felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon COFACE ELEMZÉS CMI LATE PAYMENT ESETTANULMÁNY Gyulai Húskombinát

III. évfolyam, 1. szám

2013. március

Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon

CMI

LATE PAYMENT

COFACE ELEMZÉS

ESETTANULMÁNY

Negatív kilátások

A direktíva implementációja az EU tagországokban 6-7. oldal

Tovább nõtt a fizetésképtelenségek száma 8-9. oldal

Gyulai Húskombinát

5. oldal

10-11. oldal

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollegák! Az idei év eleje sem telt el vészjósló nemzetközi pénzügyi válság nélkül. A vezetõ ciprusi bankok csõdje a nyilvánvaló felismeréseken túl (az ország méretéhez képest extrém méretõ bankrendszer, a bankfelügyeleti rendszer gyengesége, az EU-ban alkalmazott stressz tesztek alkalmatlansága) számos további, fontos tapasztalattal is járt: egyrészt tanulságos, hogy a korábbi VIP ügyfelek milyen gyorsan lettek átminõsítve maffiózókká és oligarchákká, a bankrendszerben használt "rossz hitel" fogalom mellett a jelek szerint megszületett a "rossz betét" fogalma is… Másrészt látványosan megemelkedett az ingerküszöb is: hasonló hírek 2-3 évvel ezelõtt minden bizonnyal újabb komplett globális, de legalább is európai pénzügyi cunamit indítottak volna el, ezzel szemben

most

alig

láttunk

kilengést,

a

"piacok"

hamar

megnyugodtak. Pedig valószínûleg nem sokan hiszik el a fogadkozást, miszerint a ciprusi megoldás kivételes volt és hasonló megoldás semelyik másik tagországban nem fordulhat elõ. Ráadásul Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa még rá is tett egy Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség

lapáttal, amikor néhány nappal ezelõtt arról értekezett a finn

televízióban, hogy egy készülõ uniós direktíva szerint, a jövõben bankcsõd esetén 100 ezer EUR feletti bankbetétekhez hozzá lehetne nyúlni, bevonva a betéteseket az adósságrendezésbe. A ciprusi tapasztalat, a készülõben levõ új direktíva érdekes kérdéseket vet fel a credit managerek számára is: mennyiben befolyásolja a vevõk kockázatát és fizetõképességét a vevõ bankjának vagy bankjainak kockázata? Nemzetközi nagyvállalatok régóta minõsítik saját bankjaikat, vajon a jövõben a vevõk bankjait is be kell vonni az elemzésbe? Pénzintézetek kockázatelemzése eleve "más mûfaj", mint a vevõk minõsítése, kevés credit managernek van gyakorlata benne. Mindenesetre érdekes fordulat lenne, ha azok a vállalatok, amelyek eddig kínnal, keservvel próbáltak megfelelni a bankok szigorú minõsítési eljárásában, ettõl kezdve tömegesen kezdenék saját és vevõik bankjait minõsíteni. Õszintén szólva, nem hiszem, hogy erre sor kerül, de ki tudja…. Kölcsön kenyér visszajár?

A Credit Management Magazin aktuális számához tartalmas idõtöltést kívánok.

Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség

2

Magyar Credit Management Szövetség

www.creditmanagementszovetseg.hu

[email protected]

A Credit Management Magazin elõzõ számában írtunk az elektronikus számlázás mûködésérõl, elõnyeirõl. Csikós Gergely, a Waberer's csoport hitelezési és beszedési vezetõje a saját tapasztalataikat foglalta össze számunkra. A Waberer's-nél a tevékenység jellegébõl adódóan sokszor hoszszabb idõ is eltelhet teljesítés, tehát a fuvarfeladatok elvégzése és a számlázás között. Különösen igaz ez a multilaterális fuvarszervezés esetén, amikor a sofõrök és kamionok nem egy kiindulási pontról indulva és oda visszatérve bonyolítják a fuvarokat, hanem az egyes végpontokról újabb megbízásokat vesznek fel. Ilyenkor elõfordulhat, hogy szerelvény és a sofõr akár egy hónapig is úton van. A számlázáshoz a szükséges dokumentumoknak meg kell érkezniük a számlázási osztályra, ennek a gyors és hatékony lebonyolítása sokáig gondot okozott. A vállalat vezetõsége a working capital management részeként kiemelt célkitûzésként határozta meg a vevõforgás gyorsítását, a követelésállomány finanszírozási igényének csökkentését, ezáltal pedig a likviditás javítását. A credit management terület közremûködésével két új, elektronikus megoldás is bevezetésre került, amelynek köszönhetõen jelentõsen lecsökkent a teljesítés és a vevõ fizetése közötti idõ, valamint számottevõen javult a vállalat cash pozíciója. Az egyik eszköz az e-számlázás bevezetése volt, ahol elektronikus számlát állítanak ki elektronikus aláírás és idõbélyegzõ segítségével. A megoldás számos, a credit management szempontból fontos elõnnyel jár: az e-mailen küldött számla gyorsabban jut el a vevõhöz, ahol így hamarabb bekerül a befogadási folyamatba, könnyebb a vevõkkel történõ számlaegyeztetés, illetve kevesebb a számla elkeveredésébõl, postai problémából adódó vita.


E-SZÁMLA

KÖSZÖNTÕ

Elektronikus számlázás és dokumentumkezelés a Waberer's-nél

Köszöntõ

Az e-számla alkalmazhatósága persze függ az adott vevõ hozzájárulásától. A Waberer's eddigi tapasztalatai szerint magyar vevõk körében jelenleg 10 százalék az elfogadottság, míg az angol, olasz, spanyol vevõk körében 60 százalék (lásd ábra). Mind a kereskedelem, mind pedig követeléskezelés területén dolgozó kollégák számára külön feladat az elektronikus számla vevõkkel való elfogadtatása a napi szintû kommunikációjuk során. Az e- számla mellett még egy jelentõs technológiai újítás történt, amely szintén segíti a credit management munkát: a Waberer’s okostelefonnal látta el a gépjármûvezetõket, akik így egy gombnyomással hazaküldhetik az elvégzett munkához kapcsolódó, elszámoláshoz szükséges dokumentumokat. A vállalat kiemelt figyelem fordult a CMR beküldésekre, illetve határidõkre. A technika fejlettsége és a mobil szolgáltatások roaming konstrukciói az elmúlt idõszakban érte el azt a szintet, hogy a megoldás költséghatékonyan bevezethetõ legyen. A fuvarfeladatok végpontjairól a központba elektronikusan eljuttatott dokumentációt az operátor kollégák az IRS, saját fejlesztésû szakmai alrendszerben elektronikusan hozzácsatolják az adott járathoz. Így a kapcsolódó dokumentum minden járathoz elérhetõ lesz elektronikusan, amely bármikor visszakereshetõ. Az elektronikus megoldásoknak köszönhetõen a folyamatok felgyorsultak, nõtt a hatékonyság. Végeredményben pedig javult a cég versenyképessége és a tovább erõsítette pénzügyi helyzetét.


Csikós Gergely Waberer's csoport hitelezési és beszedési vezetõje

[email protected]

3

Új szolgáltatás: Álláshirdetések a Szövetség weboldalán A magyar credit managerek szakmai platformjaként új szolgáltatással bõvítjük a Szövetség weboldalát (www.creditmanagementszovetseg.hu), amelyet tagjaink ingyenesen vehetnek igénybe. Az Állásportálon credit manager kollégákat keresõ cégek helyezhetnek el álláshirdetést, hiszen itt érhetik el a potenciális szakembereket a legnagyobb eséllyel, és találhatnak rá a legmegfelelõbb munkatársra. A meghirdetett pozíciókat a fõbb paraméterek megjelölésével e-mailen várjuk az [email protected] címre. Akár konkrét cégnév megadása nélkül is feladhat álláshirdetést, ebben az esetben a pályázók jelentkezéseit is tudjuk fogadni fenti e-mail címen. Várjuk tagjaink jelentkezését!

4



[email protected]

Franciaország és Magyarország a legpesszimistább A cseh és a holland szakemberek némileg optimistábbak a közeljövõ gazdasági teljesítményének megítélésében, Svédország és az Egyesült Királyság kevéssel a középértéknek számító 50 pont alatti az európai credit manager index (CMIEurope) állt elõ, míg Franciaország és Magyarország viszonylag pesszimista a gazdasági trendek tekintetében. A CMI-E Europe 2012. negyedik negyedévi végeredménye (49,8) minimális mértékben alacsonyabb a második negyedéves végeredménynél. A válaszok alapján a legáltalánosabb problémát a felszámolási eljárások jelentik, ahol a vevõk megnövekedett kockázati szintje a korábbiaknál nagyobb arányú jogi eljárás indítását tette szükségessé több országban. A hitelre történõ értékesítés és a rendelésállomány ad különösen okot az optimizmusra és jelez fejlõdést. Svédország 78,6 indexe az értékesítésnél kifejezetten kedvezõ jel és növekedést jelez elõre a negyedik negyedév alapján. Minden negyedévben a nemzeti CMI-k adják az európai értéket. A legutóbbi értékek közül a magyar a legpesszimistább a franciáké után. 2012. negyedik negyedévére vonatkozóan a szakemberek véleménye negatív konjunkturális és kockázati változásokat tükröz: a magyar index értéke (42,3) a korábbi végeredményekhez képest jelentõs csökkenést mutat. Magyarországon a lejárt követelések aránya és a vevõállomány forgási ideje drasztikus romlást mutat a korábbi idõszakok pozitív prognózisával ellentétben. 2012 utolsó negyedévének eredményei azt mutatják, hogy a magyar credit managerek a kockázati szint növekedését jelzik elõre a magyar gazdaságban. "A negatív faktorok eredménye kiemelt figyelmet érdemel: egyre több a fizetési késedelem, a szállítók egyre lassabban jutnak a pénzükhöz, ez pedig komoly bizonytalanságot okoz. A szállítói hitelezésért felelõs szakemberek mindezért nem számítanak növekedésre, sokkal inkább negatív kilátásokkal néznek a jövõbe." - magyarázza Szentirmay Péter, a Magyar Credit Management Szövetség elnöke. Az üzleti volumen alakulására vonatkozó válaszok kevésbé optimisták, mint korábban. A szállítói hitelezéssel kapcsolatos kockázat megítélése az eddigi legkedvezõtlenebb végeredményhez képest is jelentõs romlást mutat. A negatív faktorok közül a vevõállomány forgásideje és a lejárt követelésállomány arányának alakulása a kockázatok drasztikus emelkedését prognosztizálják. A kockázatokat értékelõ kérdések közül a limitek csökkentésével és a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban látszik pozitív irányú változás az elõzõ idõszakhoz viszonyítva. A CMI 2012. év második felében látható negatív változása kedvezõtlen trendet vetít elõre és beszerzési szakemberek véleménye alapján publikált Beszerzési Index (BMI) is hasonló képet mutat. Mindkét mutató értéke csökkenést mutat az év elsõ feléhez viszonyítva és az 50 alatti értékek a negatív, visszaesést elõrejelzõ tartományban vannak. A CMI, mint gazdasági teljesítmény elõrejelzési eszköz alapját


CMI

SZÖVETSÉG HÍREI

Szövetség hírei

Növekvõ kockázatok:

az adja, hogy a szállítók által a vevõknek nyújtott hitelek nagyságrendje és azok feltételei nagymértékben befolyásolják a gazdasági kilátásokat - legalább annyira, mint a banki hitelezés szintjének változása. A credit managerek fõként a jövõ eseményeire fókuszálva hozzák meg döntéseiket, mindig szeretnék tudni mi történik, amikor 30, 60, vagy 90 nap múlva esedékessé válik a kibocsátott számlájuk. Jelentõségét kiválóan mutatja, hogy a CMI alakulásából elõzetesen lehetett látni 2008-as gazdasági visszaesés elõjeleit. Magyarországon kívül Cseh Köztársaság, Franciaország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság közel ezer credit managerének véleménye hasonlítható össze akár kérdésenként, illetve a végeredmény összevethetõ az USA hasonló indexével, valamint az összetett euróövezeti beszerzési menedzser index-szel is.

A CMI-rrõl: A negyedévente publikálásra kerülõ index tíz részben kedvezõ, részben kedvezõtlen faktor alapján kerül meghatározásra. Kedvezõ faktor pl. az értékesítés volumene vagy az új vevõi hitellimit igények alakulása. Negatív faktor többek között a fizetési késedelmek alakulása, a lejárt követelések aránya, vagy a fizetésképtelen vevõk száma. A pozitív faktorok az üzleti volumen alakulására, míg a negatív faktorok a kockázat változására vonatkoznak. Amennyiben a CMI értéke 50 feletti szám, úgy az gazdasági expanziót, bõvülést jelez elõre, míg 50 alatti érték a gazdaság lassulását, szûkülését jelenti.

További információ: A kérdõív és az eredmények a CMIEurope hivatalos weboldalán érhetõek el, és folyamatosan frissülnek: www.cmieurope.eu. A következõ felmérés 2013. április elején indul.


[email protected]

5

A vonatkozó új szabályok az egyes EU tagállamokban

2013. március 16-aa volt a végsõ határideje annak, hogy az egyes EU-ttagországok az új irányelvet átültessék a nemzeti jogba. Az Európai Credit Management Szövetségek Egyesülete (Federation of European Credit Management Associations, FECMA) összefoglalót készített a direktíva egyes tagországokban történt transzpozíciójáról. Ennek elõzetes, kivonatos formáját osztjuk meg most Önökkel. Az elmúlt idõszakban számos figyelemfelívó cikk, elemzés, összefoglaló jelent meg a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrõl szóló új EU irányelvrõl (2011/7/EU). Elsõk között foglalkoztunk a témával mi magunk is a Credit Management Magazin elõzõ számában. A várható hatásokról az egészen pozitív várakozásoktól ("Kötelezõ lesz 30 napon belül fizetni") a szkeptikus hangvételû írásokig ("Fityisz lesz, nem 30 napos fizetési határidõ") széles skálán oszlanak meg a vélemények. Az eddig

Fizetési határidõ

rendelkezésre álló információk alapján (elsõsorban az egyes tagországi szövetségek összefoglalóira építve) rövid összehasonlítást készítettünk a hazai credit managerek számára, hiszen egyrészt érdekes lehet a hazai implementáció, illetve szabályozás összehasonlítása a többi tagországgal, másrészt pedig az exportáló vállalatok számára különösen fontos ismerni a különbözõ európai országok késedelmes fizetésre vonatkozó szabályait. Ahogy látni lehet, Magyarország bizonyos értelemben kakukktojás, hiszen a márciusi határidõ ellenére nálunk még nem született meg a vonatkozó jogszabály. Sajtóhírek szerint az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány nyárra tolja ki jogszabály hatályba lépését. Ezúttal azonban nem vagyunk egyedül: a belga credit management szövetségtõl kapott információk alapján ott sem sikerült határidõre átültetni a direktívát a helyi jogrendbe.

Késedelmi kamat

Behajtási költség

B2B ? 30 nap

Állami szektor ? 30 nap

B2B ? EKB + 8%

Állami szektor ? EKB + 8%

Franciaország

60 nap vagy 45 nap + hónap vége

30 nap

EKB + 10%

EKB + 8%

Egyesült Királyság

30 nap legfeljebb 60 nap

30 nap

Base rate + 8%

Base rate + 8%

GBP 40, 70, 100, lépcsõs

Hollandia


30 nap, speciális esetben 60 nap

Referencia kamat + 8%

Referencia kamat + 8%

40 - 6.775 EUR, sávos


30 nap

Jegybanki alapkamat + 8%

Jegybanki alapkamat + 8%

40 EUR-nak megfelelõ HUF összeg

Málta



ECB + 8%

ECB + 8%

40 EUR

Olaszország



ECB + 8%

ECB + 8%

40 EUR

Svédország


30 nap

központi bank + 8%

központi bank + 8%

450 SEK + nevesített behajtási költség tételek

Belgium Dánia

Magyarország*

? 40 EUR

* A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány miatt még nem lépett hatályba a jogszabály. A fenti táblázathoz megjegyezzük, hogy a B2B szegmensben gyakorlatilag minden tagország ugyanazt az alapelvet követi, miszerint a vállalkozások 60 napnál hosszabb fizetési határidõben is megállapodhatnak (írásban), amennyiben ez a hitelezõ számára nem kifejezetten hátrányos.

6


Dánia Dánia alapvetõen az irányelven megfogalmazott minimális feltételeket vezette be a késedelmes fizetésekre. A fizetési határidõ vállalkozások közötti kereskedelmi kapcsolat esetén alapesetben legfeljebb 30 nap, kivéve, ha a felek ettõl eltérõ határidõben állapodnak.


[email protected]

Franciaország A francia szabályozás, kihasználva a direktíva adta lehetõségeket, nagyobb különbségeket határozott meg a vállalkozások közötti, illetve a hatóságokkal szembeni, kereskedelmi ügyletekbõl adódó követelésekre vonatkozóan. A privát szektorban legfeljebb 60 napos fizetési határidõ az elfogadott (természetesen kifejezett megállapodás esetén, ha ez nem hátrányos a hitelezõek, el lehet térni), emellett külön nevesítésre került a 45 napot követõ hónap végi fizetési határidõ alkalmazhatósága is (ezzel együtt pedig a hónap vége + 45 nap is). Különbség mutatkozik a késedelmi kamat mértékében is: vállalatok közötti ügyleteknél EKB + 10%pont, míg hatóságok esetében EKB + 8%pont a késedelmi kamat. A jogszabály alapján a szállítónak minden számlán az alábbi szöveget kell feltüntetnie: "Art. D. 441-5. ? The amount of the fixed indemnity for recovery costs provided for in the twelfth paragraph of point I of Article L. 441-6, is fixed at 40 euros". Ugyancsak kötelezõ az alábbi szöveget szerepeltetni az általános kereskedelmi feltételek között: "In the event of late payment after the due date appearing on the invoice, a fixed indemnity for recovery costs of 40 euros excluding VAT shall be due for each invoice in arrears, without any reminder being required. In the event that litigious proceedings are initiated to recover the debts, the costs incurred by XX shall be borne by the debtor and shall be invoiced to the debtor, in addition to the amount due as principal and late payment penalties, together with substantiating documents." Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság esetében az általános szabályokhoz képest két fontos tényre érdemes felhívni a figyelmet: a hatóságok esetében legfeljebb 30 napos fizetési határidõ a megengedett, így az irányelvben szigorú feltételekkel ugyan, de speciális esetekben még tolerált, legfeljebb 60 napos határidõ lehetõségét nem használják ki. Egyértelmû a kormányzati üzenet, a szállítók számára kedvezõ fizetési határidõk rögzítésével, pontos fizetéssel kifejezetten a példamutatás és a velük kereskedelmi kapcsolatban álló vállalkozások versenyképességének növelése a cél. Másik fontos eltérés, hogy továbbra is a jelenleg alkalmazott, lépcsõs behajtási költségátalány-modellt használják. A szállító a tõkekövetelés összege alapján különbözõ mértékû költségtérítésre jogosult: 1.000 GBP alatti követelés esetén 40 GBP a költségtérítés, 1.000-tõl 10.000 GBP-ig 70, míg 10.000 GBP követelés felett 100 GBP a költségtérítés. Hollandia Hollandia esetében elsõsorban a késedelmi kamatszámítás módja, valamint a sávosan növekvõ behajtási költségátalány érdemel külön figyelmet. A késedelmi kamat évente tõkésedik, tehát kamatos kamat elven számolják a késedelmi kamatot, amelynek mértéke a referencia kamat (refinancing rate, jelenleg 0,75%) + 8%pont mind a vállalkozások közötti ügyletek, mind pedig a hatóságokkal kötött ügyletek esetén.


A másik kiemelendõ pont a behajtási költségtérítés sávos számítási modellje. Hollandia esetében a tõkekövetelés elsõ 2.500 EUR részére 15% a költségátalány (minimum 40 EUR), a következõ 2.500 EUR sávra 10%, az ezt követõ 5.000 EUR sávra 5%, míg az ezen felüli 190.000 EUR-ra 1%. A 200.000 EUR-t meghaladó résznek pedig 0,5%-os költségátalánya számolható fel.

UNIÓS JOG

UNIÓS JOG

Késedelmes fizetés

Vállalatok és hatóságok (állami szektor) közötti ügyletek esetében a fizetési határidõ szintén legfeljebb 30 nap lehet, ez alól a kifejezetten kereskedelmi tevékenységet folytató állami szervek képeznek kivételt, amelyek esetében legfeljebb 60 napos fizetési határidõ köthetõ ki. A késedelmi kamat mértéke az EKB referencia kamata (0,2%) + 8%pont. A fizetési késedelem esetén a szállító 40 EUR összegû behajtási költség átalányra jogosult, illetve egyéb behajtási költségek megtérítésére is jogosult.

Málta A földközi-tengeri szigetország az elsõk között vezette be az új direktívának megfelelõ szabályozást: a vonatkozó jogszabály (LN272/2012) már 2012.08.14-én hatályba lépett. Érdekesség, hogy a többi tagországtól eltérõen, ahol a megváltozott szabályok kizárólag a jogszabály hatályba lépését követõen keletkezett ügyletekre vonatkozik, Máltán visszamenõleges hatállyal, a 2012.03.01-et követõ ügyletekre is alkalmazni kell. A hatóságok esetében alapvetõen a 30 napos fizetési határidõ a megengedett, élve azonban az irányelv adta lehetõséggel bizonyos szektorokban - például az egészségügy - deklaráltan a 60 napos fizetési határidõt határozták meg. Magyarország Ahogy a bevezetõben is írtuk, jelen pillanatban még nem ismert a direktíva hazai jogrendbe történõ átültetésének végsõ formája. Az általunk megismert elõterjesztés alapján a direktívában megfogalmazott szabályok kerülnek majd itthon is bevezetésre. Hozzátesszük ugyanakkor, hogy sajtóhírek szerint épp azért késik a végsõ döntés, mert egy módosító indítvány szerint a szabályok nemcsak a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre, hanem - a kormányzat szándéka szerint - minden szerzõdésbõl eredõ pénztartozásra kiterjesztésre kerülnek majd. Az irányelv átültetése kapcsán várhatóan módosítani fogják a PTK-at, a polgári perrendtartásról szóló törvényt, valamint a közbeszerzési törvényt (2011. évi CVIII. tv.) is. Olaszország Ha nagyon rosszmájúak akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy amennyire lazán kezelik a déli országok a fizetési határidõket, annyira pontosak és példamutatóak az új EU irányelv átültetésében. Olaszországban szintén az elsõk között, 2013. január 1-én lépett hatályba az új szabályozás. Fontos tudni, hogy a jogszabály hatálya alól kivették az élelmiszeripart és a mezõgazdaságot, amelyek fizetési feltételeit más jogszabályokban rögzítették. Egyéb feltételekben az irányelvben megfogalmazott szabályokat vették át. Svédország A svéd kollegáktól kapott tájékoztatás szerint a késedelmes fizetésekre vonatkozó új jogszabály (Law for Swifter Payments) március 13-án lépett hatályba. A bevezetett szabályok alapvetõen megegyeznek az irányelvben meghatározott feltételekkel. Figyelmet érdemel, hogy a svéd állami szektor is a szigorú, kivétel nélküli 30 napos fizetési határidõ mellett kötelezte el magát. A behajtási költségek megtérítése kapcsán említést érdemel, hogy a direktíva alapján meghatározott 450 SEK összegen felül, bizonyos követelés behajtási lépésekre további nevesített tételek érvényesíthetõk a késedelmes vevõkkel szemben. Így például 60 SEK költség egy fizetési felszólításért, 170 SEK egy részletfizetési megállapodásért, illetve 180 SEK egy követelésbehajtási megbízásért.


[email protected]

7

Rossz évet zárt a magyarországi cégpiac, a fizetésképtelenségi eljárások száma 12 százalékkal nõtt. A Coface adatai alapján felemás kép rajzolódik ki, hiszen miközben a csõdeljárások száma csökkent, a felszámolás és végelszámolási eljárások száma emelkedett.

A gyenge euróövezeti teljesítmény miatt nem volt meglepõ a felzárkózó, nyitott gazdaságok lassulása. Többek között ennek következtében a magyar gazdaság teljesítménye (GDP) 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent, amely visszaesést alapvetõen a mezõgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. Az idei év kilátásai még meglehetõsen bizonytalanok, de a Coface elõrejelzése szerint egy stagnáláshoz közeli helyzet a legvalószínûbb lefelé mutató kockázatokkal. A kormány minden bizonnyal igyekszik betartani a kitûzött hiánycélt azért, hogy az ország végre kikerülhessen az EU túlzottdeficiteljárása alól, és azért, hogy a befektetõi bizalmat visszaszerezze. Az általánosan szigorú hitelezési feltételek, a bizonytalan gazdasági környezet, valamint a várhatóan csökkenõ reáljövedelmek összességében a belsõ kereslet tartós visszafogottságát eredményezhetik. Minden mutató szerint tovább mérséklõdnek a beruházások, s nem lesz érdemi javulás a foglalkoztatottság terén sem. Nincs sok esély arra, hogy beinduljon az intenzívebb vállalati hitelezés, miközben folyamatosan nõ a kormányzati tartozások összege, vagyis a költségvetési intézmények ki nem fizetett adóssága a privát szféra irányába.

• 2012-b ben a fizetésképtelenségi eljárások száma 12 %-kkal nõtt, ami némiképp alacsonyabb mértékû a korábbi év 17%-o os növekedéséhez képest, azonban még mindig jelentõs. • Az össz. csõdhányad 3,84%-o ot ért el, ami 16,25%-o os növekedést jelent a szektorok súlyozott fizetésképtelenségi eljárásait figyelembe véve. • A messze a legtöbb vállalkozással mûködõ építõipar mélyrepülése továbbra is tart. • A lánctartozások nemzetgazdasági szinten jelentõs problémaforrást jelentenek.

8


Igaz, van remény arra, hogy az uniós ország-mentõ alap kedvezõ hatása - a tagállamok fegyelmezett gazdaságpolitikája mellett - azt eredményezi, hogy jövõre ismét növekedésnek indulhat az euróövezet. A váratlan ciprusi eseményeket is figyelembe véve azonban az európai gazdaság túlságosan bizonytalan lábakon áll, így a hazai konjunktúra – benne a cégek növekedési - esélye is meglehetõsen törékeny. Ebbõl, és a bejegyzett cégek még mindig nagyon magas számából kiindulva sajnos nem elképzelhetetlen a fizetésképtelenségi eljárások további növekedése 2013-ban. Egy évvel ezelõtt, 2012. márciusában léptek hatályba az 1991-ben született csõdtörvény lényegesebb módosításai, amelyben többek között szigorították a cégvezetõk felelõsségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó elõírásokat. A lánctartozások felszámolása érdekében elsõsorban a leginkább érintett ágazat, az építõipar érdekképviseleti szervezete sürgetett reformokat. A kormány több pályázatot írt ki a felszámolói névjegyzékbe való felvételre. A szektort érintõ fontosabb lépések közé tartozott az is, hogy új állami felszámolóra bízták a stratégiailag fontos gazdálkodó szervezeteket. A múlt év végén ismét módosították a csõdtörvényt, ennek értelmében pedig a felszámolási költséghez sorolták a kölcsönzött munkavállalók részére fizetendõ munkabért. Cégpiaci szakértõk az év során számos alkalommal hangoztatták, hogy a hatályos szabályozás nem megfelelõ. Ezért egy új csõdtörvény kidolgozását sürgették. A cél az lenne, hogy hatékonyan gátolják az eleve bedöntésre szánt, károkat okozó vállalkozások alapítóinak ténykedését. A szakértõk ugyanakkor bírálták, hogy - a stratégiailag kiemeltté nyilvánított cégek kapcsán - a kormányzat alaposan belenyúlt a felszámolási eljárásokba. A fizetésképtelenségi eljárások számának megoszlását tekintve a Coface elemzése szerint a 2012-es év nagy részben megegyezik a 2011-es évvel. Továbbra is az


[email protected]

ELEMZÉS

ELEMZÉS

Tovább nõtt a fizetésképtelenek száma

építõipar áll az élen 17,3 százalékkal, de az javaslat lényege, hogy a stratégiailag kiemelt ingatlanszektorral együtt már az eljárások csaknem 25%- jelentõségû cégek (ilyen volt a Malév) ért felelnek. Ezt követi - dobogós helyeken - a kis- és felszámolása esetén, a felszámolás elrendelése nagykereskedelem 12,1 és 11,1 százalékos értékkel. A után a kormánynak nem a jelenlegi legkevesebb eljárás a bányászati tevékenységet végzõ, szabályozásban szereplõ 30, hanem 365 napja illetve az energetikában tevékenykedõ cégek között volt: lesz arra, hogy rendeletben nyilvánítsa 0,01 és 0,14 százalékkal az összes eljárás darabszámához kiemeltté a társaságokat. viszonyítva. Kárpáti Gábor, a Coface országigazgató Ugyanakkor a nagyon alacsony számú bányászati (korábban a HVG-nek nyilatkozva) elmondta: tevékenységgel rendelkezõ cég közül kiugróan magas volt „Nehéz elképzelni, hogy a bíróságok hogyan az ágazat csõdhányada (6,82%), ami a biztonsági szektor tudják majd kiemelten kezelni ezeket az ügyeket, ha ma 8,26%-os értéke mögött a második helyet eredményezte. egy egymillió forint alatti tétellel bíróság elé vitt ügyben is Ezt követték a válságot igen rosszul tûrõ ágazatok: legalább négy hónapot kell várni az elsõ bírósági turizmus és vendéglátás 5,3%-os, fuvarozás, logisztika, tárgyalásig. A bíróságok leterheltsége miatt a felszámolási építõipar és a nagykereskedelem 4,8 % körüli eljárások esetében is gyakran tarthatatlan az elõirányzott fizetésképtelenségi aránnyal. A határidõ”. Kárpáti szerint, ha legjobb csõdhányaddal évek óta „Nehéz elképzelni, hogy a bíróságok hogyan ezt a kérdést megoldják, akkor a az egészségügyben és az tervezet valóban mindenkin tudják majd kiemelten kezelni ezeket az oktatásban tevékenykedõ cégek segíthet, mert az ügyek kiemelt ügyeket, ha ma egy egymillió forint alatti rendelkeztek: 0,7 ill. 1,8%-kal, kezelése nem a teljesítés tétellel bíróság elé vitt ügyben is legalább és arányaiban jól teljesítettek az értékétõl függ, így nem kell négy hónapot kell várni az elsõ bírósági energetikában aktív, valamint az nagy összegû pernek indulnia tárgyalásig. A bíróságok leterheltsége miatt elektronikai és számítástechahhoz, hogy gyors bírósági a felszámolási eljárások esetében is gyakran nikai tevékenységet végzõk is. döntés szülessen. tarthatatlan az elõirányzott határidõ”. Ha a legutóbbi két évben a Kárpáti Gábor szerint legnagyobb csõdhányadugyanakkor a törvényjavaslat eltérést produkáló szektorokat vizsgáljuk, akkor a 2012-es bizonyos értelemben toldozás-foltozásnak hat. A TSZSZ év vesztesei 2011-hez viszonyítva a Magyarországon mellett olyan elemek is bekerültek, amit az európai uniós jelentéktelennek mondható bányászati ágazaton kívül a irányelvek érvényesítése miatt kellett beleírni (pl. a tervezet bank és pénzügyi szolgáltatás, 45,3 százalékot meghaladó szabályozza a külföldi pénznemben megkötött növekedéssel. A teljes gazdaság tavalyi állapotát hûen szerzõdések késedelmi kamat számítását), és olyanok is, tükrözi, hogy mindössze három ágazat volt képes javuló melyek a bírósági szakasz felpörgetését célozzák. „Olyan csõdhányadot felmutatni. Nagy meglepetésre a Coface törvényre volna szükség, ami elsõsorban a hitelezõk adatai szerint a magas kárhányaddal rendelkezõ acél és érdekeit védi, és sokkal keményebben szankcionálja a fémipar csaknem 19,2 %-kal javított, amellyel a szabályszegõket, a kiskapu-keresõket, mert ma is épp az a képzeletbeli dobogó élén végzett. Ezt követték a legkiszolgáltatottabb, aki a munkát ténylegesen Magyarországon hagyományosan jól teljesítõ vegyipar elvégezte”. 13,8 %-ot elérõ javulással, és a textil ágazat csaknem 11 “Elsõ olvasatra az látszik, hogy a törvényalkotó úgy %-os csökkenéssel. gondolja: az építõiparban indokolt a leginkább a 2013-ban a parlament már konkrét lépéseket is tett a közbelépés. Pedig ez nem feltétlenül van így” Kárpáti nemzetgazdasági problémát jelentõ lánctartozások szerint bár kétség kívül ebben a szektorban váltak elõször felszámolása, kezelése érdekében: szakértõi szervet hozott tömegessé a lánctartozások, az utóbbi években már a létre, amely segítséget nyújt majd a peres eljárásokban, kis-, és nagykereskedelemben és az élelmiszerfeldolgozóvalamint a szervezet mûködésével csökkenni fog a bírósági iparban is hasonló problémák szabnak gátat a normális eljárások száma. A teljesítésigazolási szerv munkájában pénzáramlásnak. A jogalkotó ugyanakkor az építõipari kizárólag igazságügyi szakértõk vehetnek részt, vezetõit és lánctartozások csak egy részére keresett megoldást. “A tagjait egyaránt az építésügyért is felelõs miniszter nevezi teljesítési igazolások és az elvégzett munka ki. (Az Építõipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége bizonyíthatóságának kérdése fontos, de ha a törvényt szerint az ágazatban 400 milliárd forintra rúg a majd a jelenlegi formájában szavazzák meg, azzal csak lánctartozások összege.) egy konfliktusforrással lesz kevesebb. Ezt hiba lenne a A parlamenthez márciusban benyújtott módosító javaslat lánctartozások generál kezeléseként felmutatni” eredményeként változna meg újból a csõdtörvény. A magyarázta Kárpáti Gábor.



[email protected]

9

A hazai húsipar egyik legpatinásabb cége ellen 2012.10.26-án indult felszámolási eljárás. Az eljárás indulása óta alig telt el néhány hónap, máris megalakult és elkezdett mûködni az újonnan alapított, önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft, mely természetesen azonnal halasztott fizetési igényeket vár el azoktól a beszállítóktól is, melyek kénytelenek lesznek komoly értékvesztést elszámolni a "jogelõd" eljárásában. Nem meglepõ módon a Zrt. esetében is több fizetésképtelenségre utaló korai figyelmeztetõ jel volt a cégmúltban, így adott a lehetõség, hogy esettanulmányként is áttekintsük a történetet.

A Gyulai Húskombinát f.a. Zrt. bemutatása A társaság egyike a legrégebbi hagyományokra visszatekintõ hazai húsipari cégeknek. A többségi tulajdonos a HAGE Zrt.-n keresztül a hazai agráriparban jelentõs szereplõnek számító Nagisz csoport, így a vállalat egy vertikális integráció része. 2011. évi árbevétele alapján a cég a magyar húsipar 8-9. legnagyobb vállalkozása volt. A Hage-Nagisz cégcsoport rendkívül sok kapcsolt vállalkozással rendelkezik. A teljesség igénye nélkül az alábbi ábrával szemléltetjük a fõbb tulajdonosi kapcsolatokat: A fizetésképtelenséget megelõzõ fõbb mérföldköveket az alábbi ábra szemlélteti: 2009-es beszámoló: 11%-os árbevétel-csökkenés, létszámleépítés, 593 Mio Ft veszteség, értékhelyesbítés nélkül negatív saját tõke, 1 Mrd Ft-os MFB hitel 62%-os likviditás

2010.

2010-es beszámoló: 15%-os árbevétel-csökkenés, további létszámleépítés, 486 Mio Ft veszteség, 250 Mio Ft-os beruházás, 43%-os likviditás

2011.

2010. október: 185 Mio Ft-os ingatlan apport (jegyzett tõke emelés)

10


2011-es beszámoló: 7%-os forgalomnövekedés, 678 Mio Ft veszteség, EXIM Bank hitelfelvétel, 37%-os likviditás

2012.

2012. április: kormányzati döntés: kiemelt státusz 2012. október 2.: ideiglenes vagyonfelügyelõ 2012. október 26.: felszámolási eljárás kezdete


[email protected]

2009: a finanszírozásba beszáll az MFB A cég a veszteségeinek illetve a beruházásainak finanszírozására 1 Mrd Ft-os hosszú lejáratú hitelt vett fel, melyhez a fedezetet az MFB nyújtotta bankgarancia formájában. Ennek két típusú üzenete is lehet: - pozitív, hogy az állam igyekezett abban az idõben (is) segíteni a veszteséges húsipari cégek boldogulását, - negatív, hogy a bankok garancia nélkül nem voltak hajlandóak a finanszírozásra. 2010: a gazdálkodás romló tendenciája folyamatos a) A 2010-ben az árbevétel újabb 15%-kal csökkent a belföldi értékesítés 19%-os mérséklõdése miatt (az export 10%-kal nõtt). b) Újabb leépítések ellenére az élõmunka-hatékonyság tovább romlott. A mûködés üzemi szinten továbbra is veszteséges volt, és bár a pénzügyi ráfordítások mértéke csökkent, a cég így is 486 Mio Ft-os adózott veszteséget szenvedett el. c) A tõkehelyzet is tovább gyengült, melyet a tulajdonos jegyzett tõkeemeléssel próbált ellensúlyozni. A 185 Mio Ft-ot azonban apport formájában biztosította a Zrt. részére, ami nem jelentett friss forrást a cégnek. Mint ahogy az sem, hogy újabb 329 Mio Ft-os értékhelyesbítéssel emelkedett a saját tõke értéke. Értékhelyesbítés nélkül a saját tõke már -621 Mio Ft-ra csökkent volna. d) A banki hitelállomány lényegi változást nem mutat, a kapcsolt kötelezettségek viszont több mint duplájára (205 Mio Ft-ról 537 Mio Ft-ra) emelkedtek, tehát a tulajdonos is aktívan emelte a cégben tartott pénzét. A cég részben ennek köszönhetõen tudta valamilyen szinten fenntartani fizetõképességét (likviditási mutató értéke: 43%). e) Az év végi fizetõképesség kritikusságát jól mutatta, hogy a szállítóállomány forgási ideje 57 napról 80 napra nõtt! Összességében elmondható, hogy a társaság tartósan veszteséges mûkö600 dése évente nagyságrendileg 500-6 Mio Ft külsõ forrás bevonását igényelte. Ezt részben banki hitelekbõl (MFB, Eximbank), valamint a tulajdonosi Hage-N Nagisz cégcsoport által nyújtott forrásokból tudták finanszírozni, mindamellett, hogy az egyéb beszállítók kötelezettsége is folyamatosan növekedett. Ekkora mértékû idegen forrás bevonást hosszú távon nem lehet megvalósítani, csak idõ kérdése volt, hogy melyik finanszírozó zárja el a "pénzcsapot". A cég nem tudott kilábalni a veszteséges mûködésbõl, ami a 2012. évi felszámoláshoz is vezetett.


ESETTANULMÁNY

ESETTANULMÁNY

Gyulai Húskombinát Zrt.

A Gyulai Húskombinát gazdálkodása évek óta veszteséges volt, gyenge pénzügyi mutatók jellemezték. A hazai sajtó rendszeres szereplõje volt leépítésekrõl, reorganizációról, új export piaci lehetõségekrõl, támogatott hitelekrõl szóló cikkekben.

2011: a felszámolást megelõzõ év a) Az árbevétel az utolsó vizsgált üzleti évben mind a belföldi- (2%), mind az export piacon (29%) emelkedett. b) Az élõmunka-hatékonyság viszont tovább romlott, ugyanis a létszám 19 fõvel nõtt. A cég üzemi szinten a korábbi évekhez hasonló veszteséget szenvedett el. A pénzügyi ráfordítások is jelentõs mértékben emelkedtek - részben a nem realizált árfolyamveszteség miatt -, így az év végére 679 Mio Ft-os adózott veszteséget számolt el a társaság. c) A vagyoni helyzet is tovább gyengült. A társaság folytatta korábbi gyakorlatát: az értékhelyesbítést újabb 356 Mio Ft-tal emelték. Ezen tétel nélkül -1,3 Mrd Ft-ra csökkent volna a cég saját tõkéje! d) A fejlesztéseket ebben az évben visszafogták, az értékcsökkenés összegétõl elmaradó mértékben (140 Mio Ft) végzett a vállalat csak beruházásokat. e) A fizetési nehézségek tovább fokozódtak: a 37%-os likviditási ráta messze elmarad az elvárható szinttõl. A fizetõképesség fenntartásához az Eximbanktól 200 Mio Ft-ot meghaladó hitelt vettek fel, valamint nagymértékben támaszkodtak szállítóikra, miközben a tulajdonos finanszírozási készsége láthatóan megtört: a kapcsolt kötelezettségek értéke változatlan maradt, míg a szállítóállomány érdemben emelkedett, a szállítók átlagos fizetési ideje 111 napra nõtt!! Némileg az árnyalta a képet, hogy az egyik legnagyobb szállító a tulajdonoshoz is köthetõ Alföldi BÉSZ (melynek egyik legnagyobb vevõje a Gyulai Húskombinát Zrt.) volt.

A 2012-es év eseményei a) 2012.02: kormányzati mentõövért lobbizik a cég b) 2012.04.16.: a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján közzéteszik, hogy kiemelt jelentõségûnek minõsítik a céget c) 2012.10.02.: ideiglenes vagyonfelügyelõt neveztek ki a cég élére d) 2012.10.26.: elindul a felszámolás

A következõ táblázat a Gyulai Húskombinát Zrt. beszámolóinak fõbb adatait tartalmazza a 2008-2011-es idõszakra vonatkozóan: (adatok e Ft, ill. %) Árbevétel

2008.

2009.

2010.

2011. 6 593 811

8 136 955

7 281 823

6 161 311

Üzemi eredmény

-358 563

-315 029

-332 767

-309 530

Adózott eredmény

-771 576

-593 662

-486 391

-678 527

Befektetett eszközök

4 505 063

4 877 163

5 476 644

5 760 071

Forgóeszközök

1 702 685

1 507 673

1 302 679

1 358 512

Eszközök összesen

6 304 576

6 487 977

6 876 124

7 210 309

Saját tõke

2 588 839

2 320 701

2 365 212

2 051 155

Kötelezettség állomány

3 125 019

4 010 487

4 468 216

5 082 185

Források összesen

6 304 576

6 487 977

6 876 124

7 210 309

ROS%

-9,5%

-8,2%

-7,9%

-10,3%

Likviditás %

70,0%

62,1%

43,3%

37,0%

Saját tõke arány %

41,1%

35,8%

34,4%

28,5%

Információforrás: cégtörténet, beszámolók, sajtó


[email protected]

11

Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: www.creditmanagementszovetseg.hu.

MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1112 Budapest, Eper utca 33. Telefon: +36 (1) 248 0067 E-mail: [email protected] Web: www.creditmanagementszovetseg.hu

felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon COFACE ELEMZÉS CMI LATE PAYMENT ESETTANULMÁNY Gyulai Húskombinát

Recommend Documents