Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a „falusi turizmus” és a „falu turizmusa” kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a „falu turizmusáról”, ha a településen egyetlen „falusi vendégfogadó” sem szolgáltat? „AZ UTAS KÖNYVE” - mi volt az OMVESZ, milyen - máig is alkalmazható - marketing eszközöket alkalmazott az „AZ UTAS KÖNYVE”? _____________________________________________________________________________
2. Értelmezze a „falusi turizmus” szóösszetételt! Milyen jogszabályok szabályozzák a falusi vendégfogadást? Milyen szálláshely típusok tartoznak az „egyéb szálláshely” fogalomkörébe? Mik az egyéb szálláshely engedélyezési és üzemeltetési követelményei? _____________________________________________________________________________
3. Kapacitás szempontjából (országosan) milyen jelentőséggel bír a magánszállásadás? Melyik tájegységeken található a legtöbb „fizetővendéglátó” és hol, melyik tájegységünkön működik a legtöbb „falusi vendégfogadó”? _____________________________________________________________________________
4. Mit értünk azon, hogy a „falusi turizmus” szolgáltatója turisztikai céllal csak alkalmilag fogad vendéget? Értelmezze a „falu turizmusa” fogalmat! Milyen szereplőket sorolunk a „falu turizmusához”? Mi a LEADER program? _____________________________________________________________________________
5. Beszéljen a falusi vendégfogadást összefogó civil szervezetekről! Mit értünk alulról-, illetve felülről szerveződő civil szerveződésen? Milyen előnnyel jár az alulról szerveződő kezdeményezés? Mi az EUROGITES? Hozzávetőlegesen milyen magánszállásadói létszámmal számolhatnak a hazai civil szervezetek? _____________________________________________________________________________
6. Mi motiválja a magánszállásadót vendégfogadásra? Mi motiválja a turistát a magánszállás választására? Milyen összetételű vendégkörre számíthat a falusi vendégfogadó? A falusi vendégfogadónak miért fontos tudni, hogy milyen vendégkörre számíthat? _____________________________________________________________________________
7. A 239/2009 Kormányrendelet szerint milyen kapacitással rendelkezhet az „egyéb szálláshely” kategória? Milyen kapacitással rendelkezik egy átlagos falusi vendégfogadó? Milyen üzemeltetési előírások vonatkoznak az egyéb kategóriába tartozó falusi vendégfogadóra? _____________________________________________________________________________
8. A magánszállásadásnál, a falusi vendégfogadásnál miről és milyen rendszerességgel gyűjt adatokat a KSH? A KSH az adatokat milyen rendszerességgel teszi közzé? Alkalmas-e a KSH statisztika a magánszállásadás (a falusi vendégfogadás) jövedelmezőségének megállapításához? _____________________________________________________________________________
9. Ismertesse a 239/2009 rendeletben meghatározott szálláshely típusokat. Milyen típusú szálláshelyek tartoznak az egyéb szálláshely kategóriába? Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van az egyéb szálláshely kategóriába tartozó szállásadóknak? Van-e számla, vagy nyugtaadási kötelezettsége a magánszállásadónak? _____________________________________________________________________________
10. A 239/2009 Kormányrendelet hogyan határozza meg az „egyéb szálláshely” és a „falusi szálláshely” fogalmakat? A KSH értelmezése szerint mikor beszélünk falusi szállásadásról? A hatályos SzJA törvény hogyan rendelkezik az „egyéb szálláshelyek” adózásáról? _____________________________________________________________________________
11. Milyen tényezők befolyásolják a falusi vendégfogadás (általában a magánszállásadás) jövedelmezőségét? Általánosságban elmondható-e, hogy a falusi szállásadás munkahely teremtő tevékenység? Milyen tényezők együtthatása esetén válhat vállalkozóvá a falusi vendégfogadó? _____________________________________________________________________________
12. Ki lehet „falusi szálláshely” szolgáltató, ill. milyen vállalkozási formában végezhető a 239/2009. sz. Kormányrendeletben meghatározott „egyéb szálláshely” szolgáltatás? Mely korábbi rendeleteket hatálytalanított a 239/2009. sz. Kormányrendelet? _____________________________________________________________________________
13. Hozzávetőlegesen a falusi szálláshely szolgáltatók 10%-a a vállalkozás keretében végzi a tevékenységét, 90% pedig a főfoglalkozása mellett (a nyugdíja, vagy a GYES, GYED, stb. juttatás kiegészítésére) foglalkozik falusi vendégfogadással. A nyugat-európai minták alapján milyen előnyökkel jár, ha a szállás szolgáltatás része a vállalkozásnak, a vidéki gazdálkodásnak? _____________________________________________________________________________
14. Engedélyköteles tevékenység-e a magánszállásadás? Hol, milyen településeken végezhető? Mikor beszélünk „falusi szállásadásról”? _____________________________________________________________________________
15. A 239/2009 Kormányrendelet megjelenése milyen korábbi jogosítványokat hatálytalanított a falusi vendégfogadásban? A hatályos jogszabály szerint milyen engedélyezési feltételeknek kell megfelelni az egyéb szálláshely kategóriában? _____________________________________________________________________________
16. Mit értünk „önminősítés” és mit a „védjegy rendszer” fogalmak alatt? Milyen civil szervezetek dolgozták ki a „koronás” és a „napraforgós” rendszert? Mi a védjegy rendszer lényege? _____________________________________________________________________________
17. Milyen lényeges különbség volt a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás között? Az egységesített, hatályos szabályozás szerint az „egyéb szálláshelynek” milyen előírásoknak kell megfelelni? _____________________________________________________________________________
18. Milyen összefüggés van a magánszállásadók országos száma (kapacitás nagysága) és a kapacitás kihasználtság között? Milyen feltételek teljesülése esetén lehet számítani a jövedelmezőség növekedésére? _____________________________________________________________________________
19. Milyen tényezők befolyásolják a magánszállásadás jövedelmezőségét? Az országos és a helyi statisztikai adatok (kapacitás- és forgalmi adatok) hogyan befolyásolják a falusi vendégfogadás fejleszthetőségének megítélését? Milyen összefüggéseket kell figyelembe venni a tudatos tervezésnél? _____________________________________________________________________________
20. Apró faluban a minden szükséges engedéllyel rendelkező hentes a disznóvágással egybekötött disznótoros programot kínál. Ez a „falusi turizmus”, vagy a „falu turizmusa” kategóriába sorolható? _____________________________________________________________________________
21. Milyen költségekkel kell számolni a falusi vendégfogadás elkezdésénél? Mikor rentábilis a falusi vendégfogadás? _____________________________________________________________________________
22. Mit értünk a fenntartható turizmus alatt? Hogyan érhető el a fenntartható falusi vendégfogadás? _____________________________________________________________________________
23. Milyen korosztályhoz tartozó, ill. milyen érdeklődési körű vendégekre számíthat a falusi vendégfogadó? Hogyan tud felkészülni a különböző életkorú és érdeklődési körű vendégek fogadására? _____________________________________________________________________________
24. Milyen hatékony marketing eszközök alkalmazhatók a falusi vendégfogadásnál? Hogyan mérhető a világhálón való megjelenés hatékonysága? _____________________________________________________________________________
25. Milyen önképző- és szervezett képzési formák segítik a falusi vendégfogadók munkáját? _____________________________________________________________________________
26. Igaz-e, hogy miközben folyamatosan nő a vendégszám, emelkedik a vendégéjszakák száma, az egy szállásadóra jutó éves bevétel mégsem éri el a szállásadók 1989-ben mért jövedelmezőségét? A jövedelmezőség növelése érdekében mit tehet a falusi vendégfogadó, mi a feladata a turizmust irányító szerveknek? _____________________________________________________________________________
Budapest, 2011 május 9. Koziel Miklós
