Filozófia I őszi szemeszter Kötelező előadás ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tel +36 1 411 6503 tel +36 1 411 6500/2642m. [email protected]

Filozófia I. 2013. őszi szemeszter Kötelező előadás ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Oktató: Cs. Kiss Lajos Időtartam: heti 2 óra Tárgyfelvevők: joghallgatók; sportszervező BA hallgatók (PPK) Számonkérés formája: joghallgatók számára szóbeli vizsga, sportszervezők számára írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalom alapján Kurzusleírás A „Filozófia I.” kurzus a nyugati filozófia történetének problémaorientált tárgyalásán keresztül ismerteti meg a hallgatóságot a filozófiai gondolkodás, a megértés (természetes beállítódás) és értelmezés (teoretikus beállítódás) megkülönböztetésében felfogott filozófiai „világlátás” általános jellemzőivel, irányzataival, fordulópontjaival. A hangsúly az európai szellemi fejlődésben kiformálódó „világképek” szerkezetének, a filozófia és tudomány viszonyának az elemzésére, illetve az azokban bekövetkező változások leírására helyeződik. A kurzus az irányzatok, az alapítók és iskolák (a paradigmává, illetve kutatási programmá szerveződés) bemutatásával egyfelől általános bevezetés a filozófiai problémák és diszciplinák tanulmányozásába, másfelől előkészítés a társadalomelméleti nézőpont és ismeretszerzés rendszeres elsajátítására a „Filozófia II.” kurzus keretében. Előadástematika A filozófia alapproblémái I. A filozófia alapproblémái II. A görög filozófia: Szókratész, Platón A görög filozófia: Arisztotelész, hellénizmus Középkori filozófia: Augustinus, Aquinói Tamás Újkori filozófia: Bacon, Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibniz Angol felvilágosodás: Locke, Berkeley,Hume Francia felvilágosodás: Montesquieu, Voltaire, Rousseau Német idealizmus: Kant, Fichte Német idealizmus: Schelling, Hegel Egzisztenciafilozófia, életfilozófia, gyakorlati filozófia Pozitivizmus, logikai pozitivizmus Nyelvfilozófia, analitikus filozófia: Wittgenstein Fenomenológia, ontológia, hermeneutika: Husserl, Heidegger, Gadamer Előzetes ismeretek A köziskolai tanulmányokon alapuló átlagos történelmi, eszme- és kultúratörténeti ismeretek, a természet- és társadalomtudományok tanulmányozásának elemi tapasztalatai. A kurzus célja Általános cél: egyfelől az értelmiségivé váláshoz szükséges, az értelmiségi életforma alapjául szolgáló tudásanyag közvetítése, másfelől a tudományos gondolkodás (kutatás) sajátosságainak a megismertetése. Különös cél: az állam- és jogtudományok tanulmányozásának előkészítése és megalapozása. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu

Tananyag A Filozófia I. kurzus tananyagát, és egyben vizsgaanyagát, az előadásokon elhangzottak, és a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (tanulmányok) képezik. Kötelező irodalom Karácsony András (szerk.): Filozófia – társadalomelmélet. Rejtjel, 2010 (röv.:Karácsony A.) Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete. Helikon Kiadó, 1997 (röv.: Tankönyv) Kollokviumkérdések 1. A filozófia értelemkérdése: rendeltetés, felépülés, keletkezés (Előadás) 2. A filozófia helyzete, filozófiai diszciplinák (Előadás) 3. Filozófia – bölcsesség (Karácsony A.: 11-17) 4. A filozófia mint életforma (Karácsony A.: 19-22) 5. A filozófia mint életbölcsesség; a „modernség tervei” (Karácsony A.: 22-26) 6. A filozófia mint tudomány, a tudományos filozófiák főbb típusai (Karácsony A.: 27-34) 7. Filozófiatörténet-írás története, típusai (Karácsony A.: 35-41) 8. Hermeneutika (Karácsony A.: 42-53) 9. Jogi hermeneutika az újkorban (Karácsony A.: 42-53) 10. Preszokratikus filozófia (Tankönyv: 94-108) 11. Szofisták és Szókratész (Tankönyv: 109-117) 12. Platón (Tankönyv: 117-132) 13. Arisztotelész (Tankönyv: 134-144) 14. Sztoicizmus, epikureizmus (Tankönyv: 147-154) 15. Szkepticizmus, neoplatonizmus (Tankönyv: 155-160) 16. Patrisztika és Augustinus (Tankönyv: 163-171, 176-182) 17. Skolasztika és Aquinói Tamás (Tankönyv: 185-192, 196-207) 18. Filozófia a reneszánsz és a reformáció korában (Tankönyv: 221-240) 19. Bacon (Tankönyv: 240-244) 20. Descartes (Tankönyv: 249-253) 21. Spinoza (Tankönyv: 256-265) 22. Leibniz (Tankönyv: 265-271) 23. Locke, Berkeley (Tankönyv: 276-281, 287) 24. Hume (Tankönyv: 282-285, 286-287) 25. Montesquieu, Voltaire (Tankönyv: 289-296) 26. Enciklopédisták, Rousseau (Tankönyv: 296-304) 27. Kant ismeretelméleti fordulópontja (Tankönyv: 307-309, 311-326) 28. Kant erkölcs- és vallásfelfogása (Tankönyv: 326-332) 29. Fichte és Schelling (Tankönyv: 351-364) 30. Hegel (Tankönyv: 365-374) 31. Marx (Tankönyv: 394-401) 32. Kierkegaard (Tankönyv: 415-420) 33. Schopenhauer (Tankönyv: 402-415) 34. Nietzsche (Tankönyv: 420-432) 35. Francia pozitivizmus (Tankönyv: 375-381) 36. Angol pozitivizmus (Tankönyv: 382-391) 37. Logikai pozitivizmus (Tankönyv: 527-530.,536-541) 38. Wittgenstein (Tankönyv: 518-526) 39. Analitikus filozófia (Karácsony A.: 54-63) 40. Heidegger (Tankönyv: 487-495.) Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu


Jog- és állambölcselet 1. (kötelező előadás) 2013/őszi szemeszter ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Oktató: Zsidai Ágnes, Szilágyi Péter Időpont: szerda 13–15h. Helyszín: IX. terem Tantárgyfelvevők: joghallgatók (+ érdeklődők) Létszám: A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A jog és állambölcselet általános elméleti jellegű tantárgy, amely részben részletező, részben pedig szintetizáló ismereteket nyújt az állam és a jog legfontosabb összefüggéseiről, törvényszerűségeiről. A jog és állambölcselet elméleti és szintetizáló ismeretek átadását szolgáló funkcióját azáltal tölti be, hogy támaszkodik és épít a történeti és tételes jogi tárgyak, valamint az oktatott társadalomtudományi tárgyak anyagára. E tárgy a jog és az állam általános társadalmitörténeti vetületben vizsgálja, elemzi azokat a társadalmi változásokat, amelyek leginkább hatnak az állam és a jog történeti változásaira. Bemutatja a jog és állambölcselet legfontosabb irányzatait, különös hangsúllyal a demokratikus jogállam kiépítésében meghatározó szerepet játszó felfogásokat. Feladata olyan korszerű, tudományos megalapozott szemlélet kialakítása, amely alkalmassá teszi a végzős joghallgatókat a különböző nézetek megismerésére, a később fölvetődő tudományos nézetek befogadására, az eltérő álláspontok közötti eligazodásra, a gyakorlatban jelentkező problémák elméleti és módszertani összefüggéseinek megértésére. A tantárgy elsajátításához szükséges feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint A tárgy szintetizáló jellegéből következően a jog és állambölcselet oktatására előtt szükségesnek tartjuk a filozófia és a szociológia, a nagy anyagi jogi tárgyak: alkotmányjog, közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog, valamint az eljárásjogok legfontosabb intézményeinek ismeretét. Az előadások tematikája 1. A Jog- és Állambölcselet tudományelméleti és elmélettörténeti problémái; a tudományelmélet és az elmélettörténet viszonya. A Jog- és Állambölcselet fő szemléletmódjai, átfogó irányzatai. A politikai-jogi gondolkodás az ókori Keleten; az antik görög politikai-jogi gondolkodás kezdetei. Az antik politikai és jogi gondolkodás. A középkor, a reneszánsz és a reformáció politikai és jogi gondolkodása 2. . A természetjog, és az újkori természetjog általános jellemzése. A klasszikus természetjog irányzatai, iskolái. A korai polgári természetjog, Althusius, Grotius. A naturalista természetjog. Hobbes, Spinoza. (SZP) 3.

A racionalista természetjog. Pufendorf . Montesquieu, Rousseau.

4. A klasszikus német filozófia jog- és államfölfogása. Kant és Hegel.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu

5.

Az államra és a jogra vonatkozó nézetek pluralizálódása. A pozitivizmus általános jellemzése. A természetjog háttérbe szorulása; a pozitivizmus előtérbe kerülése, és annak következményei. Az angolszász és a német politikai gondolkodás különbsége. A filozófiai pozitivizmus és az utilitarizmus jog- és államfölfogása. Hume, Bentham, J. Stuart Mill.

6. A XIX. század politikai eszmeáramlatai. Liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, szocializmus. A marxizmus az államelméletben. A szociológiai és a jogászi pozitivizmus az állambölcseletben 7.

Az újkanti filozófia hatása az állambölcseletre. Jellinek. A weimari köztársaság államelmélete. Kelsen, C. Schmitt. R. Smend, H. Heller

8. . Az államelmélet a XX. század második felében. A politikai pluralizmus elméletei. Tudományelméleti kérdések és tanulságok. Államelmélet és politikatudomány. 9. Az állam fogalma és sajátosságai. A terület, népesség és az állam. Az államszervezet és az államapparátus jogbölcseleti összefüggései. 10. Az állam társadalmi szerepe (társadalmi rendeltetése, célja, funkciói). Az állam gazdasági szerepe. Az állam világnézeti semlegességének problémája. 11. Az állam szuverenitása, annak mai problémái. A nemzetközi integráció és a szuverenitás. Az állam szuverenitása és a hatalmi ágak megosztása. A nemzeti szuverenitás. 12. Állam és demokrácia. A demokrácia történetisége, a modern demokrácia formái. A népszuverenitás és a közvetlen demokrácia. Az állam legitimitása. 13. . Az államok rendszerezése. Az államforma és az államtípus. A modern állam alakváltozatai. Totális állam, jogállam, jóléti állam 14. Az államelmélet problémái a XXI. század elején. Állam és globalizáció.

Tananyag és a vizsga anyaga A Jog- és Állambölcselet 1. c. kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények). Kötelező irodalom Samu Mihály–Szilágyi Péter: Jogbölcselet, Bp., Rejtjel Kiadó 1998 (I. rész. I-V. fejezet), Államtan (szerk.: Takács Péter), Bp., Szent István Társulat 2003 (a későbbiekben meghatározott részek), valamint a tanszék honlapján közzétett, a későbbiekben meghatározott tananyagok. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu


Jogászi etika kötelező előadás ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Előadó: Dr. Bányai Ferenc Előadások időpontja: szerda 14–15h Előadások helye: VI. terem Tárgyfelvevők: jogászhallgatók A számonkérés formája: írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalom alapján A kurzus leírása: A kurzuson bemutatásra kerülnek az etika történetének alapvető, korunkban is ható elméletei és azok társadalomtudományi vonatkozásai. A magyar bírói, ügyészi, ügyvédi, közszolgálati, gazdasági etikai kódexek elemzése egyrészt a törvényi szabályozás, másrészt a társadalmi kérdések viszonylatában történik meg. A kurzus elősegíti a társadalmi, etikai, jogász szakmai dilemmák érzékelését, elemzését, képessé tesz a jogász szakmai munka és a döntések társadalmi és etikai következményeinek megértésére. Tematika - Jogi és erkölcsi szabályok. Az erkölcs elmélete, normatív-, deskriptív- és meta-etika. - Az emberi természet és az etika. A jó, a józan ész, az erkölcsi érzék, az etikai intuíció, az erényes lelki alkat kialakítása. - A kulturális univerzálék, civilizáció típusok és erkölcsök. - Igazságosság és emberi jogok. Etikai fogalmak és szabályok az egyes jogágakban. Az etikai kódexek. - Az utilitarista (Bentham, Mill), a deontikus (Kant, Prichard, W.D.Ross) és az erény-etikán alapuló rendszerek (Arisztotelész, MacIntyre). - J. Rawls, H.Hart, R.Dworkin - A jogász erkölcse és a bírói hivatásgyakorlás. A bírák etikai kódexe, MBE és OBET. - Ügyvédi hivatás és ügyvédi kamarák Az ügyvédi etikai kódex és az etikai-fegyelmi eljárás. - Közalkalmazotti, közszolgálati hivatás és etikai kódex. Törvényi és erkölcsi szabályok, kihívások. - Etikai elvárások az ügyészséggel szemben. IAP STANDARDS. - Jogászi hivatás, tudomány és erkölcs. Az MTA tudományetikai kódexe. - Gazdaság és erkölcs, tisztességes verseny, jóhiszeműség, reklámetika, vállalati etikai kódexek, korrupció. Előzetes ismeretek: Filozófiatörténeti és társadalomtudományi alapozó ismeretek. A kurzus célja: A kurzus elősegíti, hogy a hallgatók felismerjék a jogászi hivatással járó etikai dilemmákat, új kihívásokat. A hallgatók képessé válnak a jog és társadalom modernkori kihívásaival kapcsolatos etikai viták és alternatívák értelmezésére, valamint önálló vélemény kialakítására. Kritikusan viszonyulnak a humánus eljárásokat, az emberi méltóságot, a demokratikus és jogállami értékeket, az emberi jogokat kétségbe vonó jelenségekkel szemben és elutasítja azokat. Cél, a közérdek, a jogászi hivatás és annak etikai értékei iránti elköteleződés megerősítése.


Kötelező irodalom: Oktatási segédanyag (B.F.) MACINTHYRE Alisdair, Az etikai eszmék története. Budapest, 1998., ARISZTOTELÉSZ, Nikomakhoszi etika. (ford. Szabó M.) Bp. Parthenon, 1943, 1-16,60-76, 8084., BENTHAM, Jeremy: Bevezetés az erkölcsök és törvényhozás alapelveibe. In: Brit moralisták a XVIII. században. Gondolat, Budapest, 1977. MILL John Stuart, A szabadságról - A haszonelvűség. Magyar Helikon, 1980, 238-278. John Rawls, Kétfajta szabályfogalom. In: Tények és értékek. (szerk. Lónyai Mária) Gondolat, Budapest, 1981., PRICHARD, H.A., Hibán alapul-e a morálfilozófia? In: Tények és értékek. (szerk. Lónyai Mária) Gondolat, Budapest, 1981., 106-136. HART Herbert, Jog, szabadság, erkölcs. Osiris kiadó, Budapest, 1999.15-19., 29-33, 63-82., A közszolgálat etikai normái., Közszolgálat és etika. [Szemelvénygyűjtemény.] (szerk. GULYÁS Gyula. [Bp.] Helikon K. [1997.] 279-307. OROSZ Árpád, A bírói hivatás etikája. Bírák Lapja 1999/2., A bírák etikai kódexe. Az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről. A Nemzetközi Ügyészi Egyesület Az ügyészek szakmai felelősségéről, az ügyészek alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alapelvei. Az EU ügyvédeinek etikai Kódexe. A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Kódexe.



Jogi alaptan (őszi félév) (kötelező előadás) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék oktató: Szmodis Jenő időtartam: heti 2 óra tárgyfelvevők: jogász hallgatók (MA), igazságügyi igazgatási szak (BA) A számonkérés formája: szóbeli vizsga A kurzus leírása (tematika) A kurzus elméleti alapozást nyújt a jog tudományos vizsgálatához és tudományos igényű gyakorlati műveléséhez. Ismereteket nyújt az egyes jogágak dogmatikai alapjainak megismeréséhez, megértéséhez és a jogbölcseleti gondolkodás elsajátításához. Tudományelméleti alapvetés. A tudomány és nem tudomány elhatárolásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák. A tudományos gondolkodás sajátszerűségeinek ismertetése, a természettudományok és a társadalomtudományok specifikumainak bemutatása. Az állam- és jogtudomány, valamint az állam- és jogbölcselet főbb területeinek, sajátos módszereinek felvázolása. A társadalmi szerveződések biológiai és kulturális alapjai. Az államra és a társadalmi szerveződésekre vonatkozó főbb elméletek bemutatása, érintve a jellegzetesebb szerveződési típusokat. Az ún. államtípusok és főbb sajátosságai bemutatása. A modern állam kialakulása és sajátosságai. A szuverenitás problematika bemutatása. A jog fogalmának megragadásával kapcsolatos előzetes kérdések tisztázása. A jog fogalmának és főbb sajátosságainak ismertetése. A jogalkotás strukturális és tartalmi kérdéseinek tisztázása. A jogforrás fogalmának tisztázása. Normatan. A szabályozási szükséglet és a szabályozás módjának megválasztásával kapcsolatos kérdések. Az érvényesség és hatályosság kérdései. A normák és a jogi normák fajtái, jellemzői. A jogérvényesülés formái és sajátosságai. A jogviszony fogalma, fajtái és jellegzetességei. A jogi tények. A jogalkalmazás kérdései. A jogrendszerek fajtái és jellegzetességei. Előzetes ismeretek A középiskolai tanulmányok alapján adottnak tekinthető általános történelmi, kultúrtörténeti ismeretek. A kurzus célja Elméleti alapok biztosítása a jog tudományos igényű gyakorlati és elméleti műveléséhez. Kötelező irodalom Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. Ajánlott irodalom: Szmodis Jenő: Multidiszciplináris jogi tanulmányok. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012.



Jogpolitika Kötelező előadás a nappali és a levelező hallgatók számára, kimenő jelleggel 2013/14. tanév őszi szemeszter Előadó: Szilágyi Péter Időpont és hely: – nappali tagozaton hétfő 10-12, Grosschmied auditórium (IX. tanterem); – levelező tagozaton páratlan hét szombat 14.30-17.20, Vécsey auditórium (VIII. tanterem) Előfeltétel: JÁB 2. Ezen túl a hatályos jog változásai miatt a tananyag megértéséhez szükséges a jogalkotásra és a jogalkalmazásra vonatkozó alapvető hatályos alkotmányjogi szabályok ismerete. Számonkérés: írásbeli kollokvium. A kurzus leírása: A jogpolitika a korábban elsajátított tételesjogi, jogelméleti és jogszociológiai ismeretekre építve áttekintést ad a jogi rendszer egészének működéséről, a jogi rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának dinamizmusáról, a jogalkotás és a jogszolgáltatás működésében megjelenő alternatívákról, valamint a jogászi hivatás követelményeiről. A tárgy oktatása során elemezzük a jogpolitika, mint sajátos szakpolitika önállósodásának folyamatát és rendszerspecifikus működését a kései államszocializmusban és a jogállamiság keretei között. A jogalkotás jogpolitikája kapcsán tárgyalja az alternatív jogalkotási megoldások és intézményi formák értékelésének szempontjait, a jogalkotás jogi szabályozásának lehetőségeit valamint a jogalkotás szakmai követelményeit. Vizsgálja a jogalkalmazási jogpolitika lehetőségeit és korlátait a jogállamban, annak alanyait és az alkalmazható eszközöket majd a különböző értékelési szempontokat kiemelt jelentőségű és aktualitású témákon (igazságtétel, halálbüntetés, túlszabályozás, jogharmonizáció stb.) keresztül mutatja be. A jogpolitika oktatásának célja, hogy a jogfejlesztés gyakorlati szükségleteire tekintettel szintetizálja a hallgatók eddigi tanulmányaik során nyert eddigi ismereteit, megismertesse velük a jogpolitika mint gyakorlati tevékenység főbb területeit és összefüggéseit. Előadási tematika és tananyag a 2013/2014. tanév I. félévére 1. A jogpolitika mint diszciplína tárgya. A jogpolitika különböző értelmezései: a jogpolitika mint gyakorlat, tudomány és diszciplína. A jogpolitika kurzus célja és szerkezete. 2. A jogpolitika mint diszciplina előzményei és fejlődése. A jogpolitika módszerei 3. A jogpolitika történetisége és modelljei 4. A társadalompolitika és jogpolitika elkülönülése. A jogpolitika mint szakpolitika sajátosságai. 5. A jogpolitika az államszocializmusban. A jogpolitika alapelvei és megnyilvánulási formái a jogállamban. 6. A jogalkotás jogpolitikája I. A jogalkotás racionalizálhatósága és annak korlátai. A jogalkotás jogi szabályozásának jogpolitikai kérdései. A jogforrási rendszer jogpolitikai kérdései. 7. A jogalkotás jogpolitikája II. A jogszabálykezdeményezés és a tervezetek megvitatásának jogpolitikai problémái 8. A jogalkotás jogpolitikája III. A jogszabálytervezetek értékelésének szempontjai és módszerei. A jogszabálytervezetek (javaslatok) értékelése a várható következmények szempontjából. A költség/haszon elemzés a jogalkotás során. A jogi szabályozás előzetes hatása és a vacatio legis problémája. A jogszabályok hatásainak utólagos vizsgálata. A jogalkotás diszfunkcionális jelenségei. A túlszabályozás. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu

9. A jogalkalmazás jogpolitikája I. A jogalkalmazási jogpolitika fogalma és fő tartalmi kérdései, belső differenciálódása, alanyai és eszközei. A jogalkalmazási jogpolitika jogállami korlátai. 10. A jogalkalmazás jogpolitikája II. Szervezeti keretek és eszközrendszer. Az eljárás kezdeményezésére való jogosultság jogpolitikai vonatkozásai. A jogalkalmazás időtartamának jogpolitikai kérdései. A joghézag és az analógia mint jogpolitikai probléma. Az ügyészség alkotmányjogi helyzetének jogpolitikai kérdései. 11. Az alkotmánybíráskodás jogpolitikai problémái. 12. A rendszerváltással járó jogpolitikai dilemmák (igazságtétel, kárpótlás stb.) 13. Az európai integráció és a jogharmonizáció jogpolitikai problémái Kötelező irodalom: Samu Mihály: Jogpolitika, Rejtjel Kiadó, Bp. 2012. I-V., X. és XI. fejezetek, az előadáson elhangzott kiegészítésekkel. Moór Gyula: A jogpolitika módszertana, In: Tegnap és holnap között, Budapest, 1947. Utánközlés: Szabadfalvi József: Moór Gyula Új Mandátum – IV, Budapest 2001 185-199. old. és Samu Mihály Jogpolitika. A jog humanizálása Akadémiai, 2008. 306-322. old. Drinóczi Tímea-Petrétei József Jogalkotástan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2004, III. fejezet B) A jogalkotást meghatározó és befolyásoló tényezők, (87-104. old.); V. fejezet Jogalkotási metodika – a belső jogalkotási eljárás (173-200. old.), VI. fejezet. (Jogalkotási taktika – a külső jogalkotási eljárás ) A) I. és II. alfejezetek (A törvénykezdeményezés, A Parlamenti eljárást megelőző szakasz) (203-220.) Szilágyi Péter: Parlamentáris jogállam és jogforrási rendszer, In: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogdogmatika. Eötvös kiadó, Budapest, 2013. 225-237. old. Szilágyi Péter: A természetjogtan és a jogpozitivizmus lehetőségei és korlátai napjainkban In: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogdogmatika. Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 121-137. old. Egyéb kötelező ismeretanyag: Az előadáson elhangzottak és a következő hatályos jogszabályok: Alaptörvény, a jogalkotási törvény, bírósági szervezeti törvény, bírák jogállásáról szóló törvény és az Országgyűlés házszabálya. A hallgatók fölkészülését a Neptunon és a www.szilagyipeter.hu honlapon elhelyezett előadásvázlatok, előadásrészletek és szakirodalmi utalások segítik.



Jogszociológia (kötelező előadás) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Tantárgyfelelős: Fleck Zoltán Előadók: Fleck Zoltán, Kormány Attila, Navratil Szonja, Kiss Valéria, Juhász Zoltán, Isztin Péter, Uszkiewicz Erik Időpont: minden páratlan szerda 8.30-9.50 Helyszín: VII. terem A számonkérés formái: A hallgatók a félév végén szóbeli vizsgát (kollokvium) tesznek. A vizsga a kötelező irodalom és az előadások számonkérése előre meghirdetett tételek alapján. A kurzus leírása: Az előadás-sorozat célja, hogy megismertesse a joghallgatókat a társadalomtudományi, szociológiai szemlélet előnyeivel, bevezesse őket a szociológia tudományának jellemző elméleteibe, és így a hallgató elsajátítsa a jogászi hivatás gyakorlásához szükséges társadalomtudományi fogalomkészletet. A kurzus során a hallgató megismerkedik a meghatározó társadalomelméleti irányzatokkal, és azok fogalomkészletével, amely hozzásegíti ahhoz, hogy értelmezze és értékelje a jelenkori politikai, intézményi és gazdasági változásokat. Az előadások anyaga nagy hangsúlyt helyez a modernkori Magyarország társadalomtörténeti folyamatainak megismertetésére. Az előadás-sorozatok témái: 1. A szociológia szemlélete, a szociológia tudományának általános jellemzői és fejlődése 2. Globalizáció, globális társadalom 3. Foglalkozások szociológiája, munka, hivatás 4. Társadalmi struktúra és rétegződés, szegénység 5. A magyar társadalom története 1945-ig, a magyar szociológia kialakulása 6. A magyar társadalom története 1945 után, rendszerváltás Előzetes ismeretek (input): Modern kori társadalomtudományi alapozó ismeretek. A kurzus célja (output): A társadalomtudomány elméleteinek megismerése képessé teszi a hallgatót a társadalmi problémák értelmezésére, egyfajta értékelő, kritikai attitűdöt kialakítva a különböző jelenségekkel kapcsolatban. A kurzus alapvető célja az elméletek és fogalmak megismertetése, a jogállami értékek melletti elköteleződés, a társadalmi szolidaritás kialakítása, erősítése a hallgatóban. Célunk, hogy a hallgató a hazai modernkori társadalmi folyamatok értelmezésével képessé váljon a jogalkotással, jogalkalmazással összefüggő társadalmi jelenségek felismerésére, észlelésére. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgató a második félévben oktatott jogszociológia tudományterületét a már megszerzett társadalomtudományi ismeretek tükrében sajátítsa el. Kötelező irodalom: Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak



Politikai és jogszociológia (Általános szociológia) kötelező előadás ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Előadó: Dr. Bozóki András Előadások időpontja: szerda 8–10h Előadások helye: III. terem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

szeptember 11. szeptember 18. szeptember 25. október 2. október 9. október 16. október 23. október 30. november 6. november 13. november 20. november 27. december 4. december 11.

Bevezetés. A szociológia a 19. században Karl Marx és Max Weber Max Weber és Émile Durkheim 20. századi szociológiai elméletek I. 20. századi szociológiai elméletek II. Jelenkori szociológiai irányzatok - nemzeti ünnep – - őszi szünet Struktúra, rétegződés, magyar szociológia Elitelméletek A civil társadalom elméletei Társadalmi változás és modernizáció-elméletek Függőségi elméletek, világrendszer-elmélet Záródolgozat

Vizsgaanyag: 1.) az előadások anyaga; 2.) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába c. tankönyvének (Budapest: Osiris, 1997.) alább meghatározott fejezetei: 1. fejezet: A szociológia mint tudomány 31-47. old. 2. fejezet: A szociológia története 48-98. old. 5. fejezet: Társadalmi szerkezet és rétegződés 152-190.old. 7. fejezet: Társadalmi mobilitás és vándorlás 220-263.old. 19.fejezet: Társadalmi változás 564-602.old. 3.) Némedi Dénes (szerk.) Modern szociológiai paradigmák (Budapest: Napvilág, 2008.) 15-152. old. 4.) Fleck Zoltán: Szociológia joghallgatók számára. Budapest, 2003. (kapcsolódó fejezetek).



Társadalomfilozófia 1 (őszi félév) (kötelező előadás) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék oktató: Karácsony András időtartam: heti 2 óra tárgyfelvevők: politológus hallgatók (BA) A számonkérés formája: írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalom alapján A kurzus leírása (tematika) A kurzus bevezetés a filozófia tanulmányozásába, részben a filozófiai gondolkodásmód általános jellemzőinek, irányainak bemutatásával, részben a hatástörténet és a fordulópontok tekintetében a gondolkodástörténet jelentős alakjainak tárgyalásával. Ezáltal előkészítve a hallgatóságot a rendszerzett társadalomfilozófiai ismeretszerzésre. A filozófia születése: bölcsek és a bölcsesség szeretete A filozófia mint életforma és mint életbölcsesség A filozófia mint tudomány (hermeneutika, a filozófiatörténet-írás kérdései) Az analitikus filozófia látásmódja A görög hagyomány: Szókratész, Platón, Arisztotelész Teológia és filozófia: Augustinus, Aquinói Tamás A modern filozófia születése: Bacon, Descartes Angol felvilágosodás: Locke, Berkeley Német felvilágosodás: Kant, Schelling, Hegel A felvilágosodás ellenfelei: Kierkegaard, Nietzsche A filozófia „nyelvi fordulata”: Wittgenstein A Lét keresése: Heidegger Előzetes ismeretek A köziskolai tanulmányokból következő átlagos történelmi, kultúrtörténeti ismeretek A kurzus célja Általánosabb összefüggésben: egyfelől az értelmiségi életformához szükséges, attól elvárt tudásanyag közvetítése, másfelől pedig a későbbi egyetemi tanulmányok megalapozása. Konkrétabban: a hallgatók megismerkedjenek a filozófiatörténet nagyhatású gondolkodóinak eszméivel, s ezen keresztül a filozófiai látásmód alapvető jellemzőivel. Kötelező irodalom Karácsony András (szerk.): Filozófia – társadalomelmélet. Rejtjel, 2010 (röv.: K. A.) Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete. Helikon Kiadó, 1997 (röv.: S.) Kollokviumkérdések 1. Filozófia – bölcsesség (K.A. 11-17) 2. A filozófia mint életforma (K. A. 19-22) 3. A filozófia mint életbölcsesség /a „modernség tervei”/ (K. A. 22-26) 4. A filozófia mint tudomány, a tudományos filozófiák főbb típusai (K. A. 27-34) 5. Filozófiatörténet-írás története, típusai (K. A. 35-41) 6. Hermeneutika (K. A. 42-53) 7. Analitikus filozófia (K. A. 54-63) 8. A szofisták és Szókratész (S. 109-117) Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. tel +36 1 411 6500 www.ajk.elte.hu

9. Platón (S. 117-132) 10. Arisztotelész (S. 134-144) 11. Szent Ágoston és a kereszténység felemelkedése (S. 163-169, 176-182) 12. Skolasztika és Szent Tamás (S. 185-192, 196-207) 13. Bacon (S. 240-244) 14. Descartes (S. 249-253) 15. Locke (előadás) 16. Berkeley (előadás) 17. Kant ismeretelméleti fordulópontja (S. 307-309, 313-326) 18. Kant erkölcsfelfogása (S. 326-330, előadás) 19. Schelling azonosságfilozófiája (előadás) 20. Hegel (S. 365-374) 21. Kierkegaard (S. 415-420) 22. Nietzsche (S. 420-432) 23. Wittgenstein és a nyelvi fordulat (S. 518-526) 24. Heidegger (S. 487-495.)


Filozófia I őszi szemeszter Kötelező előadás ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék

Recommend Documents