2004. TANÉV II. szemeszter

KÖTELEZ

TÁRGYAK TEMATIKÁI

2003/2004. TANÉV II. szemeszter

„Az államtudományok fejl dési tendenciái” Tematika Ph.D. képzés részére 1.

A tantárgy államtudományi részterületek közötti felosztása: - Közigazgatási jog fejl dési tendenciái 3x4 óra - Nemzetközi jog fejl dési tendenciái 2x4 óra - Pénzügyi jog fejl dési tendenciái 2x4 óra

2.

Az oktatás célja: - Megismertetni az adott jogág és annak tudományának kialakulási feltételeit és fejl dését - Feldolgozni az adott jogág lehetséges tartalmi változásait és a közép valamint hosszú távú átalakulási folyamatait

3.

A közigazgatási jog fejl dési tendenciái cím tananyagrész részletes tematikája és szakirodalma 1. Az igazgatás és a közigazgatás kialakulása, fejl désének f irányvonalai és várható tendenciái 1.1. Az igazgatás és a közigazgatás kapcsolata Szakirodalom: 1.1.1. Közigazgatási jog Általános rész Virtuóz Kiadó 2003. 1.1.2. Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás Budapest, 1942. 39-48. old. 1.1.3. Szamel Lajos: Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái KJK Budapest, 1963. 46-81. old. 1.1.4. Henry Fayol: Az igazgatás fogalmának meghatározása In: Közigazgatástudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.1.5. Henry Fayol: Az igazgatás elvei és elemei In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.2. Az igazgatás kialakulása Szakirodalom: 1.2.1. Az ókor története I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. 1.2.2. László Gyula: störténetünk Tankönyvkiadó Budapest, 1981. 1.3. A közigazgatás kialakulása Szakirodalom: 1.3.1. L rincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma, holnap Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 165-176. old. 1.3.2. Renate Mayntz: A közigazgatás kialakulása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 95-105. old. 1.3.3. F. Engels: A család, az állam és a magántulajdon eredete Budapest, Népszava Könyvkiadó 174-195. old. 1.3.4. Kristó Gyula: A magyar államalapítás História, 2001. évi 5-6. száma 1.3.5. Dwight Waldo: Mi a közigazgatás In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.4. Az ókori államok közigazgatásának kialakulása Szakirodalom:

1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4.

Varga Domokos: s napkelet Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, 1973. F. Engels: i. m. 126-173. old. Az ókor története III-IV. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. P. Szabó Béla: El adások a római állam és jogtörténet köréb l 9-50. old. Kézirat Miskolc, 1998. 1.5. A közigazgatás fejl dése a feudális és a polgári államokban és Magyarországon Szakirodalom: 1.5.1. L rincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma holnap i. m. 1.5.2. Magyari Zoltán: Magyar Közigazgatás i. m. 55-100. old. 1.5.3. Közigazgatási jog Általános rész i. m. 21-24. old. 1.5.4. Zlinszky János: A századforduló magyar közigazgatása Jogtudományi Közlöny 1996. évi 10. szám 1.5.5. Szamel Lajos: A polgári közigazgatás-tudomány In: Közigazgatástudományi Antológia Második Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.5.6. David H. Rossenbloom: A közigazgatás elmélete és a hatalmi ágak szétválasztása In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994. 1.6. A közigazgatás fejl désének várható tendenciái Szakirodalom: 1.6.1. L rincz Lajos: A magyar közigazgatás hazai fejl désének f irányai Magyar Tudomány 1994. évi 11. sz. 1313-1321. old. 1.6.2. Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások magánszervezésben i. n. Közigazgatás szorítóban UNIO Budapest, 1998. 179-222. old. 1.6.3. Vadál Ildikó: Korszer közigazgatás - avagy kényszer szülte megoldások a közszolgáltatások megszervezésében Magyar Közigazgatás 2000. évi 1. sz. 1-6. old. 1.6.4. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás 2001. évi 7. szám 1.6.5. Molnár Miklós: A közigazgatási jogtudomány fejl dési irányai In: Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréb l (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest 1995. 1.6.6. Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontja In: Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréb l (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest 1995. 1.6.7. Richard J. Stillman: Amerikai közigazgatás magyar szemszögb l In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994. 1.6.8. L rincz Lajos: Az amerikai közigazgatás kutatásának irányzatai In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.6.9. L rincz Lajos: Irányzatok a francia közigazgatás vizsgálatában In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.6.10. Laurence J. Peter – Raymond Hull: A Péter-elv In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994. 2. Az európai integráció hatása a közigazgatásra 2.1. Az EU m ködése és a közigazgatás összefüggései Szakirodalom:

2.1.1. Csernyi Ákos: A nemzeti parlamentek és az európai integráció Magyar Közigazgatás 1999. évi 3. sz. 2.1.2. Peter Haberle: Európa, mint formálódó alkotmányos közösség Magyar Közigazgatás 2001. évi 10. sz. 2.1.3. Torma András: Európai közigazgatás - régiók - önkormányzatok Virtuóz Kiadó Budapest, 2001. 40-108., 142-150. old. 2.1.4. A. Ibanez: A közösségi jog ellen rzése és végrehajtása Osiris Kiadó Budapest, 2000. I-III. fejezet 2.1.5. Verebélyi Imre: Az EU hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás 2001. évi 7-8. sz. 2.1.6. H. Siedentopf-Ch. Hanschild: Európai integráció és a tagállamok közigazgatása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 107118. old. 2.1.7. J. Fournier: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. sz. 2.1.8. Forgács Imre: Az államszerepének változásai az európai integráció türkében Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. szám 2.1.9. Czuczai Jen : Az európai közigazgatási térség In: Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész, Osiris Kiadó Budapest 1999. 2.1.10. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer m ködése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. szám 2.1.11. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás 2002. évi 2. szám 2.1.12. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. szám 2.2. Az európai regionalizmus Szakirodalom: 2.2.1. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 151-170. old. 2.2.2. Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialógus Campus Kiadó Budapest-Pécs 1998. 327-376., 429-448. old. 2.2.3. Forgácsné dr. Orosz Valéria: A Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának tervezete és a régiók nemzetközi együttm ködése Magyar Közigazgatás 2000. évi 7-8. sz. 2.2.4. Dr. Bende Szabó Gábor: Svédország és a regionalizmus Magyar Közigazgatás 2001. évi 11. sz. 2.2.5. Józsa Zoltán: Regionalizmus és önkormányzatok Magyar Közigazgatás 2000. évi 4. szám 2.2.6. Szigeti Ern (szerk.): Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet Budapest 2001. 2.3. Az Európai Unió és az önkormányzatok Szakirodalom: 2.3.1. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 196-237. old. 2.3.2. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. szám

2.3.3. Dr. Nyikos Gyorgyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. sz. 2.3.4. Dr. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. sz. 2.3.5. EU-integráció - önkormányzatok I. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest, 1998. 2.3.6. Európai integráció az önkormányzatok szemszögéb l Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 1997. 2.3.7. Hervainé Szabó Gyöngyvér: A helyi önkormányzatok EU integrálódásának tapasztalatai In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest 1998. 3. Európai Unió - magyar közigazgatás 3.1. EU - magyar közigazgatás általános kérdései Szakirodalom: 3.1.1. Dr. L rincz Lajos: Európai integráció - magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. szám 3.1.2. Dr. Chronovszki Nóra Integráció és alkotmányozás Magyar Közigazgatás 2000. évi 3. sz. 3.1.3. Pálné Kovács Ilona: A magyar közigazgatás jöv képe és az uniós csatlakozás In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest 1998. 3.1.4. L rincz Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. szám 3.1.5. L rincz Lajos: Külföldi hatások a magyar közigazgatásban Európai Közigazgatási Szemle 2001. évi 1. szám 3.2. EU - magyar regionalizáció Szakirodalom: 3.2.1. Horváth Gyula: Európai regionális politika Budapest-Pécs 1998. VI. fejezet 3.2.2. Kara Pál: Néhány gondolat a regionalizációról Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. sz. 3.2.3. Ágh Attila: Régiók Magyarországa Comitatus 2001. évi Különszáma 3.2.4. Walter Tibor: A területi közigazgatás és a közigazgatási hivatalok regionalizációjának kérdései Magyar Közigazgatás 2001. évi 7. szám 3.2.5. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Magyar Közigazgatás 2000. évi 6. szám 3.2.6. Fábián Adrián: Regionális közigazgatás de lege ferenda Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. szám 3.3. EU - magyar önkormányzatok Szakirodalom: 3.3.1. Török Éva: A közigazgatás fejlesztése és az Európai Közösségekkel történ jogi harmonizáció összefüggései Magyar Közigazgatás 1994. évi 1. sz. 3.3.2. Orava Márta: Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra önkormányzati szemszögb l Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. sz. 3.3.3. Dr. Babucs Béláné: Új kihívások az EU csatlakozáskor Magyar Közigazgatás 1999. évi 7. sz.

3.3.4. Soósné dr. Gáspár Gabriella: Helyi jogharmonizáció Magyar Közigazgatás 2000. évi 2. sz. 3.3.5. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 196-237. old. 3.3.6. Paulovics Anita – Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi 9. szám 3.3.7. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. szám 3.3.8. Verebélyi Imre: Önkormányzati rendszerváltás és modernizáció Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. szám 3.3.9. Lampert Mónika: Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése Magyar Közigazgatás 2002. évi 4. szám 3.3.10. Szita Károly: Gondolatok az önkormányzati rendszer korszer sítésér l Magyar Közigazgatás 2002. évi 4. szám 4.

A nemzetközi jog fejl dési tendenciái 1. 2. 3. 4.

A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára A nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatrendszere a magyar alkotmánybírósági, kormányzati és parlamenti gyakorlat fényében A nemzetközi bíróságok számának növekedése és a felvet d problémák a.) nemzetközi bíróságok önálló jogalanyiságának megjelenése b.) a bíróságok bels szabályzatainak jogi természete Törekvések az er szak legitim alkalmazása kategóriáinak kiszélesítésére Szakirodalom: - Kovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára - a tankönyvek tükrében (Kézirat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara alapításának 20. évfordulójára készített tanulmánykötet számára) - Kovács Péter (szerk.): Le droit international au tournant du millénaire International law at the Turn of the Millennium (a magyar nemzetközi jogászok 1999. december 8-i konferenciáján tartott el adások idegen nyelv változataiból készült tanulmánykötet) Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2000. Budapest - Kovács Péter: Alkotmányosság és nemzetközi jog in: Iustum, Aequum, Salutarem (Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1998. Budapest - Kovács Péter: Nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatai magyarországi érvényesíthet ségének alkotmányjogi gyakorlata és problémái - megjelenés alatt (Bodnár László (szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás bels alkotmányossági problémái és megoldásaik de lege ferenda c. kutatási projekt zárókiadványában) JATE 2001. Szeged

5. A pénzügyi jog fejl dési tendenciái 1. Rendszerváltás és adóreform; a rendszerváltás egyes különös jogintézményei: a privatizáció, t zsdei privatizáció intézménye. 2. Az adójog fejl dési tendenciái: a nemzetközi adójog rendszere, alapelvei, a kett s adóztatási egyezmények, kapcsoló tényez k a nemzetközi adóztatás területén.

3. A nemzetközi adózás alapintézményei: adóelkerülés, káros adóverseny, a külföldiek befektetések adóztatása. 4. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció a közvetett és egyenes adók területén az Európai Unióban. Szakirodalom: - Erd s Éva: A t zsdei privatizáció In: Facultas Nascitur, 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o. - Erd s Éva: A részvények t zsdei bevezetési eljárása Advocat 2001/2. - Erd s Éva: Egy t zsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás Pénzügyi Szemle 2001/10. szám 878-888. o. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Erd s Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet ME. 260. fennállására 43-57. o. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o. - Erd s Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok „EU csatlakozás – magyar önkormányzatok cím konferencia kiadvány, Virtuóz Kiadó, Budapest 2003. 73-82. o. - Erd s Éva: A külföldi befektet k adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o. - Erd s Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban, különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, 2003. 387-403. o. Követelmények - A kapcsolódó szakirodalom áttekintése - Egy választott téma részletes feldolgozása szakirodalom alapján - A választott témából minimum 1/2 ív terjedelm tanulmány készítése Az els el adás 2004. február 19-én csütörtökön 9-órakor az A/6. épület 216. szobájában lesz. A levelez és egyéni tagozatos hallgatók – a tematika átolvasása után – a dolgozat címének egyeztetése és a vizsgakövetelmények megbeszélése érdekében keressenek a 0646-565-111/13-56-os telefonszámon. Miskolc, 2004. február 4. Dr. Kalas Tibor

intézetigazgató egyetemi tanár

„A jelenkori jogelméleti gondolkodás f bb irányzatai” cím a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti el adás-sorozat tematikája és követelményrendszere 1. Az el adások címe: A jelenkori jogelméleti gondolkodás f bb irányzatai 2. Az el adások célja: A graduális képzés részét képez „jogbölcselet” c. tárgy keretében nyújtott, vázlatos elmélettörténeti áttekintés alapján és hátterén elmélyültebb megismerkedés a fontosabb jelenkori irányzatokkal és gondolkodókkal. A kiválasztás szempontja egyfel l az, hogy a jogbölcseleti gondolkodás XX. századi, de nem a pillanatnyi népszer ség által felkapott képvisel ir l essen szó; másfel l az, hogy a kiválasztott szerz k egy-egy markánsan elkülönül eszmetörténeti irányzatot képviseljenek. Ezen irányzatok közül markánsan kiemelkedik a jogpozitivizmus útkeresése a XX. század végén, ami a tematika központi tárgyát fogja képezni. Az egyes foglalkozások tematikája a jogpozitivizmus és a természetjogi gondolkodás klasszikusainak és változásainak áttekintése után a XX. század második felének és napjainknak a meghatározó szerz i – Hart, Dworkin, Raz, Rawls stb. – valamint az munkásságuk, az ket ért krtitika és a továbblépés lehet ségeinek felvillantása mentén alakul. 3. A félév beosztása: A február 16-val kezd d héttel indulva kéthetente 2 órás foglalkozások. A pontos id pontok egyeztetése: 2004. február 18-án a tanszéken. Tárgyjegyz : dr. Szabó Miklós. A tárgy oktatásában a tanszék min sített oktatói vesznek részt. Az egyenként kétórás el adások az oktató által megjelölt napokon, id pontban és helyen lesznek megtartva. 4. Vizsgakövetelmények: A tárgy kollokviummal záródik. A vizsgára bocsátás feltétele ½ - 1 szerz i ív terjedelm , jogelméleti tárgyú dolgozat megírása. A dolgozat témáját a tárgy oktatójával kell egyeztetni. A kollokvium a dolgozat „megvédéséb l” és a kötelez tananyag számonkéréséb l áll. 5. Kötelez tananyag: Szabó M. (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéb l. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004. (2. kiadás) kijelölt részei: 9-50.; 129-156.; 189-200.; 243-298. oldalak. A nappali tagozatosoknak a foglalkozásokon kiadott tanulmányok is. 6. Ajánlott irodalom: H. Kelsen: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó I.) Budapest, 1988. H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai. (Ford.: Moór Gy.) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997. H. Kelsen: Allgemeine Theorie der Normen. Wien: Manz Verlag, 1979 Angolul: General Theory of Norms. (Transl.: M. Hartney) Oxford: Clarendon, 1991. H. Coing: A jogfilozófia alapjai. (Ford.: Szabó B.) Budapest: Osiris, 1996. H. L. A Hart: A jog fogalma. (Ford.: Takács P.) Budapest: Osiris, 1995. H. L. A. Hart: ’Meghatározás és elmélet a jogtudományban.’ In: Szabó M. – Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000.

R. Dworkin: ’A szabályok modellje.’ In: Szabadfalvi J. (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996. R. Dworkin: ’A politikai bírók és a joguralom.’ In: Takács P. (szerk.): Joguralom és jogállam. Budapest, 1995. R. Dworkin: ’Alkotmányjogi esetek.’ In: Paczolay P. (szerk.): Alkotmánybíráskodás – alkotmányértelmezés. Budapest, 1995. R. Dworkin: Laws’s Empire. Cambridge, Mass.: Harvard U. P., 1986. R. Dworkin: Freedom’s Law. The Moral reading of the American Constitution. Oxford: Oxford U. P., 1986. J. Rawls: Az igazságosság elmélete. (Ford.: Krokovay Zs.) Budapest: Osiris, 1997. Kis J.: ’Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul.’ In: Világosság. 1998/8-9.sz., 3-66. Béndek P.: ’Rawls konstruktivizmusáról.’ In: Politikatudományi Szemle. 1991/1. sz., 123-132. Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia. Budapest, 1988. Szabó M. (szerk.): Ius humanum. Ember alkotta jog. M helytanulmányok. Miskolc: Bíbor, 2001. Szabó M. (szerk.): Natura iuris. Természetjogtan & jogpozitivizmus & magyar jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2002. (Dr. Szabó Miklós) tanszékvezet egyetemi tanár

IV. szemeszter „B nügyi tudományok fejl dési irányai” I. A tantárgy oktatásának célja Az egy féléves oktatási program célja a b nügyi tudományok, ezen belül a büntet jogtudomány, büntet eljárási jog tudomány és a kriminológia leglényegesebb új nemzetközi és hazai eredményeinek bemutatása, valamint a meghatározó külföldi és hazai kriminálpolitikai tendenciák, büntet anyagi jogi és eljárásjogi jogalkotási törekvések és megoldások, továbbá b nmegel zési megközelítések, programok bemutatása. II. A nappali tagozatos doktorjelöltek esetében az aláírás feltétele legalább 6 el adáson való megjelenés. A levelez tagozatos doktoranduszok esetében az aláírás feltétele a félév során egy alkalommal konzultálás a tárgy jegyz jével. III. Követelményrendszer Vizsgakövetelményként a hallgatóknak – a tárgyjegyz vel legkés bb március 1-ig egyeztetett témáról – egy ív terjedelm dolgozatot kell írniuk. A dolgozat leadási határideje: 2004. június 30. A min sítés öt fokozatú osztályozással történik. A levelez és egyéni tagozatos hallgatók a félévi kötelezettségeikr l, a megírandó tanulmány tárgyáról a [email protected] e-mail címen érdekl djenek. IV. A program tanulmányozásához ajánlott irodalom Bárd Károly: Európai büntet politika. In: Tények és kilátások. Szerk.: Eredei Árpád. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 149-159.o. Csemáné Dr. Váradi Erika – Lévay Miklós: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések az új Büntet Törvénykönyvben. Büntet jogi kodifikáció, 2002. 1. szám (megjelenés alatt).

Farkas Ákos: Büntet jogi együttm ködés az Európai Unióban. Megjelenés alatt az Osiris Kiadónál. Farkas Ákos – Róth Erika: Tanúvédelem a büntet eljárásban. Magyar Jog, 1992. 10. Görgényi Ilona: A b ncselekménnyel okozott kár megtérítésének perspektívái. In: Lévay Miklós (szerk.): A büntet eljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekv b nözés kett s szorításában. II. Országos Kriminológiai Vándorgy lés anyaga. Kriminológiai Közlemények különkiadás, a Magyar Kriminológiai Társaság kiadványa, Bp. 1998, 96-113.o. Görgényi Ilona: Régi és új paradigma: a restoratív igazságszolgáltatás. In: Békés Imre Ünnepi kötet. Szerk.: Gellér Balázs. ELTE ÁJK, Budapest, 2000. 151-168.o. Lévay Miklós: Az angol büntet igazságszolgáltatási politikáról, annak szerz ir l és szerepl ir l. B nügyi Tudományi Közlemények. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000. 49-87.o. Róth Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. A B nügyi Tudományi Közlemények 3. sz. kötete. Megjelenés alatt a Bíbor Kiadónál. Barabás Andrea Tünde: Kárjóvátétel a magyar büntet igazságszolgáltatás történetében. Magyar Jog, 1993. évi 11. szám. Blutman László: Az ártatlanság vélelmének hatóköre az európai alapjogokban. In: Emlékkönyv Dr. Szabó András egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, 1998. 57-75.o. C. Wells: Corporations and Criminal Responsibility (Oxford: Clarendon Press, 1994) Csonka Péter: Reversal of the burden of proof – compatible with the European Convention of Human Rights? In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Bp. Magyar Kriminológiai Társaság, 1998. 65-73.o. Delmas-Marty, Mireille (ed.): Corpus Juris Economica 1997. Farkas Ákos: A büntet jogi együttm ködés sajátosságai az Európai Unióban. JK. 1999/9. 383-392.o. Freda Adler-Gerhard O. W. Mueller – William S. Laufer: Kriminológia. Ford. B. Varga Éva és Bódig Mátyás. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kígyóssy Katinka: A jogi személyek büntet jogi felel ssége (MJ, 1999.12. 747-758.o.) Lévay Miklós: B ncselekmény-e a kábítószer-fogyasztás (Psychiatria Hungarica, 1999.3. 265-269.o.) Masika Edit-Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában c. kötetb l a II. rész: Az Európai bel- és igazságügyi együttm ködés fejl dése az európai gazdasági közösség alapító szerz dését l az Amszterdami Szerz désig: 135-364.o. (Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Bp., 1999). Mediation in Panel Matters – Recommendation No. R (99) 19, adopted by the Committee of Ministers of the council of Europe on 15 September 1999. Morvai Krisztina: Meditáció a mediációról – avagy gondolatok az elkövet és a sértett közötti konfliktus megoldásának új megközelítésér l. Magyar Jog, 1989. évi 2. szám. Nagy Ferenc: Jóvátétel mint a konfliktusfeloldó büntet igazságszolgáltatás egyik formája. Jogtudományi közlöny, 1993. évi 3. szám. Nagy Ferenc: A büntet jog legújabb változásairól – nemzetközi kitekintés alapján. Megjelent a Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára c. kötetben. (Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1998. Szerk. Gönczöl Katalin és Szabó András. 191-201. o.) N. Lacey, C. Wells and D. Menre: Reconstructing Criminal Law (London: Butterworth, 1994) Pieth, Mark: The Harmonization of Law Against Economic Crime. In: European Journal of Law Reform 1998/1999. Vol. 1. 527-545- p. Roach, Kent: Four Models of the Criminal Process. In: The Journal of Criminal Law and Criminology, 1999. Vol. 89. 671-716. p. Roger Hood: The Penalty (Oxford: Clarendon Press, 1996)

Stephens, Gene (ed.): The Future of Criminal Justice. Criminal Justice Studies Anderson Publishing Co., 1982. 1-22.p. Szabó András: Büntet politika és alkotmányosság. (JK. 1995. 9. 418-424.o.) Szabó András: Alkotmány és büntet jog (JK. 1999. 4. 165-171.o.) Walker, Samuel: Taming the System. The control of Discretion in Criminal Justice 19501990. Oxford University Press, 1993. Wiener A. Imre: A nemzetközi büntet jog a nemzetközi jog aspektusából. Megjelent a Nyugat-európai hatások a magyar jogrendszer fejl désében (ELTE ÁJK Kiadványa, Bp., 1994. Szerk.: Margitán Éva, Kisfaludi András, 31-64.o.) Wiener A. Imre (szerk.): Büntetend ség, büntethet ség. Büntet jogi tanulmányok. (KJK, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Bp., 1997) Zeder, F.: A büntet jogi együttm ködés jogi aktusai az Európai Unióban és azok államon belüli átültetése (MJ. 1999. 11. 682-689.o.) Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, tárgyjegyz

„A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban” I. A tantárgy oktatásának célja 1. A doktorképzésnek a címben megjelölt területe négy, egymással részben összefügg joganyagot fog át. I. A munkajog ugyanis a társadalombiztosítási, ill. a szociális joggal azon az alapon függ össze, hogy: a) a munkában töltött ún. szolgálati évek alapozzák meg a társadalombiztosítási szolgáltatások iránti jogosultságot, b) a biztosítási típusok némelyike üzemi jelleg , c) a foglalkoztatás el segítésének aktív és passzív eszközei, különösen a munkanélküli segélyezés szociális jogi természet , d) az üzemi társadalombiztosítás területén érvényesül a kollektív érdekegyeztetés és a kollektív megállapodás. II. A munka- és a szociális jog az agrárjoggal: a mez gazdasági munka és önfoglalkoztatási (egyéni vállalkozó farmer, gazdasági társasági vagy szövetkezeti tagi vállalkozókénti vagy alkalmazotti min ségben munkát végz ) jogviszony alapján: a) az individuális munkajoggal (arbeits- und arbeitsähnliche Verhältnis), b) az el bb említett jogviszonnyal összefügg agrárérdekvédelmi tevékenységen keresztül a kollektív munkajoggal (mez gazdasági munkáltató szövetségek és szakszervezetek érdekegyeztet tárgyalásai és kollektív szerz dései), c) a mez gazdasági munka és farmervállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási joggal. III. Az agrárjog és a munkajog a környezetvédelmi joggal a következ területeken kapcsolódik egymással össze: a) a munkajog és a környezetvédelmi jog a munkahelyi környezet munkahigiéniai és munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi követelményeit biztosító jogintézményeken keresztül, b) az agrártevékenység pozitívan, de ugyanakkor negatívan is befolyásolhatja a term talajállományt, a föld-, az erd -, valamint a vadállománymin séget (kemizálás, növényvédelem, legel tömegterhelés, erd - és vadgazdálkodás szakszer ségének kérdése), a környezetet (vegyszerezés), valamint a természetet is (pl. erd irtás, mocsárlecsapolás, stb.), c) a munkajogihoz hasonló érdekegyeztetési rendszer kiépülése az agrárjog és a környezeti jog területén. 2. Az Európai Unió munka-, szociális-, agrár- és környezetvédelmi jogának mind eme átfedési-összefüggési pontjai, mind pedig egyes saját szakterületi kérdései a tanács és a

bizottság által kiadott jogforrásokkal konzisztens módon rendezve vannak, amelyekkel összhangban áll a tagállamok nemzeti szabályozása. Nem mondható mindez el a magyar jogrendszerre, amely a doktori program által átfogott jogterületet is még csak részben harmonizálta. Az el adások éppen ezért a jogharmonizációi szükségletre és a diszharmonizációs fonákságokra fókuszál és koncentrál. 1. A programhoz tartozó el adásokat Prof. Dr. Prugberger Tamás tartja az általa összeállított témarendszer alapján. 2. 4. Az egyes témakörökhöz tartozó jogintézmények bemutatásánál az európai szabályozást ismertetjük, a magyar szabályozásra csak annyiban térünk ki, ha az ütközik az uniós normákkal. II. A tantárgy oktatási programja, el adási ütemezése

1

2

2

1

3

2

4

2

5

2

6

2

7

2

8

2

Óraszám

Címe A munkaügyi- és a szociális érdekegyeztetés fajtái, szerepl i, célja, rendszere, kialakult formái, valamint a kollektív szerz dés, továbbá az érdekviták rendszere és rendezése az EU-ban, összevetve az USA-val Az érdekegyeztetés európai mechanizmusa az agrárium és a környezeti jog területén, agrárpiaci rendtartás Az üzemi tanács intézménye az EU tagállamokban, az európai üzemi tanács. Az ÜT feladata, szerepe, jogosítványrendszere és a nemzeti jogokban kialakult egyes szervezeti formái Az agrárjog, mint a vidékfejlesztés joga az AGENDA 2000 tükrében és ennek pénzügyi/hitelezési, infrastruktura-fejlesztési, környezet-természetvédelmi, valamint foglalkoztatási vonatkozásai A munkaszerz dés, ill. a munkaviszony eges intézményi csomópontjaihoz tartozó európai normák bemutatása és elemzése Az agrárjog f bb jogharmonizációs területei és a jogharmonizáció el rejutása Magyarországon Az európai környezet- és természetvédelmi jog és felel sségi rendszer

A nyugat-európai társadalombiztosítási strukturális rendszer Összesen: 15 óra/félév Az els el adás id pontja: 2004. február 18. 13 óra Civilisztikai Intézet könyvtára

El adó Prugberger Tamás

Prugberger Tamás Prugberger Tamás

Dieter Schweizer – Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás Prugberger Tamás

III. Követelményrendszer A nappali oktatáson résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb l el adást köteles tartani. A levelez hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés öt fokozatú. IV. Irodalom a) Kötelez irodalom: Agrárjog I. és II. kötet. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1998. és 1999. Bakács Tibor: Európai környezeti jog. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest, 1994. Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000. Fodor László: Környezetjogi el adások. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. Fodor László-Prugberger Tamás: A környezeti jog dogmatikai rendszere. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1995. Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, SzCsM Kiadás, Budapest, 2000. Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest 1998. Könczei –Gyulavári: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest 2000. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, KJKKerszöv, Budapest, 2001. Prugberger Tamás-Pongrácz Aladár: Magyar és európai társadalombiztosítási jog. Bíbor Kiadó, Budapest, 1998. Prugberger Tamás-Rácz Zoltán: Magyar és európai foglalkoztatás támogatási és munkaügyi igazgatási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc 1999. Hans-Peter Martin/Harold Schumann: A globalizáció csapdája. Perfekt kiadó, Bp. 1998. Árva László/Diczházi Bertalan: Globalizáció. Rairosz Kiadó. David C. Korten: T kés társaságok világuralma. Kapu Kiadó, 1998. Max Weber: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979. Milton Friedman: Kapitalizmus és szabadság. Akadémiai Kiadó, Bp. és MET Publishing Co. Florida-Budapest. Eörsi Gyula: Gazdaság, jog, jogrendszertagozódás. Akadémiai Kiadó, Bp. 1968. Kiss György: A piac és az emberi tényez . Balassi Kiadó, Bp. 1975.Prugberger Tamás: Bels vagyoni és vállalkozási jogviszonyok az önkormányzati vállalatoknál. Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 206. sorozatkötet (s. köt.), Bp. 1988. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. KJKKerszöv, Bp. 2002. Lehoczkyné, Kollonay Csilla: „Alanyok” és „viszonyok” a vállalaton belül. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK), Bp. 1990. Kiss György: Munkajog. Osiris Kiadó, Bp. 2000. Kiss György (szerk.) Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest 2001. Radnay József: A sztrájk egyes kérdései a külföldi jogrendszerekben. Munkaügyi Szemle, 1990/5. sz.

Prugberger Tamás: A jogalanyiság strukturális felfogásának megjelenése és alapproblémái a szövetkezetek gazdasági és szervezeti életében. Szöv. Kut. Int. Közlemények, 201. köt. sorsz. Bp., 1987. Prugberger Tamás: A munkavégzés és a dolgozói érdekvédelem szabályozása a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. MTA Államtudományi Kut. Programiroda Kiadása, Bp. 1987. Prugberger Tamás. A gazdasági szervezetek szabályozásának jogrendszertani kérdései (különös tekintettel a szövetkezeti és az agrárviszonyokra). SZKI Közlemények, 153. kötetsor, Bp. 1978. Fodor-Mikó-Prugberger: Agrárjog I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Fodor-Olajos-Prugberger (szerk.): Agrárjog II.. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Prugberger-Olajos: A szövetkezet intézményének új jogi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 2001. Fodor László: Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc. 2002. Prugberger Tamás: A globalizáció és a környezetvédelem neuralgikus kérdései. Magyar Közigazgatás. 2001. Prugberger Tamás: A jogalkotás és a jogalkalmazás síkján. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz., Prugberger Tamás: A környezetvédelmi jog szabályrendszerének jogelméleti vonatkozásai és a f bb kodifikációs tennivalók. Magyar Jog, 1993/8.sz. Prugberger Tamás: A mez gazdaság és a környezet/természetvédelem kapcsolatának jogi rendezése Magyarországon, Magyar Közigazgatás, 1995/2.sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajog igazoládása az Európai Unió normarendszeréhez. In: Facultas Nascitur (20 éves a jogászképzés Miskolcon). University Press, Miskolc, 2001. Prugberger Tamás: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politca. Tomus XVII. 2000. Miskolc, Univ. Press. Prugberger Tamás: A gyengébbek és az emberiség védelmére alkalmas jogintézmények és jogterületek – Qui prodest? In: A magyar magánjog az európai jogfejl dés áramában. (A Miskolci Egyetem ÁJK Jubileumi Konferenciájának Kiadványa. Novotni Kiadó, Miskolc, 2002. Prugberger Tamás: A munkavégzéssel összefügg szerz dések jogdogmatikai és elhatárolási kérdései. In: Collectio Juridica Universitatis Debrecenienses, I. Multiplex Media - Debrecen Univ. Press, Debrecen, 2001. A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Tanulmánykötet. Novotni Kiadó, Miskolc, 2001. A tanulmánykötetb l Radnay József, Kiss György, Prugberger Tamás és Kenderes György tanulmányai. Prugberger Tamás: Az érdekegyeztetés, mint alkotmányjogilag szabályozandó közjogi és szakjogágazati problematika. In: Szentpéteri István Emlékkönyv, Szeged, 1996. Gyulavári Tamás/Könczei György: Európai szociális jog. Osiris Kiadó, Bp. 2000. Az Európai Unió szociális dimenziója. (szerk. Gyulavári Tamás). Szociális és Családügyi Minisztérium kiadása. Csák Csilla: Az agrárfinanszírozás intézményrendszerének nemzetközi modelljei. Szövetkezés, 2001/2.sz. 38-54. o. Csák Csilla: A magyar szövetkezeti hitelintézetek jelene és jöv je. Facultas Nascitur, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 47-62. o. Csák Csilla: A takarékszövetkezetek jogi szabályozása a tagsági viszonyok tükrében, Magyar Jog, 2001/10. 600-607. o. Csák Csilla: A vidék finanszírozásának lehet ségei a vidéki bankhálózat keretében. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz. 632-636. o. Csák Csilla- Prugberger Tamás-Tóth Hilda: A munkavállalói bérkifizetés a munkáltató

fizetésképtelensége esetére (Kritika a 80/987.sz EGK irányelv tükrében) Napi Jogász 2002.3.szám 14-17.o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap m ködése Magyarországon és az Európai Unióban I. Európai Tükör 2002. VII. évf. 4. Szám 79-91. o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap m ködése Magyarországon és az Európai Unióban II. Európai Tükör 2002. VII. évf. 5. Szám 77-91.o. Tamás Prugberger- Csilla Csák- Hilda Tóth: Hungarian legal regulation of workers guaranteed payments in cases of employer insolvency A review in the light of EC Directive 80/987 SOUTH-EAST EUROPE REVIEW FOR LABOUR AND SOCIAL AFFAIRS 2002 July 95-101.o. b) Ajánlott irodalom Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban (szerk.: Gyulavári Tamás/Kozma Ágnes). Szociális és Családügyi Min. kiadványa. Az Európai Szociális Alap (szerk.: Albert Levente/Gyulavári Tamás). A Szociális és Családügyi Minisztérium kiadványa. A világ helyzete. 2000. évi és köv. évi kötetek. A Föld Napja Alapítvány kiadása. Prugberger Tamás: Tagsági megállapodások a szövetkezetekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979. Prugberger Tamás: A szövetkezetek üzemszervezeti egységeinek önállósodását és kapcsolatkiépítésük rendjét megvalósító jogi eszközök. SZKI Közlemények 169. köt. sorsz. Bp, 1982. Prugberger Tamás: A szocialista vállalkozás szövetkezeti formáinak jogi alapproblémái, SZKI Közlemények, 171. köt. sorsz. Bp, 1983. Prugberger Tamás: A szerz dés intézményének néhány jogelméleti vonatkozása, Magyar Jog, 1973/12. Prugberger Tamás: A jogkövetkezmény néhány elvi és gyakorlati problémája. Jogtudományi Közlöny, 1976/10. sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajogi kártérítési felel sség átalakításának problematikája külföldi megoldások tükrében. Állam- és Jogtudomány, 1999/3-4. sz. Berecz Csaba: Társasági jog az Európai Közösségben. Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, 2000. Fodor László/Prugberger Tamás: A környezeti jog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései. Környezetgazdálkodási Intézet, Bp. 1996. Kiss György: Az egyenl ségi jogok érvényesülése a munkajogban. Iura (a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Tudományos lapja), 2002/1. sz. A Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jog, a Magyar Közigazgatás, az Európai Fórum, a Napi Jogász, a Valóság és a Munkaügyi Szemle munka-, szövetkezeti-, társasági-, gazdasági- és agrárjogi tárgyú cikkei 1990-t l.

„A gazdasági szervezeten belüli munka- és vállalkozási viszonyok jogi rendezésének problémái az ipari és mez gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl dés és a környezetvédelem tükrében” c. programhoz kapcsolódó agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium tematikája II. szemeszter I.

A tárgy megjelölése: Agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium

II.

A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek agrárjog és környezetjog, környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül el térbe.

III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA 1 A szakjogági feldolgozás módszertana, az agrárjogi illet leg környezetvédelemi tárgyú PhD dolgozatok tartalmi és módszertani követelményei, valamint a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a magyar és az idegen nyelv m vek felhasználásának a szabályai. 2 Az agrárjog rendszere, kapcsolódási területei a gazdasági joghoz, a társasági joghoz a polgári joghoz és a közigazgatási joghoz. 3 A föld, mint termelési tényez és mint a jogi szabályozás tárgya. 4 A földhasználati rendszerek jellemz i és az agrárorientációs el írások érvényesülése. 5 Az agrárstruktúra elemei, jellemz i és m ködési mechanizmusa. 6 Érdekvédelem és érdekegyeztetés az agrárjog területén. IV. A foglalkozások helye és id pontja: Minden páros hét csütörtökön 15-17 óráig az egyetem A/6 épület (Jogi Kar épülete) 102. szobájában, a 2004. 02. 19-t l indul. IV. szemeszter A TÁRGY MEGJELÖLÉSE: AGRÁRJOGI ÉS KÖRNYEZETJOGI SZAKSZEMINÁRIUM II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek agrárjog és környezetjog, környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül el térbe. III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA: 1. A környezetvédelem története, megjelenése a jogban. A környezethez kapcsolódó emberi tevékenység a magyar szokásjogban. 2. A környezet elemei, és az egyes elemek védettségére vonatkozó szabályok megjelenése a 20.század közepét l Európában. 3. A környezet elemeinek védelme a magyar jogban a hetvenes évek közepét l 4. A környezetet veszélyeztet tevékenységek, mint a környezetvédelmi jog elemei. A zaj, rezgés és sugárzásvédelem történeti gyökerei

5. A környezetvédelemre vonatkozói konferenciák, eredményeik, és kivetülésük a nemzetközi és az Európai jogra. A stokholmi, és a riói konferencia, az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 6. A környetvédelmi jog és a környezetjog, és a környezetpolitika elhatárolása, Az Európai környezetjog alkotmányos gyökerei, a primer és a szekunderjog viszonya a a római, maastrichti, és az amszterdami szerz dések, és az európai bíróság joggyakorlatának függvényében. IV. A FOGLALKOZÁSOK HELYE ÉS IDEJE: Minden páratlan hét csütörtök 14-16 óráig az A/6 épület 102. szobájában, a 2004. 02. 26-tól indul.

A „B nügyi tudományok fejl dési irányai” c. PhD tantárgy (el adás) programja -

2003/04. 2. félév –

Az el adások helyszíne: az el adó irodája vagy az intézeti könyvtár 2004. február 23. 15-18: Új fejlemények a b nügyi tudományok területén. Ea.: Dr. Lévay Miklós 2004. március 1. 15-1730: A kárhelyreállító igazságszolgáltatás I. Ea.: Dr. Görgényi Ilona 2004. március 8. 15-1730: A kárhelyreállító igazságszolgáltatás II. Ea.: Dr. Görgényi Ilona 2004. március 22. 15-1730: Nemzetközi és hazai tendenciák a fiatalkorúakra vonatkozó büntet igazságszolgáltatás területén. Ea.: Dr. Váradi Erika 2004. március 29. 15-1730: Az új Büntet Eljárási Törvényr l és elméleti alapjairól I. Ea.: Dr. Róth Erika 2004. április 5. 15-1730: Az új Büntet Eljárási Törvényr l és elméleti alapjairól II. Ea.: Dr. Farkas Ákos 2004. április 19. 15-1730: Európai büntet jog – büntet jogi együttm ködés az Európai Unióban. Ea.: Dr. Farkas Ákos 2004. április 29. (kés bb meghirdetésre kerül id pontban): két el adás az angol kriminálpolitika és büntet törvényhozás új fejleményeir l. El adók: az Anglia Law School (Anglia Polytechnic University, Cambridge) 2004. május 3. 15-1730: Új megközelítések a b nmegel zésben. Ea.: Dr. Lévay Miklós Miskolc, 2004. február 2.

Dr. Lévay Miklós intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyz

IV. ERRE A FÉLÉVRE MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK, SPECIÁLIS KOLLÉGIUMOK „A közigazgatás kérdései az EU-ban” cím szakszeminárium tematikája és követelményrendszere, amely a "Közigazgatás korszer sítésének megalapozása" doktori alprogramhoz kapcsolódik Közigazgatási jogi szakszeminárium IV.

1.

A szakszeminárium címe: Az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolata

2.

A szakszeminárium célja: Miután a doktorjelöltek az I. szemeszterben a közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulásával, kezdeti fejl désével-, a II. szemeszterben a mai magyar közigazgatás-tudomány f irányvonalaival-, a III. szemeszterben pedig a mai külföldi közigazgatás-tudomány f irányvonalaival ismerkedtek meg, a jelen szemeszterben az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolatrendszerének feltárása a f cél. Ennek során a doktorjelölt megismerkedik az Európai Unió, illetve az európai közigazgatás központi szerveivel, e szervek általános jellemz ivel és m ködésével. Ezt követ en kerül sor a régiók és önkormányzatok helyzetének vizsgálatára, majd a központi szervek és a tagállami közigazgatások kapcsolatrendszerének bemutatására. A vizsgálat vont utolsó kérdéskör az Európai Unió és a magyar közigazgatás kapcsolata.

3.

A szakszeminárium tematikája: A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1, azaz a f hangsúly a doktorjelölt egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a tematika az alábbi: 1. Az EU-közigazgatás központi szervei 2. Az EU-közigazgatás központi szerveinek általános jellemz i 3. Az EU-közigazgatás központi szerveinek m ködése: európai CITDÖVKE 4. Régiók Európája 5. Önkormányzatok Európája 6. Az EU és a tagállamok közigazgatásának kapcsolata 7. Az EU és a magyar közigazgatás

4.

Vizsgakövetelmények: a doktorjelöltnek lehet sége van két számonkérési forma közül választani. Az egyik lehet ség az, hogy a kötelez és az ajánlott irodalom, továbbá a szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül, és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészít egy legalább egy szerz i ív (40.000 n) terjedelm és a szakszeminárium tematikájához kapcsolódó és a tárgyjegyz vel egyeztetett témakör dolgozatot, majd azt kollokvium keretében a Tanszéken megvédi.

5.

Kötelez irodalom: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Fazekas Judit (szerk.) Az európai integráció alapszerz dései KJK-Kerszöv Kiadó, Buapest, 2000. Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában (Szerk.: Kara Pál) BM ÁSZI 1989 Nyugat-Európa Alkotmányai KJK Budapest, 1988. Észak-Európa Alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, 1992. Balázs István: A polgári államok központi igazgatás és közszolgálati rendszerének alapvonásai BM ÁSZI, Budapest, 1986. Mihajlov Dobromir: Tájékoztató adatok az európai országok helyi és területi közigazgatási rendszerér l Magyar Közigazgatás 1997. évi 4. száma Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. száma Czuczai Jen : Az európai közigazgatási térség

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 6.

In: Magyar közigazgatási jog különös rész (szerk.: Ficzere-Forgács) Osiris Kiadó, Budapest, 1999. L rincz Lajos: Európai integráció – magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. száma Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás 2002. évi 6. száma Szigeti Ern (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2002. Forgács Imre: Az állam szerepének változásai az európai integráció tükrében Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. száma Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. száma Forunier, Jacques: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. száma Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgy lés, Budapest, 2002. Ibanez, Alberto: A közösségi jog ellen rzése és végrehajtása Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó, Budapest, 1998. Verebélyi Imre: Kis-, vagy nagyméret alapszint önkormányzatok Magyar Közigazgatás 1993. évi 4. száma Nyikos Gyöngyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. száma Orava Márta: Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra, önkormányzati szempontból Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. száma Dudás Ferenc-Hazafi Zoltán: A közigazgatást és annak személyi állományát érint harmonizációs törekvések az EU-ban I., II. és III. Magyar Közigazgatás 2000. évi 1., 2. és 3. száma Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó, Budapest, 2001. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer m ködése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. száma Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. száma Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás 2002. évi 2. száma

Ajánlott irodalom 1. A brit helyi közigazgatás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 1984. 2. Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris, Budapest, 1994.

3. 4.

Balázs István: Változások és reformok a francia területi közigazgatásban Magyar Közigazgatás, Budapest, 1986. július Paulovics Anita-Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi 9. száma

Miskolc, 2004. február 4. Dr. Torma András tanszékvezet , egyetemi docens „A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium II. tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév (II. szemeszter) I. A tárgy megjelölése: pénzügyi jogi szakszeminárium II. II. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása cím doktori alprogramra jelentkez résztvev ket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejl dési tendenciával. A képzésben résztvev doktorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. E félévben az oktatás az adójog területét fogja át, els sorban a nemzetközi adózás, európai adójog, jogharmonizáció témáinak feldolgozásával. Ezen belül els sorban az adott jogterület lehetséges tartalmi változásait és átalakulási folyamatait tekintjük át. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium II. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra) 1. Az adójog fejl dési tendenciái: a nemzetközi adózás alapjai. Alapelvek, kapcsoló elvek, jogági elhatárolás. 2. A kett s adóztatási egyezmények f bb általános rendelkezései. Az egyezmények alkalmazási célja – az adókikerülés problémája, az egyezmények kett s adóztatást elkerül módszerei. 3. A mentesítés és beszámítás vizsgálata az egyes kett s adóztatási egyezményekben. 4. Az adójog fejl dési tendenciái: a nemzetközi adópolitika, az Európai Unió adójogában alkalmazott tendenciák, a káros adóverseny és a külföldi befektetések adóztatásának elvei. 5. Az OECD Modellegyezménye a jövedelmek és t ke adóztatása tárgyában. 6. A külföldiekre vonatkozó bels adójogi szabályok és az Európai Unió szabályozása. Összehasonlító jogi elemzése. 7. Európai adójog: a közvetett adók és egyenes adók rendszere az EU jogában. 8. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció menete, kötelezettségek és eredmények. IV. Szakirodalom: - Erd s Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet

- Erd s Éva: A vegyesvállalatok - joint venture - m ködése és szabályozása, különös tekintettel néhány Közép- és Kelet-Európai ország gyakorlatára Kézirat ME ÁJK ÁTI, Miskolc, 1994. 1-83. o. - Erd s Éva: A külföldi befektetések jogharmonizációs tendenciái Gazdaság és Jog (megjelenés alatt) - Deák Dániel: Nemzetközi adózás SALDO, Budapest 1994. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o. - Model tax convention on income and on capital Paris: OECD, 1992. - 49/1979. (XII.6.) MT. rend. a kett s adóztatás elkerülése tárgyában az Amerikai Egyesült Államokkal - 1976. évi 2. tvr. az Ausztriával kötött egyezmény kett s adóztatás elkerülése tárgyában - 65/1981. (XII.16.) MT. rend. a Franciaország és Magyarország között a kett s adóztatás elkerülése tárgyában - 1978. évi 15. tvr. Nagy-Britannia – Magyarország között a kett s adóztatás elkerülése tárgyában - 1979. évi 27. tvr. Németország – Magyarország között a kett s adóztatás tárgyában - Deák Dániel: A hatályos magyar adójog a harmonizált európai jog tükrében Budapest, PSZF. 1997. - Kákosy Csaba: Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban Budapest, 1997. - Erd s Gabriella-Földes Gábor- ry Tamás-Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga KJK Budapest 2000. - Erd s Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok „EU csatlakozás – magyar önkormányzatok cím konferencia kiadvány, Virtuóz Kiadó, Budapest 2003. 73-82. o. - Erd s Éva: A külföldi befektet k adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o. - Erd s Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban, különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, 2003. 387-403. o. V. Min sítési feltételek, követelményrendszer: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel min sítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag elkészítésével és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelez hallgatók a tantárgyi tematikához

tartozó egy ív terjedelm dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés 5 fokozatú osztályzással és kreditponttal történik. Miskolc, 2004. január 29. Dr. Erd s Éva tanszékvezet egyetemi docens alprogramvezet „A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév (IV. szemeszter) Tantárgyfelel s neve: Dr. Erd s Éva tanszékvezet egyetemi docens I. A tantárgy oktatásának célja: A programra jelentkez doktorjelöltek megismerkedtek – az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve – a pénzügyi jogtudomány klasszikusaival, és speciális területeivel – mint a nemzetközi adózás, a külföldiekre vonatkozó adójog és az európai adójog irányai. E negyedik félévben a bankjog és t zsdejog fejl dési tendenciáit, speciális területeit, mint a t zsde privatizáció, nemzetközi pénzügyi integráció kérdéseit tekintjük át az Európai Unióhoz történ csatlakozásunk jegyében a jogharmonizációs feladatok kiemelésével. Az oktatás célja, hogy a doktorjelölt megismerje e speciális pénzügyi jogi területet és feltárja az adott témakörökhöz kapcsolódó szakirodalmat, a hazai joganyagot, összevesse a külföldi jogi megoldásokkal. II. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra 1. A nemzetközi pénzügyi integráció. Az európai pénzügyi piacok fejl dése. 2. A Monetáris Unió: a Maastrichti Szerz dés, az EMU 3. A jegybanki autonómia. Az egységes monetáris irányítás keretei, eszközei. 4. A T zsde kialakulásának körülményei Magyarországon. 5. Privatizációs modellek, a privatizáció egyik sajátos útja: a t zsdei privatizáció. 6. A t zsde szervezete, a t zsdére kerülés folyamata. 7. Az értékpapírjogi jogharmonizáció. 8. A t zsde fejl désének tendenciái különös tekintettel a globalizáció folyamatára. IV. Szakirodalom: 1. L rincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi ingtegráció Európában KJK-KERSZÖV Budapest, 2001. 2. Várnay Ern : Az Európai Monetáris Unió intézmény-jogi aspektusa, Európai Jogi Figyel 2000. július-augusztus 3. Dr. Lantos Árpád: Egy újszülött hatalmi ág: a jegybanki hatalom, Bankvilág, 1997. 2. szám 4. Kelemen László: A Magyar Nemzeti Bank jogállása a szakmaiság, a függetlenség és a jogharmonizáció tükrében, Gazdaság és Jog 2001. 3. szám

5. Horváth Ágnes-Szapári György: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió I. rész, Külgazdaság, XLIII. évf. 1999. február 6. Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás felvételrendszere, Külgazdaság, XLV. évf. 2001. április 7. Várhegyi Éva: A bankreform néhány megoldatlan kérdése, Bankszemle, 1990. 4. sz. 8. Erd s Éva: A privatizáció és annak t zsdei útja Ph.D értekezés ME, ÁJK. Miskolc, 2000. 1-273. o. 9. Erd s Éva: A részvények t zsdei bevezetési eljárása, Advocat, 2001/2. sz. 6-10. o. 10. Erd s Éva: Az európai értékpapírjogi és a hazai t kepiaci szabályozási tendenciák, Ünnepi Tanulmányok Kalas Tibor 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 111123. o. 11. Erd s Éva: Egy t zsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás, Pénzügyi Szemle, XLVI. évf. 2001. 10. sz. 878-888. o. 12. Erd s Éva: A t zsdei privatizáció, Facultas Nascitur: 20 éves a Jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o. V. Min sítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel min sítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelez hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelm dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Miskolc, 2004. január 29. Dr. Erd s Éva tanszékvezet egyetemi docens programvezet

I. A tárgy megjelölése:

„Szellemi alkotások joga” szakszeminárium

II. A tárgy célja: Az programra jelentkez k doktorjelöltek részére széleskör ismeretek nyújtása a szellemi alkotások jogának internacionális jellegér l, e jogterületen folyó jogharmonizációról, annak eredményeir l, a hazai kodifikáció sajátosságairól, valamint az elvi és gyakorlati területeken jelentkez problémákról. Ezen túlmen en a téma iránt els sorban érdekl d k számára segítségnyújtás a doktori disszertáció elkészítéséhez szükséges kutatási, módszertani, feldolgozási kérdésekben. III. A tantárgy tematikája: 1. Jogegységesítés és jogközelítés a nemzetközi iparjogvédelem területén. 2. A védjegyjogi jogharmonizáció eredményei az EU-ban és néhány európai országban. 3. A magyar védjegyjog kapcsolata más jogterületekkel. 4. A formatervezési mintaoltalom kérdései a kodifikáció tükrében. 5. A kutatási-és licenciaszerz dések sajátosságai. 6. A know-how és a franchise szerz dések. Az el adások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra. Az el írt órakeretben további 3 óra áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára. Min sítési feltételek: nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium és 1 ív terjedelm , publikációra is alkalmas dolgozat készítése az el zetesen egyeztetett témakörben, levelez tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelm , publikációra is alkalmas dolgozat készítése az el zetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: − Ficsor Mihály: Védjegyjogunk és az európai integráció (Iparjogvédelmi 1997. évi 8. szám) − K vári György: A hatályos magyar ipari minta jogszabály és az Európai Unió mintára vonatkozó jogszabálytervezet összehasonlítása (Védjegyvilág, 1995. évi 2. szám) − Iparjogvédelmi Kézikönyv (Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó, 1994.) − Lontai Endre: A licenciaszerz dések alapvet kérdései (KJK, Bp. 1978) − Csécsy György: Védjegyjog és piacgazdaság (Novotni Kiadó, Miskolc, 2001.) Az els foglalkozás id pontja: 2004. február 23. (hétf ) 15 óra. Helye: A/6. 116 szoba. Dr. Csécsy György egyetemi docens

„Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között” cím programhoz kapcsolódó „Modern magyar perjogtörténet” c. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév 1. A tárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a magyar perjog történetének XX. Századi fejl dését, amely a doktorjelöltek perjogi ismereteinek megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A Plósz-féle Pp., az 1911. évi I. törvénycikk értékelése, különös tekintettel a modern perjogi alapelvek lefektetésére 2. téma Az 1952. évi Polgári Perrendtartás el készítésének, megalkotásának története és az I. Perrendtartási Novella 3. téma A rendszerváltást megel z Perrendtartási Novellák elemzése és értékelése (II.-IV. Novella) 4. téma A rendszerváltást követ novelláris módosítások hatása a Perrendtartási Kódex alapelveire, és tételes-jogi szabályaira 5. téma Az alkotmánybíráskodás hatása a perjogra 3. A min sítés feltételei A nappali oktatásban résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett témájú – kb. 1 szerz i ív terjedelm dolgozatot kötelesek írni. A levelez tagozatos hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerz i ív terjedelm dolgozatot kötelesek készíteni. A min sítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom 1. Dr. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 2. Polgári perjog – Általános Rész, KJK Bp. 2003. Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa 3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány Novotni Kiadó, Miskolc 2003. Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa

„Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között” cím programhoz kapcsolódó polgári eljárásjogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév 1. A tárgy célja: A szakszeminárium keretei között foglalkozunk a polgári eljárásjog terén az Európai Unió égisze alatt megalkotott, és Marcel Storme professzor nevével fémjelzett irányelv-tervezettel (megszületésének el zményeivel, körülményeivel, konkrét javaslataival és az irányelvtervezetben kimunkált szabályozási modellekkel), valamint az elmúlt években egyre nagyobb területeket felölel eljárásjogi jogegységesítés jogalkotási eredményeivel. Ebben a körben kiemelt jelent séghez jutnak a joghatósági szabályokat egységesít és a külföldi határozatoknak az Unió és EFTA tagállamai között való végrehajtását lehet vé tev Brüsszeli Egyezmény, és az azt felváltó 44/2001. Tanács Rendelet rendelkezései. 2. A tantárgy tematikája Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A Storme-jelentés elemzése és értékelése 2. téma A Brüsszeli Egyezmény joghatósági szabályainak elemzése és értékelése 3. téma A Brüsszeli Egyezmény elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályai 4. téma A házassági perekben irányadó joghatósági és végrehajtási szabályok (Brüsszel II.) tárgyalása 5. téma Az „Európai igazságszolgáltatási térség” kiépítésének menete és jogalkotási eredményei 3. A min sítés feltételei A nappali oktatásban résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett témájú – kb. 1 szerz i ív terjedelm dolgozatot kötelesek írni. A levelez tagozatos hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerz i ív terjedelm dolgozatot kötelesek készíteni. A min sítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom: 1. Giuseppe Tarzia: Polgári eljárásjog határok nélkül, MJ 2000./5. 293-297. o. 2. Gáspárdy László: Törekvések az Európai Közösségek tagállamai polgári eljárásjogának közelítésére, Sectio Juridica et Politica Tomus IX. Miskolc, 1994. 2539. o. 3. Kengyel Miklós: Magyarország a Luganoi Egyezmény kapujában, MJ 1999./6. 329338. o. 4. Kengyel Miklós: Polgári eljárásjog az ezredfordulón, MJ 2000/12. 711-724. o. 5. Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés szabályozásának várható tendenciái az Európai Unióban, MJ 2000/1. 50-54. o. 6. Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedések a Brüsszeli Egyezmény 24. Cikkére vonatkozó európai bírósági joggyakorlat tükrében, MJ 2001./ 12. 743-752. o. 7. Harsági Viktória: A polgári eljárásjog harmonizációja különös tekintettel a Stormejelentésre, MJ 2001./7. 418-424. o.

8. Nagy Andrea: Az Európai Bíróság a csatlakozás tükrében, Európai Fórum 2001./2. 7189. o. Miskolc, 2004-02-10 Dr. Wopera Zsuzsa tszv. egyetemi docens „A magyar jogbölcseleti gondolkodás története” cím a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium oktatásának célja A magyar jogbölcseleti tradíció legfontosabb korszakainak és kiemelked alakjainak megismerése fontos részét képezi a hazai jogi kultúrának. A szakszeminárium célja, hogy a doktorjelölteket megismertesse ezzel a tradícióval, mely fontos részét képezi az európai jogfilozófiai és jogtudományi gondolkodásnak. Az el adások felhasználják az alkalmat arra, hogy bemutassák a magyar jogbölcseleti gondolkodásra jelent s befolyással lév európai jogfilozófiai irányzatokat is. II. A tantárgy oktatási programja, el adási ütemterve 1. A jogbölcseleti gondolkodás kezdetei Magyarországon 2-3. A természetjogi gondolkodás kialakulása és képvisel i 4. A kantiánus észjogi iskola követ i 5. A történeti jogi iskola hatása és követ i 6-8. A modern jogpozitivizmus és változatai 9-13. A neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás és kiemelked alakjai 14-15. A polgári jogbölcseleti tradíció a második világháborút követ en III. Követelményrendszer A doktorjelölteknek két számonkérési lehet ség közül lehet választani: a) 1 szerz i ív (40.000 n) terjedelm a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”; b) a kötelez tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése IV. Irodalom a) Kötelez irodalom: Loss-Szabadfalvi-Szabó-H.Szilágyi-Z di: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéb l. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995.; Szabadfalvi József: Jogbölcseleti hagyományok. Debrecen University Press, Debrecen, 1999. b) Tárgyhoz kapcsolódó (a tanszéken elérhet ) ajánlott irodalom ba) Általános áttekintés: Somló Bódog: ‘Die neuere ungarische Rechtsphilosophie’, Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie, 1 (1907-08) 315-323. o.; Finkey Ferenc: A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. I. köt. Bevezetés és a jogbölcsészet kifejl désének története (Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1908); Horváth Barna: ‘Die ungarishe Rechtsphilosophie’, Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie, 24 (1930) 37-85. o.; Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk els felében (Bern, Európai

Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981); Szilágyi Péter: Fejezetek Az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékének történetéb l. In: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus XXVI. (Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1984) 105-153. o.; Samu Mihály - Szilágyi Péter: Az állam- és jogelmélet oktatásának története egyetemünkön. In: Horváth Pál (szerk.): Az Állam- és Jogtudományi Kar szerepe a magyar jogtudomány fejl désében (Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1985) 313-392. o.; ba) Egyes jogbölcsel ket bemutató szakirodalom: Kupa László: Pulszky Ágost bölcselete (Budapest, Seneca Könyvkiadó, 1996); Lichtenstein József: ‘Egy habilitáció története. Horváth Barna pályakezdése’, Szeged, (1990) 10-11, 57-58. o.; Nagy Endre: ‘Erény és tudomány. Vázlat Somló Bódog gondolkodói pályájáról’, Világosság, 23 (1981) 12, 764-772. o.; ‘Pulszky Ágost társadalom- és államtana’, Szociológia, 5 (1977) 2, 207-213. o.; ‘Bevezetés Horváth Barna: Demokrácia és jog cím tanulmányához’, Medvetánc, (1985) 2-3, 294-303. o.; ‘Lehet-e tudományos a világnézet? Pikler Gyula értékmentes jogszociológiája’, Világosság, 33 (1991) 2, 81-92. o.; Elhajló pályaképek (Bibó és Horváth Barna). In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A hatalom humanizációja (Pécs, Tanulmány Kiadó, 1993) 84-90. o.; Paczolay Péter: ‘Moór Gyula jogfilozófiája’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 505-512. o.; Solt Kornél: ‘Moór Gyula jogfilozófiájáról’, Holmi, 6 (1994) 12, 1850-1862. o.; Szabadfalvi József: ‘Moór Gyula pályakezdése’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 497-504. o.; ‘„Demokrácia és jog”. Adalékok Horváth Barna politikaelméletéhez (1945/46.)’, Magyar Közigazgatás, 40 (1990) 7, 605-613. o.; Moór Gyula. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe (Budapest, OsirisSzázadvég, 1994); ‘Vonzások és taszítások − Moór Gyula és Horváth Barna kapcsolata’, Magyar Jog, 44 (1994) 11, 654-660. o.; ‘„Coactus tamen volui!” (Bibó István jogbölcseleti munkássága)’, Forrás, 22 (1985) 12, 13-21. o.; Szabó József: ‘Moór Gyula emlékezete’, Polis, (1989) 3, 17-21. o; Ki a káoszból, vissza Európába (Budapest, Kráter, 1993); Szájer József és Tóth Ádám (szerk.): Moór Gyula 1888-1950 (Budapest, ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium, 1988); Szilágyi István: Bibó István (1911-1979). Vázlat pályafutásáról és életm vér l (Miskolc, Bibó István Olvasókör, 1990); Varga Csaba: ‘Somló Bódog esete a pécsi jogakadémiával’, Jogtudományi Közlöny, 35 (1980) 8, 543-546. o.; Bevezetés Hans Kelsen: Tiszta Jogtan c. m véhez. In: Hans Kelsen: Tiszta Jogtan (Budapest, ELTE Bibó István Szakkollégium, 1988) XI-XVIII. o.; Varga Csaba (szerk.): Aus dem Nachlass von Julius Moór/Moór Gyula hagyatékából (Budapest, ELTE „Összehasonlító jogi kultúrák” projektum, 1995); Zsidai Ágnes: ‘Tény és érték (Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiai vitája)’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 513-519. o.; ‘A perspektíva tüneménye. Horváth Barna jogfilozófiája’, Világosság, 32 (1991) 12, 917-927. o.; Bibó István a jogfilozófus (Horváth Barna és Bibó István szellemi közössége). In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A hatalom humanizációja (Pécs, Tanulmány Kiadó, 1993) 91-108. o. ; A Tiszta Jogszociológia. (Bevezet tanulmány) In: Horváth Barna: Jogszociológia (Budapest, Osiris Kiadó, 1995) 11-58. o.; Perecz László: A belátásos elmélett l a mez elméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth. Századvég, 1998 sz, Új folyam 10. sz. 83-86. o. (ugyanaz megjelent: Hell Judit − Lendvai L. Ferenc − Perecz László: Magyar filozófia a XX. században. Els rész. Áron Kiadó, Budapest, 2000. 114-120. o.); Szabadfalvi József: Bibó István és a szegedi iskola. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életm vér l. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 125-152. o.; Angolszász hatások a második világháború el tti magyar jogbölcseleti gondolkodásban. Állam- és Jogtudomány, XXXVIII. évf. (1999) 1-2. sz. 51-88. o.; Pulszky Ágost. In: Hamza Gábor (szerk.): Magyar Jogtudósok. II. köt. Magyar Fels oktatás Könyvek. 17. Professzorok Háza, Budapest, 2001. 47-69. o.; Húsz év a magyar jogbölcseleti tradíció újraértékelésében.

In: Húsz éves a jogászképzés a Miskolci Egyetemen. (Szerk.: Szabadfalvi József) Miskolc, 2001. (megjelenés alatt); Természetjog és pozitivizmus. Széljegyzetek egy örökzöld vita két világháború közötti hazai jogbölcseleti irodalmához. In: Szabó Miklós (szerk.): Természetjog és pozitivizmus a mai magyar jogelméletben. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. (megjelenés alatt) (Dr. Szabadfalvi József) egyetemi tanár, tárgyjegyz „A jogi nyelv” cím a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium oktatásának célja A jog társadalmi beágyazottságának alapja az, hogy nyelvi közeg hordozza és közvetíti. A jogi döntések kialakítása és következtetések levonása a nyelvi határozatlanság körülményei között történik és a nyelv szabályainak van alárendelve. A szakszeminárium ezt a dimenziót veszi szemügyre, hogy tudatosítsa a nyelviség jelent ségét a jog m ködési módja szempontjából. II. A tantárgy oktatási programja, el adási ütemterve 1. A nyelv szabályainak szintjei 2. A jog és a nyelv szabályainak közös és különböz természete 3. A jogi fogalmak természete 4. A jogi szövegek értelmezése 5. Nyelvhasználat a jogalkalmazásban. III. Követelményrendszer A doktorjelölteknek két számonkérési lehet ség közül lehet választani: a) 1 szerz i ív (40.000 n) terjedelm a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”; b) a kötelez tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése IV. Irodalom a) Kötelez irodalom: Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv Budapest, 2000. b) Tárgyhoz kapcsolódó ajánlott irodalom: A fenti kötet el tanulmánya (Szabó Miklós: Szó szerint… A jog és a nyelv interferenciájáról) végén, a 47-55. oldalakon feltüntetett irodalom. (Dr. Szabó Miklós)

egyetemi tanár, tárgyjegyz

„A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl dés tükrében” cím programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2002/2003. tanév II. félév I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3

1. téma

A munkavállaló munkáltató általi kirendelése, kiküldetése a 96/71. sz. irányelv alapján, valamint a munkaer kölcsönzésr l szóló 96/71 sz. irányelv figyelembevételével

2. téma

A munkáltató helyzetében jogutódlással beálló változás kihatása a munkaviszonyra a 77/187. sz. irányelv tükrében. Ezzel összefüggésben a cs d és a felszámolási eljárás munkaügyi vonatkozásai a 80/987/EGK irányelv tükrében. Az egyes európai államok idevonakozó nemzeti szabályozása és a magyar munkaügyi szabályozás problémája. 3.téma A munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek az irányelvek alapján és a betegszabadság európai uniós rendezése. A munkáltató gondoskodási kötelezettsége a munkavállalóval szemben, és a munkáltató munkavállalóval szembeni versenytilalmi és a többi munkavállalóval történ együttm ködési kötelezettsége. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a 91/533/EGK irányelv tükrében. 4. téma A munkaviszony megsz nése, és megszüntetése különös tekintettel a 75/129. sz. EGK irányelv alapján történ csoportos létszámleépítésre. 5. téma A munkavállaló halála, rendes és rendkívüli felmondás, végkielégítés és a közszolgálatban a felmondás és a csoportos létszámleépítés problémája, mindez az EU tagállamok jogi rendezése tükrében. IV. Min sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb l el adást köteles tartani. A levelez hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés öt fokozatú.

„A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl dés tükrében” cím programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium IV. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma Az EU tagállamok szociális rendszere általában: a) a foglalkoztatástámogatás és segélyezés intézménye, az aktív és passzí támogatások rendszere. A munkaer piaci szervezet felépítése az EU tagállamokban és Magyarországon. A képzési és továbbképz intézmények m ködése és fenntartási rendszere. 2. téma A munkanélküli segélyezés formái az Európai Unió egyes államaiban és az idevonatkozó magyar szabályozás a gyakori módosítások tükrében. Kelet –és középeurópai államok segélyezési formái. 3. téma Nyugdíj- és balesetbiztosítás valamint az üzemi balesetbiztosítás az EU irányelvek és a tagállamok nemzetközi szabályozása, továbbá a magyar jogi rendezés tükrében. 4. téma Az egészségbiztosítás az Európai Unió államaiban és a magyar rendszer reformjának problémái. Szociális alapon történ segélyezés, valamint a közhasznú munka. 5. téma A munkaer szabad áramlása, a munkavállalás szabadsága és a vállakozás szabadsága az Európai Unióban. IV. Min sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb l el adást köteles tartani. A levelez hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés öt fokozatú. „A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl dés tükrében” cím programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

2003/2004. tanév II. félév I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. (Környezetvédelmi jogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek környezetjogi, agrárjogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma: A földterület méhének és felszínének környezeti védelme. A bányászat és a geológiai kutatásokkal kapcsolatos környezetvédelem, a tájvédelem, valamint a föld felszínének az élettelen tényez ivel összefügg környezeti védelem és barlangokkal összefügg jogi normarendszer, hazai és külföldi viszonylatban. 2. téma: A föld felszínének él helyi védelme, az él növényzet különösen az erd k védelme, erd és leveg tisztaság védelem, erd - és vadvédelem, az erd és a természet egyéb növényi és állati életközösségének a védelme. Vad- és madárvédelem, a vizek él közösségének a védelmére vonatkozó hazai és külföldi jogi szabályozás. 3. téma: Mez gazdasági tevékenységgel összefügg környezeti védelem, különös tekintettel a növényvéd szerek használatára, a legel k és a legel takaró fenntartására vonatkozó védelem, valamint a mez gazdasági term föld term képességének fenntartására vonatkozó védelmi tevékenység. Az agrominimum szabályozásának idevonatkozó szabályai. 4. téma: A leveg és a vízvédelem a gyáripari tevékenységgel, valamint a közlekedéssel összefüggésben, továbbá települések környezetvédelme, ideértve az épített környezetvédelemét, telekrendezés, egyedi építmény és m emlékvédelem, továbbá a m szaki létesítményekkel összefügg védelem. 5. téma: Veszélyes anyagokkal összefügg táj-, természet-, település- és ingatlanvédelem, valamint légtér-, földterület- és vízvédelem. IV. Min sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb l el adást köteles tartani. A levelez hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés öt fokozatú. „A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl dés tükrében” cím programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

2002/2003. tanév II. félév I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium IV. (Környezetvédelmi jogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez doktorjelöltek környezetjogi, agrárjogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma: A környezetvédelem gazdasági eszközei, a környezetvédelmi alapok, környezetvédelmi támogatások, és a környezetvédelem megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben. 2. téma: A környezetvédelmi felel sség eszközei, a környezetvédelmi felel sségbiztosítás megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben. 3. téma: A hulladékgazdálkodás alapfogalmai, speciális alapelvei és szabályai a magyar gyakorlatban. 4. téma: Kihívások a magyar környezetjog el tt. A b vítéssel kapcsolatos teend k, és a csatlakozási tárgyalások eredményei. 5. téma: Az agrár-környezetjog hatályos szabályai, a környezeti szempontok érvényesítése a ' 90-es évek Közös Agrárpolitikájában, a Mc.Sharry terv környezetvédelmi támogatásai, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem. IV. Min sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev k az el adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb l el adást köteles tartani. A levelez hallgatók az el adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm dolgozattal és egy kiválasztott kötelez irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min sítés öt fokozatú. Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union A tárgy célja: Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein wird. Hierbei soll gezeigt werden, daβ das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, daβ sowohl die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen.

Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht. Möglichkeiten der Recherche werden aufgezeigt. A tantárgy tematikája: 1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG. 2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht. 3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts. 4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten. 5. Klagearten vor dem EuGH. Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt. Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden. Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im Europarecht. Min sítési feltételek: Nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium, levlez tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelm , publikációra is alkalmas dolgozat készítése az el zetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: - Az Európai Integráció Alapszerz dései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000. - Európai Intézmények és a jOgharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1998. - Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001. Dr. Donat Ebert ügyvéd el csatlakozási tanácsadó

Tantárgyi program az „Európai Unió Bírósági rendszere” cím Ph.D alternatív tárgyhoz I. Tantárgyfelel s neve: Dr. Fazekas Judit , tanszékvezet egyetemi tanár intézetigazgató II. A tantárgy oktatásának célja

Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve áttekint képet adjon a doktori programban résztvev k számára az Európai Unió igazságszolgálgatási rendszerér l az Európai Bíróság és az Els fokú Bíróság m ködésér l struktúrájáról és eljárásairól. Ugyancsak kiterjed az oktatás az Európai Bíróság által alkalmazott alkalmazott jogelvekre és alapjogokra. III. A tantárgy oktatási programja 1. Az Európai Bíróság eredete: Montánunió Bírósága – Európai Bíróság – Els fokú Bíróság. A Bíróságok Statútumai – a Nizzai Szerz dés módosításai 2. A Bíróság eljárásai. Közvetlen és közvetett keresetek 3. El zetes döntéshozatali eljárás 4. Tagállamok elleni eljárás 5. Semmisség megállapítása iránti eljárás 6. Hivatkozás rendelet jogellenességére 7. Határozathozatal elmulasztása 8. Kártérítési eljárás 9. Egyéb eljárások 10. Az Európai Bíróság által alkalmazott általános alapelvek és specifikus jogelvek rendszere 11. Engyenl ség és szolidaritás 12. Jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma 13. Arányosság a törvényes érdekek védelme, méltányosság 14. Alapvet emberi jogok, a szabadságjogok és a demokrácia védelme 15. Eljárásjogi alapelvek: meghallgatáshoz való jog, tisztességes eljárás IV. Vizsgakövetelmények A doktorjelöltek két számonkérési lehet ség közül választhatnak. Vagy egy –el re egyeztetett témából minimálisan 1 szerz i ív terjedelm a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelez anyagból szóbeli kollokvium. V. Irodalom Kecskés László-Lomniczi Zoltán: Az Európai Bíróság Hvgorac, Budapest, 2001. Az Európai Integráció Alapszerz dései Szerk.: Fazekas Judit, KJK, Budapest, 2000 Válogatott ítéletek az Európai Bíróság esetjogából. Szerk: Gordos Árpád KJK-Kerszöv. Budapest, 2001 Európai Közjog és Politika. Szerk.: Kende Tamás Ozírisz-Századvég Budapest, 1998, Az Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Mádl Ferenc: The Law of European Communities. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998., Paul Craig-Grainne de Burca: EU Law Oxford University Press London második kiadás 1998., The Evolution of EU Law Ed.: Paul Craig-Grainne de Burca, Oxford University Press London 1999., Jo Steiner: Textbook on EC Law. Blackstone, London 1998, Stephen Weatherill: Law and Integration in the European Union

Calendron Press -Oxford 1995., T.C. Hartley: The Foundations of European Community Law Fourth Edition. Oxford University Press 1998., Bleckman, von A.: Europarecht. 6. Kiadás Carl Heymanns, Köln, 1995., Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció KJK. Budapest, 1995 A konzultációk tervezett id pontjai: 2004. március 5. 2004. április 2. 2004. április 30. 2004. május 21. 2004. június 24. Beszámoló és a dolgozat leadása Miskolc, 2004. február Dr. Fazekas Judit tanszékvezet egyetemi tanár