Gazdasági fórum a nevükön nevezett dolgok világáról

XVII. évfolyam • 2015. 05. szám

Gondolatkísérletek a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szerződés megértéséhez

Gazdasági fórum a nevükön nevezett dolgok világáról

Az Érden megtartott „Nyitnikék” 3 napos kézműves vásár keretén belül szokásosan gazdasági fórum megtartására is sor került. Bevezető köszöntőjében Vereczkey Zoltán arra hívta fel a jelenlévő vállalkozók figyelmét, hogy a felgyorsult világban a gazdasági élet változásai akkor lehetnek tisztán nyomon követhetőek, ha a dolgokat és jelenségeket nevükön lehet nevezni, és a „mégis kinek az érdeke?” kérdésre azonnali tiszta, gyors válaszokat lehet kapni. Sajnálatos módon a rohanó világban a rövid gazdasági híradások fogalomkészletei már eleve valamilyen gazdasági érdek mentén kívánják a közvélemény értékítéletét befolyásolni. Egy idő után elfogadottakká válnak olyan kifejezések, amelyek mögött nincs tartalom, sőt megtévesztő jellegükkel hamis következtetések levonására is késztetik a felületes véleményformálót. Gondoljunk csak bele – mondta az elnök –, hogy ha a közgazdasági tankönyvekben nem létezik

ortodox gazdaságpolitika, akkor annak a tagadása vagy ellenkezője az unortodox gazdaságpolitika sem létezik. A liberális és neoliberális gazdaságpolitikával szemben a patrióta gazdaságpolitika a helyes megjelölés. De folytathatnánk a sort a politikai paletta két szélső értékének, a baloldali és a liberális gondolkodásnak oly módon történő összevonásával, hogy balliberális oldalról, balliberális médiáról vagy balliberális személyekről teszünk említést. Balliberális kormánykoalíció létezhet, de az előzőekben említett felsorolás már fogalmilag kétséges. Nem lehet ugyanis a szociális segélyek világát és a beavatkozás nélkül működő szabad piac világát egyszerre hozsannázni. De a fenntartható növekedés kifejezés állandó használata is logikai nonszensz, hogyha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Föld erőforrásai végesek. Dr. Hossó Andrea nemzetközi közgazdász a TTIP (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Szerződés) létrehozási folyamatáról, annak Magyarországra gyakorolt hatásáról, ezen belül a hazai kisvállalkozásokat érintő várható változásokról, és a szerződés jelentőségéről tartott előadást. Dr. Hossó Andrea elöljáróban leszögezte, hogy ennek a kérdésnek a taglalása során szívesen vállalja, hogy a „nevén nevezett dolgok világát” fogja képviselni, és megpróbálta a TTIP részletes „jellemképét” bemutatni. Rögtön erőteljes megállapítást tett, hiszen a TTIP-t egy rendkívüli nagy jelentőségű szerződésnek definiálta, amely tartalmát tekintve az országok szuverenitását fogja érinteni, és igyekszik arra, hogy a jövő minden lehetőségét az önálló gazdaságpolitika folytatására elzárja a

nemzetállamok elől. Az egész szerződési csomagról kijelentette, hogy olyan, mint a polip, amelynek rengeteg csápja van, és mindent be akar és be tud hálózni, ami az útjába kerül. Ma úgy tűnik, hogy a TTIP az Európai Unió és az Egyesült Államok között jön létre. Ugyanakkor ez csak formálisan igaz, és a felszínen van így, hiszen a valódi tárgyalásokat multinacionális cégcsoportok készítik elő. A közgazdásznő szerint a szerződés támogatói azzal a szlogennel élnek, hogy erre azért van szükség, mert a szabadkereskedelem jó minden országnak, ettől majd felvirágzik a gazdaság az Atlanti-óceán mindkét partján, nő majd a foglalkoztatás, nőnek a bérek és javul az életszínvonal. Ugyanakkor ezen állítások igazát a gazdasági elemzők prognózisai messze nem támasztják alá. Bizton állíthatjuk – jelentette ki dr. Hossó Andrea –, hogy MI NEM A TTIP? Folytatás a 24. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

2

Túlsúlyban maradhat a forint alapú finanszírozás A jövő évi költségvetés ismét elsősorban forint alapú kötvények kibocsátásával és a belföldi források nagyobb súlyával biztosítaná az ország aktuális adósságfinanszírozását. A csökkenő felárak miatt a magyar piac kevésbé lehet vonzó a nagyobb hozamokat kereső külföldi befektetőknek. Jövőre az ideinek a kétszerese, összesen 5,5 milliárd euró összegű devizaadósság visszafizetése esedékes, ennek többségét belföldi forrásból tervezi bevonni az állam – áll a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben. Az előterjesztés értelmében az átszámítva nagyjából 1685 milliárd forintos adósság törlesztésében az eddigieknek megfelelően növekvő szerepet szán a kormány a lakossági befektetőknek. A kabinet és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eddigi törekvései az állampapírok belföldi népszerűsítésére sikeresnek látszanak. Az ÁKK legutóbbi, márciusi kimutatása szerint egy év alatt majdnem nyolc százalékkal, több mint 191 milliárd forinttal nőtt a lakossági ál-

lampapír-állomány. Az állampapírok kelendőségét jól mutatja, hogy a népszerű diszkontkincstárjegyeknél 21 százalék feletti, 337 milliárd forintos, vagyis a GDP 1 százalékát meghaladó állománynövekedés volt. Az összes adósság 60 százalékát kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 629,8 milliárd forinttal, 14618,5 milliárd forintra nőtt. A belföldi befektetőkre azért is van szükség, mert a magyar gazdaság legutóbbi időszakban produkált makroadataival mérséklődik a kockázati felár. Egyéb üzleti megfontolások mellett ez is indokolta, hogy a Templeton Magyarország legnagyobb piaci hitelezője – kétezer milliárd forintos portfóliójának 20 százalékát már leépítette, és mint arra a Napi Gazdaság korábban felhívta a figyelmet, nem is tervez újabb bevásárlást. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója ezt nemrég kedvező fejleménynek minősítette a közmédiának, mivel így az államadósság jelentős része nem egyetlen kézben összpontosul, hanem több kisebb fektető között oszlik meg. A Templeton

Közteher kölcsönbe Körülbelül húszezer cég juthat nem várt anyagi támogatáshoz a következő évi adócsomag egyik új megoldásával. A módszer lényege szerint az állam nem fizettetné ki a cégekkel az adott évi adót, hanem kamatmentes kölcsönbe adná nekik. Komoly, akár milliós összeggel is támogathatja a közkassza a gyorsan fejlődő cégeket egy új adólehetőség révén. A növekedési adóhitel elnevezésű módszer a kamatmentes kölcsön egy sajátos formáját kínálja a legdinamikusabb cégeknek – mondta kérdésünkre a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Pankucsi Zoltán szerint az állam ugyanis a legnagyobb fejlődést felmutató vállalkozásoknál hagyja az adót, az összeget csak később, részletekben kell befizetni. A társaságoknál maradó pénzt az érintettek olyan lépésekre fordíthatják, amelyek megalapozhatják további növekedésüket. Mód nyílhat ezzel új termékek kifej-

lesztésére, terjeszkedésre és újabb munkahelyek létrehozására is – vélekedett a tárca szakembere. Lényeges, hogy a növekedési adóhitelt már az idei esztendő után fizetendő közteher kapcsán is igényelhetik a cégek, ha az Országgyűlés a következő hetekben megszavazza a 2016-os adócsomagot. A lehetőséggel egyébként azok a vállalkozások élhetnek, amelyek egyik évről a másikra megötszörözik adózás előtti eredményüket. Amennyiben például a vállalkozás tavaly egymillió forintos eredményt ért el, úgy már akkor alkalmazhatja az új szabályokat, ha az idei gazdasági év végén hatmilliót mutat az adófizetés előtti eredménye. Ebben az esetben az ötmilliós többlet után befizetendő társasági adót nem kell azonnal átutalni: a közterhet két év alatt, nyolc egyenlő részletben kéri csak el a kincstár. A lehetőségért nyilatkozatot kell benyújtani az adóhatósághoz, a beadvány pedig akkor lehet sikeres, ha a társaság legalább három

azért is érdekes eset, mert a gazdasági válság Magyarországot legdurvábban érintő időszakaiban is megtartotta, sőt növelte eszközportfólióját. Az alapkezelő amúgy is kedveli a kockázatos, nagy hozamokkal kecsegtető befektetéseket, márpedig Magyarország pár éve még ebbe a kategóriába esett: 2012 első heteiben 11 százalékot meghaladó hozamok is voltak a magyar állampiacon. Ehhez képest a 10 éves állampapír hozama a héten egy százalékkal, 3,7 százalékra emelkedett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezért is vetette el a 2016-os költségvetést bemutató sajtótájékoztató során annak a jelentőségét, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő kiveszi-e Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából, mivel a piaci szereplők attól függetlenül is előszeretettel vásárolnak magyar papírokat. Barcza György szerint is átalakult a külföldi befektetők köre, de a mostani hozamszintekkel is vonzó befektetés a magyar állampapír. Forrás: Napi Gazdaság

éve működik, és ez idő alatt nem esett át például átalakuláson. A helyettes államtitkár szerint az adóhitel nemcsak a gazdasági növekedést segítheti, hanem szerepet játszik a feketézés visszaszorításában is. A megoldás – a tárca számítása szerint – cégek nagyobb csoportja számára is csábító lehet. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy az eredmény megötszörözésére évente húszezer vállalkozás lehet képes. Forrás: Napi Gazdaság

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán ISSN 1585-1400

Gazdasági

Hírtükör

3

HORIZONT 2020

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások közvetlen Brüsszelből, kkv-k számára Innovációs Klubunk rendezvényén helyzetfelmérést adtunk az elmúlt egy év tapasztalatairól. A „Horizont 2020” az EU létező legnagyobb szabású kutatási és innovációs keretprogramja, amely 2014 januárjában indult el, és 2020-ig minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A Pest megyei kkv szektor képviselőit 2014-ben roadshow keretében tájékoztattuk arról, hogy amennyiben rendelkeznek innovatív, piacképes ötlettel, azt miként valósíthatják meg, hogyan tudják ötletüket piacra juttatni és az ehhez felhasználható közvetlen brüsszeli forrásokat megszerezni. A tavalyi roadshown bemutattuk az Ateknea Solutions Kft-t, akiket mostani rendezvényünkön arról kérdeztünk, számoljanak be az elmúlt egy év tapasztalatairól, sikereiről. Arra voltunk kíváncsiak hogyan álltak helyt az erős nemzetközi versenyben a magyar kkv-k. Kérdésünkre a válasz: Milliárdos brüszszeli pályázatokat nyertek a hazai kis- és középvállalkozások 2014-ben. Az innovatív kkv-knak szóló pályázat decemberi fordulója kiemelkedő magyar sikereket hozott. Mintegy 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli forráshoz segített öt magyar innovatív céget az Ateknea Solutions mérnökiroda 2014-ben. Az öt magyar cég három európai szintű fejlesztési projektet valósít meg a pénzből. Az Aeroglass, a Vegaalga és a TaskFit Pro cégek sikeres pályázatainak elkészítésében nélkülözhetetlen szerepe volt

Dr. Bulkai András, az Ateknea Solutions Kft., Kürti László, a KÜRT Zrt., Molnár László, a Basewalk Kft. ügyvezetője, és Sarkadi Judit moderátor az ActionCoach Magyarország részéről

az Ateknea Solutions szakembereinek. A nyertesek már meg is kapták az unió jóváhagyását a támogatásról, mivel innovatív ötleteik nemzetközi viszonylatban is nagy hatásúak. Dr. Bulkai András az Ateknea Solutions Kft. üzletágvezetője elmondta, hogy szerintük a Horizont 2020 keretprogram kkv eszköz pályázata kiemelt lehetőséget jelent a hazai vállalatoknak. A decemberi eredmények alapján Magyarország az előkelő 12-ik helyet foglalta el a támogatásban részesült 32 európai ország rangsorában. Rendezvényünkön a HORIZONT 2020 program kkv eszköz felhívásában sikerrel pályázó Basewalk Kft. és a KÜRT Zrt. képviselői kerekasztal beszélgetés keretében számoltak be tapasztalataikról.

Kamaránk udvarán a résztvevők veteránautókat tekinthettek meg a Victory Budaörs Autó Kft. jóvoltából

A Basewalk Kft. több éve fejleszti Taskfit nevű termékét, melynek most Taskfit PRO néven való továbbfejlesztéséhez, és piacra viteléhez az általa vezetett konzorcium 1,4 millió euró támogatást nyert el projektjéhez. A megoldás célja, hogy a fókuszáltság javításával mind az egyedi, mind pedig a csoportos munkavégzés hatékonyságát növelje, valamint az elvégzett munkáról adminisztráció nélkül szolgáltasson valós idejű adatokat a vállalkozások vezetése számára. A Taskfit mindezt úgy valósítja meg, hogy a munkatársak napi munkáját egy speciális szoftverkörnyezetben könynyebbé és átláthatóbbá teszi, ugyanakkor a munkaidő felhasználását tudatossá téve növeli a teljesítményt. A hatékonyság növelésén keresztül a vállalat eredményessége növelhető, valamint rendelkezésre álló források optimálisan használhatók fel. A KÜRT Zrt. képviselője, Kürti László Nemzetközi Üzletfejlesztési vezető a nemzetközi konzorciumépítés nehézségeiről beszélt. A Basewalk Kft. és a Kürt Zrt. képviselői szerint az ATEKNEA Solutions Hungary Kft. Magyarországon kivételes tapasztalattal bír közvetlen brüsszeli európai uniós kutatás-fejlesztési projektek elnyerésében és lebonyolításában. Projektjük sikere annak köszönhető, hogy az Ateknea jól ötvözi pályázataiban az üzleti illetve a műszakitudományos szempontokat és évtizedes tapasztalatát.

Gazdasági

Hírtükör

4

Vásári sokadalom – Vállalkozói seregszemle az Érdi Sport Arénában Újabb sikertörténet az Érd Arénában: 200 kiállító, 300 fellépő, 7000 látogató. Három napos forgatag, ahol a nagy létszám mellett barátságos, családias hangulat volt a jellemző. Kamaránk szervezésében második alkalommal került megrendezésre április 24-25-26-án az Érdi Nyitnikék, ahol a kereslet és kínálat vásári szintű találkozását látványos színpadi műsorok, szakmai fórumok és bemutatók kísérték. A kiállítás és vásár betöltötte szerepét, igazolva a többoldalú összefogás alapgondolatát, mely szerint régi hiányt pótol a három napos programsorozat a vállalkozások életében. A térségben működő mikro- és kisvállalkozások számára nagyszerű lehetőséget biztosított a lakosokkal való kapcsolatteremtésre, de még a vállalkozások egymással való kapcsolatfelvételének is jó színterévé tudott válni. Az előző év tapasztalata alapján jó helyszínnek bizonyult az érdi Sport Aréna, személyi és technikai adottságai (fantasztikus segítőkészség, együttműködés, megközelíthetőség, külső és belső kiállítói tér biztosítása) megfelelőek a kiállítás és vásár megtartásának. Szervezőként igyekeztünk maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló területet, a nagy számú jelentkezéshez igazítani a standok kialakítását, így a bejáratnál, az aréna belső területén, a külső szabadterületeken egyaránt kiépítésre került a vásár. Jól megfértek egymás mellett a kézművesek, kereskedők, termék előállítók, szolgáltatók, iparosok, akik nem

a konkurenciát látták és keresték egymásban, hanem az „együtt – egymásért” szemléletet hirdették. Elsősorban az érdi térség mutatkozott be, de érkeztek más településről, sőt határon túli testvértelepülésről is kiállítók, akik a helyi kínálatot bővítették bemutatójukkal. Idén kisebb alapterületen jelentek meg az intézményi kiállítók, de aki jelen volt, felkészülten várta az érdeklődőket. Különösen említésre méltó az Érdi Szakorvosi Rendelőintézet felkészültsége, szakmai fórumsorozata, melyet neves szakorvosaik tartottak az érdeklődők számára, konzultációs lehetőséggel egybekötve. A kiállítók nagy száma miatt nehéz lenne felsorolni, hogy ki, milyen termékkel, szolgáltatással jelent meg, ezért azokat, akik nem látogatták meg a

vásárt, arra biztatjuk, jövőre ki ne hagyják a programot! A sokrétű, bőséges árukínálat mellett mindhárom napra jutott kulturális érdekesség, látnivaló, szakmaiság. Pénteken nagy érdeklődésre számottartó fórummal indította kamaránk a szakmai rendezvények sorát, mellyel a kiállítás mindhárom napján szolgáltattunk az arra érdeklődők számára. A színpadi élet péntek este Vörös Viktória munkáját dicsérő, színvonalas divatbemutatóval indult, a ruhaköltemények bemutatásában a divatiskola manökenjei mellett részt vettek az Érd Szépe versenyzői is. Szombaton és vasárnap folyamatos műsort szolgáltatva egymást követték a különböző fellépések, bemutatók, látványosságok, koncertek.

Gazdasági

Hírtükör

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a programsorozat színesítésében önzetlenül és ingyenesen résztvevők felé, kezdve a Kisharang és Magtár Néptánccsoportokkal, akik színvonalas bemutatójukkal indították a három napos rendezvény kulturális blokkját. A fellépések sorrendjében folytatva a sort elismerés és köszönet illeti: a Bonton Táncsport Egyesület, Frutti Táncsport Egyesület, Masters SE, Olivia Fitness, Azúr Kutyaiskola, Érdi Shaolin Wushu Egyesület, Habilitáció Csengettyű Együttes, Érdi Torna Club, Tigers SE, Perényi Nóra vezetésével a Törpördög és Tinitündér Tánctanoda, Metronom Dobiskola, Oriental Fantasy, Kiss Company zenekara színvonalas produkcióit. A helyi csoportok mellett Szóka Júlia énekművész és vendégei, Solti Ádám és Zenekara, valamint a Princess Együttes is koncertezett, s a gyerekek örömére műsort adott a Nefelejcs Bábszínház. Érdekes és a Nyitnikéken új programelem volt a szombati főzőverseny, valamint a vasárnapi fodrászverseny. A főzőversenyre benevező helyi csoportok a finomságok kínálásával vidám, jó hangulatot varázsoltak, és a bográcsaik mellett felállított sörpadokhoz invitálták az éhes érdeklődőket. Különböző receptekkel, fortéllyal versengtek a csapatok, volt, aki a halászlé alapjául szolgáló halat a verseny előtti órákban fogta ki. A Csányi Sándor által vezetett három tagú zsűrinek nehéz dolga volt a sorrend felállításával, amit az is bizonyít, hogy csak arany és ezüst fokozatok születtek. A vasárnap megrendezett fodrászversenyt nagy szakmai és látogatói érdeklődés övezte. A több versenyszámban meghirdetett eseményt szakmailag Molnár Ildikó mesterfodrász fogta össze,

5

több, mint negyven fodrász részvételével. A tavaszi trendfrizurák készítésére még határon túlról is érkezett nevező, igazi frizuraköltemények születtek. A mutatós kontyok, melyhez gyönyörű smink és természetesen látványos alkalmi ruhaviselet dukált, valamint a trendiséget hirdető férfi frizurák egyaránt színvonalas munkákról tanúskodtak. A díjazottak méltán vehették át a minősítéshez járó kupákat. Ezután került sor a „Korrekt Partner” díjátadó ünnepségére, melyen hat vállalkozás részesült az elismerő díjazásban. A minősítésre pályázó nyertes vállalkozásokról, s az ünnepélyes átadóról újságunkban önálló híranyagban számolunk be kedves olvasóinknak. Szintén újdonságként, a látványos produkciók sorát naponta többször meghirdetett nyereményjátékok tarkították. Minden belépő nyereményszelvényt kapott, s a kitöltői között a kiállítók által felajánlott, nagyszámú ajándékcsomagok kerültek kiosztásra. Köszönet érte a felajánlóknak! Bízunk benne, hogy a rövid ismertetés ellenére is érzékelhető a sokszínűség, eredményesség, melyhez nagymértékben járultak hozzá a résztvevők és az együttműködő partnerek. Az önkormányzat támogatása mellett az ipartestület vezetősége és tagjai, a vállalkozók, kiállítók és mindenki, akit szervezőként felkértünk, megbíztunk, fantasztikus együttműködéssel állt az ügy sikeressé tételéhez. Ezúton is köszönet érte mindenkinek! Vásári seregszemlénk következő állomása a szeptemberre tervezett Törökbálinti Ősz, amelyre szeretettel invitáljuk Önöket! Folytatás a 6. oldalon ➤

6 ➤ Folytatás az 5. oldalról

Gazdasági

Hírtükör

Gazdasági

Hírtükör

7

Gazdasági

Hírtükör

8

A tisztesség maradandó érték

„Korrekt Partner” elismerő védjegy A II. Érdi Nyitnikék Vásár és Kiállítás záró napján került sor a Korrekt Partner védjegy átadó ünnepségre. Második alkalommal adta át a kitüntető címet a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dr. Vereczkey Zoltán és a pályázatokat elbíráló Etikai Bizottság elnöke, Regősné Gali Margit. A díjat a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta életre, és a célja egy olyan pozitív értékeket magában hordozó határon átnyúló „KORREKT PARTNER” elismerő védjegy létrehozása, mely a tisztességes kereskedelmi és szolgáltatói magatartás, garanciáját jelenti. A védjegy kialakítására, a fogyasztói réteg egyértelmű igénye alapján kerül sor, mely megkönnyíti a fogyasztók részére a vásárlás helyének megválasztását. A kiíró szándéka, hogy a védjegy odaítélése és használata a vállalkozásokat hozzásegítse a forgalom és árbevétel növekedéséhez, illetve elősegítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, fejlődését. Kamaránk  2014-ben csatlakozott a pályázati rendszerhez. A pályázatokat minden évben két alkalommal bírálja el a bizottság. Ebben a fordulóban hat vállalkozás jelentkezett a címre, és mind a hat cég megfelelt a feltételeknek. A mostani nyertesek a következők:

Tóth Zsolt egyéni vállalkozó Kiskereskedelemmel foglalkozik Nagykőrösön, egy 25.000 fő lakosságú városban. Üzletében széleskörű választékot kínálnak vásárlóik részére női és férfi táskákból valamint Swarovski divatékszerekből. Hitvallásuk, hogy az egyre népszerűbb online áruházak mellett van keresni valójuk az úgynevezett tradicionális kiskereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozásoknak, hiszen az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység egy életforma, amely naponta ajándékozza meg a kereskedőt a vásárló által visszajelzett elégedettséggel. MyShop táska és ékszer elnevezésű üzletükben lehetőség van a választott termékeket alaposan, kézben fogva megnézni, próbálni, hogy annak funkcionalitása és kényelme a vásárlót hosszú távon is elégedetté tegye. Árukínálatukban minden vásárlói szegmens felé próbálnak nyitni, ezért az egy-

A képen balról jobbra: Vereczkey Zoltán (PMKIK), Stekl Csaba (Steki-Impex Kft.), Forberger Gábor, Megyeri Orsolya (Lavina Kft.), Illés József, Tóth Zsolt, Rácz István, Regősné Gali Margit (PMKIK)

szerűbb kialakítású termékektől, egészen a magas minőségű árucikkekig minden megtalálható a palettájukon.

Illés József egyéni vállalkozó A Ceglédi Kovácsüzemben a kovácsolás 1970-ben kezdődött TSZ melléküzemágként. Illés József 1991-ben kezdett el vállalkozóként dolgozni. A Kovácsüzem 1994 óta tartozik az irányítása alá. A vállalkozás a mai napig egyéni vállalkozás formában működik. Kezdetben 10-12 fővel kezdte meg a tevékenységet, majd az évek folyamán folyamatos fejlődés következett, amely a mai napig folytatódik. A vállalkozás fő tevékenysége süllyesztékes kovácsolás, fém megmunkálás. 2010 óta pedig Magyarországon egyedül kézi szerszámgyártással is foglakozik. A telephelyen kis és középnagyságú szériagyártás folyik, valamint a gyártáshoz kapcsolódó, forgácsolási és ellenőrzési munkálatok. Forgalmazott termékeik: Autóipari alkatrész elő-gyártmányok, nagy szilárdságú csavarok, pótkocsi vonószemek, kéziszerszámok, mezőgazdasági gépalkatrész elő-gyártmányok (kombájn, traktor alkatrész), protézis elő-gyártmányok orvosi acélból (csípő protézis különböző méretekben). Jelenleg 57 főt foglalkoztat a vállalkozás. A létszám a 2008 évi válság közben sem csökkent, dolgozóit próbálta megtartani, és keresni a további lehetőségeket.

Az elkövetkező években a következő célokat tűzte ki: A telephellyel szemben lévő földterületre, egy logisztikai alapanyag és félkész áru raktár központ építése. ISO TS 16949 Autóipari beszállítói minősítés megszerzése. A vállalkozás szervezettségének, hatékonyságának növelése. Ezzel új vevőket lehet nyerni, valamint régi vevők biztonság érzetét lehet növelni. A gépek átlag életkor csökkentése, új gépek vásárlása.

• • • •

Forberger Gábor egyéni vállalkozó Több évtizede foglalkozik autómentéssel és szállítással. Jelenlegi formában, mint egyéni vállalkozó 2006 óta tevékenykedik. Elsősorban Vác és környékén, Pest megye északi területén a Dunakanyarban, de igény esetén természetesen Európa szerte vállal fuvart. A vállalkozás időközben kinőtte magát az úgynevezett „1 autós fuvarozók” közül, és majdnem minden igénynek eleget tevő speciális gépjárműmentő flottával állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az utóbbi években a munkát fia is segítette, aki a vállalkozásba beszállva törekszik a további jó hírnévre és sikerességre. Valóban éjjel-nappal, az év mindennapján, ünnepnapokon is elérhetőek az ügyfelek számára, valamint a lehetetlennek látszó helyzeteknek is adnak egy esélyt. Sok esetben fontosabbnak tartják a szakmai

Gazdasági

Hírtükör

elhivatottság iránti érdeklődésüket és elkötelezettségüket, valamint a segítőkészséget, mint a gazdasági szempontokat, akármennyire is profit orientált vállalkozásról van szó. A fejlődés és növekedés irányába mindig is fontosnak tartották, hogy a hazai gazdasági környezethez viszonyodva tudjanak minőségi, színvonalas szolgáltatást nyújtani. Ezt is igazolja, hogy ügyfélkörükben sok visszatérő, elégedett megrendelő található. A Lavina Szerviz Kft. váci autóalkatrész és kenőanyag kiskereskedelmével foglalkozó üzlete kiemelt kapcsolatot ápol a vevőkkel, partnerekkel, betartva az általános emberi etikai normákat. Szakembereiket rendszeresen képzik, hogy szakmai felkészültségük megfelelő legyen a beérkező ügyfelek számára. Időről-időre szerveznek bónusz akciókat, kiárusításokat, rendszeresen jutalmazzák törzsvásárlóikat ajándékokkal, különböző árengedményekkel. Szakmai utánpótlás program keretében folyamatosan foglalkoztatnak ipari tanulókat, a helyi szakképző iskolából. Cégük arculatát, valamint az üzlet berendezését a vásárlási szokásokhoz igazítják, ügyfeleik között épp úgy megtalálhatóak a „régi szakik”, akik autószereléssel és viszont eladással foglalkoznak, valamint a fiatalabb korosztály, a 30 év körüli autótulajdonosok.

9 Rácz István egyéni vállalkozó „B” kategóriás gépjárművezető képzéssel foglalkozik a cég. Budapesten a IV., VII., VIII. kerületben, Ürömön, és Piliscsabán indítanak tanfolyamokat. Az alvállalkozóként foglalkoztatott oktatók, beleértve az iskolavezetőt is az előírásoknak megfelelően részt vesznek továbbképzéseken, és évente vizsgáznak is. Autóik is rendszeresen keresztül mennek a hatóság által előírt vizsgákon ahol ellenőrzik a járművek oktatási célú alkalmasságát. Minden gépjármű megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. Az autósiskola az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek tekintetében is igyekszik minden lehetőséget megadni a tanulóknak a sikeres vizsgára való felkészüléshez. Segítséget nyújtanak a tankönyvek beszerzéséhez, és rendelkeznek motor–erőátvitel–fék makettel, melynek segítségével az autó üzemszerű működése is bemutatható. Lehetőség van e-learninges módszerrel történő tanulásra is. A középiskolai tanulókra is odafigyelnek, a vizsgák alkalmával kérésre igazolást adnak, amellyel   a diákok igazolhatják az iskolai távolmaradásukat.

Steki-Impex Kft. A cég vezetői, tizenöt éves, kereskedelemben szerzett tapasztalatukra alapozva 2008 februárjában alapították meg az önálló vállalkozásukat.

Hat éve foglalkoznak szárazelem és akkumulátor importtal. Többek között a JS és a KSL márkanév forgalmazói. Termékkörüket igyekeznek folyamatosan bővíteni. A hazai piacon országos értékesítési hálózattal rendelkeznek, mindezek mellett jelentős exportot bonyolítanak le Szerbia, Szlovákia, Csehország és Románia elektronikai piacai felé. Az általuk forgalmazott termékeket a megbízható minőség és az alacsony árfekvés jellemzi. Az összes általuk forgalmazott áru saját importból, a piaci igényeknek megfelelően, Európából és a Távol-Keletről származik. A vállalkozás tevékenysége a következő főbb területekre fókuszál: elektronikai alkatrészek, akkumulátorok és elemek, nyomtatott áramkörök, vészvilágítás, kábelkonfekcionálás, zsugorcsövek forgalmazása. A munkatársak mindent megtesznek azért, hogy kiszolgálják a vásárlók igényeit. Vállalják a gyártmányokhoz szükséges alkatrészlisták összeállítását, és igény esetén összeszerelését is. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy üzleti partnereikkel való kapcsolatuk ne merüljön ki annyiban, hogy csak adnak és vesznek egymástól. Számos esetben előfordult már, hogy a meglévő kapcsolati tőkéjüket bocsájtották partnereik rendelkezésére egy-egy probléma megoldásában.

Támogatási szerződést kötöttünk az Ipartestületek Pest Megyei Területi Szövetségével A Jubileumi Közgyűlésen ünnepélyes keretek között került sor a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ipartestületek Pest Megyei Területi Szövetsége közötti támogatási szerződés aláírására – Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke és Skribek Pál, az IPTSZ elnöke részéről. A PMKIK, mint támogató és az IPTSZ, mint támogatott között létrejött szerződés alapvető célja Pest megye, valamint Érd Megyei Jogú Város gazdaságának fejlesztése, különös tekintettel a kézműipar és a szolgáltatás terén. Az IPTSZ a Kamara által nyújtott támogatást e célok megvalósítása érdekében végzett tevékenységeire fordítja. Az IPTSZ által a szerződés keretében

vállalt tevékenységek köre igen széles skálát ölel fel a gazdaságfejlesztés területén, többek között: gazdaságfejlesztési tárgyú rendezvények és előadások szervezése, valamint az azokon résztvevők tájékoztatása a Kamara által nyújtott szolgáltatásokról; a Kamara felkérésére szakmai és egyéb érdekképviseleti tevékenység ellátása; egyéni, illetve a Kamarával közös fellépés az általánosan elfogadott normáktól eltérő vállalkozói magatartással, valamint a tisztességtelen piaci magatartással szemben; a Közép-magyarországi Ipartestületek Szövetsége Közhasznú Nonprofit Kft. kapacitásának bővítésével a szakképzés terén a megyei tanulószerződések szá-

• • •

• • • •

•

•

mának növelése, különösen a hiányszakmák tekintetében, valamint pályaorientációs tevékenység ellátása; a Kamara pályázatíró hálózatának igénybevételi lehetőségeiről az ipartestületi tagok folyamatos tájékoztatása; a Kamara által végzett felnőttképzési és mesterképzési tevékenységhez kapcsolódóan hallgató toborzás, tájékoztatás és igényfelmérés végzése; a Kamara számára igénybe vehető gyakorlati képzőhelyek felkutatása; a pályaorientációs tevékenység bővítése érdekében helyi szinten az oktatási intézményekkel, valamint a vállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel megvalósítása; a vállalkozásokkal kapcsolatban felmerülő helyi panaszügyek kezelése.

Gazdasági

Hírtükör

10

Visszatekintés az elmúlt 25 évre A Gyáli Ipartestület 2015. április 20-án tartotta 25 éves Jubileumi Közgyűlését a Gyáli Ipartestületi Székház Nagytermében. Karikás Pál elnök ünnepi beszédében felidézte a Gyáli Ipartestület megalakításának korai kísérleteit, majd a megalakulást követően elért eredményeket: „Az önálló Gyáli Ipartestületet a kisiparosok és vállalkozók hozták létre 25 évvel ezelőtt, 1990. április 20-án, 46 fővel. A 25 év szép múltnak tekinthető, de ünnepelhetnénk a 80. évet is, ha a szervezettség és a történelmi háttér nem szólt volna közbe. Az 1930-as évek gazdasági válság hatásait a birtokosok (Jálics, Károlyi) súlyosan megérezték, melyet parcellázásokkal próbáltak áthidalni. A parcellázás másfél évtizede alatt 1945-re egy falusi átlagnál népesebb kispolgári település jött létre Gyálon, amelynek ellátási igénye természetesen a kisiparosokra és kereskedőkre is vonzást gyakoroltak, akik ennél fogva feltűnően nagy arányt képviseltek a helyi társadalomban. Először tettek kísérletet – igaz sikertelenül – egy önálló Ipartestület létrehozására. Az 1945. előtti közösségi életről viszonylag kevés információnk van, de a szórványadatokból, idősek visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Iparos kör néven Sándor Antal tulajdonát képező közösségi épületben tartottak összejöveteleket, mintegy 40 iparos, valamint körülbelül 30 kiskereskedő és vendéglátós. A következő kísérletet 1945. után a Kisiparosok és Kiskereskedők Szabad Szakszervezete gyáli csoportja jelentette, a helyi iparosok között az egyik legaktí-

vabb, vasas szakmában dolgozó Steiner Ferenc vezetésével. Mivel az államosítás és a centralizálás időszakában a gyáli szervezet önállósítására nem volt lehetőség, a község jelentős számú iparosait először a dabasi, majd az 1960-as évektől pedig az ócsai Ipartestülethez csatolták. Dabason Molnár László órásmester, Ócsán pedig Balla Mihály kőműves mester képviselte a helyi iparosokat. A rendszerváltáskor az egyesülési és gyülekezési törvény adott lehetőséget, egy helyi önálló szervezet létrehozására, amely a gyáli iparosok és kereskedők összefogásával 1990. április 20-án alakult meg Gyáli Ipartestület néven. Kovács Antal akkori tanácselnök támogatásával működésünket egy korábbi ingatlan helyett, a Kőrösi út 92. szám alatti „régi Posta” épületében kezdtük. Céljainkat alapszabályban rögzítettük és ennek szellemében működünk. Fő célkitűzésünk egy székház építése volt, melynek alapkövét 1999. augusztus 23-án tettük le, tagjaink összefogásának eredményeként 2 év múlva, 2001. szeptember 21.-én felavattuk az új székházunkat. A 25 év alatt számtalan rendezvényt, közös programot, valamint tanfolyamot szerveztünk. Segítettünk a hozzánk forduló tagjainkon, számos szakembert ajánlottunk a lakosságnak, irodai ügyeket intéztünk, támogattuk az intézményeket, civil szervezeteket, több együttműködési megállapodást kötöttünk. Hosszasan lehetne még sorolni a 25 év tevékenységeit, programjait, mun-

Az Ipartestület székháza

kánkat, ezt most nem teszem, hiszen a tagjaink közvetlen részesei voltak ennek. Mint minden szervezetnél, nálunk is voltak könnyebb és nehezebb időszakok, de mindig hittel végeztük a munkánkat, melynek eredményeként emelt fővel lehetünk büszkék eredményeinkre. Az Ipartestületről részletesebben több kiadványban is olvashatunk: Gyál a XXI. század küszöbén, saját kiadásban: 15 éves a Gyáli Ipartestület, Gyál története monográfiában, IPOSZ jubileumi évkönyvekben, Iparos Újságokban, illetve a helyi sajtóban. Köszönet illeti Gyimesi István nyugalmazott polgármestert, Pápai Mihály jelenlegi polgármestert, valamint a mindenkori Képviselő-testület tagjait, akik a városfejlesztésnél igénybe vették a helyi iparosok, vállalkozók munkáit. Tagjaink közvetlen kivitelezői lehettek a járdaépítésben, gáz- és csatornakiépítésben, bekötésében, a Rendőrség építésében, az Orvosi Rendelő felújításában, parképítésben, buszvárók felújításban és számos intézmény karbantartási munkáiban. Úgy érezzük, hogy szervezetünk és székházunk részévé vált városunknak, emeli a város tekintélyét, bízunk abban, hogy a továbbiakban is bizalommal fordulhatnak hozzánk. Végül köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki részese volt annak, hogy a Gyáli Ipartestület a 25 éves jubileumi évfordulót ünnepelheti.”

Gyál 1997-ben kapott városi rangot. Ezzel a nagyobb közösség is elismerte az itt élők munkáját, szorgalmát, pátriája iránti szeretetét. Az önkormányzat mai vezetésének a polgárok által is megerősített programja olyan város kialakítását tűzte ki célul, amely a városi élet komfortja mellett teljes értékű vidéki életre nyújt lehetőséget. Az új járási rendszer bevezetésével Gyál 2013. január 1. óta a Gyáli járás székhelye. A Gyáli Járási Hivatal és a Gyáli Polgármesteri Hivatal egy új, a 21. század igényeihez igazodó épületben került elhelyezésre, ahol az ügyfelek kényelmesen intézhetik ügyes-bajos dolgaikat.

Gazdasági

Hírtükör

11

„PROFIL” Oktató Kft.

Faipari és varró gyakorlati képzés Cegléd és vonzáskörzetében A „PROFIL” Kft. szakképzéssel kapcsolatos gyökerei az 1978-as évre nyúlik vissza, hiszen a társaság vezetője Józsa János már abban az időben is a szakképzés területén dolgozott. A vállalati asztalos tanműhelyben, valamint a 203. sz. Bem József Szakmunkásképző Intézetben 23 évesen a tantestület legfiatalabb tagjaként végezte szakoktatói feladatát. Rövid időn belül felfigyeltek az oktatásban elért sikereire, hiszen Cegléden és vonzáskörzetében először az Ő tanulója

Józan Nikolett és gyakorlati oktatója Józsa Jánosné

Józsa János, „PROFIL” Kft. ügyvezető igazgató

ért el az SZKT Országos versenyén első helyezést az Iskola történetében asztalos szakmában. Józsa János az elmúlt 37 évet is a szakképzésnek szentelte, ebből 23 évet saját vállalkozása keretein belül a „PROFIL” Oktató Kft.-ben, melyet kizárólag oktatás célra alapított 1992-ben.

Józan Nikolett II. helyezést ért el a Szakma Kiváló Tanulója Országos versenyén

Tanulólétszáma 90 és 120 fő között mozog jelenleg az asztalos és textiltermék összeállító szakmában. A társaság történetében szinte minden évben sikeresen szerepeltek tanulói a Szakma Kiváló Tanulója Országos versenyén. Így volt ez a 2015. április 8-án és 9-én Baján megrendezett, Speciális Szakiskolák Könnyűipari Szakmacsoport Textiltermék-összeállító szakmában, az országos versenyen is. Józan Nikolett II. helyezésével ismét dicsőséget szerzett a „PROFIL” Kft. részére.” Újra jelzés ez számunkra, hogy jó úton haladunk az oktatás terén. Józsa János nem csak a versenyeken elért kiváló eredményekre büszke. Számára az a jelentős elismerés, hogy tanulói a szakmunkásvizsgát követően minden évben el tudnak helyezkedni a szakmájukban. Ez a duális képzés lényege! Cegléd és vonzáskörzetében a vállalkozók, és nagyüzemek számítanak a kft. oktató munkájára, a képzett munkaerő utánpótlására. Józsa János elmondása szerint jó a kapcsolata a szülőkkel, a tanulókkal, az iskolákkal, és ha problémás, megoldásra váró helyzet áll elő a tanuló képzéssel kapcsolatban, vagy akár a vállalkozást érintően is, a kamara minden esetben segítő kezet nyújt.

Gazdasági

Hírtükör

12

A PMKIK tapasztalatai az SZKTV-ről

A versenyek és a fesztivál szlogenje: „A jó szakma felér egy diplomával!” A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a VIII. Szakma Sztár Fesztiválon 2015. április 27–28. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melynek megnyitó ünnepélyén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vett. A megnyitó keretében aláírásra került a EuroSkills 2018 budapesti megrendezéséről szóló megállapodás is. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt. Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 39 szakképesítésben hirdette meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. Az elődöntőkön országosan közel 4.600 fő vett részt, melyeket a korábbi éveknek megfelelően a területi kamarák bonyolítottak le. Az elődöntőkön a legjobb eredményt elérő versenyzők kerültek behívásra a szakmák előválogatóiba. Az előválogatókat szakképző intézmények – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szervezte meg a Magyar Kereskedelmi

A EuroSkills Budapest 2018 verseny megrendezéséről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében írta alá az MKIK elnöke, Parragh László és a WorldSkills Europe elnöke, Jos de Goey

és Iparkamara. Az előválogatókon az oda bekerült diákok – 410 fő – elsősorban gyakorlati illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldottak meg. A végső megmérettetésre, a döntőkre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Idén 195 diák került be a szakmai versenyek országos döntőjébe. A szakmai versenyen a jó eredményt elérők felmentést kapnak a tanév végén esedékes szakmai záróvizsga alól. Fentiek szerint – a versenyben elért eredménye alapján- az idén a tanulók 82%-a kapott felmentést a teljes szakmai vizsga letétele alól.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara öszszesen 19 szakképző iskolában hirdette meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai és Tanulmányi Versenyt. Az előző évhez hasonlóan szakképesítésenként, meghatározott rendeletek alapján lehetett csak jelentkezni a különböző szakmákban indított versenyekre. A felhívásra az előző évhez képest kevesebb iskola küldte el diákjait, 17 iskolából 171 tanuló jelentkezett, melyből a versenyen 160 tanuló vett részt. A tanulók 7 szakmacsoport 27 szakmájában mérték össze tudásukat. Az írásbeli

Gazdasági

Hírtükör

verseny helyszínét a kamara székháza biztosította. Az idei évben Pest megyéből bejutott 4 fő közül 3 diák is felállhatott a dobogóra. A VII. Szakma Sztár Fesztiválra a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara összesen 14 általános iskola és 4 szakképző iskola részére biztosított lehetőséget, hogy az idei Szakma Sztár verseny döntőjére ellátogathasson diákjaival. A fesztivál első napján hat és a második napján is hat busz érkezett a megyéből. Az 528 fő látogató több mint 80%-a általá-

13 nos iskola 7. osztályos tanulóiból állt, akik még a pályaválasztás előtt képet kaphattak arról, hogy milyen szakmát érdemes tanulniuk. Rendkívül színvonalas és jól szervezett rendezvényen vehettek részt az oda látogatók. A versenyrészek igényes környezetben zajlottak, rendkívül profi eszközökkel. 2015-ben megrendezett Szakma Kiváló Tanulója Verseny tökéletesen alkalmas volt arra, amire hivatott: nagy tömegek előtt mutatta be a szakmunka szépségeit, élményszerűvé tette és képes volt megmutatni érdemes szakiskolát választani,

mert aki szakmailag elhivatott ugyanolyan megélhetési lehetőséget biztosít számára, mint aki a felsőoktatás valamely intézményét választaná. Készült a NFA-KA-NGM-1/2014/TK/13 számú pályázat támogatásával.

Akikre büszkék vagyunk! „A jó szakma felér egy diplomával!” mottó jegyében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015. április 27–29. között, 39 szakmában immáron nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivált Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont területén.

élményeiről és későbbi terveiről kérdezte Szűcs Donátot Bott Katalin a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara dolgozója. – Mennyire számítottál a győzelemre? – Nem igazán számítottam erre, sajnos az egyik alkatrészt elrontottam. Megfordult a fejemben, hogy harmadik lehetek, de az első helyezés váratlanul ért. – Kik segítették a felkészülésedet? – Ki voltam helyezve egy külső gyakorlati helyre, ott volt két mesterem Dobor, Endre és Viski László, ők segítették a felkészülésemet, de az iskolai felkészítő tanáromnak Mayering Viktornak is nagyon sokat köszönhetek.

Az esemény megyei elődöntőjét a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara rendezte meg, ahol közel 160 tanuló mérhette össze tudását. A verseny fő célkitűzése a magyar szakképzés színvonalának emelése és eredményeinek széles körű bemutatása volt. Örömmel és büszkén tudatjuk, hogy e rangos eseményen, Pest megyéből három dobogós helyezés született: Szűcs Donát épületasztalos, a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakképző Iskolából első helyezést; Jánosik Péter szakács, a Gödöllői Szakképző Magániskola Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolából és Behofsits Antal gépgyár tás tech no lógiai technikus, a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégiumból máBehofsits Antal sodik helyezést ért el. 2. helyezés A versenyen átélt

Szűcs Donát 1. helyezés

– Mennyire érezted könnyűnek vagy nehéznek a versenyfeladatokat? – Voltak nehezebb szakaszok, melyek nagy odafigyelést igényeltek, de tartalmazott a feladat könnyebb részeket is. Összességében közepesnek mondanám a versenyt. – Az elkövetkezendő évekre mik a terveid? – Szeretnék elhelyezkedni, a saját szakmámban dolgozni, és ha találok rá lehetőséget, akkor mindenféleképpen szeretnék továbbtanulni faipari technikusként. – Mit gondolsz mennyire könnyű munkát találni asztalosként? – Ez attól is függ, hogy hol lakik az ember. Tudom, hogy Pesten sok a munka, sajnos én egy kicsit messze lakom Pesttől, de a környéken is vannak lehetőségeim. – Üzennél valamit azoknak a fiataloknak, akik továbbtanulás előtt állnak és most választják az általad képviselt szakmát? – Min den féle képpen nézzenek meg egy műhelyt, hogy hogyan épül fel, milyen feladatokat kell ellátni, milyen szerszámokkal kell dolgozni. Szerintem az épületasztalos szakma egy nagyon szép Jánosik Péter és jó szakma, érde2. helyezés mes választani.

Gazdasági

Hírtükör

14

Tájékoztató a kézműves vegyipari termékek termékdíjáról A kézműves szappanok környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségével kapcsolatban több kérdés merült fel a kézműipari vállalkozások részéről. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői egyeztető tárgyalást folytattak az illetékes hatóságok, valamint a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő jogszabályok gondozásáért felelős Földművelésügyi Minisztérium munkatársaival. A kormány az ősz folyamán várhatóan javaslatot tesz a hatályos Termékdíj törvény módosítására, addig az alábbi lehetőségek szerint lehet eljárni. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. melléklet e) pontjában hivatkozott „kézműipari foglalkozás” meghatározása során elsősorban annak hétköznapi jelentéséből szükséges kiindulni. A Ktdt. által biztosított „mentesség” megítélése során figyelemmel kell lenni továbbá az egyéb vegyipari termék előállításának körülményeire is, különösen az üzemben végzett kézi munkafolyamatra, gazdálkodó szervezet tagjának a munka (termelés) végzésében való személyes közreműködésére. A végzett tevékenység meghatározása során segítséget nyújthat továbbá az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, melynek

melléklete az alábbiak szerinti tartalmazza a szóba jöhető tevékenységi kódokat: 204

Tisztítószer, testápolási cikk gyártása

2041

Tisztítószer gyártása

204101

Tisztítószer gyártása m.n.s.

204102

Szappankészítés

2042

Testápolási cikk gyártása

204201

Testápolási cikk gyártása

204202

Kézműves szappanok készítése

Amennyiben a vállalkozás/vállalkozó kézműipari foglalkozás keretében állít elő a termékdíjas szabályozás értelmében vett egyéb vegyipari terméket, annak belföldi forgalomba hozatala, felhasználása nem jár termékdíj-kötelezettséggel. Amennyiben a vállalkozás/vállalkozó tevékenysége az előzőek alapján nem tekinthető kézműipari foglalkozásnak, annak keretein belül előállított egyéb vegyipari termékek belföldi forgalmazása, felhasználása esetén termékdíj-kötelezettsége keletkezik. A kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül az adóhatóság felé teljesítendő bejelentésében a vállalkozás/ vállalkozó dönthet arról, hogy fennálló termékdíj-kötelezettségét az általános szabályok szerint, vagy csekély mennyiségű kibocsátóként kívánja-e teljesíteni. a) csekély mennyiségű kibocsátás: Amennyiben a vállalkozás/vállalkozó

által előállított egyéb vegyipari termék mennyisége éves szinten nem haladja meg a 200 kg-ot, élhet a csekély mennyiségű kibocsátáshoz kapcsolódó átalány termékdíj-fizetés lehetőségével, melynek mértéke 4000 Ft/év. A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett évi egyszeri, a tárgynegyedévet követő év április 20-ig teljesítendő bevallási kötelezettség is terheli. b) általános szabályok szerinti kötelezettség: Amennyiben a vállalkozás/ vállalkozó által előállított és belföldön forgalomba hozott, felhasznált egyéb vegyipari termék mennyisége éves szinten – várhatóan – meghaladja a csekély mennyiségű kibocsátás keretein belül meghatározott maximum 200 kg-ot, a kibocsátott termékdíjköteles egyéb vegyipari termék tömegére vetített, a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott egységnyi díjtétellel kalkulált mértékű, negyedévente teljesítendő termékdíj-fizetési és bevallási kötelezettség terheli, melyet legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell az adóhatóság felé teljesítenie. A termékdíj-kötelezettség keletkezésével, valamint annak teljesítésével kapcsolatban további segítséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal témában közzétett Információs füzete nyújt, mely a www. nav.gov.hu internetes oldalon az Információs Füzetek menüpont alatt érhető el.

Változott a háztartási nagygép-csere program fontos dátuma Meghosszabbította május 30-ig a gépvásárlási határidőt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Otthon melege program háztartási nagygép-csere alprogramjában – közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel. A tárca közleményéből az is kiderül, hogy a források függvényében további energiahatékonysági pályázatok meghirdetését tervezi.  A közlemény szerint a már kiadott támogatói okiratokban rögzített gépvá-

sárlási határidők május 30-ig meghoszszabbíthatók, módosítási kérelem és az annak kötelező mellékletét képező kereskedői nyilatkozat benyújtásával. A háztartási nagygép-csere alprogramra beérkezett pályázatok feldolgozása lezárult, a minisztérium 24 780 pályázat támogatását hagyta jóvá, tehát a pályázatok több mint 95 százaléka már támogatásban részesült. A tárca kérésére a pályázatkezelő megkezdte a kizárt pályázatok felülvizs-

gálatát, így még tavasszal további pályázatok esetében várható támogatói döntés. Az elszámolások benyújtásával kapcsolatos határidők a miniszteri döntésekhez igazodnak. A közlemény szerint a minisztérium a források függvényében további pályázatok meghirdetését tervezi, melyek a lehető legszélesebb körnek biztosítanak lehetőséget az energiahatékonyság növelésére, az energiaköltségek csökkentésére.

Gazdasági

Hírtükör

15

Bérleti vitába keveredtek a plázás vendéglátóhelyek Vitába keveredtek bérbeadójukkal egyes bevásárlóközpontokban működő vállalkozások. A hét utolsó napján is üzemelő vendéglátóhelyek forgalma jelentősen visszaesett a plázákban, azonban az üzemeltetők nem szívesen engednek a szerződésben foglalt költségekből. Szombatonként nincs okunk panaszra, azonban a vasárnapi zárva tartás miatt a hét utolsó napján már nem éri meg kinyitnunk, annyira érezhető, hogy a vásárlók elkerülik a nagy üzletházakat – jelezte a Napi Gazdaságnak egy fővárosi plázákban kávézókat, éttermet üzemeltető vállalkozó. Mint mondta, az eddig megszokott látogatottságnak a töredékét érzékelik vasárnaponként, emiatt több bérlővel összefogva azt kérték a bevásárlóközpont üzemeltetőjétől, hogy a felmerült veszteségekkel arányosan csökkentse a fizetendő bérleti díjakat, illetve a közös költségeket. Azonban a bérbeadók kevésbé rugalmasak, arra hivatkoznak, hogy a szerződésben foglalt összegtől nem áll módjukban eltérni. Mint mondta, a mozival nem rendelkező, kihalt bevásárlóközpontokban már több vendéglátós döntött úgy, hogy vasárnaponként

mégsem tart nyitva, mert egyelőre úgy tűnik, eredménytelenül keresik a közös nevezőt a plázák üzemeltetőivel. – A bérbeadók és bérlők szerződésben rögzítik a feltételeket, illetve a díjakat, amely iratok tartalmát harmadik fél részére nem adhatják ki. Emiatt nincs információnk arról, hogy házanként mennyi a bérleti díj és a közös költség mértéke, és arról sem tudunk felvilágosítást adni, hogy a felmerülő problémákat az egyes üzletközpontok hogyan kezelik, illetve milyen lehetőségeik vannak a szerződésmódosításra – mondta kérdésünkre a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Balatoni Judit hangsúlyozta: még nagyon kevés idő telt el a vasárnapi boltzár bevezetése óta, így azt még nem lehet megállapítani, hogy a forgalom heti, illetve havi szinten hogyan alakult az egyes bérlőknél. – Az természetes, hogy a vasárnapi forgalom csökkent, a házak látogatottsága is visszaesett, de ennek az üzletmenetre gyakorolt hatásait még nem lehet megmondani – jelezte a főtitkár. Mint mondta, a nyitvatartási korlátozást tartalmazó törvény márciusi bevezetése óta eltelt hétvégék vagy ünnepnapok még nem adnak hiteles képet

a rendelkezés hatásairól, a szakértők szerint ugyanis legalább három, de inkább tizenkét hónapnak kell eltelnie, hogy elemezni lehessen a megváltozott fogyasztói szokásokat és a forgalom átrendeződését a plázákban. A szövetség statisztikái szerint például a május elsejei hosszú hétvégét megelőző vasárnapon, április 26-án a vidéken jegyzett 83 nagyobb létesítmény több mint háromezer üzletének egytizede sem nyitott ki, ezek 85-90 százaléka vendéglátó-ipari egység, kávézó. Budapesten ezen a napon a 39, ötezer négyzetméter feletti bevásárlóközpont 4500 egységéből csupán 733 volt nyitva. Április utolsó vasárnapján a mozival rendelkező házakban a szokásos, átlagos vasárnapi látogatottság 40-45 százalékát érték el. Az MBSZ főtitkára megjegyezte: élesen szétvált a mozival rendelkező és az enélküli plázák útja. Ugyanakkor mindkét típusra jellemző volt, hogy a nyitva tartó bérlemények forgalma a korábbihoz képest minimális volt vasárnaponként. Így a még kitartó vendéglátó-ipari egységek, illetve a mozival nem rendelkező központok is a zárva tartás mellett dönthetnek a jövőben. Forrás: Napi Gazdaság

Hibás terméket vásárolt? Nem felelt meg a szolgáltatás? Magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és társasházak is rendezhetik termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszaikat, a

P M B   T  segítségével. Az eljárás egyszerű, gyors és ingyenes.

P M B  T  1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. • Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf. 81 Ügyfélfogadási idő: K–Cs.: 9.00–14.00 Telefon/fax: (06-1) 269-0703 • E-mail: [email protected] Honlap: www.panaszrendezes.hu • www.pestmegyeibekelteto.hu Médiapartner: ECHO TV. Műsorunk címe: Jogvita és egyezség A premieradás minden hónapban az utolsó héten, hétfőn 22.30 órakor a Híradó után.

Gazdasági

Hírtükör

16

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyfordulós pályázatot hirdet

a „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő cím elnyerésére A pályázat célja magyar kézművesség értékeinek és • amestereinek elismerése; minőségi kézműipari termékek bemu• tatása; és külföldi fogyasztók orientálá• asa,hazai a magyar termékek jó hírének öreg-

• •

bítése/javítása; a magyar kézműiparban a hagyományőrző vállalkozói kultúra elmélyítése, a kézműves szakma rangjának emelése, a magyar kézművesség turisztikai kínálatának gazdagítása; népi kézműves mesterségek hagyományainak továbbéltetése.

A pályázat tárgyát képező termékek köre Kézműipari foglalkozás keretében (építőiparban; fémiparban; faiparban; ruházat, textil- és bőriparban; élelmiszeriparban; üveg-, papír-, kerámia- és egyéb iparban) készített – az 1. pontban ismertetett pályázati célkitűzésnek megfelelő – termék, amelyet Magyarországon állítottak elő. Az élelmiszeripari jellegű pályázatok külön kategóriában díjazzuk. Várjuk a jelentkezéseket: – valamely hagyományos funkciót, feladatkört ellátó – szakmai, mesterségbeli és esztétikai értékekkel bíró – termékek, – feladatkörükben technikai, technológiai, formai újdonságokat tartalmazó igényes/színvonalas kézműipari termékek, – népművészeti hagyományokat hűen őrző minőségi termékek, valamint a népi kultúrában gyökerező kézműves alkotások körében. Klasszikus képzőművészeti alkotások nem tartoznak a kiírás témakörébe.

Pályázati feltételek Pályázhat minden természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, művészi

kézműves, iparművész, aki/amely a pályázatban kiírt terméket állít elő (a termék készítőjének nevét minden esetben szerepeltetni kell a pályázatban). Amennyiben a pályázó cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó, szerepelnie kell a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (Gktv.) 8/A. § szerinti kamarai nyilvántartásban, vagy igazolnia kell, hogy ilyen kötelezettsége nincs (pl. az agrárkamara tagja). Egy pályázó maximum két pályázatot nyújthat be (évente). Egy pályázatban egy termék vagy termékcsalád szerepelhet, ugyanakkor összetartozó tárgyak együttese egy termékcsaládnak számít. Technológiai eljárás, valamint korábbi Magyar Kézműves Remek pályázatra beadott pályaművel nagyrészt egyező termék nem képezheti pályázat tárgyát. Az MKIK illetve a területi kamarák, mint a letétbe kerülő pályázati tárgyak ingyenes letétkezelője, a letétbe helyezett tárgyakban bekövetkező károkért, a tárgyak esetleges megsemmisüléséért, elveszéséért a szerződésen kívüli felelősség szabályai szerint, kizárólag saját szándékos károkozás esetén, vagy az emberi életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegéséért vállalnak törvényes felelősséget a Ptk. 365.§ (3) bekezdése és 6:526.§-a alapján. A pályázat beadásával a pályázó teljes egészében tudomásul veszi és elfogadja jelen pályázati felhívásban foglaltakat.

A pályázat menete A sikeres pályázat előfeltétele a felhívás 5. pontjában megadott határidőig a „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő cím elnyerésére című 4 oldalas pályázati adatlap kitöltése és elektronikus beküldése, valamint a nevezési díj megfizetése. A pályázatot tartalmazó teljes dokumentációt 1 (egy) kinyomtatott példányban a pályaművel együtt kell majd 2015.

szeptember hónapban Budapestre eljuttatni/leadni. Ennek pontos helyéről és idejéről a nevezési határidő lejártától számított 10 napon belül a pályázókat külön tájékoztatjuk. A beadandó kinyomtatott pályázati dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia: A termék/termékcsalád rövid leírását legfeljebb egy gépelt oldal terjedelemben. Az elismerő kártyához (termékcímkéhez) a melléklet szerinti kitöltött adatlapot. A nevezési díj (bruttó összeg) befizetését igazoló bankkivonat vagy postai csekk másolatát. Továbbá mellékelni lehet a következőket (nem pályázati feltétel): a termék/termékcsalád egészét és jellemző részleteit bemutató fotókat, prospektusokat, a termék történetének, ipartörténeti múltjának, kifejlesztésének leírását, a termék helyi, tájegységi, regionális kötődésének ismertetését, a termék forgalmazhatóságának, a magyar kézműipari kultúrában megjelenő értékhordozó jellegének ismertetését, illetve piaci helyzetének ismertetését (eredmények leírása, referenciák felsorolása). A pályázati felhívás és az adatlap letölthető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról (www.mkik.hu) vagy igényelhető a Közgazdasági Igazgatóságán, illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapján. Továbbá a Népművészeti Egyesületek Szövetség és a Szövetség tagszervezetinek honlapján: www.nesz.hu A kitöltött pályázati adatlapot (Word formátumban, elektronikusan) a megadott határidőig Kovács Juditnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari Kollégiuma titkárának a kovacs. [email protected] e-mail címre kell megküldeni.

• • • • • • • •

Gazdasági

Hírtükör

17

A pályázat határideje 2015. augusztus 15. (Kérjük, hogy lehetőleg ne hagyják az utolsó hétre.)

A pályázatok elbírálása A pályázatokat a kiíró által felkért bizottság bírálja el és dönt a díjak odaítéléséről. A bírálóbizottság munkáját – szükség szerint külön felkért –szakértők is segítik. A bírálóbizottság a pályázati terméket/ termékcsaládot eredetiben kéri be – ennek pontos módjáról (idejéről és helyéről) a kiíró előzetesen értesíti az összes pályázót. A pályázatra benyújtandó termékek „előzsűrizésére”, előzetes véleményezésére nincs mód. A termék megtekintésének közvetett vagy közvetlen módjáról, esetlegesen technikai segédeszköz igénybevételéről a bírálóbizottság elnöke dönt. Amennyiben az összetartozó tárgyakat a pályázó külön pályázatként nyújtja be, a bizottságnak joga van ezeket összevonni. A bírálóbizottságnak joga van továbbá a kézműipar körébe be nem sorolható, oda nem tartozó, és/vagy a pályázati célkitűzésnek nem megfelelő tárgyakat visszautasítani, kiállításukról dönteni (a pályázat tehát nem jár automatikusan kiállítási joggal). A bizottság döntése ellen fellebbezés-

…A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara e könyvben 16 mestert mutat be. Van közöttük hangszerkészítő, kerámikus, fazekas, díszüvegező, üvegcsiszoló, gyöngyfűző, bundakészítő, rongyműves, ruhakészítő, asztalos-fafaragó, csontfaragó, kürtőskalács-készítő és hentesmester. E felsorolásból rögtön látszik, szinte minden gépesíthető lenne, csak a kéz által közvetíthető lélek hiányozna belőlük. A természetes szépség. Ma már a fafaragást is lehet gépesíteni, és még sok egyebet is. Csak példaképp említjük, aki kézi munkával készített, faragásokkal ékesített bútorhoz hozzájut, biztos, hogy nem a gépit szeretné birtokolni… Simon Károly tervezőművész, akadémikus

nek helye nincs, a zsűrizésről készült jegyzőkönyv tartalma nem nyilvános. A döntés az ünnepélyes eredményhirdetés előtt nem megismerhető, továbbá a pályaművet beadása után nem lehet visszavonni, sem kiállítását megtagadni. A bírálóbizottság az értékelésnél a következőket veszi figyelembe: Az elismerő cím elnyerésének feltétele a termék/termékcsalád a) eredetisége, egyedisége, b) a kivitelezés kiváló minősége, c) a funkcióhoz és formához igazodó kiemelkedő esztétikai színvonala, d) maradandósága, értékállósága, e) turisztikai hasznosíthatósága, értékesíthetősége, ill. külső megjelenése, csomagolása.

Díjazás A bírálóbizottság által legkiemelkedőbbnek ítélt termékek/termékcsoportok elnyerik a „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő címet, amelyet az MKR emblémájával díszített kitüntető oklevél tanúsít. Ezen felül a díjazottak számára az egyes területi kamarák, valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetség további díjazást/ különdíjat ajánlhatnak fel.

Nevezési díj A pályázat nevezési díja három kategória szerint alakul: – a területi kereskedelmi és iparkama-

Kézművesség Pest megyében

rák tagjainak a kamarai önkéntes tagdíj megfizetésével: ingyenes – a területi kereskedelmi és iparkamaráknál kötelezően regisztrált pályázóknak (ám nem tagok): 5.000 Ft + áfa (bruttó 6.350 Ft) – további pályázóknak: 10.000 Ft + áfa (bruttó 12.700 Ft) amelyet benyújtott pályázatonként a jelentkezési határidőn belül, azaz legkésőbb 2015. augusztus 15-ig kell befizetni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bankszámlájára átutalással vagy postai csekken. Átutalás esetén kedvezményezett neve: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Bankszámla száma: 1030000220373432-00003285 (MKB Bank). Megjegyzés rovatba kérjük, írják be: „Magyar Kézműves Remek”. A már befizetett nevezési összegeket semmilyen esetben sem áll módunkban később visszafizetni. A befizetett nevezési díjról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számlát állít ki, amelyet postai úton küld meg a pályázóknak.

Eredményhirdetés és kiállítás Az idei Magyar Kézműves Remek kiállítás a Hungexpo-n, az OMÉK keretén kerül megrendezésre. A pályázat eredményhirdetésére, valamint a pályaművekből a zsűri válogatása alapján megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitására 2015. szeptember 23-án kerül sor, mely után a termékek 2015. szeptember 27-ig lesznek a nagyközönség számára is megtekinthetőek.

A „Magyar Kézműves Remek” elismerő címet elnyert termék ellenőrzése A „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő címet elnyert terméket/termékcsaládot, illetve a cím kizárólagosan ezekre történő használatát az adományozó ellenőrizheti, és ha az/azok minősége nem felel meg a díj odaítélésekor benyújtott termék minőségének, körének, a „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” cím nyilvánosan visszavonható.

Handwerk im Komitat Pest Craftsmanship in Pest County

A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közgazdasági Igazgatósága (Kovács Judit, szakreferens, a Kézműipari Kollégium titkára – telefon: 474-51-91; fax: 474-51-97, e-mail cím: kovacs.judit@ mkik.hu, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák.

Gazdasági

Hírtükör

18

Vissza nem térítendő támogatások Pályázati lehetőségek 2015–2020-ig A nagy érdeklődésre való tekintettel 2015. április 16-án és 21-én törökbálinti központunkban tartottuk meg a Pest megyei régió fejlettsége és egyéb finanszírozási tényezői miatt pályázói szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásainak, a 2014-2020-as időszakban megjelenő pályázatokról szóló szakmai konferenciánkat. A rendezvényt kamaránk megbízott főtitkára, dr. Vincze Gábor nyitotta meg. Konferenciánk vendége volt Kalocsai Kornél a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárság Stratégiai tervezési és értékelési főosztályvezetője, aki a 2014-2020 programozási időszak tervezési alapelveiről, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) található forrásfelosztásról, területi kiválasztási eljárásrendről, indikátor vállalásokról, közép-magyarországi vállalkozások lehetőségeiről, illetve a Nemzeti szabályozásról tartott előadást. A VEKOP fő küldetése és átfogó célja, hogy biztosítsa a Közép-Magyarország régió fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek

csökkentését. A VEKOP forráskerete: közel 287,7 Mrd Ft (hazai társfinanszírozással és teljesítménytartalékkal.) A PRONEXT Kft. színeiben MakrayRózsás Árpád ügyvezető az Innováció Irányítás Rendszeréről (IMS) és az IMP3rove Tanácsadásról tartotta meg előadását. Programjuk olyan vállalatok számára hasznos, akik érdekeltek a tartós és biztos növekedésben. Beszédében külön ismertette az innovációirányítási rendszer előnyeit: növeli a piacot, értéket teremtet, segít a kockázatok azonosításában, a szervezet kollektív kreativitásának hasznosításában, értéket teremt a partnerekkel. Az ideális vállalatnak 15 főnél több alkalmazottja van és legalább 3 éve alapították. A felmérés vizsgálja a céges működési gyakorlatot és az elmúlt 4 év pénzügyi helyzetét is. A konferencia záró előadójaként Horváth Tamás, az ECC Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet szakmai igazgatója mutatta be intézményüket, mely a pályázni kívánó vállalkozásoknak nyújt magas színvonalú szakmai segítséget. A pályázatírás sikerdíjas konstrukcióban történik. Ez azért lehetséges, mert a vállalko-

zásokat előminősítésben részesítik, amely során a vállalati háttér elemzését készítik el, annak érdekében, hogy pontosan meg tudják mondani alkalmas-e egy adott cég a pályázatra. A bemutatkozón kívül összefoglalót adott a 2014-2020-as gazdaságfejlesztés támogatási térképéről, amely a Közép-Magyarország, Pest megye és Budapest maximális támogatási intenzitásait foglalta át. Határozott cél a vállalkozások versenyképességének javítása. Többek között a kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek támogatása, elsősorban Pest megyében – technológiafejlesztés –, Pest megyei feldolgozóipari kkv-k. Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében minőségi üzleti infrastruktúrák technológiai fejlesztése és Pest megyei kkv-k. A program tervezett kerete: 22,91Mrd Ft. Megjelenésükről egyelőre nincs kormányhatározat. A konferencia teljes időtartama alatt vendégeink a Zsanna-Manna „Reform” édességek Mennyei Édesség Kft. különleges kínálatából kóstolhattak. A rendezvényt Sarkadi Judit, az Action-COACH üzletfejlesztési munkatársa moderálta.

Kikötői alapinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó pályázat A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Kikötői alapinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése” című (KÖZOP-2015-4.7 kódszámú) uniós pályázati felhívás. A keretösszeg 1 milliárd forint, amelyből idén várhatóan 17–25 darab pályázatot támogatnak majd. A pályázat célja a Magyarországon történő áruszállítás jobb logisztikai kiszolgálásának elősegítése közlekedési infrastruktúra elemek fejlesztése révén. A támogatás az áruforgalmat bonyolító kikötők infrastruktúrájának korszerűsítését célozza. A kiírók célja elsősorban az intermodalitás fokozása, környezetbarát vízi szállítási infrastruktúra biztosítása az áruszállí-

tás számára, és ezáltal távlatilag egy kedvezőbb közlekedési modal split elérése. A pályázati konstrukcióra az alábbiak pályázhatnak: A Magyarországon, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, amelyek nem tartoznak az EVA hatálya alá; Helyi önkormányzatok (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.); Központi költségvetési szervek (Áht. 3.§ (1) bek. b) pont). A tulajdonoson kívül támogatásban ré-

szesíthet ő a bérlő, az üzemeltető, a működtető és a vagyonkezelő is, amennyiben utóbbiak esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: Rendelkezik a tulajdonos hozzájárulásával, (melyet mellékel a pályázat benyújtásakor); A tevékenységét – a tervezett fejlesztés megvalósításának, valamint a kötelező fenntartási időszaknak az együttes időtartamát meghaladó időtartamra vonatkozó – szerződés vagy használatbavételi engedély alapján végzi (melyet mellékel a pályázat benyújtásakor); Vállalja az aktiválási kötelezettség teljesítését. A részletes pályázati kiírás a www. palyazat.gov.hu oldalon érhető e.

Gazdasági

Hírtükör

19

Vállalkozási feltételek Ausztriában Előző számunkban beszámoltunk a bejelentkezési kötelezettségről, és egyéb gyakorlati tudnivalókról, most következik az

Iparűzési feltételek Ausztriában letelepedve (vállalkozást alapítva) Amennyiben a vállalkozást ausztriai bejegyzett vállalkozás formájában akarják működtetni, akkor szabad iparűzés esetén ez minden szakképesítési igazolás nélkül megtehető. Szabályozott iparűzés esetén (valamennyi építőipari tevékenység ide tartozik!) a cég ügyvezetőjének személyesen(!) igazolnia kell iparűzési jogosultságát, azaz a tevékenység gyakorlására vonatkozó feltételek fennállását. Ez magyar ügyvezető alkalmazása esetén azt jelenti, hogy a szükséges magyarországi szakképesítést, ill. szakmai gyakorlatot Ausztriában el kell elismertetni, illetve egyenértékűként elfogadtatni. Az iparűzési jogosultság igazolására, illetve az iparűzési engedély (Gewerbeberechtigung) kiadására 2012. november 15. óta a vállalkozás székhelye szerinti tartományi kormányhivatal iparűzési részlege illetékes. A magyarországi szakképesítések és szakmai gyakorlatok igazolása a Magyar Ekvivalencia és Információs Központon (MEIK) keresztül intézhető. A legtöbb kézműves (építőipari) szakma esetében ez az egyedüli magyar hatóság jogosult másik uniós tagállam hatóságai részére ezirányú igazolás kiadására. Fontos tudnivaló, hogy a MEIK csak magyarországi elismert képzésről (OKJ-ban szereplő) állít ki hatósági igazolást. (Részletes tájékoztatás a hatóság honlapján található – www.oktatas.hu Képesítések elismerése rovatban). Idegenrendészeti előírások A kiküldött munkavállalók Ausztria területén külön engedély nélkül tartózkodhatnak. Az ausztriai tartózkodás során, a megérkezést követően, de legkésőbb a 3. napon be kell jelentkezni a lakhely szerint illetékes önkormányzat népesség-nyilvántartó részlegénél. A bejelentkezés erre kidolgozott formanyomtatványon történik (Meldezettel), a személyi igazolvány, vagy útlevél egyidejű bemutatásával. Csoportos szállás igénybevételekor a

szálláson vezetett lakónyilvántartás alapján történik a bejelentkezés. Három hónapnál hosszabbra tervezett ausztriai tartózkodás esetén legkésőbb négy hónappal az ausztriai tartózkodás megkezdése után a körzeti (kerületi) önkormányzatnál kérvényezni kell az ausztriai tartózkodásra feljogosító igazolást (Anmeldebescheinigung für EWR-Bürger). Vállalkozási feltételek Németországban és Ausztriában – 2015 55 Kiküldött munkavállalók bejelentése Ha egy magyar vállalkozás saját munkavállalóival határon átnyúló szolgáltatást végez Ausztriában, akkor a kiküldött munkavállalóit legkésőbb egy héttel a munka megkezdése előtt be kell jelentenie a „központi koordinációs hivatal”-nál (Zentrale Koordinationsstelle – ZKO), a ZKO-nál. A munkavállalók bejelentése ki-

zárólag elektronikus ügyintézéssel intézhető az osztrák pénzügyminisztérium honlapján! Minden egyes munkavállalót külön kell bejelenteni. A bejelentésen az alábbi adatokat kell megadni: 1. a munkáltató neve és címe 2. a munkáltató megbízottjának neve 3. a belföldi (osztrák) megrendelő (fővállalkozó) neve és címe 4. az Ausztriába kiküldött munkavállalók neve, születési adatai és társadalombiztosítási azonosító jele, valamint állampolgársága 5. az ausztriai foglalkoztatás várható kezdete és időtartama 6. az egyes munkavállalóknak járó munkabér nagysága 7. az ausztriai foglalkoztatás helye (pontos építési helyszín) 8. ha a kiküldetési irányelvek szerint építőipari tevékenységről van szó, akkor a tevékenység és annak végzésére kiküldendő munkavállalók szakmák szerinti felsorolása

A bejelentést a hivatal megvizsgálja, visszaigazolja, vagy semmisnek nyilvánítja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kiküldetés nem felel meg a vonatkozó osztrák előírásoknak. A szolgáltatásnyújtás ideje alatt a vállalkozás megbízottjának a bejelentés egy másolati példányát magánál kell tartania a foglalkoztatás helyszínén. A ZKO a bejelentés egy-egy másolati példányát megküldi: – az illetékes osztrák társadalombiztosítási pénztárnak – az építőipari szabadságpénztárnak (BUAK) – a munkavédelmi felügyelőségnek (Arbeitsinspektorat) Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség a rövid ideig tartó tevékenységekre, amelyek az egynapos ausztriai munkavégzést nem haladják meg, és amelyekre nem vonatkoznak az osztrák bér- és társadalombiztosítási járulékfizetési vagy idegenrendészeti előírások (pl. rövid karbantartási munkák, áru- vagy anyagszállítás, üzleti megbeszélések). Ez alól az építőipari tevékenységek kivételt képeznek, ebben az esetben a munkavállalók már az első naptól kezdve bejelentés kötelesek.

Foglalkoztatói igazolás (Dienstzettel) A magyar munkaszerződés mellett (ha nincs lefordítva németre) az ausztriai munkavégzés során a kiküldött magyar munkavállalóknak rendelkezniük kell egy, a munkáltató által kiállított ún. foglalkoztatói igazolással, és állandóan maguknál tartaniuk. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: 1. 2. 3. 4.

a munkáltató neve és címe a munkavállaló neve és címe a munkaviszony kezdete a munkaviszony vége (határozott időre szóló munkaszerződés esetén) 5. a felmondási idő hossza, kezdete 6. társadalombiztosítási szám Folytatás a 20. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

20 ➤ Folytatás a 19. oldalról 7. fizetési, szabadságolási és munkaidő szabályozás 8. adott esetben az alkalmazandó kollektív szerződés (bértarifa-szerződés)

Kiküldött munkavállalók bérezése A munkavállalókat az ausztriai kiküldetés és foglalkoztatás során az ausztriai munkavállalókkal azonos bérezésben kell részesíteni (besorolásuknak megfelelő ágazati minimálbért figyelembe véve). Ez nemcsak az alap órabérre vonatkozik, hanem az egyéb, az egyes osztrák törvényekben és kollektív szerződésekben rögzített javadalmazások biztosítására is. Így pl. az osztrák munkavállalók javadalmazásához tartozik a 13. és 14. havi munkabér is. A kiküldetéshez kapcsolódó egyéb juttatások, például a természetbeni juttatás (szállásköltség, étkezési hozzájárulás, utazási költségek stb.) nem képezhetik a minimálisan kifizetendő órabér részét. Az egyes munkavállalók bérezésére vonatkozó kollektív szerződések és a hatályos bértáblák az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) honlapjáról a munkavégzés helyszíne szerinti tartomány és a végzendő tevékenység megadásával érhetők el. A törvényesen előírt, vagy kollektív szerződések által rögzített bérek alatti bérezési gyakorlatot 2011. május 1. óta, a Bér- és Szociális Dömping Elleni Védekezésről szóló törvény (LSDB-G) hatályba lépését követően szigorúan ellenőrzik és szankcionálják. A külföldi, Ausztriába kiküldött és ez által az osztrák törvényes társadalombiztosítási pénztár hatálya alá nem eső munkavállalók bérezési feltételeinek betartását a pénzügyi rendőrség (Finanzpolizei) ellenőrzi, együttműködve a bécsi területi betegbiztosítási pénztárnál létrehozott és a bér- és szociális dömping elleni védekezésre szakosodott kompetenciaközponttal. A pénzügyi rendőrség mellett, építési szolgáltatásnyújtók esetében, az Építőipari Szabadságpénztár (BUAK) is jogosult a bérek ellenőrzésére és azok be nem tartása esetén a feljelentés megtételére. A munkáltatók a helyszíni (általában komplex) munkaügyi ellenőrzés során kötelesek együttműködni az ellenőrzést végző szervekkel, egyben a bérfizetés ellenőrzéséhez kötelesek lehetővé tenni: a szükséges dokumentumokba (pl. munkaszerződés, munkaidő- nyilvántartás, bérnyilvántartás, bérkifizetési

•

igazolások, banki átutalások másolatai) történő betekintést, kérésre a bemutatott okmányokból költségtérítés nélkül másolatot készíteni és átadni. A külföldi munkáltatók kötelesek továbbá az ellenőrzéshez szükséges bérfizetési dokumentumokat német nyelven a foglalkoztatás ideje alatt a munkavégzés helyszínén tartani. Az egy napon belüli váltakozó munkahely esetén a bérfizetési dokumentumokat az aznapi első munkahelyen kell tárolni. Amennyiben ez aránytalan terhet róna a munkáltatóra, akkor a bérfizetési dokumentumokat Ausztria területén kell tárolni és a pénzügyi rendőrség kérésére 24 órán belül rendelkezésre kell bocsátani. A pénzügyi rendőrségnek széles körű felhatalmazása van arra is, hogy belépjen a dokumentumok tárolási helyére, információkat gyűjtsön és betekintsen azokba.

•

Munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalók A „Werkvertrag” jellegű, kiküldetési formában bonyolított megbízások Ausztriában bizonyos esetben munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek, ebben az esetben azonban a kiküldetésnél alkalmazottnál szigorúbb, további adminisztratív követelmények vannak érvényben. A kiküldetést az alábbi esetben minősítik munkaerő-kölcsönzésnek, amikor a magyar vállalkozás a munkavállalóit szerződés alapján kölcsön adja munkavégzésre egy osztrák vállalkozásnak, de a magyar vállalkozás kiküldött munkavállalói nem állítanak elő az osztrák megbízó által előállított termékektől különböző terméket, vagy munkájukat többségében nem a kiküldő magyar vállalkozás által rendelkezésre bocsátott szerszámokkal és anyaggal végzik, vagy a kiküldött munkavállalók foglalkoztatása az osztrák foglalkoztatónál szervezetileg betagozódva, az osztrák foglalkoztató szakmai irányítása és felügyelete alatt történik, vagy a magyar vállalkozás nem felelős a munkavállalói által elvégzett teljesítményért. Annak az eldöntése, hogy munkaerő-kölcsönzésről van-e szó, nem a szerződéses jogviszonytól (formai körülményektől) függ, hanem a végzett tevékenység gazdasági tartalmának a gyakorlati megítélésétől. A fenti körülmények fennállása esetén különösen az alábbi szempontokra kell ügyelni:

•

• • •

•

szempontból a megbí• Munkavédelmi zó vállalkozásra fog hárulni a felelősség (szakmai irányítási és felügyeleti jogkör átengedése miatt). ·Ügyelni kell arra is, hogy a megbízó vállalkozás ne fizessen ki bért a munkavállalóknak. Ellenkező esetben TBcsalás miatt eljárást indítanak ellene, mivel közvetlen munkaadónak fogják minősíteni. A munkavállalók részére a megbízó vállalkozásnál azonos munkakörben foglalkoztatottakkal azonos (ez adott esetben meghaladhatja a kollektív szerződés szerinti minimálbért) bért kell megfizetni. A BUAK (Építőipari Szabadságpénztár) befizetési kötelezettsége továbbra is a kiküldő vállalkozást terheli. Továbbra is a kiküldő vállalkozásnak kell igazolni, hogy kiküldött munkavállalóik a magyarországi társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak (A1 igazolás). Az azonos gazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások közötti munkaerő-kölcsönzés nincs külön engedélyhez (bejelentéshez) kötve. A munkaerő-kölcsönzés bejelentő nyomtatvány 1 héttel (sürgős esetben legkésőbb 1 nappal) a kiküldetés előtt beküldendő elektronikusan. A munkaerő-kölcsönzés szabályai szigorú adminisztratív nyilvántartás-vezetést írnak elő, amely megköveteli az együttműködést az osztrák foglalkoztatóval. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bérfizetési dokumentumok ellenőrzése a kikölcsönzött munkavállalónál történik. Forrásadó fizetése munkaerő-kölcsönzés esetén 2014. június 12. óta új szabályozás lépett életbe a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozóan, az alábbi két választási lehetőség szerint: a kölcsönbevevő minősül munkaadónak, aki forrásadóként befizeti az adóhivatalhoz a munkavállaló bruttó bére 20%-át, amellyel az SZJA fizetési kötelezettség így teljesítetté válik, vagy a kölcsönadó magyar cég az osztrák adóhivataltól mentesítési igazolást kér arra vonatkozóan, hogy munkavállalói SZJA fizetési kötelezettségét teljesíteni fogja az érvényes osztrák adójogszabályok szerint a kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerinti 183 napos szabály érvényét veszti a forrásadó nem igényelhető

•

•

• •

•

• •

• •

Ügyintézés helye: Finanzamt Bruck-Eisenstadt-Oberwart 7000 Eisenstadt, Neusiedler Straße 46.

y

Gazdasági

Hírtükör

21

A PMKIK adótanácsadóinak jegyzéke regisztrált Pest megyei vállalkozók számára VUK ADÓIRODA Képviselő: Kovács Ágnes Tevékenység: adószakértés, pénzügyi tanácsadás, üzletviteli tanácsadás, könyvelés, okleveles könyvvizsgálat Telefon: (30) 335-5751; (27) 312-419 Fax: (27) 312-419 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2600 VÁC, Görgey Artúr u. 1. Ügyfélfogadás időpontja: H–Cs.: 7.30–15:30, P.: 7.30–14:00 óráig telefonos egyeztetés alapján

LAMI Kft. Képviselő: dr. Lami Mária Tevékenység: adótanácsadás Telefon: (20) 942-4872 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 BUDAÖRS, Kikelet u. 24. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján. ABONIT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ Bt. Képviselő: Leipán Tibor Tevékenység: adótanácsadás, adószakértés, adótanácsadás KATA, KIVA, EKÁER (szja, TAO, EVA, áfa, nemzetközi áfa, önrevízió, adójogi képviselet, munkaügy, bér, TB, ART, helyi adó, illeték) Telefon: (20) 596-3320 Fax: (23) 422-646 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 BUDAÖRS, Orgona utca 24. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján. B.S. 94 Bt. Képviselő: Dr. Sárközi Etelka Tevékenység: adótanácsadás, könyvszakértés, könyvelés, adószakértés, árszakértés Telefon: (23) 416-225 Fax: (23) 428-141 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2040 BUDAÖRS, Szellő utca 31. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján. KISGYÖRGY ILONA Tevékenység: adótanácsadás társasági adó, SZJA, adózás rendje, számviteli törvény és társasági adó törvény kapcsolata, egyszerűsített vállalkozói adó témakörök Telefon: (30) 894-3139 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1041 BUDAPEST, Görgey Artúr utca 75.

Ügyfélfogadás időpontja: Hétfőtől szerdáig: 10:00 – 16:00 telefonos egyeztetés alapján

DUPLEX KFT. Képviselő: dr. Szemes Ferenc Tevékenység: adótanácsadás (szja, TAO, áfa, IPA), gazdasági tanácsadás (alapítás, átalakulás, csődeljárás, végelszámolás, felszámolás), számviteli tanácsadás (könyvelés, könyvvizsgálat), pénzügyi, üzletviteli tanácsadás (üzleti tervezés, befektetés, hitelképesség) Telefon: (30) 940-2724 Fax: (1) 240-5304 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1087 BUDAPEST, Könyves Kálmán krt. 44. Platánusz, 244. szoba Ügyfélfogadás időpontja: páros héten szerdánként 16:00 – 18:00, telefonos egyeztetés alapján

MÉRÉSZNÉ SZÁNTÓ IRÉN Tevékenység: könyvelés, könyvvizsgálat, vállalkozások pénzügyi tervezése, pályázatfigyelés, vállalkozások belső ellenőrzése Telefon: (20) 334-7602 Fax: (1) 204-0162 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1117 BUDAPEST, Galambóc u. 41. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján

LAW ON CONTO KÖNYVVIZSGÁLÓ Zrt. Képviselő: Kristóf Jánosné Tevékenység: adótanácsadás, pályázatfigyelés, könyv-, adó-, és járulék szakértés, könyvelés, bérszámfejtés, belső ellenőrzés, vagyonértékelés, átalakulás Telefon: (30) 997-0481 Fax: 1/351-9408 E-mail: [email protected] Honlap: www.lawonconto.hu Ügyfélfogadás helye: 1074 BUDAPEST, Rákóczi út 68. I/9. és 2100 GÖDÖLLŐ, Hegedűs Gyula u. 2/a Ügyfélfogadás időpontja: hétfőtől péntekig: 08:00 – 17:00; telefonos egyeztetés alapján MINŐSÉGI KÖNYVELŐK KLUBJA EGYESÜLET Képviselő: Harkai István Tevékenység: adótanácsadás, üzletviteli, gazdasági, könyvelési tanácsadás

Telefon: (23) 365-666 Fax: (23) 365-666 E-mail: istvan.harkai@ minosegikonyvelok.hu Ügyfélfogadás helye: 2030 ÉRD, Angyalka u 1/A, „B” lph. 2. em 7. Ügyfélfogadás időpontja: e-mailes egyeztetés alapján.

AUDITOR 1997 KÖNYVVIZSGÁLÓ Kft. Képviselő: Búti Emese Tevékenység: adótanácsadás Telefon: (30) 304-9118 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 1154 BUDAPEST, Bercsényi Miklós u. 139. Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján.

KÁTA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Képviselő: Magoss György László Tevékenység: könyvelés, könyvvizsgálat, bérszámfejtés, adótanácsadás, vállalkozások ellenőrzése Telefon: (20) 928-8792 Fax: 29/440-624 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás helye: 2760 NAGYKÁTA, Árpád u. 1/a Ügyfélfogadás időpontja: telefonos egyeztetés alapján A PMKIK kiemelt adótanácsadói a tanácsadást a kamarai regisztrációs díj fejében, külön térítés nélkül nyújtják regisztrált Pest megyei vállalkozói részére. A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet, adótanácsadóinknál tagjaink által kedvezményesen vehető igénybe. A PMKIK-nál regisztrált gazdálkodó szervezetek a kamara által kiállított „Igazolás” elnevezésű dokumentummal tudják igazolni a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarához való tartozásukat. Részletes tájékoztatást a www.pmkik.hu honlapon találhatnak. További Információ: PMKIK 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel.: 317-7666 www.pmkik.hu

Gazdasági

Hírtükör

22

A PMKIK jogi tanácsadóinak jegyzéke kamarai tagoknak kedvezményesen Dr. Lukács Szilvia Ügyvédi Iroda

Dr. Kovacsik Erzsébet ügyvéd

Dr. Szánthó György ügyvéd

Képviselő: Dr. Lukács Szilvia ügyvéd Szakterület: adóügyek, gazdasági jog, polgári jog (ingatlannal kapcsolatos tevékenység), követelésbehajtás, végelszámolás – felszámolás, végrehajtás, szerződéskészítés Tanácsadás: telefonos egyeztetés alapján 1138 Budapest, Népfürdő u. 3/a 8. em. 802. Mobil: 70/389-9441 E-mail: [email protected]

Szakterület: cégügy, ingatlanjog, behajtás, végrehajtás, szerződések Tanácsadás: hétfő, péntek 10-16 óra Kovacsik-Szőke Ügyvédi Iroda 2170 Aszód, Kossuth L. u. 63. Tel./fax: 28/401-461 • Mobil: 30/959-1603 E-mail: [email protected]

Szakterület: polgári jog, családi jog Tanácsadás: előre egyeztetett időpontban 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 12. Tel./fax: 24/385-123 E-mail: [email protected]

Kaszap Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Kaszap László ügyvéd Szakterület: polgári jog, társasági jog, közigazgatási jog, informatikai jog, családjog, nem peres eljárások (fizetési meghagyás, végrehajtás, stb.) Tanácsadás: egyeztetett időpontban 2045 Törökbálint, Pistály dűlő 105. Tel.: 23/428-040 • Mobil: 30/942-1351 E-mail: [email protected]

Papcsák Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Trencsán Gábor ügyvéd Dr. Vámos Marianna ügyvéd Szakterület: gazdasági jog, követelés-kezelés, ingatlanjog, cégalapítás, vállalkozásfejlesztés, mikrohitelezés Tanácsadás: bejelentkezés alapján Tel.: 1/412-0742 E-mail: [email protected] Honlap: www.papcsak.hu

Dr. Gál János ügyvéd Szakterület: adásvételi, vállalkozási szerződések, bérleti, kölcsönszerződések, tartozáselismerő okiratok készítése szükség esetén ügyvédi letéttel, követelések behajtása fizetési meghagyásos, peres úton bírósági végrehajtással, felszámolási eljárás megindítással, cégalapítás, módosítás, cég-adásvétel, cég-végeleszámolás, alapítvány, egyesület alapítása Tanácsadás: egyeztetett időpontban és helyszínen 2760 Nagykáta, Bajcsy u. 1. fsz. 4., 2230 Gyömrő, Szent István u. 22. I. emelet 3. 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 52/C Mobil: 30/9507-553 • Tel./fax: 29/440-713 E-mail: [email protected]

Dr. Bardocz Kálmán ügyvéd Szakterület: polgári jog, cégjog, ingatlanjog, gazdasági jog Tanácsadás: kedd, csütörtök 16-18 óra 2310 Szigetszentmiklós, Móra F. u. 13. fsz.1. Tel./fax: 24/368-017 E-mail: [email protected]

Dr. Beretzky Kázmér ügyvéd Szakterület: szerződésszerkesztés, gazdasági társaságok alapítása-, és módosítása, polgári perek, családjog Tanácsadás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-12, 15-17 óra 2600 Vác, Budapesti főút 15. Tel./fax: 27/319-344 E-mail: [email protected] Honlap: www.beretzky-ugyvedi-iroda.com

Vígh és Társa Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Vígh Katalin ügyvéd Szakterület: társasági jog, munkajog, ingatlannal kapcsolatos területek (tulajdonszerzés, ingatlan-nyilvántartás, termőföld speciális szabályai) Tanácsadás: előre egyeztetett időpontban 2310 Szigetszentmiklós, Thököly út 19/b I. emelet 6. Tel.: 24/368-897 Fax: 24/445-826 Mobil: 30/303-8870 E-mail: [email protected]

Dr. Gyuris Csaba ügyvéd Szakterület: polgári jog, büntetőjog, gazdasági társaságokat érintő jogág Tanácsadás helyszíne: 2600 Vác, Damjanich tér 22. Tel.: 30/9400-994 • Fax: 27/302-123 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: telefonon egyeztetett időpontban

Dr. Keresztesi Márta ügyvéd Szakterület: polgári jog, gazdasági és társasági jog, ingatlanjog Tanácsadás: munkanapokon, telefonos egyeztetés szerint 1136 Budapest, Gergely Győző u. 3/b. fsz. 3. Tel.: 1/359-4294 • Mobil: 30/9404-824 E-mail: [email protected]

Dr. Kovács Éva Mária ügyvéd Szakterület: polgári jog, agrárjog, munkajog, szövetkezeti jog, ingatlanjog, polgári és büntetőjogi mediáció, társasági jog Tanácsadás: időpont egyeztetéssel 2700 Cegléd, Petőfi u. 2. Tel.: 53/314-593 • Mobil: 30/978-1897 E-mail: [email protected]

Dr. Falatovics Katalin ügyvéd Szakterület: társasági jog, ingatlan jog, családjog, civil szervezetek Tanácsadás: telefonos egyeztetés alapján 2360 Gyál, Kőrösi út 92. Tel./fax: 29/341-262 • Mobil: 20/326-6062

Dr. Marticsek Dóra ügyvéd Szakterület: cégalapítás, cégmódosítás, munkajog Tanácsadás helyszíne: 2750 Nagykőrös, Kossuth L. u. 5. • Tel./fax: 53/356-679 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: hétfő – csütörtök 15–17 óra

Dr. Tóth István ügyvéd Szakterület: gazdasági jog, polgári jog Tanácsadás: telefonon történő egyeztetés alapján: 2600 Vác, Budapesti főút 15. Tel./fax: 27/317-125

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda Képviselő: dr. Buzády Csongor, LLM (Berlin) vállalatfinanszírozási szakjogász, dr. Udvari Jesszika, munkajogi szakértő Szakterület: cégfelvásárlás (M&A), munkajog, társasági jog, kereskedelmi jog, ingatlanjog, startup, joint venture, választottbírósági eljárások Tanácsadás: telefonos egyeztetés alapján, H–P 9:00 – 17:00 2040 Budaörs, Terrapark, Puskás Tivadar út 14. C/A épület Tel.: +36 (23) 889 145 • Fax.: +36 (23) 889 146 E-mail: mailto:[email protected] Honlap: http://www.bud-legal.hu

Dr. Sándor Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Sándor Zsolt ügyvéd Szakterület: társasági jog, munkajog, polgári jogterület, közbeszerzés Tanácsadás helyszíne: 1113 Budapest, Bartók Béla u. 60. I. emelet 4. Tel.: 1/209-2296 • Fax: 1/209-0063 E-mail: [email protected] Honlap: www.sandorlegal.hu Ügyfélfogadási idő: telefonos egyeztetés alapján

Dr. Egyed István Ügyvédi Iroda Képviselő: Dr. Egyed István ügyvéd Szakterület: adójog, cégjog, társasági jog Tanácsadás helyszíne: 1065 Budapest, Nagymező u. 28. Tel./fax: 1/331-4654 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási idő: telefonos egyeztetés alapján

*** A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt jogi tanácsadói a tanácsadást a kamarai tagdíj fejében, külön térítés nélkül nyújtják a kamara tagjai részére. A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet, stb. tagjaink által kedvezményesen vehető igénybe. A PMKIK-hoz való tartozásukat a kamarai tagok tagkártyával igazolhatják. Külön felhívjuk tagjaink figyelmét arra, hogy a tagkártya a jogi tanácsadás igénybevétele mellett az Euro Discount Club (EDC) szolgáltatásainak kedvezményes használatára is lehetőséget ad, amelyről részletes tájékoztatást a www.pmkik.hu honlapon találhatnak.

További Információ: PMKIK 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel: 317-8619, 317-7377 www.pmkik.hu

Gazdasági

Hírtükör

23

Kamarai tagok számára nyújtott szolgáltatások jegyzéke A PMKIK tagjának joga, hogy igénybe vegye a kamara térítésmentes és egyéb szolgáltatásait. A térítésmentes és kedvezményes kamarai szolgáltatások igénybe vételének feltétele: a rendezett tagsági viszony. A tagsági viszony akkor tekintendő rendezettnek: • ha a tagnak tagdíj tartozása nincs, • valamint megtartja a kamara Alapszabályában és más szabályzataiban előírtakat.

Térítésmentes kamarai alapszolgáltatások • tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; • üzleti partnerkeresés; • pályázatfigyelés; • jogi tanácsadás; • részvétel a térítésmentesnek meghirdetett kamarai fórumokon, rendezvényeken; • kamarai hírlevelek elérése elektronikus úton és nyomtatott formában; • Széchenyi Kártya Program termékeinek ügyintézése; • kamarai tag- és kedvezménykártya; • a kamarai portálon jelszóval elérhető információk, szolgáltatások igénybevétele; • tanulószerződések megkötése; • gyakorlati képzőhelyekkel, képzéssel, szakképzési pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás; • adatszolgáltatás az MKIK Brüsszeli Irodájától; • irodai szolgáltatások

A PMKIK kedvezményes szolgáltatásai • részvétel a kedvezményesnek meghirdetett fórumokon, rendezvényeken, hazai és külföldi szakmai programokon; • okmányhitelesítés, származási- és vis major igazolások kiadása;

• hirdetési lehetőség igénybe vétele a nyomtatott és elektronikus hírlevelekben, kamarai kiadványokban, rendezvényeken; • pályázati tanácsadás; • kamarai tag kezdeményezésére a közbeszerzésekről szóló külön törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarát megillető jogosultságok gyakorlása (előzetes vitarendezés); • mestervizsga; • külföldi üzletember találkozókon való részvétel; • munkavédelmi tanfolyamok; • tűzvédelmi tanfolyamok

Széchenyi Hitelkártya Irodák PMKIK Széchenyi Kártya Iroda Pecz Lajosné 1054 Budapest Váci u. 40. IV. em. Telefon: +36 1 311 2480 E-mail: [email protected]

Budaörsi Ipartestület Blága Piroska 2040 Budaörs, Budapesti út 81. Telefon: +36 23 424 720 vagy +36 70 384 5896 E-mail: [email protected]

Vuk Tanácsadó Iroda Kovács Ágnes 2600 Vác, Görgey A. u. 1. 1. emelet Telefon: +36 27 312 419 E-mail: [email protected]

Új Széchenyi Pont Gönnert Enikő Irodavezető XIII. Budapest, Viktor Hugo utca 11-15. Telefon: +36 20 288 7260; +36 1 239 2262 E-mail: [email protected]

PMKIK Jogi tanácsadói A kamara jogi tanácsadó hálózatát külön jegyzék tartalmazza

A PMKIK adó- és pénzügyi tanácsadói A kamara jogi tanácsadó hálózatát külön jegyzék tartalmazza.

Okmányhitelesítés 1055 Budapest Kossuth L. tér 9., III. emelet 3. Félfogadás: hétfő–csütörtök 8-16 óra, péntek 8-15 óra Lockerné Lőrincz Ildikó Telefon: +36 (1) 332-8551, Magyar Lajosné Telefon: +36 (1) 311-4824; Fax: +36 (1) 311 4621

Békéltető Testület 1119 Budapest Etele út 59-611., II.em. 240. Telefon: +36 (1) 269 0703

Szolgáltatásainkról bővebb információt kaphat PMKIK Központi Irodája 1056 Budapest, Váci utca 40. Központi telefonszám: +36 (1) 317 7666 Fax: +36 (1) 317 7755 Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc u. 124/B. Megbízott főtitkár: dr. Vincze Gábor Ipari tagozati titkár: Nagy Andrea Kereskedelmi tagozati titkár: Szép Nóra Kézműipari tagozati titkár: Farkas Mária Szolgáltatói tagozati titkár: Ecseri Natália Szakképzési vezető: Szabóné Zéman Mária Regisztrációs csoportvezető: Pleszkán Éva *

www.pmkik.hu

Gazdasági

Hírtükör

24 ➤ Folytatás az 1. oldalról A TTIP Nem kereskedelmi szerződés. Nem a gazdasági növekedés receptje. Nem a demokrácia záloga. Nem kereskedelmi szerződés, mert nem a meglévő nagyon alacsony áruvámok (átlagosan 3% körüliek) lebontásáról szól, hanem tartalmát tekintve egy szabályozói, jogszabályi összehangolásról. Nemcsak a törvények összehangolását jelenti, hanem a szabványok azonosítását is. Jellemző, hogy már 2012-ben az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Business Europe előkészítő tanulmányának vezérgondolata az volt, hogy igazán lényeges a TTIP létrejöttekor a szabályzó rendszer teljes összehangolása lesz. Nem leplezték azon szándékukat sem, hogy a legcélszerűbb talán az lenne, hogy a TTIP létrejöttét követően a multinacionális vállalatok együtt írják a törvényeket a törvényalkotókkal. Példálózva meg is jelölték azokat a területeket – elsődlegesen a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, az autóipar, vagy a játékok biztonsági szabványai –, ahol az öszszehangolás feltétlenül szükséges lenne. Például kitértek arra, hogy az élelmiszerek címkézésénél töröljék el az eredet feltüntetést, ezzel gyakorlatilag tönkre téve mindazon szándékot, hogy adott nemzetállam fogyasztói hazai termékeket tudjanak preferálni vásárlásaik során. A továbbiakban dr. Hossó Andrea kitért arra, hogy a TTIP egyben befektető-védelmi rendelkezéseket is tartalmaz. Ezt oly módon tenné, hogy a befektetés-védelmi klauzulája lehetőséget adna cégeknek, hogy adott országokat pereljenek, mert intézkedéseik csökkentették vagy csökkenteni fogják meglévő vagy tervezett profitjukat. Magyarul, ha a nemzetállam bármilyen piacvédelmi intézkedést hozna saját termelői kapacitásának saját piacán történő helyzetbehozására, azt nemzetközi fórumon meg lehetne támadni. A képtelenségek sorát az is alátámasztja, hogy az ilyen viták eldöntésére a felek és a Világbank égisze alatt működő ICSID által kijelölt 3 „független” jogász lenne hivatott. Külön támadja a TTIP az állami

• • • •

vállalatok körét és létét; mindezt úgy teszi, hogy nincs definíciója az állami közfeladatok megvalósításának. Magyarország legutóbbi évtizedének gazdasági folyamatai jól bizonyítják, hogy a közszolgáltatások megszervezésére és ellátására a magántőke – profitéhsége miatt – nem a legoptimálisabb megoldás. Nem a gazdasági növekedés receptje, és ezt nemcsak a nemzetközi tanulmányok számszerűsítették pontosan. Készült ugyanis egy magyar hatástanulmány, amely – az EU megrendelte tanulmány nyomán – 2027-ig prognosztizálta a TTIP létrejötte esetén bekövetkező változásokat. A makrogazdasági elemzés megállapította, hogy csupán óvatos optimizmusra van okunk. A magyar GDP növekedéséhez ebben az időtávlatban a TTIP legjobb

•

esetben is összesen 0,2% körüli mértékben járulhat hozzá. A foglalkoztatás területén összesen 23-29 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma, de az USAval való szabadkereskedelem a bilaterális külkereskedelmi forgalom volumenét középtávon 15-20%-kal emelheti. Az ipar szegmensei közül a közúti járműgyártás esetében lehet a legnagyobb növekedési többlettel számolni. A hatástanulmány is jól bemutatja, hogy a valódi nyertes a fenti számok alapján is az USA multinacionális cégei lehetnek, de a tanulmány nem bontja ki, hogy a nyertesek mellett az igazi vesztesek a kkv-szektor nemzetállami szereplői lesznek. Mario Ohoven, a Német KKV-k Szövetségének elnöke sommás véleményt alkotott, amikor kijelentette: „Hangos nemet a CETÁ-ra és a TTIP-re!” Nem nehéz belátni annak az állításnak az igazát sem – folytatta dr. Hossó Andrea –, hogy a TTIP nem lehet a demokrácia záloga sem. A nemzetállamok ugyanis meg

•

fogják választani saját parlamentjüket, ahol a demokratikusan megválasztott törvényhozók nem rendelkeznek majd befolyással a legfontosabb gazdasági kérdések eldöntésére. Így a szuverenitás illúziója is eltűnik majd, hiszen a szabályozásokat valahol a multinacionális érdekcsoportok íróasztalain fogják meghozni. De mi a TTIP valójában? A TTIP a nagytőke igényelte üzleti és kereskedelmi szabályrendszer törvénybe iktatása a multinacionális vállalatok érdekei mentén. Ennek következtében a tőke és a hatalom tovább koncentrálódik, a gazdasági egyenlőtlenségek tovább szélesednek, a társadalmak polarizálódnak, a munkaerő és a kisvállalkozás egyre kiszolgáltatottabb lesz, a valódi hatalom a nemzetközi „intézmények” kezébe kerül. Mindezek következtében kialakul az egységes transzatlanti gazdasági tér, és az ebben azonos szabványok sze rint működő transzatlanti gazdasági világrend. A valóságos közérdek eltűnik, és a nemzetállam pusztulási folyamata tovább folytatódik. Végezetül dr. Hossó Andrea egy történelmi tényre hívta fel a figyelmet. A történelem folyamán eddig általában fegyverekkel vívták meg a gazdasági erőforrások feletti újraelosztás és rendelkezés harcát. Ma már ez a harc a szerződések, egyezmények formájában is megjelenik. A történelem során a gyarmat mindig rosszabbul járt, mint a gyarmatosító. Magyarország jelen pillanatban gazdasági szerkezetét tekintve gyarmati jellegű. A külföldi tulajdon rendkívül nagy aránya, és a termelés fő jellemzőjeként definiálható alacsony hozzáadott értékű bérmunka az, amely ezt alátámasztja. Dr. Hossó Andrea véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a fentiek alapján Magyarországnak nem áll érdekében sem a TTIP-hez való csatlakozás, sem a CETA (Kanada-EU Szabadkereskedelmi Egyezmény) ratifikálása. A vélt és sokat hangoztatott geopolitikai meggondolások nem ellensúlyzozzák azt a gazdasági kiszolgáltatottságot és maradék szuverenitásunk elvesztét, amely a TTIP és CETA elkerülhetetlen következménye lenne.