2004. ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER

EÖTVÖS

LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 2004. ÉV TAVASZI ÉS ŐSZI SZEMESZTER

Az egyetem új tiszteletbeli doktorai és professzorai, valamint a karok képviselői

Hollósi Miklós előadását tartja

Egyetemünk Bartók Béla Énekkara

EÖTVÖS

LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

12-13. SZÁM, 2004

A FÉLÉV KRÓNIKÁJ/\,

12-13.

Felelős szerkesztő: DR. GERCSÁK GÁBOR Felelős kiadó: DR. KLit GHAMN!ER lSTVf\N' rektor

ISSN 1586-9903

Készült 150 példányban a Pytheas Kft. gondozásában. Nyomtatta a Nagy és Társa Nyomda Kft.

SZÁM, 2004

Tartalomjegyzék

Előszó [5] A 2004. évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyűlés (2004. május 14.) [6] A 2004. évi Pázmány Péter-előadás Optikailag tiszta új világ (Hollósi Miklós, akadémikus, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szerves Kémiai Tanszék) [8] A 2004. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása Császár Ákos, Hans Hoyer, Karl-Heinz Indlekofer, Richard Olechowski, Adrian Sinfield, Donald Wesling [14] A 2004. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok válaszbeszédei Császár Ákos [19] Hans Hoyer [21] Karl-Heinz Indlekofer [23] Richard Olechowski [24] Donald Wesling [25] Soron kívüli tiszteletbeli dok,tor avatása (2004. április 14.) [26] Mose Kacav, Izrael Allam elnöke pályafutásának méltatása [26] Mose Kacav, Izrael Állam elnökének válaszbeszéde [26] Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2004. december 14.) [29] Claude Lefort pályafutásának méltatása [29] -

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 370. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés (2004. szeptember 10.) [30] Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde [30] Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása [35] Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlések (2004. július 9., október 26., 27., 28.) [36] Egyéb események Fülöp József emléktáblájának avatása (2004. április 16.) [43] Mádl Ferenc kitüntetése a Hamburgi Egyetemen (2004. november 9.) [46] Karácsonyi hangverseny (2004. december 18.) [51] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóinak nemzetközi elismerései [52] Raczky Pál akadémiai taggá választása Lengyelországban [52 Vékás Lajos díszdoktorrá avatása a Hamburgi Egyetemen (Németország) [52]

Előszó

A félév krónikája a 2004. évi tavaszi és őszi szemeszter jeles eseményeit örökíti meg. A 2004. esztendő is bővelkedett eseményekben, amelyeken a hazai és a nem­ zetközi tudományos, kulturális és politikai közélet ismert egyéniségeit is kö­ szönthettük körünkben. Ezek sorában kell megemlíteni a Pázmány-ünnepet, amikor öt külföldi és egy magyar tiszteletbeli doktor és professzor avatására ke­ rült sor. Szeptemberben, alma materünk 3 70. tanévnyitó közgyűlésén hagyomá­ nyos miniszteri és egyetemi kitüntetések átadására is sor került. A 2004. év je­ lentős egyetemi ünnepsége a díszoklevelek átadása alkalmából összehívott dísz­ közgyCílések voltak, amelynek keretében egyetemünk több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóit köszöntöttük. Rendkívüli díszdoktori avatásra is sor került két alkalommal. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránti folyamatos érdeklődés meg­ nyilvánulása volt, hogy ebben az évben is számos ország, illetve külföldi egyetem vezető képviselője kereste fel egyetemünket (chilei, kínai, mongol és perui kö­ vet, ukrán kulturális miniszter), több egyetemmel együttműködési szerződést ír­ tunk alá. 2004-ben is kiemelkedő kulturális eseményeknek adtunk helyet. Budapest, 2004. december

DR. KLINGI-1.AM.MER lSTVÁi

rektor

s

A 2004. évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyűlés (2004. május 14.)

Az aulában 2004. május 14-én 10 órai kezdettel került sor a Pázmány-ünnepség megrendezésére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 369. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi közgyG!és alkalmából az Egyetemi Tanács nevében Klinghammer István rektor a hagyományokhoz hűen latinul köszöntötte a társegyetemek képviselőit, egyetemünk megjelent volt rektorait és díszdoktorait, oktató­ it, hallgatóit, a Pázmány Péter Baráti Társas ág tagjait. Az ünnepségen részt vett Lomnici Zoltán, a Leg­ felsőbb Bíróság elnöke, Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint Bíró László, püspök. Az 1991-ben bevezetett szokás szerint az egyetemünk alapítójára, Pázmány Péter bíborosra törté­ nő megemlékezés tudományos részét, a „ Pázmány Péter-előadást"-t az egyetem egyik kiemelkedő ered­ ményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről. A 2004. évi ünnepi előadást Hollósi Miklós, egyetemünk Természettudományi Kara Szerves Kémiai Tanszékének professzora Optikailag tiszta új vi­ lág címmel tartotta. Az Egyetemi Tanács 1992. április 6-i ülésén hozott határozata értelmében a „ Páz ­ mány Péter-előadás" mindenkori prelegálója az E gyetem Jubileumi Ezüst Emlékérmét kapja, í gy ebben az egyetemi kitüntetésben 2004-ben Hollósi Miklós professzor részesült. Ezt követően került sor a 2004. évi Pázmány-ünnepségen felavatandó tiszteletbeli doktor- és pro­ fesszorjelöltek tudományos munkásságának méltatására és felavatására az előterjesztést tevő karok dé­ kánja által. 2004-ben hatan részesültek egyetemünk ezen legmagasabb kitüntetésében (Adrian Sinfield betegsége miatt a kitüntető címet nem tudta átvenni): • Az Állam- és] ogtudományi Kar előterjesztése alapján Hans Hoyer, az Universitat Wien profesz­ szora a magánjog, az európai magánjog, valamint a nemzetközi és öss zehasonlító magánjog terüle­ tén elért eredményeiért. • A Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján a Donald Wesling, a University of California professzora a grammetrikai verstan és a poétikai dialektikus felfogás kifejlesztéséért, valamint az öko-irodalomkritika megalapozásáért. • Az Informatikai Kar előterjesztése alapjá n Karl-Heinz Indlekofer, az Universitat Paderborn pro­ fesszora az algoritmikus és számítógépes számelméleti kutatásaiért. • A Pedagógiai és Pszichológiai Kar előterjesztése alapján Richard Olechowski, az Universitat Wien professzora a neveléstudományi kutatásaiért és az eredmények népszerűsítéséért. • A Társadalomtudományi Kar előterjesztése alapján Adrian Sinfield, a nagy-britanniai Oxfordi Egyetem professzora a jóléti állam működésének és a társadalmi egyenlőtlenségek kutatásáért. • A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Császár Ákos, az Eötvös Loránd Tudomány­ egyetem professzora több mint 50 éves matematikaoktatói, kutatói és tudományszervező tevékeny­ ségéért.

6

Az egyetem új tiszteletbeli doktorai és professzorai, valamint a karok képviselői

Az előterjesztést és a kézfogással történő avatást követően a tiszteletbeli doktor és professzor cím új tu­ lajdonosai válaszbeszédben mondtak köszöntet egyetemünk eme legmagasabb kitüntetéséért. Este az Egyetemi templomban ünnepi hangversenyt adott az egyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Kon­ certzenekara Baross Gábor Liszt-díjas karnagy, kiváló művész vezényletével. Az alábbiakban közreadjuk a 2004-ben elhangzott Pázmány Péter-előadást, a díszdoktorok tudo­ mányos munkásságának dékáni méltatását, illetve a válaszbeszédek szövegét.

7

A 2004. ÉVI PÁZMÁNY PÉTER-ELŐADÁS:

Optikailag tiszta új világ

HOLLÓSI MIKLÓS akadémikus, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szerves Kémiai Tanszék

Az optikai aktivitás jelensége közel 200 éve ismert. Francia fizikusok (Malus 1809; Arago 1811; Biot 1812, 1815) megfigyelték, hogy a síkban polarizált fény bizonyos kristályokon vagy szerves molekulák oldatán áthaladva változást szenved. A polarizációs sík - az a sík, ahol a rezgések történnek - elfordul. Pasteur 1848-ban a jelenséget összekapcsolta a szerkezet disszimmetriájával. A kvarc enantiomorf (gö­ rögül enantios ellentétes, m01phe pedig alak, forma) kristályai ugyanúgy tükörképi viszonyban vannak, mint a borkősavból nyerhető Na-NHrtartarát ellentétes forgatású kristályai. A poláros fény polarizáci­ ós síkját az e gyik [(+)-módosulat] jobbra, a másik [(-)-módosulat] pedig balra forgatja el. És ami nagyon fontos: az optikailag aktív kristályoknak nincsen tükörsíkjuk, u gyanú gy ahogy a jobb vagy bal kezünk­ nek sem. (Vegyük észre, hogy az imára kulcsolt két kéz együtt már rendelkezik tükörsíkkal. Nem igé­ nyel további magyarázatot, hogy az optikai aktivitás jelensége szoros kapcsolatban van a szimmetriával.) Az ember külső megjelenését tekintve tükörszimmetrikus. Belső szerveink elrendeződése azonban már nem az. Szívünk és gyomrunk baloldalt, májunk jobboldalt helyezkedik el. A fordított állapot, a situs inversus előfordulási valószínűsége mindössze 0,014%. Összenőtt ikreknél a baloldali partner normális, míg a jobboldali belső szerveinek elrendeződése fordított. Már látásunk sem szimmetrikus - általában a jobb szem dominál -, nem beszélve kezeinkről. Az emberek többsége jobbkezes, használati tárgyaink, pl. a dugóhúzó a jobbkezeseknek „esik kézre". Az emberek 15-20%-ának nehézséget okoz a jobb és bal megkülönböztetése, ami nem függ össze a szellemi képességekkel. A „jobb-bal vakság" a híres fizikus­ nak, Helmholtz-nak is gondot okozott. A jobb és bal nem új keletlÍ fogalmak. Már a Bibliában is találkozunk vele. Az Úr í gy szólt Jónáshoz: ,,Ninivében több mint 12.10000 ember él, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és bal között. Érez­ zek-e én részvétet irántuk?" A jobb és bal fogalma szerepel a politikában (jobboldal-baloldal) és a nyelv­ ben is. A right szó az angolban a jobb mellett a helyeset is jelenti. Az orosz nyelvben a pravo ajobb mellett jogot jelent; a Pravda újság neve is innen származik. A jobb- és balkezesség megmutatkozik a testbeszé­ diinkben is. A jobbkezesek kétharmada úgy kulcsolja össze kezeit, hogy a bal kéz hüvelykujja van fölül. Karjaink összekulcsolásánál hasonló a helyzet. Itt a jobb kéz ujjai látszanak az esetek kétharmadában. Fi­ gyeljük meg a hölgyek összekulcsolt lábait is! Pasteur érdeklődése a kristályoktól a mikrobiológia felé fordult. Ne gyed század telt el, amíg a fel­ gyülemlett kémiai tapasztalatokra támaszkodva van't Hoff (1874, 75; Utrecht) és Le Bel (1874; Párizs) a szerves molekulák optikai forgatóképességét összekapcsolta a molekula kiralitásával. A kiralitás szó Lord Kelvintől (1884) származik (cheir görögül kezet jelent). A királis szerves molekulák lege gyszerűbb típusainál a szénatomhoz négy különböző atom vagy csoport kapcsolódik, amelyek egy tetraéder négy csúcsa felé mutatnak. A z ilyen molekuláknak nincsen tükörsíkjuk. van't Hoff Nobel-díjban részesült, Le Bel-ről elfeledkezett a világ, ez is egy formája az aszimmetriának! Emil Fischer - egy másik Nobel-díjas- 1891-94 között a cukrok térszerkezetének meghatározásá­ val foglalkozott. A cukrokat könnyen vizsgálható származékokká alakította és a forgatóképességüket po­ lariméterrel mérte meg. A „forgat, nem forgat" kérdés megválaszolásával meghatározta a monoszachari­ dok térszerkezetét (relatív konfigurációját). Az optikai aktivitás a II. világháború után került ismét az érdeklődés középpontjába. A gyógyszer­ ipar felfedezte a szteránvázas vegyületeket. A térszerkezet hatékony vizsgálatára alkalmas röntgenkrisz-

8

tallográfia vagy NMR-módszer még nem létezett, így ismét a polarimet ria felé fordult a kutatók érdek­ lődése. Megjelentek a spektrométerek, amelyek a forgatóképességet a látható és ultraibolya spektrumtar­ tományban folyamatosan regisztrálják ezt, hívjuk optikai rntációs diszperziónak, vagy ORD-nek. Sikerült kifejleszteni egy még hatékonyabb módszert is. Ez a cirkuláris dikroizmm (CD), amely azon alapszik, hogy a tükörképi viszonyban lévő jobb-, illetve balkezes királis molekulák az elektromágneses sugárzás jobb- és balkezes formáját máshogyan nyelik el. A cirkuláris dikroizmus nem más, mint az elnyelés kü­ lönbsége, a �E. A spektroszkópiai módszereket gyűjtőnéven kiroptikának hívjuk, a „kir" a „kezességre", illetve a kézre utal. Az 50-es években a kémia és biológia frigyéből megszületett a biokémia. A kutatók elkezdték tanul­ mányozni a földi élet alapjait jelentő molekulákat, a fehbjéket. A kiroptika választ ad ott arra a fontos kér­ désre, hogy a vizsgálni kívánt fehérje a kinyerés - izolálás - során megőrizte-e természetes (natív) szer­ kezetét, vagy tönkrement (denaturálódott). Akkor még úgy gondolták, ho gy egyetlen természetes fehér­ jeszerkezet létezik: az a-hélix. Később további rendezett formákat is sikerült azonosítani, ezek a /3-sza­ lag vagy /3-redőziitt réteg és a kanyarszerkezetek. A fehérjék CD spektroszkópiai vizsgálatának úttörője G. D. Fasman, az ELTE honoris causa professzora. A kiroptikai spektroszkópia, elsősorban a cirkuláris dikroizmus nagymértékben hozzájárult a biokémia fejlődéséhez. A „hélix" szónál érdemes megállni. Sokan csigavonalnak vagy spirálnak fordítják. Egyik sem helyes: a hélix fémcsavarra vagy rugóra hasonlít, külső átmérője nem csökken a haladás irányában. Ez nem ér­ vényes a csigaházra, amely egyetlen ponttá zsugorodik. Meg kell, hogy tartóztassam magam, ábrák hiá­ nyában nem beszélhetek szélkerekekről, propellerekről, rugókról, állati szarvakról. A templomokban az oltár két oldalán gyakran állnak csavart oszlopok. A jobboldali a jobbcsavarodású (jobb kezünk begörbí­ tett ujjai mutatják a csavarodás irányát, hüvelykujjunk pedig az emelkedés irányát). Az oszlopok elren­ dezése vallási jelentéssel bír, a jobb a jó fogalmával kapcsolódik össze. Sokáig lehetne sorolni a csavart kirafitású rendszereket és tár gyakat a DNS kettős hélixétől kezdve a kúszónövényeken át egészen a tá­ voli spirálködökig. Hamarosan fény derült arra is, ho gy a biomolekulák - köztük a fehérjék, színhidrátok és nuklein­ savak- homokirális egységekből épülnek fel. Be kell érnem azzal, hogy azt mondjam, hogy a fehérjéket fel­ építő aminosavak balkezesek, a szénhidrátok és nukleinsavak cukor építőkövei pedig jobbkezesek. Ez a térszerkezeti homogenitás a földi élet alapja: az életet hordozó magas szervezettségű molekulakomplexek, a sejtek és a szövetek a jobb- és balkezes építőkövek keverékéből nem jöhettek volna létre. De a térszer­ kezeti homogenitás azt is jelenti, hogy az élő szervezetek máshogy reagálnak a környezet jobb- és bal­ kezes molekuláira. Ezt hívjuk diasztereomer megkiiliinbó'ztetésnek (dd). Jobb kezünkre csak a jobbkezes kesztyűt lehet könnyedén felhúzni, ugyanez érvényes a cipőinkre is. Persze egy nagyméretű ballábas ci­ pőbe be tudjuk dugni a jobb lábunkat, de próbáljunk meg a ballábas cipőben járkálni! Ugyanez érvényes a biológiai mikrovilágban is: az ellentétes „kezességű" molekulákat vagy máshogyan érzékeljük, va gy nem érzékeljük egyáltalán. A diasztereomer megkülönböztetés jól szemléltethető a jobb orcánkat megérintő jobb kezünk uj­ jainak elrendeződésével. Ha középső ujjunk az orrunk, mutatóujjunk a jobb szemünk felé mutat, úgy a jobb kéz hüvelykujja mutat a jobb fülünk irányába. Próbáljuk ki ugyanezt a bal kezünkkel és jobb or­ cánkkal! A diasztereomer megkülönböztetés első bizonyított példája az aszparagin: a nem-természetes CD)­ (+ )-aszparagin édes ízű, míg a természetes (L)-(-)-aszparagin íztelen. (Az L vagy D és R vagy S betűk a térszerkezetre utalnak.) A sztereoizomerek különböző ízhatása meglehetősen általános, de vannak kivé­ telek. Néhány monoszacharid nem-természetes (L) formája is édes, az ellenpélda az édesítőszerként használt aszpartám (aszpartil-fenilalanin-metilészter, Asp-Phe-OMe), a né gy sztereoizomer közül csak az egyik (L,L-forma) édes. A light coca-cola édesítőszere az aszpartám. Hasonló a helyzet a szagérzet esetében. Az egyik optikailag aktív karvon módosulat [(S)-(+ )-karvon] köményillatú, míg a másik mentolillatú. Az (R)-(+ )-limonén narancs-, míg a másik (S)-(-) módosulat cit­ romillatú. Hűsítő füsthatása a cigarettában csak a természetes (-)-mentolnak van. Rendkívül érdekes és változatos a nem természetes jobbkezes (D)-aminosavak biológiája. A lépfene

9

bacillus (anthrax) tokanyaga a y-poli-D-glutaminsav. A fagociták nem emésztik azokat a baktériumokat, amelyeknek a sejtfala D-n111i11osnvnt is tartalmaz. Az anthrax virulenciája és rendkívüli fertőző-képessé­ ge a kétszeresen is „szokatlan" szerkezetnek köszönhető. (Gondoljunk csak a 2001 szeptember 11-i ter­ rortámadást követő „borítékolt" fehér, halálos porra!) D-auzinosavnk előfordulnak antibiotikumokban (pl. a gramicidin S-ben). Kimutattak D-aminosavakat sokéves borokban és előkezelt élelmiszerekben. Fontos megfigyelés volt, hogy a nem-megújuló fehérjéink (ilyen pl. a szemlencse krisztallinja vagy az idegsejtek fehérjéi) e gyes aminosavrészei (elsősorban a szerin és aszparaginsav) lassú rncemizticiót szen­ vednek (a racemizáció a jobb és balkezes molekulák keverékének visszaalakulását jelenti). A racemizáció olyan szerkezeti változásokat idézhet elő, amelyek kóros folyamatokhoz és betegségekhez vezethetnek. A peptidkémia kiemelt figyelmet fordított annak tisztázására, hogy a D-mninosavnk beépítése hogyan be­ folyásolja a biológiai hatást peptidhormonok, enzim-szubsztrátok, immunogén peptidek és más peptid­ alapú molekulák esetében. Az elmúlt évtizedekben a figyelem a sztereoizoméria fa11nakológiai szerepének tisztázása felé for­ dult. A 60-as éveket megelőzően a gyógyszergyárak nem sokat törődtek azzal a kérdéssel, hogy külön­ bözik-e a jobb- és balkezes molekulák és a keverék (racemát) gyógyászati hatása. 1961-ben hozták for­ galomba Európában a Thalidomide nevCí racém gyógyszert, amelyet nyugtatóként és álmatlanság ellen ajánlottak terhes asszonyoknak. Kiderült, ho gy a gyógyszer teratogén hatású, tömegesen születtek gyer­ mekek torzult végtagokkal. 1980-ra tisztázták, hogy csak az egyik módosulat [(S)-(-) sztereoizomer] te­ ratogén, a másik ártalmatlan. A tragédia nemzetközi botrányhoz vezetett, de az Egyesült Államok ille­ tékes hivatala, a Food and Drug Administration (FDA) csak 1988-tól követelte meg, hogy a gyógyszer­ gyárak szolgáltassanak adatokat a készítmény enantiomer-összetételéről. Ma már nyilvánvaló, ho gy a diasztereomer diszkrimináció döntő fontosságú az orvosi kémiában. A Thalidomide készítményt újab­ ban lepra kezelésére használják. A hatás-spektrum az elmondottaknál sokkal változatosabb. A nem-természetes (R)-nikotin kevésbé toxikus, a morfin tükörképi párja (enantiomerje) nem hatásos, a barbiturát sztereizomerek ellentétes ha­ tást mutatnak, ugyanúgy ahogy az o:-(2-brómfenoxi)-propionsav, amelynek (S)-enantiomerje növényi növekedési hormon (auxin), míg az (R)-enantiomer növekedést gátló hatású. Az is előfordul, hogy a fi­ ziológiai hatáshoz mindkét enantiomerre szükség van. A gyógyszerpiac átalakulása most is tart: a hely­ zetet döntő mértékben befolyásolja az, hogy lehetséges-e az egyik vagy másik módosulat szabadalmaz­ tatása akkor is, ha a racemát már forgalomban van. Biológiai megkülönböztetés akkor is történik, ha a királis molekulának hírvivő (messenger) sze­ repe van. Ennek értelmezésére dolgozták ki a hárompontos illeszkedés modelljét. Könnyen belátható, hogy a kedvező kölcsönhatás térbeli követelményeinek csak az egyik enantiomer tud eleget tenni. Bi­ ológiai rendszerekben azonban a helyzet meglehetősen bonyolult, hiszen szerepet játszik a kötéserős­ ség és a transzport, továbbá előfordulhat az is, hogy az ellentétes kiralitású módosulat másik recep­ torhoz kötődik. És ezzel eljutottam az előadás címéhez: Optikailag tiszta 1ij vilrig. A Thalidomide-botrány megren­ dítette a bizalmat a hagyományos, keverék hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek iránt. De az optikailag tiszta, jobb vagy balkezes hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek kifejlesztése sokkalta drágább, mint a ke­ veréket - racemátot- tartalmazóké. A gyógyszeripar megpróbált a kritikus helyzetből „ép bőrrel" kiká­ szálódni. Sőt tőkét kovácsolnj a veszteségekből. Kézenfekvő, hogy a hatékony módosulatot tartalmazó gyógyszerkészítményt kell forgalomba hozni. J(j kell indulni a keveréket tartalmazó, lehetőleg szabadal­ milag már nem védett készítn1ényből, a generikwnból. Annyi bizonyos, hogy hatásos, kipróbált, nem to­ xikus molekulákat tartalmaz. Legalábbis az egyik, a jobb- vagy balkezes forma ilyen. A keveréket szét kell választani és megvizsgálni, hogy melyik a hatásos, esetleg nincs-e a másik módosulatnak valamilyen más, gyógyászati szempontból hasznos hatása. A szétválasztás nem könnyű és főleg nem olcsó. Célrave­ zetőbb a jobb- illetve balkezes molekulákat irányított, térkénúai szempontból szelektív módon előállítani. Ez az igény új alapokra helyezte a gyógyszerkutatást és fejlesztést: az „egykezesség" eléréséhez „egyke­ zes" segédanyagok - oldószerek, reagensek, katalizátorok - szükségesek. Egy statisztika szerint 1993-ban a szintetikus hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek száma 1300 kö-

10

Hollósi Miklós előadását tartja

rül volt, közülük kb. 500 tartal­ mazott királis hatóanyag mole­ kulát. De csak 61 hatóanyaga volt „egykezes". A helyzet azóta sokat javult, de még mindig bő­ ven vannak keverékek gyógy­ szertári forgalomban. Hasonló a helyzet a mezőgaz­ dasági vegyszerek előállítása terén is. Azt hiszem, nem túlzás azt fel­ tétezni, hogy éveken belül ural­ kodóvá válnak az egykezes koz­ metikumok is. Ráncaink valószí­ nűleg másként reagálnak az egyik vagy a másik módosulatra. Az is várható, ho gy az ételízesítők és ízpótlók - ezek már majdnem minden tasakos vagy dobozos, üveges készít­ ményben megtalálhatók- hatóanyagai a jövőben csak az egyik optikai izomert tartalmazhatják. A másik jó esetben hatástalan (ballaszt), de lehet nehezen emészthető, esetleg toxikus is. A magyar szerves kémikusok is hamar felismerték az optikai aktivitás térkémiai jelentőségét. A hír­ hedt anthrax polipeptid D-glutaminsav egységekből épül fel. Bruckner Győző, aki 1951 és 70 között ve­ zette az ELTE Szerves Kémiai Tanszékét még Szegeden, a mikrobiológus Ivanovics Györ gy profes­ szorral együttműködve izolálta az anthrax polipeptidet és kezdte el szerkezetének tanulmányozását. A háború alaposan visszavetette ezeket a kutatásokat, a térszerkezet kiroptikai (ORD) spektroszkópiai vizsgálata a 60-as években már Kajtár Márton nevéhez fűződik. Ő alapította meg az Szerves Kémiai Tanszék Kiroptikai Spektroszkópiai Laboratóriumát (KSL). Kajtár professzor kiváló ember volt- akik ismerték őt, azoknak nem kell ezt bizonygatnom. Halá­ la után 1991-ben vettem át a KSL irányítását. Én is az anthrax peptidek kiroptikai spektroszkópiai vizs­ gálatával kezdtem tudományos pályafutásomat. A sors kegyeltjének tartom magamat. Olyan kiválóságok mellett dolgozhattam, mint Bruckner Győző és Kajtár Márton. Posztdoktorként Th. Wieland Intéze­ tében, Heidelbergben töltöttem egy évet. Wieland professzor az európai peptid- és fehérjekémia egyik megteremtője volt, kutatásainak középpontjában a gyilkos galóca (Amanita phalloides) toxinjainak vizsgá-

11

lata állt. 1986-ban Bostonban dolgoztam G. D. Fasman mellett a Brandeis Egyetemen (az ő nevét már említettem). A közös munka közel tíz évig tartott. A KSL kutatásainak középpontjában kezdettől fogva az optikailag aktív molekulák „kezességének", vagyis az abszolút konfiguráció, illetve azonos kezességű e gységekből felépülő biopolimerek esetében az abszohít konfonnáció, a biopolimerek „feltekeredésének" vizsgálata állt. Kajtár professzor munkatársaként én a biopolimerek térszerkezet-vizsgálatára „szakosodtam". Az anthrnx korszakot a gyilkos galócrt ciklopeptidjeinek vizsgálata követte. Gráf Lászlóval (ELTE Biokémiai Tanszék) együttműködve dolgoztam az opiát peptidek, a �-endorfin és enkefalinok térszerke­ zet-vizsgálatán. Az opiát peptidek a 60-as évek végétől komoly tudományos kihívást jelentettek. Az opiát szó arra utal, hogy ezeknek a peptideknek morfinszer{í hatása van. Csakhogy a morfin és más rokonmo­ lekulák növényi eredetű alkaloidok, szerkezetileg első pillantásra semmi közük a peptidekhez. A ciklopeptidek vagyis a gyűrűs peptidek szerkezetvizsgálata irányította figyelmemet a fehérjék ka­ nyar (t1trn) szerkezetének vizsgálata felé. A CD spektroszkópia mellett itt már Kálmán Alajossal együtt­ működve röntgenkrisztallográfiát és elsősorban NMR-spektroszkópiát alkalmaztunk. A néhai Radics Lajos barátom volt az, aki révén megismertem az NMR-spektroszkópiában rejlő óriási lehetőségeket, gondoljunk csak az orvosi diagnosztikában egyre szélesebb körben alkalmazott MRI-módszerre. A tan­ széken Perczel András foglalkozik peptid és fehérje NMR-spektroszkópiával. A 80-as évektől foglalkozunk immunogén, Tés B sejt epitóp peptidek vizsgálatával. Ezeket a vizsgála­ tokat Rajnavölgyi Éva (ELTE Immunológiai Tanszék) kezdeményezte, a munkába bekapcsolódott az ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport részéről Hudecz Ferenc, a SZOTE részéről Penke Botond és Tóth Gábor, valamint az SZBK-ból Laczkó Ilona. A peptidek flexibilis szerkezeúí molekulák, vizsgálatuk nem könnyű. Ezért fejlesztettük ki a CD spektroszkópia mellett a vibrációs (infravörös) spektroszkópiát is felhasználó CDIFT-IR módsze1t. Az FT-IR a vibrációs spektroszkópia modern változata. Ezekben a ku­ tatásokban már részt vettek a Kiroptikai Spektroszkópiai Laboratórium munkatársai, Deckerné Majer Zsuzsanna, Vass Elemér és mások is. A CD/FT-IR módszert sikeresen alkalmaztuk az Alzheimer-kór szerkezeti biológiájával kapcsolatos kutatásainkban. Az AK lassan népbetegségnek számít., az egyik legrégebben ismert konformációs beteg­ ség. Ezek lényege az, hogy normális funkciójú és szerkezeúí fehérjék valami miatt szokatlan szerkezetű aggregátumokat, plakkokat vagy fehérjefonadékokat képeznek, amelyek elpusztítják a sejteket és szöve­ teket, legyenek azok neuronok vagy ízületi szövetek. A legmegdöbbentőbb példa a prion betegség, amely a kurut és a szivacsos agyvelőgyulladást okozza. E gy teljesen normális fehérje válik megmagyarázhatat­ lan módon gyilkossá! Vizsgálatainkat kiterjesztettük peptidek és fehé1jék kation-komplexeire is. Az ösztönzést az adta, hogy egyes feltételezések szerint az aggregátumok kialakulásában, vagyis a fehérjék „összegubancolódásában" fémionok is részt vesznek. A gyanú az alumíniumra terelődött. Ez a fémion az ember természetes földi környezetéhez tartozik, de az élő szervezetekbe bejutó AJ-mennyiség az utóbbi időben jelentősen meg­ nőtt. Ennek okai között szerepel a savas eső és bizonyos táplálkozási szokások, többek között a dobozos italok fogyasztása. (Nem véletlen, hogy a kólát és más savanyú üdítőitalokat újabban mííanyag flakonok­ ban forgalmazzák.) Mivel foglalkozunk most? Kutatási témáink közé tartozik az úgynevezett szupramolekuláris komple­ xek kiroptikai tulajdonságainak vizsgálata a M{íegyetem Szerves Kémia Tanszékével folytatott kollabo­ ráció keretében. Tavaly óta a BMKE Szerves Kémia Tanszékének vezetője Huszthy Péter professzor. Ő is a mi neveltünk, a TTK-n végzett és doktorált. Szintetikus vegyészként kezdtem pályámat, de eljutottam a biomolekuláris kémiához és biospek­ troszkópiához. Ez többé-kevésbé szükségszerű volt. Az EL TE spektroszkópiai műhelye sokáig az egyet­ len kémia orientált kiroptikai kutatóhely volt az országban. (CD-spektrométer működött Szegeden az SZBK Biofizikai Intézetében, de ott nem foglalkoztak kémiai problémákkal.) A KSL egyfajta szolgál­ tatólabor volt, amely igyekezett - sokáig minden ellenszolgáltatás és közös publikációs lehetőség nélkül - a kiroptikai spektroszkópiai igényeket kielégíteni. Ma már közel tíz CD-spektrométer működik az or­ szágban, ami jól mutatja a módszer növekvő jelentőségét. Fontosnak tartom az interdiszciplináris kutatá-

12

sokat, amelyek megfelelő m(íszer és eszközkoncentráció hiányában itthon csak együttműködés kereté­ ben folytathatók sikeresen. A kiroptikai jelenségek nem csak az elektromágneses sugárzás látható és ultraibolya tartományában tanulmányozhatók. A CD/FT-IR módszer kapcsán már szóba került a vibrációs spektrmntartomány. Ez rendkívül információgazdag területe az elektromágneses spektrumnak, és hála egyetemünk kiváló kémi­ kusainak - elsősorban az E gyesült Államokban dolgozó Pulay Péternek, valamint Fogarasi Gézának (ELTE Elméleti Kémiai Tanszék)- elméleti módszerekkel jól leírhatók. Aho gy ma fogalmazunk: a vib­ rációs CD(VCD) spektrumok a legmagasabb, ab initio elméleti kémiai szinten kiszámíthatók. Különböző múszerpályázati támogatásokkal sikerült 2003-ban beszereznünk egy vibrációs CD-spek­ trométert a szükséges számítógépekkel együtt. A mCíszer - amely unikális az országban - ma már múkö­ dik. A módszer alkalmas a molekulák jobb- vagy balkezességének, vagyis abszolút konfigurációjának megha­ tározására, de használható biospektroszkópiai célokra is. Ezzel eljutottam a végső kérdéshez. Mi a földi egykezesség, vagyis a homokiralitás oka? És miért bal­ kezesek az aminosavak és jobbkezesek a cukrok? Ezek a kérdések az optikai aktivitás előtérbe kerülésé­ vel egyre többet foglalkoztatják a kutatókat. Valósággal sokkolta a szakmai közvéleményt az, hogy az ausztráliai Mzmhison-meteoritban olyan egyszerCí szerves molekulákat is találtak, amelyek megtalálhatók a biomolekulák építőkövei között. Es ezek a molekulák az egyik optikailag aktív formából egy kis feles­ leget tartalmaznak a vizsgálatok szerint. Az USA és Európa is a jelenség világCírben történő vizsgálatát tervezi. A rendkívül érzékeny músze­ rekkel felszerelt úrszondák az optikai aktivitás eredetének in situ vizsgálatára készülnek. A Rosetta egy üstökös magjának felületét fogja analizálni. 2000-ben a Symposium on Biological Chirality szervezőjeként értesültem róla, hogy az amerikaiak a Szaturnusz holdját, a Titánt vették célba. A Cassini űrhajó többek között e gykezes királis szerves molekulák után kutat. Úgy tudom, hogy az amerikai Cassini szondát már fel is lőtték! Az emberiség egyre lázasabban keresi az élet keletkezésének titkait. És az egyik legősibb gyökér vi­ tathatatlanul az optikai aktivitás megjelenése a Földön.

13

A 2004. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása

Császár Ákos professzor 1924-ben, 80 évvel ezelőtt, Budapesten született. Tanulmányait Buda­ pesten végezte, 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakos középisko­ lai tanári oklevelet szerzett. Még ugyanabban az évben sub laurea almae rnatris kitüntetéses bölcsészdok­ torrá avatták. Egyetemi oktatói pályafutását 1946-ban a Budapest Műszaki Egyetemen kezdte. Immár több mint ötven éve, 1952 óta oktat az ELTE Természettudományi Karán, 1957 óta egyetemi tanárként. 1994 óta karunk emeritus professzora. 1952-től 1992-ig, negyven éven át látott el tanszékvezetői feladatot. A tan­ szék neve a matematikai és egyetemi közélet e meglehetősen viharos négy évtizedében többször válto­ zott, az állandóságot, a tanszék minőségi oktató és kutatómunkáját Császár Ákos garantálta. Kollégái máig csodálják páratlan vezetői egyéniségét, higgadtságát, korrektségét és precízségét. Előadásaira, sza­ batos, mindig gondosan megfogalmazott mondataira, rendezett jól jegyzetelhető kézírására tanítványok ezrei emlékeznek. Tudományos tevékenységének két fő területe a valós függvénytan és a topológia. A 40-es, 50-es években írt valós függvénytani munkái kiemelkedő klasszikus eredményeket tartalmaznak. Kétkötetes, összességében 1200 oldalas Valós analízis c. tankönyvét ma is használják Az 50-es évek végétől érdeklő­ dése a topológia felé fordult. Az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélye. Ő alkotta meg a szintopogén tér fogalmát, mely a topologikus terek, az uniform terek és a szomszédsági terek kö­ zös általánosítása. A szintopogén terek elméletének alapos kidolgozása tekinthető talán a legnagyobb hatású eredményének. Tudományos adatbázisok 160 referált munkájáról tudnak, ezek között négy szak­ könyv szerepel. Az általános topológia alapjairól szóló könyvét három nyelven is kiadták. Császár Ákos a tudományos közélet számos kulcspozícióját is betöltötte. 1970 óta a Magyar Tudo­ mányos Akadémia levelező tagja, 1979 óta rendes tag. Többször, hosszú éveken keresztül volt az Aka­ démia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának elnöke és tagja az MTA Elnökségének. 1960 és 1993 között mellékállásban vezette az MTA Matematikai Kutatóintézetében a Topológiai Osztályt, és megteremtette a magyar topológiai iskolát. 1966-tól 1980-ig a Bolyai János Matematikai Társulat fő­ titkára, majd 1980-tól 1990-ig elnöke, 1990-től pedig tiszteletbeli elnöke. Két nemzetközi szakfolyóirat főszerkesztője és több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja. A tudományos ismeret­ terjesztésben (TIT) is óriási szerepet vállalt. 1962-ben Akadémiai Díjat, 1963-ban Kossuth-díjat kapott. 1983-ban neki ítélték a Szele Tibor­ emlékérmet. 1984-ben elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1992-ben pedig az ELTE-emlék­ érmet. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta. 1999-ben elnyerte az Arany János Közalapítvány a Tudományért nagydíját. 1981-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Bol­ zano-aranyéremmel tüntette ki. f.Ians Hoyer professzor a Bécsi Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi tanára, az Osszehasonlító-jogi Intézet igazgatója. Jogászi pályáját - egyetemi karrierjét megelőzően - bíróként kezdte. Ma az európai magánjog és a nemzetközi magánjog világszerte ismert, kiváló művelője, több magánjogi monográfia és több mint 200 tanulmány, illetve szakcikk elismert szerzője. Aktív jogászi és egyetemi tanári működése mellett Hoyer professzor vezető szerepet játszik Auszt-

14

ria jogéletében. 1969 és 1983 között főtitkára volt az OsztrákJogásznapoknak, 1991 és 1996 között el­ nöke Ausztria Tudományos Társaságai Szövetségének, 1997 óta pedig elnöke az Osztrák Összehason­ lító-jogi Társaságnak. Rendkívül fontos Hoyer professzor tudományszervező tevékenysége is. E területen külön említést érdemel, hogy elnöke Európa egyik legrangosabb összehasonlító-jogi, nemzetközi magánjogi és Euró­ pa-jogi folyóirata, a Zeitschrift fiir Rechtsvergteichung, lntemationates Privatrecht und EuropaTecht című pe­ riodika szerkesztőbizottságának. Személyes érdeme, hogy ma a folyóirat Európa egyik legrangosabb or­ gánumának számít a témakörébe tartozó jogterületeken, és kitüntetésnek tekintheti a szerző, ha tanul­ mányát a szerkesztőbizottság közlésre elfogadja. Hoyer professzor tudományos tevékenysége kiterjed az osztrák magánjogra (azon belül is különö­ sen a dologi jog és a családjog problémáira), a nemzetközi magánjogra, a nemzetközi polgári eljárásjog­ ra, továbbá az Európa-jogra A dologi jog körében írt művei megtermékenyítőén hatnak a magyar magánjog megújítására folya­ matban lévő átfogó reformmunkálatokra is. A dologi jog ugyanis az a jogterület, amelyen az osztrák ma­ gánjog a legmélyebb nyomokat hagyta, és a legtartósabb hatást gyakorolta a magyar jogfejlődésre. Ez a hatás csak részben vezethető vissza az osztrák polgári törvénykönyv viszonylag rövid életű magyarorszá­ gi hatályára, sokkal inkább az osztrák telekkönyvi rendszer máig élő döntő befolyásával hozható kapcso­ latba. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Hoyer professzor tudományos tevékenységének ez a terü­ lete alapvető segítséget ad az új polgári törvénykönyv kidolgozásához és az ingatlan-nyilvántartási rend­ szer megújításához. Nem kevésbé jelentős Hoyer professzor tudományos tevékenysége a nemzetközi magánjog terüle­ tén. Kutatásai döntő szerepet játszottak az osztrák nemzetközi magánjog 1970-es években végrehajtott reformjának tudományos előkészítésében. Tanulmányainak tudományos eredményei nem egy fontos kérdésben időtállónak bizonyultak, és túlélték azt az igen érdekes korszakot, amelynek során az európai nemzetközi magánjog tudománya - köztük az osztrák és a magyar nemzetközi magánjogi doktrína is az amerikai nemzetközi magánjog hatása alá került. A magyar nemzetközi magánjog kodifikációja idő­ ben párhuzamosan haladt az osztrákkal. A tudományos felfogások kölcsönös megismerésére már csak azért is nagy szükség volt, mert a hosszú közös történelem során e diszciplína körében is igen mély volt a kölcsönhatás. Ilyen körülmények között rendkívül fontos volt a két szomszédos ország vezető kutató­ inak folyamatos eszmecseréje, kutatási eredményeik minél gyorsabb megismertetése céljából. Fritz Schwind professzor mellett Hoyer professzor volt az a vezető osztrák kutató, aki felismerte e kapcsola­ tok jelentőségét, és - az akkori politikai klíma által okozott nehézségeket vállalva - mindent megtett a közös kutatások útjában álló adminisztratív és egyéb akadályok elhárítására. Nem utolsó sorban szemé­ lyes érdemeinek köszönhetjük, hogy Ausztria illetve Magyarország nemzetközi magánjog törvényei - az évszázados hagyományokat folytatva - hasonló tudományos alapokon készültek el, és számos vonatko­ zásban a nemzetközi magánjog európai fejlődését is kedvezően befolyásolták. Külön kell szólnunk Hoyer professzornak a családjog körében kifejtett tudományos munkásságá­ ról. Ez a kiemelés azért is indokolt, mert a családjog is olyan jogi diszciplína, amelynek problémái - is­ mét csak a földrajzi közelség és a hosszú történelmi közös múlt miatt - még az eltérő társadalmi beren­ dezkedés és ideológiai alapállás évtizedeiben is nagyon hasonlóan merültek fel a két szomszédos ország­ ban. Szükség és lehetőség volt ezért a tudományos kutatási eredmények kölcsönös megismertetésére, megvitatására és hasznosítására. Hoyer professzor tudományos publikációi az összehasonlító és nemzet­ közi családjog modernizálásában is európai jelentőségű hozzájárulást jelentenek. Hoyer professzor több mint 20 éve tart szoros kapcsolatot a kar több tanszékével, azok professzo­ raival. E tudományos kapcsolatok keretében több kétoldalú tudományos konferencia megszervezésére került sor: Budapesten illetve Bécsben. Magyar részről e konferenciákat Mádl Ferenc és Vékás Lajos professzorok szervezték. Hoyer professzor e konferenciákon kívül is több ízben tartott előadást az Ál­ lam- és Jogtudományi Karon; legutóbb - meghívott gyakorlati szakemberek és a Kari Doktori Iskola hallgatói előtt - 2002. novemberében került sor Az euTópai magánjog hatása a nemzeti magánjogokrn té­ makörben megtartott nagy sikerű előadására.

lS

Karl-Heinz lndlekofer professzor 1943-ban született, 1962 és 1968 között a Freiburgi Egye­

temen tanult matematikát és fizikát. 1970-ben szerzett doktori fokozatot és 1974-ben habilitált a Frank­ furti E gyetemen. 1974-től professzor a Paderborni Egyetemen. Az 1980-as évektől kezdve az informatika és matematika szakterületeken, kutatás, oktatásfejlesztés, diákcsere terén az ELTE és a Paderborni Egyetem intenzíven együttműködik, s ennek fő ösztönzője és koordinátora Indlekofer professzor. 1990-től a magyar matematikusokkal és informatikusokkal kialakított korábbi szakmai kapcsolato­ kon túlmenően a magyarországi rendszerváltozás hatására tudatosan és fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy az európai egyetemi kapcsolatrendszerbe bevonja a magyar egyetemet. Az együttműködési és pá­ lyázati keretekben legalább száz EL TE-s hallgató, és számos oktató dolgozott holland és német környe­ zetben, és több német és holland szakember Magyarországon. Indlekofer professzor nemzetközileg is kiemelkedő szakmai eredményeket ért el e gyedül is, más szakemberekkel közösen is. Elegendő megemlíteni Járai professzorral közös, nagy ikerprímek keresése területén elért eredményeit, mellyel évek során tíz világcsúcsot állítottak fel, s ez a „nehéz számítások" területén nagy feltűnést és elismerést kiváltó eredmény volt. Indlekofer professzor tagja az egyetemünk által kiadott Annales Sectio Computato1·ica folyóirat szerkesztőbizottságának. Indlekofer professzort 1992-ben a KLTE, 1996-ban a JPTE díszdoktorrá avatta, 1992-ben az ELTE Pro Universitate Emlékérmet adományozott neki. 1992-ben megalakította Paderbornban a német-magyar baráti társaságot, amely ma is működik. Magyar kórusok (Bartók Béla, ELTE; Kodály Zoltán, Debrecen) vendégszereplését szervezte több alkalommal és ma gyar kortárs festők kiállítását se­ gítette elő. E gy padernbori kórus vezetőjeként fellépett az ELTE-n, a Mátyás-templomban, és a veszp­ rémi várban. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Indlekofer professzor nemzetközileg elismert tudós, a magyar nép, a magyar kultúra és tudomány nagy barátja és készséges, áldozatos segítője.

Richard Olechowski professzor a neveléstudomány professzora a Bécsi E

gyetemen. E tudo­ mányág - és a vele határos pszichológia és empirikus társadalomkutatás - kezdeményező és integratív szellemű képviselője, kinek tudományos tevékenysége kisugárzik az osztrák felsőoktatásra, a közép-eu­ rópai régióra, hazánkra és e gyetemünkre is, mellyel immár évtizedek óta kitüntetett és kitüntető szak­ mai kapcsolatot ápol. 1936-ban született Bécsben. Itt járta iskoláit, végezte egyetemi tanulmányait, s nyerte el 1962-ben a doktori címet pszichológia főtárgyból. Pályája kezdetén pszichológusként a jogalkalmazás terén mű­ ködött, fiatalkorú bűnelkövetők reszocializációjával, szakmai munkakötődésének alakításával foglalko­ zott. E tevékenységét éveken át folytatta azután is, ho gy 1966-ban tanársegéd lett a Bécsi Egyetem Ne­ veléstudományi Intézetében. 1970-ben habilitált immár pedagógiából, őrizve-fejlesztve kettős, pedagó­ giai és pszichológiai érdeklődését. 1972-ben nyert kinevezést a Salzburgi Egyetemen, mint a pedagógia rendes professzora. 1977-től a Bécsi E gyetem rendes tanára a pedagógia terén, különös tekintettel az is­ kolapedagógiára és az általános didaktikára. A 20. század hatvanas-hetvenes éveinek fordulóján Európa német nyelvű térségében végbement a neveléstudomány - úgymond - ,,realista fordulata". Richard Olechowski ennek a prominens képviselő­ je. Úttörő könyve Az altemáló emlékezet. A felnőttek tanulási teljesítménye és tanulási motivációja - andragó­ giai alapkutatás címmel 1969-ben jelent meg. Ebben arra vállalkozott, hogy a felnőttoktatás életkor ál­ tal meghatározott lehetőségeit és határait tisztázza a didaktikai következtetések levonásával. Richard Olechowski már 1969/70-ben, tanársegédként, kétféléves előadást tartott bevezetés a peda­ gógia empirikus kutatásrnódszertandba címmel. Ennek a kölcsönzött tudománytörténeti jelentőséget, hogy az osztrák pedagógia mindeddig kifejezetten és egyoldalúan szellemtudományi orientációjú volt. Öt salzburgi éve során lerakta az alapokat az empirikus neveléstudomány számára. Ma a Salzburgi Egye­ temen működő mind a négy pedagógiaprofesszor ezt az elméleti-módszertani irányzatot követi. 1977től ezt az inspiráló, megújító munkát tudományelméleti tudatossággal folytatja a Bécsi E gyetemen is. Az 1986-tól a Ludwig Boltzmann Iskolafejlesztési és Nemzetközi Összehasonlító Iskolakutatási ln-

16

tézet vezetőjeként is gazdag kutatási és publikációs tevékenységet fejt ki. Az intézet megalapításával egy időben Richard Olechowski indított egy könyvsorozatot Iskola - Tudomány - Politika címmel. A sorozat címét magyarázza, hogy felfogása szerint a kutatási témaválasztás eleve oktatáspolitikai tett. Ebben a szellemben vallja és vállalja azt a törekvését, ho gy iskolában és kutatásban elősegíti a humanitás elvének az érvényre jutását. A humánus iskolának szerinte azon kell fáradoznia, ho gy a tanulók valamennyi pszichikus funkció­ ját és erőit fejlessze, mind a kognitív, mind a kreatív, mind pedig az akarati képességeket, a szorgalmat, a kitartást. Ezzel a humánus iskola nem áll elvileg ellentmondásban a teljesítményelvű társadalommal, ám elkerüli a teljesítményaspektus egyoldalú túlhangsúlyozását. Szakmai munkájának gondolati ívét érzékelteti főbb köteteinek puszta felsorolása is: Szorongás nél­ küli iskola (1983), Fejlesztőjellegíí teljesítmé11yé11ékelés (1987), Motiválás- osztályzatok nélkül (1990), A gyer­ mekléptékíí általános iskola (1990), Korai iskolai kiválasztódás (1993), A humánus iskola (1999). Mintegy tizenkét éve Richard Olechowski professzor szoros munkakapcsolatban áll az ELTE Ne­ veléstudományi Intézetével. Minden évben tartott előadásokat a Neveléstudományi Doktori Iskola és a pedagógia szak hallgatói számára, s folytatott személyes konzultációkat az intézet munkatársaival. Kö­ zös kiadványokat jelentet meg, így 2002-ben az Összehasonlító pedagógia kötetet, 2003-ban pedig Bábosik István professzorral szerkesztette a német és magyar kiadást megért Tanítás - tanulás - é11ékelés közös érdekű szakmunkát.

Adrian Sinfield professzor 1938-ban született. Első, bölcsészeti diplomáját az Oxfordi Egyete­

men (Balliol College) szerezte. Graduate fokozatot szociális igazgatás témában kapott 1963-ban (Lon­ don School of Economics). Számos külföldi egyetemen dolgozott vendégtanárként, így az USA több egyetemén. Főbb kutatá­ saiban és kurzusaiban összekapcsolódnak a szociálpolitika alapkérdései az adópolitikával, munkaerő-po­ litikával, és szélesebb strukturális szempontokkal. Egyik központi témája a „jólét társadalmi megoszlá­ sa", ami a gazdasági források elosztásának különböző intézményesült útjait vizsgálja, ezek társadalmi költségeivel és hasznaival együtt. E kutatások elméleti keretét egyfelől a jóléti állam működése, másfe­ lől a társadalmi egyenlőtlenségek és kiváltságok rendszere adja. Másik nagy témája a munkaerőpiac mű­ ködése, a munkanélküliség gazdasági és társadalmi hatásainak, kezelési lehetőségeinek vizsgálata. Két legismertebb könyve e témában született. Részletesen foglalkozott a szegénység és egyenlőtlenségek problematikájával is. 2002-ben az Egyesült Királyság Társadalomtudományi Akadémiájának tagjává vá­ lasztották. Kapcsolatunk a szociálpolitikai doktori képzés idején erősödött meg, rendszeresen részt vesz a dok­ tori programban. Adrian Sinfield professzor széleskörű nemzetközi tekintéllyel rendelkező tudós és cse­ lekvő szakember. Doktori iskolánkban továbbra is szánútunk közreműködésére.

Donald Wesling professzor a University of California, San Diego, Irodalom Tanszékének pro­ fesszora. Előbb a Harvard Egyetemen, majd az angliai Cambridge-ben szerzett diplomát. A hatvanas évektől tanít San Diegoban, elsősorban angol, skót és amerikai irodalmat. Nevéhez fűződik többek között a grammetrikai verstan, illetve szabadverstan és a poétikai dialek­ tusfelfogás kifejlesztése, valamint az ún. öko-irodalomkritika megalapozása és az irodalmi érzelmek té­ májának felvetése. Nyolc könyv és száznál több tanulmány szerzője, aki a divatoktól független tudomá­ nyos tevékenységének, valamint számos rangos európai e gyetem, illetve tudományos intézet meghívott vendégprofesszoraként végzett oktatói-kutatói munkásságának köszönheti a nemzetközi irodalomtudo­ mányban kivívott tiszteletét és elismertségét. Wesling professzor magyar, illetve ELTE-kapcsolatai két évtizedre tekintenek vissza. Kezdetektől felkarolta az ELTE-n folyó amerikanisztikai oktatást és kutatást. Mély szakmai barátságot és szakmai együttműködést épített ki a tanszék oktatóival, konferenciameghívásokkal elősegítve a nemzetközi tu­ dományos vérkeringésbe való bevonásukat és a magas szakmai színvonalat teljesítő oktatói gárda nem-

17

zetközi megjelenítését. Munkásságának, támogatásának része volt abban, hogy az ELTE-n 1990-ben megindult az önálló amerikanisztikai képzés, később külön szak, majd tanszék alakult. Az 1997 /98-as tanévben az ELTE Otta Salgo vendégprofesszoraként oktatott az Amerikanisztika Tanszéken, ahol a kortárs elméletek alkalmazásával széles körű kurrikuláris fejlesztést indított el. Része volt abban, hogy az amerikanista tanegységek az amerikaiakkal átjárhatóak lettek, ami lényegében az amerikai mintájú kreditrendszer korai bevezetését jelentette. Segített átdolgozni az amerikanista szak­ dolgozati követelményrendszerünket, s egyúttal forradalmasította szakdolgozati értékelési kultúránkat is. A tanszék hallgatóit is felkarolta, amerikai ösztöndíjhoz és amerikai megjelenéshez segítve őket. Donald Wesling professzor nemzetközi hírű, rendkívül termékeny és nagyhatású irodalomtudós, aki tudását és tekintélyét immár két évtizede az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és hallgatói szolgálatába állítja.

18

A 2004. ÉVI PÁZMÁNY-ÜNNEPSÉGEN FELAVATOTT TISZTELETBELI DOKTOROK ÉS PROFESSZOROK VÁLASZBESZÉDEI

Császár Ákos EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Magnifice Domine Rector.' Hólgyeim és Uraim.' Mindenekelőtt szeretném hálásan megköszönni, ho gy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a doctor et professor honoris causa megtisztelő címmel ruház most fel. Úgy gondolom, ho gy ha ú gy ítélték meg, hogy eddigi tudományos munkásságommal kiérdemeltem ezt a megtiszteltetést, akkor ezutáni tevékenysé­ gemnek is méltónak kell maradnia hozzá. Ígérem, hogy erre őszintén törekedni fogok. Legyen szabad ezt az alkalmat arra felhasználnom, hogy néhány percet szánjak azoknak a körülmé­ nyeknek és személyeknek megemlítésére, amelyek és akik tudományos kutatásaim témaválasztásában irányítottak és segítségemre voltak. Egy matematika-fizika tanári szakot végzett (de az oktató munkában családi körülményei folytán ténylegesen részt nem vett), nálam lényegesen idősebb unokatestvérem már középiskolás koromban megszervezett egy beszélgetést Szász Pál professzor úrral. Ő igen kedvesen ajánlotta saját Differenciál­ és integrálszámítás című könyvének (persze az akkor még egyetlenként létező első kiadásnak) elolvasását, amit még az érettségi előtt mmeg is tettem. Ennek a könyvnek egy lábjegyzetéből tudtam meg, hogy a Riemann-integrálnak ott tárgyalt elmélete mellett van ef?;y újabb integrálelmélet is, a Lesbesgue-féle, amelyet Veress Pál Valósfüggvények című könyve tárgyal. Igy egyetemi felvételem után első dolgom volt, ho gy Veress Pál könyvét a könyvtárban olvasni kezdjem, majd rövidesen meg is vegyem és végigolvas­ sam. Ennek hatására választottam azután Veress Pált tanári alapvizsgám vizsgáztatójának. Ez az alapvizsga már igen aggasztó körülmények között zajlott le, 1944 tavaszán, Magyarország né­ met megszállását követően, s a rövidesen bekövetkezett háborús eseményeknek egyrészt áldozatává vált Veress Pál, másrészt én magam öthónapos, Gödöllőn és Cegléden hadifogolytáborban eltöltött indo­ kolatlan (mert hiszen nem voltam katona) tudományos semmittevésre kényszerültem. Szerencsére leen­ dő feleségem gondoskodott a közben, 1945 tavaszán megindult egyetemi félévre való beiratkozásomról, úgyh9,gy júniusban történt szabadulásom után módom nyílt vizsgáim letételére. Osszel az egyetem oktatásába bekapcsolódott, akkor még magántanárként, Alexits György is, és számomra igen érdekes előadást tartott többek között a Lebesgue-integrál elméletéről is. Ebből tudtam meg, hogy az elmélet egyik legjobb tárgyalása a len gyel Stanislaw Saks Théorie de l'intégmle című köny­ ve. Ezt mindenképpen szerettem volna elolvasni még tanári szakvizsgám (ez 1946 tavaszán volt esedé­ kes) letétele előtt, de a Matematikai Intézet könyvtárában található példány Fejér Lipót professzor úr­ nál volt kikölcsönözve. Egyszer nála járva, megláttam íróasztalán a könyvet, és megkérdeztem, nem kap­ hatnám-e kölcsön rövid időre. Igen - mondta ő -, három napra szívesen odaadja. Ma is magam iránti megbecsüléssel emlékezem vissza arra a tiszteletreméltó teljesítményre, hogy Saks csodálatos könyvét három nap alatt valóban végigolvastam a szakvizsgára való készülés közben (en­ nek vizsgáztatójaként egyébként a háborús sérülés folytán elhunyt Veress Pál helyett Kerékjártó Béla professzor urat kértem fel). Így szakdolgozatom témájául már a Lebesgue-integrál elméletének egy új felépítését tudtam szerepeltetni. 1946 őszén a budapesti egyetem professzorai közé lépett az addig Szegeden oktató Riesz Frigyes is és megragadó két féléves előadást tartott később (1952-ben) megjelent, de akkor már készen álló, Szőkefalvi-Nagy Bélával közösen írott (és rövidesen világsikerré vált) Lerons d'analyse fonctionnelle című könyve alapján. A nem könnyen követhető, de a figyelmes hallgató számára meghatározó élményt nyúj-

19

tó előadás alapján elhatároztam, hogy kutató munkámat ebben az irányban fogom elkezdeni, amit meg is tettem, doktori értekezésem témájának egy valós függvénytani kérdéskört választva, az értekezés bí­ rálójául és doktori szigorlatom kérdezőjéül Riesz professzor urat felkérve. E szigorlatot 1947 tavaszán sikeresen le is tettem, s ezt egyetemünk a sub lrmren ah11ae 111atris fokozatú doktorrá avatással ismerte el. Évekig ebben az irányban folytattam kutatásokat, egyik cikkemet például a témakör vezető folyó­ iratának, a Varsóban megjelenő Fundamenta Mathe111aticne-11ek elküldve (ez a kis cikk azután 1949-ben meg is jelent, és azt a megtiszteltetésemet váltotta ki, hogy 1950-ben, az első magyar matematikai kong­ resszusra érkező Kazimierz Kuratowski profeszszor bemutatásomkor „a Fundamenta munkatársa" meg­ szólítással tüntetett ki). Kuratowski professzor egyébként a topológiának volt vezető kutatója. E nidományterület felé for­ dulásomat és kutatásaim súlypontjának a topológiába való áthelyeződését azonban nem a vele való 1950es találkozás váltotta ki, hanem egy 1952-ben tartott előadás. Ezt Pavel Szergejevics Alekszandrov pro­ fesszor (a topológia másik klasszikusa) tartotta, aki a Bolyai János születésének 150. évfordulóján tartott ülésszak egyik meghívottjaként jelent meg Budapesten. Előadásában többek között megemlítette (az ak­ kor még fiatal) Jurij Mihajlovics Szmirnov szomszédsági té r elnevezésű topológiai struktúráját, mint oly­ at, amely sok kérdést helyez új megvilágításba. Ennek az előadásnak a hatására kezdtem közelebbről megismerkedni az általános topológia irodal­ mával. Erre alkalmat adott az a körülmény, hogy az 1956-os forradalom utáni hónapokban hosszú időn át szüneteltek az egyetemi előadások, így módom nyílt Kuratowski kétkötetes Topolgie című monográ­ fiáját végigolvasni. Mindenestre hamarosan megírtam egy (1957-ben megjelent) hosszabb ismertető cikket A topologikus té rfogahnáról címmel a Matematikai Lapok számára, s ezt nemsokára követte (a topo­ logikus tereken és a szomszédsági tereken kívül a Bourbaki-féle kötetekben tárgyalt uniform struktúrák fogalmát is felölelő) szintopogénnek nevezett struktúrák elméletét kidolgozó Fondements de la topologie générale című monográfia megírása. Ez 1960-ban jelent meg, és hamarosan követte egy-egy, lényegesen kibővített, angol és egy német nyelvű kiadás is. Mindezzel a topológiában is elismert kutatóvá válhat­ tam, aminek eredménye lett az 1963-ban elnyert Kossuth-díj. Ezután már, úgy érzem, kutatói tevékeny­ ségem határozott irányt vett, és talán nem érdemtelenül vezetett a mai naphoz.

20

Hans Hoyer UNIVERSITÁT vVIEN

Eure Magnifizenz, Spektabilitiiten, liebe Kollegen, hoch angesehene Festvenmmnhmg.' Als mir aus heiterem Hímmel und ohne vorgangige, heute so weit verbreitete Indiskretion die offizielle Nachricht zuging, Ihre berühmte Universitat habe beschlossen, mir das rechtswissenschaftliche Ehren­ doktorat zu verleihen, war ich zunachst sprachlos. lm Geiste ging ich die Namen all derer durch, die Sie var mir dieser Ehre wi.irdig befunden hatten. Naheliegend, dass ich zunachst an mir nahe stehende Vertreter meine Facher gedacht habe, Fritz Schwind und Erik Jayme. Sollte ich, was ich bisher für unmöglich gehalten hatte, ihnen an wissenschaftlicher Bedeutung nahegekommen? ln Überraschung und Stolz der ersten Stunde mischten sich alsbald Zweifel; es mussten andere Beweggründe gewesen sein, die mir die seltene und hochgeschatzte Ehre vermittelt hatten. Was konnte das gewesen sein? Eingehende Gewissenerforschung legte den Schlu� nahe, mit der mich treffenden Ehrung bedanke sich die Eötvös Loránd Tudományegyetem bei der Alma mater Rudolfina Vindobonensis dafür, dass die Nachkriegsgeneration an der Wiener Fakul tat die von ihren Lehrern begründeten engen wissenschaftlichen Beziehungen und persönlichen Freundschaften zu den Budapester Kolleginnen und Kollegen ungeachtet aller politischen Probleme der Zwischenzeit aufrechterhalten und noch ausgebaut hatten. Dadurch sind weder das fruchtbare wissenschaftliche Gesprach noch der persönliche Erfahrungsaustausch je abgerissen; im Gegenteil, das Bewufistein gemeinsamer Geschichte- wenn man nicht besser von tragischem Schicksal sprechen sollte- aber auch gemeinsamer donaueuropaischer Auf­ gaben und Zukunft verstarkte die Zusammenarbeit noch, die nie ein einseitiges Nehmen bzw Geben war. So sei hervorgehoben, dass Österreich im beabsichtigten Aufgeben des speziellen Rechts der Han­ delsgeschafte und dem Hinwenden zu einem spezifischen Unternehmensrecht dem bewahrten ungarischen Beispiel folgt. Als Beispiele der guten wissenschaftlichen und persönlichen Beziehungen, in denen meine Lehrergeneration uns ein hervorragendes und nachahmenswertes Vorbild geboten hat, möchte ich nur Szászy István und Hans Schima, Eörsi Gyula und spater das berühmte Duo Mádl Ferenc und Vékás La­ jos auf der einen und Fritz Schwind auf der anderen Seite, Boytha György und Wilhelm Peter nennen. Als Schüler von Hans Schima und Fritz Schwind wurde ich bald nach meiner Rückkehr an die ,.viener Fakultat als Assistent Ende der 60er Jahre in die praktische und persönliche Zusammenarbeit eingebun­ den. lm Rahmen des Österreichischen Juristentages und der Österreichischen Gesellschaft für Rechtsvergleichung ergaben sich viele Bezugspunkte mit der Budapester Fakultat, manchen ihrer Mit­ glieder konnte ich Gelegenheiten zur Publikation ihrer Arbeiten in Österreich vermitteln, darunter über die schon Genannten hinaus Harmathy Attila, Weiss Emilia und Hamza Gábor. Mein Aufstieg zum Professor brachte die Teilnahme an Tagungen und Gastvortrage in Budapest mit sich, schliefüich auch die Aufnahme ungarischer Juristen als Assistenten am Wiener Institut für Rechtsvergleichung; erwahnt seien nur Lehner Katalin, Szechenyi László und zuletzt Varga (verehelichte Neudörfler) Éva. Als wichtige Verbindungen darf ich noch den aus Újvidék Ihren zugezogenen Várady Tibor und den Graz-Budapest-Wien-Studenten Tomislav Borire nennen. Die mir zugedachte Ehre trifft somit mehr die Zusammenarbeit der Budapester und der Wiener Fakultat, als letzterer Reprasentant darf ich mich verstehen und mich herzlichst für die Auszeichnung

21

bedanken. Sie wird ein wertvolles Unterpfand für weitere erspriefüiche Zusammenarbeit darstellen, wofür ich mich persönlich verbürge. Erlauben Sie mit noch ein persönliches Wort: ln meiner Familie haben Sie an alte Verbindungen zu Ungarn erinnert, war doch der Grofivater meiner Frau Hans Baron Cnobloch ab 1919 erster Gesandter der Republik Österreich in Budapest. Lassen Sie mich auf die tradicionelle Promotionsformel in Latein in dieser europaischen lingua franca academica antworten: Pro callato honore et dignitate gradus gratias innumeras ago.

22

Karl-Heinz Indlekofer UNIVERSITA.T PADERBORN

Tisztelt Rektor Úr.' Tisztelt Egyetemi Tanács.' Hölgyeim és Uraim.'

Nagy örömmel vettem át ezt a magas kitüntetést. Köszönöm Önöknek és az Informatikai Karnak a nagy megtiszteltetést, amelyben részesítettek. Meine sehr vereh1ten Dmnen und Herren,

in den vielenJahre der gemeinsamen Kooperationen haben mich zahlreiche Personen begleitet. Ihnen allen gebührt mein Dank för ihre Unterstützung, ihre Anregungen und ihren Ansporn. Dies trifft ins­ besondere zu auf meinen Freund und Kollegen, den Akademiker und Széchenyi-Preistrager Professor Dr. Imre Kátai, dem ich för das jahrzehntelange Zusammenwirken sehr herzlich danke. Lassen Sie mich, lieber Herr Rektor, am Schlu5 meiner kurzen Rede auf Ihre lateinische Ein­ föhnmg erwidern. Primum quidem gratias aga, quia rector et senatus universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae hoc die „doctorem et professorem honoris causa" mihi praebuerint. Sem­ per et ubique communa opera institutionum nostrarum cum amicitiae animo coniungens scientiam appello magistram et grave fundamentum nationum Europae. Fructus conductionis in unam commu­ nitatem afferant omnibus ad bene vivendum.

23

Richard Olechowski UNIVERSITÁT WIEN

Magnifizenz! Spektabilitdten! Hoher Senat! Meine Dmnen und Herren!

Es ist mir ein Bedürfnis, mich für die hoh e Auszeichnung, die mir soeben zuteil wurde, sehr herzlich zu bedanken! Ich weifl mir diese Auszeichnung se hr zu schatzen und - gestatten Sie, bitte, dass ich auc h sage: lch m&hte auch z1mz Ausdruck bringen, dass ich mich sehrfreue! Ich freue mich aber nicht nur wegen der groflen Eh re, die mir durch diese Auszeichnung zuteil wurde. Ic h freue mich auc h deshalb über diese Auszeic h nung, weil ich diese auch als ein Zeic h en dafür nehme, dass manches, was ich in den vielen Jahren der Zusammenarbeit mit dem Institut für Erziehungswissensc haft dieser Universitat zum Ausdruck gebracht habe (bei cliversen Vortragen, die ich ge halten habe oder bei den gemeinsamen Publikationen, an clenen ich mich beteiligen durfte), Ihre Zustimmung gefunden hat. Gestatten Sie, bitte, dass ich zwei Gedanken, die mir h insic htlich des Faches Erzie hungswis­ sensc haft wichtig sind, bei dieser Gelegenh eit wiederhole: 1. Es ist meine Überzeugung - und wah rend der letzten 3 Jah rze hnte h at sich diese Ü berzeugung auch im deutschsprac higen Raum durchgesetzt - dass Vieles, was im Bereich von Sch ule und Erziehung untersuc h t wird, nic ht anders erforsch t werden kann als durch empirisch e Methoden, d.h .: durch systematische Beobachtung bzw. durch systematisch e Untersuc hungen und durch eine statistische Auswertung der Daten. 2. Es ist mir immer ein grofles Anliegen, die Institution „Sch ule" so zu gestalten, dass sie eine „ hu­ mane Institution" ist. Das bedeutet nicht, dass man an die Sc hülerinnen und Schüler künftighin geringere Leistungsanforderungen stellt. Nein, konkret h eifh dies, • dass man mit sc hulisch er Selektion vorsichtig und verantwortungsbewusst verfa hrt, • dass man einen freien Zugang zur Bildung in demokratischer Weise ermöglic ht und finanzielle Barrieren möglich st keine, jedenfalls nur eine geringe Rolle spielen. Eine h umanistisc he Bildung und eine humane Haltung bzw. Einstellung sind -besonders bei einer verscharften Wettbewerbssituation im „Neuen Europa" - kein Luxus! Ich danke nochmals I hnen, Magnifizenz, dem Senat, aber auc h dem Institut für Erziehungswis­ sensc haft, insbesonclere Spectabilis Frau Prof. Dr. Mária Nádasi, dem Institutsvorstand Prof. Dr. Ist­ ván Bábosik und Prof. Dr. Franz Schaffhauser. Ich werde der Eötvös-Loránd-Universtitat auf Dauer dankbar verbunden bleiben und ich werde diese Universitat und alle Ange hörigen der ELTE in allen ih ren Anliegen stets nach besten Kraften un terstützen! Nicht zuletzt danke ich aber auc h meiner Familie, die heute, an diesem Tag, der sehr viel für mich bedeutet, hier anwesend ist. Meine Familie stützt mich in vieler Hinsicht ganz entsc h eidend und ist mir eine groí3e Hilfe! Danke allseits!

24

Donald Wesling UNIVERSITY OF CALIFORNIA

Thank you for the Honor you have given to me, and by direct inference to the cities where I come from - namely Buffalo, New York; Cambridge, Massachusetts; and San Diego, California. I have a short time to tel1 you what I've learned about interdisciplinarity, from the point of view of a scholar in the faculties of humanities and arts. I believe psychologist Erik Erikson is right when he says that the assignment of the second !ast stage of the human life cycle, phrased as a struggle, is generativ­ ity verszts stagnation. One way to fight for generativity is to tackle an interdisciplinary topic, like ecolo­ gy or emotion, two areas where I have been reading for ten years now. Except for those geniuses who make breakthroughs in their early twenties, for most of us interdisciplinarity is more appropriate for scholars in our fifties and sixties. This is because to cross boundaries of fields you have to begin in one fairly well defined field and then conduct border raids. You need a base to start from, something with which to compare. ln this one can encounter solitude, because of the risks of trying to collaborate with others who are following their own disciplinary tracks and suspicious of those who cross borders. lnter­ disciplinarity for its own sake, or with the expressed aim or opening grand new zones of endeavor, is a failure, so the best thing to hope for is that it modifies the researcher individually. The American poet Robert Creeley taught me, from his own letters, to sign off on letters with the adventurous, internation­ alist, and interclisciplinary word that I now say to my Hungarian colleagues: Onward!

25

Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása

(2004. április 14.)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában 2004. április 14-én az Egyetemi Tanács tisztelet­ beli doktori címet (doctor honoris cnusa) adományozott Mose Kacav, Izrael Allam elnökének. Az ün­ nepségen jelen volt többek közt Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az egybegyűlteket KJinghammer István rektor köszöntötte, az avatan­ dó politikusi pályáját az előterjesztő Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja, Hunyady György méltatta. ;

Mose Kacav, Izrael Allam elniike pályafutásának méltatása Mose Kacav Izrael Állam nyolcadik elnöke, kinek magasra ívelő pályafutását azok a személyes és közéle­ ti körülmények magyarázzák, melyekkel úttörő és példamutató módon küzdött meg. 1945-ben Iránban született egy ősi zsidó közösség és család tagjaként. Ez bizonyosan közrejátszott abban, hogy évtizedekkel később, Begin miniszterelnök felkérésére ismételten járt Iránban, ápolta a kapcsolatot az ott élő zsidó emberekkel, és bátorította őket, ho gy költözzenek Izraelbe. Ő maga 5 éves korában vándorolt be Izrael Államba. Népes családjával együtt élte meg mindazokat a nehézségeket, amelyek a táborokban élő bevándorlókra- fizikai és pszichikai létükben egyaránt- ránehezedtek. Intel­ lektuális érdeklődése közrejátszott abban, hogy a könyvtárlátogató gyermekek számára rendezett foga­ dáson megfordult az elnöki palotában, utóbb az egykori átmeneti táborból alakult település első fiatalja volt, aki a jeruzsálemi Héber Egyetemet látogatta. Kemény munkával keresve meg ennek anyagi fede­ zetét. Pedagógusként szerezte első diplomáját, majd közgazdasági és történelmi tanulmányokat folyta­ tott. Mindemellett ifjúsági mozgalmi vezető, és ő lett- saját településén - Izrael legfiatalabb polgármes­ tere. Háborús helytállása után - melynek során egyike volt azoknak, akik átkeltek a Szuezi-csatornán ugyancsak ő lett az első parlamenti képviselő, aki egy ideiglenes táborból kialakult településről szárma­ zott, annak élményanyagával vett részt a közéletben. 1977-ben nemcsak képviselő lesz, hanem kormány­ tag is, aki az építési és településfejlesztés ü gyeiért felelt. Ettől kezdődően mindmáig megkerülhetetlen közéleti tényező, kormányon és ellenzékben egyaránt. Miniszteri megbízásai széles kört fogtak át a fog­ lalkoztatáspolitikától a közlekedésen át a biztonsági és idegenforgalmi ügyekig. Mindmegannyi kulcs­ fontosságú politikai tennivaló, melyek között előkelő helyet fogalt el a kultúrák közötti kapcsolatépítés fontos és kényes feladata, így volt az izraeli-kínai baráti társaság vezetője, majd a kormány elnökhelyet­ teseként is minisztere az izraeli arabok ügyeinek. Kezdeményező szellemű, bátor és eredményes életpá­ lya az övé, amelyben a társadalmi-kulturális felemelkedés, a biztonságos élet és a népek közötti kapcso­ latok rendezésének vágya fontos motívum és társadalmi hajtóerő. Méltó elismerése ennek a mondhatni nemzetpedagógiai elkötelezettségnek az a széleskörű visszhang és rangos kitüntetés, amit a világ szép­ számú egyeteme nyújtott az izraeli államfőnek, a díszdoktori cím az Egyesült Államok négy e gyetemén, de Kínában és a párizsi Sorbonne-on egyaránt.

Mose Kacav, Izrael Állam elnó"kének válaszbeszéde Nagy megtiszteltetés számomra átvenni a mai napon a tiszteletbeli doktori címet Ma gyarország egyik legrégebbi és legnagyobb egyetemétől. A XVII. század óta ez az egyetem formázza Közép-Európa leg­ nagyobb szellemóriásait. Izrael elnökének adott kitüntetés számomra az értékelést mutatja Izrael álla­ mának 56 évnyi létezése óta elért társadalom- és természettudományos eredményeiért. Az e gyetemek az emberiség szellemi kincsei, terjesztik és továbbadják az emberiség tudását és ta­ pasztalatát generációról generációra, valamint kiképezik a felső vezetést az élet minden területén. Elő-

26

A1ose Kncav rillamelnök, KJinghmmner Istvrin rektor és Mridl Ferenc rillamfő a tiszteletbeli doktori oklevél ritadása utrin

rébb viszik a kritikus és racionális gondolkozást, valamint támogatják a társadalmi mobilitást, és ezek je­ lentik a megoldást a társadalmi rétegek közti távolságok csökkentésére. Az egyetemek jelentik a szilárd gazdaság alapját, amely lehetővé teszi a népek fejlődését és prosperitását a politikai és földrajzi határok­ kal szemben is. A tény, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek függetlenek, magasztos életfelfogásról tanúskodnak, melynek célja a tudományos kíváncsiság támogatása, és amely a nemzetközi tudomány fej­ lődésének alapja. A világ tudományos és kutatóintézeteiben változások történnek, mind az ágazatok kö­ zött, mind a tudomány a technika vonatkozásában. Az ilyen jelleg{í változások elfogadásához kötelessé­ günk támogatni az új kutatási területeket, előbbre vinni az ágazatok közötti kutatást, és újszer(í kutatási módszerek segítségével tudományos és technológiai alapot építeni. Kritikus hangsúlyt kell kapnia a tu­ dománynak. Létezésünk éveiben grandiózus felsőoktatási intézményrendszert hoztunk létre Izraelben, melyek a világ legjobb egyetemeivel dolgoznak együtt, Magyarországot is beleértve, mind a társadalom-, mind a természettudomány területén. Büszke vagyok Izrael tudományos rangjára, tudományos és technológi­ ái eredményeire, melyek vezető szerepet töltenek be a csúcstechnológia, a nanotechnológia és a biotech­ nológia területén. Izrael Állam tudományos eredményei a társadalmi élet fontos szereplői. Az együtt­ működés erősítését indítványozom az ELTE és az izraeli egyetemek között - olyan együttműködést, amely mind két nép hasznára lesz. A jelenkorban a világ országait sokkal inkább tudományos képességük alapján rangsorolják, mint természeti kincseik mennyisége szerint. Az emberiségnek szüksége van a kutatási programokra. Az em­ beriség várja a tudományos áttöréseket. Nem találmányra, hanem felfedezésre van szükség. Problémá­ inkra és fájdalmainkra a tudomány tartja kezében a megoldást. A nemzetközi tudománytól elvárják, hogy az emberiség bajaira gyógyírt adjon. Legnagyobb sajnálatunkra szemtanúi voltunk már annak, amikor a tudományos kutatás nem a fejlődést vagy az emberiség javát szolgálta. Ismertünk a múltban tudósokat, zenészeket és szellemóriásokat, akik a pusztítás és a rombolás élére álltak. Mi, a XX1. század elején kötelesek vagyunk a tudományt, az intellektust és a tudósok kezében lévő hatalmat az emberiség javára felajánlani. A tudományos kutatás és fejlődés fontosságával természetesen vigyáznunk kell, hogy ne váljunk vakokká az emberi értékekkel szemben. Nem veszíthetjük el embersé­ günket és a felelősséget a tudományos kutatás hevében. A tudományos közösség nagyon befolyásolja a világban történteket. A világ vezetőit nagyban irányítja, hogy mit tettek, vagy inkább nem tettek a tudó­ sok - erősebben, mint bármelyik korszakban a történelem folyamán. A XX1. század kezdetével a tudo-

27

mányos közösségre nagyobb felelősség hárul, mint bármikor az emberi nem történelme alatt. A hata­ lom és a tudós közösség befolyásolása erősödött, a világ kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdo­ nítanak a tudósok véleményének. A vasfüggöny lehullásával, a berlini fal lerombolásával és Európa egyesülésével azt akarták, hogy higgyük, az új korban eltűnnek a nemzetek közötti viszályok, és a világ az újjáépítéssel és megújulással foglalkozik majd - de az igazságtalanság, az erőszak és a fajgyűlölet még jelen van. Nagyot nőtt a sza­ badság az európai kontinensen. De az emberi jogok még nem valósultak meg világszerte. Az emberiség egy nagy része még mindig totalitárius diktatúrák alatt él. Ott az emberi jogokat eltapossák, védelmük­ re nincs olyan bástya, mint bíróság vagy törvényhozó testület. Nem elég az emberi jogok nemzetközi kikiáltása. A természetes igazság és az emberi moralitás nem magától értetődő. Ezeket ápolnunk és biz­ tosítanunk kell, hogy beépüljenek az emberi tudatba, és megvalósulásuk ne okozzon gondot. Minden embert megilletnek alapvető jogai, melyek nem vitathatók, ezek megszegése ellentmond az alapvető és természetes igazságnak. Sajnálatunkra, külső hatások torzítják az emberi moralitást, ellentmondanak egy felsőbbrendű er­ kölcsiségnek, kihasználják a modernizációt, globalizációt és demokráciát, cinikusan kihasználják a naiv vallásos hitet a gyűlölet, erőszak és vérontás érdekében. A zsidóság, a kereszténység és az iszlám hisz az ember tiszteletében, és a vérontás ellen vannak. Ezért lehetetlen, hogy fontos személyek és vallási veze­ tők vérontásra és gyilkolásra uszítsanak az egész emberi nem felháborodása nélkül. Amikor a vallást em­ beri jogok eltiprására használják, Isten nevében vérontásra buzdítanak, egyértelmű, hogy Isten akarata ellen cselekszenek, és a vallási érzet gonosz torzításáról van szó. Amikor a vallás az emberi jogok és az élet szentségének eltiprására szolgál, az szentségtörés. Ez a világ alapjainak megrengetése. Ez nem kul­ túrák és civilizációk vagy a három monoteista vallás politikai állásfoglalásának a harca. Ez az elvakultság és a szélsőséges vallásos muzulmán fanatizmus harca, a sötétség harca a világosság, a fejlődés, a szabad­ ság és az emberi jogok ellen. A totalitarizmus és a demokrácia háborúja. Izrael demokratikus állam, amely morális normák alapján működik, és minden tőle telhetőt meg­ tesz megengedhető korlátokon belül Izrael állampolgárainak és az emberi jogok megvédése érdekében. Izrael az önvédelemhez való joga, a nemzetközi bíróság szabályai és az ENSZ Emberijogok nyilatkozata szerint cselekszik. Erőnk az ellenségeinkkel és a terrorral szembeni harcban azon alapszik, hogy az ér­ tékekért és igazságért harcolunk. A zsidó morál és az izraeli törvény, a társadalom és a kormány felépí­ tése, a parlament, a bíróságok és a média - ezek mind olyan védőbástyák, amelyek a normáktól való el­ térést megakadályozzák. A jövőben is védjük majd az emberi jogokat, legyen az bárhol, vallásra és szár­ mazásra való tekintet nélkül. Konrád György, magyar zsidó értelmiségi azt írta: Kiválasztottnak lenni azt jelenti, hogy minden­ ki úgy érzi, ő maga kiválasztott, mert mindenki kiválasztott lehet valamiben. Megpróbálunk rájönni, mi az, amiért bennünket kiválasztottak, feladatokat vállalunk magunkra belső erkölcsünk alapján. Megké­ rem a kedves diákokat, hogy mindegyikőtök kiválasztott akarjon lenni, kiválasztott nép kultúráját épít­ sék együtt, amely a lelkiismerete alapján cselekszik, és teremtsetek egy jobb és türelmesebb, emberi jo­ gokat tiszteletben tartó világot, hozzatok felvirágzást, sikert és építést a pusztítás és a gyűlölet helyett. Olyan világot, amelyre a ti generációtok büszke lehet, hogy meghozta az emberiség számára. Az emberiség még mindig erőfeszítést tesz és energiát fektet az emberi nem biztonságáért folyó harcba, a terror ellen világszerte. Minél előbb működünk együtt politikai, biztonsági, gazdasági és jogi területen a terror ellen, annál több humán és gazdasági erőforrás jut majd a szegénység enyhítésére és a gyógyíthatatlan betegségekre. Az emberiségre még mindig olyan veszélyek leselkednek, melyek a múlt­ ban nem voltak. Gyógyíthatatlan betegségek, az élettér rombolása, több százmillió alultáplált és éhha­ lál szintjén élő ember, a tömegpusztító fegyverek terjedése. A tudományos kutatásokban és megvalósí­ tásukban elsőbbséget kell adni a veszélyelhárításnak, a szegénység megszüntetésének, az éhínség meg­ oldásának, a betegségek megakadályozásának és az ökológiai katasztrófák elhárításának. Ezek sajnos még mindig a legfontosabb problémák, melyekkel az emberiségnek szembe kell néznie. Köszönöm a tiszteletbeli doktori címet a nagyra becsült egyetemtől. Eme kitüntetést büszkeséggel és örömmel viszem Jeruzsálembe.

28

Soron kívüli tiszteletbeli doktor avatása (2004. december 14.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában 2004. december 14-én az Egyetemi Tanács tisz­ teletbeli doktor és professzor (doctor et professor honoris causa) címet adományozott Claude Lefort pro­ fesszornak, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS) professor emeritusá­ nak. Az ünnepségen jelen volt többek közt az EHESS elnöke, Danielle Hervieu-Leger. Az egybe­ gyűlteket Klinghammer István rektor köszöntötte, az avatandó professzor pályáját az előterjesztő Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, Orosz Magdolna méltatta.

Claude Lefort pályafutásának méltatása Claude Lefort a párizsi EHESS világhírű filozófus professzora. A német megszállás idején végezte egye­ temi tanulmányait, és ekkor érte két nagy hatás: a forradalmi mozgalmak kérdésfelvetése, valamint a ta­ lálkozás egy akkor újnak számító filozófiai irányzattal, a fenomenológiával. Mindkettő meghatározó volt további munkásságára. Filozófusi pályafutása során végig a modern társadalom politikai élete és annak ér­ telmezhetősége foglalkoztatta. Nevéhez füződik a politikai filozófia megújítása. Iskolát teremtett mind­ azzal, amit a modern demokrácia lényegéről állapított meg, egyrészt a politikai gondolkodás új formájá­ nak megalapozásával, másrészt a modern demokrácia történeti elemzésével. Téziseinek nemcsak nemzet­ közi visszhangja, hanem nagy nemzetközi hatása is lett. Felismerései napjainkban hatásosabbak, mint va­ laha. Ezt példázza többek között az a - közeljövőben magyarul is megjelenő - tanulmánya, amelyet még a hetvenes években, a mai amerikai neokonzervativizmus nagyhatású filozófusáról, Leo Straussról írt. Filozófusi pályafutásának meghatározó mozzanata Machiavelliről írt nagy műve, amelyben jól felis­ merhetők azok a gondolatok, amelyek a politikáról és a modernségről kialakított felfogását jellemzik. Igen gazdag életművének egyik eredetisége az, hogy nagy figyelmet fordít a történelemre a görög filozófiától Dantén, Machiavellin át Tocqueville-ig és Marxig; Orwellen és Szolzsenyicinen át Hannah Ahrendtig. Claude Lefort 1974 óta professzora az Atelier partnerintézetének, a párizsi Felsőfokú Társadalom­ tudományi Tanulmányok Egyetemének, az EHESS-nek. A Bölcsészettudományi Kar, az MTA és az EHESS együttn1űködése keretében 1989 óta működik a karon az a magyar-francia doktorképzés, mely­ nek a Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ ad otthont. Lefort professzor egy évtizede van kapcsolatban a központtal, tevőlegesen részt vállalva a doktorképzésben, nagyban hozzájárulva annak si­ keréhez, valamint az e gyetemközi kapcsolatok elmélyüléséhez és kiszélesedéséhez.

Claude Lefort megko'sziini a kitüntető címet

29

Az Eó'tvós Loránd Tudományegyetem 370. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés (2004. szeptember 10.) 2004. szeptember 10-én 10 órakor kezdődött az aulában az Eötvös Loránd Tudományegyetem 3 70. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés. Klinghammer István rektor köszöntötte Boros Pétert, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökét, valamint Pokorni Zoltán és Pálinkás István volt oktatási minisz­ tereket. Üdvözölte a társegyetemek és intézmények megjelent rektorait és képviselőit, egyetemünk volt professzorait, vendégprofesszorait, oktatóit, dolgozóit és hallgatóit, közülük is elsősorban egye­ temünk új polgárait, az elsőéveseket, valamint a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselőit. Az üd­ vözlő szavak után Klinghammer István rektor megtartotta tanévnyitó ünnepi beszédét.

Klinghammer István rektor tanévnyitó beszéde Tisztelt ünnepi Kö'zgyíilés! E gyetemünk 3 70. tanévének megnyitásakor egykori rektorunk, egyetemünk névadójának sorait ajánlom az egyetemi közösség figyelmébe. ,,Világunk és sorsunk formálásában meghatározó szerepet játszik a tu­ domány, mert a tudomány az ismeretlenben való tájékozódás stratégiája. Mi más egyébről van szó a tu­ dományban, mint éppen arról, ho gy a homályos dolgokat tisztázzuk és azt, ami hiányzik, előteremtsük" - írja Eötvös Loránd. Az egyetem hivatása a tudományon keresztül történő nevelés, a tudomány megújító művelésére va­ ló felkészítés, azaz olyan emberek motiválása, akikre jellemző a tárgyra koncentráló, kérdezni tudó va­ lóságtisztelet, a vitázó képesség, a kritikai tartás, az összefüggésekben, ellentétes lehetőségekben való gondolkodás, tehát minden tudományosság lényege: a gondolkodni merő belső függetlenség. Tudományt művelni azt jelenti, hogy elfogulatlannak lenni. Hogyan lehet ezt bármilyen politika szája íze szerint megváltoztatni? Az már nem lenne tudomány. A tudomány nem alany, hanem állít­ mány. Kedves Vendégek, tisztelt egyeterni Kollégák! A politikai vitának a Parlamentben arról kell szólnia, hogy mit kell alapvetően átalakítani a felsőokta­ tásban, és hol érdemes megtartani azt, ami van; éppen ezért azok az állásfoglalások, amelyek kizárólag egyik vagy másik értéket képviselik, nem lehetnek sikeresek. Hamis a politikai indíttatású modern kontra konzervatív megközelítés, és hamis a finanszírozás-központú drága állami és „költséghatékony" magán szembeállítása is. A mai magyar felsőoktatásban e gyszerre van szükség megőrzésre és a gyöke­ res átalakításra, és főleg több, radikálisan több anyagi ráfordításra, a finanszírozásban pedig az állam­ nak kell élen járnia. A német példát jó szívvel ajánlom döntéshozó politikusaink figyelmébe: idén januárban a szövetsé­ gi kancellár bejelentette, hogy kormánya „jövőbiztonságossá" kívánja tenni a felsőoktatást. A „weimari irányvonalak" néven közzétett kormányprogram - éppen amerikai mintára - elit egyetemek létrehozá­ sát irányozza elő - idézem - az eddigi egyenszínvonalú tömegoktatás helyett. Oktatási miniszteri ren­ deletet adtak ki az elit egyetemek létrehozására és a kiváló német egyetemek június végéig jelentkezhet­ tek kiválasztásra, adhattak be pályázatot a szövetségi minisztériumhoz; az elit egyetemek ugyanis ki­ emelt költségvetést kapnak az elit célok megvalósításához. A kor politikai kihívása, ho gy miképpen lehet úgy segíteni - hadd' használjam a divatos politikai szlenget - a „tudáspiacok" m{íködését, ho gy azok ne tegyék tönkre azokat a szakmai közösségeket, ame-

30

A karok képviselői a 370. tanévnyitón

lyeken az értékük alapszik. A nagy kérdés, hogyan lehet fenntartani a köz-érdekét szolgáló, nagy szelle­ mi vagyont felhalmozó felsőoktatási intézményeket, és hogyan lehet bennük megerősíteni a minőséget, az értékes emberi erényeket képviselő egyetemi közösségeket. Ez a bolognai folyamat- a minőséget biz­ tosító változások vezérgondolata! Hölgyeim és Uraim! Az egyetemi polgár természete szerint közösségi lény, sőt hallgatólagosan egyetért a közösségi miíkö­ dés két alappillérével: az igazság közös vizsgálat során derül ki, nem egyéni kinyilatkoztatás révén, és a közösség közös értékekre és együttes felelősségre épül. Az egyetemi közösség négy alapvető közös érté­ ke a szeretet, a bölcsesség elismerése, az igazság fontossága és az egyéni kiteljesedés kölcsönösen elis­ mert célja. Az egyének a közösség számára végzett önkéntes munka és az általuk birtokolt szellemi javak megosztása révén válnak valóban egyetemi polgárrá! A u1domány szó egyetemünk nevében nem egy jelző, sőt nem is pusztán jellemző jegy, mint vala­ minek a színe. Sokkal inkább arra a közegre utal, amelyből oktatásunk táplálkozik. Pedig a u1domány miívelése pénzkereset szempontjából sosem tartozott a legvonzóbbak közé. Ez olyan hivatás, amelyben senki sem találja mosolyognivalónak, ha napi huszonnégy órás igyekezettel sem tud jó polgári létet biz­ tosítani családjának. Ráadásul a kutatáshoz szerencse is kell! Ez az a foglalatosság, amelyben minden ál­ dott napon bizonyítani kell a laborban és a katedrán a felkészültséget és tehetséget, még olyanoknak is, akiknek ilyen talán soha nem is volt. És akkor miért, hogy annyian próbálkoznak, hogy változatlanul te­ le vannak egyetemünk padsorai? A megfejtéshez talán elég két tiszteletre méltó motiváció felismerése: a tudás igénye és az azzal szolgálni akarás erénye. Tisztelt ünnepi Kozgyíílés! Ez a diákokat vezérlő két érzés, a tudás igénye és a szolgálni akarás, eszembe hozza a politikai felelősség kérdését. Tartok tőle, hogy 2005 sem lesz Magyarországon az oktatás és innováció éve. De most a fel­ sőoktatási törvény - és majd a költségvetés - vitája előtt jó okkal kérem a parlamenti döntéshozókat, hogy ismerjék el ezt a két értékes motivációt, és az ügy fontossága miatt ne tévesszék össze hozzászólá­ saikban a szenvedélyt az ésszel, az előítéleteket az igazsággal. Ne annak szenteljék a legtöbb energiát, hogy bebizonyítsák a másik félről, hogy az alkalmatlan a józan értékítéletre, mert kézenfekvő: nem a li-

31

berális vagy konzervatív választ kell keresni, hanem a helyeset. Föl kell ismerni, hogy az szolgálja leg­ jobban a pártját, aki a magyar művelődés és tudomány ügyét, a magyar felsőoktatás ügyét szolgálja. Hiszen az egyetem a kutatás, a tudomány művelésének szabadságában végtelenül liberális intéz­ mény, mert a fejlődést csak a szabadon szárnyaló gondolkodás viheti előre. Az emberi értékek és a fel­ halmozott tudás gondos őrzésében pedig bizony konzervatív; mert az évszázadok során megszerzett is­ meretek nem mehetnek veszendőbe, hiszen akkor újra és újra fel kellene fedezni azokat. Egyetemünk az évszázados állandóság és folyamatosság miatt csak a tudománnyal méri magát, és értékeit mindig a töb­ bi híres e gyetemmel veti egybe. Így szolgálja a közösséget, így szolgálja az országot már 3 70 éve. A kérdés az, hogy a közösség képviselői, a választott döntéshozók és általuk az ország kormánya, hogyan viszonyulnak ezekhez az értékekhez. A közjó részének tekintik-e és biztosítják az e gyetem fejlő­ dését, a tudás gyarapodását és persze a feltárt ismeretek széles társadalmi hasznosulását vagy elspórolják a jövő nemzedékei elől a lehetőségeket. Ez a mindenkori politika felelőssége, ez a parlamenti képvise­ lők felelőssége - egyénenként, külön-külön! Kedves Kollégák! Miért rendkívül na gy most ez a döntéshozói felelősség - erről kívánok néhány mondatot szólni. A harmadik évezred fordulóján paradigmatikus változások korába lépett a világ. Ezt észleljük minden­ napjainkban ... A változások mögött egy igen egyszerű ok húzódik meg, a XX. század utolsó évtizedei­ ben megint e gy új technológiai forradalom indult útjára; a XVIII. és XIX. századi két ipari forradalom után az első információs forradalom. Ennek az információs forradalomnak az első eredménye, hogy egy minden korábbinál jobb, új energiaforrást fedeztünk fel: a tudást. Már nem a szén, olaj, víz- vagy atomenergia a termelékenység növekedésének első számú energia­ forrása, hanem a tudás. A tudás tud valamit - mondja Manuel Castells, a nyugati világ vezető szocioló­ gusa-, amit a többi energiaforrás nem: azok használatukkal fogynak, a tudás viszont használatával nő. Akkor nő a termelékenység és a gazdaság egy közösségen vagy az egész nemzetgazdaságon belül, ha a rendelkezésre álló tudást minél többen és minél jobban gyarapítják, és ennek az a csíziója, hogy minden­ ki megoszt ja a többivel tudását. Nem csupán jobb tehát az új energiaforrás, hanem más is, mint minden korábbi. Még a napenergia sem tudja ezt a trükköt: nem fogy u gyan el, mint a szén, de nem is lesz több attól, hogy használjuk, míg a tudás igen. Gondoljuk csak el, hogy milyen változást eredményezhet életünkben, ha megváltozik a fejlődés módja. Szert tettünk egy olyan energiaforrásra, amely nem csupán kimeríthetetlen, hanem attól lesz több, hogy használjuk. Nem mástól kell elvenni, hogy nekünk több legyen, hanem a miénket kell a töb­ biekkel megosztani, hogy nekünk is több legyen. Ezért alakulnak ki hazai és nemzetközi hálózatok az élet minden te1iiletén, ezért hoztuk létre a Béta-kört a Semmelweis Egyetemmel és a Budapesti Műsza­ ki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen, ezért működtetünk a Magyar Tudományos Akadémi­ ával közös kutatóhálózatot, mert - a változás lényegére reagálva - több kutatóval, közösséggel és vállal­ kozással szeretnénk kapcsolatba kerülni, tudást adni és venni. Egy ilyen formálódó új világban a Széchenyi által is használt bölcs tanítás: ,,adok, hogy adjál", új ér­ telmet nyer. Minél többet adok, annál többet kaphatok vissza, de ha önző vagyok, és nem osztom meg azt, amim van, akkor nem tudom sokszorozni, és a végén elfogy. A százévenk�nt rendre megérkező gaz­ dasági forradalmak közül ezért ez a legígéretesebb, egyben a legerősebb is. Erdemes ezt a kormányzati politikának is szem előtt tartania: minél többet ad, annál többet kaphat vissza. Minél jobban segíti az egyetemet abban, hogy gyarapodjon, annál jobban jár, mert annál többet kap vissza a gyarapodó teljesítn1ény és a velejáró adók révén. Az állami szűkkeblűség a jövőt tekintve kifeje­ zetten rá fizetéses ...

32

Tisztelt ünnepi Közgy(ílés! Napjaink igazi kérdése - véleményem szerint - ezért nem az, hogy több vagy kevesebb államra van-e szükség az egyetem irányításában, hanem az ország jövőjét biztosító minőségi oktató-kutató munka fi­ nanszírozása! Németország januárban eldöntötte- de felsőoktatási törvényében már Ausztria és Cseh­ ország is-, hogy melyik egyetemtől mit vár, hiszen itt is érvényesülnie kell a differenciáltság elvének. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elit ma gyar egyetem, mely 60%-ban oktatási, 30%-ban kutatási és 10%-ban közművelődési feladatokat lát el. Oktatói-kutatói közösségünk több nunt 40%-a tudomá­ nyosan minősített: akadémikus, akadémiai doktor és doktor. Ez az országos átlag duplája, amiből követ­ kezik, hogy mi drágábban oktanmk, hiszen magasabb bért kell kifizetnünk elismert kollégáinknak. A bé­ rezésen kívül, ami igazán magyaros, az egyetem működésének minden költségtétele nemzetközi színvo­ nalú, hiszen ugyan azt az eszközrendszert használjuk - számítógépek, laboratóriumi berendezések, fo­ lyóiratok, könyvek, vegyszerek stb.-, mint a világ többi egyeteme, és az energiaköltségekben is úgy ní­ nik, már sikerült hazánknak „felzárkóznia" ... Ebből következik, hogy az államnak el kell döntenie, mennyit szán erre a célra. Nem mondhatja, hogy én igénylem a magas színvonalú képzést, de nem adok rá pénzt. Ez így nem működik! A hallgatók mindig a jövő Magyarországát képviselik, és kötelességünk- no meg jól felfogott érde­ künk is- megadni nekik minden lehetőséget, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. Doktori iskoláink­ ból megújuló oktatói gárdánkkal ezt az esélyt biztosítani tudjuk, de csak akkor, ha a politikusok is a jö­ vőre tekintve- Széchenyi bölcs tanítását magukénak vallva: ,,adok, hogy adjál" - teszik a dolgukat. Tapasztalataim alapján ugyan pesszimista, de terveimben optimista vagyok. Mert bár jó negyven éve egy Nyikita Hruscsov nevű szabadgondolkodótól azt hallottam, ho gy a politikusok a világon min­ denütt egyformák - megígérik, hogy hidat vernek ott, ahol nincs folyó - őszintén hiszem, hogy ebben sem volt igaza. Erősen remélem, hogy a mi politikusaink is- a német, osztrák, cseh kollégáikhoz hason­ lóan - felismerik, hogy ezekben a problémáktól feszülő sorsfordító években csak a minőségi felsőokta­ tás megléte, és nem szavakban deklarált igénye jelent Magyarországnak összekötő hidat- sőt „autópá­ lyahidat" - a jobb, gazdagabb jövő, a tudás társadalma felé. Bátran ajánlok döntéshozóink figyelmébe magyar példát is; e gykori kollégájuk, a miniszternek is kiváló Eötvös Loránd megállapítását: ,,A tudománynak... életfeltétele a fényűzés ..., csak az ér igazán valamit, ami soron felül áll. Szükségle­ tét nem lehet és nem szabad a takarékos államháztartásnak rendes mértéke szerint kiszabni. Ha komo­ lyan akarjuk, hogy a magyar egyetem is a tudomány iskolája le gyen, akkor többet kell tennünk ... " Eötvös mellett szép miniszteri példa Trefort Ágoston és Klebersberg Kunó tudományszervezői működése is ... Hármójuk tevékenysége teremtette meg annak intézményi alapját, hogy a világhírű ,,Nan1re" folyóiratban 2003-ban leírhatták: ,,a XX. századot Magyarországon csinálták". Hölgyeim és Uraim! Korábban már említettem, ho gy a modern felsőoktatásban egyszerre van szükség a megőrzésre és a gyö­ keres átalakításra. Így is teszünk, megújulunk! Nézzünk néhány példát erre! Egyetemünk az integrációt követő évek tapasztalatai alapján 2004-ben kialakította a magyar peda­ gógusképzés remélhetőleg XXI. századi modelljét- az ívet a baccalaureátus végzettségű óvodapedagó­ gustól, a tanítón és gyógypedagógu son át, a n1dós tanárig. Az elmúlt két évben új, a képzéshez-kutatáshoz jobban illeszkedő egyetemi szervezetet alakítottunk ki néhány tanszék áthelyezésével illetve intézetbe szervezésével, új karok és doktori iskolák létrehozásá­ val - és bizony, egy kar megszüntetésével. Létrehoztuk a több JTUnt 120 szakot és 40 doktori programot gondozó egyetem egységes tanulmá­ nyi rendszerét, mely a hallgatói mobilitás feltételeit és egyben diákjaink szociális biztonságát is szolgál­ ja, és kidolgoztuk. az új, a kor kihívásaihoz illeszkedő- lásd bolognai folyamat- oktatói-kutatói követel­ ményrendszerünket. Mindezt szinte támogatás nélkül, saját forrásokból, sőt állami elvonásokkal és zá­ rolásokkal terhelt körülmények között.

33

A sor most az elmúlt évtizedekben kialakult egyetemi kormányzási forma átalakításán van. Ezen dolgozunk! Azt vizsgáljuk- erre hoztunk létre ez év tavaszán két szakmai bizottságot és most nyáron egy stratégiai tanácsot-, hogy hogyan építhetők ki e gyetemünk új autonóm irányítási formái. Mert jól lát­ juk, hogy az európai egyetemek esetében a köz és a magán finanszírozási szerepe egészen más formát ölt, mint korábban, hiszen az állam és a tőkés vállalkozások által biztosított egyetemi támogatások és szolgáltatások - használjak ismét divatos kifejezést - ,,minőség-ellenőrzött feladatirányítása" közé már beékelődik egy harmadik szereplő, a civil szféra is, a tudást igénylő közösség, amely - például alapítvá­ nyokon keresztül - feladatot vállal át részben az államtól, részben a piaci vállalkozástól. Ennek a terje­ dő gyakorlatnak kívánunk egyetemünk új irányítási modelljével elébe menni. Befejező gondolataimmal új, elsőéves hallgatóinkhoz fordulok, de azért mondataimat valamennyi - több mint 30 ezer - egyetemi polgárnak megfontolásra javaslom ... Kedves Barátaim! Az emberi erényről kívánok szólni. Az önzés, a megtévesztés, a félrevezetés minden társadalomban er­ kölcstelen, mert aki így tesz, az érdekeit mások kárára érvényesíti. Az együttműködés, a nagyvonalúság, az önzetlenség, a kedvesség minden közösségben erénynek számít. Azért értékeljük nagyra ezeket a tu­ lajdonságokat és viselkedési formákat, mert nem az egyéni érdekek kíméletlen követését látjuk bennük, hanem azt a képességet, hogy valaki mások segítését, támogatását fölébe helyezi saját pillanatnyi érde­ keinek. Matt Ridley oxfordi professzor klasszikus könyvében, az „Erény eredeté"-ben azt vizsgálja, hogy melyik a természetben jellemzően előforduló magatartás: az önzés vagy az önzetlenség? Ridley könyve szinte folytatása egy korábbi nagy sikerű munkának, amelyben Richard Dawkins brit biológus bizonyí­ totta, hogy az ember nem saját vágyai szerint cselekszik, hanem génjeinek utasításait hajtja végre, ámsokan úgy vélik- génjeink önzőek, mert kizárólag saját túlélésük mozgatja őket. Az élővilágban Darwin óta a verseny szellemét tartjuk a legerősebbnek, a természetes kiválogatódás a jobbak győzelmét és a ke­ vésbé alkalmasak bukását jelenti. A versenyben, úgy tűnhet, nem sokat számít az erény, a becsület, a tisz­ tesség, a szabályok betartása és mások segítése: a verseny az önérdek kíméletlen követését követeli meg ... Dawkins és Ridley - másokkal együtt - továbblép Darwin elméletén, és azt mondják a gének nem önzőek, hanem viselkedésüket a csapatszellem határozza meg; az emberi nemzedékeket mint közleke­ dési eszközöket használják arra, hogy utazzanak az időben a múltból a jövő felé és azt teszik, ami az egész csapatnak jó, nem azt, ami csak nekik lenne jó. Ha az együttműködés és nem a verseny a természet alap­ törvénye, és az egyéni érdeket a legbelső uralkodó, a gén kénytelen alárendelni az egész közösség érde­ kének, akkor nem az önzés, a megtévesztés, a félrevezetés a természetes, hanem az erény és a tisztesség. A csalárd ellenszegülőket a gének kivonják a forgalomból- tegyünk mi is í gy. Aki a 3 70 éves Alma Ma­ ter polgárának vallja magát, azt az erény és tisztesség vezesse! Kedves Oktatóink és Hallgatóink, kedves Vendégeink! Az e gyetem 3 70. tanévének megnyitásakor mindnyájuknak eredményes és örömteli munkát kívánok. Álljanak helyt ebben a tanévben is! Úgy legyen!

34

Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása Klinghammer István rektor az Oktatási Minisztérium kitüntetéseit adta át. A „Magyar Felsőoktatásbt Emlékplakett" kitüntetést kapta

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon: DR. FARKAS MIKLÓS főiskolai docens

az Allmn- és Jogtudományi Karon: DR. KISFALUDI AJ. DRÁS egyetemi docens

a Tanító- ós Óvóképző Főiskolai Karon: DR. DONATH PÉTER egyetemi tanár

a Bólcsészettudományi Karon: DR. MARÓTH MIKLÓSNÉ egyetemi tanár

Az oktatási miniszter „Pedagógus Szolgálati Emlék­ érem" kitüntetésében részesült

a Társadalomtudományi Karon: DR. KovAcs ISTVf\.1'\1 GABoR egyetemi docens

a Trefort Agoston Gyakodósikolriból: DR. VARGA LASZLÓNÉ vezető tanár

Ezt követően az egyetemünkön kialakult hagyomány szerint Klinghammer István rektor a tanévnyitó közgyűlésen adta át azokat a kitüntetéseket, amelyeket az Egyetemi Tanács adományozott az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és munkatársainak kiváló munkájuk elismeréseként. Az „ELTE Emlékérem" kitüntetést kapta a Bólcsészettudományi Karon: DR. TARN'ÓJ LASZLÓ egyetemi tanár a Természettudományi Karon: DR. KovAcs ISTVAN egyetemi tanár DR. PóCSIK GYÖRGY egyetemi tanár A „Pro Universitate Emlékf rem" kitüntetést kapta az Allam- és Jogtudományi Karon: DR. FŰRÉSZ KL,\RA egyetemi docens DR. KIRÁLY MIKLÓS egyetemi docens DR. SZILAGYI PÉTER egyetemi tanár DR. TAKAcs PÉTER egyetemi docens DR. VAssJANos egyetemi docens a Bólcsészettudományi Karon: BUDAINÉ DR. HAJDÚ ERZSÉBET egyetemi docens DR. KMN MIKLÓSl\TÉ egyetemi tanár

DR. NADASDY ÁoAM egyetemi docens DR. VOIGT VILMOS egyetemi tanár az Informatikai Karon: NYÉKYNÉ DR. GAJZLER]UDIT egyetemi docens a Pedagógiai és Pszichológiai Karon: KOTSCHY ANDRÁSNÉ DR. főiskolai docens PETRI ANDRÁSI É DR. egyetemi adjunktus a Társadalomtudományi Karon: VURAY ÁGr ES hivatalvezető a Természettudományi Karon: DR. CSEMPESZ FERENC egyetemi docens KISS JÓZSEF É könyvtárvezető a Tref011 Agoston Gyakorlóiskolából: DR. BöDDINÉ DR. SCHRÓTH ÁGNES vezetőtanár SzASZNÉ HESZLÉNYI]UDIT vezetőtanár

Az ünnepség végén Klinghammer István rektor alma materünk fennállásának 369. esztendejében egye­ temünk polgárainak, professzorainak, oktatóinak, munkatársainak és valamennyi hallgatójának sikeres tanévet kívánt, majd bejelentette, hogy az ünnepi közgyűlést követően az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselői megkoszorúzzák egyetemünk alapítójá­ nak az emléktábláját és névadójának a szobrát, ily módon is tisztelegve személyük és emlékük előtt.

35

Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszkiizgyűlések

(2004. július 9., október 26., 2 7 ., 2 8.)

2004-ben díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlésre négy napon nyolc alkalom­ mal került sor.

2004. július 9. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Tanácsa határozata értelmében Könczei György főigazgató az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet a Népstadion Intézményei Körcsanokban: Rubinoklevél: LABORFALUSI GYULA PATAKI LÁSZLÓNÉ

Aranyoklevél: DÓRÓ ZSIGM01 DNÉ DR. GÖLLESZ VIKTORNÉ HARSÁl"-TYI CSABÁNÉ DR. HATOS GYULA HAUSZNER SÁJ"'.TDOR HORVÁTH GYULA ILLÉS lSTVÁl"-1NÉ KRAUSZ ÉVA KROMESCI-I SÁl"'lDORl É

MÉHES! FERENCNÉ DR. NAGY lSTVÁl"-TNÉ RAcz GA.BOR SARLÓS ERZSÉBET SEBÓK lSTVÁl�lTÉ SIMON PIROSKA SUBOSITS lSTVt\N SZABÓ lL01 A SZAKi\Ly ERNŐ DR. Sú.1"'.TTAy GABORNÉ Sú.RAZ LÁSZLÓNÉ VASS LÁSZLÓ VASSNÉ DR. KOVÁCS EMŐKE DR. VÁNDOR TAMÁS

2004. október 26. Az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Boros László rektorhelyettes az alábbi­ aknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinoklevél:

Gyémántoklevél:

DR. DR. DR. DR. DR.

DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR.

BECSKY ANTAL FARKAS L\IIRE lLLÉS]ÓZSEF KATONA PÉTER VERMES lVÁJ"'l

Vasoklevél: DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR.

36

CSOPEY TIBOR GALANlBOS ] ÓZSEF MOCSAAY LAJOS NEDECZKY lVÁJ"'l PÁSZTOR lSTVÁJ"'l PÉTER REZSÓ SOMHEGYI BÉLA

ÁGOTAI KALMt\N BALTÁS PAL BEREI CZ]Ái"'lOS EGYED BARNABÁS FENYŐHÁZI ERNŐ FERE TCZ GYŐZŐ FITZ TAMÁS GOLENSZKY]ÓZSEF GuLAcs (GULDEN) KONAAD HAJÓS GERGELY HUGAI PAL KisRAKó1 GYULA KOSZTOLÁl"'lYI LASZLÓ KovATS LASZLÓ

DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR. DR.

KOZ1\lA RJKÁRD LAURENSZKY GUSZTÁV LEi IOTZKY TIBOR LU!v\CS LASZLÓ MAGYAR PAL MARGITAI BÉLA MARTON GYULA MARTON SZILf\RD MATHÉ LEVENTE MlllÁLY1 JENŐ NÉMETH LÓRÁl'\'T NESZMÉLYI BÉLA NOVÁK TAMÁS PREI IOFFER ELEi\lÉR PULY ISTVÁ T SALAMON GÉZA Soós LVIRE STERNÁD GYULA SZEGEDI]ÓZSEF TÁRKONY! BÉLA TÁTRAY ISTVÁN

DR. DR. DR. DR. DR. DR.

TOMOR LÁSZLÓ TÓTI I LÁSZLÓ UJLAKY DÉNES VARKERTY GYULA VERBÓCZI GYULA VIG LAJOS

A rrmyoklevél:

DR. BÁt'\TYAI LóRÁIVT DR. BARMsTYAJ FERENC DR. GESZTESI BORB/\LA DVKK01 LASZLÓNÉ DR. ]AMRICH SÁ! DOR DR. KOZMA FERENC DR. Mosm,rv1JóZSEF DR. PESCI-JKA VJLMOS DR. POLT MIKLÓS DR. SÁNDOR MIKSÁ! É ROSTA VERONIKA DR. T!-IAU ERIKA DR. VÉGVÁRJ]Át'\'OS DR. VIGH]ÓZSEF DR. VOLCZER ÁRPADNÉ DR. HAR.VIATI]OLÁt

A Természettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében KJinghammer István rektor az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Vasoklevél: BENDA KALMÁt�É DR. BOLLA]ÓZSEF TÉ GYÖRGY IST\TÁt�É DR. RAJCZY Mf\RJA

Gyémdntoklevél: DR. ENDRŐI PAL DR. I0í.RPÁTI LASZLÓ DR. MAGYAR KÁROLYNÉ SZÉKELY GYÖRGY DR. SZÉP IVÁt"Jl TÉ DR. TÓTI I ISTVÁN1JÉ VARGA KLÁRA DR. VARGA]ÓZSEF JÉ ZOLTÁt'\'NÉ DR. WI 1DISCH KLÁRA DR. ZöLLI ER GYULA DR. ZöLL! ER GYULÁNÉ

Aranyoklevél: DR. ALMAR IVÁN DR. ARATÓ MkrYAS DR. BAJr OK ISTVÁt'\T BANKÓ KÁROLYNÉ DR. BARLA FERENC

BERCSI ZSOLT BERKJ fu'\'TAL DR. BISZTRJCSÁt,ry EDE DR. BlSZTRJCSt\NY EDÉNÉj.ÁMBOR]UDIT BODY KÁROLY BOLDIZSf\R]ÁNOS DR. BORI-1101 ATTILÁt'\'É SCHNEIDER LÍV1A BUBJK ILONA BUJDOSÓ]Á.1'\TOS1 É BURDA PÁLt É DR. CORRÁDI KERESZTÉLY CSÖMÖRI LÁSZLÓ DANKHÁZJ GYULA DEBRECZENI GÁBOR DEMETER ISTVÁt'\' DÉR ISTVÁt'\T DÉVÉNYI MAGYAR MARGIT Dúcz MII-li-\LY DUDEVSZKY ATTILA F. TóTH SÁNDOR DR. FÁBIÁN ISTVÁt'\T FÁBIÁ! ISTVÁt'\TNÉ DR. FARKAS GYULA DR. FEKETE GÁBOR

37

DR. FEKETE ISTVÁN FERENCZI JÓZSEF FODOR BÉLÁNÉ KOVÁCS fu'\Jr A DR. FÖLDES ENDRE DR. FREUD GÉZÁNÉ WAGNER fu'-.1NA DR. GADÓ ISTVÁN DR. GARA OTTÓNÉ DR. GUBICZA fu'JDRÁS Gun'MAN MÁRTA DR. l-IALLAMt\1 É LÉPP ILDIKÓ DR. HUTTER Al JA l-IARTLYJANOS H.-1 É KOLTAI MARIANNA Hoós ERZSÉBET l-IORÁl'\JYIJENŐNÉ DR. l-IORVATH ERNŐr É ISA LÁSZLÓNÉ ISSEKUTZ GYÖRGYNÉ SALLAY ERZSÉBET JA..LWr É DR. KOMLÓDI MAGDA DR. JENEY CSABA DR. JUDITH l-IEI 1Z AMBRUS KAMl-\N SÁNDORNÉ KINCSES ÜLGA KARD ALADÁRNÉ KASZALA MIHÁLYNÉ DEMETER MÁRIA KILÁR GABRIELLA KIRÁLYJA.i'JOS DR. Kiss JÓZSEF LVIRE KIS SÁNDOR KISHONTI ISTVÁN KISHONTI ISTVf\.!'-.1NÉ DR. KOLLÁR GYULA DR. KOMÁROMI FERENCNÉ PALLOS MARIA1'\J JE KOMÁRY ANNAMÁRIA KOVÁCS GÁBOR KovAcs MII-IÁLY KovAcs ZOLTf\.!'J DR. KŐHIDAIJÁNOSNÉ DR. KöRTVÉLYESSY LÁSZLÓ KULACSY LÓRÁl'JT ELEMÉR DR. KURCZ MIHÁLY DR. KURCZ MIHÁLYNÉ LAKY LÁSZLÓ LEHŐCZJÓZSEF DR. LOI-IONYAI NA.i'-.TDORNÉ DR. BALOGH ÜLGA DR. LUKACSOVICS FERENC M. RÉVAI KATALIN MÁTYÁS ELEK MAYER TIBOR DR. MIKE ZSUZSAl'\J A MOLNÁR VIKTORl'-.TÉ

38

NÁDUDVARIJÓZSEF NAGY GYÖRGYNÉ DR. NAGY ISTVfu'J ZoLTfu'-.TNÉ NAGYJA.i'-.TOSNÉ NAGY MIKLÓSNÉ VESZTRÓCZY ERZSÉBET DR. NAGY TIBOR DR. NAGY ZSIGMONDNÉ NÉMETH GUSZTÁV NÉMETH LASZLÓ NEPPEL FERENC NOVÁ.K ERVIi'-.TNÉ NYITRAI RÓBERT OLAJOS LÁSZLÓNÉ BOROSS KATAL11 DR. ÜLTAY EDÉr É ÜSZTROLUCZKY KLf\.R.A PAPAJA.i'l'OS DR. PARÁK TIBOR PAV LICSEK ISTVf\.!'J PINTÉR GÉZA DR. PLETSERJfu'-.TOS DR. PONY1JE Ő DR. PRÁGAY DEZSŐ DR. PROI-lt-\SZKAJA.i'JSONÉ RICHTER NA.i'JDOR RIGÓJANOSNÉ RÓTHJÓZSEF RUFF ISTVANNÉ DR. SCHIEFNER KÁLMf\!'J DR. SCH JELL LASZLÓNÉ SCHMIDT HEDVIG DR. SEY LÁSZLÓNÉ SIKLÓSI BÉLA SÓLYOM DAISY SÓLYOM DEZSŐNÉ SCI-IREPLER MÁRTA DR. SOMOGYI GYÖRGYNÉ SOMOGYI SANDOR SOMOSSY JA.i'JOS SÓVÁRY EMIL JÉ DR. STEINMANN l-IEr RJK DR. SÜMEGI LÁSZLÓ DR. Sv1SZT PÁL SZABADOS LASZLÓ SZÉKELY RÓBERTNÉ SZÉKI fu'-.TDRÁS É PEIER LÍVIA DR. SzE TIRiVlt-\l ATTILA SZENTPÉTERY IMRE SZILÁGYI ÁKos DR. SZILVAY GÉZfu'-.TÉ PÓSA fu'-.TNA MÁRIA SZUJKÓ-LACZAJÚLIA T. SZEMES MAiliA1'-.1NE

TALLÁ.R LVIRE TALOSJ IsTVt\.L'\1NÉ DR. TARNOK IVÁN TATÁ.R]ÓZSEF DR. TÉTÉNYI PÉTER.t É DR. ERDŐSI MAGDOLNA DR. TITKOS ERVIN TORMA KÁROLY TORMA KÁROLYNÉ TÓTH BÉLAI É Ktí.MÁN ]OLAN TóTH]ENŐ TÓTH NANDOR DR. TóTH PAL TURI LASZLÓ DR. VAR.ADY TAMÁ.SNÉ DR. VARGA LAJOSNÉ

DR. VARGA LASZLÓ DR. VASS fu'\1NA DR. VÉGH SÁ.NDOR DR. VERES ÁRPAD VERESNÉ HORVt\TH ÉVA VERŐCZEY BÉLtÜ-1É DR. VICZE ISTVfu'\11rÉ VARGA VILMOSNÉ WOLF GYÖRGY WOLF GYÖRGYNÉ SZABÓ fu'\11 A \VöLFEL LAJOS WöLFEL LAJOSNÉ DR. ZACHARJEVNÉ VASVtÍ.Rl ZSUZSA.l'\1NA ZAVODSZKY GÉZf\.t'-JÉ ZILAY FERE CNÉ

2004. október 27. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanácsa határozata értelmében Izsák Lajos rektorhelyettes az aláb­ biaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinoklevél: GERE 1DAY ENDRÉNÉ

Vasoklevél: PAKESZ ÁGOSTONNÉ

Gyémántoklevél: ERCSÉ TYI ISTVfu'\I TÉ DR. Pt\ZMÁ.NY LAJOSJ\1É

Aranyoklevél: BANKY TAMÁ.S BA.R.ÁNY ÁRPÁD BERÉNYI ZOLTfu'\1NÉ BLAHÓ NÓRA DR. BODÓ LASZLÓNÉ BOLBA LAJOS BoRBAs Orró BORDÁCS LASZLÓNÉ BORSZÉKI VALÉRJA BUDA ISTV,\.L'-J BUKOVINSZKY LASZLÓ CZAGA GYÖRGY CSETE LAJOS DUDÁS ZoLTAN ERHARDT TrBORl É FEHÉRJ TAMtÍ.SNÉ

DR. FERENCZI ISTVt\.L'\11 É FODOR]ULJANNA FOJT ZOLTt\.L'-JNÉ FIW\TK SANDORNÉ FUTÓ fu'\TTALNÉ GARA.tV!I LASZLÓ GRÉCS fu'-JDR.f\SNÉ GYARNIATI GYULA GYENES ZSIGMONDNÉ GYÜSZI LASZLÓ DR. HE1 TER]ENŐNÉ HENTER PtÍ.LNÉ HERCZEGH FERENC HIDVÉGI ALADÁR�1É DR. HORVtÍ.TH BÉLfu'-JÉ HORVt\TH FERENC É HORVf\TH GÉZA HORVf\TH]ÓZSEF LVlRECZE ZOLTfu'\I TÉ ]MTKOVICS]ÓZSEF É ]ÁSZAI ]Ái OSNÉ DR. ]EI EY GYÖRGYNÉ KARSAI ALFO TZNÉ KELEMEN]ÓZSEF KELEMEN]ÓZSEF�1É KELLNER SA.t'-JDOR KISS fu'\TTAL

39

K.t'\IJTZKY NÁNDOR KOLTAI E TDRÉNÉ KOVÁCS A1 DRJ-\S DR. KOVÁTS LÁSZLÓNÉ KOVÁCS LóAANT KOVÁCS MENYHÉRT1 É KOVÁCS SÁNDOR KOVÁCS SÁNDOR KOZMA BERTALAN KUNGL SÁNDOR KuRUCZ LVIRÉNÉ LACHÓ GYÖRGYNÉ LENCSÉS PÁL LÉ1 CSÉS PÁLNÉ MÁTRAHI\ZI FERENC MELIS E DRE MENYHÁRT ANDRJ-\SNÉ MOLNÁR FERENCNÉ MOLNÁR lillMÁt'-sTNÉ Mucsi GÁBORNÉ NÁDASSY GYÖRGYNÉ NÉMETH FERENC1 É NYILAS DEZSŐ TÉ NYÍRJNÉ BALTÁS MÁRIA ÜRBAY JUDIT DR. ÓVÁRI MIKLÓSNÉ DR. PAVLICSEK MAIUi\NNÉ POPO\/lCS lSTVi\NNÉ PADOS GYÖRGYNÉ PARASZTHY GYULÁNÉ PARNICZKI ANDRJ-\S PATHY NAGY Eru Ő POLLREISZ JÓZSEFJ\TÉ PONGRJ-\CZ TASZILÓNÉ RÁ.CZ DOROTTYA RAY ERZSÉBET RÓNASZÉKI LASZLÓ SÁNDOR LASZLÓNÉ SÁROS! EMILNÉ

40

SCHMlDT IMRÉNÉ SCHNÖLLER Mf\RJA Scr-IRETNER MIHALy DR. SEPSI JAl OSNÉ SIK.ENTi\J'\JCZ FERENC SIPOS BÉLÁNÉ SIPOS MII-li-\LYNÉ SÓGOR JÓZSEFNÉ STEFAf lSTVi\J'-sTNÉ STÉGERNÉ VA]CZIK MAGDOLNA STliVli-\ ÜTTÓ SZABÓ SANDOR SZt\BÓ SANDORNÉ SZABOSY BÉLAf É SZALAY ZOLTÁNNÉ SZAMOSINÉ ROZM.A1'\11 TERÉZ SzrvA FERENCNÉ SZÖLLŐSI LASZLÓ TAR SAi'\JDOR TARBAYNÉ Zsmos Mf\RJA TÓTHNÉ CALLIGAI�IS GIZELLA TÖRÖK LASZLÓ 1É TRENOVSZKY CECÍLIA DR. TURi-\Y lSTVi\J'\l1 É DR. UGRIN LASZLÓNÉ ÚTŐÁRPÁD VARGA GYULA VARGA lV\.ROLYNÉ VASS GYULA VÉKONY BÉLÁNÉ DR. VENDÉGH SAi'\IDORNÉ VERÉB JÓZSEFNÉ VEZÉR GYÖRGYNÉ VIDRA ALADÁRNÉ VIGH GYÖRGYNÉ WURFER BÉLi\J'\JÉ ZEFFER JÓZSEF1 É DR. ZELCSÉNYI BÉLi\J'\JÉ DR. ZEMPLÉNI TIBORNÉ

2004. október 28. A Bölcsészetn1dományi Kar Tanácsa határozata értelmében Izsák Lajos rektorhelyettes az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet az egyetem aulájában: Rubinoklevél: DR. BALOGHEr DRÉNÉ HEBEL T ILONA DR. MORGOS GUSZTÁVNÉ MANGLITZEDIT

Vasoklevél: HEINZELYERZSÉBET DR. HUNYADY JÓZSEFNÉ KERTÉSZEDIT DR. PARTOS MIKLÓS1 É LANYI KLARA TIHANYI KAROLY TORDAJÓZSEF VELITS MIKLÓSNÉ BóGYIERZSÉBET

Gyémántoklevél: DR. BEt EDEK NÁNDOR DR. BIK.FALVY MIKLÓSNÉ DUSA ILONA ELEK.FI LÁSZLÓ DR. GYŐRI GYULA KEMÉ 1Y EDIT KOVÁCS LÁSZLÓ1 É DR. VERMES STEFÁNlA DR. MÉNESY ÜTTÓNÉ DR. NEMES ÉVA SUI-IAYDA VILMA DR. SZABÓ PJ-\.LNÉ Al. GYALENIKŐ SZEMKEŐ GÁSPÁRi'JÉ SÁNTA ANTÓNIA SZITHA MARJA THURÓCZY GYULÁNÉ BORBÉLY ZSUZSA.!� A DR. TuRCHt\.NYI ÁGOTA VARGA GÉZA DR. ZöMBIK MIKLÓS

Aranyoklevél: ALBERT GABORNÉ MAREK ZSUZSÁNNA BARAfü\S ANTAL BARAzMIKLÓS TÉ FARKAS JUDIT BARÓTI FERENCI É SCHWARCZ ZSUZSA! TA DR. BAR.DI LÁSZLÓ BECKERVIr BIRÓ FERENCNÉ GAL IBOLYA DR. BÍRÓ GABORNÉ ZSIGMOND ÉVA BLAHÓ BÉLA.NÉ FAZEKAS BORBJ-\.LA BOHUS MAGDOLNA BOGAROMY ZOLTÁl'\.TNÉPORZSOLT lRÉ DR. BOLLA KALMÁN DR. BOROS BALir T

DR. BOTOS TIBORNÉ PAULL ZSUZSA.l'JNA BÖTTKÖS ILDIKÓ BuKPAL CZEGLÉDY LÁSZLÓ CSERN;\.K BÉLA.! É LA.l'JTOS MARTA CSÍKPALNÉ KŐVÁRI RÓZA Cso 1KAERNŐ DR. DÉKÁl'J KAROLY DÉNES ISTVf\N DÉNES ISTVMTNÉ HIRSCH MAGDOLNA DR. DOBSZAY KÁROLY DR. DÖME LASZLÓNÉ KISS ILONA DR. ÉLES TIBOR!-..TÉJURA.1'\TOVITS MARGIT FARKAS GABOR FARKAS SÁl'JDOR FAZEKASPAL FAZEKASPALNÉ DR. CSENDES MARGIT FEHÉR LVlRE FODOR DA.1'\TIELNÉ BORNEMISSZA ÉVA FöGLEINJA.! OSNÉ MAR.KVARTERZSÉBET FREISINGEREDE DR. GABORJÁ.i'\T ALICE GALVf\.N KÁROLY GELENCSÉR KALMÁN GERGELYJA.Nos GERGELYJÁNOSl\1É BOROS ÉVA DR. GERICSJÓZSEF GÖNCZI LVIRÉNÉ RÉTHER GIZELLA GöRÖGTIBOR GYULAI ÁRPÁDNÉ HATVA! I MARGIT HAJNÓCZKY ISTVf\1\11 TÉ DR. MIKLÓSI ÉVA DR. HARSÁNYI IvA.r DR. HAVASPÉTER DR. HELMÉCZY MATYAS HERNÁDI LASZLÓ HORVATH LASZLÓNÉ DÉZSI MARGIT DR. IGMÁNDY ZOL Ti-\.l 1 É SIMÓ KLÁRA DR. ILLÉS LASZLÓNÉ STRAUSS ILONA ILLYÉS MÓZES DR. JA.! LASZLÓ DR. JEMNITZ JA.! OS KAISERPAL KARÁDI IMRE

41

KÁLNAf GÁBORNÉ SZENDE HILDA KEMENES LASZLÓ KENEDI GYULANÉ HALASZ ALICE KLÁRA KÉPE KÁROLY KOCSOR FERENC KovAcs FERENC KovAcs ISTV;\.N KŐBf\i'\JYAf GYÖRGYNÉJERET KLARA KUKLIS IvA.1'\1NÉ SzőGYI ZSUZSANNA LAURE1 SZKY ERNŐ LENNERJÓZSEF LÉCES KÁROLYNÉ MESTERl-li-\ZI-NAGY MÁRTA DR. LICKJÓZSEF DR. LICKJÓZSEFNÉ DR. KOCSIS MARGIT DR. MARÓTI fu'\TDOR DR. MATAVOVSZKY TlBORt É U NI MARJA MARKY IiliMÁN MÁRTONJA.NOS MÁRTONJA.i'\TOSNÉ BERGEL ERZSÉBET MÉSZAROSJÓZSEF DR. Mn-u-\LYI SA.i'\TDOR DR. MIHÁLYI SA.i'\JDORNÉ NAGY IL01 A RÓZSA DR. M1KEJÁNOS DR. MÜHLRAD ANDRÁSNÉ GOSZTO NI ÁGNES NAGY ELEMÉRNÉ VERÉNYI LENKE NAGY Jt\.NOS NAGY LASZLÓ ÜRLÓCI ISTVf\i'\1NÉJESZENSZKYJUDIT DR. PALOTÁSJA.i'\TOS PAAL LAJOS DR. PAPP FERENCNÉ PÁTKAf MÁRIA PÁLFl CSABf\i'\TÉ KESZLER MÁRIA PÉTER LILLA ILONA PlFKÓJÓZSEF DR. PINTÉR EMILNÉ NEMESSZEGHY fu'\Jt A

42

DR. PORPÁCZY MARJA DR. RóZSAHEGY1 TIBOR SALLAfJÓZSEF1 É KAPELU'.R ÉVA SA.l DOR LASZLÓ DR. SCHERER NORBERT SEBESTYÉN GYÖRGY DR. SOLTI GYÖRGY DR. SZABADI LASZLÓ SZABÓJÓZSEF SZEKERES KÁROLY SzE TE ANTALNÉ VONA MARJA SZÉLL TAMAS DR. SZIGETVÁRI GÁBOR SZIJAcsJÁNOS DR. SZILÁGYI FERENC Szűcs j;\.NOSNÉ BANGÓ A.Ni A TAKAcsJ1-\.Nos TAKAcsJ1-\.NOSNÉ DR. TÓTH EDIT TELEKI LASZLÓ DR. TóTH ISTVf\i'\TNÉ Booó ILONA TÓTH SÁNDORNÉ LóR1-\.ND EMILIA TRAJTLER GA.BORNÉ KOPPf\.NYI ÁG1 ES TUCKER NÁNDOR GYÖRGY TURÁK LASZLÓNÉ DA.i'\TIELISZ ÉVA VALKÓ MIHÁLY VARGA ISTVf\i'\T VARGA MIHÁLY VARGA MIKLÓS DR. VASVÁRY ARTÚRNÉ Hős KATALIN DR. VADAsz SA.i'\TDORNÉ BUKTA MÁIUA VERES KÁ.ROLY DR. VILf\GI GYULÁNÉ FEKETE IRÉN VÖRÖS ATTILA VRABÉLY ARMA! Dt É SZAKÁL ÉVA ZEKE GYULA

Fülöp József emléktáblájának avatása

(2004. április 16.)

Fülöp József geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt rektora (1984-1990) halálának 10. évfordulóján, 2004. április 16-án emléktáblát avattak Petőházán, a tudós tanár egykori lakóhá­ zán. A beszédet Horváth Ernő nyugalmazott egyetemi tanár tartotta.

Kedves Fiilöp Család, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Petóbáziak.' Örömmel vállaltam az Önkormányzat megtisztelő felkérésére e kis falu nagy tudósának méltatását, em­ léktáblájának avató ünnepén. Fülöp Józsefet már gyermekkoromban ismertem, amikor még középisko­ lás diák volt. A hozzá kapcsolódó emlékképek élesen kirajzolódnak bennem, a huszonöt évvel ezelőtt kezdődött külső munkatársi kapcsolatunk, pedig úgy nínik, mintha a közelmúltban történt volna. Az első emlékem az 1940-es évek közepére nyúlik vissza. Az akkori fiatalok egy színjátékot rendez­ tek és adtak elő az iskola udvarán ácsolt emelvényen. A faluban elterjedt a hír, hogy a színpad díszleteit Fülöp József festette. Egy másik- említésre érdemes - történet 1947 nyári szünidei eseményéhez kötődik, amikor az Ikva patak vasúti lúd közelében lévő zsilipjénél fürödtünk. A hídról ugráltunk a vízbe, ami utólag gondolva nem kis veszéllyel is járhatott volna az ismeretlen mederben. Felnínt, hogy Fülöp József egy takarón fek­ ve, naponta hosszabb ideig olvasott valamit, és csak ritkán mártózott meg a vízben. Kíváncsi voltam, mi kötötte le annyira. Megközelítve arról győződtem meg, hogy nem kikapcsolódásra alkalmas regény volt kezében, hanem gimnáziumi matematika tankönyvből trigonometriát tanult. Ezt követően jó ideig nem találkoztunk. 1979-ben egy konferencián láttam, majd a szünetben fel­ kerestem. Nem sokkal ezután felkért az általa létesített tatai geológiai kertben az öntözési rendszer egy részének továbbfejlesztésére. Fülöp József Tatán, a korábbi kőfejtő helyén- amely gondozatlan, építési törmelék és szemétlera­ kó hellyé vált - gyönyörű szabadtéri múzeumot létesített, ahol a különböző földtörténeti korok kőzet­ rétegeit lehetett tanulmányozni. A közel tízhektáros területre sok díszfát, cserjét, dísznövényt telepített. A kert szívü gyévé vált, rendezésére rengeteg energiát fordított. A hétvégeket családjával együtt számta­ lan esetben itt töltötte. Feleségével: Lenke asszonnyal tevőlegesen végezték a növényápolást, a virágok ültetését. A tudós előrelátására jellemző, hogy már a 80-as években kifejtette, az ivóvíz biztosítása világszer­ te nehezedik, és egyre többe kerül.Javaslata alapján elkészítettük a kert vízigényének tatai tóból való biz­ tosításának tervét. A kivitelezésre azonban a korai váratlan halál miatt - sajnos - nem kerülhetett sor. Tatára az említett munkákból adódóan sokszor utaztunk együtt, út közben volt alkalom a régi em­ lékek felelevenítésére. A színpadi díszletkészítéssel kapcsolatban elmondta, diákkorában szívesen festett, szerette ezt a számára oly kedves foglalatosságot. Édesapja - aki a cukorgyárban asztalosmesterként dol­ gozott - egy alkalommal tucatnyi festményét megmutatta a gyár igazgatójának, akinek nagyon megtet­ szettek a képek. Tehetségesnek tartotta alkotóját, és tanácsolta, továbbtanulását folytassa képzőművé­ szeti területen. A család végül úgy döntött, inkább egy biztosabb megélhetést adó pályára kerüljön gyer­ mekük, ezért a Soproni Kereskedelmi Középiskolába íratták. Itt érettségizett kitűnő eredménnyel 1946ban, így nyitva állt előtte az út a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Itt kezdte el felsőfokú tanulmányait. Kollégista társaival, egy alkalommal a Pázmány Péter Tudományegyetemen geológiai tárgyú elő­ adást hallgatott meg. Ez olyan mély benyomást váltott ki benne, amelyn ek hatására azt mondta, idézem: „ez az én világom, geológiát fogok tanulni, geológus szeretnék lenni". Ennek teljesülése érdekében mindent megtett. Az első évfolyamra előírt beszámolási kötelezettségnek eleget tett, és közben a Budapesti Má-

43

Fiiliip József emléktáblája

I! hátban éll 1930 tói 21 évi0 " FULÖP J ÓZSEF 0927 1994) geológus a Ma gyar Tud ományos Aka démia la • g.Ja. később alelnOk az Osztrák Tudo e. mányos Akadém ia kOlsö tag.Ja. a:r. I::ötvOs Lor ánd T u dományeg yclcm profcss1ora. maj d rektora. az l'\TA Oeológlal Tans, é ki Kutatócso port vc1.cU!jc. a Központi l'Oldlan l tllvalal elnök•�. a Magy ar Allaml l'Oldlanl Intézet lga1.gat6ja. hazánk - benne k01.S égOnk - fOldlOrlénclének kutatója. 9Trrrtm, "'h "sors r-d," 01:rorr '11,-: il /'Mtfllrrg 1i1Co "":i,11 s:ihntfttt

tyás Király Gimnáziumban több tantárgyból kiegészítő vizsgára készült. A Pázmány Péter Tudo­ mányegyetemre való felvételhez ugyanis gimnáziumi érettségi bi­ zonyítványra volt szüksége. Ezek után érthető, hogy a már emlí­ tett 1947-es év nyarát miért töl­ tötte tanulással. Az élettannal foglalkozó kutatók állítják, hogy a személyi tulajdonságok, az egyéni jellem­ vonások az ember 18 éves koráig kialakulnak. Fülöp József ezt az időszakot ebben a házban, ebben a térségben élte. A szüleitől örö­ költ tehetséget, kitartó szorgal­ mat, végtelen szerénységet, utol­ érhetetlen munkaszeretetet a génjeiben hordozta. E mellett a békés családi otthon, a példás szülői gondoskodás, a vallásos környezet - szellemi és lelki neveléséhez szinte minden feltételt biztosított. A falu római katolikus elemi népiskolájában tanítóitól biztos alapokat kapott tanulmányaihoz. Nem véletlen, hogy a Petőházán eltöltött időkre szeretettel emlékezett vissza, amikor ideje engedte, hazalátogatott szüleihez. Fülöp József sokirányú kutatómunkája során a község nyugati részén az 1970-ben végzett mélyfú­ rással feltárta a Kisalföld ÉNy-i peremének földtani alapszelvényeit. Ennek „melléktermékeként" ter­ málkút létesült, erre alapozva a meglévő úszómedence mellé új épült. Ez lehetővé tette, hogy a munká­ ban megfáradtak mozgásszervi panaszaikat a termálkút gyógyvízével feltöltött medencében kezelhessék. A fiatalok, pedig temperált vízben sportolhatnak, versenyezhetnek, biztonság és higiéniai szempontból összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között, mint mi, gyermekkorunkban. Mindez alapjá­ ban véve Fülöp József munkájának köszönhető. A termálkút energiájának további kihasználásával új táv­ latok nyílhatnak a község fejlesztésében. Fülöp József akadémikusról, a hazai földtudomány iskolateremtő személyiségéről a Magyar Tudo­ mányos Akadémia 199 5-ben emlékkönyvet jelentetett meg. Petőháza önkormányzata a mai napon, a tu-

44

dós halálának 10. évfordulóján ezzel az emléktáblával fejezi ki tiszteletét és megbecsülését a falu érdeké­ ben végzett elévülhetetlen tevékenységéért. Itt az emléktáblánál most nemcsak a tudós, hanem a kiváló ember, a felejthetetlen férj és édesapa, a nagyapa, a testvér, illetve az osztálytárs, a munkatárs, a barát előtt is tisztelgünk, akinek egész életére a veleszületett hajlamokon túl az új megoldások keresése, a segítőkészség volt jellemző. Személye pél­ daként állhat a fiatalok előtt is, aki bizonyította, hogy szorgalommal, kitartó munkával lehet és érdemes a kitűzött célokért küzdeni akkor is, ha ez lemondással párosul. Őróla elmondható Ady Endre szavainak kölcsönzésével, hogy az Ikvától indult el, és befutott a szent, nagy Óceánba. Végül a család, és mint ebből a faluból elszármazott, a magam nevében is megköszönöm polgár­ mester úrnak, az önkormányzat képviselőinek, rajtuk keresztül Petőháza mind az 103 5 lakójának az em­ léktábla-állítás nemes gesztusát, köszönöm továbbá jegyző asszonynak, a polgármesteri hivatal dolgozó­ inak a tudóshoz méltó, szép ünnep megszervezését.

45

Mádl Ferenc kitüntetése a Hamburgi Egyetemen (2004. november 9.) A Hamburgi Egyetem a Bruno Snell Emléké rem kitüntetést adományozta 2004. november 9-én Mádl Ferencnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorának, a Magyar Köztársaság el­ nökének. Az emlékérem ünnepélyes átadásán megjelent többek közt Jürgen Lüthje, a Hamburgi Egyetem elnöke, Holger Fischer, alelnök, a Hamburgi Egyetem Tanácsának tagjai, valamint Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az alábbiakban közöljük az el­ hangzott méltatásokat, valamint Mádl Ferenc válaszbeszédét.

Jürgen Lüthje beszéde Exzellenz, Hm· Staatspriisident Professor Mádl, R-r:zellenz, Herr Botschafter Dr. Peisch, Rectoris Magnifici, Herr KJinghmnmer, Rektor der Eiitvós Loránd Tudományegyetem Universitiit, He1r Kengyel, Rektor der Andrássy Gyula Universitiit in Budapest, sehr geeh1ter Herr Bürgerschaftspriisident Roder, sehr geehrte, vereh1te Ehrensenatoren der Universitiit, Herr Honorargeneralkonsul Professor Greve, venhrte Frazt Professor Greve, lieber He1r Professor Fischer, Vizeprá'sident der Universitiit, sehr geeh1te Dekane der Universitiit, lieber Herr Professor Fischer-Appelt, meine Damen und Herren, ich begrüfie Sie alle sehr herzlich zu einer Sondersitzung
46

Verehrter Herr Professor Mádl, Sie erfüllen diese Kriterien in ganz herausragender \Veise. Wenn die Universitat Hamburg Sie heute auszeichnet, dann auch aufgrund Ihrer engen wissenschaftlichen Verbindung zu unserer Universitat. Als Wissenschaftler haben Sie sich vor allem mit dem interna­ tionalen Privatrecht, mit rechtlichen Problemen der internationalen Wirtschaftsbeziehung sowie mit Fragen des europaischen Gemeinschaftsrechts beschaftigt. Ihre wissenschaft!ichen Arbeiten haben der ungarischen Reformbewegung der 70-er und 80-erJahre ganz entscheidende Impulse gegeben. Sie sind Mitglied zahlreicher internationaler wissenschaftlicher Gesellschaften und Institutionen und u. a. als Gastprofessor an der University of California Berkeley in den USA tatig. Mit der Universitat Hamburg verbinden sie jahrzehntelange Beziehungen. Bereits in der ersten Halfte der 70-er Jahre waren Sie als Professor an der Staats- und Rechtswissenschaftlichen Fakultat cler Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat in Budapest maflgeblich an dem Ausbau enger wissenschaftlicher Beziehungen beteiligt, die 1980 zum offiziellen Abschluss der Partnerschaft der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat und der Universitat Hamburg führten. Herr Professor Fischer-Appelt, Sie waren damals ganz entscheidend daran beteiligt und ich glaube, dafür kann Ihnen die Universitat heute noch dankbar sein. Diese Partnerschaft war eine der ersten Universitatspartnerschaften zwischen Landern des west­ lichen und des östlichen Teils des europaischen Kontinents und entwickelte sich zu einer tragenden Saule des wissenschaftlichen Austausches über den damaligen eisernen Vorhang hinweg. ln Ihrer Amts­ zeit als Minister für Kultur und Erziehung haben Sie in den frühen 90-er Jahren vor dem Hintergrund Ihrer intensiven wissenschaftlichen Beziehung zu Deutschland und insbesondere zur Universitat Ham­ burg die grundlegende demokratische Reform des ungarischen Hochschulwesens und der ungarischen Akademie der Wissenschaften eingeleitet. Herr Professor Mádl, ich freue mich, dass wir mit Ihnen einen international hoch angesehenen Wissenschaftler ehren können, der sich zugleich als eine herausragende Persönlichkeit des Zeit­ geschichte in den vergangenen Jahrzehnten höchste Verdienste um die europaische Integration, die Rechte von Minderheiten und die Freiheit der Wissenschaft erworben hat. Und wenn wir dies heute würdigen in demJahr, in dem Ihr Land der Europaischen Union beitreten konnte, und an einem Tage, an dem uns der Beitrag Ungarns zur staatlichen Vereinigung Deutschlands sehr bewusst wird, weil die Öffnung der Mauern vor 15 Jahren geschah, dann hat das mehr als symbolische Bedeutung. Ich bin überzeugt, dass die Ehrung zu einer weiteren Vertiefung der wissenschaftlichen und per­ sönlichen Beziehungen und insgesamt zum weiteren Gedeihen der universitaren Partnerschaft zwi­ schen der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest und der Universitat Hamburg beitragen wird und ich bin überzeugt, dass das gleiche für unsere Verbindung zur Andrássy Gyula Uni­ versitat gelten wird. Ein besonderes Wort gebührt heute aus diesem Anlass Bruno Snell. Wenn die Universitat Ham­ burg heute mit dem Wissenschaftler Ferenc Mádl notabene auch den Politiker Ferenc Mádl ehrt, dann durchaus in dem Bewusstsein und dem Willen auflerst sparsam mit Ehrungen an Politiker umzugehen. Bruno Snell hat in seiner Rede zum Rektoratswechsel am 14. November 1951 gesagt: ,, Zu einem lebendigen Forscher gehört auch ein waches Verstandnis für die Politik". Damit hat er vor einem Scheuklappenblick der Wissenschaft gewarnt. Forschung dürfe niemals das Allgemeine aus dem Auge verlieren und zu diesem Allgemeinen gehöre das historische und gesellschaftliche Umfeld immer dazu. lm Sinne Platons also die politische Praxis und ein waches Verstandnis für die Politik. Wissenschaft, so mahnte Bruno Snell mit Blick auf die nationalsozialistische Geschichte, Wissenschaft ist kein stilles Eiland, keine epistemologische Schweiz. „ Zu einem lebendigen Forscher gehört auch ein waches Verstandnis für die Politik". Angesichts ihrer Vita, verehrter Herr Professor Mádl, ist man geneigt, diesen Satz auch umzudrehen. Sie treten den Beweis an, dass zu einem lebendigen Politiker auch ein waches Verstandnis für Wissenschaft und Forschung gehört. Ich gratuliere Ihnen sehr herzlich zu der heutigen Ehrung. Bevor ich sie vornehmen werde, möchte ich aber Herrn Professor Fischer, den Vizeprasidenten der Universitat, um seine Laudatio hitten.

47

Holger Fischer beszéde Sehr geelnter Hen,· Staatspriisident Mádl, Seh1· geehrter Heff Bürgerschaftspriisident, sehr geeh11e Ehrensenatoren, sehr geehrter Hm· Priisident Lüthje, meine sehr geehrten Damen und Herren, Az olyan tudós életében, aki a Hmnbwgi Egyetemen egy kicsiny szakot képvisel, talán a legnagyobb iiró'm és 1neg­ tiszteltetés az egyetem legm agasabb kitüntetését átnyújtani azon állam elnó'kének, amelynek nyelve, tó'11énehne és kultúrája a sajdt tudományos tevékenységének a kó'zéppontjában áll. Rendkívül hálás vagyok Önnek, igen tisz­ telt Államelnó'k Úr azé11, hogy Ön engem, a hungarológia képviselőjét ebben a megtiszteltetésben részesít. En­ gecije meg kedves Mádl Úr, hogy beszédemet németül folytassam, annak érdekében, hogy azok is megosszák ve­ lünk ezt az ó'ró'met, akik nem értenek magyarul, és akik azbt szép számban vannak jelen a teremben. Iich werde also jetzt auf Deutsch fortfahren, damit auch die
48

Sein wissenschaftliches Oeuvre umfasst über 20 Monografien und ca. 200 Aufsatze und zeichnet sich durch eine besondere Internationalitat aus. Lange vor der politischen \Vende in den sozialistischen Staaten Osteuropas und Ostmitteleuropas hat er sich mit Fragen der wirtschaftlichen Transformation und der europaischen Integration befasst und wichtige Impulse für eine nach Liberalitat und Demokratie strebende gesellschaftliche Entwicklung gesetzt. Für diese Entwicklung war, wie bereits Herr Lüthje ausgeführt hat, die 1980 abgeschlossene Partnerschaft zwischen der Universitat Hamburg und der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest von gro5er Bedeutung. Bereits in den 70-er Jahren, als die Partnerschaft vorbereitet wurde und die wissenschaftlichen Beziehungen nur auf sehr wenige Personen beschrankt waren, wirkte Ferenc Mádl als treibende und koordinierende Kraft für den Bereich der Rechtswissenschaften, ebenso wie der genannte Antal Mádl im Bereich der Germanistik. Mit seinem unermüdlichen Einsatz trug Ferenc Mádl wesentlich dazu bei, dass nach dem offiziellen Abschluss der Partnerschaft 1980 eine gro5e Zahl von Juristen beider Universitaten in sehr lebendige wissenschaftliche Beziehungen eingebunden wurden, die auch ihren Ausdruck in der Verlei­ hung der Ehrendoktorwürde an Professor Vékas vor nicht allzu langer Zeit gefunden haben. Diese Beziehungen waren für die Ausgestaltung eines demokratischen Rechtswesens in Ungarn von zentraler Bedeutung. Ungarn geht heute als eines der besten Beispiele für den Erfolg des Transfers eines demokratischen Rechtssystems auf der Basis intensiver wissenschaftlicher Kontakte. Mit seinen Leistungen bei der Vorbereitung und Begleitung des politischen und sozioökono­ mischen Reformprozesses in Ungarn bis hin zur Gestaltung einer liberalen Demokratie erfüllt Ferenc Mádl in hervorragender Weise die Kriterien der 'Bruno Snell-Plakette', in gesellschaftlicher Verant­ worumg von Wissenschaft am Aufbau von Liberalitat und Demokratie als Voraussetzung einer huma­ nen gesellschaftlichen Entwicklung mitzuwirken. Nach der Wende in Ungarn hat sich Ferenc Mádl in herausragender Weise in führenden politi­ schen und staatlichen Amtern engagiert, u. a. als Minister ohne Portefeuille, dann als Vorsitzender des humanpolitischen Kabinetts der Regierung sowie als Minister für Bildung und Kultur. ln dem zuletzt genannten Amt hat er die auf der Grundlage der wissenschaftlichen Beziehung zu Deutschland und ins­ besondere auch zur Universitat Hamburg reflektierten juristischen Kenntnisse und Denkformen unmittelbar in seine politische Tatigkeit eingebracht. Mit dem 1993 in Kraft getretenen Hochschulgesetz und kurz darauf mit dem Gesetz für die ungarische Akademie der Wissenschaften konnte Ferenc Mádl in verantwortlicher Position die gesetz­ lichen Grundlagen für eine demokratische Umgestaltung des ungarischen Wissenschaftssystems schaf­ fen. Das ungarische Hochschulgesetz war in seiner demokratischen Anlage so vorbildlich, dass die deutsche Hochschulrektorenkonferenz mich beauftragte es zu übersetzen, um es in deutscher Sprache zu veröffentlichen. Auch bei dieser Gesetzgebung hat Ferenc Mádl in vorbildlicher Weise die gesellschaftliche Verantwortung von Wissenschaft demonstriert. Und schliefüich möchte ich an dieser Stelle nicht vergessen zu erwahnen, dass Ferenc Mádl als Minister die wissenschaftlichen Aktivitaten des Zentrums für Hungarologie im Institut für Finnougristik/Uralistik der Universitat Hamburg im hohen MaBe unterstützt und gefördert hat. Kedves Mádl Úr, Ön kiemelkedő mbtékben teijesíti a példaadó tudományos és társadalmi tevékenységért adományozható Bruno-Snell-Emlékérem odaítéléséhez megszabott feltételeket. Meggyőződésem, hogy ez az elis­ merés hozzá fog járulni ahhoz, hogy mind az Ön személyes kapcsolatai, mind a budapesti Eiitvó's Loránd Tudo­ mányegyeteméi és a Magyar Kó'ztársaságéi a Hamburgi Egyetemmel még tovább mélyiiijenek. Sie erfüllen die Voraussetzungen für die Verleihung der ,Bruno Snell-Plakette' für beispielhaftes Wirken in Wissenschaft und Gesellschaft in herausragender Weise. Ich bin ebenso wie der Prasident davon überzeugt, dass diese Ehrung dazu beitragen wird, Ihre persönlichen Beziehungen, wie die Beziehung der Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitat Budapest und der Republik Ungarn zur Universitat Hamburg weiter vertiefen werden.

49

Mádl Ferenc beszéde Sehr verehrter Herr Priisident de1· Universitiit, sehr verehrte Exzellenzen, meine Damen und Herren, es ist sehr schwer nach dieser Wertung meiner bescheidenen Tatigkeit das Wort zu ergreifen. Ich möchte mich für diese Ehrung herzlich bedanken. Ich bin dafür dankbar, dass var langen Jahren die Zusammenarbeit mit der Universitat Hamburg initiiert wurde. Bereits lange var der Wende begannen in der zweiten Halfte der 80-er Jahre Diskussionen mit Kollegen von der Universitat Hamburg im juris­ tischen, im wirtschaftswissenschaftlichen und im politologischen Bereich über gemeinsame Forschungsvorhaben, um den Weg für die Demokratie in Ungarn zu ebnen. Das damalige Anliegen, eine modeme Demokratie herbeizuführen, war für viele für uns ein Traum, ein Traum, an den wir wirklich geglaubt haben. Ich freue mich, dass Herr Professor Fischer-Appelt heute anwesend ist, der damalige Prasident der Universitat Hamburg, der die Schirmherrschaft für die Kooperation unserer Universitaten übernommen hatte. Aber in der gleichen Zeit wurde auch die wirtschaftliche Zusammen­ arbeit zwischen Ungarn und Hamburg intensiviert. Spater kam es zu der Umsetzung dieser Ideen, die wir gemeinsam zu entwickeln versuchten. Diese haben in der Realitat zu der friedlichen Revolution in Ungarn und in den noch östlicheren und mit­ teleuropaischen Landern geführt. Dann kam der 9. November 1989. Der 9. November, den wir heute feiern, den 15. Jahrestag der Wende in Deutschland. Und nachher die Umgestaltung in unseren Gesellschaften. Mit Hilfe der Wissenschaft im Bereich der Geisteswissenschaften und der Rechtswis­ senschaft. Das war unser gemeinsamer Verdienst. Ich bedanke mich für die gesprochenen Würdigun­ gen und möchte mich auch bedanken für diese Auszeichnung und die Gastfreundschaft. Vielen, vielen Dank.

so

Karácsonyi hangverseny (2004. december 18.)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara nagysikerű

karácsonyi hangversenyt adott az egyetem aulájában. Vezényelt Baross Gábor, kiváló művész, a koncert­ mester Dúlfalvy Éva volt. Az est vendégművészeként a kiváló fuvolista, a svájci Katherin Oplatka műkö­ dött közre. A koncertet karácsonyi dudaszó nyitotta, majd A. Corelli, Ph. E. Bach, H. Schütz egy-e gy mű­ ve következett. Magyarországi bemutatóként hangzott el Ariel Ramirez karácsonyi témájú kantátája. Az Eötvös Művészeti Együttes, Baross Gábor művészeti vezető irányításával évtizedek óta jelentős nemzetközi kapcsolatokat ápol. 2004. május 28. és 31. között vendégük volt a párizsi Catalpa XIII kó­ rus, majd szeptember 23-27. között a Collegium Musicum der Universitat - Bonn Szimfonikus Zene­ kara. Mindkét együttes nagysiker(í koncertet adott az egyetem aulájában. Egyetemünk énekkara 2004. okróber 11-17. között Franciaországban vendégszerepelt, ahol két hangversenyt adott Párizsban, illetve Senlis-ben, viszonozva a Catalpa XIII,kórus budapesti vendégsze­ replését. E két hangversenyen vendégművészként közreműködött Szakály Agnes Liszt-díjas cimbalom­ m(ívész.

Egyetemünk Bartók Béla Énekkarn

51

Az Eö'tvbs Loránd Tudományegyetem oktatóinak nemzetközi elismerései

Raczky Pál akadémiai taggá választása Lengy elországban

A Lengyel Tudományos Akadémia 2003. december 16-i döntése alapján 2004. február 23-án Krakkó­ ban ünnepélyesen tagjává iktatta Raczky Pált, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézeté­ nek e gyetemi tanárát. Az oklevelet a Lengyel Tudományos Akadémia főtitkára, Jerzy Wyrozumski ad­ ta át. Méltatásában kiemelte Raczky Pál érdemeit a kárpáti őstörténet kutatásában, melyet az Eötvös Lo­ ránd Tudománye gyetem és a krakkói Jagelló Egyetem együttműködésében végez.

Vékás Lajos díszdoktorrá avatása a Hamburgi Egyetemen (Németország)

A Hamburgi Egyetem Vékás Lajos egyetemi tanárnak a nemzetközi és az európai magánjog, továbbá az összehasonlító jog tudománya körében elért eredményeiért a doctor iuris hon01·is causa kitüntető címet adományozta. Az oklevél átadására Hamburgban 2004. február 4-én ünnepélyes külsőségek között ke­ rült sor. Vékás Lajos ez alakalommal Internationales Privatrecht als Asyl címmel előadást tartott.

S2