Knáb Mónika Feladatgyűjtemény a biológia tantárgy tartalmi és szemléleti zöldítéséhez. (a 7. és 10. évfolyam kerettantervi anyagához) I. A Föld élővilága, életközösségek 1. feladat: Erdőirtás - Asszociációs térkép készítése. A feladatot 3-4 fős csoportokban végezzük. Minden csoport kap egy ív csomagolópapírt és filctollat. A papír közepére kerül a téma: ’Esőerdők irtása’. A csoportok ebből kiindulva megpróbálják feltárni a lehetséges következményeket (főágak), illetve a következmények további hatásait, következményeit (mellékágak). (Az elágazások tetszőlegesen folytathatóak.) Mindezt elágazó térkép formájában rögzítik. A feladatra 10 perc áll rendelkezésre, utána minden csoport bemutatja a saját asszociációs térképét, az eredményeket közösen értékeljük. 2. feladat: Táplálékhálózat Amazóniában. A) Az ábra a dél-amerikai esőerdő táplálékhálózatát szemlélteti. Írd az élőlények nevét a megfelelő négyszögbe! Minden élőlény csak egyszer szerepelhet. A feliratok között olyanok is vannak, amelyek nem szerepelnek a megoldásban.
B) Milyen hatásai lehetnek az erdőirtásnak a természetes életközösségekre? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
3. feladat: Léghajóval a világ körül. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat! „Az egyik pálmafa alatt unottan üldögélt egy egypúpú teve. Megvetően bámult rájuk, aztán Rókáé mellé hajtotta a fejét. A következő pillanatban különös, gurgulázó kiáltást hallatott, majd focilabda nagyságú fehér golyó jelent meg a szájában. Róka ijedtében felvonított, és elszaladt. - Hahaha - röhécselt Teve, míg a fehér golyóbist lassan visszavette a szájába. - Ha elpukkantom, mindig inukba száll a bátorságuk, hehehe. - De hát mi ez? - kérdezte Emma. Azt hitte, nagy és gusztustalan, felfújható rágógumit látott. - A garathólyagom. Fel tudom fújni, és utána pukkan - mondta Teve büszkén. És még egyszer bemutatta tudományát a bámuló gyerekeknek. - Kik is vagytok ti tulajdonképpen? - kérdezte végül, mihelyt ráunt tulajdon produkciójára. - Kalandvágyó utazók - mondta Emma, és már húzta is elő az útinaplót, amelyet az édesanyjától kapott indulás előtt. Teve gyanakodva nézte az előkészületeket. - Ingyen nem vagyok hajlandó nyilatkozni - jelentette ki. - De hiszen ez csak a naplóm - méltatlankodott Emma -, jegyzeteket készítek azokról az állatokról, akikkel találkozunk. Igazából Larry nagybátyánkat keressük; lehet, hogy errefelé is járt. - Ilyen nevet még sose hallottam - mondta Teve fitymálva. - Ha járt volna erre, biztos, hogy tudnék róla. - Hogyhogy? - szólt közbe Iván. - Az én segítségem nélkül senki emberfia nem bírja ki a sivatagban. „ (Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül.) Válaszolj! Miért fontos háziállat a teve a sivatagi népek számára?.................................................................................................................................. ..................................................................................................................................... Hogyan nevezik még az egypúpú tevét?........................................................................... Mely szervezeti sajátosságok tették lehetővé, hogy a tevék alkalmazkodtak a sivatagi körülményekhez?.................................................................................................................... ................................................................................................................................................. ............................................................................................................................... Hol élnek kétpúpú tevék?.................................................................................................. Nézz utána, mit jelent az elsivatagosodás jelensége! Milyen veszélyekkel járhat?.......... ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 4. feladat: Ökológiai lábnyom. Az ökológiai lábnyom olyan számítási módszer, amellyel kiszámolhatjuk, hogy a természet forrásainak mekkora részét használjuk. Más megközelítéssel: az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal fenntartásához szükség lenne.
1
Kiszámítható egy régió, egy ország, egy tevékenység, vagy akár a saját ökológiai lábnyomunk is. A) Számold ki a saját ökológiai lábnyomodat az alábbi internetes oldalon található kérdőív segítségével! http://www.lead.org/leadnet/footprint …………………………………………………………………………………………………... B) Ha ismerjük az ökológiai lábnyomunk méretét, akkor egy kis odafigyeléssel csökkenteni is tudjuk azt. Gyűjts ötleteket, hogyan!............................................................................................ ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. feladat: Miért veszélyes rovarirtó szer a DDT? A DDT volt az első olyan vegyszer, amelyet tömegméretekben használtak rovarirtásra. A második világháború után kezdték el alkalmazni, és nagyon jó eredményeket értek el vele különböző növényi kártevők, valamint az álomkórt, a sárgalázat illetve a maláriát terjesztő rovarok irtásában. 1970-ig évi 100 000 tonnás mennyiségben alkalmazták világszerte. Hamarosan kiderült azonban, hogy a DDT sem a környezetben, sem az élő szervezetekben nem bomlik le, ráadásul nem is ürül ki az élőlények testéből. A DDT változásokat okoz az örökítő anyagban is. Mindezek miatt használatát világszerte betiltották. Ennek ellenére a vegyszer még ma is megtalálható a Föld minden részén az élőlények, így az ember szervezetében is. Még az Antarktisz környékén élő madarakban és a mélytengeri halakban is kimutatták a jelenlétét. Mi ennek az oka? Az alábbi ábrasor tanulmányozása után fogalmazd meg válaszodat!
tajgaerdők és a savas eső.
6. feladat: A
A savas esők tönkreteszik a fák lombját és gyökérzetét, elpusztítják a növényeket. A fák levelei elsárgulnak, leszáradnak. Különösen a fenyők érzékenyek a savas esőkre.
2
Alkossunk 4-5 fős csoportokat! Minden csoport kap papírt, színes filceket. A feladat: plakátkészítés a savasesők keletkezéséről. A plakáton szerepeljenek az alábbi kifejezések: - égéstermékek - reakció vízgőzzel - szénsav, salétromsav, kénessav, kénsav - felhők, szél - savasesők (nedves ülepedés). Mi az oka annak, hogy a savas esők Észak-Európában okozzák a legnagyobb károkat? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
7. feladat: Veszélyben a jegesmedvék. „A Svalbard–szigetekhez tartozó Spitzbergákon Binne, a nőstény jegesmedve számára a rövid nyár az év igen fontos időszaka: meg kell dupláznia a testsúlyát, hogy életben maradjon. Ösztöneitől vezérelve le is ballag a sziget nyugati partjára, amely előtt más években ilyenkor már gyülekeznek a jégtáblák, rajtuk az életet jelentő fókákkal. Ezúttal azonban a medvének csalódnia kell: a jégtáblák ebben az évben nem érkeztek meg. Az éhes Binne jobb híján kénytelen nekiindulni a szárazföldnek.“ (National Geographic Online)
a) A két térkép a Föld sarkvidékeit ábrázolja. Rajzold be a megfelelő térképbe a fenti szövegben szereplő szigetcsoportot! b) Írd be a térképek megfelelő részébe az alábbi földrajzi fogalmakat! Arktisz: Ázsia. Európa. Amerika, Grönland, Izland, Jeges-tenger. Atlanti-óceán, Bering- szoros, é sz. 80°, Északi sarkkör. Északisark, Greenwich Antarktisz: Transzantarktiszi-hg, Vinsos Massif, Mt. Erebrus, Déli-sark, Antarktiszi-félsziget, d. sz. 80°, Déli-sarkkör, Atlanti3
óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Greenwich c) Nézz utána, mit jelent a globális felmelegedés, melyek a kiváltó okai! ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… d) A fenntartható fejlődést tárgyaló johannesburgi világkonferencián kiadott jelentés szerint a globális felmelegedés miatt a jegesmedvék fontos élőhelyei pusztulnak el. Miért lenne égetően sürgős a beavatkozás, és miért jelent veszélyt a tengeri jégtakaró területének csökkenése? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… II. Az élőlények rendszerezése 1. feladat: Az édesvízi plankton jelentősége. A) Milyen társulások jellemzőek a vizekre és a vízpartokra? Írd a társulás nevét a megfelelő helyre! Vigyázz, mert a feliratok között olyanok is vannak, amelyek nem szerepelnek az ábrán!
Nádas, nedves rét, gyöngyvirágos tölgyes, lebegő hínár, fűz-nyár ligeterdő, gyökerező hínár, hársas-kőrises erdő, bokorfüzes.
4
B) Milyen élőlények alkotják az édesvízi planktont? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Jelöld be az ábrán, hol élnek ezek az élőlények! C) Mi az ökológiai jelentősége ezeknek az élőlényeknek?................................................................................................................................ ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2. feladat: Biológiai vízminősítés - Patakvizsgálat. A) A vizsgálat megtervezése közösen, a diákokkal. (Helyszín kiválasztása, előzetes ismeretszerzés, mérések menete, mintavétel módja, adatrögzítés) B) Mintavétel a terepen. (Csoportokban dolgozunk.) C) Határozás - rajzos határozókulcs alapján. (Biológia tanítása IX. évf., 4. szám) D) A vízminőségi index kiszámítása. (Magyar Biotikus Index) (Kriska Gy., 2001b) E) Értékelés. 3. feladat: A talaj élőlényeinek vizsgálata. (Csoportokban dolgozunk.) A talaj élőlényeinek tanulmányozását az avarban kezdjük. - Az avar felső rétegét óvatosan eltoljuk, majd határozókulcs segítségével meghatározzuk a szemmel jól látható élőlényeket. Adatainkat rögzítjük, az állatokról rajzokat készítünk. - A tanulmányozást sztereomikroszkóppal folytatjuk. Ehhez 2-3 kanálnyi talajt Petri-csészébe rakunk. - Végül egy kis talajmintát vízzel elkeverünk, ebből 1-2 cseppet tárgylemezre cseppentünk, majd lefedve fénymikroszkóppal vizsgáljuk. 4. feladat: A növények, mint pormegkötők. (Csoportokban dolgozunk.) Forgalmas úttól távolodva 0,5; 5; 10m távolságra lévő növényeken végezzük el a mintavételt a következőképpen: a levél felületére celluxcsíkot ragasztunk, majd óvatosan lehúzzuk és tárgylemezre tesszük. A vizsgált levelek azonos magasságban legyenek! A tárgylemezt fénymikroszkópban megvizsgáljuk, 5-5 látótérben megszámoljuk a porszemeket, az eredményeket átlagoljuk. A kapott eredményeket oszlopdiagramon ábrázoljuk, és néhány mondatban értékeljük. 5. feladat: A növények szén-dioxid igénye és az üvegházhatás. Tanulói kísérlet. 1. Tölts fel 3 kémcsövet 2/3-ig piros CO2 indikátorfolyadékkal. 2. Óvatosan fújj levegőt mind a három kémcsőbe egy vékony szívószálat
5
használva, amíg ugyanolyan narancssárga szín nem jelenik meg. 3. Tégy két kis vízi növényt egy-egy kémcsőbe. 4. A növényt tartalmazó két kémcső egyikét csomagold be alufóliába. 5. Dugaszold el parafával mind a három kémcsövet. 6. Tedd ki az üvegcséket erős napfényre vagy lámpafénybe. 7. Figyeld meg, mi történik fél, illetve egy óra múlva az üvegcsékben. 8. Jegyezd fel a megfigyelteket füzetedbe. - Mi történt a megvilágított, vízinövényt tartalmazó kémcsőben? Miért? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… - Mi történt a megvilágított, vízinövényt nem tartalmazó kémcsőben? Miért? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… - Mi történt az alufóliába csomagolt, vízinövényt tartalmazó kémcsőben? Miért? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… - Mi az üvegházhatás? Melyek a legjelentősebb üvegházgázok? Mi a szerepe a nagy kiterjedésű erdőknek az üvegházhatás szempontjából? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6. feladat: A zuzmók, mint jelző szervezetek. Csoportmunka. A zuzmók rendkívül érzékenyek a levegő kén-dioxid szennyeződésére. Telepeiket nem védi viasz, ezért a kén-dioxid akadálytalanul oldódik a telep nedvességében, kénessavat képez, és a beszivárgó sav tönkreteszi a zuzmók szénhidráttermelését. A zuzmók tehát szűktűrésűek a levegő kén-dioxid tartalmára, ezért jó indikátorai (jelzői) a levegő szennyezettségének. Feladat: Adott terület zuzmótérképének elkészítése zuzmóskála segítségével. A felmérést 4-5 fős csoportokban végezzük. Az adatokat rögzítjük, majd a zuzmóskála segítségével megadjuk a levegő kén-dioxid szennyezettségének értékeit. 7. feladat: Veszélyeztetett állatfajok - memóriajáték készítése.
6
Készíts memória-kártyalapokat úgy, hogy a pár egyik fele rajz, vagy kép egy veszélyeztetett állatfajról, a másik fele pedig szöveg (az állatfaj neve, élőhelye, valamint veszélyeztetettségének oka szerepeljen rajta). Legalább 15 pár kártyát készíts! A játékot kisebb csoportokban (4-5 fő) játsszátok! 8. feladat: Özönnövények. Olvasd el a Növényi időzített bombák c. cikket (National Geographic Online, 2006. szeptember 4.)! A) Válaszolj! -
Mit jelent az ’özönnövény’ kifejezés?
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… -
Miért jelentenek komoly veszélyt ezek a növények a hazai természetes növénytársulásokra?
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… -
Írj legalább 4 példafajt özönnövényre! Ezek mely területeken/társulástípusban jelentek meg hazánkban?
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
Készítsetek plakátot a hazai özönnövényekről! (Csoportmunka.)
7
