Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a pénzügyi és gazdasági döntéseinkre is. A pénz megszerzése és elköltése a látszat ellenére egyformán nehéz és felelősségteljes folyamat.
Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:
légkör (atmoszféra)
földkéreg (litoszféra) természetes vizek (hidroszféra)
élővilág (bioszféra)
Emellett a mai, urbanizált világban élő ember életminőségét nagymértékben befolyásolja még egy tényező: az épített környezet. Más dolog például egy szép, rendezett, élhető városban lakni, mint egy szürke, unalmas, csúnya betondzsungelben. Ugyanez vonatkozik még az időtényezőre is, vagyis van egyfajta időbeli környezetünk is. Ez a történelem: a múlt emlékei és a jövő lehetőségei. 1
megújuló energia Élhető környezetünk fenntartása fontos és közös feladatunk. Annak érdekében, hogy a természeti erőforrásokat megfelelően használja az emberiség, feltétlen szükséges olyan megoldásokat találni, amik nem annyira környezetszennyezőek. Ilyen lehetőség az úgynevezett megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezek közül kiemelkedően fontos:
- Vízenergia - Napenergia - Szélenergia - Biomassza - Geotermikus energia
2
gazdaság és környezet Az emberiség természetes törekvése a fejlődés, de ez sokszor a környezet és az emberek kizsákmányolásával jár.
A dolgozók többsége számára nincs semmilyen egészségügyi ellátás, nyugdíj, szociális biztonság. Az ivóvíz szennyezett, a levegő mérgező, a munkabiztonságra nem költenek.
Kínában és Indiában, ahol rengeteg nagyon olcsó munkaerő áll rendelkezésre és elképesztő gazdasági fejlődést produkálnak, mindez a fejlődés a környezet gátlástalan rombolásával, és az emberek munkaerejének és életterének kihasználásával tud csak lezajlani.
Ha mindezzel összevetjük Európát, és benne Magyarországot, gyökeresen eltérő nézeteket, elvárásokat, szabályokat találunk. Nem is szívesen fizetjük ki a magasabb árat, pedig mindez a fenntartható fejlődést és az élhető környezet megtartását szolgálja. Helyette az olcsóbb terméket választjuk, vagy a nagyobb hasznot ígérő befektetést, nem nézve, hogy az helyben, vagy a világ valamelyik másik részén milyen hatással volt a környezetre.
Egy termelő üzem működtetése során számos dologra oda kell figyelni: védősisak, védőkesztyű, melegedő helyiség, munkaszünetek, üzemorvos, stb. Mindez jelentősen emeli bármilyen termék, áru előállításának költségét, amit vevőként az árcédulán tapasztalhatunk meg.
Hosszú távon akkor lesz fenntartható a fejlődés, amikor a gazdaság, a környezet és az emberi közösségek egymásra gyakorolt hatása optimális, vagyis egyik sem megy a másik kárára. Ideális esetben a világ e három meghatározott halmaz közös metszéspontjában fejlődik. A pénztermelés, a haszonszerzés nem jár a környezet és az emberek kizsákmányolásával; a társadalom tagjai nem kívánnak több erőforrást felhasználni, mint amit a környezet és a gazdaságuk nyújtani tud számukra; a környezet védelme pedig nem gátolja az emberek boldogulását és a gazdaság fejlődését. Ha a környezet védelme érvényesül csak, nem lesz beruházás, nem lesz bevétel és nem lesz munkahelye az embereknek; ha viszont csak a gazdasági érdek érvényesül, tönkremegy a környezet, míg az emberek hosszú távon ugyanúgy nem boldogulnak.
Közösség Elviselhető
Méltányos
Fenntartható
Környezet
Életképes
Gazdaság
3
A fenntarthatóság kilenc alapelve Komoly dilemma – és nem csak etikai, hanem gazdasági értelemben is – hogy miként viszonyuljunk mi itt Európában a fenntartható fejlődés kérdéséhez. Ez ugyanis csak akkor működik jól, ha mindenki ennek szellemében cselekszik, különben a gazdasági versenyben egyesek előnyökhöz jutnak, mások hátrányt szenvednek. Kérdés persze, hogy mindez milyen távon éri meg.
A fenntarthatóság kilenc alapelve:
1.
Az életközösségek tisztelete és védelme: etikai alapelv:
2.
Az emberi élet minőségének javítása:
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
• tisztelni kell a többi embert és az élet más formáit ma és a jövőben • a földi élet valamennyi formája egy nagy, kölcsönösen függő rendszert alkot • hosszú és egészséges élet • magas szintű oktatás • megfelelő életszínvonalhoz szükséges javak elérhetősége • politikai szabadság • szavatolt emberi jogok • erőszakmentesség
A Föld életképességének és sokféleségének megóvása:
• az életfenntartó rendszerek megóvása • a biológiai sokféleség védelme • annak biztosítására, hogy a megújuló források hasznosítása fenntartható legyen
A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása:
• az ásványi anyagok nem képesek emberi mértékkel számolva belátható időn belül megújulni, azonban életük „meghosszabbítható” • napjaink jellemzője a nagy mértékű pazarlás • technológiai újítások
A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés:
• A földi ökoszisztémák teherbíró képességének nevezzük azokat a hatásokat, amelyeket az ökoszisztémák és az egész bioszféra károsodás nélkül el tud viselni.
Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása:
• a döntő erőfeszítéseket a mi generációnknak kell kifejtenie • a társadalom szerepe • iskolai és egyéb oktatási formák
A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak: • közösségek és a polgári csoportok • kellően felhatalmazott, önálló és informált
A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása Világméretű (globális) együttműködés kialakítása:
• a világon a fejlődés szintjei különbözőek • a szegényebb országokat segíteni kell
Forrás: Németh Nikoletta: Fenntartható fejlődés és a föld eltartóképessége c. előadása
4
a világ népessége A világ népessége ma már több mint 7 milliárd fő
. Minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön – ez öt „pekingnyi" város népességének felel meg. Felmerül a kérdés, hogyan tudjuk tartani a lépést a népességnövekedéssel, ami az infrastruktúrát, új lakóhelyeket, élelmet, ivóvizet, vagy akár egészségügyi szolgáltatásokat illeti?
x5
p e k i n g
A föld erőforrásai pedig végesek. Az emberek számának növekedése évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá a folyók kiszáradásához, és a sivatagi területek megnövekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár).
A föld eltartó képességének mérésére szolgáló, kitalált mérőszám az úgynevezett ökológiai lábnyom azt jelzi, hogy egy főre számítva hány hektár földfelület kellene, hogy az adott egyén jelenlegi életszínvonalát végtelen ideig fenn lehessen tartani. Ebbe beleszámít minden: az élelem megtermelése, az ehhez és az egyebekhez felhasználandó víz mennyisége, az utazás, a fűtés és az egyebek során keletkezett energiafelhasználás, a hulladék kezelése, stb. Az ökológiai lábnyom fő összetevői egy emberre nézve a következők: 1. Az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető 2. Az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagysága 3. A fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdő területe 4. A hal- és rákfogyasztásával arányos tengeri terület 5. A lakásához szükséges földterület 6. Azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges
h p://www.origo.hu/tudomany/20070205harom1.html A biokapacitás (eltartóképesség) mutatja meg, hogy egy adott terület (vagy akár az egész Föld) mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez.
1 gha
Mind az ökológiai lábnyom, mind a biokapacitás mértékegysége a globális hektár (gha), amely egy olyan hektárnak felel meg, ahol a termelékenység egyenlő a Föld 11,2 milliárd bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével. Ezek alapján egy átlagnál magasabb termelékenységű termőföld egynél több globális hektár; egy hektár az átlagosnál alacsonyabb termelékenységű föld pedig egynél kevesebb globális hektár.
Az ökológiai lábnyom túl is lépheti a biokapacitást. Ilyenkor az igények meghaladják a természeti erőforrások regeneratív képességét.
i
Egy példa: egy olyan termék ökológiai lábnyoma, amelynek előállításához adott idő alatt egy erdőből kétszer annyit kell felhasználni, mint amennyit az erdő regenerálni tud, kétszer akkora, mint az erdő területe. Tehát kétszer akkora erdőre lenne szükség ahhoz, hogy a termék hosszú távú előállítása ne pusztítsa az erdőt.
Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 között több, mint háromszorosára nőtt, és a 80’-as évek során haladta meg a Föld biokapacitását. h p://www.origo.hu/tudomany/20100104-nepessegnovekedes-a-vilag-nepessege-magyarorszag-a-220-helyen.html 5
fenntartható? Miért fontos, hogy ezzel az egész környezettel úgy gazdálkodjunk, hogy a fejlődés fenntartható legyen? Mit jelent tulajdonképpen a fenntarthatóság? Azért fontos, mert nem szabad hagynunk, hogy a jelen generációk életfeltételeinek és igényeinek megteremtése elvegye ugyanezeket a lehetőségeket a jövő generációitól.
Melyik embernek lehet nagyobb az ökológiai lábnyoma, és miért? Kétségtelen, hogy a mélyszegénységben élő embereknek összehasonlíthatatlanul kisebb az ökológiai lábnyomuk, mint a milliárdosoknak, de nem valószínű, hogy bárki erre az életszínvonalra vágyik. A milliárdosokkal bizonyára sokan szívesen cserélnének, de ha mindenki úgy élne, mint ők, azt a föld aligha tudná eltartani. Fenntartható fejlődésnél tehát a két véglet közötti helyes arányok megtalálása lenne a cél. Ez vonatkozik a pénz megszerzésére, kezelésére és okos felhasználására is egyaránt. A tartós boldogsághoz és a generációkon átívelő boldoguláshoz nem elég csak sok pénzt keresni, a pénz funkcióját és jellemző viselkedését megértve, törekedni kell annak legjobb felhasználására is egy fenntartható földi élet megtartása érdekében.
Záróteszt indítása
6
