FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A FA L U S I É S A G R O T U R I Z M U S O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G É N E K K I A D VÁ N YA 17. évfolyam

2009/2. szám

A FATOSZ ÉS PARTNERSZERVEZETEI CIVIL TEVÉKENYSÉGE

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

2

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

TARTALOM 3 Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége – Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep 5 Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége – Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért 6 Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége – A hazai kempingturizmus fellendítéséért 7 A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat 8 Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségét (ÉTA) – Országszerte az értelmi sérültekért 9 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért 11 Magyar Borutak Szövetsége – Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért 12 Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szövetsége – A vállalkozók esélyegyenlôségéért 14 Magyar Biokultúra Szövetség – Környezettudatos szemlélet és egészséges életvitel 16 Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért – Összefogással a biokultúra terjesztéséért 17 Magyar Kerékpárosklub – Küldetés, érdekképviselet, infrastruktúra, oktatás, szemléletváltás, szolgáltatás 19 Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség – Tíz éve a magyar lovas élet, lósport szolgálatában 20 Magyar Természetbarát Szövetség – Turistaegyesülettôl a regionális szövetségi rendszerig 23 Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége – A valódi népmûvészet és a minôség jegyében 24 Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség – A nemzet csak a múlt befogadásával képes újjászületni 26 Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége – Szövetségben a népi kézmûvesség értékeinek támogatásáért 27 Magyarországi Tájházak Szövetsége – „Házunk tája – tájunk háza” 29 Kis-Dunamenti Civil Szervezetek Szövetsége – Sokoldalú együttmûködés a Kis-Duna mentén 30 Tourinform Szövetség – Magyarország 150 pontján a turisták szolgálatában


3

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep Kicsit visszanyúlva a közelmúltba, 1993-ban Hôgyészen rendeztük meg az elsô falusi turisztikai konferenciát. Akkor az a döntés született, hogy hozzunk létre egy olyan országos civil szervezetet, amely a spontán beindult, de szervezetlen és minôségileg ellenôrizhetetlen falusi szállásadás szakmai megalapozását és a résztvevô szereplôk érdekvédelmét látja majd el. 1994 októberében megalakult a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, 35 taggal, majd ez hamarosan 116ra bôvült. Stratégiai váltás eredményeként, 2001 óta az immár megyei szintû érdekvédelmet felvállaló 19 szervezet tömöríti a tagságot. A szövetség ekkor vette fel a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége nevet (FATOSZ), hangsúlyozva a mezôgazdaság jelentôségét, azaz az agroturizmust is. A FATOSZ még 1996-ban tagja lett az európai falusi turizmus szervezetnek az EUROGITES-nek. Az 1994–2001 közötti idôszakot a spontán fejlôdés és a szálláshely-központúság jellemezte. A Szövetség a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fôiskola (KVIF), valamint német szakemberek támogatásával kidolgozta a szálláshely minôsítés kritériumrendszerét, kiképzett mintegy 60 fô minôsítô-szaktanácsadót. Ezzel egyidejûleg a FATOSZ szorgalmazására a törvényi szabályozás is megtörtént (110/1997. kormányrendelet és a 45/1996 IKIM rendelet). Megindult a falusi szálláshelyek 1–4 napraforgós minôsítése. A Szövetség képzési tematikát dolgozott ki, melyet felhasználva megindult a falusi vendéglátók képzése. Országos szálláshely katalógus valamint a Falusi Turizmus Tájékoztató kiadásával, az UTAZÁS kiállításokon részvétel biztosításával, a döntéshozók felé tett javaslatokkal segítette tagjait. E tevékenységek folytatódtak 2001 után is, de akkorra már világossá vált, hogy a falusi turizmus nem egyszerû szálláskia-

Dr. Csizmadia László

Nagyon fontos a helyi lakosság

intézményeinek

és a helyi vállalkozásoknak az összefogása, mûködési feltételeinek javítása, a vidéki, falusi turizmusban

szolgáltatást

nyújtók szakmai együttmûködése révén, amiben a

kovász

szerepét

ne-

künk kell felvállalnunk.

dás, hanem olyan egyéb szolgáltatások összessége, melyek igen változatos formákban jelennek meg. E szolgáltatások közös vonása, hogy a falu, a vidék életében jelentôséggel bíró, arra jellemzô hagyományok, természeti és épített környezet, a nép évszázadokra visszanyúló kultúrája, mûvészete, a mezôgazdasági tevékenység régi és új formái, az aktív mozgás, az egészséges életmód, a vidék ízei, borai – sok esetben biotermékként – szolgálják a többnyire városból érkezô vendégek szabadidô szükségleteinek kielégítését. Ezért szorgalmaztuk több éven keresztül a szállásadáson kívüli szolgáltatások jogi hátterének biztosítását, amely a 136/2007 évi Kormányrendelet a „Falusi és agroturisztikai szolgáltatásokról megszületett rendelet” a megoldást jelenti. Egyre erôsebb meggyôzôdésünkké kell, hogy váljon, s ami tevékenységeinket is vezérelje, hogy a hazai lakosság és a külföldi vendégek, szabadidô szükségleteinek, vidéki, falusi környezetben való, minél szélesebb körû kielégítéséhez nélkülözhetetlen a minôségi infrastruktúra és sajátos szolgáltatások kialakítása, fenntartása a természet és a környezet egyidejû megóvása mellett. Nagyon fontos a helyi lakosság intézményeinek és a helyi vállalkozásoknak az összefogása, mûködési feltételeinek javítása, a vidéki, falusi turizmusban szolgáltatást nyújtók szakmai együttmûködése révén, amiben a kovász szerepét nekünk kell felvállalnunk. A fogadótérségnek, illetve célterületnek (település, kistérség, megye) képesnek kell lennie a vendégek, turisták vonzására, majd a szükségleteiket kielégítô valamennyi szolgáltatás nyújtására, azaz komplex turisztikai termék biztosítására. Ezért tisztában kell lennünk annak összefüggésével, hogy a fogadóterület, desztináció, valójában a komplex turisztikai termékcsomagot felkínálni képes település, ill. kistérség egésze. Mindenkor tartsuk szem elôtt, hogy a falusi és

4


agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenységhalmaz, termékláncolat. Beletartoznak a falusi házakban, portákon a nyugalmat, a csendet, a pihenést nyújtó változatos lehetôségek mellett a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, az ökoturizmus, a természetjárás, a sziklamászás, a lovaglás, a kaland, a sport és az egészséges életmód turizmus, a vadászat és a horgászat, a kézmûvesség, a mûvészet és a kulturális örökség turizmus. A vidéki, falusi turizmus fô vonzerôi közül a természet közelsége, a még élô tradíciók tárgyi-, szellemi-, kulturális-, valamint termelési hagyományok, a vidéki életmód, a családias milliô, az emberi kapcsolatok emelhetôek ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínû – tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadóként is eltérô – kínálathoz, a falusi turizmus számos típusának, specializálódásának kialakulásához nyújtanak kiváló lehetôséget. Az Európai Unió is nagy várakozással tekint a vidék eltartó képessége, fejlesztése elé. Az életminôség javítása, a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációja nélkül elképzelhetetlen. Ezt tartalmazza az egri III. Európai Falusi Turizmus Konferencián elfogadott Deklaráció, amely komplexen értelmezi a vidéki-, falusi és tanyasi turizmust, mint „fenntartható, többfunkciós tevékenységet, melynek alapja a helyi erôforrások, úgymint hagyományos mezôgazdasági tevékenységek, kultúra, természeti értékek vidéken vagy kisvárosokban, ahol a turizmus nem az elsôdleges jövedelemszerzô tevékenység, kisvállalkozások és kis turisztikai szolgáltatások kínálata, melyekhez társul a személyes törôdés, csendes és nyugalmas környezet, garantált minôségi szolgáltatások, a környezet védelme, emberi és kulturális egyediség és eredetiség, a helyi közösségek és hagyo-

mányaik, termékeik, gasztronómiájuk és örökségük; s mindezek biztonsága és fenntartható védelme.” A vidéki-falusi és agroturizmus fejlesztésének egyik fô gondja, – amely egyben a helyi lakosság életminôségének is javulását eredményezi – a komp-

lexitás biztosítása. A vendégek, turisták szükségleteinek kielégítéséhez számos szektor, intézmény, vállalkozás szolgáltatásaira és a lakosság közremûködésére is szükség van. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az általunk képviselt szervezetek országosan és helyileg, térségileg is öszszefogva, közösen, ki-ki szakmája érdekét képviselve hozzuk létre érdekképvi-

seleti konzorciumi ernyô hálózatunkat. Hangsúlyozandó az összefogó konzorciumi tevékenység szakmai érdekképviseleti jellege, amelyben mindenki megôrzi önálló jogi személyiségét! A vidék hagyományainak megôrzése, a falun élô emberek többlet jövedelemhez juttatása – fôleg nôk foglalkoztatása –, valamint a városban élôk számára kínált egészségesebb életmód megélése érdekében, a falusi turizmus programkínálatának növelése és az egyes részterületek szakmai megalapozottságának érdekében fontos az együttmûködés azokkal a civil szervezetekkel, amelyek a vidéki élet valamely szegmensének érdekeiért, szakmai fejlôdéséért dolgoznak. 2003-tól kezdve megkötött együttmûködési szerzôdések, és a közös munka képezte a TÁMOP pályázat alapját és adja meg annak lehetôségét, hogy a falu idegenforgalmát elôsegíteni képes szervezetekkel szorosabb és tartós együttmûködés alakulhasson ki, a helyi és térségi komplex turisztikai termék megvalósítása, valamint a magyar vidék fejlesztése érdekében, központi és helyi szinteken egyaránt. A munka már elkezdôdött. Folyik a megyei fórumok szervezése. Az elkövetkezô 18 hónapos közös munkának sikerülni kell. Reméljük, be tudjuk majd bizonyítani, hogy a vidékiek, falusiak öszsze tudnak fogni a közös cél érdekében. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ elnöke

FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (FATOSZ) 1077 Budapest, Király u. 93. Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804 E-mail: [email protected] www.falusiturizmus.eu


5

Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért A MISZSZ 1990-ben alakult 11 lözhetetlen munkájának elismerészálláshely, mint alapító tag részsére 2005 áprilisában a szövetség vételével. Ez a szám azóta jelenmegalapította az „Ifjúság Turiztôsen növekedett, jelenleg 84 tagmusáért” díjat. 2008-ban pedig intézményt számlál országszerte a Miniszteri Dicsérô Oklevelet kaszövetség. A szervezet célkitûzése pott szövetségünk. az ifjúsági szállások érdekképviKapcsolataink más civil szerveseletének ellátása, kapcsolattartás zetekkel határozottan erôsödtek. az állami szervezetekkel. Kiemelt Szoros az együttmûködés többek célként fogalmazódott meg a fiaközött a sportszervezetekkel, valatal korosztályok bevonása a turizmint a természetjáró szövetségekmus rendszerébe. A szövetség célkel, hiszen az ô tagságuk jelentôs ja többek közt az is, hogy szakmai része is fiatal. Jogi személyiségû tanácsokkal lássa el az ifjúsági tagjaink jelentôs része is civil szálláshelyek üzemeltetôit, mind szervezetek által mûködtetett, úgy fejlesztési, mind üzemeltetési, nevezett non-profit szálláshelyek. mind marketing tekintetében. Munkánkat rendszeresen segíA fiatal turisták ingyenes és tik önkéntesek, havonta kb. 10 hasznos információval történô elórás segítséget nyújtva. Önkéntes, látása és a fiatalok turisztikai szoA Csicsergô ifiszálló is a szövetség tagjai közé tartozik társadalmi munkában dolgozik a kásainak kialakítása is fontos fel14 tagú Intézôbizottság, valamint adat szövetségünk számára. Kiemelt felSzövetségünk kiterjedt nemzetközi Felügyelô Bizottságunk, illetve a naadatként fogalmazódott meg a nemzet- kapcsolatokkal rendelkezik. 1992 óta tag- gyobb rendezvényeken, mint a szakmai közi ifjúsági turizmus segítése, és annak ja az YOUTH HOSTELS világszövet- kiállítások és éves rendes közgyûléseink, nemzetközi szervezeteivel az együttmû- ségnek, 2004 óta az EUFED-nek, az Eu- fiatal önkéntesek nyújtanak segítô kezet. ködés. rópai Unióban mûködô nemzeti ifjúsági Fiatal tagjaink érdekében, és az ifjúsáSzövetségünk tevékenységének egyik szállások szövetségeinek szervezetének. gi turizmus fejlesztése kapcsán tovább legfontosabb eleme az, hogy tevékeny- A nemzetközi munka hatékonyságát fo- erôsítettük érdekvédelmi tevékenységünségünket minél szélesebb körben megis- kozni kell annak érdekében, hogy a ma- ket. Kezdeményeztük többek között a 26 mertessük az érdeklôdôkkel. Ez fontos, gyar fiatalok az ifjúsági turizmus területén év alatti fiatalok mentesítését a helyi idehiszen az ifjúsági turizmus az egészsé- is haszonélvezôi legyenek hazánk uniós genforgalmi adó alól. Ezzel az intézkeges életmód, és az egymás jobb megis- csatlakozásának. A nemzetközi szövetség déssel a fiatalok táborozási és turisztikai merését a toleranciát szolgálja. példájából kiindulva 2005-ben bevezetés- tévékegysége legalább 10 százalékkal olÉvrôl évre az egyik legnagyobb szak- re került a csoportos tagkártya, mely ed- csóbbá tehetô. Sok más kezdeményezés mai kihívás az ifjúsági szálláskatalógus dig Magyarországon nem volt kapható. is született, nem csak tagjaink, hanem kiadása. A szerkesztés komoly feladat, A MISZSZ rendszeresen tart tematikus minden utazni szeretô fiatal érdekében. de a pénzügyi források megteremtése is képzést tagjai számára egy európai uniós Nagy súlyt fektetünk azoknak a fiataembert próbál. A katalógus nyomtatását képzési projekt alapján. Sajnos eszközigé- loknak a megszólítására, akik még nem az MT Zrt.-vel közösen végezzük. A ki- nye miatt nagyon költséges ez a képzési vesznek részt a szervezett ifjúsági turizadvány ingyenes, hiszen a célja az, hogy modul. Hatékonyságát ismerve azonban musban. Ezért minden esztendôben, anyaa lehetô legtöbb diák és pedagógus for- szükségességéhez kétség sem férhet. gi lehetôségeinkhez mérten kiállítóként gassa, megtalálva benne a legmegfeleMég mindig kiemelt feladatként kell veszünk részt az „Utazás” kiállításokon. lôbb táborozási, kikapcsolódási konst- kezelni a szövetségben mûködô aktivisrukciót. ták képzését, ezzel is erôsítve a szerveNÉMETH FERENC Tematikus kiadványunk az Erdei Is- zet civil jellegét. Az önkéntesek nélküfôtitkár kolák és Nyári Táborok címû füzet. Az erdei iskola szakkatalógus olyan kiadMAGYARORSZÁGI IFJÚSÁGI SZÁLLÁSOK vány, mely nagy precizitással segít a peSZÖVETSÉGE dagógusoknak a gyerekek számára leg1077 Budapest, Almássy tér 6. • 1410 Budapest, Pf. 116 megfelelôbb, minôsített erdei iskola Telefon/fax: 343-5167 programok és nyári táborok legmegfelelôbb helyszíneit kiválasztani. E-mail: [email protected] • www.miszsz.hu

6


Magyar Kempingek Szakmai Szövetség

A hazai kempingturizmus fellendítéséért A Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége egyesület (MAX) 1992-ben a rendszerváltás után alakult, a 2004-ben történt megújulás után már az elsô évben 11 európai vásáron vett részt személyesen és megjelent az elsô magas színvonalú saját kiadvány is, ami a vendégek körében igen sikeres volt. Megújult a Magyar Kempingszövetség honlapja a (www.camping.hu; www.campinghungary.eu;) és az egyes kempingekrôl szóló speciális információkon kívül magyarországi általános információkat is tartalmaz. Utóbbit a Magyar Turizmus Zrt. honlapjára való átlinkeléssel lehet elérni. A kempingturizmus szakmai szervezeteként a Magyar Kempingszövetség ellátja a tagkempingek személyes képviseletét az idegenforgalmi vásárokon, elké-

szíti a közös kiadványt, szakmai tanácsadást végez, érdekképviseleti feladatot is ellát. Emellett karbantartja a honlapot, melyhez a tagok jelszóval férhetnek hozzá, és aktualizálhatják azt. A Magyar Kempingszövetség tagja az Európai Kempingszövetségnek (EFCO). 2005. októberében az EFCO Magyarországon, Budapesten tartotta közgyûlését, ami óriási megtiszteltetés volt a magyar kempingturizmusnak, de a magyar turizmusnak is. A közgyûlésének megrendezéséért és lebonyolításáért nagyon kedvezô kritikát kapott a Magyar Kempingszövetség. A szövetség elnöksége a Magyar Turisztikai Hivatal kérésére elkészítette a

kempingekre vonatkozó besorolási javaslatait, melyeket hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatok ismeretében állított össze. Ebben töröltünk több, felesleges adminisztrációval bosszantó kötöttséget. Javaslatokat tettünk az eddig nem létezô ötcsillagos kemping besorolási kategória megalkotására is, melyet Európában már használnak. Javaslatainkat elfogadták, így valóban szakmai alapon – már nem a hotelturizmushoz szokott

skatulyák alapján – összeállt az új besorolási rendelet tervezet. Rövidesen be kívánjuk vezetni a kempingturizmusban is a minôségi díjat, melyben az odaítélés szempontjait és a lebonyolítás módját jelenleg alakítjuk ki tanácsadókkal kibôvített elnökségi üléseken. A Magyar Kempingszövetség büszke arra, hogy 2007. óta az Országos Idegenforgalmi Bizottságban tevékenykedhet, folyamatosan részt tud venni a magyar turizmus fejlôdési struktúrájának a kempingturizmust is érintô döntéseiben és kapcsolatrendszerének kihasználásában. A magyar kempingturizmus aktív részvétele az Idegenforgalmi Bizottságban azt eredményezheti, hogy a magyar turizmus a kempingturizmus szegmensével kiegészítve átfogóbb egységet képviselhet a jelenleg csak hotelszobákra és ágyakra korlátozódott gyakorlat helyett. DR. RÉFI ANTAL elnök

MAGYAR KEMPINGEK SZAKMAI SZÖVETSÉGE 8360 Keszthely, Martinovics u. 1/B Telefon: 30/939-8200, 83/314-422 E-mail: [email protected] • www.camping.hu


7

A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat A kempingturizmus mai részesedése az európai idegenforgalomból meghaladja a 22 százalékot Magyarországon – a legújabb statisztika szerint – sajnos csak 7,6 százalék. A turizmusnak ezen sajátos ága Európában ma már komoly szakmai háttértámogatást élvez, kontinensünkön több száz kempinges szakvásárt tartanak évente. A kempingturizmus vitalitását az adja, hogy ez a nyaralási forma az egyik legdemokratikusabb turisztikai szegmens. El lehet kezdeni egy hátizsákkal, folytatni lehet egy középkategóriájú lakókocsival, de még nyugdíjasként is részt lehet venni benne egy összkomfortos lakóbusszal. A kempingezés fô motivációs köre a személyes élmény. A kempingben tartózkodás egy olyan kötetlenség-érzéssel párosul, amelyet a résztvevô más szálláshelyen nem élhet meg. A kempingturizmus az összes szálláslehetôség közül a leginkább környezetbarát turizmus. A kemping lehet akár egy csodálatos gondozott park területén, sôt természetvédelmi területen, akár arborétumban is kialakítható, hiszen a fô cél a növények, fák és a környezet védelme és ápolása. A magyar kempingturizmus, mint ahogyan Európában is fôként a német és holland kempingezôkre épült, akiknek az ezredfordulótól tartó fokozatos csökkenése a magyar kempingeket katasztrófa helyzetbe sodorta. Sajnos a fizetôképes kereslet és az üdülési szokások nem teszik jelenleg lehetôvé a magyar kempingezôk számának jelentôs növekedését. A magyar kempingturizmust sajnos a kormányzati és szakmai körökben sem veszik súlyának megfelelôen komolyan, pedig a szállodai turizmus után a falusi turizmus és számos más turizmus elôtt ma is a legtöbb turistát vonzza. Európában, a kempingturizmusban új trend van kifejlôdôben. A fiatalabb kempingezôk körében mind kedveltebb a lakóbusz, amit nemcsak huzamosan egy helyen eltöltött üdülésre, de országjárásra is használnak (falusi turizmus). Ezzel még szabadabb, személytelenebb módját választják az utazásnak, mint a hagyományos kempingturisták. DR. RÉFI ANTAL elnök

8


Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA)

Országszerte az értelmi sérültekért Az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségét (ÉTA) 1997. elején alakult meg. 2000. november 25-tôl kiemelkedôen közhasznú társadalmi szervezetként mûködik. Mint országos szervezet, 71 tagszervezetét képviseli. Célja, hogy szakmai, valamint mûködését segítô szolgáltató jellegû programjaival támogassa 71 tagszervezete munkáját. A tagszervezetek korai fejlesztôi, teljes ellátást nyújtó speciális lakóotthoni, nappali foglalkoztatói, munkaterápiás foglalkoztatói, sport terápia és kulturális kínálatokat jelentô szolgáltatásai 7000 fô értelmi vagy halmozottan sérült ember életminôségét javítja és segíti, könnyíti az érintett családok életét. Az ÉTA Országos Szövetség olyan ernyôszervezet, amely segítô szolgálataival hatékony országos érdekképviseletre képes. Folyamatosan megvalósítja a fogyatékos embereket gondozó társadalmi szervezetek és alapítványok igényéhez igazodó teljes körû érdekképviseletét, erôforrásainak arányában segíti mûködésük biztonságát. Az állam intézményeivel és országos hatáskörû szakmai intézményekkel való kapcsolatok kiépítésével és a társadalom integrációs képességének fokozásával, a fogyatékos üggyel összefüggô társadalmi problémák megoldását a szövetség, önálló szakmai programjaival is segíti. A Szövetség operatív irányító testülete, a 11 tagú elnöksége, amely szükség szerint, de minimum negyedévente ülésezik. Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek és munkájukkal kapcsolatban felmerült költségeket sem számolhatnak el. Mûködése során az alábbi feladatokat teljesíti: • Rendszeres, negyedévenkénti kiadványként az „ÉTA Hírlevél” tájékoztatást ad az aktuális szakmai hírekrôl. • Mûködteti pályázati szolgáltató programját, melynek keretében pályáztatással kapcsolatos képzést, pályázatí-

Az ÉTA elnöksége

Fogyatékkal élôk készítette tárgyak

rói készségfejlesztést végez 40 kredit pontot érô oktatói tananyag alapján. • Folyamatosan mûködô vándorkiállítása keretében mutatja be az ország városaiban a fogyatékossággal élô emberek által készített és piacképes használati és dísztárgyakat. • Képviseli tagszervezeteit állami intézmények és országos hatáskörû szervek elôtt egyéni problémáik megoldásában. • Tapasztalatok adaptációjának céljából folyamatos és szerzôdéses szakmai

ÉTA

együttmûködést gondoz a bajorországi Kempten, illetve Dillingen székhelyû Lebenshilfe-vel és a Regens-Wagner Alapítvánnyal. • PR-feladatok keretében ÉTA Szövetségi Térképet készít és terjeszt. • Megállapodás alapján teljesíti a szekszárdi székhelyû SZÜMA Kft-vel, a Bács-Kiskun-, Baranya- és Tolna megyékben konténeres használtruha – gyûjtési tevékenységek folyamatos végzését. • Elkészítette, önálló programként a foglalkoztatás bôvítését célzó stratégiai programját és megvalósíthatósági tanulmányát. • Teljesíti mindazon feladatokat, melyek a szövetség önkormányzati kötelezettségeibôl erednek (testületi ülések elôkészítése, szervezése, bonyolítása, dokumentálása és határozatok végrehajtása). • Lakóotthon Hálózati Munkacsoportot mûködtet, a szövetség 32 tagszervezeti lakóotthonának integrálásával. • Mûködteti és karbantartja a szövetség honlapját. • Elindította az „ÉTA Kulturális Piactér” ineternetes aukciós programját a szövetség honlapján. • Bonyolította a „10 éves az ÉTA Országos Szövetség” jubileumi programsorozatot, melynek keretében képzômûvészeti pályázatot hirdetett meg, jubileumi rendezvényt szervezett és jótékonysági hangversenyt rendezett a Budavári Mátyás Templomban. A jubileum tényét több ÉTA Hírlevél cikkben méltatta és a jubileum tényét minden kiadványán jelezte. • Létrehozta és mûködtet egy fórumot, mely zártkörû, és szakmai kérdésekkel foglalkozik. DR. RUBOVSZKY LÁSZLÓ ügyvezetô

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége 1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94–96.


9

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért

Magyarország két évezredre visszanyúló szôlôtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik

Magyarország az O. I. V. (Nemzetközi községek a jogi szabályozás szerint ön- Magyarországon, az új hegyközségi törSzôlészeti és Borászati Hivatal) alapító kormányzati testületet alkotnak, hason- vény értelmében ma 127 hegyközség mûtagjaként nagy szôlôtermesztési és borá- lóan az autonóm civil szervezetekhez. ködik. Az adott borvidékhez tartozó hegyszati hagyományokkal rendelkezik. EuA hegyközségi rendszer három szintbôl községek képviselôi Hegyközségi Tanárópa más, kedvezô adottságú vidékeihez áll. Alapvetô és legfontosabb egységei, a csot alkotnak. A törvény szerint a Tanács hasonlóan a szôlôtermesztés és borké- hegyközségek, az egy vagy több település nem utasíthatja a hegyközséget, azonban szítés nyomai a Kárpát-medencében is körüli szôlôültetvényeket képviselik, har- – mivel az elnökeibôl és képviselôikbôl több mint két évezredre nyúlnak vissza. monizálva, összehangolva és irányítva áll – segítik a borvidéki arculat kialakítáA hegyközségekrôl szóló elsô törvényt ezen területeken a bortermelést és keres- sát, fenntartását és felügyeli, hogy az 1894-ben hozták meg, s a második világ- kedelmet. 2008-ban gyökeres átalakulá- egyes hegyközségek ne sértsék egymás háborút követô idôszakig hatályban volt. A son ment keresztül a rendszer, így érdekeit, technológiai, kereskedelmi, illethegyközségekrôl szóló törve egyéb téren sem. vényt a rendszerváltás után, Az Európai Unióhoz való 1994. december 27-én fogadcsatlakozás óta a tanács a deták el. A hegyközségi rendlegált feladatok, végrehajtási szert fokozatosan alakították rendeletek koordinálásában is ki: utolsóként a Hegyközsénagy szerepet kap. A 22 gek Nemzeti Tanácsának Hegyközségi Tanács elnöke megalakítására – a hegyközséés a fôtitkár alkotják a gekrôl szóló 1994. évi CII. törHegyközségek Nemzeti Tavénybôl származó kötelezettnácsát. E testület képviseli a ségekbôl fakadóan – 1996. hazai szôlô- és borgazdaság március 28-án került sor. érdekeit és koordinálja a borA hegyközségi rendszer vidékek szakmai, agrárpiaci köztestületként mûködik. Ez és gazdasági érdekeit. Az ágaazt jelenti, hogy a törvény zat oktatási (Corvinus) és értelmében a szôlô- és boráKutatási (FVMSZBKI, KRF) gazatban tevékenykedôk, intézményei, valamint az állaszôlészek, borászok és kemi közigazgatási (FVM, reskedôk számára kötelezô a MgSzH, MVH) és az ágazat tagság, ugyanakkor a hegyszámos szervezetének képviA tanács segíti hegyközségeket a borvidéki arculat kialakításában

10


Magyarországon az új hegyközségi törvény értelmében ma százhuszonhét hegyközség mûködik

selôi (mint a Magyar Szôlôszaporítóanyag Szövetség) részt vesznek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Tanácsok munkájában, de ôk csak tanácskozási joggal rendelkeznek. A hegyközségi rendszer alapjában véve önellátó: fô anyagi forrását a tagok járulékai, befizetései jelentik. Ezt egészítik ki az államtól átvett delegált feladatok ellátásáért adott juttatás, hiszen a hegyközségek olyan igazgatási feladatokat is ellátnak, amelyeket korábban állami szervek, önkormányzatok és FVM Hivatalok végeztek. A szervezet egyik legfontosabb feladata a hegyközségekhez telepített önszabályozási – telepíthetô fajták meghatározása, hegyközségi törvény, bortörvény és végrehajtási rendeleti, szôlôtermelési potenciál betartása – és közigazgatási – telepítés, kivágás engedélyezése, termôhelyi kataszter kiegészítésének kezdeményezése – feladatok ellátása mely ezt a köztestületi formát igényli. A hegybíró adja ki a származási bizonyítványokat minden egyes megtermelt szôlômennyiségre, amely alapján aztán a bor eredete is ellenôrizhetô és nyomon követhetô. A termelôk, a borászatok termelésüket és készletüket a hegyközségeknek kötelesek jelenteni, amit a HE-

A szervezet egyik legfontosabb feladata a hegyközségekhez

telepített

önszabályozási – telepíthetô zása,

fajták

meghatáro-

hegyközségi

tör-

vény, bortörvény és végrehajtási rendeleti, szôlôtermelési potenciál betartása – és közigazgatási – telepítés, kivágás engedélyezése, kataszter nek

termôhelyi

kiegészítésé-

kezdeményezése

–

feladatok ellátása mely ezt a köztestületi formát igényli.

GYIR program alapján elektronikusan dolgozzák fel és továbbítják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. Ezekkel a feldolgozott adatokkal válik a HNT az ágazat és a kormányzat partnerévé. Az adatok birtokában agrárpiaci beavatkozást is végre tudnak hajtani. A hegyközségek törvények adta keretek között szabadon határozzák meg saját mûködési szabályaikat. Ez nagy lehetôség és felelôsség is egyben. Az FVM törvényességi felügyeletet gyakorol a hegyközségi szervezet felett, közvetlenül nem szólhat bele az ügyek alakításába csak a törvénytelen intézkedések ellen léphet fel bírósági úton. A hegyközségi szervezetek számára kötelezettséget csak törvény állapíthat meg és csak a hegyközségi vélemény birtokában. A közfeladatok ellátásában, a szakmai irányításban a „bor-jogszabályok” betartásában ma is meghatározó a hegyközségek szerepe. HORVÁTH CSABA fôtitkár

HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA 1076 Budapest, Thököly u. 18., II. em. Telefon: 413-7527, 413-7528 E-mail: [email protected] • www.hnt.hu


11

Magyar Borutak Szövetsége

Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért Magyarországon ma 30-ra tehetô a bejegyzett borút egyesületek száma. Több hónapos elôkészítô munka után, közülük húsz, az ország különbözô részein mûködô Borút Egyesület döntött úgy, hogy 2003-ban megalakítja a Magyar Borutak Szövetségét, a MABOSZ-t. A MABOSZ célja • A borturizmus területén tevékenykedôk érdekeinek országos szintû képviselete • A magyar borturizmus vonzerejének növelése • A borturizmus területén tevékenykedôk szakmai fejlôdésének elôsegítése, a minôségi szolgáltatások biztosítása érdekében. Mára szinte valamennyi borvidékünkön mûködik borút egyesület

A MABOSZ feladata 1. Mûködési területén a borút egyesületek tevékenységének az összefogása a partnerség elve alapján, a borturizmus országos imázsának felépítéséhez. 2. A borturisztikai szolgáltatások egységes nemzeti és EU kompatíbilis minôsítési rendszerének kidolgozása, értékesítésének elôsegítése és támogatása. 3. A borutak országos fejlesztési programjának, nemzeti marketing tevékenységének, ezen belül egységes internetes megjelenésének kidolgozása és azok helyi szintre történô adaptálásának elôsegítése. 4. Az országos borturisztikai közösségi marketing tevékenység ellátása. 5. Az ország imázsának javítása a szôlô, valamint bortermelési, gasztronómiai és a hozzá kapcsolódó történetikulturális hagyományainak, értékeinek bemutatásával. 6. A borturizmus szakmai fejlôdését szolgáló felvilágosító munka, oktatási program kidolgozásának és alkalmazásának elôsegítése. Módszeres és rendszeres tapasztalatcsere lehetôségek biztosítása országos és nemzetközi szinten.

7. A tag borút egyesületek termékfejlesztési, információs, piackutatási feladatainak elômozdítása pályázati tanácsadással. A várható eredmény • A magyar vidék és a magyar bor hírnevének megerôsödése, a borvidéki adottságok lehetô legjobb kiaknázása, az egyedi sajátosságok érvényesítése révén. • A borút, mint turisztikai termék, a jövedelmet generáló turizmus jelentôs tényezôjévé válik. • A Strukturális Alapok által nyújtott pályázati lehetôségek céltudatos kihasználásával a borutak a regionális és kistérségi vidék- és területfejlesztési programok aktív résztvevôivé válhatnak. • A szôlôtermesztés és borászat területén az integrációs folyamatok elôkészítésében (gazdasági társulások, feldolgozó-értékesítô szövetkezetek) non-profit „gerjesztô” szerep.

Borturizmus, borutak Magyarországi borturizmusról a kilencvenes évek közepétôl beszélhetünk, mára már szinte valamennyi borvidékünkön mûködik borút egyesület. A borutaknál a program vázát a szôlô- és a borkultúra helyi megjelenési formái adják, kezdve a szôlôskertektôl, a pincéken, a palackozókon át, a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék elôállításának fázisait, megkóstolják a borokat, megismerkednek a történeti és kulturális háttérrel. A kapcsolódó rendezvényeken – szüreten, borfesztiválon, borárverésen, borrendi ceremóniákon – részesei lehetnek a helyi mítosz, a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás, az aktív kikapcsolódás és ellátás adott vidékre jellemzô formái fûzôdnek fel, így téve teljessé a kínálatot. ERDÔSI MÁRIA titkár

MAGYAR BORUTAK SZÖVETSÉGE

6000 Kecskemét, Sétatér u. 15/B Telefon: 76/504-293 E-mail: [email protected] • www.magyarborutak.hu

12


Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete

A vállalkozók esélyegyenlôségéért A Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete 2006. augusztus 10-én alakult meg, 16 alapító taggal. Az egyesület azóta részt vesz a nemzeti fejlesztési programok országos megismertetésében a kis-, közép- és az agrárvállalkozók körében. Szervezetünk munkájának középpontjába állította a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP), a Regionális Operatív Fejlesztési Programok (ROP), akciótervek és támogatási konstrukciók megismertetését. Kiemelten kezeljük az EU részérôl is prioritást élvezô témaköröket, melyek a kis-, közép- és az agrárvállalkozók nagy tömegeit közvetlenül érintik. Ilyen például az innováció, megújuló energiák, ökogazdálkodás, agro- és falusi turizmus témaköre. Regionális információs fórumaink sorozatát a fentiekkel összhangban terveztük meg. 2007 és 2008 áprilisa között tizenhárom fórumot szerveztünk, ebbôl hét regionális volt. Az elôadásokat, felkérésünkre, az állami fejlesztéspolitikai irányító hatóságok, illetve minisztériumok képviselôi tartották. Egy-egy rendezvényen 50–150 érdeklôdô vett részt. Az Egyesület nonprofit szervezet, így a megjelenés díjmentes volt. A társadalmi vita jegyében az egyes elôadásokat szakmai párbeszéd követte. A fórumokon rész vettek a helyi média képviselôi is. Ebbe a tevékenységbe sikerült bevonni néhány olyan országos szakmai és civil szervezetet is, melyeknek célkitûzései hasonlóak és tagságuk érintett az egyes témákban, például Magyar Megújuló Energia Szövetség, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédôk Szövetsége, FATOSZ, Magyar Faluszövetség, a Budapesti Agrárkamara, a VOSZ Közép-magyarországi Régió Szervezet. A regionális fórumsorozat alapvetôen sikeres volt. Szakmailag tekintélyes elôadók – térítésmentesen – aktuális témákról színvonalas elôadásokat tartottak. A helyszínek házigazdái a polgármesterek, a Regionális Fejlesztési Tanácsok, illetve Ügynökségek vezetôi voltak. A fórumsorozat pótolhatatlan eszköz volt az egyesület megismertetéséhez, elfogadásához, kapcsolatrendszerének kiépíté-

séhez. Ezt sugallták az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a minisztériumok vezetôitôl kapott elismerô levelek. 2008. december 5-én Bakodpusztán szerveztük meg az I. Országos Agrárfórumot. A fórum több mint 260 résztvevôje volt és a visszhangok alapján megállapítható, hogy reális igény van ilyen típusú szakmai párbeszédre, közvetlen véleménycserére az irányító hatóságok képviselôi, a szakmai partnerek és a vállalkozók között. Ebbôl kiindulva egyesületünk kész megszervezni 2009-ben is egy hasonló tanácskozást, amit majd nevezhetnénk akár II. Országos Agrárfórumnak is. Kézikönyv kiadásának elôkészítésén dolgozunk, mely a kis-, közép- és az agrárvállalkozók számára fontos legújabb információkat tartalmazza a 2007 és 2013 közötti idôszak tudnivalóiról, beleértve az euróra való áttérést is. A Kézikönyv kiadását követôen – a brüsszeli EU Bizottság Vállalkozási és Iparpolitikai Fôigazgatóság magyarországi képviselete irodahálózata közremûködésével – információs fórumsorozat szervezését tervezzük a Kézikönyvben tárgyalt témákról. Megkezdôdött a Sajtút állomások – Borúthoz hasonló – országos hálózatának kiépítése, melynek célja a sajt- és tejtermékek készítésével manufakturális módon foglakozó gazdák országos szintû összefogásának megszervezése és bekapcsolása a falusi és agroturizmus új kínálattal való bôvítésbe. A Sajtút állomás mûködtetôi a sajtkészítô gazda, a szállásadók, vendéglátók, kereskedôk, a folklór képviselôi, népi iparmûvészek, kézmûvesek, hungaricumoknak számító élelmiszerek készítôi, borászok, ökocentrumok vezetôi, turisztikai szakemberek, önkormányzatok és helyi civil szerveztek képviselôi. Eddig 15 sajtkészítô vállalta Sajtút állomás megszervezését. Egyesületünk annak a 16 országos civil szervezetbôl álló konzorciumnak a tagja, amelynek munkáját a FATOSZ koordi-

nálja. A közös cél a vidék értékeinek bemutatása, turisztikai vonzerejének növelése, melynek része a Sajtút állomások hálózatának kiépítése is. A KKAOSZE szervezésében Kôrösladányban, 2008. július 4-én alakult meg a Magyar Sajtmíves Céh. Hatósági engedéllyel, vagyis kistermelôi igazolvánnyal rendelkezô személy lehet teljes jogú tag. A Magyar Sajtmíves Céh képviselôi bemutatkoztak a Parlamentben, ahol kitûnô minôségi házi sajtjaikkal vendégelték meg a képviselôket. Tatán az Olimpiai Edzôtáborban mutatták be termékeiket. A Céh tagjai különbözô Borfesztiváloknak is szívesen látott résztvevôi. A KKAOSZE részt vesz egyik alapító tagjának kezdeményezésében és közremûködik az „Üzleti Hálózatok Inkubátorháza” megvalósításában. Az Inkubátorház kezdô és fejlôdni vágyó vállalkozások számára biztosít növekedésük kezdeti szakaszában üzleti védôernyôt azzal, hogy kedvezményes áron nyújt és közvetít profeszszionális szolgáltatásokat az irodabérlettôl a szabadalmi tanácsadásig, partnerkeresésig, a vállalkozás szükségletei szerint. A sajtó közremûködésére is számítunk céljaink megvalósításában. Az Egyesület tevékenységérôl a Kistermelôk Lapjában, a Tejipari Hírlapban, a Petôfi Népében, a Ma és Holnap kiadványban jelentek meg eddig cikkek. A MARTA TV internetes gazdasági televízió a közelmúltban indult, és rendszeres megjelenési lehetôséget ajánlott fel Egyesületünknek, illetve tagjainknak, amennyiben közérdeklôdésre számot tartó információkkal rendelkeznek. Az Egyesület alapvetô célkitûzésének tartja a kis-, közép- és agrárvállalkozók esélyegyenlôségének erôsítést az aktuális információk átadásával, kapcsolatépítéssel, gazdasági tevékenységével. KOVÁCS LÁSZLÓ elnök

KIS-, KÖZÉP- ÉS AGRÁRVÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLETE 1026 Budapest, Orsó utca 27. • Telefon: 06-30-9845-505 E-mail: [email protected] • www.kkaosze.hu


Pillanatképek az I. Országos Agrárfórumról, amelyet Bakodpusztán rendeztek, 2008. december 5-én

13

14


Magyar Biokultúra Szövetség

Környezettudatos szemlélet és egészséges életvitel A Magyar Biokultúra Szövetség a hazai ökológiai gazdálkodás szervezeteit öszszefogó társadalmi szervezet. A biogazdálkodók mozgalma Magyarországon a 80-as években indult. Mérföldkô volt történetében, hogy 1983-ban megalakult a Biokultúra Klub, 1987-ben pedig a Biokultúra Egyesület. Az Egyesület regionális szervezetei idôvel önálló egyesületekké alakultak. Ezekhez csatlakoztak hasonló profilú egyesületek és hozták létre 2005-ben a Biokultúra Egyesület jogutódját, a Szövetséget.

A környezettudatos szemlélet és az egészséges életvitel kérdésein belül a Szövetség a biogazdálkodás elterjesztésére és az ökotermékek fogyasztásának népszerûsítésére fókuszál. Ennek jegyében: • Ellenôrzô szervezetet hozott létre. A tulajdonában lévô Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. a hazai ökológiai terület 95 százalékát ellenôrzi. • Ökopiacot mûködtet, ahol hétrôl hétre 70–80 biogazda és néhány kereskedô kínálja biotermékeit.

A kiváló minôségû topáz alma

• Rendezvényeket szervez. A Biobúcsú és az Országos Bionap elsôsorban a nagyközönségnek szól, célja a biotermékek fogyasztásának népszerûsítése, a termelô és a fogyasztó közötti kapcsolatfelvétel elômozdítása. Az Országos Bionap kereten belül az ország hét biogazdasága látja vendégül az érdeklôdôket. A Biobúcsú a biotermék vásár mellett egész napos kulturális és gyerekprogramokkal várja az érdeklôdôket. A Biokultúra Nap és a Biokultúra Találkozó közönsége elsôsorban tagságunk körébôl kerül ki. • Honlapot tart fenn, amely nemcsak az aktuális programokra, támogatási és szaktanácsadási lehetôségekre hívja fel a figyelmet, hanem adatbázisokkal, katalógusokkal segíti az információk áramlását. • Hírlevelet juttat el minden hónapban a szövetséget alkotó egyesületek tagságához, amit minden negyedév elején kiskertes és életmód melléklettel bôvít Évszakok címmel. • Szakkönyvtárat tart fenn, segítséget nyújt szakdolgozatok, disszertációk készítéséhez. • Központi Klubjában kéthetenként elôadások hangzanak el a biogazdálkodás, a környezetvédelem és az egészségvédelem témakörében.

A biopiacokon ellenôrzött minôségû biotermékeket lehet vásárolni

DR. CZELLER GÁBOR elnök


15

TAGJAINK Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület Székhely/levélküldési cím: 8296 Hegyesd, Sátormapuszta 5. 87/715-819, 20/4699-150 [email protected] Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület Székhely: 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9–11. Levélküldési cím: 7090 Tamási, Bajcsy-Zs. u. 55. 30/572-3898 [email protected]

Egyre népszerûbb a hungarikumnak számító magyar szürke marha húsának fogyasztása

Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület Székhely/levélküldési cím: 3525 Miskolc, Benke J. u. 15. 20/9375-189 [email protected]

A méz rendkívül egészséges

Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület Székhely/levélküldési cím: 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. 30/9289-873; 30/548-4019 [email protected] Biokultúra Közép-magyarországi Egyesülete Székhely: 1028 Budapest, Máriaremetei út 68. Levélküldési cím: 1028 Budapest, Kertváros u. 69. 30/9514-915 [email protected] www.biokultura-kozepmagyaro.hu Dél-alföldi Biokultúra Egyesület Székhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 2. Levélküldési cím: 5540 Szarvas, Pf. 97 20/9573-970; 66/514-151 [email protected]; [email protected]

Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület Székhely/levélküldési cím: 9081 Gyôrújbarát, István út 225. 30/9560-777 [email protected]; [email protected] www.nyugatbio.hu Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége Székhely: 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. Levélküldési cím: 3836 Baktakék, Rákóczi út 74. 30/9435-015 [email protected] www.hunorgfarm.hu Méhészek Biokultúra Egyesülete Székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1. Levélküldési cím: 2083 Solymár, Pihenô út 1/B 20/978-8818

Biodinamikus Közhasznú Egyesület Székhely: 7090 Tamási, Eötvös u. 24. Levélküldési cím: 2071 Páty, Kodály Z. u. 2. 23/343-148 [email protected] www.biodin.hu Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület Székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1. Levélküldési cím: 2100 Gödöllô, Fácán sor 30. 30/263-7264 [email protected] Feldolgozók Biokultúra Egyesülete Székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1. Levelezési cím: Hipp Kft. 9167 Bôsárkány-Hanságliget, Hipp út 1. [email protected] Magyarországi Biohaltermelôk Egyesülete Székhely: 7473 Gálosfa, Dózsa Gy. u. 60. 70/389-6390 [email protected]

MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG 1061 Budapest, Anker köz 2–4. Telefon: (+36-1) 214-7005, (+36-1) 214-7006 www.biokultura.org • [email protected]

16


Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

Összefogással a biokultúra terjesztéséért Az alapítványt Dr. Sárközy Péter pro• összegyûjtötte és kiadta az ökogaz• Az egyesület oktatás keretében elfesszornak, a Biokultúra Egyesület dálkodók termelôi listáját. látja az egyetemi szakdolgozatok, TDK egyik alapítójának, örökös tiszteletbeli • a sajtófigyelés során gyûjti a dolgozatok konzulensi feladatait, biztoelnökének emlékére, munkásságának bio(öko) témájú cikkeket. sítja a dolgozat elôkészítéséhez az alamegismertetésére és szellemiségének • az alapítvány fennállása során mint- pítvány adatbázisát, részt vesz az államfenntartására alapítványt hoztunk létre egy 250 cikket készített az ökogazdálko- vizsgákon. 2001 közepén. Alapítója dr. Solti Gábor dás témájában. A cikkeket mezôgazda• Ösztöndíjat biztosít egyetemi hallkezdeményezésére ifj. dr. Sárközy Péter. sági szaklapokban jelentette meg. gatóknak az alapítvány külföldi tanulAz alapítvány célja a biokultúra terjesz• évente kiértékeli Magyarország és mányútjain. tése és ezzel kapcsolatos kiadványok ki- Európa ökogazdálkodsának fejlôdését. • Komposztálási ismereteket tanít iskoadása, kiállítások, konferenciák, tanfo• Részt vesz a bioélelmiszer fogyasztás láknak, óvodáknak, önkormányzatoknak. lyamok, találkozók rendezése, ösztöndí- terjesztésében. Ennek során: • Az alapítvány rendszeres kapcsolatot jak, pályázatok alapítása, az ápol a határon túli és más euróökogazdálkodás, feldolgozás, pai ökoszervezetekkel. forgalmazás növekedésének • Ökogazdálkodási tanulelôsegítése, ökológiai adatbámányutat szervezett, illetve tazis létrehozása, kezelése, a nulmányúton vett részt SvájcSárközy Emlékérem évenkénti ban, Romániában Erdélyben és odaítélése. Az alapítvány vála Kárpátokon túli területeken, lalja az ökológiai kutatás terüÖrményországban. letén születô új kutatási ered• Évente rendszeresen részt mények, információk összevesz a Bioterra, a Romániai gyûjtését, feldolgozását, hogy Biogazdálkodók Egyesületéazok közkinccsé váljanak. Az nek Konferenciáján. alapítvány célja megvalósítása • Állandó kapcsolatot tart a érdekében kapcsolatokat tart Marosvásárhelyi Biokertész hasonló tevékenységet folytató csoporttal és a Kovásznai Biohazai és külföldi alapítványokkultúra Egyesülettel, valamint kal, szervezetekkel, intézmé- Az alapítvány 2001-ben alakult a biokultúra terjesztése céljából a Biokultúra Egyesület egykori nyekkel. helyi csoportjaival. • Alapítványunk megszervezte, elindí• Az alapítvány 2005-ben megrendezAz alapítvány mára az alábbi fonto- totta és üzemeltette az újpesti biopiacot te a Kárpát-medencei öko(bio) szervezesabb feladatokat valósította meg: • 2003–2004-ben a Kertészeti Egyete- tek I. találkozóját. • Összegyûjtötte és gondozza Sárközy men megrendezte a Bioéletmód tanfo• Az alapítvány kapcsolatot tart a piliPéter professzor életmûvét. lyamot. Az elôadásokat kiadta a „Bio- si térség környezetvédelmi szervezetei• Évente megrendezi a Sárközy Péter életmód I–II” címû kiadványban. vel, részt vesz közös programok szerveTudományos Emlékülést, melyen a bio• 2006 januárjától az alapítvány mû- zésében. mozgalom, illetve az ökológiai gazdál- ködteti a Pilisi Biokertész Klubot. A • Tagja az Ister-Granum Európai Tekodás témakörében hangzanak el tema- klub programjain, elôadásain ingyenes a rületi Együttmûködési Csoportosulástikus elôadások, és átadásra kerül a Sár- részvétel. nak, az elsô európai EGTC-nek. közy Emlékérem és Díj. • Az ökogazdálkodási ismeretek áta• Az alapítvány minden tevékenysége • Létrehozta, rendszerezi és bôvíti a dása, az ökogazdálkodásra történô felké- nyilvános, mindenkinek hozzáférhetô. „Bio Könyvtárat és Dokumentációs szítés keretében az egyesület elindította • A nyilvánosságot az alapítvány honGyûjteményt. Ennek során: a távoktatási Biogazda tanfolyamokat. lapján keresztül is biztosítja. • összegyûjtötte a Biokultúra és a ro- A tanfolyam cikkeit az Agrár Info folyómániai Bioterra címû folyóirat eddigi iratban jelentette meg. DR. SOLTI GÁBOR összes példányát. Elkészítette és évente kiegészíti az ezekben megjelent cikkek SÁRKÖZY PÉTER ALAPÍTVÁNY tematikus feldolgozását. A BIOKULTÚRÁÉRT • elindította a szakmai ismeretek átaPiliscsaba, Wesselényi M. u. 10. • Telefon: 26/373-743 dását célzó Biogazda füzeteket. Eddig öt számot jelentetett meg, egyenként 1000 E-mail: [email protected], [email protected] példányban. www.sarkozybio.hu


17

18


LÁSZLÓ JÁNOS elnök


19

Magyar Lovas Turisztikai Szövetség

Tíz éve a magyar lovas élet, lósport szolgálatában Magyarország neve és évezredes kultúrája szétválaszthatatlanul összefonódott a lóval, a lovas élettel. Világszerte egyre kevesebb az olyan területek száma, ahol szabadon, korlátok nélkül és biztonságban lovagolhat az ember, tiltó táblák és kerítések nélkül. Magyarország legfôbb vonzereje a lovagolni szándékozók számára, a szinte korlátlan lehetôségeket kínáló tereplovaglás. Országunk éghajlata, domborzata, a magyar lófajták erre kiválóan alkalmasak. Lóháton egy egészen más világ nyílik meg az ember elôtt, olyan közeli kapcsolatba kerülhetünk a természettel, amelyre ritkán adódik lehetôség. A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú A lovak segítségével rendkívül közeli kapcsolatba kerülhetünk a természettel Szövetséget (MLTSZ) a hazai lótenyésztô egyesülebekezdés c) pontja cc) alpontjában megtek által létrehozott társahatározott célterületekre irányuló fejdalmi szervezet. 1989-ben lesztés esetén ugyanis legalább a Maalakult azzal a céllal, hogy gyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinösszehangolja a magyar lóti három patkós minôsítésû lovas szoltenyésztést, lovassportot és gáltatást kell végeznie a jelentkezônek. lóversenyzést, valamint elMagyarországon a lovas turisztikai végezze azokat a szakmai létesítmények szolgáltatásaik számától, feladatokat, amelyekkel az jellegétôl és színvonalától függôen egyegyesületek megbízzák a tôl öt patkós minôsítô jellel vannak elszövetséget. Ennek keretélátva. A minôsítés része a lovas turizben az MLTSZ Tenyésztési musban résztvevô lovak alkalmassági Irodája a megyei lótevizsgája, amelyet a világon egyedülálnyésztési felügyelôkön kelóan alkalmaz szövetségünk. Mindezt resztül végzi a lovak egye- Legtöbben lovastáborokban kezdenek ismerkedni a lovakkal azért tesszük, hogy minél színvonaladi azonosítását, a törzssabb és biztonságosabb szolgáltatások könyvi alap-adatok gyûjtését és elôfeldol- zös szakmai céljainak megvalósítását, várják a vendégeket. Lovas létesítmégozását, szervezi a fedeztetési állomáso- hazai és nemzetközi szinten is eredmé- nyeink szolgáltatásai között szerepel a kat, a Mezôgazdasági Szakigazgatási nyes képviseletét. Szövetségünk évente hagyományos lovaglás, terep-, táv- és Hivatallal közösen mûködteti a lótenyész- saját katalógussal jelentkezik. Honlap- túralovaglás mellett fogatozás, lovas betési információs rendszert (lóENAR), to- ján is folyamatosan igyekszik minél fris- mutató, vadász- és díjlovaglás, díjugravábbá segíti a tenyésztô egyesületek hatá- sebb „lovas” információval ellátni a tás, oktatás, gyógylovagoltatás, gyerrozatainak végrehajtását és szakmai taná- szakmát és a nagyközönséget egyaránt. mektáborok szervezése, sôt szállásadás, csokat nyújt a tenyésztôknek. A szövetség részt vesz a Földmûve- illetve étkeztetés is. A szövetség társult tagjai a lovas- lésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérisportok, a lóverseny, a hagyomány ôrzés um által a lovas turizmus ösztönzésér kiLÓSKA JÁNOS és a lovas turizmus területén tevékeny- írt pályázatában. A pályázat d) a 3. § (1) elnök kednek. Íly módon az MLTSZ – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési MiniszMAGYAR LOVAS TURISZTIKAI SZÖVETSÉG térium által is elismerve – összehangol1096 Budapest, Ráday utca 8. ja és képviseli a lovas ágazat különbözô Telefon: 20/455-7251, 06/30-2534587 területeit; elômozdítja a lótenyésztés, a Telefon/fax: +361/4556183; +361/4560444; +361/4560445 lovassport, a lóversenyzés és a lovasélet területén mûködô más szervezetek köE-mail: [email protected] • www.equi.hu

20


Magyar Természetbarát Szövetség

Turistaegyesülettôl a regionális szövetségi rendszerig Hazánkban az elsô turistaegyesület 1873. augusztus 10én alakult Ótátrafüreden. Ezt követôen sorra alakultak az országban a kisebb-nagyobb turista egyesületek. Amikor már sok turista egyesület létezett és a turisták egyre több problémával találták magukat szemben felvetôdött egy országos koordináló szervezet igénye. Többévi kísérlet után az 1913. november 28–30. között tartott turista nagygyûlésen megalakult a Magyar Turista Szövetség. Ügyvezetô elnöke Thirring Gusztáv lett. A szövetség fôbb célkitûzései és feladatai: állami segély, általános érdekképviselet és kedvezmények biztosítása, tilos területek elleni tevékenység, természetjárás és turista területek fejlesztése, évenkénti vándorgyûlés szervezése, turista könyvtár és kiállítás létrehozása, képviselet külföldi és nemzetközi turista szervezeteknél. A szövetség által felkarolt szakágak: gyalogos, alpin, túrasízô, vízi, barlangos. Szövetségünk az 1957ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja, és az 1873. óta alakult A turistajelzéseket idôrôl-idôre meg kell újítani magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és tô-képzés, útjelzés hálózat gondozása, ápolója. 1987. novemberében az új idôk szakirodalom, térkép és szaksajtó segítészeleire legelôször a Magyar Természet- se, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése – barát Szövetség reagált. Minden orszá- biztosítását. gos szövetséget megelôzve közgyûlésen 1998. január 1-jétôl megkaptuk a kiekimondta a teljes átalakulást: önálló jogi melkedôen közhasznú szervezet besoroszemélyiségû szövetséggé alakult, kivált lást. a Sporthivatal szervezetébôl, de nem Szövetségünk tevékenységét hat orszakadt el attól. A szövetség célja, hogy szágos szakági bizottság – barlangász, a természetjárás útján elôsegítse az gyalogos, hegymászó, kerékpáros, sízô, egészséges életmód kialakítását és elter- vízitúrázó – valamint szálláshely inforjesztését, a természet védelmét és az mációs szolgálat, természetvédelmi biezekhez szükséges feltételek – érdek- zottság és nemzetközi túrabizottság – képviselet, szakmai fejlesztés, túraveze- mûködtetésével látja el. A gyalogtúra bi-

zottság keretében további öt albizottság – oktatási-, túra-, térkép és útjelzô-, versenyés minôsítési albizottság – mûködik. A barlangbizottság keretében mûködik a Barlangi Mentôszolgálat. Szövetségünknek 2007ben 420 tagegyesülete volt, több mint 20 ezer egyéni taggal. Jelenleg öt regionális természetbarát szövetség mûködik. Valamennyi megyében és a fôvárosban van területi szövetségünk. Ezen kívül 19 kerületben és 6 városban mûködik bizottság. A Nemzetközi Természetbarát Szövetség (Naturfreunde Internationale) 1934-ben alakult, az akkori magyar szövetség alapító tag volt. Ma a világon mûködô mintegy 600 ezer tagot számláló természetbarát egyesületeket fogja össze, képviseli érdekeit és segíti tevékenységüket. Európa közel 1000 természetbarát turistaházában kedvezményeket biztosít a tagegyesületek részére. Az MTSZ 1990. óta újra tagja az NFInek. Európai Gyalogos Turista Szövetség (Europäische Wandervereinigung) 1969ben alakult. Tagszervezetei közé ma 23 országban 56 turista szervezet tartozik közel 5 millió egyéni taggal. A szövetség célja: érdekképviselet, környezet- és természetvédelem, európai hosszútávú turistautak kialakítása és fenntartása. 11 európai gyalogos turistaút szeli át Európa teljes területét, ebbôl négy, az E3, E4, E7 és I22 halad át Magyarországon. Az MTSZ 1986 óta tagja a szövetségnek. A fenti nemzetközi szervezeteken kívül közvetlen munkakapcsolatot tartunk fenn a Cseh Turista Klubbal, a Szlovák Turista Klubbal, a lengyelországi turista

egyesülettel (PTTK), az Erdélyi Kárpát Egyesülettel és a romániai Természetbarátok Kárpát Ligájával. Ma már több magyar turista egyesület és területi szervezet kétoldalú kapcsolatot ápol az Európában mûködô turista szervezetekkel. Az MTSZ nemzetközi bizottsága évente 4–5 külföldi túrát szervez központilag, ezeken elsôsorban azon tagjaink vesznek részt, akiknek a saját egyesületük „csak” hazai túrákat szerveznek. Túravezetô-képzés Szakági bizottságaink, valamint területi szervezeteink évente több alkalommal szerveznek különbözô szintû túravezetôi tanfolyamokat. A képzéshez szükséges anyagot a szakági bizottságok állítják össze, ôk vizsgáztatják a hallgatókat, kiadják a vizsgabizonyítványt, és nyilvántartásba veszik a vizsgázott túravezetôket. Évente átlagosan 80 fô vesz részt a középfokú, azaz bronzminôsítésû túra-


21

vezetôi tanfolyamon, 2–3 évenként szervezünk felsôfokú, vagyis ezüst fokozatú túravezetôi tanfolyamot 15–20 fô részvételével. A vízitúrázók évente 20–30 vízitúrázót, a kerékpárosok 20–25 kerékpáros túravezetôt képeznek. A hegymászó és a barlangi túravezetôk képzése, a tevékenység specialitása és veszélyessége miatt külön szabályozást igényel. A barlangi túravezetôk képzését az MTSZ Barlangbizottsága, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Karszt és Barlangkutató Társaság közösen végzi. A hegymászók képzését és vizsgáztatását a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete az MTSZ hegymászó bizottságával közösen végzi.

turistautak jelzéseinek festését, felújítását, karbantartását, új útvonalak kijelölését. Az effektív munkát szövetségünk tagjai társadalmi munkában végzik. Szervezetünk e munkával is segíti a túravezetô nélkül, kevés tájékozódási és térképismerettel rendelkezô, kirándulni, túrázni szeretô tömegeket a természet biztonságos megismerésében, a természeti környezet megszerettetésében, értékeink felismerésében és védelmében.

Turistaút-jelzés Magyarország területén 14 ezer kilométer hosszúságú jelzett turistaút van, ebbôl 2519 kilométer országos, illetve nemzetközi jelentôségû. Szövetségünk Gyalogtúra Bizottsága koordinálja ezen

Kiadványaink • Természetbarát Híradó: havonta jelenik meg, amelyre valamennyi egyesületünk elôfizet • Eseménynaptár: évente jelenik meg, honlapunkon folyamatos a frissítése • Térképek: azokról a területekrôl, amelyek fehér foltnak számítanak (amelyekrôl addig nem volt térkép) szövetségünk saját kiadásban jelentetett meg térképeket; a helyszínelést, a rajzolást, a

Évente átlagosan 80 fô vesz részt középfokú túravezetôi tanfolyamon. A vízitúrázóknál évente 20–30 túravezetôt képeznek

22


lektorálást a Gyalogtúra bizottságunk tagjai végezték. Természetesen ezek megjelentetéséhez szükségünk volt külsô forrásra is, pályázati pénzekbôl tudtuk megvalósítani. • Gyalogos turistatérképbôl négy, a Zalai-dombság Kelet, KemeneshátMarcal-medence, Gödöllôi-dombság, ôrség-Vendvidék; a Gödöllôi térképbôl a második javított kiadás, az ôrségbôl pedig a harmadik javított kiadás készült el, vizitura térképbôl tízet – Tisza 3 szakaszban, Duna 4 szakaszban, BodrogHernád–Sajó, Bódva–Rakaca–Sajó, Rába – és kerékpáros térképbôl egyet – Fertô-tó környéke jelentettünk meg. • Túravezetôk könyve: oktatáshoz, vizsgaanyag • Igazoló füzetek, túranaplók, minôsítéshez szükséges kiadványok • Túrázás népszerûsítéséhez: Kirándul a család füzetsorozat, Zöld kalandra fel Rendezvényeink Hagyományosan, évente megrendezésre kerülô kiemelt rendezvényeink: Gyalogtúrázók Országos Találkozója, Országos Természetjáró Tájékozódási Csapatbajnokság, Természetvédelmi Vándorgyûlés, Természetjárók Napja, Természetjáró Gyermekek Országos Találkozója, Természetjáró Diákok Országos Találkozója, Sobieski János Dunai Emléktúra, Nemzetközi Tisza Túra, Nemzetközi Duna Túra, Elnök-fôtitkári továbbképzés, Keletmagyar megyevezetôk Tanácskozása, Dunántúli megyevezetôk Tanácskozása. Ezeken kívül számos nyílttúrát, emléktúrát, teljesítménytúrát, találkozót-tábort, vándortúrát és versenyt szervezünk évente. Jelvényszerzô túrák Bizonyos területek, létesítmények, történeti emlékek helyeinek stb. rendszeres vagy folyamatos felkeresését igénylô tú-

rasorozat, melynek teljesítését jelvénynyel, oklevéllel ismerik el). Központi szervezésû jelvényszerzô túrák: • Országos Kéktúra: a vasutas természetjárók által 1952-ben kezdeményezett jelvény-szerzô túramozgalom az országos Kék jelzés mentén. 1961-ben a nagy érdeklôdésre való tekintettel az MTSZ átvette az Országos Kéktúra ügyintézését, az útvonal koordinálását, jelzését, a teljesítések adminisztrációját, jelvény kiadását. Jelenleg Irottkôtôl Hollóházáig 1128 kilométer hosszúságú a teljesítendô túra útvonala. Népszerûsítését nagyban szolgálta az 1980-as években bemutatott „Másfélmillió lépés” címû TV sorozat. • Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra: az eredetileg Kaposvár és Szekszárd közötti Dél-dunántúli Kéktúra meghosszabbítása Rockenbauer Pál „Még egymillió lépés” címû TV sorozat hatására 1989-ben készült el. • Alföldi Kéktúra: az alföldi megyék természetjáróinak igénye alapján kialakított túraútvonal. Szekszárd és Sátoraljaújhely között 844 kilométer hosszúságú túra. • Vízi Nagykör: Eredetileg a RábaDuna–Sió csatorna-Balaton-Zala vízi útvonalon haladó túramozgalom volt. • Portyázások Magyarország jellemzô földrajzi pontjaira: az ország hét jellemzô földrajzi pontjának felkeresését igénylô túramozgalom, amely felkeresi az ország közepét, legmagasabb, legmélyebb, legészakibb, legkeletibb, legdélibb és legnyugatibb pontját. Tagszervezeteink további 120 jelvényszerzô túrát szerveznek gyalogos-, kerékpáros- és vízitúrázók részére, mint például a Baranyai Kerékpáros Körtúra, a Börzsöny várai, a Bükk 900-as csúcsai, 1100 év emlékei Békés megyében, Három folyó „Körös-Tisza-Maros”, 9 megye 99 nevezetessége, Kossuth Kerékpárostúra, Ôrvidék Turistája, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízi útjain 250 km, Öreg-Bakony bakancsosa. DURÓ IMRE titkár

MAGYAR TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31., II/3. 1396 Budapest, Pf. 483 • Telefon: 332-7177, 311-2467 E-mail: [email protected] • www.termeszetjaro.hu


23

Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary)

A valódi népmûvészet és a minôség jegyében A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary) 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel partneri viszonyt kialakítva, segítse fesztiváljaink együttmûködését, valamint a kölcsönös tapasztalatcserét és az érdekképviseletet. Szövetségünk tagja és magyarországi képviselôje a 90 tag-

országot számláló nemzetközi népmûvészeti szervezetnek, a CIOFF-nak. A nemzeti szervezetekkel történô együttmûködés alapján: magyarországi néptáncegyütteseket közvetítünk nemzetközi fesztiválokra, külföldi együtteseket hívunk meg magyarországi rendezvényekre, nemzetközi cserekapcsolatokat szervezünk.

A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége rendezvénye volt a 2004ben Magyarországon megrendezett III. CIOFF World Folkloriada. Emblémánk garanciája a valódi népmûvészetnek és a minôségnek! HÉRA ISTVÁNNÉ elnök

A szövetség magyarországi néptáncegyütteseket közvetít nemzetközi fesztiválokra, és külföldieket hív meg hazai rendezvényekre

FOLKLÓRFESZTIVÁLOK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE

1011 Budapest, Szilágyi Dezsô tér 6. Telefon: +3620-952-5799 E-mail: [email protected] • www.cioff.hu

24


Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség

A nemzet csak a múlt befogadásával képes újjászületni A Szövetség 1990-ben alakult országos közhasznú szervezet. Tagjai hagyományôrzô magyar és nemzetiségi táncegyüttesek, néprajz-, néptánc- és népzenekutatók, Muharay Elemér hajdani népi együttesének tagjai, valamint népi kultúra iránt érdeklôdô magánszemélyek, mintegy 20 ezer fô. Névadónk Muharay Elemér 1942-ben megjelent „Hagyományunk, mûveltségünk, életünk” címû írásában megfogalmazott gondolatait máig érvényesnek tartva valljuk, hogy „… életünk átalakítására, új és maradandó életforma kialakítására, a nemzet újjászületésére a múlt befogadása nélkül nincs reményünk.”

Fontosnak tartjuk, hogy a közösségeket megtartó tradíciók fennmaradjanak és tovább éljenek. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a tradicionális falusi közösségekre, tánc- és zenei együttesekre, tárgyalkotó és kézmûves csoportokra is, akik politikai szándékoktól függetlenül ezt a kultúrát sajátjukként élik, ôrzik és alakítják. Azokra a csoportokra, csoportosulásokra, ifjúsági közösségekre, melyek a magyar folklórkutatás eredményeit felhasználva, fiatalok ezreinek szellemiségét alakítva, teremtették és teremtik meg a hagyományos kultúra átadásá-

nak és használatának nemzetközi viszonylatban elismert és példaként emlegetett magyar modelljét. Mindezek mellett fontos törekvésünk az is, hogy a hagyomány ne csak színpadi mozgalomként legyen jelen kulturális életünkben, hanem meghatározza egy tágabb közösség, egy település saját kulturális öröksége iránti viszonyát. Azért dolgozunk hogy a kis települések kulturális, közösségi hagyományai, az ünnepekhez, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások a mai viszonyokhoz igazodva újjáéledjenek.

A Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség rendszeres programja az „Újévköszöntô” Hagyományôrzô Antológia


25

A szövetség fontosnak tartja hogy népi hagyományaink megmaradjanak, s a mai viszonyokhoz igazodva tovább éljenek

A Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség tevékenysége • Szakmai segítséget adunk a helyi folklórral foglalkozók számára, hogy településük hagyományai hitelesen, minél sokrétûbben éljenek tovább a közösségi életben és a színpadon egyaránt. • Országos és regionális fesztiválokat, együttesi minôsítéseket szervezünk, kidolgoztuk a csoportok szakmai értékelési rendszerét, valamint megszervezzük a különbözô népmûvészeti, hagyományôrzô együttesek bemutatkozását. • Információkkal, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok közvetítésével segítjük tagjaink munkáját. • Elôsegítjük egy-egy térség képviselôinek regionális együttmûködését, a népmûvészeti örökség innovációját, a módszerek, valamint a megszerzett tapasztalatok minél szélesebb körû közreadását. • Képzéseket, konferenciákat szervezünk. • Érdekképviseleti tevékenységet látunk el.

Rendszeres programjaink • „Újévköszöntô” Hagyományôrzô Antológia (Budapest) • Országos Hagyományôrzô találkozók (változó helyszínen) • Hagyományôrzôk bemutató színpada és országos minôsítése (kétévenként) • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár hagyományôrzô programja • „Fülöp Ferenc” Hagyományôrzô Szólótáncverseny (kétévenként) • „Hagyományôrzôk Akadémiája” (országos továbbképzés) Kiadványunk A „Magyar Népi Viseletek” címû sorozat öt tájegység, Bag, Decs, Jászság, Kalocsa-vidék, Rábaköz, Baranya, Felvidék és Kalotaszeg paraszti viseleteit mutatja be tizenegy 30 perces kisfilmen. HÉRA ISTVÁNNÉ elnök

MUHARAY ELEMÉR NÉPMÛVÉSZETI SZÖVETSÉG Postacím: 1251 Budapest, Pf. 22 E-mail: [email protected] • www.muharay.hu

26


Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége

Szövetségben a népi kézmûvesség értékeinek támogatásáért A Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) több mint 26 éves múlttal rendelkezô civil szervezet. Megalakulása óta legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézmûvesség értékeinek támogatását, a népmûvészettel foglalkozó emberek összefogását, regionális egyesületek, szervezetek létrehozását. A Szövetség feladata a szakmai érdekképviselet, a tagszervezetekkel, alkotóházakkal való folyamatos kapcsolattartás, tevékenységük koordinálása, illetve a kölcsönös információáramlás biztosítása. Ezen kívül kezdettôl fogva a NESZ tevékenységi körébe tartozik rendezvények, kiállítások, vásárok rendezése, pályázatok kiírása, szakmai továbbképzések, táborok megszervezése. Szövetségünknek 51 tagszervezete van az ország egész területén, közel hatezer fôs tagsággal. A NESZ 1987 óta minden évben megrendezi a magyarországi kézmûvesek legnagyobb országos rendezvényét, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. Tagszervezeteinkhez tartozó kézmûves mesterek négy napon keresztül mûködô mûhelyekben mutatják be a tradicionális magyar mesterségeket. A rendezvényen egyszerre van jelen a hagyományôrzô kézmûvesség, az élô népzene és a néptánc. Ez a rendezvény egyre nagyobb szakmai elismerést és idegenforgalmi sikert hoz a számunkra. A NESZ a Táncház Egyesülettel közösen minden évben részt vesz az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár megrendezésében. Ezen kívül számtalan népmûvészeti rendezvény megvalósításában vállalunk szerepet, mint például a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal a Pünkösdi Sokadalom, illetve a Borünnep, vagy a Budapesti Fesztiválközpont Kht.vel közösen a Vörösmarty téri Húsvéti- és Karácsonyi Vásár. Szövetségünk az elmúlt években számos szakmai pályázatott hirdetett, mint például a Ház és Környezete, az Országos Népi Szobrászat, a Bôrmûves Pályázat, a Férfi és fiú viselet, vagy az Országos Játék Pályázat, Országos Textiles Pályázat, amelyek zsûrizett anyagaiból kiállításokat és konferenciákat rendeztünk.

A NESZ-nek ötvenegy tagszervezete van országszerte hatezer fôs tagsággal

Mesterségünk címere

Tagszervezeteink minden évben országos táborokat és szakmai továbbképzéseket szerveznek egy-egy szakágban, mint kosárfonó, gyékényes, vert csipke, bôrmûves tábor, népi szobrászat alkotótábor. A kiállítások, táborok, rendezvények anyagát digitális technikával archiváljuk. A NESZ tagjai gyakran meghívottjai nemzetközi fesztiváloknak, konfe-

renciáknak és vásároknak, mint például a legutóbbi idôkben Belgium, Franciaország, Algéria, Németország, Olaszország rendezvényein vettek részt. Az általunk szervezett programokra gyakran hívunk meg külföldi résztvevôket, a Magyar Folklórfesztiválok Szövetsége és a CIOFF révén folyamatosan bôvítjük kapcsolatrendszerünket a külhoni országokban mûködô hasonló célú népmûvészeti-kézmûves szervezetekkel, szövetségekkel, tagja vagyunk az Európai Kézmûves Szövetségnek. Mindezek mellett fontos feladatunknak tartjuk a határon túli magyar népmûvészek hagyományôrzô tevékenységének megôrzésének támogatását. Az információáramlás biztosítása érdekében rendszeresen megjelentetjük a Mesterség és Mûvészet címû tájékoztató folyóiratunkat. A www.nesz.hu honlapon szövetségünkkel és rendezvényeinkkel kapcsolatos, folyamatosan frissített információkat lehet olvasni. IGYÁRTÓ GABRIELLA

NÉPMÛVÉSZETI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 1011 Budapest, Szilágyi Dezsô tér 6., I. em. • Telefon: 214-3147 E-mail: [email protected] • www.nesz.hu, mesterporta.hu


Magyarországi Tájházak Szövetsége

„Házunk tája – tájunk háza” A 2002. szeptember 17–18-án Békésen megrendezett XIII. Népi Építészeti Tanácskozás résztvevôi a békési tájház újbóli megnyitásának örömteli pillanatait követôen ajánlást fogadtak el egy szakmai-érdekképviseleti egyesület létrehozására, amely a több évtizedes hazai tájház mozgalom megújulását szolgálja. Ez a gondolat nem volt elôzmény nélküli. A hazai tájház-mozgalom az elmúlt évtizedben a közgyûjteményi-múzeumi szféra perifériájára szorult. A rendszerváltoztatást követô tulajdonosváltások, a szûkös pénzforrások polarizálódása, a szakmai integráltság hiánya oda vezetett, hogy a több mint 300 gyûjteménybôl álló hazai tájház-együttes egy meglehetôsen leromlott, részben mûemlék épületegyüttessel, anyagiak hiányában kedvezôtlen körülmények között tárolt,

A hazai tájház-mozgalom több évtizedes múltra tekint vissza

Tájház Füzéren. A tájház-mozgalom az elmúlt évtizedben a közgyûjteményi-múzeumi szféra perifériájára szorult

27

28


tájház bemutatkozásától informatív szakcikkeken át pályázati monitorozásig témák széles választékát kínálja. A tájház-mozgalom elismertségének fokozása érdekében meghirdette az „Év tájháza” elismerô cím pályázatát, amelylyel részben a szakmai színvonal zsinórmértékét szeretné beállítani, részben egy-egy valóban színvonalas tájházra kívánja irányítani a figyelmet. Egy egységes jelrendszer kidolgozásával és országos megjelenítésével segíteni szeretné a tájházak fellelhetôségét, gyors megtalálását. Ennek kidolgozásához és megvalósításához pályázati forrásokat kíván igénybe venni. Szoros kapcsolatot tart fenn a tájházakat hatáskörükön belülinek tekintô minisztériumokkal – Oktatási és Kulturális-, Önkormányzati Minisztérium –, múzeumi szervezetekkel – Megyei Múzeumi Igazgatóságok, Néprajzi Múzeum, Mezôgazdasági Múzeum – és szakfelügyeleti szervezetekAz Egyesület célja: kel – Szabadtéri Néprajzi 1. A Magyarországon léteMúzeum, Kulturális Örökzô tájházakat mûködtetô ségvédelmi Hivatal –, a terüjogi- és természetes szelet- és vidékfejlesztési szermélyek érdekeinek képvezetekkel. viselete és összehangoláA tájházak hagyományos sa. A tájházak megôrzékereteiket egyre jobban sének, szakszerû helyreszétfeszítve a helytörténet, állításának, mûködtetéA szövetség évente rendez szaktanfolyamokat, találkozókat a szülôföld szeretete, a losének, fenntartásának, fejlesztésének elôsegítése, új tájhá- fa-szerkezetek állagmegóvása, védelme, kálpatriotizmus, a helyi közösségformálás gyújtó-pontjaivá, esetenként zak létrehozásának szakmai támoga- pályázatkészítés). Az egyesület évente többször regio- vendégforgalmi attrakciókká váltak. tása, valamint részvétel a tájházakkal és gyûjteményeikkel kapcsolatos tu- nális találkozókat szervez, hazai és hatá- A most megalakult Szövetség egyik ron túli helyszíneken. Ebben az évben ez fontos feladata kell, hogy legyen e dományos kutatásokban. 2. A tájházakat mûködtetô szervezetek a 30. évfordulóját ünneplô Szennán volt funkcióváltási folyamatban a színvonalas értékmegôrzés, a valós alapokon és személyek jó szakmai együttmû- a szervezet országos találkozója. Évente négy alkalommal „Tájházi nyugvó hagyományápolás szellemi és ködésének elôsegítése, az ehhez szükséges információellátás és szak- hírlevél” címmel információs füzetet je- tárgyi feltételeinek következetes biztomai érdekképviselet biztosításával, lentet meg, amelynek elektronikus vál- sítása, a szakszerûség követelményeitovábbképzések, konferenciák szer- tozata a www.museum.hu, illetve a nek érvényesítése. vezésével, szakmai fórumok mûköd- www.skanzen.hu/tajhaz honlapokon is olvasható. Ebben egy-egy színvonalas SZABLYÁR PÉTER tetésével. 3. A magyarországi tájházak jellemzôit tartalmazó adatbázis létrehozása és MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE rendszeres karbantartása, a tájházak 3758 Jósvafô, Dózsa György utca 3. létezésével és tevékenységével kapLevelezési cím: 3758 Jósvafô, Pf. 2 csolatos információk folyamatos Tel.: 06-48/506-214, 30/531-9444 publikálása a honlapon. Az egyesület E-mail: [email protected] céljainak megvalósítása érdekében www.skanzen.hu; www.museum.hu nemzetközi jelleggel mûködik.” nem megfelelôen restaurált, sok esetben leltározatlan, több százezer darabból álló mûtárgyállománnyal lépte át a XXI. század küszöbét. A békési elhatározást tettek követték. Az ott megválasztott szervezô bizottság kidolgozta a Szövetség alapszabály-tervezetét és 2002. november 26-ra összehívta a Magyarországi Tájházak Szövetségének alakuló közgyûlését, ahol 67 résztvevô megalapította az egyesületet, amelynek székhelye az Aggteleki Nemzeti Park központjában, a 380 lelket számláló Jósvafô lett. A Szövetség céljait alapszabályában a következôként fogalmazta meg: „Tájház: a népi építészet szempontjából jelentôs, esetleg népi mûemlékeknek minôsített épületekben berendezett lakásbelsôket (esetleg mûhelyeket, kezdetlegesebb ipari létesítményeket) bemutató muzeális intézmény.

Céljai megvalósítása érdekében regionális szervezeteket hozott létre. Az elnökségi tagok mindegyike egy-egy régiót, illetve a határon túli területeket – Felvidéket, Partiumot, Vajdaságot és a nemzetiségi tájházakat – szlovák, német, horvát – szakmai érdekképviseleti feladatait fogja össze. A Szövetség évente egy-egy alkalommal országos találkozót és speciális szakmai tanfolyamokat, úgynevezett Tájházi Mûhelyt szervez a házak mûködését meghatározó témákban, az adott szakterület avatott szakembereinek vezetésével (leltárkészítés és nyilvántartás,


29

Kis-Dunamenti Civil Szervezetek Szövetsége

Sokoldalú együttmûködés a Kis-Duna mentén A Kistérség Kis-Dunalyáztunk a Vidékfejlesztési menti Kistérség civil szerKözösség Leader jogcímévezetei 2005 szeptemberére, amit a kistérség megben alapították meg a Kisnyert, megalakult a KisDunamenti Civil SzervezeDuna-menti Vidékfejlesztek Szövetségét. Jelenlegi tési Egyesület. taglétszáma 85 fô, amely • Szövetségünk a CEF folyamatosan emelkedik. tagja. Részt veszünk a réA Szövetség a megalakulágió Duna-mente Bizottsától kezdôdôen programságának a munkájában. terv szerint dolgozik. • Szövetségünk állandó Mûködése az alelnöki meghívottként vesz részt a feladatkörökre épül. A SzöCsepel-sziget és Környéke vetség tagszervezeteinek Önkormányzati Társulás összefogása nem területi, munkájában. hanem szakmai alapokon A szövetség hagyományôrzô rendezvénye, a Csepel-szigeti nagytakarítás • Szerzôdés alapján történik. Ennek a megolegyüttmûködünk a Falusi dásnak jelentôs elônye, hogy az azonos Mintegy 12 kistérségi önkormányzat és és Agroturizmus Országos Szövetségével. érdeklôdési körû szervezetek könnyebben számos civil szervezet, turisztikai vállal• Közös TÁMOP pályázatot nyertünk, értik egymást, jobb az együttmûködés. kozás képviseltette magát köztük Romá- ami segíteni fogja a kistérségi civilek A Szövetség mûködése munkacso- niából, Szlovákiából, Németországból, felkészülését a turisztikai fejlesztések portjain alapul. A kultúra, sport és ifjú- Franciaországból, Törökországból, érdekében. sági, szabadidôs és hobby, oktatási és if- Ausztriából, Japánból, Oroszországból, • Szövetségünk együttmûködik a júsági, egészségügyi és szociális, köz- valamint Finnországból). Szervezetünk Nonprofit Információs és Oktató Közbiztonsági, környezetvédelmi turisztikai rendszeresen megjelent a sajtóban, így a pont (NIOK)-kal. Tagja a NIOK „Do(területfejlesztési) és nemzetközi mun- Napi turizmusban, a Panoráma Bullet- boz” csoportjának, amely a civil tájékozkacsoportok között szoros együttmûkö- tinben, az MTI-ben, illetve az Info tatás és szervezés élcsapata a régióban. dés alakult ki. Rádióban. A résztvevôk rendkívül pozití• A szövetség a Nemzeti Civil AlapRendezvényeink, konferenciáink: van ítélték meg a rendezvényt, a szövet- program (NCA) Közép Magyarországi • A Szövetség kiemelkedô rendezvé- ség legsikeresebb megmozdulása volt. Mûködési Kollégiumába három tagot, a nye volt a Civilek a Kis-Duna Mentén • 2008. szeptemberében zajlott le a Nemzetközi Kollégiumba egy tagot tukonferencia, 2005 novemberében. A Kistérségi kerekasztal, Szigetújfaluban. dott delegálni. Az NCA elsô ciklusában Szövetség erejét mutatja, hogy az éppen A NIMRÓD Vadásztársaság vadászhá- a szövetség elnöke látta el a Mûködési megalakult szervezet meg tudta teremte- zánál kötetlen eszmecsere zajlott a Kollégium elnöki feladatait. Kistérséni a szükséges forrásokat és képes volt Csepel-sziget jövôjérôl. A meghívottak günkbe az elmúlt öt évben több mint 600 megszervezni a rendezvényt. A konfe- között volt a régió elnöke, a kistérség MFt mûködési költség került NCA tárenciát a Szigethalmi polgárôrség bevo- polgármesterei, a Ráckevei-, Sziget- mogatásból. násával a Miniszterelnöki Hivatal támo- szentmiklósi Rendôrkapitányságok veA Szövetség hagyományteremtô rengatta. A konferenciáról kiadvány készült. zetôi, a tûzoltó parancsnokok, a kataszt- dezvényei: Sziget Maraton – Csepel-szi• 2006. áprilisában került megrende- rófavédelem vezetôi, a polgárôr szerve- geti nagytakarítás – Dömsödi Hal–Víz zésre a Közbiztonsági konferencia. A ren- zetek vezetôi, a szövetség vezetôi. napok – Ráckevei Ászok Fesztivál – Kisdezvényen a kistérség önkormányzatai, További tevékenységünk, partner Dunamenti Általános Iskolák horgászrendôrkapitányságai, polgárôr szervezeti, együttmûködéseink: versenye – Apaji Kistérségi Nyugdíjas tûzoltóságai és a témában érdeklôdô civil • Szövetségünk elnöke volt az orszá- Találkozó. szervezetek képviseltették magukat. A gosan elismert Leader+ Akciócsoport elDR. MOLNÁR PÁL konferencia jól feltárta a kistérség köz- nöke. A Leader tapasztalatok alapján páelnök biztonsági helyzetét, segítette a résztvevôket a tennivalók megfogalmazásában, KIS-DUNAMENTI CIVIL SZERVEZETEK a közös fellépés elôkészítésében. SZÖVETSÉGE • 2008. áprilisában rendeztük meg a 2331 Dunaharaszti, Pf. 118 • Telefon: 24/531-741, +36-30/556-5286 Nemzetközi Turisztikai Konferenciát, 128 fô, ebbôl 39 külföldi részvételével. E-mail: [email protected]

30


Tourinform Szövetség

Magyarország 150 pontján a turisták szolgálatában A Tourinform Szövetség orszákistérségek, települések terügos hatókörû civil szervezet, letén megjelentetett prospekmely demokratikus önszervetusokat adjuk át és mutatjuk zôdés alapján jött létre 2002be az érdeklôdôknek, valaben. A Szövetség tagságát a hemint rendezvények, esemélyi és megyei Tourinform ironyek létrejöttében, szervezédák és a Magyar Turizmus Zrt. sében kezdeményezô, koordolgozói, pártoló tagságát pedináló szerepet vállalunk. dig túlnyomó részben a Promóciós tevékenységünk Tourinform irodák alkotják. részeként belföldi és külföldi Tagsága hálózati együttmûköturisztikai vásárokon mutatdésének révén Magyarország juk be Magyarország attrakközel 150 pontján fejti ki turiscióit, turisztikai termékeit. tainformációs tevékenységét, Közhasznú tevékenységünk ezáltal az egyik leghatékosorán tájékoztatást nyújtunk nyabban mûködô magyarorturisztikai pályázati lehetôsészági információs hálózattá fejgekrôl, illetve projektjeink filôdött az évek során. nanszírozása érdekében maA Tourinform-irodák mungunk is részt veszünk pályákatársai magyar és idegen zatokon. nyelven készséggel tájékoztatA kialakulóban lévô turiszják Önt szálláshelyekrôl, ventikai desztináció menedzsdéglátóhelyekrôl, közlekedésment (TDM) szervezetek létrôl, programokról, látnivalókA turistákat térképek segítik eligazodni a nevezetességek között rejöttében segítô szerepet ról, szolgáltatásokról. A Touvállalunk, tekintettel arra, rinform irodákban hozzájuthat ingyenes ink szakmai érdekképviselete. Kiemelt hogy a TDM szervezetek többnyire a turisztikai kiadványokhoz, vásárolhat hangsúlyt helyezünk a belföldi és kül- Tourinform irodáinkban felhalmozódott térképeket, útikönyveket, turisztikai kár- földi turisták naprakész, átfogó tájékoz- szakmai ismeretekre és emberi erôfortyákat, képeslapokat, lefoglalhat helyi tatásának fejlesztésére, illetve a többirá- rásra támaszkodnak majd. turisztikai programokat, szálláshelyeket, nyú, hatékony információszolgáltatás Kiegyensúlyozott szakmai kapcsolajegyet válthat különféle rendezvényekre. versenysemleges, azonos alapokon tokat ápolunk a turizmusban tevékenyElsôdleges célunk a belföldi vendég- nyugvó megteremtésére. Ennek kereté- kedô szervezetekkel, és a turizmus állaszolgálat minôségi fejlesztése és tagja- ben nemzeti kiadványainkat, a régiók, mi irányítását ellátó szervezetekkel, akik

A diósgyôri vár érdekes látnivalókkal várja a turistákat, de

Vác nemrég felújított barokk fôterére is érdemes ellátogatni


31

Hortobágy, kilenclyukú híd. A Tourinform Szövetség belföldi és külföldi turisztikai vásárokon mutatja be Magyarország attrakcóit

A villányi pincesor borturizmus barátainak,

részére adatgyûjtést és adatszolgáltatást, statisztikai összesítéseket is végzünk. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk a turisztikai szolgáltatókkal, a különbözô intézményekkel a belföldi turizmus élénkítése érdekében. Szoros kapcsolatban állunk a Magyar Turizmus Zrt.-vel, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával és a Nemzeti Turisztikai Bizottsággal. A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a szakmai kérdésekben tagjai érdekképviseletét, illetve a turizmust érintô kérdésekben történô állásfoglalást. Ennek érdekében turisztikai fórumokon képviseli tagjait. Közhasznú oktatási tevékenysége keretében ösztönzi a Szövetség tagjainak szakmai képzését és továbbképzését, felmerülô igény

a kocsizás a lovas turizmus kedbvelôinek ajánlható

esetén továbbképzéseket tart turizmust érintô témakörökben. Kiemelt feladatnak tekintjük a tagok nyelvtudásának elmélyítését a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése érdekében, ezért erre ösztönzô kedvezményrendszert dolgoztunk ki. A Szövetség jó partnerkapcsolatai révén egyéb kedvezményekhez is juttatja tagjait (szállásdíjkedvezmény, stb.) Tagjaink turisztikai ismereteit és tapasztalatszerzését tanulmányutak szervezésével és lebonyolításával valósítjuk meg.

A Szövetség hosszútávon ösztönzi a régiók, kistérségek és települések turisztikai fejlesztését, turisztikai értékeinek feltárását, számbavételét a magyarországi idegenforgalmi kínálat bôvülésének és színvonalának emelése érdekében. Célunk, hogy erôs érdekvédelmi szervezetként lépjünk fel a turistainformációs tevékenységgel kapcsolatos bármely fórumon. DR. BOCSI ANDREA elnök

TOURINFORM SZÖVETSÉG 2400 Dunaújváros, Vasmû út 10/A Telefon: 30/742-9069 • Fax: 25/500-148 www.tourinform.hu • www.itthon.hu

32


KIADJA: FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím: 1077 Budapest, Király u. 93. • Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804 E-mail: [email protected] • Honlap: www.falusiturizmus.eu Felelös kiadó: Dr. Csizmadia László Szerkesztö: Gazsó Rita, Szalay-Zala Andrea Szerkesztôség: 1077 Budapest, Király u. 93. Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents