7.
Falusi turizmus Idegenforgalmi ismeretek Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető
Előadó: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető
Tóth Éva tanársegéd
FALUSI TURIZMUS FOGALMA
Előadás vázlat • • • • • •
A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus hazai története A falusi turizmus ismérvei A környezetbarát vendéglátás jellemzői A vendéglátás személyi feltételei A falusi turizmus minősítési szabályzata 3
A falusi turizmus nem városi és nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás, amely általában a vendéggel azonos épületben (tanyán) való együttlakás (együttélés) mellett valósul meg és magában foglalja a vendég részére rendszeresen nyújtott étkeztetés szolgáltatásait is. 4
A hazai falusi turizmus története
„Falusias” szálláshely 2006 januártól az önkormányzatok bizonyos városrészeket úgynevezett „falusias jellegű övezetté” nyilváníthatnak, ahol a szállásadók a falusi vendéglátás feltételei szerint végezhetik tevékenységüket. 5
A hazai falusi turizmus története
• Hazánk falusi turizmusának kezdete a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor csak a módosabbak tehették meg, hogy nyáron egy-egy felkapott külföldi üdülőhelyre utazzanak, míg a városi polgárságnak az olcsó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó falusi turizmus jutott. • Az I. Világháborút követően megkötött Trianoni „békeszerződés” értelmében elvesztettünk olyan turisztikailag is értékes, jelentős vonzerőinket, mint a tengerpart, vagy Erdély. Ekkor kezdett a hazai falusi turizmus előtérbe kerülni. 6
A hazai falusi turizmus története
• Sorra jelentek meg falusi turizmust hirdető kiadványok, és alakultak szervezetek. • 1928-ban létrejött a „hétvégi üdülés és hazai nyaralásért” jelszavú Országos Magyar Weekend Egyesület. • 1934-ben a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság szerkesztésében megjelent a Falusi Vendéglátás mestersége című kiadvány. 7
• 1940-ben pedig az Országos Magyar Vendégprogram Szövetség harmadik kiadásban jelenteti meg az Utas könyve című könyvet, mely összefoglaló tájékoztatást ad a falusi nyaralási lehetőségekről. (Csáky, 1993) • A II. Világháború után és a szocialista újjáépítés idején alakult a falvak arculata, a falusi turizmus szétzilálódott. Az 1950-60-as években a kisparaszti magángazdaságok eltűntek, a lakosság üdülési szokásai is megváltoztak, a szakszervezeti üdültetés kapott nagy jelentőséget. • A falusi vendégfogadás feléledésében nagy szerep jut az 1989-ben megalakult Magyar Falusi-Tanyai 8 Vendégfogadók Szövetségének.
A hazai falusi turizmus története
A falusi turizmus ismérvei
• 1991-ben jött létre az „Egyesület a Falusi Turizmusért”, melynek célja a szakismeretek összegyűjtése, megismertetése, a tudományos kutatás támogatása. • 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ), mely 1995-ben már tagja lett az Európai Falusi Turizmus Szövetségének. • Az 1995-ben alakult Falusi Turizmus Centrum főként szálláshely közvetítéssel, programok ismertetésével foglalkozik. • Ezeken kívül még több kisebb szervezet is működik, melyek elsősorban egy-egy régió, tájegység lehetőségeivel foglalkozik. 9
városon kívül elhelyezkedő helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő-eltöltési szükségletek széles körű kielégítése • kereskedelmi alapokon nyugszik • magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését 10
Környezetbarát vendégváró település:
A falusi turizmus ismérvei • • • • • • • •
• • • •
fenntartható nem tömegturizmus helyi, kistérségi vonzerőre alapuló családias, emberbarát szemléletű munkahelyteremtő lakosságot helyben tartó (pótlólagos) jövedelmet szerző a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység
l. Évente szerveznek a településen virágosítási versenyt. 2. Évente szerveznek a közigazgatási területén természettakarítást. 3. Egész évben kínálnak turisztikai, kulturális programokat. 4. Rendeletet alkotnak a faluképet rontó hirdetések eltüntetésére. 5. Szelektív hulladékgyűjtést szerveznek. 6. Helyi szennyvízkezelést alakítanak ki. 11
12
Környezetbarát falusi vendéglátó tevékenységének jellemzői (öko-szemléletű)
l. Kertjében, gazdaságában biogazdálkodást folytat. 2. Szelektív hulladékgyűjtést folytat szolgáltató helyén és otthonában. 3. Csak környezetbarát tisztítószereket használ szolgáltató helyén és otthonában. 4. Környezetbarát festékanyagot, felületkezelést és technológiát alkalmaz felújítás során. 5. Környezetbarát fűtés kialakítása. 6. Megújuló energia használatának előnyben részesítése. 7. Energia és víztakarékos eszközök, technológiák 13 használata.
16.Ismeri a környék turista útjait, térképpel rendelkezik ezekről. 17.Maga is közreműködik turistautak kijelölésében, részt vesz azok karbantartásában. 18. Kerékpárt kölcsönöz vendégeinek. 19.Lovagoltat és/vagy lovas programot szervez. 20.Kézműves termékeket készít természetes anyagokból. 21.Ismeri a tájjellegű táncokat, dalokat és azokat megtanítja. 22.Gyógynövény és gombagyűjtő utakat szervez. 23.Mozgáskorlátozottaknak alakít ki szolgáltatásokat, általában gyógy-programokat szervez. 24. Természetes anyagokból készült gyerekjátékokat állít fel kertjében, házában. 15
8. Allergia ellenes textilanyagok használata. 9. Természetes anyagok használata a berendezésekben és dekorációban. 10. Környezetbarát marketing eszközök használata (újrapapír, Internet, személyes kapcsolattartás). 11. Magyar termékeket (étel, ital) kínál fogyasztásra. Külföldi terméket nem is hirdet. 12. Ismeri, használja és kínálja a közeli ásványvizeket. 13. Kulturális programokról tájékozottság. 14. Tájjellegű ételeket, italokat kínál, vagy ha nem étkeztet, akkor együttműködik olyan szolgáltatókkal, akik ezt megteszik. 15. Akciókat szervez (virágosítás, környezet-tisztítás) és ezeket dokumentálja. 14
A VENDÉGLÁTÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI • intelligencia • jó kifejezőkészség • megfelelő műveltség, szókincs • kezdeményezőkészség • kreativitás • alkalmazkodóképesség • nyitottság • kapcsolatteremtő képesség • emberismeret • emberszeretet
• jó szervezőkészség • gondosság, pontosság, rendszeretet • ápoltság • türelem, nyugalom • kiegyensúlyozottság • áttekintőképesség • udvariasság, jó modor • igényesség a szakmaiság, a minőség iránt 16
Minősítési Szabályzat I. A minősítés általános célkitűzései l.Országos szinten egységes elvek szerint minőségi kategóriákba sorolni a Szövetség tagszervezeteihez tartozó falusi turizmus szálláshelyeket. 2.Országosan egységes minősítő jellel megjelölni a szálláshelyeket a piac és a vendégek tájékoztatására. 3.Megbízható minőségű szolgáltatások nyújtására ösztönözni a falusi vendéglátókat, tájékozódási és viszonyítási lehetőséget adni a rendszer előírásaival szolgáltatásaik fejlesztéséhez. 4.Növelni a szálláshelyek promóciós, értékesítési esélyeit a hazai és nemzetközi piacon. 5.Garantált minőségű szálláshelyek adatbázisának létrehozása az információs és marketing tevékenység 17 elősegítésére.
III. Alapvető minősítési szempontok l.Üdülésre és pihenésre alkalmas települési és lakóhelyi környezet. 2.Üdülésre és pihenésre alkalmas, balesetet okozó körülményektől mentes a szálláshely. 3.A szálláshelynek és környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága. 4.A magánszállásadó szakmai felkészültsége: szervezethez tartozás, képzésen, továbbképzésen részvétel. 5.A szálláshely megfelel a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek. 6.A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége. 7.A vendégszobák mérete megfelel az ajánlott minimális alapterületnek, berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek. 8.Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel a komfortfokozat szerinti előírásnak. 9.Konyha és étkezőhely használat biztosított. 10.Pihenőkert van. 19 11.Parkolási lehetőség adott.
II. Általános értelmezések Falusi magánszálláshely a nem kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyeken kívüli községekben és a már kialakult tanyás térségekben idegenforgalmi célra hasznosított lakás, üdülő és egyéb épület (épületrész), a hozzájuk tartozó helyiségekkel és területekkel együtt. Szálláshely típusok:
A szálláshelyek komfortfokozatai:
A B C D
- összkomfortos szálláshely - komfortos szálláshely - félkomfortos szálláshely - komfort nélküli szálláshely
vendégszoba üdülőlakás, - lakrész üdülőház, (tanya) sátorozóhely
18
Összefoglalás A falusi turizmus számos olyan jellegzetes vonással bír, mely joggal állítja ezt a tevékenységet az érdeklődés homlokterébe. Ezek közül a legfontosabbak: • A turizmus a világgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága. • Megfigyelhető az iparszerű tömegturizmus fejlődése mellett a természethez, egy-egy táj, régió értékeihez, adottságaihoz, az ott élők kultúrájához, néprajzához, életmódjához szervesen kötődő idegenforgalom fejlődése. • A falusi turizmus rendkívül széleskörű tevékenységcsoportot tartalmazó fogalom. Lehetővé teszi az úgynevezett exkluzív turizmus fejlesztését, mely az egyedi igények messzemenő kielégítésére, magas hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatások nyújtására épül. • A falusi, tanyai vendéglátás jellegéből adódóan „munkaintenzív tevékenység”, így hozzájárul a foglalkoztatási gondok 20 enyhítéséhez is.
Összefoglalás • A falusi turizmus fejlődését napjainkban mindinkább előtérbe állítja, hogy egyre növekszik azon honfitársaink száma, kiknek anyagi eszközeik nem teszik lehetővé, hogy valamely divatos külföldi, vagy hazai üdülőhelyen töltsenek el néhány hetet. • A falusi-tanyai vendéglátás fejlesztésével kapcsolatban növekvő jelentőségű szempont, hogy nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a természeti környezet megóvását, ezzel szervesen illeszkedik az Európai Unió vidék- és mezőgazdasági fejlesztési politikáját mindinkább jellemző fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciójába. • A falusi turizmus fejlesztése jelentős mértékben feltételezi, és ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését. • Megállapítható, hogy a falusi turizmus egyidejűleg rendelkezik számos olyan vonással, melyek különösen alkalmassá teszik arra, hogy több hazai térségben a 21 vidékfejlesztés húzóágazata legyen.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
