De minimis támogatások

Üzleti Navigátor Füzetek

Dr. Badak Béla

De minimis támogatások

Opten Kft. Budapest, 2007

1

Kiadja az OPTEN Informatikai Kft. Levélcím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82. E-mail: [email protected]

ISBN 978 963 87460 4 7

© Opten Informatikai Kft., Budapest, 2007

Minden jog fenntartva, beleértve a másolás, a sokszorosítás, a bővített és a rövidített kiadás, illetve az elektronikus hordozón megjelentetés jogát is!

A kiadásért felel: Tóth Tamás ügyvezető Felelős szerkesztő: Varga Katalin Tipográfia: Gáll Zsolt Nyomdai munkálatok: Mesterprint Nyomda Kft. Felelős vezető: Mádi Lajos ügyvezető

2

Csekély összegű („de minimis”) támogatások I. A „de minimis” fogalma (1998/2006 rendelettel szabályozott) Ez Európai Uniót létrehozó Római Szerződés kiemelten foglalkozott azzal a témakörrel, hogy az egyes tagállamoknak milyen mértékben van joguk saját (állami forrásokkal) vállalkozásaikat versenyelőny helyzetébe hozni a többi tagállamban működő vállalkozásokkal szemben. Erről a szerződés 87. cikk szól. „87. Cikk: Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amen�nyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Ennek alapján minden állami támogatásra alkalmazni kell a közösségi állami támogatási előírásokat. A fenti korlátozás alól csak a külön rendeletben szabályozott módon adható csekély összegű („de minimis”) támogatások jelentenek kivételt. Az Európai Unió a 1998/2006 rendelettel újonnan szabályozta a „de minimis” támogatásokat. Ezzel csak egy keretrendszert ad a tagállamoknak, akik a keretrendszer rendelkezéseit kötelesek betartani, és az így adott támogatások mértékéről összesítve jelentést is kell adniuk, de minden tagállam önállóan dönt arról melyek azok a támogatások, amelyeket ebbe a kategóriába sorol. A tagállamok által adható csekély összegű támogatásoknak a következő feltételeknek kell megfelelnie: Csak átlátható támogatásokra alkalmazható. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. 1. A következő típusú „de minimis” támogatások lehetségesek: a) a készpénz formájában nyújtott támogatások, b) kamattámogatások c) maximalizált összegű adókedvezmények d) tőkeinjekciókból álló támogatás (abban az esetben, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a csekély összegű („de minimis”) felső határnál e) kockázati tőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás: ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összegű („de minimis”) felső határig nyújt tőkét f) hitelekből álló támogatás: Csak akkor átlátható csekély összegű („de minimis”) támogatás, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki. g) kezességvállalási program keretében - a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő- kis- és középvállalkozásoknak egyedi támogatás keretében nyújtott, alapul szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem több 1.500.000 eurónál. h) kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő, a közúti szállításban működő vállalkozásoknak egyedi támogatási program keretében nyújtott, alapjául szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 750 000 eurót. i) garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80 %-át. 2. „de minimis” támogatás korlátai (1998/2006 rendelettel szabályozott) Nem sorolhatóak a „de minimis” támogatások közé a következő támogatások: a) a 875/2007/EK hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás. Továbbiakban: ’halászati de minimis„  b) a szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás. Továbbiakban „agrár de minimis„

3

c) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak nyújtott támogatás, az alábbi esetekben: 1. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, 2. amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása: 1. az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; 2. értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez adott támogatás 3. exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás; e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; f) az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatás. g) a teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára nyújtott támogatás; h) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. Minden más vállalkozásra kiterjed a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet hatálya. 3. „de minimis” támogatás feltételei: 1. Minden támogatás lehet „de minimis” támogatás, ha azt jogszabály, jogszabályon alapuló pályázati kiírás akként nevesíti, függetlenül annak formájától és céljától. 2. Az adózó bármely három adóévben legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő forintösszegű „de minimis” támogatást érvényesíthet. 3. Szállítási ágazatban az adózó bármely három adóévben legfeljebb 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget érvényesíthet. 4. Azonos költséghez (pl. beruházás) adott „de minimis” támogatást más állami támogatással együtt összevonva kell figyelembe venni (támogatási küszöbérték figyelembe vétele). 4. „de minimis” támogatások különleges esetei: 1. Közlekedési ágazat 2007.01.01.-től a közlekedési ágazat is részesülhet „de minimis” támogatásban a következő feltételekkel: a. A maximális támogatási érték 100.000 eurónak megfelelő forint összeg b. Teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára nyújtott támogatás nem felel meg a „de minimis” támogatás feltételeinek. 2. Agrár ágazat Külön rendeletben került szabályozásra az ezen területen működő vállalkozásoknak nyújtható állami támogatások rendje. Az „agrár de minimis” támogatásokkal egy későbbi pontban részletesen foglalkozunk. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás 2007.01.01.-től nem tartozik a mezőgazdasági, az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű („de minimis”) támogatások alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet hatálya alá.

4

Nem tartozik a feldolgozás illetve a marketing kategóriába, pl. a gabona félék aratása, vagy a tojás csomagolása. A mezőgazdasági termékek tovább feldolgozásával foglalkozó vállalkozások igénybe vehetik a „de minimis” támogatásokat. 3. Halászati ágazat 2007.01.01.től 30.000 euro a „halászati de minimis” támogatás összeghatára vállalkozásonként. Magyarország esetében az éves „halászati de minimis” támogatás összege: 740  000 Euro 5. Támogatások számítási módjai: Az egységes és összevethető támogatási rendszer miatt szabályozva van a támogatások számítási módja. a. Közvetlenül kapott támogatások esetén - A támogatás dátuma az a dátum, amikor a kedvezményezett a rendelkezés jogát megkapja, közvetlenül kapott támogatás estén a támogatás odaítélésének dátuma. - Rögzítésre került, hogy milyen árfolyamon kell a nemzeti valutában megkapott támogatást euróra átszámítani. Ez ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB deviza árfolyam. - Ha a támogatást több részletben folyósítják, akkor jelenérték számítással kell a pontos támogatástartalmat kiszámítani. (A jelenérték fogalma: Egy jövőben megkapott pénz jelenlegi értékének meghatározása. Számítására a következő képlet szolgál: PV=Ön x 1/(1+r)n ahol: n az időszak száma (ez lehet év, vagy hónap) Ön Az n.-k időszakban kapott támogatás összege r éves referencia kamatláb értéke ( ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel) A Pénzügyminisztérium közzéteszi a támogatások elszámolásához szükséges referencia kamatláb adott időpontban érvényes értékét. Ez a lista visszamenőleg tartalmazza a referencia kamatláb értékeket, így van lehetőség korábban kapott támogatások jelenértékének kiszámítására. A referencia kamatláb mértékei: (érvényességére minden esetben a naptári évet kell figyelembe venni): 1997 – 23,00 % 1998 – 18,40 % 1999 – 14,28 % 2000 – 12,48 % 2001 – 12,31 % 2002 – 10,79 % 2003 – 9,99 % 2004 – 8,59 % 2005 – 8,59 % 2006 – 7,04 % 2006.09.01 – 8,59 % 2007 – 8,54 %

5

l. Egy vállalkozás bérköltség támogatást kap, és pályázata után támogatásként megkapja az P alkalmazott munkabérének 50 %-t 6 hónapon keresztül.(A kiírás szerint „de minimis” támogatásnak minősül) A pályázat beadási ideje: 2007.02.02. 2007.04.16. dátummal megkapja az értesítést a sikeres pályázatról. Ebben az esetben a támogatás dátuma 2007.04.16. Az MNB árfolyam: A pályázat beadási ideje 2007.02.02. Emiatt az előző hónap utolsó napján érvényes euro árfolyammal kell számolni. 2007.01.31.-én érvényes Euro árfolyam 258,04 Ft. A vállalkozás a támogatást minden hónapban megkapja , amely havonta 50 000 Ft . 292 667 = 50 000*(1/(1+(8,54%/12))1+ 50 000*(1/(1+(8,54%/12))2 + 50 00*(1/(1+(8,54%/12))3+ 50 000*(1/(1+(8,54%/12))6 292 667 Ft / 258,04 = 1.134 Euro Ha nincs más „de minimis” támogatás, akkor erre a pénzügyi évre ennyi az euróban kapott „de minimis” támogatás. b. Közvetett támogatások esetén (pl. meg nem fizetett adó) Ez lehet adóalap kedvezmény igénybe vétele végett meg nem fizetett adó, vagy pl. beruházási hitel kamatkedvezménye alapján igénybe vett adócsökkentés. Az adózó a bevallás benyújtásával szerzi meg a kedvezményt, ezért a bevallás benyújtásának napját kell a támogatás megszerzésének tekinteni. A meg nem fizetett adó összegét kell átszámolni euróra. Árfolyam az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyam. 6. „de minimis” támogatás nyilvántartása 1) Igénybe vevő részéről: Folyamatosan működő olyan nyilvántartási rendszerre van szükség, amely 3 pénzügyi éven keresztül minden évre újra számolva folyamatosan követi a kapott támogatások fajtáját és ös�szegét, figyelemmel a „de minimis” támogatás összegbeli korlátjára. Lényeges annak meghatározása és nyilvántartása, hogy az adott vállalkozás mikor kapta meg az adott támogatást, milyen összegben, és milyen árfolyamon kell számolnia. 2) Állam részéről: Folyamatos nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az Európai Unió felé az adott támogatásokról, mert pl. mezőgazdasági támogatásnál megvan az ország korlát is.

II. „de minimis” támogatásnak minősülő adóalap és adó kedvezmények A közvetett támogatásnak minősülő adóalap- és adókedvezmények esetében csak a meg nem fizetett adó minősül „de minimis” támogatásnak, ezáltal csak a meg nem fizetett adót kell szerepeltetnünk a nyilvántartásban, amely 3 pénzügyi évre visszamenőleg tartalmazza a támogatásokat, és a meg nem fizetett adókat. 1. K+F (kutatás+ fejlesztés) költségek ( bizonyos feltételekkel a háromszorosuk) levonható az adóalapból (max. 50 millió Ft) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége adóalap csökkentő tétel a következő feltételekkel: Ebből a szempontból nem elszámolható költség a következő adózóktól közvetve vagy közvetlenül igénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke. A megrendelőnek a szolgálta-

6

tást nyújtó nyilatkozik, hogy a költségek között nincsenek az alább felsorolt adózóktól igénybe vett szolgáltatások: - belföldi illetőségű adózótól - külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől - személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól Az összes K+F költséget csökkenteni kell a következő esetekben: - a fent felsorolt adózóknak ilyen címen kifizetett ellenértékkel - a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel Az adócsökkentést az adózó választása szerint következő módokon lehet érvényesíteni: 1. Ha a K+F költségeket a felmerülés évében aktiválja és értékcsökkenést számol el rá, akkor az elszámolt ÉCS mértékéig csökkentheti az adóalapját, minden évben addig, amíg a költségeket teljes mértékben el nem számolta. 2. Ha a felmerülés évében költségként elszámolja, akkor a teljes költség az adott évben adóalap csökkentésként elszámolható. Külön lehetőség, ha az adózó felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen működő, és ott alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést végző adózó, mert ebben az esetben a K+F költségek háromszorosát veheti igénybe adócsökkentésként. Az ilyen címen igénybe vett adóalap csökkentés nem lehet több 50 millió forintnál. Ebben az esetben a meg nem fizetett adó, a maximális esetben az 50 millió forint 16%-a, azaz 8 millió forint számít „de minimis” támogatásnak. 2. Kis és közepes vállalatok beruházási adó alapcsökkentési kedvezménye A kis- és középvállalkozások által az adott adóévben megvalósított, a kedvezményre jogosító beruházás értékével csökkenthető az adóalap, de ez nem lehet több mint a vállalkozás adóévi adózás előtti eredménye, és nem lehet több 30 millió Ft-nál. A három érték közül (beruházás értéke, adózás előtti eredmény, 30 millió Ft) mindig a legkisebb vonható le. Abban az esetben, ha a vállalkozás veszteséges, vagy adózás előtti eredménye 0, akkor a kedvezménnyel nem élhet. Példa a korlátok alkalmazására: Adózás előtti eredmény 6 000 e Ft 12 000 e Ft 38 000 e Ft

Kedvezményre jogosító beruházás értéke 9 000 e Ft 9 000 e Ft 45 000 e Ft

Adóalap csökkentés tényleges összege 6 000 e Ft 9 000 e Ft 30 000 e Ft

A törvény nem írja elő, hogy a beruházást az adott évben kell megkezdeni, ezért van lehetőség arra, hogy nagyobb beruházás esetén – amely több éven keresztül tart – az adott évben beruházásra elszámolt értéket lehet kedvezményként figyelembe venni. A kedvezmény igénybevétele független a beruházás finanszírozásától, tehát lehet saját erőből, hitelből és támogatásból megvalósítani. 2.1 KKV besorolási feltételek Kis és középvállalkozás alatt azokat a társaságokat értjük, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

7

Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a tulajdonosi feltételeknek. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás: a) amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) megfelel a tulajdonosi feltételeknek Tulajdonosi feltételek: Egy vállalkozás akkor minősül KKV-nak, ha abban az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Nem kell alkalmazni a tulajdonosi korlátozást abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással. A megjelölt mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKVnak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni. Ha egy vállalkozás éves szinten túllépi (vagy elmarad) a KKV-ra megszabott feltételeket, csak akkor veszíti el (nyeri el) KKV-s besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl, vagy marad alatta. Az euróban megadott határértékeket mindig az adott üzleti év utolsó napján érvényes MNB árfolyam alapján kell számítani. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított devizaárfolyamot kell alkalmazni. 2.2 Beruházás értéke A számviteli törvény szerint meghatározott bekerülési érték. Ennek megfelelően a bekerülési érték része: - Vételár - Vissza nem igényelhető általános forgalmi adó (pl. a társaság nem alanya az ÁFAnak.)

8

- -

Üzembe helyezésig felmerült kamat Minden olyan költség, amely az üzembe helyezésig felmerül: hatósági illetékek, szállítási költség, stb. A beruházásra adott előleget nem a beruházások között, hanem követelésként kell elszámolni, ezért adóalap kedvezmény igénybevételére nem jogosít. 2.3 Kedvezményre jogosító beruházás Az adóalap csökkentő kedvezményt nem lehet minden beruházásra érvényesíteni, csak a jogszabályban meghatározottakra: Ennek alapján: - Korábban még használatba nem vett ingatlan (kivéve üzemkörön kívüli ingatlan, 2001.12.31. követően beszerzett ültetvénynek az állományba vétel időpontjára megállapított beszerzési, bekerülési értékét.) Üzemkörön kívüli ingatlan fogalma: Mindazon ingatlanok, amelyek közvetve szolgálják a Vállalkozás jövedelemszerző tevékenységét. Pl. szociális, kulturális, sport, gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló ingatlanok. - Korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök Műszaki berendezés, a gép, a jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű. 1. Az erőgép, az erőművi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a szélerőgép, a légmotor, a rögzített, illetve félig rögzített gőzerőgép, a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő gépcsoport, az ipari kazán, a villamos forgógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az erősáramú egyenirányító. 2. A műszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, hűtőberendezés, szivattyú, ventilátorok, kompresszor, préslégszerszám, szerszámgép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, műszer és eszköz. 3. A szállítóeszközök és hírközlő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszköz és berendezés). 4. Számítástechnikai eszköznek minősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb. 5. Járműnek minősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott - közúti, vízi, vasúti és légi közlekedési jármű. - Ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás (kivéve üzemkörön kívüli ingatlan) - Immateriális javak között korábban még használatba nem vett szellemi termék A korábban még használatba nem vett kifejezés azt jelenti, hogy az eszköznek újnak kell lennie, azt a vállalkozáson kívül más vállalkozás, intézmény, magánszemély sem belföldön sem külföldön nem vette használatba, nem helyezte üzembe. Nem felel meg a feltételeknek a földterület, telek.

9

A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése, azt a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig kell elvégezni. 2.4. Kedvezményre jogosító eszközök besorolása: 1.Ingatlanok Fontos feltétel: Az üzemkörön kívüli ingatlanok nem felelnek meg a feltételeknek. Üzemkörön kívüli ingatlannak tekintendő pl. üzemen belüli lakóépület, az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épületek, építmények (üdülő, étterem). Az egyedi esetek elbírálásával lehet eldönteni, megfelel-e az adott eset. Pl. lakóingatlan vásárlás. Ha a vállalkozás bérbeadás céljából vásárolja, és a tevékenységében szerepel az ingatlan hasznosítás, akkor jogosult a kedvezményre. Többfunkciós új épületnél csak akkor lehet igénybe venni a kedvezményt, ha az építési engedélyben és a használatbavételkor elkülönülnek az egyes funkciók, külön van nyilvántartva az üzemi étkezde és külön az üzemcsarnok. Azaz az ingatlan nyilvántartásból kiderül az egyes ingatlanrészek értéke. Bérbe vett ingatlanon is végezhető beruházás, és ha az egyéb feltételeknek megfelel (a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja) akkor arra is igénybe vehető a kedvezmény. 2.Műszaki gépek, berendezések Műszaki gépek, berendezések, járművek közé a számviteli törvény olyan eszközöket sorol, amelyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A besorolás mindig az adott vállalkozás tevékenységétől függ. Pl. a számítógép a könyvelő irodában közvetlenül szolgálja a vállalkozási tevékenységet Könyvvizsgálónál közvetlenül szolgálja a tevékenységet pl. Notebook Tervező irodában a számítógép közvetlenül szolgálja a tevékenységet, mert azon terveznek. De pl. ugyanaz a számítógép amelyet levelezésre, számlázásra használnak, egy fémedző műhelyben üzemkörön kívüli eszköz. 3.Járművek A járművek besorolásánál fontos szempont, hogy tevékenységi profilt meghatározónak kell lennie. A tárgyi eszköz akkor tekinthető a tevékenységi profilt meghatározónak, ha a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen használja. Pl. egy számítógép szerviz beszerez egy kisteherautót a szerviz tevékenység ellátásához. Ez megfelel a feltételeknek. Rendszeresen használja, nélküle a tevékenység nem folytatható. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a beruházási kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a társaság a könyveiben a megfelelő sorokon tartja nyilván az adott eszközt. Azaz nem vehető igénybe a kedvezmény akkor, ha a beruházás megvalósul, a célja megfelel a törvényi követelményeknek, de a nyilvántartásban nem a műszaki gépek, berendezéseknek megfelelő számlaszámra vannak könyvelve. 13 számla osztály. 2.5. A kedvezményt ki veheti igénybe o csak azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyeknél az adóév egészére vonatkoztatva (az igénybe vevőt kivéve) csak magánszemély tulajdonosok vannak. o A beruházási adókedvezmény nem vehető igénybe a következő esetekben: - nem alkalmazható az üzemkörön kívüli ingatlanra - Nem alkalmazható az ültetvény bekerülési értékére - az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére

10

-

valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó már igénybe vette a beruházási adókedvezményt - a szállítási tevékenységet végző adózó a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre Az-az adózó amely nem felel meg a „de minimis” támogatás feltételeinek. 2.6. Az adóalap kedvezmény igénybevételének szankciói Ha a következő esetek fennállnak, akkor az adóalap csökkentés összegének kétszeresével kell növelni az adóalapot. o Ha a beruházást, szellemi terméket a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezi üzembe, nem veszi használatba, kivéve ha az üzembe helyezés elmaradása elháríthatatlan külső ok – Pl. megrongálódás - következtében marad el. o A beruházást az adóalap-csökkentés adóévet követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyezi üzembe. o A beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap csökkentés adóévet követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használja, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek, forgóeszközök közé sorolja át, kivéve ha az átsorolás elháríthatatlan külső ok miatti rongálódás következménye. o A beruházást, szellemi terméket, vagy a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap csökkentés adóévet követő negyedik adóév végéig elidegeníti: - természetbeni juttatásként átadja - értékesíti - apportálja - térítés nélkül átadja (pl. végelszámolás során történő vagyonfelosztás során) - valamint a pénzügyi lízing keretében részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaadja Minden más esetben bekövetkező elidegenítés vagy használatból történő kivonás (pl. átalakulás keretében átadott eszköz, elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatta leselejtezés, stb.) nem eredményezi a beruházás értékének kétszeresével történő adóalap emelést. A támogatás: a) az adóévben igénybe vett csekély összegű („de minimis”) támogatásnak, vagy b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. A meg nem fizetett adó számít „de minimis” támogatásnak. Ha a teljes 30 millió Ft adóalap csökkentést igénybe veszik, akkor 4,8 millió Ft lesz a meg nem fizetett adó összege és a „de minimis” támogatás összege. 3. Kis és közepes vállalkozások adó kedvezménye a beruházási hitelek kamatai után. (2004.01.01. után megkötött szerződések esetén) A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján kis és közepes vállalkozónak minősülő adózó a 2000.12.31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett és kizárólag erre a célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Idetartozik a pénzügyi lízing után fizetett kamat is. Abban az esetben, ha egy már meglévő beruházási hitelt fizetnek vissza egy más forrásból felvett hitellel, akkor annak a kamatai után szintén igénybe vehető az adókedvezmény, ha az eredeti hitel megfelelt az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeknek.

11

Fontos feltétel, hogy csak pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelek után fizetett kamatra lehet alkalmazni a kedvezményt. 3.1. Az adókedvezmény mértéke A hitel után az adóévben fizetett kamat 40 %-a. Az így igénybe vett adókedvezmény mértéke adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió Ftot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adózó választása szerint: a) az adóévben igénybe vett csekély összegű („de minimis”) támogatásnak, vagy b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. 3.2. Az adókedvezmény időtartalma Két időbeli korlát van: 1. Abban az adóévben vehető utoljára igénybe, amikor a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetni. Ez a feltétel azért fontos, mert az eredeti hitel kiváltásával felvett új hitel esetén is - amely lehet, hogy hosszabb futamidejű - az eredeti időpontban jár le a kedvezmény. 2. Abban az adóévben veheti igénybe – ha a hitel futamideje még tart – amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel. 3.3. Az adókedvezmény igénybevételének szankciói Az adókedvezményt késedelmi pótlékkal együtt vissza kell fizetni a következő esetekben: - a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el. - a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. 4. Szabadalom, mintaoltalom adóalap kedvezménye Adóalap kedvezmény vehető igénybe az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom, továbbá a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségeinek összegéig, ha az nem minősül az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének. A meg nem fizetett adó minősül „de minimis” támogatásnak. 5. Foglalkoztatási adóalap kedvezmény (csak mikrovállalkozások esetén) Létszámnöveléssel arányos éves minimálbér összegével csökkentheti az adóalapot (max. 5 fő esetén) az-az adózó, amely az adóév első napján mikro vállalkozás , és az adóév végén nincs köztartozása. Az adóév első napján mikro vállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő, és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása

12

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedes jegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megelőző tizenkét hónapban a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezte. 6. Kisvállalkozók 100 % ÉCS alkalmazási lehetősége Adóév utolsó napján kis- és közepes vállalkozásnak minősülő vállalkozás a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök közül az alábbi felsorolásban szereplő: - a műszaki gépek, berendezések - járművek (kivéve személygépkocsit) között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 % értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. A továbbiakban már nem számolhat el értékcsökkenést, az ebbe a körbe tartozó eszközök után a társasági adó törvény szerint, de a számviteli törvény szerint igen. A tárgyi eszköz adózás előtti eredményének csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 %, jármű esetén 3 % az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szerint: a. az adóévben igénybe vett „de minimis” támogatásnak minősül, vagy az adózó döntése szerint b. az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe. Pl. 5.000.000 Ft bekerülési értékű tehergépkocsi esetén a bekerülési érték 3 %-a 150 000 Ft . Ez számít „de minimis” támogatásnak. 7. Sávos 10 % adókulcs alkalmazása a társasági adóban Mindenkinek járó kedvezmény, aki megfelel a feltételeknek. A sávos kedvezmény mértéke: max. 5 millió Ft-ig 10% a társasági adó mértéke. Igénybevétel feltétele: - Nem érvényesíthet társasági adókedvezményt ( de adóalap kedvezményt lehet) - Legalább 1 alkalmazottat kell foglalkoztatni - A minimál bér 1,5-szerese után kell járulékot fizetni, kivéve ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A meg nem fizetett adó lesz a „de minimis” támogatás. Az adóalap 6 %-a maximum 300 000 Ft. Ez egyetlen adókedvezmény, amely utólag önrevízióval igénybe vehető. Ez a kedvezmény mindenkinek jár, aki megfelel a feltételeknek és nem az adózó döntésétől függ az igénybe vétele mint a többi kedvezmény estében. 8. Szoftver fejlesztés bérkedvezménye A gazdálkodó a vállalati fejlesztések segítésére, amennyiben saját szoftverfejlesztőt alkalmaz, a részére kifizetett bérköltség meghatározott százalékát társasági adókedvezményként elszámolhatja.

13

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben - adó hiányában - nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Igénybevétel feltételei: A törvény szoftverfejlesztő bérköltségére vonatkozik. a. Ki számít szoftverfejlesztőnek: A munkaszerződésben illetve a munkaköri leírásban egyértelműen szabályozni kell és szerepeltetni az elvégzendő feladatok között. A bejelentésnek meg kell felelnie a munkakörnek. A FEOR száma 213 kezdődik. b. Egyéb körülmények Az első év kivételével, amikor a fejlesztő munka indul az adott társaságnál, az immateriális javak között szerepelnie kell aktivált termékként a fejlesztett terméknek, amelyet a fejlesztés során előállítottak. Ha ez hiányzik, akkor szerződésekkel illetve egyéb módon alá kell támasztania a fejlesztés tényét. Pl. alvállalkozás esetén ) Pl. Az adott évben szoftverfejlesztésre felvett munkatárs részére kifizetnek 1 600 000 Ft bérköltséget. Ezt 4 egyenlő részre kell elosztani, 400 000 Ft/év. Igénybe lehet venni 15% adókedvezményt, jelen esetben 60 000 Ft , amely „de minimis” támogatásnak minősül. Amennyiben az adott évben fizetendő társasági adó hiányában nem tudta igénybe venni az erre a jogcímre járó adókedvezményt, akkor átviheti a következő évre, és akkor a következő éven már 60 000 Ft + 60 000 Ft adókedvezményt vehet igénybe. Amennyiben a következő adóévekben sem tudja adó hiányában az említett kedvezményt igénybe venni, akkor az eredeti jogcím évét kővető harmadik évig élhet az összegyűjtött kedvezmény igénybe vételének lehetőségével. 9. Elektronikus bevallás kedvezménye Az állam az elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklésére adókedvezmény igénybevételére ad lehetőséget. E kedvezmény alanya: - minden olyan számviteli, könyvviteli szolgáltatást nyújtó vállalkozó, aki állandó képviseletet teljesít másik gazdálkodó szervezetnél, - azon cégek, akik képviselőt bíznak meg vagy maguk teljesítik bevallási kötelezettségüket. A bejelentkezés okmányirodai regisztráció után az adóhatóságnál történik. Az adókedvezmény igénybevétele „„de minimis”” támogatásnak minősül, a 98/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezései értelmében. A Tao. és az Szja. törvény hatálya alá tartozó adózó kedvezményének (meg nem fizetett adóös�szeg) 100%-a minősül „de minimis” támogatásnak, az Eva. szerinti adóalany kedvezményének (az adóalapot csökkentő összeg) viszont csak a 25%-a. 9.1. Társasági adó törvény hatálya alá tartozó adózó 9.1.1. Könyvviteli szolgáltatást igénybevevő vállalkozó adókedvezménye a) Bevallás benyújtásához állandó képviselő szolgáltatását veszi igénybe: Az elszámolt állandó képviselő szolgáltatási díjának 15%-át adókedvezményként veheti igénybe a 2007-es adóévre az a vállalkozó, aki: - a 2003. évi XCII. törvény alapján elektronikus bevallásra kötelezett,

14

- 2007. évi árbevétele nem éri el a 4 millió forintot. b) Maga teljesíti bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét: Az a vállalkozó is vehet igénybe ezen jogcímen kedvezményt, aki nem alkalmaz külső állandó képviselőt. Ő szintén a 4 millió forintos árbevételi korlát mellett: - A 2006., 2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre elszámolt terv szerinti értékcsökkenés értékének, - és a 2007. évben igénybe vett internet szolgáltatás költség együttes összegének 10 %-ával csökkentheti az adó összegét. 9.1.2.Állandó képviseletet ellátó vállalkozó (számviteli, könyvviteli tevékenységet végez) Számviteli, könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozó (könyvelő, könyvvizsgáló) adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben - állandó képviseletet lát el olyan cégnél, amely elektronikus bevallásra kötelezett, - 25 millió forintot nem haladja meg a 2007. évi árbevétele. A kedvezményt igénybe veheti: - A 2006, 2007 adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépre elszámolt 2007 évi terv szerinti értékcsökkenés, - és a 2007. évben igénybe vett internet szolgáltatás költség együttes összegének 10 %-ával csökkentheti az adó összegét. Tao. Tv. Hatálya alatt  

Nevében állandó képviselő jár el

Maga jár el

A kedvezmény a beElektronikus bevallásra szerzett szt. eszköz Képviselője kötelezett és 2007 évi terv szerinti écs-je, és díjának 15%-a árbevétele kevesebb 4 kifizetett internetdíj a kedvezmény millió forintnál együttes összegének 10%-a Állandó képviseletet lát el, és 25 millió forintnál kevesebb az árbevétele

 

 

Állandó képviseletet ellátó vállalkozó

 

A kedvezmény a beszerzett szt. eszköz terv szerinti écs-je, és kifizetett internetdíj együttes összegének 10%-a

9.2. SZJA törvény hatálya alá tartozó adózó Az az elektronikus regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele nem éri el a 4 millió forintot, adókedvezményt vehet igénybe: a) az állandó képviselője részére számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében igazoltan fizetett díj 15 %-áig, b) vagy ha nem bíz meg állandó képviselőt, vagy állandó képviseletet lát el más gazdálkodó szervezetnél (könyvelő, könyvvizsgáló): - a 2006-2007. évi általános rendeltetésű számítástechnikai eszközök beszerzési értékének 2%-a, - és 2007. évben igazoltan igénybe vett internet szolgáltatás díjának 10%-a

15

együttes összegéig. Ennek feltétele, hogy a vállalkozó a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat a megállapításhoz való jog elévüléséig megőrizze. Amennyiben a tevékenység kezdés vagy megszüntetés miatt nem teljes évet ölel fel, az egy napra eső átlagos napi árbevétel 365 napra számított összegének kell 4 millió forint alatt maradnia. Szja. Tv. Hatálya alatt  

Nevében állandó képviselő jár el

Maga jár el

A kedvezmény a Elektronikus bevallásbeszerzett szt. értéA kedvezmény képra kötelezett és 2007 kének 2%-ának, és viselője díjának évi árbevétele kevekifizetett internetdíj 15%-a sebb 4 millió forintnál együttes összegének 10%-a Állandó képviseletet lát el, és 25 millió forintnál kevesebb az árbevétele

 

 

Állandó képviseletet ellátó vállalkozó

 

A kedvezmény a beszerzett szt. értékének 2%ának, és kifizetett internetdíj együttes összegének 10%-a

9.3. EVA Az Eva. törvény hatálya alá tartozó adózó e-bevalláshoz kapcsolódó adókedvezménye nagyban eltér a más típusú adótörvény által engedélyezett kedvezmények feltételeitől, mivel a korábbiaktól eltérően itt az adóalap csökken. - Az az adóalany, aki állandó képviselő részére számviteli és könyvvezetési szolgáltatás ellenében megbízási díjat fizetett ki (könyvelője állandó képviselőként van bejelentve az adóhatóságnál), annak 60%-ával csökkentheti adóalapját, ha: a) elektronikus regisztrációra kötelezett személy, b) és e kedvezmény nélkül számított eva alapja nem éri el a 4 millió forintot. Amennyiben a főtevékenység kezdés vagy megszüntetés miatt nem teljes évet ölel fel, az egy napra eső átlagos napi árbevétel 365 napra számított összegének kell 4 millió forint alatt maradnia. - A 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai eszköz bruttó értékének 20 %-a és a 2007. évben fizetett internet szolgáltatás bruttó díjának 40%-a csökkenti az eva adóalapot, ha: a) állandó képviseletet lát el valamely gazdasági társaságnál (könyvelő, könyvvizsgáló) és e kedvezmény nélkül számított eva alapja nem éri el a 25 millió forintot, b) vagy regisztrációra kötelezett adóalany, aki bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét maga látja el, és e kedvezmény nélkül számított eva alapja nem éri el a 4 millió forintot. Az Eva. törvény hatálya alá tartozó adózó e-bevallással kapcsolatos adóalap kedvezmény jogcímen igénybevett kedvezményének csak a 25%-a számít „de minimis” támogatásnak.

16

Eva tv. Hatálya alatt  

Elektronikus bevallásra kötelezett és 2007 évi árbevétele kevesebb 4 millió forintnál

Állandó képviseletet lát el, és 25 millió forintnál kevesebb az árbevétele

Nevében állandó képviselő jár el Képviselője díjának 60%-ával csökkentheti adóalapját

 

Állandó képviseletet ellátó vállalkozó

Maga jár el Beszerzett szt. eszköz bruttó értékének 20%-a és internet díjának   40%-a együttesen csökkenti az adóalapot

 

Beszerzett szt. eszköz bruttó értékének 20%-a és internet díjának 40%-a együttesen csökkenti az adóalapot

Könyvviteli szolgáltatás: könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, valamint a könyvvizsgálói tevékenység. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak különösen: a) az alábbi feladatok: - a számviteli politika készítése, - a könyvviteli elszámolás készítése, - a beszámoló készítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is) kapcsolatos feladatok ellátása, - a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, - a főkönyvi nyilvántartások vezetése, - az összesítő feladások készítése, - a beszámoló összeállítása, - a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, - a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása. b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító - jogszabályi feltételeken alapuló - engedéllyel kell rendelkezniük. Ezek lehetnek: kamarai regisztrációval rendelkező mérlegképes könyvelő, vagy kamarai tagsággal rendelkező okleveles könyvvizsgáló. Állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó képviseletére jogosult személy, ha elektronikus regisztrációra kötelezett személytől elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással rendelkezik. Ez a kedvezmény a 70%-os kedvezmény körébe tartozik, vagyis az összes számított adót max. 70%-ával lehet csökkenteni ilyen jogcímen, a Tao. és az Szja. törvény hatálya alá tartozó adózó esetében.

17

10. Szövetkezetek kedvezménye A szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58 §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű („de minimis”) támogatásnak minősül.

III.

Egyéb „de minimis” támogatások A Kormány meghatározza melyek azok célok és tevékenységek, amelyeket államilag támogatni kíván. Ezeket általában megjelentetik egy-egy összefoglaló rendeletben. Ezekben mindig jelölve vannak azok pontok amelyek „de minimis” támogatások alá tartoznak. Pl. 77/2007. (VII. 30.) FVM rendelet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei 4. § E rendelet alkalmazásában az ÚMVP forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel, amen�nyiben azok a Vhr., illetve a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján nem mezőgazdasági beruházás megvalósítását szolgálják: d) telephelyen belül történő energiaellátás megújuló energiaforrások felhasználásával; e) nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; f) mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése; g) turisztikai tevékenységek ösztönzése; h) vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése. 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről 3. § A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok regionális gazdaságfejlesztés című prioritásának K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források az alábbi jogcímeken használhatók fel: i) K+F+I tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás, l) K+F+I innovációs eredmények hasznosítása, m) marketing tevékenységek támogatása, n) nagyvállalatok részére innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, o) nagyvállalat esetében szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban nyújtott támogatás, 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól 4. § A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel: d) Távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése; dz) A biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások; dzs)A növényi és állati eredetű, valamint szilárd és folyékony hulladék alapú biogáz hasznosításának fejlesztése; e) Turizmus fogadási feltételeinek javítása, szálláshelyfejlesztés, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, szervezeti és működési feltételek javítása;

18

g) Turisztikai hálózatok, klaszterek, együttműködések alapításának, szervezésének, általuk megvalósított beruházások támogatása; gy)A hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő hőenergia ellátás fejlesztése, hőszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése; i) Kulturális, vallási, művészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; j) Sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; n) Ipari parkok létesítése, szolgáltatások fejlesztése, befektetési környezet fejlesztése; o) Vállalkozások betelepítésére alkalmas (ipari parki címmel nem rendelkező) ipari területek fejlesztése; q) Megvalósíthatósághoz kötődő dokumentáció elkészítése, beruházás előkészítése, hatásvizsgálatok készítése; s) Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények utólagos akadálymentesítése; sz)települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevői, állati eredetű, valamint építésibontási hulladékok kezelése; t) 5 MW teljesítmény alatti vízerőművek korszerűsítése, illetve létesítése; w) Gazdasági tevékenység funkciójú épületek energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására; y) Klaszterek, hídképző intézmények támogatása; z) Vállalati szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása; 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról 4. § (1) A GOP, a GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritásának és a KMOP Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritásának forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel: c) Vállalati szervezet-fejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása; d) Minőségbiztosítási, minőségellenőrzési, környezetirányítási és egyéb rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; e) E-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, e-kereskedelem ösztönzése, e-gazdaság fejlesztése, beleértve az infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztését; f) Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése; j) Nagyvállalatok részére információnyújtás, valamint üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása; n) Nagyvállalat által megvalósítandó projekt elindításához, megvalósításához kapcsolódó projekt tervezés és menedzsment tanácsadás; q) Kockázati tőkebefektetés nyújtása KKV-k részére; r) Vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése. Később ezekre a rendeletekre épülve jelennek meg az egyes pályázati kiírások, amelyek már csak az egyes részcélokra lettek kiírva. Pl. turizmus ágazatban a következőek:. 34/1. ÖTM pályázati felhívás a Tisza-tavi turisztikai régió ismertségét növelő, illetve a turisztikai termékek és szolgáltatások egyedi, speciális kínálatát népszerűsítő marketing célok támogatása 31/1. ÖTM pályázati felhívás

19

a Nyugat-dunántúli turisztikai régió ismertségét növelő turisztikai marketingeszközök támogatása 28/1. ÖTM pályázati felhívás a Közép-dunántúli turisztikai régió turisztikai táblarendszerének támogatása 25/1. ÖTM pályázati felhívás az Észak-magyarországi turisztikai régió ismertségét növelő turisztikai marketingeszközök támogatása 21/1. ÖTM pályázati felhívás a Dél-dunántúli régió turisztikai kínálatának piacra jutását elősegítő kampányok megszervezése és marketingeszközeinek támogatása 19/1. ÖTM pályázati felhívás hálózatépítés, irányítás, igazgatás a Dél-alföldi turisztikai régióban Egyes kereskedelmi vállalkozások támogatása. A kereskedelmi vállalkozás a fagykáros termelők részére nyújtott halasztott fizetésű növényvédő szer, műtrágya beszerzés nettó összegének 8%-ára támogatást vehet igénybe. 2007. évi fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutásának támogatásáról. Ez kamattámogatás.

IV. „de minimis” támogatás kapcsolata a kiegészítő melléklettel A kiegészítő mellékletben nem kötelező szerepeltetni a „de minimis” támogatások adott évben igénybe vett értékét. Javaslatunk ennek ellenére, hogy kerüljön bele, mert így elegendő az egyes éves beszámolók elővétele, és rendelkezésre állnak a szükséges adatok annak eldöntéséhez, hogy egy adott támogatást, vagy adó- illetve adóalap csökkentést igénybe lehet-e még venni.

V. Agrár „de minimis” támogatások Csekély összegű támogatásnak minősülnek azon támogatások, melyekre alkalmazhatók az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet rendelkezései. Ennek értelmében egy vállalkozásnak mezőgazdasági ágazatban bármely forrásból, csekély ös�szegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 3.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A három év nem naptári évet jelent, minden egyes támogatás esetén vizsgálni kell az időtartamot. Eltérően a nem agrár „de minimis” támogatástól, ahol 3 pénzügyi év szerepel, itt naptári év és napra számítva. 1. Alapfogalmak 1. „a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai”: a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; 2. „mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve az e bekezdés 5. pontjában meghatározott halászati termékeket; 3. „mezőgazdasági termék feldolgozása”: olyan mezőgazdasági termékre irányuló tevékenység, ahol a tevékenység eredménye szintén egy mezőgazdasági termék; 2. Támogatás számítási módja: a) Közvetlenül kapott támogatás esetén. - dátuma a támogatás odaítélésének dátuma. - A támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyam szerint számolva - Ha a támogatást több részletben folyósítják, akkor jelenérték számítással kell a pontos támogatástartalmat kiszámítani.

20

b) Közvetett támogatások esetén (meg nem fizetett adó) Ez jelenleg Magyarországon mezőgazdasági ágazatban nem alkalmazható. 3. Az Agrár „de minimis” támogatás korlátai Az Agrár „de minimis” támogatások köréből ki vannak zárva a következő támogatások: a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy men�nyisége alapján kerül rögzítésre; b) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; c) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás. A mezőgazdasági ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott kumulatív összeg nem haladhatja meg bármely hároméves időszakban az I. mellékletben tagállamonként meghatározott értéket. Ez Magyarország esetében 16 980 000 Euro. 4. Agrár „de minimis” támogatások köre Jelenleg a következő agrár „de minimis” támogatások vannak meghirdetve: 1. Anyakecske tartás A támogatás mértéke 2200  Ft/anyakecske, a támogatás országos szinten a 2007. évre vonatkozóan legfeljebb 15 000 egyed után nyújtható. Ezt meghaladó igénylés esetén a támogatási keret kimerüléséről és a támogatási kérelmek befogadásának leállításáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleményt ad ki, mely alapján az MVH az ezután benyújtott támogatási kérelmeket elutasítja. A támogatás regisztrált mezőgazdasági termelőnként, naptári évenként egy alkalommal nyújtható, és összege nem haladhatja meg egy évre a 245 000 forintot, de legfeljebb ezer euró lehet. 2. Anyajuhtartás A támogatás mértéke 650 Ft/anyajuh. A támogatás regisztrált mezőgazdasági termelőnként, naptári évenként egy alkalommal nyújtható, és összege nem haladhatja meg egy évre a 245 000 forintot, de legfeljebb az ezer eurót, valamint az agrár „„de minimis”” rendelet szerinti küszöbértéket. A támogatási összeg 2008.április 30-ig kerül kifizetésre. Az e rendelet alapján nyújtott támogatás az agrár „„de minimis”” rendelet hatálya alá tartozik. 3. Felszámolás alatt lévő Pápai Hús Zrt. kiegyenlítetlen követeléssel rendelkező élőállat beszállítóinak „de minimis” állami támogatásáról: A támogatás összege hitelezőnként a felszámoló által elismert követelés összege, amely a Bizottság 2004. október 6-i 1860/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű („de minimis”) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági ágazatban (a továbbiakban: agrár „de minimis” rendelet) alapján legfeljebb háromezer euró, de nem haladhatja meg a hétszázötvenezer forintot. 4. A mezőgazdasági vállalkozások az e rendeletben foglalt feltételekkel intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézménnyel megkötött mezőgazdasági célú beruházási hitelekhez, bankgaranciához, faktoringhoz, és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing szerződéseihez, valamint piaci kamatozású forgóeszköz hiteleikhez. Az intézményi kezességvállalás e rendelet alapján agrár „de minimis” támogatásnak minősül.

21

Az intézményi kezességvállalás támogatástartalmának összege mezőgazdasági vállalkozásonként az agrár „de minimis” rendelet alapján legfeljebb háromezer euró/3 év az egyéb agrár „de minimis” támogatásokkal együtt. 5. A biztonságos takarmányellátás érdekében az állattenyésztők részére érvényesíthető csekély összegű („de minimis”) támogatás feltételeiről Az igénylő a búza és kétszeres, triticale, árpa, rozs, zab esetében 2007. augusztus 1. és 2007. december 31. között, kukorica és nemes cirok esetében 2007. szeptember 1. és 2007. december 31. között közraktárban elhelyezett takarmányozási célú gabonára a közraktárjegy fedezete alapján pénzügyi intézménytől, illetve közraktártól felvett éven belüli lejáratú hitelhez legfeljebb kilenc hónapos időtartamra kamattámogatást, valamint legfeljebb kilenc hónapos közraktári tárolási időtartamra tárolási támogatást vehet igénybe. - Tárolási támogatást az igénylő az igazolt éves takarmánygabona szükségletének legfeljebb ötven százalékáig veheti igénybe. Az éves takarmánygabona szükséglet meghatározása állategységre (ÁÉ) vetítve történik. - A hitel kamata nem haladhatja meg a mindenkori kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR plusz legfeljebb két százalékpontot, amelyhez az igénylő a kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR 50%-ának megfelelő összegű kamattámogatást vehet igénybe. - A hitelszerződés alapján a pénzügyi intézmény a kamaton kívül az üzletszabályzatának megfelelő mértékű rendelkezésre tartási jutalékot, késedelmi kamatot és a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket, valamint a szerződésmódosítási díjat számolhatja fel. - A tárolási támogatás mértéke húsz Ft/tonna/hét. A tárolási támogatás számításakor minden megkezdett tárolási hét teljes hétnek számít. (94/2007. (IX. 4.) FVM rendelet) 5. „de minimis” támogatás nyilvántartása 1) Igénybe vevő részéről: Folyamatosan működő olyan nyilvántartási rendszerre van szükség, amely 3 éven keresztül minden napra újra számolva folyamatosan követi a kapott támogatások fajtáját és összegét, figyelemmel a „de minimis” támogatás összegbeli korlátjára. Lényeges annak meghatározása és nyilvántartása, hogy az adott vállalkozás mikor kapta meg az adott támogatást, milyen összegben, és milyen árfolyamon kell számolnia. 2) Állam részéről: Folyamatos nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az Európai Unió felé az adott támogatásokról, mert pl. mezőgazdasági támogatásnál megvan az ország korlát is. A nyilvántartásokat 10 évig kell megőrizni. Fontos kiemelni: 2007.01.01.-től a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és marketingjével foglalkozó társaságok nem tartoznak az agrár „de minimis” szabályozás hatálya alá, rájuk a normál „de minimis” szabályozás vonatkozik. Ennek alapján jogosultak igénybe venni azokat a társasági adó és adóalap kedvezményeket, amelyek „de minimis” támogatásnak minősülnek.

VI.

Halászati „de minimis” támogatások 875/2007/EK RENDELETE (2007. július 24.) szabályozta újra. 1. Nem alkalmazhatóak a következő támogatásokra: a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; b) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásokra:

22

a .)az exportált mennyiséggel, b.) az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, c.) az export-tevékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül összefüggő támogatások; c) az importárukkal szemben hazai áruk felhasználásához kötött támogatások; d) a tonnatartalomban vagy teljesítményben kifejezett halászati kapacitás növelésére irányuló támogatás, kivéve ha az adott támogatás a főfedélzetnek a modernizációjára irányul; e) halászhajók vásárlására, illetve építésére irányuló támogatás; f) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. 2. Halászati „de minimis” támogatások mértéke Három pénzügyi évben maximum 30 000 Euro. Érvényesség : 2007.01.01. Már az előző két pénzügyi évben kapott támogatásokra is alkalmazni kell. Jelenleg csak a közvetlen támogatások lehetségesek, az adó és adóalap típusú „de minimis” támogatásokat nem vehetik igénybe. 3. Hatálya: Azok a vállalkozások amelyek halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; a) „halászati ágazatbeli vállalkozások”: halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; b) „halászati termékek”: a 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott termékek;  c) „feldolgozás és forgalmazás”: a halfogástól vagy betakarítástól a végtermék elkészültéig zajló minden művelet, beleértve a kezelést, az előállítást és a kereskedelmi forgalomba hozatalt. 4. Támogatási formái Csak közvetlen támogatások lehetségesek, mert eddig Magyarországon nem lehet ebben az ágazatban adó és adóalap típusú közvetett támogatást igénybe venni. Magyarország éves keretösszege 740 000 Euro.

Kis- és középvállalkozások regionális beruházási támogatása az 70/2001/EK rendelet alapján 1. Regionális beruházási támogatások fogalma: Az EK a vállalkozások támogatásának tiltásával a piaci versenyt torzítását korlátozza. Ez alól kivétel a „de minimis” (csekély összegű) támogatások illetve a regionális beruházási támogatások. Az immateriális vagy tárgyi eszközökbe történő beruházás állami támogatása összeegyeztethető a közös piaccal és mentesül az Európai Unió felé bejelentési kötelezettség alól, ha megfelel a következő feltételeknek. A társasági adótörvény lehetőséget ad bizonyos adó és adóalap kedvezmények igénybevételére, amelyek vagy „de minimis” támogatásnak, vagy regionális beruházási támogatásnak minősíthetők. Jelenleg a következő adó és adóalap kedvezmények esetén lehet választani, hogy „de minimis” támogatásként vagy regionális beruházási támogatásként veszi a társaság igénybe: 1. Beruházási adóalap csökkentés max. 30 millió forint.

23

2. Kis és középvállalkozások kamatkedvezménye. A beruházási hitelkamatok max 40%-a, de legfeljebb 6 millió forint. 3. A leghátrányosabb 48 kistérségben üzembe helyezett új műszaki gép, berendezés, jármű (kivéve személygépkocsi) esetén 100 ÉCS. 1.1. Feltételei A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a.) a 15%-ot kisvállalkozások esetében; b.) a 7,5%-ot középvállalkozások esetében. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Ha a beruházás regionális támogatásra jogosult területen történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a regionális beruházási támogatásnak a Bizottság által az egyes tagállamokra nézve jóváhagyott térképen meghatározott legfelső határát több mint: a.) bruttó 10 százalékponttal a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja által érintett területeken, feltéve, hogy az összes nettó támogatás intenzitása nem haladja meg a 30%-ot; b.) bruttó 15 százalékponttal a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja által érintett területeken, feltéve, hogy az összes nettó támogatás intenzitása nem haladja meg a 75%-ot. A regionális támogatás magasabb plafonértéke csak akkor alkalmazható, ha a támogatást azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházást a támogatott térségben legalább öt éven keresztül fenntartják, és a kedvezményezett legalább 25%-os arányban maga is hozzájárul finanszírozáshoz. Az a.) és b.) pontban meghatározott plafonértékeket kell alkalmazni a támogatási intenzitásra, amelyet vagy a beruházás elszámolható költségeinek százalékos arányában, vagy pedig a beruházás végrehajtása által teremtett munkahelyek bérköltségének (munkahely teremtési támogatás) a százalékos arányában vagy ezek valamilyen kombinációjában számítanak ki, feltéve, hogy a támogatás nem haladja meg valamelyik számítási mód alkalmazásából adódó legkedvezőbb összeget. Ha a támogatást a beruházási költségek alapján számítják ki, a tárgyi beruházások elszámolható költsége a földbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésbe történő beruházással kapcsolatos költség lehet. A szállítási ágazatban a gördülő állományt leszámítva, a szállítási eszközöket és felszereléseket nem lehet az elszámolható költségek közé sorolni. Immateriális eszközökbe történő beruházás elszámolható költségének a technológia beszerzésének a költségeit lehet tekinteni. 1.2. Teremtett munkahelyek alapján számított támogatás feltételei Ha a támogatást a megteremtett munkahelyek alapján számítják ki, a támogatás összegét egy kétéves időszakban kifizetett bérköltség százalékában kell kifejezni, a következő feltételek mellett teremtett munkahelyekkel kapcsolatban: a) a munkahelyteremtés összefügg a valamilyen tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba való beruházási projekt végrehajtásával. A munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éves időszakon belül kell létrehozni; b) a beruházási projekt az alkalmazotti létszámnak az előző tizenkét hónap átlagához viszonyított nettó növekedését eredményezi az érintett intézményben; c) a létrehozott munkahelyeket legalább öt éven keresztül fenntartják. 1.3. Regionális támogatási térkép A regionális iránymutatás szerinti beruházási támogatások esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:

24

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%, b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%, c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30%, d) Budapesten 2007. január 1-jétől 25%, 2011. január 1-jétől 10%. A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások -a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével- kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, -középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. 2. „de minimis” és regionális beruházási támogatások közötti kapcsolat 2007.01.01.-től a „de minimis” támogatásokon keresztül a vállalkozásoknak jutatott kedvezményt össze kell vonni az egyéb támogatásokkal, és így együttesen nem haladhatják meg a támogatási küszöbértéket. Pl. budapesti székhelyű vállalkozások részére a támogatási küszöbérték 25%. Ha kisvállalkozó, akkor ez 20%-al növekszik. Egy beruházás értéke 20.000.000 Ft. Kapott 7.000.000 Ft állami támogatást amely 35%. További „de minimis” támogatást csak 10% erejéig vehet igénybe a támogatási küszöbérték meghaladása nélkül. Azaz ha beruházási adóalap csökkentő támogatást vesz igénybe, akkor a 20.000.000 Ft 16 % számit támogatásnak. De a küszöbérték miatt csak 10%-ot vehet igénybe. A 3.200.000 Ft adócsökkentés helyett csak 2.000.000 Ft-ot. Észak-Magyarország régió esetén: Ott 50 % +20 % a támogatási küszöbérték, tehát az előbbi példa a 35% + 16% támogatással belül van a küszöbértéken. Itt még van lehetőség egyéb támogatás igénybevételére. A beruházás nem fejeződött be az adott évben és a következő évben még 10.000 e Ft-al növekedik a beruházás értéke. Erre a 10.000 e Ft-ra igénybe vesz újabb beruházási adóalap kedvezményt amely 10.000 eFt-nak a 16%-a. Ez 1.600 e Ft meg nem fizetett adó. A beruházást hitel felvétellel valósítja meg, és 10.000 e Ft hitelt vett fel a megvalósításhoz. Az éves kamata 6 %. Ennek a kamatnak 40 %-t adócsökkentő kedvezményként elszámolhatja. Ez 240.000 Ft meg nem fizetett adó évente. Összes támogatástartalom számítása: 1.év. Állami támogatás : 7 000 e Ft Beruházási adóalap kedvezmény 3 200 e Ft Kamat kedvezmény 240 e Ft Összesen: 10 440 e Ft 2. év Beruházási adóalap kedvezmény 1 600 e Ft Kamat kedvezmény 240 e Ft Összesen: 1 840 e Ft Jelenérték számítása a 2. év támogatásának: 1840000*(1/(1+(8,59%/12))2= 1 813 938 Teljes támogatás intenzitás számítás:

25

Támogatás tartalom: ( 10 440 000 + 1 813 938 ) = 12 253 938 Beruházás értéke: 30 000 000 Ft Támogatási intenzitás: 12 253 938/30 000 000=0,408 azaz 40,8 %. 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség jegyzéke Megye Bács-Kiskun     Baranya         Békés       Borsod-Abaúj-Zemplén                     Csongrád     Hajdú-Bihar           Heves       Jász-Nagykun-Szolnok    

26

Település   Bácsalmási Jánoshalmai   Sásdi Sellyei Szigetvári Szentlőrinci   Mezőkovácsházai Sarkadi Szeghalomi

Leghátrányosabb térségek   1 1   1 1 1 1   1 1 1

Edelényi Encsi Ózdi Sárospataki Szerencsi Szikszói Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Kisteleki Mórahalomi

1 1

Balmazújvárosi Berettyóújfalui Polgári Püspökladányi Hajdúhadházi

1 1 1 1 1

Hevesi Pétervásárai Bélapátfalvai

1 1 1

Kunszentmártoni Tiszafüredi

1 1

Nógrád       Somogy         Szabolcs-Szatmár-Bereg                 Tolna   Vas  

Bátonyterenyei Salgótarjáni Szécsényi

1 1 1

Barcsi Csurgói Lengyeltóti Tabi

1 1 1 1

Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi

1 1 1 1 1 1 1 1

Tamási

1

Őriszentpéteri

1

27

Mellékletek A BIZOTTSÁG 875/2007/EK RENDELETE (2007. július 24.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerődés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére, e renelet tervezetének kihirdetését követően (2),az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,mivel: (1) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt az összeghatárt, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összes kritériumnak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá. (2) Az említett rendelet alapján a Bizottság elfogadta az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK rendeletet (3), amely hároméves időszakonként és kedvezményezettként 100 000 EUR összegben határozza meg a támogatás összegének felső határát. Eredetileg az említett rendelet nem vonatkozott a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-, valamint a szállítási ágazatra, tekintetbe véve az említett ágazatok esetében alkalmazandó egyedi szabályokat. (3) Amezőgazdasági és halászati ágazat tekintetében az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet (4) az említett ágazatok esetében hároméves időszakonként és kedvezményezettként 3 000 EUR összegben állapította meg a támogatások felső határát, mivel a Bizottság által szerzett tapasztalatok fényében megállapítást nyert, hogy az említett ágazatokban nyújtott nagyon alacsony szintű támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti kritériumokat, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Ez a helyzet, amikor az egyes termelők kis összegű támogatást kapnak, az említett ágazatoknak nyújtott támogatás szintje pedig összességében nem haladja meg a termelés értékének kis százalékát. (4) A megváltozott gazdasági feltételek miatt, és a már meglévő általános de minimis szabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében szükségessé vált az említett szabályok módosítása. E célból a Bizottság elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendeletet (5). Az említett rendelet a 69/2001/EK rendelet helyébe lépett, a csekély összegű (de minimis) támogatások általános felső határát 100 000 EUR-ról 200 000 EUR-ra emelte, a csekély összegű (de minimis) támogatás alkalmazását kiterjesztette amezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására, továbbá a közúti szállítási ágazat számára nyújtott állami támogatásokra vonatkozóan új, 100 000 EUR összegű de minimis küszöbértéket vezetett be. (5) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak különösen az 1860/2004/EK rendeletben megállapított de minimis összeghatárnak és a halászati és akvakultúraágazat számára nyújtott állami támogatások felülvizsgálatához adott iránymutatásnak (6) - a halászati ágazatban való alkalmazásában szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatások esetleges versenytorzító hatása elmarad a 2004-ben előre jelzett szinttől. (6) A Bizottság által szerzett tapasztalatok fényében megállapítható, hogy a halászati ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott, bármely hároméves időszak alatt kedvezményezettként legfeljebb 30 000 EUR

28

összegű támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, amennyiben a három év alatt a halászati ágazatban működő ös�szes vállalkozásnak nyújtott ilyen támogatás teljes összege nem éri el a halászati éves termelés körülbelül 2,5 %-ában megállapított felső határt. Ezért indokolt megállapítani, hogy az ilyen támogatás nem tartozik a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. Az e célból figyelembe veendő évek az érintett tagállamban adózási szempontból alkalmazott pénzügyi éveknek felelnek meg. Az érintett hároméves időszakot mindig úgy kell értékelni, hogy a folyó évben odaítélt és az előző két évben odaítélt de minimis támogatások együttes összegét veszik figyelembe az érintett pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt de minimis támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. (7) A csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor a tagállamok által nyújtott egyéb állami támogatásokat is figyelembe kell venni. (8) Rendelkezni kell arról, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatások felső határát túllépő állami támogatás ne legyen felosztható több kisebb részre abból a célból, hogy a részek e rendelet hatálya alá tartozzanak. (9) A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatás tekintetében irányadó elvekkel összhangban úgy kell tekinteni, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatást akkor nyújtják, amikor az alkalmazandó nemzeti támogatási rendszer értelmében a kezdeményezettet felruházzák a támogatás igénybevételéhez való joggal. (10) Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy alóla kivételeket teremthet (7). Ez az alapelv a halászati ágazatra is vonatkozik. Ezért indo-kolt, hogy a rendelet alkalmazási köre ne terjedjen ki az olyan támogatásra, amelynek összegét a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik. (11) E rendelet nem alkalmazandó az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben a hazai termékeket előnyben részesítő csekély összegű (de minimis) támogatásokra. Ezen túlmenően indokolt, hogy e rendelet alkalmazási körébe ne tartozzon bele az értékesítési hálózat más országokban történő kialakításának és működtetésének finanszírozására irányuló támogatás. Általában nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, illetve olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek. (12) E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (8) értelmében, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározásához kapcsolódnak. (13) Tekintettel a közös halászati politika célkitűzéseire, a halászati kapacitás növelésére irányuló támogatások, vala-mint a halászhajók építésére, illetve vásárlására nyújtott támogatások nem tartoznak e rendelet hatálya alá, kivéve a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (9) 11. cikkében említett, a főfedélzet modernizációjára nyújtott támogatásokat. (14) Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a csekély összegű (de minimis) támogatás felső határának helyes alkalmazása céljából helyénvaló, hogy a tagállamok ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák. E számítás megkönnyítése érdekében és az 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően célszerű, hogy a nem készpénzben nyújtott támogatási összegeket bruttó támogatástartalomra számolják át. A több részletben folyósított támogatásoktól eltérő, átlátható típusú támogatások támogatástartalmának kiszámítása az ilyen jellegű támogatás nyújtása idején érvényes piaci kamatlábak alkalmazását kívánja meg. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a Bizottság által objektív kritériumok alapján időszakosan rögzített és az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten közzétett referenciaráta tekintendő piaci kamatlábnak. A nyújtott biztosítékok és a kedvezményezetthez kapcsolódó kockázatok miatt szükség lehet azonban arra, hogy a minimális rátát további bázispontokkal emeljék. (15) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából e rendelet csak az átlátható de

29

minimis támogatásokra alkalmazandó. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. Ilyen pontos számítás végezhető például a készpénz formájában nyújtott támogatások, kamattámogatások és a maximalizált összegű adókedvezmény vonatkozásában. A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a de minimis támogatásokra vonatkozó felső határnál. A kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (10) előírtak alapján nem tekinthető átlátható de minimis támogatásnak, kivéve, ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán a csekély összegű (de minimis) támogatás felső határáig nyújt tőkét. A hitelekből álló támogatást átlátható de minimis támogatásként kell kezelni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki. (16) E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy tagállam által elfogadott valamely intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok miatt nem tekinthető állami támogatásnak - például a tőkeinjekció esetében -, mivel az ilyen jellegű intézkedésről a piaci magánbefektető elve szerint döntöttek. (17) Szükséges jogbiztonságot teremteni az olyan kezességvállalási programok esetében, amelyek nem befolyásolják a kereskedelmet, illetve nem torzítják a versenyt, valamint amelyekre vonatkozóan elegendő adat áll rendelkezésre a lehetséges hatások megbízható felméréséhez. E rendeletnek ezért a csekély összegű (de minimis) támogatások kedvezményezettenkénti 30 000 EUR összegű általános felső határát fel kell cserélnie a kezességgel biztosított egyedi hitel teljes összegén alapuló speciális felső határral. Ezt a felső határt olyan módszer alapján helyénvaló kiszámolni, amely értékeli az életképes vállalkozásoknak nyújtott hiteleket fedező kezességvállalási program támogatástartalmát. A módszer, valamint azok az adatok, amelyek alapján a kezességvállalásra vonatkozó speciális felső határt kiszámolják, kizárják alkalmazási körükből azokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, amelyeket a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás említ. Ezért ez a speciális felső határ nem vonatkozik sem a kezességvállalási programon kívül nyújtott ad hoc egyedi támogatásokra, sem a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, sem pedig az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan - hitelnek nem számító - kezességvállalásokra, mint például a részvényügyletekre adott garanciák. A speciális felső határt azon tény alapján kell meghatározni, hogy - figyelembe véve a 13 %-os maximális kamatszintet (nettó nemfizetési hányad), amely a közösségi kezességvállalási programok tekintetében a legrosszabb esetet képviseli - egy 225 000 EUR összegű garancia esetében úgy lehet tekinteni, hogy bruttó támogatástartalma azonos a csekély összegű (de minimis) támogatások e rendeletben megállapított felső határával. Rendelkezni kell arról, hogy csak az alapul szolgáló hitel 80 %-át lefedő garanciák tartozzanak e speciális felső határ hatálya alá. (18) A Bizottság feladata biztosítani, hogy az állami támogatási szabályokat betartsák, és különösen azt, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabály alapján nyújtott támogatások megfeleljenek az állami támogatások feltételeinek. A Szerződés 10. cikkének megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását elő kell segíteniük a szükséges mechanizmus létrehozásával annak érdekében, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabályok alapján nyújtott támogatás teljes ös�szege három pénzügyi év viszonylatában ne haladja meg sem a kedvezményezettenkénti 30 000 EUR-ós összeghatárt, sem pedig a Bizottság által a halászati termelési érték alapján tagállamonként megállapított általános felső határokat. E célból a csekély összegű (de minimis) támogatások odaítélésekor a tagállamoknak e rendeletre hivatkozva tájékoztatniuk kell az érintett vállalkozást a támogatás összegéről és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről. Ezen túlmenően a támogatás odaítélése előtt az érintett tagállamoknak nyilatkozatot kell kapniuk a vállalkozástól az érintett és az azt megelőző két pénzügyi év során odaítélt egyéb csekély összegű (de minimis) támogatásokról, és körültekintően ellenőrizniük kell, vajon az újabb csekély összegű (de minimis) támogatással nem lépik-e túl a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó felső határt. A felső határ betartása egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható. (19) Az egyértelműség érdekében, és mivel a halászati ágazat számára nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatások összeghatára ily módon eltér a mezőgazdasági ágazat számára nyújtott csekély összegű (de

30

minimis) támogatások felső határától, el kell fogadni egy kizárólag a halászati ágazatra vonatkozó rendeletet, és az 1860/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. (20) Tekintettel a Bizottság által szerzett tapasztalatokra, különösen az állami támogatási politika gyakori felülvizsgálatának szükségességére és különös tekintettel az 1998/2006 rendelet és az 1860/2004/EK rendelet alkalmazási időszakára, e rendelet alkalmazásának időszakát célszerű 2013. december 31-ben korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatás tekintetében a tagállamok számára hat hónapos alkalmazkodási időszakot kell biztosítani. A jogbiztonság érdekében célszerű tisztázni a rendelet hatályát a hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Alkalmazási kör E rendeletet a halászati ágazat vállalkozásai számára nyújtott támogatásra kell alkalmazni, a következők kivételével: a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; b) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az export-tevékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül összefüggő támogatások; c) az importárukkal szemben hazai áruk felhasználásához kötött támogatások; d) a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének n) bekezdésében meghatározottak szerinti, tonnatartalomban vagy teljesítményben kifejezett halászati kapacitás növelésére irányuló támogatás, kivéve ha az adott támogatás a főfedélzetnek az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdésében említett modernizációjára irányul; e) halászhajók vásárlására, illetve építésére irányuló támogatás; f) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: a) „halászati ágazatbeli vállalkozások”: halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; b) „halászati termékek”: a 104/2000/EK tanácsi rendelet (11) 1. cikkében meghatározott termékek; c) „feldolgozás és forgalmazás”: a halfogástól vagy betakarítástól a végtermék elkészültéig zajló minden művelet, beleértve a kezelést, az előállítást és a kereskedelmi forgalomba hozatalt. 3. cikk Csekély összegű (de minimis) támogatás (1) Amennyiben egy támogatási intézkedés megfelel az e cikkben, valamint az e rendelet 4. és 5. cikkében megállapított feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy nem teljesíti a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének kritériumait, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól. (2) Az egyazon vállalkozás részére három egymást követő pénzügyi évben odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások teljes összege soha nem haladhatja meg a 30 000 EUR-t. E felső határ a támogatás formájától és a támogatás céljától függetlenül alkalmazandó. Az időszakot az érintett tagállamban alkalmazott pénzügyi évek alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben a támogatások teljes összege túllépi e felső határt, a támogatás összege még az említett felső határt meg nem haladó rész esetében sem mentesíthető e rendelet alapján. Ilyen esetben a támogatási

31

intézkedések vonatkozásában nem igényelhető mentesség e rendelet alapján sem odaítéléskor, sem pedig későbbi időpontban. (4) A halászati ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott halmozott összeg egyetlen, három egymást követő pénzügyi évet felölelő időszakban sem haladhatja meg a mellékletben tagállamonként meghatározott értéket. (5) A (2) és (4) bekezdésben említett felső határt készpénzben nyújtott támogatásként kell kifejezni. Az összes használt számadatot bruttó számnak kell tekinteni, azaz bármely adózás vagy egyéb levonás előtti adatnak. Amennyiben a támogatást nem vissza nem térítendő támogatásként, hanem más formában nyújtják, a támogatás összege a bruttó támogatástartalomnak felel meg. (6) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélésének időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni. (7) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyekhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni („átlátható támogatás”). Különösen: a) A hitelekből álló támogatás átlátható de minimis támogatásként kezelendő, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki. b) A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható de minimis támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó felső határt. c) A kockázati tőkebefektetési intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható de minimis támogatásnak, kivéve, ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán a csekély összegű (de minimis) támogatás felső határáig nyújt tőkét. d) A visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatás nem tekinthető átlátható de minimis támogatásnak, amenynyiben a visszafizetendő előlegek teljes összege meghaladja az e rendelet szerint alkalmazandó küszöbértéket. e) A kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelhető csekély összegű (de minimis) támogatásként, ha az ilyen program keretében nyújtott, alapul szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem haladja meg a 225 000 EUR összeget. Ha az alapul szolgáló hitel garantált összege csak e felső határ adott hányadát teszi ki, akkor a garancia bruttó támogatástartalma esetében úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott, alkalmazandó felső határ adott hányadának. A garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80 %-át. (8) Azonos támogatható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 4. cikk Ellenőrzés (1) Amennyiben valamely tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást nyújt egy vállalkozásnak, írásban értesítenie kell az adott vállalkozást a támogatás bruttó támogatástartalomban kifejezett összegéről és csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére. Amennyiben a csekély összegű (de minimis) támogatást valamely program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal közli a program keretében nyújtható maximális támogatási összeget. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy a 3. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott felső határokat betartották-e. A támogatás odaítélését

32

megelőzően a tagállam az érintett vállalkozástól írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot szerez be a megelőző két pénzügyi évben és a folyó pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról. (2) A tagállam újabb csekély összegű (de minimis) támogatást csak az után nyújthat, hogy meggyőződött arról: az említett támogatással az érintett pénzügyi év és az azt megelőző két pénzügyi év során a vállalkozás által abban a tagállamban kapott csekély összegű (de minimis) támogatások teljes összege nem lépi túl a 3. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott felső határok egyikét sem. (3) Amennyiben egy tagállam a halászati de minimis támogatásokra vonatkozóan létrehozott egy olyan központi nyilvántartást, amely a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatással kapcsolatban minden információt tartalmaz, az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szóban forgó tagállamban attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel. (4) A tagállamok rögzítik és összeállítják az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. E nyilvántartások tartalmaznak minden olyan információt, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított tíz évig kell megőrizni. A csekély összegű (de minimis) támogatási programokat érintő nyilvántartásokat a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított tíz évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam húsz munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy e rendelet feltételei teljesülnek-e, különösen az érintett tagállam egyes vállalkozásai és halászati ágazat egésze által kapott csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összege vonatkozásában. 5. cikk Átmeneti rendelkezések (1) E rendeletet alkalmazandó a hatálybalépése előtt odaítélt támogatásra, amennyiben az teljesíti az 1-3. cikkben, illetve adott esetben - a 4. cikkben megállapított feltételeket. A Bizottság a vonatkozó keretrendszerekkel, iránymutatásokkal, közleményekkel és felhívásokkal összhangban megvizsgál minden olyan támogatást, amely nem teljesíti e feltételeket. (2) A 2005. január 1-jétől e rendelet hatálybalépése után számított hat hónap elteltéig odaítélt olyan csekély összegű (de minimis) támogatásokat, amelyek teljesítik az 1860/2004/EK rendeletben előírt - a halászati ágazatban e rendelet hatálybalépéséig alkalmazandó - feltételeket, úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek; ezért az ilyen támogatások mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól. (3) E rendelet időbeli hatályának lejárta után az e rendelet feltételeinek megfelelő csekély összegű (de minimis) támogatások hat hónapos időszakra érvényesen végrehajthatók. 6. cikk Módosítás Az 1860/2004/EK rendelet a következőképpen módosul: a) A címben, az „és halászati ágazatban” szövegrész helyébe az „ágazatban” szövegrész lép. b) Az 1. cikkben „a mezőgazdasági, illetve halászati ágazat” szövegrész helyébe „amezőgazdasági ágazat” szövegrész lép. c) A 2. cikkben: i. a 2. pontban, a „kivéve az e bekezdés 5. pontjában meghatározott halászati termékeket” helyébe a „kivéve a 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott halászati termékeket” szöveg lép; ii. a 4., 5. és 6. pontot el kell hagyni. d) A 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni. e) A 4. cikk (2) bekezdésében az „illetve halászati” szövegrészt el kell hagyni.

33

f) A 4. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében az „illetve halászati” szövegrészt el kell hagyni. g) A II. mellékletet el kell hagyni. 7. cikk Hatálybalépés és alkalmazandóság Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. Ez a rendelet 2013. december 31-én hatályát veszti. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2007. július 24-én. a Bizottság részéről Joe BORG a Bizottság tagja MELLÉKLET A 3. cikk (4) bekezdésében említett, a halászati ágazatra vonatkozó tagállamonkénti kumulatív összeg (EUR) BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SL SK FI SE UK

34

11 800 000 433 000 1 008 000 57 650 000 48 950 000 3 718 000 8 508 000 18 015 000 127 880 000 138 550 000 94 325 000 1 562 000 3 923 000 5 233 000 0 740 000 255 000 35 875 000 620 000 21 125 000 15 688 000 524 000 338 000 1 133 000 7 075 000 11 153 000 102 725 000

A BIZOTTSÁG 1998/2006/EK RENDELETE (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 2. cikkére,1  kihirdetve e rendelet tervezetét ,2  az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, mivel: (1) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a küszöbértéket, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá. (2) A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és számos határozatban külön tisztázta a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó csekély összegű ( de minimis) szabályról szóló értesítésben és azt követően az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben kifejtette azon csekély összegű (de minimis) felső határral kapcsolatos álláspontját, amely alatt a 87. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az említett rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok fényében - tekintettel az infláció, illetve a bruttó hazai termék Közösségen belüli alakulására - szükséges a 69/2001/EK rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és azon rendelet helyettesítése.3 4  (3) Tekintettel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésének ágazatára, a halászati és akvakultúra ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, hogy ezen ágazatokban az e rendeletben meghatározottnál kisebb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, e rendelet nem vonatkozik ezen ágazatokra. A szállítási ágazat fejlődése miatt, különösen pedig azt követően, hogy számos szállítási tevékenység liberalizációja után szerkezetátalakításra került sor, már nem helyénvaló, hogy a közlekedési ágazatot kizárják a csekély összegű ( de minimis) támogatásokról szóló rendelet hatálya alól E rendelet hatályát tehát ki kell terjeszteni a szállítási ágazat egészére. Az általános csekély összegű (de minimis) felső határt azonban ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegye a közúti árufuvarozási és a személyszállítási ágazatban tevékeny vállalkozások kis méretét. Ugyanezen okok miatt, továbbá tekintettel az ágazatban fennálló túlkínálatra, valamint a közutak túlterheltségére és a teherszállításra vonatkozó közlekedéspolitika célkitűzéseire, a teherszállító járműveknek a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások általi megvásárolására nyújtott támogatást ki kell zárni. Ez nem vonja kétségbe a Bizottság - e rendeleten kívül más közösségi szabályokban követett - azon megközelítését, mely szerint az állami támogatások tekintetében pártolja a tisztább és környezetbarátabb járműveket. Tekintettel a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/ EK tanácsi rendeletre , e rendelet nem alkalmazandó a szénágazatra.5  (4) Tekintettel egyrészről a mezőgazdasági termékek, és másrészről a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és marketingje közötti hasonlóságokra, e rendelet mind-amellett a mezőgazdasági termékek feldolgozására és marketingjére alkalmazandó, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Sem a termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül végzett tevékenységek, mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása stb., sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás ebből a szempontból nem tekinthető feldolgozásnak vagy marketingnek. E rendelet hatályba lépésétőlamezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás a továbbiakban nem tartozik a mezőgazdasági és halászati ágazatban az EK-Szerződés 87. és

35

88. cikkének a csekély összegű ( de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet hatálya alá. Az 1860/2004/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell.6  (5) Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy alóla kivételeket teremthet. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Olyan csekély összegű ( de minimis) támogatásra sem alkalmazható, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik. (6) E rendelet nem alkalmazható a csekély összegű ( de minimis) exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő csekély összegű (de minimis) támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más országokban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást. (7) E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értemében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározásához kapcsolódnak.7  (8) A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható, hogy bármely hároméves időszak során a 200 000 euro határt el nem érő támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/ vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, és ezért nem tartozik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá. A közúti szállításban működő vállalkozások tekintetében ezt a felső határt 100 000 euróban kell megállapítani (9) Az e célból figyelembe veendő évek az érintett tagállamban az adózási szempontból a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi éveknek felelnek meg. Az érintett hároméves időszakot _x201e;gördülő_x201d; módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű ( de minimis) támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. E célból figyelembe kell venni az adott tagállam által nyújtott támogatást, még akkor is, ha azt részben vagy teljesen közösségi forrásokból finanszírozzák. A csekély ös�szegű (de minimis) felső határt túllépő támogatás nem osztható fel több kisebb részre abból a célból, hogy a részek e rendelet hatálya alá tartozzanak. (10) A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a csekély összegű ( de minimis) támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák. (11) A különböző közösségi szabályokban megszabott maximális támogatási intenzitások kijátszásának elkerülése érdekében a csekély összegű ( de minimis) támogatás ugyanazon támogatható költségek tekintetében nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. (12) Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a csekély összegű ( de minimis) támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából célszerű, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében és a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása jelenlegi gyakorlatának megfelelően a készpénzben nem megjelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre számolják át. A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli transzparens típusú támogatások vagy a több részletben odaítélt juttatások vagy támogatások támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatláb tekintendő referencia rátának, amelyet a Bizottság objektív kritériumok

36

alapján időszakosan rögzít, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten közzétesz. A nyújtott biztosítékok és a kedvezményezetthez kapcsolódó kockázatok miatt szükség lehet azonban arra, hogy a minimális rátát további bázispontokkal emeljék. (13) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából e rendelet csak átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásokra alkalmazandó. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. Ilyen pontos számítás végezhető például a készpénz formájában nyújtott támogatások, kamattámogatások és a maximalizált összegű adókedvezmény vonatkozásában. A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a csekély összegű (de minimis) felső határnál. A kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban előírtak alapján nem tekinthető átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összegű (de minimis) felső határig nyújt tőkét. A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként kell kezelni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.8  (14) E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy, a tagállam által elfogadott intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például tőkeinjekció esetén, mivel az ilyen jellegű intézkedésről a piaci magánbefektető elve szerint döntöttek (15) Szükséges a jogbiztonság megteremtése olyan kezességvállalási programok esetében, amelyek nem befolyásolják a kereskedelmet, és nem torzítják a versenyt, valamint amelyekre vonatkozóan elegendő adat áll rendelkezésre a lehetséges hatások megbízható felméréséhez Jelen rendelet ezért egy, az általános 200 000 euró összegű általános csekély összegű ( de minimis) felső határt a kezességgel biztosított egyedi hitel teljes összegén alapuló speciális felső határral cseréli fel. Ezt a felső határt olyan módszer alapján helyénvaló kiszámolni, amely értékeli az életképes vállalkozásoknak nyújtott hiteleket fedező kezességvállalási program támogatástartalmát. A módszer, valamint azok az adatok, amelyek alapján a kezességvállalásra vonatkozó speciális felső határt kiszámolják, kizárják az alkalmazási körükből azokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, amelyeket a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás említ. Ezért ezt a speciális felső határt sem a kezességvállalási programon kívül nyújtott ad hoc egyedi támogatásokra, sem a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, sem pedig az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan - hitelnek nem számító - kezességvállalások, mint például a részvény-ügyletekre adott garanciák. A speciális felső határt azon tény alapján kell meghatározni, hogy - figyelembe véve a 13 %-os maximális kamatszintet (nettó nemfizetési hányad), amely a közösségi kezességvállalási programok tekintetében a legrosszabb esetet képviseli - az 1 500 000 EUR összegű garancia esetében úgy lehet tekinteni, hogy bruttó támogatástartalma azonos az általános csekély összegű (de minimis) felső határral. Ezt az összeget 750 000 euróra kell csökkenteni azon vállalkozások tekintetében, amelyek a közúti szállítás terén működnek Csak az alapul szolgáló hitel 80 %-át lefedő garanciák tartoznak e speciális felső határ hatálya alá. A garanciában foglalt bruttó támogatástartalom értékelésére a tagállamok alkalmazhatnak olyan módszertant is, amelyet állami támogatásokról szóló bizottsági rendelet - mint például a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet - alapján történő bejelentése után a Bizottság elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszertan kifejezetten a jelen rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival.9  (16) A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, vajon a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz készpénztámogatást, kölcsönt, garanciát, tőkeinjekciót vagy kockázatitőkebefektetést, olyan bruttó támogatástartalomhoz vezet-e, amely nem lépi túl a csekély összegű ( de minimis) felső határt, és ezért e rend-elet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

37

(17) A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartását, különös tekintettel a csekély összegű ( de minimis) szabály alapján nyújtott támogatások e szabályoknak való megfelelésére. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alapján az ugyanazon vállalkozásnak folyósított támogatás teljes összege három év viszonylatában ne haladja meg a 200 000 eurót. Ennek eléréséhez, amikor a csekély összegű (de minimis) támogatást odaítélik, a tagállamok e rendeletre hivatkozva tájékoztatják az érintett vállalkozást a támogatás összegéről és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről. Ezen túlmenően a támogatás odaítélését megelőzően az érintett tagállamoknak nyilatkozatot kell kapniuk a vállalkozástól az érintett és az azt megelőző két pénzügyi év során odaítélt egyéb csekély összegű (de minimis) támogatásokról, és körültekintően ellenőrizniük kell, vajon az újabb csekély összegű (de minimis) támogatással nem lépik-e túl a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó felső határt. Alter-natív megoldásként lehetővé kell tenni, hogy a felső határ betartása egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható legyen, illetve az Európai Beruházási Alap által felállított kezességvállalási programok esetében az intézmény maga hozhassa létre a kedvezményezettek jegyzékét és kérhesse a tagállamoktól, hogy tájékoztassák a kedvezményezetteket a kapott csekély összegű (de minimis) támogatásról. (18) A 69/2001/EK rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a 69/2001/EK rendelet nem terjedt ki a szállítási ágazatra, amely eddig nem részesült csekély összegű ( de minimis) támogatásban; továbbá figyelembe véve azt is, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ágazatában alkalmazandó csekély összegű (de minimis) támogatás összege nagyon korlátozott, valamint feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek, e rendeletet alkalmazni kell a hatályba lépését megelőzően odaítélt azon támogatásokra, amelyeket a szállítási ágazatban és a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ágazatában tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtottak. Ezen túlmenően e rendelet nem befolyásolja a 69/2001/EK rendelet értelmében annak alkalmazási időszakában nyújtott egyedi támogatásokat. (19) Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghoszszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű ( de minimis) támogatással kapcsolatosan egy hat hónapos átmeneti időszaknak kell a tagállamok rendelkezésére állnia, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Hatály 1. E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével: a. a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;10  b. b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás; c. c) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak nyújtott támogatás, az alábbi esetekben: i. i) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, i. iii) amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; d. d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás; e. e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;

38

f. f) az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatás. g. g) a teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára nyújtott támogatás; h) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. 2. E rendelet alkalmazásában: a. a) _x201e;mezőgazdasági termékek_x201d;: az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket; b. b) _x201e;mezőgazdasági termékek feldolgozása_x201d;: mezőgazdasági terméken végrehajtott olyan művelet, amelynek eredményeképp ugyancsak mezőgazdasági termék jön létre, kivéve az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenységeket; c. c) _x201e;mezőgazdasági termék marketingje_x201d;: eladás céljából történő birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy bármely egyéb piacra jutást elősegítő tevékenység, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást marketingnek kell tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik. 2. cikk Csekély összegű (de minimis) támogatás 1. Amennyiben a támogatással kapcsolatos rendelkezések megfelelnek ezen cikk (2)-(5) bekezdésében megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá. 2. Bármely három pénzügyi év időszakában bármely vállalkozás részére odaítélt csekély összegű ( de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Bármely három pénzügyi év időszakában a közúti szállítás terén működő vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót. E felső határok a csekély összegű (de minimis) támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandók, valamint tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben közösségi eredetű forrásokból finanszírozzák. Az időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni. Amennyiben egy támogatási program keretében nyújtott támogatás teljes összege túllépi e felső határt, az esetben a támogatás összege nem mentesíthető e rendelet alapján még az említett felső határt meg nem haladó rész esetében sem. Ilyen esetben e támogatási intézkedés vonatkozásában nem igényelhető mentesítés e rendelet alapján sem annak odaítélésekor, sem pedig későbbi időpontban. 3. A (2) bekezdésben meghatározott felső határt készpénzben odaítélt támogatásként kell kifejezni. Az összes használt számadatot bruttó számnak kell tekinteni, azaz bármely adózás vagy egyéb levonás előtti adatnak. Amennyiben a támogatást nem vissza nem térítendő támogatásként, hanem más formában nyújtják, a támogatás összege a bruttó támogatástartalom lesz. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélése idején érvényes referencia rátát kell alkalmazni. 4. E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyekhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (_x201e;átlátható támogatás_ x201d;), különösen: a. a) A hitelekből álló támogatás átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásként kezelendő, amen�nyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.

39

b. b) A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű (de minimis) felső határt. c. c) A kockázati tőkebefektetési intézkedésekből álló támogatás nem tekintendő átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összegű (de minimis) felső határig nyújt tőkét. d. d) A kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelendő átlátható csekély összegű ( de minimis) támogatásként, ha az ilyen program keretében nyújtott, alapul szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem több 1 500 000 eurónál. A kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő, a közúti szállításban működő vállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként, ha az ilyen program keretében nyújtott, alapjául szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 750 000 eurót. Ha az alapul szolgáló hitel garantált összege csak e felső határ adott hányadát teszi ki, akkor a garancia bruttó támogatástartalma esetében úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó felső határnak. A garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80 %-át. A kezességvállalási programok átláthatónak tekintendők, ha i) a program végrehajtását megelőzően a garanciák bruttó támogatástartalmának értékelésére használt módszertant a Bizottság elfogadta, miután e módszertant egy állami támogatásokról szóló bizottsági rendelet alapján bejelentették, és ii) a jóváhagyott módszertan kifejezetten a jelen rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival. 5. Azonos támogatható költségek tekintetében a csekély összegű ( de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 3. cikk Ellenőrzés 1. Amennyiben egy tagállam csekély összegű ( de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére. Amennyiben a csekély összegű (de minimis) támogatást egy (támogatási) program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak a rendszer keretében különböző egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal közli a program keretében nyújtandó maximális támogatási összegnek megfelelő meghatározott összeget. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy betartották-e a 2. cikk (2) bekezdésében megszabott felső határt. A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot juttat el a tagállamhoz a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról. A tagállam az új csekély összegű ( de minimis) támogatást csak azt követően nyújthatja, ha ellenőrizte, hogy az nem fogja az érintett pénzügyi év és az azt megelőző két pénzügyi év során a vállalkozás által abban a tagállamban kapott csekély összegű (de minimis) támogatások teljes összegét a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt felső határ feletti szintre emelni. 2. Amennyiben egy tagállam a csekély összegű ( de minimis) támogatások egy olyan központi nyilvántartását vezeti, amely a tagország bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatással kapcsolatos információt tartalmazza, az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három évet átfogó időszakot ölel fel. Ha egy tagállam olyan kezességvállalási program keretében nyújt támogatást, amely meghatalmazás alapján az Európai Beruházási Alapon keresztül az EU költségvetésből finanszírozott garanciát biztosít, az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó. Ilyen esetekben a következő ellenőrző rendszer alkalmazandó:

40

a. a) az Európai Beruházási Alap - azon információk alapján, amelyeket a pénzügyi közvetítők kötelesek az EBA számára biztosítani - évente elkészíti a támogatások kedvezményezettjeinek, illetve az egyes kedvezményezettek által kapott bruttó támogatástartalom listáját. Az Európai Beruházási Alap ezen információkat eljuttatja az érintett tagállamokhoz és a Bizottsághoz; és b. b) az érintett tagállamok ezen információkat eljuttatják a végső kedvezményezettekhez három hónapon belül azt követően, hogy ezen információkat Európai Beruházási Alaptól megkapták; valamint c. c) Az érintett tagállamoknak nyilatkozatot kell kapniuk az egyes kedvezményezettektől arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett által kapott csekély összegű ( de minimis) támogatás teljes összege nem lépte túl a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt. Abban az esetben, ha egy vagy több kedvezményezett tekintetében túllépték a felső határt, az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a felső határt túllépő támogatást a Bizottságnak bejelentsék vagy a kedvezményezettől behajtsák. 3. A tagállamok rögzítik és nyilvántartják az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi információt. E nyilvántartások tartalmaznak minden olyan információt, amely annak bizonyításához szükséges, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű ( de minimis) támogatásokat érintő nyilvántartásokat azok odaítélése időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. A csekély összegű (de minimis) támogatási programot érintő nyilvántartásokat a program keretében nyújtott legutolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amit a Bizottság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy e rendelet feltételei teljesülnek-e, különösen a bármely vállalkozás által kapott de minimis támogatás teljes összege vonatkozásában. 4. cikk Módosítás Az 1860/2004/EK rendelet 2. cikke a következőképpen módosul: a) az 1. pontban szereplő _x201e;feldolgozás és marketing_x201d; szavakat el kell hagyni; b. b) a 3. pontot el kell hagyni. 5. cikk Átmeneti intézkedések 1. Ezt a rendeletet alkalmazni kell a hatálybalépése előtt odaítélt azon támogatásokra, amelyeket a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak és a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak nyújtottak, amennyiben az teljesíti az 1. és 2. cikkben megállapított feltételeket. A Bizottság az e feltételeknek eleget nem tevő támogatásokat a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli. 2. Amennyiben bármely 2001. február 2-a és 2007. június 30-a között nyújtott csekély összegű ( de minimis) egyedi támogatás megfelel a 69/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá. 3. E rendelet időbeli hatályának lejárta után az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű ( de minimis) támogatás további hathónapos időszakra érvényesen végrehajtható. 6. cikk Hatálybalépés és időbeli hatály Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től 2013. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én. a Bizottság részéről Neelie KROES a Bizottság tagja

41

A BIZOTTSÁG 1860/2004/EK RENDELETE (2004. október 6.) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű ( de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére, e rendelet tervezetének közzétételét követően (2) , az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, mivel: (1) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a határt, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá. (2) A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és számos határozatban külön tisztázta a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság legutóbb a 69/2001/EK rendeletében (3) kifejtette azon de minimis küszöbértékkel kapcsolatos álláspontját is, amely alatt a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Tekintetbe véve a mezőgazdasági és halászati ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és azon kockázatot, hogy ezen ágazatokban még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, a 69/2001/EK rendelet ezekre az ágazatokra nem vonatkozik. (3) A Bizottság által szerzett tapasztalatok fényében, különösen az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (4) hatálybalépése, valamint a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (5) alkalmazása óta megerősíthető, hogy a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott nagyon alacsony szintű támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése által előírt kritériumokat, feltéve hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Ez a helyzet, amikor az egyes termelők által kapott összeg alacsony, és a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott támogatás általános szintje nem haladja meg a termelés értékének egy kis százalékát. A közösségi mezőgazdasági termelésre általában jellemző, hogy minden árucikket nagy számú kistermelő állít elő, akik egymással nagyrészt felcserélhető árukat állítanak elő a közös piacszervezés keretein belül. Ennél az oknál fogva az egyéni termelőknek egy bizonyos időszak alatt folyósított kis támogatási összegek hatásának összefüggésben kell lennie a mezőgazdasági termelés ágazati szintű értékével ugyanazon időszakban. A mezőgazdasági ágazat termelési értéke alapján az egyes tagállamoknak megállapított összeg felső határa minden tagállamban következetes, objektív gazdasági referenciaértéken alapuló megközelítést tesz lehetővé. (4) A halászati ágazatnak nyújtott állami támogatások értékelésében különösen a halászati ágazatnak és az akvakultúrának nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló közösségi iránymutatás (6) alkalmazása, valamint a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet (7) hatálybalépése óta szerzett bizottsági tapasztalatok fényében megerősíthető, hogy a halászati ágazatnak nyújtott nagyon alacsony szintű támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése által előírt kritériumokat, feltéve hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Tekintettel a halászati és a mezőgazdasági ágazat termelési formáiban mutatkozó hasonlóságokra, ez a helyzet, amikor az egyes vállalkozások által kapott támogatási összeg alacsony, és a halászati ágazatnak nyújtott támogatás általános szintje nem haladja meg a termelés értékének egy kis százalékát.

42

(5) Az átláthatóság és a jogbiztonság fokozása céljából célszerűnek tűnik halászati ágazatra vonatkozó de minimis szabály rendeletben történő szabályozása. (6) A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdasági megállapodásának (1) fényében e rendelet nem mentesítheti az exporttámogatást vagy az importtal szemben a belföldi terméket előnyben részesítő támogatást. A tagállamok kötelesek tartózkodni minden olyan támogatás nyújtásától, amely ellentétes az ebben a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel. Kereskedelmi kiállításokon való részvétel, tanulmányok vagy tanácsadói szolgálatok igénybevétele új termék vagy létező termék új piacon való bevezetésére nem minősül exporttámogatásnak. A Bíróság 2002. szeptember 19-i ítéletében megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy kivételeket teremthet alóla (2) . Ez az alapelv a halászati ágazatra is vonatkozik. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. (7) A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható, hogy bármely hároméves időszak során kedvezményezettként 3 000 euró felső határt el nem érő támogatás, amennyiben a három év alatt az összes vállalkozásnak nyújtott ilyen támogatás teljes összege alatta marad a Bizottság által a mezőgazdasági, illetve halászati éves termelés körülbelül 0,3 %-ában megállapított felső határnak, nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, és ezért nem tartozik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá. Az érintett hároméves időszaknak változó jellegű, tehát a de minimis támogatás minden egyes új megadásakor a de minimis támogatás előző három év alatt megadott teljes összegét kell figyelembe venni. A de minimis támogatást akkor kell megadottnak tekinteni, amikor a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák. A de minimis szabály nem érinti azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások ugyanazon projektre a Bizottság által jóváhagyott vagy egy csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásban részesüljenek. (8) Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a de minimis küszöbérték helyes alkalmazása érdekében célszerű, hogy a tagállamok ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák. E számítás megkönnyítése érdekében és a 69/2001/EK rendelet alkalmazásának megfelelően célszerű, hogy a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre számolják át. A több részletben folyósított támogatás és a kedvezményes kölcsön formáját öltő támogatás támogatástartalma a folyósítás idején fennálló piaci kamatlábak alkalmazását kívánja meg. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referenciakamatlábnak, feltéve hogy kedvezményes kamatozású kölcsön esetén a kölcsönt a szokásos biztosítékok támasztják alá, és nem jár rendkívüli kockázatokkal. A referenciarátákat a Bizottság objektív kritériumok alapján időszakosan rögzíti, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az Interneten közzéteszi. (9) A Bizottság feladata annak a biztosítása, hogy az állami támogatási szabályokat betartsák, és különösen az, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatások azok feltételeinek megfeleljenek. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatás teljes összege ne haladja meg sem a kedvezményezettenkénti 3 000 eurós összeghatárt, sem pedig a Bizottság által a mezőgazdasági, illetve halászati termelési érték alapján tagállamonként megállapított általános felső határt három év viszonylatában. E célból célszerű, hogy amikor a de minimis támogatást folyósítják, a tagállamok tájékoztassák az érintett vállalkozásokat a támogatás de minimis jellegéről, teljes tájékoztatást kapjanak az elmúlt három év során folyósított egyéb de minimis támogatásokról, és körültekintően ellenőrizzék, hogy az új de minimis támogatással nem lépik-e túl a de minimis küszöbértékét. A küszöbérték betartása vagylagosan egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható. (10) Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó de minimis támogatási programokkal kapcsolatosan egy hathónapos alkalmazkodási időszaknak kell a tagállamok rendelkezésére állnia. A jogbiztonság érdekében célszerű tisztázni e rendelet hatását a hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra,

43

ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Hatály E rendeletet a mezőgazdasági, illetve halászati ágazat vállalkozásai részére folyósított támogatásra kell alkalmazni a következők kivételével: a. a) olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; b. b) az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; c. c) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás. 2. cikk Meghatározások E rendelet vonatkozásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. „a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai”: a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; 2. „mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve az e bekezdés 5. pontjában meghatározott halászati termékeket; 3. „mezőgazdasági termék feldolgozása”: olyan mezőgazdasági termékre irányuló tevékenység, ahol a tevékenység eredménye szintén egy mezőgazdasági termék; 4. „a halászati ágazat vállalkozásai”: a halászati termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások; 5. „halászati termék”: mind a tengeren és a belvizeken halászott, mind pedig a 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében felsorolt akvakultúra-termékek (1) ; 6. „halászati termék feldolgozása és forgalmazása”: minden művelet a halfogástól vagy betakarítástól a végtermék elkészültéig, beleértve a kezelést, előállítást és forgalmazást. 3. cikk De minimis támogatás (1) Amennyiben a támogatással kapcsolatos rendelkezések megfelelnek ezen cikk (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá. (2) Bármely hároméves időszakban bármely vállalkozás részére során folyósított de minimis támogatás összege nem haladhatja meg a 3 000 eurót. E küszöbérték a támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandó. A mezőgazdasági ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott kumulatív összeg nem haladhatja meg bármely hároméves időszakban az I. mellékletben tagállamonként meghatározott értéket. A halászati ágazat különböző vállalkozásainak ily módon juttatott kumulatív összeg nem haladhatja meg bármely hároméves időszakban a II. mellékletben tagállamonként meghatározott értéket. (3) A (2) bekezdésben szereplő küszöbértéket készpénzben folyósított támogatásként kell kifejezni. Minden használt számadatnak bruttó, azaz közvetlen adózás előtti értéket kell kifejeznie. Amennyiben a támogatást nem pénzben, hanem más formában folyósítják, a támogatás összege a bruttó támogatási egyenérték lesz. A több részletben fizetendő támogatást a megadásának időpontjakor érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a kedvezményes kölcsön támogatás tartalmának kiszámításához a megadása idején érvényes referencia-kamatlábat kell alkalmazni. 4. cikk

44

Támogatások halmozódása és ellenőrzés (1) Amennyiben egy tagállam egy vállalkozásnak de minimis támogatást ítél meg, tájékoztatja a vállalkozást a támogatás de minimis jellegéről, és beszerzi az érintett vállalkozástól az előző három év során kapott egyéb de minimis támogatásokkal kapcsolatos összes információt. A tagállam az új de minimis támogatást csak azt követően nyújthatja, ha ellenőrizte, hogy az nem fogja az érintett hároméves időszak során kapott de minimis támogatások teljes összegét a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbérték feletti szintre emelni. (2) Amennyiben egy tagállam a mezőgazdasági, illetve halászati de minimis támogatások egy olyan központi nyilvántartását állította fel, amely a tagország bármely hatósága által megadott, e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi de minimis támogatással kapcsolatos információt tartalmazza, az (1) bekezdés első albekezdésében foglalt követelményt nem kell alkalmazni attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás hároméves időszakot ölel fel. (3) A tagállamok rögzítik és összeállítják az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. E nyilvántartások tartalmaznak minden olyan információt, ami annak bizonyításához szükséges, hogy e rendelet feltételeit betartották. Az egyedi de minimis támogatásokat érintő nyilvántartásokat azok megadása időpontjától számított 10 évig, a de minimis támogatási programot érintő nyilvántartásokat a program keretében nyújtott legutolsó egyedi támogatás megadásának időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amit a Bizottság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy e rendelet feltételei teljesülnek-e, különösen a bármely vállalkozás és az érintett tagállam mezőgazdasági, illetve halászati ágazata által kapott de minimis támogatás teljes összege vonatkozásában. 5. cikk Átmeneti intézkedések (1) Ezt a rendeletet alkalmazni kell a hatálybalépése előtt folyósított támogatásra, amennyiben az teljesíti az (1) és (3) bekezdésben megállapított feltételeket. A Bizottság megvizsgál minden olyan támogatást, amely nem teljesíti ezen feltételeket, összhangban a vonatkozó keretrendszerekkel, iránymutatásokkal, közleményekkel és felhívásokkal. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok továbbra is részesülnek ennek előnyeiben azon hat hónapos átállási időszak alatt, ami a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított napon kezdődik. Az átállási időszak alatt a programokat továbbra is e rendelet feltételei szerint kell alkalmazni. 6. cikk Hatálybalépés és alkalmazhatóság Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet 2008. december 31-ig marad hatályban. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2004. október 6-án. a Bizottság részéről Franz FISCHLER a Bizottság tagja I. MELLÉKLET A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, tagállamonkénti kumulatív összegek a mezőgazdaságra vonatkozóan: (EUR) BE DK DE

22 077 000 27 294 000 133 470 000

45

EL ES FR IE IT LU NL AT PT FI SE UK CZ EE CY LV LT HU MT PL SI SK

34 965 000 106 755 000 195 216 000 17 637 000 130 164 000 789 000 62 232 000 17 253 000 17 832 000 11 928 000 13 689 000 72 357 000 9 696 000 1 266 000 1 871 100 1 686 000 3 543 000 16 980 000 474 000 44 895 000 3 018 000 4 566 000

II. MELLÉKLET A 3. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, tagállamonkénti kumulatív összegek a halászatra vonatkozóan: (EUR) BE DK DE EL ES FR IE IT LU NL AT PT FI SE UK CZ EE CY LV LT HU

46

1 368 900 6 341 400 7 287 000 2 036 370 15 272 100 11 073 300 1 944 000 9 413 400 0 3 548 100 114 000 2 703 300 460 200 1 557 900 12 651 900 169 200 407 400 123 000 510 300 906 000 144 180

MT PL SI SK

21 000 1 652 100 21 900 86 100

47