FalusicicaB udapesten I rta
Sebők Zsigmond M üh lb eck K á ro ly rajzaival
M ásodik kiadás
mAgyart
A
MAGYA R N A K
B udapest 1913 Singer és W o lfn e r kiadása V I., A n d rá ssy-ú t 16.
M in d e n
jog
fenntartva.
BUDAPESTI HIRLAP NYOMDÁJA
10279
A B o d ri m e g k erg ette a kis cicát, m ely et M iklóska c ic a -b a b á n a k nevezett. A cica A n ik ó n ak , a k e rté sz kis le á n y á n a k az ölébe m e n e k ü li. — T a k a ro d o l, B odri! — k iá lto tta A nikó. — N em m egyek! — e rő sk ö d ö tt B o d ri. — Meglia ra p o m én előbb ezt a cicát! A cic a -b a b a, m in th o g y b iz to ssá g b a n érezte m a g á t a z A nikó k a rjá b a n , B o d ri felé fo rd u lt és ezt sziszegte: — É n p edig m e g k a rm o lla k ! — S zeretn ém látn i! — felelt B o d ri. A c ic a -b a b a p ersze n e m m e rt k a rm o ln i és ezt s ó h a jto tta : — H ej, h a itt le n n e M iklóska, tu d o m , hogy m e g tá n c o lta tn á B o d rit! A k k o r a z tá n én is m e g k a r m o ln á m . Ki ez a M ik ló sk a és m e rre v a n h a z á ja ? ! M ik ló sk a kedves szőke fiú, a k i a n a g y a n y já n á l n y a ra lt és o tt ism e rk e d e tt m eg a cic a -b a b áv a l. C s a k h a m a r b iz a lm a s b a rá ts á g o t k ö tö tte k M iklós és a cic a -b ab a, a m in e k csak az v etett véget, h o g y a n y á r leteltével M ik ló sk a h a z a u ta z o tt B u d a p e stre . — É n is M iklós u tá n m egyek! — g o n d o lta a
i*
cica -b a b a. — Igen, B u d a p e stre u ta z o m ! E n g e m n e u g asson m in d e n fé le B odri! M eg h allo tta, h o g y az öreg K a n d ú r b á ty a sz in tén B u d a p e s tre u ta z ik , h á t, a m in t a B o d ri b é k é n h a g y ta , tü s té n t h o z z á sie te tt. — K a n d ú r b á ty a , szép en k é re m v a la m ire ! — M ire, c ic a -b a b a?
— V igyen el m a g á v a l B u d a p e stre ! — Jó l van , c ic a -b a b a, elviszlek! S zedd össze a h u g y o ro d a t, h o ln a p k o rá n reggel in d u lu n k a v o n a tta l. A c ic a -b a b a ö sszeszedte a c ó k m ó k já t, e lb ú c sú zo tt A n ik ó tó l és k o rá n reggel K a n d ú r b á ty á v a l k ib a lla g o tt a v a sú ti á llo m á sra . A p é n z tá r elő tt m e g á llta k és, a b á ty a így szólt: — K érek jeg y et B u d a p e stre ! — C sak egyet? — k é rd e z te a p é n z tá ro s.
—
5
—
— E g y et k ö n y ö rg ö m , egyet. K in ek le n n e a m á sik ? — H á t a kis c ic á n a k . — D e k é re m , — m o n d o tta K a n d ú r b á ty a , —h isz en az o ly a n csöpp, h o g y p ó ly á b a n v ih etn ém ! — O h o h ó , K a n d ú r b á ty a , — n e v e te tt a p é n z táro s, — m ió ta p ó ly á z z á k a k is m a c s k á k a t? No, h á t jó l van, a k is c ic á n a k n e m k ell jeg y et v á lta n ia . N e m so k á ra m e g é rk e z ett a von at. C sö n g ettek és az u ta so k k itó d u lta k a v o n a t elé. — C ica-baba! — m o n d o tta K a n d ú r b á ty a , — itt ne fe le jts v alam it! A c ic a -b a b a ezt felelte: — Ne féljen , K a n d ú r b á ty a , g o n d já t viselem én m in d e n n e k ! — B eszálln i tessék! — sü rg e tte a k a la u z az u ta so k a t. K a n d ú r b á ty a és c ic a -b a b a g y o rsa n fö lu g ro tta k a v o n a tra . — H o v a ü ljü n k k a la u z ú r? — k é rd e z te K a n d ú r b á ty a . A k a la u z m e g m u ta tta a h e ly ü k e t, a h o v a d eré k u ta s a in k letelep ed tek . M ik o r a v o n a t e lin d u lt, cica b a b a ije d te n k iá lto tt föl: — Ja j! — Mi b a j? — k é rd e z te K a n d ú r b á ty a — Ó h, ja j, e n n iv a ló t h o z ta m m a g a m m a l és az á llo m á so n felejtettem ! — Jó l g o n d já t viselted! — c sú fo ló d o tt K a n d ú r. A c ic a -b a b a e lp iru lt és ezt m ondotta-. — K a n d ú r b á ty a , tu d ja m it? L e u g ro m a v o n at-
ról, v issz a sz a la d o k az á llo m á s ra és elh o zo m o n n a n az elem ózsiát. K a n d ú r le m o n d ó a n in te tt. — S o’se u g rá lj, c ica-b ab a! A v o n a t g y o rsa b b a n fu t a le g fü rg éb b m a c sk á n á l, n e m é rn é d u tó i. — D e én éhes leszek az ú to n ! — ag g ó d o tt a cic a-b ab a. — M ajd isz u n k G y ő rb en k ávét! — G y ő rb en ? — Igen, o tt m eg áll a v o n a t. M ik ló sk a is a győri á llo m á so n k áv é z o tt, m ik o r h a z a u ta z o tt B u d a p e stre . A c ic a -b a b a en n e k n a g y o n m e g ö rv e n d e tt. J a j, csak m á r itt le n n e az a Győr! N ag y o n éhes volt szegény és m in d e g y re k ite k iiitg e te tt a v o n a t a b la k á n , h ogy lá tja -e m á r G yőrt? A m in t k in é z e tt, é sz re v e tt a v a sú ti tö ltés o ld a lá b a n egy m ezei egeret. — E z kell n ek em ! — g o n d o lta a c ic a -b a b a és a m á sik p e rc b e n k iu g ro tt az a b la k o n . N agy zaj k e le tk e z ett. T ö b b e n ezt k iá lto ttá k : — L eesett a v o n a tró l egy k is u ta s! A v o n a to t m e g á llíto ttá k és a c ic a -b a b a k e re sé sére in d u lta k . — Ki esett le? H ol esett le v a la k i? — h a lla tsz o lt m in d e n fe lő l a k érd ező sk ö d és. — In n e n esett ki! — m u ta tta k a r r a a s z a k a sz ra , m ely b en K a n d ú r b á ty a ü lt. B e n y ito tta k , h á t a b á ty a n y u g o d ta n te rp e sz k e d ett h ely én , a b a ju s z á t sem m o zg atta. — I tt esett k i egy k is u ta s? — k é rd e z te a k a la u z .
—
8
—
Itt. É s ezt m a g a o ly a n n y u g o d ta n m o n d ja ? H ászen , h a k iesett, m a jd v isszau g rik . — H á th a k itö rte a lá b á t v agy a n y a k á t? K a n d ú r b á ty a n e v e te tt és a z t felelte: — O jjé, a ttó l n e m félek ; a m i fa jtá n k m in d ig a ta lp á ra esik. A k a la u z cso d á lk o z o tt, de h á t a leesett u ta s u tá n k e lle tt lá tn i. M ikor leszállt a v o n a tró l, elképedte n k iá lto tta : — N ini, a m i u ta s u n k eg eret k erget! A c ic a -b a b a c sa k u g y a n o tt k e rg e tte a cincogót a töltés o ld a lá b a n . M in d e n k i n e v e te tt ezen a dolgon, le g jo b b a n az egér, m e rt az ú g y e lb ú jt, h o g y a cica n e m tu d o tt rá a k a d n i; k á rv a llo tta n m iá k o lt a já m b o r, m íg n em m eg fo g ták és v issz a v itté k a v o n a tra . — H á tr a k ö tjü k a s a rk a d a t, h a m ég egyszer leugrasz! — fen y eg ette a k a la u z . — D ehogy u g ró m ! — fo g a d k o z o tt a cica. K a n d ú r b á ty a is n e v e te tt a p ó ru l já r t c ic a -b a b án , a k i m o st m ég éh eseb b volt, m in t az im én t. No, de végre ezt k iá lto tta a k a la u z : — G yőr! — K ávét! — k iá lto tt k i c ic a -b a b a az a b la k o n , h a llv á n e nevet. — V árj, m íg a v o n a t m egáll! — c sitíto tta K a n d u r b á ty a a tü re lm e tle n t. A v o n a t m e g á llt és K a n d u r b á ty a m eg a c ic a b a b a k isz á llta k . A p á ly a u d v a ro n egy re n d ő r á llt. A c ic a -b a b a m eg szó líto tta :
—
9
—
-— K érek k áv ét! K a n d ú r b á ty a m e g rá n to tta a kis o k to n d i fü lét: — C sitt! N em láto d , hog y ez a b á c si re n d ő r? M in d já rt bevisz a d u ty ib a ! — V an o tt egér? — k é rd e z te a cic a -b a b a. — V an, de h a a d u ty ib a viszn ek , n e m lá to d ám m eg M iklóskát! E rr e e lh a llg a to tt a k is cica. H á ro m k ö v é r egérért sem a d ja ő azt, h o g y M ik ló sk át lássa. No, de n e m is k e lle tt so k áig éhezn ie, m e rt c s a k h a m a r az a sz ta ln á l ü lte k s a p in c é r eléb ü k te lt k ét p o h á r k áv ét. A c ic a -b a b a fö lu g ro tt az a s z ta lra s b e le m á rto tta a n y elv ét a k á v é b a . K a n d ú r b á ty a rá m o rd u lt: — Ülsz le m in d já r t a székre, te neveletlen! — M iért ü lje k a szék re? — M ert ille tle n dolog az a s z ta lra u g ra n i. A ztán a n y elv ed et se sz a b a d a k á v é b a m á rta n i! — N em sz a b a d ? — N em b izo n y . L á tsz ik , h o g y fa lu si cica vagy, m e rt ezt sem tu d o d . — H á t h o g y a n egyem a k á v é t? -— K an á lla l. A c ic a -b a b a p ró b á lt k a n á lla l en n i, de n e m sik e rü lt, m e rt a k á v é t m in d ig a n y a k á b a ö n tö tte. — É n k a n á lla l n e m tu d o k en n i, — zú g o lódott. — H á t fogd a p o h a r a t a k ö rm ö d közé és id d k i a kávét! íg y m á r jo b b a n sik e rü lt a dolog és a c ic a -b a b a jó lla k o tt. A k áv ézás u tá n ú jr a b e sz á llta k a v o n a tra , am e ly n e m s o k á ra m e g in d u lt.
_
10
—
M ent, fu to tt a v o n at, eg y szer csak m eg állt. A k a la u z az t k iá lto tta : — B u d a p e st! A c ic a -b a b a n a g y o t u g ro tt. — B u d a p e s te n v a g y u n k ? — k é rd e z te ö rv en d v e. — Igen, o tt v ag y u n k ! A cica e rre fe lsz ö k ö tt az a b la k r a és k iá lto tta : — M iau, M iklóska! H ol vagy, M ik ló sk a? K a n d u r b á ty a n ev etett. — H ív h a to d a z t öcskös! — m o n d ta . A cica m e g h ö k k e n v e k é rd e z te : — H á t n in c s M ik ló sk a B u d a p e s te n ? — De o tt v a n az! — M iért n e m jö n h á t ide a h ív á s o m ra ? — M ert n e m h a llja . B u d a p e st n a g y v áro s á m , — óh, be nagy! M iau! A c ic a -b a b a p ity e re g n i k e z d e tt. — H ogy ta lá lju k m eg, K a n d u r bát}^a, M ik ló sk át, h a o ly a n n a g y B u d a p e st, o ly a n n a g y . . . . m ia u ! — sirá n k o z o tt. K a n d u r b á ty a m e g v ig a sz ta lta : -— N e félj sem m it, cica! B é rk o c sib a ü lü n k és az elvisz h ozzá. K isz á llta k , á ta d tá k a je g y e t a p o rtá s n a k és k im e n te k a p á ly a h á z b ó l. K ü n n sok h in tó á llt eg ym ás m ellett. — T e tsz ik b é rk o c si? — k é rd e z té k a k o csiso k . — T etszik ! — felelt K a n d u r b á ty a . A b é rk o c sis k in y ito tta a k o csi a jta já t és u t a sa in k b e u g ro tta k a p u h a ü lésre. — H o v a m e g y ü n k ? — k é rd e z te a b é rk o c sis.
—
11
—
— M ik ló sk áh o z! K a n d ú r b á ty a is jó i ism e rte M ik ló sk át, azt is tu d ta , h o l la k n a k B u d a p e ste n a szülei, m e g m o n d ta h á t p o n to s a n a cím et. A b é rk o c sis o sto rá v a l a lo v a k közé v á g o tt és a kocsi m eg in d u lt. H ej, be ö rv e n d e tt a c ica-b ab a! K id u g ta az o rrá t az a b la k o n a m i k is cicán k , de g y o rsa n v issz a k a p ta . — J a j! — Mi az? — k é rd e z te K a n d ú r b á ty a . — K u ty á t lá tta m . K a n d ú r b á ty a n ev etett. — H eh eh e, n e félj te g o ly h ó fa lu si cica a b u d a p e sti k u ty á tó l! — T a lá n fo g a tla n a b u d a p e s ti k u ty a ? — k é r dezte a cica-b ab a. — F o g a v an , de n ézd csak m eg, m i v a n a sz á já n !? A c ic a -b a b a m eg n ézte és fö lk iálto tt'. — N ini, egy k o s á r v a n a száján ! — Az ám , sz á jk o sá r, — m o n d o tta v íg a n K a n d ú r b á ty a . — A ttól n e m tu d h a r a p n i a já m b o r. A k u ty a észrev ette a k o c sib a n ülő b ö g re n y a lo g a tó k a t és r á ju k v ic so ríto tta a fogát. A m a c s k á k r á k ia b á lta k : — Coki, m orcsos! Jó n a p o t, sz á jk o s a ra s vitéz! T isz te lte tjü k az o tth o n v a ló k a t, m iaú ! M orgott, c sa h o lt m é rg é b e n a k u ty a , a c ic á k k a l pedig to v á b b m e n t a kocsi. U ta sa in k lá tta k so k szép h á z a t és b o lto t. A c ic a -b a b á n a k k ü lö n ö se n egy k i r a k a t tetsz e tt n ag y o n .
—
12
—
J a j, de szép! — k iá lto tta . - M icsoda? — k érd e z te K a n d ú r b á ty a . — Az a sok h u rk a , k olbász. H am , b ek ap o m ! A cica
a bohó kis cica? K iu g ro tt a k o c sib ó l és a k ira k a th o z fu to tt. — E g y ik fo g a m ra a h u r k a , m á sik fo g a m ra kolbász! — k iá lto tta . — A ztán v esd el m ag a d c ica-b ab a! N e k iu g ro tt a k ira k a tn a k , h o g y m a jd e lra g a d ja a k iv á la sz to tt en n iv aló t, h á t — h o p p ! — b e le ü tö tte az o rrá t az üvegbe.
a
—
13
—
Az o sto b a k is cica n e m lá tta , h o g y üveg a la tt v a n a h u rk a -k o lb á s z . P rü sz k ö lv e , k á r v a llo tt á b rá z a tta l sz a la d t v issza a k o csih o z, a m e ly b ő l h a h o tá z v a n é z e tt k i K a n d u r b á ty a . — E gészség ed re, c ica-b ab a! — H ogy íz le tt a h u rk a -k o lb á s z ? E z t k é rd e z te K a n d u r b á ty a c sú fo lk o d v a és k i n y ito tta a b é rk o c si a jta já t, h o g y a c ic a -b a b a b eu g o rh assék . A m i k is c ic á n k fö lu g ro tt a b á ty a m ellé és ezt m o ro g ta : — K ár, h o g y B u d a p e ste n üveg a la tt ta r tjá k a jó t! V égre m e g á llt a k o csi és u ta s a in k k isz á llta k . E gy n a g y h á z e lő tt v o lta k . A h á z m e s te r a k a p u b a n állt. — I tt la k ik , k é re m , M ik ló sk a? — k é rd e z te K a n d u r b á ty a . — Itt, a h a r m a d ik em eleten , — felelt a h á z m ester. K a n d u r m eg k ö szö n te a fö lv ilá g o sítá st s így szólt: — E lő re, c ic a -b a b a, a h a r m a d ik em eletre! F ö lm e n te k a lép cső n . A c ic a -b a b a le n é z e tt az u d v a rb a . — K a n d u r b á ty a , — szólt, — m o n d o k v a lam it! — No, beszélj! — N ag y o n m a g a s ez a h a r m a d ik em elet. — M eghiszem azt! M a jd n e m a k k o ra , m in t o tt h o n a to ro n y . A c ic a -b a b a a fe jé t csó v álta. — A ttól félek, K a n d u r b á ty a , — szólt, — hogy id e n e m jö n n e k az egerek.
—
14
—
- É n is. L e k e rg e tn ék , h a föl is jö n n é n e k ! *— K ár, — s a jn á lk o z o tt cic a -b a b a. U ta sa in k c sö n g ettek és a sz a k á c sn é k in y ito tta az a jtó t. — K it k e re ste k , c icák ? — k érd ezte. — M ik ló sk át. I tth o n v a n ? — Itth o n . — M ondja m eg n ek i, — szólt a k is cica, — hogy itt v a n a cica-b ab a. A sz a k á c sn é b e m e n t az ü zen ettel. E g y sz e r csak k iá ltá s h a lla ts z ik : — C ica-b ab a! H ol vagy, c ic a -b a b a ? M ik ló sk a k iá lto tta ezt és k ifu to tt v endége elébe, H á t c sa k u g y a n o tt v olt az e lő sz o b á b a n a c ic a -b a b a K a n d ú r b á ty á v a l. H ej, de ö rv e n d e tt M iklóska! — J ó n a p o t k iv á n o k , M iklóska! — k ö sz ö n tö tte a vendég. — Iste n h o z o tt, cic a -b a b a! — felelt M ik lóska. — E ljö tte m , — fo ly ta tta a cica, — m e rt a B o d ri m eg a k a r t h a ra p n i. — E j, a rossz k u ty á ja ! No, m a jd m e g tá n c o lta tom én ő kelm ét! M ik ló sk a e z u tá n b e k iá lto tt a n a g y szo b áb a. — M am ám , m a m á m , itt a cica-b ab a! A m a m a is k ijö tt és sz in té n ö rv e n d e tt a v e n d égnek, a k itő l m eg k érd ezte: — É h e s vagy, c ic a -b a b a? — N ag y o n éhes vagyok. — H á t n e m k á v é z tá l G y ő rb en ? — k é rd e zte M iklóska.
-—
15
—
— De k á v é z ta m . — M égis éhes v agy? — É n m in d ig éh es v ag y o k , — felelt ő szin tén a cica -b a b a, a m ire m in d e n k i n ev etett. M ik ló sk a b ev ezette v en d ég eit a sz o b á b a , a m a m a pedig u z s o n n á t h o z a to tt n e k ik . A c ic a -b a b á n a k szalv é tá t k ö tö tte k a n y a k á b a és rá ü lte tté k a M ik lóska székére.
— E gyél, c ica-b ab a! — b iz ta tta M ik ló sk a. N em k e lle tt k é tsz e r b iz ta tn i a c ic a -b a b á t, úgy jó l la k o tt, m in t a d u d a . Az u z so n n a u tá n K a n d ú r b á ty a a já n lta m ag á t. — H o v a m egy, K a n d ú r b á ty a ? — k é rd e z te M iklóska. — E g y k is d o lg o m v a n a v á ro sb a n . — H a n e m a c ic a -b a b a itt m a ra d , ugy-e, m in d ig n á lu n k ?
—
16
—
— I tt m a ra d , h a úgy tetszik . K a n d ú r b á ty a ezzel a c ic a -b a b áh o z fo rd u lt: — H allo d -e, te cica, jó l viseld á m m a g a d a t, azt m o n d o m ! R o n to m -b o n to m ! A c ic a -b a b a m in d e n jó t m egígért, K a n d ú r b á ty a pedig elb ú c sú z o tt a h á z ia k tó l és m e n t a d o lg ára. M iklós m e g m u ta tta a c ic a -b a b á n a k a já té k a it és e ljá tsz o tta k ad d ig , am íg a fiú c sk á t sé tá ln i n e m v itték . — É n m o st sé tá ln i m egyek, cic a -b a b a, — szólt M iklós, — de m in d já r t visszajö v ö k . E l ne m e n j ad d ig , cica-b ab a! V igyázz m a g a d ra , kedves, k i n e m e n j a há zb ó l, m e rt a k k o r, h a m , b e k a p a k ra m p u s z ! — Jó l rá ije sz te tte m a c ic a -b a b á ra ! -— g o n d o lta M iklós sétak ö zb en . — T u d o m , m eg n e m szökik! H á t a c ic a -b a b a m it c sin á lt? J á r t- k e lt a szo b á b an , k én y é re -k ed v é re h e v e ré sz ett a p u h a sző n yege ken s a m ik o r e lú n ta m a g á t, k is é tá lt az a b la k fá ra . E gy szer csak h a n g o t h all. — H a llja , idev aló m a g á c sk a ? M iaú? A c ic a -b a b a a r r a te k in te tt, a m e rrő l a h a n g o t h a l lo tta és a sz em b en levő a b la k b a n egy fő v á ro si cicát p illa n to tt m eg. S o h asem lá to tt m ég ily en szép m a c s k á t. K ék p á n tlik a v olt a n y a k á n , o ly a n k ö v é r volt, m in t a fö lfú jt d u d a és a szőre, a k á r a selyem . — N em , — felelt a c ica-b ab a. — H á t h o v a való, le lk e m ? — V idékre. — M in d já rt g o n d o lta m , m e rt ro sszú l néz ki, — szólt fity m áló h a n g o n a fő v á ro si cica. A c ic a -b a b a cso d álk o zv a m o n d o tta : — De k é re m a lá ssa n , én jó l n ézek k i az a b la k o n .
—
17
—
A fő v á ro si cica b á m ú lt. — Ki b eszél az a b la k ró l? — k é rd e zte. — Az a k a rta m m o n d a n i, h o g y n in cs jó szín b en , lelk em . A c ic a -b a b a n ev etett. — H a h a h a ! M iért n e m b eszél h á t m a g y a ru l n a g y ság o d ? O llan vagyok, a m iile n v agyok.
M os^ a fő v á ro si cica n e v e te tt a k k o rá t, h o g y a k ö n n y e i p o ty o g ta k bele. — O lla n ? M iilen? T a lá n o ly a n ? m ily e n ? — Ügy v a n az jó l m o n d v al! — e rő síte tte a cica-b ab a. — M ondval! — n e v e te tt h a rso g v a a fő v áro si Sebők Zs.:
a
falusi cica Budapesten.
2
—
18
—
cica. — M o n d h a to m , szép m a g y a r b eszéd létezik m a s u k n á l! — O d v a n az igaz m a g y a r nép! — d ic se k e d e tt a c ica-b a b a. A fő v á ro si cica n e v e te tt azon, h o g y a c ic a -b a b a in o n d v a l-t m o n d o tt m o n d v a h e ly e tt és o d -o t o tt h e ly e tt, a c ic a -b a b a p ed ig a z o n m o so ly g o tt, h o g y a fő v á ro si cica a z t m o n d o tta : ro ssz u l néz ki, e h e ly e tt b eteg e sn e k lá tsz ik és a z t m o n d ta , h o g y n á lu k m a g y a r b eszéd létezik , h o lo tt ezt a m a g y a r n é p so h asem m o n d ja . H á t b izo n y , a fő v á ro si cica ro ssz u l b eszélt m a g y a ru l, a c ic a -b a b a e lle n b e n jó l beszélt, de tá js z ó lással, d u n á n tú lia s a n . — V olt m á r lelk em , a fő v á ro s b a n ? — k é rd e z te a fő v á ro si cica. — — — — — bekap a
Még n e m v o ltam . H á t jö jjö n velem sétáln i. N em m e re k , — m o n d o tta a c ic a -b a b a. M iért n e m ? M ik ló sk a a z t m o n d ta , h a k im e g y e k a h á zb ó l, k ra m p u s z .
A fő v á ro si cica m e g in t n ev etett. — Ó h, m a g a k is o sto b a fa lu si cica! H á t n e m lá tja , h o g y M ik ló sk a csa k m e g ije sz te tte ? — N em k a p b e a k ra m p u s z ? — D eh o g y k a p ja ! J ö jjö n c sak , jö jjö n , m e g m u ta to m m a g á n a k a fő v áro s szépségeit!
m a jd
O ly a n n y á ja s a n b eszélt a fő v á ro si cica, h o g y a c ic a -b a b a n e m tu d o tt ellen t álln i. — M erre m e n je k k i? — k é rd e z te .
—
19
—
— M ásszék ki, g a la m b o m , az a b la k o n , a z tá n m a jd én vezetem . A fő v á ro si cica fö lv ezette a c ic a -b a b á t a p a d lá sra . — É n re n d e se n az u tc á n sz o k ta m este já rn i, — m o n d o tta a fő v á ro si m a c sk a , — d e m a g á c sk a k e d v éért m o st a m a g a s b a n fo g u n k sétáln i. H ogy is h ív já k , le lk e m ? — C ic a -b a b á n ak . — H á t nézze, c ica-b ab a, itt a p a d lá sly u k , ezen k im á sz u n k . K im á sz ta k a p a d lá sly u k o n , a m ely a b la k n a k is bev ált. A m ik o r a h á z te te jé re ju to tta k , a c ic a -b a b a c s a k n e m lesz é d ü lt ró la. S im a p a la c se ré p e n á llt, a m e ly rő l c sa k n e m lecsú szo tt s a m ik o r len ézett az u tc á ra , oly irtó z a to s m a g a ssá g b a n ta lá lta m a g á t, h o g y m e g sz e p p e n t. — F élek , — U g y an tás. — N ézzen a sok to rn y o t?
— n y ö szö rg ö tt. m itő l fél? — b iz ta tta a fő v áro si p a j szét! L á tja ezt a sok n a g y h á z a t? E zt U gy-e szép?
V aló b a n szép volt az, a m it a c ic a -b a b a lá to tt. A n n y i h á z so ra k o z o tt eg y m ás m ellett, eg y m ás m ö g ö tt, hogy n e m le h e te tt lá tn i a v áro s szélét. T o ro n y is volt tö m é rd e k , kicsi, n ag y , k a rc sú és széles. — G y e rü n k a szo m széd b a, — in d ítv á n y o z ta a fő v áro si cica. M eg in d u ltak és ó v a to sa n lépegetve, e lju to tta k a szom széd h á z ra . A c ic a -b a b a eg yszer m eg csú szo tt s h a bele n e m k a p a sz k o d ik a p a d lá s a b la k b a , le z u h a n t volna.
—
20
—
— K ellem es, ugy-e, sé tá ln i B u d a p e ste n ? — k é r d ezte elég ü lten a fő v á ro si cica. — N ag y o n kellem es, — n y ö g te a cic a -b a b a. De m e rt ü gyes cica volt, la s s a n k in t h o z z ászo k o tt a sim a cserép h ez és c s a k h a m a r ő is oly b átran , lép eg etett a h á z te tő n , m in t a fő v á ro si m iák o ló . N é h á n y k ém é n y b e is b e le k u k k a n to tt. — K ár, h ogy egyik k é m é n y b e n sem fü s tö ln e k h ú st, — m o n d o tta . — H á t m a g u k n á l a k é m é n y b e n lesz fü stö lv e a h ú s? — k é rd e z te a fő v áro si. — N em é rte m a szives k érd ését, — m o n d o tta a cic a-b ab a. —- P ed ig elég v ilá g o sa n beszélek, — z s ö rtö lő d ö tt a fő v á ro si cica. — H á t m it a k a r k é rd e z n i? — H ogy a k é m é n y b e n fü stö lik -e a h ú s t? — E z t m á r értem . Igen is, o tt fü stö lik . Ig aza volt a c ic a -b a b á n a k , m e rt a k i így b eszél, a k é m é n y b e n lesz fü stö lv e, vagy a leves m eg lesz főzve, az n e m jól b eszél m a g y a ru l. A c ic a -b a b a d icsek ed v e m o n d o tta a z u tá n : — Még g ó ly a is fészkel á m a k é m é n y e n n á lu n k , — Az n a g y o n szép leh et, c ic a -b a b aí E g y sz e r h a rs á n y h a n g h a lla tsz o tt: — M it k e re s te k itt, h u rk a -k o lb á s z lo p o g a tó k ? — M enekülj! — k iá lto tt a fő v áro si cica. A c ic a -b a b a v isszan ézett. A h á z te tő n a b la k volt és azo n egy e m b e r n é z e tt k i; az k ia b á lt. A m ik o r a szo m széd h á z te tő re é rte k , a c ic a -b a b a m eg k érd e z te a fő v á ro si cicátó l:
—
22
—
— H á t B u d a p e ste n a p a d lá so n e m b e re k is la k n a k ? -— L a k n a k b izo n y , cica-b ab a. T u d sz -e én ek eln i, c ic a-b ab a? A k is cica sz e ré n y k e d ett. — N em m o n d o m , h o g y n e m tu d o k , — felelt — de csak úgy fa lu sia sa m M aguk, b u d a p e s ti cicák , b iz o n y o sa n szeb b en én ek eln ek . — É n is a z t h iszem , — m o n d o tta a fő v á ro si cica kevélyen. — T u d o m , hogy m a g a is szépen énekel. — Az én h a n g o m a legszebb a v ilágon, — d i cse k ed e tt a fő v á ro si cica. — O ly an n ó tá t, a m ily e n t én fú v ó k , n e m h a llo ttá l te m ég a h íre s K aczo r k irá ly b iro d a lm á b a n sem . H a én m o st elk ezd en ék énekelni*, sen k i se k ia b á ln á a p a d lá ssz o b á k a b la k á b ó l azt, hogy ta k a ro d ju n k , h a n e m m in d e n k i azt m o n d a n á : T ovább^ to v áb b , a ra n y o s cicáin! — H á t ének eljen ! A fő v áro si cica k é re tte m ag át. — E gy k ic sit re k e d t vagyok, v a la m i v a n a to r k o m b a n , — m o n d o tta k én y esk ed v e. — H á t p u c u lla k i a to r k á t egy seprővel, — ta n á c so lta a cica-b ab a. A fő v á ro si cica m e g h a ra g u d o tt. — M icsoda g o ro m b a beszéd ez? — k iá lto tta . — Az én to rk o m a t sep rőv el tisz to g a tn i? A ztán: p u c u lla l M icsoda beszéd ez? — N á lu n k így b eszéln ek , — v éd ek ezett a cicababa. — N á la to k ro sszu l lesz az így m o n d v a.
—
23
—
Puff! M eg ad ta n e k i a fő v á ro si cica! A p u c u lla n em szép, m a g y a rú l így k ell m o n d a n i: tis z títja , de a ro sszu l lesz az így m o n d v a , m ég ro ssz a b b , m e rt így helyes az: N á la to k ro ssz u l m o n d já k így azt. — H á t tessék m á r é n ek eln i, k é re m szépen, —esd ek elt a cic a -b a b a. A fő v á ro si cica rá g y ú jto tt a n ó tá r a és é n ek elt to rk a sz a k a d tá b ó l. E g y sz e rre fö lja jd u lt: — J a j, ja j! E g y fa d a r a b h á tb a p u ffa n Lollii. — P u sz tu lsz , n y áv ik o ló ! — k iá lto ttá k
a h áz lak ó i. T ö b b fa d a ra b is re p ü lt a levegőben, a m i cicáin k m e n e k ü lte k . A c ic a -b a b a n e v e te tt fu tá s k ö zb en és o d aszó lt a fő v á ro si p a jtá s n a k : — N em n a g y o n k iá lto ttá k ezt: — to v áb b , to v ább, a ra n y o s cicám ! A fő v á ro si cica d o h o g o tt. — N em tu d já k ezek, m i a szép n ó ta ! — m o n d o tta. F u to tta k h á z fö d é lrő l h á z fö d é lre, egyszer szétnéz a cica -b a b a, h á t a fő v á ro si p a jtá s n in cs sehol. M eg szö k ö tt az á rm á n y o s és a c ic a -b a b á t eg y ed ü l h a g y ta egy n a g y b u d a p e s ti h á z te te jé n . A c ic a -b a b a k ia b á lt: — D rá g a b u d a p e s ti cica, h o l v a n ? J ö jjö n vissza! S e n k i sem felelt. H ire, n y o m a sem v o lt a fő v áro si c ic á n a k . A c ic a -b a b a s írn i k e z d e tt. — J a j, m i lesz velem ! — s irá n k o z o tt. — Ki vezet eng em h a z a M ik ló sk áh o z? J a j, m ié rt n e m e n
—
24
—
g e d e lm e sk e d te m M ik ló sk á n a k , a k i m e g tilto tta , hogy e lm e n je k h a z u lró l! S írt, r ítt a c ic a -b a b a, M ik ló sk a p ed ig a z a la tt h a z a é rk e z e tt a sé tá ró l. — C ica-b ab a! — k iá lto tta . — H ol vagy, cica baba? N em felelt h ív á s á r a sen k i. M ik ló sk a b e já r ta a szo b ák at, m egn ézte, n in c s-e a c ic a -b a b a a d iv á n a la tt vagy az ág y a la tt, de b iz o n y a k is ven d ég n e m volt sehol. E r r e M ik ló sk a is e lp ity e re d e tt. — J a j, h o l v a n a c ic a -b a b a ? K i v itte el a cicab a b á t? — k iá lto tta . A k k o r to p p a n t b e K a n d u r b á ty a . — M it h a llo k ? — k é rd e z te h a ra g o s a n . —- A c ic a b a b a m e g sz ö k ö tt? M illióm eg é rly u k , m érg es v agyok! C sak k e rü ljö n a k ö rm ö m közé a h a s z o n ta la n , m eg em legeti! M ik ló sk a a z o n b a n n e m így g o n d o lk o z o tt. — N e b á n ts a , K a n d u r b á ty a , a c ic a -b a b á t, — m o n d o tta , — in k á b b k e re s s ü k m eg. — D e h o l k e re ssü k eb b e n a n a g y v á ro s b a n ? — T u d ja m it, K a n d u r b á ty a ? K é rjü k m eg az u jsá g c sin á ló b á c sit, teg y e b ele az ú jsá g b a , h o g y jö jjö n h a z a a c ic a -b a b a. — J ó lesz, k é rjü k m eg! K a n d u r b á ty a szép m a c s k a k a p a rá s s a l lev elet írt az u jsá g c sin á ló b á c s in a k , a k i elo lv a sta a levelet, m eg é rte tte az írá s t (hiszen sok m a c s k a k a p a rá s t k ell n e k i k ib e tű z n i, a m ik o r a p o stá s a lev elek et hozza!) és m e g te tte a M ik ló sk a és a K a n d u r b á ty a k iv á n sá g á t.
25
—
ím e itt a h ird e té s: C ica-baba! G yere h aza! M in d en t m egb o c sá jtu n k !
M iklóska és K andúr b á ty a . M ajd m e g lá tju k , lesz-e e re d m é n y e a h ird e té sn e k . A c ic a -b a b á v a l e z a la tt m i tö rté n t? J á rt- k e lt h á z ró l-h á z ra . É js z a k a a p a d lá s o n h á lt, n a p p a l egérre v ad ászo tt. No, n a g y o n k evés ju to tt belőle. E k ö z b e n tö rte a k is cica-eszét azo n , m i m ó d o n ju sso n h a z a ? — Mi len n e, h a m e g p ró b á ln á m a le sz á llá st? — g o n d o lta végre. S zétn ézett. H á t észrev ette a v illá m h á rító v ezeté két. N agy b a jja l, fá ra d ts á g g a l le m á sz o tt azon. E g y sz e rre h a n g o t h a ll. — Hé, te kis cica, n e m vagy te a c ic a -b a b a? A k is cica a h a n g felé fo rd u lt. E g y a b la k b a n kedves le á n y k á t p illa n to tt m eg; ez volt a k érd ező . — De, igen is, k é re m szépen, én v ag y o k az! — No a k k o r, k ed v es c ic a -b a b a, — k iá lto tta a le á n y k a , — é p p e n jó k o r jösz! N em o lv a sta d m ég az ú jsá g o t? — N em . — G yere be és o lv asd el. Ü zenet v a n sz á m o d ra b en n e. A c ic a -b a b a b e u g ro tt az a b la k o n .
—
26
—
— H o p p . . . S zerencsés jó n a p o t k iv á n o k és csó k o lo m az a ra n y o s kezét! A kis le á n y n ev etett. — Ne h izelegj, te c ica-b ab a, — k iá lto tta , —
m e rt én is h a ra g sz o m rá d , a m ié rt m eg szö k tél a k e d ves M ik ló sk átó l. A c ic a -b a b a p ity e re g n i k ez d e tt. K iv ette a k e sz k e n ő jé t s azzal tö rü lg e tte a szem ét. — M in d e n k i h a ra g s z ik r á m — s irá n k o z o tt —s tu d o m , h o g y M ik ló sk a so h a sem fog m e g b o c sátan i. — Ne b ú s u lj, cica-b ab a! — k iá lto tta a le á n y k a ,
27
—
— M ikló sk a m á r m e g b o c sá to tt n e k e d . I tt az ú jsá g b a n azt ü zen i M ik ló sk a és K a n d u r b á ty a , hogy ered j h a z a , m in d e n t m e g b o c sá ta n a k . — Ig a z á n ? — k é rd e z te cic a -b a b a u g rá n d o z v a. — Ig azán . — É s K a n d u r b á ty a is írja ? — K a n d u r b á ty a is. A c ic a -b a b a elg o n d o lk o zo tt. — E j, a K a n d u r b á ty a a z é rt jó l p o fo n ü t e n gem és ö sszek arm o l, tu d o m , — m o n d o tta elkeseredve. A zu tán így szólt: — N em b á n o m azt sem . C sak h a z a ju ssa k ! De n e m tu d o m ám , m e rre la k ik M iklóska? — T u d o m én, — m o n d o tta a le á n y k a . M ost u g ro tt csak n a g y o t ö rö m é b e n a cica-b ab a. — T u d ja ? — k érd ezte, m in th a n e m h in n e fü le i n e k . — É s m e g m u ta tja az u ta t? — Szívesen. — J a j, csó k o lo m a z t a g y ém án to s k ezecskéjét! — M o n d tam m á r, hog y n e hizelegj, te ja v íth a ta tla n k is hízelgő! — n e v e te tt m eg in t a le á n y k a . íg y k e rü lt vissza M ik ló sk áh o z a cica-b ab a. V olt öröm ! M ik ló sk a n ag y o n bold o g volt, h ogy ú jr a lá t h a tja a c ic a -b a b át és m e g in t já ts z h a tik vele, K a n d u r b á ty a sem a d ta m eg a c ic a -b a b á n a k azt a p o fo n t és a z t a p á r k a rm o lá st, am itő l a c ic a -b a b a félt. E g y é b k é n t K a n d u r b á ty a c s a k h a m a r h a z a u ta z o tt, a c ica -b a b a e llen b en B u d a p e ste n m a r a d t s M iklóskával eg y ü tt m egy h a z a n y a ra ln i a n a g y m a m á h o z . No hiszen, tu d o m , n em m e ri m a jd B o d ri m e g k e rg e tn i a cic a-b ab át. A dna n e k i M iklóska!
—
28
—
A c ic a -b a b a h á t B u d a p e ste n m a ra d t. G y a k ra n lá tja a fő v á ro si cicát, de h a az m o st c s á b ítja szökésre, ezt feleli: — N em m eg y ek én! N em v ag y o k m á r o ly a o sto b a fa lu si cica, a m ily e n v o ltam ! Jo b b n e k e m itt M ik ló sk áv al já ts z a n i. Ü gy bizony!
—
VEGE.
Mica és Rica. M ica n a g y o t á s íto tt és ezt g o n d o lta m a g á b a n : — J a j, be u n a tk o z o m ! Á -á-áh, n ag y o n u n a tk o z o m ! S z ö rn y ű u n a lm á b a n h o ssz ú t, n a g y o t n y ú jtó zott, a z u tá n fö lu g ro tt a tá m lá ssz é k re és o n n a n b e le n ézett a n a g y tü k ö rb e . E gy p á r szép zöld szem , egy p á r fül, szép b a ju sz n ézett o n n a n vissza: szóval egy h iú cica. K ék szalag b ó l való c so k o r is v o lt a n y a k á n . — Szép vag y o k , — g o n d o lta M ica, m ik o r m á r jó d a ra b ig g y ö n y ö rk ö d ö tt m a g á b a n , — de m i h a sz n a Á -á-áh! U n atk o zo m . F é lre h ú z ta a sz á já t és le u g ro tt a szőnyegre. — H ol a d o ro m b o m ? — k érd ezte. — D o ro m b o lok egyet. A d o ro m b o t n e m k e lle tt k eresn ie, m e rt azt a cicák n em a b o ltb a n v á sá ro ljá k . E gy fillé rjü k b e se m k e rü lt, m égis a b ir to k u k b a n v an. D e M ica m e g u n ta a d o ro m b o lá st is. E z t m o n d o tta : — F o g ju n k egy kis k é z im u n k á h o z ! Az jo b b a n fog sz ó ra k o z ta tn i. No lám , m ily en szo rg alm as ez a M ica cicái
—
30
—
F o g ad o k , h o g y v a n a k á r h á n y M ici, U us, K atica, a k i n e m k e re si a k é z im u n k á t, m ik o r n in c s dolga. M ica fö lu g ro tt a székre, a szék rő l a v a rró a s z ta lra , o tt volt a J a n k a n é n i m u n k a -k o s á rk á ja , a b b a n egy félig kész h a ris n y a . M ica k ik a p ta a k o sá rb ó l a h a r is n y á t a k ö tő tű k k e l e g y ü tt és le u g ro tt az a sz ta lró l. A p a m u tg o m b o ly ag m a g á tó l u tá n a fu to tt. M eg k ezd ő d ö tt a k é z im u n k a . M ici, Ilu s, K atica, ide figyeljetek! N ézzétek M icát, a sz o rg a lm a st, a m in t h o zzá fog a k é z im u n k á h o z ! L e te tte a h a ris n y á t a szőnyegre, jo b b ra rá n g a tta , b a lr a h u rc o lta , ö ssze-vissza té p á z ta s m ik o r észrevette, hogy a p a m u tg o m b o ly a g to v a g u ru l, u tá n a f u to tt és a d d ig k erg e tte , a m íg szeren csésen össze-v issza k u sz á i la a p a m u to t. J a n k a n é n i b iz o n y o sa n n a g y o n ö rv e n d e n i fog a M ica segítségének. — E j, a k é z im u n k a is u n a lm a s, — g o n d o lta M ica h a ra g o sa n . — E l veled, h a ris n y a , p a m u t! B o ssz ú sá g á b a n a d iv á n a lá h u rc o lta a k é z i m u n k á já t. K e re sh e ti m a jd J a n k a n én i! — K ip, köp! N yaú! M ica az a b la k b a néz és n a g y o t u g rik ö rö m éb en , Az a b la k b a n k a p a s z k o d ik R ica. — T ejfö lö s jó n a p o t, Mica! M icán k egy szökéssel az a b la k b a n te rm e tt. — N yaú! E g eres jó n a p o t, R ica! H o l já rs z e rre ? — E r r e sé tá lta m a b o lt k ö rü l. — V á sá ro ln i a k a r tá l? — Igen, de az in a s k ik e rg e te tt a seprővel. G on d o lta m , egy kis n y á v ik o lá s ra b en ézek h o zzád .
—
31
—
R ica ö ssz e k u p o ro d o tt és fé lé n k e n h á tr a b a n d z sa líto tt. — J a j, de o k o sa n letted , n a g y o n u n a tk o z o m , eszem a zú zád at! — Ne e m lítsd a zú zát, M ica, n y a ú ! A sza k ác sn é ép p e n m o st a k a r t m eg v ern i, m e rt lá tn i a k a rta m , friss-e a csibe zú z á ja ? M ica n ev etett. — L á to m , n e m vesztegeted te, R ica, az időt. V árj csak, m in d já r t k im e g y e k hozzád ! Az első a jtó n y ílá s ra M ica k is u r r a n t a szo bából és a k ét jó p a jtá s c s a k h a m a r a h á ts ó u d v a rb a n h a n cú ro zo tt. F ö ld h ö z v á g tá k eg y m ást, m eg fo g ták az eg ym ás fü lét és k erg ető ztek . — H ogy v agy R ica? — k é rd e z te M ica. — K öszö n ö m k é rd é se d e t, jól! — V an-e sok egér n á la to k ? — V an elég. — N y aú n y a ú , de jó dolg o d lehet! — irig y k e d e tt M ica. — N á lu n k u g y a n egy sincs. R ica elb ig y esztette a sz á já t. — O jjé, h a o ly a n n a g y o n k ív á n k o z o l eg ér pecsen y ére, — m o n d o tta , — g y e re h o zzám , fo g h atsz eleget! N ekem n e m kell. T ő lem ő k e lm é k a k k o r is c in c o g h a tn a k , m ik o r o tth o n v agyok. J o b b a lib a m á ja , c sirk e co m b ja . T e g n a p is b á lt re n d e z te k n á lu n k az egerek. K épzeld, tíz p á r egér tá n c o lta a négyest! N agyon ü g y esen já r tá k . — L á tta d ? — H ogyne. — É s egyet sem fo g tál m eg k ö z ü lö k ?
—
32
—
— N em . M ajd én ú ri lá b a m a t k o p ta to m m ia ttu k ! M ica n ev etett. — No, te u g y a n g y ö n y ö rű cica vagy, m o n d h a to m ! — M ár én ily e n vagyok, M ic á m !— m o n d o tta R ica. — H á t a S á rik á to k szeret tég ed ? — k é rd e z te M ica. — N ag y o n szeret, m in d ig a p á r to m a t fo g ja a sz a k á c sn é ellen. — H allo m , h e ly re k is lá n y a S á rik a ! K ár, hogy a szem e n e m zöld. E b b e n M ica is e g y e té rte tt R icáv al. — M ár az igaz, — m o n d o tta , — a m i M a risk á n k is m en n y iv e l szebb len n e, h a zöld szem e len n e! A m ilyen a m ie n k , ugy-e, R ica? — Ü gy b izo n y , a zöld sz e m n e k n in c s p á rja . H á th a m ég ily e n h elyes sz e m ö ld ö k ü k , fü lü k , b a js z u k lenne, m in t a m ily e n n e k ü n k van! N em d e? A k é t h iú á lla t g y ö n y ö rk ö d v e n é z e tt e g y m á sra . — H á t m ég a sá rg a szem ű B o d ri m ily e n c sú n y a ! — m o n d ta M ica. — N y aú , n y a ú ,, h ih ih i, a B o d ri! — nevetett. R ica. — B rr, de csúf! H ogy lóg a füle! — M int a leffen ty ű ! — ■ É s m ily e n ostoba! — H a llo tta d , h o g y rá sz e d te m te g n a p ? — k é r dezte M ica. — N em , n e m h a llo tta m , b eszéld el g y o rsan ! H ogy volt, m in t v o lt? B eszélj m á r, Mica! A cica elk ezd te. É p p e n jó k o r. A B o d ri o tt h a ll g a tó z o tt a h á tu k m ö g ö tt. — H á t, h á t, — de m eg állj R ica, h a d d nevessem k i m a g a m a t! — J a j, de m u la tsá g o s volt! A B o d ri a
fö ld ö n volt, én a fá n . A b u tik a m eg a k a r t engem fogni. E n g e m a B o d ri! O tt u g rá lt, á g a sk o d o tt a fa tövében, én p ed ig a szem éb e n ev ettem . A fa m e lle tt volt egy fa tö rz s, az o n egy d eszk a. M o n d o m a B o d ri n a k : N yaú , te csú f k u ty a , n e m félek tőled, c sak a r r a a d e s z k á ra n e lépj! A B o d rin a k ez szeget ü tö tt a fejébe és a z é rt is rá u g ro tt a d e sz k á ra . Az, a h o l állt, a fö ld re b ille n t, a m á s ik vége p ed ig fö le m e lk ed e tt, úgy, hog y közel v olt a fá m ág aih o z. J a j, ja j, s ir á n k o zta m , végem van , h a ez a B o d ri id e sz a la d a d eszk a végére, m in d já r t fö lu g rik h o zzám . A m a m la sz lé p re m e n t. V égig fu to tt a d e sz k á n , h o p p , a d e sz k a fö lb illen t, a B o d ri l e p o t t y a n t . . . H ih ilii! É n p ed ig m eg szö k tem . — D e m o st n e m szököl m eg! — k iá lto tta B o d ri és fü lö n csip te M icát. N agy n y iv á k o lá s, siv a lk o d á s tá m a d t, R ica esze n é lk ü l e lfu to tt, M ica is k is z a b a d u lt v a la h o g y a B o d ri k ö rm e i k ö zü l, de a fü le n a g y o n v iszk etett. A k u ty a jó l m eg cib álta. M ost m á r n e m u n a tk o z o tt M ica. P e d ig m ég n in c s vége a m u la ts á g n a k . J a n k a n é n i is v á rja az u z so n n á v a l, a m ié rt m e g té p á z ta s a d iv á n alá v itte a h a ris n y á t.
Sebők Zs.; A falusi cica Budapesten.
3
Színházban. T ejfö lö ssy C irm os, a m ik o r a k e rti fa lo n sétált, eg y sz ín la p o t fed ezett föl, m e ly re ékes m a c s k a k a p a rá s sal ez vo lt írv a : M A C S K A -S Z ÍN H Á Z . Ma kerül színre először:
A csirkecom b vagy
A p ó ru ljá rt kutya. T e jfö lö ssy C irm os h a z a m e n t és így szólt a feleségéhez: — M a e lm e g y ü n k a sz ín h á z b a , m e rt n a g y sz e rű d a ra b o t a d n a k . Elivisszük a cicát is. T ejfö lö ssy n é e llen k e z ett egy kicsit. — M it sz ó ln a k a h á z ia k , h a m in d n y á ja n e lm eg y ü n k ? — O jjé, eg yszer egy e sz te n d ő b e n e lm e h e tü n k h a zu lró l!
—
35
—
— K épzelem , h o g y fo g n a k cin co g n i az eg erek t — M ajd a to r k u k r a fo rra s z tju k , h a h a z a jö v ü n k . A m a c sk a -c sa lá d te h á t k ic s in o s íto tta m ag át, h o g y illő k é p p e n je le n jé k m eg a s z ín h á z b a n . E z a h iú fa m ília ú g y is m in d ig c sin o sítja , szép ítg eti m a g á t, k é p z e lh e tn i, hog y m o st is n a g y o n k ite tt m a g á é rt. T ejfö lö ssy C irm o s fe h é r n y a k k e n d ő t k ö tö tt a n y a k á ra , az egyik szem ére p ed ig egy csillogó k e re k szem üveget tett. A cica legyezőt és b o k ré tá t vili m agával. S zó val n a g y o n g a v a llé ro sa n festetlek . E lm e n te k a sz ín h á z b a és b etelep ed tek egy p á h o ly b a . T ejfö lö ssy a sz e m é n 4 e sip le lle a k e re k üveget és szétnézelI. — Áh, E geressyék is ill v a n n a k l Jó estét! Cica, kö szö n j E geressyék n e k ! A cica szépen m e g h ajlo lln m agái. T ejfö lö ssy egyszerre fölborzoltn ;i .szőrét lé1s sziszegni k ezd ett. — Mi b a jo d , ö reg? k érd ezte T e jfö lö ssy n é. — Hát nem látjátok? — M ii? — A I le k to r k u ty á t itt a la ttu n k a fö ld szin ten ! O d an ézlek . C sa k u g y a n a H e k to r ü lt egy z á r t széken, nagy füleit rá z o g a tv a . T ejfö lö ssy n é c silla p íto tta az u rá t. — Ne m o ro g j, öreg! T ejfö lö ssy .m e g n y u g o d o tt, de félszem m el rá v ig y á zott fo ly to n a 1le k to rra . M eg k ezd ő d ö tt az előad ás. B e jö tt a sz ín p a d ra egy k u ty á n a k ö ltö zö tt m a c sk a és k eserv esen s irá n k o zott: J a j, a h á ta m , ja j az o ld alam !
3*
—
36
—
A jelen lev ő k ö zö n ség n ev etett. — M e g ra k tá k a f r á te r t v alah o l! vígan T ejfö lö ssy .
—
k iá lto tta
— A zt b iz o n y e ld ö n g ették , — n ev ezett T ejfölössyné. A H e k to r k u ty a m é rg e se n fö lk iá lto tt h o z z á ju k : — Ne n y iv á k o lja n a k , hé, a b b a n a p á h o ly b a n ! S e m m it se le h e t h a lla n i tő lü k ! T e jfö lö ssy v issz a k ia b á lt: — F o g d b e a sz á d a t, te cso n trág ó ! — B ö g ren y alo g ató k ! K rr, k r r , vau! — C sirkevitéz! Szszszsz! A k ö zö n ség p isszeg ett és ezt k iá lto tta : — C sönd! Ne z a v a rjá k az elő ad ást! A v eszek ed ő k e lh a llg a tta k . A sz ín p a d o n a k u ty a ék esen e lm o n d ta , h o g y őt a z é rt n á s p á n g o ltá k el, m e rt egy c sirk é t v e ré b n e k n é z e tt és m egfogta. — H a h a h a ! V eréb n ek n ézte a csirk ét! — k a c a g o tt T ejfö lö ssy ú r. A s z ín p a d o n a k u ty a m o st o ld alo g n i k e z d e tt és csillogó szem m el n é z e tt egy h e ly re . Az a h e ly egy po lc volt. — V á jjo n m ié rt o ld alo g a fickó? — k ív á n c sia sk o d o tt T ejfö lö ssy . — N ézd c sak m eg, cica, a m essze lá tó val! A k is fe h é r m a c s k a az első lá b a iv a l m eg fo g ta a sz ín h á z i m e ssz e lá tó t és b elen ézett. —
J u j,
de
p ici
le tt
eg y szerre
m in d en !
—
k iá lto tta . — N em le h e t az , cica, — szólt T ejfö lö ssy n é, —
—
37
—
h isze n a m e ssz e lá tó n k e re sz tü l m e g n a g y o b b o d v a lá t szik m in d en ! — De m a m u s, az a k u ty a o tt a sz ín p a d o n a k k o ra csak, m in t egy egérke! T ejfö lö ssy n é rá n é z e tt a c ic á já ra és így szólt: — Ó h, te, o sto b a k is cica! H iszen m e g fo rd ítv a nézesz a m e sszelátó b a, a k k o r ped ig n e m n ag y ít, h a n e m k icsin y ít. T ejfö lö ssy ú g y k a c a g o tt ezen a dolgon, h ogy a k ö n n y e i p o ty o g ta k . A cica szégyenkezve b u jt a legyezője m ögé. — No, nézz h á t, cicám , a m ásik felén az üvegbe! — szólt T ejfö lö ssy n é. A cica bele 11 ézel I és fö 1k iá 11o 11: — J a j, m it Iá lók! Egy csirk e c o m b o t. J a j, de szép piros! T ejfö lö ssy n é elvei le a cicátó l a m esszelátó t. — Ig a z á n él vágyger jeszlő csirk eco m b ! — m o n d o tta só h a jtv a . — U ndd nézzem m eg én is, feleség! E z t T ejfö lö ssy m o n d o tta . B elenézett az üvegbe és esetten leli a nyelvével. A ztán ezt lihegte: — N agyszerű csirk eco m b ! A s z ín p a d o n já tsz ó k u ty a fö lk a p a sz k o d o tt az első láb á v a l a p o lc ra és a csirk e c o m b felé szagiáit. — M ost m in d já r t e lk ap ja! — k iá lto tta T ejfö lössy. — De m á r ezt n e m h ag y o m ! E ld o b ta a m e ssz e lá tó t és egy n a g y u g rá s s a l a s z ín p a d o n te rm e tt. — E n y é m vagy, csirk eco m b !
T ejfö lö ssy n é és a cica u tá n a u g ro tta k . E g y szerre h a r a p ta k bele m in d a h á r m a n a c o m b b a és e g y szerre szisszenték föl: — J a j, a fogam ! K itö rt a fogam ! A c sirk e c o m b u g y a n is fá b ó l volt u tá n o z v a . Az b iz o n y k e m é n y volt. N osza, n a g y nev etés tá m a d t az egész sz ín h á z b an . De e z u tá n jö tt a ja v a . M egjelent a sz ín p a d o n í4 g a zd asszo n y a so d ró fá v a l és a m in t a d a ra b b a n m eg volt írv a, elv erte a c sirk e to lv a jo k a t. A m i a k u ty á n a k já r t ki, a z t T e jfö lö ssy é k k a p tá k . N yáv o g v a m e n e k ü lte k a m a c s k á k a s z ín p a d ról. A H e k to r k u ty a p ed ig fö lá llt a szék ére és ezt csah o lta : — T isz te lt közönség! Azt hiszem , a s z ín d a ra b cím ét m eg le h e t v á lto z ta tn i e rre : A csirk eco m b , vagy a p ó r ú ljá r t m a c sk á k ! N ag y o n rö ste lté k ezt a d olgot T e jfö lö ssy ék . N em is m e n te k tö b b é v issza a p á h o ly b a , h a n e m g y o rsa n h a z a k o co g tak . — Mi u g y a n m e g já rtu k ! — s ó h a jto tta k k á r vallo ttam O d a h a z a m ég az a b o sszú ság v á r ta ő k et, hogy az egerek m á r az ő e se tü k rő l cin co g tak . E gy k is egér, m ely é szrev étlen ü l je le n v o lt a s z ín h á z b a n , előre fu to tt és e lm o n d ta T ejfö lö ssy ék felsü lését t á r sa in a k . L e g a lá b b az á v ig a sz ta lá su k le tt voln a, hogy elfo g ja n a k egyet a cinco g ó k közül! De az im p o sz to ro k n a g y o n jó l e lb ú jta k a ly u k a ik b a n .
TARTALOM. Oldal
Falusi cica B u d a p esten .......................................... 3 Mica és R ic a ................................................................29 Színházban
................................................................ 34
