nem épülô vagy megszüntetendô létesítménynek a levegôre, a felszíni és felszín alatti vizekre, a talajra, az épített környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait az építés vagy beavatkozás elôtti állapothoz viszonyítva. Feltárások, kutatások, mérések és az eredmények értékelése együtt alakítja ki a végsô szakértôi véleményt. A Gender-hatástanulmány célja szinte ugyanez, azzal a különbséggel, hogy itt a vizsgálat célja a genderszempontú esélyegyenlôség vizsgálata. A Genderhatás-tanul mány céljai: • a nôk és férfiak közötti esélyegyenlôség biztosítása a tervezési folyamatokban, • a tervezési folyamatok genderminôségének ellenôrzése, • a gender mainstreaming és gender-esélyegyenlôségi elôírások megvalósulá sának értékelése. A GIA alapvetô eszköz a gender mainstreaming megvalósításában, segít megbe csülni a tervezett törvények, tervek, stratégiák, intézkedések pozitív, negatív vagy semleges genderhatásait. A GIA hasznos döntéshozatali és tervezôi eszköz olyan alternatív változatok kialakításában, amik helyettesíthetik a genderszempontból negatív vagy semleges változatokat.


5. A tervezett tevékenység specifikus A tervezett tevékenység célcsoport-specifikus hatásának vizsgálata hatásainak vizsgálata. 6. A tervezett tevékenység indirekt hatásainak vizsgálata

A jelenlegi genderegyenlôtlenségek és a tervezett tevékenység indirekt kölcsönhatásainak vizsgálata.

7. A további fejlesztés meghatározása

Alternatívák megfogalmazása, meglévô politikák, intézkedések genderérzékenységének növelése érdekében.

8. A genderérzékeny indikátorok meghatározása

Annak érdekében, hogy a tervezett tevékenység megvalósulásának értékelésekor eldönthetô legyen, hogy a tevékenység mennyire volt hatékony.

A Genderhatás-tanulmányt különösen hasznos már a tervezés korai szakaszában al kalmazni. Szintén nagyon hasznos meglévô politikák és tervek értékelésekor, moni toring tevékenységekben és továbbfejlesztések, revíziók tervezésekor. Az eszköz azért is megfontolandó környezeti és energia projektek tervezésében, mert a környezeti szakemberek általában jól ismerik a EIA használatának módszertanát és hasz nosságát, így könnyen alkalmazni tudják annak elvi megközelítéseit a GIA-ban.


15

16 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

17

1. A fejlesztések megvalósulásának feltételéül kell szabni, hogy az illeszkedjen a megfelelô szintû környezetvédelmi és területfejlesztési politikához, növelve a társadalmi elfogadottság esélyét. 2. A fejlesztések kibocsátásai nem eredményezhetik sem helyben, sem regionálisan a (határértékek által meghatározott) terhelhetôség szintjének átlépését.

3. Olyan projektek támogatása a cél, amelyek eredménye elsôsorban helyben (az adott térségben) hasznosul, hozzájárulva az áruszállítási igények mérsékléséhez. 4. Elônyben kell részesíteni a helyi foglalkoztatást hosszú távon biztosító és a jövedelmeket minél nagyobb mértékben a térségeken belül tartó vállalkozásokat, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. 5. A megvalósulás helyszínén az érintettek véleményét a tervezés, a végrehajtás és az ellenôrzések során is figyelembe kell venni. Jelentôs társadalmi, gazdasági, környezeti hatású fejlesztéseknél a társadalom véleményét szükséges kikérni a tervezés során.

6. A fejlesztések meghatározásakor vizsgálni kell azokat a feltételeket, amelyekkel a környezetkárosítás elkerülhetô, illetve minimalizálható, és a kevésbé kockázatos, kevésbé veszélyes megoldásokat, anyagokat, folyamatokat kell választani. 7. A fejlesztések támogatásakor elônyben kell részesíteni a táj értékei iránti felelôsségérzetet erôsítô fejlesztéseket. 8. A fejlesztéseknek és eredményeinek (pl. hozzáférés, foglalkoztatás) a helyi társadalom lehetô legszélesebb körében hasznosulnia kell. Ennek érdekében az esélyegyenlôségi célcsoportok (nôk, fogyatékossággal élôk, roma emberek) számára kedvezô program- és projektelemeket – lehetôség szerint az érintettek bevonásával – folyamatosan azonosítani, és az érintettek ezekhez való hozzáférését aktívan támogatni kell. A fejlesztések megvalósítása során elônyben kell részesíteni a családbarát, rugalmas foglalkoztatási formákat. 9. Elônyben kell részesíteni az anyagok tartós felhasználását, az anyagáramok körfolyamatban tartását, folyamatos és minél teljesebb újrahasználatát. 10. A hulladékmegelôzés szempontjainak figyelembevételérôl, a keletkezô hulladék nagyságáról és annak ártalommentes

II. A helyi közösségek hosszú távú fennmaradásának segítése a belsô funkciók és a fenntartó környezet megôrzésével, fejlesztésével. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelô környezeti állapot között helyben is egyensúly biztosítása.

II. A helyi közösségek hosszú távú fennmaradásának segítése a belsô funkciók és a fenntartó környezet megôrzésével, fejlesztésével. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelô környezeti állapot között helyben is egyensúly biztosítása.

III. Természeti erôforrások fenntartható használata, figyelembe véve a természeti körfolyamatokat

Érvényesítendô megfontolások (KEOP dokumentumból)

I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Horizontális célkitûzés (KEOP dokumentumból)

A természeti erôforrások használata és újrahasználata során a lakossági felhasználás és fogyasztás minôségét, jellegét és környezeti tudatosságát alapvetôen a családok adják, melyekben a fogyasztással kapcsolatos döntések döntô többségét a nôk hozzák. Ebben a vonatkozásban különösen javasolt a nôk és férfiak eltérô társadalmi szerepeinek vizsgálata, és ezeknek a tapasztalatoknak a beépítése a projektek tervezésébe és kivitelezésébe

Viszonylag költséghatékony és egyszerûen kivitelezhetô intézkedés lenne az, ha a beruházási projektekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetést és kommunikációs munkát a beruházás helyén régóta és beágyazottan mûködô nôi civil (vagy más hátrányos helyzetûekkel foglalkozó) civil szervezetekkel kellene végeztetni a pályázónak. Ennek több pozitív eredménye is lenne: - a projektek kapcsán az állami szektor pályázói (pl. önkormányzatok) és a civil szektor közötti együttmûködések növekednének, - a civilek helyismerete pozitívan befolyásolná a projekt társadalmi beágyazottságát és támogatottságát, - jótékonyan hatna új helyi munkalehetôségek megteremtésére, - céges beruházások esetén pozitívan befolyásolná a cég társadalmi felelôsségvállalását (CSR) és tevékenységeit.

Az itt megjelenô szempontok a pályázati kiírások során és az értékelés folyamatában a jelenlegi gyakorlati tapasztalatok alapján nem tudnak jól érvényesülni. A pályázati adatlapban a nôk és férfiak esélyegyenlôségére vonatkozó részekben nincs olyan kritérium, amit a pályázók a normál, bevett mûködési mechanizmusaikkal ne tudnának teljesíteni. Ennek az a következménye, hogy a pályázatok a horizontális szempontok vonatkozásában nem generálnak fejlôdést, mindössze megnevezik azokat az intézkedéseket, amiknek természetébôl fakadóan van pozitív hatása a nôk és más hátrányos helyzetû csoportok esélyegyenlôségére.

Érdemes lehet és javasolt vizsgálni akár az operatív program, akár az akciótervek, akár az egyes pályázatok elôzetes megvalósíthatósági tanulmányaiban az adott fejlesztések társadalmi elfogadottságának kapcsán a nôk és férfiak eltérô igényeit, véleményét. Vidéki ipari, környezeti, fejlesztési beruházások esetén pl. a nôk és férfiak eltérô mobilitási képessége miatt a munkahelyteremtés szempontjából a nôk számára megfelelôbbek a helyi beruházások és új munkahelyek létrejötte, mint egy távolabbi nagyobb beruházás, mivel a nem megfelelô tömegközlekedés és az óvodák, iskolák nyitvatartási rendje nem teszi lehetôvé számukra a messzire ingázást. Ebbôl a szempontból több kisebb beruházás, még ha kizárólag a beruházás költségeit nézve drágább is, a társadalmi externáliák beszámítása után már lehet, hogy makró szinten sokkal költséghatékonyabb, mint a centralizáltabb nagyobb volumenû beruházások.

Genderszempontok, megjegyzések, ötletek, javaslatok

18 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

19

14. Elônyben kell részesíteni a területkímélô és barnamezôs beruházásokat. A fejlesztések helykiválasztásakor a fenntarthatóság, értékmegôrzés és biztonság szempontjait figyelembe kell venni. 15. Elônyben kell részesíteni azon fejlesztéseket és projekteket, amelyek valamely (biológiai sokféleség, táji/természeti értékek, kulturális és építészeti) érték megôrzésével, az elérhetôség javulásával párosulnak.

16. Fokozott figyelmet kell fordítani az országosan kiemelt környezetileg érzékeny nagytérségi rendszerek fenntarthatóságának biztosítására, különös tekintettel a Balaton, Tisza térség és a Duna-mente területeire.

17. A fejlesztéseknek pozitív vagy semleges környezet-egészségügyi egyenleget és a környezettudatos fogyasztás erôsödését kell eredményeznie. 18. A fenntarthatóság szempontjából mintaértékû projektek bemutatását a projekt részeként támogatni szükséges.

IV. A meglévô értékek védelme és megôrzése (biológiai sokféleség, tájfenntartás, kulturális és építészeti értékek)

IV. A meglévô értékek védelme és megôrzése (biológiai sokféleség, tájfenntartás, kulturális és építészeti értékek)

V. A környezettudatos attitûd támogatása

Ez az a terület, ahol a társadalmi diverzitás jelentôsége legkönnyebben tetten érhetô, jól és költséghatékonyan felhasználható és felhasználandó a környezeti projektekben. Ahhoz, hogy az egyes társadalmi csoportok nyitottan reagáljanak a környezettudatos életmód mindazon elvárásaira, melyek az egyén nagyobb odafigyelését és aktivitását igénylik, szükséges, hogy a projektek tudatosak legyenek azokkal a célcsoportokkal és a csoportok sajátságaival kapcsolatosan, akiket környezettudatosabb attitûdre kívánnak sarkallni. Különösen igaz ez a magyar lakosság 80%-át kitevô vidéki lakosságra. Javasoljuk, hogy a környezettudatos attitûd támogatása során a pályázatok fordítsanak külön figyelmet a nôk mint hátrányos helyzetû csoport igényeire és lehetôségeire. Genderszakértelemmel megtervezett projektekben egyszerre lehet elérni azt, hogy a családi fogyasztási döntésekért felelôs nôk saját helyzetük javulásával azonos idôben érdekeltté váljanak a környezettudatosabb attitûdök követésében.

és helyi munkahelyteremtéssel egyaránt összefüggô fejlesztések, melyek éppen helyi relevanciájuk miatt az áruszállítási távolságokat és a projekttel kapcsolatos energiafelhasználást is csökkentik, illetve hozzá tudnak járulni a fiatalok helyben tartásához, helyi munkalehetôségek megteremtésével. Ezekben a projektekben a KEOP-on belül is célzott szerepet kaphatnak a nôi vállalkozók, a nôk helyi kezdeményezései, szervezôdései, együttmûködésben az állami szektor szereplôivel, illetve a helyi kkv-kal és civil szervezetekkel.

Ennek a célkitûzésnek a kapcsán kiemelt jelentôséget kapnak azok a területek és projektek, melyek környezeti szempontból érzékeny területeken, vagy magas és értékes biodiverzitású helyeken, kiemelt kulturális értékeket ôrzô helyeken valósulnak meg. Ezeknek a területeknek jelentôs része gazdaságilag elmaradott térségekben van, ahol éppen a környezetvédelmi szempontok miatt nagy, ipari beruházások kivitelezése indokolatlan lehet, ráadásul érintenek olyan vidéki településeket, melyekben a lakosság idôsödik, elvándorol, és a helyi szociális problémák hangsúlyosan érintik az idôs, egyedülálló nôi lakosságot. Ezekben a térségekben kiemelt szerepet kaphatnak a helyi, táj- és környezetvédelemmel és a helyi társadalmi fenntarthatósággal

.

Gender szempontok, megjegyzések, ötletek, javaslatok

Táblázat: A KEOP-ban meghatározott esélyegyenlőségi célok és genderrel kapcsolatos javaslatok

kezelésének lehetôségeirôl (elsôsorban a hasznosításról) a fejlesztések megkezdése elôtt meg kell gyôzôdni. 11. Elônyben kell részesíteni az energiatakarékos megoldásokat, és a klímatudatosság érdekében különösen a passzív energiatakarékosságot (külön erôforrás felhasználása nélkül megvalósuló energiatakarékos tervezést). 12. Elônyt kell kapniuk a megújuló energiaforrásokat tudatosan alkalmazó fejlesztéseknek. 13. Elônyben kell részesíteni a térségek belsô erôforrásainak feltárását és minél hatékonyabb hasznosítását ösztönzô fejlesztéseket, amelyek egyik kedvezô hatásaként hozzájárulnak az áruszállítási igények mérsékléséhez.

Érvényesítendô megfontolások (KEOP dokumentumból)

III. Természeti erôforrások fenntartható használata, figyelembe véve a természeti körfolyamatokat

Horizontális célkitûzés (KEOP dokumentumból)

III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése

III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások

Optimális esetben, ahogy az ÚMFT-ben meghatározott elvi céloktól a konkrét pályázati kiírások gyakorlati megvalósítási szempontjai felé haladunk, a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôségét javítani hivatott intézkedések és feladatok egyre specifikusabb megha tározását kellene látnunk. A KEOP nyolc prioritásának akciótervében azonban a gender teljesen eltûnik. Szintén teljesen eltûnik az esélyegyenlôségre vonatkozóan minden uta lás, egyedül a hármas prioritásnak a pályázatok kiválasztási szempontjait bemutató részé nél jelenik meg az „esélyegyenlôségi elveknek való megfelelés és a környezeti fenntartha tóság követelményeinek való megfelelés” mint bírálati szempont.

A KEOP a pályázatok értékelésekor 2007-2008 között – az egyes pályázatokban eltérô módon – külön pontokat adott a horizontális szempontok megvalósulásáért. A rendszer elônye az volt, hogy ezek a szempontok nevesítve lettek, és egy esélyegyenlôségi út mutató segítségével a pályázóknak át kellett gondolniuk, hogy milyen esélyegyenlôsé gi szempontokat vállalnak fel, valósítanak meg. Hátránya az volt, hogy az esélyegyen lôségi szempontokat a pályázat szakmai tartalmától elkülönülten kezelte, és egy közel ötven tételbôl álló listából lehetett kiválasztani, hogy a pályázók mit vállalnak. A pályá zatíró cégek visszajelzései alapján ennek eredményeként a gyakorlatban csak azt kellett beírni a táblázatba, amit a pályázó amúgy is megcsinált volna (pl. gyesrôl visszatérô nôket alkalmazni), vagy pedig egyáltalán nem került sem energiába, sem pénzbe (pl. esélyegyenlôségi referenst alkalmazni, ami praktikusan gyakran valamely meglévô dol gozó munkaköri leírásának módosítását jelenti). Ezen a ponton az esélyegyenlôség a bü rokratikus pályázati folyamat egy újabb, viszonylag könnyen teljesíthetô adminisztratív feladatává redukálódott, de gyakorlatilag semmilyen érdemi genderszempontú változást nem generált a pályázati pénzek és az ezzel kapcsolatos beruházások megvalósításakor.

A KEOP prioritás tengelyei: 1. Egészséges, tiszta települések, 2. Vizeink jó kezelése, 3. Ter mészeti értékeink jó kezelése, 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése, 5. Haté kony energiafelhasználás, 6. Fenntartható életmód és fogyasztás, 7. Projektelôkészítés, 8. Technikai segítségnyújtás. Jelen kiadvány terjedelmi korlátai miatt a társadalmi szempontokat legkönnyebben be mutató „Fenntartható életmód és fogyasztás prioritás tengely”-t nézzük meg közelebbrôl. A cím feltételezi és sugallja, hogy az itt kiírt pályázatok a környezettel kapcsolatos emberi magatartással és attitûdváltozással kapcsolatos tevékenységeket fogják finanszírozni. Az akcióterv célja, „hogy a fenntartható (gazdasági, társadalmi, valamint természe tes és épített környezetre érzékeny) életmód folytatásához szükséges környezettudatos szemléletmód, értékrend, igény, ismeretek megteremtôdjenek elsôsorban a lakossági fo gyasztókban – azaz kialakuljon a piac keresleti oldalának környezettudatossága.” Ezen belül három támogatható konstrukciót kínál, melyek egyike sem nevesít célcsoportokat. Az indikátorok általános alannyal és nem célcsoport specifikusan adják meg az elérni kívánt emberek számát. Összességében elmondható, hogy az akciótervek egyáltalán nem tartalmaznak genderfókuszt és -szempontokat. Kérdések: 1. A fenntartható életmód népszerûsítése kapcsán milyen társadalmi csoportok megszólítása lehet különösen indokolt? 2. A családok fogyasztási döntéseit alapvetôen meghatározó nôk, anyák társadalmi szinten milyen szempontból hátrányos helyzetûek? 3. Ha Ön dönthetne, akkor környezeti és energetikai témában milyen jogszabályokkal és tá mogatással tudna ezeknek az embereknek segítséget nyújtani? * * Megoldókulcs: 1. Lehetôségek: a család fogyasztási döntéseit alapvetôen meghatározók (nôk, anyák), illegális szemetelôk, közoktatás résztvevôi (óvónôk, tanárok/nôk), mezôgazdasággal foglalkozók. 2. Nehezebben találnak állást, nem megfelelôek a szociális szolgáltatások (bölcsôde, óvoda, iskola) mennyisége és elérhetôsége, a tömegközlekedés nem illeszkedik a gyerekeket nevelô nôk idôbeosztásához, 20 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában

2009-ben az esélyegyenlôségi szempontok értékelése megváltozott, és mint kritérium be épült az egész pályázati anyagba. Ez elvileg egy kifejezetten nagy elôrelépés, és jelent heti a gender mainstreaming megvalósulását a gyakorlatban. A szabályozás szerint a pályázat bírálói a teljes pályázati anyag értékelése során folyamatosan vizsgálják, érté kelik és bírálják, hogy a pályázatban megvalósuló fejlesztés, beruházás, intézkedés, akció eredménye hogyan hat nôkre és férfiakra. Vizsgálják továbbá azt is, hogy maga a pá lyázó szervezet/szervezetek milyen változtatásokat léptetnek életbe azért, hogy maga a pályázó mint munkáltató, fejlessze a szervezeten belüli esélyegyenlôséget. A bírálónak elvileg feladata például a pályázat költség-haszon elemzését (CBA) abból a szempont ból is elbírálni, hogy az mennyire garantálja, vagy járul hozzá az esélyegyenlôséghez, és amennyiben nem, úgy az egész pályázatot el kell utasítania. Jelenleg zajlik a már ebben a szellemben kiírt pályázatok beadása és bírálata, ugyanakkor tudomásunk szerint a rendszer pontos kidolgozása még nem történt meg. Kérdés, hogy milyen szakmai szempontok és útmutatók alapján bírálják a bírálók a horizontális prioritásokat, és a pályázatok mekkora részben lesznek elutasítva azért, mert nem egyenlô esélyeket biztosítanak a társadalom különbözô csoportjai, így a nôk számára. naponta több munkaórát dolgoznak, mint a férfiak. Összességében túlterheltek és alulfizetettek, amire a környezettel kapcsolatos attitûdváltást elváró és elômozdító projekteknek reflektálniuk kell ahhoz, hogy megtörténjen az attitûdváltás. (Pl. nem elég reklámozni a szelektív hulladékgyûjtést, ehhez szükséges a megfelelô infrastruktúrát is biztosítani az elérhetô közelségben elhelyezett hulladékgyûjtôkkel.) 3. Kvóta a nôk egyenlô arányú részvételének biztosítására a környezeti és energia felhasználásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatali testületekbe. Kistérségi környezeti, energia- és hulladékgazdálkodási stratégiák, intézkedések és akciók kidolgozásának és megvalósításának támogatása akkor, ha abban a helyi civil szervezetek is részt vesznek és a nôk és férfiak egyenlô arányban vesznek részt a tervezésben és a döntéshozatalban.


21

A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjából az értékelési rendszer változtatását mindenképpen indokoltnak tartjuk és helyeseljük, az alábbi feltételekkel: • A pályázók, a bírálók és a monitorok egyaránt megkapják a megfelelô genderszempontokat, melyeket a rendszer komolyan vesz és szankcionál. • A bírálók és monitorok kapjanak megfelelô képzést. • Genderszakértôk alkalmazása az NFÜ-ben és az IH-kban.

III.4. Projekttervezés és végrehajtás A KEOP akcióterveinek szakmai tartalma, a pályázati kiírások, kétfordulós pályázatok esetén a második fordulón való induláshoz a kiíró által meghatározott lépések és mérföldkövek egy meglehetôsen konkrét és merev keretrendszerbe terelik a pályázókat, mind a szakmai tartalom, mind a projektmenedzsment szempontjából. Ez a keretrendszer alapvetôen nem nézi, és nem látja a genderkülönbségeket. Ebbe a gender vak folyamatba kénytelen a pályázó belépni akkor, ha a pályázati támogatást meg akarja kapni. Ezen a ponton meglehetôsen megkésett és ellentmondásos elvárás a pályázókat abból a szempontból számon kérni, hogy az adott projekt hogyan járul hozzá a nemek közötti esélyegyenlôség javulásához. A projekttervezés nemek közötti egyenlôségre érzékenységének szûk keresztmetszete tehát elsôsorban nem az adott pályázati kiírásra tervezett projektekben keresendô, hanem magukat a pályázati kiírásokat kell oly módon megfogalmazni, hogy az abban meghatározott projektek szakmai tartalma hozzájáruljon az esélyegyenlôség növekedéséhez. Fontos megjegyezni azt is, hogy az általános, KEOP feletti jogszabályok is sokszor törvényileg korlátozzák a KEOP pénzek esélyegyenlítô elköltését. Példa erre a 25,26,27/2002.II.27. kor mányrendeletekben meghatározott agglomerációk létrehozására vonatkozó szabályozás. Jelenleg a 2000 fôs lakosságot el nem érô települések nagy része – melyekben jellemzôen sokkal nagyobb az idôs, rossz anyagi körülmények között élô nôk aránya – definíció szerint ki van zárva a KEOP csatornázással kapcsolatos bizonyos pályázati forrásaiból, ami az itt élô nôk és településeik lemaradását tovább növeli. Ez ráadásul a területi kohézió horizontális szempontjait is hátrányosan érinti. A projekttervezés és végrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás hatékony felhasználása érdekében. Fontos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt helyzetelemzésében ne csak általános, hanem specifikus adatokat is használjanak, amelyek esetleg kifejezetten a nemek egyenlôségére vonatkoznak. Emellett alapkövetelmény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van, és a pontos költségfelméréssel és -ütemezéssel elkerülhetôk késôbbi kínos pillanatok egy esetleges ellenôrzés során. 22 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában

Ugyanezen oknál fogva fontos, hogy az IH projektkidolgozást segítô munkatársai figyel meztessenek a nem vagy nehezen kivitelezhetô esélyegyenlôségi vállalásokra, hiszen egyszerûbb már a projekt kialakítása során odafigyelni erre, mint aztán az ellenôrzés során szembesülni a nem teljesítéssel. Ez utóbbi esetben azonban újra kell tárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, a kivitelezhetetlent a kivitelezés közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyen lôségére érzékeny költségvetésrôl. Genderérzékeny költségvetés (Gender budgeting) A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénz elosztás a nemek közötti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételével kiala kított, és ez által speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forráselosztás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szempontok beillesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a nemek egyenlôségét elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra fordított elosztások aránya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosztások ará nya. A tevékenységek és hatások aszerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e gen deregyensúly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfelhasználásról döntôk között. Továbbá hasznos lehet mérni a programban részt vevô férfiak és nôk megelégedettségi szintjét is. Javasolt továbbá, hogy a projektet végrehajtó szervezet konzultáljon nôi érdek-képvise leti, civil szervezetekkel, illetve szakértôkkel a projekttervezési szakasztól kezdve egészen a végrehajtásig, hogy a speciális célcsoportok igényei beépüljenek a projektbe. Az irányító hatóság ebben is tud segíteni a projektgazdáknak szaktanácsadás, vagy civil szervezetekkel való összekapcsolás útján. A kiemelt projektek esetében, ahol egyébként is jellemzôen sok a közigazgatási szervezet, amelyek számára törvényileg kötelezô esélyegyenlôségi tervet készíteni, javasolt lenne, hogy az IH biztosítson gender-szaktanácsadót a szervezet esély egyenlôségi tervének elkészítéséhez.

III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rend kívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyenlôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A teljesítés ellenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring alkalmat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt végrehajtása során. Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában I

23

Ugyan a monitoring elsôsorban a közremûködô szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: • szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk), • monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése, • nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása, • egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása. Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkalma zása szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csupán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is.

III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a jó gyakorlatok összegyûjtéséhez, a tanulságok levonásához, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés továbbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános elszámoltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erôsíthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: • Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról. • A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása. Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára teendô jelentéskötelezettségével.)

IV. Genderérzékeny környezet- és energiapolitika, javaslatok Az ÚMFT, a KEOP és az akciótervek vizsgálata során láthattuk, hogy az ÚMFT-ben meg jelölt gendercélok és szempontok hogyan oldódnak fel a megvalósítás során akkor, ha nincs jelen a teljes folyamatban a nôk és férfiak társadalmi szerepeinek, lehetôségeinek, igényeinek, anyagi helyzetének különbözôségére történô folyamatos reflexió, és nincsenek konkrét célzott intézkedések. Célszerû lenne a Környezet és Energia Operatív Programot úgy átgondolni, hogy annak nem célja, hanem eszköze a környezeti és energia témájú beruházások megvalósulása, a célja viszont az ÚMFT-ben is meghatározott társadalmi értékek megteremtése környezeti, energia- és fenntarthatóságnövelô projektek segítségével. Ezt a logikát követve, az OP értékelésekor és az akciótervek következô revíziójakor alapvetôen új, és a társadalmi cso portokat láttató kérdéseket is érdemes feltenni és megválaszolni. Néhány kérdés, melyet a tervezési folyamat során az OP írásakor érdemes megválaszolni: • Milyen projektek szükségesek ahhoz, hogy a megújuló energia használata a lakos ság körében 30%-kal növekedjen az adott költségvetési ciklusban? Ennek megva lósításába hogyan lehet bevonni a vidéki közösségek véleményvezéreit, oktatási intézményeit? • Milyen projektek alkalmasak arra, hogy a leghátrányosabb térségek foglalkoztatá si viszonyai a megújuló energia használatának elterjesztésével együtt javuljanak? • Hogyan (milyen projektekkel) tudjuk jobban bevonni a nôket a helyi környezetvé delmi és energiafelhasználási döntéshozatali folyamatokba? • Hogyan segítsük elô az érzékeny természeti területeken a környezetbarát helyi ter mékek elôállítását és a helyi piacok megerôsítését úgy, hogy az áruszállítási igény és az ezzel kapcsolatos üzemanyag-felhasználás csökkenjen? • Milyen intézkedések és projektek szükségesek ahhoz, hogy a családok fogyasztási döntéseit leginkább meghatározó családanyák attitûdje változzon? • Melyek azok a társadalmi csoportok, akik legnagyobb hatással vannak az egyes kistérségekben a helyi környezetvédô tevékenységek meghatározására és kivite lezésére? • Ezeket a csoportokat mivel és hogyan lehetne motiválni pl. az illegális szemétlera kók felderítésében és felszámolásában? A következô táblázat néhány olyan könnyen figyelembe vehetô szempontot és javaslatot tartalmaz, melyek a KEOP-ban megvalósíthatók lennének és a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôségéhez aktívan hozzá tudnának járulni.



25

26 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában Beavatkozás szintje

operatív program

akcióterv

operatív program, akciótervek

projekteken belüli PR és kommunikációs munkák

Célok, szempontok (KEOP) Mind az ÚMFT, mind a lisszaboni stratégia kiemelt célként kezeli a foglalkoztatás növelését.

Olyan projektek támogatása, melyek eredménye elsôsorban helyben hasznosul, hozzájárulva az áruszállítási igények mérsékléséhez.

Elônyben kell részesíteni a helyi foglalkoztatást hosszú távon biztosító és a jövedelmeket minél nagyobb mértékben a térségeken belül tartó vállalkozásokat, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

A megvalósulás helyszínén az érintettek véleményét a tervezés, a végrehajtás és az ellenôrzések során is figyelembe kell venni. Jelentôs társadalmi, gazdasági, környezeti hatású fejlesztéseknél a társadalom véleményét szükséges kikérni a tervezés során.

Részletes eljárásrend és útmutató került kidolgozásra a KEOP beruházásokkal kapcsolatos kommunikációs feladatokkal kapcsolatosan. Ez az útmutató teljesen figyelmen kívül hagyja a helyi sajátságokat, és a helyi társadalom, az egyes kiemelt célcsoportok igényeit, lehetôségeit és a genderszempontokat is. Javasolt lenne, hogy a projekteknek legyen kötelezô eleme, hogy minden olyan projekttevékenységet, melyet a helyi civil kezdeményezések és adott esetben informális információs hálózatok el tudnak látni, kötelesek legyenek a projektvezetôk helyi forrásokból igénybe venni, és így munkalehetôségeket teremteni. Ez a kritérium egyben hatással kell, hogy legyen a közbeszerzési dokumentációk genderérzékeny elkészítésére is.

Forrásokat biztosítani a lakosság megújuló energia felhasználásának növelésére, a komposztálás és a szelektív hulladékgyûjtés helyi, kisléptékû megoldásainak fejlesztésére oly módon, hogy a projektekben elvárás a helyi nôk, nôi mezôgazdasági vállalkozók, nôi civil kezdeményezésekkel való együttmûködés. Helyi kkv-k konzorciumainak és helyi nôi vállalkozói hálózatok létrehozása, helyi környezeti és energiaprojektek megvalósítására, adott esetben a LEADER programban meghatározott kistérségi fejlesztési stratégiákkal összehangoltan.

Olyan helyi, közösségi értékteremtô és fenntartó kezdeményezések támogatása és fenntartása, melyek szervesen beágyazódtak a helyi közösségek társadalmi szövetébe, fizikailag elérhetô a kis mobilitási képességgel rendelkezô, ugyanakkor nagy közösségi mozgatóerôvel bíró nôk, nôi kezdeményezések számára. Ezen kezdeményezések ökológiai lábnyoma és energiaigénye kicsi, és eredményei helyben hasznosulnak.

Meghatározni olyan fókuszterületeket, amelyek kifejezetten olyan, környezetvédelemmel kapcsolatos projekteket támogatnak, melyek hátrányos helyzetû emberek számára és kifejezetten nôk számára teremtenek új munkahelyeket.

Konkrét intézkedés

A táblázatban említett ötletek és javaslatok a teljesség igénye nélkül igyekeznek meg világítani azokat a lehetôségeket, melyekkel hatékony és genderérzékeny környezeti és energiaprojekteket lehet generálni. Szükséges lenne, hogy a genderszempontú megkö zelítés a tervezéstôl kezdve a teljes folyamatot végigkísérje, és minden szinten (OP, akció tervek, pályázati kiírások, bírálati szempontok, indikátorok, monitoring) definíció szerint jelen legyen. Ennek egy kiváló eszköze a Genderhatás-tanulmány (GIA) folyamatos alkal mazása (ld. III.1.), ami az NFÜ-ben, az IH-ban és a közremûködô szervezeteknél egyaránt alkalmazandó esélyegyenlôségi és genderszakembereknek a feladata lehetne.


27

V. Gendertudatos kommunikáció Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem elhanyagolható – negatív vagy pozitív – hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára.

Feladat: 1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. El emezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolato san? Milyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e nemi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép?

A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôek: • Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. • Ne zárjon ki – sem szándékosan, sem indirekt módon – semmilyen társadalmi cso portot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerek felügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). • Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos szte reotípiákat. • Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fó rumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommu nikáció hatékonyabbá tételére). 2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen disz krimináló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen? *

* Megoldókulcs: 1.) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gaz dasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2.) Idôpont megfelelô kiválasztása – tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín meg közelítése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szervezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló konstrukció esetén). 28 I Gender mainstreaming a Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásában


29

Összegzés Bár a KEOP-ban támogatott tevékenységek látszólag távol esnek a különbözô hátrányos helyzetû célcsoportok életminôségét közvetlenül érintô folyamatoktól, a gyakorlatban ez nem így van. Reményeink szerint jelen kiadvány hozzájárul ahhoz, hogy az állami intézményrendszer alkalmazottai és az ÚMFT forrásainak szétosztásáért felelôs munka társak mélyebb betekintést és a gyakorlatban használható eszközöket kapjanak a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôségét hatékonyan elômozdító környezeti és energia vo natkozású finanszírozási konstrukciók, programok és projektek tervezéséhez és megvaló sításához.

Felhasznált irodalom, hivatkozások • Borbély Szilvia, Gazsi Judit, Krizsán Andrea, Vajda Róza: Nemre való tekintettel. Elektronikus tananyag. Szerk.: Balogh Lídia, Szakmai lektor: Juhász Borbála. http://www.equalgender.eu • EU: Population statistics. European Comission, 2006 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY–OFFPUB/KS-SF-08-081/EN/KS-SF-08 -081-EN.PDF • Evaluating Socio Economic Development, SOURCEBOOK 2: Methods & Techniques, Gender impact assessment http://ec.europa.eu/regional–policy/sources/docgener/evaluation/evalsed/down loads/sb2–gender–impact–assessment.doc • Gender Mainstreaming Learning Manual and Information Pack. UNDP Learning Resources Centre OHR/BOM. http://www.gdrc.org/gender/mainstreaming/ • Neimanis, Astrida: Gender Mainstreaming in Practice: A Handbook. http://www.undp.org/women/docs/RBEC–GM–manual.pdf • A KSH honlapja: http://www.ksh.hu • Környezet és Energia Operatív Program: http://www.nfu.hu/umft–operativ–programok


MUNKAFÜZET GENDER MAINSTREAMING A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

Recommend Documents