Olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy a. Jogtörténeti szemle. B udapesten az alábbi könyvesboltokban vásárolható m eg:

történeti szemle

Olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy a

Jogtörténeti szemle B u d a p esten az aláb b i k ö n y v e sb o lto k b a n v á sá ro lh a tó m eg: A K A D É M IA I K Ö N Y V E S B O L T (V . V áci u tc a 2 2 .) EGYETEM I KÖN YV ESBO LT (V . K o ssu th L ajos u tc a 1 8.) EÖTV ÖS LORÁ ND KÖN YV ESBO LT (V . K ecsk em éti u tc a 2 .) KÖNYVÁRUHÁZ (V II. R ák ó czi ú t 1 4 .) K Ö Z G A Z D A S Á G I É S JO G I K Ö N Y V E S B O L T (V . M ünnich F eren c u tc a 8 .) PEDA GÓ GU S K ÖN YV ESBO LT (V . M úzeum k ö rú t 3 .) to v á b b á az E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m Á llam - és J o g tu d o m á n y i K ará n a k J e g y z e te llá tó B o ltjáb an (B p. V . C u k o r u tc a 6 .) és a M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n szék en (B p. V. E gyetem té r 1 - 3 . )

C Í M OL D A L O N :

E rlangeni h ó h é rp a llo s (E rlan g en S ta d tm u s e u m ) Iu stitia áb ráz o lá sa h ó h é rp a llo s p en g éjé n (X V II. század vége) K ü h n alap ján HÁTOLDALON:

A leg általá n o sab b a n h a sz n á lt b ü n te tő e s z k ö z ö k a késő k ö z é p k o rb a n F a m e tsz e t. B am bergische H a lsg erich tso rd n u n g . M ainz 1 5 0 8 .

Fkrdr.Földesi Tamás Megjelent 1000 példányban ISBN 963 419 9584 IISSN 0237-7284 8616866 M T A Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné

Jogtörténeti szem le 12 A Z EÖTV ÖS LORÁND TUDOM ÁNYEGYETEM M A G Y A R Á LLA M - É S JO G T Ö R T É N E T I T A N S Z É K É N E K K Ö Z L E M É N Y E I S Z E R K E S Z T I: R É V É S Z T . M IH Á L Y

Tanulmányok B ellér J u d it—K iim a G y u la K ovács K álm án N agyné Szegvári K atalin P o m o g y i L ászló P ritz Pál V arga C saba

A b író i lelk iism e re t d ilem m ái a k éső k ö z é p k o ri jo g ­ tu d o m á n y b a n 3 A jo g a lk o tá s k e z d e te i a fe lsz a b ad u lt M agyarországon ( 1 9 4 4 - 1 9 4 6 ) 14 Á llástalan d ip lo m á so k a nagy gazdasági válság id ején M agyarországon 23 A cig á n y k é rd é s és várm eg y ei ren d ezési k ísé rle te k a d u alizm u s k o rá b a n M agyarországon 33 A ris z to k ra tá k a m ag y ar kü lü g y i sz o lg álatb an (1 9 1 8 -1 9 4 4 ) 45 A jo g m in t tö rté n e le m

65

Közlemények P a n d u la A ttila

A h ó h é rp a llo s 7 4

Dokumentumok, források C ik k ely ek , m e ly e k e t István k irály esküvéssel fo g a d o tt 85 B áth o ri István választási feltéte lei 9 0 X V II I-X IX . századi m ag y ar o rszág g y ű lések ik o n o g ráfiá i áb rázo lásai 91

Társasági élet Ü n n e p i ülés E c k h a rt F eren c sz ü le tésé n e k 1 0 0 . év fo rd u ló já n 9 4 R ácz L ajos k an d id á tu si é rte k e z é sé n e k védése 9 7 F ejed elm i ta lá lk o z ó V iseg rád o n 9 9

Jogtörténeti arcképcsarnok B oth Ö d ö n ( 1 9 2 4 - 1 9 8 5 ) 102 C sizm adia A n d o r ( 1 9 1 0 - 1 9 8 5 ) 104

Literatur M ária T. S zabó G á b o r H am za B arna M ezey L ajos R ácz A ttila H o rv á th István S tip ta

V erg leich en d e R e c h tsg esch ich te 107 E lem ér P ó lay sep tu ag e n a riu s 110 T ra k ta t ü b e r die M acht 121 W a h lg e rich tsb ark eit 125 H ex en in U ngarn 134

Ein H isto rik e rb a n d aus R e c h tsg e sc h ic h tlic h e r sic h t 12

Research Report 139 Inhalt 142 Contents 144 Sommaire 146 A Jogtörténeti Szemle 1986/2. számának szerzői 148

Tanulmányok B E L L É R J U D IT -K L IM A G Y U L A

Á BÍRÓI LELKIISMERET DILEMMÁI A KÉ SŐ KÖ ZÉPKO RI 3 0 G T U D 0 M Á N Y B A N „Melius enim est decem nocentes absolvi quam u n u m irmocentem damnari." (Leonardus Lessius) *

„ ...a z ököljog k o ra elnevezés a v aló ság o t fed i a h ű b é risé g egész ta rta m a a l a t t . . . A k i­ zsák m án y o lás elleni h a rc fo k o zó d ásáv al m in d k e g y e tle n e b b é v álik a b ü n te tő b írá sk o d á s, a b ü n te té s e k is, az eljárás is. A h a lá lb ü n te té se k k ü lö n b ö z ő n e m e it e lő z e te s c so n k ítá so k ­ kal sz ig o rítják , a k e ré k b e tö rt e m b e rt h o ssz ú ideig h a g y ják n y ilv án o san k ín ló d n i. . . . A kín vallatás u tá n az eljárásról a b író ság e lő tt ú jra referál az e lő a d ó b író a le írt m ó d o n . Ha m e g tö rté n t a beism erés, de esetleg en élk ü l is, a b író ság m eg h o zz a a h a lá lo s íté le te t. E lren d e lh eti a bíróság, hogy kivégzés e lő tt ú jab b k ín v allatás (q u e s tio n p ré a la b le ) alá k e ­ rü ljö n a v á d lo tt a b ű n tá rsa i m egnevezése v ég ett. A kivégzés m ó d ja felségsértés, árulás esetén n égyfelé té p é s le h e t, m ás sú ly o s csele k m é n y e k n él k e ré k b e tö ré s, sú ly o s is te n k á ­ ro m lásra, e retn ek ség re, tem p lo m g y a lá z ásra , varázslásra m áglya, csá b ítá sra , szolga házi lo p ására, csalárd b u k ásra ak asztás. N em esek b ü n te té se k e ré k e tö ré s, ak asztás h e ly e tt lefejezés. K ü lö n b ö z ő m egg y alázó m e llé k b ü n te té s e k e t, te s tc s o n k ítá s o k a t is a lk a lm a z ­ n a k . Ez a fran cia a b sz o lu tiz m u s a la tti feu d ális ink v izíció s eljárás és b ü n te té si re n d sz e r elvileg és lényegileg azo n o s a fe u d a liz m u s v álság k o rszak án ak m in d e n országbeli b ü n te ­ tő igazságszolgáltatási ren d szerév el. A h ű b é ri re n d sz e r, az u ra lk o d ó i ö n k é n y és az eg yház elleni tá m a d á so k elh á rítá sá ra az a b sz o lú t h a ta lo m az e lre tte n té s leg erő seb b esz­ k ö z e it fe jle sz te tte ki a titk o s k u ta tó eljárásb a n , az ezzel sz o ro san összefüggő tö rv é n y e s b iz o n y ítási e lm é le tb e n és k ín v a lla tó re n d sz e rb e n , v alam in t a k e g y e tle n b ü n te té s e k b e n . A feudális b írásk o d ás jellem z ésé h ez h o z z á ta rto z ik a b írá k b efo ly áso lá sa és k o rru p c ió ja . A tisztsége felhasználásával m eg g azd ag o d ó vagy m agas m éltó ság ra k a p a sz k o d ó b író ugyanúgy v elejárója a h ű b é ri re n d sz e rn e k , m in t a lovagi ú to n á llá s o k és a k ö z é p k o ri egyházi h a m isítá so k .” 1 Ú gy véljük, a fe n ti s o ro k m a rk á n s k ifeje zé sé t n y ú jtjá k am a m in d la ik u s, m in d szak ­ m ai k ö rö k b e n e lte rje d t k ö z é p k o rk é p n e k , m e ly n e k m eg felelő en ez a k o rsz a k csak a sö­ tétség , b u taság , b a b o n a , keg y etlen ség , e rő sz ak és h a so n ló k fogalm aival je lle m e z h e tő . •„Jobb ugyanis tíz bűnöst fölmenteni, mint egy ártatlant elítélni.”

3

E k ép b e tö k é le te s e n illeszk ed ik a feu d ális b író ság je llem zése, m in t egy o ly a n „ tö rv é n y ­ sz ék é” , am ely leg fö ljeb b a n n y ib a n k ü lö n b ö z ö tt egy m észárszék tő l, h o g y it t m ég keg y e tle n k e d te k is. A je le n ta n u lm á n y b a n n em le h e t c é lu n k e n n e k a k ö z é p k o rk é p n e k , vagy a k á r a fe n ­ ti leírásn a k a m eg v itatása. M indössze a rra sz e re tn é n k felhívni a fig y e lm et, h o g y h a a fe n ti leírás, ill. az a z t tá m o g a tó k ö z é p k o rk é p k im e ríti a való ság o t, a k k o r aligha m ag y a­ rá z h a tó a k é ső k ö z é p k o r jo g tu d ó sa in a k az az aggályossága am ellyel fö lv e te tté k a k é r­ d ést:

A bírónak vajon privát vagy publikus tudása alapján kell-e hozni ítéletét? A k é rd é s fö lv etése e lő fe lté te le z i a m e g k ü lö n b ö z te té st a b író priv át és p u b lik u s tu d á ­ sa k ö z ö tt. A b író p u b lik u s tu d á s a az a tu d á s , a m e ly e t a p e r fo ly a m á n , p u b lik u s k e re te k k ö z ö tt, a v a llo m á so k b ó l, b iz o n y íté k o k b ó l, e sk ü té te le k b ő l stb . m in t b író szerez. A b író privát tu d á sa az, a m e ly e t m in t p riv át szem ély , szem e, fü le, egyéb érzé k e i révén szerez. E n n ek föltevésével a b író priv át és p u b lik u s tu d á sa k ö z ö tt k é tfé le e se tb e n tá m a d h a t k o n flik tu s. A z eg y ik eset az, h a a b író a p u b lik u sa n á rta tla n n a k ta lá lta to tt v á d lo tta t privatim b ű n ö sn e k tu d ja , a m ásik e n n e k f o r d íto ttja , h a a p u b lik u san b ű n ö sn e k ta lá lt v á d lo tta t privatim á rta tla n n a k tu d ja . A z első eset m e g ítéléséb en egy d o lo g b a n minden k ö z é p k o ri jo g tu d ó s e g y ete m esen e g y e té rte tt: az a lsó b b fo k ú b író priv át tu d á sa a lap ján n e m íté lh e ti el a v á d lo tta t. Így pl. S chm ier, L essius, C ovarruvias, H a u n o ld u s, B esoldus, h o g y csak p ár n ev e t e m líts ü n k .2 Az id e v o n a tk o z ó le g fő b b a rg u m e n tu m o t a D e u te ro n .1 7 . (M ózes V . l 7 .6 .) sz o lg á lta tta : „ K é t vagy h á ro m ta n ú szavára h a ljo n a h alálrav aló . De sen k i ne h a ljo n egy ta n ú szavá­ ra .” 3 A b író v iszo n t csak egy sz em ély , így ta n ú sá g té te le n e m elégséges az íté le th e z . A m ásik le g fo n to sa b b h iv atk o z á s a K án o n jo g b ó l való: „ A b ű n ü g y e t tá rg y a ló b író n em h o z h a t fő b e n já ró íté le te t, m ie lő tt a v á d lo tt m ag át b ű n ö sn e k v a llo tta , vagy a b ű n ö sség ét h iteles ta n ú k b iz o n y íto ttá k v o ln a .” 4 M inthogy a fe n ti alap e lv ek k el e lle n té te se n az alsó b b fo k o n íté lk e z ő b író n e m re n ­ d e lk e z h e t, e z é rt n y ilv án v aló , h o g y p u sz ta p riv át tu d á sa alapján e lm a ra sz ta ló íté le te t nem h o z h a t. E h h e z h o z z á te sz i m ég W erbőczi, h o g y v iszo n t a b író i sz é k b en ü lő b író , h a észreveszi, h o g y valak i a szem e lá ttá ra k ö v e t el v étség et, a z t rö g tö n e líté lh e ti, ép p ú g y , m in th a ta n ú k g y ő z té k v o ln a m eg, h iszen in k á b b b iz o n y ítja a v étk esség et a té n y n y il­ vánvalósága, m in t egy ta n ú v a llo m á s.5 „ É s e z t te ssz ü k á lta lá b a n , m ik o r a b író ság m eg ­ sé rtését a z o n n y o m b a n b ü n te tjü k ” - fű zi h o zz á a W erbőczi szavait é rte lm e z ő Szegedi Já n o s, X V III. századi je z s u ita jo g tu d ó s . „ H a v iszo n t a b író n in cs a b író i szék b en fo ly ta tja Szegedi - h a n em a b író ság a b la k á b ó l vagy m á sh o n n a n lá t pl. e m b e rö lé s t, m e ­ ly e t n em visznek b író ság elé, vagy odavíve n em b iz o n y íta n a k , a k k o r a b író a v á d lo tta t nem b ü n te th e ti fővesztéssel, ső t k ín v a lla tásn ak sem v e th e ti alá az igazság kicsik arására. A b író ui. a b író i sz é k b en ülve h iv a ta lo s szem ély (p e rso n a p u b lic a ), a b író i szék en kívül viszont m agánszem ély (p e rso n a p riv a ta ), s e n n e k m eg felelő en tu d á sa is h iv atalo s, ill. privát tu d á s .” 6 Az alsóbb fo k o n íté lk e z ő b író te h á t

mint bíró 4

p riv á t sz e m é ly k é n t s z e rz e tt tu d á s á t

se m m ik ép p en n em h asz n á lh a tja föl a v á d lo tt ellen . E b b en e g y e té rte tt m in d e n jo g tu d ó s. E lté rte k azo n b a n a v élem én y ek a legfelső b író te k in te té b e n . N éh án y an a z t á llíto ttá k , ho g y a legfelső b író sz a b a d o n íté lk e z h e t p u sz ta p riv át tu d á ­ sa alapján is, így C ovarruvias, C y n u s, B arto lu s, A lb ericu s és F e lin u s.7 A fejedelem u i., szem ben az alsó bb fo k o n íté lk e z ő b írák k al k iv o n h a tja m ag át am a tö rv é n y alól, hogy az íté le te t a p e ra n y a g a lap ján (se c u n d u m alleg ata e t p ro b a ta ) kell h o z n i, mivel ez n em a term ész e tjo g , h a n e m csak a p o z itív jo g k ö ré b e eső tö rv é n y , a p o ­ z itív jo g v iszo n t alá van vetve az u ra lk o d ó h a ta lm á n a k . T ov áb b á a fejed elem n ek leg aláb b a n n y ira h in n i kell, m in t k é t vagy h á ro m ta n ú n a k , m árp ed ig ily m ó d o n a F ejed elem priv át tu d á sa e g y e n é rté k ű a p u b lik u s udással, am ely k é t vagy h á ro m ta n ú tó l sz erez h ető . L eo n ard u s L essius, a X V I- X V II. század fo rd u ló já n é lt je z s u ita jo g tu d ó s az o n b a n m áso k k al, így C ajetanusszal, N avarusszal, S otusszal és A q u in ó i S z e n t T am ással eg y e­ te m b e n azt állítja, hogy a fejed elem sem íté lk e z h e t csu p á n p riv át tu d á s a a la p já n .8 M in­ d e n e k e lő tt S zen t T am ást idézi, aki azt m o n d ja , h o g y „ u g y a n a z az e m b e r n e m le h e t eg yszerre v ád ló , b író és ta n ú ” .9 E z u tá n Lessius a k ö v e tk e z ő k é p p e n érvel: A m it a b író lá to tt, p u b lik u san n em b iz o n y ítta to tt, s így a v á d lo ttn a k jo g a van a z t a tö rv é n y szék en tag ad n i. H a ui. e z t a jo g á t valaki tő le m eg v o n n á, e lv en n é tő le a jo g o s vé­ d ek ezés le h e tő sé g é t, s így igazságtalanul já rn a el. De é p p en ez tö r té n n é k , h a e b b e n az e se tb en a b író a privát tu d á sa alap ján íté lk e z h e tn é k . A b író , m ik é n t p u b lik u s h a ta lo m m a l, úgy p u b lik u s tu d á sa alap ján kell h o g y íté lk e z ­ z é k , a p u b lik u s csele k e d e tn e k ui. csak p u b lik u s h a ta lo m , tu d á s és a k a ra t le h e t az a la p ja A z, h o g y az íté le te t a p u b lik u s tu d á s alap ján kell h o z n i, n e m a p o z itív jo g h o z , h a ­ nem a n é p e k jo g á h o z (jus g e n tiu m ) ta rto z ik , ez az fe lté te l ug y an is am elly el az ítélk ez é s jo g á t m in d en n ép a v ezető ire, így a fe jed elem re is rá ru h áz z a . E fe lté te l n élk ü l a fe je d e ­ lem h a ta lm a nyilvánvalóan tira n n ik u s h a ta lo m le n n e . É s ezáltal n y ilv án v aló a válasz az első ellenérvre. A m áso d ik ra Lessius válasza az, h o g y leh etség es, h o g y a fe je d ele m ta n ú sá g a e g y e n é r­ té k ű tö b b alattv aló év al, de csak o ly a n ü g y e k b e n , am e ly e k k ö z v e tle n ü l a fejed elem jo g ­ k ö ré b e ta rto z n a k , m in t pl. az ö rö k ö sö d é si ü g y ek , a m e ly e k b e n v isz o n t n e m fo ro g k o c ­ kán v alak in ek az élete vagy te sti épsége, a fejed e le m ug y an is n e m re n d e lk e z ik tira n n i­ k u s joggal alattv aló i élete és te s ti épsége fö lö tt. Ez v o lt azo n b a n az a kérdés, am ely k ö rü l k ev eseb b v ita d ú lt. A jo g tu d ó s o k álta láb a n e g y e té rte tte k a b b a n , hogy a b író fő b e n já ró e se tb e n p u sz tá n p riv át tu d á sa alap ján , p u b lik u s tu d ása ellenére n em h o z h a t e lm a ra sz ta ló íté le te t. A v ita to tta b b k érd és az v o lt, hogy a b író n a k p u b lik u s tu d á sa ala p já n , p riv át tu d ása ellen ére leh ető ség e, illetve kötelessége-e elm a ra sz ta ló íté le te t h o zn i. E kérdéssel k a p c so la tb a n h á ro m fő á llá sp o n t a la k u lt ki. A k ü lö n b ö z ő á llá sp o n to k képviselői a z o n b a n , m ik é n t arró l Szegedi Já n o s b esz á m o l, k é t d o lo g b a n eg y ete m esen e g y e té rte tte k . E lőször is a b b a n , „ h o g y a b író n a k m in d e n e sz k ö z t m eg kell ragadnia, s m in d en erejével tö re k e d n ie kell, h o g y az á lta la p riv atim á rta tla n n a k t u d o t t v á d lo t­ ta t fö lm en th e sse. ( . . . ) Az e ffa jta e sz k ö z ö k p ed ig k ü lö n fé lé k : pl. a ta n ú k és b iz o n y íté ­ k o k ism ételt és alap o sab b m egvizsgálása, k ik é rd e z te tv é n a h e ly , id ő , részletes k ö rü l­

5

m én y ei, hogy ezáltal le le p le ző d jék a ta n ú v a llo m á so k ham issága; az á rta tla n n a k a b ö r­ tö n b ő l titk o n való k ie resz tése , h a ez b o tr á n y tó l m en te se n le h e tség e s” — e z t az esz k ö z t e g y é b k é n t Lessius is m egengedi saját fe lso ro lásáb an — „ a z ü g y n e k m ag asab b b író h o z való á tu ta lá s a , s tan ú v a llo m á s té te le a v á d lo tt m a g á n e m b e rk é n t felism ert á rta tla n sá g á ­ ró l, illetve a v á d lo tt fö lm e n té se az a b sz o lú t h a ta lo m jo g á n , h a a b író legfelső b író , m in t a p á p a , a k irály vagy a c sászár” . W erbőczi ráad ásu l a z t m o n d ja , h o g y a legfelső b író k ö ­ telezve is van a fe lm e n tő íté le tre . E g y e té rte tte k a jo g tu d ó s o k m á so d sz o r a b b a n , h o g y - is m é t S zeg ed it idézve - „ h a ezek k el és m ás esz k ö z ö k k e l n e m m egy sem m ire, a k k o r az a lsó b b fo k o n íté lk e z ő b író az e ffa jta v á d lo tta t n e m m e n th e ti fel ítéle té v e l, m ivel az íté le te t a h iv a talo s tu d á s, n e m p e ­ dig a p riv át tu d á s alap ján kell h o z n i” .10 E zek feltevésével te h á t a h á ro m k ü lö n b ö z ő á llá sp o n t a fö lv e te tt k é rd é sb e n a k ö v e t­ k ező v o lt. 1. A b író n em íté lh e ti el a z t, a k it p riv a tim b iz o n y o sa n á rta tla n n a k tu d . E z t v a llo tta pl. A bbas, K önig, S ch m ier, B esoldus. 2. A b író n a k le h ető ség e és k ö telesség e íté le té t a p e ra n y a g a lap ján h o z n i, b árm ily en ü g y b en , elítélv én a k á r az á rta tla n t is, h a az p u b lik u sa n v é tk e sn e k b iz o n y u l, s n in cs esz­ k ö z a fö lm e n té sé re . Így v é le k e d e tt pl. S z en t T am ás, C ovarruvias, S an ch ez, C larus, A zo r, D icastillo , W erbőczi. 3. A b író polg ári p eres ü g y e k b e n és k iseb b b ű n v á d i ü g y e k b e n , ah o l a v á d lo tt é le te és te s ti épsége n em fo ro g k o c k á n , h o z h a t p riv á t tu d ásáv al e lle n k e z ő íté le te t a p e ran y a g alap ján . De n em te h e ti m eg e z t a n ag y o b b b ű n v á d i ü g y ek b e n . Dyen e se tb e n , h a nem k ép es elh á ríta n i az á rta tla n elíté lé sé t, in k á b b le kell m o n d a n ia tisz té rő l, h o g y se m az á r­ ta tla n t elíté lje . E zen a v éle m é n y e m v o lt pl. Lessius, L a y m a n , L ugo, H a u n o ld u s, Prih in g , R eissen stu el, S c h m a lz g ru e b e r, Szegedi. A z első állá sp o n t szen ved ély es v éd elm ező je, F ra n z S ch m ier, X V III.század i b en cés jo g tu d ó s , a k ö v e tk e z ő k é p p e n é rv e lt.11 A b író n em íté lh e ti el igazságosan a z t, ak ire ténylegesen n em b iz o n y o s o d o tt rá a b ű ­ nössége, m ivel, m ik é n t a K án o n jo g b a n áll: „ Ig azság talan u l íté lte tik el az, aki az ö rö k B író ítélő szék e e lő tt n e m b ű n ö s .” 12 D e aki való jáb an á rta tla n , a rra tén y leg esen n e m b i­ z o n y íth a tó a bűnösség. T e h á t csak igazságtalanul le h e tn e elítéln i. M ásodszor az isten i és a term ész etjo g g al elle n k e ző íté le te t az igazságtalanság t u ­ d atá b a n n em le h e t v é g reh ajtan i, ill. v é g re h a jta tn i.13 A K án o n -jo g b an p éld áu l az áll, h ogy az a n ő , ak i b iz o n y o sa n tu d ja , h o g y házassága c o n su m m á c ió já n a k legális a k a ­ dálya van, de e z t b iz o n y íta n i n e m tu d ja , in k á b b el k ell h o g y viselje a h á trá n y o s k ö ­ v e tk e z m é n y e k e t (c e n su ra s), h o g y sem a férfival h á ljo n .14 De u g y an íg y , a b író álta l az igazságtalanság tu d a tá b a n h o z o tt íté le t szem b en áll az isten i és a term észetjo g g al. T e h á t n em le h e t v ég reh ajtásra k iad n i. U g y an erre a p é ld á ra h iv a tk o z ik - az eg y éb ­ k é n t a h a rm a d ik v é le m é n y t valló — Szegedi Já n o s is: „m ivel az á r ta tla n t m egölni n em kevésbé rossz, m in t v alak in e k m ás assz o n y á t te stile g m agáévá te n n ie , m árp ed ig se m m ik ép p sem m e g e n g e d e tt v alak in ek m ás a sszo n y á t m agáévá te n n ie , ak irő l p riv atim b izo n y o san tu d ja h o g y a m ásé, a k k o r sem , h a h ite le s ta n ú k b iz o n y ítjá k , h o g y az övé, s h ázasság u k érv ény esség ét b író is k ih ird e ti, e z é rt az á rta tla n t sem le h e t m eg ö ln i, ak irő l a

6

b író p riv atim tu d ja , h og y á rta tla n , a k k o r sem , h a a v allo m áso k a b ű n ö ssé g ét b iz o ­ n y ítjá k ” .15 S ch m ier h a rm a d ik fő érve a k ö v e tk e z ő : A b író n a k saját le lk iism e re te sz e rin t kell íté lk e z n ie , n em p edig m ásoké szerin t. E lle n k ez ő e se tb e n u i. in k á b b a z o k íté lk e z n é n e k , a k ik n e k a v é lem én y ét k ö v eti, se m m in t ő . „D e n e m a sa ját le lk iism e re te sz e rin t íté lk e ­ zik , a m ik o r saját lelk iism erete p aran csa e llen ére a m á so k p a ra n c s á t k ö v e ti.” 16 T e h á t saját le lk iism eretén ek p aran c sa e llen ére n e m íté lh e ti el az á r ta tla n t.17 T o v áb ­ bá a S zen tírás is e z t írja elő a b író n a k : „N e m en j a sokaság u tá n h o g y g o n o sz á t csele­ k e d j, és p eres ü g yb en se n y u g o d j b ele a sokaság szavába, h o g y e lté rj az ig azság tó l.” 18 E zzel szem b en a m á so d ik á llá sp o n t alap ja: 1. A b író n a k m in d en e setb en m in t p u b lik u s sze m ély n e k , s n e m m in t p riv á t sz em ély ­ n e k kell ítélk ezn ie. T eh át e b b e n az e se tb e n is p u b lik u s tu d á s a a la p ján kell h o z n ia íté le ­ té t. D iego C ovarruvias y L eyva, II. F ü lö p sp a n y o l k irá ly ta n á c sa d ó ja , k o ra h íre s jo g tu ­ dósa e z t így fogalm azza m eg. „ A b író p u b lik u s a u to ritá ssa l te v é k e n y k e d ik , s a n n a k a lap ján ítél. E zért szükséges, h o g y a p eres ü g y ek e ld ö n té sé b e n p u b lik u s tu d á s á t h a sz ­ n álja, és h o g y a n n a k ad jo n h ite lt, am i szám ára, m in t p u b lik u s sz em ély , m in t b író szá­ m ára ism eretes, n em p edig a n n a k , am i sz ám ára, m in t p riv át sze m ély szám á ra n y ilv á n ­ való; ez a tu d á s ui. n em a b író h o z ta r to z ik , a k in e k a p u b lik u s d o k u m e n tu m o k b ó l kell íté ln ie .” 19 2. Ha a b író a p riv át tu d á sá ra h a llg a th a tn a , a k k o r ez o d a v e z e tn e , h o g y m ó d n y íln é k az igazságszolgáltatás ren d jé n e k fö lb o rítá sá ra , a rra, h o g y a b író te lje se n ö n k é n y e se n h o z z a íté le te it. 3. A z á rta tla n t elíté lő b író n e m is b ű n ö s az á rta tla n elv e sz e jté sé b e n , m e rt ítéletév el ő csak a tö rv é n y k e z é s re n d jé t védi, s e n n e k az á rta tla n csak m in te g y já ru lé k o sa n esik á ld o z a tá u l; ép p ú g y m in t ah o g y n e m b ű n ö s az, ak i jo g o s ö n v é d e le m b ő l e m b e rt ö l, h i­ szen ő csak saját m ag át védi, s e v éd ek e z é sn e k csa k m in te g y já ru lé k o sa n , sz á n d é k á n k í­ vül esik áld o z a tu l a tá m ad ó . Az állá sp o n t lényege te h á t az, h o g y éles k ü lö n b sé g e t téve a b író p riv á t és p u b lik u s szem élye k ö z ö tt, a p u b lik u s szem ély te v é k e n y ség é n e k e g y ed ü li n o rm á ja k é n t a p u b li­ k u s szem ély k ö te le z e ttsé g e it fo g ad ja el, s így a p riv át sz e m é ly t m o rá lisa n fö lm e n th e tő ­ n e k ta r tja a p u b lik u s szem ély k ö te le z e ttsé g e i alap ján . I tt é rd e m e s é sz re v e n n ü n k , hogy m in d a m ai napig, b á rk i, aki v alam ily en fu n k c ió b a n u g y an „ tö k é le te s e n sz a b á ly o sa n ” eljárván valam i m o rálisan e líté lh e tő t k ö v e t el, p o n to s a n e rre h iv a tk o z ik , ho gy ti. m in t p u b lik u s szem ély szabály szerin t já r t el, s m in t ily e n n e k , k i lehet, sőt, ki is kell k a p c so l­ nia privát le lk iism e re té t. („ P a ra n c sra t e t te m ” , „ E z t íija e lő a sz a b á ly z a t” s tb .) Lessius fin o m an disztingvál ezzel az á llá sp o n tta l k a p c so la tb a n : „ A z t m o n d o m először, h o g y ez az á llá sp o n t probabilis (h ih e tő , v aló szín ű , h ely eslésre m é ltó ), m ivel igen so k , igen tu d ó s képviselője van , a k ik n e k az a u k to ritá s a egy á llá s p o n to t p ro b ab ilissé és b iz to n sá ­ gossá tesz. A zt m o n d o m v iszo n t másodszor, h o g y az e lle n té te s á llá sp o n t m in d a z o n á l­ tal ig aza b b n ak (v e rio r) tű n ik , m ely sz e rin t a b író az ily en á rta tla n t sem m i m ó d o n nem íté lh e ti el, h a n e m in k á b b h iv a talá ró l kell le m o n d a n ia , a k k o r is, h a ezzel a v á d lo ttn a k se m m it sem h a sz n á l.” 20 Lessius aki m aga a h a rm a d ik á llá sp o n to t vallja, a m á so d ik á llá sp o n tta l sz em b en m in ­ d e n e k e lő tt a z t igy ek szik k im u ta tn i, h o g y a b író t a p u b lik u s szem ély h iv atalo s k ö te le ­ 7

zettség ei nem mentik fö l a p riv át szem ély m o rális k ö te le z e ttsé g e i aló l: „E m b e ri a u k to ­ ritással d ire k te és szán d é k o sa n m eg ö ln i az á r ta tla n t a d o lo g te rm é sz e té b ő l e re d ő e n b ű n (est in trisece m a lu m ) é p p ú g y , m in t m ás asszonyával h áln i. T e h á t m ik é n t n em te lje s ít­ h e te d h ázastársi k ö telessé g e d e t ezzel az asszo n n y al sz em b en , ak irő l b iz o n y o sa n tu d o d , h o g y n em a feleséged, a k k o r sem , h a ezerszeresen b iz o n y ítjá k is, h o g y a tié d , u g y an íg y , n em íté lh e tsz v alak it h alálra, ak irő l tu d o d , h o g y b ű n te le n . É s n e m szól ez e lle n , hogy b iz o n y ítjá k a b ű n ö sség ét, m e rt ez se m m it sem von le az á rta tla n sá g á b ó l.” 24 A zt p edig, hog y a d o lo g te rm é sz e té b ő l a d ó d ó a n b ű n (p e r se m a lu m ) az á rta tla n t e l­ íté ln i, a k ö v e tk e z ő k k e l b iz o n y ítja : „ E lő sz ö r is b ű n v alak it a u k to ritá s n é lk ü l m e g fo sz ta ­ ni az é le té tő l. De a b író sem m iféle a u k to ritá ssa l n e m re n d e lk e z ik az á rta tla n é le te fö ­ lö t t, m ivel az eg y ed ü l Is te n n e k van alávetve. T e h á t h a a b író e z t elveszi, az b ű n . H a a b író ren d e lk e z ik az á rta tla n e líté lé sé n e k e zen au k to ritá sá v a l, úgy ezzel ő a k ö ­ zösség jav a é rd e k é b e n re n d e lk e z ik (id ei c o n cessu m est p ro p te r b o n u m R e ip u b lic ae ); de nincs az a k ö z jó , a k k o r sem , h a a közö sség k ö z v e tle n v eszély b en fo ro g , a m e ly n e k é r­ d ek éb en m e g en g e d e tt le n n e d ire k te m eg ö ln i az á rta tla n t (o b n u llo R eip u b licae b o n o , etsi in p ro x im o p e ric u lo v e rse tu r, lic e t d ire c te in n o c e n te m o c cid e re ). T e h á t m ég kevés­ b é szabad a m ia tt a tá v o lab b i veszély m ia tt, a m e ly e t m ás m ó d o n is el le h e t h á ríta n i.” 22 E z a b iz o n y o s „ tá v o la b b i v eszély ” az, am ire a m á so d ik állá sp o n t kép v iselő i h iv a t­ k o z ta k , a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k fö lb o rítá sa . De L essiusnak v a n n ak érvei a m áso d ik á llá sp o n t tá m a sz té k a in a k k ö z v e tle n le ro m b o ­ lására is. így az állá sp o n t a lap ját k é p e z ő érvvel sz em b en e z t m o n d ja : „ A te rm é sz e te s ész az é rt p a ran cso lja a b író n a k , h o g y a p e ran y a g alap ján sz e rz e tt p u b lik u s tu d á s á t kövesse, h o g y tú l k ö n n y e n n e té v e d je n , s íté le té b e n le ne té rje n az igazság ú tjá ró l. E z ui. az é rte lm e e n n e k a tö rv é n y n e k és k ö te le z e ttsé g n e k . E zért, h a te l­ jességgel evidens szám ára, h o g y a p e ran y a g alap ján csak igazságtalan íté le te t h o z h a t, a k ­ k o r a b író n a k n em kell és n e m szab ad a n n a k alap ján íté lk e z n ie . E g y etlen tö rv é n y t sem kell ui. szolgai m ó d o n m e g ta rta n i, h a b e ta rtá s á b ó l a tö rv é n y szán d ék áv al és céljával el­ le n té te s d o lo g sz á rm a z n é k .” 23 H ogy az o lvasó t v ég k ép p elb o rzassza az á llá sp o n t esetleges k ö v e tk e z m é n y e itő l, Lessius m ég a k ö v e tk e z ő érvvel is él: „ M e g tö rté n h e t, h o g y tö b b e k k o n sp irá c ió já ra egy egész k o lo s to rt b e v á d o ln a k , és tö b b e n ta n ú s k o d n a k h a za á ru lá sró l, b álv án y im á d á sró l, sz o d o m iá ró l és h a so n ló fö rte lm e s b ű n ö k rő l, de a b író b iz o n y o sa n tu d ja , h o g y a szerze­ te s e k á rta tla n o k . Ki ne re tte n n e vissza a z t m o n d a n i, h o g y a b író n a k e b b e n az e se tb e n leh ető ség e és kötelesség e e z e k e t az á rta tla n , s z e n té le tű fé rfia k a t lovakk al s z é tté p e tn ie vagy m e g é g e tte tn ie az e lv e te m ü lte k rágalm ai és fen y eg etései h a tá s á ra ? ” 24 A m áso d ik á llá sp o n t m e lle tt sz ó ló m áso d ik érvvel sz em b en a m ásik k ét á llá sp o n t képviselői elő szö r is a rra h ív ják fö l a fig y elm e t, h o g y az ig azságszolgáltatás e lfe rd íté sé ­ nek so k k al n a g y o b b v eszély ét re jti m ag áb an az első á llá sp o n t, m ik é n t a z t Lessius im é n ­ ti p éld ája is m u ta tja . De e h h e z h o z z á te sz i m ég Szegedi: „ e g y é b k é n t sem fe n y e g e t ez a veszély (ti. a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k fö lb o rítá sa ), m ivel a b író n a k sem kell h ite lt a d ­ ni, aki a p u b lik u san b ű n ö sn e k b iz o n y u lt v á d lo tta t n y ilv án o san (in fo ro e x te r n o ) á r ta t­ la n n a k m o n d ja , h acsak e z t n e m b iz o n y ítja ; ső t, in k á b b b ü n te té s t érd em eln e az íté lk e ­ zés re n d jé n e k figy elm en kívül h ag y á sá é rt. E zé rt n e m is teszi ki m ag át e n n e k a v eszély­

8

n e k , h acsak lelk iism erete erre n em ö sz tö k é li. Ily m ó d o n am íg e zen á llá sp o n t v éd elm e­ z ő i n em b iz o n y ítjá k , h o g y Isten e rre az esetre is h a ta lm a t a d o tt a b író n a k , h o g y elve­ gye az e m b e r é le té t, addig erre is v o n a tk o z ik a tiltó p a ra n c so la t: N e ö lj!” 25 H o z z á fű z h e tjü k m ég e h h e z , h o g y a m ásik k é t á llá sp o n t kép v iselő i n e m is a z t m o n d ­ tá k , h ogy a b író ilyen e se tb e n fölmentheti, h a n e m csak a z t, h o g y nem ítélheti el a v á d ­ lo tta t. T e h á t, mivel a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k m e g ta rtá sa é rd e k é b e n föl n e m m e n th e ti, de m orális k ötelessége m ia tt el sem íté lh e ti a v á d lo tta t, e z é rt a b sz o lú te n e m íté lh e t, azaz le kell m o n d a n ia tisz té rő l. A tö rv é n y k e z é s re n d jé t te h á t n e m fe n y e g e ti veszély, m e rt a b író n e m ítél ö n k é n y e se n , d e ily m ó d o n n e m íté l a m o rá lis p ara n c s ellen ére sem , m e rt n em ítél eg y általán . A h a rm a d ik érvvel k a p c so la tb a n Lessius e lő sz ö r is a z t állítja , h o g y az a d o tt e setb e n a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k véd elm e n em valam i k ü lö n b ö z ő d o lo g az á rta tla n m eg ö lésé­ tő l, ső t a b író ez e se tb e n éppen azt tartja, h o g y a v á d lo tt elítélése az, am i a tö rv é n y k e ­ zés re n d jé t m egőrzi. E zért, e b b e n az e se tb e n d ire k t sz á n d é k a a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k m eg őrzésére egybeesik azzal a szá n d é k k a l, h o g y az á rta tla n t k ivégeztesse. A b író te h á t e b b e n az e setb en d ire k te és sz á n d é k o sa n ö l, s így - sz em b en a m á so d ik állá sp o n t k é p ­ viselőinek állításával — b ű n ö s. I tt talán é rd em es m e g jeg y ez n ü n k , h o g y L essius elle n v eté sé n e k k o rre k tsé g e a zo n m ú ­ lik , hogy a b író azt tartja, ho g y az a d o tt e se tb e n a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k fö n n ta rtá s a a zo n o s (vagy szükségszerűen ö ssz e k a p c so lt) a v á d lo tt m egölésével (ill. h alálraítélésével). A z e re d e ti, e g y é b k é n t C a je ta n u stó l szárm azó érv 26 alap ja u i.: leh etség es, h o g y sz á n ­ d é k u n k b a n álljon m eg te n n i v alam it, és u g y a n a k k o r ne álljo n sz á n d é k u n k b a n m eg ten n i v alam it, am i pedig v aló jáb an a z o n o s (ill. szü k ség szerű en ö ssz e k a p cso lt) az elő ző v el. Így pl. O id ip u szn ak sz á n d é k á b a n állt feleségül v en n i Io k a s z té t, de n e m á llt sz á n d é k á b a n fe ­ leségül venni az a n y já t, jó lle h e t Io k a sz té O id ip u sz an y ja v o lt. E z v iszo n t csak az ért v o lt leh etség es, m e rt O id ip u sz nem tudta Io k a sz té ró l, h o g y az an y ja. Ha O id ip u sz tudta volna, hogy Io k aszté a z o n o s az any jáv al, a k k o r m á r n e m a k a rh a tta v o ln a feleségül v en ­ ni, a n é lk ü l, h o g y az a n y já t a k a rta v o ln a feleségül v enni. C ajetan u s te h á t arra h iv a tk o z ik , h o g y n o h a az á rta tla n elítélése az a d o tt e se tb e n a zo n o s a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k m egőrzésével, m égis, a b író szám ára leh etség es, hogy csak a tö rv é n y k e z é s re n d jé t a k a rja m eg ő rizn i, de ne a k a rja az á rta tla n h a lá lá t, s így n em b ű n ö s az á rta tla n h alá lá b a n , é p p ú g y , m in t ak i csak saját m ag át a k arja m egvédeni, s e k ö z b e n m égis, sz á n d ék án kívül, m egöli tá m a d ó já t. Lessius v iszont arra hívja föl a fig y e lm et, h o g y ez a k ib ú v ó csak a k k o r len n e a lk a l­ m a z h a tó , h a a b író nem lenne tudatában a n n a k , h o g y a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k m e g ő r­ zése az a d o tt e se tb e n azo n o s (ill. szü k ség szerű en ö ssz e k a p c so lt) a v á d lo tt elítélésével, de eb b en az e setb en ez k iz á rt, hiszen a b író é p p e n a vádlott elítélésével véli a törvény­

kezés rendjét fönntartani. Jelen tő sé g e m ia tt id é z z ü k it t teljes te rje d e lm é b e n Lessius é r­ v elését: „ A tö rv é n y k e z é s re n d jé t és a k ö z ja v á t szolgálni e b b e n az e se tb e n n em valam i k ü ­ lö n b ö z ő d o lo g e n n e k az e m b e rn e k a m eg ö lésétő l. M ert a tö rv é n y k e z é s re n d jé n e k m eg ­ ő rz ését a b író é p p e n n e k az e m b e rn e k a m egölésével célo z za, s ő t ez e se tb e n e n n e k az e m b e rn e k az elíté lé sé t és m egölését ta rtja a tö rv é n y sz ék i ren d és e n n e k révén a k ö zjó 9

m egőrzésének. A p éld a pedig részb en n e k ü n k k ed v ez; aki ui. m agát védi, a n n a k d ire k t sz án d ék áb an áll a m ásik n a k legalább sú ly o s m egsebzése (h a m á sk ép p n em tu d m agán seg íten i) m in t olyasvalam i, am i szükséges a saját é le té n e k m egvédéséhez. E z é rt, h a a b í­ ró n a k u gyanezen a m ó d o n áll sz án d é k áb a n az á rta tla n elveszejtése vagy m eg cso n k ítása, a k k o r n em m o n d h a tó ró la, h o g y az csak já ru lé k o sa n és in d ire k te áll szán d ék á b a n . A d d h o zzá e h h e z , h o g y k iseb b összefüggés van a tá m a d ó m egölése és a v éd ek ező é le té n e k m egőrzése, m in t az á rta tla n m egölése és a tö rv é n y sz é k i re n d m egőrzése k ö ­ z ö tt, mivel az á rta tla n e lítélé sét és m eg ö lését fo rm álisan a z o n o sn a k veszik a k ö z jó m eg ­ őrzésével. É s e z ek h e z a d d m ég h o z z á a z t is, h o g y a m ik o r a b író a p e ra n y ag a lap ján el­ ítéli a b ű n ö st, ak irő l n em tu d sem m i e lle n k e z ő t, a k k o r a b író n a k d ire k te szán d é k áb a n áll ő t é le té tő l m eg fo szta n i m ivel a b ű n ö sség rá b iz o n y o s o d o tt. T e h á t h a so n ló k é p p e n , a m ik o r az á rta tla n t veszejti el, ő t is d ire k te sz á n d é k o z ik az é le ttő l m e g fo sz ta n i, m ivel a b űn ö sség r á b iz o n y ítta to tt. Igazán n e m lá to m , h o g y a n k é p z e lh e ti valaki, h o g y a b író ­ n ak , aki h alálra ítéli és elre n d e li a m eg ö lését, v aló jáb an n e m áll sz á n d é k á b a n az ő elve­ szejtése, csak já ru lé k o sa n . N em szám ít ui. h o g y v o n a k o d v a és fájd alo m m al teszi, m e rt m in d e n t m eg fo n to lv a , a b sz o lú te a k a rja és te s z i.” 27 A z á lta la p riv a tim á rta tla n n a k t u d o t t v á d lo tta t e líté lő b író te h á t b ű n ö s; m ivel te tte , az á rta tla n m egölése ö n m a g áb a n b ű n , és a h iv atalg y a k o rlás k ö te le z e ttsé g e i, mivel a bí­ ró privatim tudatában van annak, h o g y a m it tesz az n e m m ás, m in t egy á rta tla n m eg­ ölése, n em a d n a k szám ára m o rális fe lm e n té st. H o z z á te h e tjü k m ég e h h e z , h o g y mutatis mutandis u g y an ez a g o n d o la tm e n e t a lk a lm a z h a tó minden h iv atalo s szem ély re: a h iv a ­ ta lg y ak o rlás „ sz a b á ly sz e rű ” v o lta te h á t n e m a d fö lm e n té st e g y e tle n h iv a ta lo s szem ély h iv ataláb an e lk ö v e te tt m o rális v é tk ére sem . A L essius g o n d o la tm e n e té t híven k ö v e tő (s ő t h e ly e n k é n t szó sze rin t id é z ő ) S ch m ier m ég h o z z á fű z i: „ E h h e z já ru l m ég, h o g y így igazán k ö n n y ű len n e fö lm e n te n i P ilá tu s t, h o g y K risz­ tu s t, a le g á rta tla n a b b b á rá n y t, csak in d ire k te , s így igazságosan ö le tte m eg: m ivel ezzel csak a lázo n g ást a k a rta le c se n d esíten i, és az Iste n -E m b e rt zajongva k e re sz tre feszíten i a k a ró tö m e g n e k csak a z é rt a d ta á t K risz tu st, m e rt m in d e g y ik b ű n ö st k iá lto tt; de n em h iszem , h o g y e z t a k á r eg y e tle n eg y h á z a ty a is jó v á h a g y n á , a k ik k ö zü l S zen t Á g o sto n nem á ta llo tta P ilá tu st e m b erö léssel v á d o ln i.” 28 Lessius érvei te h á t a rra m u ta tn a k rá, h o g y a h iv a ta lá t g y a k o rló szem ély , b á rm e n n y i­ re h iv atalo s szem ély is, e g y ú tta l m o rális szem ély is, és így a h iv ata lg y a k o rlá s k ö te le z e tt­ ségei n em n y ú jth a tn a k m o rális k ib ú v ó t szám ára. Itt v iszo n t ism é t e sz ü n k b e kell id é z n ü n k , h o g y a m áso d ik á llá sp o n t kép v iselő i h a tá ­ ro z o tta n e lő fe lté te le z té k a b író a b sz o lú t jó in d u la tá t és a zt, h o g y m in d e n e lk é p z e lh e tő t m eg tesz az á rta tla n fö lm e n té se é rd e k é b e n . M égis, a m áso d ik á llá sp o n t a k éső k ö z é p ­ k o rb a n (X V I - X V I I I . sz .) - n o h a e k k o rib a n is v o lta k te k in té ly e s k épviselői, m in d e n e k ­ e lő tt S p an y o lo rsz ág b a n , C ovarruvias és ta n ítv á n y a i — úgy tű n ik v e sz íte tt k o rá b b i te k in ­ té ly é b ő l, s a jo g tu d ó s o k a t in k á b b az o s z to tta m eg a k é rd é s b e n , h o g y a p riv atim á r t a t­ la n n a k t u d o t t v á d lo tt e líté lé sé n e k tila lm a c sak a fő b e n já ró ü g y ek re v o n atk o z z é k -e vagy p edig m in d en p eres ügyre e g y arán t. A h a rm a d ik v élem én y alap ja e b b e n a k é rd é sb e n az v o lt, h o g y a k ö zö sség n ek jo g a

10

van a m ú la n d ó ja v a k elv ételé re, n o h a n in cs jo g a az á rta tla n é le té n e k vagy te sti épségé­ n e k elvételére. Szegedi e z t rö v id en így foglalja össze: „ A k ö zö sség n ek jo g a van ( . . . ) a k ö z jó é rd e ­ k éb en a m ú la n d ó ja v a k elv ételére, s így az á rta tla n n a k is el kell viselnie valam ely e n y h e b ü n te té s t, ha a k ö z jó úgy kívánja, de n in cs jo g a az á rta tla n é le té re , s e n n e k sem k ö te ­ lessége a k a ra ta ellenére é le té tő l m egválni stb ., s e z é rt a k ö z jó é rd e k é b e n m e g tö rté n h e t, n eh ogy az ítélk ezés ren d je m eg za v artassék , h o g y v alak in ek á rta tla n u l kell elszen v ed n ie v alam inő v iszo n tag ság o t, d e n e m o ly a n d o lo g b an , am ely f ö lö tt a k ö zö sség n e m re n d e l­ k e z h e tik .” 29 A b b an v iszont m in d az első, m in d a h a rm a d ik v élem én y kép v iselő i e g y e té rte tte k , h o g y az általa p riv atim á rta tla n n a k tu d o t t v á d lo tta t a b író fő b e n já ró b ü n te té sse l nem s ú jth a tja , m e rt e llen k ező e se tb e n ő m aga k ö v e t el b ű n t. Nos, úgy v éljü k , n em té v e d ü n k h a m e g á lla p ítju k , h o g y a v ita á tte k in té s é b ő l k ib o n ta ­ k o z ó k ép so k te k in te tb e n éles e lle n ié b e n áll a b e v e ze tő b e n id é z e tt leírás fe s te tte k é p ­ pel. M int m o n d o ttu k , e ta n u lm á n y b a n n e m le h e te tt c é lu n k a leírás m eg v itatása, de n em volt c é lu n k az sem , h o g y az eg y ik e g y o ld a lú k ö z é p k o rk é p e t k ic se ré ljü k egy m á ­ sik k al: n em v o lt c é lu n k , h og y a k o rr u p t és k e g y e tle n , „ o s z tá ly e ln y o m ó ” feu d ális b írá k h e ly é b e csu p a isten - és e m b e rs z e re te ttő l á th a t o tt s z e n te t ü lte ssü n k . E ta n u lm á n y b a n m in d ö ssze a rra v á lla lk o z tu n k , h o g y e z t az á lta lu n k m in d jo g tö r té ­ n e ti, m in d p edig m orál- és jo g filo z ó fia i sz e m p o n tb ó l je le n tő s n e k íté lt v itá t legalább fő b b v o n alaib an b e m u ta ssu k , a m ai olv asó szám ára, a m e n n y ire le h e t, elevenné te g y ü k , s ezáltal rá m u ta ss u n k , hogy a k ö z é p k o r jo g tö rté n e té n e k é rté k e lé s e k o r, a m in d en é rte le m b e n civilizált e m b e r sz ö rn y ü lk ö d é se k ö z e p e tte n e m á rt, h a észb en ta r tju k a Bib ó István által a k ö v e tk e z ő k é p p e n m eg fo g a lm a z o tt g o n d o la to k a t: (a k le rik u s é rte lm i­ ség és a feudális u ra k e g y ü ttm ű k ö d é s é b e n ) „ a m e n n y it a k irá ly o k m e g sz e líd ü lte k , anyn y it r o n to tt a k le rik u so k o n a h a ta lo m b a n való részvétel, de (ez az e g y ü ttm ű k ö d é s ) eg y ü ttv év e m égis a h a ta lo m n a k egy o ly an m é rté k ű e rk ö lcsi á tita tó d á s á t e re d m é n y e z te , am i - m o n d h a tju k , hogy m ár az e u ró p a i tá rsa d a lo m fe jlő d é s k ö z é p k o ri szak aszáb an is, k ü lö n ö se n p ed ig az ú jk o rib a n - n a g y o b b v o lt a n n ál, m in t a m e n n y it b á rm e ly ik m ás k í­ sérlet a világban el tu d o t t é rn i a h a ta lo m g y a k o rlá s m o ralizálása te ré n . A z e u ró p a i h a ­ ta lo m g y ak o rlás szörnyűségeiv el szem b en való sze m re h á n y á sa in k b a n e z t so k sz o r el sz o k tu k fe le jte n i, hogy az é rt h á n y ju k szem re az e u ró p a i h a ta lo m g y a k o rlá sn a k a m aga szö rn y ű ség eit, m e rt p o n to sa n e n n e k az e u ró p a i h a ta lo m g y a k o rlá sn a k az a rá n y la g m a ­ gas erk ö lcsi m é rc é it s z o k tu k m eg, és eg y á lta lá n el tu d ju k k é p z e ln i, h o g y a h a ta lo m g y a ­ korlással szem b en m agas erk ö lcsi m é rc é t le h e t alk alm a z n i, am i (p é ld á u l) k ö zel-k eleti h a ta lo m g y a k o rlá so k n á l föl sem v e tő d ik .” 30

Jegyzetek 1 Egyetemes Állam- és Jogtörténet. Szerk. Sarlós Márton. Bp. 1957. 66-72. - Egyetemes Államés Jogtörténet. Szerk. Horváth Pál. Bp. 1984. 68-73. 2 A jelen tanulmányban említett jogtudósokról az olvasó részletesebb felvilágosítást kaphat a New Catholic Encyclopaedia (Washington, 1967.) vonatkozó szócikkei alapján. 11

3 „In őre duorum aut trium testium peribit qui interficietur. Ne m o occidatur unó contra se dicente testimonium.” Biblia Sacra Vulgatae Editionis. Ratisbonae, MDCCCLXXXVIII. 4 „Judex criminosum discutiens non ante sententiam proferat capitalem, quam aut reum seipse confiteatur, aut per innocentes testes convincatur.” Corpus Juris Canonici Academicum. Pragae, MDCCXXVIII. Decreti Pars II. cause Il.q.I.c.U. 5 Werbőczi István Hármaskönyve. Bp. 1897. Prolog. Tit. 16. §4. 6 Szegedi János: Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium. Tymaviae, MDCCX XX I V. Prolog. Tit.

12. § 6. 7 Lessius, L.: De Iustitia et Iure. Antwerpiae,MDCXXVI.lb.2. cap.29. dub.XI.92,93. (továbbiak­ ban: Lessius). 8 Uo.94,95. 9 „(idem)homo non potest esse simul accusator, judex et testis”.Divi Thomae Aquinatis Summa Theologiae. Editio Leonina, II—II. q.67. a.3. ad 3-um. 10 Szegedi János: §97. 11 Schmier, F.: Jurisprudentia Canonico-Civilis, seu Jus Canonicum Universum. Salisburgi, MDCCXV1. Tom2. lb.n. Tract.I. c.D. Sect.1. §V. (Qua sdentia Judex teneatur úti?) 35. (továb­ biakban: Schmier) 12 „Dicitur illum injuste condemnari, quem aeterni Judicis tribunal reum non habét”.Corpus Juris Canonici Academicum. lb.6. Decretalium Tit.XIV. c.l. 13 Schmier, 40. 14 Corpus Juris Canonici Academicum. Decret. Greg.IX. lb.ll. Tit. XIII. C.XIII. et Decret. Greg.IX lb.V. Tit.XXXIX. c.XLIV. 15 Szegedi János: §11. 16 „Atqui non jndicat secundum suam conscientiam. quando contra dictamen suae conscientiae sequitur dictamen aliomm.” Schmier, 49. 17 A késő középkorban érvényes kötött bizonyítási rendszer mellett („a bíró szabad belátását ter­ mészetesen nem érvényesíthette, a bizonyítékokat nem mérlegelhette és lelkiismerete szerint nem értékelhette az elhangzott tanúvallomásokat, ill. az elétárt okirati bizonyítékokat sem”.) Egyetemes Állam- és Jogtörténet. Bp. 1984. 73. - Érdemes talán megjegyeznünk, hogy a lelkiis­ meret parancsát még a Schmierrel szögesen ellentétes állásponton levő Covarruvias is abszolút kötelező érvényűnek tartotta: „Peccatum etenim est omne, quod non est ex fide, id est, ex conscientia, et iuxta id quod ea nobis agendum esse praescribit; ágens siquidem contra conscien­ tiam, aedificat gehennam.” - „Mert bűn mindaz ami nem hitből, azaz a lelkiismeretből szárma­ zik, és nem annak megfelelően, amit a lelkiismeret számunkra előír; aki ui. a lelkiismerete ellen cselekszik,azagyehennátépíti.” - V.ö. Rom.14.23. ésa 14.lj.-ben idézett első kánonjogi helyet. - Didaci Covarruvias a LeyvaToletani Opera Omnia. Venetiis, MDXCVII.Tom.2. Opusculum Variarum Resolutionum, lb.l. c.l. nJ. - Corruvias a saját megoldásában úgy tartja meg ezt az elvet, hogy élesen különbséget tesz aközött, hogy a bíró publikus tudása alapján privát tudása ellenére, és aközött, hogy lelkiismerete ellenére ítélkezik. Covarruvias csak az előbbit fogadja el, de nem az utóbbit: „más az, ha a bíró ítéletét annak alapján hozza, amit mint bíró tud, akkor is, ha ma­ gánszemélyként ennek az ellenkezőjét tudja, s ez az amit mi támogattunk az általánosabban el­ fogadott véleményt követve; és megint más az, ha a bíró lelkiismerete ellenére ítélkezik, amit mi nem támogattunk, s ami joggal nem is támogatható. A bíró ui., ha mint privát személy tud vala­ mit a tárgyalt ügyről, méghozzá olyasmit ami ellentétes a törvényszéken elhangzottakkal, ekkor is joggal vélheti, hogy ítéletét hozhatja a peranyag alapján, és eme vélekedését előrebocsátva minden vétség vagy bűn nélkül meghozhatja ezt az ítéletét, miként ezt az általános vélemény ál­ lítja. Ha azonban a bíró úgy hiszi, azt véli, hogy nem ítélkezhet a peranyag alapján, a privát tu­ dása ellen vagy akár csak kételkedik, akkor nem ítélkezhet, sőt halálos bűnt követ el nyilvánva­ lóan a lelkiismerete parancsa ellenére cselekedvén.” Uo.6. 18 ,,Non sequeris turbam ad faciendum malum, nec in judiciis plurimorum acquiesces sententiae, ut a verő devies”.Biblia Sacra, ed. cit. Ex.23. azaz, Mózes II.23.2. 19 Covarruvias, 4. 12

20 Utrum judex possit condemnaie reum, qui per testes legitime probatus est criminosus, v.g. ho­ micida et quem tamen certo novit innocentem. Lessius, dub.X.77,78. 21 Uo.78. 22 Uo.78. 23 „Nulla enim lex servari debet, quando ex eius observatione sequeretur id, quod est intentioni et fini legis contraium.” Uo. 80. 24 Uo.81. 25 Szegedi János: § 12. 26 Cajetanus, T. de Vio: Commentaria ad S u m m á m Theologiae Divi Thomae Aquinatis. Editio Leo­ nina, 11-11. q.67. a.2. 27 Lessius, 46. 28 Schmier, 46. 29 Szegedi János: §11. 30 Bibó István: Az európai társadalom fejlődése. Mozgó Világ, 1983.12.17.

13

KOVÁCS KÁLMÁN

Á JO GALKO TÁS KEZDETEI Á FELSZABADULT M AG YARO RSZÁG O N (1944-1946) Ism eretes, h o g y a jo g a lk o tá sra is h iv a to tt, illetve az a b b a n vagy a n n a k elő k ész íté sé b e n szerep et já ts z ó új k ö z p o n ti szerv ek : az Ideiglenes N e m zetg y ű lés, v alam in t a n n a k P o liti­ kai B izottsága, to v á b b á az Ideiglenes N em zeti K o rm á n y és az egyes m in isz té riu m o k D e b recen b en m á r 1 9 4 4 . k a rá c so n y a e lő tt m e g a la k u lta k .1 A N em zetg y ű lés, m in th o g y h iá n y o z ta k so raib ó l a m ég fel n em s z a b a d íto tt o rszág ré­ szek képviselői, tö rv é n y i ran g ú re n d e lk e z ése it e k k o r n e m tö rv é n y e k , h a n e m n em ze tgyűlési h a tá r o z a to k fo rm á já b a n h o z ta m eg. T e h á t a N em zetg y ű lés, P o litik a i B izo ttság a jav aslatára, h a tá ro z a tta l a d o tt az á lta la m e g v á la sz to tt k o rm á n y n a k igen széles k ö rű fe l­ h ata lm a z á st az ország ü g y e in ek v itelére, azaz o ly an k é rd é se k n e k re n d e le tte l tö r té n ő szab ály o zására, a m ely ek e g y é b k é n t tö rv é n y h o z á si ú tra ta r to z ta k v olna. E zt az á lta lá ­ nosságban a d o tt fe lh a ta lm a z á st az új, m ár n em „id eig le n e s” N em zetg y ű lés egy év m ú l­ va, 1945 d e c e m b e r 16.-án az álla m h a ta lo m g y a k o rlá sá n a k ideiglenes ren d e zé sé rő l m eg­ a lk o to tt tö rv é n y b e n (1 9 4 5 .X I.tc .) k o n k ré ta n és részletesen fo g a lm az ta m eg. E s z e rin t: „ A k o rm á n y az állam gazdasági, p én zü g y i és k özigazgatási re n d jé n e k b iz to sítá sa é rd e ­ k éb en re n d e le tte l m e g te h e t a ren d k ív ü li h e ly z e tb e n szükséges b árm ely m ag án jo g i, b ü n ­ tető jo g i, közigazgatási és a tö rv é n y h o z á s h a tá s k ö ré b e ta r to z ó egyéb re n d e lk e zé st és evégből a fe n n á lló h a tá ly o s tö rv é n y e k tő l e lté rő re n d e lk e z é se k e t á lla p íth a t m eg. E fel­ h a talm azás alap ján az állam fő h a ta lm i sze rv e z eté t vagy a n n a k m ű k ö d é s é t é rin tő re n d e l­ k ezések et k ib o c sá ta n i n em le h e t.” A fe lh atalm azás alap ján k ia d o tt re n d e le te k e t a N em ­ zetg y ű lés leg k ö ze leb b i ülésén u tó la g o s jó v áh ag y á s céljáb ó l be kell m u ta tn i. E zt a fe lh a ta lm a z á st a tö rv é n y h o z ó szerv k é ső b b , k iseb b -n ag y o b b m ó d o sítá so k k a l, m in d ig m e g h a tá ro z o tt id ő ta rta m ra sz ó ló a n , szám o s e se tb e n so ro z a to sa n m eg h o sszab ­ b íto tta , u to ljá ra az 1 9 4 8 . évi L V I. tö rv é n n y e l, a k ö v e tk e z ő év végéig. Az 1 9 4 9 . au g u sz­ tu s 20-án k ih ird e te tt A lk o tm á n y 2 0 . § -a a zo n b a n új jo g fo rrá s k é n t lé tre h o z ta a t ö r ­ v én y erejű re n d e le te t, a m e ly e t a N ép k ö ztársaság E ln ö k i T anácsa a lk o t. Ezzel m eg szű n t az in d o k o ltság a a k o rm á n y k ü lö n leg es felh a ta lm a zá sá n a k . T e h á t egészen az a lk o tm á n y m eg h o z a talá ig p á rh u z a m o sa n , m o n d h a tn i k é t v ágányon fu t a m agas sz in tű jo g sz a b á ly o k a lk o tá sa : egyik a tö rv é n y , a m ásik a felh a ta lm az á s a la p ­ ján k ib o c s á to tt k o rm á n y re n d e le t. Ez a k étfé le jo g fo rrá s-típ u s é rd ek esen ta lá lk o z ik öszsze az Ideiglenes N em zetg y ű lés 1945 sz e p te m b e ré b e n m ár B u d ap esten ta r to t t üléssza­ k á n , ahol tö b b , k o rá b b i nagy h o rd e re jű h a tá ro z a t m e lle tt, m in t pl. a szu v eren itási d e k ­ laráció , am ely egy új á lla m h a ta lo m m e g szü letésén ek té n y é t a d ta tu d tu l, tö rv é n y e rő re e m e lté k tö b b e k k ö z ö tt a n a g y b irto k re n d sz e r m eg sz ü n te té sé rő l és a fö ld m ű v es n ép fö ld h ö z ju tta tá s á ró l szó ló , v a la m in t a h á b o rú s és n ép ellen es b ű n ö sö k felelősségre v o n á ­ sa tárg y áb an k ib o c s á to tt k o rm á n y re n d e le te k e t (V I. és V II. te .). A tö rv é n y e rő re em elés céljából - te h á t tö rv é n y ja v a sla tk é n t - b e te rje s z te tt re n d e le te k rő l é lé n k v ita z a jlo tt le. O lyan sajáto s, m o n d h a tn i e g y ed ü lá lló h e ly z e t a la k u lt ki, hogy a tö rv é n y m e g a lk o tá sá­ 14

val, azaz a h ó n a p o k k a l a z e lő tt k ia d o tt k o rm á n y re n d e le te k tö rv é n y e rő re em elésével egy idejűleg m á r addigi alk alm az á su k érték e lé se és k ritik á ja is m e g tö r té n t.2 Itt k ív án o k e m líté st te n n i a rró l, h o g y a k ü lö n b ö z ő típ u sú és jelleg ű jo g sz a b á ly o k elő k észítéséb en a d eb recen i k o rm á n y m e g alak u lásán ak m á sn a p játó l kezdve igen fo n ­ to s szerepe v o lt az e lein te m in d ö ssze n é h á n y h iv atali szo b á b an szerv ező d ő Igazságügyi M in isztériu m n ak , m ajd pedig — főleg m á r B u d a p este n — a m in isz té riu m tö rv é n y e lő k é ­ sz ítő o sz tá ly á n a k , am ely az igazságügyi v o n a tk o z á sú re n d e le te k m e lle tt — ezek e lk észí­ tése te rm ész etszerű leg a fe la d a tk ö ré b e ta r to z o tt - a le g tö b b k o rm á n y re n d e le t és tö r ­ v é n y terv ezet m egszövegezését is v égezte, illetve ab b a n h a té k o n y a n k ö z re m ű k ö d ö tt, e m e lle tt részt v e tt a tö b b i tá rc a jo g sz a b ály -e lő k é sz ítő m u n k á já b a n . Az o sztá ly igen jó felk észü ltség ű , s tö b b n y ire a k o d ifik á c ió te ré n is g y a k o rla tta l b iró gárdája - az első év ekben kevés v o lt k ö z ö ttü k az igazán h a la d ó v ilág n ézetű szak e m b er - a m in isztériu m v e z e tő in e k egy-egy k o n k ré t jo g szab ály e lő k észítésére irá n y u ló u ta s ítá sá t nem eg y szer fe n n tartással fo g ad ta, h a azo n b a n az ő sz in té n k if e jte tt elle n v éle m é n y é t n em fo g a d tá k el, a szó b an forgó te rv e z e te t, a h iv atali feg y elem b e ta rtá sá v al, az u ta s ítá sn a k m eg felelő ­ e n , szakm ailag m agas szín v o n alo n fo g a lm az ta m eg. A felszab ad u lást k ö v e tő e n k ib o n ta k o z ó , re n d k ív ü l in te n zív , so k irá n y ú , szerteág azó jo g a lk o tá s fo ly a m a tá t m o st c su p á n k é t éven á t és igen v á zlato san k ísérelem m eg ta n u l­ m á n y o m szű k k eretei k ö z ö tt á tte k in te n i. E zen id ő a la tt, vagyis 1 9 4 6 végéig negyven tö rv é n y (k ö z ü lü k tiz e t az Ideiglenes N em zetg y ű lés a lk o to tt) és en n él jóval n ag y o b b szám ú o ly an k o rm á n y re n d e le t s z ü le te te tt, a m e ly e k e t az e m líte tt fe lh atalm azás alap ján b o c s á to tta k ki. T ovábbá ide k e llsz á m íta n u n k az 1 9 4 5 -b en lé tre h o z o tt G azdasági F ő ­ ta n ác s re n d e le te it is, a m e ly e k e t a k o rm á n y á tr u h á z o tt h a tá s k ö ré b e n és k ü lö n jo g sza­ b á ly o k (1 2 .0 9 0 /1 9 4 5 .M E és a 2 3 0 /1 9 4 6 .M E sz. r.) által m e g h a tá ro z o tt tá rg y ú k e re t­ b en a d o tt ki. E g y éb k én t a tá rg y a lt id ő sz a k b an összesen egy h íján 8 0 0 re n d e le t lá to tt n apvilágot „M E ” jelzéssel, e z e k n e k n a g y o b b része a z o n b a n „ e g y sz erű ” k o rm á n y re n d e ­ le t, s csu p án az é rt teszek ró lu k is e m líté st, h o g y ném ileg je le z z e m ezen évek jo g a lk o tá ­ sán ak m é re te it. T erm é szetesen e rövid ta n u lm á n y k e re te i n em a d n a k a rra le h e tő sé g e t, h o g y m in d e n je le n tő s tö rv é n y t és k o rm á n y re n d e le te t (k o ra b e li sz ó h a sz n á la tta l: „ tö rv é n y e re jű re n d e ­ le t” ) elem zés alá vegyek vagy ak á r csu p án u ta lja k is rá ju k , m in d ö ssze a rra v állak o z h a­ to m , hogy k iem eljek k ö z ü lü k n é h á n y a t, de sajnos á lta lá b a n ezek n él sincs m ó d o m k ité r­ ni a zo k ra a so k szo r szenvedély es v itá k ra (s e z ek tö b b n y ire p o litik a i tö lté s ű e k v o lta k ), a m e ly ek a jo g sz a b á ly o k e lk é sz íté se k o r vagy a k o alíció s k o rm á n y o k ülésein , illetve a tö rv é n y h o z ó te s tü le t tárgyalásain k ib o n ta k o z ta k , n em is szólva a jo g i szak sa jtó b a n és a n a p ila p o k hasáb jain le z a jlo tt d iszk u sszió k ró l. O rszág u n k b an a felszabad u lás u tá n jó id eig antifasiszta és demokratikus feladatok á llo tta k e lő té rb e n . E n n ek m eg felelő en a k o rm á n y — széles k ö rb e n élve a fe lh a ta lm a z á s­ sal - lé tre jö tte u tá n sz in te n y o m b a n m e g k ez d te a jo g s z a b á ly a lk o tó m u n k á t. A N em ­ z e tg y ű lés által e lfo g a d o tt p ro g ra m já n ak szellem éb en so rb a n h a tá ly o n kívül h e ly e z te a n ép ellenes tö rv é n y e k e t és re n d e le te k e t, in té z k e d e tt a fasiszta szellem ű sa jtó te rm é k e k m eg sem m isítéséről, re n d e lk e z e tt a sz o cialista, a n tifa sisz ta vagy d e m o k ra tik u s m a g a ta r­ tá s u k és tev ék e n y ség ü k m ia tt, illetve a faji m e g k ü lö n b ö z te té se k fo ly tá n h á tr á n y t szen ­ v e d e tte k vagy e lité lte k re h a b ilitá c ió ja irá n t. E zek h ez a jo g sz a b á ly o k h o z já r u lt a k övet15

k ező évben az a tö rv é n y , am ely a m ag y ar zsid ó ság o t é rt ü ld ö zésrő l és k ö v e tk e z m é n y e i­ n e k e n y h íté sé rő l sz ó lt (1 9 4 6 .X X V . te .). K o rm á n y re n d e le t o sz la tta fel a p o litik a i és k a to n a i jelleg ű fasiszta sz e rv e z e te k e t, t o ­ vábbá a c se n d ő rsé g e t, am ely év tiz e d e k e n á t a m ag y ar p arasztság és m u n k ásság ellen m eg szám lálh atatla n e rő szak o sság o t k ö v e te tt el, s e g y ú tta l in té z k e d e tt a d e m o k ra tik u s á llam ren d ő rség m egszervezéséről (1 9 6 0 /1 9 5 6 .M E sz.r.). T ö b b re n d e le tte l so ro z a to sa n sza b á ly o z ta a k o rm á n y a k ö z a lk a lm a z o tta k , a h o n v éd sé g tagjai, a sz a b a d p ály án m ű k ö ­ d ő k , az e g y e te m istá k stb . igazolási e ljá rá sá t, a m e ly n e k célja a n n a k m eg állap ítása vo lt, hogy az illető m ag a ta rtá sa és m ű k ö d é se s é rte tte -e a m ag y ar n é p é rd e k e it. L ényegileg a fen ti té m a k ö rö k h ö z s o ro lh a tó k a n ép b írásk o d á ssa l k a p c so la to s jo g sz a b á ly o k is,3 ez e k e t — m in t e m líte tte m — a N em zetg y ű lés a fö ld re fo rm ró l szó ló re n d e le tte l e g y ü tt (6 0 0 / 1 9 4 5 .M E sz . r.) h am aro sa n tö rv é n y b e ik ta tta . A közjog és a közigazgatási jog te rü le té rő l m e g e m líte k n é h á n y fo n to s vagy leg aláb ­ bis e k o rra jellem z ő jo g sz a b á ly t, így a k ö zig az g atás ideiglenes re n d ezésérő l (1 4 /1 9 4 5 . és 1 .0 3 0 /1 9 4 5 . M E sz.r.), vagyis az ö n k o rm á n y z a ti te s tü le te k n e k a n e m z e ti b iz o tts á g o k ú tjá n tö r té n ő ú jjá a la k ítá sáró l, vagy pl. az á lla m fő k é rd é sé n e k ideiglenes re n d ez é se 4 (a N em zeti F ő ta n á c s fe lállítása), to v á b b á az állam i in té z m é n y e k n é l a „ k irá ly i” je lz ő h a sz ­ n á la tá n a k m e g sz ü n teté se (5 3 9 /1 9 4 5 . M E sz.r.). K ü lö n k iem elésre ta r th a t sz ám o t a m é ­ ly en d e m o k ra tik u s alap elv ek en n y u g v ó választó jo g i tö rv é n y , a m e ly e t az Ideiglenes N em zetg y ű lés, so k o ld a lú m eg v ita tá s u tá n e lfo g a d o tt.5 R észletesen sz a b á ly o z ta ez a n em ze tg y ű lési v álasztáso k re n d s z e ré t, m egvalósítva az á lta lá n o s, titk o s , k ö zv etlen és egyenlő v álasztó jo g o t, m eg szü n tetv e m in d e n fé le v ag y o n i, iskolai v égzettségi és egyéb ce n z u st. Ez a tö rv é n y , b iz o n y o s n o v elláris m ó d o s ítá so k k a l, fő b b re n d e lk e zé se it te k in t­ ve, k é t év tized en á t h a tá ly b a n m a ra d t. Első alk alm azása n y o m á n , az 1 9 4 5 . n o v em b e r 4-én m e g ta rto tt n e m ze tg y ű lési v álasztá so k a t k ö v e tő e n m eg szű n t a tö rv é n y h o z ó szerv és a k o rm á n y ideiglenes jellege. Az ú jo n n an m e g v á la sz to tt N e m zetg y ű lés m ég 1945 d e c e m b e ré b e n tö rv é n y t fo g a­ d o tt el (1 9 4 5 .X I.tc .) az á lla m h a ta lo m g y a k o rlá sán a k ideiglenes ren d e z é sé rő l, am ely az új N em zetg y ű lést n y ilv á n ítja a m ag y ar állam i szu v e re n itá s k izáró lag o s képviselőjévé, fe n n ta rtja a N em zetg y ű lés P o litik ai B iz o ttság á t, átszerv ezi, ú jjáa lak ítja az á llam fő i fe l­ a d a to k a t e llá tó N em zeti F ő ta n á c s o t és - m in t e rrő l m á r a fe n tie k so rán sz ó lo tta m — p o n to s a n m egfo g alm azza a k o rm á n y szám ára a d o tt fe lh a ta lm a z á st. (T éves, félrev e z ető szöveg a K ét év h a tá ly o s jo g szab á ly ai 5 7 . o ld alá n e tö rv é n y 15. § -á n a k első sora, am ely m in isz té riu m , azaz k o rm á n y h e ly e tt p é n z ü g y m in is z té riu m o t ír t.) Je le n tő sé g é t te k in tv e k ie m e lk e d ik az id ő szak jo g szab á ly a i k ö z ö tt az 1 9 4 6 . évi I.tc. Magyarország államformájáról. H a tá ly o n kívül h e ly e z i a tu la jd o n k é p p e n m á r 1 9 18-ban m eg szű n t k irályság ra, v alam in t a k o rm á n y z ó i in té z m é n y re v o n a tk o z ó v a lam en n y i jo g ­ szab ály t, és m e g a lk o tja a m ag y ar k ö z tá rsa sá g o t, élén a N e m zetg y ű lés által n égy évre v á la sz to tt kö ztársaság i e ln ö k k el. N éh án y év u tá n , k ü lö n ö se n a szem ély i ö n k é n y n eh éz e sz te n d e ib e n , szin te teljesen fe led ésb e m e rü lt, h o g y ez a tö rv é n y a d e m o k ra tik u s állam ­ ren d k e re te in belül a k ö z társa ság v alam en n y i állam p lg ára részére eg y fo rm á n és e g y en lő m é rté k b e n b iz to sítja az e m b e r te rm é sz e te s és e lid e g e n íth e te tle n jo g a it. E zek k ö z é ta r ­ to z ik k ü lö n ö se n a szem ély es szabadság, az e ln y o m a tá s tó l, fé le lem tő l és n é lk ü lö zé stő l m e n te s em b eri é le th e z való jo g , a g o n d o la t és vélem én y szab ad n y ilv án ítása, a vallássza­ 16

badság, az egyesülési és g y ü lek ezési jo g , a részvétel jo g a az állam és az ö n k o rm á n y z a ­ to k é le té n e k irá n y ítá sá b a n stb . E z e k tő l a jo g o k tó l - tö rv é n y e s eljárás n é lk ü l - e g y e t­ len állam p o lg ár sem fo s z th a tó m eg. M integy k é t h ó n a p m úlva, 1 9 4 6 . m árciu s 23-án h ir d e tté k ki azt a tö r v é n y t, am ely a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről rendelkezik (1 9 4 6 .V II. te .). E jo g szab ály a z t, aki a fe n ti in té z m é n y e k m e g d ö n té sére irá n y u ló c se le k m é n y t k ö ­ vet el, ily en m o zg alm at vagy szerv ezk ed ést k e z d e m é n y e z , v ez e t, illetve a z t lényeges anyagi tám o g a tá sb a n részesíti, to v á b b á aki a k ö ztársaság i e ln ö k é le té re vagy a lk o tm á ­ n y o s h a ta lm á tó l való m eg fo sztá sára tö r , h a lá lb ü n te té sse l vagy é le tfo g y tig te rje d h e tő k én y szerm u n k áv al, m u n k a k é p te le n sé g ese té n fegyházzal fen y e g eti. A b ü n te té s legrövi­ d e b b id ő ta rta m a ö t évnél kevesebb n e m le h e t. K isebb sú ly ú c se le k m é n y n él, pl. h a az elk ö v ető az állam polgári szab ad ság vagy jo g eg y en lő ség érv én y esü lése ellen vagy n e m z e­ tiségi, faji, fe lek ezeti g y ű lö lk ö d ésre izgat, lén y eg esen e n y h é b b , k é t év tő l ö t évig te rje d ­ h e tő b ö rtö n n e l, illetve ö t évig te rje d ő fo g h áz b ü n te té ssel s ú jth a tó . Az e tö rv én y szakaszaiba ü tk ö z ő b ű n c se lk e m é n y e k elb írálása az íté lő tá b lá k sz é k h e­ ly é n m ű k ö d ő n é p b író ság o k k eb e lé b e n a la k íta n d ó ö tta g ú k ü lö n ta n á c s h a tá s k ö ré b e ta r ­ to z ik . A tan ác s sz a k b író -e ln ö k é t az igazságügy-m iniszter, tag jait p edig a négy k o alíció s p á rt: a M agyar K o m m u n ista , a S z o c iá ld e m o k ra ta , a F ü g g etlen K isgazda és a N em zeti P araszt P á rt h e ly i szervezetei k ü ld ik ki. Ha m ár b ü n te tő jo g i jelleg ű tö rv é n y e k rő l esik szó, itt m o n d o m el, h o g y rövidesen sor k e rü lt az e m líte tt emberi alapjogok h a tá ly o sa b b v éd elm érő l re n d e lk e z ő tö rv é n y (1 9 4 6 . X .tc .) m eg alk o tására, am ely sz e rin t b ű n te tte t k ö v et el és 5 évig te rje d h e tő b ö rtö n n e l, illetve h a je le n té k e n y k á rt vagy sú ly o s sérelm e t o k o z o tt, u g y a n ily en ta rta lm ú feg y h áz­ zal b ü n te te n d ő az a k ö z h iv a ta ln o k , aki h iv atali eljárásáb an vagy in tézk ed ésév el m ásn ak a köztársasági tö rv é n y b e n b iz to s íto tt v alam ely te rm é sz e te s és e lid e g e n íth e te tle n jo g á t tö rv én y ellen esen m egsérti. B evallom , n em em lék szem a rra , h o g y tu la jd o n k é p p h á n y e se tb en in d u lt eljárás re n d ő rö k , ü gyészak, b írák stb . ellen ily en c se le k m é n y e k e lk ö v eté ­ se m ia tt. A m in isz te r u ta sítá sá ra az Igazságügyi M in isztériu m tö rv é n y e lő k é s z ítő o s z tá ­ ly a e lk é s z íte tte a fe n ti tö rv é n y te rv e z e té t, in d o k o lá ssa l e g y ü tt, de az e rrő l sz ó ló ü g y ­ ira tb a n (1 9 4 6 . m árcius 8 .) k if e jte tte fe n n ta rtá s a it: eg y részt feleslegesnek ta r to tta a te r ­ v ezett jo g sz a b á ly t, m e rt a szó b a n fo rg ó jo g o k egy része n em alk alm as tá rg y a a b ü n te tő ­ jo g i v éd ele m n ek (pl. a fé lelem tő l és n é lk ü lö z é stő l m e n te s é le th e z , a szem ély i b iz to n sá g ­ h o z , a m u n k á h o z való jo g ), m ásik részü k p ed ig anyagi b ü n te tő jo g s z a b á ly a in k , fő k é n t a B tk. id e v o n a tk o z ó §-ai, v alam in t a v álasztójogi tö rv é n y é rte lm é b e n m áris m egfelelő vé­ delem a la tt áll. Az o sztály aggályait n em eléggé m eg g y ő ző e n b iz o n y ító d o k u m e n tu m o k ira ttá rb a k e rü lte k . A lk o tm án y jo g i v o n a tk o z á sú , a n em z e tg y ű lé si k ép v iselő k ö ssz e fé rh e te tle n sé g é t rész­ letesen szab á ly o z ó tö rv é n y t h o z n a k 1946. n o v em b eré b e n (1 9 4 6 .X X V I.te .). N ézetem szerin t azo n b a n nem le n n e m é ltá n y o s e m líté s n élk ü l h a g y n u n k azt a tö rv é n y t sem , am ely a n ő k n e k az eg y te m e k re és a fő isk o lák ra való felv ételét, a férfiak év al a z o n o s fel­ té te le k m e lle tt le h ető v é teszi (1 9 4 6 .X X II.tc .). E g y é b k é n t n ő k n e k a jo g i k a ro k ra tö r té ­ nő b e ira tk o z á sa tárg y áb an m ár az elő ző évben re n d e le t in té z k e d e tt ( 6 .6 6 0 /1945.M E sz.r.). T ö b b jog szab ály érin ti a polgári jog egyes te rü le te it is, ily e n e k : a tö rv é n y e s ö rö k lés

17

b iz o n y o s szab á ly a in a k m ó d o sítá sa (1 9 4 6 .X V lII.tc .), a vo lt ren d i m e g k ü lö n b ö z te té se k ­ ből e red ő házassági v agyonjogi és ö rö k lési jo g i sz a b á ly o k h a tá ly á n a k m eg sz ü n te té se (1 9 4 6 .X II.tc .). T alán m eg lep ő le h e t a m ai e m b e r szám ára, hogy ez a tö rv é n y ik ta tja ki jo g u n k b ó l a tö b b i k ö z ö tt a feu d ális e re d e tű h itb é r in té z m é n y é t. K ö zb ev ető leg m eg jeg y zem , h o g y a jo g sz a b á ly a lk o tá s te ré n n e m csak a m agánjog, h a ­ nem m ás jogág v o n a tk o z á sá b a n is ta lá lk o z u n k o ly a n e se te k k e l, a m ik o r egyes, ö n m a g u ­ k a t tú lé lt in té z m é n y e k m e g sz ü n te tésé re , ta rta lm u k a t v e sz te tt jo g s z a b á ly o k h a tá ly o n kívül h ely ez ésére je le n tő s , o ly k o r tö b b évi késéssel k e rü lt sor. A k o rm á n y z ó k ab in etiro d áján ak m e g sz ü n te té se jo g ilag csak 1 9 4 5 . n o v e m b er 2 7 -én tö r té n t m eg, a m ag y ar főu dvarnagyi b író sá g o t, a m e ly e t 1 9 0 9 -b en h o z ta k lé tre , fő k é n t a H absburg-család tagjai polgári p eres és p e re n kívüli ü g y e in ek in té z ésé re, 1 9 4 6 -b an sz á m o ltá k fel (1 9 4 6 . IV. te .). De a k ö v e tk e z ő év ek b e n , m ég 1 9 4 9 -b en is ta lá lk o z u n k o ly a n régi tö rv é n y e k h a tá ­ ly o n kívül helyezésév el (pl. a h itb iz o m á n y in té z m é n y é re v o n a tk o z ó jo g sz a b ály o k ), am ely ek — m in t az eg y ik ily en h a tá ly o n kívül h e ly e z ő tö rv é n y in d o k o lá sáb a n o lv a sh a t­ ju k - ta rta lo m n é lk ü li, üres jo g i fo rm á k k á v á lta k , s csu p á n sz é p ség h ib án ak v o lta k te ­ k in th e tő k d e m o k ra tik u s jo g re n d sz e rü n k a rc u la tá n , a h a la d ó irá n y ú fejlő d é st a z o n b a n n em h á tr á lta ttá k . T u la jd o n k é p p e n i té m á n k h o z visszatérve: jo g re n d sz e rü n k d e m o k ra tik u s irá n y ú fejlő ­ d ését szolgálta a m u n k a v á lla ló k egy én i szab ad ság át, jo g eg y en lő ség ét és em b e ri m é ltó sá ­ gát sé rtő jo g s z a b á ly o k h a tá ly o n kívül h ely e z é se .6 A 19. század végén és a 2 0 . század elején szám os, a v o lt jo b b á g y sá g e lk é s e tt k isu g árzásán ak te k in th e tő tö rv é n y te t te le h e ­ tő v é, hogy a m u n k a a d ó k m u n k a v á lla ló ik a t (gazdasági cseléd ek , m ezőgazdasági m u n k á ­ so k , a vízi m u n k á la to k n á l és a v a sú té p íté sn é l a lk a lm a z o tt n a p szá m o so k , to v á b b á e rd ő ­ m u n k á so k , d o h á n y k e rté sz e k s tb .) m agánjogi sz e rz ő d é sb e n vállalt m u n k á ju k teljesítésé­ re h ató ság i k é n y sz e rin té z k e d é se k k e l (elő v ezetés s tb .) vagy b ű n v ád i eljárással és b ü n te ­ té s kiszabásával k é n y sz e rítsé k . E k o rszak b ó l a le g je le n tő se b b családjogi jogszabály a házasságon kívül sz ü le te tt g y erm ek jo g állásáró l szó ló tö rv é n y (1 9 4 6 .X X IX .tc .), am ely m e g szü n te ti a tö rv é n y e s és tö rv é n y te le n szárm az á s m e g k ü lö n b ö z te té sé t.7 Ú gy vélem , u ta ln o m kell itt a k ö v e tk e ­ z ő k re : „ A M agyarországi T a n á c sk ö ztársaság tö rv é n y te le n g y e rm e k e t n em ism e r” - je ­ le n te tte ki m á r a F o rra d a lm i K o rm á n y z ó ta n á c s 1 9 1 9 . m árciu s 25-i V II. sz. re n d e le te .) R ies István igazság ü g y -m in iszter a széles k ö rű e lő k észítés so rán a fe n ti tö rv é n y te r ­ v ezetét in d o k o lással e g y ü tt v élem én y ezésre m e g k ü ld te a k ü lö n b ö z ő e g y h á z a k n a k is. A z egyes v allásfe lek ez e te k a k k o ri v e z e tő in e k a reagálása a tö rv é n y te rv e z e tre a n é z e te k szé­ les sk áláját képviseli, a sz in te teljes e g y e té rté s tő l (B a p tista H itk ö zség , a M agyarországi Izraeliták O rszágos Iro d á ja ) a kiv áráso n (g ö rö g k ele ti szerb m e g y é sp ü sp ö k ) és a k o n z e r­ vatív szellem ű fe n n ta rtá s o k o n á t (a re fo rm á tu s eg y e m e tes k o n v e n t eln ö k sé g e ) a m erev, ső t g ú nyos h an g ú elu ta sítá sig (a b á n y a k e rü le ti evangélikus p ü sp ö k é sM in d sz e n ty J ó ­ z se f eszterg o m i é rsek ). E zek az elle n v é le m é n y e k és m ás o ld a lró l jö v ő g án cso sk o d áso k n em a k a d á ly o z h a ttá k m eg a N em ze tg y ű lé st a b b a n , h o g y a tö rv é n y ja v a sla to t m egsza­ vazza. A fiatal m agy ar n é p i d e m o k rá c iá n a k a z o n b a n igen súlyos gazdasági problémákkal k e lle tt m eg k ü zd e n ie . A z ország ú jjá é p íté sé n e k ren d k ív ü li te rh e i, v alam in t a H itle r o ld a ­ lán v ív o tt h á b o rú so rán o k o z o tt k á ro k m e g té ríté sé re a b ék e sz erz ő d ésb e n e lő írt ö ssze­ 18

sen 3 0 0 m illió d o llár összegű jó v á té te l á ru szállításai és az e g y é b k é n t is á lta lá n o s, sú ly o s á ru h iá n y h a tá sá ra a k é t évtized ó ta érv é n y b e n v o lt p é n z , a p en g ő egyre fo k o z ó d ó g y o r­ sasággal v e szítette el é rté k é t. E zt a fo ly a m a to t a hazai re a k c ió s k ö rö k , a sp e k u lá n so k , fe k e té z ő k , ü z é rk e d ő k m e sterk e d é se i s ie tte tté k . A z in fláció c sú c sp o n tjá n óránként 12%os v olt a p é n z ro m lá s .8 E b b en a h e ly z e tb e n , fő k é n t a K o m m u n ista P á rt ö sz tö n z é sé re a k ö zg azd aság i sza k ­ e m b erek V arga J e n ő , a m ag y ar szárm azású k iv áló szo v jet kö zg azd ász ta n á c sa ira is tá ­ m aszkodva, nagyszabású te rv e t d o lg o z ta k k i a p é n z ro m lás teljes m e g sz ü n te tésé re . E te rv ek alapján a k o rm á n y a v ilá g tö rté n e le m addigi le g n ag y o b b a rá n y ú in flá c ió já n a k ve­ t e t t véget. Az erre irá n y u ló in té z k e d é se k k ö z ö tt igen fo n to s sz e re p e t k a p ta k a jo g esz­ k ö z e i is. K o rm á n y re n d e le tte l9 1 9 4 6 . au g u sz tu s 1-től a p en g ő h e ly e tt új pénznemet, az é rté k á lló f o r in to t v e z e tté k be. U g y an csak k o rm á n y re n d e le t10 á lla p íto tta m eg a p en g ő és az ún. ad ó p e n g ő fo rin tra tö r té n ő á ts z á m ítá sá n á l irá n y a d ó é rté k a rá n y o k a t: kétszázm illió a d ó p e n g ő , vagy n ég y százezerb illió „ B ” p en g ő (a 4-es szám u tá n 17 n u lla áll), il­ letve n égyszázezer-kvadrillió p en g ő (2 9 n u lla ) eg y en lő egy fo rin tta l. M ind b e lfö ld ö n , m in d k ü lfö ld ö n valóságos gazdasági c so d á n a k te k in te tté k e z t a n ag y sik erű stabilizációt, a m it az ország d o lg o z ó n é p e ő sz in te ö rö m m e l és m eg elég ed és­ sel fo g a d o tt. M int az v á rh a tó v o lt, a n ép i d e m o k rá c ia b első és k ü lső ellenségei a z o n n al m e g in d íto ttá k a tá m a d á st a re n d sz e r m e g szilárd ítását e lő seg ítő sta b iliz á c ió ellen . E tá ­ m a d áso k visszaverésére, k ü lö n fé le gazdasági in té z k e d é se k m e lle tt, ig én y b e k e lle tt v enni a b ü n te tő jo g szigorú e szk ö ze it is. T alán é rd ek es le h e t m eg em líten i, h o g y a m ik o r a fo rin t b ü n te tő jo g i v édelm e tá rg y á ­ b an készü lt re n d e le tte rv e z e te t az Igazságügyi M in isztériu m tö rv é n y e lő k é s z ítő o sz tá ly a jú n iu s 2 8 -án , te h á t kb. egy h ó n a p p a l az új p én z bev ezetése e lő tt m e g k ü ld te a G azdasági F ő ta n á c s n a k , a k ísérő ü g y ira tb a n , am ely végül is ira ttá rb a k e rü lt, az o sz tá ly a n n a k a vé­ le m é n y é n e k a d o tt k ife je z é st, am ely sz e rin t a re n d ele t k ib o c sá tá sa alk alm as le h e t a n n a k a té v h itn e k a fe lk eltésére, ho g y a k o rm á n y m á r eleve szám ol a fo rin t é rté k e és vásárló ­ ereje irá n t fe n n á lló b izalm atlan ság g al, és e lő z e tes b ü n te tő jo g i v éd elem m el ig y ek szik az új p én z sta b ilitá sá t b iz to síta n i.. Ez p edig az ó h a jto tta ! szem b en é p p e n e lle n k ez ő e re d ­ m én y re v e z e th e t. M eg fo n to lásra ajánlja e z é rt, h o g y v ajo n id ő szerű -e ily en re n d e le t k i­ b o csátása. Bár végül is n em h o z ta k k ü lö n , ö n á lló jo g sz a b á ly t a fo rin t v éd elm ére, de m á r az új p én z m eg szü letésén ek n ap ján m eg jelen t egy k o rm á n y re n d e le t11 am ely a gazdasági re n d b ü n te tő jo g i véd elm e tárg y á b a n - tö b b m ás ren d e lk e z és m e lle tt - fo n to s in té z k e d é se ­ k e t ta rta lm a z a forint értékállandóságának biztosítása érdekében is. K im o n d ja , h o g y vétséget k ö v et el és fogházzal b ü n te te n d ő , ak i k é t vagy tö b b szem ély je le n lé té b e n o ly an v aló tlan té n y t állít vagy való té n y t o ly an m ó d o n h íre sz te l, am ely alk alm as az új p é n z é rté k é b e , v ásárló erejéb e v e te tt b izalo m m eg in g atására. A fo rin t elleni c se le k m é­ n y e k m in ő s íte tt e se te ib e n (ad ó csalás, sú ly o s jö v e d é k i k ihágás, fizetési e sz k ö z ö k k e l, k ü lfö ld i k ö v etelések k el és a v ag y o n tá rg y a k kivitelével e lk ö v e te tt b ű n c se le k m é n y s tb .) az o n b an a b ü n te té s m é rté k e e lé rh e ti a tíz évig te rje d h e tő , ső t az é le tfo g y tig ta r tó fegyh á z a t is. Ha p edig a b ű n cse le k m é n y a fo rin t é rté k á lla n d ó sá g á h o z fű z ő d ő é rd e k e k e t ren d kívül súly o san s é r te tte , h a lá lb ü n te té s k iszab ására is so r k e rü lh e t. A fe n ti, k é tség k í­ vül igen szigorú jo g szab ály i ren d e lk e zé se k n em m a ra d ta k h a tá s ta la n o k , n em kis szere­ 19

p ü k v o lt a b b a n , h o g y a fo rin t érté k á lla n d ó sá g á t h o sz ú ideig sik e rü lt m eg ő rizn i, illetve az é rté k c sö k k e n é s m é r té k é t e rő se n fék ezn i. U gyanez a k o rm á n y re n d e le t ré sz le te k b e m en ő e n fo g lalk o zik a n e h é z k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt élő lak o ssá g o t ren d k ív ü l fe lh á b o rító árdrágító visszaélések, v alam in t a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények m eg h atáro zásáv al és e zek b ü n te té sév e l. A k o r­ m án y a z ö m ü k b e n b ű n te ttn e k m in ő sü lő c se lek m én y e k k e l k e m é n y , m in ő s íte tt e se tb e n tíz évig te rje d h e tő feg y h ázig , s ő t h a a c selek m én y a gazdasági re n d é rd e k e it re n d k ív ü l súlyosan sé rtő , ü z le tsz e rű elk ö v eté sn e k m in ő sü l, egészen a h a lá lb ü n te té sig és a teljes vag y o n elk o b zásig te rje d h e tő b ü n te tő jo g i sz a b á ly o k a t szeg e ze tt szem b e. A z u tó b b i cse­ le k m é n y re p á r h ó n a p e lteltév e l, n o v e m b er 30-án a k o rm á n y rö g tö n b írá sk o d á s k ih ird e ­ té sé t re n d e lte el ( 2 3 .7 0 0 /1 9 4 6 .M E sz. r.). V étség n ek kell te k in te n i és h á ro m évig te rje d h e tő fo g házzal b ü n te te n d ő az á rd rá g ító visszaélés, ú g y sz in té n a k ö z e llá tá s é rd e k é t v esz é ly e z te tő c se le k m é n y , h a e lk ö v e tő je el­ en y észő en csekély összegű ille té k te le n n y ereség et é rt el vagy a c se le k m é n y t csek ély te r ­ m én y - vagy te rm é k m e n n y isé g te k in te té b e n k ö v e tte el. N éh án y év m ú lv a, a szem élyi ö n k é n y id ő sz a k á b a n e re n d e lk e z és a lap ján tö m eg esen k e rü lte k k isip a ro so k , k isk eres­ k e d ő k , de k ü lö n ö s e n p a ra s z to k le ta r tó z ta tó in té z e te k b e . A fe n t tá rg y a lt jo g sz a b á ly b a n m e g h a tá ro z o tt c se le k m é n y e k m ia tt az eljárás az uzsorabiróság h a tá s k ö ré b e ta r to z o tt. E z a b író i fó ru m , a m e ly e t m ég az 1 9 2 0 . évi 15. tö r ­ v é n y c ik k (az á rd rá g ító v isszaélések rő l) á llíto tt fel, k é t sz a k b író b ó l és egy b e h ív o tt la i­ ku s ü ln ö k b ő l álló , te h á t h á ro m ta g ú ta n á c sb a n íté lk e z e tt. Az ü ln ö k ö t az ő ste rm e lés, az ip ar, ill. a k e resk e d ele m k ép v iseleti k ö ré b ő l h ív tá k be. N éh án y h ó n a p m úlva az uzsorabíróság viszonylag lassú m ű k ö d é se m ia tt az eljá rá so k g y o rsítá sá t re n d e lté k e l,12 a tá r ­ gyalást a v ád irat b e n y ú jtá sa u tá n h á ro m n a p o n b elül m eg k e lle tt k ez d en i, és a z t é rd e m ­ leges h a tá ro z a tta l h á ro m n ap a la tt be k e lle tt fejezn i; ez a h a tá rid ő egy ízb en to v áb b i h á ro m n ap p al v o lt m e g h o ssz a b b íth a tó . R övidesen k o rm á n y re n d e le t13 je le n t m eg arró l, hogy az á rd rá g ító visszaélés, v alam in t a k ö z e llá tá s é rd e k é t v e sz é ly e zte tő b ű n te tt vagy vétség ese té n az ügyész eg y e sb író elé terjessze az ü g y et, h a a n n a k m egítélése eg y szerű és ö tév i szabadság v esztésn él sú ly o sab b b ü n te té s kiszabása n e m v alószínű. M egjegyzem i t t , h o g y a k ö v e tk e z ő é v b en , am ely m á r kívül esik jelen leg i vizsgálódá­ su n k k ö ré n , lé tre h o z tá k az u zso ra b író sá g k ü lö n c s ta n á c s á t, a „ m u n k á s b író s á g o t” , am ely b en egy sz a k b író a b á n y á k és a n a g y ü z e m ek által d elegált m u n k á sb írá k k a l íté lk e ­ z e tt. H a tá ro z a ta i ellen ren d e s p e ro rv o sla tn a k n em v o lt h ely e . L ényeges jav u lás e k k o r sem k ö v e tk e z e tt be. T an u lság o s a zo n b a n a tö rv é n y in d o k o lása , e b b e n ug y an is az igaz­ ság ügy -m iniszter m eg álla p ítja , hogy az á ra k fo k o z ó d ó e m e lk e d é sé t n e m csu p á n a b ű n ö s k ezek m an ip u láció i o k o z z á k , h a n e m arra e rő sen h a t a gazdasági v iszo n y o k k e d v ező tlen alakulása is. M inth o g y a z o n b a n az é letszín v o n al m egőrzése é rd e k é b e n igazságügyi v o ­ nalon is lép ések e t kell te n n i, s m ivel a b ü n te té si té te le k to v á b b i em elésére n in cs m ó d , - a m in isz te r sz e rin t - csu p án új típ u s ú , új ö ssz e té te lű b író ság lé tre h o z á sá ra van le h e ­ tőség. V isszatérve az u z so ra b író sá g o k h o z : a z o k ítélk ezése és a fe n t e m líte tt sta tá riális el­ járás sem h o z ta m eg a v árt e re d m é n y e k e t. A b ű n c se le k m é n y e k szám át u gyan sik e rü lt ném ileg visszaszo ríta n i, de a k is z a b o tt b ü n te té s e k a n e h é z gazdasági h e ly z e t k ö z e p e tte az ip arb an és a m ező g azd aság b an az á ru h iá n y t alig tu d tá k e n y h íte n i, m in th o g y a te r­ 20

m elés n ag y jáb ó l csak 1 9 4 8 -4 9 - re é rte el a h á b o rú e lő tti sz ín v o n a la t, a jó v á té te lt p edig ip a rc ik k e k b e n és m ezőgazdasági te rm é n y e k b e n k e lle tt te lje síte n i. K ö n n y íte tt k é ső b b a h e ly z e te n az a té n y , hogy a S z o v je tu n ió 1 9 4 8 -b an a n ek i já r ó jó v á té te l ö sszegéből k ö ­ zel 6 6 m illió d o llá rt e len g e d e tt. A k o rm á n y re n d e le te t b o c s á to tt ki a szénbányák állami kezelésbe vételéről, 14 e z t „a k isa já tító k k is a já títá sá n a k ” első lé p é se k é n t te k in th e tjü k . A N e m z e tg y ű lé s h am aro sa n tö rv é n y t a lk o to tt a szénbányászat államosításáról15, e z t k ö v e tő e n p ed ig a villamos erő­ művek e n e rg iatelep ein ek és tá v v ez eté k e in e k állami tulajdonba vételéről 16 E zek a jö v ő sz e m p o n tjá b ó l rendkívül je le n tő s jo g sz a b á ly o k m ár e lő re v e títe tté k a M agyar K o m m u ­ n ista P árt 1 9 4 6 ő szén (s z e p te m b e r 2 8 , - o k t ó b e r 1 .) m e g ta rto tt III. k o n g resszu sán ak egyik fő c é lját: „N em a tő k é s e k n e k — a n é p n e k é p ítjü k az o rs z á g o t.” E z, v ala m in t a k o n gresszus tö b b m ás h a tá ro z a ta m á r je lz i, h o g y a P á rt a k a p ita liz m u s fo k o z a to s fel­ szám olásával M agyarországot a sz o cialista fejlő d és ú tjá ra k ív án ja v e ze tn i. A fen ti c é lo k m eg valósításán ak irá n y á b a n n o v e m b er végén, ú ja b b , igen nagy h o rd ­ erejű lépés tö r té n t: k o rm á n y re n d e le t m o n d ta ki a le g fo n to sa b b nehézipari vállalatok d e c e m b e r elsejei h atálly al tö r té n ő állami kezelésbe vételét „a jó v á té te li k ö te le z e ttsé g e k teljesítéséh ez, a gazdasági é le t ú jra é p íté sé h e z és az á lla m h á z ta rtá s e g y e n sú ly á n a k m eg ­ ó v ásához fű z ő d ő é rd e k e k e lő m o z d ítá sá ra ” .17 A fe n ti rö v id , v ázlato s á tte k in té s b e n te rm é sz e te se n táv o lró l sem a d h a tta m teljes k é ­ p e t a felszab ad u lás u tán i évek jo g fe jlő d é sé n e k k e z d e te irő l, e n n e k az id ő sz a k n a k s z e rte ­ ágazó, az é let úgyszólván m in d e n te rü le té re k ite rje d ő jo g a lk o tá s á ró l, am ely - n e h é z vi­ sz o n y o k k ö z ö tt - a m aga eszk ö zeiv el lén y eg ileg m e g o ld o tta az e lő tte to rn y o s u ló , a k k o r id ő szerű fe la d a to k a t. A n ép i d e m o k ra tik u s fo rra d a lo m k ib o n ta k o z á sa so rán a jo g a lk o tá s irá n y á t, ta rta lm á t, je lleg ét n a g y m é rté k b e n a k o a líc ió n b elü li e lle n té te k h a ­ tá ro z tá k m eg. E b b en az id ő b e n m ég n em d ő lt el véglegesen a h a ta lo m k érd é se , a k o ra ­ beli sz ó h a sz n á la tta l: a „ k i k it g y ő z le ” . Mégis, — e k ö rü lm é n y e k ellen ére — a M agyar K o m m u n ista P á rt k ezd e m é n y ez é se i n y o m á n és h a th a tó s k ö zrem ű k d ésév el n em csak a k o rá b b i állam - és jo g re n d sz e r m a ra d ­ v án y ain a k teljes felszám olása tö r té n t m eg, h a n e m — m egfelelő tö rv é n y e k és k o rm á n y ­ re n d e le te k segítségével - m eg v aló su ltak a d e m o k ra tik u s v ív m á n y o k , a tö b b i k ö z ö tt a n a g y b irto k re n d sz e r szétzú zása, a köztársaság i á llam fo rm a é le tre hívása is. É s am i ta lá n a le g fo n to sa b b szám unkra^ az állam o sítás fo ly a m a tá t e lin d ító jo g sz a b á ­ ly o k so ra utat tört a szocializmus felépítésének lehetősége felé.

Jegyzetek 1 Kovács, K.: Grundlegung des volksdemokratischen Staates in Ungarn 1944-45. Annales Univ. Sei. Budapest. Sectio Jurid. VIII. 1967. 2 A rendeletek törvényerőre emelését és az ezekkel kapcsolatos parlamenti vitákat 1.az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója, budapesti ülésszak, 1945. szeptember 5-13. 3 A háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonására 1.Kovács. K.: L’institution des tribunaux du peuple ... en Hongrie. Acta facultatis juridicae universitatis Comenianae. Bratislava, 1966. Uö.: A magyarországi népbíróságok történetének egyes kérdései. In: Jogtörténeti tanulmányok. I.Bp. 1966. - Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-1950). Bp. 1979. 21

4 A Nemzetgyűlés 1944. december 22-én egyes államfői jogok gyakorlását a saját elnökségére bíz­ ta. Ezt a határozatot az 1945. II. törvény megerősítette. 1945. január 26-án a Nemzetgyűlés Po­ litikai Bizottsága és a Kormány által kiadott együttes rendelkezés (59. Eln. sz.) felállította a 3 tagú Nemzeti Főtanácsot, amelynek elnöke a Nemzetgyűlés elnöke, egyik tagját a Politikai Bi­ zottság választotta, másik tagja a miniszterelnök. E testület hatáskörébe tartoztak: a kegyelmezés (az általános amnesztia kivételével), a Nemzetgyűlés Elnökségének jogkörébe nem tartozó kine­ vezések, köztük a miniszterek kinevezése és felmentése. A miniszterelnököt azonban továbbra is az Elnökség bízza meg. Az 1945.XI.te. megszüntette az Elnökség minden államfői jellegű jogkö­ rét, módosította a Nemzeti Főtanács hatáskörét és összetételét, a miniszterelnök helyére a Poli­ tikai Bizottság által választott másik tag lépett. A Nemzeti Főtanács az 1946.1. törv. meghoza­ taláig működött, ettől kezdve az államfői jogkört a köztársasági elnök gyaorolta. 5 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 6 napig tartó (szeptember 5., 6., 7., 11., 12. és 13.) budapesti ülés­ szaka tíz törvényt alkotott, közöttük egyike a legfontosabbaknak a választójogról szóló 1945. VIII. te. 6 1946. XlX.tc. Ez a többi között hatályon kívül helyezte a „rabszolgatörvényt” (1898.II.tc.)» amely hatósági beavatkozással kényszerítette a munkát abbahagyó mezőgazdasági munkást a munka folytatására, valamint a „derestörvényt” (1907.XLV.tc.), amely megengedte a testi fe­ nyíték alkalmazását „a gazdai hatalom alatt álló" kiskorú cselédek irányában. 7 A törvénytervezet előkészítésére és a különböző vallásfelekezetek vezetőinek állásfoglalására L Kovács Kálmán: A magyar állam és jog fejlődése. Bp. 1981. 135-137. o. Ugyanő: Einzelne Fragen dér Gesetzgebung und dér Rechtsanwendung in Ungam 1945-1949. In: Uznik a Vyvoj Socialistického Práva. Szerk. I. cast. Univ. Karlova. Praha, 1976. 8 Berend T. Iván: A felszabadulás után. História, 1985. l.sz. 26. 9 9.000/1946. M E sz. r.július 28. 10 8.640/1946. M E sz. r.július 29. 11 8.800/1946. M E sz. r.július 28. 12 23.710/1946. M E sz. r. november 30. 13 24.680/1946. M E sz. r. december 22. 14 A Nemzetgyűlés 1945. december 6-i határozatának egyik pontja alapján (a „végleges” Nemzetgyűlés Naplója. 189.) kibocsátott 12.200/1945. M E sz. r. december 20. 15 Ugyancsak a fenti nemzetgyűlési határozat másik pontjának végrehajtására a szénbányászat álla­ mosításáról törvényt hoztak (1946.XIII.tc. június 26.- a „végleges” Nemzetgyűlés Naplója. 185-227., 229-246. és 285-310. o. május 23., 25. és 25-i ülés. A 23.500/1946. M E sz. r. létre­ hozta az Állami Szénbányák rt.-t. 16 1946.XX.tc., szeptember 14. - Napló 886-992. és 935-966. augusztus 8. és 9. 17 A 23.550/1946. ME. sz. rend. állami kezelésbe veszi a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt.-t, a Ganz Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár rt.-t és a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek rt.-t. E vállalatok igazgatóságainak jogkörét az e rendelette (3.§) felállított Nehézipari Központ vette át.

22

N A G Y N É S Z E G V Á R I K A T A L IN

ÁLLÁSTALAN DIPLOMÁSOK A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG IDEIÉN M AGYARO RSZÁGO N A gazdasági válság h a tá sá ra E u ró p a-szerte d ip lo m á s „ fö lö sle g ” m u ta tk o z o tt. H a zá n k ­ b an a válságot m egelő ző évek b en is - eg y á lta lá n a k é t v ilág h áb o rú k ö z ö tt m indvégig nagy p ro b lé m á t o k o z o tt az állástalan d ip lo m á so k nagy szám a. Egy 19 3 3 -b an k ész ü lt h iv atalo s összeállítás a k o rsz a k első é v tiz e d é n e k m érleg ét k ö zli. A k ö z ö lt a d a to k jó l m u ta tjá k , h o g y az 1920. évi X X V .tc.-vel b e v e z e te tt z á rt szám (n u m e ru s clau su s az eg y e­ te m i felv ételek k o rlá to z á s á ra ) h o g y a n é rv é n y e sü lt. A T ria n o n u tá n i M agyarországon a v ilág h áb o rú t m eg előző év ek h ez k é p e st az értelm iség i lé tsz á m u g rásszerű en m eg n ö v e k e­ d e tt. Ez n em csu p án a világszerte é rv én y esü lő je len sé g e t, vagyis a sz a k k é p z e tt m u n k a irá n t m e g n ö v e k e d e tt ig én y t j u t t a t t a k ifejezésre, h a n e m a m ás o rsz á g o k h o z k e rü lt te r ü ­ le te k rő l b e ö z ö n lő értelm iségi lé tsz á m je le n lé té t is m u ta tta . A 100 0 0 0 la k o sra ju t ó d ip ­ lo m á so k szám a 1913 és 1931 k ö z ö tt a k ö v e tk e z ő m ó d o n a la k u lt: 1 9 1 3 — 9 7 , 1 9 2 0 — 2 0 9 , 1 9 2 2 - 2 5 6 , 1931 - 183. A felm érés sz e rin t az 5 4 5 1 4 d ip lo m ás k ö zü l állás n é lk ü li 10 0 3 4 . A d ip lo m ás m u n ­ k an é lk ü lie k szám át c sö k k e n tő in té z k e d é se k elég telen ség ét joggal te sz i szóvá az id é z e tt je le n té s, m in t ahogy a m egoldás a já n lo tt m ó d ja i is reális sz e m lé le te t tü k rö z n e k : „ A z e g y ete m ek tú ln é p e se d é sé n e k p ro b lé m á ja b á r m á r a v ilág h áb o rú e lő tt is je le n tk e z e tt, a v ilág h áb o rú u tá n vált krízissé. A v isszatérő le sz e re lte k , a h á b o rú b a n ré sz t vevő o rszá­ g o k gazdasági h e ly z e te e g y a rá n t a szellem i m u n k a te ré n tú ln é p e se d é s t k e lte tt. A szelle­ m i d o lg o zó k e re s té k m in d en ország b an a z o n sz e rv e z e te k e t, a m e ly e k révén h e ly z e tü k e t ja v íth a tn á k . N e m zetk ö zi sz e rv e z e te t is h ív ta k lé tre . E zen szerv ek álta l v ég zett s ta tis z ti­ kai felm érés m e g m u ta tta a m u n k a n é lk ü lie k sz á m á t és a z o k á lla n d ó a n n ö v ek v ő ín ség ét, és m eg g y ő zte az illeték es k ö rö k e t arró l, h o g y az összes fo g a n a to s íto tt re n d sz a b á ly o k , á llá sk ö zv etítés, hivatásválasztási ta n á c sa d á s, a fé rje z e tt a ss z o n y o k alk alm azási tilalm a, szellem i szü k ség m u n k a m in d csak sy m p to m a tik u s je le n sé g e k .” „ E g y e tle n orvosság a d ó ­ d ik : új m u n k a a lk a lm a k te re m té se . N em m e g sz ü n te té se , h a n e m g y arap ítása a h e ly e k sz ám án ak . M indez azo n b an a világ gazdasági fe llen d ü lésé t ig é n y li.” 1 A z értelm iségi m u n k an élk ü lisé g c sö k k e n té sé re irá n y u ló állam i in té z k e d é se k k e z d e t­ tő l fogva k é t egym ással p á rh u z a m o sa n , illetve eg y m ást v á ltó je le n tk e z ő irá n y ú a k . E gy­ részt az eg y e te m e k k épzési re n d jé t é rin tő in té z k e d é se k e t a d n a k k i, sz á m u n k ra e k ö r­ b en a fe lv ételt sz a b á ly o z ó re n d e lk e z ése k n ek van n a g y o b b jele n tő sé g e . M ásrészt az ál­ lás nélküli d ip lo m á so k k e n y é rg o n d ja in k ív á n n ak seg íten i. E k é t cél je g y é b e n a lk o to tt in té z k e d é se k k ö ré b e n o ly an k é n y sz e rin té z k e d é se k e t is ta lá lh a tu n k , a m e ly e k az állam p olgári jo g eg y en lő ség et sé rtik . A n em i, faji és o sz tá ly m e g k ü lö n b ö z te té s m indvégig je le n v o lt az e lle n fo rrad alm i k o rs z a k b a n , d e k ü lö n ö s e n élessé vált a gazdasági válság éveiben. A h a rm in c a s évek végén a náci id eo ló g ia h a tá s á ra p ed ig a faji tö rv é n y h o z á s (első és m á ­ so d ik z s id ó tö rv é n y ) n em csak a d ip lo m á so k a t sú jtja , h a n e m egy álta lá n o s jo g k o rlá to z ó re n d elk ezés részek én t je le n tk e z ik a h iv a tá sk o rlá to z á s. 23

A to v á b b ia k b a n te h á t e lő b b a d ip lo m á so k m u n k a n é lk ü lisé g é t é rin tő á lta lá n o s in té z ­ k ed é se k e t k ív án ju k felid ézn i, m ajd a n ő k e t s ú jtó k ü lö n leg es in té z k e d é se k e t tesszü k vizsgálat tárgyává, e z ú tta l m ellőzve az első és m á so d ik z sid ó tö rv é n y (1 9 3 8 , 1 9 3 9 ) jo g ­ fo s z tó ren d elk ezé se it.

Az állástalan diplomásokat érintő jogi szabályozás a harmincas évek első felében A z állástalan d ip lo m á so k n e h é z so rsá t m u ta tja b e, s k ü lfö ld i p é ld á k a t idézve in té z k e d é ­ se k e t sü rg et az „ E g y e te m ” c. la p m á r 1 9 3 2 e le jé n .2 Dlés J ó z s e f e g y e te m i ta n á r, k é p v i­ selő a k ép v iselő h áz 1 9 3 2 . évi m áju s 2.-án ta r t o t t ü lésén , a m e ly b e n az 1 9 3 2 /3 3 . évi k ö lt­ ségvetést tá rg y a ltá k , az á llástalan d ip lo m á so k sa n y a rú so rsáró l s a kérdéssel k a p c so la to ­ san k ia la k íto tt elk ép z e lé se k rő l ta r to t ta m eg n agy é rd e k lő d é s m e lle tt b e sz éd é t. ü lés p ro fe ssz o r az értelm iség i m u n k a n é lk ü lisé g e g y ik fő o k á t a b b a n je lö li m eg, hogy az ifjú ság o t n em p ra k tik u s p á ly á k ra n e v e lté k a k ieg y ez ést k ö v e tő év tiz e d e k b e n , h a n e m a h iv a ta ln o k i p ály á ra z ú d u lta k a tá rsa d a lo m k ö z é p réte g e i é p p e n úgy, m in t a fe le m el­ k e d n i vágyó k ise m b e re k fiai. — A m eg o ld á so k k ö z ö tt e lső d leg esn e k ta r tja az új m u n k a ­ h e ly e k lé te síté sé t, k ü lö n ö s e n a falu k u ltu rá lis és szociális ig é n y ein ek k ielég ítésére. A k ö zv etlen ü l esed ék es te n n iv a ló k k ö z ö tt a h iv atali álláso k ra cio n alizálását jelö li m eg, s p é ld a k é n t e m líti az 1 9 3 0 . évi 6 7 . tc -b e n a m eg y ei igazgatás in té z m é n y e it á tfo rm á ló m e g o ld áso k at. íg y a z t, h o g y c sö k k e n ti a m agasabb h iv ata li s tá tu s o k sz á m á t, u g y a n a k ­ k o r b ev ezeti a „k ö z ig a zg atási g y a k o rn o k i” állást. E s tá tu s o k a lé tm in im u m o t b iz to s ít­ já k . H aso n ló m eg o ld ást javasol az igazságügyi a d m in isz trá c ió b a n ( itt 4 0 0 - 5 0 0 d íjn o k i hely lé te s íth e tő ), a k ö z p o n ti igazgatás szerveinél, v a lam in t az a lá ju k re n d e lt in té z m é ­ n y e k n é l. F igyelem re m é ltó Berki G y u la és W olff K áro ly felszólalása. B erki a hivatali a p p a rá tu s n ag y m érv ű fe ld u z z a sz tá sá t a k o a líc ió s k o rm á n y z a t idejére teszi. ( 1 9 0 7 1908 -b an a k ö z a lk a lm a z o tta k szám a 9 2 0 0 0 -rel n ö v e k e d e tt.) S zü k ség esn ek ta r tja k ö z ­ m u n k á k m egszerv ezését, te rm e lő - és fo g y asztási s z ö v e tk e z e te k a la k ítá sá t, a m agas j ö ­ ved elm ek m e g a d ó z ta tá s á t. M in d k ét felszó laló h a n g sú ly o zz a , h o g y a racio n alizálási in ­ té z k e d é se k e t, s a m ag asjö v ed elm ű s tá tu s o k m e g sz ü n te té sé t n em csak az állam i, h a n e m a m a g á n s z e k to rb a n is alk a lm a z n i k e ll.3 Az 1 9 3 4 . évi fe b ru á r 2 7 -én ta r to t t m in isz te rta n á c si ü lésen az állástalan d ip lo m á s if­ jú ság h e ly z e té t egységesen sz ab á ly o z ó m in isz te re ln ö k i re n d e le t k iad á sá t h a tá r o z tá k el. A V allás- és K ö z o k ta tá sü g y i M in isztériu m te rv e z e te alap ján egy h é t szak aszb ó l álló jo g ­ szabály s z ü le te tt, a m e ly e t a 2 3 9 0 /1 9 3 4 . ME. sz. re n d e le t fo rm á já b a n p u b lik á lta k . A re n d elet rövid ta rta lm i su m m á z a ta : az á llástalan fiatal d ip lo m á so k h e ly z e té n e k n y il­ v á n ta rtá sá ra jav a sla tte v ő sz e rv k é n t az Á llástalan D ip lo m áso k O rszágos B izo ttság a — Á D O B - ala k u lt, u g y a n a k k o r a m eg felelő (szociális, ta n u lm á n y i) sz e m p o n to k fig y e­ lem bevételével h á ro m k a te g ó riá t lé te s íte tte k , s az a lk a lm a z o tta k havi 8 0 - 1 0 0 p engő fiz e té sé rt - segély d íja sk é n t - sz ü k ség m u n k át k a p n a k . A re n d e le t k ö v e tő e n a k ü lö n b ö ­ ző tá rc á k és állam i szerv ek , v ala m in t in té z m é n y e k (e g y e te m e k , k u ltu rális lé te sítm é ­ n y e k ) k a p ta k m e g h a tá ro z o tt k e re tb e n fiatal d ip lo m á s o k a t.4 24

Az 1 9 3 5 -3 6 - b a n készü lt a lk a lm a z ta tá si listá k jó l m u ta tjá k , h o g y az állástalan d ip lo ­ m á so k a t nem csak a k ö z h iv a ta lo k , h a n e m az e g y e te m e k és k ö zm ű v elő d é si in té z m é n y e k is a lk a lm a z tá k . így pl. az O rszágos S zéch en y i K ö n y v tá r 15 sz e m é ly t ( k ö z ö ttü k k ét n ő t) , az O rszágos L ev éltár 6 fé rfit, a M agyar T ö rté n e ti M úzeum 5 fő t ( k ö z ö ttü k egy n ő t) , az O rszágos K épző m ű v észeti M úzeum 1 fé rfit, h o g y csak a k ie m e lk e d ő in té z m é ­ n y e k rő l s z ó lju n k .5 A v idéki k u ta tó in té z e te k , e g y e te m e k és k ö z é p isk o lá k u g y an csak k a p ta k fiatal d ip lo m á s o k a t.6 — A b u d a p e sti P áz m án y P é te r T u d o m á n y e g y e te m e n m ű ­ k ö d ő k k ü lö n fig y elm et é rd e m e ln e k , szám sz e rin t 2 3 -a n 7. A zé rt em e ljü k ki s z e re p ü k e t, m e rt egy 1 9 3 5 -b an a m in is z té riu m h o z in té z e tt eg y ete m i k é rv é n y b ő l k itű n ik , h o g y a fiatal értelm iség iek m ily en sik eresen m ű k ö d te k , s az e g y e te m i k é p z é s szín v o n a lát m i­ ly e n je le n tő s m é rté k b e n e m e lté k .8 Az Á D O B in té z m é n y é n e k , je le n tő s é g é n e k n ö v e k e d é sé t m u ta tja az is, h o g y m ás m i­ n isz té riu m o k is egy re n a g y o b b szám b an a lk a lm a z tá k ő k e t, — m eg jeg y zen d ő , h o g y ily m ó d o n o lcsó és jó l k v alifik ált m u n k a e rő h ö z ju t o tt a k . 1 9 3 6 -b an a fö ld m ű v elésü g y i m i­ n isz tériu m m á r 147 sz e m é ly t ( k ö z ö ttü k 2 n ő t) a lk alm az. H ivatás sz e rin ti m e g o sztás­ b an van k ö z ö ttü k á llato rv o s, okleveles k ö zg azd a, m é rn ö k , vegyész, k ö z é p isk o la i ta n á r és jo gász. U gyanígy a k ö zlek e d é sü g y i m in isz té riu m 159 sz em ély t ( k ö z ö ttü k a n ő k lé t­ szám a n em d erü l ki a fo rrá so k b ó l), az igazságügyi m in isz té riu m 7 4 sz e m é ly t, a b e lü g y ­ m in isztériu m p ed ig k ö zel 100 fő t a lk a lm a z .9 A fiatal d ip lo m á so k fő m u n k a a d ó ja a z o n ­ b an a vallás- és k ö z o k ta tá sü g y i m in isz té riu m m a ra d t, h a b á r egy 1 9 3 6 -b an k e le tk e z e tt, a p é n z ü g y m in isz te rh e z in té z e tt á tira tb ó l az d erü l ki, h o g y az e n g e d é ly e z e tt lé tsz á m ­ k o n tin g e n s az elő ző évi 2 6 4 fő rő l 168 fő re c s ö k k e n t,10 h o z z á fű z h e tjü k , h o g y e tá rc a a lk a lm a z ta a le g tö b b n ő i d ip lo m á st a b ö lcsészeti k a rt vég ző k k ö zü l. K ülön fig y elm et s a fo rrás je le n tő s ré szén ek k ö z lé sé t é rd e m li a csu rg ó i m u n k a tá b o r ügye. - 1936 n y a rá n L o n g au er Im re h itta n á r az Ú j K o r szerk e sz tő sé g é h ez fo rd u l n y ílt levéllel, s az ifjúsági m u n k a tá b o ro k széles k ö rű b e v e ze tésé t k ív án ja s a jtó ú tjá n p ro p a ­ gálni. F elso ro lja a z o n b a n a z o k a t az „ e s z k ö z ö k e t” is, a m ely ek k el a m u n k a n é lk ü lisé g e t radikálisan le h e tn e o rv o so ln i. A re fo rm g o n d o la to k k ö z ö tt a k a d n a k szociális ra d ik a liz ­ m u sró l, an tife m in iz m u sró l s b u rk o lt a n tisz e m itiz m u sró l (u ta lá s a b a n k o k álta l a lk a lm a ­ z o tta k vallására) te sz n e k ta n ú b iz o n y sá g o t. M egjegyzendő, h o g y a N É P (N e m z e ti E g y ­ ség P á rtja - a k o rm á n y p á rt) h ely i titk á ra , m ik é n t az id é z e tb ő l lá tju k , e lh a tá ro lja m agát a m u n k a tá b o rt szervező le lk é s z tő l.11 Az értelm iségi m u n k a n é lk ü lisé g te ré n az ország te rü le ti ren d ezése u tá n k ö v e tk e z e tt be v áltozás. A válto zás je le k é n t - fo g h a tju k fel, h o g y m in isz te re ln ö k sé g i felü g y elet alá k e rü lt az értelm iségi m u n k a n élk ü lisé g i ü g y ek k o rm á n y b iz to ssá g a (4 9 6 0 /1 9 3 9 .ME sz.r.). A P én zü g y m in isz té riu m b a n 1 9 3 9 . n o v e m b e r 2 2 -én ta r to t t é rte k e z le te n pedig m eg állapodás s z ü le te tt, hogy „ a M in isz terta n ác s h a tá ro z a ta alap ján az id eig len esen fo g ­ la lk o z ta to tt fő isk o lás m u n k a e rő k k ö z ü l a z o k n y e rn e k fő isk o la i k é p e síté sű g y a k o rn o k i k in evezést, a k ik 1937. jú n iu s h ó 30 -ig n y e rte k alk alm a zá st. A z Á D O B listá n sz e re p lő k szám án ak c sö k k e n é sé t m u ta tja az, h o g y a c sa to lt listá b ó l k itű n ő e n a V allás- és K ö z o k ­ ta tásü g y i M inisztérium 51 a lk a lm a z o ttja n y e rt így k in ev ez ést, k ö z ü lü k 2 0 n ő ,12 (m ás a d at szerin t 9 7 ) .13

25

A numerus clausus (egyetemi felvételi zárt szám) módosítása a gazdasági válság és a fasizálódás időszakában A V allás- és K ö z o k ta tá sü g y i M in isztériu m 1 2 .0 0 0 /1 9 2 8 . sz. re n d eletév el sz e rv e z ett F ő ­ iskolai T a n u lm án y i és P ályaválasztási T á jé k o z ta tó In té z e t a gazdasági válság id ő sz a k á ­ ban a n u m e ru s clau su s év e n k é n ti m eg állap ítása é rd e k é b e n ren d sz eres felm é ré se k e t vég­ z e tt, az eg y e te m re je le n tk e z ő d iá k o k sz á m á t, ezen b elül a n ő k és zsid ó szárm azású h a ll­ g a tó k lé tsz á m á t is tu d a k o lta . A m in is z té riu m h o z é rk e z ő a d a to k jó l m u ta tjá k a fe lv e tt n ő k és zsid ó h a llg a tó k szám án k e re sz tü l a felü g y e le ti h a tó s á g k o rlá to z ó tev é k e n y sé g é t az e g y e te m e k álta l le b o n y o líto tt fe lv ételik so rán . A gazdasági válság világszerte a szellem i m u n k a te rü le te k tú lz sú fo ltsá g á ra , a „ szelle­ m i p ro le ta riá tu s ” k ia lak u lá sá n a k v eszélyére te re lte a fig y elm et. A B ureau In te rn a tio n a l d ’É d u c a tio n IV. ü lésszak ára k é szü lt m in isz té riu m i b e sz ám o ló je le n té s n e k is e z a fő t é ­ m ája. M egjegyzendő, h o g y a m in isz té riu m i je le n té s e lő ira tá n a k évszám a 1 9 3 3 , m aga a je le n té s azo n b a n 19 3 4 -b en k é szü lt e l.14 S z a n d tn e r Pál ig azg ató az in té z e t je le n té s é b e n 1933-ban a „ n u m e ru s cla u su s” alá eső fő isk o lá k ra v á rh a tó la g je le n tk e z ő d iá k k o n tin ­ gens (az évben 3 0 5 3 fő ) az eg y e te m i n u m e ru s clau su s által é rin te tt fő isk o lai ta n sz a k o k k ö z ö tt v á rh a tó m egoszlásáról k im u ta tá s t k é s z íte tt, m e g k ü lö n b ö z te tv e a f i ú - le á n y , il­ letve k e r e s z té n y - z s id ó h a llg a tó k v á rh a tó je le n tk e z é s i a rá n y á t. E sz e rin t a fő b b sz a k o k ­ ra a je le n tk e z é si a rá n y a k ö v e tk e z ő : jo g i k a rra a te rv e z e tt 1 8 0 h e ly re a je le n tk e z é s 9 5 7 , eb b ő l fiú 9 5 5 . V allás sz e rin t k e re sz té n y 5 0 4 , zsid ó 4 5 3 . O rvosi k a rra a je le n tk e z ő k szá­ m a 5 8 2 , e b b ő l fiú 4 5 3 , leá n y 1 2 9 ; k e re sz té n y 4 1 6 , zsid ó 166. B ö lcsé sze ttu d o m á n y i fa­ k u ltá sra 141 h a llg ató je le n tk e z é s é t v á rtá k , ezek k ö zü l 6 9 fiú é t és 7 2 le á n y é t, k eresz­ té n y volt 107, zsid ó 3 4 . A k ö z g az d a sá g tu d o m á n y i k a ro n viszo n y lag kevés a je le n tk e z ő , m in d ö ssze 80. E bből fiú 5 6 , le á n y 2 4 , vallás sz e rin ti m egoszlásban k e re sz té n y 6 4 , zsid ó 16. A m ű e g y e te m n a g y o b b je le n tk e z ő g á rd á t v o n z o tt, de érd e k e sn e k ta r th a tju k , h o g y az ún. „ h u m á n ” sz a k h o z k é p e st it t is viszo n y lag a lac so n y a je le n tk e z ő k szám a. A v ár­ h a tó 2 9 4 je le n tk e z ő m in d fiú, vallás sz e rin t k e re s z té n y 2 2 7 , zsid ó 6 7 .

A nőhallgatók egyetemi felvételének korlátozása A m in isz té riu m a gazdasági v iszo n y o k ro h a m o s ro m lása m ia tt, s az eg y e te m i je le n tk e ­ z ő k m agas szám ára is te k in te tte l, a n ő h a llg a tó k sz á m arán y á n a k to v á b b i k o rlá to z á s á t h a tá ro z ta el. F élre d o b v a a szem érm es m ó d s z e re k e t, ism é t felú jítja az első v ilág h áb o rú u tá n i jo g fo s z tó g y a k o rla to t, de im m á r a re n d e le ti ú to n tö r té n ő k o rlá to z á s e sz k ö zé h ez n y ú l. A z o k o n a k a ro k o n is, ah o l e d d ig m ég n em v o lt n ő i n u m e ru s c lau su s, a z t e lre n d e ­ li. Az 5 3 .0 0 0 /1 9 2 7 .IV .sz. re n d e le tb e n b iz to s íto tt felv ételi szab ad ság a n ő k részére a végrehajtás so rán a lk a lm a z o tt k o rlá to z á s t je le n te tt, m e rt a felvételi b iz o tts á g o k a n y ílt szak o k o n is a fé rfia k a t ré s z e síte tté k e lő n y b e n . A k o rlá to z ó ren d e lk e z és (első so rb a n az o rv o s k a ro n ) arra v e z e te tt u g y a n a k k o r, h o g y m ás te rü le te k e n (m in t a p ed a g ó g u sk ép zés) női tú lsú ly je le n tk e z e tt. A n ő k k el sz em b en lib erálisab b és n e m tú lz s ú fo lt v id ék i eg y e ­ te m e k e n , v alam in t a g y ó g y szerészeti sz ak o n és b ö lcsészeti fa k u ltá so n a m ás h e ly e k rő l

26

e lta n á c so lt n ő h a llg a tó k n a k n a g y o b b b eju tási le h e tő ség n y ílo tt. Dy m ó d o n a ta n á ri p á ­ ly a „eln ő ie se d é sé n e k ” jelenségei m á r e k k o r m eg fig y elh e tő k , i t t a n ő k a rá n y a az 50% -ot is m eg h alad ta. N agyon je le n tő s k o rlá to z á s k é n t é rté k e lh e tő te h á t a m in isz té riu m n a k 1 934. au g u sztu s 16-án k ia d o tt re n d e le te , am ely k é t fa k u ltá so n és h á ro m szak o n (o rv o ­ si, b ö lc s é sz e ttu d o m á n y i fa k u ltá so k , v alam in t a g y ó g y szerészeti, kö zg azd aság i, k e re sk e­ d elm i sz a k ) z á rt sz á m o t rend el el a n ő h a llg a tó k felv ételére. „ É rte s íte m a te k . T a n á c so t - o lv a sh a tju k a m in isztériu m re n d e le té b e n —, h o g y az e g y e te m e t végzők e lh e ly e z k e d é ­ sé n e k m eg k ö n n y íté se céljából szü k ség esn ek ta r to m az e g y e te m re felv eh e tő n ő h a llg a tó k sz ám án ak k o rlá to z á s á t. E végből elre n d e le m , h o g y az 1 9 3 4 /3 5 . tan év re fe lv e h ető 1. éves h a llg a tó k k ü lö n re n d e le tb e n m e g á lla p íto tt lé tsz á m o n b elül n ő h a llg a tó az orvosi és b ö l­ c sé s z e ttu d o m á n y i k a ro n legfeljeb b 3 0 (h a rm in c ), a g y ó g y szerészeti ta n fo ly a m o n p edig 5 0 (ö tv e n ) százalék erejéig v e h e tő f e l . . . ” A m ű e g y e te m ta n á c sá n a k cím ezve o lv a sh at­ ju k : „ . . . a közgazdasági és k e resk ed elm i sz a k o s z tá ly o k o n m in d ö ssze 3 0 (h a rm in c ) szá­ zalék erejéig v e h e tő fel . . . ” 15 A n ő k eg y ete m i felv éte lé n ek to v á b b i k o rlá to z á sá ra az el­ le n fo rra d a lm i k o rszak b an n em k e rü lt sor. A z 1934. évi jo g sz a b á ly b a n k ö rü lírt felvételi k o rlá to z á s h a tá s á t a k k o r é rté k e lh e tjü k , h a a h a llg a tó n ő k létsz á m a la k u lá sá t a h a rm in ca s év ek b en b e m u ta tju k , s e g y b en össze­ v e tjü k az 1 9 2 0 /2 1 . ta n é v adata iv al. A k im u ta tá s h o z te h á t h á ro m év a d a ta it v e tjü k öszsze: az 1 9 2 0 /2 1 . ta n é v e t (a m e ly b e n , m in t e lő b b m á r lá th a ttu k a n ő k e t s ú jtó k o rlá to z á ­ sok érv é n y e sü lte k ), az 1 9 3 0 /3 1 . ta n é v e t, am ely az 1 9 2 7 -b en k ia d o tt k o rlá to z á s o k h a tá ­ sát tü k rö z i, s végül az 1 9 3 6 /3 7 . tan év i lé tsz á m o t, am ely m á r az 1934-es k o rlá to z á s h a ­ tá s á t is m u ta th a tja . H ő b b a fé rfi és n ő h a llg a tó k v á lto z á sá t m u ta tju k b e , vagyis az öszszesítő e re d m é n y e k e t:16 Az eg y ete m szék helye B u d apest D eb recen

1920

1936

nő

férfi

nő

férfi

nő

5014

786 43 167

4201

997 141 122 297

4093 1101 1419 1218

897 154 118 247

15 5 7

7831

1416

Pécs Szeged

398 479 1105

ö ss z e se n :

6996

H allgatói ö sszlétszám :

1930

férfi

186

1252 1292 1482

1182

8227

1 9 2 0 - 8178 1 9 3 0 -9 7 7 7 1936 - 9247

M ik ént a fe n ti k im u ta tá sb ó l k itű n ik ,a v idéki k a ro k k ö zü l e lső so rb an a szegedi, m á so d ­ so rb an a d e b recen i tu d o m á n y e g y e te m e n ta lá lh a tu n k je le n tő s e b b n ő h a llg a tó i réte g et. A szegedi tu d o m á n y e g y e te m e n k ü lö n ö se n a z é rt, m ert a b ö lcsészeti fa k u ltá stó l e lk ü lö ­ nítv e, itt é p ü lt ki a m a te m a tik a i és te rm é sz e ttu d o m á n y i k a r, s k ü lö n g y ó g y szerészeti ta n fo ly a m is van. A h á ro m év a d a ta it összevetve, je le n tő s s tru k tu rá lis m ó d o su lá st lá th a tu n k a n ő k k a ­ ro k k ö z ö tti m egoszlásában. így m in d e n e k e lő tt sz e m b e tű n ő jelen ség , h o gy m en n y ire 27

c sö k k en az orv o sk ari k ép zés v o lu m en e á lta lá b a n s ezen b elül a n ő h a llg a tó k é . Ez az el­ le n fo rrad alm i k o rszak sz o c iá lp o litik á já t is é rin tő sa jn á lato s a d a t. K ü lö n ö sen a b u d a p e s­ ti k a ro n sz e m b e tű n ő e jelenség. A tu d a to s eg y e te m p o litik a , a m e ly e t K lebelsberg fo ly ­ ta t o t t erre részb en választ ad. A m in isz te r a tú lz sú fo lt b u d a p e sti e g y e te m ek k e l szem ­ b en a vidéki e g y e te m e k m eg erő sítésére tö r e k e d e tt. A m ásik figyelem re m é ltó te n d e n c ia a b ö lc s é sz e ttu d o m á n y i k ép zés ö sszv o lu m e n én e k lassú, de á lla n d ó e m elk ed ése, am ely tíz év a la tt je le n tő s m ó d o su lá st h o z o tt. E n n e k o k á t u g y a n c sa k K leb elsb erg k u ltú rp o liti­ k ájáb an le lh e tjü k , am ely m in d e n szellem i to rz u lá st tü k rö z ő ta rta lm i je lle m ző je m e lle tt b iz o n y o s v o n a tk o z á so k b a n p o z itív a n é rté k e lh e tő , p é ld áu l a b b a n is, h o gy az alsó- és k ö ­ z é p fo k ú iskolai k ép zés te ré n n a g y a rá n y ú fe jle sz té st h a jto tt végre. A n ő h a llg a tó k n a k a k ü lö n b ö z ő s z a k o k k ö z ö tti m e g o s z to ttsá g á t te k in tv e az o rv o sk a ­ ri k ép zésb en rész v éte lü k fo k z a to sa n c sö k k e n ő , m íg a b ö lcsészeti k é p z é sb e n ro h am o san n övekvő. Ez a te n d e n c ia 1 9 2 0 és 1 9 3 0 k ö z ö tt n ag y o n erő s, m íg 19 3 6 -b an a csö k k en é s a m á r id é z e tt 193 4 -es re n d e le t h atá sa . A d ip lo m ás n ő k m u n k an é lk ü liség e m in t a férfi d ip lo m á so k h e ly z e té t is é rin tő k é r­ dés m in d a n e m z e tk ö z i, m in d p ed ig a h azai fó r u m o k o n v ita tá rg y a v o lt. M int legszem ­ b e tű n ő b b je len sé g e t a zt le h e tn e m eg fo g alm azn i, h o g y a fé rfia k m u n k a n é lk ü lisé g é n e k e n y h ítésére a nő i d ip lo m á so k sz m á n ak c sö k k e n té sé t lá ttá k le g cé lrav ezető b b m ó d sz e r­ n ek . Egy k ü lü g y m in isz té riu m i je le n té s b ő l, am ely 1 9 37 -b en P árizsb an re n d e z e tt k o n g ­ resszusról szám ol b e, k é p e t fo rm á lh a tu n k a n ő i d ip lo m á so k h e ly z e té rő l. A n e m z e tk ö z i fó ru m o k o n h o z o tt d ö n té s e k d iszk rim in a tív jelleg ű e k . A je le n té s M me M. L. P u ech b e ­ szám o ló ját id é z i.17 Az e g y e te m e t v é g z e tte k n e m z e tk ö z i szerv ezete 1 9 3 1 -b en fo g la lk o ­ z o tt az értelm iség i m u n k a válságával, s fe lk é rte a N em z etk ö z i M u n k aü g y i H ivatalt (Bureau In te rn a tio n a le d u T rav ail), h o g y a N e m z e te k Szövetsége m e lle tt m ű k ö d ő Szelle­ m i E g y ü ttm ű k ö d é s B izottságával e g y ü tt fo g la lk o zz é k a kérd éssel. 1 9 3 4 -b en a N em ze­ te k S zövetsége tag álla m a ih o z felh ív ást in té z e tt, m ajd 1 9 3 6 -b an a Szellem i E g y ü ttm ű ­ k ö d é s B izo ttság án a k felh ív ására a n k é to t is re n d e z e tt, végül felm érést v é g e z te te tt. M ind­ e zek figyelem bev ételév el a k ö v e tk e z ő - a n ő k e t is é rin tő - in té z k e d é se k e t jav aso lta : álla n d ó sta tisz tik a i n y ilv á n ta rtá st a szellem i m u n k a e rő h e ly z e té rő l, új álláso k lé te síté ­ sét, a n y u g d íjb a v o n u lás k o rh a tá rá n a k lesz á llítá sá t, h iv a tá so k ra o rie n tá ló in té z m é n y e k lé te síté sé t, n y u g d íja so k m u n k av állalási tila lm á t, a férjezett nők alkalmazásának tilal­

mát, az egyes h iv a tá sk ö rö k b e n érd ek v é d e lm i szerv e z e te k szerv ezését (ü g y v éd ek , o rv o ­ sok részére z á rt szám m e lle tt), eg y ete m i tá jé k o z ta tó iro d á k szerv ezését, eg y e te m i ta ­ nársegédi álláso k szerv ezését, a m u n k a id ő c sö k k e n té sé t stb . A ja v a so lt in té z k e d é se k k ö ­ zül a n ő k szám ára igen sérelm es az, am ely a n ő k e g y e te m i felv é telé n e k tila lm á t, illetve k o rlá to z á s á t kívánja k im o n d a n i. A n ő k e t s ú jtó m e g szo rítá so k ellen az e g y e te m e t vég­ z e tt n ő k szerv ezete tilta k o z o tt, a gazdasági válság m ia tt a z o n b a n n e m so k h atással. A d ip lo m ás n ő k n e m z e tk ö z i sze rv e ze tét 1 9 1 9 -b en az E g y esü lt Á llam o k , A nglia és K an ad a e g y e te m e t v é g z e tt n ő i a la p íto ttá k . A 15 év a la tt (1 9 3 4 -ig ) 3 3 á llam b an h o z ta k lé tre n e m z e ti k e re te k k ö z ö tt ily en e g y e sü le te k e t. A szerv ezet célját az a la p ító o k ira t a k ö v e tk e z ő k b e n h a tá ro z ta m eg: „ a z e g y e te m e t v ég zett n ő k n e m z e tk ö z i szö v etség én ek célja a b arátság és a m eg é rté s elősegítése a k ü lö n b ö z ő n e m z e te k e g y e te m e t v ég zett n ő i k ö z ö tt, érd e k e ik áp o lá sa , a ro k o n sz e n v és e g y ü ttm ű k ö d é s fejlesztése ország aik k ö ­ z ö tt .” 18 M agyarország 1 9 2 6 ó ta tag ja a sze rv e z e tn e k (h azai fo rrá so k sz e rin t 1925 ó ta ). 28

A szellem i p ály án m ű k ö d ő m ag y ar n ő k la p ja 19 az eg y esü let m eg alak u lását K o m is G y u ­ la p ro fesszo r, b efo ly áso s k u ltú rp o litik a i szem élyiség, a n ő k eg y e te m i ta n u lm á n y a in a k e llen ző je, „ N ő k az e g y e te m e n ” c. ta n u lm á n y á n a k (1 9 2 5 ) m eg jelen éséh ez k ö ti. K o m is e c ik k ére a „V álasz” -t R ito ó k E m m a a d ja m eg a N a p k e le t h a sáb jain (e la p o t T o rm ay Cecil író , a M agyar A sszo n y o k N em zeti S zerv ez e tén e k , a k o rsz a k k o rm á n y h ű n ő sz ö ­ v etségének e ln ö k e szerk eszti). A z 1 9 3 4 -b en m e g fo g a lm a z o tt, p ro g ra m o t is ta rta lm a z ó „ R ö v id tá jé k o z ta tó ” k iem eli a n e m z e tk ö z i ö s s z e k ö tte té s e k á p o lá sá n a k fo n to sá g á t, a m ag yar k u ltú ra is m e rte té s é n e k k ö te le sség é t, u g y a n a k k o r teljes p o litik a m e n te ssé g e t h ir­ d e t.20 A d ip lo m ás n ő k n e m z e tk ö z i szerv ezete 1 9 3 4 -b en h a z á n k b a n t a r to t t kongreszszust. 193 5 -b en az e u ró p a i p o litik á b a n a jo b b ra to ló d á s á ltalán o ssá válik. E b b en a lég­ k ö rb e n m ag y ar „ s ik e rn e k ” s z á m íto tt, h o g y a N épszövetség ü lésén Laval fra n c ia k ü lü g y ­ m in isz te r m in t a N e m zetk ö zi Szellem i E g y ü ttm ű k ö d é s B iz o ttság án ak e lő a d ó ja ja v a so l­ ta T o rm a y Cecil b ev álasztását a b iz o ttsá g b a . A z a já n ló so ro k n e m k ív án n a k k o m m e n ­ tá r t arra, m ily en h a n y a tlá s á llt be a d ip lo m á s n ő k h e ly z e té b e n : „ C u rie asszo n y h alá la ó ta nincs n ő i tagja a Szellem i E g y ü ttm ű k ö d é s N e m z e tk ö z i B iz o tts á g á n a k . . . jav aso lo m , h o g y erre a h ely re a kiváló m ag y ar ír ó n ő t, T o rm a y C ecilt v álasszuk b e, a k in e k reg én y ­ író i, tö r té n e tíró i, k ritik u si m u n k ásság a á lta lá n o s elism erést a r a t o tt .” 21 1935 esem én y ei n em csak „ fé n y e s ” k ü lfö ld i sik e re k e t h o z ta k , h a n e m az eg zisz te n ­ ciális p ro b lé m á k a t p a n aszo ló c ik k e k is s z a p o ro d ta k az eg y esü let la p já b a n . S á n d o r E m ­ m a cik k e aggódva k é rd ezi: „M ily en p á ly á k álln ak n y itv a a m o st é re ttsé g iz e tt le á n y o k e lő tt? ” 22 A z á lta la rajzo lt k é p sz o m o rú . „ A m o s t é re ttsé g iz e tt le á n y az orvosi p ály án m a g án p rax isra n em s z á m íth a t, a b iz to sító in té z e te k n é l való e lh e ly e z k e d é sre kevés le h e ­ tősége v an, leg feljeb b a fogorvosi és o rv o sk o z m e tik u si p á ly á n sz á m íth a t elh e ly e z k e d é s­ re .” A ta n á ri hiv atás k ö ré b e n „jóval k iseb b a c so n k a ország felvevőképessége, m in t a m e n n y it a négy eg y ete m é v e n k é n t k ib o c s á t.” A g y ó g y szerészeti p á ly án a legszom orú b b az elh ely ezk ed ési leh e tő sé g , 1 9 3 5 -b en csak B u d ap est te rü le té n a cik k sze rin t 1 5 0 0 állástalan p a tik u s v o lt. A veg y észeti p ály a „ a n ő k szá m á ra ta lá n a le g tö b b k ilá tá s t n y ú jtja , m iu tá n g y á rip a ru n k - fő leg a gyógyszer- és k o n ze rv g y á ra k ra g o n d o lo k - e rő ­ sen fe jlő d ik ” . A m ű v észeti p á ly áró l u g y an csak leh a n g o ló in fo rm á c ió t ad „ a k i elég jó ­ zan , hogy a m eg élh etést is fig y elem b e vegye, a n n a k h a tá r o z o tta n a z en ep ed ag ó g u si és ip arm űvészeti p á ly á k a já n lh a tó k ” . A sz ám ításb a jö v ő p á ly á k k ö z ö tt aján lja a gyógypedagógusi, egészségügyi v é d ő n ő i, isk o lan ő v éri p á ly á k a t. Az o rv o sn ő k p ro b lé m á it, a v elü k sz em b en a lk a lm a z o tt n y ílt jo g fo s z tó elh ely ezési g y a k o rla to t teszi szóvá a M agyar O rszágos O rvos Szövetség 1 9 3 5 . m áju s 5-én re n d e z e tt ülésén dr. M adarász E rzsébet. H aso n ló m e g n y ila tk o zá sra k é n y sze rü l dr. U ngár M argit az O rszágos Ü gyvédi K am ara 1 9 3 5 . a u g u sztu s 12-én ta r t o t t ü lé sé n .23 M egjegyzendő, h o g y az Ü gyvédi K am ara kevéssel e z e lő tt n y ito tta m eg k a p u já t a n ő k e lő tt, a m e ly e t a k ü lfö ld ö n v ég zett és n o sz trifik á lt diplo m áv al re n d e lk e z ő n ő k v e h e tte k ig é n y b e , m in t­ hogy 1945 e lő tt h a z á n k b a n a jo g i fa k u ltá so k ra n ő k n e m ir a tk o z h a tta k be. A z eg y e te m e t végzett n ő k n e m z e tk ö z i szerv ezete az á llástalan d ip lo m á so k é rd e k é ­ ben n e m z e tk ö z i fó r u m o k o n is eljárt. A 19. N e m z etk ö z i M u n kaügyi K o n fe re n c iá ra m e ­ m o ra n d u m o t n y ú jto tt be azoknaJc a szellem i p ály á n m ű k ö d ő n ő k n e k v éd e lm é b en , a k i­ k et a férfiak m u n k an élk ü liség én e k c sö k k e n té se é rd e k é b e n e lm o z d íto tta k á llá su k b ó l.24 A h arm in cas évek végén a gazdasági válság által o k o z o tt m u n k an é lk ü liség e t a h á b o rú s 29

k o n ju n k tú ra m érsé k e lte . A M agyarországi N ő eg y e sü le tek Szövetsége ism ét o stro m alá v e tte a V allás- és K ö z o k ta tá sü g y i M in isz tériu m o t az e d d ig le zá rt h iv a tá ste rü le te k , k ü ­ lö n ö sk é p p e n p edig a jogi p ály a m e g n y itása é rd e k é b e n . A z 1 9 3 8 . jú n iu s 18-án k e lt k é r­ vény m egism étli a z o k a t az é rv ek e t, a m e ly e k e t az 1 9 2 3 -b an és a k é ső b b ie k b e n b e a d o tt k érv é n y e k ta rta lm a z ta k . H iv a tk o z o tt a n ő k m e g v á lto z o tt gazdasági h e ly z e té re , a k e ­ n y é rk e re se tre u ta lt n ő k h e ly z e té re és a rra is, h o g y a n ő k az é rtelm iség i p á ly á n m egálltá k h e ly ü k e t.25 A z 1 9 3 9 d ec e m b e ré b e n m eg ism éte lt k érv én y az ország te rü le ti g y ara­ podásával összefüggésben a felvidéki te rü le te n élő n ő k h á trá n y o s h e ly z e té t h ely ez i k é ­ relm e k ö z é p p o n tjá b a . A C sehszlovák K ö ztársaság ug y an is polgári d e m o k ra tik u s jelleg ű a lk o tm á n y o s b e re n d ez k ed é se k ö v e tk e z té b e n a n ő k e g y e te m i ta n u lm á n y a ib a n jo g e g y e n ­ lőséget v a ló s íto tt m eg, s a jo g i p ály ára is e n g e d te ő k e t (lé tsz á m u k e g y é b k é n t a 10% -ot sem érte el). A h a rm a d ik k é rv é n y t, a m e ly e t a jo g i p á ly a m e g n y itása é rd e k é b e n az E gye­ te m e t és F ő isk o lá t V é g z e tt M agyar N ők E g y esü lete te ije s z te tt b e a m in isz té riu m b a , az 1942. jú n iu s 3-án k e lt in té z k e d é s „ a d a c ta ” t e t t e . 26

Jegyzetek 1 Haász Aladár 1933. szeptember 15-én kelt, bizalmas jelzésű, az egyetem túlnépesedése ügyében összehívott genfi konferenciára készült jelentése szerint az 54.514 diplomás hivatás szerinti megoszlása a következő: jogász 16 617, középiskolai tanár 4489, orvos 6958, gazdász 665, mérnök 5856, mezőgazdasági szakember 2691, bánya- és erdőmérnök 889, polgári iskolai tanár 2968, állatorvos 756.0L K. 636. 24.063/1933. 2 „Nagyarányú megmozdulás az elhelyezkedni nem tudó, diplomás egyetemi ifjúság érdekében” (Kostyál) - arTÓl tudósít, hogy Illés József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő vezetésével és az ő kezdeményezésére bizottság alakult, amelynek felét egyetemi tanárok, felét pedig a volt és jelenlegi ifjúsági vezetők alkotják. E bizottság konkrét javaslatokkal kíván a kormányhoz fordulni, pártközi konferenciát kíván összehívni a kérdés megbeszélésére. Hivatkozik a cikkben dicsért „szociális megoldások”-ra a fasiszta Olaszországban és a német náci mozgalomban: „Mus­ solini bölcs keze, mely felülről hozta a megoldást... És figyelemmel néztünk át Németországba; ott holnap ugyancsak felülről intézik el azt, amit eddig alulról szeretnek megoldani.” Egyetem, 1932. márc. 1. 3 Az 1931. évi július 18-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai Képviselőházi Napló VI.k. A költségvetés előadója Temesvári Imre, aki már hivatkozott a gazdasági válság leküzdésére lét­ rehozott ún. „33-as bizottság” tevékenységére. E bizottság többször állást foglalt az állástalan diplomások ügyét illetően is. Uo. 1932. május 2. 4 A V K M az egyes minisztériumoknak és hatóságoknak a következő létszámban bocsát fiatal dip­ lomást rendelkezésre: Pénzügyminisztérium: 310 fő, Belügyminisztérium: 73 fő, Földművelésügyi Minisztérium: 69 fő. Külügyminisztérium: 3 fő, Igazságügyminisztérium: 5 fő, Közigazga­ tási Bíróság: 6 fő. O L K.636 14616/1934. Az 1934 nyarán tartott miniszteri értekezleten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által előterjesztett javaslat 3. és 4. pontjában már összekapcsolódik az egyetemi felvételi rendszer reformjának igénye az állástalan diplomások sorsáról való gondoskodással. - Átirat a társmi­ niszterekhez az 1934. évi nyári miniszteri értekezleten a V K M részéről előterjesztendő és az ér­ tekezleten megbeszélendő ügyekben: „3. A diplomás állás nélküli ifjúság elhelyezésére irányuló akciónak jelenlegi formájában való likvidálása, az egyéb társminisztériumokban való intézmé­ nyesítése, a munkaalkalmak felkutatásának és létesítésének rendszeresítése.” „4. A szelekció további érvényesítése az egyetemeken és a főiskolákon a tanulmányi rend és a vizsgarend módo­ sításával, a vizsgára bocsájtásnak bizonyos feltételekhez kötésével. A minősítési törvény revízió­ ja”.A K.305. V K M töredék iratok. 1962/1934.eln.sz.irat. 30

5 O L K. 636 20016/1936. 6 Így csak példaszerűen említve: A Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet, amely két női diplo­ mást is alkalmazott, O L K. 636 18904/1936., valamint a soproni leánylíceum két női középis­ kolai tanárt. 19797/1936. sz. 7 A Jog és Államtudományi Kar 1 férfit, az Orvostudományi Kar 6 személyt, közöttük két nőt, a Bölcsészettudományi Kar 9 személyt, közöttük 2 nőt, a Könyvtár 1 férfit, a Csillagvizsgáló In­ tézet 3 személyt, közöttük 1 nőt, a Földrengési Observatórium 1 férfit, a Gazdasági Igazgatóság 3 férfit - végül ún. tanulmányi segélyesként a 23 főn kívül 6 személyt alkalmaztak, közöttük 1 nőt. O L K. 636 20015/1936. 8 A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának felterjesztése a foglalkoz­ tatott diplomások ügyében (részlet): „Az állástalan diplomások elhelyezésével kapcsolatosan Nagyméltóságod segíteni kívánt a szellemi tudományokon és az egyetemeken ép e szakok szük­ ségleteinek pótlására méltóztatott állástalan diplomásokat beosztani. Ez az intézkedés kitűnően bevált és, hogy csak a saját helykeretünkre korlátozzuk észrevételeinket, a proszemináriumi rendszer kiépítése után, amely a szellemi szakokon a képzést szemmelláthatóan elmélyítette és rendszeresebbé tette, a segéderők már nem volnának nélkülözhetők, sőt egyes pontokon újabb segéderőkre volna szükség.” O L K. 636 29805/1935. 9 O L K. 636 25071/1936. 10 O L K. 636. 16613/1936. 11 Longhauer Imre hittanár nyílt levele az Üj Kor szerkesztőségéhez, (Részlet) „Tudom jól, hogy a munkatábor nem végleges megoldása az ifjúsági munkanélküliségnek. Az utcán való tüntetéssel azonban nem lehet eredményt elérni. Segélyek nem méltók az egészséges munkabíró ifjúkhoz. Az ifjúság törvényes eszközökkel munkát követel, mert ehhez joga van. Az Á D O B és Á K O B (előbbi a főiskolát, utóbbi a középiskolát végzettek munkanélküliségét orvosló szervezet - szer­ ző) szép munkát végzett, de gyökeres orvoslást nem tudott elémi. A munkanélküli táborokba tömörült ifjúsággal lehet majd eredményt elérni, van még jó néhány ezer hely az állásnélküli fi­ úk részére... Eddig már eleget szónokoltunk az akcióról, most már kezdjük el az akciót. A fővá­ rosi és vidéki Prohászka Munkaközösségekkel pedig a következő témákat kérjük a legsürgőseb­ ben feldolgozni: Hány férjes asszony van állásban az állami és magánvállalatoknál, akiknek helyét fiatal e m ­ berekkel lehetne betölteni? Hol van több gyermek, az állásban levő asszonyoknál vagy pedig ott, ahol az asszony nincs állásban? Hogyan küzdik le az ifjúsági munkanélküliséget Olaszországban, Ausztriában, Németország­ ban, Bulgáriában és Lengyelországban? Hány 30 éven felüli agglegény van Magyarországon. A külföldön milyen agglegényadók van­ nak? Hány olyan nyugdíjas van, akiknek 200 P-n felüli nyugdíja van s mégis állásban van? A vállalatoknál, bankoknál milyen a keresztény ifjúság arányszáma?...” A NÉP (Nemzeti Egyesülés Pártja, - kormánypárt, szerző) párttitkárának levele. Csurgó 1936. júl. 22. részlet a levélből: „bátor vagyok közölni, hogy Longhauer hittanár úr jelentőségnélküli és komolytalan éhségsztrájk-kezdeményező elgondolásával sem mint ember, sem mint párttitkár nem azonosí­ tom magam, így nem vagyok hajlandó a történtek után vele vállvetve dolgozni a munkatábor megszervezésében. A munkatábor megszervezését ... a folyó nyáron megvalósíthatatlannak és keresztülvihetetlennek tartom ...”•O L K. 636.24506/1936. 12 O L K. 636. 38000/1939. 13 O L K. 636. 38903/1939. 14 O L K. 636. 12546/1934-es sz. irat előirata a 20649/1933. sz. irat. 15 O L K. 636. 21106/1934. sz. 16 O L K. 636. 21104/1933., valamint a 28476/1936. sz. iratokhoz csatolt statisztikai kimutatások, amelyek a nőhallgatók létszámát közlik. A 28476/1936. sz. irat melletti statisztikai kimutatás­ nak a Szegedi Tudományegyetemre vonatkozó anyagát nem hozzuk teljes terjedelmében, mert 31

sajnos az Apponyi Kollégium és a polgári iskola tanárképző adatait a kimutatás nem tartal­ mazta. 17 A Külügyminisztérium 34500/1937. sz. alatt megküldi a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­ riumnak az Egyetemet Végzett Nők Nemzetközi Szövetségének jelentését az 1937. július 16tól 21-ig Párizsban tartott tanácsülésről. Puech, M. L.: Hommage des Femmes Diplomes. O L K. 636. 29391/1937. 18 International Federation of University Women. O L K. 636. 14244/1934. 19 Magyar Női Szemle. Szerkeszti Magyary Zoltánná dr. Techert Margit, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének elnöke. Magyary Zoltán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­ tériumban magasrangú tisztviselőként irányította a magyar felsőoktatási intézményekkel kap­ csolatos ügyintézést. Egyébként neves közigazgatástudós. 20 O L K. 636. 14244/1934. sz. 21 Magyar Női Szemle. 1935. május-június. 22 Magyar Női Szemle. 1935. május-június. 23 Magyar Női Szemle. 1935 május-június, illetve 1936. szeptember-október. 24 Magyar Női Szemle. 1935. július-augusztus. A Nemzetközi Szövetség hírei. 25 O L K. 636. 23013/1938. 26 O L K. 636. 38723/1939.

32

P OMO GY I LÁSZLÓ

Á CIGÁNYKÉRDÉS ÉS VÁRMEGYEI RENDEZÉSI KÍSÉRLETEK Á DUALIZMUS KORÁBAN M AGYARO RSZÁGO N I. A cigánykérdés a dualizmus korában A cig án y k é rd és d u a lizm u sk o ri fo g a lm á n a k m e g h a tá ro z á sa k o r m in d e n e k e lő tt a cig án y ­ ság szám áró l, é le tm ó d já ró l kell nagy v o n a la k b a n k é p e t a lk o tn u n k . E h h e z tö b b s ta tisz ­ tik a i felm érést is segítségül h ív h a tu n k , az a d a to k a t a zo n b a n fe n n ta rtá ssa l kell k ezel­ n ü n k . L eg h iteleseb b n ek k ö z ü lü k az 1893-as összeírás te k in th e tő .1 1983. ja n u á r 31-én 2 7 4 9 4 0 cig án y élt h a z á n k b a n . E b b ő l 2 4 3 4 3 2 „ á lla n d ó a n le te le ­ p e d e tt” , 2 0 4 0 6 „h u z a m o sa b b a n egy h e ly b e n ta r tó z k o d ó ” , v á n d o rcig án y p ed ig 8 9 3 6 .2 Az összeírásban álla n d ó a n le te le p e d e ttn e k s z á m íto tt az a c ig án y , aki leg aláb b egy évig, h u z a m o sa b b a n egy h e ly b e n ta r tó z k o d ó n a k („ f é lv á n d o m a k ” is n ev e z té k ) az, aki legalább h a t h ó n a p ig u g y a n a b b a n a h e ly ség b en la k o tt, v án d o rc ig á n y n a k p edig az, aki h a t h ó n a p n á l sű rű b b e n v álto g atta la k ó h e ly é t. (E h árm as fe lo sz tá sn a k a cig án y k é rd és taglalásában m ég nagy jele n tő sé g e lesz. M ár i t t el k ell a z o n b a n m o n d a n i, h o g y a közigazgatás és a k o rab eli iro d a lo m a félv án d o r- és a v á n d o rc ig á n y o k a t egy c so p o rtn a k te ­ k in te tte , és ,Jcó b o r c ig á n y o k ” névvel ille tte ő k e t.) A cigányság te rü le ti m egoszlása n ag y o n e g y e n e tle n v o lt. Míg egyes m eg y é k b e n , m in t Á rva, L ip tó , S om ogy, Z ala, V as, V eszp rém a cigány la k ta k ö zség ek e g y h a rm a d á t sem te tté k ki az összes k ö zség ek n e k , a tö b b i o rszág részb en ily en alac so n y a rán y seh o l sem volt ta lá lh a tó . S ő t B ékésben , H a jd ú b an , S zab o lcsb an , C so n g rá d b a n , v alam in t E rd ély h é t m eg y éjéb en tízn él k eveseb b v o lt a z o k n a k a k ö z ség e k n ek a szám a, am e ly e k b en ci­ g á n y t eg y általán n em ta lá lta k .3 A cigánynépesség m egoszlásán ak a te rü le ti eg y en e tle n sé g m e lle tt sajátossága v o lt az is, hogy egy a d o tt te rü le t cig án y ság án ak lé tsz á m a rövid id ő n b elül is nagy v á lto z á so k a t m u ta to tt. 1873 és 1893 k ö z ö tt pl. Z e m p lé n v árm egye cigánylakossága 5 1 0 0 , K olozsé 3 2 0 0 , Szeben várm egyéé 3 4 0 0 fővel n ö v e k e d e tt.4 De en n é l is p la sz tik u sa b b k é p e t ka­ p u n k , h a vizsg áló d ásu n k at egy egészen szű k in te rv allu m b a n m eg ism éte ljü k :5 1873

1876

k ü lö n b ség ♦ 772 ♦ 303

Pest-Pilis várm egye

4293

5065

N y itra várm egye Szabolcs várm egye B ihar várm egye K rassó várm egye

3055 41 0 1 6380 4036

3358 4791 6000 3028

♦ 690 - 380 - 1008

A nagy k ü lö n b ség ek o k a it k u ta tv a m in d e n e k e lő tt a cigányság é le tm ó d já b ó l a d ó d ó m o ­ b ilitást szükséges em líte n i. Je le n tő sé g é b e n aligha n ő tt e m ellé, ám m in d en b izo n n y a l 33

fo n to s szerep et já ts z o tt az a k ö rü lm é n y is, h o g y az egyes v árm eg y ék , k ö zség ek eg y m ás­ tó l igen e lté rő m ó d o n v isz o n y u lta k a cig án y ság h o z s az o n b elü l k ü lö n ö se n a k ó b o rló k ­ h o z . E zek u tá n te rm é sz e te s, h o g y a c ig á n y o k m in d ig o ly an te rü le te k re h ú z ó d ta k , ahol a h ely i k ö zigazgatási szervek k e v eseb b et z a k la ttá k ő k e t, vagy legalábbis e n y h é b b e n h a j­ to ttá k végre a k ö z p o n ti-m e g y e i re n d elk ez é se k e t. A k e le ti- d é lk e le ti országrész m egyéi­ ben pedig k ö z re já ts z o tt m ég a R o m á n iá h o z való k ö zelség is, a h o n n a n m eg szak ítás n é l­ kül é rk e z e tt az u tá n p ó tlá s . A v án d o rló k a ra v á n o k n agyságáról m eg le h e tő se n e lle n té te s k é p e k ra jz o ló d n a k ki. A s ta tisz tik a szerin t 8 0 0 2 v á n d o rcig án y 1 0 2 6 c s o p o r to t a lk o to tt. Á tlag o san k ö rü lb e lü l n y o lc szem ély k ó sz á lt e g y ü tt, a leg n ag y o b b c sa p a t 8 6 , a leg k iseb b 2 fő s v o lt.6 (K érd és, h o g y egy h á z a sp á rt n e v e z h e tü n k -e k a ra v á n n a k .) F e ltű n ő , h o g y a k o ra b e li kö zig azg atási tisztviselők m e n n y ire e ltú lo z tá k a c sa p a to k n agyságát. N em eg y szer b eszéln ek 8 0 —100 fő b ő l álló k a ra v á n o k ró l.7 E n n e k ellen ére a lev éltári ira to k b a n so h asem ta lá lk o z tu n k 4 0 fő n él n a g y o b b c s o p o rtró l sz ó ló je le n té sse l. A v á n d o rló é le te t, a k ö z lek e d ést m eg k ö n y n y íte n d ő a c ig á n y o k b irto k á b a n 1 1 2 2 sá to r, 9 7 9 k o csi és 1 5 8 6 igavonó állat v o lt.8 A cigányság fo g lalk o zási v iszo n y ait b o n c o lg atv a sz e m b e ö tlő a fö ld m ű v elésb en és a b á n y á sz a tb a n -k o h á sz a tb a n d o lg o z ó k csek ély szám a. H áziipari te v é k e n y ség e t, illetve ipari sz o lg á lta tó tev é k e n y sé g et v isz o n y t k im agaslóan so k a n , a foglalkozással b iró cigá­ n y o k n a k m in teg y a fele f o ly ta to tt. A cig án y ság o n b elü l n ag y jáb ó l a rán y o sa n o s z lo tta k m eg a fo g lalk o záso k a h á rm as c so p o rt tagjai k ö z ö tt. N éh án y m u n k aág n á l v o lt csak to r ­ zulás, o ly a n o k n á l, a m ely ek ű zé sé t a le te le p e d e tt vagy a v á n d o rló é le tfo rm a k ife je z e tte n e lő s e g íte tte .9 A cigán y lak o ssá g b ű n ö z é se a d u a lista M agyarországon is sú ly o s g o n d o k a t o k o z o tt. E te rü le te n c s a p ó d o tt le, vált é rz é k e lh e tő v é a cig án y ü g y m in t társad alm i p ro b lém a. A cig án y o k k rim in a litá sá n a k b e m u ta tá sá n á l a m ú lt század u to lsó éveib en in d u lt „M agyarország Igazságügye” c ím ű év k ö n y v segít, am ely 1 9 0 6 -tó l a b ű n e lk ö v e tő k szá­ m át an y an y elv i b o n tá s b a n k ö z z é te v ő tá b lá z a tá b a n a c ig á n y o k n a k k ü lö n ru b rik á t sz e n ­ tel. E k iad v án y sz e rin t 1 9 0 6 és 1 9 1 4 k ö z ö tt a cigány an y a n y e lv ű e k ö sszb ű n ö zése k b . 2 ,2 -2 ,5 -s z e re s e v o lt a m ag y ar a n y a n y e lv ű e k én e k . E zen b elü l a szem ély elleni b ű n c se ­ le k m én y ek a rá n y a alig valam ivel v o lt n a g y o b b , m in t a m agyar ajk ú lak o sság n ál, de a vizsgált id ő sz a k b a n á lla n d ó a n n ő tt ez az a rá n y . B ű n ö zésü k te tő p o n tjá t a tu la jd o n e lle ­ ni c selek m én y ek b en é rté k el: m in teg y 3 ,6 - 3 ,8 - s z o r v o lt n a g y o b b , m in t a m ag y ar n y e l­ v ű ek b ű n ö zése. E z u tó b b i c so p o rto n b elü l k ie m e lk e d e tt a lo p á so k és csaláso k szám a. T ö b b évben is e lő fo rd u lt h o g y a cig án y e lk ö v e tő k szám a a m agyar an y a n y e lv ű e lk ö v e­ tő k h a tsz o ro sa v o lt.10 A c ig án y o k tén y leg es b ű n ö z é se a z o n b a n en n é l jó v al n ag y o b b m é re te k e t ö lth e te tt. A fen ti s ta tisz tik a ug y an is a n y an y elv i b o n tá s b a n k é sz ü lt, a m agy aro rszág i cigányságnak pedig 40%^a sem b eszélte a cig án y n y elv et a n y a n y e lv k é n t. A zt sem sz a b a d figyelm en kívül h ag y n u n k , h o g y az im é n ti a d a to k a jo g e rő se n e líté lte k re v o n a tk o z n a k . A b ű n e l­ k ö v e tő k fe lk u ta tá sa , elfogása p ed ig a d a k tilo sz k ó p ia alk a lm a z ásán a k k e z d e te k o r so k ­ szo r m eg h alad ta a k ö z b iz to n ság i te s tü le te k k ép esség eit, részin t, m e rt ezek a szervek alacsony te c h n ik a i felszereltséggel re n d e lk e z te k , ré sz in t, m e rt - tag jaik sz á m á t te k in t­ ve - kicsik v o lta k . Ez u tó b b ih o z eg y e tle n p é ld a : a sz á z a d fo rd u ló Z ala m e g y éjéb en egy

34

c se n d ő r k ö rz e te átlag o san 2 9 ,4 9 n é g y z e tk ilo m é te r nagyságú vo lt, 2 1 7 4 lak o ssal, 3 - 4 községgel és 4 - 5 la k o tt h e lly e l.11 J ó lle h e t a „M agyarország Igazságügye” n e m v á la s z to tta szét a v án d o r-, illetve a le te ­ le p e d e tt c ig án y o k b ű n ö z é sé t, k ö z v e te tt m ó d o i^ m égis k ö n n y ű b iz o n y íta n i, h o g y a ván­ d o rló k o k o z ta k tö b b g o n d o t a b ű n ü ld ö z ő - és az ig azságszolgáltatási szerv ek n ek . Az 1893-as ö sszeírásk o r a falvak o s z tá ly o z tá k a te rü le tü k ö n ta r tó z k o d ó c ig á n y o k m agavi­ se letét. S m íg a 2 4 0 e zer le te le p ü lt 2 7 7 k ö z sé g tő l k a p o tt „ ro s sz ” m in ő síté st, a d d ig a 3 0 ezer v án d o rcig án y 1 4 8 -tő l.12 U g y an csak az összeírás ré s z le tez te a 15 éven felüli, foglal­ k o zás n élk ü li cig án y o k k e re s e tfo rrá sa it is, és eb b ő l k id e rü l, h o g y m íg a le te le p e d e tte k 4,38% -a, ad d ig a v á n d o rló k 7,96% -a te r e m te tte elő lé tfe lté te le it k o ld u lá ssal, lopással, csavargással, k u ru z slá ssa l.13 Az im é n tie k is b iz o n y ítjá k , h o g y a cig á n y k é rd é s - vagy ah o g y a k k o rib a n n e v ez té k , a cigányügy - a d u alizm u s k o rá b a n M ag y aro rszág o n jó v a l eg y sze rű b b , de m in d e n k é p ­ p e n sz ű k e b b fo g alm at ta k a r t, m in t m anapság. A z id ő tá jt az e tn ik u m v á n d o rló é le t­ m ó d ja v o lt a kifejezés le g fo n to sa b b k rité riu m a . D e fin íc ió n k b an a „ v á n d o rló é le tm ó d ” ö sszetéte l m in d k é t tagja fo n to s. Je le n ti eg y részt a v á n d o rlá st, k ife je z ő b b szóval a m o b i­ litá st: a zt, hogy álla n d ó lak ó h ely h iá n y á b a n - az á lla n d ó la k ó h e ly , m ik é n t m a is, eg y ik alapegysége és fe ltétele v o lt az állam p o lg ári é le t állam i irá n y ítá sá n a k - jó ré sz t m e d d ő ­ n e k b iz o n y u lta k azo k a k ísérletezések , h o g y rá sz o rítsá k ő k e t állam p o lg ári k ö te le z e tts é ­ geik teljesítésére, pl. a k a to n á s k o d á sra vagy az a d ó fiz e té s re .14 Je le n ti m ásrészt az é le t­ m ó d o t: a z t, hogy m e g é lh e tésü k et a v á n d o rlá sh o z k a p c so ló d ó tev ék e n y sé g b ő l b iz to sí­ to ttá k vagy p ró b á ltá k b iz to síta n i. O lyan m u n k a - vagy ip a rág a k b ó l, a m e ly e k ű z ését a v án d o rlás e lő se g íte tte . E n n ek m eg felelő en első so rb an a v á n d o r h á z iip a rb ó l (sz ő n y e g k é­ szítés, tek n ő v ájás), illetve ipari szo lg á lta tá so k b ó l (ü s tfo lto z á s ) é lte k . A z e ffa jta m u n k a ­ végzés az o n b a n - kis m en n y iség éb ő l a d ó d ó a n - so h asem e g y e tle n h e ly h e z k ö tö tt. A cigányság te h á t, h a b iz to síta n i k ív á n ta lé ta la p já t, a m ain ál jó v al k iseb b k ö z ség ek k ö z ö tt v á n d o ro ln i k é n y s z e rü lt.15 É p p e n ez é rt a k o rab e li sz a k iro d a lo m és a k ö zig azg atás a „ c i­ g á n y ü g y ” alanyai k ö zé csak a v án d o r- és az ú n . „ fé lv á n d o r” - (h u z a m o sa b b a n egy h e ly ­ b en ta r tó z k o d ó ) c ig án y o k a t h e ly e z te . E c ig á n y o k á lta láb an 1 - 6 , illetve 6 - 1 2 h ó n a p ig id ő z te k eg y azo n h ely ség b en . S zám u k m in teg y 3 0 0 0 0 v o lt, a m agy aro rszág i c ig á n y o k k b . 10%-át a lk o ttá k .

II. A cigányügy a törvényhatóságokban A cig án y k é rd és ren d ezésére az egész k o rsz ak b a n tö b b sz in ten is fo ly ta k k ísérletek . R észleteseb b elem zés h e ly e tt errő l itt csak a n n y it, h o g y a k ép v iselő h ázb an tö b b s z ö r sü rg e tte k e tárg y b a n tö rv é n y a lk o tá st, a M in isztertan ács cig án y ü g y i k o rm á n y b iz to s o k kinevezésével p ró b á lk o z o tt. A b elü g y m in iszté riu m tev ék en y ség e m á r sz e rte ág a z ó b b : a te lep ítési k ísé rle te k tő l a d o lo g h á z in té z m é n y é n e k felállításán , a to lo n c o lá so n á t a g y er­ m ekvédelem ig so k m in d en n el k ís é rle te z e tt.16 A sik ert az o n b a n a fe lü le ti kezelés és az a d m in isztratív m ó d sz e r n em h o z h a tta m eg. A v árm eg y ék tev ék e n y ség e a p ro b lé m a k ö r­ ben k e ttő s irá n y t v e tt fel: a k ö z p o n ti szerv ek tő l (k ép v iselő h á z, k o rm á n y , b elü g y m in isz ­ té riu m ) országos ren d ezést k ö v e te lte k ; saját igazgatási te r ü le tü k ö n m a g u k is p ró b á lk o z ­ ta k m eg o ld ást találn i. 35

1. A törvényhatóságok rendezést sürgető feliratai A cigánykérdéssel k a p c so la to s m egyei fe lira to k k é t ízb en h a tá ro z tá k m eg a k ép v iselő ­ h áz n a p ire n d jé t. E lő sz ö r 1 8 8 8 -b an , a m ik o r S o p ro n v árm egye a „ n o m á d o lá h cig án y o k k ó b o rlá sa in a k és b ű n ö s ü z e lm e in e k ” m eg sz ü n te té se v ég ett tö rv é n y h o z ási in té z k e d é st k é r t .17 A m áso d ik a lk a lo m m a l, 1 9 0 7 tav aszán eg y szerre 2 7 várm egye a já n lo tt jo g sz a ­ b á ly a lk o tá s t „ a v á n d o rc ig á n y o k m eg fék ezése c é ljá b ó l” . A K érvényi B izo ttság a z o n b a n e z ú tta l sem ja v a s o lta a tö rv é n y m e g a lk o tá s á t.18 E zek k el a zo n b a n m ég n e m fogy el a so r, hiszen n em egy m egyei fe lira tta l m e g ese tt, h o g y n em csak a k ép v iselő k e lő tt n em is m e rte tté k , de m ég a k ép v iselő h ázi iro m á n y o k k ö z ö tt sem b u k k a n tu n k a n y o m u k ra . Ez tö r té n t 1 8 7 3 -b an tö b b tö rv é n y h a tó sá g k é re lm év e l.19 E rre a so rsra j u t o t t p éld áu l V eszprém m eg y é n e k a cig án y ü g y ren d ezése tá rg y á b a n a k ép v iselő h ázh o z k ü ld ö tt 1885ös fe lira ta ,20 a m it B ékés m egye is tá m o g a to tt. „M ivel te h á t, m in t e lő te rje sz te n i és in ­ d o k o ln i sz e ren csén k v o lt - o lv a sh a tó a fe lira tb a n - , az o lá h cig án y o k k al szem b en eddig e lk ö v e te tt eljárás a z o k k ó b o rlá sá t és b ű n ö s ü z e lm e it m e g sz ü n te tn i so h a sem fogja, s m i­ vel egyes tö rv é n y h a tó sá g a leg jo b b sz á n d é k és le g g o n d o sab b fe lü g y e le t d ac á ra sincs azo n h e ly z e tb e n , h o g y az á ltalá n o sa n ism ert b a jt m eg szü n tesse vagy a z t e n y h ítse is, h a ­ nem az csak ország o s és p ed ig g y ö k eres in té z k e d é se k által te h e tő ; h a z a fiú i b izalo m m al k é rjü k a k ép v iselő h á z at, h o g y a k ir. k o rm á n y t u ta s íta n i m é ltó z ta ssé k , m ik é p p az o lá h ­ cig án y o k n o m á d és k ö z b iz to n sá g o t n ag y b an v e sz é ly e z te tő k ó b o r é le tm ó d já n a k m eg­ sz ü n te té se s illető le g a z o k álla n d ó m eg te le p íté se irá n t m ielő b b tö rv é n y ja v a sla to t te r ­ jesszen e lő .” 21 Z ala m egye tö b b alk a lo m m a l: 1 8 9 1 -b en , 1 9 0 4 -b e n , 1 9 07-ben és 1 9 0 9 -b en k é rt h a ­ so n ló in té z k e d é se k e t a k é p v is e lő h á z tó l.22 H eves m eg y e 1 9 1 2 . jú n iu s 10-i e lő te rje sz té ­ sében a H áz szem ére v e te tte , h o g y a d án o si e s e t23 u tá n sem ju t o t t to v á b b a tervezgetésnél. S zin tén k é rte a P a rla m e n te t, h o g y m ie lő b b in té z k e d jé k .24 U g y an eb b ő l az év b ő l, a u g u sztu s 3 0 -ról szárm azik E sztergom v árm egye 8 2 5 /9 12.sz., a k ép v iselő h ázh o z is fe lte rje sz te tt h a tá ro z a ta . E b b en a m egye nem tö rv é n y t k ö v e te lt, h an em - a re n d e z é st m e g k ö n n y íte n d ő - ö tle te k e t a d o tt: 1. az ország te rü le té n ille tő ­ séget sz e rz e tt m in d e n c ig án y t h á ro m éven belül „ tö rz sk ö n y v e z te sse n e k ” , k é szítsen e k ró lu k d a k tilo sz k ó p ia i felv ételt; 2. a h á ro m év e lteltév el az illető ség et igazolni n e m tu d ó cig án y t „ m in t ö n fe n n ta rtá s ra és család ja ta rtá sá ra a lk a lm a tla n t, köz- és v ag y o n b iz to n ­ ságot v e sz é ly eztető id e g e n t” u ta s ítsá k k i az ország b ó l, az á lla m h a tá ro k á tlé p é sé t p edig a v á n d o rc ig á n y o k n a k tiltsá k m eg .25 A k ép viselőház m e lle tt a k o rm á n y h o z és a b e lü g y m in isz te rh e z is nagy szám ban k ü ld te k fe lira to k a t a m eg y é k . E zek b e n tú ln y o m ó ré sz t any ag i d o tá c ió t, v alam in t k o n k ­ ré t u ta s ítá so k a t k é r te k .26 A k ö n n y e b b á tte k in th e tő s é g v ég zett rész le te se b b e n alább fo g la lk o z u n k velük.

2. A törvényhatóságok megoldási kísérletei E llen tétb en a k ö z p o n ti szervekkel a v á rm eg y ék csak részleges m egoldási p ro g ra m o k a t tű z te k ki m aguk elé. K é t k iv ite lt p ro d u k á lt csu p án a d u alizm u s k o ra : a D anilovics G y u ­ la tö rv é n y h a tó sá g i b iz o ttsá g i tag által k é s z íte tt te rv e z e te t, a m e ly e t „M oson várm egye 36

k ö zönsége 4 2 4 /1 9 0 9 . szám ú h a tá ro z a ta alap ján egész te rje d e lm é b e n m agáévá té v é n , fi­ g y elem bevétel v é g e tt” a m in isz te re ln ö k h ö z fe lte rje sz te tt, v ala m in t Z a la m eg y e 1904-es e la b o rá tu m á t. D anilovics te rv e z e té n e k 27 h a n g n e m é t jó l je lle m z i a k ö v e tk e z ő m o n d a t: „S e z ek az e m b er fo rm ájá ra te r e m te tt k ó b o d fen ev ad ak , kívül állva m in d e n vallási, tá rsa d a lm i és állam i fo rm án és k ö te le z e ttsé g e n , b a ra n g o ln a k sz a b a d o n .” E m eg jeg y zés u tá n nin cs o k u n k m eg lep ő d n i a tervezet re n d elk ezésein . A tö rv é n y h a tá ly b a lép é sé v e l m in d e n v án ­ d o rc ig á n y t, aki illetőségét és fo g lalk o zását n em tu d ja igazolni, az állam te rü le té rő l eg y ­ szer s m in d e n k o rra k iu ta síta n a k , és ő k k ö te le se k ö t n a p a la tt az o rszá g o t elh ag y n i. A h a tá rid ő elteltév el elren d elik az o rszág b an ta r tó z k o d ó c ig á n y o k ö sszeírását, tiz e n ö t n a ­ p o n belül v alam en n y ien je le n tk e z n i k ö te le se k . A je le n tk e z ő k e t ö ssz e írjá k , m e g á lla p ít­ já k szem ély azo n o sság u k at, e m e lle tt le fé n y k é p e z ik ő k e t és u jjle n y o m a to t v eszn ek tő ­ lü k . A n em je le n tk e z ő k e t b á rk i le ta rtó z ta th a tja , a le fo g o tta k u tá n fogdíj já r. S h o g y az o rszágot teljesen m eg tisz títsá k tő lü k , kato n aság g al á tk u ta tn á k az állam egész te rü le té t. A z álla n d ó foglalkozású , la k h e ly ű c ig á n y o k a t illetőségi h e ly ü k re to lo n c o ljá k , s itt re n d ő ri felü g y elet alá k erü ln ek . A fo g lalk o zást igazolni n e m tu d ó k a t állam i m u n k a te ­ le p ek re h e ly ez ik 4 0 éves k o ru k ig . A z e zen felü li fé rfia k a t és a ss z o n y o k a t d o lo g h á z a k b a u ta ljá k , a k a to n a s o rb a n le v ő k e t, illetve e rre alk a lm a sa k at b e so ro z z á k , a tiz e n h a t éven a lu liak at p ed ig ja v ító in té z e tb e szállítják . A z egy évnél id ő se b b g y e rm e k e k e t árva- vagy to lo n c h á z a k b a n vigyázzák tiz e n k é t éves k o ru k ig , n e m re való te k in te t n élk ü l. A k a to n a i szo lg álatra a lk alm atlan n ő tle n fé rfia k , lá n y o k és szalm aö zv eg y ek k ü lö n m u n k a te le p re k e rü ln é n e k . M inden cigány a rc k é p e s ig a z o lv án y t k a p n a , b e n n e p o n to s szem élyleírással s hogy m e ly ik re n d ő ri h a tó sá g fe lü g y elete a la tt áll. Dy m ó d o n b iz to s íta n á k a „sz o ro s re n d ő ri fe lü g y e le te t” . A felü g y elő h a tó sá g h a tá sk ö ri te r ü le té t b e je le n té s n é lk ü l sen k i el n em h ag y h atja. H e te n k é n t egyszer k ö te le s je le n tk e z n i, és m ég az ille tő h a tó sá g is k ö te ­ les k é ts z e r ellen ő rizn i, hogy n e m csavarog-e. Igazolvány n élk ü l a cig án y b á rh o l le ta rtó z ­ ta th a tó . M ária T eréziát k e g y e tle n n e k b ély e g e z tü k , m e rt 17 6 0 -b an tö b b e z e r cigány csecse­ m ő t e ls z a k íto tt an y já tó l. D anilovics G y u la u g y a n e z t aján lja 150 évvel k é ső b b . De a g y erm ek és fe ln ő tt cig án y o k ellen te rv e z e tt in té z k e d é se i is so k h a so n ló sá g o t m u ta tn a k a k éső b b i zsid ó p o g ro m o k k a l. M ár-m ár nevetséges, hogy e z e k u tá n így ír: „ A z t h iszem , a h u m a n iz m u s m in d e n k ö v e te lm é n y é n e k m eg feleln e ezen e ljárás.” E g y értelm ű , h o g y e zek a re n d e lk e zé se k n e m c sa k m ély en a n tih u m á n u s a k , h a n e m kiv ih e te tle n e k is. A tö b b i szak aszo k é p p így m e g v a ló síth a ta tla n o k . D anilovics m égis m a­ kacsul h itte , hogy terv eze te v égrehajtásával m e g o ld h a tó a c ig á n y k é rd é s: „ S o k ilyen (m u n k a )te le p re b izo n y o s, h o g y n e m len n e szükség, m e rt a m in t észrev e n n é k , h o g y k o ­ m o ly a dolog, b izo n y ta lá n egy kis te le p is elég le n n e m u ta tó b a , m e rt a le g tö b b k isz ö k ­ n ék az ország te rü le té rő l.” A z 1904-ből szárm azó zalai ja v a s la t28 k é t p o n tb a c s o p o r to s íto tta a m eg o ld ásh o z (p o n to sa b b a n : a m egyei re n d e z é sh e z ) szükséges fe la d a to k a t. M in d e n e k e lő tt a v á n d o r­ c ig án y o k ö sszeírását h a tá ro z tá k el, „ ta rtó z k o d á s i h e ly ü k ö n k ö z sé g e n k é n t és sá tra n ­ k é n t” , a család fő és a család tag o k szem ély i a d a ta in a k , fo g lalk o zásán ak , illető ség i k ö zsé­ g ének fe ltü n te té sé v e l. H aso n ló k é p p en össze k ív á n tá k írni „ m in d e n család és egyén va­ g y o n á t, m in d en legkisebb ingó -b in g ó d o lg á t” . A sz e m é ly a z o n o sítá st p o n to s sz em ély ­ 37

leírással és fén y k ép ezéssel a k a rtá k e lérn i, e z e k e t k é ső b b fe lh a sz n á ltá k v o ln a a cig á n y o k szin te v alam en n y i é le tv isz o n y á n a k álla n d ó és a lap o s elle n ő rz é sé re , felü g y e le té re . S ark a­ la to s p o n tja i a te rv e z e tn e k az ö tö d ik és a h a to d ik , am ely „ a z illetőségi k özségen kívül ta r tó z k o d ó k le ta rtó z ta tá s á ró l, e lto lo n c o lá sá ró l és e n n e k u tá n a e lle n ü k a to lo n c sz ab á ly z a t, v alam in t az 18 7 9 .X L . te . szig o rú a lk a lm a z á sá ró l” re n d elk ez ik . V ég ezetü l az aty ai h a ta lo m m eg sz ü n te té sé rő l, a tiz e n ö t éven a lu liak e lh a g y o ttá n y ilv án ítá sá ró l és állam i g y e rm e k m e n h e ly e k b e szállításáró l h a tá ro z ta k . A ligha kell h osszasan b iz o n y g a tn i, h o g y a zalai e lk ép z elések ép p ú g y k iv ih e te tle n e k , m in t a m o so n i e la b o rá tu m . Mégis ann y iv al reálisab b , h o g y n em fe rtő z te m eg D anilovics h an g n em e . T erm é szetesen e k é t te rv e z e te t m in ő ség b en m essze m e g h ala d ó p ró b á lk o z á ­ so k is tö r té n te k a m e g y é k részérő l. E z e k e t is. a k árcsak a k ö z p o n ti jo g s z a b á ly o k a t, k é t c s o p o rtra o sz th a tju k : eg y ik b e a h e ly h e z k ö tési és m u n k av é g e z tetési k ís é rle te k e t, a m á ­ sikba az ezek m eg sértése ese té n h a sz n á la n d ó p rev en tív vagy é p p en b ü n te tő re n d e lk e z é ­ sek et so ro lh a tju k . M ind a h e ly h e z k ö té si, m in d a m u n k a v é g e z teté si p ró b á lk o z á so k ra jellem ző azo k in d ire k t m ó d ja . így az e lő b b it a v á n d o rlá s m e g szü n tetésév el, az u tó b b it pedig a k o ld u lás m eg tiltásáv al k ív á n tá k elérn i. A v án d o rc ig á n y o k a t e lő sz ö r T o ro n tá l m eg y e ti lt o tt a el a k ó b o rlá stó l 1 8 8 1 -b e n 29, N y itra 188 8 -b an c se le k e d e tt h a so n ló k é p p e n .30 U gyanígy d ö n tö tt Z ala várm egye 1907es sz a b á ly re n d e le té n e k m á so d ik p o n tjá b a n , de ezzel e g y e n é rté k ű a s ta tú tu m egy m ásik p o n tja is, am ely sz e rin t: „ Z a la m e g y éb e n az ú g y n e v e z e tt v á n d o r vagy k ó b o rc ig á n y o k azt a h e ly e t, am ely en s á to rju k a t fe lü th e tik , illető ség i k ö zség ü k h a tá rá b a n , a m e n n y ib e n pedig községi illető ség ü k vitás, ta rtó z k o d á s i k ö zsé g ü k h a tá rá b a n , e zen k ö zség ek m eg­ hallgatása u tá n , a re n d ő rh a tó sá g je lö li ki. A v á n d o rc ig á n y o k n a k tiltv a van, h o g y m ás h e y e n üssék fel s á tra ik a t.” 31 A s z e n tg o tth á rd i fő szo lg a b író p ed ig úgy p ró b á lta k o rlá ­ to z n i v á n d o rlá sa ik a t, h o g y m in d e g y ik járásb eli cig án y c sa lád n a k ig a z o lv án y t a d o tt, s e n ­ n e k b irto k á b a n is leg feljeb b h é t n ap ig ta r tó z k o d h a tta k egy-egy k ö z sé g b e n .32 A v án d o rlás m eg n eh e zítése céljáb ó l a m eg y ék tiltó vagy m e g szo rító re n d e lk e zé se k e t h o z ta k az ú tlev élk iad ásra. P est-P ilis-S olt-K iskun m egye m ég 1 8 7 4 -b en h a tá r o z o tt úgy, h o g y a járási szo lg ab írá k , a p o lg á rm e sterek és a k ö zség ek e lö ljá ró i a k ó b o rc ig á n y o k n a k k ü lfö ld re szó ló ú tle v e le k e t n e m á llíth a tn a k k i.33 Más m eg y ék is m e g szo rító a n re n d e l­ k e z te k , a m ik o r m e g tilto ttá k , h o g y ú tlev e le k e t a la c so n y a b b b eo sz tá sú h iv a ta ln o k o k a d ­ ja n a k k i. N y itra alisp án ja 1 8 8 8 -b a n ,34 V eszp rém alisp án ja 1 9 0 9 -b e n 35 u ta s íto tta így fő ­ szo lg ab író it. A rad v áros 1 8 9 1 . sz e p te m b e ri k e lte z é sű , a b elü g y m in isz te rh e z k ü ld ö tt fel­ ira tá b a n o ly an k éré sek e t fo g a lm a z o tt m eg, a m e ly e k ré sz le te n k é n t sz in te v alam en n y i h a so n ló tá rg y ú ü g y ira tb a n e lő fo rd u lta k . E zek a k ö v e tk e z ő k : 1. „ a z ú ti ig azo lv án y o k k i­ ad ására jo g o s íto tt h a tó s á g o k a cig án y o k részére való ú tle v e lek , ig azo lv án y o k k iállítása kö rü li eljárásoknál a leg n a g y o b b óvato sság ra u ta s ítta ss a n a k ;” 2. teljes c sa lá d o k n a k ne ad jan ak ú tle v e le t; 3 . k ü lfö ld re sz ó ló ú tio k m á n y o k k iá llítsá n á l, ill. „ k ü lh o n i lev elek vé­ le m é n y e z é sé n é l” — te k in te tte l a rra , h o g y sz in te v a lam en n y i k ö rn y e z ő á llam b a tilo s a cig án y o k n a k b elép n ie - „ a k ö z b iz to n sá g é rd e k é b e n és e n o m á d n ép ség re n d e s la k h e ly ­ h e z k ö tése céljábó l a le g n ag y o b b k ö rü lte k in té s t szem elől n e tév e ssz é k 36.” Z a la v árm e­ gye közigazgatási b iz o ttsá g a - 1907-es je le n té s é b e n - a „ le g n a g y o b b k ö rü lte k in té s n é l” so k k al k é z z e lfo g h a tó b b d o lg o t hív segítségül az á h íto tt re n d é rd e k é b e n : „ ú tle v é l csak

38

azon k ére lm e z ő n e k adassék , k in e k h ű a rc k é p e csato lv a v an , m ely a rc k é p az ú tlev élh ez v o lna e r ő s íte n d ő ...” .37 Szociológiai v ázla tu n k b a n e m líte ttü k , h o g y a v á n d o rc ig á n y o k e lő s z e re te tte l ű z te k speciális, a v án d o rló é le tm ó d h o z k a p c so ló d ó fo g la lk o z á so k a t. E z t felism erve tilto tta m eg Z ala m egye 1884-ben és 1 9 0 4 -b en a c ig á n y o k n a k a ló ta rtá s t-ló k e re s k e d é s t.38 E re n d elk ezést a k k o r m ég a b elü g y m in isz te r m e g se m m isíte tte , m e rt — ú g y m o n d — „ a cselekvési szab ad ság o t és a m ag á n jo g o t ily m érv b en csak a tö rv é n y h o z á s k o rlá to z h a t­ j a ” .39 Z ala 1907-ben újra e ltilto tta a c ig á n y o k a t a ló k u p e c k e d é s tő l.40 Sem e rre , sem a V eszprém alispánja által 1 9 0 9 -b en k ib o c s á to tt h a so n ló ta rta lm ú sz a b á ly ra 41 n e m rea ­ gált a b elü g y m in isz te r úgy, m in t e lő d je h ú sz évvel k o rá b b a n . F o n to s m eg em líten i, ho gy az 1884-es és az 19 0 4 -b ő l sz árm a zó zalai sza b á ly re n d e le ­ te k e n kívül m ás s ta tú tu m o k is a k asszáció so rsára ju to tta k . S áros v árm eg y e tö rv é n y h a ­ tó sága m ég 189 2 -b en a lk o to tt sz a b á ly z a to t a c ig á n y c sa p a to k v á n d o rlá sa in a k m e g a k a d á­ ly o zásáró l, am it azo n b a n a k o rm á n y n e m h a g y o tt jó v á .42 U g y an ú g y v égezte K olozs m egye 1905-ös h a so n ló tá rg y ú sz a b á ly re n d e le te is.43 Míg a k a sszáció o k a i Z ala és K o ­ lo zs várm egye ese té b e n a d iszk rim in a tív jo g p o litik a , n ev e z ete se n „ a m ag án jo g és a cse­ lekvési szabadság tú lz o tt m é rté k ű k o rlá to z á s a ” v o lta k , a d d ig S á ro s m eg y e e se té b e n egé­ szen g y a k o rla ti: a jo g sz a b á ly t a z é rt se m m isíte tté k m eg, m e rt „ a cigán y ü g y országos rendezése ü g y éb en a tárg y a lá so k a b e lü g y m in isz tériu m k e b e lé b e n fo ly a m a tb a n van­ nak” . N éh án y szó b an m eg kell e m lé k e z n ü n k az ip a rtö rv é n y (1 8 7 2 .V III .tc .) h a tá sá ró l, am ely m in t tip ik u s lib e rá lk a p ita lista te rm é k , n ag y b an se g íte tte a m ag y aro rszág i tő k é s gazdaság k ib o n ta k o z á s á t, m eg erő sö d é sé t. U g y a n a k k o r a z o n b a n seg ítség et n y ú jto tt a „ fo g lalk o zás ürü g y e a la tti” b ű n ö z é sh e z is, m e rt az ip arig azo lv án y „ e ln y e ré sé re , k ik b árm ely m esterség et ű z n e k , jo g o sítv a é rz ik m a g u k a t, és a n n a k e ln y e ré sé t az ille tő ip a r­ h a tó s á g o k h o z fo ly am o d v a, e z ek n e m é re z h e tik m a g u k a t h iv atv a a n n a k m eg tag ad ására, és az ily iparig azo lv án n y al e llá to tt eg y én családjával ip arű zés ö rv e a la tt ű z h e ti csalás és ra b lá sa it” .44 A P est-Pilis-S olt-K iskun m egyei tö rv é n y h a tó sá g i b iz o ttsá g i gy ű lés e z t az e lle n té te t úgy p ró b á lta felo ld a n i, h o gy u ta s íto tta a já rá si sz o lg a b író k a t és p o lg á rm e ste ­ re k e t: ip arig azo lv án y o k at csak o ly a n c ig á n y o k n a k szab ad k ia d n i, a k ik valam ely k ö zség ­ b en á llan d ó an m e g te le p e d te k és té n y leg es k ereseti m ó d ju k a t ig a z o ltá k .45 A tö rv é n y h a tó sá g o k m en tség ére h o z h a tju k fel a m á r tö b b s z ö r id é z e tt P est m egyei bizo ttság i gyűlés h a tá r o z a tá t, am ely n e m csak m e g tilto tt, k o rlá to z o tt, h a n e m „m a g a ­ sabb sz e m p o n tb ó l k iin d u ló m esszeb b h a tó ” ja v a s la to t is t e t t : „ fly e n m in d e n e k fe le tt a cig án y o k g y e rm e k e in e k isk o lá z ta tá sa a h a t éves k o rtó l k e z d v e , m i k ellő e rély és k ita r­ tással fo g an ato sítv a egy n e m z e d é k u tá n b izo n n y a l m e g h o z a n d ja á h íto tt g y ü m ö lcsét. M iért is az irá n t a k o rm á n y h o z fe lte rje sz té st te n n i ja v a s o l.” 46 A cig án y o k k o ld u lá sá t tö b b n o rm a sz a b á ly o z ta . T ö b b sé g ü k m ég 1 8 7 9 e lő tt k e le t­ k e z e tt, am i azzal m a g y a rá z h a tó , h o g y a K b tk . re n d e lk e z e tt a k ih ág á sn ak m in ő s íte tt k o ld u lásró l. M ég a kiegyezés év éb en s z ü le te tt m eg Békés m egye idev ág ó s ta tú tu m a , am ely et egy, a jav aslat elkészítésével m e g b íz o tt k ü ld ö tts é g m u ta to tt b e .47 Ez a szabályre n d e le t — az országos g y a k o rla tn a k m eg fele lő e n - k o ld u lási ig azo lv án y h o z, e n g ed é ly ­ h e z k ö ti a k ére g e té st. A „ te stile g m e g c so n k u lt, m e g n y o m o ro d o tt, e lég telen ü l fek ély es, vagy egy éb u n d o rító nyavalyával e lte lt m u n k a k é p te le n k o ld u s o k ” a z o n b a n n em k a p ­ 39

h a tta k ily en e n g e d é ly t, igaz v isz o n t, h o g y ő k e t illetőségi k ö z ség ü k v o lt k ö te le s e lta rta ­ ni. T o v áb b i m eg szo rítás, h o g y jo g o sítv á n y b irto k lá sa m e lle tt is csak a k k o r k o ld u lh a t­ ta k , h a a községi elö ljáró ság lá tta m o z ta e n g e d é ly ü k e t. M in d ezek m e lle tt az országos és h e ti v á sá ro k o n , b ú c sú k és egyéb n y ilv án o s ü n n e p é ly e k alkalm ával tilo s v o lt k o ld u ln i. S zabolcs m eg ye 1 8 6 8 . jú n iu s 3-i k e lte z é sű 4 6 8 /1 8 6 8 .b .g y .sz . h a tá ro z a ta m á r p re c í­ z e b b .48 M in d e n e k e lő tt m e g h atá ro z za a k o ld u s o k és k é re g e tő k fo g a lm á t. E szerin t k o l­ d u so k az „ o ly sz e ren c sé tle n e k , a k ik n a g y o b b te stsé rü lé se k , c so n k u lá so k , sz ü le tés vagy sú ly o sab b betegség k ö v e tk e z té b e n , m in t n y o m o ré k o k ö rö k re , vagy leg aláb b is h u z a m o ­ sab b id ő re m u n k a k é p te le n e k k é le tte k ” . K é re g ető k p ed ig „ k ik s ú jtó elem i c sap áso k , k ö zszeren csétlen ség e k álta l ínség s n y o m o rra j u t o t t a k ” . K ö z ü lü k c sa k az u tó b b ia k n a k te tte leh e tő v é — h a tó ság i en g ed ély b irto k á b a n - a k ö n y ö ra d o m á n y -g y ű jté st. E gyéb­ k é n t m in d e n n e m ű k o ld u lá st a h a tá ro z a t k ih ird e té se n a p já tó l a m egye egész te rü le té n m e g tilto tt. N em e n g e d te te h á t eg y részt a „ tu la jd o n k é p p e n i k o ld u s o k ” k é reg etését ( u ta s íto tta a k ö zsé g e k et, h o g y saját m u n k a k é p te le n k o ld u s a it ta rtsa el), m ásrészt a m u n k a k é p e s szem é ly ek alam iz sn a g y ű jté sét. A z u tó b b ia k „ m in t c saló k és m u n k a k e rü lő csavarg ók te k in te tn e k , s alk alm ilag te s ti b ü n te té sse l is fe n y ítte tv é n , e lto lo n c o la n d ó k ” . A z előbbivel ro k o n m e g h a tá ro z á so k a t és n o rm á k a t ta rta lm a z E szterg o m m eg y e 1869-es sz a b á ly re n d e le te .49 Míg a zo n b a n S zabolcs a „ k é re g e tő ” k ate g ó riá já b a ta r to ­ z ó k n a k m eg en g ed te a g y ű jtö g e té st, ad d ig E sz terg o m n e m t e t t ily e n k iv é te lt: a k o ld u ­ lá st 1 8 7 0 . ja n u á r 1-től E szterg o m m eg y e te r ü le té n m e g tilto tta . K iv ételt csak a szerze­ te s re n d e k tagjaival s m ás jó té k o n y in té z e te k — m eg felelő ig azo lv án n y al e llá to tt - megb íz o ttaiv al te t t. A m ás k ö zség ek b ő l á tb a ra n g o lt k o ld u s o k ra és m u n k a k e rü lő csav arg ó k ­ ra itt is u g y an o ly a n s z a n k c ió k a t re n d e lt a jo g a lk o tó , m in t S zab o lcsb an . Ú jd o n ság vi­ sz o n t az az u ta sítá s, h o g y a k o ld u ló g y e rm e k e k sz ü le it a g y e rm e k e k isk o láb a k ü ld ésére kell sz o ríta n i. S om ogy m egye 1 8 7 5 -b en a lk o tta m eg a k o ld u lá sró l in té z k e d ő sz a b á ly re n d e le té t.50 T a rta lm á b a n az E szterg o m m eg y eih ez h a so n ló rad ik ális, n é h á n y re n d e lk e zé sé b e n sz in te szó szerin t u g yanaz. S peciális re n d e lk e z ést csu p án eg y e t ta rta lm a z : „ A k o ld u s o k a t a vá­ sár, vagy bú csú id ő ta rta m á ra elzá rn i re n d e li.” (M egjegyezzük, h o g y a v ásá ro k tó l és a b ú c sú k tó l n em csak S om ogy ti lto tta el a c sav arg ó k at, h a n e m így t e t t N y itra is 1888b a n .51) V égezetül m eg kell m ég e m líte n ü n k N ógrád m eg y e 1 8 7 9 -b en k e lte z e tt h a so n ló ta rta lm ú re n d e lk e z é sé t.52 Maga a jo g szab ály e lk a lló d o tt, így csak a n n y it tu d u n k b iz to ­ san , h o g y a b e lü g y m in iszté riu m jó v á h a g y ta , n em t e t t észre v é telt. A K b tk . h a tá ly b a lé p é se u tá n i é v ek b ő l n e m ta lá ltu n k a k o ld u lá st m eg tiltó -szab ály o zó k ü lö n s z a b á ly re n d e le te k e t. E g y m o n d a to s u ta lá so k b ó l tu d ju k csak , h o g y - h a n em is s ta tú tu m o k b a n - m égis s z ü le tte k a k o ld u lással k a p c so la to s tiltó n o rm á k . E rrő l olvas­ h a tu n k p éld áu l N y itra a lisp án ján ak a b elü g y m in isz te rh e z k ü ld ö tt fe lira tá b a n ,53 vala­ m in t Z ala m eg y én e k a k é p v ise lő h áz h o z és a m in is z te re ln ö k h ö z c ím z e tt fe lte rje sz té sé ­ b e n .54 E zek a k é ső b b i re n d e lk e z é se k b iz o n y íté k u l sz o lg á lh a tn a k arra, h o g y a K b tk . idevágó re n d elk ezé se it az erő szak - és az igazságszolgáltatási szerv ek n em tu d tá k m a ra ­ d ék ta la n u l vég reh ajtan i. A to lo n c o lá s in té z m é n y é t szívesen h a sz n á ltá k a tö rv é n y h a tó sá g o k p rev en ció s esz­ k ö z k é n t. E rre vall, h o g y m in d eg y ik fe n te b b e le m z e tt - a k o ld u lá sró l re n d e k e z ő - sza­ b á ly re n d e le t m agáb an fo g lalta m in t a „ jo g o s u la tla n ” k o ld u so k k a l szem b en alk alm azh a40

t ó s z a n k c ió t.55 B izonyos fo k ig é rth e te tle n ez a m a g ata rtá s. „ T o lo n c ú to n ugyanis c sak o ly an eg y én ek to v á b b íth a tó k , a k ik n e k illető ség i h e ly e ism eretes, vagy h a tó sá g i­ lag m e g á lla p íth a tó ; ezen fe lté te le k e t a z o n b a n az o láh c ig á n y c sa p a to k k a l sz em b en ú g y ­ szólván le h e te tle n sé g n e k le h e t je le z n i.” 56 A m egyei d o lo g h áza k lé te síté sé re irá n y u ló k ísé rle te k m indvégig m e g m a ra d ta k a p ró ­ b álk o zás stá d iu m á b a n . E n n e k le g fő b b o k a a szű k ö s any ag i leh e tő sé g e k k e l m ag y a ráz ­ h a tó . 1871 n y á re lő jé n egyszerre tö b b h e ly rő l is d o lo g h á z fe lállítása irá n ti k é re le m f u to tt be a b elü g y m in isz té riu m h o z . A rad m eg y e ezzel in d o k o lta ig é n y é t: „ A csavargók és d o ­ lo g k e rü lő k k én y sz e rd o lo g h á z h iá n y á b a n n a p ró l n a p ra sz a p o ro d n a k .” 57 C so n g rád o t az m o tiv á lta , hogy „ a z ú jab b id ő b e n n á lu n k is ren d k ív ü l n ő a d o lo g k e rü lő csav arg ó k szá­ m a; a szo m széd állam o k b ó l is tó d u l be a s ö p re d é k ” .58 T em esv ár v áro s a „ h e ly i csavar­ g ók szám ára egy k én y sz e rd o lo g h á z lé tre h o z á sa k ö ltség e it 1 8 7 2 . évi k ö ltsé g e lő irá n y z a ­ tá b a le e n d ő b efo g lalását e lre n d e lte .” A tem esv ári d o lo g h ázzal a z o n b a n csak a város p ro b lém ái o ld ó d ta k v olna m eg, a D élvidéké n em . E z é rt — é p p ú g y , m in t a tö b b i m e ­ g yék — p én zb eli tá m o g a tá s t k é r t a m in is z té riu m tó l, h o g y n a g y o b b b e fo g ad ó k ép esség ű in té z m é n n y e l az o rszág n ak n a g y o b b te r ü le té t tisz títsa m eg a csav arg ó k tó l.59 M in d h á­ ro m k é re lm e t, ill. ja v a s la to t tá m o g a tta T e m es és T o ro n tá l m e g y e .60 1 873-ban T ren csén m eg y é b e n k é s z íte tte k az o tt e m e le n d ő d o lo g h á z tá rg y á b a n b i­ z o ttság i je le n té s t. A z in té z e te t a c e n trá lis fekvésű, j ó k ö z le k e d é sű P re d m é r k ö zség b en k ív án ták felállítan i. E lőleges szá m ítá so k sz e rin t 2 0 0 0 0 fo rin t k e lle tt v o ln a a fe lé p íté s­ h ez, b e ren d ezésh ez. „ T e k in te tte l a zo n b a n a m o s ta n i p é n zszü k ség re, az in té z e t felállí­ tá sát a b izo ttság i je le n té s k ü lö n b e n i te lje s h ely eslése m e lle tt, fü g g ő b en h ag y n i k e l­ le t t .” 61 A v árm egyék k e ttő s sz e re p e t tö l tö t te k b e a c ig á n y k é rd é s sz a b á ly o z á sá b a n . E z eg y ­ részt a k ö z p o n ti szerv ek h ez fű z ő d ő k a p c so la ta ik b a n ö lt ö tt te s te t, a m ik o r is fe lira ta ik ­ kal á llan d ó an sü rg e tté k a tö rv é n y i re n d e z é st. E zt a k o n tro ll- vagy in k á b b fig y elem felh í­ vó te v é k e n y ség ü k et az a d o tt k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt jó l lá ttá k el. F e lté te le z z ü k , h o g y n em csak az á lta lu n k m eg talá lt fe lira to k s z ü le tte k a k o rb a n , h a n e m a z o k n a k tö b b s z ö rö ­ se. A m u lasztás te h á t az országos h a tá s k ö rű szerv ek et te rh e li: n em a várm eg y ék m aga­ ta rtá s a m ia tt m a ra d t el a tö rv é n y h o z á si m eg o ld ás. A tö rv é n y h a tó sá g o k m ásik szere p e saját illetékességi te r ü le tü k h ö z k a p c s o ló d o tt: a m egyén belül p ró b á ltá k n o rm alizá ln i a h e ly z e te t. Ez a tev ék e n y sé g - tö rv é n y sz e rű e n n a g y m é rté k b e n az o n o su lt a k ö z p o n ti szerv ek által k ib o c s á to tt jo g sz a b á ly o k végrehaj­ tásával. A sz a b á ly re n d e le te k is m in te g y a jo g sz a b á ly o k végrehajtási re n d e lk e z é sein ek te k in th e tő k . K iv ételn ek csu p án a zalai te rv e z e t és D anilovics G y u la ja v asla ta te k in th e ­ tő k , a m ely ek v iszo n t a m egvalósítás le h e tő sé g é t n é lk ü lö z té k . A v án d o rlás és a k o ld u lá s m e g tiltá sá b a n , illetve k o rlá to z á s á b a n , v alam in t a to lo n c o lá s szab ály o z á sá b a n n e m ta lá l­ h a tó je le n tő s k ü lö n b sé g a s ta tú tu m o k és a k ö z p o n ti jo g sz a b á ly o k k ö z ö tt. A nnál figye­ le m re m é ltó b b , h o g y a d o lo g h á z in té z m é n y é n e k m e g a lk o tá sá b an a tö rv é n y h a tó sá g o k négy év tize d d el m e g e lő z té k a k ö z p o n ti szerv ek et. V égezetül — m ég egy kicsivel h o ssz a b b idézés árán is - é rd e m e s m eg n éz n i, h o g y m a ­ guk a m egyék m ily en o k o k n a k tu la jd o n íto ttá k a re n d e z é sé rt te t t in té z k e d é se ik sik e rte ­ lenségét. Egy 1909-ből fe n n m a ra d t fe lira to t h ív h a tu n k eh h e z segítségül, am ely ugyan 41

a zalai v is zo n y o k at je lle m z i, ám m in d e n b iz o n n y a l a tö b b i várm eg y e is tö b b é -k ev é sb é h a so n ló listá t á llíth a to tt v o ln a össze - m á rc sa k az ért is, m e rt p ró b á lk o z á sa ik n ag y b an eg y eztek a zalaiakéval. A felira t sz e rin t te h á t „ a m eg y e in té z k e d é se i sik e rte le n e k vol­ ta k , m e rt: 1. a csen d ő rség létsz ám a n e m e leg e n d ő ; 2. az apai h a ta lo m m eg sz ü n te té se alig n é h á n y e setb en v o lt k e re sz tü lv ih e tő , m e rt n em ak a d t sen k i sem , aki a g o n d n o k sá g o t e lfo g a d ta v o ln a, a m in e k k ö v e tk e z té b e n n é h án y esetb en re n d ő ri k ö zeg ek b íz a tta k m eg a g o n d n o k ság g al; 3. a n égy, illetve az új BTK sz e rin t tíz k o ro n á t felül n em h a la d ó élelm iszer vagy élve­ zeti c ik k lo p ása, a m e z ő re n d ő ri és e rd ő tö rv é n y b e ü tk ö z ő lo p á s o k , le g e lte té sek és egyéb k á rté te le k leg n ag y o b b rész b en csu p á n m ag án v ád ra ü ld ö z e n d ő k és n em ig en a k a d , aki feljele n ti ő k e t; 4. p á r e setb en a községi illető ség ü k m eg állap ításáig le ta r tó z ta to tt k ó b o rc ig á n y o k a t fel­ ső b b h ató ság i re n d e le tre sz a b a d o n k e lle tt b o c sáta n i; 5. a g y e rm e k m e n h e ly re sz á llíto tt c ig á n y g y e rm ek e k e t o n n é t fe lső b b re n d e le tre am ely sz e rin t a cig án y k é rd és a g y erm e k v é d e le m k e re té b e n n e m o ld h a tó m eg - k i­ b o c s á tta tta k ; 6 . egyes c ig án y o k részére a ló k e re sk e d é s vagy k o v ác sip a r ű z éséh ez ip a rig a z o lv á n y t fe l­ ső b b h a tá ro z a t fo ly tá n ki k e lle tt ad n i; 7. idegen (pl. h o rv á to rsz á g i) c ig á n y o k útlevél n é lk ü l jö n n e k á t az ország h a tá rá n , ső t h a z á ju k b a n h ázalási e n g ed é ly t is n y e rn e k , a m in e k k ö v e tk e z té b e n 2 0 —3 0 fő b ő l álló cig án y k a rav án o k b aran g o lják be a szem ély- és v a g y o n b izto n sá g h á trá n y á ra a v árm e­ gye te r ü le té t.” 62

Jegyzetek 1 Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei. Szerk. Orsz.Magy. Kir. Statisztikai Hivatal. Bp. 1895. 59*81 2 Uo. Táblázatok. 13. 3 Uo. Táblázatok. 2-17. 4 Uo. - Ponori Thewrewk Emil: Irodalmi kalauz. Bp. 1895. 234-235. 5 Uo. - Fáy Albert: A vándor - vagy oláhcigány kérdés. Bp. 1904. 13. 6 Magyarországban 1893 ... Táblázatok. 35. 7 Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PmL) IV/408-b 127/880 (15294/885) és Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) K 150-1890-II1-1 (66044) 8 Magyarországban 1893... Táblázatok. 35. 9 Déry Gyula: A cigányok Európában. Bp. 1895. 51. 10 Magyarország Igazságügye az ... évben. Táblázatok. Bp. 1906-1914. 11 P m L IV/408-b 5192/1914. 12 Magyarországban 1893 ... Táblázatok 35. 13 Uo., Táblázatok. 81. 14 15000/1916. BM.eln. sz. rendelet

42

15 Bársony János: A cigányság helyzete a magyar gazdasági fejlődés rendszerében. Bp. 1974. 4. (Kézirat) 16 Pomogyi László: A központi közigazgatás kísérletei a cigánykérdés rendezésére a dualistakori Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 1985. 8. sz. 17 Képviselőházi Napló, 1888 május 8. 99.ülés, V.k. 20. 18 Képviselőházi Napló, 1907. március 19.130.ülés, Vll.k. 130. 19 P m L IV/408-b 1412/873 (6654) 20 P m L lV/408-b 127/880 (15294/885) 21 Békés megyei Levéltár (a továbbiakban: BémL) IV— B-402— a 242/885.b.gy. 22 P m L IV/408-b 5192/1914, Zala megyei Levéltár (a továbbiakban: ZmL) 17931/1912 (18137/ 1909), ilL 17931/1912 (8297/909) 23 1907. július 18-án a Pest megyei Dánoson négy személy sérelmére elkövetett rablógyilkosság, amely után valóságos hadjárat indult a cigányok ellen. 24 P m L IV/408-b 7035/1912 25 P m L IV/408-b 5192/1914 26 O L K. 150-1888-VII-13 (12902), O L K 150-1890-III-1 (66 044) 27 P m L IV/408-b 5192/1914 28 Z m L 17931/1912 (18524/904) 29 O L K. 150— 1881 -III— 1 (4904) 30 O L K. 150-1888-VII-13 (12902/30755) 31 Z m L 860/1908 32 Vas megyei Levéltár (a továbbiakban: VmL), Szentgotthárdi főszolgabírói iratok 2315/1909 33 P m L IV/408-b 127/880 (582/867) 34 O L K. 150-1888-VU-13 (12902/30755): „Mindenek előtt azon visszás állapotra kell felhív­ nom a figyelmet, hogy egyes szolgabíróknál az igazolási jegyek a szolgabírósági írnok aláírásával adatnak ki. Elvárom a főszolgabíró uraktól, hogy ezen kiadványom vétele folytán akként fognak intézkedni, miszerint az igazolási jegyek csak a főszolgabíró vagy a szolgabíró aláírásával adassa­ nak ki, és ezen kiállításoknál kellő óvatossággal fognak eljárni.” 35 P m L IV/408-b 5192/1914; „az illetőségi bizonyítványok és útlevelek kóbor cigányoknak csak nagy körültekintéssel adhatók ki”. 36 O L K. 150-1891-VII-13-73713 37 Z m L IV-409— a 860/1808 38 Z m L 17931/1912 (18137/1909). - Sziiry Dénes: Rajzok című könyve (Bp. 1891.) 257. oldalán azt állítja, hogy hét dunántúli megye döntött ugyanúgy. Adatokat erre nem találtunk. 39 Uo. 40 Z m L IV-409-a 860/1908 41 P m L IV/408-b 5192/1914 42 Uo. 43 O L K. 26-1910-XLI-49 (5479/1906) 44 P m L IV/408-b 127/880 (584/874) 45 P m L IV/408-b 127/880 (582/867) 46 Uo. 47 O L K 150— 1868— III/R— 16 (1593) 48 O L K. 150-1868-UI/R-16 (1593/4226) 49 O L K. 150-1870-III-1 (202) 50 O L K. 150-1875-UI-14 (47679) 51 O L K. 150— 1888-VII-13 (12902/30755) 52 O L K. 150— 1880— III— 1— 445 53 O L K. 150-1888-VII-13 (12902/30755) 54 Z m L 17931/1912 (18137/1909) 55 O L K 150— 1868— III/R— 16 (1593) - O L K. 150-1868-III/R-16 (1593/4226) - O L K 1501870— III— 1 (202) - O L K 150-1875-III-14 (47679) 56 P m L IV/408-b 127/880 (15294/885) 43

57 O L K. 150-1871-UI— 1 (9098/25176) 58 O L K. 150-1871-111-1 (9098/15959) 59 O L K. 150— 1871 — III— 1 (9098) 60 O L K. 150— 1871— III— 1 (9098/11758) - O L K. 150— 1871 — III— 1 (9098/12992) 61 O L K. 150-1873— III-l (21747/53810) 62 Z m L 17931/1912 (18137/1909)

44

P R IT Z PÁ L

ARISZTOKRATÁK A M AGYAR KÜLÜGYI SZOLGÁLATBAN (1918-1944) A d ip lo m áciai p ály án - am ely e t csak részb en h e ly é n v a ló a k ü lü g y i szo lg á la tta l a z o n o sí­ ta n i, lévén, hogy ez u tó b b i lén y eg esen tá g a b b fo g alo m , a k ö z p o n ti ig azg atásb an , vagyis a k ü lü g y m in isz té riu m o k b a n , k ü lü g y i h iv a ta lo k b a n v é g ze tt te v ék e n y sé g e t, v alam in t a k o n zu li p á ly át is m ag áb a foglalja — h a g y o m á n y o sa n nagy szerep j u t o t t az a risz to k rá c iá ­ n ak . Je le n tő sé g ü k e té re n n em csu p á n a sz ám a rá n y u k n á l n a g y o b b jó v a l, de s z á m o tte ­ v ő bb annál is, m in t am it - v a g y o n u k n a k , társad alm i h e ly z e tü k n e k m eg fe le lő e n , jó ré sz t abból fa k a d ó a n — a tö rté n e le m h o sszú századai so rá n az állam i, tá rsa d alm i é le tb e n b e ­ tö ltö tté k . A n n a k , hogy a d ip lo m áciai élet p o sz tja it az a risz to k rá c ia g en erác ió k o n át nem csak h eg e m o n iz á lta , h a n e m o ly k o r k ife je z e tte n k is a já títh a tta , m o n o p o liz á lta , szá­ m os o k a van. (B ár n em k étség es, h o g y e z ek az o k o k m in d u g y an arra a tő re , a k iv áltsá­ gos h e ly z e tre v e z e th e tő k vissza.) A sz u b jek tív té n y e z ő k o ld aláró l h alad v a e m lítsü k m eg az álta lá b a n k itű n ő n e v e lte té s ü k e t, a m á r g y e rm e k k o rb a n e ls a já títo tt széles k ö rű — n em ritk á n an y an y elv i sz in te n m o zg ó - n y e lv tu d á su k a t, a d ip lo m áciai é rin tk e z é sb e n o ly a n n y ira fo n to s ru tin t, am ely a társasági é le tb e n v aló sik eres és g y a k o rlo tt m o zg ás­ h o z oly fo n to s. A tárgyi o ld alró l p ed ig a leg lén y eg eseb b , h o g y az ere d m é n y e s d ip lo m á ­ ciai m u n k á h o z szem élyes teh e tsé g , rá te rm e tts é g és szo rg alo m m e lle tt fe le tté b b k ö ltsé ­ ges é le tm ó d fo ly ta tá s á t k e lle tt vállalni, a m e ly h e z a — k ü lö n b e n az állam ig azg atás egyéb m u n k a k ö re ih e z k é p e st busás - jö v e d e le m sem v o lt tö b b n y ire eleg e n d ő . A sajátb ó l k e l­ le tt te h á t g y a k o rta p ó to ln i, és e rre csak o tt v o lt m ó d , ah o l a családi v agyon dú san j ö ­ v e d elm ezett. Így a z u tá n teljesen m e g a la p o z o ttn a k tű n t az a feltéelezés, h o g y a T an á csk ö ztársaság m e g d ö n té sé t k ö v e tő id ő sz a k b a n , a n a g y b irto k és a n a g y tő k e u ra lm á t re s ta u rá ló ellenfo rrad alo m k o rá b a n a k ié p ü lő ö n á lló m a g y a r k ü lü g y i sz o lg álatb an h a so n ló le h e te tt a h e ly z e t. 1962-ben je le n t m eg a m ag y ar k ü lp o litik a 1 9 3 6 - 1 9 4 5 k ö z ö tti id ő sz a k á t fe ltá ­ ró fo rrásk iad v án y -so ro zat első k ö te te , am e ly n e k elő szav áb an a z t o lv a sh atju k , h o g y e ira to k a t „ tö b b s é g ü k b e n a risz to k ra ta d ip lo m a tá k fo g a lm a z tá k ” . 1 De a M agyarország 1 9 1 9 - 1 9 4 5 k ö z ö tti k ü lp o litik á já t á tte k in tő , 1 9 6 9 -b en m e g je len t, m ajd 1 9 75-ben á td o lg o z o tt és b ő v íte tt fo rm á b a n ú jra k ia d o tt m u n k á b a n is h a so n ló felfogással ta lá lk o ­ z u n k . E szerin t a szegedi e lle n fo rra d a lm i k o rm á n y k ü lü g y m in isz te re , g ró f T elek i Pál „ m á r a k k o r h o z z á lá to tt az e lle n fo rra d a lm i re n d sz er k ü lü g y i g a rn itú rá já n a k m e g te re m ­ tésé h ez. Az álta la to b o r z o tt k ü lü g y i sz e m é ly z e t, am ely sz in te kivétel n élk ü l a risz to k ra ­ tá k b ó l és a M onarchia v o lt d ip lo m a tá ib ó l te v ő d ö tt össze, a H o rth y -re n d sz e r egész k é ­ ső b b i id ő szak áb an a K ü lü g y m in isz té riu m g e rin c é t k é p e z te .” 2 V ajon m it m u ta tn a k a rész le tese b b v izsg álato k ? A z ö n á lló m ag y ar k ü lü g y i igazgatásról 1 9 1 8 . d e c e m b e r 13-án a lk o tta k tö rv é n y t, am ely a polgári d e m o k ra tik u s fo rra d a lo m V. n é p tö rv é n y e k é n t k e rü lt az O rszágos T ö r­ v é n y tá rb a b ecik k e ly ezésre. T é m á n k sz e m p o n tjá b ó l m o st e tö rv é n y b ő l sz á m u n k ra az a 45

lényeges, hogy ism ét m e g e rő síte tte a fo rra d a lo m v e z e tő in e k k o rá b b a n m á r tö b b ízb en és tö b b h e ly ü tt m e g fo g a lm a zo tt á llá sp o n tjá t a rra v o n a tk o z ó a n , h o g y a v o lt k ö z ö s m i­ n isz té riu m o k és eg y éb in té z m é n y e k m ag y ar állam p o lg árság ú a lk a lm a z o tta it - addigi b eso ro lásu k és ille tm é n y ü k n e k m egfelelő állásb a — átv eszik vagy vég ellátásb an részesí­ tik , h a ily en k ív án ság u k at k ifejezésre ju tta tjá k , illetve a N ép k ö ztá rsasá g ra a h ű sé g e sk ü t le te s z ik .3 191 7 -b en a B a llh a u sp latz o n , vagyis a k ö z ö s k ü lü g y m in isz té riu m b a n , a k ö v etség ek en és a k o n z u lá tu so k o n összesen 9 0 2 szem ély szo lg ált. K ö zü lü k 2 9 2 -en v o ltak a m ag y ar állam polgárságúak. H a a n é v so ru k a t á tn é z z ü k , a zt lá tju k , h o g y 16% -uk (4 6 fő ) v o lt tag ­ ja a m ag y ar arisz to k rá c iá n a k . F élre v e z ető len n e a z o n b a n , h a c su p án az ö sszesítő a d a to ­ k at n é z n é n k . F o n to s a b b ennél a n n a k szám b av éte le , h o gy a fo g alm azó i k a ro n belül — vagyis m ai fo g alm ain k sz e rin t az érd e m i ü g y in té z ő k k ö z ö tt — m e k k o ra vo lt az arisz­ to k r a tá k arán y a. A szám ítás e re d m é n y e e k k o r m á r 26,6% . Még szig n ifik á n sab b k ü lö n b ­ ségek et ta lá lu n k az o n b a n a k k o r, h a a b o n tá s t a k ü lü g y i szo lg álat egyes te rü le te i sz e rin t végezzük el. E k k o r k itű n ik ugyanis, h o g y m íg a k o n zu li k a r m a g y ar állam p o lg árság ú fogalm azási tisztv ise lő in e k csak 12%-a v o lt a risz to k ra ta , a d d ig a m in isz té riu m b a n ug y an eb b en az összefüggésben 2 0 ,7 % az a rá n y u k , a d ip lo m áciai te s tü le tb e n p edig 63,6% . Ez n em je le n t k ev e se b b et, m in t a z t, h o g y m in d e n h á ro m d ip lo m a ta k ö zü l k e t­ tő k o ro n á s cím errel b ü s z k é lk e d h e te tt. E zek az a d a to k te h á t a ta n u lm á n y o m elején vá­ zo lt k ö zfelfo g ást m esszem en ő en ig azo lják .4 Egy m ásik íráso m b a n részletesen b e m u ta tta m , h o g y a k ö z ö s k ü lü g y i szo lg álat m u n ­ k atársai k ö zü l n ag y o n so k a n é lte k a p olgári d e m o k ra tik u s fo rra d a lo m v e z ető i álta l fel­ k ín á lt leh ető ség ek k e l. Ez eg y b en a z t is je le n te tte , h o g y a k ié p ü lő m ag y ar k ü lü g y i sz o l­ g á la to t a régi b a llh au sp latz i - a h o g y a k k o rib a n m o n d a n i sz o k tá k : b a llp la tz i - g a rn itú ­ ra u ra lta .5 A nagy szám ú a risz to k ra ta tisz tv iselő n e k a zo n b a n csak kis tö re d é k e lé p e tt a fo rra d a ­ lo m szo lg álatáb a. S zám ításain k sz e rin t a k ü lü g y m in isz té riu m b a n 1 9 1 9 fe b ru á r első fe­ lé b e n 138 le h e te tt állásh ely en alk alm a z v a .6 K ö z ö ttü k 10 a ris z to k ra ta d o lg o z o tt, a k ö ­ zös k ü lü g y i szolgálat e m líte tt 4 6 -o s listáján lev ő k k el a z o n b a n csak egy ré sz ü k , 7 sz e­ m ély a z o n o s íth a tó .7 Ha e 7 fő szo lg álati ág azat sze rin ti m egoszlását vizsgáljuk, a s tr u k ­ tú rá n belül e m líte tt lén y eg es k ü lö n b sé g e k ism é t k iü tk ö z n e k . M ert am íg a régi k ö z p o n ti szo lg álatb ó l k e tte n is je le n tk e z te k B u d a p e ste n ,8 am i e g y h a rm a d o s a rá n y , és a k o n z u li b eso ro lású ak k ö zü l is v iszonylag so k a n jö t te k (1 2 -b ő l 3 ),9 addig a 2 8 a risz to k ra ta d ip ­ lo m a ta k ö z ü l csup án 2 d ö n tö t t valam ily en m e g fo n to lá sb ó l, h o g y á tlé p az új sz o lg ála t­ b a .10 Mivel m in d a 7 szem éllyel — kivel h o ssza b b , kivel rö v id eb b ideig - az e lle n fo rra ­ dalm i re n d szer k ü lü g y i a p p a rá tu sá b a n is ta lá lk o z h a tu n k , nagy valószínűséggel fe lté te ­ le z h e tő , h o g y o ly a n fé rfiak ró l van szó , a k ik n e k tö b b ség e n em le h e te tt k ü lö n ö se b b e n v agyonos, állásu k m e g élh e té sü k n ek lén y eg es fo rrása volt. A k ö v e tk e z ő h e te k b e n az a ris z to k ra tá k szám a m ég leg aláb b h á ro m fővel g y a ra p o ­ d o tt. (M in d h árm an k o n z u li b e so ro lá sú a k .11) E llen b en en n é l is figyelem re m é ltó b b , h ogy a T an ácsk ö ztársaság k ü lü g y i n ép b iz to ssá g á n is lé n y eg é b e n m in d n y á ja n á llo m á n y ­ ban m a ra d ta k . C sak a T a n á c sk ö ztársaság jú liu s elejére egyre ro sszab b á váló bel- és k ü l­ p o litik a i h e ly z e te — am ely n y ilv án n em m a ra d t h a tá s n é lk ü l a z o k ra a tisztv iselő k re, ak ik m essze nem m eg g y ő ző d ésb ő l v állalták a p ro le tá r d ik ta tú ra sz o lg á la tá t — k é sz te tte 46

K un Bélát e lb o csátásu k ra. Jú liu s 2-án és 8-án összesen 1 4 2 -n ek m o n d ta k b ú c sú t, az á l­ ta lu n k ism ert a ris z to k ra tá k k ö zü l 10 nevével ta lá lk o z u n k .12 Mivel az o n b a n k ö z ö ttü k ta lá lju k a n n a k a b á ró B ornem isza G y u la fő k o n z u ln a k a n ev ét is, aki m áju s 5 -től m á r az aradi e lle n fo rrad alm i k o rm á n y k ü lü g y m in isz te re k é n t sz e re p e lt, e z é rt g y a n íth a tó , h o g y tö b b e n n em v á rtá k m eg a d ö n té s t, h a n e m e lh a g y tá k B u d a p e ste t. N éh án y an Szegedre v e tté k ú tju k a t, és az o tt szerv e z ő d ő e lle n fo rra d a lm i k ü lü g y m i­ n isztériu m k ö te lé k é b e lé p te k . Szegeden m áju s 3 1 -én a la k u lt k o rm n y . M integy k é t és fél h ó n a p o s fennállása a la tt a m eg szerv ező d ő k ü lü g y m in isz té riu m n e m vált je le n tő s in ­ té z m é n n y é . A m in isz te re n kívül jú n iu sb a n összesen 5, jú liu sb a n és a u g u sztu sb a n 8-8 k i­ n e v e z e tt tisztviselője v o lt. Mivel ezen rövid id ő n b elül is h á rm a n e lm e n te k , összesen 11 szem élyről van szó. A z állo m á n y elem zése rávilágít arra, h o g y tö b b s é g ü k - összesen 9 - k o rá b b a n a fo rra d a lm a k sz o lg álatáb an sz e g ő d ö tt. S o raik b an összesen h á ro m arisz­ to k r a tá t ta lá lu n k (B áró V est F e d o r, g ró f W o racziczky K áro ly és g ró f W oracziczk y O li­ vér). K ü lö n ö seb b en k iem elk e d ő sz e re p e t a k é t h á b o rú k ö z ö tti id ő sz a k b a n e g y ik ü k sem já ts z o tt. E m lítésre m é ltó a z o n b a n , h o g y g ró f C sáky István a k éső b b i k ü lü g y m in isz te r p ályája is in n e n , S zegedről in d u lt, elle n b e n ő t csak jú liu s 1 5 -tő l, és a k k o r is csu p á n tisz ­ te le td íja s k é n t fo g la lk o z ta ttá k .13 Ezen elő z m é n y e k u tá n az elle n fo rra d a lm i re n d sz er k ü lü g y i sz o lg ála tá n ak k iép ü lése csak 1919 ő szén vesz n ag y o b b le n d ü le te t. A K u n Béla által n é h á n y h e te e lb o c s á to tta k e k k o r visszafoglalták író a sz ta la ik a t, és lassan m e g é rk e z te k azo k is, a k ik n e m „ k o m p r o ­ m ittá ló d ta k ” , ak ik névleg sem v állalták a fo rra d a lm a k ü g y ét. K ö z ö ttü k ád áz k ü z d ele m b o n ta k o z o tt ki. A „ k o m p r o m ittá lta k ” ug y an is h e ly z e ti e lő n y b e n v o lta k , e re jü k e t m u ­ ta tja , hogy a m in isz té riu m a d m in isz tra tív irá n y ítá sa a n n a k a D rasch e-L ázár A lfré d n a k a k ezébe k e rü lt, aki m in d k é t fo rra d alm i rezsim a la tt is szo lg ált. K éső b b ő le tt a tria n o n i b ék eszerző d és egyik aláírója. D rasch e-L ázár a z t is el tu d ta é rn i, h o g y a m in isz te rta n á c s a u g u sztu s 23-i h a tá ro z a ta n y o m á n - am ely az állam i tisz tv ise lő k n e k a p r o le tá r d ik ta tú ­ ra idején ta n ú s íto tt m ag a ta rtá sá n a k felü lvizsg álatát írta elő — o ly an fegyelm i b iz o tts á ­ g o t k ü ld ö tt ki, am e ly n e k e ln ö k e , m á so d e ln ö k e és tagjai k o rá b b a n m in d n y á ja n a T a n ácsk ö ztársaság szo lg álatá b a n is á llta k . Így a z u tá n a „ k o m p r o m ittá ló d o tta k n a k ” n em k e lle tt k e llem etlen m e g le p e té stő l ta rta n i. T á b o ru k a t o ly an p o z íc io n á lt szem ély i­ ség is e rő s íte tte m in t g ró f A m b ró zy L ajos, ö v o lt az e g y e tle n , aki a ren d k ív ü li k ö v e t és m e g h a ta lm a z o tt m in iszteri ran g ú d ip lo m a tá k k ö zü l 1 9 1 8 /1 9 h a la d ó ren d sze re it sz o l­ gálta. E bből a k éső b b ie k b e n n e m h o g y h á trá n y a n e m le tt, h a n e m a k ü lü g y i szo lg álatb an m ég m agasabbra is ju t o tt . A m in isztériu m sze rv e z eté b e n m in d e n k o r k ö z p o n ti szere p e t já ts z ó e ln ö k i osztály v ezető je, m ajd 1921 ő sz é tő l, a m ik o r a m in is z té riu m o t átsz e rv e z ­ té k és az o s z tá ly o k a t négy n a g y o b b egységbe tö m ö r íte tté k , az eg y ik ily e n n e k - am ely az e ln ö k i o s z tá ly t is m agába fo g lalta — le tt a v e z ető je , te h á t o sz tá ly fő n ö k . 1925 d e re ­ kán p edig a bécsi követség élére k e rü lt és o n n a n m e n t n y u g d íjb a 1 9 32 végén. De m eg k ell e m líte n i g ró f C sáky Im re n ev ét is, ak i a k ö z ö s sz o lg álatáb an 1 9 1 7 -b en m ég c sak I. o sz tá ly ú követségi titk á r v o lt, a K áro ly i-rezsim m á r ta n á c so sk é n t v e tte á t, m e g b íz ta a m in isztériu m p o litik a i részleg én ek v ezetésével, m ajd 1 9 2 0 . s z e p te m b e r 2 2 -tő l d ec e m ­ b e r 16-ig k ü lü g y m in isz te r v o lt.14 A „ k é ső n jö v ő k ” h e ly z e té t csak n a g y o n is viszo n y lag o san e rő s íte tte , h o g y n e m „ k o m p r o m ittá ló d ta k ” . (A n n ál is in k á b b , m e rt a K á ro ly i-k o rm á n y z a t a szo lg álatáb a 47

sz e g ő d ö tt tisz tv ise lő k e t so k sz o r e lő b b re so ro lta , az e lő relé p é s e se te n k é n t egészen ug­ rásszerű v o lt, így az 1 9 1 8 ő sz é tő l to v á b b sz o lg á ló k k a l szem b en eleve h á trá n y b a k e ­ rü lte k az o k , akik csak 1 9 1 9 ő szén je le n tk e z te k felv ételre. D ö n tő b b sz e m p o n t v o lt az a té n y , hogy az in té z m é n y e sü lő e lle n fo rra d a lo m h u llá m á n é rk e z ő k k ö z ö tt je le n tő s sz á m ­ ban v o lta k azo k , ak ik m ár 1 9 1 8 e lő tt is a p á ly a m ag asab b csú csaira ju t o tt a k , és ak ik így n a g y o b b szak m ai te k in té ly ü k k e l is é rv e lh e tte k . K ö z ü lü k is k é t szem ély m a g a so d o tt ki. K án y a K álm án és g ró f K h u en -H éd erv áry S á n d o r. A z e lő b b i a tíz e s évek é v fo rd u ló ­ já n a B allh au sp latz sa jtó p o litik á já t ir á n y íto tta , m a jd a M o n arch ia m e x ik ó i k ö v etség ét v e z e tte . R en d k ív ü li k ö v e t és m e g h a ta lm a z o tt m in isz te r v o lt. 1 9 1 9 . o k tó b e r 3 1 -én k e ­ rü lt a Dísz té rre — a V árb eli ideiglenes e lh ely ezés u tá n it t k a p o tt a k ü lü g y m in iszté riu m o tt h o n t, e z é rt vált h a m a ro sa n e té r az 1945 e lő tti m ag y ar d ip lo m á c ia szim b ó lu m áv á —, e lő b b a p o litik ai o sz tá ly v e z e tő je, m ajd 1 9 2 0 . m áju s 3 0 -tó l fél év tiz e d e n á t a k ü lü g y m i­ n iszter álla n d ó h e ly e tte s e , n e m z e tk ö z i fo g alm ak sz e rin t a m in isz té riu m v e z é rtitk á ra le tt. G ró f K h u en -H éd erv áry S á n d o r a század elő m a g y ar m in is z te re ln ö k é n e k fia. K án y á­ nál 12 évvel fia ta la b b d ip lo m a ta , M ad rid b an , L o n d o n b a n , B erlin b en te lje s íte tt szo lgála­ to t , 1918 -b an II. o sz tá ly ú k övetségi ta n á c so s, 1 9 1 8 n y a rá n a B a llh au sp latzra k e rü lt. 1920 elején lá t o t t m u n k á h o z a D ísz té re n I. o s z tá ly ú kö v etség i ta n á c so sk é n t. K án y a 1920. m ájusi - e m líte tt - e lő re lé p é se k o r ő k e rü lt a p o litik a i o sz tá ly é lé re .15 V a n n a k , ak ik úgy vélik, h o g y a m in isz té riu m m egszerv ezéséb en K h u en S á n d o ré — ahogy rö v i­ den nevezni s z o k tá k v o lt - a d ö n tő szere p . A fe lso ro lt a d a to k a z o n b a n fe lte h e tő le g eléggé világossá tesz ik , h o g y it t o ly a n e g y ü ttm u n k á lk o d á sró l le h e te tt szó , am ely b en K án ya K álm án n a k ju t o t t a n a g y o b b b efo ly ás. A z 1918 ő szétő l é rk e z ő k k ö z ö tt e rő sen m e g n ö v e k e d e tt az a risz to k ra tá k szám a. Á m m ég en n él is fo n to sa b b té n y e z ő , h o g y a k ü lk é p v ise le te k k iép ü lése so rá n a h a g y o m á ­ n y o san á lta lu k b ir to k o lt d ip lo m á c ia i te s tü le tb e n j u t o tt a k fo n to s p o sz to k h o z . Az első k övetség - m ég az ő sziró zsás fo rra d a lo m id ején — B écsben lé te sü lt, élén A m b ró zy v al je le n t m eg e lő szö r a ris z to k ra ta k ö v e t, m in t e m líte ttü k 1 9 2 5 -b en . A b ern i k ép v iselet m eg születése - a sem leges Svájc u g y an de fa c to elism e rte a fo rra d a lm a t, de ju re azo n b a n n em ; e g y é b k é n t a k ié p ü lő m isszió k is m in d e n ü tt k é p v ise le tk é n t k e z d té k m eg m ű k ö d é s ü k e t, és csak a tria n o n i b é k e sz erz ő d és aláírása u tá n sze rv e z té k át a z o k a t követséggé - sz in té n 1 9 18 őszére n y ú lik vissza. M iu tán a m isszió vezetésével m e g b íz o tt B édy-S chw im m er R ó z á t a k o n z e rv atív svájciak k ü lö n fé le k ísé rle te z é se k ellen ére sem v o lta k h a jla n d ó k elfo g ad n i, a M o n arch ia u to ls ó a th é n i k ö v e te , b á ró Szilassy G y u la k e­ rü lt a h e ly é re . Szilassy n em p u sz tá n a polg ári fo rra d a lo m szo lg álatára v á lla lk o z o tt, h a ­ nem K árolyival - lev élb en - eszm ei k ö zö sség et is v állalt. A z e llen fo rra d alm i M agyarország e z t n em b o c s á to tta m eg n e k i, 1 9 2 0 jú liu s á b a n é rv é n y te le n íte tté k k in ev ez ését, 1919 végéig a z o n b a n ő v e z e tte a b ern i k é p v is e le te t.16 H ely ére a z u tá n m ajd egy éves sz ü n e t elteltév el b á ró B ornem isza G y u la k e rü lt, a k in e k a nevével m á r az a ra d i e lle n fo r­ radalm i k o rm án y k ü lü g y m in isz te re k é n t ta lá lk o z tu n k . B ern b en a z o n b a n ő sem m ara d t sokáig, 1921 m á rciu sá b a n a m eg szerv ező d ő sto c k h o lm i k ö v etség élére h e ly e z té k . B erlinben 1919 sz e p te m b e r m á so d ik feléb en n y ílt m ag y ar k ép v iselet b á ró F o rs te r Pál ügyvivővel az élen. ő t egy e szten d ő v el k é ső b b , a m ik o r a m isszió á ta la k u lt k ö v etség ­ gé in n en elh e ly e z té k a b elgrádi k ö v etség első b e o s z to tt tisztv iselő jé n e k , és e z u tá n a b e r­ lini k övetség élére az egész k o rsz a k b a n n e m k e rü lt a risz to k ra ta . 48

H a tu d ju k , hog y a g y ő z te s n a g y h a ta lm a k k ö z ö tt O laszország m e n n y ire k is e m m iz e tt­ n ek é re z te m ag át, m ily en e lle n té te k fe sz ü lte k a n y e rte se k k ö z ö tt, illetve az olasz d ip lo ­ m ácia h o g y an p ró b á lta a b ék esz e rz ő d é s k iala k ítása e lő tt a m ag y ar ü g y et - fő leg a k é ­ ső b b i Jugoszlávia és n em csekély m é rté k b e n A u sz tria ro v ására — tá m o g a tn i,17 a k k o r é rth e tő , hogy m ár 1 9 1 9 . n o v em b e r 16-án n y ílt R ó m á b a n m ag y ar k ép v iselet. V e z eté sé ­ re g ró f N em es A lb ert v o lt császári és k irály i k ö v e t k a p o tt m eg b ízást. K iszem elésében fe lte h e tő le g az is sz e re p e t já ts z o tt, h o g y felesége o lasz a risz to k ra ta c sa lá d sarja v o lt. A z idős g ró f egészen 1 92 6 ő szén b e k ö v e tk e z e tt n y u g d íjazásáig v e z e tte a k ö v etség et. A varsói k ép v iselet k o ra i — 1 9 1 9 . n o v e m b e r 19-i — m e g n y itá s á t is m in d e n tú lzá s n élk ü l k ö zv etlen k a p c so la tb a le h e t h o z n i a m ag y ar k ü lp o litik á v al. A varsói k ép v iselet létesítésére m á r 1919 elején k ísé rle te k fo ly ta k , és a m ég o tt szo lg áló g ró f C sekonics Ivánt sz e m e lté k ki v e z e té sé re .18 E gyes fo rrá so k sz e rin t a C sek o n ics m e lle tti d ö n té s b e n g ró f B ethlen Istv án n ak is szerep e v o lt.19 A g ró f e rő s leg itim ista érzelm eivel tű n t k i, e z é rt a m áso d ik k irá ly p u cc s m eg h iú su lása u tá n n em so k k a l v isszah ív ták és n y u g d íja z ­ tá k . E z u tá n m ajd k é t évig n em u ta z o tt k ö v e t a len g y el fő v á ro sb a , és e b b e n az id ő sz a k ­ b an egy a k k o r 3 2 éves d ip lo m a ta — a h a rm in c a s é v ek b en m ajd a m a g y ar k ü lp o litik a k u lcsfig u rája —, b á ró A p o r G á b o r v e z e tte ideiglenes ü g y v iv ő k én t a m isszió t. 1920 d erek án R ó m á b a n m u n k á h o z lá t o tt a m áso d ik m ag y ar k ö v etség is — a p áp ai állam m e lle tt, V a tik á b a n , É lére g ró f Som ssich J ó z s e f k e rü l, aki az ö sszeo m lást m egelő­ z ő en sz in tén a k ö z ö s k ü lü g y m in isz té riu m b a n szo lg ált, a b erlin i, m ajd a párizsi n a g y k ö ­ vetség volt az állo m ásh ely e. V a tik á n b a k e rü lése e lő tt p ed ig 19 19 . sz e p te m b e r 11-től 1920. m árcius 15-ig k ü lü g y m in isz te r v o lt. Alig tö b b m in t fé le sz te n d ő n m in iszterség e is m ár sta b ilitá sn a k s z á m íto tt az e lő z ő h e te k h e z k é p e st, a m ik o r rö v id e g y m á su tá n b a n h árm an c seréltek b á rso n y sz é k e t. Igencsak m egkésve, csu p án 1 9 2 0 sz e p te m b e ré b e n tű z té k ki a m a g y a r lo b o g ó t P á­ rizsban, ahol az első a risz to k ra ta k ö v et 1 9 2 3 -b an je le n t m eg b á ró K o rán y i F rig y es sz e­ m ély é b e n , aki nem h iv atáso s — ah o g y a k k o r m o n d a n i s z o k tá k : n em k a rrie rb e li — d ip lo ­ m ata. E lső so rb an p én zü g y i sz a k em b er, 1 9 1 9 - 1 9 2 0 -b an pén zü g y -, m ajd k e re sk e d e le m ­ ügyi m in iszter. R övid m egszakítással egészen 1 9 2 8 au g u sztu sáig v e z e tte a k ö v etség et. B árm en n y ire feszü lt is vo lt a k o ra b e li m a g y a r -ro m á n v iszo n y , am ely a d d ig b u k a re sti k ép v iselet lé te síté sé t is a k a d á ly o z ta , végül is a ro m án iai m ag y arság é rd e k e i le h e tő sé g sz erin ti v éd elm én ek igénye k ik é n y s z e ríte tte , h o g y e z e k u tá n e lő szö r B u k a re stb e n n y is­ son m agyar k ü lk ép v iselete t. A k ép v iselet m egszervezésének g ö rö n g y ö s ú tjá ra egy fiatal - p ály áját a h azai k ö zig azg atásb an k e z d ő - d ip lo m a tá t k ü ld te k . H o ry A n d rás végezte el e z t a m u n k á t, m ajd a m ik o r fél e sz te n d ő m ú ltá n m e g é rte k a fe lté te le k a kép v iselet követséggé tö r té n ő átszerv ezésére, a k k o r é rk e z e tt m eg a k ö v e ti p o sz tra m á r k o rá b b a n k iszem elt b áró R u b id o -Z ic h y Iván b a llh a u sp la tz i m ú ltta l és nev eltetéssel re n d e lk e z ő d ip lo m a ta . A lo n d o n i képviselet sz in té n v iszo n y lag k é ső n , csak 1921 jú n iu s elején n y ílt m eg, m ajd 1922 m árciu sá tó l 19 2 4 o k tó b e ré ig g ró f S záp áry L ászlóval v e tte á t a k ö v etség ve­ z e té sé t a risz to k ra ta , ő a m ú lt század végén d ip lo m áciai p á ly a fu tá s á t fiatal a tta s é k é n t L o n d o n b a n k e z d te , h am aro sa n a zo n b a n le te tte a d ip lo m a ta u n ifo rm u s t, és a h azai p o ­ litik ai k ü z d e lm e k n e k le tt részese. 1 8 9 6 -tó l fiu m ei k o rm á n y z ó v o lt, a z o n b a n 1 9 03-ban - vesztegetési b o trá n y m ia tt - le k ö s z ö n t, és a p o litik a i é le ttő l is táv o l k e rü lt. M ajd 49

k é t év tized es sz ü n e t u tá n té r h e te tt vissza ily m ó d o n a p o litik á b a , és h o g y eg yszerre egy ilyen e x p o n á lt p o s z tra á llíto ttá k , az e g y é rte lm ű e n m u ta tja a k o rab eli k ü lü g y i igazgatás é rté k p re fe re n c iá it. V égül a h ú szas évek elején lé te sü lő k ö v etség ek á tte k in té s é t az 1 9 2 2 ja n u á rjá b a n m eg n y íló w a sh in g to n i követséggel z á rh a tju k , ahova g ró f S zéch én y i L ászló t a k k re d i­ tá ltá k . S zám ára a k ö v e ti kin ev ezés h o z ta m eg az első talá lk o z á st a d ip lo m áciai p á ly á ­ val, am i a k o rb ali g y a k o rla tb a n elég ritk a jelenség. T ö b b e k sz e rin t a szem ély e m e lle tti d ö n té s b e n am erik a i szárm azású , gazdag felesége je le n te tte a d ö n tő m o z z a n a to t. M in­ d en esetre 1933 áprilisáig á llo m á sh e ly é n m a ra d t, és ez a k o rsz a k a m ag y ar d ip lo m ácia tö r té n e té b e n re n d k ív ü l h o ssz ú m eg b ízásn ak s z á m íto tt.20 A z e lm o n d o tta k e g y é rte lm ű e n m u ta tjá k , h o g y az e lle n fo rra d a lm i k o rsz ak b a n a k i­ é p ü lő fo n to s k ü lfö ld i á llo m á sh e ly e k é lé n nagy szám m al je le n n e k m eg a risz to k ra tá k , fő ­ leg a z o k k ö z ü l, a k ik k o rá b b a n a császári és k irá ly i k ü lü g y i a p p a rá tu sb a n szo lg áltak . F élrev ezető le n n e a z o n b a n a rra g o n d o ln i, h o g y ez a fo ly a m a t a régihez h a so n ló p o z í­ c ió k elfo g lalásáh o z v e z e te tt, és arró l sincsen szó - e lő re b o c sá th a tju k - m in th a az ú jo n ­ n an m e g h ó d íto tt h a d á llá so k a t s ik e rü lt v o ln a m e g ta rtan i. A m in t az 1. táblázat m u ta tja , az 1 9 2 1 —1 9 4 4 k ö z ö tti id ő sza k b a n a k ü lü g y i tá rc a összes k in e v e z e tt a lk a lm a z o ttja k ö z ö tt 1 9 2 1 -b en leg n a g y o b b az a ris z to k ra tá k arán y a , 7%-os részesed ésü k e lle n b e n fe lé t sem é rte el az e m líte tt 1 9 1 7 . évi 16%-os sz in tn e k . A fogalm azói k a ro n b elü l u gyan valam ivel tö b b e n v o lta k , de csak an n y iv al, h o g alig h a la d tá k m eg az 19 1 7 -es a rá n y felét. S jó lle h e t szá m u k 1 9 2 2 -b en e m e lk e d e tt, g y a ra p o ­ d ásu k n em ta r t o t t lé p é s t az a p p a rá tu s eg észén ek g y arap o d ásáv al, így viszo n y lag o s c sö k ­ k e n é sü k m á r e k k o r e lk e z d ő d ö tt, h o g y a z u tá n a h a n y a tlá s végig az egész id ő sz a k b an fo ­ ly a m a to sa n fo ly ta tó d jé k . Ha az a b sz o lú t lé tsz á m u k a t te k in tjü k , a k k o r visszaszo ru lásu k teljesen m o n o to n n a k m u ta tk o z ik . H a a fo ly a m a to t az egész létsz á m h u llá m zá sá n ak függvényében sz e m lé ljü k , a k k o r a k é p ném ileg m o zg alm asab b : a visszaesés fő tre n d je az id ő k ö zi és csek é ly e m e lk e d é se k e n k e re sztü l é rv én y esü l. U g y a n a k k o r é rd em es felfi­ gyelni arra a té n y re , h o g y az összlétszám alak u lása az a ris z to k ra tá k sz á m á n a k a la k u lá­ sánál jóval n ag y o b b k ilen g ések et m u ta t, am i v iszo n t arra vall, h o g y a tá rc a szem ély i á l­ lo m á n y á n a k az a ris z to k ra tá k szám a az egyik leg álla n d ó b b - h a u gyan n e m a leg állan ­ d ó b b — e lem ét a lk o t ta .21 H a e le m z é sü n k e t to v á b b fin o m ítju k és a rra k e re sü n k v álaszt, h o g y vajon a kü lü g y i szolgálat h á ro m nagy te rü le te k ö z ö tti m eg o szlásu k a k é t v ilág h áb o rú k ö z ö tti k o rsz a k ­ b a n , illetve a m á so d ik v ilág h áb o rú éveib en is az első v ilág h áb o rú e lő ttih e z h a so n ló nagy a rá n y ta la n sá g o t m u ta t-e , a k k o r — a 2. táblázat a d a ta in a k ism e re té b e n — m eg in t csak nem leges v é le m é n y t kell fo rm á ln u n k . H iszen a d ip lo m á c iai szo lg álat a risz to k ra ta tag ­ ja in a k az a rá n y a m ég a leg m ag asab b p o n to n sem v o lt tö b b 25% -nál, am i a z t je le n ti, hogy am íg 191 7 -b en m ég m in d e n h á ro m d ip lo m a ta k ö z ü l k e ttő a risz to k ra ta v o lt, addig m o st csu p án m in d e n négy k ö zü l egy. S m ég ez az a rá n y is az évek so rán to v á b b k ise b ­ b e d e n . M ár 1 9 3 7 -b en c su p á n m in d e n tiz e d ik d ip lo m a ta fő n e m e si szárm azású , m ajd lé­ nyegében ezzel a k ép p el z á ru lt - az id ő k ö z b e n i n e m túlság o san je le n tő s m ó d o su lás u tá n — az egész k o rsz ak . A k ö z p o n ti ig azg a tásb an a sz ám u k visszaesése u gyan nem a n n y ira d ra sz tik u s m in t a d ip lo m áciai p á ly á n , m in d a z o n á lta l az 1 9 1 7 -b en k o n s ta tá lt m in teg y 20% -os a rá n y u k n a k így is csak á lta lá b a n a felé t é rik el. A h arm in c a s év ek b en 50

ré szv ételü k it t valam elyest ja v u lt. Á m e m ö g ö tt n e m te k in té ly e s szem ély iség ek m egjele­ n ését lá th a tju k , h a n e m csu p á n n é h á n y fia tal ú jo n c é t. A k o n z u li sz o lg álato n belü li a rá n y u k százalék o san szám ítv a lá th a tó la g igen nagy k i­ té ré se k e t m u ta t, m ivel az o n b a n n ag y o n kis szá m o k ró l van szó , m in d e n ily e n irá n y ú k ö ­ v e tk e z te té s félrev ezető le n n e . A d o lo g lén y e g é t in k á b b o tt kell k eresn i, h o g y a hu szas évek elején a k é p z e tt d ip lo m a tá k b a n m u ta tk o z ó erő s h iá n y so h a n e m lá t o tt le h e tő sé ­ get n y ú jto tt a k o n z u li p ály án é lő k n e k a rra , h o g y az á h íto tt d ip lo m á cia i s tá tu s b a k e rü l­ je n e k , a fiatal a ris z to k ra tá k p ed ig m á r eleve táv o l v o lta k a ttó l a g o n d o la ttó l, h o g y a k ü lszo lg álatn ak a k o n z u li te r ü le té t v álasszák .22 M indezek u tá n arra a k érd é sre kell v álaszt k e re s n ü n k , h o g y m ik le h e tte k az o k a i az a risz to k rá c ia ilyen lá tv á n y o s szám b eli visszaesésének. Mivel a m a g y a r arisz to k rá c ia tú l­ n y o m ó h á n y a d a leg itim ista v o lt — ta g jain a k zö m e fő n em esi ran g ját a H a b sb u rg o k tó l k a p ta , vagy h a m á r v o lt is k o ro n á s c ím e re , a k k o r a m ag asab b m é ltó s á g o t, ú jab b k iv á lt­ sá g o k at, h iv a ta lt —, ez é rt (fő leg k e z d e tb e n ) n em kevés averzióval v is e lte te tt a v o lt u ra l­ k o dó jával szem b en e sk ü jé t m egszegő, „ f e lk a p a s z k o d o tt” , n em is k a to lik u s h itű k o r­ m ányzóval szem b en . E g y é b k é n t is a k irály n élk ü li k irály ság in té z m é n y é t u g y a n o ly a n id egenkedve sz e m lé lte , m in t ah o g y a fü g g etlen n é v ált, ám u g y a n a k k o r te rü le té n e k egyh a rm a d á ra z s u g o ro d o tt, K e let-K ö z é p -E u ró p a eg yik leg g y en g éb b országává v ált á lla m o t sem te k in th e tte am a b iro d a lo m u tó d a k é n t, a m e ly e t képviselve ő vagy e lő d e i egy első­ rangú e u ró p a i n a g y h a ta lo m te k in té ly é n e k fé n y é b e n s ü tk é re z h e tte k . A zo k b an a csalá­ d o k b a n , am e ly e k b e n a d ip lo m áciai p ály a h a g y o m á n n y á v ált, n e m a re n d i-n e m z e ti g o n ­ d o la tk ö r v o lt az u ra lk o d ó eszm e, h a n e m so k k al in k á b b a d in asztiah ű ség , a szu p ran acio n ális felfogás. A H ab sb u rg o k 1 7 1 0 -b en lé te s íte tté k az első á lla n d ó d ip lo m á cia i állo ­ m á sh e ly e k e t k ü lfö ld ö n , s a rá k ö v e tk e z ő k é t év század ban az E sterh á z y c salád b ó l 8 (!), a S z éch én y iek és Z ic h y e k k ö zü l h á ro m -h á ro m , az A p p o n y i, a R eviczky és a S zápáry családból k é t-k é t fő tö l t ö t t be n a g y k ö v e ti, illetve k ö v e ti á llá st.23 (T e rm é sz e te se n jóval tö b b e n v o lta k a z o k a család ta g o k , a k ik u gyan d ip lo m a ta k é n t te v é k e n y k e d te k , de n em e m e lk e d te k ily en m ag asra.) E k k o r az E ste rh á z y a k szin te te lje se n távol m a ra d ta k a p á ­ ly á tó l, és csak 194 2 -b en lé p e tt szo lg ála tb a m in isz te ri se g é d titk á rk é n t a g ró fi ágból egyik fiatal sa iju k , E ste rh á z y A n d o r. A S z á p á ry ak k ö z re m ű k ö d é se k im e rü lt a lo n d o ­ ni k ö v et e m líte tt szereplésével. A S zéch én y i család b ó l sz in té n csu p á n egy szem ély j ö t t , a m ár e m líte tt w ash in g to n i (m a jd k é ső b b lo n d o n i) k ö v et. A Z ic h y e k k ö z ü l D o m o k o s nevével ta lá lk o z h a tu n k ; ő 1 9 3 0 és 1 9 3 8 k ö z ö tt v o lt a Dísz té r á llo m á n y á b a n , e lő b b a k ö z p o n tb a n d o lg o z o tt, m ajd a bécsi k ö v etség re k e rü lt. S zerep e n e m sz á m o tte v ő , k ö v etségi a tta s é k é n t v e te tte le az u n ifo rm ist az A n sch lu ss u tá n . (A b u k a re sti k ö v e tk é n t em lí­ t e t t b á ró R u b id o -Z ich y Iván a c sa lád n ak ro k o n a , de n e m le sz á rm a z o ttja , a b á ró i m él­ tó sá g o t is csak 190 5 -b en n y e rte el R u b id o -Z ic h y R ad o slaw fő isp á n .)24 Az A p p o n y i, a P álffy és a R ev iczk y n ev et h iá b a k ere ssü k a k o rsz a k h iv atáso s m a ­ g y ar d ip lo m a tá i k ö z ö tt .25 (K ö z ism ert g ró f A p p o n y i A lb e rt szerep e a tria n o n i b é k e sz e r­ z ő d és aláírása k ö rü l, m ajd a N ép szö v etség m a g y a r fő d e le g á tu sa k é n t k ife jte tt te v é k e n y ­ sége, ellen b en e zek a tisztség ek n e m k ö tő d te k a k ü lü g y m in isz té riu m á llo m á n y á h o z .) N em h a to t t ö sz tö n z ő le g az se m , h o g y az első v ilág h áb o rú u tá n , illetve m á r a h á b o rú so rán is a széles k ö z v éle m én y b e n e rő sen m e g c sa p p a n t a d ip lo m á cia p resztíz se. H iszen a négyéves v é rö zö n a z t a n é z e te t su g allta nagy erő v el, h o g y a n e m z e tk ö z i k a p c so la to k 51

in té z ő i valójában te h e te tle n e k , n in c sen ek o ly an e sz k ö z ö k b irto k á b a n , a m e ly e k alk a l­ m asak le n n é n e k a n e m z e te k k ö z ö tti v iszály o k felo ld á sá ra , b ék és e lin tézésére. M eg állap íth atju k te h á t, h o g y az a risz to k rá c ia táv o lm arad ásáb an v alószínűleg ilyen szu b jek tív té n y e z ő k já ts z o tta k részb en sz e re p e t. In n en nézve visszav o n u lásu k saját a k a ra tu k b ó l tö r té n t . L é te z e tt a z o n b a n tá rsa d a lm i n y o m á s is, am ely sz in té n eb b e az irán y b a h a to tt. K ö z ism e rt m ó d o n az e lle n fo rra d a lm i re n d sz e r n e m csu p á n a fo rra d a l­ m a k e lő tti h e ly z e te t re s ta u rá lta , h a n e m k e re té b e n — fő leg a h ú szas év ek elején , m ajd a h a rm in c a s év ek d e re k á tó l — nagy erővel tö r t u ta t m ag á n a k a tö r té n e tírá s u n k által „ h a r­ m a d ik e rő n e k ” n e v e z e tt h e te ro g é n ö ss z e té te lű , nagy tö m e g e k e t m ag áb an fo g laló k ö ­ zé p o sz tá ly . A z á lta la b e fo ly á so lt k ö zv éle m én y n em c sa k a m ag y ar n eg y v en n y o lc sz e m p o n tja it n em re s p e k tá ló „ b a lih a u sp la tz i” szellem et íté lte el, de vele e g y ü tt — n e m ép p e n a la p ta la n u l — a z t az a risz to k rá c iá t is, am ely a n e m z e t sorsa irá n t o ly a n n y ira k ö ­ z ö m b ö s v o lt, h o g y — ú g y m o n d — m ég a tria n o n i b ék e k ö v e tk e z m é n y eiv e l sem v o lt tis z ­ tá b a n .26 É s h a a z t n e m tu d ta elé rn i, h o g y a k ié p ü lő fü g g etlen m ag y ar k ü lü g y i szolgálat m ellőzze a k á r h o z ta to tt „ b a lih a u sp la tz i” szellem et m ag u k k al h o z ó tisz tv ise lő k e t — ny o m ása arra irá n y u lt, h o g y k ö z ü lü k leg aláb b a k ö z é p o sz tá ly fiai ju ssa n a k m in d n a ­ g y o b b sz ó h o z, m e lle ttü k p edig k a p ja n a k szere p et a z o k is, a k ik k o rá b b a n a m agy ar ál­ lam alk alm azásáb an á lltak . Ily e n fo rm á n b iz o n y o s fa jta d e m o k ra tiz á ló d á s já ts z ó d o tt le a k o rszak m ag y ar k ü lü g y i sz o lg álatáb an , am e ly e t k ü lö n b e n az 1 9 2 0 -b an lé tre h o z o tt külügyi s z a k ta n fo ly a m c é lk é n t k im o n d o tta n is m e g fo g a lm a z o tt.27 Bár a k o rszak a d o ttsá g a i m ia tt — gazdasági p angás, h a ta lm a sra d u z z a d t tisztv iselő i k ar - saját d ip lo m a ta u tá n p ó tlá s k ik é p z é sé n e k igen c sek ély ek v o lta k a leh ető ség ei, az id ő m úlásával, a m á r h ú szas évek elején is tö b b n y ire ja v a k o ra b eli v o lt k ö z ö s m ú ltú d ip ­ lo m a tá k n y u g á llo m á n y b a vonulásával egyre in k á b b a szem élyi á llo m á n y o ly a n jelleg ű átszerv ező d ése z a jlo tt le, am ely a „ h a rm a d ik e rő n e k ” k e d v e z e tt. T o v áb b i té rfo g la lá ­ su k a t p edig a k é ső b b ie k b e n ism ét az a risz to k rá c ia részérő l m e g m u ta tk o z ó v isszah ú zó ­ dás is se g íte tte . A fasiszta N ém eto rsz ág ex p a n z ió já ró l, a szab ad k éz p o litik á já t m in d in k á b b felad ó , eg y o ld alú n é m e t o rie n tá c ió ra v áltó m ag y ar k ü lp o litik a i g y a k o rla tró l van szó, a m e ly e t az arisz to k rá c ia id eg en k e d v e szem lélt, szem ély es k iszolgálására sem m i sem ö sz tö n ö z te . L egfeljebb a n n y it te t t , h o g y id ő n k é n t a h iv atalo s p o litik a in té z ő in e k fig y elm ét a já rt út v árh ató an k a ta s z tró fá b a to rk o lló v o ltá ra ir á n y íto tta .28 Az ed d ig iek b en te h á t m e g á lla p íto ttu k , h o gy az o s z trá k -m a g y a r k ü lü g y i szo lg álat­ h o z k ép est az a ris z to k ra tá k a rá n y a m á r eleve m in teg y fele a k o rá b b ia k n a k , és részv éte­ lü k a k o rsz a k végére a fé ln e k a felére z su g o ro d ik . M ásfelől a z o n b a n lá ttu k , h o g y a h ú ­ szas évek elején k ié p ü lő fo n to s k ü lfö ld i á llo m á sh ely e k első p o sz tja it nagy szám ban szállják m eg g ró fo k és b á ró k . A tisz tá n lá tá s é rd e k é b e n e z é rt fe le le te t kell a d n u n k arra a k érd ésre, h o g y a fo g alm azó i k a r b első sz e rk e z e té b e n m ily en h e ly e k ju t o tt a k az arisz­ to k ra tá k n a k . A k ü lü g y m in iszte ri szék b e n 192 2 -ig g y a k ra n ü lte k a risz to k ra tá k . Som ssich Jó z s e f­ ről, C sáky Im rérő l k o rá b b a n m ár e se tt szó. E b b en az id ő sz a k b an g ró f T eleki Pál rövid eb b ideig négy ízben is b e tö ltö tte - h á ro m alk alo m m al k o rm á n y e ln ö k i te e n d ő i m el­ le tt - a k ü lü g y m in isz teri p o sz to t. G ró f B ánffy M iklós v iszonylag h o sszú - 1921 áp rili­ sától 1922 d ecem b e ré ig ta r tó - m im iszterségével z á ru lt a g ró fo k k o rsz a k a . A k ö v e tk e ­ 52

ző tö b b m in t k é t é v tized b en csu p án k é t rö v id eb b id ő sz a k b an k e rü lt a risz to k ra ta a külügy élére. A B eth len -k o rsz ak végén -

1 9 3 0 d e c e m b e ré tő l 1931 a u g u sztu sáig - g ró f

K árolyi G y u la, 191 9-ben az ara d i e lle n fo rrad a lm i k o rm á n y e ln ö k e , m ajd B eth len b u ­ kása és G ö m b ö s u ralo m ra ju tá s a k ö z ö tti e s z te n d ő b e n ú jfe n t k o rm á n y fő , és 1 9 3 8 d e ­ c e m b e ré tő l 1941 ja n u á rjá b a n fia ta lo n b e k ö v e tk e z e tt haláláig C sáky István g ró f.29 Az állam i a lk a lm a z o tta k a t a n n a k id ején 11 fizetési o sz tá ly v a la m e ly ik éb e so ro ltá k b e, az első fizetési o sz tá ly b a a m in is z te re ln ö k k e rü lt, a m á so d ik b a a m in isz te re k . A re n dkívüli k ö v e tté és m e g h a ta lm a z o tt m in isz te rré k in e v e z e tt d ip lo m a tá k a II., III. vagy a IV. fizetési o sztály b a s o r o lta tta k be. Ez vo lt a csúcs, a m it egy d ip lo m a ta e lé rh e ­ te t t. A k ö z p o n ti szo lg álatb an az á lla m titk á ri m u n k a k ö r je le n te tte a legm agasabb ra n ­ g o t, ő v o lt a k ü lü g y m in iszte r á lla n d ó h e ly e tte s e , a v e z é rtitk á r. H ely e a III. fizetési o sz­ tá ly b a n v o lt. Mivel a fo rm ális eg y en lő ség e llen ére a d ip lo m á c iai b e so ro lá sn a k és c ím e k ­ n ek volt a leg n ag y o b b te k in té ly e , a k ü lü g y m in isz te r á lla n d ó h e ly e tte s e sem á lla m titk á r, h an em rendkívüli k övet és m e g h a ta lm a z o tt m in isz te r v o lt. M ár a d u alizm u s k o rsz a k á ­ ban leh ető v é te tté k , hogy a k o n zu li p á ly á n is el lehessen érn i a re n d k ív ü li k ö v e te k n e k és m e g h a ta lm a z o tt m in is z te re k n e k já r ó — h a n e m is a leg m ag asab b — fizetési o sz tá ly t, így az I. o sz tá ly ú fő k o n z u lo k a t a IV . fizetési o sztá ly ille tte m eg. A m in t a 3. táblázatból kiviláglik, a hú szas é v ek b en az a ris z to k ra ta szárm azású k ü l­ ügyi tisztv iselő k n ek általáb a n egy n e g y ed e b irto k o lta a leg ran g o sab b h e ly e k e t. A h ú ­ szas évek d e re k á tó l a h arm in ca s évek elejéig ta r tó n ö v ek ed éssel, a g en eráció s váltással az a risz to k ra tá k nem ta r to t ta k lé p é st: m ég a m e g ü resed ő h e ly e k n e k is csu p á n egy ré ­ szét fo g lalták el. G ró f K hu en -H éd erv áry S án d o r, m ajd b á ró V illani F rig y es m ég a h ú ­ szas év ek b en , a h arm in cas évek d e re k á n b á ró A p o r G á b o r, m á so d ik feléb en p ed ig b áró B akach-B essenyey G yörgy k a p o tt ily en k in ev ez ést. 1 9 4 4 -b en m á r csa k ő k k e tte n k é p ­ v iselték az a risz to k rá c iá t e b b e n a k a te g ó riá b a n . A z o rszág n é m e t m egszállása u tá n Ba­ kach-B essenyey is c s a tla k o z o tt a z o k h o z a k ö v e te k h e z , a k ik le m o n d á su k k a l tilta k o z ta k a n é m e t lépés ellen, A p o r G á b o r a z o n b a n n e m h a g y ta el állo m á sh e ly é t, a v a tik á n i k ö ­ vetséget. A z a risz to k rá c iá n a k a csú c so k ró l való tá v o zá sá t m ég in k á b b szem léletessé te sz i, ha az összes rendkívüli k ö v et és m e g h a ta lm a z o tt m in isz te r k ö z ö tti h e ly ü k e t n é z z ü k . Nos, ez e setb en a 3. táblázatból a z t o lv a sh atju k le, h o g y a h ú sz a s é v e k b e n átlag m in d e n m á­ so d ik ily en m agas m éltóság b an a risz to k ra ta v o lt, elle n b en a h a rm in c a s é v ek b en a rá ­ n y u k n ag y jáb ó l az a risz to k rá c iá n b elü li v isszaszo ru lásu k k al p á rh u z a m o sa n h a la d t.30 Az I. o sz tá ly ú fő k o n z u lo k k icsin y tá b o rá b a n csak 1 9 4 4 -b e n tű n ik fel az első arisz­ to k ra ta : b á ró A bele Egon so k év tized es k o n z u li te v é k e n y sé g é t h o n o rá ltá k ezzel a m él­ tósággal. A h ie ra rc h ia alsó p o n tja in — m in isz te ri seg éd fo g alm azó , m in isz te ri fo g alm azó , m i­ niszteri se g é d titk á r, m in iszteri titk á r, m in iszteri o sz tá ly ta n á c so s és m in isz te ri tan á c so s, illetve követségi a tta sé , II. és I. o sz tá ly ú k övetségi titk á r , II. és I. o sz tá ly ú követségi ta ­ nácsos — elvétve ta lá lu n k a risz to k ra tá k a t. H a e g y ik éb e n -m ásik áb an időlegesen n em is tű n te k fel, ez a belső m o b ilitással, a „ sz a m á rlé tra ” fo k a in v aló elő reh alad ással függ öszsze; te h á t ha - p éld áu l - az egyik évben n e m v o lt senki a m in iszteri seg éd fo g alm azó k k ö z ö tt, a n n a k az az o k a , hogy id ő k ö z b e n e lő lé p te tté k ő t vagy ő k e t m in isz teri fo g alm a­ zóvá és így to v áb b . 53

E llenben a k o n z u li p á ly a alsó fo k á n , a k o n z u li a tta s é k k ö z ö tt az egész k o rsz ak b a n n em volt a risz to k ra ta , am i sz in té n a z t illu sztrálja, h o g y a fiatal a ris z to k ra tá k - h a m á r e lh a tá ro z tá k , h o g y k ü lü g y i p á ly á ra lé p n e k — n em k é n y sz e rü lte k a jóval k iseb b te k in té ­ ly ű k o n z u li te rü le tre , h a n e m a k ö z p o n ti igazgatásban k e z d té k m ű k ö d é s ü k e t, a h o n n a n k ö v etség ek re ju th a tta k . Az ed d ig iek so rán m ár tö b b s z ö r k e rü lt sz ó b a az, h o g y a d ip lo m á cia i b e so ro lá so k ­ n a k n em csak a k o n z u lin á l, de a m in iszteriálisn ál is jó v al n ag y o b b v o lt a p resztíz se. Ez le h e te tt a leg fő b b o k a a n n a k , h o g y k u d a rc b a fu lla d ta k az egységes h ie ra rc h ia m e g te ­ rem tésé re irá n y u ló k ísé rle te k . Á m n e m c sa k az ily en e rő fe sz íté se k n em v e z e tte k e re d ­ m é n y re , h an em m ég a z t sem tu d tá k e lérn i, h o g y az egyes á g a z a to k o n b elü l a b e so ro lá ­ so k d zsu n g eléb en re n d e t te re m tse n e k . A k ö z p o n ti szo lg álatra b e re n d e lte k ra g a sz k o d ­ ta k d ip lo m áciai b e so ro lá su k h o z , és n em e g y sz e r az is e lő fo rd u lt, h o g y a kö vetség re ve­ zén y elt tisztv iselő k n em k a p ta k d ip lo m áciai b e so ro lá st, h a n e m c su p á n k ü lfö ld i szo lg á­ la tu k id ejére ru h á z tá k fel ő k e t - e re d e ti b e so ro lá su k é rin te tle n ü l hagyásával — d ip lo ­ m áciai cím m el. (P éld áu l g ró f S em sey A n d o r m in isz te ri seg éd fo g alm azó 1 9 2 5 -b en a ró ­ m ai követségen szo lg ált, s e rre te k in te tte l fe lru h á z tá k a k ö vetségi a tta sé i cím m el, de nem le tt a tta s é .) A z in k o n g ru e n c ia az egész k o rsz ak b a n m eg v o lt, e se te n k é n t p ed ig o ly an je le n tő s sé v ált, h o g y az a d e k v á t b e so ro lá sú a k erő s k isebb ségb e k e rü lte k a t ö b ­ b iek k el szem b en . A le g ta rk á b b eb b ő l a sz e m p o n tb ó l a D ís z té re n v o lt a k é p . 1 9 3 6 -b an p é ld áu l, a m ik o r a k ö z p o n ti igazgatásban összesen tiz e n k é t a ris z to k ra ta d o lg o z o tt, k ö ­ zü lü k csu p án h á ro m v o lt m in isz te riá lis b e so ro lású . N y o lcán elvileg a d ip lo m á cia i te s tü ­ le th e z ta r to z ta k , a tiz e n k e tte d ik p edig k o n z u li b e so ro lá sú v o lt. L egegységesebb a k é p a k o n z u lá tu s o k o n : itt d ip lo m áciai b e so ro lá sú e g y általán n e m fo rd u lt elő , m in iszteriális tisztv iselő k is csak 1 9 3 6 -tó l b u k k a n ta k fel. A k ö v etség ek k ö z b ü lső h e ly e t fo g la lta k é i. Az egész k o rsz a k b a n ta lá lk o z u n k k ö rü k b e n m in iszteriális b e so ro lá sú a k k a l. (S em sey g ró f p é ld á já t m ár e m líte ttü k .) 1930-ig, m ajd 1 9 4 4 -b en k o n zu li tisz tv ise lő k e t (tisz tv i­ s e lő t) is fo g la lk o z ta tta k . E n n e k az vo lt a reális alap ja, h o g y tö b b e se tb e n a k ö v etség ek eg yben k o n zu li sz e re p k ö rt is e llá tta k . E zért ele m z é sü n k a k k o r válik teljessé, h a azt is m egvizsgáljuk, h o g y h o l d o lg o z ta k , tén y leg esen m ily en m u n k a k ö rt lá tta k el az a risz to k ra tá k . A 4. táblázat jó l m u ta tja , h o g y az összes a ris z to k ra ta tisz tv iselő n e k a h ú szas év ek ­ b en á tlag b an a fele v ez e tő i tis z te t tö l tö t t b e , és ez a m agas a rá n y a h a rm in c a s év e k b e n , ső t egészen az 1944-es n é m e t m egszállásig n e m sü lly e d t egy h a rm a d alá, c su p á n m á rc i­ us 19-e u tá n le tt 25 % -o s.31 T e h á t in n e n nézve az e re d m é n y e rő se n m ás, m in t am it a 3. táblázat alap já n le le h e t v o n n i. (P ersze az e lle n tm o n d á s k ö n n y e n fe lo ld h a tó . A m ai szem lélő szám ára p o n to s a n m á r aligha é rz é k e lh e tő e n h ih e te tle n ü l nagy táv o lság o k at rejtő h ie ra rc h iá b a n a fogalm azási tisztv iselő k eleve b iz o n y o s é rte le m b e n v e z e tő n e k szá­ m íto tta k . így m á r a fogalm azási ran g létra k ö z é p ső m e z ő n y é b ő l m in d en to v áb b i nélkül le h e te tt v ezető i fu n k c ió t b e tö lte n i, k ö v etség et ü g y v iv ő k én t v e z etn i, a k ö z p o n tb a n o sz ­ tá ly v e z e tő -h e ly e tte si te e n d ő k e t e llá tn i.) A k ö z p o n ti igazgatásban sú ly u k a t eleve m eg ­ a d ta , hogy az o ly a n n y ira fo n to s v e z é rtitk á ri fu n k c ió - egy alig tö b b m in t e sz te n d ő s m egszakítással — 1 9 2 5 -tő l 1938-ig K h u en -H éd erv áry S á n d o r, m ajd A p o r G á b o r szem é­ ly é b e n a k e z ü k b e n v o lt. A z o sz tá ly v e z e tő k k ö z ö tti a rá n y u k n em v o lt k ie m e lk e d ő e n m agas, de annál lé n y e g e se b b , h o g y a k ü lp o litik a ala k ítá sa sz e m p o n tjá b ó l k ö z p o n ti j e ­ 54

le n tő sé g ű p o litik a i osztály élén k é te s z te n d ő s m egszakítással 1 9 2 0 d e re k á tó l egészen 1 938 d erekáig a risz to k ra ta állt (K h u en -H éd erv áry S án d o r, A p o r G á b o r, B akach-B essen y ey G yörgy). K ülön és részletes elem zést igényel az a ris z to k ra tá k n a k az egyes k ö v e t­ ségek élén já ts z o tt szerep e, a m e ly e t az 5. táblázat sze m léltet. A m in t a tá b lá z a t oly é rz ék le te se n m u ta tja , a követségi h á ló z a t k ié p ü lé sé n e k fo ly a ­ m a ta id ő b e n erő sen e lh ú z ó d o tt. E n n e k első so rb a n anyagi o k a i v o lta k : a h á b o rú t vesz­ te t t, társadalm i-gazdasági fe jlő d ésé b en m e g n y o m o ro d o tt o rszág e re jéb ő l n em f u to tta a k ü lfö ld i k ép v iseletek gyors ü te m ű k ié p íté sé re . Mivel egy k ö v etség m e g n y itá sa m e g h atá ­ ro z o tt p o litik a i s ú ly p o n to k p refe rá lá sá t, m á so k (leg aláb b is v iszo n y lag o s) m ellő z é sé t je ­ le n te tte , a m isszió létesítések so rá t á lla n d ó k ü z d e le m szeg ély ezte. A ta k a rék o ssá g i szem ­ p o n t érv én y esü lését lá th a tju k leg in k áb b a k ö v etség ek igen a lac so n y lé tsz á m á b a n , a z u ­ tá n a b b a n , h o g y a k ö v eti p o s z to t szám o s e se tb e n nem tö l tö t té k b e, h a n e m a k épvisele­ te t a lac so n y ab b b eo sztású d ip lo m a tá k k a l ügyvivői m in ő ség b en v e z e tte tté k .32 A z ábra eg yben a k o rsz a k k a ta k liz m á it is felid ézi, h iszen a b écsi, a p rág ai, a v arsói, a p árizsi, a b elgrádi, a m oszkvai, a lo n d o n i és a w a sh in g to n i kö v etség felszám o lása a n é m e t fasiz­ m us agresszív, m ajd h á b o rú s lép ésein e k , illetve a m ag y ar k ü lp o litik a B erlin m elle tti el­ k ö te le z e ttsé g é n e k , a te rü le tg y a ra p o d á so k v aló jáb an n é m e t k ézb ő l v aló elfo g ad ásán ak v o lta k a k ö v e tk e z m é n y e i. É s te rm é sz e te se n u g y a n csa k a v á lto z ó E u ró p a v iszo n y aih o z való alk alm azk o d ás je g y éb e n n y ílt m eg a p o z so n y i, a v ich y , a táv o li to k ió i, a szo m szé­ dos zágrábi követség, illetve n y ito tt k a p u t rövid id ő re is m é t a m o szkvai d ip lo m áciai képviselet. Ha a követség ek m egszületése és m eg szű n ése k ö z ö tti fe h é r m e z ő t n é z z ü k , az arisz­ to k ra tá k k a l k a p c so la tb a n k é t d o lo g a zo n n al sze m b eszö k ik . Az e g y ik az, h o gy sz in te k i­ zárólag a z o k o n a k ép v iseletek en fo g laltak el v e ze tő h e ly e t, a m e ly e k 1922-ig lé te sü lte k : a k é ső b b k e le tk e z ő k ö v etség ek en je le n lé tü k egészen m in im ális, és e g y b en m in d h á ro m h e ly e n igen rövid léleg zetű v o lt. E n n e k a je len ség n ek az o k a sz o ro s összefüggésbe h o z ­ h a tó a k o rá b b i elem zésein k e re d m é n y é v e l, m ely sz e rin t a h ú szas évek elején a k iép ü lő kü lü g y i szolgálat - ha k é p z e tt d ip lo m a tá k a t a k a rt so ra ib a n lá tn i - rá vo lt szo ru lv a a volt k ö zö s o s z tr á k - m a g y a r te s tü le t tagjaira. K ö z ü lü k a z o k , a k ik h a jla n d ó k v o lta k t o ­ vábbszolg álni, k ö n n y e n ju t o tt a k fo n to s és szép fe la d a tk ö rö k h ö z . K é ső b b ez az u tá n p ó t­ lási fo rrá s egy részt e la p a d t, m ásrészt fe ln ő tte k a z o k a d ip lo m a tá k , ak ik vagy a k ö zö s szolgálatban k e z d té k p á ly a fu tá s u k a t, de az összeom lás id ején m ég fia ta lo k , e se te n k é n t igen fia ta lo k v o lta k , h a rm a d ré sz t p ed ig fo n to s p o s z to k o n ju t o tt a k sz ó h o z o ly an sze m é ­ lyiségek, ak ik az é let m ás te rü le te in lé p te k p á ly á ra , a dip lo m áciával való ta lá lk o z á s u k a fo rra d a lm a k u tá n i k o rszak b an tö r té n t. A m ásik d o lo g p edig, a m e ly e t az á b ra p lasztik u san b iz o n y ít az, h o g y az a risz to k ra ­ tá k a leghosszabb ideig az o k b an a fő v á ro so k b an ta r tó z k o d ta k , am e ly e k n e m csak az eu ró p ai p o litik a i é le t sz e m p o n tjá b ó l v o lta k első ran g ú an fo n to s a k , h a n e m a társad alm i élet és á ltaláb an a m in d e n n a p i élet v itele sz e m p o n tjá b ó l is az írig y e lte b b h e ly e k k ö zé ta r to z ta k . Párizs, R ó m a (V a tik á n ) és L o n d o n m in d e n n é l b eszéd eseb b b izo n y sá g e rre. Az ed d ig iek so rán arra tö r e k e d tü n k , h o g y az a risz to k rá c ia h e ly é t a k o ra b e li m agyar k ülügyi szo lg álato n belül m inél so k o ld a lú b b a n m u ta ssu k be. M in d azo n által egy n agyon lényeges sz e m p o n t felvetésével m ég a d ó sak v ag y u n k . N ev ezetesen arról van szó , hogy m in t m in d en társa d a lm i ré te g n e k , c s o p o rtn a k , az arisz to k rá c ia világa is b elü lrő l erő sen 55

m e g o s z to tt v o lt. É s itt n em csu p á n arról van szó , h o g y sebb tisz te le t ö v ezte , m in t a g ró fo k a t vagy a h e rc e g e k e t d ip lo m áciai é le tb e n egy sem je le n t m eg. N em is csu p án v iszo n y o k ró l van szó , a m e ly e k je le n tő s é g é t o ly a n n y ira

a b á ró k a t á lta lá b a n jóval k ev e­ - az u tó b b ia k k ö zü l a m ag y ar a vagy o n osság ró l, a jö v ed elm i sz ám o n ta r to ttá k , h a n e m m a ­

gáról a szárm azásról. M int lá ttu k , az egyes e sz te n d ő k b e n a k ü lü g y i sz o lg á lato n b elül az a ris z to k ra tá k leg­ a lac so n y ab b szám a 12, a legm agasabb p ed ig 2 9 v o lt. A vizsgált 1 9 2 1 - 1 9 4 4 k ö z ö tti id ő szak b an összesen 5 0 fő n e m e srő l van szó (2 4 b á ró és 2 6 g ró f). K o rá b b an m á r végez­ tü n k egy o ly a n ö ssz e h a so n lítá st, h o g y a H ab sb u rg -b iro d alo m d ip lo m á cia i g ép e ze té b e n a csú cso k ra fe lju to tta k családjai m ily e n a rá n y b a n v o lta k m e g ta lá lh a tó k a fü g g etlen m a ­ gyar szo lg áltb an . M ost a rra a k a ro k feleln i, h o g y ez 5 0 k ö zü l m ily e n a rá n y t k ép v iseltek a nagy tö rté n e lm i n ev ek h o rd o z ó i. N os, azt m o n d h a tju k , h o g y m íg a g ró fo k k ö z ö tt m in teg y fele a rá n y b a n tű n n e k fel p a tin á s n ev ek (B á n ffy , B eth le n , C sák y , D rask o v ich , E sterh ázy , K h u en -H éd erv áry , N em es, P allavicini, S z é c h é n y i, S záp áry , T elek i, Z ic h y ), addig a b á ró k k ö z ö tt igazán c sak az A p o r és a B o rn em isza név e m e lk e d ik ki. E félszáz fő n y i főn em esség m in teg y h á ro m n e g y e d része - m ég a k k o r is, h a tö b b e se tb e n m essze sz á z a d o k b a visszan y ú ló n em esi c salád o k le sz á rm a z o tta iró l van szó — a b á ró i vagy a g ró ­ fi k o ro n á t a X IX . szá z a d b a n , so k e se tb e n a kiegyezés u tá n , e se te n k é n t a h á b o rú e lő es­ té jé n vagy a h á b o rú b a n k a p ta . N incs a rra m ó d , h o g y m in d e z t részletesen b iz o n y ítsa m , csu p án arra té r h e te k ki, hogy a k ö v e te k , a m in isz té riu m o sz tá ly v e z e tő i, illetve m ag asab b rangú tisztviselői k ö ré b e n m it is je le n te tt ez k o n k ré ta n . A Szécsen család 1811-ben e m e lk e d e tt grófi ran g ra, a S o m ssich o k eg y ik őse 1 8 1 2 -b en k a p o tt b á ró i, m ajd egy évvel k é ső b b grófi k o ro n á t. A z A m b ró z y a k b á ró m éltó ság a 18 3 8 -b ó l v aló, a g rófi c ím e t a zo n b a n csak 1913 -b an n y e rté k el. A F iá th o k 1 8 5 7 -b en k a p ta k o sz trá k b áró i m é ltó sá ­ g o t, a m ag y ar főnem esség k ö ré b e v iszo n t csak 1 8 7 4 -b en ju t o tt a k . A C sek o n icso k g rófi cím e 1864-re d a tá ló d ik , ö t család fő n e m e si cím erén p ed ig egészen frissen c sillo g o tt az aran y o zás. (F o r s te r 1 9 0 4 , Sem sey 1 9 07 , K o rán y i 1 9 0 8 , B akach-B essenyey 1 9 1 0 és Szilassy 1 9 1 8 ).33 ö ssz e fo g la ló a n te h á t m e g á lla p íth a tju k , h o g y a H o rth y -k o rsz a k kü lü g y i szo lg á la tá­ ban az arisz to k rá c ia m ár a hú szas é v ek b en is c se k é ly e b b sz e re p et já ts z o tt m in t ahogy az a tö r té n e ti k ö zfe lfo g á sb a b e iv ó d o tt, a k é ső b b ie k b e n p ed ig je le n lé tü k m ég k iseb b arán y ú v á vált. Bár n é h á n y a n k ö z ü lü k a k é ső b b ie k b e n igen fo n to s sz e re p e t já ts z o tta k , alap jáb an m aga az a risz to k rá c ia sem v o n z ó d o tt úgy e csillogó, so k a k álta l á h íto tt, iri­ g yelt p á ly a felé, m in t k o rá b b a n . A k ö z é p o sz tá ly h a rm in c a s é v e k tő l ism é te lte n m eg e rő ­ sö d ő b e fo ly ása is c sö k k e n tő h a tá s ú v o lt. V égül a d ip lo m áciai u n ifo rm ist viselő a ris z to k ­ ra tá k n a k csak m in te g y n e g y ed e v o lt tö rté n e lm i m ú ltú család sarja, a tö b b sé g e t a z o k al­ k o tjá k , ak ik a k a to n á s k o d á sb a n , az állam ig azg atásb an és a társad alm i élet m ás te rü le ­ te in sz e rz e tt é rd e m e ik elism erése a lap ján v áltak a risz to k ra tá k k á .

56

1. tá b lá za t Év

A z állásban

F o g alm azó összesen

A ris z to k ra ta összesen

373 464

174 187

26 29

442 419 403 436

173

160 159 155 157 154

28 27 24 24 24 24 23 22 23 23 22 22 20 17

4 ,2 3 ,7

17 15 12

3 ,5 4 ,2 3 ,4

lev ő k összesen

1921 1922 1924 1925 1927 1928 1929

458 459 457 448 470 454

165 163 158 157

1930 1932 1933 1934 1936 1937 1938

461 449

1940 1941

475 463

156 156 151 158

1943

480 360 354

159 168 155

57

A z a ris z to k ra ­ A ris z to k ra ­ tá k a rán y a tá k a fog al­ az összes ál­ m azó i k a ro n lásb an levő­ b elül (% ) k ö n b elül (% ) 7

14,9

6 ,3

15,5 16,2 16,4 14,7

6,3 6 ,4 6 5,5 5,2 5,2 5 4 ,9 4 ,9 5,1 4 ,8 4 ,9

15,2 15,3 15 14,5 14,2 14,6 14,9 14,1 14,1 13,2 10,8 10,7 8 ,9 7,7

2. tá b lá za t D iplo m áciai szolgálat

K ö z p o n ti igazgatás

Év

T eljes

F o g al­ m azó

A risz to k ra ta fő

98 106 88 84

10 11 8 8

10,2 10,4

9 8

12,5 11,8

263 276

72 68 67 69

8 11

282 282

80 77

11

280 255

80 71

258 241 244

71 71 67

322

81

346 187

86

8 7 7

92 99

8 8

létszám

1921 1922 1924 1925

280 349

1927

240 247

1928 1929 1930 1932 1933 1934 1936 1937 1938 1940 1941 1943 1944/1 1944/11

299 284

193

10 11 12 12 11

*A százalék a fogalmazói karon belüli arányt jelzi.

9,1 9,5

T eljes létszá m

Fogalm a zó

174

65 66

14 17

75 71

18 17

201 247 216 230

1 1 ,9 15,9

228 226 217

78 73 71 73

13,8 13

209 209

62 61

13,8 16,9 16,9

204 221 224

62 66 69

206

60

23 5 203

61

8 ,6 8,1 8,7

217 99

8,1

90

15,5 11,9

50 51 52 41

K onzuli szolgálat

A riszto k ra ta fő 2 1 ,5 2 5 ,8 24 24

14

17,9

15

2 0 ,5

15 13

21,1 17,8 19,4

12 12 12 8

19,7 19,4 12,1

7 8

10,1 13,3

9 8

14,8 16

9 5 4

17,6 9 ,6 9 ,8

T eljes létsz á m

Fogaim azó

49

11 15

2 1

18,2 6 ,6

10 10 13 17

2 2 1 1

20 20

19 18

—

—

—

—

68 70 58 69 84 90 92 59 74 102 102 101 131 138 167 149 75 71

17 17 15 17 16 25 23 27

A risz to k ra ta fő

1

7,7 5,9 5,3

—

—

—

—

3 3 3 3 2 1

17,6 18,8 12 13 7 ,4

22 24

2

4 ,5 8,3

15

-

-

3. tá b lá za t Év

A ris z to k ra ­ R en d k ív ü li k ö v et és m e g h a ta lm a z o tt m in isz­ ta összesen te ri ran g b an levő a risz to k ra ­ tá k * fő

1921 1922 1924 1925 1927 1928 1929 1930 1932 1933 1934 1936 1937 1938 1940 1941 1943 1944/1. 1944/11.

26 29 28 27 24 24 24 24

6 8 7 6 6 7 6 5

23 22 23 23 22 22 20 17 16 14 12

A z a risz to k ra tá k százalék áb an

A k ü lü g y i szo lg álat összes re n d ­ kívüli k ö v et és m e g h a ta lm a z o tt m in isz te ri k a te g ó riá b a n levő tisztiv selő je* fő

Az a ris z to k ra ta rk . k ö v e ­ te k és m eg h . m in is z te re k a fe n ti sz á z alék áb an (a 2. és 4 . sz á m o sz lo p a la p ján )

23 28

14 17

43 47

25 22 25 29

12 11 11 16

5 3

25 21 22 14

13 17 17 13

58 55 55 44 46

3 3

14 14

20 19

15 16

3 3 4

14

19

16

14

20 19 19

2 2 2 1

20 12 12 14 8

•Minden esetben a külügyminiszter nélkül.

59

19 20 15

29 29 23

15 21 11 11 10 7

4. tá b lá za t Év

A ris z to k ra ta összesen

1921 1922 1924

26 29 28

1925 1927

27 24

1928 1929

24 24

1930

24

1932 1933 1934

23 22 23 22 22

1937 1938 1940 1941

V eze tő állásb an levő a risz to k ra tá k * fő % 11 13 16 14 13 13 10 7 8 6 8 10 10

20 17

1943 1944/1.

16 14

9 6 5 5

1944/11.

12

3

*A külügyminiszter nélkül.

60

42 45 57 52 54 54 42 29 35 27 35 45 45 45 35 31 36 25

5 . táb lá z at

Bées Bern Berlin Hága Róma Varsó Belgrád Prága Vatikán Párizs Bukarest Stockholm Genf London Szófia Washington Brüsszel Révai. Ül. Helsinki* Ankara Athén Madrid Rido de Janeiro Kairó Buenos Aires Moszkva Lisszabon Pozsony Tokió Teherán Zágráb

Koppenhága Velence

|

j am ikor meg. illetve m ár nem létezett m agyar diplom áciai képvislct

mm Q •

diplom áciai kcpvislct arisztokrata vezetővel a követség m egszűnésének időpontjára nincs közelebbi adat

a revaü (tallini) követség 1928. V II. 3-án H elsinkibe kö ltö zö tt

61

J e g y z e te k 1 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. Szerk. Zsigmond László. I.k. A Berlin-Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936-1938. összeállította és sajtó alá rendezte Kerekes Lajos. Bp. 1962. 9. 2 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. 2. átdolg. kiad. Bp. 1975. 30. 3 Magyar Törvénytár. 1918. évi törvénycikkek és néptörvények. Bp. 1919. 204-205. 4 Haus-, Hof und Staatsaichiv, Administrative Registratur. F 4/460, Konvolut Staatsbürgerschaft, föl. 29-35. 1917 júliusában készült összeállítás a közös külügyi szolgálatban alkalmazott magyar honosságú tisztviselőkről. A magyar honosságú tisztviselőkre vonatkozóan első ízben Diószegi István kö­ zölt invenciózus tanulmányt A magyar értelmiség a közös külügy szolgálatában címmel. Diósze­ gi István: A magyar külpolitika útjai. Bp. 1984. 268- 277. Az osztrák-magyar 1867. évi kiegye­ zés értelmében ismeretes módon a hadügy, a külügyi és azok fedezetének mértékéig a pénzügy közös igazgatásban történt, amelynek finanszírozásáról a két állam meghatározott arányban - ez volt a kvóta - gondoskodott. Egyben arról is történt megállapodás, hogy a közös ügyeket irányító minisztériumokba az egyes országok az általuk fizetett kvóta arányában küldhették tisztviselőket. A tisztviselők megoszlását az ún. delegációk vizsgálták, és a szóban forgó összeállí­ tás is egy ilyen delegációs ülés számára készült. 5 Pritz Pál: Az önálló magyar Külügyminisztérium kialakulása 1918-1919. In: Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Jogtörténeti értekezések, 13. sz. Szerk. Kovács Kálmán. Bp. 1983. 147-161. - A magyar Külügyminisztérium történetét a polgári demokratikus forradalom időszakában első ízben L. Nagy Zsuzsa vázolta A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919. című munkájában. Bp. 1965. 27-30. 6 Pritz: i.m. 152. 7 A 7 azonosítható személy: gróf Ambrózy Lajos, báró Apor Gábor, gróf Béldy Gergely, báró Bornemisza Gyula, gróf Csáky Imre, báró Eperjessy Árpád és báró Malcomes Gyula. N e m a kö­ zös külügyi szolgálatból jött báró König Egon, báró Villani Frigyes és egy Podmaniczky báró, akinek a keresztnevét a lista nem tartalmazza. O L Külügyminisztérium. Eln. 7. tétel 1918— 1919. 41.804/1918. 8 Epeijessy Árpád és Malcomes Gyula. 9 Apor Gábor, Bornemisza Gyula és Béldy Gergely. 10 Ambrózy Lajos és Csáky Imre. (Rajtuk kívül tekintetbe kell venni még báró Szilassy Gyulát, az őszirózsás forradalom - de facto - berni követét, róla majd a követségek kiépülése kapcsán még lesz szó, mivel azonban számításaink csupán magára a külügyminisztériumra vonatkoznak, ezért indokolt személyének a külön említése.) 11 Báró Bánffy Zoltán, báró Hauser Lothar és gróf Woracziczky Károly. 12 Ambrózy, Apor, Bánffy, Béldy, Bornemisza, Csáky, Eperjessy, Hauser, Villani, Woracziczky. 13 O L Külügyminisztérium. A szegedi külügyminisztérium anyaga. 14 Részletesebben Pritz: i.m. 15 O L Külügyminisztérium. Eln. 57. k. Személyi ügyek A-W. 16 Behatóbban 1.Pritz: i.m. 17 Legújabban 1. Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. c. alapvető fontosságú munkáját. Bp. 1983. 18 Harrer Ferenc: Egy magyar polgár élete. Bp. 1968. 387. 19 Romsics Ignác: Gróf Bethlen István politikai pályaképe 1901-1921. Kandidátusi értekezés. Kézirat. 1983. 20 A diplomáciai képviseletek kiépülésének teljes áttekintését 1.Pritz Pál: A magyar Külügyminisz­ térium története a húszas évek első felében. In: Bolgár Elek emlékkönyv. Bp. 1983. 21 A külügyminisztérium általában évente összeállította a külügyi apparátusban foglalkoztatottak szolgálati beosztását és azt 1921-ben induló hivatalos lapjában, a Külügyi Közlönyben tette köz­ zé. (A közlönyt 1927-től bizalmasnak minősítették, és abba csak a szolgálat tagjai nyerhettek

62

betekintést.) A megadott számok tehát azokra a konkrét időpontokra érvényes, amelyekben az egyes kimutatások készültek, (tgy - például - 1921. XI. 15., 1922. V. 1., 1924. IV. 20 , 1925. II.1.) A Külügyi Közlönyben utoljára 1943-ban közöltek ilyen áttekintést, ezért az 1944. évre vonatkozóan a Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1944. évi kötetét, valamint a március 19-i német megszállás nyomán történt jelentős változtatások miatt ugyanaz év derekán kiadott Pót­ füzetet használtuk. Az egyes táblázatok elkészítéséhez szükséges alapszámítások elvégzéséért Süveges Piroskát, a %-olásokért valamint az 5. sz. melléklet megrajzolásáért Tury Katalint illeti köszönet. Fontos tudni, hogy a táblázat első oszlopában megadott számok messze alacsonyab­ bak a külügyi szolgálatban foglalkoztatottak összlétszámánál, hiszen ez utóbbiba a tiszteletdí­ jas, szerződéses, napidíjas, napibéres stb., illetve máshonnan kirendelt személyek is beletartoz­ nak. Így - például - az 1921. XI. 15-i teljes létszám a megadott 373-mal szemben 503, az 1924-re közölt 442-vel szemben 612. Másfelől a tényleges létszámok eltérnek - sokszor szá­ mottevő mértékben - a külügyminisztérium számára az állami költségvetésben megszabott elő­ irányzatoktól. Az arisztokratákra vonatkozó adatgyűjtés kizárólag a fogalmazói kar tényei alap­ ján történt, hiszen feltételezhető, hogy csak egészen kivételesen és nem huzamosabb időre ju­ tottak - mi egyetlen ilyen esetet ismerünk - irodai munkára. 22 A 2. táblázat forrásaira 1. a 21. j. A konzuli szolgálatból a diplomáciai életbe kerültek sikeres előmeneteli lehetőségét jól mutatja Alth Waldemar, Ambró Ferenc, Apor Gábor, Bornemisza Gyula, Ghika György, Nelky Jenő, Pelényi János, Rudnay Lajos, Szabó György, Tahy László, Woracziczky Károly - és itt most csupán a követi rangot elértek nevét soroljuk -, akik mind­ nyájan konzuláris munkával kezdték pályájukat. 23 Sieder, E.: Österreichs Botschafter und Gesandte zwischen Wiener Kongress und erstem Welt­ krieg. A bécsi egyetemen 1969-ben megvédett egyetemi doktori értekezés. 50. és Matsch, E.: Geschichte des Auswärtigen Dienstes von Österreich(-Ungam) 1720-1920. Wien-Köln-Graz, 1980. 108-128. adatai alapján. Az osztályozás Erich Siedertől származik, adatai azonban nem pontosak. így ő csupán 6 Eszterházyról tud, ellenben 2 Szápáry helyett hármat említ, a Pálffyak közül pedig - konkrét felsorolás nélkül - kettőt. 24 A Külügyi Közlöny adatai, illetve Kempelen Béta: Magyar főrangú családok. Bp. 1931. 205. alapján. 25 Reviczky van, de nem az arisztokrata ágból. 26 A külügyi tárca költségvetési vitájában 1926 májusában Kiss Menyhért képviselő hány forgatta fel, hogy a római követ - nevét nem ejtette ki, de mindenki tudta, hogy gróf Nemes Jánosról van szó - „mikor az olasz király aziránt érdeklődött nála, hogy mekkora az a terület, amelyet Magyarországtól elszakítottak, tanácstalanul állott és nem tudta az olasz királyt ebben a tekin­ tetben felvilágosítani”. Az 1922. június 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. XLIII. k. 126. 27 A 8.889. szrendelettel létesített külügyi szaktanfolyam (Budapesti Közlöny, 1920. X. 21 ) az­ zal a céllal jött létre, hogy a maga szerény eszközeivel az utánpótlás nevelésének fórumává vál­ jon. A húszas években a kurzusra évente csupán néhányan jelentkeztek, így ekkortájt eleve na­ gyon szerény keretek között töltötte be hivatását. Ráadásul az anyagi viszonyok szorításában még a csekély számban végzettek mindegyikét sem tudták azonnal fizetett állásba elhelyezni, ezért az évtized derekán - átmenetileg - a tanfolyam szünetelt is. Az új rendszerű képzés ko­ molyabb eredményei a harmincas évek derekán és főleg a második világháborúban értek be. A képviselőházban több alkalommal került viták pergőtüzébe a külügyminisztérium költ­ ségvetési előirányzata és — mai fogalmainkkal - személyzeti politikája. Többek szemében volt szálka az - úgymond - „lekracholt” arisztokraták alkalmazása. Az arisztokratákkal szembeni kritika nem csupán ellenszenvből fakadt, hanem szorosan összefüggött azzal az igénnyel is, hogy a külügyi szolgálat, ha már a politikai elszigeteltségből való kitörésre nincs lehetőség, akkor leg­ alább az ország gazdasági élete, külgazdasági kapcsolatai szempontjából legyen eredményes. Az ilyenfajta munkára azonban az arisztokratákat teljesen alkalmatlannak találták. Haller István így fogalmazott 1925 decemberében: „Nekem is az a felfogásom, hogy lehetőleg iparkodni kell a diplomáciai, a külső szolgálatot valamennyire demokratizálni, éspedig azért, mert bár kétségte­ len dolog, hogy az arisztokráciából rekrutálódó, külföldön Magyarországot képviselő diplomácia 63

bizonyos körökben jobban érintkezést tud találni, mint olyan ember, aki polgári sorból szárma­ zik, akinek tehát összeköttetései és a maga természete is más irányt ad még az összeköttetések keresésében is; viszont azonban az is bizonyos, hogy a polgári sorból származó embernek na­ gyobb érzéke van a reális élet iránt, kétségkívül jobban meg tudja ítélni azokat a dolgokat, ame­ lyek elsősorban dominálnak ma a politikai vélemény kialakulásánál és azokkal a körökkel tudja megkeresni és jobban megtalálni az összeköttetést, amelyek ma már mindenütt a világon na­ gyobb befolyást gyakorolnak a politikai helyzet kialakulására, mint az arisztokrataosztály.” Az 1922. június 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. XXXVII. k. 235. Néhány hónappal később Walki Lajos külügyminiszter egy újabb támadás nyomán szükséges­ nek tartotta, hogy megvédje arisztokrata tisztviselőit. „Én, aki itt Magyarországon éppen a régi városi burzsoáziának vagyok egyik reprezentánsa, mondhatom, én nem tudok semmiféle kivet­ ni valót látni abban, ha az összesen 156 főt kitevő konzuli, diplomáciai és fogalmazási státusban (Walko itt ez utóbbin a központi igazgatás fogalmazói karát érti - P. P.) tényleg tízen grófi és tizenhatan bárói rangban vannak. (Szabó Imre: „Ez a kovász! Ez savanyítja be az egész testü­ letet!) Én azt hiszem, hogy 156-ból 26 nem sok, és ebben kivetni valót nem lehet találni. Biztosíthatom képviselőtársamat, hogy mindezek a tisztviselők nagyon lelküsmeretesen tel­ jesítik kötelességüket és én semmi kivetni valót nem látnék abban, ha ez az arány még kedve­ zőbb lenne az arisztokráciára nézve”.Uo. XLIlI.k. 136. 28 L. erre például őrgróf Pallavicini György 1941. április 8-i levelét Bárdossy László miniszterel­ nöknek és megbízott külügyminiszternek. „Kezdettől fogva meg voltam győződve arról - írja többek között -, hogy ebben a háborúban az angolszászok lesznek a győztesek, mert nyilván­ való volt, hogy az óriási nehézségek és meglepetések ellenére is, vagy talán éppen ezek következ­ tében az Egyesült Államok előbb-utóbb szintén latbavetik egész erejüket. így mindig az a gon­ dolat lebegett előttem, és az a remény táplált, hogy Magyarország kivonhatja magát minden ak­ tív részvétel alól, és képes lesz függetlenségét és hírnevét a leszámolás órájáig megőrizni. Ezzel szemben tudom, hogy az esetben, ha minden meggyőződésem ellenére mégis Németország győz­ ne, Magyarország sorsa amúgyis másodrendű rabszolganép sorsává válnék.” Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. Szerk. Zsigmortd Uszló. V. k. Magyarország kül­ politikája a nyugati hadjárattól a Szovjetunió megtámadásáig 1940-1941. összeállította: Ju­ hász Gyula. Sajtó alá rendezte Juhász Gyula és Fejed Judit. Bp. 1982. 712. sz. 29 Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978. 30 A 3. táblázat forrásaira 1. a 21. j. Módszertanilag talán kifogásolni lehet, hogy míg az összes arisztokratánál azokat is tekintetbe vettük, akik az adott időpontban a külügyi tárcát birtokol­ ták, egy sor más esetben azonban - amint azt *-gal jeleztük - a számok a külügyminiszter nél­ kül értendők. Ennek az a magyarázata, hogy egyfelől egy arisztokrata külügyminiszter kétségkí­ vül tagja annak az együttesnek, amelyet a főnemesi méltóság fűzött egybe, másfelől azonban az, hogy ki üljön bársonyszékbe, elsősorban politikai kérdés, ellenben a külügyi szolgálatban való előmenetel főleg a mindenkori apparátus belső mozgásával függ össze. Vezetőnek tekintettük a központi igazgatásban az osztályvezetőtől a vezértitkárig tehát a miniszter állandó helyetteséig mindenkit, a diplomáciai testületben a követségek vezetőit, tehát az ügyvivőket is, ellenben az ideiglenes ügyvivőket nem. Végül a főkonzulokat és konzulokat vettük számításba. 31 A 4. táblázat forrásaira 1.a 21.j., a módszertani megfontolásokra pedig a 30. j. 32 1927-ben - például - a 22 követi poszton 14 követ volt. 33 Kempelen Béla idézett művének adatai alapján. (Meg kell említeni, hogy a Villani családra vo­ natkozóan Kempelennek sem ez az idézett könyve, sem annak jóval nagyobb változata nem tar­ talmaz eligazítást, ezért hiányzik felsorolásunkból is a nevük.)

64

V A R G A CSABA

Á J O G HINT TÖRTÉNELEM* A jog kétféle felfogása M inden jo g o t ism erő k u ltú rá b a n a jo g fogalm i a z o n o sítá sá t ille tő e n b iz o n y o s k e ttő s ­ séggel ta lá lk o z h a tu n k . T e k in te tte l arra a k iem e lk ed ő sz e re p re, a m it a jo g a tá rsa d a lm i k o n flik tu s o k m eg o l­ d ásáb an , az alap v ető v isz o n y o k re n d e zé sé b en s ezzel a tá rsa d a lo m végső egy ség én ek a b izto sítá sá b a n b e tö lt, m in d e n jo g n a k van egy uralkodó megjelenési formája , am ely le­ h e tő v é teszi felism erését, a z o n o sítá sá t, és ily en m ó d o n a jo g ra tá m a sz k o d ó eljáráso k ­ b an h iv atk o zási vagy igazolási a la p k é n t tö r té n ő felh asz n á lásá t. Ez a m egjelenési fo rm a sokféle le h e t, ám tö b b n y ire a társadalmi gyakorlat b iz o n y o s sa játo sság o k at m u ta tó szókásszerűségéhez, a jo g n ev éb en e ljáró hatósági szervek b iz o n y o s sa játo sság o k at h o rd o z ó döntéseihez vagy a k ife je z e tte n jogalkotásra hivatott szerveknek egy b iz o n y o s m ó d o n és fo rm á b a n tö r té n ő téte le z é sé h e z k a p c so ló d ik . L egújabb k o ri e u ró p a i k u ltú rá n k b a n - a m o d e rn fo rm ális jo g esz m é n y é t alap u l véve - a jo g o t á lta lá b a n té te le z e tt n o rm a ­ szövegnek, ilyen in té z m é n y e k n o rm aszö v eg b en m e g h a tá ro z o tt re n d sz erén e k , vagyis csu pasz instrumentumnak, azaz a jo g o n kívüli c é lo k e sz k ö z é n e k te k in tjü k . U g y an ak k o r egy p illa n a tra sem k étséges, h o g y a jo g ily en felfogása n em a jo g i je le n ­ ségek leírását kívánja h e ly e tte s íte n i. C supán — sa játo s fo rm a i jelzések k el a tu d a to sa n vállalt leeg y szerű sítések k el - a jo g ih o z v e z e tő ú t m eg találását ak arja k ö n n y e b b é és b iz­ to n ság o sab b á te n n i. N em k o rlá to z z a h á t a n n a k igazságát, h o g y a jo g in a k b á rm ily e n fo r­ m áb an tö r té n ő m egjelenése, eszköz-jellege is csa k tá rsa d alm i h a tá sá b a n m u ta tk o z h a t m eg. A jo g n a k működő egészként való felfo g ása p ed ig a m ű k ö d te té s b e n k ö z re já tsz ó m u n k am eg o sztásb eli és szak e m b e rk é p z é si h a g y o m á n y o k a t, a jo g o t é rin tő k ö z felfo g ást és m en talitásb eli ö rö k sé g e t, a joggal élésn ek társa d a lm ila g k ia la k u lt m ó d ja it, s n em u to lsó so rb a n a jogi k o m p le x u sn a k a tá rsa d a lo m é le té b e n b e tö ltö tt valóságos sú ly á t és sz erep ét is a jo g fo g alo m elem évé teszi. E m á so d ik - tá g a b b felfogás te h á t a jo g o t való­ ban társad alm iság áb an , teljes tá rsad a lm i k a p c so la tre n d sz e ré b e n te k in ti. Az így szem lélt jo g a társadalom kultúrájának szerves és jelentékeny, bizonyos határhelyzetekben pe­

dig egyenesen meghatározó fontosságú összetevője. U g y a n ak k o r m aga is k u ltú ra h o rd o ­ zó . H iszen a jo g i k u ltú ra része és k ifejező d ése a tá rsa d a lo m á lta lá n o s viselkedési, é rin t­ kezési, s m in d e n e k e lő tt p o litik a i k u ltú rá já n a k ; u g y a n a k k o r m in t tá rsa d a lm i k u ltú ra v i­ szo n y lag ö n á lló ö sszetevő je, a la k ítja is a tá rsa d a lo m eg észén ek k u ltú rá já t. A jo g a rc u la tá n a k ö ssz e te ttsé g é t valóságos te rm é sz e te m ag y arázza. A társad alm i lé t­ ben m in t k o m p le x u so k b ó l álló k o m p le x u sb a n a jo g k ö z v e títő sz e re p e t vállal. E gyéb közvetítő k o m p le x u so k tó l az k ü lö n b ö z te ti m eg, h o g y m in d e n tá rsa d a lm i c é lt és m o z ­ *A Nemzetközi Jog- és Társadalomfilozófiai Társaság 12. Világkongresszusa (Athén, 1985) Jog és történelem témakörének bevezetéséhez felkérésre készült, eredeti változatában a „Világosság” ha­ sábjain megjelenő előadás alapvető dilemmájának a kongresszusi vita érveit és eredményeit is hasz­ nosító továbbgondolása alapján.

65

gást saját k ö v e te lm é n y re n d sz e ré n átszű rv e, sp ecifik u san jo g i céllá és m ozgássá alak it á t. S aját b eteljesed ési ren d sze re p ed ig a n em jo g itó l k ü lö n á lló v á , m e g k ü lö n b ö z te te tté teszi, s e z t egyre tö b b fo rm ális jeggyel is k ö rü lb á sty á z z a , n y o m a té k o sa n kifejezi. K ü ­ lönállása a tá rsa d a lm i ö sszk o m p le x u sb a n u g y a n a k k o r csa k v iszonylagos, ső t k ritik u s h e ly z e te k b e n á tm e n e tile g el is e n y é sz h e t. H iszén a társad alm i ö ssz fo ly a m a t n em m ás, m in t m in d e n k o ri k ö lc s ö n h a tá so k összessége. V agyis a társad alm i to ta litá s b a n m in d en ö sszetev ő n ek an n y i a sú ly a, a m e n n y i a té n y leg es szerep játszása. Tehát csak konkrét

működése mutatja meg, hogy a jog különállási igényéből mi és milyen mértékben valóságos, ö sszefo g la lv a : a jog a mindenkori társadalmi egésszel kölcsönhatásban fo r­ málódik. Ez teszi lehetővé, hogy különállása kifejlődjék, de ez teszi kölcsönhatását vi­ szonylagossá és látszólagossá is.

Jog és történelem A jo g k é t leh etség es felfogása k ö z ti k ü lö n b sé g téte l d ö n tő fo n to sság ú lesz, h a a jo g s a társad alm i v álto zás ö sszefüggéseire, a jo g és a tö rté n e le m k a p c so latára k é rd e z ü n k . A k ö z v etlen ü l e sz k ö z k é n t és e szk ö z fo rm á já b a n fe lfo g o tt jo g egészen m ás k a p c so la to k a t m u ta t, m in t a m ű k ö d é s é b e n , g y a k o rlati h a tá s á b a n szem lélt jo g i b e re n d e zk e d é s, a m it a tá rsad alo m élete és k u ltú rá ja szerves a lk o tó já n a k te k in tü n k .

A jog mint csupasz instrumentum alakulásában a jogi szféra sajátszerűsége úgyszól­ ván uralkodó szerepet játszik. A zt, h o g y a csu p asz e sz k ö z t m ik é n t fo rm á ljá k , tá rsa d a l­ m i-tö rté n e lm i té n y e z ő k k ö z v e tle n ü l nem igen b e fo ly á so lják . A zaz a tö rté n e lm i ö ssz fo ­ ly a m a t, a k o n k ré t tá rsa d a lm i m eg b ízatás vagy kihívás sz e m p o n tjáb ó l v életlen szerű , esetleges m o z z a n a to k g y a k o ro lh a tn a k m e g h a tá ro z ó b e fo ly ást ab b a n a te k in te tb e n , hogy a jo g e sz k ö z tá ra m ivel, m ik é n t, m ivé a lak ítv a vagy m it k ialak ítv a reagál. A filo z ó ­ fia n y elv én szólva a társadalmiasodásnak a tá rsa d a lo m fe jlő d é sb e n m e g m u ta tk o z ó n ö ­ vekvő te n d e n c iá ja m ag y arázza e z t a látszó lag o s ö n á lló sá g o t. A társad alm iaso d ás a tá r­ sadalm i k a p c so la to k b a n a k ö z v e títe ttsé g , a k ö lc sö n h a tá so k b a n a k ö z v e te ttsé g elő té rb e n y o m u lá sá t je le n ti. A zt, h o g y a te rm é sz e tre v aló h a tá s b a n , látszó lag eg y szerű c éltételezési fo ly a m a to k b a n is m eg szű n ik a k ö zv etlen ség , eg yirányúság. K ö zb en ső k ö z v e títé se k é k e lő d n e k be. Maga a fo ly a m a t egyre tö b b irán y ú v á és tö b b esélyűvé, e g y ú tta l egyre tisz tá b b a n társad alm ila g fe lté te le z e tté válik. H iszen a z o k a társad alm i k o m p le x u so k is, m ely ek e b b en az ö s s z e te tt m o zg ásb an részt vesznek, egyre tisz tá b b a n s h a tá r o z o tta b ­ ban b o n ta k o z ta tjá k ki viszo n y lag o s a u to n ó m iá ju k a t és sajátsze rű ség ü k et. N em m ás ez, m in t az eg y ete m es ev o lú c io n iz m u s lelk e sítő hitével szem b en a jó z a n realizm u s állás­ p o n tja . A n n a k felism erése, h o g y a jo g fejlő d ésé b en az instrumentális kontinuitás az egyik leg fő b b elem . A zaz: az új és új k ih ív áso k ra az új v álaszo k tö b b n y ire n em új esz­ k ö z ö k létreh o zásáv al, h a n e m - az in te lle k tu á lis ö k o n ó m ia , az u tá n z á s, a te h e te tle n sé g erejénél fogva - g y a k ra n a régiek átérte lm ez é sé v e l, új k o m b in á c ió k b a állításával, m á ­ s u tt ism e re te k u tán zá sáv al vagy á tü lteté sé v e l sz ü letn e k . M indez n yilván h ib a fo rrá s o k sokaságát h o z z a m agával, to v á b b á a z t, h o g y az ügy é rd e m é tő l teljesen idegen k ö rü lm é ­ n y e k is d ö n tő b e fo ly á st n y e rh e tn e k . így p éld á u l egy d ö n té si h e ly z e tb e n m e g h a tá ro z ó fontosságúvá n ő h e t, h o g y a k érd éses id ő b e n és h e ly en m ily en régi vagy idegen jogi 66

m eg o ld áso k b iz o n y u lta k — n y elvi vagy k ö n y v tá ri sz e m p o n tb ó l — h o z z á f é r h e tn e k , m egism eri! e tő n e k . Példával élve: g o n d o lju n k csa k a rra, h o g y a szarvával az embert halálra öklelő ökör­ ért való felelősség szabálya m ik é p p e n ö r ö k ítő d ö tt á t év száz a d o k o n k eresz tü l M ezo p o ­ tám ia k u ltú rá ib a n - E sn u n n a tö rv é n y e itő l H am m u rá b i k ó d e x é n á t egészen az ó sz ö v et­ ségi E xodusig. H iszen n em csu p á n azo n o s, d e m in d e n e g y é b tő l e lté rő anyagi és eljárási m eg o ld áso k ö rö k ítő d te k á t, ső t az a v életlen sz e rű tö b b le tre n d e lk e z é s is v á lto z a tla n fo r­ m áb an m eg jelen t, am ely ik a felelő sség et egy fe lté te lh e z k ö ti. N ev ezetesen , h o g y az ál­ lat ö k lelő s te rm é sz e té t m ár elő ző leg h iv atalo san g azd á já n ak a tu d o m á sá ra h o z tá k -e . — Vagy g o n d o lju n k a rra, hog y az angol szo m széd ság b an fe jlő d ő skót jog a X V II. század d e re k á n n é h á n y é v tized a la tt te t te m eg a d ö n tő lép é st a m o d e rn n é válás ú tjá n , m ik ö z ­ b en m agánjogi fo g alo m re n d sz e re h irte le n e ltá v o lo d o tt a k o ra b e li angol h a g y o m á n y tó l, s véglegesen a klasszikus, Ju s z tin iá n u sz tó l ö rö k ö lt m in tá ra sz e rv e z ő d ö tt. A v áltásra nincs m ás m a g y a rá z a tu n k , m in t n é h á n y jo g k ö n y v , m ely a X V I. sz ázad végén s a X V II. század k ö z e p é n g y a k o rla ti an y ag áb an angolszász fo rrá so k ra s h a g y o m á n y o k ra tá m a sz ­ k o d o tt u g y an , ezek k ife jté se k o r és re n d sze re z é sek o r a zo n b a n Ju s z tin iá n u sz tó l m egis­ m ert fo g alm ak h o z és fogalm i m e g k ü lö n b ö z te té se k h e z fo rd u lt segítségért. — V agy m eg ­ em lítem a z t, hogy a beszámithatóság fogalm i k ifejezésén ek alapjául A n gliában m a is az e lm e á lla p o to k o ly an o sztály o z á sa szolgál, a m e ly e t m ásfél évszázada, a v o n a tk o z ó tu d o ­ m á n y o k m egszületése e lő tt egy d ö n tő e n sp e k u lác ió k ra é p ü lő k ife jté sb ő l m e ríte tte k . A m o d e rn pszichológia m á r rég m e g h a la d ta e z e k e t a ta n o k a t — m in d e z a z o n b a n n em v á lto z ta t az o sztály o zás jo g i relev an ciáján , vagyis h o g y jo g i sz e m p o n tb ó l v á lto z a tla n u l a lk a lm a z h a tó a n , a szab ály o zás közege sz e m p o n tjá b ó l lén y eg es k ü lö n b ö z ő sé g e k e t rö g zít K ö v e tk e z te té sü n k te h á t csakis az le h e t, h o gy a jognak mint instrumentumnak a

történelemben viszonylag kötetlen mozgási tere van. É s it t k iin d u ló p o n tu n k eleve az le h e t, hogy eszköz és cél között nincs ekvivalencia. Egy tá rsad a lm i c é lt - a k ia la k u lt h a g y o m á n y o k tó l, sz o k á s o k tó l, k é sz te té s e k tő l fü g g ő en — e lté rő e sz k ö z ö k a z o n o s h a té ­ konysággal szo lg álh atn ak . U g y a n a k k o r az e sz k ö z csu p án eg y etlen — rugalm as, a cselek ­ vés á lta lá n o s k e re té t kijelö lő - összetev ő je a b e fo ly áso lá sn a k . H iszen ö n m a g á b a n , n o r­ m aszö v eg k én t csak a b s z tra k tu m , m ely k o n k ré ttá csu p án érte lm e z ése k o n k ré t g y a k o rla ­ tá b a n , társad alm i alk alm azásáb an v álh at. E zért hiábavaló minden olyan kísérlet, amely a jogból kiindulva az emberi történelmet szándékozik rekonstruálni vagy a történelem alakulásából a jogra egyértelmű következtetéseket igyekszik levonni. P árh u zam o sság p ersze kétségkívül fen n áll: p éld áu l a „jogi a rc h e o ló g ia” p o n to sa n a n n y ira (és egyes tú l­ z ó vélem én y ek k el szem b en úgy v élem , h o g y n em in k á b b ) releváns és n y o m é rté k ű a m ú lt tö rté n e lm i fo ly a m a ta i m ik é n tjé n e k a fe ltá rá sa s z e m p o n tjá b ó l, m in t a m u n k a e sz ­ k ö z ö k , a letelep ed ési vagy é p p e n a ritu á lis szo k á so k arch eo ló g iája. K o n k rét p éld ák k a l élve: aligha m a g y a rá z h a tju k csu p á n a tö rté n e le m gazdasági, p o li­ tik ai vagy a k á r álta lá n o s társad a lm i összefü g g éseib ő l, h o g y a n y u g a ti jo g fe jlő d é sb e n a k ö zö s ró m ai h a g y o m á n y e llen ére m i le h e te tt a m e g h a tá ro z ó té n y e z ő a kontinentális vagy az angol-amerikai minták m in t a fejlő d és k étfé le ú tja k iv álasztásáb an , eszk ö zk én ti m eg fo rm álásáb an és k ö v e té sé b en . A zt sem v e z e th e tjü k le p u sz tá n a tá rsa d a lm i fejlő ­ désből, a n n a k kihívásaiból, h o g y m ié rt és h o g y an in té z m é n y e s e d te k szabad szerződési

formák az egyik re n d szerb en — o ly a n te rü le te k e n , ahol a m ásik b an a trust (v a g y o n tá r­ 67

g y ak n ak m áso k ja v á ra való kezelése sajáto s m orális-jogi k ö tö tts é g e k k e l, c se le k v ő k é p te ­ len ek és féijes assz o n y o k any ag i v é d e lm é tő l kezdve a la p ítv á n y o k és k ö z h asz n ú in té z ­ m é n y e k g o n d o zásá ig ) m áig fe lü lm ú la tla n , re n d k ív ü l a lk a lm a zk o d ó k é sz jo g i k o n s tru k ­ ciója in té z m é n y e s ü lt. A m ásik o ld a lo n v isz o n t, h a k iin d u ló p o n tk é n t a jo g i sza b á ly o ­ zást te k in tjü k , e lfe le d e tt k u ltú rá n k jö v e n d ő k u ta tó ja aligha o lv ash atn á ki a tö rté n e le m k e m é n y , ám v á lto z ó valóságát p é ld áu l az 1936-os szovjet alkotmányból. H iszen ism e­ retes, h o g y a szo v jet tá rsa d a lo m é p íté s a la p o k m á n y a k é n t n o rm a tív e ez szolgált alapul a sztálini id ő sz a k tó l az ö rö k ség á tm e n e ti évein és a h ruscsovi X X . és X X II. SzKPkongresszus tö re k v é se in és egészen az 1977-es új a lk o tm á n y o z á sig . V agy m ik é p p e n k ö ­ v e tk e z te th e tn é n k a m ag y ar tö rté n e le m II. v ilág h áb o rú u tá n i m e g p ró b á lta tá sa ira p é ld á ­ ul a b b ó l, hogy az egyesülési jog k o rai n y ílt és h a tá r o z o tt a lk o tm á n y i d ek larálása (1 9 4 9 ) az a z ó ta e lte lt id ő k b e n , és k ü lö n ö se n je le n ü n k b e n a rész le tez ő szabályozással szigorodni látszik , h o lo tt e z t csak m i, a tö rté n e le m m egélői tu d h a tju k , h o g y m in d ez m ö g ö tt v alójában n e m m ás, m in t egy p u sz ta v e rb a litá sn a k az élő g y a k o rla tta l tö r té n ő felváltása rejlik. D ilem m án k lé n y eg é b en a k k o r sem v á lto z ik , h a a jo g o t m in t e sz k ö z t n em k o n k ré t — n o rm aszö v eg b en k ife je z e tt — m eg o ld ásk é n t, h a n e m á lta lá n o sa b b a n : ily en esz k ö z ö k n orm aszö v eg b en tö r té n ő téte le z é se , n o rm a tív rö g zítése vagy k ifejezése /o r m ija k é n t é r­ te lm e z z ü k . N os, a k á r szo k ásjo g ró l, b író i jo g k é p z é srő l (s e n n e k p re ce d e n s vagy egyéb fo rm á iró l), h iv atalo s jo g a lk o tá sró l (s ezen b elül tö rv é n y h o z á sró l, k o d ifik á c ió ró l) vagy a tö rv é n y h o z á s re n d ezése fo rm áiró l (rev ízió ró l vagy k o n sz o lid á c ió ró l) leg y en is szó — tö b b n y ire r á m u ta th a tu n k egy jó l k ö rü lh a tá ro lh a tó tö rté n e lm i e se m é n y so ro z a tra , m ely a kérdéses eljárás vagy fo rm a típ u sk é p z ő jeg y e it adja s ezáltal eg y szersm in d id e á l­ típ u sá t is szo lg álta tja . Az első m eg k ö ze lítés szám ára így a szokásjog az e u ró p a i k ö z é p ­ k o rral, a precedensjog az angol jo g fejlő d éssel, a kódex a ju sz tin iá n u sz i m űvel, a kodifikáció p edig a fran cia fo rra d a lo m civiljogi g y üm ölcsével a zo n o su l. K ö zeleb b i vizsgáló­ d ásk o r azo n b a n rö g tö n k id e rü l: ez nem m ás, m in t ab szo lu tiz álá s, az e u ró p a i civilizáció b iz o n y o s k o rh o z k ö tö t t e re d m é n y e in e k e g y e te m e sk é n t k iv etítése, am i m e g e n g e d h e te t­ len, h iszen a z t je le n te n é , h o g y az em b eriség k u ltu rá lis fejlő d ésé n e k egy-egy te rm é k é t egy-egy k o n k ré t k u ltú ra h o rd o z ó ra jelle m ző „ n é p i felfogással” a z o n o sítju k . V agyis a tö rté n e lm ile g k ü lö n ö s t eg y etem essé tá g ítju k . K ü lö n b e n is, b á rm e ly ik eljárásn ak vagy fo rm á n a k a civ ilizáció fejlő d és tö r té n e té b e n m u ta tk o z ó v á lto z a ta it tá rju k is fel, rö g tö n k id erü l: különböző feltételek között bármelyikük eredménnyel szolgálhatja azoknak a

társadalmi funkcióknak betöltését, amelyekre a jog egyáltalán vagy valaha is képes volt. A kodifikáció fu n k c io n á lis tip o ló g iá ja e z é rt a zo n o s m ag án a k a jo g n a k a tip o ló g iá já ­ val. H a so n ló k ép p e n e lm o n d h a tó , hogy a precedensjog a m aga angliai, d él-afrik ai, a m e ­ rikai, izraeli vagy az ú n . vegyes jo g re n d sz e re k b e n való elő fo rd u lásaiv al a tá rsad a lm i és jogi m egőrzés és v álto z á s sz o lg á la tát m in d e n ü tt eg y a rá n t sik errel v állalh atja. É s h a so n ­ ló k é p p e n fo ly ta th a tó : a k ö z é p k o r E u ró p á já b a n fe jlő d ö tt szokásjognak sem az volt a szerepe, m in t péld áu l az ideg en h ó d ító k tó l tö b b részre s z a k íto tt M agyarország n é h án y évszázados újk o ri fe jlő d é sé b e n , m ik o r is é p p e n a n e m z e ti egység, s ezen belül a jo g e g y ­ ség m eg ő rzésén ek h a th a tó s té n y e z ő je k é n t szo lg ált. É s m in d e z e k tő l nyilván m ég tá v o ­ lab b esik az a szerep , a m it az ú n . p rim itív szo k ásjo g tö lth e te tt be a m aga „ fo r m á tla n ” ren d szereib en . 68

Á m a ttó l a p illa n a ttó l k ezd v e, h o g y a jo g o t társa d a lm i v aló ság áb an , vagyis m ű k ö d é ­ séb en , és m ű k ö d ése elő feltételeiv el s járu lék aiv al e g y e te m b e n te k in tjü k , m á r e lté rő k ö ­ v e tk e z te té s re ju tu n k . E k k o r a jo g o t m á r úgy lá tju k , m in t am i az általános társadalmi kultúra része, am i eb b e a (eg észéb en tö rté n e le m tő l m e g h a tá ro z o tt, u g y a n a k k o r tö r té ­ n e lm e t fo rm á ló ) k u ltú rá b a á g y a z ó d ik bele. P o n to sa n e z e k n e k a k u ltu rá lis (m e n ta litá s­ beli, felfogásbeli, m a g a ta rtá sb e li) g y ö k e re k n e k és ö sszefü g g ések n ek k ö sz ö n h e ti, h o g y a tö rté n e le m leg d rasztik u sa b b v álto zá so k ra k é n y sz e rítő viharaival sz e m b en is o ly k o r m eglepő e rejű folyamatosságot, sőt ellenállást mutathat. A z eszk ö z z é c su p a s z íto tt jo g sorsa egyszerű a k a ra te lh a tá ro z á s k é rd é se ; a tö rté n e le m b e n önálló tényezővé csak ha­ gyománnyá nemesedése útján válhat. Ezzel sz em b en a jo g m in t k u ltú ra az á lta lá n o s k u ltú ra része - o ly an je le n sé g k o m p le x u m te h á t, am ely eleve formálja a történelmet. A tö r té n e ttu d o m á n y s a tá rsa d a lo m o n to ló g ia i re k o n s tru k c ió szám ára persze világos: n em egy té n y e z ő jű m e g h a táro z á sró l, h a n e m m in d e n e k e lő tt formaadásról: szürőszerep-

ről, s a szűrő közegén keresztül kiválasztásról, alakításról, sajátszerűvé formálásról van szó. A rról, hogy a jo g i k o m p le x u s (m in t m in d e n , viszo n y lag o s ö n álló sá g á b a n s sa já tsze ­ rűségeiben k ife jle tt társad a lm i k o m p le x u s) a k ö rn y e z e té b ő l é rk e z ő k ih ív á so k ra a maga módján válaszol. Környezetének különnemü inputjaira tehát azok nézőpontjából kül­ ső, idegen módon, a maga egynemüsitő outputjaival reagál. Ezzel v isz o n t a k ü lső v á lto ­ záso k érv én y esü lését, szétsu g árzását ala k ítja, h isz en v iszo n y lag o s ö n álló ság a és k ife jle tt sajátszerűsége képessé teszi arra, h o g y saját re n d sz e ré b e é p ítse , sajá t sz e rk e z e té h e z és m ozgási tre n d jé h e z igazítsa e z e k e t a v á lto z á so k a t. H atás és v isszah atás ily en k ife jle tt ö nállóság a p edig - tu d ju k - h a tá rh e ly z e te k b e n az e se m é n y e k je lle g é t, ső t k im e n e te lé t is m eg h a tá ro z h a tja . G o n d o lju n k arra, hogy a konfuciánus hagyomány év e zred e k ó ta m ily e n m egváltozh a ta tla n u l s m égis m ily en alk alm azk o d ó k ép esség g el a la k ítja a jo g felfo g á sá t s egész so r­ sát K ínában vagy Ja p á n b a n . H iszen az alan y i jo g o su ltsá g b iz to sítá sá b a n te s te t ö ltő , e lő ­ z etesen m in d en részletéb en rö g z íte tt, s így csu p á n v é g re h a jtó -k o n k re tiz á ló alk alm azást igénylő m ag atartásszab ály o z á s n y u g a ti m in tá ja m a is g y ak ran az é lő g y a k o rlat p e re m ­ vid ék eirő l k ü z d elism e rte té sé é rt, n o h a a n y u g a ti felfogás és m e n ta litá s elsa já títá sá t c é l­ zó (polgári, m ajd - és részben - sz o c ia lista ) tá rsa d a lm i á ta la k u lá s m o d e rn iz á c ió s p ro g ­ ram ja közel egy évszázada p o n to s a n a k o n fu c iá n u s jo g e sz m én y felv áltását tű z te lo b o ­ gójára. Vagy g o n d o lju n k a rra, h o g y a bizánci és a mongol örökség vegyülése m ily en m a ra d a n d ó n y o m o k a t h a g y o tt E u ró p a k e le ti rég ió ján ak fejlő d é sé b e n - m in d e n e k e lő tt a h a ta lo m kizárólagossága, o szta tla n sá g a és k a riz m a tik u s g y ö k e rű leg itim áció ja te k in ­ te té b e n , a jo g állam i cselek v ésk én t a z o n o sításá b a n , és a sa já tsz e rű ö n álló ság k e z d e tle ­ gességéből és é to sztatlan sá g á b ó l fak ad ó a n a tá rsa d a lm i s az állam i id e o lo g ik u s m eg k ü ­ lö n b ö z te té s é re szolgáló jo g i k o n stru k c ió k (pl. a tá rsa d alm i sze rző d é s esz m é je ) kifejlesz­ té sén ek h iá n y á b a n . V agy g o n d o lju n k arra, h o g y a z o k a barbár szabadságjogok, am e ly e ­ k et az eu ró p a i ab sz o lu tiz m u so k so rra le g y ű rte k s az u ra lk o d ó i kegy és a d o m án y o z á s függvényeivé te t te k , m ik é n t m a ra d ta k é rin te tle n e k a b rit jo g fe jlő d é sb e n , m ik é n t v áltak egy jo g i garanciákkal m ély en ö v e z e tt jo g i k u ltú ra k ife jlő d é sé n e k alapjaivá, s így az angol-am erikai jogi m e n ta litá s eg y ik leg sz e m b e sz ö k ő b b jellegzetességévé. S ta lá n n em tév ed e k , h a ezzel is összefüggésbe h o z o m , h o g y p o n to s a n ez a jog i k u ltú ra az, am ely ik m in d ed d ig sikerrel k ik e rü lte a z t a fe n y eg e tő p e rsp e k tív á t, h o g y az ö n á lló érték m e g v a­ 69

ló sítást p u sz ta e sz k ö z k é n ti kiszolgálásra le fo k o z z á k , vagyis a jo g p o zitiv iz m u s ö n p u s z tí­ tó h a ta lm i k isz o lg á lta to ttsá g a és a p o litik a i su g alla tta l k ö z v etlen ü l irá n y íth a tó jo g i gé­ p e z e t és eljárás trag éd iájáv á.

A jog mint történelem A z e lm o n d o tta k b ó l k e ttő s k ö v e tk e z te té s a d ó d ik : a m e n n y ib e n a jo g o t teljes v aló jáb an , s nem e sz k ö z k é n ti lé té re c s u p a s z íto tta n szem léljü k , k id e rü l, h o g y saját története is

van, és h o g y e saját tö r té n e tte l a történelem formálójaként is jelentkezik. E m lék ezetes, h o g y a m ú lt század k ö z e p é n a tu d o m á n y o s p o z itiv iz m u so k e lm é leti si­ várságával s term ék etlen ség év el sz em b e n fo g a lm a z ó d o tt m eg a tö rté n e tis é g p ro g ra m a d ó hitvallása: „C sak eg y etlen eg y tu d o m á n y t ism e rü n k , a tö rté n e le m tu d o m á n y á t.” N os, té v e d n é n k , h a e b b ő l egy m isz tifik á lt T ö rté n e le m re k ö v e k e z te tn é n k - o ly a n ra , am ely ik ö n m ag áb a n egész, s a m e ly n e k m in d e n tö rté n é s és m in d e n e re d m é n y e g y szerű en a d eriv átu m a. Ú gy vélem , e h itv allás a kifejlődés és formálódás történelmi logikájának mindenféle belső-immanens logikával szembeni elsőbbségét szögezi le; u g y a n a k k o r az eg y irán y ú kauzális d ete rm in iz m u so k k a l sz e m b en b e n n e rejlik a tö rté n e lm i m e g h a tá ro ­ zó d ás ö ssz e te ttsé g é n e k a m eg sejtése is. Ma m á r tu d ju k , h o g y a lé te z é s tén y le g e se n le za j­ ló k ö lc s ö n h a tá so k b ó l te v ő d ik össze, és az e z e k b ő l m in d e n k o r ala k u ló összmozgás min­

denkori konkrét eredménye az is, hogy adott kölcsönviszonyban akkor és o tt egyálta­ lán melyik oldal bizonyul erősebbnek, „ tú ls ú ly o s n a k ” , azaz a k ö lc sö n h a tá sb ó l a d ó d ó m ozgás irá n y á t és e re d m é n y é t végső so ro n m e g h a tá ro z ó n a k . É s azt is tu d ju k : a társad alm iaso d ás előreh alad ásáv al, a társad alm i m o zg ásb an résztvevő k o m p le x u so k sz ám á­ n ak növekedésével és sa já tsze rű ö n á lló re ag álásm ó d jaik k ib o n ta k o z ásá v al a z t e lő re lá tn i vagy é p p e n terv ezn i, h o g y az a d o tt fo ly a m a tb a n m i és m ik é n t g y a k o ro ljo n végső b e fo ­ ly áso lást, b iztonság g al ta lá n so h asem le h e te tt - m in d e n e se tre a fejlő d és m ai fo k án aligha - és egyre kevésbé — le h e t. E z p edig szü k ség k é p p e n a h h o z a k ö v e tk e z te té s h e z v e zet, h o g y a tá rsa d a lo m b a n leza jló k ö lc s ö n h a tá so k re k o n stru á lá sá n a k eg y ed ü l sikerre v e zető elm életi k e re te a totalitásszemlélet. A to ta litá ssz e m lé le t a m in d e n k o r elő á lló egészből in d u l ki a n n a k m egállap ítása é rd e k é b e n , h o g y e m in d e n k o ri eg észhez v ezető fo ly a m a tb a n m ely té n y e z ő k m ű k ö d te k sik errel k ö z re . É s e b b ő l in d u l ki a n n a k u tó la ­ gos m érleg eléséh ez is, h o g y a k ö lc sö n ö s m e g h a tá ro z ó d á s fo ly a m a tá b a n a tú lsú ly o k és h an g sú ly o k m erre é rv é n y e sü lte k , h o g y an h e ly e z ő d te k á t, m ily e n irá n y b a n s m e n n y ire to ló d ta k el. É rd e m e s le n n e elem ezn i p éld á u l, h o g y a gazdasági szférának általában tulajdonított

kiváltságos szerep m ik é p p e n d iffe re n c iá ló d ik , m ik é p p e n h alv án y o d ik vagy tű n ik á t­ m en etileg el a II. v ilá g h á b o rú t k ö v e tő e n k e tté s z a k íto tt o rszá g o k és szo cialista á ta la k u ­ lást m eg v aló sító rég ió k e se té b e n . H iszen a gazdaság m in t a tá rsa d a lo m b eren d e zk e d ésé ­ n ek ré sz m o z z a n a ta a p o litik á tó l, a p o litik a p ed ig e z e k h e z k é p e st k ü lső erő v isz o n y o k tó l k ö zv etlen ü l fe lté te le z e tté v álik: ez végzi el az a lap v e tő v á ltó á llítá so k a t az első (irá n y t k ijelö lő ) szétág azáso k n ál, és k ö z re m ű k ö d ik a k ö v e tk e z ő tö b b i (to v á b b re n d e z ő ) váltóállításnál is. M indez p ed ig n em v alam ely eg y té n y e z ő jű sé g n e k m ás eg y tén y ező jű ség g el tö r té n ő felváltása, h a n e m o ly an ö ss z e te tt m eg h a tá ro z ó d á s, am ely b e n egyébként túlsú­ 70

lyos tényezők is csak bizonyos feltételezettség esetén juthatnak egyáltalán szerephez, m ás fe lté te le z e ttsé g ese té n esetleg e lle n té te s irá n y ú , az e lő b b it ta g a d ó m o zg ást en g ed ­ ve érv én y esü ln i. P é ld án k an n ál b eszéd eseb b , m e rt a p o litik u m ily en k o o rd in á ló szere­ p é t n em csak e tá rsad alm ak á lta lá n o s fejlő d ésé b e n , de válságba so d ró d á su k b a n , s ő t vál­ ságaik k ezeléséb en , reag álásm ó d ju k és a lk alm a z k o d ó k é p e ssé g ü k alak u lá sáb a n is eg y ­ a rá n t m eg fig y elh etjü k . M ásodik k ö v e tk e z te té s ü n k a jo g ró l m in t a k u ltú ra ö ssz e te v ő jé rő l e lm o n d o tta k b ó l fak ad . E gyszersm ind azo n b a n a jo g ö n á lló szerep já tsz ása ö ssztársad alm i v iszo n y lago s­ ságához is k ö zv etlen ü l k a p c so ló d ik . A m e n n y ib e n ug y an is a tá rsa d a lm i m ozgásban o ly an egyre ö ss z e te tte b b m eg h a tá ro z ó d á si fo ly a m a to k k a l kell sz á m o ln u n k , a m e ly e k ­ b en a jo g h e ly é t tu d a to s tervezéssel eg y re kevésbé je lö lh e tjü k ki és így e g y éb té n y e z ő k a jo g o t k ö n n y e n és (legalább is az em b e ri é le t lép té k é v el m é rv e ) ta rtó s a n eg y szerű k i­ szolgálói szerep b e k é n y sz e ríth e tik , a jogban testet öltő civilizációs értékek védelméért,

erősítéséért s továbbfejlesztéséért csak a jogi kultúra gyökereinek mélyítése, az általá­ nos kultúrához fűződő kapcsolatai szervesebbé tétele útján küzdhetünk. E z a z t je le n ti, hogy egy k ellő civilizációs é rté k e k e t k ellő szilárdsággal és k ellő m ély ség ű társad alm i b eágyazottsággal ö tv ö z ő jo g re n d k ié p íté se n e m csak in s tru m e n tá lis , a társad alm i k ih í­ vás és jo g i válasz k o n k ré t eg y szeriség éb en fe lo ld h a tó fe la d a t. H iszen egy ily en jo g re n d ép ítése ó h a ta tla n u l h a g y o m á n y te re m té s, k u ltú ra a la p o z á s. Ez m ag y a ráz z a , h o g y hatal­

mi szó nem is hívhatja létre: csupán nemzedékek állhatátos - magát a kultúrát már az érette folyó harc gyakorlatában gyakorlattá tevő és a társadalom alapvető kulturális értékeihez ezáltal is kapcsoló - munkájának a gyümölcse lehet. A m e n n y ib e n te h á t egy ily en jo g re n d é rt k ü z d ü n k , úgy eg y szerm in d egy a jö v ő re sa já tsz e rű é rté k e i k ib o n ta k o z ­ tatásával felk észü lő , en nélfo g v a v á rh a tó v iharai o p tim á lis k iv é d é sé t b iz to s ító jo g i h a ­ g y o m á n y k ia la k ítá sá é rt is k ü z d ü n k . K o ru n k b a n — és ez n em m e g h a tá ro z o tt társadalm i-gazdasági b e re n d e z k e d é sh e z fű ­ ző d ő jelen ség — szám os állam k ü zd a k ellő , társad alm ilag -p o litik ailag k ív á n a to s h a g y o ­ m á n y o k h ián y áv al. Régi m e n ta litá s o k és m a g a ta rtá sb e li fo rm á k tú lé lé s é t ily e n k o r leg­ g y a k rab b an a tradiciónélküliségit h iv a tk o zv a m ag y arázzák . M ih ely t a zo n b a n valam e­ ly es fejlődésre leh ető ség n y ílik , a n e m z e ti m ú ltb ó l való e rő t m e ríté s so rán k id e rü l, hogy k o rá n tse m e lő zm én y te le n ség rő l, egy tabula rasa sz in tjé rő l tö r té n ő in d u lás k é n y ­ szeréről van szó. C supán a sz ó b a n fo rg ó h a g y o m á n y n e m b iz o n y u lt elég e rő s n e k , á lta ­ lá n o sn a k , a társad alm i k u ltú rá b a sz erv esü lő n ek , a m in d e n n a p i g y a k o rla tb a n refle x sz e­ r e n m eg rö g zü ltn ek , eg y ete m es m a g a ta rtási m in tá t a d ó n a k , végső so ro n ö n f e n n ta r tó ­ n a k és ö n m e g ú jító n a k a h h o z , h o g y szám ára k e d v e ző tle n id ő b e n m ás irá n y ú á ra m o k el ne so d o rh assák , és a m ú lt e m lé k e z e tb e n m e g ő rz ö tt p ic in y tö re d é k é v é n e tö rjé k . K ö­ z é p e u ró p a i tá ja in k o n is g y a k ra n b esz é ln e k demokratikus hagyományok h iá n y á ró l. N os, am i valóban h iá n y ra u ta l, az p a ra d o x m ó d o n m aga a h iá n y vállalása: o ly an d is z k o n ti­ n u itá s kin y ilv án ítása, am ely való jáb an n e m m ás, m in t k ísé rle t a m ú lttó l a m á h o z ta lá n lá th a ta tla n u l, m égis tén y le g e se n h ú z ó szálak elvágására, m eg v o lt h a g y o m á n y o k n a k is az em lé k e z e tb ő l való k itisz títá sá ra , és ezzel az ö sz tö n z é s e g y é b k é n t is szegényes fo rrá ­ sainak ap asztására. H a p éld áu l a m ai m a g y ar p o litik a i g y a k o rla t szám ára n e m vált m ég te rm é sz e tsz e rű k ö zv etítő d é ssé , h o g y jo g o t té te le z ő a k tu s a it a lk o tm á n y b író sá g i, jo g o t a lk alm azó a k tu sa it állam igazgatási bírósági elle n ő rz é s alá e n g ed je , s ezzel a k ö v e te tt 71

já té k sz a b á ly o k a t a nyilv án o sság ra ta r to z ó k ö zü g g y é te g y e , u g y a n a k k o r ezáltal m in ­ d e n k o ri állam i cselekvését ú jraleg itim álv a m eg erő síttesse - nos, m in d e z n e m fe le d te t­ h e ti, h o g y a h a g y o m á n y o k to v á b b élé sé b e n c e z ú rá t je lö lő h a ta lm i-p o litik a i v áltás e lő tt lé te z h e te tt azért sz á m o tte v ő falusi ö n k o rm á n y z a t, tö b b p á rtre n d s z e r, sz e m b en álló erő k re is b iz o n y o s já té k sz a b á ly o k sz e rin t k ite rje d ő to le ra n c ia , virágzó eg y esü leti élet, ső t a választási b írá sk o d á s m e lle tt a k ö zig az g atási b írá sk o d ás valam ely es k e zd e m é n y e is; és m in d e z a sz ab ad sá g k ü z d elm e k eszm éivel és e re d m é n y e iv e l, tö b b tö rv é n y h o z á s­ b an jeles év tized p a rla m e n ti c sa tá ro z ása in a k tan u lság aiv al, v alam ily en d e m o k ra tik u s h a ­ g y o m á n y t és ö sz tö n z é st m égis m eg teste sít. A z ily en m o za ik sz e rű ö sszetev ő k egy k ö rü l­ m é n y rő l m égis m in d e n n é l é k esszó ló b b a n sz ó la n ak . A rró l, h o g y összesség ü k b en m égis tö re d é k sz e rű e k , csen ev észek , közösségi g y a k o rla tta l és é rté k e k k e l k ellő en n em szervesü lő ek v o lta k . H a g y o m á n y k é n t n e m b iz o n y u lta k te h á t elégségesen m ély g y ö k e rű n e k a h h o z, hogy ellen k e z ő széljárásn ak k ellő erővel e llen állh assan ak , h a tá s a it átszű rh essék saját k ö z e g ü k ö n . A p a ra d o x o n m ásik o ld a la k é n t: é p p e n az, h o g y e n n y ire is - a valósá­ gos g y a k o rla t valóságos e lv e k é n t - e le n y é sz h e tte k , a n n a k b izo n y ság a, h o g y az igazi fe n n m a ra d á sh o z , vagyis a tú lsú lly a l sz em b en i h a té k o n y b e fo ly áso lá sh o z n e m v o lt m ég k ellő erejü k . M egism ételve te h á t az a la p k é rd é st: a jo g tö rté n e le m ? A z e lfo g u la tla n vizsgálódás arra ta n ít, h og y a jo g o n v aló e lm életi és g y a k o rla ti m u n k á lk o d á s éto sz a csak a k k o r szü ­ le th e t m eg, h a a jo g ász felism eri tá rsa d a lo m fo rm á ló e re jé n e k je le n tő sé g é t és a z t, h o g y a tá rsa d a lo m fo rm ális k ö z v e títő m e ch a n iz m u sá n a k m é rn ö k e k é n t a je le n e n d olgozva a jö ­ v ő ért fá ra d o z ik . A jo g m in t k u ltú ra m u n k á s a k é n t így é re z h e ti v aló b an á t, h o g y m u n k á ­ já n a k tárg y a, de g y ü m ö lcse is a tö rté n e le m .

összefoglalás: A jog kétféle stratégiája A jo g eszközkénti felfogása s a joggal mint társadalmi-kulturális tényezővel való szá­ molás k ét lehetség es - e g y b en tip ik u s - m eg k ö ze lítés, m ely ek e g y m ástó l g y a k ra n b á r­ m en n y ire fü ggetlen ü l fo rd u ln a k is elő , v aló jáb an kiegészítik, sőt feltételezik egymást. L á ttu k : a jo g m in t e sz k ö z ö n m a g á b a n a m in d e n k o ri h a ta lo m m a l sz em b en n em áll m eg, m indig csak k is z o lg á lta to ttja — e g y b en te h á t k iszolgálója — m a ra d . U g y a n a k k o r a jo g m in t k u ltú ra m e g te ste sítő tú lz o tta n is a la k ta la n , k ép lé k e n y , és m in d e n e k e lő tt sa játsze­ rű céljával szem besítv e h a tá s ta la n , végső so ro n te h á t tá rsa d alm ila g sú ly ta la n lesz ak ­ k o r, h a n em a kellő e sz k ö z te re m té s a lap o z za m eg e lk ü lö n ü lt lé té t, sajátszerűsége k i­ b o n ta k o z ta tá s á t. Ha a jo g sajátsz e rű lé té rő l, ö n álló ság áró l sz ó lu n k , k é z e n fe k v ő n e k tű n ik , h o g y tá r­ sad alm i-k u ltu rális k ö tő d é s e it sz e m b e á llítsu k m e rő in stru m e n ta liz álá sá v a l. Á m h a e zek m egválaszolása u tá n im m á r e sajá tsz e rű ö n álló ság é to sz á ra , a sajátsze rű ön álló ság és é to sz a h o rd o z ó ira , k ialak ítása-erő sítése m ó d ja ira k é rd e z ü n k , m á r á rn y a lta b b , d ia le k ti­ k u s, az im é n t e m líte tt és látszó lag eg y m ást ta g a d ó o ld a la k a t im m á r a jo g sajá to s részto ta litá s á n belül e lh ely ező v álaszt kell a d n u n k . E szerin t a jog olyan eszközök összessé­

ge, amelyek belső elrendezésükben, külső kapcsolatrendszerükben, s a velük kapcsola­ tos emberi-morális alapállást illetően is egyfajta társadalmi kultúrát juttatnak kifejezés­ 72

re és segítenek érvényesülni a maguk lehetőségeivel. N os, egy ily en g o n d o la tk ö rb e n a jo g v aló b an a k u ltú ra sajá to s m eg jelenése — eg y szersm in d a z o n b a n o ly an k u ltu rá lis m eg nyilvánulás, am ely ik n e m a jo g e sz k ö zsze rű létév el sz e m b e n , h a n e m ép p e n álta la, vele és b en n e - vagyis az e sz k ö z ö k sp ecifik u san e sz k ö z sz e rű lé té b e n , tá rsa d a lm i al­ k alm azásáb an - n y eri el lé tjo g o su ltsá g á t. K ö v e tk ez é sk é p p e n az in stru m e n ta liz á lá s ill. a tá rsa d a lm i-k u ltu rá lis k ö tő d é s k ih an g sú ly o zá sa e g o n d o la tk ö rb e n m á r n e m eg y szerű en leh etség es m eg k ö zelítés, h a n em a jo g i je le n sé g n e k e lle n té te s v ég lete k e t je lö lő p a to ló ­ giája. H iszen az e lő b b i a jo g o t ö n célú v á teszi, m ik ö z b e n g y ö k é rte le n íti; az u tó b b i p ed ig sp iritu alizálja, m ik ö z b e n valóságos h o rd o z ó ib ó l k iü re síti. A jo g ily en m ó d o n - je le n sé g k é n t is, felfo g ásáb an is, stra té g iá já t ille tő e n is - eg y ­ ség, m e ly n e k k ü lö n b ö z ő o ld alai erősíthetik is, gyengíthetik is egymást. E sz k ö z k én ti m iv o ltáb an fe jle sz te n d ő , h o g y e g y általá n m eg felelh essen sa já tsz e rű fe la d a tá n a k . U g y an ­ a k k o r m in d e z k u ltu rá lis h a g y o m á n n y á m é ly íte n d ő , h o g y az eszk ö zalk alm a zá s p u sz tá n té n y s z e rű g y a k o rla ta a tá rsa d alo m k u ltu rá lis á lla p o tá t k ife jez ő , é rté k v á la sz tá sa it tá rsa ­ d alm i létezése sine q u a n o n -ja k é n t rö g z ítő és h o sszú tá v ú tö re k v é se in e k m eg alap o zására a lkalm as v alóban társad a lm i g y a k o rla ttá váljék. M inden o ly a n k ísérlet te h á t a jo g in stru m e n ta liz á lá sá n a k m in ő sü l, a m ely ik arra irá n y u l, h o g y a jo g o t h a ta lm i-p o litik a i é rd e k e k és m e g fo n to lá so k k ö z v e tle n kiszolgálójává teg y e; a k á r id ő leg esen is b e n ső m o ­ rális ta rtá s á tó l, h ite lé tő l, k ö v e tk e z e te ssé g é tő l m eg fo ssza; vagy a tá rsa d a lo m m a l v ég zett fe lelő tlen k ísé rle te k terep é v é és já ték sz e ré v é teg y e. Ezzel szem b en sa já tsz e rű lé te sa já t­ szerű alapjai g y en g ítésén ek m in ő sü l, h a a tá rsa d a lm i k u ltú rá b a á g y a z ó d o ttsá g á ra h iv a t­ k ozva sajáto san jogi e sz k ö z tá rá n a k e rő s íté s é t, e sz k ö z k é n t érv é n y e sü lé sén e k v iszo n y la­ gos ö n á lló so d á sá t elh a n y a g o ljá k , és m in d e z e k leh etség es v é g e re d m é n y e k é n t h o z z á já ­ ru ln a k a h h o z , hogy a tá rsa d a lo m ala p v e tő eg y ség én ek h a n g z ato s, á m k o n k ré t c é lz a to s­ ságában m in d ig h azu g jelszavával élve a jo g - a p o litik a i, vallási, erk ö lc si, gazdasági, vagy egyszerű en a p illa n a tn y i h a ta lm i p o z íc ió k a t ö ssztá rsa d a lm i re n d e z ő elvvé em elő szféra tú lsú ly a m e lle tt - az á lta lá n o s tá rsa d alm i g y a k o rla tb a n lá th a ta tla n n á válva vagy csu p án sz ín e z ő k é n t fe n n m a ra d v a felo lv ad jo n . A fe n tie k é rte lm é b e n a jo g in s tru m e n tá lis és k u ltu rá lis stra té g iá ja eg y m ásra ép ü l: b á rm e ly ik ü k p á to sza is csak a m ásik tó l fe d e z e tte n fe jlő d h e t m a ra d é k ta la n u l. E zért lesz a jo g ász eg y szersm in d k ö z é le ti sze rep lő , és e z é rt n e m h ag y h a tja fig y elm en kívül bárm iféle k ö zéle tiség a jo g o t. A k é t o ld al, a k étfé le straté g ia m in d e n k o r k ellő eg y en sú ­ ly a a b iz to síté k arra, hogy a jo g való b an tá rsa d a lm i k ö z v e títő k é n t o p tim á lis h a té k o n y ­ sággal m ű k ö d h e sse n , és e n n e k révén a jo g ász is érzék elh essen egy ed i esen d ő ség én tú l a tö rté n e le m alak ításáb an já ts z o tt a lk o tó k ö z re m ű k ö d é sé t.

73

/ ”-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- N

K özlem én yek PANDULA ATTILA

A HÓHÉRPALLOS

A feudális b ü n te tő jo g b a n a h a lá lb ü n te té s t igen széles k ö rb e n , so k féle b ű n c se le k m én y m e g to rlá sa k é n t a lk a lm az tá k . E b ü n te té si n e m eg y ik fo rm ája a fő v esztés v o lt. A lefeje­ zés, v ég reh ajtását te k in tv e az eg y szerű k iv ég zésfajták k ö z é ta r to z o tt, ö ss z e h a so n lítv a a feu d alizm u s id ején a lk a lm a z o tt m ás fo rm á k k a l, m in t pl. a k a ró b a h ú z á s, k e ré k b e tö ré s, elevenen m egégetés, az e líté ltn e k ez o k o z ta a legk ev eseb b szen v ed ést. M ár a k ö z é p k o r­ ban b iz o n y o s é rte le m b e n „k iv á ltsá g o s” b ü n te té s i n e m k é n t szere p e lt. N e m e se k e t halálraítélésü k e se té n , á lta lá b a n fő v esztésre íté lte k , n e m p ed ig k ö té l álta li h alálra stb . A k ö ­ z é p k o rb a n első so rb a n h ó h é rb á rd d a l, pallossal tö r té n t a lefejezés. Itt m in d e n e k e lő tt szü k ség esn ek ta r to m m ag án a k a p a llo sn ak a fo g alm á t m e g h a tá ­ ro zn i. Ez a n y u g a ti típ u sú , h o ssz ú , egyenes k a rd b ó l fe jlő d ö tt k i, m in t jelleg zetes lovas, illetve lovassági tá m a d ó fegyver. T ö b b típ u sa ism eretes. L eg álta lá n o sab b a k az egy- vagy k é té lű pengével, a sz a b á ly á h o z h a so n ló m a rk o la tta l szere lt p é ld á n y o k .1 A k a rd o k fejlőd ése so rá n v alószínűleg a X V . század b an fo rm á ló d ik ki a jelleg zetes h ó h é rp a llo s (R ic h tsc h w e rt, h e a d sm a n ’s sw o rd , ép ee de ju s tic e ). M agyarországon a fe u ­ dalizm us idején e z t „ tö rv é n y e s p a llo sn a k ” (gladius iu s titia e ) is n e v e z té k .2 A z egyes szerző k m ás-m ás id ő p o n th o z k ö tik e típ u s m eg jelen ését. A h ó h é rp a llo s el­ te rje d é sé t le g k o rá b b ra B o eh eim d atálja, sz e rin te a X III. század végén tű n ik fel ez a sp e ­ ciális kivégzési e s z k ö z .3 M ások m eg jelen ését k é ső b b re te sz ik , így W agner - k o rab e li á b ­ rázo láso k alapján - a X V I. sz ázad e le jé re .4 A le g tö b b szerző sz e rin t - a k ik a n a p ja in k ­ ban is ren d elk ezésre álló p é ld á n y o k a t veszik első so rb a n fig y elem b e - e fo rm a a X V I. század k ö z e p é n je le n ik m e g .5 A p o n to s id ő p o n t m e g h a tá ro z á sa le h e te tle n . M egjegy­ zem , h o g y a p allo so k e lte rje d é se te r ü le te n k é n t is v á lto z ik . Így pl. Svájcban csak a X V II. század első fe lé tő l h a sz n á ljá k n a g y o b b g y ak o riság g al.6 A sz a k iro d a lo m b a n v ita van a fe g y v e rtö rté n e t p ere m é re sz o ru lt h ó h é rp a llo s m eg h a­ táro zása k ö rü l. Á lta lá n o s, h o g y n e m fe g y v erk é n t fo g lalk o z n a k vele. E z t a felfo g ást tü k ­ rö zik tö b b n y ire a n agy fe g y v e rtö rté n e ti ö sszefo g laláso k is, m e ly e k n e m e m líte n e k h ó ­ h é rp a llo so k a t.7 Egy ú ja b b fe g y v e rtö rté n e ti ren d sz erez é sb e n , m in t a h ó h é r m u n k a e sz ­ k ö z é t, fegyverhez h a so n ló sz e rsz á m k é n t h a tá r o z tá k m e g .8 Egyes k a rd típ u s o k fo rm á ju ­ k a t te k in tv e h a so n líta n a k a h ó h é rp a llo so k h o z . Ez a h aso n ló sá g so k fé lre é rté st o k o z o tt m á r sza k e m b e re k k ö ré b e n is. N em eg y szer ú n . k é tk e z e s pa llo st h ó h é rp a llo s k é n t m u ­ ta tta k be. E z ek tő l a h ib á k tó l n e m m e n te se k b iz o n y o s á b rá z o lá so k , tö rté n e lm i film ek 74

sem . S zükségesnek ta r to m te h á t e lk ü lö n íte n i a h ó h é rp a llo st a h o z z á b iz o n y o s te k in te t­ b en h a so n ló e sz k ö z ö k tő l. N em v á la s z th a tó k v isz o n t teljesen el a té m á tó l az ú n . je lv é n y ­ k a rd o k c s o p o rtjá b a n a p allo sjo g (ius g la d ii) je lö lésére szolgáló d a ra b o k . E zek a v áro so k ö nállóságával, ö n k o rm á n y z a ti és pallosjogával v o lta k ö sszefü g g ésb en , illetve a fö ld e s­ u rak v é rh a ta lm á n a k jelölésére szo lg áltak . K ü lö n b ö z ő je lv é n y e k ism e re te se k , így a város p iacán vagy a v áro sh ázán álló fegyveres v itéz sz o b ra — e se te n k é n t k iv o n t pallossal (ú n . R o lan d -szo b rák ), illetve a v áro sh áza k a p u ja fe le tt, vagy m á s u tt e lh e ly e z e tt p allo st ta r tó k é z .9 Az ilyen je lv é n y k a rd o k (M a rk ts c h w e rte r) le g in k á b b A u sz tria te rü le té n te r ­ je d te k el, de ta lá lk o z u n k v elü k m ás o rsz á g o k b a n is, pl. n é m e t fö ld ö n .10 A p allo sn ak a v é rh a ta lo m je lv é n y e k é n t v aló k itű z é sé re M agyarországon m á r a X V il. század elejéről van a d a tu n k . 1 6 1 3 -b an E ste rh áz y M iklós B eregszászon, m ik o r az o tta n i p o lg áro k m eg ta g a d tá k a b o rtiz e d e t, s lázo n g an i k e z d te k , a p ia c té r k ö z e p é n 14 n a p o n át a k a sz tó fá t, k e re k e t, p allo st, h eg y es k a ró k a t és k iv o n t k a rd d a l e llá to tt p ellen g ért á llítta ­ t o t t fel b írásk o d ási és p allosjo g a je lé ü l, s e z e k e t puskásaival ő r i z te t te .11 A m ely ik v áro sn ak , u ra d a lo m n a k n e m csak b írá sk o d ási, h a n e m pallo sjo g a is v o lt, ezt v ásárk o r k ü lö n jelezn i sz o k ta , an n ál is in k á b b , m e rt b írásk o d ási h a tá s k ö re vásár a lk a l­ m ával n em csak az azo n h a tó sá g te rü le té n la k ó k ra , h a n e m m in d e n k ire k ite rje d t, aki a vásáron m eg jelen t. A vásári b ü n te tő b írá s k o d á s s ta tá riu m s z e rű in té z m é n y v o lt. E n n e k je lv é n y é t tö b b n y ire a pellen g éren h e ly e z té k el, m ivel az re n d s z e rin t a p iaco n á llt, ahol a le g tö b b em b e r fo rd u lt m eg. A p ellen g ér e g y é b k é n t a b ü n te tő ig azságszolgáltatás egyik je lk é p e is v o lt.12 Dyen e m lé k e k a régi M agyarországon tö b b h e ly rő l ism e re te se k (pl. P in k a fő , P o ­ z so n y , P o zso n y szen tg y ö rg y , T a rn ó c , Ú jv á ro sk a ).13 A p ellen g érre k itű z ö tt h ó h é rp a llo ­ so k at e s e te n k é n t vörösre f e s te tté k .14 E jelv én y azo n b a n m e g je le n h e te tt m ás fo rm á b a n is, így pl. L ib e tb á n y a város p allo s­ jo g á t egy fáb ó l fa ra g o tt és fe s te tt fala p ra e rő s íte tt, ré z v e re tű pallos je le z te . A falap ra fe s te tt m érleg áb rázo lás u ta lt Iu s titiá ra .15 A p allo sjo g jelzésére eg y es e se te k b e n té n y le ­ ges h ó h é rp a llo s is sz o lg á lh a to tt, így v o lt ez pl. L ő csén . 1 6 7 9-ből is m eretes egy é rd e k e s fe stm é n y , m ely L őcse v áros ta n á c sá t m u ta tja be h i­ vatali e s k ü té te lk o r. A z á b rá z o lt te re m b ere n d e zé se m a is m eg v an , az a sz talo n itt is sze­ repel egy k iv o n t h ó h é rp a llo s m in t a v é rh a ta lo m je lk é p e .16 V isszatérve ta n u lm á n y o m fő té m á já h o z , az a lá b b iak b a n sz e re tn é m is m e rte tn i a h ó ­ h é rp a llo so k á lta lá n o s je lle m z ő it. A h ó h é rp a llo s fo rm á ja , nagysága év század o k ig v á lto ­ zatlan m a ra d t (X V —X IX . század eleje). A h ó h é rp a llo s, fu n k c ió já n a k m eg felelő en az elő re tö r té n ő vágásra szolgált. E zért k ü lö n ö se n súlyával tű n ik ki, m ivel h a sz n á la ta k o r nagy á tü tő e rő r e volt szükség. A p en g én e k fő k é n t e lő re irá n y u ló tú lsú lly a l k e lle tt re n ­ d elk ezn ie. A z ism ert p é ld á n y o k sú ly a le g tö b b sz ö r 1 ,7 - 2 ,3 k g k ö z ö tt van. A h ó h é rp a l­ lo so k jellegzetessége az egész h o sszáb an eg y en es, n ag y o n széles, sim a, k é té lű penge. A h ó h é rp a llo so k átlag o s h osszúsága 1 0 5 —115 cm , m ag án ak a p e n g é n ek a h o ssza p e­ dig 8 5 - 9 0 cm . A penge vastagsága a h eg y e k ö rü l á lta lá b an 4 - 5 m m , a m ark o la tn ál ak ár 10 m m is le h e t. Szélessége k ü lö n b ö z ő , 4 , 5 - 7 cm k ö z ö tti. A szélesség, a le g rit­ k á b b e se tb e n azo n o s végig, á lta lá b a n a penge h eg y én él k e sk e n y e b b , a m a rk o la tn á l e ttő l 2 cm e lté ré s t is m u ta th a t. De egyes e se te k b e n é p p e n a h e g y én é l szélesed ik ki n ém ileg a

75

penge. A p e n g ék e t álta lá b a n m in d k é t o ld a lu k o n teljes h o sszú ság u k b an k ié le síte tté k . C sak kivételesen végző d ik az élesítés a k eresztv as a la tt 3 —5 c e n tim é te rre l. A h ó h é rp a llo so k o n ú n . v é rc sa to rn a is ta lá lh a tó , azaz a penge m in d k é t o ld a lá n a k e ­ resztvasb ól k iin d u ló és a p enge b iz o n y o s részéig te rje d ő m ély ed és. H osszú ság u k igen k ü lö n b ö z ő , szélességük m ax im álisan 3 cm , m ély sé g ü k 3 m m -ig te rje d h e t. Á lta lán o s az eg y etlen széles v é rc sa to rn a. R itk á b b a n ta lá lk o z u n k a pen g én k ét vagy h á ro m eg y m ás­ m e lle tti, v ék o n y v ércsa to m á v a l. E zek b en az e se te k b e n h o sszú ság u k 3 0 cm k ö rü li. A h á ro m v é rc sa to m a k ö zü l a k ö z é p ső , a sz é lső k h ö z k é p e st n é h á n y c e n tim é te rre l hoszszabb. A v é rc sa to m a a la p v e tő e n b e fo ly áso lja a p enge s ú ly p o n tjá t. A m a rk o la th o z k ö ­ zeli vájat á th e ly e z i a fő sú ly t a penge h eg y é b e , ez m egnöveli a vágás le n d ü le té t és b iz­ to n ság át. A k ard csiszár, aki k o v á cso lt p e n g é t d o lg o z o tt k i, a v é rc sa to rn a k iszélesítésé­ vel vagy m eghosszab b ításáv al ja v íth a tta a k ész k a rd eg y e n sú ly á t. A h ó h é rp a llo so k le g tip ik u sa b b je lle m z ő je a penge h e g y é n e k k ialak ítá sá b a n fig y elh e­ tő m eg. Ez m ajd n em m in d e n d arab n ál n ég y szö g letes vagy lap o sa n le k e re k íte tt, fé lk ö r alak ú , esetleg á tló sa n lev á g o tt. Kis sz ám b an fo rd u ln a k elő csu p án h eg y es csú csb an vég­ ző d ő d a ra b o k . A m a rk o la t h o ssz a a m a rk o la tg o m b b a ] e g y ü tt 2 1 - 2 2 cm k ö rü li. A m a rk o la t á lta lá ­ b an eg y szerű k e re s z tfo rm á t m u ta t. Az o ly k o r e lő fo rd u ló m a rk o la tk o sá r, a h á rító g y ű rű , k eresztvas itt csu p á n fo rm aság b ó l je le n n e k m eg, m ert a h ó h é rp a llo so k o n te rm é sz e te se n nem szolgálják a z t a cé lt, h o g y v éd je n e k az ellenfél vágásaival sz em b en . M in th o g y itt a k eresztv asn ak nin cs sem m ily en g y a k o rla ti je le n tő sé g e , ta lá lk o z u n k k eresztv as n élk ü li p é ld á n y o k k a l is. A k eresztvas á lta lá b a n eg y en es, szab ály o s fo rm á jú , m in d k é t o ld a lo n a z o n o s m é re tű , n éh a egyszerű díszítés is ta lá lh a tó rajta. E lő fo rd u ln a k „ S ” fo rm á jú k eresztv asak is. A m a rk o la t o ly an h o ssz ú , h o g y a z t k é t k ézzel m e g le h e te tt m a rk o ln i. A m a rk o la to t á lta ­ láb an f o n o tt d ró t veszi k ö rü l e se te n k é n t h a lb ő r, b ő r v o n ja be. A m a rk o la tg o m b tö b b ­ n y ire u g y an o ly an a n y ag b ó l v aló, m in t a k eresztv as, g o ly ó sz e rű vagy a h h o z h a so n ló fo r­ m ája a leg általán o sa b b . E gyes d a ra b o k o n a m a rk o la t alsó vagy felső végén a félelm etesség fo k o zására v ö rö s vagy v ö rö sesb arn a b o jto k v an n ak . A m a rk o la to n k ü lö n fé le á b ­ rázo láso k is e lő fo rd u ln a k (pl. S zent K a ta lin ).17 A h ó h é rp a llo so k sú jt ó k ép esség ét ig y e k e z te k m eg n ö v eln i. S zám os p en g én a h egy k ö ­ rül egy, vagy k é t-h á ro m n y ílás ta lá lh a tó . E zek á tm é rő je m in teg y 2 m m , a penge szélé­ tő l 2 - 3 cm -re v a n n a k elh ely ezv e. V aló szín ű , h o g y a b a k ó e z e k b e a n y ílá so k b a ó lo m g o ­ ly ó k a t p ré s e lt, a z u tá n e ls im íto tta a z o k a t a p enge fe lü le té n , h o g y ezzel fo k o z z a a p a l­ los c sap ásán ak h a tá s á t.18 A zo n o s céllal, m ás m ó d o n is e lh e ly e z h e tő k ó lo m g o ly ó k , így pl. a n y ílá so k b a fű z ö tt b ő rsz íja k o n . A h ó h é rp a llo st tö b b n y ire vállra vetv e, h ü v ely b e n v iselték. A h üvely fáb ó l k é sz ü lt, d íszítés n é lk ü li s ö té t b ő rre l van b evonva, de e lő fo rd u lt egyszerű fém v eretes d íszítés is. O ly k o r a h ü v e ly e k e n to k o k v a n n a k elh ely ezv e 2 - 3 kés szám ára, e z e k e t h ó h é rk é s z ­ le tn e k (H e n k e rb e ste c k ) n e v e zté k . K érdéses, h o g y m ire h a sz n á ltá k e z e k e t a k é sek e t. E r­ re tö b b fé le m ag y ará za tta l ta lá lk o z u n k a sz a k iro d a lo m b a n . E zek et az eg y m ásn ak e lle n t­ m o n d ó n é z e te k e t itt n em k ív án o m ré s z le te z n i.19 N ap ja in k b a n m á r e g y é b k é n t is n ag y o n n e h é z m eg állap ítan i e k ésk é sz le tek e g y é b k é n t is tö b b irá n y ú szerep ét. A h ó h é rp a llo so k to v á b b i jelleg zetesség e, h o g y sz in te m in d e n p en g én ta lá lu n k á b rá ­ 76

z o lá so k a t, illetve fe lira to k a t. A sz im b o lik u s je le n tő s é g ű á b rá z o lá so k n a k nagy h a g y o m á ­ n y a van. L eg általán o sab b ak a k ü lö n b ö z ő kivégzési n e m e k re u ta ló á b rá k , így a b itó fa , k e rék , o ly k o r m in d k e ttő m e g ta lá lh a tó u g y a n a z o n a p en g én . S zin té n g y ak o ri Iu s titia m egjelenítése. Más m o tív u m o k is lá th a tó k egyes p e n g é k e n , így pl. K risztu s a k e re sz te n , F ájdalm as Isten an y a, M ária g y erm ek év el, S zen t K atalin . E lte rje d t a k ü lö n b ö z ő kivégzé­ si je le n e te k sz e re p eltetése. E lő fo rd u l J u d it vagy k ü lö n fé le sz e n te k áb rázo lása; a ritk a m o tív u m o k k ö zé ta rto z ik a h alálfej. S o k h e ly ü tt ta lá lh a tó d íszítésk é n t virág- vagy g y ü m ö lc so rn a m e n tik a .20 E zek az á b rá k so k sz o r n ag y o n p rim itív k iv itelű ek , k ö z ü lü k egy esek a k o rab eli n é p m ű v é sz e tte l m u ta tn a k ro k o n sá g o t. R itk á k a m űvészi é rté k ű d í­ szítések. A zü rich i Z eu g h au sb ó l m ú z e u m b a k e rü lt h ó h é rp a llo s pen g éje m agas szín v o n a­ lú díszítéssel ékes (a penge eg y ik o ld a lán D ániel az o ro s z lá n o k b arlan g jáb a n , a m á sik o n egy sárk án y ölő figura és Sim on az o ro sz lá n n a l szerep el). Ez a d a rab 1 6 6 0 k ö rü l k é ­ szü lt. Egy u g y a n itt ő r z ö tt m ásik p é ld á n y o n m űvészi k iv itelű m a r a to tt c ím erek lá th a ­ tó k .21 U gyancsak m űvészi é rté k e t k ép v iseln ek az u lm i városi h ó h é rp a llo so n ta lá lh a tó S zent G yörgy- és S zent M ih ály -áb rázo láso k .22 A fe n tie k tö b b n y ire m a ra to tta k , de ism e re te sek b ev ert rézd íszítése k és k a rc o lá so k is. Az a lá b b iak b an ezen á b rá z o lá so k le g fo n to sa b b v á lto z a ta in a k je le n té s é t sz e retn é m m egvilágítani, s a z t, hogy m i in d o k o lja e lh e ly e z é sü k e t a h ó h é rp a llo so k o n . A b itó , a k e ré k a b ü n te tő b írá sk o d á s je lk é p e i. H aso n ló céllal e lő fo rd u ln a k m ég h ó ­ h érp allo s, vessző stb . m o tív u m o k is. E zek a h ó h é r leg fo n to sa b b m u n k a e sz k ö z e it je le ­ n ítik m eg. A b a k ó állan d ó tö rek v ése , h o g y te v ék e n y sé g é t igazolni p ró b álja a tá rsa d a lo m e lő tt. Iu stitia á b rá zo lása a n n a k k ép i m eg fo g alm azása, h o g y a h ó h é r sz o m o rú m e sterség ét az igazságosság szo lg álatáb an fo ly ta tja . A k o rab eli felfogás sz e rin t az állam re n d jé n e k fe n n ta rtá sá h o z e le n g e d h e te tle n ü l szükséges a b a k ó tev ék en y ség e. A h ó h é rt n em g y ű lö ­ let vagy k eg y etlen ség vezeti m esterség e g y a k o rlá sá b a n , h a n e m csu p án a k ö z é rd e k szo l­ g álata. V o lta k tisztességes é le tv ite lű h ó h é ro k , a k ik m é ltá n v o n a tk o z ta th a ttá k m ag u k ra e ze k et az elveket. A K risztus a k e re sz te n m o tív u m az e m b e ri b ű n ö k m e g b o c sá tásán a k sz im b ó lu m a . E z szo ro s k ap c so la tb a n van azzal, h o g y a h ó h é r, aki elveszi egyes e m b e rtá rsa i é le té t, a tú l­ világon szigorú elbírálásra sz á m íth a t m ég a k k o r is, h a ő csu p án a h a tó sá g íté le té t h a jt­ ja végre. Az égi k ö z v e títő k n e k a h ó h é r nagy szü k ség ét é re z h e tte , m e rt az á lta lá n o s m eg­ v etésen tú l az eg y h áz is m in t b ű n ö s e m b e rt k e z e lte . N em v o lt ritk a , h o g y a b a k ó t m ég az á ld o zá sb ó l, úrv acso ráb ó l is k iz á rtá k . E zért egy vallásos h ó h é r é le té b e n igen fo n to s sz e rep et k a p o tt a lelk iü d v érő l való g o n d o sk o d ás. A fe n tie k szám o s b a k ó t ö s z tö n ö z te k a rra, hogy az eg y h ázn ak nagy a d o m á n y t a d ja n a k , z a rá n d o k ú to n v eg y en ek részt. H aso n ló céllal szerep eln ek a p en g é k en M ária-áb rázo láso k is. M áriát a b ű n ö s e m b e r égi k ö z b e n já ró ja k é n t tisz te lté k . Ez le g in k á b b a d él-n ém et te rü le te n vo lt szo k ásb an . S zent M ihály és S zent G yörg y a k a to n á k á ltalá n o sa n tis z te lt v é d ő sz e n tje i v o lta k . A h ó ­ h érp a llo so k o n való m egjelen ésü k azzal van ö sszefü g g ésb en , h o g y m in d a k a to n a , m in d a h ó h é r h iv atássze rű en fo g lalk o zik az em b eri é le t kio ltásáv al, b ár teljesen m ás m e g fo n ­ to lá sb ó l, k iin d u lásb ó l. A h ó h é r ezek k el az á b rá z o lá so k k a l k ö z b e já rá su k a t k éri, illetve tisz te le té t fejezi ki irá n tu k .

77

A vallásos té m á jú á b rá k le g in k áb b a h ó h é r lelk iü d v érő l való g o n d osk o d ásáv al v an ­ n a k összefüggésben . A J u d ito t H o lo fern e sz fejével á b rá z o ló k é p e k is e b b e a k ö rb e so ­ ro lh a tó k . A z Ó te sta m e n tu m sz e rin t az ellenség v ezé ré n ek fe jé t levágó J u d it h ő sn ő vo lt. A b a k ó az ősi tö r té n e t alap ján ig azo lást ó h a jto tt k a p n i tev ék e n y ség éh ez. A k ö z é rd e k é ­ ben d o lg o zó h ó h é r ezen k e re sztü l is ig y e k e z e tt n ém i m eg b ecsü lést szerezn i m ély en le ­ n é z e tt fo g lalk o zásán ak . C su p án d ísz íté sk é n t szerep el virág- és n ö v é n y i m o tív u m , leg­ tö b b s z ö r a fe lira to k k ö rü l vagy a z o k n a k egyes so rai k ö z ö tt .23 Még á lta lá n o s a b b a k a k ü lö n b ö z ő m o ra liz á ló stb . szövegek a p en g é k en . A le g e lte rje d ­ te b b e k k ö zé ta rto z ik — k ü lö n b ö z ő n é m e t d ia le k tu s o k b a n m egfogalm azva - az aláb b i felira t: „W A N N ICH T H U D A S S C H W E R D T A U F H E B E N , D A N N G ÉB ICH DEM A R M E N S Ü N D E R D A S E B IG L E B N ” .24 A z ily en fe lira tú p e n g ék M agyarországon is ism e re te se k .25 A m ásik á lta lá n o s a la p típ u s: „ G O T T S T E H T M IR A R M E N S Ü N D E R B EI” . 26 A h ó h é rp a llo so k o n n é h a m eg jelen ik a b a k ó neve is, év sz ám m a l.27 H ő fo rd u lt, hogy a p a llo so k o n egész olv asó v o lt kiverve, e z é rt k a p tá k e z ek a m ia ty án k -p a llo s eln ev e­ z é s t.28 S z e retn ém vázla to san b e m u ta tn i a fe lira to k célját. A legrégibb id ő k ó ta szo k áso s, h o g y a k a rd p e n g é k e n e feg y v erek tu la jd o n o sa i fel­ ira to k a t, fo rm u lá k a t stb . h e ly e z n e k el, m e ly e k tö b b n y ire g y ő ze le m re, dicsőségre, seb e zh e te tle n sé g re u ta ln a k .. Ez a tö re k v é s je le n ik m eg - te rm é sz e te se n m ás ta r ta lo m ­ m al — eg y szerű b b , v u lgalizált v á lto z a tb a n a h ó h é r m u n k a e sz k ö z é n . A b a k ó a rra célo z ezzel, hogy ő t h iv ata lá b a iste n és a h a tó sá g h e ly e z te . E zen k e re sztü l véres „ ip a rá ra ” nem csu p án jo g o s u lt, h a n e m a rra a legm agasabb h elly el szem b en k ö te le z e tt is. Más fe lira to k n y o m a té k o sa n a rra m u ta tn a k rá, h o g y a h ó h é r te v é k e n y ség é t n em h aszo n lesésb ő l, vérszom jasságból vagy m ás alan tas é rd e k b ő l fo ly ta tja , h a n e m a tö rv é ­ nyesség szo lg álatáb an . A fe lira to k o n m eg jelen ik az a felfo g ás, h o g y a h ó h é r — m in t az igazságügyi a p p a rá tu s leg k iseb b alk atré sz e - csu p án e szk ö ze a h a tó sá g n a k az íté le t vég­ reh ajtására, s így tev é k e n y sé g é é rt n em is felel. A felelősség a bíróságé, am ely az íté le te t h o z ta . Igen g y a k o riak a z o k a fe lira to k , m e ly e k az e líté ltn e k a világtól való b ú c sú z ta tá sra , az ö rö k é le tre , a m en n y o rsz á g b a k erü lé sére v o n a tk o z n a k . E n n e k eg y szerű a m ag y ará za ­ ta , A b a k ó , aki az íté le te t v é g re h a jto tta , az e líté lt h a lá lá t o k o z ta , m é ltá n ta r th a t o tt a t­ tó l, hogy az elíté lt m e g átk o zza. E zért tö r e k e d e tt a h ó h é r a rra , h o g y á ld o z a ta b o c sá n a ­ tá t e ln y erje. A zo k a fe lira to k , m e ly e k a k iv ég ze n d ő sze m é ly n e k a halál u tá n jo b b é le te t k ív án n ak , arra szo lg áln ak , h o g y a h ó h é r e ln y e rje az e líté lt b o c s á n a to t, h o g y a n n a k á tk a ne leg y en rá veszélyes. Más fe lira to k o n az iste n fé le lem tü k rö z ő d ik . A b a k ó isten segítségét kéri b o rzalm as m u n k á já h o z , am i so k sz o r m ég saját m aga e lő tt is h á tb o rz o n g a tó n a k tű n ik . L é te z n e k ál­ ta lán o s vallási je lle g ű fe lira to k , m in t például a Ján o s ev an g éliu m áb ó l v aló id é z e tek . A peng ék en szere p e ln e k világi jelleg ű fe lira to k is. N em tis z tá z o tt a z o k n a k a fe lira to k ­ n a k a p o n to s je le n té s e , m ely ek k ü lö n b ö z ő h o ssza b b id ő te rm in u so k a t tü n te tn e k fel (pl. 1 5 2 2 - 1 7 1 8 , 1 5 2 2 - 1 7 6 5 ) .29 E lk é p z e lh e tő , h o g y e z e k a d á tu m o k a pallos h a sz n á ­ la tá n a k id ő ta rta m á t je lö lik . A h ó h é rp a llo so k o n -

é p p e n úgy m in t a k a rd o k o n 78

m e sterje g y e k e t is ta lá lu n k .

E zek leg in k áb b a m a rk o la t a la tt v a n n ak beverve a p en g éb e. Ism eretesek v é se tt, tau síro z o tt, m a r a to tt, k a rc o lt, 5 - 1 0 m m n agyságú vagy m ég n ag y o b b je lö lé se k , m e ly ek rő l a pallos k észítő jére le h e t k ö v e tk e z te tn i. Ism eretes p l. az egyszarvú fej (C lem en s H o rn solingeni m e ste r je g y e ),30 a k irály fe j (J o h a n n e s W undes m e s te rje g y e )31. F e lté tle n ü l mege m líte n d ő k az ún. passaui és solin g en i fark aso s je g y e k (f u tó fark as). A je g y e k alapján csu p án általán o sság b an le h e t tá jé k o z ó d n i egy-egy p é ld á n y k é sz ítő jé re , készítési h e ly é ­ re, k ö rü lb elü li készítési idejére v o n a tk o z ó a n , m e rt a z o k a t so k sz o r h a m is íto ttá k , illetve tö b b m e s te r h o ssz a b b id ő n k e re sz tü l u g y a n a z t a je g y e t h a s z n á lta .32 A h ó h é rp a llo so k h o z igen j ó m in ő ség ű pen g ére v o lt szükség. A le g fo n to sa b b g y ártási h e ly e k k ö zé ta r to z o tt a k a rd k é sz ítő - és k ésesip aráró l m á r a k ö z é p k o r ó ta h íre s n ém etországi S olingen városa. A z e u ró p a i h ó h é rp a llo so k je le n tő s része itt k é sz ü lt, s e z e k p é l­ d án y ai E u ró p a-szerte m e g ta lá lh a tó k a k ü lö n b ö z ő g y ű jte m é n y e k b e n .33 E se te n k é n t arra is van a d a t, h o g y a h ó h é rp a llo s k in e k a tu la jd o n á b a n vo lt. Meg kell k ü lö n b ö z te tn i a pallosjog b irto k o s á n a k (város, fö ld e sú r) tu la jd o n á b a n levő d a ra b o k a t a b a k ó b irto k á b a n le v ő k tő l. A h a tó s á g o k tu la jd o n á b a n levő p a llo so k a t a v áro sh á zá n , a b íróságon ő riz té k , s kivégzések alkalm ával a d tá k á t a h ó h é rn a k , aki h a szn á lat u tá n tö b b n y ire m aga v itte vissza. A h ó h é rn a k saját pallosa is v o lt, am it a kivégzésre m agával v itt. Mivel á lta lá n o s sz o ­ kás v o lt, hogy a sz o m o rú fo g lalk o zás ö rö k lő d ik a h ó h é r csalá d já b a n , a p allo st is á tö r ö ­ k íte tté k n e m z e d é k rő l n em z e d é k re . Ez a fo ly a m a t csa k a k k o r sz a k a d t m eg, h a m ár 100 kivégzés tö r té n t a pallossal. E k k o r azt el k e lle tt re jte n i, ásni s t b .34 A Szepességben k ü ­ lö n b ö z ő d íjszabás já r t a h ó h é rn a k , asz e rin t, h o g y a fő v esztést a „ ta r to m á n y p allo sáv al” vagy a sajátjával végezte e l.35 A b a k ó és m u n k a e sz k ö z e k ö z ö tti szo ro s k a p c so la t, a h ó h é rn a k a tá rsa d a lo m b a n el­ foglalt sz á m k iv e te tt h e ly z e te , az a b b ó l a szem ély ére h a tó p ro b lé m á k E u ró p a-szerte elő ­ se g íte tté k b a b o n á k , h ie d elm ek k ialak u lását. A h ó h é rn a k tu la jd o n íto tt te rm é sz e tfe le tti e rő a m u n k aeszk ö zév el v aló g y ak o ri é rin tk e z é s so rá n , illetve a p en g én e k az e líté ltte l tö r té n ő találk o zásán ál á tm e n t m agára a pallo sra. A fe n ti h ie d e lm e k re szám o s p é ld a is­ m eretes, elsődlegesen n ém e to rsz á g i fo rrá so k a lap ján . R égen a z t ta r to ttá k , h o g y a h ó ­ hérpallossal való m egkarco lás a b ő rt ellen álló v á, é rz é k e tle n n é teszi a sz ú rá so k k al, vá­ gásokkal szem b en . A h ó h é rp a llo st, m in d e n e k e lő tt a m á r h a sz n á lta t, k ü lö n ö s e n é rté k e s ­ n ek ta r to ttá k h a rc b a n , ah o l a p en g é n e k v a rá z se rő t tu la jd o n íto tta k . E zt jó l sz e m lé lte tik a z o k a h ó h é rp a llo so k , m e ly e k e t u tó la g k a to n a i c é lo k ra a la k íto tta k á t, p en g éjü k h e g y ét csúcsosra k é p e z té k ki, a m a rk o la to t h á rító k o sá rra l sz e re lté k fel. Egy m ásik h ie d ele m szerin t a h a rá n tfe k v é sb e n , azaz n e m szo k v á n y o s k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt s z ü le te tt csecse­ m ő k n e k élete során m in d ig ö ssze ü tk ö z é sei lesz n ek a bírósággal, h ató ság g al, s e ttő l csak a k k o r m e n te sü lh e t, h a pallosával a h ó h é r egy kicsit véresre k a rc o lta a g y e rm e k b ő ré t. E zek a h ie d elm ek a h ó h é r és m u n k a e sz k ö z e k ö z ö tti szo ro s k a p c s o la to t m isztifik álják . A p allo so k a t a népi k é p z e le t u g y a n o ly a n te rm é sz tfe le tti erővel ru h á z ta fel, m in t m ag u ­ k at a h ó h é ro k a t. A régi id ő k közfelfogása sze rin t a h ó h é rra l, vagy a h ó h érp a llo ssa l való é rin tk e z é s b e c stelen n é tesz. így 1590-ben O p p e n h e im b e n céh e b e c ste le n n e k n y ilv á n íto tt egy ács­ m e s te rt, m e rt az felem elte a h ó h é r p allo sát. A m ik o r a z o n b a n a h ó h é rró l m in t o rvosról vagy jav asem b errő l van szó — s erre m ag y aro rszág i p é ld á k is ism e re te se k — a k k o r sen ­ 79

k ib en sem m e rü lt fel, h o g y a m e g v e te tt szem éllyel v aló é rin tk e z é s fo ly tá n elveszíti p o l­ gári b e c s ü le té t.36 F e lté tle n ü l m eg kell e m líte n i a h ó h érp a llo ssa l k a p c so la to s sz o k á so k a t is. Á llásának elfo g lalásak o r a b a k ó a p allo st a b író tó l k a p ta , s fe lm en tése u tá n csek ély összeg e llen é­ b en a z t m agával v ih e tte . A k o v ácstó l k ik e rü lt és m ég n e m h a sz n á lt p allo st sz ű zp allo s­ n ak n ev ezték . A h ó h é rt a bíróság n e v ezte k i. F e le s k e tté k , m ajd a b írá k á ta d tá k n e k i a h a ta lo m je l­ v é n y eit, a p a llo st, am elly el m in d e n ü n n e p é ly e s a lk a lo m k o r m eg jelen n i ta r to z o tt. A h ó ­ h é rp a llo st so k h ely en szalagokkal d ís z íte tté k , h o g y m á r m essziről fe lism e rh e tő le­ g y e n .37 A h ó h é rp a llo so k a t a m ag y aro rszág i v á ro so k b a n b író v á lasz tá sk o r a m egválasz­ to t t e lő tt h o rd o z tá k , a b írásk o d ási h a ta lo m je lk é p e k é n t.38 A F elv id ék en - n é m e t p é ld á k alap ján - szo k ás v o lt, h o g y a fő v é te lh e z a v áro sh ázá­ ról k é t ta n á c so s h o z ta el h ü v e ly é b e n a p a llo st. A h ó h é r az á lta lu k ta r to t t h ü v e ly b ő l k i­ h ú z ta , s a lefejezés u tá n sz in te s z e rta rtá so s fo rm á b a n m e g tö rö lte a le n y a k a z o tt ru h á já ­ b a n , m ajd v issz a te tte h ü v e ly é b e . A p a llo st, a városi fegyveres p o lg árő rség kíséretével v itté k vissza a ta n á c so so k a v áro sh ázára. Így vo lt ez K assán ,39 L ő c sén ,40 S áros m eg y é­ b e n ,41 a S zepesség b en .42 H ogyan tö r té n t a h ó h érp a llo ssa l való kivégzés. A d elik v en s - a k o rai id ő k b e n - a h ó h é r elé té rd e lt, elő l ö s s z e k ö tö z ö tt k é zzel, m e ly b e n so k sz o r k e re s z te t ta r to t t. T ö b b ­ n y ire a sz em ét is b e k ö tö tté k , h a já t rö v id re n y írtá k , h o g y ez n e a k ad á ly o z z a a p allo s­ csapást. K ö zv etlen ü l az íté le t v ég reh ajtása e lő tt e lő re lé p e tt a h ó h é r, és a n e k i m egfelelő fo rm á b a n m e g ig a z íto tta a kiv ég zen d ő fe jé t. E zt k ö v e tő e n v issz a lé p e tt, m ajd k é t kézzel m e g m a rk o lta a p allo st s egy h a ta lm a s csapással le s ú jto tt. Ez a csapás — h a s ik e rü lt — e l­ v á la s z to tta a fe je t a tö r z s tő l.43 A z ú jab b k o rb a n k e rü lt so r az ú n . h ó h é rs z é k alk alm azására. A h á tr a k ö tö z ö tt k e zű e líté lte t rá ü lte tté k a d u rv a k iv itelű szék re, s így fejezte le a b a k ó . Ism eretesek a szék tá m lá já n a k h á tta l, illetve azzal sz em b en való kivégzések is; ez u tó b b i e se tb e n ném ileg m e g tá m a s z k o d o tt a k iv ég ze n d ő szem ély feje a sz ék tá m lá já n . A fe n ti m ó d sze r valószí­ nűleg az é rt j ö t t szo k á sb a , m e rt a k o rá b b i fo rm á k n á l so k sz o r n e m sik e rü lt a h ó h é rn a k egy csapással végeznie az e líté ltte l. A z ú ja b b fo rm a k ö n n y e b b , b iz to sa b b vo lt. A feu d alizm u s k o ra b e li kivég zések rő l so k áb ráz o lá s m a ra d t fe n n . S zám os k ép ism e­ retes a k ö z é p k o ri vallásos m ű v é sz e tb ő l (tá b la k é p e k , sz o b ro k stb .). E zek et az á b rá z o lá ­ so k at k é t fő c s o p o rtra le h e t o sz ta n i, az első b e - ez tá rg y u n k sz e m p o n tjá b ó l a fo n to ­ sabb - a z o k a k ép e k ta r to z n a k , m e ly ek en k ü lö n b ö z ő vallási té m á k illu s z trá c ió ik é n t le­ fejezést á b rá z o ln a k . A m ásik fő c so p o rt az, a m ik o r a p allo s a v é rta n ú sá g o t sz e n v ed e tt szen tek ik o n o g ráfiá já b a n m in t a ttrib ú tu m je le n ik m eg. A k é ső b b i k o ro k b ó l ( X V I I X V III. sz á z a d ) is je le n tő s m en n y isé g ű kiv ég zésáb rázo lás m a ra d t k o ru n k ra . Itt az o n b an m á r n em sz e n te k rő l való szó , h a n e m első so rb a n e lre tte n té s i c é lz a tta l ké sz ü lt k é p e k rő l. Ezek tö b b n y ire a fe u d ális tá rsa d a lm i re n d ellen fellá za d t sze m é ly e k h a lá lb ü n te té sé n e k v ég reh ajtását m u ta tjá k b e .44 M inden íté le tv é g re h a jtó -

s itt el kell te k in te n i a je le n té k te le n e b b g y ilk o so k b ó l

vagy ra b ló k b ó l h ó h é rrá le tt e g y é n e k tő l, a k ik re az alá b b ia k csak je le n tő s m ó d o s ítá so k ­ kal érv én y esek — m u n k á ja m eg k ezd ése e lő tt m e s te rp ró b á t te tt. Ily en k o r n a g y o n vigyá­ z o tt m in d e n je lö lt, m e rt a n é p b o sszú ja a p ró b a sik ertelen ség e ese tén k ö n y ö rte le n volt. 80

T ö b b p éld a ism eretes arra is, h o g y a h ó h é rt a n e m sz a k szerű en v é g re h a jto tt, e lh ib á z o tt kivégzésért a n éző k ö z ö n sé g a g y o n v e rte. Így L ü b e c k b e n eg y szerre „ ö t h ó h é r v e re te tt a g y o n ” . A b a k ó m egölésével a n é p tö m e g az igazságszolgáltatással szem b en i u n d o rá t fe ­ je z te k i, az íté le te t v ég reh a jtó ü g y etle n ség é t h a sz n á ltá k fel ü rü g y k é n t, h o g y ő t szem é­ ly é b e n m eg tám ad h assák . A h ó h é ro k n a k e s e te n k é n t te s tő rö k e t k e lle tt fe lfo g ad n iu k , m e rt k ü lö n b e n a m ik o r az eg y ik te le p ü lé srő l a m á sik b a m e n te k fe la d a tu k a t te lje síte n i, a p a ra s z to k ú t k ö z b e n a g y o n v e rh e tté k v o ln a ő k e t.45 Az ú jab b id ő k b e n e zek a sz o k á so k is e n y h ü lte k , de té n y az, h o g y a h ó h é rn a k te v é ­ k enysége so rán - a le h ető ség e k h e z k é p e st - ü g y esen , célsze rű e n k e lle tt eljárn i, h ib á z ­ ni n em v o lt tan ác so s. M ég a X IX . sz ázad első fe lé b e n is e lő fo rd u lt, h o g y a h ib á z ó h ó ­ h é rt m e g d o rg álták , ism é tlő d é s e se té n m e g fe n y íte tté k feljeb b v a ló i.46 A X V III. század vég étő l kezd v e e rő sen c sö k k e n t a v é g re h a jto tt h a lá lb ü n te té s e k szá­ m a, a fővesztés is egyre in k á b b h á tté rb e sz o ru lt. A z ír o tt jo g sz e rin t n a g y o n so k bűnc selek m én y e se té b e n k e rü lh e te tt v o ln a so r h a lá lb ü n te té s re , az o n b a n a jo g i g y a k o rla t ritk á n alk a lm a z ta a zt. A lefejezésre v o n a tk o z ó - á lta la m ism ert — leg k éső b b i m agyarországi a d a t 1 8 5 0-ből való (L ő c se ).47 A h ó h é rp a llo s m in t m ú z e u m i tá rg y n em ritk a , m ivel a feu d a liz m u s id e jén m in d e n pallosjoggal b iró h a tó s á g n a k és szám o s h ó h é rn a k is v o lt egy vagy tö b b pallo sa. A Ma­ gyar N em zeti M úzeum F eg y v ertá rá b an szé p so ro z a t van h ó h é rp a llo so k b ó l.48 K ö zü lü k 3 az ú n . je lv é n y k a rd o k c so p o rtjá b a ta r to z ik , 14 p ed ig té n y leg es h ó h é rp a llo s. N éh án y X V I. századi, viszonylag k o rai d a ra b tó l e lte k in tv e az an y ag z ö m e a X V II -X V II I. szá­ z ad b ó l szárm azik . S ajnos az it t ő r z ö tt d a ra b o k tö b b sé g e n a g y o n ro ssz, ro n g á lt á lla p o t­ b an v an, n em ritk a az e rő se n sé rü lt, o lv a d t p en g éjű , k e resztv asú sem . E n n e k a n a g y fo ­ k ú p u sz tu lá sn a k sz o m o rú o k a van. 1 9 4 5 -b en a M agyar N em zeti M ú zeu m L ap id áriu m áb an e lh e ly e z e tt tárg y a k b a n a p u s z tító tű zv é sz óriási k á ro k a t o k o z o tt. Itt ta r to t ta k a h ó h é rp a llo so k a t is.49 A tű z e lp u s z títo tta a le ltá ri sz á m o k a t, e z é rt a tá rg y a k n a g y részé­ n e k szárm azását h o m ály fed i. A M agyar N em zeti M ú zeu m b an ő rz ö tt h ó h é rp a llo so k tö b b ség e átlag o s d a ra b o k n a k te k in th e tő , k iu g ró fe g y v e rtö rté n e ti, m ű v észi é rté k ű d a­ rab n in cs k ö z ö ttü k . A z e lő fo rd u ló á b rá z o lá so k , fe lira to k is a le g szo k v á n y o sa b b a k k ö zé ta rto z n a k . A g y ű jte m é n y b e n ő r z ö tt d a ra b o k k ö zü l a zo n b a n k e ttő n e k k ie m e lk e d ő tö r ­ té n e lm i jelen tő ség e van. M in d k é t d a rab a M artinovics-összeesküvés v e z e tő in e k kivégzé­ sével k a p cso lato s. A z eg y ik az ö reg b u d ai h ó h é ré v o lt, ak i Sigray kivégzésénél zav arb a j ö t t , s csak a h a rm a d ik vágásra tu d ta a g ró f fe jé t elv álasztan i a tö rz sé tő l. A h ó h é rtó l a p a llo st 18 0 9 -b en b á ró P alocsai sz e re z te m eg, k i k é ső b b jó szág ig az g a tó já n ak , ő r s i Nagy A n ta ln a k a já n d é k o z ta . A M agyar N em zeti M ú zeu m az ő u n o k a h ú g á tó l és a n n a k fé rjé ­ tő l, S zőllösy B en ő tő l k a p ta a já n d é k b a 1 8 8 0 -b a n .50 A z ö re g b u d a i h ó h é r ü g y e tle n k e d é ­ se u tá n a fiatal egri íté le tv é g re h a jtó szo lg á la tait v e tté k ig é n y b e , ak i S z e n tm a rja y , H aj­ n ó c z y , L aczkovics, M artino v ics 1 7 9 5 . m áju s 20-i, m ajd k é ső b b ő z Pál és S zo larcsik le­ fejezésével vált ism e rtté . A z övé v o lt egy m ásik itt ő r z ö tt p é ld á n y . T ő le özv. K o m berger M ihályné, szül. E m e c k e r K aro lin ra , a h íres k lo s te m e u b u rg i h ó h é r le án y á ra szállt, aki 190 4 -b en H e n ta lle r L ajos o rszággyűlési k épviselő és P au lk o v ics R. á llato rv o s k ö zb en já rására a M agyar N em zeti M ú z e u m n a k a já n d é k o z ta .51 A n a p ja in k ra m a ra d t h ó ­ h é rp allo so k m á r csu p án é rd e k e s tö rté n e lm i relik v iák . A b b a n , h o g y tö r té n e tü k k e l alig fo g lalk o ztak , nyilv án v aló an szerep e van a n n a k , h o g y a h ó h é rp a llo s szó e lriasz tó . 81

A m ag yarországi h ó h é rp a llo so k o n o lv a sh ató fe lira to k , az a z o k o n m eg jelen ő á b rá z o ­ láso k részleteseb b feld o lg o zása m in d e n v alószínűség sz e rin t érd ek e s jo g tö rté n e ti, k u l­ tú r tö r té n e ti, n é p ra jz i stb . ad alé k o k k a l szolgálna. É rd e m e s le n n e az a d o tt em lé k a n y a g szélesebb k ö rű ö sszeg y ű jtése, feldolgozásé.

Jegyzetek 1 Seifert, G.: Fachwörter der Blankwaffenkunde. (Deutsches Abc der europäischen blanken Trutzwaffen - Hieb-, Stoss-, Schlag und Handwurfwaffen-). Haiger 1981. 26. „Pallasch” címszó (továbbiakban: Seifert). — Seitz, H.: Blankwaffen. (Geschichte und Typenentwicklung im euro­ päischen Kulturbereich V o m 16. bis 19. Jahrhundert.) II. B. Bibliothek für Kunst- und Anti­ quitätenfreunde. B. IV/A. Braunschweig. 1968.171-174. (továbbiakban: Seitz) 2 Czuberka Alfréd: Kuruczkori fegyverek. (Felolvasások a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának Üléseiből, Nr. 58. Bp. 1906. 28. - Nagy László: Magyar fegyverek. 16301662. Művelődéstörténeti Értekezések, Nr. 60. Temesvár, 1911. 17. 3 Boeheim, W.: Handbuch der Waffenkunde. Leipzig, 1890. (Utánnyomat: Graz, 1966.) 266. (továbbiakban: Boeheim). 4 Wagner, E.: Hieb- und Stichwaffen. Prag, 1969.127. (továbbiakban: Wagner). 5 Müller, H.-Köllig, H.: Europäische Hieb- und Stichwaffen aus der Sammlung des Museums für Deutsche Geschichte. Berlin (O.), 1981. 67. (továbbiakban: Müller-Köllig). — Seifert, 29. „Richtschwert” címszó - Seitz, 25. 6 Schneider, H.-Stübner, K.: Waffen im Schweizerischen Landesmuseum — Grifwaffen. I. Zü­ rich, 1980. 186. (továbbiakban: Schneider-Stübner). 7 Jellemző példa erre: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp. 1971. 8 Seifert, G.: Einführung in die Blankwaffenkunde (besagen auf die europäischen blanken Trutz­ waffen). Heiger, é. n. (1982?) 16. 9 Kühn, U.: Das Richtschwert in Bayern. Waffen- und Kostümkunde, 1970. 2. sz. (Új folyam 12. évf.) 92. (továbbiakban: Kühn). - Schönherr Gyula: Városi életünk emlékei. In: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Szerk. Czobor Béla-Szalay Imre. II. k. Bp.-Bécs é.n. 258-259. (továbbiakban: Schönherr). 10 Kühn, 92. 11 Balogh János: Munkács-vár története. Munkács, 1890. 108. - Vajna Károly: Hazai régi bünteté­ sek. II. k. Bp. 1907. 118. (továbbiakban: Vajna). 12 Vajna, 115-116. 13 Vajna, 570., 574. 114. o. 33. Ul., 117. o. 37. ül., 121. o. 44. ül., 240. o. 95. ül. 14 Temesváry Ferenc: Büntető eszközök a régi Magyarországon. Jánosházai Múzeum Közleményei. Nr. 1. Szombathely, 1970. 33. (továbbiakban: Temesváry). 15 Schönherr, 258. 294. ilL 16 Cennemé Wilhelmb Gizella: Magyarország történetének képeskönyve. 896-1849. Bp. 1962. 163. - Garas Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. Bp. 1953. 122. 17 Boeheim 226.-Kühn. 89-91 Luts.J.: Hellmich Max-Seger, M.: Die Richtschwerter des Schlesi­ schen Museums für Kuntsgewerbe und Altertümer. In: Altschlesien, Mitteüungen des Schlesien Altertumvereins... B. IV. 1934. - Hellmich, M.: Zwei Schwerter des peinlichen Gerichts in Schlesien. Schlesische Monatschefte, 1934. 19. (Könyvismertetés a két munkáról.) Zeitschrift für Historische Waffen- und Kostümkunde 1936. 6. sz. (XIV. Öj folyam V.) 138-139. Megkí­ vánom jegyezni, hogy e két érdekes mű számomra sajnos nem volt közvetlenül hozzáférhető, s így csak erre a könyvismertetésre tudtam támaszkodni. - Müller-Köllig, 67. - Nickel, H.: Ullstein Waffenbuch. (Eine Kulturhistorische Waffenkunde mit Markenverzeichniss.) Berlin (W.) - Frankfurt/M. - Wien, 1974. 184 (továbbiakban: Nickel) - Schneider - Stübner. 186. - Seifert, 29 a „Richtschwert” címszó. - Seitz, 25 -26. - Wagner, 128.

82

18 Boeheim, 266.-Díváid Kornél: A besztercebányai Múzeum kalauza. Bp. 1909. 56. - Kühn 90. - Müller-Köllig, 383.171. sz. 227.171. ül. 19 Boeheim, 267. - Kühn, 91. - Wagner, 128. 20 Boeheim. 267. - Kühn, 101-103. - Seitz, 26. 21 Schneider-Stübner, 190. 330. sz., uo. ill. 331. sz. uo. ill. 22 Kühn, 123. 83. sz. ,125.12-13. ill. 23 Kühn, 103-106 pp. 24 Boeheim. 267. - Müller-Köllig, 67. - Nickel, 184. - Seitz, 28. 25 D e m k ó Kálmán: Lőcse története. I. Jog-, mű- és művelődéstörténeti rész. Lőcse, 1897. 430. Fábry Béla: Igazságszolgáltatás az elzálogosított XIII. szepesi városban. Művelődéstörténeti Ér­ tekezések, Nr. 66. (Klny. „Közlemények Szepes Vármegye Múltjából” 1912. évf.) Lőcse, 1912. 25. (továbbiakban: Fábry). - Temesváry, 43. 26 Müller-Köllig, 67. - Seitz, 26. 27 Boeheim, 267. 28 Temesváry, 43. Az alábbiakban szeretnék bemutatni néhány pengefeliratot, változatosságuk il­ lusztrálására: „ W A N DICH D U G E N D ÜBEST WOLL, DIS RICHTSCHWERT DICH NICHT TREFFEN SOLL” (1676) ln: Seitz, 28. - „DIE H E R R E N STEUERN D E M UNHEIL ICH EXERQUIRE IHR URTHEIL” In: Müller-Köllig, 67. - „O JESSU DIR LEB ICH, O JESSU DIR STRIEB ICH, O JESSU DEIN BIN ICH, D O D T U N D LEWENDIG” In: Kühn, 96. 122.. 79. sz. - Temesváry, 44.; „ALLES W A S D V DVEST N I M M W O L IN A C H T V O R ALLEN D V DAS ENDT BEDRACHT D R A V AVF F G O D T DIE GERECHTIGKEIT LIEW DAS DICH DER STRANG NIT BER1EDT” (1718), „AN GOTTES SEGEN IST ALLES GELEGEN" (1667), „FRICH G O T V N D LIEB DAS RECHT SO SEIN DIE E NGEL DEINE K N E C H T ” (1667), „SCHAV NICHT A N MICH V N D DIE MEINEN S C HAV V O R A N DICH V N D DIE DEINEN VRDEIL MICH NIT WIE D V MICH SIGST W E R WAIS OB D V F R V M B PIST” (1667) In: Kühn, 96-97. 95. ,121. 74. sz., 95-97. ,122. 79. sz. - „FIAT JUSTITIA A U T PEREAT MUNDUS!” „JUSTITIA M A N E T IN A E T E R N U M 1670” In: Ecsedi István: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri-Múzeumában. Déri Múzeum Kiadványai, XXIV. Debrecen, 1930. 149., „DOMINVS BENEDICAT M E ET IVFAT MIHI VINCERE” (1705) In: Kühn, 95. ,111-112. 15. sz. 29 Kühn, 97-101. ,105-106. 30 A jegyekre számos helyen van utalás a szakirodalomban, itt csak néhány munkára utalok: Dudly S. Hawtrey Gyngell: Armourers marks. (Being a compilation of the Know Marks of Ar­ mourers Swordsmith and Gunsmith). (2. kiadás) London, 1966. 39. (továbbiakban:Gyngell). Kühn, 105. - Seitz, 259. 31 Gyngell, 42. - Kühn, 105. - Seitz, H.: Blankwaffen. I. B. Bibliothek für Kunst- und Antiquitatenfreunde. B. IV. Braunschweig, 1965. 343-344. (továbbiakban: Seitz, 1.) 32 Gyngell. 37. - Kühn, 105. - Seitz 1., 344-345. - Seitz. 257-258. 33 Haedeke, H. U.: BlankwafTen. (Deutsches Klingenmuseum Solingen) - Führer durch die Austei­ lung. Schriften des Deutschen Klingenmuseum Solingen, Nr. 1. Köln-Bonn, 1982. 88. 34 Kühn, 94. ■iS Fábry. 24. 36 Kühn, 106. - Nickel. 184. 37 Temesváry, 41-43. 38 Schönherr, 258. 39 Wiek Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa, 1941. 252. 40 D e m k ó Kálmán: Felső-Magyarországi városok életéről a XV-XVII. században. Bp. 1890. 157. 41 Tóth Sándor: Sáros megye monográfiája. III. k. Bp. 1912. 631. 42 Fábry, 25. 43 Wagner, 128. 44 A témára vonatkozó gazdag irodalomból: Cennerné Wilhelmb Gizella: Magyarországi paraszt­ mozgalmak grafikus ábrázolásai. In: Folia Archaeoiogica, XII. Bp. 1960. 269. 13-14. sz. CXLV. t. ül. 270. 16-18. sz. XLV/2. t. - RadosJenő: Magyar oltárok. Bp. é.n. 82- 84. Rado-

83

csay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Bp. 1955. XXIX., XLIX

,LI. ,CVII. .CLXXV. .XXXVII., LXXX1I., LXXXVI., XCLVI. t. 45 Schneider-Stubner, 186. - Temesváry: 41-42. - Wagner, 128-129. 46 ifi. Dombováry Géza: Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pest megyében a X I X század első felében. Bp. 1906. 385. 47 Fábry, 26. 48 A szerző ez úton köszöni meg Dr. Temesváry Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyver­ tár vezetőjének a jelen munka elkészítéséhez nyújtott önzetlen segítséget. 49 Temesváry Ferenc szóbeli közlése.; A tűzről: Temesvári Ferenc: Az Országos Történeti Múzeum két lakatos remeke. In: Fólia Archaeologica.X. Bp. 1958. 160. 50 Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár — leltári szám: 55. 3611. Kalauz a Régiségtárban. Bp. 1912. (16. kiadás) 210. - IV. terem 27. szekrény 6. szám (továbbiakban: Kalauz); - Nagy Gé­ za: Hadtörténelmi gyűjtemény. In: A Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségosztálya. Bp. 1902. 93. (Klny. A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene, d m ű műből) - Temesváry, 43-44. - Te­ mesváry Ferenc: Kelet és nyugat között. Bp. én. 76-77. 51 Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár - leltári szám: 55. 3610. Kalauz. 210. IV. terepi 27. szek­ rény, 6. szám — Temesváry, 44.

K épek „ A h ó h é rp a llo s ” c ím ű ta n u lm á n y h o z A k ö z ö lt p é ld á n y o k a M agyar N em zeti M ú zeu m F e g y v e rtá ra (M NM . F e g y v e rtá r) t u ­ la jd o n á b a n v an n ak . A fé n y k é p e k e t M u rán y i István k é sz íte tte . 1. H ó h érp allo s v aslem ezb ő l k é sz ü lt u tá n z a ta , a ius gladii je lv é n y e a X V III. század b ó l MNM. F eg y v ertár lt.sz . 55. 3 6 1 4 . 2. H ó h érp allo s a X V I. szá z ad k ö z e p é rő l MNM. F eg y v ertár lt.sz . 5 5 . 4 9 4 . 3. H ó h érp allo s a X V III. század b ó l MNM. F eg y v ertár lt.sz . 5 5 . 3 6 1 8 . 4 . H ó h érp allo s m a rk o la ta a X V I. száz a d első feléb ő l A m a rk o la ttü sk é n jó l lá th a tó a h á ro m sz ö g a la k b a n e lh e ly e z e tt b e ü tö tt (a z o n o síta tla n ) h á rm a s jegy. MNM. F eg y v ertár lt.sz . 5 3 . 3 8 5 . 5. H ó h érp allo s m a rk o la ta (a 2. k é p e n lá th a tó d a ra b ré sz le te ) A lap o s, egyenes k eresztv as k e ttő s k e re s z tm o tív u m o t m u ta tó v é se tt díszítéssel ékes. MNM. F eg y v ertár lt.sz . 5 5 . 4 9 4 . 6. K ivégzőkerék á b rá ja h ó h é rp a llo s p en g éjéb en (a 3 . k ép rész lete ) MNM. F eg y v ertá r lt.sz . 55. 3 6 1 8 . 7. A k asztó fa á b rája h ó h é rp a llo s p e n g é jé b en (a 3 . k é p ré s z le te ) MNM. F eg y v ertár lt.sz . 55. 3 6 1 8 .

84

Dokumentumok, fo rrá so k ) CIKKELYEK, MELYEKET ISTVÁN KIRÁLY ESKÜVÉSSEL FOGADOTT

1. A ta n á c su ra k (se n a to re s) és ta n á c so so k (c o n siliarii), n e m e se k és b á rm e ly re n d b é ­ liek , m in d a K irályságban, m in d a L itván N ag y h erceg ség b en , m in d p ed ig a L engyel K i­ rálysághoz ta r to z ó b árm ely m ás ta rto m á n y b a n a k ö v e tk e z ő k k e l (h o c ) b iz to s íto ttá k , s b iz to sítjá k m ag u k at. M ár e lh a tá ro z tu k p edig, s ö rö k tö rv é n y k é n t m e g ta rta n i a k a rju k , hogy sem é le tü n k fo ly am á n m i, sem p ed ig u tó d a in k L engyelország és a L itván Nagyhercegség, P o roszország, M azovia, S am o g itia, L ivónia, K iovia, V o lh in ia, P o d lach ia stb . tró n já n , u tó d u n k L engyelország király áv á való k ijelö lésérő l és m egválasztásáról nem tá rg y a lu n k , sem választási g y ű lé se k e t (c o n v e n tu s p ro E le c tio n e ) össze n em h ív u n k , sem b árm i ú tjá t, m ó d já t vagy e sz k ö z ét u tó d u n k királly á v álasztásán ak ki n e m agyaljuk; a v ég ett, h o g y ö rö k id ő k re , a m i s u tó d a in k h alála u tá n a szab ad k irály v álasztás a k irá ly ­ ság összes ren d jei szám ára m e g m a ra d jo n , m ely o k b ó l az ö rö k ö s (h a e re s) c ím e t sem h a sz n á lh a tju k , sem m i, sem p ed ig L engyelország u tá n u n k k ö v e tk e z ő k irály ai. 2. Mivel pedig ezen K irályságban és a L itván N agyh erceg ség b en , v alam in t a K irály ­ sághoz ta r to z ó egyéb ta rto m á n y o k b a n so k an v a n n a k a vallásról m á sk é n t g o n d o lk o d ó k (d issid en tes de R eligione), a jö v ő b e n a vallási eg y en etle n ség b ő l sz árm azó viszály tó l és h áb o rú sá g tó l ta r tó k ; e b izo n y o s o rszá g la k ó k szö v etség ü k k el g o n d o s k o d ta k m ag u k ró l. Hogy a vallásban való szab ad ság u k m egadassák m e g en g e d jü k n e k ik e szövetség m e g ta r­ tá sá t, s teljes egészében m eg ő rzését ö rö k id ő k re . 3. T ovábbá az országnak azo n ü g y eib en , m ely e k k irály i sz e m é ly ü n k re és m é ltó sá ­ g u n k ra ta r to z ta k , úgy m in d a k ü lo rszá g o k b a k ü ld e n d ő k ö v etség ek k el, m in d a k ü lh o n i k irá ly o k és fejed elm ek fogadásával és elb o csátásáv al, v alam in t a h a d se reg to b o rzásáv al és a k a to n á k összegyűjtésével k a p cso lato s és egyéb h a so n ló ü g y e k b en sem m ag u n k , sem u tó d a in k nem re n d e lk e z ü n k , és nem is re n d e lk e z h e tü n k a k é t n e m z e t k irály i ta n á ­ c so sain ak tan ác sa n élk ü l, s azo n le sz ü n k , hogy az ország g y ű lésre ta r to z ó ü g y ek ne vál­ to z z a n a k , s á lla p o tu k b ó l és re n d ű k b ő l ne tá v o lo d ja n a k el (n e . . . c o m m o v e a n tu r e t ex s ta tu ac o rd in e su o re c e d a n t). M in d azo n által az o ly a n k ö v e tsé g ek e t, m e ly e k a k ö z tá r­ saság ü gyeit n em é rin tik , m in ő ség ü k n e k m eg felelő en b á rm ik o r k ü ld h e tü n k a k é t n e m ­ z et királyi ta n á c so sain ak (D o m in o ru m C o n silia rio ru m R egni u triu sq u e N a tio n is) tu d ­ tával, e zek h á b o ríta tla n u l h o z z á n k ta r to z n a k . (A szöv eg b en : q u ie tiu m , de in k á b b :g u ie tim circa nos m a n e b u n t) 4. V alam e n n y i ren d g y ű lésén ek (C o m itiu m o m n iu m s ta tu u m ) e g y e té rté se n élk ü l h á b o rú ró l vagy á lta lá n o s h a d b a v o n u lásró l (e x p e d itio g en erális) n em re n d e lk e z h e tü n k , 85

sem a k é t n e m z e t fia it (h o m in e s) az ország h a tá ra in kívül sem m i m ó d o n , sem m ily en király i szav u n k k al, m ég a zsák m á n y ré sz en felü li ö t m á rk a (q u in q u e m arcae su p e r hasta m ) fizetésével sem v e z e tjü k vagy h ív ju k h a d a k o z á sra sem m i, sem u tó d a in k . A zt p e ­ dig k irály i szav u n k k al m e g fo g ad ju k s m eg íg érjü k : h a v iszo n t az országgyűlés h ely e slé sé ­ vel álta lá n o s h ad fe lk e lé s in d u l, a la ttv a ló in k a t k é t h é tn é l to v á b b azo n a h e ly e n , ahová ő k e t h a d b a h ív ó p a ra n c su k k a l (litte ris b ellicis) ö ssz e h ív tu k n em ta r tju k , s n e m is t a r t ­ h a tju k . Ha p edig az összes re n d e g y eté rtésév el a la ttv a ló in k a t az o rszág h a tá ra in tú l ak a rn á n k v ezetn i, és h a e h h e z m ég ő k is h o z z á já ru ln a k , a k k o r k ivétel n élk ü l m in d e n egyes lov asn ak , s h a so n ló k é p p m in d e n egyes g yalogos n em e sn e k , m ie lő tt az ország h a ­ tá rá n tú lju tn á n k , ö t m á rk a z so ld o t (s tip e n d iu m ) ta r to z u n k fize tn i, m ely zso ld b a n ő k e t h á ro m h ó n a p n á l to v á b b n em ta r th a tju k . Ha p edig ő k e t k é t h é te n b elül az o rszág h a tá ­ rain tú lra n em v e z e tn ő k , a k k o r to v á b b azo n a h e ly e n , s sze m ély ü n k k ö rü l m arad n i nem ta rto z n a k . H á b o rú id ején p ed ig ta r to z u n k és k ö te le sség ü n k az összes h a d i felszerelést saját k ö ltsé g ü n k ö n e lő á llíta n i, úgy m in t á g y u k a t, h o z z á ju k ta r to z ó sz e m é ly z e te t, lő ­ p o rt stb . 5. A k é t n e m z e t o rszág án ak és az o rszág h o z ta r to z ó összes ta rto m á n y n a k h a tá ra it az ellenség b e tö ré sé tő l és tá m a d á sá tó l m in d e n erővel óvni ta r to z u n k saját k ö ltsé g ü n ­ k ö n , a n eg y ed rész k iv étele és saját á lla p o tá b a n h ag y ása m e lle tt, az o rszág tö rv é n y e in e k m eg felelő en . 6. G y ak ran az is m e g tö rté n h e t, h o g y a k ü lö n fé le ta n á c sk o z á so k és m eg b eszélések so rán an n y i so k ta n á c sú r (s e n a to r) k ö z ö tt n em a lak u l ki eg y h an g ú h a tá ro z a t (se n ten tia ) és v élem én y . Ez e setb en m i és u tó d a in k saját te ts z é s ü n k b ő l(a rb itriu m ) s h a ta l­ m u n k k a l sem m it n e m h a tá r o z h a tu n k , h a n em m in él szo rg alm asab b an a rra tö re k sz ü n k , h o g y m in d e n k it k ö z ö s h a tá ro z a tra (s e n te n tia ) v ezé re ljü n k , fo n to ló ra véve s m érlegelve m in d e n érv eik et, m e ly e k a tö rv é n y e k k e l és a k ö zö n ség es szabadságjoggal (lib e rta te s p u b lic a e ) ö sszh an g b a n a k ö z társa ság (R e sp u b lic a ) n a g y o b b h aszn ára le n n é n e k . Ha p e ­ dig n em v ag y u n k k é p e se k ő k e t egy v é lem én y re ju tta tn i, a k k o r d ö n té s ü n k n e k a z o k m e l­ le tt kell szó ln ia, a k ik a tö rv é n y e k h e z , sza b ad sá g o k h o z (lib e rta te s), sz o k á so k h o z , az egyes ta r to m á n y o k jo g a in a k (ju s) m eg felelő en a leg k ö ze leb b já rn i s h ajlan i lá tsz an a k , kivéve az o rszággy ű lés d o lg ait és ü g y eit, m e ly e k e t a szo k áso s m ó d o n m in d e n k i e g y e té r­ tésével kell lezá rn i és e lin téz n i. 7. Mivel p edig b iz o n y o s, b e b iz o n y o s o d o tt és nyilv án v aló , h o g y a k irály szem élye egyedül ezen ország a n n y i so k ta rto m á n y á h o z ta r to z ó a n n y i so k ü g y éh ez so h asem le­ h e t elégséges, e lre n d e ljü k , és ö rö k tö rv é n y k é n t m e g ta rta n i a k a iju k , h o g y az egyes k ö ­ zönséges o rszág g y ű lések en , az összes re n d tu d tá v a l és beleegyezésével (cu m scitu e t notitia ) m in d a K irályság, m in d p edig a L itv án N agyharcegség m éltó sá g a ih o z so ro lja n a k és je lö lje n e k ki (assig n e n tu r e t n o m in e n tu r ) a lengyel, a litv án és a K irály ság h o z ta rto z ó egyéb ta rto m á n y o k ta n á c sa ib ó l (s e n a tu s) 2 8 sz e m é ly t, a k ik sz a k a d a tla n u l m e lle ttü n k leg y en ek , m é ltó sá g u n k a t és király i fe n sé g ü n k e t, v alam in t a k ö zö n ség es szab ad ság o t vi­ g yázzák és o lta lm a z z á k (o b se rv e n t e t tu e a u tu r). Mi p ed ig ta n á c su k n élk ü l a k ö zö s d o l­ go k b an és ü g y ek b e n (kivéve a k ö zö n ség es o rszággyűlésre ta r to z ó d o lg o k a t) sem m irő l nem re n d e lk e z ü n k , sem u tó d a in k n em re n d e lk e z h e tn e k . M ely ta n á c su ra k (s e n a to re s) pedig m in d m é ltó sá g u n k n a k és a k irály i b e c sü le tn e k (e x istim a tio ), m in d p ed ig a tö rv é ­ n y e k n e k s a közön ség es sza b a d sá g o k n ak jö v e n d ő ő rei le sz n e k , m ely tis z tü k s h iv a ta lu k ellátásáról a legközeleb b i k ö zö n ség es o rszág g y ű lésen sz á m o t ad n i ta rto z n a k . M in d a z o n ­ 86

á lta l, hogy az ú t h o z z á n k az u d v a ru n k b a ily m ó d o n n e tű n jé k le z á rtn a k , a tö b b i ta ­ n ácsú r e lő tt a m ik o r csak jö n n i a k a rn a k , k ije le n tjü k , h o g y b á rm e ly ik ü k szám ára n em ­ csak hogy szab ad m in d ig u d v a ru n k b a h o z z á n k jö n n ie , és o tt ad d ig m a ra d n ia , am ed d ig n eki te tsz ik , h a n e m szabad m ég az u d v a ru n k b a n tá rg y a lt k ö z ü g y e k b á rm e ly ik é b e n a sz e m é ly ü n k m ellé re n d e lt és k ije lö lt ta n á c su ra k k a l e g y k é n t je le n len n ie s ezek rő l e g y ü tt ta n á c sk o z n ia is. A m o n d o tt tiz e n h a t (se d e c im !) ta n á c s ú r k ije lö lésé n ek és m eg b í­ zásán ak a k özönséges o rszág g y ű lések en úgy kell tö rté n n ie , h o g y m in d e n egyes félévben (in sin g u lu m se m e stre ) n y o lc a t á llítsan a k és re n d e lje n e k a k irály sz em ély e m ellé, eg y e t a p ü sp ö k ö k k ö zü l, m ásik at a p a la tín u s o k k ö zü l, k e tt ő t a v á rn a g y o k (c a ste lla n u s) k ö z ü l, s o ly re n d b en kell ő k e t m eg b ízn i, ah o g y h e ly ü k a se n a tu sb a n van. M ely m e g b íz o tta k pedig já ra n d ó sá g o t (p ro v isio ) saját és u tó d a in k k in c stá rá b ó l k a p ja n a k . Ha p ed ig valam e­ ly ik ü k tö rv é n y e s akadály m ia tt e z t a m eg b iza tást elfo g ad n i n em a k a rn á , a k k o r h e ly ére m ást kell k inevezni s m egbízni. O ro szo rszág fö ld je in e k és ta rto m á n y a in a k p ü sp ö k e i és világi re n d ű s z e n tá to ra i sz e m é ly e n k é n t m in d e n félévre ö tsz á z fo r in to t k a p n a k , a le n ­ gyel fö ld e k p ü sp ö k u ra i a z o n b a n , mivel a re sp u b lik á tó l tisz te s já ra n d ó sá g o t (b o n a p ro v i­ sio ) k a p n a k , e ffa jta b ev éte lre és tis z te le td íjra (s u m p tu s e t sa la riu m ) n em sz o ru ln a k . 8. A k ö zö n ség es o rszág g y ű lést leg aláb b k é té v e n k é n t össze kell hív n i. H a p ed ig vala­ m i nagy szükség úgy kívánja, a k k o r a k é t n e m z e t ta n á c su ra in a k (d o m in i co n silia rii) egyetértésével az id ő alkalm assága és az ügy kív án alm ai (e x ig e n tia ) sz e rin t h ív ju k öszsze.* A z ország g y ű lések et p ed ig n em e ln y ú jta n i, h a n e m h a t h é te n b elül b e z á rn i és el­ végezni ta r to z u n k . E zek et az o rszág g y ű lések et a régi sz o k á so k n a k s h a g y o m á n y o k n a k m egfelelően az egyes v ajd aság o k b an (p a la tín u s) részg y ű lések n ek (p a rtic u la re s conventu s ) kell m eg elő zn iü k , m e ly ek en k ö v e te in k (o ra to re s ) révén a k ö zö n ség es o rszág g y ű lé­ sen tá rg y a la n d ó ü g y e k e t a n em esség n ek , m ik é n t ez szo k ásos, e lő a d ju k . 9. M egígérjük to v á b b á király i szav u n k k al, h o g y a k ö z társa ság (re sp u b lic a ) ü g y eib en , m in d b e lfö ld ö n , m in d az ország o n kívül, n em h a sz n á lu n k m ás p e c sé te t, sem u tó d a in k nem fo g n ak , m in t am ily en n el m in d a K irályság, m in d a L itv án N agyhercegség k an c e l­ lárjai és alkancellárjai re n d e lk ez n ek . 10. A k é t n e m z e t országos m é ltó sá g a it é rin te tle n ü l m eg kell ő riz n i, h a so n ló k é p p e n az udvari tisztség ek is m in d ősi g y a k o rlá su k b a n m e g m a ra d n a k , m e ly e k e t csa k a k ét n em zet arra érd em es fiaira ru h á z n u n k , n e m p ed ig k ü lfö ld ie k re. 11. N ehogy p edig valam i k é tsé g vagy b iz o n y ta lan sá g leg y en a n e m e se k jó szág a (fu n d u s) s b irto k a i (p o ssessio ) k ö rü l, a z t a k a rju k , h o g y a z o k o ly m ó d o n sz a b a d o k leg y e­ n ek , hog y b á rm it, a m it a z o k o n ta lá ln a k , m ég a k k o r is, h a fé m e k e t vagy só t ta lá ln á n a k , a z t ő k b irto k o ljá k , b írják , m e g ta rtsá k s a z o k a t ö rö k id ő k re h á b o ríta tla n u l h aszn álják . 12. A végek (c o n fm iu m ) és a v árak , v alam in t m in d a v á ra k , m in d a je le se b b v áro so k tö rv é n y szék ein ek k a p itá n y a i és m ag u k a n a g y o b b v á ro so k , m e ly e k n e k n in c se n e k k a p i­ tá n y a i, e sk ü t ta rto z z a n a k te n n i a k irá ly ra és az o rszág ra, h o g y in te rre g n u m id ején a vá­ rak at (arces) és a v áro so k a t c sak a sz a b a d o n , és m in d e n k i eg y eté rtésév el m eg v ála sz to tt és m e g k o ro n á z o tt k irá ly n a k a d h a tjá k á t, fő v esztés, b ecsü let- és b irto k v e sz té s te rh e a la tt. 13. A L engyel K irályság k o ro n á já t K ra k k ó b a n , az ország k in c stá rá b a n kell ő rizn ie a k in c stá rn o k ú rn a k a k ö v e tk e z ő ta n á c so so k p ecsé tje és ku lcsa a la tt: a k ra k k ó i várn ag y , a k ra k k ó i, a p o z n a n i, a viln ó i, a se n d o m iri, a calisi és a tro c e n i v ajd a (p a la tín u s). E zek pedig a k o ro n á t el n em m o z d íth a tjá k , az ország sz e n á to ra in a k és re n d e in e k e g y e té rté ­ 87

se n élk ü l. M in d azo n által v a lam ely ik ü k tá v o llé te , betegsége vagy egyéb v é letlen szerű és legális ak ad ály m ia tt n e m le h e t a k ad á ly a m in d e n k i e g y e té rté sé n e k , ső t, aki h iá n y o z n i fog, a tö b b i sz e n á to r fig y elm e zte té sé re k ö te le s k u lc sá t tö b b i tá rsá n a k e lk ü ld e n i. A b b an az e setb en pedig, h a v a lam e ly ik ü k m eghal, a k k o r tá rsa in a k szab ad ság áb an áll h e ly é t fö n n ta rta n i, s p e c sé tjé t ö ssz e tö rn i (sigillum d iscerp ere). 14. Mivel p edig a L engyel K irályság n e m egy ta r to m á n y a a tö rv é n y sz é k i igazságszol­ g á ltatás (a d m in istra tio ju d ic ia lis) k irály i sz e m é ly ü n k tő l e lv e tte , s m ag á é n a k n y ilv á n íto t­ ta , e z t tő lü k m eg n em ta g a d h a tju k , sem (p ed ig a fü g g etlen ig a zság szo lg áltatást) nem a k a d á ly o z h a tju k , ső t, h a m ás ta r to m á n y o k u g y a n e z t a k a rn á k te n n i, m eg íg éijü k , hogy ez m indig szab ad ság u k b an lesz, to v á b b á m eg e n g e d jü k n e k ik m in d ig tö rv é n y k e z é se in k o ly an m eg jo b b ítá sá t, am ivel eg y h an g ú la g e g y e té rte n e k . H a p ed ig em e tö rv é n y k e z é st is­ m é t sze m é ly ü n k re k ív án ják ru h á z n i, m i s u tó d a in k ta r to z u k a z o k a t elfo g ad n i. 15. É s h a so n ló k é p p e n a L itván N agyhercegség, v ala m in t V o lh in ia, K ijev és Brazlavia fö ld jein ek ta n á c su ra i (d o m in i c o n silia rii) a k ik litv án joggal (ju s) és re n d e le te k k e l (s ta ­ tu ta ) b írn a k , e lh a tá ro z tá k , h o g y a jö v e n d ő k o ro n áz á si o rszággyűlésen tö rv é n y e ik e t és tö rv é n y k e z é sü k re n d jé t (ju d ic io ru m su o ru m o rd in e m ) úgy jo b b íth a tjá k m eg, ahogy k ö ­ zös e g y e té rté sü k alap ján n e k ik te tsz ik . M in d azt p ed ig , am it eg y m ás k ö z t e lh a tá ro z ta k , s am ire ju to tta k , s am ib e n a z o k n a g y o b b része, k ik litv á n jo g o k a t h a szn á ln a k , e g y e t­ é rt, a z t n e k ik ta r to z u n k és k ö te le sség ü n k közelg ő (p ro x im a ) k o ro n á z á s u n k k o r esküvel m eg erő síten i. 16. K ü lö n ö sen p edig a zt k erü ljü k el, h o g y ak á r k irá ly i b irto k a in k o n , a k á r az eg y h á­ ziak b irto k a in b árm ifé le a d ó t és szo lg á lta tá st (c o n trib u tio n e s e t e x a c tio n e s), illetve len ­ gyel és litv án v áro sain k b an és m e z ő v á ro sain k b an , v ala m in t a k irály ság h o z ta r to z ó m ás ta rto m á n y o k b a n b á rm ily e n v á m o t v alam en n y i b eleegyezése n élkül a k ö zö n ség es o r­ szággyűlésen kivessünk. Sem p edig azo n d o lg o k m o n o p ó liu m á t, m e ly e k az o rszá g o t és a k é t n e m z e t ta rto m á n y a it m eg csaln ák és g y e n g ítik (d e fra u d a n t e t d e fic iu n t) el n em re n d e lh e tjü k , se m eg n em e n g e d h e tjü k . 17. Mivel p edig h á z asság u n k d o lg áb an a resp u b lic a igen é rd e k e lt, m eg íg érjü k s m e g fo ­ g a d ju k m in d m a g u n k , m in d p edig az u tá n u n k k ö v e tk e z ő lengyel k irá ly o k n ev éb en , h o g y a házasságról so h a sem m it n em h a tá ro z u n k a k é t n e m z e t ta n á c su ra in a k (sen ato res) h o zzájáru lása n é lk ü l, sem p ed ig azo n o k o k és in d o k o k fö lö tt, a m e ly e k Isten igéjé­ ben s az isten i tö rv é n y b e n m e g fo g a lm az ó d n ak (s u n t ex p re sse ), sem m ily en ú tjá t vagy m ó d já t az elh ag y á sn a k vagy v álásn ak n em k eressü k . M in d ezek et a k ö v e te in k által n e v ü n k b e n e lő a d o tt és m e g e rő síte tt fe lté te le k e t ta r to ­ z u n k s k ö te le se k le sz ü n k te lje síte n i, s a z o k a t király i szav u n k k al m egígérjük. A zt pedig, h o g y ez e k e t és m in d a z t, am it a k o ro n á z ás k ö rü l a k é t n e m z e t ren d ei tö rv é n y e ik sza­ bad ságának m egerő sítésére, e lfo g ad ására n e k ü n k b e n y ú jta n a k , te lje sítjü k , s esküvel m in d ö rö k re é rv én y e sítjü k , k irá ly i h itü n k re m eg íg éijü k . H a pedig, m i távol leg y en , a tö rv é n y e k , szab ad ság o k , c ik k e ly e k vagy fe lté te le k ellen v alam it e lk ö v e tn é n k vagy a z o ­ k at n em te lje s íte n é k , úgy a k é t n e m z e t o rszág á n a k la k ó it a n e k ü n k já ró hű ség (fid e s) s engedelm esség alól fe lm e n tjü k . M in d ezek et p edig elv ég e zték s le írtá k az ország ta n á c su ra i, a k é t n e m z e t nem essége és

88

rendei a kö zö n ség es választási o rszág g y ű lésen , V arsó a la tt, d e c e m b e r 18. n a p já n , az Ú r 1 5 7 5 . e sz te n d e jé b e n . A z oklevél végén a h ite le s ítő szöveg: M ely d o lo g n a g y o b b h ite lé re s ö rö k e m lé k e z eté re a lá írtu k , s p e csétjein k k el e llá ttu k .

A lengyel és litván rendek Báthory István vajdának M éltóságos és N agyságos U ru n k , b a rá tu n k , s le g tis z te le tre m é ltó b b sz o m sz é d u n k . Ü d ­ v ö z le tü n k e t k ü ld jü k s jó d in u la tu n k k o m m e n d á c ió já t. M éltó ság o d k ö v e tsé g é t itt oly b ecsben ta r tju k , m e ly b e n m é ltá n kell ta r ta n u n k am a fe je d e le m é t, aki a szo m széd ság és a régi b arátság k ö telék eiv el a L engyel k irály ság h o z a leg szo ro sab b an k ö tv e van . . . E lő­ ször ugyanis szav azatain k k al L engyelország királyává és L itv án ia N agyvezérévé a felsé­ ges fe je d e lm e t, II. M iksa m in d e n k o r m ag aszto s császárt (S eren issim u s p rin ce p s, Im p e ra ­ to r , S em p er A u g u stu s) v á la s z to ttu k , m ely v álasztásró l n e m csak a k e re s z té n y e k e t, h a ­ n em a tö b b i fe je d e lm e k e t is é rte s íte ttü k . . . ámbár megváltjuk, hogy voltak közöttünk akik Nagyságodat kívánták királyuknak (az e re d e tib e n is m ag y aru l). Ez ü g y b en N agy­ ság o d n ak részletesen beszám ol a T isz te len d ő Já k o b W o ro n ieczk y p ré p o s t ú r, ak it M él­ tó sá g o d h o z e lk ü ld tü n k , a k in e k p edig h o g y h ite lt n y ú jts o n , k é rjü k M éltó sá g o d a t stb . D átu m V arsó b an a választási g y űlésen d e c e m b e r 19-én, az Ú r 1 5 7 5 . e sz te n d e jé b e n .

89

BÁTHORI ISTVÁN VÁLASZTÁSI FELTÉTELEI*

A len g y elek által m áig is n a g y n a k ta r to t t István k irály választási fe lté te le i m o st e lő sz ö r k e rü ln e k m ag y ar nyelven p u b lik álásra. A fo rd ítá s alap jáu l V eress E n d re la tin n y elv ű k özlése szolgált. A z aláb b i választási fe lté te le k k ö z z é té te lé re az e d d ig h iá n y z ó m ag y ar n y elv ű fo rd ítá so n tú l az is s e r k e n te tt b e n n ü n k e t, h o g y B á th o ri István fe lté te le i az u ra l­ k o d ó i e sk ü k és választási c o n d itió k fejlő d é sé n e k egy igen é rd e k e s m o z z a n a tá t ö r ö k íte t­ té k m eg sz á m u n k ra . E fe lté te llista u g y an is k ö z é p ú to n áll a M ohács e lő tti m ag y ar k i­ rályválasztási fe lté te le k és a k é ső b b i erd ély i fe jed e lm ek választási c o n d itió i k ö z ö tt. B áthori István lengyel választási fe lté te le in e k a k o rab e li m ag y ar p o litik a i g y a k o rla tta l való egyb ev etésére tö b b d o lo g is k é s z te t b e n n ü n k e t. A k irá ly m ag y ar szárm azása, m agyar p o litik a i m ú ltja , n é h á n y éves e rd é ly i regnálása, to v á b b á az a tö r té n e ti té n y , h o g y m ag yar tan ácso sai m e n n e k ki egy e lő re aláírt üres p ap írral a választási fe lté te le k végleges m egfogalm azására. E té n y e k m in d e n v alószínűség sz e rin t a m ag y ar g y a k o rlat h a sz n á lh a tó ele m e in e k á tv é te lé t m o z d íto ttá k elő . S e g íth e tte m ég a m ag y ar m in ta a d a p ­ tá lh a tó s á g á t, hog y B áth o ri István m eg v álasztására n e m so k k al a Jag elló -d in asztia Hágá­ n ak k ih alása u tá n k e rü lt so r. K o ráb b a n a Jag elló k a la tt k o m o ly a b b választási feltételren d szer, ép p e n a d in a sztia ö rö k le te s jo g ai m ia tt n em a la k u lh a to tt k i, s így a d in a sz tia kihalása u tá n viszo n y lag g y o rsan k e lle tt ily e n rő l g o n d o sk o d n i, am i ily e n k o r m indig szükségszerűen felveti h a sz n á lh a tó m in tá k b e sz e rzésén ek ig én y ét. A z ily en irá n y ú m a ­ g y ar p o litik a i g y a k o rla t eg y álta lá n n e m le h e te tt ism e re tle n a len g y elek e lő tt. M integy a m ag y ar rendiség p o litik a i h a tá s á n a k je le k é n t é rte lm e z h e tő az aláb b i lengyel a d a t is: o t t az 1500-as év ek b e n a m ie n k é n é l n em k ev eseb b zű rzav arral le fo ly ó ren d i o rszág g y ű lése­ k e t a m ag y ar m in ta u tá n „ ro k o s ” -n a k nev ezik , ez p ed ig egyes tö rté n é s z e in k sz e rin t a R ákos szó lengyel m egfelelője.

•Eredeti latin szövege in: Veress Endre: Báthori István levelezése. J. k. Kolozsvár, 1944. 377-382. Jelen fordítás készítője: Kiima Gyula. A fordítást lektorálta: Péter Katalin. Közzéteszi Rácz Lajos.

90

XVIII-XIX. SZÁZADI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK IKONOGRÁFIÁI ÁBRÁZOLÁSAI

A z országgyűlésekkel eg y id ő b en k e le tk e z ő , szín v o n alas, h ite le s á b rá z o lá so k csak a X V III. század tó l ism eretesek . E zek tö b b c s o p o rtra o s z th a tó k fel. L eg érték e seb b ta lá n az országgyűlések szín h ely éü l szo lg áló é p ü le te k belső a la k já t, k ü lső fo rm á já t m e g ö rö ­ k ítő k ép i forrásan y ag . Az o rszággyűlések h e ly é t egészen a m ú lt század k ö zep éig tö rv é n y n e m h a tá ro z ta m eg, előírás csak arra v o n a tk o z o tt, h o g y az ország h a tá ra in b elül kell le n n ie . Így ezek re az esem én y ek re k ü lö n b ö z ő v á ro so k b a n k e rü lt so r (B e sz te rc e b á n y á n , N ag y szeb en b en , S o p ro n b a n , T o ln án ). T ö b b sz ö r k e rü lt so r o rszág g y ű lések ta rtá sá ra o ly a n é p ü le te k b e n , m e ly e k e t m ás c é lo k ra e m e lte k . E se te n k é n t o rszág g y ű lés ta rtá sá ra a la k íto tta k á t m ás é p ü le te k e t. F e lté tle n ü l m eg kell e m lé k e z n ü n k a p o z so n y i o rszág g y ű lések rő l. A z a k k o ri m agyar fő v áro sb an az ü lések et k e z d e tb e n a v á rb an ta r to ttá k , m ajd 1 6 0 9 - 1 6 3 5 k ö z ö tt e m e lte k egy országgyűlések céljára szolgáló é p ü le te t, m ely a k é ső b b ie k b e n v á m h áz le tt, n em m arad t fe n n régi áb rázolása. A m áso d ik országház é p ü le té t e re d e tile g k irály i k a m a ra céljaira e m e lté k 1 7 5 3 —1756 k ö z ö tt (J o h a n n B ap tist M artin elli tervei alap ján F ra n z K arl R ö m isch é p íte tte ). 1772b en a la k íto ttá k á t (F ra n z A n to n M illeb ra n d t). Jele n le g e g y ete m i k ö n y v tá rk é n t h a sz n á l­ já k . M in d k ét p o z so n y i é p ü le tb e n k ü lö n te rm e t b iz to s íto tta k az alsó- és a felső tá b la szá­ m ára. S z ü k sé g h ely zetek b e n a fe lső tá b la a prím ási p a lo tá b a n , esetleg a n á d o r h á z á b a n , az alsó táb la a fő té re n álló ú n . „ Z ö ld h á z b a n ” ü lé se ze tt. A b u d ai V árb an levő eg y k o ri klarissza k o lo s to rt F ra n z A n to n M illeb ran d t a la k íto tta á t országgyűlés céljaira 1 7 8 3 - 1 7 8 5 k ö z ö tt. I tt ta r to t tá k az 1790-es, 1792-es, 1807-es o rszággyűlést. Ma a T u d o m á n y o s A k ad ém ia tö b b in té z e té n e k sz é k h ely e. A k éső b b iek b en az ü lések sz ín h ely e ism é t P o zso n y le tt, s az is m a ra d t a feu d a liz m u s végéig. Mivel a b u d ai é p ü le t m á r n e m állt re n d e lk e z é sre , az első n ép k é p v isele ti országgyűlés üléseit 184 8 -b an P e sten a V igadó (1 8 4 9 -b e n e lp u s z títo tt) é p ü le té b e n , illetve a N em zeti M úzeu m ban ta r to ttá k . A szabadságharc leverését k ö v e tő e n egészen 1 861-ig n em h ív ta k össze ország g y ű lést. E k k o r m ég ideiglenes ü lé ste rm e k e t h a sz n á lta k (pl. N em zeti M ú zeu m , K eresk ed elm i T e stü let h áza). 1 8 6 5 -b en , a k ö v e tk e z ő országgyűléssel k ap c so la to sa n k a p o tt m eg b íza­ tá s t Y bl M iklós a fe lső h ázn ak h e ly e t a d ó N em zeti M úzeum k ö z e lé b e n az ú n . régi k ép v i­ selőház felép ítésére. Bár az é p ítk e z é s ren d k ív ü l rövid id ő a la tt b e fe je z ő d ö tt, m égsem le tt kész id ő b e n , s csak k é t év m úlva le h e te tt h a sz n á la tb a v enni. E z az in té z m é n y a X X . század elején — a végleges P a rla m e n t e lk é s z ü lte k o r — feleslegessé v ált. E zt k ö v e tő ­ en k ü lö n b ö z ő k iállításo k , b a z á ro k sz ín h ely e volt. 1 9 1 8 -b an itt ü lé se z e tt a K a to n a ta ­ nács. 1 9 2 0 n o v e m b e ré tő l film sz ín h á z k é n t h a s z n o s íto ttá k , m ajd n é h á n y év m úlva a F ő ­ városi S ta tisztik ai H ivatal fo g lalta el. 1 9 4 2 -b en ad o m á n y o z ássa l az o lasz állam tu la jd o ­ n á b a k e rü lt, s n ap jain k ig is az O lasz K u ltú rin té z e t k ö z p o n tja . 91

A X IX . század végén k e rü lt so r az o rszág g y ű lések végleges o tth o n á n a k , a P a rla m e n t­ n e k felép ítésére. S tein d l Im re k ie m e lk e d ő é rté k ű alk o tásáv al e h e ly ü tt n e m k ív án o k részleteseb b en fo g lalk o zn i. Az o rszág g y ű lések k el k a p c so la to s k é p i fo rrá sa n y a g je le n tő s ré sz ét az ülések , p o liti­ kai e sem én y ek s tb . h ite le s áb rázo lásai alk o tjá k . Ily en a n y ag a X IX . sz ázad tó l áll a k u ­ ta tá s ren d elk ezésére . A re fo rm k o r, az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s szab ad ság h arc e se m é n y e it tö b b e n is m e g ö rö k íth e tté k (pl. B orsos Jó z sef, Engel M ór, A. J. G ro itsc h , A ug u st P e tte n k o fe n , Walzel Á gost). A fo rrá sa n y ag a X IX . sz ázad m áso d ik fe lé tő l je le n tő s e n m e g n ő tt. É rd e ­ kes, h o g y az e rd ély i o rszág g y ű lések rő l igen kevés a k ép es fo rrásan y ag . A z a d o tt k o lle k c ió b a n je le n tő s e k a z o k az á b rá z o lá so k , m e ly e k e n az u ra lk o d ó is m egjelenik (így ország g y ű lések m e g n y itá sa , k irá ly k o ro n á z á s). A ta n á c sk o z ó te rm e k e n kívül is tö r té n te k o ly an e se m é n y e k , m e ly e k szo ro san öszszefüggnek az o rszág g y ű lés tev ék en y ség év el (pl. sz ű k e b b k ö rű tá rg y a lá so k , az országgyűlés és az u ra lk o d ó é rin tk e z é s é t f e n n ta rtó k ü ld ö ttsé g e k k e l k a p c so la to s á b rá zo láso k , kö v etv álasztás és az ezzel k a p c so la to s k o rte sk e d é s). A m ú lt század 60-as év eitő l k e z d ő d ő e n egyre n a g y o b b m é rté k b e n k e rü ln e k országgyűlési té m á k , illetve az o tt sz erep lő szem ély iség ek a k ü lö n b ö z ő é lc lap o k h asáb jaira, gazdagítva ezzel a p o litik a i k a rik a tú ra an y ag át. Az a lá b b iak b an k ö z re a d u n k egy c so k o rra v a ló t, a X V II I-X IX . század , kevésbé is­ m ert országgyűlési v o n a tk o z á sú á b rázo lásaib ó l. ö ss z e á llítá s u n k n á l R ózsa G y ö rg y : V ázlat a m ag y a r o rsz á ggyűlések ik o n o g rá fiá já h o z . In: „ F ó lia H isto ric a ” N r. 1. Bp. 1 9 7 2 . 8 1 - 9 3 . a la p v e tő m u n k á já ra tá m a sz k o d tu n k . P. A.

1 A zon P a lo tá k n a k fek v ések , m e lly e k b e n 1 7 9 0 és 1 7 9 1 d ik é sz t. B udán és P o sso n y b an O rszág-G yűlés ta r ta t o tt Ism eretlen m e ste r rézk arca. Magyar Hírmondó, 1 7 9 2 . m ájus 2 2 . 7 3 6 ., m áju s 29. 753. 2. A z o rszág ren d ei h á z á n a k alak ja P o sso n b an F áy M ór fa m e tsz e te . Ábrázolt folyóirat, 1848. ja n u á r 1. „ H o n u n k o rszág g y ű lésein ek e re d e te ” c. írás, 2 - 3 . illu sztrá c ió ja 4.

3. A k ép v iselő h áz ü lé ste rm e a n e m z e ti m u z e u m b a n Ism eretlen m este r fa m e tsz e te . Vasárnapi Újság, 1 8 6 1 . ju n iu s 2 3 . „ A kép v iselő h áz ülésterm e a N em zeti M u z e u m b a n ” c. írás illu sz trá ció ja 2 9 3 .

4. A fő re n d e k tan ác sk o zási te rm e a k ere sk ed e lm i te s tü le t h á z á b a n Ism eretlen m e s te r fa m e tsz e te . Vasárnapi Újság, 1 8 6 1 . ju n iu s 3 0 . „ A fő re n d e k t a ­ nácskozási te rm e . A pesti k eresk ed elm i te s tü le t h á z á b a n ” c. írás illu sz trác ió ja 3 0 4 305.

92

5. A n e m z e ti m u z e u m , a fő re n d e k ülésezési h ely e H aske F eren c fé n y k é p u tá n i rajza R usz F eren c fa m e tsz e té b e n . Hazánk s a külföld, 1865. o k tó b e r 1. „ A z ideiglenes k ép v iselő h áz s a fő re n d e k ü lésterm e P e ste n ” c. írás illu sztráció ja 6 3 3 .

6. A p esti új k ép v iselő h áz h o m lo k z a ta H aske F e re n c fé n y k é p u tá n i rajza R usz F e re n c fa m e tsz e té b e n . Hazánk s a külföld, 1865. o k tó b e r 1. „A z ideiglenes k ép v iselő h áz s a fő re n d e k ü lé sterm e P e ste n ” c. írás ü lu sz trá c ió ja 6 3 2 . 7. A z új országház ü lésterm e P esten H aske F eren c rajza alapján k é szü lt fa m e tsz e t. Vasárnapi Újság, 1 8 6 5 . n o v e m b e r 19. „ A z új k épviselőház g y ü lé s-te rm e” c. írás illu sztrá c ió ja 5 9 3 .

8. Az erd ély i országgyűlés m e g n y itása K o lo z sv á ro tt H aske F eren c ere d e ti v ázla ta alap ján k é szü lt fa m e tsz e t. Hazánk s a külföld, 1865. d e c e m b e r 17. „ A z e rd ély i ország g y ű lés m eg n y itása, s a p esti uj o rszág h áz te r m e ” c. írás illu sztráció ja 809. 9. Az országgyűlés m eg n y itá sa ő Felsége által a b u d ai v á rp a lo tá b a n 1865. decz. 14-kén Székely B ertalan h e ly szín en k é sz ü lt rajza alap ján k é sz íte tt fa m e tsz e t. Vasárnapi Új­

ság, 1866. ja n u á r 21. 29. 10. A képv iselő h áz 67-es b iz o tts á g á n a k ülése az ak a d ém ia g y ü léste rm é b e n G regus Á gost rajza n y o m á n k é sz ü lt fa m e tsz e t. Vasárnapi Újság, 1 8 6 7 . fe b ru á r 24. „A k ö zö sü g y i 67-es b iz o ttsá g ülései” c. írás illu sztrá c ió ja 89.

93

Társasági élet ÜNNEPI ÜLÉS ECKHART FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN

A je le s m ag y ar tö r té n é s z és jo g tö rté n é sz , E c k h a rt F e re n c sz ü le té sé n e k 100. é v fo rd u ló ­ ja alk alm áb ó l ü n n e p i ü lést ta r to tta k az E L T E Á llam - és J o g tu d o m á n y i K arán. A z ülést m egelőzően a M agyar Á llam - és J o g tö rté n e ti T an szék en fe la v a ttá k az eg y k o r itt ta n ító ta n sz é k v e z e tő p ro fe ssz o r e m lé k tá b lá já t. Az 1985. n o v e m b e r 28-i ü n n ep ség e ln ö k i m e g n y itó já t K ulcsár K álm án a k a d ém ik u s m o n d o tta el. K ife jte tte , m ily en s o k a t n y ú jth a t a jo g tö rté n e ti k u ta tá s az é lő jo g , a jogg y ak o rlat szám ára. U ta lt arra, m ily en k áro s a ro m a n tik u s, n o sztalg ik u s jo g tö rté n e ti szem lélet, m ely n e m egy alk alo m m al v o lt u ra lk o d ó M agyarországon, le g fo n to sa b b a m ú ltb eli tan u lság o k ésszerű h aszn o sítá sa a m ai g y a k o rla ti jogi é le tb e n . V égezetül leszö ­ gezte, hogy a nagy e lő d , E c k h a rt F e re n c által e g y k o r é rv é n y e síte tt jo g tö rté n e ti k u ta tá si elveket m a is m e g h a tá ro z ó m ó d o n kell figyelem be venni. S zékely G y ö rg y a k a d é m ik u s „ E c k h a rt F eren c , az a lk o tm á n y -é s jo g tö rté n é s z ” cím ű e lő ad á sát szem ély es e m lék ei felidézésével k e z d te . E c k h a rt m u n k ásság a a m ag y ar állam és jo g tö rté n e t m e lle tt m ás tu d o m á n y o s te r ü le te k e t is é rin te tt (pl. tö r té n e ti se g é d tu d o ­ m á n y o k , m ag y ar tö r té n e t és m ű v e lő d é stö rté n e t). Az e lő a d ó k iem elte, h o g y E c k h a rt a n ém et ideológiai e x p a n z ió ellen a tu d o m á n y o s é le tb e n m it te tt. E c k h a rt k u ta tá sa i során vizsgálta a k ö z é p k o ri m agyar állam tö r té n e té n e k egyes fo n to s v o n a tk o z á sa it, így a s z e n tk o ro n a k o ra i je le n tő s é g é t, a n n a k v álto z á sait, a király i tan á c s te v é k e n y sé g ét. Az egyes tö rv é n y e k p o n to s k e letk ezési id ő p o n tjá n a k m egállapításával is fo g la lk o z o tt (pl. I. L ászló h a rm a d ik tö rv é n y k ö n y v é n e k k eletk e z é se). F o n to s vo lt m u n k ásság áb an a gaz­ dasági té n y e z ő k vizsgálata is. A hazai sz a k iro d a lo m E c k h a rt szám o s m eg állap ítá sá t v et­ te á t, e zek egy ré sz ét a m o d e m k u ta tá s o k igazolni tu d tá k . Igazi tö rté n é s z h e z m é ltó , h ogy E ck h art a k o rab e li o k lev eles anyag (okleveles g y a k o rla t) a lap ján te tte m eg állap í­ tá s a it, v o n ta le a ta n u lsá g o k a t, á llításait m in d ig b ő fo rrásanyaggal tá m a s z to tta alá. K állay István ta n sz é k v e z e tő eg y ete m i ta n á r „ A z úriszéki p eres an y ag feltárása E ck ­ h a rt F eren c m u n k á já b a n ” c ím ű elő ad á sáb an elő sz ö r a té m a k ö rre l k a p c so la to s régebbi k u ta tá s o k a t fo g lalta össze. E c k h a rt e v o n a tk o z á sb a n fe ld o lg o z o tt fo rrá sa n y ag a első d le ­ gesen a X V I- X V II. század i n y u g at-m ag y aro rszág i úriszék i ira to k a t tá rg y a lta . A z e lő ­ a d ó szerin t E c k h a rt n e m tu d ta tú llé p n i k o ra k o rlá ta it — m űve 1 9 5 4 -b en je le n t m eg így tú lz o tt je le n tő sé g e t tu la jd o n íto tt az o sz tá ly h a rc n a k , a k o rab e li gazdasági viszo ­ n y o k n a k . V aló szín ű , h o g y é rté k e s m ű v én ek ezen k ité te le i a k iadás fe lté te lé t k é p e z té k . K állay p ro fesszo r á tte k in té s t a d o tt az úriszék i b írásk o d á s m in d e n n a p ja iró l, a n n a k je l­ 94

legzetességeiről, érin tv e az E c k h a rt által t e t t m e g állap ítá so k a t. E lő ad ásá t k o ra b e li p é l­ dákkal te tte színessé. Így szó lt a pallo sjo g m eg v aló su lásáró l, az ú n . frán g -ró l, az úriszéki jo g g y a k o rla tb a n leg g y ak rab b an e lő fo rd u ló b ű n c se le k m é n y fa jtá k ró l és b ü n te té si n e ­ m e k rő l. K iem elte, hogy - e lle n té tb e n a közfelfogással — az ú riszék te v ék e n y ség én ek je le n tő s részét a jo b b á g y o k m agánjogi ügyei te tté k ki: jo b b á g y in g a tla n o k ad ásvételével, p én z k ö lc sö n n e l, szerződésszegéssel k a p c so la to s ügyek. K ardos J ó z s e f eg y ete m i d o c e n s Eckhart Ferenc és a szentkorona eszme c ím ű b eszá­ m o ló jáb an a z t a té m a k ö rt é rin te tte , a m e ly rő l - ta lá n n a p ja in k ig is — a leg h írese b b E ck ­ h a rt. A z e h h e z k a p c so ló d ó Jog- és alkotmánytörténet c ím ű írása a H ó m an B álint által 1931-ben sz e rk e sz te tt A magyar történetírás új útjai cím ű re p re z e n ta tív k ö te tb e n je ­ le n t m eg. Ez a m ű a s z e lle m tö rté n e ti irá n y z a to t, m in t u ra lk o d ó tö r té n e ttu d o m á n y i fel­ fogást volt hivatva n ép sz erű síten i. E c k h art fo rm a ila g eleget t e t t a k ö v e te lm é n y e k n e k , ám é p p e n e z t az elő k e lő fó ru m o t h a sz n á lta fel arra, h o g y vázolja új p ro g ra m já t: a zsák ­ u tc á b a j u t o t t m ag y ar jo g tö rté n e ti k u ta tá s o k a t ú jb ó l m agas sz in tre a k a rta em eln i, az ak ­ k o rtá jt e lh a ra p ó z o tt h azafia s jelszav ak , d o g m ák h e ly é t a széles k ö rű fo rrásb ázis fe ld o l­ gozásával a lá tá m a s z to tt, m a g asszin tű tu d o m á n y o s e re d m é n y e k k e l h e ly e tte s íte n i. E ck ­ h a rt o d áig m e ré sz k e d e tt, h o g y az a d o tt k o rb a n nagy je le n tő s é g ű felfogás, a sz e n tk o ro n a-tan kizárólagos m ag y ar je lle g é t ta g a d ta , s tö b b e k k ö z t pl. a cseh tö rté n e le m b ő l h o z o tt h aso n ló jelenségre a d a lé k o k a t. Írását a h iv a ta lo s M agyarország, a k o rtá rsa k je ­ le n tő s része viharosan b írálta. A sa jtó b a n , a tu d o m á n y o s é le t fó ru m a in , ső t a p a rla ­ m e n tb e n is k ritiz á ltá k E c k h a rt n é z e te it, ig y ek e z tek eg y e te m i k a te d rá já tó l is m eg fo sz­ tan i. A je le s tu d ó s t végül K leb elsb erg K u n ó k u ltu sz m in isz te r v e tte v éd elm éb e, neves tö rté n é sz e k p edig — D o m an o v szk y S án d o r, M ályusz H e m é r - a sz e rz ő t p á rto ló írá so ­ k at je le n te tte k m eg. K ard o s m e g em lé k e z e tt A szentkorona-eszme története c. k ö n y ­ véről. A n to n Spiesz, p o z so n y i p ro fe ssz o r Eckhart Ferenc a gazdaságtörténész c ím ű e lő a d á ­ sában is m e rte tte a m agy aro rszág i g a z d a sá g tö rté n e ti k u ta tá s o k alak u lásá n ak fő b b v o n u ­ la ta it, b e m u ta tta a leg jele n tő se b b k u ta tó k a t (A c sá d y , K ovács). M éltán s o ro lta k ö z é jü k E ck h art F e re n c e t is, aki a bécsi u d v ar X V III. szá z ad m á so d ik fe lé tő l a X IX . század elejéig te rje d ő g azd aság p o litik á já t vizsgálta. V isz o n t m eg jeg y ezte, h o g y - k o rtá rsa ih o z h aso n ló an — E c k h a rt tév esen v é le k e d e tt b iz o n y o s k é rd ése k rő l. Így pl. tú lz o tt sz e re p e t tu la jd o n íto tt az o sz trá k és cseh m a n u fa k tú rá k n a k . E c k h a rt sz e rin t az ország gazdasági lehetőség ei m egfelelő a la p o t a d h a tta k v olna a tő k é s g azd álk o d ás n a g y a rá n y ú k ife jlő d é ­ séhez. N em sz á m o lt azo n b a n a b e fe k te th e tő sz a b a d tő k e , és a sz a b a d m u n k a e rő h iá ­ nyával, a h itelk ép telen ség g el stb . S zám os k é rd ést - részb en az elm ú lt é v tiz e d e k b e n fe l­ tá r t, b e m u ta to tt fo rrá so k alap ján - m a m á r so k k a l á rn y a lta b b a n lá tu n k . E c k h a rt egyes m eg állap ításait n ap jain k ig h a n g o z ta tja a m a rx ista tö rté n e tírá s - m a m á r m e g h a la d o t­ tak , így a H ab sb u rg o k m agyarországi g azd aság p o litik ájáró l k ife jte tt g o n d o la ta i. M ind­ ezek ellen ére E c k h a rto t e lő k e lő h e ly illeti m eg a m agyarországi g a z d a sá g tö rté n e ti k u ta ­ tás m ú ltjá b a n . V argyai G yula eg y ete m i d o ce n s k ritik u s h an g ú Bírálat, kihívás, program c ím ű e lő ­ adásában E c k h a rt eszm ei elő k ép eiv el, az 1931-es, 1955-ös tá m a d á so k k a l, v itá k k a l fog­ la lk o z o tt. A k ét ese m é n y so r k ö z ö tt ig y e k e z e tt b iz o n y o s k ö z ö s v o n á so k a t k im u ta tn i. Így szó lt a p o litik a i in d íté k o k d ö n tő jele n tő sé g é rő l, illetve arró l, h o g y E c k h a rtta l szem ­ b en - m in d k é t e setb en — p o litik a i m o tív u m o k a lap ján m u ta tk o z o tt m e g tü re lm e tle n ­ 95

ség. Az e lő a d ó u ta lt E c k h a rtn a k k o rtársaiv al, az a k k o r h iv a ta lo sn a k te k in th e tő m agyarországi jo g tö rté n e ti felfogás képviselőivel f o ly ta to tt vitáira. R övid elem zést k a p o tt a hallgatóság arról is, h o g y az 1931-es p ro g ra m b ó l m aga E c k h a rt m it v a ló s íto tt m eg. G latz F e re n c tu d o m á n y o s o sztá ly v e z e tő nagy érd ek lő d éssel k ísé rt elő ad ása elején felvázolta E c k h a rt p á ly a k é p é t, m e g ism e rh e ttü k in d u lása k ö rü lm é n y e it. T arta lm as öszszefoglalást k a p tu n k a sz á z a d fo rd u ló pezsgő k u ltu rá lis lé g k ö réb en feln ö v ek v ő — a k é t v ilágháború k ö z ö tti id ő szak b an v e zető p o z íc ió k a t b e tö ltő - értelm iség rő l. Az e lő a d ó k iem elten u ta lt az E ö tv ö s K ollégium je le n tő sé g é re a m agas szín v o n alú értelm iség iek vi­ lág k ép é n ek fo rm álá sáb a n . U g y an csak igen jó á tte k in té s t a d o tt az e lő a d ó arró l, h o g y a n k e rü lte k e n n e k a k ö rn e k tagjai m ár az 1920-as év ek b en je le n tő s hazai és k ü lfö ld i k u ltu ­ rális k u lcsp o zíció k b a . M egjegyezte, h o g y H ó m an B álint is szo ro s k a p c so la tb a n v o lt ez ­ zel a m agasan k v alifik á lt értelm iség i c so p o rtta l. 1 9 29-ben E c k h a rt F eren c a m ag y ar jo ­ gászok tilta k o z á sa e llen ére le tt a J o g tö rté n e ti T an szék v e zető je a p esti e g y e te m e n . É r­ d ek es az a szerep is, m e ly e t E ck h art az O s z trá k -M a g y a r M o n arch ia tö r té n e té n e k u to l­ só id ő szak áb an já ts z o tt. G la tz é rz é k le tes k é p e t fe s te tt a rró l, m ik é n t k e rü lh e tte el a felszabadulás u tá n E c k h a rt, h o g y k a te d rá járó l e ltá v o lítsá k . E n n e k fő o k á t a b b an lá tta , h ogy 1932-ben R évai J ó z s e f b ö rtö n o lv a sm á n y a i k ö z ö tt E ck h a rt egyik m űve is sz ere ­ p e lt. A m a rx ista id e o ló g u s á tv e tte tő le a H a b sb u rg o k m agyarországi g y a rm a to sító p o ­ litik ájára v o n a tk o z ó m egjegyzéseit. R évai e z é rt a k é ső b b i id ő k b en is tá m o g a tta E ckhart o t , aki így h e ly é n m a r a d h a to tt. A z ü n n ep i ülés szerv ező je, R évész T. M ihály, E c k h a rt F eren c eg y k o ri ta n sz é k é n e k m ai v ezető je „ A z e c k h a rti ö rö k ség és a jo g tö rté n e tírá s m ai fe la d a ta i” cím en fo g lalta össze g o n d o la ta it. É rd ek esség , h o g y az e lő a d ó E c k h a rt, egy 1 9 5 1 -b en m eg jelen t m űvé­ bő l, a Sztálin és a jogtörténetírásból in d u lt ki. Az a la p v e tő n e k te k in th e tő 1931-es p ro g ­ ra m o t m eg fo g alm azó , nagy v ih a rt k a v art ta n u lm á n y s az egészen m ás k ö rü lm é n y e k k ö ­ z ö tt s z ü le te tt 1 9 5 1-es írás k ö z ö tt k é t é v tize d te lt el — a m ag y ar tö rté n e le m egyik legsú­ ly o sab b , alap v ető v á lto z á so k a t is h o rd o z ó k é t é v tiz e d e volt ez. R évész T. M ihály igye­ k e z e tt reális m ó d o n é rté k e ln i az e c k h a rti é le tm ű v e t: kissé tú lz o ttn a k ére z te ugyanis azo k a t a k ije le n té se k e t, m e ly e k az é le tm ű b e n ta lá lh a tó tév ed é sek re, á rn y a la tla n sá g o k ra u ta lta k . E c k h a rt - engedve a k o r elvárásain ak - ig y e k e z e tt m eg felelő anyaggal, h a n g ­ vétellel je le n tk e z n i. M eg állap íth ató , h o g y a felszab ad u lást k ö v e tő id ő k b e n - am i szá­ m ára is választó v o n al v o lt - e lju to tt a m a rx ista tö rté n e tírá s m ó d sz e re in e k , esz m é in e k m egism eréséhez. E c k h a rto t az 1950-es év ek b en é rt tá m a d á so k n em v o lta k o ly a n széles k ö rű e k , m in t a 30-as é v ek b eliek . V égül H o rv át Pál ta n s zé k v e z e tő eg y e te m i ta n á r igé­ n y esen , é rté k e lő é n fo g la lta össze a tu d o m á n y o s ülésen e lh a n g z o tta k a t. M eg k ö szö n te az elő a d ó k n a k , hogy m agas szín v o n a lú b eszám o ló ik k al e m lé k z e te s in te lle k tu á lis é lm é n y t n y ú jto tta k az ü lésszak o n m eg je le n t n ag y szám ú k ö zö n ség n ek . P. A.

96

RÁCZ LAJOS KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉNEK VÉDÉSE

A T u d o m á n y o s M inősítő B izo ttság ren d e z é sé b e n 1 9 8 5 . d e c e m b e r 2 0 -án a M agyar T u ­ d o m á n y o s A k ad ém ia ta n á c ste rm é b e n k erüJt so r dr. R ácz L ajos: A fő h a ta lo m jo g i korlátai az erd é ly i fejedelem ség b en (X V I-X V I1 . s z .) c ím ű k an d id á tu si é rte k e z é sé n e k n y il­ vános v itájára. A z é rtek ez é s k é t o p p o n e n se K állay István e g y e te m i ta n á r és V argyai G yula e g y ete m i ta n á r volt. R ácz L ajos tö rté n e t- és jo g tö rté n e tírá s u n k régi ad ó sság át r ó tta le ta n u lm á n y áv a l. A fő h a ta lo m á tru h á z á sá n a k tip ik u s k ö z é p k o ri fo rm á já t e d d ig ug y an is csak a király i h a ­ ta lo m ra v o n a tk o z ó a n vizsgálták tö rté n é sz e in k , jo g tö rté n é sz e in k . A z erd ély i fejedelm i h a talo m m al k ap c so la to s k u ta tá s o k a t m e llő z té k , h o lo tt pl. B eth len G á b o r úgy szerv ezte m eg E rdély k o rm á n y z á sá t, h o g y az m á r sz in te az a lk o tm á n y o s m o n a rc h ia p e rsp e k tív á ­ já t sugallta. E rdély k o rm á n y z a tá n a k vizsgálata a z é rt is é rd ek es, m e rt a k irá ly i M agyarország p o li­ tikai és jo gi szövetsége a H a b sb u rg o k k al sa já to s h e ly z e te t te r e m te tt. Ezzel sz em b en az erd ély i állam , bár szin té n je le n tő s k ü lp o litik a i k o rlá to k k a l k o rm á n y o z , m égis képes arra, hogy a k é t n ag y h a ta lo m ta lálk o zási p o n tjá n fe n n m a ra d jo n . T o v áb b i sajátosság: mivel nem alak u lt ki ö rö k le te s h a ta lo m , a fe jed elem v álasztáso k m in d e n k o r leh e tő v é te t té k , hogy a je l ö lt elé új fe lté te le k e t állítsan ak . A d isszertán s m in d e z t h á ro m szak aszb an vizsgálta. E lő szö r a rra k e re s e tt választ, hogy m ik é p p e n alakult ki a fő h a ta lo m á ta d á sa a M ohács e lő tti M ag y aro rszág o n , h o ­ gyan tö r té n t a fő h a ta lo m -á ta d á s jo g i m eg alap o zása, illetve az á ta d á s k ap c sá n m ily en fo rm aság o k é rv é n y esü ltek a m ag y ar h a ta lm i sz im b o lik a n o m á d g y ö k e re i és a fejed el­ m ek m eg erő sítő je lv én y e in ek te k in te té b e n is. A m á so d ik rész a k ö zjo g i p o litik a k iala­ kulásával és hazai fejlődésével fo g la lk o z o tt, k ü lö n ö s te k in te tte l az eg y h áz által k ö z v e tí­ t e t t h a tá so k ra . F o g la lk o z o tt azzal, hogy kik jo g o su lta k a sz e rz ő d é sk ö té s e k re , h o g y an b ő v ü lt a résztvevők k ö re, k ik e lle n ő riz h e tik a k ö zjogi p a k tu m b e ta rtá s á t. A h a rm a d ik egység azo k a t a közjogi g a ra n c iá k a t (az e sk ü t és a választási c o n d itió k a t) részle te z te , am elyek révén jogi in té z m é n y e síté st n y e rt az u ra lk o d ó i h a ta lo m k o rlá to z á sa . E rő teljes h a ta lo m k o rlá to z á si irá n y o k a t ra jz o lt m eg a h a ta lo m m e g o sz tá s g aranciáira v aló te k in te t­ tel. Kállay István o p p o n e n si h o zzász ó lá sá b a n tö rté n é sz i in d ítta tá s ú m eg k ö ze líté sb en e le­ m ezte az é rte k e z é st. M int m o n d o tta , k ü lö n ö s e n b fe lk e lte tte fig y elm ét a m ag y ar szim ­ b olika n o m á d gyökereivel fo g la lk o z ó fejezet. A z é rte k e z é s fo n to s a b b g o n d o la ta in a k k i­ em elése és a fő b b s z e m p o n to k á tg o n d o lá sa u tá n m e g á lla p íto tta , hogy R ácz L ajos széles k ö rű fo rrásan y ag ra tám aszk o d v a új ism e re te k k e l g a z d a g íto tta a m agyar jo g tö rté n e t­ tu d o m á n y t. M ódszere m egfelel a m o d e rn k ö v e te lm é n y e k n e k , de a fo rm a i e lő írá so k n a k is. T ém aválasztása h ely es és fo n to s, m e rt E rd ély tö r té n e té n e k jo b b m eg ism erését segíti elő. M in d ezek et figyelem b e véve ja v a so lta a k a n d id á tu si fo k o z a t o d a íté lé sé t.

97

A m ásik o p p o n e n s, V argyai G y u la, a m e lle tt, h o g y sz in té n jó n a k ta r to t ta a ta n u l­ m á n y t, h iá n y o lta a k ü lfö ld i (tö b b e k k ö z ö tt a tö r ö k és ro m á n ) p u b lik á c ió k , fo rrá so k , családi lev éltári a n y a g o k fe ld o lg o z á sá t, v alam in t a szo m sz éd o s ro m á n fejedelem séggel való ö sszeh aso n lítást. E z u tá n a d isszertán s válaszolt a fe lv e te tt g o n d o la to k ra és k é rd é se k re . M eg k ö szö n te a b írá ló k lelk iism eretes m u n k á já t, m ajd arró l b e sz é lt, h o g y m i in d íto tta e n n e k a té m á n a k a vizsgálatára. E n n e k so rá n e lm o n d ta , h o g y érzése sz e rin t az erd é ly i fejed elm i h a ta lo m o ly an erő sen k o n c e n trá lt, n a g y o n is szem ély es je lle g ű h a ta lo m , am ely k ö z é p k o ri k ö rü l­ m én y ei ellen ére a k ö z p o n ti k o rm á n y z a t és a d m in isz trá c ió te k in te té b e n e u ró p a i sz in tű volt. A fejed elm ek ak tív gazdasági és p é n z ü g y i te v é k e n y sé g e t fo ly ta tta k a b irto k o k ra és m o n o p ó liu m o k ra tá m a szk o d v a , s e m e lle tt szem ély esen re n d e lk e z te k a h adsereggel is. így v á lh a to tt le h e tő v é , h o g y az ország m a ra d é k á n a k é t n a g y h a ta lo m k ö z ö tt n em c sa k gazdasági fejlő d ésre és ú jjáép ítésre v o lta k k é p e se k , h a n e m ügyes p o litik áv al m ég te r ü ­ letg y a ra p ítá sra is, m ajd k é ső b b m e g k ísé re lh e tté k a régi M agyarország ú jra e g y esítésé t is. V argyai G y u lá n a k a d o tt v álaszában e lm o n d ta , h o g y a m a g á n lev éltárak b ó l esetleg e­ sen e lő k e rü lő a n y ag o k csa k sz ín e síth e tté k , d e ala p v e tő e n n e m m ó d o s íth a ttá k v o ln a az erd ély i fő h a ta lo m ró l ra jz o lt k é p e t. A tö r ö k fo rrá so k feld o lg o zásán ál a k u ta tó nyelvi a k a d á ly o k b a ü tk ö z ö tt, a k é t ro m á n fejed elem ség k ö z p o n ti k o rm á n y z a tá t fe ld o lg o zó fo rrásk iad v án y p ed ig m in d e d d ig m ég n e m k é szü lt. Az o p p o n e n se k in d ítv á n y á ra a b írá ló b iz o tts á g ja v a s o lta a T u d o m á n y o s M in ő sítő Bi­ z o ttsá g n a k a k a n d id á tu si fo k o z a t o d a íté lé sé t. S zabó M ária

98

FEJEDELMI TALÁLKOZÓ VISEGRÁDON

6 5 0 éve, 1335 végén nagyszabású fejed elm i ta lá lk o z ó ra k e rü lt so r V iseg rád o n . K ároly R ó b e rt m ag y ar u ra lk o d ó v e n d é g e k én t Já n o s cseh , K ázm ér len g y el k irá ly , v ala m in t Wittelsb ach H en rik , A lsó-B ajorország h erceg e ta n á c s k o z ta k és k ö tö tte k egym ással sz ö v e t­ séget h a z á n k a k k o ri, szín p o m p á s fő v áro sáb a n . Első A n jo u k irá ly u n k k ezd em é n y e z ésé re és irányításával o ly a n je le n tő s h a tá r o z a to k sz ü le tte k a D u n a-p arti re z id e n c iá n , am ely ek közel k é t évszázadon á t b e fo ly á so ltá k K ö z é p -E u ró p a tö r té n e té n e k alak u lását, és a m e ­ ly e k eg y b en az a k k o ri m ag y ar állam h a ta lm i p o z íc ió it is m e g e rő síte tté k . K ároly R ó b e rt figyelem m el k ísérte a n á p o ly i e se m é n y e k e t, b iz to s íto tta az ország déli h a tá r a it, g o n d ja v o lt a n y u g a ti és észak i sz o m széd ain k k al k a p c so la to s vitás k é rd é ­ sek ren d ezésére is. M in d e n e k e lő tt egy, az o sz trá k h e rc e g e k ellen irá n y u ló szövetség lé t­ re h o zását te rv e z te . E h erceg ek á lla n d ó tá m a d á sa ik k al p u s z títo ttá k a m agyar h a tá rv id é ­ k e t és tá m o g a ttá k az ország b an m ég m in d ig m eglevő a n a rc h ik u s e rő k e t. K ároly R ó b e rt m ár k o rá b b a n ro k o n i k a p c so la tb a k e rü lt a len g y el P iaszt-d in asztiával, és ez é rt katonasággal se g íte tte e lő b b ap ó sa, m ajd só g o ra h a ta lm á n a k m e g szilárd ítá­ sát. K ázm ér kérésére b é k e b író k é n t k ö z re m ű k ö d ö tt a P o m e rá n iá t m e g h ó d íta n i a k aró N ém et L ovagrend és L engyelország m egegyezése é rd e k é b e n . Id ő k ö z b e n L engyelország fü ggetlenségét véd eni k e lle tt Já n o s cseh király tö rek v ései ellen is, aki V en cel régi b iro ­ d alm át sz e re tte v olna visszaállítani. Ezzel sz em b en K ároly R ó b e rt a cse h és a lengyel egyensúly k ia la k ítá sá t ta r to t ta o rszága szám á ra h a sz n o sn ak . Já n o s végül is k é n y te le n v o lt a m ag y ar k irály a k a ra ta e lő tt m eg h ajo ln i, m e rt éles e lle n té tb e k e rü lt B ajor L ajos n ém et császárral, és így m ár n em é re z te m ag át elég e rő s n e k az o s z trá k h erceg ek k el szem ben. E zért K ároly R ó b e rt ja v aslatára k ib é k ü lt a le n g y ele k k e l, és h o sszas tá rg y a lá ­ so k u tá n 1335. m áju s 28-án S an d o m irb a n egy évre sz ó ló fe g y v ersz ü n ete t k ö tö tte k . A nagy je le n tő sé g ű visegrádi ta lá lk o z ó elő k ész íté sére, 1 3 3 5 n y á ru tó já n T ren c sén b e n M iklós egri p ü sp ö k vezetésével fo ly ta tta k m eg b eszélések et a h á ro m fejed elem k ö v etei. K ésőbb az o d a é rk e z e tt cseh k irá ly le m o n d o tt lengyel k irá ly i c ím é rő l, K ázm ér p ed ig az á lta la e g y é b k é n t sem b irto k o lt sziléziai és m azoviai h erceg ség ek rő l. A z e z u tá n so rra k erü lő visegrádi k o n g resszu so n a fe n tie k e n kívül C h artres-i G alh ard pápai k ö v e t, H en rik alsó-bajorországi h erceg , B oleszló sziléziai h e rc e g , Já n o s o lm ü tz i p ü sp ö k és m ég a k o r so k m ás v e zető álla m fé rfia is ré sz t v e tt, növelve a tan á c sk o zá s te ­ k in té ly é t, a h o z o tt h a tá r o z a to k sú ly á t. A z ú ja b b tá rg y a lá so k so rán m e g e rő síte tté k a tre n csén i e g y e z m é n y t: Já n o s cseh k irály e n g e d m é n y e ié rt cseréb e K ázm ér 2 0 ez e r m á r­ k á t a já n lo tt fel, am e ly n e k k ifiz e té sé t az o n b a n K áro ly R ó b e rt m agára vállalta. V iszo n ­ zásul az A n jo u -d in asztia jo g o t f o r m á lh a to tt a lengyel tró n ra . (M in d ez t 1 3 3 8 . m árciu s 1-én szerző d ésb en is rö g z íte tté k .) P om eránia k érd ésén ek m egoldása m ár n em m e n t ily en sim án . K ázm ér és a lengyel k ö v etek ra g aszk o d tak a ta rto m á n y h o z , és csa k k é n y sz e re d e tte n e g y ez te k bele a rá ju k nézve k e d v ező tlen fe lté te le k b e . N em is le tt ta r tó s a b ék e a N ém et L o v ag ren d d el, hi99

szén m á r 1339-ben pápai k ö v e tn e k k e lle tt íté lk e z n ie , ho gy az ú jab b viszály t m eg­ o ld ják . A visegrádi ta lá lk o z ó v alam en n y i résztvevője a m eg b eszélést e re d m é n y e sn e k íté lh e t­ te . Já n o s cseh k irály sz a b a d k e z e t k a p o tt és sz á m o tte v ő szö v etség est sz e rz e tt a N ém et B irodalom tró n já n a k m eg szerzésére irá n y u ló tö rek v é se ih e z (1 2 év m úlva fia — IV. K á­ ro ly néven — császár le tt) . K ázm ér a h o ssz ú an a rc h ia u tá n m e g e rő síth e tte o rsz á g á t, fel­ lendítve a gazdasági és a k u ltu rá lis é le te t, k iérd em elv e ezzel az u tó k o r tó l a „ N a g y ” je l­ z ő t. A szövetségesek k a to n a i tö m b ö t h o z ta k lé tre L ajos n é m e t k irály és A lb e rt o sz trá k h erceg ellen. E n n e k segítségével m ár 1 3 3 6 -b an fén y es g y ő z e lm e k e t a ra tta k az o sz trá k h erceg ek en . K áro ly R ó b e rt visszaszerezte a b ito ro lt v á ra k at és elv ág ta a b első lázadás leh ető ség ét. A le g fo n to sa b b h a tá r o z a to k a t g azd aság i-k eresk ed elm i k é rd é se k b e n h o z tá k a tá r ­ gyaló felek. Bécs v áro s á ru m e g á llító jo g á t (e z t m ég 1 2 2 1 -b en k a p ta ) 1 3 2 2 -b en úgy b ő ­ v íte tté k ki, h o g y ezzel e lz á rtá k a d é ln é m e t k e re s k e d ő k elöl h a z á n k a t s F la n d ria á ru i is csak a bécsi k e re sk e d ő k k ö zv etítésév el ju t h a tt a k o rszág u n k b a. A z á ru m eg állító jo g (jus s ta p u li) a X III. száz ad b a n a la k u lt ki. A k e re s k e d ő k m á r k o ­ rá b b a n is csak m e g h a tá ro z o tt u ta k o n já r h a tta k , m e rt a fö ld b irto k o s o k így tu d tá k a fo r­ galm at ellen ő rizn i és az a d ó t b e h a jta n i. Az ily en jo g g al b író v ároson á th a la d ó k e re sk e­ d ő k n e k m eg k e lle tt á lln io k és á ru ik a t e lad á sra k ín á ln i. T erm é szetesen az egyes v áro so k ­ ban k ü lö n b ö z ő m é rté k b e n é rv é n y e sü lte k e z ek a jo g o sítv á n y o k . A bécsi áru m e g á llító jo g v iszo n t a le g k ite rje d te b b e k k ö z é ta r to z o tt: az idegen k e re sk e d ő n e m csak m egállni és á ru já t felkínálni vo lt k ö te le s, h a n e m azt csu p án h ely i p o lg á rn a k a d h a t t a d . M indez h a z á n k ra nézve ren d k ív ü l k áro s h atású v á le tt, m e rt Bécs k ézm ű v e sip ara fejletlen volt, polgárai első so rb an az á tm e n ő k ere sk e d e le m h a sz n á n a k lefö lö zésére sp e c ia liz á ló d ta k . K ároly R ó b e rt e zé rt a k o n g resszu s résztvevőivel o ly a n k eresk ed elm i ú tv o n a la k a t ál­ la p íto tt m eg, m ely e k k ik e rü lté k Bécs v áro sát. A király i v éd ele m b en rész e síte tt u ta k egyike B u d átó l E szterg o m o n á t B rn ó b a, az á ru le ra k ás h e ly é re v e z e te tt, a m ásik K assán és a S zepességen át L en g y elo rszág b a v itt. A m ag y ar k irály ezzel p á rh u z a m o sa n elő seg í­ te t te a m ag y ar v áro so k (első so rb an B u d a) áru m e g á llító jo g á n a k k ia lak ítá sá t és gazd asá­ g u n k fejlesz tését is. A k k o rib a n ez igen új d o lo g v o lt. K ároly R ó b e rt m essze kim agaslik feudális u ra lk o d ó in k k ö zü l azzal, h o g y d in a sz tik u s céljai m e lle tt az ország gazdasági é r­ d e k eit is fe lism erte és fig y elem b e v ette. A h ajd an i tan á c sk o z á sró l 6 5 0 évvel k é ső b b , 1985 sz e p te m b e ré n e k u to lsó n ap jaib an tu d o m á n y o s ülésszak o n e m lé k e z e tt m eg az u tó k o r . A M agyar T ö rté n e lm i T ársu lat által sz erv ezett re n d ezv é n y re , am ely re az eg y k o ri sz ín h e ly e n , a g y ö n y ö rű V iseg rád o n k e rü lt sor, a m ag y ar tö r té n e ttu d o m á n y tu d ó s m ű v elő in kívül a k ö rn y e z ő o rszág o k b ó l is érk e z te k tö rté n é sz e k . A k é tn a p o s ta n á c sk o z á so n az e lő a d ó k so rá t Engel Pál n y ito tta m eg, ren dk ívül é rd e k fe sz ítő e n elem ezve az A n jo u k új a risz to k rá c iá já t, illetve az új fő ­ nem esség k ia la k ítá sá n a k tö rté n e lm i szükségességét. Ez u tá n g a zd a sá g tö rté n e ti e lő a d á ­ so k k ö v e tk e z te k . E lő szö r Szűcs J e n ő b esz é lt K áro ly R ó b e rt p én zü g y e irő l, m ajd G edai István tag la lta a m a g y a r a ra n y p é n zv e ré s k e z d e te it, végül p ed ig O th m a r Pickl grazi p ro ­ fesszor b o n c o lg a tta a k o rai H ab sb u rg o k M agyarországgal k a p c so la to s k e re sk e d e le m p o ­ litik á já t. H a so n ló k é p p e n é lé n k figyelem k ísé rte a z t a k ép z ele tb e li id e g en v e zetést is, am elyen Héjj M iklós b e m u ta tta a ta lá lk o z ó a k o rab eli V iseg rád o t. Meg kell m ég e m líte ­ n ü n k B ertén y i Iván e lő ad á sá t, aki az A n jo u k h e ra ld ik á já h o z fű z ö tt n é h á n y m egjegy­ 100

z ést, S zékely G y ö rg y ét, aki a lovagi m ű v eltség és a világi é rtelm iség k a p c so la tá t ele m e z­ te , de re fe rá tu m o t ta r t o t t F ra n tise k S m ahel, a T áb o ri H u szita M úzeum ig azg a tó ja, ille t­ ve S tanislaw S zczur, a Jag elló E g y etem fő m u n k a tá rsa is, m in d k e tte n d ip lo m á c ia tö rté ­ n e ti té m a k ö rb ő l. H o rv áth A ttila

10 1

Jogtörténeti arcképcsarnok

BOTH Ö D Ö N (1924-1985) A kiváló szegedi jo g tö rté n é s z 1924. ja n u á r 16-án, C ib ak h ázán sz ü le te tt. P edagóguscsa­ lád b ó l sz á rm a z o tt. É d e sap ja a szó legigazibb é rte lm é b e n ta n ító v o lt, h iv a tá s tu d a tá t fia is á tv e tte . Bár B oth Ö d ö n e re d e tile g n em p ed a g ó g u sn ak k é sz ü lt. É re ttsé g i u tá n a M ű­ egyetem h allg ató ja le tt, de a h á b o rú és ap ján ak k o rai h alá la m e g a k a d á ly o z tá k e ta n u l­ m á n y a in a k fo ly ta tá sá b a n . 1 9 4 9 -b en „ su m m a cu m la u d e ” elvégezte a jo g i e g y e te m e t. A hol eddig diák v o lt, m eg m a ra d t ta n íta n i h aláláig, 1 9 8 5 . á p rilis 27-ig. O k ta tó i m u n k á já n a k első éveib en tö b b ta n sz é k e n is d o lg o z o tt (jo g tö rté n e t, állam és jo g elm élet, á lla m ta n ) m ajd 1 9 5 2 -tő l véglegesen a jo g tö rté n e tte l je g y e z te el m ag át. 19 64-ben k a n d id á lt, s egy év m úlva m e g b íz tá k a ta n sz é k vezetésével. T u d o m á n y o s m u n k á ssá g á n ak fő te rü le te a re fo rm k o r v o lt. Ezen belül e lső so rb an a b ü n te tő jo g tö rté n e té v e l, ille tő leg a szab ad ság jo g o k k al fo g la lk o z o tt. E ltö k é lt szán d ék a v o lt, hogy feld o lg o zza a feu d ális M agyarország b ü n te tő jo g á n a k fe jlő d é s tö rté n e té t. E m u n k ájáb an szak m ai k é p z e ttsé g e m e lle tt szívós a k a ra te re je , szorgalm a és le lk iism ere­ tessége is v e z e tte . S ajnos e té m a k ö rb ő l csak k isebb ta n u lm á n y o k je le n te k m eg, az öszszefoglaló nagy m o n o g rá fia m ár n em k é sz ü lh e te tt el. Művei k ö zü l a le g je le n tő seb b e k : Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban. - A beszámítást kizáró és a büntetést meg­ szüntető okok Szeged város reformkori büntetőjogában. 1790-1848. - A struptum

violentum a kései feudalizmus magyar büntetőjogában 1790-1848. 102

A szabadságjogok k ö zü l k ü lö n ö se n a sajtó szab a d ság é rd e k e lte . L egelső m u n k á ja is e té m a k ö rb ő l je le n t m eg. A z 1848. évi sajtótörvény létrejötte cim m el. De fo g la lk o z o tt ezzel összefüggésben az e sk ü d tb írá s k o d á s fejlődésével is: Küzdelem az esküdtbirásko-

dás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. ápr. 29-i esküdtszéki rendelet. - Sajtójoggal k a p c so la to s: Szemere Bertalan belügyminiszter sajtórendelete és a vezetése alatt álló minisztérium sajtóügyi tevékenysége 1848-ban. - A sajtótermé­ kek terjesztésének a szabadsága Magyarországon 1848-ban. In: C sizm adia A n d o r E m ­ lé k k ö n y v . A re fo rm k o r nagy p o litik u sa i k ö zü l első so rb an S zem ere B ertalan p o litik a i és jogi n é z e te it ta n u lm á n y o z ta , s az 1958-ban m eg írt ta n u lm á n y a u tá n éle te u to lsó éveiben té r t vissza ism ét eh h e z a té m á h o z : Szemere Bertalan belügyminiszter nemzetiségi poli­

tikája 1848 nyarán. - Die wichtigeren sozialen, politischen und verfassungsrechtlichen Ansichten des jungen Bertalan Szemere. In: P ó lay E lem ér E m lék k ö n y v . Széles k ö rű tá jé k o z o ttsá g á ra je lle m z ő , h o g y fő k u ta tá si te rü le te in kívül fo g la lk o z o tt a feudális m agyar m agánjoggal, s ő t tá rssz e rz ő k é n t ta n k ö n y v e t írt a fra n c ia a lk o tm á ­ n y o k ró l is. íg y : összehasonlító jogtörténeti tanulmányok. - A feudális jogtipus fejlő­

déstörténete. - Grundzüge des ungarischen feudalen Eigentums in derZeit der späten Feudalismus. In: Nagy L ászló E m lé k k ö n y v . - A magyar feudális tulajdon f ő vonásai a kései feudalizmus idején. - A francia állam- és jogfejlődés a feudális abszolutizmus korszakától 1 940-ig. T u d o m á n y o s m u n k á ja m e lle tt é le té n e k m ásik nagy te rü le te a ta n ítá s v o lt. E h iv a tá sá ­ ban n em csak éd esapja, h a n e m m e stere i is — E c k h a rt F eren c és B ónis G yörgy v o ltak esz m én y k ép ei. E lőadásain a m ag y ar és eg y e te m e s jo g tö rté n e te n kívül az é le tre is o k ta t­ ta h a llg a tó it. A la p ta n tá rg y a k a t ta n íto tt, n ag y o n igényes v o lt. Jo g á sz o k e z re it nev elte. Hogy m ily en e lő a d ó volt, a z t leg jo b b an a z o k a k ézíráso s je g y z e te k je lle m z ik , am e ly e ­ ket h allg ató i évről évre á ta d ta k eg y m ásn ak . B oth Ö d ö n b e n a tu d ó s és a ta n ító elv á la sz th a ta tla n vo lt. Igényességét igazolja so k ­ sz o r h a n g o z ta to tt m o n d ása is: „ G y e rm e k e im , csak a k k o r h ig g y e te k el n ek em v alam it, h a azt p o n to s a n b e b iz o n y íto tta m n e k te k .” H o m o k i Nagy M ária

103

CSIZMADIA ANDOR (1910- 1985) C sizm adia A n d o r 1 9 10-ben sz ü le te tt G y ő rb e n . B udap esti és szegedi eg y e te m i évei u tá n 1933-ban szere z te jo g tu d o ri o k lev elét. A városi igazgatásba k erülve g y a k o rn o k ­ k é n t, m ajd aljeg y ző k é n t és ta n á c sn o k k é n t G y ő rb en és K o lo zsv á ro tt k eg y ú ri, k u ltu rá lis és szociális ügyek k el fo g la lk o z o tt. 1 9 4 4 -b en N ag y b án y án p o lg árm ester. A felsz a b a d u ­ lás u tá n a k ö z p o n ti szociális ig azg atásb an tö l tö t t be felelős á lláso k a t, m ajd a fe lső o k ta ­ tá s te rü le té re k e rü lt. 1944-től m ag á n ta n á r, m ajd az egri jo g a k a d é m iá n ta n á r v o lt, e lő a d o tt a k ö z g a z d a ­ sá g tu d o m á n y i k a ro n , 1 9 4 9 és 1 9 5 8 k ö z ö tt az E L T E jogi k a rán Beér Já n o s ta n szék én te v é k e n y k e d e tt. 1 9 5 8 -tó l 1980-ig - nyu g alm azásáig — a jo g tö rté n e ti ta n sz é k e t v e z e tte P écsett. Jo g ászo k e z re it ta n íto tta , k ie g y e n sú ly o z o tt e lő a d ó és k o rre k t c e n z o r vo lt. Levelező tagja le tt az O sztrák T u d o m á n y o s A k a d ém iá n a k , d ís z d o k to ra a K rak k ó i Jagelló E g y e te m n e k , m e g k ap ta a bécsi e g y e te m a ra n y p la k e ttjé t, a M unka É rd e m re n d a ran y fo k o z a tá t, 70. sz ü le té sn a p jára a pécsi e g y ete m e m lé k k ö n y v e t a d o tt ki. M integy 2 5 0 c ik k e t, ta n u lm á n y t és k ö n y v e t írt, e sszék et, d o k u m e n tu m o k a t k ö z ö lt. K u ta tá sá n a k fő te rü le te i a városi és ö n k o rm á n y z a ti jo g tö rté n e t, az állam és az eg y ­ h áz k a p c so la ta , a szociális igazgatás k érd ései, a k ö zszo lg álat k ialak u lása és fejlő d ése , a k o rm á n y z a ttö rté n e t, az ország g y ű lés és a v álasztó jo g tö r té n e te , a jogi fe lső o k ta tá s és a jo g tö rté n e t-tu d o m á n y m ú ltja , a h a la d ó jo g i h a g y o m á n y o k k a l és jeles á lla m fé rfia k jogi g on d o lk o d ásáv al k a p c so la to s k é rd é se k v o lta k . M unkásságának e g y ö tö d é t te sz ik ki a v áro so k és a tö b b i ö n k o rm á n y z a t jo g tö rté n e ­ tével fo g lalk o zó p u b lik á c ió k . 1945 e lő tt tö b b m in t h ú sz v á ro s tö rté n e ti ta n u lm á n y t írt. első so rb an G y ő rrő l és K olo zsv árró l. Igen j e l e n tő s e k é magyar városi jog. Reformtörek­ vések a városi közigazgatásban. - A z egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük 104

a felszabadulásért a XVIII. században. K ésőbbi m ű v ei: Pécs városjoga a városfelszaba­ dulásakor. - Városi törvényhozás a dualizmus korában és az 1918. évi városi törvénytervezet. Irt a közigazgatási b iz o ttsá g ró l, tö b b ízb en a k ö zség ek rő l, íg y : /l községi közigazga­ tás önállósulása. P u b lik á lt az eg y h ázi n em e se k , a p re d iáliso k szerv ezeteirő l is. K iem elkedő h e ly e t foglal el tu d o m á n y o s m u n k ásság áb an a n e m z e ti b iz o ttsá g o k vizs­ gálata. A z 1956-ban m eg v éd e tt k a n d id á tu si é rte k e z é s anyaga 1 9 68-ban je le n t m eg A nemzeti bizottságok állami tevékenysége 1944-1949 között cím m el. Az állam és az eg y h ázak k a p c so la ta k e z d e ttő l fogva é rd e k e lte . M ár 1 9 3 7 -b en n ap v i­ lág o t lá t o tt A magyar városok kegyurasága, é rd e k lő d é st k e lte tt k é ső b b a k o n sta n z i „ b u lla ” vizsgálata, a szin téz ist a „n ag y d o k to r i” é rte k e z é sk é n t is m e g v é d e tt A ma­

gyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthykorszakban je le n te tte . Ez a m u n k a és n é m e t k iad ása k ü lö n ö s fig y elm et k e lte tt. A té m a végigkísérte, így 1981-ben a V ilágosság h a sáb jain Eötvös József egyházpolitikájáról írt. A k ö zigazgatásban e ltö ltö tt évek h a tá sá ra e lő s z e re te tte l n y ú lt szociális k érd ések h e z . A la p m u n k á n a k szám ít az M TA Á lla m -é s Jo g tu d o m á n y i In té z e té n e k k iad ásáb an 1977b en - sajnos ro p p a n t kis p é ld á n y sz á m b a n — m eg jelen t A szociális gondoskodás válto­ zásai Magyarországon k ö te t. A kö zszo lg álat és a közigazgatási k ép esítés k é rd é se irő l tö b b ta n u lm á n y t írt. A közigazgatás személyzete a Horthy-korszakban cím ű te rjed e lm es k u ta tá si an y ag az o n b a n m ég k ézira tb a n van. F ig y elm et sz e n te lt a b ü ro k rá c ia je len sé g é n e k is. 1 9 7 9 -b en je le n t m eg a Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. A k o rm á n y z a tta l fo g la lk o z o tt az 1 9 83-ban m eg je le n t A kormányzás egyes kérdései a felszabadulás előtt cím ű összeállítás. K ie m e lh e tjü k m ég az 1981-es A miniszteri fele­ lősség kialakulása és fejlődése Magyarországont. Az elő b b i m u n k á k e lő k é s z íte tté k fő m ű v ét A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig c ím ű k ö te te t. D egré A lajost id ézz ü k : „ A k a p ita lista k o ri jo g tö rté n e tü n k egyik á g á n a k n ag y o n so k részletére k ite rje d ő , a rész­ le tk u ta tó k szám ára is h asz n o s k iin d u lá st b iz to s ító m ag isztrális szin tézise s z ü le te tt.” A jo g fo rrá so k és a k o d ifik á c ió té m a k ö rb ő l való tö b b e k k ö z ö tt a B eér Jánossal 1966-ban k ö zö sen k ö z re b o c s á to tt n é p sz e rű Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sar­ kalatos honi törvényeinkből 1001-1949 és A z erdélyi jog fejlődése a fejedelmi kor­ ban Kodifikációs munka a XVII. századi Erdélyben. A tö rv é n y h o z ó szervekkel fo g lal­ k o z ik az ugy an csak B eér Jánossal k ö z re a d o tt te rje d e lm e s A z 1948-59. évi népképvise­ leti országgyűlés és a A magyar választási rendszer 1948-49-ben A z első népképvise­ leti választások. A z igazságszolgáltatás k é rd é se it elem zi A z esküdtbiróságok Magyaror­ szágon a dualizmus korában cím ű ta n u lm á n y . M unkáinak sora je le n t m eg a pécsi eg y e te m , a jo g ászk ép zés m ú ltjá b ó l, így A pécsi egyetem a középkorban és a sze rk esztéséb en k ia d o tt A 600 éves jogi felsőoktatás tör­ ténetéből és a Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. A jo g tö rté n e tírá s m ú ltjáb ó l kedvence K ollár Á dám v o lt, bécsi a k ad ém iai szék fo g la­ ló jáb an is vele fo g la lk o z o tt. F ig y elm et sz e n te lt pécsi elő d e i, K érészy és H o lu b m u n k á s­ ságának is. A p o litik ai és jogi n é z e te k tö r té n e té t vizsgálva m eg írta a Hajnóczy József közjogi­ politikai munkái c ím ű k ö n y v e t, fo g la lk o z o tt S zéch en y iv el, D eákkal. 105

T a lá lk o z u n k írásaib a n az e m b eri jo g o k , a családjog, a falusi kö zö sség ek jo g á n a k , a K o ro n a jo g tö rté n e ti kérdéseivel is. K éziratb an m ara d t m űvei k ö zü l angol n y elv ű a lk o tm á n y - és k ö zig a z g a tás-tö rté n e té n ek m egjelenése k ü lö n ö se n fo n to s len n e a m ag y ar jo g tö rté n e t k o rsz e rű ere d m é n y e in e k a világ felé való k ö z v e títé sé b e n . O k ta tó i és k u ta tó i m unkásságával p á rh u z a m o sa n k ö z re m ű k ö d ö tt a k o rsz e rű jo g tö r­ té n e ti ta n a n y a g m e g te re m té sé b e n . Ez a tö re k v é s a m ag y ar állam - és jo g tö rté n e t, illetve az eg y etem es állam - és jo g tö rté n e t ta n k ö n y v - H o rv áth Pál szerk e sz té sé b e n - m egjele­ nésével n y e rt b e te tő z é s t. T ém ái m eg v álasztásáb an g y a k o rla ti ta p a s z ta la ta i e rő s íte tté k . K u ta tó i stílu sára jellem ző volt a p éld ás szo rg alo m m e lle tt a szerv ezettség , az o p tim á lis id ő k ih aszn álás, a m u n k a g o n d o s terv ezése, a széles k ö rű in fo rm á c ió k ra tö rek v é s, m ajd ezek b irto k á b a n a jo g tö rté n e ti k ép le n d ü le te s ecse tv o n á so k k a l v aló elk észítése. T ö rzsh ely e volt hazai és k ü lfö ld i k ö z p o n ti és h e ly i, v alam in t eg y h ázi le v é ltára k b an és tö b b k ö n y v tá rb a n . P á rh u ­ zam osan tö b b té m á n is d o lg o z o tt, g o n d o san k e ze lt d o ssziéin ak szám a a fé le zret m eg h a­ la d ta. T u d o m á n y sz e rv e z ő k é n t te rv ta n u lm á n y o k , p ro g ra m o k e lk é szítésé t v e z e tte , a M agyar Jogászszövetség és az M TA jo g tö rté n e ti sz a k o sz tá ly á b a n , illetve m u n k ak ö zö ssé g é b en volt te v é k e n y . K iem elk ed ő a szerepe a b b a n , h o g y a m ag y a r jo g tö rté n e t e re d m é n y e i n e m z e tk ö z i elism erést ta lá lta k . M integy 50 p u b lik á c ió ja je le n t m eg 9 idegen n y elv en , szám talan k o n fe re n c iá n v e tt rész t, tö b b n e m z e tk ö z i jo g tö rté n e ti társaság tagja és sikeres k o n fe ­ ren ciák szervezője volt. Az 1985. jú n iu s 12-én e lh u n y t C sizm ad ia A n d o rn a k k iem elk e d ő é rd em ei v o lta k t u ­ d o m án y ág a fo ly a m a to ssá g á n ak fe n n ta rtá sá b a n és a szo cialista jo g tö rté n e t-tu d o m á n y k iép íté sé b e n , m e ly n e k é letm ű v e fo n to s pillére. K a jtá r István

106

Literatur VERGLEICHENDE RECHTSGESCHICHTE ln: Elek Bolgár — Gedenkbuch D er n eu este B and der Serie „V erg leich en d e R e c h tsg e sc h ic h te ” des L eh rstu h ls S ta a ts­ u n d R ech tsg esch ich te d er U n garischen E ö tv ö s-L o ran d -U n iv ersität ist in d e r Redigierung des A kadem ie-V erlags m it d em T itel E lek B o lg á r-G e d e n k b u c h v e rö ffe n tlic h t w o rd en . D er B and u m fasst 2 0 S tu d ien von H isto rik ern u n d R e c h th isto rik e rn , u n d s e tz t m it den v ersch ied en en T h em en u n d M e th o d e n , dem v or 100 J. g eb o re n e n K u ltu rp o litik e r E lek Bolgár ein D enkm al. D er S tu d ie n b a n d , der m it sein er ab w ech slu n g sreich en , v ielfarbigen T h e m a tik etw a 1000 Ja h re u m fasst, v eran sc h a u lich t das ein zig artig vielseitige W irken von E lek B olgár, seine T ätig k eit in fast allen Z w eigen d er G esellsch aftsw issen sch aften a u f ein e w ürdige A rt. D er B and w ird u n s in ein e r e in le ite n d e n S tu d ie v o n Pál H o rv áth v o rg estellt. Er sch ild ert u n s m it fach lich er G rü n d lic h k e it die P e rsö n lic h k e it des W issenschaftlers, P o li­ tik e rs u n d D ip lo m a te n , d er 1 9 4 9 P ro fesso r d e r S taats- u n d R ech tsw issen sch aftlich en F a k u ltä t g ew o rd en ist u n d 1955 sta rb . E r w ar a k tiv e r K ä m p fer d e r U n g arisch en R ä te re ­ p u b lik , O rg an isato r d er Z e itsc h rift „ H u sza d ik S zá z a d ” (Z w an zig stes J a h r h u n d e rt) u n d d er „G esellsch aft d e r S o z ialw issen sch aften ” . Im p o n iere n d reich ist sein L eb en sw erk . Seine S ch rifte zeugen von ein em vielseitigen In teresse, stellen b e d e u te n d e S c h ritte a u f dem Weg z u r ju ristisc h e n P lan u n g u n d S ch a ffu n g des so zialistisch en S ta a te s d ar. Die R ah m en dieser R ezen sio n b ie te n le id e r k ein e M ög lich k eit z u r A u sein an d er­ setzu n g m it allen w ich tig en S tu d ie n , allen a u fg e w o rfe n e n P ro b lem e n . U n ser B estreb en k ann sich n u r a u f d en H inw eis a u f einige F rag en o d e r E rgebnisse, die u n s — vom ge­ sc h ich tlich en o d e r m eth o d o lo g isc h e n S ta n d p u n k t a u s — in te re ss a n t zu sein sc h ein en , b esch rän k en . In die fern ste V ergangen h eit g eh t die S c h rift v o n J ó z s e f G erics - Die In te rp re ta tio n des B egriffs „ n o b ilis” im zw eite n G esetz vom K önig L ászló I (S a n k t L ad islau s) im 11. Ja h rh u n d e rt - z u rü c k . N ach d er M einung des V erfassers d e r S tu d ie soll in so lch en F ällen die g ram m atisch e A nalyse d e r Q uelle u n d des T a tsac h e n m a te rials d e r D arlegung u n d E rk läru n g eines - fü r H isto rik e r u n d R e c h tsh isto rik e r g leich erm assen w ich tig en T erm inus te c h n ic u s’s z u g ru n d e gelegt w erd en . Seine K o n k lu sio n la u te t wie folgt: „ ...N o b ilis kann d er M itglied e in e r b re ite ren S ch ich t als die d e r P rinceps sein, in n e r­ h alb d eren die V e rm ö g en su n te rsch ie d e d u rc h das G esetz selb st reg istriert w e rd e n ” . Die zw ei S eiten lange in te rp re tie re n d e F rag en an aly se ist p räzise, fach lich u n d e r­ 107

fasst das W esentliche. Im R ah m en e in e r v o rb ild lich k u rz e n Q u e lle n a n a ly s e u n d te rm i­ n o logischen K lärung w u rd e h ie r n ic h t n u r eine 1 9 6 6 b e g o n n e n e D iskussion fü r die F o r­ sch er des M itte la lte rs re ic h e r, so n d e rn au ch ein w ich tig es g esellsch aftsg esch ich tlich es M om ent w u rd e d a d u rc h ausgelegt. Die S c h rifte von István B. K állai u n d F e re n c R o ttie r b efassen sich u n te r d en S tu d ien am m eisten m it m e th o d o lo g isc h e n F rag en . István B. K állai d e n k t ü b e r das W eiterleb en des rö m isc h e n R e c h te s im M itte la lte r nach u n d veranlasst au ch u n s zu m N a c h d e n k e n . Im M itte lp u n k t sein er V e ra rb e itu n g steh en die S ta d tre c h tb ü c h e r u n d d as b e d e u te n d s te von ih n e n : das O fn e r S ta d tre c h t. Die bisher v e rö ffe n tlic h te n A rb e ite n , die sich m it d er R e z e p tio n des rö m isch en R ech tes im M itte la lte r b efasst h a b e n , b e h a n d e ln dieses W eiterleben e h e r im allgem ei­ nen . E ben d a ru m h ä lt K állai diese w ich tig e ju ristis c h e u n d h isto risc h e F rag e en d lich e in er au sfü h rlic h e n u n d k o n k re te re n u n d a u f ein ze ln e R e c h tsin stitu tio n e n k o n z e n trie r­ te n U n te rs u c h u n g w ü rd ig . S ta tt d e r k u rz b e sc h rie b e n en M eth o d e d e r „G erics-K u m o ro w itz -M e z e y Schule h ä lt die S tu d ie d e n sy ste m a th isc h e n V ergleich d er R e c h tsin sti­ tu tio n e n fü r eine z w e c k d ie n lic h e A n n äh eru n g , e rg ä n z t - in m ög lich st w eitem Be­ reich - m it allen M itteln d er k o m p a ra tiv e n A nalyse. Als Beispiel e rw ä h n t er die fra p ­ p a n te , k u rze, n u r a u f das W esen tlich e b e sc h rä n k te d a rste llu n g des „ O fn e r S ta d tre c h ­ te s ” . Die A rb eit von F eren c R o ttie r, die die R eih e d e r h isto rio g ra p h isc h e n S c h rifte b e ­ re ic h e rt, v e rb in d e t das M itte la lte r - als u n te rs u c h te s M aterial - m it d em h isto risc h e n , p h ilo so p h isch en D en k en am A n fan g des J a h rh u n d e rte s . Mit d e r D arstellu n g des „ N eu en g esellsch aftsh isto risch en S y ste m s” v o n L ászló E rd ély i legt e r die D iskussion E rd é ly i—T agányi dar. In sein e r S c h rift, w o e r die E n tw ic k lu n g u n d die M o tiv atio n ih rer G esch ich tsau ffassu n g u n d G e sc h ic h tsa n sch a u u n g v erfo lg t, sc h ild e rt e r die k ritisc h e n F ragen d e r A rp ad en -Z eit (11 —13. J a h r h u n d e rt) w o fü r sich die H isto rik e r d e r 1 910-er Ja h re sta rk in te re ssie rte n , sow ie die C h arak te rz ü g e d er d am aligen G esch ich tsc h re ib u n g . D er A u fsa tz analy siert m it z u sam m en fa sse n d e r S y ste m a tik , fe in e r B e o b a c h tu n g u n d m it d er n ö tig en K ritik die K en n tn isse d e r H isto rik e r u n d ihre E rgebnisse, die au ch u n ­ te r d em E influss d er Z e it sta n d e n . Drei von den n a m h a fte n R e c h tsh isto rik e rn des B andes: A n d o r C sizm adia, G á b o r M áthé u n d T am ás R évész trag en zu d en A rb e ite n ü b e r das ju ristisc h -p o litisc h e s D enken des 19. Ja h rh u n d e rte s m it n e u e n A ngaben u n d w ertv o llen U n tersu c h u n g en bei. D er A ufsatz von B arna M ezey ist — d e n o b e n a n g e fü h rte n ä h n lich — reich an P ro b ­ lem stellu n g en , Q u elle n fo rsc h u n g u n d b a h n t d en Weg v o n w eite ren F o rsc h u n g e n an. Im M itte lp u n k t d er A rb e it, die die S ta a tso rg a n isa tio n des a n tih ab sb u rg isc h en R ákócziF reih eitsk rieg es in S ieb en b ü rg en u n d U ngarn u n te rs u c h t, ste h e n die L an d esv ersam m ­ lungen d er Z e it. Die V o rste llu n g en d e r S tä n d e u n d die sta a tsp o litisc h e n Z iele des F ü rste n o ffe n b a re n sich ja h ie r am n ä c h ste n . D ie S tu d ie u m fasst ein e n e u e In te rp re ta ­ tio n von ö ffe n tlic h e n rec h tlic h e n P ro b le m e n , die S ch ild eru n g d er V o rste llu n g en von R ák ó czi, die D efin itio n d e r d u rc h die O rg an isatio n z u sta n d e g e b ra c h te n K o n fö d e ra tio n u n d die k ritisch e U m d e n k u n g sch o n a u fg ew o rfe n e r F ragen. Die „ c o n v e n tu s” des F re ih eitsk rieg es n e n n t M ezey ein en eig en a rtig en In s titu tio n s ­ ty p d er ungarischen V e rfassu n g sen tw ick lu n g : „S ie leg ierten — so sc h re ib t e r - die C h a­ ra k terzü g e d er m a sse n h a fte n D iäte des u n g arisch en S ta a te s v or M ohács m it d e r Eigen108

a rt d er in H absburg-U ngarn fu n k tio n ie re n d e n S tän d ev ersam m lu n g m it zw ei T a fe ln ” . Diese F o rm b e d e u te te ab e r k e in e R ü c k k e h r in d e r E n tw ick lu n g , so n d e rn d ie n te z u r E rw eiteru n g d er sozialen Basis fü r d ie K äm pfe. Die U n tersu ch u n g en d er L an d esv ersam m lu n g en T ran ssy lv an ien s bew eisen die fast ausschliessliche ideelle B ed e u tu n g S ieb en b ü rg en s in den R ák ó czi-Z eiten . Die A nalyse d er L andesversam m lungen ist in e rste r Linie in H in sich t a u f die p lastisch e D arstellu n g von sta a tsp o litisc h e n Ideen des F ü rs te n w ic h tig Wir k o n n te n h ier, an h a n d ein ig er B eispiele, die rich tig en W erte des B andes n u r in grossen L inien aufzeigen. Sein T h e m e n re ic h tu m m ö c h te ich n u r n o c h m it d e r E r­ w äh n u n g e in e r F rag en g ru p p e k e n n z e ic h n en . M it d e r S o w je tu n io n befassen sich drei S tu d ie n , die sich an die A rtik el in d e r N u m m e r 8 - 9 / 1 9 8 3 d e r Z e itsc h rift „V ilágosság” a n k n ü p fe n u n d in e rs te r L inie die F rage d e r N a tio n a litä te n b e h a n d e ln . A uch diese - w ie au ch die ü b rig en , h ie r n ic h t v o rg estellen S c h rifte , m it v ersch ied e­ nen T h em en - sind d u rc h ein e B ele u c h tu n g aus v ersch ied en en A sp e k te n , ein e M eth o d e der sorgfältigen Q u e lle n a n a ly s e , ein e a u f dem F a k te n m a te ria l fu n d ie rte B earb e itu n g ge­ p rägt. Die g rö ssten V orzüge des B andes sin d : es h a n d e lt sich h ie r n ic h t um Illu stra tio n von au sgeklügelten S chem en, so n d e rn um die logische D arlegung d e r G ru n d fra g e n , d e r e n t­ sch eid en d en P rozesse. Die P ro b lem e w erd en w e ite rg e d a c h t - o h n e abgeschlossen zu w erd en - u n d regen zu w eitere n F o rsc h u n g e n an. Wir e m p fe h le n das E lek B o lg ár-G ed en k b u ch n ic h t n u r den S p ezialisten , so n d e rn auch d en L esern, die sich fü r G e sch ich te u n d R e c h tsg esch ich te in teressieren . M ária T. S zabó

109

ELEMÉR PÓLAY SEPTUAGENARIUS

V o r siebzig Ja h re n , am 15. A ugust 1915 w u rd e E lem ér Pólay g e b o re n , d e r h e rv o rra ­ gende ungarische R e p rä se n ta n t d er ju ristisc h e n R o m a n istik , d e r so w o h l in sein em V a­ te rla n d als auch im g an zen E u ro p a in h o h e m A n seh en ste h t. Es ist b ein ah e fü n fzig Ja h re h e r, dass sein E rstlin g sw erk , d e r die d a tio in so lu tu m b e h a n d e ln d e A u fsa tz des J u ra s tu d e n te n , im Ja h re 19 38 g e d ru c k t an die Ö ffe n tlic h k e it gelangte. Wir fü h len u n s also aus z w eifach em G ru n d e v eran lasst, d em e h rw ü rd ig en Ju b ila r u nseren fe ierlich en G russ e n tg eg e n z u b rin g e n : ausser sein em siebzigsten G e b u rtsta g fin ­ d e t au ch das J u b ilä u m d er a u f fü n fzig Ja h re sich e rs tre c k e n d e n w issen sc h aftlic h e n T ä­ tig k e it E lem ér P ó lay s dieses J a h r s ta tt. S elb stv e rstän d lich d a rf d e r g lü ck lich en K o in zi­ d en z zw eier D aten e in e r so u n g em ein reich h altig en w issen sch aftlic h en L a u fb a h n n ic h t allzugrosse B e d e u tu n g beigem essen w erd e n . Diese D aten g ew äh ren je d o c h , d e r im p o ­ sa n te n zeitlic h e n D im en sio n dieses sc h ö p ferisc h en L eb en slau fs in n e z u w e rd en . E lem ér P ó lay s sich v erzw eigende lite ra risc h e T ä tig k e it b e z eu g t e in d e u tig die allm äh ­ liche A u sw eitu n g sein es F o rsch u n g sfeld es. Sein L eb e n sw erk , das sie b e n , teils auch in F rem d sp ra c h e n p u b liz ie rte M o n o g rap h ien u n d u n g e fä h r 140 A b h a n d lu n g e n , L e h r­ b ü c h e r u n d R ezen sio n e n u m fasst, w ied ersp ieg elt p arad ig m atisch die H a u p tlin ie n u n d E p o ch en d er ro m a n tistisc h e n F o rsc h u n g im v erg an g en en h a lb e n J a h rh u n d e rt. Das gilt vor allem fü r d en E n tw ick lu n g sg an g seines S ch affen s. Seine A b h an d lu n g e n in d e r zw ei­ te n H älfte d e r dreissig er Ja h re b ew egen sich n o c h ü b erw ieg en d im B an n k reis d e r Pand e k tistik . V o n d en vierziger Ja h re n an w e n d e t e r sich d e r g esch ich tlich en M e th o d e m it ü b errasch en d sich e r fü h le n d e n H an d z u , u m die g esch ich tlich e H e rk u n ft u n d G estal­ tu n g d e r rö m isc h e n R e c h ts in s titu te a u fz u sp ü re n . T ro tz d e m ist P ro f. P ólay d e r u n ­ b e stre itb a re n T atsa c h e d o ch im m e r ein g ed e n k , dass ein ü b erau s n ic h t u n e rh e b lic h e r B estan d teil des ro m a n tistisc h e n R e c h tsm a te ria ls in d er G estalt d e r g e lte n d e n k o n tin e n ­ ta le n R ech tssy stem e au ch z u r Z e it n o c h re c h t leb en d ig u n d w irkungsvoll ist. D arum b e a n sta n d e t e r die a u f la u te r philo lo g isch e E in ze lb e o b a c h tu n g e n a b z ie len d e In te rp o la ­ tio n e n k ritik , u n d ste llt zw ei w ich tig e m e th o d o lo g isc h e A n fo rd e ru n g e n au f: ersten s die Q uellen a u f ih ren realg esc h ic h tlic h e n H in te rg ru n d h in n a c h z u p rü fe n , m it b e so n d e re r B erücksichtigung d e r ö k o n o m isc h -g e se llsc h a ftlic h en H a u p tfa k to re n d e r R e c h tse n t­ w ick lu n g , zw e ite n s die g e n e tisc h e n Z u sa m m en h än g e d e r rö m isc h re c h tlic h e n A nsätze m it d em h e u te g elte n d e n p o sitiv en R e c h t au fzu zeig en . Das H au p tzie l sein e r lite ra risc h ­ p ädagogischen T ä tig k e it b ild e t fo rtw ä h re n d die u n v erfälsch te V e rm ittlu n g d e r viva vox des rö m isch en R e c h ts fü r die „ N a c h k o m m e n s c h a ft” , d. i. fü r die Ju riste n u n d S tu d e n ­ te n d e r N ach w elt. Als e rs te r A b sc h n itt seines w issen sch a ftlic h e n E n tw icklungsganges lässt sich die A nalyse d er m ag istra tisc h e n R e c h tssc h ö p fu n g — d e r des p ra e to r w ie d e r des aedilis curulis — h e rv o rh e b e n . A n dieses T h em a k n ü p ft sein e H a b ilita tio n ssc h rift „ A p ra e to r sze110

rep e a ró m ai m agán jog fe jlő d é sé b e n ” („ D ie R olle des p ra te ro r in d e r E n tw ic k lu n g des rö m isch en P riv a tre c h ts” ) an . Z u d em se lb e n P ro b le m k re is g e h ö rt ein e w e ite re A b h a n d ­ lung, die er als D issertatio n z u r E rlan g u n g des T itels „ K a n d id a t d er W issen sch aften ” v o rlegte. H ier w eist e r im R ah m en d e r E rö rte ru n g d e r H a ftu n g des V e rk ä u fe rs fü r S achm ängel die g esch ich tlich e B ed e u tu n g des e d ic tu m d e r aedilis c u ru le s n a c h . ln d er sp ä te re n P erio d e sein er F o rsc h u n g stä tig k e it g eh t P ro f. P ólay d e r D iffe re n zie ­ ru n g d er G ese llsc h a ftsn o n n e n im a n tik e n R o m n a c h . F ü r seine d iesb ezü g lich e M o n o ­ g rap h ie, die sp ä te rh in in d e u ts c h e r S p rach e v e rö ffe n tlic h t w u rd e („ D iffe re n z ie ru n g der G esellsch aftsn o rm en im a n tik e n R o m ” , B u d ap est 1 9 6 4 , A k ad ém ia i K ia d ó ), e rh ie lt er d en T itel des „ D o k to r d e r W issen sch aften ” . H ier w irft e r — als B a h n b rec h e r in d er so ­ zialistischen R o m a n istik - die k o m p le x e th e o re tis c h e Frage n ach d e r m ö g lich en K ateg o risierung d e r G esellsch aftsn o rm e n in d e r A n tik e au f. U n d a u f diese F rage e rte ilt er eine ersc h ö p fe n d e A n tw o rt d u rc h d en N achw eis, dass die G esellsc h a ftsn o rm e n im R om sich je nach d e r jew eiligen g esch ich tlich e n E p o c h e an d e rs d iffe re n z ie re n u n d klassifi­ zieren lassen. D aselbst sp ric h t P ó lay zu m e rste n Mal in d e r ro m a n istisc h e n F a c h lite ra ­ tu r aus, dass das ju stin ia n isc h e R e c h t ein w e it h ö h e re s N iveau d e r ju ristis c h e n A b stra k ­ tio n sfä h ig k e it d a rste llt, als die m e h r k a su istisc h e in g estellete K lassik. D iese h ö h e re A b strak tio n sfällig k eit erw e ist sich v o r allem d a d u rc h , dass die K o m p ila to re n ih r A u g en m erk w e itg eh e n d a u f die V e re in h e itlic h u n g , V erallg em ein eru n g u n d S y ste m a ­ tisieru n g d er z e rs tre u t ü b e rlie fe rte n Ä u sseru n g en d er K lassiker ric h te te n . A u fg ru n d tie fg re ife n d e r Q u e lle n e x e g e s e n e rk lä rt P ro f. P ó lay die in h a ltlic h e n W andlungen so lch e r G ru n d k a te g o rie n des rö m isc h en R ech ts, w ie iu s civile, ius p ra e to riu m , ius g e n tiu m , ius n a tu ra le , ius p u b licu m u n d iu s p riv a tu m , d u rc h die a u fe in a n d e rfo lg e n d e n P h asen d er rö m isch en R e c h tse n tw ic k lu n g h in d u rc h . Dieses W erk rie f ein en n a c h h a lte n d e n in te r­ n a tio n a le n W iderhall h e rv o r, u n d tru g zu m w e ltw e ite n A n seh en seines V erfassers in h o ­ h e m Masse bei. Ein a n d eres F o rsch u n g sg eb ie t b e d e u te t fü r P ro f. P ó lay die D u rc h m u ste ru n g d e r rö ­ m isch en R e c h tsd e n k m ä le r in U n g arn . In d em B uch „ A dáciai v iaszo stáb lák sz e rz ő d é ­ sei” („D ie V erträg e d er W ach stafeln in D a zien ” , B u d ap est, 1 9 7 2 , K özgazdasági és Jogi K ö n y v k ia d ó ) v erfolgt e r die S p u ren des R e c h tsleb e n s in d e r eh em a lig en R eich sp ro v in z D azien. A uch in diesem W erk, das d ie E rgebnisse e in e r z e h n jä h rig e n F o rsc h u n g sp erio d e zu m V o rsch ein b rin g t, d rin g t P ro f. P ó lay ins N eu la n d v or. Als E rste r u n te rn im m t e r die A ufgabe, d em im C o rp u s In sc rip tio n u m L a tin a ru m v e rsa m m e lte n , d iesb ezü g lich en Q u ellen m aterial d u rc h ein e ein g eh en d e A nalyse g e re c h t zu w e rd e n . E r d e u te t m it R e c h t d a ra u f h in , dass die E rk en tn isse ü b e r das R ec h tsle b e n in d en R eich sp ro v in zen u n se r Wissen von d em äusserst k o m p le x e n u n d d iffe re n z ie rte n R e c h tsz u s ta n d im Im p e­ riu m R o m an u m vielseitig zu b e fö rd e rn im sta n d e sin d . D em N ach su c h e n d e r v ielfälti­ gen In te rd e p e n d e n z e n u n d K o rre sp o n d e n z e n d e r e ffe k tiv w e tte ife rn d e n R e c h te im rö­ m ischen R eich (R e ic h sre c h t, P ro v in z ia lre c h t u n d V o lk sre c h t) s te h t die S p ärlic h k eit d er g reifb aren Q uellen in b e trä c h tlic h e m Masse en tg e g e n , au sg en o m m en — b e k a n n te rm a ssen - die riesigen P ap y ru sfu n d e in A e g y p ten . W äh ren d v o rh e r bloss e in ze ln e R e c h ts­ g eschäfte aus d em a u ss e ro rd en tlich in h a ltsre ic h e n U rk u n d e n m a te ria l von V e re sp a ta k (S ie b e n b ü rg e n ) zu m G eg en sta n d w isse n sc h aftlic h e r E rö rte ru n g g ew äh lt w o rd e n sind (H u sch k e, D etlefsen , M o m m sen , A ran g io -R u iz, T o m u le sc u ), ist P ó lay s g esch ichtlich

11 1

w ir ju ristisc h tie fg e h e n d e D u rc h d rin g u n g des G esam tm a te ria ls z w eifelso h n e ein w is­ sen sch aftlich es E rgebnis v o n b a h n b re c h e n d e r B ed eu tu n g . G rosses Interesse b rin g t P ro f. P ólay d e r G esch ich te d e r P a n d e k tistik en teg e g e n . De­ m e n tsp re c h e n d w e n d e t e r sich au ch d e r S uche d e r E inflüsse dieser D en k ric h tu n g in U ngarn m it m erk sa m e m F o rsc h e rb lic k zu . Seine diesb ezü g lich en F o rsch u n g serg eb n isse fassen zw ei M o n o g rap h ien z u sam m en : „ A p a n d e k tisz tik a és h a tá s a a m a g y a r m ag án jo g tu d o m á n y á ra ” („ D ie P a n d e k tistik u n d ih r E influss a u f die u n g arisch e P riv atrech tsw isse n s c h a ft” , Szeged 1 9 7 6 ) u n d „ U rsp ru n g , E n tw ick lu n g u n d U n te rg a n g d e r P a n d e k tis­ tik ” , (S zeged 1 9 8 1 ). Ein ü b erau s w ic h tig er P u n k t im v ielsichtigen F o rsc h u n g sp ro g ram m E lem ér P ólay s ist die A nalyse d e r D enkw eise d e r rö m isch e n J u ris te n . In sein er M o n o g rap h ie „ P riv a t­ re c h tlic h e D enkw eise d er rö m isch en J u r is te n ” (S zeged 1 9 7 9 ) b efasst er sieh m it ein em T h em a, dem au ch h in sich tlic h d e r E n tw ick lu n g sg esch ich te d e r e u ro p ä isc h e n Privatre c h tsd o g m a tik u n b e d in g t e n ts c h e id e n d e B ed e u tu n g z u k o m m t. Da die in k o n k re te n F a lle n tsch eid u n g en g ip feln d e, resp o n sa e rte ile n d e T ä tig k eit d er rö m isc h en Ju riste n b e ­ reits die u n v e rk e n n b a re n K eim e e in e r sp ä te rh in voll a u fb lü h e n d e n A b stra k tio n s m e th o ­ de e n h ä lt, ist die D enkw eise d e r rö m isc h en Ju riste n k einesfalls m it dem angelsächsi­ schen reaso n in g fro m case to case zu v erw ech seln . Die R ö m er w u sste n d en trag e n d en G ru n d ih re r E n tsc h e id u n g e n , die ra tio d e cid e n d i von d en bloss zu sä tz lic h en o b ite r dicta ste ts richtig a b z u tre n n e n . E lem ér Pólays w e rtv o ller B eitrag z u r B losslegung d e r tie f­ liegenden g esch ich tlich e n W urzeln d e r e u ro p ä isc h e n P riv a tre c h tsd o g m a tik sc h ild e rt die e ig en tü m lich e ju ristis c h e D enkw eise d e r R ö m e r je n ach den e in zeln en P h asen d e r rö ­ m isch en R ech tsw issen sc h a ft m it fa sz in ie re n d er D a rstellu n g sk u n st ab. In d en le tz te n Ja h re n w id m e t E lem ér P ó lay seine A u fm erk sa m k eit dem d ia le k ti­ schen B egriffspaar ’R ech tsm ässig k eit - R e c h tsw id rig k e it’ (d . h . m it la te in isch e n T e rm i­ ni: ’iu s’, bzw . ’in iu ria ’). Z u seinen d iesb ezü g lich en F o rsch u n g serg eb n issen , die in d e r M on o g rap h ie „ A szem ély iség polgári jo g i v é d elm én ek tö rté n e té h e z . In iu ria -tén y á llá so k a róm ai jo g b a n ” („ Z u r G esc h ic h te des p riv a tre c h tlic h e n S c h u tz es d e r P ersö n lic h k eit. In iu ria -T a tb e stä n d e im rö m isch en R e c h t” , Szeged 1 9 8 3 ) zäh len u. a. die L ösung d er v ie lu m s tritte n e n F rage d e r au sserv ertrag lich en H a ftu n g im arch aisch en R ech t u n d d er N achw eis d er k asu istisch e n U rsp rü n g e gew isser K ateg o rien des p o stk lassisch en R ech ts. Es v ersteh t sich von selb st, dass die fü n fzig Ja h re u m fassen d e w issen sch aftlic h e T ätig k eit des h o c h v e re h rte n Ju b ila rs sich d u rch un sere sk iz z en h a fte W ürdigung k e in e s­ w egs e rs ch ö p fen lässt. Die vollstän d ig e A u fzä h lu n g d e r k au m ü b e rseh b a re n R eihe d er m e th o d o lo g isc h e n , g e sc h ic h tlic h e n , d o g m a tisc h en u n d p ädagogischen P ro b le m e , d en en in seinen A b h a n d lu n g e n , A u fsä tz en , A rtik e ln u n d R ezen sio n e n im m e r e in e h ellsich tig e, tre ffsic h e re sogar ein e v e rb lü ffe n d e n sc h a rfsin n , ein e ein zig artig e acies ingenii v erra­ te n d e E rö rte ru n g g ew id m e t ist, b le ib t u n s h ie r ja aus w o h l b e g re ifb a re n G rü n d e n u n te r­ sagt. Als w ich tige B au stein e g eh ö ren zu diesem L eb en sw erk die w e rtv o lle n D iskussions­ b eiträg e die an zah llo sen in te rn a tio n a le n K o n fe re n z e n , K o llo q u ien u n d S y m p o sien das w issen sch aftlich e W eltniveau d e r so zialistisch en R o m a n istik a n e rk e n n e n zu lassen ver­ m o c h te n . P ro f. P ólay fü h lt sich im m e r b e ru fe n , jü n g e re n F o rsc h e rg e n e ra tio n e n seine w o h lw o llen d e, e rm u n te rn d e u n d m a h n e n d e F ö rd e ru n g en tg eg e n z u b rin g e n . Seit J a h r­ z e h n te n ist er ein v ielb esc h ä ftig tes M itgleid des A usschusses fü r w issen tsc h aftlich e

112

Q u alifik atio n d er U ngarischen A k ad em ie d er W issen sch aften , e r o p p o n ie rt gefällig die vorgelegten D issertatio n en . W enn w ir zum Schluss n o c h ein e n R ü c k b lic k a u f den sta u n e n sw ü rd ig e rfo lg reich en L ebensw eg dieser h erv o rrag en d e n G e le h rte n p e rsö n lic h k e it w e rfe n , da ric h te t sich unser Blick d och zugleich auch nach v o rw ärts. HerT P ro f. P ö lay , w ir w ü n sc h e n Ihnen n o ch viele g esunde S chaffensjahre zu m su m m u m e m o lu m e n tu m Ih rer u n zäh lig en S ch ü ler, K ollegen, F re u n d e u n d V e reh re r, d eren D a n k b a rk e it u n d H o c h a c h tu n g Ih n en am h iesi­ gen O rt zum A u sd ru ck zu brin g en w ir u n s die E hre an m assen . G ä b o r H am za

Liste der Publikationen

Die Publikationenliste hat nur diejenigen Veröffentlichungen von Elemér PÖLAY zum Inhalt, die sich auf das römische Rccht, auf das geltende Zivilrecht und auf die Rechte der Antike beziehen. Wir verweisen auch hiermit darauf, dass er zahlreiche Arbeiten auch im Gebiet der Hochschulpä­ dagogik veröffentliche. Die Liste beinhaltet ausscrdem weder die noch im Druck befindlichen Pub­ likationen noch die an ausländischen Universitäten bzw. Kongressen gehaltenen, bisjetzt nicht ver­ öffentlichten Vortrage, Referate und wissenschaftlichen Mitteilungen. Bei den auf ungarisch ver­ öffentlichten Publikationen geben wir in Klammem den deutschen Titel an. AA Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae AJurid. Acta Juridica Academiae Scientiarum Hungaricae AT Antik Tanulmányok (Antike Studien) AUSZ Acta Univcrsitatis Szcgediensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et Politica FŐSZ Felsőoktatási Szemle (Rundschau für Hochschulwesen) JJP The Journal of Juristic Papyrology JK Jogtudományi Közlöny (Rechtswissenschaftliche Blatter) LL La ley (Buenos Aires) MJ Miskolci Jogászélet (Rechtsleben in Miskolc) SZ Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte (Rom. Abt.) 1936 1. Hammurabi törvénygyűjteményének büntetőjoga. (Strafrecht der Gesetzsammlung Hammurabis). MJ XII (1936) 53-58. 2. A régi Egyiptom öntöző kultúrája (Die Bewässerungskultur des alten Aegyptens). A Föld­ gömb. VII (1936) 218-223. 1938 3. A datio in solutum (Die datio in solutum). Miskolc, 1938. 23. 4. A földbirtokmegoszlás, népsűrűség és népszaporodás kapcsolata (Die Verbindung der Grund­ besitzverteilung, Bevölkerungsdichte und Volksvermährung). Miskolc, 1938. 55. 1939 5. A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog (Die deutsche nationalsozialistische Rechtsauffassung und das römischc Recht). Miskolc, 1939. 87. 6. W. Hellehrand: Arbeitsrechtliches in den Zenon-Papyri. Festschrift P. Koschaker III. Weimar, 1939. (Réz.) MJ XV (1939) 332-335. 113

1940

7. Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban (Grundlinien des Instituts der väterlichen Gewalt im römischen Recht). Miskolc, 1940. 83. 8. Személyi Kálmán: A keresztény eszmék hatása a római kötelmi jog kifejló'désére (Einfluss der christlichen Ideen auf das römische Obligationenrecht). Budapest, 1939. (Réz.) MJ XVI (1940) 219-221. 1943 9. Kamat a római jogban (Der Zins im römischen Recht). Miskolc, 1943. 24. 1944 10. A praetor szerepe a római magánjog fejlődésében. (Die Rolle des Prätors in der Entwicklung des römischen Privatrechts). Miskolc, 1944. 175. 1949

•

/

11. A római jogtörténet vázlata (Skizze der römischen Rechtsgeschichte). Szeged, 1949-50. 156. 1950 12. Marton Géza-Óriás Nándor-Pólay Elemér: Római jog (Römisches Recht). Universitätskrip­ tum. Budapest, 1950. 240. 13. Polgári jog II. Kötelmi-, családi- és öröklési jog (Bürgerliches Recht II. Obligationen-, Fami­ lien- und Erbrecht). Universitätsskriptum. Szeged, 1950. 246. 1951 14. Marton Géza-Óriás Nándor-Pólay Elemér: Római jog (Römisches Recht). Universitätsskriptum. Budapest, 1951. 238. 15. Az új csehszlovák családjogi törvénykönyv házassági joga (Das Eherecht des neuen tschecho­ slowakischen Famüienrechtsgesetzbuches). JK VI (1951) 610-618. 1953 16. A házasság felbonthatóságának, mint családjogi alapelvnek a kérdése (Die Frage der Auflösbar­ keit der Ehe, als eines familienrechtlichen Prinzips). JK VIII (1953) 374-381. 17. Az eladói kellékszavatosság szabályozásának első megjelenése a római jogban (Die erste Er­ scheinung der Regelung der Haftung des Verkäufers für Sachmängel im römischen Recht). In: A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Évkönyve. Red. E. Schultheisz. Budapest, 1953.115-136. 1954 18. Névai László-Papp Tibor-Pólay Elemér: Szovjet polgári jog (Sowjetisches Zivilrecht). Univer­ sitätsskriptum. Red. L. Névai. Budapest, 1954. 268. 19. Marion Géza-Óriás Nándor-Pólay Elemér: Római jog (Römisches Recht). Universitätsskniptum. Red. G. Marton. Budapest, 1954. 196. (Unveränderte Nachdrucke 1955., 1956., 1957.) 1955 20. Öröklési jog (Erbrecht). Universitätsskriptum. Budapest, 1955. 88. 21. A nevelő funkció és a Szegedi Megyei Bíróság házasságjogi törvénykezése a népi demokrácia 10 évében (Die erzieherische Funktion und die eherechtliche Rechtssprechung des Komitatsgerichts Szeged in den ersten 10 Jahren der Volksdemokratie). AUSZ I (1955) 27. 114

22. A tanácsok jogi képviseletének kérdéséhez (Zur Frage der RechtsVertretung der Rate). Állam és Igazgatás VII (1955) 651-663. 23. Az eladói kellékszavatosság szabályozása a római árutermelő rabszolgaság korszakának fejlődő szakaszában (Die Regelung der Haftung des Verkäufers für Sachmängel in der Entwicklungs­ periode der römischen warenproduzierenden Sklaverei). Thesen der Dissertation zur Erlan­ gung des Titels „Kandidat der Wissenschaften. Budapest, 1955. 14. 1956 24. A római végrendelet eredete (Ursprung des römischen Testaments) AU S Z II (1956) 47. 1957 25. A római jogrendszer tagozódásának kérdése (Die Frage der Gliederung der römischen Rechts­ ordnung). AUSZ ID (1957) 31. 26. Die Blütezeit des römischen Wirtschaftslebens und die klassische Zeit des römischen Rechts. A A V (1957) 1-4. 324- 357. 1958 27. Öröklési jog (Erbrecht). Universitätsskriptum. Verbesserte und erweiterte Auflage. Budapest, 1958. 103. 28. Három munkabérszerződés a római Dáciából (Drei Arbeitsvertrflge aus dem römischen Da­ kien). AUSZ IV (1958) 5. 38. 29. II carattere e luogo delle regole delle relazioni interstatali nel sistema del diritto romano. Fest­ schrift für L. Búza. AUSZ V (1958) 13. 279-305. 1960 30. Ein Gesellschaftsvertrag aus dem römischen Dakien. A A VIII (1960) 3-4. 417-438. 31. Jogrendszerek az ókori Rómában (Rechtssysteme im antiken Rom). AUSZ VII (1960) 2.42. 1961 32. A római birodalmi jog és a peregrinjog kölcsönhatásának jelei az erdélyi viaszostáblák okirat­ anyagában (Zeichen der Wechselwirkung des römischen Reichsrechts und des Peregrinenrechtes im Urkundenmaterial der siebenbürgischen Wachstafeln). AUSZ VIII (1961)4. 27. 33. Rechtsordnungen im antiken Rom. A A IX (1961) 1-2. 175-210. 1962 34. „Publius Mucius et Brutus... fundaverunt ius civüe”.AUSZ IX (1962) 3. 52. 35. Die Obligationssicherheit in den Verträgen der siebenbürgischen Wachstafeln. Klio 40 (1962) 141-158. 36. Sklaven-Kaufverträge auf Wachstafeln aus Herculanum und Dakien. A A X (1962) 4. 385- 397. 37. Die Zeichen der Wechselwirkungen zwischen dem römischen Reichsrecht und dem Peregrinenrecht im Urkundenmaterial der siebenbürgischen Wachstafeln. SZ 79 (1962) 51-85. 1963 38. O nowe kierunki badan prawa rzymskiego (Neue Forschungsrichtungen im römischen Recht). Czasopismo Prawno-Historiczne. Warschau. X V (1963) 1. 227-286. 39. A stipulatio szerepe az erdélyi viaszostáblák okiratanyagában (Die Rolle des stipulatio im Ur­ kundenmaterial der siebenbürgischen Wachstafeln). AUSZ X (1963) 5. 34. 40. F. Schulz: Geschichte der römischen Rechtswissenschaft. Weimar, 1961. (Réz.) JK XVIII (1963) 127-128. 115

41. F. Schulz: Geschichte der römischen Rechtswissenschaft. Weimar, 1961. (Rez.) Deutsche Literaturzeitung für Kritik der internationalen Wissenschaft. Berlin, 84 (1963) 343-347. 1964 42. Differenzierung der Gesellschaftsnormen im antiken Rom. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1964. 401. 43. Az eladói kellékszavatosság a preklasszikus római jogban (Die Haftung des Verkäufers für Sachmängel im vorklassischen römischen Recht). AUSZ XI (1964) 75. 44. Wissenschaftliche Grade in der Ungarischen Volksrepublik. Das Hochschulwesen (DDR-Bér­ űn) 10(1964)586-590. 45. Nizsalovszky Endre: A család jogi rendjének alapjai (Grundlagen der rechtlichen Ordnung der Familie). Budapest, 1963. (Rez.) FŐSZ XIII (1964) 305-307. 1965 46. Die Rolle der Stipulation in den Urkunden der siebenbürgischen Wachstafeln. JJP X V (1965). In memóriám V. Arangio Ruiz. 185-220. 47. A censori régimén morum és az ún. házi bíráskodás (Das régimén morum des Censors und die sog. Hausgerichtsbarkeit). AUSZ XII (1965) 43. 48. Der Kodifikationsplan des Pompeius. A A XIII (1965) 85-95. 49. Der Kodifizierungsplan des Julius Caesar. IVRA 16 (1965) 27-51. 50. E. Nizsalovszky: Die Grundlages der rechtlichen Ordnung der Familie. (Rez.) Budapest, 1963. Staat und Recht 14 (1965) 1370-1373. 1966 51. Két kodifikációs terv a köztársasági Rómában (Zwei Kodifikationspläne im republikanischen Rom). Jogtörténeti Tanulmányok I. Budapest, 1966. 231-249. 1967 52. Brósz Róbert-Móra Mihály-Pólay Elemér: A római magánjog elemei I. (Elemente des römi­ sches Privatrechts). Universitätsskriptum. Red. M. Móra Budapest, 1967. 276. 53. Die Sklavenehe und das römische Recht. AUSZ XIV (1967) 84. 54. Das römische Recht in den sozialistischen Ländern. Labeo 13 (1967) 361-376. 55. D. Nörr: Imperium und Polis in der Hohen Prinzipatszeit. München, 1966. (Rez.) Romanitas (Rio de Janeiro) VIII (1967) 380-385. 56. D. Nörr: Imperium und Polis in der Hohen Prinzipatszeit. München, 1966. JK XXII (1967) 352-354. 57. J. Fitz: Die Laufbahn der Statthalter in der römischen Provinz Moesia inferior. Weimar, 1966. (Rez.) SZ 84 (1967)615-617. 1968 58. Brósz Róbert-Móra Mihály-Pólay Elemér: A római magánjog elemei II. (Elemente des rö­ mischen Privatrechts). Universitätsskriptum. Red. R. Brósz. Budapest, 1968. 216. 59. Zur Geschichte der Rechtswissenschaft im republikanischen Rom. In: Gesellschaft und Recht im griechisch-römischen Altertum. Eine Aufsatzsammlung. Red. M. Andreew. J. Irmscher. E. Pólay, W. Warkallo. Teil I. Berlin, 1968. 150-192. 1969 60. Die Sklavenehe im antiken Rom. Das Altertum. (DDR-Berlin) 15 (1969) 83-91. 61. Die Verträge der siebenbürgischen Wachstafeln. Das Altertum. 15 (1969) 23-32.

116

62. Il matrimonio dcgli schiavi nella Roma repubblicana. In: Studi in onore di G. Grosso III. Tori­ no, 1969. 77-99. 63. Das „régimén morum" des Zensors und die sogenannte Hausgerichtsbarkeit. In: Studi in onorc di E. Volterra III. Milano, 1969. 263-317. 64. Jhering birtoktana és a magyar jogi romanisztika. (Die Besitzlehre Jherings und die ungarische juristische Romanistik). AUSZ XVI (1969) 54. 65. A római jog oktatása a szocialista államokban (Unterricht des römischen Rechts in den so­ zialistischen Landern). JK XXIV (1969) 187-193. 66. L'inscgnamento del diritto romano nei paesi socialisti. Studi Sassaresi I. Universita Milano, 1969. 569-598. 1970 67. Uber das ius Latii. Bulletin d’information de l’Association Internationale d’Histoire du Droit et des Institutions. XlIIe Congrès International des Sciences Historiques à Moscou 20 et 21 août 1970. No. 5. Red. R. Feenstra. 9. 68. Der Einfluss der Besitzlehre Savignys und Jherings auf die Literatur der ungarischen Zivilistik im XIX. Jahrhundert. AUSZ XVII (1970) In: Einzelne Fragen der Rechtsgeschichte und des römischen Rechts. Sammelband der Vorträge der Konferenz i. J. 1969 in Szeged. 79-91. 69. Beiträge zu Jherings Bcsitztheorie. In: Jherings Erbe. Göttinger Symposion zur 150. Wieder­ kehr des Geburtstags von R. von Jhering. Hrg. von F. Wieacker und Ch. Wollschläger. Göttin­ gen, 1970. 192-205. 70. Jherings Besitztheorie und die ungarischen privatrechtlichen Kodifizicrungsversuche. In: Sein und Werden im Recht. Festgabe für U. von Lübtow zum 70. Geburtstag. Berlin, 1970. 627648. 71. Conférence Internationale d’Histoire du Droit et de Droit Romain à Szeged. (Konferenzbe­ richt) Revue Historique de Droit (XLVIII) 1970. 337-338. 1971 72. Formalitäten der Urkunden der siebenbürger Wachstafeln. Klio 53(1971) 223-238. 73. Der status civitatis; der Ursprung und die Berufe der in den uiebenbürgischen Wachstafeln vor­ kommenden Personen. JJP XVI-XVII (1971) 71-83. 74. A jogászi hivatás múltja és jelene (Die Vergagenheit und Gegenwart des juristischen Berufes) ln: A szocialista jogászi hivatásra nevelés kérdései. Budapest. 1971. 117-143. 75. Jiicring birtoktana és a magyar magánjogi kodifikációs kísérletek. (Jherings Besitzlehre und die ungarischen privatrechtlichen Kodifizicrungsversuche). JK XXVI (1971) 164-175. 76. Sosyalist ülkelerde Roma hukuku (Römisches Recht in den sozialistischen Ländern). Istanbul Universitesi Mukayeseli Hukuk Enstitüsü. Istanbul, 1971. 19. 77. Reformen und Reformvorschläge im Bereiche des Unterrichtes des römischen Rechts nach dem zweiten Weltkrieg in Ungarn. Acta Facultatis Juridicae UC. Bratislava, 1971. 349-356. 1972 78. A dáciai viaszostáblák szerződései (Verträge der Wachstafeln aus Dakien). Közgazdasági és Jo­ gi Könyvkiadó. Budapest, 1972. 348. 79. Nochmals über das Ziel Unterrichtes des römischen Rechts in den sozialistischen Ländern. In­ dex 3(1972) 129-130. 80. Das Studium des römischen Rechts in Ungarn in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen (1920-1944). SZ 89 (1972) 378-399. 81. A római jog oktatása a két vüágháború között Magyarországon (1920-1944). (Der Unterricht des römischen Rechts zwischen den beiden Weltkriegen in Ungarn /1920-1944/). AUSZ XIX /1972/ 23.

117

1973

82. Die Spuren eines hellenistischen Einflusses in den Verträgen der siebenbürgischen Wachsta­ feln. Labeo 19 (1973) 330-338. 1974

83.Brósz Róbert-Pólay Elemér:

Római jog (Römisches Recht). Red. R. Brósz. Budapest, 1974. 529. 84. Ein Versuch zur Kodifizierung des ungarischen Erbrechts im 19. Jahrhundert. In: Rechtsge­ schichtliche Abhandlungen. Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht. Hgb. von K. Kovács. Heft 6. Budapest, 1974. 75-99. 85. La ensenanza del derecho romano en los paises socialistas. LL 29. Mai 1974. No. 103. 1-5. 86.Kísérlet a magyar öröklési jog önálló kodifikációjára a XIX. század végén (Versuch zur selbständigen Kodifizierung des ungarischen Erbrechts am Ende des XIX. Jhdt). AUSZ XXI (1974) 52. 87. Diósdi György: A római jog világa (Die Welt des römischen Rechts). Budapest, 1973. (Rez.) A T 21 (1974) 90-93. 1975

88.La struttura del sistema giuridico della Roma antica. Index 5 (1974-75) 303-320. 1976 89. Brósz Róbert-Pólay Elemér: Római jog (Römisches Recht). Lehrbuch. Red. R. Brósz. Buda­ pest, 1976. (Zweite verb. Auflage) 529. 90. A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára (Die Pandektistik und ihr Ein­ fluss auf die Wissenschaft des ungarischen Privatrechts): AUSZ XXIII (1976) 158. 91. Hauskaufvertrag aus dem römischen Dakien (Ein Beitrag zum provinzialen Bodeneigentum der Römer). Oikumene 1. Budapest, 1976. 197-213. 92. Die Grundlagen der modernen Strafrechte und das Strafrecht der Römer. Etudes d’histoire du droit pénal. Red. L. Pauli. Internationale Konferenz der Geschichte des Strafrechts gewidmet, in Krakau, am 16-18. Okt. 1973. Krakow, 1976. 39. 93. Sztehlo Zoltán (1889-1975). (Nekrolog) JK XXXI /1976/ 105-106. 1977 94. Einfluss der Pandektistik auf die ungarische Privatrechtswissenschaft. AJurid. 19 /1977/ 175— 196. 1978 95. Die Hermogenianfrage und die justinianische Kodifikation. Klio 60 (1978/ 499-506. 1979 96. Privatrechtliche Denkweise der römischen Juristen. AUSZ XXVI /1979/ 148. 97. Das Studium des römischen Rechts in den sozialistischen Ländern. Klio 61 /1979/ 157-163. 98. Fragen der Kontinuität im Zivilrecht - Politische Ideologien, institutionelle Strukturen und Realität der konstitutionellen Praxis. Internationale Konferenz, Popowo bei Warszawa 1978. (Mitautor G. Härtel). Ethnographisch-archäologischen Zeitschrift. 20 119791 (Konferenzbe­ richt) 742-745. 99. Római jog (Römisches Recht). In: Állam- és Jogtudományi Enciklopédia. Red. I. Szabó. II. Budapest, 1980. 1476-1489.

118

100. A római polgárokat terhelő közszolgáltatások rendje Arcadius Charisiusnak, a digeszták poszt­ klasszikus jogászának művében (Die Ordnung der auf den römischen Bürgern lastenden öf­ fentlichen Dienstleistungen im Werke des Arcadius Charisius, des nachklassischen Juristen der digesten). AUSZ X X V D /1980/ Festschrift für J. Martonyi. 295-306. 101. The Contracts in the Triptychs found in Transylvania and their hellenistic Features. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 133. Budapest, 1980. 18. 1981 102. Ursprung, Entwicklung und Untergang der Pandektistik AUSZ XXVIII /1981/ 99. 103. Vorwort und Anmerkungen zur Monographie Gy. Diósdi, Contract in Roman Law. Budapest, 1981. 104. Glosszák a felsőfokú közigazgatási szakemberképzéshez (Glossen zu der Hochschulausbildung von Fachleuten der Verwaltung). FŐSZ X X X (1981) 440-444. 105. Vertrage auf Wachstafeln aus dem römischen Dakien. In: Aufstieg und Niedergang der rö­ mischen Welt. Hgb. von H. Temporini und W. Haase. II. 14. Band, Berlin-New York, 1982. 510-523. 106. Hencz Aurél: Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon 1848-1948. Szeged. Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae. No. 3. (1981. (Réz.) FŐSZ X X X (1981) 317-319. 1982 107. Über die munera civila im Werke des Digestenjuristen Arcadius Charisius. In: Studi in onore di C. Sanfilippo I. Milano, 1982. 525-542. 108. (Zeichen des Übergangs von der Sklavenhaltergesellschaft zum Feudalismus in den Schriften von Arcadius Charisius dem nachklassischen Juristen der Digesten. Klio 64 /1982/ 161-170. 109. The Justinian codification and abstraction. In: Studi in onore di A. Biscardi II. Milano, 1982. 105-116. 110. Römische Rechtswissenschaft. In: Geschichte des wissenschaftlichen Denkens im Altertum. Sammelband. Hgb. von F. Jürss (Mitautor J. Köhn). Berlin, 1982. 610-623. 111. Jogtörténeti Tanulmányok. Csizmadia Emlékkönyv (Rechtshistorische Studien. Festschrift für A. Csizmadia). Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata. 95. 1980. (Rez.) JK XXXVII/1982/633-644. 1983 112. A személyiség polgári jogi védelmének történetéhez. Iniuria tényállások a római jogban (Zur Geschichte des zivilrechtlichen Schutzes der Personalität Injurientatbestande im römischen Recht). AUSZ X X X /1983/ 112. 113. Charakterzüge der Denkweise der nachklassischen Juristen im antiken Rom. Klio 65 /1983/ 419-430. 114. Jogászi gondolkodásmód a görög-római ókorban (Juristische Denkungsart im griechisch-rö­ mischen Altertum). In: Jogtörténeti tanulmányok V. Budapest, 1983. 269-28?. 115. Das Jurisprudenzmonopol des Pontifikalkollegiums in R o m und seine Abschaffung. Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis. XIX /1983/ 49-56. 116. Jogösszehasonlítás és a római jog. (Rechtsvergleichung und das römische Recht). Antik Ta­ nulmányok X X X /1983/ 103-106. 117. Hamza Gábor: Az ügyleti képviselet. Dogmatikai és elméleti vizsgálatok az antik jogoktól nap­ jainkig (Die gewillkürte Vertretung. Theoretische und dogmatische Untersuchungen von den antiken Rechten bis zu den modernen Rechten). Budapest, 1982. (Rez.)SZ 100/1983/654660.

119

1984

118. Brósz Róbert-Pólay Elemér: Római jog (Römisches Recht). Lehrbuch. Red. R. Brósz. Buda­ pest, 1984. (Dritte verb. Auflage) 529. 119. Die rechtliche Lage der Bergleute im römischen Recht im Spiegel der siebenbürgischen Wach­ stafeln. AUSZ XXXI /1984/ Studia in honorem L. Nagy septuageneraii. 225-267. 120. A pandektisztika hatása a skandináv magánjogtudományra (Einfluss der Pandektistik auf die Privatrechtswissenschaft von Skandinavien). AUSZ XXXII /1984/ 34. 121. Arcadius Charisius als der nachklassische Jurist der Digesten. In: Sodalitas. Schritti in onore di A. Guarino. Napoli, 1984. 2395-2408. 122. Iniuria-Tatbestände in archaischen Zeitalter des antiken Rom. SZ 101 /1984/ 142-189. 1985 123. A „ius” szó jelentése a római jog fejlődésének korai szakaszában (Die Bedeutung des Wortes ,,ius” in der frühen Entwicklungsperiode des römischen Rechts). In: A miskolci Földes Fe­ renc Gimnázium 425 éve (1560-1985). Miskolc, 1985. 128-131. 124. Historische Interpretation der Generalklauseln im römischen Recht. Klio 67 /1985/ 528-535. 125. Jerney János és az erdélyi viaszostáblák (János Jerney und die siebenbürgischen Wachstafeln). Délmagyarország 6. VII. 1985. 5. 126. In memóriám Károly Visky (1908-1984) SZ 102 /1985/ 803-807. 127. Dr. Both Ödön (1924-1985). Szegedi Egyetem. XXIII /1985/ 9. 128. Goethe és Savigny (Goethe und Savigny). Vortrag von D. Nörr am 1. Okt. 1984. in Szeged. JK XL /1985/ 300-301. 129. Ricordo di Károly Visky. Labeo 31 /1985/ 246-247. 130. G. Ciulei: Les Triptyques de Transylvanie. Etudes Juridiques (Studia Amstelodamiensia ad Epigraphicam. Mod. H. Ankum, H. W. Pleket et P. J. Sijpesteijn XXXIII). Zuthphen 1983. (Réz.) SZ 102 /1985/ 612-620.

120

TRAKTAT ÜBER DIE MACHT (Das politische und moralische Testament von Ferenc Rákóczi 11. Bp., 1983.)

„ Ic h schrieb m ein W erk am R an d e E u ro p as, fe rn v o n d e r W elt d e r W issenschaftler u n d W eisen, o h n e jed w elc h e H ilfe d e r B ü ch er” — so la u te t die E in le itu n g des „ T ra k ta ts ü b e r die M ach t” (T ra c ta tu s de p o te s ta te ), des W erkes d es v e rb a n n te n F ü rs te n , d e r n a c h dem S tu rz d es an tih ab sb u rg isch e n K rieges in die T ü rk ei e m ig rierte. Die A rb eit, die nach dem V erlag des T e sta m e n t p o litiq u e e t m o ra l d u p rin ce R ák ó czi (H aag, 1 7 5 1 ) in ein em B and m it d er S tu d ie „ R e fle x io n s su r la vie civile e t la p o litesse d ’u n c h ré tie n ” (G ed an k en ü b e r die R egeln des b ü rg erlic h en L eb en s u n d d e r H ö flic h k e it e in es C hris­ te n v e rö ffe n tlic h t w u rd e, ste llt ein e b e so n d ere R a ritä t fü r H isto rik e r u n d R e ch tsh is­ to rik e r gleicherm assen d ar. Die b e id e n , in H in sich t a u f die E rk e n n tn is d e r ungarischen G esch ich te, b e d e u te n d e re n W erke (B ek en n tn isse u n d M em o iren ) des in R o d o stó Me­ d itie re n d e n w u rd e n sch o n a u f u n g arisch er S p rach e o ft v e rö ffe n tlic h t, die in diesem B and p u b liz ie rte n gellangen ab e r je tz t zu m e rste n Male zum Leser. Béla K ö p eczi, Ag­ nes R. V árk o n y i u n d Lajos H o p p h a b en ein e alte S ch u ld a b g e sta tte t, als sie die b eid en T ra k ta te — im O riginal, das h eisst fran zö sisch u n d latein isch , sow ie u n g arisch — in dem d ritte n B and (K lasse III: S c h rifts te lle r) d e r n eu b e g o n n e n e n Serie A rchivum R akoczian u m zugänglich g em ach t h a b e n . Die G e d an k en d es g e stü rz te n F ü rs te n k e n n e n z u le m e n ist ein seltsam es E rlebnis. Die M ém oires u n d die C o n fessio n s b e in h a lte n n e b e n c h ristlic h e n M e d ita tio n e n A nga­ ben z u r G esch ich te des F re ih eitsk rieg es u n d z u r B iographie des F ü rs te n Die „ G e d a n ­ k e n . . . ” u n d „ d e r T ra k ta t” a b e r tra g e n zu d e r S ch ild eru n g des P o rträ ts v o n R ák ó czi, dem P o litik e r bei. O bgleich Béla K öpeczi in sein er S tu d ie im A n h an g des B andes seine M einung b e to n t, dass diese A rb e ite n „ e h e r m o ralisch e Essais, als p o litisch e o d e r p ä d a ­ gogische S tu d ien sin d ” , h ä lt d e r R e c h tsh isto rik e r diese b e id en W erke fü r die v o llstä n ­ digste u n d k o n se q u e n te ste Z u sa m m en fassu n g d e r sta a tsp o litisc h e n (m an c h m a l sogar re c h tsp o litisc h e n ) V o rstellu n g en von F e re n c R ák ó czi. Wir k ö n n e n das au ch d a ru m b e­ h a u p te n , weil — u n d das b e to n t Béla Z o ln ai eb e n so w ie Béla K öpeczi - d e r T ra k ta t eine eigenartige A p o lo g e tik des F re ih eitsk rieg es ist: d er F ü rst h a t in je d e r Z eile des W erkes die A b sich t die B erech tig u n g sein er H an d lu n g en zu re c h tfe rtig e n , den im Krieg von ihm v e rtre te n e n S ta n d p u n k t b e so n n en zu erw äg en u n d n ach e in h e itlic h e n G ru n d ­ sätzen zu fo rm u lieren . Wir k ö n n e n ruhig a n n e h m e n (u n d ü brigens ist das m it seinen B riefen, E rk läru n g en , S tellu n g sn ah m en v o r d e m S z a tm árer F rie d e n au ch zu bew iesen ), dass sicht sein S ta n d p u n k t in d e r B eu rteilu n g d er D inge n ic h t g e ä n d e rt h a t. A uch in seiner E in leitu n g d e u te t e r d a ra u f h in : die sp ä te r v e rö ffe n tlic h te n u n d n ach 1711 kenn en g e le m te n W erke h a b en ih n k au m b eein flu sst u n d k o n n te n au ch n ic h t b eein flu ssen , da sie fü r ihn sch w er e rre ih b a r w aren . A u sd rü c k lic h b e ru ft e r sich im T ra k ta t n u r a u f das Werk von B ossuet, „ P o litiq u e tiré e d es p ro p re s p aro les de P É c ritu re S a in te ” , ab e r ö fte r p o lem isieren d als ein v ersta n d e n , „ . . . s t a t t d e r S uche n ach d er z eitlic h e n W issen­ sch afft w o llte u n d m usste ich die M axim e, die ein c h ristlic h e r F ü rst u n d V a te r seinen 121

K in d ern ü b e rlie fe rt, eh en n a c h t d e r c h ristlic h e n S c h lic h th e it r i c h t e n . . . ” . E r h a t ein en eigenartige M ethod e g ew äh lt: z u r B eg rü n d u n g sein er G ed an k e n b e n u tz te e r G esch ich ­ te n aus d er H eiligen S ch rift. Z w isch en die Z ita te au s d e r Bibel fü g te e r seine B em er­ k u ng en ü b e r Staats- u n d R eg ieru n g sfo rm en , P o litik , ö ffe n tlic h -re c h tlic h e V erh ältn isse, ü b e r H errsch aft u n d M acht. Die p o litisch e K o n z e p tio n des F ü rs te n d ie F rage d e r S ta a tsfo rm b e tre ffe n d s te h t a u f d er G renze zw isch en D em o k ratie u n d A u to k ra tie , „ . . . m e r k e n w ir d a r a u f ’ — so sc h re ib t e r — „d ass G o tt am A n fan g ein e n R e p u b lik im K reise seines V o lk es g esch af­ fen h a t” . E r legt das W esen h afte d e r R e p u b lik fo lg en d erm assen au s: u m die L ast d e r R egierung zu te ile n , h a t e r einen R at n e b e n M oses e rr ic h te t u n d ein en e rh e b lich e n Teil d er M ach tau sü b u n g h a t e r d e r V ersam m lu n g des V o lk es ü b erlassen . S äm tliche m oralische G esetze, die G o tt sein em V o lk gegeben h a t, stre b e n d a h in , dass sie das ganze V o lk zu e in e r einzigen F am ilie m ach en u n d das w ar die w irk lich e R e p u b lik , d e r das R ech t des K önigs stren g st e n te g e g e n g e setz t i s t . . . w o d u rc h alles von d e r R e p u b lik dem In d iv id u u m z u g e k o m m e n (is t) u n d so (e n ts ta n d ) die H e rrsc h aft d e r H a b su c h t” ensta n d e n ist. D er F ü rs t e rk e n n t zw ar nach B ossuet an , dass die S ta a tsfo rm d e r M o n ar­ ch ie o h n e Z w eifel am w e ite sten v e rb re ite t ist u n d a u f den „ u rä lte s te n ” S itte n b a sie rt, ab er e r b e to n t, dass die K önige d u rc h den W illen des V o lk s z u r H e rrsch aft g elangen. Die G esellschaft selb st h a t so e n ts c h ie d e n , dass sie d e n M ech an ism u s d e r M onarchie u n ­ te rn im m t. A us dieser F e stste llu n g h e r gelang R ák ó czi e in e rse its z u r R e c h tfe rtig u n g des W id ersta n d srech tes, a n d ererse its z u r B ejahung des W ah lk ö n ig tu m s (= S tän d ev erträtu n g s-K ö n ig tu m ) u n te r den m o n a rc h isc h e n R eg ieru n g sfo rm en . E r sagt zw a r aus, dass „jed e F o rm d er R eg ieru n g g u t ist, w e n n sie in d e r n ü c h te rn e n V e rn u n ft b eg rü n d et ist, d en n sie - sich d e r M acht d e r G esetze u n te rw e rfe n d - dieselbe M acht a u sü b t u n d sich d u rch die H ab su ch t n ic h t le n k en lässt” , e r sein erseits v o tie rt a b e r fü r d ie R ep rä se n ta ­ tiv m o n arch ie. (T ra k ta t, S. 4 3 2 ., 4 3 3 ., 4 3 9 .) E r te ilt die m o n a rc h istisc h e n R eg ieru n g sfo rm en a u f zw ei T y p e , u n te rsc h e id e t näm lich zw ischen E rb k ö n ig tu m u n d W ah lk ö n ig tu m . D en U n te rsc h ie d zw ischen ih n en sieh t e r u n te r an d e re n d a rin , dass „ e in W ah lfü rst n ic h t tu n k a n n ... w as ein E rb fü rst o h n e je d w elc h e S ch w ierig k eiten e in fü h re n k a n n ” (G e d a n k e n S. 3 6 0 ., 3 7 6 ). Ü brigens zieh t sich d u rch das ganze W erk ein V erg leich u n g sv ersu ch . Z u m V o rb ild u n d W egw ei­ ser d e r b eid en Essais d ie n te B ossuet, d e r fü r ein en d e r Id eo lo g en des A b so lu tism u s galt; sein V e rb ü n d e te r u n d U n te rs tü tz e r w ar L udw ig d e r X IV , das V o rb ild d e r a b so lu tis­ tisch en M o n arch en . F ü r R ák ó czi stellte d e r A p p a ra t des fran zö sisch en K ö n ig tu m s (o d e r v ielleicht n u r sine G ro ssm a c h tsste llu n g ? ) das M odell des S ta a tsm e ch a n ism u s dar. Er h ä tte seine A rb eit m it fra n z ö sic h e r H ilfe in F ra n k re ic h p u b liz iere n lassen m ö g en . G leichzeitig ist e r o ffe n sic h tlic h ein A n h än g er d e r d am it k o n tra stie re n d e n S tändeverträgung-M onarchie, des W ah lk ö n ig tu m s, er will d em V o lk (d e n S tä n d e n ) ein b reites M itstim m u n g srech t g eb en , seine Idee ist die p a tria rch a lisc h e H errsch a ft, das M odell eines b ein ah e „ d e m o k ra tis c h e n ” K ö n ig tu m s, w o die M acht des K önigs d u rc h das V o lk ein g esch rän k t w ird . Sein H e rrsch aftsid eal w u rd e o ffe n sic h tlic h n ic h t n u r d u rc h seine p ra k tisc h e n E rfah ru n g en , so n d e rn auch d u rch seine e tn isc h -h isto risc h e n L e k tü re n beein flu sst. D er W id ersp ru ch zw in g t ih n o ft z u r R e c h tfe rtig u n g , „ . . . w i r w o llen die E rbregierung d er L ä n d e r n ic h t v e ru rte ile n , die m it fre ie r E inw illigung zu sc h a ffen die V ö lk e r b e re c h tig t w a r e n ...” (T ra k ta t, S. 4 6 2 .) also v ersu ch t e r d e n fran z ö sisc h e n A b ­ 122

so lu tism u s gegen die E rb h e rrsc h a ft d e r ö ste rre ic h isc h e n D y n astie z u v erteid ig en . M it in er zw angsm ässig u n g esch ic k ten F o lg eru n g v e rsu c h t e r d en T e x t des fran zö sisch en K rö nungseides so auszulegen , als o b dieser die B ew illigung des V o lk es u n d die M in d er­ w ertig k eit d e r k ö n ig lich en M acht a u sd rü c k te . S ein er M einung n ach b e tra c h te n sich die E rb k ö n ig e als E ig en tü m er ih re r S ta a te n , w ä h re n d die W ah lh e rrsch er n u r R eg en ten ih rer L ä n d er sind. (T ra k ta t, S. 4 6 6 .) E r u n te rsc h e id e t also zw isch en H errsch en u n d R egieren e b e n so , w ie zw isch en K ö ­ nig u n d F ü rs t. „ G o tt w o llte n ic h t als K önig h e rrsc h e n , so n d e rn als F ü rst reg ie re n ” (T ra k ta t, S. 4 3 4 .). D er K önig, d e r h e rrsc h t, ü b t die M ach t d e r H a b su c h t u n d d e r u n g e­ zü g elten H errsc h e ra m b itio n aus. D em g eg en ü b er ist d er F ü rst d e r e rste V o rsta n d des S taates, er reg iert — das A llgem einw ohl u n d G o tte s W illen v or A ugen h a lte n d — zum W ohle seines V olkes. V on diesem G ed a n k e n au sg eh en d w e n d e t e r sich in m e h re re n F ragen seinem „M e iste r” , B o ssu et en tg eg e n . E r p o lim e sie rt m it ih m h a u p tsä c h lic h in d e r Frage des W id erstan d srech ts. Im E in k lan g m it sein en A n sic h te n in d en Z e ite n des F re ih eitsk rieg es b e te u e rt d e r F ü rs t den g esetzlich en G ru n d des V o lk es gegen d en das G esetz v e rle tz e n d e n T y ra n n e n die W affe zu e rh e b e n . Z u sein er A rg u m e n ta tio n z itie rt er G esch ich ten aus d er Bibel. „W er k ö n n te b e h a u p te n , gegen den W illen des V o lk es zu h e rrs c h e n ” - fragt er. D ie W eise, a u f die die z e n tra le M ach t d as R e c h t des W a ffen tra­ gens b e u rte ilt, k a n n also n ic h t e n ts c h e id e n d sein. In d ieser Frage k a n n o ffe n sich tlic h n u r das V olk en tsc h e id e n . A u f e in e r S telle z itie rt e r sogar au ch die K lausel d e r g o ld e ­ n en Bulle von A nd reas II. u n d h ie r k o n k re tisie rt e r sch o n die In s titu tio n des W ider­ sta n d re c h ts a u f d en F reih eitsk rieg , sich d a ra u f b e ru fe n d le h n t e r die B e rech tig u n g des W affenrechtes — so w ie es B ossuet k o n z ip ie rt h a t — ab. F e re n c R ák ó c z i v e rb in d e t das W a ffen rech t m it d e r U n te rd rü c k u n g (T ra k ta t, S. 4 5 3 .); „ d ie jen ig e n , die sich von der H a b su ch t leiten lassen, w ollen das V o lk u n te rd rü c k e n u n d w en n es sich gegen sie a u f­ h e b t, w o llen sie nach R e c h t d e r W affen ü b e r sie h e rrs c h e n .” N ach sein er M einung ist „d a s W affen rech t im m e r ein R e c h t, das die H ab su c h t m issb ra u c h t, u n d k a n n e ig en t­ lich k e in R e c h t, so n d ern R ech tsw id rig k e it g e n a n n t w e rd e n .” (4 5 8 .) N eben diesen w ich tig eren T h em en sp ric h t d e r m e d itie re n d e F ü rs t von den p o li­ tisch en M e th o d en eines ch ristlic h e n H errsch ers, von d e r G esetzm ässig k eit d e r M acht, von d er B eziehung des V olk es zu d e r M o n arch ie, d en S ch ra n k e n d e r F ü rs te n m a c h t, von d e r B eziehung d er id eolo g isch en M ach t ¿ u r p o litisc h en u n d v o n ih re r D o p p elh e it, von b e re c h tig te n u n d u n b e re c h tig te n K riegen. E r b e rü h r t n e b en den allgem einen M achfragen auch k o n k re te P ro b le m e d er V e rw a ltu n g u n d d e r R ech tsp fleg e, w ie: das F u n k tio n ie re n eines B eirats des H errsch ers, die O rg an isatio n u n d die R egel des F ü rs­ te n h o fe s, die P rin zip ien d e r E n tsc h e id u n g sfin d u n g , die G e re c h tig k e it u n d das d ip lo ­ m atisch e V erh alten . A u f G ru n d d e r „ G e d a n k e n ” u n d d e r „ T ra k ta te ” s te h t d as d u rch die Praxis au sg estaltete th e o re tisc h e S taatsm o d ell von F eren c R ák ó czi II. v o r u n seren A ugen. N ach diesem M odell soll d e r H errsc h e r d e r V a te r seines V olks sein, soll das G em einw ohl v o r A ugen h a lte n , d e m ü tig G o tt u n d d e m V o lk d ien en . Seine H errsch aft soll e r d u rch Wahl erlan g en , u n d diese E le k tio n w ird dem V o lk das W id ersta n d srech t u n d das R e c h t z u r B esch rän k u n g d er M acht - im Interesse d e r n ü c h te rn e n R egie­ ru n g - g ew äh rleisten . Er d e u te t d a ra u f h in , dass ein e H errsc h aft n u r in je n e m Fall gut ist, w enn ein N atio n a lk ö n ig an d e r S p itze des L an d es ste h t. E ine A ufgabe u n sere r G e­ sc h ich tsw issen sch aft ist n o ch das P o rträ t von R ák ó czi als P o litik e r w ä h re n d des F re i­ 123

heitsk rieg es dem P o rträ t des sta a tsp o litisc h e n D en k ers in R o d o stó g eg en ü b erzu stellen . Bis h e u te h a b e n die A n aly sen e n tw e d e r die G esta lt des k rieg sfü h ren d e n F ü rs te n , o d e r die des v e rb a n n te n S ta a tsm a n n e s d a rg este llt, o b w o h l die K lu ft zw ischen den G e d a n ­ ken der b eid en P erio d e n bei w eitem n ic h t so gross ist - u n d das bew eisen auch seine je tz t v e rö ffe n tlic h te n A b h a n d lu n g en - als es au fg ru n d d e r b ishereigen F o rsch u n g en allgem ein b e h a u p te t ist. S eine M e d ita tio n e n bew eisen k lar, dass d e r V erfasser d e r T ra k ­ ta te auch in d en Ja h rz e h n te n n a ch dem S tu rz des F reih eitsk rieg es d ieselb en A n sich ten v e rtritt, w ie im L aufe des K rieges. V ielleich t ersch e in e n sein e G ed an k en in e in e r re ife ­ ren , erw o g en eren , k rista llisierte n F o rm , a b e r w as e r im w e se n tlic h en zu sagen h a t, ist dasselbe. D arum sind w ir d e r M einung, dass die b eid en S tu d ie n w ertv o lle A ngaben z u r U n te rsu c h u n g d e r sta a tsp o litis c h e n K o n z e p tio n des F re ih eitsk rieg es, z u r S ch ild eru n g d er re c h tsp o litisc h e n V o rstellu n g en b eiten k ö n n e n . Béla Z o ln ai, e in er d e r B io g rap h en des F ü rs te n , h a t den A u to r d e r M ém oiren u n d d er B ek en n tn isse von d em d e r G e d a n k e n u n d d es T ra k ta ts g e tre n n t. N ach ih m k o n ­ z e n trie rte d er F ü rst seine A u fm e rk sa m k e it in d en e rstg e n a n n te n zw ei W erken e h e r a u f den F reih eitsk rieg , u n d sie sin d erstran g ig e Q uellen d e r G e sch ich tsw issen sch aft. In den an d e re n zw ei w e n d e te e r sich n ach in n e n , seine A rb eit h e t ein h o h e s th e o re tisc h e s N i­ veau, e r sch ild e rte — wie M o n te sq u ieu u n d M achiavelli — das M odell des ch ristlic h en F ü rs te n tu m s. Wie w ir es sch o n e rw ä h n t h a b e n , v e rtritt Béla K öpeczi die M einung, dass diese S tu d ien m o ralisch e Essais m it ap o lo g e tisc h e m C h a ra k te r sin d . Wir m ö c h te n lie­ b e r die b eid en F eststellu n g en m ite in a n d e r v erb in d e n u n d m it e in e m d ritte n E lem en t erg än zen : d e r V erfasser dieser b e id en A b h a n d lu n g e n h a t sein e, im F re ih e itsk rie g ge­ m a c h te n E rfah ru n g e n a u f eine g en eralisierte E b en e g e h o b e n , seine G ed an k en in e in e r Id é e n e in h e it g e o rd n e t u n d seine frü h e re A n sch au n g en m it A rg u m en ten e rg än ­ z e n d , z u r L ehre fü r die N achw elt das Bild d e r S tä n d e v e rtre tu n g sm o n a rc h ie , die er fü r richtig u n d zw ecksm ässig h ie lt, d argelegt. B arna M ezey

124

WAHLGERICHTSBARKEIT J ó z s e f R u sz o ly

Wahlgerichtsbarkeit in Ungarn von 1848 bis 1948. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1980.

E ine seh r e rn ste A ufgabe h a t sich J ó z s e f R u szo ly g e stellt, als e r in sein em k ü rzlich e r­ sc h ien en en B uch die G esch ich te e in e r b e m e rk e n sw e rte n In s titu tio n des u n g arisch en p o litisch en S ystem s zu erschliessen v ersu ch te . A b er die B e arb e itu n g d e r h u n d e rtjä h ri­ gen E n tw ick lu n g e in e r R e c h ts in s titu tio n - die die A n e rk e n n u n g v o n allen v e rd ie n t h a t ihre V or- u n d N ach teile. E in erseits ist b ei e in e m riesigen M aterial o b je k tiv die M ög­ lic h k e it gegeben farb en reich u n d ab w ech slu n g sreich das T h em a zu b e h a n d e ln , a n d e re r­ seits a b e r b e s te h t die G efah r, sich im M aterial zu v erirren . G leich z eitig d ro h t die V e r­ su ch u n g , die E n tw ick lu n g slin ien o b e rflä c h lic h zu b e h a n d e ln o d e r zu v e rz e tte ln . D er A u to r v erm eid et alle diese M issgriffe m it g u tem E rfolg. A u u serd em m ü ssen w ir b e m e rk e n , dass die h u n d e rt Ja h re , die das B uch u m fa sst, m it R e c h t ein e d e r in te re ss a n te s te n u n d a b w e ch slu n g sreich sten P e rio d e n d e r u n g a ­ rischen G esch ich te g e n a n n t w erd en k ö n n e n . Die u n g arisch e D iät w äch st m it 1 8 4 8 aus ein er feudal g ep rä n g te n , stä n d isc h e n R eichstag in ein - sich den A n fo rd e ru n g e n d e r m o d e rn e n Z eit an p assen d es - P arla m e n t h in ü b e r. Dieses — d u rch K álm án T isza ein w e­ nig feudal g e fä rb t re fo rm ie rte - Z w e ik a m m ersy ste m w ird bis z u E nde d es e rs te n W elt­ krieges fu n g ieren , um d a n n sein en P latz d e r N a tio n alv ersam m lu n g , die a u f p ro v iso ­ rische Z u stä n d e d e u te t u n d n u r d em N am en n a c h an 1 8 4 9 e rin n e rt, zu ü b erg e b e n . Das P a rla m e n t d er H o rth y -Z e it, das sie a b lö s t, b e d e u te t die R e ta b lie ru n g des R ep räsen tativ sorgans des d u alistisch en U n g arn s - des Z w e ik a m m e rsy ste m s a b e r dieses P arla­ m e n t k an n n u r bis zu m F rü h lin g 1 9 4 4 , d e r Z e it d e r N azib esetzu n g , ih re r A ufgabe ge­ re c h t w e rd en , u n d vom D ezem b er 1 9 4 4 an h ö re n w ir sc h o n v o n d e r K o n stitu ie ru n g d er P ro visorischen N atio n alv ersam m lu n g . Die A u fh e b u n g d es P ro v iso riu m s h a t e tw a 1946 s ta ttg e fu n d e n , als u n ser n eu es, E in k a m m e rp a rla m e n t z u sta n d e k a m , dessen s ta a ts r e c h t­ lich er S ta tu s d u rch unsere V erfassung v o n 1 9 4 9 fo rm u lie rt w u rd e . Was d ie V erfassung b e tr iff t, ist sie nach d er A u ffassu n g u n se re r P o litik sh isto rik e r fü r e in e A rt E p o c h e n ­ grenze an zu seh en . V o n diesem - n u r m it sein en K o n tu re n a n g e d e u te te n , a b e r v ielfarbigen - H in te r­ g ru n d , u n d d avon keinesw egs u n ab h än g ig , e rsc h e in t die u n g arisch e W a h lg erich tsb ar­ k e it. Als u n v erm eid b are Folge dieses V e rh ältn isses v e rk n ü p ft sich die G e sc h ic h te d e r W ah lg erich tsb ark eit m it d em V e rla u f des p a rla m e n ta risc h e n S ta tu s u n d d e r W ah lrech ts­ n o rm u n g . W egen dieser V e rfle c h tu n g von den d rei p o litisc h -re c h tlic h e n In s titu tio n e n erw eist sich als n o tw en d ig , so ein e w esen tlic h e In s titu tio n d er G esch ich te des u n g a ­ rischen ö ffe n tlic h e n R ech tes w ie die W a h lg e rich tsb ark eit ein g eh e n d zu u n te rsu c h e n . Es ist w ich tig die N o rm u n g des W ah lrech ts u n d W ahlprozesses zu e rw ä h n e n , weil sie gew isse D e b a tte ab ovo ausschliessen, o d e r vielleicht erm ö g lich en k a n n . A u f G ru n d d e r im B and b e a rb e ite te n b e trä c h tlic h e n M enge v o n W ah lstreiten k ö n n e n w ir aussagen: die ab w ech slu n g sreich en W ah lre c h tsn o rm u n g e n d e r h u n d e rt Ja h re e n th a lte n zw ar viel 125

N eues, k o n n te n ab e r m a n c h e - fü r ty p isc h a n seh b a ren - D e b a tte n au s dem unga­ rischen W ahlsystem n ic h t e n tfe rn e n . So ein e v o llk o m m e n e R eg elu n g - o h n e S tre ite n k an n m an sich n a tü rlic h n ic h t v o rstellen . D a ra u f lässt sich w en ig sten s aus den diesb e­ zü g lichen R e c h tsn o rm e n d er L än d d er m it e u ro p ä isc h e m o d e r ang lo säch sisch em R e c h tssy stem schliessen. E in er d e r w e rtv o llste n T eile des B uches ist d e r U m riss d e r all­ gem einen G esch ich te d e r W ah lg e rich tsb ark eit das die b isherigen L ö su n g sty p e a u f d em G eb iet d er W ah lg e rich tsb ark eit u n te rs u c h t. D ie u m fassen d e W eise, w ie d e r A u to r die W ah lg erich tsb ark eit ein e r R eihe von L än d e rn z u sa m m en zu fassen v e rsu c h t, k a n n m it R ech t unsere A n e rk e n n u n g b e a n sp ru c h e n , u n d fü h rt zugleich zu d e r F o lg eru n g , dass a u f diesem G eb iet n o c h w e itere , u n e rsch lo ssen e M ö g lich k eiten zu e rm itte ln sind. D iese R ic h tu n g d e u te t d e r A u to r an , als e r die F rage d e r W ahlgeographie a u fw irft. Es ist sch ad e, dass J ó z s e f R u szo ly n ic h t ü b e r die S ch ild eru n g des W esens m a n c h e r Fälle in diesem T h em en k re is g eh t. A b er die T a tsa c h e , dass er am E n d e des B andes ein V er­ zeich n is zu sa m m e n ste llt, das u n sere W ahlgeographie b e in h a lte t, zeigt an , dass e r in d ie­ sem Z u sa m m e n h a n g n o c h vieles zu sagen h ä tte . Die F rage d e r so g e n a n n te n W ahlgeogra­ phie d a r f au ch d aru m n ic h t v e m ac h tlä ssig t w e rd e n , w eil w ir au fg ru n d e u ro p ä isc h e r B ei­ spiele die R olle k e n n e n , die die A b g ren zu n g d er W ah lb ezirk e, bezieh u n g sw eise die d am it erm ö g lic h te n M a n ip u la tio n e n , bei e in e r R egierung sp ielten u n d au c h h e u te n o ch sp ielen . Wir m üssen d ab ei n u r a u f B eispiel v o n G ro ssb rita n n ie n h in w e ise n , w o sch o n seit h u n d e rt Ja h re n v ersu c h t w ird die V e rtre tu n g d er A rb e ite rb e z irk e im P a rla m e n t m it dieser M eth o d e z u rü c k z u d rä n g e n . O ffe n sic h tlic h h a b e n auch die jew eiligen u n g a­ rischen R eigerung diese M ög lich keit a u sg e n ü tz t. U n d diese S itu a tio n w ird bei u n s d u rch einige, au ch v o m A u to r z itie rte n F älle, w o bei d e r A u sg estaltu n g des W ah lb ezir­ kes o d e r des W ahlkreises au ch N a tio n a litä ts g e sic h tp u n k te m itg esp ielt h a b e n n o c h in ­ te re ssa n te r. Im B uch w erd e n diese P ro b le m e , le id e r, n u r a n g e d e u te t a b e r n ic h t a u sfü h r­ lich b e h a n d e lt, o bg leich das K ap itel „D ie B ilan z” eb en d u rc h so lch e, d ie d ire k te Be­ zieh u n g d er W ah lre ch tsn o rm u n g z u r W a h lg e rich tsb ark eit k la r au fzeig en d en F älle G e­ le g en h e it z u v erallg e m e in e rn d e r B ew ertu n g gegeben h ä tte . G leichzeitig k a n n als ein g rö sser V o rzu g des B uches e rw ä h n t w e rd e n , dass die d u rc h d en A u to r b e a rb e ite te n W ahlprozesse ein e F ü lle von A ngaben zu d e r N a tio n a li­ tä tsfra g e in U n g arn , im L au fe d er u n te rs u c h te n h u n d e rt Ja h re , lie fe rn . Die sich m it diesem T h em a ein g e h e n d au se in a n d e rse tz e n d e n F o rsc h e r fin d e n im B and n ic h t n u r blosse A ng aben vor, so n d e rn - u n seres E ra c h te n s - auch A n reg u n g en zu N eu b e w er­ tu n g b e stim m te r F ragen in d em b ish er a u sg e sta lte te n S ta n d p u n k t ü b e r die u n g arisch e N a tio n a litä ts p o litik , d er d a d u rc h n u a n c ie rte r w ird . B esonders b e m e rk e n sw e rt sin d die drei Prozesse, die u n te r den R e c h tstite ln N a tio n a litä ts h e tz e , bezieh u n g sw eise A u fw ie­ gelung gegen das U n g artu m , im Z u sa m m e n h a n g m it den W ahlen d e r K o a litio n sp erio d e von 1 9 0 5 - 1 9 0 6 , bei d e r K u rie ein g e le ite t w o rd e n sin d . D ie — n ach d e r M einung der G esu ch stelle r — u n g a rn fe in d lic h e Ä u sseru n g en in den W ahlreden des serb isc h en , slo w a­ k isch en , beziehungsw eise ru m än isc h e n K a n d id a te n sin d v o n d em G e ric h t b e so n n e n e r­ w ogen u n d je d e d e r drei K lagen abgew iesen w o rd e n . N ach d e r E rw ägung des G erich ­ tes h a b en die R ed en d er W a h lk a n d id a te n k e in e A ufw ieg elu n g gegen das U n g a rtu m ver­ w irk lich t. Im P rozess gegen d en A b g e o rd n e te n v o n T ö rö k b e cse e rk lä rt die K urie m it ein er eh re n sw e rte n U n b e fa n g e n h e it, dass so lch e h isto risc h e n A rg u m en te des se rb i­ schen R ed n ers, w ie: „ d iese E rd e ist ganz die u n sere g e w o rd e n ” ; o d e r „ d ie se E rd e h a t 126

frü h e r u n s als den U ngaren g e h ö rt” ; „ d ie F u n d a m e n te n u n se re r K irch en sta n d e n frü h e r h ie r als die d e r U n g aren ” ; sin d bloss „ irrtü m lic h e h isto risc h e B e h a u p tu n g e n ” , die h ö c h ste n s n u r fü r „ S tim m u n g sm a ch erei fü r serb isch e n a tio n a le E in h e it” a b e r n ic h t fü r A ufw iegelung geeignet sind. V o n e in er äh n lich en A u sg ew o g en h eit zeu g te die K urie u m e in J a h r sp ä te r, im Fall des slo w ak isch en A b g e o rd n e te n des K o m ita ts N y itra , d e r in se in e r W ahlrede u n te r a n ­ d eren die E in stellu n g des M atica u n d m a n c h e r slo w ak -sp rach ig en G y m n asien v o n O b e r­ u n g arn sc h a rf k ritisie rt h a t. N ach d e r M einung des G eric h ts h a t die K ritik des A b g eo rd ­ n e te n „d ie G renzen der an g em essen en O b je k tiv itä t n ic h t ü b e rs c h ritte n ” , e in e A u fw ie­ g elung k a n n also n ic h t festg e ste llt w erd e n . Ein ä h n lich es U rteil is t in e in em P rozess ge­ gen den ru m än isch en A b g e o rd n e ten des K o m ita ts A rad g efallt w o rd e n . D ie von dem A b g eo rd n eten g eb ra u c h te n A u sd rü ck e k ö n n e n , d e r M einung des v o rg e h e n d e n K u rie n ­ ra ts n a c h , n ic h t als A ufw iegelu n g an g e n o m m en w e rd e n . D ie drei F älle, die w ir uns aus den d u rc h d en A u to r a n a ly sie rte n P rozessen ausge­ w äh lt h a b e n , sin d jed en falls b e d e n k lic h . Es ste llt sich n ä m lic h d ie F rag e, o b n ic h t die b a lan c ieren d e, sich vor Ü b e rtreib u n g e n h ü te n d e N a tio n a litä ts p o litik d e r jew eilig en R e­ g ierungen h in te r d e r e rw ä h n te n u n p a rte ilic h e n R e c h tssp re c h u n g des G e rich tes s te c k t. S o n st h ä tte ja die B efan g en h eit d e r R eg ieru n g - frü h e r o d e r s p ä te r - die G e ric h ts­ p raxis b eein flu sst. D agegen ü b e rz e u g t u n s ein S tu d iu m d e r G e ric h tsp ra x is vo m G egen­ te il. M an k a n n sich auch eine a n d e re E rk lä ru n g v o rste lle n . Die K u rie w a r au ch d an n n ic h t geneigt, die A ufw iegelung festz u ste lle n , als die Z e itu n g „ M ag y ar H irla p ” sich u n ­ g ü n stig ü b e r die N a ito n a litä te n , bezieh u n g sw eise ü b e r ih re B ew egu n gen -g eäu ssert h a t. Die K urie sc h e in t die W ahlen fü r ein en P rozess a u fz u fa ssen , in d e m G efü h le u n d L ei­ d e n sc h a fte n to b e n u n d w o die e x tre m e n A ussagen n ic h t d u rc h d ie n ü c h te rn e Ü b e rle ­ gung, so n d e rn d u rch einen ü b e rsp a n n te n S eele n z u sta n d m o tiv ie rt w e rd e n . D ie dabei G esagten k ö n n e n n u r am g ran o salis e rn stg e n o m m e n w erd e n . Im Z u sam m en h an g m it dieser F rage ist au c h die T a tsac h e b e m e rk e n sw e rt, dass m a n auch in d e r P erio d e v o r d er W ah lg erich tsb ark eit d e r K u rie — w o ein P a rla m e n ts­ ausschuss in W ahlsachen vorging — eine sich v o r E x tre m itä te n h ü te n d e R e c h ts­ sp rech u n g in d en A ufw ieg elu n g sp ro zessen (u n d b eso n d e rs in d e n so g e n a n n te n N atio n alitätsau fw ieg elu n g sp ro zesse n ) fin d e t. In d iesem Sinn ist die B e h a u p tu n g b e re c h tig t, dass die W ah lprüfungsprax is d e r K urie die F o rse tz u n g d e r P rax is des P a rla m e n tsa u s­ schusses b e d e u te t. Die gleiche P raxis d e r b eid en P e rio d en lässt d a ra u f sch liessen , dass ein U rteil in so lch en F ällen n ic h t fü r u n a b h ä n g in g v o n den au g en b lic h lich en U m ­ stä n d e n , von E v e n tu a litä te n g e h a lte n w e rd en so ll, so n d e rn fü r O ffe n b a ru n g d e r R ec h ts­ p re c h u n g sp o litik d e r e rw ä h n te n P erio d e (e tw a 5 0 J a h r e ) e in e r N a tio n a litä ts p o litik , die - d u rch jew eilige R egierungen in sp irie rt - e in e A u sg ew og en h eit a n s tre b t, an zu seh en ist. N atü rlich w erd en die E x p e rte n diese F rage e n ts c h e id e n , a b e r das P ro zessm aterial des B uches regt uns zu m tie fe re n N a c h d e n k e n u n d F o rsch en in d e r B ew ertu n g d er v ergangenen h u n d e rt Ja h re u n sere r N a tio n a litä ts p o litik an. N atü rlich ist auch die G e sch ich te d e r u n g arisch en W ahlen von M an ip u latio n en n ic h t frei, die bei d en zu stän d ig en O rganen so w o h l gegen die reg ieren d en P a rte ie n als auch gegen die O p p o sitio n ö fte rs an g ezeig t w erd e n . N ach dem D u rc h stu d ie re n des B uches ist die B e h au p tu n g b e re c h tig t, dass d e r V e rla u f des gan zen W ahlprozesses von 127

M an ip u latio n en d u rc h g e w e b t w ar, es k o m m e n ja K lagen fast alle w esen tlic h en M o m en ­ te d e r W ahlen b e tre ffe n d vor. D ie F rag en d e r W ahlgeographie - d .h . die A u sg estaltu n g des W ahlkreises u n d die B estim m ung d er S tim m a b g ab e n ste lle — h a b e n w ir sc h o n e rw ä h n t. E b en falls bei den A nfängen ersc h e in t die M ehrzahl d e r P rozesse in V erb in d u n g m it d e r Z u sa m m e n ste l­ lu n g d er W ählerliste. H erv o rragen d ist u n te r d en P rozessen d e r Ü b e rg riff in S z atm á r bei d en fü r d en A b g e o rd n e te n K áro ly G y en e fü r die P erio d e 1 8 6 5 - 6 8 ab g eg eb en en S tim ­ m en . Es h a t sich n äm lich n a c h trä g lic h h era u sg e ste llt, dass kaiserlich e u n d k ö n ig lich e B eam te w id er die R e c h tsn o rm - a b e r a u f A n o rd n u n g des U n g arisch en K ö n ig lich en S ta tth a lte re ira te s - a u f die W ählerliste a u fg e n o m m e n w o rd e n w aren . Z u m G lü ck des g ew äh lte n A b g e o rd n e te n is au ch n a ch A b re c h n u n g d e r S tim m e n d e r B eam ten die M a­ jo r itä t d er gültigen S tim m en z u rü c k g e b lie b e n u n d so h a t G y en e sein M a n d a t n ic h t v erlo ren . In gew isser H in sich t h ä n g t a u c h die F rage d e r sog. S ch e in stim m e n m it d e r Z u sa m ­ m e n stellu n g d e r W ahlliste z u sam m en . Das h e isst: s ta tt des W ah lb e re ch tig te n g ib t eine a n d ere P erso n , n a tü rlic h in dessen N am en die S tim m e ab. Die S tim m ab g ab e in N am en v on G e sto rb e n e n stellen d ab ei die sc h re ie n d ste n B eispiele d ar. Da in d e r Z w isch en zeit von d e r Z u sa m m e n ste llu n g d e r W ählerliste bis z u r ta tsä c h lic h e n S tim m a b g a b e m a n ch e von d en S tim m b e re c h tig te n g e sto rb e n w a re n , Hessen die fin d ig en W erben d e ren S tim ­ m en n ic h t v erlo ren g eh en , so n d e rn Hessen s ta tt d e r T o te n d e ren V e rw a n d te a b stim m e n . Das e x tre m s te B eispiel fü r dieses S ch ach ern m it „ to te n S eelen ” lie fe rte d er W ahlbezirk B aán, im K o m ita t T ren csé n , b ei d e m W ahlzyklus 1 8 6 5 - 6 8 . D u rch die E rh e b u n g sei­ te n s des P a rla m e n tb e a u ftra g te n h a t es sich h e ra u sg e ste llt, dass V e rw a n d te n h ie r sc h o n im N am en von 12 T o te n „ g e s tim m t” h a tte n , u n d zw ar a u f den W a h lk a n d id a ten d er L in k en . U n sere b raven A h n en w aren u m ein w enig F in d ig k e it nie v erlegen, w e n n d e r P ro ­ z e n ts a tz d e r a u f den W ah lk a n d id ate n ab g eg eb en en S tim m e n fü r u n g ü n stig sch ien . In so lch en S itu a tio n e n n ü tz te n sie d en U m sta n d aus, dass es bei d en S tim m ab g ab en n ic h t im m er die M öglichkeit g egeben w a r die P erso n des W ählers zu id e n tifiz ie re n u n d Hessen s ta tt d e r ta tsä c h lic h B erech tig ten a n d e re , fre m d e L eu te a u f ih ren W a h lk a n d id aten ab ­ stim m en . Was den m assen h a fte n A n teil a n b e trifft, fü h rt eine a n d e re W ahlklage, aus d en Z e ite n 1 8 6 5 - 6 8 an , eb en fa lls im K o m ita t S zatm ár: die A n h än g er des L in k sab g e­ o rd n e te n K a n u t K en d e h a b e n — d e r K lage n a c h — im N am en v o n e tw a 105 P erso n en ihre eigenen L eu te a b stim m e n lassen. O b w o h l die üb erm ässig e G essch ick lic h k eit d er W erber von K a n u t K en d e b eim S am m eln v o n S tim m e n - das die G eg e n p arte i, Zsigm o n d L u b y b eschw erlich g efu n d e n h a tte - d u rc h d ie, d e r K lage fo lg en d e E rh e b u n g n ic h t b e stä tig t w ar, k o n n te n die U n te rs u c h e r je d e n fa lls 2 3 sog. S c h ein stim m en .n ach sw eisen. N och h u m o ristis c h e r w ird die Sache d a d u rc h , dass - la u t des B erich ts d es P ar­ la m e n ts b e a u ftra g te n — die P e rso n e n , die s ta tt a n d e re r a b g e stim m t h a tte n , n ic h t e in ­ m al sagen k o n n te n , in w essen N am en sie ihre S tim m en abgegeben h a tte n , das h eisst, w essen W ahlrecht sie b e n u tz t h a tte n . In tere ssa n te rw eise h a t das P a rla m e n t — tr o tz d er S ch ein stim m en - das M an d a t des lin k sa b g e o rd n e te n n ic h t a n n u llie rt. D ie so g e n a n n te A b sp eisu n g u n d T rä n k u n g , sow ie die W ah lb e stech u n g stellen den fo lg en d en K reis d e r W a h lü b e rtritte dar. D as B uch b lä tte r n d h a t m an den E in d ru c k , dass sich das T ra k tie re n d e r W ähler m it A b en d essen u n d G e trä n k e n bis 1945 fü r ein 128

u n v erm eid lich es, ab er n ö tig e s Ü bel bei d en W ahlen d e r le tz te n h u n d e rt Ja h re e rw ie­ sen h a t. N u r die S ch au p lätze ä n d e rte n sich , d er zw eck w ar im m er d erselb e. D ie W erber v on Já n o s K áro ly i h a b e n 1861 in S alg ó tarján die d u rstig e n W ähler „zw eim al in d er S chule u n d P fa rrw o h n u n g u n d in d em Schloss K áro ly i g e tr ä n k t” . Z u r selb en Z eit h eisst es in ein em Z ah lsch e in : „zw ei H alb en W ein, ein B raten u n d B ro t, fü r 5 0 K r” . A uch sp ä te r ist die Lage ä h n lich , in d e r Klage aus d em K o m ita t A baúj gegen T am ás P échy h eisst es: „D ie W ähler sin d in d e r N ac h t v o r d e r W ahl im H aus d es H errn T am ás P échy m it Speise u n d G e trä n k v erso rg t w o rd e n ” . D e r G ra f D o m o k o s T eleki h a t in seinem S itz in K ozár 1 90 1, den W ählern K ognak, S ch n ap s u n d K u ch en servieren lassen, seine V erteid ig er h a b e n den A nschein e in e r g e w ö h n lic h e n B ew irtu n g zu geben v ersu c h t. D ie­ se, von d em W ah lk a n d id a te n o rg an isierten T ra k a m e n te h ab e n sich in den H o rth y zeiten g eä n d e rt, je tz t v e ra n s ta lte te m an so g e n a n n te W áh lerso u p ées, so d e r G ra f G yula A ndrássy 1926 in V ác, o d e r ein A b g e o rd n e te r d e r K le in la n d w irte n p a rte i 1921 in A b o n y , im „ H o te l K o ssu th ” . Das G erich tso rg an w ar bei d e r B eu rte ilu n g so lc h e r W a h lü b e rtritte in ziem lich p ein ­ lic h er Lage, u n d im L aufe des sc h o n e rw ä h n te n W ahlprozesses von G y u la A ndrássy in 1926 sagt es aus, dass in U ngarn das W a h ltra k tieren „ seit la n g er Z e it G e b ra u c h g ew o r­ den is t” . In solch en F ällen b e sc h rä n k te sich das G e ric h t — eb en a u f G ru n d des alte n G eb rau ch s — a u f die K läru n g d e r T atsa c h e , o b das „ W a h ltra k tie re n ” das ü b lich e Mass nich ü b e rs c h ritte n h a t. A ber die E n tsc h eid u n g , w as als eine ü b lich e B ew irtu n g ange­ sehen w erd en k a n n , v e ru rsa ch te m an c h m al w ohl ein grosses D ilem m a. U m das zu il­ lu strie re n , sei h ie r e in e auch h e u te n o c h zu m L äch eln a n reg en d e K u rie n e n tsc h e id u n g aus dem Ja h re 1902 z itie rt: „ . . . bloss d arau s, dass ein W ähler, N. N. sich ab g eso ffen h a t, k an n m an n ic h t m it g esetzm ässiger S ic h erh e it d a ra u f fo lg ern , dass die V erso rg u n g d e r W ähler w ä h re n d d er W ahlen das Mass d er N o tw e n d ig k e it ü b e rs c h ritte n h a t.” Im Z u sam m en h an g m it den T ra k ta m e n te n w u rd e in d e r Regel die a n d ere K lage e r­ h o b e n , dass die gegnerische P a rte i die W ähler b e sto c h e n h a tte . Es g ibt zw ar A n d e u tu n ­ gen a u f g ek a u fte S tim m e n , a b e r n ach trä g lich z u rü c k b lic k e n d k ö n n e n w ir sagen, dass es sich bei so lch en F ällen in e rs te r L inie um die B ezahlung d e r bei d en W ahlen M itw irk en ­ d en - m it h eu tig e m A u sd ru ck : des „W ah lstab s” — h a n d e lte , a b e r fü r die W ähler w u r­ den bloss — zw ar ziem lich o f t — n u r V e rsp rec h en fü r die Z u k u n ft g e m ac h t. Es g riff d a­ gegen die A rt d ier B estech u n g um sich , dass m a n n ic h t fü r ein zeln e M en sch en , so n ­ d ern fü r K ö rp e rsc h a fte n — b e so n d ers fü r K irch en u n d G e m e in d e n — S ch en k u n g en verlieh o d e r v ersprach. Im Z u sa m m e n h a n g m it d ieser le tz te re n F o rm d e r B estech u n g h a t die K urie im Prozess des A b g e o rd n e ten des K o m ita ts B e s z te rc e -N a s z ó d , 1901 fest­ g estellt, dass sie „ so lch e S ch en k u n g en als eine b e ja h e n sw e rte T a t m it ed le m Z w e c k ” a n sieh t. Diese E rw eite ru n g der W a h lk o rru p tio n e n fo rd e rte von d em W ah lk a n d id a te n im ­ m er grössere S um m en u n d ihre F in a n z ieru n g v e rsetz te ih n o ft in eine p ein lich e fin a n ­ zielle Lage. In teressan t w ird diese S itu a tio n d u rc h e in e n , von d e m A u to r m itg e te ilte n B rief von K álm án ö r le y b e le u c h te t, d en e r an den O b ergespan des K o m ita ts B ihar ge­ schrieben h a t. D arin w e n d e t e r sich v erzw eifelt an sein en F re u n d u m G eld h ilfe, d a die G egenpartei - o d e r w ie ö r le y sie n e n n t: „ d ie S c h u fte ” die W ähler „ m it G elt nied erd rü c k e n ” u n d so w ar e r au c h g ezw ungen sein ganzes G eld (e tw a a c h tta u se n d K ro n e n ) fü r die W ahlen au szugeben . A b er das re ich t n ic h t aus. E r fle h t sein en F re u n d an , ih m 129

b ald m ö g lich st G eld zu v ersc h affe n , d e n n : „ich riskiere d en sich eren E rfolg, w en n ich fü r d en Tag d er W ahl keine ta u s e n d F o rin t m e h r h a b e n w e rd e .” Im L au fe d e r S tim m e n sam m lu n g , d as h eisst bei d e r S tim m ab g ab e, b o t sich auch die G eleg en h eit, das E n d erg eb n is d e r Wahl a u f v ersch ied en e Weise zu b eein flu ssen , zu m an ip u lieren . M an sah d azu ein e M öglichkeit sc h o n bei d e r E rö ffn u n g d e r A b stim ­ m ung. In zw ei e in a n d e r seh r äh n lic h e n P ro zessen , — in dem ein en w ird die W ahl in E peijes, 1 8 7 5 , in d e m a n d e re n die in G e m y eszeg a n g e fo c h te n — h a b e n die u n te rlie g e n ­ den P arteien die B eschw erde e rh o b e n , dass d e r V o rsitz e n d e des W ahlausschusses n ic h t m itg e te ilt h a t, w o d ie ta tsä c h lic h e A b stim m u n g s ta ttfin d e n w ird . So geschah es, dass w a h re n d sich die G e g en p artei a u f ih rem eig en en „ H a u p tq u a rtie r” gesam m elt h a t, erö ffn e te d e r V o rsitz e n d e in d e r S ch u le, bezieh u n g sw eise in d em R ath a u s die A b stim m u n g u n d w eil n u r e in e r d e r W ah lk a n d id aten im A b stim m u n g slo k al e rsch ien en ist, — in te re s­ san terw eise h a t sich in b e id en A b stim m u n g slo k a len n u r d e r W a h lk a n d id at d e r R egie­ ru n g sp artei au fg e h a lte n - ist in e in e r h a lb e n S tu n d e w egen A b w esen h eit ein es a n d e ­ ren K a n d id a te n , d e r K a n d id a t d e r R eg ieru n g sp artei fü r rech tsg ü ltig g ew äh lten A b ­ g eo rd n e te n d e k la rie rt w o rd e n . T ro tz des o ffe n sic h tlic h e n Ü b e rtritts h a t d er P arlam en tsau ssc h u sss in b e id en P ro ­ zessen die Klage ab g ew iesen u n d sie n u r als ein e n V o rw a n d zu m A u fra h ren gegen die gültige Wahl an g eseh en . W enn auch n ic h t g an z o h n e A b stim m u n g , a b e r fast a u f ä h n ­ liche Weise h a t d e r ehem alige K a p itä n von K ővár, Z sig m o n d P ap p , 1 8 6 9 das A b g eo rd ­ n e te n m a n d a t von N aszó d e rw o rb e n . N ach den A ngaben h a b e n m e h rere W ähler im L au ­ fe d er A b stim m u n g e rk lä rt, dass sie von ih re m W ah lrech t kein G eb rau ch m ach e n w o l­ len , so h a t d e r K a n d id a t insg esam t n u r zw ei S tim m e n b e k o m m e n . D em W ahlausschuss geg en ü b er h a b en so w o h l d e r Z en tra la u ssch u ss - als fü r den V e rla u f d e r Wahl v e ra n t­ w o rtlich es O rgan als au ch das P arlam e n t die zw ei S tim m en s p ä te r zu m M an d at fü r gen ügend g e fu n d e n , d e n n n a c h ih re r A ussage: die W ahlen in S ieb en b ü rg en die M ajori­ tä t „ n ic h an eine b e stim m te Z ahl b in d e n ” . Im L au fe d er W ahlen - b e so n d ers in den 1 8 0 0 -er Ja h re n - h a b e n sich die au fg e­ reizten u n d d u rc h A lk o h o l g rü n d lic h „ in G leich g ew ich t g e b ra c h te n ” w äh le r gegensei­ tig o ft an gefallen u n d es ist zu grossen R au fereien g ek o m m e n , w o b ei m a n ch e sogar um das L eben g e k o m m e n sin d . Das kam in gew issen T eilen des L andes w ah rsc h e in lic h m as­ se n h a ft fo r da d e r N achw eisausschuss des P a rla m e n ts „d a s B lutvergiessen” a ls e in „ d e r no rm al b e e n d e te n W ahl an sch liessen d es E reig n is” b e z e ic h n e t. N ur aus d ieser sic h t aus k an n m an die A ussage des A usschusses in e in em sp ä te re n P rozess v e rste h e n , n äm lich dass d er T o tsch lag u n te r d e r W ählern am W ahltag „ d e n freien G eb ra u c h des W ahlrech­ tes keinesw egs b eein flu sst h a t ” . U m diese b lu tig en E reignisse zu v e rh in d e rn , w ar das p o lizeilich e E in sc h re ite n n ö ­ tig, dessen F olgen n a tü rlic h e b e fa lls u n te rsc h ie d lic h w aren . Es g ib t F älle, w o das P ferd des e in sc h re ite n d e n M ilitärs ein e n W ähler zu T o d e g e tre te n h a t, a b e r es g ib t auch A n ­ d e u tu n g d a rau f, dass das e in sc h re ite n d e M ilitär d en R e g ieru n g sk an d id aten bei d e r E r­ w erb u n g d e r n ö tig e n S tim m en zu u n te rs tü tz e n v e rsu c h t, u n d zw ar so, dass es die W ähler des lin k sg e ric h te te n D ániel Irányi v o m W ahlort v e rtre ib t. Das w ird w en ig sten s du rch das im W ah lp ro to k o ll a u fg e z eic h n e te K o m m a n d o „ A u f die Irá n y i” b e stä tig t. U n te r a n d e re n w irk te n w ah rsch ein lich e b e n die o b e n e rw ä h n te n S tö ru n g en d aran m it, dass d er V o rsitz e n d e des W ahlausschusses fü r k ü rzere o d e r län g ere Z eit die

130

A b stim m u n g eingestellt h a t. A b er la u t d er N o rm en des W ah lrech tsg esetzes so llte die S tim m ab g ab e so lange fo rtg e se tz t w e rd e n , bis W ah lrech tsg esetzes so llte die S tim m ab g a­ be so lange fo rtg e se tz t w e rd e n , bis W ähler a b stim m e n k o m m e n . Die v erlieren d en P ar­ te ie n d e r W ahlen tra c h te te n diese V o rsc h rift w e itg e h e n d a u s z u n ü tz e n u n d ste llte n in e in er langen R eihe von P ro zessen das E rsu c h en , das M an d at - u n te r B erü ck sich tig u n g d e r U n te rb re c h u n g d e r A b stim m u n g - zu a n n u llie re n u n d n e u e W ahlen au szu sc h rei­ b en . U n d das tu n sie o h n e R ü c k sic h tsn a h m e d a ra u f, dass die A b ste llu n g d e r W ahl in den m eisten F ällen - eb e n zu V e rh in d e ru n g d e r S tö ru n g e n , o d e r w egen A n b re ch en s d e r N ach t - b e g rü n d e t gew esen ist. In so lch en F ällen h a tte es die G e ric h tsb a rk e it n ic h t le ic h t: w enn sie sich ja an den T e x t des G esetzes g eh alten h ä tte , h ä tte sie die W ahl auch in den F ällen an n u llieren so llen , w o - d u rc h d ie A b stellu n g - o ffe n sic h tlic h k ein e In ­ teressen v erletzu n g , o d e r kein S chw indel s ta ttfa n d e n . Die so e n ts ta n d e n e sch iefe Lage w iderspieg elt sich g u t in so lch en F ällen , w o das M an d at v o n so b e k a n n te n P e rsö n lic h ­ k eiten w ie Já n o s Balogh ang ezw eifelt w ird . S ch o n a n d d en R e fo rm -N atio n a lv e rsam m ­ lu n g en w ar B alogh ein er d e r a k tiv ste n M itw irk en d e n . A uch im Z u sa m m e n h an g m it M an d aten , die m an a u f N a tio n a litä tsg e b ie te n e rw o rb e n h a t, a n a ly sie rt d e r A u to r in ­ te ressan te Prozesse. B em erk e n sw ert ist zu m Beispiel die B esch w erd e, die gegen den in V ersec g ew ählten serb isch en A b g e o rd n e te n , M ilan M anojlovics eing eleg t w o rd e n ist, o d e r d er P rozess von M áté G rid i P ap, d e r in d e r U m g eb u ng von F o g aras sein M an d at e r­ w o rb en h a t u n d d er - den A ngaben n ach — in e rste r L inie m it d e r H ilfe v o n ru m ä n i­ schen V e rw altu n g sb eam te n , u n te r an d e re n vom H a u p tk a p itä n d e r U m g eb u n g von F ogaras, Já n o s P uscariu zum M andat g ek o m m e n ist. D ie B esch w erd e gegen ih n ist von dem u n terlieg en en G yula B en ed ek — im N am en d e r ru m ä n isc h e n W ähler des W ahlkrei­ ses - eingelegt w o rd e n . D en Fall w o llen w ir h ie r n ic h t a u sfü h rlic h b esc h re ib e n , es soll n u r erw ä h n t w e rd en , dass d ie, o ffe n sic h tlic h w egen d er S tö ru n g e n a b g e ste llte W ahl a u f h ö h e re A nw eisung - e rs t nach ein em M o n a t fo rtg e se tz t w u rd e . W ie „ n ü tz lic h ” sich die Z w isch en zeit erw ies, das ste llt sich au s d er T a tsac h e h e ra u s, dass bei d e r zw e ite n , fo rtg e se tz te n A b stim m u n g , s ta tt d e r aus F o g aras e rw a rte te n 6 0 0 - 7 0 0 W ähler bloss 5 ersch ien en sind. G u t veran sch au lich en die B eispiele des B uches das D ilem m a, das bei d em Ü b e r­ gang a u f das n eu e p arlam en tarisc h e S y stem , die K o n fro n ta tio n d e r ö ffe n tlic h e n A b­ stim m u n g m it d er geheim en S tim m z e tte la b g a b e m it sich g e b ra c h t h a t. Es ist allgem ein b e k a n n t, dass d er K a m p f gegen b e w ä h rte , sozusagen v e rste in e rte In s titu tio n e n seh r sch w er ist. S o ein verstein e rtes E le m e n t des u n g arisch en W ah lsy stem w ar die ö ffe n tlic h e A b stim m u n g , da d er K o m itatsad el g e w o h n t w ar, m it ö ffe n tlic h e r A b stim m u n g , ab e r m eistens d u rch A k k la m a tio n , in den K o m ita tsv e rsa m m lu n g e n den in die D iät zu d ele­ gierenden A b g e o rd n e te n zu w äh len . Sie w o llten m it diesem G e b ra u ch — tr o tz d er 1848-er R e v o lu tio n u n d d e r V e rb re itu n g d e r g eh e im e n S tim m z e tte la b g a b e in E u ro p a n ich t au fh ö re n . D ie B eso n d erh e it des G esetzes von 1 8 4 8 ü b e r die Wahl ist in e rste r L i­ nie dam it zu e rk lä re n , es b e stim m t näm lich n ich k lar, o b die W ahl ö ffe n tlic h o d e r ge­ heim erfo lg en soll. Das w ird n a tü rlic h von m e h re re n a u sg e n ü tz t u n d in Z u sam m en h a n g m it den W ahlen im Jah re 1861 u n d s p ä te r im Ja h re 1 8 6 6 b e a n sta n d e t die u n te rlie g e n ­ de P artei o f t, dass die W ahlen m it g e h e im e r S tim m z e tte la b g a b e e rfo lg te n . Selbst im P arlam en t w u rd e erst nach langen D e b a tte n die p rin zip ielle Frage e n tsc h ie d e n , w ie d er m issv erstän d lich e T e x t des G esetz artik els V vom Ja h re 1848 zu

131

in te rp re tie re n sei. D abei h a b e n die S tre ite n d e n n a tü rlic h auch m it d em W ahlgebrauch von 1 8 4 8 a rg u m e n tie rt. N ach d e r A n sich t des A u to rs ist eb en die M einung von G á b o r K lauzál - von ein em d e r fü h re n d e n P e rsö n lic h k eiten des Ja h re s 1 8 4 8 - h e rv o rz u h e ­ b en . N ach sein er In te rp re ta tio n b e d e u te t die in k rim in ie rte G e setzstelle, dass, den u r­ sp rü n g lich en A b sic h te n des G esetzg eb ers e n ts p re c h e n d , d e r V e rla u f d e r Wahl ö ff e n t­ lich sein soll, die A rt u n d Weise d e r A b stim m u n g w o llte n sie n ic h t m eh r b e stim m e n . D ies w u rd e dam als d a ru m n ic h t fe stg e se tz t, w eil d e r G esetzg eb er den e n ts p re c h e n d e n A u sd ru ck d a fü r n ic h t g e fu n d e n h a b e . Die P e titio n e n w u rd e n le tz tlic h in d iesem Sinn b e u rte ilt, das h eisst: w egen g eh eim er S tim m zettelab g ab e w u rd e k e in M an d at a n n u llie rt. Im G egenteil: b e im L esen d e r W ahlprozesse h a t m an den E in d ru c k , dass sich die geheim e S tim m z e tte la b g a b e - w egen d e r im m e r m e h r um sich g re ifen d e n K o rru p ­ tio n — allm äh lich v e rb re ite t h a t, u m den u n m itte lb a re n D ru ck seiten s d e r W erb er a u f die W ähler z u v erm eid en . D ie E in fü h ru n g d e r g eh eim en S tim m z e tte la b g a b e v e ru rsach te d en m it d er A bw ick lu n g d e r Wahl b e a u ftra g te n O rganen - bei d em dam alig en Bil­ dungsniveau - viele S ch w ierig k eiten . W ahrscheinlich sp ielt d e r A n a lp h ab e tism u s d er grossen M enge des V o lk es dabei m it, dass in vielen O rts c h a fte n n ic h t S tim m z e tte l, so n ­ d ern K ugeln u n d S täb e v e rw e n d e t w u rd e n . A b er eb en d er Fall d er W ahl in A b o n y , im Ja h re 1 8 7 2 , h a t es gezeig t, dass d e r S ch w in del - d u rch das Z u sa m m e n tre ffe n von z u ­ fälligen U m stä n d e n - auch bei A n w e n d u n g so lc h e r In s tru m e n te m ö g lich ist. Bei dieser S tim m ab g ab e ist näm lic h F e u e r am W ah lo rt a u sg eb ro c h e n , u n d zw a r in d e r U rne d e r R e c h tsp a rte i. Die P e titio n , w o ra u s w ir den Fall e rfa h re n , b e h a u p te te , dass die L inks­ p a rte i das L öschen des F e u e rs a u sn u tz e n d die sch o n abg eg eb en en S tim m en d e r R ech ­ te n in ihre U rne geschm uggelt h ab e. Bei d e r A b w ick lu n g d e r S tim m ab g ab e w a r eine d e r L ö su n g sm ö g lic h k eiten , dass die W ähler ih re S tim m e n eingesagt h a b e n . Es ist ü b e rra sc h e n d lass - la u t d e r P ro to k o lle b eso n d ers in d en von N a tio n a litä te n b e v ö lk e rte n G eg en d en die A u sd rü c k e „ n a le v o ” o d e r „ R e c h ts ” g e b ra u c h t w u rd e n . In gew issem S inne k an n m an e b en falls m it d en dam aligen B ildungsverhältnissen - a b e r v ielleicht au c h m it d e r allm äh lich en A k tiv isieru n g d e r K irche - e rk lä re n , dass sch o n 1861 u n d 1 8 6 6 im m e r m e h r G eistliche an den W ahlen te ilg e n o m m en h a b e n . Wir h ö re n b eso n d ers von k a th o lisc h e n D o rfp fa rre rn u n d g rie c h isc h -o rth o d o x e n P o p e n , also von G eistlichen aus den N a tio n a litä tsg e b ie te n . A b er die in ten siv e T eiln ah m e d e r K richlichen w irft sc h o n gew isserm assen d en S c h a tte n d e r — an d e r J a h r h u n d e rt w e n d e , b e ­ ziehungsw eise in d e r e rste n H älfte u nseres Ja h rh u n d e rte s —, so grosse R olle sp ielen d en k ath o lisc h e n „ V o lk sp a rte i” die sp ä te r die k a to lisc h e n P rie ster m it p o litisc h en A m b i­ tio n e n am w irk sam sten u m sich v ersam m e lte v oraus. D ie im B uch u n te rsu c h te n Fälle gew äh ren - u n te r a n d e re n - a u ch in die R eligionsverhältnisse d er Z e it ein e n E in b lick . Die U n terlieg en en d e r W ahlen w erfen in einigen P ro zessen au f, dass die S tim m ab g ab en an F eiertag en v o rg en o m m en , o d e r w egen F eiertag e v ersch o b en w u rd e n . So ist zu m Bei­ spiel im Ja h re 1861 aus d em K o m ita t H o n t die B eschw erde eingelegt w o rd e n , dass d er W ahlausschuss die R eih en fo lg e d e r S tim m ab g ab e ab sic h tlic h so b e stim m t h a b e , dass die P ro te s ta n te n am K a rfre ita g an die R eih e k o m m e n so llte n , n a tü rlic h b e e ife rten sie sich n ic h t an so ein em grossen F eiertag an d er A b stim m u n g te ilz u n e h m e n . In K ism ar­ to n ist es im Ja h re 1 8 6 9 v o rg e k o m m en , dass die zw eite A b stim m u n g vom K arfre ita g a u f d en T ag nach O stern v ersch o b en w u rd e. Es b rin g t u n s dabei zu m L äch eln , dass das 132

P arlam en t a u f die B eschw erde d e r P ro te s ta n te n n o c h die A n tw o rt g ib t: „ L a u t des G e­ setzes ist die S tim m ab g ab e an F e iertag en n ic h t v e rb o te n ” , a b e r 1 8 6 9 ä n d e rt es seinen S ta n d p u n k t u n d je tz t sagt es sc h o n au s: „ d ie O ste rfe ie r ste llt so ein m o ralisch es H in­ d ern is d a r” , dass es sogar ein e G esetz v e rletz u n g b e g rü n d e t, die V ersc h ie b u n g d e r A b ­ stim m u n g ist also - tr o tz des G esetzes — b e re c h tig t. D iese, m ite in a n d e r im W ider­ sp ru ch s te h e n d e n E n tsch eid u n g e n w u rd e n w ah rsch ein lich n ic h t von k o n fessio n ellen M einungen m o tiv ie rt, um so e h e r, d a die p ro te sta n tis c h e n A b g e o rd n e te n aus T iszán tú l im U n te rh a u s im Ja h re 1861 e in e r seh r sta rk e G ru p p ie ru n g b ild e te n . H in te r d en Fällen z e ic h n e t sich die T e n d e n z ab , dass d er ein m al sc h o n g ew äh lte A b g e o rd n e te das M it­ glied des P arlam en ts b leib en soll, w e n n das o h n e d ie V e rle tz u n g des G esetzes m öglich ist. D as k an n m an sow ohl in d e r P raxis des P a rla m en ts, w ie s p ä te r in d e r P raxis d e r z u ­ stän d ig en G e ric h tsb a rk e it b e o b a c h te n . So k ö n n e n w ir d an n in e in e r F ü lle v o n P ro zes­ sen fe stste lle n , dass die B esch w erd en d e r U n te rlie g en e n d e r W ahlen, w o es n u r m ö g ­ lich w ar, n atü rlich m it R e c h tsn o rm e n b e g rü n d e t abgew iesen w u rd e n . A b er w en n es keine re c h tlic h e M öglichkeit gab, w aren sie g ezw ungen sich m e rito risc h m it d e r Klage zu befassen. Z w ar stellen sie in vielen F ällen fe s t, dass die B esch w erd e d e r P e titio n ie ­ re n d e b e re c h tig t, ih re A rg u m e n tie ru n g b e g rü n d e t u n d m it d em U n tersu c h u n g se rg e b n is des A usschusses ü b e re in stim m e n d ist, a b e r die w en ig en S tim m e n , m it d e n en die a u f g ew äh lten A b g eo rd n eten gegebenen S tim m en v errin g ert w erd en m ü sste n , das R esu l­ ta t n ic h t b eein flu ssen , so k o n n te d e r A ngeklagte sein M an d at b e ib e h a lte n . U n d dies geschah un ab h än g ig von d e r P a rteiz u g e h ö rig k e it. D er sc h o n z itie rte P rozess aus d em K o m ita t S zatm ár - zw ischen K an u t K en d e u n d Z sig m o n d L u b y - w o H e rr K en d e ver­ g ebens des S ch w indels m it den S ch ein stim m en ü b e rfü h rt w o rd e n ist, zeu g t auch von d ieser T atsac h e. S chon die n ach g ew iesen en S ch e in stim m e n h ä tte n z u r M o d ifizieru n g des E ndergebnisses g en ü g t, a b e r das P a rla m e n t, sich d a ra u f b e ru fe n d , dass die S ch ein ­ w ä h ler n ic h t gew usst h a b e n , a u f w en sie ih re S tim m en abgegeben h a tte n , e rleg t die w e itere U n te rs u c h u n g d er B eschw erde, u n d d e r L in k sa b g e o rd n e te , K an u t K en d e b leib t - d em reg ieru n g sfreu n d lich e n Z sig m o n d L u b y g eg en ü b er — M itglied des P arlam en tes. A bschliessend m ö c h te n w ir n o ch b e m e rk e n , dass im B uch — n eb en d em n e u a rti­ gen w ah lg eo g rap h isch en In d ex — auch ein N a m en reg ister u n d ein fre m d sp rach ig es In­ h altsv erz eich n is die O rie n ta tio n e rle ic h te rn . Eines m üssen w ir a b e r d o ch b e m e rk e n : in diesem , m it einem e n o rm e n A p p arat u n d e in e r vieljährigen A rb eit g e sc h rieb en en B and w äre die O rie n ta tio n - eb en m it R ü c k sic h t a u f die vielen m itg e te ilte n F älle u n d die u n te rs u c h te n h u n d e rt Ja h re — m it H ilfe ein es S achregisters w esen tlich le ic h te r. N a tü r­ lich k an n m an dagegen gleich m it dem grossen U m fan g u n d d e m P latzm an g el arg u ­ m e n tie re n . D och in H insich t a u f die E igenart des M aterials sc h e in t ein S ach reg iste r, s o ­ gar dem N am en reg ister, g eg en ü b er die P rio ritä t zu h a b e n . L ajos R ácz

133

HEXEN IN UNGARN

(Hexenprozesse in Ungarn 1529-1768. Akadémiai Kiadó B. I—II. Bp. 1970., B. III. Bp. 1982. veröffentlicht durch Ferenc Schram.)

Die erste S am m lu n g u n g arisch er H ex en p ro zesse w ar das W erk v o n A n d rás K o m áro m y : U rk u n g en sam m lu n g d e r H ex en p ro z esse in U ngarn (B p. 1 9 1 0 .) m it M aterialien von 461 Prozessen. D er e rste W eltkrieg h a t den V erfasser an d e r w eite re n A rb eit v erh in d e rt. Die o rg an isch e F o rtse tz u n g dieses W erkes ist das d u rc h F e re n c S ch ram zu sam m en g e ste llte u n d d u rch den A k ad em iev erlag v e rö ffe n tlic h te W erk: H ex en p ro zesse (1 5 2 9 —1 9 6 8 ). B. I—II. Das B uch b e in h a lte t das v o llstän d ig e M aterial von 5 6 9 P ro zessen , a u f L atein isch , o d e r a u f U ngarisch , nach O rten g ru p p ie rt. D en B and III. h a t d e r A u to r m it ein e r z u ­ sam m en fa ssen d en S tu d ie e rg ä n z t, die a b e r, le id e r, e rs t n ach sein em T o d e rc h e in e n k o n n te . K o n se q u e n t h a t F e re n c S ch ram die g esch ich tlich e in g estellte k o m p le x e M eth o d e u n d die em p iristisch e , p o sitiv istisch e F o rsc h u n g an g e w e n d e t. In d er K e n n tn is des M a­ terials von d ick en P ro z essak te n w ies e r d a ra u f h in , dass m an v o n d e m — zu m D ogm a gew o rd en en - P rin z ip ablassen so llte , das n e b e n e in e r au g eb lich en Id e n titä t d e r w e st­ e u ro p äisch en u n d u n g arisch en H e x en p ro zesse au c h das zu w issen m e in t, dass den m it H exerei v erd ä c h tig te n d e r sich ere F e u e rto d b e v o rstan d . A uch d a ru m ist es w ic h tig die u rsp rü n g lich en Q uellen zu u n te rsu c h e n , a u f d eren G ru n d G leich h e ite n u n d A b ­ w eichungen zu sam m en g estellt w e rd e n k ö n n e n . N ach den m a te rie lle n B e stan d te ile n w a­ ren in U n g arn die M otive d e r S ek te d e r T e u fe lsa n b e te r, des R eite n s a u f dem B esentstiel u n d des ho m ag ialen K usses n ic h t ty p isc h . V o n d en fo rm e lle n B estan d teilen ste llt das F ehlen d e r In q u isitio n sg e ric h te d ie w ich tig ste A b w eich u n g d ar. Bei u n s w u rd en auch die H ex en p ro zesse v o r w e ltlic h e n B e h ö rd e n (n ic h t v or A u sn a h m e g e ric h te n , so n d ern v o r den o rd e n tlic h e n K o m ita ts- u n d S ta d tb e h ö rd e n , so w ie v o r d em P a trim o n ia lg e ric h t m it Ju s g la d ü ) d u rc h g e fü h rt. P ro fessio n elle „ H e x e n v e rfo lg e r” w u rd e n nie e rn a n n t. U n ­ te r an d e re n auch d a ru m n ic h t, weil d e r h e im isch en R e c h tssp re c h u n g gem äss die H e x e ­ rei k ein e A u sn ah m e n a n sch u ld ig u n g (crim e n e x c e p tu m ) w ar, so n d e rn m an ging eb e n so vor, w ie u n d die c a ru m ” se tz u n g

in F ällen d er T ö tu n g , o d e r d es D ieb sta h l. S p ezielle In s tru m e n te w u rd e n n ic h t W asserprobe w u rd e n u r stellen w eise v erw e n d e t u n d au ch d e r „M alleus m alefiw ar n ic h t im G eb ra u c h . Das G estä n d n is d e r A n g ek lag te n w a r n ic h t V o rau s­ des T o d e su rte ils, so w ar die T o rtu r n ic h t so sch o n u n g slo s w ie in den w e st­

lichen L än d ern . D er P ro zess e n d e te n ic h t im m e r m it T o d esu rte il (m it F e u e rto d ). W enn die A ngeklagte die T o r tu t ü b e rle b t h a tte , w u rd e sie o f t n u r g e b ra n d m a rk t u n d von ih rem W o h n o rt ausgew iesen. Die G eric h te h ie lte n die gen erelle P rev e n tio n v o r A ugen — n eb en dem b o n u m p u b lic u m — u n d n u r s e k u n d ä r b efassten sie sich m it d e r sp e z ie l­ len P re v e n tio n . (A u ch die P raxis C rim in alis w a r in u n se re m L an d e n ic h t in K ra ft, sie w u rd e ein fach in das C o rp u s Ju ris ein g esch m u g g elt). A uch w äre es vergeblich die Z üge ein er B ew egung gegen das K e tz e rtu m in d en h eim isch en P rozessen zu su c h e n . Infolge

134

d e r R elig io n en v erteilu n g in u n serem L an d e h a tte die P rie ste rsc h a ft in d e r H ex en v er­ fo lgung p rak tisch k ein e M itsprache. Es ist n atü rlich se h r sc h w e r die Z ahl d e r P rozesse u n d d e r O p fe r e in z u sc h ä tz e n , d o ch ist es fe stzu stellen , dass sie viel g erin g er w a r als im W esten. Die P rozesse h a b e n sp ä te r b eg o n n e n , ab er h a b en län g er g e d au e t, ih r H ö h e p u n k t w a r die e rste H älfte des 18. J a h rh u n d e rte s . Es g ib t einige Z üge, die n u r die u n g arisch en P rozesse k e n n z e ic h n e n . Die ungarische H exe w ar eine W ahrsagerin, die in d e r „W issen sch aft d e r B eh e x u n g ” b e w a n d e rt w ar, sta n d n ich t im B ün d n is m it d em T eu fel, le b te n ic h t in H e x e n se k te n , so n d e rn ü b te ihre T ätig k eit individuell aus. U n te r den A ng ek lag ten gab es viele H e b a m m e n , W ahrsagerin­ n e n , u n d w er bew eisen k o n n te , dass sie g u tg e sin n te H eilerin ist, w u rd e anfangs m ild er b e h a n d e lt. A n fan g des 18. Ja h rh u n d e rts w u rd e ab e r je d e Z au b e rei fü r H ex erei g e h alten u n d stre n g b e stra ft. In teressa n terw e ise w a r e tw a ein V ie rte l d e r A ugenlagten ju n g u n d neben d e r H exerei au ch d e r H u rerei u n d des E h e b ru c h s b esh u ld ig t. U n te r den Angek algten w ar fast je d e S ch ich t d e r G esellsch aft v e rtre te n . Ein Teil v o n ih n e n p ra h lte sich sogar m it ih re r „W issen sch aft” , ein k le in e re r Teil v ersu c h te sich m it ra tio n ellen A n t­ w o rte n zu verteid ig en . Das erw ies sich w a h rsc h e in lic h als se h r sch w er, d en n auch ge­ sc h u lte L eu te g lau b ten dam als an die E x iste n z von H e x e n , ein Teil von ih n en fü rc h te te sich sogar von den H exen. Die drei B ände b e in h a lte n die P rozesse bis 1 7 6 8 als die R eg ierü n g ein e V e ro rd ­ n u n g erlassen h a t, la u t d eren in d e r Z u k u n ft so ein P ro zess n u r d a n n e in g e le ite t w erd en d arf, w enn die A nsch u ld ig u n g en d u rc h w ah re B eweise u n te r s tü tz t sin d . Das b e d e u te te das E n d e d er H ex en p ro zesse. N a tü rlic h n ic h t von h e u te a u f m o rg e n , d e r G lau b en an H exen ist ja au ch h e u te n o c h leb en d ig , d o ch sin d die H e x en p ro zesse von d a an im m er se lten er, u n d die Prozesse w e rd e n e h e r w egen E h ren b eleid ig u n g , S ch w in d elei, B etrug usw . ein g eleitet. Die S am m lung d er H ex en p ro zesse in U ngarn ist ein e u n e n tb e h rlic h e Quelle fü r R e c h tsh isto rik e r, E th n o g ra p h e n , B ild u n g sh isto rik er, P sy ch o lo g e n , M ed iz in h isto rik er, S p ra ch fo rsc h er u n d P fleger vieler a n d e re r W issenschaftszw eige, n ic h t n u r in U n g arn , so n d ern auch je n s e its u n serer G ren zen . A ttila H o rv áth

135

EIN HISTORIKERBAND AUS RECHTSGESCHICHTLICHER SICHT

(Publikationen von jungen Universitätslehrern Nr.l. Herausgegeben von der Philosophischen Fakultät der Eötvös Lorand Universität. Red. Attila Pandula, verantwortlicher Red. Ferenc PölöskeL Bp. 1983.)

D en S tu d ie n b a n d ju n g e r F o rsc h e r d e r P h ilo so p h isch e n F a k u ltä t d e r E ö tv ö s-L o ran d U n iv ersität h a lte ich fü r b e a c h te n sw e rt. Die M ehrzahl d e r A u to re n ist v o m F ach H isto ­ riker. Dass die m eisten v o n ih n e n sch o n m e h re re A u fsätze g esch rieb en u n d v e rö ffe n t­ lic h t h a b e n erfa h re n w ir aus d e n k u rz e n B io g rap h ien , die im B and M itte ilt sind. D er B and h a t k ein e th e m a tisc h e n A sp ek te. Die e lf A u fsätze befassen sich m it ver­ sch ied en en G eb iete n d e r G esch ich tsw isse n sc h a ft. M anche A u to re n h a b e n h ie r einige K ap itel ih re r w eitlä u fig e re n S tu d ien p u b liz ie rt, a n d ere h a b e n ih re u m fa n g re ic h eren A r­ b e ite n , d em vorg esch rieb en en A usm ass e n ts p re c h e n d , h ie r a b g e k ü rz t o d e r v e rd ic h te t v e rö ffe n tlic h t. Diese allgem ein o d e r v e rd ic h te t v e rö ffe n tlic h t. Diese allgem ein b e k a n n ­ te Z w 'angslösung w irk t h ie r u n d d a s tö re n d , w ie im m er, w en n das - u rsp rü n g lich d er B ed eu tu n g des T h em as ang em essen e - A usm ass a b g e k ü rz t w erd en soll. A n d ererseits ist die B estreb u n g d a d u rc h m ö g lich st vielen A u to re n die M ög lich k eit zu r V e rö ffe n t­ lich u n g z u b ie te n , le ic h t v e rstän d lich u n d zu b e ja h e n , b e so n d e rs, w eil sie a u f an d e re n U n iv ersitäten se lte n zu fin d en ist. Den ü b lich en R ezen sio n sfo rm en g e g en ü b er w e rd e ich h ie r die b eim L esen d er A u f­ sätze a u fg e ta u c h te n G ed a n k e n n ic h t ih re r R eih en fo lg e n ach sh ild e rn , so n d ern ver­ su ch en m ich von d er S eite e in e r v e rw a n d te n D isziplin — d e r R e c h tsg esich te — h e r an die in d en S tu d ien a u fg e w o rfe n en F ragen zu n ä h e rn . M an k ö n n te v ielleich t gegen m e i­ ne M eth o d e ein w ä n d e n , dass die (a llg e m e in e n ) H isto rik e r im L au fe ih re r A rb e it re c h ts­ g esch ich tlich e G e sic h tsp u n k te w e d e r th e m a tisc h , n o c h m e th o d o lo g isc h b e rü c k s ic h ti­ gen w o llte n . Es sc h e in t d o c h leh rre ic h zu sein , d a rü b e r n a c h z u d e n k e n , w a ru m die A p p ro x im a tio n d e r P ro b le m e bei u n seren ju n g e n K ollegen so n e u a rtig u n d frisch w irk t, u n d w as die Pfleger d e r allgem einen G e sch ich te von u n se re r In s titu tio n sz e n tris c h e r W issenschaft - bei e v e n tu e ller F o rtse tz u n g ih re r w issen sch aftlic h en A rb e it - v erw er­ te n k ö n n te n . D er B and e n th ä lt m e h re re A u fsätze, die au ch zu m T h em e n k reis d e r R ech tsg e­ sch ich te g eh ö ren . In c h ro n o lo g isc h e r R eih en fo lg e n e n n e ich als e rste n d e n A u fsatz von G yörgy N é m e th : „ G e se tz ta fe ln (In sc h riftlic h e G esetze au s d e m Z e itra u m zw ischen 4 1 3 - 4 0 3 . v .u .Z .)” , eine in eig en a rtig em T o n g esch rieb en e A rb e it aus e in e m , d u rc h die R ech tsg esch ich te u n w ü rd ig v ern ach lässig ten T h e m e n b e re ic h . Die p o litisch en G rü n d e u n d F olgen d er G e se tz ä n d eru n g e n seiten s des S taa te s A th en u n te rsu c h e n d leg t d er A u to r die zu diesem Z w eck g e sch a ffe n en , o d e r an dieser A rb eit te ilg en o m m e n e n K ö r­ p e rsch aften k lar u n d fü h rt die e n ts ta n d e n e n G esezte an. D er A u to r m a c h t von d e r rei­ 136

ch en englischen u n d d e u tsc h e n F a c h lite ra tu r u n d sein er K en n tn isse im a n tik e n G rie­ chisch G eb rau ch . Ein a n d e re r V o rzu g des A u fsatzes ist die selb ststän d ig e M einungs­ äu sseru n g des V erfassers. Es h ä tte zu m N u tz e n d er A rb e it g e d ien t, w e n n e r - d em T h e­ m a e n ts p re c h e n d aus gew isserm assen „ ju ristis c h e r” S ich t - den M ech an ism u s d e r G e­ setzg eb u n g k larer dargelegt u n d zw isch en den R e c h tsq u e lle n d iffe re n z ie rt h ä tte . Es le u c h te t n äm lich auch aus d e m A u fsatz selb st h e rv o r, dass zu diesen Z e ite n n ic h t n u r die G esetze, so n d e rn au ch das G e w o h n h e itsre c h t u n d die R e fe re n d e n g esam m elt, ver­ ä n d e rt (k o d ifiz ie rt) w o rd e n sin d . Bei dem U n te rric h t d e r R ec h tsg esc h ich te w äre diese A rb eit n o c h besser v erw en d b a r, w en n die H inw eise im T e x t u n d in d en A n m e rk u n g e n , die q u ellen n ach w eise u n d die A b k ü rz u n g e n e in d e u tig w äre n . Es w äre w ü n sc h e n sw e rt auch die ungarische Ü b e rse tz u n g d e r im T e x t g e b ra u c h te n fre m d e n A u sd rü c k en u n d B egriffen m itz u te ile n . B arna M ezey u n te rn im m t in se in e r S tu d ie „D ie K rim in a litä t d e r Z ig eu n e r in U n ­ garn zu Z e ite n des F e u d a lism u s” ein e b a h n b re c h e n d e A ufgabe m it re c h tsg e sc h ic h t­ lich er A n n äh eru n g : die R eg istrieru n g u n d T y p isie ru n g d er d u rc h Z ig eu n er b egangenen V e rb rech en . Im a b s c h n itt „D ie E n tste h u n g d e r „ Z ig e u n e rfra g e ” ist e in e k u rz e k u ltu ru n d reg elungsgeschichtlich e Ü b e rsic h t zu fin d e n , die w eitläu fig en A n m e rk u n g e n d ien en z u r O rien tieru n g in d e r L ite ra tu r d e r G e sch ich te des Z ig e u n e rtu m s. D en S c h w e rp u n k t des Essays b ild e t d e r A b sc h n itt ü b e r „D ie d u rch Z ig eu n e r b egangenen V e rb re c h e n ” . Die B earb e itu n g b a sie rt v o r allem a u f g e d ru c k te n Q u ellen , M o n o g ra­ p h ien. Im Zuge e in e r w e ite re n B e a rb e itu n g sc h e in t die V e rw e n d u n g v o n archivalen R e c h tsp rech u n g sm aterialie n — w ie es d e r A u to r selb st b e m e rk t - u n e n tb e h rlic h zu sein. C saba B orsodi v e rö ffe n tlic h u n te r d em T itel „ U rb a rre g e lu n g a u f d em H e rrsc h a fts­ g u t des H erzogs von E szterh ázy in S ü ttö r” einige T eile se in e r D o k to ra rb e it. Das U r­ b a rv erh ältn is ist — sein er äusseren E rsch e in u n g n ach - ein R e c h tsp ro b le m : sein e z e n t­ rale R egelung u n d ö rtlic h e d u rc h fü h ru n g ist au s m eh re re n G e sic h tsp u n k te n zu b e h a n ­ d eln, a b e r es ist u n b e s tritte n au ch eine re c h tsg esc h ic h tlic h e Frage. C saba B orsodi h a t das T h em a a u f G ru n d von M aterialien des S taatsarch iv s, d e r F am ilien- u n d K o m ita tsa rchive, g leichzeitig auch die einschlägigen F ac h m o n o g ra p h ie n p räz isie ren d , b e a rb e ite t. Seine g rü n d lich e T e ilu n te rs u c h u n g n ü a n c ie rt das Bild d e r L eib eig en sch aft des b e tre f­ fen d en Z e italters. D er A u fsa tz illu strie rt fü r uns, dass die sc h e in b a r „ k le in e n ” T h em en u n d o rtsg esch ich tlich en F o rsc h u n g e n w ic h tig sein k ö n n e n . W egen des k u rz e n A usm asses gab es w ah rsch ein lich k ein e M ög lich k eit zu e rk lä re n , w aru m die R egelung - o b je k ­ tive den In teressen der L eibeigenen d ie n e n d - im K reise d e r B egün stig ten U n z u frie­ d e n h e it h erv o rg eru fen h a t. G áb o r E rd ő d y b e a rb e ite t in sein em A u fsatz, „ O ttó H erm an n ü b e r die p o litisc h e E in ric h tu n g des d u alistisch en U n g a rn s” , die sta a tsre c h tlic h e n A n sic h te n des „ le tz ­ te n u n g arisch en P o ly h isto rs” . D urch sein e g rü n d lic h e F o rsc h u n g sa rb e it a u f d em G eb iet d er dam aligen p o litisch en P u b liz istik (h a u p tsä c h lic h Jo u rn a lis tik ) d e r Z eit w ird die S tellu n g n ah m e ein es P o litik e rs d e r K o ssu th -P artei - d e r d em A usgleich d u rc h g eh e n d s g eg en ü b erstan d — ü b e r die G ru n d k o n z e p tio n u n d einige In s titu tio n e n des D ualism us g ut e rk e n n b a r. D er A u fsatz d e h n sich a u f alle w esen tlic h e s ta a tsre c h tlic h e F ragen aus. Er u n te rsu c h t im Spiegel d e r A u ffassu n g ein es o p p o sitio n e lle n P o litik e rs das V er­ h ä ltn is zw ischen d em S ta a ts o b e rh a u p t u n d d e r G esetzg eb u n g , fe rn e r u n te rs u c h t e r das 137

R egierungssystem , die D u rc h setz u n g d e r b ü rg erlic h en F re ih e itsre c h te , die A u to n o m ie d er M unizipien. D ie h ie r e rw ä h n te n F ragen h a b e n ein e grosse rech tsg e sc h ic h tlic h e Li­ te r a tu r , die w ic h tig ste n d avon sin d au ch d em V e rfasser d er S tu d ie b e k a n n t. M it lib eralem M asstab gem essen w ar die Z e it des D ualism us n ic h t e in h e itlic h . A n ­ fangs - w en ig sten s bis 1875 - h a tte sie u n b e s trittb a r lib erale M erkm ale, z u d ieser Z eit w u rd en einige w ic h tig e In s titu tio n e n des b ü rg e rlic h en S taates ausg eb au t. F ü r diese Phase h a lte ich die F e stste llu n g von Béla S arlós fü r z u tre ffe n d , o b w o h l sie v o n E rd ö d y b ezw eifelt w ird n ä m lic h , dass die O p p o sitio n , im L au fe d e r p ra k tisc h e n A rb eit des S taatsau fb a u s, m it a b stra k te n p a rlam en ta risc h e n P rin zip ien o p p o n ie rte . N ach dem G ru n d sa tz , den auch d e r V erfasser a n e rk e n n t, ist e in e b ü rg erlich e S ta a tse in ric h tu n g o h n e ein e a n e rk e n n t, ist ein e b ü rg erlic h e S ta a tse in ric h tu n g o h n e ein e gew isse A rt von Z en tralisatio n n ic h t v o rste llb ar. D ie A u fre c h te rh a ltu n g d e r R e c th e d e rO rtis b e h ö rd e m . d a ru n te r d er tra d itio n e lle n vis in ertia e au s d en feu d alen Z e ite n , die die L ib eralen b e­ a n sp ru c h t h a b e n - w äre im Z uge eines m o d e rn e n S ta a tsa u fb a u s u n d ru c h fü h rb a r ge­ w esen. Das A u fsic h tsre c h t d e r R egierung n a h m z u r Z e it des D ualism us allm äh lich zu dies h a t die A u to n o m ie d e r M unizipien zw ar b e sc h rä n k t, ab e r n ic h t ausgeschlossen. D as m it d em G. A. X L II. v. Ja h re 1 8 7 0 e ig e fü h rte u n d se ite n s d er O p p o sitio n h e ftig b e a n sta n d e te E m e n n u n g sre c h t d e r O b erg esp an e ist z u m Beispiel im Interesse d e r Fachm ässigkeit e in u n u m g ä n g lic h e r S c h ritt gew esen. G á b o r K öpeczi-N agy b efasst sich in sein en A u fsa tz Das ö sterre ic h isc h e p o litisc h e S ystem im w e sen tlic h e n m it zw ei E lem e n te n d es p o litisc h e n S y stem s: m it d en P a rtie n u n d dem In s titu tio n ssy s te m , u n d b ie te t g rü n d lic h v e ra rb e ite te , a n d ersw o sch w e r z u ­ gängliche K en tn isse. Die sich fü r die k o n s titu tio n e lle E in ric h tu n g Ö sterre ic h s in te ­ ressieren, k ö n n e n sich ü b e r d e ren w e se n tlic h ste Z üge in dieser A rb e it in fo rm ie re n . Ein b eso n d e re r V o rteil d e r V e ra rb e itu n g ist die Ü b e rsic h t d e r W ah lo rg an isatio n u n d des Wahl V erfahrens, so w ie die D arlegung des eigen artig en In teressen v ertretu n g s- (K am m er-) S ystem s. Die im B and e n th a lte n e n a n d eren S tu d ien (K áro ly B akos: Die Lage d e r so w je ti­ sch en V o lk sw irtsc h a ft u n d d ie H a u p tte n d e n z e n ih re r E n tw ick lu n g : István D rask ó czy : Die A b k ö m m lin g e v o n C so b á n k a de gen ere A ba in den 1 2 - 1 4 Ja h rh u n d e rte n A n d rás F arkas: E inige F rag en d e r A g rarso zialp o litik in U n g arn u n d die K PU ( 1 9 4 4 - 1 9 4 8 ) ; G y ő ző L ugosi: Die W andlungen des g em ein sch a ftlic h e n G ru n d b e sitz e s v or d e r K o lo n i­ a lh errsch aft in M adagaskar A ttila P an d u la: S tah lh e lm e in U ngar ( 1 9 1 6 - 1 9 4 5 ) - E ine G rundlegung; István R á k ó cz i: T y p o lo g isieru n g d e r p o rtu g iesisch en K o lo n isa tio n im 16. J a h r h u n d e rt.) einigen sc h o n von e in er rec h tsg esch ich tlich e n T e m a tik s tric to sens m eh r fern , sind a b e r bei d e m U n te rric h t d e r R e c h tsg esch ich te g u t v erw en d b ar. A m Schlüsse des B andes ist ein B erich t ü b e r die am 11. N ov. 1982 s ta ttg e fu n d e n e G e d en k tag u n g zu lesen , die v o n L e h rstu h l d e r H isto risch en H ilfsw issen sch aft an d er E ötvös L o ran d -U n iv ersität zu m A n d e n k e n ih re n h e rro rra g e n d e n ehem aligen P rofessors, L ászló F e jé rp a ta k y , v e ra n s ta lte t w u rd e. István S tip ta

138

(------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 'N

____ Research report_____ SOME PROBLEMS CONCERNING HUNGARIAN PARLIAMENTAL HISTORY

A t th e o u ts e t le t m e ex p ress m y g ra titu d e fo r y o u r k in d in v ita tio n a n d fo r th e o p p o r­ tu n ity to ta k e p a rt in th e w o rk o f th is C o m m itte e . I ta k e it th a t b efo re giving an overview o f th e p re s e n t sta te o f th e research c o n ­ cern in g p arliam en tal h is to ry in H u n g ary , it w o u ld be fittin g to o u tlin e th e d ev elo p ­ m e n t lead in g u p to th e p re s e n t s itu a tio n . T he d e v e lo p m e n t o f th e h is to ry o f law in H ungary a fte r th e S eco n d W orld War can be divided in tw o p erio d s: A ) th e p erio d b e tw e e n 1945 a n d 1 9 5 6 , B) th e p e rio d a fte r 1956. A ) A fte r th e S eco n d W orld W ar th e m a rx ist m e th o d s w ere gaining field in legal h is to ry , ju s t as in every o th e r field o f science. D uring th is p erio d th e re w o rk e d a q u alified g ro u p o f scien tists, w h o , in te n d in g to a p p ly th e p rin cip les o f h isto ric a l m a te rialism in th e ir in v estig atio n s, achiev ed rem ark a b le resu lts. It is en o u g h to re fe r h e re to th e m o ­ n o g rap h s o f F e re n c E c k h a rt, G y ö rg y B ónis a n d G y ő ző E m b er. T o be sure, d u rin g th is p erio d legal h is to ry w as n o t im m u n e to c h e a p vulgariza­ tio n , to sc h e m a tic a n d o v ersim p lify in g w ay s o f seeing th in g s - th e n a tu ra l b y -p ro d u c ts o f th e p e rso n ality c u lt in H u n g ary . H o w ev er, th e scie n tific resu lts th em selv es w ere n o t c h a ra c te riz e d by th ese m istak es. In ste a d , th e y p o in te d in th e d ire c tio n o f filling in certain gaps, revealing fo rm e rly n e g le c te d to p ic s, in p a rtic u la r, th e analysis o f th e liv­ ing c o n d itio n s o f th e o p p re sse d social s tra ta in a so c ie ty c h a ra c te riz e d by e x p lo ita tio n . T hus it h a p p e n e d th a t a tte n tio n w as d raw n to th e legal h is to ry o f th e R e fo rm E ra a n d o f th e H ungarian R e v o lu tio n a n d W ar o f In d e p en d e n c e o f 1 8 4 8 - 9 , th e s ta te a n d th e legal in s titu tio n s o f th e H u n g arian Soviet R ep u b lic a n d th e legal th in k in g d u rin g th e era o f E n lig h tm en t. B) T he social crisis o f 195 6 set b a c k th e d e v e lo p m e n t o f legal h is to ry to o . S ocial a n d p o litical c o n s o lid a tio n , h o w ev er, b ro u g h t b e tte r c o n d itio n s fo r th is b ra n c h o f h u m a ­ n ities. In th is p erio d th e re in creased th e c o o p e ra tio n b e tw e e n legal h is to ria n s an d specialised ju rists, d isap p ea re d th e fo rm e rly fash io n ab le d e m a n d fo r p rag m atism , an d th e a u th o ritie s p aid m o re a tte n tio n , a n d p ro v id ed m o re su b sid ies to h e lp legal h is to ry . In these tim es a n ew g e n e ra tio n cam e to lead H u n g arian legal h is to ry : Ö d ö n B oth in Szeged, A n d o r C sizm ad ia in Pécs, K álm án K ovács a n d Pál H o rv áth in B u d ap est. These fo u r legal h isto ria n s, even i f n o t o n th e sam e scale, a n d n o t w ith th e sam e in ta n sity in every field, sig n ific a n tly c o n trib u te d to th e in te n sific a tio n o f legal his­ to rical research, to th e a m p lific a tio n o f th e field o f stu d ie s a n d to th e analysis o f th e nearly 6 0 0 y ears o f H ung arian leg islatio n . O th e r legal h is to ria n s also to o k th e ir p a rt in th e analysis o f th e fu n c tio n in g o f th e feu d al a n d th e la te r p a rlia m e n ta ry sy stem . •Talk delivered at the lastjoint meeting session ot' the Hungarian-Polish Historian Committee. 139

B ut even th e u n ite d e ffo rts o f th e e x p e rie n c e d sc ie n tists a n d th e y o u n g e r g e n e ra tio n co u ld scarcely p ro d u c e a c o m p le x a n d d u ra b le analysis o f th e to p ic . T his is especially tr u e fo r th e fo rm a tio n , fu n c tio n in g a n d effectiv en ess o f th e feudal n a tio n a l assem b ly . F o r a long tim e th is to p ic h as n o t received d e e p e r analysis. R ecen tly a p o sitiv e ch an g e is p alp ab le. S om e o f o u r e m in e n t legal h is to ria n s h as tu rn e d th e ir a tte n tio n to w a rd th e m ech a n ism , specific fe a tu re s a n d fu n c tio n in g o f H un g arian legislation in th e feu d al p e rio d . In th is new lin e o f research I can p o in t to tw o a rticle s b y G yörgy B onis: „D ie U ngarische S ta d te am A usgang des M itte la lte rs” a n d „ F ro m F eu d al R e p re se n ta tio n to P o p u lar R e p re s e n ta tio n ” . B o th essays p re s e n t th e X V I I - X I X c e n tu rie s’ m e ta m o rp h o ­ ses o f H ungarian a n d T ran sy lv an ian n a tio n a l assem blies. Z so lt T ro csán y i, in h is b o o k , discusses th e n a tio n a l assem blies o f T ran sy lv an ia d u rin g th e p e rio d o f p rin c ip a lity . Based o n th is b o o k , B arna M ezey w ro te , n o t lo n g ago, a b o u t R ák ó c z i’s H ungarian an d T ransylvanian n a tio n a l assem blies. T his lin e can be e n d e d u p w ith th e w o rk o f o u r e m i­ n e n t colleague, w h o d ie d th is sp rin g , A lajos D egré, w h o d escrib ed th e p o litic al activ ity an d possible ra d iu s o f a ctiv ity o f th e c o u n ty re p re sen tativ e s in th e feu d a l n a tio n a l assem blies. N a tu rally , th e legislative h is to ry o f th e b o u rg e o is p e rio d fo rm s a n e w c h a p te r o f th e d ev elo p m en t o f th e in s titu tio n . N evertheless, th e survival o f c e rta in m edieval re m n a n ts in m o d e m social p ro c ess c a n n o t be d e n ie d . T h e sy stem o f p o litical re p re se n ta tio n and th e legislative ac tiv ity based o n th is sy stem co m e fro m th e M iddle Ages. It is tru e , ho w ev er, th a t p a rlia m e n ta ry g o v e rn m e n t h as ch an g ed a lo t fro m th e p rim o rd ia l ro y al co u n cils th ro u g h th e slow ly d ev elo p in g fe u d al n a tio n a l assem blies, to th e b o u rg eo is rep re se n ta tiv e sy ste m . T his d e v e lo p m e n t req u ire s th e e x te n s io n o f th e field o f in v estig atio n s c o n c e rn in g p a rliam en tal h is to ry : w h en it co m es to p o p u la r re p re se n ta tio n , th e n o tio n o f th e in s titu tio n c a n n o t be n a rro w e d d o w n to th e m ere o rg an o f legislatio n . In th is sp h ere w e have to stu d y also th e realizatio n o f th e b o u rg eo is electiv e fran ch ise, th e e ffe c tiv e ­ ness o f th e rules fo r th e p u rity o f o f th e e le c tio n s a n d , fin ally , th e re la tio n sh ip b e­ tw e e n legislation, th e g o v ern m e n t a n d th e h e a d o f s ta te . T his situ a tio n as w ell as th e official science p o lic y b ro u g h t it a b o u t th a t th e h is to ry o f b o u rg eo is p a rlia m e n ta ry sy stem becam e th e fa v o u rite to p ic o f legal h isto ria n s. T h e re is a g rea t deal o f m o n o ­ graphs, articles an d sc ie n tific essays d e v o te d to th e to p ic . F irstly I can m e n tio n th e m o n o g rap h o f A n d o r C sizm ad ia, w h ich in tro d u c e s us to th e fu n c tio n in g o f p arlia­ m e n ta ry g o v e rn m e n t d u rin g th e re v o lu tio n o f 1 8 4 8 —4 9 . T h e w o rk o f B éla S arló s, w ith an in tro d u c tio n to th e h is to ry o f p o litic s, p ro v ides a fresh lo o k a t H u n g arian p arlia­ m e n ta ry sy stem d u rin g th e last c e n tu ry o f th e A u stro -H u n g arian E m p ire. „T h e E lecto ral J u ris d ic tio n o f H u n g ary in 1 8 4 8 ” b y J ó z s e f R u szo ly an aly ses th e so u rces o f th e effectiv en ess an d several ju s tific a tio n s o f th e d e m o c ra tic tra d itio n s. T h e w o rk o f F e re n c Pecze a b o u t th e legal c o n d itio n s o f p a rlia m e n ta ry re p re se n ta tiv es sh o u ld also be m e n tio n e d h ere. G y u la V arg y ai’s first m o n o g rap h stu d ie s som e e le m e n ts o f p arlia­ m e n ta ry g o v ern m en t in th e first h a lf o f th is c e n tu ry . B u t th e h is to ry o f legislatio n b e ­ tw een th e tw o W orld W ars still n e ed s f u r th e r stu d ies. We have, fo r e x a m p le , still to analyse th e p ossibilities o f th e in d e p e n d e n t fu n c tio n in g o f th e p a rlia m e n t d u rin g th e H o rth y era. 140

B ut, fo rtu n a te ly , w hen try in g to m e e t such a n d sim ilar d e m a n d s, w e m ay c o n fi­ d e n tly rely u p o n p revious resu lts as well as u p o n ex p e rie n c e s p ro v id e d b y in te rn a tio n a l c o n feren ces like th e p resen t o n e. M ihály T. R évész

141

r

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—

------------------------------------------------

RECHTSGESCHICHTLICHE RUNDSCHAU/2 P U B L IK A T IO N E N D E S L E H R S T U H L S F Ü R U N G A R IS C H E S T A A T S- UND R E C H T S G E S C H IC H T E D E R E Ö T V Ö S L O R Ä N D U N IV E R S IT Ä T R e d a k te u r: M ihály T . R évész

's.______________________________________________________

J

INHALTSVERZEICHNIS S tu d ie n (A b h a n d lu n g e n ) J u d it B e llé r-G y u la K lim a K álm án K ovács K atalin N agyné Szegvári

D ie D ilem m en d es ric h te rlic h e n G ew issens in d er R e c h tsw isse n sc h a ft des S p ä tm itte la lte rs 3 D er B eginn d e r R ec h tsg etsu n g (G esetz g e b u n g ) im b e fre ite n U ngarn ( 1 9 4 4 - 1 9 4 6 ) 14 Die stellu n g slo sen A k a d e m ik e r z u r Z e it d e r grossen w irtsc h a ftlic h e n D ep ressio n 23

L ászló P o m o g y i

Die Z ig eu n erfrag e u n d die R egelungsversuche d e r

P á lP r itz

K o m ita te z u r Z e it des D u alism u s in U n g arn 33 A ris to k ra te n im u n g arisch en A u sserd ien st (1 9 1 8 — 1944) 45

C saba V arga

Das R e c h t als G esch ich te 65 M itteilu n g en

A ttila P an d u la

D as H e n k e rsc h w ert 7 4 D o k u m e n te , Q uellen

A rtik e ln , die K önig S te p h a n m it ein em E id b e stä tig te 8 5 Die B edingungen des p o ln isc h en A duls b eim K önigsw ahl 9 0 (G e sellsch aftlich es L eb e n ) F eierlich e T agung am 100. G e b u rts ta g von F e re n c E ck h a rt 9 4 Die V erte id ig u n g d e r K a n d id a tsa rb e it v o n t L ajos R äcz 97 D as F ü rs te n tr e tte n in V isegräd 99 R e c h tsh isto risc h e P o rtra itg a llrie Ödön Both (1 9 2 4 -1 9 8 5 ) 102 A n d o r Csizmadia (1 9 1 0 -1 9 8 5 ) 104

142

G e sc h ic h tsfo rsch u n g (K u rz re fe ra t) M ihály T. Révész

Einige F ragen d e r E n tw ick lu n g sg e sch ich te des u n ­ g arisch en P a rla m e n ta rism u s 139 In h a lt 142 C o n te n ts 144 S o m m aire

143

146

LEGAL HISTORY REVIEW/2 P U B L IC A T IO N S O F T H E D E P A R T M E N T O F H U N G A R IA N S T A T E A N D L E G A L H IS T O R Y O F T H E „E Ö T V Ö S L O R A N D ” U N IV E R S IT Y O F SC IE N C E S

CONTENS A rticles J u d it B e llé r-G y u la K lim a

D ilem m as o f C o n scien ce o f th e Ju d g e in L ate M ediaeval Ju risp ru d e n c e 3

K álm án K ovács

B eginnings o f L egislation in L ib e ra te d H ungary ( 1 9 4 4 - 1 9 4 6 ) 14

K atalin N agyné Szegvári

U n e m p lo y e d In te lle c tu a ls d u rin g th e P erio d o f th e Big D ep ressio n in H ungary 23

László P o m o g y i

T h e G ipsy P ro b le m a n d Its A tte m p te d S o lu tio n s by th e C o u n tie s in th e E ra o f D ualism in H u n g ary 33 A risto c ra ts in H ungarian F o reig n A ffairs (1 9 1 8 —

Pál P ritz C saba V arga

1944) 45 Law as H isto ry 65 S o u rc e E d itio n s

A ttila P a n d u la

T he E x e c u tio n e r’s W ord 74 D o c u m e n ts , S o u rces

A rticles o n w h ich K ing István Has T ak en an O a th 85 C o n d itio n s o f th e K in g ’s E le c tio n o f István B á th o ry 9 0 N ew s Solem n Session C o m m e m o ra tin g th e 1 0 0 th A n n iv ersary o f F eren c E c k h a rt’s B irth 9 4 P u b lic D isp u ta tio n o f L ajos R ácz’s T hesis 97 P rin ces’s M eeting in V isegrád 9 9 Legal H isto ry P o rtra it G allery Ödön Both (1 9 2 4 -1 9 8 5 ) 102 A n d o r Csizmadia (1 9 1 0 -1 9 8 5 ) 104 144

R esea rc h R e p o rt M ihály T. Révész

S om e P ro b lem s c o n c e rn in g H u n g arian P a rlia m e n ta l H isto ry 139 In h a lt 142 C o n te n ts 144 S o m m a ire 146

145

REVUE D'HISTOIRE 3URIDIQUE/2. P U B L IC A T IO N S D E LA C H A IR E D ’H IS T O IR E D ’É T A T E T D ’H IS T O IR E JU R ID IQ U E H O N G R O IS E S D E L ’U N IV E R S IT É E Ö T V Ö S L O R Á N D R é d a c te u r: M ihály T . R évész

SOMMAIRE Essais J u d it B e llé r-G y u la K lim a

Les d ilem m es d e c o n scien ce d es ju g es d an s la ju ris ­ p ru d e n c e vers le fin d u m o y e n aga 3

K álm án K ovács

L es d é b u ts de la legislatio n en H ongrie délib érée ( 1 9 4 4 - 1 9 4 6 ) 14 D ip lô m és sans em p lo i d an s les a n n é e s de la grande cris é c o n o m iq u e en H o n g rie 23

K atalin N ag y n é Szegvári L ászló P o m o g y i

Le p ro b lè m e d es T ziganes à l'é p o q u e d u du alism e e t les te n ta tiv e s d es d é p a rte m e n ts d e les régler 33

P ál P ritz C saba V arga

A risto c ra ts d an s la d ip lo m a tie h o n g ro ise ( 1 9 1 8 — 1944) 45 L e d ro it en q u a lité d 'h is to ire 65 A rticles

A ttila P a n d u la

Le glaive d u b o u rre a u

74

D o c u m e n ts e t so u rce s A rticles a u x q u e ls le ro i Istv án a p rê té se rm e n t 85 L es c o n d itio n s d ’é le c tio n d u ro i d e Istv án B á th o ri 9 0 N o u v elles de ( ’a sso ciatio n S éance solan n elle à l’o ccasio n d u 10 0 e an n iv ersaire de la n aissan ce de F e re n c E c k h a rt 9 4 L e p la id o y e r d e la th èse d e c a n d id a t de L ajos R ácz 9 7 U n e re n c o n tre d e p rin ces à V isegrád 9 9 G alérie de p o rtra it d ’h is to rie n s d e d ro it Ödön B oth (1 9 2 4 -1 9 8 5 ) 102 A n d o r Csizmadia (1 9 1 0 -1 9 8 5 ) 104 146

C o m p te re n d u de rech erc h e M ihály T . R évész

P ro b le m s d e l’h isto ire d u sy ste m e p a rla m e n ta ire en H ongrie 139 In h a lt 142 C o n te n ts 144 S o m m a ire 146

147

i \'

KÖTETÜNK SZERZŐI

Bellér Judit tu d o m á n y o s se g é d m u n k a tá rs, M TA T á rsa d a lo m tu d o m á n y i F ő o sz tály Homoki Nagy Mária tu d o m á n y o s se g é d m u n k a társ, JA T E J o g tö rté n e ti ta n sz é k Horváth Attila k ö n y v tá ro s, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n szé k Kajtár István a d ju n k tu s , P JP T E J o g tö rté n e ti ta n s z é k Kiima Gyula filo zó fu s, M TA F ilo zó fia i In té z e t Kovács Kálmán eg y ete m i ta n á r, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n sz é k Mezey Barna eg y ete m i a d ju n k tu s, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n s z é k Nagyné Szegvári Katalin eg y etem i ta n á r, E L T E E g y etem es állam - és jo g tö rté n e ti ta n ­ szék

Pandula Attila eg y ete m i tan árseg é d , E L T E T ö rté n e le m S e g é d tu d o m á n y i ta n sz ék Pomogyi László tu d o m á n y o s se g é d m u n k a tá rs, M TA T á rsa d a lo m tu d o m á n y i F ő o sz tály Pritz László fő m u n k a tá rs, M TA T ársa d a lo m tu d o m á n y i F ő o sz tá ly Rácz Lajos tu d o m á n y o s m u n k a tá rs, M TA Á llam - és jo g tu d o m á n y i In té z e t Révész T. Mihály eg y etem i d o c e n s, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n sz é k Szabó Mária tu d o m á n y o s se g é d m u n k a tá rs, M TA T á rsa d a lo m tu d o m á n y i F ő o sz tá ly Varga Csaba fő m u n k a tá rs, M TA Á llam - és jo g tu d o m á n y i In té z e t

DIE MITARBEITER DER 2. NUMMER Judit Bellér: w issen sch aftlic h e H ilfsm ita rb e ite rin , E ö tv ö s L o rá n d U n iv e rsitä t, Ju ris­ tisc h e F a k u ltä t, L e h rstu h l fü r U ngarische S taats- u n d R e ch tsg esch ich te

Mária Homoki Nagy: A ssiste n t, J ó z s e f A ttila U n iv e rsitä t, L eh rstu h l fü r U ngarische S taats- u n d R ec h tsg e sc h ic h te

Attila Horváth: B ib lio th ek a r, E ö tv ö s L o rá n d U n iv e rsitä t, Ju ristisc h e F a k u ltä t, L e h r­ stu h l fü r U ngarische Staats- u n d R e c h tsg esch ich te

István Kajtár: A d ju n k t, Ja n u s P a n n o n iu s U n iv e rsitä t, Ju ristisch e F a k u ltä t, L eh rstu h l fü r U ngarische S taats- u n d R ec h tsg esch ich te

Gyula Klima: A sp ira n t, U ngarische A k ad em ie d e r W issen sch aften , In s titu t fü r P h ilo ­ sophie

Kálmán Kovács: P ro fesso r, E ö tv ö s L o rá n d U n iv e rsität Ju ristisc h e F a k u ltä t, L eh rstu h l fü r U ngarische Staats- u n d R ec h tsg e sc h ich te

Barna Mezey: A d ju n k t, E ö tv ö s L o rá n d U n iv e rsitä t, Ju ristisc h e F a k u ltä t, L eh rstu h l fü r U ngarische S taats- u n d R e c h tsg esch ich te

Katalin Nagyné Szegvári: P ro fesso r, E ö tv ö s L o rá n d U n iv ersitä t, Ju ristisc h e F a k u ltä t, L e h rstu h l fü r U niversale S taats- u n d R ech tsg e sc h ich te 148

Attila Pandulæ A ssisten t, E ö tv ö s L o rá n d U n iv ersität, P h ilo so p h isc h e F a k u ltä t, L eh r­ stu h l fü r die H ilfsw issen sch aften d e r G esch ich te

László Pomogyv w issen sch aftlic h er H ilfsm ita rb e ite r, E ö tv ö s L o rá n d U n iv ersität, J u ­ ristische F a k u ltä t, L e h rstu h l fü r U ngarische Staats- u n d re c h tsg esch ich te

Pál Pritz: ste llv e rtre te n d e r H a u p ta b te ilu n g sle ite r, U ngarische A k ad em ie d e r W issen­ sc h a fte n , H au p ta b te ilu n g fü r S o zialw issen sch aften

Lajos Rácz: w issen sch aftlic h e r F o rsc h e r, U ngarische A k ad em ie d e r W issen sch aften , Ins­ titu t fü r S taats- u n d R ech tw isse n sch a ft

Mihály T. Révész: D o z e n t, E ö tv ö s L o rán d U n iv e rsitä t, Ju ristish e F a k u ltä t, L eh rstu h l fü r U ngarische Staats- u n d R ec h tsg e sc h ic h te

Mária Szabó: w issen sch aftlic h e r F o rsc h e r (w issen sch aftlich e F o rs c h e rin ) P o p u lärw is­ sen sch aftlich e G esellschaft

Csaba Varga: w issen sch aftlic h er M itarb e ite r, U ngarische A k ad em ie d e r W issenschaften, In s titu t fü r S taats- u n d R ech tsw issen sch aft

CONTRIBUTORS Judit Bellér, research -w o rk er, o f th e H u n g arian A cad em y o f S ciences Mária Homoki Nagy, p ro fe sso r’s assista n t, „ A ttila J ó z s e f ’ U n iv ersity o f Sciences, De­ p a rtm e n t o f S tate a n d Legal H isto ry

Attila Horváth, research -w o rk er, „ E ö tv ö s L ó rá n d ” U n iv ersity o f Sciences, D e p a rt­ m e n t o f H u n g arian S ta te a n d Legal H isto ry

István Kajtár, assistan t le c tu re r, „ J a n u s P a n n o n iu s” U n iv ersity o f Sciences, D e p a rt­ m e n t o f S ta te an d Legal H isto ry

Gyula Klima, research -w o rk er, In s titu te o f P h ilo so p h y o f th e H u n g arian A cad em y o f Sciences

Kálmán Kovács, u n iv ersity p ro fe sso r, „ E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f S ciences, D e­ p a rtm e n t o f H u n g arian S ta te a n d Legal H isto ry

Barna Mezey, assistant le c tu re r, „ E ö tv ö s L o rá n d ” U n iv ersity o f S ciences, D e p a rtm e n t o f H ungarian S tate an d Legal H isto ry

Katalin Szegvári, Mrs. Nagy, u n iv ersity p ro fe sso r, „ E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f Sciences, D e p a rtm e n t o f U niversal S ta te an d Legal H isto ry

Attila Pandula, p ro fe sso r’s a ssistan t, „ E ö tv ö s L o rá n d ” U n iv ersity o f Sciences, D e­ p a rtm e n t o f A uxiliary S ciences o f H isto ry

László Pomogyi, research -w o rk er, o f th e H un g arian A cad em y o f Sciences Pál Pritz, associate p ro fesso r, „ E ö tv ö s L ó rá n d ” U n iv ersity o f S ciences Lajos Rácz, research -w o rk er, o f th e H u n g arian A cad em y o f Sciences Mihály T. Révész, associate p ro fesso r, „ E ö tv ö s L o rá n d ” U n iv ersity o f Sciences, De­ p a rtm e n t o f H u n g arian S tate an d Legal H isto ry

Mária Szabó, research w o rk e r, S cien tific E d u c a tio n a l S ociety Csaba Varga, sen io r m e m b e r, o f th e H ungarian A cad em y o f Sciences 149

PARICIPANTS DU NUMÉRO 2 Judit Bellér, c o lla b o ra tric e a d jo in te . C h aire de l’h is to ire d ’É ta t e t de d ro it de la F a­ c u lté de Sciences P o litiq u e s e t Ju rid iq u e s ( F S P J ) d e l ’E L T E

Mária Homoki Nagy, assista n te , C h aire de l’H ist. d ’É ta t et de d ro it, de F S P J de JA T E Attila Horváth, b ib lio th é c a ire , F S P J d ’E L T E , C haire de l ’h ist. d ’É ta t e t de d ro it István Kajtár, a d jo in t F S P J de JP T E , C h aire de l ’h is t. d ’É ta t e t d e d ro it. Gyula Klima, b o u rsie r de rech erch es, In s titu t de P h ilo so p h ie de l’A cadém ie des S cien­ ces H ongroise (A S H )

Kálmán Kovács, p ro fesse u r en re tra ite , F S P J de l ’E L T E , C h aire de l ’h ist. d ’É ta t e t de d ro it.

Bama Mezey, a d jo in t, F S P J d ’E L T E , C haire de l ’h isto ire d ’É ta t e t de d ro it. Katalin Nagyné Szegvári, p ro fe sse u r, F S P J de l’E L T E , Ch. de l ’h ist. d ’É ta t et de d ro it Attila Pandula, assista n t, F ac u lté des L e ttre s de l ’E L T E , C haire des Sciences au x iliaires de l’h isto ire

László Pomogyi, c o lla b o ra te u r sc ie n tifiq u e a d jo in t, F S P J de l’E L T E , C h. de l ’h ist. d ’É ta t e t de d ro it.

Pál Pritz, c h e f de d iv isio n -ad jo in t, A SH , D ivision d e S ociologie Lajos Rácz, c h e rc h e u r scie n tifiq u e , In s titu t d es Sciences P o litiq u e s et Ju rid iq u e s de l ’ASH.

Mihály T. Révész, charge de co u rs, F S P J d ’E L T E , C haire de l ’h is to ire d ’É ta t e t de d ro it.

Mária Szabó, c h e rc h e u r s c ie n tifiq u e , A sso cia tio n de la P ro p ag a tio n de C onnaissances. Csaba Varga, c o lla b o ra te u r sc ie n tifiq u e , In s titu t des S ciences P o litiq u e s e t Ju rid iq u e s d e l’A SH.

150

ÁZ ELTE MAGYAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI PUBLIKATIONEN DES LEHRSTUHLS FÜR UNGARISCHE RECHTSGESICHTE AN DER ELTE-UNIVERSITÄT

JO G T Ö R T É N E T I SZ EM LE R E C H T S G E S C H IC H T L IC H E R U N D S C H A U S zerk eszti: R évész T . M ihály

JO G T Ö R T É N E T I É R T E K E Z É S E K R E C H T S G E S C H IC H T L IC H E A B H A N D L U N G E N S zerk eszti: K ovács K álm án

Á LLA M - É S JO G T Ö R T É N E T I B IB L IO G R Á F IÁ K STA A TS- U N D R E C H T S G E S C H IC H T L IC H E B IB L IO G R A P H IE N S zerk eszti: M ezey B arna

E G Y É B K IA D V Á N Y O K A N D E R E P U B L IK A T IO N E N D E S L E H R S T U H L S

A k ia d v á n y o k m eg v ásáro lh ató k E ötvös L o rán d T u d o m á n y e g y e te m M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n sz é k é n (B p. V. E g y etem té r 1 - 3 , to v á b b á p o stá n u tá n v é tte l. (P o stacím : B u d a p e st, E g y etem té r 1 - 3 , 1 3 6 4 )

1. H ó h é rp a llo s v aslem ezb ő l k é sz ü lt u tá n z a ta , a ius gladii jelv én y e a X V III. század b ó l 2. H ó h érp allo s a X V I. század k ö zep é rő l 3. H ó h érp allo s a X V III. század b ó l

5. Hóhérpallos markolata (a 2 . képen látható darab részlete)

6 . K iv ég ző k erék á b rája h ó h é rp a llo s p en g éjéb en (a 3 . k é p en lá th a tó d a ra b ré sz le te ) 7. A k a sz tó fa á b rá ja h ó h é rp a llo s p en g éjéb en (a 3 . k é p en lá th a tó d a ra b ré sz le te )

1. A zon P a lo tá k n a k fekvések, m elly e k b en 1 7 9 0 és 1791 d ik észt. B udán és P o so n y b a n O rszág-gyűlés ta r ta to tt 2. Az o rszág ren d ei h á z á n a k alakja P o so n y b a n

A«

oi t x á g r c a r i e i bálának

«lakja

Peionb**

4. A fő re n d e k ta n á c sk o z á si te rm e a k eresk e d e lm i te s tü le t h á z á b a n

4 ■•«■■dl

> r..r. H jrk «IrM W sl fc íljr.

5. A n em z e ti m u ze u m , a fő re n d e k ülésezési h ely e 6. A pesti új k é p v iselő h áz h o m lo k z a ta

A |M**tl «J k ^ f« U # lé h á i b M iW k u l« .

Mn.vMp utfn H a.kr

7. Az új o rszág h áz ü lésterm e P esten

A j * r 4 4 |j r | » r u á t f f J f l l l « m t *

K ó ló im

árott.

,Krc>
u tá n

rnji. ll« » k e .)

8. Az erd é ly i országgyűlés m e g n y itása K o lo z sv á ro tt

9. A z országgyűlés m e g n y itása ő Felsége által a b u d a i v á rp a lo táb a n 1865. decz. 14-kén

A W c|i*i«rtA báx « 5

»5

l»i/t»Mwi«aiu»lk

n e * li« a / m U g > a ie % lr r i« r fc n i. -

(« /* * « * » J . r«. «• >

10. A k épviselő h áz 67-es b iz o ttsá g á n a k ülése az ak a d é m ia g y ű lésterm éb en

B á th o ri Istv án egész alak o s k é p m á sa J o b s t A n n a ré z k a rc a 1576. M agyar N e m z e ti M ú zeu m T ö rté n e lm i K é p c sarn o k

55,-