GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

MUNKAFÜZET

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében

Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában

MUNKAFÜZET

Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (2007–2013) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

Általános bevezetés SZERZÔ: Borbíró Fanni Gender budgeting szakértÔ: Szekeres Valéria

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség

A nemek közötti egyenlôség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és straté giája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irányelv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû megfogal mazása az európai közösség erôteljes akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hoz zájárulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jogegyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyenlôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadal mi folyamatokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alap ján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag lét rehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem levezet hetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom ala kítja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége – akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk – nem jelenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét – és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, behelyet tesíthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti.

Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, 2009.

A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érintve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tudományát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés közigazgatási kezelése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstrukció változó tarta lommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi környezettôl függôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos ismeretéhez. Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén – hár mas megközelítés: • antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód, • nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok, • gender mainstreaming. A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a társa dalmi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az antidiszkriminációs

4 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában

Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I

5

politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU is egyaránt alkalmazza mind a három eszközt, de míg az egyenlô bánásmód törvényi kötelezettség hazánkban is, a másik két megközelítést az unió jog- és intézményrendszere tartalmazza. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender main streaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a strukturális alapok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló társa dalmi-gazdasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami fel adatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Mivel jelenleg Ma gyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó, elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama vagyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokráciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz. Jelen munkafüzet a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságainak munkatársai számára szeretné megvilágítani a térségfejlesztés és gender mainstreaming kapcsolatát, valamint segítséget adni nekik a nôk és férfiak egyenlôsége szempont érvényesítéséhez az OP-k és a kapcsolódó programozási dokumentumok tervezésében és végrehajtásában. Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyenlôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során.*

I. Mirôl is van szó? – Gender és térségfejlesztés A térségfejlesztés a társadalmi kohézió megteremtésének egyik kiemelten fontos és komplex eleme. A térség- vagy településfejlesztés magában foglalja az adott terület társadalmi és gazdasági fejlesztését, és ezen keresztül az ott élôk életszínvonalának javítását, a helyi közösségek és kezdeményezéseik támogatását. A szubszidiaritás az Európai Unió fontos alapelve, ugyanakkor az elv gyakorlati megvalósulása akkor mondható csak teljesnek, ha nemcsak azt a szempontot tartjuk szem elôtt, hogy a helyi ügyek helyben dôljenek el, hanem hogy minél teljesebb, szélesebb körû legyen a döntéshozatalban való részvétel a helyiek körében. Csak úgy hozhatók igazán demokratikus megalapozottságú döntések, ha a döntéshozatalban a nôk és férfiak egyaránt részt vesznek. A vidéki nôk még inkább hátrányos helyzetben vannak férfitársaikhoz képest, a nôi szegénység vidékre sokkal inkább jellemzô, ennek oka, hogy a társadalmi javakhoz és szolgáltatásokhoz (pénz, idô, tér, információ) való hozzáférésük nagyobb akadályokba ütközik, mint városi, nagyvárosi társaiké. Ez még fokozottabban jellemzô a hátrányos helyzetû térségekre, településekre. Emiatt a térségfejlesztésben kiemelten fontos a nôk és férfiak egyenlô esélyeinek biztosítása, és a térségfejlesztés mint esélyteremtô folyamat meghatározása – nem csupán az adott térség, hanem az ott élô nôk számára is. Amennyiben a térségfejlesztés nem veszi figyelembe a nôk hátrányos helyzetét, és nem változtat ezen, akkor konzerválja, továbbélteti a meglévô egyenlôtlenségeket. A térségfejlesztés komplex jelenség, és magában foglal sok szakterületet – az alábbiakban szakterületenként mutatjuk be, jelenleg milyen egyenlôtlenségek tapasztalhatóak a nôk és férfiak társadalmi helyzetét illetôen.

Helyi igazgatás Az önkormányzatok vezetésében, tevékenységében általában hiányzik a nemek egyen lôségének elôsegítésére vonatkozó stratégiai gondolkodás, tervezés. Sem általános gen derstratégiák, sem a szakpolitikai, helyi fejlesztési dokumentumok, illetve a helyi dön téshozatali és jogalkotási folyamatok szintjén nem jelenik meg a nemek egyenlôségének szempontja. A gender mainstreaming, illetve a genderérzékeny költségvetés eszközét nem ismerik, és nem alkalmazzák sem országos, sem helyi szinten, inkább célzott intézkedések, programok vannak a nôk esélyeinek javítására. Az „Európai Charta a nôk és férfiak közötti egyenlôségrôl a helyi életeben" kezdeménye zéshez Magyarországon eddig összesen 4 település önkormányzata csatlakozott a 3158 település közül (Alsózsolca, Magyarmecske, Ormosbánya és Zebegény).

* Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz 6 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában


7

2006. május 12-én az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége innsbrucki közgyûlésén elfogadta az Európai Chartát a nôk és férfiak közötti egyenlôségrôl a helyi életben. A charta célja az európai helyi és regionális ön kormányzatok ösztönzése arra, hogy kötelezzék el magukat a konkrét eszközökkel való fellépésre a nemek közötti egyenlôség megteremtésére a helyi élet minden szintjén. • A Charta szövege letölthetô magyarul a TÖOSZ polgármesternôi tagozatának hon lapján: http://www.toosz.hu/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=A AAAYNCG&fmn=AAAAYNDW&men=AAAAYNCH

Döntéshozatali részvétel A nôk a magyar politikai és gazdasági döntéshozatalban alulreprezentáltak. A statiszti kák azt mutatják, minél alacsonyabb szintre megyünk a döntéshozatalban, annál jobban növekszik az abban részt vevô nôk aránya. Pl. míg egy budapesti kerületben sincs nôi pol gármester, a megyei jogú városoknál ez a szám 23-ból 2, az egyéb városoknál 119-bôl 6. Kisebb településeken, falvakban sokkal gyakoribb a nôi polgármesterek, önkormányzati képviselôk megválasztása, míg országos szinten a parlamentben jelenleg csak 10%-os a nôk képviseleti aránya. A nôk döntéshozatali részvétele szempontjából fontos a helyi aktivistáknak, lakosoknak és civil szervezeteknek a helyi döntésekre gyakorolt befolyása, a helyi önkormányzat és a civil szféra közötti hatékony társadalmi párbeszéd kialakítása.

Munkaerôpiac Magyarországon a nôk részaránya mind foglalkoztatottként, mind pedig vállalkozóként alacsonyabb a férfiakénál. A nôk munkaerô-piaci elhelyezkedésének két fô akadálya van: a munkahelyi és családi kötelezettségeik összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi elôítéletek miatt foglalkoztatásuk kevésbé valószínû, mint a férfiaké. A kisgyermeket nevelô, a sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül nevelô anyák, valamint a 45 év feletti nôk különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerôpiacon.

A gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idôs- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprô többségét Magyarországon ma is még mindig a nôk végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A férfiak és nôk egyenlôtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlôtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A munkával töltött idô elosztása a nemek között, 2000 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Férfi

26

60

40

74

Fizetett munka

2008

Magyarországi munkanélküliségi ráta (%)

Magyarországi foglalkoztatási ráta (%)

Nôk Férfiak Együtt

57,7 70,7 64,1

8,1 7,7 7,9

53,0 65,3 59,0

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat—eves/tabl2—01—02i.html


Fizetetlen munka

Gazdaság A magyar nôk bruttó keresete a férfiak bruttó keresetének 77,7%-a a fizikai és 67%-a a szellemi munkakörökben. Tekintve, hogy átlagosan a nôk fizetése minden európai országban alacsonyabb, mint a férfiaké, illetve hogy gyerekes édesanyaként nehéz elhelyezkedni a munkaerôpiacon, azt várnánk, hogy a foglalkoztatási nehézségek és méltánytalanságok arra ösztönözhetnék a nôket, hogy a saját lábukra álljanak és saját vállalkozásba kezdjenek. A valóság ezzel szemben az, hogy 2007 óta a foglalkoztatottak körén belül a vállalkozók rovására nôtt az alkalmazottak aránya, mind a férfiak, mint pedig a nôk körében. A vállalkozókon belül pedig a nôk aránya messze alulreprezentált – egyharmad körüli. Vállalkozói aktivitás

Munkaerô-piaci aktivitás

Magyarországi aktivitási arány (%)

Nô

2005

Összes foglalkoztatott Magyarországon (fô)

Ebbôl egyéni és társas vállalkozó, segítô családtag Magyarországon (fô)

Vállalkozók aránya Magyarországon (%)

Nôk

1 767 334

199 729

12,8

Férfiak

2 079 052

402 303

24,2

Együtt

3 219 367

602 032

18,7

Forrás: http://www.mikrocenzus.hu/mc2005—hun/kotetek/02/tables/load1—2—7.html


9

Oktatás, képzés

Közlekedés

Magyarországon a felsôfokú képzésben immár több nô vesz részt, mint férfi, sôt, a munkaképes korú lakosság egészére vetítve is elmondható, hogy a nôk átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál. Tudományos fokozatot azonban – ugyanúgy, mint magasabb vezetô állást – a nôk sokkal nehezebben érnek el, mint a férfiak. A tudományos kutatók között a nôk – bármily sokan vegyenek is részt, és bármilyen jól teljesítsenek is az egyetemi képzésben – már csak alig egyharmadot tesznek ki, s a tudományos fokozattal rendelkezôk között is a tudományos fokozat rangjával fordított arányban: mind kevesebben és kevesebben vannak. A hátrányos helyzetû térségekben, és általában vidéken, kistelepüléseken az oktatási, képzési lehetôségek eleve szûkösebbek, illetve jobban függenek a közlekedési lehetôségektôl, ami tovább nehezíti a nôk, fôként a kisgyerekes, illetve idôs nôk oktatáshoz, képzéshez való hozzáférési esélyeit.

A nôk és férfiak utazási szokásai alapvetôen eltérnek nemcsak Magyarországon, de európai szinten is. A férfiak általában mobilisabbak, messzebb utaznak, és nagyobb valószínûséggel autóval. A nôk ezzel szemben nagyobb valószínûséggel utaznak tömegközlekedési eszközzel és inkább helyi célpontokhoz. Mindezek elsôsorban a nôk és férfiak házimunka végzésének és a munkaerô-piaci jelenlétének különbségével, illetve a nôk és férfiak eltérô szocializációjával kapcsolhatók össze. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Magyarországon • a nôk és férfiak utazási szokásai nagymértékben eltérnek egymástól, • a nôk kevésbé hajlandóak ingázni, mint a férfiak, különösen vidéken, • vidéken a nôk kevesebb mint fele közlekedik autóval.

Kultúra, sport, szabadidô

A következô táblázat a nôk és férfiak utazási szokásait mutatja be, szintén a KSH adatai alapján.

A nôk – kettôs leterheltségük miatt – a férfiakhoz képest kevesebb szabadidôvel rendelkeznek, viszont nagyobb kultúrafogyasztók. Ugyanakkor rendszeres sportolással, testmozgással a fér fiakhoz képest sokkal kevesebb idôt töltenek, ami kihat egészségi állapotukra is. (A rendszeresen sportoló nôk napi átlag 75,5 percet töltenek sportolással, a férfiaknál ez az idô 107,75 perc.)

A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak 2001

Megnevezés

Összesen

Szociális szolgáltatások, gyermekintézmények A nôk munkaerô-piaci elhelyezkedését gátló tényezôk a szemléletbeli akadályokon túl az infra strukturális hiányok. A gyermekfelügyelet jelenleg nem megoldott Magyarországon (2007-ben 1,28 gyerekre jutott egy bölcsôdei férôhely), ha pedig valakinek sikerül is gyermekét megbízható gyermekintézményben elhelyeznie, a munkabeosztáshoz nem mindig illeszkedô nyitva tartás és szünetek állandó problémát jelentenek. Továbbá kevés a családbarát intézkedéseket alkalmazó munkahely, ahol a szülôk akár csökkentett munkaidôben dolgoznak, és rugalmas munka végzés mellett képesek ellátni otthoni teendôiket is. A vidéken élô nôk helyzetét nehezítik nem csupán a nehezebb elhelyezkedési esélyek, illetve a munkahely megközelítését gátló közlekedési körülmények, hanem a gyermekintézmények fokozott hiánya.

Egészségügy A nôk ugyan hazánkban is tovább élnek, mint a férfiak, ám ezeket az éveket öregségben és valószínûleg betegségben töltik, ami azt jelenti, hogy tovább lesznek ügyfelei az egészségügyi rendszernek. A nôk ugyanakkor jobban odafigyelnek egészségükre, és a szûrôvizsgálatokra is következetesebben járnak, mint a férfiak, ezért fôleg a középkorú, alacsony iskolázottságú férfiak egészségi állapota rosszabb, mint hasonló korú nôtársaiké.


Helyben lakó és dolgozó

Naponta ingázó

Összesen

Helyben lakó és dolgozó

Naponta ingázó

Naponta ingázó a foglalkoztatottak százalékban

34,6

százalék 2001

Nem Férfi

2 002 956

1 309 721

693 235

54,3

50,6

62,9

Nô

1 687 313

1 278 543

408 770

45,7

49,4

37,1

24,2

Összesen 3 690 269 Forrás: KSH, 2001.

2 588 264

1 102 005

100,0

100,0

100,0

29,2

Közbiztonság és bûnmegelôzés A nôk és férfiak biztonságérzete a köztereken eltérô, a nôk kevésbé érzik magukat biz tonságban, és általános tapasztalatuk az ôket közterületen, illetve közlekedési eszközö kön érô zaklatás. Ugyanakkor sok nôt valódi erôszakos fenyegetés éppen saját ottho nában ér. A nôk elleni erôszak ellen – akár köztereken, akár az otthonukban történik – nemcsak országos, de helyi szinten is fel kell lépni, hiszen gyakran a helyi hatóságok, közintézmények együttmûködésére lenne szükség a hatékony jelzôrendszer mûködtetése, illetve a problémák komplex kezelése céljából.


11

Városrehabilitáció, városvédelem A halmozottan hátrányos helyzetûek, mint pl. a roma nôk, az idôs, egyedül élô és elha nyagolt nôk különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak, akikkel sajnos nem mindig fog lalkoznak a városrehabilitációs, antiszegregációs programok. Az öregséggel összefüggô nôi szegénység egyre növekvô problémát fog okozni az elöregedô Európa és Magyarország társadalmában. Fontos továbbá, hogy a nôi közösségeknek is lehetôséget, teret biztosítsanak a városok, városrészek, települések megújítását célzó, rehabilitációs programok, illetve, hogy a nôk csoportjai, szervezetei részt vehessenek annak meghatározásában, kik és hogyan használ hatják a köztereket. A városvédelemben, illetve mûemlékek esetében azt látjuk, hogy a nôk láthatatlanok, alig akadnak velük kapcsolatos emlékhelyek (emléktábla, szobor, köztéri alkotás, köztér- vagy intézményelnevezés), ezért fontos lenne a nôk és teljesítményeik, múltjuk nyomainak láthatóbbá tétele közös tereinkben.

Turizmus A turizmus hazánkban is nagy potenciállal rendelkezô munkahelyteremtô szektor, amelynek elônye, hogy a jövedelemtermelô tevékenységek helyben, ideális esetben a helyi közösségek (a turisztikai célterületek) számára hasznosulnak. A turisztikai ágazat lehetôséget te remt a nôk foglalkoztatására, illetve önfoglalkoztatására, kis- és közepes vállalkozások alapítására és fejlesztésére, s ez hozzájárul a nôi szegénység leküzdéséhez. A gender szempontok beépítése a turizmussal kapcsolatos tervezésekbe és fejlesztésekbe azért is elengedhetetlen, mert a turisztikai ipar a nôk foglalkoztatásának egyik fontos ágazata, és miközben jövedelemteremtô lehetôségeket kínál a nôknek, erôteljesen befolyásolja is a célterületeken élô közösségek mindennapi életét.

A turizmus társadalmi nemi vonatkozásai: • Jövedelemteremtô tevékenységeket támogat, és ezzel hozzájárul(hat) a nôk gazda sági önállóságához, a nôk szegénységének csökkentéséhez. • A nôk részvétele a turisztikai tervezésben és menedzsmentben sokszor alacsony, pedig ez kiváló lehetôség lenne a nôk döntéshozatali gyakorlatának növelésére, a társadalmi nemi szempontok érvényesítésére. • A turisztikai fejlesztésekben való részvétel kiváló lehetôséget kínálhat egyúttal a helyi közösségek megerôsítésére, és a turizmusban részt vevô nôknek tapasztala taik egymással való megosztására, hálózatépítésre. • A kisgyerekesek igényeit figyelembe vevô turisztikai szolgáltatások még mindig igen alacsony színvonalúak Magyarországon, miközben pl. Ausztriában rengeteg családbarát szálloda, szálláshely mûködik nagy sikerrel. • A turisztikai üzenetek még mindig gyakran használják a nôket mint az adott cél terület fô vonzerejét – az ilyen sztereotipikus, és a nôkre nézve sértô, megalázó ábrázolások tovább erôsítik a két nem közötti egyenlôtlenségeket. • A nôk jogait sértô gyakorlatok szélsôséges esete a szexturizmus, amely ellen orszá gos, de helyi szinten is fel kell lépni. Feladat: Mérje föl saját lakókörnyezetét az alábbi szempontok alapján: A helyi önkormányzatnál hány nôi és férfi képviselô van? Milyen közel van a lakóhelyéhez gyermekintézmény (bölcsôde, óvoda)? Hogyan közelíthetô meg (gépkocsi, tömegközlekedés)? Biztonságosnak érzi-e éjszaka a hazajutását egy távolabbi szórakozóhelyrôl? Ha babakocsival kell(ene) közlekednie, könnyedén eljutna egy távolabbi kulturális vagy egészségügyi intézményhez? Mennyire elégedettek ön szerint a települése lakói a település turisztikai promóciójával (amennyiben van ilyen)?

Ahhoz azonban, hogy mindez hatékonyan és a nôk és férfiak egyenlôségét elôsegítve történjen, szükség van az összes érintett – kormányzat, helyi önkormányzat, ipar, szak szervezet, helyi közösségek és különbözô csoportjaik, civil szervezetek, helyi turisztikai kezdeményezések – együttmûködésére. A cél, hogy a turisztikai potenciál felhasználása mellett megôrizzük a természeti környezetet és a kulturális örökség alkotásait, és a turisztikai fejlesztésekkel hosszú távon megteremtsük a gazdasági és társadalmi igazságosságot. A turisztikai ipar a nôk megerôsítésének eszköze is lehet, ugyanakkor hozzájárulhat a nôk kihasználásának elterjesztéséhez. A turisztikai folyamatok maguk is társadalmi nemi szempontból meghatározottak mind szerkezetükben, mind megjelenítésükben és a fogyasztási szokásokban. A turisztikai érdeklôdés még manapság is elsôsorban a nyugati, fehér férfiak által meghatározott szempontok szerint alakul.



13

II. Mi a cél? Az I. pontban vázolt társadalmi problémák az egész ország problémái, ugyanakkor bizonyos vidéki, és hátrányos helyzetû településeken, térségekben fokozottan jelennek meg. Ezekre a problémákra a válaszokat nemcsak az országos szakpolitika szintjén lehet megadni, hanem a helyi fejlesztésekkel, a helyi közösségek támogatásával is hozzájárulhatunk a települések, térségek társadalmi-gazdasági fejlôdéséhez. Ezen fejlesztések nemi egyenlôségi szempontú megközelítésére próbál példákat mutatni munkafüzetünk III. fejezete.

III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a ROP-ok programozásának egyes szakaszaiban? III.1. Operatív programok A regionális operatív programok – ugyan idônként eltérô elnevezésekkel, de alapvetôen azonos tartalommal – öt prioritást jelölnek meg a térségfejlesztésen belül. Ezek a következôk: • Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F), • Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút-, kerékpárút-építés, közösségi közlekedés fejlesztése, környezetvédelmi projektek), • Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális intézmények létesítése és fejlesztése), • Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatásbôvítés, vállalkozásfejlesztés), • Településrehabilitáció, településfejlesztés. Az egyes operatív programok dokumentumainak részletes elemzésétôl a munkafüzet terjedelmi korlátaira való tekintettel eltekintünk. A dokumentumok helyzetelemzése egyúttal az adott térség, régió társadalmi-gazdasági elemzése, amelyen a régió komplex fejlesztése alapul, ezért is lenne fontos, hogy mindebben használható adatok szerepeljenek, hogy a felmérés képet adjon a nôk és férfiak társadalmi helyzetérôl, esélyeik közötti egyenlôtlenségekrôl is. Ehhez képest általánosan megjegyezhetô, hogy a dokumentumok helyzetelemzésében, amikor nem kifejezetten a nemek közötti különbségrôl szóló adatot közölnek, hiányzik a nemek szerinti bontás. Az indikátoroknál sem jelenik meg a nemek egyenlôségének szempontja sem az indikátorok specifikálásában, sem az adatok nemekre bontásában. Az OP-k célkitûzései között némelyiknél megjelenik a nôk foglalkoztatásának, illetve a vállalkozóvá válásának növelése, de ez sem egységes jellemzô, és a cél megvalósítása egyelôre nem szerepel az akciótervekben. Fontos megjegyezni, hogy a látszólag gendersemleges programoknak is van a nemek egyenlôségére gyakorolt hatása, ezért elengedhetetlen minden, személyekre vonatkozó adat nemekre bontott gyûjtése és összegzése. Bizonyos területeken pedig további, cél zott adatfelvételre/gyûjtésre lenne szükség, a települések, térségek teljes társadalmi fel térképezésekor a keresztadatokat is nemi bontásban kellene megadni. Feladat: Adjon meg a felsorolt prioritásokhoz genderérzékeny indikátorokat! 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F)



15

2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút-, kerékpárútépítés, közösségi közlekedés fejlesztése, környezetvédelmi projektek) 3. Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális intézmények létesítése és fejlesztése) 4. Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatásbôvítés, vállalkozásfejlesztés) 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés. *

III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése A Regionális Operatív Programok akcióterveiben mindezidáig nem jelentek meg célzott programok, amelyek kifejezetten a nôk és férfiak egyenlôségét tûznék ki célul. A genderspecifikus konstrukciók pedig kiváló lehetôséget nyújtanának arra is, hogy a genderszaktudás megteremtôdjön a hazai helyi közigazgatásban. Erre több lehetôség is kínálkozik: • A helyi közigazgatásban a nemek egyenlôségével foglalkozó képzés megvalósítá sa, a szakképzett genderfelelôsök hálózatának kiépítése térségi szinten. • A gender mainstreaming érvényesítése a helyi közigazgatásban. A programban részt vevô önkormányzatok szakmai vagy civil szervezettel együttmûködésben fel mérik saját szervezetüket, illetve szakmai mûködésüket genderszempontból (gender impact assessment1 bevezetése), majd az átvilágítás után gender mainstreaming stratégiát dolgoznak ki, illetve néhány szakterületen célzott miniprojektek végre hajtására is sor kerül. • Az önkormányzatok és intézményeik saját mûködésükben segítsék elô a nôk és férfiak egyenlôségét azzal, hogy biztosítják a diszkrimináció tilalmát, a nemek egyenlôségére is vonatkozó esélyegyenlôségi tervet készítenek, szabályozzák a munkahelyi szexuális zaklatás tilalmának intézményrendszerét, és családbarát in tézkedéseket vezetnek be. • A városrehabilitációs pályázatokhoz kötelezôen benyújtandó, angol mintára megho nosított Integrált városfejlesztési stratégiában a nemek egyenlôségére vonatkozó helyzetfelmérés és ebbôl kiinduló vállalások kitûzése, a gender szempont integrálása a fejlesztési dokumentumokba. * Megoldókulcs (ötletek): 1. A térségben létrejött nôi vállalkozások száma; a térségben mûködô kutatóközpontokban, egyetemeken a nôi és férfi kutatók száma. 2. A létrejövô kerékpárutat használó nôk és férfiak száma; a létrejövô közúttal megközelíthetô munkahelye ken a nôi és férfi alkalmazottak száma; a közösségi közlekedési hálózat fejlesztésével elérhetô kulturális, gyermekintézmények száma. 3. Újonnan létrehozott bölcsôdei férôhelyek száma; akadálymentesített oktatási és kulturális épületek száma. 4. Nôi turisztikai vállalkozások száma; turizmusban foglalkoztatott nôk száma. 5. Nemek egyenlôségére is vonatkozó településfejlesztési tervek száma; nôk speciális csoportjaival foglalkozó rehabilitációs programok száma. 1 GIA, azaz Genderhatás-tanulmány.


Gender mainstreaming a bécsi városvezetésben2 A bécsi városházán több intézmény is mûködik, amely a nôk és férfiak egyenlô ségének ügyével foglalkozik. Az 57-es ügyosztály (MA57) kifejezetten nôket célzó programokat szervez, nôknek és lányoknak szóló segélyvonalakat mûködtet, kap csolatot tart a menedékotthonokkal, illetve a diszkriminációt csökkentô programokat szervez, míg a gender mainstreaming iroda az egész városháza és városüzemeltetés mûködésében igyekszik érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontjait. A gender mainstreaming projekt céljai: -- Férfiak és nôk eltérô igényeinek és szükségleteinek figyelembevétele, ennek megfelelô szolgáltatások kialakítása, a döntéshozatali mechanizmusokba az eltérô szempontok beépítése. -- A városi tér kialakításánál mindkét nem igényeinek figyelembevétele. -- Nôk és férfiak számára a városi biztonság kialakítása. -- Az esélyek, lehetôségek és kötelezettségek egyenlô elosztása férfiak és nôk között. -- Megértetni, hogy a gender mainstreaming nem csupán egy különálló téma, de minden egyes folyamatnak, intézkedésnek és minôségbiztosításnak kihagyhatatlan eleme. A projekt feladatai: -- A gm elvének széles körben való megismertetése (kampányok, kiadványok, konferenciák). A gm stratégiáinak és módszereinek kidolgozása bemutatása (elôadások és továbbképzések). Az intézkedések ellenôrzése, monitoringrendszer kidolgozása, tanácsadás gm-szempontból a városvezetés és városi alkalmazottak részére, projekt adatbank, nôi szakértôk adatbázisának kidolgozása. -- Részterületeken szoros együttmûködés a városi vezetéssel, mint például „gm és tervezés”, „gm az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban”, „gender budgeting”.

Lányok játszótere Bécsben A lányok igényeihez igazított játszóteret adtak át 2006-ban Bécsben. A 20. kerületi Mortarapark átalakítása során olyan játszóteret akartak kialakítani, amelyet a kislányok is szívesen látogatnak. A kétezer négyzetméteres tér tervezésekor a helyi általános iskola 9-15 éves diáklányainak véleményét is kikérték, sôt a lányok maguk is tervezhettek játékokat. 2005 ôszén öt alkalommal tartottak kerekasztalmegbeszélést a lányok és a park tervezôi, kivitelezôi, és több játszóteret is bejártak. Az egyeztetési folyamat eredményeként született meg végül a játszótér, ahol bogyós 2 http://www.wien.gv.at/menschen/gendermainstreaming/projektstelle.html Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I

17

növényekbôl kialakított labirintus, táncparkett, házifeladat-írásra alkalmas ülôkék és asztalok, valamint Jane liánja és a fák koronája közé rejtett „girl power házikó” várja a lányokat. Az osztrák fôváros egyébként már 2000-es stratégiai tervében célul tûzte ki a nemek eltérô igényeinek figyelembevételét a játszóterek, parkok és sportolási lehetôséget biztosító közterek kialakítása során. Az elsô mérföldkô az Einsiedlerpark és a mai Bruno-Kreisky Park-nak a gender mainstreaming jegyében történô átalakítására kiírt meghívásos tervpályázat volt. Ezt követôen merült fel annak a lehetôsége, hogy a kislányokat is be kellene vonni a tervezési folyamatba. A projektek eredményeit és tapasztalatait egy kézikönyvben összegezték, amelynek javaslatait ma már minden park, játszótér tervezése során figyelembe veszik Bécsben. Nagy-Britanniában a 2006-ban elfogadott Egyenlôségi törvény (Equality Act) lét rehozta a korábban külön-külön mûködô antidiszkriminációs testületek helyett az Egyenlôség és Emberi Jogok Bizottságát (Commission for Equality and Human Rights), amely többek között minden közintézményre vonatkozóan elôírja, hogy segítsék elô a nemek egyenlôségét, és hozzanak a nemi alapú diszkriminációt és a szexuális zaklatást tiltó intézkedéseket. A törvényhez kapcsolódó, nemek egyen lôségével kapcsolatos kötelezettség (Gender Equality Duty3) 2007. április óta elô írja minden állami hatóságnak és intézménynek (pl. egészségügyi, oktatási intéz ményeknek, állami vállalatoknak), hogy készítsen a nemek egyenlôségének elôse gítésére vonatkozó tervezetet (Gender Equality Scheme), és az abban megjelölt célok megvalósulását folyamatosan ellenôrizze, illetve a tervet 3 évente vizsgálja felül. • http://www.thewnc.org.uk/work-of-the-wnc/wnc-work-gender-equality/aboutthe-gender-equality-duty.html Az I. pontban vázolt problematika más pontjaira is megoldást jelentenének a célzott konstruk ciók, amelyre ötletek: 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F) • Helyi vállalkozónôk támogatása, nôk vállalkozóvá válásának elôsegítése célzott programokkal (képzések, önkormányzati megrendeléseknél elônyben részesítés). • Inkubátorházak létesítése nôi vállalkozóknak. • Kutatási intézményeknél nôi kutatóhelyek fenntartása. 2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése (közút, kerékpárút, kö zösségi közlekedés, környezetvédelem) • Megállapodások az egyes települések, térségek, illetve közlekedési vállalataik kö zött, hogy a kisgyermekkel utazóknak utazási kedvezményt (kedvezményes jegy vagy bérlet, illetve ingyen utazás) biztosítanak, ezzel is támogatva a kisgyerekesek (elsôsorban nôk) mobilitását.

• Intézkedések, köztudatformáló programok, kampányok indítása a tömegközleke dési eszközökön tapasztalható szexuális zaklatás ellen. London nemekre érzékeny közlekedésfejlesztési koncepciója A London közlekedéséért felelôs integrált állami szerv neve Transport for London (TfL). A TfL naponta tízmillió ember számára biztosít közlekedési és egyéb szol gáltatásokat. A Nagy-Britanniában 2006-ban elfogadott Egyenlôségi törvényhez (Equality Act) kapcsolódó, nemek egyenlôségével kapcsolatos kötelezettség (Gender Equality Duty) 2007. április óta elôírja minden állami hatóságnak és intéz ménynek, hogy készítsen a nemek egyenlôségének elôsegítésére, valamint a nemi diszkrimináció és a szexuális zaklatás elleni fellépésre vonatkozó tervezetet (Gender Equality Scheme), és az abban megjelölt célok megvalósulását folyamatosan ellenôrizze, illetve a tervet 3 évente vizsgálja felül. A TfL ennek kapcsán dolgozta ki a 2007–2010-es idôszakra vonatkozó Gender esélyegyenlôségi tervét és akciótervét, amelyet negyedévente monitoroznak és évente frissítenek. A terv átfogóan elemzi a következôket: ---------

az aktuális jogi környezetet, a város és a polgármester közlekedésfejlesztési stratégiáját, London lakosságának összetételét, London lakosainak genderspecifikus utazási szokásait, külön vizsgálva az etnicitást és a kort, saját magát, a TfL-t mint céget és mint munkaadót, illetve munkavállalóinak összetételét, az egyes közlekedési módokat (metró, felszíni közlekedés), a közlekedés biztonságát, az utazók biztonságát, kiemelten a nôk biztonságát, a tömegközlekedés árát és hozzáférhetôségét.

3. Humán infrastruktúra (gyermekintézmények, oktatási és kulturális intézmények) • Óvoda-, bölcsôdefejlesztés és/vagy férôhelybôvítés. • Új óvodák és bölcsôdék létesítése (önkormányzatok, vállalatok). • Óvodai és bölcsôdei szolgáltatások színvonalának korszerûsítése, igényekhez való igazítása (pl. rugalmas nyitva tartás). • Családi napközik támogatása, az állami támogatás (kvóta) gyermekintézmény-tí pustól való függetlenítése. Ezek fôleg a kistelepüléseken válthatják ki a bölcsôdét, óvodát, ahol nem kivitelezhetô új gyermekintézmény létesítése (építési, fenntartási költségek). • Integrált gyermekintézmények, vagy csoportok létrehozása. • Oktatási pilot projektek indítása a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák felszámolá sára – pl. óvodai, iskolai nevelési projektek.

3 http://www.opsi.gov.uk/acts/acts2006/pdf/ukpga—20060003—en.pdf



19

• A nôk elleni erôszak áldozatait segítô hatékony intézményrendszer kiépítése komplex tanácsadást nyújtó központok, valamint menedékotthonok létrehozá sával és mûködtetésével. (Az Európai Parlament és az Európai Tanács szakértôi munkacsoportjának megállapításai alapján 7500-10000 lakosra kellene 1 mene dékotthoni férôhelynek jutnia.) 4. Turizmus (infrastruktúra-fejlesztés, foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés) • Nôi turisztikai vállalkozások fejlesztése. • Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó munkahelybôvítéseknél a nôi jelentkezôk elônyben részesítése. • A nôk teljesítményével, nôk múltjával foglalkozó speciális turisztikai útvonalak kialakítása, városnézô sétautak szervezése. • Kampányok a nôket kizsákmányoló szexturizmus ellen, zéró toleranciát hirdetve a hazánkba szexturisztikai céllal látogató külföldiek felé. 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés • A híres nôk, nôi múltbeli teljesítmények láthatóvá tétele, ezt célzó köztudatformá ló vagy pedagógiai programok (pl. emléktáblák elhelyezése, helyismereti pályáza tok meghirdetése). • A nôk és férfiak közötti arányosság megvalósítása a közterület- és közintézmény elnevezésekben. • Nôi városi, települési közösségek, csoportok és programjaik támogatása. Nôi Tervezôk Szolgáltatása (Women’s Design Service) 1987-ben jött létre egy csapat nôi építész, dizájner és tervezô összefogásaként, akik elhatározták, hogy segíteni fognak nôi csoportoknak abban, hogy az igényeiknek megfelelô épületek jöjjenek létre. Ezek a nôi csoportok akkoriban a Nagy Londoni Tanács pályázati támogatásával alakultak és mûködtek. A csoportokkal való közös munka során kikristályosodott, milyen szempontoknak is kellene megfelelni egy nôk számára is élhetô és kellemes lakókörnyezet kialakítása során. A Women’s Design Service sok kutatást végzett, kiadványokat és útmutatásokat jelentetett meg a tervezôk és döntéshozók számára. Jelenleg újjáépítési/rehabilitációs programokkal foglalkoznak, és a nôi csoportokkal végzett gyakorlati kutatómunka eredményeit igyekeznek a döntéshozók és tervezôk munkájába becsatornázni. http://www.wds.org.uk/index.htm A látszólag gendersemleges konstrukciókban is érvényesíteni lehet a nemek egyen lôségének szempontját. Példák: 1. Gazdaságfejlesztés (kkv-k támogatása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F) • Gazdaságfejlesztési programokban kifejezetten nôket célzó promóciós tevékenység


• Ipari parkokban nôi vállalkozóknak hely és infrastruktúra kedvezményes haszná latának biztosítása. 2. Közlekedés és környezeti infrastruktúra fejlesztése • Közlekedési fejlesztések esetében alapvetôen azt kell figyelembe venni, hogy a nôk inkább használják a tömegközlekedést, mint a férfiak, és nem pusztán munkába járásra, hanem a gyermekintézmények, bevásárlóközpontok megközelítéséhez is, ezért célszerû velük egyeztetve kialakítani az új járatok vonalát és menetrendjét. • A közlekedési fejlesztések során elengedhetetlen az akadálymentesítés megvaló sítása, amely nemcsak a kerekesszékkel közlekedôket, hanem a babakocsisokat, kisgyerekeseket, idôseket is segíti mobilitásukban. Közúti infrastrukturális beruházások esetében az alábbi szempontokat érdemes fi gyelembe venni, hogy a beruházás vagy projektintézkedés elôsegítse a nôk és férfiak egy enlôségét (zárójelben az indikátor típusa): • A jobb infrastruktúrának köszönhetôen létrejövô új munkahelyeknél milyen lesz a várható férfi-nôi arány? (százalék) • Lesznek-e esetleg kifejezetten a nôk munkaerô-piaci helyzetén javító intézkedések, elsôsorban nôknek munkalehetôséget kínáló új munkahelyek? (Igen/Nem) • Amennyiben a beruházás a már meglévô, a kistérségben lévô munkahelyek elérhetôségét megkönnyíti, illetve lecsökkenti a hozzájuk való eljutási idôt, milyen arányban érinti ez a kedvezô változás a nôket és a férfiakat? (százalék) • Megkönnyíti-e a beruházás a kistérségben mûködô nôi vállalkozások vagy család barát módon mûködô vállalkozások elérhetôségét? (I/N) • Mennyiben könnyíti a beruházás a gyermekellátó intézmények megközelítését? (menetidô-rövidülés – perc, létrehozott útszakasz – km) • Mennyiben könnyíti a beruházás a (nôk által arányaiban inkább használt) tömeg közlekedési lehetôségek megközelítését? (menetidô-rövidülés – perc, létreho zott útszakasz – km) • Milyen mértékben csökkenti a tömegközlekedési menetidôt? (perc) • Tervez-e a beruházás során kifejezetten a nôk biztonságos közlekedését célzó in tézkedéseket, berendezések telepítését? (I/N) Pl. az elôírtnál jobb, biztonságosabb közvilágítás nemcsak az utak, de a kiegészítô beruházások, pl. parkoló, buszmeg álló, beálló, átkelôhelyek kialakításánál, az út mentén segélyhívó elhelyezése stb. (db) • Kiemelt figyelmet fordít-e a kiegészítô beruházások – pl. átkelôhelyek létesítése, forgalomtechnikai berendezések telepítése – során a nôk, babakocsival közlekedôk, idôsek és gyermekek biztonságára és speciális igényeire? Pl. a jelzôberendezések beállításánál ezen csoportok menettempójára, a jelzôberendezések mindenki szá mára jól látható helyen való elhelyezésére, kisgyerekek által gyakran használt közlekedési átkelôk – pl. iskolák, gyermekintézmények – közelében figyelmeztetô táblák elhelyezésére stb. (I/N)


21

Kerékpárút létesítése esetében a fentieken túl a további szempontokat érdemes figye lembe venni (zárójelben az indikátor típusa): • Elôsegíti-e a létrejövô kerékpárút kifejezetten nôi vállalkozások vagy nôk által mûködtetett turisztikai látványosságok megközelítését? (I/N) • Amennyiben a kerékpárút üdülô és rekreációs területek jobb elérhetôségét biztosít ja, vizsgálja meg, hogy milyen mértékben részesülnek ebbôl a haszonból a nôk és a férfiak? (százalék) Pl. milyen arányban használják ezen rekreációs lehetôségeket a nôk és a férfiak? • A kerékpárút nyomvonalának kialakításában végez-e elôzetes egyeztetést a nôkkel, illetve a gyerekesekkel? (I/N, egyeztetések: alkalom) • Tervez-e a projekt során a kommunikációs tevékenység részeként a biztonságos kerékpáros közlekedésrôl szóló oktatást, információs kampányt? (I/N, képzések: alkalom, kampányeszközök: db) • Tervezi-e a projekt kommunikációjában a nôk, illetve a gyermekek külön, speciális fórumokon keresztüli megszólítását, tájékoztatását? (I/N, egyeztetések: alka lom, külön kommunikációs eszköz: db) 3. Humán infrastruktúra (oktatási és kulturális intézmények) • A nôk által inkább látogatott oktatási és kulturális, valamint gyermekintézmé nyek, bevásárlóközpontok, egészségügyi szolgáltatók megközelítésének kialakítá sa során a nôk szempontjainak figyelembevétele (tömegközlekedés járatsûrûsége, akadálymentesség, közbiztonsági intézkedések, speciális – családi – parkolási lehetôségek). • Az oktatási intézményekben, illetve a munkaügyi központokban az alkalmazottak érzékenyítô képzése a nemek egyenlôségérôl, hogy a pályaorientációs tanácsadás során a nemekhez kötôdô sztereotípiák (nôies és férfias szakmák) használatának mellôzése az oktatási és munkaerô-piaci horizontális szegregáció csökkentése ér dekében. • Egészségügyi szûrôközpontok felállítása, a szûrôprogramok promóciójának kiala kítása a nôk és férfiak egészséggel, betegséggel kapcsolatos eltérô magatartását figyelembe véve (pl. kifejezetten középkorú férfiakat célzó promóció a szûréseken való magasabb részvételi arány, illetve a saját felelôsség hangsúlyozása érdeké ben). • A helyi egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, illetve önkor mányzati ügyfélfogadással foglalkozó létesítmények építése esetében baba- és kisgyerekbarát infrastruktúra kialakítása (játszósarok, szoptatásra és pelenkázásra alkalmas helyiségek). • Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében a készségfejlesztô, játék- és sporteszközök beszerzése esetén biztosítani kell a nemek közötti kiegyensúlyozott tér- és eszközhasználatot. Pl. sportpályák kialakításánál, sporteszközök beszerzésénél a lányok és fiúk igényeinek egyenlô arányú figyelem bevétele, az igények elôzetes felmérése. • Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében biztosítani


kell az informatikai eszközök használatához való kiegyensúlyozott hozzáférést a lányok és fiúk, nôk és férfiak számára. Pl. kiemelt, a nôket célzó kommunikáció az új beszerzésekrôl, beruházásokról, az új beszerzésekhez kapcsolódó, kifejezet ten a lányoknak, nôknek szóló informatikai oktatást, mindkét nem érdeklôdését kielégítô szoftverek beszerzése stb. • Oktatási és kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése esetében odafigyel ni a nemek egyenlôségére a készségfejlesztô és oktatási eszközök beszerzésénél. Pl. ne a nemi sztereotípiákat, a hagyományos nemi szerepeket erôsítô eszközök legye nek, az óvodában, iskolában ne legyen elkülönülô lány- és fiúsarok, a játékokat ne csoportosítsák nemenként, kiegyenlített legyen a lányok és fiúk által használt tér, és az eszközök száma stb. • Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, új épületek létesítése esetében biztosítani lehet a szülôk vagy tágabban a település lakói számára a beruházás által létrejövô vagy továbbfejlesztett informatikai és infokommunikációs techno lógiák használatát (az iskola mint közösségi tér funkció). Ez esetben fontos kérdés, hogy a nôk és férfiak egyenlô arányban részesüljenek ezen szolgáltatásokból. 4. Turizmus (infrastruktúrafejlesztés, foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés) • Nôk helyi szervezeteinek bevonása a turisztikai tervek létrehozásába, a turisztikai programok lebonyolításába. • A turisztikai kommunikációban a nem sztereotipikus és egyenlôséget elôsegítô áb rázolásmódra való odafigyelés. 5. Településrehabilitáció, településfejlesztés • A nôk és férfiak eltérô tapasztalatainak és igényeinek figyelembevétele a közte rületek biztonsági létesítményeinek kialakításakor. Ilyenek: jó közvilágítás pl. parkokban, aluljárók helyett nyílt, megvilágított felüljárók építése, családi és nôi parkolók kialakítása bevásárlóközpontoknál és parkolóházakban. • A települési antiszegregációs tervekben hangsúlyt kell fektetni a roma lánygyerme kek, fiatal nôk (mint halmozottan hátrányos helyzetû csoport) jogaira és az esély egyenlôségüket biztosító intézkedésekre. Nôk Biztonsága Vizsgálat (1999) A Hammersmith Women’s Aid nevû civil szervezet az Európai Fórum a Városok Biztonságáért (European Forum for Urban Safety – EFUS) megbízásából biztonsági vizsgálatot végzett Hammersmith és Fulham körzetekben, amely kifejezetten a nôk szempontjain alapult. Ez az audit lett az alapja egy 6 európai várost összefogó kutatási projektnek, a „Városi biztonság” programnak, amelyet az EU DAPHNE programja finanszírozott. A projekt célja az volt, hogy megvizsgálják, vajon a nôk és férfiak különbözôen élik-e meg az erôszakot, és hogy megvalósítsák a városi közbiztonság nemekre érzékeny megközelítését.


23

A vizsgálat három részbôl állt: -- Nemekre bontott adatgyûjtés -- Feltáró séta nôi mintacsoporttal -- Fókuszcsoport nôi mintacsoporttal és kérdôíves adatfelvétel A projektbe bevont partnervárosok voltak: London Hammersmith és Fulham körzete, Frankfurt, Párizs, Lisszabon, Bologna, Barcelona. (További példák a nôk és közbiztonság témára: http://www.fesu.org/ index.php?id=77)

III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások A kiírások megtervezése nyilvánvalóan másként történik kiemelt projektek, illetve pályá zatok konstrukcióinál, és a nemek egyenlôségére vonatkozó feltételek is másképp kerülnek meghatározásra. Az esélyegyenlôségi szempontoknak való megfelelést az OP-k általában kétféleképpen mérik mindkét típusú projekt esetében: egyfelôl vannak jogosultsági kritériumok (ez pl. minden projekt esetében a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés), amelyek teljesítése nélkül nem fogadható be a projekt, másrészt vannak értékelési szempontok, amelyek esetében a különbözô vállalásokkal el kell érni egy minimum szintet (pályázatok esetében általában 1 pontot). Ezen felül az értékelésben további pontok adhatók a további vállalásokért, amelyeket a projektleírás általános ré szében, illetve külön esélyegyenlôségi táblázatban kell részletezni. Ugyanakkor a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalások itt is az esélyegyenlôség tágabb fogalmán belül jelennek csak meg, ahogy ez általában igaz a gender tematika kezelésére a magyar fejlesztéspolitikában. A pályázatos projektek esetében jelenleg az értékelésben 5%-ot foglal el az esélyegyen lôségi szempontoknak való megfelelés, ami magába foglalja a nemek egyenlôsége, a fogya tékosok és a romák esélyegyenlôsége szempontját, valamint vállalásokat lehet tenni a csa ládbarát intézkedések elterjesztése, az akadálymentesítés, valamint „más hátrányos hely zetû csoportok” esélyegyenlôségének javítása céljából. Az esélyegyenlôségre vonatkozó táblázat kitöltéséhez segédletként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Esélyegyenlôségi út mutatót készített, amelyet minden IH a saját operatív programjaira alakított. A kiemelt projektek esetében sokszor nehezen ismerik fel a projektgazdák a projektjük ne mek egyenlôségével kapcsolatos vetületét, ezért a nemek egyenlôségére nézve is hatékony projektjavaslatok megfogalmazása céljából javasolt lenne, hogy az IH biztosítson gender szaktanácsadót a projektjavaslat kidolgozásához.


Az említett jogosultsági kritériumok mellett még a további feltételek lehetnének elvárha tók a kiemelt projektek esetében: • A projekt, valamint a projektgazda szervezet tekintetében az adatok nemekre bon tott gyûjtése. • Az azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek. • A projekthez kapcsolódóan esélytudatos, nem szegregáló kommunikáció. • A projektmenedzsmentben min. 30%-os nôi részvételi arány biztosítása. • Ügyfélszolgálatok új létesítése esetén a genderszempontok figyelembevétele (a WC és tisztálkodási helyiségekben a férfiak és nôk esetében azonos kibocsátási/ áteresztési kapacitás az épület funkciójának megfelelôen; a kisgyermekesek igé nyeinek figyelembevételére játszósarok és legalább egy külön helyiség kialakítása, amely csecsemôpelenkázásra és etetésre alkalmas). • 50 fô feletti foglalkoztatott, illetve 50 millió feletti támogatási összeg esetében esély egyenlôségi terv elkészítése, illetve esélyegyenlôségért felelôs munkatárs alkalmazása.

III.4. Projekttervezés és végrehajtás A projekttervezés és végrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás haté kony felhasználása érdekében. A kiemelt projektek esetében ugyanakkor nem annyira a KSZ, mint az IH az, amely támogatást nyújt a projektgazdának a kidolgozásban. Fontos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt helyzet elemzésében ne csak általános, hanem specifikus adatokat is használjanak, amelyek esetleg kifejezetten a nemek egyenlôségére vonatkoznak. Emellett alapkövetelmény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. A közigazgatási szerveknek pontosan kell ismerniük az adatközlés, adatkezelés és adatvédelem szabályait, és ezek betartásával is hasznos információkat kaphatnak maguk és a pályáztatók is a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, továbbá a nemek egyenlôsége terén megtett haladást is csak pontosan felvázolt helyzetelemzés alapján lehet megállapítani. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van, és a pontos költségfelméréssel és -ütemezéssel elkerülhetôk késôbbi kínos pillanatok egy esetleges ellenôrzés során. Ugyanezen oknál fogva fontos, hogy az IH projektkidolgozást segítô munkatársai figyelmeztessenek a nem vagy nehezen kivitelezhetô esélyegyenlôségi vállalásokra, hiszen egyszerûbb már a projekt kialakítása során odafigyelni erre, mint aztán az ellenôrzés során szembesülni a nem teljesítéssel. Ez utóbbi esetben azonban újra kell tárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, a kivitelezhetetlent a kivitelezés közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyenlôségére érzékeny költségvetésrôl. Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I

25

Genderérzékeny költségvetés (Gender budgeting) A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénz elosztás a nemek közötti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételével ki alakított, és ezáltal speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forráselosztás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szempontok beillesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a nemek egyenlôségét elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra fordított elosztások ará nya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosztások aránya. A tevékenységek és hatások aszerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e gender egyensúly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfelhasználásról dön tôk között. Továbbá, hasznos lehet mérni a programban részt vevô férfiak és nôk megelégedettségi szintjét is. Javasolt továbbá, hogy a projektet végrehajtó szervezet konzultáljon nôi érdek-képvi seleti, civil szervezetekkel, illetve szakértôkkel a projekttervezési szakasztól kezdve egé szen a végrehajtásig, hogy a speciális célcsoportok igényei beépüljenek a projektbe. Az irányító hatóság ebben is tud segíteni a projektgazdáknak szaktanácsadás vagy civil szervezetekkel való összekapcsolás útján. A kiemelt projektek esetében, ahol egyébként is jellemzôen sok az államigazgatási szer vezet, amelyek számára törvényileg kötelezô esélyegyenlôségi tervet készíteni, javasolt lenne, hogy az IH biztosítson gender-szaktanácsadót a szervezet esélyegyenlôségi tervének elkészítéséhez.

III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rend kívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyenlôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A teljesítés ellenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring alkalmat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt végrehajtása során. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók és projektgazdák nem túl innovatívak a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalásokat illetôen, a monitoringnak alapvetôen ezekre a – fôképp az adatlapban található esélyegyenlôségi táblázatban szereplô – vállalásokra kell alapulnia. Ennek ellenére gyakran még ezeket a vállalásokat sem kérik számon a pályázóktól, így nem meglepô, ha ôk sem fogják komolyan venni a nemek egyenlôsége szempont érvényesítését, és a gender szempont nem lesz szerves része az adott projektnek a tervezés és a végrehajtás szakaszaiban. Mindemellett célszerû az ellenôrzés során figyelembe venni a projektet végrehajtó 26 I Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában

szervezet méretét, típusát, (kis- és közepes vállalkozás, nagyvállalat, államigazgatási szerv vagy éppen civil szervezet), és ennek megfelelô arányossággal eljárni. Ugyan a monitoring elsôsorban a közremûködô szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: • Szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk) • Monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése • Nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása • Egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkal mazása szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csupán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is.

III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a jó módszerek összegyûjtéséhez, a tanulságok levo násához, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés továbbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános elszá moltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erôsíthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: • Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról • A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára tett jelentéskötelezettséggel.) Az értékelôk munkáját segítheti: • A helyzet ex-ante értékelése • A monitoring indikátorok keretrendszerei • Ha a téma módszeresen integrálásra kerül az értékelési keretrendszerekbe a prog ramozás korai szakaszától fogva Az értékelést nehezítheti: • Korlátozott források • Megfelelô adatok hiánya • A nemek egyenlôsége témában szakértô értékelôk hiánya Gender mainstreaming a Regionális operatív programok végrehajtásában I

27

A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjának érvényesítése céljából az alábbi kulcs kérdéseket kell figyelembe vennünk az értékelés egyes szintjein: Az értékelési kritériumok tekintetében: • Ki határozza meg az értékelési kritériumokat? • Milyen mértékben tulajdonítanak fontosságot (elsôbbséget) a nemek egyenlôségé vel kapcsolatos megfontolásoknak? Az értékelés végrehajtói tekintetében: • Az értékelôk munkakörében szerepel-e a genderszaktudás feltétele? • Bevonták-e az összes érintettet az értékelési folyamatba? • A férfiak és nôk véleményét egyformán fogják-e figyelembe venni? • Ki fog információkat szolgáltatni az értékelési adatokhoz? • Ki lesz a felelôs a beérkezett információk összehangolásáért és az eltérô vélemé nyek és megfigyelések értékének és elsôbbségének megállapításáért? Az értékelési folyamat tekintetében: • Alkalmazunk-e részvételi módszereket? • Az értékelés eredményeit hogyan és kik felé fogjuk terjeszteni? • Lehetôsége lesz-e a férfi és nôi érintetteknek egyaránt formálisan véleményt alkot ni az értékelés eredményeirôl? Hogyan tartsuk napirenden a nemek egyenlôségének szempontját? Gyakori, hogy az értékelés után, amint egy társadalmi nemi szempontból fontos kezdeményezés teljesült, a nemek egyenlôsége téma lekerül a politikai napirendrôl. Amíg ezek a megfontolások a politikai napirend fô irányvonalán kívül maradnak, a társadalmi nemi szerepek és viszonyok átalakítása – amely a nemek teljesebb egyenlôségéhez vezetne és pozitív hatással lenne az egész népességre – elérhetetlen célkitûzés lesz csupán. Ezért a következôket kell átgondolnunk: • Hogyan illeszkedik az adott intézkedés a nagyobb társadalmi képbe – vagyis az átfogóbb kormányzati programokba és szakpolitikai keretekbe? • Az értékelés tartalmaz-e javaslatokat az utánkövetésre? Milyen biztosítékai van nak az utánkövetésnek? • Az értékelés tartalmaz-e útmutatásokat más minisztériumok, vagy döntéshozók számára? Ha igen, hogyan fogjuk kommunikálni ezeket a javaslatokat? • Általánosságban hogyan és kik felé kommunikáljunk az értékelés eredményeirôl? (Ld. a következô pontot a gendertudatos kommunikációról.) Javasolt, hogy készüljön éves jelentés a társadalmi nemekrôl: a kormányzat – vagy a gender mainstreaming államigazgatási felelôse, vagy egy megbízott civil szervezet, kutatócsoport által elkészített – ilyen éves jelentése adatokkal szolgálhat mindenkinek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, és hasznos eszköz az elôrehaladás mérésére és az információk széles körû terjesztésére.


IV. Gendertudatos kommunikáció Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem el hanyagolható – negatív vagy pozitív – hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára. A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôk: • Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. • Ne zárjon ki – sem szándékosan, sem indirekt módon – semmilyen társadalmi cso portot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerek felügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). • Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos szte reotípiákat. • Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fó rumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommu nikáció hatékonyabbá tételére). A kommunikáció során, a célközönség hatékony elérése érdekében is mindig tekintetbe kell venni, hogy a célközönség tagjainak is van társadalmi neme. Ugyanakkor igyekeznünk kell a kommunikáció során nem ráerôsíteni a hagyományos nemi szerepekre és a nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákra. Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni magunknak, ha kommunikációnkat genderszem pontból szeretnénk megvizsgálni: • Milyen sajtótermékeket olvasnak a nôk és a férfiak? Mennyiben különböznek ezek? • Milyen elektronikus médiumokat néznek/hallgatnak a nôk és férfiak, és miben kü lönböznek ezek a médiumok/mûsorok? • A médiafogyasztási szokások (gyakoriság, idôszakok, helyszínek) mennyire kü lönböznek a nôk és férfiak, illetve különbözô csoportjaik esetében? Az információ összegyûjtésére és terjesztésére jó példa lehet a társadalmi nemekre vonatkozó forrásközpont létrehozása. Akár online, akár fizikai valójában létezik egy adatbázis, ahol a társadalmi nemekkel kapcsolatos információk (kutatások, jelentések, kiadványok) egy helyen megtalálhatók, hatékonyabbá teheti a gender mainstreaming stratégiáját, és erôsítheti jogosultságát kormányzati és szélesebb társadalmi körökben is.


29

Szintén javasolt a kommunikációért felelôs egység tagjai között a társadalmi ne mekhez értô szakember alkalmazása, aki folyamatos, genderszempontú ellenôrzést gyakorol a kommunikációs folyamat fölött, elkerülendô a szegregáló, sztereotipikus ábrázolásmód alkalmazását. Mire figyeljünk oda, és milyen lehetôségeink vannak a kommunikációs folyamat öt sza kaszában a gender mainstreaming érvényesítésére? 1. Általános tájékoztatás a fejlesztési lehetôségekrôl • Az általános EU-s információterjesztés mellett célszerû ismertebbé tenni az unió nemek egyenlôségére vonatkozó szabályozását, programjait, a nemek egyenlôségét mint az unió horizontális értékét bemutatni. • Az általános üzenet mellett („Új európai Magyarországot építünk”) a nemek egyenlôsége hozzáadott érték lehet, külön hangsúlyt kaphat, mint az EU ál tal támogatott fejlesztések jellemzôje: nemcsak európai Magyarországot épí tünk, de egyenlôbbet is, a fejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a nôk és férfiak egyenlôségéhez. • A legszélesebb célcsoportot (egész társadalom) megcélzó kommunikációnál (ATLkampány, televízió, nyomtatott sajtó, továbbá BTL-kampány, DM-eszközök) külö nösen oda kell figyelni, hogy ne legyen se diszkrimináló, se sztereotip az ábrázolás és a teljes társadalmat reprezentálja (figyeljünk oda nemcsak a nemi egyensúlyra, de a nôk és férfiak különbözô csoportjának arányos megjelentetésére is).

meghívása fesztiválrendezvény kerekasztal-beszélgetésére.) • A sikeres projektek gendervonatkozása hozzáadott érték lehet, a mintaprojekteket ilyen szempontból is ki lehet válogatni. • Hirdessünk pályázatot és adjunk díjat a nemek egyenlôsége szempontjából legjobb projekteknek, pályázóknak – ez jó lehetôség a jó példák összegyûjtésére is, ame lyeket aztán nemzetközi színtéren is bemutathatunk! 5. Partnerség, társadalmi egyeztetés • A nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel és szakértôkkel való egyeztetés, ki emelt fontossággal a nagyobb stratégiák esetében megkerülhetetlen. • Helyi szinten a civilek közvetítôk lehetnek a nôi lakosság és speciális célcsoportok – pl. kisgyerekes, idôs, fogyatékos, roma nôk – felé. • A kommunikációs tevékenységben is partnerek lehetnek pl. nôi ernyôszervezetek, amelyek tagszervezeteik révén könnyebben elérhetik a célcsoportot. • Az internet széles körû lehetôséget teremt a partnerségi egyeztetésre, ugyanak kor figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországon még mindig nem teljes az internet-hozzáférés, és ez esélyegyenlôtlenséghez vezethet.

2. Potenciális pályázók megszólítása, mozgósítása • A potenciális pályázók felé irányuló kommunikáció, amennyiben figyelembe ve szi a nemek egyenlôségét, az érzékenyítés egyik eszköze is lehet. • A pályázati portál legyen átlátható, könnyen elérhetô, ezzel is elôsegítve az esélyegyenlôséget, és programozásakor vegyük figyelembe az eltérô internethasználati szokásokat. • A kistérségi tanácsadói hálózat érzékenyítô és szakmai képzése elengedhetetlen, hiszen ôk nyújtanak tájékoztatást és információt a pályázati rendszerrôl a pályá zóknak, leendô projektgazdáknak. Az rendkívül nagy problémát okozhat, ha a tartalom és a forma ellentmond egymásnak, ezért oda kell figyelni arra is, ki és hogyan mondja! 3. Nyertesekkel, kedvezményezettekkel való kommunikáció • A gendertudatos kommunikációval kapcsolatos alapelveket, elvárásokat a kedvezmé nyezettekkel szemben is egyértelmûvé kell tenni és beépíteni az esélyegyenlôségi feltételrendszerbe. 4. Eredmények széleskörû bemutatása • A sztereotípiaellenes megvalósítás itt is fontos. (Rossz példa: csak férfi vállalkozók szerepeltetése a sikeres projekteket bemutató szpotban, vagy csupa férfi szakértô



31

Feladat: 1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. Elemezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan? Milyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e nemi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép?

Összegzés A térségfejlesztések célja az adott települések, vidékek gazdasági és társadalmi fejlôdésének elôsegítése, az ott élô emberek életszínvonalának emelkedése közvetlen természeti és épített környezetük megóvásával és építésével, valamint helyi munkalehetôségek megteremtésével. Mindez nem lehet a társadalmi nemek szempontjából semleges folyamat, hiszen az ott élôk mind férfiak és nôk, ennek megfelelô társadalmi háttérrel, helyzettel és speciális igényekkel, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy a fejlesztések a társadalom minél szélesebb körének megelégedésére menjenek végbe. Reményeink szerint jelen kiadvány és az abban bemutatott eszközök és külföldi példák hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi fejlesztésekkel foglalkozó tervezôk és döntéshozók, és az állami intézményrendszer alkalmazottai és az ÚMFT forrásainak szétosztásáért felelôs munkatársak mélyebb betekintést nyerjenek a nôk és férfiak társadalmi esélyegyenlôsége és a térségfejlesztés közötti összefüggésekbe, és a gyakorlatban használható eszközöket kapjanak a kapcsolódó konstrukciók, programok és projektek gendertudatosabb tervezéséhez és megvalósításához.

2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen diszkrimináló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen? *

* Megoldókulcs: 1.) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gazdasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2.) Idôpont megfelelô kiválasztása – tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín megközelítése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szervezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló konstrukció esetén).



33

Felhasznált irodalom • Borbély Szilvia, Gazsi Judit, Krizsán Andrea, Vajda Róza: Nemre való tekintet tel. Elektronikus tananyag. Szerk.: Balogh Lídia, Szakmai lektor: Juhász Borbála. www.equalgender.eu • Dr. Hilda Romer Christensen, et al: Gender Mainstreaming European Transport Research and Policies (TRANSGEN). University of Copenhagen, 2007. http://www.sociology.ku.dk/koordinationen/pdf—filer/transgen/EU-rapportTransgen.pdf • Rona Fitzgerald, Rona Michie: Experiences, good practice and lessons for evaluating gender equality outcomes in Structural Fund programmes. Evaluation for Quality, Conference Edinburgh 17/19 September 2000. The use of quality enhancing approaches such as quantification, benchmarking and thematic analysis to improve accuracy and effectiveness of evaluation. European Policies Research Centre, University of Strathclyde. • Gender Mainstreaming Learning Manual and Information Pack. UNDP Learning Resources Centre OHR/BOM. http://www.gdrc.org/gender/mainstreaming/ • Minu Hemmati: Women’s Employment and Participation in Tourism. In: Sustain able Travel & Tourism. pp17-20, 2000. • How to Incorporate Gender Equality into Evaluations. Department of Justice, Equality and Law Reform (Ireland). NDP Gender Equality Unit. Dublin, 2002. • Neimanis, Astrida: Gender Mainstreaming in Practice: A Handbook. http://www.undp.org/women/docs/RBEC—GM—manual.pdf • Sandra Taylor, Laura Polverari and Philip Raines: Mainstreaming the Horizontal Themes into Structural Fund Programming. IQ-Net Thematic Paper 10(2). European Policies Research Centre, University of Strathclyde. December 2001. • ÚMFT Államreform Operatív Program és Elektronikus Közigazgatás Operatív Program http://www.nfu.hu/umft—operativ—programok • Gender & Tourism: Women’s Employment and Participation in Tourism. Summary of United Nations Environment and Development UK Committee (UNED-UK)’s Project Report. http://www.earthsummit2002.org/toolkits/women/current/gendertourismrep.html • KSH: www.ksh.hu • European Forum for Urban Safety: http://www.fesu.org/index.php?id=2 • http://www.efus.hu/


GENDER MAINSTREAMING A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

Recommend Documents