1
Gen. 9:8-17: Szövetségkötés Noéval A mai alkalommal rátérünk Isten Noéval való szövetségkötésére, ami a Biblia második szövetségkötése. Mielőtt azonban ebbe belevágnánk, néhány fontos dolgot szeretnék elmondani nektek. Az első nagyon fontos dolog, amit szüntelenül szem előtt kell tartanunk, mikor a Bibliát olvassuk az az, hogy az egész Biblia Isten kegyelméről beszél. Bárhová lapozunk a Bibliában, meg kell, hogy lássuk ezt a kegyelmet. Ez a kegyelem pedig legnyilvánvalóbban az Isten velünk, emberekkel kötött szövetségében mutatkozik meg. A második fontos dolog, hogy az Úr Istennek van egy ún. üdvterve, ami azt jelenti, hogy Ő még a világ teremtése előtt pontosan eltervezte mindazt, ami ebben a világban végbe fog menni („Aki mindent az ő akaratjának tanácsából cselekszik” (Ef. 1:11), Apcsel. 2:23). Pontosan és előre eltervezte azt, hogy majd amikor az ember bűnbe esik, mikor és hogyan fogja megmenteni őt, hogyan fogja elküldeni számára a Megváltót. Isten nem a bűneset után ötlötte ki a „B” tervet, hogy megmentse az embert. Hanem azt már a világ teremtése előtt elhatározta (Krisztus megáldoztatott a világ teremtése előtt (I. Pét. 1:20)! A Biblia fő üzenete tehát az, hogy az ember bűnbe esett és Isten az embert megváltja a bűnei következményétől, mert Ő nagyon szereti a bűnös embert és nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen (Ez. 18:23, 33:11). Mi már tudjuk, hogy ez a megváltás Jézus Krisztusban vált valóra. Az egész ÓSZ Jézus eljöveteléről szól, és szép fokozatosan bontakozik ki benne az Isten üdvterve. Minél közelebb járunk az ÚSZ-hez, annál többet tudunk meg az eljövendő Messiásról és a megváltásról. -
Hány szövetség van a Bibliában?
-
Melyik az az hat? 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ádámmal (Hós. 6:7) Noéval (I. Móz. 9), Ábrahámmal (I. Móz. 15,17), Mózessel (II. Móz. 19-24), Dáviddal (2 Sám 7) Jézus által az egész világgal („új szövetség” (Jer. 31:31)) kötött szövetség.
Amit nagyon fontos látnunk az az, hogy ez az öt tulajdonképpen egy. Isten egyetlen „nagy” szövetséget köt az emberrel, amely szövetségnek a különböző stádiumait, megnyilvánulási formáit jelképezik az egyes szövetségkötések. Ez a szövetség, az üdvtervhez hasonlóan egyre jobban kibontakozik a szövetségkötések során, változik a formája, bővül, de a tartalma és a célja végig ugyanaz marad, ami nem más, mint a bűnös ember számára a kegyelem közvetítése és az üdvösségre jutás lehetőségének biztosítása. Olyan ez, mint egy szem dió, amelyből az évek múlásával egy terebélyes lombú diófa lesz. A diófa különböző stádiumaival lehetne szemléltetni az egyes szövetségkötéseket. Mind a dió, mind az abból kifejlődött cserje, mind a kifejlett fa ugyanaz a diófa, csak más és más formában. Így kell, hogy lássuk ezeket a szövetségkötéseket. Mint amelyek egymásra épülnek. Az utolsó és legteljesebb formája Isten szövetségének Jézusban valósult meg. A mai alkalommal a második szövetségkötéssel foglalkozunk és meg fogjuk nézni, hogy
2
-
Hogyan köt szövetséget Isten az emberrel? Mi az adott szövetségkötés célja? Mi közünk van nekünk ehhez a szövetségkötéshez? Mennyiben érvényes ez ránk nézve? Mit jelent az, hogy én szövetséges kapcsolatban lehetek az élő Istennel?
-
Kik szoktak szövetséget kötni egymással? Államok vagy azok királyai, törzsek, törzsfők, barátok stb. Vagy egyenrangú felek vagy különböző hatalommal bíró felek kötöttek szövetséget egymással (esetünkben az utóbbiról van szó).
-
Miért léptek szövetségre egymással a felek? Kölcsönös együttműködés céljából. A nagyobbik a védelmébe vette a kisebbik felet, ami azt jelentette, hogy ugyanazok lettek a barátaik és ugyanazok az ellenségeik (ld. pl. USA és Izrael mai kapcsolatát). A kisebbik fél nem csak a nagyobbik védelmét élvezte, hanem annak javaiban is részesült. Bizonyos feltételekhez kötött életközösség, nagyon szoros, mindhalálig tartó hűség-kapcsolatok voltak ezek a szövetségek az ÓSZ idején.
-
Milyen elemekből állt egy ősi szövetségkötési szertartás? (Csak a fontosabbakat sorolom fel.) -
A szövetség kezdeményezőjének neve
-
Történelmi előzmények (milyen volt a viszony a szövetségkötést megelőzően a két fél között)
-
A szövetség okmánya (rendelkezések, felelősségi körök, feltételek...)
-
Jelenlevő istenek nevei
-
Szövetségi átkok és áldások felsorolása
-
Áldozati állatok feldarabolása, a szövetség vérrel való megpecsételése
Ha az ÓSZ-i szövetségkötéseket nézzük, láthatjuk, hogy szinte teljesen az akkori kor szokásainak megfelelően kötött szövetséget Isten az emberrel. Nézzük meg ezek után a Noéval kötött szövetséget. Menjünk egy kicsit vissza az időben. Isten megteremtette a világot és benne az első emberpárt. Aki figyelmesen olvassa a Bibliát és ismeri az első fejezeteket, az láthatja, hogy Isten teljesen hasonló parancsokat ad itt Noénak és családjának ahhoz, mint amelyeket egykor Ádáméknak adott. Ezért ezt a (noahida) szövetséget egy felújított szövetségnek szokták nevezni. A múlt alkalommal részletesen végignéztük és összehasonlítottuk az egyes rendelkezéseket, amelyek tulajdonképpen a szövetségkötés dokumentumát képezik (I. Móz. 9:1-7). A Biblia egyéb részéből kiderül az, hogy Isten Ádámmal is szövetséges kapcsolatban volt, (még ha ez nem is szerepel szó szerint az I. Móz. első fejezeteiben): „De ők, mint Ádám, áthágták a szövetséget; ott cselekedtek hűtlenül ellenem.” (Hós. 6:7). Erre a szövetséges
3
viszonyra utal az I. Kor. 15:22: „Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.”, vagy a Rm. 5:12-21: „Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképpen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.” – Ádámot tehát Isten úgy tekintette, mint az emberiség képviselőjét, vagyis mint a szövetség fejét (nem véletlenül állítja párhuzamba őt az Új Szövetség Fejével, Jézussal) A szövetség feltételei az I. Móz. 2:16,17-ben olvashatók: Ha eszik, vagyis engedetlenné válik Ádám, akkor meghal, melyből értelemszerűen következik az, hogy ha engedelmes marad, örökké fog élni. A szövetség jele (többek szerint) az élet fája volt. Az első emberpár megszegte ezt a szövetséget és így, ahogy a fentebb idézett Rm. 5:18-ban is olvastuk, a szövetségi átkot vonták magukra és minden emberre, melynek következtében a bűn annyira elhatalmasodott az egész világon, hogy Isten özönvizet bocsátott a földre, hogy kipusztítson minden embert és állatot. Mindent elpusztított az Úr, csak Nóé és családja ill. a vele levő állatok maradtak meg, mert Isten úgy döntött, hogy velük szövetségre lép (6:18). -
Kivel köti Isten ezt a szövetséget? Noéval és utódaival.
-
Kik Noé utódai? Itt nagyon fontos látnunk azt, hogy az özönvíz globális esemény volt, melynek során csak Noé és családja maradt életben az összes akkor élő ember közül. Így tehát mindannyian Noétól származunk, az ő utódai vagyunk. Vagyis az egész emberiség beletartozik a Noéval kötött szövetségbe. A Noahida rendelkezések tehát az egész világra vonatkozólag mindmáig érvényben vannak!
-
Csak Noéval és utódaival kötött szövetséget Isten? Nem! Hanem az összes állattal is, amely valaha élt a földön. Vagyis az a macska, ami most épp a kertben bóklászik és megpróbálja levadászni a vacsoráját, az egy szövetségi macska.
-
Ez azt jelenti, hogy a macskák is üdvözülni fognak? Szó sincs róla.
-
Akkor mi a célja Istennek ezzel a szövetségkötéssel? 11. vers: Ez a szövetség a garancia arra, hogy (a 8:21 szerint) bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, bár minden generáció rászolgálna arra, hogy kiírtassék a föld színéről, Isten az ő kegyelménél fogva mégsem fog többé özönvizet bocsátani a föld elpusztítására, amíg csak a világ véget nem ér. Tehát itt egy általános kegyelmi (ún. megtartó) szövetségről van szó, amibe mindannyian beletartozunk, függetlenül attól, hogy hiszünk-e Istenben vagy sem. Mindjárt megnézzük, hogy ez mit jelent. Isten tehát az ő jóindulatáról, hosszútűréséről biztosítja az egész világot, ami akkor mindössze 8 főből állt.
4
-
Mindegyik ÓSZ-i szövetségkötésnek van egy jele vagy pecsétje. Mi a Noéval kötött szövetség jele? 13. vers: A szivárvány. Amely bizonyára ekkortól van az égen!
Amikor tehát felnézünk az égre eső után és meglátjuk a szivárványt, jusson eszünkbe az Isten velünk kötött kegyelmi szövetsége, amely mindmáig érvényben van! -
Mit jelent az, hogy én az Isten általános kegyelmi szövetségében benne vagyok? Azt, hogy tudok járni, levegőt venni, hogy ma reggel is felébredhettem, hogy van mit ennem, van hol laknom, van értelmem, tudok tanulni, hogy egészséges lehetek stb. Adolf Hitler azért vehetett levegőt, mert benne volt az Isten általános kegyelmi rendjében. Ha Isten megvonja tőle az ő kegyelmét, Adolf Hitler nem vesz többé levegőt. Ugyanez igaz Nyikolaj Chauceskura, Néró császárra és még sorolhatnánk.
-
Vajon mindenki üdvözül, aki ebbe az általános kegyelmi szövetségbe bele tartozik? Szó sincs róla! Sőt ez odaát a kárhoztatás alapja lesz mindazok számára, akik nem hittek Istenben (Jn. 3:18, 19).
Ez meg hogy lehet? A Római levél első 3 fejezete részletesen beszél erről. Hadd olvassak fel innen egy részt. „Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek. Vagy azt gondolod, óh ember, aki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét? Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára. Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint.” (Rm. 2:2-6)
Vagyis mit mond majd az Úr az utolsó ítéletkor azoknak, akik nélküle éltek és haltak meg? „Az én kegyelmi rendemben, az én teremtett világomban éltél, az én ajándékaimat élvezted minden nap, miért nem nekem adtál hálát ezért, miért éltél ilyen ocsmány, parázna, istentelen életet, miért nem engem dicsőítettél?” Egy korábbi helyen (Rm 1:20) azt írja az Ige, hogy a körülöttünk levő világ értelmes vizsgálata által mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy Isten létezik. Ezért senkinek sincs mentsége Isten előtt. Higgyétek el, hogy a szíve mélyén előbb utóbb mindenki rájön erre. Vannak olyan emberek, akiket ez a felismerés odafordít Istenhez és vannak olyanok, akiknek az egész élete és minden energiája arra megy el, hogy megpróbálják, elsősorban a maguk számára bebizonyítani, hogy nincs Isten. Tudjátok, miért teszik ezt? Azért, hogy úgy élhessenek, ahogy akarnak, és hogy ne kelljen majd az ő életükről számot adni az Isten előtt. Hadd kérdezzem meg tőled, nem ezen erőlködsz te is már egy jó ideje? (Hallottál-e már olyan hadseregről, amely kivonult, hogy megvívjon egy nem létező ellenséggel? Ha nincs Isten,
5
akkor miért harcolsz ellene? Akkor neked kéne a legnyugodtabb, legfelszabadultabb embernek lenned. Akkor nincs kinek a nemlétét bizonygatnod!) Mondd csak, mit csinálsz te az Isten ajándékaival? Hogyan élsz azokkal? El fogsz tudni számolni velük majd az Úr előtt? Nézz fel az égre eső után és vedd észre a szivárványt és tudd meg, hogy az Isten jó hozzád, hogy szeret téged annyira, hogy nem pusztít el a bűneid miatt és arra vár, hogy hálából átadd végre Neki az életedet! Zárógondolatok -
Mindannyian szövetségszegőknek születünk. Mindannyian természettől fogva Isten ellenségei vagyunk (Ef. 2:1-3, Jn. 3:18). Ebből az állapotból akar bennünket megszabadítani az Úr.
-
Mint minden szövetségkötésnél, úgy itt is Isten a kezdeményező. Nem a szövetség lehetőségét ajánlja fel Isten Noénak, hanem egyszerűen úgy dönt, hogy szövetségre lép vele.
Tudod, azért élhetsz az Isten általános kegyelmi szövetségében, hogy elnyerhesd az Isten üdvözítő (speciális) kegyelmét a saját életedre nézve. „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.” (Zsid. 4:7)
