BUZINKAY GÉZA W alesi herceg B udapesten
Néhány idős ember még emlékszik arra, amikor egy walesi herceg Budapesten járt. A rövid ideig VIII. Edward néven uralkodott, majd lemondott herceg volt ő, aki az angol királyi család tradíció ival és szigorú előírásaival szembe mert szállni, és a trón helyett inkább Mrs. Símpsont, az elvált amerikai nőt választotta feleségéül. Együtt jártak Budapesten is az 1930-as évek közepén, ami a valóságos, de romantikus történetet még népsze rűbbé tette a magyar közvélemény, az újságolva sók előtt. Járt azonban Magyarországon egy korábbi walesi herceg, többször is. Egész legendaköre fonnálódott ki, nem kevéssé a magyar regényirodalom nagyhatású alakjának, Krúdy Gyulának köszönhetően. 1925-ben jelent meg Krúdy Velszi herceg című regénye,123 amely a 19. század végi Budapesten játszódik, s főszereplői az egykori „budapesti kaméliás hölgy” és az életét megha tározó két férfi: a „velszi herceg” és a szegény, bohém költő. A szépirodalmat kedvelők körében jól ismert regény fiktív történetet mond el, való ságosan létezett szereplőkkel és helyszínekkel. A „velszi herceg” lényegileg csak azt a szerepet játssza benne, „hogy hasonlítani lehessen rá"} Az a valóságos „ Walesi herceg, aki divatdiktátorként lépett fe l Európában, s így Budapesten is, ahol személyes jelenlétével, közérdeklődést borzoló mulatozásaival különös népszerűségre is szert tesz: csupa Walesi herceggel népesítette be a fővá rosi utcákat."3 Különleges helyzet: egy legendává vált alak - akiről képzeletbeli történeteket mesél nek, és azok alig néhány elemükben felelnek meg a valóságos eseményeknek - mégsem mesebeli te remtmény, mert a kitalált események összhangban állnak a valóságos egyéniséggel vagy legalábbis
mindazzal, amit róla képzeltek azok, akik őt sze mélyesen megismerték. Albert Edwardról van szó, Viktória királynő fiáról és utódjáról, aki VII. Edward néven 1901 és 1910 között Nagy-Britannia uralkodója volt, s akit Anglián kívül sokfelé Európában is páratlanul közkedveltté, népszerűvé tett megnyerő és köz vetlen egyénisége. Hivatalos életrajzírója, Sidney Lee4 szerint „egyfajta demokratikus és kozmopo lita légkör jellemezte társasági körét”. Egy ilyen egyéniség egyáltalán nem illett bele a királyokról alkotott magyar elképzelésekbe - nem állt viszont távol a Ferenc József fiáról, Rudolf trónörökösről alkotott, erősen megosztott képtől. Rudolfra so kan a „magyar királyfi”-ként tekintettek - nevét is hangsúlyozottan magyarul használták: Rezső - , s miután bölcseleti doktori címet szerzett, több könyvet írt, egy nagy könyvsorozatot indított meg az Osztrák-Magyar Monarchia sokoldalú bemutatására, s szinte újságírói rendszerességgel publikált a bécsi liberális sajtóban - a Habsburgok között ritka értelmiségi jelenségnek tartották, és sokat vártak tőle. Persze ez nem volt kizárólagos: a függetlenségi ellenzéknek éppen ellenkező vé leménye volt róla, és különösen ők hánytorgatták fel kicsapongásgyanús életvitelét és depressziós lelkialkatát. Hogy Edward és Rudolf barátok lettek volna, az feltehetően túlzás - már csak a 17 év korkülönbség miatt is -, de valószínűleg rokonszenveztek egymással, és életfelfogásuk is sok tekintetben hasonló volt. Edward úgy tekint hetett Rudolfra, mint aki idővel megfelelő királyi partnere lehet. VII. Edward 1873 és 1891 között, még walesi hercegként ötször járt Magyarországon, mind annyiszor inkognitóban. Gyakori utazásai idején
1 A regényt 5920-ban írta; első kiadása (Krúdy Gyula munkái X. köt, Bp., 1925.) óta még kétszer megjelent, legutóbb 1968ban (Bukfenc, Velszi herceg, Primadonna. Bp., 1968.) 2 Fábri Anna: Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula műveiben. Bp., 1978. 217. 3 Uo. 4 Lee, Sidney: Edward VII. (1841-1910). In: Dictionary o f National Biography. Suppl. 1901-1910. Ed. by Lee, Sidney. Vol. 1.(1920) 562-563.
374
Buzinkay Géza
ez általános szokása volt Edwardnak: már NagyBritannia királya volt, de nyári marienbadi „kúráin” „Duke of Lancaster” néven szerepelt.5 Budapesti látogatásai során sem volt egyértelmű, hogy kinek szólt az inkognitó: nagy kísérettel érkezett, s a magyar hírlapok igyekeztek minél részletesebben tudósítani programjairól. A látogatásokról irodalmi köztudatunkban máig élő kép teljes egészében Krúdy Gyula müveire nyúlik vissza. Az ideérkezése kapcsán nyilatkozó politikusok és főleg a magyar sajtó annak tulajdonította Edward többszöri látogatását, hogy „megszerette” a magyarokat, és beleérezték „anglomániájuk” viszonzását. Magyarországon Edward valóban odaadó angolbarátsággal talál kozhatott, de a legendák és irodalmi feldolgozása ik inkább az éjszakai szórakozási lehetőségeknek és a Krúdy által többször szerepeltetett néhány hölgy többszöri meglátogatásának tulajdonították visszatérő útjait. Egyikük Pilisy Róza volt, akit állítólag a walesi herceg nevezett el „Pest rózsájának”. Róza árva gyerekként került a pesti Belváros egyik, Szervita téri virágüzletébe, ahol - a kor divatjának megfelelően - az összes előkelő hazai és külföldi úr a gomblyukába illő virágot vásárolta. Eredeti nevén Schumayer Róza, aki szülőhelye után ne vezte önmagát Pilisinek (nevét olykor a nemesi név benyomását keltő y-nal írva), hamarosan ki vett egy lakást a közeli Újvilág (mai Semmelweis) utcában, szemben az Arany Sas szállóval, amely a vidéki földbirtokosok kedvelt szállója volt, s híres jó konyhájáról és arról, hogy éttermében a legjobb cigányprímások játszottak.6 A lakást az Arany Sas tulajdonosnője fizette, akinek gondja volt arra is, hogy Rózát nyelvekre és az úri tár saságban való viselkedésre megtaníttassa. Egy idő után minden valamirevaló arisztokratát és Budapestre látogató előkelő külföldit vendégül lá tott, sőt ezek olykor külföldre is magukkal vitték.
.Jlóza néhány esztendő alatt nagyvilági dáma lett.,,” - folytatta Krúdy Gyula.7Aztán Róza meg gazdagodott, az elegáns Magyar utcában megvett egy, a Károlyi kertre néző erkélyes házat, amelyet „részvénytársasági alapon” működtetett: vendége inek figyelmébe ajánlotta, hogy részvényjegyzési joguk van. A ház berendezését a korabeli főváros leghíresebb műbútorasztalosa, az új Országház berendezését is készítő Thék Endre végezte. ,ylz inkognitójukat Pesten élvező királyok a melléjük beosztott »Nachtmeisterek« révén a legrövidebb bejelentéssel léphettek be a házba” - írja Krúdy. Esterházy, „aki gárdatiszt korában sokszor telje sített szolgálatot uralkodó személyiségek mellett”, vezette el ide a walesi herceget, a perzsa sahot és Krúdy felsorolása szerint a Budapestre ellátogató összes uralkodót.8 Pilisi (Schumayer) Róza valóban élt, és „érde kes asszony” volt, „akit jó l ismernek a budapesti viveur-világban P9 Sok költő, író - köztük Krúdy Gyula - tartozott törzsvendégei közé, s maga is írt életrajzi ihletésű elbeszéléseket, „Klarisz” és „Gentry asszony” álneveken pedig újságok mun katársa is lett.101De mindabból, amit Krúdy költött róla, igen kevés az igazság: Róza az 1880-as évek elején „divatárusnő” volt az Újvilág utcában, és 1888-ban „magánzó” ugyan, de nem a belvárosi Magyar utcában (ahol ekkor részvénytársasági tu lajdon egyáltalán nem volt), hanem a józsefvárosi Bodzafa (a későbbi Rökk Szilárd) utcában. Az 1890-es évek elején már nem szerepelt a fővárosi címjegyzékben.1' Persze ezek a tények nem zárják ki, hogy Edward hercegnek lettek volna pesti „kalandjai”, az azonban biztos, hogy nem olyanformán, aho gyan Krúdy leírta. Megismerhette „Pest rózsáját” és másokat is, de nem mehetett el a Király utcai Kék Macskába, Pest legrosszabb hírű, verekedős kocsmájába, sem a Somossy Orfeumba, amely viszont csak később nyílt meg. Sir Sidney Lee
5 Steed, Henry Wickhanr. Through Thirty Years 1892-1922. A Personal Narrative, 1. köt. London - N ew York, 1924.215. 6 Gundel Imre-Harmath Judit-. A vendéglátás emlékei. Bp., 1979. 81-83. 7 Krúdy Gyula: „Pest rózsája”. Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete halála. In: Régi pesti históriák. Színes írások. Bp., 1967. 581. (Az írás eredeti megjelenése: A Reggel, 1931. július 20.) 8 Uo. 582. 9 Budapesti Hírlap, 1894. 72. sz., idézi Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. köt. Bp,, 1905. 1161. 10 Ld. részletesebben: Szinnyei J.: Magyar írók. i. m. 1161-1162. 11 Vö. a Budapesti czím - és lakjegyzék 1882., 1885-1886., 1888., és 1891-1892. évi köteteit.
Walesi herceg Budapesten
szerint külföldön terjedtek ugyan hírek Edward „divatos frivol” életviteléről, a rangján aluli társaság kedveléséről, de ezek rosszindulatú, túl zó pletykák voltak.12 Inkább abból eredhettek, hogy a walesi herceg mint jelenség - valamint a társasági programokon és táncestélyeken látható hallatlan „munkabírása” - felkeltette a kortársak érdeklődését, ,,/l walesi herczeg tiszteletére rende zett estélyek és mulatságok egymást érik - írta az Országos Kiállítás idején a kormánypárt lapja és a herczeg mindeniken nem csak részt vesz, de egyike a legkitartóhbabwk, ámbár naponta nem alszik többet 6-7 óránál.”13 Az 1878-ban távoli vidéken született és csak 1896-ban Budapestre költözött Krúdynak Edward herceg látogatásairól közvetlen élménye nem lehetett, egykorú híre is aligha. Regényeiben és kisebb írásaiban a fővárosban keringő pletykák képét örökíthette meg a walesi hercegről,14 és maga is teremtett néhány legendát, feltehetőleg a nagyzoló történeteket sűrűn mesélő Pilisi Róza segítségével.15Sőt felvázolt egy másik kapcsolatot is Primadonna című regényében, amely szerint a kor operett-csillagával, Pálmai Ilkával is közeli kapcsolatot ápolt volna Edward évekkel később Londonban - amit még a primadonna memoárjai sem támasztanak alá. A jeles irodalmi megörökítés, a kialakult mon dakörök ellenére - vagy talán éppen azért - nehéz megtalálni Edward herceg magyarországi látoga tásainak pontos idejét és helyszíneit. Nyilván ezek a bizonytalanságok is hozzájárultak a legendák kivirágzásához és továbbéléséhez.16 Az 1860-as években kezdődött a walesi herceg személyes kapcsolata a magyarokkal. 1867-ben a
375
Edward, amint cigányzenére mulat. A karikatúra eredeti aláírása: Edvárd herczeg muzsikáltatja magát a walesi bárdokkal. Jankó János rajza (Borsszem Jankó, 1888).
londoni Cosmopolitan Clubban megismerkedett a magyar Kelet-kutatóval, Vámbéry Árminnal, akivel ettől kezdve közeli kapcsolatban maradt.17 Később találkozott az akkor az orosz udvarban működő Zichy Mihály festőművésszel, és meg hívta balmorali kastélyába. Zichy kétszer is járt ott (1871, 1874), képeket festett a kastély számára, és közben hazatérve, újságcikkekben számolt be él ményeiről, közös vadászataikról. A cikkeket Olga lánya fordította le a herceg számára, amiért ez első budapesti látogatása alkalmával hálából „értékes melltűt” hozott neki ajándékba.18
12 „From early years o f his married life reports spread abroad Ihat he was a centre o f fashionable frivolity, favouring company o f low ránk, and involving him selfin heavy debl. There was gross exaggeration in the rumours.” Lee, 5. :Edward VII. i. m. 567. 13 Nemzet, IV.évf. 277.sz., 1885. október 9. reggeli kiadás 2. 14 Az idézetteken kívül m ég vö. Krúdy Gyula : Régi pesti történetek. A z igazi szívhódító, aki utoljára Pesten járt. Pesti Napló, 1933. január 15. 35. 15 Vö. Pilisy Róza levelét Krúdy Gyulához. In: Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. Bp., 1975. 10-11. 16 A történeti kronológiák nem emlékeznek meg róluk, a Révai nagy lexikona 1911-ben megjelent kötete szerint csupán három alkalommal járt Budapesten (ebből két évszám téves) (III. köt. 160.), és Id. még Siklóssy László többrészes tanulmányát Edward magyarországi látogatásairól (King Edward VII. and Hungary. The Hungárián Quaríerly, 1938. Vol. IV. No. 2. 2 5 5 -2 6 7 ,T No. 4. 730-743.; 1939. Vol. V. No. 1. 61-77., No. 3. 517-525.), amely az egykorú magyar sajtótudósítások mellett főként Sidney Lee kétkötetes biográfiája (King Edward VII. 2 vols. London, 1925-1927.) alapján készült - ez is a megtörténtnél eggyel kevesebb, négy látogatásáról tud. 17 Lee, S.:Edward VII. i. m. 563. 18 Vasárnapi Újság, XX. évf. 19. sz. 1873. május 11. 230,
376
Buzinkay Géza
Első budapesti látogatására az alkalmat az 1873-ban megnyílt bécsi világkiállítás nyújtot ta. Edward, mint a világkiállítás brit szekcióját szervező Royal Commission elnöke, Bécsből - több más államfőhöz és nemzetközi közéleti ki tűnőséghez hasonlóan - életében először átrándult Budapestre. Már Bécsben meglátogatta testvéré vel együtt a kiállítás magyar osztályát. Főleg a dubniki (vörösvágási) bánya opál ékszereit néz ték meg, majd a walesi herceg a kulacsok iránt érdeklődött, amelyeket egy brassói kiállítónál fedeztek fel. Nem ismerte rendeltetésüket; amikor elmondták neki, hat darabot vásárolt, csupa olyat, amelyeken jelmondatok voltak.19 A két herceg, Edward és Arthur 1873. május 11-én, vasárnap este 9 órakor érkezett Pestre az Ariadne gőzhajóval. Kíséretükhöz tartozott a kor talán leghíresebb angol újságírója, William Howard Russell, a The Times tudósítója, aki Ferenc József 1867-es megkoronázása után im már másodszor jött Pestre. A kikötőhöz közel fekvő Flungária Szállóhoz - ahol az eredeti tervek szerint kétnapos, de időközben meghosszabbított látogatásukra rendelték a szállást - csak nagy kerülővel tudtak eljutni, mert hatalmas tömeg vá rakozott rájuk. A Vasárnapi Újság húszezer embert emlegetett.20 Szembeötlő, hogy a walesi herceg öltözetéről az egész látogatás során egyetlen újság sem tett említést, bár hírből tudtak arról, hogy „divatdik tátor”, és a fonnalitásokat mellőzve, egyénien öltözik. Későbbi látogatásai alkalmával is csak alkalmilag említették meg, hogy „egyszerű pol gári öltözetben” jelent meg,21 vagy frakkot viselt, ami csakis azt jelentheti, hogy semmi említésre méltót sem fedeztek fel rajta. Inkább polgári megjelenése és mentalitása lehetett szokatlan egy trónörökösnél. Erről sokkal gyakrabban esett szó. ,A két herczeg minden tartózkodás nélkül jelent meg mindenütt, társalgóit mindenkivel s bizonyos polgáriassággal ráztak kezet”- írta az Ellenőr 19 20 21 22 23
című hírlap.22 Felfigyeltek szakállviseletükre is. „A mi gentlemanjeinkre ... meglepő lehet - ironi zált a fiatal liberálisok lapja, a Reform - , hogy míg ők angol előszeretetből pofaszakállakat és ki borotvált állakat hordanak, addig az angol trónö rökös testvérjével együtt nagy súlyt látszik fektetni mind a bajuszra, mind a körszakáiIra. Meglehet, ha magyar ember volna, lenyíratná.” 2324 Megérkezésüktől kezdve sűrűn követték egy mást az olykor a hivatalosság határát súroló ese mények és a szórakozások. A megérkezést követő reggel a kormány- és a városi küldöttség tisztelgé sét fogadta, aztán ő tett látogatást Habsburg József főhercegnél. Estebéd után Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját nézte meg a Nemzeti Színházban - őrá való tekintettel műsorváltozás ként került sor erre az előadásra a Bánk bán helyett (nyilván a királynégyilkosságot ítélte tapintatlan ságnak a színház vezetése) majd ismét a Casino következett. A régi Nemzeti Színház és a Nemzeti Casino között mindössze két háztömb állt, ilyen távolságokat Edward gyakran tett meg gyalog. ,A Hatvani [ma Kossuth Lajos] utczában nagy tömeg ember gyűlt össze, hogy Anglia jövendő uralkodóját láthassa. Nem lehet csodálni ez érde keltséget az angol trónörökös iránt, kinek ifjúsága némileg azonos V Henrik ifjúságával, s mely - is meretesek lévén szellemi fényes tulajdonai - csak népszerűségének növelésére szolgált - szólt a hír lapi beszámoló erről az estéről. - De máskülönben is, a mi politikai életünkben, sőt a társadalmi téren is oly nagy szerepet játszik az angol előszeretet, hogy az érdekeltség természetes oka könnyen meg fogható.” 24A szinte felsorolásszerűen megemlített hasonlatosság V. Henrikkel - Shakespeare színda rabja alapján - arra utal, hogy a walesi herceg „ki csapongó” életmódjáról kerengő hírek már ekkor eljutottak a magyar újságírókhoz is. Ez a párhuzam még a későbbiekben is előkerült néhányszor, de sohasem negatívumként, inkább előnyös össze hasonlításként a feszes, szertartásos német herce-
Ellenőr, V. évf. 108. sz. 1873. május 10. 3. Vasárnapi Újság, X X . évf. 20. sz. 1873. május 18. 241-242. A Hon, 1881. május 13. reggeli kiadás, 2. Ellenőr, V. évf. 112. sz. 1873. május 15. 1. Reform, IV. évf. 132. sz. 1873. május 14. 2. —Az összefüggésekben téved a lap: az „angol előszeretetből** eredeztetett szakállforma Ferenc József viselete volt, s azt utánozták sokan Magyarországon, de még a bécsi fiákeresek is. 24 Reform, uo.
Walesi herceg Budapesten
377
A Nemzeti Casino ebédlője, 1900 körül, A falon a két tiszteletbeli lag képe: az előtérben Edward walesi herceg, hátrébb Rudolf trónörökös. Kiősz György’fényképe (BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteménye, Leltári száma: F. 65.2847.).
gekkel. „Egészen más fából van faragva, mint a ki rályfiak szoktak - irta Mikszáth Kálmán s igazán eleven megtestesülése a Falstaff vitéz kötmyüvérü Henrik herczegének, ki czimbora, bátor kalandor, egy szóval a kiforr, s nem királyi herczeg, hanem fiatal ember az ilyenből lesz aztán, mikor királylyá válik,férfi'”15 A hercegek éjfélkor a Duna-partí Hungária Szálló táncestélyére mentek át, amelyet a fiatal arisztokraták rendeztek tiszteletükre. „Vacsora után nagy hirtelen félre rakták az asztalokat, a czigány rá húzta a jó talp alá valót, afiatalság tánczra perdült s a vidám mágnás kisasszonyok mégArthur herczeget is megforgatták m a g y a ro sa n *2627 A kora hajnali lefekvés ellenére a másna pi program sem volt lazább: a Tudományos Akadémián gr, Lónyay Menyhért elnök veze tésével a magyar tudományos és irodalmi élet kiemelkedő alakjaival ismerkedett meg a walesi
herceg. Arany Jánostól a Walesi bárdok című bal ladájának keletkezéséről érdeklődött, Hunfalvy Pált, Pulszky Ferencet és Vámbéry Ármint pedig mint korábbi ismerőseit üdvözölte. „Széchenyi István arcképe előtt sokáig állott a herczeg, s igen kitűnő arcznak mondta.” Az Esterházy-képtárban a Nemzeti Múzeum igazgatója, a régész-történész-politikus Pulszky Ferenc vezette. „A herczeg azon csodálkozott, hogy Esterházy herczeg elad ta a képtárt s nem ajándékozta a nemzetnek. Az árt azonban, melyért megvétetett, kevesletief11 Ezeket a megjegyzéseit a lapok többsége közölte, külön értelmezés nélkül. Délután Edward herceg kiment a lóversenyre, s a szóbeszéd szerint egy 3000 forintos díjat is kitűzött, amelyért azonban már csak a következő alkalommal fognak futtatni. A Casinóban a késő délutáni ebéd idején néhány pohárköszöntőre is sor került, az estét pedig a tűzoltók díszfelvo-
35 M-th K-n [Mikszáth Kálmánj: A walesi herczeg. Függetlenség, 1881. május 14. 3. 26 Vasárnapi Újság, XX. évf. 20. sz. 1873. május 18. 241. 27 Vasárnapi Újság, uo.
378
Buzinkay Géza
i flistcs
iWAiísijiitzii; mai íilniifiaii! H ÚTTÍ11 J TÍWSÍMtáííi C M L K K K Ű L . S£SKmBmmaM*d*E(SE.-:msm
l
A walesi herceg ott-tartózkodását megörökítő egykorú emléktábla az Angol Királyné Szálló faláról (BTM Kiscelli Múzeum, Leltári szám nélkül).
nullása tette színessé. Ezt a walesi herceg külön kérte korábbi ismerősétől, gróf Széchenyi Bélától, akinek Ödön testvére szervezte meg a fővárosi tűzoltóságot. ,,A tűzoltók menete, amint lámpák kal, szövétnekekkel vonultak, igazán nagyszerű látvány volt.” - számolt be az estéről a Vasárnapi Újság.28 Éjjel 11 órakor a másik nagy hírű pesti szállodában, az Európában megkezdődött a táncmulatság, amely reggel 5 óráig tartott. Másnap reggel 10 órakor utaztak el Bécsbe - és még a búcsúzásnál is Berkes Lajos bandája zenélt. „Szép emléket vittek magukkal a herczegek, a mint mondták, de szép emléket is hagytak maguk után; egyszerű, természetes fesztelen modorukkal egészen meghódították a főváros közönségét.” A walesi herceg azt mondta, hogy a következő év őszén visszajön rókavadászatra.29 Következő látogatásáig azonban nyolc év telt el. A következő évtizedben tett látogatásai hoszszabbak voltak, és nemcsak Budapestre korláto zódtak. Ám a fővárosi programok sűrűsége és jellege hasonló maradt, mint amilyen 1873-ban volt. A magyar sajtóélet gyors átalakulása miatt ezekről a látogatásokról több adatot ismerhetünk - de nem feltétlenül pontosabbakat. Az 1873-as látogatás idején még csak az Österreichische Correspondenz, a Pesfer Correspondenz és az 28 29 30 31
Országgyűlési Értesítő című, litografált hírforrá sok álltak a sajtó rendelkezésére, amelyek közül az osztrák inkább csak a külföldi eredetű híranyag továbbítását szolgálta. A következő évtizedre megváltozott a helyzet. 1881-ben megalakult a Magyar Távirati Iroda, amelytől előfizetéses for mában meg lehetett kapni a belföldi hírtáviratokat, és 1875-től működött már magánvállalkozásként a Budapestet• Cotrerspondenz című litografált lap, hamarosan magyar nyelvű változatban is.30 És feltűntek az egyes lapok saját tudósítói is, akik ugyanúgy, mint a távirati irodák munkatársai, gyorsírással rögzítették a beszédeket - és nyilván a neveket is. Az angol nevek különösen sokféle - olykor nem is azonosítható - formában jelentek meg a magyar lapokban, de a félrehallások vagy a sietség a magyar nevek esetében is sok össze visszaságot eredményezett. Mégis, a híranyag lényegesen több lett, a beszámolók pedig sokkal részletesebbek, mint korábban. Egy-egy fogadás, vacsora, estély vagy bál résztvevőinek teljes név sorát, a terítékek és fogások felsorolását, szállodai szobák, lakosztályok és báltermek berendezési darabjait ismertették a napilapok, s így az olvasók a walesi herceg társadalmi kapcsolatait is nyomon követhették. Edward magyarországi társaságát majdnem kizárólag a történelmi arisztokrácia jelentette. Állandó, közeli kapcsolatban állt gróf Széchenyi István Béla fiával, aki Edward 1881-es látogatása előtt nem sokkal tért vissza néhány éves ázsiai (többek között indiai) tudományos expedíciójáról, ami nyilván még erősítette is a walesi herceg irán ta táplált érdeklődését. A másik állandó budapesti társa gróf Károlyi „Pista” volt, a Nemzeti Casino népszerű elnöke. Gróf Festetics Tasziló úgy kerülhetett a társaságába, hogy 1880-ban vette feleségül Lady Mary Ilamiltont, Edward barátjá nak testvérét (aki a következő évben vele együtt jött Budapestre).31 Hozzájuk társult később, az 1888-as látogatás idején herceg Esterházy Lajos huszárezredes. Valószínűleg Edward külpolitikai érdeklődése és a diplomáciai etikett hozhatta ösz-
Vasárnapi Újság, XX. évf. 20. sz. 1873. május 18. 242. Uo. Pirityi Sándor. A nemzeti hírügynökség története, 1880-1996. Bp., 1996. 32—43. A családi kapcsolatokra vonatkozólag vö.: Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. IV. köt. Bp., 1911. 118, (IV. tábla); Gudenus János József: A magyarországi főnemesség X X. századi genealógiája. I. köt. Bp., 1998. 275., 398.
Walesi herceg Budapesten
sze a nála jóval idősebb gróf Andrássy Gyulával, de találkozásaik, beszélgetéseik száma szintén közelivé vált kapcsolatra mutat, közelebbire, mint például az éppen hivatalban lévő miniszterelnök kel, Tisza Kálmánnal, A mindig mosolygó és mindenkihez figyel mesen odaforduló Edwardnak kialakulhatott a véleménye a magyar arisztokrácia nagy részéről, amire áttételesen következtethetünk egy meg jegyzéséből, amelyet „bon mot”-ként közölt a sajtó. Amikor Jálics Ferenc bomagykereskedő Király utcai hatalmas pincéjén végigkísérték - a Városházán kívül ez volt a másik olyan helyszín, ahol jelentős számú polgár is jelen volt „végül felfedezte, hogy az a pincze épen egy katasztralis holdat foglal el: »No lám, ez a tisztelt gentleman milyen szépen meg tud élni egy h o l d kát. föld ről: önök meg, uraim, negyven-ötvenezer holdjö vedelmével, panaszkodnak, hogy nem lehet kijön ni” - mondta.32A demokratikus felfogás hiányát a fényűzéssel együtt fontos jelzésnek tekinthette. A nyolcvanas években háromszor látogatott el Magyarországra, és minden alkalommal tar tózkodott Budapesten is. 1881. május 12-16-ig a pesti Európa szállóban lakott, 1885. szeptember 28-tól október 4-ig gr. Festetics Tasziló vendége volt Somogy megyében, berzencei vadászaton, rövid látogatáson keszthelyi kastélyában, majd Pestre érkezve, október 12-ig a Monarchia angliai nagykövete, gr. Károlyi Alajos Ötpacsirta utcai palotájában vendégeskedett, a Nemzeti Lovarda szomszédságában (ma Pollack Mihály tér 3.). 1888-ban tartózkodott leghosszabb ideig Magyarországon, és a legkevesebbet Budapesten. Miután Ferenc József a 12. közös huszárezredet - a régi híres „Nádor-huszárokat” - Edwardnak adományozta, ő részt vett a magyar honvédség őszi hadgyakorlatán, és huszár ezredesi unifor misban meglátogatta Miskolcon állomásozó ez redét. A 12. huszárezred „Nádor-huszárok” néven lett Magyarországon közismert, mert 1848-ig a mindenkori nádor volt az ezred tulajdonosa.33 Megkedvelhette ezt az uniformist, mert példá-
379
A huszárezredesi uniformisban lovagló Edward walesi herceget üdvözlik Miskolcon (Vasárnapi Újság, 1888).
A medvevadász társaság Görgényben. Balról: gr. Károlyi István, Rudolftrónörökös, a következő álló alak hg. Esterházy Alajos, és kissé előrébb áll Edward walesi herceg. Klösz György felvételének részlete (Vasárnapi Újság, 1888).
ul 1893-ben, 11 Vilmos német császár londoni látogatása idején az operai díszelőadáson is ezt viselte.34 Ferenc Józseffel vadászott Gödöllőn, gróf Festetich Taszilóval Keszthelyen, Rudolf trónörökössel pedig az erdélyi Görgényben medvevadászaton vett részt. Sőt, közben négy napra még Bukarestbe és Sínaiába is átrándult, eleget téve az új román király és felesége, a kor híres színész-
32 Pesti Hírlap, 135. sz. 1881. május 17. Melléklet 9. 33 Barcy Zoltán-Somogyi Győző : A szabadságharc hadserege. Bp., 1986. 39. 58-59.; Barcy Zoltán-Somogyi Győző: Huszárok. Bp., 1987. 52-57. 34 Vasárnapi Újság, XXXVIII. évf. 30. sz. 1891. július 26. 484-485.
380
Buzinkay Géza
nője, Carmen Sylva meghívásának. Budapestre így már csak egy-egy napja - szinte csak átutazás - maradt. Október 12-én a Nyugati pályaudvar ki rályi várótermében búcsúzott el Budapesttől, ahol ekkor járt utoljára. Még néhány napot Bécsben töltött, és október 18-án az Orient Expresszel indult haza. Volt azonban még egy magyarországi kirándu lása, a korábbiaktól merőben különböző társaság ban, annyira elkülönülve, hogy a sajtó sem szer zett tudomást róla. 1891. október 6. és 18. között a Pozsony megyei Szentjánoson volt Moritz Hirsch báró vendége egy vadászaton. Hirsch báró - Rothschild báró után — korá nak második leggazdagabb embere volt. Óriási vagyonát a keleti, törökországi vasútépítkezések során és pénzügyi spekulációkkal szerezte, s zsidó jótékonysági célokra fordította világszerte. Rudolf trónörökös barátja (és bőkezű finanszíro zója) volt,35 s talán ezen a szálon került közelebbi kapcsolatba Edward herceggel is. Minden jel arra mutat, hogy látogatásai so rán Edward jól érezte magát Magyarországon és Budapesten, és valóban több érdeklődést és nagyobb szimpátiát mutatott, mint ami sajátos helyzetében pusztán illendő lett volna. A rokon karakter érzése, amire a magyar sajtó többször utalt, nem volt egyoldalú. herceg igen ro konszenves jelenség —írta egyszer a Pesti Hírlap - , arca ismerős magyar arcokra emlékeztet... az embert szinte kísérteibe hozza, hogy magyarul szóljon hozzá.”3637Ugyanezt fogalmazta meg a ma gyar publicisztika és regényírás akkoriban felfutó csillaga, Mikszáth Kálmán is: „Csodálatos, hogy a walesi herczegben mennyire megvan a magyar typus - írta -, s mindenütt kivillan az a titkos erő, mely ide vonzza s velünk mintegy amalgamizálja. Mert valóban semmi érdeke sem lehet idejönni, mint a rokonszenv. A legagyafúrtabb agy sem ta lálhat más indokot”31 Edward herceg gyakran tett olyan kijelentése ket, amelyek a vendéglátóknak szóló bókként is 35 36 37 38 39 40
érthetők, de néhány árnyaltabb megfogalmazása mellett még ezek is hiteles véleményeknek fogha tók fel. Még a hazai viszonyokkal és társadalom mal elégedetlen Vámbéry Ármin is arról számolt be, hogy azt mondta neki: „nincs Európában az az ország, melyben otthonosabbnak érezné ma gát, mint nálunk,”38 A Vasárnapi Újságnak pedig Edward egyik régi ismerőse mondta el szavait: „Tudja az ég, hogy miért vonzódom én annyira Magyarországhoz. Mindenkor örömmel jövök ide s csak nehéz szívvel tudok eltávozni. Nekem úgy tetszik, hogy a magyar nemzetben sok olyan szép tulajdonságot találok, melyek indiai utazásom alatt Radoputana lovagias népénél [a szikhek - B.G.] annyira elragadtak, csakhogy itt ezekhez a keleti jellemvonásokhoz még a nyugati művelt ségnek is több mint egy fényes mozzanata is járul, melyek az idegent annál inkább lebilincselik,”39 És úgy látszik, a rokonszenvet a megismer kedés gazdagodó folyamata még táplálta is. Az 1873-ban említett kulacsvásárlástól kezdve a „magyar zene”, a magyar nóta olyan mértékű megkedvelése, hogy szinte „udvari zenészeként” vitette előbb Berkes Lajost, majd Béla fiát és zenekarát mindenhova, ahol megfordult, és hívta ki angliai udvaraiba. Sőt kedvenc nótái is lettek. A Nemzeti Színház opera-előadásait, az Operaház és a Népszínház előadásait olykor naponta láto gatta, és természetesen ő is kifejezte hódolatát a magyar népszínmű legnagyobb csillagának, „a nemzet csalogányának”, Blaha Lujzának. 1881. május 13-án kifejezett kívánságára tűzték színre a Népszínházban Csepreghy Ferenc nagy sikerű népszínművét, a Piros bugyellárist Blaha Lujza főszereplésével. Bár Edward az első felvonás közepén érkezett meg, „az első felvonás végén Károlyi Pista g r ó f karján megjelent Blaháné a herczegpáholyához vezető folyosón, hol a herczeg személyesen nyújtott át neki egy igazán óriás bok rétát gyöngyvirágból és fehér rózsákból, széles sö tétvörös és lilaszínű szalaggal díszítve.”40 Pálmai Ilkáról, a Népszínház operettprimadonnájáról,
Salvendy, John T.: Rudolf. Egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Bp., 1988. 2 2 9 -2 3 0 . Pesti Hirlap, 1881. május 17. Melléklet 9.
M-íh K-n [Mikszáth Kálmán]: A walesi herczeg. í. m. 3. Vámbéry a velszi hercegnél. Budapesti Hírlap, 275. sz. 1885. október 7. 5. A walesi herczegről. Vasárnapi Újság, XXXV. évf. 42. sz. 1888. október 14. 684. Pesti Napló, 1881. május 14. reggeli kiadás, 2.
Walesi herceg Budapesten
akivel Krúdy Gyula szintén összehozta a walesi herceget, az egykorú sajtótudósítások Edward programjaival kapcsolatban nem tettek említést, mintha nem is találkoztak volna, sőt nem is sze repelt azokban a darabokban, amelyeket Edward megnézett a Népszínházban. Edward a magyar irodalmi élet iránt is ér deklődött, meglepődött az angol irodalom ma gyar fordításainak gazdagságán, és irodalmi témákról társalgóit Arany Jánossal, Csengery Antallal, Toldy Ferenccel, illetve Jókai Mórral és gr. Széchenyi Bélával.41 A magyarországi művészetek is vonzották: 1873-ban megnézte az Akadémia képtárát és az Esterházy-képtárat (Pulszky Ferenc vezetésével), 1881-ben gróf Zichy Jenő vezette körbe a Műcsarnok tavaszi tárlatán, ahol megvásárolta Liezen-Mayer Sándor Faust-kartonjainak „pompás, díszkiadású utánza tát”,42 1888-ban pedig - külön kérésére - Telepy Károly kalauzolta körbe a még csak készülő őszi tárlaton, s Edward mintegy másfél órát időzött ott. Benczúr Gyula Rudolfról készített portréja annyira felkeltette figyelmét, hogy bár csak két napig volt ekkor Budapesten, mégis beiktatott Benczúrnál egy hosszabb műterem-látogatást.43 Számos iparművészeti tárgyat vásárolt az 1885-ös Országos Kiállításon, nagy összegekért: heren di porcelánokat, kevesebb Zsolnay-porcelánt, a háziipari csarnokban szőnyegeket, Jungfer Gyula kovácsoltvas díszmunkáiból - gyertyatartókból, lámpákból - pedig többet is vásárolt, és megbízta egy vasrácsos kapu készítésével.44 Kastélyaiban is több magyar művészeti emlé ket tartott maga körül: a Balmoral Castle részére Zichy Mihály több képet is festett,45 Sandringham
41 42 43 44 45 46 47
381
templomában pedig húga márványportréjával díszített emléktábláját készíttette el a magyar származású Joseph Edgár Böhmmel.46 Soproni származású volt a Wiener Akademie professzora, Heinrich von Angeli, akivel azt az egész alakos, életnagyságú képét festtette meg, amelyet 1888ban a Nemzeti Casinónak ajándékozott,47 mint a Casino tiszteletbeli tagja.48 És otthoni környezeté be került az a három díszmagyar öltözet, „valódi ékkövekkel” (egy barna, egy sötétkék és egy vi lágossárga), amelyet 1881-ben készíttetett,49 vala mint a huszár ezredesi uniformis, amelyet olykor Londonban is hordott.50 Nemcsak a művészeti alkotások érdekel ték, a magyarországi civilizáció is vonzotta. Már 1873-ban végignézte a bécsi világkiállítás magyar osztályát, 1885-ben pedig egy héten ke resztül mindennap több órát töltött az Országos Kiállításon, tüzetesen megnézve az iparcsamokot, a kereskedelmi és néprajzi vonatkozású részeket, a lótenyésztők kiállításait. Végül még 1888-as, rövid budapesti tartózkodásába is beiktatta a Kereskedelmi Múzeum és a borkiállítás részletes megtekintését. Természetesen összes látogatása során a lókiállításokra vagy lóversenyekre is el ment, mivel legfőbb szenvedélyei közé tartoztak a kutyák és a lovak. Sőt vasárnap is elment lóver senyre, bár ezt Viktória királynő - a szigorú pro testáns morál őrzőjeként - ellenezte. A budapesti vendéglátók igyekeztek mentséget találni számá ra,51 s ugyanakkor titokban is tartani, ám egy-két hírlap mégis megírta.52 1881-ben egy pompás né gyes fogatot vásárolt gróf Zichy Bélától.53 Még a magyar nyelvvel is kezdett megismer kedni. Gyerekkorában több nyelvet is elsajátított,
Vasárnapi Újság, XX. évf. 20. sz. 1873. május 18. 241.; A Hon, 19. évf. 134. sz. 1881. május 16. esti kiadás, 1. Pesti Napló, 1881. május 15. reggeli kiadás 2. Pesti Hírlap, X. évf. 269. sz. 1888. szeptember 30. 8.; Vasárnapi Újság, XXXV. évf. 41. sz. 1888. október 7. 677. V-r:. A kiállítás vásárlói. Vasárnapi Újság, XXXII. évf. 42. sz. 1885. október 18. 677-678. Ezek képét is közli: SiklóssyL .:King Edward VII. i.m. The Hungárián Quarterly, 1938. i. h. 255-267., Melléklet. V. [Vámbéry Ármin?]: VII. Edvárd. Vasárnapi Újság, 48. é v f 1901.január 27. 4. sz. 58. Siklóssy L.:King Edward VII. i. m. The Hungárián Quarterly, 1939. i. h. 66-67., mellékletként másolatát is közli a kővetkező képaláírással: „It is o f interest to note that the picture remained in its piacé during the whole o f the Great War.” 48 A Nemzeti Casino tagjainak névsora 1885-ben. Bp., 1885, 1. 49 A Hon, 1881. május 14. esti kiadás, 1. 50 Vasárnapi Újság, XXXVIII. évf. 30. sz. 1891. július 26.484-^ 85. 51 Pesti Napló, 1881. május 15. reggeli kiadás, 2. 52 grófA.G. [Andrássy Géza?]: A walesi herczeg. Ország-Világ, 1885. október 10. 667. 53 A Hon, 1881. május 14. esti kiadás, 1. j
382
Buzinkay Géza
és magyarországi társaságban sohasem volt nyelvi nehézsége, mert felváltva tudott németül, franciául és angolul társalogni. Mégis többször megemlítet te, hogy szívesen megtanulna magyarul. Annak ellenére, hogy a magyar nyelv nehézsége vissza riasztotta, tósztjaíba beiktatott egy-egy magyar mondatot, és Vámbéry Ármin beszámolt arról, hogy 1885-ben „több magyar föliratot, melyet a kiállításban olvasott, megjegyzett magának s mint egy mutatványául az ő magyar nyelvismeretének, Vámbérynek elmondott.”54 Figyelemre méltó, hogy több mint másfél évtizeddel később, királyként, egy londoni fogadáson magyarul érdeklődött az egyik magyar diplomata hogy léte felől.35 Ám a walesi herceg mégsem csak magán ember volt, még csak nem is egy az utazgatni szerető arisztokraták közül - hanem trónörökös. Bármennyire is távol tartotta a közügyektől és a belpolitikától Viktória királynő, a diplomácia iránt érdeklődhetett, különösen barátja, Lord Salisbury külügyminiszterségei idején.56 A Brit Birodalom terjeszkedő, gyarmatosító politikájának egyik vezérképviselőjeként Lord Salisbury (többek között) 1885 és 1892 között is külügyminiszter volt. Nem biztos, hogy ezzel összefüggésbe hozható, de min denesetre tény, hogy a hangsúlyozott magánutazás és inkognitó ellenére az 1888-as látogatás már tele volt az uralkodói vagy trónörökösi hivatalos láto gatás elemeivel: egy huszárezred tulajdonjogának adományozása Ferenc József részéről, hadgya korlatokon való részvétel, csapatszemlék, külön meghívás a császár-király gödöllői kastélyába vadászatra vagy az egyórás „társalgás” Vámbéry Árminnal a brit birodalmi politika kiemelkedően fontos kérdéseiről, Törökországról és Indiáról. A ,jó barát” érzelmei ekkorra a politikus szem pontjai mögé kerülhettek, és az 1881-ben meg fogalmazott remények a tartós barátságról és a nagyhatalmi patrónusról 1888-ra érzékelhetően elillanóban voltak. Edward herceg 1881. május 16-i távozása után a kormánypárt lapja, A Hon - amelynek
főszerkesztője Jókai Mór volt - így írt: ,ylz angol trónörökös Budapesten mulatósa, bizton mondhatjuk, hogy több eredményt hagy hátra egy kellemesen eltöltött idő emlékénél. A világ legha talmasabb birodalmának egykori uralkodója sze mélyesen ismerte meg azt a magyar nemzetet, a miről még húsz év előtt a közvéleményt akkor ura ló dynasták egyike azt mondta, hogy »anonym« nemzet. 0 maga látta, hogy »vagyunk«. Nem mutattuk magunkat előtte se jobbnak, se rosszabb nak, se kisebbnek, se nagyabbnak, csak olyannak, a milyenek vagyunk. Nem keresgettük elő kápráztatására rejtve tartott ritkaságainkat, nem pom páztunk előtte kölcsönkért pompával; a minden napi életet látta nálunk. És azt szerette meg. Ez a rokonszenv Magyarországra nézve még valaha áldásossá fo g válni.”5758 A népszerű író, publicista, a következő évtize dek legbefolyásosabb sajtómágnása, Rákosi Jenő pedig érzelmesebb formában ezt írta: „Mikor távozol, sóhajtva mondjuk utánad, bár nekünk is volnának ilyen herczegeink. Isten veled fenséges királyfi, élj boldogul bol dog hazádban s legyen egész életed szerencsés. Majdan ha korona nyomja homlokodat s gondodat képezi egy nagy birodalom, tudd meg, hogy annak határain kívül is van egy nemzet, számra csekély, de szívre erős, mely Téged szeret. Te azt meghódítottad. Ha megajándékoztál rokonszenveddel, ne vedd azt tőlünk vissza, mert ez nekünk fájna. Isten hozzád Walesi herczeg!”5S Edward, többször kinyilvánított rokonszenve ellenére, Rudolf trónörökös halála után nem láto gatott többé Budapestre. Már király volt, amikor rendszeresen nyári kúrára utazott a csehországi Marienbadba, olykor Bécsen keresztül. De Bu dapest meglátogatására többé nem került sor. Jeszenszky Géza feldolgozta Hemy W. Steed szere pét az angol politikai közvélemény magyarellenessé hangolásában az 1900-as években.59 Csakhogy
54 Vámbéry a velszi hercegnél. Budapesti Hírlap, 275. sz, 1885. október 7. 5. 55 Interjújában visszaemlékezett Hevesy Pál : Ferenc József utolsó diplomatája. M2 televízió, 2003. szeptember 6. 56 Lee, S.: Edward VII. i. m. 582. 57 A Hon, 19. évf. 134. sz. 1881. május 16. esti kiadás, 1. 58 Isten hozzád, Walesi herceg! Pesti Hírlap, III. évf. 134. sz. 1881. május 16. 1. 59 Jeszenszky Géza: A z elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918). Bp., 1986.
Walesi herceg Budapesten
Edward mintha már 1890 körül elvesztette volna érdeklődését Magyarország iránt. Úgy látszik, az 1880-as években sem szerzett olyan tapasztalatokat,
383
amelyek meggyőzték volna, hogy Magyarország az osztrák birodalom biztos támasza, és így az európai balance o f power nélkülözhetetlen tényezője.60
F üggelék
Edward walesi herceg magyarországi tartózkodásainak programja** d á tu m
s z á llá s
p rogram
ó ra
1873 m á ju s 11. v a sá rn a p
m á ju s 12. h é tfő
m á ju s 13. k ed d
m á ju s 14.
B u d a p e st, H u n g á ria S zálló
21.00
A r ía d n e g ő z h a jó v a l é rk e z é s B é csb ő l
2 2 ,3 0 -ig
N e m z e ti C a sin o , e s te b é d
reggel
a k o rm á n y - és a v á ro si k ü ld ö ttsé g tisz te lg é se ; fo g a d ja J ó z s e f fő h e rc e g , m a jd eg y ü tt h a jó v a l a M a rg itsz ig e tre , o tt v illá sre g g e li
15.00
sz a b a d k ő m ű v e se k k ü ld ö tts é g e Jo v a n o v ic s G y ö rg y n a g y m e s te r v e z e té sé v e l
17.00
D u n a i re g a tta
19.00
N e m z e ti C a sin o , e s te b é d
u tán a
N e m z e ti S zín h á z - E rk e l F erenc: H u n y a d i L á szló
u tána
N e m z e ti C a sin o
24 .0 0
H u n g á ria S z á lló , tá n c e sté ly
d élelő tt
M T A m e g lá to g a tá sa , ta lá lk o z ó az a k a d é m ik u so k k a l, E ste rh á z y -k é p tá r
délután
ló v e rse n y
utána;
N e m z e ti C a sin o
este
tű z o ltó k d ísz m e n e te
23.00
E u ró p a S z á lló , tá n c m u la tsá g (5 ó ráig )
10.00
e lu ta z á s
szerd a
60 Péter László: Az 1905. évi alkotmányválság, a „magyarkérdés" az angol sajtóban és Seotus Viator pálfordulása. In: Az Elbától keletre. Bp., 1998. 290-338.; Evans, J, W: Hungary in the Habsburg Monarchy in the Nineteenth Century. The British Dimension, The Hungárián Quarterly, Vol. 44. Autumn 2003. 111—121. * Edward herceg szokás szerint reggel 9 órakor kelt, csak az ettől eltérő felkelési időpontot jelöljük. Reggeli után hadsegéde közreműködésével levelezését intézte.
384
Buzinkay Géza
1881 m áju s 12. csü tö rtö k
B u d a p e st, E u ró p a S z á lló (9 sz o b á s la k o sztály + 8 s z o b a a k ísé re tn e k )
m á ju s 13. p én tek
i
21 .3 0
érk e z é s a b é c si g y o rsv o n a tta l a S o u th E a s te m R a ilw a y u d v a ri s z a lo n k o c sijá b a n
22 .0 0
N e m z e ti C a sin o
23 .0 0
E u ró p a S z á lló , a z e rk é ly rő l a k ilá tá st n éz i
15.00
M ű c sa rn o k
16.00 u tá n
ló k iá llítá s
19.00 k ö rü l
N e m z e ti C a sin o , eb é d , „ b e ira tk o z o tt” (tb .) ta g n a k
19.30
N é p sz ín h á z - C se p re g h y F eren c: P iro s b u g y e llá r is (B la h a L u jz a) H u n g á ria S z á lló , v a c s o ra
m áju s 14. szo m b at
12.0 0 -ig
„ s z e n d e rg é s“
13.00
„ z e n é sz e d m a tin é ” gr. S z é c h e n y i B é lá n á l ló v e rse n y D o ro tty a u tc a, V la d ik a v irá g k e re sk e d é s, v irá g v á sá rlá s a z e s té ly re
m áju s 15. v asárn ap
19.00
eb é d gr. K á ro ly i G y u lá n á l (K á ro ly i-p a lo ta )
2 3 .0 0
B ál az E u ró p á b a n
d é le lő tt
a sz á lló b a n m a ra d t
12.30
A S ze n t Is tv á n g ő z h a jó v a l a M a rg itsz ig e tre , v é g ig já rjá k ló v a sú lla l, m a jd eb é d az „ a lsó v en d é g lő b e n ” (e se tle g fo rd íto tt so rre n d b e n )
15.30 u tán
R égi V á ro sh á z a (n á s z a já n d é k m e g te k in té se ) és o p ál é k s z e r re n d e lé se a z E g g e rt-c é g n é l L ó v e rse n y (c sa k a P e sti N a p ló írta m e g )
19.00
sz ű k k ö rű eb é d gr. A n d rá s s y G y u la b u d a i p a lo tá já b a n
2 2 .0 0
Já lic s F e re n c b o rp in c é je (K irá ly u tca)
2 3 .0 0
J ó z s e f fő h e rc e g n é l te a (B u d a , S z e n t G y ö rg y tér)
2 4 .0 0
gr. A n d rá ssy G y u la e s té ly é n
m áju s 16. hétfő
re g g e li g y o rssa l B e c s b e a z u d v a ri k o c s ib a n
1885 szep tem b er 27. - o k tó b e r 3.
B e rz e n c e (S o m o g y v á rm e g y e ), gr. F e ste tic s T a sz iló k a s té ly a
7 n a p v a d á sz a t, k ö z b e n : o k tó b e r 2. 15.00: b e rz e n c e i p a ra s z th á z m e g te k in té se este: n é p m u la tsá g (18 p á r csá rd á sa )
Walesi herceg Budapesten
o k tó b e r 3.
385
9.20
v asú tta l K e sz th e ly re
n ap k ö zb en
a k e sz th e ly i F e s te tic s -g a z d a s á g m e g te k in té se
19.20
m e g é rk e z é s a D é li p á ly a u d v a rra sa já t u d v ari sz a lo n k o c sijá b a n
délelőtt
e g é sz d é le lő tt la k o sz tá ly á b a n ta rtó z k o d o tt, le v e le z é sé t in té z te
12.00
e b é d a K á ro ly i-p a lo tá b a n
14.00
a ló v e rse n y té re n a fu tta tá s v é g é ig (1 8 .0 0 )
18.15
s é ta a fő v á ro sb a n h a d se g é d é v e l
19.30
v iss z a té rt a K á ro ly i-p a lo tá b a
20.00
gr. K á ro ly i A la jo s lo n d o n i n a g y k ö v e t este b é d je
22 .0 0
N e m z e ti C a sin o , B e rk e s B éla z e n e k a ra já tsz ik (é jfé lig )
10.00
hg, C o b u rg F ü lö p lá to g a tá sa (15 p e rc )
11.00
az O rsz á g o s K iá llítá s o n 16.30-ig
szom bat
B u d a p est, gr. K á ro ly i A la jo s p a lo tá ja (V III. P o lla c k M ih á ly té r 3.): 4 + 9 (k ísé re t) szo b a o k tó b e r 4. v a s á rn a p
o k tó b e r 5. h étfő
o k tó b e r 6. kedd
11.30
a ló k iá llítá s m e g n y itá s a
utána
e b é d a D o b o s v e n d é g lő b e n
17.00 k örül
s é ta a fő v áro s n e v e z e te s e b b u tc áin 1 9 .3 0 -ig
20.00
10 te ríté k e s v a c s o ra
23.00
N e m z e ti C a sin o
délelőtt
h iv a ta lo s és m a g á n ü g y e k , levél fe le sé g é tő l, a rra v á la sz tá v ira t
12.00
e b é d C o b u rg h e rc e g n é l
14.00
ló v e rse n y (1 8 .0 0 -ig )
18.00 után
V á m b é ry Á rm in fo g a d á sa (több m in t fél óra)
19.15
135 te ríték e s la k o m a a N em zeti C a sin ó b a n , „ a m a g y a ro k ra é s a sz é p m a g y a r n ő k re ” e m e lte p o h a rá t
20 .3 0
O p e ra h á z - B é c s i k e r in g ő (b alett)
22 .0 0
N e m z e ti C a sin o , te a , m a jd tánc
4 .0 0 o k tó b e r 7. szerd a
10.00
fe lk e lé s , m a jd m a g á n ü g y e k
12.00
a z O rsz á g o s K iá llítá s ra (g é p k iá llítá s, m a jd m é n e se k ) (1 6 .3 0 -ig )
13.00
a k iá llítá so n , a D o b o s v en d é g lő b e n 17 te ríté k e s eb é d
17.00
g y a lo g sé ta a M ú z e u m k ö rú t, K áro ly k ö rú t, A n d rá s s y út ú tv o n a lo n (1 9 .0 0 -ig )
19.00 után
e b é d a K á ro ly i-p a lo tá b a n T isz a K á lm á n m in is z te re ln ö k ré sz v é te lé v e l
386
o k tó b e r 8.
Buzinkay Géza
este
estély a P á lffy -p a lo tá b a n (1 0 0 ré sz tv e v ő v e l) éjfélig
d élelő tt
k éső n k elt, u tá n a sz o b á já b a n „ d o lg o z o tt”
13.00
ebéd
u tán a
ló v e rse n y (1 8 .0 0 -ig )
20.00
szű k k ö rű v a c s o r a K á ro ly i A la jo s p alo tájáb an ,
c sü tö rtö k
„társalg ás11 a k e le ti k érd é srő l gr. S zéc h en y i B é lá v a l és V á m b é ry Á rm innal 21.00
O p erah á z - G ia c o m o M e y erb ee r: H u g e n o ttá k
u tána
H en ry P h ip p s fő k o n z u l esté ly e 4 0 fő re a lakásán (A n g o l K irá ly n é S zálló 6 te rm e)
23 .0 0
K ív á n sá g á ra a z O rfe u m b ó l e lh o z a tjá k az olasz M aria P a c c ra sz a lo n é n e k e sn ő t, S ch ö n b erg R .A .-t, „ e g y h e ly b e li z e n e c s a m o k énekes k o m ik u sá t" é s R o s e n z w e ig V ilm o s k arm estert
o k tó b e r 9. p é n te k
3.00
h az atérés
d élelő tt
a K á ro ly i-p a lo tá b a m a m in isz te re ln ö k , T isza K á lm á n fé ló rá s lá to g atása
1 2 .0 0 -1 7 .3 0
O rszág o s K iá llítá s
20 .0 0
vacsora a C o b u rg -p a lo tá b a n (F e re n c Jó z se f tér 4.)
23 .0 0
E u ró p a S z á lló (a w a le si h e rc e g á lta l re n d e zett b á l a m a g y a r a ris z to k rá c iá n a k é s a b é c si és k ü l földi s p o rtv ilá g B u d a p e ste n ta rtó z k o d ó ta g jai nak, 120 m e g h ív o tt), B e rk e s B é la ze n e k a ra
o k tó b e r 10.
2.00 u tá n
h az atérés
11.00
V ö rö s k e re sz t-k ó rh á z
sz o m b a t
:
a k é p v ise lő h á z ü lé se , a m ely n e k c s a k a v é g é re ért o d a 12.30 k ö rü l
v illá sre g g e li gr. P álffy A n d o rra l és gr. K in sk y R u d o lffal
utána
O rszág o s K iá llítá s (gr. K á ro ly i Istv án n a l)
2 1 .0 0
O p erah á z - G a e ta n o D o n ize tti: L a m m e rm o o r i L u c ia
u tán a
R u s c h e r-é tte re m b e n (A n d rá ssy ú t 2 5.) gr. S z é c h e n y i B é la estély e a tisz te le té re , B erkes B é la z e n e k a ra - v é g e é jfé l körül
o k tó b e r 11. v a sá rn a p
13.15
az O rsz á g o s K iá llítá so n , D o b o s é tterm é b en reggeli: R u d o l f tró n ö rö k ö s é s S tefán ia, V ilm os, p o r o s z h e rc e g és A u g u sz ta , E d w ard és L ord T e e sd a le
u tá n a
az Ip a rc s a rn o k eg y ü tte s m e g te k in té se
18.30
zártk ö rű e b é d a C o b u rg - p a lo tá b a n 9 főre terítve, B erkes B é la z e n e k a ra
2 1 .0 0
O p e ra h á z - G o ld m a rk K áro ly : S á b a kirá lyn ő je, 3. felv o n á s
Walesi herceg Budapesten
o k tó b e r 12. h étfő
11.20
387
m e g é rk e z ik a N y u g ati p á ly a u d v a rra , és 7 p e rc c e l k é ső b b e lu ta z ik B é csb e
1888 sz e p te m b e r 1 2 -1 4 .
B é c sb ö l B e lo v á rra u ta z á s, E d w a rd sz á llá sa a m e g y e h á z a 1. e m ele té n
h a d g y a k o rla tá n I. F e re n c Jó z se f, R u d o lf tró n ö rö k ö s, J ó z s e f V ilm o s és O ttó fő h e rc e g e k k ís é re té b e n este
sz e p te m b e r 14. p é n te k sz ep te m b er
ré sz v é te l a m a g y a r h o n v é d s é g h o rv á to rsz á g i
h o rv át n é p ü n n e p é ly n é p i tá n c o k k a l G ö d ö llő , k irály i k a s té ly
v a d á sz a t F e re n c Jó z se ffe l és L ajo s b a jo r h e rc e g g e l
1 5 -1 6 . 2 3 .0 0
sz e p te m b e r 16. v a sá rn a p sz ep te m b er
a h a d g y a k o rla t b e fe je z é se u tá n
m e g é rk e z é s K e sz th e ly re v a d á sz a t gr. F e ste tic s T a sz iló v a l (sza rv a s, v íz i vad, fo g o ly ) - a k a s té ly v e n d é g e i m é g hg.
K e sz th e ly , F e s te tic s-k a sté ly
1 7 -2 1
E ste rh á z y A la jo s e z re d e s, br. R o th sc h ild A lb e rt, gr. A p p o n y i A lb e rt, ze n e : B e rk e s B é la z e n e k a ra a K e sz th e ly e n á llo m á so z ó 8. m a g y a r kir. h o n v é d h u sz á re z re d d ísz g y a k o rla ta a w ale si h e rc e g tisz te le té re
sz e p te m b e r 19. sz erd a
sz e p te m b e r 27.
W ie n , G ra n d H o te l
F eren c J ó z s e f lá to g a tá sa
c sü tö rtö k sz e p te m b e r 28.
B u d a p e st, A n g o l K irá ly n é
p é n te k
S z á lló
sz e p te m b e r 29.
2 1 .3 0
g y o rsv o n a tta l érk e z é s B u d a p e s tre , v ele jö n gr. E ste rh á z y L ajo s, „a h o z z á re n d e lt n em es a p ró d ” , á tö ltö z é s a s z á lló b a n
u tá n a
N e m z e ti C a sin o , v a c so ra
d é le lő tt
V ám b éry Á rm in lá to g a tá sa (e g y ó rá s „társalg ás” A n g liá ró l, T ö rö k o rsz á g ró l és In d iáró l)
sz o m b a t
sé ta a V á c i u tc á b a n a N e m z e ti C a sin ó n a k a já n d é k o z ta az A n g e li H en rik á lta l (h u sz á r e z re d e s i u n ifo rm isb a n ) k ész íte tt e g é s z a la k o s k é p é t sz ű k k ö rű e b é d az A n g o l K irá ly n é S z á lló b a n (an g o l k ísé rő k , fő k o n z u l, gr. K á ro ly i Istv án és hg. E ste rh á z y A lajo s), 15.30
a M ű c sa rn o k k é sz ü lő k iá llítá s á n a k m e g te k in té se
m á sfé l ó ra
a K e re sk e d e lm i M ú z e u m m e g te k in té se , ré sz le te sen a b o rk iá llítá s
19.00
v ac so ra a N e m z e ti C a s in ó b a n
19.30 u tá n
N é p sz ín h á z - G e rő K á ro ly : A z u zsa i g y ö n g y 2. felv o n á sa („ e rő se n ta p so lt B la h á n é d alain a k ” )
u tá n a
O p e ra h á z - G ia c o m o M e y e rb e e r: A p r ó fé ta
utána
A n g o l K irá ly n é S zálló , te a
388
Buzinkay Géza
szep tem b er 30. vasárn ap
re g g e li után
sé ta a D u n a -p a rti C o rs ó n v illá sre g g e li az A n g o l K irá ly n é S zálló u d v a rra n y íló te ra sz á n
n ap k ö z b en
„h o ssz a b b a n id ő z ö tt B e n c z ú r G yula m ű te rm éb e n ”
14.00
V á ro slig e t, L ó v e rse n y , „ Ő sz i m e e tin g ”
1 9 .0 0 -2 3 .3 0 a N e m z e ti C a sin ó b a n a tisz te le té re a d o tt v acso ra, n é p e s tá rsa sá g b a n (a v e n d é g e k k ö z ö tt v o lt S z e m e re M ik ló s é p p ú g y , m in t V ám b é ry Á rm in ) o k tóber 1. hétfő
M isk o lc , a H á ro m R ó z sa S zálló 3 sz o b á ja
7 .2 0
in d u lá s B u d a p e strő l M is k o lc ra a 12. h u sz árez re d m e g sz e m lé lé s é re (a s z e m é ly v o n a th o z k a p c so lv a R u d o lf tró n ö rö k ö s s z a lo n k o c sija )
12.10
m e g é rk e z é s, u tá n a ló h á to n a 12. h u sz á re z re d g y a k o rló te ré re
14.00
a fő is p á n é s az a lis p á n fo g a d á sa
14.30
v illá sre g g e li
15.00
a lo v a ssá g i la k ta n y a m e g lá to g a tá sa ló v e rse n y a Z so lc a k ö z e lé b e n
17.30
v iss z a a H á ro m R ó z s a S z á lló b a
19.00
6 0 te ríté k e s u d v ari e b é d j e l e n van hg. E ste rh á zy A la jo s é s gr. A p p o n y i A lb e rt is. E d w a rd tó sz to t m o n d , b e n n e n é h á n y m a g y a r k ifejezé s
eb éd után
rö v id fo g a d á s, m a jd a z e z re d le g é n y sé g én e k
23 .0 0
b ú c s ú a tisz te k tő l
2 4 .0 0 után
a k a s s a i g y o rssa l v is s z a B u d a p estre
8.20
m e g é rk e z é s B u d a p e stre
ü n n e p é ly e
o k tó b e r 2. k ed d
B u d a p e st, A n g o l K irály n é S zálló
a lv á s
o k tó b er 3
13.00
N e m z e ti C a sin o , v illá sre g g e li
14.40
e lu ta z á s a K ö z p o n ti p á ly a h á z b ó l Z im o n y b a , o n n a n h ajó v al R o m á n iá b a
R o m á n ia , B u k a re st, m a jd
(v ag y 4?) - 7 .
S in a ia , k irá ly i k a sté ly
O k tó b e r 8 -1 1 .
G ö rg é n y sz e n tim re , R u d o lf tró n ö rö k ö s v a d á sz k a sté ly a
O k tó b e r 12. p én tek
B u d a p e st
(sik e rte le n ) m e d v e v a d á s z a t R u d o lffal, zen e: B e rk e s B éla, fé n y k é p é sz : K lö sz G y ö rg y 13.55
é rk e z é s R u d o lffa l e g y ü tt a M Á V k o lo z sv á ri fu tá rv o n a tá v a l, R u d o lf 10 p e rc m ú lv a to v áb b u ta z o tt B é c sb e
d élu tán
' o k tóber 6 -1 8 .
S z e n tjá n o s (P o z so n y v ár m e g y e ), br. H irsc h k a s té ly a
e lu ta z á s B u d a p e strő l, L a c h n it Já n o s á llo m á sfő n ö k -h e ly e tte sn e k arany m e lltű t a já n d é k o z
1891 v a d á sz a t, o ly k o r v iss z a u ta z á so k k a l B é csb e , a v é g é n K e sz th e ly e n k ere sztü l (?)
