FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ A FA L U S I É S A G R O T U R I Z M U S O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G É N E K K I A D VÁ N YA 17. évfolyam

2009/4. szám

FALUSI PORTÁK A SZAKOSODÁS ÚTJÁN

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

2

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

TARTALOM 3 3 5 5 5 5 7 8 8 9 10 10 11 12 12 13 13 15 15 16 17 17 17 18 19 19 19 20 20 21 22 22 22 23 23 24 24 25 26 27 28 28 31 32 33 34 34 34 35

Elôszó A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Aktív üdülés falun Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban Vadászturizmus családi vállalkozásban Üdülés lovasudvarban Lovasturizmus, lovaskultúra Magyarországon Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett Környezetbarát vendéglátó porta Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról Ökoporta-rendszer a Dél-Dunántúli régióban – A projekt ismertetése Új ökoporta-rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban Ökopanzió a Balatonon A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban Hagyományôrzô vendégfogadó porta Hagyományôrzés Csíkban Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE Csoportok vendégháza a falusi portán Turizmus ifjúságra szabva A nagyszülôi örökség nyomdokán Falusi életmód, ifjúsági porta Csoportos élmények öt hektáron Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások? Gyermekbarát vendéglátó porta Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok? Gyermekbarát vendégfogadás a Gerecse dombjai közt AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI Egészség porta: Úton, útfélen… Egészségturizmus az Ôrségben Falusi aromaterápia az Illatosházban A falusi vendégasztal Falusi vendégasztal szolgáltatás vegyes tapasztalatokkal Kiscsoportos tervezés-vendégasztalhoz Hagyományôrzô vendéglátás a Szenke partján Vendégasztal Tóték Házában Üdülés borosgazdánál Borút: hogyan, hol és miért? Borúti Karta Üdülés borosgazdánál a Pécs-Mecseki Borúton Történelmi hangulatú pince, tokai borok és családias vendégszeretet Tarcalon SPECIÁLIS AJÁNLATOK Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán A mindenki által meglátogatható falusi környezet Kerekes székkel, szabadon

(Dr. Szabó Géza) (Dr. Szabó Géza–Dr. Csizmadia László)

(Huszárné Lukács Rozália) (Magyar Kerékpáros Klub) (Bodó Katalin) (Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség)

(Magyar Biokultúra Szövetség) (Gerner András) (Ökoházak Magazin) (Dr. Csonka–Takács Eszter) (Dr. Csizmadia László) (Rendek Lászlóné)

(Komáromi István) (Noll Zoltán–Noll Erzsébet) (Dr. Majoros Dobó Zsuzsanna) (Komáromi István) (Kormosné Debreceni Zsuzsa)

(Pistyúr Imre) (Hegyi Vilmos) (Éliás-Mezey Erzsébet) (Kabódi Istvánné) (Kôrösi Miklósné) (Tóth Árpád) (Erdôsi Mária) (Magyar Borutak Szövetsége) (Dr. Szabó Géza) (Pataky Sándor)

(Kasza Mariann) (Kohári Lajosné)


3

Elôszó Nagy követ kíván dobni a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége a hazai vendégfogadás amúgy sem csendes vízébe. Figyelve a turizmus és azon belül a vidéki turizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjeire, nyitott szemmel járva Európa fejlett turizmusú vidéki térségeiben immáron nyilvánvaló, hogy a termékfejlesztésben, a falusi turizmus kínálatok megjelenítésében tovább kell lépni a specializálódás irányába! No nem kívánjuk mi ezt nagy felfedezésként tálalni, hiszen erre már a szakmai publikációk és konferenciák régóta rámutattak. Gazdáink egy része felismerve a piac és az idôk szavát, jórészt külföldi példák alapján, saját maga is kezdte átformálni, konkretizálni, súlypontozni ajánlatait. Erre utaló tapasztalatokat leszûrhették vendégeik véleményei-

bôl és megfogalmazott igényeibôl. A termékspecializációk fô irányai is kialakultak már, ám a külföldön megismert kettôs minôsítés: (1.) szálláshely minôsítés, (2.) speciális falusi turizmus termék minôsítése náluk még nem indult meg. Pedig ez azt jelentené, hogy az általános, minden vendégfogadóra kötelezô szálláshely minôsítést (napraforgós rendszer) kiegészítené egy, vagy akár több speciális termék minôsítése. Tehát létrejönne a specializált termékekre egy-egy egyedi kritérium rendszer, amely alapján minôsítést szerezhetnek és a piac számára is bemutatkozhatnak, azonosíthatóvá válhatnak. Ilyen jellegû külföldi kritérium rendszerek hozzáférhetôk, már bontogatják szárnyaikat a hazai speciális kínálatok, de még nem állt össze a rendszer. A jelen ki-

advány ezt az „érlelôdési” folyamatot szeretné felgyorsítani azzal, hogy a hazai példákat a széles szakmai közönség, falusi vendégfogadóink és turizmus szervezôink elé tárja, két ajánlást adva a lapozgatáshoz: 1. ismerjék meg a hazai kezdeményezéseket, vonják le ezek tapasztalatait; 2. gondolkodjanak el a bevezetendô minôsítési rendszer elvárásain! Nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy szakmai vitában formálódjon ki a hazai falusi turizmus termékspecializációinak rendszere, így várjuk a kiadvány olvasóinak visszajelzéseit, javaslatait! Gondolatébresztô olvasást kíván: DR. SZABÓ GÉZA a FATOSZ alelnöke

A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon A szakosodás – a vendégházak (porták) minôsítési kritériumai szerint – egy további lépés a magyar falusi üdülés (vidéki turizmus) nagy és áttekinthetetlen kínálatának differenciálására és a termékbiztonság fokozását jelentô intézkedés vendégek számára. A speciális kínálatokkal szembeni követelmények, a marketing-stratégia szellemében a konkrét vendégkívánságokhoz és – igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egy szakosodott területen a falusi (vidéki) gazdák, illetve vendégfogadók versenyképesek legyenek és maradjanak, – az általános minôségi követelményeken túlmenôen –, speciális kritériumokra is fel kell készülniük, amit rendszeresen az új igényekhez, idôrôl-idôre hozzá kell, igazítaniuk. A világ bizony már ebben is túllépett rajtunk. A fejlett turizmusú európai országok vidéki térségeiben, a minôsített szálláshelyek továbblépve a programszerûség irányában már egyedi, különleges kínálatokat is tartalmaznak. Az idô megérett idehaza is a továbblépésre! Erre ösztönöz bennünket a piaci igények differenciálódása. A bôvülô vendégkörû falusi turizmus keresleti igényei egyre konkrétabbá válnak. Vendégeink motivációikhoz illeszkedve keresik a szá-

mukra legkedvezôbb üdülési helyszíneket. Mivel a vendégkör igényei megismerhetôk, így adott a válasz: a szolgáltatásoknak ezen vevôi elvárások mentén kell konkrétabbá válniuk! Fontos tanulsága a legutóbbi évek turizmus trendjeinek, hogy a vendégkör is egyre szegmentáltabb. A különbözô érdeklôdésû és üdülési tevékenységeket preferálók az üdülési helyszín kiválasztásakor, a szolgáltatások felmérésekor is a maximálisan a saját elvárásaikat érvényesítik. Olyan helyszíneket preferálnak, amelyek a legkedvezôbbek motivációjuk szempontjából. Erôs mozgósító erô a specializálódó kínálatok irányába az is, hogy a kommunikációi is egyre differenciáltabbá válik. A mai turizmusban az újdonságoknak és a jól tematizált termékeknek van esélyük a figyelem felkeltésére. Az információs dömpingben fuldokló üdülni vágyó a szinte végtelen számú ajánlat között vágyait kulcsszavakba öntve próbál kapaszkodókat keresni. Ebben az információs folyamban a specializált termékek könnyebben akadnak bele az érdeklôdôk hálójába! A turizmust meghatározó élmény orientáció megköveteli a folyamatos ter-

mékfejlesztést, amely a termékspecializációk segítségével tudja megújítani a falusi turizmus hagyományos kínálatait. Érdemes megszívlelnünk Hans Embacher véleményét a specializált termékek kialakításának elônyeirôl, mégpedig a szolgáltatók oldaláról: • szakszerûbb termékfejlesztés; • hatékonyabb képzés és oktatás, • tapasztalatcsere / a legjobb példából tanulni; • gazdaságossági elônyök (pl.: beszerzés), • a marketingben megnyíló elônyökre koncentrálni; • versenyképesebb szolgáltatás összetétel; • több innovációs lehetôség a speciális területeken, • szakmai turisztikai szervezetekkel való együttmûködés kibôvítése és tartalmi megújítása. A hazai falusi vendégfogadás számára mindig is mintaértékû Ausztriában már a kilencvenes évek végére kialakították speciális termékeik rendszerét. A hét fô termék a következô: 1. Kisgyermekes családok 2. Mozgássérültek 3. Rendezvények

4


Attrakciók

A falusi turizmus speciális termékei

Kapcsolódó vidéki turizmus terméktípusai

I. A vidék természeti értékei

Aktív üdülés falun (kerékpározás, horgászat, vadászat, természetjárás, túrázás) Üdülés lovasudvarban Környezetbarát vendéglátó porta (ökoporta) (helyi termékek, természeti értékek)

Természetjárás Kerékpáros turizmus Horgászat, vadászat Lovas turizmus Agroturizmus Ökoturizmus

II. A vidék tárgyi és szellemi öröksége

Hagyományok vendégfogadó portája Csoportok vendégháza a falusi portán Falusi életmód ifjúsági porta (célcsoport bekapcsolódása a mezôgazdasági munkákba) Gyermekbarát vendéglátó porta

Kulturális turizmus Ifjúsági turizmus Agroturizmus

III. Az agrárium értékei és termékei

Egészségporta (gyógynövények, biotermékek, reform életmód, egészséges helyi élelmiszerek) A „falusi vendégasztal” (gasztronómiai élmények, helyi termékek) Üdülés borosgazdánál (falusi turizmus a borutak kínálatában)

Egészségturizmus

IV. Speciális ajánlatok

Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán (kombinálható a hagyományok-, az egészség-, a falusi vendégasztal porta, a lovasudvar, a borosgazda ajánlataival)

Agroturizmus Agroturizmus, borturizmus és tematikus, helyi termékutak Egészségturizmus Agroturizmus Lovasturizmus Kulturális turizmus Ökoturizmus

A vidéki vonzerôk, a falusi turizmus speciális termékei és az ehhez kapcsolódó vidéki turizmus termékeinek rendszere

4. Kézmûves foglalkozások 5. Borturizmus 6. Biofarmok, egészségturizmus 7. Lovaglás Hazánkban tizenegy területen javasoljuk a kínálat kiszélesítését és mélyítését, amihez a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), az adott területek országos szövetségeinek szakembereivel együttmûködve konkrét kritérium-katalógusok kidolgozását tervezi. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a vendégházban (a portákon) a kínálat teljes és összehangolt legyen. Miért szakosodjanak a vendégházak és a porták? • Hogy a vendég számára a kínálatok áttekinthetôbbé váljanak • hogy a kategóriába sorolt vendégházak kínálatát specializáljuk, és ezzel megkönnyítjük a vendégek döntését, • hogy a minôséget javítsuk, és ez által a vendégnek nagyobb termékbiztonságot, kínáljunk • hogy a falusi üdülést a kínálat-differenciálásával versenyképesebbé tegyük

• hogy a szállásadók, és vendégek számára az árkülönbségeket érthetôbbé lehessen tenni • hogy konkrét problémamegoldásokkal magasabb árakat és magasabb kihasználtságot lehessen elérni • hogy a speciális információkat az egész országra, illetve Európára kiterjedô reklámeszközökkel egyszerûbben lehessen továbbadni • hogy a szállásadókat arra ösztönözzük, hogy a (személyes és vendégházaik, illetve gazdasági tevékenységük) erôsségeiknek megfelelô kínálat iránt elkötelezzék magukat, és azokat fejleszszék. A falusi turizmus szakosodásának alapelvei • A falusi üdülés termékfilozófiája határozottabban érvényesüljön és terjedjen, ami azt jelenti, hogy, személyre szóló, természet közeli szolgáltatásokat kínáljunk. • Csak azok a parasztgazdaságok és vendégházak szakosodjanak, amelyeknél a családi és vendégfogadás tevé-

kenység feltételei alkalmasak, a szakosodott kínálatra. • A tisztán „technikai” kritériumok és a kínált szolgáltatások mellett legyünk figyelemmel a falusi szállásadó személyes elkötelezettségére és mindenek elôtt szakmai felkészültségére, emberi alkalmasságára és a vendégház (más néven: porta) „teljes, megjelenési képére”. • Szabad teret kell engedni az egyéni sajátosságoknak. • A kritériumoknak és az értékelés eredményének a szállásadó részére érthetônek és követhetônek kell lenni. • A szakosodási kritériumokat minden régióban, megyében és kistérségben egyformán kell alkalmazni. • A speciális kínálatoknak a mindenkori vendégcsoport kívánságaihoz és igényeihez kell igazodni és a vendégházak sajátos adottságainak figyelembevételével, kell alkalmazni. • A speciális érdeklôdésû vendég igényeit teljesíteni kell. DR. SZABÓ GÉZA–DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ alelnöke és elnöke


A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI

5

Aktív üdülés falun

Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán A Bátai Horgász Közhasznú Egyesület 1989-ben alakult. Jelenleg 130 felnôtt, két ifjúsági, valamint 12 gyermek tagja van. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén közel 4,5 hektáron találhatóak élôvizes horgászhelyeink, a Keszeges tó és a Mélygödör tó, valamint a SzekszárdBátai fôcsatorna befolyási szakasza 3 kilométer hosszan. Miután élôvizes tavakról beszélünk, így sajnos ki vagyunk téve a Duna változó vízállásának, amely befolyásolja a horgászidényt. A horgász turizmussal akkor kezdtünk foglalkozni, amikor Bátán sorra nyitottak meg a vendégházak. Gondoltuk, nyugodtan csalogathatjuk a horgászni vágyókat, hiszen a halat mesterséges telepítéssel mi biztosítjuk és a szállásuk is megoldható. A horgászni vágyóknak a horgászathoz állami jegy szükséges és a napi jegyet tavainkra mi biztosítjuk. Együttmûködési szerzôdést kötöttünk a Tolna Megyei Falusi Turizmus Egye-

sülettel és segítségükkel kiadványt készítettünk, amely az együttmûködés keretén belül megjelent az Utazás 20082009 kiállításon, mint lehetôség a szabadidô változatosabb eltöltésére. Két éve tart az együttmûködés és leszögezhetjük, hogy a kölcsönös segítség nagyon jól mûködik: mindkét részrôl jön a vendég. Mûködésünkhöz minden évben az NCA-pályázaton szép összegeket nyerünk, így az elmúlt években sikerült csónakot venni és a tavak környezetének rendbetartásához eszközöket nyerni. Jelenleg esôbeállókat kívánunk a vizek mellé telepíteni, hogy így is biztosítsuk horgászaink biztonságát és kényelmét. Az egyesület közhasznú jellege miatt más civil szervezetekkel is kapcsolatban áll. A helyi iskolákból és a környékbeli falvakból kerülnek ki gyermekhorgászaink. Nagyon jó a kapcsolatunk a DunaDráva Nemzeti Parkkal, a Gemenci Er-

dôgazdasággal, valamint a Natura 2000 hálózattal. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elôírja az állami vizek kötelezô halasítását, meghatározva, hogy hektáronként milyen minôségû, mennyiségû és fajtájú halat kell elhelyezni élôvizeinkben. Ezt a feladatot a környékünkön a Bátai Horgász Közhasznú Egyesület végzi megalakulása óta. Feladatunkhoz tartozik a környezetés vízvédelem is helyi szinten. Az FVM által kiírt pályázatból hínártalanítást végeztünk a közelmúltban. Közösségi életünk fontos eseménye az évente megrendezett Horgászverseny, valamint a hagyományos Horgászbál, amelynek bevételét halasításra és a horgászat, egyesületünk népszerûsítésére használunk fel az ifjúság körében. Huszárné Lukács Rozália a Bátai Horgász Közhasznú Egyesület elnöke

Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban Kerékpáros turizmus Hazánkat nem csak természeti adottságai teszik kiemelten alkalmassá a kerékpáros turizmus számára, hanem a lakosság felôl megnyilvánuló egyre nagyobb igény is ez irányba mutat. Egy 2005-ben készült felmérés szerint hazánkban a megkérdezettek 45 százaléka vett már részt élete során belföldi kerékpártúrán és 57 százalékuk tervezi ezt a közeljövôben. A kerékpározást sokan – fôként eleinte – belföldi túrák során képzelik el, ami tovább erôsíti a hazai turisztikai ajánlatok versenyképességét, ezzel is csökkentve a távolabbi utazásokkal, tömegturizmussal kifejtett környezeti károkat és növelve a hazai turisztikai bevételeket. A jelentôs külföldi keresletben (csak a Duna menti úton évi 100 000 kerékpá-

ros, akik nagy része csak Bécsig jön el) óriási lehetôségek rejlenek, ám megnyerésük a hazai piac számára csak színvonalas szolgáltatásokkal, speciális igényeik kielégítésével lehetséges. A jelenlegihez hasonló recessziós gazdasági környezetben kiemelkedô jelentôsége van az olyan alternatív turisztikai ágaknak, mint a kerékpározás. Ezek olcsóbb és könnyebben elérhetô lehetôséget nyújtanak a turisztikai költéseiket visszafogó lakosság számára, és különösebb beruházás nélkül kínálnak új piaci szegmenst a szolgáltatóknak. Kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat A kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat kiépítése nem magyar találmány. Németországban a Bett&Bike rendszer 1995-óta mûködik, és jelenleg több mint 4500 szolgáltató a tagja. A siker titka

egyszerû: könnyen teljesíthetô kritériumok, egyértelmû fogyasztói üzenet, jól behatárolt piaci szegmens és a megfelelô szolgáltatási minôség garantálása a vendégek számára. Szomszédaink szintén felismerték az ágazatban rejlô lehetôségeket. Horvátország bevezette saját Bike&Bed védjegyét, és 2008-ban több mint száz, kerékpárosbarát szálláshelyet tartalmazó prospektust adott ki. Montenegróban ebben az évben esedékes, a szintén német példára alapuló, Bed&Bike védjegy bevezetése. Szerbiában szintén nagy erôkkel folyik a kerékpározás támogatása. Ahhoz hogy a hazai szolgáltatók se maradjanak le a turistákért folyó küzdelemben nekünk is meg kell tennünk az elsô lépéseket. A kerékpárosbarát szolgáltatói hálózathoz való csatlako-

6


zás üzenete, hogy a szálláshelyen szeretettel és színvonalas szolgáltatásokkal várják a biciklivel érkezô turistákat.

Kerékpárosbarát kritériumok A csatlakozáshoz szükséges kritériumok könnyen teljesíthetôk, egyértelmûek és jól érthetôk mind a szálláshelyek, mind a vendégek számára. A Magyar Kerékpárosklub szakértôi pedig örömmel állnak rendelkezésre, hogy még hatékonyabb és gördülékenyebb legyen az új szolgáltatások és a szükséges beruházások tervezése. A Velencei-tó partvidéke kedvelt célpont a fôvárosi biciklisták számára

Minimumkritériumok • szálláslehetôség akár csak egy éjszakára is • zárható helyiség a a biciklik tárolására éjszakára (lehetôleg földszintes, pl. garázs) • szárítási lehetôség a ruhák és felszerelések számára • tartalmas (vitaminokban és szénhidrátokban gazdag) reggeli vagy fôzési lehetôség • regionális biciklis térképek, túrakönyvek, vasúti, busz ill. hajó menetrendek kifüggesztése, kölcsönzése, árusítása • alap bicikli szerelô készlet az egyszerû javítások elvégzéséhez • információ a legközelebbi bicikli-

szervizekrôl (cím, nyitvatartás, telefonszám) a nagyobb javításokhoz

Kiegészítô követelmények • tanácsadás a szállásfoglalásnál, tekintettel a környezetbarát oda- és visszaútra tömegközlekedéssel (különösen bicikliszállításhoz) • igény esetén a biciklis vendégek szállításának megszervezése • kerékpárbérlési lehetôség, jó minôségû és mûszaki állapotú kerékpárokkal • egynapos biciklitúra ajánlatok a környéken vezetôvel vagy anélkül • csomagszállítás a szálláshelyek között • információ a környékbeli biciklisbarát szálláshelyekrôl, esetleg foglalás bo-

A kerékpáros turisták gyorsan és könnyen megközelíthetik Budapest nevezetességeit

nyolítása a következô kerékpárosbarát szálláshelyre • a legfontosabb alkatrészek készenlétbe helyezése • lista a további biciklisbarát szállásokról a régióban • ebéd elvitelre • vendégkönyv kerékpárosoknak

Mit nyerhet ön és vállalkozása azzal, ha kerékpárosbaráttá válik? • piaci célcsoportjait relatív alacsony beruházási költség mellett egy jelentôs és aktívan bôvülô szegmenssel bôvítheti. • a célcsoport bôvülésével extra forgalomhoz és bevételhez juthat. • javíthatja a vállalkozásáról kialakul képet, hiszen a kerékpározás támogatása a környezettudatos gondolkodásmódot tükrözi és közvetíti a nagyvilágnak. • erôsebb kooperáció a térség turisztikai szolgáltatóival és ezáltal a saját költségek csökkentése. • mindezen felül a Magyar Kerékpárosklub szakmai támogatást és segítséget nyújt a beruházásokhoz és az üzemeltetéshez, ill. folyamatos megjelenést és marketinglehetôséget biztosít saját honlapján, a www.kerekparosklub.hu-n • amennyiben a Magyar Kerékpárosklub tagjai részére legalább 5% kedvezményt biztosít áraiból, a kiemelt partnerek között is megjelenési lehetôséget kap. MAGYAR KERÉKPÁROS KLUB


7

Vadászturizmus családi vállalkozásban Családunk 1997-ben vásárolt egy öreg megye többi szállásadójának, hogy ôk stb.), saját autójával szállítja a területparasztházat és újított fel vadász-barát is lépést tudjanak tartani az újabb elvá- re a vendégeket és rendben tartja a stílusban otthonunk mellett, Keszôhi- rásokkal. cserkészutakat, magasleseket. Vad degkúton. A vadászos stílus a család Munkánk sikereként könyvelhetjük sebzésekor tudnak hívni keresôkumindegyik tagjához közel áll. Édesa- el, hogy vendégeink java immár egy év- tyást, sikeres elejtéskor pedig felravanyám, Valéria 1993 óta vadászik, aktív tizede visszajár és akár elôre egy évvel talozzák a vadat és kürtszóval búcsúztagja a Tolna megyei Diana Vadászhölgy is lefoglalják következô évi szállásukat. tatják el. A vendégek megtanulhatják Klubnak, édesapám, István, pedig egy- Mind édesanyám fôztje, mind a házilag tôle a zsigerelés, trófeakikészítés forkor a Gyulaj Erdészeti és Vadászati készült finomságok (szarvas szalámi, télyait is. ZRt.-nél volt kerületvezetô erdész és hi- lekvár, savanyúság stb.) nagyon népszeEgy ilyen vendégház kertjének is illik vatásos vadász. Ezen cég vezetôsége lát- rûek a vendégek körében. rendelkeznie a vad felravatalozására alva a házat 1997-ben úgy döntött, hogy mivel az nagyon ízlésesen, barátságosan és legfôképpen összkomfortosan lett kialakítva, és mivel a Pincehelyi Erdészetnek ekkor még nem volt saját vendégháza, legyen a mi házunk háza a vendégvadászok szálláshelye. Tolna megye ezen része mind nagyvadakban, mind apróvadakban bôvelkedik, ezért 1997 szeptemberétôl folyamatosan érkeztek a magyar és külföldi vadászvendégek a különbözô vadászatokra. A vendégek ellátásában a család minden tagja kivette valamilyen formában a részét. Míg apám vadásztatott, trófeát készített ki, vadászkürtölt, édesanyám fôzött, takarított, én segítettem mindebben és tolmácsoltam, Peti öcsém pedig ha elromlott valamilyen berendezés, megjavította A sikeres vadászat után az elejtett vadakat felravatalozzák és kürtszóval búcsúztatják el azt. A Tolna megyében 2000 óta újra mûködô Falusi Turizmus EgyeA vadászturizmussal foglalkozókkal kalmas hellyel, mely jól kivilágítható, sületnek a kezdetektôl tagjai vagyunk. szemben is nagy elvárásokat támaszta- hangulatos (beton/térkô mellôzése, füFontosnak tartjuk szakmai tudásunkat is nak a vadászvendégek: igazodniuk kell ves rész), hogy a vendégek elkészíthesfejleszteni, ezért középfokú végzettséget például a vadászok programjaihoz (pél- sék a hôn áhított vadról a szép fotóikat. is szereztünk falusi turizmus témában és dául hajnali kávéztatás, késô esti vacso- A világítás azért lényeges, mert gyakran mind a négyen megtanultunk németül. ráztatás), fel kell szerelniük a vendéghá- sötétedés után kerül sor a fényképezkeNémetországi falusi turizmus gyakorla- zat különbözô speciális eszközökkel, il- désre. Ezután következhet a gratuláció tomon keresztül a külföldi tapasztalato- letve bútorokkal (sár-, és csizmalehúzó, és koccintás pezsgôvel. kat is megpróbáljuk beépíteni a vendég- csizmamosó, fegyverszekrény, állvány, Családunk jövôbeni terveihez tartozik látásba. páncélszekrény, hûtôláda, stb.), vala- egy újabb vendégház kialakítása, hogy Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a mint lényeges az idegen nyelvek ismere- férôhelyeink számát növelni tudjuk, és megyei és országos egyesülettel és ak- te, tudása is. hogy a meglévô már összkomfortos ventívan részt veszünk a kiállításokon, A Bodó Vadász Vendégház speciali- dégházat a minél modernebb igényekworkshopokon. Jómagam idôközben tása, hogy édesapám komoly szaktu- nek megfelelôvé tegyük. szálláshely minôsítô képzésen is részt dással rendelkezik a vadásztatás terén. BODÓ KATALIN vettem, így – figyelve a minôségbeli Jól ismeri a területet, tud hívni különfalusi szállásadó, Keszôhidegkút változásokat – igyekszem segíteni a bözô vadfajokat (szarvas-, ôzhívás

8



Üdülés lovasudvarban

Lovas turizmus, lovas kultúra Magyarországon Magyarország neve és évezredes kultúrája szétválaszthatatlanul összefonódik a lóval, lovas élettel, Mi magyarok lovas nemzetnek valljuk magunkat és a világ is így ismer minket. A magyar lovas hagyományok végig kísérik népünk történelmét. A honfoglalás, a kalandozások, a hadviselés, a huszárság, a pusztai élet, a parasztgazdaságok meghatározó tényezôje volt a ló, a magyar ló és lovaskultúra, mely védjegyként terjedt el világszerte. Hatezer éven keresztül az egyetlen közlekedési, helyváltoztatási eszközünk (a szárazföldön) a ló volt. Rajta tapasztalhattuk meg elôször milyen gyorsabban haladni, mint a saját sebességünk. Elkábított, elvarázsolt minket ez a „száguldás.”A közlekedés, a hírközlés, a háborúk kimenetele, a gazdasági élet, mind a lovak létszámától és minôségétôl függött. De vagyon, és rang is tartozott dicsô négylábú barátainkhoz, hisz barátaink, társaink lettek az évezredek folyamán. Az ipari forradalom, a gépesítés, a technika hihetetlen fejlôdése háttérbe, il-

letve teljesen kiszorította hûséges társainkat a világ menetébôl, mára más lóerôkkel számolunk. Nehéz feladat, hogy mit tehetünk eltûnôben lévô lovaskultúránk megôrzésére, de nem lehetetlen, ha tudatosan végiggondoljuk lehetôségeinket. Ismerjük meg értékeinket, különleges adottságainkat, és ápoljuk hagyományainkat. A sport és a lovasturizmus kiváló terület a lovas élet, lovaskultúra hazai fenntartásához. Világszerte nô az igény a természetbe, vidéken eltölthetô szabadidôs tevékenységek iránt. Felértékelôdött a friss levegô a csend a természet-közeli élet. Az utazók keresik az élményeket, a programokat, az eseményeket, ami vonzóvá és felejthetetlenné tehetik számukra a megérdemelt pihenést, kikapcsolódást A magyarországi idegenforgalom egyik nagy hagyományra visszatekintô területe a lovas turizmus. Országunk a lovas élet szempontjából különlegesen jó adottságú. Éghajlata, domborzata, a változatos vidék, a magyar lófajták, és nem utolsó sorban az emberek lószeretete kiváló lehetôség egy speciális és ere-

A lovas turizmus a honi idegenforgalom egyik nagy múltra visszatekintô területe

deti magyar lovasturisztikai termék kialakításához. Európában egyre kevesebb az olyan terület, ahol szabadon korlátok nélkül és biztonságban lovagolhat az ember, tiltó táblák és kerítések nélkül. Magyarország legnagyobb lovas turisztikai vonzereje az érdeklôdôk számára, a szinte korlátlan lehetôségeket kínáló tereplovaglás, lovastúrázás. A lovasturisztikai szolgáltatásokra jellemzô a sokszínûség: a legkülönbözôbb igényeknek megfelelô létesítmények fogadják országszerte a vendégeket. Legyen az kezdô lovas, vagy gyakorlott lovastúrázó, ma már minden igényt kielégítô szolgáltatások közül választhatunk. A futószáras oktatástól a több órás vagy napos tereplovaglásokon, vagy lovaskocsizáson keresztül széles a kínálat. A legtöbb lovas helyszín, szállást is kínál vendégei részére, ami szintén ámulatba ejtô választékot jelent: erdôk mélyén meghúzódó fôúri kastélyok, felújított kúriák, vagy romantikus nádfedeles parasztházak közül mindenki talál igényeinek megfelelôt. Sok helyen a híres magyar konyha remekeivel fogadják a látogatókat, de lehet, hogy a háziak saját termésû friss zöldségeit, gyümölcseit ízlelhetjük meg, vagy a kecskesajt készítés rejtelmeibe avatnak be, egy kis helyi borkóstolásról már nem is beszélve. Hazánkban a lovas-iskolák és lovascentrumok a szolgáltatásaik számától, jellegétôl és színvonalától függôen egytôl öt patkós minôsítô jellel (táblával) vannak ellátva, melyet a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség állít ki és ellenôriz. Mindezt azért tesszük, hogy segítsünk a tájékozódásban és választásban, valamint önt és családját minél színvonalasabb és biztonságosabb lovas szolgáltatásokkal és élményekkel várjuk. MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ SZÖVETSÉG


9

Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett Az Élô és Holt Tisza ölelésig” címû rendezvényünkön sében, gyönyörû természeti csikósok ejtik ámulatba a környezetben fekvô kis faközönséget, gyermek tanítlunak néhány évvel ezelôtt ványaink lovagolnak bemuBudapestrôl lejárva, magam tatót, fogathajtó barátaink is csak hétvégi élvezôje volmutatják be az akadályhajtam. Hosszú évek alatt egytás szépségét. Eközben a re inkább érlelôdött a gonbográcsban készülô pörkölt dolat, hogy itt szeretnék élillata meghozza a vendégek ni, és megvalósítani gyerétvágyát. mekkori vágyamat, hogy loLegfôbb célunk azonban vaim lehessenek. Dönteni, mégis a gyerekek tanítása. felszámolni egy életet perA lovaglás technikájának elsze nem volt egyszerû. De sajátításán túl, igyekszünk 2004-ben döntöttem, és elnekik egy életformát megkezdtük tervezni, majd megmutatni és megszerettetni. építeni lovardánkat, és beSzeretni és védeni a terménépesíteni lakóikkal. szetet, felelôsséget érezni Úgy gondoltam, tapasztajószágokért, a lovaglások latból tudom, hogy az idelásorán egymásért, megtanítatogató vendégeknek mit jeni nekik, hogy a lovas emlent kiszakadni a városból, bernek milyen erényekkel élvezni a természet szépsékell rendelkeznie. Mindezegét, a lovaglás örömét, és ket a lovardát elhagyva, feltöltôdve kezdeni a követvisszatérve a mindennapokkezô hetet. A nagyon kedves ban is hasznosítani tudják, kis parasztház nyaralót venés teszik is. Az egyhetes lodégháznak alakítottuk át, vas táborok alatt testileg, ahol a vetett ágy párnáin egy lelkileg sokat változnak. kis csoki, a hûtôben, szilkéMegismertetünk velük értében házi tej várja a vendéget, keket, hogyan ôrizzék haés nem hiányozhat a friss vigyományainkat. rágcsokor sem a vázából. Vendéglátásunk filozófiáAhogy elkészültünk, ja a családiasság, hogy érezazonnal jelentkeztem tagnak ze az ideérkezô, itt ô a fona Jász Nagykun Szolnok A vendégek természetes környezetben élvezhetik a lovaglás örömét tos. Vendégházunkba beenMegyei Közhasznú Egyegedjük nemcsak a gazdikat, sületbe, ahonnan nagyon sok segítséget Természetesen nem mindenki tud, hanem a kutyusokat is. Tudjuk, a hétközkaptam és kapok folyamatosan. szeret, mer, akar lovagolni. De az évek napokban a kedvencre is kevés idô jut, A FATOSZ „sárga” füzetei is sokat során fôként gyerekekbôl álló lovasaink miért ne együtt élvezzék a szabadságot? segítettek, amibôl a vonatkozó jogsza- lettek, és a vendégeknek igazi élményt A vendégektôl kapott dícséret, a bályoktól kezdve sok hasznos dolgot jelent, ha elüldögélnek, és megnézik a törzsvendégek igazolják a falusi turizmegtudtunk. A szövetségtôl kapott lovaglóórákat, gyönyörködnek a gyere- mus jelentôségét. Egyben visszaigazofolyamatos tájékoztatás, az Utazás Kiál- kek ügyességében, a lovak szépségében. lást kapunk arra is, hogy a vendégek lításon és különbözô médiumokban való Néhány eltöltött óra után pedig megérik nagyra értékelik, ha a kiadó vendégház ingyenes megjelenés mind hozzásegített a gondolat, mégis kipróbálom… Minket mellé programot is tudunk biztosítani, sikeres mûködésünkhöz, amit ezúttal is pedig nagy örömmel tölt el, hogy sok kinek-kinek lehetôségei szerint. Ezért köszönök! embert tudunk megismertetni a lovaglás jó, ha minél többen összefogunk, és sok Még „hétvégi” idôszakomból tudtam, szépségével. színes programmal várjuk a hozzánk érhogy amikor már kialudtam magam, leA kevésbé bátrakat fogattal visszük el kezôket. nyírtam a füvet, jó lett volna, ha van va- a Tisza gátjára, gyönyörködni az ártéri BÓDI JUDIT lamilyen programlehetôség a faluban, erdôkbe, meglesni a vadvilágot. falusi szállásadó, ahova csak el lehet sétálni, nem kell koAz évente megtartott nagyon sok emVaspatkó Vendégház, Nagyrév csiba ülni. bert vonzó „akácvirágzástól lombhullá-

10



Környezetbarát vendéglátó porta

Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról A biotermékek, más szóval az ökológiai termékek olyan növényi és állati eredetû élelmiszerek, takarmányok, alapanyagok, amelyeket jogszabályokban rögzített szigorú szakmai elôírásokat betartva a szakminisztérium által elismert ellenôrzô szervezet felügyelete mellett állítottak elô. Feldolgozott, több komponensbôl álló élelmiszerek esetében csak az minôsül bioterméknek, amely legalább 95 százalékban tartalmaz bio öszszetevôket. A biotermékek jelölésérôl is pontosan rendelkezik a jogszabály, ami szerint nem csupán a bio eredetre kell utalni, hanem fel kell tüntetni az utolsó ellenôrzô szervezet nevét és kódszámát. Pl. Bioszilvalekvár; Ellenôrizte Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., HU – ÖKO – 01. A biotermék azért egészségesek, mert • természetesek, feldolgozásuk során nem használnak genetikailag módosított szervezeteket. • a természetbôl szintetikus rovarölô, gombaölô és gyomirtó szer nem kerülhet az élelmiszerekbe. • Kevesebb nitrátot tartalmaznak. • Feldolgozás során nem alkalmazható ionizáló sugárzás. • Több ásványi anyagot, vitamint és egészségvédô anyagot tartalmaznak. • Nem tartalmaznak az egészségre esetleg káros tartósítószereket, szintetikus aromaanyagokat, színezékeket, állományjavítókat, ízfokozókat. Az ökológiai gazdálkodás számtalan környezeti hatása közismert. Ez a fajta gazdálkodás például nem terheli a környezetet szintetikus növényvédô szerekkel és azok veszélyes bomlástermékeivel. Biztosítja a tápanyagok körforgását, nem terheli vizeinket a mûtrágyából származó nitráttal. A maximalizált állatlétszám és a gondos trágyakezelés miatt az állattartás nem károsítja a környezetet. Az ökológiai gazdálkodók elutasítják a kiszámíthatatlan környezetpusztítással fenyegetô génmódosítást. Sokan még mindig nem tudják, hogy miért érdemes bioélelmiszereket fogyasztani. Számtalan okot fel tudunk sorolni. Többek között azért, mert a biotermékek ízletesek, szárazanyagban gazdagabbak és jobban tárolhatók. Azért, mert a biotermék elôállítása során nem csak mennyiségi, hanem elsôsorban minôségi szempontok érvényesülnek. Mérések és kóstolási próbák bizonyítják az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek kiváló minôségét.

A biogazdálkodás az egyoldalú tápanyagpótlással, a magas hozamok hajszolásával szemben elônyben részesíti a sokoldalú, harmonikus tápanyag-gazdálkodást, ennek következménye a mikroelemekben, vitaminokban, ásványi anyagokban, íz- és aromaanyagokban gazdag, egészséges bioterméket. A biogazdálkodó a tápanyag utánpótlás széles tárházát alkalmazza. Mûtrágyát nem használ, komposzttal, szerves trágyával pótolja a betakarításkor kivett fô tápanyagokat (nitrogén, foszfor, kálium) és nyomelemeket. Ezek az anyagok nem csupán tápanyagot biztosítanak a növényeknek, de jótékonyan hatnak a talaj szerkezetére és a talajban élô különféle kisebb – nagyobb élôlényekre is. A biogazdaságokban a vetésforgót úgy tervezik, hogy egyik növény segítse az utána következôt. Idôrôl-idôre vetnek olyan zöldtrágya növényeket, amelyeket nem takarítanak be, hanem bimbós állapotban a talajba forgatják, így növelve a talaj szervesanyag tartalmát. A biogazdálkodás során is alkalmazhatók növényvédô szerek. ám ezek száma csekély. Olyan anyagokról van szó, melyek biztonságosak, a növénybe nem szívódnak fel. (Réz- és kénkészítmények, növényi kivonatok, olajos szerek, baktérium készítmények, illat- és ragacs csapdák stb. Ezek jegyzékét keresse a www.biokontroll.hu-n vagy forduljon szövetségünkhöz.) Mivel a biogazdálkodás során nem használható a szintetikusan elôállított, felszívódó növényvédô szer-arzenál, a biogazda betegségeknek ellenálló zöldség- és gyümölcsfajtákat választ, nem erôlteti az óriási hozamokra képes modern fajtákat. Elsôsorban a kisebb méretû biogazdaságokban tudja a gazdálkodó kihasználni a növénytársítás kedvezô hatásait. Növénytársításkor különbözô növényeket vet, ültet egymás közelébe kihasználva azt, hogy az illatanyagaik, gyökérváladékaik riasztják a kártevôket, kórokozókat, vagy éppen csalogatják a hasznos élôlényeket. A biogazda igyekszik kedvezô feltételeket teremteni a kártevôket visszaszorító hasznos szervezetek számára. Mivel a kártevôk és kórokozók áttelelnek, ezért a biogazda tervezéskor nagy figyelmet fordít a növények sorrendjére. Ügyel arra, hogy azonos károsítóra érzékeny növények csak több év elteltével kövessék egymást. Az állattartással foglalkozó biogazdának figyelembe kell venni az adott állatfaj természetes táplálkozási, viselkedési igényeit, szokásait, így a tartás és a takarmányozás során a le-


hetô legtermészetesebb körülmények biztosítására törekszik. Az állatokat nem szabad lekötni, ketrecben tartani, bármi módon megcsonkítani. Az istállóban, a legelôn csak meghatározott állatlétszám tartható. Az úgynevezett kérôdzô állatoknak, mint pl. a szarvasmarha, a juh biztosítani kell a természetes legelôt, a változatos és kizárólag növényi eredetû takarmányt. A sertés természetébôl adódóan szeret dagonyázni, táplálékának bizonyos részét elôtúrja a földbôl, így ezeket a körülményeket is megteremti a sertéstartó biogazda. A tyúkfélék számára is igyekszik optimális elhelyezést biztosítani: szabad kifutót, megfelelô védelemmel a ragadozókkal szemben. A vízi szárnyasoknak biztosítja a megfelelô vízfelületet. Ha az állat jól érzi magát, stresszmentes körülmények között él, ritkán betegszik meg. A megfelelô tartással, takarmányozással megelôzhetô a betegségek jó része. Ha mégis felüti fejét valamely betegség, elsôsorban természetes gyógymódot alkalmaz a gazda (gyógynövényeket, homeopátiát, akupunktúrát), de ha az állat állapota megköveteli, nem hagyja szenvedni, és szükség esetén gyógyszerekkel kezeli a beteg állatot, de soha nem rutinszerûen, vagy megelôzésképpen. A jogszabály elôírja, hogy a gyógyszerrel kezelt állat termékét az élelmezésügyi várakozási idô minimum kétszeresének eltelte után szabad csak értékesíteni biotermékként. A bioállattartás során a jogszabály azt is meghatározza, hogy az egyes állatcsoportok takarmánya milyen mértékben tartalmazhat konvencionális (nem bio, vagy átállásból származó) takarmányt. A bioállatok takarmánya nem tartalmazhat genetikailag módosított összetevôt. Minden állatfajt a lehetô legtermészetesebb módon takarmányoznak a biogazdák, így pl. a növényevô állat fehérjeszükségletét kizárólag növényekkel elégítik ki. A méhek minden esetben ellenôrzött helyrôl, szennyezô forrásoktól távol esô, természetvédelmi területekrôl vagy ökote-

11

rületekrôl gyûjtik a nektárt és a virágport. A bioméhész kíméletesen bánik a méhekkel, mûlép nem használható. A méhbetegségeket rendszeres ellenôrzéssel, fertôtlenítéssel (amihez csak engedélyezett anyagokat használhat) kell megelôzni. Csak teleltetés idején adható biocukor a méheknek, azt is csak akkor, ha nem elegendô a méhcsalád saját méz- és pollentartaléka. A feldolgozott termék csak akkor jelölhetô biotermékként, ha az alkotórészek legalább 95 százaléka ellenôrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Az ökotermékek feldolgozása során csak néhány jogszabályban pontosan megnevezett adalékanyag használható. A feldolgozás során a kíméletességet tartják szem lôtt, ionizáló sugárzás nem alkalmazható. Az ökotermékek biztonságosságát az a jól mûködô ellenôrzési rendszer szavatolja, mely a természetes helyétôl a fogyasztóig minden láncszemet ellenôriz. Hazánk mezôgazdasági adottságai kiválóak, igazán változatos és ízletes hazai élelmiszerek kerülhetnek asztalunkra. Különösen igaz ez a biotermékekre, hiszen ezekben nem csak a létfontosságú, illetve hasznos összetevôk találhatók meg nagyobb mennyiségben, hanem az élvezeti értéket meghatározó illat- és ízanyagok is. Javasoljuk, szerezzen be minél több élelmiszert hazai biogazdaságokból, amelyek címjegyzékét megtalálja honlapunkon (www.biokultura.org). Biotermék vásárlással azokat a gazdálkodókat támogatjuk, akik tudatosan, környezetük védelmét is szem elôtt tartva gazdálkodnak! Végezetül még egy jó tanács: Önnek, mint fogyasztónak joga van kérni az eladótól a bio eredetet igazoló tanúsítványt, vagy informálódhat a jelölésen található szervezetnél is. MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG

Ökopanzió a Balatonon Kemenes Dénes és felesége, Ildikó – közös érdeklôdésre találva – példaértékû ökoszemlélettel renoválta és bôvítette az eleinte saját otthonnak szánt, majd panziónak berendezett portát. Szinte mindenhez hozzá kellett nyúlni az elöregedett épületben, és a további mûködtetés mikéntjét is ki kellett találni. A pince és a lakótér teljes felújításánál, és a tetôtér beépítésénél szempontjaik közé tartozott a hagyományos, évszázadokig bevált módszerek, a kevés energiafelhasználással járó ôsi technikák alkalmazása, a környezetszennyezés minimálisra szorítása és a természet adta javak maximális kihasználása. Saját erôbôl és pályázati úton nyert segítséggel a következô munkálatokat végezték el: a sárba rakott vastag kôfalakat a körbebetonozás megszünte-

tésével, lélegzô vakolatok alkalmazásával megszabadították a vizesedéstôl és a penésztôl. A tetô át- és beépítésénél a szükségszerû betonkoszorú mellett a fagerendás felsô födém hordozza a teljes terhelést, közte és a stukatúros alsó fafödém között ötvencentis légrés szigetel. A falakban a fémcsöveket, ahol csak lehetett, mûanyagra cserélték. A hangulatos borospincét – mely magánál az épületnél is régebbi – szakszerûen kibontották, gyönyörû vörös kô bolthajtásait homokos-meszes fugázással erôsítették meg. Külön felsorolást érdemel a már említett ökoszemléletet tükrözô energiahasznosítás, mellyel a fûtést-hûtést és a vízellátást oldották meg a háziak. Napkollektoros technika mellett fafûtéses kazán mûködik a ház-

ban, ám nem a hagyományos formában! Ez a modern, hatékony, idôkapcsolóval automatizált faelgázosító kazán égetéskor a levegô felhasználásával a keletkezô gázt még egyszer elégeti, így az égéstermékben csak vízgôz távozik a levegôbe – fehéren füstöl a ház kéménye. A falakban húzódó fûtéscsövekben télen a meleg, nyáron a hideg kútvizet keringeti a rendszer, így nincs az a szélsôséges idôjárás, mely ne lenne kellemessé varázsolható a belsô terekben. Nyáron akár tíz fokkal lehûthetô a szobák levegôje a réz hûtôspirálok és a keringetés jóvoltából, a pincében pedig padlófûtés biztosítja a téli komfortérzetet.” ÖKOHÁZAK MAGAZIN, 2006/3.

12


Ökoporta rendszer a Dél-Dunántúli Régióban A projekt célja 1. Kialakítani az ökoporta rendszerfejlesztô hálózatának alapjait: 2. Felmérni a régióban meglévô fejlesztési igényeket és megtervezni ezek végrehajtását. 3. Kidolgozni a minôsítô rendszer mûködtetését, bevonni a felkészült érdekelteket. 4. Felkészülni és elvégezni az ökoporta hálózat piacra vitelét, turisztika márkává fejlesztését.

A projekt célcsoportja A régió védett területeihez (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) kapcsolódó települések, (a felmérések szerint a régióban jelenleg negyvenkét olyan település van, amelyek országosan védett terület közelében fekszenek, és már vannak vendégfogadóik) olyan:

• a települések lakói, közülük a vendégfogadásban, turizmusszervezésben, vendéglátásban érdekeltek (elôzetes felmérések szerint ezeken a településeken napjainkban száznegyvenöt falusi turizmus szálláshely minôsítéssel – háromnégy napraforgó – rendelkezô vendégfogadó mûködik); • a minôsített falusi turizmus szálláshellyel rendelkezôk (a felmérések összesen ezeregyszáznyolcvanhárom férôhelyet mutatott ki a régió érintett településein); • a bejegyzett falusi- és agroturisztikai szolgáltatók (a régió teljes területén számuk meghaladja a kétszázötvenet és létszámuk bôvülése folyamatos); • az ezen tevékenységekre felkészülô helyi lakosok, vállalkozók, szolgáltató.

Fôbb tevékenységek A Dél-Dunántúlra kidolgozott „Környezetbarát vendégfogadói hálózat” röviden ökoporta rendszer kiépítése. 1. A minôsítési rendszerre felkészülô vendégfogadók jelenlegi kínálatának felmérése, az ökoporta rendszerhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározása 2. Pályázati projektek kidolgozásához tanácsadás és felkészítés az ökoporta hálózathoz csatlakozni kívánó vendégfogadók körében 3. Az elnyert EMVA támogatások fejlesztéseinek segítése, projekt menedzsment tanácsadás. 4. A fejlesztések eredményeként felkészült vendégfogadó porták minôsítése, minôsítô szervezet mûködtetése 5. A minôsített ökoporta hálózat piaci bevezetése. NORVÉG CIVIL TÁMOGATÁSI ALAP

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI PÁLYÁZATÁNAK NYERTES PROJEKTJE

Új ökoporta rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség „Ökoporta rendszer a Dél-Dunántúli Régióban” kiépítésére beadott nagyprojekt pályázata támogatást nyert a Norvég Civil Támogatási Alap Kulturális örökség védelme témakörében, ezért két év alatt ökoporta rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli Régióban. 2008. október 1-jén kezdôdött és 2010. szeptember 30-ig tartó projektre 45 000 euró támogatás érkezik. A projekt célja egy környezetbarát vendégfogadói hálózat, minôsítési rendszer kialakítása a DélDunántúl természetvédelmi területeihez kapcsolódó településeken, a falvak és természeti környezetük értékôrzése és komplex, fenntartható turisztikai hasznosítása a helybeliek közremûködésével. A hasonló rendszereknek Európában komoly hagyományaik vannak. A turisták 51%-a külföldön már odafigyel, hogy az adott vendéglátóhelyen megtalálja-e az úgynevezett ökocímkét, amely a szolgáltatóval szemben minôségi elvárásokat támaszt. E besorolást azok a szolgáltatók

Ökoház Gyûrûfûn

kaphatják meg, akik takarékos energia- és a vízgazdálkodást folytatnak, vendégeiket minden fontos információról tájékoztatják, és az üzemeltetés során is körültekintôk. A 2008. októberében elindult projekt célcsoportjai a régió védett területeihez kapcsolódó települések, s ezen belül az

adott településen élô, a vendéglátásban vagy turizmusszervezésben érdekelt lakosok, a minôsített falusi turizmus szálláshellyel rendelkezôk, bejegyzett falusi- és agroturisztikai szolgáltatók; vagy az ezen tevékenységekre felkészülô helyi lakosok, vállalkozók, szolgáltatók. A Dél-Dunántúlra kidolgozott „Környezetbarát vendégfogadói hálózat”, röviden ökoporta rendszer kiépítése öt lépcsôben történik meg. A fejlesztésben és bekapcsolódásban gondolkodó vendégfogadóknak érdemes lesz odafigyelniük az ÚMVP III. tengelyének támogatásaira, mert turisztikai beruházásuk akár 60–65%-át is finanszírozhatják ebbôl. A Dél-dunántúli Régióban a természetvédelmi oltalom alatt álló területeihez kapcsolódó falusi vendégfogadók hálózata kialakulóban van. A régió 42 településén 145 vendégfogadó 1183 férôhellyel rendelkezik. Többségük 3 vagy 4 napraforgós minôsítésû szálláshely. GERNER ANDRÁS Pécsi Napilap


13

A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban 2009-tôl a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mûködik a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Feladata a szellemi örökség UNESCO egyezményének hazai szakmai megvalósítása és ennek koordinálása: a készülô nemzeti jegyzék gondozása, szakmai hálózat kiépítése, szellemi kulturális örökség honlap üzemeltetése, oktatási anyagok, ismertetôk készítése, konferenciák, továbbképzések szervezése. Miért is beszélünk éppen szellemi kulturális örökségrôl? Mit takar e fogalom? Engedjék meg, hogy nagyon röviden bemutassam ennek nemzetközi hátterét. A XX. század folyamán hangsúlyossá váló kulturális örökség kérdésérôl szóló nemzetközi diskurzus eredményeként fogalmazódott meg 1972-ben az UNESCO Világörökség Egyezménye (Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelmérôl). (Fontos megemlíteni, hogy Magyarország 1985-ben ratifikálta, és máig 8 magyar helyszín került fel a Világörökség Listára, jelenleg is több felterjesztés van elôkészületben). E nemzetközi dokumentum továbbgondolása és az örökség fogalmának kiterjesztése, finomítása eredményeként 2003-ban az UNESCO elfogadta a Szellemi kulturális örökség megôrzésérôl szóló egyezményt.1 Magyarország kétévi közigazgatási és szakmai elôkészítés után 2006-ban a XXXVIII. kihirdetô törvény megalkotásával lehetôvé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába. (Magyarországot a részes államok elsô közgyûlésén négy évre beválasztották a Kormányközi Bizottságba.) Ezzel egyben utat nyitott az egyezményben megfogalmazott elvek, célok, feladatok szervezett hazai megvalósítására. Mi a lényege e nemzetközi egyezménynek? Az UNESCO legfôbb célkitûzése a szellemi kulturális örökség megôrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének 1

tiszteletben tartása, az örökség jelentôségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Azaz: felhívni a közösségek figyelmét arra, hogy kulturális értékeiknek, szellemi örökségüknek mekkora jelentôsége van, ráébreszteni ôket a helyi szellemi erôforrások, kapacitások megtartó erejére, identitáserôsítô hatására, a megmaradásban, a jövôben betöltött szerepére. Ugyanakkor nemzeti és nemzetközi szinten is igyekszik elismertetni (a közvéleménnyel és a különbözô felelôs szervekkel) a helyi örökség jelentôségét és a megôrzés szükségességét. Erre különbözô védelmi stratégiákat ajánl az egyezményben részes államok számára (mint például az ilyen örökség azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkotás, oktatás, kutatás, archiválás, támogatási rendszer kialakítása). A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage) fogalma az épített és természeti örökségtôl való megkülönböztetésként jött létre, az intangible szóval kifejezve a megfoghatatlan, nem tárgyiasult jellegét, azaz a kultúrának a szájhagyomány, a szokások, az alkotás formájában megnyilvánuló jelenségeit. Az egyezmény definíciója szerint a „szellemi kulturális örökség”: olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggô eszköz, tárgy, mûalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékrôl nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elô a kulturális sokszínûség és emberi kreativitás tiszteletét. A szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg:

Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage

a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, b) elôadómûvészetek, c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, d) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyományos kézmûvesség. Mi a szerepe a szellemi kulturális örökségnek a turizmusban, illetve a turzimusnak milyen funkciója van a szellemi kulturális örökség megôrzésében? A két terület sok szempontból kiegészíti/támogatja egymást: a turizmus segítheti a szellemi örökség megôrzését az iránta való érdeklôdés által, illetve a szellemi örökség hozzájárul a kulturális turizmus sokszínûvé válásához, a kulturális kínálat bôvüléséhez. Az egyezmény egyfajta nemzetközi háttérként megerôsítheti a kulturális turizmus mai, vidék felé nyitó érdeklôdésének minôségi kielégítését. Ugyanis nagy hangsúlyt fektet a helyi szellemi örökség tudatosítására, felértékelésére, annak láthatóvá tételére, és a megôrzési stratégiák kidolgozására. E három kulcspontot vizsgáljuk meg részletesebben a kutlurális turizmus és a szellemi kulturális örkség megóvásáról szóló egyezmény összefüggésében: 1. A helyi szellemi örökség tudatosítása: az egyezmény ajánlása szeirnt a közösségek figyelmét fel kell hívni saját örökségük jelentôségének felimserésére. A globalizáció és modernizáció korszakában a lokális örökség olyan társadalmi tôke, közösségi erô, amely a kötôdést, a valahová tartozás érzését, a megmaradást segíti. Amikor a gyerekek az iskolában megtanulják Kína történelmét és megismerik Amerika földrajzi viszonyait, eközben sokszor vajmi keveset tudnak a saját településük határában fekvô ásatásból kibontakozó történelembôl, a falu/város templomának freskóiról, vagy felmenôik húsvéti szokásairól, a nagymamák viseletérôl, vagy arról, milyen játékaik voltak gyerekkorukban a saját szüleiknek. A helyi szellemi örökség (és általában a helyi

14


örökség) tanítása egyelôre hiányzik a tantervekbôl, a történelem és az énekórák anyagából. Elsô lépésként rendszerezni kell a fellelhetô/meglévô örökséget: a helyismerettel rendelkezô, ott mûködô szakértôk (néprajzosok, múzeológusok, közmûvelôdési szakemberek, szakmai civilszervezetek) bevonásával azonosítani kell, mi tartozik bele a szellemi kulturális örökség körébe. Ezt követi a szisztematikus számbavétel, dokumentálás és archiválás. Célszerû elkészíteni a helyi szellemi örökség (és általában a kulturális örökség) leltárakat. Ezek a jegyzékek egyfajta kulturális kínálatként is szolgálhatnának a turizmus számára. Nagyon hasznos lenne hosszú távon, hogyha készülne e jegyzékek alapján egy online elérhetô, kereshetô adatbázis, amelyben megtalálhatók lennének a helyi felmérések alapján, a közösségek által kiválasztott kulturális programajánlók. Nem lehet kérdés, hogy a kulturális, falusi turizmus mûködésének alapvetô feltétele, hogy ismerjük a helyi kapacitásokat, adottságokat, a helyi örökségelemeket. 2. A láthatóság, nyilvánosság, hozzáférhetôség biztosítása: a helyi örökség jelentôségének tudatosítása nemcsak az érintett közösségek körében szükséges feladat. Hasonlóan fontos a közvélemény és a kulturális közszféra figyelmének ráirányítása a szellemi kulturális örökség jelenségeire, értékeire. Az egyezmény szorgalmazza a szellemi kulturális örökség elemeihez való hozzáférés biztosítását. A közösségek megmutatkozásának, az örökségelemek bemutatásának többféle módja lehetséges, mint például a média információ-közvetítô szerepének felhasználása, az archívumok, közgyûjtemények nagyobb nyilvánosságának biztosítása, az internet (pl. online adatbázisok, honlapok) lehetôségeinek kiaknázása, kulturális programok, elôadások szervezése. A turizmus az egyik fontos eszköze lehet a láthatóvá válás, a széleskörû hozzáférés támogatásának, és fôként (más egyéb hozzáfárési módokkal szemben) a személyes megtapasztalás, az örökséggel való közvetlen érintkezés lehetôségének, sôt akár az abban való részvétel, a gyakorlati elsajátítás megvalósulásának (gondoljunk pl. a táncházakra, az énektanulásra vagy a kézmûves foglalkozásokra). Annál is inkább, mert a turizmus mûködésének sajátossága (moz-

gékonyság) és a szellemi örökség „szállíthatósága” által a kulturális örökség több színhelyen is elérhetô (ellentétben a világörökségi elemekkel, amelyek esetében az eredetivel való találkozáshoz minden esetben a helyszínre kell utaznia az érdeklôdô turistának). 3. A szellemi kulturális örökség fennmaradását segítheti a helyi megôrzési stratégiák kidolgozása. E stratégia része az említett számbavételen, az oktatáson és a hozzáférhetôség biztosításán kívül a közösség motiválásának kérdése is. Ezzel elérkezünk a két jelenség kölcsönösségének egy fontos pontjához: hogyan erôsíthei egymást a szellemi kulturális örökség és a vidéki turizmus. Milyen módon függ – vagy függ-e – egyik a másiktól? Véleményem szerint – ideális esetben – kölcsönös körforgásban mûködhetnek, mûködnek egymással, állandóan gerjesztô hatással vannak egymásra, egyik jelenség motiválja a másikat és fordítva. Ha a szellemi örökség tudatos helyi gondozásának, megnyilvánulásának, bemutatkozásának a megnövekedett vidéki turizmus hatására van kézzelfogható, társadalmi-gazdasági serkentô hatása is, a fenntartható fejlôdés szempontjából érzékelhetô pozitív eredménye (munkahelyteremtés, kereskedelmi, reklámbevétel, szállás-vendéglátás növekedés), akkor a közösség közvetlenül is motivált szellemi örökségének megôrzésében. A vidéki kultúrát keresô turizmus akkor virágzik, ha van sokszínû, gazdag programot kínáló, hiteles kulturális örökséget bemutató kínálat, így megnövekedett érdeklôdésével támogathatja annak fennmaradását. Leegyszerûsítve, a turista például akkor megy vidékre, ha olyan szolgáltatást kap, amely számára más, különleges kulturális értkékeket közvetít, a közösség akkor tart fenn különleges kulturális kínálatot, akkor szervez fesztivált, nyit falusi szálláshelyeket, biztosítja a helyi, speciális gasztronómiát, ha van rá érdeklôdés, kereslet. Az a fontos, hogy e törekvések egymásra találjanak. Ebben az egymásra találásban kulcsszerepe van a szakembereknek, például a néprajzosoknak is. ôk ismerik a helyi kultúrát, segíthetik a közöségeket annak feltárásában, illetve segíthetik a kulturális turizmus szakembereit a hiteles, autentikus szellemi örökség megtalálásában, közvetítésében. Szorosabb kooperációra van szükség a kulturális szakértôk és a tu-

rizmussal foglalkozó szakemberek között. Ennek egyik kiváló eszköze lehet a most kialakítás alatt álló szellemi kulturális örökség szakmai hálózata. E szakmai kapcsolatok, a célok és eszközök összehangolása esetén egyszerre fejlôdhet, nyújthat még minôségibb, egyedibb szolgátatásokat a vidéki kulturális turizmus, és segítheti mindez a helyi szellemi kulturális örökség megôrzését. A megôrzési stratégiának fontos eleme, hogy lehetôséget biztosítsunk a közösségek számára saját maguknak meghatározni, kiválasztani azokat a szellemi kulturális elemeket, amelyeket szeretnének bevonni a vidéki turizmus kínálatába. (ezt szolgálnák a fentebb említett leltárakból készült online katalógusok). Az egyezmény is azt támogatja, hogy a szellemi kulturális örökség megôrzésének gyakorlatába vonják be az érintett közösségeket. Ezért is fontos lenne figyelembe venni, hogy maguk a közösségek mit tekintenek saját kulturális örökségüknek, és abból mit is szeretnének valójában megmutatni. Gyanítható, hogy sokkal színesebb, változatosabb, gazdagabb lenne a Magyarországról kialakult kép, mint amelyet most gyakran sematizálva, stilizálva, sokszor felülrôl megszerkesztve próbálnak közvetíteni róla. A közösségek motiválásának másik fontos aspektusa a helyi turizmussal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységek kérdése. Ideális lenne sokkal jobban bevonni az érintett közösségeket a saját szellemi kulturális örökségükkel kapcsolatos reklám és kereskedelmi tevékenységbe, melynek célja a foglalkoztatás növelése, a hitelesség fokozása, és az ezekbôl a tevékenységekbôl származó bevételek egy részének viszajuttatása lenne az érintett közösségekhez. A vidéki turizmusnak elvitathatatlan eredménye, hogy a szellemi kulturális örökség megmutatkozásának lehetôsége helyben marad, a kultúra eredeti környezetében ismerhetô meg. Ha emellett a néprajzosok, helyi szakértôk segítségével a hitelesség is megfelelô hangsúlyt kap, akkor az ezzel foglalkozó szakemberek sokat tettek a szellemi kulturális örökség megôrzéséért. DR. CSONKA-TAKÁCS ESZTER a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója


15

Hagyományôrzô vendégfogadó porta

A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

Hagyományôrzés Csíkban A jó sorsom, immár másod ízben vitt el Csíkmenaságba, a Keleti-Kárpátok, a régi országhatár majd utolsó településére. Tavaly meghívott vendégként elôadásokat tartottam nekik a falusi turizmus feltételeirôl, szervezési feladatairól és mûködtetésérôl. Most örömmel tapasztaltam, hogy már mintegy 150 fôt tudtak elhelyezni, akik a Csíksomlyói nagy magyar zarándoklatra érkeztek. A falutól, a hegyeken át, erdôn és mezôn, fel-levezetô utakon, 13 kilométert kell megtenni kétszer, hogy hátulról elérje az ember a nagy Somlyó nyergét, szemben a Makovecz-oltárral. Ez évben is legalább félmillió zarándok jött össze, a világ szinte minden tájáról, ahol magyarok élnek. Székelyesen mondva a „Babba Mária” tisztelete ôsi szokásokra vezethetô vissza,

A csíkmenasági gyerekek székely ruhában vonulnak a falu végétôl a templomig

rályunk 1009-ben alapította, immár 1000 éve az erdélyi, gyulafehérvári székhelyû püspökséget, s 800 éve fogadta el III. Ince pápa Szent Ferenc által összeállított rendi Regulát. A ferences rend a történelmi viharok között sem tért el eredeti szellemiségétôl. Szent Ferenc A kis mûsoros estet muzsikálás, éneklés és körtánc kíséri lelkisége rányomta ami a katolikus hitben Jézus anyjának, bélyegét minden kor emberére és társaSzûz Máriának különleges tiszteletét je- dalmára. Ezért mondhatjuk róla napjainklenti. Nem lehet véletlen, hogy Szent ban is, hogy Szent Ferenc személye ma is István királyunk is az ô védelmében aján- korszerû. lottam magyarságot, a koronáját, a Szent Nemcsak a ferencesek, de a székely falKoronánkat. vak népe, apraja-nagyja is ôrzi hagyomáBabba Mária tisztelete a székelyeknél nyait. Csíkmenaságban szokás négyévente, szent dolog. A kegyszobrot és a templo- hogy a faluvégérôl indulva a székelyruhás mának ôrzését a ferences rendiek végzik s lánykák és székelynadrágos fiúcskák, lászervezik évente pünkösdkor, az egyre nyok és fiú zászlók vezetésével, gyöngyvitöbb magyart vonzó búcsút, a kis és nagy rágkoszorúval vonulnak végig a templomig. Ott az oltár elôtt szüleik, vendégeik Somlyó közti nyeregben. Ebben az évben kettôs jubileum ünnep- elôtt megkoronázzák Babba Mária hordozlése is társult a búcsúhoz. Szent István ki- ható szobrát és papjuk áldásával, most már

az összes jelenlévôvel körbeviszik a faluban a megkoszorúzott szobrot. A vallásos és látványos hagyományt mûsoros est követi, amit a kultúrházban rendeznek. Szerepel ott a falu óvódásaitól kezdve a férfiak kórusáig mindenki. Izgalommal készülnek, próbálnak még az elôzô héten is. A kis mûsoros estet borozgatás, kürtôskalács kóstolás, muzsikálás, éneklés és körtánc kíséri, amelybe minden jó torkú és fürgelábú vendég és helyi lakos egyaránt beszállhat, és jól érezheti magát. Így a kicsik látva szüleik példáját, székely szokásaik lelkes tovább vivôi lesznek. Nekünk, a vendégeiknek pedig feltöltik a kimerülô félben lévô akumlátorainkat egészséges magyarság tudattal. Így válik a népi hagyomány, a vallásos megnyilvánulás, a zarándoklat, a vallási turizmus vonzerôévé. A többszázezer embert el kell tudni helyezni, el kell látni. A sokféle helyi kézmûves termékekbôl, a sajátos élelmiszerekbôl színes kínálati piacot teremtenek, amely sokaknak kikészítô jövedelmet, vagy egyáltalán megélhetést teremt direkt vagy indirekt módon. Tanulhatunk tôlük. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ a FATOSZ elnöke

16


Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában Természetszeretô, hagyománytisztelô családok találkozásából épül-szépül hosszú évek óta a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum. A Kiskunsági Nemzeti Park lüktetô szíve a gazdaság és környéke, vadvirágos, gyógyfüves rétek, galagonyától izzó árokpartok, szabadon legelészô szarvasmarhák, akácligetek és egy varázsos Kunpuszta Templom mellett halad el az idelátogató vendég. Tudásunk élô könyvtár, nemzedékeken át hagyományozódott minden szó, minden ismeret apáról fiúra, anyáról leányra. A családi összetartást a szeretet és az életösztön diktálja. A pusztai emberek barátságos, életet tisztelô nemes egyszerûsége mindenkit magával ragad. A Nemzeti Park óvó égisze alatt, a Tanyamúzeum egy élôképet tár nézôje elé: minden szerszám gazdája keze után nyúl, minden mag az ôsökrôl beszél, a komatál galamblevesért kiált. A paraszti kultúra ápolását, továbbadását, közel 20 hektáron, az ôsi családi gazdaságban négy generáció együtt látja el, lassan két évtizede. ôshonos és alternatív növények termesztését, ôshonos állatok tartását mutatjuk be élô, korabeli háttér elôtt. A föld javait a saját kézzel újjáépített és karban tartott kívül fûtôs búboskemencében és a konyhai csikótûzhelyen készítjük el. ôseink, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink felhalmozott tudását ma is hasznosítjuk, az áldott magvak földbe kerülésétôl azok betakarításáig. A termés feldolgozása tartósítási eljárásoktól, vegyszerektôl és allergénektôl mentesen folyik nálunk, hogy egészségesen élhessünk, hogy sokáig élvezhessük boldog családjaink körét gyermekeink és mi, önök, gyakorló, vagy leendô szülôk, nagyszülôk is. Nálunk stresszmentes tartásból származó állatokat, bionövényeket, bioterméseket fogyasztanak táplálékul. Feldolgozásuk az Európai Uniós követelményeknek, a legmagasabb higiéniai elvárásoknak megfelelve történik, ám ha-

gyományos munkafolyamatok végzése mellett. A tanya és környéke nemcsak táplálékot és munkát ad az itt élôknek, hanem természetes gyógymódokat, fitoterápia lehetôségét rejti magában, a népi gyógyászat területérôl. A test mellett a lélek karbantartása is kiemelt fontosságú: az elmélyült munka, a meditáció rekreációt biztosít a rohanó világban. Az Univerzum

nagysága egy csillagos éjszakán minden problémát semmiséggé képes foszlatni. A mintagazdaság szó hallatán szemünk elôtt megjelenik egy példaértékû, mezôgazdasági termelésbôl önfenntartó módon élô kis közösség képe. A gazdaság alapja a megfelelô méretû földterület, amelyhez rendelkezésre állnak a szükséges eszközök is, lehetôleg a legkorszerûbbek. A gazdaságban dolgozók folyamatosan képezik önmagukat, szakirodalmat olvasnak, szakképzéseken és versenyeken vesznek részt, melyhez igénybe veszik a fejlett technikai lehetôségeket is, mint pl. az internet nyújtotta információáramlást. Munkájukat környezetbarát módon végzik a fenntartható fejlôdést szolgálják és törekednek a biodiverzitás megôrzésére. Egy jól mûködô mintagazdaság nyereséges, ezáltal képes a fenntartható fejlôdésre és megújulásra, a gyakorlati ismereteket tagjai nemcsak megszerzik, hanem meg is osztják az érdeklôdô szakemberekkel, oktatási intézményekkel.

A mintagazdaságok alapul szolgálnak más gazdaságok számára a technológiai újítások terén úgy, hogy a régi, hagyományos értékrendet megôrizve, arra építve, a teljes folyamatot képesek bemutatni, azok elônyeibôl értéket teremtenek, hátrányait igyekeznek lecsökkenteni. Különbözô mintagazdaságokat láthatunk, találunk közöttük iskolákhoz tartozó tangazdaságokat, tanüzemeket, tankerteket, gyakorlókerteket, vagy tanyai külterületen megvalósult tanyagazdaságokat, élô tanyamúzeumokat, biotanyákat, ökotanyákat, és megjelennek az üzemi szintû gazdálkodásban is üzemi mintagazdaságként, kísérleti telepként, kísérleti ültetvényként. A tanyán évrôl évre több mangalica él, az állat számára elengedhetetlen a szabadon tartás. Ezt láthatjuk az ólak melletti hatalmas elkerített területen, ahol az állatok kedvükre szaladgálhatnak, de még inkább fekhetnek a földön, túrhatják a földet, vagy éppen a kialakított dagonyázóban hempereghetnek. Az élô állat tartásától hosszú idô vezet a feldolgozásig, a végcél itt is a természetes, kiváló minôségû termék elôállítása. A meghízott állatokat hagyományosan télen vágták, ma is a legjellemzôbb idôszaka a disznóvágásnak a téli hónapok. Persze ma már az Európai Uniós elôírásoknak megfelelôen végzik, de hagyományos termékeket készítenek: sonka, kolbász, szalonna, töltenivalók, dagadók, „egy disznót az orra hegyétôl a farka végéig föl lehet használni”, igazi bélbe töltik a kolbászt, a hurkát, helyi fûszerekkel, saját paprikával ízesítik, és saját füstölôjükben füstölik. A Rendekféle mangalicakolbászt a Slow Food mozgalom eredetvédetté nyilvánította, a nemzetközi oltalom is garantálja a kiváló minôséget. RENDEK LÁSZLÓNÉ a Rendek Tanyamúzeum vezetôje


17

Csoportok vendégháza a falusi portán

A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE

Turizmus ifjúságra szabva Az idegenforgalom egy külön területét jelentik a gyermekek és fiatalok számára szervezett és részvételükkel zajló speciálisabb programok. Jellemzôjük egyrészt, hogy az azokon résztvevôk komforttal és kényelemmel kapcsolatos elvárásai általában kisebbek, ugyanakkor lényegesen nagyobb aktivitást és színesebb programot – például hazai és nemzetközi vízi- és kerékpáros túrák, ökoturisztikai programok vagy éppen iskolai osztálykirándulások stb. – kívánnak, amelyek általában nemcsak egyszerûen a kikapcsolódást szolgálják, hanem ismeret- és tapasztalatszerzô, -bôvítô funkciójuk is van. Az ifjúsági korosztályhoz a 29 éves életkorig tartozó fiatalok az üdüléseken, a családi-, az osztály- és tanulmányi kirándulásokon, a természetjáráson, az erdei iskolában és táborozásokon, az aktív, sport-, extrém- és bakancsos-, valamint a kulturális-, study tour/nemzetközi programokon, illetve utazásokon/körutazásokon való részvételének az ismeretszerzô és bôvítô funkciója mellett szemléletformáló, valamint az életminôséget is jelentôsen alakító/befolyásoló szerepe van. A gyermekek, diákok és a fiatalok turizmusban való részvételét elsôsorban sajátos igényeik, érdeklôdésük, a relatíve nagyobb mértékben rendelkezésre álló szabadidejük, valamint a korlátozott mértékû anyagi lehetôségeik határozzák meg. A korosztályos/ifjúsági turizmus lehetôségeinek és feltételeinek megteremtése, fejlesztése komplex jellegébôl adódóan egyszerre igényel szociális-, ifjúság- és oktatáspolitikai, valamint turizmusszakmai szempontú megközelítést. Az ifjúsági turizmus a gyermekek/ diákok, a fiatalok olyan speciális turisztikai programjait foglalja magába, amelyeken elsôsorban a család és az iskola, valamint a fiatal felnôttek önálló csoportos szervezôdései révén vesznek részt. Az ifjúsági turizmusban érintettek köre elsôsorban az oktatási intézmények fiatal/ifjúsági korú tanulóiból kerül ki, s

meghatározó jellemzôjük, hogy önálló jövedelemmel még nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkeznek, ugyanakkor a felnôttekhez képest több a rendelkezésre álló szabadidejük. A fiatalok a turizmus egyik lényeges keresleti elemét, a rendelkezésre álló szabadidôt tekintve elônyösebb helyzetben vannak másokkal szemben, ezért, illetve ebbôl következôen szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb idôre kelnek útra. A turisztikai forma-, illetve programválasztás során ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklôdik az aktív turisztikai formák, mint például a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s azokat kifejezetten gyakorolják is. Az aktív turizmus fogalomkörébe soroljuk például a természetjárást, a kerékpáros és a vízi turizmust, a lovaglást, a golfot, a horgászatot és a vadászatot. Az aktív, illetve az alternatív turizmusformák vonatkozásában, azzal összefüggésben egyre határozottabban jelenik meg, s nô a természet jelentôsége. A természet felfedezése iránti vágy, az azzal való együttélés szándéka az ökológiai szempontokat nagyobb mértékben figyelembe vevô turisztikai kínálat/kereslet és a fiatalok környezettudatos oktatása-nevelése, szemléletmódjának alakítása közötti összefüggés/összhang megteremtése fontos feladat. Az ifjúsági korosztály tagjai a kulturális turizmus kínálatában megjelenô világörökségi értékek, a könnyûzenei koncertek, illetve a színházi elôadások, valamint a szabadtéri programok iránt is érdeklôdnek. Közepes mértékben vonzóak számukra a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, s kifejezetten kevésbé népszerûek a fiatalok körében a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. A turizmus szemléletformáló hatása miatt kiemelt jelentôsége van annak, hogy lehetôleg minél többen és már fiatal korukban kerüljenek kapcsolatba a turizmussal. Erre az iskolákban, az isko-

lában folyó oktató-nevelô munka során és az oktatási intézmények keretein belül megvalósuló ifjúsági turisztikai programok révén nagyon jó lehetôségek adódnak. Az iskola szerepét és kapcsolatát az ifjúsági turizmussal annak néhány jellemzôjét tekintve határozhatjuk meg. Az iskola olyan általános és speciális oktatási intézmény, ahol a tanítás-tanulás mellett a gyermekek és fiatalkorúak nevelése, valamint közösségi életének szervezése és alakítása (szocializáció) folyik. Az ifjúsági turizmusban érintett korosztályok – a gyermekek, fiatalok illetve a fiatal felnôttek – alapvetôen a különbözô oktatási intézmények tanulói közül kerülnek ki, s ennek révén válnak egyben az ifjúsági turizmus alanyaivá is. Az iskoláskorúak eltérô életkori csoportjai és a különbözô ifjúsági turizmusformák kialakulása, illetve az abban való részvétel között jól kivehetô és értelmezhetô összefüggés van. Az iskola és az ifjúsági turizmus elméleti/gyakorlati kapcsolatára, azok közös tartalmára és fejlesztésére a közoktatási törvény egyes rendelkezései általában és konkrétan is utalnak. Az ifjúsági korosztály utazásainak szervezésében kiemelkedô szerepet töltenek be az iskolák, s ezen belül pedig abban – a civil szervezetek és egyházak képviselôi és aktivistái mellett – meghatározó szerepük van a pedagógusoknak. A tanítók, tanárok és a turizmus különbözô formái iránt elkötelezett oktatók kiemelkedô tevékenységet végeznek az ifjúsági munka, a szabadidôs programok és a különbözô táborok, a természetjárás, vagy például az aktív, valamint kulturális turisztikai programok tervezésében, szervezésében, koordinálásában és lebonyolításában. E sokrétû és színes tevékenységrendszer számos területen jelenhet meg az iskolában. KOMÁROMI ISTVÁN a Nyíregyházi Fôiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának fôigazgatója

18


A nagyszülôi örökség nyomdokán Tanyánk, melyet nagyszüleink alapítottak 1920-ban, a fôvárostól 40 km-re, Fejér megye északkeleti részén a Vértes hegység lábánál, a Váli-völgyben található. A 15 hektárnyi területen az alcsúti arbotértum szomszédságában, változatos élményeket adó környezetben, gondtalanul pihenve töltheti szabadságát. Nagyapánk, Noll Márton, az 1900-as évek elején 3 millió honfitársunkkal együtt elindult szerencsét próbálni az „Újvilágba”, Amerikába. Késôbb többször haza, majd visszautazott. Utolsó hazatérésekor, 1913-ban feleségül vette nagyanyánkat, Vara Annát, majd az esküvôt követôen Amerikába távoztak, ahol pincérként dolgozott. 1920-ban a gazdasági válság elöl menekülve hazajöttek, immáron három gyermekkel oldalukon. Az Amerikában összegyûjtött pénzbôl – amit az infláció erôsen meg-

A Váli-völgyben található 15 hektáros tanyán bárki gondtalanul töltheti szabadságát

Az itt megszálló vendégeket friss, helyi alapanyagokból készült, házias ételek várják

nyirbált nekiláttak felépíteni felcsúti otthonukat a „Noll tanyát”. Évtizedes munkával virágzó kertészetet hoztak létre, mellyel nemcsak a környék elismerését vívták ki, hanem a megyei kertészeti kiállításokon is díjat nyertek termékeikkel. A tanyán fél évszázadon át konyhakerti kertészkedés folyt, a palánta elôállításától a piacra szállított végtermékig. A gazdaság mindig fogadott látogatókat,

hol a környékbeli iskolák tanulóit, hol szakemberek képzésében mûködött közre, mint mintagazdaság. A család 1950ig folytatta ezt a tevékenységet, majd a háború után a téeszesítés következtében a kertészet elpusztult, a család beköltözött a faluba, majd a tanyát is lerombolták. A rendszerváltást követôen az eredeti tulajdonos Noll család leszármazottjá-

nak, Noll Zoltánnak és családjának sikerült a tanya helyét megvenni, majd 2002–2005 felépíteni és új funkciót adni az épületnek. A család újjáélesztette a gazdaságot, kibôvítve a falusi és tanyasi turizmus tevékenységgel. A mezôgazdasági munkák bemutatása mellett mai látogatóik megismerhetik a környék növény-, és vizivilágát és a helyben honos vadon élô állatokat. Hajdan mûvelt mesterségekkel ismerkedhetnek, úgymint vályogvetés vagy szövés. Emellett betekintést nyerhetnek a család mindennapi életébe, megismerhetik a tanya és család múltjának kalandos történetét. A vendégház és ifjúsági szálláshely mellett, megôrizve a hagyományt virágkertészet is mûködik. A Noll Tanya látogatói ezen túl felfedezhetik a környék nevezetességeit, a Váli völgyet, az alcsúti arborétumot, a Vértes Natúrparkot, az etyeki borvidéket, de megismerkedhetnek Felcsút község történetével is. A tanyára betérô valamint megszálló vendégeket, helyben és a környéken elôállított alapanyagokból készített házias ételekkel, tanyasi ízekkel várják. NOLL ZOLTÁN–NOLL ERZSÉBET falusi vendéglátók, Noll Tanya, Felcsút



19

Falusi életmód, ifjúsági porta

Csoportos élmények öt hektáron A Majoros Tanya páratlanul szép környezetben, Szegedtôl 35 km-re, Ásotthalom falut 3 km-re elhagyva, az aszfaltozott úttól 100 méterre, az ásotthalmi erdô szomszédságában, öthektáros területen fekszik. Itt található egy kilencven négyzetméteres tanyaépület is. Az épületben két szoba, konyha, étkezô, a tanya épülete elôtt pedig nyitott, de fedett gang található, amely a nyári foglalkozások részére körülbelül húsz gyerek számára ideális lehet. A tábori program keretében ellátogatunk az ásotthalmi fenyôerdôkbe, túrázunk és lovaskocsikázunk, strandolunk az ásotthalmi fürdôben, a tanyához tartozó halastóban horgászunk, ugyanott focizunk, játszótéren játszunk, homokozunk, de kézmûves foglalkozásra is van lehetôség. Tanyánkat öt éve látogatják az óvodások és a kisiskolások. Ez idô alatt minden évben újítottunk a tanya környezetén, hogy kialakíthassunk egy igényes, gyermekbarát környezetet. Ma már évente körülbelül 1500–2000 gyermek

A táborban egyszerre 20 gyerek nyaralhat

látogatja a tanyát. Egynapos kirándulásra jönnek, fôképp hét közben, hétvégeken a szülôs bulikat, illetve a különbözô rendezvényeket tartjuk. Tanyánkon számos lehetôség várja a gyerekeket. Például füves focipálya, röplabdapálya, asztali tenisz, lengôteke, simogatható állatok (kecske, bárány, nyúl, cicák), kiépített homokozó, fajátszótér, akadálypálya. Lovaglási lehetôség is van, póni lovon kisebb gyerekek

részére, hátas lovon pedig a felnôttek és a bátrabb gyerekek részére, valamint lovas kocsizás, kézi pancsoló használata a nagy melegben. Erdei sétákat is vezetünk a közeli erdôbe, erdész szakoktató kíséretében. Tanyánkon egynapos családi kirándulásra, baráti összejövetelekre is fogadunk vendégeket, ahol különbözô finomságok elkészítésére van lehetôség, vagy bográcsban, vagy kültéri kemencében. Borkóstolókat is szervezünk, amelynek keretében vendégeink megismerkedhetnek az ásotthalmi szôlôsgazdák boraival is. A Majoros Tanya céges rendezvények megszervezését, lebonyolítását is vállalja, különbözô sport és szórakoztató játékok szervezésével, bográcsban fôtt és kemencében sült ételekkel, ásotthalmi borokkal, egészen 250 fôig. DR. MAJOROS DOBÓ ZSUZSANNA vendégfogadó Majoros Tanya, Ásotthalom

Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások? A 15–19 éves középiskolás korosztály falusi életmód ifjúsági porta programkínálati alternatívái, illetve a fiatalok nagyobb cso-

portját elszállásolni képes agroturisztikai programporta szállásával kapcsolatos elvárásai Komáromi István, a Nyíregyházi

Program/programok

Fôiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának fôigazgatója, nem reprezentatív felmérése alapján.

Elvárások

1.

tanya, falu megismerése szekeres körútról

1.

2.

házigazda élettörténetének meghallgatása hagyományos népi mesterségek bemutatása/kipróbálása

környezetbe illô stílusos, szolid, ugyanakkor az összkomfort érzetét keltô és nyújtó szállóhely (népies stílus, harmónia, tisztaság stb.)

2.

kisebb létszámú, néhány fôs/férôhelyes szoba/szobák

3.

kenyérsütés, bor, pálinka kóstolása, disznóvágás

3.

fürdôszoba, klíma, internet, esetleg szauna

4.

állatok etetése-gondozása

4.

megértô házigazda/gondnok

5.

lovaglás, íjászat

5.

rugalmas kelés/ébredés

A 15–19 éves középiskolás korosztály falusi életmód ifjúsági porta programkínálati alternatívái (agroturisztikai programporta szállás nélkül)

Egy, a fiatalok nagyobb csoportját elszállásolni képes agroturisztikai programporta szállásával kapcsolatos elvárások

20



Gyermekbarát vendéglátó porta

Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok? A címben feltett kérdés nem véletlenül ke- életformájából adódó sajátos igényekrôl. ôket, akárhány gyermekük van is. E csalárült feltételes módba, hiszen a többgyer- Jellemzô, hogy egyszerre van jelen a csa- dok számára nagyon fontos az elfogadó mekes családok számára a közös nyaralás ládban több, egymáshoz korban nagyon légkör, amelyben természetesnek tekintik, bizony sokszor az elérhetetlen álmok kö- közel álló kisgyermek, vagy éppen több hogy van, aki egynél több gyermekkel érrébe tartozik. Kevesek számára adottak kamasz, de éppen így olyan családok is zi teljesnek az életét. Az élményszerzés olyan anyagi körülmények, amelyek lehe- találhatók a sorainkban, ahol különbözô mellett kiemelkedôen fontos szempont a tôvé tennék, hogy a család minden évben korú gyermekek és fiatalok élnek a cse- gyermekek biztonsága, egészsége, a velegalább egyszer minden egyes tagjával csemôtôl az egyetemistáig. Sôt, kiegé- szélyforrások kiszûrése és elhárítása. együtt pihenhessen. A kevéske lehetôsé- szülhet a család nagypapákkal, nagymaMost pedig idézetek következnek tagget viszont igyekeznek kihasználni, mert mákkal is. Tehát az a vendéglátó, aki ôket jaink körkérdésünkre adott válaszaiból: az éves rohanás, sokszoros leterhelés ol- szeretné megnyerni, nem hagyhatja fi„Nekünk még viszonylag kis gyerekedására, a család összetartására, akár egy gyelmen kívül, hogy a többgyermekes ink vannak (a legnagyobb 10 éves), és életre lelki muníciót jelentô köévek óta ilyen jellegû szállásozös élmények szerzésére mérkat keresünk. Túl nagy tapaszhetetlenül nagy szükség van. talatunk nincs, mert találtunk Érték- és érdekvédô, közösegyet, ahová évek óta visszajáségépítô tevékenysége mellett runk, de azért láttunk mást is. a Nagycsaládosok Országos Nálunk alapfeltétel, hogy lehesEgyesülete arra is gondot fordít, sen üdülési csekkel is fizetni, hogy megtalálja azokat a kapmert a férjem a cégétôl ezt kapcsolatokat, lehetôségeket, helyja prémiumként.” színeket, ahol a kisebb anyagi „Voltunk olyan helyen is, forrásokkal rendelkezô csaláahol úgy is hirdették magukat, dok is pihenni tudnak, ugyanakhogy egy mûködô tanyát lehet kor tekintettel vannak a nyarallátni. A mi gyerekeink ugyan tatók, szállásadók a gyermekek évente látnak hasonlót, de mivel jelenlétére, igényeire is. fiúk, nagyon nagy élmény volt, Tudatosan törekszünk arra, hogy felülhettek traktorra, szehogy a nyaralás a pihenésen és a A homokozó homokjának idônkénti tisztítására is ügyelni kell kérre, láttak lovat, tehenet, bácsaládi együttléten túl azt is rányt stb., és azt is, hogy mikor szolgálja, hogy a családtagok, gyerekek családok ellátása, számukra megfelelô milyen géppel mit csinálnak velük, hoés felnôttek egyaránt megismerkedjenek körülmények és programok, élményszer- gyan élnek az állatok, hogyan etetik ôket. hazánk értékeivel, kincseivel: természeti zési lehetôségek biztosítása a szokásosnál (Sôt külön élmény, ha a gyerekeket is enés földrajzi gyöngyszemeinkkel, az építé- esetleg nagyobb kreativitást, energia- és gedik, hogy bizonyos dolgokat kipróbálszet kiemelkedô alkotásaival, a népi kul- pénzbefektetést igényel – ez a plusz ener- janak, a háziakkal együtt végezzenek.)” túrával és hagyománnyal, történelmünk gia és költség viszont megtérül abban, „Legyen helyszíneivel, irodalmunkkal és mûvésze- hogy a családok igen hûségesek tudnak • nitrátmentes ivóvíz (bevizsgálva!) tünkkel. Városban élô gyermekeink szá- lenni ahhoz a vendéglátóhoz, akinél azt • gyerekorvos, orvos, patika (éjjel mára külön érdekességet jelentenek a fa- tapasztalják, hogy tekintettel vannak a sa- ügyeletes is!!!!!) elérhetôsége a falra kialusi körülmények, az ismerkedés az addig játságaikra. Az ilyen helyekre szívesen kasztva csak könyvekbôl ismert környezettel, járnak vissza, amikor tehetik, és más csa• elsôsegély doboz (kullancs csipeszéletmóddal, állatokkal Ezért nem feltétle- ládoknak is ajánlják a próbát. szel) nül a tömegek által kedvelt nyaralóhelyeKörkérdést intéztünk tagcsaládjaink• homokozó (idônként tiszta homokket keressük elsôsorban (bár ezeket sem hoz azzal kapcsolatban, hogy vajon mit kal) zárjuk ki), hanem a kis ékszerdobozokat, gondolnak, milyen a jó baba- illetve gyer• oltási igazolvány, ha van kutya festôi tájakat, a hagyományokat még ôrzô mekbarát nyaralóhely, milyenek legyenek • információ, hogy van-e mobil térerô falvakat, a nagyvárosok zsúfolt és zajos azok a falusi porták, amelyeket szívesen (20, 30, 70)” életétôl távol esô kistelepüléseket. választanának pihenésük helyszínéül. „Alapszükségleti eszközök szoktak E szempontok mellett azonban minElôször is elvárják, hogy a vendégfoga- lenni, amit így otthonról nem kell vinni, denképpen szólnunk kell a nagycsaládok dó semmiképpen ne ítélje el vagy bírálja és ez nagy segítség:

• etetôszék, rácsos ágy vagy „utazóágy”, vagy olyan ágy, amin van leesés gátló. • ha emeletes ágy van, akkor védô korlát legyen (szintén leesés ellen). • kiskád vagy nagyobb lavór a fürdetéshez (volt, ahol a család „kinôtt” rácsos ágyát, kiskádját stb. tartották meg a vendégnek, az is nagyon megfelel) • egyszerû játszótér • természetesen dohányfüstmentes szállás • elôny, ha van valamilyen szárító, amire teregethetünk • volt, ahol néhány száz forintért mosási lehetôség is volt (több gyermek esetében már az egy hetes üdülésnél is nagy könnyebbség).” „Egy bababarát hely elôször is legyen csöndes. Nem a kakasra gondolok, hanem a szomszéd vagy netán a házigazda „zeneszolgáltatására”. Az már talán természetes, hogy kell lennie babaágynak, etetôszéknek, de szerintem akkor igazi, ha van pelenkázó, bili, gyerek WC-deszka, esetleg papírpelenka, valami választék bébiételbôl, kölcsönözhetô babakocsi, hátihurci (puttony, amiben ül a kicsi), biciklik különbözô méretben, szobai és kinti játékok, mesekönyv, mert jól emlékszem a málhás szamár/autó – vásározó karaván – esetére. Ezen kívül persze hinta, homokozó (bele való játékokkal), nagy füves, árnyékos tér, kosárpalánk, ping-pong – ütôvel, labdával, hálóval –, cso-csó.


21

Ha állatok is vannak, az jó, de legyenek teljesen elkülöníthetô helyen - a kutya is, mert vannak, akik allergiásak rá, vagy egyszerûen csak félnek. Ne legyenek mérgezô vagy allergiát okozó növények sem a lakásban, sem a kertben. Ha van kerti tó vagy medence, akkor legyen elkerítve vagy más módon védve, hogy a kicsik ne eshessenek bele. Legyen naprakész információ gyerekorvosról, patikáról, ügyeletrôl, arról, hogy hol és mikor lehet beszerezni az esetleg hiányzó pelenkát, stb. Minden kirándulási és közlekedési lehetôségrôl - pl. hogy lehet biciklit szállítani?-, minden elérhetô kulturális programról, vásárról, kézmûves foglalkozásról. Elképzelhetônek tartom, hogy papamama elmennének este a szomszéd faluba egy esti koncertre, ilyen esetre lehetne „bébicsôszt” is kérni.” „Nekünk most 10 hónapos a pici fiunk és családi nyaralást tervezünk. Sokat keresgettem a neten, de sajnos még mindig elég kevés bababarát szállás lehetôség van, pláne felkapottabb helyeken! Felháborít, hogy a 10 hónapos babáért is majdnem annyi napidíjat kérnek, mint értünk! …Amit még sehol nem találtam pedig nagyon nagy segítség lenne, egy sport babakocsi! Sajnos sok helyet foglal a kocsiban. Nyáron nagy örömöt jelent mind a szülôknek, mind a babáknak egy gyerekpancsoló. Gyerek WC- ülôke vagy bili is jól jön. Az egyik helyen az unokákról ma-

radt játékokat használhattuk. Ezen annyira meglepôdtünk és úgy örültünk, hogy még a felnôttek is leültek babázni. Drágább helyeken, illetve szállodákban szoktak biztosítani gyerek felügyeletet, illetve nagyobb gyerekek részére szoktak szervezni különbözô programokat pl. kézmûves foglalkozás, kocsikázás stb. Ez jól jönne minél több helyen! Amúgy nincsenek nagy igényeink és alkalmazkodunk mindenhez…” A fentiek nagyrészt egybeesnek a hivatalos elôírásokkal, és felmerülhet a szállásadókban, nem kérnek-e kicsit túl sok mindent a családok. Nos, úgy gondoljuk, hogy aki gyermekes családok nyaraltatására adja a fejét, annak valóban szükséges alaposan felkészülnie, és az elején esetleg nagyobb beruházásra, majd fokozatos pótlásokra, fejlesztésekre is szükség lesz. Azonban nyerhetnek egy biztos és hûséges - és nem utolsó sorban a törôdésért hálás - piacot, és tapasztalataink szerint akár életre szóló barátságok is létre tudnak jönni a vendégfogadók és a visszajáró családok között. Lehet, hogy a nagycsaládosok nyaraltatásával nem lehet rövidtávon nagy hasznot termelni, de aki hosszú ideig szeretne falusi vendéglátásból megélni, annak érdemes ezt a réteget is megcéloznia. KORMOSNÉ DEBRECENI ZSUZSA a Nagycsaládosok Országos Egyesülete szociálpolitikai ügyvivôje

Gyermekbarát vendégfogadás a Gerecse dombjai közt Vendégházunk Komárom-Esztergom megyében, Epölön található. Epöl a Gerecse dombjai közt megbúvó kis falu, védett természeti környezetben. A 650 lelkes kis település a béke és a csend szigete. Lakói kedves vendégszeretô emberek. Ezek az adottságok szinte meghatározták, hogy vendégházunk gyermekes családok számára nyújtson kellemes pihenési feltételeket. Ennek érdekében alakítottuk ki vendégfogadásunkat úgy, hogy az ide érkezô családok jól érezzék magukat. Az volt a célunk, hogy a kényelmes, összkomfortos szálláshely mellett, olyan szolgáltatásokat is nyújt-

sunk, amelyek a gyermekek, babák igényeit is kielégítik. Legfontosabbnak azt tartottuk, hogy egy szép, nagy füves kertet hozzunk létre, ahol biztonságban játszhatnak kicsik és nagyobbak is. A kertben a legkisebbek számára hintát, homokozót állítottunk fel. Természetesen a nyári melegben nagyon jól esik egy kis fürdôzés, amit minden korosztály szívesen fogad, ezért egy kerti medencét is kialakítottunk. A nagyobb gyerekek már szívesen sportolnak, ennek érdekében kosárlabda palánk és lengô teke is került a kertbe, valamint az elmaradhatatlan darst tábla. Vendégházunk étkezést

is biztosít, ezért – a szülôknek segítségképpen a legkisebbek etetéséhez – külön etetôszék áll a rendelkezésükre. A kényelmes és biztonságos alvás érdekében a babák számára gyermekágyat is tudunk biztosítani. A többéves tapasztalatok és visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy vendégeink és gyermekeik jól érzik magukat vendégházunkban. Valószínûleg ennek köszönhetô, hogy évek óta rendszeresen visszajáró vendégekkel dolgozunk. KOVÁCS ZOLTÁNNÉ vendégfogadó, Kovács Vendégház

22


AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI

Egészségporta

Úton, útfélen… Micsoda szép ország…! – mondta ismerôsöm, aki nemrégiben jött vissza kisebb hazai körutazásából. Valaki mondta neki, hogyha teheti, most másképp nézze meg ezt a földet. Ne a szálloda ablakok szûrôjén át, és ne az országutakra nyíló autóüvegen keresztül. Mert érdemes elindulni „vidékre” és érdemes körülnézni ismerôs és egyszerre ismeretlen országunkban. Sokan csak a külföld vonzásában, rabságában tudják elképzelni az utazást, a nyaralást. Bár közhely, de kishazánkról sem tudnak honfitársaink, csak alig-alig valamit. Pedig ilyen eszenciális hely csak kevés van a világon. És ezt nem a természetjáró és szeretô ember lelke mondatja velem, hanem a tények és ismeretek végtelen sora. Tehát eleink választása a honfoglalást illetôen hibátlannak bizonyult. Csak kevés olyan természeti képzôdmény akad szerte a világon, amelynek magyar megfelelôje ne volna. Aztán a számos víz és folyó, hegyvidék és dombság. Nem beszélve az állat és növényvilágról… Ennyi csodát az isten csak jó kedvében teremthetett. De az épített kultúra számos, számtalan emlékérôl is beszélhetünk, melyek szépen sorba hívogatón kínálják megismerésük lehetôségeit. Valamikor az ember gyalog járt. Köszönô viszonyban volt a többi emberrel, a házakkal, erdôvel és mezôvel, a felhô-

vel és a széllel. Barátságba volt az évszakokkal, fákkal, füvekkel. Csak kicsit haragudott a seregélyre, ha az megdézsmálta a szôlôt. Aztán beköszöntött a rohanás évszázada. Már nem nézünk fel az égre –, csak ritkán. A fák és füvek sokasága ismeretlen sereggé vált, amik szépek, kedvesek ugyan a szemnek, de különös jelentôséggel már nem bírnak a hétköznapi, (modern) emberek számára. Pedig micsoda világ ez! Színes forgatag, szúrós, simogató tenger a pusztákon, dombokon, folyópartokon. Belenézni egy virágba, beszívni az illatát, érezni az ízét – az több mint valami csoda. A természet virágoskertje, a füvekfák patikája nyitott kapukkal várja az érdeklôdôket. Be kell hát lépni ezen a kapunk és körül kell nézni az ismeretlen ismerôsök között. Süt a nap és alig mozog a szél. Az orbáncfû virága sárgán várja, hogy értô kezek leszedjék és kinyerjék gyógyító olaját, vagy gyógyító teája jó kedvre derítse a bizonytalan lelket. A bokrok közt növô csalán sok ezer éve ismerôs az embernek, egyforma lelkesedéssel jutalmazza gyógyulni akaró felhasználóját. Réten gyalogolunk és ránk köszön a kakukkfû, az apróbojtorján. Jobb ízûek és hasznosabbak, mint a méregdrága tájidegen külföldi teák. Régen a háztartások természetes tartozéka volt a számtalan gyógynövény,

használatuk általánosan ismert volt. Egy megfázás, vagy kisebb köhögés nem igényelt orvost. Ha kellett ott volt a hársfavirág, a kamilla, a mentafélék vagy épp a cickafark, az útifû. A patika túl drága volt az egyszerû nép számára. A füvek hozzáférhetôek voltak majdnem mindenütt. A szántóvetô ember jártában keltében, a munkája során gyakran találkozott a gyógynövényekkel. Szedte a zsurlót, pásztortáskát, cickafarkot. Hazavitte, felkötötte a gerendára, árnyékba, melegbe. Ha kellett, szüksége volt rá, teát fôzött belôle, megitta, vagy fürdôt készített belôle, használta. Mi sem volt természetesebb… Aztán jött a gyógyszerek kora, a pirulák ideje. Háttérbe szorultak a füves praktikák és a természet ismeretébôl táplálkozó népi medicina. Pedig ezer évekig jó volt. Tudjuk, hogy az antibiotikumokat nem helyettesíti semmi. A szikét sem. Ám ami elôtte és utána van… elgondolkodtató. Csak egy kicsit kell másként szemlélni a világot. Hiszen minden maradt a helyén. Bármerre járunk a világban a füvek, virágok útitársaink. A Föld értünk van velük feldíszítve. Egy utazás aktív és hasznos része lehet a természet újra felfedezése.

Hárs

Kakukkfû

Útifû

PISTYUR IMRE gyógyfüves


23

Egészségturizmus az Ôrségben Ôrség Bio Vendégházunk és Éttermünk immár 16 éve mûködik sikeresen. A sok év rengeteg munkával telt és sok új tapasztalatot hozott. A partner szervezetek megkeresésétôl a minôség kialakításáig minden feladatot végre kellett hajtani. Az elmúlt években tudatos környezetbarát fejlesztéseket végeztünk. Az egészséges életmód gyakorlása is mindennapos feladattá vált panziónkban. Így jutunk el fokozatosan az egészségturizmusig, amely egyben a jövôt is jelenti. Ez az Ôrség Bio Vendégház és Étterem esetében ez azzal járt, hogy kialakítottuk a wellness és sportolási lehe-

tôségek széles tárházát. Wellness szolgáltatásokban a finn szauna, infra szauna, pezsgôfürdô, aromaterápia, és sokfajta masszázs áll a vendégek rendelkezésére. Kérésre kozmetikát, pedikûrt manikûrt és testtekercselést is igénybe vehetnek. Vendégeink többféle sportolási lehetôségek közül választhatnak. Sétáló bot, íjászat, foci, hôlégballonozás, lengôteke, teke, asztali foci, kerékpározás, asztali tenisz, röplabda, vagy kosárlabda játékra is módjuk nyílik vendégházunkban. A szálláshelyek faragott biofestékkel festett ágyakkal, allergiamentes ágyne-

mûkkel és vákuum matracokkal annak felszerelve. A szálláshelyek felújítását 2009 évben végeztük, mivel idôközben eltelt tizenhat év. A falak lenolajfestésûek, fából vannak. Takarító szereink környezetbarát szerek. Ételeink zöme bio és boraink száz százalékban biok. Kertünk, területeink teljesen permetmentesek. Nálunk ez jelenti az egészségturizmust. Itt fogadjuk vendégeinket tizenhat éve. HEGYI VILMOS vendégfogadó, Ôrség Bio Vendégház és Étterem

Falusi aromaterápia az Illatosházban 1997 óta vagyok falusi vendéglátó Óbányán. A páratlan természeti környezet, a csöndes, egyutcás falucska adottságai, értékei különleges hatással vannak az idelátogatókra, mely adottságokra építem szolgáltatásaimat én is. Ezek közül kiemelem az aromaterápiát, a természet által nyújtott illatok jótékony hatását alkalmazó gyógymódot. 2005 óta vagyok aromaterapeuta. Tanulmányaim a klasszikus angol és francia aromaterápián alapszanak, melyben megtanultam a különféle illóolajok tulajdonságait, elôállítási módjait, hatásEbben az óbányai házban a természet gyógyít mechanizmusát… Ezeket az ismereteket igyekszem azokkal a lehetôségek- hangulata szerint. Házamban elkülönített kel összhangba hozni, melyeket a falusi aromaszobában végzem a kezelést, ahol vendéglátás keretén belül elérhetôvé, ért- dédanyám orvosságos szekrényében állhetôvé, alkalmazhatóvá tudok tenni a hoz- nak rendelkezésünkre az olajok, s a legzám érkezôk számára. korszerûbb masszázságy biztosítja a venMik is ezek a szolgáltatások? Vendé- dég kényelmét. gem megismerkedhet nálam az aromateA klasszikus aromaterápiás kezeléseket rápia fogalmával, módszereivel. Köz- idôközben kiegészítettem olyan helyi spevetlen módon – egyénre szabottan – kivá- cialitásokkal, mint az „illatséták” és az laszthatja illattáramból azokat az olajokat, idén tavasztól mûködô „illatkamra”. Az melyek számára kedvezô hatással bírnak. „illatséták” lényege, hogy olyan helyre veAz így megtalált olajok elegyével egy zetem vendégeimet, ahol a természet által olyan alkalmazási módot választhat, me- nyújtott jellegzetes illatokkal ismerkedhet. lyet maradéktalanul képes elfogadni. Ez Ezek a séták egy-egy virágzási idôszakindulhat az egyszerû belégzéstôl a ponto- hoz, évszaki adottságokhoz köthetôk áltasan megkoreografált finom masszázsig… lában, de akadnak állandó illatozások, kinek-kinek ízlése, befogadó képessége, mikhez folyamatosan hozzájuthatunk,

csak fel kell keressük ôket. A séták lényege nem egyedül az adott illat gyógyító, nyugtató hatásában mérhetô, hanem annak a nagyon ôsi tájékozódó képességünknek a frissítésében is, melyet a szaglásunk kifinomítása, „edzése” révén érhetünk el. Az „illatkamra” egy csöpp helyiség portámon. A jellegzetes, vályogépítésû kamrában 12 féle illat várja a rá kíváncsiakat. Egy-egy illatozó növény színes rajzolata is látható itt, valamint egy XVII. századi kertészkönyvbôl idézett mondatokkal a fellelhetô növények tulajdonságairól, alkalmazási módozatairól is megtudhat érdekességeket az idelátogató. Kertem adottságainál fogva lehetôség nyílik saját szedésû és -készítésû gyógyteák kóstoltatására vagy akár kúraszerû fogyasztására is. A menta, zsálya, citromfû, levendula mellett szamóca, szeder is fellelhetô, hogy a diólevélrôl, meggyszárról ne is szóljak. A megtermelt gyümölcsök héja, magja vagy akár a teljes gyümölcs is több módon szolgálhatja egészségünket, így akár teaként is. A természet kifogyhatatlan és megunhatatlan. Ha figyelünk rá, megajándékoz kincseivel! ÉLIÁS-MEZEY ERZSÉBET falusi vendéglátó, aromaterapeuta, Illatosház, Óbánya

24



A falusi vendégasztal

Falusi vendégasztal-szolgáltatás vegyes tapasztalatokkal A szakma örömmel fogadta a falusi vendégasztal-szolgáltatást engedélyezô 2007-es kormányrendelet megjelenését. Igaz ugyan, hogy az örömbe üröm is vegyült, mert az egyszeri maximum 15 fô vendéglátásának leszabályozásával szinte lehetetlenné vált a turisták fogadása a vendégasztal-programon. Mivel a turistacsoportok indítása 30 fô alatt nem rentábilis ezért a jelenlegi szabályokat nem tudják betartani a vendéglátók, ha nem csak helyi vendéget, hanem turistát is szeretnének fogadni. Pedig fôleg a nagyvárosok, a turisztikai desztinációk közelében, ahol sok turista megfordul, igény lenne a vendégasztal-programra. Ismereteink szerint minden megyében több vendéglátó is bejelentkezett e tevékenység végzésére. Járva az országot viszont azt tapasztalhattuk, hogy engedéllyel ugyan már rendelkeznek a vendéglátók, de a lebonyolításhoz szükséges ötletük és szakmai felkészültségük még hiányzik. A szegedi székhelyû Katedra Alapítványi Szakképzô Iskolában a Panziós-falusi vendéglátó OKJ-s képzés keretében oktatjuk e témát. A 2008as évben egy INTERREG határon átnyúló partnerségi program keretében foglalkoztunk a Gazdaudvaron történô élelmiszer elôállítás és a vendégasztalprogram szabályainak és szervezési ismereteinek oktatásával. Programunk egy nemzetközi versenynyel zárult, ahol a versenyzô csapatok munkáját az ételek elkészítésének módja, nehézségi foka, az ételek különlegessége, a terítés minôsége, valamint a programhoz csatolt attrakció tartalma, minôsége szerint értékeltük. A verseny helyszínén kemencét, rostsütôt, bográcsokat biztosítottunk. A verseny résztvevôi mellett több mint 100 fô vendég élvezte a vendégasztal program bemutatót. Fontos, hogy a vendéglátó, mielôtt vendég érkezik hozzá, választ kapjon kérdésére. Hogyan csináljam – merül fel sokszor. Fontos a környezet és az étkezô helyiség kialakításánál az autentikus környezet

Az éves feszültség levezetésére egyik legalkalmasabb hely a falusi vendégasztal

biztosítása. Az ételek elkészítéséhez ki kell építeni az szükséges létesítményeket és be kell szerezni azokat az eszközöket és speciális edényeket, amelyek biztosítják az ételek minôségét. Ilyen a kemence, a bográcsállás, a rostsütô, népi fazekasok által készített eszközök, edények, a tárgyalkotó népmûvészet azon termékei, melyek segítségével nem csak a különleges és egyedi ízeket tudjuk biztosítani, hanem a látványt is. A felszolgáláshoz meg kell vásárolni azokat a kiegészítôket, amelyek hangulatossá teszik a vendégasztalt. Használjunk egyszerû fehér étkészletet, vagy helyi fazekasok által készített edényeket, vázákat, gyertyatartókat, színes szalvétákat, kézi szövésû, kékfestô anyagból készített, vagy egyszerû fehér vászon parasztcsipke beszegéssel készített abroszokat. Állítsunk össze étlapot! Rendelkezzünk ételek italok elkészítéséhez szükséges receptekkel. Készítsük el program lebonyolításánál alkalmazott attrakciók forgatókönyvét. Ilyen attrakciók például a cigányzene, a népzene (hegedû, tangóharmonika, citera, tekerôlant stb.), néptánc, 25viselet bemutató, közös tánc, közös ének (férfi vagy asszonykórus néhány tagjával), mesemondás, egy-egy hagyományos étel elkészítésének bemutatása, közös ételké-

szítés, olasz példa alapján az elkészített étel bemutatása a csoport vezetôjének (a bor felszolgálás mintájára). Hosszan lehetne sorolni azokat az attrakciókat, amelyek beépíthetôek a „vendégasztal” programba. Fontos azt tudni, hogy a vendég miért a mi vendégházunkat választotta egy ebéd, vagy egy vacsora elköltése színhelyéül. Az egész évben felgyûlt feszültség levezetésének legalkalmasabb helye lehet egy falusi vagy tanyasi vendégház, ahol nem „nézik ki” a hangoskodó vendéget, ahol felszabadultan énekelhet, táncolhat és élhet a feszültség levezetésének számos formájával. A „vendégasztal” szolgáltató kitûnik kedves, közvetlen vendégfogadásával. Így például a vendéget mindig a kapuban fogadjuk. Pogácsával, pálinkával kínáljuk. Felszolgálás közben is folyamatosan kommunikáljunk vele. A vendég általában nem az étkezésért magáért keresi fel a vendégházat, hanem a rég elfeledett ízek újrafelfedezéséért és a csak hírbôl ismert ételek kóstolása céljából. Miért tenné ezt, ha egy falusi vendégházban ugyan azokkal az ételekkel találkozna, amelyekkel az év során minden nap találkozik egy gyorsbüfében vagy egy étteremben a lakóhelye környezetében. Éppen ezért az ételek kivá-


lasztásánál, az elkészítésükhöz szükséges technológia alkalmazásával ügyelnünk kell az egyediség, a különlegesség és a minôség – a csak itt, csak nálam kapható – bizonyítására. Magyarországon, Bátán Huszárné Lukács Rozália tagtársunknál, Kunszálláson Czakóné Bartucz Katalinnál, Jakabszálláson a Gedeon Tanyán, Erdélyben Kalotaszentkirályon a Vincze Vendégházban volt szerencsém színvonalas vendégasztal-programban részt venni. Összegezve: egy vendégasztal-program tartalmát illetôen nem a vendégek étkeztetése csupán a cél, hanem ennél sokkal öszszetettebb, komplexebb szolgáltatás. Egy új feladat, melyre minden vendéglátónak fel kell készülnie, hiszen csak akkor fog a vendége megelégedetten távozni, ha tartalmában és minôségében mást kap, és többet kap a vendéglátótól, mint egy hagyományos vendéglátó egységben. A felkészüléshez feltétlenül szükség lenne minden megyében a megyei szervezetek szakértôinek összefogásával egy országos felkészítô program megszervezésére. KABÓDI ISTVÁNNÉ a Katedra Alapítványi Szakképzô Iskola vidékfejlesztési munkatársa

Kiscsoportos tervezés vendégasztalhoz Hozzávalók: • Kecskelábú asztal • Kanapé szûrrel • A helyszíntôl függôen különbözô tárgyak: méhkas, szôlôprés stb. • Fehér vászonterítô • Zománcos tálak • Miska-kancsóban bor • Fityókában pálinka • Csuporban méz, facsorgató • Elôétel: kecske-, illetve tehénsajt, sonka • Fôétel: kakas-paprikás bográcsban, hozzá barnalisztbôl készült cipó szakajtóban • Desszert: kelt kalács, cimetes lepény • Népviseletbe öltözött lány kínálja az italokat • A háttérben élôzene • Termékismertetô

25

Finomságok kecskelábon Falusi Vendégasztal-menüsor Röszkei tyúkhúsleves

Hozzávalók: 1 db 1,5–2 kg-os tyúk • 20 dkg sárgarépa • 10 dkg petrezselyem • 10 dkg zellergumó • 1 fej vöröshagyma • 1 db zöldpaprika • 2 dkg szemes bors • ízlés szerint só A tyúkot feldaraboljuk, hideg vízben feltesszük fôzni. Ha felforrt, sózzuk, leszedjük a habját, a szemes borsot hozzáadjuk és lassú tûzön akár 3–4 óráig fôzzük, amíg a hús puha lesz. Fél fövésben hozzáadjuk a zöldséget, az utolsó fél órában egy csokor zöldség zöldet. Ha a leves elkészült, a húsokat és a zöldségeket a felszolgáló tálba rakjuk és rászûrjük a leves levét. Levesbetétként frissen készített tésztát adunk hozzá. Mindig forrón tálaljuk!

Röszkei szárma (töltött káposzta)

Hozzávalók 15 személy részére: 3 kg sertéslapockából ízlés szerint kolbászhúst készítünk. A húst fûszerezzük sóval, borssal, köménymaggal, fokhagymával és piros ôrölt paprikával • 3 közepes, érett, savanyított hordós káposzta • 1 kg apró káposzta • 2–3 sertés köröm • 30 dkg árpagyöngye Kemencében, cserépfazékban készítjük. Az aljára rakunk fél kg aprókáposz-

tát és kevés árpagyöngyét, rárakjuk a szépen megtisztított feldarabolt és sózott körmöket. A darált húst összekeverjük a fûszerekkel és rakunk bele 15–20 dkg árpagyöngyét. A káposztaleveleket megtöltjük és sorba rakjuk a fazékba. Ha szeretnénk kellemes füstölt ízt adni az ételnek a közepébe rakunk egy darab füstölt húst vagy kolbászt. Tetejét beborítjuk a maradék aprókáposztával és rászórunk kb. 10 dkg árpagyöngyöt. Az étel elkészülését a tetején lévô megpuhult árpagyöngyök jelzik. Mindig a fogyasztás elôtti napon készítem el. A kihûlt káposzta tetejérôl leszedem a zsírt és úgy melegítem fel.

Mákos kalács

Hozzávalók: 1 kg liszt • 7 dl tej • 5 dkg élesztô • diónyi zsír • 2 evôkanál cukor • csipetnyi só Az élesztôt langyos tejben felfuttatom (a tejbe rakom a cukrot). A liszttel, zsírral, tejjel jól kidolgozott tésztát készítek (nem gyúrom, hanem a kezemmel felverem, hogy hólyagos legyen). A tésztát 45 percig kelesztem, majd 4 db cipót formálok belôle. A cipókat kinyújtom és megszórom cukros tejben áztatott vagy megfôzött mákkal. A töltelékbe keverek még 1 citrom reszelt héját és ízlés szerint mazsolát. A tésztát feltekerem és a zsírral megkent tepsibe helyezem, tetejét tojással megkenem és villával megszurkálom. A tepsiben 45 percig kelesztjük, majd nem túlforró sütôben megsütjük kb. 30–40 perc. Sülés után a tetejét zsírral megkenjük és 10 percig letakarva pihentetjük. A tészta így nagyon finom és puha marad órák múlva is.

26


Hagyományôrzô vendéglátás a Szenke partján Penyige az ország keleti csücskében megbúvó alig 700 lelkes kis település, ahol a falusi turizmus keretén belül, családommal együtt, immár közel 10 éve fogadjuk vendégeinket. Vendégházunk egyszerû, minden luxustól mentes, de a falusi vendégasztal kínálta lehetôségeket, feltételeket igyekeztünk megvalósítani az elmúlt évek folyamán. Tevékenységünkben kiemelt helyen szerepel a hagyományôrzés, hagyományápolás. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy legyen hagyományôrzô házunkban búboskemence, rakottspór, csikóspór, az udvaron bográcsozó, látványkonyha, kemence, valamint szabadtéri és rossz idô esetére fedett rész az étkezéshez. Az elmúlt évek alatt nagyon sok kóstoltatást vállaltunk egyéneknek, csoportoknak egyaránt. Közremûködtünk az FVM Agrármarketing Centrum által készített Hagyományok, Ízek, Régiók címû gyûjtemény elkészítésében. Jelenleg is helyt adunk vendégházunkban HÍR termékekbôl összeállított kiállításnak, melyet örömmel mutatunk be vendégeinknek. Büszkék vagyunk arra, hogy térségünk számtalan hagyományos terméke található közöttük. Ezekre a hagyományos termékekre építjük gasztronómiai kínálatunkat is. Elsôként említeném a Penyigei szilvát, népi nevén Nemtudom szilvát, melyet nyersen, aszalva, lekvárként használunk fel. Gyakran szerepel ajánlatunkban az aszaltszilvából készült leves, csavart szilvalekváros fánk, derelye, gombóc, a számtalan sütemény, melynek tölteléke szilvalekvár. A szilvalekváros, tejfölös puliszkát, vagy kenyeret is szívesen kóstoltatjuk a hozzánk érkezôkkel. Természetesen része kínálatunknak az egyedülálló szatmári szilvapálinka, melyet mi csak „gyógyszerként” ajánlunk – ahogy a házigazda felírja már érkezéskor –, legalább napi 3 x 1 kupicával. A vendégek dicsérô szavai is biztatást adtak ahhoz, hogy gasztronómiai, turisztikai célzattal írjak egy könyvet. Így született meg a Penyigéért Kulturális Egyesület kiadásában a Szatmári Kóstoló címû könyv, több mint 3000 példányban, s

A vendégház konyhájában hagyományos körülmények között készülnek a finom falatok

talált gazdára nagyon hamar. A benne található tájjellegû ételek receptje mindegyike a múltból származik. A falusi vendégasztal óriási lehetôséget adott valamennyi vendéglátónak, hogy szûkebb hazája gasztronómiai hagyományait széles körben népszerûsítse, s megôrizze az utánunk következô nemzedékek számára is. Ez a lehetôség egyben felelôsséget is jelent mindannyiunk számára. Köztudott, hogy a saját termék elôállítása egyre fontosabbá válik a következô idôszakban az agroturizmus területén. Az általunk elôállított étel és ital, melyet saját gazdaságunkban termelünk, állítunk elô helyi termék lesz, s e termék sikere, ismertsége nagyban függ a falusi vendéglátó kreativitásától, kezdeményezôkészségétôl. A következô idôszakban kiírásra kerülô Leader pályázat jó lehetôséget nyújt a falusi vendéglátóknak – amennyiben a közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában – szerepel ez irányú fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. A helyi termék elôállítása, piacra juttatása érdekében növelnünk kellene a minôségi és a minôségre épülô marke-

ting elemeket, az innovatív fejlesztéseket, a hozzáadott értéket. Fontosnak tartom a képzést a vendégasztalt mûködtetô vendéglátóknak. Ezért is kezdeményeztem a Szatmári Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának készítésénél és a mostani felülvizsgálatnál a Slow Food iskolát Szatmárban. Hozzánk is közel áll a slow food gondolata, ezért az országban negyedikként szerveztem meg a Szatmári Ízek Barátai elnevezésû konviviumot. Tevékenységünkkel, a falusi vendégasztallal is a slow food nemzetközi mozgalomhoz való tartozásunkat bizonyítjuk. E mozgalom célja a helyi gasztro-kulturális értékek megôrzése, a hagyományok sikeres hasznosítása, a termelô közösségek boldogulása, a sokféleség megôrzése. E tevékenységi körbe tartozik többek között az idegenforgalom is. E mozgalom épít a sok-sok falusi vendéglátó értékteremtô, ízlésformáló tevékenységére. A mi vendégasztalaink váljanak íz-mûhelyekké, legyenek a magyar íz nevelés helyszínei! KÔRÖSI MIKLÓSNÉ falusi vendéglátó, Penyige


27

Vendégasztal Tóték Házában Immár negyedik turisztikai idényünket kezdtük meg ebben az évben a Zala megyei Szentkozmadombján, mint falusi szálláshely. Az elmúlt években sok tapasztalattal gazdagodtunk, amelyet igyekeztünk hasznosítani. Így történt ez a falusi vendégasztal szolgáltatással is. Vendégeink egyre gyakrabban kérték, hogy a szálláshoz ételt és italt is szolgáljunk fel, valószínûleg azért is, mert településünkön a házunkhoz közel nem igen van étkezési lehetôség. Így döntöttünk a vendégasztal szolgáltatás megindítása mellett, amelyet már egy éve mûködtetünk. Vendégházunk amúgy is minden adva van ehhez a szolgáltatáshoz, az elektromos tûzhelytôl a boglyakemencéig széles a skála. A bográcsozó hely a szabadtéri nappali mellett majdnem az udvar közepén található, ahol finomabb gulyást, nyúlpaprikást, halászlét és slambucot szoktunk készíteni. Grillezônk a szállás és a pajta között helyezkedik el az északi téglafalba építve, így a szelet is megfogja, és védett helyen lehet élvezni a sütés nyújtotta élményt. A grillezô elôtti teret akáctuskókból építettem, amihez padok, székek, és asztal tartozik. Ez a hely kitûnô pácolt oldalasok, tarják, kolbászok, húspogácsák és pulyka vagy csirkemell filék grillezéséhez. Nagyon finom még a sült

Tóth Árpád köszönti vendégeit

cukkíni, uborka, paradicsom, hagyma és burgonya szeletek. A nyársra fûzött szalonna, hagyma és zöldség is kedvelt. Desszertnek akár kürtöskalács ajánlható. Tavasztól ôszig külön élmény vendégeink számára, hogy figyelemmel kísérhetik az eseményeket. A boglyakemencét pajtánk nyitott részébe építettük, ahol már sokadik kenyerünket sütjük. Csülkök és a különféle húsok nagyon szép pirosra sülnek és különleges egyedi ízharmóniájuk van. A langalló hamar megsül és a kemence egyik legfinomabb „terméke”, amit tej-

föllel, pirított hagymával és egy kis mangalica szalonnával ízesítünk. Sütöttünk már malacot is a kemencében, amihez kellô tapasztalatokat gyûjtöttünk. Téli programnak mangalicavágást ajánlunk vendégeinknek. Nálunk az elsô jól sikerült, és már érdeklôdés van a következôre is. A disznóvágáskor készíthetünk kolbászt, sonkát és egyéb füstölni valókat. Disznóvágáskor reggelire ajánljuk a friss vért megsütve pirított hagymával, vagy resztelt májat, amelyekhez langallót sütünk. Ebédre, disznótorost kínálunk, disznótoros káposztát, sült húsokat káposztával és uborkával vagy egyéb savanyúsággal, esetleg véres és májas hurkát párolt káposztával. A tepertô kisütésében, és a disznósajt fôzésében és a többi mûveletben szívesen részt vesznek vendégeink.

Reggel még élt az ebéd

Egy éves tapasztalatunk ismeretében örülünk, hogy a vendégasztal szolgáltatást kiváltottuk, mivel a szállásadás mellett egyre nagyobb igény van a házias ételekre. Sütés-fôzéshez az alapanyagokat többségében a falunkból és a saját biokészletünkbôl szerezzük be.

A grillezô elôtti asztaloknál senki sem maradt még éhes vagy szomjas

TÓTH ÁRPÁD falusi vendéglátó, Szentkozmadombja

28



Üdülés borosgazdánál

Borút: hogyan, hol és miért? Mitôl lesz a bor turisztikai vonzerô? A piaci tényezôk egyik legnagyobb és legversenyképesebb ágazata a turizmus, ez adatokkal alátámasztható tény. A borturizmus iránti növekvô igény és a minôségi szolgáltatások keresése a turisták részérôl, három alapvetô fontosságú tényezôre hívja fel a figyelmet. A hatékony borturisztikai szolgáltatás három pillére: a minôség, a bor hírneve és egyedisége, valamint a termôtáj jellegzetességei. Az elsô és nélkülözhetetlen tényezô a bor minôsége. A nagy minôségû bort a piac legmagasabb szegmentjeiben tudjuk elhelyezni, rövid idô alatt éttermek és borházak kínálatában találhatjuk azokat. Magas áron értékesíthetôk, és gyorsan ismerté válik a fogyasztók körében. Amikor a bor sajátosságairól beszélünk, legtöbbször az organoleptikai tulajdonságokra koncentrálunk, de a bor minôsítése során nem feledkezhetünk meg a szôlôültetvényben alkalmazott mûvelésmódról, termôtájról, ahonnan a szôlô származik, és ha van, akkor az egyes borok fogyasztási hagyományairól sem. A bor különlegességét hangsúlyozza, ha kapcsolódik hozzá valami legenda, egy érdekes történet, amit el lehet mesélni, más szavakkal azt mondhatnánk, hogy a bor története megszemélyesíthetô. Ahhoz, hogy a turisták megtalálják a bortermelô helyeket, és azokat meglátogassák, elôzôleg a bort ismerniük kell. A turizmus szempontjából ezer palack, mint mennyiség, legyen az akármilyen kiváló minôségû is, csak egy szûk, különlegességet kedvelô borfogyasztói körben marad. A márkanév, az eredetiséget biztosító elnevezés, milliós nagyságrendû palack mennyiség a piaci szegment legmagasabb rétegében, a borszaklapok címlapfotói, ezek azok a szempontok, melyek a külföldi és belföldi turista számára az igazi vonzerô. Egy közép kategóriájú, mindennapi fogyasztásra készített bor, amit minden

üzletben megtalálhatunk, feltehetôen csak azokat a turistákat érdekli, akik demizsonnal az autó tetején, azért utaznak, hogy a bolti árnál olcsóbban vásárolhassanak. Ez a fogyasztó nem borturista. Az igazi borturista jellemzôi: 26–45 év közötti korosztály, borkultúrát ismerô, jövedelmét illetôen a közép magas társadalmi rétegbe tartozó fogyasztó. A „bornak”, mint turisztikai terméknek ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelni, mint bármilyen más turisztikai kínálatnak. Más legyen, mint a többi, vonzó és fôleg eredeti. Amire legnagyobb hangsúlyt kell fektetni, az a származási hely identitásának a megôrzése. Minél inkább személytelen a hely, sztandardizált a konyha, annál több a hamisítás, és egyre kisebb a turisták érdeklôdése. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy önmagában a bor nem képes növelni a turistaforgalmat, csak akkor, ha kapcsolódnak hozzá az érintetlen táj szépsége, gasztronómiai különlegességek, jelentôs mûvészeti és történelmi nevezetességek. Minden esetben annak a tényezônek kell legnagyobb teret adni, ami az adott helyen a legnagyobb turistavonzerôvel bír. Mi a jelentôsége a borútnak egy-egy borvidéken? • A borutak kialakítása és mûködtetése jelentôs gazdasági-társadalmi növekedés lehetôségét kínálja. Elsôsorban lehetôvé válik a turisztikai kínálat diverzifikálása. Ismert tény, hogy a hagyományos turizmus egy kritikus perióduson halad át, csak azok az ajánlatok a „nyerôk”, melyek alternatív, érdekes, eredeti javaslatokban gazdagok. A borút program jó kiegészítôje lesz a már meglévô, gazdag turisztikai választéknak télen és nyáron, miközben a kevésbé látogatott periódusokban, tavasszal és ôsszel, új programként növelheti a látogatók számát.

• A bor- és gasztronómiai turizmus nem igényel hatalmas befektetéseket, mint például nagy létesítmények építése, vagy nagy természetkörnyezeti változtatások, mint ahogy az gyakran történik egyéb turisztikai ágazatokban (fürdôk, kastélyok stb). Az ötlet nagysága éppen abban áll, hogy azt hangsúlyozza, ami már létezik, de nem eléggé ismert. • A borút új növekedési lehetôséget kínál a gazdaságoknak. Mindenek elôtt felkínálja a már folytatott tevékenység kiszélesítését, minôségi javítását, a közvetlen értékesítéssel újabb lehetôség nyílik a saját termékek kereskedelmének kibôvítésére. A termelô és fogyasztó között kialakuló közvetlen kapcsolat „emberivé” teszi a már szokásos személytelen kereskedelmi tevékenységet, azaz elôtérbe kerül a bizalomra épülô vásárlás. • Végül, a termelô a saját termékein keresztül elôtérbe tudja helyezni saját magát, a tevékenysége imázsát. Vérbeli termelôk, akik szeretik a munkájukat, be fogják bizonyítani, hogy nem igaz az a tévhit, hogy a mezôgazdaság állandóan támogatásra szorul. A korábban csak a borkezelés színhelyéül szolgáló pincék turisztikai látványossággá történô átalakítása, a szôlôsgazdák „borturisztikai szakértôkké” történô kiképzése nem egy spontán és fôleg nem egyszerû folyamat, de ettôl a két tényezôtôl függ a borút sikeressége. Minden pince, amennyiben az alapvetô feltételeknek megfelel, elérheti a célját, azaz turisztikai érdekesség lesz belôle. Az alapvetô feltételek a következôk: megközelíthetôség, információs anyag, látogatók számára kijelölt útvonal, kóstolás és vásárlás, végül a vendégek fogadásának elôkészítése. A pincéhez vezetô útvonalat táblák jelzik. Turisztikai szempontból meglehetôsen hátrányos, ha a pincéhez vezetô út, nagyon kanyargós, erôsen lejtôs/ emelkedôs vagy túlságosan messze van

a fôútvonaltól. Kisebb a jelentôsége, de nem elhanyagolható a megfelelô parkolóhely kialakítása. Nagyon fontos, hogy a pince bejáratát az adott borutat megkülönböztetô tábla jelezze. Ennek hiányában a látogató eltévedhet. Jelenleg a közönség számára nyitva tartó pincéknek csak nagyon alacsony százaléka jelzi a látogatói számára a nyitvatartási idôt, a többi pincébe ott lehet bemenni és akkor, amikor valaki éppen ráér a vendégekkel foglalkozni. Ha a pincetulajdonosa azt akarja, hogy látogatóinak száma folyamatosan növekedjen, nyitvatartási idejét ne változtassa, és ünnepnapokon is nyitva kell tartania. A látogatóknak két dolgot kell biztosítani az érkezésük után: mosdót/WC-t illetve egy váróhelységet. Nem kell nagy dologra gondolni, egy tiszta helység, különösen a téli idôszakban, ha fû-


29

tött, néhány kényelmes ülôalkalmatosság elegendô a látogatók jó hangulatához. A váróterem kialakításával lehetôségünk van arra, hogy az egyéni látogatókat is az egyes csoportokhoz tudjuk kapcsolni így azok a csoport tagjaival egyidôben vehetnek részt a vezetésben. Champagne pincéiben már 20 évvel ezelôtt használatos volt az a módszer, hogy a váróteremben a látogatóknak a pincére vonatkozó, diavetítéssel egybekötött magyarázatot tartottak és prospektusokat adtak. Mi is követhetjük (követhetnénk) ezt a módszert. A termôtájat, a céget, a borokat bemutató prospektus egészen biztos, hogy segít az egyszerû látogató ismereteinek bôvítésében, különösen, ha az írásos anyag mellett, a mai igényeknek megfelelôen egy CD is. Így lehet az egyszeri látogatók visszatérô vendéggé alakítani.

Milyen a jó illusztrációs anyag? Az információnak válogatottnak, egyszerû nyelvezetûnek, és mindenki számára érthetônek kell lenni. Az idegen nyelvû fordítás esetén egy szakmailag hibás fordítás az adott cég szervezetlenségre utalhat, gyakori ez a hiba, amikor a fordítást mûfordítóra bízzák. Az ismertetô anyagokban hangsúlyozni kell a cég filozófiáját, azokat a jellegzetességeket, amelyek megkülönböztetik más hasonló cégektôl. Érdemes bemutatni a cég történetét, termelési szerkezetét, fô célkitûzéseit és a tulajdonos személyét, hiszen a látogatót, a meglévô fizikai adottságokon túl, elsôsorban az „emberi tényezô” érdekli. Ami a borlapokat illeti, eltérôen a cég egyéni bemutatkozásától, hatékonyabb, ha az adott borútra egységesített borlapot használjuk. Vannak termelôk, akik pince szomszédjaikat nem szövetségesnek, hanem

A pincék turisztikai látványosságokká alakítása, a szôlôsgazdák borturisztikai szakértôkké képzése nem egyszerû feladat

30


egyenesen ellenségnek tartják. Nagy hibát követnek el. A borút sikerének egyik alapvetô titka, a pincék közötti szoros együttmûködés. A közeli pince kritizálása, az ott dolgozó kollegák lejáratása, a borút minden tagjára negatív kihatással lehet. A turisták nem az egyes pincéktôl fordulnak el, hanem az adott borút látványosságaitól. Éppen ezért fontos az adott borútra jellemzô, uniformizált információs anyag terjesztése. Hozzáadva természetesen az egyes pincék sajátosságait bemutató prospektusokat. Ebben az esetben is érvényes a mondás, az egységben van az erô. Nagyon nehéz és költséges egyénenként bemutatkozni, különösen, ha kisebb pincérôl van szó. Mindjárt más a helyzet, ha a termôtájat már sok-sok üveg boron keresztül a fogyasztó ismeri és a jól kitalált, az adott borútra vonatkozó, gasztronómiai, történelmi, kulturális információval kitöltött reklám folyamatosan fenntartja az érdeklôdést. A látogatók számára, a mai információ dömpingben, sokkal többet jelent, amit látnak, mint amit hallanak. Nagyon sok információból nagyon kevésre emlékezünk. Éppen ezért a pince külsô és belsô megjelenése igen nagy jelentôségû. A csöpögô hordók, lógó pókhálók, az erôs törkölyszag, azontúl, hogy technológiai hiányosságokra utalnak, a látogatóban az élelmiszerekkel szemben elvárt higiéniai követelmények hiánya kellemetlen érzéseket válthat ki. Az u.n. „nyitott pincének” tisztának, jól megvilágítottnak és az adottságoknak megfelelô felszereltségûnek kell lennie. Abban a pincében, amelyben látogatókat akarnak fogadni, fel kell (kellene!!) készülni a mozgássérültek fogadására is. Néhány lépcsô kiküszöbölésével mindenki számára biztosíthatjuk a lehetôséget. A látogatók számára a két legfontosabb, legjobban várt esemény a kóstolás és a vásárlás, éppen ezért nem lehet improvizálni. A kóstoló helységben a világítás lehetôleg természetes fény vagy erôs, fehér fény legyen. A levegôben ne legyen semmilyen külön érezhetô illat, még kellemes, pl. virágillat sem. A poharakon nem érzôdhet a tároló szekrény, de legfôképpen a mosogatószer illata. Mosogatáskor mindenképpen el kell kerülni az illatos mosogatószereket, és garantálni kell a legnagyobb higiéniát. A tulipán formájú, üvegpoharak minden

igényt kielégítenek, ezeket használják a nemzetközi borversenyeken is. A borok megfelelô hômérséklete mindig érzékeny pont. A nyitott üvegekben az oxidálódásra nagyon érdemes figyelni! Gondoskodjunk legalább arról, hogy a nyitott üvegekbôl kóstolás elôtt kis pumpa segítségével távolítsuk el az üveg nyakából az oxigént. Így, a szakmai követelményeken túl, anyagilag is spórolhatunk, hiszen a drága, különleges borokat is néhány napig megôrizhetjük a nyitott palackokban. Mindig a könnyû fehér borral induljunk, aromás és illatos fehér borok után a fiatal vörös bort, és végül a testesebb borokat kínáljuk. Egy fontos dolog: ne kínáljunk olyan bort, amit nem vásárolhat meg a látogató és a kínálás elôtt tájékoztassuk a vendéget az árakról, ne a kóstolást követôen. Jól látható helyen olvasható legyen a kóstolás és az egyes palackok ára. Az értékesítést ne a pince egy eldugott sarkában tegyük. A palackokat jól látható helyen, megfelelô csoportosításban kell elhelyezni. Nem szabad összekeverni a folyóbor és a palackozott bor értékesítését. A különbözô árfekvésû palackokat jól látható módon helyezzük el. Tegyük a legjobban megvilágított helyre a legkülönlegesebb, és legdrágább bort, míg az olcsóbbakat ettôl távolabb helyezzük el. Ajánlott a palackok elôtt a borok nevét feltüntetô kártyát elhelyezni. Az értékesítési árakat illetôen két tendencia figyelhetô meg. Vagy ugyanazon az áron történô értékesítés, mint a viszonteladóknak, vagy sokkal magasabb áron, mint az üzletekben található ár. Mindkét árképzés hibás. A vendéget nem lehet becsapni! A közvetlen értékesítés árképzése talán a nagykereskedôi ár + Áfa + a viszonteladónak adott jutalék egy része. Visszatérô látogató csak az lesz, aki megtalálja az ár/minôség egyensúlyt. A pincék nagy részében, melyek a közönség számára nyitottak, általában a tulajdonos fogadja a vendégeket. A siker egyik titka pontosan ebben rejlik: a tulajdonos által bemutatott tevékenység és a belôle sugárzó lelkesedés, amikor a borászat titkairól beszél. Természetesen nem könnyû feladat borászatról szórakoztató módon beszélni, erre fel kell készülni. A turistát fogadónak gondolni kell arra, hogy a vendég kikapcsolódni

akar, és nem pedig szakkifejezések halmazában elveszni. A jó vendégfogadó mindig a látogatók érdeklôdésének megfelelôen magyaráz, saját szakma szeretetét és tapasztalatait adja át, amivel a látogató számára autentikussá válik. Mindenképpen ajánlott egy rövid cégbemutatás, a termôtáj és a legjellemzôbb borok ismertetése, és ezután a látogatók igénye szerint a technikai részletekre kitérni. Általánosságban a turizmus megváltoztatja a környezetet, akarva akaratlanul olyanná válik, amilyennek a turisták szeretnék látni. Van némi veszély, hogy a bortermelôk „Disneyland-ot” csinálnak a tájból, ahol a pincefalakat bevakolják, hogy rendezettebbnek látsszék, az ösvényeket leaszfaltozzák, hogy kevesebb legyen a por, a házi konyhát „chef” által összeállított menü jellemzi, aminek lassan semmi köze az eredetiséghez. Fölösleges talán mondani, hogy a turizmus ilyen módon való kihasználása több kárt okoz, mint hasznot, mert az igazi borturista tudja, hogy mit keres. A borutaknak éppen az a legfontosabb feladata, hogy ezeknek a tendenciáknak gátat vessen, a látszólag könnyû és gyors meggazdagodás helyett értékeket adjon a látogatóknak. Az elsô és legfontosabb garancia arra, hogy elkerüljük ezeket a csapdákat a jó példák követése. Amennyiben valaki megnézi, hogyan is mûködnek ezek a dolgok a legkiválóbb minôsítésû területeken, egészen biztosan azokat a példákat tartja követendônek. Egy neves olasz újságíró, Riccardo Pastore szerint a bortermelôk három kategóriába sorolhatók: az elsôbe az, aki csak saját magában bízik, nem ad nem kér tanácsot senkitôl, a másodikba az, aki zavarosban halászik, mások eredményein élôsködik, míg a harmadikba az, aki mint a méhek, teszi a dolgát a közös cél érdekében. Nemcsak a terület, a szôlôfajta, a beruházás nagysága teszi a bort naggyá és a borutat sikeressé, hanem elsôsorban az EMBER. Ezért kell, az embereket képezni, motiválni és közös munkára ösztönözni. ERDÔSI MÁRIA a Magyar Borutak Szövetsége fôtitkára


31

Borúti Karta A borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minôsítésének alapfeltételei A borút programhoz csatlakozni kívánó vállalkozók minôsítése az alábbiakban felsorolt kritériumok alapján történik. A minôségi bizonyítványt elnyert tagok kötelesek tiszteletben tartani a Borút Kartát. I. Nyitva tartás A turista szezon idején (május 1.–október 1.) biztosítani kell a rendszeres nyitva tartást. • A nyitvatartási rendet ki kell függeszteni az egység bejáratánál. • Nyitvatartási idôben ügyeletet kell biztosítani a helyszínen, vagy a kifüggesztett címen. II. Vendégfogadás Legalább 2–4 fô egyidejû fogadásának feltételeit kell biztosítani • A maximális fogadókapacitást meg kell határozni és fel kell tüntetni a fogadóhelyen. • Biztosítani kell a jó megközelíthetôség (köves, burkot úton) és parkírozás (50–100 méteres körzetben) feltételeit. • A vendégfogadó helyiségeknek és a környéknek mindig tisztának és gondozottnak kell lenniük. • Elônyös, ha a vendéglátóhely kialakításában követi a táji és építészeti tradíciókat és illeszkedik a borút arculatához.

III. Felszereltség A belsô és külsô tér kialakításának és berendezésének kultúráltnak kell lennie és a vendég kényelmét kell szolgálnia. • A fogadóhely közelében a meghatározott létszámnak megfelelô mellékhelyiség(ek)nek és kézmosónak kell a vendég rendelkezésére állnia. • A megfelelô világítás biztosítása szükséges. • A vendégfogadóhelyen, vagy közvetlen közelében biztosítani kell a telefonhasználatot • A helyiségeknek és a felszerelési tárgyaknak és gondozottaknak kell lenniük. • Virág és jellegzetes helyi tárgyakból álló dekoráció ajánlott. • Látható helyen ki kell függeszteni a bekeretezett minôségi bizonyítványt és a borút térképet. • Meg kell határozni és a vendég rendelkezésére bocsátani a vendégfogadás jellemzôit (pl. elôzetes bejelentés igénye, nyelvhasználat) és a szolgáltatás(ok) tarifáit. IV. Információátadás A minôsített vállalkozóknak be kell kapcsolódniuk a Borút információs rendszerbe.

A vendéglátónak felkészültnek kell lennie az információadásra a helyi látnivalókról, a többi turisztikai szolgáltatásról, a gasztronómiáról, a helyi termékekrôl, a vidék borkultúrájáról. V. Borkóstolás és borértékesítés Csak minôsített (40/1997.IX.29MÉM rendelet V. fejezet 27. paragrafusa) borok forgalmazása lehetséges. • A kínált borok 80 százalékának helyi borvidéki termékeknek kell lennie. • A borkóstoló programokon legalább egy ingyen kóstolást meg kell ajánlani a vendégeknek. • A kóstolás végén a vásárlást nem lehet kötelezôvé tenni. • A kóstoló poharak talpas üvegpoharak legyenek és tökéletes tisztaságúak. • A bort az ideális hômérsékleten kell kínálni. • Borértékesítô helyen az árlistát a vendég rendelkezésére kell bocsátani. • A kiállított és kínált borokról írásos tájékoztatóval kell rendelkezni. • Saját termelésû borral nem rendelkezô vendéglátók csak palackos bort kínálhatnak és értékesíthetnek. Folyó bor eladása csak saját termelésû borból lehetséges.

32


Üdülés borosgazdánál a Pécs–Mecseki Borúton Az agrártermelés értékei, hagyományai, valamint termékei és a falusi vendégfogadás közötti kapcsolat egyik speciális formája, amikor borvidéken, bortermelô gazdánál teremtenek nagyon kellemes üdülési feltételeket. A borosgazdánál történô üdülés bevált vidéki turisztikai kínálat Ausztria és Németország mellett számos európai bortermelô országban. Az „Urlaub am Weinbauernhof” (osztrák) és az „Urlaub auf dem Winzerhof” (német) kínálatok mindamellett, hogy ismertek és népszerûek, egyben minôsítettek is.

lek is részei a kínálatnak. A borosgazdák egy borvidéki, alapvetôen borúti közösség tagjai, így informálják vendégeiket a tájegység, a borvidék és borút további látnivalóiról, programjairól és rendezvényeirôl. Hasonlóan mûködik ez hazánkban is. 22 borvidékén 30-at meghaladó számú borút egyesületünk próbálja megszervezni saját tájegysége turisztikai kínálatát. Ebben az ajánlati csokorban jelentôs helyet foglalnak el szállásadást is nyújtó borosgazdáink. A falusi turizmusba sorolható kínálatok a Dél-Dunántúl borút-

Az Arnold vendégház és Krisztina pince a Pécs-Mecseki Borút minôsített tagjai

Vonzásuk fô tényezôi közé sorolható, hogy egy mûködô agrár-kisüzem fogad vendégeket, ahol a vendégek megismerkedhetnek egy tradicionális helyi termék készítési módszereivel, azzal a gondossággal és fegyelemmel, amely a szôlészkedést és borászkodást végigkíséri. A vendégek a házigazda hozzáértô vezetésével közvetlen élményeket nyerhetnek a borkóstolás és borkultúra adott tájegységre jellemzô értékeitôl. A bor gasztronómia nélkül sehol sem képzelhetô el, így a tájjellegû, borhoz illô éte-

jain a teljes szolgáltatási kör 15–25 százalékát fedik le, így jelentôségük a borutak számára is kiemelkedô! Lássunk egy példát az „üdülés a borosgazdánál” jellegû termékspecializációra. A mecseknádasdi Arnold vendégház és Krisztina pince a 2005-ben alakult Pécs-Mecseki Borút minôsített tagjai, akik a Pécsi Borvidék keleti termôterületein kínálják szolgáltatásaikat. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet erdei mellett, az Óbánya felé vezetô úton található nyugodt pincesoron áll

egymás mellett az Arnold Vendégház és a Krisztina pince, ahol összesen négy darab kétágyas hálószoba fürdôszobával és egy nappali (2+2 fô részére ágy) valamint egy kompletten felszerelt konyha szolgálja a vendégek igényeit. Idilli környezetben, romantikus és kényelmes szobákkal várják vendégeiket. Kandalló, grillezôhely, garázs, a három szobás ház földszintjén egy borospince – saját borokkal – és étkezésre, valamint borkóstolásra felkészített pinceszoba áll a vendégek rendelkezésére. Az Arnold Vendégház közvetlen szomszédságában – egybeépülve vele – 2 fô részére régies, romantikus berendezéssel található egy kisebb présház. Ez utóbbi akár helytörténeti múzeumnak is megfelelne a benne bemutatásra kerülô régi szôlômûvelô és borkészítési eszközök okán. A ház gazdája borász, borminôsítô szakember. Pincéjében meghatározók a vörös borok a kadarkától a kékfrankoson át egészen a világfajtákig (Shiraz, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot) és azok házasításáig nyúlik a 18 tételig is elérô borsortiment. A kínált borok alapjául szolgáló szôlôk a közeli Szekszárdi Borvidékrôl származnak. A borbemutatók a szakmaitól a családias, baráti jellegûekig terjedhetnek. Házi stifolderrel (hagyományos sváb vastagkolbász) és sonkával kísérve, vagy elôre rendelt meleg ételekkel kiegészítve, tartalmas kóstolót és információt kaphat itt a vendég a minôségi borok széles választékából. Mecseknádasd és környéke természeti látnivalóival (tájvédelmi körzet), kulturális értékeivel (tájház, kézmûves mesterek, Réka vár, Schlossberg) és rendezvényeivel (Pünkösdi Kakaspaprikásfôzô Fesztivál) tartalmas elfoglaltságot, természet élményt és gasztronómiai örömöket tud nyújtani vendégeinek. Közülük egyre többen keresik fel Arnoldék portáját és pincéjét az ott átélhetô szünidei és bor élmények miatt. DR. SZABÓ GÉZA a FATOSZ alelnöke, a Baranya megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke


33

Történelmi pince, tokaji borok és családias vendégszeretet Tarcalon A kezdet még a Falusi és biztosít a pihenéshez, a Tanyasi Turizmus Szövetkikapcsolódáshoz és leheség tagjai sorába történô tôséget nyújt a Tokaji belépéssel kezdôdött a Borvidék, valamint a 1990-es évek legelején. Zemplén egyedülálló értéA pincesor a szôlôk alatt keinek megismeréséhez. kialakulóban volt és az Színesíti kínálatunkat, ott megépült présházban a borászati eszközöket és négy ággyal kezdtük a népi mesterségek eszközszállásadást szorosan ösztárát, tárgyait bemutató szekapcsolva a borturizspeciális gyûjtemény, a mus adta lehetôséggel és a szabadtûzi és a kemencétájra jellemzô gasztronóben fôzés, sütés lehetôsémiával. ge, a kertben a gyógy-és A Tokaji Borvidék kiefûszernövények tárháza, a melkedô turisztikai értéTokaji borok és a helyi A Pataky Borporta a Tokaji Borvidék egyik színvonalas vendégháza kei, annak kihasználatlangasztronómia széles vásága, a szálláshelyek nyolasztékának megismerése. masztó hiánya és a helyi adottságok sok- jításával, immár két helyszínen a Pataky Célunk, hogy vendégeink igényeit színûsége adta azt az ötletet, hogy a Présházban és a Pataky Borportán vár- minden igyekezetünkkel kielégítsük és Szövetség szakmai útmutatásával, a ta- juk a falusi- és borturizmus iránt érdek- mind több értéket megismertessünk, nulmányutak és képzések során megis- lôdô vendégeket. megszerettessünk velük úgy, hogy viszAz utóbbi helyszín történelmi hangu- szatérjenek az alaposabb megismerés és mert számtalan jó ötlet és példa felhasználásával belevágjunk a fejlesztésbe. latú pincéjével, népi építészeti- és tárgy- újabb felejthetetlen élmény megszerzéA kezdeti négyágyasból idôközben 10 kultúrát megjelenítô, egyediséget és hi- sének igényével. ágyasra bôvültünk és folyamatos fej- tünk szerint bensôséges, családias venPATAKY SÁNDOR lesztéssel, egy 1898-ban épült paraszt- dégszeretetet nyújt vendégeink számára. Pataky Borporta, Tarcal ház megvásárlásával, annak korhû felú- Vendégházunk ideális körülményeket

A történelmi hangulatú pince mellett a népi építészet- és tárgykultúra számos emléke felfedezhetô itt

34


SPECIÁLIS AJÁNLATOK

Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán

Mindenki által meglátogatható falusi környezet Az akadálymentesítés megértéshez vegyünk egy egyszerû példát. Gondolta volna-e valaki, úgy az 1910-es években, hogy az utak közepére szaggatott fehér vonalat húzzon? Ma viszont már viszont alig van jelentôsebb út, ahol ne lenne felezôvonal. Természetessé vált a számunkra. Ugyan így lesz az akadálymentes elemekkel is. A kor fejlôdése hozta magával a változást, az egyenlô esélyû hozzáférés igényét. Az emberek, ahogyan a történelemben mindig, most is kétkedve fogadják a számukra ismeretlen dolgokat. A jövô században élôknek ugyan olyan megszokott lesz az akadálymentes környezet, mint számunkra a felezô vonal megléte. Nem fognak már csodálkozni, ha rámpát, vagy akadálymentes parkolót látnak. Úgy látszik, a tôlünk nyugatabbra fekvô országokban, az akadálymentesség megvalósításában is elôrébb tartanak. Nálunk még rácsodálkozva mondják, „de hisz nincsenek is tolókocsis emberek az utcán”. Persze, hogy nincsenek, mert a saját lakásukból sem tudnak kijönni, a legalapvetôbb feltételek sincsenek biztosítva. A hazánkban élôk közül sokan úgy gondolják, „fölösleges” dolgokra fordítjuk az Uniótól kapott pénzeket, járdákat kéne építeni a közintézmények akadálymentesítése helyett. Hibás ez a gondolkodásmód, mert a fejlesztést az egyes területeken párhuza-

mosan kell megvalósítani. Tudatosan kell formálnunk környezetünket, hogy az, mindenki számára egyformán kényelmes és élhetô legyen, hiszen a megváltozott képességû embereknek pontosan ugyananynyi jár, mint mindenki másnak. Ebben a szemléletben járnak elôttünk nyugaton. Közel két éve írnak ki olyan uniós pályázatokat, amelyeknek kötelezô eleme az egyenlô esélyû hozzáférés bizonyos mértékû megteremtése. (Ilyen volt a „Turisztikai attrakciók fejlesztése.”) A tervezés során rehabilitációs környezettervezôt szükséges igénybe venni, hogy a mindenki által kényelmesen használható környezet kialakításában szakmailag közremûködjön. Az életkor kitolódása miatt és a magasabb életminôség elérése céljából egyre több embernek nélkülözhetetlen a mindennapi életvitelében kisebb-nagyobb változtatás. Szemüvege lesz, nagyothalló készüléke, és botot használ. Otthonában is átalakíttat, a fürdôkádat zuhanyra cseréli, kapaszkodót szereltet fel. Erre a kényelemre vágyik a nyaraláskor is. Természetesen mindenki a saját adottságainak, képességeinek megfelelôen. Köztudott, léteznek olyan vendégek, akik számára a meglévô építészeti formák, pillanatnyilag megakadályozzák a falusi turizmus valamennyi szolgáltatásához való hozzáférést, és azok használatát.

Az elmúlt években a sérült emberek igényei csak korlátozottan kerültek figyelembe vételre, (épültek rámpák, nagyobb méretû WC-k stb.) de az uniós elvárásoknak a komplex akadálymentesség követelményeinek maradéktalan alkalmazása, sok esetben hatályos jogszabályok ellenére sem valósult meg. Bizonyos célcsoportok irányába nyújtott figyelem elmaradt az elvárásoktól. A jelenlegi üzleti kör bôvítése, a speciális célcsoportok megnyerésével, egyetlen gazda számára sem lehet elhanyagolható kérdés. A minden felhasználó számára magasabb kényelmi szintû és biztonságosabb környezet létrehozása egy megtérülô befektetés, ugyanakkor az akadálymentesség megvalósítása az uniós fejlesztési pályázatokon való indulás feltétele. Gondoljunk csak arra, hogy ez a tényezô a fejlôdôben lévô falusi turizmust milyen mértékben támogathatja. Végezzünk el egy roppant egyszerû gondolatkísérletet. Tételezzük fel, hogy valaki vendégségbe jön hozzánk. Az illetô kerekesszékes. Hogyan tud megérkezni és bejutni? Alkalmas parkolóra van szüksége, ahol ki tud szállni, és olyan útvonalra, ahol közlekedni képes, a bejutáshoz rámpát vagy emelôt igényel. Az épületben olyan berendezési tárgyak kellenek, melyeket kizárólag ülô helyzetbôl (kerekes-

A vendégportákon ügyelni kell a ház belsô akadálymentesítésére (küszöbök) és a mellékhelyiségek jó megközelíthetôségére


székbôl) is kezelni tud. Állapotából adódóan helyigénye jóval nagyobb, mint az átlag vendégnek, ezért szélesebb ajtóról, nagyobb WC-rôl kell gondoskodnunk, és mindent a számára elérhetô magasságba kell helyeznünk. Mi a helyzet, ha vendégünk látássérült? Nagy valószínûséggel problémamentesen fog közlekedni a meredek lépcsôn is, ugyanakkor a tájékoztatását, útbaigazítását csak a megszokottól eltérô módon tudjuk megvalósítani. Tapintható, hallható információkat fog keresni. Domborúvagy Braille-feliratokat, a kertben, vagy az udvaron pedig susogó fákat, csobogó patakokat, illatos növényeket, és ne lepôdjünk meg, ha a vezetéknélküli internetkapcsolatról, vagy az akadálymentes honlapunk felôl érdeklôdik majd. Kellemetlenül érezhetjük magunkat, ha egy hangos beszédû vendégünkrôl kiderül, hogy csupán hallássérültsége miatt „kiabált” velünk, ugyanakkor mindennel nagyon elégedett. Jól jöhet ilyen esetben egy indukciós hurok, amely a tisztább beszédértést teszi lehetôvé. Fontosnak tartom tudatosítani, hogy a falusi turizmus vendéglátásánál is gondolni szükséges azokra a vendégekre, akiknek különbözô okok miatt az étkezésükre külön oda kell figyelniük, pl.: cukorbetegek, vagy ételallergiában szenvednek. Ezen lehetôségeket a szolgáltatások ajánlásai között is célszerû megjeleníteni.

35

A lépcsôk mellett rámpákat kell építeni a kerekes székkel közlekedôk számára

A turisztikai célkitûzések megvalósításán túl elengedhetetlen az infrastruktúra bizonyos szintû akadálymentesítése, üzletek, bankok, posták, orvosi rendelôk, gyógyszertárak stb. Az általuk nyújtott szolgáltatások együttesen hatnak az egyének megelégedésére. A falusi turizmus fejlesztése akkor válhat teljessé, ha település céljai között is szerepel az egyenlô esélyû hozzáférés biztosítása. A táj szépsége, a jó levegô, az állatok látványa csak magas szintû kényelmi funkciókkal együtt képes megteremteni az igazi kikapcsolódást és pihenést. A sérült emberek számára azonban ezek a funkciók nélkülözhetetlenek a környezet használhatóságának tekintetében.

Az említetteken túlmenôen megjelenhetnek olyan szolgáltatások is, melyekre korábban nem is gondoltunk. Példaként említeném a lovasterápiát, amely egy speciális komplex fejlesztési módszer, továbbá értékes eszköz mind a gyógyításban, mind a megelôzésben, rehabilitációban és fejlesztésben. Ugyanakkor rendkívül jól illeszkedik a falusi turizmus környezetébe. Kényelmes környezetben vendégeik jól fogják érezni magukat, sok esetben visszatérnek majd, és másoknak is biztosan ajánlják önöket. KASZA MARIANN rehabilitációs környezettervezô szakértô

Kerekes székkel szabadon Már jó ideje közismert, hogy a beteg, mozgáskorlátozott emberek gyógyulását elôsegítheti az egerszalóki gyógyvíz. Jómagam 2000-tôl foglalkoztam a gondolattal, hogy az Egerszalóki Gyógyfürdô közelsége miatt egy ilyen célra is használható vendégházat alakítsak ki. Ezt támasztotta alá az is, hogy több mozgássérült is megkeresett bennünket ebben az idôben, szálláshelyet keresve. Ekkoriban indult el a SAPARD-program, mely az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tíz közép- és kelet-európai országban a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés területén kínált különbözô pályázati lehetôséget. Ennek keretében megpályáztunk egy keretet, amely segített volna vendégházunk átalakításában, bôvítésé-

ben. A pályázat elbírálását ugyan családi okok miatt nem tudtam megvárni, de az abban tervezetteket megvalósítottuk. Különálló, földszintes apartmant alakítottunk ki 2+1 ággyal, amelyet mozgássérültek fogadására is alkalmassá varázsoltunk. Az elôírásoknak megfelelôen lett kialakítva az elôszoba. A szobák, illetve a fürdôszoba ajtajait minimum egy méter szélessé alakítottuk és a küszöböket is felszámoltuk mindenhol. A zuhanyzó tálca nélküli összefolyós, függönyös megoldásúvá, míg a konyha amerikai konyhává lett alakítva. Mint említettem, családi ok miatt a pályázat elbírálását nem várhattuk meg, miután gyorsan felépítettük, 2008ig családi használatban volt. Tavaly óta fogadunk vendégeket.

A falunak hôforrásra épülô gyógyfürdôje a házunktól 1600 méterre található. Egerszalók másik végén egy mesterséges halastó fekszik, kiváló horgászási lehetôségekkel. Házunkhoz kiépített, zárt parkoló tartozik, körben pedig parkosított pihenôrész található, gyönyörû fenyôkkel körbeültetve. Amennyiben vendégeink szalonnasütést, bográcsozást, grillezést, flekkenezést terveznek, erre kiválóan alkalmas, fedett kerti pavilon áll rendelkezésükre. Mindezen túl finom ételek széles választékával, házi gyümölcslekvárral és kemencében sült házi kenyérrel kedveskedünk vendégeinknek. KOHÁRI LAJOSNÉ vendégfogadó, Kohári Ház

36


KIADJA: FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Cím: 1077 Budapest, Király u. 93. • Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804 E-mail: [email protected] • Honlap: www.falusiturizmus.eu Felelôs kiadó: Dr. Csizmadia László Szerkesztô: Gazsó Rita, Szalay-Zala Andrea, Szekerdi Rafael Szerkesztôség: 1077 Budapest, Király u. 93. Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents