Általános Orvostudományi Kar
MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine
DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES
FOGORVOSI KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK FOK I. évfolyam – 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter VIZSGATÉTELEK – FOG-KV021 1. A pszichológia nézőpontjai: biológiai-kognitív idegtudományok, egyéni pszichológiai perspektíva, szociálpszichológia (előadás+Atkinson pp. 33-37.) 2. Az egyéni pszichológiai perspektíva fő irányzatai: kognitiv-viselkedéstani/kisérleti lélektan, pszichodinamikus/mélylektan, humanisztikus) (előadás+Atkinson pp. 33-37.) 3. Észlelés 1): felismerés - tárgyak azonosítása: (bottom –up, top-down folyamatok, gestalt – laterális kapcsolatok, geonok) (előadás+Atkinson pp. 176-179., 189-193.) 4. Észlelés 2): konstanciák: állandóság (szín, alak, nagyság), bottom-up, top-down folyamatok (előadás+Atkinson pp. 196-202.) 5. Észlelés 3): lokalizáció - helymeghatározás: távolság észlelés, mozgásészlelés, efferens kópia) (előadás+Atkinson pp. 179-184.) 6. Észlelés 4): absztrakció - sémák (előadás+Atkinson pp. 193-195.) 7. Figyelem: figyelem funkciói, figyelem és tudat kapcsolata, szignáldetekciós elmélet (jel / zaj szűrés), kognitív kapacitás és kognitív leterheltség, új készségek tanulásához szükséges a tudatos figyelem. automatikus válasz kikerül a tudatos figyelmi kontroll alól. Hibák- az orvoslásban! (előadás+Atkinson pp. 136-138., 173-175.) 8. Az emlékezet szakaszai: Atkinson-Shiffrin elmélet (előadás+Atkinson pp. 295-297.) 9. Munkamemória: terjedelme, funkciója, felépítése: Baddley modell (előadás+Atkinson pp. 300-306.) 10. Hosszú távú emlékezet felosztása: implicit: előfeszítés, klasszikus kondicionálás, készségek; explicit memória: epizodikus emlékezet, szemantikus emlékezet (előadás) 11. Hosszú távú emlékezet: explicit memória: kódolása, előhívása, felejtés magyarázatai, felejtés és érzelem, (előadás+Atkinson pp. 308-315.) 12. Emlékezet fejlesztése (előadás+Atkinson pp. 329-333.) 13. Implicit memória: előfeszítés, klasszikus kondicionálás, készségek, ~ és amnézia (előadás+Atkinson pp.316320.) 14. Konstruktív memória: következtetés, esemény utáni rekonstrukció (előadás+Atkinson pp. 321-329.) 15. Motiváció: homeosztázis, alapvető késztetések (egy példa), incentív elmélet, a késztetések és az incentívek közötti kapcsolat, Hebb optimális arousal elmélete, Maslow piramos (előadás+Atkinson pp. 380-391., 507-508.) 16. Attitűd és attitűd változás: kognitív disszonancia és attitűd változás, ajtóban megvetett láb technika, racionalizáció, az attitűd változás szintjei (engedelmesség, azonosulás, internalizáció), szendvics technika, feldolgozási valószínűség modell (előadás+Atkinson pp. 666-668., 671-672., 699-706.) 17. Társas hatások: társas serkentés, társas gátlás, dezindividuáció, szemtanú hatás és felelősség megoszlása (előadás+Atkinson pp. 644-653.) 18. Compliance és engedelmesség: engedelmesség a tekintélynek (Milgram), konformitás (Ash), információs társas hatás, normatív társas hatás, intézményi normák (Zimbardo kísérlet) (előadás+Atkinson pp. 653-665., 673-674.) 19. Csoportfolyamatok: csoportdöntés, csoportpolarizáció, csoportgondolkodás, referencia csoport (előadás+Atkinson pp. 671-677.) 20. Érzelmek. James-Lange és követőik: fiziológiai válaszok, James-Lange elmélet, szomatikus marker elmélet (Damasio), Cannon-Bard kritikája (előadás+Atkinson pp. 428-432.) 21. Érzelmek. Érzelemkifejezések: mimikai visszacsatolás hipotézise, alapvető érzelmek (Ekman), érzelemkifejezés evolúciós szerepe a kommunikációban (Darwin) (előadás+Atkinson pp. 432-434.)
22. Érzelmek. Az érzelmek kognitív komponense: érzelmek komponensei, kétfaktoros elmélet elmélet, Schacter-Singer kísérlet, téves tulajdonítás, kognitív kiértékelés (Lazarus), érzelem szabályozás (mályvacukor kísérlet) (előadás+Atkinson pp. 416-420.) 23. Benyomásformálás: sztereotípia, és top down folyamatok, sémák, elsőbbségi hatás, önbeteljesítő jóslat, individuáció, attribúció, alapvető attribúciós hiba (előadás+Atkinson pp. 686-699.) 24. Szociális-kognitív folyamatok: naiv tudatelmélet, intencionalitás, tükörsejtek, imitáció (előadás) 25. Öröklés, környezet viszonya: személyiség és környezet közti kölcsönhatások: reaktív, evokatív, proaktív) (előadás+Atkinson pp. 513-515.) 26. Öröklés-környezet vita, tabula rasa fogalma, érés, kritikus preriódusok (példák), szenzitív periódusok (példák) (előadás+Atkinson pp. 91-94.) 27. Intelligencia I. pszichológiai teszt: teljesítmény tesztek-személyiség tetsztek, Binet és Weschler testz közötti különbségek, WAIS: verbális IQ,-performációs IQ ( előadás+Atkinson pp. 457-459.) 28. Intelligencia II: általános inteligencia (g=general) faktoranalízis. Milyen fajta mentális folyamatok mérhetők a tesztekkel? (lecture+Atkinson pp. 460-461.) 29. Intelligencia III: mentális retardáció, demencia, kristályos pont/folyékony pont. Mik határozhatók meg az IQval? (előadás) 30. Pszichoanalitikus személyiség elmélet: személyiség definíciója, tudatos, tudatelőttes, tudattalan, id, ego, szuperego (előadás+Atkinson pp. 487-488.) 31. Pszichoanalitikus személyiségelmélet: személyiség definíciója, dinamika: elhárító mechanizmusok- felsorolni 6-ot, projektív tesztek (előadás+Atkinson pp. 488-490.493-495.) 32. Pszichoanalitikus fejlődéselméletek: Freud, személyiség definíciója, pszichoszexuális szakaszok) (előadás+Atkinson pp. 491-492.) 33. Pszichoanalitikus fejlődéselméletek: Erikson személyiség definíciója (Erikson pszichoszociális szakaszai) (előadás) 34. Behaviour személyiség- és fejlődéselmélet: tabula rasa, tanulási folyamatok: személyiség definíciója, klasszikus kondicionális és operáns kondicionálás szerepe a szociális tanulásban, megfigyeléses tanulás (előadás+Atkinson pp. 498-500.) 35. Kognitív személyiség- és fejlődéselmélet, személyiség definíciója, szociális kognitív elmélet, Kelly féle személyes konstruktumok, énséma (előadás+Atkinson pp. 500-504.) 36. Humanisztikus személyiségelmélet: személyiség definíciója, Rogers (önmegvalósító tendencia, kliensközpontú terápia, ideális és reális én, feltétel nélküli elfogadás, Q rendezés), Maslow-féle szükséglethierarchia) (előadás+Atkinson pp. 505-510.) 37. Személyiség: „Nagy 5” (előadás+Atkinson pp. 483.) 38. Kötődés: idegenektől való félelem, szeparációs szorongás, autonómia (előadás+Atkinson pp. 112-113.) 39. Kötődés típusai: idegen helyzet, belső munkamodellek (előadás+113-115.) 40. Klasszikus kondicionálás: UCR, UCS, CR, CS, kioltás, másodlagos kondicionálás, generalizáció és diszkrimináció (előadás+Atkinson pp. 260-264.) 41. Operáns kondicionálás: effektus törvénye, pozitív és negatív megerősítés, pozitív és negatív büntetés, formálás, kondicionált megerősítő, intermittáló (változó arányú és idejű megerősítési tervek, menekülés, elkerülés (előadás+Atkinson pp. 267-275.) 42. Komplex tanulás: kognitív térkép, obszervációs tanulás + lásd Lajkó tanár úr fogalmai (előadás+Atkinson pp. 277-278.) 43. Kommunikáció szintjei: információs szint, metakommunikáció (gyakorlat handout+Pilling (2004) pp. 32-36.) 44. Kommunikáció csatornái: kommunikáció alapelemei, verbális és nonverbális csatornák (gyakorlat handout+Pilling (2004) pp.21-27.) 45. Kommunikáció aspektusai: nyitott és zárt kérdések, kommunikációt befolyásoló tényezők, szűrők, kommunikációt torzító tényezők megelőzése, kontextus megteremtése (gyakorlat handout+Pilling (2004) pp. 89-90.,93-94., 95-96., 97-102.)
Vezető / Leader: Dr. habil. Kelemen Oguz egyetemi docens 6722 Szeged, Szentháromság u. 5. telefon/fax: +36-(62)-420-530 telefon: +36-(62)-545-968
[email protected] web.med.u-szeged.hu/magtud
FOGORVOSI KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK FOK I. évfolyam – 2014/2015. tanév tavaszi szemeszter FOGALMAK – FOG-KV021 Az emberi viselkedésszabályozás színterei 1. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok) 2. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) 3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás (szociális környezet normái) Büntető stimulus: viselkedésünk eredménye, amely lecsökkenti az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A büntető stimulusok típusai 1. elsődleges büntetők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül veszélyeztetik. 2. kondicionált büntetők: azok a stimulusok, amelyek a büntető funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános büntetők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges büntető stimulussal szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megjelenését gátolják. Elítélhetőség kontextusa: az ember nyelvi képességéből adódó helyzet, amelyben kisfokú ellenségesség is olyan reakciót vált ki, mint a súlyos büntetések. Ennek a hátterében az áll, hogy az egyén nem képes megvédeni magát a támadásokkal szemben. Elkerülő viselkedés: büntető stimulus bekövetkeztét elhárító viselkedésforma. Elkerülő viselkedést akkor folytatunk, ha olyan helyzettel állunk szemben, amely meghaladja a megoldási képességünket. Az ilyen helyzetben jelentkező szorongást az elkerülő viselkedés megszünteti. Etológiai dimenziók fogalma: a fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás Extinkció vagy kioltódás: az a folyamat, amelynek során bizonyos viselkedésformák ritkábban vagy egyáltalán nem jelentkeznek, mert a megváltozott környezeti kontingenciák miatt a viselkedés már nem eredményezi a megszokott megerősítőket. Funkcionális elemzés: az a művelet, amelynek során megállapítjuk, hogy egy adott viselkedésforma megjelenési valószínűségét milyen stimulusok befolyásolják, és hogy ez a befolyásolás milyen környezeti feltétel mellett van érvényben. Funkcionális kapcsolat: bizonyos események gyakrabban jelentkeznek együtt, mint ahogy az a véletlenszerűségből következne. Az együttes jelentkezés véletlenszerűséget meghaladó gyakorisága csak bizonyos környezeti feltételek mellett figyelhető meg. Ezekről a bizonyos feltételekről állítjuk, hogy ők tartják fenn az egyes események közötti funkcionális kapcsolatot. Intermittáló megerősítés: Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt Kondicionálás: olyan folyamat, amely során egy stimulus új funkcióra tesz szert. A stimulusok kiváltó, megerősítő, büntető illetve megkülönböztető funkciókat vehetnek fel. Kontingencia: a környezetnek az a tulajdonsága, amelytől függ, hogy egy adott viselkedés a viselkedőre nézve milyen következménnyel jár.
3
Környezet: az a közeg, amelyben zajlik a viselkedés, amely értelmet ad a viselkedésnek. A környezet viselkedéstani fogalma lényegében azonos a kontextus fogalmával. Közvetlen megerősítés szabálya: csak a viselkedés után közvetlenül jelentkező stimulusok befolyásolják a viselkedés jövőbeni megjelenésének a valószínűségét. Kritikus személyek: hatalommal, tekintéllyel rendelkező személyek, akik képesek az érdekeiket érvényesíteni a mi érdekeinkkel szemben, és ezért az ő viselkedésüktől nagymértékben függ a mi lelki egyensúlyunk. Megalapozó műveletek: azok a külső beavatkozások, amelyek révén a stimulusok megerősítő vagy büntető ereje drámai mértékben megnő. Megerősítő stimulus: viselkedésünk eredménye, amely növeli az őt kiváltó viselkedés megjelenési valószínűségét a jövőben. A megerősítő stimulusok típusai: 1. elsődleges megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a szervezet fennmaradását közvetlenül szolgálják. 2. kondicionált megerősítők: azok a stimulusok, amelyek a megerősítő funkciójukat kondicionálás révén nyerik. 3. általános megerősítők: azok a stimulusok, amelyek nemcsak egy, hanem többféle elsődleges megerősítővel szokványosan együtt jelentkeznek, és ezért többféle viselkedésforma megerősítőjeként funkcionálnak. Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma: Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül Megkülönböztető (diszkriminatív) stimulusok: azok a környezeti tényezők, amelyek az éppen ható kontingenciákról tájékoztatnak bennünket Modelltanulás: Olyan tartósabb viselkedésváltozás, amely nem a saját viselkedésünkből, hanem mások viselkedésének megfigyeléséből származó tapasztalataink révén alakult ki. Negatív megerősítés: olyan folyamat, amelynek eredményeképpen bizonyos viselkedésforma megjelenési gyakorisága azért növekedett meg, mert ez a viselkedésforma a múltban valamilyen kellemetlen helyzetet szüntetett meg. Operáns viselkedés: az a viselkedés, amely érzékeny az általa előidézett környezeti változásokra. Realitás-tesztelés: nyelvi viselkedés, amikor a külvilág történéseit beszéd formájában adjuk vissza. Stimulus: a környezet azon tényezője, amely a viselkedésre konkrét hatást fejt ki. Szabályirányított viselkedés: az a viselkedés, amelynek a kiváltásában, illetve szabályozásában a nyelvi stimulusok játszanak döntő szerepet. Szociális kontingencia: azon lehetséges reakciók összessége, amelyet az emberek – mint a társadalom elemei – adhatnak az egyes személy viselkedésére. Szorongás: a megoldási képességünket meghaladó helyzet által kiváltott reakciók összessége. Szószerintvétel kontextusa: a nyelvi viselkedés által teremtett körülmény, amelyben a gondolatok a valóság teljes erejével hatnak a viselkedésre. Tanulás: környezeti események hatására bekövetkező tartósabb viselkedésváltozás.
4
A tanulás típusai: Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Viselkedés: a szervezet észlelhető aktivitása, amely lehet az izmok által véghezvitt mozgás vagy a szervezeten belül zajló történés, mint például a gondolkodás, az érzelmi reakciók. Viselkedési gátoltság: büntetéses folyamatok eredményeként fellépő állapot, amelyben az egyén viselkedési megnyilvánulásai erősen beszűkülnek. Ha ez többféle viselkedésformára kiterjed, akkor általános gátoltságról beszélünk. Viselkedéstan: pszichológiai irányzat, amely a különböző viselkedésformák megjelenési valószínűségét befolyásoló környezeti tényezők feltérképezésére vállalkozik. Viselkedésterápia: a nemkívánatos viselkedésformák változtatására kidolgozott módszerek összefoglaló neve.
5
