FÓKUSZ. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet

2

FÓKUSZ a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet oktatási-nevelési és közművelődési szakmai folyóirata

XV. évfolyam 2013. 1.szám

3

Szerkesztőbizottság: Bayer Attila Gyula, Budai Erzsébet, Horváth Gergely Márton, Juhász-Nagyné Takács Mária, László Béláné, Prémné Horváth Katalin, Tóth Anna, Zsámba László Felelős szerkesztő: Juhász-Nagyné Takács Mária

ISSN 2063-4102 (on-line)

Kiadja: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet 3527 Miskolc, Selyemrét utca 1. Felelős kiadó: Budai Erzsébet igazgató Borító: Zsámba László Tördelőszerkesztő: Bayer Attila Gyula

4

Tartalom TANULMÁNY ............................................................................................ 7 Knausz Imre: Erkölcs és műveltség ............................................................. 7

MŰHELY ................................................................................................... 13 Velkey Balázs: Személyiségfejlesztés az iskolai közösségi szolgálatban .. 13 Papp Mónika: Civil szervezetek és az iskolai közösségi szolgálat ............ 29 F. Nagy Zsuzsanna: Közösségi szolgálat a „zöld” programok segítésére .. 42 Regéci Zoltánné: Múzeumok új szerepkörben. A közgyűjtemények és a középiskolák nevelést – oktatást segítő kapcsolata .................................... 57 Hegymeginé Nyíry Enikő- Zsámba László: „Jeles Napok és Tanösvények” megyei vetélkedő a környezeti nevelésért .................................................. 66

5

Kedves Olvasó!

A Fókusz című szakmai folyóirat 2011-ig nyomtatott formában jelent meg, 2012-től online kiadványként él tovább. Jelen számunkban a köznevelés aktuális kérdéseivel- az erkölcsi nevelés, a közösségi szolgálat megszervezése a középiskolákban, környezeti nevelés foglalkozunk. Számunk szerzői: Knausz Imre intézetigazgató egyetemi docens, Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet, Miskolc F. Nagy Zsuzsanna titkár, Ökológiai Intézet Alapítvány, Miskolc Hegymeginé Nyíry Enikő nyugdíjas pedagógus, a Szinva Oktatóközpont Lehoczky Díjas tiszteletbeli vezetője, Miskolc Papp Mónika ügyvezető, Szikra Alapítvány, Miskolc Regéci Zoltánné nyugalmazott médiatár vezető, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és Sportintézet, Miskolc Velkey Balázs programszervező tanár, igazgatóhelyettes, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc Zsámba László pedagógiai szakértő, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és Sportintézet, Miskolc

6

TANULMÁNY Knausz Imre

Erkölcs és műveltség (Elhangzott a miskolci erkölcsi nevelési műhelybeszélgetésen 2013. március 7-én) Arra a kérdésre szeretnék fókuszálni ebben az előadásban, hogy mi a kapcsolat az erkölcsi nevelés és az iskolai tananyag között. Az iskolai tananyag túlnyomó részének az a célja, hogy műveltséget közvetítsen, és egyáltalán nem magától értetődő, hogy ennek a műveltségnek köze van az erkölcshöz. Tudjuk, hogy egy ember lehet nagyon művelt, ugyanakkor utolsó gazember, és fordítva: a műveletlen ember is lehet példamutatóan erényes. Mégis amellett szeretnék érvelni, hogy az iskola e két alapvető funkciója – a műveltség közvetítése az erkölcsi nevelés – bizonyos pontokon összekapcsolódik, sőt a két dolog igazából csak együtt kezelhető hatékonyan. Ez az álláspont voltaképpen kétfelé ágazik. Egyrészt azt állítom, hogy a műveltség elsajátítása feltétele az erkölcsi tudatosságnak, azaz csak akkor tudunk helyes döntéseket hozni, ha valóságismerettel rendelkezünk, és nem vagyunk megvezethetők. Ez akár konzervatív pozíciónak is nevezhető, amennyiben a hagyományos iskolai tananyag fontosságát kívánja ezúttal etikai érveléssel alátámasztani. Másrészt viszont azt is állítom, hogy a hagyományos műveltség csak akkor sajátítható el értelmes módon, ha a tanulók számára közvetlenül felfoghatóvá tesszük annak etikai vonatkozásait is. Ez tehát ellenkezőleg: egy progresszivistának nevezhető pozíció, amennyiben legalábbis a tananyag átstrukturálását szorgalmazza. Azaz egy olyan tanítási stratégiát, amelyben folyamatos reflexió történik arra, hogy mi az értelme, a felhasználhatósága az adott tananyagnak. A következőkben három olyan fogalmat szeretnék nagyítólencse alá helyezni, amelyek mind a műveltség, mind az erkölcs világában kulcsszerepet játszanak, így a két szféra közötti hidaknak lehet tekinteni őket. Előre bocsátom, hogy erősen problematikus fogalmakról van szó, 7

pontosabban a modernitás olyan alapfogalmai ezek, amelyek problematikussá váltak a posztmodern világban. Így tárgyalásuk óhatatlanul arról is szól, hogy miért lehetetlen – vagy finomabban fogalmazva: miért nagyon nehéz – igazodási pontnak tekinteni őket. Miközben megkerülhetetlenek. Felelősségvállalás Az első fogalom arra a tényre irányítja a figyelmünket, hogy nap mint nap döntéseket kell hoznunk, és számolnunk kell döntéseink következményeivel. Felelős döntésről akkor beszélhetünk, ha a lehetőségek mértékében előre látjuk, hogy döntésünk hogyan hat ránk, a családunkra, a munkahelyünkre, az országra, és ezeknek a következményeknek a mérlegelésével határozunk az ilyen vagy olyan cselekvés mellett. Már a megfogalmazásból világos, hogy a felelősség jellegzetesen etikai fogalma milyen erőteljesen feltételezi a tudást, és ezen belül is éppen a műveltséget. Engedjék meg, hogy egy példával világítsam meg a tájékozottság és a műveltség közötti fogalmi különbséget annak alátámasztására, hogy az előbbi mennyire nem elég a felelősségvállaláshoz. Mikor a Műveltség és demokrácia című hosszabb esszémet írtam, napvilágot látott egy kettős interjú két kutató orvossal. Egyikük azt állítja – karikírozva idézem a szavait –, hogy a koleszterincsökkentők nem segítenek elkerülni az infarktust, viszont meghalunk a mellékhatásaiktól, a másik ezzel szemben azt mondja, hogy ezek a gyógyszerek felettébb szükségesek, és mellékhatásaik egyáltalán nem fenyegetőek. Jómagam történetesen koleszterincsökkentőt szedek, így érthetően nem közömbös számomra, hogy kinek van igaza. Mint látható, nem is vagyok teljesen tájékozatlan a témában, hiszen eljutnak képernyőmre az ezzel kapcsolatos viták, hiányzik viszont egy olyan tudás, amelynek a segítségével egyáltalán képes lennék elgondolkodni azon, hogy kinek van igaza. Természetesen nem arról beszélek, hogy egy szuperműveltség segítségével felülbírálhatnánk az orvosprofesszorok kutatási eredményeit. De aki – tőlem eltérően – tudja, mi az a koleszterin, tud valamit a hatásmechanizmusáról, meg tudja különböztetni a cikkben ugyancsak emlegetett transzzsíroktól, és főleg járatos a természettudományos érvelés logikájában, az képes lehet arra, hogy legalább gondolkodjék a dolgon, 8

összevesse a két kutató szavait, és nem az az egyedüli lehetősége, hogy a közölt fénykép alapján eldöntse, melyik orvosban bízik meg jobban. Látható tehát, hogy az internet világában a szakemberek véleményéhez viszonylag könnyen hozzájuthatunk, és ennek segítségével akár sokféle témában is tájékozottak lehetünk, a felelős döntés megszületéséhez azonban ennél többre van szükség: arra, hogy racionálisan mérlegelni tudjuk az így megismert álláspontokat. Ez alapvető struktúrák ismeretét feltételezi, műveltséget, ami csak szisztematikus tanulással – egyszerűen szólva: az iskolában – szerezhető meg. A fenti példa nem tűnik kifejezetten etikai jellegűnek, mert csak saját magunkról van benne szó, de ha már arra a kérdésre gondolunk, hogy milyen oltásokat adassunk a gyerekünknek, a kérdés máris erkölcsi tartalommal telítődik. Csakhogy mindennapi életünk valóban rákényszerít-e minket a felelősség vállalására? Furcsa módon ez viszonylag ritkán történik meg. Mindennapi tapasztalatunk inkább az, hogy a döntések felelősségét szakembereknek adjuk át, és valójában vakon megbízunk az ítéletükben, legyen szó akár orvosi ellátásról, akár a politikai vezetők megválasztásáról. A világ, amelyben élünk, nem arról szól, hogy mindenben nekünk kell döntenünk, inkább az ellenkezőjéről: mindenben az „illetékesek” döntenek. Ahogy a számítógépen a grafikus felhasználó felület (GUI) elfedi, hogy mi is történik „belül”, ugyanígy vagyunk az életben is: elég tudnunk, hogy mikor melyik gombot kell megnyomnunk, és ha mégsem az történik, amit vártunk, azért valaki más lesz a felelős. A fiatalok egy jelentős részének még fokozottabban ez a tapasztalata, így meglehetősen nehéz ráébreszteni őket a tananyagban rejlő etikai tartalom relevanciájára. Szilárd értékrend A modernitás másik központi gondolata volt, hogy az embernek határozott értékrenddel kell rendelkeznie. Egy olyan világban, amelyben a szülőktől közvetlenül átvehető magatartásminták már nem alkalmazhatók minden további nélkül – mert jó eséllyel kerülünk olyan helyzetekbe, amilyenekben szüleink, nagyszüleink soha nem találták magukat –, kiemelten fontos, hogy legyen valami a személyiségben, ami mégis meg tudja mutatni, hogy mi a helyes, hogy merre van előre. Minél határozottabbak az értékeink, annál szilárdabban állunk a lábunkon az élet 9

viharos tengerén hányódó hajóban. Az értékrend iránytű, amelynek segítségével ki tudjuk jelölni a hajó helyes irányát. Az iskolában zajló műveltségközvetítésnek mindig is – a 16-17. században lezajló nagy neveléstörténeti forradalomtól kezdve – nagyon erős jellemformáló, jellemszilárdító szerepet tulajdonítottak. Az ókori történelem és irodalom vagy a Szentírás történetei, később pedig a nemzeti hagyomány nagy (és kis) elbeszélései követendő mintákat mutattak, példaképeket állítottak a felnövekvő nemzedék elé, ezáltal észrevétlenül ültetve be a felettes énbe a személyiséget belülről irányító iránytűt. De azt állítom, hogy hasonló szerepe volt a 19-20. században a természettudományos tanterveknek is. A természettudományos tudás gyakorlati felhasználhatóságánál fontosabb szerepet játszott itt a tananyag értékközvetítő üzenete: az ember képes a világot megismerni, átalakítani, sőt leigázni. Csakhogy ha valami, akkor éppen a szilárd értékrend tisztelete szorul vissza folyamatosan azoknak a kulturális változásoknak a során, amelyek a 20. század közepén kezdődtek el az Egyesült Államokban, és mára kiteljesedtek az egész nyugati világban. Legegyszerűbben úgy írható ez le, hogy az értékek és elvek, mint belső orientációs pontok szerepét külső orientációs pontok veszik át – legalábbis részben, de úgy tűnik, egyre nagyobb részben. A mai ember nem akkor lesz sikeres, ha a hagyomány narratívái által megalapozott belső parancsokat követi, hanem akkor, ha belső radarjával folyamatosan monitorozza a külvilágot, és érzékenyen reagál a trendek változására. Ez nem feltétlenül baj, hiszen valójában az empátiáról van szó, arról, hogy rá tudunk hangolódni másokra, át tudjuk érezni és át tudjuk venni az igényeiket, miközben a másik oldalon az is igaz, hogy befolyásolhatóbbakká válunk. Nőies erények értékelődnek fel a hagyományos férfias erényekkel szemben, alighanem innen a konzervatív panasz a 60-as évektől kezdve: a világ feminizálódik, már nincsenek igazi férfiak. Napjainkban a Facebook frenetikus sikere teszi érzékletessé ezeket a változásokat. A Facebookon minden állapotfrissítésünk és megosztásunk arra (is) szolgál, hogy tesztelje: ismerőseink hogy viszonyulnak a mi gondolatainkhoz. Ha sok lájkot kapunk, az megerősít, ha elmarad a reakció, vagy éppen negatív kommentek érkeznek, az is egyértelmű üzenet: nem sikerült eltalálnunk a trendet. (Miközben ezt az összefoglalót írom,

10

természetesen nyitva van a Facebookom, a gép tálcáján már látom, hogy 3 új értesítésem van. A zárójel bezárása után meg is nézem.) Ezeknek a változásoknak a következtében az iskola egyik alapfunkciója, az értékközvetítés kérdőjeleződik meg, ami értelemszerűen csökkenti az iskola tekintélyét különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindennek következtében maga a tananyag is problematikussá válik, vagy legalábbis új legitimációra szorul. Magától értetődik, hogy egy ilyen helyzetben az iskolai erkölcsi nevelés pozíciói is kérdésessé válnak. Nemzet A nemzet fogalmát emelem itt ki, de valójában több mindenre akarok utalni: a nemzet fogalmán keresztül a tágabb politikai közösséghez való viszony kérdését szeretném felvetni. A 19. században szilárdult meg az az eszme, hogy az államügyek nem a kiváltságos rendek kizárólagos kompetenciájába tartoznak, hanem minden polgár felelősségi körébe. A polgároknak tehát közös döntéseket kell hozniuk, amelyek meghatározott intézményes keretek között a különböző társadalmi csoportok közötti kommunikációs folyamatban alakulnak ki. Egy ilyen kommunikációs gyakorlatnak azonban a közös kultúra – és egyáltalán önmagunk közösségként való meghatározása – a feltétele. Ennek a közös kultúrának az igénye fejeződik ki a nemzet fogalmában. Etikailag tehát egy közösséghez való kapcsolódásról van szó, amely kapcsolódásnak azonban műveltségbeli feltételei vannak. Ennek az igénynek azonban ellentmond napjaink egy fontos jelensége, amit a diskurzusközösség szegmentálódásának nevezek. A különböző szubkultúrák, érdeklődési körök, divatcsoportok, korosztályok eltérő nyelve és utalásrendszere nem új jelenség, ma azonban egyre szűkebb körre szorul vissza a csoportközi kommunikáció. Különösen feltűnő az ifjúság és az idősebb nemzedék közötti kommunikáció csendes eltűnése, aminek következtében megszűnik a generációk közötti eleven kapcsolat, a tapasztalat átörökítésének folyamata. A legfontosabb következmény azonban az, hogy az ifjúság nem vonódik bele az ország közös dolgairól zajló – azaz politikai – diskurzusokba, főleg azért, mivel nincsenek is ilyenek, pontosabban a politikai diskurzus is szegmentálódik: az azonos szekértáborhoz tartozók beszélnek egymással, mert csak ők értik meg 11

egymást. Ha belegondolunk, hogy az iskolai oktatás egyik fő funkciója az állampolgárok diskurzusközösségének kialakítása a közös szókincs és utalásrendszer elterjesztésével, érthető, ha erre nem lesz fogékony az ifjúság. Egyszerűbben fogalmazva: a magánélet nem ad teret a közéletnek. Előadásom inkább kérdéseket vet fel, mint hogy válaszokat fogalmazna. Röviden összefoglalva a tanulságot: mindenkinek, aki az iskolában erkölcsi nevelésre törekszik, fel kell készülnie arra, hogy a dolga épp olyan nehéz lesz – és ugyanolyan okból –, mint azoknak, akik műveltséget akarnak közvetíteni. Egyszerűen azért, mert a kulturális közeg, amelyben gyermekeink – velünk együtt – élnek, nem kedvez ezeknek a törekvéseknek. Van-e megoldás? Nem vagyok benne biztos, de szeretném jelezni, hogy én merre keresném. Ha a cél ráébreszteni a fiatalokat, hogy felelősek azért, hogy alakul a környezetük, és nem tudják ezt a felelősséget minden további nélkül áttolni különböző „illetékesekre”; ha a cél az, hogy ráébresszük a fiatalokat, hogy az aktuális trendek követése nem mindig a legcélravezetőbb; ha a cél az, hogy ráébresszük a fiatalokat, hogy vannak közös ügyeink, amelyek mindannyiunkat érintenek – nos, ezeknek a céloknak az eléréséhez biztosan kevés mind az elméleti ismeretek „átadása”, mind az erkölcsi kérdésekről való „beszélgetés”. Itt egy harmadik dologra is szükség van: arra, hogy megmutassuk gyermekeinknek a gyakorlati cselekvés lehetőségeit. Mit tehetnek ők azért, hogy jobb legyen – durvábban fogalmazva: hogy ne pusztuljon el pillanatokon belül – a világ? Ennek a programnak a nehézsége viszont abban áll, hogy ehhez nekünk is tudnunk kéne, mit tehetünk. Az itt érintett kérdések részletesebb érvelő kifejtése, valamint a felhasznált szakirodalom megtalálható Műveltség és demokrácia c. írásomban: http://mek.oszk.hu/08700/08758/

12

MŰHELY Velkey Balázs

Személyiségfejlesztés az iskolai közösségi szolgálatban

A szociális kompetenciafejlesztés iskolai lehetőségeinek rövid elméleti áttekintését, majd az iskolán belüli közösségi szolgálat egy gyakorlati példáját, kialakítását, az éves program felépítését mutatom be. Az iskolai nevelésnek, oktatásnak lényeges szerepe van a kompetenciafejlesztő programok kialakításában, megvalósításában. Egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális képességek fejlesztésére, egyre szükségesebbnek ítélhetők az ezt célzó programok, mivel egyre több szociális és viselkedési problémával szembesülünk az iskolai tanítás során. Előtérbe kerül a szociális képességek fejlesztése iskolai keretek között. Elsősorban helyi kezdeményezések és nagy országos akciónapok jelentik a pozitív példákat. Az Európai Tanács 2002 tavaszán a kulcskompetenciák között emelte ki a személyközi és állampolgári kompetenciát. Ezen belül jelenik meg a szociális kompetencia, amely minden olyan társas kompetenciát (kapcsolatot, érintkezést) magába foglal, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai támogatják a szociális kompetencia fejlesztését. Ennek következményeként 2004-2008 között a Sulinova Kht. szervezésében és szakmai irányításával kidolgozták a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztési programját. A részletesen kidolgozott módszertani anyag mindenki számára elérhető.1 Elsősorban az osztályközösségben, a legújabb tanítási módszerek alkalmazásával építi fel a program a fejlesztendő kompetenciák rendszerét. A köznevelési törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre. Ennek szellemében létrehozta az iskolai közösségi szolgálatot, melyet az alábbiak szerint definiált a törvényben: „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett 1

www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/4_szocialis/index.html 13

keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” 2 A törvény megfogalmazza, hogy 2016. január elsejétől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat végzésének igazolása. A végrehajtási rendelet meghatározza a felelősségi viszonyokat, a közösségi szolgálat kereteit és dokumentálását. „A legfőbb tartalmi szabályozó dokumentum (Nemzeti Alaptanterv) is tartalmazza az önkéntesség, közösségi szolgálat fogalmakat. Az életvitel tantárgy lehetőséget teremt iskolai szinten az önkéntesség és közösségi szolgálat fogalmának megismertetésére 9-12. évfolyamos diákok számára.”3 Így az elméleti felkészítés lehetősége mellett megjelenik egy kötelező, gyakorlati, tapasztalati tanulás is a szociális kompetenciák fejlesztésében. A segítőkészség, megértés, elfogadás, együttérzés, kitartás, hűség, megbízhatóság, tolerancia, türelem, empátia elsősorban valós helyzetekben fejleszthetőek. A tantárgy neve: szolgálat „Azt hittem, könnyű dolgom lesz, csak viccelődünk, játszunk a beteg gyerekekkel, de sajnos nem ilyen egyszerű. Néha szinte euforikus hangulatot sikerül teremtenünk, de olyan is előfordult már, hogy hiába próbálkoztunk bármivel, a kis beteg csak üldögélt csüggedten. Amikor megkérdeztük, hogy magára hagyjuk-e, csak a fejét ingatta, hogy ne.” (Eszter, a Gyermekegészségügyi Központról, 2005.) „Eleinte alig tudtam megállni, hogy ne nevessek rajtuk, olyan groteszknek tűntek, de most, megismerve őket, az ő szemükkel is látva a világot, velük nevetek. Pontosan nem tudom, mi visz hozzájuk - talán a barátsághoz hasonlítható leginkább, amit érzek.” (Dávid, a Szimbiózis Alapítványról, 2003 – 2006) „Szinte csak a halál közelsége foglalkoztatta Dezső bácsit. Hiába kérdezgettem, nem tudott semmi olyat felidézni, ami az utóbbi időkben kicsit is boldoggá tette volna. Eleinte annyi volt, hogy elmentünk hozzá, kezet fogtunk, meghallgattuk, aztán elköszöntük tőle. A kézfogásból aztán kézszorítás és puszi lett, majd azt vettem észre, hogy szinte nem akarok hazamenni tőle. Nekem tartást adott a szolgálat, talán egy hivatást is kitűzött.” (Blanka, a Szent Erzsébet Szeretetotthonról, 2004.)

2

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29. 3 http://kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=T%C3%B6rv%C3%A 9nyi%20h%C3%A1tt%C3%A9r#torveny_6 14

„A néni, akinek ebédet vittem, megkérdezte, mennyit kapunk mi ezért. Meglepődött, mikor mondtam, hogy semmit. Egyre többször vittem én az ebédjét, aztán már nemcsak az ebéddel mentem. Szerettük egymást hallgatni. Amikor Rómában voltam, küldtem neki egy képeslapot, mert arról nagyon sokat mesélt. Éppen nála voltunk, amikor rosszul lett, remegni kezdett, hívtuk az orvost. Most októberben halt meg…” (Melinda, egy lakótelepi néniről, 2005.)

Közös játék a Gyermekegészségügyi Központban

Minden iskolának a saját diákjaira, környezeti adottságaira kell kialakítania azokat az elveket, amelyek segítségével működtetni szeretnék közösségi szolgálati programjukat. Személyiségfejlesztés a miskolci Jezsuita Gimnáziumban Szeretetszolgálati programunk megfelel a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott, társadalmi tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak, feltételeknek. Közösségi szolgálatunk a kilencedik évfolyam diákjainak kötelező. Ezzel az a célunk, hogy minden diáknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy a tanulmányokon túl más képességekben is fejlődjön. Tapasztalataink döntésünket megerősítik. 15

Lényeges változást figyelhetünk meg sok olyan tanulónál, akik egyébként nem biztos, hogy csatlakoznának egy fakultatívan választható szolgálathoz. A szeretetszolgálati programon kívül az iskolai közösségi szolgálatban elszámolhatók azok az iskola, osztályok által szervezett tevékenységek, amelyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Diákjaink részt vállalnak az országos segélyszervezetek által meghirdetett élelmiszer-gyűjtésekben. Ünnepeinken előadást mutatnak be időseknek, fiataloknak. Környezetünk ápolására is gyakran bevonjuk diákjainkat. 2002 óta több mint 900 diák vett részt a szeretetszolgálati programunkban. A szeretetszolgálat eredménye, hogy a munkát végző tanulók sokkal elfogadóbbakká, megértőbbekké válnak a hátrányos helyzetű gyerekekkel, illetve felnőttekkel szemben, mint az általában jellemző kortársaikra. A mindennapjaiktól lényegesen eltérő élethelyzetekben kell helytállniuk, döntéseket hozniuk, és ezek a tapasztalatok érlelik őket. Az elmúlt években iskolánk programját 15 oktatási intézmény adaptálta helyi viszonyaira. Velük együtt így évente közel 1000 diák végez közösségi szolgálatot az alábbi elvek mentén. A feladatokban csak rész-szempont volt a szociális munka végzése. Hangsúlyozni kívántuk a tevékenység „szolgálat” jellegét. A megszokott, mindennapi körülmények közül kilépve, új környezetben, új emberek között, velük kapcsolatot létesítve kellett helytállni. Nemcsak a másokon való segítés, hanem a résztvevőknek önmaguk megismerése és kipróbálása, empátiás készségük fejlesztése is fontos szempont volt.

Célok Az iskola által meghatározott célok szabják meg a közösségi szolgálat kereteit. A mi iskolánk programjának elsődleges célja diákjaink képesség- és személyiségfejlesztése, közösségi szolgálat által. Lehetőséget és segítséget adjunk a fiataloknak, hogy „másokért élő emberekké” váljanak. A program során diákjaink tapasztalják meg az adás örömét és az elfogadás képességét, ismerjék meg jobban önmagukat, táguljon világképük és társadalmi felelősségvállalásuk. Folyamatosan erősödjön bennük a szociális érzékenység és elköteleződés. A szociális tapasztalat a

16

tanulmányi, közösségi és lelki fejlődést segítő programok sorába illeszkedjen.

Időkeret Képességfejlesztés hosszantartó, rendszeres feladatvállalás során alakítható ki. Így diákjaink hét hónapon át heti rendszerességgel végzik vállalt szolgálatukat. Ez 20-30 alkalmat és 25-50 óra közösségi szolgálatot jelent diákonként. A gyakorlati munkához kapcsolódik még a felkészítésre, reflexióra, feldolgozásra szánt 15 óra. Feladatok A célok alapján olyan feladatok kerültek a programba, ahol a konkrét tevékenység végzése közben adott a személyes kapcsolat lehetősége. Ez hosszabbtávú hatással van a tudásszerzésben és a személyes értékek felismerésében. A diákok időbeosztását és választását segíti, hogy a hét minden napjára biztosítunk feladat végzésére lehetőséget, előre egyeztetett időpontban. Minden segített intézménynél legyen egy olyan munkatárs, aki kapcsolattartóként segíti a közös munkát. Ha lehetséges, akkor az iskola közelében érdemes a szolgálati helyeket választani, mert így a diákok számára könnyebb a tanítási órák után elvégezni a vállalt feladatot. A feladatok „nehézsége” és a segítettek korosztályos megoszlása alapján is sokszínűségre kell törekedni. A képességfejlesztés mellett a konkrét segítségnyújtás is fontos eredménye a szolgálatnak. Legtöbb segítségre az elszigetelten élő, egyedülálló időseknek van szükségük. Érdemes a programok közé beiktatni egy közelben lévő óvodát (közös játék) és általános iskolát (korrepetálás). Ezeket a programokat szívesen választják a diákok. Az óvódás és alsó tagozatos iskolások között a diákjaink megtapasztalhatják, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek milyen nyitottak, ragaszkodóak tudnak lenni. Abban erősítjük őket, hogy merjenek példaképek lenni a kisgyerekek számára. Tapasztalatunk az, hogy sokkal inkább követik a jó példát a gyerekek, ha ezt egy nem sokkal idősebb fiataltól látják. 17

A 8-12 éves gyerekekkel való közös tanulás szinte a tantárgyak teljes körét lefedi. Számolás, olvasás, verstanulás, matematika, magyar, angol, német, természetismeret, történelem tanítása a jellemző. Diákjaink tapasztalatokat szereznek a tanítás szépségéről és nehézségéről is. Hamar megtanulják, hogy motivált diákkal eredményesebben, jobb hangulatban lehet együttdolgozni. A siker természetesen akkor jelentkezik, ha ez érdemjegyben is tükröződik. Fogyatékkal élőkkel folytatott tevékenységek a közös játék, beszélgetés, sétálás, színdarabok tanulása és előadása, többek között. Ebben az évben az egyik intézményben tánctanulás a feladat, melyben nagyon lelkesen vesznek részt diákjaink és a fogyatékkal élők is. Vannak olyan segítettek, akik személyes barátot kérnek. Diákjaink megismerhetik a fogyatékkal élők között a feltétel nélküli szeretet érzését. Három idősotthonban látogatnak ott lakókat diákjaink rendszeresen. Így ők nem az otthonba, hanem Bori nénihez, Józsi bácsihoz mennek…, beszélgetnek, játszanak, sétálnak az idősekkel, illetve szükség esetén bevásárolnak, vagy a gyógyszert váltják ki. Iskolánk egy lakótelep közepén helyezkedik el, ahol nagyon sok idős ember él egyedül, magányosan. Minden évben nő azok létszáma, akiket otthon segítenek diákjaink. Őket általában életük végéig kísérik diákjaink. Az idősek között megélhetik a fiatalok, hogy milyen fontos kötelék a család, vagy annak hiányában a szerető gondoskodás.

Intézmények Az elmúlt évben 19 intézménnyel működtünk együtt. Az idősgondozásban hét, a gyerekek között hét, a fogyatékkal élők segítésében három és kortársak korrepetálásában két csoport végzi a szolgálatát. Önkormányzati (városi, megyei), egyházi (református, görög katolikus, római katolikus) és alapítványi fenntartású intézmények kapcsolódtak a programhoz. Tizenhat feladatnál ugyanazokkal találkoznak diákjaink minden alkalommal. A segítettek köre 90-100 fő között mozog. Három szolgálatnál nehézséget jelent, hogy minden alkalommal új kapcsolatokat kell kialakítani. Ezeknél az intézményeknél 40-60 emberrel kerülnek kapcsolatba diákjaink. 18

Szeretetszolgálati helyszínek és feladatok az elmúlt tanévben (2012-2013): A: Szent Erzsébet Szeretetotthonban idősek látogatása (4 fő); B: Szimbiózis Alapítvánnyal együttműködve fogyatékos gyerekekkel közös táncolás és játékok szervezése (8 fő); C: Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthonában gyerekfelügyelet, játékszervezés és tanulás, játék az ott lakó gyerekekkel (5 fő); E1: Herman Ottó Általános Iskolában 7-9 éves tanulók segítése (5 fő); E2: Jezsuita Gimnáziumban 10-12 éves tanulók korrepetálása (6 fő); F: Gesztenyéskerti Otthonban idősek látogatása (9 fő); G: MÁON Református otthonban fogyatékos fiatalokkal műhelymunka, közös társasjátékok (2 fő); H: Avas-déli Görög Katolikus Parókián vasárnapi gyerekfelügyelet, játékok szervezése a szülőknek szervezett program idején (3 fő); I: Avasi lakótelepen lakó vak bácsinak ebédhordás, beszélgetés, felolvasás (11 fő); K1: Kabar utcai óvodában játék szervezése, lebonyolítása a gyerekekkel (5 fő); K2: Középszer utcai óvodában játék szervezése, lebonyolítása a gyerekekkel (4 fő); K3: Napraforgó Óvodában játék szervezése, lebonyolítása a gyerekekkel (6 fő); L: Semmelweis Kórház Hospice Alapítványánál betegek látogatása (6 fő); M: Gyermekegészségügyi Központban beszélgetés, játék a gyerekekkel (5 fő); N: Közösségfejlesztés az Avason (2 fő); O: Hét idős néni, bácsi látogatása, beszélgetés, bevásárlás (12 fő); P: A Nevelési Tanácsadó szervezésében egy autista fiatal segítése (1 fő); S: Szépkorúak Házában idősek látogatása (12 fő); V: A Kék Vonal Komputer Klubházban közösségépítés, segítségnyújtás szoftverek használatában, számítástechnikai eszközök használatában (7 fő).

19

Diákok Évenként 120 - 140 diák végez rendszeres szolgálatot. Iskolánkban a kilencedik évfolyam számára kötelező. Lényeges, hogy azok a diákok, akik szeretnék folytatni a szolgálatot, azok még három éven keresztül szerezhetnek tapasztalatokat. Az intézmények többségében egy konkrét feladatot két diák lát el közösen. Így lehetőségük van egymást is segíteni, miközben az adott szolgálatra koncentrálnak. A diákok önállóan látják el feladatukat. Az iskola és intézmény távolsága miatt három esetben van állandó kísérés. Ha szigorúan ellenőriznénk mindenkit és állandó felnőtt kísérettel vennének részt a diákok a szolgálatban, akkor sokat veszítenénk a program hatékonyságából, eredményességéből. Az eddigi tapasztalat ezt a hipotézist erősíti.

Közös tanulás

Motiválás Idősebb diákok tapasztalatai segítik a fiatalabbakat. Választott feladatot végezhetnek. Nincs állandó ellenőrzés, így önállóan alakíthatják ki 20

kapcsolataikat. Pozitív példák bemutatása, erősítése. Évfolyamonként a diákok 15-25%-a jelentkezik, hogy szeretné folytatni a munkát ott, ahol eddig tevékenykedett, vagy új helyet szeretne választani.

Közös játék a Kabar utcai óvodában

Tanárok szerepe, többletmunkája A tanár lelkesedése és kitartása hat minden diákra is. Az intézmények megismerése, a feladatok kiválasztása az első évben jelent többletmunkát, de a gyakorlat során egyre könnyebbnek, természetesebbnek tűnik a meglévő kapcsolatok fenntartása, fejlesztése. A diákok kísérését elsősorban az osztályfőnökök végzik. Beszélgetés, megerősítés, reflexió, önreflexió elősegítése, nehézségek, problémák feltárása az elsődleges feladatuk. Törekszünk arra, hogy minden diák érezze a támogató jelenlétet a szolgálat során. A diákok vezetése a közösségi szolgálat során egészen más lépéseket vár el a tanártól, mint amit az a tanítási órák során alkalmaz. Pozitív tapasztalatunk volt az évek során, hogy a kollégák diákokkal való kapcsolataira is hatással volt ez a fajta támogató-kísérés. Az osztályfőnököknek lehetőséget ad a program arra, hogy diákjaikat új 21

oldalukról ismerjék meg. 6-8 kolléga kapcsolódik konkrét feladatok szervezésével, vezetésével a közösségi szolgálathoz. Rajtuk kívül még 6-8 tanár segíti csoportvezetőként a reflexiós alkalmakat. Intézményvezetők, kapcsolattartók Az intézmények kiválasztásánál alapvető, hogy legyen egy kapcsolattartó személy, akihez a diákok, illetve a szervező tanárok is fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal. Diákjaink tevékenységére adott észrevételeik, a program év végi zárásakor elmondott véleményük nagy mértékben segítheti és megerősítheti közös munkánkat. Szülők Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az adott év kiemelt programjáról. Kérésünk a szülők felé, hogy beszélgessenek a szolgálatról, élményekről, tapasztalatokról. A szülő-gyermek kapcsolat alakulására is pozitívan hathat a szolgálat azáltal, hogy a 15-16 éves fiatal szívesen mesél konkrét (nem kortársakhoz kapcsolódó) élményeiről. Értékelés A rendszer önkéntességre épül. Nincs folyamatos ellenőrzés, nincsenek érdemjegyek, a diákok lelkiismeretére bízzuk, hogy mennyit foglalkoznak vállalt feladatukkal. Az értékelés a szolgálat folyamatában, az évközi reflexiós összejöveteleken és az év végi zárásokon szóban történik. Arra törekszünk, hogy mindenki saját maga is értékelje önmagát. A program zárása előtt mindenkitől egy kérdőív kitöltését kérjük, melyben a diákok a programról, saját tevékenységükről mondhatják el véleményüket. Egy adott év zárásaként nem jutalmazzuk a legtöbb, legjobb, legeredményesebb… diákokat. Mindazoknak megköszönjük munkájukat, akik lelkiismeretesen végezték vállalt szolgálatukat. Arrupe-díjban részesülnek azok a diákok, akik négy éven át részt vettek a munkában. Ők egy tanúsítványt kapnak végzett szolgálatukról.

22

Dokumentáció Korábban a programhoz kapcsolódó több intézmény miatt nem törekedtünk egységes dokumentációra. Az intézmények minőségirányítási követelményei határozták meg a megállapodás szükségességét. Ez a szóbeli egyeztetéstől a tevékenységi körök meghatározásáig széles skálán mozgott. Egészen más feltételek érvényesülnek egy óvoda és egy iskola kapcsolatában, mint egy megyei kórház és az iskola viszonylatában. A programunkat átvevő iskolák között is nagyon változatos megoldások születtek. A 9. évfolyamos diákok számára a 2012/2013 tanévben elkezdődött a kötelező iskolai közösségi szolgálat bevezetése. A végrehajtási rendeletben meghatározott egységes dokumentálást kell alkalmaznunk. A diákokat fogadó intézményekkel együttműködési megállapodást kötöttünk. Elkészítettünk egy közösségi szolgálati naplót, melyet a diákjaink a szeretetszolgálat és egyéb tevékenységek végzésekor folyamatosan vezetnek. Az osztályfőnök az adatokat az iskola által használt digitális naplóban rögzíti. A tanítási év végén a bizonyítványban, záradékban rögzíti az eddig végzett közösségi szolgálat idejét. Végül egy hivatalos igazolást állít ki a diák számára a teljesített időkeretről. Ez a dokumentáció bonyolultnak tűnhet, de a gyakorlatban nem jelent nehézséget a diákok tevékenységének nyomon követése és adminisztrálása. A közösségi szolgálati napló bevezetése segítette a munkánkat.

Sajtómegjelenések, előadások 2004 óta rendszeresen hívják iskolánk diákjait és tanárait programunk bemutatására, illetve előadások tartására. Az elmúlt 9 évben több mint 80 diák osztotta meg élményeit, tapasztalatait különböző rendezvényeken. Elsősorban a program iránt érdeklődő iskolák kérik segítségünket, illetve az önkéntesség, közösségi szolgálat témában szervezett konferenciákra kapunk felkérést, hogy mutassuk be szeretetszolgálati tevékenységünket. Az elmúlt években a Népszabadság, Heti Válasz, Nők Lapja, Magyar Kurír, Új Ember, Reakció készített riportot az iskolai szolgálatunkról. A Duna TV egy fél órás filmben mutatta 23

be programunkat. Diákjainkkal készített vallomások jelentek meg a Találkozások Isten és ember között című könyven, mely a Vigília Kiadó gondozásában, Bodnár Dániel szerkesztésével jelent meg 2007-ben. A következő évben készült el a Jezsuita Pedagógiai Műhely első kiadványaként a Tantárgy neve: szolgálat címmel az iskola szeretetszolgálati programját bemutató ismertetés. 2008-2010 között forgatták iskolánkban a Szőcs István Filmműhely munkatársai az Emberöltők című dokumentumfilmet. A film a programban résztvevő három idős néni és az őket segítő fiatalok közös életéről szól. A TÁRS program nyitó és záró konferenciáján is lehetőséget kaptunk a program bemutatására, amelynek során hat diák mesélt az általa választott szolgálat tapasztalatairól. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2013 tavaszán az ország nyolc régiójában tájékoztató napot szervezett az érdeklődő iskolák számára. Öt helyszínen a diákokkal közösen mutattuk be „jó gyakorlatunkat”. A fenti lehetőségek az életre szóló élmény mellett a diákok képességeinek fejlődésében is fontos szerepet játszanak.

Családok Átmeneti Otthona

24

Önkéntes munka – Közösségi szolgálat Az „önként választott” tevékenység, mint az érettségi előfeltétele első hallásra paradoxonnak tűnik. Az önkéntes törvényben megjelenik, hogy az önkéntes szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül végzi a segítő tevékenységet. Az intézmények szempontjából természetesen önkéntes munkát végeznek a diákok, viszont a programhoz kapcsolódó iskolák által megfogalmazott nevelési célok és a célok eléréséhez szükséges feltételek már átlépik az önkéntesség kereteit. A 2011. évi CXC. Törvény, kerülve az önkéntes szó használatát, 50 óra közösségi szolgálat végzését várja el az érettségit teljesítő diákoktól. Nevelési céljaink elérése miatt - mint említettem - szeretetszolgálati programunk egy adott évfolyam számára kötelező. De a rendszer kialakításában lényeges szerepet játszik a választhatóság. Célunk, hogy önkéntességre neveljük diákjainkat a program segítségével. Emellett a diákok önértékelését és reflexiós képességét szeretnénk továbbfejleszteni, lehetőséget és segítséget adva a fiataloknak, hogy „másokért élő emberekké” váljanak.

További eredmények A diákok úgy végzik a segítő tevékenységet, hogy ezt folyamatos szakmai figyelem kíséri – mind szociális/egészségügyi, mind oktatási részről -, ezáltal az intézményi célok összeegyeztethetővé válnak. A legfontosabb eredmény talán az, hogy, mind a tanárok, mind a partnerintézmények részéről az a visszajelzés érkezik a beszámolókat követően, hogy „Én nem is gondoltam, hogy „xyz, vagy „a mai fiatalok” ilyenre is képesek!” Megnyílnak az iskola kapui, és egy alapvetően oktatási intézmény nem csak ágazati, de fontos közösségi feladatot is ellát azzal, hogy a diákok az iskola falain kívül tevékenykednek, illetve, hogy olyan emberek jönnek az iskolába, akik egyébként ott nem jelennének meg (pl.: fogyatékos sport a tornateremben stb.) A szeretetszolgálat révén kibontakozhatnak azok a tanulók is, akik kamaszként sem a tanulásban, sem a sportban, sem egyéb területen nem 25

tűnnek ki különösebben, nehezen tudták előtte elfogadtatni magukat, kevés sikerélményük volt, s most valami megváltozott bennük. Közösségi szolgálatunk éves tervezése, feladatai: időpont feladat Szeptember, október

Egyeztetés az intézményekkel

Október közepe

Október közepe

Tanúságtétel: az előző évben végzett diákok beszámolói Egyeztetés az osztályfőnökökkel és kísérő tanárokkal Bevezető foglalkozás (2 óra)

Október vége

Szolgálati helyek bemutatása (2 óra)

Október vége

Jelentkezés

November eleje

Beosztás és a választott feladatok átadása

Október közepe

November eleje június eleje Január vége

– Szeretetszolgálati program I. reflexió (2 óra)

Március-április

II. reflexió (2 óra)

Június eleje

Zárás (7 óra)

Bevezető foglalkozás: Kiscsoportos munkában együtt gondolkozunk arról, hogy kik és miért kerülnek ki a társadalomból. Valamint: Miért van szükség szociális gondoskodásra? Szolgálati helyek bemutatása: A szolgálat indításakor a választható feladatok bemutatását az előző évben végzett diákok segítik. Személyes élményeiket átadva ajánlják az általuk végzett szolgálatot a program új résztvevőinek. A diákok ezek után választanak szolgálati helyet maguknak. Fontos, hogy már e döntés is az önismeret erősítését szolgálja. I. reflexió: Erre a találkozásra akkor kerül sor, amikor a tanulók már legalább négy alkalommal végeztek szolgálatot. Ezen egy tanár és egy már tapasztalt, idősebb diák vezetésével mindenki bemutatja a végzett szolgálatot, és beszámol arról, hogy mit adott és mit kapott. Ötletbörzével segítjük egymást a szolgálatban.

26

II. reflexió: Egy-egy intézményhez kapcsolódó diákokkal történő beszélgetés a végzett munka örömeiről, nehézségekről az adott szolgálati helyszínen. Zárás: A programban résztvevő diákok azokat a helyzeteket idézik fel a kapcsolattartók, a program- és intézményvezetők előtt, amelyekben azt élték meg, hogy akkor és ott segíthettek. Tablókkal, video- és hangfelvétellel, zenei előadással, diavetítéssel, élménybeszámolóval mutatják be féléves munkájukat és osztják meg mindenkivel a végzett szolgálattal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat. A tanulók egymás beszámolóját hallgatva értékelhetik önmagukat. „Megtanultam,hogy a fogyatékosok teljesen más emberek és ha kicsit másképpen nézünk rájuk vagy kicsit jobban ismerjük őket mint az átlag, rájövünk, hogy ők sem betegek csak másképpen élnek a világukban.” (Judit, MÁON Református Otthonról, 2011.) „Korrepetáltam egy általános iskolában. … Türelmesebb lettem a tanítás alatt másokkal. Megtanultam elfogadni, hogy néha nehéz a tanároknak. Megtanultam örülni egy kettesnek is, vagy, hogy megtanítottam a szorzótáblát.” (Gergő, Herman Ottó Általános Iskoláról, 2011.) „Az idős néniknek, akik teljesen egyedül élnek, nagyon nagy szükségük van ránk. Az nem is számít annyira, hogy miről beszélgetünk, az a lényeges, hogy beszélgetünk, és ott vagyunk”. (Luca, Ilonka néniről az avasi lakótelepen, 2011.) „Nekem az volt a jó, hogy nagyon sok embert hallottam arról beszélni, hogy mennyit küzdöttek azért, hogy gyermekük lehessen… Találkoztam olyan fiatalokkal, akik annyi idősek voltak, mint én, nagyon megdöbbentett… Sokat beszélgettem olyan emberekkel, akikkel egyébként nem társalogtam volna. Nagyon jó beszélgetéseim voltam olyan cigányasszonyokkal, akik nagyon rossz körülmények között éltek… nagyon kedvesek voltak…” (Detti, Megyei Kórház Szülészeti Osztályról, 2011.)

A közösségi szolgálat a hitbéli nevelés eszköze Az előzőekben bemutatott közösségi szolgálat nem egyházi irányítású intézményekben is végezhető hasonló keretekben. Ugyanakkor a diákok kísérésében, motiválásában számunkra segítséget ad a lelki tartalom. Iskolánk tizenegyedik évfolyamán történik a bérmálkozás, és az intézmény vezetői és tanárai azt szeretnék, ha a gyerekek már ekkor egy kicsit 27

tudatosan döntenének Jézus követéséről. Ebben segíthet a szeretetszolgálat, hiszen a program a cselekedetekben megmutatkozó felebaráti szeretetre neveli a diákokat. Azáltal, hogy a diákjaink személyes kapcsolatot alakítanak ki a magukra hagyott, periférián élő emberekkel, Jézussal is közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezt Alberto Hurtado (a szeretetszolgálatot végzők védőszentje), a 2005-ben szentté avatott, chilei jezsuita szerzetes így fogalmazta meg: „Meggyőződésem, hogy minden szegényből, minden csavargóból, minden koldusból Krisztus néz ránk, aki viszi keresztjét. És ahogy Krisztus szereti őt, nekünk is úgy kell szeretni és védeni őt. Úgy kell bánni vele, mint egy testvérrel, mint egy emberi lénnyel, ahogy mi is azok vagyunk.” A közösségi szolgálat közös alkalmait (tanúságtétel, bevezetés, bemutatás, reflexió, zárás) igyekszünk liturgikus környezetben és keretben szervezni. Így lehetőséget teremtünk diákjainknak az elcsendesedésre, elmélyülésre. „- És neked mit adott??- kérdezik sokan, ha a szeretetszolgálatról van szó. Amíg nem kezdtem el, nem értettem a kérdést. Hogyan tud az adni valamit, amit Te végzel, és a Te feladatod lenne, hogy adj? Lehet, hogy sokan még most sem értik, de azt hiszem, én már rájöttem. Hospice. Gyengén megvilágított folyosók. Valahonnan halk beszélgetés szűrődik ki. Az ápolók és az orvosok is bepillantanak a szobákba, hogy megnézzék: minden rendben van-e. Végigmegyek a folyosón és lepakolom a cuccaimat. Egy pillanatra végigfut a fejemen a gondolat: na, én most miért vagyok itt? Szükségük van rám, vagy teljesen felesleges az, hogy mellettük legyek? Egy kicsit elszomorodtam. Lehet, hogy rajtuk már nem tudok segíteni? De szerencsére nincs több időm gondolkodni, hiszen már jön is a doktor úr, és indulunk, hogy "találjunk" egy beteget. Hamarosan rábukkanunk egy ideális szobára: Jóska bácsi ébren fekszik az ágyában, és egyedül van. Már le is ültem az ágya mellé, és beszélgetni kezdünk. És Jóska bácsi mesélt. Az életéről, az utazásairól, a családjáról. Humoros történeteit nem álltam meg nevetés nélkül. És milyen régen beszélgetett vele valaki úgy... igazán. Csak mondta az élményeket, és éreztem: itt rám szükség van! Mert itt vagyok mellette, és tudja, hogy most csak Őt hallgatom, csak rá figyelek. És neki ez mindennél többet jelent. Lassan el kellett indulnom. Mikor felálltam az ágya mellől, egy pillanatra megfogta a kezem, és azt mondta: "Köszönöm, hogy itt voltál, remélem, még találkozunk..." Az épületből kilépve egyszerre nagyon nagy boldogságot éreztem. Kaptam, nem is keveset. Már értem a kérdést, tudok is rá válaszolni. Remélem Te is.” (Paholics Erzsébet, Hospice 2007.)

28

Papp Mónika

Civil szervezetek és az iskolai közösségi szolgálat A közösségi szolgálatot megmagyarázó, akciók létrehozását segítő „Segédlet” egyik részében olvashatjuk a következőt: „Számos civil szervezet végez olyan tevékenységet, amely az önkéntességen alapul. Ezen szervezetekkel való együttműködés különösen sok segítséget jelenthet az iskolák és a koordináló pedagógus számára, hiszen ezen a téren olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, melyek megkönnyítik a közösségi szolgálat szervezését, megvalósítását.” Saját érintettségünkből fakadóan a fenti idézettel teljesen egyetértünk. Eddigi tapasztalataink alapján akár módosíthatnánk úgy a szöveget, hogy minden valódi civil szervezet az önkéntességen alapul. Az önkéntesség pedig nagyon sok jellemzőjében megegyezik az iskolai közösségi szolgálattal. Ezeket az összefüggéseket felismerve, valóban érdemesnek gondoljuk a civil szervezeteket szorosabban bevonni a közösségi szolgálat megvalósításába. Ezért is vállaltuk, hogy bemutatkozásunkkal, saját programjaink bemutatásával erősítjük a bizalmat a civil szervezetek felé.

A Szikra Alapítvány mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Civil Szolgáltató Központ A Szikra Alapítvány 2004 márciusában alakult. Célja, hogy segíti és kezdeményezi a társadalmilag hasznos és önkéntes tevékenységen alapuló szerveződéseket elsősorban BorsodAbaúj-Zemplén megyében, Miskolcon. A civil szervezetek érdekében végzett tevékenységeknek köszönhetően Miskolcon többek is Civil Házként tartják számon a Széchenyi u. 19. 4/3. alatti irodánkat. Szolgáltatásaink sokrétűek: tanácsadásokat tartunk több, a civil szervezeteket érintő területen: jogi, pénzügyi, informatikai, pályázati 29

kérdéseikkel kereshetnek meg minket. Képzéseket tartunk a szervezetek képviselőinek, hogy a megszerzett tudást saját alapítványuknál, egyesületüknél kamatoztathassák. Igény esetén helyiséget tudunk biztosítani a civil szervezeteknek rendezvényeik megtartásához. Elektronikus hírlevelet szerkesztünk, amelyben pályázati lehetőséget, civil híreket találhatnak levelezőlistánk tagjai. Honlapot is működtetünk, amely lehetőséget teremt arra, hogy a civil szervezetek információhoz jussanak, valamint információkat osszanak meg egymással és másokkal. Alapítványunk 2009–től 00495-2009 számon nyilvántartásba vett, felnőttképzést folytató intézmény. Az azóta eltelt időben 5 darab 30 órás képzést akkreditáltattunk, amik elsősorban a civil szervezetek képviselőinek szólnak. Szervezetünk ezen állandó tevékenységei mellett hazai és uniós pályázatokat is megvalósít. Projektjeinket elsősorban szintén fő célunk megvalósítására hozzuk létre, vagyis a megye civil szervezeteinek támogatására, erősítésére. Az alakulást követően szervezetünk folyamatos fejlődésen megy keresztül, tevékenységi spektruma fokozatosan, egyenletesen bővül.

A Szikra Alapítvány mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkéntes Centrum Alapítványunk alapítása óta nagy hangsúlyt helyez az önkéntes tevékenységre, mind saját működésében, mind az önkéntesség népszerűsítését illetően. Többek között ez a kettős cél motivált minket, amikor beadtuk projektötletünket az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megjelenő TÁMOP 5.5.2. azonosítószámú kiírásra. A projekt legfontosabb eleme egy megyei Önkéntes Centrum (ÖC) létrehozása volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Szikra Önkéntes Centrum néven. A projekt első lépéseként 2011-ben elkezdődött a szolgáltató helyiség kialakítása, megkezdődött a munkatársak és a kulcsszakértők 30

felkészítése a programra. A szükségletfelmérések és helyzetelemzések elkészítése is megtörtént, hogy minél hatékonyabban tudjuk feladatainkat elvégezni. Beüzemelt a projekt honlapja a www.szikraalapitvany.hu/onkentes, ahol az érdeklődők már regisztrálhattak is önkéntesnek, valamint fogadó szervezetek fogalmazhatták meg igényeiket az önkéntesek felé. Elkészítettük a projekt kommunikációs tervét, ezzel összefüggésben pedig készíttettünk egy 3 méteres molinót, amit a Szikra Önkéntes Centrumnak helyet adó, akkor még felépítés alatt álló Weidlich Palota állványzatára helyeztünk ki. Így a miskolciak értesülhettek arról, hogy Miskolc belvárosába költözött az önkéntes szolgálat egyik szervezője. Természetesen aktív résztvevői voltunk az országos szintű Önkéntesek Napja rendezvénynek is. Miskolcon a Diósgyőri Vár előtti sétányon találkozhattak velünk az érdeklődők. A projekt nyitórendezvényét Kazincbarcikán tartottuk meg 2011. június 06-án az Önkéntesek Hetéhez kapcsolódóan. A helyszín választásával is hangsúlyozni kívántuk az Önkéntes Centrum megyei hatókörét. Helyzetfelméréseink abban erősítettek meg minket, hogy megyénkben, a néhány jó példa ellenére, az önkéntesség fogalma nem eléggé ismert. Aki pedig már hallott az önkéntességről, annak sem volt teljesen világos, hogy mit jelent a szó, hogyan jelenik meg az önkéntesség a gyakorlatban. A fogadó szervezetek részéről pedig nehézséget jelent megfogalmazni azokat az elvárásokat, szükségleteket, amelyek az önkéntesekre vonatkoznak. Ezért is volt fontos feladat, hogy az önkéntességre felhívjuk a lakosság figyelmét, tájékoztassuk őket. Ebben segítséget jelentett, hogy 2011-az Önkéntesség Európai Éve volt, így számos országos kampány indult ebben az időszakban. A népszerűsítés egyik legjobb eszközének az önkéntes akciók megvalósítását gondoltuk, hiszen itt az emberek saját maguk tapasztalhatják meg, hogy mit jelent önkénteskedni. Az első akciónkat a Kazincbarcikai Egyesületek Fórumával közösen Kazincbarcikán valósítottuk meg. A résztvevők parkosításban, szemétszedésben és kórházi önkéntes tevékenységekben vehettek részt. Az önkéntes akciók lebonyolításába civil és intézményi partnereket vontunk be. A szervezetek profiljától függően az elvégzendő önkéntes feladatok is változatos képet mutatnak. A klasszikusnak mondható 31

virágültetésen és szemétszedésen túl játszótér felújítás, ételosztás, ruhaosztás, iskolai teremfelújítás, segítő beszélgetés idősek otthonában, múzeumi tárlatvezetés is megvalósult önkéntes akció keretében. A népszerűsítésnek természetesen nem csak ezt az egy módját használtuk. Tájékoztató fórumokat tartottunk nagyobb számú érdeklődő közönségnek, az irodánkba gyakran tértek be az önkéntesség iránt tudakozódók, valamint figyeltük azokat a lehetőségeket, ahol a lakosságot közvetlenül is elérhetjük úgy, hogy más rendezvényekhez kapcsolódunk. A legtöbb városi rendezvényen feltűnt a Szikra Önkéntes Centrum molinója. A megye többi területét sem hanyagoltuk el, hiszen kulcsszakértőink a megyét járva tájékoztatták az érdeklődőket az önkéntességről. A projekt végéhez közeledve rendhagyó osztályfőnöki órákat tartottunk a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolában és a felsőzsolcai általános iskolában is. A téma az önkéntesség és az ekkor számunkra már ismert, iskolai közösségi szolgálat volt.

A Szikra Alapítvány mint civil szervezet Alapítványunk az alapítása óta eltelt nyolc évben, Borsod-AbaújZemplén megyében több mint 60 millió forint értékű európai uniós fejlesztési programot valósított meg. Emellett több mint 100 millió forint értékben hazai támogatottságú programokat hajtott végre Miskolcon és a megyében. A megvalósított programokkal az alapító okiratban is szereplő cél elérését segítette elő, azaz "segíti és kezdeményezi a társadalmilag hasznos és önkéntes tevékenységen alapuló szerveződéseket, a civil együttműködéseket". Hiszünk abban, hogy eddigi munkánkkal a miskolci és megyei lakosság életében is pozitív változásokat indítottunk el.

Jó gyakorlatok A következő részben szeretnénk bemutatni két olyan programunkat, melyekről azt gondoljuk, hogy bekerülhetnek a jó 32

gyakorlatok közé. Mindkét projekt a középiskolás diákokat szólítja meg, a második pedig már kifejezetten azokat a diákokat, akik az iskolai közösségi szolgálatban érintettek. Önkéntesség Határok Nélkül 1. Az Önkéntesség Határok Nélkül címet első alkalommal egy 2011ben megálmodott és megvalósított programunkra használtuk. A projekttel a célunk az önkéntesség népszerűsítése volt a középiskolás korosztály körében, valamint az országhatáron átnyúló kapcsolatok bővítése. Az ötletet pályázati formába öntve a Nemzeti Civil Alap Nemzetközi Kollégiumához nyújtottuk be. A pályázat nyert, így elkezdhettük a megvalósítást.

Önkéntesség Határok Nélkül c. program

Az Önkéntesség Határok Nélkül 1. program, projekt fő helyszínei Miskolc és Kazincbarcika voltak. A szakmai program célja többrétű volt, hiszen egy határon átnyúló civil-civil együttműködést generált, valamint 20 bevont fiatallal ismertette meg az önkéntességet magyarországi jó példákon keresztül. Ezen túl a résztvevők képet kaphattak a miskolci és kazincbarcikai civil szerveződésekről, hasznos társadalmi munkájukról. Az előzetes, még pályázatírási időszakban megkezdett kapcsolatfelvételnek köszönhetően sikerült Szlovákia egyik legnagyobb civil szerveződésének, a Csemadok - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség –

33

rozsnyói tagszervezetének közreműködését elérni. A pályázatban is benyújtott együttműködési megállapodás alapján a szlovákiai szervezet segítette a rozsnyói diákok bevonását a programba. Ennek eredményeként Rozsnyó két középiskolájából érkezett hozzánk 10 fő 15 és 17 év közötti diák egy kísérő pedagógussal, valamint a Csemadok helyi szervezetének vezetőjével. A pályáztunkban vállaltaknak megfelelően a pályázat beadását követően megkezdtük a 10 fő magyarországi, miskolci diák bevonásának előkészületeit. A miskolci Mentor Gimnázium és Szakképző Iskolát választottuk együttműködő partnernek. Az iskola diákjai miskolci helyismerettel rendelkeznek, ami segítette a szlovákiai fiatalok tájékozódását a megvalósítás helyszínein, valamint a Mentor középiskolában hagyománya van az önkéntes tevékenység végzésének. A miskolci iskolából szintén 10 diák érkezett a 15-17 éves korosztályból egy kísérő pedagógussal. A program megvalósításában így 20 fő középiskolás diák, 2 fő pedagógus, 2 fő felnőtt kísérő vett részt, továbbá alapítványunk részéről 6 munkatárs. A programba bevontunk 4 miskolci és egy kazincbarcikai civil szervezetet, valamint a kazincbarcikai szervezet tagszervezetei is segédkeztek a lebonyolításban. Közvetlenül bevont civil szervezetek: Fügedi Márta Népművészeti Egyesület; KKSK Kétkeréken Gördülők Alapítványa; Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma; Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány; Zöld Akció Egyesület) A felsorolt szervezetek mellett a Miskolci Belvárosi Óvoda is részese volt a programnak, hiszen udvarukat önkéntes akció keretében virágosították be a projektben tevékenykedő diákok. A program társadalmi hasznosulását az egyes résztvevők sikeres bevonása jelentette. A várt eredményeket elértük, hiszen határon túli civil szervezettel együttműködve valósítottuk meg a programot. A bevont civil szervezetek így megismerkedhettek egymás szakmai munkájával, valamint létrejöttek a remélt civil-civil együttműködések. A jó példák átadásának sikeressége is elmondható, hiszen a programban civil-nem civil együttműködés is létrejött, valamint megvalósítottunk két példaértékű önkéntes akciót is (óvoda virágosítása, fekvőbetegek látogatása). A program legkézzelfoghatóbb társadalmi hasznossága talán ennél a két akciónál volt leginkább mérhető, hiszen az óvodába járó 240 gyermek barátságosabb környezetben tölthette, töltheti hétköznapjait, valamint a 34

kazincbarcikai kórházban meglátogatott és megajándékozott több mint 30 fekvőbeteg úgy érezhette, hogy testi egészségükön túl is törődtek velük. A programba bevont diákok szemléletének formálása szintén jelentős értéke a projektnek, hiszen a jövő társadalmának formálói vettek részt a tevékenységekben. Tevékenységek röviden összefoglalva A program megvalósításának kezdeti lépéseit a projektelemek részletesebb kidolgozása jelentette. Pontosítottuk, hogy hány nap szükséges a megvalósításhoz, valamint az egyes napokhoz tartozó programelemek elrendezése, ütemezése is megtörtént. A legelső lépések közé tartozott a rozsnyói szervezettel való egyeztetés, valamint a diákok iskoláival való kapcsolatfelvétel, hiszen a tényleges megvalósítási időpontot velük egyeztetve tudtuk csak véglegesíteni. Következő lépésként a többi bevont partnerrel történt meg a kapcsolatfelvétel, megbeszéltük velük, hogy milyen szerepük és feladataik lesznek a már véglegesített három nap során. Időrendi sorrendben a következő programelemek valósultak meg.  A rozsnyói diákok megérkezése Miskolcra, szálláshelyük elfoglalása.  A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkéntes Centrum, a házigazda Szikra Alapítvány bemutatkozása.  Szakmai előadás az önkéntességről.  Ezután a résztvevők egy rövid csapatépítő foglalkozáson vettek részt.  A rozsnyói szervezet vezetője röviden bemutatta a szlovákiai magyar civil szervezet működését, munkáját.  A Nemzetközi Autómentes Napon való részvétel, a miskolci Szimbiózis Alapítvány EVS- önkénteseivel való találkozás, tapasztalatcsere, bemutatkozás.  Esti önkéntes akció a Belvárosi Óvoda udvarán. A felújított óvoda parkjának beültetése virágokkal.  A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület munkájának megismerése, az egyesület kézműves mestereinek vezetésével ajándéktárgyak készítése a kazincbarcikai kórház betegei részére.

35

 

 

A Factory Sport Aréna megtekintése, ismerkedés a KKSK Kétkeréken Gördülők Alapítványának munkájával. A Kazincbarcikai Egyesületek Fórumának bemutatkozása, munkájának megismerése, a kapcsolódó tagszervezetek bemutatása. Önkéntes akció keretében beteglátogatás a kazincbarcikai kórházban, ajándéktárgyak átadása. A program lezárása közös értékeléssel, visszajelzések megtételével.

Önkéntesség Határok Nélkül 2. – Iskolai Közösségi Szolgálatra hangolva Az 1. program megvalósításakor az iskolai közösségi szolgálat bevezetése még csak körvonalazódni látszott. A közösségi szolgálat kereteinek kialakításába viszont már ekkor és a következő évben is beleláttunk, bekapcsolódhattunk annak révén, hogy alapítványunk tagja lett a Magyarországi Önkéntes Központok Hálózatának. A hálózat módszertani vezetőjeként a budapesti Önkéntes Központ Alapítvány véleményezésre, egyeztetésre hívta a hálózati tagságot. Az elméleti munka után- az iskolai közösség törvényi megszületését és rendeletbeli szabályozását követően2012 végén úgy gondoltuk, hogy az Önkéntesség Határok Nélkül programunkat hozzáigazítjuk a közösségi szolgálat kereteihez. Ennek eredménye egy újabb pályázati ötlet lett, amit a Nemzeti Együttműködési Alapnak nyújtottunk be szakmai pályázatként. A pályázatunk nyert, így nekifogtunk első, valóban iskolai közösségi szolgálatos programunknak. A projekt nem tért el alapjaiban az előbbiekben már bemutatott első akciótól. Célja a fiatalok szociális érzékenyítése, karitatív tevékenységek megismerése, a segítés, önkéntes tevékenység gyakorlása volt. A programban résztvevő határon túli magyar fiatalok és a magyar résztvevők csoportja közösen tapasztalta meg, hogy a segítésnek milyen lehetőségei vannak. A projekt megvalósítására három napot fordítottunk. Az első napon a határon túlról érkező iskolások ismerkedtek Miskolc egyik középiskolájának fiataljaival, tájékoztató keretében ismertettük alapítványunk munkáját. Indításként került sor az elméleti 36

tapasztalatcserére az önkéntességről, a segítés, karitatív tevékenység helyéről és szerepéről a hazai és a szlovákiai társadalomban. A program során 4 fogadószervezet munkáját mutattuk be, helyszínenként más-más önkéntes/ segítő tevékenységet ismerhettek meg a résztvevők. Az első nap délutánján látogatást tettünk a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságába. Itt a programban résztvevők tapasztalatot szerezhettek, ismerkedhettek az önkéntességgel, hiszen ennél az alapítványnál nagyon sok önkéntes, köztük külföldi fiatal tevékenykedik. A program része volt az állatsimogatás, ajándék készítése, melynek aktualitását a közelgő húsvét adta. Az elkészített, kifestett tojásokat a második nap programjaként az időseknek ajándékozták. A második napon a résztvevők ajándékkosarat készítettek a meglátogatott időseknek, akik az Őszi Napsugár Otthon Aranykor Idősek Otthona lakói voltak. A látogatás alatt megismerkedtek a intézmény tevékenységével. A fiatalok átadták a saját maguk készítette ajándékokat, melyekhez versikéket is írtak. Megismerkedtek az otthon idős lakóival, életükkel, mindennapjaikkal. Közös énekléssel zárult a nagyon jól sikerült találkozás. A második nap délutáni programmal Ongán folytatódott, ahol megismerhették az Ongai Kulturális Egyesület munkáját, tevékenységüket a település életében. Tapasztalatokkal telve érkeztek szállásukra a második napon. A harmadik, záró napon Boldvára utazott a fiatalok csoportja, ahol a Barátok Házát látogatták meg. A program zárásaként közös értékelést tartunk, ahol a három nap tapasztalatairól, élményeiről számoltak be a fiatalok. Mitől lett ez a program az iskolai közösségi szolgálat egyik jó példája? I. Előkészületi szakasz 1. A szervezési, tervezési szakaszban eldöntöttük, hogy a projekt célja egy iskolai közösségi szolgálatos projekt megvalósítása lesz. Ennek az alapvető megállapításnak a megtétele fontos, hiszen tudni kell, hogy egy iskolai közösségi szolgálat milyen keretek között valósulhat meg.

37

2. A kereteket azok a törvényi, rendeleti szabályozások mutatják, amelyek ismerete egy pedagógus számára sem feltétlenül evidencia, egy civil szervezet részére főként nem az. Fontos lépés volt tehát a vonatkozó jogszabályok megismerése. 3. Hangsúlyos volt az együttműködés elindítása a választott középiskolával, mind vezetői, mind pedagógusi szinten. 4. Az együttműködés kialakítása után következett az érintettek alapos tájékoztatása. Az iskola igazgatóhelyettesének és a 9. évfolyam osztályfőnökeinek először tájékoztatót tartottunk az iskolai közösségi szolgálatról, majd az általunk elképzelt projekt ismertetése történt meg. 5. Feladatok és felelősségi körök tisztázása. A fenti projektben 5 szinten kellett megosztanunk a felelősséget és feladatokat. A diákok, a szülők, pedagógusok, a fogadó szervezetek és magunk, vagyis a szervező között kellett egyeztetni a sikeres megvalósításhoz. A projekt sajátossága, határon átnyúló volta miatt a külföldi partnerrel való egyeztetés is elengedhetetlen volt. A feladatok elosztásának hiányában negatív eredménnyel is zárulhatott volna a program. 6. A fogadó szervezetek kiválasztása, felkészítése, tájékoztatás az iskolai közösségi szolgálat kereteiről, a projekt céljairól. 7. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentáció előkészítése. A jogszabályok meghatározzák a szükséges dokumentumokat. II. Megvalósítási szakasz 1. A különböző osztályokból, különböző közösségekből érkező diákok csoporttá formálása. A projekt során az együttműködés alapfeltétel, ezért a kisebb csoportokból hatásos egy közös cél alapján homogén csoportot kialakítani. 2. A diákok tájékoztatása a fogadószervezetek céljáról, tevékenységéről, a náluk elvégzendő feladatokról, a projekt menetéről. 38

3. Az egyes fogadó szervezeteknél a tervezett tevékenységek elvégzése, dokumentálása. 4. A projekt lezárása, közös értékelés, észrevételek összegyűjtése, tapasztalatok összefoglalása. 5. Az iskolai közösségi szolgálat elvégzését dokumentáló igazolások elkészítése, átadása. III. Fenntartási szakasz 1. 2. 3. 4.

A beszámolók elkészítése. A projekt értékelése. Javaslatok összegyűjtése a fejlesztés céljából. Kapcsolatok fenntartása a résztvevőkkel.

A fenti felsorolás csupán azokat a főbb lépéseket, feladatokat mutatja meg, amik egy ilyen típusú projekt megvalósításához szükségesek. Az egyéb kereteket, ráfordított időt, ráfordított költségeket nem tartalmazza. Azt azonban sejthetik, magát a felsorolást látva is, hogy a projektet nem három nap alatt és nem a két szép szemünk miatt sikerült megvalósítani. Azt is lehet persze sejteni, hogy a fenti példa, nem a legegyszerűbb iskolai közösségi szolgálatos programok közé tartozik. A ráfordítások viszont több eredményt hoztak egyetlen projektben. Nekünk egy sikeres projektet eredményezett, a bevont fogadó szervezeteknek és intézményeknek egyegy sikeres akciót, ami saját vállalt céljaik elérésében jelentett segítséget. Egyszerre 24 diáknak hozott pozitív élményeket, 12 diáknak pedig konkrét eredményként a teljesített 15 óra közösségi szolgálatot. A pedagógusok szemszögéből pedig remélhetőleg kézzelfoghatóvá vált az, hogy egy iskolai közösségi szolgálat projekt, hogyan lehet hasznos pedagógiai eszköz.

Ahol segíteni tudunk A fenti sikeres példák után, azok hatására még három iskolai közösségi szolgálatos akciót bonyolítottunk le a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolával közösen. 39

Azt gondoljuk, hogy alapítványunk azért lehet kiváló partner a közösségi szolgálattal kapcsolatos projektek lebonyolításában, mert mindennapi munkánk során egyre több civil szervezettel kerültünk, kerülünk kapcsolatba. Ennek köszönhetően jelenthetjük a kapcsolatot a civilek és az iskolák között. Ez a kapcsolat pedig az iskolai közösségi szolgálat keretében végezhető tevékenységek sokszínű választékához, kínálatához való hozzáférést jelentheti a diákoknak és a pedagógusoknak is. A kamaszkorú fiatalok érezhetően igénylik a minél több impulzust, szeretik a változatosságot. Az iskolai közösségi szolgálat módszertana is azt tartalmazza, hogy jó, ha a fiataloknak van választási lehetőségük, azaz tudnak olyan tevékenységet választani, amiről úgy érzik, hogy közel áll hozzájuk, amit szívesen tennének, vagy amiről azt gondolják, hogy kihívást jelent számukra. Az általunk bemutatott modellek, a kínált lehetőségek pontosan ezt a változatosságot biztosítják, hiszen ahány civil szervezet, annyi tevékenység. Emellett persze elérhető az a klasszikus forma is, hogy valaki hosszabb ideig, folyamatosan végezze egy bizonyos szervezetnél azt a választott tevékenységet, ami mellett elköteleződött. Konkrét területek, amikben segítséget nyújtunk: 1. Regisztrált fogadó szervezet vagyunk, a diákok így nálunk is elvégezhetik az iskolai közösségi szolgálatot, erről igazolást állítunk ki. Ez azt is jelenti, hogy ha olyan civil szervezetet érünk el, akik nem hivatalos fogadó szervezetek, de képesek közösségi szolgálati projekt megvalósítására, akkor rajtunk keresztül hivatalossá tehető a teljesítés. 2. Civil Ház-ként szolgáltatásaink révén napi kapcsolatban vagyunk több városi, megyei civil szervezettel, ezért tudunk segíteni más fogadó szervezetek felkeresésében, megszólításában. 3. A kiválasztott civil szervezetek felkészítését is vállaljuk az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatban. Tapasztalataink szerint sok szervezet még nem ismeri az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást, ennek hiányában viszont hiába teljesítenek jól saját területükön, a közösségi szolgálatos projektek lebonyolítását nem tudják vállalni. Az Önkéntes menedzsment (PL-4004) akkreditált képzésünk keretében tudjuk ezt biztosítani.

40

4. Rendhagyó osztályfőnöki óra keretében az IKSZ-re hangoló, tájékoztató beszélgetést tartunk az önkéntességről, az érintett diákoknak. Felkészült előadóink példákkal illusztrált, kedvhozó, érdeklődést felkeltő beszélgetéseket folytatnak a diákokkal, ezáltal nőhet bennük az elfogadás a kötelező plusz feladat iránt. 5. Az iskolai közösségi akciók megszervezésében tudunk szakmai, gyakorlati segítséget adni. Az akcióknak a tervezésében, lebonyolításában is szerepet vállalunk. 6. Részben a közérdekű önkéntességről szóló törvény adja az IKSZ jogi szabályozását. A törvény tartalmi részének feldolgozásában, értelmezésében segítséget adhatunk a közösségi szolgálattal megbízott pedagógusok számára. 7. Jó gyakorlatok, általunk megvalósított projektek, akciók bemutatását, az ott megszerzett tapasztalatok átadását is vállaljuk. Reméljük a rövid szemléltetéssel, az elmondott példákkal tudtuk valamennyivel könnyíteni azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik ezekkel a feladatokkal lesznek megbízva. Az elméleti segítségen túl pedig a legutóbb felsorolt esetekben akár konkrét segítséget is tudunk nyújtani. Addig is, amíg személyesen nem találkozunk, kívánunk nekik erőt az eredményes munkájukhoz. Elérhetőség: Szikra Alapítvány; 3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. 4/3. Papp Mónika ügyvezető, Telefon: 46/504-730; Mobil: 30/812-30-07 Honlap: www.szikraalapitvany.hu; e-mail: [email protected]

41

F. Nagy Zsuzsanna

Közösségi szolgálat a „zöld” programok segítésére Miskolcon számos zöld szervezet tevékenykedik. Többségük tagjaival és önkéntesekkel valósítja meg programjait, de örömmel nyitnak az újonnan jelentkező kapacitás iránt is, amit az iskolai közösségi szolgálat jelent. A madarászok (pl. odúk, etetők készítése, kihelyezése, megfigyelések), kerékpárosok (pl. forgalomszámlálás) mellett a városi nagyrendezvényekhez, a zöldfelület gondozást és komposztálást támogató programokhoz csatlakozhatnak a jövőben az iskolák diákjai. Az alábbiakban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány és a Zöld Kapcsolat Egyesület eddigi tapasztalatait és tevékenységét, valamint a 2013-2014-ben megvalósuló „TÁMOP-3.2.1.A11/2, Szakmai hálózatépítés, szemléletformálás, tapasztalati tanulás a minőségi közösségi szolgálatért Miskolcon” című pályázat környezetvédelmi alprogramját ismertetjük. Eddigi tapasztalataink az önkéntességről Az elmúlt 20 év tapasztalata számunkra az, hogy a civil szervezetek tagjai, a zöld önkéntesek számára a közérdekből, boldogan végzett közösségi munka fontos támaszt ad a hétköznapok nehézségeinek leküzdéséhez, és az önmegvalósításhoz. A beilleszkedés nehézségei, a városi elidegenedés, vagy éppen a virtuális térbe kikerülő kapcsolatok miatt egyre többen vesztik el érzelmi és társadalmi kapcsolatrendszerüket. Motivációk      42

Önkéntes: szabad akaratából, tudatosan, mások javára történő tevékenységet, anyagi ellenszolgáltatás, fizetség nélkül végez. Jót tenni: jó segíteni másoknak Fontos vagyok másnak, támaszkodnak rám, csapathoz tartozom Hasznosság, közérdekűség, értelmes, hiteles tevékenység Egyéni kibontakozás lehetősége, alkotás, újítások

       

Sokszínű tevékenység lehetősége Erőszakmentes együttműködés Közösség (barátság), társas kapcsolatok Közös tanulás, aktív részvétel a helyi környezet alakításában Nyilvánossághoz jutás Politika mentesség Fenntarthatóság: holisztika, megelőzés Felkészítés, továbbképzés, elismerés, jutalmazás.

Miért legyél „zöld önkéntes”? Nem csak az állatmenhelyeken, szociális otthonokban, hanem a Föld „zöldebbé” tételéhez, a téves fogyasztói szemlélet megváltoztatásához is szükség van segítségre. Ehhez pedig szükségünk van rád mint önkéntesre, hogy segíthessük az emberekkel megismertetni azt az utat, ami az önkéntes munkához elvezeti az embereket. Pontosabban, hogy döntsenek úgy, hogy nem zsákmányolják ki a természetet, kevesebb hulladékot termelnek, gondolnak a véges és kimerülő erőforrások ésszerű használatára, és a kevésbé környezetterhelő megoldásokat részesítik előnyben. Az önkéntesség lehetőséget kínál arra, hogy a csatlakozók értékkövető, a rövidtávú érdekeken felül álló értékek mentén teljesedjenek ki, egy új viszonyrendszer, a társadalom és környezet harmóniájának megteremtéséért tevékenykedjenek együtt a hasonlóan gondolkodókkal. Tapasztalataink szerint a fiatalokat és felnőtteket az elmúlt években egyre inkább vonzzák a fenntartható fejlődést szolgáló civil és közösségi tevékenységek. Egyszerűsítve ezt környezetvédelmiként szokták emlegetni, azonban az alább említett példákból is kitűnik, hogy a konkrét környezetvédelmen túl a tájhasználat, a szemléletformálás, a közösségfejlesztés számos határterületét feszegetjük, a fenntartható fejlődés szellemiségének megfelelő, holisztikus módon. Egyértelmű, hogy a hosszú évek óta segítők számára tudatos értékválasztáson alapul, hogy szabadidejükben munkánkat segítik.

43

Elmondásuk szerint önkéntesnek lenni azért jó, mert megtapasztalhatják az önzetlen segítségadást, miközben maguk is sok mindent kapnak:  Szabadidő hasznos eltöltése  Kikapcsolódás, napi taposómalomból való kilépés  Jótékonykodás és a rászorultak segítése – „Jót tenni”  Új barátságok kialakulása, kapcsolatépítés  Hasonló gondolkodású emberekkel ismerkedhetsz meg  Tapasztalatszerzés (új ismeretek szerzése)  Készségek, képességek fejlődése  Kommunikáció  Szervezés  Szociális érzék, empátia  Türelem, figyelem  Kreativitás  Önismeret  Munkaerőpiacon pozitívum (önéletrajz)

Előnyökhöz is jutnak nálunk az önkéntesek        

Zöld könyvtár használata Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás Internethasználat Aprítékoló kölcsönzés Filmklub: filmvetítés Szakmai tanulmányút Közös programok, összejövetelek: kirándulások, főzések (Lecsó Fesztivál), év végi Mikulás buli Képzések

A gyermek, kézműves programoktól kezdve a környezetvédelmi jeles napokon és táboroztatáson át az éjszakai gerilla akciókig (éjszakai virágültetések) szinte minden nyilvános rendezvényben aktív résztvevők az önkéntesek. A Zöld Önkéntesség Miskolcon ([email protected]) 44

levelező listán hetente újabb és újabb önkéntes munkáról tájékoztatjuk a csapat tagjait. A jogszabályban előírtaknak megfelelően önkéntes listát, nyilvántartást vezetünk róluk, szerződést kötünk velük. Lehetőségeinkhez mérten önkéntes jutalmat adunk, vagy tanulmányutakat, kirándulásokat szervezünk számukra (Vácrátóti Arborétum, Szádelői-völgy, Gömörszőlős, stb.). Önkéntes csapatunk mára sokszínű, időben, térben és tevékenységben is, lényegében mindig számíthatunk rájuk. A logisztika mellet technikai és jelentős szakmai (környezetvédelmi képzettség) kapacitáshátteret jelentenek. Elmondásuk szerint a zöld önkéntesek számára az sem lényegtelen, hogy egy jól működő, vidám csapat tagjává válhatnak, látókörüket szélesíthetik, miközben további szakmai és személyes képességekre tesznek szert. Kocsonyafesztivál Zöld sátor (minden év február) A Kocsonyafesztivál Zöld sátrában a csaknem 20 szervezet színes programkínálata nem jöhetne létre, ha a sátor berendezésében nem segítenének, pl. a „martinos” diákok.

A Zöld sátor számos standjánál diákok teljesítenek szolgálatot… Ökológiai lábnyomszámítás…

45

Méltányos kereskedelmi termékek kínálása…

Mobilitási Hét (minden év szeptember 16-22 között)

Utcai KRESZ társas … nem csak a kicsik élvezik.

46

Zöld gondozás

Évente 150-200 komposztkeretet osztunk szét a miskolciak között, gyakran diákok segítségével…

A biodiverzitás növelése érdekében madárodúk készítése és kihelyezése valamennyi miskolci parkba célszerű lenne…

47

A Gábor Áron Szakközépiskola diákjai a művészeti képzés keretében alkották meg a park makettjét…

Éjszakai „gerillazöldítéssel” olykor a város ágyásait rakjuk rendbe a környéken élők örömére… 48

A Baráthegyi Közösségi Park munkálatai

A Zöld Kapcsolat Egyesület kezdeményezésére 2013. április-május időszakban csaknem 200 növényt ültettünk ki a helyi lakosok, iskolák, óvodák bevonásával az eddig névtelen, most már "névszavazással" Baráthegyi Közösségi Parknak elnevezett 4,2 hektáros területen Diósgyőrben. A pályázati, önkormányzati és vállalkozói forrásokból több mint 2 millió forint értékű munka valósult meg eddig, csaknem kétszázan vettek részt a park megújításában, a csapat kétharmada 18 év alatti fiatalokból tevődött össze: https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=_Kp1tAFH wWI

A Gábor Áron Szakközépiskola diákjai eredetileg kerékpározni jöttek a parkba, de hamar lapátnyelet fogtak… 49

A „berzés” diákok több fát ültettek és fogadtak örökbe…

Az Eötvös Szakiskola az utcabútorok (táblák, gyűjtőedények) oszlopainak bebetonozásában, járólapok elhelyezésében segédkeztek. 50

Fogadó szervezetek:

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. , 46/382-095, [email protected], www.ecolinst.hu Önkéntes kapcsolattartó: F. Nagy Zsuzsanna A szervezet küldetése az ökológiai gondolkodásmód, a fenntartható fejlődés alapjainak kidolgozása, gyakorlati megvalósulásának elősegítése, szellemiségének terjesztése. Főbb programjaink és tevékenységeink: a környezet állapotának folyamatos nyomon követése, elemzése, értékelése, a természeti erőforrások fenntartható (hosszú távú) használati módjának kifejlesztése, és terjesztése, az adott természeti viszonyokhoz illeszkedő gazdálkodási rendszerek tervezése, megvalósításuk elősegítése, az ökológiai kultúra fejlesztése, ökológiai szemléletre nevelés, az ökológiai oktatás elősegítése, ökológiai fogyasztóvédelem Az Ökológiai Intézet Alapítvány 10 éve hirdette meg önkéntes programját, elsősorban a miskolci Mobilitási Hét rendezvénysorozataihoz, környezetvédelemi rendezvények szervezéséhez kérve segítséget. Mára több ezer munkaórával segítik az önkéntesek nemcsak az alapítvány, hanem a többi miskolci zöld szervezet munkáját is. Miskolcon a Környezeti Tanácsadó és szemléletformáló programokat, Gömörszőlősön a Fenntartható Falu Programot lehet önkéntesen segíteni. A gömöri „Paraszt wellness”-hez 51

bárki csatlakozhat, ha van egy-egy szabad hétvégéje: http://www.parasztwellness.hu/programok. A kecskekörmölés, karámjavítás, a disznós kert takarítása, a csűr kitrágyázása, a trágya hasznosítása, az állatok etetése, almozása rendkívül népszerű a városi fiatalok, értelmiségiek körében. Az Ökológiai Intézet Alapítvány keretében végzett eddigiekben önkéntes tevékenységek:  A Létrás-tetői természetismereti gyermektábor helyének kialakítása, csomagok szállítása, előadások, kézműves foglalkozások.  A Napos Napok országos kampány rendezvényeinek lebonyolításában való közreműködés: naptűzhelyen lángos készítés, utcai társasjáték bonyolítása.  Kincskereső verseny megszervezése.  A Miskolci Mobilitás Hét és Autómentes Nap szervezésében, részrendezvényeinek lebonyolításában való közreműködés, szórólapkészítés, terjesztés, ajándék mézeskalács sütése, regisztráció, standolás, játszóház.  Szemléletformáló rendezvényeinken való részvétel, környezetbarát termék polc összeszerelése, termékek bemutatása.  Számítógépes ökológiai lábnyomszámítás.  Ingyenes virágosztás az Integrált Városfejlesztési Program civil projektje keretében.  Zöld Vadművelet: Centrum Áruház, Nagy Imre tér, Diósgyőr ágyásainak beültetése.  Éjszakai zöldítés: virágültetés a Népkertben.  Gerillagyomlálás a Herman Ottó Emlékparkban.  A diósgyőri Autista farmon kis tó építése, tavába vízinövények telepítése.  Kiadványcsomagok összeállítása, postázása civil szervezetek számára.  Környezetbarát termékek bemutató polc összeszerelése.  Református Ifjúsági Napokon 3 nap standolás „öko sátorral”.  Raktártakarítás, pakolás.

52

 Árvízi befogadó központokban való segítés, adománygyűjtés, ellátás szervezése.  Valamennyi környezetvédelmi jeles napon standozás: tájékoztató, ökolábnyom számító munkafolyamatokban való részvétel, szórólap osztogatása.  Említésre méltóak a miskolci önkéntes csapatunkkal a gömörszőlősi oktató központunk gazdaságában végzett kertészeti munkák, kőműves munkák, kecskelegeltetés, költöztetés.  SOS pályázat éjfélig lehetséges budapesti feladását egy önkéntesünk segítségével tudtuk megoldani…

Zöld Kapcsolat Egyesület Az Egyesület céljai megvalósítása során a fenntartható fejlődés érdekében tevékenykedik, elősegítendő ezzel a környezet és a társadalmi, gazdasági szempontok összehangolását. Címe: Miskolc, Kossuth u. 13. 3525, Telefon: 30/899-5004, [email protected], www.zoldkapcsolat.hu, https://www.facebook.com/zoldkapcsolat, Önkéntes kapcsolattartó: Spisák Edina

A Zöld Kapcsolat Egyesület keretében eddigiekben végzett önkéntes tevékenységek:  Vegyi anyagok a háztartásban – kérdőíves felmérés  Terepmotorok a védett területeken – aláírásgyűjtés és adatbevitel  Föld Napja – utcai akciók  Tótelepítés a diósgyőri Autista farmon  Komposztálási bemutatók a belvárosban, a Várban, iskolai és városi rendezvényeken.  Kerékpáros Teljesítmény Túra az Európai Mobilitás Hét keretében  Szórólapkészítés, terjesztés  Fair trade előadások, tea és kávékóstoltatások  Méltányos kereskedelem iskolai vetélkedő szervezése 53

 

Kocsonyafesztivál – Zöld Sátor 20 közreműködő szervezetet koordinálva Baráthegyi Közösségi Park megújítása és gondozása

Önkéntesség és iskolai közösségi szolgálat A „Zöld Önkéntesek Miskolcon” csapatában már eddig is sok fiatal, diák vett részt, kapcsolódott a [email protected] levelező listán hirdetett programokhoz. Ahhoz, hogy hasznos tagjaivá váljanak a fiatalok a jövő társadalmának, mindenképpen tapasztalatokra van szükségük. Ha ezt különböző területeken már diákkorukban megélhetik, megkönnyíti a felnőtt társadalomba, a munkahelyi közösségbe való beilleszkedésüket. Szervezeteinkben az önkéntes foglalkoztatás és az iskolai közösségi szolgálat közötti különbségek részleteivel még most ismerkedünk. Első hallásra többen kifogásolják a kötelező önkéntességet, azonban ez tisztázandó: a „közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása (a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni).” A törvényi szándék, hogy az élet fontos területein „munkatapasztalatokat” szerezzenek a fiatalok, szociális érzékenységük javuljon, szélesedjen rálátásuk a diákéleten túli világra. Miután diákokról van szó, nagyon fontos a fogadó szervezetek megfelelő pedagógiai felkészültsége, hozzáállása, különösen azért, mert ebben az első évben 9. osztályos középiskolások lépnek majd a rendszerbe, azaz igen fiatalok (15 évesek). Az Ökológiai Intézetnél szerencsére több pedagógus és közösségfejlesztési tapasztalattal rendelkező munkatárs dolgozik, így örömmel vettük, hogy az Önkormányzat bevont bennünket a "Szakmai hálózatépítés, szemléletformálás, tapasztalati tanulás a minőségi közösségi szolgálatért Miskolcon" c. TÁMOP 3.2.1. számú pályázat megvalósításába. A 2013-2014-es tanévben az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért

54

Alapítvánnyal mint befogadó intézménnyel fiatalokat fogadhat majd 6 középiskolából:  Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ  Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola  Földes Ferenc Gimnázium  Kandó Kálmán Szakközépiskola  Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola  Zrínyi Ilona Gimnázium Átgondolva, hogy mely tevékenységekkel tudnánk hasznosan és élményszerűen bevezetni a fiatalokat közösségi szolgálatba, az alábbi programelemeket tervezzük: 1) Parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése: Diósgyőri Közösségi Park (Árpád utca, Avasi Arborétum (örökzöld gyűjtemény), Komposztkert (aprítékolás, komposztforgatás, gyógynövénykert karbantartása), helyi védett természeti értékek környezetének rendezése (avargyűjtés, aprítékolás, stb.) a Zöld kapcsolat Egyesülettel együttműködve. 2013. október 15-30., valamint 2014. április 10-20. között 2) Biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés (az elmúlt években 22 kerékpártárolót adtunk át közintézményeknek, ezek felújítása), kerékpáros áramfejlesztő készítése, ami környezetvédelmi és diák rendezvények áramellátását segítheti. 2013. november 1-30. között. 3) Oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport és közintézmények, közterületek állagmegóvását szolgáló tevékenység (kerítésfestés, parkrendezés,faültetés, építés, javítás, takarítás). A Szimbiózis Alapítvány, Autista Alapítvány farmjain végzett munkák: segítség gyümölcsösökben, zöldséges kertekben, állattartásban. Előzetes egyezetés szerint. 5) Környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban valórészvétel, az eredmények disszeminációja (nevelési55

oktatási intézmény, civil szervezet honlapján blog írása, szórólapok készítése): Standolások, kommunikációs tevékenységek: Mobilitási Hét, 2013. szeptember 16-22. Napos Napok, 2014. május 5-12. Miskolc Város Napja, 2014. május 11. Zöld Sátor, 2014. február 24-26. (bizonytalan) Komposztálási Program: 2014. március. – fenntarthatósági szemléletformálást segítő játékok, játszóházak, interaktív, korosztályi programok segítése, stb. Képzés, felkészítés a küldő intézmény pedagógusai számára a közösségi szolgálat koordinálására. Minimum 1 alkalom: 2 óra az Ökológiai Intézetben. Zöld sajtóreggeli: 2 alkalommal (projekt indítása, zárása: diákok részvételével a helyi sajtó munkatársaival bio-reggeli). Zöld Szemmel Környezetvédelmi Hírlevél megjelentetése, 8 oldalon környezetvédelmi önkéntes tevékenységek bemutatása. Bízunk abban, hogy ahogyan eddig önkéntes csapatunk fiatal és idősebb tagjaival, úgy a közösségi szolgálatban résztvevő fiatalokkal is megtaláljuk majd a közös hangot, megismertethetjük velük a közösségben végzett környezetvédelmi tevékenységek örömét. Észrevétel: a fenti pályázat hozzájárul a tervezett tevékenységek finanszírozásához. Miután nagyon sok iskola érdeklődik nálunk, szeretnénk jelezni, hogy a civil szervezetek számára azon túl, hogy lehetőséget jelent a közösségi szolgálat, komoly kapacitásokat is jelent a fiatalok fogadása (felelős és alkalmas csoportvezető, eszközfeltételek, kommunikáció, utazás, szállítás, szerszámok biztosítása, stb.). Éppen ezért azt javasoljuk a középiskolák vezetőinek, hogy időben vegyék fel a kapcsolatot a számukra szimpatikus fogadószervezetekkel, és pályázzanak, hogy a finanszírozása is megteremtődjön a közösségi szolgálat szervezésének, ugyanis ennek hiányában nehézséget okozhat az évről évre növekvő számú diáksereg fogadása. Elérhetőség: F. Nagy Zsuzsanna, Ökológiai Intézet Alapítvány E-mail: [email protected], Telefon70/600-2852

56

Regéci Zoltánné

Múzeumok új szerepkörben. A közgyűjtemények és a középiskolák nevelést – oktatást segítő kapcsolata

Bevezetés 2012 januárjában a miskolci Herman Ottó Múzeum megyei koordinátora egy pedagógus továbbképzési lehetőséget juttatott el munkahelyemre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézetbe. A felhívásban szereplő képzési cél felkeltette az érdeklődésemet. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Múzeumi Oktatási Központja azt a célt tűzte ki, hogy egy szakmai továbbképzés keretében kelti fel a pedagógusok érdeklődését a múzeumok újszerű nevelési – oktatási tevékenysége iránt. A képző intézmény terve az volt, hogy az így felkészített, a múzeumpedagógiai tevékenységet saját tapasztalati formában megismerő pedagógusokra a továbbiakban mint együttműködő partnerekre számít, akik saját tantestületüket is bevonva az együttműködésbe, képesek lesznek felhasználni és tanítási tevékenységükbe beilleszteni a különböző múzeumpedagógiai foglalkozások kínálta lehetőségeket. Ők lesznek azok a pedagógusok, akik a megismerés, a tudásszerzés eszközévé teszik a múzeumokat, és ennek segítségével élményszerű tanuláshoz segítik diákjaikat. Napjainkban egyre mozgalmasabb társadalmi változásokon megyünk keresztül. Csak úgy röpköd felettünk a törvényi, jogszabályi változások sokasága. Új Munka Törvénykönyve, új Köznevelési Törvény, új Nemzeti Alaptanterv. Mind-mind újszerű megoldások bevezetésére késztetik az oktatási intézményeket. Az új Nemzeti Alaptanterv alapvető célként jelöli meg az évszázadok során kialakult és ránk maradt egyetemes és hazai műveltségtartalmak és kulturális örökség továbbhagyományozását, az alapvető erkölcsi normák közvetítését. A készülő kerettantervek részletes szabályozási rendszere 90%-ban lefedi az oktatási intézmények tanításra, tanulásra fordítható heti időkeretét. 57

Az iskolák Helyi Pedagógiai Programja egy 10%-os szabad időkerettel rendelkezik, vagyis ebben a 10%-ban kell megjeleníteni az iskola helyi sajátosságait, kell megoldani a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a fakultációt, ez a keret használható fel a különböző kulturális intézményekkel való együttműködés megvalósítására. Egy másik kapcsolatteremtési pont lehet - és dolgozatomban erre szeretném ráirányítani a figyelmet -, hogy milyen új lehetőség nyílik a középiskolákkal való együttműködésre az új Köznevelési Törvény hatályba lépését követően.

1. Középiskolás diákok közösségi szolgálata Az új Köznevelési Törvény hatályba lépésére 2012. szeptember 1vel kerül sor, bizonyos paragrafusai pedig 2013. január 1-jét követően lépnek hatályba. 2013. szeptember 1-jétől kerül sor az új Nemzeti Alaptanterv hatályba léptetésére, mégpedig felmenő rendszerben, vagyis az 1. 5. és 9. évfolyamon alkalmazzák először. Ezt követi egy 5 éves átmeneti, türelmi időszak, a teljes bevezetés eléréséig. Új elemként került a Köznevelési Törvénybe, hogy a középiskolás diákok részére az érettségi megkezdésének feltételeként előírja 50 órás kötelező közösségi szolgálat végzését. Ez a közösségi szolgálat egyénileg vagy csoportosan is végezhető szociális, környezetvédelmi, vagy egyéb, a tanuló társadalmi környezetének a javát szolgáló közösségi tevékenységben való részvételt határoz meg, amelyben a diák anyagi érdektől független, vagyis ellenszolgáltatás nélküli munkát végez. Ennek a tevékenységnek az elvégzését a diáknak az érettségi vizsga megkezdése előtt igazolnia kell, másképp nem bocsátható érettségi vizsgára. 1.1. A közösségi szolgálat célja A közösségi szolgálat célja a szociális érzékenység kialakítása és erősítése a tanulókban, hogy felnőttként felelősségteljes magatartást

58

tanúsítsanak a természeti, az épített és a társadalmi környezetükkel szemben. 1.1. A közösségi szolgálat fajtái   

idősek segítése, gondozása tanulási nehézséggel küzdő kisgyerekek korrepetálása a karitatív gyűjtés a rászorulók részére (élelmiszer, ruhanemű, bútor, stb.)  parkgondozás  a helyi tűzoltóság vagy rendőrség munkájának segítése  munka a helyi közgyűjteményekben, könyvtárban, múzeumban, levéltárban A fenti tevékenységek csak példák, és csak töredékei annak a sokrétű munkavégzési, tapasztalatszerzési lehetőségnek, melyeket a diákok végezhetnek a környezetük és saját fejlődésük javára. 2. A múzeumok és a középiskolák együttműködése Jelenleg a tervezés időszakát éljük. Az új Nemzeti Alaptanterv elkészítésével a tantervi szabályozás struktúrája nem változott. Az egymásra épülő dokumentumok szerkezeti hierarchiája továbbra is a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, a helyi pedagógiai programok, a helyi tantervek. Az iskoláknak 2012. szeptember 1 – december 31. között kell felülvizsgálniuk és átdolgozniuk a Helyi Pedagógiai Programjaikat az Új Nemzeti Alaptantervnek megfelelően. Már ma is sok olyan iskola van Magyarországon, ahol a közösségi szolgálat része a pedagógiai programnak, s így szervezett keretek között zajlik, de azért ez még mindig nem általános. A lehetőség a munkába, az együttműködésbe való bekapcsolódásra a múzeumok, múzeumpedagógusok részére igen nagy, mivel a jelenlegi munkavégzési arány inkább a karitatív tevékenységek (pl. szociális gondozás) felé tolódik el.

59

Hazánkban a közintézmények nincsenek hozzászokva, nincsenek felkészülve az ilyen típusú diákfoglalkoztatásra. Nincs meg az a kiképzett mentori háttér sem egy-egy munkahelyen, akik a diákokat tanítanák, a diákokkal foglalkoznának, bevezetnék őket a munka világába. Azok a múzeumok, közintézmények, akik kellő időben tudnak lépni, kapcsolatot kialakítani, a középiskolákkal, lépéselőnyre tehetnek szert az együttműködés kialakítása területén. A mai gazdasági viszonyok között annak is nagy jelentősége van, hogy az intézmények munkaerőt kapnak kisegítő tevékenységek végzésére, vagyis az együttműködésből mindkét fél profitálni képes. 2.1. Az együttműködés elindításának lépései A múzeumok részéről 1. Meg kell keresni az intézményekben azokat a kollégákat, akik a diákok mellett mentori tevékenységet fognak ellátni 2. Biztosítani kell a kollégák mentori képzésen való részvételét 3. Pályázatfigyelés a pénzügyi háttér megteremtése céljából 4. Foglalkoztatási tervet kell készíteni közgyűjteményben kisegítő feladatok ellátására 5. Balesetvédelmi oktatási tervet kell készíteni a diákok számára 6. Kapcsolatfelvétel, ajánlattétel, a fogadókészség közlése a középiskolával 7. Együttműködési megállapodás kötése a középiskolákkal 8. A tevékenység elindítása, a diákok fogadása 9. Visszacsatolási tevékenység az iskolák felé 10. Igazolás, minősítés a végzett munkáról A középiskolák részéről 1. A diákok tájékoztatása a közösségi szolgálat végzésének kötelezettségről 2. A szülők tájékoztatása a közösségi szolgálat végzésének kötelezettségről 60

3. A közösségi szolgálat tevékenységrendszerének beépítése a Helyi Pedagógiai Programba 4. Ki kell nevezni a közösségi szolgálati tevékenység szervezésével, koordinálásával foglalkozó kollégát 5. Pályázatfigyelés a pénzügyi háttér megteremtése céljából 6. Képzés, felkészítés az intézmény diákjai számára 7. Kapcsolatfelvétel a múzeumokkal, közgyűjteményekkel 8. A munkavégzés feltételeinek tisztázása (a tevékenységből való kizárás szabályai) 9. Együttműködési megállapodás kötése a közgyűjteményekkel 10. A tevékenység elindítása, diákok bemutatása a partner félnek, bemutatkozó találkozás szervezése, közösen fogadó intézménnyel 11. Ellenőrzési, számonkérési tevékenység (a diákok munkanaplójának, tevékenységi naplójának ellenőrzése) 12. A tevékenység megbeszélés formájában történő feldolgozása 2.2. Az együttműködés megvalósítása A diákok közösségi szolgálati tevékenysége csak akkor éri el a kitűzött célját, ha a megvalósításra kerülő program, legyen az egyéni vagy csoporttevékenység, nem formalitáson alapszik. Mind a közgyűjtemények, mind az iskolák részéről nagy felelősség van abban, hogy ne pusztán az intézményeknél való ottlét igazolása történjék meg, hanem valós tartalommal, valós tevékenységekkel legyen megtöltve a diákok intézményben eltöltött ideje. Ne legyenek a közgyűjtemények részéről „koloncként” kezelve a diákok, ne legyen ez a diákok részéről egy újabb fölöslegesnek ítélt teher vagy semmittevésre használt időtöltés. Adjanak a közgyűjtemények hasznos munkát (és nem megalázó tevékenységet) a diákok számára, vezessék be őket a mentorok a különböző munkatevékenységekbe, bízzanak rájuk feladatokat, amelyek segítségével megismerhetik a különböző munkafolyamatokat. A végzett tevékenységek során megtanulhatják a diákok az adott munkahelyi közösségbe való beilleszkedés szabályait, megismerkedhetnek az intézményi hierarchiával, a hivatali működés, hivatali kommunikáció rendjével. Motivációt szerezhetnek, kedvet kaphatnak a közgyűjteményekben végzett munkához.

61

3. A megyei pedagógiai intézetek szerepe a közösségi szolgálat végzésére irányuló tevékenységek terén A megyei pedagógiai intézetek szakmai szolgáltatási tevékenységi körébe tartozik a nevelés-oktatás, az oktatási intézmények pedagógiai munkájának segítése. Az új Köznevelési Törvény alapján ezt a tevékenységet országosan egységes szakmai irányítás mellett kívánja működtetni az állam. Ennek értelmében fontos, központi szerep hárul a közszolgálati tevékenység végzésére való felkészítés terén a megyei pedagógiai intézetekre. Időben el kell kezdeni tehát a megyei pedagógiai intézetek részéről a bekapcsolódását az együttműködés szervezésébe, egy koordinációs tevékenységet lehetővé tevő információs adatbázis kialakításába és működtetésébe. A feladat a képzési tevékenység megszervezésében jelent kapcsolódási pontot a pedagógiai intézetek számára.

3.1. Képzési tevékenység szervezése A társadalmi élet minden területén szükséges az új tevékenységi formák bevezetése előtt a későbbiekben a tevékenységgel foglalkozók felkészítése az adott munkafolyamat végzésére. A Megyei pedagógiai intézetek a küldő és fogadóintézmények munkatársainak felkészítésében vállalhatnak szerepet a közszolgálati tevékenység koordinálására. 3.1.1 A pedagógiai intézetek feladatai a képzésszervezésben  

62

Képzési terv elkészítése (db szám, létszám, időtartam, helyszín, előadó, költségvetés stb.) Tanfolyami tananyag elkészíttetése a küldő intézmény pedagógusai számára



Tanfolyami tananyag elkészíttetése a fogadó intézmény által kijelölt mentorok számára  Képzési akkreditáció megszerzése  Pályázatfigyelés pénzügyi háttér megteremtésére  Képzések meghirdetése  Képzések lebonyolítása (tanúsítvány) A pedagógiai intézetek részéről gyors reagálás szükséges a tevékenység felvállalásában, a képzési lehetőségek megteremtésében.

3.2. Intézményi adatbázis létrehozása A diákok közösségi szolgálati tevékenységének koordinálása során mind a középiskolák, mind pedig a fogadó intézmények számára létfontosságú dolog egy olyan egységes adatbázis megteremtése, mely összegyűjti azoknak az intézményeknek, szervezeteknek a listáját, amelyek alkalmasak és vállalkoznak is diákok fogadására, közösségi szolgálati tevékenység folytatására. 3.2.1. A pedagógiai létrehozásában          

intézetek

feladatai

az

adatbázis

Koordináló kolléga kinevezése A potenciális fogadóintézmények feltérképezése Adatkérő lap elkészítése Kapcsolatfelvétel a fogadó intézményekkel Vállalási nyilatkozat bekérése Adatkérő lapok kiküldése Adatkérő lapok összegyűjtése Adatfeldolgozás Az adatbázis nyilvánossá tétele a pedagógiai intézetek honlapján A küldő intézmények értesítése adatbázis létrehozásáról

63

Alapvető cél, hogy a Köznevelési Törvény értelmében mindhárom fent említett intézménytípus részt vegyen a tervező munkában a leendő közös szervező és megvalósító tevékenység összehangolásában. Új típusú tevékenységről van szó, amelynek feladatait minden résztvevőnek tanulni szükséges. A fogadó intézmények részéről befogadást, toleranciát, türelmet követel. A középiskolák igazgatói, pedagógusai részére újabb feladat egy új tanulási forma megszervezésére, a diákok részéről pedig szükséges az elfogadása ennek az új tanulási formának. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet már most tervezi, hogy megkeresi a közgyűjteményeket a mellékletben szereplő kérdőív segítségével, és felméri azon intézmények számát, amelyek be kívánnak kapcsolódni a programba. Ezek a kezdeti lépések, és az intézmények száma bizonyára bővülni fog a megvalósítás szakaszában, de az induló adatbázis létrehozásához szükséges elindítani a felkészülést. Összefoglalás 2012. február 16 – március 2. között egy olyan pedagógus továbbképzésen vettem részt Szentendrén, melynek feladata volt felkészíteni a pedagógusokat egy olyan tevékenységre, egy olyan kapcsolatteremtési készség kialakítására, mely elősegíti a múzeumok nyitását az oktatási intézmények felé. A Köznevelési Törvényben megfogalmazott feladatok és az általam felvázolt lehetőségek komoly kihívást jelentenek nemcsak az oktatási intézmények, hanem a közgyűjtemények, azon belül a múzeumok számára is. A tanfolyam során számos múzeumpedagógiai lehetőséget ismerhettünk meg a gyakorlatban, amellyel élhetnek az iskolák. Érzékeltük, hogy a múzeumok milyen szemléletváltáson mentek keresztül. Már nem csak őrzik a régmúlt korok emlékeit, hanem széles körben meg is kívánják ismertetni azokat, és láthattuk azt is, mennyire segítőkészek abban, hogy intézményeiket az oktatás-nevelés segítésének szolgálatába állítsák. Én azért vállalkoztam dolgozatomban a közösségi tevékenységgel kapcsolatos figyelemfelhívásra, ennek a tevékenységformának a szervezésére, segítésére irányuló feladatok megfogalmazásával, mivel népművelőként tisztában vagyok a közösségért végzett önkéntes munka 64

jelentőségével, a közösségformálásban, a személyiségfejlődésben, a pályaválasztásban, az alkalmazkodóképesség fejlesztésben betöltött szerepével, amire középiskolás diákjainknak nagyon nagy szüksége van. A dolgozatomban bibliográfia, felhasznált irodalom felsorolására nem került sor, hiszen a diákok közösségi szolgálati tevékenységének megszervezése még annyira új és jövőbeni feladat, hogy nem nagyon van rá kidolgozott minta, nem bővelkedünk e téren hazai szakirodalommal. A jogszabályi háttér is még csak a Köznevelési Törvény szintjén került megfogalmazásra, ezután készülnek majd el a jogi hátteret megteremtő rendelkezések, szabályozások. A törvény által hatályba léptetett igazi alkalmazásra is csak 2016-tól kerül majd sor. Szükséges azonban az együttgondolkodás, a megvalósítás közös tervezése gyermekeink jövője érdekében.

65

Hegymeginé Nyíry Enikő - Zsámba László

„Jeles Napok és Tanösvények” megyei vetélkedő a környezeti nevelésért

A „Jeles Napok és Tanösvények” megyei vetélkedőt a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet SZINVA Környezetvédelmi Oktatóközpontja alapította 2001-ben, együttműködve a Környezeti Nevelők Egyesületével (KÖNE). A népszerű csapatverseny megszervezésére minden évben, így 2013-ban is a „Madarak és Fák Napján” került sor. A Miskolci Állat és Kultúrpark vállalta a társszervezői feladatokat és biztosította a helyszínt a parkban kialakított tanösvényen. Megyénk általános iskoláiból jelentkezhettek a 3 fős, vegyes korosztályú csapatok (6., 7. és 8. osztályosok). A vetélkedőt a pedagógiai intézet a honlapján hirdette meg. Az alábbiakban bemutatjuk a honlapra kerülő meghirdetést, amely jól összefoglalja az előkészítő és szervező munkát, valamint a feltételrendszert. Felhívás megyei természetvédelmi vetélkedőre A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark (Vadaspark), és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete megyei természetvédelmi vetélkedőt hirdet általános iskolák felső tagozatos tanulói részére. Pályázhatnak: állami, egyházi, alapítványi és magániskolák tanulói, iskolánként egy háromfős csapattal. A csapat egy 6., egy 7., és egy 8. osztályos tanulóból állhat. A csapatot egy felkészítő tanár kísérheti. A vetélkedőre való jelentkezés feltétele:  „A víz a természetben” címmel csapatonként 6 db 10x15 cm-es, természeti környezetben elkészített fotó vagy fotósorozat és a letölthető jelentkezési lap beküldése. 66



A vetélkedőre a csapatok kizárólag saját készítésű fotókkal nevezhetnek!  A passzpartozott pályamunkákat, illetve a jelentkezési lapokat 2013. április 26-ig kérjük eljuttatni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet címére: 3527 Miskolc, Selyemrét u.1. A vetélkedő célja a megye természeti értékeinek megismertetése és bemutatása. A vetélkedő helyszíne: Miskolc, Vadaspark Időpont: 2013. május 15., szerda Regisztráció: 9:00 Vetélkedő: 9:30 – 13:00 Eredményhirdetés: 13:00 – 14:00 A vetélkedőnek 4 állomása lesz. Az állomások témái: 1. A Bulámbuk tanösvény (Miskolc, Vadaspark) 2. A Madarak és Fák napja 3. A víz és a természet 4. A Bükk emlős állatai A ”Jeles Napok és Tanösvények” elnevezés a célokat is jelzi: a 12-14 éves korosztályú tanulók ismerjék meg környezetük természeti értékeit, értékvédő szemlélet alakuljon ki bennük. A játékos, érdekes feladatok megoldása élményszerző, attitűdformáló legyen számukra. A csapatverseny (felkészülés, közös feladatmegoldás) az együttműködési technikák kialakítását segítse, amelyek felnőtt életvitelükben is kamatoztatható. A helyszín, az Állatpark megtekintése is élmény és ismeretgyűjtésre adjon lehetőséget. A felkészülésben nagy szerepe van a patronáló tanároknak, motiválásukkal, szakmai segítségükkel hozzájárulnak a célok megvalósításához, a részvétel és az eredményesség pedig az iskola környezeti nevelési színvonalának emeléséhez, megőrzéséhez. A rendszeresen résztvevő iskolák beépítik pedagógiai és tehetséggondozó programjukba ezt a megmérettetési, tapasztalatszerzési lehetőséget. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy ebben a tanévben 25 csapat (75 tanuló) jelentkezett, 6 miskolci, 19 megyei iskolából, valamennyi kistérséget lefedve. A jelentkező csapatokat, iskolájukat és a felkészítő 67

tanárokat soroljuk fel az alábbiakban, kiemelve a legjobb eredményt elérőket: Ssz.

Iskola

Csapattagok

Happy Birds

Jókai Mór Református Ált. Iskola és AMI Miskolc, Pallos u. 1.

Birkás Ádám Molnár Gyöngyi Sőregi Soma

Cserebogarak

Kazinczy Ferenc Református Ált. Iskola Tiszaújváros, Munkácsy M. út 18.

Kiss Dalma Balogh Anna Ullaga György

Szilvásiné Bodnár Tímea

Vadkacsák

Vasvár Úti Ált. Iskola Ózd, Vasvár út 37.

Dankó Anita Kocs Cintia Gurszki Réka

Papliczkyné Mester Mária

Száraz-völgy

Gárdonyi Géza Tagiskola Szuhakálló, Bajcsy – Zs. E. u. 47.

Balázs Réka Kiss Csenge Mudri Alexandra

Kohut Zsuzsanna

„Sub rosa”

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Ált. Isk. és Diákotthona Sárospatak, Rákóczi u. 1.

Nagy Georgina Vajda Péter Batta Bálint

Gálné Kaczvinszki Johanna

Vadvirágok

Berentei Általános Iskola Berente, Posta u. 7.

Kádár Katalin Kalocsai Annamária Balogh Gabriella

Szegediné Aleva Andrea

Három nővér

Göőz József Általános Iskola Aszaló, Rákóczi út 72.

Tamás Eszter Hriczó Veronika Tóth Petra

Mészáros Márton

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

68

Felkészítő tanár Laczkóné Tavassy Krisztina

Csapat

Delfinek

Nebuló Általános Iskola Miskolc, Győri kapu 27.

Sóvári Huba Vörös Viktória Bajnok Márk

Andricsák Éva

V. hely Cimborák

II. Rákóczi F. Ált. és Magyar -Német Két. Tan. Nyelvű Iskola Miskolc, Zoltán u. 5.

Komjáti Kitti Berecz Boglár Sípos Anna

Veresné Gáspár Éva

Kócsagok

Bőcsi Ált. és Szakisk, AMI Bőcs, Munkácsy u. 7. Szent László Katolikus Általános Iskola és AMI Encs, Petőfi u. 18. Mátyás Király Általános Iskola Hernádkak, Petőfi u. 14. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Emőd, Kossuth út 58 – 64.

Zima Alex Hajós Martin Kondák Dávid

Majoros Józsefné

Ojava Gábor Hidi Boglárka Füleki Richárd

Kisné Kiss Katalin

Sélley Ákos Dovák Gergő Galamb Róbert

Ácsné Gábor Erika

Kazai Gyöngyvér Pál Diana Nagy Zsolt Dániel Szaszkó Tamás Rozgonyi Erik Orosz Noémi

Tóth Bertalanné

Zombor Lili Pónus Gergely Kis Fanni

Révészné Váradi Zsuzsa

Golenya Klaudia Szabó Dániel

Mudri István

8.

9.

10.

Fehér gólyák 11.

Kakgyalag 12.

Aktakukacok 13.

14.

IV. hely Zöldek

15.

III. hely Vízisiklók

16.

Baglyok

Szent Miklós Görögkatolikus Iskola és Óvoda Edelény, Borsodi u. 36/b Fazekas Utcai Általános Iskola és AMI Miskolc, Fazekas u. 6. Herman Ottó Általános Iskola ás Munkácsy M.

Polácsikné Lénárt Márta

69

17.

„SUITON”

18.

VI. hely Pitypalatty – völgyi gémek

SzinVagányok 19.

Muflon 3 20.

21.

22.

23.

Pittypalatty – völgyi Ref. Körz. Ált. és AMI Parasznya, Dózsa Gy. u.16. Kaffka Margit Ált. Iskola és AMI Miskolc, Hunfalvy P. u. 1. MÁAMIPSZ Ódorvár Tagiskola Bükkzsérc, Petőfi út 13-15.

II. hely Tiszalúci ÁMK Arany Rohamcsigák János Ált. Iskola Tiszalúc, Hársfa u. 13. Gyurgyalagok Móricz Zsigmond Általános Iskola Prügy, Kinizsi út 2.

I. hely Herman Ottó

Vadvirágok 2. 24. Harsányi

70

Művészetoktatási Intézmény Miskolc., Gesztenyés út 25. Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Ónod, Nyéki u. 4.

Arany János Általános Iskola Bükkábrány, Béke u. 37. Móra Ferenc ÁMK Mályi, Móra Ferenc u. 11. Hunyadi Mátyás

Nemes Balázs

Csoma Kamecz Alexandra Erzsébet Csípi Erika Nagy Lóránt Szomor Páfrányné Mirjam Molnár Csiger Dóra Krisztina Berecz Alexandra Vinga Krisztián Deményi Gombár Orsolya Boglárka Kecsmár Gergő Madarász Zsolt Fridel Erika Bertalan Zsirka Henrik Benjámin Erdei Andrea Karola Boros Adél Batáriné Veller Ádám Eördegh Éva Orosz Ákos Hornyák Szőke Noémi Bertalan Nyikos Péter Szilveszter Szadai Dávid Korpás Kristóf Székely Nagy Zoltán Ottóné Kovács László Szintai Gréta Kántor Zsaklin Seres Dominik Rémiás

Barta Ildikó

Virághné

25.

ÖKOSOK

Általános Iskola Harsány, Munkácsy u. 2.

Ágoston Szolnoki Martin Baráth Boglárka

Varga Erika

A 2013. év környezet és természetvédelmi aktualitásai is feladatként szerepeltek a vetélkedőn. A jelentkezés feltétele hat vízzel kapcsolatos természetfotó készítése volt, utalva arra, hogy „2013 a VÍZI EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI ÉVE”. A beküldött fotók többsége színvonalas, ötletes alkotás, kísérő kiállítás nyílt ezekből a Miskolci Állatés Kultúrparkban.

A szervezők terve hogy önálló kiállításként bemutatják Miskolc kulturális központjában is, népszerűsítve ezzel a természetfotózást. A résztvevők négy témakörből kaptak feladatokat (lásd meghirdetés). Kiemelendő az „ÉV Madara és Fája 2013” téma, mert ez a hazafias nevelést is szolgálta. Nagy tudósunk, Herman Ottó kezdeményezte 1902-ben a májusi ünneplést és ennek hagyománnyá tételét. A feladatok összeállítását és a szervezési feladatokat a pedagógiai intézet és az állatpark munkatársai vállalták, de sikerült sok külső támogatót, segítőt is megnyerni. Példa értékűnek

71

tekinthető a szakmai és civil szervezetek összefogása a sikerességért. Ennek köszönhető, hogy az egyre szűkülő lehetőségek ellenére minden résztvevő oklevelet, emléklapot, jutalmat vihetett haza.

A támogatók listáját mellékeljük, megköszönve segítségüket.           72

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése, Dr. Mengyi Roland elnök, Miskolc Megyei Jogú Város, Dr. Kriza Ákos polgármester, KIK Miskolci Tankerülete, Ragályiné Hajdú Zsuzsanna mb. igazgató, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Grédics Szilárd igazgató, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Bese Barnabás mb. igazgató, Mivíz Kft., Üszögh Lajos ügyvezető igazgató, AVE Miskolc, Molnár Attila ügyvezető igazgató, MIVIKÖ Miskolci Víziközmű-karbantartó és Környezetvédelmi Kft., Dr. Schweickhardt Gyula ügyvezető, Borsodi Víz K-74 Palackozó Kft., Kőhalmi Levente kereskedelmi és marketingigazgató, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezeti Nevelők Egyesület

   

Fenyvesiné Dr. Szathmáry Erzsébet társelnök, Hegymeginé Nyíry Enikő, a Szinva Oktatóközpont Lehoczky Díjas, tiszteletbeli vezetője, Regéczi Zoltánné, a Megyei Pedagógiai Intézet médiatárának nyugalmazott vezetője, Miskolci Állat- és Kultúrpark, Takácsné Magi Zsuzsanna, állatkertvezető.

A két szervező intézmény a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet, valamint a Miskolci Állatés Kultúrpark a KOKOSZ tagja (Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége), vezetői Budai Erzsébet, Takácsné Magi Zsuzsanna és munkatársaik szívügyüknek tekintik a környezeti nevelés segítését. Elkötelezettek abban, hogy a „Jeles Napok és Tanösvények” vetélkedőt az elkövetkező években is meghirdessék. A vetélkedő modellként szolgálhat hasonló kezdeményezésekhez, ezért tájékoztató szakirodalmat is ajánlunk. Ajánlott szakirodalom: Zöld könyv. Szerkesztette: Kurucz Lászlóné. Bp., Agroinform Kiadó Kft., 2012. Ötletek és Módszerek a környezeti neveléshez. Szerkesztette: Hegymegimé Nyíry Enikő. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Szakszolgálati Intézet, 2006. Hegymeginé Nyíry Enikő: A Szinva Környezetvédelmi Oktatóközpont bemutatása. In: FÓKUSZ, 2008/1. szám, 74-83.p. Kerényi Istvánné: Természetismereti kalauz a Szinva tanösvényhez. Miskolc, KÖNE, 2002. Szinva tanösvény. Szerkesztette: Hegymeginé Nyíry Enikő. Miskolc, KÖNE, 2002. Természetismereti tanösvények Észak-Magyarországon. Szerkesztette: Dr. Kárász Imre. Eger, KOKOSZ, 2003.

73