FRITZ SCHULZ, AZ ISMERT NÉMET FILM!:iZINÉSZ MOST BUDAPESTEN FiLMET RENDEZ
VII. ÉVF. 7-S. SZ .•
SZERKESZTI; LAJTAANDOR.
1934. JULlUS-AUGUSZl
Magyararszóg legnagyobb~és legmodernebb gépekkel felszerelt laboratoriuma
•
PALACE HOTEL Rendkivül
~,
Készit; hangosfilmeket és kópíókot, filmfeliratokat, pedagógiai-, kultur-. reklórnés rajz trükk-filmeket
111111 1111111111111111111111111111111111111111111111 Az Adria legpazarabb
. ..
luxusszállodája
?
mérsékelt .árok!
Felvilágositás,
Speciális
prospektusok:
~.\'"';~1f~99YO rsa bb
COSULICH LINE Thököly-ut 2~ ,Váci-utca 17. ,
~~.,_~.~.&-~_-~~ __~~_.
világ minden részébe.
Q
"
~~-w .•
filmszállitások
vernkezelés
~
A XIX-ik Bienn\1is kiállitás ._,
,
"
V~L~N[~B~N
a Nyugati és Keleti pólyaudvarokon, a fóvómhivotalban és q hojó
~'~.:.:_:. HEBE·a;.:~l· ~ ',_'"
nemzetközi szállitmányozósi és elvámolósi vállalat,
IV., V Á C l-U T 1.
Julius 7-28 ..
T e I e f o n:
15 9- 47.
Klasszikus szinházi elOsdások. Augusztus I-20.
MAGYAR FILMIRODA
Nemzetközi filmművészeti verseny. Filmrendezök nemzetközi kongresszusa. Szeptember
111I1111111111l1111111111111111111111111UIII"11J111I111111111liliiiUl
6-IS.
Opera- és kamarazene·hangvarsa. nyek a Sz t. Mark-téren, a Fenlee-
IIUlllltlIIIIIIIIIUIIIIIUIII,lIlIIlIIlIIlIllIlIlIuunlllll,HmwlJiiiiiilluullu""U
szinházban.
Budapest,
IX., Hungória-krt
274
TELEFON: 46-3-46
Julius l-t6'~ szeptelftber 15-i9 700/0-05 vasutI engedlftény az olasz vasutakon.
Jegyelövétel és felv:ilágositás a ;,Bieilnale di Venezia"-Itildljlbatl. Venezia.' 0'.(;_ ,...,. .•.r~~;~ ..••. ". '''I'",.~ . ~ .
FILM HIRSZOLGÁLAT
...
vórosi-, községi-, csolódl-, gyóri-, )'pari~, sport-felvételek.. ~'!t
r-
~-
.., .'.
'1(ockanagyitósok, [otóüzern
. .
<1<'
.':11
.~.~~"';"L.' ~~~,~.
-
ILVIULTURA VII. ÉVF. 7-8. SZÁM.
"
1934. JULIUS-AUGUSZTUS
CAS'DIGLION E HENRIK m:)dr: kereskedelmi tanácsos, a 'uudapesti Corso Filmszinház igazgatója:
'MAGYARORSZÁG FILM-VILÁGPIACI
JELENTŐSÉGE
mi az előző évszázadokAz Egyesült Államok mozijai éven; ban, sőt még e százau te 1350 milliá dollárt, a világ összes első évtizedeiben is, C.SilI>.:. .. filrnseínházaí . 10 miliiérd P»t' forgail~ a képzelődők álomképeimaznak. ben tünt fel, hogy álta, Az Unió filmipari inveszticiója 2~ • • •• • • • • luk is megmosolygott lemiiliérd dollúr. hetetlenségként ismét el. A. viiág összes mozijaiban az ülöhc. cnyésszcnck, korunkban életre' 'keltek! Iyck száma meghaladja a 33 és ~ milRégi i
A
1
-+-
?~~ ~~r,...~
..•.•
-----_+_,
a piac nagysága: a szinhézek vúbbi művelése és kiépítése méltó Ie« tényező száma és azok beiogedoképessége. hessen mai arányaihoz és hatalmához. (Nagyon természetes, hogy több Ezt, a tervszerű vállalkozás iudomé» egyéb körülmény is szerepet játszik az nyos meghatározásanak nevezik, amely üzleti kalkuláció nál, ezekre azonban, nem új keletű fogalom. Kb. 800 évvel mint másodrangú körülményekre, ezezelőtt egy olasz matematikus állapiúttal nem térünk ki). totta meg először, mondván, hogy az A filmpiacok mérlegelésénél tule]» a vállalkozás, amely miikod ési körét donképp csak Európa és az Egyesiüt» előzetes körüitefdntés" megfigyelés és Allemok vehetők seémiiésbe: tervszerűség nélkül indítja meg, ugyan. azt a hibát követi el, mini 8IZ él hajós, Befogadó- 1 ü15aki kormány és ir án ytű nélkül száll a képesséhelvre A mozik gük jurt,a nép. tengerre. SZ.:íol11U ezerben számából Az egészséges vállalkozási tevékeny .. 62.262 33.500 60 Az egész világon ség bázisa a piac tudományosan szisz» Ebből: tematikus megfigyelése, (Egyes államok 31.2V7 13.764 36 Európában [egujabban létesített u. n. korijunk19.311 13.464 fl E~.r. AJllamokban tura-kuta tó szervei ilyen alapon dolEurópának 50%~kal nagyobb a szín. goznak). házi park ja, mini az Uniónak, ezzel A filmvállalkozás, - a már fennebb említettek szerint mindezidcig fi .. szemben az ülőhelyek száma kb. ugyan •. annyi. A régi kontinens óriási előnye gyelmcn kívül hagyta a filmélet szervi a nagy népsűrűség. amelynek révén a működésének elemzését, esak legujabnépesség számából 36 ju! 1 iilőhelYl'e, ban _. főleg Németországban lá. viseont az Egyesült Allemokben csak tunk ilyenirányú vizsgálódásokat. ame, 9. Ezek seerint Europe közöns-égkon, iyck azonban inkább nemzeti szem. iingense négyszerese az emerikeinek: pontokat szolgálnak. Ez. természetes, ha figyelembe vesz. Tagadhatatlan, hogy kezdetnek ezek szük ami egy másik nagy hátránya a kutatások is örvendetesek, annál is az amerikai filmpiacnak, -hogy a inkább, mert lépcsőtokai a további nagyvárosok száma "ősszehasonjí'tha, .. megfigyeléseknek. amelyek euiomsi ice ta tlanul nagyobb nálunk, rnint a ten. a nemzetközi piac vizsgálódásához ve; geren túl. Európának 111 kétszázezer; zeinek. nél több lakos ú városa van, az Unió. Sajnos, a mi szempontunkból a ha .. nak csak 41. Ezek a nagyobb centrusonló irányú analizisnek ezidöszerin t mok a filmélet kifejlődésének a leg .. sok gyakorlati jelentősége nincsen, hi. hathatósabb támogatói. (Meg kell .ie. szen a magyal' [ilméletnek iniernécio» gyeznunk, hogy az arányszám a nélis relicióban sem a filmkel'eskede. 100.000 ..en felüli városoknál még ked; lem, sem él ;filmgyártás szempontjából vczötlenebb: 224-72-v.e1 szemben). szerepe nincsen. A népesség számarányában rejlő elő • . A nemzetközi csereforgalomban a nyősebb európai viszonyokkal szem .. film azok közé az elenvesző szárnú er. ben áll az amerikai lakossúg szinie ték ek közé tartozik, - amelyeknél az példátlan mozil'a,iongása, Amerikaiak egyes piacok jelentősége nem a kvanszerint az ottani lakosság kivétel nél, titativ felvételi képesség révén álla. kirl hetenként legalább egyszer jár pítható meg, A filmkonzum mcnnyi. moziba, amit az európaiakról saj. ségc u. j, évröl-évre nagyjában alíg nos --, nem állapíthatunk meg. változik. A. piacok fe/értékelését a film A mozikontingens kornbinativ mérktheszruúésenek lehetősége adja meg, legelésénél abszolut számokban is igen aminek az elbirélésenél a legiontosebb
2
+---------~.~~~~'-------impozáns a két kontinens közötti óriási külőnbség: 'Európában 13,764.000 ülőhely [ut 495 millió lekosre, az Egy. Allemok: ban 13,467.000"rc 12.5 milliol Amint számszerűleg megállapítottuk, a férőhelyek számát véve alapul, az európai mozik 41, az Unió mozijai 40 %.kal részesednek a világ összes sein» házai között. Ez az a pont, ahol az amerikai moz« élet hatalmas és megdonihetetlen fö. lénye kritikussé tenné az európai Ol": szágak filmgyártását, ha az eltemho« telmek nem védelmeznék és nem tá".: mogeinék a legkülönbözőbb modokon saját nemzeti filmgyártásukat. A védekezés szükségcssége szembe. ötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az európai filmpiac közel 30 országra ta" gozodik, amelyek kőzül a legtekintélyesebb: a 9%-kal részesedő - Anglia! Vagyis egyazon nyelvcsaládról van szó, amclv az Unió 40%~os aránvát egymaga 49.re emeli. N c felejtsük -el, hogy pl. Kanad'át, Ausz.tnáliát, Uj Zélandot, Délafrikát. Indiát par excellence angolszász területek - nem is vettük figydemhe, amelyek azon" ban az amerikai filmpiacnak igen tekintélyes oszlopai. Az amerikai filmek rentebilitúset az angol nyelvterületek közel 200 millios lélekszáma előre biz: tosífja. Talán az egyetlen 150 milliós Orosz .. ország vehe'tné fel az amerikaáakkal a versenyt, ha ... Erről azonban talán sohasem lehet szó! ... Európa legjelentösebb filmkonzumensei a következők: Az
Ország
ülöhelyek
aránya világviszonylatban
% Csehszlovákia Fr anci aor szújr
Nagy-Britannia 1\ érnetor száu Olaszország Spanyolország Szovjet
.
2.2
.
7.7 8.7
és Írország .
.
.
.
5.9
.
.
.
.
3.fi
..... uniója
á
.
*Az Unió export jának az értéke összesen kb. 30 millió dollár. az import j áé félmillió dollár, licenzia nélkül. (Jahrbuch der Filmindu trie 1933).
4.3
kőz t rs asúg
(curópa i rész)
.
.
.
.
Ez a 7 ország ez európai filmszin» házi férőhelyek 86%:át bírja, vilégvi« szonyletben pedig 35%:ot! Tulajdonképp ez a néhány adai egyedül is teljes képet ad az európai piac strukturéisrclNyilvánvaló, hogy a régi kontinens filmgyártása nagyobb koncepcióval sohasem szémithet, Lehetöségei erősen korlátozottak, ami annál az oknál fogva is súlyos nehézségnek minősíthető, mert az amerikai film erős konkurrcnse az európainak. .Az ernertkoi film sajM hazájában úgyszólván verseny nélkül indul el hó. dito útjára. Az évi produkció 500--550 játékfilm és ennyi kb. az ottani mozik filmszükségletc is. Az európai gyártás is kb. ennyit hoz piacra. (Az angolok kb. l60-200-at, a németek 140-160~at, a franciák 120-140 et, az egyéb európaiak 150-200 'filmet készítenek). A kűlőnbség csak annyi, hogy amig az amerikai gyártás költségei többszörösen megtérülnek már a hazai piacon, az európai exportuk tehát már plusz nyereség", az itt készült filmek még a teljes európai pteern sem szá~ miiheinek, A kápráztatóan nagy számok tőmkele gé ben mint kicsiny kvarctőredék az országút porában, alig észrevehetően csillan meg egy parányi tétel: 0.5 %. Fél szézelék! Ennyi Magyarország jelentősége él film vilégpiecén. Az ország mozijainak befogadókés pessége világviszonylatban 0.5 %. Hazánk 385 mozijával, 163.000 ülöhelyével ilyen értéket képvisel a nemzetközi filmélet vérkeringésében. Ilyen körülmények között a ma. gyar filmgyártás az ország mai megcsonkított helyzetében soha. sem fejlődhet gazdasági tényezővé, sohasem tölthet be más hivatást, mint amilyent eddig betöltött: egy maroknyi nép géniuszának
2.4
3
~
*,~~r~~'~
-+1
filmpiac strukturajáról adunk némi át" tekinthető képlet, ezzel azt a célt kiván juk szolgálni, hogy egyrészt a ma-
hirdetését, az Idők átérzését. A magyar film a nemzet ínstrumenturna, amelynek nincs és nem is lehet progammja, hanem vallása: lelki integritás a jövő mellett! Ebben a kérdésben a régi kontinensen nemcsak a mi helyzetünk ilyen mcstoha. A kisebb államok sorsa ki. vétel nélkül azonos a miénkkel. Rajtunk - és rajtuk -- kívül álló körülmények hozzák magukkal ezt a ked. vezőtlen állapotot. amit élénken iga. zol a filmgyártásnak az egyes országok lélekszámával egybevetett aránya. Alábbiakban, amikor a nemzetközi
gya,r filmgyártás internacionális lehe» töségeit és perspekiiveiéi illu s zir éill" juk, másrészt, hogy a fiimkereskedel» miink közelebbi tájékozódást szereze zen a magyar piac nemzetközi helyze: féről és értékéről.
Mindenekelött egy részlotesebb statisztikai táblázatot közlünk, amely az alábbiak színdús, beszédes, átfogó mozaikja. Európa filmszínházi adatai a követ" kezők: CIJCIJ
'"
Albánia Ausztr ia Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Esztország Finnorsz.ág Franciaország Görögország j ugosz lávia Lengyelország Lettország Litvánia ,1faKyarország
Kap-y-Britannia Irország Németalföld. Németország -orvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország' Svájc Svédország S70VjCt
:;: Adntok : KÖZlI.
Ntatisztikai
",o.
..;
~~
N
"",'O
'~E ..:
száma
:2750
7 693 401 109 818 303 44 120 2550 93 184 3·53 87 53 275
10 ~02 75G 145 2024 346 93 220 4000 1.25 338 759 107 80 385
70 7'7 53 75 41 88 44 54 64 73 54 46 81 66 72
0.0 1.7 2.5 0.3 5.5 0.7 0'.2 0.5 18.8 0.3 {J.7 1.7 0.2 0.1 1.2
3 240 350 35 750 90 26 65 2600 34 92 240 24 18 163
260 266 466 241 &71 230 278 296 650 272 272 316 224 225 423
251 28 23 173 19 40 43 54 16 147 152 136
4314 240 40/';9 173 1079 107 220 1500 30,2 718
3058 253
85 95
2900 ;)5 1980 66 1200 10Q; 100 1468 82 200
573 375 3,10 276 480 4100 242 587 205 182
17 86 33 43 35 671 182 16 49 38
135;:· 12-1 372 729 3,13 103 ,108
20!l0
806
252
144
1874
8) 134 53
93 41 711 69 126 511 1766 1311 1016 736 512 614 695 242
és 4985
9J
239 2500 249 406 2500 30B 1100
73 38 43 54 38 76 65
21.1 0.7 H.4 0.5 87 0.7 0.7 10.'7 0.5 1.5
3200
63
58
62 135
94
kőzt. uniója
(európai lész) Törökország (európai ~égz) Európa
"'''' o'" bDCIJ
N
c .::
rnozik
..,
CIJ
bD
Ország")
,:::,oc
'" '"'" >o
'"
o
össze-en .\1.
52 125 42 0.3 37 200 28 189 ----~----~~--------~--------------------2o.~i)8 31297 57 100.0 13764 439 366 36i)
alncrikai kereskedelm! l l ivata l k l m utntá.sa.
kormány
4
filmo sxtúlvá uak
193·J.
é
vl
jelentése.
va lam int
it
~l~----------~.~~~~r-~.~----.~~~
A filmgyártásról - a legujabb adatok hiányában - csak az 1932/33. évi eredményeket közölhet jük:
SZÁMOK
A FILM
VILÁGÁBÓL
Svájc:. A svájci rnozgósz inházak száma 320, amelyek összesen 124.695 látogató befo-o alkalmasak. A statisztika szerint A népesseg , gadására átlagban félmillió ember látogatja hetenként A gyártott száma a svájci mozgóképszínházakat. A városok Ország filmek millió közül Zürich áll az élen 21 mozi val, 13380 száma lélek ülőhellyel. Zürichnek HHO-ben még csak 8 Eszakamerikai mozgószínháza volt és ez a szám most már Egye iilt Államok 403 124.8 felszökött 21-re. Utána következik Bázel, Nagy-Britannia és majd Genf, Lausanne, Biel, Bern, Luzern és Írország !I\J.il 140 így tovább. Tizenkilenc filmszínház több 41.8 Franciaorsaág 129 m int ezer személyes. 41.7 Olaszország . 17 Mexil,ó: Az itteni filmgyártás 1934-ben Csehszlovákia 11 14.8 nagy fejlődésnek tekint elé. Ezidöszerint már Lengyelország 32.3 7 10 filmgyár dolgozik és ezek a rnost folyó Ausztria . 6.7 6 esztendőben 25 film készítését tervezik. EzeMagyarország 8.8 4· ket a filmeket kiviszik az Egyesült ÁllaBelgium 2 8.1 mokba és Spanyolországba is, úgyhogy renDánia. 3.6 1 tabilitásukat biztosítotiák, A 600 mexikói Nyilvánvaló, hogy akis országok mozgóképszínház közül 400 hangosfilmszínház. míg 200 mozgóképszfnház véglegesen filmgyártása a megfelelő hátvéd (Hinbezárt. Kagy sikerük csak a spanyol filmekterland) hiánya miatt nélkülözi iritennek van, ezekkel óriási bevételeket érnek el, zivebb Fejlődésének alapfeltételeit. a spanyolfelír ású amerikai filmek már keveAmi a magyar [dmkeresícedelmet il» sebb eredménnyel futnak. A spanyol lakosság izzó hazafias szeretete az alapja a most leti, ugyancsak a fenti oknál fogva meginduló mexikói filmgyártásnak. folytat verejtékes harcot a mostoha Eszakalríka: Az utóbbi esztendőkben AIviszonyokkal. Nem kétséges, hogy girban, Tuniszban, Marokkóban és a körimportőrjeinket nem azonosíthatjuk a nyező kisebb államokban hatalmas lendülettel fejlődött a film- és moziipar. Ez év első 'kereskedelem többi reprezentánsaival. felében ez a konjunktura némileg megtorMunkakörük - kulturális jelentőségépant, azonban nem adott okot a további nél fogva - sem azonos. Dc ettől el- pcsszirn izrnusr a. Alg'irbari, Marokkóban és tekintve! Akik még az ilyen áldá tlan Tuniszban ~Z európai és amerikai filmgyártás legújabb filmjeit mutatj ák be. A legtöbb körülmények között sem változtatnak filmet százalékos alaperu helyezik ki és a gaéletpályájukon, tevékenységüket évről. ranciát teljesen megszüntették. A legtöbb évre áldozatok árán is kifejtik, azok filmszínházat az utóbbi hónapokban renoválták és rnoder nizálták, a hangleadás minhivatást töltenek be, amely közel jár denütt a legtökéletecebb. Óriá si fellendülés a nemzeti misszió eszméjéhez. észlelhető a filmczinházak építkezési terén és egyre-másra 'helyezik üzembe a legujabb moz gószfnházakat. Budapest Idegenforgalmi Hivatala (V., Hátsó-India: A villamo sági ipar élterjeDeák Fer-enc u.cca 2.) ebben az esztendőben désével egyidejüleg fejlődik a mozgóképipar is pályázatot hirdet Budapest nevezctsségeiis. 1926--31-ig j áván 72-ről 129-re emelloeről, vagy egyes alkalmakról készítendő feldett a rnozik száma. Szumátrán, Berneón. vételekről. Pályázni lehet olyan képekkel, Celebesen és a többi közeli szigeten 63 rnozamelyek Budapestet részleteiben vagy egészégóképszínház helyett 1931-ben már 154 rnozben mint Európa legszebb Iekvésii nagyvágókép: z ínház játszott. Hátsó-Indiaban öszrosát, mint világvárost, mint fürdővárost, szesen 283 mozgóképszínház játszik most. A fejlődés egyre tart é, ez év végén újból bőmint a magyar ipar, kereskedelmi, sport vül a filmszínházak statisztikáj a. A lakosság művészet és népművészet középpont j át munagyon szeréti a filmeket, a filmszínházak tat ják be. Pályázni azonban csak olyan is növelik ezt a moziraj ongást azzal, hogy fényképekkel lehet, amelyeket még más fényváltozatos és tarka műsort mutatnak be. képpályázaton nem használtak fel. A pályáEgyetlen hiányt kifogásolnak a hátsó-indiai zatra beküldött fénykép 16X24 cm-nél kisaigeteken és ez ;12, hogy a filmek érthetősésebb nem lehet. A jeligés pályázatokat leggét nem mozdítják elő megfelelő feliratok később 1934. szeprember 30-ig kell beküldeni. alkalmazásával.
5
~.
-+.~~~r~'~-------+i LOHR FERENC
a Hunnia FiJmgyár R. T. hangmérnöke :
NÉPSZERŰ ÁTTEKINTÉS A LEGUTÓBBI HANGFELVÉTELI UJITÁSOKRÓL technikának nincsen talán másik olyan területe, amely akkora átalakulást és fejlődést mutatott volna az utóbbi években, mint a hangjotograiálés. Néhány évvel ezelőtt használatos felvételi módok és a hozzávaló eszközök ma már nagyrészben elavultak. A hangosfilmet ért jogos támadások alapja annakidején az volt, hogy a film szinpadszer ii és a díszletekhez kötött. Hogy ennek mi volt a főoka, arra minden szakértő, aki a filmnél szerepet tölt be, másként nyil~tkozik. Ez természetes is, hiszen a filmet nem lehet egyféle szempontól magyarázni.
A
A hangfelvételnél Igen sok érdekes megfigyelésről számolhatunk he. Ezek ugyan technikai jellegüek, mégis nagyrészben hozzájárulnak a film kőzvetlenségéhez és művészi értékének emeléséhez. Hangfelvétel szempontjából a film szinpadszerűségének oka egyrészt a mikrot onolz ellielvezésében rejlett. mivel a mikrofont igen közel kellett vinnünk a szinész hez (így a képmozgást akadályozta), másrészt a kiilső felvételeknél fellépő akadályok tulságosan navvok voltak. Legföképen a szél hefolyásoltá a, felvételeket. mer t a szél a mikrofonban. mint dörgés jelentkezik. i\ kiilső felvételeknek elmaradása diseletsűrítést eredmén-yezett, tehát
erős tendenciát
a
seinpod
felé.
Az
utóbbi évek tapasztalatai igazolták. hogy ezek a hangfelvételi nehézségek legyőzhetők. iigyesebb mikrofon elhelyezéssel. szélvédökkel és másfajta mikrofonok használatával. valamint a teremakusztika javftásával. A film hangfelvétele már nem befolyásolja károsan a beállitásokat és minden
olyan hangfelvétel lehetségessé vált, amely a hangosfilm gy,ermekkoráLan nem volt elképzelhető. A hangfelvétel egyik legjellemzőbb újítá 'a annak a körülménynek felismerése, hogy többmikrofonnalk egyidej/í
bekapcsolásáual nem javítjuk a felvételt és ne m. I?önnyítjúk meg a hangméru ák 1I111.llhíjÚt, sőt ellenkezőleg" igen kOlJljJlikálttá tesszük. Sok milrrofo» egyiclejű használata legtöhb esetben hátrányos, rnert rninden ujabb mikrofon bekapcsolása hizonyes alap2la,jjal növeli a zavarokat, azonfelül pedig gútolja a beszéd érthetőségét. Több mikrofon eseten rninden egyes mikrofon hangerejét kúlőnkulőn kell szabályoznunk. a teljes hangerő t az "impulzt1smérőn" figyel-
nünk,
énekfelvétel
esetéri a szólósz ám-
ra és a kisérőzenére is kűlőn vigyáznunk és a ,:;zövegérthetőségre nagy gondot fordítanunk. Érthető és kívánatos tehát, hogya figvelmet kevesebb ohjektumr a összpontosítsuk és e téren egyelőre egyetlen lehetőség áll rendelkezésre: kevés mikrofon használata. A eeneieluételeenél : a modernizál ás háromféle irányban indult meg. Mindenekelőtt a kondenzátor miíeroionoh» nak általános elterjedése. A kondenzátor-mikrofon rezgésátviteli határai (Frequenzbereich) jóval nagyobbak; a konclenzátor-mikrofon a mélv é" a magas hangokat egyenletesebben kőzvetí ti, mint a szalagmikrofon és ezért természethűbb és zenére kitűnőert alkalmas. A kondenzátor-mikrofon kevésbé érzékeny a szélre. tehát kiilső felvételekre is jobhan használható és végül még egy tulajdonsága miatt kiváló: kitűnően érzéke lteti a női beszédnek igen sokszor tulság osan lágy más-alhangzóit. Sajnos, ezzel a tulaj-
~
+.A~~+,
+
nész függetlenségét. A zenefelvétel kűlőnválasztása a képtől mindig a hangminőség előnyét szolgálja. Mivel a ccuejeluételekr e ma már kűIonos gondot kell fordítani, azért a rnodern studiók a zenefelvételekre külőn be vannak rendezve. ( ~achsynchronisierungsraum.) Ezek a zeneterrnek könnyen változtatható függönyözéssel vannak ellátva. A kűlónféle természetű zenefelvételeknek utáncsengése kűlőnbőző (lágy hegedűfelvétel, vagy fuvós katonazenekar) és a hang-intenzitásnak rnegfelelően kűlőnbőző tompitast lehet alkalmazni a függönyzéssel. Egyes studiók már ezt a kérdést is végérvényesen rendezték és pedig nem fűggőnyzéssel és szőnyegekkel, hanem speciális falburkoló an)'a.goHal (heraklit, cellotex, lágy gyapjú, frőcskőlt fal) és az utáncsengést állandó értéken tartják. (Ilyen az új rádió-studiónk is.) Ugyancsak az utóbbi évek alatt fejlődött ki véglegesen a t obbsealagos keverés modseere. Ez a módszer is a felvételek megkönnyitését és a hangfelvételek fokozottabb egyenletességet célozza. Lényege az, hogy csak egyféle hangot veszünk fel a képpel együtt. (pl a beszédet), a többi hangot más alkalommal és célszerűbben kiilőn vesszük fel. (Zenekar, repülőgép, egyéb zajok.) Az ilyrnódon kapott három vagy több hangfilmet olyan gépbe fűzzuk be, amely ezeket a filmeket egyiittesen és egyenletesen elhúzza .egy-egy fotocella előtt. Ez a mechanizmus 'egy képvetítő projektorral együtt mi.í.köclik, tehát szinchronizálás és keverés alkalmával látni lehet a képet is. 1\ filmekre felvett hangokat egyenként lehet szabályozni olymódon, hogya dialót-us előtérben maradjon, a zenekíséret és egyéb zaj pedig a háttérben legyen .. \. keverés elvégzése után egyetlen hangnegativot kapunk. amely már a képhez tartozó három hangot tartalmazza. Az amerikai hungjelt-éielel: új itása , amely teljes elterjeclésnek örvend: a csendes felvétel. Ennek az az elve, hog v
donsággal nem javíthatjuk a pösze beszédet. Bocsánatot kérünk sz inésznőinktől. de meg kell állapi tanunk, hogy tulso/Win beszélnek pöszén és hal~yagul. Kevés iskolázottsággal és érzékkel rendelkeznek a mikrofonba való beszédet illetőleg. A zenefelvételek második lényeges újítása a csoporítorzítók beiktatása. 1\ csoporttorzítókkal kulőn lehet "torzítani" az egyes mikrofonok hangját, ami annyit jelent, hogy az egyes mikrofonokhoz tartozó erősítőket oly módon lehet beállítani, hogy azok az egyik mikrofonnak inkább a magasabb, a másik mikrofonnak pedig inkább a mélyehh hangjait részesitik előnyben. Ezzel elérhetjük, hogy ugyanaz a fclvétel másként hangzik atz er;yih' mikro[onnal, '111 i.nt ai másikkal. ::\ zene- 'és énekfelvételeknél ennek a lehetőségnek nagy előnye van. Az ének szövegét .a konszonánsole előtérhe hozásával .,ktemelhet jük" és ugyanakkor mélyebbé tehetjük a kisérőzenét. Ezzel a felvétel plasztikusabb és élőbb lesz. 1\ harmadik zenefelvételi uj clon ság a play back kifejlesztése. Az ének, vagy más nehezebb hangfelvételek erősen akadályozzák a képfelvétel mozgékonyságát. Mindinkább követelőbb lett az a kívánság, hogy ilyen e etben kiilőnválasszuk a képtől a hangfelvételeket, hogy nagyobb mozgást biztosíthassunk a sz inésznek és őt mentesítsűk attól, hogy a játékra és énekre is fokozottan figyeljen : továbbá azért, hogy a zenekart az egész énekszám alatt egyenletes tempóban tarthassuk (u. n. zenei vágás nélkül); valamint azért, hogya hosszadalmas műterrni beállitásokat elker iilhessűk. Ezért az ilyen természetű felvételeknél előzőleg vesszük fel az éneket a zenével (csak a hangot) és ezt a felvételt .,visszajátsszuk" (play back) hangszórón, uvvanazon tempóval, amellyel a képrel~é1:'el müködik. Ilyen móélon a képfel "ételt szinkronizáltuk az előzőleg' felvett hanghoz és biztositottuk a sz i-
7
~--------'~~~~~+'--------+ a szavak szűnetében tisztátlausága útján
gyakorlatilag
a film anyaga és behozott sercegés,
tökéletesen
m,egszűn'ik,
Módja az, hogy minden elhangzott szó után elsötétül a film hangcsíkja és ezért a beszéd teljes csondben. gépzörej és sercegés nélkül szólal meg.
Az amerihai transzverzális felvételek újitása az, hogyahangcsík kétoldali feljegyzése a beszéd felvételi kökit ünő
zökben teljesen összeszűkül és ilymódon a csendet ideálisan lehetövé teszi. Jól emlékezünk a Walt Disney-produkció Karácson-yi me se cirnű filmjének sikerére. Ez a film is ezzel a hangfelvételi eljárással készült. Az amerikaiak a hangfelvétel egyenletessége miatt bevezették a hang teljes átírását is. Ez annyit jelent, hogy a fent ismertetett keverő berendezés segítségével ú j negatí vot készítenek minden felvonás hangjáról, azonban a hangmérnök elektromosan korrigálja az ellyes jelenetek egyenlőtlenségeit. Ennek az új negatívnak a kópiáját használják vetítésre. Igy eltünnek a ravasztások (fe 1vonásonként roO-ISO darab) és kikűszőbőlhetők a kűlőnféle jelenetek hangcsíkjainak egyenlőtlenségei. (Ezt a luxust az európai produkciók még nem engedhették meg máguknak.)
A német csendes felvételi ()J ciseless- Reintonverfahren)
mádseer
is teljesen kidolgozott állapotban van és minden modern műterern berendezkedett erre az eljárásra, H ogy 'eddig' még nem terjedt el oly mértékben, mint azt elvárhattuk volna. annak oka az előhívási és kopirozási folymat rendkívül kényes mivoltában rejlik. A jövőben valószínűleg 'az lesz a gyakorlat, hogya filmet normálisan vesszük fel és a kész filmet N oiselessre áti rjuk. (Kérdés, hogy 'ezt a terhet az illető proci ukció elbírja-er) Nem kerülhetik el figyelmünket az ú iabban kitűnőerr hevált elrendezésű objektumok. amelyek a hangfotografálás kőnnyitését szelgálják.
a Klangfilm .Eeybo sos beA lehallgató és felvételi helyiség egyetlen kőnnyűsúlyú mozgatható boxban van, Az akkumulátorokat kiküszöbölték, így az erősítök és a hangfelvételi gép is aháromfázisú hálózatból műkődik. A jelzőberendezéshez egyetlen telefón elegendő, a jelzéseket a regisztráló lámpák végzik. A hangintenzitásmérő készülék is érzékenyebb az eddiginél és pontosabb ellenőrzést biztosít. Az új berendezésen a kerr-cella rnindenkori állapota megfigyelhető. 2. Kéicutás berendezés. Az egész hangfelvételi berendezés két teherautóra van szerelve és akkor is műkődik, ha vidéken a megfelelő hálózati áram nem áll rendelkezésre. A kétautós berendezés négy mikrofonnal, műterrni és kűlső felvételekre egyaránt alkalmas. 3· Koijerberendeeés. A képfelvételi gépet (Debrie Super- Parvo) és a hangkamerát együttesen tartalmazza a hozzátartozó elektromos eszközökkel és tartalékalkatrészekkel. Két mikrofon egyidejű bekapcselását teszi lehetövé. kényelmes és taxiban. kűlső felvételehe elvihető. Az ernlitett újításokon kívül nem érdektelen emliteni, hogya hangfotografálásnak van eg).' ki-a.lmázatlan teriilete és pedig az Í11tenzitásos eljárásL
Ilyen
rendezése".
sal készült hangnegatívok hívási idejénell és a hívó mikénti iisseeálliiásánal: elméletileg és
~t'--------~.~~~r~~' +f
1~
A MŰTEREM
-$-
i I
J Ulius 5~én nagyszabású és nemzet. lcozi viszonylatban is érdekes filmföl. vétel kezdődik a Hunnia,filmgyárban. A T hália-City közös produkció ké. .szíti a legujabb filmet, amelynek magyar címe: Minden jó, ha a vége rossz, német címe pedig: Ende schlechi alles gut. A darabot Siegfried Geya írta és Bécsben sokáig ment az egyik ottani .színházban. A film magyar és német verzióban készül, rendező je Fritz Schule, az ismert német szfnész, aki az utóbbi hónapokban tőbb filmet ren. dezett, így Bécsben és Londonban. A magyar verzióban Gaál Béla is dolgozik, mindekettőjük rendezŐo-as,sZ'isz~ tensc pedig Renner Endre. A Zsoldos Andor produkcióvezetése alatt készülő film zenéjét Brodszky Miklós szerezte, a szövegkö'nyvet pedig Lengyel Menyhért vezetésével Stella Ador ján, Cziffra Géza és Pl'eszburger Andor írták. A film főszereplői: Bársony Rózsi, Szőke Szakáll, Halmay Tibor, Ve~ rebes Ernő, Huszár Puff y és a magyar művészvilág szamos rcprezcntánsa. Eiben István forgatja a filmet, Lohr Ferenc a hangmérnők, Vincze Márton készíti a díszleteket. Fölvételvezető: Vincze László. Közvetlenül a Szőke SZ'aká1l4ilm után kezdik meg az Universal új filmjének a fölvétcleit. Ezt a filmet Ná. das Sándor Kis fiú nagy cipőben című ismert sz índarab jából készítik Veszery János feldolgozásában. A szerepesztás és a rendező személyéről csak julius első napjaiban döntenek. Tény az, hogya főszerepet Gaál Franciska játssza. Sigler Frigyes junius 28~án Bécsben tárgyalt többek között a gyártás ügyéhen is, azonban rninden részleteiben csak akkor döntenek, 'rnihelyt Carl Leemmle; az Universel.iüm elnöke julius első napjaiban Bécsbe érkezik.
A FILM
HALOTTAI
Nlax Pellenberg tragikus halála, amely június 26~án érte el a karlsbadi repülötéren. nagy veszteséget jelentett a film számára is. Ritkán és keveset szerepelt a német színpadnak ez a kimagasló egyénisége filmen, de amikor elvál1aIta egy~egy film főszerepét, biz, tosította annak sikerét is. A tavalyi szezónban a Sikkasztók című film fő~ szer-ep ét játszotta. Bizonyos, hogy csak nagynehezen lehetett őt a fi.m számára megnyerni, azonban valahány. szor nagyszabású filmről volt szó BCT~ linben és Bécsben, rendszerint kombináeióba került Max Pallenberg is, Lew Cody, ismert hollwoodi filmszí, nész, aki vídám szerepeiről volt hires, Hollywoodban rejtélyes körűlmények között meghalt. Nagy és hosszas mula. tozás után holtan találták meg szobájában. Lew Cody 47 éves volt. Dorothy Del! amerikai filmszínés.znő junius kőzepén Hollywood közelében euioseerencsétlenseg következtében meghalt. A fiatal művésznő, aki mint "A világ legszebb leánya" került a film. hez 1930",han, több amerikai filmen szerepelt,
CE~ZURÁZOT'l' OKTATÖ- ÉS ISMERETTERJESZT6 FILMEK E~y fílmríporter kalandjai V. Az elszabadul~ elemek. '2'42 m. (Fox). Egy filmriporter kalandjai VI. A vadon hősei. 269 m. (Fax). Uj Zeeland', a fehér ember paradicsoma, hang'. ~sm. 235 lll. (Metro ). Fldsi és Samoa, hang. ism. 202 lll. (Metro), Pápua és Kalabahal, az emberevők és koponyavadászok hazája. 230 m. (Metro). Varázsszőnyegen a világ körül, hang. ism. III. 11. Bengália. 253 m. (Fax). Varázsszöriyegen a világ' körűl, hang. ism. lll. 12, Aszeremesés szígeeek, 241 m. (Foz). Varázsszöuyegen a világ körül, hang. ism. UL 13. Jáva sz igete, 261 m, (Fax). Budapest székesfőváros iskolai flhnsorozata 19. sz, Erdélyi képek és népszokások, ism. 404 lll. (MFI).
9
~
-+I~~~r~,~------~' A
...J.~~ HIRADÓJA Jeszenszky Andor rniuísz ter] tanácsos, az Országos MOfLgóképvizsgáló Bizottság elnöke, júnjus elején hathet] szabadságra ment. Morvay Pál, a MMOE ügyvezető alelnö~{e [ul.us 6-án három heti szal:adsáj;!ra Ausztriá-
oa
utazik,
Az United Arrísts erpópai középpontjának (Párizs) vezetői: Mr. Kastner, Mr. Triest, Mr. Livingston, Mr. Beer julius elején Budapestre érkeznel c. A látogatás, célja: az United Artísts magyar, oszrák, cseh, lengyel, román, jugoszláv, bolgár, görög és török reprezentánsaival tartandó értekezleten az 1934/35-'ös idény kereskedelmi és relldámkarnpányának részletes megvitatása és irányelveinek flxirozása. Pásztor Béla, a Paramount film rt. dramaturg-igazgatója, Július lS-én kiválik a vállalat kötelékéből és augusztus elsején átvesz] a Rádius-Iilmszinház igazgatását. Helyét a Paramountnál Fodor Sándor, akitünő filmdramaturg veszi át. Lohr Ferenc gépészmérnök, a Hunnia filmg;yár hangmérnöke, [unius elején egyhetes tanulmányutat végzett Berjínben, ahol tanulmányozta a Jota és az Ufa míítermelt, a Tobiselőhivó-!'ahoratórillmot, a Geyer-laboratórlumot, valamint a Klang-gyár mühelyeit. A budapesti rádió [unius 300-án közvetitette a bécsi rádiótársaság Ieadását, A mikrofón előtt a következök énekelték, illetve' beszéltek: Magda Schneider, Friedl Schuster {Petrovich Szvetozár I'elesége), Max Hansen, Verebes Ernő és Wolff-A!'bach-Retty. Weisz Kálmán, a Fox film rt. kölcsönosztályának a veze tdje, család; nevét belügyminiszteri engedéllyel Lakos-ra vájtoztatta. Vh-ány] Gyula, a íllmszakma régi és népszerü tagja, a jövő szezönra belépett a Kovács Emil ér társa cég kötelékébe és főleg a vidéki mozttulajdonosck látogatását vállalta eJ. A MMOE juliusban és augusztusban hétíön, szerdán és pénteken tart hivatalos ór.ílkat délelőtt 10-1 óra között. A legközelebbi választmányi ü.1ést augasztushan tartjá.!, meg.
A Mííjég-Illozgó, amely egykor Budapest. egyH, legkedveltebh C'yári szórakozöhelvc volt, június 23-án újból meguy-lt Pet\ő Jó: zs ef szakszerű vezetése alatt. A Mííjég-mozl rnűsorait egész nyáron át a Fox film rt. i'ogja szállítani. Grawatsch Ottó, az ura filmipari rt. sajtófőnöke, aki évek óta intézi az Utánál és az. Ufa.sztnházaknál a sajtóval kapcsolatcs reklám- és propagandaügyeket. [unius 30-'á,1 békés uton megvált az Ura kötelékéből. U] hangrnérnököket szerzödtetett a Hunnia n'mgyár, Az egyik Héjjás 'Endre gépészll1él'nök, a másik Tóth László gépészmérnök, a harmadik pedig Kemény István gé()észmé;nök, Egyelőre félévig maradnak a Hunnianál ~yakor[loki mínöségben. A Corvin-Illrnszinház [unius 27-éIT;zárta ie idei szezönját. Most arról Iodynak a tárgyalások, hogy a Metro vegye át a mozit. Ugyancsak a Metro akarja a Terézköruti Uta-Illmszínházae is átvenni, úgy hogy ebben az esetben ez lenne a bemutató sz ínháza, mig a Corvin utánjátszó szinház lesz, A Bemutató Plimszlnházak érdeléeltsége központi irodáját Décsi (Iszwald igazga tó lakásán, Teréz körút 28. alatt rendezték be. Teleíonszáma: 16-2-11. Míndennernü él'tesítés t, levelet stb. ide kérnek A budapesti törvényszék az egyl,ori Kino Riport filmgyár és fílmvállalat. Fodor és Vajda íelsz. a. levő, céget (Mérleg ll" 2,) a cégjegyzékből véglegesen törö'ní akarja. A törvényszék ezért Iőlhtvja a cég esetleges birtnkosait, tagjait, felmámolóit, képviseld. jét és mindazokat, akiknek a cég Ienuállásaboz érdeke füződil" hogyha a cég megszünése ellen kifogásuk van, ezt a kivánságukat a budap-esti törvényszékné', rnint cégbíróságnál jelentsék be, rnert ellenesetben a cégtörlés hivatalból történik meg. A Hermes Film ktt. új irodahelyiségbe költözött. Uj címe: Erzsébet körüt 8·. Teleíonszáma: 40-9-C8. A Stylus film rt. elköltözik eddigi helyiségétől és ugyancsak az Erzsébet I.örül 8, számu háza, a második emeletre költözik augusztus r-én. Régi telefonszáma megmara-í. A Corso, Omnia és Captol mozgökép színházak az új idényben jórészt másodheles müsorokat lognak bemutatni, ezzel it budapesri prerniei sztnházak száma hárommal csökkent, cs 40 ce ee
A
A
FILMKULTURA~
mrzárnának
boriték laP:!
Jt71a PelJOm.
FILMKUL TURA legközelebbi száma 1934. szeptember elsején jelenik meg- ~--~~~~~~
ny o m t k. á
10
~
.~X~~r~-..~·~,
.••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• í:
I BUDAPESTER
FILl\1MARKT
I
:YIAGYAR SZINÉSZEK
egész raja áll a filmgyártás rendelketapasztaljuk, hogy t•••••••••••••••••.••••••••••••• •••••••• •••• •••••••••••• ·•• zésére és sajnálattal a magyar színházi kultúra sok-sok te-. Fox-Film: II ells sisters, Kunsteis-Kino. Jf. Metro-Go.dwyn-Mayer: S on of Desert, hetséges, érdemes éS' a közönség előtt Rádius, Jf. igen népszerű tagja nem jut a felvevőHold jowr num, gép és a mikrofon elé. Hol itt a hiba? Rádius, Jv. Prieetig h ter and the Hol itt éi rendszertelenség? Mert lehe o lady, Royal A. Jf. tetlen, hogy olyan színész, mint Som: Stage niotlier, Ralay Arthur, akiért egész Budapest radius, Casino, jong, akinek egyénisége, művészi kéGiartenkino, Jf. pessége úgyszólván páratlan, még alig MíívészfiIm: Noother urooman, Royal Apo!16. Casirio. Gartenkino, jf. szerepelt magyar filmen. A Vígszínház Pararnount: Tot the last nian, Márkus Parktöbb nagy muvesze ugyancsak távol kino Jv. áll a magyar filrngyártástól. Hol ma, Pátria-Film: Die Frau von der tnan. sprichi, Décsi, Garlenkino, Jf. rad Somló István, akiről a közelállók Turul-Film: Friderilea, Forum und Gattentudták, hogy nagy és tehetséges mű. kino. Jf. vész, de csak Az orvos-ban ugrott ki. Ro/·schilds To hl/ej' ung. FilmsV ándory Gusztáv, aki valamikor a katcs. Ji. Ufa-Film: Un/er Ceschűitsa uisicht, 'C'fa, legelsők között volt, néha-néha jut Corvin, Gartenkino, Jv. egy-egy szerény díjazású epizódszeUniversal-Fllm: By caltdlelight, Forum, Jf. rephez. Beregi Oszkárra büszke lehet, cs U_Jdl!iLiO _ ne a magyar filmgyártás, hiszen Be" regi világviszonylatban is komoly ér, MEG.JELENÉSI STATISZTIKA ték, csak nagy ritkén és akkor iSI me gERSCHEINUNGSST ATISTIK lehetősen passzív szeropekhez jut. Június hónap (Monat Juni) Nagyon ritkán látjuk és halljuk Bé» Magyar (ungar ischer ) filmszkeccs 1 kássy Istvánt, a fiatal, fess, elegáns, Kémet (dcutscher) film: 2 jóhangú színészt, akárcsak cllenpartne. Amerikai (arnerikanischcr ) film: 8 Cseh (Tschcchoslov.) film: 1 rét, Kertész Gábort, vajjon kinek áll 12 film az érdekében, hogy ne jussanak szó. ;:, ••• -,V.f __ A__ V_", __ V_CII-= hoz a magyar filmen? Szigeti Jenő kómikus és drámai erő egy személyben, univerzális tehetség, óriási nyeresége a magyar filmnek, hébe-korba napyke , gyesen egy-egy apró statiszta-szeaz 1935. évi reppel "tüntetik" ki. Hol marad a há, rom Leiebér? Színházban, parketton. kabaréban jók, magyar filmen nem? A Bethlen-téri színházban volt a sze= zón ban néhány remek színész, hol vannak ezek? És a nők? Mindig ugyan, Küldje be idejében eimét, azok és sohasem azok, akik talán pro' tekeió nélkül állnak itt, vagy szerény. vállalatának adatait, ségűk miatt nem tolakszanak a Gyarmat uccába? A Budapesti Színészek hirdetését. Szövetségének rendeznie kellene ezt a kérdést, mcrt kell, hogy a magyar film Szerkesztőség és kiadóhivatal: kenyeret adjon mind en színésznek, aki a filmre alkalmas. THÖKÖLY-UT 75. TELEFON: 97-0-76.
Előkészületben
FILMMűvtSZ~TI
tVRÖNYV
11
~,---------+.~~r~f------~.+ ,
AZ.OI(TATÓFILM ÁTSZERVEZÉS
ELÖTT AZ AMERIKAIOKTATÓFILM
ezető amerikai pedagógusok, tudósok és nevelésüggyel foglalkozó pedagógusok már régóta kővetelik egy nemzeti ok, tatófilmintézet felállítá, sát. Ennek az volna a célja, hogy az amerikai oktatófilmet rnindcn tekintetben támogassa, elő mozdítsa és hogy a kormánytól erre nézve megfelelő anyagi és erkölcsi tá, mogatást kieszközöljőn. Az amerikai kormány rokonszenvesnek találta ezt a követelést és felhatalmazta a belügy> minisztérium oktatásügyi oszcályát, hogy tanulmányozza a kérdést. Ismert amerikai tudósokat és tanerőket hall. gattak ki ebben a kérdésben, ezekről a kihallgatásokról terjedelmes jelentést késeitettek. amelyet érdekessé. génél fogva legutóbb felolvastak a Ró. mában tartott nemzetközi oktatófilmkongresszuson is. A jelentés felcmliti. hogyezidősze, rint 35 amerikai társaság foglalkozik olyan oktató; és kulturfilmek ősszeál. lításával, amelyeket nem a hivatás. szerű mozgóképszinházakban unutatnak be. Ennek a 35 társaságnak a film. jeit 200 más társaság hozza forgalomba és bonyolítja le a kölesönzést. Annak ellenére, hogy a kereslet legín, kább hangosfilmek 'iránt mutatkozik, mégis a legtöbb oktatóés kulturfilm még mindig néma. Nem miriden okta, :tó~ és kulturfilm készül' 35 mm les nyersanyagon. hanem tekintélyes. részüket 16 mrn-es filmekre kopirozzák. A 16 rum-es filmek kópiáit ugynevezett éghetetlen anyagra készítik. Az
\9
12
a.merikai egyházak részéről is óriási érdeklődés mutatkozik kuíturális filmek, főleg azonban egyházi . filmek iránt. Az utóbbiakat azonban nemcsak vallásoktatási célokra használják fel. hanem vasárnaponként a templomok, ban rendes előadások keretében vetítik. Azok a tudósok és tanerők, akik az amerikai filmintézet létesítését sürgetik, hangsúlyozzák, hogy ennek az intézetnek az volna elsősorban a főcélja, hogy
a meglevő okteto, és kulturiilmesnyegot összegyűjtse, osztályozza és ketelogizélie, végül olyan racionális kől. csőnzést vezessen be, amely ugy a gyártóknak, mint a közenségnek elő, nyös. Az intézet egyik főcélja szerintük az is volna, hogyelőírná azt is, hogy milyen 35 rum-es filmek alkalma. sak 16 mzn-es filmekké való átalakí;
t ésre. A jelentés rámutat arra, hogy ezidőszerint 19 szövetséges államban kőrülbelül 2000 növendék előtt használ, ják föl a filmet iskolai oktatócélokra. különösen pedig nyeivokietesce. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogya film utján történő oktatás sokkal hatásosabb és eredményesebb" mint a könyvből való tanulás. A legutolsó statisztikai adatok szerint az Egyesült Allamokban ezidőszerint 350.000 is, kolai vetítő gép et használnak, amelyek ősszértéke meghaladja a 70 millió del. Iárt. Ezeknek a gépeknek a 6{7.ed része 16 nim-es film céljaira volt beál. lítva és csak 1/7,ed rész alkalmas a normálfilm leadására. A jelentés ra,
mutat arra, hogy ha minden amerikai iskolás gyermek évente 60 centet fi, zctne be az iskolai oktatófilm céljaira, ugy elz évente több mint 12 millió dol. lárt jelentene, amiből nemcsak kellő számú és megfelelő minőségű oktató. filmet lehetne gyártani, de még elég pénz jut a technikai felszerelés kiegészítésére is. Hat amerikai nagyváros jelentése szerint az 1931/32. iskolai évadban 101.070 filmelőadást tartottak
Franciaországban
1934 első negyedében és 28 mozgóképsz.ínház jelentett csődöt. Ezeken kívül 4 filmvállalat és mozgóképszínház jelentett be fizetésképtelenséget. Keskenyfilm a német Himalája-expedíciónúl. A német Hirnalája-expediciót, amely a 80)0 111 magas Kanga Parbot meghódítására indolt, több keskenyfilm berendezéssel szerelték föl és az ősszes filmfelvétel eket ezekkel készítik. Miután a hegy megmászása igen nehéz, törekedni kellett a súlyok csökkentésére és ezér t esett a választás a keskenyfilm felvevőgépekre. Ez az 'első eset, hogy tu domán3!os eepediciá keskenyfilm re készít felvételeket. Érdekes, hogy ezeket később normál filmre nagyít ják. 17 filmvállalkozás
Hangosfilm a francia hajókon. A Compagnie Generale Transatlantique megállapodott -a fr'ancia filmgyártás érdekképviseletével, hogy anagy hajóin francia hangosfilmeket fog bemutatni. Ezenkívül a newyorki kikötőben is hetenként egyszer előadást rendeznek francia hangos filmekről és ezekre az elöadásokra meghívják a nagy amerikai filmsz ímházak vezetőit. Ahajóstársaságok teljesen díjmentesen vállalják ezeket a kikötőbeli előadásokat, úgyhogy a francia fi,lmgyárakra nézve semmiféle költségek nem merülnek fel.
az iskolákban, míg ugyanebben a 6 nagyvárosban 1932i33. évadban már 149.000 előadást produkáltak. Amenynyiben Amerikában általánosságbau bevezetnék az iskolai filmoktatást, úgy ez maga után vonná azt, hogy 650 millió dollárt kellene technikai felszerelésekre befektetni, Ilyen kilátások mellett természe/tesen az amerikai film technikai ipa r lényeges rendelésekhez jutna.
A iiJm a német egyetemeken. 1934 nyarán több német egyetemen tartanak előadásokat a filmről és a fil mmel kapcsolatban. A freiburgi egyetemen általános filmkérdésekről tartanak sorozatos filmelöadásokat a nyári szemeszterben. A greifswaldi egyeteillen "Qne'llenklHlde und Quellenkritik von zeitung und Film" címen tart előadást dr. Troub, a legismertebb német filmesztétikusok egyike. Leipzigben "Ujság, film, sajtÓ, mint politikai felvilágosít6 eszkó'zök" címmel tartanak előadást. A műncheni egyetemen két tanár is tart külön-külön előadást a film ről. Az egyik előadásnak a címe pl.: A nendeeés, a. sZ'Í1!J)ad, a film és a rádió lényege. A berlini egyetemen szjntén egy csomó Iilrntudományi és filmművészeti előadást tartanak a rnost következő nyári szemeszterben. Kubturfilm-kdálljtás Londonban. A londoni műegyeternen aa angol Filmintézet ncrnr égiben kulturf ilm-kiállítást rendezett, amelyen nemcsak angol, hanem német, olasz, francia és amerikai oktató- és kultur íilmcket mutattak be.
77
DIATYP"
FILMLABORATORIUM
Bevezetik a Színes hiradókat. A színesíi lm terén tapasztalt újabb nagyarányú fejlödésre való tekintettel néh.iny amerikai filmgyár elhatározta, hogyahíradókat is szinesfilrnre készítik. A szinesfilmen való elkészítés nem fogja a híradó megjelenését eltelni, mert sikerűlt leküzdeni azokat a technikai akadályokat. amelyek esetleg a kése-ieln-cs megjelenést előidézték volna. Sokkal súlyosabb probléma azonban a kérdés anyagi része. mert a színes híradók minden valószlnűség szerint drágábbak lesznek, mint a fehér-fekete híradók. Az amerikai mozgókép-ztnházak azonban ezidőszerint elleneznek minden híradó-kölcsöndíj felemelést.
Budopest, VII., Ro~~enbiller-ucca 19. sz. Telefon ; 45-3-04.
Fe'elösséq
mellett
készit
FILMFELIRATOKAT AZ EREDETI KÓPIÁRA a Hruska-féle
világszabadalom
szerint.
Bármily stylusu betük, tetszés szerinti szlnben Fehér alapon
13
is kitünóen olvoshcfó l
!
IL~TECHNlKA NYÁRI
NAGYTAKARITÁS
A GÉPHÁZBAN
A vakáció a diáknak. a hivatalnoknak a gondtalanság idej e, a mozigépészre azonban ilyenkor vár a legtöbb munka: a nagytakarítás, javítás, modernizálás a gépházban. Az évközben felgyűlcmlett bajok, rongalások. módosítások most kerülnek elintézésre. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogyagépháznak ez az évenkénti "general javítása" megtörténjék. Alljonehhez néhány irányelv rendelkezésre. Mindenekelőtt is általános porolá . tisztogatás fakon. mennyezetn. kiugró falrészeken. Nincs siralmasabb látvány egy pókhálós, elhanyagolt, mállott falú gépháznál. Talán megengedhető némi szoid kifestés is, tompa sőtétes színben. A vezetékek helyes elrendezése, célszerű átcsoportosítások; kapc, olók, jelző berendezések közös táblára való egybevonása. Sérült. bizonytalan kentaktusok eltávolítása. A vezetékek, - különösen a sur lódásnak, rnozgásnak, rázkódásnak kitettek rncgvizsválása. Sok zavart, ropogása, mellékzörejt okoznak hangban a rossz kontaktusole. Vigyázzunk a földzárIatra! Ezt az erősítő is igényli. Vizszáljuk át a biztosítékokat. betéteket. érintkező szegeket. szükség esetért cseréljünk. helyes biztosítékot tegyünk be. Jól kell körülnézni az ellenállásoknál is: ívlámpa, motor, hanglámpa ellenállásai. Nem oxidálódott-e vagy 'nem égett-e cl) Kiégett, laza, rossz keféket. polussa rukat dobjunk ki. A motorcsapágyakat, ha kikoptak, felporselyezni, a motor statort és rotort kiíuj tatni. kollektort lccsiszolni. A vetítőgépnél a máltai kereszt és egyfogú kereket amennyiben szűkségcs cserélni. kikopott dobokat eltávolítani új görgŐKet feltenni, kapusincket köszörülni kell. A gépet általánosan tisztítani. mosni és szigctelni kell. Alsó, felső kar, rugók. frikciót
rendbehozni. Objektivot tisztítani. Fontos a rangadapter a leh!Clö Iggondosabb átnézése és rendbehozása. Különösen kikopott csapágyakra és vezetőpályákr a, úgyszintén kapúsinekre. Fontos továbbá a banglámpa cseréje, kilazult csavar ok meghúzása. A fotocella ne rázódjon üzem közben. Ellenőrizzük a fotocella jóságát, gázos cellánál vigyázzunk a fotocella Ieszűltségr c, nem glimmel-e a cella a magas feszültség miatt ; ellenőrizzük. nem mozdult-e el a helvéről ? ;\ vetítő lámpa ház alapos tisztítása, a -lámpa rendbehozása, javítása, széntartók esetleges cserélése. tükör f onesorozása ugyancsak lényeges feladat. Az előerősítő gondos tisztítása, lehetőleg benzinnel történj ék; a por és piszok-részek ropogást, átvezetést okozhatnak. Laza kentaktusokat meg kell szünrctni. Szükség esetén szil it. blokk-csere. ha kel! a lámp:í.t is. Fotocella kábcl leluj ltása, potenciométer rendbehozatala mulhatatlanul szükséges. Nagy erősítő tisztítása benzinnel történjék, amennyiben szűkséges, alkatrész csere. ellenőrizzük az anód- és rácsfeszültségeket. Földelésekre nagy gondot fordítsunk. Hangvezeték átvizsgálása, hangszóró leporolás, egyenirányitó tisztítás, vetitóvászon mosása illetve tisztirá a, fe tése. Vézvilágítás rendbehozása. Vetítőnyílást lezáró ablakok automatikus fedőlapj a jól zár-e? Az akkumulátorokról se feledkezzünk meg, szüksézcs lemezek cseréje. gondos tisztítása, újból Ielsavazása. Sok kellemetlenségtől és űzemzavar tól szabadul meg év közben az a gépész aki a nyári seiinei egy részét a géPház és hapcsolt részei lelkiismeretes rendbeh osásánalr sze-nteli. Végül egy j ó tanács még: nt inél előbb kell ezt mel?tenni, tehát a nyári sciinet elejfn azután jöhet a gondtalan pihenés'
Ú,jtipusú hangosiílm felvevő, A német kinotechnikai társaságelZYik űlésén mu+attúk be azt a hangosfilm felvevő berendezést. amely egy gépen kűlőn-kiilőri filmsza larrrn vc- z fel képet és hangot. Fő j cl'czzetességc
teljes zártsága és hangszigetelése. amely az adatok szerint annyira tökéletes. hogyagépzaj lezárt állapotban egyáltalán észre =em vehető.
es
14
~.-·--------~,~~~~,~-------+ • Irja:
Brückner János okI. gépésl. , érnök.
A tökélétes hangvisszaadás. A tökéletes hangleadás hosszú láncolatot [elent, amely láncolat végén akkor Impunk kíelégrtö eredményt, ha a közbenső fokozatok egymásnak megfelelnek. A hanglámpátöl egészen a Itangszóróig több önálló egységből áll ez a sor, amelyeken keresztül a hangfotográfia tényleges hangga alakul át. Az átalakulás csak akkor helyes, ha a kapcsolt részek megfelelően vannak egymásholz csatolva. Az illesztés (Anpassung] egyile fontos alapkövetelménye a tdkéletes hang leadásnak. Az előerűsítő k.menö transformátora és a főerősítő bemenő transrormátora közott Hagy energia-veszteségek léphetnek fel helytelen i,l!esztés rniatt. Még fokozottabban áll ez a kimenő transzformátor és hangszóró kapcsolatára. Vegyük gondos vizsgárat alá tehát az egyes részelemeket berendezésiinknél és a llapítassuk meg szakernberrel, hogy az illesztés követelményeinek megreíelnelc-e, mert talán kisebb-nagyobb mödosítássaj a meglevő berendezéssel jóval kiilönb eredményt lehetne produkálni.
kisütött akkumulátor sokáig töltetlenüí marad krtstá'yos ólom-képzödmények fedik be a lemezeket, amiatt az akkumulátor teljesituiénye csökken. A töltés alatti túlságos erős gázképződés, magas töltőáram erőssgre enged következtetnl, miért is csökkenteni kell azt. Amennyiben a töltés befejeztével még mindig tart a gázképződés, ugy ez azt jelenti, hogya lemezek között rövid zár van [Iérnhulladéktól, lernezek éríntkezésétöl) és az akkumulátor önmagában kisül, A megengedettnél nagyobb áramerösségü kisütésnél a lemezek és főleg a pozitiv lemezek elgörbülnek.
Karcol a hangkapú. A hangos gépek nél a filmre nézve új vesredeimet jelent a hangkapü, mert ennél is, hasonlóan a képkapúhoz íelíéphotrrek karcok; beszakadások, A kapúban réteg rakodik le, amely mint hegyes tü szántja \·égig a képlát. A fenti bajokat Iokozcatan idézik elő a túlságosan meghúzott hangkapú rugók. Ezek a hangrésznél [obban meghúzhatök, mint a képkapúnál. mert a hangdob egyenletes és nem szakaszos mozgást végez. A kapürug ókat annyira [azítsuk meg, hogy az áthaladó film s'imán, könnyen áthuzható legyen. A túlságosan laza rugóknal a film hullámosan halad és emiatt a bang grizel és tremoláz.
Az akkumulátorokról. Az akkumulátorok drá~a és kényes szerkezetek, amelyek azonban gondos tetügye let és kezelés, mellett hosszú éveken -át J,iIogastalanul mííködnek. Tartsuk állandóan tisztán a szurnkkal hevont fedőt, a képzőll.ő sókristályokat azonnal távolítsuk el, a lemarődott pólus-végeket cseréljük ld ujjal. Allandéan ellenőrizzük az akkumulátor savsűrűségét, amely feltöltött helys-etben 1.24 és kisütött állapotban 1.18°. A sürüség ellenőrzésére areométer szelgát. A sav mindenkor legalább 15 nun-nyire álljon a lemezek felett. A töltő áramerősSéget, amely az akkumulátor szállító levelén vagy származása táhláján fel van tüntetve, ne lépjtil •. túl. Könnyen kiszámít hat juk a töltőfeszültség Ilagysá~át, ha tudjuk, hogy hány cellából áll a töltendő telep. mert a cellák számát szorozní kell 2.8-del; ez a sznrzat egyenlő a szükséges és Voltokban kifejezett töltőfeszültséggeI. (Ugyanis 2,.8 Volt egy·-egy cella töltöieszüttsége). Az áramforrás pozitiv sarleát az akkumultáor pozitiv, a negativ sarkát pedig a negativ kivezetésset kössük össze a töltésnél. Ha egy
A hangleadógépek tökéletesítése. A hangosfilm-techníka töl,életes€Y.léS-.e. együtt [árt és jár a vele kapcsolatos technikai ága), fejlődésével. Például a rádiócső"ek gyártásában elért újabb és jobb típusokat a hangosfilm-technika azonnal átvette. Hasonlóképen .iárt el a fotócellák és hangszórók terén is. A hangleadó berendezések az utóbbi évek alatt gyors fejlődést mutattak és összehasonlítva az újabb berendezésetcet a legelsökkel, minslen vonalon nagyobb biztonságot, jobb levalitás t, könnyebb kezelhetöséget és, egyszetüsitett formákat találunk. Sok berendezésnél a hangadapter egybeépül a ~épfejjelj a résoptika fényereje növekszik a hanglámpák javulnak az egész erősítőberendezés hálózatról müküdík, a hangszóróknál nagyon feljavult a hatásfok, ügy hogy csak kisebb teljesítményű erősítők szükségesek. A jövő Iejlödése minden valószínűség szeríni a fotocella, a résoptika, a hangszóró irányában fog haladni, mert e téren még nagy lehetőségek kínálkeznak.
15
KÉT NÉz6TÉR - EGY VETITOBEI<ENDEZÉS Olaszországban több I~elyen találni kettős mozikat, amely,ek' mint neviik is rnutatj a. két nézőtér ből állanak, azonban egyetlen vetilö berendezéssel! Főleg ott álkalmazható ez az elrendezés" ahol igen hosszú teremben történik a vetítés, amely termét ezen hoszszúsága, vagy középen kinyuló valamely épűlet-szérkezetrész miatt nem volna lehetséges az egyik oldalról átvetíteni. A megoldás ilyen esetekben abban áll, hogy a termet középen kettéválaszt ják és ide gépházat építenek. A vetítő-gép előtt prizma rendszer van, amely egy kb. y._ 1112 tükör segítségével a ugár nyaláb ,egy részét az egyik ernyöre. a másikat az ellenkező ernyóre juttatja. A feltétel itt az,'hogy a két ernyő vetítési távolsága a géptől pontosan egyenlő legyen, nriután egy gépen, illetve egy obj ektivcn keresztül történik' a vetítés. Mind a két teremben a kép élességet ezzel az objektivvel szabályozzák. Természetesen a fénymennyiség is megf'elezödik, vagyis mindegyik vászonra fele olyan világos kép vetődik, mintha a prizmarendszer nélkül, csak egy vászonra történne a vetítés. A kettős mozinál az erdeíró berendezé is egy, de két hangszóróval. Szükség esctéri azonban akár egy középen felállított hangszóró látja el indkét termet hanggal. A keskenyfilm egységes méretének a megállapítása érdekében az áprilisi római nemzetközi oktatófilm-kongresszus úgy határozott. hogy május 25-ére újabb konferenciát hív össze Ba den-Badenben, ahol a gyártók határoznak az egységesítés gyakorlati megvalósítása érdekében. A baden-badeni konferencián Németország, Franciaország. Anglia, az unió és Olaszország képviselői vettek 'részt é hosszas és alapos tárgyalás után kimondták, hogy az oktatóFUm céljaira egvség«: inéretneh a 16 m.m-es szélességet ismerik el. Június 25-én és 26-án az érdekeltek további konferenciára jöttek öszsze Stresában, ahol' az egységes szélesség megállapításánál még szűkséges technikai és gyakorlati részleteket beszélték meg. A stresai konferencián véglegesen kimondták a 16 nim-es szélesség behozatalát. Ezzel az egységesítér sel olyan akadály szűnt meg, amely évtizedek óta szercpelt napirenden és világszerte csak za'uart és sok bajt okozott. Ez a kérdés ezzel a megoldással' nyugvópontra jutott. Szinesfilmeket gyártanak Olaszországban. A milánói .,Milano"-filmgyár megszer ezte Ernil io Roncarelo mér nők sz ínes film találmányát és ennek a felhasználásával fogj a a színes filmeket most berendezett új műtermében és laboratóriumában készíteni.
.. ~. távolbalátás és a jövő mozija. A kűlföldi filmszaklapok sokat foglalkoznak a távolbalátás kérdésével és a jövő ama lehetőségével. hogy ennek útján moziképeket lehetne közvetíteni, amelyeket ki-ki otthonában szem lélhetne. Egyes helyeken már, rnint a legközelebbi jövő legfőbb filmprobl 'májáról írnak, amely a 1/bo::gószinházakat fenyegetné, mert a közőriség saj át otthonában élvezhetné a hangosfilmeket. A helyzet e kérdésben ma az, hogy ténylegesen történtek kísérletelz és legu.tóbb Londonban Baird - a távolbalátás legkiválóbb tudósa laboratóriumában közvetítettek hanzosfilrnet, amely kb: -60' ern> nagyságú volt :és' igen jól kivehető képetTszolgáltatott. K vetíési tempó lassúbb volt,. m int a mozikbari szokásos. Mint kísérlet értékes és reménytkeltő. de mint a mozi közelebbi veszedelme még nem jöhet szóba. Annyira k esdett ~tádiumban van ez a kérdés és oly Súlyos problémákvárnak még m eg oldásra, hogy - ebben az irányban hamarosan nem várhatunk eredményt. A keskeny hangosfilm. A keskeny hangosfilmek normáliái körül meglehetősen bonyolult helyzet tárriadt. Ugyanis az amerikai és a német módszer egymástól homlok egyenest különbözö utakon jár és a két kűlönbözö gyártmányú film nem adható le helyesen az ellenkező gyártmányú gépeken. Két léryegbevágó kérdésen tér el egymástól a német és az amerikai felfogás. Az egyik kérdés, hogy melyik oldalon legyen az enndeio a filmen, a fényforrás, illetve az obj ektív felé nézőn? A másik kérdés. hogy a hangcsiík a fényforrás felől nézve, jobbvagy a baloldalon álljon-e. Az amerikaiak az emulziót az objektív oldalára helyezik, a németek a fénvforrás oldalára. az amerikaiaknál a hangcsík a képszalag bal oldalán helyezkedik el, rníg a németeknél a jobb oldalon. Mind a két tábornak meg van a maga érve, amelyek technikai szemmel nézve végül is egyenrangúak. Ugy arne.. rikai, mind német részről mereven ragassleodna]: saját rend sser eilzhe s,
16
~~~ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELÖFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - yt évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiad): Lajta Andor; Szerkesztőség és kíadéhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: 97-0-76. Megjelenik mínden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
~-~.....__~
~
.
-,I,.~
-: .._ .. .. . ...
,.
.~.. ..""',._
. . ~,-' ... , ..
"..~
Budapesti filmpiac t..
.
" .....
Filmmegjelenések 1934. junius hónapban
JELMAGYARÁZAT Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felírás. - M. = Müfaj. fősz. = Főszereptök. R. = Rendező. - C. = cenzura. -:-,·a. = aluli. - f. = felüli.
...
/'
,
. FOK FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 39-4-37 és 31-6-58.
~
VI. 23
VI. 21
Seinhási mama. - Megj.: Rádius, Casino, Kert. H.: 2379 m. - M.: Drál~. - F.: Erb Benito. - Fösz.: Maureen O· ullivan, Franchet Tone .. - R.: Charles R. Brabin. Aluli.
I
• t!!
I
,
'-'-1 I "
-
,-_,o . -_
; *
.
.,. -.,J_. - .._ zs---
~ ... ... ~ ,6,":-
.
,
. '-
yl. 21
Erős férfi,' gyenge nő. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2823 m. - M.: Sportdráma. - F· Erb Benito. - Fősz.: Max Baer. Myrna Lov, Primo Carnera. - R.: Van Dyk. - C.: Alu'i,
MtJVÉSZFILM. Rákóczi-út 40. Tel.: 40·3-97.
VI.
Soha -mas osseowyt, Megj, : Royal Apolló, Casino és Kert. ..L Hi: 2120 m. - M.: Színmű . -F.: Pacséry L. - Fősz.: Irene Dunric. ~vfyrna Loy, Pat O'Brien. - C.: Aluli.
PARAMOUNT FILM FORGALMI R T, VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 34-4-37, 40-5-22.
VI. 19
I
I.
PÁ TRIA-FUM. Erzsébet-körút 8. '. Tel.: 40-&-25.
.~!
VI.
7
VI.
ol'"
~
28
-
.. '~,
.--::
"Otthon"-nyomda
ParkF.: Esther Fdüli.
-
Gyönyörök orszátga .. - Megj.: Décsi, Kert. H.: 2338 m. - M.: Dráma. - F.: Radó István. - Fősz. : Mády Christiaus Hans Stűve, Szőke Szakáll. Aluli. Bor, dal, csók, - Megj.: 2280 m. - M.: _Operett. Fősz. : Paul Hörbiger, Wüst, Adele Sandrock.
Fórum
és Kert.
-
- F.: Radó István. Mady Christians, - C.: Aluli.
H.:
-
Ida
Oz/et és seerelem, - Megj.: Corvin, Ufa, Kert. H.: 2185 m. - M.: Bohózat. - F' Lándor Tivadar. - Fösz.: Vlasta Burian, Mabel Hariot, Friedl HaerIin, Harry Frank. - R.: Karl LaFelüli. mac. -
,
1
c.:
c
lJNlVERSAL-FILM Népszínház u. 21. Tel.: 39-1-76.
Vendetta (Vérbosszu.) - Megj.: Márkus mozi. - H.: 1991> m. - }'-1.: Cowboy. Pásztor B. - Fősz.: Randorf Scott. Ralston. B. Brabbe, Noach Beery_ -
-
Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 8:3-&,-57és 58.
:
I
-
c.:
VI.
it/-;'
lJFA-FlLM
13
c.:
TURlJL-FILM,'" . Miksa-utca 7. , Tel.: 36-9-42.
t
c.:
.
'
a iértit ·akaröm. - Megj.: Rádius_ - H.: 2194 m. - M.: Dráma. - F.: Erb Benito. Fősz.: Jean Har-low, Clark Gable. - R.: Sam Wood. ~ G' F-ellili. -' Ezt
Vt.7 .
c.:
.'
Sivatag fiai. Megj.: Rádius .. H. 1861 m . -' M.: Vígjátjf. - F.: Erb Benito. - Fősz.: S. Laur íel, O. ardy. - R.: Hal Reach. A.
"
::
-:
-.
v.- 29--
~"c2!
-
.
:-
"
-
0;.., .. ,. ~,
MAYER Dl TR., VIII., Sándor-tér 3" Tel.: 44-4-24 ]s 25. ; -. ._- ~ -, --li ... .
.
.11
. '.MErRO-~OL~WMN
'
Pardon egy szóra~ ~·.Megj.: Műjég .. H.: 1627 m. - M.: Élé~élO:' - F.: Szántó. - Fősz.: James. Dunn, B&\t.űlJlO:Y. R. ~ Erich von Stroheim. c.. A1íl.:;,:::
.....
(KIS
VI. 4
Rotschild lánya. - Megj.: Uránia. - M.: FiJmszkeccs. - Fősz. : Fenyvessy Éva, Szőnyi Lenke, Radó Sándor, Szenes Ernő Kertész Gábor. R.: Gaál Béla. - C.: Aluli.
VI.
Gyertyafénynél. - Megj.: Fórum. - H.: 1915 m.M.: Vígjáték. -F.: Pacséry L. - Fősz.: Lukács Pál, Níls" Asther. Elissa Landy. A.
9
- c.:
Iván), Budapest, IX., L6nyay-ucca 50. Telefon: 87·2·87 és 87-5-77
I
PA KINE "G
KÉP'HEGATIV
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• DíU P ~N E G Á T ~V, H A N G - N E G A T I V Tf3 EGYÉB
NEGATIVOK:
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPJI)..NEG-ATIV KINECHROM - NEGAtiV AEROCHROM-NE&ATlV
Al
AZ AGFA-POSHIV a-Iegjobb ésa fegtonósabb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII., Thököly-ut 75. T e I e f o n 97-0-76.
Nyomatott:
Otthon-nyomda
(Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-utca 50. - TeJeIon : 87-2-87. és b7-5 77~
