GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

AntiD2_BoritoTerv.qxp

6/7/2009

11:23 AM

Page 2

GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

MUNKAFÜZET

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében

Gender mainstreaming a Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok végrehajtásában

MUNKAFÜZET

Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (2007–2013) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

Általános bevezetés SZERZôK: Betlen Anna – Fülöp Regina SZAKMAI LEKTOR: Borbíró Fanni

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés” címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség

A nemek közötti egyenlõség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és stratégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irányelv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû megfogalmazása az európai közösség határozott akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hozzájárulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jogegyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyenlôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadalmi folyamatokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alapján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag létrehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem levezethetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom alakítja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége – akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk – nem jelenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét – és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, behelyettesíthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti. A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érintve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tudományát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés közigazgatási kezelése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstrukció változó tartalommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi környezettôl függôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos ismeretéhez. Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén – hármas megközelítés: • Antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód • Nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok • Gender mainstreaming

Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, 2009. GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN | 3

A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a társadalmi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az anti-diszkriminációs politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU mindhárom eszközt alkalmazza, közülük az elsô – az egyenlô bánásmód követelménye – 2003 óta a magyar belsô jognak is külön törvényben megfogalmazott része, a másik kettôt mint az EU tagállama vagyunk kötelesek alkalmazni. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender mainstreaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a strukturális alapok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló társadalmi-gazdasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami feladatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Minthogy jelenleg Magyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama vagyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokráciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz. Jelen munkafüzet a Humánerôforrás Programok Irányító Hatóságának munkatársai számára szeretné megvilágítani a humánerôforrás-fejlesztés és gender mainstreaming kapcsolatát, valamint segítséget adni nekik a nôk és férfiak egyenlôsége szempont érvényesítéséhez az OP-k és a kapcsolódó programozási dokumentumok tervezésében és végrehajtásában.

I. MiRôl is van szó? - Gender és társadalom „A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bôvítéséhez és a tartós növekedéshez elsôsorban a munkaerôpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erôforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerô-kínálat növekedésében rejlô lehetôségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerô-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlôdése által nô az egészséges munkaerô aránya. A foglalkoztatás bôvítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerô-piaci részvétel növelése.” Magyarország teljesítménye jelenleg számos gazdasági mutató vonatkozásában elmarad az Unió átlagától. A lemaradás egyik lényeges összetevôje a gazdasági aktivitásba bevont személyek alacsony száma. A magyar foglalkoztatási mutatók – ha bizonyos idôszakban javuló, máskor idôlegesen visszaesô értékeket mutatnak is – összességükben az európai uniós folyamatokhoz képest relatíve romló helyzetrôl tanúskodnak. Foglalkoztatási ráták változása Magyarországon és az EU25 tagállamainak átlagában Magyarország Korcsoport Nô

EU25

2000.

2006.

2000.

2006.

Férfi Össz. Nô

Férfi Össz. Nô

Férfi

Össz.

Nô

Férfi

Össz.

15–24

29,7 37,3 33,5 18,8 24,5 21,7 34,7

41,4

38,1

34,2

40,3

37,3

25–54

66,9 79,2 73,0 67,6 81,0 74,2 66,1

86,0

76,0

70,2

86,3

78,2

55–64

13,3 33,2 22,2 27,1 41,4 33,6 26,9

47,7

36,6

34,9

52,9

43,7

15–64

49,6 62,7 56,0 51,1

71,2

62,4

57,4

72,1

64,7

63,8 57,3 53,6

Forrás: KSH

Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyenlôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során.* * Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz

4 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN | 5

A foglalkoztatás növelésének egyik fontos akadálya az egyes társadalmi csoportok közötti egyenlôtlenség – vagyis egyes csoportok elônyösebb, mások hátrányosabb helyzete: minél nagyobb és minél szélesebb körben jelentkeznek ugyanis ezek az eltérések, annál inkább gátját képezik a rendelkezésre álló emberi kapacitások arányos és hatékony kihasználásának.

sztereotípiák. A kisgyerekes anyáknak „állandóan beteg a gyerekük”, „beszûkülnek a gyes alatt”, „nem elég rugalmasak” stb. de a nôk általában is „rossz vezetôknek” számítanak, „érzelem- és nem értelem-vezérelteknek” mondják ôket, míg a 45 év feletti nôknek úgymond „elavult a tudásuk, kompetenciájuk”, és „járatlanok a változó világban”.

Jelen munkafüzet az egyenlôtlenségek közül a nemek közötti egyenlôtlenségek felismerését és visszaszorítását szolgáló eszközök alkalmazását hivatott elôsegíteni. Az ún. lisszaboni stratégia1 ajánlásaival összhangban a minimális cél: a foglalkoztatottsági szint 70%-ra növelése; ezen belül a férfiak foglalkoztatási szintjének 2010-ben el kellene érnie a 78%-ot, a nôkének pedig a 60%-ot.

Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elô, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idôs- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprô többségét ma is még mindig a nôk végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A társadalmilag hasznos feladatok egyenlôtlen elosztása önmagában is elegendô ok arra, hogy a nôk kevésbé rugalmas, kevésbé rendelkezésre álló, bizonyos többletfeladatok (pl. vezetés, irányítás) szempontjából kevésbé megbízható munkaerônek számítsanak, mint a férfiak.

Noha léteznek a népességre, illetve a munkaerôpiacra vonatkozó nemekre bontott adatsorok is, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program helyzetértékelése – bár ismerteti a gender mainstreaming követelményét és kitér a nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége kérdésére – gyakorlatilag teljes mértékben nélkülözi a nemek szerinti elemzést, így a nemek egyenlôsége mint általános társadalmi cél, ha szerepel is a szövegben, nincs megfelelôen alátámasztva. A nôkre vonatkozó elképzelések megragadnak a gyermekszüléssel és -neveléssel kapcsolatos foglalkoztatási nehézségeknél, holott a nôk sok más hátránnyal is szembesülnek a munkaerôpiacon: pl. a közvetett és közvetlen diszkriminációval, a vertikális és horizontális szegregációval, az elavult normákat tükrözô sztereotípiákkal stb.

A munkával töltött idô elosztása a nemek között, 2000.

A nemek társadalmi helyzetére vonatkozó elemzés hiányából következik, hogy az OP-kban elôírt célok és indikátorok a nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége szempontjából érzéketlenek maradnak. Az aktivitás növelésének két fô útja van: a munkahelyek bôvítése, illetve a rendelkezésre álló munkaerô sajátosságaihoz való hozzáigazítása és a munkaerô foglalkoztathatóságának javítása. A férfiakhoz képest hátrányos helyzetû, s ezért viszonylag nehezebben foglalkoztatható nôi munkaerô munkaerôpiacra való bevonását, illetve benntartását gátolja: a munkahelyi és a többnyire a nôk által ellátott családi kötelezettségek összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi elôítéletek miatt a nôk foglalkoztatása kevésbé valószínû, mint a férfiaké. A kistelepüléseken élô, a roma nôk, a kisgyermeket nevelô, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelô anyák, valamint a 45 év feletti nôk különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerôpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendô: még ma is sokan vallják, hogy a nôk helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerôpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nôkkel kapcsolatos negatív 1 A Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégiát az EU vezetôi 2000-ben tíz évre szólóan alkották meg, célkitûzése, hogy az EU-t a „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval, valamint a környezet tiszteletben tartása mellett képessé válik a növekedés fenntartására”.


Forrás: KSH

A férfiak és nôk egyenlôtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlôtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A fenti problémára az alábbi eszközök nyújthatnak megoldást: • a gyermekelhelyezés korszerûsítése • óvoda-, bölcsôdefejlesztés és/vagy férôhelybôvítés • új óvodák és bölcsôdék létesítése • óvodai és bölcsôdei szolgáltatások színvonalának korszerûsítése, igényekhez való igazítása (pl. rugalmas nyitva tartás) • családi napközik támogatása • családbarát munkahelyek támogatása


Leküzdendô nehézségként jelentkezik még egyes helyeken a tömegközlekedés hiánya vagy drágasága, a menetrendek és a munkahelyek igényeinek, a gyermekintézmények nyitva tartásának és a környékrôl eljáró szülôk közlekedési szokásainak összehangolatlansága is. Az efféle folyamatokra a munkaerôpiac igen érzékenyen reagál, s mind szigorúbban ítéli meg a növekvô munkatehernek a férfiakhoz képest kevésbé megfelelni képes (vagy annak hitt) nôk alkalmazásának lehetôségeit. Feladat: Foglalkoztatást bôvítô pályázati kiírásoknál milyen támogatandó tevékenységeket kell fölvenni a pályázati útmutatóba ahhoz, hogy a nagyvárosi munkahelyekre agglomerációs településekrôl bejárni szándékozó nôket is be tudja vonni a projektet tervezô szervezet?

A táblázat azt mutatja, hogy a míg a nôk ¾-e a foglalkozások 31%-ában tömörül (ugyanezekben dolgozik a férfiak 13,3%-a), addig a férfiak ¾-e a foglalkozások 53%-a közül választhat (s velük dolgozik a nôk 12%-a). A „tipikusan” nôi állásokat (pl. eladó, takarító, általános iskolai tanár, tanító/tanár, adminisztrátor) alacsony kereset jellemzi, aminek eredményeképpen a nôk bruttó keresete országos átlagban 16%-kal alacsonyabb a férfiakénál. Az alábbi ábra azt illusztrálja, hogy a szellemi és fizikai munkakörökben mért (nettó) keresetkülönbség igazából évtizedes távlatban is állandó. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (1992–2005) 2005. évi érték, a fogyasztóiár-index figyelembevételével

További jellemzôje a foglalkoztatottsági helyzetnek, hogy a nôk és férfiak többnyire eltérô szektorokban, de mindenképpen más munkakörben koncentrálódnak. Foglalkozási szegregáció Magyarországon, 2006. A foglalkoztatott

A foglalkozások

típusai a nemi szegregáció mértéke szerint

nôk aránya az összes foglalkozáson belül

férfiak

megoszlása (%),

Teljesen szegregált (90–100%-os nôarány)

11,2

31,5

1,2

Erôteljesen szegregált (60–89%-os nôarány)

19,8

42,1

12,1

Kiegyensúlyozott (40–59%-os nôarány)

16,0

14,2

12,1

Erôteljesen szegregált (61–89%-os férfiarány)

26,2

10,6

26,7

Teljesen szegregált (90–100%-os férfiarány)

26,8

1,6

47,9

100,0

100,0

100,0

Összesen Forrás: KSH


Forrás: Hajósy Adrienne: Adatok a férfiak és a nôk társadalmi egyenlôtlenségérôl, 2008. Tájékoztató a magyar környezetvédô szervezetek 2008. évi országos találkozója számára.

Minél rangosabb, nagyobb presztízsû munkakört veszünk szemügyre, annál alacsonyabb benne a nôk aránya. A különbözô vezetôi szinteken is egyre kevesebb nô van, legfelsô vezetô pedig csak elvétve lesz nô Magyarországon. Ez éppúgy igaz az egyébként többségében nôi alkalmazottakból álló közigazgatásra vagy a pénzügyi közvetítésre, mint a politikai életre. Az operatív szinteken mindhárom esetben jobbára nôk dolgoznak, míg a döntéshozói pozíciók nagyobb részét férfiak töltik be. A döntéshozatal legfelsôbb szintjén, a parlamentben, jelenleg is csak 10% körüli a nôi képviselôk aránya.


Feladat: A családtagok fizetett és nem fizetett tevékenységét hasonlítsa össze nemenként (háztartás, idôs- v. gyerekgondozás, önkéntes munka, bevásárlás, munkahelyre való stb. közlekedés, szolgáltatások igénybevétele, a szabadidôs tevékenységek)! Ûrlap a Melléklet 2.-ben. Magyarországon a felsôfokú képzésben immár több nô vesz részt, mint férfi, sôt a munkaképes korú lakosság egészére vetítve is elmondható, hogy a nôk átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál. Tudományos fokozatot azonban – ugyanúgy, mint magasabb vezetôi állást – a nôk sokkal nehezebben érnek el, mint a férfiak. A tudományos kutatók között a nôk – bármily sokan vegyenek is részt, és bármilyen jól teljesítsenek is az egyetemi képzésben – már csak alig egyharmadot tesznek ki, s a tudományos fokozattal rendelkezôk között is a tudományos fokozat rangjával fordított arányban: mind kevesebben és kevesebben vannak. Nôk aránya a tudományban

60 50 40

54

hallgató

49 45

43

doktori képzés 34

10

II. Mi a cél? A foglalkoztatási helyzet javulását szolgálhatják: s a foglalkoztatottak számának növelését célzó (munkahelybôvítô) intézkedések, s a munkaerô foglalkoztathatóságát növelô intézkedések.

II.1. A foglalkoztatottság növelése munkahelybôvítô intézkedésekkel A nôk és férfiak egyenlôsége terén elért minden lépés közelebb visz a foglalkoztatottság növekedéséhez. A munkaerôpiacról külsô (vagyis nem magában a személyben, hanem a szervezettségben, az infrastruktúra hiányában, a szolgáltatások elmaradottságában vagy elégtelenségében, a munkamegosztás korszerûtlenségében rejlô) okok miatt kiszoruló személyek integrálása egyben további pótlólagos munkaerô iránti igényt – és az áruk, szolgáltatások iránti keresletet – is támaszt.

tanársegéd

30 20

Feladat: Hozzon példákat olyan, a nôk tanulmányi vagy tudományos elômenetele szempontjából hasznos támogatandó tevékenységekre vagy elôírásokra, amelyek a felújítási, eszközbeszerzési, tananyag-korszerûsítési vagy más fejlesztési pályázatokon induló felsôoktatási intézményekkel szemben támaszthatóak.*

adjunktus 19

docens 5

0

tanár

Így a háztartási és gyermekgondozási kötelmeik miatt munkát vállalni nem vagy csak korlátozottan tudó nôk számára a munkavállaláshoz szükséges pótlólagos szolgáltatások megszervezése (gyermekellátás, közlekedés, háztartási eszközök kölcsönzése vagy javítása, helyben szervezett házi munkák, idôs- és betegápolás, bevásárlás stb.) mindmind munkaerôigényt keltenek, bevételt termelnek, s a maguk részérôl érdemben hozzájárulnak a korábban feketén vagy szürkén végzett tevékenységek kifehérítéséhez is.

akadémikus

Forrás: Sándor Klára: Az üvegplafonon innen. Elôadás, 2007.

A legjelentôsebb foglalkoztatási tartalék tehát a ma még fôként családi keretek között végzett tevékenységek társadalmiasításában rejlik. * Megoldókulcs: A támogató a támogatás konkrét céljától, természetétôl (pl. épületfelújítás) függetlenül a nemek egyenlôségét szolgáló külön feltételeket támaszt, pl.: – Nôk elônyben részesítése a férfiak uralta tudományterületeket oktató szakokon (természettudományok, matematika, informatika stb.). – Kisgyermekesek kevesebb publikációval vagy hosszabb idô alatt teljesíthetik a fokozathoz szükséges feltételeket. – Doktori iskolák órarendjének igazítása a kisgyerekes családok szükségleteihez (munkaidôn kívüli órák, rugalmas idôfelhasználás stb.). – Az alulreprezentált nem elônyben részesítése felvételiknél (azonos eredmény esetében). – Pályázatok, díjak, ösztöndíjak nôknek azon tudományterületeken, amelyeken hátrányban vannak (pl. természettudományi, élettani kutatások).



A helyi vállalkozások alapítása nemcsak a munkahelyek számát növeli a településen, de az önkormányzat adóbevételeihez is hozzájárul, s ezáltal javítja a település lakosságmegtartó képességét, növeli a helyi ingatlanok értékét, további vonzerôt gyakorol más vállalkozások számára stb. Ugyancsak a munkahelyek bôvítésének egyik módja lehet a meglévô munkaerô szerkezetéhez, igényeihez alkalmazkodó foglalkoztatási, munkavégzési struktúrák, megoldások bevezetése. Ilyenek például a rugalmas vagy csökkentett munkaidôformák: rugalmas munkaidô, kötetlen (munkafeladathoz igazodó) munkaidô-beosztás, egyenlôtlen munkaidô-beosztás, sûrített munkahét, megosztott munkakör (job-sharing), részmunkaidô, de ilyenek a változó vagy otthoni munkahelyen végezhetô munkák (távmunka). Feladat: 1) Gondolja végig, hogy munkaadóként milyen elônyei és hátrányai lennének egy munkakör megosztott betöltésének! 2) Gondolja át, mi szól az ellen, hogy a munkáltatók efféle megoldásokat alkalmazzanak? Milyen támogatható tevékenységeket tudna javasolni annak érdekében, hogy minél több pályázó munkáltató alkalmazzon szívesen távmunkában, részmunkaidôben, megosztott munkakörben munkavállalókat? Ön szerint mi akadályozhatja a munkavállalókat abban, hogy részmunkát vagy távmunkát vállaljanak? Pályázatkiíróként milyen támogatható tevékenység elôírásával tudná elôsegíteni, hogy minél többen vegyék igénybe az atipikus foglalkoztatási formákat? *

* Megoldókulcs: 1) Elônyök: Mivel a két munkatárs egymást helyettesíti, biztosított a pozíció feladatainak folyamatos ellátása; magasan kvalifikált munkaerôt igénylô területeken is jól alkalmazható, vagyis kibôvíti a merítési bázist és jó minôségû, motivált kvalifikált munkatársat lehet segítségével találni; nem marad félbe munka, amikor lejár a munkaidô, a „váltótárs” befejezi; a két munkatárs kiegészítheti egymás tudását, tapasztalatát, készségeit (pl. az egyikük szeret ügyfelekkel találkozni, a másik jobb az adminisztrációban); az egymás iránti felelôsség többlet teljesítményre sarkall. Hátrányok: Több az adminisztráció; extra kommunikációt és szervezést igényel a két munkatárs között; feszültségek támadhatnak a feladatok arányos megosztásával kapcsolatban. 2) A nem tipikus foglalkoztatás többe kerül, több szakértelmet igényel, több adminisztrációt tesz szükségessé. A munkáltató, amelyik atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaz, elônyt élvezhetne a pályázati elbírálás során, külön támogatást kaphatna az ilyen foglalkoztatás költségeinek csökkentésére, szervezett adminisztrációs szolgáltatást lehetne – szintén pályázati úton – igénybe venni stb. Amíg a részmunkaidôs foglalkozással vagy más atipikus foglalkoztatási formában nem lehet megkeresni a munkába járás költségeit, nem lesz jelentkezô az efféle állásra. A pályázatokat tehát viszonylag jobban fizetô állásokra kell kiírni, vagy más elônyöket kell hozzá kínálni (pl. szakképzés, diploma vagy doktori szerzése stb.). 12 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

II.2. A foglalkoztatottság növelése a foglalkoztathatóság javításával A munkaerô foglalkoztathatóságának javításához az emberekben rejlô adottságok, képességek és készségek fejlesztésére van szükség: II.2.1. Egészség Magyarországon a lakosság egészségi állapota köztudottan rendkívül rossz. Ennek hátterében az egészségtelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás kedvezôtlen tendenciái éppúgy szerepet játszanak, mint a magas stressz-szint, vagy a rossz állapotban lévô környezet. A nem kielégítô egészségügyi tendenciák mögött egy fontos tényezô a lakosság egészségtudatossága, amely – nyugodtan kijelenthetjük – elég alacsony színvonalú. Feladat: Tekintse át a TÁMOP (TIOP) akcióterveit és keresse meg benne azokat a helyeket, ahol el tudja helyezni az alábbi feladatokat (lehetnek ezek önálló projektek vagy részfeladatok, támogatott tevékenységek, jogosultsági feltételek stb.): s Egészségtudatosság javítása s Általános betegségmegelôzés s Otthoni/munkahelyi/közúti balesetmegelôzés s Függôségek kezelése s Túlsúlymegelôzés s Reproduktív egészség s Felelôs szexuális magatartás s Fogamzásszabályozás s Lelki betegségek megelôzése, kezelése s Otthoni/intézményi betegápolás, gondozás s Foglalkozási ártalmak, betegségek megelôzése, kezelése II.2.2. Közoktatás, képzés2 Az iskolai tanulásnak nemcsak és kizárólag a kognitív nevelés a feladata, hanem hasonlóan fontos a személyiség fejlesztése és a tanuló identitástudatának alakítása is. Az iskola és a tananyagok modelleket kínálnak a gyerekeknek különbözô élethelyzetek megélésére, valamint mintákat kínálnak egy-egy probléma megoldására. Kérdés, vajon a modellek, viselkedési minták és szerepek ugyanazt „üzenik-e” a fiúknak, mint a lányoknak? Megjelenik-e az iskolában, a tankönyvekben mindkét nem helyzete, tapasztalatai, mozgástere és a társadalomban betöltött feladatai? A társadalmi sztereotípiák személyiségjegyekre, viselkedésre, teljesítményre, képességekre, testi megjelenésre, érdeklôdésre egyaránt vonatkozhatnak, és nagyban befolyásolják a gyermek (nemi) szocializációját. A sztereotípiák azért veszélyesek, mert 2 Kereszty Orsolya: A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata tankönyvekben, http://epa.oszk.hu/01200/00027/pdf/kereszty.pdf


újratermelik a társadalmi egyenlôtlenségeket. Jellemzô sztereotípiaként említhetjük meg például a férfiak/fiúk agresszivitását, objektivitását, önállóságát, racionalitását, versenyszellemét, vagy a nôk érzelmességét, önállótlanságát, háziasságát, gondoskodó magatartását vagy szépségét. A megfelelô oktatás már az iskolás gyerekek körében lehetôvé tenné, hogy fellépjünk a nôi és férfi szerepekhez kapcsolódó sztereotípiák, az elôítéletek és a diszkrimináció ellen.

Feladat: Gyûjtsön ötleteket a szokásostól eltérô szakképzésre vagy átképzésre. Gondolja át, mik az elônyei, mik a hátrányai annak, ha nôket férfiasnak, férfiakat nôiesnek tartott szakmákra, foglalkozásokra képeznek. Vázoljon fel egy kommunikációs tervet, amely segíthetné, hogy a képzésre többen jelentkezzenek, s hogy közülük a potenciális munkáltatók szívesen alkalmazzanak munkaerôt.

Kutatásokból tudjuk, hogy a tankönyvek elsôsorban a fiúk és férfiak élettapasztalatait jelenítik meg, azok jelentik a normát, a lányok gondolkodásmódja és tapasztalatai ehhez képest az eltérôt jelenti. A tankönyvek nem építenek a lányok „valós” tapasztalataira, valamint elenyészô számban fordulnak elô nôi írók vagy mûvészek alkotásai a tankönyvekben. Ez a jelenség is hozzájárul ahhoz, hogy a szakma- és pályaválasztás, az életpályatervek tekintetében a lányok (nôk) a fiúknál (férfiaknál) sokkal szûkebb lehetôségek között választanak, sokkal behatároltabb helyet tudnak elképzelni maguknak. A nôk kellôképp változatos, a férfiakkal egyenlô mértékû munkaerô-piaci jelenlétének kulcsa az iskolai (és iskolán kívüli) oktatás.

II.2.4. Szociális ellátás, támogatás

Feladat: Mutassa be, hogy a közoktatási programokban milyen támogatható tevékenységekkel ösztönözné a nemi sztereotípiák elleni küzdelmet!* II.2.3. Felnôttképzés, átképzés A már valamilyen szakmával, szaktudással rendelkezô vagy éppen alacsonyan képzett munkaerô tudásának, kompetenciáinak a munkaerôpiac igényeihez igazítása az egyik legaprólékosabb, legtöbbféle programot és ötletet igénylô feladat. A nôk és a férfiak eltérô felkészültsége, élethelyzete természetesen más és más kiegészítést, pótlólagos oktatást tehet szükségessé, ugyanakkor ezen a területen különösképp figyelemmel kell lenni arra, nehogy magunk is hozzájáruljunk a nemek közötti egyenlôtlenségek fenntartásához, elmélyítéséhez. Az iskolarendszeren kívüli képzésekrôl szóló nemzetközi tapasztalatok szerint gyakori hiba, hogy a nôket inkább munkaerô-piaci tréningekbe, míg a férfiakat inkább szakképzô vagy kiegészítô képzésekbe vonják be. A szakképzô programok gyakran a nôk és a férfiak sztereotípiáktól vezérelt, hagyományosnak mondott szakmastruktúrája szerint ajánlanak képzéseket, s ez nem segíti elô, hogy különleges, a gyakoritól eltérô ismeretekkel rendelkezô munkaerôt képezzünk ki, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy sikerrel vegyenek részt a munkahelyekért folyó versenyben.3 3 A nemek egyenlôségét figyelembe vevô képzésrôl lehet többet megtudni A nôk és férfiak esélyegyenlôségének elôsegítése a felnôttképzésben címû kézikönyvbôl, amely az EQUAL program keretében jött létre: http://www.equalhungary.hu/main.php?folderID=1043&objectID=5002715 A Gender T.I.D.E. projekt pedig, amelyben a magyar MONA Alapítvány is részt vett, információs és dokumentációs szakemberek genderszempontú képzésével foglalkozott: http://women.it/gendertide/

A lakosság egy részének a munkaerôpiacon való megjelenését, illetve ott tartós megmaradását – az amúgy is nehéz feltételek mellett – saját, illetve családi problémáik is nehezítik. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdését szolgálhatja a szociális ellátás, ezen belül a gyermek- és ifjúságvédelem, az idôsek támogatása, a családsegítés vagy a különféle megelôzô vagy ártalomcsökkentô szolgáltatások. A szociális támogatások címzettjei között több okból is többségben vannak a nôk. A szegénység – részben az alacsonyabb munkajövedelmek, nyugdíjak és más ellátások, valamint a gyermeknevelés gyakorlati és anyagi terheinek egyenlôtlen eloszlása, részben a relatíve hosszabb várható életkor miatt – jóval nagyobb mértékben érint nôket, mint férfiakat. A családi problémák – összhangban a közvélekedéssel, miszerint a család összetartása a nôk feladata – többnyire a nôk vállán nyugszanak. A nôk és férfiak közötti egyenlôtlenségek részben – ahogy a politikai vagy gazdasági döntéshozatalban, ahogy a munkaerôpiacon és a gazdaságban – a család keretei között jelennek meg és okoznak nem is egyszer súlyos problémákat. A nôk elleni – fizikai, szexuális, érzelmi, gazdasági – erôszak a Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerika országaiban végzett kutatások átlagadatait átvéve (ezek szerint a 16-65 éves nôk 10%-át érte a vizsgálatot megelôzô 12 hónapban legalább egy alkalommal fizikai vagy szexuális erôszak férje, élettársa, partnere vagy volt férje, volt élettársa, volt partnere részérôl) nálunk évrôl évre mintegy 400 ezer nôt – s velük gyermekeket, munkatársakat, rokonokat, barátokat – sújt. Ennek a jelentôs tömegnek egy számottevô része fizikai, lelki, reprodukciós egészségét tekintve súlyosan károsodik, ugyanakkor – az erôszak áldozatait övezô negatív elôítéletek, az áldozathibáztatás és az erôszakos fél elleni védelem intézményeinek szinte teljes hiánya miatt – csak töredékük folyamodhat hatékony és szakszerû segítségért. A nôket érô erôszak az egyik legelterjedtebb, ugyanakkor legkevésbé látható, s ezért legnehezebben leküzdhetô veszélyeztetô elem, amely aláássa a nôk egészségét és munkaképességét, veszélyezteti saját és gyermekeik életét, jövôjét, és – a családban éppúgy, mint a társadalom egészében – megszilárdítja a nôk hátrányos, alárendelt helyzetét.

* Megoldókulcs (példák): – Minden tananyagfejlesztés kötelezô eleme egy genderszempontú minôségbiztosítás – Háztartás-gazdaságtani ismeretek, csecsemôgondozás és fejlôdés-lélektani alapismeretek fiúknak és lányoknak egyaránt. 14 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN


II.2.5. Bûnmegelôzés, integráció Miközben az összes bûnelkövetô között 10-15%-ot tesznek ki csupán a nôk, a sértettek között arányuk megközelíti a 40%-ot. A jogerôsen elítéltek, és még inkább, a letöltendô börtönbüntetésre ítélt bûnelkövetôk között a nôk aránya még sokkal kisebb, a fogva tartottak között a 7%-ot sem éri el. A nôk tehát – a bûncselekményekben való részvételükhöz, illetve annak súlyához képest – messze túl vannak reprezentálva az áldozati oldalon. A bûnözés áldozati, illetve elkövetôi oldalán veszélyeztetettek gyakran eltérô támogatást igényelnek annak érdekében, hogy társadalomból való kiszorulásuk megelôzhetô vagy visszafordítható legyen. Feladat: Soroljon kifejezetten a nôket érô bûncselekmények megelôzését segítô speciális eszközöket. Gondolja át a már elkövetett bûncselekmények nôi áldozatai számára nyújtható áldozatsegítô eszközöket.*

III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a TÁMOP és TIOP programozás egyes szakaszaiban? Ebben a fejezetben azt mutatjuk be, hogy a nôk és férfiak egyenlôségének szempontja hogyan érvényesíthetô a programozás különbözô szakaszaiban célzott fejlesztések formájában, illetve horizontális szempontként. A fejezetünkben alkalmazott gyakorlati példákat nem egyszer a nôk elleni erôszak témakörébôl vettük. Azt akarjuk bemutatni ezzel, hogy miképp segítik a horizontális és a célzott fejlesztés eszközei együtt a fellépést egy ilyen rejtett, a tényleges jelentôségéhez képest igen kevésé ismert, ám annál veszélyesebb jelenség ellen.

III.1. Operatív programok III.1.1. Helyzetértékelés Az OP tervezés szakaszában a helyzetértékelés során az egyes foglalkoztatási csoportokon belül célszerû a nôk helyzetét külön jellemezni, így a különbözô hátrányos helyzetûnek minôsülô csoportokon (alacsony iskolai végzettségûek, romák, megváltozott munkaképességûek, fiatalok, idôsebbek, egyéb hátrányos helyzetûek) belül is. A hatékony elemzés és tervezés megkívánja, hogy az ilyen adatokat kereszttáblákban, vagyis más jellemzôkön belül is nemek szerint bontva gyûjtsék és dolgozzák fel. III.1.2. Célok A tervezés során a nôk helyzetére vonatkozóan is világos célokat kell meghatározni, s ezek érdekében célzottan a nemek közötti egyenlôtlenségek felszámolását szolgáló konkrét mûveletek kialakítására kell törekedni. Így a TÁMOP esetében pl. a nôk munkaerôpiaci jelenlétének, illetve vállalkozóvá válásának segítése, családbarát munkahely kialakítása, a nemi szegregáció csökkentése, a nôk munkaerô-piaci reintegrációja; a TIOP esetében a baba- illetve családbarát ügyfélszolgálatok és intézmények kialakítása, az ügyfélszolgálatok nyitva tartásának a munkaidôhöz és a gyermekintézmények nyitva tartásához való igazítása, az informatikai fejlesztések mellett a lakosság, fôként a nôk informatikai oktatása. A mûveletek kialakításakor azt is szem elôtt kell tartani, hogy mindezek kellô hangsúlyt kapjanak, és ne csak a kisgyermeket nevelô anyákra korlátozódjanak.

* Megoldókulcs: Önvédelmi tréning, a nôk elleni erôszakról szóló köztudatformálás, bántalmazott nôk és gyerekek tájékoztatása, biztonságiterv-készítés, segélyszervezetek, jogfejlesztés (az erôszakot elkövetôk jobb azonosítása, szigorúbb felelôsségre vonása érdekében). Bántalmazott nôk és gyermekek számára speciális komplex szolgáltatások, menedékotthonok, önsegítô csoportok stb.


III.1.3. Indikátorok Mivel a TÁMOP és a TIOP nem fogalmaz meg úgy célokat, illetve indikátorokat, hogy ezekkel az OP-k nôkre és férfiakra gyakorolt hatásait mérni lehessen, különösen fontos a prioritásokhoz rendelt fô indikátorokat minden olyan esetben, amikor emberekrôl van szó (foglalkoztatottak, képzettek, ellátottak, ezek arányszámai, létszámokból képzett mutatók, képzéseken részt vevôkre jutó költségek stb.) nemekre bontva meghatározni. GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN | 17

A genderszempontú költségvetés (gender budgeting – ld. a III.4. pontban) szempontjából rendkívül fontos adat, hogy a fejlesztésekbôl milyen arányban részesednek nôk és férfiak, és milyen hatással lesznek ezek a fejlesztések a nemek közötti egyenlôtlenségre. Ezért a megvalósuló projektekben mind a fejlesztés végsô kedvezményezettjeire (vagyis a célcsoportra: például munkához juttatottak, képzésben részt vevôk, ellátottak stb. – ez megadható létszámban, idôráfordításban, pénzráfordításban), mind a projektet végrehajtó szervezetre vonatkozó adatokat (például a pályázaton nyertes vállalat, szervezet alkalmazottai, vezetôi) nemek szerinti bontásban kell gyûjteni. Példa: Hogyan integrálható a nôk elleni erôszak problémája a TÁMOP és TIOP Operatív Programokba? Helyzetelemzés OP szövege

Módosított OP szöveg

TÁMOP 1.5 Társadalmi kirekesztôdés (31. old.) [...] A sérülékeny, veszélyeztetett csopor-tok körében (a tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények fogyatékossággal élô, szenvedélybeteg lakói, a büntetô-igazságszolgáltatás rendszerébe bekerülôk és az onnan kikerülôk, a gyermekvédelmi gondoskodásban élôk és onnan kikerülôk), illetve a leghátrányosabb helyzetû települések lakói esetében jelentôs a szegénység kockázata és a szegénység továbbörökítésének kockázata.

TÁMOP 1.5 Társadalmi kirekesztôdés (31. old.) [...] A sérülékeny, veszélyeztetett csoportok körében (a tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények fogyatékossággal élô, szenvedélybeteg lakói, a büntetôigazságszolgáltatás rendszerébe bekerülôk és az onnan kikerülôk, a gyermekvédelmi gondoskodásban élôk és onnan kikerülôk, a nôk elleni, illetve a családon belüli erôszak áldozatai), illetve a leghátrányosabb helyzetû települések lakói esetében jelentôs a szegénység kockázata és a szegénység továbbörökítésének kockázata.


Prioritási tengelyek OP szövege

Módosított OP szöveg

TÁMOP 3.2.3 A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése (124. old.) [...] A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerô-piaci rugalmasság és biztonság együttes erôsítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humánerôforrás-gazdálkodási rendszerek korszerûsítését (és ennek részeként különösen a család és a munkavégzés összehangolását segítô foglalkoztatási formák, „családbarát” munkahelyi gyakorlatok elterjesztését).

TÁMOP 3.2.3 A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése (124. old.) [...] A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerô-piaci rugalmasság és biztonság együttes erôsítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humánerôforrásgazdálkodási rendszerek korszerûsítését (és ennek részeként különösen a család és a munkavégzés összehangolását segítô foglalkoztatási formák, „családbarát” munkahelyi gyakorlatok elterjesztését, az erôszakot elszenvedett nôk foglalkoztathatóságának megôrzését).


TÁMOP 3.5.4 A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (146. old.) Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévôk sikeres munkaerô-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerôpiacra nem integrálható társadalmi csoportok esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fô iránya van. [...] A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket, és egyéb – egyéni és csoportos – tanulási formák (például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttmûködések erôsítését.

TÁMOP 3.5.4 A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (146. old.) Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévôk sikeres munkaerô-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerôpiacra nem integrálható társadalmi csoportok, valamint a családon belüli erôszak nôi áldozatainak esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fô iránya van. [...] A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket (pl. a nôk elleni erôszak természetérôl), és egyéb – egyéni és csoportos – tanulási formák (például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttmûködések erôsítését.

FELADAT: 1. Az OP céljainak, prioritási tengelyeinek és mûveleteinek ismeretében, valamint a felsorolt példák figyelembevételével alkosson 3 db olyan OP szintû indikátort, amely a családon belüli erôszak elleni küzdelem céljából tervezett fejlesztések eredményét, hatékonyságát méri! 2. A fenti példa mintája alapján mutassa be, hogy a foglalkoztatásban megnyilvánuló nemi szegráció problémáját mely prioritásban és milyen módon lehetne kezelni?* *Megoldókulcs: 1. Kulcsszavak: A helyi munkaerôigények szakszerû feltárása, ezek alapján hiányszakmákra képzés, alulreprezentált nemhez tartozók elônyben részesítése stb. 2. Javaslatok: Kifejezetten a nôk elleni erôszak kezelését célzó különféle szakterületeken folyó szakemberképzés céljából elfogadott tananyagok száma. Különféle szintû, a nôk elleni erôszakkal kapcsolatos képzéseket (tanfolyamok, szakképzés, továbbképzés stb.) sikeresen elvégzettek száma. A támogatás következtében kiépülô, a nôk elleni erôszak áldozatait, illetve veszélyeztetettjeit támogató intézményrendszer férôhelyeinek száma, az ellátás típusa szerint stb. 20 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése III.2.1. Nôk és férfiak egyenlôsége mint horizontális eszköz Az EU a társadalom számos hátrányos helyzetû csoportja között kiemelten foglalkozik a nôkkel, mert (az igazságosság és az emberi jogok szempontjain túl) a nôk és férfiak között a javakból, a döntési jogkörökbôl s a rendelkezésre álló szabadon felhasználható idôbôl való egyenlô – a mainál igazságosabb – részesedés, már csak az érintett létszám miatt is, óriási, ma még kiaknázatlan gazdasági potenciált hordoz. Az EU tehát horizontális elvárásként rögzíti a folyamatok nemekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, nyomon követését az alábbiak szerint: s Minden lehetséges adat nemek szerint bontott gyûjtése és elemzése A nemek szerint bontott adat egyben keresztbontást jelent: vagyis nem csupán a mindenkori összes adatokat kell nemek szerint bontva is megadni, hanem a részletezetteket is. A más társadalmi csoportokat sújtó hátrányok leküzdése során is a nemek eltérô helyzetére érzékenyen kell eljárni. s Nôk és férfiak lehetôség szerint egyenlô részesedése a hatalomból, a döntési jogkörrel járó pozíciókból Ennek érdekében a tervezés, a végrehajtás során az EU minden szinten – tehát a strukturális alapokat mûködtetô intézményrendszer egészében, s ugyanígy a kedvezményezettek között is – elvárja a nemek kiegyensúlyozott (legalábbis javuló arányú) részvételének biztosítását a döntéshozatal, az ellenôrzés fórumain és a megvalósításban is. Ezt a célt szolgáló eljárások: a kvóták, az esélyegyenlôségi tervek, az esélyegyenlôségi munkatársak alkalmazása, az elônyben részesítés. s A szegregáció elkerülése, de legalábbis csökkentése A nôk és férfiak vonatkozásában külön ügyelni érdemes arra, hogy a döntéshozatali pozíciók nôkkel való betöltését olyankor is segítsék elô direkt eszközök (pl. a kvóta), amikor az adott területen mûködôk többsége nem nô (pl. egy közlekedési vállalatnál), illetve ahol a résztvevôk megoszlásától függetlenül hagyományosan férfiak a vezetôk. A horizontális és vertikális szegregációt tehát egymással kölcsönhatásban kell figyelembe venni. s A nôk foglalkoztatásának mennyiségi és minôségi növelése Minden prioritásnál – így az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban is – mérlegelni kell az intézkedések nôk foglalkoztathatóságára, illetve foglalkoztatására, elômenetelére gyakorolt hatásait is. s A nôk és férfiak egyenlô (a mainál sokkal egyenlôbb) részesedése a társadalmilag hasznos, ám nem fizetett tevékenységekbôl, elsôsorban a gyermekek és más rászoruló családtagok – idôsek, betegek – gondozásából A társadalmilag hasznos feladatok igazságosabb elosztása megnyitja az utat azok jobb elismertetése elôtt, lehetôséget teremt a családi/magánélet és a munka jobb ös�szehangolására mind a férfiak, mind a nôk számára: növeli a biztonságot, s ezáltal hozzájárul a gyermekvállalási hajlandóság javulásához. GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN | 21

III.2.2. A társadalmi hátrányok leküzdését segítô célzott, speciális intézkedések A nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége érdekében – az EU dokumentumaira támaszkodva – most 4 fôbb problématerületet jelölünk ki. III.2.2.1. Szegregáció A horizontális (szakmai, foglalkozási) és vertikális (vezetési, döntési szintek) szegregáció visszaszorítása érdekében a köz- és felsôoktatási, szakképzési és felnôttképzési, foglalkoztatási és szociális területeken önálló feladatokat, támogatható tevékenységeket és indikátorokat kell megjeleníteni. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a nôk mind többen ún. húzóágazatokban való munkavégzésre is alkalmassá váljanak (számítástechnika, mûszaki területek stb.). Elô kell segíteni a döntéshozatali pozíciók könnyebb elérhetôségét a nôk körében (felkészítés, háttérszolgáltatások biztosítása, közlekedés stb.).4 A szegregációval szoros összefüggésben alakul a nôkre és férfiakra jellemzô bér és jövedelem. A férfiak bére, keresete átlagosan is, és minden metszetben magasabb, mint a nôké (ld. I. fejezet). Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: s Háztartási, illetve háztartás-gazdaságtani ismeretek lányoknak és fiúknak az iskolákban. s Gyermekgondozási, fejlôdés-lélektani ismeretek kiskortól kezdve az iskolákban fiúknak, lányoknak egyaránt. s Tananyagok átvizsgálása a nemi sztereotípiák feltárása, megszüntetése érdekében. s Lányok bátorítása a „fiúsnak” tartott tantárgyakban. s Nôk támogatása a nem hagyományosan „nôies” szakmák elsajátításában (ha a térségben erre van kereslet), mint amilyen az asztalos, villanyszerelô, autószerelô, kárpitos, vagy az értelmiségi területeken az informatikus, mérnök, fogtechnikus, az ortopéd vagy szülész-nôgyógyász orvos. s Férfiak támogatása a hagyományosan nôiesnek tekintett szakterületek felé, mint amilyen az ápoló, az óvodapedagógus, tanító, gyógytornász stb. s Vezetôképzés, politikusképzés, újságíróképzés kifejezetten a nôk számára. III.2.2.2. Munka és magánélet összeegyeztetése A nôk foglalkoztathatóságának legátfogóbb akadálya, hogy a fizetett munkán kívüli munkatevékenységek elsöprô többségét (a – férfiakkal közös – háztartás, gyermekek, más függô családtagok gondozása) ôk végzik. Ez a körülmény alapjaiban határozza meg azt, hogy hová, mennyi idôben járhatnak el dolgozni, hogy milyen felelôs és milyen szintû „rendelkezésre-állást” igénylô pozíciókat foglalhatnak el, hogy milyen és mennyi továbbképzésben vehetnek részt.

Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: • Rugalmas munkaidô-felhasználás. • Munkahelyi idôfelhasználási terv (mikor, ki, milyen okból rendelhetô be vagy tartható bent, képzések ideje, értekezletek, közösségépítô programok összeegyeztetésének rendje, szempontjai stb.). • Férfiak által másra át nem ruházható módon igénybe vehetô gyermekgondozási szabadság támogatása. • Idôsszülô-gondozási szabadság támogatása (mindkét nem igénybe veheti). • Munkahelyi egészségügyi szûrôprogramok. • Szervezett gyermekfelügyelet. • Vállalati, intézményi fenntartású vagy támogatású gyermekintézmény, nyári „megôrzôk”. • Háztartásimunka-jegyek cafeteria-rendszerben. • Öregek napközije. • Házi gondozószolgálat felállítása. • Óvoda-, bölcsôde-, iskolai napközifejlesztés. III.2.2.3. A diszkrimináció, különösen a többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem A médiumoknak kitüntetett szerepe van a nôk hátrányos megkülönböztetése, a diszkrimináció normalizálásában, elfogadottá tételében, s persze ugyanígy a leküzdésében is. Ugyancsak óriási jelentôsége van a diszkrimináció normalizálásában (vagy visszaszorításában) az alapvetô közszolgáltatásoknak; közülük elsôsorban az oktatásnak (nemi szerepek, egyéni, családi felelôsségek), és az egészségügynek (családtervezés, fogamzásszabályozás, nôvédelem – általában: reproduktív jogok). A diszkrimináció visszaszorítása kiterjedt és színvonalas jogérvényesítést, jogvédelmet kíván, széles körû sztereotípiaellenes propagandát, pszichológiai és szociális támogatást, önsegítést az áldozatoknak, illetve veszélyeztetetteknek, valamint széles körû és alapos genderképzést a szakszemélyzetnek. Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: • A nôk és férfiak társadalmi egyenlôségérôl képzési program kifejlesztése a közoktatásban. • Antidiszkriminációs célú, sztereotípiaellenes mûvészi alkotások (filmek, reklámok, mûsorok, plakátok) készítése, terjesztése. • Szûrôprogramok, felvilágosítás, egészségnevelés.

4 A vezetô pozíció betöltéséhez az alkalmasságon, rátermettségen, szakértelmen kívül nem egyszer arra van szükség, hogy a szóban forgó munkaerôt a munkahelyen kívül kevesebb feladat terhelje: gyermekei felügyelet alatt legyenek, álljon rendelkezésre megbízható közlekedési kapcsolat a lakóhelye és a munkahelye között stb.



III.2.2.4. Az erôszak leküzdése Mindenkit érhet ugyan erôszak, de a társadalmi csoport elleni szisztematikus erôszak két ma és minálunk legjellemzôbb célcsoportja a nôk (lányok) és a romák. E két csoportot sújtó erôszaknak – a számos különbözôség mellett – van néhány jellegzetes közös vonása is: csoporthoz tartozáson (nemi, illetve etnikai hovatartozáson) alapul, és módszeres, rendszeres, ezért hosszantartó, súlyos következményekkel járhat az egyénekre és környezetükre nézve is. Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: • Komplex ellátási protokollok kidolgozása. • Kutatás, tananyagfejlesztés, képzés a nôk és romák elleni erôszak természetérôl (pszichológusok, orvosok, rendôrök, jogászok, köztisztviselôk). • Szociális ellátások (menedékhely bántalmazott nôknek, illetve menekülô prostituáltaknak). Példa: Hogyan integrálható a nôk elleni erôszak problémája a TÁMOP 5. Prioritásának 20072008-as akciótervébe? Akcióterv szövege

Módosított akcióterv szövege

5.2.1 Gyerekesély programok országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága A gyermekszegénység többdimenziós probléma, amely elsôsorban a jövedelemszegénységbôl fakad, de fokozhatja a szolgáltatásokhoz, egyéb erôforrásokhoz való hozzáférés hiánya és a gyerekek egészséges fejlôdéséhez szükséges mindennapi tevékenységekbôl való kirekesztôdés. Súlyosbíthatják egyéb társadalmi egyenlôtlenségek is, mint az etnikai hovatartozás, fogyatékosság és földrajzi helyzet.

5.2.1 Gyerekesély programok országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága A gyermekszegénység többdimenziós probléma, amely elsôsorban a jövedelemszegénységbôl fakad, de fokozhatja a szolgáltatásokhoz, egyéb erôforrásokhoz való hozzáférés hiánya és a gyerekek egészséges fejlôdéséhez szükséges mindennapi tevékenységekbôl való kirekesztôdés. Súlyosbíthatják egyéb társadalmi egyenlôtlenségek is, mint az etnikai hovatartozás, a nemek közötti társadalmi egyenlôtlenség, erôszak, fogyatékosság és földrajzi helyzet.


5.2.2 A korai beavatkozást középpontba helyezô Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetû térségekre 1.4 Támogatható tevékenységek köre

5.2.2 A korai beavatkozást középpontba helyezô Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetû térségekre 1.4 Támogatható tevékenységek köre - bántalmazás-szûrés (az a gyermek is bántalmazott, akinek az anyját, testvérét bántalmazzák) - tájékoztató anyagok pl. az emberi jogokról, a nôk jogairól (szülôknek)

5.2.5 Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 1.4 Támogatható tevékenységek köre - Az iskoláskorú gyermekek számára, integrált programok: pl. szenvedélybetegségek megelôzése, helyi ifjúságsegítôk, kortárssegítôk hálózatának fejlesztése - Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítô, valamint elkallódását, a devianciákat megelôzô programok támogatása (pl. éjszakai sportolási, idôtöltési lehetôségek támogatása; tanácsadás, felvilágosítás nyújtása, drogmegelôzés).

5.2.5 Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 1.4 Támogatható tevékenységek köre - Az iskoláskorú gyermekek számára, integrált programok: pl. felelôs szexuális magatartás, fogamzásszabályozás, szenvedélybetegségek megelôzése, helyi ifjúságsegítôk, kortárs-segítôk hálózatának fejlesztése - Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítô, valamint elkallódását, a devianciákat megelôzô programok támogatása (pl. éjszakai sportolási, idôtöltési lehetôségek támogatása; tanácsadás, felvilágosítás nyújtása, prostitúció- és drogmegelôzés). - felvilágosítás krízishelyzetekben, biztonsági terv


5.3.1„Elsô lépés” - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezôk képessé tevô és önálló életvitelt elôsegítô programjai 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága Cél: A konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezô emberek (pl. rendszeres szociális segélyezettek, ellátás és jövedelemnélküli, a munkaerôpiacról tartósan kiszorultak a gyermekotthonokban, nevelôszülôi családokban élô gyermekek és fiatalok) foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetôvé, elérhetôvé tételével, egyéni fejlesztési tervek alapján, együttmûködésben a foglalkoztatási szervezetekkel.

5.3.1„Elsô lépés” - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezôk képessé tevô és önálló életvitelt elôsegítô programjai 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága Cél: A konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezô emberek (pl. rendszeres szociális segélyezettek, ellátás és jövedelemnélküli, a munkaerôpiacról tartósan kiszorultak a gyermekotthonokban, nevelôszülôi családokban élô gyermekek és fiatalok bántalmazás miatt a munkából kiszoruló vagy otthonukból menekülni kényszerült nôk) foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetôvé, elérhetôvé tételével, egyéni fejlesztési tervek alapján, együttmûködésben a foglalkoztatási szervezetekkel.

feladat: A fenti példa alapján mutassa be, miként építhetô be a nemi sztereotípiák elleni küzdelem a közoktatási konstrukciókba (horizontálisan és célzott intézkedésekkel)! Akcióterv szövege

Módosított akcióterv szövege

III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két horizontális alapelv, az esélyegyenlôség és a fenntartható fejlôdés érvényesítésére. A következôkben megpróbálunk segítséget nyújtani a pályázati vagy tervezési felhívást elôkészítô munkacsoportoknak abban, hogy az adott konstrukció fô tevékenységétôl, illetve a projekt méretétôl függôen milyen esélyegyenlôségi, azon belül is a nemek társadalmi egyenlôségét elôsegítô horizontális elôírásokat fogalmazhatnak meg a kiírásokban. III.3.1. Általánosan alkalmazható elôírások • Az elmúlt egy évben a szervezet esélyegyenlôséggel, egyenlô bánásmód biztosításával összefüggésbe hozható jogsértést nem követett el (jogosultsági alapkövetelmény). • Az azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek. • A támogatott fejlesztési projektjéhez kapcsolódó kommunikációjában és nyilvános eseményeken gyakorolt viselkedésében a fejlesztô vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az elôítéleteket. • A támogatott projektet megvalósító kedvezményezett projektmenedzsmentjében, amennyiben annak létszáma eléri a 3 fôt, biztosítani kell a nôk legalább 30%-os képviseletét. • Minden kedvezményezett köteles minden személyre vonatkozó adatot nemek szerint bontva közölni az adatkezelés ismert szabályai szerint. Az adatszolgáltatás vonatkozik a támogatás kedvezményezettjeire mint szervezetre, az alvállalkozók a projektben résztvevô munkatársaira és a projekt célcsoportjaira. III.3.2. Tevékenységtípusokhoz köthetô elôírások • Ügyfélfogadásra, ügyfélszolgálat ellátására szánt épület átalakítása, bôvítése, akadálymentesítése: – a WC és tisztálkodási helyiségekben a férfiak és nôk esetében azonos kibocsátási/áteresztési kapacitást az épület funkciójának megfelelôen, – legalább egy minimum 6 m2-es játszósarkot és legalább egy külön, csecsemôpelenkázásra és etetésre alkalmas helyiséget. • Épített környezettel, tömegközlekedéssel kapcsolatos beruházási projektek Közterületen lévô parkolóhelyek esetén legyenek külön kialakított speciális, a célcsoportok igényeit figyelembe vevô és számukra fenntartott parkolóhelyek, nôk és gyerekkel utazók számára. Ezek a parkolóhelyek legyenek a lehetô legközelebb a kijárathoz, lifthez, jól kivilágított, lehetôség szerint kamerával ellátott helyen. A gyermekkel utazók számára fenntartott parkolóhelyek másfélszer szélesebbek legyenek, mint az átlagos parkolóhelyek.



s Képzést is tartalmazó projektek

Bármely képzés szervezésekor törekedni kell arra, hogy a képzés a különbözô célcsoportok igényeinek megfelelô idôpontban legyen megtartva. Munkahelyeken, vagy a munkáltatók által szervezett képzések legfeljebb 1/3-a folyhat munkaidôn kívül. Ezekben az esetekben igény esetén a gyermekek napközbeni felügyeletét is biztosítani kell. • Minden olyan projekt esetében, amelyben a nôk a projekt célcsoportjaként nevesítve vannak, kötelezô háttérelemzést készíteni az egyes célcsoportoknak a projekt eredményeihez való hozzáférésérôl, illetve a projekt célcsoportokra gyakorolt konkrét hatásairól, hozadékáról. • Közfeladatok ellátása során megvalósuló ügyintézés, szolgáltatás fejlesztése Amennyiben egy projekt a közfeladatok ellátása során megvalósuló ügyintézés, szolgáltatás fejlesztésére irányul, kötelezô a kisgyermekes szülôknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférését javító intézkedéseket hozni. Pl. gyerekbarát szolgáltatás, ügyfélbarát nyitvatartási idô stb. III.3.3. A kiemelt projektek, az 50 millió Ft-ot meghaladó méretû projektek esetében alkalmazható elôírások: • Esélyegyenlôségi munkatárs • Esélyegyenlôségi terv • Esélyegyenlôségi képzés • Esélyegyenlôségi Koncepció (kifejezetten esélyegyenlôségi fejlesztéseket célzó projekt esetében) Feladat: Kösse össze az alábbi konstrukciókat és az azokban alkalmazható esélyegyenlôségi elôírásokat! Egy konstrukcióhoz több elôírás is választható, illetve egy elôírás több konstrukcióban is alkalmazható.* 1. gendertudatos kommunikáció 2. játszósarok kialakítása 3. másfélszer szélesebb pakolóhely 4. gyermekbarát szolgáltatások (gyermekfelügyelet) 5. esélyegyenlôségi munkatárs 6. esélyegyenlôségi terv 7. esélyegyenlôségi képzés 8. esélyegyenlôségi koncepció 9. személyre vonatkozó adatok nemek szerinti bontása

TÁMOP 1.4.1 TÁMOP 2.1.1 TÁMOP 3.3.5 TÁMOP 4.1.2 TÁMOP 5.5.5 TÁMOP 6.1.4 TIOP 2.1.1 TIOP 2.2.3 TIOP 3.3.1.A

*Megoldókulcs: TÁMOP 1.4.1: 1, 4, 9; TÁMOP 2.1.1: 1, 4, 5, 6, 7, 9; TÁMOP 3.3.5: 1, 9; TÁMOP 4.1.2: 1, 4, 7, 9; TÁMOP 5.5.5: 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9; TÁMOP 6.1.4: 1, 4, 5, 6, 7, 9; TIOP 2.1.1: 1, 3, 9; TIOP 2.2.3: 1, 3, 9; TIOP 3.3.1.A: 1, 2, 3, 9 28 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

III.4. Projekttervezés és végrehajtás III.4.2. Projekttervezés A pályázati/tervezési felhívásban elôírt kötelezô esélyegyenlôségi kritériumokat, valamint az adatlapban szereplô választható esélyegyenlôségi vállalásokat a projekt tervezésének megkezdésétôl szem elôtt kell tartani, és a projekttervezés minden szakaszában be kell építeni a projekttervbe. Fontos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt helyzetelemzésében ne csak általános, hanem kifejezetten a nemek egyenlôségét jellemzô specifikus adatokat is használjanak. Itt is alapkövetelmény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van. Általános hiba a pályázók részérôl, hogy az esélyegyenlôség szempontjait marginális témának tekintik, ezért az esélyegyenlôségi vállalások nem képezik szerves részét a projektnek. Minthogy az esélyegyenlôség kérdését nem mindig veszik eléggé komolyan, az is elôfordul, hogy felelôtlenül tesznek vállalásokat egyes szempontokra, így a pályázó a megvalósításkor ütközik komoly, elôre nem tervezett nehézségekbe. A kiemelt projektek esetében – ezeket jellemzôen állami, államigazgatási szervezetek hajtják végre, amelyek számára törvényileg kötelezô esélyegyenlôségi tervet készíteni – indokolt lehet, hogy az IH biztosítson genderszaktanácsadót a szervezet esélyegyenlôségi tervének elkészítéséhez. Az 1. Mellékletben található ellenôrzô lista segítséget nyújthat a pályázó szervezetek részére a nemek egyenlôsége szempont projektbe való beépítésének ellenôrzésére. III.4.2. Projektvégrehajtás A projektvégrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás hatékony felhasználása érdekében. Fontos azonban felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy az esélyegyenlôségi vállalások teljesülését az ellenôrzés, monitoring számon kéri, és nem teljesítés esetén szankcionálhatja. Valamely esélyegyenlôségi vállalás nem teljesítése esetén érdemes újratárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, s ami kivitelezhetetlennek bizonyul, azt a projekt végrehajtás közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. III.4.3. Genderszempontú költségvetés (gender budgeting) Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló


vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyenlôségére érzékeny költségvetésrôl. A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénzelosztás a gender szerinti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételével kialakított, és ezáltal speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forráselosztás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szempontok beillesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a hátrányok visszaszorítását elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra fordított elosztások aránya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosztások aránya. A tevékenységek és hatások a szerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e genderegyensúly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfelhasználásról döntôk között. Mindemellett hasznos lehet mérni a programban részt vevô férfiak és nôk megelégedettségi szintjét is.

III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyenlôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A teljesítés ellenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring alkalmat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt végrehajtása során. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók és projektgazdák nem túl innovatívak a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalásokat illetôen, a monitoringnak alapvetôen ezekre a – fôképp az adatlapban található esélyegyenlôségi táblázatban szereplô – vállalásokra kell alapulnia. Ennek ellenére gyakran még ezeket a vállalásokat sem kérik számon a pályázóktól, így nem meglepô, ha ôk sem fogják komolyan venni a nemek egyenlôsége szempont érvényesítését, és a genderszempont nem lesz szerves része az adott projektnek a tervezés és a végrehajtás szakaszaiban. Mindemellett célszerû az ellenôrzés során figyelembe venni a projektet végrehajtó szervezet méretét, típusát, (kis- és közepes vállalkozás, nagyvállalat, államigazgatási szerv vagy éppen civil szervezet), és ennek megfelelô arányossággal eljárni. Ugyan a monitoring elsôsorban a Közremûködô Szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: • Szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk) • Monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése • Nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása • Egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása


Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkalmazása szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csupán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is.

III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a bevált módszerek összegyûjtéséhez, a tanulságok levonásához, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés továbbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános elszámoltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erôsíthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: • Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról. • A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása. Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára teendô jelentéskötelezettségével.) Az értékelôk munkáját segítheti: • A helyzet ex-ante értékelése • A monitoring indikátorok keretrendszerei • Ha a téma módszeresen integrálásra kerül az értékelési keretrendszerekbe a programozás korai szakaszától fogva Az értékelést nehezítheti: • Korlátozott források • Megfelelô adatok hiánya • A nemek egyenlôsége témában szakértô értékelôk hiánya A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjának érvényesítése céljából az alábbi kulcskérdéseket kell figyelembe vennünk az értékelés egyes szintjein: Az értékelési kritériumok tekintetében: • Ki határozza meg az értékelési kritériumokat? • Milyen mértékben tulajdonítanak fontosságot egyenlôségével kapcsolatos megfontolásoknak?

(elsôbbséget)

a

nemek


Az értékelés végrehajtói tekintetében: • Az értékelôk munkakörében szerepel-e a genderszaktudás feltétele? • Bevonták-e az összes érintettet az értékelési folyamatba? • A férfiak és nôk véleményét egyformán fogják-e figyelembe venni? • Ki fog információkat szolgáltatni az értékelési adatokhoz? • Ki lesz a felelôs a beérkezett információk összehangolásáért és az eltérô vélemények és megfigyelések értékének és elsôbbségének megállapításáért?

IV. Gendertudatos kommunikáció

Az értékelési folyamat tekintetében: • Alkalmazunk-e részvételi módszereket? • Az értékelés eredményeit hogyan és kik felé fogjuk terjeszteni? • Lehetôsége lesz-e a férfi és nôi érintetteknek egyaránt formálisan véleményt alkotni az értékelés eredményeirôl?

A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôek: • Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. • Ne zárjon ki – sem nyíltan, sem indirekt módon – semmilyen társadalmi csoportot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerekfelügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). • Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákat. • Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fórumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommunikáció hatékonyabbá tételére).

Hogyan tartsuk napirenden a nemek egyenlôségének szempontját? Gyakori, hogy az értékelés után, amint egy társadalmi nemi szempontból fontos kezdeményezés teljesült, a nemek egyenlôsége téma lekerül a politikai napirendrôl. Amíg ezek a megfontolások a politikai napirend fô irányvonalán kívül maradnak, a társadalmi nemi szerepek és viszonyok átalakítása – ami a nemek teljesebb egyenlôségéhez vezetne és pozitív hatással lenne az egész népességre – elérhetetlen célkitûzés lesz csupán. Ezért a következôket kell átgondolnunk: • Hogyan illeszkedik az adott intézkedés a nagyobb társadalmi képbe – vagyis az átfogóbb kormányzati programokba és szakpolitikai keretekbe? • Az értékelés tartalmaz-e javaslatokat az utánkövetésre? Milyen biztosítékai vannak az utánkövetésnek? • Az értékelés tartalmaz-e útmutatásokat más minisztériumok vagy döntéshozók számára? Ha igen, hogyan fogjuk kommunikálni ezeket a javaslatokat? • Általánosságban hogyan és kik felé kommunikáljunk az értékelés eredményeirôl? (Ld. a következô fejezetet a gendertudatos kommunikációról.) Javasolt, hogy készüljön éves jelentés a társadalmi nemekrôl: a kormányzat – vagy a gender mainstreaming államigazgatási felelôse, vagy egy megbízott civil szervezet, kutatócsoport által elkészített – ilyen éves jelentése adatokkal szolgálhat mindenkinek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, és hasznos eszköz az elôrehaladás mérésére és az információk széles körû terjesztésére.


Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem elhanyagolható – negatív vagy pozitív – hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára.

A kommunikáció során, a célközönség hatékony elérése érdekében is mindig tekintetbe kell venni, hogy a célközönség tagjainak is van társadalmi neme. Ugyanakkor igyekeznünk kell a kommunikáció során nem ráerôsíteni a hagyományos nemi szerepekre és a nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákra. Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni magunknak, ha kommunikációnkat genderszempontból szeretnénk megvizsgálni: • Milyen sajtótermékeket olvasnak a nôk és a férfiak? Mennyiben különböznek ezek? • Milyen elektronikus médiumokat néznek/hallgatnak a nôk és férfiak, és miben különböznek ezek a médiumok/mûsorok? • A médiafogyasztási szokások (gyakoriság, idôszakok, helyszínek) mennyire különböznek a nôk és férfiak, illetve különbözô csoportjaik esetében? Az információ összegyûjtésére és terjesztésére jó példa lehet a társadalmi nemekre vonatkozó forrásközpont létrehozása. Akár online, akár fizikai valójában létezik egy adatbázis, ahol a társadalmi nemekkel kapcsolatos információk (kutatások, jelentések, kiadványok) egy helyen megtalálhatók, hatékonyabbá teheti a gender mainstreaming stratégiáját, és erôsítheti jogosultságát kormányzati és szélesebb társadalmi körökben is.


Szintén javasolt a kommunikációért felelôs egység tagjai között a társadalmi nemekhez értô szakember alkalmazása, aki folyamatos, genderszempontú ellenôrzést gyakorol a kommunikációs folyamat fölött, elkerülendô a szegregáló, sztereotipikus ábrázolásmód alkalmazását. Mire figyeljünk oda, és milyen lehetôségeink vannak a kommunikációs folyamat öt szakaszában a gender mainstreaming érvényesítésére? 1. Általános tájékoztatás a fejlesztési lehetôségekrôl • Az általános EU-s információterjesztés mellett célszerû ismertebbé tenni az unió nemek egyenlôségére vonatkozó szabályozását, programjait, a nemek egyenlôségét mint az unió horizontális értékét bemutatni. • Az általános üzenet mellett („Új európai Magyarországot építünk”) a nemek egyenlôsége hozzáadott érték lehet, külön hangsúlyt kaphat, mint az EU által támogatott fejlesztések jellemzôje: nem csak európai Magyarországot építünk, de egyenlôbbet is, a fejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a nôk és férfiak egyenlôségéhez. • A legszélesebb célcsoportot (egész társadalom) megcélzó kommunikációnál (ATLkampány, televízió, nyomtatott sajtó, továbbá BTL-kampány, DM-eszközök) különösen oda kell figyelni, hogy ne legyen se diszkrimináló, se sztereotip az ábrázolás és a teljes társadalmat reprezentálja (figyeljünk oda nemcsak a nemi egyensúlyra, de a nôk és férfiak különbözô csoportjainak arányos megjelenítésére is).

4. Eredmények széles körû bemutatása • A sztereotípia-ellenes megvalósítás itt is fontos. (Rossz példa: csak férfi vállalkozók szerepeltetése a sikeres projekteket bemutató szpotban, vagy csupa férfi szakértô meghívása fesztiválrendezvény kerekasztal-beszélgetésére.) • A sikeres projektek gendervonatkozása hozzáadott érték lehet, a mintaprojekteket ilyen szempontból is ki lehet válogatni. • Hirdessünk pályázatot és adjunk díjat a nemek egyenlôsége szempontjából legjobb projekteknek, pályázóknak – ez jó lehetôség a jó példák összegyûjtésére is, amelyeket aztán nemzetközi színtéren is bemutathatunk! 5. Partnerség, társadalmi egyeztetés • A nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel és szakértôkkel való egyeztetés, kiemelt fontossággal a nagyobb stratégiák esetében megkerülhetetlen. • Helyi szinten a civilek közvetítôk lehetnek a nôi lakosság és speciális célcsoportok – pl. kisgyerekes, idôs, fogyatékos, roma nôk – felé. • A kommunikációs tevékenységben is partnerek lehetnek pl. nôi ernyôszervezetek, amelyek tagszervezeteik révén könnyebben elérhetik a célcsoportot. • Az internet széles körû lehetôséget teremt a partnerségi egyeztetésre, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországon még mindig nem teljes az internet-hozzáférés, és ez esélyegyenlôtlenséghez vezethet.

2. Potenciális pályázók megszólítása, mozgósítása • A potenciális pályázók felé irányuló kommunikáció, amennyiben figyelembe veszi a nemek egyenlôségét, az érzékenyítés egyik eszköze is lehet. • A pályázati portál legyen átlátható, könnyen elérhetô, ezzel is elôsegítve az esélyegyenlôséget, és programozásakor vegyük figyelembe az eltérô internethasználati szokásokat. • A kistérségi tanácsadói hálózat érzékenyítô és szakmai képzése elengedhetetlen, hiszen ôk nyújtanak tájékoztatást és információt a pályázati rendszerrôl a pályázóknak, leendô projektgazdáknak. Az rendkívül nagy problémát okozhat, ha a tartalom és a forma ellentmond egymásnak, ezért oda kell figyelni arra is, ki és hogyan mondja! 3. Nyertesekkel, kedvezményezettekkel való kommunikáció • A gendertudatos kommunikációval kapcsolatos alapelveket, elvárásokat a kedvezményezettekkel szemben is egyértelmûvé kell tenni, és beépíteni az esélyegyenlôségi feltételrendszerbe.



Feladat:

1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. Elemezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan? Milyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e nemi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép?*

Melléklet 1. Ellenôrzô lista a nemek egyenlôsége szempont érvényesítésére A következô kérdéslista segítségével bemutatjuk, hogy lehet a tervezett vagy a már meglévô projekteket a nemek társadalmi egyenlôsége szempontjából elemezni, és az elemzés eredményétôl függôen szükség esetén módosítani. Projektvezetés és -munka • A projektszemélyzetben a férfiak és nôk egyenlô arányban vannak jelen? • Aktívan ösztönzik a nôk részvételét a „nem hagyományosan nôi” területeken (illetve a férfiak részvételét a nôk által uralt területeken)? • Hogyan történik a projekt mindenkori feladatainak elosztása? • A nôk ugyanolyan eséllyel vehetnek részt a projektben és a döntéshozatalban, mint a férfiak?

•

Szerep

2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen diszkrimináló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen?*

Nô

Férfi

Projektvezetô Projekt asszisztens Pénzügyi vezetô Szakmai vezetô Szakmai megvalósítók Szakértôk Egyéb: ................................

* Megoldókulcs: 1) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász – ráadásul egyedüliként még balkezes is), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gazdasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2) Idôpont megfelelô kiválasztása – tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín megközelítése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szervezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló konstrukció esetén). 36 | GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

Kiindulási helyzet • Végeztek teljes körû gender(helyzet)-elemzést a projektterv kialakításakor? A helyzetelemzéshez nemek szerint bontott statisztikát használtak? • Azonosítottak társadalmi nemi egyenlôtlenséget a helyzetelemzés során? Vannak különbségek a nôk és a férfiak között azon a területen, amelyre a projekt irányul? • Ha igen, melyek ezek a különbségek? Mik ezek okai és milyen tényezôk hathatnak ebbe az irányba? Szándékolt és kívánatosnak tartott különbségekrôl van szó? • Megfigyelhetô ellenállás az érintettek (pl. célcsoport) részérôl? Milyen eszközt lehet alkalmazni annak legyôzésére?


Projektcélok • Milyen esélyegyenlôségi célokat tud azonosítani a projektben? • Hogyan lehet ezeket a célokat a projekt többi céljai közé integrálni? • Mivel járul hozzá a projekt a nemek közötti egyenlôséghez/az egyenlôtlenségek felszámolásához? • A logikai keretmátrixot a nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége szempont figyelembevételével állították össze? Célcsoport • Kik alkotják a projekt célcsoportját? • Melyek a nôi és férfi célcsoporttagok különbözô problémái, igényei, tapasztalatai? • Hogyan lehet biztosítani, hogy a nôk és férfiak tekintetében egyenlô mértékben hasznosuljanak a projekt tevékenységei? Projekt tartalom • Mi a projekt tartalma (nagy vonalakban)? • Hogyan lehet a projekt tartalmát a nemek egyenlôsége javításának érdekében alkalmazni? • Hogyan biztosítható, hogy a projekt révén ne termelôdjenek újra a nemi egyenlôtlenségek? Projekt kommunikáció • Milyen kifelé és befelé irányuló kommunikációs stratégiákat kapcsoltak a projekthez? • A projekt kommunikációjában ügyelnek az egyenlôség követelményére és a férfi és nôi célcsoporttagok esetleges különbségeire a plakátokon, a nyelvhasználatban, a képeken és a PR-tevékenység során? • Hogyan ábrázolják képen és szóban a nôket és férfiakat? Elkerülik-e a hagyományos szerepelvárások és egyenlôtlenségek megjelenítését? Költségvetés • Mekkora a projekt költségvetése? • Milyen és mekkora kiadásokat fordítanak a nôkre, illetve a férfiakra? • Hogyan lehet értelmezni ezeket az adatokat? Az egyenlôséget fejezik ki? • Megjelennek a költségvetésben az esélyegyenlôségi vállalásokkal kapcsolatban felmerülô költségek? Teljesítmények értékelése, minôségbiztosítás • A projekt tervezésekor konzultáltak nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel, szakértôkkel? Milyen konkrét mérési adatokkal fogja Ön ellenôrizni az esélyegyenlôségi célok megvalósulását? • Hogyan biztosítja, hogy ehhez rendelkezésre álljanak a megfelelô adatok? • Hogyan tudja ezeket az eredményeket felhasználni a jövôbeli projektekhez?


Melléklet 2. Idômérleg Ráfordított óra összesen

Tevékenység megnevezése

Fizetett (óra)

Munkahelyen töltött idô

Munkahelyre/rôl és egyéb utazás

Hazavitt munka

Társadalmi, önkéntes munka

Fizetetlen (óra)

Háztartás (bevásárlás, fôzés, mosogatás, mosás, vasalás, takarítás, rendrakás, beágyazás, viráglocsolás, kerti munka, szerelés stb.)

Gyerek ellátása, játék a gyerekkel, gyermekintézménybe vivés-hozás

Beteg vagy idôs ápolása, gondozása

Rekreáció (beszélgetés barátokkal, mozi, könyv, színház, sport, újság olvasás, tv)

Szolgáltatások igénybevétele (fodrászkozmetikus, posta stb.)

Egyéb, éspedig ...........................…….

Összesen


Felhasznált irodalom • Borbély Szilvia, Gazsi Judit, Krizsán Andrea, Vajda Róza: Nemre való tekintettel. Elektronikus tananyag. Szerk.: Balogh Lídia, Szakmai lektor: Juhász Borbála. http://www.equalgender.eu • Rona Fitzgerald, Rona Michie: Experiences, good practice and lessons for evaluating gender equality outcomes in Structural Fund programmes. Evaluation for Quality, Conference Edinburgh 17/19 September 2000. The use of quality enhancing approaches such as quantification, benchmarking and thematic analysis to improve accuracy and effectiveness of evaluation. European Policies Research Centre, University of Strathclyde. • Gender Mainstreaming Learning Manual and Information Pack. UNDP Learning Resources Centre OHR/BOM. http://www.gdrc.org/gender/mainstreaming/ • How to Incorporate Gender Equality into Evaluations. Department of Justice, Equality and Law Reform (Ireland). NDP Gender Equality Unit. Dublin, 2002. • Kereszty Orsolya: A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata tankönyvekben, http://epa.oszk.hu/01200/01245/00027/pdf/kereszty.pdf • Neimanis, Astrida: Gender Mainstreaming in Practice: A Handbook. http://www.undp.org/women/docs/RBEC_GManual.pdf • Sandra Taylor, Laura Polverari and Philip Raines: Mainstreaming the Horizontal Themes into Structural Fund Programming. IQ-Net Thematic Paper 10(2). European Policies Research Centre, University of Strathclyde. December 2001. • KSH honlapja: http://www.ksh.hu • Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program: http://www.nfu.hu/umft_operatív_programok


GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

Recommend Documents