Felkészülési segédlet a évi országgyűlési választások lebonyolításához

Felkészülési segédlet a 2014. évi országgyűlési választások lebonyolításához – az új választási eljárás magyarázata, a jegyző gyakorlati szerepe a választási eljárás során, a legfontosabb teendők, nyilvántartások –

Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.  Budapest

Felkészülési segédlet a 2014. évi országgyűlési választások lebonyolításához – az új választási eljárás magyarázata, a jegyző gyakorlati szerepe a választási eljárás során, a legfontosabb teendők, nyilvántartások –

Szerző: dr. Balás Endre Kiadói szerkesztő: Székely Krisztina Szerkesztés lezárva: 2014. január 20.  Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Kiadja a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127. Tel: 06-1-880-7600  Fax: 06-1-880-7699 [email protected] Felelős kiadó: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója Nyomdai munkák: Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Kiadványunkban szereplő adatokat és információkat a legnagyobb gondossággal állítottuk össze. A közölt információkban tapasztalható időközben bekövetkezett esetleges változásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni, ebben az esetben nem garantálhatunk teljes kifogástalanságot. Minden jog fenntartva! A Kiadó írásos engedélye nélkül a mű kivonatonként sem sokszorosítható semmiféle formában (elektronikus és mágneses vagy más adathordozón), így ennek terjesztése és értékesítése is tiltott.

A választási eljárás

1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék A választási eljárás ......................................................... 1 1 A választási eljárás alapelvei ...................................... 4 2 A választási eljárás általános szabályai ........................ 7 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok ................................................... 21 4 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó új szabályok............................................................... 27 5 A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó eltérő szabályok .................... 29 6 Az Európai Parlament tagjainak választásán alkalmazandó különös szabályok ............................... 30 7 A választási eljárásra vonatkozó rendeletek ................ 31 8 A jegyző szerepe a választási eljárás során ................ 33 9 A választási eljárás ................................................. 34 10 A választásra vonatkozó alapelvek ............................ 37 11 Értelmező rendelkezések ......................................... 43 12 A megfigyelők ........................................................ 44 13 A választás kitűzése ................................................ 46 14 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási bizottságok ........................................ 47 15 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási irodák ................................................. 63 16 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A szavazókörök, a központi névjegyzék és a szavazóköri névjegyzék .................................... 70 17 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A jelöltállítás és a választási kampány .................... 88 18 A helyi választási iroda feladatai az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választása során, a választási informatikai rendszer .. 103 19 Az országgyűlési képviselő-választás eljárási határidői és határnapjai ...................................................... 115

menedzser praxis

2014. január

2

A választási eljárás Tartalomjegyzék

2014. január

menedzser praxis


1


2013 áprilisában elfogadta az Országgyűlés a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.). A választási eljárás újraszabályozását egyrészt az Alaptörvény megalkotása, másrészt pedig az országgyűlési képviselőválasztás új rendszere indokolta, de a jogalkotó igyekezett az új törvénnyel választ adni a választási eljárások során felmerült gyakorlati problémákra is. A Ve. – a korábbi választási eljárási törvényhez hasonlóan – általános és különös részre tagolódik. Az általános részben találhatók a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályok, a különös részben pedig az egyes választástípusok (országgyűlési képviselők választása, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, nemzetiségi önkormányzati képviselők választása, Európai Parlament tagjainak választása) általánostól eltérő szabályai. A Ve. 2013. május 3-án lépett hatályba, de 2013. június 21-i hatállyal kiegészítette, illetve több rendelkezését módosította a 2013. évi LXXXIX. törvény. A Ve. hatályon kívül helyezte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (a továbbiakban: régi Ve.) azonban annak egyes rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell a következő választások, illetve népszavazások, népi kezdeményezések alkalmával: – az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon,

menedzser praxis

2014. január

2


– a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választását megelőző időközi önkormányzati választásokon, – az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre, – a nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon, – az Európai Parlament tagjainak 2014. évi általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon. A Ve. alkalmazási köre szűkebb a régi Ve. alkalmazási körénél. A Ve.-t kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választásán (figyelemmel az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény rendelkezéseire), – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán (figyelemmel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényre), – a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán (figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 50–70. §-aira), – az Európai Parlament tagjainak választásán (figyelemmel az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény rendelkezéseire), – abban az eljárásban, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli. A Ve.-t tehát kizárólag választások során kell alkalmazni, míg a régi Ve.-t fentiek mellett alkalmazni kellett az országos és

2014. január

menedzser praxis


3

a helyi népszavazásokra, népi kezdeményezésekre, továbbá az az európai polgári kezdeményezésre. A népszavazásra és a népi kezdeményezésre jelenleg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény még hatályban lévő 45–50. §-ai és a hatályon kívül helyezett, de ezen ügyekben még alkalmazandó régi Ve. előírásai vonatkoznak. Még 2011-ben terjesztette a közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlament elé a népszavazás kezdeményezéséről szóló T/3479. irományszámú törvényjavaslatot, melynek újbóli napirendre vétele a Ve. módosítását követően várható. Az európai polgári kezdeményezés szabályait az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete tartalmazza. Az új Ve.-ben – a régivel ellentétben – értelmező rendelkezéseket is találunk. Ezek közül a választási szerv fogalmának kiemelése érdemel említést, mely szerint választási szerv a választási bizottság és a választási iroda.

menedzser praxis

2014. január

4

A választási eljárás 1 A választásra vonatkozó alapelvek

1

A választási eljárás alapelvei

Változott az alapelvek köre is: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás mellett alapelvként került rögzítésre a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése és a választási eljárás nyilvánossága. Kikerült viszont a külön nevesített alapelvek közül a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, valamint a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. Az újonnan nevesített alapelvekkel kapcsolatban a következőket érdemes megjegyezni. A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítésével kapcsolatban több olyan új előírást is tartalmaz a Ve., amit a korábbi jogszabály nem tartalmazott, és jelentős előrelépést jelentenek a látássérült, illetve mozgáskorlátozott választópolgárok joggyakorlása terén. A törvény meghatározza a fogyatékossággal élő választópolgár definícióját: fogyatékossággal élő választópolgár az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi – képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójoga gyakorlásának elősegítése érdekében: – Braille-írással készült értesítő megküldése, – könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, – Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során, – akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

2014. január

menedzser praxis


5

1 A választásra vonatkozó alapelvek

A mozgáskorlátozott választópolgárok akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha a mozgáskorlátozott személy lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, a helyi választási iroda vezetője köteles a választópolgárt ugyanazon településen és ugyanabban a választókerületben akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére átvezetni. A látássérültek joggyakorlását a 2014. évi választásoktól Brailleírásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a Ve. A sablont egy műanyagtoknak kell elképzelni, amely Braille-írással tartalmazza a szavazólap szövegét. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elhelyezi a tokban, amely a szavazásra szolgáló körök helyén ki van vágva. Ezen keresztül tudja berajzolni a választópolgár az általa választott jelölt neve mellé az X-et, majd a szavazólapot a sablonból kivéve, azt az urnába dobja, a szavazósablont pedig visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak. A Braille-írással ellátott szavazósablont abban a szavazóhelyiségben kell biztosítani, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki erre vonatkozó igényét előzetesen jelezte. Szintén új előírás, hogy a választópolgár részére – kérelmére – Brailleírással készült értesítőt küld ki a Nemzeti Választási Iroda. Természetesen továbbra is megmarad az olvasni nem tudó, illetve látássérült választópolgárok azon lehetősége, hogy a szavazásban segítőt, vagy ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagját igénybe vegyék, illetve a mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt gátolt választópolgár mozgóurnát igényeljen. A választási eljárás nyilvánosságával kapcsolatban – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – rögzíti a Ve., hogy a választási szervek rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. Ilyen kivétel például a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, amely csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból

menedzser praxis

2014. január

6


adat más célra nem szolgáltatható. E nyilvántartás adatait kizárólag a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult megismerni, illetve abba csak az érintett személy tekinthet be a saját adatai vonatkozásában. A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igényeknek a választási szervek az információszabadságról szóló törvényben előírt 30 nap helyett legfeljebb 5 napon belül kötelesek eleget tenni.

2014. január

menedzser praxis


7

2 A választási eljárás általános szabályai

2

A választási eljárás általános szabályai

A választás kitűzésével kapcsolatban változás, hogy a választást eddig legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kellett kitűzni. A Ve. szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően került rögzítésre a törvényben, hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Nem eshet azonban a szavazás napja munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A Ve. – a korábbi szabályozástól eltérően – tartalmaz előírásokat a nemzetközi megfigyelőkkel kapcsolatban is. Bár nemzetközi megfigyelők a korábbi választásokat is figyelemmel kísérhették, a rájuk vonatkozó szabályok eddig nem kerültek törvényi rögzítésre. A nemzetközi megfigyelők jogainak törvényi említése szintén garanciális előrelépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest. A Ve. alapján a központi választási szervek megújulnak: az Országos Választási Bizottság helyére a Nemzeti Választási Bizottság lép, a választási bizottságok megnevezése egyebekben változatlan marad. A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma a korábbi öttel szemben legalább hét fő, mandátumuk kilenc évre szól. A Nemzeti Választási Bizottság a választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által delegált tagokkal egészül ki. A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság

menedzser praxis

2014. január

8

A választási eljárás 2 A választási eljárás általános szabályai

legalább három tagból áll. A választási bizottságok tagjaira vonatkozó szabályok lényegében nem változtak. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban változtak a választási bizottság döntéséhez szükséges szavazati arányokra vonatkozó szabályok. A döntéshez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges szemben a régi Ve. előírásával, amely szerint a döntéséhez a bizottsági tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata volt szükséges. Így a mozgóurnáztatásban résztvevő tagok távolléte sem akadályozza a bizottság döntéshozatalát. Szavazni a bizottság tagjainak a jövőben is igennel vagy nemmel lehet (tartózkodás nincs), ám szavazategyenlőség esetén – szavazategyenlőség miatt meghiúsuló döntésképtelenség megelőzése érdekében – a jövőben az elnök szavazata dönt. Szintén a gyakorlati tapasztalatok alapján rendelkezik úgy a Ve., hogy a választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. Az eddig hatályos szabályok alapján ugyanis választási bizottságnak minden kérdésben határozatot kellett hoznia. Új jogintézmény a Nemzeti Választási Bizottság által kiadható iránymutatás. Az iránymutatást a Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében adja ki. Az eddigi szabályok szerint az Országos Választási Bizottság állásfoglalást adott ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, mely iránymutató jellegű volt a választási szervek részére, és ellene jogorvoslatnak nem volt helye. A Ve. rögzíti, hogy az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, csupán tájékoztató jellegű. Az állásfoglalással szemben az iránymutatást nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben, csupán a választások hivatalos

2014. január

menedzser praxis


9


honlapján. Emellett megmarad az utasítás adás lehetősége is: – a Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője felé, – a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, – az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője pedig a helyi választási iroda vezetője irányában a Ve.-ben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat. A választási irodák rendszere annyiban változik meg, hogy az Országos Választási Iroda helyébe a Nemzeti Választási Iroda lép. A Nemzeti Választási Iroda, mint autonóm államigazgatási szerv felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért, élén a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által kilenc évre kinevezett elnök áll. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja továbbra is jegyzőkönyvvezetőként működik. A sorok kialakulását kívánja megelőzni a jogalkotó azzal, hogy – a korábbi szabályokkal ellentétben – lehetővé teszi a helyi választási iroda vezetőjének, hogy meghatározza a szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát abban a szavazókörben, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak, amennyiben a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat. A választási irodák feladatai összességében megegyeznek a régi Ve. által meghatározott feladatokkal, a területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője, a helyi választási iroda vezetője pedig a Ve. alapján is a jegyző.

menedzser praxis

2014. január

10


A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét továbbra is a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. Változás azonban, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban – a régi Ve. szerinti ezerkétszáz választópolgár helyett – ezerötszáz választópolgár juthat. A szavazókörök kialakításánál a jövőben nem a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát kell figyelembe venni, hanem a névjegyzékbe-vételre jogosult valamennyi választópolgárt. (Egyébként éppen emiatt határozza meg magasabb számban a Ve. az egy szavazókörre jutó személyek számát.) Minden településen legalább egy szavazókört kell kialakítani. Azokon a településeken, ahol egynél több szavazókör működik, ki kell jelölni azt a szavazókört, amelyikben a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak. E szavazókörben szavazhatnak az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok is. Ha a település területén több országgyűlési egyéni választókerület található, e szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van. A tízezernél több lakosú településen a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére rendelkezésre bocsátott szavazókört is abban az egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van. A névjegyzéket – a régi Ve. előírásaival ellentétben – nem a helyi választási iroda vezetője állítja össze, hanem az ún. központi névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda vezeti elektronikus nyilvántartás formájában. Ezáltal a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkező változások közvetlenül átvezethetővé válnak a névjegyzéken. A központi névjegyzék tartalmazza: – a Ve. hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait, – a választójoggal nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgár adatait,

2014. január

menedzser praxis


11


– annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek, – annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek. A központi névjegyzék adatainak egy részét a választópolgár kérelmében foglaltak alapján a jegyző vagy a Nemzeti Választási Központ rögzíti, másik részét pedig a névjegyzék háttérnyilvántartásaiból kell átvenni. A választópolgár kérelme alapján kerülnek rögzítésre a névjegyzékben az alábbi adatok: – nemzetiséghez tartozás, – szavazási segítség iránti igény, – személyes adata kiadása megtiltására vonatkozó nyilatkozat, – a választópolgár postacíme, email címe vagy telefax száma, amennyiben ezt a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadta. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételét és a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését 2013. november 1. napjától kérheti, ám kérelme levélben már 2013. augusztus 1-jétől előterjeszthető. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár ezzel szemben a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését 2014. január 1-jét követően kérheti. A központi névjegyzék adatait a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal: – a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, – a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása.

menedzser praxis

2014. január

12


A választási iroda közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a központi névjegyzékben rögzített adatokhoz. A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár pedig a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet. A jogszabályba végül nem került be az az előírás, hogy minden választópolgárnak kérnie kell a névjegyzékbe vételét. A névjegyzékbevételt csupán a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak kell kérnie. A névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja az érintett választópolgárokat. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására az alábbi lehetőségek állnak a választópolgárok rendelkezésére: – a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási irodához, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához nyújthatja be, – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet levélben, az ügyfélkapun keresztül vagy a választások hivatalos honlapján keresztül nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához, – a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – az előző bekezdésben megjelöltek mellett – bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja. A névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása során egyeztetni kell a választópolgár kérelemben szereplő adatait a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásában szereplő adataival. A kérelmet főszabály szerint a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni. A választójog

2014. január

menedzser praxis


13


gyakorlásának elősegítése érdekében azonban a beérkezése napján – vagy ha a kérelem nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon – kell elbírálni 1. a választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között beérkező alábbi kérelmeket: – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel, illetve névjegyzékből törlés iránti kérelmét, – az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen, 2. a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező nemzetiséghez tartozásra, szavazási segítség iránti igényre, személyes adat kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmet, 3. az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező, az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, amely arra vonatkozik, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki. A választási iroda a névjegyzékbe vétel megtagadásáról, illetve a kérelemre történő törlésről határozattal dönt (határozatára a választási bizottság határozatára előírtak az irányadók). A névjegyzékbe vétel iránti kérelem teljesítéséről nem kell határozatot hozni, elegendő a döntésről értesíteni a választópolgárt. A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását is. A nyilvántartás adatainak frissítése – a korábbi szabályoktól eltérően – már nem egyedi adatszolgáltatással, hanem a gondnokoltak, illetve a bűntettesek (kényszergyógykezelés alatt állók, közügyektől eltiltottak, szabadságvesztés-büntetést töltők) nyilvántartásából történő közvetlen adatátvétellel történik.

menedzser praxis

2014. január

14


A mozgóurnát a szavazást megelőző második napon 16 óráig a helyi választási irodától, a szavazás napján 15 óráig pedig az szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni. A többes szavazás lehetőségének kizárását szolgálja az a garanciális szabály, hogy egy választópolgár vagy csak a szavazóköri névjegyzéken, vagy csak a mozgóurnát igénylő választópolgárok névjegyzékén szerepelhet. A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig válogatja le a központi névjegyzék adataiból választópolgárok szavazókörönkénti adatait és teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára. Újdonság, hogy a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának a munkájában a szavazás napján részt vesz (feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör). A Nemzeti Választási Iroda a szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően zárja le a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét. A lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást megelőző napon nyomtatja ki. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén csak abban az esetben vezethető át változás, ha a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján mozgóurnát igénylő választópolgárt vesz fel a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására többféle lehetőséget is biztosít a Ve.: lehetőség van a kérelem előterjesztésére személyesen, levélben továbbá ügyfélkapun keresztül is. A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárokat továbbra is a helyi választási iroda tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről a szavazás napját

2014. január

menedzser praxis


15


megelőző ötvennyolcadik napon. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni. (A régi Ve. szerint az értesítőt a a szavazás napja előtti negyvenötödik napig kellett kiküldeni). A szavazóköri névjegyzékbe a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően történt felvételéről értesítő átadásával vagy megküldésével kell tájékoztatni az érintett választópolgárt. A látássérült választópolgárok részére a Braille-írással készült értesítőt a Nemzeti Választási Iroda küldi ki. A település szavazóköri névjegyzékébe a helyi választási irodában bárki betekinthet a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig. A régi Ve. alapján a névjegyzéket a szavazás napja előtt negyvenhat nappal öt napra kellett közszemlére tenni. Az ajánlási rendszer gyökeresen megújul. Megszűnik az ajánlószelvényen történő ajánlás rendszere, és helyette ajánlóív kerül bevezetésre. Az ajánlóívet a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően. Ekkortól van lehetőség az ajánlások gyűjtésére. Az ajánlóíven fel kell tüntetni a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét és a választókerület megjelölését. Az ajánlóíveket sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal is el kell látni. A jelöltként indulni kívánó választópolgár részére annyi ajánlóívet kell átadni, amennyit igényel. Továbbra is az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia. Szintén újdonság, hogy minden, a választói névjegyzékben szereplő választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A korábbi rendszerben a több jelöltet ajánló választópolgár valamennyi ajánlása érvénytelennek minősült.

menedzser praxis

2014. január

16


Az ajánlóív előnye – a Ve. indokolása szerint – többek között az, hogy megszűnik az ajánlószelvények illegális eltulajdonításának lehetősége (pl. a postaládák feltörése útján), megszüntethető az a gyakorlat, hogy a választók csak személyes adataikat töltik ki, a többi rész kitöltését pedig az ajánlószelvényeket gyűjtő személyekre bízzák, lehetővé téve azt, hogy esetleg nem annak a jelöltnek a neve kerül az ajánlószelvényre, akinek az ajánlást a választópolgár szánta. Az ajánlóív további előnye, hogy az ajánlószelvények alkalmazásánál lényegesen olcsóbb, és adatvédelmi szempontból is kevésbé aggályos. Az ajánlások gyűjtésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos szabályok lényegileg nem változnak, a választási irodák munkaterhét csökkenti viszont az az előírás, hogy nem szükséges valamennyi támogató aláírás ellenőrizése, csupán annyié, amennyi a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges. Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégeznie a választási irodának. A jelölt a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet (még a ki nem öltötteket is) köteles átadni a választási iroda részére a bejelentésre rendelkezésre álló határidőn belül. Újdonság a Ve.-ben, hogy amennyiben a jelölt e kötelezettségét elmulasztja, a választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele. A választási bizottságnak mérlegelési jogköre nincs, az ajánlóívek leadásának elmulasztása esetén kötelező a bírság kiszabása. A választási kampányra vonatkozó szabályok is több ponton változtak. A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás befejezéséig tart, míg a régi Ve. ezt az időszakot a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tartó intervallumban határozta meg. Megszűnik a kampánycsend intézménye, hiszen ennek szabályai – az új informatikai eszközök megjelenését követően –

2014. január

menedzser praxis


17


szinte betarthatatlanakká váltak. Kampánytevékenység csupán a szavazás napján a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem folytatható, továbbá a szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A Ve. példálózóan felsorolja a kampányeszközöket (plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés) továbbá pontosan meghatározza a kampánytevékenység fogalmát. A jogalkotó életszerűbbé teszi a választási eljárás szabályozását azzal, hogy kiveszi a kampánytevékenység köréből a választási szervek tevékenységét továbbá az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikációt, függetlenül annak tartalmától és formájától. A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó szabályok lényegileg nem változtak azzal, hogy a választási bizottság – határozata rendelkező részének közzétételére kötelezés mellett – bírságot is kiszabhat, melynek összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszereséig terjedhet. A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a jelölt kérésére a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda, a listát állító jelölő szervezet kérésére pedig a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül köteles átadni kampány céljára. Nem lehet átadni a választópolgár adatait, ha azt a választópolgár megtiltotta. Az adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha a jelölt megfizette a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjat a Nemzeti Választási Iroda részére. Az ily módon kiadott adatok kizárólag közvetlen politikai kampány céljára használhatók fel. A szolgáltatott adatokat a jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni. A Ve. – a szavazólap adattartamának meghatározása körében – pontosan meghatározza, hogy ha az egyéni szavazólapon két egyforma nevű jelölt indul, milyen adatokat kell a

menedzser praxis

2014. január

18


szavazólapon feltüntetni (születési év, ha azonos, lakcím szerinti település, ha ez is azonos foglalkozás). Így megszűnik az a lehetőség, hogy önkényesen választott betűjelzéssel (vagy ragadványnevek feltüntetésével) kerüljenek megkülönböztetésre az azonos nevű jelöltek. A szavazólapon a jelöltek – a korábbi betűrend szerinti sorrend helyett – a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek majd. A szavazólapokat a Nemzeti Választási Iroda készíti el. Újdonság, hogy a szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel is el kell látni. A Ve. garanciális okokból külön címben rögzíti a szavazóhelyiségekkel kapcsolatos követelményeket is. A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő tagok száma nem lehet kevesebb, mint öt fő. Ha a bizottság tagjainak száma e létszám alá csökken, a helyi választási iroda vezetője köteles kiegészíteni a bizottságot a póttagok közül. A szavazásnál a szavazatszámláló bizottság legalább három tagjának együttes jelenléte szükséges. Ha a bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, a szavazást a bizottság jelen lévő tagjai felfüggesztik, az urnát és az iratokat zárolják. A felfüggesztés tényéről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a szavazás törvényes folytatásának biztosításáról. A Ve. – a korábbi szabályozástól eltérően – nem írja elő ellenőrzőlap elhelyezését az urnákban. Ennek az az oka, hogy a szavazatszámláló bizottságok sokszor mulasztották el az ellenőrzőlap elhelyezését, de az ellenőrzőlap hiánya miatt általában semmilyen jogkövetkezményt nem alkalmaztak, nem érvénytelenítették az urnában elhelyezett szavazólapokat. Annak tényét, hogy az urna a lezárásakor üres volt, jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. A mozgóurnák tekintetében azonban továbbra is előírja a

2014. január

menedzser praxis


19


jogszabály az ellenőrzőlap elhelyezését, melynek hiánya a mozgóurnába leadott szavazatok érvénytelenségét eredményezi. A Ve. pontosan felsorolja a választópolgár visszautasításának eseteit is (nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni, nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, már szavazott, megtagadja a szavazólap átvételének igazolását). Szintén újdonság, a Ve. azon előírása, mely szerint a szavazólap bal felső sarkában kell a bizottság bélyegzőlenyomatát elhelyezni. Ez a szavazás titkosságának garanciáját jelenti. A 19 órakor már sorban álló választópolgárok szavazhatnak, de az ezt követően érkezők már nem. A szavazatszámlálással kapcsolatban újdonság az az előírás, amely szerint a mozgóurna bontását követően ellenőrizni kell az ellenőrzőlap meglétét. Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrzőlap – amint azt fentiekben már említettük – a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. A régi Ve. a mozgóurnában lévő szavazólapok érvénytelenségével kapcsolatos előírást nem tartalmazott. A régi Ve. alapján a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetőjének a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről adatlapot kellett kiállítania. A Ve. alapján az adatlapok rendszere megszűnik, adatlap helyett a szavazóköri, valamint a választási eredményről elegendő jegyzőkönyvet készíteni. Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet. A Nemzeti Választási Iroda a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, így a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottság haladéktalanul értesíthető. A választási jogorvoslatok általános szabályai alapvetően változatlanok maradnak, ezzel kapcsolatban a bírság kiszabásának

menedzser praxis

2014. január

20


lehetőségét és a választási szerv hallgatására vonatkozó új előírásokat kell kiemelni. A jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok valamint bíróságok hatásköre kibővült a bírság alkalmazásának lehetőségével. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóívek le nem adása továbbá a kampánycélra kiadott adatok nem kampánycélú felhasználása, harmadik személynek történő átadása esetén bírságot is kiszabhat. A választási bizottság a bírság kiszabását, illetve a bírság mértékének megállapítását az eset összes körülményei – különösen a jogsértéssel érintettek körének nagysága, a jogsértés súlya és területi kiterjedtsége, a jogsértés ismétlődő jellege – alapján mérlegeléssel dönti el. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni az elkövető szándékosságát is. A bírság legalacsonyabb összegéről a Ve. nem rendelkezik, legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi öszszegének tizenötszöröse. Szintén új elem a választási jogorvoslati lehetőségek különös formái között a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat. Eszerint, ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül állapítja meg a jogszabálysértés tényét, és a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy ha úgy látja célszerűbbnek, akár meg is hozhatja az elmulasztott döntést. A Nemzeti Választási Bizottság tekintetében a fenti hatáskörrel a Kúria rendelkezik. A Ve. – a régi Ve.-hez hasonlóan – a különös részben tartalmazza az országgyűlési, a helyi önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati és az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő egyes szabályokat.

2014. január

menedzser praxis


21

3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok

3

Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok

Az országgyűlési képviselők száma a 2014. évi választást követően jelentősen csökken. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt pedig országos listán választanak majd meg. A területi lista megszűnik, a 386 képviselő helyett így összesen 199 képviselő kerülhet a Parlamentbe. Továbbá szintén jelentős változás, hogy a választás a korábbi kétfordulós rendszer helyett egyfordulós lesz a jövőben. A választópolgárok háromféleképpen szavazhatnak: – a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavaznak, – a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségük listájára, ha a nemzetiségi listára történő szavazás lehetőségével nem kívánnak élni – a nem nemzetiségi választópolgárokhoz hasonlóan – egy pártlistára szavazhatnak, – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok pedig egy pártlistára szavazhatnak. Az egyfordulós választás minden esetben eredményes, az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, a megjelentek számára tekintet nélkül. Az egyéni választókerületben a jelöléshez – a korábbi 750nel szemben – elegendő legalább ötszáz választópolgár ajánlása. Listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listán megszerezhető

menedzser praxis

2014. január

22

A választási eljárás 3 Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok

mandátumokat a jelenlegivel megegyező módon, a d'Hondt módszerrel osztják ki. A d’Hondt módszer lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján a 2014. évi országgyűlési választások során lesz lehetősége első alkalommal az országos nemzetiségi önkormányzatoknak nemzetiségi lista állítására. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. A magyarországi lakóhellyel rendelkező és a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár (vagyis aki kérte nemzetiségének megjelölését a névjegyzékben) egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára vagy ehelyett egy pártlistára szavazhat. Ezzel összefüggésben a Ve. előírja, hogy a szavazóköri névjegyzék és az értesítő az adott nemzetiséghez tartozó választópolgár nemzetiségét is tartalmazza. A nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel rendelkeznek, ám, ha így sem tudnak mandátumot szerezni, nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe. A régi Ve. annak a választópolgárnak, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de belföldön tartózkodik lehetővé tette, hogy a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon a településen kérje a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. A Ve. az igazolás

2014. január

menedzser praxis


23


rendszerét megszünteti, helyette az átjelentkezés intézményét vezeti be. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek – amely tartalmazza annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván – a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. A kérelem alapján a választópolgárt törölni kell a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg fel kell venni a megjelölt település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe (egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe). Az átjelentkezési kérelem szavazást megelőző második napon 16 óráig módosítható vagy visszavonható. Az új rendszerrel megszűnnek az igazolással kapcsolatos olyan jellegű problémák, hogy az igazolás késve érkezik, vagy hogy a kijelölt szavazókörökben hosszú sorok alakulnak ki. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a jövőben a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. Ezzel kiküszöbölhetővé válik az igazolás alkalmazása során fennálló visszaélési lehetőség, az átjelentkező választópolgárok az átjelentkezéssel nem tudják befolyásolni abban a választókerületben a választás eredményét, ahova átjelentkeztek. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon fel kell tüntetni az országgyűlési egyéni választókerület megjelölését. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot az urnában történő elhelyezés előtt lezárja. (A lezáratlan borítékban elhelyezett szavazólap le nem adott szavazatnak számít.) A szavazatszámláló bizottság a borítékot nem bontja fel, hanem azt külön szállítóborítékba helyezi és átadja a helyi választási irodának. A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át, amely azt a Nemzeti Választási Irodának továbbítja. A Nemzeti Választási Iroda a lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választó-

menedzser praxis

2014. január

24


kerületenként szétválogatja és továbbítja az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének. Az országgyűlési választásokon alkalmazandó szavazólapokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mivel a levélben szavazók szavazólapjára nem kerülhet rá a szavazatszámláló bizottság bélyegzőlenyomata, a szavazólap bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területén a levélben szavazásra utaló felirat kerül majd elhelyezésre. Szintén újdonság az országgyűlési választásokon, hogy a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélszavazás útján élhetnek választójogukkal. A levélben szavazók névjegyzékét a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A névjegyzékre azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt kell felvenni, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A központi névjegyzéken fel kell tüntetni azt a tényt, hogy a választópolgárt felvették a levélben szavazók névjegyzékébe. A külföldi választópolgárok szavazólapjukat postai úton, a külképviseleten, illetve Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában leadhatják. Az általuk leadott szavazatok számlálását a Nemzeti Választási Bizottság végzi. A választópolgár kérheti a szavazási levélcsomag személyes átvételét is, ám amennyiben e lehetőséggel a választópolgár nem kíván élni, a Nemzeti Választási Iroda küldi meg a szavazási levélcsomagot. A Ve. külön szabályozza a szavazási levélcsomag tartalmát. A levélszavazás a következőképpen történik: a választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólapot kitölti, majd a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és lezárja. Ezt követően kell kitöltenie és aláírnia az azonosító nyilatkozatot, melyet a lezárt belső borítékkal együtt kell elhelyeznie a válaszborítékban. A válaszboríték leadására több lehetősége is van a levélben szavazók

2014. január

menedzser praxis


25


névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak. A válaszborítékot el lehet juttatni a Nemzeti Választási Irodába azzal, hogy annak a szavazást megelőző napon 24 óráig meg kell érkeznie. A magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttatható bármely külképviseleti választási irodába, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban leadható bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában. A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható, a posta legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére. Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét oly módon, hogy azt a választópolgár az iroda folyamatos felügyelete alatt álló szavazóurnába dobja. A válaszborítékban elhelyezett szavazási iratokat – a levélben szavazók névjegyzéke alapján – a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi. A Ve. meghatározza a szavazási irat érvénytelenségének eseteit is. Megmarad a külföldön szavazás lehetősége a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok számára is. Részükre továbbra is a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetőséget. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthatja be. A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét. A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti ország-

menedzser praxis

2014. január

26


gyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon fel kell tüntetni az országgyűlési egyéni választókerület megjelölését. A külképviseletről a Nemzeti Választási Iroda útján jut el a szavazólap az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz. A bizottság kijelöli azt – az országgyűlési egyéni választókerület székhelytelepülésén működő – szavazatszámláló bizottságot amely megszámlálja az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleteken szavazó választópolgárok által leadott szavazatokat. A választás egyéni választókerületi eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg legkésőbb a szavazást követő hatodik napon. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatainak eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon állapítja meg. A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményét annak jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben teszi közzé. A választások eredményét korábban a sajtó útján kellett nyilvánosságra hozni, és az országosan összesített végleges választási eredményt kellett közzétenni a Magyar Közlönyben.

2014. január

menedzser praxis


27

4 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

4

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó új szabályok

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban csak néhány előírást emelünk ki. A választás kitűzésével kapcsolatban előírja a törvény, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé kell, hogy essen. A lakcímnyilvántartást kezelő szerv az általános választás évében január 31-ig átadja a települések, a megyék, illetve a főváros lakosságszámának január 1-jei adatait a Nemzeti Választási Iroda számára, amely a lakosságszámot három napon belül közli a helyi, illetve a területi választási iroda vezetőjével. A választási iroda vezetője az általános választás évében február 15-ig határozatban állapítja meg a képviselőtestület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát. Mivel a 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben jutnak mandátumhoz, e településeken választókerületeket kell kialakítani. A választókerületeket – a helyi választási bizottság véleményének kikérését követően – a helyi választási iroda vezetője alakítja ki. A választási bizottság véleménye a választási iroda vezetőjét nem köti. A helyi önkormányzati választások választókerületeit első alkalommal 2014. március 31-ig kell kialakítani. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az átjelentkezés korlátozásokkal gyakorolható. Az átjelentkezésre csak az a választópolgár jogosult, aki a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal tartózkodási helyet létesített az érintett településen, és a tartózkodási hely érvényessége még a szavazás napján is fennáll. Ha azonban

menedzser praxis

2014. január

28

A választási eljárás 4 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

a választópolgár tartózkodási helyét megszünteti, vissza kell venni a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe. A jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője – megyei lista tekintetében a területi választási iroda vezetője – állapítja meg szavazást megelőző ötvennyolcadik napot követő munkanapon. Az általános szabályoktól eltérően a választópolgár jelölési fajtánként egy jelöltet, illetve listát ajánlhat. Ha a választópolgár több ajánlást is adott, minden ajánlása érvénytelen, kivéve az olyan jelöltre leadott ajánlás, akinek nyilvántartásba vételéről a választási bizottság már határozatot hozott. A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző huszonhetedik napon, a listát pedig a szavazást megelőző huszonhatodik napon kell bejelenteni.

2014. január

menedzser praxis


29

5 A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó eltérő szabályok

5

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó eltérő szabályok

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjával azonos napra. A nemzetiségi választáson minden a településen jelölteket állító nemzetiség számára közös szavazókör szolgál, szükség esetén azonban – a Nemzeti Választási Iroda elnökének engedélyével – több szavazókör is kialakítható, de az azonos nemzetiséghez tartózó választókat ugyanabba a szavazókörbe kell sorolni. A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon – a listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon – kell bejelenteni. Nem lehet jelölt, aki a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, más nemzetiség önkormányzatának választásán jelölt volt. Ha a településen adott nemzetiség települési önkormányzatának választására nem kerül sor, a választópolgár a nemzetiségének megfelelő területi, illetve országos listás szavazólapját olyan borítékba helyezi, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve, majd a borítékot lezárva helyezi az urnába. E szavazólapokat legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig kell eljuttatni a területi választási irodához.

menedzser praxis

2014. január

30

A választási eljárás 6 Az Európai Parlament tagjainak választásán alkalmazandó különös szabályok

6

Az Európai Parlament tagjainak választásán alkalmazandó különös szabályok

Az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni. Ha azonban ez a vasárnap munkaszüneti napra, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, a választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli másik napra kell kitűzni. Az Európai Unió más tagállamának Magyarországon tartózkodó állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen. A másik uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a lakóhelye szerinti tagállamban szavazhat. Az a magyar állampolgár, akit ennek megfelelően az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vettek az adott tagállamból kapott értesítés alapján kerül törlésre a szavazóköri névjegyzékből. Az uniós polgár csak egy tagállamban indulhat jelöltként. Az Európai Parlament tagjainak választásán indított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni. A listaállításhoz egyébként legalább 20 000 választópolgár ajánlása szükséges. A szavazás befolyásolásmentes lebonyolítását szolgálja az a szabály, amely szerint a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában lezárult.

2014. január

menedzser praxis


31

7 A választási eljárásra vonatkozó rendeletek

7

A választási eljárásra vonatkozó rendeletek

A Ve. végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben állapítja majd meg. Ezzel kapcsolatban két rendelet született eddig. A központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet tartalmazza a választási nyilvántartásokra és a központi névjegyzékre vonatkozó részletszabályokat. E rendeletben találhatók az állampolgárok központi névjegyzékkel kapcsolatos tájékoztatásának módjára vonatkozó szabályok, illetve a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmekre alkalmazandó részletszabályok, kérelem-nyomtatvány minták. A rendelet meghatározza a képviselők nyilvántartására vonatkozó előírásokat is, továbbá azoknak a településeknek és külképviseleteknek a felsorolását, amelyek a szavazási levélcsomag átvételére jogosultak. A 18/2013. (VII. 17.) KIM rendeletben találjuk a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása költségeinek normatíváira, tételeire, elszámolási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályokat. A rendelet az időközi választások lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi feladatokat a Nemzeti Választási Irodához telepíti. Korábban e feladatokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter látta el. Megváltozott az időközi önkormányzati választások költségvetési fedezetének utalási rendje is. Előleg igénylésére a jövőben nincs lehetőség, az időközi választás normatívájának átutalására csupán az elszámolást követően kerülhet sor.

menedzser praxis

2014. január

32

A választási eljárás 7 A választási eljárásra vonatkozó rendeletek

A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben fogja meghatározni továbbá a a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, a választási eljárásban használandó nyomtatványokat, a választási eljárás határidőit és határnapjait, a választási eredmény országosan összesített adatainak körét, a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét, a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat és a bírság megfizetésének részletes szabályait.

2014. január

menedzser praxis


33

8 A jegyző szerepe a választási eljárás során

8

A jegyző szerepe a választási eljárás során

A 2013-as év a megszokottnál több feladatot tartogatott a jegyzők részére. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük: állami fenntartásba kellett adni egyes köznevelési, illetve egészségügyi intézményeket, sok helyen változott a hivatalokat fenntartó önkormányzatok köre, így a legtöbb körjegyzőség és polgármesteri hivatal szervezeti felépítése átalakult, a nyáron pedig felül kellett vizsgálni az önkormányzati társulások társulási megállapodásait, hiszen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján csak jogi személyiségű társulások működhetnek a jövőben. Azonban 2014. sem lesz unalmas, hiszen tavasszal (áprilisban vagy májusban) országgyűlési, októberben pedig helyi önkormányzati képviselő-választásra fog sor kerülni – gyökeresen megváltozott anyagi és eljárási jogszabályok mellett. Mivel a választások törvényességéért a jegyzők, mint a helyi választási irodák vezetői is nagy felelősséget viselnek, fejezetünk megpróbál segítséget nyújtani a jövő évi választásokra való eredményes felkészüléshez, bemutatva az új választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (a továbbiakban: Ve.), az egyes választástípusokra vonatkozó az eljárási szabályokhoz kapcsolódó anyagi jogi szabályokat, valamint azokat a rendeleteket, amelyek a Ve. felhatalmazása alapján bocsát ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Kiadványunk megjelenéséig két ilyen rendelet jelent meg: – a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, továbbá – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet.

menedzser praxis

2014. január

34

A választási eljárás 9 A választási eljárás

9


A képviseleti szervek megválasztásának tisztaságához – legyenek azok akár helyi, akár országos, akár európai uniós szinten működő testületek – alapvető érdek fűződik az alkotmányos jogállamokban, mint hazánk, hiszen ez az állampolgárok legáltalánosabb részvételi lehetősége a közhatalom gyakorlásában. A választás tisztaságát hivatottak szolgálni a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő választási eljárási szabályok, de e szabályok nem sokat érnek a választások lebonyolítását végző választási szervek megfelelő színvonalú felkészültsége nélkül. Ugyanis a legapróbb hibák, akár gondatlanságból elkövetett jogsértések előfordulása is megkérdőjelezheti az eljárásban résztvevők pártatlanságát, és ha ezek kritikusan magas számban fordulnak elő, akár az egész választás tisztaságát, és így a megválasztott képviseleti szerv legitimitását, ez pedig – elméletileg – alááshatja a teljes államszervezet működésének alapjait is. Fentiek miatt nagyon fontos a választási szervek alapos felkészültsége, és a választási eljárásra vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok pontos alkalmazása. Az Alaptörvény alapján a választások lebonyolítására vonatkozó törvény sarkalatos törvénynek minősül. A sarkalatos törvény elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Ve. – a korábbi választási eljárási törvényhez hasonlóan – általános és különös részre tagolódik: az általános részben találhatók a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályok, a különös rész pedig az országgyűlési képviselők választása, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása és az Európai Parlament tagjainak választása általánostól eltérő szabályait tartalmazza. E választások mellett a Ve. szabályait kell alkalmazni azokban az eljárásokban, amelyekre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli.

2014. január

menedzser praxis


35

9 A választási eljárás

Fentiekből látható, hogy a Ve. alkalmazási köre szűkebb a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) alkalmazási körénél. A régi Ve.-t fenti választások mellett ugyanis alkalmazni kellett az országos és a helyi népszavazásokra, népi kezdeményezésekre, továbbá az európai polgári kezdeményezésre. A népszavazásra és a népi kezdeményezésre jelenleg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény még hatályban lévő 45–50. §-ai, és a hatályon kívül helyezett, de ezen ügyekben még alkalmazandó régi Ve. előírásai vonatkoznak. Az európai polgári kezdeményezés szabályait az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete tartalmazza. A Ve. alkalmazása során természetesen figyelembe kell venni az egyes választástípusokra vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott anyagi jogi szabályokat is: az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényt, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 50-70. §-ait (a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása vonatkozásában) továbbá az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényt. E jogszabályok ismertetését a továbbiakban annyiban érintjük, amennyiben az a választási eljárási szabályok alkalmazása, illetve értelmezése szempontjából szükséges. A Ve. hatályon kívül helyezte régi Ve.-t azonban annak egyes rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell a következő választások, illetve népszavazások, népi kezdeményezések alkalmával: – az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon, – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választását megelőző időközi önkormányzati választásokon,

menedzser praxis

2014. január

36

A választási eljárás 9 A választási eljárás

– az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre, – a nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon, – az Európai Parlament tagjainak 2014. évi általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére kiírt választásokon.

2014. január

menedzser praxis


37


10

A választásra vonatkozó alapelvek

A választásra vonatkozó alapelvek egyrészt az Alaptörvényben, másrészt pedig a Ve.-ben találhatók. Bár az alapelvekkel való foglalkozás a gyakorlati munka szempontjából csupán elméleti okoskodásnak tűnhet, mégis érdemes részletesen foglalkozni velük. Amellett ugyanis, hogy vezérfonalat nyújtanak a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok értelmezéséhez, a jogorvoslatok szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a kifogást a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással is elő lehet terjeszteni. Az Alaptörvény 2., illetve 35. cikke az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának a következő alapelveit rögzíti: a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Ezek az alapelvek egyébként megegyeznek a régi Alkotmányban meghatározott alapelvekkel. A választási eljárás szabályainak részletes bemutatása előtt érdemes összefoglalni fenti alapelvek tartalmát. A választójog általánossága azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Ezt a jogot az Alaptörvény XXIII. cikke biztosítja. Az Alaptörvény alapján – a korábbi alkotmányos szabályokhoz hasonlóan – nem rendelkezik választójoggal: – akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt (ezek az úgynevezett természetes kizáró okok), – nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állam-

menedzser praxis

2014. január

38


polgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége, pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán vehetnek részt, akár jelöltként, akár választópolgárként. Szintén korlátozott a menekültek valamint a bevándoroltak vagy a letelepedettként elismert személyek részvétele a választásokon, ők kizárólag választóként vehetnek részt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Az Alaptörvény előírja azt is, hogy a választópolgár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. Ezzel szemben az országgyűlési képviselőválasztáson bármely választókerületben gyakorolható a választás joga (átjelentkezést követően), új szabály azonban – amint azt a későbbiekben majd látni fogjuk – hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a jövőben a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy minden választópolgár szavazata ugyanannyit ér, azonos arányban vesz részt a képviselői mandátumok létrehozásában. Ezt az elvet nem

2014. január

menedzser praxis


39


csupán az sérti, ha a választópolgárok bizonyos köre másoktól eltérő számú szavazatot adhat le, hanem az is, ha például az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok lélekszáma jelentősen eltér egymástól, vagyis egyes kerületekben jóval kevesebb szavazattal mandátumhoz lehet jutni. A választókerületek határainak ezt az elvet sértő megszabása akár a választás eredményére is befolyással lehet. Éppen ezért az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 4. § (2) bekezdése alapján az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a választásra jogosultak száma az egyes választókerületekben megközelítően azonos legyen. A választás közvetlenségének elve azt a követelményt támasztja a választás lebonyolításával kapcsolatban, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltre szavaznak, nem pedig küldötteket (pl. elektorokat) jelölnek, akik aztán megválasztják a jelöltek közül a képviselőt. Több jogrendszer is alkalmazza ezt a megoldást, sőt hazánkban is – az Ötv. 1994. évi módosításáig – a helyi önkormányzatok képviselő-testületei által delegált elektorok választották meg a megyei közgyűlés tagjait. A választás titkossága különösen nem szorul magyarázatra, azt jelenti, hogy a leadott szavazat tartalmát a választópolgáron kívül senki nem ismerheti meg. A Ve. lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni nem tudó, illetve látássérült választópolgárok a szavazás során segítőt, vagy ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagját vegyék igénybe. Előrelépést jelent e téren a Ve. által bevezetett új szabály, amely szerint a látássérült választópolgárok – előzetes igénybejelentésük alapján – Braille-írással ellátott szavazósablont használhatnak a szavazás során. Ennek részletes szabályait a későbbiekben ismertetjük. Így már csupán az olvasni nem tudó válaszpolgárok esetén nem érvényesülhet a szavazás

menedzser praxis

2014. január

40


titkosságának elve, azaz, hogy szavazatuk tartalmát rajtuk kívül más ne ismerhesse meg. A Ve. a következő választási eljárásra vonatkozó alapelveket nevesíti: a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése és a választási eljárás nyilvánossága. Kikerült a régi Ve.-ben külön nevesített alapelvek közül a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálásának, valamint a választás eredményének gyors és hiteles megállapításának elve. Újonnan nevesített alapelvek viszont a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése és a választási eljárás nyilvánossága. A választás tisztaságának megóvása azt a követelményt támasztja a választópolgárok, jelöltek, illetve választási szervek felé, hogy nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amelynek célja a választás eredményének jogellenes befolyásolása. Amint arra a bevezetőben már utaltunk, akár a legkisebb eljárási jogszabálysértések is megkérdőjelezhetik a választási szervek pártatlanságát, és megalapozhatják a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv megsértésére hivatkozással előterjesztett kifogás alaposságát. Az önkéntes részvétel alapelve két irányból is megsérthető. Egyrészt azzal, ha valakit megakadályoznak abban, hogy a választáson részt vegyen, másrészt azzal, ha valakit akarata ellenére bírnak rá a választáson történő részvételre. Ez az akadályozás, vagy a részvételre történő rábírás megvalósulhat puszta agitációval (direkt lebeszéléssel, rábeszéléssel, vagy például a választás helyszínére történő szervezett szállítással), de történhet akár erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással is. Ez utóbbi magatartások a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. §

2014. január

menedzser praxis


41


(1) bekezdésének e) pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők már abban az esetben is, ha nem vezetnek eredményre. A jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlősége pozitív és negatív szempontból is vizsgálandó. Egyrészt az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv következtében nem alkalmazható olyan intézkedés egyes jelöltekkel vagy jelölő szervezetekkel szemben, amelynek eredményeként mesterségesen megfelelő indok nélkül, kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, másrészt pedig az egyes jelöltekkel és jelölő szervezetekkel kapcsolatos intézkedések során figyelemmel kell lenni arra, hogy ne kerüljenek indokolatlanul más jelöltekhez, illetve jelölő szervezetekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe. A szavazólapok adattartamával kapcsolatban írja elő a Ve. például azt, hogy a szavazólapon a jelöltek, illetve listák sorrendjét sorsolással kell meghatározni, a jelöltek és a jelölő szervezetek adatait azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni, továbbá a jelölő szervezetek jelképei is egységesen egy 20 × 40 mm széles területen szerepelhetnek. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve azon a felismerésen alapul, hogy a formailag jogszerű magatartás nem feltétlenül jogszerű tartalmilag is, a joggyakorlás irányulhat más jogának gyakorlásában történő akadályozására, illetve jogtalan előnyök megszerzésére is. Az ilyen, formálisan ugyan jogszerű, de nyilvánvalóan nem a joggyakorlás érdekében foganatosított eljárási cselekményeket tiltja a Ve., és ezekkel szemben az alapelv megsértésére hivatkozással kifogás terjeszthető elő. Jóhiszemű egyébként az, aki a látszattól eltérő valós tényekről nem tud, és kellő gondosság tanúsítása mellett nem is tudhat róla. A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítésével kapcsolatban több olyan új szabályt is találunk

menedzser praxis

2014. január

42


a Ve.-ben, amit a régi Ve. nem tartalmazott, és jelentős előrelépést jelentenek a látássérült, illetve mozgáskorlátozott választópolgárok joggyakorlása terén. A fogyatékossággal élő választópolgár választójoga gyakorlásának elősegítése érdekében Braille-írással készült értesítőt valamint könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldését igényelheti, Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazására jogosult a szavazás során, illetve a választási szerveknek akadálymentes szavazóhelyiséget kell biztosítaniuk a mozgásukban korlátozott választópolgárok számára. A mozgáskorlátozott választópolgárok akadálymentes szavazóhelyiség és fülke igénybevételére jogosultak. Az új Ve. alapján ha a mozgáskorlátozott személy lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, a helyi választási iroda vezetője köteles a választópolgárt ugyanazon településen és ugyanabban a választókerületben akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére átvezetni. A választási eljárás nyilvánosságával kapcsolatban – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – rögzíti a Ve., hogy a választási szervek rendelkezésére álló adatok törvényben megállapított kivétellel nyilvánosak. Ilyen kivétel például a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, amely csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható. A választási eljárás nyilvánossága természetesen nem sértheti a szavazás titkosságát. A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igényeknek a választási szervek az információszabadságról szóló törvényben előírt 30 nap helyett legfeljebb 5 napon belül kötelesek eleget tenni.

2014. január

menedzser praxis


43

11 Értelmező rendelkezések

11

Értelmező rendelkezések

A Ve. értelmező rendelkezései közül a fogyatékossággal élő választópolgár fogalmát érdemes kiemelni. Eszerint fogyatékossággal élő az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi – képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Választási szerv alatt a választási bizottságot és a választási irodát kell érteni.

menedzser praxis

2014. január

44

A választási eljárás 12 A megfigyelők

12

A megfigyelők

A Ve. – a korábbi szabályozástól eltérően – tartalmaz előírásokat a nemzetközi megfigyelőkkel kapcsolatban is. Bár nemzetközi megfigyelők a korábbi választásokat is figyelemmel kísérhették, a rájuk vonatkozó szabályok eddig nem kerültek törvényi rögzítésre. A nemzetközi megfigyelők jogainak törvényi említése szintén garanciális előrelépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest. Eszerint más állam vagy nemzetközi szervezet megfigyelője – a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet, – a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet, valamint – kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre. Fenti jogok gyakorlásához a megfigyelőnek a Nemzeti Választási Irodánál nyilvántartásba kell vetetnie magát. A jogok mellett a törvény az alábbi kötelezettségeket írja elő a megfigyelő terhére: – a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja, – köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni, – tevékenységét köteles pártatlanul végezni. A régi Ve. szabályaihoz hasonlóan a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek jogosultak külképviseleti megfigyelők megbízására is, ám a Ve. alapján a jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként a korábbi egy megfigyelő helyett legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg.

2014. január

menedzser praxis


45

12 A megfigyelők

A külképviseleti megfigyelő az alábbi jogokkal rendelkezik az új Ve. alapján: – figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját, – a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, – kifogást nyújthat be, – a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja, Kötelezettségei a következők: a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással sem befolyásolhatja, és nem zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

menedzser praxis

2014. január

46

A választási eljárás 13 A választás kitűzése

13

A választás kitűzése

Az Alaptörvény 9. cikke alapján az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A választás kitűzésével kapcsolatban változás, hogy a választást eddig legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kellett kitűzni. A Ve. szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően került rögzítésre a törvényben, hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Nem eshet azonban a szavazás napja munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A megismételtetett szavazás napját a szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. A határidők számítása A határidők számítására vonatkozó szabályokat – a hatályát vesztő törvényhez képest – pontosítja a Ve. A határidőket a jövőben is naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. Ezzel szemben a választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő annak utolsó napján 24 órakor jár le.

2014. január

menedzser praxis


47

14 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási bizottságok

14

A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási bizottságok

A választási bizottságok – a Ve. megfogalmazása szerint – a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok alapvető funkciói a következők: ‒ a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, ‒ a pártatlanság érvényesítése, ‒ a választás eredményének megállapítása, ‒ szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az egyes választási eljárások során a következő választási bizottságok működnek: ‒ Nemzeti Választási Bizottság (a régi Ve. szerinti neve Országos Választási Bizottság), ‒ területi választási bizottság, ‒ országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, ‒ helyi választási bizottság, ‒ szavazatszámláló bizottság. Nem működik minden választástípus esetén az összes választási bizottság, és feladatuk is eltérő a különféle választási eljárásokban. A választási bizottságokról – a szavazatszámláló bizottság kivételével – általánosságban elmondható, hogy alapvető feladataik a következők (konkrét feladataikat az egyes választástípusokban a Ve. különös része tartalmazza): ‒ az időközi választások kitűzése, ‒ döntés a jelöltek, listák, jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, ‒ a választókerületi szavazólapok adattartalmának jóváhagyása,

menedzser praxis

2014. január

48

A választási eljárás 14 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási bizottságok

‒ a választás eredményének megállapítása, közzététele, indokolt esetben megsemmisítése, ‒ a megválasztott képviselők megbízólevelének átadása, ‒ jogszabálysértés esetén szignalizáció a hatáskörrel rendelkező illetékes szerv felé, ‒ jogorvoslati kérelmek elbírálása. A választási bizottságok választott és a jelöltek valamint a jelölő szervezetek által megbízott (delegált) tagokból állnak. Minden választási bizottság mellett működik választási iroda is azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájában a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik közre. Nemzeti Választási Bizottság A Nemzeti Választási Bizottság tagjainak száma – a régi Ve. által előírt öt fővel szemben – legalább hét fő. A tag olyan választópolgár lehet, aki magyarországi lakcímmel és jogi egyetemi diplomával rendelkezik. A tagokat (és a három póttagot) a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés minősített többséggel választja az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül. (A régi Ve. szerint egyébként a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak személyére nem a köztársasági elnök, hanem a közigazgatási és igazságügyi miniszter tett indítványt.) A tagok megbízatása kilenc évre szól. Ha az új tagok megválasztására valamilyen okból nem kerülne sor, a tagok megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik. A Nemzeti Választási Bizottságba tagot delegálhatnak ‒ az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotó pártok (az általuk delegált tagok megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig tart), továbbá

2014. január

menedzser praxis


49


‒ az országos listát állító jelölő szervezetek (az általuk delegált tagok az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig látják el feladataikat). Területi választási bizottság Tagjainak száma legalább három, a területi választási bizottságnak csak a megyében, illetve fővárosban, lakcímmel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A bizottság tagjait (és legalább két póttagját) a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, de legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg. A bizottsági tagok személyére a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. A bizottság további egy-egy tagját a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint független jelöltek delegálhatják. Országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság Tagjainak száma legalább három. Országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A bizottság tagjait (és legalább két póttagját) az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, de legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg. A bizottsági tagok személyére az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt. A bizottság további egy-egy tagját a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint független jelöltek delegálhatják.

menedzser praxis

2014. január

50


Helyi választási bizottság Tagjainak száma legalább három, az egy szavazókörrel rendelkező településeken azonban – mivel itt a szavazatszámláló bizottság feladatait is a helyi választási bizottság látja el – legalább öt. A helyi választási bizottságnak csak a településen lakcímmel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A bizottság tagjait (és legalább két póttagját) a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg. A bizottsági tagok személyére a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A bizottság további egy-egy tagját a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint független jelöltek delegálhatják. Szavazatszámláló bizottság Tagjainak száma legalább öt. A szavazatszámláló bizottságnak – a helyi választási bizottsághoz hasonlóan – csak a településen lakcímmel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A bizottság tagjait (és szükséges számban a póttagokat) a települési önkormányzat képviselő- testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg. A tagok személyére a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A bizottságba – valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba – a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg. Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani, mivel a szavazatszámláló bizottság feladatait e településeken az öt tagú helyi választási bizottság látja el.

2014. január

menedzser praxis


51


A települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül további tagokkal egészíti ki, ha a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat. Erre az átjelentkező választópolgárok magas számának következtében kerülhet sor. A szavazatszámláló bizottság speciális jellegű választási bizottság, feladatai minden választástípusban az alábbiakra terjednek ki: ‒ a választást megelőzően a szavazóhelyiség ellenőrzése, ‒ a szavazás törvényes lebonyolítása, ‒ döntés a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben, ‒ a szavazatok megszámlálása, ‒ a szavazás szavazóköri eredményének megállapítása. A szavazatszámláló bizottság tagjai – valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjai – a szavazást követő napon mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól. Erre az időre munkáltatójuk átlagbért köteles fizetni részükre, melynek, illetve járulékainak megtérítését a munkáltató a szavazást követő öt napon belül a helyi választási irodától igényelheti. (A régi Ve. alapján a járulékok megtérítését nem lehetett igényelni.) A választási bizottságok tagjaira vonatkozó általános szabályok A választási bizottság választott tagja – fenti szabályok mellett – az lehet, aki a központi névjegyzéken szerepel és az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat, delegált tag pedig az lehet, aki a központi névjegyzéken szerepel és az adott választáson jelöltként indulhat.

menedzser praxis

2014. január

52


Az a korlátozás, hogy a választási bizottság tagjának a választási bizottság illetékességi területén lakcímmel kell rendelkeznie, nem vonatkozik ‒ a jelölt és a jelölő szervezet által delegált tagra, ‒ a választási bizottság által megbízott tagra (ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem került sor, vagy nincs póttag, aki a kieső tag helyére be tudna lépni, és póttag megválasztására nem került sor), ‒ a területi választási iroda vezetője által más település szavazatszámláló bizottságából megbízott póttagra(ha a szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő tagok száma öt fő alá csökken, és a rendelkezésre álló póttagok közül nem lehetséges a bizottság kiegészítése). (Az utóbbi két esetet lásd később.) A választási bizottságok tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alapján a választási bizottságnak nem lehet sem választott, sem megbízott tagja ‒ a köztársasági elnök, ‒ a háznagy, ‒ képviselő, ‒ alpolgármester, ‒ jegyző, ‒ másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, ‒ a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint ‒ jelölt. A képviselő fogalmát a Ve. értelmező rendelkezései között találjuk. Eszerint képviselő a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet ‒ párt tagja, ‒ a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,

2014. január

menedzser praxis


53


‒ a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, ‒ központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (kivéve: a közalkalmazott), állami vezető. Az értelmező rendelkezések alapján hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa. Az OVB 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalása szerint a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt folyamatosan vizsgálni kell. Az összeférhetetlenség megállapítását bárki jogosult kezdeményezni, az érintett tag pedig köteles jelezni. Amennyiben jogorvoslati eljárásra kerül sor, az összeférhetetlenség fennállása hivatkozási alap lehet a jogorvoslatra. Ha azonban az összeférhetetlenségre a jogorvoslati határidőn túl derül fény, az összeférhetetlenség a választási bizottság döntéseinek érvényességét már nem érintheti. Főszabály szerint a választási bizottságok választott és megbízott tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak. A főszabály alól két kivételt állapít meg a Ve.: a Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagját csak a nemzetiségeket érintő ügyekben kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából, továbbá kizárólag a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal (tanácskozási joggal ezekben a kérdésekben is részt vehet a bizottsági üléseken). További eltérés, hogy

menedzser praxis

2014. január

54


tiszteletdíj csupán a választási bizottság választott tagjait illeti meg, a delegált tagokat nem. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, a bizottsági tagok pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásával kapcsolatban rögzíti a törvény, hogy a tagokra tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be. A választásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület. Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor ‒ a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, ‒ a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság, ‒ az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság bízza meg. A tag kiesése esetén a póttagok olyan sorrendben lépnek be, amilyen sorrendben az indítványban szerepelnek. A választási bizottságok választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,a megbízott tagok megbízatása pedig a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig tart. A választási bizottság tagjának megbízatása azonban nem csak mandátuma lejártakor szűnhet meg. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: ‒ a megválasztási feltételek megszűnésével, ‒ összeférhetetlenné válásával, ‒ lemondással, ‒ a megbízott tag megbízatásának megbízó általi visszavonásával,

2014. január

menedzser praxis


55


‒ a megbízott tagot megbízó jelölt vagy lista kiesésével és ‒ a tag halálával. A tag megbízatásának megszűnését a választási bizottság hivatalból, határozattal állapítja meg, azonban a megválasztási feltételek megszűnésére, az összeférhetetlenné válásra és a delegáló kiesésére hivatkozással bárki kezdeményezheti a megbízatás megszűnését megállapító határozat meghozatalát. Az erre vonatkozó indítványról három napon belül kell határozni. Ez esetben a határozathozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni. Ha a választott tag megbízatása szűnik meg, helyébe az a póttag lép, aki az indítványban soron következőként szerepelt, a szavazatszámláló bizottság kieső tagja helyére pedig a helyi választási iroda vezetője által kijelölt póttag lép be. Póttagok hiányában a választásra jogosult szerv köteles újabb tagot választani. Ha a választásra valamilyen okból nem kerül sor ‒ a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, ‒ a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság, ‒ az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság, ‒ a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság bízza meg. Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása szűnik meg, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg (kivéve értelemszerűen a megbízó kiesésének esetét).

menedzser praxis

2014. január

56


A választási bizottság tagját eskü illetőleg fogadalomtételi kötelezettség terheli (a továbbiakban együtt: eskü). A választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy megbízását követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja pedig legkésőbb a szavazást megelőző második napon tesz eleget e kötelezettségének. Az eskü szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény tartalmazza. Az eskünek azért is van különös jelentősége, mert a választási bizottság tagja csupán az eskü letételét követően gyakorolhatja jogait. Az esküt ‒ a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, ‒ a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, ‒ a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester illetőleg a megyei közgyűlés elnöke előtt, ‒ a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja pedig a polgármester előtt teszi le. Ha az eskü letételére a fenti határidőig nem kerül sor, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt tenni. A delegált tagokra vonatkozó közös szabályok A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak egy tag delegálására a választási bizottságba, illetve két tag delegálására a szavazatszámláló bizottságba. A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját – legkésőbb a szavazás napját megelőző tizenhatodik napon 16 óráig – a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A delegáltat a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy

2014. január

menedzser praxis


57


meghatalmazottja jelentheti be. A delegálás bejelentésekor a képviseleti jogosultságot és a meghatalmazást igazolni kell. Ha a delegálásra jogosult szervezet képviselője adott meghatalmazást a delegált bejelentésére, a meghatalmazott a delegálási jogot egy újabb meghatalmazással másra is átruházhatja, azonban a delegálás bejelentésekor minden egyes meghatalmazást be kell mutatni. A választási iroda a megbízás előterjesztését követően köteles ellenőrizni a megbízott tag választójogát. Ha a megbízás nem felel meg a Ve.-ben meghatározott fenti feltételeknek, a választási iroda vezetőjének önálló intézkedési (visszautasítási) joga nincs: a választási bizottság elnöke a kérdést a választási bizottság elé terjeszti, amely a delegált bejelentésétől (tehát nem az előterjesztéstől) számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy viszszautasításáról. A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetén azonban a helyi választási iroda vezetője utasítja vissza a megbízást, ha az a Ve. előírásainak nem felel meg. A választási bizottság ülése Az eskütételt követően kerül sor a választási bizottság alakuló ülésére, melyen a bizottság választott tagjai közül megválasztja elnökét és elnökhelyettesét. A választási bizottságot az elnök, akadályoztatása vagy esetleges kiesése esetén az elnökhelyettes képviseli. A választási bizottságok ülése nyilvános, a nyilvánosság azonban – amint arról már korábban írtunk – nem sértheti a szavazás titkosságát, és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A sajtó képviselői is jelen lehetnek a bizottságok ülésein, a bizottságok munkáját azonban nem zavarhatják. Az ülés rendjének fenntartása az elnök feladata. A választási bizottság üléséről – a szavazatszámláló

menedzser praxis

2014. január

58


bizottságok üléseinek kivételével – jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az alábbiakat tartalmazza ‒ az ülés időpontját és helyszínét, ‒ a választási bizottság jelen lévő tagjainak nevét, ‒ a választási bizottság döntését és ‒ a kisebbségi véleményt. A választási bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, a szavazatszámláló bizottság és az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság (amely amint azt már korábban említettük, a szavazatszámláló bizottság hatáskörét is gyakorolja) pedig abban az esetben határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Ez utóbbi szabály változás a régi Ve. előírásaihoz képest, amely szerint a szavazatszámláló bizottság döntéséhez is a bizottsági tagok többségének jelenléte volt szükséges. A módosítás eredményeként a mozgóurnáztatásban résztvevő tagok távolléte sem akadályozza a bizottság döntéshozatalát. A választási bizottságnak nem kell külön szervezeti és működési szabályzatot vagy ügyrendet elfogadnia. Ez alól súlyánál fogva kivétel a Nemzeti Választási Bizottság, amely az eljárására vonatkozó részletes szabályokat ügyrendben állapítja meg. A választási bizottság döntése A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásra, így a Ket. szabályai még mögöttes szabályként sem alkalmazandóak a választási bizottság döntéshozatali eljárása során. E szabályokat így a Ve. rögzíti. A választási bizottság döntése előtt köteles tisztázni a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A döntéshozatalra a szabad bizonyítás elve érvényesül, vagyis a bizottságminden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a tényállás tisztázására, és a bizonyítékoknak nincs a Ve.-ben előre

2014. január

menedzser praxis


59


meghatározott bizonyító ereje. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét, a tényállást az ez alapján kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. A Ve. a bizonyítási eszközöket példálózó jelleggel sorolja fel. Bizonyítási eszközök különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyítási eszköz. A bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket a választási eljárás során sem kell bizonyítani. Amennyiben a kérelmező ezt kéri, a bizottság köteles részére biztosítani a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét, azonban ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt, amennyiben jelen van (audiatur et altera pars). A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A régi Ve. alapján a választási bizottságnak minden kérdésben határozatot kellett hoznia, az új szabályozás így egyszerűsíti a választási bizottságok munkáját. A bizottságot hivatalból való intézkedési kötelezettség is terheli: amennyiben törvénysértés jut a tudomására kezdeményeznie kell a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását (pl. bűncselekmény elkövetése esetén rendőrségi feljelentést tesz). Ehhez jegyzőkönyvbe foglalt döntés szükséges. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet, tartózkodásra nincs lehetőség. Szavazategyenlőség esetén – szavazategyenlőség miatt meghiúsuló döntésképtelenség megelőzése érdekében a régi Ve. szabályaitól eltérően − az elnök szavazata dönt. A régi Ve. nem tartalmazott előírást a szavazategyenlőség esetére, a vitát addig kellett folytatni, amíg nem alakult ki többségi álláspont. A bizottság határozata – a határozatokra vonatkozó általános szabályokkal megegyezően – fejrészből, rendelkező részből,

menedzser praxis

2014. január

60


indokolásból és záró részből áll. A Ve. rögzíti a határozat tartalmi elemeit. A határozat fejrésze tartalmazza ‒ a választási bizottság megnevezését, a határozat számát, ‒ a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét. A rendelkező résztartalmazza ‒ a választási bizottság döntését, ‒ a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást. A határozat indokolásában rögzíteni szükséges ‒ a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, ‒ a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ‒ a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, ‒ azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta. A határozat záró része tartalmazza ‒ a döntéshozatal idejét, ‒ a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát. A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt. (A Ve. a fellebbezési jogról való lemondás jogintézményét nem ismeri.) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.

2014. január

menedzser praxis


61


A határozatot közölni kell a kérelmezővel, azzal, akire jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat illetőleg a kézbesítési megbízottal. A régi Ve. előírta, hogy a határozatot a meghozatala napján írásba kell foglalni. A Ve. ezt az előírást nem tartalmazza, azonban előírja, hogy a határozatot rövid úton (a jelenlévők részére átadással, telefaxon vagy elektronikus dokumentum formájában e-mailen) közölni kell. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A határozat közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, és az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni. Ha a határozat közlése nem a jelen lévő részére való átadással történt, a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. A belföldi kézbesítésre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A határozatot az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni, de az érintett ettől eltérő címet is megjelölhet a kérelmében. A határozatot továbbá ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére, amennyiben erre igényt tart. A választási bizottság határozatát nyilvánosságra kell hozni, a nyilvánosságra hozott határozat azonban személyes adatokat nem tartalmazhat! A Ve. lehetőséget biztosít a határozat kijavítására, amennyiben abban név-, szám- vagy más elírás van, és a kijavítás az ügy érdemére nincs kihatással. A határozat kijavítására a választási bizottság jogosult, de az eljárás egyszerűsítése érdekében a bizottság a határozatok kijavítására felhatalmazhatja a bizottság elnökét is. A kijavított határozatot közölni kell azzal, akivel az eredeti határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni. A kijavítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. A választási iroda vezetője által hozott határozatra is a választási bizottság határozatára vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

menedzser praxis

2014. január

62


Az iránymutatás Új jogintézmény a Ve.-ben a Nemzeti Választási Bizottság által kiadható iránymutatás. Az iránymutatást a Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében adja ki. Az eddigi szabályok szerint az Országos Választási Bizottság állásfoglalást adott ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, mely iránymutató jellegű volt a választási szervek részére, és ellene jogorvoslatnak nem volt helye. A Ve. rögzíti, hogy az iránymutatás – az állásfoglaláshoz hasonlóan – kötelező jogi hatással nem rendelkezik, csupán tájékoztató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az állásfoglalással szemben azonban az iránymutatást nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben, csupán a választások hivatalos honlapján.

2014. január

menedzser praxis


63

15 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási irodák

15

A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási irodák

A választási irodák a választási bizottságok mellett működő választási szervek, melyekben a választási iroda vezetőjeként megatározó szerep jut a jegyzőnek. A választási irodák elsősorban adminisztratív tevékenységet végeznek. A szavazatszámláló bizottság mellett külön választási iroda nem működik, a szavazatszámláló bizottság munkájában a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik közre. A települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett – a helyi választási iroda vezetőjének döntésétől függően − több jegyzőkönyvvezető is tevékenykedhet. Ezt a Ve. azért teszi lehetővé, mert ezekben a szavazókörökben szavazhatnak az átjelentkezéssel szavazók, így itt a szavazásra jogosultak száma jelentősen meghaladhatja a szokásos létszámot. Ezzel kívánja a jogalkotó elejét venni az esetlegesen kialakuló soroknak. A választási irodák feladatai: ‒ ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, ‒ gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek (például közzé teszik a szavazókörök, választókerületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatot), ‒ ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, ‒ biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, ‒ megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

menedzser praxis

2014. január

64

A választási eljárás 15 A jegyző szerepe a választási eljárás során – A választási irodák

‒ gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről, ‒ ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat, ‒ az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket, ‒ a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához és ‒ ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. A ‒ ‒ ‒ ‒ ‒

választási irodák: a Nemzeti Választási Iroda, a területi választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, a helyi választási iroda és a külképviseleti választási iroda.

A Nemzeti Választási Iroda A Nemzeti Választási Iroda a korábbi Országos Választási Iroda feladatait veszi át. Ezzel kapcsolatban csupán a leglényegesebb szabályokat ismertetjük. A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv. Az autonóm államigazgatási szervek jellemzője, hogy közigazgatási jellegű tevékenységük ellenére nem a Kormány, hanem az Országgyűlés alárendeltek, függetlenek, nem utasíthatóak, továbbá feladatot számukra csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. Költségvetésük − így a Nemzeti Választási Iroda költségvetése is − az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

2014. január

menedzser praxis


65


A Nemzeti Választási Iroda élén – a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által kilenc évre kinevezett – elnök áll (jelenleg Dr. Pálffy Ilona). Az elnök eskü- és vagyonnyilatkozattételre kötelezett, továbbá szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kell megfelelnie. Az összeférhetetlenséget az elnök a kinevezéstől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. A Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nemzeti Választási Iroda elnöke adja ki, és ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett. A Ve. alapján a Nemzeti Választási Iroda elnökének legfeljebb három elnökhelyettese lehet. A Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja a választási irodák szakmai tevékenységét. E feladatkörén belül iránymutatást ad ki, valamint utasítást adhat valamennyi választási iroda vezetője, továbbá a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére. A Nemzeti Választási Iroda a választási irodák általános feladatain túl többletfeladatokat is ellát: ‒ gondoskodik a központi névjegyzék vezetéséről, ‒ gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről, ‒ gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről, ‒ gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról, ‒ gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról, ‒ gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról, ‒ működteti a választások hivatalos honlapját (www.valasztas.hu ezen a honlapon találjuk a nemzetközi megfigyelők nevét, a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjét és iránymutatásait,

menedzser praxis

2014. január

66


‒ ‒ ‒

‒ ‒

a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartását), megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat, gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról, kutatásokat végez a választások története, a választási rendszerek nemzetközi összehasonlítása és a választási eljárás módszerei és eszközei fejlesztési lehetőségeinek témakörében, együttműködik más államok választási szerveivel és javaslatot tehet a választásokat érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét.

A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen ‒ a névjegyzékbe vételét kérő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számát országonkénti bontásban, ‒ a központi névjegyzéken szereplő, az egyes szavazóköri névjegyzékekben szereplő, az átjelentkezéssel szavazó, a külképviseleti névjegyzékbe vett, a levélben szavazók névjegyzékébe vett választópolgárok számát, ‒ az egyes szavazóhelyiségekben szavazóként megjelenő, az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok számát és ‒ a jegyzőkönyvek tartalmát. A területi választási iroda A területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője. A területi választási iroda vezetője utasítást adhat az országgyűlési

2014. január

menedzser praxis


67


egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetője részére. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhelytelepülésének jegyzője. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére utasítást adhat. A helyi választási iroda A helyi választási iroda vezetője a jegyző. A vezető feladatai közé tartozik például a választási iroda létrehozása, működtetése, választásszakmai felügyelete, a választói névjegyzék tartalmának jogi ellenőrzése, a választás lebonyolítása, a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzése és levéltárba helyezése. A külképviseleti választási iroda A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni. A területi, a helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák tagjaira vonatkozó általános szabályok Ha a választási iroda vezetőjének tisztsége betöltetlen, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

menedzser praxis

2014. január

68


A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A választási iroda tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A választási iroda tagjának megbízatása indokolás nélkül visszavonható. A választási iroda vezetőjének helyettese az általa a választási iroda tagjai közül kinevezett személy. Egyik választási irodának sem lehet tagja ‒ képviselő, ‒ alpolgármester, ‒ választási bizottság tagja, ‒ jelölt, ‒ a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint ‒ a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. A jelölt és a hozzátartozó fogalmát a Ve. értelmező rendelkezései között találjuk. Ha a kizárási ok a választási iroda vezetőjével szemben merül fel, haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének (a régi Ve. a felettes választási iroda vezetőjének tájékoztatási kötelezettségét írta elő), aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okot a választási iroda vezetőjével köteles közölni. A választási iroda vezetőjét és tagját is terheli eskütételi kötelezettség: a választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda tagjai pedig a választási iroda vezetője előtt tesznek esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü). Az eskü szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény tartalmazza.

2014. január

menedzser praxis


69


A választási iroda vezetője kizárólag a felettes választási iroda vezetőjétől, a választási iroda tagja pedig kizárólag a választási iroda vezetőjétől fogadhat el utasítást a választás lebonyolításával kapcsolatban. Más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a választási iroda vezetőjét vagy tagját nem utasíthatja. Ez alól egy kivételt állapít meg a Ve.: a választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat. A választási iroda tagjai külön díjazásra jogosultak, melynek mértékét a közigazgatási és igazságügyi miniszter állapítja meg. A tiszteletdíjak összegét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet állapítja meg. A Ve. új előírása szerint a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult a feladatait nem vagy nem megfelelő módon ellátó választási iroda vezetőjét megillető díj csökkentésére vagy akár a kifizetés megtagadására. A választási iroda vezetője által hozott határozatra a választási bizottság határozatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

menedzser praxis

2014. január

70

A választási eljárás 16 A szavazókörök, a központi névjegyzék és a szavazóköri névjegyzék

16

A jegyző szerepe a választási eljárás során – A szavazókörök, a központi névjegyzék és a szavazóköri névjegyzék

A szavazókörök A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét továbbra is a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. A szavazókörök kialakításával kapcsolatos változások a következők: ‒ egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerötszáz választópolgár juthat, ‒ a szavazókörök kialakításánál a névjegyzékbe-vételre jogosult valamennyi választópolgárt figyelembe kell venni. A régi Ve. szerint egy szavazókörhöz legfeljebb ezerkétszáz választópolgár tartozhatott, és a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát kellett figyelembe venni A Ve. azért határozza meg magasabb számban az egy szavazókörre jutó választópolgárok számát, mert a névjegyzékbe-vételre jogosult választópolgárok száma magasabb, mint a korábban figyelembe venni rendelt névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait. Minden településen legalább egy szavazókört kell kialakítani. Azokon a településeken, ahol egynél több szavazókör működik, ki kell jelölni azt a szavazókört, amelyikben a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak. E szavazókör különleges szerepét már a korábbi fejezetekben részleteztük, hiszen például itt szavazhatnak az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok is. Ha a település területén

2014. január

menedzser praxis


71

16 A szavazókörök, a központi névjegyzék és a szavazóköri névjegyzék

több országgyűlési egyéni választókerület található (e települések: Pécs, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza), vagy a település lakossága meghaladja a 10 000 főt, e szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van. A helyi választási iroda vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy a szavazóköri beosztás megfelel-e a törvényi előírásoknak. Ha a népességszám változása miatt szükséges, a szavazóköri beosztást haladéktalanul módosítani kell. A választás kitűzésétől a szavazás napjáig azonban nem lehet módosítani: ‒ a szavazókör határát és sorszámát, ‒ a település határát és elnevezését, ‒ utcanevet, házszámot és helyrajzi számot (ha az ingatlan címe a helyrajzi szám). A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról határozattal dönt, melyet helyben szokásos módon tizenöt napra közzé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör megjelölését. Az új törvénynek megfelelő szavazóköröket első alkalommal 2013. július 31-ig kellett kialakítani. A helyi önkormányzati választások választókerületeinek kialakítását pedig 2014. március 31-ig kell elvégezni. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda teszi közzé a választások hivatalos honlapján. A módosítások nyilvántartásban történő átvezetése a helyi választási iroda vezetőjének a feladata.

menedzser praxis

2014. január

72


A központi névjegyzék A központi névjegyzék vezetése A Ve.-ben a régi Ve.-hez képest jelentősen megváltoznak a névjegyzék vezetésére vonatkozó szabályok. A korábbi szabályok alapján a névjegyzék elkészítése és vezetése a helyi választási iroda vezetőjének feladata volt. A névjegyzék elkészítéséhez szükséges adatállományokat a kormányhivatal, illetőleg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) adta át a Helyi Választási Iroda részére. Mivel azonban már rendelkezésre állnak a technikai feltételei annak, hogy a névjegyzék egy online elérhető adatbázisban kerüljön rögzítésre, a Ve. a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe utalja a központi névjegyzék vezetését. Ezáltal lehetővé válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (a továbbiakban: SZL), valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában (a továbbiakban: NESZA) bekövetkező változások közvetlen átvezetése is. Az SZL-ben bekövetkező változásokat az informatikai rendszer haladéktalanul automatikusan átvezeti a központi névjegyzéken és a NESZA-n, a NESZA-ban bekövetkező változásokat pedig a központi névjegyzéken. A KEKKH számítóközpontjára és a KEKKH számítóközpontjával biztonságos hálózati kapcsolatban lévő számítógépes munkaállomásokra épülő választási informatikai rendszer része a központi névjegyzék, a NESZA, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása, a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása valamint a képviselők nyilvántartása. A KEKKH biztosítja az informatikai rendszer működtetési környezetének infrastrukturális hátterét és annak elérhetőségét a választási irodák számára. Az informatikai rendszer részeként a Nemzeti Választási Iroda választási ügyviteli rendszert, valamint a választási pénzügyi-logisztikai rendszert működtet.

2014. január

menedzser praxis


73


A központi névjegyzék adatait a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal: ‒ SZL, ‒ NESZA, ‒ a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása. A választási iroda közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a központi névjegyzékben rögzített adatokhoz. A NESZA adatainak frissítése – a korábbi szabályoktól eltérően – már nem egyedi adatszolgáltatással, hanem a gondnokoltak (a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt személyek), illetve a bűntettesek (kényszergyógykezelés alatt állók, közügyektől eltiltottak, szabadságvesztés-büntetést töltők) nyilvántartásából történő közvetlen adatátvétellel történik. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be továbbá kizárólag a választójog megállapításának céljára használható fel. Bárki kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy nem áll fenn vele szemben a választójogból való kizáró ok. Az igazolás tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint azt, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben fennáll-e a választójogból való kizáró ok. A választópolgár felvétele a névjegyzékbe Az eredeti elképzeléstől eltérően még sem kell minden választani szándékozó polgárnak kérnie a névjegyzékbe való felvételét. Ez a Ve. alapján attól függ, hogy a polgár rendelkezik-e magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel:

menedzser praxis

2014. január

74


Lakóhely

Tartózkodási hely

Névjegyzékbe vétel módja

1.

magyarországi cím

magyarországi cím

automatikus

2.

magyarországi cím

nincs

automatikus

3.

külföldi cím

magyarországi cím

regisztráció

4.

külföldi cím

nincs

regisztráció

5.

nincs

magyarországi cím

automatikus

nincs

nincs

6. 7.

ha nem szerepel a lakcímnyilvántartásban

regisztráció regisztráció1

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételét és a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését 2013. november 1. napjától kérheti, ám kérelme levélben már 2013. augusztus 1-jétől előterjeszthető. (A november 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek csupán november 30-ig kerülnek elbírálásra.) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a kérelemre rögzíthető adatok bejegyzését 2014. január 1-jét követően kérheti. A www.valasztas.hu honlapon országok szerinti bontásban megtekinthető, hogy hányan kérték központi névjegyzékbe való felvételüket. (Ezt október közepéig közel harmincezren kérték.) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására az alábbi lehetőségek állnak a választópolgárok rendelkezésére: ‒ a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási irodához, levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához nyújthatja be, ‒ a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja, 1

A táblázat forrása a www.valasztas.hu.

2014. január

menedzser praxis


75


‒ a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár levélben, az ügyfélkapun keresztül vagy a választások hivatalos honlapján keresztül nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához. Fontos, hogy állampolgársági eskü illetve fogadalom letételekor a névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatót és a kérelemnyomtatvány egy példányát a helyi választási iroda az esküt illetve fogadalmat letevő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár részére köteles átadni! A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálásának eljárási szabályai A választási iroda a benyújtott kérelmet iktatja, ha a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha a választási iroda a kérelem elbírálására hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik, a levélben beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási irodához, a kérelmet személyesen benyújtó kérelmezőt pedig tájékoztatja arról, hogy melyik választási irodához nyújthatja be a kérelmet. Ha a kérelmet a kérelmező személyesen nyújtja be, és azt a helyi választási iroda nem bírálja el a kérelmező jelenlétében haladéktalanul, a kérelem átvételéről átvételi igazolást kell adni a kérelmezőnek. A névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása során egyeztetni kell a választópolgár kérelemben szereplő adatait az SZL-ben szereplő adataival: ‒ a választási iroda a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de Magyarországon élő, a központi névjegyzékbe vételét kérő kérelmező központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmét az SZL és a NESZA adatai alapján bírálja el,

menedzser praxis

2014. január

76


‒ a helyi választási iroda a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmező, valamint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de Magyarországon élő kérelmező központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmét a központi névjegyzék adatai alapján bírálja el. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket fő szabály szerint a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni. A választójog gyakorlásának elősegítése érdekében azonban a beérkezése napján – vagy ha a kérelem nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon – kell elbírálni: ‒ a választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között beérkező alábbi kérelmeket: ‒ a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel illetve névjegyzékből törlés iránti kérelmét, ‒ az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen; ‒ a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező nemzetiséghez tartozásra, szavazási segítség iránti igényre, személyes adat kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmet; ‒ az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között beérkező, az Európai Unió más tagállama állampolgárának azon kérelmét, amely arra vonatkozik, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki. A központi névjegyzékbe vétellel kapcsolatos, valamint a központi névjegyzékkel kapcsolatos egyéb kérelem elbírálása céljából a KEKKH a helyi választási iroda részére a központi névjegyzékhez, az informatikai rendszer útján folyamatos hozzáférést biztosít. A kérelem elbírálása érdekében az informatikai rendszer a kérelmező adatait automatikusan összeveti a

2014. január

menedzser praxis


77


nyilvántartások megfelelő adataival. A választási iroda a vizsgálat eredményéről, illetve a kérelem elektronikus úton történt benyújtásáról az informatikai rendszerből értesül. A központi névjegyzékkel kapcsolatos döntést az informatikai rendszer képezi, amely kinyomtatást követően aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes. A választási iroda a névjegyzékbe vétel megtagadásáról, illetve a kérelemre történő törlésről határozattal dönt (a határozatra a választási bizottság határozatára előírtak az irányadók). A névjegyzékbe vétel iránti kérelem teljesítéséről nem kell határozatot hozni, elegendő a döntésről értesíteni a választópolgárt. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérelmét és az annak alapján hozott döntést meg kell őrizni ellentétes tartalmú kérelmének helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig, vagy a polgár központi névjegyzékből való törléséig. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérelmét és az annak alapján hozott döntést meg kell őrizni a központi névjegyzékből való törlésére irányuló kérelmének helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig, automatikus törlésétől számított 1 évig, vagy ellentétes tartalmú kérelmének – ide nem értve a névjegyzékbe vétel, illetve törlés iránti kérelmet – helyt adó döntés meghozatalától számított 1 évig. A központi névjegyzék adattartalma A központi névjegyzék egy minden választáson egyaránt alkalmazható adatbázis, amely tartalmazza: ‒ a Ve. hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait, ‒ a választójoggal nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgár adatait,

menedzser praxis

2014. január

78


‒ annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek, ‒ annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek. A névjegyzék adattartalma is bővült a régi Ve.-ben előírthoz képest. (A régi Ve. alapján a névjegyzék a választópolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, személyi azonosítóját tartalmazta.) A névjegyzék az új jogszabály alapján az alábbi adatokat tartalmazza ‒ a választópolgár nevét, születési nevét, ‒ a választópolgár személyi azonosítóját, ‒ a választópolgár magyarországi lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, ‒ a választópolgár anyja nevét, ‒ a választópolgár születési helyét és idejét, ‒ a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval, ‒ annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható, ‒ annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján, ‒ az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében tartalmazza továbbá a választópolgár állampolgárságát, ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek

2014. január

menedzser praxis


79


‒

‒ ‒ ‒

‒

‒

névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették, a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben, nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e, annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, segítséget igényel, az adatkiadás megtiltására vonatkozó nyilatkozat tartalmát, a választópolgárnak postacímét, email címét vagy telefax számát – amennyiben azt a választópolgár megadta – ezek hiányában a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett értesítési címét,a választókerület és a szavazókör megjelölését, a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a névjegyzékből történő törlés 10 éves határidejét megszakító eljárási cselekmény központi névjegyzékben történt rögzítésének dátumát, ha a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, az átvételre megjelölt település megjelölését.

A választópolgár külön kérelme alapján kerülnek rögzítésre a névjegyzékben az alábbi adatok is: ‒ nemzetiséghez tartozás, ‒ szavazási segítség iránti igény, ‒ személyes adata kiadása megtiltására vonatkozó nyilatkozat, ‒ a választópolgár postacíme, email címe vagy telefax száma. A nemzetiséghez tartozás, a szavazási segítség iránti igény valamint a személyes adatok kiadásának megtiltására vonatkozó nyilatkozat központi névjegyzékben való rögzítésére irányuló kérelem előterjesztésével kapcsolatban a Nemzeti

menedzser praxis

2014. január

80


Választási Iroda 2014. január 1. és 15. között küld tájékoztatást – és a kérelemnyomtatvány egy példányát – a magyarországi háztartásokba, továbbá a választópolgárokat médiaszolgáltatásban közzétett közérdekű közlemény útján is tájékoztatja. (A választási eljárás során használatos nyomtatványok mintája egyébként letölthető a www.valasztas.hu honlapról.) A központi névjegyzék adatainak egy része tehát a névjegyzék háttérnyilvántartásaiból kerül automatikusan átvételre, másik része pedig a választópolgár kérelme alapján a jegyző vagy a Nemzeti Választási Iroda rögzíti. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza ‒ a nemzetiség megjelölését, ‒ a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását, ‒ annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e a választópolgár. Mivel a nemzetiségi választópolgárként nyilvántartásba vett választópolgárok az országgyűlési képviselők választásán egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségük listájára (illetve ha a nemzetiégi listára történő szavazás lehetőségével nem kívánnak élni – a nem nemzetiségi választópolgárokhoz hasonlóan – egy pártlistára) szavazhatnak, és egy nemzetiség nemzetiségi önkormányzati képviselő-választásán vehetnek részt, a nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.

2014. január

menedzser praxis


81


A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében: ‒ Braille-írással készült értesítő megküldése, ‒ könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, ‒ Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása, ‒ akadálymentes szavazóhelyiség. Mint már a választási eljárás alapelveinek tárgyalásakor utaltunk rá, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítésével kapcsolatban több olyan új szabályt is rögzít a Ve., ami jelentős előrelépést jelent a látássérült illetve mozgáskorlátozott választópolgárok joggyakorlása terén. A látássérültek joggyakorlását a 2014. évi választásoktól Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segítik a választási szervek. A Braille-írással ellátott szavazósablont abban a szavazóhelyiségben kell biztosítani, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki erre vonatkozó igényét előzetesen jelezte. A sablon egy műanyag tok, amely Braille-írással tartalmazza a szavazólap szövegét. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elhelyezi a tokban, amely a szavazásra szolgáló körök helyén ki van lyukasztva. Ezen keresztül tudja behúzni a választópolgár az általa választott jelölt neve mellé az X-et, majd a szavazólapot a sablonból kivéve, azt az urnába dobja, a szavazósablont pedig visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak. Szintén új előírás, hogy a választópolgár részére – kérelmére – Brailleírással készült értesítőt küld ki a Nemzeti Választási Iroda. Természetesen továbbra is megmarad az olvasni nem tudó illetve látássérült választópolgároknak az a lehetősége is, hogy a szavazásban segítőt, vagy ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagját vegyék igénybe. A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár pedig a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet.

menedzser praxis

2014. január

82


Törlés a központi névjegyzékből A központi névjegyzékből törölni kell a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt, ha ‒ törlését kéri, ‒ a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év eltelt. (Kivéve, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le. Ezekben az esetekben a határidő újrakezdődik.) Törölni kell továbbá a központi névjegyzékből azt, aki elhunyt vagy választójogát elvesztette. A szavazóköri névjegyzék Mivel a névjegyzéket már nem a helyi választási iroda vezetője vezeti, a Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig válogatja le a központi névjegyzék adataiból választópolgárok szavazókörönkénti adatait. A központi névjegyzékből tehát a Nemzeti Választási Iroda olyan névjegyzékeket hoz létre, amelyek az adott választáson választójoggal rendelkező, és választásra jogosult polgárok adatait tartalmazza. Ekkor válik hozzáférhetővé a névjegyzék a helyi választási iroda számára, azonban kinyomtatására csupán a szavazást megelőző második nap 16 órát követően kerülhet sor. A jövőben tehát nem a helyi választási iroda feladata, hogy az SZL és a NESZA alapján szavazókörönként összeállítsa a névjegyzéket, és átvezesse rajta a változásokat. A ‒ ‒ ‒

szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választás megnevezését, a szavazás napját, a települést és a választókerületet,

2014. január

menedzser praxis


83


‒ a szavazókör sorszámát, ‒ a szavazóhelyiség címét, ‒ a választópolgár nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, az általa igényelt szavazási segítség (Braille írással ellátott szavazósablon, akadálymentes szavazóhelyiség) megjelölését, névjegyzékbeli sorszámát, ‒ az országgyűlési képviselők választásán átjelentkezéssel szavazó választópolgár lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését, ‒ a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok számát. Azt a választópolgárt, aki igényelte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, ám a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe kell áttenni. Szintén újdonság, hogy a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának a munkájában a szavazás napján részt vesz (feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör). A mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgárnak – az akadálymentes szavazókör igénybevételének lehetősége mellett – továbbra is joga van arra, hogy mozgóurnát igényeljen. A mozgóurna iránti igény a szavazást megelőző második napon 16 óráig a helyi választási irodánál, a szavazás napján 15 óráig pedig az szavazatszámláló bizottságnál terjeszthető elő. A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját, a szavazókör területén lévő tar-

menedzser praxis

2014. január

84


tózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a lakcímétől eltér, valamint a mozgóurna-igénylés okát. Amennyiben a mozgóurna iránti igényt a helyi választási irodánál terjesztik elő, a mozgóurnát igénylő választópolgárt fel kell venni a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. Ha pedig a szavazatszámláló bizottság előtt terjesztik elő, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe történő felvétellel egyidejűleg törölni kell a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből. A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek. A többes szavazás lehetőségének kizárását szolgálja az a garanciális szabály, hogy egy választópolgár vagy csak a szavazóköri névjegyzéken, vagy csak a mozgóurnát igénylő választópolgárok névjegyzékén szerepelhet. A Nemzeti Választási Iroda a szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően zárja le a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét. A lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét a legkésőbb a szavazást megelőző napon kell kinyomtatni. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét a helyi választási iroda vezetője hitelesíti. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken nem szerepelnek a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok. Ha egy napon több választásra is sor kerül a szavazókörben (például Európai Parlament tagjainak választását és helyi önkormányzati választást is ugyanakkor tartják), csak egy névjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza azt az adatot is, hogy a választópolgár milyen szavazólapokat kaphat. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén csak egyetlen esetben vezethető át változás: ha a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján

2014. január

menedzser praxis


85


mozgóurnát igénylő választópolgárt vesz fel a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. A régi Ve. nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a szavazás megismétlése esetén ki szavazhat. A Ve. szerint ha ismételt szavazásra kerül sor, azon azok a választópolgárok vehetnek részt, akik a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek vagy a megismételtetett szavazás napját követően, de legkésőbb az ismételt szavazás napján válnak nagykorúvá. Nem kerülhetnek fel a névjegyzékre azok, a választópolgárok, akik a megismételtetett szavazás napját követően létesítenek lakcímet a szavazókörben. A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon kell megsemmisíteni. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatait ugyanezen a munkanapon kell törölni. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem (mozgóurna igénylés, átjelentkezésre, külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem) benyújtására többféle lehetőséget is biztosít a Ve.: lehetőség van a kérelem előterjesztésére személyesen, levélben továbbá ügyfélkapun keresztül is. A mozgóurna iránti igény meghatalmazott útján is benyújtható a helyi választási irodához. A levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a választási irodába. A kérelmeket beérkezésük napján, vagy ha a kérelem nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon kell elbírálni. A mozgóurna iránti kérelmet a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást megelőző második napon, a szavazatszámláló bizottság pedig

menedzser praxis

2014. január

86


haladéktalanul bírálja el. A választási iroda kérelem teljesítése esetén a kért eljárási cselekményt végrehajtja és átjelentkezésre, külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelem esetén értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt, az elutasításról azonban határozattal dönt. A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárokat továbbra is a helyi választási iroda tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről. A látássérült választópolgárok részére a Braille-írással készült értesítőt a Nemzeti Választási Iroda küldi ki. Az értesítést azok a választópolgárok kapják, akik a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepelnek. A szavazóköri névjegyzékbe a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően történt felvételéről értesítő átadásával vagy megküldésével kell tájékoztatni az érintett választópolgárt. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni. Az értesítő tartalmazza: ‒ a választás megnevezését, ‒ a szavazás napját, ‒ a választókerületet, ‒ a szavazókört, ‒ a szavazóhelyiség címét, ‒ a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt, ‒ a választópolgár nevét, ‒ a választópolgár magyarországi lakcímét, ‒ a választással kapcsolatos tájékoztatást. Az országgyűlési képviselők választására kiküldendő értesítő fentiek mellett tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését is, ha a választópolgár kérelme szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben. Ha a választópolgár nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész a helyi választási irodától új értesítő igényelhető.

2014. január

menedzser praxis


87


A régi Ve. alapján a névjegyzéket a szavazás napja előtt negyvenhat nappal öt napra kellett közszemlére tenni. Az új szabályok alapján a település szavazóköri névjegyzékének adatait bárki megtekintheti a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a helyi választási irodában. A betekintés alól az alábbi adatok képeznek kivételt: a névjegyzékbe felvett választópolgárok születési neve, születési helye, anyja neve, személyi azonosítója, és az általa igényelt segítség formája (Braille-írással készült értesítő, könnyített formában megírt tájékoztató anyag, Braille-írásos szavazósablon, akadálymentes szavazóhelyiség).

menedzser praxis

2014. január

88

A választási eljárás 17 A jelöltállítás és a választási kampány

17

A jegyző szerepe a választási eljárás során – A jelöltállítás és a választási kampány

Jelöltek és listák bejelentése Az új választási eljárási törvény alapján az ajánlási rendszer is gyökeresen megújul. A jelölteknek a jövőben nem ajánlószelvényeket kell gyűjteniük, hanem aláírásokat az ún. ajánlóíven. Az ajánlóívet a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően. Ekkortól van lehetőség az ajánlások gyűjtésére. Az ajánlóív iránti igény tartalmazza a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét valamint a jelölés elfogadására és az esetleges összeférhetetlenségére vonatkozó nyilatkozatát. Az ajánlóíven fel kell tüntetni a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét és a választókerület megjelölését. Lista esetén fenti adatokat valamennyi jelölt tekintetében tartalmaznia kell a bejelentésnek. A listán egyébként legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azonban a jelöltek sorrendje a bejelentést követően már nem módosítható. Ha egy jelölt valamilyen okból kiesik a listáról, helyére a listán soron következő jelölt lép. Fontos azonban, hogy a bejelentett listára a bejelentést követően új jelöltet nem lehet felvetetni. Legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján lehet visszavonni a listát vagy a listán szereplő jelöltet. Ha azonban a lista visszavonásra kerül, új lista nem állítható.

2014. január

menedzser praxis


89

17 A jelöltállítás és a választási kampány

Az igényelt mennyiségű ajánlóívet az igénylést követően haladéktalanul át kell adni az igénylő részére, erre azonban legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon kerülhet sor. Az ajánlóíveket sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal is el kell látni. A jelöltként indulni kívánó választópolgár részére annyi ajánlóívet kell átadni, amennyit igényel. A jövőben is az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia. Újdonság viszont, hogy minden, a választói névjegyzékben szereplő választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A korábbi rendszerben a több jelöltet ajánló választópolgár valamennyi ajánlása érvénytelennek minősült. Egy választópolgár egy jelöltet természetesen csak egyszer ajánlhat, ha az ajánlóívet többször is aláírja, csupán egyetlen ajánlása lesz érvényes. Az ajánlás nem vonható vissza. Az ajánlóív előnye – a Ve. indokolása szerint – többek között az, hogy megszűnik az ajánlószelvények illegális eltulajdonításának lehetősége (pl. a postaládák feltörése útján), megszüntethető az a gyakorlat, hogy a választók csak személyes adataikat töltik ki, a többi rész kitöltését pedig az ajánlószelvényeket gyűjtő személyekre bízzák (lehetővé téve azt, hogy esetleg nem annak a jelöltnek a neve kerül az ajánlószelvényre, akinek az ajánlást a választópolgár szánta). Az ajánlóív további előnye, hogy az ajánlószelvények alkalmazásánál lényegesen olcsóbb, és adatvédelmi szempontból is kevésbé aggályos. Az ajánlóívnek tartalmaznia kell az ajánlást gyűjtő személy nevét és aláírását. Az ajánlások gyűjtésével illetve ellenőrzésével kapcsolatos szabályok lényegileg nem változnak. Ajánlást a jelölő szervezet képviselője, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, vagy az ő képviselője a polgárok zaklatása nélkül fő szabály

menedzser praxis

2014. január

90


szerint bárhol gyűjthet. Továbbra sem gyűjthető azonban ajánlás: ‒ az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, ‒ a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, ‒ tömegközlekedési eszközön, ‒ állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, ‒ felsőoktatási és köznevelési intézményben, ‒ egészségügyi szolgáltató helyiségében. Az ajánlásért előnyt adni vagy ígérni, illetve előnyt kérni és elfogadni továbbra is tilos. Az előny lehet vagyoni jellegű, de lehet egyfajta kedvezőbb pozíció biztosítása is. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 350. §-a három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, továbbá aki a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el. Önmagában tehát az, ha valaki anyagi juttatást kínál az ajánlásért, „csupán” a választási eljárás tisztaságát sérti. Ha azonban az anyagi juttatás kilátásba helyezése eredménnyel jár, és a választópolgár az anyagi juttatás fejében ajánlást ad, bűncselekmény valósul meg. Az előny kínálója és elfogadója egyaránt bűntetendő.

2014. január

menedzser praxis


91


Az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtött ajánlás érvénytelen. Nem csupán az az ajánlás érvénytelen, amelyet erőszakkal, vagy előny ígéretével szereztek, hanem az is, amelyet például olyan helyen gyűjtöttek, ahol fentiek szerint az ajánlás gyűjtése tilos. A Ve. eltérő szabályokat tartalmaz a jelöltek és a listák bejelentésére. A jelölt bejelentése az ajánlóívek átadásával történik. Az ajánlóíveket a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál kell átadni. Fontos szabály az ajánlóívek leadásával kapcsolatban, hogy a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, valamint a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a részére átadott összes ajánlóívet (még a ki nem öltötteket is) köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőn belül. Újdonság a Ve.-ben, hogy amennyiben a jelölt, vagy a jelölő szerezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a választási bizottság hivatalból köteles bírságot kiszabni. (Erre egyébként az ajánlóívek kiadásakor figyelmeztetni kell az igénylőt.) A Ve. meghatározza a bírság tételes összegét is: ez minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele (50.750,- Ft). Ebben az esetben tehát a választási bizottságnak sem a bírság kiszabásával sem a bírság mértékének meghatározásával kapcsolatban nincs mérlegelési joga. A jelölt illetve a jelölő szervezet által leadott ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés során a választási irodának az alábbiakra kell figyelemmel lennie: ‒ az ajánlóívet aláíró választópolgár rendelkezik-e választójoggal az adott választáson a választókerületben a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban, ‒ az ajánlóív tartalmazza-e az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, az anyja nevét, és ezen ada-

menedzser praxis

2014. január

92


tai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, ‒ az ajánlóívet a választópolgár aláírta, ‒ egy választópolgár az adott jelöltet egy vagy több ajánlással támogatta-e (ha egynél többször írta alá az ajánlóívet, a második és további ajánlásai érvénytelenek), ‒ szerepel-e az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy neve és aláírása. Az ajánló választópolgár azonosítását és választójogának ellenőrzését a központi névjegyzék, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adatai alapján kell elvégezni. Ha az ajánlóívek és az aláírások a fenti követelményeknek megfelelnek, meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. A választási irodák munkaterhét csökkenti az az előírás, hogy nem szükséges valamennyi támogató aláírás ellenőrizése, csupán annyié, amennyi a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges. Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégeznie a választási irodának. A választási iroda az ajánlások ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja a választási bizottságot. Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisíti. A jelölő szervezetet, a jelöltet és a listát az illetékes választási bizottság legkésőbb a bejelentést követő harmadik napon köteles nyilvántartásba venni, amennyiben azok a törvényes feltételeknek megfelelnek. A választási iroda köteles ellenőrizni a ‒ szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján, ‒ a jelölt adatait a központi névjegyzék alapján.

2014. január

menedzser praxis


93


Amint arra már korábban utaltunk, a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartása tartalmazza ‒ a jelölő szervezet nevét és székhelyét, rövidített nevét, jelképét, típusát, képviselőjének nevét és lakcímét, képviseleti jogának terjedelmét, nevében jelölt, lista bejelentésére meghatalmazott személy nevét, lakcímét és meghatalmazásának terjedelmét, ‒ a jelölt nevét és lakcímét, személyi azonosítóját, független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel, nyilatkozatát arról, ha neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon, foglalkozását (amennyiben a szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepel), ‒ a listát állító jelölő szervezetet, ‒ egyéb miniszteri rendeletben meghatározott adatokat, ‒ annak megjelölését, hogy a jelölő szervezetet, jelöltet, listát melyik választásra vették nyilvántartásba, a jelölt melyik választókerületben indul, illetve a listát melyik választókerületben állították. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson. A Nemzeti Választási Iroda – a központi névjegyzék adatai alapján – folyamatosan frissíti a jelöltek adatait. A választási iroda jelzi a választási bizottságnak ha a jelölt elveszíti a választhatóság jogát. A jelzés alapján a választási bizottság a jelöltet törli a nyilvántartásból. Hasonló a helyzet a jelölőszervezetekkel is. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, akkor azt a jelölő szervezetek nyilvántartásából is törölni kell.

menedzser praxis

2014. január

94


A ‒ ‒ ‒ ‒

jelölt a következő esetekben esik ki: a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, továbbá ha az őt állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából.

A lista akkor esik ki, ha ‒ a jelölő szervezet a listát visszavonja, ‒ a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, ‒ a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett jelöltet és a listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell. A választási kampány A választási kampányra vonatkozó szabályok is több ponton változtak. Az egyik legfontosabb változás, hogy a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, míg a régi Ve. ezt az időszakot a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tartó intervallumban határozta meg. Megszűnik a kampánycsend fogalma, hiszen ennek szabályai – az új informatikai eszközök megjelenése után – szinte betarthatatlanokká váltak. Azonban a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. A Ve. meghatározza a kampányeszköz fogalmát. Eszerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkí-

2014. január

menedzser praxis


95


sérlésére. Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Nem minősül választási kampánynak azonban ‒ a választási szervek tevékenysége, ‒ az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció függetlenül annak tartalmától és formájától. A Ve. eredetileg elfogadott szövege nem tartalmazott a választópolgárok szavazóhelyiségekhez való szállítására vonatkozó szabályokat. Az időközi választások tapasztalatai alapján azonban indokoltnak látta a jogalkotó az alábbi rendelkezések beépítését a törvénybe. A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutáshoz jogosult igénybe venni más személy segítségét. Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra azonban nyilvános felhívás nem tehető közzé, a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos (D vagy D1 kategóriájú vezetői engedélyhez kötött járművel történő) személyszállítás nem végezhető. A választópolgárok szervezett szállítása tehát a jövőben sem megengedett. A szavazás napján folytatott kampánytevékenységgel kapcsolatban az alábbi korlátozásokat tartalmazza a Ve.: ‒ a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül kampánytevékenység nem folytatható, ‒ mozgóurna igénylésére vagy a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé (ez egyébként a szavazás napját megelőzően is tilos), ‒ a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető, ‒ választási gyűlés nem tartható, ‒ politikai reklám nem tehető közzé.

menedzser praxis

2014. január

96


A korlátozásoktól eltekintve bármilyen formában, bármely eszközzel folytatható kampánytevékenység még a szavazás napján is. A Ve. példálózva sorolja fel a kampányeszközök körét. Eszerint kampányeszköz különösen ‒ a plakát, ‒ a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, ‒ a politikai reklám és politikai hirdetés, ‒ a választási gyűlés. Plakát Plakát: a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. Kampányidőszakban plakát engedély és bejelentés nélkül készíthető. (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján azonban a kiadványon impresszumot kell elhelyezni, amely tartalmazza a kiadó nevét és székhelyét, továbbá a kiadásért felelős személy és a szerkesztésért felelős személy nevét.) A plakát a kampányidőszakban az alábbi korlátozásokra tekintettel helyezhető el: ‒ épület falára, kerítésre plakátot a tulajdonos, a bérlő, továbbá a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet elhelyezni, ‒ a plakát elhelyezésekor tekintettel kell lenni arra, hogy helyi önkormányzati vagy a fővárosban a fővárosi önkormányzat nem tiltotta-e meg egyes közterületeken vagy középületeken a plakát elhelyezését (erre az önkormányzatnak műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi okból rendelet alkotásával van lehetősége) ‒ állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos, ‒ önálló hirdető-berendezés valamint az óriásplakátok elhelyezésére, a közterület-használatról szóló jogszabályokra is

2014. január

menedzser praxis


97


tekintettel kell lenni (a közterület-használatról szóló releváns jogszabályok a következők: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 12. §-a, reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet, az illetékes helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletei), ‒ a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5005/2012/6. számú határozatában megállapította, hogy sérti a Ve. plakátok szabad elhelyezésére vonatkozó szabályát az az önkormányzati rendelet, amely általános jelleggel írja elő, hogy a közterületen lévő műtárgyakon (pl. villanyoszlop, kandeláber) elhelyezett hirdetésekre közterület-használati engedélyt kell beszerezni, és közterülethasználati díjat kell fizetni. A rendeletben a választási plakátokat kivételként kell feltüntetni, e plakátok elhelyezéséhez közterülethasználati engedély beszerzése nem írható elő, és közterülethasználati díj sem szedhető utánuk. A plakátot az elhelyező, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni. Választási gyűlés A választási gyűléssel kapcsolatban az alábbi fontosabb szabályokat tartalmazza a Ve. A választási gyűlés ‒ kampányidőszakban tartható, ‒ a szavazás napján nem tartható, ‒ nyilvános, ‒ rendjének fenntartásáról a gyűlés szervezője köteles gondoskodni.

menedzser praxis

2014. január

98


Az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést a választási gyűlés megtartásához. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. Az ötszáznál kevesebb lakosú településeken rendszerint ugyanabban az épületben található az önkormányzat székhelye mint amelyikben a művelődési ház, a település közösségi tere is. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választási gyűlésekre nem terjed ki. Politikai reklám és politikai hirdetés Politikai reklám – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Médiatörvény) meghatározott fogalomra figyelemmel – valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. (A Médiatörvény alapján reklám az olyan – műsorszámnak minősülő – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.) Politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy

2014. január

menedzser praxis


99


független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. A hirdetés és a reklám közötti különbség az, hogy a reklám elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, míg a hirdetés a nyomtatott vagy internetes sajtótermékben (és filmszínházban) jelenik meg. A politikai reklámra vonatkozó alapvető szabályok a következők: ‒ A médiaszolgáltató a politikai reklámot köteles egyenlő feltételek mellett – különösen a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára tekintettel – közzétenni. (Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.) ‒ A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. ‒ A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. ‒ Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni. ‒ A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni. ‒ A politikai reklám közzétételére is alkalmazni kell a Médiatörvény rendelkezéseit. A Médiatörvény alapján a választási kampányidőszakban a Ve. szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben

menedzser praxis

2014. január

100


foglaltaknak, úgy a szolgáltató mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. A politikai hirdetésekre a következő alapvető szabályok vonatkoznak: ‒ A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. ‒ Amennyiben a sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, köteles hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét a választás kitűzését követő öt munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatni. (Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette, a hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzéken meghatározott ellenérték fejében közölhető.) ‒ Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely a Médiatörvény szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel. ‒ A sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül köteles az Állami Számvevőszéket tájékoztatni a közzétett politikai hirdetésekről. Közvetlen politikai kampány A közvetlen politikai kampány a választópolgárok célzott megkeresését jelenti személyesen, telefonon, elektronikus levélcímén vagy postacímén. Amint arra már korábban utaltunk, a választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat kampánycélokra kiadják. A mobiltelefonszám és az elektronikus levélcím kezeléséhez a választópolgár kifejezett hozzájárulása szükséges.

2014. január

menedzser praxis


101


Közvélemény-kutatás A közvélemény-kutatásra a szavazás napján az alábbi korlátozások vonatkoznak: ‒ a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, ‒ a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, ‒ csak az épületből kilépőket kérdezheti meg, ‒ a közvélemény-kutatás eredménye (exit poll) csak a szavazás befejezése után hozható nyilvánosságra. A régi Ve. a szavazóhelyiségből kilépők megkérdezését korlátozta, az új szabály alapján azonban a szavazóhelyiségnek otthont adó épületből kilépők megkérdezése engedélyezett az exit poll eredmények megállapítása érdekében. Adatszolgáltatás a névjegyzékből A közvetlen kampány folytatása érdekében a jelöltek, jelölő szervezetek a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő nevének és lakcímének kiadását igényelhetik. A választópolgárok fenti adatait ‒ a jelölt kérésére az érintett választókerületre kiterjedően a jelölt nyilvántartásba-vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda (országos egyéni választókerületi választási iroda), ‒ a listát állító jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően a Nemzeti Választási Iroda adja át, azon választópolgárok adatai kivételével, akik az adataik kampánycélú kiadását megtiltották. Az adatok átadásának határideje öt nap. Az adatszolgáltatás díja az első esetben a kötelező legkisebb munkabér egy havi összege (101.500,- Ft), a második esetben fenti összeg és a listás választókerületben megválasztható képviselők számának

menedzser praxis

2014. január

102


a szorzata. Az adatszolgáltatás csak a díj befizetésének igazolása esetén teljesíthető. Az így átadott adatokat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat a jelölt és a jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának. Amennyiben e kötelezettségének a jelölt vagy a jelölő szervezet nem tesz eleget, bírsággal sújtható. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.

2014. január

menedzser praxis


103

18 A helyi választási iroda feladatai, a választási informatikai rendszer

18

A helyi választási iroda feladatai az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választása során, a választási informatikai rendszer

A választási irodák feladatait a választási eljárásról 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) III. fejezete tartalmazza. A választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választása során a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) találjuk. Minden önálló önkormányzati hivatallal rendelkező településen önálló helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) működik. Közös önkormányzati hivatalt működtető településeken a HVI feladatait közös HVI látja el. A HVI vezetője a jegyző, a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) mellett a HVI egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A választási irodák általános feladatai a Ve. 75. §-a alapján: ‒ ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, ‒ gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek, ‒ ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, ‒ biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, ‒ megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

menedzser praxis

2014. január

104

A választási eljárás 18 A helyi választási iroda feladatai, a választási informatikai rendszer

‒ gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről, ‒ ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat, ‒ az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket, ‒ a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához és ‒ ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. 1. A HVI feladatai az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjai választásának napját megelőzően 1.1. A HVI névjegyzék vezetésével kapcsolatos Ve.-ben rögzített feladatai : ‒ átveszi a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmét, ‒ elbírálja a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatban hozzá benyújtott kérelmeket, ‒ az átjelentkezésre irányuló kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör – egy szavazókörös településen a szavazókör – névjegyzékébe, ‒ a központi és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen benyújtott fellebbezés alapján, ha a fellebbezésnek helyt ad, a névjegyzéket módosítja, ha a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést felterjeszti a járásbírósághoz, ‒ tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját

2014. január

menedzser praxis


105


megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe, ‒ biztosítja a település szavazóköri névjegyzékébe történő betekintést a választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig, ‒ a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérelmére másolatot ad ki a választópolgár központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól, ‒ az akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe helyezi át azt a választópolgárt, aki kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, ‒ az SZSZB tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére annak a szavazókörnek a névjegyzékébe helyezi át, amely SZSZB-nek a munkájában a bizottság tagja és jegyzőkönyvvezetője a szavazás napján részt vesz, ‒ legkésőbb a szavazást megelőző második napon átveszi a mozgóurna iránti kérelmeket és a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, ‒ legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét (e feladattal megbízhatja a területi választási irodát is, amely a feladatot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak járási hivatala útján is elláthatja), a nyomtatás megtörténtéről haladéktalanul értesíti az NVI-t, ‒ az utolsó oldal aláírásával és lebélyegzésével hitelesíti a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét. 1.2. A HVI névjegyzék vezetésével kapcsolatos Rendeletben rögzített feladatai : ‒ továbbítja az SZSZB részére a névjegyzék lezárását követően beérkező mozgóurna iránti igényeket,

menedzser praxis

2014. január

106


‒ az informatikai rendszerben biztosítja a szavazóköri névjegyzék megtekinthetőségét, ‒ a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntését a kérelmező lakcímére is megküldi. 1.3. A HVI egyéb Ve.-ben rögzített feladatai: ‒ határozattal megállapítja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét, kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak, a szavazókörök kijelöléséről szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, a módosításokat a nyilvántartásban átvezeti, ‒ folyamatosan figyelemmel kíséri a szavazókörök kialakítását érintő változásokat, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást (azzal, hogy a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet a szavazókör határát és sorszámát, továbbá település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot és – ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma – helyrajzi számot megváltoztatni), ‒ a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen benyújtott fellebbezést felterjeszti a területi választási iroda vezetőjéhez, ‒ átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket az SZSZB elnökének a szavazást megelőző napon, továbbá biztosítja az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig, ‒ gondoskodik a szavazóhelyiség berendezéséről, ‒ a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör SZSZB-jét a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárokra tekintettel a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat,

2014. január

menedzser praxis


107


‒ átveszi a választási bizottság megbízott tagjának személyére vonatkozó bejelentést, határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, ‒ kijelöli a választási bizottság kieső tagja helyére belépő póttagot, ‒ megállapítja a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok részére kijelölt szavazókör SZSZB-je mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát. 1.4. A HVI egyéb Rendeletben rögzített feladatai: ‒ gondoskodik a HVI tagjainak oktatásáról, felkészítéséről a feladataik ellátására, ‒ előkészíti az SZSZB tagjainak, póttagjainak választását, gondoskodik eskütételükről, ‒ közleményt ad ki a szavazás helyéről és idejéről, a szavazás módjáról, ‒ gondoskodik az SZSZB tagjainak eskü-, illetve fogadalomtételéről, ‒ helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza az SZSZB tagjainak, egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjainak, valamint a HVI vezetőjének nevét, a HVI hivatali helyiségének címét, telefonszámát, e-mail címét és fax-számát, ‒ megszervezi a mozgóurnás szavazást, ‒ előkészíti a szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozását és továbbítását, ‒ a területi választási iroda által megjelölt helyen és időben gondoskodik a központi nyomtatványok átvételéről, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról, ‒ fogadja a központilag – szavazókörönként – összeállított szállítódobozokat, tartalmukat tételesen ellenőrzi, elhelyezi bennük a napközbeni részvételi jelentések adatainak telefonos továbbításához szükséges jelszót tartalmazó lezárt borítékokat, és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről,

menedzser praxis

2014. január

108


‒ felvezeti a jegyzőkönyvekre a szavazóköri azonosítót és a szavazókörök egyéb azonosító adatait, ‒ biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai feltételeket, a szavazóhelyiségek felszerelését, ‒ a szavazást megelőző napon előkészíti és tételenként – átvételi elismervénnyel – átadja az SZSZB elnöke vagy helyettese részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket, ‒ tájékoztatja az SZSZB-t a szavazólap elkészülte után bekövetkező változásokról, ‒ gondoskodik a megfelelő szavazóhelyiség és a szavazáshoz szükséges egyéb technikai feltételek biztosításáról, a szavazólapok és az egyéb választási iratok őrzéséről. 2. A HVI feladatai az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjai választásának napján 2.1. Az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető feladatai a Ve. alapján: ‒ vezeti a visszautasított választópolgárok jegyzékét (a viszszautasítást az SZSZB nem foglalja határozatba!), ‒ kitölti a szavazóköri jegyzőkönyvet és továbbítja annak adattartalmát a HVI részére. 2.2. Az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető feladatai a Rendelet alapján: ‒ közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében, ‒ az SZSZB döntése alapján gondoskodik a névjegyzék kezeléséről, a visszautasítottak jegyzéke és a mozgóurnát kérők jegyzéke vezetéséről, ‒ 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00 és 17.30 órakor adatot szolgáltat a HVI részére a szavazókörben megjelent választópolgárok számáról,

2014. január

menedzser praxis


109


‒ a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul továbbítja a HVI vezetőjéhez, ‒ közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában, ‒ a HVI vezetőjének utasítása szerint telefonon, telefaxon azonnal továbbítja a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a HVI-hez, ‒ özreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv, a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvek, valamint az SZSZB határozatai másolatainak előállításában és az SZSZB megbízott tagjai részére történő átadásában, továbbá ‒ közreműködik a szavazóurnáknak, a szavazóköri jegyzőkönyveknek, valamint az egyéb választási iratoknak a HVI hivatali helyiségébe történő szállításában, ‒ ha az SZSZB az átjelentkezéssel szavazó választópolgár részére [a Ve. 257. § (1b) bekezdése alapján] csak egyéni választókerületi szavazólapot ad át, ennek tényét feltünteti a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékon, ‒ közreműködik az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó szállítóborítéknak a HVI hivatali helyiségébe történő szállításában. 2.3. A HVI Ve.-ben rögzített feladatai: ‒ a póttagok közül kiegészíti az SZSZB-t – az egy szavazókörrel rendelkező településen a HVB-t – ha a bizottság munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, ‒ rögzíti a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben. 2.3. A HVI feladatai a Rendelet alapján: ‒ biztosítja az SZSZB-k működésének és a szavazás menetének törvényes feltételeit, ‒ haladéktalanul továbbítja az SZSZB részére az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján a szavazás napján beérkező mozgóurna iránti igényeket,

menedzser praxis

2014. január

110


‒ fogadja és – ellenőrzést követően – az informatikai rendszerben haladéktalanul rögzíti a szavazókörökből érkezett napközbeni részvételi adatokat, a szavazás közben történt rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyveket, ‒ fogadja és – ellenőrzést követően – az informatikai rendszerben haladéktalanul rögzíti a szavazóköri jegyzőkönyvek adatait; amennyiben adathiány van a szavazóköri jegyzőkönyvben, vagy az adatrögzítés során az informatikai rendszer összefüggés-hibát vagy egyéb hibát jelzett, a HVI vezetője a jegyzőkönyvvezető útján azonnal tájékoztatja az SZSZB-t, ‒ átvételi elismervénnyel átveszi az SZSZB-től a szavazóurnákat, a szavazóköri jegyzőkönyveket, valamint az egyéb választási iratokat, ‒ a beérkező szavazóköri jegyzőkönyveket jogi és számszaki szempontból ellenőrzi, és haladéktalanul elvégzi az adatbeviteli teendőket (számítógépes adatfeldolgozásra a jegyzőkönyvek első példánya szolgál); a HVI a hibásan vagy hiányosan kitöltött jegyzőkönyvre felhívja az SZSZB figyelmét, és a jegyzőkönyv javítását követően intézkedik az adatok informatikai rendszerbeli javításáról, ‒ fogadja az SZSZB-től az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó szállítóborítékot. 3. A HVI feladatai a szavazás napját követően 3.1. A HVI Ve.-ben rögzített feladatai: ‒ gondoskodik az SZSZB és a helyi választási bizottság tagját megillető bér és járulékai megtérítéséről a tag munkáltatója részére a munkáltató által a szavazást követő öt napon belül előterjesztett kérelme alapján, ‒ a szavazást követő napon átadja az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatokat

2014. január

menedzser praxis


111


‒

‒ ‒ 3.2. A ‒ ‒

‒

‒

‒

tartalmazó szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának, továbbítja az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához, eljuttatja az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a Nemzeti Választási Irodához, az Európai Parlament tagjainak választásakor továbbítja a szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a Nemzeti Választási Irodához. HVI feladatai a Rendelet alapján: gondoskodik az SZSZB-ktől átvett választási iratok biztonságos tárolásáról, a szavazást követő – az átjelentkezéssel és a külföldön leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör esetében a kiállítását követő – három napon keresztül biztosítja a szavazóköri jegyzőkönyvek második példányának, valamint a határozatok nyilvánosságát, majd azokat irattárazza, a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányait legkésőbb a szavazást követő – az átjelentkezéssel és a külföldön leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör esetében a kiállítását követő – nap 11.00 óráig továbbítja az országos egyéni választókerületi választási irodához (a továbbiakban OEVI), a szavazólapokat és egyéb választási iratokat a polgármesteri hivatalban a szavazást követő kilencvenedik napig megőrzi; a szavazást követő kilencvenedik napot követő munkanapon, illetve büntetőeljárás esetén az ügy jogerős lezárása után a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – megsemmisíti, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó szállítóborítékot legkésőbb a szavazást követő nap 11.00 óráig továbbítja az OEVI-hez.

menedzser praxis

2014. január

112


A választási informatikai rendszer A választási informatikai rendszer hátterét az okmányhálózat infrastrukturális háttere és az anyakönyvi szolgáltató rendszer infrastrukturális háttere biztosítja. A választási informatikai rendszert kell használni ‒ a szavazóköri névjegyzék, a külképviseleti névjegyzék, valamint a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének összeállításához, továbbvezetéséhez, a szavazóhelyiségbe kerülő példányának elkészítéséhez, ‒ a szavazóköri névjegyzék megtekintésének biztosításához, ‒ a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás elkészítéséhez, ‒ az értesítők elkészítéséhez, ‒ a választójogosultság megállapításához, illetve ellenőrzéséhez, ‒ a jelölő szervezetek, jelöltek és listák adatainak nyilvántartásához, ‒ az ajánlóívek elkészítéséhez, az ajánlások ellenőrzéséhez, ‒ a jelölt fényképének, nemzetiségi nevének, a jelölő szervezet jelképének, valamint nemzetiségi nevének kezeléséhez, ‒ a szavazólapok adattartalma jóváhagyásának támogatására és a nyomdai adatátadáshoz, ‒ a központi előállítású nyomtatványok és egyéb választási anyagok átvételével, elosztásával összefüggő logisztikai feladatok ellátásához, ‒ a szavazóhelyiségekbe kerülő szavazóköri névjegyzékek, valamint a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékeinek kinyomtatásáról és hitelesítésének megtörténtéről szóló értesítés továbbításához, ‒ a rendkívüli események jelentéséhez és a napközbeni részvételi adatok jelentéséhez, ‒ a választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer működtetéséhez, ‒ a jegyzőkönyvek rögzítéséhez és ellenőrzéséhez,

2014. január

menedzser praxis


113


‒ a választási eredmény előzetes tájékoztató adatainak előállításához, ‒ a választási eredmény megállapításának támogatásához. Az informatikai rendszert az országgyűlési képviselők választásán fentiek mellett ‒ a levélben szavazók névjegyzékének összeállításához és továbbvezetéséhez, ‒ a levélben leadott szavazási iratok ellenőrzéséhez kell használni. A kormányhivatal feladatai a választásokkal kapcsolatban A Rendelet lehetőséget biztosít a a területi választási iroda (a továbbiakban: TVI), az OEVI és a HVI vezetője részére, hogy szükség esetén a választási feladatok ellátása érdekében a kormányhivataltól a vele közszolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő választási iroda tagjává történő megbízását igényelje. A kormányhivatal a TVI, az OEVI, illetve a HVI részére rendelkezésre bocsátja továbbá az okmányhálózat kormányhivatalnál való elérését, az okmányhálózat kormányhivatalnál való eléréséhez szükséges informatikai eszközöket, a választási informatikai hálózat eléréséhez szükséges eszközöket. A kormányhivatal által rendelkezésre bocsátott személyek és informatikai eszközök különösen a következő állandó és időszakos választási feladatok elvégzését szolgálhatják: ‒ a választási informatikai rendszerekhez kapcsolódó helpdesk feladatok támogatása, ‒ az informatikai rendszerekkel kapcsolatos oktatási feladatok támogatása. ‒ ajánlóívek nyomtatása, ‒ ajánlások ellenőrzése, ‒ az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos adatrögzítés, ‒ közreműködés a szavazólap jóváhagyási folyamatában,

menedzser praxis

2014. január

114


‒ a szavazóköri névjegyzék és mozgóurnát kérők jegyzékének kinyomtatása, ‒ a szavazóköri jegyzőkönyvek adatainak rögzítése, ‒ a választási eredményt megállapító jegyzőkönyv összeállításához szükséges ellenőrzési feladatok ellátása, ‒ a választások pénzügyi és logisztikai elszámolási feladatai informatikai támogatása. A választási iroda és a kormányhivatal együttműködik a választási feladatok határidőre történő elvégzése érdekében. A Rendelet alapján a választási feladatok határidőre történő elvégzése elsőbbséget élvez a kormányhivatal egyéb feladataival szemben.

2014. január

menedzser praxis


115

Tartalomjegyzék

19 Az országgyűlési képviselő-választás eljárási határidői és határnapjai A köztársasági elnök 16/2014. (I. 20.) KE határozatával 2014. április 6. napjára tűzte ki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választását. Az alábbiakban a választási eljárás helyi választási irodák és országos egyéni választókerületi választási irodák számára releváns eljárási határidőit és határnapjait ismertetjük a 3/2014. (I. 20.) KIM rendelet alapján. ‒ 2014. január 20-tól április 6-ig nem lehet szavazókör határát és sorszámát, továbbá település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot és – ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma – helyrajzi számot megváltoztatni [Ve. 79. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. január 21-től április 22-ig a Nemzeti Választási Iroda hozzáférhetővé teszi a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait a helyi választási iroda számára (Ve. 101. §). ‒ 2014. február 7. az ezt követően szavazóköri névjegyzékébe vett választópolgárt a helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről [Ve. 116. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. február 15-től 2014. április 6-án 19.00 óráig a választási kampány időtartama (Ve. 139. §). ‒ 2014. február 17-től az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet [Ve. 121. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. február 23-án 16.00 óráig az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testület megválasztja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot (Ve. 22. §).

menedzser praxis

2014. január

116


‒ 2014. március 3-án 16.00 óráig az egyéni választókerületi jelölt bejelentése [Ve. 252. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. március 3-án, 16.00 óra után az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elvégzi a bejelentett jelöltek sorrendjének sorsolását [Ve. 160. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. március 17-én 16.00 óráig a szavazatszámláló bizottság három tagja és szükséges számban póttagok megválasztása. A tagokat és a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete választja meg [Ve. 24. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. március 21-én 16.00 óráig a választási bizottság megbízott tagjának bejelentése (Ve. 30. §). ‒ 2014. március 29-ig az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok és az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottságot [Ve. 292. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. április 4-én 16.00 óráig az átjelentkezésre irányuló kérelmek benyújtása (módosítása, visszavonása) a helyi választási irodához [Ve. 250. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 4-én 16.00 óráig a mozgóurna iránti kérelem benyújtása a helyi választási irodához [Ve. 103. § (2) bekezdés], és a mozgóurna iránti kérelmek elbírálása [Ve. 113. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 4-én 16.00 óráig a Nemzeti Választási Iroda lezárja a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét [Ve. 106. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. április 5. a lezárt szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása [Ve. 106. § (2) bekezdés].

2014. január

menedzser praxis


117

Tartalomjegyzék

‒ 2014. április 5. a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a szavazólapok és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékek átadása a szavazatszámláló bizottság elnökének [Ve. 164. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. április 5-től 6-án 6:00 óráig a helyi választási iroda biztosítja az iratok és kellékek őrzését (Ve. 164. § (2) bekezdés). ‒ 2014. április 6-án 6.00 órától 19.00 óráig szavazás (Ve. 169. §). ‒ 2014. április 6-án 15.00 óráig a mozgóurna iránti kérelem benyújtása a szavazatszámláló bizottsághoz [Ve. 103. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 7. a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjai mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól [Ve. 15. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. április 7. a helyi választási iroda átadja az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékát tartalmazó szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának, a szállítóborítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához szállítja [Ve. 283. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 9-én 16.00 óráig a jelölt és a listát állító jelölő szervezet köteles leadni a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét tartalmazó adatszolgáltatás megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának [Ve. 155. § (2) bekezdés]). ‒ 2014. április 9-én 16.00 óráig a szavazóköri, valamint a választási eredményről készült jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában megtekinthető (Ve. 204. §).

menedzser praxis

2014. január

118


‒ 2014. április 11-én 16.00 óráig a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság tagjának munkáltatója a tagot megillető bér és járulékai megtérítését igényelheti a helyi választási irodától [Ve. 15. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 12-ig az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét [Ve. 294. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. április 12. az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat tartalmazó csomagot átadja az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság elnökének [Ve. 292. § (3) bekezdés]. ‒ 2014. április 25-ig a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a választás országos listás eredményét (Ve. 296. § (2) bekezdés). ‒ 2014. május 6-án 16.00 óráig a választási plakátok eltávolítása [Ve. 144. § (7) bekezdés]. ‒ 2014. július 5-ig a szavazólapokat a helyi választási irodában meg kell őrizni [Ve. 205. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. július 5-ét követően a jegyzőkönyvek első példányának átadása a Magyar Nemzeti Levéltárnak [Ve. 205. § (2) bekezdés]. ‒ 2014. július 7. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke megsemmisítésének határnapja [Ve. 109. § (1) bekezdés]. ‒ 2014. július 7. Az ajánlóívek megsemmisítésének határnapja (Ve. 128. §). ‒ 2014. július 7. a választási iratok megsemmisítése (a jegyzőkönyvek kivételével) [Ve. 205. § (2) bekezdés].

2014. január

menedzser praxis

Felkészülési segédlet a évi országgyűlési választások lebonyolításához

Recommend Documents