ELTE Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Szociálpszichológiai Tanszék TÖMEGLÉLEKTAN Speciális kollégium: 2003/2004. II. félév El adó: Lányi Gusztáv, egyetemi docens e-mail:
[email protected] A kurzus célja: Alapvet ismeretek nyújtása a tömeglélektan területén. A foglalkozások jellege: A foglalkozások nem pusztán az el adó tanár prelegáló el adásának adnak teret, hanem a hallgatói aktivitásnak és kreativitásnak is. A foglalkozásokon való részvétel el feltétele: Minden foglalkozásra az irodalomjegyzék (ezen belül az „olvasmányok”) alapján egyet szabadon kiválasztva, arról összefoglalást kell írni 3800-4200 karakteres terjedelemben. Az összefoglalókat az óra elején kell leadni. A foglalkozások ideje: szerda 10 órától fél 12 óráig A foglalkozások helye: É 6. 85 Szemináriumi dolgozat: A szorgalmi id szak végére a félévi tematikához kapcsolódva – az el adó tanárral való el zetes egyeztetés és megbeszélés után – mindenki egy dolgozatot készít. A dolgozatot, melynek terjedelme 21-25 ezer leütés, e-mailen és nyomtatott formában is el kell juttatni az el adó tanárhoz. A félév során tehát minden hallgató egy önálló esszét ír, az esszé témája szabadon választható. Feladat: bármely és bármilyen – és bármikor megtörtént – tömegjelenséget leírva egy vagy több pszichológiai interpretációs szempont segítségével értelmezni kell. Tehát megfigyelés + leírás + értelmezés szerint tagolva lesz ajánlatos az anyagot "megfogni". Lehet tisztán elméleti munkát is írni, amelyhez nem szükséges valamilyen empirikus tömegjelenséget prezentálni, feldolgozni stb., hanem a „tömeg(lélek)” fogalmának történeti-tudománytörténeti és metaelméleti bonyodalmainak valamilyen metszetét (pl. a magyarországi tömeglélektani ismeretek kialakulását) vizsgálja meg a dolgozat szerz je. Félévzáró értékelés („vizsga”): 1. Az egyes órákra elkészített összefoglalók és az órákon mutatott aktivitás, munkakészség 50%. 2. Szemináriumi dolgozat 50%. Figyelem! A kurzus abszolválása maximum két hiányzás esetén lehetséges. I. MI A TÖMEGLÉLEKTAN? 1.1. A tömeglélektan mint tudomány. A tömeglélektan diszciplináris kérdései: empirikus versus spekulatív alapok. A tömeglélektan definíciós problémái. Tömeglélektan és szociálpszichológia: tömeg, csoport, interakció. Az individuális és a kollektív lélek ontológiai státusza: a „tömeg(lélek)” léte. Tömeglélektan: a „tömegben lév emberek lélektana”? Irodalom: Lányi 2001: 253-273. – Pataki 1998: 7-20. – Reicher 1996: 373-377. – Olvasmány: Milgram és Toch 1969. 1.2. A tömeglélektan klasszikusai. Az elfelejtett el d: Gabriel Tarde. A diadalmas „alapító atya”: Gustave Le Bon. – McDougall és a „group mind”-koncepció: faj, világszemlélet, befolyásolás. – Freud pszichoanalízise és a tömeglélektan: a tömeg(helyzetben lév )egyén és a vezet (hipnotikus) kapcsolata, a regresszió m ködése. – A „tömeg” fogalmának átalakulása az USA-ban: nyilvánosság és tömegviselkedés. Blumer transzformációs magyarázata.
2 A klasszikus tömeglélektani munkák hatása Magyarországon: a Le Bon-recepció; az állam- és jogtudományok tömeglélektani „kiegészítése”; a bölcsészeti és szellemtudományi „tömeglélektanok”. Néplélektan és/vagy tömeglélektan – nemzetkarakterológiák. A szaktudományos (szociálpszichológiai) tömeglélektan: politikai pszichológia? Irodalom: Lányi 2001a: 43-45. – Pataki 1998: 20-60. – Reicher 1996: 377-382. – Olvasmány: Freud (1921) 1995. – Jászi 1904. – Kernberg 1995. – Le Bon (1913) 1993. – Makkai 1943 1.3. „Tömeglélek” és ideologikus értéktételezések. Ideologikus konnotációk a „tömeg” fogalmában. Konzervatív és pesszimista tömegideológiák: patológia, abnormalitás stb. – a „tömegek lázadása”. Forradalmi és optimista tömegapológiák: a tömeg a „történelem motorja”. – Tömeg és modernizáció: a tömeg a „modern” (tömeg)társadalom hordozója – a tömegtudat védtelensége, a virtuális valóság és a szenzáció. – A tömeglélektan metodológiai paradoxonjai: a tömeglélektan „individualizmusa” – a társadalmi mozzanat tagadása (ösztönelméletek, arousal-elmélet); a társadalmi elválasztása az egyénit l (a „csoportlélek” Allport-féle koncepciója); csoport és elfojtott egyéni tudattalan (Freud koncepciója); deindividualizáció (Festinger); tömeg: a személyközi interakció eredménye? Irodalom: Pataki 1998: 47-107. – Olvasmány: Berger 1995. – Canetti 1991. – Ortega y Gasset 1995. – Németh László (1930) 1973. II. TÖMEGJELENSÉGEK 2.1. A sokaság. A tömegjelenségek empirikus kutatása: szociológiai és szociálpszichológiai megközelítések. A tömeg- és csoportalakzatok taxonómiája. – A nagy embercsoportok: „részecskék halmaza”? Leírható-e egyenletekkel az embertömegek viselkedése? – Territórium és s r ség: a „nagy csapat”, tömeges összetartás. Létszámnövekedés következményei: a sz k tér és az agresszió – etológiai alapok. Az élettér mint pszichológiai mez „s r södése” a népességtömörülés következtében: az élet „növekedése”, a nagyvárosi élet élménye (pszichikus túlterhelés, anonimitás stb.). Egyén a sokaságban: a „magányos tömeg”. A hasonulás és különbözés kényszere: a divat mint tömeg(es) mintakövetés. Irodalom: Pataki 1998: 107-109. – Stoetzel 1974: 152-155. – Olvasmány: Katz és Lazarsfeld 1982. – Lorenz 1994: 122-129, 208-215. – Milgram 1980. – Riesman 1968. – Vicsek 2000. 2.2. Tömeger szak és tömeglelkesedés. A tömeges er szak formái: a szervezett és szervezetlen lincselés. Az er szakos cselekvés rituális jellege. Tömeghisztériák és -fantáziák (pl. vérvád). – Tömeglelkesedés: a pszichológiai hozzáférhet ség és érzékenység. A tömeges lelkesedés fölkeltése: kampány és hatása. Tömeg és er : a sport(ok) által keltett lelkesedés. A tömegek „áradása”: tüntetés – a tömeg hatalma. A tömeges hatalom artikulálása: a tömegmozgalmak. Irodalom: McPhail 1997. – Pataki 1998: 109-121, 127-139. – Stoetzel 1974: 138-143. – Olvasmány: Arens 1986. – Kende 1995. – Pelle 1995. – Hofer 1992. 2.3. Viselkedés katasztrófa-helyzetekben. A katasztrófák lélektani hatása – a pánik. A katasztrófák típusai: váratlan, fokozatosan közeled , hírtelen bekövetkez és lezajló, hosszabb
3 ideig tartó stb. A katasztrófák lezajlása és dinamikája. A pánik-képek sajátos lélektani hatása: paradox pozitív hatás stb. A pánik klasszikus vizsgálata: „Támadás a Marsról” (Cantril). Irodalom: Pataki 1998: 121-127. – Stoetzel 1974: 143-148. – Olvasmány: Brown 1973. – Cantril 1974. – Császi 2002: 139-186. – Riffe és Stowall 1996. III. TÖMEG ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 3.1. Szóbeszéd – rémhír. A szóbeszéd megjelenésének feltételei: aktuális fontosság, a hírek ritkasága és bizonytalansága. Az üzenetváltás hatása az információra: elszegényedés és kiegyenlít dés, hangsúlyozás, asszimiláció, a terjedés sebessége stb. A rémhírképz dés tipikus helyzetei: váratlan események (katasztrófák, b ncselekmények, természeti csapások) vagy lappangó kollektív (társadalmi) feszültségek. Irodalom: Pataki 1998: 155-159. – Stoetzel 1974: 156-161. – Olvasmány: Buckner 1965. – Er s 2002 – Hankiss 1983. 3.2. A közvélemény és a tömegtájékoztatás. A közvélemény fogalma. Definíciós hibák: a közvélemény megszemélyesítése. Közvélemény, népérzület, közhangulat. A közvélemény szerkezete és szociológiai kerete. A kollektív tájékoztatás és a modern tömegkommunikációs szituáció: az intézményes (politikai) akarat, propaganda, az els dleges csoportok és a személyközi interakciók jelent sége. A közvélemény strukturálódása és differenciálódása. Ismertség és népszer ség. A globális tömeg és az Internet. Irodalom: Angelusz 1983. – Pataki 1998: 139-144. – Stoetzel 1974: 161-179. – Olvasmány: Gerbner 2000: 11-33. – Nyíri 1999. – Papacharissi 2003. – Suler 1999. – Wallace 2002: 79116. 3.3. A demagógia és a demagóg. A kollektív hírterjesztés hatásának tényez i: a forrás, az üzenet, az eszköz, az érintett személyek. A bizalom és az érzelmi azonosulás. A meggy z kommunikáció manipulációs („csomagolástechnikai”) eszközei: a megel legezett bizalomra hagyatkozás (féligazságok, csúsztatások), a „mi és k” játszma, a „holdudvarhatás” stb. – Az arculat építése és rombolása, az imázsgyártás m vészete. – A „nagy” népszónok jellegzetes pszichológiai képességei: szenvedélyesség, merev gondolkodás, fanatizmus, élénk metakommunikáció stb. Hitler, a paradigmatikus példa. Irodalom: Pataki 1998: 159-164. – Olvasmányok: Lányi 2002. – Newman 2000: 115- 139. – Hitler (1938). – Ormos 1993: 87-120. – Síklaki 1994: 58-80. IV. A KOLLEKTÍV TUDAT JELENSÉGEI 4.1. Kollektív identitás. A társadalmi azonosságtudat és a tömegviselkedés. A „tömeg” mint orientációs rendszer: bizonytalanság és azonosságkonstruálás. Az identitásépítés feltételei és határai: a történelmi és kulturális kontinuitás kérdései. A kollektív identitás rituális hordozói: évfordulók, ünnepek, szertartások, szimbólumok. A nemzeti és politikai identitás. Irodalom: Pataki 1998: 165-168, 182-183. – Olvasmányok: Buden 1992. – Gyarmati 1995. – Lányi 2001: 153-161.
4 4.2. A kollektív és történeti emlékezet. A közös élmények meg rzése: az egyéni életút, az egyén mint csoporttag emlékezete. A „múlt” mint a jelen kollektív szükséglete. – Az írott és a megélt történelem: az eltérés feszültségei. Politikai traumák és kollektív identitás: a kollektív emlékezet strukturálódása és dinamikája (elfojtás, b nbakképzés stb.). Irodalom: Assmann 1999: 29-86. – Er s 1993. – Olvasmány: Körösi 1999. – Litván 1990. – Ricoeur 1999. – Rosenthal 1994. – Szabó 1990. 4.3. Kollektív mítoszok. A kollektív kép(zet)alkotás: si és modern mítoszok. A kollektív tudattalanban él szimbolikus tartalmak: archetípusok. – Modern mítoszok: legendák és nosztalgiák. A mítoszképzés tematizációi: tartalom/forma kérdése. A mitikus jelentésképzés területei és témái: fogyasztási, politikai, tudományos stb. mítoszok. Magyar példák: "Karády Katalin" az 1970-es/80-as években; a „politikai h s” alakváltozásai; politikai nosztalgiák és a rendszerváltás. Irodalom: Henderson 1993. – Olvasmányok: Ger 1993. – Hankiss Á. 1987. – Jung 1993. – Lányi 2001: 264-273. – Mohás 1998. IRODALOM Angelusz Róbert 1983, Kommunikáló társadalom. Gondolat Kiadó, Bp. Assmann, J. 1999, A kulturális emlékezet. Atlantisz Könyvkiadó, Bp. Er s Ferenc 1993, A kollektív emlékezetr l. In: Er s F.: A válság szociálpszichológiája. TTwins Kiadó, Bp. 223-232. Henderson, J. L. 1993, Az si mítoszok és a modern ember. In: Jung, C. G. (szerk.): Az ember és szimbólumai. Göncöl Kiadó, Bp. 105-156. Lányi Gusztáv 2001, Rendszerváltozás és politikai pszichológia. Rejtjel Kiadó, Bp. Lányi Gusztáv 2001a, Lélek(tan) és politika. Jószöveg M hely Kiadó, Bp. McPhail, C. 1997, Blumer elmélete a tömegviselkedésr_l. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggy jtemény. Osiris Kiadó, Bp. 69-87. Pataki Ferenc 1998, A tömegek évszázada. Bevezetés a tömeglélektanba. Osiris Kiadó, Budapest Reicher, S. 1996, A kollektív viselkedés meghatározottsága. In: Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai pszichológia. Szöveggy jtemény. Balassi Kiadó, ELTE Szociológiai Intézet, Bp. 373-404. Stoetzel, J. 1974, A kollektív pszichológia problémái. In: Pataki Ferenc, Solymosi Zsuzsa (szerk.): A csoportjelenségek pszichológiája. Szociálpszichológiai szöveggy jtemény. Tankönyvkiadó, Bp. 135-179. OLVASMÁNYOK Arens, W. 1986, Játék az agresszióval. In: Cherfas, J. és R. Lewin (szerk.): Nem csak munkával él az ember. Gondolat Kiadó, Bp. 69-82. Berger, F. 1995, „...Akkor fogott el iránta forró részvét.” Sigmund Freud és Elias Canetti a tömegek pszichológiájáról. Thalassa, 1-2: 130-142. – http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/10berger.htm Brown, R. 1973, A tömeg pszichológiájáról: Menekülési és beszerzési pánik. In: Hunyady György (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 269-279. Buckner, H. T. 1965, A Theory of Rumor Transmission. The Public Opinion Quarterly, Vol. 29. No. 1. Spring, pp. 54-70. – http://www.tbuckner.com./Rumor.htm
5 Buden, B. 1992, Inconscientia Jugoslavica. Thalassa, 1: 65-75. Canetti, E. 1991, Tömeg és hatalom. Európa Könyvkiadó, Bp. Cantril, H. 1974, Támadás a Marsról. Tanulmány a pánik pszichológiájáról. In: Pataki F. és Solymosi Zs. (szerk.) A csoportjelenségek pszichológiája. Szociálpszichológiai szöveggy jtemény. Tankönyvkiadó, Bp. 211-245. Császi Lajos 2002, A média rítusai. Osiris Kiadó – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Bp. Er s Ferenc 2002, Rémhírek. Médiakutató, 7: 51-55. Freud, S. 1995, Tömegpszichológia és én-analízis. In: Tömegpszichológia. Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud M vei V. köt. Cserépfalvi Kiadása, 185248. Gerbner, G. 2000, A média rejtett üzenetei. Osiris Kiadó – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Bp. Ger András 1993, Egy magyar kultusz: Erzsébet királyné. In: U .: Magyar polgárosodás. Atlantisz Könyvkiadó, Bp. 379-396. Giddens, A. 1995, Szociológia. Osiris Kiadó, Bp. 594-601. Gyarmati György, 1995, A nemzettudat hasadás ünnepi koreográfiája. Augusztus 20. fél évszázada. Mozgó Világ, 8: 87-99. Hankiss Ágnes 1987, Karády Katalin – 1979/80. In: Hankiss Á.: Kötéltánc, Bp. 286-316. Hankiss Elemér 1983, Az információhiányról. In: U . Társadalmi csapdák. Diagnózisok. Magvet Kiadó, Bp. 295-347. Hitler, A. (1938), Mein Kampf. (Harcom) W. Stoker Kft http://prohosting.com/holhome/konyvek.html Hofer Tamás 1992, Harc a rendszerváltásért szimbolikus mez ben. 1989. március 15-e Budapesten. Politikatudományi Szemle, 1: 29-51. Jászi Viktor 1904, Kollektív lélek. Politzer Zsigmond és Fia Könyvkereskedése, Bp. Jung, C. G. 1993, Föld és lélek. Az archaikus ember. Kossuth Könyvkiadó, Bp. Katz, E. és Lazarsfeld, P. 1982, Divatirányítók. In: Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin (szerk.): Divatszociológia. II. köt. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 199218. Kende Tamás 1995, Vérvád. Osiris Kiadó, Bp. Kernberg, O. F. 1995, Tömeglélektan – analitikus szemszögb l. Thalassa, 1-2: 110-129. – http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/09kern.htm K rösi Zsuzsanna 1999, Hallgatás és titok. Az 1956-os magyar forradalom után kivégzettek gyermekei a Kádár-rendszerben. In: Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai Pszichológiai Tanulmányok: VII. Politikai kultúra és politikai szocializáció. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Bp. 29-62. Lányi Gusztáv 2002, Kampányjátszmák. A 2002-es magyar országgy lési választások néhány politikai pszichológiai tanulsága. Politikatudományi Szemle, 1-2: 51-71. Le Bon, G.: A tömegek lélektana. Franklin-Társulat, Bp., 1913. (Reprint: 1993.) Litván György 1990, Kollektív elfojtás – totális rendszerek. Thalassa, 1: 47-52. Lorenz, K. 1994, Az agresszió. Katalizátor Iroda, Bp. Makkai János 1943, Politika – isten rabságában. A szerz kiadása McClelland, J. S. 1989, The Crowd and the Mob. From Plato to Canetti. Unwin Hyman, London Milgram, S. 1980, A nagyvárosi élet élménye. In: Szilágyi Vilmos (szerk.): Együttérzés, önzetlenség, felel sség. Tankönyvkiadó, Bp. 37-56. Milgram, S. és Toch, H. 1969, Collectiv Behavior: Crowd and Social Movements. In: Lindzey, G. és Aronson, E. (szerk.): The Handbook of Social Psychology. 4. köt. Addison-Wesley, California, London etc. 507-610.
6 Mohás Lívia 1998, A táncos (A Michael Jackson jelenségr l). In: U .: A táncos, a politikus, a n . Széphalom Könyvm hely, Bp. 7-17. Newman, B. I. 2000, A politika tömegmarketingje. Bagolyvár Könyvkiadó, Bp. Németh László (1930) 1973, Ortega y Gasset. In: Németh László: Európai utas. Magvet és Szépirodalmi Kiadó, Bp. 389-409. Nyíri Kristóf 1999, Az írásbeliségr l és néhány új médiumról. In: Békés István és Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó, Bp. 117-128. Ormos Mária 1993, Hitler. T-Twins, Bp. Ortega y Gasset, J.: A tömegek lázadása. Pont könyvkereskedés, 1995. Papacharissi, Z. 2003, A virtuális szféra. Az Internet mint a társadalmi nyilvánosság tere. Médiakutató, 1: 119-137. – http://www.mediakutato.hu/cikk.php?i=58 Pelle János 1995, Az utolsó vérvádak. Az etnikai gy lölet és a politikai manipuláció keleteurópai történetéb l. Pelikán Kiadó, Bp. Riesman, D. 1968, A magányos tömeg. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. Ricoeur, P. 1999, Emlékezet – felejtés – történelem. In: Thomka Beáta (szerk.): A kultúra narratívái. Kijárat Kiadó, Bp. 51-67. Riffe, D. és Stowall, J. G. 1996, A Challenger-katasztrófa híre terjedésének hatása az érzelmi reakciókra. In: Barlai Róbert és K vágó György (szerk.): Válság- (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Bp. 107-114. Rosenthal, G. 1994, Német háborús emlékek: az elbeszélhet ség és az emlékezés életrajzi és társadalmi funkciói. Thalassa, 1-2: 188-202. Síklaki István 1994, A meggy zés pszichológiája. Scientia Humana, Bp. Suler, J. 1999, Y2K: Apocalytic Thinking and The Tragic Flaw. In: U .: Psychology of Cyberspace. http://www.rider.edu/suler/psycyber/Y2K Szabó Máté 1990, A feledés és az emlékezés desztalinizálása: Nagy Imre példája. In: Balla Bálint és Kende Péter (szerk.): Sztálinizmus és desztalinizáció Magyarországon. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, Bern, 127-137. Vicsek Ferenc 2000, Leírható-e egyenletekkel az embertömegek viselkedése? Magyar Tudomány, 4: 436-447. Wallace, P. 2002, Az Internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp.
