MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2
Fluazinam és klórthalonil gombaölő szerek okozta foglalkozási asztma Tárgyszavak: gombaölő szer; asztma; foglalkozási betegség.
A tanulmány két foglalkozási asztmás esetet ismertet, amelyeket a fluazinam (3-klór-N-[3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)fenil]-5-(trifluormetil)-2-piridin-amin) és a klórthalonil (2,4,5,6-tetraklór-1,3-benzol-dikarbonitril) gombaölő szerek okoztak. Mindkét betegnél egy tünetmentes szakasz után az alsó légutak betegedtek meg. A diagnózist a munkahelyi csúcskoncentráció-értékek felvételével és speciális inhalációs vizsgálatokkal erősítették meg. A két gombaölő szer bőrgyulladást okozó hatása közismert, jelen vizsgálatok pedig arra utalnak, hogy ezek a vegyületek immunreakciókat okozhatnak a légutakban is.
1. eset – a fluazinam A beteg 45 éves férfi, aki korábban dohányzott, 11 évig dolgozott egy gombaölő szert gyártó üzemben, anélkül, hogy légzőszervi vagy bőrmegbetegedések fordultak volna elő nála. Az üzem folyékony gombaölő szert gyárt vízben oldhatatlan szuszpenzióból. A gyártás során 2 µm méretűre porított alapanyagokkal dolgoznak. Három évvel a férfi megbetegedése előtt egy új gombaölő szer gyártását kezdték meg, amely aktív fluazinam hatóanyagot tartalmazott. Betegünknek röviddel ezután munkavégzéskor megfájdult a torka, ami 18 hónapon át tartott. Amikor a termelést áthelyezték egy másik üzembe, a tünetei javultak, majd amikor a vegyületet az üzemében ismét használni kezdték, a torokfájása visszatért, a munkavégzéskor asztmatikus légzése és légszomja támadt. Az orvosi kórtörténet szerint a munkást kezdetben érő fluazinam koncentrációja nagy volt a helyi szellőzőrendszer meghibásodása miatt. Amikor a beteg orvoshoz került, az 1 s alatt kilélegzett levegő térfogata (FEV1) 2,5 dm3 volt (az előre jelzett érték 67%-a), majd salbutamol belélegzése után 2,8 dm3-re nőtt. A hisztamin PC20 értéke 9,1 mg/cm3 volt. Hagyományos, légzőszervi allergiát okozó vegyületekkel végzett
Hagyományos, légzőszervi allergiát okozó vegyületekkel végzett bőrpróbák nem mutattak azonnali reakciót. Négy héten át rögzítették a munkahelyen a vegyület koncentrációjának csúcsértékeit. Az orvoshoz való beutalás előtt csökkent koncentrációértékeket tapasztaltak a munkahelyen, a legkisebb rögzített érték 160 dm3/min, az átlag 334 dm3/min volt. Az értékek nappali változása munkanapokon 17–44%, pihenőnapokon 10% volt. A fluazinam vízben és alkoholban rosszul oldódik, ezért nem lehetett szérumspecifikus IgE antitest mintákat készíteni. A fluazinam okozta asztma diagnózisának megállapításához a munkással több napon át porított fluzinamot lélegeztettek be. Inert mintával (laktóz kontroll) végzett vizsgálatok során a FEV1 érték 12, illetve 24 óra elteltével nem mutatott változást. Nem volt azonnali reakció 0,25 g fluazinam és 250 g laktóz keverékének a belélegzésekor sem, 15 perccel a belélegzés után azonban a FEV1 érték 35%-kal csökkent, majd a csökkenés 2 órával a belélegzés után tovább folytatódott (1. ábra). A beteg egyéb tünetekről nem számolt be. 24 órával a belélegzési vizsgálatok után a hisztamin PC20 érték kilencedére (1 mg/cm3-re) csökkent. A beteget ezt követően áthelyezték másik üzembe, ahol nem dolgoztak fluazinammal, és azóta tünetmentes.
az FEV1 alapérték %-os változása
30
15
0
-15 kontroll 0,1% fluazinam, 15 min 1% fluazinam, 15 min
-30
-45 0
5
10
15
(perc)
30
60
~
2
3
4
5
az expozíció után eltelt idő
6
7
8
9
(óra)
1. ábra Fluazinam-belégzési vizsgálat, alapérték FEV1 = 2,55
10
11
12
2. eset: a klórthalonil A beteg 53 éves férfi, nem dohányzik, de az évszaktól függően náthás és atópiája van. 13 évig dolgozott ugyanabban a gombaölő szert gyártó üzemben, mint az előző beteg. Három éve időnként légzési nehézségekre panaszkodik, amit a munkahelyével hoz összefüggésbe. Amikor az üzem épületében irodai munkára helyezték át, a tünetei továbbra is fennmaradtak. Inhalálásra kortikoszteroidot és hörgőtágítót írtak fel neki. Két hónappal az orvosi vizit előtt kísérletképpen áthelyezték egy másik üzembe, ekkor a tünetei csökkentek és kevesebbet kellett használnia a hörgőtágítót. Ebben az időben már nem érte őt az üzemben gyártott gombaölő szer hatása, de a tünetek kialakulása előtt 10 évig dolgozott a vegyszerrel. A beteg FEV1-értéke a felvételekor 3,1 l volt (az előre jelzett érték 82%-a), amely salbutamol belélegzése után sem javult. Azonnal elvégzett bőrpróbák Dermatophagoides pteronyssinusra és fűpollenekre mutattak allergiás reakciót, ami megerősíti a kórelőzményben szereplő, évszaktól függően kialakuló náthát. A beteg hisztamin PC20 szintje 16 mg/cm3-nél nagyobb volt. A munkahelyén hat héten át végeztek koncentrációméréseket, az orvoshoz történő beutalás előtt csökkent értékeket tapasztaltak. Az alsó határérték 190 dm3/min, az átlagérték 474 dm3/min volt. A koncentrációváltozás munkanapokon 15–40%, munkaszüneti napokon 4–10% volt. Ebben az esetben sem tudtak mintát készíteni az IgE teszthez, mert a klórthalonil sem oldódik vízben és alkoholban. Az asztma kialakulási okának azonosítására belélegzési vizsgálatokat végeztek porított klórthalonillal és fluazinammal. Laktóz és növekvő mennyiségben alkalmazott fluazinam/laktóz keverék (0,25–25 g/250 g, 30 percen át) több napon át való belélegzése nem okozott jelentős változást a FEV1 vagy a hisztamin PC20 értékben. 12,5 g klórthalonil/250 g laktóz keverék 30 percen keresztüli belélegzésekor viszont 3 óra eltelte után a FEV1-érték 20%-kal csökkent, a csökkenés 9 órán át tartott (2. ábra). Egyéb tünetek nem jelentkeztek. 24 órával a belélegzés után a beteg hisztamin PC20 szintje a 16 mg/cm3-nél nagyobb értékről 9 mg/cm3 értékre csökkent. A beteg tünetei megszűntek és nem jelentkeztek újra, amikor más beosztást kapott a gyár másik üzemrészében.
A vizsgálati eredmények értékelése A kórelőzmények, a munkahelyi mérések és a belégzési vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a fenti két betegnél jelentkező asztma a
munkavégzés során belélegzett gombaölő szerekre való túlérzékenységi reakció következménye volt. A fluazinam széles spektrumú gombaölő szer, amelyet 1992-ben hoztak forgalomba és jelenleg is elterjedten alkalmazzák a virághagymák és a gyökérzöldségek védelmére. In vitro és állatkísérletek megerősítették bőrallergiát okozó hatását. Vizsgálták légzőszervi allergiát okozó hatását is (egér IgE), a kapott eredmények szerint a vegyület nem okozott légzőszervi allergiát. Röviddel a forgalombahozatala után fluazinam okozta kontakt bőrgyulladást diagnosztizáltak kilenc holland farmernál. Az erről szóló jelentés nem említett légzőszervi tüneteket, és az itt ismertetett 1. példa volt az első, amelyben a fluazinam asztmás megbetegedést okozott.
az FEV1 alapérték %-os változása
30
15
0
-15 kontroll 5% klórthalonil, 30 min
-30
-45 0
5
10
(perc)
15
30
60
~
2
3
4
5
az expozíció után eltelt idő
6
7
8
9
10
11
12
(óra)
2. ábra Belégzési vizsgálatok klórthalonillal, alapérték FEV1 = 3,1 A klórthalonilt az 1960-as évektől gyártják. Széles spektrumú gombaölő szer, amelyet a kertművelés során, a mezőgazdaságban és a fakonzerváló iparban használnak. Gyenge bőrgyulladást okozó hatása kimutatható. Négy jelentés számol be klórthalonil okozta kontakt bőrgyulladásról, egy jelentés pedig csalánkiütésről és túlérzékenységi reakcióról. Egy esetben diagnosztizáltak asztmát, amelyet belélegzési vizsgálatokkal megerősítettek. A fenti két eset klinikai tünetei megerősítették a túlérzékenységi reakciókat, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok szerint a gombaölő szerek-
kel kapcsolatba került emberek közül kevésnél, és csak bizonyos idő eltelte után és bizonyos koncentrációk esetén alakult ki asztma. A légzőszervi tünetek az ismertetett két esetben munkavégzés során alakultak ki, nagy gombaölőszer-koncentrációk esetén. A belégzési vizsgálatok az asztmatikus tüneteket és a hörgők túlérzékennyé válását igazolták. Ezen két eset és a korábbi jelentések alapján megállapítható, hogy a két gombaölő szer kiválthat immunológiai reakciókat a légutakban és a bőrön egyaránt. (Regősné Knoska Judit) Draper, A.; Cullinan, P.: Occupational asthma from fungicides fluazinam and chlorothalonil. = Occupational and Environmental Medicine, 60. k. 1. sz. 2003. p. 76– 77. Navidi, W. C.; Bunge, A. L.: Uncertainty in measurements of dermal absorption of pesticides. = Risk Analysis, 22. k. 6. sz. 2002. dec. p. 1175–1182. Farahat, T. M.; Abdelrasoul, G. M. stb.: Neurobehavioural effects among workers occupationally exposed to organophosphorous pesticides. = Occupational and Environmental Medicine, 60. k. 4. sz. 2003. p. 279–286.
Röviden… Az OSHA harca a végzetes balesetek ellen Az OSHA 2002-ben megkezdett regionális programja eredményeként az USA délkeleti régiójában (Alabama, Florida, Georgia, Mississippi) a végzetes kimenetelű balesetek száma 23%-kal csökkent. Két éve még számtalan halálos baleset történt főleg leesés miatt. Az eredmények láttán a hivatal meghosszabbította a programot 2005-ig. A regionális program sikere nagyobb jelentőségű lehet, mivel a végzetes balesetek száma országos szinten nőtt. Amikor a Munkaügyi Statisztikai Hivatal 2001. évi adatai megjelentek, az OSHA közölte a jó hírt, hogy a gyáriparban csökkent a balestek száma. Ugyanakkor nagy gond, hogy az építőiparban nőtt a baleseti halálozás, különösen a spanyol és latin dolgozók között. Így nem véletlen, hogy az OSHA három területre koncentrál, az építőiparra, a balesetvédelemre, valamint a latin és nem angolul beszélő munkavállalókra. A program két fontos eleme: – kiterjesztett segítségnyújtás, oktatás, segítség a teljesítésben, – intenzív erősítés megnövelt ellenőrzéssel.
Az alabamai szervezet nem minden tagja ért egyet az új elképzeléssel, ami annyit jelent, hogy ha bármilyen eltérést észlelnek a leesés elleni védelemben, azonnal le kell állítani a munkát és ellenőrzést kell végezni. Más szervezetek a régióban azonban kevesebb ellenérzést fejeztek ki az OSHA végrehajtási programjával szemben. Egy vállalatnál halálos baleset történt, amikor egy munkás 17 m magasságból leesett karbantartási munkák közben egy transzmissziós oszlopról. A vállalat 91 000 USD bírságot fizetett, állítólagos szándékosság és a leesés okozta baleset komoly előidézése miatt. Az OSHA végül a bírságot 21 000 USD-re mérsékelte, mivel a balesetet nem a szabályok megszegése okozta. A baleset óta a vállalat komolyan dolgozik azon, hogy megfelelő együttműködést alakítson ki az OSHA-val. A régi OSHA munkatársak véleménye szerint a legnagyobb kihívás az alkalmazottak és a kisebb vállalkozók meggyőzése a program követésének helyességéről. Az embereket nem lehet kényszeríteni, hogy képezzék magukat, nekik kell kezdeményezni, mert ez az ő felelősségük. Az OSHA végrehajtási politikájának megfelelően a vállalkozó felel az alvállalkozónál előforduló törvényszegésért. A hivatal másik lehetősége, hogy a vállalkozó az alvállalkozókat rávegye a képzésre. A vállalkozóval biztonsági és egészségi programot dolgoztatnak ki az adott helyre. Ha az írott program jónak látszik, egy felügyelő ellenőrzi, hogy a veszélyeket megfelelően kezelik-e. Ha nem találnak problémát, a munka megfelelően végezhető. Ha az írott program gyenge vagy az ellenőrzés problémákat vet fel, akkor teljes ellenőrzést végeznek. Az OSHA kiterjesztése a nem angolul beszélő munkásokra Az adatok szerint Georgiában 2001-ben 41 haláleset közül 21-et esés okozott az építőiparban, és a 41 halálesetből 17 dél-amerikai dolgozót érintett. Az elmúlt évben 35 építőipari munkás halt meg Georgiában, 14 esés következtében, közülük 5 volt dél-amerikai. A vélemények szerint ezekben a balesetekben a legdöntőbb tényező a kommunikáció hiánya volt. A hivatal ezért videoszalagot állított össze, amely a latin munkásokat tájékoztatja jogaikról és kötelességeikről. A probléma azonban ugyanúgy fennáll a portugáloknál és franciául beszélő kanadaiaknál is. A megoldás: minden csoport előmunkása beszéljen angolul, és biztosítsa a kommunikációt a vezetéssel. A tapasztalatok szerint sokszor a legjobban képzett munkások nem használnak esésvédelmet, ezzel rossz példát mutatva a fiatalabb munkásoknak, felrúgva az OSHA és a vállalat szabályait. A Red Simpson cégnél mindent megtesznek a teljesítést támogató program érdekében, de a felelős szerint nem ártana „egy puska a zsebében”, mivel sok az értetlen dolgozó. (Occupational Hazards, 65. k. 4. sz. 2003. p. 35–38.)
