Gödöllő: The Royal Palace, Budapest: Mr. Tamas Cziglan, Debrecen: Mr. Gabor Nagy. A Régiók Bizottsága és az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége

A Régiók Bizottsága és az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége

© Gödöllő: The Royal Palace, Budapest: Mr. Tamas Cziglan, Debrecen: Mr. Gabor Nagy

Magyarország: hat hónap az európai Rubik-kocka kirakására

Mercedes Bresso A Régiók Bizottságának elnöke

Sokszínűség, stabil kapcsolatok és végtelen kombinációs lehetőség – ezek a valóban bűvös összetevők adják a magyar Rubik Ernő által feltalált bűvös kocka szilárdságát és rugalmasságát. Ugyanezek az elemek határozzák meg az Európai Unió fejlődését is: régióink sokszínűsége, az intézményeink közötti kölcsönös függés, illetve a közös megoldások keresése. A Régiók Bizottsága valódi, szívből jövő együttműködési szándékkal üdvözli a Magyar Elnökség kezdetét, amely a Lisszaboni Szerződés által életre hívott intézményi Rubik-kockát, az első Trió elnökséget teszi teljessé. A Magyar Elnökség napirendjén számos rendkívüli jelentőségű téma szerepel. A Régiók Bizottsága készen áll, hogy részt vegyen ezek kidolgozásában. Együttműködésünk sikerre viszi az új gazdaságirányítási mechanizmusok bevezetését, valamint a közép- és hosszú távú politikai kezdeményezések és pénzügyi eszközök kereteinek kialakítását. Az Európa 2020 Stratégia végrehajtása 2011. január 1-jén, az ún. európai szemeszter kezdetével indul. A tavaszi Európai Tanács feladata lesz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési politikák uniós koordinációjának a megerősítése. A Régiók Bizottsága a helyi és regionális önkormányzatok, a nemzeti közigazgatás és az uniós intézmények közötti partnerség előmozdításával, valamint a területi paktumok megvalósításán keresztül fogja ösztönözni ezt a munkát. A Magyar Elnökség és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés új lendületet adhat az EU területi kohéziós menetrendjének is, összekötve azt az EU olyan új operatív eszközeivel, mint pl. az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) és az olyan makro-regionális stratégiákkal, mint az EU Duna Régió Stratégiája. Az a felbecsülhetetlen tapasztalat, amelyre a magyar helyi és regionális önkormányzatok, valamint a nemzeti hatóságok e területeken szert tettek, segítségünkre lesz majd a jogi keretre, valamint a közép- és hosszú távú közösségi politikai iránymutatásokra vonatkozó haladás előmozdításában. Tágabb időkeretben vizsgálva, a Magyar Elnökség alatt összefogásunkkal haladást érhetünk el az intézményközi konszenzus megteremtésében is, mind az uniós költségvetésnek a következő többéves pénzügyi tervvel összefüggő felülvizsgálata, mind pedig az összes európai régióban a fejlődés hajtómotorjának tekinthető jövőbeli kohéziós politika szerkezete tekintetében. 2011-ben a közép- és délkelet-európai integráció és együttműködés megerősítése is feladatunk lesz, mind a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítása, mind pedig a Keleti Partnerség helyi és regionális dimenziójának megerősítése révén. A megoldások karnyújtásnyira vannak, különösen, ha az összehangolt és a kohéziót szem előtt tartó cselekvésre alapozott többszintű kormányzás módszerével dolgozunk, nemcsak egy, hanem valamennyi szint bevonásával. Rakjuk ki együtt az európai Rubik-kockát!


1

Magyar Elnökség: célok megvalósítása a partnerség tükrében

Dr. Navracsics Tibor Miniszterelnök-helyettes, Közigazgatási és igazságügyi miniszter

A Magyar Elnökség folytatni kívánja a már megkezdett utat a trióban eddig elért eredményekre építve. A Lisszaboni Szerződés végrehajtásának folyamatában fontos számunkra, hogy a jó kormányzás, a szubszidiaritás, a decentralizáció elveinek alkalmazásával a megoldásra váró közös európai kihívásoknak a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve a leghatékonyabban tudjuk megfelelni. Az uniós intézmények közötti együttműködést tovább kívánjuk fejleszteni a politikák jövőjével kapcsolatos egyeztetések eredményességének zálogával: a partnerség, párbeszéd megvalósításával. Magyarországnak számos olyan kérdéskör jelent prioritást - pl. szomszédságpolitika, vízügyi kérdések, kohéziós politika, roma politika, energia, foglalkoztatáspolitikai- és szociális kérdések, sport -, amelyeket a Régiók Bizottsága is tárgyal, hozzájárulva véleményeivel az EU döntéshozatali folyamatában megfogalmazott célokhoz, uniós dokumentumok tartalmi elemeihez. A polgárok érdekeinek átfogóbb figyelembe vétele érdekében a helyi társadalom részvételének erősítése, a helyi közösségek erőteljesebb bevonása szükséges az őket is érintő stratégiák kidolgozásába és végrehajtásába. Ennek egyik lehetséges helyi, egyben makro-regionális eszköze az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC). A makro-regionális együttműködési formák, segítve a régiók együttműködését, fejlődését, bizonyították hozzáadott értéküket a kohézió és versenyképesség erősítéséhez is. Példaként szolgálhat erre a jövőben az Európai Unió Duna Régió Stratégiája is, amely a Magyar Elnökség időszakában tervezett jóváhagyásra és végrehajtásának elindítására. A versenyképesség erősítésének, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés növelésének sikeres megvalósításához a helyi és regionális kormányzás bevonására is szükség van. 2011-ben az Európa 2020 Stratégia elindítása közös feladat, amelynek végrehajtásánál figyelemmel kell lennünk a demográfiai tényezőkre és a tagállamok család- és szociálpolitikai intézkedéseire, és a legjobb gyakorlatok egymással való megosztására. A Magyar Elnökség idején kerül sor a nemzeti reformprogramok végrehajtásának első értékelésére és az európai szemeszter beindítására. A Magyar Elnökség földrajzi helyzetéből adódóan kiemelt figyelmet szentel a szomszédságpolitikának. A Keleti Partnerség Csúcs megrendezésével szorosabbra kívánjuk fűzni az abban részt vevő nem EU-tagállam kapcsolatait az Európai Unióval együttműködési programok keretében. A célok elérése együttműködést kíván uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt a többszintű kormányzás elve széles körű érvényesítésén keresztül, amelyben meghatározó szerepe van az Európai Unióban a Régiók Bizottságának.

2

Magyar Elnökség: célok megvalósítása a partnerség tükrében

A többszintű kormányzás elve hogyan érvényesül az Ön országában a területi szintek közötti koordinációban, hogyan valósul meg az önkormányzati, regionális kérdések EU döntéshozatalba való integrálása? A többszintű kormányzás koncepciója és gyakorlati alkalmazásának jelentősége egyre inkább felértékelődik Magyarországon is, hiszen a „jó európai kormányzás” alappilléreként a kormányzati feladatok ellátásában a kiegyensúlyozott partnerségi alapon működő döntéshozatalt szolgálja. Az intézményi és politikai együttműködés megszilárdítása, az egyes kormányzati szintek közötti folyamatos és eredményes párbeszéd kialakítását biztosító mechanizmusok meghatározása azonban nem egyszerű feladat. Számos kezdeményezést indítottunk már útjára. Az állam működését érintő legfontosabb stratégiai kérdésekben széles körű nemzeti konzultációt folytatunk a közigazgatás, a civil szféra és az állampolgárok bevonásával. A helyi önkormányzati érdekek hangsúlyosabb megismerése érdekében létrehoztuk az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumát, amely egy intézményesített konzultációs, javaslattételi platform a kormány és a helyi önkormányzatok között. Mindezek már most biztosítják, hogy a tényleges fejlesztési szükségletekhez igazodó döntések születhessenek. A folyamat azonban még nem zárult le, további újszerű megoldások kialakításán dolgozunk. Munkánk során sok segítséget nyújt a Régiók Bizottsága többszintű kormányzásról szóló Fehér Könyve.

Az Európa 2020 Stratégiája milyen irányban befolyásolja a magyar közigazgatási reform kialakítását, végrehajtását? A többszintű kormányzás elvének az Európai Unió új stratégiai terve is fontos szerepet szán. Az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazott új gazdasági modell megteremtése során is elengedhetetlen, hogy folyamatos párbeszédet valósítsunk meg a kormányzati szereplők között, ennek részeként különösen a helyi önkormányzatokkal. A gazdasági stabilitás megteremtése, a fenntartható fejlődés biztosítása iránti igény hangsúlyozza, hogy a részvételi és érdekérvényesítési elemeket a közigazgatásban is tovább kell erősíteni a jövőben. Céljaink között nem csak a feladat- és hatáskörök egyes kormányzati szintek közötti optimális megosztása szerepel, hanem az is, hogy feltárjuk a többszintű kormányzásban rejlő azon lehetőségeket, amelyek még hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az egyes kormányzati szintek tevékenységét. A magyar Kormány alapvető szándéka ugyanis a jó állam megteremtése, amely alkalmas arra, hogy megerősítse az állampolgároknak a magyar demokráciába vetett hitét.

Mi a véleménye Magyarországnak az EGTC-ék szerepét, jövőbeni fejlesztési lehetőségeit illetően hazai és EU szinten? A többszintű kormányzás elvének végrehajtásában komoly lehetőséget kínál az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, az EGTC, amely a területi együttműködés új, hatékony eszköze. Jogi személyisége, teljes jogképessége az összes tagállam részére uniós garanciát jelent a közös munkák sikerességére. Az EGTC lehetőséget ad két vagy több tagállam jogalanyainak közös céljaik megvalósítására, nemzetközi szerződés kötése nélkül, de jogi garanciák között. A Európai Bizottság 2011. augusztus 1-jéig áttekinti az uniós szabályozás tapasztalatait. A trió elnökség bír a legtöbb tapasztalattal az EGTC-k alapítása, a hazai szabályozás terén. A 2010 első félévében indult felülvizsgálati folyamat a Magyar Elnökség alatt zárul. Ezen tapasztalatok és az együttműködések hatékony segítése emelte a területet a Magyar Elnökség prioritásává. Önkormányzataink és a nehéz gazdasági helyzetben lévő közigazgatási szervek együttműködve lendülhetnek túl problémáikon.


3

Mi a szerepe a Régiók Bizottságának? Az EU három legfontosabb döntéshozó intézménye: az uniós polgárok érdekeit képviselő, általuk közvetlenül választott képviselőtestületet jelentő Európai Parlament, a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa (a Tanács) és az Európai Unió érdekeit megtestesítő Európai Bizottság (a Bizottság). Ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az európai uniós szinten meghozott döntések során az EU szabályok kb. kétharmadának végrehajtásáért, azok gyakorlati alkalmazásáért. A Régiók Bizottságát (RB-t) azért hozták létre 1994-ben, hogy lehetőséget adjon a helyi és regionális hatóságok számára a tekintetben, hogy megfogalmazhassák az egyes uniós jogszabályjavaslatok tartalmával kapcsolatos véleményüknek a tervezési szakasz során annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a polgárok szükségleteihez. Az európai szerződések értelmében a Régiók Bizottságával minden esetben konzultálni szükséges, ha olyan területekhez kötődő javaslatokat nyújtanak be, amelyek nagy valószínűséggel helyi vagy regionális szintű következményekkel járnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Régiók Bizottságának a jog értelmében a legtöbb uniós jogszabállyal kapcsolatban kikérik a véleményét. A Maastrichti Szerződés (1992) öt olyan területet határozott meg, ahol kötelező ez a konzultáció: gazdasági és társadalmi kohézió, transzeurópai hálózatok, egészségügy, oktatás és kultúra. Az Amszterdami Szerződés (1997) ezt a listát további öt területtel egészítette ki: foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, valamint közlekedés kérdéskörök. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az RB további jogköröket kapott, egyrészt a területi kohézió terén, másrészt annak ellenőrzésével kapcsolatban, hogy betartják-e a szubszidiaritás elvét. Az RB-nek bővült a konzultációs szerepe, és emellett nőtt a többszintű kormányzás megvalósítására gyakorolt befolyása is. Az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak ki kell kérniük a Régiók Bizottsága véleményét minden olyan területet érintő uniós jogszabállyal kapcsolatban, amely hatással van a régiókra, helyi önkormányzatokra. Ezáltal a Régiók Bizottsága több új szakpolitikai területtel kapcsolatban is kialakítja az álláspontját, mint például az energia és az éghajlatváltozás témaköre. Mindazonáltal a hivatkozott három EU intézmény a felsoroltakon kívül más területeket érintően is konzultálhat az RB-vel, amennyiben úgy látják, hogy munkájuknak vannak helyi vagy regionális vonatkozásai. A Régiók Bizottsága az általa kiemelten kezelt kérdéseket is az Európai Unió napirendjére tudja tűzni azáltal, hogy saját kezdeményezésű véleményt fogalmaz meg, vagy jelentést készít a számára érdeklődést tartó témákban. Azonban az RB szerepe nem ér véget azzal, hogy véleményt nyilvánított az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatban. Az RB-nek joga van kérdőre vonni a Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot, ha ezek figyelmen kívül hagynák álláspontját. Kivételes esetekben az RB-nek joga van az Európai Bíróság elé vinni az ügyet, ha úgy véli, nem konzultáltak vele megfelelő módon.

Hogyan működik a Régiók Bizottsága? A Régiók Bizottságát 344 tag és ugyanennyi póttag alkotja. Ezeket a tagokat a tagállamok jelölik ötéves hivatali ciklusokra, amelyeket ugyanaz a személy többször is betölthet egymás után. A tagok regionális, illetve helyi önkormányzat választott képviselői, vagy egy választott gyűlésnek tartoznak politikai felelősséggel. Minden tagállam nemzeti hatáskörben, az RB Eljárási Szabályzatának megfelelve választja ki tagjait, azzal a kikötéssel, hogy a tagok összetételének tükröznie kell a politikai és földrajzi viszonyokat és mind regionális, mind helyi szintről kell választani őket. Magyar viszonylatban ez megyei és települési szintet jelent. Az RB tagjai választják meg saját elnöküket,aki jelenleg Mercedes Bresso az olaszországi Piedmont régióból.

Az RB munkája hat különböző területekre specializálódott szakbizottság köré csoportosul: - Területi kohéziós politika (COTER) - Gazdaság- és társadalompolitika (ECOS) - Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energia (ENVE) - Kultúra, oktatás, ifjúság, sport és kutatás (EDUC) - Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek (CIVEX) - Természeti erőforrások (NAT),

© Architectes: ART & BUILD + atelier d’architecture Paul NOËL

4

Mi a szerepe a Régiók Bizottságának?

Az RB tagokból alkotott szakbizottságok vélemény tervezeteket fogalmaznak meg az Európai Bizottság, a Tanács vagy az Európai Parlament által, az adott témakörben benyújtott jogszabályjavaslatokról. Az uniós tervezetekre adott RB véleményekről ezután az évente megrendezésre kerülő hat plenáris ülés egyikén szavaznak, amelyek a leadott szavazatok többségének támogatásával kerülnek elfogadásra A Régiók Bizottságában négy politikai csoport képviselteti magát: az Európai Néppárt (EPP), az Európai Szocialisták Pártja (PES), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), valamint az Európai Szövetség (EA). Az RB Adminisztrációs és Pénzügyek bizottsága (CAFA) Az RB CAFA bizottsága azért jött létre, hogy megkönnyítse és ösztönözze a szorosabb együttműködést a költségvetési szervek között annak érdekében, hogy biztosítsa az RB prioritások figyelembe vételét és kidolgozza az RB éves költségvetését. A CAFA bizottság jelenlegi elnöke Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés tagja és egyúttal az RB Magyar Küldöttségének elnöke. A Régiók Bizottságának – egy valóban politikai testületnek – a munkája három alapelv köré épül: - A szubszidiaritás elve értelmében azokon a területeken, amelyek nem tartoznak az EU kizárólagos hatáskörébe, azon a kormányzati szinten szükséges az intézkedéseket meghozni, amely a leginkább szolgálja a közérdeket. Az Európai Uniónak nem szabad olyan kezdeményezések megvalósítására törekednie, amelyeket helyesebb volna az országos, regionális vagy helyi szintű hatóságoknak végrehajtania. - A közelség elve szerint minden kormányzati szintnek átláthatóan kell működnie és a közösséghez, nyilvánossághoz a lehető legközelebb szükséges állnia annak érdekében, hogy a polgárok tisztában legyenek azzal, kinek mi a feladatés hatásköre, és hogyan adhatnak hangot véleményeiknek. - A partnerség elve alapján az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságoknak az egész döntéshozatali folyamat során együtt kell dolgozniuk.

Az Európai Uniót közelebb hozni polgáraihoz Bár a Régiók Bizottsága munkájának jelentős részét a jogalkotási folyamatban való részvétele alkotja, szerepe nem merül ki ennyiben. Az RB tagjai mindennapi szinten saját régiójukban, városukban, településükön élnek és dolgoznak megyei elnökként, polgármesterként vagy helyi önkormányzati képviselőként. Így nem szakadnak el az általuk képviselt embereket foglalkoztató kérdésektől, és ennek köszönhetően ezeket a nézeteket magukkal tudják hozni az európai rendszer szívébe, amikor Brüsszelbe utaznak az RB üléseire. Az RB emellett rendszeresen ráirányítja az európai színpadon a figyelmet a helyi és regionális szintű hatóságokra azáltal, hogy konferenciákat, szemináriumokat és kiállításokat szervez egész évben regionális és helyi partnereivel együttműködve. Ezek között említhető az „OPEN DAYS – A régiók és városok európai hete” című rendezvény is, amelyre több mint 7000 érintett látogat el minden év októberében.

A Lisszaboni Szerződés: demokratikusabb Európa A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá, és 2009. december 1-jén lépett hatályba. A Szerződés javítja a régiók és a városok helyzetét az Európai Unió politikai rendszerén belül, és megerősíti az őket Brüsszelben képviselő testület – a Régiók Bizottsága – intézményi szerepét a teljes jogalkotási folyamat mentén. Ezen felül az uniós jogszabályok elfogadásához bővült a konzultációs kötelezettségek köre. Az RB-nek az is jogában áll, hogy két esetben jogi eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróság előtt: az egyik eset saját intézményi kiváltságainak védelme; a másik, hogy kérheti olyan új uniós jogszabályok megsemmisítését, amelyekről az RB úgy véli, hogy „Az Európai Bizottság megsértik a szubszidiaritás elvét, valamint olyan szakpolitikai területeket érintenek, amelyek kapcsán évek óta dolgozik a »jobb a Lisszaboni Szerződés szerint kötelező kikérni az RB törvényhozás« programján. véleményét. Elsőként a Lisszaboni Szerződés nevezte meg az Európai Unió egyik alapvető célkitűzéseként a „területi kohéziót”. A Szerződés elismeri továbbá a helyi és regionális autonómiát, és rendelkezik arról, hogy a szubszidiaritás elvének érvényre juttatását nagyobb mértékben ellenőrizzék a jogalkotási hatáskörrel rendelkező nemzeti és regionális parlamentek. Az uniós jogalkotás ezenkívül a jövőben fokozottan tekintetbe fogja venni az uniós polgárok, illetve a megválasztott helyi és regionális képviselőik igényeit.


Mivel az EU jogszabályainak 70%-át helyi és regionális önkormányzatok hajtják végre, az RB is közvetlenül vesz részt ebben a munkában, amely a jogalkotás átláthatóbbá tételét és egyszerűsítését tűzte ki célul.”

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

5

A Régiók Rizottságának magyar tagjai munka közben „Koherens, egyenletesen megvalósított intézkedések” Magyarország olyan változásoktól és átrendeződésektől terhes időszakban veszi át az Európai Unió soros elnökségét, amely időszak magára az országra nézve is következményekkel fog járni a következő években. A növekedést és foglalkoztatást célzó új Európa 2020 stratégia, valamint a kohéziós politika, illetve a közös agrárpolitika (KAP) reformja mind kitüntetett helyen szerepelnek az EU teendőinek sorában a következő hat hónapban.

Bihary Gábor A Régiók Bizottsága Magyar Küldöttségének elnöke

Az agrár-élelmiszeripari ágazat stratégiai fontosságú Magyarország és egyszersmind Európa számára is” – mondja Bihary Gábor, a Régiók Bizottsága Magyar Küldöttségének elnöke. „Ma Európa élelmiszerfüggetlenségének és élelmiszer-biztonságának biztosítása érdekében nagyobb szükség van egy összehangolt élelmezési és mezőgazdasági stratégiára az EU-ban, mint valaha.” Ez azt jelenti, hogy felül kell vizsgálni a KAP-ot egy világos irányelveket követő, hosszú távú stratégia, valamint a jövőben felmerülő nehézségek megoldásához szükséges pénzügyi erőforrások megteremtése érdekében. „Fontos, hogy az Európai Bizottság meghatározza a vidékfejlesztési és a kohéziós politika egymáshoz való viszonyát az azonos területhez kapcsolódó különböző intézkedések koherenciájának növelése érdekében” – mondja.

A Fővárosi Közgyűlés tagjaként és Óbuda-Békásmegyer kerület korábbi polgármester-helyetteseként Bihary Gábor budapesti és kerületi szintű munkában egyaránt szerzett tapasztalatokat és közvetlenül rálát az uniós politikai intézkedéseknek a helyi közösségekre gyakorolt hatására. Az EU költségvetési reformját illetően derűlátó: „Abban bízom, hogy az új európai uniós költségvetés ezekre a gazdasági válsággal kapcsolatban szerzett tanulságokra fog építeni” – hangsúlyozza. Ugyanakkor tart a kohéziós finanszírozásra vonatkozó megszorítások lehetséges következményeitől. „A megszorítások veszélyeztethetik a szociális és a területi kohéziót. Miközben az alapok felhasználása segítette Magyarország felzárkózását, nem segítette az országon belüli kohéziós feszültségek csökkentését. A fejlődésnek vannak bizonyos pólusai – különösen Budapest városa –, amelyek jól fejlődtek, de egyes vidéki területek még mindig nagyon hátul kullognak. További finanszírozásra van szükség, ezért gondolom úgy, hogy a források csökkentése káros következményekkel járhat. Belső kohézió nélkül a szélsőjobboldal tényleges veszélyt jelent.” Bihary úr szeretné, ha radikálisan átalakulna a politikai és a pénzügyi gondolkodás, de ezeket a változásokat „Ma Európa élelmiszer„egyenletesen” és fokozatosan kell megvalósítani annak függetlenségének és érdekében, hogy elnyerjék a lakosság támogatását. élelmiszer-biztonságának biztosítása „Az európai politikai együttműködés kiszélesítését elengedhetetlennek tartom. A pénzügyi válság érdekében nagyobb szükség van megmutatta, hogy erre feltétlenül szüksége van egy összehangolt élelmezési és Európának, azonban nem szabad elkapkodnunk ezeket mezőgazdasági stratégiára az EU-ban, a változtatásokat.” Hosszú távon azt szeretné, ha az EU saját bevételekkel rendelkezne. „Fontos volna, hogy mint valaha.” költségvetésének minél nagyobb részét saját bevételeiből fedezze, és ezekre a bevételekre éveken át tudjon számítani, ne kelljen évről évre újra kialkudnia azokat” – hangsúlyozza. – „Fontos, hogy az egységes piacon belül ne legyen a különböző nemzeti politikák között verseny, például adóverseny. Ugyanilyen feszültség van a munkaerőpiacon – az egységes piac egységes munkaerőpiacot is kellene, hogy jelentsen. Magyarországon valós probléma, hogy magasan képzett emberek elhagyják az országot, hogy más tagállamokban dolgozzanak, például az egészségügyben. A nemzeti gazdaságpolitikáknak nem volna szabad egymással versenyezniük Európán belül, ugyanis a lényeg az, hogy maga Európa helyt tudjon állni a globális piacon.” Bihary Gábor úgy gondolja, a Magyar Elnökség fontos lesz az ország számára. „Jó lehetőséget ad arra, hogy a magyar állampolgárok és politikusok jobban megismerkedjenek az Európai Unióval; tehát nemcsak az EU-nak lesz hasznos, hanem Magyarországnak is.”

6

A Régiók Rizottságának magyar tagjai munka közben

Támogassuk szomszédainkat és tanuljunk tőlük a Duna fejlesztése során

Dr. Gémesi György Gödöllő város polgármestere Közép-magyarországi régió

A Európai Unió Duna Régió Stratégiájának kidolgozása új, igen nagy horderejű kezdeményezés Magyarország és a magyarok szempontjából. „A Régiók Bizottságában szorgalmazzuk a Duna-menti térségre vonatkozó európai uniós stratégia megteremtését, amely nyilvánvalóan fontos volna Magyarország számára. Ez a Stratégia hasznosítja a más nagy térségekre vonatkozó, már létező tapasztalatokat, mint pl. amilyen a balti-tengeri” – mondja „ A Duna partján élő Dr. Gémesi György, Gödöllő kultúrák továbbra is polgármestere. Gödöllő a Duna vízgyűjtő területén fekszik, így nagyon változatosak és érthető, miért szentel ekkora sokszínűek maradnak, figyelmet egy olyan stratégia ahogy eddig is” kidolgozásának, amely egyesíti majd az EU összes olyan régióját, ahol áthalad a Duna. A különböző régiók más-más problémákkal néznek szembe és eltérő megközelítésmódokat kell követniük – hangsúlyozza. Mindazonáltal az ilyen jellegű politikai lépések megvalósításához kapcsolódó struktúrák és szervezetek értékes tapasztalatokat oszthatnak meg egymással.

„A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia elgondolása a Régiók Bizottságának »saját kezdeményezése«, amelyet magyar, osztrák és német képviselők indítottak útjára. Az erről folytatott, fokozatosan kibontakozó vitákban közvetlenül részt vettem” – folytatja a polgármester. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU régiói egyre inkább függnek egymástól, és hogy a közös problémák megoldása érdekében folyó, határokon átnyúló együttműködés szükségessége lényeges mozgatórugó. A viták keretében egy a közelmúltban elhangzott magyar hozzászólás azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának kulcstémájaként kell kezelni a lakosság életszínvonalának emelését, a vízerőforrásokkal való jobb gazdálkodást, valamint a fenntarthatóbb közlekedési és energiarendszereket. „A helyszínen ennek várható gyakorlati haszna például a vízminőségnek szentelt nagyobb figyelem, a regionális kereskedelmi lehetőségek bővülése, valamint a turizmus növekedése formájában jelentkezhet – mindezek a Duna partján élő és dolgozó polgárok javára válnának. A Duna partján élő kultúrák pedig továbbra is nagyon változatosak és sokszínűek maradnak, ahogy eddig is” – fejti ki Dr. Gémesi György. „Az RB egyre proaktívabban tesz közzé »saját kezdeményezésű« véleményeket, ezekkel ugyanis gyorsabban és hatékonyabban érhetnek el eredményeket, mintha csupán más intézmények megkereséseire válaszolnának. Én ezt mindenképpen ösztönöztem, amikor a Külügyi Szakbizottság (korábbiakban: RELEX) elnöke voltam” – mondja Dr. SértőRadics István, az Ukrajnával határos Észak-alföldi régióban fekvő Uszka polgármestere. Regionális ismeretei nagyban segítették, amikor az EU és Ukrajna közötti helyi és regionális szintű együttműködést célzó, az RB keretében folytatott munka előadója (rapporteur) volt, és egy RB Véleményt készített arról, hogy a helyi hatóságoknak milyen szerep jut az Ukrajnával és a Kaukázus térségének országaival fenntartott Keleti Partnerség megvalósításában. A hivatkozott Vélemény tartalma aktualizálásra került napjainkban.

Dr. Sértő-Radics István Uszka község polgármestere Észak-alföldi régió

„2008-ban a Külügyi Szakbizottság elnökeként meghívtak Moldovába, hogy kapcsolatokat építsek az RB és a moldovai kormány, illetve régiók között. Abban az időben Moldova éppen csak elkezdte felállítani helyi szintű szervezeteit, például a regionális fejlesztési ügynökségeket, és nehézségeket okoztak nekik az uniós eljárások. Ezért a moldovai miniszter beleegyezésével meghívtam fiatal szakértőiket Magyarországra, hogy tanuljanak a mi tapasztalatainkból – ezt hívjuk a bevált gyakorlatok cseréjének –, és igazán sokat tanultak abból, hogy látták, egy tagállam hogyan szervezi meg ezeket a dolgokat. De ez kétirányú folyamat: a moldovaiaknak a kisebbségeik integrálása terén elért sikereiből mi is vonhatunk le tanulságokat, például saját térségemben, ahol magyar, ukrán és roma etnikumú emberek „A régiók közötti élnek együtt. Gyakran tapasztaljuk azt a régiók közötti együttműködéssel kapcsolatban, hogy minden fél nyertesként kerül ki belőle. Arra együttműködés jelentős számítok, hogy a Keleti Partnerség kezdeményezés kapcsán, amelyhez hasznot hozhat.” mindannyian hozzá tudunk tenni valamit, ismét ezt láthatjuk majd.”


7

A Régiók Rizottságának magyar tagjai munka közben

Az EU bővítés kérdése a Magyar Elnökség egyik olyan prioritása, amelyet az RB gondosan figyelemmel kísér. „Magyarország és a terület számára Horvátország Európai Unióhoz való várható csatlakozása egyfajta friss lélegzetvételt jelenthet, mert a két ország kapcsolata ezer évre nyúlik vissza” – mondja Ribányi József. A Dél-dunántúli régióban fekvő Tamási város polgármestereként jó helyzetben van ahhoz, hogy határoktól függetlenül átlássa Európa e térségeit összekötő gyakorlati és történelmi kapcsolatokat. Véleménye szerint „a csatlakozás újra össze fog kapcsolni családokat, településeket és városokat a határterületeken, új gazdasági lehetőségeket teremtve ezáltal Dél-Dunántúlnak és a szomszédos horvát Szlavónia régió számára egyaránt. Rajtunk fog múlni, hogyan tudjuk majd ezeket a lehetőségeket kamatoztatni.” A magyarokban fel sem merül, hogy problémát okozhat szomszédos országuk EU-hoz történő csatlakozása, mondja Ribányi József. Ribányi József „Mindenképpen támogatjuk a horvát csatlakozást, amely mindkét oldal Tamási város polgármestere számára előnyös lesz. Olyan sok a hasonlóság a két nemzet között: Dél-dunántúli régió ugyanaz az értékrendünk, hagyományaink, ugyanúgy gondolkodunk a világról, közös történelmi múltunk van.” A hivatalos Magyar-Horvát határon átnyúló együttműködés már 2002 óta tart, még Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően alakult meg. 2004–2006 között Szlovénia bekapcsolódásával háromoldalú partnerséggé alakult át a hivatkozott Együttműködés az Európai Unió Szomszédságpolitikai Programjának keretében, lehetőséget adva ezzel a horvát partnerszervezetek számára európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Magyarország– Horvátország határmenti együttműködési program által számos különböző témához kapcsolódó projektek részesülhetnek támogatásban: az infrastruktúra fejlesztésétől a környezetvédelmen, turizmuson, foglalkoztatáson, kutatáson, kulturális eseményeken át a sportversenyekig. Bár Tamási a Dél-Dunántúl északi részén fekszik, bekapcsolódott egy új, PANNON nevű Európai Területi Együttműködési Csoportosulásba (PANNON EGTC), amelyben mindkét ország és közeli szomszédjaik is részt vesznek. Ribányi úr egyúttal a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke és 2010 decembere óta e szervezet külkapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. „Szeretném megerősíteni a horvát partnereinkkel folytatott együttműködést” – mondja. Egy olyan regionális kapcsolatrendszert törekszem kialakítani, amely a DélDunántúlra jellemző, délszláv, olasz, osztrák, horvát és magyar kulturális vonalakat kapcsolja össze az érintett országok bevonásával. A térség igen gazdag kultúrával rendelkezik.” Ebből adódóan lett a Dél-dunántúli régió központja, Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa.

„Mindenképpen támogatjuk a horvát csatlakozást, amely mindkét oldal számára előnyös lesz.”

Szintén kiemelt terület a közlekedési infrastruktúra megújítása. „A 100 éve meghúzott határok által lezárt vasútvonalak újra összekapcsolhatják a területeket a jövőben. „A közlekedés fontos a gazdaságnak és az emberek közötti kapcsolatok kiépítésében. Egyúttal nagyobb teret ad a nyelvi sokszínűségnek és a kulturális együttműködéseknek is, ezek mind összekapcsolódnak.” Horvátország EU-tagsága új munkahelyeket is jelenthet a helyi lakosságnak. „A jövőben a munkaerőpiacon a horvátok számára lehetőségek nyílhatnak Magyarországon, mint például mezőgazdasági idénymunkában dolgozni a dél-dunántúli szőlőtermelésben. Mindamellett a horvát tengerparti üdülőhelyeken való magyar munkalehetőség is kiszélesedhet a turisztikai szezonban – a horvát tengerpart van legközelebb Magyarországhoz, így ez egyfajta tengerhez jutási lehetőség.“ 2010 novemberében, amikor bemutatták a tagjelölt országoknak az EU-csatlakozás érdekében megtett előrehaladását tárgyaló legújabb országjelentéseit, Štefan Füle, bővítési biztos kiemelte, hogy mostantól kezdve a csatlakozni kívánó országoknak 100%-ban készen kell állniuk arra, hogy teljesítsék az európai uniós szabályokat, mielőtt csatlakoznak az EU tagok köréhez. Ribányi úr helyesli ezt a szemléletmódot. „Az EU tagállamai egy közös családnak a részei, ahol mindenkinek ugyanolyan felelőssége, jogai és kötelezettségei vannak. A szabályok betartásával nem gyengítjük a rendszert, hanem inkább erősítjük Európában” – állapítja meg végül.

8

A Régiók Bizottsága Magyar Delegációja A Magyar Delegáció 12 taggal és 12 póttaggal képviseli a magyar önkormányzati és regionális érdekeket a Régiók Bizottságában (RB). A magyar tagok 2004. május 1-jétől vesznek részt az RB munkájában és mindannyian választott önkormányzati képviselők. A Régiók Bizottságába történő delegálás tekintetében az önkormányzati szövetségek és a regionális fejlesztési tanácsok közösen egyeztetett javaslata alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állítja össze a listát a Régiók Bizottsága magyar jelöltjeiről. A jóváhagyott listát a Minisztérium a Magyar Köztársaság Állandó Képviseletének közreműködésével juttatja el az Európai Unió Tanácsához, ahol uniós eljárás keretében kerülnek kinevezésre az RB magyar tagok. Az RB mandátumok az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéssel lépnek hatályba.

Tagok

A 2010 októberi helyi önkormányzati választások következtében 4 tag és 4 póttag elvesztette RB mandátumát. A mandátumok pótlására irányuló nemzeti jelölési folyamat jelenleg is tart (2010. december).

BIHARY Gábor (PES) Budapest Fővárosi Közgyűlés tagja

Dr. GÉMESI György (EPP) Gödöllő város polgármestere

Dr. MOLNÁR Csaba (PES) Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja

RIBÁNYI József (EPP) Tamási város polgármestere

NAGY Sándor (EPP) Kistelek város polgármestere

DR. SÉRTŐ-RADICS István (ALDE) Uszka község polgármestere


SZABÓ Gyula (PES) Heves Megyei Közgyűlés tagja

VARGA Zoltán (PES) Békés Megyei Közgyűlés tagja

9

Póttagok

A Régiók Bizottsága Magyar Delegációja

Dr. BÓKA István (EPP) Balatonfüred város polgármestere

KISS Attila (EPP) Hajdúböszörmény város polgármestere

Dr. SZAKÁCS Imre (EPP) Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. MOLNÁR Árpád (EPP) Balatonszabadi község polgármestere

MIHÁLYI Helga (PES) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja

SZÉKELY Szilárd (EPP) Sásd város polgármestere

TÜTTŐ Kata Zsuzsanna (PES) Budapest Fővárosi Közgyűlés tagja

VÉCSEY László József (EPP) Szada község polgármestere

Magyarország közigazgatási struktúrája Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus köztársaság. A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges. A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók ki. Magyarországon a helyi önkormányzatoknak két típusát különböztetjük meg: a települési és megyei önkormányzatokat. A települések és a megyék a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el, függetlenek egymástól. A Magyar Köztársaság alkotmányának rendelkezései szerint ugyanis a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzatok alapjogai egyelőek, az önkormányzatok kötelezettségei azonban eltérőek lehetnek. Magyarországon a helyi önkormányzatok száma összesen 3194 (3175 települési és 19 megyei önkormányzat). Az államigazgatás a központi szerveket és az államigazgatás helyi-területi szerveit (a dekoncentrált szerveket) foglalja magában. A centrális államigazgatási szervek egyrészt a Kormány és a neki alárendelt szervek (minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok), másrészt a kvázi-autonóm, vagy autonóm nem kormányzati (non-governmental) szervek. A hatékonyabb, koordináltabb és legfőbbképpen ügyfélközpontú közigazgatás kialakításának részeként a magyar Kormány egyik legfontosabb célkitűzése az összefogottabban és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése. A területi államigazgatás mai állapotára ugyanis az jellemző, hogy a területi államigazgatási szervek rendkívül különböző szervezeti struktúrában működnek és egyenlőtlen az ágazati megoszlásuk is. Az átalakítás eredményeként 2011. január 1-jétől a Kormány általános hatáskörű területi szerveként olyan fővárosi és megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyekbe számos ágazati területi államigazgatási szerv integrálásra kerül. Ezáltal a funkcionális feladatellátás egységesül, az integrálásra kerülő szervek pedig továbbra is megtartják szakmai autonómiájukat az ágazati szakmai irányítás fenntartása mellett. Az állam közigazgatási beosztása mellett további területi egységeket is megkülönböztethetünk. Ezek a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Eredetileg mindkettő statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

10

Befektetés az EU régióiba Kohéziós politika 2007-2013

Közép-Dunántúl NyugatDunántúl

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

Konvergencia célkitűzés Versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

Észak-Alföld © EuroGeographics Association for the administrative boundaries

KözépMagyarország

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries

ÉszakMagyarország

Convergence objective Competitiveness and employment objective

Az európai régióknak nyújtott EU támogatások tekintetében a Strukturális Alapok töltenek be meghatározó szerepet: • az Európai Fejlesztési Alap (ERFA), amely főleg infrastrukturális projekteket finanszíroz, • az Európai Szociális Alap (ESZA) a foglalkoztatást és a munkahelyteremtést támogatja, valamint • a Kohéziós Alap, amely a kevésbé gazdag tagállamokban a környezetvédelmet, a közlekedési és energiahálózatokat finanszírozza. Ezek az alapok a 2007-2013 közötti időszakban összesen mintegy 347 milliárd euró támogatást nyújtanak abból a célból, hogy Európa minden települése és közössége gazdagabbá, egészségesebbé váljon, és készen álljon a jövő kihívásaira. Ezenkívül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) további 96 milliárd euróval rendelkezik, amely összegből mezőgazdasági és erdészeti projekteket finanszíroz.

Konvergencia és versenyképesség Az EU minden régióját besorolják egy finanszírozási „célkitűzés” alá a népesség egy főre eső átlagos termelékenysége alapján. A két célkitűzés: a „konvergencia célkitűzés”, amelyhez a kevésbé gazdag régiók tartoznak, ezek összesen 283 milliárd euró finanszírozáson osztoznak a Strukturális Alapokból (ez az utóbbiak teljes költségvetésének kb. 82%-a); és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés”, amely az EU tehetősebb régióira terjed ki és 55 milliárd eurós kerettel rendelkezik. Minden magyar régió a konvergencia célkitűzés alá tartozik, kivéve a Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régiót, amely regionális versenyképességi és foglalkoztatási térség. A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország 24,9 milliárd euró támogatásra jogosult a Strukturális Alapokból. Magyarország prioritásai e pénzeszközök felhasználása tekintetében egyebek mellett a következők: 5,5milliárd euró új közlekedési infrastruktúrára, beleértve 500 km új vasútvonalat is; 1,5 milliárd euró kutatásra, fejlesztésre és innovációra; közel 5,2 milliárd euró oktatásra és szakképzésre; valamint több mint 2,9 milliárd euró a kis- és középvállalkozások támogatására. A következő oldalakon néhány példát ismerhetünk meg a számtalan projektek közül, amelyeket már sikeresen lezártak, vagy amelyek jelenleg is folyamatban vannak Magyarország városaiban és régióiban.


11

A konvergencia és a versenyképesség támogatása Magyarországon Mini Europe: a magyarországi kis- és középvállalkozások megerősítése „A »bevált gyakorlatok« egymással való megosztása bejáratott és jól működő módszer, amely segít a politikusoknak megérteni, hogy milyen típusú politikai lépések és projektek működhetnek jól, és melyek kevésbé” – mondja Dr. Sértő-Radics István, Uszka polgármestere. „A projekt ötlete a Régiók Bizottsága tagjaival együttműködve született meg: a holland Harry Dijksmával és a brit Flo Clucassal még 2007-ben. A később csatlakozó partnerekkel együtt megvalósuló Mini Europe az RB-ben rejlő lehetőségek egyik kiemelkedő mintapéldája.” A Mini Europe projektben az Észak-alföldi régió hollandiai, romániai, svédországi, nagybritanniai, spanyolországi, olaszországi és görögországi regionális hatóságokkal fogott össze, hogy megosszák egymással azon tapasztalataikat, hogy melyek a legjobb módszerek a vállalkozói tevékenységnek, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésének támogatására. A sikeres kkv-k létfontosságúak az EU régiói számára, ugyanis bennük rejlik a lehetőség, hogy az állásteremtés, az innováció és a gazdasági növekedés motorjaivá váljanak. Az egyik magyar sikertörténet, amelyről beszámolnak a projektpartnereknek, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által indított Innocsekk program, amely lehetővé tette magyar kkv-k számára, hogy megvásárolják a számukra szükséges műszaki és innovációs szakértelmet egyetemektől és más innovációs szolgáltatóktól. Egy másik a Genomnanotech Regionális Tudásközpont, amelynek keretében kkv-k és a Debreceni Egyetem kutatói annak érdekében fogtak össze, hogy felgyorsítsák az orvosi és biotechnológiai kutatási és fejlesztési eredmények piacra való eljuttatását, így növelve a régió versenyképességét. A partnerek által összeállított, bevált gyakorlatokat tartalmazó listán szerepel a magyar országos Pólus Program is, amely innovatív ipari K+F klaszterek kialakítását segíti az ország régióiban.

Biztonságosabb és egészségesebb hulladékkezelés „A háztartások és vállalkozások szilárd hulladékának megfelelő kezelése számos okból rendkívül fontos, többek között közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is.” – fejti ki Dr. Sértő-Radics István, Uszka polgármestere. „Még 1996-ban, Uszka gesztorsága mellett szerveződött a szatmári térségben először 16 települést érintő szilárdhulladék-kezelő önkormányzati társulás, de ezt korszerűsítenünk kellett, hogy megfeleljünk az EU követelményeinek és ki is tudjuk bővíteni.” A korszerűsítés céljából a Szabolcs-SzatmárBereg megyei hatóságok ERFA támogatást használtak fel egy olyan regionális szilárdhulladék-kezelő program megteremtésére, amely a tágabb régióban a háztartások és vállalkozások által termelt évi 250 000 tonna hulladékot hivatott kezelni. A projekt részeként két regionális hulladéklerakót építettek hulladékszétválogató üzemmel és a hozzájuk tartozó bekötőutakkal, hogy ezáltal biztosítsák a hulladék biztonságos, tiszta kezelését, beleértve annak előkezelését, kémiai semlegesítését, valamint – lényeges szempontként – nagyarányú újrahasznosítását (a cél a 40%os arány elérése volt). A hulladékkezelési program által nyújtott előnyöket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 600 000 lakosa (közel 240 település 217 000 háztartása) élvezheti. Ezenkívül a projekt nemcsak új szilárdhulladék-kezelő üzemet működtet, hanem egyszersmind bezáratta a korábbi szemétlerakókat is – amelyek közül több illegálisan működött –, és a továbbiakban ezek rekultivációjáról is gondoskodni fog.

12

A konvergencia és a versenyképesség támogatása Magyarországon

ÉlőDuna: a kékebb Dunáért Az ÉlőDuna budapesti szennyvízkezelő projekt Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi projektje volt. A részben a Kohéziós Alapból finanszírozott, 529 millió eurós projekt keretében gyökerestül modernizálták Budapest szennyvízkezelő rendszerét, a legkorszerűbb technológiákat is felhasználva. A Dunán fekvő Csepelszigeten új szennyvíztisztító telep épült, amely a város folyékony hulladékának több mint felét képes feldolgozni, és biztosítja, hogy a korábbi 45%-os arány helyett a Dunába visszajutó szennyvíz 95%-a biológiai tisztítást követően ömöljön a folyóba. Az alkalmazott zárt rendszerű technológiának köszönhetően a telep a lehető legkisebb területet foglalja el, és környezete zöldövezet maradhatott. Az üzem a legszigorúbb zaj- és szag emissziós normák előírásainak is megfelel. Az új szennyvízkezelő felépítésén kívül a projekt keretében megnövelték a főgyűjtőcsatorna-rendszer kapacitását, és építettek három szivattyútelepet, egy komposztálóüzemet, valamint árvízvédelmi töltéseket is. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a Duna környezeti terhelése, ami egészségügyi szempontból is kedvező változást jelent a főváros lakossága számára, továbbá Magyarországot is segíti abban, hogy meg tudjon felelni az Európa legnagyobb folyamának védelméről és fenntartható használatáról szóló környezetvédelmi egyezményeknek. „Történelmi adósságot törlesztettünk ezzel a fejlesztéssel, amely a Dunát újra élhetővé, tisztává teszi” – mondja Bihary Gábor, az RB és a Fővárosi Közgyűlés tagja. „A projekt a beruházáson túlmutató környezeti javulást eredményez a budapesti lakosok számára” – hangsúlyozza.

Békés megye: képzés a jövőért „Ahhoz, hogy Európa régiói versenyképesek tudjanak maradni a globális gazdaságban, létfontosságú, hogy folyamatosan befektessünk a humán tőkébe – az emberekbe és a munkavállalókba –, és biztosítsuk, hogy rendelkezzenek a megfelelő képességekkel, amelyek révén a régiók vállalkozásai prosperálhatnak és növekedhetnek” – fejti ki Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés tagja. A Békés megyei hatóságok az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatását vették igénybe egy térségi integrált szakképző központ (TISZK) építésére e cél elérése érdekében. Az integrált képzési rendszer megteremtéséhez három különálló oktatási intézményt egyesítettek: a Harruckern János, a Farkas Gyula és a Hunyadi János Közoktatási Intézményt. Közös közbeszerzési rendszert alakítottak ki, korszerűsítették oktatási infrastruktúrájukat, új laboratóriumokat hoztak létre, elektronikus irányítási rendszert valósítottak meg, továbbá digitális tananyagokat és új felnőttképzési programokat fejlesztettek. Ez az új, három intézményt összefogó integrált szakképző központ lehetőséget kínál a Békés megyei embereknek és munkavállalóknak, hogy új ismeretekre tegyenek szert olyan szakterületeken – építőipar, mezőgazdaság, faipar, élelmiszeripar –, amelyek fontosak a régió gazdasága számára. „Ez a fejlesztés lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy versenyképes szakmákat tanuljanak, ami jelentősen növeli jövőbeli elhelyezkedési lehetőségeiket a munkaerőpiacon” – mondja Varga Zoltán.


13


Geotermikus energia Kisteleken Kistelek, egy dél-magyarországi kisváros 1,1 millió eurós ERFA támogatást vett igénybe, hogy kiaknázza az ország bőséges, mélyen a felszín alatt fekvő termálvízkészletét. Bár Magyarország híres termálfürdőiről, a kistelekiek nem ilyenhez fúrtak kutat, hanem a vizek geotermikus energiáját fűtésre kívánták felhasználni. Ma már 1,7 km mély kút hozza a felszínre a termálvizet, majd ezt távvezeték szállítja nyolc közintézményhez, amelyek fűtési rendszerét szintén korszerűsítették, hogy alkalmazni tudják ezt az új technológiát. Az új, automatizált fűtési rendszernek köszönhetően 10%-kal csökkentek a fűtési költségek és a város szennyezettségi szintje. Nagy Sándor, Kistelek polgármestere úgy véli, a kistelekiek tapasztalatai világos üzenetet hordoznak más helyi önkormányzatok számára is: a megújuló energián alapuló technológia működik, és kevesebb költséggel jár, mint az általa felváltott gáztüzelésű rendszer. „Úgy vélem, ez a projekt mintaértékű más települések számára is” – mondja. – „Intézményeink kéményei nem füstölnek, így a településen a közintézmények szén-dioxid-kibocsátása megszűnik. Lehetővé teszi, hogy függetlenítsük magunkat a gázszolgáltatóktól, és saját erőforrásainkra támaszkodjunk.”

Orosháza korszerűsítése A Békés megyében fekvő Orosháza fontos kulturális és szabadidős központ a régióban. Azonban a festői városközpontnak és az 1970-es években épült közeli lakótelepnek több nehézséggel is szembe kellett néznie: a korszerű bevásárlóközpontok és egyéb létesítmények hiányával, a fiatal családok elköltözése miatt elöregedő népességgel, valamint azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedekben kevés figyelmet kapott a város. Válaszként a regionális hatóságok elkészítették a város társadalmi-urbanisztikai megújulásáról szóló tervet. Ez a területnek olyan vonzó városközponttá történő átalakítását tűzte ki célul, amely a tágabb régió vonzerejévé is válna, és visszacsábítaná a fiatal családokat, hogy Orosházán lakjanak. „Fontos, hogy a vidéki kistérségi központok, mint Orosháza, megújuljanak” – magyarázza Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés tagja, – „és így modern életkörülményeket tudjunk biztosítani az itt élők számára.” A terv központi eleme volt, hogy a hagyományos városközpontot integrálják a szomszédos lakóteleppel. Rehabilitálták az utakat és tereket, több parkolóhelyet alakítottak ki, valamint a két területet összekötő kerékpárutat építettek. Hogy a családoknak jobb szolgáltatásokat nyújtsanak, felújítottak egy játszóteret az uniós szabványoknak megfelelően, valamint a tizenéveseknek új sportparkot is létesítettek. A lakhatási körülmények javítása érdekében napelemeket szereltek 24 szociális bérlakásra, valamint jelenleg folyik további lakások fűtési rendszerének korszerűsítése és energiatakarékosságának javítása. Az ERFA által támogatott, folyamatban lévő projektnek köszönhetően újjászületik a terület, és kellemes környezetet kínál az itt, illetve tágabban az Orosháza körzetében élők számára.

14


Kapuvár: szívügyük az egészség A korszerű egészségügyi szolgáltatások nyújtása és intézmények létesítése Európa régióiban fontos tényezője a társadalmi és gazdasági fejlődés elősegítésének. Ezért is döntöttek úgy a nagy múltú fürdőváros, a Magyarország észak-nyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Kapuvár hatóságai, hogy ERFA támogatást vesznek igénybe a városban működő Lumniczer Sándor Kórház modernizálására, valamint ennek új és korszerű, a térség lakosságát kiszolgáló angiológiai rehabilitációs központtal való kiegészítésére. A projekt részeként a már korábban is működő rehabilitációs szolgáltatásokat egyetlen közös, új, kifejezetten ezt a célt szolgáló épületbe költöztették, valamint javítják a kórtermek és a betegellátás színvonalát. Az új, központosított szolgáltatások jelentős előrelépést jelentenek a lábadozó szívbetegek számára, akiknek gyakran kezelésre van szükségük mozgékonyságuk és motorikus funkcióik javítása érdekében. Ezenkívül általuk a kórház – amely különösen a krónikus és súlyosbodó betegségekben szenvedők rehabilitációs kezelése terén tett szert hírnévre – kibővíthette tevékenységét, és így terápiás szolgáltatásait az ország távolabbi részeinek is rendelkezésére tudja bocsátani. Dr. Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke büszke az új központra, és bizakodva tekint a jövőbe: „Az országos viszonylatban is egyedülálló központ különleges szénsavgáz-fürdővel, korszerű orvostechnológiai eszközökkel és felkészült munkatársakkal várja betegeit, és reményeim szerint Kapuvár városát tartósan az angiológiai rehabilitáció hazai és nemzetközi központjává teszi.”

A Mátra Múzeum: a kulturális örökségre támaszkodva Amikor a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Város Önkormányzata elhatározták, hogy az ERFA forrásait igénybe véve felújítják és a XXI. század múzeumaival szemben támasztott követelményeknek megfelelően alakítják át az Orczykastélyt és a benne található Mátra Múzeumot, az a felismerés vezérelte őket, hogy a kulturális örökség fontos szerepet játszik a régiók társadalmi és gazdasági életében. Az eredeti tulajdonosáról, Orczy báróról elnevezett kastély – amely barokk és klasszicista stílusban épült, és amelyet eredetileg angolkert vett körül – Gyöngyös városában áll, Budapesttől keletre a Mátra lábánál. Korábban az épület helyi múzeumnak adott otthont. A műemléki kutatások során az épület számos barokk építészeti és díszítőelemét tárták fel csakúgy, mint az egykori kert szerkezetét. 2000-ben elhatározták, hogy a helyreállítást nem szabad tovább halogatni, majd 2002-ben a tulajdonos önkormányzatok pályázatot írtak ki az épület és a kert felújítására, a múzeum funkcióit is figyelembe véve. Mára a felújított Mátra Múzeum az egész régió egyik kulturális központjává vált. Az új helytörténeti és természetrajzi kiállításokhoz új tereket, új épületet hoztak létre, bővültek raktárai, dolgozószobái, valamint pálmaházat és akváriumot is kialakítottak. A felújított intézmény 2009 óta nyitva áll a régió lakossága és vendégei előtt. Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés tagja szerint „fontos üzenet a polgároknak, hogy az EU az infrastrukturális és gazdaságélénkítő beruházások mellett a helyi kulturális értékek megőrzését és újak létrehozását is kiemelten támogatja.”


15

Formálódik a kohéziós politika jövője Az EU a költségvetésének nagyjából egyharmadát az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósítására költi: az emberekbe és az infrastruktúrába fektet be Európa régióiban. Mivel a jelenlegi finanszírozási időszak a végéhez közelít, az EU – és ennek részeként a Régiók Bizottsága – már megkezdte a párbeszédet arról, hogy milyen formát öltsön a kohéziós politika a jövőben, az első javaslattervezetek pedig várhatóan a Magyar Elnökség idején készülnek el.

© DG REGIO

A Magyar Elnökség idején az EU minden intézményében és tagállamában az egyik legfontosabb kérdés az lesz, milyen formát öltsön a kohéziós politika 2013-tól kezdődően. Az Elnökség kiemelt céljának tekinti, hogy széles körű, mélyreható vita alakuljon ki ennek a szakpolitikai területnek a jövőjéről. A párbeszédek azért is különösen lényegesek, mert mindeközben egész Európa pénzügyi válsággal küzd amely arra készteti az egyes országok államkincstárát, hogy csökkentsék a kiadásokat és egyensúlyt teremtsenek költségvetésükben. Az új kohéziós politika minden régióra, vagy csak a legszegényebbekre fog kiterjedni? Ágazati alapú megközelítésmódot alkalmaz-e majd a jelenlegi területi alapú helyett? Ez csupán néhány azok közül a kérdések közül, amelyeket a politikai döntéshozók megvitatnak a Magyar Elnökség által koordinált megbeszélések keretében. Mivel a kohéziós pénzügyi támogatás fontos az európai régiók gazdasági, társadalmi és területi fejlődése szempontjából, az RB is igen tevékeny szereplője a jövőbeli új kohéziós politika megalkotásáról szóló vitának. Támogat egyes korai javaslatokat, így például azt, hogy rugalmasabb, tízéves költségvetési keretrendszer váltsa fel a jelenlegit, míg más elképzelések továbbra is nagyon vitatottak, így például az inkább ágazati jellegű megközelítésmódra történő átállás vagy az, hogy a kohéziós finanszírozást eredményekre vonatkozó feltételekhez kötnék. Emellett az RB számára a kohéziós politika és az Európa 2020 Stratégia közötti viszony is fontos kérdéskört jelent. Amellett érvel, hogy területi alapú megállapodásokra van szükség a helyi, regionális és országos szintű hatóságok között annak biztosítása érdekében, hogy az egyes régiókban minden kezdeményezés ugyanabba az irányba hasson, és így hozzájáruljon az Európa 2020 sikeréhez.

„A kohéziós politika kitűnő példája – és igen fontos eszköze – annak, hogy a pénzügyi támogatás és az egymástól tanulás miként fordítható Európa-szerte minden régió javára, miközben segíti saját egyedi jellemzőik kiaknázását és szükségleteik kielégítését. A nemrég hatályba lépett Lisszaboni Szerződés figyelembe veszi annak alapvető fontosságát, hogy a »terület« jelenti egyrészt a cselekvésnek, másrészt a polgárok önazonossága meghatározásának elsődleges szintjét.”

Az RB által a kohéziós politika jövőjéről megfogalmazott javaslatokra a bizottság 2010-ben közzétett „előretekintő Jerzy Buzek, véleménye” is felhívta a figyelmet, amely hangsúlyozta a az Európai Parlament elnöke decentralizált megközelítésre és többszintű kormányzási rendszerre épülő kohéziós politika, az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzések, valamint a helyi és a regionális hatóságok közötti nyilvánvaló érintkezési pontokat. Az RB véleménye kiemelte: lényeges, hogy a kohéziós politikát a továbbiakban is a növekedés, a fenntarthatóság és a foglalkoztatás célkitűzései vezéreljék. 2010 novemberében az Európai Bizottság bemutatta az Ötödik Kohéziós Jelentést, amely értékeli a kohéziós politika hatásait és megvizsgálja, hogyan járulhat hozzá az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez. Ez a Jelentés fontos szerepet játszik a jövő kohéziós politikájának az RB általi – illetve általánosabban is a Magyar Elnökség idejére eső – mérlegelésében.

16

A kohéziós politika a konvergencia és a versenyképesség motorja legyen

Dr. Fellegi Tamás Miniszter Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Az EU2020 Stratégia milyen hatással lesz a jövőbeni kohéziós politikai célokra? A versenyképesség és a gazdasági növekedés előmozdítását szolgáló Európa 2020 Stratégia célkitűzései várhatóan hangsúlyos szerepet kapnak a jövőbeli kohéziós politika tervezése során. Fontos kiemelnünk, hogy a kohéziós politika, mint integrált fejlesztéspolitika, az Európa 2020 Stratégia versenyképességi céljai megvalósításának egyik rendkívül fontos, de nem egyedüli eszköze. A kohéziós politika ugyanis – a versenyképességi célkitűzések mellett – felzárkóztatási célokkal, ezáltal pedig önálló létjogosultsággal is rendelkezik. A régiók közötti kohézió, az egyes uniós térségek kiegyenlített fejlődése pedig alapvető feltétele az Európai Unió globális versenyképességének is. Ezért a helyi fejlesztési igényeket a jövőben is kiemelten kell figyelembe venni, hiszen a kohéziós célkitűzések továbbra is relevánsak.

Az Ötödik Kohéziós Jelentés alapján milyen szerkezeti reformokat tartana fontosnak a kohéziós politikában? Magyarország örömmel üdvözli az Ötödik Kohéziós Jelentés megjelenését, és azt, hogy a dokumentum kiáll a kohéziós politika fontossága mellett. A Jelentés következtetéseiben megfogalmazott felvetések céljaival egyetértünk. A jövő kohéziós politikájának fókuszáltabb módon kell finanszíroznia a fejlesztéseket, de jobban kell figyelnünk az eredményközpontúságra és az eredmények mérhetőségének és láthatóságának biztosítására is. A szinergiákat létrehozó, integrált megközelítést most is a politika egyik legfontosabb jellemzőjének tartjuk – ezt a jövőben még hangsúlyosabbá kell tenni. Ugyanígy fontos, hogy a kohéziós politika végrehajtási rendszerének egyszerűsítése révén fejlesszük annak hatékonyságát. Végezetül nem szabad megfeledkeznünk a területi kohézió szempontjairól sem, amit a kohéziós politikában a területi alapú megközelítésen keresztül lehet érvényesíteni. E komplex témák részleteivel kapcsolatban azonban még további eszmecserére, közös álláspontok kialakítására van szükség. Biztos vagyok abban, hogy a végrehajtás részletei a Bizottság és a tagállamok kölcsönös egyetértésén alapulnak majd.

Milyen kapcsolatrendszert lát megvalósíthatónak a jelenlegi ESZA és ERFA között a következő programozási periódusban? Az ERFA és ESZA támogatási céljai kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást. Az Alapok felhasználásának integrált megközelítése az Európa 2020 Stratégia céljainak megvalósítása szempontjából is fontos. Ennek lényeges feltétele, hogy az Európai Szociális Alap a kohéziós politika része maradjon. Az uniós források jelenlegi felhasználási rendszerében ugyanakkor sokszor nehézkes a különböző Alapok költségvetési forrásainak összehangolt felhasználása. Emiatt fontos teendő az egyes Alapok finanszírozási szabályozásának felülvizsgálata, egyszerűsítése, az Alapok, valamint a régióhatárok átjárhatóságának rugalmasabbá tétele, és ezzel egyidejűleg a források területi szintű koordinációjának fejlesztése. Az Európa 2020 Stratégia céljainak megvalósítása érdekében indokoltnak látjuk az ESZA jelenlegi támogatási területeinek fenntartását, különös tekintettel a társadalmi befogadás dimenziójára.


17

Rendezvények naptára Január - Az Aktív Polgárságot Előmozdító Önkéntes Tevékenységek Európai Évének (2011) Nyitó Konferenciája Budapest, 2011. január 8. - Régiók Bizottsága: Cselekvő Helyi és Regionális Önkormányzatok az Európai Önkéntesség Évében 2011 Brüsszel, 2011. január 26. - Régiók Bizottsága: Plenáris ülés Brüsszel, 2011. január 27. - 28. - Régiók Bizottsága: CAFA bizottság Brüsszel, 2011. január 31. - Ötödik Kohéziós Fórum Brüsszel, 2011. január 31. – február 1.

Február - Régiók Bizottsága: COTER bizottság Brüsszel, 2011. február 3. - INTERREG IVC információs és partnerkereső nap Budapest, 2011. február 3. - 4. - Régiók Bizottsága: ECOS bizottság Brüsszel, 2011. február 9. - Régiók Bizottsága: CIVEX bizottság Brüsszel, 2011. február 10. - Régiók Bizottsága: ENVE bizottság Brüsszel, 2011. február 14. - Régiók Bizottsága: EDUC bizottság Brüsszel, 2011. február 21. - Sport Fórum Budapest, 2011. február 21. - 22. - Sport Miniszterek Informális ülése Gödöllő, 2011. február 23. - Konferencia: a Kultúra hozzájárulása az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához Gödöllő 2011. február 27. - március 1.

Március - Régiók Bizottsága: kihelyezett Bureau ülés Gödöllő 2011. március 3. - 4. - Régiók Bizottsága: NAT bizottság Brüsszel, 2011. március 10. - 11. - Régiók Bizottsága: CAFA bizottság Brüsszel, 2011. március 14. - Többszintű Kormányzás és EGTC Konferencia Gödöllő, 2011. március 22. - 23. - Szakpolitikai Konferencia Európa Vízkészletének Jövőjéről Budapest, 2011. március 23. - 25. - Konferencia a Kohéziós Politika jövőjéről Budapest, 2011. március 31. – április 1. - Régiók Bizottsága: COTER bizottság Brüsszel, 2011. március 25. - Régiók Bizottsága: Fórum az európai régiók és a fejlődő országok közötti decentralizált együttműködésről Brüsszel, 2011. március 29. - Régiók Bizottsága: Plenáris ülés Brüsszel, 2011. március 31. – április 1.

18

Rendezvények naptára

Április - EU Platform a romák társadalmi befogadásáért Budapest, 2011. április 8. – 9. - Régiók Bizottsága: CIVEX bizottság Brüsszel, 2011. április 8. - Régiók Bizottsága: ECOS bizottság Velence, 2011. április 11. - 12. - Régiók Bizottsága: EDUC bizottság Brüsszel, 2011. április 14.

Május - Magas szintű Konferencia városfejlesztési politika témában Budapest, 2011. május 2. - 3. - Régiók Bizottsága: NAT bizottság Brüsszel, 2011. május 4. - Régiók Bizottsága: ENVE bizottság Brüsszel, 2011. május 5. - Strukturált párbeszéd a civil társadalom és az önkormányzatok nemzetközi fejlesztési együttműködésébe történő bevonásáról, Konferencia Gödöllő, 2011. május 5. - 7. - Régiók Bizottsága: Nyílt Nap az EU intézményekben Brüsszel, 2011. május 8. - Régiók Bizottsága: Plenáris ülés Brüsszel, 2011. május 11. - 12. - Területfejlesztési Miniszterek Informális ülése Gödöllő, 2011. május 19. - Régiók Bizottsága: COTER bizottság Brüsszel, 2011. május 19. - Kohéziós politikáért felelős Miniszterek Informális ülése Gödöllő, 2011. május 20. - EU Elnökségi Konferencia a KKV politikáról, az Európai Vállalkozási díj ünnepélyes eredményhirdetése Gödöllő, 2011. május 23. - 24. - Keleti Partnerség Csúcs Gödöllő, 2011. május 27. - AGRI, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési miniszterek Informális ülése Debrecen, 2011. május 29. - 31. - Régiók Bizottsága: CAFA bizottság Brüsszel, 2011. május 30.

Június - Régiók Bizottsága: CIVEX bizottság Ciprus, 2011. június 6. - 7. - Innovatív Régiók Európai Hete 2011 – WIRE2 és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Tudományos Fóruma (ESFRI) Debrecen, 2011. június 7. - 9. - Régiók Bizottsága: EDUC bizottság Egyesült Királyság, 2011. június 9. - 10. - Konferencia a dunai országok hidrológiai előrejelzési és vízgazdálkodási témakörében Budapest, 2011. június 16. - 17. - Európai Regionális Konferencia a fenntartható fogyasztás és termelés témakörében Budapest, 2011. június 20. - 21. - Régiók Bizottsága: NAT bizottság Brüsszel, 2011. június 22. - Régiók Bizottsága: ENVE bizottság Brüsszel, 2011. június 23. - Szakértői Konferencia: a kulturális örökség digitalizálása és hosszú távú megőrzése – az e-infrastruktúra szerepe Budapest, 2011. június 23. - 24. - Régiók Bizottsága: Plenáris ülés Brüsszel, 2011. június 30. - július 1.


19

Kapcsolatok A Magyar Köztársaság Állandó Képviselete az Európai Unió mellett Nagykövet, Állandó Képviselő: Dr. Györkös Péter Cím: Rue de Trèves 92-98, 1040-Brüsszel, Belgium Tel: +32-2-234-1204 Fax: +32-2-230-4351 E-mail: [email protected] Régiók Bizottsága kapcsolattartó, felelős: Dr. Szabó Hajnalka Tel: +32-2-234-1293 Fax: +32-2-230-4351 E-mail: [email protected] Web: www.hunrep.be

Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete Vezető koordinátor: Harsányi Csaba Cím: Bld. Bischoffsheim 11. 2. emelet, 1000-Brüsszel, Belgium Tel: +32-2-737-1405 Fax: +32-2-735-6599 Mobil: +32-474-790-124 E-mail: [email protected] Web: www.regionsofhungary.eu

Budapest Főváros Önkormányzatának Képviselete az Európai Unió mellett Képviseletvezető: Dr. Bencsik Dávid Cím: Avenue d’Auderghem 63, 1040-Brüsszel, Belgium Telefon: +32-2-230-7857 Fax: +32-2-230-9004 E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.budapest.eu

Észak-alföldi Régió Brüsszeli Képviselete Brüsszeli képviselő: Balogh Zoltán Cím: Bld. Bischoffsheim 11. 2. emelet, 1000-Brüsszel, Belgium Telefon: +32-2-737-1401 Fax: +32-2-737-6599 Mobil: +32-485-977-384 E-mail: [email protected] Honlap: www.eszakalfold.hu

20

Dél-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete Regionális képviselő: Pálmai Zsolt Cím: Rue Montoyer 18/b, 1000-Brüsszel, Belgium Telefon: +32-2-230-6652, Fax: +32-2-230-2733 Mobil: +32-484-947-647 E-mail: [email protected] Honlap: www.deldunantul.eu

Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Brüsszeli Képviselete Képviseletvezető: Derjanecz Anita Cím: Rue Montoyer 18/b, 1000-Brüsszel, Belgium Telefon: +32-2-230-6652 Fax: +32-2-230-2733 Mobil: +32-489-569-377 E-mail: [email protected] Honlap: www.ddriu.hu

Dél-Kelet magyarországi Iroda Képviseletvezető: Krikovszky József Cím: Avenue du Roi Chevalier 13, 1200 Brüsszel Belgium Mobil: +32-475-625-459-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.dk-mo.hu

Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete Regionális képviselő: Kocsondi Tamás Cím: Avenue de Tervueren 84, 1040-Brüsszel, Belgium Mobil: +32-479-424-847 E-mail: [email protected] Honlap: www.westpa.hu

Edited by the Directorate for Communication, Press and Protocol of the Committee of the Regions - December 2010 Rue Belliard/Belliardstraat, 101 _ 1040 Bruxelles/Brussel _ BELGIQUE/BELGIË

www.cor.europa.eu/hungary

Gödöllő: The Royal Palace, Budapest: Mr. Tamas Cziglan, Debrecen: Mr. Gabor Nagy. A Régiók Bizottsága és az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége

Recommend Documents