Felnőttképzési támogatások és a felnőttképzési rendszer működése, vagyoni biztosíték a felnőttképzésben Tananyag

Szerzők: Modláné Görgényi Ildikó, Nádráné Tóth Borbála Szakmai lektor: Dr. Zsuffa Ákos

Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014

Felnőttképzési támogatások és a felnőttképzési rendszer működése, vagyoni biztosíték a felnőttképzésben Tananyag

Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.

Felnőttképzési támogatások és a felnőttképzési rendszer működése, vagyoni biztosíték a felnőttképzésben

A modul ezen részének a célja, hogy a szakértők megismerjék a felnőttképzési rendszer különféle támogatásoktól függő működési eltéréseit, az alábbiak szerint: – támogatási típusonként (költségvetés, NFA képzési alaprész, NFA foglalkoztatási alaprész, EU-projekt, áfa) – a támogatott OKJ-s képzések (1. képzési kör), – a támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör), – az általános és egyéb támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör), – a támogatott egyéb képzések (4. képzési kör). A modul során a felnőttképzési szerződés, a képzési program és a követelmények alapján vesszük végig a támogatási jellemzőket.

Előzmények A felnőttképzés támogatási rendszerének alapjai 1993-ra alakultak ki. Egyrészt a foglalkoztatási törvény biztosította a munka nélküli felnőttek képzési támogatási rendszerét; másrészt a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény lehetővé tette a vállalkozások saját dolgozói képzésének a támogatását. A támogatott képzések struktúrája és tartalma ma már nem felel meg a gazdaság igényeinek, mivel nem veszi figyelembe a képzésben résztvevők valós munkaerő-piaci lehetőségeit. Ezért az új felnőttképzési törvénnyel a támogatások rendszerének szabályozása, felhasználásának mérése nagy változáson ment át. A 2010–2012-ig terjedő időszakban a statisztikai adatok gyűjtése a felnőttképzésről még a 2001. évi CI. törvény alapján történt. A grafikonokról leolvasható az adatgyűjtések eredményei. A színes ábrák magukért beszélnek, azonban néhány megjegyzést érdemes tenni. (Az ábrák az NMH statisztika adatbázisából az OSAP alapján készültek.) Az akkreditált képzőintézményekbe beiratkozottak összetétele szempontjából a 2010– 2012 közötti időszakban jól érzékelhető, hogy az OKJ-s képzésekre (narancssárga oszlop), a hatósági képzésekre (rózsaszín), a munkakörhöz, foglalkoztatáshoz (barna) szükséges képzésekre beiratkozók száma növekedett; az általános képzéseken (kék), a nyelvi képzésen (lila) résztvevők száma szinte stagnált, az informatikai képzéseken résztvevők száma (zöld) eklektikusan változott.

2


Az akkreditált képző intézményekbe beiratkozottak összetételének alakulása a képzés jellege szerint 2010-2012. Informatikai képzés

100%

5,4

6,2

11,1

7,6

7,1

Általános felnőttképzés

7,5 80%

15,9

17,9

Nyelvi képzés

15,0 6,5

0,7 60%

0,2

1,3

6,3

0,2

1,0

9,2 0,7

26,7 40%

38,4

36,5

8,8

7,6

0%

20,4

13,6

13,8 0,6

1,0

2010.

2011.

Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése Szakmai továbbképző képzés

11,8 20%

Hatósági jellegű képesítésre felkészítő képzés

Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzés Állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzés Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés

0,5 2012.

Érdekes a képzések összetételének alakulása. Négy szempontból történt a vizsgálat. A vizsgált három évben 95% felett voltak az 1 évnél rövidebb képzési idejű képzések (narancssárga). Ezt követi minimális tartományban az 1–1,5 év (zöld) és alig láthatóak a 1,5–2 év és a 2 év feletti képzések.

3


Képzések összetételének alakulása a képzés időtartama szerint 2010-2012. 0,50,3 2,4 2,0

1,8

2010. 2011.

0,4 0,5

2012.

0,3 0,7

96,9

97,2

97,1

1 évnél rövidebb 1 és 1,5 év között 1,5 és 2 év között 2 év felett

Nézzük meg, hogyan alakul a képzések összetétele a részvételi díjak szerint – meg kell azonban jegyezni, hogy az adatszolgáltatási tevékenység e tekintetben nem a legjobb. A legtöbb a 30 001–100 000 Ft (narancssárga) közötti képzés, ezt követi az 30 000 Ft alatti (kék), majd jóval kisebb százalékban a 100 001–200 000 Ft közötti (barna). Még kevesebb a 200 001–300 000 Ft-ért kínált (zöld) és a legkevesebb a 300 000 Ft feletti (lila) képzés.

4


A kiemelt képzési célokra jellemző részvételi díjakat mutatja a következő grafikon. A színek megegyeznek az előző grafikon színeivel. A kiemelt képzési célok a következők: OKJ-s képzés, munkakörhöz kötött nem OKJ-s képzés, hatósági képzés és általános felnőttképzés. A legtöbb a 30 001–100 000 Ft-os (narancssárga), ezt követi az 30 000 Ft alatti (kék) az OKJ esetében. Szinte fordított a kép a munkakörhöz nem kötött OKJ-s képzés esetében. A hatósági képzésnél egy kicsit több: 30 001–100 000 Ft (narancssárga), az általános képzésnél a kék és a narancssárga kb. fele-fele arányú.

5


4,6

5,7

4,2

10,5

16,3

22,7

2,7

13,6

2,6

28,3

28,1

34,8

36,1

37,7 46,5

34,1

35,7

11,1 32,1

24,6

23,5

27,5

60%

3,8

2,0

12,1

23,5

80%

8,3

10,4

8,5

9,0

3,4

5,2

2,3

31,6

100%

A képzések összetétele a kiemelt képzési célokon belül a képzés részvételi díj költségkategóriái szerint 2010-2012. 3,6 0,5 10,4 8,3 0,5 3,2 14,2 4,7 0,9 4,3 2,7

2011.

46,7

42,5

38,3

2012.

33,1 6,8

2010.

7,7

5,6

0%

27,6

54,8

2011.

20%

32,9

48,6

55,5

52,1

50,8

40,7

40%

2012.

OKJ képzés

2010.

2010.

Munkakörhöz nem OKJ képzés

30000 Ft vagy kevesebb

30001 - 100000 Ft között

200001 - 300000 Ft között

300001 Ft-nál több

2011.

2012.

Hatósági felkészítő képzés

2010.

2011.

2012.

Általános felnőttképzés

100001 - 200000 Ft között

A továbbképzésre beiratkozottak képzésének finanszírozási forrását mutatja a következő ábra. A legtöbb a zöld szín, amely a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére szervezett továbbképzéseket jelöli. A lila az EU-forrásokból megvalósított képzéseket, a barna a cégek támogatásával létrejötteket mutatja. A sárga szépen növekedett 10% fölé, ami azt mutatja, hogy ha szükségesnek látják, a természetes személyek is áldoznak továbbképzésre. A sötétkék a munkaerő-piaci alapból, a világoskék pedig az állami költségvetésből támogatott képzéseket jelöli.

6


A munkakörhöz kötött nem OKJ-s képzések szakképzési hozzájárulásból (zöld) történő finanszírozása szépen növekedett. A növekedés a jellemző az EU-források (lila) felhasználására is, míg a természetes személyek által ráfordított arány (kék) konstans.

A munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzésre beiratkozottak összetétele a képzés finanszírozási forrásai szerint 2010-2012. Állami forrásból

9,6 3,6

2,9

1,7 1,3

Munkaerő-piaci Alapból

64,9

16,1 Vállalkozások (a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére) és költségvetési szervezetek (munkáltatóként)

2012. 2,4 1,9

4,6

39,6

28,1

6,7

16,8

2011. 3,7

Vállalkozások (nem a szakképzési hozzájárulás terhére), non-profit szervezetek EU forrásból, EU és hazai társfinanszírozásból, vagy nemzetközi és EU forrásokból

2,7

Egyéb

31,9

25,3

7,9

10,9

17,6

2010. A képzésbe beiratkozott (természetes) személy önfinanszírozása

0%

20%

40%

60%

80%

100%

7


A felnőttképzés támogatása 2013 júliusától Az állam támogatja felnőttképzést, ezért annak működéséhez különféle forrásokat biztosít.

8


Támogatások felhasználásának további szabályai o A rendelkezésre álló pénzügyi forrást hatékonyan és célszerűen kell felhasználni; o a támogatandónak meg kell felelnie a támogatással kapcsolatos jogszabályi, eljárásrendi feltételeknek; o a képzési támogatás kérelmezőjének besorolhatónak lennie a támogatható célcsoportba; o az adott képzésnek szerepelnie kell a munkaügyi központ éves képzési jegyzékén; o vizsgálandó, hogy a jelentkező részt vett-e korábban támogatott képzésben, s ott eleget tett-e vizsgakötelezettségének; o vizsgálandó, hogy van-e érvényben a jelentkezővel szemben támogatásvisszakövetelés; o ha van olyan tény, ami jogi vagy egyéb szempontból kizárja a támogatás iránti kérelmet, akkor azt a munkaügyi kirendeltség elutasítja; o források terhére támogatás nyújtható annak a nem magyar állampolgárnak, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint ezen jogát Magyarországon gyakorolja, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, hontalan vagy a menedékjogról szóló törvény alapján menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállású (Fktv. 23. §)

A támogatásként biztosított forrás terhére elszámolható tételek

1. A képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai. 2. Külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj. 3. A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja. 4. Az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok (energia) költsége. 5. Amortizáció (használattal arányosan elszámolható) költsége.

9


6. Munkaruha, védőruha költségei. 7. Tananyagfejlesztés arányos költségei. 8. Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díjak, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek). Ezek a költségek legfeljebb a képzési költség 20 százalékáig terjedhetnek. 9. Alkalmassági vizsgálat költsége. 10. A gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségek. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a meghatározza, hogy a törvény vonatkozik a támogatást nyújtóra és a támogatottra egyaránt.

A támogatást nyújtó: a források felett rendelkezni jogosult szervezet a támogatottal a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt. A támogatott képzések esetén a képzések befejezését követően a támogatást nyújtó bevonásával mérni kell a képzésben résztvevők elégedettségét Fktv. (11. § (1) e). Az előzetes tudásmérést a jelentkező kérésére kell biztosítania. A felnőttképzést folytató intézmény a képzésben részt vevő felnőttel felnőttképzési szerződést köt. A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését: 13. § (3) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente nyilvánosságra kell hozni a vonatkozó adatokat. Fktv. 15. § (7) Az adatok a következők: o az induló képzési létszám, o a képzésbe időközben bekapcsolódók létszáma, o a képzésből kimaradtak létszáma,

10


o o o o o

a vizsgára bocsátottak létszáma, a vizsgán megjelentek létszáma, a sikeresen vizsgázók létszáma, az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredménye, a képzésben résztvevők elégedettségmérése.

A hatósági ellenőrzés során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről a szükséges intézkedések megtétele céljából értesíteni kell a támogató szervet. Fktv. 20. § (12) A felnőttképzést folytató intézmények az általuk nyilvántartott adatokat az államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítják Fktv. 21. § Ezek az adatok: ̶ A képzésben résztvevő – neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezése és száma, ̶ szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, ̶ azok a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, amelyek a képzésben résztvevő – iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, – képzésbe történő felvételével, – tanulmányainak értékelésével és minősítésével, – a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével kapcsolatosak; ̶ a képzésben résztvevő társadalombiztosítási azonosító jele. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (NFA), valamint európai uniós forrásokból felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó képzési támogatás szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tartalmazza. Fktv. 25. § A támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az állam által elismert szakképesítések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó, a szakképzésről szóló törvény szerinti javaslatát. Fktv. 27. § A képzőintézménynek előzetes kompetenciamérést kell végezni az állam által elismert szakképesítések és az általános és egyéb támogatott nyelvi képzések körébe tartozó képzések esetében akkor, ha a képzésbe bekapcsolódni kívánó ezt kéri. A mérés eredményét a képzőintézmény köteles figyelembe venni a felnőttképzési szerződés megkötésekor, és a képzési díjat a mérés eredménye beszámításának mértékében csökkentenie kell. Kötelező az előzetes kompetenciamérés, ha azt az OKJ szerinti képzések körébe tartozó támogatott képzés esetén a támogatási szerződés előírja. Ez utóbbi esetben szükség van a mérés hitelesítésére és a mérésen alapuló esetleges felmentések megadásának ellenőrzésére is. A feladat ellátását a jogszabály az MKIK-hoz rendeli, mely azt szakmai programszakértő útján végzi el, külön díjazás ellenében. Mindehhez az OKJ szerinti képzési program olyan felépítésére és megvalósítására van szükség, amely lehetővé teszi a képzés egyes részei alól történő felmentést.

11


A felnőttképzési támogatások A költségvetési törvény és az áfa A költségvetési törvény évente tartalmazza a fejezeteket és azon belül a képzésre felhasználható keretet. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény tartalmazza az adó alóli mentességet, melynek feltétele a tevékenység közérdekű jellege 85. § (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; A felnőttképzések esetében az új felnőttképzési törvény alapján az adómentes körbe tartoznak:

̶

̶

̶

̶

̶

̶

̶

̶

az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések; az akkreditált/engedélyezett képzések; egyéb jogszabály kategóriába tartozó, az államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás és a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése. Ha valamely tevékenység gyakorlásához hatósági engedély szükséges, akkor csakis ennek megléte esetén nyújtható áfamentesen a szolgáltatás. Ha képesítéshez kötött a szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés, akkor legalább egy olyan természetes személynek lennie kell a munkatársak között, aki megfelel a képesítési követelményeknek. A jogszabály alapján szervezett képzéseknél a személyi feltételeken kívül az is szükséges, hogy a jogszabály meghatározza a képzés kereteit, azaz legyen előírva az óraszám, a tantárgyi program, vagy legyen az oktatókról előírás. Ha egy tevékenység a felnőttképzés hatálya alá tartozik, de nem OKJ-s képzés, akkor a korábbi akkreditáció 2014 augusztusáig elfogadható. 2013. szeptember 1-jétől az áfamentesség az kifutó akkreditált képzések helyett az engedélyezett képzésekre vonatkozik. Az átmeneti időszakban a tanfolyam megkezdésének időpontja dönti el az adómentességet. Amennyiben 2013. szeptember 1-je előtt indult a tanfolyam és akkreditált, akkor áfamentes, ha utána indult, akkor csak abban az esetben áfamentes, ha akkreditált/engedélyezett.

12


Képzés támogatása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben foglaltak szerint Képzési támogatásként a képzéssel kapcsolatos költségek megtéríthetőek meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez vagy szakképzés megkezdéséhez, illetve a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez. Flt. 14. § (4) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaadóval megállapodást köt a támogatásról. A támogatást álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjármű-vezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez nyújtja. Flt. 14/A. § (1) A megállapodás tartalmazza a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját, a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához. Az Flt.-ben nevesített normatív aktív munkaerő-piaci eszközökbe beletartoznak a közhasznú foglalkoztatás, a bértámogatás, a pályakezdők programjai, a vállalkozóvá válás támogatása és az önfoglalkoztatás támogatása mellett a munkaerő-piaci képzések is. 2011 decemberétől a munkaerő-piaci képzések területén új eljárásrend kialakítására került sor. E szerint a munkaügyi központ a tárgyévre vonatkozó foglalkoztatáspolitikai

13


célok alapján határozza meg a képzési eszközrendszer működtetésének prioritásait, irányelveit. A keresletvezérelt képzési rendszer működtetése érdekében eldönti azokat a képzési irányokat, amelyekre képzést kíván szervezni. A képzésben résztvevőket érintő intézkedés, hogy harmadik szakképesítés megszerzéséhez támogatás csak a munkahelyi háttérrel rendelkező képzések esetén lehetséges. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) többek között meghatározza az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogathatóságát is. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza a Kormány döntésén alapuló, o a képzési célú támogatás nyújthatóságát a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára, o a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget, o a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget (Szht. 12. §). A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter o gyakorolja az alaprész feletti rendelkezési jogot; o meghatározza a keretösszegek mértékét; o dönt az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és a felnőttképzési célú felhasználásáról; o felelős az alaprész pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért, bevételei beszedésének elrendeléséért, követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért; o határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról; o kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat (Szht. 13. §). Az új Szht. megszüntette azt a nem átlátható és visszaélésekre is okot adó lehetőséget, hogy a hozzájárulás fizetésére kötelezettek saját dolgozóik képzési költségeinek elszámolásával csökkenthessék befizetési kötelezettségüket. Ehelyett pályázati rendszer került kialakításra a TÁMOP európai uniós forrás terhére.

14


EU-források

Az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályokat a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény tartalmazza. Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos rendelkezések: o Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről. o Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. o Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete az Európai Szociális Alapról. A rendszer jellemzői: ̶ Partnerségi megállapodás ̶ Európai uniós jogszabályok (2014–2020) ̶ Európai uniós szakpolitikai dokumentumok ̶ Operatív programok ̶ Kiemelt témák ̶ Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ̶ A 2014–2020-as uniós programozási időszakhoz kapcsolódó keretrendeletek (https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek/eu-2014-2020/europai-uniosjogszabalyok-2014-2020; http://eu.kormany.hu/kiemelt-ugyek)

15


Valamennyi európai uniós projekt tartalmaz képzést. Megvalósításának szabályai azonosak a többi forráséval, azonban időtartama, szakmai tartama és adminisztrációja igen szigorú szabályokban lefektetett eljárásrend szerint folyik többféle belső és külső ellenőrzéssel. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés jogi, intézményi és támogatási rendszere Az akkreditáció kifutó, az engedélyezési eljárás felmenő rendszerben ma már feltétele annak, hogy egy felnőttképzési intézmény bármilyen (állami, európai uniós stb.) támogatásban részesülhessen. A legnagyobb arányban az állam által elismert OKJ-s szakképesítésre felkészítő képzések részesülnek támogatásban, és a támogatás miatt szükséges szakképesítő vizsgát is tenni. A támogatott képzések kiemelt és weben is nyilvánossá tett indikátorai: o o o o

résztvevők, lemorzsolódók, sikeres vizsgát tett személyek száma, egy sikeres vizsgázóra jutó átlagos támogatási összeg

II. Vagyoni biztosíték a felnőttképzésben Előzmények 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény, amely a képzésben résztvevők anyagi biztonsága érdekében erős hatósági kontroll alatt tartott felnőttképzési rendszer alapjait teremtette meg. Az elmúlt időszak változásainak talán a legvitatottabb, de mindenképpen erős anyagi megterhelést jelentő követelménye a vagyoni biztosíték, melyet azoknak a képzőintézményeknek kell kötelezően biztosítaniuk, amelyek a 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény alapján „A”, „B” és „C” képzési körben engedélyezési eljárást indítanak. Az új szabályozás célja, hogy a felnőttképzési piacról kiszoruljanak azok a minőségileg gyengén teljesítő képzőintézmények, amelyek nem tudják biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, nem rendelkeznek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, vagy felnőttképzési tevékenységük megszűnése esetére elegendő vagyoni biztosítékkal. Az Fktv. szerint ezért a felnőttképzést folytató intézményeknek vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük az engedélyezett felnőttképzési tevékenységük folytatásának teljes időtartamára (egy ideig a felnőttképzési tevékenység megszűnését követően is) annak

16


érdekében, hogy a képzés megkezdésekor előlegként befizetett képzési díj azon részének visszafizetése biztosított legyen, amelyre a képző bármely okból már nem teljesített semmilyen szolgáltatást. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás teljesen új fogalom a felnőttképzés rendszerében. A felnőttképzési törvény végrehajtását szolgáló 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet ugyanezen célokat szolgálja, kiemelten szabályozza annak biztosítását, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, melyben a felnőttképzést folytató intézmény adósa marad a tanfolyamain résztvevőknek.

A vagyoni biztosíték szerepe a képzésben résztvevők és a képzési díj védelme, illetve a képzési szolgáltatás bármilyen okból történő meghiúsulása miatti kártérítés biztosítása. Ennek elsősorban a képzőintézmény felnőttképzési tevékenységének megszűnésekor vagy a képző intézmény felszámolásakor van igazán jelentősége. Jogszabályi hátterét a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény {10. § (1) bekezdés c) pontja, a (3) bekezdés és a 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet (továbbiakban kormányrendelet) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 5. § (1) bekezdés d) pont, 18–21. §, 26. §} biztosítja.

17


A kötelezettség minden felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, egyéni cégre, egyéni vállalkozóra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre vonatkozik. Fktv. 1. § (1) bekezdés c) pont. Nem kell azonban vagyoni biztosítékkal rendelkeznie az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek (Fktv. 10. § (3) bekezdés: felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie). A vagyoni biztosíték, illetve vagyoni letét jól ismert fogalom az üzleti életben. Pl. az elmúlt években sokszor hallottuk, hogy utazási irodák mentek csődbe és a külföldön rekedt utasokat az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött pénzösszeg, a biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés terhére szállították haza, illetve fedezték a kényszerű tartózkodás költségeit, valamint az előleg, illetve részvételi díj visszafizetését.

18


Alapjának és mértékének jogszabályi alapja a 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet 19. §a. A rendelet meghatározza a vagyoni biztosíték mértékét, azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy összege mindig megfeleljen a jogszabályban előírtaknak, és részletesen szabályozza a biztosíték felhasználására vonatkozó eljárást is. Lényege, hogy kizárólag a felnőttképzési tevékenységből származó, elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétel az alapja, az összeg ennek 2%-a, de legalább 1 millió forint. Azonban ugyanezen kormányrendelet azt is kimondja {19. § (4)}, hogy a vagyoni biztosíték mértéke a felnőttképzési tevékenység megkezdésének üzleti évében a felnőttképzési tevékenységből származó, tárgyévben tervezett árbevétel két százaléka, de legalább ötszázezer forint. Mivel minden képzőintézmény a 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján csak most kezdheti meg felnőttképzési tevékenységét, a 2014-es évben végzett felnőttképzési tevékenységének tervezett árbevétele alapján kell meghatároznia a vagyoni biztosíték mértékét. A hangsúly a felnőttképzési tevékenység megkezdésén van. Mégpedig azon, hogy van egy új törvényünk, ami alapján felnőttképzési tevékenység folytatható. Ilyen értelemben mindegy, hogy a 2001-es felnőttképzési törvény szerint milyen tevékenységet végeztek az intézmények, mert most minden képzőre, aki engedélyt kér felnőttképzési tevékenység megkezdésére, a tárgyévben tervezett felnőttképzési árbevétele 2%-ának megfelelő, de legalább ötszázezer forintos vagyoni letéti kötelezettség vonatkozik. Ez a százalék a fent említett utazási vállalkozás példában nagyobb, de mindenkor az értékesítésből származó tervezett nettó árbevétel az alapja. Pl. a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább 20 millió forint, ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet vesz igénybe, illetőleg a garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át meghaladják; a belföldről belföldre történő utazás szervezéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint stb.

19


A rendelkezésre állás időtartamát a 393/2013-as korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, formáját a (2)–(3) bekezdése szabályozza: (1) „A felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenysége megszűnését követő hat hónapig az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a képzés bármely okból történő ellehetetlenülése miatt az intézmény már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges. (2) A vagyoni biztosíték formája lehet: a) egy vagy több biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződés; b) a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban pénzbeli letét). (3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.”

20


A vagyoni biztosíték olyan, hitelintézettel vagy intézettel kötött szerződés lehet, amely bankgarancia nyújtására, egy vagy több biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződésre vagy a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézettel lekötött, a képzési díj fentiekben meghatározott visszafizetésére elkülönített és zárolt pénzösszeg elhelyezésére irányulhat (a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj kormányrendelet 20. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére). A szerződésnek tartalmaznia kell a kormányrendelet 18. § (5) bekezdésében felsorolt kitételeket, ezek nélkül a szerződés jogszerűsége nem biztosított. Ezen kikötések biztosítják az NMH jóváhagyási és a képző vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségmulasztása esetén a szükséges intézkedések megtétele iránt a hitelintézettel vagy a biztosítóintézettel együttműködésben tett intézkedési jogát.

21


A felnőttképzést folytató intézmény köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi – felnőttképzésből származó, elszámolt, tényleges értékesítési nettó – árbevétel összegét az NMH részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű – aktualizált – vagyoni biztosítékkal {19. § (2) bekezdés}. A vagyoni biztosítékra a hitelintézettel vagy biztosító intézettel kötött szerződést érintő bármilyen változásról a változást követő 15 napon belül tájékoztatni kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt {19. § (2) bekezdés}, a változást igazoló dokumentumok egyidejű megküldésével. Idetartozik például a képző aláírásra jogosult személyében; a képző cégformájában, székhelyében; adószámában történő változás stb. Idetartozik továbbá az érintett hitelintézettel vagy biztosítóintézettel kötött szerződés adataiban történő bármilyen változás. A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységének részbeni vagy teljes megszüntetését haladéktalanul köteles a Nemzeti Munkaügyi Hivatal felé bejelenteni, mellékelve az igazolásra szolgáló dokumentumokat is {20. § (2) bekezdés}. A bejelentéssel együtt kérni kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatal jóváhagyását a vagyoni biztosíték felhasználásához, annak felszabadítása ugyanis nem automatikus {20. § (1) bekezdés}.

22


A kormányrendelet 20. §-a részletesen szabályozza a felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenysége részbeni vagy teljes megszüntetésekor a vagyoni biztosíték felhasználására irányuló kötelező feladatokat. Az (1) bekezdés a bejelentés idejét, a (2) bekezdés a bejelentéshez csatolandó kimutatásokat és dokumentumokat határozza meg: A 20. § (2) bekezdés szerint a folyamatban lévő, előlegbefizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell: a) „a képzés megnevezését, b) a képzésben résztvevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat; az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét, vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben résztvevőtől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát, c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosítóintézet által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről, és d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.” Fontos kitétel, hogy a felnőttképzést folytató intézménynek a bejelentésben úgy kell meghatároznia a kifizetésre kerülő összeget, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt idejére – számított kamatösszegével.

23


A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a 20. § (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a kormányrendelet (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak. Az ellenőrzés megállapításától függően a bejelentést vagy jóváhagyja, vagy kiegészítést, módosítást kér, és csak azok hiánytalan és hibátlan benyújtását követően hagyja jóvá a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását. A 20. § (6) bekezdésében rögzítettek szerint „A felnőttképzést folytató intézmény – a 18. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – az NMH-nak a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről.” Ha a felnőttképzést folytató intézményt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal törli a nyilvántartásból, és az intézmény a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét – a 18. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján – teljesítette, az NMH jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését. Ha a felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységének részbeni vagy teljes megszüntetésekor bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem mellékeli a jogszabály által előírt kötelező dokumentumokat, akkor az NMH – a képzésben résztvevő hozzá benyújtott {20. § (4) bekezdésében felsoroltakat tartalmazó} igénybejelentése alapján – intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítéséről.

24


A felnőttképzés folytatásának feltételrendszere a törvényben meghatározott képzési körökhöz kötötten, differenciáltan szabályozott. A támogatott egyéb képzések vonatkozásában a törvényalkotó felmentést ad az egyes feltételek teljesítése alól (pl. vagyoni biztosítékkal rendelkezés), melynek indoka, hogy e képzéseket megvalósító intézmények képzéseiket általában kiegészítő tevékenységként, többnyire alaptevékenységükhöz kapcsolódóan látják el. Ugyanakkor ahol a képzések szabályozásánál jelentkező állami felelősség szélesebb követelmény, az ellenőrzési rendszer is szigorúbb. A felnőttképzési törvény 20. §-a tartalmazza a nem jogszabályoknak megfelelő felnőttképzési tevékenységet folytató intézménnyel szemben megállapítható jogkövetkezményeket, szankciórendszert. A törvény a jogszerűtlenül működő felnőttképzést folytató intézményekkel szemben fokozatosságra épülő szankciórendszert alkalmaz. Az engedély visszavonását csak ismételt jogszabálysértés utáni – pénzbírságot követő – végső eszköznek tekinti. A pénzbírság összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér mértékéhez igazodik. A jogszabály a jogszabálysértés súlyához mért összeg kiszabását teszi lehetővé a hatóság számára a minimális és maximális mérték rögzítésével. A kormányrendelet 29. § m) pontban rendelkezik arról, hogy ha a képző nem rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal, akkor a felnőttképzési törvény 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni. „Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabbnak minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál.” Ha azonban a felnőttképzést folytató intézmény a bírságolást követően sem szünteti meg jogsértő magatartását, akkor a kormányrendelet 30. § (1) bekezdés ac) pontja értelmében a felnőttképzési törvény 20. § (6) bekezdése az irányadó, vagyis a jogszabálysértés súlyosságától függően az engedély részbeni vagy teljes visszavonására kerül sor. Ezzel egyidejűleg a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ezen rendelkezések a képzésben résztvevők érdekeinek védelmét szolgálják. A felnőttképzés új rendszerében a felnőttképzést folytató intézmények működésének ellenőrzése koncentráltabbá, rendszeresebbé válik. Az ellenőrzések a fokozatosság elvének betartása mellett is akár az intézmény engedélyének visszavonásához vezethetnek, így a szakértő felelőssége megnőtt. Az NMH az ellenőrzést a Ket. szabályai szerint folytatja le, szakértők bevonásával. A szakértők az ellenőrzési eljárás során a felnőttképzést folytató intézménynél helyszíni szemlét tartanak.

25


A szakértők a helyszíni szemlén – a felnőttképzési törvény és a kormányrendelet rendelkezései szerint – vizsgálják, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezike az Fktv.-ben és a kormányrendelet 18–19. §-ában foglaltak szerinti vagyoni biztosítékkal.

26

Felnőttképzési támogatások és a felnőttképzési rendszer működése, vagyoni biztosíték a felnőttképzésben Tananyag

Recommend Documents