Általános Orvostudományi Kar
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine
DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES
PSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, ÁPOLÁSTANI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK ÁOK I. évfolyam – 2014/2015. tanév tavaszi szemeszter KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATI ISMERETEK – AOK-KU082 VIZSGATÉTELEK 1. A pszichológia nézőpontjai, legfontosabb területei (Atkinson, 33-41., biológiai, kognitív, viselkedéstani, szubjektivista, pszichológia területei) 2. Érzékelés (Atkinson, 131-141., abszolút küszöb, éppen észrevehető különbség, Weber állandó, Stevens törvény, szignáldetekciós elmélet) 3. Észlelés, figyelem (Atkinson, 171-193. figyelem funkciói, észlelés funkciói, lokalizáció, felismerés, top-down (felülről felfelé folyamatok), bottom-up (alulról felfelé folyamatok), konstanciák, absztrakció) 4. Motiváció (Atkinson, 379-400., 507-508. késztetés elmélet, incentív elmélet, homeosztázis, késztetések rendellenessége, arousal elmélet, Maslow hierarchia) 5. Benyomásformálás (Atkinson, 685-699., sztereotípia, és top down folyamatok, sémák, elsőbbségi hatás, következtetések, önbeteljesítő jóslat, individuáció, attribúció, alapvető attribúciós hiba 6. Társas hatások, engedelmesség és ellenállás (Atkinson, 643-665., társas serkentés, társas gátlás, dezindividuáció, normák, szemtanúhatás, csoportos ignorancia, felelősség megoszlása, konformitás, engedelmesség) 7. Csoportok, csoportfolyamatok (Atkinson, 666-680., internalizáció, önigazolás, láb az ajtórésben technika, kognitív disszonancia elmélet, racionalizáció, önészlelési elmélet, túlzott igazolás, referencia csoportok, intézményes normák, csoportpolarizáció, csoportgondolkodás) 8. Attitűd és meggyőzés (Atkinson, 699-706., attitűd, meggyőző kommunikáció, feldolgozásvalószínűségi modell, meggyőzés központi és perifériás útja) 9. Az emlékezet szakaszai (Atkinson, 295-316., kódolás, tárolás, előhívás, Atkinson-Shiffrin elmélet, munkamemória, tömbösítés, hosszú távú emlékezet kódolása, előhívása, felejtés magyarázatai, felejtés és érzelem) 10. Az implicit emlékezet és konstruktivitás. Emlékezet fejlesztése (Atkinson, 317-333., anterográd, retrográd amnézia, előfeszítés, implicit emlékezet, explicit emlékezet, epizodikus emlékezet, szemantikus emlékezet, konstruktív emlékezet, emlékezet fejlesztése)
11. Érzelmek: összetevők, kognitív kiértékelés és érzelem, fiziológiai változások, szubjektív érzelmi élmények megkülönböztetése, mimika és érzelem (Atkinson, 416-437, összetevők, kognitív kiértékelés, szimpatikus válaszok és intenzitás, James-Lange elmélet lényege és kritikája, alapvető érzelmek, mimikai visszacsatolás hipotézise, érzelemszabályozás) 12. A személyiség fogalma; öröklés, környezet viszonya (Atkinson, 28-29., 91-94., 512-519., öröklés-környezet vita, tabula rasa fogalma, érés, kritikus preriódusok, szenzitív periódusok, személyiség és környezet közti kölcsönhatások: reaktív, evokatív, proaktív) 13. Személyiség- és fejlődéselméletek: Freud, Erikson (Atkinson, 486-497. ill.: Kopp, 152-156., pszichoanalitikus elmélet, tudatos, tudatelőttes, tudattalan, id, ego, szuperego, libido, elhárító mechanizmusok, pszichoszexuális szakaszok, projektív tesztek, Erikson pszichoszociális szakaszai) 14. Személyiség- és fejlődéselméletek: behaviorista, kognitív, humanisztikus és evolúciós megközelítés (Atkinson, 498-512., klasszikus kondicionális és operáns kondicionálás szerepe a szociális tanulásban, megfigyeléses tanulás, szociális tanulás elmélet, szociális kognitív elmélet, Kelly féle személyes konstruktumok, énséma, Rogers (önmegvalósító tendencia, kliensközpontú terápia, ideális és reális én, feltétel nélküli elfogadás, Q rendezés), Maslow-féle szükséglethierarchia) 15. A személyiség és a társas kapcsolatok, kötődés (Atkinson, 110-118., 122-127., temperamentum fogalma és típusai, idegenektől való félelem, szeparációs szorongás, autonómia, kötődés típusai, finom válaszkészség, nemi identitás és nemhez igazodás, identitáskrízis) 16. Klasszikus és operáns kondicionálás. Komplex tanulás (Atkinson, 257- 275., 277-280., UCR, UCS, CR, CS, kioltás, másodlagos kondicionálás, generalizáció és diszkrimináció, effektus törvénye, pozitív és negatív megerősítés, pozitív és negatív büntetés, formálás, kondicionált megerősítő, intermittáló (változó arányú és idejű megerősítési tervek, menekülés, elkerülés, kognitív térkép, belátásos tanulás +lásd Lajkó tanár úr fogalmai)
17. Kommunikáció alapfogalmai és szerepe az orvoslásban (Pilling, 2008, 17-42.+ handout, kommunikáció szintjei /információs szint, metakommunikáció/, verbális és nonverbális csatornák, nyitott és zárt kérdések, kommunikációt befolyásoló tényezők, szűrők, kommunikációt torzító tényezők megelőzése, kontextus megteremtése)
Vezető / Leader: Dr. habil. Barabás Katalin egyetemi docens 6722 Szeged, Szentháromság u. 5. telefon/fax: +36-(62)-420-530 telefon: +36-(62)-545-968
[email protected] www.szote.u-szeged.hu/magtud
PSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, ÁPOLÁSTANI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK ÁOK I. évfolyam – 2014/2015. tanév tavaszi szemeszter KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATI ISMERETEK – AOK-KU082 FOGALMAK Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái) Büntető stimulus: viselkedésünk eredménye, amely lecsökkenti az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A büntető stimulusok típusai 1. elsődleges büntetők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül veszélyeztetik. 2. kondicionált büntetők: azok a stimulusok, amelyek a büntető funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános büntetők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges büntető stimulussal szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megjelenését gátolják. Elítélhetőség kontextusa: az ember nyelvi képességéből adódó helyzet, amelyben kisfokú ellenségesség is olyan reakciót vált ki, mint a súlyos büntetések. Ennek a hátterében az áll, hogy az egyén nem képes megvédeni magát a támadásokkal szemben. Elkerülő viselkedés: büntető stimulus bekövetkeztét elhárító viselkedésforma. Elkerülő viselkedést akkor folytatunk, ha olyan helyzettel állunk szemben, amely meghaladja a megoldási képességünket. Az ilyen helyzetben jelentkező szorongást az elkerülő viselkedés megszünteti. Etológiai dimenziók fogalma: a fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás Extinkció vagy kioltódás: az a folyamat, amelynek során bizonyos viselkedésformák ritkábban vagy egyáltalán nem jelentkeznek, mert a megváltozott környezeti kontingenciák miatt a viselkedés már nem eredményezi a megszokott megerősítőket. Funkcionális elemzés: az a művelet, amelynek során megállapítjuk, hogy egy adott viselkedésforma megjelenési valószínűségét milyen stimulusok befolyásolják, és hogy ez a befolyásolás milyen környezeti feltétel mellett van érvényben. Funkcionális kapcsolat: bizonyos események gyakrabban jelentkeznek együtt, mint ahogy az a véletlenszerűségből következne. Az együttes jelentkezés véletlenszerűséget meghaladó gyakorisága csak bizonyos környezeti feltételek mellett figyelhető meg. Ezekről a bizonyos feltételekről állítjuk, hogy ők tartják fenn az egyes események közötti funkcionális kapcsolatot. Intermittáló megerősítés: Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt Kondicionálás: olyan folyamat, amely során egy stimulus új funkcióra tesz szert. A stimulusok kiváltó, megerősítő, büntető illetve megkülönböztető funkciókat vehetnek fel.
3
Kontingencia: a környezetnek az a tulajdonsága, amelytől függ, hogy egy adott viselkedés a viselkedőre nézve milyen következménnyel jár. Környezet: az a közeg, amelyben zajlik a viselkedés, amely értelmet ad a viselkedésnek. A környezet viselkedéstani fogalma lényegében azonos a kontextus fogalmával. Közvetlen megerősítés szabálya: csak a viselkedés után közvetlenül jelentkező stimulusok befolyásolják a viselkedés jövőbeni megjelenésének a valószínűségét. Kritikus személyek: hatalommal, tekintéllyel rendelkező személyek, akik képesek az érdekeiket érvényesíteni a mi érdekeinkkel szemben, és ezért az ő viselkedésüktől nagymértékben függ a mi lelki egyensúlyunk. Megalapozó műveletek: azok a külső beavatkozások, amelyek révén a stimulusok megerősítő vagy büntető ereje drámai mértékben megnő. Megerősítő stimulus: viselkedésünk eredménye, amely növeli az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A megerősítő stimulusok típusai: 1. elsődleges megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül szolgálják. 2. kondicionált megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a megerősítő funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános megerősítők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges megerősítővel szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megerősítőjeként funkcionálnak. Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma: Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül Megkülönböztető (diszkriminatív) stimulusok: azok a környezeti tényezők, amelyek az éppen ható kontingenciákról tájékoztatnak bennünket Modelltanulás: Olyan tartósabb viselkedésváltozás, amely nem a saját viselkedésünkből, hanem mások viselkedésének megfigyeléséből származó tapasztalataink révén alakult ki. Negatív megerősítés: olyan folyamat, amelynek eredményeképpen bizonyos viselkedésforma megjelenési gyakorisága azért növekedett meg, mert ez a viselkedésforma a múltban valamilyen kellemetlen helyzetet szüntetett meg. Operáns viselkedés: az a viselkedés, amely érzékeny az általa előidézett környezeti változásokra. Realitás-tesztelés: nyelvi viselkedés, amikor a külvilág történéseit beszéd formájában adjuk vissza. Stimulus: a környezet azon tényezője, amely a viselkedésre konkrét hatást fejt ki. Szabályirányított viselkedés: az a viselkedés, amelynek a kiváltásában, illetve szabályozásában a nyelvi stimulusok játszanak döntő szerepet. Szociális kontingencia: azon lehetséges reakciók összessége, amelyet az emberek – mint a társadalom elemei – adhatnak az egyes személy viselkedésére. Szorongás: a megoldási képességünket meghaladó helyzet által kiváltott reakciók összessége. Szószerintvétel kontextusa: a nyelvi viselkedés által teremtett körülmény, amelyben a gondolatok a valóság teljes erejével hatnak a viselkedésre. 4
Tanulás: környezeti események hatására bekövetkező tartósabb viselkedésváltozás. A tanulás típusai: Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Viselkedés: a szervezet észlelhető aktivitása, amely lehet az izmok által véghezvitt mozgás vagy a szervezeten belül zajló történés, mint például a gondolkodás, az érzelmi reakciók. Viselkedési gátoltság: büntetéses folyamatok eredményeként fellépő állapot, amelyben az egyén viselkedési megnyilvánulásai erősen beszűkülnek. Ha ez többféle viselkedésformára kiterjed, akkor általános gátoltságról beszélünk. Viselkedéstan: pszichológiai irányzat, amely a különböző viselkedésformák megjelenési valószínűségét befolyásoló környezeti tényezők feltérképezésére vállalkozik. Viselkedésterápia: a nemkívánatos viselkedésformák változtatására kidolgozott módszerek összefoglaló neve.
5