FEJEZETEK HAJDÍJ MEGYE FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNET> BÖL (1944. november-1945 . november) Gazdag István
Megyénk felszabadulás utáni történetének politikai vonatkozásait helytörténeti irodalmunk több alkalommal vizsgálta . Dolgozatomban ezért a politikai életnek csupán azokat a vonatkozásait érintem, amelyek szükségesek az egyéb folyamatok megértéséhez . Megyénk területét) a Vörös Hadsereg alakulatai 1944. november elsejére tisztították meg a makacsul ellenálló fasiszta egységektől. Hajdú megye a felszabadulás után a kibontakozó 'társadalmi-politikai szabadság alapján - amelynek meghatározó szerepe egyértelmű - változatlan társadalmi közeggel, de lényegesen rosszabb gazdasági feltételekkel, elbizonytalanodott közigazgatási háttérrel és átalakuló politikai struktúrával rendelkezett. Helytörténeti irodalmunk nem egy helyen használja a front elvonulását követő közvetlen napokra a zűrzavar, a káosz kifejezést.2 Igaz, hogy a magyar ellenforradalmi rendszer a szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett, a politikai szervezetek - fegyveres testületek - megsemmisültek, de mind ebből a lakosság a felszabadítást követő első hetekben csak azt érzékelhette, hogy elt űntek a csendőrök és a rendőrök, a közigazgatás vezetőinek, az értelmiségnek, a vagyonosoknak, ismerőseinek egy része elmenekült. A városok, a községek átmenetileg elszigetel ődtek, a hatalom kizárólagosan a szovjet katonai parancsnokság kezében összpontosult . Szó sem volt tehát káoszról - zűrzavarról, egy harcoló hadsereg ezt semmiképpen nem engedhette meg a hátában. Joggal beszélhetünk viszont visszahúzódásról, bizonytalanságról, mint a háborút követő természetes emberi érzésekről - az ellátási, a közegészségügyi, a közbiztonsági, a közlekedési nehézségekről, amelyek együttesen szinte kilátástalanná tették a hétköznapok rendjének visszaállítását a Az élet újraindítását az emberek élniakarása mellett a harcban álló szovjet hadsereg saját biztonságát szervező - egyben társadalmunk stabilitását segítő 1 Hajdú megye közigazgatási beosztása 1945-ben. Központi járás : Balmazújváros, Egyek, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Józsa, Mikepércs, Téglás, Tiszacsege, Vámospércs. .Püspökladányi járás : Földes, Hajdúszovát, Kaba, Nádudvar, Püspökladány, Tetétlen. Megyei városok : Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló . A megye területének átszervezésére 1946. január elsejét ől került sor. 2 A megye városainak és községeinek többségében már néhány nappal a felszabadulás után megszűnt a káosz, helyreállt a rend". Mikecz Ferenc : A felszabadulás körülményei . Gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben . Alföld, 1969. 11. sz. 3 A fentiek miatt nehéz elfogadni Mikecz Ferenc véleményét Hajdúböszörményben pl. Városi Tanácsot alakítottak, melynek vezetésével egy hét alatt helyreállt a rend". Mikecz F. : i. m. 44. old. 45
tevékenysége és a legálissá lett Magyar Kommunista Párt aktivitása tette elsősorban lehetővé. Hajdú megye tisztikarának zöme, élén Bessenyey Lajos főispánnal, a Vörös Hadsereg közeledtének hírére elhagyta a megyeszékhelyet y A debreceni szovjet katonai parancsnokság a polgári közigazgatás újjászervezése érdekében Deb recen felszabadulását követő néhány napon belül - 1944. október 21-én - kinevezte a közigazgatás els ő emberét Debrecenben és Hajdú megyében is. A városban maradt néhány vezető tisztvisel őből így esett a választás Herpay Gáborra - a vármegye főlevéltárosára -, akit a katonai parancsnokság alispánná nevezett ki s Hajdú megye helyzete sajátosnak tekinthető abban a vonatkozásban, hogy a megye élén 1944. október 21-tő l 1945. január 4-ig nem főispán állt, hanem alispán . Ez azt jelentette, hogy megyénkben Herpay Gábor a törvényhatósági igazgatás minden ágazatát összefogta, a megyei apparátus tevékenységét irányította és mindezek mellett élt a főispáni jogkörrel : az ellenőrzéssel is. A szovjet katonai parancsnokság Bihar, de más megyék élére is főispánokat nevezett ki, a Hajdú megyei kivételt források hiányában nem tudjuk megmagyarázni. A lassan növekv ő megyei apparátus a szovjet katonai parancsnokság igényeit, a lakosság elemi szükségleteit folyamatosan ki tudta elégíteni. Az alispán munkáját bizonyos értelemben könnyítette, hogy a szovjet katonai parancsnokság a felszabadított helységekben - a harc elvonulása után azonnal utasította a régi közigazgatás vezetőit, ha azok elmenekültek, akkor másokat a közigazgatás helyreállítására, az élet feltételeinek biztosítására s A városok, a községek éleiének újjászervezésében az első napokban helyet követeltek maguknak a kommunisták, a baloldali erők. A talpraálláshoz szükséges helyi erők, eszközök tehát igen korán felsorakoztak . A feladat nagysága - bonyolultsága azonban megkövetelte a központi irányítást, a hiányok pótlását. Ez utóbbi alatt szakembereket (közigazgatási, közegészségügyi, műszaki, agrár stb .), építőanyagot, gyógyszert, ruhát, cipőt, élelmet, munkaeszközöket, apaállatot, vetőmagot, növényvéd ő szereket, újságot stb. értek. Herpay Gábor - érezve a megyei vezetés felelősségét - sajátos munkamódszert alakított ki : Nem vagyok tekintettel a régi előírásokra, az élet követelményeit tartom szem előtt" . Munkájának kezdetéről a következőket fogalmazta meg: A megye közigazgatása megszervezésének legnagyobb nehézsége az összeköttetés hiánya volt, kezdetben napokig nem tudtunk egyes községekről, mert azok 40-50 km távolságban voltak. A postaforgalmat a 150 fős útkaparó hálózattal oldottuk meg."~ A közbiztonság 4 Hajdú vármegye irattárát 1944, szeptember 26 án az akkori alispán menetlevelével a miniszter kiürítési rendelete alapján 2 vagonba rakták és a Dunántúlra szállították. Az irattárral, amelyben a Hajdú megyei Levéltár értékei, anyakönyvei mellett a deportáltaktól összeszedett 2,5 kg aranynemű és Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény és más községek értékeit is elszállították, az alispán egy tisztviselő gárdát is küldött . Kincsek és okmányok kalandos útja az osztrák határtól Debrecenig. Debrecen, 1945. augusztus 22. 5 Dr. Herpay Gábor (1885. október 5.-1946 . augusztus 15.). Miután befejezte iskolai tanulmányait, vallást tanított a Kollégiumban . Debrecen város levéltárában 1912-1916-ban dolgozott, 1916-tól Hajdú megye főlevéltárosa. Ebből a tisztségéb ől emelte a szovjet városparancsnok az alispáni székbe . Erdős Károly : dr. Herpay Gábor. DKK ., 1947. 82. old. 6 Hajdúböszörményben a Gimnázium egyik tanárát, Almássy Mártont, Hajdúnánáson Aszalós Sándort, Hajdúszoboszlón Fehér János lelkészt nevezték ki a város vezetőjévé. A megye több helységében a következők kaptak megbízást : Hajdúhadház : Nagy Sándor, Tiszacsege - Szentjóbi Szabó Tibor lelkész . 7 Néplap, 1944. december 10. 46
megszervezése hónapokon keresztül programja maradt a megyei vezetésnek . A gazdasági élet megindításához, az áruk cseréjéhez szükséges pénzt részben a Vörös Hadsereg által kibocsátott hadipengő (egyenértékű volt a pengővel) jelentette a A megye életének újraindítása feltételezte, hogy számbavegyék az adott helyzetet. Forrásaink arról tanúskodnak, hogy november els ő napjaiban az alispán a megye több helységében személyesen győződött meg a helyi apparátus munkájának eredményeiről és gondjairól. Felhívására a települések jelentésben számoltak be helyzetükről. Sajnos, a fontos dokumentumból csak néhány maradt meg. Hajdúszoboszló polgármestere 1944, november 4-én a következ őket jelentette : a lakosság száma : 12 708 fő (3930 férfi, 5208 nő és 3570 gyermek) . A városból elmenekült : 710 fő. A polgárőrség 120 fős, de fegyvertelen : nem alkalmas a rend fenntartására. Búzából a városban 20 000 q volt raktározva . Az állatállomány becsült száma is szerepelt a jelentésben s Az akadozva érkező információkból végül kirajzolódott az a társadalmi és gazdasági állapot, amely 1944 végén - 1945 elején - jellemezte megyénket. A javakorabeli férfiak jelentős része még nem érkezett vissza a hadseregből, a hadifogolytáborokból . Az idősebb férfiak és gyerekek mellett a nők viselték a család fenntartásának gondjait . A demokratizálás igényével fellép ő politikai pártok megkezdték szervező munkájukat, egyre-másra alakultak az élet minden területét szembavevő nemzeti bizottságok. A megye mező gazdaságában dolgozók az elmaradt őszi betakarítási munkálatokkal és a következ ő gazdasági év el őkészületeivel voltak elfoglalva . Súlyos gondként jelentkezett a lakosság élelemmel és az egyéb szükséges cikkekkel való ellátása. A fentiek mellett ki kellett elégíteni a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a harcban álló szövetséges hatalmak hadseregeinek igényeit (élelem, ipari termékek, lakás stb.) és fizetni kellett a jóvátételt . A megyei apparátus 1945 elején megpróbálta felmérni a megyét ért háborús károkat. A felmérés alapján csak vázlatos képét rajzolhatjuk meg a tényleges károknak . Emberélet: Kaba lakosságából a németek többeket kivégeztek, a megye területén még két helységben került sor egy-egy fő kivégzésére. Deportáltak 4485 magyar állampolgárt, a légitámadásoknak 211 halálos áldozata volt, a II, világháborúban elesett 658 katona . 1945 tavaszán még 3592 honvéd volt fogságban. Állatállomány : A megyét mezőgazdasági jellege miatt - a háború előtt a lakosság 73%-a őstermelő volt - az állatállományt ért kár súlyosan érintette .
8 Hajdú vármegye katonai parancsnoka a 2. sz. parancsban jelentette be a hadipénz kibocsátását . HBmL. V. B. 474/b. 13 424/1944 . 9 HBmL. XXI. 104/b. 1. 7/1944 . november 5. Hasonló jelentés érkezett be Balmazújvárosról .
Az állatállományt ért kár °j°-ban kifejezve Ló Szarvasmarha Sertés Juh
Országos 56 44 ?9 80
Hajdú megye 78 62 67 87
A mez őgazdasági munkálatok végzése szempontjából a ló- és a szarvasmar= ha-állomány nagyarányú csökkenése az igázás lehetőségét veszélyeztette . A helyzetet nehezítette, hogy a törzsállomány jelentős része is elpusztult .'° Épületek : A bombatámadások során megsérült 5866 ház - a lakásoknak kb. 2%-a. Ezenbelül lényeges különbségek is voltak. Kabán 40%, Hajdúböszörményben 30%, Hajdúhadházon 15~/°, Tiszacsegén 10%, Püspökladányban 6%. Az épü letkárok helyreállításához szükséges anyagok (tégla, cserép, mész, cement, üveg, szeg, épületfa) nem álltak rendelkezésre .ll Ipari létesítmények : A németek felrobbantották a hajdúböszörményi Kötszövő Rt egyártelepét. A kisiparosok 50%-a munkagépben, szerszámban és anyagkészletben jelentett be károsodást.l2
A megye területén kibontakozó gazdasági-társadalmi folyamatok szervezője a közigazgatási apparátus volt - nem kizárólagosan, hiszen a politikai pártok, a népi bizottságok valamennyi, számukra fontos kérdésben állástfoglaltak és azt igyekeztek megvalósítani, ha kellett a képvisel őtestülettel ellentétben is. Az alispán - összhangban a kormány elgondolásával - törekedett a hiányos közigazgatási apparátust szakemberekkel feltölteni . 1945 . január 2-án Herpay Gábor elrendelte, hogy Hajdúszoboszlón az elmenekült - de már visszatért tisztviselőket ideiglenesen állítsák munkába . A helyi nemzeti bizottság az igazolás előtt az alispáni utasítást nem engedte realizálni. A hajdúszováti nemzeti bizottság a radikális-baloldali erők kérdését fogalmazta meg : miként történik a régi elöljáróság és tisztviselői kar megfelel ő emberekkel való felváltása? Úgy tűnik, hogy a központi szervek és a helyi politikai erők ellentétes véleményen voltak az apparátus építését illetően .l~ Arra is volt példa, hogy az igazoló bizottság döntését sem fogadták el. Az alispán 1945 szeptemberében javasolta Kövér Elemér visszatért jegyző visszafogadását a központi járáshoz. A törvényhatósági közgy űlés saját kebeléből küldött ki öttagú bizottságot Kövér Elemér ügyének újra
10 HBmL. XXIV. 218. 1 . 13/194 5. 11 HBmL. XXXI. 104/b. 1. 193/1945. 1945. március 9 . A lakáshiány megoldására lakáshivatal szervezését kezdeményezték. 12 HBmL. IX. 209. 3. 1944. Hajdúhadház 192 kisiparosából 104 jelentett háborús károsodást 202.297 pengő értékben. 13 HBmL. XXI . 104/b. 1. 1/1945 . 1945. január 2. A hajdúszováti nemzeti bizottság alakuló ülésén az elnök kijelentette . . . a jövőben az egyes pártokból alakított nemzeti bizottság lesz hivatva a volt képviselőtestület munkakörét ellátni". A közigazgatás kérdésében a hangsúly a régi elöljáróság leváltásán volt. HBmL. XVII. 6. c. Hajdúszovát, 1944, december 27. 48
történ ő kivizsgálására .l4 A megye, a járás, de a városok és községek is létszámhiánnyal küzdöttek . Rendszeresített állások és ezek betöltése Hajdú megyében 1945. április 11-énes Rendszeresített állások Vezető jegyz ő Jegyző Adóügyi jegyző Segédjegyző Írnok Dijnok Kisegítő
16 3 4 25 54 59 98
Betöltött állások 15 4 4 6 20 35 42
Hiány 1 19 34 24 56
Többlet 1 --
A megyei apparátus létszámát folyamatosan igyekeztek legalább annyira növelni, hogy a feladatok ellátása ne szenvedjen kárt. A központi járás főszolgabírói tisztébe dr. Szilva Endre hajdúhadházi ügyvédet állította be ideiglene sen az alispán, dr. Kovács Béla gyakorló ügyvédet vármegyei főügyésznek rendelték be.1`' Az alispáni hivatal 12 irodatiszti állásából csak négy került betöltésre . A nemzeti bizottságok viszont több községben a létszámhiánnyal küzdő községi közigazgatási apparátust kívánta tovább csökkenteni : Hajdúhadhá2on 25 fős ál láskeretből csak 16 volt betöltve, Egyek esetében 16 állásból csak kilenc került betöltésre. Fentiek alapján - figyelembe véve azt is, hogy a kvalifikált szakemberek száma lényegesen csökkent - az a véleményünk, hogy a szakmai munka feltételei romlottak, az apparátus presztízse csökkent .l~ Ebb ől a szempontból indokolt megvizsgálni a vezet ő állásokat betölt ő k korábbi beosztását : Alispán Központi járás főszolgabíró Püspökladányi járás főszolgabíró Hajdúböszörmény polgármester Hajdúnánás polgármester Hajdúszoboszló polgármester Balmazújváros főjegyző Egyek főjegyző Hajdúdorog főjegyző Hajdúhadház főjegyző Hajdúsámson főjegyző
megyei főlevéltáros főszolgabíró községi írnok városi főügyész szállásmester I. oszt. aljegyz ő községi írnok vármegyei kezelő községi jegyz ő nincs betöltve textilmérnök
14 Az I. sz, igazoló bizottság dr. Kövér Elek járási jegyzőt június 26-án megfedéssel" igazolta. A törvényhatósági közgy űlés vita után (ezeket a jegyzőkönyv nem rögzítette G. L) hozta meg felfüggesztő határozatát. HBmL. XXI. 102/a. 2. 404835/1945 . szeptember 4. 15 HBmL. XXI. 104/b. 3. 369/1945. 16 HBmL. XXI. 104/b. 2. 497/1945. 1945, február 16. XXI . 104/b. 2. 4/1945. 1945. január 31. A központi járás főszolgabíróhivatala nem tud tovább dolgozni létszámhiány miatt. Az alispán két fő kinevezését kéri. XXI. 104/b. 554/1945 . február 23. 17 HBmL. XXI . 104/a. 1. 15/1945. 1945. július 16., XVII. 6. c. Egyek. 1945. március 17., XVII. 6. c. Hajdúhadház. 1945 . május 31. 49
Józsa főjegyző Mikepércsf őjegyző Téglás főjegyző Tiszacsege főjegyző Vámospércs főjegyző Földes főjegyző Hájdúszovát főjegyző Kaba főjegyző Nádudvar főjegyző Püspökladány főjegyző Tetétlen főjegyző
főjegyző főjegyző községi aljegyző adóügyi jegyző főjegyző községi írnok községi jegyző községi irodatiszt tisztviselő községi kisegítő jegyző
A 22 helyiség vezetőjébő l mindössze négynek volt korábban is hasonló beosztása. További hat fő tagja volt alacsonyabb szinten a jegyzői karnak . A fentmaradó többi vezető esetében az történt, hogy más, vagy alacsonyabb beosztásból került jelenlegi helyére. Érdemes szemügyre venni, hogy milyen volt a közigazgatásban dolgozók politikai orientációja 1945 áprilisában.lg A vezető álfásban levők :
Alispán Központi járás f őszolgabíró Püspökladányi járás főszolgabíró Hajdúböszörmény polgármester Hajdúnánás polgármester ~ Hajdúszoboszló polgármester
pártonkívüli MKP NPP NPP SZDP NPP
Városok, községek alkalmazottai
Hajdúszoboszló és Nádudvar adatai hiányoznak. A 17 helységben dolgozók létszáma : 214 fő. Ebbő l 55-en tagjai voltak különböző politikai pártoknak (26%). A pártok szerinti megoszlás : MKP - 17, SZDP - 15, NPP - 11, PDP - 7, KgP - 5. Józsán, Tégláson, Vámospércsen, Tetétlenen nincs párttag az alkalmazottak Körében. Csak szociáldemokraták voltak Hajdúhadház, Tiszacsege, Kaba testületeiben . Hajdúszováton csak parasztpártiak, Egyeken csak a Polgári Demokrata Párt tagjai . A többi település közigazgatási apparátusában több párt tagjai is helyet foglaltak. A fentiekb ől az derül ki, hogy a közigazgatásban dolgozók 74%-a az értelmiségre jellemző kivárás politikáját választotta. De az is valószínű, hogy a közigazgatásban dolgozók gyanúsak" voltak, hiszen a fő szolgabíró, a jegyző nemrégen még az elnyomó államhatalmat képviselte . Persze van példánk az ellenkez ő végletre is. A tiszacsegeiek nem akarták elengedni Juhász Barna f ő jegyzőjüket Hajdúhadházra, . . . az ő tudására és szervező készségére a községnek nagy szüksége van",is A megyei apparátus szempontjából jelent ős eseménynek számított, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 . janáur 4-én Öry István kinevezte Hajdú me18 HBmL . XXI. 104/b. 2. 638/1945 . április 18., XXI, 104/b. 3. 639/1945. április 11. 19 HBmL. XVII . 6. c. Tiszacsege. 1945 . márciu s 19. 50
gye és Debrecen közös főispánjának: ~ry kinevezése a megyei közigazgatásban új munkamegosztást és fokozottabb politikai érzékenységet jelentett. Az alispán vetette fel 1945 februárjában . . . a vármegyei önkormányzati élet megindulásának és működésének alapját képező törvényhatósági bizottság megalakítására sürgős szükség volna." Herpay Gábor a helyi nemzeti bizottságok javaslatát figyelembe véve a 438/1945. ME. sz. rendelet alapján meghatározta a községek-városok törvényhatósági bizottságai tagsági létszámát . A megyei nemzeti bizottság hiányában a debreceni nemzeti bizottság véleményezte - egyben erősítette meg az előkészületek szakszerűségét és Herpay Gábort alispáni állásában zi A megyei törvényhatósági bizottság ülésére 1945: június 28-án került sor, ahol Herpay Gábor helyére az alispáni székbe Torma Kálmánt, volt árvaszéki elnököt ültették 2a Az új alispán július 4-én körlevélben fogalmazta meg a jöv őre vonatkozó elgondolásait,~ Az éhet újraindításának fontos feltétele volt a közbiztonság helyreállítása . Hajdú megyében 1944. szeptember elsején a $övetkező rendszerben és létszámmal működött a rendőrség, illetve csendőrség : - a három hajdúvárosban kapitányság működött (Hajdúböszörményben közel 40 fő, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón 23-23 fő) . Ezentúl mindegyik várostian lovas csendőrőrs is teljesített szolgálatot . - a megye 16 községében csend őrőrsök biztosították a nyugalmat a település létszámától függően 5-21 fős létszámmal. A felszabadulást követően november els ő napjaira minden helységben sor került a szovjet katonai parancsnoksággal egyeztetve a polgárőrség, illetve rendőrség megszervezésére. A megyei közigazgatási vezetés és a lebonyolítás szakmai részét biztosító debreceni rendőrség a korábbi rendőr-csendőr létszámot vette alapul . Sor került a hálózat szélesítésére is, mivel Tégláson és Tetétlenen - ahol korábban nem volt csend őrség - létrehozták a rendőrséget . A b ű nüldözés eredményesebbé tétele érdekében speciális osztályokat hoztak létre : - b űnügyi nyomozóosztályt : Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Hajdúhadházon 20 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 4-én a 23/ 1945. ME . s z. rendeletével Őry Istvánt nevezte ki Hajdú vármegye és Debrecen közös főispánjává . 21 HBmL. XXI . 101/b. 2 . 78/1945 . 340/1945. A törvényhatósági bizottság tagságának megoszlása városonként - községenként : Hajdúböszörmény 10, Hajdúnánás 6, Hajdúdorog 4, Hajdúhadház 4, Hajdúsámson 2, Józsa 1, Mikepércs 1, Tiszacsege 2, Vámospércs 2, Földes 2, Hajdúszovát 1, Kaba 2, Nádudvar 3, Püspökladány 5, Tetétlen 1. XVII. 2. 1. 1945. május 30. 22 A th . bizottság alakuló üléséről nem áll rendelkezésre hiteles forrás. DKK 1946. 75, old. (Mi történt Debrecenben 1943. december 14-től 1945 . november 21-ig) . 23 HBmL. XXIV. 218. 2: 384/1945 . 1945. július 4 . 24 A témát szélesebb összefüggésben vizsgálja jelen kötetünkben Kovács József ; A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon. Hajdú megye alispánja 1945. március 18-án röviden tájékoztatta a Belügyminisztert a megye közbiztonsági helyzetének alakulásáról . Március 17-én új, részletes jelentést küldött. HBmL. XXI . 104/b. 3. 686/1945. 25 Balmazújváros - 24, Egyek - 14, Hajdúdorog - 26, Hajdúhadház - 21, Hajdúsámson - 22, Józsa - 17, Mikepércs - 7, Földes (?), Hajdúszovát - (?), Püspökladány - 36, Tetétlen - 6. A létszám ellenőrzésre sajnos más forrás nem állt rendelkezésre . HBmL. XXI. 104/b. 3. 686/1945. 51
- politikai nyomozóosztályt : Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Balmazújvároson, Hajdúhadházon és Kabán - bejelentő hivatalt : Hajdúböszörményben és Kabán. Üsszességében a megyében szervezett demokratikus rendőrség létszáma meghaladta a korábbi biztonsági erők létszámát. A kommunisták különös figyelmet fordítottak arra, hogy a rend őrségen belül biztos pozíciókkal rendelkezzenek. Elsősorban a parancsnoki, de a legénységi állományban is az MKP meghatározó szerepet játszott . A következ ő helységekben a rendőrség vezetője az MKP-ból került ki : Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszovát, Hajdúhadház, Hajdúnámson, Téglás, Kaba és Nádudvar . Több városban-községben a helyettes volt kommunista : Hajdúszoboszló, Hajdúdorog . Természetesen volt bizonyos fluktuáció, de a pártok a megszerzett pozíciókat féltve őrizték . A megyei rendőrség helye 1945 tavaszán az államapparátuson belül igen bizonytalan volt, utasíthatta a belügyminisztérium, a katonai parancsnokság, a nemzeti bizottság, a képvisel őtestületek és a debreceni rendőrség is. Volt arra is példa (Hajdúdorog), hogy a rend őri szervek elzárkóztak a helyi, a megyei közigazgatási vezetéstői, teljesen önhatalmúlag intézték ügyeiket. A rendőrök fizetése is rendezetlen és helységenként eltérő volt, függött a városok~özségek adóbevételét ől is. Rendőrkapitány fizetése Hajdúböszörményben 405 P, Hajdúnánáson 506 P, Hajdúdorogbn 280 P, Hajdúhadházon 250 P. Rendőr fizetése Hajdúböszörményben 153 P, Balmazújvároson 100 P, Hajdúsámsonban 250 P, iTámospércsen 300 P, Tetétlenen 200 P. A városok és községek a 13/1945. M. E. sz. rendelet alapján az illetékes katonai parancsnokságoknál eljárva a felfegyverzést csak részben tudták megoldani . Józsán és Tiszacsegén egyáltalán nem volt fegyver, a többi városban-községben igen egyenetlenül, de rendelkezésre állt bizonyos ?fegyver és lőszer; Haj, Búböszörményben 26 lőfegyver és 11 pisztoly, Hajdúszoboszlón kilenc fegyver, Balmazújvároson, Egyeken, Hajdúsámsonban, Mikepércsen elegendő fegyver é; lőszer volt. Tégláson nyolc fegyver, Vámospércsen 11, K~íbán lfl fegyver, Nádudvaron 12, Püspökladányban 20 fegyver, Tetétlen és F©kies ~i volt látva fegyverrel. Az alispáni jelentés a fegyveres testületek munkáját - a sok probléma ellenére - kielégítőnek min ősítette. A józsai ~a püspökladányi rendőrök fegyverhiány, öletve a nagymérvű közmunkák miatt n~+m tudták feladatukat megfelelő en végezni. A belügyminiszter 1945 . április 8-án elrendelte a Hajdú megyei rendőr-fő~apitányság felállítását ~ A vármegyei főkapitányságnak Bebreceni székhellyel való megszervezésére dr. Szilágyi József városi főkapitányt, Benkő Károly rend őrtanácsost és dr. Kárpáti László rendőrkapitányt ktildtem ki : . . a vármegyei főkapitányság és a debreceni városi főkapitányság együttes gezetésével végérvériyesen dr. Szilágyi József urat jelöltem ki." A megyei rendőrség határozott szervezésére, #egyelnének biztosítására rendkívül nagy szükség volt. Az egyeki nemzeti bizottság a helyi rendőrség problémáinak megoldására sajátos megoldást választott (.megtehette), az erőtlen pa rancsnok fölé helyi főparancsnokot rendelt. Földesen a íxelyi rendőri szervezetet - az állomány magatartása miatt - feloszlatták és új pályázatot hirdettek meg."
-26 HBrnL. XXI. 101/b. 2. 227/1945. 1945. április 8. 27 HBmL. XVII. 6, c. Egyek 1945. április 19., XVII . 6. c. Földes 1945. április 23. ~2
Hajdú megyében a meghatározó gazdasági ágazat a mezőgazdaság volt . A soron levő munkákat az egy hónapig tartó harci cselekmények megszakították, a betakarítás meglehetősen elhúzódott, az őszi előkészítő munkák kis részét sike rült elvégezni. A községek jelentése szerint kb . 7000 kh. földről nem sikerült a terményt betakarítani (búza, tengeri, cukorrépa, napraforgó), feltehetően ennél lényegesen nagyobb terület várt betakarításra. Kevés kalászost - kb. 15 000 kh.-t - sikerült a harcok szünetében, a harcok után elvetni - ezek is jól teleltek. A vetés zöme - közel 340 000 kh. - azonban tavaszra várt, jól lehet a vetéshez az eszközök kis részben álltak rendelkezésre : Igaerő : ló - 4363, tehén 13 568, ökör 3536, bivaj 320 . Traktor : 77 üzemképes traktor (üzemanyag-hiánnyal is számolni kellett) . Termelési eszközök : eke, borona, kéziszerszámok terén súlyos hiányok voltak.2 $ Vetőmag : jóformán sehol sem volt elegendő. Az elhagyott birtokok élére az alispán utasítására és a szovjet parancsnokok sürgetésére a községek gondnokokat állítottak ~° A Földmívelésügyi Miniszter 1945 . január 23-án kelt 30 300 sz. rendeletével életrehívta a helyi erők összefogása céljából a községi termelési bizottságokat. Az alispán a rendeletet a következ ő megjegyzéssel adta tovább a községeknek A termel ő bizottságok munkájukat haladéktalanul kezdjék meg és ne várjanak se központi, se vármegyei és járási gazdasági felügyel ők közreműködésére és irányítására" ai A bizottságok termelési tervet készítettek, rendelkezéseik kötelező erővel bírtak . Persze a mindennapi életben ezt a hatáskört nem volt könnyű érvényesíteni . Hajdúsámsonban a pártok szabták meg az órabért - A munkást inter nálással fenyegetik, ha 15 P- ős órabérnél kevesebb bérért dolgozik . . ."aa Ez a magatartás akadályozta, nehezítette a munkát. A termelési bizottságok létrehozásával az FM a mezőgazdasági termelés teljes decentralizálását valósította meg, mivel semmi kilátása nem volt központi irányítás megvalósítására. A termelési bizottságok biztos pontjai lettek a mez őgazdasági munkák irányításának - elsősorban az operatív intézkedések területén. 1945 . július 31-re 307 808 kh.-t sikerült bevetni - ez az összszántóterület 90,9%-a volt. A munkafegyelem a gazdasági felügyel ők jelentése szerint teljesen leromlott. Kézierőben, mezőgazdasági cselédekben hiány lépett fel. A megállapí tott 60 pengős munkabérért nem hajlandó senki sem munkát vállalni 33 1945 augusztusában a FM irányelveket adott ki az 1945-46. gazdasági év termelési tervének előkészítésére. Alapelvként leszögezték, hogy a terv összeállításánál az elérhetőséget és ~rrt,ega~alQSühatóságot kell szem előtt tartani . Törekedni kell arra, hogy az őszi kenyérgabona vetésterülete lényegesen emelkedjen, a tavaszi vetésterveknél különös figyelmet kell fgrdítani az ipari növényekre . A fenti szempontok alapján készült el Hajdú megye 1945-46. évi termelési terve a4 28 HBmL . XXI. 104/b. 1. 23/1045. január 4., XXI. 104/b. 2. 1945. március 1Q., XXIV: 218. 1. 24/194 5. A- megye kézis2ersaám igénye : ásó 2703, lapát 2423, kapa 3383, gereblye 841, villa 2657, kasza1829 sarló 210, fejsze 1040, eke 1525, ekevas 3159, borona 1706, lókapa 822, vetőgép 32~, kézi daráló 64. XXIV. 218. 3. 509/1945. 29 HBmL. XXIV. 218 1, 42/1945. március 30. 30 HBmL. XXI. 104/1. 4, 5, 7. 31 HBmL. XXIV. 218. 1. 25/1945. 32 HBmL. XXIV. 218. 1. 200/1945 . 33 HBmL. XXIV. 218. 1 . 229/1945 . 34 HBmL. XXIV. 218. 3. 607/1945 . 53
Hajdú megye 1945-1946 . éví termelési munkaterve
Őszi búza Rozs Arpa Tavaszi árpa Tavaszi búza Zab Kukorica Köles Rizs Borsó Bab Zabbükköny Csillagfürt Vegyes takarmány Burgonya Cukorrépa Takarmányrépa Mák Napraforgó Lucerna Lóhere Csalamádé Kender Len Dohány Komló Cirok Káposzta Dinnye Kerti vegyes
Hajdú megye 81 660 18 049 2 455 26 740 ` 200 8 068 74 406 6 153 100 16 565 4 300 2145 1 250 7 717 14 356 11 457 7 098 250 30 113 12 970 2 225 725 1 478 630 774 10 50 880 1 020 3 329
ebből
Debrecen 10 000 9 500 2 000 4 500 200 1 500 17 500 5 000 100 5 500 1 500 1 500 150 50 6 000 4 000 1 000 40 6 500 4 000 500 200 240 360 360
558
Szeptember végére az aratási munkák befejeződtek, a cséplés szintén. Az átlagtermés rendkívül alacsonyra sikerült, 2-3 q, a gyengeföldek a vetőmagot is alig tudták visszaadni . A következő gazdasági év előkészületei rendkívül nehe zen indultak. A tarlóhántás - trágyakihordás igahiány miatt csak kis részben valósítható meg. De a vetőszántás sem halad a szükségletek szerint. Változatlanul nagy gond volt a vetőmegellátás . A megyei szaporítógazdaságok nagy részét kiosztották - az új gazdáknak cserevetőmagot sem tudtak biztosítani~ Október közepén csapadék következtében a szántás-vetés jobban megindult megszű nt az olajhiány is, a traktorok dolgozhattak ac Az állattenyésztés szempontjából kedvez ő lehetőségként vetődött fel augusztus végén egy angol cég vállalkozása keretében ausztráliai juhok telepítésé a Hortóbágyra, illetve a haj-
35 HBmL. XXIV. 218 . 1. 229/1945. 36 HBmL. XXIV. 218. 1. 210/194 5. október 31. 54
dúvárosok legelőire. A tárgyalások megindultak, de kivitelezésre már nem kerülhetett sor.3' A megye iparának és kereskedelmének a felszabadulás utáni helyzetét 1945 márciusában mérték fel: KisÜzem >.Tzemi iparosok szám munkások 771 Hajdúböszörmény 41 886 Hajdúnánás 5 163 94 Hajdúszoboszló 9 94 207 Balmazújváros 5 89 85 1 15 59 Egyek 103 Hajdúdorog 2 43 1 12 44 Hajdúsámson Hajdúhadház 2 18 91 29 Józsa 1 12 1 ? 36 Mikepércs Téglás 1 6 33 63 Tiszacsege 1 8 1 32 Vámospércs 7 Püspökladány 1 120 170 1 67 Földes 6 Hajdúszovát 1 6 31 Kaba 1 3 116 81 Nádudvar ? ? Tetétlen 1 ? 13 76
1488
2115
A megye iparának jellegét a malmok, olajüt ők, téglagyárak határozták meg elsősorban. A hajdúböszörményi kötszövő és a püspökladányi fatelítő lépte túl a hagyományos struktúrát. A felrobbantott hajdúböszörményi üzem újraindí tására nem is került sor, mivel a részvénytársaság anyagi megfontolásokból a megmaradt gépeket az óbudai üzembe telepítette át. Ez a kisüzemekre telepített ipar tehát lényegében a megye lakosságának az igényeit volt hivatva kielégíteni. Munkásai, alkalmazottai számára biztosabb megélhetést kínált, mint amit' a mezőgazdaságban elérhettek volna . Az üzemek egy része a szovjet hadseregnek dolgozott - ezek voltak a jobb helyzetben . Volt gépük, nyersanyaguk és energiájuk . Az üzemek nagyobb részében anyag-, szerszám-, géphiány miatt szünetelt a munka, legfeljebb alkalmi javítómunkát végezhettek. A lakosság ellátásában lényeges hiányok mutatkoztak, de az iparban foglalkoztatottak anyagi körülményei is kedvez őtlenné váltak . A felmérés - pontatlanságai ellenére alapot kínált a tervszerű .ellátás megszervezéséhez . Nemcsak megyei, de községi 37 HBmL. XXIV. 218. 3. 749j1945 . 38 Az első felhívást az iparról nyújtandó adatszolgáltatásra 1945 . január 23-án küldte szét az alispáni hivatal. A válaszok nem érkeztek be. HBmL . XXI. 104/b. 1. 194/ 1945 . Az új adatszolgáltatásra a felhívást 1945 . március 5-én küldte szét a főispán. Az üzemi munkás kategóriában munkás, alkalmazott, közösen szerepel . A kisiparosok kategóriában együtt található a mester és az alkalmazott, a kisiparos és a kiskereskedő. HBmL . XXI. 104/b. 3. 73/1945. 55
szinten is megindult a munka tervezése. Fiajdúhadházon a kisiparosokat törnörítő szakszervezet 1945 . április 8-án tartott szakipari értekezleten határozati javaslatokat dolgozott ki az ipar gyakorlását illetően . Szabályozták a mester és a munkás viszonyát, felvetették a kollektív műhely létesítésének gondolatát, a nyersanyag igazságos elosztásának kérdését s° A közellátásügyi miniszter a 10 008/ 1945 . K. M. sz. rendelete alapján az élelmiszerkészleteknek a fogyasztókhoz való juttatása érdekében az alispán 1945 márciusában kereskedelmi hálózat megszervezését rendelte el. Valójában újjászervezésről lehetett szó, hiszen a megye városaiban és községeiben számottevő felvásárló-keresked ő élt. A rendelet alapján az alispán a gabonafélék (búza, rozs, árpa, tengeri) burgonya, napraforgó, káposzta, bab, borsó, lencse és hízott sertés felvásárlását kezdeményezte . A városokból-községekből érkezett jelentések alapján kirajzolódott a megye felvásárló hálózata ; Település Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Balmazújváros Egyek Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúsámson Józsa Mikepércs Téglás Tiszacsege Vámospércs Püspökládány Földes Hajdúszovát Kaba Nádudvar Tetétlen
Felvásárló kereskedő 11 3 44 2 2 1 1 1 1 7 3 3 6 3 1
A központi rendelkezéshez néhány község megjegyzést fűzött . A hajdúdorogi jelentés szerint A kereskedelmi élet megfelelő t őke és terménykészlet hiánya miatt csaknem lappang . . ., a hálózat a község területén meg van szervezve, azonban felvásárlásra kerülő terményhiány miatt életképesnek nem lehet mondani ." A nádudvariak írták ; Az élelmiszerkészletek összegyűjtésére keresked őhálózatot nem szerveztünk, mert azt nem láttuk szükségesnek" . A községi vélemények tükrözik 1945 első felének valóságos helyzetét. A felvásárlás kereteinek kialakítása nem javított a lakosság élelmiszer-ellátásán, de távlatilag hasznos volt. 1945 őszén napirendre került a szövetkezetek szervezésének a kérdése is 39 HBmL . IX . 209. 3. 1945 . áprili s 8. 56
Püspökladány járás területén a következők alakultak : Püspökladányi Általános Népszövetkezet, a Nádudvari Termelő Szövetkezet, a földesi Népszövetkezet, a kabai Népszövetkezet és alakulóban volt augusztus végén a Hajdúszováti szövetkezet is.`° Hajdú megye felszabadulás utáni történetének komplex feldolgozása még várat magára . A politikai életről adott képet a jöv őben érdemes lenne kib ővíteni a koalíciós és ellenzéki pártokról készített tanulmányokkal . A közigazgatási-gaz dasági tevékenység fentiekben történt bemutatása alapot kínál a továbblépéshez. Indokolt a szociális-egészségügyi-kulturális élet feltárása is. Úgy gondolom, hogy a helytörténetírás szempontjából megyénk jól elkülöníthet ő egységeib ől Haj dú megye volt a legmostohábban kezelt az elég nagyszámú város-község monográfia ellenére is, mivel azok a megye sajátos karakterét csak részben tudták és kívánták megragadni . Chapters from theHistory of Hajdu Counry after the Liberation (November 1944-November 1945)
by István Gazdag After the dirving out of the fascist troops the regeneration of life in Hajdu County was. made possible not only by the people's will to live but also by the measures of the Soviet Army and the communists' activity. The military headquarters called upon Gábtir Herpay to act as the administrative leader of our county. With his appeals and personal visits he promoted the recovery of the townships . During the war Hajdu County suffered not only from casualties but also from material demage, and this fact made it difficult for the economiy to be restored. The administrative apparatus having organized the most diverse aspects of everyday activity was slowly approaching the pre-war staff number and the level of their expertise. Pains were taken to substitute the escaped government employees by calling in pensioners and by a redirection of labour . On January 4, 1945 István Óry was appointed High Sheriff by the Provisory National Government. The organization of public security was an important condition of life and labour. The forming of the police was begun at an early date but the establishment of the county police headquarters was realized only on April 5, 1945 . After an analysis of the actual situation in agriculture, industry and trade, the work was started and organized by the local authorities without any central guidance. An overall study of our county has still to be made, and the histories of its towns and townships written so far have contributed to the elaboration of the history of Hajdu County which is not yet complete . OTPbIBKhI PI3 hICTOPhIId IIOCJIEOCBOBO~ICJ~EHHOI'O IIEPhIOJ~A B OSTIACT Il XAi~I,I~Y-Tih1XAP (HOSISPb 1944. I' .-HOSISPb 1945 I'.) Ílu~meax Tasdaz IIocne xsrxaxxx ~auixcrcxxx so~cx xacene~e, cTpe~uieeca x xa~sxx, soccTaxosxno xcxsxb . B sTOM noAUep~sanx ero pacnopxxceaxa cosercxoH ap~z x axrxsxocTSxohnvry~cxoa. BoeHHSi~ xoMxccapxar I'a6opa I'epnax xasxaunn pyxoso,~tTeneM oónacrx . Ox xax sxue-ry6epxaTOp pac-
40 HBmL . XXIV. 218. 3. 600/1945. 1945, augusztus 4. 57
