ELTE TÁTK TÁRSADALMI KAPCSOLATOK INTÉZETE Szociálpszichológiai Tanszék SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA III.: TÁRSADALOMLÉLEKTAN II. évf. 2003/2004. II. félév Szociális szakok El adó: Lányi Gusztáv, egyetemi docens A kurzus célja: 1. Az el z két félév szociálpszichológiai stúdiumaira támaszkodva alapvet ismeretek nyújtása a társadalomlélektanról és az alkalmazott (ezek közül kiemelten a történeti és a politikai) szociálpszichológiákról, f leg szemléleti sajátosságaikról. 2. A szóban forgó témák (jelenségek, elméleti összefüggések stb.) önálló vizsgálata és tudományos esszében való prezentálása, ezeknek a készségeknek a kialakítása. A foglalkozások jellege: el adás – de nem csak az el adó tanár prelegáló monológjain lesz a hangsúly, hanem a hallgatói aktivitás serkentése is kívánatos. 1. Tehát lesznek hallgatói „kisel adások”, s ezekhez kapcsolódva a csoportos diskurzus-készség kipróbálására is mód nyílik. 2. Az otthon elkészítend „tudományos esszé” el készítése, megbeszélése. A foglalkozások ideje: szerda, 12 órától 13 óra 30 percig. A foglalkozások helye: 0. 99 Vizsga – azaz a szigorlatra bocsátás feltételei: 1. A félév során egy felmér dolgozatot ír az évfolyam, ennek „megfelel ” (azaz minimálisan elégséges) szint min sítése. 2. A tematika irodalomjegyzékében található „olvasmányok” közül minimum hét olvasmánykivonat elkészítése, egy kivonat legalább 3800-4200 karakteres terjedelm legyen. 3. Az otthon elkészítend önálló esszé határid re való elkészítése, a téma az e félévi tematikához igazodva – ám az el adó tanárral konzultálva – szabadon választható. A félévzáró aláírást tehát egyrészt a „megfelel ” min sítést kapott felmér dolgozat birtokában, másrészt a folyamatosan elkészített és leadott olvasmányjegyzékek, harmadrészt a szorgalmi id szak utolsó foglalkozásakor leadott esszé ellenében kapják meg a hallgatók. Az esszé értékelése a szigorlati osztályzatban egyharmadnyi súllyal fog szerepet játszani. TEMATIKA 1. A társadalomlélektan és az alkalmazott szociálpszichológiák alapkérdései. A társadalomlélektan fogalma, jelenségvilága. Alkalmazott szociálpszichológiák: irodalom, sport, gazdaság, jog, igazságszolgáltatás, pedagógia, történelem, politika stb. A társadalmi komplexitás és a pszichológiai redukció: a pszichológiai, a szociológiai és a kulturális antropológiai megközelítés. Viselkedéstudományi orientáció, egyéb elméleti dilemmák: „tiszta tudomány” és a gyakorlat. – A szociálpszichológiai tér és id „kitágításának” problémája: egyén, társadalom, kultúra és történelem. Individuum és socius: a korai vagy kés bbi tapasztalatok hatásai; a „bels ” (pszichikus) oldal versus a „küls ” minta (csoport, intézmény, kultúra); konformitás versus deviencia stb. – Az alkalmazás dilemmái: egyéni és/vagy szociális terápia; forradalom és/vagy reform; nevelés és/vagy tanácsadás stb. Irodalom: Csepeli 1997: 78-96. – Goslin 1976. – Hewstone és mások 1995: 58-78, 445-453. – Smith és Mackie 2001 (az áttekintés: 9-10)
2
2. Ösztönök és a társadalom. A mélylélektan társadalomszemlélete: személyiség és társadalom Freud koncepciójában (az intrapszichikus impulzusok, a korai tapasztalatok els dlegessége, egyetemes látomása: "rossz közérzet" a kultúrában). – A jungiánus váltás: az archetípus és a kollektív minták jelent sége. A kollektív tudattalan és a szimbolikus világ. – Az individuálpszichológia (Adler) társadalomlélektani elmélete: a társadalmi késztetések hangsúlyozása, a fiktiv finalizmus, a fölényre törekvés stb. – Szondi Lipót elmélete: az örökletes ösztöntendenciák, a családi tudattalan szerepe. – Hermann Imre ösztönelmélete mint társadalomlélektani és szocializációs koncepció: a megkapaszkodás és a szeretet. – A freudomarxizmus, a Vigotszkij-iskola felfogása. – A klasszikus mélylélektani interpretáció(k) továbbélése: a humanista és a transzperszonális pszichológiák mint társadalomlélektanok és társadalmi terápiás gyakorlatok (gyakorlatot szervez és inspiráló „ideológiák”). Irodalom: Adler é.n. (1994) – Er s 2001. – Freud 1971, 1982. – Hermann 1984. – Jung 1988, 1990, 1993, 1993a, 1993b. – Paneth 1985. – Szondi 1996. 3. Pszichikus mez , fejl dés és társadalom. A mez elmélet társadalompszichológiai koncepciója: fejl dés vagy szocializáció? Az „egész” (a struktúra) versus az elementarisztikus szervez dés. Önszervez dés (mez elmélet) – környezetelv ség (behaviorizmus). A tanulás mez elméleti értelmezése: a jelentéskonstituálás. A pszichológiai mez szocializációs hatása: mez függ és mez független személyiség. Regresszió, retrogresszió és fejl dés. Viselkedési stílusok és élettörténeti mez . A viselkedés szervezettsége (az egységek bonyolultsága, hierarchikus szervezettség stb.). Irodalom: Lewin 1972. – Hall és Lindzey 1980. – Pléh 1992: 158-171 – Pléh 2000: 366-385. 4. A társadalom mint szimbolikus jelentésvilág. A szimbolikus interakcionalizmus társadalomlélektana. Az én, a szervezet (testvázlat), a gesztusok, a nyelv (a jel és a jelentés), az általános másik, a reaktív én és a felépített én. A szimbolikus univerzum. A társadalmi cselekvés, közösség, intézmény, konfliktus és integráció. Irodalom: Mead 1973. – Berger és Luckmann 1998. 5. Kogníció, tevékenység, socius – és a szociális reprezentáció. A klasszikus (európai) kognitív lélektan (Piaget és Wallon) szerinti "társadalom". A (társadalmi) tevékenység és a történeti-genetikus módszer (Vigotszkij). Biológiai és társadalmi determinánsok. Emoció, mozgásosság, utánzás és socius. Társadalom és fizikai környezet: asszimiláció, akkomodáció stb. Szinkronikus és diakronikus kapcsolatok. Az én és a decentralizáció: a „középponttágulás”. A cselekvést l a gondolkodásig. A gondolkodás szabályai: logika, prelogikai közösségi normák. Az erkölcsi tudat mint a morál kognitív megközelítése. A szociális reprezentáció (Moscovici). Irodalom: Lurija 1974. – Moscovici 2002: 173-288, 325-346. – Piaget 1970. – Váriné 1994: 5-87. – Vigotszkij 1967, 1971. – Wallon 1971. 6. Társadalmi modellkövetés – szociális tanulás. A viselkedéskondicionálás (neo)behaviorista paradigmája. A szociális tanulás elméletei: Miller és Dollár elmélete, Mowrer kéttényez s utánzáselmélete. A szimbolikus modell, reprezentációs folyamatok, a képzetek és a verbális kódolás, a státuszirigység, a szociális hatalom, jutalmazás és büntetés. 2
3
Az énkép és kialakulása: az énkép pontossága, az észlelt és az ideális én közötti ellentmondás, önelfogadás és mások elfogadása. Az azonosuló viselkedést meghatározó tényez k: a tör dés megvonása, a félelem, a modell-személy társadalmi helyzete, csoportok (kortárscsoportok, szül k stb.), intézmények (iskola, tömegkommunikáció stb.). Irodalom: Bandura 1975, 1976, 1980, 1981. – Kósa és Vajda 1998. – McCandless 1976. – McGuire és McGuire 1984. 7. Identitás és élettörténet. Az „én” és az identitás. Az identitás szintjei: személyes azonosság, helyzeti identitás, strukturális-társadalmi és történeti identitás. Az én-érzés kialakulása. Az életciklus: az identitás epigenezise – Erikson identitáselmélete. Az identitás megkonstruálása: „én-ontológiák"” (dinasztikus, antitetikus, kompenzatív és önfelment ). Identitás és narratívum. Élettörténet(ek) és társadalmi-politikai összefüggések. Az életút és poszt/modern társadalom. – Virtuális identitás. Az Internet mint identitáslaboratórium. Irodalom: Allport 1980. – Bögre 2003. – Csepeli 1997: 516-533. – Erikson 1991, 2002: 243271. – Er s 2001a. – Featherstone és Hepworth 1997. – Hankiss Á. 1980. – Kovács és Vajda 2002. – László 1998: 137-145, 1999: 94-116. – Nyíri 1999. – Pataki 2001: 225-405. – Runyan 1998. – Somlai 2002. – Wallace 2002: 59-78. 8. A mindennapi élet dramaturgiája. A mindennapok világának valósága: az „életvilág”, az „itt és most”, a „közelség/távolság” relevanciája. Az interszubjektív világ és a „tudás”: a nyelv szerepe, a hétköznapi tudásszervez dés (inkoherencia, homályosság, valószín ség stb.) A szubjektív élettér szervez dése: én-prezentálás és homlokzat, norma és stigmatizáció. A társadalom mint szubjektív valóság: externalizáció, objektiváció, internalizáció. Irodalom: Berger és Luckmann 1984, 1998. – Douglas 1984. – Goffman 1981. – Hernádi 1990. 9. Kultúra és egyén. A kultúra "elsajátítása". Az alapszemélyiség elmélete, a szociális karakterológia elmélete. Az els dleges és a másodlagos intézmények. A személyiség kulturális és intézményes háttere: a szervezet, tekintély, formalizáltság, biztonság stb. szerepe. Kultúra és kontroll. Individualizmus és kollektivizmus. Kultúrák és viselkedés: kultúra-közi vizsgálatok. Irodalom: Hall 1975. – Kardiner 1971. – Le Vine 1975. – Linton 1974. – Merton 1980. – Riesman 1974. – Róheim 1984. – Serpell 1981. – Triandis 2003. – Yamaguchi 2003. 10. Egyén és történelem – történelmi szociálpszichológiai és pszichohistóriai megközelítés. Szociálpszichológia és történelem. Az id és az id strukturálás: a „gyermek, család és halál” történeti és pszichológiai ritmusa. Az egyéni és a kollektív emlékek. Az életkor mint mentalitástörténeti probléma: a hagyományok szervez dése (a megnevezés: keresztnév, családnév, az életkor analógiás kozmológiai jelölése). – A „gyermek” iránti érdekl dés: a gyermekkor, a gyermekszeretet genezise s ennek kapcsolata a „múlt”-tal. Nemzedéki kölcsönhatások: infaticid, megtagadó, ambivalens, repressziós, szocializációs és segítségnyújtó stílus. – A civilizációs folyamatok: elfojtás, önkontroll – az agresszió szabályozása, a hatalom és az állam pszicho- és szociogenezise (N. Elias és M. Foucault koncepciója).
3
4
Irodalom: Ariés 1987. – Assmann 1999. – Botond 1991, 2003. – Elias 1987. – Foucault 1990. – Gergen 1998. – Imhof 1992. – Kohli 1990. – Kon 1987. – Lányi 1988, 1991, 2000: 48-62. – McGuire 1998. – Münsterberg 1998. – Waite 1998. 11. Egyén és politika. Politikai beállítódások, értékek és ideológiák. Tekintélyelv ség a társadalomban, a tekintélyelv család, a tekintélyelv személyiség affektív és kognitív változói. – A dogmatikus gondolkodás: zárt és nyílt nézetrendszerek, a kognitív komplexitás, makro- és mikro-ideológiák. Tekintélyelv ség = dogmatikus személyiség? Kemény-lágy politikai beállítódás és ideológiák viszonya. A machiavellizmus. Én-más beállítottság és politikai viselkedés. Rendszerváltozás és szociálpszichológiai folyamatok. Irodalom: Adorno 1980. – Csepeli 1997: 212-219, 233-243, 378-384. – Eysenck, 1996. – Fábián 1999. – Fromm 1993. – Lányi 2001, 2001a. – Pataki 2000. – Rokeach és Restle 1980. – Rokeach 1984. – Sanford 1973. – Ziller és mtsai 1996. 12. Csoport, tömeg és társadalom. A „sokaság” mint társadalomlélektani kérdés: élettér és agresszió, a nagyvárosi élet élménye (pszichikus túlterhelés, anonimitás stb.), a hasonulás és a különbözés kényszere (a divat mint tömeges mintakövetés) – Tömeger szak és tömeglelkesedés. Tömeghisztériák és -fantáziák. El ítéletek és sztereotípiák. Többség és kisebbség. Tömeg és er : a sport(ok) által keltett lelkesedés. A tömeg hatalma (pl. tüntetés). Viselkedés katasztrófahelyzetben. – Tömeg és kommunikáció: szóbeszéd, rémhír, közvélemény és tömegtájékoztatás stb. – A kicsi és/vagy nagyvilág: hálózat(ok), autonómia és mellérendelés. Irodalom: Buchanan 2003. – Csepeli 1997: 157-163, 334-346, 475-515. – McPhail 1997. – Pataki 1998. – Reicher 1996. – Staub 1998. – Stoetzel 1974. KÖTELEZ
IRODALOM
Csepeli György 1997. Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest AJÁNLOTT IRODALOM Hewstone, M. - Stroebe, W. - Codol, J. P. - Stephenson, G. M. (szerk.) 1995. Szociálpszichológia. Európai szemszögb l. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Smith, E. R. – Mackie, D. M. 2001. Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Bp. HÁTTÉROLVASMÁNYOK (1) Adler, A., é.n. Emberismeret. Göncöl Kiadó, Bp. Adorno, T. W. 1980. Típusok és tünet együttesek. In: Csepeli Gy. (szerk.): El ítéletek és csoportközi viszonyok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 237-294. old. Allport, G. W. 1980. A személyiség alakulása. Gondolat Kiadó, Bp. 124-155. old. Bandura, A. 1976. Szociális tanulás utánzás útján. In: Pataki F. (szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 84-122. old. Berger, P.L. és Luckmann, T. 1984. A valóság társadalmi felépítése. In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat Kiadó, Bp. 321-355. 4
5
Eysenck, H. J. 1996. A szociális attit dök szervez dése. In: Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai pszichológia. Szöveggy jtemény. Balassi Kiadó, ELTE Szociológiai Intézet, Bp. 90114. Erikson, E. H. 1991. A fiatal Luther és más írások. Gondolat Kiadó, Bp. Erikson, E. H. 2002. Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó, Bp. Freud, S. 1971. Az svalami és az én. In: Buda Béla (szerk.): A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat Kiadó, Bp. 139-164. old. Goffman, E. 1981. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat kiadó, Bp. 103-239. és 299-425. old. Goslin, D. A. 1976. Bevezetés a szocializáció kutatásába. In: Pataki F. (szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 33-55. old. Jung, C. G. 1990. Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Kiadó, Bp. Le Vine, R. A. 1975. Kultúra, személyiség és szocializáció. In: Szociológiai Füzetek 9. 157176.old. Lewin, K. 1972. A mez elmélet a társadalomtudományokban. Gondolat Kiadó, Bp. 215-271. old. Mead, G. H. 1973. A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat Kiadó, Bp. 287-420. Piaget, J. 1970. Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Bp. 354-406. old. Rokeach, M. és Restle, F. 1980. A nyílt és a zárt gondolkodási rendszerek közötti alapvet különbségtevés. In: Csepeli Gy. (szerk.): El ítéletek és csoportközi viszonyok. KJK. 295-316. old. Stoetzel, J. 1974. A kollektív pszichológia problémái. In: Pataki Ferenc, Solymosi Zsuzsa (szerk.): A csoportjelenségek pszichológiája. Szociálpszichológiai szöveggy jtemény. Tankönyvkiadó, Bp. 1974: 135-179. Vigotszkij, Sz. L. 1967. Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Bp. Wallon, H. 1971. Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Bp. 206-291. old. HÁTTÉROLVASMÁNYOK (2) Adler, A. 1994. Életünk jelentése. Kossuth Könyvkiadó, Bp. Ariés, P. 1987. Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Bp. 9-179. old. Assmann, J. 1999. A kulturális emlékezet. Atlantisz Könyvkiadó, Bp. Bandura, A. 1975. A társadalmi modellkövetés a szocializációban. In: Szociológiai Füzetek 9. 121-155. old. Bandura, A. 1980. A személyiségfejl dés szociális tanuláselmélete. In: Szakács Ferenc és Kulcsár Zsuzsanna (szerk.): Személyiséglélektani szöveggy jtemény. II. köt. Tankönyvkiadó, Bp. 514-529. old. Bandura és mts. 1981. A film által közvetített agresszív modellek utánzása. In: Csepeli Gy. (szerk.): A kísérleti társadalomlélektan f árama. Gondolat Kiadó, Bp. 515-525. Berger, P.L. és Luckmann, T. 1998. A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg M hely Kiadó, Bp. Botond Ágnes 1991. Pszichohistória. Tankönyvkiadó, Bp. Botond Ágnes 2003. Pszichohistória. In: Bódy Zsombor és Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Bp. 532-556. Bögre Zsuzsa 2003. Élettörténeti módszer elméletben és gyakorlatban. Szociológiai Szemle, 1: 155-168. Buchanan, M. 2003. Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttör tudománya. Typotex Kiadó, Bp.
5
6
Buda Béla 1986. A személyiségfejl dés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Bp. Douglas, J. D. 1984. A mindennapi élet megértése. In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Bp. 356-402. Elias, N. 1987. A civilizáció folyamata. Gondolat Kiadó, Bp. 162-386. old. Er s Ferenc 2001. Analitikus szociálpszichológia. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. Er s Ferenc 2001a. Az identitás labirintusai. Janus/Osiris, Bp. Fábián Zoltán 1999. Tekintélyelv ség és el ítéletek. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. Featherston, M. és Hepworth, M. 1997. Az öregedés maszkja és a posztmodern életút. In: Featherstone, M. - Hepworth, M. - Turner, B. S.: A test. Társadalmi fejl dés és kulturális teória. Jószöveg M hely Kiadó, Bp. 126-150. Freud, S. 1982. Rossz közérzet a kultúrában. In: S. Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, Bp. 327405. old. Fromm, E. 1993. Menekülés a szabadság el l. Akadémiai Kiadó, Bp. Foucault, M. 1990. Felügyelet és büntetés. Gondolat Kiadó, Bp. Gergen, K. J. 1998. Bevezetés a történeti szociálpszichológiába. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 67-89. Hall, C. S. és Lindzey, G. 1980. Lewin mez elmélete. In: Szakács Ferenc és Kulcsár Zsuzsanna (szerk.): Személyiséglélektani szöveggy jtemény. II. köt. Tankönyvkiadó, Bp. 176-188. old. Hall, E. T. 1975. Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, Bp. Hankiss Ágnes, 1980. „Én-ontológiák”. Az élettörténet mitologikus áthangolása. In: Frank Tibor és Hoppál Mihály (szerk.): Hiedelemrendszer és társadalmi tudat. II. köt. 30-38. old. Hermann Imre 1984. Az ember si ösztönei. Magvet Kiadó, Bp. Hernádi Miklós 1990. Kisbet s történelem. Gondolat, Bp. Hunyady György (szerk.) 1998. Történeti és politikai pszichológia. Osiris, Bp. Imhof, A. E. 1992. Elveszített világok. Akadémiai Kiadó, Bp. Jung, C. G. 1988. A lélektani típusok. Európa Kiadó, Bp. Jung, C. G. é.n. Analitikus pszichológia. Göncöl Kiadó Jung, C. G. 1993. Aión. Akadémiai Kiadó, Bp. Jung, C. G. 1993a. Mélységeink ösvényein. Gondolat Kiadó, Bp. Jung, C. G. 1993b. Az ember és szimbólumai. Göncöl Kiadó, Bp. Kardiner, A., 1971. Az egyén és társadalma. In: Buda Béla (szerk.): A pszichoanalízis és modern irányzatai. Gondolat Kiadó, Bp., 353-374. old. Kohli, M. 1990. Társadalmi id és egyéni id . In: Gellériné Lázár Márta (szerk.): Id ben élni. Akadémiai Kiadó, Bp. 175-212. old. Kon, I. Sz. 1987. A gyermekkor etnográfiája. Szociológiai Figyel , 1. sz. Kósa Éva – Vajda Zsuzsanna 1998. Szemben a képerny vel. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. Kovács Éva és Vajda Júlia 2002. Mutatkozás. Zsidó identitás történetek. Múlt és Jöv Könyvek Lányi Gusztáv 1988. Mi a történelmi szociálpszichológia? Pszichológia, 1: 123-137. Lányi Gusztáv 1991. Erikson és a pszichohistória. BUKSZ, 4: 420-425. Lányi Gusztáv 2000. Magyarság, protestantizmus, társaslélektan. Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életm vében. Osiris Kiadó, Bp. Lányi Gusztáv 2001. Lélek(tan) és politika. Bevezetés a politikai pszichológiába. Jószöveg M hely Kiadó, Bp.
6
7
Lányi Gusztáv 2001a. Rákosi Mátyás politikai antiszemitizmusa. In: Lányi Gusztáv: Rendszerváltozás és politikai pszichológia. Politikai pszichológiai tanulmányok. Rejtjel Kiadó, Bp. László János 1998. Szerep, forgatókönyv, narratívum. Scientia Humana, Bp. László János 1999. Társas tudás, elbeszélés, identitás. Scientia Humana/Kairosz, Bp. Linton, R. 1974. A személyiség kulturális háttere. In: Pataki F. (szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggy jtemény I. köt. Tankönyvkiadó, Bp. 309-339. old. Lurija, A. R. 1974. A pszichológia mint történettudomány. In: Váriné Szilágyi Ibolya (szerk.): A pszichikum és a tevékenység a mai szovjet pszichológiában. Gondolat Kiadó, Bp. 437466. McCandless, B.R. 1976. Az énkép és kialakulása. In: Pataki F. (szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 145-176. old. McGuire, W. J. és McGuire, C. 1984. A spontán énkép alakulása az egyén különböz sége alapján. In: Hunyady György (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 146172. old. McGuire, W. 1998. Történeti adatok használata a pszichológiában: jegyzetek Münsterbergr l. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 58-66. McPhail, C. 1997. Blumer elmélete a tömegviselkedésr l. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggy jtemény. Osiris, Bp. 69-88. Merton, R. K. 1980. Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat kiadó, Bp. 452471. old. Moscovici, S. 2002. Társadalom-lélektan. Válogatott tanulmányok. Osiris Kiadó Münsterberg, H. 1998. Pszichológia és történelem. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 45-57. Nyíri Kristóf 1999. Identitáskérdések az elektronikus hálózottság korában. Magyar Pszichológiai Szemle, 1. sz. Paneth Gábor 1985. A labirintus járataiban. Magvet Kiadó, Bp. Pataki Ferenc 1998. A tömegek évszázada. Osiris, Bp. Pataki Ferenc 2001, Élettörténet és identitás. Osiris Kiadó, Bp. Pataki Ferenc 2000. Rendszerváltók és b nbakok. Osiris, Bp. Pléh Csaba 1992. Pszichológiatörténet. Gondolat Kiadó, Bp. Pléh Csaba 2000. A lélektan története. Osiris Kiadó, Bp. Reicher, S. 1996. A kollektív viselkedés meghatározottsága. In: Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai pszichológia. Szöveggy jtemény. Balassi Kiadó, ELTE Szociológiai Intézet, Bp. 373-404. Riesman, D. 1974. A karakter és társadalmi típusai. In: Pataki F. (szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggy jtemény I. köt. Tankönyvkiadó, Bp. 340-363. Róheim Géza. 1984. Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Gondolat Kiadó, Bp. 278642. old. Rokeach, M. 1984. A nézetek rendszerének szervez dése. In: Hunyady Gy. (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp., 469-489. old. Runyan, W. M. 1998. Vita a pszichobiográfiáról. In: Hunyady György (szerk.): Történeti és politikai pszichológia. (Szöveggy jtemény). Osiris, Bp. 305-339. Sanford, N. 1973. Az autoriter személyiség elmélete. In: Hunyady Gy. (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 384-405. old. Schuman, H. – Rieger, C. – Gaidys, V. 1998. Kollektív emlékek az Amerikai Egyesült Államokban és Litvániában. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 234-251. Serpell, R. 1981. Kultúra és viselkedés. Gondolat Kiadó, Bp. Somlai Péter 2002. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 7
8
Staub, E. 1998. Az er szak társadalmi-kulturális gyökerei. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 90115. Triandis, H. C. 2003. Az individualizmus és a kollektivizmus kultúrközi vizsgálata. In: Váriné Szilágyi Ibolya (szerk.): Értékek az életben és a retorikában. Akadémiai Kiadó, Bp. 155-195. Váriné Szilágyi Ibolya (szerk.) 1994. Az erkölcs a néz és a cselekv szemszögéb l. Scientia Humana, Bp. Vigotszkij, Sz. L. 1971. A magasabb pszichikus funkciók fejl dése. Gondolat Kiadó, Bp. Waite, R. G. L. 1998. Adolf Hitler antiszemitizmusa: történeti és pszichoanalitikus tanulmány. In: Hunyady Gy. (szerk.): i.m. 340-366. Wallace, P. 2002. Az Internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Yamaguchi, S. 2003, A kultúra és a kontrollal kapcsolatos orientációk. In: Nguyen Luu Lan Anh – Fülöp Márta (szerk.): Kultúra és pszichológia. Osiris Kiadó, Bp. 387-408. Ziller, R. és mtsai, 1996, Én-más beállítottság és politikai viselkedés. In: Lányi G. (szerk.): Politikai pszichológia. Szöveggy jtemény. Balassi Kiadó, ELTE Szociológiai Intézet, Bp.
8
