Az ember az egyház útja

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium bályzat

Szervezeti és Működési Sza-

Az ember az egyház útja

A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Szeged 2011

Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

1/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

Szervezeti és Működési Szabályzat

Elfogadások, jóváhagyás

A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatával a Diákönkormányzat egyetértett. Szeged, 2011. június 7. Egyetértéséül aláírta a diákönkormányzat elnöke. Novák Tamás DÖK elnöke

A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatával a Szülői Közösség egyetértett. Szeged, 2011. június 8. Egyetértéséül aláírta a szülői közösség vezetője. Szásziné Fehérváry Anikó SZSBT állandó tagja A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a tantestület elfogadta. Szeged, 2011. június 20. Egyetértéséül aláírta a nevelőtestület képviselője.

A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó képviselőjeként jóváhagyom. Szeged, 2011. augusztus 30.

Labancz Zsolt, tartományfőnök

Jogszabályi egyeztetés lezárva: 2011. május 1-jén


2/83 oldal



Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................ 5 I.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ......................................................................................................................... 6 I.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB NORMÁK ..................................................................... 6 I.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) TÁRGYI, SZEMÉLYI, IDŐBELI HATÁLYA .................................................................. 6 II. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ............................................................................. 7 II.1. AZ ISKOLA NEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYEI, JOGÁLLÁSA, ALAPTEVÉKENYSÉGE (OKTATOTT SZAKMÁK), EGYÉB

TEVÉKENYSÉGEI, KIEGÉSZÍTŐ

7 II.2. AZ ISKOLA VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA ................................................................................................................................... 9 II.3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK FORRÁSA ............................................................................................................. 10 II.4. AZ ISKOLA AZONOSÍTÓ SZÁMAI ........................................................................................................................................... 10 II.5. AZ ISKOLA GAZDASÁGI SZERVEZETE ...................................................................................................................................... 11 TEVÉKENYSÉGEK

III. AZ ISKOLA SZERVEZETE ............................................................................................................................................. 11 III.1. AZ ISKOLA VEZETÉSI, IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA ..................................................................................................................... 11 III.2. VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK ..................................................................................................................................... 11 III.2.1. Az iskola vezetősége .......................................................................................................................................... 11 III.2.1.1. Az igazgató ..................................................................................................................................................... 11 III.2.1.2. Az igazgatóhelyettesek ................................................................................................................................... 12 III.2.1.3. A kollégium vezetője ....................................................................................................................................... 15 III.2.1.3. A vezetőség ..................................................................................................................................................... 15 II.2.1.4. A helyettesítés rendje ...................................................................................................................................... 16 III.2.2. A GAZDASÁGI VEZETŐ ................................................................................................................................................... 16 III.2.3. ISKOLATITKÁR ............................................................................................................................................................. 17 III.2.4. PEDAGÓGUSOK ........................................................................................................................................................... 18 III.2.4.1. Szaktanárok .................................................................................................................................................... 20 III.2.4.2. Tanulószobai, napközis felügyelőtanárok....................................................................................................... 21 III.2.4.3. Diákotthon nevelőtanárainak, a prefektusoknak a feladatai ......................................................................... 21 III.2.4.4. Szertárak, szaktantermek, gyűjtemények felelősei ........................................................................................ 22 III.2.4.5. Az ifjúságvédelmi felelős ................................................................................................................................ 22 III.2.4.6. Mentálhigiénés szakember ............................................................................................................................. 23 III.2.4.7. Fejlesztő pedagógus ....................................................................................................................................... 23 III.2.5. ISKOLAORVOS ............................................................................................................................................................. 23 III.2.6. MUNKAVÉDELMI- ÉS TŰZRENDÉSZETI FELELŐS ................................................................................................................... 23 III.2.7. EGYÉB NEM OKTATÓI MUNKAKÖRBEN ALKALMAZOTTAK ...................................................................................................... 23 III.2.8. KÖNYVTÁR ................................................................................................................................................................. 23 III.2.10. AZ ELLENŐRZÉS ELVEI ................................................................................................................................................. 24 III.3. ISKOLAI SZERVEZETEK....................................................................................................................................................... 24 III.3.1. Nevelőtestület ................................................................................................................................................... 24 III.3.2. Nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az iskola állandó bizottságai ................................................. 25 III.3.3. Osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnök .................................................................................................... 27 III.3.4. További szakmai munkaközösségek, egyes osztályok tanári kara .................................................................... 29 III.3.5. Tanulók közösségei ............................................................................................................................................ 30 III.3.6. A diákönkormányzat .......................................................................................................................................... 31 III.3.7. A szülői közösség ............................................................................................................................................... 33 III.3.8. Az iskolaszék ...................................................................................................................................................... 34 III.3.9. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartási formái .................................................................................... 36 III.4. EGYÉB ISKOLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK ...................................................................................................................... 36 III.4.1. A fenntartó ........................................................................................................................................................ 36 III.4.2. Az iskola működését támogató alapítvány........................................................................................................ 36 III.4.3. Pedagógiai szakszolgálatok ............................................................................................................................... 36 III.4.4. Nevelési tanácsadó ............................................................................................................................................ 36 Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

3/83 oldal



III.4.5. Piarista Diákszövetség ....................................................................................................................................... 37 IV. SZERVEZETI MŰKÖDÉS.............................................................................................................................................. 38 IV.1. A MŰKÖDÉS RENDJE........................................................................................................................................................ 38 IV.1.1. Működési elvek .................................................................................................................................................. 38 IV.1.2. A vezetők iskolában tartózkodásának rendje .................................................................................................... 39 IV.1.2.(2) BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE A NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK SZÁMÁRA .................................................. 39 IV.1.3. A tanév rendje ................................................................................................................................................... 39 IV.1.4. Házirend ............................................................................................................................................................ 39 IV.1.6. Nevelési- és pedagógiai program ...................................................................................................................... 40 IV.1.7. Minőségirányítás ............................................................................................................................................... 42 IV.1.8. SZAKKÉPZÉS ............................................................................................................................................................... 43 IV.1.8.1. Általános tudnivalók ....................................................................................................................................... 43 IV.1.8.2. A gyakorlati képzés tartalma, helyszíne, oktatói............................................................................................ 43 IV.1.8.3. A gyakorlati képzése rendje............................................................................................................................ 44 IV.1.8.4. Szakmai vizsgák .............................................................................................................................................. 44 IV.1.8.5. Előzetes tanulmányok és vizsgák beszámítása .............................................................................................. 45 IV.1.9. Tankönyvrendelés elkészítésének rendje ................................................................................................... 46 IV.2. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE.......................................................................................................................... 47 IV.2.1. Az iskola vezetőinek együttműködése ............................................................................................................... 47 IV.2.2. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ............................................................................. 47 IV.2.3. A tanulók véleménynyilvánításának formái ...................................................................................................... 49 IV.2.4. Panaszkezelési eljárás ....................................................................................................................................... 49 IV.3. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE.......................................................................................................................... 49 IV.3.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája ............................................................................................................ 49 IV.3.2. Iskolai évkönyv, honlap, iskolaújság, tanulói zsebkönyv, e-faliújság ................................................................ 50 IV.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ......................................................................................................... 51 IV.5. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK.................................................................................................................................... 53 IV.5.1. Az épület használata ......................................................................................................................................... 53 IV.5.2. Balesetek és megelőzésük ................................................................................................................................. 53 IV.5.3. Rendkívüli események ....................................................................................................................................... 55 IV.6. AZ IFJÚSÁGNEVELÉS FIZIKAI ÉS SZELLEMI SZABÁLYAI ............................................................................................................... 55 IV.6.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje ............................................................................. 55 IV.6.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................................... 56 IV.6.3. A mindennapos testedzés .................................................................................................................................. 57 IV.6.4. A testnevelés órák és a tornaterem működése ................................................................................................. 57 IV.6.5. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendje és formája ............................................... 57 IV.6.6. Káros élvezeti cikkekről szóló intézkedések ....................................................................................................... 58 IV.6.7. A hit- és vallásoktatás rendje ............................................................................................................................ 58 IV.6.8. Ünnepélyek és hagyományépítés ...................................................................................................................... 59 IV.7. A TANULÓK ISKOLAI ÉLETÉNEK SZABÁLYAI ............................................................................................................................ 60 IV.7.1. A tanuló felvételének feltételei, a felvétel eljárási rendje ................................................................................. 60 IV.7.2. Tanulmányok alóli felmentés, magántanulói státusz........................................................................................ 60 IV.7.3. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása .................................................................................... 61 IV.7.4. A térítési díj és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................................................................................ 61 IV.7.5. A napközi és tanulószoba igénybevétele ........................................................................................................... 61 IV.7.6. A szociális támogatás megállapítása ................................................................................................................ 61 IV.7.7. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái ................................................................................................... 61 IV.7.8. A tanulói értékelési rendszer ............................................................................................................................. 61 IV.8. AZ ISKOLA DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.................................................................................................................. 67 IV.8.1. Dolgozói egészségvédelmi intézkedések ........................................................................................................... 67 IV.8.2. Dolgozói juttatások rendje ................................................................................................................................ 67 IV.9. AZ ISKOLA EGYÉB BEVÉTELEIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................... 68 IV.9.1. Reklámtevékenység ........................................................................................................................................... 68 IV.9.2. Az intézmény haszonszerzési tevékenysége ...................................................................................................... 68 IV.10. ADATSZOLGÁLTATÁSRA ÉS IRATKEZELÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................................................... 68 IV.10.1. Adatkezelés az iskolában ................................................................................................................................. 68 Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

4/83 oldal



IV.10.2. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága .................................................................................................... 69 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................................... 69 V.1. ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ................................................................................................................................................ 69 V.2. MELLÉKLETEK .....................................................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VI. SILLABUSZ ................................................................................................................................................................. 72

I. Általános rendelkezések Intézményünk a Piarista Rend magyarországi, szegedi iskolája, melyben szerzetes és civil tanárok nevelnek és oktatnak. Intézményünk a piarista nevet viseli, vagyis vállalja a rendalapító, Kalazanci Szent József örökségét: különleges törődést és gondoskodást a gyermekek, közülük is a legrászorultabbak iránt. Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

5/83 oldal



I.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Meghatározza ezen kívül az intézmény felépítését, biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására.

I.2. A szervezeti és működési szabályzat az alábbi jogszabályok és egyéb normák alapján jött létre

-

-

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról; 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről; 20/1997. Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról; 11/1994 MKM Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 16/2004 OM-GyISM Rendelet az iskolai sporttevékenységről; 23/2004 OM Rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 26/1997. NM Rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról; 3/2002. OM Rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről.

I.3. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) tárgyi, személyi, időbeli hatálya I.3.(1)

I.3.(2)

I.3.(3) I.3.(4)

I.3.(5)

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, a jóváhagyás napján lép hatályba, határozatlan időre szól, és hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SZMSZ elkészítéséért és előterjesztéséért az intézmény igazgatója a felelős. Az írásos előterjesztést követően 30 nap elteltével (lehetőleg a tanév végén) a nevelőtestület jogköre az elfogadása. A nevelőtestület által elfogadott módosítások érvényesítésére minden tanév utolsó nevelőtestületi ülésén kerül sor. Az elfogadás során a nem pedagógus dolgozók közössége, a szülői közösség, ill. a SZSBT és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlását biztosítani kell. A Szabályzatban foglaltak kötelező érvényűek az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, törvényes képviselőikre és az intézmény létesítményeit bármilyen jogcímen igénybe vevőkre, ezért velük az SZMSZ tartalmát meg kell ismertetni. Az SZMSZ-t az igazgató vagy az általa kijelölt személy vagy a minőségirányítási felelős minden tanév elején felülvizsgálja, erről emlékeztetőt készít. A módosítási javaslat ütemezése szeptember 30-ig az intézmény munkatervébe bekerül. A szükséges módosítást az igazgató bejelenti a soron következő értekezleten, ill. a tanévben legkésőbb – kivéve, ha jogszabályi előírás igényli – a félévzáró értekezleten.


6/83 oldal



II. Az oktatási intézmény működésének általános szabályai Az intézmény szakmai tekintetben önálló, az iskola a szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A pedagógusok, a tanulók és a szülők - a jogszabályban meghatározottak szerint közvetlenül, illetve képviselőik útján - részt vesznek a működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Az iskola és a kollégium felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, valamint a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért (az 1993/LXXIX. törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között). Gondoskodik a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, és ezen belül arról, hogy a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Az intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával és a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Az intézmény együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során végzi nevelő-oktató munkáját, valamint felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. A szolgálati titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles.

II.(1) II.(2)

II.(3)

II.(4)

II.(5)

II.(6) II.(7)

II.(8)

II.1. Az iskola neve, székhelye, telephelyei, jogállása, alaptevékenysége (oktatott szakmák), egyéb tevékenységei, kiegészítő tevékenységek II.1.(2)

Az intézmény neve: Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Az intézmény székhelye: 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14.

II.1.(3)

Az intézmény telephelye: Németh László Városi Könyvtár, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.

II.1.(1)

II.1.(4) II.1.(5) II.1.(6) II.1.(7) II.1.(8) II.1.(9)

Az intézmény alapítója: Szeged városa, újraalapítója a piarista tartományfőnök. Az Alapító okirat 1720-ban kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata 2010. május 10-től érvényes. Az intézmény fenntartója a Piarista Tartományfőnökség. Az intézmény beiskolázási területe: Szeged és vonzáskörzete Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású intézmény (gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény és kollégium) Alaptevékenysége Az intézmény alaptevékenységei: 8531 Általános középfokú oktatás (9-12. évfolyam) Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés, oktatás a nappali oktatás munkarendje szerint 9-12. évfolyamon 8531 Általános középfokú oktatás (7-12. évfolyam) Hat osztályos gimnáziumi nevelés és oktatás a nappali oktatás munkarendje szerint 7-12. évfolyamon. Ezen belül emelt szintű testnevelés tagozat. Napközis/tanulószobai foglalkozás a 7-8. évfolyamon 8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás


7/83 oldal



Szakközépiskola a 13-14. évfolyamon OKJ 54 481 03 0010 54 07 – Webmester 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás (kollégiumi ellátás) Valamennyi tevékenységen belül – igény szerint – az intézmény mozgássérült (testi fogyatékos) és sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.


8/83 oldal


II.1.(9)


Az intézmény kiegészítő tevékenységei: 5811 Könyvkiadás (könyvkiadás, nyomtatott és elektronikus (pl. CD, elektronikus megjelenítők) vagy hang formában vagy az interneten; brosúra, prospektus és hasonló nyomtatott termék kiadása) 5814

Folyóiratok, időszaki kiadványok kiadása

5819

Egyéb kiadói tevékenység (katalógus; fénykép, metszet és levelezőlap; üdvözlőlap; formanyomtatvány; plakát, művészeti alkotás reprodukciója; reklám-, hirdetési anyag; egyéb nyomtatott anyag; statisztikák és más információk on-line megjelentetése)

5629

Egyéb vendéglátás (munkahelyi étkeztetés - 562901)

8559

Mns egyéb oktatás (oktatási forma, amely oktatási szinttel nem meghatározható; a korrepetáló kurzus, oktatási központok szervezésében; a vizsgára felkészítő kurzus; nyelvtanfolyam, beszédkészség-fejlesztő kurzus; a vallással kapcsolatos kurzus; a nyilvános szereplést elősegítő kommunikációs tanfolyam; a számítógépes tanfolyam; a természetgyógyászati tanfolyamok)

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység (nevezési díjak számlázása)

9499

Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (szervezetek tevékenysége, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül politikai pártokhoz, céljuk a köz szolgálata, közösségi ügyek, társadalmi célok támogatása, tevékenységük a közoktatásra, politikai befolyásra, pénzforrások gyűjtésére stb. irányul; állampolgári kezdeményezések és tiltakozó mozgalmak; környezetvédelmi és ökológiai mozgalmak; máshova nem sorolt közösségi, képzési lehetőségek támogatása; speciális csoportok, mint például etnikai és kisebbségi csoportok helyzetének javítása, védelme; hazafias célú egyesületek; a társasági ismeretségi körök, egyesületek, baráti körök; az ifjúsági szervezetek, diákegyesületek, klubok és testvériségi közösségek; a kulturális, szabadidős vagy hobbiegyesületek pl. költészeti, irodalmi és könyvklubok, történelmi, kertészeti, film- és fotó-, zenei és művészeti, kézműves, a gyűjtő pl. bélyeggyűjtő klubok, társadalmi klubok, karneválklubok, az állatvédő egyesületek stb.; az érdekképviseletek vagy egyéb szervezetek adományozó tevékenysége)

5914

Filmvetítés (filmklubok keretében végzett filmvetítés)

8552

Kulturális képzés (művészeti képzések a képző-, dráma, zeneművészetben, melyek célja főként a szabad idő eltöltése, hobbi, illetve önmegvalósítás: a zongoratanítás és egyéb zenei képzés, a művészeti képzés, tánctanfolyam, társas tánc, az irodalmi (dráma-) tanfolyam, a képzőművészeti tanfolyam, az előadóművészet tanfolyam, fotótanfolyam)

9101

Könyvtári, levéltári tevékenység

9311

Sportlétesítmény működtetése (szabadtéri vagy fedett pályás sportesemény megrendezésére alkalmas létesítmény működtetése)

8551

Sport, szabadidős képzés (táborban és iskolában folyó csoportos és egyéni sportképzés)

II.2. Az iskola vagyona, gazdálkodása II.2.(1) II.2.(2)

II.2.(3)

II.2.(4)

Az intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványa: Az intézmény önállóan gazdálkodó nevelési-oktatási intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény feladatellátást szolgáló vagyona: A 6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14. sz. alatti (16.232/2. hrsz., alapterület: 27.000 m2) telek és a rajta álló épületek a fenntartó Piarista Tartományfőnökség (1051 Budapest, Piarista köz 1.) tulajdonát képezik. A fenntartó a nevezett ingatlant a meghatározott alapfeladat ellátása céljából használatra átadja az intézménynek. Az eszközök tulajdonosa részben a fenntartó, részben az intézmény, részben az intézmény támogatására létrejött Dugonics András Alapítvány. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: A fenntartó és a Dugonics András Alapítvány ingyenes használatba adja a tulajdonában lévő vagyontárgyakat (ingatlan, ingóságok) az intézmény számára, a Gimnázium saját vagyona felett az igazgató rendelkezik. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önálló: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – az igazgató és a gazdasági vezető irányításával – ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, előirányzat felhasználása és módosítása, üze-


9/83 oldal


II.2.(5)


meltetés stb.), melyek az önálló működtetéshez szükségesek. A gazdasági vezető a fenntartó felé éves beszámolási kötelezettséggel bír, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett úgy az igazgató, mint a fenntartó részére – igény szerinti gyakorisággal. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik.

II.3. Az iskola működésének, fejlesztésének forrása II.3.(1) II.3.(2)

A működés költségét a fenntartót terhelik, a költségvetést a fenntartó készíti. A fenntartó tudtával az intézmény pályázati forrást igénybe vehet fejlesztésre, egyéb tevékenységekre.

II.4. Az iskola azonosító számai II.4.(1)

II.4.(2) II.4.(3)

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium OM azonosítója: 29752. Bírósági lajstromszáma: 7. PK 60745/95/6. A működési engedély száma: 1001-7/2009., amely a 1746-2/2005, ill. a 16770-3/1994 iktatási számú működési engedély módosításaként jött létre.


10/83 oldal



II.5. Az iskola gazdasági szervezete II.5.(1)

II.5.(2)

A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az igazgató egy személyben is aláírhat, ilyen esetben azonban a gazdasági vezető ellenjegyzése szükséges. A költségvetési bankszámla feletti rendelkezés minden esetben az igazgató vagy helyettesei és a gazdasági vezető joga. A banknál vezetett folyószámlák okmányait cégszerűen aláírhatja az igazgató, helyettesei, a gazdasági vezető. /Egyik aláíró a gazdasági vezető/ A költségvetési hitelek igénybevétele csak az igazgató engedélyével lehetséges. A gazdasági vezető irányítja a gazdasági iroda dolgozóit és a nem pedagógus alkalmazottakat.

III. Az iskola szervezete III.1. Az iskola vezetési, irányítási struktúrája III.1.(1)

Az intézmény vezetési, irányítási struktúrája: - Igazgató - Igazgatóhelyettesek: általános, pedagógiai-fejlesztési, alapfokú művészeti alapintézményi - Gazdasági vezető - Kollégiumvezető

III.2. Vezetők és szervezeti egységek III.2.1. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE III.2.1.1. AZ IGAZGATÓ III.2.1.1.(1) III.2.1.1.(2)

III.2.1.1.(3)

III.2.1.1.(4)

III.2.1.1.(5) III.2.1.1.(6) III.2.1.1.(7) III.2.1.1.(8) III.2.1.1.(9)

III.2.1.1.(10) III.2.1.1.(11) III.2.1.1.(12)

Az intézmény vezetőjét a piarista tartományfőnök bízza meg, felette a munkáltatói jogokat ő gyakorolja. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga, pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, legalább öt év szakmai gyakorlat. Másodszor és további alkalmakkor történő megbízás esetén intézményvezetői szakképzettség is szükséges. Szakközépiskola vezetésénél, ha nincs a szakiránynak megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, a jelentkező a szakközépiskola vezetésével megbízható, ha rendelkezik a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával. Művészeti oktatást is folytató intézmény vezetője lehet, aki művészeti szakiskolában és szakközépiskolában vagy alapfokú művészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán legalább 3 évet – az 1993/LXXIX törvény 18. § (5) bekezdésben meghatározott – szakmai gyakorlattal eltöltött. Többcélú intézmény vezetője az lehet, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Az intézményvezetőt a tartományfőnök nevezi ki. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, át nem ruházott feladatokat. Az intézmény jogi és reprezentatív képviselete, illetve a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás az igazgató kizárólagos jogköre. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, a gazdasági vezetőre, meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Az igazgató köteles a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat megküldeni, valamint őt minden rendkívüli eseményről értesíteni. Az intézményvezető a dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető kiemelt feladatai: 1. az intézményben a katolikus szellemiség és a piarista karizma erősítése és megőrzése. A nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, valamint az intézményben zajló nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;


11/83 oldal



2. a nevelőtestületi értekezletek összehívása, lefolytatása, és a döntések szakszerű végrehajtása, ellenőrzése; 3. az intézményi szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, felelős az intézmény ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért; 4. a tanév beosztásának meghatározása, a tantárgyfelosztás és a túlórakeretek meghatározása. 5. a jelen szabályzatban és a házirendben szükséges módosítások alkalmazása, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, tanulócsoportok iskolaépületen kívüli foglalkozásainak, kirándulásoknak engedélyezése; 6. a rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, döntés az intézmény pénzeszközeinek megfelelő felhasználásáról, átcsoportosításáról, a költségkeretek felosztásáról, a fejlesztésekről, mindenkor eleget téve a szükséges egyeztetési kötelezettségeinek, döntés az intézmény eszközeinek, helyiségeinek hasznosításáról, bérbeadásáról; 7. a szülőkkel, a szülő munkaközösséggel, a diákokkal, a diákönkormányzattal, intézményi partnerekkel való együttműködés; 8. a gyermek- és ifjúságvédelem irányítása, összefogása; valamint a tanulóbalesetek megelőzésének irányítása; 9. munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeinek rendszeres ellenőrzése; 10. heti rendszerességgel megbeszélést vezet az igazgatóhelyettesekkel, a gazdasági vezetővel és a vezetőséggel; 11. a nem pedagógus alkalmazottak (technikai, gazdasági, ügyviteli dolgozók) munkavégzését tervszerűen értékeli, ellenőrzi; 12. a bér-, létszám- és munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlása, munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, a továbbtanulás engedélyezése; a másodállás, mellékfoglalkozás, külföldi kiküldetés engedélyezése; a jutalmazási, kártérítési és fegyelmi kérdésekben döntés; a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása; 16. a nevelőtestületi tagok továbbképzésen és az évenkénti lelkigyakorlaton való részvételének biztosítása; 17. a tanulói jogviszonnyal, egyedi felmentésekkel kapcsolatos kérdésekben döntés; 18. szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés; 19. felelős az intézmény évkönyvének szerkesztéséért; 20. sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak; 21. az egyes feladatokat az igazgató az éves munkatervben rögzítve delegálhatja.

III.2.1.2. AZ IGAZGATÓHELYETTESEK III.2.1.2.(1)

III.2.1.2.(2)

III.2.1.2.(3)

Az igazgató vezetői tevékenységét az általános, pedagógiai-fejlesztési igazgatóhelyettes, alapfokú művészetoktatási intézményvezetője, valamint kollégiumvezető és szakképzett gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Feladatát a megbízásában határozzák meg. Segíti ezen felül az igazgatót az évközben felmerülő feladatok megoldásában. Rendszeresen, heti igazgatói értekezleten készíti elő az igazgató a helyetteseivel a teendőket, ill. beszélik meg a tapasztalatokat.

III.2.1.2.a. Az általános igazgatóhelyettes Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

12/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium III.2.1.2.a(1)


Az általános igazgatóhelyettes feladatai: 1. Az igazgató távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót. 2. Adminisztrációs feladatokat lát el. Ezen belül tanügy-igazgatási feladatok adminisztrálását (beiratkozás, felvételi, kimaradás) és az érettségi adminisztrációjának koordinálását végzi. 3. Beosztásokat készít. Ezen belül: a.) segíti az igazgatót az órarend elkészítésében, ill. annak előkészítésében; b.) megszervezi a pót-, az osztályozó- és a javítóvizsgákat; c.) kialakítja a folyosói és ebédlői ügyeleti rendszert; d.) megszervezi a délutáni foglalkozásokat; e.) az érettségi vizsgák terembeosztását elkészíti, megszervezi a szükséges felügyeleteket; f.) megszervezi az óracseréket, helyettesítéseket; g.) gondoskodik a hiányzó tanárok helyettesítéséről; h.) összehangolja az évközi rendezvények és vallásos programok előkészítését és lebonyolítását; i.) elkészíti a gimnáziumi felvételi és az érettségi terembeosztását, ülésrendjét és a megbízott tanárok felügyeleti rendjét. 4. Adatszolgáltatási és levelezési feladatokat lát el: a.) jelentéseket készít oktatási és fenntartói szervek felé; b.) a fenntartói és oktatási szervek méréseit lebonyolítja. 5. Ellenőrzési feladatokat lát el: a.) ellenőrzi és irányítja a pedagógusok munkáját; b.) ellenőrzi a foglalkozási, haladási naplókat, méréseket; c.) óralátogatásokat tesz, és ezeket megbeszéli a pedagógusokkal; d., ellenőrzi a folyosói és ebédlői ügyeleti rendszert; e.) esetenként részt vesz a belső tematikus vizsgálatokban; f..) beszámolási kötelezettsége van az intézmény egész működésével és minden alkalmazott munkájával kapcsolatban. Az óralátogatásról jegyzőkönyvet készít, az értekezletekről emlékeztetőt készít, jegyzetet vezet, az ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit elmondja az intézményvezetőnek személyesen, ill. az igazgatói értekezleten konkrét megoldási javaslatokat tesz. 6. Ünnepségeket készít elő: a.) segédkezik a tanév rendje alapján az évközi rendezvények és vallásos programok előkészítésében és lebonyolításában; b.) koordinálja az ünnepélyek és iskolai megmozdulások (pl. nyílt nap, alapítványi bál, öregdiáktalálkozó stb.) megszervezésével megbízottak munkáját; c.) az ünnepségek menetéről (és egyéb fontos tudnivalóiról) értesíti az osztályfőnököket és a tantestületet. 7. Egyéb feladatok: a.) megbízás szerint képviseli az intézményt; b.) megszervezi és irányítja a felvételiztetést; c.) segíti a továbbtanulási teendők lebonyolítását; d.) megszervezi és lebonyolítja a fegyelmi tárgyalásokat; e.) igazgatói megbízás alapján gondoskodik a nevelőtestület képviseletéről rendezvények, előadások, bemutató tanítások stb. alkalmából; f.) segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását; g.) részt vesz az igazgató mellett a tantestületi konferenciák előkészítésében (az osztályfőnöki konferencia tagjaként akkor is, ha nem osztályfőnök) konferenciához szükséges tudnivalókról írásban értesíti a tantestület tagjait; h.) részt vesz az igazgató által vezetett heti iskolavezetőségi megbeszéléseken.


13/83 oldal



III.2.1.2.b. A pedagógiai-fejlesztési igazgatóhelyettes III.2.1.2.b(1) 1. Az igazgató távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót. 2. Adminisztrációs feladatokat lát el: a.) az iskolában zajló tanulmányi versenyek adminisztrációját, megszervezését, jutalmazását és az adatszolgáltatását végzi; b.) az év végi díjazásokat és jutalmazást készíti elő; c.) a heti hirdetések összeállításáért és a tanár listára való elhelyezésért felelős. 3. Az intézményi stratégia előkészítéséért felel: a.) a pályázatok megírását segíti, az adminisztrációját ellenőrzi, készíti; b.) a pedagógus továbbképzési tervet előkészíti, a megvalósulását ellenőrzi; c.) a pályázati programok fenntarthatóságát koordinálja; d.) az IKT stratégia, az Esélyegyenlőség terv megvalósulását segíti. 4. Beosztásokat készít: A szerdai értekezleti sávok értekezleteinek összehangolását végzi. 5. Ellenőrzési feladatokat lát el: a.) ellenőrzi és irányítja a pedagógusok munkáját; b.) óralátogatásokat tesz, és ezeket megbeszéli a pedagógusokkal; c, a munkaközösség-vezetők értekezletét szervezi meg és vezeti; d, pályázati fenntarthatósági tervek, az IKT stratégiai terv, az esélyegyenlőségi terv megvalósulását ellenőrzi; e.) esetenként részt vesz a belső tematikus vizsgálatokban; f.) ellenőrzi a folyosói és ebédlői ügyeleti rendszert; g.) beszámolási kötelezettsége van az intézmény egész működésével és minden alkalmazott munkájával kapcsolatban. Az óralátogatásról jegyzőkönyvet készít, az értekezletekről emlékeztetőt készít, jegyzetet vezet, az ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit elmondja az intézményvezetőnek személyesen, ill. az igazgatói értekezleten konkrét megoldási javaslatokat tesz. 6. Ünnepségeket készít elő: a.) segédkezik, a tanév rendje alapján koordinálja az évközi rendezvények és vallásos programok előkészítését és lebonyolítását; b.) az ünnepségeket menetéről tájékoztatja a tantestületet. 7. Egyéb feladatok: a.) megbízás szerint képviseli az intézményt; b.) igazgatói megbízás alapján gondoskodik a nevelőtestület képviseletéről rendezvények, előadások, bemutató tanítások stb. alkalmából; c.) segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását; d.) részt vesz az igazgató mellett a tantestületi konferenciák előkészítésében (az osztályfőnöki konferencia tagjaként akkor is, ha nem osztályfőnök), a konferenciához szükséges tudnivalókról írásban értesíti a tantestület tagjait; e.) részt vesz az igazgató által vezetett heti iskolavezetőségi megbeszéléseken.

III.2.1.2.c. Az alapfokú művészetoktatási intézmény vezetője III.2.1.2..c(1)

A munkáltató jogok kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési programjának kidolgozásáért, a helyi tanterv megvalósításáért az alapfokú művészetoktatási intézmény vezetője a felelős: 1. Az igazgató távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót. 2. Koordinálja a művészetoktatási intézmény adminisztrációját. 3. Beosztásokat készít. Ezen belül: a.) megtervezi és megszervezi a tanulók délutáni foglalkozásait; b.) megszervezi a művészeti alapvizsgákat és versenyeket, fellépéseket; c.) gondoskodik a hiányzó nevelőtanárok helyettesítéséről; d.) összehangolja az évközi iskolai rendezvények és művészetoktatási programok előkészítését


14/83 oldal



és lebonyolítását. 4. Adatszolgáltatási feladatokat lát el, jelentéseket készít az oktatási és fenntartói szervek felé; 5. Ellenőrzési feladatokat lát el: a.) ellenőrzi és irányítja a pedagógusok munkáját; b.) ellenőrzi a foglalkozási, haladási naplókat, méréseket; c.) esetenként részt vesz a belső tematikus vizsgálatokban; d.) Beszámolási kötelezettsége van az intézmény egész működésével és minden alkalmazott munkájával kapcsolatban. Az óralátogatásról jegyzőkönyvet készít, az értekezletekről emlékeztetőt készít, jegyzetet vezet, az ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit elmondja az intézményvezetőnek személyesen, ill. az igazgatói értekezleten konkrét megoldási javaslatokat tesz. 6. Egyéb feladatok: a.) megbízás szerint képviseli az intézményt; b.) igazgatói megbízás alapján gondoskodik a nevelőtestület képviseletéről rendezvények, előadások, bemutató tanítások stb. alkalmából; c.) segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását; d.) részt vesz az igazgató mellett a tantestületi konferenciák előkészítésében (az osztályfőnöki konferencia tagjaként akkor is, ha nem osztályfőnök). 7. Munkáját adminisztrátor segíti.

III.2.1.3. A KOLLÉGIUM VEZETŐJE III.2.1.3.(1)

A kollégiumvezető feladatai: 1. Az igazgató távollétében a helyettesítési rend szerint helyettesíti az igazgatót. 2. Koordinálja a kollégium adminisztrációját. 3. Beosztásokat készít. Ezen belül: a.) segíti az igazgatót a kollégiumi beosztások elkészítésében; b.) kialakítja az ebédlői ügyeleti rendszert; c.) megtervezi és megszervezi a kollégisták délutáni foglalkozásait; d.) gondoskodik a hiányzó nevelőtanárok helyettesítéséről; e.) összehangolja az évközi kollégiumi rendezvények és vallásos programok előkészítését és lebonyolítását. 4. Adatszolgáltatási feladatokat lát el: a.) jelentéseket készít az oktatási és fenntartói szervek felé; b.) a fenntartói és oktatási szervek méréseit lebonyolítja. 5. Ellenőrzési feladatokat lát el: a.) ellenőrzi és irányítja a pedagógusok munkáját; b.) ellenőrzi a foglalkozási, haladási naplókat, méréseket; c.) esetenként részt vesz a belső tematikus vizsgálatokban. 6. Egyéb feladatok: a.) megbízás szerint képviseli az intézményt; b.) megszervezi és lebonyolítja a kollégiumi fegyelmi tárgyalásokat; c.) igazgatói megbízás alapján gondoskodik a nevelőtestület képviseletéről rendezvények, előadások, bemutató tanítások stb. alkalmából; d.) segíti az iskola munkatervében nem rögzített, évközben adódó feladatok megoldását; e.) részt vesz az igazgató mellett a tantestületi konferenciák előkészítésében (az osztályfőnöki konferencia tagjaként akkor is, ha nem osztályfőnök).

III.2.1.3. A VEZETŐSÉG III.2.1.3.(1) III.2.1.3.(2) III.2.1.3.(3)

Az igazgató munkáját véleményezési joggal segíti a vezetőség. Tagjait az igazgató kéri fel, és bízza meg feladatokkal. Heti rendszerességgel 2 óra időtartamban ülésezik, ill. ettől eltérően, külön alkalommal is tanácskozik.


15/83 oldal



II.2.1.4. A HELYETTESÍTÉS RENDJE III.2.1.4.(1)

III.2.1.4.(2) III.2.1.4.(3) III.2.1.4.(4)

Az igazgatót akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A megbízás a visszavonásig érvényes. Az igazgató és helyettesei együttes távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást írásban az igazgatót az iskolában a házfőnök helyettesíti. Nem tartós távollét alatt – azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörön kívüli ügyek kivételével – az igazgatóhelyettesek az igazgatót teljes felelősséggel helyettesítik. Tartós távollétnek minősül, amikor legalább két héten keresztül, folyamatosan nem lehet az igazgatóval felvenni a kapcsolatot. A III.2.1.4. (1) pont helyettesítési rendje érvényesül.

III.2.2. A gazdasági vezető III.2.2.(1) III.2.2.(2) III.2.2.(3) III.2.2.(4)

A gazdasági vezetőt beosztása ellátásával az igazgató bízza meg. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja a gazdasági és nem pedagógus munkakörbe besorolt alkalmazottakat. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának. A gazdasági vezető felelős: 1. a gazdasági egység elfogadott költségvetésének, az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodásnak és a számviteli rendnek a Számviteli Törvény szerinti maradéktalan végrehajtásáért; 2. a költségvetés megtervezéséért; 3. a költségvetési és gazdasági terv, a beszámolók és az adatszolgáltatások helyességéért; 4. a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért; 5. a térítési díjak befizetéseinek ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért; 6. a dolgozók fizetésének időben történő kifizetéséhez szükséges, pontos határidőre való adatszolgáltatásért; 7. a selejtezések tervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért; 8. a szabadságolási terv elkészítéséért, a szabadságok nyilvántartásáért; 9. a pénzügyi számlázás irányításáért; 10. utalványozási jogköre van.


16/83 oldal



III.2.3. Iskolatitkár III.2.3.(1) III.2.3.(2)

Az iskolatitkár és adminisztrátor segítője az iskolavezetés operatív ügyintézője. Feladatai: 1. vezeti a sorszámozott nyomtatványok adminisztrációját, és gondoskodik a megfelelő tárolásukról; 2. gondoskodik az intézmény által használt nyomtatványok kellő időben és kellő példányszámban történő megrendeléséről; 3. felügyeli az általa kezelt dokumentumokban szereplő adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályok betartását; 4. figyelemmel kíséri az adminisztrációs határidőket (érettségire jelentkezés, továbbtanulás, tanulmányi versenyek, különféle statisztikák, iskolai felvételre jelentkezés stb.); 5. fogadja az iskolába érkező telefonhívásokat és fax küldeményeket, e-maileket, majd továbbítja az érintettek felé; 6. gondoskodik az igazgatói körözvényeknek, hirdetéseknek, személyre szóló postai küldeményeknek a címzettekhez való eljuttatásáról; 7. kezeli az iskola hivatalos levelezésének iktatókönyvét és levéltárát; 8. intézményi levelezés bonyolítása, napi postabontás, számlák, hivatalos ügyiratok regisztrálása a postakönyvbe; 9. megszervezi az iskolaorvosi vizsgálatot; 10. a fogadóórára való szülői jelentkezést előkészíti, adminisztrálja; 11. tanulói-személyi adatok nyilvántartása; 12. tanulói kérelmek, kikérőkkel kapcsolatos dokumentumok kezelése; 13. diákigazolványok, iskolalátogatási igazolások kiállítása, nyilvántartása; 14. jegyzőkönyvek készítése, dokumentálása; 15. a fénymásoló-gépek működésének ellenőrzése, szervizeltetése; 16. Oktatási Hivatal honlapján lévő anyagok figyelemmel kísérése; 17. TANINFORM, KIR adatbázis kezelő rendszer nyilvántartásának vezetése; 18. tanulói balesetbiztosítás kezelése; 19. iskolai bélyegzők nyilvántartásának vezetése; 20. bizonyítványokba, törzslapokba záradékok bejegyzése; 21. pedagógusok, gazdasági vezető adminisztrációs munkájának segítése; 22. érettségi, szakmai vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció bonyolítása; 23. bizonyítvány másodlatok kiállítása; 24. felvételekkel, felvételi vizsgákkal kapcsolatos dokumentáció; 25. tanárok alkalmassági vizsgálatának nyilvántartása;


17/83 oldal



III.2.4. Pedagógusok III.2.4.(1)

III.2.4.(2) III.2.4.(3)

III.2.4.(4)

III.2.4.(5) III.2.4.(5)

III.2.4.(6)

III.2.4.(7)

III.2.4.(8)

Minden tanár elsősorban élete példájával nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartására is. Iskolánk katolikus, szerzetesi iskola. A pedagógus lehetőleg hívő, vallását gyakorló ember, akire tanítványai felnézhetnek, nemcsak szakmai, hanem emberi példának is tekinthetik. A rájuk bízottakat hitéből fakadó szeretettel vezeti. A pedagógus az iskolai élet egészére figyelve, saját munkakörén túl is segíti a közösség tagjainak emberi és keresztény kibontakozását. A pedagógusok munkaköri kötelességei A pedagógusokkal szemben támasztott szakmai, hivatásbeli elvárások: 1. a Római Katolikus Egyház értékrendjét, tanítását képviseljék, azzal ellenkezőt ne tanítsanak, a piarista hagyomány gyakorlatában folyamatosan fejlesszék magukat; 2. nevelő munkájukhoz azokat a módszereket válasszák ki, melyek tevékenységüket a diákok számára a leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik; 3. rendszeres önképzéssel, a továbbképzéseken való részvétellel és a munkaközösség munkájába történő bekapcsolódással fejlesszék szaktárgyi és általános műveltségüket; 4. öltözködésük, külalakjuk rendezett, tiszta legyen, olyan, amellyel példát mutathatnak diákjaiknak. 5. Az iskolánkban az első tanévet kezdő, ill. fiatal tanárok alkalmazásakor az iskola előírja a hospitálást, a mentortanárral való rendszeres megbeszélést, az iskolai hagyományok alapos megismerését, továbbképzésen való részvételt. A pedagógusokkal szemben támasztott adminisztrációs elvárások: 1. az iskolai adminisztrációt gondosan vezessék; 2. az e-naplóba a tanórai adminisztrációs adatokat legalább hetente rögzítsék, az írásbeli feleleteket, dolgozatokat 10 munkanapon belül javítsák ki, a jegyeket a hónap végéig írják be a naplóba; 3. tanévi munkájukat tanmenetben tervezzék meg szeptember 30-ig. A pedagógusok A pedagógusokkal szemben támasztott, személyes törődéssel kapcsolatos elvárások: 1. legyen külön gondjuk a gyöngébb tanulókra, és segítsék elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését; 2. a tanulók feleleteit nyilvánosan értékeljék, az érdemjegyet közöljék a tanulóval; 3. az írásbeli dolgozatokat, felmérőket 10 tanítási napon belül javítsák ki, nyilvánosan értékeljék, adják ki úgy, hogy azokat a gondviselő is láthassa. 4. Következetesen és igazságosan osztályoz. Az osztályzás soha sem a fegyelmezetlenség megtorlásának az eszköze. A pedagógusokkal szemben támasztott, személyes iskolai jelenlétet igénylő elvárások: 1. a tanítási, foglalkozási beosztás szerinti órájuk előtt 5 perccel a munkahelyükön, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 5 perccel annak helyén kötelesek megjelenni; 2. a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig kötelesek jelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek; 3. előre látható esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a feladata (tanóra; foglalkozás; felügyelet, fogadóóra stb.) elhagyására; 4. a tanmenettől eltérő foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettesekkel engedélyeztessék; tanmenetet módosítani lehet indokolt esetben évközben is, igazgatói engedéllyel; 5. az óráikat pontosan tartsák meg, a tanórát pontosan kezdik és fejezik be; 6. az iskola ünnepélyein, a diákoknak kötelező rendezvényeken vegyenek részt. A pedagógusokkal szemben támasztott elvárások a tanárokkal, szülőkkel való kapcsolattartás területén: 1. a tanév rendjében meghatározott fogadóórákon, konferenciákon, értekezleteken vegyenek részt; 2. a szakmai értekezleteken vegyenek részt, a szerdai értekezleti sáv idején az egész tanévben rendelkezésre álljanak; 3. rendszeres kapcsolatot tartsanak az osztályfőnökkel és szülőkkel; 4. a szülőket tájékoztassák a tanuló érdemjegyeiről. A pedagógusokkal szemben támasztott elvárások programokkal, felügyelettel kapcsolatosan: 1. lássák el a folyosó felügyeletét az ügyeleti rend beosztása szerint;


18/83 oldal


III.2.4. (9) III.2.4.(10)


2. megbízás esetén lássák el az ebédlői, a tanulószobai, az informatikatermi, valamint a különböző versenyeken és érettségin történő felügyeletet; 3. segítsék az iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, táborok és túrák lebonyolítását; 4. az óraközi szünetben lássák el a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat (a közoktatási törvény 1. mell. 3. II./8. pontja szerint); 5. a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani, de folyamatosan gondoskodjanak a felügyeletükről; 6. annyit töltsenek el teljes munkaidejükből az iskolában, amennyi a munkájuk hiánytalan és igényes elvégzéséhez szükséges. Év végén a pedagógusoknak szabadságuk megkezdése előtt munkájukat be kell fejezniük, az iratokat rendben le kell adniuk, a rájuk bízott termeket, szertárakat rendbe kell tenniük. A pedagógusok megbecsülése, joga: 1. A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit megválasztani. A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával, intézményi egyetértéssel megválasztani az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. 2. A nevelőtestület tagjaként részt venni az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolni a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 3. Szakmai ismereteit, tudását, szerevezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítani, részt venni pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. 4. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt venni helyi, regionális és országos közoktatással foglakozó testületek munkájában. 5. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.


19/83 oldal



III.2.4.1. SZAKTANÁROK III.2.4.1.(1)

III.2.4.1.(2) III.2.4.1.(3)

III.2.4.1.(4)

III.2.4.1.(5)

A szaktanár egész életét a keresztény hit, a hivatástudat és az áldozatkészség határozza meg. Nevelő munkáját a gyermekszeretet, a tanulóiért érzett felelősség érzékeltetésével végezze. Az iskolai élet egészére figyelve - saját munkakörén túl is - segítse a diákok emberi és hitbeli kibontakozását. Az iskola ügyét tekintse sajátjának, tegyen meg mindent azért, hogy a helyes kezdeményezések megvalósuljanak, a hibák megszűnjenek. A szaktanár a tanulóktól ellenszolgáltatást nem fogadhat el. A szaktanár feladatai: 1. Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel – „hitre, tudásra, szép életre, jóra”. 2. Legyen gondja a nehezebben fejlődő tanulókra, segítse felzárkózásukat, keresse meg tanulási problémáik okait. 3. Kiemelten foglalkozzon a tehetséges tanulókkal - gondoskodjon a tehetséges tanulók versenyeztetéséről, a versenyre való felkészítéséről. 4. Tanítási óra elhagyására, cseréjére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, erre csak az iskola vezetése adhat engedélyt. A szaktanár a saját órájáról is csak az osztályfőnök tudtával engedhet el tanulót. 5. Óráira készüljön lelkiismeretesen. Ennek érdekében minden tanév szeptember 30-ig készítse el, vagy egészítse ki a tanmeneteit. Tanévi munkáját tervezze meg, és törekedjen ehhez igazodni az év folyamán. 6. Az írásbeli dolgozatokat időben, legkésőbb az írástól számított 10 munkanapon belül javítsa ki, az eredményről tájékoztassa (a dolgozat kézbeadásával) a tanulót és az e-naplóba való jegybeírással a szülőt is. 7. A szaktárgyi előmenetelről való tájékoztatás a szaktanár feladata. Negyedévenként kategóriát adva külön is értékeli a tanuló teljesítményét. 8. A tavaszi szünet előtt, a márciusi kategóriaadáskor írásban is figyelmezteti a szülőket, ha bukásveszély van. 9. Az órai munkája során a tanteremben, a szertárban rendet tart és tartat. A naptári év végén részt vesz a kötelező leltározásban. 10. A nevelőtestület minden tagja vállaljon részt, és segítse a tanításon kívüli programok lebonyolítását (lelki programok, kirándulások, ünnepélyek stb.), valamint az iskola belső rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását. 11. A szaktanár rendszeres önképzéssel, továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétellel, a munkaközösség munkájába való bekapcsolódással fejlessze a szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai és általános műveltségét. 12. A szaktanár részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken megbeszéléseken. A tanárok megfigyeléseikről, észrevételeikről tájékoztassák egymást. 13. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a szülőkkel. A személyi ügyeket szeretettel és diszkrécióval kezelje. 14. A pedagógus a tanév végén csak akkor kezdheti meg szabadságát, ha adminisztrációs teendőit befejezvén az iratokat az igazgatóságnak rendben leadta. 15. A tanév kezdéséhez, az adventi és nagyböjti időszakhoz hozzátartozik a tantestület lelkigyakorlata, melyen minden tantestületi tagnak kötelező a részvétel. 16. A továbbtanulási szándékáról tájékoztatja az igazgatót, ill. engedélyt kér. 17. Másodállását, mellékfoglalkozását bejelenti az igazgatónak. 18. A külföldi kiküldetést engedélyezteti az igazgatóval. Az igazgató a szaktanárt - külön juttatás ellenében - feladatokkal bízhatja meg. A juttatás az IMIP-ben rögzítettek szerint történik. A napközis és tanulószobai nevelőket az igazgató évente bízza meg.


20/83 oldal



III.2.4.2. TANULÓSZOBAI, NAPKÖZIS FELÜGYELŐTANÁROK

Az iskola igazgatója bízza meg a munkával egy tanévre: a.) a tanulók szellemi fejlődésének érdekében biztosítja a megfelelő csendes időt a tanulószoba alatt a tanulmányi munka elvégzéséhez, segíti, és fokozatosan előmozdítja az önálló tanulást; b.) munkáját a Házirend és az igazgató által meghatározott beosztás szerint végzi, és elvégzi a munkájához tartozó adminisztrációt; c.) szükség esetén elmagyarázza és kikérdezi az anyagot.

III.2.4.2.(1)

III.2.4.3. DIÁKOTTHON NEVELŐTANÁRAINAK, A PREFEKTUSOKNAK A FELADATAI III.2.4.3.(1) 1.

Megfelelő felkészültséggel, felelősséggel és önállósággal, céltudatosan választja ki és használja fel a diákotthoni élet által biztosított nevelő hatásokat és lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú, keresztény szellemben történő kibontakoztatása érdekében. 2. Mindent megtesz a diákotthon tanulóinak lelki előrehaladásáért, erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, művelődéséért, kulturált és egészséges életmódjáért. 3. Felel a napirend és a házirend pontos betartásáért. 4. Megismeri a tanulók családi körülményeit, kapcsolatot tart a szülőkkel, gondviselőkkel. 5. Törekszik az őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására és megerősítésére. 6. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók iskolai osztályfőnökével, szaktanáraival, és diákotthoni tapasztalatairól tájékoztatást ad a tantestület tagjainak. 7. Munkáját a diákotthon vezetője által meghatározott beosztás szerint végzi, a foglalkozásokra felkészül, és elvégzi a munkájához tartozó adminisztrációt. 8. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók által használt helyiségek rendjét, a diákok ápoltságát, és a tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását. 9. Gondoskodik a betegszobában történő elhelyezésről, az orvos előírásainak betartásáról, és ellenőrzi a tanulók betegszobai magatartását. 10. A diákotthon vezetője által meghatározott beosztás szerint pihenő és munkaszüneti napokon szolgálatot teljesít. 11. Ha munkáját valamely oknál fogva a beosztás szerinti időben nem tudja elkezdeni, azt egy nappal előbb köteles jelezni a diákotthon vezetőjének. 12. A nevelőtanár felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök és felszerelések épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért. 13. Segíti és támogatja a Diákönkormányzat munkáját, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását. 14. Közreműködik a kollégium éves munkatervének összeállításában. 15. Foglalkozási tervét minden tanév szeptember 30-áig elkészíti, és szakmai konzultáció keretében a kollégium vezetőjével megbeszéli. 16. A tanulók személyiségének fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri, észrevételeit az intézményben szokásos formában úgy rögzíti, hogy azt bármikor használni tudja, s annak alapján konkrét tájékoztatást tudjon adni a tanulókról. 17. Közreműködik a kollégium éves munkatervében szereplő rendezvényeken, nevelőtestületi értekezleteken, egyéb a neveléssel kapcsolatos rendezvényeken. 18. Együttműködik az intézmény minőségfejlesztési munkájában. 19. Személyes beszélgetésekkel segíti a tanulók személyiségének fejlődését. 20. A tanulók szellemi fejlődésének érdekében biztosítja a megfelelő csendes időt a stúdium alatt a tanulmányi munka elvégzéséhez, segíti, és fokozatosan előmozdítja az önálló tanulást. 21. Szükség esetén elmagyarázza és kikérdezi az anyagot. 22. A személyiség és a közösség fejlesztését szolgálják a jól megválasztott szabadidős programok, kulturális élmények szervezése, tartása. 23. Gondosan figyeli a tanulók értékrendjének, érdeklődési irányának alakulását, problémás helyzetben segítséget kér a diákotthoni és iskolai vezetéstől.


21/83 oldal



III.2.4.4. SZERTÁRAK, SZAKTANTERMEK, GYŰJTEMÉNYEK FELELŐSEI III.2.4.4.(1)

A szertáraknak (kémia, biológia, földrajz, fizika, történelem), szaktantermeknek (ének, rajz, informatika, fizika, biológia, kémia), IKT- és audiovizuális, hangosítást szolgáló eszközöknek, didaktikai gyűjteményeknek külön felelősei vannak, akiknek feladatai: 1. Gondját viselik a rájuk bízott eszközöknek. 2. Tájékozódnak az új beszerzések lehetőségeiről, az igazgatóval egyeztetett módon gyarapítják az iskolát. E tevékenységükbe bevonhatják a tanulókat (pl. preparátumok készítése, terepmunkával gyűjtés stb.) és a szülőket is. 3. Teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott értékekért. 4. Vezetik a szakleltárt és a fogyóeszközök nyilvántartását. 5. Összeállítják az adott szertár, szaktanterem használati rendjét. 6. Kötelességük lehetővé tenni, hogy tanártársaik oktatómunkájuk közben használhassák a megfelelő eszközöket (pl. rendrakás, használt üvegedények elmosása), sőt, bíztassák is kollégáikat az eszközök igénybevételére munkájuk hatékonyságának növelése érdekében, tájékoztassák őket az új beszerzésekről, az új kollégákkal pedig ismertessék a meglévő lehetőségeket.

III.2.4.5. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS III.2.4.5.(1) III.2.4.5.(2)

III.2.4.5.(3)

Az ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóórájának helyéről, idejéről a szülőket tájékoztatjuk a tanuló zsebkönyvben, honlapon, ill. a tanévnyitó szülői értekezleten. Az iskola honlapján, a tanulói zsebkönyvben közzétesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ifjúsági lelki segély, gyámhatóság, ambulancia). Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: 1. Segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját, és munkájáról a megfelelő nyomtatványokon feljegyzést vezet. Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét. 2. A tanév elején az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, és hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében rendszeres szakmai kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. 4. A pedagógusok, a szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés és a veszélyeztetett gyermek megismerése alapján - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatásokon vesz részt. 5. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. 6. A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. 7. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál. 8. Segíti az egészségnevelési program kidolgozását, figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Szükség esetén – a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása mellett – intézkedést kezdeményez az igazgatónál. 9. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. 10. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség-megelőző programokat szervez. 11. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon. 12. A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következők: a.) az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására; családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; b.) tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére;


22/83 oldal


c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.)


munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába; a tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki; a bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé; munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismerteti a nevelőtestülettel; az igazgató megbízása alapján – a fenntartó, a szülői közösség kérésére – beszámol az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységéről; az igazgató kérésére értékeli az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját. Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal. Feladatainak ellátásához előzetes egyeztetés után igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok összekészítése, gépelés, sokszorosítás, postázás stb.).

III.2.4.6. MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER III.2.4.7. FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

III.2.5. Iskolaorvos III.2.5.(1)

A diákok orvos-egészségügyi ellátását az iskolaorvos végzi. Az iskolaorvos meghatározott időpontokban a tanulók rendelkezésére áll.

III.2.6. Munkavédelmi- és tűzrendészeti felelős III.2.6.(1) III.2.6.(2) III.2.6.(3)

Az igazgató bízza meg a feladattal a felelőst. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv munkavédelmi ellenőrzése területeire, segít az ellenőrzés előkészítésében, végrehajtásában. (SZMSZ 36. és 39. melléklet) Évente munkavédelmi felkészítést tart a dolgozóknak, megszervezi a menekülési terv ismertetését, gyakorlását a diákoknak. (SZMSZ 40. melléklet) Ellenőrzi a tűzoltó-készülékeket.

III.2.7. Egyéb nem oktatói munkakörben alkalmazottak III.2.7.(1)

A konyhai, takarító, gondnoki alkalmazottak munkájukat a munkaköri leírásaik szerint végzik.

III.2.8. Könyvtár A könyvtáros feladata a könyvek beszerzése, katalogizálása, rendben tartása és kikölcsönzése. Diákok a könyvtárat kizárólag a mellékletben található házirend szerint vehetik igénybe. Az olvasó köteles a Könyvtárhasználati Szabályzatot (8. számú melléklet) megtartani. III.2.8.(4) Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói használhatják, akiket ingyenesen az alábbi szolgáltatások illetnek meg: 1. könyvtárlátogatás; 2. az állományfeltáró eszközök használata; 3. informálódás a könyvtár szolgáltatásairól. III.2.8.(5) Az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni kell, amelyhez beiratkozáskor fel kell venni a könyvtárhasználó nevét és osztályát. III.2.8.(6) Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: 1. a könyvtár szabadpolcos állományának egyéni és csoportos helyben használata; 2. a csak az iskolában használható dokumentumoknak a tanárok által egy-egy tanítási órára való kikölcsönzése; 3. a könyvtárban tanórák és egyéb foglalkozások tartása; 4. a könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot, könyvtárismereti modul oktatását segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása; 5. kölcsönzés. III.2.8.(7) Kölcsönzésre az iskolába beiratkozott diákok és az iskola oktatói jogosultak. III.2.8.(1) III.2.8.(2) III.2.8.(3)


23/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium III.2.8.(8) III.2.8.(9) III.2.8.(10) III.2.8.(11) III.2.8.(12) III.2.8.(13)


A kölcsönözhető állomány a szabadpolcról választható ki a könyvtáros segítségével. Kölcsönözhetőség szempontjából kölcsönözhető, és csak az iskolában használható könyveket különböztetünk meg. A tartós használatra szánt tankönyveket, amelyek az iskola tulajdonát képezik, a könyvtár ingyen kölcsönzi a tanulók számára, egy tanév teljes időtartamára. Az olvasó az általa elvesztett vagy megrongált dokumentumot a dokumentum azonos kiadásának megszerzésével vagy a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével pótolhatja. A könyvtár a tanév során folyamatosan, a tanítási napokon 8-16 óráig van nyitva; az iskolai szünidőben zárva tart. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el.

III.2.10. Az ellenőrzés elvei II.2.10.(1) II.2.10.(2)

II.2.10.(3) II.2.10.(4) II.2.10.(5) II.2.10.(6)

A belső ellenőrzés rendjét az iskolai minőségirányítási program rögzíti. A végrehajtása az éves ellenőrzési terv alapján történik. A nevelés célok megvalósulását, a pedagógusok órai munkáját, a gazdasági működés tárgyi, személyi feltételeinek állapotát, a piarista hagyomány őrzésének megvalósulását évente ellenőrzi az igazgató, ill. az általa megbízott személy. Az intézményi káptalan értékeli az elmúlt 4 év pedagógiai munkáját. A helyi tanterv megvalósulását a munkaközösség-vezetők értékelik a tanévzáró értekezleten, ill. a munkaközösségben. A munkaközösség-vezető önállóan és az igazgatóság munkáját segítve óralátogatást végez. Az igazgató személyes elbeszélgetésben tájékozódik, értékeli az alkalmazottak munkáját. Az intézmény nevelő munkáját a szülők kérdőív kitöltésével 2 évente értékelik.

III.3. Iskolai szervezetek III.3.1. NEVELŐTESTÜLET III.3.1.(1)

III.3.1.(2)

III.3.1.(3)

III.3.1.(4) III.3.1.(5) III.3.1.(6)

III.3.1.(7)

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestületi feladatok közé tartozik: 1. a pedagógiai program, éves munkaterv feladatainak minőségi megvalósítása; 2. a tanulók egységes piarista szellemű (lásd Pedagógiai program) nevelése, oktatása; 3. a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése, minősítése; 4. a szülők, alkalmazottak és tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása, jogaik érvényre juttatása; 5. a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása; 6. a közösségi élet szervezése, hagyományőrzés ellátása; 7. a környezeti és egészségnevelési program, esélyegyenlőségi terv, IKT Stratégiai Terv és az iskolai pályázatok megvalósítása; 8. szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása; 9. a tanév munkatervének elkészítése; 10. az iskolai munkára irányuló átfogó értékelések és beszámolók készítése és elfogadása; 11. a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása; 12. a létesítmények és a környezet rendben tartása és védelme; 13. a nevelőtestületi jogkörök átruházása. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök ellátására a nevelőtestület (saját tagjaiból) alkalmi bizottságot hozhat létre, amely bizottság köteles a nevelőtestületet tájékoztatni minden olyan ügyben, amelyekben a nevelőtestület nevében eljár. A pedagógiai program, illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadásának jogkörét azonban a nevelőtestület semmilyen szakmai munkaközösségre nem ruházhatja át. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestületnek tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az iskola hivatalos ügyeivel, intézkedéseivel, vitáival kapcsolatban - a tájékoztatás célját szolgáló anyagok


24/83 oldal


III.3.1.(8) III.3.1.(9)

III.3.1.(10) III.3.1.(11) III.3.1.(12) III.3.1.(13)

III.3.1.(14) III.3.1.(15) III.3.1.(16) III.3.1.(17) III.3.1.(18)

III.3.1.(19) III.3.1.(20)


kivételével - a nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli. A nevelőtestület döntéseit értekezleten, szavazással, szavazattöbbséggel hozza; döntését, javaslatát, véleményét, szükség szerint, a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő éves munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletek formájában működik; a testület rendes értekezletei a tanévnyitó, a tanévzáró, a félévi, az év végi osztályozó és a nevelési értekezletek. A nevelőtestületi értekezleteket az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időpontban az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint a tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Az értekezletet az iskola igazgatója vagy helyettese készíti elő. Levezető elnöke az igazgató, helyettesítését az igazgatóhelyettes láthatja el. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok szavazati joggal nem rendelkeznek. Azokban az ügyekben, amelyek egy intézményegységet érintenek: az intézményegységben foglalkoztatott az 1993/LXXIX. törvény 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyal és dönt: 1. a házirendet, a munkatervet, illetve a tanév rendjét érintő kérdésekről; 2. a pedagógiai program és módosításainak elfogadásáról; 3. a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításainak elfogadásáról; 4. a fegyelmi ügyekről; 5. a tanuló osztályozó vizsgára bocsátásáról.

Más ügyekben a nevelőtestület a jogszabályok által meghatározott módon jár el. III.3.1.(22)

III.3.1.(24) III.3.1.(25)

Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti a tanulók év végi osztályzatát, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha az év végi osztályzat lényegesen (min. +/- 0,6) eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület megkérdezi a pedagógust ennek okáról, és indokolt esetben kéri a döntés megváltoztatását. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Ha a fenntartó az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, akkor a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet – jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított harminc napon belül - kérheti a döntés felülvizsgálatát a bíróságtól.

III.3.2. NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ ISKOLA ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI III.3.2.(1)

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra; a munkaközösség vezetője a nevelőtestületet a nevelőtestület által meghatározott időközökben és módon tájékoztatni köteles. A nevelőtestület a tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógusra (kisebb közösségre) ruházhatja át: a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést, valamint az osztályközösség problémáinak megoldását. A pedagógusokra átruházott feladatok beszámolási kötelezettsége az osztályfőnököt terheli.


25/83 oldal


III.3.2.(2) III.3.2.(3) III.3.2.(4)

III.3.2.(5) III.3.2.(6) III.3.2.(7)

III.3.2.(8)


A nevelőtestület bizottságai: a Felvételi bizottság és a Fegyelmi bizottság. Az intézményben pótvizsga-, művészeti-, érettségi-, a szakképzés vizsgabizottsága is működik. A Felvételi bizottság tagjai: az iskola igazgatója, annak helyettesei és az igazgató által felkért tanárok. A Felvételi bizottság jogköre az iskolába jelentkező tanulók felvételének eldöntése. Munkáját a felvételi megszervezésével megbízott igazgatóhelyettes szervezi, az igazgató vezeti; az írásbeli, a szóbeli valamint a gyakorlati felvételi után a sorrendet állapítja meg: 1. az iskolába jelentkezők adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése; 2. a tanulói jogviszony létesítésének javaslata, indoklása alapján. A Fegyelmi bizottság jogköre pedig a tanuló által elkövetett fegyelmi vétség kivizsgálása, valamint az ezzel kapcsolatos határozathozatal. Amennyiben más döntés nem születik, a Felvételi bizottság évenként a tantestületi értekezleten, vagy írásos dokumentum formájában, míg a Fegyelmi bizottság a határozatáról beszámol a tantestületnek. A Fegyelmi Bizottság tagjai: az intézmény vezetője vagy helyettese(i), az érintett tanuló osztályfőnöke, egy a tanuló által felkért pedagógus és a diákönkormányzat diákképviselője, vagy az a tanár, aki a fegyelmi tárgyalást kezdeményezte (ha nem osztályfőnök). A fegyelmi bizottság elnökének személyéről minden tanév elején az igazgató javaslatára a nevelő testület dönt. A dolgozói fegyelmi ügyekben a munkatörvénykönyve alapján kell eljárni.


26/83 oldal



III.3.3. OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG, OSZTÁLYFŐNÖK III.3.3.(1)

Az osztályok életét az osztályfőnök vezeti és fogja össze. Munkája a helyi tanterv osztályfőnöki munkatervére alapul.

III.3.3.(2)

Az osztályfőnök javaslattevő jogköre kiterjed az osztállyal kapcsolatos minden kérdésre. Feladatának elvégzésére az igazgatótól kap megbízást úgy, hogy osztályát - lehetőleg - érettségiig végigvezesse. Munkáját az osztályban tanító tanároktól, a tanulók szüleitől és az igazgatótól kapott információk figyelembevételével végzi. Az osztályfőnöki munkaközösség heti, a tantestület számára is nyílt ülésein megtárgyalja az aktuális feladatokat, a nevelési problémákat, és azokra lehetőség szerint megoldási javaslatot tesz. Az iskolai élet egyik legfontosabb testülete. Az osztályfőnöki értekezletet az igazgató vagy általa megbízott igazgatóhelyettes vezeti. Az osztályfőnöki munkacsoport vezető feladatai: 1. vezeti az osztályfőnöki munkaközösséget; 2. átlátja az adminisztrációt, segíti ebben a feladatában kollégáit, és számon kéri tőlük, hogy időre, pontosan elkészüljön az adminisztráció; 3. a nálunk kezdő osztályfőnökök mentorálásáért felel; 4. az osztályfőnöki munkaterv készítésénél szakmai tanácsadást végez; 5. osztálykirándulásokat, egyéb kirándulásokat, programokat összefogja, koordinálja; 6. értékeli az osztályfőnökök munkáját. 7. A munkacsoport vezetőjét a volt és jelenlegi osztályfőnökök választják meg, a megválasztásig az igazgató a munkaközösség-vezető. Az osztályfőnök kiemelt vezetője az osztály nevelésének. Az osztályfőnök adminisztratív feladatai: 1. az osztályra vonatkozó hivatalos iratok, e- napló, törzskönyv, bizonyítványok napra kész vezetése, bejegyzésekkel történő ellátása; 2. a tanulói zsebkönyv vezetésének számonkérése, a beírások, aláírások számontartása; 3. az osztályozó vizsgára történő jelentkezések számontartása, jelentése; 4. a tanulók hiányzásainak ellenőrzése és a mulasztott órák igazolása; 5. a pénzügyek kezelése; 6. az osztályterem küllemét elvárásaival alakítja, az állapotát felügyeli. Az osztályfőnök személyes törődést igénylő feladatai: 1. a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét (beszélgetés, lehetőség szerint családlátogatás stb.); 2. folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását és az osztály tanulmányi munkáját; 3. a diákbizottság munkáját segíti; 4. megismeri tanítványai családi hátterét, iskolán kívüli elfoglaltságait; 5. figyelemmel kíséri a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát; 6. egyénileg számon tartja, figyeli és segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, a szegényeket (pl. szociális, tanulási, anyagi nehézséggel küszködő, SNI-s stb.); 7. figyel a sokat mulasztó tanulókra; 8. munkáját osztályfőnöki tanmenet alapján tervezi meg és végzi. Az osztályfőnök személyes jelenlétet igénylő feladatai: 1. az első tanítási óra előtt meg kell jelennie az osztályban 7.50-re, ill. legkésőbb akkor, amikorra a diákoknak is meg kell érkezniük; 2. jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain; 3. iskolai és iskolánkat képviselő rendezvényeken diákjaival jelen van, a rendezésben segít; 4. az osztályfőnök távollétében a kijelölt vagy megbízott pedagógus helyettesíti az osztályfőnököt. Az osztályfőnöknek az osztályában tanító tanárokkal kapcsolatos feladatai: 1. olyan kapcsolatot tart fenn velük, hogy diákjairól általuk pontos képet kaphasson; 2. lehetőség szerint látogassa az osztálya tanítási óráit; 3. előkészíti az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat; 4. az osztályban tanítók konferenciáját készíti elő és vezeti.

III.3.3.(3) III.3.3.(4) III.3.3.(5)

III.3.3.(6) III.3.3.(7)

III.3.3.(8)

III.3.3.(9)

III.3.3.(10)


27/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium III.3.3.(11)

III.3.3.(12)

III.3.3.(13)


Az osztályfőnöknek a szülőkkel kapcsolatos feladatai: 1. szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti elgondolásait, kikéri a szülők véleményét; 2. tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, az osztály hitéletének alakulásáról, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól; 3. fehérasztalos, ill. a család háttér megismerését szolgáló találkozókat szervez; 4. a szülői munkakközösség iskolát támogató munkáját segíti, az osztályt érintő üléseit vezeti. Az osztályfőnök vallásos élettel kapcsolatos feladati: 1. jelen van osztályának diákmiséin, az egyéb iskolai liturgikus alkalmakon; 2. a lelkigyakorlat nem-lelkivezetőre tartozó részét megszervezi; 3. lehetőség szerint részt vesz a bűnbánati liturgiákon; 4. figyelemmel követi az osztály tagjainak hitéletét. Az osztályfőnök programokkal kapcsolatos feladatai: 1. megszervezi osztálya tanulmányi kirándulásait, és felkéri azokra a kísérő tanárokat; 2. segíti a tanulókat programok szervezésében; 3. a testvérosztály programok létrejöttében tevékeny szerepet vállal; 4. évente néhányszor programot szervez a diákjainak: pl.: olvasókör, kirándulás, közös filmnézés stb.; 5. nyaranta legalább egy túrát, tábort vagy túralehetőséget szervez az osztályában; 6. segíti, ha kell, vezeti osztályának ünnepeit: pl. osztálykarácsony, egyéb köszöntések.


28/83 oldal



III.3.4. TOVÁBBI SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, EGYES OSZTÁLYOK TANÁRI KARA III.3.4.(1)

III.3.4.(2) III.3.4.(3) III.3.4.(4) III.3.4.(5)

III.3.4.(6)

III.3.4.(7)

Az intézmény szakmai munkaközösségei: osztályfőnöki, hittan, idegen nyelvi, magyar, matematika-fizikainformatika, művészeti, természettudományos (biológia-kémia-földrajz), testnevelés, történelemtársadalomismeret-filozófia. A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség-vezetők képviselik. A munkaközösség vezetője a munkaközösség tagjaival való konzultáció után az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség programjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét. A programot az igazgatónak a munkaközösség vezetője nyújtja be jóváhagyásra. A nevelőtestület által a szakmai munkaközösségekre átruházott jogkörök a következők: 1. a helyi tanterv kidolgozása, módosítása; 2. a taneszközök, tankönyvek kiválasztása; 3. továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel; 4. .jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel; 5. a határozott időre megbízott vagy szerződött pedagógusok, valamint a szakmai munkaközösség vezető véleményezése. A munkaközösség-vezető feladata: 1. Irányítja a munkaközösséget, a munkaközösség munkájáért felel. 2. Összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. 3. A helyi tanterv alapján készülő tanmeneteket megtekinti, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenet szerint az előrehaladást. Hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez a vezető felé. 4. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására. 5. Javaslatot tesz a szertárak és szaktantermek fejlesztésére. 6. Évente legalább 5 munkaközösségi megbeszélést szervez, ezekről jegyzőkönyvet vezet. 7. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. 8. Évente legalább 5 óralátogatást végez. 9. Külön figyelmet fordít a fiatal tanárokra, ill. az újszerű iskolai pedagógiai gyakorlatokra. 10. Koordinálja a munkaközösség iskolai, ill. iskolán kívüli versenyeinek megvalósítását. 11. A tanártovábbképzésre javaslatot tesz. 12. Óralátogatásokat szervez, és számon kéri a kölcsönös óralátogatásokat (évente minimum 2). 13. Az iskolai munkaterv elkészítéséhez javaslatokat fogalmaz meg. 14. Képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetője felé és az iskolán kívül. 15. A szakmai munkaközösség-vezető középvezető, a munkaközösség tagjai felett teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. Ellenőrzi a tanmenet szerinti haladást, a szakmai munkát a tanórán, a tanítás-tanulási folyamat eredményességét, a tanulók értékelését. A munkaközösség-vezető havonta fizetendő pótlékban és órakedvezményben részesül.


29/83 oldal


III.3.4.(8) III.3.4.(9)

III.3.4.(10)

III.3.4.(11)


Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. Az egyes iskolai problémákra, eseményekre (pl. intézményi káptalan előkészítés és lebonyolítás, minőségfejlesztési, esélyegyenlőségi, IKT, tanulásmódszertan, TESZI, SZEPIKOMP, ÖKO, témahét-szervező, nyílt nap-szervező, patrocínium-szervező stb.) munkacsoportok alakulnak. Tagjait az igazgató kéri fel, ill. hagyja jóvá. A munkacsoport feladatai: 1. Iskolai döntések előkészítése, javaslatok összeállítása, pedagógiai helyzetek megvitatása. 2. A munkacsoport rendszeresen, munkaterv szerint ülésezik, arról emlékeztetőt készít. 3. Az egyes rendezvények, programok megvalósítása. A tanári közösség erősítése érdekében a tanév rendje által meghatározott időben a pályán töltött idő szerint Fiatal Tanárok Clubja (FTC) ülésezik. A Fiatal Tanárok Klubja a pályakezdők, az első 5 tanévben oktatók, ill. az iskolánkba, piarista iskolába érkezők tartoznak. Az FTC esetmegbeszéléssel, gyakorlati pedagógiai megoldások megbeszélésével, a szegedi és piarista nevelés hagyományainak átadásával foglalkozik. Az egyes osztályok tanári kara a nevelőtestületen belül évente, a tantárgyfelosztást követően alakul ki. Az egyes osztályok tanári karának feladatai: 1. Ez a közösség szorosabb kapcsolatban van az osztályfőnökkel, és a kollégák egymással is többször megvitatják a rájuk bízott diákok emberi és szakmai előrehaladását. 2. A tanév folyamán, a tanév rendjében meghatározott időben osztályozó értekezletet tart, melyet az igazgató vagy az általa megbízott személy vezet. Ez az értekezlet dönt a tanulók magatartás és szorgalom jegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. 3. Az egy osztályban tanító tanárok a tanév folyamán akár félévenként legalább egy értekezletet tartanak.

III.3.5. TANULÓK KÖZÖSSÉGEI III.3.5.(1) III.3.5.(2) III.3.5.(3) III.3.5.(4) III.3.5.(5)

III.3.5.(6) III.3.5.(7) III.3.5.(8)

III.3.5.(9)

III.3.5.(10) III.3.5.(11)

Az iskola, a kollégium tanulói a közös tevékenységük megszervezésére diákköröket, tanulóközösségeket hozhatnak létre, melyek meghirdetését, szervezését, működtetését maguk végzik. A tanulók közösségei döntési jogkörrel rendelkeznek saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. A diákkörök igazgatói jóváhagyással működnek. Ha a diákkör az iskola helyiségeit, területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az igényelt benntartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), valamint a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát, egyben megnevezi a felügyeletet végző tanár nevét. Az intézményi diákköröket az általános igazgatóhelyettes nyilvántartja. A szakkörök, sportkörök, a tanulószoba, a korrepetálások munkájáról a vezető tanár haladási naplót vezet. Az azonos osztályban tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolhatja. A szakkörök és a sportkörök működését az igazgató engedélyezi szeptember 30-ig a diáknévsor és osztály, az igényelt benntartózkodás rendje (időtartam, helyiségigény), valamint a vezető tanár neve alapján kiállított napló aláírásával. A diákok részvételéhez a szülő írásos, igazgatónak címzett kérvénye szükséges. A szakköri munkán való rendszeres részvétel kötelező. Iskolai sportkör segíti a tanulók sportéletét. (46. melléklet. SZEPI DSE alapszabályzat) Korrepetálás beindítását az osztályfőnök tudtával az igazgató engedélyezi. A szaktanár nyilvántartja a résztvevő tanulókat, ill. ha a szülő írásban nem igényli a felajánlott foglalkozást.


30/83 oldal



III.3.6. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT III.3.6.(1) III.3.6.(2) III.3.6.(3)

III.3.6.(4) III.3.6.(5) III.3.6.(6)



III.3.6.(17)

III.3.6.(18)

A tanulók, tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskola tanulóközössége a törvényben ráruházott jogokat (SZMSZ, Házirend egyetértési joga) a diákönkormányzaton keresztül gyakorolja. A diákönkormányzatra vonatkozó és vele kapcsolatos feladatok és kötelességek akkor léptek érvénybe, amikor a diákönkormányzat a jogi szabályozásnak megfelelően megalakult. (7. melléklet. Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat) A diákönkormányzat saját működési szabályzata szerint tevékenykedik, és tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A diákönkormányzatot a diákönkormányzat elnöke képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a saját SZMSZ-ük szerinti vezetőség koordinálja. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott segítő pedagógus patronálja, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Ha az intézményben több diákönkormányzat tevékenykedik, az intézmény egészét érintő ügyekben az járhat el, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ennek hiányában az intézményben működő diákönkormányzatok az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az intézményben a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. A diákönkormányzat térítésmentesen használhatja feladatainak ellátásához az intézmény erre kijelölt helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzat tanévenként megadott helyen és időben ülésezik. Feladatai: 1. a diákság (tanulócsoport, diákkör stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt; 2. meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában; 3. igény szerint, lehetőségeihez mérten szervezi a tanórán kívüli diákéletet; 4. képviselőt delegál az IKT- és az öko-munkacsoportba, együttműködik. A diákönkormányzat döntési joga kiterjed saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanapnak programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére. A diákönkormányzatnak véleményezési jogköre van: 1. a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben; 2. az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a jogszabályban meghatározott módon; 3. a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál (a tanulók nagyobb közösségének az összes beiratkozott tanuló 50%-a plusz egy fő számít); 4. a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában; 5. minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez; 6. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál; 7. tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél; 8. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál; 9. a felvételi kérelmek elbírálási elveinek meghatározásánál; 10. a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételnél, illetve a kollégiumi és externátusi elhe-


31/83 oldal


III.3.6.(19) III.3.6.(20) III.3.6.(21) III.3.6.(22) III.3.6.(23) III.3.6.(24) III.3.6.(25) III.3.6.(26)


III.3.6.(32)

III.3.6.(33) III.3.6.(34)


lyezésnél; 11. a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásánál; 12. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál; 13. illetve külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat legfőbb döntéshozó szerve a diákönkormányzat közgyűlése. Az intézményben évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze. Rendkívüli diákközgyűlést indokolt esetben a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető hívhat össze. Diákközgyűlés a diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlés nyilvános. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzatnak véleményezési vagy egyetértési joga van, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, a meghívót, az előterjesztést a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat közgyűlésébe az osztályok 2-2, egyéb iskolai tanulócsoportok (pl. iskolaújság) 1-1 küldöttet delegálnak. A diákközgyűlés 1 év időtartamra - a tanulók javaslatai alapján - 5 fő diákképviselőt választ. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlésen - személyesen vagy küldöttei útján - bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A diákönkormányzat, a szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni. Minden osztályközösség megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát és a diákönkormányzatba a küldöttet. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amiket a diákönkormányzat tanévenként október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt.


32/83 oldal



III.3.7. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG III.3.7.(1) III.3.7.(2)

III.3.7.(3) III.3.7.(4) III.3.7.(5) III.3.7.(6) III.3.7.(7) III.3.7.(8) III.3.7.(9)

III.3.7.(10)

III.3.7.(11) III.3.7.(12) III.3.7.(13) III.3.7.(14) III.3.7.(15) III.3.7.(16)

III.3.7.(17)

III.3.7.(18)

III.3.7.(19)

A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket, szülői szervezetet hozhatnak létre. Az a szülői szervezet járhat el az intézmény valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket a tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ha ilyen nincs, akkor a szülői szervezetek az intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet a képviselet ellátására. Az intézmény Szülői Választmányi Testülete képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg. A Szülői Választmányi Testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. Az iskola minden osztályából egy szülői képviselőt delegál a szülői munkaközösségbe. A kollégista diákok szülei közül szintén egy fő képviseli a szülői közösséget. A szülői munkaközösség tagjai maguk közül egyszerű többséggel vezetőt választanak. A szülői munkaközösség iskolai vezetőségi ülésein részt vesz az intézmény vezetőségének egyik tagja. A szülői munkaközösség az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ha működik. A szülői munkaközösség elnöke a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői munkaközösség elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként kétszer tájékoztatja a nevelőtestületet a szülői munkaközösség álláspontjáról. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. Az intézményvezető az iskola szülői közössége részére tanévenként legalább két alkalommal hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, és meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. A szülői munkaközösség tagjait az iskola vezetője tájékoztatja a Pedagógiai program alapelveiről, a megvalósítás feltételeiről, a későbbiekben pedig a program céljában, feladatában megfogalmazottak értékeléséről. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. A képviseleti úton választott Szülői Választmányi Testület kezdeményezheti iskolaszék felállítását. Az iskola szülői szervezetének, a szülői munkaközösségnek egyetértési joga van: 1. az SZMSZ elfogadásakor; 2. a Pedagógiai program elfogadásakor; 3. a házirend elfogadásakor; 4. az IMIP elfogadásakor; 5. a munkatervnek a szülőket is érintő részében; 6. az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában; 7. a szülőket anyagiakban is érintő ügyekben. Az iskolaszék (hiányában a szülői szervezet és a diákönkormányzat) meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes programoknál nem lehet túllépni. Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a 1993/LXXIX tv 84.§(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1993/LXXIX tv 84.§(1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni. A szülő jogai: 1. A szülőt alapvetően megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga, melyet a gyermek 14. évétől gyermekével közösen gyakorolhat. 2. Igényelheti a tárgyilagos ismeretközvetítést, a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, valamint a vallás- és hitoktatást. 3. Megismerheti a pedagógiai programot, a helyi tantervet, az SZMSZ-t, gyermeke fejlődésének, tanulmá-


33/83 oldal


III.3.7.(20)


nyi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését. 4. Joga van részt venni a szülői szervezet munkájában, a szülői képviselők megválasztásában, az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény munkájában. Választó és választható a szülői közösségbe. A szülő kötelességei: 1. A szülő köteles gyermekéről gondoskodni, biztosítani gyermeke testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, nevelését, tan- és képzési kötelezettségét teljesíteni. 2. Köteles figyelni és segíteni gyermeke személyiségének sokoldalú fejlődését, közösségbe illeszkedését, a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, kötelességeinek teljesítését. 3. Köteles kapcsolatot tartani gyermeke pedagógusaival. 4. Köteles tiszteletben tartani az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát.

III.3.8. AZ ISKOLASZÉK III.3.8.(1)

III.3.8.(2) III.3.8.(3) III.3.8.(4)

III.3.8.(5) III.3.8.(6)

III.3.8.(7)

III.3.8.(8) III.3.8.(9) III.3.8.(10)

III.3.8.(11) III.3.8.(12) III.3.8.(13)

III.3.8.(14)

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében iskolaszék hozható létre. Az iskolaszékre vonatkozó és vele kapcsolatos feladatok és kötelességek akkor lépnek érvénybe, ha az iskolaszék megalakult. Az iskolaszékkel való együttműködés megszervezése az igazgató feladata. Az iskolaszék létrehozását bármely érdekelt kezdeményezheti a következők szerint: 1. A nevelőtestület, tagjai húsz százalékának egyetértése esetén. 2. A szülői szervezet képviselője. Szülői szervezet hiányában az intézménybe járó tanulók szülei legalább húsz százalékának egyetértése esetén kezdeményezhető az iskolaszék létrehozása. 3. A diákönkormányzat képviselője. Diákönkormányzat hiányában az iskolaszék létrehozásához a tanulók legalább húsz százalékának egyetértése szükséges. Az iskolaszéket akkor kell létrehozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakítását, és részt vesznek munkájában. Ha az iskolaszék létrehozását a szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője (vagy ezek hiányában a szülők, illetve az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka) kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek kötelessége az iskolaszék megalakításában és munkájában közreműködni. Az iskolaszék tagjainak megválasztása: 1. a szülők képviselőit az iskola szülői szervezete (ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei); 2. a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai; 3. a diákönkormányzat képviselőit pedig a diákönkormányzat tagjai (ennek hiányában az iskolába járó tanulók) választják. Az iskolaszékbe a fenntartó is delegálhat egy képviselőt. További egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe a települési önkormányzat, területi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat. Az iskolaszékben a szülők képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában, ha az iskolai szülői szervezet, vagy az intézményben tanuló diákok szülei őt választják meg. Az iskolaszékben a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetve gyermeke nem tanul az iskolában, ha a diákönkormányzat, vagy az intézményben tanuló diákok őt választják meg. Az Iskolaszék üléseit az iskola helyiségében tartja, és ülésein használhatja az iskola berendezéseit, amennyiben mindezzel az iskola működését nem korlátozza. Az iskolaszék döntési jogköre kiterjed saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadására, illetve azon ügyekre, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó jogát az iskolaszékre ruházza. Az iskolaszék véleménynyilvánítási joggal rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, ezen belül: az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik: 1. a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeiknek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában; 2. a vállalkozás alapján folyó oktatás és azzal összefüggő szolgáltatás igénybe vétele feltételeinek


34/83 oldal


III.3.8.(15)

III.3.8.(16) III.3.8.(17)


meghatározásakor; 3. a Házirend elfogadásakor és módosításakor; 4. az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor; 5. a bevétel felhasználási jogcímének megállapításakor; 6. az intézmény és a helyi önkormányzat közötti közoktatási megállapodás kötésekor. Az iskolaszék (hiányában a szülői szervezet és a diákönkormányzat) meghatározza azt a legmagasabb öszszeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes programoknál nem lehet túllépni. Ha az intézményben nem működik iskolaszék, kollégiumi szék: minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a 1993/LXXIX tv 84.§(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1993/LXXIX tv 84.§(1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni.


35/83 oldal



III.3.9. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI III.3.9.(1)

III.3.9.(2) III.3.9.(3)

III.3.9.(4) III.3.9.(5)

A vezetők és a szülő kapcsolattartása történhet megbeszélés, írásbeli nyilatkozat, tanulói zsebkönyv, e-mail formájában vagy szülői értekezlet alkalmával. A tanév folyamán osztályonként szülői értekezletet és fogadóórát tartunk. Amennyiben a szülő ezen időpontokon kívül is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon a heti fogadóóra idején vagy írásban kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülői értekezletek és a szülői munkaközösség, ill. a SZSBT üléseinek időpontját az iskola éves munkaterve, a tanévrendje rögzíti. Az iskola honlapján, a tanuló zsebkönyvben olvasható. A szaktanár vagy az osztályfőnök a tanulmányaiban jelentősen visszaeső – az eredményeihez képest 2 jeggyel gyöngébben teljesítő, ill. a bukásra álló – tanulók szüleit írásban is behívja/ behívhatja a fogadóórára vagy megbeszélésre. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, egyéni tájékoztatásuk pedig a fogadóórákon történik. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell bemutatni az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat.

III.4. Egyéb iskolához kapcsolódó szervezetek III.4.1. A FENNTARTÓ III.4.1.(1)

III.4.1.(2)

A fenntartó felügyeleti jogot gyakorol, illetve jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését. A fenntartó helyi képviselője a házfőnök. A rendház, a templom és a kollégium, az iskola működése kérdésében előre meghatározott, rendszeres időpontban egyeztetnek, melyen a vezetőség érintett tagjai is jelen vannak. A törvényesség biztosítása keretében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet.

III.4.2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATÓ ALAPÍTVÁNY III.4.1.(1)

A Dugonics András Alapítvány eszközöket adott át az iskola működésére, támogatja az iskolán kívüli programokat, ösztöndíjakat és jutalmazáshoz pénzösszeget biztosít. (melléklet Dugonics András Alapítvány SZMSZ) Célja: A Kegyes Tanítórend Magyarországi Rendtartománya Szegedi Rendházának fenntartása és fejlesztése, úgyszintén a Rend vezetése alatt Szeged városában működő Gimnázium fenntartása és fejlesztése és végül ugyanezen Rend vezetése alatt Szeged városában bármelykorú és bármelyszintű és formájú tanintézetben tanulmányokat folytató diákok részére szolgáló diákotthon fenntartása és fejlesztése. Támogatás a 10402805-28012423-00000000 bankszámla számra fizethető be.

III.4.3. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK III.4.3.(1)

OKJ-s felnőttképzés folyik az intézményben. Pedagógiai szakszolgáltatás a felnőttoktatásban akkor vehető igénybe, ha a tanuló vagy nappali oktatás munkarendje szerint, vagy meghatározott szakértő szakvéleménye alapján folytatja tanulmányait.

III.4.4. NEVELÉSI TANÁCSADÓ III.4.4.(1)

III.4.4.(2) III.4.4.(3) III.4.4.(4)

Az intézményben működő mentálhigiénés szakember feladata annak megállapítása, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Segítséget nyújt a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. Feladatai körében végzi a pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A mentálhigiénés szakember feladata a tizenhatodik életév előtt, hogy a pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, a kötelező felvételt biztosító szakiskolai felvételt megszervezze.


36/83 oldal



III.4.5. PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG III.4.5.(1)

A Piarista Diákszövetség Dr. Révai József Szegedi Tagozata havonta rendszeresen az iskolában ülésezik. Feladata: 1. az öregdiákok összetartása, az iskola szellemiségének ápolása; 2. találkozók, programok szervezése; 3. jelenlét az iskola ünnepein; 4. a Piarista Diákszövetség ösztöndíjakkal támogatja a tanulókat.


37/83 oldal



IV. Szervezeti működés IV.1. A működés rendje IV.1.1. MŰKÖDÉSI ELVEK IV.1.1.(1)

IV.1.1.(2) IV.1.1.(3) IV.1.1.(4) IV.1.1.(5)

IV.1.1.(6)

IV.1.1.(10)

IV.1.1.(11) IV.1.1.(12) IV.1.1.(13) IV.1.1.(14)

IV.1.1.(15) IV.1.1.(16) IV.1.1.(17) IV.1.1.(18) IV.1.1.(19)

IV.1.1.(20)

Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetőek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. Az iskola nevelését áthatja a piarista hagyomány, a pietas et litterae szellemében szervezett gyakorlat. Tiszteletben kell tartani a gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát a Házirend betartása és a Pedagógiai program szerint. A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. Az iskola alapértéke a keresztény nevelés. A tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. A közoktatás szervezésében irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az iskola szombaton és vasárnap és munkaszüneti napokon 730-tól 2130-ig van nyitva. A tanítás 800-kor kezdődik. A tanítási óra 45 perc, a 7. óra 40 perc. A 3. szünet 15 perces, a többi 10 perc, a 6. és 7. óra között 5 perc. A szünetekben és az ebédeltetés alatt az ebédlőben tanári ügyelet működik. Iskolai szentmise napján a tanórák 40 percesek. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, erről a bejáratnál értesítést helyezünk el. A tanulók felvételének rendjét az igazgató az előző tanév befejezéséig rögzíti. A jelentkezés felvételi beszélgetés idejét, a felvétel módját október 15-ig az iskolában közzé teszi a helyben szokásos módon. A létesítmények használata Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a házirend tartalmazza. (SZMSZ 2. melléklet) Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért, a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit és létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén. A helyiségek, épületek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. Az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskola helyiségeit külső személyek a megállapodás szerinti időben használhatják. Az iskola helyiségeinek bérbeadását az igazgató engedélyezi. Az iskola épületében tanítási időn kívül az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata (8. és 9. melléklet) állapítja meg. Karbantartás A gondnok felelős az iskola területén lévő helyiségek, udvar stb. balesetmentes használhatóságáért, szükség esetén az intézkedés megtételéért. Az eszközök, berendezések meghibásodását, a balesetveszélyes területek jelzését a tanteremért felelős osztályfőnök, illetve a problémát észlelő szaktanár köteles a gazdasági vezető tudomására hozni.


38/83 oldal



IV.1.2. A VEZETŐK ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE IV.1.2.(1)

Az iskola hivatalos munkaidejében – tanítási időszakban 8.00-16.00, nyári szünetben az ügyeleti beosztás szerint – az igazgató vagy igazgatóhelyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Ha távol vannak, akkor a helyettesítési rendben meghatározott személy felelős intézkedni. Ügyelet idején és a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.

IV.1.2.(2)

Belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára 1. Az osztálytermekben szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (pl. nyílt nap, ünnepélyek, értekezletek stb.). 2. A tanórák látogatását tanárjelöltek számára is csak az igazgató engedélyezheti. 3. Az iskola dolgozói, ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi és reklámtevékenységet nem folytathatnak. 4. Egyéb külső személyek csak az igazgató írásos engedélyével léphet be vagy tartózkodhat az épületben. 5. Az iskolatitkár a feladatkörét meghaladó ügyek esetén a jelentkező külső személyeket az igazgatóhoz vagy helyetteséhez irányítja.

IV.1.3. A TANÉV RENDJE IV.1.3.(1) IV.1.3.(2) IV.1.3.(3) IV.1.3.(4) IV.1.3.(5) IV.1.3.(6)

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő a júniusi Te Deumig tart. A napi tanítási idő: 08:00 órától 14:15 óráig tart, heti órarend alapján. A helyi vizsgák rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az állami vizsgák szervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi, és szakmunkás érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg. Az állami vizsgákat a Nemzeti Alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik.

IV.1.4. HÁZIREND IV.1.4.(1) IV.1.4.(2)

IV.1.4.(3)

IV.1.4.(4)

IV.1.4.(5) IV.1.4.(6) IV.1.4.(7)

Év elején a Házirendben foglaltakat mind a tanulók, mind a szülők megismerik, és ezt a tanulói zsebkönyvben az aláírásukkal tanúsítják. A tanulók fogadásának rendje: 1. Az intézmény reggel 6.30-tól 22.30-ig tart nyitva. 2. Az iskolába 07:00-tól 07:45-ig érkeznek a tanulók. 3. A szülők gyermekeiket csak az auláig kísérhetik. 4. A tanítási idő 14.15 órakor fejeződik be. 5. A délutáni és esti foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 21 óráig tartanak. 6. A napközis foglalkozások 16.30 óráig tartanak. 7. A tanulók felügyeletét az intézmény 16.30 óra után is biztosítja. 8. A szülők gyermekeiket az aulában várhatják. 9. A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig tart a tanítási szünetekben is, az igazgató által meghatározott ügyeleti rend szerint. A tanulók tanítási idő alatt az osztályfőnökök vagy az igazgatóhelyettesek, illetőleg hiányukban az adott óra szaktanára engedélyével hagyhatják el az iskola épületét, mehetnek át a kollégiumba. Az iskolában tanítási idő alatt látogatók vagy szülők csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak. A látogatókat (az iskolai tanulói és dolgozói kivételével) a portaszolgálat a látogatási íven feljegyzi, majd az igazgatónak telefonon jelzi. A portás a szaktanárokat telefonon értesíti látogatóikról. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. A nem szükséges dolgok bevitelére az intézményben a törvényi szabályokon kívül szabályozás nincs. Az audio- és informatikai eszközöket, illetve mobiltelefonokat az épület területén belül ki kell kapcsolni. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gya-


39/83 oldal


IV.1.4.(8) IV.1.5.(1)

IV.1.5.(2)

IV.1.5.(3) IV.1.5.(4)


korol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A művelődési és közoktatási miniszter által kiadott, a tanév beosztásáról szóló utasítás alapján, az egyházi és állami ünnepeket, illetve a fenntartó irányelveit figyelembe véve, az igazgató szeptember 15-ig elkészíti a munkatervet, és közli azt a diákokkal és szüleikkel. A munkatervnek ki kell terjednie a nevelő-oktató munka minden területére. Az iskola éves munkaterve tartalmazza: 1. a szülőket érintő rendezvények, a fogadóórák és a szülői értekezletek rendjét; 2. az iskolai hagyományok ünneplésének módját, időpontját, szervezőjét; 3. a tanítás nélküli munkanapok időpontját és azok felhasználásának módját; 4. a tantestületi értekezletek időpontját, témáját; 5. a belső ellenőrzés tervét, amelynek ki kell terjednie az oktató-nevelő munka mellett a technikai, gazdasági, ügyviteli dolgozók munkavégzésére is. Az igazgató feladata meghatározni, hogy az egyes területeken mikor és kinek a bevonásával végzi az ellenőrzést. A kollégium éves munkaterve az iskolai munkaterv alapján készül. A tantárgyfelosztást az általános igazgatóhelyettes tanévenként készíti el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. A tantárgyfelosztás tartalmazza: 1. évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat; 2. az óraterv alapján megtartandó tantárgyakat; 3. az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait; 4. valamint mindezek intézményi szintű összesítését. Az órarend elkészítésének szempontjai: 1. a tanulócsoportok egy héten belüli egyenletes terhelése; 2. a csoportbontások végrehajthatósága; 3. a szaktantermek, interaktív táblák kihasználtsága; 4. a napi tanóra-összeállítás a munkaterv speciális szempontjait (pl. témahét, tantárgytömbösítés stb.) érvényesíti; 5. a pedagógus beoszthatósága.

IV.1.6. NEVELÉSI- ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM IV.1.6.(1)

A pedagógiai program tartalmazza a NAT-ban meghatározott nevelési és oktatási feladatokat és azok meghatározott rendjét, figyelembe véve az intézményben folytatott oktatási és nevelési feladatok körét. A pedagógiai program tartalmazza a helyi tantervet, ezen belül meghatározza: 1. a tantárgyakat és az óraterveket évfolyamonként; 2. a foglalkozásokra előírt tananyagot; 3. a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit; 4. a beszámoltatás és számonkérés módjait; 5. a tanulók fizikai állapotfelmérésének módjait; 6. a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit; 7. a tanulók értékelésének, minősítésének szempontjait; 8. amennyiben az intézmény szakképzési feladatokat is ellát, a szakmai programot; 9. amennyiben az intézmény valamilyen vizsgára készít fel, az érettségi és/vagy a képesítő vizsgák témaköre it; 10. az intézmény keretein belül folyó tehetségfejlesztő és felzárkóztató tevékenységeket; 11. az ellenőrzésre és a minőségfejlesztésre vonatkozó előírásokat; 12. az intézményben folyó munka ellenőrzési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét; 13. az intézményben folyó nevelési és oktatási tevékenységek alapelveit, céljait és az ebből fakadó feladatokat; 14. a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés lehetőségeit, fórumait és az ezzel kapcsolatos elveket, előírásokat; 15. a környezeti- és egészségnevelési programot; 16. azokat az eljárásokat, eszközöket és felszereléseket, amelyek a pedagógiai munka elengedhetetlen feltételei;


40/83 oldal


V.1.6.(2) IV.1.6.(3)

IV.1.6.(4) IV.1.6.(5)


17. az intézmény számára kiemelten fontos személyiség- és közösségfejlesztés terén jelentkező feladatokat; 18. a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint szociális feladatok ellátásával kapcsolatos tudnivalókat. Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja, amely részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Az egészségnevelés és környezeti nevelés programon belül az alkalmazás szintjén meg kell ismertetni a tanulókkal: 1. a testi-lelki harmónia összefüggéseit; 2. az egészséges életmód, stressz-mentes életvezetés jellemzőit; 3. a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét; 4. az egészségre ártalmas hatásokat; 5. a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.


41/83 oldal



IV.1.7. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS IV.1.7.(1) IV.1.7.(2) IV.1.7.(3) IV.1.7.(4)

IV.1.7.(5) IV.1.7.(6) IV.1.7.(7) IV.1.7.(8) IV.1.7.(9) IV.1.7.(10) IV.1.7.(11) IV.1.7.(12)

A közoktatási intézmény - feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából - meghatározza minőségpolitikáját. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az iskola intézményi minőségirányítási programja (IMIP) tartalmazza az iskolában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. A dokumentumot iskolaszéki – annak hiányában a szülői munkaközösség – és a diákönkormányzat véleményezés után a fenntartó hagyja jóvá. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés folyamata az intézmény színvonalas működését kívánja elősegíteni. Segítségével a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, és folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. Az intézmény a minőségfejlesztés mérési eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. A minőségfejlesztő program vezetői szervezik meg a program éves munkatervben rögzített összejöveteleit, és irányítják az iskola és a diákotthon minőségfejlesztési tevékenységét. A minőségfejlesztő program vezetőjét és helyettesét az igazgató nevezi ki. Intézetünk a KPSZTI által kidolgozott, úgynevezett Comenius követő minőségbiztosítási eljárást alkalmazza.


42/83 oldal



IV.1.8. Szakképzés IV.1.8.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az intézményben webmester OKJ-s szakképzés működik. A szakképzés megteremtésével nem csupán a felsőoktatásba készülő tanulóink tanulmányait kívánjuk elősegíteni, hanem a felsőoktatásba időlegesen vagy végképp nem kerülő tanulóinknak segítjük a választott életpályájukon történő boldogulásukat. Szakmai képzésünk során a tanulók készségszinten sajátítják el azokat a szakvizsgához megkövetelt képességeket és készségeket, amelyek munkavállaláskor az adott szakterületen szakmai gyakorlatuknak megfelelő, versenyképes szereplőkké teszik őket. A gimnázium a szakképzést a 13-14. évfolyamon, gimnáziumi tagozati képzés jelleggel végezteti a jelentkező tanulókkal. A 13-14. osztályban évente maximálisan 20, minimálisan 8 tanuló választhat tagozati képzést. A képzés és a szakmai gyakorlat végeztével a tanulók szakvizsgát tehetnek. A szakmai oktatást végző tanárok iskolánk informatikatanárai. A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is.

IV.1.8.1.(1) IV.1.8.1.(2)

IV.1.8.1.(3)

IV.1.8.1.(4) IV.1.8.1.(5) IV.1.8.1.(6) IV.1.8.1.(7) IV.1.8.1.(8)

IV.1.8.2. A GYAKORLATI KÉPZÉS TARTALMA, HELYSZÍNE, OKTATÓI IV.1.8.2.(1) IV.1.8.2.(2)

IV.1.8.2.(3) IV.1.8.2.(4) IV.1.8.2.(5)

IV.1.8.2.(6) IV.1.8.2.(7)

IV.1.8.2.(8) IV.1.8.2.(9) IV.1.8.2.(10) IV.1.8.2.(11) IV.1.8.2.(12) IV.1.8.2.(13) IV.1.8.2.(14)

IV.1.8.2.(15) IV.1.8.2.(16)

Az iskolai rendszerű szakképzés kezdete a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, átvétellel történik. Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A tanterv, illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet a szakképzési évfolyamokon, valamint a szorgalmi időn kívüli (nyári) szakmai gyakorlat időtartamát. A szakmai elméleti képzés a szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat. Gyakorlati szakképzés minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet által működtetett gyakorlóhelyen folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételei biztosítottak. A gyakorlati képzés szervezésében a központi képzőhely is részt vehet. A gyakorlati képzés szervezője szintvizsgát szervez annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A gyakorlati szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, továbbá az illetékes szakképző iskolával együttműködve vesz részt. A gazdasági kamara által kidolgozott vizsgakövetelmények szerinti szintvizsgát az illetékes gazdasági kamara az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével szervezi. A szakképző iskolában a nappali oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenes. A szakképző iskolában a közoktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek oktathatnak. Gyakorlati oktató az lehet, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű. A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezőket. Egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzését csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű. A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést (iskolai rendszerű gyakorlati képzés) a közoktatási törvény szerint a gyakorlati képzés tekintetében az 1993/LXXVI törvény 15-26. §-ait is figyelembe véve kell megszervezni. A gyakorlati képzést szorgalmi időben a szakmai elméleti képzéssel együtt egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi időn kívül pedig folyamatosan kell megszervezni. Gyakorlati képzés a szakképzést folytató intézmények közötti megállapodás alapján abban az esetben folytat-


43/83 oldal


IV.1.8.2.(17) IV.1.8.2.(18) IV.1.8.2.(19) IV.1.8.2.(20)


ható, ha a tanuló gyakorlati képzésére a következők szerint kerül sor: 1. költségvetési szervnél; 2. ha a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlat gazdálkodó szervezetnél történik; 3. ha a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél kerül sor; 4. több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben; 5. az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben; 6. központi képzőhelyen. A gyakorlati képzés szervezője - eltérő megállapodás hiányában - köteles a gyakorlati felkészítéshez, továbbá a vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzés szervezője a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

IV.1.8.3. A GYAKORLATI KÉPZÉSE RENDJE A gyakorlati képzési idő mértéke fiatalkorú tanuló esetében a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Fiatalkorú tanuló esetén a napi gyakorlati képzést 06:00 és 22:00 óra között kell megszervezni. A gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Gyakorlati képzésen a részvétel kötelező. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére a képzési időn belül legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet biztosítani kell. A tanulószerződésben és a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. Tanulószerződés megkötésében az illetékes szakképző iskola képviselője működik közre. Ha nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel. A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap.

IV.1.8.3.(1) IV.1.8.3.(2) IV.1.8.3.(3) IV.1.8.3.(4) IV.1.8.3.(5) IV.1.8.3.(6) IV.1.8.3.(7) IV.1.8.3.(8)

IV.1.8.3.(9)

IV.1.8.4. SZAKMAI VIZSGÁK IV.1.8.4.(1) IV.1.8.4.(2)

IV.1.8.4.(3) IV.1.8.4.(4) IV.1.8.4.(5) IV.1.8.4.(6) IV.1.8.4.(7) IV.1.8.4.(8) IV.1.8.4.(9) IV.1.8.4.(10)

Az intézményben OKJ vizsgáztatás folyik. Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai követelménymodulhoz vagy modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek teljesítésével részszakképesítés szerezhető. Ebben az esetben is a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szakmai vizsga állami vizsgának minősül. Az intézményben a szakmai vizsgára való felkészítés a szakképzési évfolyamokon történik. Speciális szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában, és a közoktatási törvény 27.§-ának (8) bekezdésben szerint szervezett oktatásban részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat. A szakmai vizsga bizonyítványaként csak olyan bizonyítvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá, előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a szakképzést folytató intézmény szakmai és vizsgakövetelményében előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. A szakmai vizsgát a tanulók mindenkor, a tanév rendjéről kiadott miniszteri rendeletben jelzett utolsó tanítási napig, a szakmai gyakorlat teljesítése után tehetik le a vonatkozó vizsgaszabályoknak megfelelően. A szakmai vizsgát szervező intézmény kötelessége a szükséges feltételek biztosítása, és a nyilvántartások vezetése. A szakmai vizsgát szervező intézmény beszámolási kötelezettsége a vizsga jogszabályban meghatározott


44/83 oldal


IV.1.8.4.(11)

IV.1.8.4.(12)

IV.1.8.4.(13)

IV.1.8.4.(14) IV.1.8.4.(15)

IV.1.8.4.(16) IV.1.8.4.(17)


dokumentumait a megyei (fővárosi) főjegyző, és az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére megküldeni. Ennek elmulasztása az 1993/LXXVI törvény 5. § (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt vonhatja maga után. A vizsgabizottság független szakmai szervezet, melynek munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, valamint az illetékes területi gazdasági kamarának a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottságban az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki az 1993/LXXVI törvény 7. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével, ekkor az elnököt a gazdasági kamara jelöli ki. A vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselője vesz részt. A vizsgabizottságnak az lehet tagja, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához és a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik. Az 1993/LXXVI tv. 14. § (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke bízza meg. A szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg. A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik.

IV.1.8.5. ELŐZETES TANULMÁNYOK ÉS VIZSGÁK BESZÁMÍTÁSA IV.1.8.5.(1)

IV.1.8.5.(2) IV.1.8.5.(3) IV.1.8.5.(4)

IV.1.8.5.(5)

IV.1.8.5.(6) IV.1.8.5.(7) IV.1.8.5.(8) IV.1.8.5.(9) IV.1.8.5.(10) IV.1.8.5.(11)

IV.1.8.5.(12)

Azokat a közismereti tárgyakat, amelyeket az iskola tanulói a már érvényes pedagógiai program alapján kötelesek elsajátítani, a szakképzésbe beszámítjuk. Ha egy területet teljesen lefednek, azt tantárgyanként nem jelöljük a szakképzésnél. Azokat az ismereteket, amelyeket tanulóink az általános iskolai, valamint a gimnáziumi képzés sor n kötelezően elsajátítanak, beszámítjuk a szakképzésbe, és a beszámítás alapján csökkentjük a képzésre szánt óraszámot. Az előzetes tanulmányok beszámítása iránti kérelmet az előzetes tanulmányok teljesítésének egyidejű igazolásával a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az előzetes tanulmányok beszámításának mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakképzést folytató intézményben vagy felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A szakmai vizsga alóli felmentési kérelmet a vizsgát igazoló bizonyítvánnyal a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A Vizsgabizottság a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. Az ismételt szakmai vizsga alóli felmentés esetén az érdemjegyet a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. Vizsga, munkahelyi, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására az 1993/LXXVI törvény 11. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási törvényben szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. Az 1993/LXXVI törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt.


45/83 oldal



IV.1.9. TANKÖNYVRENDELÉS ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE IV.1.9.(1)

IV.1.9.(2)

Tankönyvtámogatás Az éves költségvetési törvény határozza meg annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. A tankönyvtámogatás összegét - az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a fenntartók útján kell eljuttatni az iskolákhoz. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére (a továbbiakban együtt: iskolai tankönyvellátás rendje 14. melléklet). Az iskolai tankönyvellátás rendjét - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg. Az iskola igazgatója döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg; b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); d) három- vagy többgyermekes családban él; e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult; f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban értesít minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni.


46/83 oldal



IV.2. Az intézmény kapcsolattartási rendje IV.2.1. AZ ISKOLA VEZETŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE IV.2.2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE IV.2.2.(1) IV.2.2.(2) IV.2.2.(3) IV.2.2.(4) IV.2.2.(5) IV.2.2.(6) IV.2.2.(7) IV.2.2.(8)

IV.2.2.(9) IV.2.2.(10) IV.2.2.(11) IV.2.2.(12)

IV.2.2.(13)

IV.2.2.(14)

IV.2.2.(15) IV.2.2.(16)

IV.2.2.(17) IV.2.2.(18) IV.2.2.(19) IV.2.2.(20)

IV.2.2.(21)

A kollégium az iskolával közös igazgatás alatt működik. Általános, pedagógiai-fejlesztő, alapfokú művészeti iskola és a kollégiumi vezető munkáját az igazgató fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések és nyílt napok. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógusvezetők és a választott diákképviselők segítségével az igazgató fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskolaéves munkaterve tartalmazza. A feladatok és a programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemben kerülnek kiírásra. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A tanulókkal a kapcsolattartás az osztályfőnök útján, minden tanulót érintő esemény, rendezvény esetén pedig igazgatói hirdetés útján történik. Az igazgató az igazgatóhelyettesekkel munkatervben rögzített igazgatói értekezletet tart rendszeresen a hét első napján 2 órában. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról, megbeszélik az előző hét tapasztalatait, előkészítik az osztályfőnöki értekezletet, és megtervezik a heti munkát. Az értekezletről emlékeztető feljegyzés készül. A kollégiumvezető és az alapfokú művészetoktatási intézmény tagintézmény, a vezetők külön egyeztetik a programokat, a működést és a pedagógusok munkáját. Az igazgató a gazdasági vezetővel rendszeresen értekezletet tart a hét második napján. A vezetőség rendszeresen értekezletet tart a hét utolsó napján 2 órában. A munkaközösség-vezetők és a munkacsoportok vezetői az igazgatóval, ill. az igazgató által kijelölt vezetővel állnak kapcsolatban. Törzskari vezetés valósul meg az igazgató és helyettesei közti munkamegosztásban, ill. a vezetőség tagjai is egy-egy terület felelősei lehetnek,a melyet a munkaköri leírás tartalmaz. A munkaközösség-vezetők évente legalább 3 alkalommal üléseznek, összehangolják a munkaközösségi munkát, ill. megvalósítják az iskolai munkatervet. A munkaközösség-vezetők a munkaközösségi terv alapján értékelik, ellenőrzik a munkaközösség tagjait. Az osztályfőnöki munkaközösség az aktuális iskolai tevékenységek, tanulócsoportok egységes irányításának egyeztető, megvalósítást véleményező fórum. Az igazgató bizonyos kérdésekben döntési jogot adhat számukra. Az osztályfőnöki munkaközösséget az igazgató vagy az általa kijelölt vezető vezeti. A nevelőtestületi értekezleten a vezetőség a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról félévenként beszámolót tart. A nevelőtestület heti munkáját az iskolai munkaterv, az éves tanrend, a heti hirdetés irányítja. Az iskola munkaterve szeptember 15-ig készül el. Az éves tanrend legkésőbb szeptember első hetében a tanulók számára is rendelkezésre áll. A tanárok a felelősök nevével külön tanrendet kapnak. Heti hirdetés segíti a tanárok heti munkájának megtervezését (pl. értekezlek rendje, tanulmányi versenyek ügyeleti beosztása, fontosabb határidők megjelölése, egyéb információk közlése stb.). A hirdetés elektronikusan a tanári listán és a tanáriban kifüggesztve is olvasható. A szerdai értekezleti sávban az igazgatóságon kívül a munkaközösség- és a munkacsoport-vezetők előre is megjelölhetnek időpontokat. Az osztályfőnök fogja össze az osztályban tanító tanárokat, osztálykonferenciát szervez. Az osztálya diákjainak szüleivel jó információs kapcsolatot tart fönn. Az igazgató a dolgozókkal személyes kapcsolatot fenn. A nem pedagógus dolgozók csoportjai: a titkárság, a rendszergazda, a gazdasági iroda, a karbantartók, a porta, a konyha dolgozói, a takarítók. Az iskolatitkárság és a rendszergazda munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. A gondnok a karbantartók és a takarítók munkáját vezeti. A takarítás irányítása külön munkatárs feladata. A portások az igazgatóság, a templomigazgatóság, a házfőnök és az iskolakárság által megadott feladatokat látják el. A munkájukat a portásokat, a vendéglátást irányító munkatárs koordinálja. A konyhai dolgozók az igazgató, ill. a gazdasági iroda kijelölt munkatársa által megadott feladatokat látják el.


47/83 oldal


IV.2.2.(22)

IV.2.2.(23)


Munkájukat a konyhavezető irányítja. Az intézményben a teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az intézményben az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulókkal a kapcsolattartás az osztályfőnök útján, minden tanulót érintő esemény, rendezvény esetén pedig igazgatói hirdetés útján történik. Ez történhet írásban a szülői levelezési listán tájékoztató céllal, az enapló révén és a tanulói zsebkönyv segítségével. A tanulói zsebkönyvben a szülő aláírással jelzi, hogy olvasta az információt. Az aláírást az osztályfőnök rendszerese, a beíró tanár alkalmanként ellenőrzi.


48/83 oldal



IV.2.3. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI IV.2.3.(1)

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik: 1. szóban vagy írásban; 2. egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján; 3. az iskola igazgatójával, a tanárokkal, illetve a nevelőtestülettel.

IV.2.4. PANASZKEZELÉSI ELJÁRÁS IV.2.4.(1) IV.2.4.(2) IV.2.4.(3) IV.2.4.(4) IV.2.4.(5)

Az intézmény vezetője és pedagógusai előre meghatározott és az éves munkatervben rögzített időpontban fogadóórát tartanak. Fogadóóra előzetes telefonos vagy írásbeli egyeztetés alapján történik, de a pedagógusok ettől eltérő időpontban is fogadhatnak szülőket. Az intézményvezető köteles a hozzá szóban vagy írásban érkezett panaszokat kivizsgálni és válaszolni rájuk. Az írásban érkezett panaszokat az intézmény ügyirat-kezelési szabályzatának megfelelően iktatni kell és 30 napon belül írásban megválaszolni. A vizsgabizottság döntése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz fellebbezhet.

IV.3. Az intézmény kapcsolattartási rendje IV.3.1. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA IV.3.1.(1) IV.3.1.(2)

IV.3.1.(3)

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart rendszeres kapcsolatot a külső szervekkel. Az intézmény külső kapcsolatai és annak formái: 1. Szeged-Csanádi Egyházmegye: havi papi találkozó, Szent Gellért Nap, templomokban művészeti fellépés, ünnepségeinkre meghívás; 2. Piarista Tartományfőnökség: levelezés, tájékoztatók tartása, rendszeres értekezletek, továbbképzések, Kecskeméti Pedagógiai Napok; 3. KPSZTI: értekezletek, továbbképzések; 4. városi, ill. fenntartói igazgatói értekezletek; 5. az iskolát támogató Dugonics András Alapítvány: kuratóriumi ülés; 6. katolikus általános iskolák és gimnáziumok: nyílt napok, értekezletek; 7. más felekezetű vagy ökumenikus iskolák: versenyek, értekezletek; 8. területi gimnáziumok, testvériskolák: nyílt napok, közös rendezvények; 9. közművelődési intézmények: szabadidős programok; 10. ifjúsági szervezetek: versenyek, közös programok; 11. gyermekvédelem: családlátogatás, gondozás, megbeszélés; 12. gyermekjóléti szolgálat: megbeszélés, látogatás; 13. iskola egészségügyi szolgálat: fogorvosi ellátás; 14. civil szervezetek: társadalmi jelenlét, jószolgálat, önkéntesség; 15. helyi társadalom: rendezvényeken való jelenlét, szereplés, médiajelenlét. Az intézmény külső kapcsolattartási módjai: 1. közös értekezletek tartása; 2. ünnepélyek rendezése; 3. szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel; 4. módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása; 5. intézményi rendezvények látogatása; 6. hivatalos ügyintézés levélben, elektronikus levélben vagy telefonon.


49/83 oldal



IV.3.2. ISKOLAI ÉVKÖNYV, HONLAP, ISKOLAÚJSÁG, TANULÓI ZSEBKÖNYV, E-FALIÚJSÁG IV.3.2.(1)

IV.3.2.(2)

IV.3.2.(3)

IV.3.2.(4)

IV.3.2.(5)

Iskolai évkönyv tartalmazza a tanév legfontosabb adatait, eseményeit, munkáját és képes dokumentációját. Fő célja a diák- és tanár-közösség erősítése, identitásának erősítése, egymás eredményeinek megismerése. Másodsorban a szülők tájékoztatása az iskola munkájáról, ill. a támogatói kör (öregdiákok, testvérintézmények, egyházi személyek, közgyűjtemények stb.) előtt az intézményi nyilvánosság biztosítása. Harmadsorban a fenntartó és intézményei felé tájékoztatás, a jövőbeli kutatómunka megkönnyítésére archiválás. Az iskola honlapján láthatók a közzétételi lista dokumentumai, az iskolai e-könyvtár archívuma, a tanév fontosabb eseményeinek beszámolóinak galériái. E felület szolgál az iskolai levelezésre, a szülők tájékoztatására, a tanárlistán hivatalos levelezésre. A honlapra a friss információkat, dokumentumokat az igazgató, ill. az általa kijelölt személy a honlapot kezelő munkatárs segítségével helyezi el. Az iskolai belső, képes hirdetésre, beszámolóra e-faliújság szolgál. A rajta elhelyezett információkat az igazgató, ill. az általa kijelölt személy, a szervező tanár adja a kezelő munkatárs számára. Az iskolai újság, a Piár Futár a diákok, a tanárok, a szülők számára készül tanévenként 10 számban. Az újságok a helyi templomokban is elhelyezésre kerülnek. Szerkesztője pedagógus, felelős kiadó az igazgató. A tanulói zsebkönyv tartalmazza a tanuló legfontosabb adatait, az osztályban tanító tanárok nevét, az órarendet, a tanév rendjét, lehetőség van jegyzetelésre, leckekönyvként való használatra is. Az e-napló bevezetése után az ellenőrző helyett a szülőkkel való kapcsolattartás (rendszeres üzenetek helye pl. Piár Futár átvétele, kategória és osztályzatok megtekintése, fogadóórák időpontjának tudomásul vétele, hiányzások igazolása, osztályfőnöki és tanári üzenetek, osztálypénz befizetése stb.) alapvető kommunikációs csatornája. A diák köteles a szülői aláírásokat bemutatni, amit az osztályfőnök rendszeresen ellenőriz.


50/83 oldal



IV.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje IV.4.(1)

IV.4.(2)

IV.4.(3) IV.4.(4)

IV.4.(5) IV.4.(6) IV.4.(7) IV.4.(8) IV.4.(9)

IV.4.(10)

Az igazgató és helyettesei az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a pedagógusok munkáját. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai programja szerint előírt) működését. Az igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzési rendszer célja egyrészt annak biztosítása, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt a munka hatékonyságának értékelése, fokozása. Az ellenőrzés egyes fázisai vagy tervszerű, munkatervben rögzített időpontban és szempontok alapján vagy alkalomszerűen történnek. Az ellenőrzés célja egyrészt annak biztosítása, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt a munka hatékonyságának fokozása: 1. biztosítja a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, és ez által segíti a vezetői irányítást, a döntések megalapozását; 2. jelzi az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést; 3. megszilárdítja a belső rendet és a fegyelmet; 4. feltárja a szabálytalanságokat, a hiányosságokat, a mulasztásokat; 5. biztosítja az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését. Az ellenőrzés formái: 1. Az átfogó ellenőrzés az adott tevékenység egészére irányul, és áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását és azok összhangját. 2. A célellenőrzés egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló, eseti jellegű vizsgálat. 3. A témaellenőrzés azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat, melynek célja általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. 4. Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézmény teljes tevékenységét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működésért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzési feladatra az igazgató jelöl ki felelősöket. Az ellenőrzésbe bevonhatók a helyettesek és a szakmai munkaközösségek vezetői. Az ellenőrzés kiterjed: 1. a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének minőségére; 2. az iskola pedagógiai programjában kitőzött célok teljesítésére; 3. a feladatok megvalósulására; 4. az iskola éves munkatervében foglalt feladatok ellátásra; 5. a szakmai dokumentumok ellenőrzésére, a törzskönyvek, naplók, az e-napló folyamatos, szabályszerű vezetése; 6. a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre; 7. a felvételi, osztályozó, különbözeti, alapműveltségi, érettségi és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása; 8. a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezései; 9. a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése; 10. a tanulók egészség- és balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzrendészeti oktatása. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 1. a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon, pedagógiai szakmai és módszertani munka vizsgálata; 2. a pedagógusok munkafegyelme; 3. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása; 4. a tanórán kívüli nevelőmunka, közösségformálás eredményessége; 5. a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága; 6. a tanterem rendezettsége, tisztasága;


51/83 oldal


IV.4.(11)

IV.4.(12) IV.4.(13)

IV.4.(14) IV.4.(15)

IV.4.(16) IV.4.(17) IV.4.(18) IV.4.(19) IV.4.(20) IV.4.(21) IV.4.(22) IV.4.(23)


7. a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. Ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka színvonala szempontjából a tanítási órákon: 1. előzetes felkészülés, tervezés; 2. a tanítási óra felépítése és szervezése; 3. a tanítási órán alkalmazott módszerek; 4. a tanulók munkája és átlagos magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán; 5. az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések). A tanítási órák elemzésének szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató határozza meg. Az ellenőrzés módszerei: 1. a tanítási órák látogatása; 2. beszámoltatás szóban vagy írásban; 3. írásos dokumentációk vizsgálata; 4. tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz és szempontjaihoz igazodik. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. Az értékelő megbeszélés feladata: 1. a ténymegállapítás, értékelés, az erősségek megnevezése; 2. rámutatás a hibákra, a mulasztások jellegére, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre és a felelős személyekre; 3. intézkedési javaslatok tétele a megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására és az ellenőrzött tevékenység javítására. Az értékelő megbeszélés résztvevői az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személyek. Az ellenőrzést követő intézkedések: 1. a hibák, hiányosságok kijavítása; 2. a káros következmények ellensúlyozása; 3. a megelőzés feltételeinek biztosítása; 4. intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatása; 5. a felelősség vizsgálata; 6. az elismerés megfogalmazása. Az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az éves ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető és helyettesei felelősek. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a helyben szokásos módon az iskolában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség vagy a szülők is. A tanítási év záró értekezletén értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat.


52/83 oldal



IV.5. Intézményi védő-óvó előírások IV. 5. (1)

Külső személy érkezését a szolgálatban levő portás jelzi a keresett személynek vagy az iskolatitkárnak. A pedagógusoknak, technikai, adminisztratív dolgozóknak a törvény által előírt, munkakörében szükséges orvosi vizsgálatot el kell végeztetni. A munkavédelmi oktatáson (35. melléklet. Munkavédelmi szabályzat) egyszer egy évben minden dolgozó köteles részt venni.

IV.5.1. AZ ÉPÜLET HASZNÁLATA IV.5.2. BALESETEK ÉS MEGELŐZÉSÜK IV.5.2.(1)

IV.5.2.(2)

IV.5.2.(3) IV.5.2.(4) IV.5.2.(5) IV.5.2.(6)

IV.5.2.(7) IV.5.2.(8) IV.5.2.(9) IV.5.2.(10) IV.5.2.(11) IV.5.2.(12)

Az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanulóbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító főjegyzőnek. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnökök feladata a tanulókkal ismertetni az osztályfőnöki órákon az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, magatartásformákat. A tanulók testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket oktatni kell minden tantárgy keretében, különös tekintettel a fokozottan balesetveszélyes tanítási órákra (testnevelés, fizika, kémia). A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása az iskola minden dolgozójának alapvető feladata. A nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén gondoskodnia kell a tanuló ellátásáról, a veszélyforrást meg kell szüntetnie, majd jelentenie kell az iskolavezetésnek a balesetet és a tett intézkedést. (37. melléklet. Balesetvédelmi szabályzat) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak ki kell vizsgálnia, és az előírt nyomtatványon (38. melléklet) nyilván kell tartania. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A súlyos baleseteket azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. Az igazgató ellenőrzési kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen vizsgálni. Szaktantermek csak pedagógus felügyelete mellett használható. Az informatikai rendszer használati és védelmi szabályzata (8. melléklet) írja le az informatikai termek, interaktív táblák és tanulói laptopok használatának rendjét. Az iskolai dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 1. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai Munkavédelmi szabályzatát (35. melléklet), valamint a Tűzriadó terv (40. melléklet) rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kívül ügyeleti beosztásuk is van. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor ismertetni kell: a.) az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; b.) az iskola balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásait az iskolaépület és az udvar rendeltetésszerű használatát; c.) az iskolaépület, az udvar, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt a tanulócsoport vezetőjének ismertetnie kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. A közösségért végzett munka megkezdése előtt a tanulócsoport vezetőjének ismertetnie kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.


53/83 oldal


IV.5.2.(13)

IV.5.2.(14)

IV.5.2.(15)

IV.5.2.(16)


5. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az e-naplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskolán kívül szervezett séták, tanulmányi kirándulások, témahetek, gyakorlati foglalkozások, túrák, rendezvények, versenyek, művészeti előadások során a pedagógusok kötelezettségei a következők: 1. helyettesével: mi okból hagyja el az intézményt, mikor várható a visszaérkezés, a gyermekek létszáma, a kísérők száma és neve, igénybevett utazási forma. 2. Amennyiben közlekedési eszközt vesznek igénybe, azt a legkörültekintőbben kell kiválasztani és a megfelelő felnőtt kísérő személyzetről gondoskodni szükséges. Az intézményi munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését az igazgató végzi. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felelős látja el. Takarítási munkákat a tanulók távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a tanulóktól elzárt helyen kell tárolni. A szaktantermek felszerelésének használata csak a használati szabályzat szerint történhet. A szaktantermekben, és a tanműhelyekben, a könyvtárban, a tornateremben, a tanműhelyekben és az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktantermi használati rendet a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető fogadja el. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a selejtezési szabályzat alapján selejtezni kell.


54/83 oldal



IV.5.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK IV.5.3.(1)

IV.5.3.(2)

IV.5.3.(3)

IV.5.3.(4)

IV.5.3.(5)

Bombariadó, tűz vagy más rendkívüli esemény esetén a diákok és alkalmazottak a kiürítési rend (40. melléklet. Tűzriadó terv) szerint kötelesek az épületet elhagyni. Évente egyszer, a tanév rendjében meghatározottak szerint kiürítési próbát kell tartani. Az intézmény rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedés foganatosításához be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, az intézményigazgatónak a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Tűz esetén a tüzet észlelő személynek értesítenie kell a tűzoltókat 1. tűzjelzést kell adni (3 rövid csengetéssel); 2. a bejövő gázvezetéket le kell zárni; 3. ellenőrizni kell, hogy maradt-e a liftben valaki, majd a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell; 4. az épület gyors, szakszerű kiürítéséről gondoskodni kell. Bombariadó esetén a bombariadót vevő személynek: értesítenie kell a rendőrséget és 1. riadójelzést kell adni (3 rövid csengetéssel); 2. a bejövő gázvezetéket el kell zárni; 3. ellenőrizni kell, hogy maradt-e a liftben valaki, majd; 4. a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell; 5. az épület gyors és szakszerű kiürítéséről az előírt menekülési útvonal betartásával gondoskodni kell; 6. az elmaradt tanítási órákat 1 hónapon belül pótolni kell. A tanulók engedély és felügyelet nélkül az intézményben nem tartózkodhatnak. Tanulók egészségéhez, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása az iskola minden dolgozójának alapvető feladata: 1. A tanítási órákon a pedagógus által megkövetelt védő-óvó előírásokat be kell tartani. 2. A szertárakban tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat. 3. Vegyszer, műszer, kísérleti készülék nem maradhat felügyelet nélkül. 4. A vegyszeres szekrények és a méregszekrény kulcsai csak a kémia szakos tanároknál lehetnek. 5. A kísérletek bemutatásánál a tanulók az előírásnak megfelelően 3-4 méter távolságra kell elhelyezkedniük. 6. A számítógépteremben a gépeket bekapcsolni csak a tanár jelenlétében és engedélyével lehet. A pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén gondoskodnia kell a tanuló ellátásáról, a veszélyforrást meg kell szüntetnie, majd jelentenie kell az iskolavezetésnek a balesetet és a tett intézkedést.

IV.6. Az ifjúságnevelés fizikai és szellemi szabályai IV.6.1. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE IV.6.1.(1)

IV.6.1.(2) IV.6.1.(3) IV.6.1.(4) IV.6.1.(5) IV.6.1.(6) IV.6.1.(7) IV.6.1.(8)

Az iskola fontos feladata a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó hatóságokkal, intézményekkel és személyekkel. Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről az iskola vezetője gondoskodik. A tanulókat és a szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a 11/1994 MKM rendelet (4)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokat az intézmény vezetője vagy helyettese látja el. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az iskola pályaválasztási tanácsadással segít a tanulóknak és a szülőknek a középiskolai, szakiskolai, illetve felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Hátrányos helyzetű tanuló esetén szükség van a gyermekjóléti szolgálat és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó véleményére. A gyermekvédelem irányítása, összefogása az intézmény vezetőjének feladata. Biztosítja a gyermekvédelmi felelős munkavégzésének feltételeit. Figyelemmel kíséri a közoktatási törvény alapján kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait, és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét.


55/83 oldal



A gyermekek életében tapasztalt negatív változásokat azonnal jelenteni kell a gyermekvédelmi felelősnek, megfelelő intézkedés meghozatala érdekében. Közzé kell tenni az intézményben szokásos módon a szülők számára: - Gyermekjóléti Szolgálat címét, telefonszámát - Gyámhatóság címét, telefonszámát - Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát A gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot tart fent az érintett szülőkkel.

IV.6.2. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE IV.6.2.(1) IV.6.2.(2) IV.6.2.(3) IV.6.2.(4) IV.6.2.(5) IV.6.2.(6) IV.6.2.(7) IV.6.2.(8) IV.6.2.(9)

IV.6.2.(10) IV.6.2.(11)

IV.6.2.(12)

IV.6.2.(13) IV.6.2.(14) IV.6.2.(15)

IV.6.2.(16)

IV.6.2.(17) IV.6.2.(18)

IV.6.2.(19)

IV.6.2.(20)

Az iskola-egészségügyi ellátást a 6-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők kapják. Az egészségügyi ellátás tartalma a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedések és szűrővizsgálatok. Az iskola-egészségügyi ellátás jogi alapja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)-c) pont. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását szerződés alapján a városi gyermekorvosi szolgálat látja el. Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve, intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával kell megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátás szakmai háttere az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatása. Az iskola-egészségügyi ellátás további szakmai közreműködői: a fogorvos és a fogászati asszisztens. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési- oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes munkaidőben, vagy a külön jogszabályban foglalt esetben részmunkaidőben, illetve a területi védőnő a körzetéhez tartozó feladatként végezheti. Az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő tevékenységét a tanuló háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi. A részmunkaidőben foglalkoztatott vagy több intézményben iskola- egészségügyi ellátást végző iskolaorvosnak és védőnőnek az egyes nevelési- oktatási intézmény(ek)ben eltöltendő idejét a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásakor az ellátandó feladatoknak megfelelően rögzíteni kell, és az intézmény(ek)ben nyilvánosságra kell hozni. Az iskolaorvos a nevelési-oktatási intézményben elsősegélyben részesített akut beteget további kezelésre a beteg háziorvosához (házi gyermekorvosához) vagy a bentlakásos intézet ellátását végző orvoshoz irányítja, szükség esetén intézkedik a beteg fekvőbeteg-intézetbe történő szállításáról. Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása az iskolaorvos feladata. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben felkérésre szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék, kollégiumi szék munkájában. Az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés- egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. Az iskolaorvos részt vesz a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében, az iskolai egészséges életmódra nevelésben és a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. Az egészségügyi információkat közli a szülőkkel és a pedagógusokkal. Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjed. Az iskolafogászati ellátást úgy kell megszervezni, hogy valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni, és az ellátással gyermek-fogszakorvost vagy gyermekfogászatban jártas fogorvost kell megbízni. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata a területileg illetékes fogászati rendelőben, évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik úgy, hogy egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A tanulók részvételét és felügyeletét a csoportos fogászati szűrővizsgálaton a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.


56/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium IV.6.2.(21) IV.6.2.(22) IV.6.2.(23) IV.6.2.(24)

IV.6.2.(24)

IV.6.2.(24)


A nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni a fogbetegségek és a fogbalesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Fogászati megelőző foglalkozások céljából tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe. A nevelési-oktatási intézményt ellátó fogorvos és fogászati asszisztens iskolafogászati feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelési- oktatási intézményben végzi. Az oltásokat a tanulók az előírt időpontok szerint, az életkornak megfelelő időpontban megkapják. A gyermek oltási könyvébe történő bevezetés csak akkor lehetséges, ha a szülő az iskolába beküldi azt. Ha ez nem történik meg, akkor a szülő felelőssége, hogy az oltás igazolása bekerüljön az oltási könyvbe. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő pedig minden tanítási napon – az aktuális tanév első tanítási napjáig meghatározott időpontban – a tanulók rendelkezésére áll. A feljegyzéseket a védőnő készíti el. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás részei: 1. a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése; 2. a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése; 3. a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése; 4. színlátás és látásélesség vizsgálat; 5. tüdőszűrés szervezése; 6. fogászati kezelés; 7. pálya alkalmassági vizsgálatok végzése; 8. egészségügyi felvilágosítás tartása; 9. a konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése; 10. a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről.

IV.6.3. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS IV.6.3.(1) IV.6.3.(2) IV.6.3.(3) IV.6.3.(4)

IV.6.3.(5) IV.6.3.(6)

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órák és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozások keretében biztosítja. A sportköri foglalkozások célja a testedzés és a sport megszerettetése a tanulókkal. A közoktatási törvény 52. §-ának (9) bekezdése alapján létrehozott iskolai sportkör az egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programjának az egészségfejlesztés szempontjait is figyelembe véve tartalmaznia kell, hogy az iskolai sportkör keretei között mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A testnevelő tanári munkaközösség, illetve ahol nincs munkaközösség ott a testnevelő felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik.

IV.6.4. A TESTNEVELÉS ÓRÁK ÉS A TORNATEREM MŰKÖDÉSE IV.6.4. (1) IV.6.4. (2) IV.6.4. (3)

A tanulók az órarendbe illesztetten hetente legalább 3 testnevelés órán vesznek részt. A tanulót a testnevelés óráról szakorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni, és az órán jelen lenni. Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését. Az intézmény egyesületekkel együttműködik, ill. bérlők szerződés szerint használják a tornatermet, a sporteszközöket. (44. melléklet. Tornaterem működése)

IV.6.5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA IV.6.5.(1)

Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje


57/83 oldal



Az iskolai sportkör feladatait a SZEPi DSE vezetője fogja össze. Köteles minden eseményről az igazgatót tájékoztatni, amikor a versenyek miatt elhagyják a tanulók az iskolát. Az egyesület atlétika, kézilabda, kosárlabda és labdarúgó szakosztálya heti rendszerességgel tart edzéseket. A sakk szakosztály alkalmilag működik. A sportkörökre a diákok önként jelentkezhetnek (általában 1 sportkörre). A sportköri létszámot a pedagógus vezeti. Az egyesület rendes tagja az iskola diákja lehet. Az egyesület az alapszabálya (46. melléklet) szerint működik. Az egyesületben sportoló diákok rendszeresen részt vesznek a Sportági Szakszövetségek, a Diáksport Szövetség és a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetség által szervezett versenyeken.

IV.6.6. KÁROS ÉLVEZETI CIKKEKRŐL SZÓLÓ INTÉZKEDÉSEK IV.6.6.(1) IV.6.6.(2)

IV.6.6.(3)

Az iskola egész területén tilos a dohányzás és egyéb dohányfélék használata. A dohányzási tilalom mindenkire vonatkozik, aki az iskola területén tartózkodik. Dohányozni csak az arra kijelölt külső helyen lehet, ott is csak azoknak, akik nincsenek tanulói jogviszonyban az iskolával, vagy bár tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, de van érettségi vizsgabizonyítványuk. A tanulókat tájékoztatni kell az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól, a szenvedélybeteg állapotról, valamint annak alattomos kialakulásáról.

IV.6.7. A HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS RENDJE IV.6.7.(1) IV.6.7.(2) IV.6.7.(3) IV.6.7.(4)

IV.6.7.(4)

Az iskola jellegéből következően heti két órában hittant tanítunk. A nevelési, illetve pedagógiai programjába beépíti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket. A Házirend a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Diákjaink keresztény, katolikus mivoltából adódó feladatai és kötelességei messze túlnyúlnak a szokásos iskolai kereteken. Minden hívő számára természetesen adódik vallásának külső jelekben is megnyilvánuló kifejezése. Iskolánk alkalmat és lehetőséget biztosít ehhez, és valljuk, hogy diákjaink közössége nem csupán a katedra, de az oltár köré gyűlő fiatalok közössége is. A vallásos élet külső gyakorlásának formái, ezért szorosan hozzátartoznak mindennapjainkhoz. Olyan kötelezettségek ezek, melyek egyben a vallásos élet természetes velejárói is. a) A tanévet Veni Sanctével kezdjük, és Te Deummal zárjuk. b) A tanulók számára évenként egy legalább kétnapos lelkigyakorlatos alkalmat szervezünk. Ez tanórán kívüli kötelező foglalkozás. Szervezéséről iskolai program szerint az osztályban tanító hittanár és az osztályfőnök gondoskodik. c) A tanítás előtt és után ima van. d) Diákjaink számára vasárnaponként 930 órától diákmisét tartunk. A diákmisén az éves munkaterv szerint kötelező részt venni az adott évfolyamnak. Ezek rendje a Diáknaptárban, a tanulói zsebkönyvben olvasható. A misére a tanulóknak 920-ra kell megérkezniük. A diákmiséken a tanulók – a házirendben meghatározott módon – ünneplőben kell lenniük. A diákmiséken az adott évfolyam tanulói adják a ministránsokat, az olvasókat és a felajánlókat. A misén történő kántori és énekkar-vezetői feladatokért az énektanár a felelős. e) Havonta az első péntekekhez és az év elején egyeztetett egyházi ünnepekhez kapcsolódva bűnbánati liturgiát szervezünk a tanulóknak, melyet az iskolai órarendbe illesztünk bele egy tanórában. f) A tanév rendje szerint közös diákmisét tartunk 730-kor. A jelentős katolikus egyházi ünnepek megülése a tanév rendje szerint a napján történik. g) A ballagók számára szalagtűző és ballagási misét tartunk.


58/83 oldal



IV.6.8. ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYÉPÍTÉS IV.6.8.(1)

IV.6.8.(2)

Az intézmény hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és kötelessége, mely fontos eszköze a nevelésnek. Az intézmény hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A hagyományok továbbadásának módja: 1. Minden új növendékünkkel szeptemberben osztályfőnöke ismerteti a piarista rend hagyományait, a házirendet, az iskola történetét és szokásait. Az ehhez szükséges írásos anyagot az iskolavezetés bocsátja rendelkezésre. 2. A vallásos, egyházias élet fontos helyet foglal el az iskolai nevelőmunkában. A tanórákon kívül a diákmisét, az első pénteki szentmisét, a bűnbánati liturgiát, a lelkigyakorlatot, valamint az elsőáldozásra és bérmálkozásra való felkészítést a katolikus iskola jellegéből adódóan segíti. 3. Nemzeti emléknapjainkról iskolai ünnepély keretében, foglalkozásokon, valamint a tanítási órákon tartunk megemlékezést. 4. Helyet adunk az érettségi- és öregdiák-találkozók számára, és tanórán kívüli előadásokra is meghívjuk végzett diákjainkat. 5. A tanév a tanévnyitó szentmisével (Veni Sancte) kezdődik, és a tanévzáró szentmisével (Te Deum) fejeződik be. 6. A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik. Iskolacímerünk: Címerként a Piarista Tartományfőnökség címere használatos. 7. Az iskolai évkönyv: Az iskola évkönyvet vezet, mely a tanév jelentős eseményeit rögzíti. Az osztályfőnökök, és a munkaközösség-vezetők kötelessége segíteni az évkönyv elkészítését beszámolójuk leadásával. Ünnepeink: augusztus 25. Kalazanci Szent József ünnepe szeptember szeptember 12. szeptember 22. szeptember 24.

Veni Sancte Mária névnapja Piarista vértanúk napja Szt. Gellért – a katolikus iskolák napja

október 6. október 8. október 18. október 23.

Aradi vértanúk gyásznapja Magyarok Nagyasszonya Megemlékezés Dugonics Andrásra, az iskola névadójára az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja

november 1. november 2. november 25.

Mindenszentek Halottak napja Kalazanci Szent József pártfogásának napja (Patrocínium)

december 8. december

Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Adventi gyertyagyújtások, karácsony

január 18.

Árpád házi Szt. Margit

február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony február 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapja február-március-április nagyböjt, húsvét március 15. március 25.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc Gyümölcsoltó Boldogasszony

április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja május-június Pünkösd június 4. Nemzeti összetartozás napja június Te Deum Az iskolaév legnagyobb ünnepe a Patrocínium (a rendalapító ünnepe). A Patrocínium alkalmával az ünnepi szentmise után műsoros megemlékezést tartunk. Iskolai diákmisék időpontját a tanév rendje jelöli ki. Osztályközösség szintű ünnepély a holokauszt, aradi vértanúk, nemzeti összetartozás napja, kommunista dikHatályos: 2011. szeptember 1-jétől

59/83 oldal



tatúrák áldozatainak emléknapja. Az intézményi szintű ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A házirendben felsorolt ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük.

A hagyományápolás külsőségei: - az intézmény címere: - az intézmény zászlajának leírása: világoskék alapon az iskola címere; Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét öltöny, világos ing és sötét (lehetőleg) piarista nyakkendő.

IV.6.8.(2)

IV.7. A tanulók iskolai életének szabályai IV.7.1. A TANULÓ FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI, A FELVÉTEL ELJÁRÁSI RENDJE IV.7.1.(1)

IV.7.1.(2) IV.7.1.(3) IV.7.1.(4) IV.7.1.(6) IV.7.1.(7) IV.7.1.(8) IV.7.1.(9) IV.7.1.(10) IV.7.1.(11) IV.7.1.(12) IV.7.1.(13) IV.7.1.(14)

IV.7.1.4.(15)

A tanulói közösségbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvételről és az átvételről - helyettese és az érdekelt osztályfőnök bevonásával - az igazgató dönt. (12. melléklet. Felvételi eljárás(ok) elvi és szabályai) Ha a gyermek a hatodikat vagy a nyolcadikat befejezte, és a felvételhez szükséges eredményt elérte, akkor jelentkezhet a kijelölt időpontban, a felvételi eljárás szabályozási keretein belül az intézménybe. Az iskolának azokat a tanulókat kell előnyben részesítenie, akik sajátos nevelési igényűek, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a nevelőtestület, ill. a szaktanár véleményének kikérésével - az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskola - az 1993/LXXIX törvény 42. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. Az iskolákban központi felvételi és szóbeli elbeszélgetés van. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt felvételi bizottság előtt kell tenni. A felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. A felvételnek nem feltétele a vallásosság, de a vallással szembeni nyitottság igen. Ezt az intézmény előzetesen mind a szülővel, mind a diákkal közli. A megállapodás megkötésére, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre (a továbbiakban: tanulószerződés) a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszony a tanulmányok befejezésével, szülői elhatározás miatti iskolaváltoztatással, fegyelmi okok miatti tantestületi döntéssel (tanköteles tanuló esetén új iskola felkutatásával) vagy nem tanköteles tanuló esetén a heti óraszámmal megegyező igazolatlan óra esetén automatikusan megszűnik. A tanuló közvetlenül kérheti kollégiumba, művészetoktatási intézménybe való felvételét.

IV.7.2. TANULMÁNYOK ALÓLI FELMENTÉS, MAGÁNTANULÓI STÁTUSZ IV.7.2.(1)

IV.7.2.(2) IV.7.2.(3)

IV.7.2.(4) IV.7.2.(5)

Az igazgató a tanulót kérelmére (részben vagy egészben) felmentheti a tanórákon való részvétel alól (kivéve a gyakorlati képzést), ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, vagy sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató mentesítheti a tanulót saját kérelmére a készségtárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve otthoni ellátás keretében zajlik a fejlesztő felkészítés, akkor a szakember biztosításáról az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. (16. melléklet. Az SNI-s tanulók iskolai fejlesztésének rendje) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A felmentetteknek az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adniuk tudásukról.


60/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium IV.7.2.(6)


Ha nem biztosított, hogy a tanuló tankötelezettségének magántanulóként eleget tegyen, akkor erről az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

IV.7.3. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA IV.7.3.(1) IV.7.3.(2) IV.7.3.(3) IV.7.3.(4) IV.7.3.(5)

IV.7.3.(6)

IV.7.3.(7)

A tanuló a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein köteles részt venni. Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni Jelentős családi esemény miatt tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A tanuló gyakorlati képzés esetén köteles mulasztását igazolni. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, ehhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az 1993/LXXVI törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Gyakorlati képzés esetén a mulasztások miatti évismétlés alóli mentesítésről a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.

IV.7.4. A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IV.7.5. A NAPKÖZI ÉS TANULÓSZOBA IGÉNYBEVÉTELE IV.7.5.(1)

Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tízedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni.

IV.7.6. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IV.7.6.(1)

A törvényi szabályzásban nem rögzített esetekben támogatást igényelhet a szülő az igazgató számára benyújtott írásos kérelemben a Dugonics András Alapítványtól.

IV.7.7. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI IV.7.7.(1)

IV.7.7.(2) IV.7.7.(3) IV.7.7.(4) IV.7.7.(5)

Az igazgató szeptember elején az iskola egészének életéről, az iskolai tanév rendjéről és a tervezett feladatokról az iskolai diáknaptárban és tanulói zsebkönyvben, a honlapon és a nyitó szülői értekezleten tájékoztatja a diákokat és a szülőket. A tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, illetve a tilos és az elvárható magatartásformát. A diákokat a rájuk vonatkozó ügyekről az iskolai hirdetőtáblákon, honlapon, e-faliújságon és az osztályfőnökön keresztül tájékoztatja az iskola. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. Az iskola és a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül - a tanuló vagy a szülő a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

IV.7.8. A TANULÓI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER IV.7.8.1. Tanulmányi értékelés rendje és formája IV.7.8.1.(1) A rendszeres visszajelzések szükségessége miatt a heti egy órás tantárgyak esetében félévente legalább három, a két-három órás tantárgyak esetében átlagban havi egy, ennél magasabb óraszámú tantárgyak esetében átlagban havi két érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

61/83 oldal

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium IV.7.8.1.(2)

IV.7.8.1.(3)

IV.7.8.1.(4) IV.7.8.1.(5) IV.7.8.1.(6) IV.7.8.1.(7) IV.7.8.1.(8) IV.7.8.1.(9) IV.7.8.1.(10)


Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága szükségessé teszi, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Felzárkóztatásra szoruló tanuló esetén az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az intézményben folyó tanulmányokkal kapcsolatos helyi vizsgák lebonyolításának rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák az alábbiak: javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga. (13. melléklet. Vizsgaszabályzat) A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséért a bizottság elnöke a felelős. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. Az állami vizsgák rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (alap- és érettségi vizsgák) lebonyolításának, ért kelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az országos alapvizsga- és az országos érettségi vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaszabályzat határozzák meg.

IV.7.8.2. Magatartás és szorgalom minősítése IV.7.8.2.(1) A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével az osztályfőnök végzi. IV.7.8.2.(2) Példás magatartású az, aki: 1. az iskola szellemiségéhez hű, annak szabályait megtartja; 2. tanáraival és társaival kialakított kapcsolata kiegyensúlyozott, tiszteletre és szeretetre épül; 3. társait jó irányba befolyásolja, segítőkész; 4. adottságainak megfelelően szívesen vállal közösségi feladatokat; 5. önállóan és meggyőződéssel nyilvánítja ki véleményét. IV.7.8.2.(3) Jó magatartású az, aki: 1. az iskola szellemiségéhez hű, annak szabályait megtartja; 2. tanáraival és társaival kialakított kapcsolata kiegyensúlyozott, tiszteletre és szeretetre épül; 3. adottságaihoz mérten a közösségben passzív, visszahúzódó. IV.7.8.2.(4) Változó magatartású az: 1. akinek vannak fegyelmi vétségei, de nem túl súlyosak, vagy 2. aki könnyen befolyásolható negatív irányban, vagy 3. aki a közösséget nem építi viselkedésével, vagy 4. akinek írásbeli fegyelmi büntetése van, vagy 5. akinek több igazolatlan órája van. IV.7.8.2.(5) Rossz magatartású az: 1. akinek sok fegyelmi ütközése van az iskolával, tanáraival vagy 2. aki társait negatív irányban befolyásolja vagy 3. akinek igazgatói rovója van. IV.7.8.2.(6) Példás szorgalmú az, aki: 1. kötelességét jól végzi, az órákra lelkiismeretesen készül; 2. bizonyos tárgyakból adottságaihoz képest többletmunkát is végez; 3. az órákon aktívan részt vesz; 4. a többiek előmeneteléért is fáradozik; 5. bukásra nem áll egyetlen tárgyból sem. IV.7.8.2.(7) Jó szorgalmú az, aki: 1. kötelességét képességéhez mérten jól végzi; 2. az órákra lelkiismeretesen készül, de többletmunkát nem végez; 3. az órákon adottságaihoz képest passzív a jelenléte. IV.7.8.2.(8) Változó szorgalmú az: 1. akinek teljesítménye képességeihez mérten ingadozó, vagy Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

62/83 oldal


IV.7.8.2.(9)

IV.7.8.2.(10)


2. aki nem törekszik komoly munkára, vagy 3. aki sokszor készületlen, felületes, vagy 4. aki egy-két tárgyból bukásra áll. Hanyag szorgalmú az, aki: 1. rendszeresen nem készül az órákra, vagy 2. tanulmányaival alig törődik, vagy 3. teljesítménye lényegesen a képességei alatt van, vagy 4. több tárgyból bukásra áll. Eljárás indítható a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

IV.7.9. A tanulói nevelés eszközei IV.7.9.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái IV.7.9.1.(1) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, így hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalmazza. IV.7.9.1.(2) Az iskola ezen túlmenően jutalmazza a kiemelkedő szaktárgyi munkát, az eredményes kulturális tevékenységet és a kimagasló sportteljesítményt. IV.7.9.1.(3) Lehet csoportos dicséretben is részesíteni az együttesen végzett munkát. IV.7.9.1.(4) A jutalmazás formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. IV.7.9.1.(5) Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók oklevéllel is jutalmazhatók. IV.7.9.1.(6) A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára az igazgató dönt. IV.7.9.1.(7) Az iskola kiemelt díjait és a dicséret okát, formáját melléklet (49. melléklet. Az év végi jutalmazás díjai) tartalmazza.


63/83 oldal



IV.7.9.2. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei IV.7.9.2.(1) Az intézményben a büntetésre vonatkozó döntéseket a nevelőtestület hozza, de a diákönkormányzat véleményét ki kell kérnie. IV.7.9.2.(2) A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedéseket a házirend szabályozza. IV.7.9.2.(3) A fegyelmező intézkedés egyaránt lehet írásbeli és szóbeli. IV.7.9.2.(4) A fegyelmező intézkedés formái: szaktanári intés, osztályfőnöki intés, és igazgatói intés. IV.7.9.2.(5) Az osztályfőnöki intést szóbeli figyelmeztetésnek kell megelőznie. IV.7.9.2.(6) Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. IV.7.9.2.(7) A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül. IV.7.9.2.(8) A fokozatosság elvétől a fegyelmezés során indokolt esetben el lehet térni. IV.7.9.2.(9) Fegyelmi büntetést von maga után, ha a tanuló: 1. tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy 2. a Házirend előírásait megszegi, vagy 3. igazolatlanul mulaszt, vagy 4. bármely módon árt az iskola jó hírnevének. IV.7.9.2.(10) A fegyelmi eljárás külön eljárási szabály szerint történik. IV.7.9.2.(11) A fegyelmi eljárást a jogszabályban foglaltak szerint kell lefolytatni. IV.7.9.2.(12) Az intézményben fegyelmi eljárás esetén a tanulót és a szülőjét értesíteni kell. IV.7.9.2.(13) Fegyelmi eljárás során a tanulónak biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadhassa. IV.7.9.2.(14) Vitatott esetben a tanuló és szülője részvételével tárgyalást kell tartani, de a tanuló vagy szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást le kell folytatni. IV.7.9.2.(15) Fegyelmi tárgyalás során a fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. IV.7.9.3. Károkozás IV.7.9.3.(1) Ha az intézmény dolgozói, tanulói az előírt szabályokat megszegik és ennek következtében kár keletkezik, az okozott kárért az intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. IV.7.9.3.(2) Az intézményben, annak felszerelésében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt - a kár értékének megállapítása után - a károkozónak meg kell térítenie. IV.7.9.3.(3) A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. IV.7.9.3.(4) A tanuló a gondatlanságból okozott kár értékének 50%-át köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. IV.7.9.3.(5) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem lehet nagyobb az egy havi minimálbér 50% nál, szándékos károkozás esetén a minimálbér összegének ötszörösénél. IV.7.9.3.(6) Intézményi károkozás esetén a kártérítés rendeztetése a szülővel vagy a gondviselővel a gazdasági vezető feladata.


64/83 oldal



IV.7.9.4. Tanórán kívüli foglalkozások IV.7.9.4.(1) Tanórán kívüli foglalkozások a délutáni nyitva tartás végéig tarthatnak, ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. IV.7.9.4.(2) A tanórán kívüli foglakozások megszervezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. IV.7.9.4.(3) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg (megbízást kaphat az is, aki nem az iskola pedagógusa). IV.7.9.4.(4) A tanórán kívüli foglalkozások vezetői a foglalkozásokról kötelesek az előírt naplót vezetni. IV.7.9.4.(5) A tanórán kívüli foglalkozások a következők: 1. napközis foglalkozás általános iskolások részére; 2. szakkörök; 3. diákkörök; 4. énekkar; 5. sportfoglalkozások; 6. kötelező és ajánlott korrepetálás; 7. fejlesztő foglalkozás; 8. könyvtár; 9. klubfoglalkozás 10. témahét bizonyos foglalkozásai; 11. tanulószoba; 12. diákmise (vasárnapi); 13. diákmise (hétköznapi); 14. egyéb lelki program; 15. lelkigyakorlat; 16. önképzőkör, 17. diákszínpad; 18. házibajnokság; 19. versenyek; 20. osztálykirándulás (mindenki számára kötelező). Előírt naplója a következő foglalkozásoknak van: szakkör, diákkör, énekkar, sportkör, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, témahét, tanulószoba, ill. amiről az igazgató előírja az adminisztrálást. IV.7.9.4.(6) A szakkörök A különböző szakköröket az iskola a tanulók érdeklődésétől függően, a magasabb szintű képzés igényével indítja. Az iskola hagyományainak megfelelően humán és természettudományos szakköröket hirdet meg. A foglalkozás időtartama 45 perc. Az éves programot az igazgató hagyja jóvá. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján zajlanak. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában (eldöntendő helyzetben felelés nélkül jobbat kaphat). IV. 7.9.4.(7) Énekkar Az iskola énekkara két részből áll: az kis kórusból (7-8. évfolyam) és a nagy kórusból (9-12. évfolyam). Az énekkar az órarendben rögzített időpontban 45 percig tart. Az énekkar szerepléseit az igazgató engedélyezi. IV. 7.9.4.(8) Iskolai sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére a testnevelő tanárok sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére. Az tanulók jelentkezése önkéntes. Az órarendben rögzített időpontban vannak megtartva. IV. 7.9.4.(9) Versenyek A külső versenyeken való részvételt az igazgató engedélyezi. (15. melléklet. Tanulmányi-, művészeti- és sportversenyek szervezési és az élsportoló minősítés rendje) IV. 7.9.4.(10) Kirándulások és túrák A kirándulások az iskolai éves munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők, rendkívüli esetben tanítási napon az igazgató külön engedélyével. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógusok kijelölésével. Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

65/83 oldal


IV. 7.9.4.(10)

IV. 7.9.4.(11)


1. Az osztálykirándulás a tanév rendjébe illesztett két, vagy többnapos kirándulás. Az osztályfőnök az osztálykirándulás tervezetét (szeptember 30-ig útirány, műfaj, irányár), az indulás előtt 3 héttel a kísérők nevét, a szállás helyét és utazás módját megjelölve) írásban leadja az igazgatóhelyettesnek. Az osztálykirándulás minden tanuló számára kötelező munkanap. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni /megjeleníteni. A kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat az első szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell. A várható költségekről és a többségi döntésről a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két főt. 2. Egyéb túrák A pedagógiai programnak megfelelően iskolánk évközi és nyári túrákat szervez. Csapatépítés érdekében 1-1 túrán való diák részvétel a 7-8. évfolyamon elvárt. Ezek formái: gyalogtúra; állótábor; evezős mozgó túra; evezős állótábor; kerékpártúra; sítábor; vitorlástábor. Az osztálykirándulásra és az egyéb túrákra vonatkozó közös szabályok: (Kirándulások, túrák: továbbiakban: túrák.) Diáktúrákon a vezető gondoskodik még egy felnőtt kísérőről. A túrákat az igazgató engedélyezi indulás előtt legkésőbb 2 héttel. Az engedélyezéshez a következő adatokat kell megadni: A vezető neve A túra típusa A részt vevő diákok neve, osztályonkénti létszáma A segédvezetők neve, beosztása A túra útvonala Előzetes költségvetés Utazások módja, eszközei A túrákról tájékoztatót és jelentkezési lapot kell küldeni a szülőknek a diákon keresztül. Ez a tájékoztató és jelentkezési lap tartalmazza a következőket: A túra jellege, időpontja, költsége Az indulási és érkezési helyek Az útvonal A közlekedési eszközök A vezetők neve, beosztása (tanár, szülő, öregdiák stb.) Nyilatkozat a tanuló egészségi állapotáról, túrára való alkalmasságáról 3. Kulturális programok látogatása az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára tanítási időn kívül bármikor szervezhető. A szervezés előtt köteles az igazgatót tájékoztatni; szervező lehet szaktanár, osztályfőnök vagy szülő. 4. Szorgalmi időben külföldi utazáshoz - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges, mint minden távolmaradáshoz. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra a tájékoztató füzetben, a szülők aláírásával, írásban kell jelentkezni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A korrepetálást az igazgató állal megbízott pedagógus tartja. A 7-10. évfolyamon a korrepetálások az órarendbe illesztett időpontban, az osztályfőnök javaslatára, a jelentkezőknek kötelező jelleggel történnek.


66/83 oldal



IV.8. Az iskola dolgozóira vonatkozó szabályok IV.8.(1)

A konyhai, takarító és gondnok alkalmazottaknak a jelenléti ívet érkezéskor és távozáskor a portán alá kell írniuk.

IV.8. (2)

Az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. Az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania. A munka- és balesetvédelmi szabályokkal, házirenddel kapcsolatos képzés minden tanév elején az intézmény megbízott munkatársának feladata.

IV.8. (3)

IV.8.1. DOLGOZÓI EGÉSZSÉGVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK IV.8.1.(1) IV.8.1.(2)

A munkavédelmi oktatáson egyszer egy évben minden dolgozó köteles részt venni. A pedagógusoknak, a technikai és adminisztratív dolgozóknak a törvény által előírt, munkakörükben szükséges orvosi vizsgálatot el kell végeztetniük.

IV.8.2. DOLGOZÓI JUTTATÁSOK RENDJE IV.8.2.(1) IV.8.2.(2) IV.8.2.(3) IV.8.2.(4) IV.8.2.(5)

IV.8.2.(6)

IV.8.2.(7) IV.8.2.(8) IV.8.2.(9) IV.8.2.(10)

IV.8.2.(11) IV.8.2.(12)

IV.8.2.(13) IV.8.2.(14) IV.8.2.(15) IV.8.2.(16)

A dolgozók a következő juttatásokban részesülnek: közalkalmazotti bértábla, utazási költségtérítés, cafeteria. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést az 1993. évi LXXIX. törvény és az 1998. évi XC. törvény alapján kell meghatározni. A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés keretösszege a tantestület létszáma alapján áll rendelkezésre. A közoktatási intézmény bármely alkalmazottja egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre kaphat kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítését az igazgató határozza meg. Döntése előtt a gazdasági vezető, a gondnok és a minőségbiztosítási vezető véleményét ki kell kérnie. A pedagógusdolgozók a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést az SZMSZ 3.2.5. fejezetében foglaltak teljesülésének mértéke szerint kapják meg. A pedagógusnak adható minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés mértékéről az igazgató dönt az igazgatóhelyettesek és a minőségbiztosítási vezetők véleményének figyelembevételével. A keresetkiegészítés megállapításakor figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A keresetkiegészítésre való jogosultság időtartama legfeljebb egy nevelési, illetve tanítási év. Megállapítása során előnyt élvez, aki az előző tanítási évben kereseti egészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A közoktatási törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdése alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összeg – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja. A minőségfejlesztési szervezet vezetője esetében a keresetkiegészítés nem lehet kevesebb a számítási alap háromszáz százalékánál, míg a minőségfejlesztésben közreműködők esetében a számítási alap kettőszáz százalékánál. A minőségbiztosítási vezető helyettest megillető minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés két ember fejkvótája. A minőségbiztosítási vezetőt megillető minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés három ember fejkvótája. A minőségfejlesztésben dolgozók keresetkiegészítését meghatározott időre (a feladat ellátásáig, maximum egy évre) kell meghatározni, és havonta kell kifizetni. A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható. Ha a közoktatási intézményben a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani.


67/83 oldal



IV.9. Az iskola egyéb bevételeire vonatkozó rendelkezések IV.9.1. REKLÁMTEVÉKENYSÉG IV.9.1.(1)

Az általános iskolás korosztályt fogadó intézményekben tilosa reklámtevékenység, kivéve, ha az az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti vagy kulturális tevékenységgel függ össze.

IV.9.2. AZ INTÉZMÉNY HASZONSZERZÉSI TEVÉKENYSÉGE IV.9.2.(1) IV.9.2.(2)

IV.9.2.(3)

IV.9.2.(4)

IV.9.2.(4)

A közoktatási intézmény - ha az nem sérti alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tanuló díjazását – ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel - a tanuló (tizennegyedik életévét be nem töltött esetén szülője) és a nevelési-oktatási intézmény egyetértésével kell meghatározni. Rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell megállapítani oly módon, hogy figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, kérelemre köteles azt a tanulói jogviszony megszűnéskor visszaadni, az iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra. A dolog őrzésére egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, és a beengedés módját, felelősét.

IV.10. Adatszolgáltatásra és iratkezelésre vonatkozó intézkedések IV.10.1. ADATKEZELÉS AZ ISKOLÁBAN IV.10.1.(1)

IV.10.1.(2)

IV.10.1.(3) IV.10.1.(4)

IV.10.1.(5)

IV.10.1.(6) IV.10.1.(7) IV.10.1.(8)

A közoktatási intézmény a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az alkalmazottak és a tanulók adatainak kezeléséről szakképző iskolákban a közoktatási törvény 2. melléklete, felsőoktatási intézményekben a felsőoktatási törvény 2. melléklete, iskolarendszeren kívül a felnőttképzési törvény melléklete intézkedik. Az adatok statisztikai célra, személyazonosításra alkalmatlan módon felhasználhatók, a miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók. Az Oktatási Hivatal által működtetett Közoktatási Információs Rendszer (KIR) a közoktatás feladataiban közreműködők által szolgáltatott adatokra épülő, országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer, amely nyilvántartja a közoktatási intézmények adatait, a tanulói, alkalmazotti adatokat, a fenntartói adatokat, a közoktatási diák- és pedagógus igazolványok adatait, a középiskolai felvételi, a kétszintű érettségi és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat, a főjegyző által szolgáltatott adatokat, valamint az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat. A fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető elektronikus úton, fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesítve szolgáltathat adatot a KIR részére, amely adatközlésről az intézményvezető egyidejűleg a fenntartót is értesíti. A fenntartó öt munkanapon belül kifogással élhet az intézmény, illetve az Oktatási Hivatal felé. A KIR részére az elektronikus változattal megegyező, kinyomtatott, a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető cégszerű aláírásával hitelesített adatlapot kell eljuttatni. Kizárólag papír alapon történő adatszolgáltatás a KIR részére a fenntartó cégszerű aláírásával hitelesítve lehetséges. Internetes hozzáférés esetén az adatszolgáltatás és hitelesítés elektronikus módját kell alkalmazni.


68/83 oldal



IV.10.2. AZ ISKOLA DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA IV.10.2.(1)

IV.10.2.(2) IV.10.2.(3) IV.10.2.(4) IV.10.2.(5) IV.10.2.(6) IV.10.2.(7) IV.10.2.(8)

Az iskola igazgatója vagy más általa megbízott személy kérésre köteles a szülőknek előzetes egyeztetés alapján a Pedagógiai Programról, az Intézményi Minőségirányítási Programról, a Házirendről, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatról tájékoztatást adni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, az Intézményi Minőségirányítási Programot, valamint a Pedagógiai Programot kötelező közzétenni. Az SZMSZ-t ismertetni kell az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A közzététel a helyben szokásos módon történik az iskola titkárságán, valamint az interneten az iskola honlapján. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek nyomtatott formában át kell adni. Az iskolaszéket, ha az nem működik, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot a dokumentumok nyilvánossá tételében egyetértési jog illeti meg. A fenntartó értékelheti a nevelési/pedagógiai program végrehajtását, az intézményben folyó szakmai munka eredményességét. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket az intézmény honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

V. Záró rendelkezések V.1. Elfogadás, jóváhagyás V.1.(1) V.1.(2) V.1.(3) V.1.(4) V.1.(5) V.1.(6) V.1.(7) V.1.(8) V.1.(9) V.1.(10) V.1.(11) V.1.(12) V.1.(13) V.1.(14) V.1.(15)

Az SZMSZ-t az igazgató készíti és terjeszti elő elfogadásra. A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, és jóváhagyásának napján lép hatályba. Amennyiben a SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap. A SZMSZ elfogadáskor és módosításakor a szülői közösség, ill. a SZSBT és diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatával a Diákönkormányzat egyetértett. Szeged, 2011. június 8. Egyetértéséül aláírta a diákönkormányzat elnöke. A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatával a szülői közösség, a SZSBT egyetértett. Szeged, 2011. június 7. Egyetértéséül aláírta a szülői közösség, a SZSBT képviselője. A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a tantestület elfogadta. Szeged, 2011. június 20. Egyetértéséül aláírta a nevelőtestület képviselője. A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó képviselőjeként jóváhagyom. Budapest, 2011. augusztus 30. Labancz Zsolt, tartományfőnök


69/83 oldal



V.2. Mellékletek 1. Az intézmény szervezeti rendszere 2. Az intézmény aktuális Házirendje 3. IMIP 4. Pedagógus igazolvány 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, feladatok ellátásának szabályzata 6. Egészségnevelési program 7. Belső ellenőrzési szabályzat 8. Az Informatikai rendszer használati és védelmi szabályzata 9. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 10. Az iskolai Könyvtár szervezeti és működési Szabályzata 11. Könyvtárhasználati szabályzat 12. Könyvtári gyűjtőköri szabályzat 13. Felvételi eljárás(ok) elvei és szabályai 14. Vizsgaszabályzat (a felvételi, az érettségi, az OKJ-s, a művészeti alapvizsga, az osztályozó, a pótvizsga, a különbözeti vizsga szabályzata) 15. Tankönyvellátás 16. Tanulmányi-, művészeti- és sportversenyek szervezési és az élsportoló minősítés rendje 17. A SNI-s tanulók iskolai fejlesztésének rendje 18. Foglalkoztatási Ügyrend 19. Munkaügyi Szabályzat 20. Számviteli politika 21. Bizonylati szabályzat 22. Pénzkezelési szabályzat 23. Szaktantermek használati rendje 24. Tornaterem működése 25. Leltározási szabályzat 26. Selejtezési szabályzat 27. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 28. Tűzvédelmi szabályzat 29. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 30. Munkabiztonsági szabályzat 31. Munkaruha szabályzat 32. Munkavédelmi szabályzat 33. Tűzriadó terv 34. Kockázat felmérés – elemzés – értékelés 35. Munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményei 36. Balesetvédelmi szabályzat. Tanulóbaleset, mint rendkívüli esemény 37. Erősáramú villamos berendezések szabványossági felülvizsgálata 38. Eszközök és Források Értékelési Szabályzata 39. Esélyegyenlőségi terv 40. SZEPI DSE alapszabályzat 41. Az év végi jutalmazás díjai 42. Mentori rendszer működési szabályzata 43. Szülői munkaközösség működési szabályzata 44. Munkaköri leírás Igazgatóhelyettes, alapfokú művészetoktatási intézményvezető, kollégium vezető 45. Munkaköri leírás Szakmai munkaközösség-vezető 46. Munkaköri leírás Osztályfőnöki munkaközösség-vezető Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

70/83 oldal


47. 48. 49. 50. 51. 52.


Munkaköri leírás Pedagógus Munkaköri leírás Iskolatitkár Munkaköri leírás Gazdasági vezető Munkaköri leírás Takarító Munkaköri leírás Konyhai dolgozó Munkaköri leírás Könyvtáros, mentálhigiénés szakember


71/83 oldal



VI. Sillabusz Az alábbi táblázatból azonosítható, hogy egy adott jogszabályi hely szabályozása jelen dokumentum mely részén található. Jogszabályi hivatkozás 11/1994 MKM rend. 11.§(1)[2] 11/1994 MKM rend. 11.§(2) 11/1994 MKM rend. 11.§(2) 11/1994 MKM rend. 11.§(2) 11/1994 MKM rend. 30/A.§ 11/1994 MKM rend. 31.§(1)a) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)b) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)c) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)d) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)f) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)g) 11/1994 MKM rend. 31.§(1)h) 11/1994 MKM rend. 31.§(3) 11/1994 MKM rend. 31.§(3) 11/1994 MKM rend. 31.§(3) 11/1994 MKM rend. 31.§(3) 11/1994 MKM rend. 31.§(4)[1] 11/1994 MKM rend. 31.§(4)[2] 11/1994 MKM rend. 31.§(4)[2] 11/1994 MKM rend. 31.§(4)[2] 11/1994 MKM rend. 31.§(4)[2] 11/1994 MKM rend. 31.§(5) 11/1994 MKM rend. 31.§(6) 11/1994 MKM rend. 31.§(7) 11/1994 MKM rend. 31.§(8) 11/1994 MKM rend. 31.§(9) 11/1994 MKM rend. 32.§(1)[2] 11/1994 MKM rend. 32.§(2) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)a) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)a) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)c) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)d) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)g)


Fejezet III.2.1.3.(2) III.2.1.3.(1) III.2.1.3.(3) III.2.1.3.(4) III.3.8.(16) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(18) III.3.6.(19) III.3.6.(20) III.3.6.(28) III.3.6.(29) III.3.6.(21) III.3.6.(15) III.3.6.(22) III.3.6.(23) III.3.6.(25) III.3.6.(24) III.3.6.(30) III.3.6.(31) III.3.6.(27) III.3.6.(26) IV.7.9.2.(15) IV.7.9.2.(10) IV.1.4.(2) IV.1.4.(3) IV.1.4.(4) IV.2.2.(1) IV.2.2.(2) IV.2.2.(3) IV.2.2.(4) IV.2.2.(5) IV.2.2.(6)

MP sorszám {93} {94} {94} {94} {437} {378} {379} {380} {381} {382} {382} {383} {384} {385} {386} {386} {386} {386} {387} {388} {388} {388} {388} {389} {390} {391} {392} {393} {959} {960} {475} {475} {476} {709} {710} {710} {710} {710} {711}

72/83 oldal


Jogszabályi hivatkozás 11/1994 MKM rend. 4.§(1)i) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)i) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)o) 11/1994 MKM rend. 4.§(1)p) 11/1994 MKM rend. 4.§(2)d)[1] 11/1994 MKM rend. 4.§(2)d)[2] 11/1994 MKM rend. 4.§(3)c) 11/1994 MKM rend. 4.§(3)c) 11/1994 MKM rend. 4/A.§(1)e 11/1994 MKM rend. 6.§(3) 11/1994 MKM rend. 6.§(4) 11/1994 MKM rend. 6.§(5) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)a) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)b) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)c) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)c) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)d) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)e) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)f) 11/1994 MKM rend. 6.§(5)g) 11/1994 MKM rend. 6.§(6) 11/1994 MKM rend. 6.§(7) 11/1994 MKM rend. 6.§(8) 11/1994 MKM rend. 6.§(9) 11/1994 MKM rend. 6.§(9) 11/1994 MKM rend. 6/A.§(1)[1] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(1)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(1)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/A.§(3)[2] 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)a) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)b) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)c) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)e) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)f)


Fejezet IV.3.1.(1) IV.3.1.(2) IV.5.3.(1) III.3.7.(9) IV.2.2.(7) III.3.6.(13) III.3.6.(18) III.3.6.(18) IV.2.3.(1) IV.6.1.(2) IV.6.1.(3) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(1) III.2.4.5.(3) IV.2.4.(1) IV.2.4.(2) IV.2.4.(3) IV.2.4.(4) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(3) III.2.4.5.(2) III.2.4.5.(3) IV.6.1.(5) IV.6.1.(6) IV.6.1.(4) IV.6.6.(1) IV.6.6.(2) IV.7.7.(2) IV.7.7.(1) IV.7.7.(3) IV.5.2.(2) IV.5.2.(3) IV.5.2.(4) IV.5.2.(5) IV.5.2.(6) IV.5.2.(9) IV.5.2.(10) III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(2)


MP sorszám {719} {719} {728} {407} {712} {394} {377} {377} {713} {731} {732} {127} {128} {128} {714} {714} {714} {714} {129} {130} {130} {131} {132} {133} {134} {733} {734} {735} {896} {896} {943} {944} {944} {726} {726} {726} {726} {726} {726} {726} {315} {316} {317} {318} {319} {320}

73/83 oldal


11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)g)

III.2.9.(2)

Jogszabályi hivatkozás 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)h) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(1)i) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(2) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(3) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(3) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(3) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(3) 11/1994 MKM rend. 6/B.§(4) 11/1994 MKM rend. 6/C.§(1) 11/1994 MKM rend. 6/C.§(1) 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(2)[1] 11/1994 MKM rend. 6/C.§(3) 11/1994 MKM rend. 8.§(2) 11/1994 MKM rend. 8.§(3) 11/1994 MKM rend. 8.§(3) 11/1994 MKM rend. 8.§(4)[1] 11/1994 MKM rend. 8.§(4)[1] 11/1994 MKM rend. 8.§(5) 16/2004. OM-GyISM.1.§(1) 16/2004. OM-GyISM.1.§(2) 16/2004. OM-GyISM.1.§(3) 16/2004. OM-GyISM.1.§(4)[1] 1993/LXXIX tv 133.§(7) 1993/LXXIX tv 133.§(7) 1993/LXXIX tv 133.§(7) 1993/LXXIX tv 27.§(8)[3] 1993/LXXIX tv 35.§(4)[1] 1993/LXXIX tv 53.§(1) 1993/LXXIX tv. 102.§(2)e) 1993/LXXIX tv. 102.§(2)f) 1993/LXXIX tv. 102.§(8) 1993/LXXIX tv. 104.§(1)a) 1993/LXXIX tv. 104.§(4) 1993/LXXIX tv. 104.§(5) 1993/LXXIX tv. 114.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 114.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 118. §(10)[1]

Fejezet III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(2) III.2.9.(3) III.2.9.(3) III.2.9.(3) III.2.9.(3) III.2.9.(4) III.2.8.(1) III.2.8.(2) III.2.8.(3) III.2.8.(4) III.2.8.(5) III.2.8.(6) III.2.8.(7) III.2.8.(8) III.2.8.(9) III.2.8.(10) III.2.8.(11) III.2.8.(12) III.2.8.(13) IV.10.2.(1) IV.10.2.(4) IV.10.2.(5) IV.10.2.(1) IV.10.2.(2) IV.10.2.(6) IV.6.3.(3) IV.6.3.(4) IV.6.3.(5) IV.6.3.(6) IV.1.7.(10) IV.1.7.(11) IV.1.7.(12) IV.6.1.(7) III.4.4.(1) III.2.9.(1) III.2.1.1.(1) V.1.(2) III.4.1.(1) III.4.1.(1) IV.10.2.(7) III.2.1.1.(10) III.3.8.(15) III.3.7.(17) IV.8.2.(2)



{321} MP sorszám {322} {323} {324} {325} {325} {325} {325} {326} {307} {307} {308} {308} {308} {308} {308} {308} {308} {308} {308} {308} {311} {1074} {1075} {1075} {1076} {1076} {1077} {853} {854} {855} {856} {545} {545} {545} {737} {454} {314} {47} {1085} {443} {445} {1078} {48} {438} {405} {987} 74/83 oldal


1993/LXXIX tv. 118.§(10)[1]

IV.8.2.(3)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[2] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[2] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[2] 1993/LXXIX tv. 118. §(10)[3] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[4] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[6] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[8] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[2] 1993/LXXIX tv. 118.§(10)[3] 1993/LXXIX tv. 12.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 12.§(3) 1993/LXXIX tv. 12.§(4) 1993/LXXIX tv. 120.§(1) 1993/LXXIX tv. 122.§(12) 1993/LXXIX tv. 18.§(1)a)[1] 1993/LXXIX tv. 18.§(1)b) 1993/LXXIX tv. 18.§(1)c 1993/LXXIX tv. 18.§(4) 1993/LXXIX tv. 18.§(6)d) 1993/LXXIX tv. 18.§(7) 1993/LXXIX tv. 18.§(8) 1993/LXXIX tv. 2.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 2.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 27.§(8)[5] 1993/LXXIX tv. 35.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 35.§(4)[3] 1993/LXXIX tv. 38.§(2)[1] 1993/LXXIX tv. 39.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 39.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 39.§(2) 1993/LXXIX tv. 4.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 4/A.§(1) 1993/LXXIX tv. 40.§(1) 1993/LXXIX tv. 40.§(1) 1993/LXXIX tv. 40.§(10)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(10)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(10)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(10)[4] 1993/LXXIX tv. 40.§(10)[6] 1993/LXXIX tv. 40.§(11)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(11)[10] 1993/LXXIX tv. 40.§(12)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3]

Fejezet IV.8.2.(4) IV.8.2.(5) IV.8.2.(7) IV.8.2.(11) IV.8.2.(8) IV.8.2.(9) IV.8.2.(10) IV.8.2.(6) IV.8.2.(6) IV.9.2.(2) IV.9.2.(4) IV.9.2.(3) IV.7.2.(3) IV.9.1.(1) III.2.1.1.(2) III.2.1.1.(2) III.2.1.1.(2) III.2.1.1.(3) III.2.1.1.(4) III.2.1.1.(5) III.2.1.1.(6) II.(3) II.(7) III.4.4.(4) III.4.4.(2) III.4.4.(3) IV.9.2.(1) II.(1) II.(1) II.(2) IV.6.7.(1) IV.1.1.(5) I.1.(1) I.1.(2) IV.1.7.(1) IV.1.4.(8) IV.1.7.(3) IV.1.7.(4) IV.1.7.(5) IV.1.7.(2) IV.10.2.(8) IV.10.2.(3) V.1.(1) III.3.1.(21) III.3.8.(14) V.1.(3)



{987} MP sorszám {988} {988} {988} {989} {990} {992} {993} {988} {991} {1004} {1006} {1005} {929} {1001} {49} {51} {52} {58} {59} {60} {61} {3} {4} {457} {455} {456} {1003} {15};{16} {15};{16} {17} {898} {466} {11} {11} {515} {477} {513} {514} {517} {518} {1079} {1080} {1083} {334} {429} {1086} 75/83 oldal


1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(3) 1993/LXXIX tv. 40.§(4) 1993/LXXIX tv. 40.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(5)[2] 1993/LXXIX tv. 40.§(5)[2] 1993/LXXIX tv. 40.§(5)[2] 1993/LXXIX tv. 40.§(8)[2] 1993/LXXIX tv. 40.§(8)[3] 1993/LXXIX tv. 40.§(9)[1] 1993/LXXIX tv. 40.§(9)[2] 1993/LXXIX tv. 41.§(1) 1993/LXXIX tv. 41.§(2) 1993/LXXIX tv. 41.§(3) 1993/LXXIX tv. 41.§(4) 1993/LXXIX tv. 41.§(5) 1993/LXXIX tv. 41.§(6)[1] 1993/LXXIX tv. 41.§(6)[2] 1993/LXXIX tv. 41.§(6)[4] 1993/LXXIX tv. 42.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 42.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 42.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 42.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 42.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 42.§(3)[2] 1993/LXXIX tv. 44.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 44.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 44.§(2)[1] 1993/LXXIX tv. 48.§(3)[1.2] 1993/LXXIX tv. 48.§(3)[1.2] 1993/LXXIX tv. 52.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2] Hatályos: 2011. szeptember 1-jétől

V.1.(4) Fejezet V.1.(5) V.1.(6) V.1.(7) V.1.(8) V.1.(9) V.1.(10) V.1.(11) V.1.(12) V.1.(13) V.1.(14) V.1.(15) V.1.(2) IV.10.1.(1) IV.10.1.(1) IV.5.2.(1) IV.5.2.(7) IV.5.2.(8) IV.1.4.(5) IV.7.9.3.(1) IV.1.4.(6) IV.1.4.(7) IV.1.1.(1) IV.1.1.(2) IV.1.1.(3) IV.1.1.(4) II.(4) II.(5) II.(6) IV.6.1.(1) IV.7.1.(7) IV.7.1.(8) IV.7.1.(10) IV.7.1.(9) IV.7.1.(11) IV.7.1.(13) IV.1.6.(1) IV.1.6.(4) IV.1.6.(5) IV.1.6.(2) IV.1.6.(3) IV.7.9.4.(1) IV.7.9.4.(2) IV.7.9.4.(3) IV.7.9.4.(4) IV.7.9.4.(5) IV.1.3.(1)


{1086} MP sorszám {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1086} {1084} {1009} {1011} {725} {725} {725} {479} {968} {480} {481} {462} {463} {464} {465} {6} {7} {8} {736} {912} {913} {914} {915} {915} {916} {485} {486} {489} {498} {498} {471} {471} {471} {471} {471} {472} 76/83 oldal


1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2]

IV.1.3.(2)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 52.§(2)[3] 1993/LXXIX tv. 52.§(9)[2] 1993/LXXIX tv. 52.§(9)[2] 1993/LXXIX tv. 53.§(3) 1993/LXXIX tv. 53.§(6) 1993/LXXIX tv. 54.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 54.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 54.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 54.§(1)[5] 1993/LXXIX tv. 54.§(2) 1993/LXXIX tv. 54.§(3) 1993/LXXIX tv. 54.§(3) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)a) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)b) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)c) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)d) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)e) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)f) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)g) 1993/LXXIX tv. 55.§(2)h) 1993/LXXIX tv. 56.§(1) 1993/LXXIX tv. 56.§(1) 1993/LXXIX tv. 56.§(2) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 56.§(3) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)a) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)b) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)b)

Fejezet IV.1.3.(3) IV.1.3.(4) IV.1.3.(5) IV.1.3.(6) IV.1.5.(1) IV.1.5.(2) IV.6.3.(1) IV.6.3.(2) IV.7.5.(1) III.2.8.(12) III.2.1.1.(7) III.2.1.1.(8) III.2.1.1.(11) IV.5.3.(2) III.2.1.1.(9) III.2.1.2.(1) III.2.1.2.(2) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.2.1.1.(12) III.3.1.(1) III.3.1.(2) III.3.1.(6) III.3.1.(2) III.3.1.(3) III.3.1.(5) III.3.1.(7) III.3.1.(8) III.3.1.(9) III.3.1.(10) III.3.1.(11) III.3.1.(12) III.3.1.(13) III.3.1.(14) III.3.1.(15) III.3.1.(16) III.3.1.(21) III.3.1.(21) III.3.1.(21) III.3.1.(24)



{472} MP sorszám {472} {472} {472} {472} {483} {483} {852} {852} {939} {312} {62} {63} {64} {66} {68} {86} {86} {71} {71} {73} {74} {75} {76} {77} {78} {329} {329} {330} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {331} {332} {333} {333} 77/83 oldal


1993/LXXIX tv. 57.§(1)d) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)h)

III.3.1.(2) III.3.1.(21)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 57.§(1)h) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)i) 1993/LXXIX tv. 57.§(1)j) 1993/LXXIX tv. 57.§(2) 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 57.§(4)[3] 1993/LXXIX tv. 57.§(5)a) 1993/LXXIX tv. 57.§(5)b) 1993/LXXIX tv. 57.§(6) 1993/LXXIX tv. 57.§(7) 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 58.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 58.§(2) 1993/LXXIX tv. 58.§(2) 1993/LXXIX tv. 59.§(1) 1993/LXXIX tv. 59.§(1) 1993/LXXIX tv. 59.§(1) 1993/LXXIX tv. 59.§(1) 1993/LXXIX tv. 59.§(1)

Fejezet III.3.1.(21) III.3.1.(2) III.3.1.(22) III.3.1.(5) III.3.2.(1) III.3.2.(3) III.3.2.(4) III.3.2.(1) III.3.2.(2) III.3.2.(5) III.3.2.(6) III.3.1.(4) III.3.1.(18) III.3.1.(19) III.3.1.(17) III.3.1.(20) III.3.3.(1) III.3.3.(2) III.3.3.(3) III.3.3.(4) III.3.3.(5) III.3.3.(6) III.3.3.(7) III.3.3.(8) III.3.3.(9) III.3.3.(10) III.3.3.(11) III.3.3.(12) III.3.3.(13) III.3.4.(1) III.3.4.(1) III.3.4.(2) III.3.4.(3) III.3.4.(4) III.3.4.(5) III.3.4.(6) III.3.4.(8) III.3.4.(7) III.3.4.(9) III.3.4.(10) III.3.7.(1) III.3.7.(3) III.3.7.(4) III.3.7.(8) III.3.7.(10)



{335} {336} MP sorszám {336} {337} {338} {340} {351} {351} {351} {352} {352} {352} {352} {353} {342} {343} {344} {345} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {354} {355} {356} {356} {356} {356} {356} {356} {356} {357} {358} {358} {397} {397} {397} {397} {397} 78/83 oldal


1993/LXXIX tv. 59.§(1) 1993/LXXIX tv. 59.§(2)

III.3.7.(12) III.3.7.(2)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 59.§(3)

Fejezet III.3.7.(14)

1993/LXXIX tv. 59.§(4) 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[1] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[2] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[2] 1993/LXXIX tv. 59.§(5)[3] 1993/LXXIX tv. 59.§(6) 1993/LXXIX tv. 60.§(1) 1993/LXXIX tv. 60.§(1) 1993/LXXIX tv. 60.§(10) 1993/LXXIX tv. 60.§(2) 1993/LXXIX tv. 60.§(4) 1993/LXXIX tv. 60.§(4)a) 1993/LXXIX tv. 60.§(4)b) 1993/LXXIX tv. 60.§(4)c) 1993/LXXIX tv. 60.§(5)a) 1993/LXXIX tv. 60.§(5)b) 1993/LXXIX tv. 60.§(5)c) 1993/LXXIX tv. 60.§(6) 1993/LXXIX tv. 60.§(7) 1993/LXXIX tv. 60.§(8) 1993/LXXIX tv. 60.§(9) 1993/LXXIX tv. 61.§(1) 1993/LXXIX tv. 61.§(2) 1993/LXXIX tv. 61.§(3)a) 1993/LXXIX tv. 61.§(3)a) 1993/LXXIX tv. 61.§(3)c) 1993/LXXIX tv. 61.§(4)[1] 1993/LXXIX tv. 61.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 61.§(5) 1993/LXXIX tv. 61.§(6) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(1) 1993/LXXIX tv. 62.§(2) 1993/LXXIX tv. 62.§(2)

III.3.7.(15) III.3.7.(1) III.3.7.(5) III.3.7.(6) III.3.7.(7) III.3.7.(9) III.3.7.(11) III.3.7.(12) III.3.7.(13) III.3.7.(9) III.3.7.(16) III.3.8.(1) III.3.8.(2) III.3.8.(3) III.3.8.(8) III.3.8.(4) III.3.8.(4) III.3.8.(4) III.3.8.(4) III.3.8.(7) III.3.8.(7) III.3.8.(7) III.3.8.(5) III.3.8.(6) III.3.8.(9) III.3.8.(10) III.3.8.(12) III.3.8.(14) III.3.8.(14) III.3.8.(14) III.3.8.(14) III.3.8.(13) III.3.8.(14) III.3.8.(13) III.3.8.(11) III.3.5.(1) III.3.5.(3) III.3.5.(4) III.3.5.(5) III.3.5.(6) III.3.5.(7) III.3.5.(2) III.3.5.(8)



{397} {398} MP sorszám {399} {400} {401} {401} {401} {401} {401} {401} {402} {402} {403} {404} {409} {409} {410} {411} {415} {416} {417} {418} {419} {420} {421} {422} {423} {424} {425} {426} {427} {428} {428} {430} {431} {432} {433} {434} {360} {360} {360} {360} {360} {360} {361} {361} 79/83 oldal


1993/LXXIX tv. 63.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[2]

III.3.6.(1) III.3.6.(3) III.3.6.(2)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 63.§(2) 1993/LXXIX tv. 63.§(3) 1993/LXXIX tv. 63.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(4)[2] 1993/LXXIX tv. 63.§(5) 1993/LXXIX tv. 63.§(6) 1993/LXXIX tv. 63.§(7) 1993/LXXIX tv. 64.§(1) 1993/LXXIX tv. 64.§(2) 1993/LXXIX tv. 66.§(2)[6]) 1993/LXXIX tv. 66.§(5) 1993/LXXIX tv. 66.§(5) 1993/LXXIX tv. 66.§(5) 1993/LXXIX tv. 66.§(6) 1993/LXXIX tv. 66.§(7) 1993/LXXIX tv. 69.§(2)[1] 1993/LXXIX tv. 69.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 69.§(3) 1993/LXXIX tv. 69.§(4) 1993/LXXIX tv. 7.§(2) 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[1] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(1)[2] 1993/LXXIX tv. 70.§(4) 1993/LXXIX tv. 70.§(7) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1)

Fejezet III.3.6.(4) III.3.6.(8) III.3.6.(9) III.3.6.(16) III.3.6.(10) III.3.6.(11) III.3.6.(17) III.3.6.(5) III.3.6.(6) III.3.6.(7) III.3.6.(18) III.3.6.(14) III.3.6.(20) III.3.6.(12) III.3.6.(18) IV.7.1.(4) IV.7.1.(1) IV.7.1.(6) IV.7.1.(14) IV.7.1.(3) IV.7.1.(5) IV.7.2.(1) IV.7.2.(2) IV.7.2.(4) IV.7.2.(5) IV.7.2.(6) IV.7.8.1.(1) IV.7.8.2.(1) IV.7.8.2.(2) IV.7.8.2.(3) IV.7.8.2.(4) IV.7.8.2.(5) IV.7.8.2.(6) IV.7.8.2.(7) IV.7.8.2.(8) IV.7.8.2.(9) III.3.1.(23) IV.7.8.1.(2) IV.7.9.2.(2) IV.7.9.2.(3) IV.7.9.2.(4) IV.7.9.2.(5) IV.7.9.2.(6) IV.7.9.2.(7)



{363} {363} {364} MP sorszám {364} {364} {364} {364} {365} {366} {367} {369} {369} {369} {370} {371} {372} {373} {374} {918} {907} {907} {907} {908} {909} {926} {927} {928} {930} {931} {949} {954} {954} {954} {954} {954} {954} {954} {954} {954} {346} {950} {961} {961} {961} {961} {961} {961} 80/83 oldal


1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1) 1993/LXXIX tv. 76.§(1)

IV.7.9.2.(8) IV.7.9.2.(9) IV.7.9.2.(11)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXIX tv. 76.§(6)[2] 1993/LXXIX tv. 76.§(7) [4] 1993/LXXIX tv. 76.§(7)[1] 1993/LXXIX tv. 76.§(7)[2] 1993/LXXIX tv. 76.§(7)[3] 1993/LXXIX tv. 77.§(1) 1993/LXXIX tv. 77.§(1) 1993/LXXIX tv. 77.§(1) 1993/LXXIX tv. 78.§(7)d) 1993/LXXIX tv. 81.§(1)a) 1993/LXXIX tv. 83.§(1) 1993/LXXIX tv. 83.§(2)[1] 1993/LXXIX tv. 83.§(2)[2] 1993/LXXIX tv. 84.§(1) 1993/LXXIX tv. 84.§(2) 1993/LXXIX tv. 84.§(2) 1993/LXXIX tv. 84.§(2) 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXIX tv. 9.§(1)[3] 1993/LXXVI tv. 10.§(3) 1993/LXXVI tv. 11.§(1)[1] 1993/LXXVI tv. 11.§(1)[2] 1993/LXXVI tv. 11.§(1)[3] 1993/LXXVI tv. 11.§(1)[4] 1993/LXXVI tv. 11.§(2)[1] 1993/LXXVI tv. 11.§(2)[2] 1993/LXXVI tv. 11.§(2)[3] 1993/LXXVI tv. 11.§(2)[4] 1993/LXXVI tv. 11.§(3)[1] 1993/LXXVI tv. 11.§(3)[2] 1993/LXXVI tv. 11.§(4) 1993/LXXVI tv. 11.§(5) 1993/LXXVI tv. 12.§(1)[1] 1993/LXXVI tv. 12.§(1)[2] 1993/LXXVI tv. 12.§(2)[1] 1993/LXXVI tv. 12.§(2)[2] 1993/LXXVI tv. 12.§(2)[3] 1993/LXXVI tv. 12.§(3) 1993/LXXVI tv. 13.§(2)

Fejezet IV.7.9.2.(1) IV.7.9.2.(14) IV.7.9.2.(12) IV.7.9.2.(13) IV.7.9.2.(14) IV.7.9.3.(2) IV.7.9.3.(3) IV.7.9.3.(6) III.4.3.(1) IV.7.1.(12) IV.7.7.(4) IV.7.7.(5) IV.7.8.2.(10) III.3.1.(25) III.3.6.(32) III.3.7.(18) III.3.8.(17) IV.7.8.1.(4) IV.7.8.1.(5) IV.7.8.1.(6) IV.7.8.1.(7) IV.7.8.1.(8) IV.7.8.1.(9) IV.7.8.1.(10) IV.1.8.1.(8) IV.1.8.5.(1) IV.1.8.5.(2) IV.1.8.5.(3) IV.1.8.5.(4) IV.1.8.5.(5) IV.1.8.5.(6) IV.1.8.5.(7) IV.1.8.5.(8) IV.1.8.5.(9) IV.1.8.5.(10) IV.1.8.5.(11) IV.1.8.5.(12) IV.1.8.4.(1) IV.1.8.4.(2) IV.1.8.4.(3) IV.1.8.4.(4) IV.1.8.4.(5) IV.1.8.4.(6) IV.1.8.4.(7)



{961} {961} {961} MP sorszám {962} {966} {963} {964} {965} {969} {969} {969} {452} {921} {945} {946} {955} {348} {395} {406} {439} {952} {952} {952} {952} {952} {952} {952} {560} {561} {562} {563} {564} {565} {566} {567} {568} {569} {570} {571} {572} {576} {577} {578} {579} {580} {581} {582} 81/83 oldal


1993/LXXVI tv. 13.§(3)[1] 1993/LXXVI tv. 13.§(3)[2] 1993/LXXVI tv. 13.§(5)

IV.1.8.4.(8) IV.1.8.4.(9) IV.1.8.4.(10)

Jogszabályi hivatkozás 1993/LXXVI tv. 14. § (6)[1] 1993/LXXVI tv. 14.§(2)[1] 1993/LXXVI tv. 14.§(2)[2] 1993/LXXVI tv. 14.§(2)[3] 1993/LXXVI tv. 14.§(3) 1993/LXXVI tv. 14.§(4)[1] 1993/LXXVI tv. 14.§(4)[2] 1993/LXXVI tv. 14.§(5) 1993/LXXVI tv. 15.§(1) 1993/LXXVI tv. 15.§(2)[1] 1993/LXXVI tv. 15.§(2)[2] 1993/LXXVI tv. 15.§(3) 1993/LXXVI tv. 15.§(4) 1993/LXXVI tv. 15.§(5)[1] 1993/LXXVI tv. 15.§(5)[2] 1993/LXXVI tv. 15.§(6) 1993/LXXVI tv. 16.§(1) 1993/LXXVI tv. 17.§(1) 1993/LXXVI tv. 17.§(2) 1993/LXXVI tv. 17.§(3) 1993/LXXVI tv. 17.§(4) 1993/LXXVI tv. 18.§(1) 1993/LXXVI tv. 18.§(2) 1993/LXXVI tv. 19.§(1)[1] 1993/LXXVI tv. 20.§ 1993/LXXVI tv. 21.§(1) 1993/LXXVI tv. 21.§(2) 1993/LXXVI tv. 21.§(3) 1993/LXXVI tv. 22.§(1) 1993/LXXVI tv. 22.§(3)[1] 1993/LXXVI tv. 22.§(3)[2] 1993/LXXVI tv. 22.§(4) 1993/LXXVI tv. 24.§(2)[2] 1993/LXXVI tv. 24.§(3) 1993/LXXVI tv. 24.§(4)[1] 1993/LXXVI tv. 24.§(4)[2] 1993/LXXVI tv. 24.§(1) 1993/LXXVI tv. 26.§ 1993/LXXVI tv. 27.§(2)[1] 1993/LXXVI tv. 27.§(4) 1993/LXXVI tv. 29.§(4) 1993/LXXVI tv. 50.§(2) 1993/LXXVI tv. 50.§(2) 1993/LXXVI tv. 50.§(2)

Fejezet IV.2.4.(5) IV.1.8.4.(11) IV.1.8.4.(12) IV.1.8.4.(13) IV.1.8.4.(14) IV.1.8.4.(15) IV.1.8.4.(16) IV.1.8.4.(17) IV.1.8.2.(1) IV.1.8.2.(2) IV.1.8.2.(3) IV.1.8.2.(4) IV.1.8.2.(5) IV.1.8.2.(6) IV.1.8.2.(7) IV.1.8.2.(8) IV.1.8.2.(9) IV.1.8.2.(10) IV.1.8.2.(11) IV.1.8.2.(12) IV.1.8.2.(13) IV.1.8.2.(14) IV.1.8.2.(15) IV.1.8.2.(16) IV.1.8.2.(17) IV.1.8.2.(18) IV.1.8.2.(19) IV.1.8.2.(20) IV.1.8.3.(1) IV.1.8.3.(2) IV.1.8.3.(3) IV.1.8.3.(4) IV.7.3.(4) IV.7.3.(5) IV.7.3.(6) IV.7.3.(7) IV.1.8.3.(5) IV.1.8.3.(6) IV.1.8.3.(7) IV.1.8.3.(8) IV.1.8.3.(9) IV.7.9.3.(2) IV.7.9.3.(4) IV.7.9.3.(5)



{583} {584} {585} MP sorszám {715} {586} {587} {588} {589} {590} {591} {592} {593} {594} {595} {596} {597} {598} {599} {600} {602} {606} {607} {608} {609} {610} {611} {612} {622} {623} {624} {625} {626} {628} {629} {630} {933} {934} {935} {936} {633} {638} {640} {641} {650} {973} {973} {973} 82/83 oldal


1993/LXXVI tv. 54/A.§(1) 1993/LXXVI tv. 54/A.§(2) 20/1997Korm. 11.§(1)[1]

IV.10.1.(2) IV.10.1.(3) IV.10.1.(4)

Jogszabályi hivatkozás 20/1997Korm. 11.§(2) 20/1997Korm. 11.§(6).a) 20/1997Korm. 11.§(6).b) 20/1997Korm. 11.§(6).c) 20/1997Korm. 11.§(7)[1] 26/1997. NM rend. 1.§(1)[1] 26/1997. NM rend. 1.§(1)[2] 26/1997. NM rend. 1.§(1)[3] 26/1997. NM rend. 1.§(1)[4] 26/1997. NM rend. 1.§(2)[1] 26/1997. NM rend. 1.§(2)[2] 26/1997. NM rend. 2.§(1)[1] 26/1997. NM rend. 2.§(1)[2][4] 26/1997. NM rend. 2.§(1)[3] 26/1997. NM rend. 2.§(6)[1] 26/1997. NM rend. 4.§(3) 26/1997. NM rend. 5.§(1)[1] 26/1997. NM rend. 5.§(2) 26/1997. NM rend. 5.§(3) 26/1997. NM rend. 6.§(2)[2] 26/1997. NM rend. 6.§(2)[3] 26/1997. NM rend. 6.§(5)[1-3] 26/1997. NM rend. 6.§(5)[4] 26/1997. NM rend. 6.§(6)[1] 26/1997. NM rend. 6.§(6)[2] 26/1997. NM rend. 7.§(1) 26/1997. NM rend. M2.3.a) 26/1997. NM rend. M2 4. 26/1997. NM rend. M2 5. 3/2002. OM 4. §(1)[1] 3/2002. OM 4. §(1)[2] 3/2002. OM 4. §(1)[3] 3/2002. OM 4. §(1)[4] 3/2002. OM 9. §(1) 3/2002. OM 9. §(1) 3/2002. OM 9. §(2) 3/2002. OM 9. §(3) 3/2002. OM rend. 9. §(4)

Fejezet IV.10.1.(4) IV.10.1.(7) IV.10.1.(6) IV.10.1.(5) IV.10.1.(8) IV.6.2.(1) IV.6.2.(2) IV.6.2.(3) IV.6.2.(4) IV.6.2.(6) IV.6.2.(7) IV.6.2.(5) IV.6.2.(9) IV.6.2.(10) IV.6.2.(11) IV.6.2.(12) IV.6.2.(14) IV.6.2.(8) IV.6.2.(15) IV.6.2.(17) IV.6.2.(18) IV.6.2.(19) IV.6.2.(20) IV.6.2.(21) IV.6.2.(22) IV.6.2.(23) IV.6.2.(24) IV.6.2.(13) IV.6.2.(16) IV.1.7.(6) IV.1.7.(7) IV.1.7.(8) IV.1.7.(9) IV.8.2.(13) IV.8.2.(14) IV.8.2.(15) IV.8.2.(12) IV.8.2.(16)



{1012} {1013} {1014} MP sorszám {1016} {1017} {1018} {1019} {1020} {739} {740} {741} {742} {743} {744} {745} {748} {749} {756} {768} {769} {773} {774} {777} {778} {784} {787} {788} {789} {790} {810} {815} {816} {519} {520} {521} {522} {994} {994} {995} {996} {997}

83/83 oldal

Az ember az egyház útja

Recommend Documents