2004.(II.24

SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSE 8/2004.(II.24.) RENDELETE A BELVÁROS ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Székesfehérvár, Belváros és környéke Szabályozási terv alkalmazására és a vonatkozó helyi építési szabályzatára az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános elõírások 1.§ (1)

A rendelet hatálya a rendelet 1. sz. mellékletét képezõ Szabályozási Tervben (SZT) lehatárolt területre (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Mészöly Géza utca – Dózsa György út – Szekfû Gyula utca – Széna tér – Gáz utca – Lövölde utca – Béke tér – Vasúti terület határvonala – Széchenyi utca – Piac tér – Palotai út – Mátyás király körút) terjed ki.

(2)

A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelõen megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó a szabályozást tervlapon ábrázoló Szabályozási Tervvel.

(3)

Az 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (beépítésre nem szánt terület esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni csak az Étv-nek, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20) Korm. sz. rendeletnek (OTÉK), valamint a jelen rendeletnek és mellékletének megfelelõen lehet. A szabályozás elemei 2.§

(1)

Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv a (2) bekezdés szerinti kötelezõ és a (3) bekezdés szerinti irányadó elemeket tartalmazza.

(2)

A szabályozási terven kötelezõnek kell tekinteni: − a szabályozási vonalat; − a különbözõ övezeteket elválasztó határvonalat; − a kötelezõ építési vonalat; − az övezeti jellemzõket;

− − −

az építési hely területét; a védett területek határát; az egyes épületekre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi elõírásokat.

(3)

Irányadónak kell tekinteni a szabályozási terven: − az irányadó telekhatárokat; − az irányadó építési vonalakat; − s minden további, kötelezõként nem felsorolt szabályozási elemet;

(4)

A kötelezõ erejû elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(5)

Az irányadó elemek az övezeti elõírásokban meghatározott céllal és mértékig változtathatók. Az ott leírtaktól eltérõ esetben csak a szabályozási terv módosításával változtathatók (lásd 12.§ ). Telekalakítás 3.§

(1)

Az egyes létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervnek és az övezeti elõírásoknak megfelelõen építési telket, vagy építési területet – nyomvonalas létesítmények esetén területet – kell kialakítani.

(2)

Az építési telek kialakíthatóságának elõfeltétele az ahhoz kapcsolódó közlekedési célú közterületek kialakítottsága, illetve egyidejû kialakítása.

(3)

Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a szabályozási tervnek megfelelõen engedélyezhetõ. Közterület-kialakítás 4.§

(1)

Jelen rendelet hatályába tartozó területen a közterületeket a szabályozási tervnek megfelelõen kell kialakítani.

(2)

A mûemléki jelentõségû területen belüli közterületek a kialakítás módja, és a terület használatának jellege szerint övezetekre tagolódnak.

(3)

A közterületi övezetek rendezése, átépítése esetén az alábbi kertépítészeti, környezetalakítási elveket kell figyelembe venni azok jellegének megõrzése érdekében: a) Keskeny lakóutcák: kõburkolat (lehetõleg természetes anyagú), kiemelt járdaszegély (egyes szakaszokon, illetve közterület-szabályozási terv alapján eltérés lehetséges), minimális utcabútorozás és növénytelepítés.

2

b) Elsõsorban keskeny gyalogos közök: kiemelt szegély nélküli, síkban tartott kõburkolat, utcabútorozás és ültetett növényzet nélkül (mobil, edényes növényzet kihelyezhetõ). c) Kisebb teresedések, terek: kõ díszburkolat, a hely jellegének megfelelõ minimális utcabútorozás, kevés, kis lombkoronájú fa. d) Jelentõs bevásárló és sétáló utcák: egyedi tervezésû dísz (kõ) burkolat, fasorok, egyedi fák telepíthetõk, választékos utcabútorozás. e) Jelentõs gyalogos dísztér, Városház tér: egyedi tervezésû, reprezentatív dísz (kõ) burkolat, ”visszafogott” növénytelepítés és utcabútorozás. f) Összenyitott tömbbelsõk: zöldfelületnek is helyet hagyó kõburkolat, a kertjelleget bemutató, gazdagabb növénytelepítés szükséges, parkolófelület nem alakítható ki. g) Bemutatandó városfalszakaszokat kísérõ sáv: dominánsan zöldfelületi jelleg, de biztosítva a régészeti emlékek láthatóságát, kiemelését, természetes (vagy olyan hatású) kõburkolat, járda, pihenõhelyek, padok. h) Városfalakat kísérõ sáv (elsõsorban intézményi telekrészeket igénybe véve): dominánsan burkolt, gyalogos átjárást lehetõvé tevõ felületek, kevesebb fával, utcabútorral. (4)

A 4.§ (3) a)-h) ponttal jelölt övezetben a közterületeken, illetve közhasználatra átadott területen reklám- és hirdetõtáblát, berendezést, pavilont, egyéb utcabútort, építményt elhelyezni, növényzetet telepíteni, általában a területet kialakítani csak közterület-rendezési terv alapján szabad. A közterületi rendezési terv készítése során a városi fõépítésszel a tervezés folyamatában egyeztetni szükséges. A telek beépítése 5.§

Az 1.§-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a szabályozási terv szerinti építési helyen lehet épületet elhelyezni, ahol az építési hely ábrázolásra került. Egyéb esetben az elõkert méretét a környezetre jellemzõ beépítési módhoz kell igazítani, meghatározni, vagy az utcafrontra kihelyezni. Az oldal és hátsókert meghatározásánál az OTÉK vonatkozó elõírásait kell betartani. Zöldfelületek kialakításának általános elvei 6.§

(1)

A beépítésre szánt területek engedélyköteles változtatásakor (építés, felújítás, bontás, használati módváltozás stb.) az építési övezetre vonatkozó minimális zöldfelületeket biztosítani kell. Az építési engedélyezési terv dokumentáció kötelezõ tartozékaként a zöldfelületek rendezésére vonatkozó M=1:200 kertészeti tervet is be kell nyújtani.

(2)

Az OTÉK 42.§ (7) bekezdésén túlmenõen a 10 gépjármûnél kisebb befogadóképességû felszíni parkolóhelyeket is fásítani kell. Minimum három parkolóhe-

3

lyenként 1 db környezettûrõ, túlkoros – legalább 14 cm törzsátmérõjû - lombos fa telepítésérõl kell gondoskodni. A parkolók fásítását a meglévõ parkolók esetében is el kell végezni. (3)

A lakó-, a különleges és a vegyes területfelhasználású területek közös határú zöldfelületein térhatároló növényzet telepítése szükséges legalább 2,0 m szélességben többszintes növényzetbõl képezve.

(4)

A szabályozási terven jelölt helyeken a garázsok felsõ födémét alkalmassá kell tenni zöldtetõ létesítésére. A földfelszín alatti – térszint alatti önálló, vagy épülettel együtt megvalósuló, az épület kontúrján túlnyúló – mélygarázs szintjét úgy kell megválasztani, hogy a térszinten zöldfelület elhelyezését biztosítsa.

(5)

A zavaró tûzfalak, bütük növényzettel történõ befuttatásáról, illetve esztétikai rendezésérõl gondoskodni kell.

(6)

A köztereket a történelmi belváros területén, valamint a Piac tér, az Eszperantó tér, a Rákóczi Ferenc utca menti központi vegyes területeken (Alba Regia szálló és a Technika háza között) egységes utcaburkolati, utcabútorzati, növénytelepítési terveket is tartalmazó környezetrendezési tervek alapján kell kialakítani, illetve felújítani.

(7)

Új fasorok telepítése szükséges a szabályozási terven jelölt utcákban. A fafaj megválasztása során a környezeti adottságoknak megfelelõ, elõnevelt egyedeket kell alkalmazni kertészeti szakterv alapján.

(8)

Kertészeti szakterv alapján felújítandók, pótlandók (kiegészítendõk) a szabályozási terven e szerint jelölt fasorok. A fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemzõ fafajához igazodóan, azonos fafajjal történhet, elõnevelt faegyedekkel. II. FEJEZET Az építési övezetek elõírásai A tervezési terület tagozódása 7.§

(1)

Az 1.§-ban rögzített terület az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) beépítésre szánt területen - Ln jelû nagyvárosias lakóterület, - Lk jelû kisvárosias lakóterület, - Vt jelû településközpont vegyes terület, - Mvt jelû mûemléki rehabilitációs településközpont vegyes terület, - Vk jelû központi vegyes terület, - Ko jelû különleges terület – oktatási központok, b) beépítésre nem szánt területen - közlekedési és közmû terület, - zöldterület. 4

Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek építési elõírásai 8.§

(1)

A beépítésre szánt területek beépítési mód, beépítési százalék, legnagyobb építménymagasság, legkisebb telekméret vonatkozású építési elõírásait az alábbi táblázatok foglalják össze: (a) A választható beépítési módok, beépítési százalékok és építménymagasság kódjeles táblázata Beépítési mód

Kódjel

Sz szabadon álló Z Zártsorú

1 2

Beépítési %

Kódjel

30 40 45 60 80 100

1 2 3 4 5 6

Építménymagasság értéke ≤ 4,5 ≤ 7,5 ≤ 10,5 ≤ 12,5 ≤ 16,5 ≤ 33,0

Kódjel 1 2 3 4 5 6

(b) A választható legkisebb telekméretek a kialakult állapot figyelembevételével Legkisebb telek nagyság (m2) 300 700 1000

Legkisebb telekszélesség (m) 12 20 (18) 30

Kódjel telekmélység (m) 30 33 33

1 2 3

(2)

Ha a telek saroktelek, a telek beépítettsége zártsorú beépítési mód esetén további 20%-kal növelhetõ. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg az OTÉK 25.§-ban meghatározott felsõ értéket.

(3)

A terepszint alatti legnagyobb beépítettség 100% lehet, ha az legalább 60%-ig gépkocsi-tárolás céljából épül. Egyéb esetben a terepszint alatti legnagyobb beépítettség 60%, de ebbõl legalább 40% gépkocsi várakozóhely, s csak 20% lehet egyéb funkció.

(4)

A legkisebb zöldfelület nagyságára az OTÉK 25.§-a vonatkozik. Mélygarázs építése esetén elfogadható zöldfelületként az annak tetején legalább 30 cm vtg. termõfölddel létesített tetõkert.

(5)

Az építési jellemzõk a (2) és (3) bekezdés táblázataiból képezhetõ 5 számjegyes számsorként az alábbi elven: a) Az építési elõírások számsora elõtt a betûjelek az övezet rendeltetését – területfelhasználási besorolását – jelzik (pl. Ln). b) Ln 1…….. az elsõ szám jelzi, hogy a terület kialakult, vagy újonnan beépítésre kerülõ terület, azaz nem kialakult kategóriába tartozik: 0 kialakult

5

1 nem kialakult Ln 12…… a második szám jelzi, hogy az építési övezetben milyen beépítési mód alkalmazható (szabadon álló, oldalhatáros, ikerházas, zártsorú) az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 122….. a harmadik szám jelzi a beépítési százalékot az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 1225… a negyedik szám az építménymagasság jelzõszáma az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel; Ln 12253 az ötödik a teleknagyság jelzõszáma az (1) bekezdés szerinti táblázatban rögzített értékkel. c) Az MJT sajátos övezeteiben egyéb jelzések is szerepelnek. Ezek magyarázata az alábbi: M = mûemléki jelentõségû területen helyezkedik el a tömb ( MVt ), illetve ha a számsor közepén helyezkedik el az „M”, védett épületegyüttesre utal; K = kialakult karakterû tömböt jelent; 5,5 és 8,5 = kiemelt fontosságú építménymagasság. (6)

Meglévõ garázs funkcióváltása nem engedélyezhetõ.

(7) Reklámtábla, cégér elhelyezése, légkondicionáló rendszer beépítése, bárminemû építési szerelési munka – amennyiben homlokzatot érintõ gépészeti berendezéssel jár - építési engedély köteles. Többszintes, többlakásos épületeknél kültéri légkezelõ egység elhelyezése csak egységes terv alapján, homlokzatot nem sértõ megjelenéssel engedélyezhetõ – pl. tetõn egy tömbben elhelyezett módon. (8)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen, építés akkor engedélyezhetõ, ha: a) rövidtávon (2 éven belül) bekövetkezõ terv szerinti területfelhasználás, vagy építési övezet változás esetén: az építés csak az élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy az egészség védelme érdekében feltétlenül szükséges munkák elvégzésére irányul. b) középtávon (6 éven belül) bekövetkezõ terv szerinti területfelhasználás, vagy építési övezet változás esetén: − az építés ideiglenes jelleggel, és csak akkor engedélyezhetõ, ha – az ideiglenes építmény terv szerinti felhasználást megelõzõen megszüntethetõ, − a terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg, − a távlati felhasználás megvalósulásának várható idejére bizonyíthatóan megtérül, − az állag megóvására irányul, − a környezet védelme érdekében történik. c) hosszú távon vagy nagy távlatban (6 éven túl) bekövetkezõ terv szerinti területfelhasználás, vagy építési övezet változás esetén: és az építés a b) pontban foglaltakon túlmenõen a területen lévõ épületek és építmények a kialakult helyzetnek megfelelõ felújítása, korszerûsítése érdekében szükséges. Az a) – c) pontokban foglaltak érvényesítése érdekében a tervet legalább hatévenként felül kell vizsgálni.

(9) Az alábbiakban felsorolt helyeken történõ építéseknél, bõvítéseknél a tervezés során Területi Fõépítészi Tervtanácsi véleményt ki kell kérni: a) 335/2 hrsz-ú ingatlan,

6

b) c) d) e)

518, 517, 516 hrsz-ú ingatlanok, 474, 473, 472, 471 hrsz-ú ingatlanok, 8747, 8743 hrsz-ú ingatlanok, 8753 hrsz-ú ingatlan.

Ln nagyvárosias lakóterület 9.§

(1)

A nagyvárosias lakóterület kialakult, jellemzõen sûrû beépítésû, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek – a Belvárost koszorúzó lakótelepek – területe, sajátos úszótelkes telekalakítással.

(2)

A nagyvárosias lakóterületen új lakóépület nem építhetõ, kivéve a bontás utáni új építését. Az OTÉK 11.§ szerinti egyéb épületek építése a jelen paragrafusban szereplõ lehetõségek alapján történhet.

(3)

A nagyvárosias lakóterület úszótelkei között – a szabad zöldfelületek rovására – új pavilon nem helyezhetõ el. A meglévõ pavilonok átalakítása: - csak külsõ pultos kiszolgálás lehet; - a területen egységes rendszerû, max. 6 m2 alapterületû pavilonokra kell a meglévõt lecserélni.

(4)

A szabályozási tervlapon jelölt épületek esetében magastetõ-építés és tetõtérbeépítés megengedhetõ az alábbi feltételekkel: a) abban a telepi együttesben, ahol már megindult a térdfalas, vagy térdfal nélküli külsõ épületkontúrra épített magas tetõ, ott ahhoz illeszkedõen engedélyezhetõ; b) amely tömbben még nem létesült, de a szabályozási tervlap jelzi a magas tetõ létesítésének lehetõségét, ott az épület külsõ kontúrjától legalább 1,51,5 m-rel beljebb indítható a tetõtéri felépítmény határfalainak síkja, a tetõ hajlásszöge pedig 25° és 30° között választandó meg. Az így kialakuló körbefutó terasz zöldtetõként javasolt; c) lift létesítése kötelezõ, ha a felsõ új lakószint 12,65 m-t eléri, illetve meghaladja (OTÉK 82.§). A lift elhelyezése orsótérben – ha erre az építészeti kompozíció lehetõséget biztosít –, vagy külsõ liftes elrendezéssel létesíthetõ. Az utóbbinál az új rátételen homlokzatot javító architekturális elemként, a bejáratok építészeti rendezésével, az épület felújításával egyidejûleg engedélyezhetõ; d) Az OTÉK szerinti lakásonkénti 1 db gépkocsitárolót, vagy parkolóhelyet kötelezõ biztosítani. A lakótelepi általános parkolóhiány miatt az alábbi garázsok, illetve parkolók, vagy süllyesztett, térszint alatti tárolóhelyek megvalósulása elõfeltétele a tetõtér beépítésének: da) Horvát István lakótelep:

7

- a Kölcsey F. utcai garázstömb mögötti tervezett új garázsok épülése, vagy a játszótér alatti süllyesztett parkoló; db) Lövölde utcai lakótelep (Lövölde utca – Deák F. utca közötti tömb) - a tömbön belül a sportpálya alatti süllyesztett parkoló; dc) Horvát István utca – Prohászka O. út és Deák F. utca által határolt lakótelep: - belsõ feltáró utak mentén javasolt parkolóhely; dd) Prohászka O. út és Károly János utca közötti tömbbelsõ épületeinél: - a jelenlegi parkoló térszint-eltolással, részben földbe süllyesztéssel történõ megduplázása; de) Ybl Miklós lakótelep 3 épülete: - az Eszperantó tér alatti kétszintes mélygarázs építése; df) Pilinszky, Radnóti, Csanádi tereket karéjozó épületek: - a Skála áruházhoz kapcsolódó parkolóház, vagy a térszint alatti parkolók megvalósulása. e) A magas tetõ építési szándéka esetén elvi engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az építészeti megjelenés illeszkedését, az OTÉK szerinti gépkocsi-várakozó hely, illetve tároló biztosíthatóságát, a lift kiépítésének építészeti következményeit, és a mûszaki megoldás minõségét. (5)

Tekintettel arra, hogy az övezetben új lakóépület nem létesíthetõ, s új telek sem alakítható, a sajátos úszótelkes, kialakult helyzet fenntartható. Így felújítás, s a (4) bekezdés szerinti átépítési, korszerûsítési munkák engedélyezhetõk. Az övezeti jellemzõkben a kialakult állapot került rögzítésre, így az OTÉK-tól való eltéréshez külön eljárás nem szükséges. Az építési jellemzõk az alábbiak: Kialakult helyzet Beépítési mód Legnagyobb beépítettség Legnagyobb építménymagasság Legkisebb zöldfelület

szabadon álló 100% 33 m 0%

OTÉK szerinti Paraméterek 80% > 12,5 m 10%

(6) Meglévõ lakóépületek esetén az épületek komfortfokozata növelése érdekében az építési hely a homlokzat síkjától maximum 2,5 méterrel növelhetõ. A tûzfalak beépítésénél a 2,5 m tovább növelhetõ, ennek lehetséges mérete az elvi építési engedélyezés során kerül meghatározásra. A bõvítés zöldterület rovására nem történhet. Lk kisvárosias lakóterület 10.§

(1)

A kisvárosias lakóterület kialakult, jellemzõen sûrû beépítésû, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

8

(2)

A területen az OTÉK 12.§ szerinti épületek helyezhetõk el, kivéve: termelõ kertészeti építmény, új, önálló üzemanyagtöltõ, gazdasági építmény. Vendég vagy munkahelyi forgalmat vonzó használat csak a földszinten engedhetõ meg, kivéve, ha az OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezés teljes mennyisége a telken belül biztosítható.

(3)

Az övezetben a kialakult állapot szerint úszótelkes lakóépületek, s telkes zártsorú tömbök egyformán megtalálhatók.

(4)

Az Lku jelû úszótelkes területek nem növelhetõk – kivéve ha lift-bõvítmény készül -, azaz új lakóépület úszótelken nem helyezhetõ el. A meglévõ lakóépületek közül a szabályozási tervlapon jelöltek esetében magastetõ-építés és tetõtér-beépítés megengedhetõ a 8.§ (4) bekezdésében ismertetett feltételek értelemszerû betartásával.

(5)

Az Lk jelû telkes kisvárosias övezetben a 8.§ alapján képzett építési jellemzõket be kell tartani a 8.§ (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével, valamint jelen paragrafus (6) –(19) bekezdésében felsoroltak vonatkoztatásával egyidejûleg.

(6)

A 60%-os maximális beépítettség 75%-ra növelhetõ, ha a telek területének legalább 90%-a alatt mélygarázs épül. Ezzel az elõírással egyidejûleg alkalmazni kell a 8.§ (3) bekezdésben foglaltakat is.

(7)

A beépítettség 100%-ra növelhetõ a 474, 473/1, 472, 471 hrsz.-ú telkeken, amennyiben azokon parkolóház épül.

(8)

A beépítettség 100% lehet a 455/1, 455/3, 453/1, 482/1 és a 482/2 hrsz.-ú telkeken.

(9)

Az övezetben új beépítés esetén fedett kapuáthajtó építése kötelezõ az utca felõl, amennyiben az építési telek gépkocsival csak az utca felõl közelíthetõ meg. Az övezetben meglévõ lakóépületek átépítésénél szerkezettõl függõen kapuáthajtó létesítendõ, amennyiben a telek gépkocsival csak az utca felõl közelíthetõ meg.

(10) Az új épületek szerkezeti rendszerét (pillér raszterét, pince fölötti födémét) úgy kell kialakítani, hogy – ha nem épül pincegarázs – az a késõbbiekben is kialakítható legyen. (11) A kisvárosias lakóterületen pavilon nem helyezhetõ el. (12) Lakókocsit, üdülõsátrat egyedi telken átmeneti tartózkodás céljára sem szabad felállítani.

9

(13) Újonnan épülõ épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés nem lehetséges. A meglévõ épületeknél a meglévõ homlokzati égéstermék kivezetésének fenntarthatóságát a hatósággal engedélyeztetni szükséges. (14) Portálok kialakítása engedélyköteles. Csak a teljes homlokzatra és annak minden elemére kiterjedõ engedélyezési terv nyújtható be. (15) A 473/1, 472, 471 hrsz.-ú telkeken épülõ parkolóházban a szállodához érkezõ buszok fogadását is biztosítani kell. (16) Mélygarázsok építése esetén az engedélyezési eljárásba be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Utóbbitól – igényük szerint – régészeti szakfelügyeletet kell rendelni. (17) A tömbbelsõben javasolt garázsok magas tetõvel, vagy zöldtetõvel engedélyezhetõk. (18) A József Attila utca és a Rákóczi út saroktelkén (8747 hrsz) a kialakuló zöldterület alatt mélygarázs építhetõ 100%-os beépíthetõséggel.

Vt jelû településközpont vegyes terület 11.§ (1)

A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, és olyan helyi települési szintû igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetõen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében rögzített épületek helyezhetõk el – kivéve az önálló üzemanyagtöltõt - a szabályozási tervlap szerinti, s a 8.§-ban rögzített építési jellemzõk és elõírások betartásával.

(3)

Az övezetben új beépítés esetén fedett kapuáthajtó építése kötelezõ az utca felõl, amennyiben az építési telek gépkocsival csak az utca felõl közelíthetõ meg. Az övezetben meglévõ lakóépületek átépítésénél szerkezettõl függõen kapuáthajtó létesítendõ, amennyiben a telek gépkocsival csak az utca felõl közelíthetõ meg.

(4)

Újonnan épülõ épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés nem lehetséges. A meglévõ épületeknél a meglévõ homlokzati égéstermék kivezetésének fenntarthatóságát a hatósággal engedélyeztetni szükséges.

(5)

Portálok kialakítása engedélyköteles. Csak a teljes homlokzatra és annak minden elemére kiterjedõ engedélyezési terv nyújtható be.

10

(6)

Mélygarázsok építése esetén az engedélyezési eljárásba be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Utóbbitól – igényük szerint – régészeti szakfelügyeletet kell rendelni.

(7)

Az övezetben új pavilon nem helyezhetõ el. A meglévõ – pavilonok közül a József A. utca Budai út felõli végén a nyugati oldalon, továbbá a Sportcsarnok mellett álló pavilonok megszüntetendõk.

(8)

A Kígyó utca és az Õsz utca közé esõ, a szabályozási terv szerint kialakított építési telek csak elvi engedélyezési terv alapján építhetõ be. Az épület parkolóházzal, terepszint alatti (2 szintes) mélygarázzsal együtt engedélyezhetõ a térség parkolási gondjainak megoldása érdekében. A jelenleg ott álló szobor méltó áthelyezésérõl gondoskodni kell.

(9)

A Mátyás király körút és Színház utca között, valamint a Koch László utca mentén elhelyezkedõ nem telepi környezetben álló, többlakásos lakóépületeknél tetõtér-hasznosítás igénye esetén a jelenlegi lapos hajlású tetõ helyett 35-40°-os, egyszerû sátortetõ szerkesztésû új tetõ építhetõ legfeljebb 0,70 m-es térdfal kialakításával.

(10) A Károly János utca, a Gyümölcs utca, a Kégl György utca és a Távírda utca környezetébe esõ Vt területeken új lakóépület építésénél, vagy új lakások létrehozásánál, ha 4 lakásnál több létesítésül, kétlépcsõs engedélyezési eljárás kell lefolytatni, mely eljárás szabályait, az engedélykérelmek mellékleteit az építési törvény, valamint a vonatkozó magasabb szintû jogszabályok, illetve azok végrehajtására kiadott rendeletek határoznak meg. (11) Az övezetben az OTÉK 42.§ szerinti gépkocsi várakozóhelyeket telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolási kötelezettség pénzzel nem váltható meg. MVt jelû mûemléki rehabilitációs településközpont vegyes terület 12.§

(1)

Az övezet a 11.§ (1) bekezdése szerinti létesítmények elhelyezésére szolgál, a 19.§ és 20..§-ban rögzített országos védelem vonatkozó elõírásainak hatályával egyidejûleg.

(2)

A különleges településtörténeti és építészeti értéket képviselõ mûemléki jelentõségû területként védett belváros területén csak az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében rögzített épületek helyezhetõk el, illetve tarthatók fent – kivéve az önálló üzemanyagtöltõt és parkolóházat, az alábbi bekezdésekben részletezett építési jellemzõk és elõírások betartásával egyidejûleg.

(3)

A területen a kialakult, illetve a szabályozási tervlapon jelölt kialakítható telkeken túl általában telkek sem telekosztással, sem telekösszevonással nem hozhatók létre.

11

(4)

Az övezet építési jellemzõinek jelölése hasonló a 8.§-ban ismertetett elvekhez, azaz a területfelhasználási jel után itt is számsor indul két jeggyel, majd betûk következnek. Az elsõ két szám a kialakult állapotra, s a beépítési módra utal. A betûjelekhez kapcsolódó elõírások a 8.§ (5) bekezdése c) pontjában részletezettek.

(5)

Az MVt-02 jellel kezdõdõen jelölt, s azon belül is jelleg szerint A, B, C jellel megkülönböztetett övezetben zártsorú kialakítással, a jelenlegi beépítettség mértékét meg nem haladó módon helyezhetõk el az épületek. A jelenlegi beépítettség mértékének megállapításánál a bontandó épületek, épületrészek alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A beépítettség mértékére vonatkozó fentiektõl eltérõ eseti elõírást a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. Az övezetben az épületek homlokzati magasságára vonatkozó alábbi elõírásokat kell megtartani: a) az MVt – 02 M jellel jelölt tömbökben az egységes és mértékadó környezethez igazodó utcai homlokzati magasságú épületek helyezhetõk el. A meglévõ épületek jelenlegi homlokzati magassága átépítés esetén az utcakép egységének megtartásával 50 cm-rel módosítható. Az ettõl eltérõen elõírt homlokzati magasságot a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. A homlokzati magasság szempontjából mértékadó környezet megállapításánál a kialakult, illetve a telkenként megjelöltek szerint kialakuló környezetet kell figyelembe venni; b) az MVt – 02 K jellel jelölt tömbökben a kialakult környezethez igazodó utcai homlokzati magasságú épületek helyezhetõk el. A meglévõ épületek jelenlegi homlokzati magassága átépítés esetén, az utcakép egységesebb megjelenése érdekében ±1,0 m-rel módosítható. Az ettõl eltérõen elõírt homlokzati magasságot a szabályozási tervlap tartalmazza.

(6)

Az (5) bekezdésben foglalt övezetben az építészeti részletképzések tekintetében az alábbi elõírásokat kell figyelembe venni: a) Az A jellel jelölt (MVt – 02 MA és MVt – 02 KA) tömbökben az alábbi elemeket kötelezõ, irányadó, illetve javasolt módon kell alkalmazni. Kötelezõ elemek − a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett, − az épület csak személybejáróval tárható fel az utca felõl, kivétel a 18 m-nél nagyobb telekszélesség, illetve mûemléki rekonstrukció, amikor több bejáró vagy kapu is kialakítható, − egyszerû tetõidomok 36-42 fok közötti hajlásszöggel, − a faanyagú homlokzati nyílászárók. Irányadó elemek − A Bástya u 13. (hrsz. 116) ingatlan esetében az irányadó építési vonaltól való eltérés akkor lehetséges, ha egyidejûleg a jelenlegi elõkertben lévõ értékes faegyed megtartásra kerül. Ebben az esetben az új épület a meglévõ épület homlokvonalával megegyezõ helyre kell, hogy kerüljön. Ellenkezõ esetben az irányadó építési vonal kötelezõ érvénnyel lép életbe.

12

−

Az övezetben a Lakatos u. 7. (hrsz. 132) ingatlan esetében az irányadó építési vonal a városfal megkutatása után elõkerülõ falmaradványok bemutathatósága által megkövetelt módon és mértékben változtatható, azzal a feltétellel, hogy a szomszédos 131 hrsz.-ú ingatlanon elhelyezkedõ épület tûzfala a közterület irányából takarást nyerjen. A telek beépítésének mértéke a 60%-ot nem haladhatja meg.

Javasolt jelleg − hagyományos fal-nyílás arány, egyszerû, álló téglány nyílások, − a homlokzati vakolat-architektúra, − szerény, visszafogott, kevéssé díszített homlokzat-alakítás határozott, de kis kiülésû párkányok, az emeletes épületeknél egyaránt megengedett: − a szintenkénti vízszintes tagolás és a földszint eltérõ homlokzati kialakítása (mértékadó példák: Lakatos u. 1., 5., 12.), − a tagolatlan, keretezett vagy keretezetlen, a két szinten egymástól eltérõ tengelyekkel elhelyezett nyílású homlokzat-alakítás (mértékadó példák: Basa u. 2.), − a két szintet átfogó vertikális elemekkel alakított homlokzat (mértékadó példák: Bástya u. 3., 4., Arany J. u. 9.) b) A B jellel jelölt (MVt – 02MB és MVt – 02KB) tömbökben az alábbi elemeket kötelezõ, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelezõ elemek − a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett, − egyszerû tetõidomok 36-42 fok közötti hajlásszöggel, − a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt jelleg − hagyományos fal-nyílás arány, egyszerû, álló téglány nyílások, − a homlokzati vakolatarchitektúra, − földszint azonos értékû és belmagasságú kialakítása az emelettel, − határozott zárópárkány, − közepes nagyságú, nyugodt horizontális tömegû, gazdag, erõsen díszített, irányítottság nélküli, kiegyensúlyozott homlokzat-alakítás, − az épülettömeg és a párkányok vízszintes hangsúlyainak ellensúlyozása a nyíláskeretezések és vakolattagolások vertikalitásával, − építészeti elemként a sarkokon az emeleti zárterkély. A B jellel jelölt tömbökben a homlokzat-alakításra vonatkozó általános elõírásokon túl az egyes utcaszakaszokra az alábbi egyedi elõírások vonatkoznak: Megyeház utcai szakasz: Kötelezõ − a földszinten max. egy személy, illetve kapubehajtó, ezen kívül ajtókapcsolat nem létesíthetõ.

13

Javasolt jelleg − a kiemelt közép- vagy oldaltengelyben elhelyezett íves kapuáthajtó, az erõs osztó- és zárópárkány, gazdagon díszített homlokzat-alakítás (mértékadó példák: Megyeház u. 7., Szt. István tér 10., 12., 11., 13.), − két szintet átfogó és tagolatlan vakolatarchitektúra, csak nyíláskeretezéssel (mértékadó példák: Megyeház u. 5., 9., 17.). Oskola utcai szakasz: Kötelezõ elemek − a földszinten max. egy kapubehajtó, illetve személybejárók helyezhetõk el, kivéve, ha az eredeti állapot ettõl eltérõ. Javasolt jelleg − a földszinten egyenes záródású üzletajtó kialakítása megengedett (mértékadó példák: Font-Caraffa ház, Oskola u. 1.), − íves kapuáthajtó a tengely kiemelése nélkül, erõs osztó- és zárópárkány, gazdagon díszített polgáribb jellegû vakolt homlokzat-alakítás, a földszint hangsúlyosabb kialakítása. Jókai utcai szakasz: Kötelezõ elemek − a földszinten max. egy személy-, illetve kapubehajtó alakítható ki, ezen kívül ajtókapcsolat nem lehet. Javasolt jelleg − íves kapuáthajtó a tengely kiemelése nélkül, erõs osztó- és zárópárkánnyal, gazdagon díszített polgáribb jellegû vakolt homlokzatalakítás, a földszint hangsúlyosabb kialakítása, kváderozása, − az utcaszakaszon javasolt a Jókai u. 16. sz. épület homlokzatkorrekciója osztó- és zárópárkány, nyíláskeretezés vagy a fszt. hangsúlyozásával. c) A C jellel jelölt (MVt – 02MC és MVt – 02KC) tömbökben az alábbi elemeket kötelezõ, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelezõ elemek − emelt földszinti padlószint (min. 0,6 m), − az épület csak személybejáróval tárható fel az utca felõl. Ezen túl egyéb ajtó vagy kapu nem létesíthetõ, − határozottan horizontális tömegalakítás, tagolatlan nyugodt tetõidommal 36-42 fok közötti hajlásszöggel, − a faanyagú homlokzati nyílászárók, Javasolt elemek − hagyományos fal-nyílás arány, egyszerû, álló téglány nyílások, − kevéssé plasztikus vakolat-architektúra, − magas térdfal, a tömeg horizontális jellegét erõsítõ lábazat, kis kiülésû, de határozott törtvonalú zárópárkány, − az erõteljes horizontális elemek mellett vertikális nyíláskeretezések és szintet átfogó lizénás vakolat-architektúra.

14

d) Az övezetben a D, E, F jellel külön jelzett tömbökben a telekhasználatra vonatkozóan az alábbi elõírásokat kell megtartani: − a D jellel jelölt tömbökben a földszinti intézmények megközelítése elsõsorban az utcáról kell hogy történjen, a lakóudvarok használati zavartalanságát biztosítani kell; − az E jellel jelölt tömbökben a földszinten elhelyezett intézmények bejárata a telken belül (udvaron) is kialakítható, a telkek használatbeli öszszevonása megengedett, de az udvarok hagyományos zárt jellege legalább vizuálisan megõrzendõ; − az F jellel jelölt tömbben a kialakult közterületeket, illetve közhasználatra átadott területeket a szabályozási tervben jelöltek szerint kell bõvíteni. (7)

az MVt – 2M5,5 jellel jelölt építési övezetben, a kialakult jellegnek megfelelõen a Zichy-liget és Ybl Miklós utca között átnyúló telkeken mindkét utcai homlokvonalon egy-egy fõépület helyezhetõ el, zártsorú beépítési mód elõírásai szerint. Az ily módon beépített telket utólag megosztani nem lehet; az utcával párhuzamos módon már megosztott telkek összevonása javasolt. A tömegalakításban a Zichy-liget és Ybl Miklós beépítésének hagyományos alá- és fölérendeltségi viszonya kell, hogy tükrözõdjön. Az övezetben új építés esetén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%, saroktelek esetében 75%. Az övezetben a Zichy-ligeti utcafronton és a 36. hrsz.-ú telek teljes beépítése esetében az épületek homlokzati jellege, illetve kialakult magassága nem változtatható. A homlokzati magasságra vonatkozó, ettõl eltérõ elõírást a szabályozási tervlap telkenként tartalmazza. Az Ybl Miklós utcában új építés esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a tetõtér beépíthetõ. A homlokzati magasságra vonatkozó max. 6,0 m-es elõírástól való eltérés lehetõségét, az adott épületre vonatkozóan a szabályozási tervlap tartalmazza (pl. a saroképületnél 8,5m ) Az Ybl Miklós utcában az épületen telkenként max. egy gépkocsiáthajtó vagy személygépkocsi-tároló kapuja jelenhet meg. A homlokzaton a hagyományos vakolat-architektúra és fal-nyílás arányok alkalmazása javasolt.

(8)

az MVt – 02MK jellel jelölt építési övezetben az épületek egyedi védelem alatt állnak. A fõépületek nem bõvíthetõk, a melléképületek közül személygépkocsitároló lakásonként egy darab a szabályozási tervlapon jelölt oldalhatáron, illetve a jelölt hátsó telekhatáron fél nyeregtetõvel, cserépfedéssel, a meglévõ melléképületek egyidejû bontásával helyezhetõ el.

(9)

az MVt – 01K8,5 jellel jelölt építési övezetben szabadon álló kialakítással 8,5 m megengedett legnagyobb utcai homlokzati magasságú lakóépületek helyezhetõk el, a telek maximum 40%-ának beépítésével. Az övezeti elõírásokat meghaladó mértékû kialakult homlokzati magasság, illetve beépítettség esetének kivételével az épületek tetõtere beépíthetõ. Az övezetben 5,0 m-es elõkert kialakítása kötelezõ. Új építés esetén a hátsókert kialakítását az OÉSZ 67.§ szerint kell biztosítani. Kialakult esetben az elõírt mértéket el nem érõ hátsókert mérete tovább nem csökkenthetõ. 15

(10) az MVt – 01K5,5 jellel jelölt építési övezetben a jelenlegi mértéket meg nem haladó beépítettséggel szabadon álló épületek helyezhetõk el. Az övezetben a homlokzat-alakítás során az alábbi elemeket kötelezõ, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelezõ elemek − egy telken csak egy személy- és egy kocsibehajtó jelenhet meg, − a beépítés módjából adódóan pontszerû tömegalakítás, − egyszerû, de nívós vakolatarchitektúra. Javasolt elemek − fémkerítés kõ, vagy vakolt falazott lábazattal, − megengedhetõ a hagyományostól eltérõ fal-nyílás arány az utóbbiak javára. Az övezetben található épületegyüttes helyi védelem alá helyezésérõl a 4.§ rendelkezik. (11) Az MVt – 01K jellel jelölt építési övezetben úszótelken 100%-os beépítettséggel lakóépület áll. A szabályozási tervlapon jelölt helyeken magas tetõs kialakítás 0,7 – 1,2 m-es térdfallal engedélyezhetõ a lakásnövekményhez kapcsolódó gépkocsi-várakozó hely többlet biztosíthatósága esetén. (12) A D, E, F jellel jelzett tömbökben a beépítés, a homlokzat-alakítás során az alábbi elemeket kötelezõ, irányadó, illetve javasolt módon kell alkalmazni: Kötelezõ elemek − a földszinti padlóvonal max. 0,3 m-rel az utcaszint felett, − a földszinten a fõbejáraton kívül üzletajtó elhelyezése megengedett, − a kialakítható üzletportálok az emeleti nyílásokkal tengelyükben harmonizáljanak, kialakításuk az épület homlokzati rendszerét ne fedje le, és igényes, kiemelkedõ minõségû legyen, − egyszerû, 36-42 fok közötti lejtésû tetõidomok, − hagyományos fal-nyílás arányok, − vakolatarchitektúra, osztópárkánnyal tagolt homlokzat. Irányadó elem − A Várkörút 19. (hrsz. 402) ingatlan esetében az irányadó építési vonaltól az új és régi épület kapcsolatának kedvezõbb építészeti megformálása érdekében lehet eltérni, de akkor is csak oly módon és mértékben, hogy a Várkörút felõl a kialakult tûzfalak takarása, s az utcakép látványbeli zárása megtörténjen. Az övezet D, E, F jellel jelzett, valamint kizárólagos intézményi funkciójú tömbjeiben a homlokzat-alakításra vonatkozó kötelezõ elõírásokon túl az egyes utcaszakaszokra az alábbi javasolt egyedi elõírások vonatkoznak: Kossuth utcai szakasz eleje és Vasvári Pál utca Javasolt elemek − az általánostól eltérõ módon megengedett a sarkon tagoltabb, 40-60 fokos tetõidom,

16

− −

a földszintnek az emelettel azonos vagy annál nagyobb belmagasságú, illetve hangsúlyú kialakítása, egyszerû tagozatok és nyílásalakítások, osztópárkánnyal tagolt homlokzat.

Táncsics Mihály utca Javasolt elemek − hangsúlyos osztó- és zárópárkány, hangsúlyos nyíláskeretezés és összetettebb nyíláskialakítás megengedett. Fõ utcai szakasz Javasolt elemek − osztópárkánnyal tagolt homlokzat, személybejáróval és üzletajtókkal, portállal alakított hangsúlyos földszint, − javasolt homlokzatkorrekció: Fõ u. 7. az utólagosan toldott tetõrész és ”vak” emelet bontásra javasolt; a max. utcai homlokzati magasságot a szabályozási tervlap tartalmazza. Kossuth utcai szakasz Javasolt elemek − középtengelyben kiemelt íves kapuáthajtó, erõs osztópárkánnyal és zárópárkánnyal, gazdagon díszített homlokzat-alakítás, − a földszint és emelet eltérõ kialakítása, erõteljesebben alakított földszint, − javasolt homlokzatkorrekció: Petõfi u. 3. tömegében jó, de homlokzat képzésében igénytelen, ”szegényes”. Erõteljesebb párkánykialakítás és a fszt. – emelet arányának korrekciója javasolt. Táncsics Mihály utca Koronázó téri tömb Javasolt elemek − kiemelt szegély vagy kocsibejárati tengely, − visszafogott homlokzatképzés, egyszerû tagozatok, osztó- és zárópárkány, a földszint eltérõ kezelése, − alkalmazkodáshoz mértékadó épületek a védett Táncsics M. u. 6., 10., valamint a Várkörút 19., − javasolt homlokzatkorrekció: Koronázó tér 1., 2. (13) Az MVt övezeten belül a világi és egyházi igazgatás, valamint szakrális, vagy mûvelõdési, oktatási intézményeket sûrítõ tömbökben az építmény településszerkezetben elfoglalt helyének, építészeti és tömegalakításának, valamint rendeltetésének egysége védelem alatt áll. Az egyes építmények történetileg kialakult fõ rendeltetése megõrzendõ, kiegészítõ funkció csak a fõ rendeltetés zavartalanságának és maradéktalan kielégítésének biztosításával engedélyezhetõ Az övezetben a mûemléki védettségû épületek kialakult jellege, a telkek beépítettségének mértéke nem változtatható. A fenti elõírástól eltérõ módon szabályozott épületbõvítési lehetõséget a szabályozási tervlap tartalmazza. A jelölt

17

eseteknél az épület bõvítési módjának, építészeti jellegének bemutatására, illetve elõzetes elbírálására elvi építési engedélyezési terv készítése kötelezõ. (14) Az MVt övezeten belül az elsõdlegesen oktatási intézményeket tartalmazó tömbökben az egyes ingatlanok területét egyéb célra felhasználni nem szabad. Az övezetben a fõ rendeltetéshez szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítõ funkciók (tanuszoda, gyakorló és bemutatótermek, diákszállás stb.) is csak a fõrendeltetés egyidejû ellátásának maradéktalan biztosításával helyezhetõk el. Az övezet e tömbjeiben a kialakult épületek építménymagassága és a beépítettség mértéke nem változtatható. Eltérõ esetben az épületbõvítési, illetve új épület elhelyezési lehetõségét a szabályozási tervlap tartalmazza. A jelzett telkek beépítettségének maximális mértékét az új épületrész, illetve épület elhelyezésénél úgy kell megállapítani, hogy a szabadtéri tartózkodáshoz, illetve testedzéshez szükséges beépítetlen területek továbbra is megfelelõ mértékben rendelkezésre álljanak. Az új épületet vagy épületrészt a meglévõ környezethez illeszkedõ módon kell kialakítani. Új épület elhelyezése során elvi építési engedélyezési terv készítése kötelezõ. Az ilyen szabályozással meghatározott ingatlanok közül az alábbiakra részletesebb elõírások is vonatkoznak: Irányadó elemek Az Ady E. u. 17. (hrsz. 156) ingatlan esetében az irányadó építési vonal változtatása csak a meglévõ épülethez történõ jobb funkcionális kapcsolat, illetve kedvezõbb tömegalakítás érdekében lehetséges oly módon, hogy az új épület a Mátyás király körút észak-déli szakasza mentén legfeljebb a kialakult épület homlokvonaláig terjedhet. − A Jókai u. 20. (hrsz. 235) ingatlan esetében az irányadó építési vonal csak az esetlegesen igényelt törtvonalú homlokzat-alakítás vagy a szomszédos ingatlanokkal együttes kedvezõbb utcakép-alakítás érdekében változtatható oly módon, hogy az új épület elhelyezése során minimum 5 m-es elõkertet kell biztosítani. −

(15) Az MVt övezeten belül a város életében meghatározó egyedi, elsõdlegesen kulturális vagy idegenforgalmi rendeltetésû intézményeket sûrítõ tömbökben az egyes ingatlanokon a kialakult alapfunkció megõrzendõ, ugyanakkor kiegészítõ jelleggel az övezetre jellemzõ egyéb intézményi funkciók (vendéglátás, szállás, kiállítótér, oktatás) létesítményei elhelyezhetõk. E tömbök közül speciális szabályozással érintettek: A Hiemer-ház tömbjében és az Árpád fürdõ jelenleg üresen álló épületében kialakítható új funkciót az épület településszerkezetben elfoglalt helyének, történelmi értékének, belsõ elrendezésének maximális tiszteletben tartásával kell meghatározni. A Vasvári P. utca és Koronázó tér között elhelyezkedõ tömb épületeiben a Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények és kiállítóterek elhelyezése javasolt. A funkció meghatározása az övezetre jellemzõ rendeltetési körön belül a közgyûlés településfejlesztési kérdésekben illetékes szakmai bizottságának, a fõépítésznek és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak egyetértésével kell, hogy megtörténjen.

18

Az övezet e tömbjeiben a kialakult épületek tömege, építménymagassága, a telkek beépítettségének mértéke nem változtatható. Eltérõ esetben az épületbõvítési, illetve új épület elhelyezési lehetõségét a szabályozási tervlap az építési vonal, építménymagasság és a beépítés legnagyobb mértékének megjelölésével tartalmazza. Az új épületet a kialakult környezethez illeszkedõ módon kell kialakítani. Új épület elhelyezése során elvi építési engedélyezési terv készítése kötelezõ. Irányadó elem − A Bástya u. 15. (hrsz. 115) ingatlan esetében a telek Várkörúti oldalán jelölt irányadó építési vonal csak a történeti városfal bemutathatósága érdekében, s csak ezen érdek megkövetelte mértékben változtatható oly módon, hogy az új épület mindenképpen egységes térfalat alkosson a szomszédos 117 hrsz.ú ingatlanon meglévõ és helyi védelem alatt álló épülettel. (16) Az MVt övezeten belül az adminisztrációs, pénzügyi, szervezési és irodai jellegû intézményeket sûrítõ tömbökben az épület, illetve épületegyüttes építészeti jellegének megõrzési igénye függvényében egyéb intézmény, szállás, illetve lakás is elhelyezhetõ. Az övezetben az épület elõírt elhelyezési módját és építménymagasságát a szabályozási tervlap tartalmazza. Az övezetben a beépítés kialakult mértéke nem növelhetõ. Ettõl eltérõ esetben a beépítettség legnagyobb mértékét, illetve a beépíthetõ terület legnagyobb kiterjedését a szabályozási tervlap tartalmazza. (17) A (16) bekezdésben foglalt tömbök közül az alább felsorolt tömbök esetében tömbönként eltérõ, egyedi építészeti elõírásokat kell figyelembe venni: Szt. István téri együttes Az MVt – 02M4 jellel jelölt tömb egy épület kivételével védett épületek együttese. A védelem alatt nem álló Kossuth u. 16. sz. (Hrsz.: 420, 421) épület homlokzatát felújítás során az eredeti állapot szerint helyre kell állítani. Piac tér – kelet / Megyei Önkormányzat tömbje / Az MVt – 02M4 jellel jelölt övezetben a kialakult épületek magas tetõs átalakítása megengedett. A magas tetõs átalakítás során a teljes épületet harmonikus építészeti egységgé kell formálni. A magas tetõ hasznosítása megengedett. Ady Endre utcai együttes MVt – 02K4 jellel jelölt tömbben egy épület kivételével védett épületek együttese. A védelem alatt nem álló Ady E. u. 9. sz. (Hrsz.: 150) épületet felújítás, átépítés során sarokjelleggel javasoljuk kialakítani. A nem védett épület homlokzat átalakítása során az alábbi elemek alkalmazása javasolt, illetve kötelezõ. Kötelezõ elemek − a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett, − 36-42 fok közötti lejtésû tagolatlan nyugodt tetõidomok,

19

−

a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt elemek − hagyományos fal-nyílás arány, álló téglány nyílásokkal, − a homlokzati vakolat-architektúra, − a személybejárón túl üzletajtók és 18 m telekszélesség felett egy kapubehajtó elhelyezése megengedett, − földszint azonos értékû és belmagasságú legyen az emelettel, határozott zárópárkánnyal, − építészeti elemként megengedhetõ a sarkokon az emeleti zárterkély, − az emeletes épületeknél szintenkénti vízszintes tagolás és a földszint eltérõ homlokzati kialakítása. Mátyás király körút Az MVt – 01K4 jellel jelölt tömbben Kötelezõ elemek − az épületen csak egy személy és egy kocsibehajtó jelenhet meg, − a beépítés módjából adódóan pontszerû tömegalakítás, tagolt összetett tetõidommal, − az utólag kialakított magas tetõ beépíthetõ és az utca felé megnyitható, az átalakítás során a teljes épületet harmonikus egységgé kell alakítani. Piac tér – észak Az MVt – 02M60 jellel jelölt tömbben Kötelezõ elemek − a zártsorú beépítés, − a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel lehet az utcaszint felett, − magas tetõs kialakítás (tagolt vagy egyszerû tetõidommal), − a homlokzati vakolatarchitektúra, − az épületek 18 m-es utcaszakaszonként max. egy kapuval, illetve kocsibehajtóval láthatók el. Javasolt elemek − személybejárón túl üzletajtók elhelyezése megengedett, − a tetõtér hasznosítása megengedett, az utca felé megnyitható. (18) Az MVt – 02M5 építési övezet elsõsorban az alapfoknál magasabb ellátást biztosító kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási intézmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben az idegenforgalmat szolgáló bármely létesítmény és szállásépület is elhelyezhetõ. Az övezetben a kialakult épületek jellege, a beépítés módja és mértéke, építménymagassága nem változtatható. Ettõl eltérõ esetben az épület elhelyezésének módját, az elõírt építménymagasságot, a beépítettség legnagyobb mértékét, s az építési vonalat a szabályozási terv tartalmazza. (19) A (15) bekezdésben foglalt övezetben, MVt – 02M58,5 jellel jelölt Várkapu utcai tömbben max. 8,5 m utcai építménymagasságú épület helyezhetõ el, zártsorú

20

kialakítással. A szabályozási tervlapon lehatárolt max. beépíthetõ terület 100%os mértékben beépíthetõ. Az épület tömeg- és homlokzat-alakítása során az alábbi elemeket kell kötelezõ, illetve javasolt módon alkalmazni: Kötelezõ elemek − a földszinti padlóvonal max. 0,4 m-rel az utcaszint felett, − az utcai homlokzaton telkenként egy kocsibehajtó jelenhet meg, − tagolatlan nyugodt tetõidom 36-42 fok közötti hajlásszöggel, − hagyományos fal-nyílás arány, álló téglány nyílásokkal, − a homlokzati vakolatarchitektúra, − a faanyagú homlokzati nyílászárók. Javasolt elemek − földszint azonos értékû és belmagasságú legyen az emelettel határozott zárópárkánnyal, − a kocsibehajtón és személybejárón túl egyenes záródású üzletajtók elhelyezése, − közepes nagyságú, nyugodt horizontális tömegû, díszített, irányítottság nélküli, ,kiegyensúlyozott homlokzat-alakítás, − az épülettömeg és a párkányok vízszintes hangsúlyainak ellensúlyozása a nyíláskeretezések és vakolattagolások vertikalitásával, − építészeti elemként megengedhetõ a sarkokon az emeleti zártkerkély. − Az épület tömeg- és homlokzat-alakításánál, a Várkapu u. 6. sz. (Hrsz.: 146/2) épület, illetve az Ady E. u. 7. sz. (Hrsz.: 149) épület hátsó homlokzatához kell illeszkedni. (20) Az MVt – OR jellel jelölt övezet Nemzeti Emlékhely a királyi prépostság emlékeinek megõrzésére és bemutatására, valamint a megemlékezés helyének kialakítására szolgáló terület. A területen bármely építési tevékenység (beleértve a feltárást és közvetlen állagmegóvást is) csak a teljes területre kiterjedõ, a régészeti mûvészettörténeti, építészeti és városrendezési szempontokat együttesen figyelembe vevõ érvényes építési engedély alapján lehetséges. VK jelû központi vegyes terület 13.§ (1)

A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsõsorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)

A központi vegyes területen az OTÉK 17.§ (2) bekezdés szerinti épületek helyezhetõk el, kivéve a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építményt.

(3)

Az övezetben a szabályozási tervlap szerinti, s a 8.§-ban rögzített építési jellemzõk és elõírások betartásával helyezhetõk el épületek.

(4)

A 8743 hrsz.-ú telken (SKÁLA) épületbõvítés az alábbi feltételek mellett engedélyezhetõ:

21

- a bõvítmény dominánsan parkolóház funkciójú, - az áruház keleti oldalán a bõvítés a fõtömeg jelenlegi építménymagasságát elérheti, - a bõvítés alaprajzi határa a szabályozási tervlap szerinti építési hely lehet, - a déli oldalon elsõdlegesen architekturális rendezés miatti létesítmény épülhet, - bõvítés esetén új, egységes homlokzatképzést kell alkalmazni, - bõvítés csak a bõvítésre vonatkozó OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezési igény telken belüli, illetve térszint alatti biztosítása esetén engedélyezhetõ (pl. a parkolóház kapacitásának kihasználásával), - a SKÁLA feltöltése továbbra is a mai feltöltési pontjainak építészeti rendezésével történhet. (5)

A 8743 hrsz, a 8688/15 hrsz. telek és környezete, valamint a 474, 473/1. 472, 471 hrsz. telek-együttes területének építészeti, kertépítészeti alakítása kétlépcsõs engedélyezési eljárás keretében engedélyezhetõ, mely eljárás szabályait, az engedélykérelmek mellékleteit az építési törvény, valamint a vonatkozó magasabb szintû jogszabályok, illetve azok végrehajtására kiadott rendeletek határoznak meg.

(6)

Új épület építhetõ a Kégl Gy. utcai házsor lezárásaként a szabályozási tervlapon rögzített építési helyen belül, amelynek alakját az utolsó épület – 2.sz. ház idõközbeni homlokzatosítása és új bejárata determinálja. Az OTÉK szerinti gépkocsi-elhelyezési igényt telken belül kell biztosítani. Építési szándék esetén elvi engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a megközelítési, forgalmi viszonyokat. Ezen belül az árufeltöltés, a teher- és személygépjármû-forgalom zajhatását, légszennyezését, továbbá a – létesítményhez tartozó és a környezõ – gyalogos forgalommal együtt azok nyomvonalvezetését. Megoldást kell biztosítani burkolatokkal, zöldfelületekkel, a bejáratok, megközelítési útvonalak megfelelõ biztosításával a gyalogos közlekedés színvonalas kialakítására.

(7)

Az övezetben új pavilon nem helyezhetõ el. A meglévõ pavilonok közül bontandók a SKÁLA áruház környezetében lévõk. Egyéb helyen a meglévõ pavilonok átalakítása az alábbiak szerint történhet: A kiszolgálás csak külsõ pultos lehet. A területen egységes rendszerû pavilonok helyezhetõk el (pl. Antiqua, vagy az önkormányzat által elõírt bármely más típus). A pavilonok legnagyobb mérete 6,0 m2 lehet. Az anyaghasználatot és a színt az építési hatóság elõírhatja.

(8) Az Alba Regia Szálloda szabályozási tervlap szerinti bõvítési területén csak parkolóház létesíthetõ. A városkép érdekében szükséges teljes körû építészeti rendezéssel, átalakítással egyidejûleg a telek 100%-osan beépíthetõ, ha parkolóházat épít az utcai fronton üzletekkel.

22

Ko jelû különleges oktatási célú terület építési övezete 14.§ (1)

A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendõ építmények különlegessége miatt a többi területtõl eltérõek.

(2)

A különleges területek a rendelet hatályába tartozó területen oktatási profilú területek.

(3)

A Ko jelû övezetben a meglévõ oktatási létesítmények fenntarthatók, illetve a szabályozási tervlap szerint bõvíthetõk az azon megadott, jelen rendelet 8.§ában kidolgozott építési jellemzõk 5 számjeggyel képzett kódszáma szerint.

(4)

Az épületek építészeti megjelenése, anyaghasználata a környezethez illeszkedõ módon engedélyezhetõ.

(5)

A Béke téri iskola területének bõvítménye alatt szint alatti parkoló helyezendõ el, amelynek kiépítésével egyidejûleg kell a térszinten a sportudvart kialakítani. A parkoló a szomszédos új lakótelek felépítményének gépkocsitárolási igényeit szolgálja ki. Az elhelyezést a lakótelek területén meglévõ, értékes növényállomány megtartási igénye determinálta. Beépítésre nem szánt területek A Z jelû zöldterületek 15.§

(1)

Zöldterület a szabályozási terven ”Z” jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület, amelyet más területfelhasználási egység területévé átminõsíteni csak a rendezési terv módosításával lehet.

(2)

A zöldterületen közhasználat elõl területet elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3)

A zöldterületen csak a jellemzõ rendeltetésüknek (pihenés, játék, sport) megfelelõ építmények, létesítmények helyezhetõk el kertépítészeti terv alapján.

(4)

A történelmi belváros területén lévõ zöldterületeken épületek, pavilonok, árusító építmények, oda nem illõ köztárgyak (pl. hirdetõ-berendezések, reklámtáblák) átmeneti jelleggel sem helyezhetõk el, kivéve a Zichy-liget területét, ahol max. 2%-os beépítéssel, kertépítészeti kiviteli tervben meghatározott helyen, zenepavilon és vendéglátó létesítmény (azzal egybeépített nyilvános WC) elhelyezhetõ.

(5)

A történelmi belváros területén kívül esõ zöldterületeken, elsõsorban az utak (gépjármû) mentén max. 2%-os beépítettséggel – a terület rendeltetését nem zavaró – kereskedelmi, szolgáltató épület helyezhetõ el. A terv készítése során, a tervezés folyamatában a városi fõépítésszel egyeztetni szükséges.

(6)

Zöldterület felújítása, rekonstrukciója, új zöldterület létesítése csak kertépítészeti terv alapján lehetséges, az értékes növényállomány megtartásával.

23

(7) A zöldterületek min. 50%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, illetve fenntartani. Közlekedési területek és létesítmények 16. § (1)

A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a mellékelt szabályozási terv rögzíti.

(2)

Meglévõ utak esetében legalább a jelenlegi szabályozási szélességek megtartandók.

(3)

Az úthálózat hierarchikus rendje: Forgalmi út: Palotai út Vörösmarty tér Széchenyi utca Prohászka Ottokár út (Horvát István útja és Mártírok útja között) Lövölde út Gáz utca Május 1. utca Szekfû Gyula utca Mátyás király körút (Várkörút és Szabadságharcos út között) Schwäbisch Gmünd út Gyûjtõút: Várkörút Szabadságharcos út Mátyás király körút (Szabadságharcos út és Alba Plaza között) Rákóczi út Budai út József Attila utca Mészöly Géza utca Tervezett gyûjtõút a Mátyás király körút és Palotai út között Szabályozási szélesség 12 m Tervezett gyûjtõút a Széchenyi utca és Prohászka Ottokár út között a Horvát István lakóteleptõl délre Szabályozási szélesség 22 m

(4)

Forgalomcsillapított lakóterület (lakó- és pihenõövezet, vagy 30 km-es övezet) alakítandó ki a következõ területeken: − Mátyás király körút – Szabadságharcos út – Mészöly Géza utca – Ybl Miklós utca által határolt területen. − Szekfû Gyula út – Május 1. utca – Rákóczi út – Várkörút által határolt területen. − Budai út – József Attila utca – Rákóczi út – Gáz utca által határolt területen. − József Attila utca – Budai út – Várkörút – Rákóczi út által határolt területen. − Budai út – Deák Ferenc utca – Horvát István utca – Prohászka Ottokár út által határolt területen. − Budai út – Lövölde út – Deák Ferenc utca által határolt területen. − Horvát István utca – Deák Ferenc utca – Prohászka Ottokár út – Erkel Ferenc utca által határolt területen.

24

−

(5)

Horvát István lakótelep. Ez a szabályozás nem vonatkozik a forgalomcsillapított területek határán tervezett nagy- és mélygarázsok megközelítõ útjaira, továbbá a területeket határoló forgalmi és gyûjtõutak parkolóira. Az MJT-területén (történelmi belváros) a következõ szabályozás érvényes: a) Korlátozott számú behajtási engedély a következõ területeken: Országzászló tér Bástya utca Lakatos utca Rózsa utca Várkapu utca dr. Koch László utca (keleti szakasz) Oskola utca Jókai utca Megyeház utca Arany János utca Táncsics Mihály utca Petõfi Sándor utca Kossuth Lajos utca Basa utca b) Gyalogos utcák: Fõ utca Városház tér Liszt Ferenc utca Vasvári Pál utca Koronázó tér Szent János köz Juhász Gyula utca Goldziher Ignác köz Megyeház köz Lépcsõ utca Géza nagyfejedelem tér Hõsök tere c) A gyalogos utcákba mindenfajta gépjármûbehajtás tilos, kivéve a kiemelt intézményi funkciójú meglévõ épületek (pl. Püspökség, Polgármesteri Hivatal, Megyei Múzeum) engedéllyel rendelkezõ gépjármûveit, illetve a kommunális és megkülönböztetett jármûveket. d) E rendelet hatálya alá esõ területen a gépjármûvek használatára vonatkozóan 1,5 tonnás súlykorlátozást kell bevezetni. f) A szabályozási tervlapon ábrázoltakon túl, térszín alatti gépjármûtároló az alábbi feltételekkel helyezhetõ el a területen: − A gépjármûtároló csak az adott, illetve szomszédos ingatlanok lakói, illetve tulajdonosai gépkocsijainak elhelyezésére szolgálhat. − A tároló megközelítésének módja összhangban kell, hogy legyen az igénybe vett közterület kialakítási jellegével; a tároló megközelítését szolgáló rámpa vagy bevágás (általában a kialakult terepszint megváltoztatását okozó terepemelés, illetve süllyesztés) közterületen nem alakítható ki.

25

−

g)

Az építmény csak a mûemléki és régészeti szempontok figyelembevételével, az e téren érintett szakhatóságok egyetértésével helyezhetõ el, illetve alakítható ki a területen.

A területen a gyalogos közlekedést szolgáló terek, utcák térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6)

A kerékpáros közlekedés létesítményei a következõk: Meglévõ kerékpárút: Palotai út Horvát István utca Lövölde út Prohászka Ottokár út (a Horvát István út és vasútállomás között) Tervezett kerékpárút: Budai út Rákóczi út Szekfû Gyula utca Mátyás király körút (a Várkörút és Szabadságharcos út között) Schwäbisch Gmünd utca Várkörút Prohászka Ottokár út (Budai út és Horvát István utca között) Zichy-liget

(7)

Új lakások és intézmények esetén az OTÉK elõírásai szerint kell parkolóhelyet biztosítani saját telken belül. Funkcióváltás esetén mindenkor az OTÉK 42.§-a szerinti parkolóhelyet kell biztosítani az új funkció számára. A kialakult területeken a gépkocsi-várakozó helyek bõvítését a szabályozási terv szerint kell biztosítani. Az ellátottság javítására a nagygarázsok, illetve a mélygarázsok kapacitására is szükség van.

(8)

Közcélú nagygarázsok, illetve mélygarázsok létesítendõk a következõ helyeken: Eszperantó tér Domus Áruház mellett Fõ utcában a Magyar király szálloda elõtt Technika Háza mögött (tartalék) Autóbuszpályaudvar helyén Kígyó utcában Rákóczi úton a Skála Áruház mögött Alba Regia szálloda mögött Távírda utcában

(9)

Az MJT-területén, illetve annak határán a következõ helyeken díjfizetéses korlátozott várakozási övezetet kell fenntartani: Mátyás király körút (a Szabadságharcos úttól délre) Várkörút Watthay Ferenc utca Zichy-liget

26

Rákóczi út dr. Koch László utca Színház utca Távírda utca Kégl György utca Szent István tér Skála Áruház környezete Palotai út (a jelenlegi buszpályaudvartól délre levõ parkolóhely) Ady Endre utca (10) A területen a kapacitáskorlátozó beavatkozások csak az tehermentesítõ hálózat – városi fõforgalmi gyûrû - megvalósítása után indíthatók be. (11) A távolsági autóbuszpályaudvar távlatban kitelepítendõ a Palotai útról. Az új autóbuszpályaudvar helyére vonatkozóan komplex hatástanulmány készítendõ. Közmûvesítés, közmûlétesítmények 17.§ Általános elõírások (1)

A közmûvek elhelyezésénél az OTÉK elõírásait, valamint a megfelelõ ágazati szabványokat és elõírásokat be kell tartani. A vezetékek védõtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetõség és a közmûvezetékek védelme érdekében.

(2)

A közüzemi közmûhálózatokat és közmûlétesítményeket közterületen, vagy a közmûüzemeltetõ telkén belül kell elhelyezni. Ettõl eltérõ esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védõtávolságon belül mindennemû tevékenység csak az illetékes üzemeltetõ hozzájárulása esetén engedélyezhetõ. A szolgalmi jog épületre (pl. pincei átvezetés) saját használatú udvarra, kertre, továbbá idõszakosan közterületi jelleggel üzemelõ területre (pl. árkád, paszszázs, kapubehajtó, udvari tömbbelsõi átjárók) egyaránt vonatkozhat.

(3)

Az épületek építésére a teljes közmûellátás (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz csatornázás, villamos energia ellátás, hõenergia ellátás: igény szerint vezetékes gáz és távfûtés alkalmazásával, továbbá távközlés) biztosítása esetén adható építési engedély.

(4)

Az új épületeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó közmûvezetékek és más telket ellátó bekötõvezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védõtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(5)

A terv területén csak földalatti vezetésû közmûvezetékek építése engedélyezhetõ.

27

(6)

A föld felett megjelenõ közmûberendezések (pl. trafó ) elhelyezése ne csak funkcionális legyen, hanem segítse elõ az igényes, esztétikus környezet kialakítását és a terület szépítését.

(7)

A levegõtisztaság védelme érdekében önkormányzati rendelettel szabályozott távhõ, vagy azzal egyenértékû (vagy jobb) fûtési energiaellátás kötelezõ alkalmazása az 1.§-ban meghatározott területen belül az alábbi tömbökre vonatkozik: − Mátyás király körút – Ady Endre u. – Budai u. – Várkörút, − Várkörút – Rákóczi u. (Alba Regia szálló) – Budai u. – Kégl György u. – Budai u. – Deák Ferenc u. – Munkácsy Mihály u. – Károly János u. – Kaszap István u. – Prohászka Ottokár u. – (Horváth István lakótelep) – Béke tér – Lövölde u. – Erzsébet u. – Erzsébet u. – Zrínyi u. – Bem u. – iparvágány – Király sor – Móricz Zsigmond u. – Szegfû Gyula u.

Közmûrekonstrukciók, közmûépítések (8)

Az építési tevékenység során a tervezett épület, építmény elhelyezésével ütközõ közmûvezetékek kiváltását az építést megelõzõen meg kell valósítani.

(9)

A meglevõ közmûvek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó, feleslegessé vált közmûvet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek a lezárását, eltömedékelését szakszerûen el kell végezni.

(10)

A körforgalmú csomópontok építését és az útrekonstrukciókat össze kell hangolni a közmûrekonstrukciókkal. A közmûvezetékek átépítésekor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani a fásítást és a zöldsávok telepítését elõsegítve.

(11)

A Magyar Királyi Szálloda elõtti területen tervezett mélygarázs megépítését és a Szegfû Gy. utca-Várkörút találkozásánál tervezett körforgalmú csomópont közmûrekonstrukciós és közmûépítési munkáit össze kell hangolni, a mélygarázs alatt kiváltandó vezetékek és körforgalom alatt átvezetõ, tervezett vezetékek egymásba kapcsolódása miatt.

(12)

A közmûüzemeltetõk által tervbe vett rekonstrukciók évenkénti elõzetes bejelentését kell elõírni a közmûrekonstrukciók összehangolása érdekében.

(13)

A mûemléki belvárosrészben a közmûtervezések, korszerûsítések terveit egyeztetni és a közmûvezetékek kivitelezési munkáit megkezdés elõtt be kell jelenteni a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának.

(14)

A közmûvek elrendezésénél mindig a távlati összes közmû elhelyezési lehetõségét kell figyelembe venni.

(15)

A közterületi viziközmû vezetékek építése csak vízjogi engedélyezési terv alapján végezhetõ.

28

Vízellátás (16)

A tervezett építmények oltóvízigényének a biztosításához a vízvezeték hálózatra csak földfeletti tûzcsapok szerelhetõk, a rekonstrukciók során a földalatti tûzcsapokat földfelettire kell cserélni. A tûzcsapokat a védendõ épülettõl a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

Szennyvízcsatornázás (17)

Új épület, építmény használatba vételi engedélye csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén adható meg.

(18)

Ha a föld alatti építmény legalsó szintje a közcsatorna folyásfenékszintje alá kerül, és ezen a szinten olyan funkciójú helyiség létesül, ahol szennyvíz keletkezik, ott a szennyvizek közcsatornába vezetését helyi egyedi átemelõ telepítésével kell megoldani.

(19)

A közcsatornába csak olyan összetételû szennyvíz vezethetõ, melynek szenynyezettsége megfelel a közcsatornába bekötés feltételeinek. Ettõl eltérõ esetben a keletkezõ szennyvizek elõtisztítását saját telken belül kell megoldani, ezt követõen bevezethetõ a szennyvíz a hálózatba.

Csapadék vízelvezetés (20)

20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó nagyobb parkoló-felületekrõl öszszegyûlõ csapadékvíz csak olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a befogadóba.

(21)

A parkolóházak és a föld alatti parkolók területérõl olajfogóban elõtisztított vizek vezethetõk be a csapadékvíz-csatornába. Abban az esetben, ha a gravitációs vezetés nem oldható meg, a vizeket helyi átemelõ segítségével kell a közcsatornába továbbítani.

Villamosenergia ellátás (22)

Köz- és magánterületen a villamosenergia ellátó hálózatokat, vezetékeket földkábelben kell fektetni. (23) A terv területén csak energiatakarékos közvilágítási lámpatestek felszerelése engedélyezhetõ. (24) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Vezetékes gáz- és távhõellátás (25) A tervezési területen belül a vezetékes hõenergia hordozókat szállító távhõés földgáz vezetékek csak földalatti vezetéssel építhetõk meg.

29

(26) A terv területén megépült távhõvezetékek telkeken áthaladó, érvényes szolgalmi joggal rendelkezõ nyomvonalaira a szolgalmi jogot továbbra is biztosítani kell. (27) Kiváltásra nem kerülõ távhõvezetékre a szolgalmi jogot és a szükséges védõtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. A vezeték kiváltását követõen a szolgalmi jogot meg kell szüntetni. Hírközlés (28) A beépítésre javasolt ingatlanokon a kábel TV- és a távközlési hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni. (29) Amennyiben a belváros területén és a terv területét környezõ magas házak tetejére telepített rádiótelefon bázisállomásokból a lefedettség nem teljesíthetõ, úgy a hiányzó fedettség biztosításához az új bázisállomások elhelyezése csak a középmagas- és a magas házak tetejére szerelve történjen. (30) Rádiótelefon bázisállomás csak építési engedéllyel helyezhetõ el a terv területén. Kerítés létesítése 18.§ (1)

A rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthetõ, illetve tartható fenn, az övezeti elõírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.).

(2)

Ahol nincs külön elõírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegû, idõtálló, lehetõleg természetes anyagokról igényesen kialakított kerítés engedélyezhetõ.

(3)

A szabályozással érintett területen az építészeti rendezéshez kapcsolódóan átépülõ kerítések építési engedélyét az épület építési engedélyével együtt kell benyújtani.

(4)

Nagyvárosias lakóterületen – a lakótelepi jellegû zónában – kerítést építeni tilos. III. FEJEZET: EGYÉB ELÕÍRÁSOK Országos régészeti védelem 19.§

(1)

A nyilvántartott régészeti lelõhelyek a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései szerint országos védelemben részesülnek.

30

(2)

Az 1.§ (1) bekezdésben foglalt területen belül a mûemléki jelentõségû területen a városfallal, illetve annak nyomvonalával körülhatárolt teljes terület (beleértve a nyomvonalat, s azt kívülrõl kísérõ 10 m-es területi sáv), valamint a Koch László utcától s Országzászló tértõl északra esõ teljes terület az ÁRT-ben elrendelt régészeti lelõhely.

(3)

A régészeti lelõhelyek védelmérõl, a feltárási feladatokról fenti törvény rendelkezik (11.§ - 27.§).

(4)

A régészeti kutatások során elõkerült régészeti emlékeknek az épület részeként való megõrzése, illetve láthatóvá tétele általában javasolt, adott esetben a hatóság által kötelezõ érvénnyel elõírható.

(5)

A területen a városfal fellelhetõ emlékeit az alábbiak szerint kell bemutatni: a) A Budai és Palotai Kapu legalább jelzésszerû bemutatása feltárás után kötelezõ. b) A szabályozási tervlapon jelzett ismert és helyhez köthetõ városfalszakasz bemutathatósága feltárás után tisztázandó. c) A már feltárt és bemutatott falszakaszok bemutatási rendszerét meg kell õrizni. d) A bemutatás módját a környezetre is kiterjedõ egységes építészeti és kertépítészeti tervben, a régészeti szakmai szempontok figyelembevételével kell kidolgozni.

(6)

A városfalat kísérõ közterületek és közhasználatra átadott (átadásra kijelölt) területek rendszerét kötelezõ módon kell betartani, annak ütemezett végrehajtásáig a területen a régészeti feltárások folytatása javasolt.

(7)

Az MVt – O jellel jelölt Nemzeti emlékhely középkori romkert területének újabb rendezésére a régészeti szakmai szempontokat figyelembe vevõ egységes építészeti és kertépítészeti terv készítendõ. Országos mûemléki védelem 20.§

(1)

Az országos jelentõségû épített értékek, mûemlékek védelmérõl a 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos jelentõségû egyedileg védett objektumok (mûemlékek) részletes felsorolását az 3. sz. melléklet szerinti jegyzék tartalmazza.

(3)

A mûemléki jelentõségû terület (MJT), a történelmi városmag területe: a Zichyliget nyugati és északi térfalát és a Dózsa Gy. utat alkotó telkek hátsó határvonalát követõen, majd a Szekfû Gy. utcától elindulva a Várkörút középvonalában halad a határvonal dél felé, egészen a Petõfi utca tengelyéig, innen a Szt. István tér, továbbá a Vörösmarty tér keleti térfalait alkotó telkek hátsó határvonala mentén, a Balatoni utca tengelyéig, ahol derékszögben megtörik és a Vörösmarty tér nyugati házsora hátsó határvonala mentén fordul vissza északnyugat31

nak egészen a Tolnai utca tengelyéig, itt derékszögben csatlakozik a Piac tér középtengelyéhez, ahonnan a határvonal a tér középvonalában halad északnyugati irányban, a Liszt Ferenc utca torkolatáig, innen a Mátyás király körút középvonalában halad tovább északra, az Ady E. utcáig, amelynek északi házsora mögött derékszögben megtörve keletre fordul, majd a Várkapu utca nyugati házsora mögött a Koch László utcáig, onnan a Fõ utca nyugati házsora mögött ér vissza a Zichy liget déli csücskének kiinduló pontjáig. Az MJT országos védettség alatt áll. (4)

A 2001. évi LXIV. törvény 40.§-a értelmében a mûemléki területtel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok MK mûemléki környezetnek minõsülnek. Ennek alapján a szabályozási tervlapon ábrázolt MK-ba tartozik: a) a Zichy-liget térségében – az Ybl Miklós, Malom, Honvéd és Ányos Pál utcák külsõ közterületi határvonaláig terjedõ terület, b) az Evangélikus templom térségében – a 8796 hrsz.-ú közterület, c) a Koch László utca térségében – a Színház és Koch L. utcák, valamint a Mátyás király körút külsõ közterületi határvonaláig, d) a Piac tér (az 5658/1 hrsz.) teljes területe, e) a Palotai út alsó szakaszán – a tervezési területen kívül – a Sütõ utca nyugati határvonala a Balatoni út elõtt visszazárva az MJT határára, f) a déli határvonalnál a Vak Bottyán köz déli határoló ingatlanainak teljes területe, g) keleti oldalon a Vak Bottyán köztõl a Prohászka Ottokár utca, majd a Budai úttól a Várkörút keleti határvonalát kísérõ ingatlanok teljes területe a Kígyó utcáig, valamint a Kígyó utca Õsz utca közötti tömbbõl leválasztott új telek területe, kiegészülve az Evangélikus templom (M) mûemléki környezetével.

(5)

Az 1.§ (1) bekezdésben foglalt területen belül az MJT zónában bármely hatósági engedélyhez kötött kérelem bejnyújtása elõtt a tervezõ köteles kikérni a városi fõépítész véleményét.

(6)

Az MK zónában szereplõ területen bármely épület tömegét, vagy homlokzatát érintõ építési-, szerelési tevékenység csak a KÖH és a városi fõépítész véleményének beszerzésével engedélyezhetõ. Az engedélyezési eljárás keretében a hatóság elõírhatja az épület részletes felmérését, s a felmérés dokumentálását.

(7)

Az MJT és MK területén az egyes épületek homlokzatán, az elõkertben vagy kerítésre hirdetõfelület, berendezés, reklámtábla, cégtábla mérettõl függetlenül csak jogerõs építési engedély alapján helyezhetõ el, az épület általános jellegével, az épület homlokzati és fal-nyílás felületi rendszerével összhangban.

(8)

A területen a kialakult és értékes környezetbe való illeszkedés érdekében az alábbi tömeg- és homlokzatalakításra, illetve anyaghasználatra vonatkozó elõírásokat kell betartani. a) Az övezetre, illetve adott telekre vonatkozóan elõírt max. utcai építménymagasságot az udvari szárnyak építménymagassága sem lépheti túl. Abban az esetben, ha az elõírás a kialakult építménymagasság növelését nem

32

teszi lehetõvé, az udvari szárnyak és melléképületek homlokzati magassága sem növelhetõ. b) A területen új építés esetén csak magas tetõs épület helyezhetõ el, a kialakult értékes és védett környezethez igazodó tetõhajlásszög alkalmazásával. Zártsorú beépítés esetén a kevéssé tagolt tetõformálás kötelezõ, saroktelek esetében sarokhangsúly alkalmazása megengedett. c) A korábban lapos tetõs épületek magas tetõs átalakítási lehetõsége övezetenként kerül szabályozásra. Általános elõírás, hogy az épületek magas tetõs átalakításakor a teljes épületet harmonikus építészeti egységgé kell formálni. (9)

A területi terhelés növekedésének elkerülése, s az értékes környezet beépítési, építészeti jellegének megõrzése érdekében az MJT és MK területen a tetõterek beépítése csak korlátozott mértékben megengedett. a) Az egyes épületek meglévõ tetõterének utólagos beépítése csak kivételes esetben az épület utcai látványának megváltoztatása nélkül (a térdfal emelése nélkül, az utcáról nem érzékelhetõ módon), vagy a tetõtér udvarra történõ megnyitásával a környezetbe illeszkedés feltételeinek maradéktalan kielégítésével engedélyezhetõ. A tetõtérben új önálló lakásegység, illetve egyéb funkcionális egység nem alakítható ki. b) Új épület elhelyezése vagy a meg lévõ épület jelentõs bõvítése, átalakítása során a tetõtér beépítése az egyéb általános és övezeti elõírások megtartásával engedélyezhetõ.

(10) Az MJT és MK területen az értékes környezet védelme érdekében az építésügyi hatóság elõírhatja a) az építést, felújítást, illetve épületbontást megelõzõ építéstörténeti, mûvészettörténeti kutatást, illetve régészeti feltárást, b) az épület-felújítás során a homlokzatok eredeti archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján történõ helyreállítását, c) az épület, illetve homlokzat-felújítás során az épület egységes és környezetbe illõ megjelenését zavaró épületrészletek elbontását, átalakítását, illetve az épületen található mûvészi értékû részletek szakértõvel való felújítatását, d) a több tulajdonos által birtokolt épületegység azonos idõben történõ felújítását, egységes homlokzatalakítását, e) az építési engedélyezési eljárás keretében, a tervezett beavatkozás városképi hatásának vizsgálatát, környezetre is kiterjedõ térbeliséget érzékeltetõ ábrázolását. (11) Az egyes épületek homlokzat-felújítása során a levéltári anyagok ismeretében kell dönteni az eredeti homlokzatok helyreállításáról. Általában javasolt az eredeti homlokzat helyreállítása, amennyiben az megfelelõ esztétikai értéket képvisel, s illeszkedik a környezetbe. A felújítási munkálatok során a jelenlegi formájában környezetéhez nem illeszkedõ homlokzat átalakítását még abban az esetben is elõírhatja a hatóság, ha az eredeti tervek alapján került kialakításra. A szabályozási tervlap a homlokzat-átalakításra elsõdlegesen javasolt épületek kijelölését tartalmazza.

33

(12) A területen az építési tevékenység megfelelõ színvonalának biztosítása érdekében a hatóság az építési engedélyben elõírhatja a teljes épület kiviteli tervének, kiviteli részletrajzok és csomópontok, anyagkonszignáció vagy egyéb kiegészítõ munkarészeknek az elkészítését. Helyi területi és mûvi értékvédelem 21.§ (1)

A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt, és a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt épületek helyi védelem alatt állnak.

(2)

A helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek a város számára kiemelkedõ értékkel bírnak. Bontás esetén az épületet fel kell mérni, felmérési rajzokat és fotódokumentációt kell készíteni. A helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek esetében bármely építési tevékenység csak akkor adható ki, ha a tervezés folyamatában a városi fõépítésszel egyeztetés történt. A helyi védelem alatt álló épületek környezetében, bármely építési tevékenység csak a helyi védettség alatt álló épületek jellegéhez igazodó módon történhet. a) Helyi védelemre javasolt épületek: -

Prohászka Ottokár katolikus templom Széchenyi u. 2. Megyei Rendõr-fõkapitányság (volt Szabó palota) Budai út 37. Vasútállomás épületegyüttese Jézus Szíve templom (Rákóczi u.)

A helyi védelem alatt álló épületek átalakítása, felújítása során az épület építészeti jellege (tömegképzés, homlokzati nyílások aránya, ritmusa, homlokzati tagolás, tetõidom jellege) megõrzendõ. A helyi védettségû épületek környezetének alakítása során a védett épület építészeti jellegét mértékadóként kell figyelembe venni. b) Helyi területi védelemre javasolt épületegyüttes: Budai úti együttes:

páros oldalon a 6-32 (Deák Ferenc utcáig), páratlan oldalon 9-39-ig (József Attila utcáig). Építészettörténetileg új, önmagukban kevésbé értékes és védelemre nem érdemes, de megjelenésében, építészeti kialakításában egységes, jellegzetes együttes, amely építési korának egy jellemzõ igényét reprezentálja. Az épületek egyenként védelemre nem javasoltak. d) Helyi területi védelemre javasolt közterületek - utcák - térfalaikkal: Gyümölcs utca Prohászka Ottokár utca Várkörút Kégl György utca

34

Távirda utca A utcák teljes közterülete a növényzettel, s a térfalaikkal, elsõsorban az utca szélességének és térfalai magasságának arányrendszere és az utcakarakter (pl. növényzet szerepe az utcaképben) sajátos értéket képvisel, amely mint egyfajta örökség megõrzendõ. Zöldfelületi értékek védelme 22.§ (1)

A zöldfelületi elemek közül a 30/1992. (XI. 26.) sz. Önkormányzati rendelet alapján helyi jelentõségû védett természeti értékként kell nyilvántartani és kezelni a tervezési területen: - a Szent István téren álló nagyméretû idõs platánfát; - a Várkörút 6. sz. ház udvarán lévõ idõs császárfát; - a Kossuth utca 13. sz. ház elõtt álló hegyi szilfát; - a Jókai u. 1. sz. ház udvarán álló vadgesztenyét; - az István Király Múzeum udvarán álló vadgesztenyefát; - a Watthay Ferenc szobra elõtt álló tiszafát; - a Mátyás király körúti platánsort; valamint - a kb. 80 éves utcai platánsorokat: • a Gyümölcs utcában; • a Horvát István utcában; • a Martinovics utcában.

(2)

Helyi jelentõségû természeti védettség alá kell vonni a Zichy-liget területét, mint várostörténeti, városképi, zöldfelületi és dendrológiai szempontból is kiemelkedõen értékes közparkot.

(3)

Helyi jelentõségû természeti védettség alá kell vonni az alábbi fasorokat: - Lövölde utcai platán fasor; - Deák Ferenc utca Horvát István utcától délre lévõ kétoldali vadgesztenye fasora; - Árpád utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Prohászka Ottokár utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Pirosalma utca kétoldali vadgesztenye fasora; - Károly János utca egyoldali csörgõfa fasora; - Mikes Kelemen utca egyoldali hárs fasora; - Ybl Miklós utca kétoldali japánakác fasora.

(4)

A helyi védettségû természeti értékeket, természetvédelmi területet érintõ bármilyen tevékenység, beavatkozás esetén a jegyzõ – mint elsõfokú természetvédelmi hatóság, a természetvédelmi jogszabályoknak megfelelõen – jár el.

(5)

A helyi jelentõségû természeti védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt faegyedek, fasorok kivágása kizárólag a fa biológiai pusztulása, valamint balesetés fertõzésveszély esetén engedélyezhetõ, kertészeti szakvélemény alapján.

35

(6)

Kertészeti szakterv alapján el kell végezni a Horvát István utca menti védett idõs platán fasor rehabilitációját.

(7)

A Zichy-liget növényállományának lehetõség szerinti maximális védelmét, megóvását biztosítani kell. Növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertépítészeti terv alapján végzett parkrekonstrukció, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhetõ még közvetlen baleset (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. A védelemre javasolt közparkban fakivágás építmény-elhelyezés érdekében nem engedhetõ meg.

(8)

Városképi és/vagy dendrológiai értékük miatt megóvandó, a kertfelületeket jellegükben megtartandó értékes zöldfelületi elemként kell kezelni a szabályozási tervlapon jelölt: - megtartandó, értékes faegyedeket; - fasorokat; - kerteket: Várkörút 7., 9., 11., 13., Oskola u. 10., Jókai u. 12., 14., 16., Vörösmarty tér 12., Várkörút 22-30., Távirda u. 7., 11., Mátyás király krt. 8. sz. házak kertjét, a Püspöki palota kertjét (Városház tér 5.), a Fejér Megyei Közig. Hiv. kertjét (Megyeház u.9.). Az így jelölt zöldfelületi elemeket érintõ beavatkozások csak kertészeti szakvéleménnyel alátámasztva, illetve kertépítészeti kiviteli terv alapján engedélyezhetõk.

(9)

Védett, illetve védendõ épület környezetét, kertjét az épület jellegével összhangban kell kialakítani, illetve fenntartani.

(10) A tervezési területen fa kivágása – gyümölcsfa kivételével – nem közterületen (telken belül) is csak elõzetes engedély kiadása után történhet meg. A fa pótlásáról gondoskodni kell.

Környezetvédelem 23.§ Levegõtisztaság-védelem (1)

A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény üzemeltethetõ és létesíthetõ, amelynek légszennyezõanyag-kibocsátása az elõírt határértéket nem lépi túl.

(2)

A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek végzésével járó új légszennyezõ forrás körül védelmi övezetet kell kialakítani.

(3)

Mélygarázs építése csak akkor engedélyezhetõ, ha építésével a környezetterhelés a megengedett mértéket nem haladja meg. Ezt szakvéleménnyel igazolni kell, amely szakvélemény az építési engedélykérelem mellékletét képezõ mûszaki dokumentáció része.

36

(4)

A tervezési területen épületet elhelyezni, vagy funkcióját megváltoztatni csak a gázellátás, vagy a távhõellátás biztosításával egyidejûleg lehet. A területen szennyezõ hatású tüzelõanyagokkal (szén, koksz, tüzelõolaj) mûködõ fûtõkazán nem üzemeltethetõ.

(5)

A területen hulladék, kerti avar stb. égetése nem engedhetõ meg.

Zaj és rezgés elleni védelem (6)

A területen a zajterhelési (immissziós) határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöMEüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint kell figyelembe venni az alábbi területi besorolás alapján: - üzemi eredetû zaj határértéke: 2. kategória esetén nappal 50 dB, éjjel 40 dB; 3. kategória esetén nappal 55 dB, éjjel 45 dB. - közúti eredetû zaj határértéke: forgalmi út mentén, vasúti fõvonal és pályaudvara mentén nappal 65 dB, éjjel 55 dB; gyûjtõ út mentén: 2. kategória esetén nappal 60 dB, éjjel 50 dB, 3. kategória esetén nappal 65 dB, éjjel 55 dB; kiszolgáló út mentén 2. kategória esetén nappal 55 dB, éjjel 45 dB; 3. kategória esetén nappal 60 dB, éjjel 50 dB. (2. kategória: kisvárosias lakóterület, zöldterület, különleges terület – oktatás; 3. kategória: nagyvárosias lakóterület, vegyes terület)

(7)

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területté nyilvánítandó, és az (5) bekezdésben foglalt zaj- és rezgésterhelési határértékeknél 5 dB-el alacsonyabb értékeknek kell teljesülniük a tervezési terület - Mátyás király körút – Várkörút – Budai út – Piac tér által határolt, zömében mûemléki jelentõségû területén; - a Károly János – Budai – Deák Ferenc – Horvát István utcák által határolt területen (oktatási intézmények jelenléte).

(8)

Olyan gépjármû-útvonalak mellett, ahol a forgalomból eredõ zajhatás mértéke hosszú távon sem csökkenthetõ a kívánt szintre (Széchenyi utca, Mátyás király körút, Szekfû Gyula utca, Horvát István utca, Várkörút, Budai út, Prohászka Ottokár utca, Széna tér, Esze Tamás u.), az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (hangszigetelõ nyílászárók, speciális homlokzatburkolás stb.) eszközeivel kell elérni, hogy a különbözõ helyiségeken belül megengedett ”A”-hangnyomás-szintekre vonatkozó határértékek ne kerüljenek túllépésre.

(9) Rezgés-imisszió tekintetében a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak, az adott épület funkciója szerint veendõk figyelembe.

37

Föld- és vízvédelem (10)

Székesfehérvárnak a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerinti szennyezõdésérzékenységi besorolása ’A’ fokozottan érzékeny település.

(11) A környezetre jelentõs mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése elõtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet követelményei szerint, a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek esetében. (12) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás elõkészítése stb.) végzése során biztosítani kell: - a kitermelt (megmozgatott) termõföld területen belüli ártalommentes elhelyezését; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.). (13) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb, a talajt, felszín alatti vizeket potenciálisan szennyezõ (fertõzõ, mérgezõ) anyag ideiglenesen sem helyezhetõ el. (14) Terület feltöltése csak szennyezõdésmentes anyaggal történhet. (15) A tervezési területen keletkezõ szennyvizek csatornahálózaton történõ elvezetését biztosítani kell. (16) A csatornahálózatba csak az elõírásoknak megfelelõ minõségû szennyvizek engedhetõk. Hulladékgazdálkodás (17) Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. (18) A tervezési területen hulladék csak zárt térben, illetve gyûjtõedényzetben tárolható. (19) Kezdeményezni kell a területen a szelektív hulladékgyûjtési rendszer bevezetését a kommunális hulladék veszélyesnek minõsülõ komponensei elkülönítése érdekében. (20)

A hulladék gyûjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet alapján kell szervezni és végezni. A veszélyes hulladékok gyûjtésérõl a veszélyes hulladékokról szóló 98/2000. (VI.15) Korm. rendeletnek megfelelõen kell gondoskodni.

38

Építési tilalmak és korlátozások 24.§ (1) A szabályozási terven jelölt közhasználatra átadandó magánterületeken a racionális gyalogos tengelyek biztosítása, valamint a városfal bemutathatósága és látogathatósága érdekében a szabad forgalom átengedése kötelezõ. Idõbeni korlátozás megállapodás alapján lehetséges. (2) A Színház utcai 66 és 67 hrsz.-ú telkek esetében a Színház utca határán építendõ garázssor tetején 6 m széles sávot kell közhasználatra átadni. A 60 hrsz.ú telken, a szabályozási terven jelölt 5 m széles területet közcélú gyalogos út céljára kell megnyitni. Záró rendelkezések 25.§ Ez a rendelet 2004. március 1. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a 6/1993. (IV.13) számú és az azt módosító 32/1994. (XI.11.), a 34/1996. (IX.26.) számú rendelet, a 14/1999. (IV.28.) számú és az azt módosító 52/2001. (XII.28.) számú rendelet, az 1/1996. (II.1.) számú rendelet, a 43/1997. (XII.1.) számú rendelet, valamint az 5/2001. (II.20.) számú rendelet.

Székesfehérvár, 2004. február 24.

Warvasovszky Tihamér polgármester

Dr. Szabó Katalin jegyzõ

39

2. számú Melléklet

Fogalom-meghatározások

Pavilon:

szerelt szerkezetû, huzamos ideig használható, illetve üzemeltethetõ, kiskereskedelmi célra létesített építmény, általában külsõ pultos árusítással. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el.

Térfal:

közterület határán - kerítés nélküli elõkert esetén az építési vonalon álló épület homlokzati síkja

Közterület-rendezési terv: A közterületi telekhatárokkal határolt területen belül az eltérõ használat - közlekedési burkolatok, zöldfelület, pihenõhely, köztéri installáció /utcabútor, képzõmûvészeti alkotás, stb./ - pontos építési, illetve pontszerû objektumnál elhelyezési helyét rögzítõ, M=1:250 léptékû helyszínrajz, megfelelõ méretezésekkel és megnevezésekkel, az elbíráláshoz szükséges léptékû részletrajzokkal.

40

3.

számú melléklet

Építészeti értékek, országos mûemléki, régészeti és helyi védelem A tervezési terület épített értékekben igen gazdag. Az országos – mûemléki és régészeti - védelem alatt álló, valamint a helyi oltalom alá tartozó épületek és területek az úgy nevezett mûemléki belvárosban, a mûemléki jelentõségû területen koncentrálódnak. Az erre a területre készített rendezési terv elõzményanyagait is felhasználva ábrában foglaltuk össze a különbözõ védelmi kategóriák vonatkozásait, valamint mellékeljük a mûemlékek listáját.

Mûemlékjegyzék az országos jelentõségû egyedileg védett objektumokról Hrsz. 142 144 149

Cím Ady Endre u. 1. Ady Endre u. 5. Ady Endre u. 7.

241 151

Ady Endre u. 8. Ady Endre u. 11-13.

320 379 381

Arany János u. 19. Arany János utca Arany János utca

380

Arany János utca

308

Arany János u. 3.

309 377

Arany János u. 5. Arany János u. 8.

312 370

Arany János u. 9. Arany János u. 10.

369

Arany János u. 12.

365 248 92

Arany János u. 16. Bartók Béla tér. 1. Basa u. 1.

86 126 123/1-2 96

Basa u. 2. Bástya u. 1. Bástya u. 3-5. Bástya u. 4.

8706 102 274 97

Budai út 22. Fõ u. 1. Fõ u. 2. Fõ u. 3.

Tárgy Lakóház Lakóház Egykori Fekete Sas szálló, barokk, mai alakjában klasszicista Lakóház, késõ klasszicista Iroda-lakóház, koraeklektikus, udvarán középkori várfalmaradv. Lakóház Római katolikus templom Hentel (tévesen Szt. Anna) – kápolna Kálmáncsehy Domonkos szobra (Ohmann Béla) Lakóház, klasszicista (Megyeház u. 4.) Lakóház, késõ barokk Lakóház, középkori falak felhasználásával, barokk Lakóház, késõ barokk OMvH kirendeltség székháza, egykori lakóház, copf Ybl Múzeum, ún. Budenz-ház, copf Lakóház, eklektikus Megyei könyvtár Lakóház, ún. Gebhardt-ház, romantikus Lakóház, barokk Lakóház, késõ barokk Lakóház, klasszicista Lakóház, ún. Lukács ház, barokk eredetû, klasszicista Lakóház Lakóház, klasszicista Lakóház Lakóház

Kora 1820 körül

1840 körül XIX. sz.

XVIII. sz. 1470 körül XIX. sz. eleje 1800 körül XVIII. sz. XVIII. sz. körül 1790 1781 XIX. sz. második fele 1860 körül XVIII. sz. XVIII. sz. vége 1820 körül 1820 körül

1820 körül -

41

Hrsz. 271

Fõ u. 4.

Cím

96

Fõ u. 5.

266

Fõ u. 6.

268

Fõ u. 6.

93 58

Fõ u. 9. Fõ u. 10.

85 77 258

Fõ u. 11. Fõ u. 13. Jókai u. 1. (Oskola u. 2-4.)

254

Jókai u. 5.

224

Jókai u. 6.

225

Jókai u. 8.

227

Jókai u. 10.

249 134, 399

Jókai u. 11. Koronázó tér

382

Kossuth u. 1. (Városház tér 1.)

374 373 372 414 366

Kossuth u. 3. Kossuth u. 5. Kossuth u. 7. Kossuth u. 12. Kossuth u. 13.

362

Kossuth u. 15.

111 286 217

Lakatos u. 12. Lépcsõ u. 1. Liszt Ferenc u. 1.

289-290 211

Liszt Ferenc u. 4. Liszt Ferenc u. 9.

210 Hrsz. 56

Liszt Ferenc u. 11. Cím Mátyás király krt. 23.

Tárgy Lakóház, copf – részben átalakítva romantikus stílusban Lakások és múzeum, egykori Fekete Sas patika, barokk – átalakítva Múzeum, volt ciszterci, korábban jezsuita rendház, barokk Ciszterci, korábban jezsuita templom, barokk Lakóház Ún. Zichy-ház, Magyar Király szálloda, klasszicista Lakóház Lakóház Ún. Hiemer-ház, egykori belvárosi plébánia, rokokó Lakóház, középkori - XV. sz.-i – részletekkel, copf Lakóház, copf – homlokzata átalakítva a XIX. sz.-ban Lakóház, barokk eredetû, mai alakjában eklektikus Lakóház, több középkori házból építve barokk stílusban Lakóház, romantikus Romkert, kõtár és Szt. István mauzóleum, a Szt. Istvánbazilika alapfalai Városháza, volt Zichy-palota, copf Lakóház Lakóház Lakóház, romantikus Árpád fürdõ, szecessziós Lakóház, copf – részben átalakítva Lakóház, volt Pelikán fogadó, barokk, homlokzata copf Lakóház, copf, átalakítva Lakóház, barokk Ún. Szõgény – Marich-ház, barokk, Egyházmegyei Mûv. Kp. Lakóház, copf – alakítva Lakóház, barokk – erõsen átalakítva Lakóház, klasszicista Tárgy Lakóház, eklektikus

308

Megyeház u. 4.

Lakóház, barokk

Kora XVIII. sz. vége

XVIII. sz.

1744-63

1745-55 1830 körül 1810 körül XVIII. sz. második fele 1780-1790 1790 körül XIX. sz. második fele XVIII. sz.

1870 körül -

1781 1860 körül 1905 XVIII. sz. vége 1756 XVIII. sz. vége XVIII. sz. XVIII. sz.

1790 körül XVIII. sz. 1820 körül Kora XIX. sz. második fele XVIII. sz.

42

295

Megyeház u. 7.

310

Megyeház u. 8.

298

Megyeház u. 9.

299 333, 334

Megyeház u. 11. Megyeház u. 17.

83

Országzászló tér 1.

258

Oskola u. 2-4. (Id. Jókai u. 1.)

273 256

Oskola u. 3. Oskola u. 6.

266

Oskola u. 7.

255 252 250 353

Oskola u. 8. Oskola u. 10. Oskola u. 12. Petõfi u.

352

Petõfi u. 2.

5658 209 102/3 98 107 108 8795/1 350

Piac tér Piac tér 2. Rózsa u. 1. Rózsa u. 2. Rózsa u. 3. Rózsa u. 5. Szegfû Gyula u. Szt. István tér

422 424

Szt. István tér 1. Szt. István tér 2.

425

Szt. István tér 3.

426 429 430 341 326 Hrsz. 328 329

Szt. István tér 4. Szt. István tér 5. Szt. István tér 6. Szt. István tér 9. Szt. István tér 10. Cím Szt. István tér 12. Szt. István tér 13.

270 408/2 392

Szent János köz 2. Táncsics u. 4. Vasvári Pál u. 5.

(Arany János u. 3.) Lakóház, barokk, homlokzata átalakítva copf stílusban Az elpusztult Posgay-ház kõkeretes kapuja, barokk Lakóház, barokk, homlokzata átalakítva copf stílusban Lakóház, barokk Várostörténeti múzeum, volt megyeház, barokk Lakóház, romantikus Ún. Font-Caraffa-ház, korábban lakóház, késõ barokk Lakóház, barokk Lakóház, két középkori épület összeépítésével, barokk Megyei Könyvtár, volt ciszerci gimnázium, eklektikus Lakóház, barokk Lakóház, barokk Lakóház Rk. volt karmelita, majd szemináriumi templom, barokk Papi otthon, volt karmelita rendház, barokk Mária-szobor, barokk Lakóház, klasszicista Lakóház

Evangélikus templom Szt. István lovasszobra (Sidló Ferenc) Posta, klasszicista Megyei levéltár, volt zádra, barokk Megyei levéltár, korábban lakóház, késõ barokk Általános iskola, copf Lakóház, copf Lakóház, copf Megyeháza, klasszicista Lakóház, klasszicista Tárgy Lakóház, barokk Lakóház, barokk, kora eklektikus Lakóház Lakóház, romantikus Lakóház, késõ barokk

XVIII. sz. XVIII. sz. eleje XVIII. sz. eleje XVIII. sz. 1730 körül XIX. sz. második fele XVII. sz.

1750 körül XVIII. sz. 1870 körül 1793 XVIII. sz. vége 1745-48

1731-35 1702 1810 1938 1830 körül XVIII. sz. XVIII. sz. vége 1790 körül 1800 körül 1800 körül 1807-12 XIX. sz. elsõ fele Kora XVIII. sz. XIX. sz. második fele 1860 körül 1780 körül

43

133/2

Várfal park

145/1, 145/2 140

Várkapu u. 6.

133, 123/1, 220 281 282/2

Várkörút

382 306 280 135 6149/7

Városház tér 1. Városház tér 2. Városház tér 4. Városház tér 5. Vörösmarty tér

520

Vörösmarty tér 4.

5732 521 522

Vörösmarty tér 5. Vörösmarty tér 6. Vörösmarty tér 8.

523 524 25

Vörösmarty tér 10. Vörösmarty tér 12. Zichy-liget

36

Zichy-liget 1.

34

Zichy-liget 3.

33 32 30

Zichy-liget 4. Zichy-liget 5. Zichy-liget 6.

29 22

Zichy-liget 7. Zichy-liget 10.

Várkapu u.

Városház tér Városház tér

Wathay Ferenc vice várkapitány emlékmûve (Lux Elek) Lakóház, késõ barokk Varkocs György várkapitány szobra (Erdei Dezsõ) Várfalak a középkori romkert és a püspöki palota kertje mögött Ferences templom, barokk 10-es huszárok emlékmûve (Pátzay Pál) Városháza, barokk Lakóház, copf Ferences rendház, barokk Püspöki palota, copf Vörösmarty Mihály szobra (Vay Miklós) Lakóház, késõ romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, ún. Say-ház, kora romantikus Lakóház, romantikus Lakóház, kora romantikus Öntöttvas zenecsarnok, eklektikus Lakóház, ún. Wertheim-ház, késõ klasszicista Lakóház, romantikuseklektikus Lakóház, romantikus Lakóház, klasszicista Lakóház, kora eklektikus Lakóház, kora eklektikus Megyei bíróság, városi levéltár, eklektikus

XX. sz.

XVIII. sz. vége -

XVIII. sz. XVII. sz. 1790 körül 1741-43 1790-1801 1865 XIX. második fele 1860 körül 1860 körül 1860 körül 1860 körül 1850 körül 1879 1840 körül XIX. második fele 1850 körül 1840 körül XIX. második fele 1870 körül 1880 körül

44