Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter Neurológiai vizsgálatok és ápolási vonatkozásaik
Papp László
Az óra tartalma Ápolási anamnesis felvétele Neurológiai beteg ápolói fizikális vizsgálata A neurológiai betegvizsgálat ápolói vonatkozásai Mőszeres vizsgálatok a neurológiában
1. 2. 3.
4.
Ápolási anamnesis felvétele
Ápolási anam nesis elemei Különös figyelemmel a betegségspecifikus figyelemfelkeltı jelekre, pl.
Aura
Görcsös fejfájás néhány nappal – 1 héttel az esemény elıtt
Jellegtelen, felsı légúti tünetek – 1-2 héttel a neurológiai tünetek elıtt
epilepszia SA H
Guillain Barré / meningitis
Anam nesis formái és jelentıségük
auto hetero
1
Fizikális vizsgálat
Módszerei
Megtekintés Hallgatózás Tapintás Kopogtatás
Elem ei Ápolói szerepek a fizikális vizsgálat megkezdése elıtt A neurológiai betegvizsgálat s peciális eszközigénye Különös tekintettel a látható neurológiai tünetekre vagy tünetcsoportokra
A fizikális vizsgálat elemei
külsı megjelenés megfigyelése
ápolts ág, kültakaró, érzelmi-hangulati állapot arc
érzékszervek vizsgálata
tágasság, fényre adott reakció nystagm us (szemtekerezgés) anisocoria kóros szemállás Hallás vizsgálata Szaglás vizsgálata Bırérzések vizsgálata
anisoc oria
nystagmus
A fizikális vizsgálat elemei
pszichés állapot
fej-nyak állapota
tudatállapot (Objektív: Glas gow k óma skála) orientáció mozgathatóság tarkókötöttség
járás
járásképesség egyensúly ataxia AV méretbeli, k ülalak beli eltérései
2
A fizikális vizsgálat elemei motoros funkciók
tremor nagymozgások zavarai
izomtónus és –erı
paresis ill. plegia (gyengeség ill. bénulás) spaszticitás (görcsösség) rigiditás (merevség)
A fizikális vizsgálat elemei
szív- és érrendszer állapotára utaló jelek oxigenizáció ödéma jelenléte Vérnyomásmérés – Cushing – tünet! pulzusvizsgálat
légzırendszer állapotára utaló jelek
vegetatív funkciók
Cheyne-Stok es típusú légzés
verejték ezés hidegrázás kontinencia mértéke fájdalomérzés
Cheyne-Stokes légzés
A fizikális vizsgálat elemei
Gyomor és bélrendszer, kiválasztás vizsgálata
alvás-pihenés minısége
Székrekedés inkontinencia Alvásrend megfigyelése Beteg szubjektív érzései
eszméletlen beteg megfigyelésekor
Tudatállapot változások Kardinális értékek Bevitt-ürített folyadék mérése Idegrendszeri jelek megjelenése
3
Neurológiai betegvizsgálat ápolói vonatkozásai
Orvos végzi, ápolói asszisztálással A beteg felkészítése Eszközök elıkészítése
Vérnyomásmérı Fonendoszkóp Reflexkalapács Nyelvlapoc Egyszer használatos gumikesztyő Vesetál Pupillavizsgáló lámpa
A helyszín elıkészítése
A neurológiai betegvizsgálat elemei
Kopony a és gerinc vizsgálata Meningealis izgalmi jelek Mozgatórendszer Reflexkör Koordinác ió Extrapyramidális rendszer
Érzırends zer Beszéd, összetett mozgások Vegetatív idegrendszer Pszichés funkciók
Mőszeres vizsgálatok és ápolói vonatkozásaik Alkalmazott vizsgálati csoportok:
Mintavételi eljárások Képalkotó vizsgálatok Elektrofiz iológiai vizsgálatok Általános (belgyógyászati jellegő) vizsgálatok
Ápolói szerepek:
Függı – pl. kontrasztanyag beadása Független – pl. a vizsgált testrész borotválása Együttm őködı – asszisztálás a vizsgálat során
4
1. Mintavételi eljárások 1.
Lumbálpunkció
A vizsgálatot orvos végzi, ápolói asszisztálással. Lehets éges indikációi:
gyulladásos neurológiai betegségek SM, Guillain-Barré sy.,Lyme-kór SAH ill. kamrába törı vérzés
Ápolói feladatok LP elıtt:
a beteg tájékoztatása felkészítés a vizsgálatra beleegyezı nyilatkozat aláíratása a tájékoztatás után
Lumbálpunkció Eszközök elıkészítése: vesetál, tálca gumikesztyő steril törlés, fogó steril s ebfedı lap bırfertıtlenítı oldat Betadine oldat steril injekciós tő (23-27G), fecskendı (2 ml) Lidocain 1 % oldat ampulla LP tők (különféle méretben) steril kémcsövek (3- 5 db) (felcímkézve a beteg adataival és sorszámmal) kémcs ıállvány
Lumbálpunkciós tők
Lumbálpunkció
5
Lumbálpunkció A vizsgálat menete: 1. Bırfertıtlenítés 2. Helyi érzéstelenítés (Lidoc ain) 3. LP tő bevez etés e a csigolyaőrbe •
4. 5. 6.
helye: L3-as és L4-es csigolyaköz, de L4-L5,L5-S1 is elıfordulhat
(Liquor – nyomásmérés) ha szükséges Liquor lebocsátás és felfogás a kémcsövekbe LP tő kihúzás a után a szúrás helyének steril fedése
Lumbálpunkció Ápolói teendık a vizsgálat után: a vizsgálatot követı 1 órában lapos hasfekvés, 1 óra lapos hátfekvés 24 órás szigorú ágyny ugalom (am i alatt a beteg teljes ápolási igényő) folyadékpótlás a LP mellékhatás ainak csökkentésére: a beteg min.2 l teát fogyasszon el 24 óra múlva fokozatos felkeltés
Biopsziák Ápolói feladatok: az érintett terület borotválása – a vizsgálatot közvetlenül megelızıen Vérvétel – hematológiai státusz meghatározása kardinális értékek ellenırzése a vizsgálat után a szúrás helyének fedése, a seb gondozása a beteg tájékoztatása a seb ápolásáról
6
Képalkotó vizsgálatok Rtg, UH CT, SPECT, PET MR Angiographia, DSA, MRA Myelographia Ápolói feladatok általánosságban:
felkészítés a vizsgálatokra óra, fémeszközök eltávolítása (Rtg alapú vizsg. elıtt) kontrasztanyag hatásainak megfigyelése Allergiás reakciók hatásainak megfigyelése
CT
Natív Kontrasztanyagos Bármely testtájékról
• ápolói feladatok: lásd általános feladatokat.
MR
Hagyományos Funkcionális Ápolói feladatok: lásd korábban Bármilyen, a szervezetben levı fémeszköz esetén kontraindikált
7
PET: pozitron emissziós tomographia
PET: pozitron emissziós tomographia
Lényege: a vizsgált testtájék anyagcseréjének vizsgálata alapján képfelvétel készítése Általános feladatok: lásd korábban Speciális ápolói feladatok: a vizsgálat elıtt 6 órával a beteg nem ehet (a vércukorszint ingadozásának elkerülésére) a fizikai megterhelés kerülése a vizsgálat elıtti 72 órában terhesség esetén a vizsgálat kontraindikált a kontrasztanyag beadása után 1-1.5 liter folyadék fogyasztása a hatékonyság javítására
PET: pozitron emissziós tomographia
8
Elektrofiziológiai vizsgálatok
EEG EMG ENG VEP, SSEP, BAEP
Ápolói feladatok: speciális betegelıkészítés nem szükséges Beteg tájékoztatása – beavatkozás és együttmőködés keretei A vizsgálatra való eljutás megszervezése Vizsgálatfüggı ápolási beavatkozások:
Pl. EEG – hajmosás, amenny iben a beteg nem képes rá önállóan, a beteg testi épségének megóv ása a v izsgálat alatt
Összefoglalás
Az ápoló szerepe a diagnózis felállítás ában jelentıs A neurológiai státusszal kapcsolatos elsı információkat az anamnesis felvétele és a fizikális vizsgálat adja – lényeges megkülönböztetni az ápoló és az orvos által végzett fiz ikális vizsgálatot Ápolói feladatok az eszközös diagnosztikában – neurológiai s pecialitások Minden esetben lényeges:
betegközpontúság tájékoztatáson alapuló beleegyezés a vizsgálatokba
9
