f w, f ,§
MAGYAR
GAZDAASSZONY. *
r
KÖZNÉP ES SERDÜLŐ LEÁNYKÁK HASZNALATÁRA.
-ti V
p;
ndissimus Pate. * in COL'
/
/ f
/
MAGYAR
GAZDAASSZONY. KÖZNÉP ÉS SERDÜLŐ LEÁNYKÁK HASZNÁLATÁRA
KIADTA
FEIIX
FARKAS
SZ. BEN. RENDŰ P A P , EGYHÁZI JOGTUDOR, A' GYŐRI KIR. GYMNASIUM ÉS FÖ ELEMI TANODÁK IGAZGATÓJA.
Nyomatott Győrött, 1850.
t
e
MÉLTÓSÁGOS ÉS FŐTISZTELENDŐ
ITRIAH, A' GYŐRI EGYHÁZ-MEGYE PÜSPÖKÉNEK, HITTUDOR 'S A' M. K. TUDOMÁNYOS EGYETEM HITTANI KARA KEBELEZETT TAGJÁNAK, CS. K. UDVARI TANÁCSOS
Ö MÉLTÓSÁGÁNAK A' TUDOMÁNYOK HÖ PÁRTOLÓJÁNAK.
1*
Méltóságos megyés Püspök Ur! A ' gyönge nőnemre NAGYSÁGODNAK kiterjedő magas figyelmével párosult buzgó szándékát én is tehetségem szerint könnyíteni, és előmozdítani törekszem: midőn gazdaasszonysági észrevételeimet, mellyek, ha nem is kimeritöleg, legalább megizlelöleg a* nőnem anyagi kiképzésére elmulhatlanul megkívántatnak, ezen kis munkámban elősorolni bátorkodom. Mitsem kételkedem arról, hogy kegyes pártfogóra talál; miután NAGYSÁGOD buzdító szavai által azok szerkesztésére fölserkenteni méltóztatott azt, ki magát magas kegyeibe hódoló tisztelettel ajánlja.
A9
szerző.
m é r n é .
A* gazdaasszonykodás köre igen terjedelmes; azért könynyü arról valamit irni, de kielégitöleg előadni nagy föladat; mert, valamint a r főbb rangú, ugy a r városi f s közpolgári nők más meg más szempontból tekintik, veszik, használják is azt.
Mindazonáltal, miután alapja csak-
ugyan egy, t. i. a\ szükségesek előállítása, *s idönkinti fölhasználása; ez okra nézve, czélszerünek találtam a' serdülő leánykák és köznép használatára ezen gazdasági czikkeket rendszeres mintába önteni.
T a r t a l m a . A z á l l a t o k r ó l : a' háziak az az baromfiak ismeretét, nevelését, gyógyítását és használatát. N ö v é n y e k b ő l : mezei és erdeiek minémüségét, főkép kerti kedves foglalatosságát; szóval: valamint az állatok, ugy a* növények nem csak tápszerü, hanem orvosi tekintetben is á s v á n y o k k a l együtt ártatlanul használható módját tárgyalja.
Függelékül. Tanitók 's tanítványok használatára erkölcsileg mulattató párbeszédekkel.
Lehet-e minden asszonyt gazdaasszonynak nevezni ? Minden asszonyt egyszersmind gazdaasszonynak nem lehet nevezni; mert más a' házi-asszony, más ismét a' gazdaasszony kötelessége. A' házi-asszony egyedül a* külső 's belső házi-foglalatosságot viseli; a' gazdaaszszony pedig szoros értelemben véve a' gazdálkodással foglalkozik. Miben áll a' házi-foglalatosság? A' házi-foglalatosság áll, a' házi-rendtartásban, ha mind magára mind cselédjeire figyelmét fordítván rendet tart; általánosan, hogy tudja: mit, mikor és mennyit kell a' házi-szükségre beszerezni és czélszerüen fölhasználni. Annak utánna: 1-ör. M a g á r a n é z v e legyen ébrékeny, csinos, tartsa tisztán konyhaedényeit, házbútorait és viselő ruháit; mivel mind egészség főntartására , mind kellemetlen férgek kiirtására és elmellözésére szükséges. 2-or. C s e l é d j e i r e n é z v e , miután a' cseléd nem csak aV házi-rendtartásnak, hanem még a' gazdálkodásnak is egyik kiegészítő része; szükséges, hogy jó hirü- és erkölcsösöket fogadjon; kikkel szelíden bánjon, tanítsa, oktassa, jóért dicsérje meg, hibájukért becsületérzésböl szelíden intse, dorgálja, hivalkodni ne engedje, szerencséjüket előmozdítani iparkodjék; főkép a1 vallásosságot példájával előmozdítsa, isteni félelemre intse, vezesse, szóval: szeresse mint fogadott gyermekét; így a' házi-asszony mind a' házirend föntartására, mind az Isten áldására bátran számithat.
10 Miben áll a* gazdaasszony kötelessége? A* gazdaasszony főkötelessége háromból áll: 1-ör. A" gazdaasszony köréhez tartozó házi-állatokat tudja nevelni , egészségben megtartani, nyavalyáit gyógyítani, végre haszonra fordítani. 2-oi\ Konyhára való növényeket ismerni, termeszteni, eltartani és czélszeriien használni tudja. 3-or. Még azt is, hogy az ásványnemiiekből mit, mennyit, mire, mikor és mikép lehet használni. Ezen hasznos gazdálkodási tudományt kell-e minden házi-asszonynak tudni 's végrehajtani? Minden házi-asszonynak nem szükséges tudni 's végrehajtani; mert, ha módja van gazdaasszonyt tartani, mind ezeket véghez is vitetheti. Azonban, miután hiv, erélyes és tökéletes gazdaasszony olly ritka mint a' f e hér holló; igen jól cselekszik minden házi-asszony, ha maga is tudja, és még jobb, ha véghez is viszi. Hol lehet ezen tudományra szert tenni? Szert lehet tenni gazdálkodási könyvek olvasásával, főképen tapasztalásból. Hát a' serdülő leányoknak is kell-e a' házi-rendtartást és gazdaaszonyságot tanulni? Igen is kell, mert ki élte tavaszán nem vet, nem ültet, kedvező aratásra és beszerzésre nem számithat; az az ki észtehetségét hasznos ismeretekkel nem gazdagítja, soha, vagy nehezen válik belőle jó gazdaaszszony; mivel pedig ez élet tavasza kinek kinek csak egyszer virúl, nekünk pedig most; azért nagyon hibáznánk, ha drága időnket haszon nélkül elröppenni engednők. *) *) A' házi-rendtartáshoz tartozik, hogy az asszony szemes 's vigyázó legyen; azért első keljen föl, utolsó feküdjék le, miután már mindent rendbe szedett, konyhából kutyát, macskát
192
Házi-állatok. Mellyek a' gazdaasszony köréhez tartozó házi-állatok ? A9 gazdaasszony köréhez tartozó házi négylábú állatok közül: tehén, sertvés; szárazon élő kétlábuak közül: tyúk, polyka; szárazon és vizén élők közül: lud és récze. Tehénről. A9 tehén mi okra nézve tartozik a" gazdaasszonyság köréhez ? A* tehén azon okra nézve tartozik a9 gazdaaszszonyság köréhez; mert a' téj, turó, sajt, vaj kezelése őket illeti. Mellyik a' jó tehén, 9s mikép kell vele bánni? A' jó tehenet megválasztani a1 gazdát illeti ugyan, de jó, ha a9 nők is tudják; az az: a' tehén legyen fiatal, vidám, szelid, egészséges, nagy tölgyü, kis szarvú, de kövér ne legyen. Teje hófehér, zsiros, körömre cseppentve szét ne folyjék, és egy fejésre három pintet adjon. Vele való bánás abban áll: hogy az istálló tisztán tartassék, legyen jó takarmánya, rendesen adassék az eledele, itatása is; végre egészségére szolgál a* megvakarása is. zárjon ki, ne hogy kárt tegyenek, vagy tűznél melegedvén a' szőrükbe ragadó szikrát kivigyék. Továbbá az elorozhatókat zár alá tegye, teendőket más napra cselédjeivel előre tudassa, becsűletérzésből vendégeit nyájasan fogadja; cselédektől a' pletykaságot el ne fogadja, de maga is cselédjei előtt mérséklettel szóljon. Hozzáfolyamodókat a' mint lehet tanácscsal vagy tetleg segíteni kész legyen. Házbajait orvosolni iparkodjék, ha nem sikerül. Istentől mint reámért keresztet békével szedvedje.
13 Minő készület kívántatik a' fejéshez, és miképen kell fejni? Fejéshez szükséges kicsiny 9s nagyobb, tiszta f e jős-sajtár, szűrő, tejes-fazokak, alkalmas téjtartó hely, vagy pincze; végre köpülő. Minek előtte a' fejés elkezdetik, kánnába öntött tiszta vizzel a' tölgyét portól és beverés által okozott randaságtól meg kell mosni; azután lehet fejéshez fogni, és pedig minden csöcséböl még csak lehet jól ki kell fejni; mert a' visszamaradt téj megturósodik, néha csöcse is kifakad, és többé tejet nem ad, 's igy romlik el a' tehén. Elejénten csak lassan kell fejni, hogy tejtől feszült csöcse meg ne repedjen; azután lehet frissebben 's erösebben húzogatni, ha fájdítja csöcsét, a' fejő irósvajjal kenje meg ujjait, hogy könnyebben 's fájdalmát enyhítve fejhesse. A' kifejt téjjel miképen kell bánni? A' kifejt tejet szűrőn tiszta, száraz köcsögökbe kell átereszteni; azután csendes, tiszta, száraz, mérsékeltmeleg helyre, télen szobába távol a' kálhától, nyáron pedig pinczébe lerakatnak a' köcsögök; kis fenyő táblácskával befödetnek, hogy szemét bele ne hulljon, vagy egér 's más állat hozzá ne férhessen. Télen 24, nyáron 12 óra után már fölözni lehet. Ha kevés a* lefölözött, akkor külön edénybe, még egy köpülésre való össze nem gyül, tétetik; hanem illyen esetben a" lefölözöttet harmadnapra föl kell forralni, hogy meg ne keseredjék; ez kihűlvén, az utánna való téjfölt hozzá lehet tölteni; de minden nap más tiszta edénybe áttétessék. *)
*) Istállóban tartott tehén reggel, délben, estve fejetik; általában: ha elegendő jó takarmánynyal tartatik, és minden két hétben sózatik, természetesen több tejet ad; azonban minden nap istálló körül szabadabb levegőre ki kell ereszteni,
101 Történik, hogy a' téj meg nem aluszik, mi az oka ? Ha a' téj meg nem aluszik, az az oka: hogy az edény tisztátalan volt; mert a' téj timsót, hamut, vagy hogy mozgásba légyen; mert különben lábai megromlanak az állásban. Legelőről pedig haza jött tehenet nem kell mindjárt megfejni, hanem előbb fél óráig fújja ki magát; mert a' fáradt 's izzadt tehén kevés tejet ad; azután szükséges megkinálni vizzel ha szomjas, és tápszereket eléberakni, 's igy a' fejést el lehet kezdeni. Vannak tehenek, mellyeket borja nélkül nem lehet megfejni, ez csak a' rossz szoktatástól származik; hogy tehát a' tejét vissza ne tartsa, a'tehénnek kedvezni kell, vakarni, simogatni 's jó tápszert elébetenni. Vannak ismét rugós tehenek, mellyek minden ütés, verés mellett sem engedik magukat fejetni, ha meg is kötözik, még akkor is mind a' két lábával fölrúg, ez igen természetes; mert a* csiklándozást ki nem tudja állani, mit sok ember sem képes eltűrni: akkor nyakától kezdve háta gerinczén farkáig hideg vizbe mártott ruhával vagy szivacscsal kell dörgölgetni, húzogatni, mi által minden érzékenységét oda irányozza a' tehén, és az alatt el lehet kezdeni a' fejést, 's nem fog rúgni; hogy illy mesterkélésre ne szoruljon a' fejő, minekelőtte tehén válik a' borjúból, csöcsének többszöri fogdozásával 's huzogatásával szoktassa el a' csiklándozástól. Van ismét más oka is, hogy a' tehén tölgyét vagy csöcsét nem hagyja megfogni vagy fejetni: akkor a' tölgye vagy csöcse dagadt vagy sebes, repedezett vagy belül mirigyes; ily— lyenkor gyógyitani kell. Ha dagadt: 2 lat fehér szappan fél lat mézzel, frissenfejt téjjel fölforraltatik, mellybe mártott ruhával langymelegen kell a5 dagadt tölgyet burogatni mintegy hatszor napjában, és a^ meghűléstől oltalmazni. Igen jót tesz fölforralt szénapolyva párolgását is használni, vagy irósvajat ruhára kenni 's melegen vele burogatni. Ha pedig sebes, jobb mézes borral megnedvesíteni. Ebből következik, hogy a' boszorkányok nem rontják meg a' tehenet, hasznát sem veszik el, csak jó táplálékkal t a r tassék. Kávéhoz estvefejt édes tejet föl kell forralni, a' reggeli frisset hozzáönteni 's ezzel ismét fölforralni; ha kis czukrot
yets£ bele, össze nem fut.
14 más savanyu szert meg nem szenved; azért a* tehenes fejés alatt ne kenyerezzen, mert a' morzsa fejős-sajtárba könnyen belepotyoghat; szinte a' sótól is összefut, 's a' tűzön megturósodik; ebből az következik: hogy a' tejes-köcsögöket jól ki kell előbb főzni csollán vagy kakukfüves vízben; azután, kemenczébe vagy sütő napra kirakni, hogy jól kiszáradjanak. *) Az is megtörténik, hogy véres, vagy piros a9 teje, sőt vizellete is, mi az oka ? Ha piros a' teje, az attól van, hogy biktölgy-, eger- vagy birsfalevelet evett. Ha pedig véres a' teje, akkor, vagy tölgyének ere megpattant, vagy meggyulladt, 's belső daganatja fölfakadván tejjel összekeveredett; az illyen kifejt tejet kevés eczettel elegyítve a ' t e hénnel szokták megitatni. Ha pedig véres a' vizellete, timsó vízben fölolvasztva beadatik, 's meggyógyul. Mikép megy végbe a' köpülés? A9 köpülés így történik: a' langymeleg ismeretes köpübe öntött téjföl felinél föllebb legyen, melly egyarányos húzással vajjá összeveretik; ha már zuhog a' vaj köpülés alatt, lassabban összesodortatik; kivévén a' vajat tálba öntött vizbe kell tenni, 's kézzel az írót kinyomogatva ismét tiszta vizben kiszivatni, hogy avas izt ne kapjon ; igy kész az irósvaj. Ha többet összeakarunk gyűjteni, hogy meg ne keseredjék, ellapitva
K ö c s ö g ö k közt legjobb az, melly nem igen hosszú 's nem hasas, nyaka sem szűk; mert, miután a' téj három részből áll, olajból, túróból 's vizböl, az az savóból, ha a' fölemelkedő olajja, mellyből lészen a' vaj, oldalába ütközik, ismét fenekére visszaszál, a' savótól föloldoztatván fölét nem szaporítja. Köcsögben, ha már buborékot vet a' föle, romlani indul, 's megkeseredik; azért vigyázni kell, hogy időn tűi rajta ne maradjon.
192 salitromos apró sóval meg kell hinteni, igy eláll több hétig, még kifözetik. *)
9
s összegyúrni;
S a j t.
Mikép készül a' sajt? Sajtot, miután kétfélét lehet készíteni, aludt és édes téjböl; következőleg készítés módja is kétféle. Aludt téjböl elkülönözött 's állásban-érett turó, sóval és köménynyel összegyúrva előre készített edénybe benyomva, adja a' közönséges parasztsajtot. Édes téjböl pedig többféleképen oltóval savanyitják meg a' tejet, és az elkülönözött túróból csinálják a'sajtot illy móddal: édes tejet üstbe teszik, ha fölmelegült, egy kanál oltót tesznek bele, és addig keverik, még savótól a' turó elválik, 9s ezen túrót kivéve összenyomogatják, minden sa-*) V a j a t kétféleképen lehet eltenni, apró sóval meghintve 's ellapitva faedénybe tétetik. Ha tele van, felülről egész fenékig tiszta, vékony pálczikával sürü lukak szúratnak. Vagy pedig kiolvasztatik a' v a j ; de ezt vigyázva kell tenni, hogy kozmát ne kapjon. Hogy tiszta és jó izü legyen, olvasztáskor a' habját le kell szedni; ugy szinte áttöltéskor á' fenekére szállott alját el kell különözni. Némellyek szoktak a' vajas vindölben vereshagymalevelet is dobni, melly keserűségét elveszi. Ha a' besózott vajat használni akarja a' szakácsnő, szivassa ki tiszta vizben; vagy, mi előbb megtörténik, ha l a pos tányérba töltött vizben fakanál fejével szétdörzsöli; vagy köpüléskor, midőn már ikrásodik a' vaj, bele kell dobni. Ha pedig az irósvaj keserű, friss téjföllel kell összegyúrni, illy móddal fölfrissül, 's kellemes izü lesz. Vaj-kereskedőktől ritkán lehet jó és tiszta vajat kapni; mert a' birkavajnak szagát vereshagymával elveszik, 's sáfránynyal megsárgitják; vagy vindölben-megfagyott birkavaj fölére tehénvajat öntenek, 's ugy adják el mint tiszta tehénvajat; azért ügyes legyen a' gazdaasszony 's megnézze, hogy kitől 's mit vásárol.
101
16 vót kinyomva formákba teszik. Az a' sajt tartatik legjobbnak, melly fölötte nem lukacsos, se nem tömött, és nem száraz. *) Miből készül az oltó? Az oltó szopós bárány negyedik gyomrából készül, 's többfélekép használtatik: némellyek besózzák, és az édes tejet beletöltik, igy fölmelegítve, vagy bekötve több ideig tartva használják. Egyszerű módja többnyire ez: összeaprítják, jól besózzák 's vízzel elegyítve két hétig állani hadják az oltót. Miután tejet, téjfölt, túrót, sajtot nyerünk a' tehén után, mellyik gazdaságosabb mód az eladásban? A' hol a' téj kapós, mint nagy városokban, mindég jobb a' tejet eladni; ha ez nem sikerül, túrót, téjfölt eladni gazdaságosabb mint kiköpülni; ha ezt sem lehetne eladni, vajat kell készíteni belőle, ezt nagy böjtben eladni. **) S a j t o t kiilországbeliek módjára hazánkban is készítenek; de még sem lesz belőle se pármai, se hollandiai, se sveitzi vagy cestriai sajt; mert a' téj illatja, kövérsége tájékozásra 's legelőre nézve különbözik. Mindazonáltal, hogy megközelítse jóságával, arra kell ügyelni: 1 - ö r . A' sajtkészitő a v tejfölét le ne szedje. 2-or. Üstbe öntve a' tejet csak fölmelegítse, azután 24 ítcze téjre számítva egy kanál oltót öntsön bele, 's gyöngédeden megsózza 's keverje mind addig, még a' téj megsűrűsödik, az az savója zöldes lesz. 3-or. Lukacsos kanállal a' túrót kiszedvén marok közt összeszorongassa, 's kéregkerék formába tömje, hol a' savója alul kiszivárog. 4-er. Sósvizzel kívül locsolja meg, annakutánna vajjal kell bekenni minden holnapban egyszer, hogy meg ne repedezzen. **) Az előszámláltak nem csak eledelül, hanem orvosságul, söt másfélékre is használhatók: édes téj-ital jót tesz, ha valaki véletlenül mérges gombát vagy növényt evett. Táj-föl csípés által okozott daganat oszlatására. Turó mézzel keverve ragasztókra. Érett sajt fölfuvódott marhának beadva, 's több effélékben. Savó pedig sertvéseknek hizodalmas italuU
Sertés. Miképen kell az illendően meghízott sertést haszonra fordítani? A' hízott sertést a' mint leölik, azonnal vagy pörzsölik, vagy leforrázva megkoppasztják; de ekkor szalmalánggal bőrét ha megpirítják, nagy hatást tesz az eltartására. Az aprólékjait, mint hurka, kolbász megtöltése módját, melly szinte a' tisztaságos kezelést megkívánja, nem is emiitvén, csak a' szalonna és zsódorra mint leghasznosabb részek kezelésére szükséges figyelemmel lenni. Minő észrevétel kívántatik a' szalonnára és zsódorra nézve ? Ez a' három: 1-sö kiáztatás, 2-ik besózás, 3-ik befüstölés. Fölbontás után a' földarabolt szalonna egymás után azonnal teknyöbe Ierakatik, és hideg vizzel kiáztatik, hogy vértől és nyálkás nedvességtől meneküljön, melly avasságot okozhatna. Azután megszitált sóval bedörgölve két napig sóban hagyatik. Annakutánna ismét besózva 's fölkötözve 14 napig szellőre kitétetik, 's végre langy füstre függesztetik. Ha már a' szalonnát a' füst megfogta, levevén szellős helyen tavaszig fölfüggesztve hagyatik; tavaszszal pedig, nehogy a9 fölébredő legyek bepökjék, az az tojásaikat reárakják , száraz zsupp vagy fenyő sziács közé kálhalukba vagy hordóba rakatik, és hüves helyen gondviselés alatt tartatik. Hát a' zsódorral mi kép kell bánni? Zsódor, ha már a' sósvizben kíázott, ismét sóval és kevés salitrommal, melly pirosan tartja, bedörgöltetik, főkép a' csont melléke, 's igy hat napig kifagyasztatik; annakutánna tíz napig langy füstre fölfüggesztetik, 's mint a' szalonna olly gonddal használatra Magyar gazdaasszony* NA
£*f
- :,.
19 101 elrakatik. Némellyek szeretnek a' zsódorral babrálni: mikor a' sósvizből kiveszik, nagy csontjait kiszedik, ismét besózzák, majd egyik majd másik oldalra fektetve hat óra folyásig prés alá szorítják; van is ennek kedvező sikere; mert a' vizes részeket kisajtolja, húsát is porhanyóbbá teszi. *) B a r o in f i a k . Baromfi tenyésztőnek mi az első kötelessége ? Első kötelessége az ólak elkészítése, melly négy osztályból áll: alul kettő öt láb magasságú a' ludaknak 's külön a" réczéknek. Ezek fölött jól elsárzolt gerendázaton ismét két osztály, a' tyúkoknak és polykáknak. *) S e r t é s e k fajra és haszonra különböznek: 1-sö tf magyar faj, hosszú fönálló sertével, ez zsirra nem igen hizodalmas; 2-ik veres faj, szinte nem ajánlható; 3-ik ráczgicza vagy mangalicza f a j , ennek kondor, fehér vagy fekete szőre vagyon, ez zsirra nézve legjobb f a j ; ennek szalonnáját gazdaságosabbnak tartják, ha leapritva kiolvasztják, pörczéből, kik szeretik, apróra vagdalva pogácsát készítenek; vagy pedig egész éven át szorgalmatosan összetakarított aljas zsirral szappan főzésre használtatik. Hája összehajtva bevarratik, 's megkövesztés után szinte füstre tétetik, szekerek 's más egyebek kenésére használtatik; 4~ik chinai faj, ez zsirra még bizodalmasabb. Apró faj, ha más nagyobb fajjal összepárositatik, akkor husa is kedvesebb. Minden fajnak nevelése házi, vagy erdei; tartása, hizlalása 9 s gyógyitásmódja a' férfiakat illeti ugyan, de a'nőknek is jó, ha ismerik természetüket; mert ámbár tisztátalan, mocsárt szerető állat, még is a' tiszta almot megkívánja; hideg esőtől megbetegszik, forró eledeltől elvész, bő eledeltől megzabáll, kivált hízónál főképen kell a? mérséklés adatot megtartani. Forró nyárban a ' f r i s s italt megkívánja, csak fölheviiltében ne adassék neki. Három éves sertés vastag szalonnájával, egy, és másfél éves pedig ízes zsódorával kedveskedik, 's ezt nevezik szegé-
Az alsó osztályzat is szinte lepadlóztassék, az ajtó ellenében ablakai sürü rostéllal ellátva legyen, gerén, menyét 's más kárttévö állatok ellen. Fölső osztályban pedig oldalhoz rézsut támasztott fákhoz, a' tyúkoknak sürliebben, a' polykáknak pedig ritkábban, ülő-léczek szegeztessenek, mellyek, ha rondák, meg is tisztitassanak, 's itten a' tojó tyúkoknak mindég készen legyenek a' kosarak: polykáknak pedig csak akkor rakatnak be, midőn tojni készülnek. Mellyik legérdekesebb állat a' baromfiak közt? Legérdekesebb a' tyúk, melly húsával, főkép tojásával kedveskedik olly annyira, hogy tojás nélkül még tésztás eledelt is alig tudnánk készíteni; sőt többféle csemegesüteményeknek és italoknak a' fő alkatrészét is a' tojás teszi. Tyuknak több fajai vannak, van-e köztök jóságra is különbség? Igen is van különbség : 1-ör. Fajra nézve van angoltyuk, hosszabb lábakkal, feje búbos, orruk fölött két husforma kinövése van, hangkiejtése szolid, gyöngéd; ez szapora faj. Azután csutafarku, szinte jó tojó; van még borzas, visszafordított tollakkal, ez nem diszesiti a' majorságot. Továbbá barna, fehér pettegetett tollakkal, az az gyöngytyúk, husa ugyan ízes, de lármája, kivált szeles idő következtére, kellemetlen, tojását is ritkán kelti ki. Végre a' közönséges., ismeretes házi-tyuk, bub, vagy bub nélkül, színre majd fehér, fekete, tarka, majd hamvas, vagy téglaszínű. 2. Haszonra nézve, ezek is különböznek: az oldalra függő piros tanyekzsódorának; mivel nem kópés a5 szegény ember sertést több évig tartani. Azonban a' gazdagok is südö sertések zsődorára szert tesznek. Ha sertésfaj hizodalmas, öt, hat mázsára is meg lehet hizlalni.
2*
20 réju, eleven szemű, vastag nyakú, kékes körmű tartatik jó tojónak 's csirke nevelőnek, csak kövér ne legyen; mert valamint a' kövér tehén kevés tejet ad, ugy a' kövér tyúk is keveset szokott tojni. A ' j ó tojó tyúk százat is eltojik, és már tiz holnapos korában elkezd tojni. Mennyi ideig használható a' tyúk? A' tyúk, ámbár 9 — 10 évig is elél, azonban legföljebb négy évig használható. A' fiatalnak tojása fiadzásra legjobb, ha a' kakas is fiatal, melly csak három évig használható mint 15 — 20 tyúknak vezére. Yan-e észrevétel a' kakasról ? Igen is van. Valamint a' tyúkok különbféle szinüek, ugy a' kakas is; van tisztafehér, tarka, fekete, különösen bátorságra ajánlható a' sötétveres, barnásfekete színű; ezen magkakasnak fö vonásai ezek: vastag lábak és ujjak, behajló sarkantyúval, széles mell, vastag, merőben álló nyak, tüzes, élénk szemek, farka sarlóformára hajtott, lépése méltóságot mutató, állása pompás, küzdésben bátor, e' mellett kakasnak különös tulajdona a' tyúkok iránt vonzó szeretete; ha szemes táplálékot talál, arra összehívja, 's mintegy örömmel átengedi. Maga mellett vidéki kakast meg nem szenved, sőt az elpártolt tyúkot is lepirongatja. Védelemre mindég készen áll, ellenfelével harczias viadalra kikel, ha legyőzetik, szégyenletében félrevonul; ellenben , ha győztes, büszke mint a'diadalmas király. Végre az idő változását is sürü kukoritással jelenti, mint hajnal hirdetője. *)
A' baromfiak óla tisztán tartassék, és szellőztessék, ez az egészség fő kelléke, mellyre ügyeljen a' majorosné. A' szénapadlásból a' tyukokat ki kell zárni, nehogy hulladozó tollaik széna közé keveredvén a' baromnak veszélyt okozzanak, tojásaikat pedig szerteszét hagyogassák; azért minekelőtte kieresz-
101 Mire kell vigyázni a r kotlós tyúkok megültetésekor ? Mindenekelőtt a* tojások kiválasztatnak, ha tiszták, és átlátszók, frissek, szalmából készített fészekbe rakatnak, mellybe puha sarjú 's tollak hintetnek, hogy a' kicsinyeknek puha helyük legyen; *) a' reáültetett kotlós tyúk, ha vad, vagy szem előtt van, hogy meg ne zavartassák, rostát szoktak reáburitani, és napjában egyszer leereszteni, 's megetetni szükséges, de addig a' tojásokat be kell takarni, hogy ki ne hűljenek, 's azután a' kotlős vagy magától reáül, vagy reá kell ültetni. 20 — 21 napra kipattognak a' tojások, a' kikeltek elkülönöztetnek, hogy őket agyon ne nyomja; ha pedig már mind kikeltek, az anyjuk alá rakatnak. Naponkint elejbek hintett köleskásával, ha már két hetesek, kukoriczatetnek, mindegyiket megtapogatván, a' tojósak visszatartóztassanak. A' fehér vagy hamvas tyuk hamarább megkotlik, kivált ha kézhez szoktatják. Elő, az az martiusi költésből szokás magnak valót hagyni, melly már Decemberben elkezd tojni, és vedlés idején kivül, melly két holnapig tart, folyvást tojik, ha télen át meleg helyen tartatik. Azért gazdaságos a' tyukólat istálló mellé alkalmazni, honnét hosszu rézsútos szabad nyílásokon az istállóból a - tyúkólba behat a' meleg. Melly tyuk kukorikolni kezd, mint kakas, az rossz tojó; azért legjobb az ollyant leölni, levesbe buktatni, vagy nyársra húzni. *) Kotlós tyuk alá rakott tojások negyed, ötöd napra gyertyavilágnál megvizsgáltatnak, ha folt látszik bennök, akkor fiasak, különben konyhában föl lehet használni. A' kotlós tyuk legyen bő tollal és nagy szárnyakkal ellátva, hogy több tojásokat betakarhasson; azért két vagy három éves tyúkot kell inkább megültetni, mint fiatalt. Ha kikeléskor a' csirkéhez ragad a' tojás hártyája, langymeleg vizzel kell föláztatni, és igy megszabadul tőle; ha pedig nehezen tudja magát kivágni, ügyesen kell föltörni, 's keveset föl is lehet bontani.
101
22 darával kell etetni, minden héten friss szalmával fölváltva a' fészket, hogy meg ne tetvesedjenek. Ha az idö kedvező, udvarra kieresztetnek, hol kifutkározván, és a' porban kifürödvén magokat, vigan növekednek. Tyukok, csirkék nyavalyáiról* Vannak-e a' tyúkoknak nyavalyái? Igen is vannak: p í p , f ö d a g a d á s , k ö s z v é n y , h a s m e n é s , b é l g y u l l a d á s és t e t v e s e d é s. Mitől kapja ezen nyavalyákat? A' píp et rcsz eledeltől és tisztátalan viztől kapja, melly egyszersmind h a s m e n é s t és o r r d u g u l á s t is okoz, *) *) T y u k n a k o r r d u g u l á s a k o r enni és inni adni, miután a' toll orrán keresztíilhuzatott, nem kell, másnap foghagymát apróra metélve irósvajjal, vagy szalonnával összetörve, és piskolczba meghentergetve reggel kell beadni; orra pedig olajjal bekenetik. Tyúk, ha é t v á g y á t v e s z t i , boros kenyeret kell neki adni, Ha sűrűen d ö g l e n e k , italukba kevés hamut és sót kell vetni. Ha döglött marhának vérét kapdossák, és megeszik, szinte megdöglenek tőle. Ha s z á r n y a i k a t lee r e s z t i k , akkor két vagy három toll a' szárnyában vérrel van eltelve, azokat ki kell húzni, 's azonnal megszűnik a' baj. Ha azt akarjuk, hogy a' tyúkok s o k a t t o j j a n a k , leforrázott, 's kihűlt árpadarával kell tartani, miután a' kenyérhéja kevés, kendermag pedig drága eledel. Tojást csak akkor, ha friss, sokáig ellehet tartani meszes vizben, jól elzárva, fagytól oltalmazva; továbbá búzában, korpában, hamuban csúcsos végével beleállitva, de egymást ne érjék. K a k a s k i h e r é l é s e sz. János nap tájban történik, ugy szinte jérczék kiherélése, ha farka fölött létező borsóforma domborusága lemetszetik, irósvajjal bekenetik, 's hamuval behintetik, a' francziák poulardnak; illy móddal édesebb a' husa. Kappanyokat hizlalni legolcsóbb szer: fölt kolompérral tartani.
akkor a' nyelv végén támadt fehérsárgás bőrt körömmel vagy kis késsel le kell csipni. Azután sósvizzel megnedvesíteni, és irósvajjal bekenni, vajjal tört bors szájába adatik, 9s szárnyából kihúzott vékony toll vajjal megkenve orrlukán keresztülhuzatik. A9 h a s m e n é s t akkor is megkapják, mikor vedlenek, és a' f ö d a g a d á s t ; illy esetben jó, szavanyó káposztát eledelül adni; jót tesz még a' korom is, vagy borba áztatott kenyér. Továbbá a' hasmenést elállítja még a' borba főzött birs héjának leve is, de akkor csak főtt árpával kell tartani. Némellyek pedig fekete bors szemet adnak be, eledelül pedig pörkölt lencsét vagy borsót. Általánosan, hogy a' tyukok egészségben maradjanak, igen jól teszi a' gazdaasszony, ha minden héten egyszer sósvizet ad nekik, valamint a' szarvasmarhának is. K ö s z v é n y t a? lábakban kapják; meggyógyul, ha tyukhájjal kenik meg, vagy égett borral nedvesitik, 's vizükbe áztatott kőrösfa héjáról itatják, és száraz helyen tartatnak. B é l g y u l l a d á s t kap, ha sok cserebogarat, vagy hernyót föleszik, 's meg nem emésztvén rakásra eldöglenek. Ez ellen nincs más orvosság, mint illyes helytől oltalmazni a' tyúkokat. T e t v e s e d é s ellen kopasz teste irósvajjal kenetik meg. Polyka vagy pulyka. Mit tudunk a' polykáról? Azt tudjuk, hogy Amerikából hozatott Európába; A' vén tyúk húsát porhanyóvá lehet tenni, ha tollastól kétszer vagy háromszor friss hideg vizben kiáztatik, ugy is a' tolla vánkosban veszedelmes; mert a' rajta fekvőnek köszvényt okoz.
24
101
még kicsinyek, igen érzékenyek, *) gyönge természetűek, ha nincsenek vigyázat alatt, hamar eldöglenek; de ha már fejüket a' veres kihányja, keményebb természetüekké lesznek. Miben áll a' polykák kezelése ? A1 polykák kezelése ebben áll: a' majorosnö egy egészséges két éves kanpolykának tiz nőstényt számit; mert két évesnél ha idősb a' kan, hosszú sarkantyújával nagyon megkoppasztja a' nőstény hátát, sőt föl is vágja. Nőstény pedig három évesnél idősb ne legyen; mert azontul már rosz tojó. A' fiatal legföllebb tizet, az idősb pedig tizenhatot tojik. Fiatal tojókra vigyázattal kell lenni; mert rejtekhelyekre rakogatják tojásaikat; igen jól teszi tehát a' majorosnő, ha előre készített fészekhez szoktatja, 's elzárja. Mikor és mikép kell megültetni a' kotlósokat? Nősténypolyka tudtul adja, hogy már többet nem tojik : ha fészkén ülve marad, vagy akárhol is gyakran leül és meglibbenik, akkor az összegyűjtött tojásokból tizenegy- vagy tizenhármat már előre sötétes és csendes helyen sarjuból elkészített fészekbe kell rakni, és a' polykát reáültetni, ha lehet Április elejével, hogy Május elején kikeljenek. Ha több a1 fészek, el kell külö-
nözni; mert egyik a* másiknak alkalmatlankodik. F é szekről minden napon egyszer etetés végett leszállitatnak; ha már 21 napig ültek, a' tojások egyenkint vizsgálat alá vetetnek, a1 mellyik locsog, el lehet dobni, mivel nem jó. Midőn fölpattognak a' tojások, a' kotlós két napig fészkén hagyatik, hogy a' tojás ki ne hűljön ; a' kikelt gyönge polykafi egyenkint alóla elszedetik, rostába, vagy más edénybe toll közé tétetik, hogy az anyja agyon ne tiporja, és csak akkor adatnak anyjuk alá, ha mind kikeltek. Miben áll a' kis polykák nevelése? A' kis polykákat első nap nem szükséges megetetni, másnap pedig, miután lábaik égett- vagy veresborral megmosattak, egy szem fekete borsot kapnak; azután három napig keményre főtt és apróra vagdalt tojással tápláltatnak. Három nap múlva, főtt csollány, vagy saláta apróra vagdalva , édes téjben főtt kukoriczadarával keverve, nyolczszor is napjában eledelül adatik, 's ez tart két hétig. Vannak-e betegségeik a' polykáknak? Igen is vannak: 1-ör. Fejükön a' v e r e s k i v e r é s , *) ezen természetesen minden polykának át kell esni.
'0 Minden a' szárazon élő baromfiak, még pelhesek, ha megáznak, és átfáznak, könnyen megbetegesznek, el is vesznek; azért a' kis p o l y k á k a t őrizni kell a' hideg széltől, esőtől és deres fűtől, fő gond legyen az, hogy melegen tartassanak, a' mint az anyja is piczinyeit alászedvén, hiven takargatja. A' majorosné a' gyönge polykákat még gyöngéd szeretetből se fogdozgassa; mert gyönge szárnyait megtörvén elsatnyulnak. A' kis polykák, ha már két hetesek, meleg, csendes, szép idővel gyepre, vagy homokos helyre kieresztetnek, hogy kibogarozzák, kifürödhessék magukat; forró melegben, ha elbágyadtak, boros kenyér adatik nekik, mellytől erőre kapnak.
*) Midőn a' v e r e s a k a r a' p o l y k á n a k fején kiütni, igen elbádjadnak, néha el is vesznek; ezen bajt meglehet előzni, és kipattogását illy móddal eszközleni: a' polykák mennyiségéhez több vagy kevesebb számú eleven rák mozsárban megtöretik, és vajjal a'tűzön megropogtatik, kihűlve mindegyiknek a' feje bekenetik; azután vigyázat alatt kedvező napfénynél legeltetnek, de arra kell főkép ügyelni, hogy anyjuk, vagy más öregebbek hozzájok ne férjenek; mert a' kenőcsöt nem sziveivén, fejbe vagdalják; illy móddal azon a' napon minden polykának fejét a' veres kiveri, és a' főfájástól egyszerre megszabadulnak.
26 2-or, B é l g y u l l a d á s , ha sok hernyóval, melyJyeket igen szeretnek, gyomrukat megtöltik, 's meg nem emésztvén, elszomorodnak, és elvesznek; azért is szilvás helyektől, hol a' hernyó bőségben van, oltalmazni kell. 3-or. Különös betegségük a' k ö s z v é n y , mellyben szenvednek; megkapják, ha gyönge kis polykák lábait a' csollány megcsípi, vagy nedves helyen állván, átfáznak; illyenkor különösen égett- vagy veresborral kell lábaikat áztatni; egészségükre válik még, midőn a' veres kiveri, hetenkint nekik egy szem fekete borsot adni. 4-er e Ha s z á r n y a i t l e e r e s z t i , meg kell
A' k'anp. o l y k á n a k különös tulajdonsa'ga az, hogy fütyülésre, vagy veres színre fölhorkan, haragját egész melléből hurogatja, orra fölött figyegö husbillegét hosszan leereszti, nyak kékes mirigyeit veres színre változtatja, kevélyen lépdel, kivált ha nőstényeit kerítő farkával sátoroz, szárnyaival pedig a' földet karczolja. Az öreg polykát többféleképen hizlalják: l~ör dióval, egytől kezdve naponkint mindég egygyel szaporítva egész 30 dióig, és vissza 30-tól egyre leszállva. 2-or. Kölesliszt vajjal keverve eledelül adatik, italul pedig édes téj. Miután mind a' két mód alkalmatlan, legjobb egyszerűen főtt burgonyával, az az kolompárral,, és utolsó napokban kukoriczával tartani, szabad lábra ereszteni, és meghízik, Hogy egyszerre keljenek a' polykák, a' mellyik nem akar megkotlani, hasát megszokták kopasztani, 's csollányozni. Azután égettboros kenyeret adnak neki. Igy cselekesznek a' kappanyokkal is, és a' mint elszédítettek, az alájok rakott csibéket elfogadják. Valamint minden szárnyasállatnak éles látása van; ugy a' polyka is, ha karvalyt lát, síró hangot ejt; mire kis fiái veszélyt sejtvén vagy anyjuk alá, vagy szétszaladván, bokrok alá bújnak,
101 vizsgálni, mellyik a' vérrel megtelt toll, azt ki kell huzni, 's azonnal szűnik fájdalma. 5-ör. A' t e t ű szinte zaklatja a'kicsinyeket, melly a' meg nem változtatott 's tisztázott alomtól származik; illy esetben faolajjal kell szárnyai alját 's füle tövét megkenni, Ludakról. Minő szárnyasállat a' lud? A' ludnak, mint szárazon és vizén élődő állatnak, természettől lábujjai bőr-hártyával vannak összekötve. A' lud kétféle: szelid és vad. Szelid szinre fehér, tarka, hamvas, téglaszínű 's fekete; a majorosnék gondviselése által szaporodik, 's neveltetik. Mire kell vigyázni a1 ludak szaporításában és élelmezésében ? A' ludak szaporítására ki kell választani a' hoszszu, vagy vastag nyakú fehér gunárt, 's hozzá 6, vagy 8 nőstényt kijelelni. A' folyóvíz, vagy tó közelében nevelteknek kevesebb eleségre van szükségük, különben zabbal, vagy gyeplegelön élődnek; árpát csak főve hasznos nekik adni. Miben áll a' szaporítás módja? A' szaporítás módja ebben áll: Januárban a' zabot nem kell szük marokkal nekik hinteni, hogy föltüzelje a' tojókat; akkor már Februárban elkezdik a' tojást, különben megkésnek, ugy akkor is, ha soványok; mindazonáltal, már ha tojni készülnek, szűkebben kell nekik adni; mert a' kövérek keveset, 's rendetlenül tojnak. Miután az idősb ludak korábban elkezdik a' számra mintegy 10—12 tojást potyogatni, előbb is megkotlanak, 's azért is csak ezek után lehet koralibákat nyerni, *) mely*) K o r a l i b á k , mivel kapósak; azért is jó tojós ludakra kell szert tenni; miután a' fehér ludnak pelyhe becse-
28 lyek nyáron által nem is olly könnyen fognak eldögleni. Mikép kell a' kotlósokat megültetni, és velők bánni? A' kotlós ludat szalmából készült, 's puha szerekkel meghintett fészekbe, (ha lehet jobb meleg szobában,) legfölebb tizenegy tojást aláhelyeztetve kell ültetni, 's ugy rendezni a' fészket, hogy egyik kotlós a' másik fészkéhez ne férhessen. Naponkinti etetéskor jobb a' ludat levenni, 's visszatenni, nehogy tovább lent időzvén a' tojások meghűljenek. Ha már 28 napig ül fészkén, a' tojások egyenkint megpróbáltatnak, mellyek nem mozognak, mint rosszak elkülönöztetnek. Minő vigyázattal kell a' kikelt libákra lenni? Mihelyt egy kikel, anyja alól kivétetik, 's valamelly edénybe toll közé tétetik, hogy megszáradjon. Ha már mind kikeltek, megtört hajdina téjbe áztatva, vagy aludt téjjel saláta adatik nekik. Hat nap múlva kukoriczakása, vagy fölt, 's összemorzsolt kolompér adatik. Egy holnap mulva fölt, 's összezúzott kukoricza vagy zab adatik. Első két hétben melegen kell tartani, szinte csak meleg napokban lehet kiereszteni a' gyepre, 's valahányszor kieresztetnek, 's haza jönek, kivált a' hol folyóvíz nincsen, megitattatnak, különben eldöglenek. Mi hasznot várunk a' Indákból? Azt a' hasznot, hogy húsúkkal, zsírjukkal, tollúkkal nekünk szolgálnak. Husiikkal különösen, ha hizlaltatnak; zsírjukkal, ha bőven töltjük edényeinket; tollúkat vánkosokban, szárnytollaikat seprésre, és írószerekre használjuk. **) sebb, husa Ízesebb, e' végre a' gunárt főkép szükséges megválasztani. *J A' közönséges ludhizlalás mellett ajánlható a' b a r o m f i a k a t t ö m ő - g é p , melly egy váluból áll, melly be á r -
101 Vannak-e betegség alá vetve a* ludak? Igen is vannak a' ludak is betegség alá vetve: illyen 1-ör. A ' h a s m e n é s , ez ellen cserfa héjáról kell itatni a' ludat. 2-or. A' t e t ű , ez ellen fejét és fültövét irósvajjal, vagy faolajjal szükséges megkenni. Ha pedig melegségtől feje, vagy torka megdagad: kevés égettbort szoktak torkába önteni, és dohányhamuba hentergetett szalmát. Végre gyomruk erősitése végett a' bággyadt libának fehérüröm irósvajjal adatik. Ha a' lud orra bedugul, nyakát föltartja, és száját eltátja; akkor tyuktollat kell orrán keresztül húzni, 's ezt minden másodnap ismételni; azután orrát langyos vizzel vagy lenmagolajjal nedvesíteni,
palisztből készült hig tészta öntetik, fölébe emelő henger forgatóval alkalmaztatik, melly a' kását azon sipokba önti, melylyek a' ludak szájába előlegesen belerakattak, de a' ludak ülve, 's lecsaptatva legyenek, miszerint még fejüket se mozdíthassák. A' henger egyszerű fordításával mindég egy adagot nyom a7 ludak szájába; kis várakozás után ismét forditatik a' henger, igy ismételve néha a' ludak nyakát nyomogatván folytattatik, még begyük megtelik; azután a' sipok kiszedetnek szájukból, csapta alól föleresztetvén rekeszekbe visszatétetnek, a' hol tiszta italuk mindég készen van. Ezen tömő-gép azért ajánlható; mert egy kis leány illy móddal egyszerre hatot is megtömhet, agyontöméstől sem lehet tartani, tollúk is szárazon marari, össze sem piszkolják magukat, mint a' közönséges tömésnél szokott történni. A' tömendő ludat nem kell megkoppasztani; mert nehezebben hizik. Némellyek a1 ludmáját nagyra növesztik , illy 'móddal:. a' hízónak eleintén zabot, árpát, kölest kimosva, 's kiszárítva adnak, mellyhez hársfaszenet is vegyítenek, de még husmosadékot is öntenek szájába; azután sós kukoriczával tömik. A' ludat sz. Márton hídjának is nevezik; mert sz. Márton napján adtak jelt lármájukkal, hogy a' gallusok a' Capitoliumot meghágták.
80
31 R é e z é k r ö l.
Minő szárnyasállat a' récze? A' récze szinte ollyan szárnyasállat, melly szárazon és vizén élődik; természetére igen falánk és víznek kedvelője olly annyira, hogy evés közben is többször a' vízhez siet; színre fehér, tarka, szürke, vagy barna. A1 hím megkülönbözteti magát a' farkán fölül visszagörbült gyürüforma kis tollaival. A' barna hímréczének feje zöldes bársony színű, szárnyai szinte zöldes 's csillogó tollal diszeskednek. Egy hímréczéhez legföllebb tíz nőstény számitatik, melly Februaríus v é gével kezdvén, jó tartás 's folytonos víz mellett, majd negyvent is tojik, de vigázni kell reá; mert mindenfelé gondatlanul hullogatja tojásait. A' réczék eledele buza, korpa, kukoricza 's fölt árpa. Miképen kell szaporítani a' réczéket? Miután ritkán üli meg a' récze tojását, a' legfrissebb tojásokból kotlós tyúk alá legföllebb 17, polyka alá pedig 23-at szokás tenni, mellyek 28 nap múlva kikelvén azonnal a' vizet keresik; mire nézve, készen is legyen alacsony edényben, vagy földbe eresztett váluban részükre a' töltött víz. Mi a' kicsinyek eledele? A' kicsinyek eledele apróra vagdalt és kölessel kevert kemény tojás. Tizenkét nap után zúzott árpa és hajdina. Továbbá buzakorpával kevert csollány, saláta, 's más növények hulladéka. Legkönnyebb réczéket nevelni víz mellett; mert a' halat, békát, csigát egyaránt megeszik. Ha pedig a' háznál kell tartani, nagy étvágyuk miatt igen sokba kerülnek. *) *) A' récze ritkán üli meg ugyan tojásait, de ha találkozik, az ugyan hiven meg is üli azokat, és a' kikelteket határtalan
Vannak-e betegségük a* réczéknek *s mitől kapják ? Igen is betegségük egyenlő a' ludakéval, 's azon mód szerint is gyógyitatnak. A' kicsinyeknek különösen árt a' hideg eső; ha kieresztés előtt és haza jöttükkor jól nem tartatnak, rendre el döglenek. Polykáktól is kell őrizni; mert összecsipdezik, és vagdalják őket. Hát a' galamb nem házi-szárnyasállat? 1-ör. A' g a l a m b is házi-szárnyasállat; valamint szinre, ugy alakra is többféle: van búbos, golyvás, tollas lábú és parragi, hamvas, barna szinü. Ide számitható a' g e r l i c z e is, mint a' nyögdicselő kesergőnek képe. Különös a' tojáson ülő galambnál, ha üléséről a' nőstény leszáll, azonnal a' hím elfoglalja helyét, két, három órai üléssel fölváltja. Tizenkét nap után kikelnek, de szemeik csak kilencz napra nyílnak meg, és nyolcz hónapos korukban már párosodnak. *)
tűzzel védelmezi olly annyira, hogy még az ismeretes majorosnőnek is, ha feléje közeledik, mérgesen neki ugrik, sőt még fejére is képes fölröpülni, 's fölhevültében szájtátva fújja ki mérgét. Hlyen az anyai szeretet példája! Ezt látván elpirulhatnának némelly szívtelen anyák, kiket még az oktalan állatok is gyöngéd szeretetükkel fölülmúlnak. Polyka vagy tyúk fölneveli ugyan a' réczéket, de midőn szivszorongva kerülgetik a' vizben úszkáló kicsinyeiket, néha maguk is beleesvén, anyai szeretetüknek áldozatul esnek. P é z s m a r é c z e igen lajha, de jó tojó, ki. is költi tojásait, husa izes; azért a' baromfiak közé tartozik. *) A' g a l a m b f i pecsenyének használható, a' vén pedig, csontjai megtörve és kifőzve, használtatik. A' galambházat épület eszterga alatt deszkából összeszegezett és külön bejárással ellátott osztályokban szokás tartani, avagy az udvaron gömbölyű vagy szegletes emelt góréban, osztályokra szinte fölosztva, tartatnak, egy nagyobb ajtóval, miszerint hozzájok lehessen férni, a' ki- 's bejárásuk pedig le- és fölhúzó, ellenségei ellen védő táblácskával bezárathatik. A' galambok tartása, miután
101
32 2-or. A' f á c z á n , miután búzával él, igen költséges. ízes, igen kedves husa kedvéért az urak asztalára nevelik. 3-or. A' p á v a , ez az udvar ékessége; a9 fiatalnak husa jó, de a' véné nem kellemes. 4-er. T ú z o k , ámbár nem házi-állat, miután még is a' konyhára kerül, a' következőkkel ide számitatik. Daraesövel szárnyai ha lefagynak, könnyen megfogható; különben, miután ezen ostoba állat a' kocsi pörgő kerekére elbámul, kocsiból lövetik le. 5-ör. V a d l ú d és r é c z e , ha fekete lábú, böjtön is használható, valamint egyébb vízi madarak, minők: a* b ú v á r , s á r c s a , v i z i - s z a l o n k a vagy is s n e p f . 6-or. F o g o l y , izes húsával szolgál, valamint a' f ü r is. 7-er. S e r e g é l y , szőlő pusztító madár. 8-or. H ú r o s . 9-er. E r d e i - s z a l o n k a , 10-er. C s á s z á r m a d á r ; végre több apró madarak szalonnával betakarva és kisütve csemegepecsenyével szolgálnak; a' nagyobbak pedig hasogatott szalonnával megtüzve használtatnak. Vizi-állatokhoz tartoznak : a' v i d r a , r á k , t e k e n y ő s és z ö l d b é k á k . És a' csúszó mászó állat a' c s i g a . Halak különbféle fajai, ezek közül első rendű ne-
fűmagok és más veszendőbe menő hulladékokkal önmagukat ellátják, azért nem is költséges. Miután a' galambok a' ház födelét rontják, magkereséssel vagdalják, nem csak a' nádos tetőt, de még a' cserépsindölös tetőkről is a' maltert lekoppasztván rongálják; végre a' büdösférget is szaporítják; azért a' ház körében nem gazdaságos tartani.
mes halak: a' d u n a i - v i z a , * ) t o k , s ü l l ő , c s u k a , b a l a t o n i - f o g a s . Másod rendűek: p o n t y , p i s z t ráng, köcsöge,menyhal, kövihal, angolna. Harmad rendűek: k á r á s z , b a l a t o n i - g a r d a , ó n , az az f e h é r - h a l Már a' vad-állatok közül több nem használható ? A' vad-állatok közül még használhatók: a\ s z a r v a s , d á m v a d , ő s z , v a d - d i s z n ó és n y u l ; ezek ha már a' páczot kiállották, akkor az asztalra kerülnek. Hát a' szelid disznóból mikép lehet vadat csinálni? Illy móddal: a' fekete südő kihevülésig megkergetve agyonlövetik, 9s azonnal a' kovács tüzes vassal szőrét lesütögeti, mi által porhanyóbb lesz a' husa, páczolás után pedig valóságos vad-disznóhoz hasonló lesz.
A' növényekről Mit érdekes előre a' növényekről megjegyezni? Érdekes előre megjegyezni azt, hogy a' bölcs T e remtő világkezdetének harmadik napján a' föld szinét valamint virágzó és illatozó füvekkel fölékesítette, ugy szinte gyümölcsöző és különbféle haszonra fordítható fákkal megrakta, és csak azért: miszerint az ö hatalmának nagyságát és végetlen jóságát velünk megismertesse. Nem adott ugyan egyik növénynek is érző és önmagát mozdítható tehetséget, bírnak mindazonáltal önszáporitásukra bennök rejlő maggal; 's ha figyelemmel vizsgáljuk, valamint az állatok , ugy a' növények is szelid 's vad alakban tűnnek elő, mellyek részint önmaguktól, részint az ember munkás keze által szaporodnak, teV i z á t besózás nélkül el lehet tartani, ha forralt t e j ben tartatik; a^ használatra kivettnek helyét pedig ismét téjjel kell betölteni.
Magyar gazdaasszony *.
n
85
nyésznek és nemesülnek. Azt mondják, hogy a* növények nem éreznek; az igaz; még is az ember eszét megakasztja az úgynevezett légyfogó (Dionca Muscapula) és a' szemérmes-fü (Mimosa Pudica). Az első a' reászálló legyet levelével azonnal összeszorítja, 's addig tartja fogva, még meg nem döglik. Emezt pedig ha érinti az ember, azonnal leveleit, söt szárát is leereszti; ezen tüneménynek okát nem vagyunk képesek megmagyarázni. Hány részre osztatnak gazdasági tekintetben? Gazdasági tekintetben a' vad nemüeket ide nem értvén, fölosztatnak: m e z e i és k e r t i növényekre. Mellyek a' mezei növények? A' mezei növények, mellyek fölszántott földben növekednek, e' következők: buza, rozs, árpa, zab, kukoricza, burgonya, tök, köles, len, kender, mák és lencse. Ezek, ha nem is termesztés módjára, de fölhasználásra nézve igen is a' gazdaasszony köréhez tartoznak. 1.
B u 2 a.
Mit kell megjegyezni a' búzáról? A' búzáról azt kell megjegyezni, hogy az a' buza legszebb 's aczélosabb, melly nem lapályos 's fölötte ganajos földben termett. Ennek lisztje különbfélére használtatik; mindazonáltal a' tiszta búzából sült kenyér hamar kiszárad, és azután Ízetlen is; azért jobb rozsliszttel vagy burgonyával keverni; mert igy puhább 's tartósabb kenyér készül belőle. Búzából lehet készíteni aprókását, keményítőt, hajport; söt korpája is különbfélére használható. *) B ú z á b ó l , ha igen el nem érett, lesz a' legnyulógabb tészta. Ha pedig dohos a' buza, illy módon vehetni el
t.
R O %
Mit kell a' rozsról megjegyezni ? A' rozsról azt kell megjegyezni, hogy másod rendű gabona; lisztjéből jó és egészségesj derczéjéböl pedig nehéz és sovány kenyér készül. *) 3.
Árpa.
Az árpa mire használható? Az árpát sokfélére lehet használni. Szükségben kenyérnek; mindazonáltal minden édessége mellett nehezen emészthető; azonban jeles a' belőle készült árpakása, melly nem csak tápláló, hanem kifőzött leve czitromlével, vagy borral hevesítő is; aszuszilvával főzve a' hasat lágyan tartja, hurutot és rekedést oszlató, és csípős vizelletet gyógyító. **} kellemetlen szagát: a' teknyöbe öntött dohos búzára annyi forró vizet önt, hogy ellepje, rajta kihűlvén, leönti 's leszivárogtatja; annakutánna kiterítve kiszárítja, igy semmi dohos szaga nem lesz. Tudni való, hogy őrletés elölt, ha minden fűmagtól, k o n kolytól, vadócztól rostálás által kitisztítja, csak ugy nyerhet jó lisztet, mellyet a' mint a' malomból visszakerül, szükséges kiszárítani, csomóit szétzúzni, 's átszitálni; továbbá a' liszttartó ládában hetenkint kell keverni, vagy ha zsákban marad, akkor egyik lapról a' másikra fordítva szellős helyen tartan i, különben könnyen megromlik a' liszt. F e k e t e - b u z a az az c s e r m e l y e nem veszedelmes, csak megkékiti 's édes izüvé teszi a' kenyeret, A' r o z s l i s z t orvosi erővel is bir; ha mézzel ö s z szeelegyitetik, a9 tüzes daganatot érleli és megfakasztja. A ' rozsliszt megmelegítve és zacskóba téve eloszlatja az orbán czot, (az az a' sz* Antal tüzét); régi sebre hintve, annak elterjedését gátolja. A' rozs virágja pedig borban vagy pálinkában, ugy tartják, a' naponkinti hideglelést szünteti meg. ~!Hf) Az á r p á n a k orvosló haszna is van. Ha a' csirás búzát jól kiszárítják, 's tavasz felé megörlik, két harmada á r -
r
101
37 4.
Z a b,
A9 zab mire használható? A' zab nem csak lovak eledele, hanem az éjszaki részen lakó tót-atyafiaknak is jó tápláléka; ezek jobbára zabkenyérrel élnek, melly száraz ugyan és kellemetlen izü, mindazonáltal jól kiszitált lisztjéből jóféle süteményeket is tudnak késziteni. Különben ludaknak, 's pörkölve tyúkoknak adatik eledelül. 5.
Kukoricza.
Mi haszna van a' kukoriczának ? A' kukoriczának szinte többféle haszna van, frissében még tejes, sülve, főve kellemes csemege; éretten pedig, ha megfőzik, vagy kipattogtatják, a' gyermekek ekkor is megeszik; különben kukoriczával szokás a' sertéseket és baromfiakat hizlalni. Némellyek kukoriczalisztböl téjjel eledelt is készítenek, vagy zsírral tepsziben megsütik; sőt pogácsát is készítenek belőle. *) ©.
Burgonya.
nyos, hanem lisztes. Ez is kétféle: korán- és késönérö. Majd alig van állat, melly ne szeretné; teheneknek, sertéseknek, különösen főve baromfiaknak kedves eledel. *) T ö k. Hányféle a' tök, 9$ mire használtatik? A' tök színére, formájára különbféle; van u r i ugy nevezett s e l y e m t ö k , csikós, tarka, sima héjú; ezt sokan sülve kedvelik. Van még közönséges, zöld vagy sárga, sima vagy ripacsos héjú ; ezt összeaprítva, vagy a' mi még jobb, megfőzve 9s korpázva sertéseknek szokás adni. A' zöld-tököt télen át is el lehet tartani mint főzelékre használhatót, sőt a' szegények czukorpótlékul étkek édesitésére fordíthatják. •**)
*) B u r g o n y á b ó l , ha jól megfőtt és lisztes, liszttel annyit keverve, a' mennyit bevesz, jó izü kenyeret lehet sütni; csak valamivel több só és erösebb fűtés kívántatik hozzá. Burgonyából keményítőt is lehet késziteni. Nyersen megtörve, vagy reszelve jó házi-orvosság égések burogatására.
Hát a* burgonya vagy kolompér mire és mikép használható ? A' burgonya, mint kenyérpótlék különbféleképen, sülve, főve használható, de ne legyen vizes, szappa-
E g é s z s é g e s z ö l d - t ö k ö t télen által igy lehet eltartani: a' száráról leszakasztott töknek szára vége beszurkoltaltatik, hogy a' levegő bele ne hasson; azután száraz és szellős pinczébe fagytól oltalmazva dészkára rakatik, 's igy eláll; ha szükséges, meggyalulva egészséges gyönge főzeléknek használható.
paliszttel keverve, 's kevesebb vizzel dagasztva, 's tésztáját jól kisütve egészséges kenyeret szolgáltat. Különben a' csirás gabona veszendőbe menne. Yégre tudni való, hogy az árpa sörfőzésre használtatik.
É r e t t t ö k b ő l édes sürü nedvet (sirupot) lehet k é sziteni, és ételbe csukor helyett használni illy móddal: lehámzott és belétől megtisztított húsos része koozkára vagdalva 's fazékban víz nélkül megfőve, kiizzadt levét külön edénybe leszűrve, a' főtt részek vastag ruhán átnyomatnak, és az előbbi izzadt levéhez töltve sűrűségig elfözetik, főzés közben habját szorgalmatosan leszedve; az igy készült czukornedv cserépedénybe jól befödve használatra tartatik, mellyböl egy kalánnyi -megédesiti az étket.
*} A' k u k o r i c z a kétféle: korán- és késönérö; amaz apró fajú, emez nagyobb; van sárgás és piros szinü. Az oláhok a' kukoriczalisztből sült kenyeret különösen szeretik, szükségből még a' magyarok is; kik kukoriczával élnek, szorulásban nem szenvednek.
39
88 8.
K ö l e s.
A' köles is mezei növény, és mire használtatik? Igen is a' köles is mezei növény, mellynek lekoptatott magvából lesz a' sárga köleskása ; ez a' gyönge baromfiaknak eledele, söt még a' szakácsnők is különbféle módon használják. 9*
K e n d e r.
Mikép termesztjük a' kendert? A'kendert ekképen termesztjük: vetésre legföllebb két éves magot használjunk, mivel az állásban megszokott avasodni. Ha sürü a1 vetés , el nem ágazik, azért szála is vékonyabb lesz. Földjét legjobb tyuktrágyával kövéríteni, ha a' kinyüvés ideje bekövetkezik, először a' virágos kender, azután a' magvas, ha levelei sárgulnak és a' magjai érettek, nyüvetik ki; mind a' kétféle külön csomóba kötve kupaczokba összeállitatik, hogy a' magja jól kiszáradhasson; azután kiterített ponyván a' kendermag kiveretik és fölszeleltetik, és így kiszárítva száraz helyre eltétetik. *)
T ö k m a g b ó l szoktak olajt is ütni, mellyel a' szegények eledelüket zsírozzák; sőt még világitónak is használják. Általában a' növények magvából kiütött olaj nehéz füsttel szokott égni, a9 mit igy lehet elrnellöziii: két annyi olajra sósvizet kell önteni, és az üvegben folytonosan jól összerázni; azután , ha már jól Ietillepedett, a' fenn uszó olajt lassan le kell önteni; illykép tisztázva az olaj füst nélkül fog égni. Jól tudják a' pórnők, hogyan kellessék a' kendert eláztatni. Ha meleg az idő, azonnal, különben tanácsosabb tavaszig eltartani; a' kiázott kendert megszokták próbálni, ha szálai elválnak-e; mert időn tűi áztatni káros, rothadásnak indulván szálai erőtlenek lesznek, 's elszakadoznak. Megtörését, tiJolását ? puhitását, gerebenzését, szösztől a' csöptinek elválasz-
10,
L e n.
A' len föltörött gyepben legjobban díszlik; ha gubója sárgul és repedez, ki kell nyüni, 's azután ugy kezeltetik mint a' kender. *} 11.
Mák.
A' mák, ha ritkán vetik, bőven fizet; ez pedig kétféle: hamvas és fekete szinü, csurgó 's nem csurgó. Miután a' hamvas édesebb, és a' nem csurgó szaporább, ezen fajból kell magot szerezni. A' midőn a' mákfejek megértek , lemetszetnek, kiszáritatnak; azután fölhasogatva kiterített lepedőre kifolyatva jobban kiszáritatnak, 's így használatra vagy eladásra forditatnak. .**)
tását, fölfonyását, matollálását, szapulását, végre fölgombolitását értelmes gazdaasszonyoktól könnyen meglehet tanulni; a'takácsnak szokás átadni szövés végett font vagy kötet számra, a' hány volt a' font, vásznot is annyit várhat vissza. Kötet számra pedig, ha vékony a' fonál 5 — 6 kötet, ha pedig vastag 3 — 4 kötet ad egy rőf vásznot; megfehérítését jobb favirágzáskor, mint forró nyár- vagy kánikulában tenni; mert ekkor hirtelen kiszáradván nehezen fehéredik. Kender magjából olajt is szoktak ütni; n é mellyek magját meg is őrlik, liszttel keverve belőle kenyeret sütnek. Kender magjától a' tyúkok sokat tojnak. Kender vadon is terem, de ez ágas bogas, azért durvábbak is szálai. A' kenderpolyvát a' kertésznök elszoktak tenni; mert tavaszszal a ' v e teményes ágyakat ezzel behintve gyönge palántáit a' bolháktól megmentik. *) L e n f o n á l b ó l finomabb vászon készül. Magjából kiütött olajja eledelül, továbbá firneis főzéshez, festészetre, asztalosok politurozásra 's több effélékre használható. f * ) Mák törve tésztára, süteményekre mézzel vagy czukorral édesitve használtatik; de a' mézet jól le kell habozni, különben hasrágást, valamint bőven való élés szorulást okoz. Magjából ütnek olajt; készitenek mákonyt Ópiumot) az az al-
41 101 Lenese. A' lencse szinte mezei termesztmény, ez pedig tétféle: gömbölyű barna, vagy lapos fehérsárgás szinü. Mintán nem minden tájékon díszlik a' jó lencse, a' gazdaasszony ügyes legyen jó fajra szert tenni, mellyet Tardos nevű helységben jó sikerrel termesztenek. Általában minden hüveles főzeléket folyóvízben kell megfőzni; mert a' kutvizben, mivel keményebb, nehezebben, vagy éppen nem is föl meg. Miképen kell a' borsót, lencsét a'zsizsiktől menteni? A' borsót és lencsét, a' mint kitisztitatik, azonnal hideg vizben meg kell mosni, 's kiterítve jól kiszárítani, illy móddal az elevenek kimásznak, belül lévő tojásaik pedig megfuladnak. Némellyek kenyérsütés után kemenczébe is teszik, 's ugy fulasztják meg; de az ily— lyen móddal szárított borsó, vagy lencse vetésre nem alkalmazható. *) M e r ti növények. Mit nevezünk kerti növényeknek? Kerti növényeknek nevezzük többnyire az ismeretes kerti termesztményeket.
tató italt, de ezzel miután veszedelmes lehet, orvos tudta és rendelete nélkül élni tilalmas. A' mákot a' madarak igen kedvelik, szárához kapaszkodva alulról kivágják, és szájukba folyatják; illy kártékonyoktól f o nálra fűzött "papírral mint ijesztő vázzal szokás oltalmazni; sőt e* végre jobb korábban termeszteni, hogy, mielőtt a' madarak a' szárnyakra kelt kicsinyeikkel kivagdalják, leszeclethessenek. *) B o r s ó és a' 1 e njc s e a' gyomorban szaporítja a' szeleket, ha mindjárt áttöretnek i s ; e' végből inkább mozgó mwikág? mint folyvást ülő embereknek ajánlható.
Mellyek azon ismeretes kerti termesztmények? Azon ismeretes kerti termesztmények e' következők: I. A1 zöldségnemüek, mellyek levelükkel táplálnak; illyen: a' fejes, kel vagy olasz, csipkés és virágos (karfiol) káposzta, karalábi, spenót, sóska, saláta, czikória és en'divia. II. Gyökeres növények, mint: veres és foghagyma, paszternák, pori, petreselyem, zeller, spárga, torma, holnapos és őszi fekete-retek, végre veres, sárga, kerék és czukorrépa. III. Hüveles növények, úgymint: bab, borsó fajaival együtt, (ide értvén a' lencsét és mákot). IV. Indás növények, p. o. ugorka, paprika, paradicsomalma, sárga és görögdinnye, eper, (ananas, mint melegházi növény). V. Bokornövények: egres, ribiszke, málna és articsóka. VI. Fűszeres növények: sáfrány, tárkony, kakukfü, majoránna, kapor, kömény, óneisz, rozmarin, levendula, zsálya, fodor és széles mentha; végre pázsithagyma (©dmíttlíng) 's mezei növények. VII. A' virágok serege mint a1 kert ékessége; mellyek közül említést érdemelnek e' következők, illatjukra: a' rózsa és liliom; azután szekfti, jáczint, narczis és viola. A1 többi egyedül színére u. m. tulipán, georgina, hortensia, tubarózsa, szarkaláb, harang és bársonyvirág, még aV taréjfürt. A' kertésznek mi előleges kötelessége ? Előleges kötelessége az, hogy meleg-ágyat készítsen, melly alulról friss lótrágyából, fölülről pedig kirostált jó kerti földből áll, melly deszkával bekerítve föl- és leereszthető ablakokkal és takaró gyékényekkel ellátva legyen. Az igy elkészített meleg-ágyban veteményeznek, hogy korapalántát nyerhessenek, mellyek r é -
48 szint kiültettetnek, részint benn is hagyatnak, hogy korábban használható zöldségre szert tehessenak, úgymint: káposzta, karalábi, karfiol, ugorka, dinnye, saláta és paradicsomalmára. Söt még dohánymag is meleg-ágyba vettetik, de még a' virágmagok is, mint: viola, balsamina, nebáncsvirág és több effélék. *)
*) A' meleg-ágyba veíeményezö a'kemény természetű magot, minő a' petreselem, zeller és dohánymag, előbb beáztatja, 's külön ruhába kötve meleg helyen tartja, mi végre az ágyban rajta fekvőnek melegsége harmad napra kipattogtatja, és akkor ügyesen elveti; illy móddal a' meleg-ágyban hamarább kikel, de még a' hideg földben is előbb kihajtja csiráját. A' kikelt palántát hidegtől őrizni szükséges, naponkint szellőztetni kell takaróját lefedve, hogy a' napfény hozzáférjen, különben fölnyulik, bádgyadt palánta lészen, 's hamar el is vész. Miután a' lótrágyában tenyész a5 1 ó t e t ü , melly föltárja a' gyönge palántát, ezen kártékony, csúnya állatot igy lehet kiveszteni: a' meleg-ágyban, sőt kiültetett hideg-ágyakban is itt ott üres virágcserepeket kell a' lótetü útjába lesülleszteni annyira, hogy fölső karimája mélyebb legyen a' föld színénél, 's ebbe az éjjeli kóborló lótetük belepotyognak, 's ki nem j ö hetvén elvesznek. Másik mód, mikép lehessen elveszteni, ez: akármiféle aljas olajt kell lukjukba ereszteni, 's azután öntözőkánnával vizet reá önteni; a' viz az olajt magával a' lukba leviszi, 's az olaj mihelyt megérinti a' lótetüt, ez azonnal eldöglik. — Valóban különös, az embernek égő fájdalmát enyhíti az olaj, a' lótetünek pedig halált okoz. 2-or. Ellensége még a' zöldségnek a' f ö l d i - k u k a c z és h a n g y a , amazt a' vakandok pusztítja, emezt a' földbe ásott ember ganaja üzi el. 3-or. Ellenségei palántáknak a' b o l h á k , ezek ellen védő szerek e* következők: A' veteményágyat olly helyre kell alkalmazni, a' hol az utczai porozás éri, mit a' bolhák nem sziveinek. Vagy ugy alkalmaztassák a' veteményágy, hogy egyedül a' nap kelte és nyugta láthassa a' palántát; mert reggel még nem mutatkoznak, est-Ve felé pedig már elnyugszanak.
101 I.
Zoldségiiemiiek. 1. Káposzta.
Hányféle a' káposzta, és miképen kell termeszteni? A' káposzta színére fehér, zöldes, veres, kék vagy csipkés. A' fehér gyönge természetű, hamar elrodhad; a' zöldes pedig nem olly kemény fejű; jobbára nyáron fölhasználtatik. Termesztését jobbára minden gazdaasszony tudja; a' leveles zöldséget kövér, porhanyó, nedves, de nem vizenyős földben területéhez alkalmazva ritkábban kell ültetni, mint egyéb nemüeket, minő p. a' karalábi. 2-or. Meg is kell kapálni pedig vigyázva, hogy föld a' palánta székébe ne hulljon, és gyökerét is meg ne szaggassa. 3-or. Gaztól tisztán tartani szükséges, az az megkell gyomlálni. 4-er. Száraz napokban estve reggel öntözni pedig általánosan; mert ha csak tövére önAvagy hintse meg palántáit a9 gazdaasszony kenderpolyvával, ennek szagát nem szenvedik, és eltávoznak. Lehet kalamászos vesszőt is ledugdozni; ezen szolgálatot megteszi az enyves vessző is, mellyre a' fölrezzentett bolhák reáragadnak. Végre közbevetett holnapos retekpalánta is megmenti; mert ezt inkább lepi meg, mint a' káposztapalántát. 4-er. Ellensége a' m e z t e l e n c s i g a , ezt kupaczokba rakott lótrágyával téli napokban ki lehet irtani: mert a r lótrágya melegségére összegyűlnek, és reggelenkint favillával f ö l emelvén a' trágyát vízzel töltött fazékba föl lehet szedni minden kupacz alól; illy móddal három nap alatt végképen ki lehet őket pusztítani. Fő ellensége pedig a' h e r n y ó , melly leveleit pusztítja, ezt kükoriczacsutának összeégetett hamvával lehet elveszteni, ha behintik vele a' káposztát, akkor a' hernyó hozzá nem fér, a' rajta lévő pedig eldöglik. Igen jól cselekednék a' kertésznő, ha kutyacseresnyét, az az zelniczenövényt ültetne kertjébe, mellyet a' lepkék igen szeretnek, de el is vesznek tőle.
24
101
tetik a* viz, a* földi-kukaczok és hangyák oda sereglenek 's kiölik a' palántát. Az öntözésre használt viz ne legyen hideg; azért kádakba tartatik, mert a' viz nap hosszat megmelegedvén, estvéli öntözésre alkalmazható. Folyóvíz, melly lelke a' kertnek, jobb mint a' kutviz; kivált ha ez salitromos. Szapora öntözés végett csatornán folyatott vizet gödrökbe fölfogva lapáttal locsolni a' zöldségre nagyon hasznos; mert igy a' port, férget lemosván a' levelekről, a' növény vígabban növekedik. *) 2. Kel vagy olaszkáposzta. Különbség minő van a' fejes és kelkáposzta között ? A' fejes és kelkáposzta között az a' különbség, hogy a' fejes palánta levele szélesebb, színre pedig haragos-zöld. Emezé világos-zöld, és ha jól kifejlett, egy-
*) K á p o s z t a jó magyar eledel, ha disznóhússal vagy hasaszalonnávat főzetik. Hordóba October vége felé lemetszve vagy gyalulva egyaránt letiporván újig eláll, minden ágyazásra vagy szakaszoukint hintett káposztára birsalma szeletecskék rakatnak, 's jó néhány fekete bors-szemet is hinteni r á ; ha megtellett a' hordó, az ismeretes nyomaték reáalkalmaztatik, melly reáhelyezett hordó fenekére tett keresztfák lesrófolásából, vagy nehéz kövekből áll. A' káposzta levét időnkint le kell folyatni, 's langymeleg sósvizzel föltölteni; ha már elég savanyó , nem kell több sósvizet reáönteni, hanem csak friss sótlant. Azután minden héten friss vizben mártott ruhával fölét le kell mosni, az az tisztítani. Szokás tiprás alkalmával mellesleg egész fejeket belerakni, (természetesen ennek is torzsáját kimetszve), a' mit ugy nevezett töltött-káposztához fölhasználnak, vagy tetszés szerint szálokra metszve főzésre fordíthatnak. A' káposztás hordó mindenek előtt jól kiforráztassék, különösen az uj hordó, különben a' káposzta izét veszti, és szagot kap; a' répát pedig kékesveres szinre fösti.
szer§mind babos. Termesztésmódja egy a* fejes-káposztáéval. *) 3. K a r a l á b i . Észrevétel minő van a' karalábinál? A' karalábinál az az észrevétel, hogy szinre fehér, sárgás és violaszinü. Formájára gömbölyű vagy orsóidomu. Termesztésmódja pedig az, mi a' többi zöldségről előadatott. **) 4. S p e n ó t . A' spenót egészséges gyönge mellékfőzelék, de ennek is a' téjföl adja meg kellemetes izét. Sokan a' gyönge párét is használják. *) K e 1 vagy o l a s z k á p o s z t á t télre igy szokás eltenni: kertben készített árokban egymáshoz szorítják, földet közbetéve szalmával befedik, fölébe deszkatakarót tesznek. Némellyek fejjel földfelé forgatva rakják le, 's földdel betakarják; minden esetre vigyázni kell, hogy az eső hozzá ne szivárogjon; azért oldalaslag földhalmazattal szükséges védeni. Csipkés, kék, vagy harasztos-káposzta kemény természetű; azért nem is használható , még a' dér meg nem csipi; de ekkor disznó nyakával és gesztenyével kellemetes izü mellékfőzelék lészen. **) K a r a 1 á b i salitromos földben hamar megfásul, ugy szinte ha salitromos vizzel öntözik. Nyári zöldség veteményezése kezdődik már Jósef napkor. Télié pedig Junius közepén, vagy Julius elején. A' jó és szorgalmas kertésznö a' korakáposztát és más zöldséget is illy móddal termeszti: kiválaszt kertjében az éjszaki kerítés mellett egy vonalban helyet, mellyet fölásatván porhanyó trágyával elkészít, mellybe az Augustus elején vetett fejes-káposzta, karaláb i és salátapalántát ozélszerüen Septemberben kiülteti; ha bekövetkezik a' fagy, szalmával betakarja; tavasz nyilíával leszalmázza, megkapálja. Igy vígan növekedik őszi palántája, melly éjszak ellenében a' széltől, zivatartól védve volt a9 kert kerítésével; illy móddal készül a' korakáposzta és egyéb zöldség is*
25
101 5.
S ó s k a .
A' sóska, mind a' mezei mind a' kerti, nem csak mellékfőzeléknek, hanem husmártalékra is használtatik, mint egészséges növény. A' mezei hatályosabb, a' kerti pedig gyöngébb izü. Magról szaporítható. 6.
Saláta.
A' saláta sok fajra oszlik, u. m. fejes, kötözött, fodros és csikós szinü. A' gyönge kellemetes hüvesitő és vérritkitó növény; a' kemény levelűnek pedig ize is kellemetlen. *) 7. Czikória és endivia. A' czikóriának kevéssé kesernyés ize van; az endiviának pedig édesebb, ennek levele majd széles, majd keskeny és fodros; Juliusban szokás vetni, és öszszel leveleit összekötve földdel befedik, melly alatt fehérsárga szint kap, levelei is meggyöngülnek.
II.
Gyökeres növények,
•
1. Vereshagyina. A' vereshagyma minő földben díszlik, mikor vettetik 's mi a' haszna? A' vereshagyma, mind a' téli mind a' nyári, porhanyó, jó földben vettetik; a' téli sz. Mihály nap tájban, a' nyári pedig tavasz kezdetével, hold fogytán; *íf) S a l á t á t purhálni többször kell, vigyázva, hogy a1 föld székébe ne hulljon, és gyakran szükséges megöntözni; mert a' leveles növények a' vizet általában kedvelik. A? salátának az a' tulajdona, hogy hüvesit és a' vért ritkítja.
ha^ sürü a * vetés, irtás vagy átültetés által nagyobb fejeket hoz, (mogyoróhagyma is ide számitható, mellynek csöforma sok levele van). A' konyhában sokféle hasznát tudják venni ételekhez, nyersen, pirítva 's megropogtatva. *) 2. Foghagyma. Mikép szokás a1 foghagymát termeszteni? A' foghagymát termesztök középszerű földben a' nagy fejnek czikkekböl álló gerezdjét ledugdozzák; midőn növekedik, vigyázva földjét megpurhálják eleinten ujjaikkal, nehogy gyökereit megszaggatván elfonnyadjanak; e' végre jobb estve megöntözni, igy könnyebben esik a' reggeli purhálás. **) Y e r e s h a g y m a s z á r á t sz. István nap tájban megtördelik, azt vélvén hogy előbb megérik, és nagyobb lészen a' feje; de hamarább is elrothad. Azonban, ha nyaka magától már puhul, akkor érett. Télen, hogy ki ne csirádzék, füstre akasztják; igy csirája megfuladván száraz helyre tétetik. A' magnak való, ha már szára sárgabarna, lemetszetik, 's csak tavaszszal veszik ki magját. Ha a' vereshagyma apraját tavaszszal elültetik, sokkal nagyobb lesz, mint magról. Ha pedig a' vereshagymát meleg kálha mellé akasztják ültetés előtt, magot ugyan nem hoz, de olly nagyra nő, hogy egy fontot is nyom. Az angolvereshagyma nagy és édes izü. A' flórencziai szinte édes, de a'hideget ki nem állja. Ezen gyökér orvosi erővel is bír, nyersen összetörve lábvizdaganatot oszlat; a^hasvizdaganatot pedig ágyékra téve a' vizellettel kihajtja. Továbbá mézzel főzve flegmát oszlat; vizben áztatva a' gyermekekből a'gelesztát kiűzi; megsütve pedig a r daganatot megérleli. F o g h a g y m a öszszel magról, tavaszszal czikkenkint ledugdozva termesztetik; sokan marhahúshoz használják, söt más étkekhez, rostéloshoz 's kolbászban is szeretik; azonban nehéz szagot lehel a' vele élő. Ugy tartják, hogy valamint a9 veres, ugy a' foghagyma is pestis ellen óvószer. F o g h a g y m a megtörve és fülbe téve, avagy k o v á s z
4B
49 3. Pori és paszternák.
5. Sárgarépa.
A' pori és paszternák mire való? A' pori és paszternáknak konyhában csak gyökere használható, melly a' levesnek jó izt ad.
Minő gyökérnemü a' sárgarépa, és mikép termesztetik? A9 sárgarépa igen hasznos növény, részint eledelül, részint orvosságul használható. Termesztésmődja megegyez a' petreselyemével. Színre fehérsárga, vagy narancspiros, 's ez édesebb is. Miután az öszszel vetett föl szokott magzani; azért tanácsosabb tavaszszal vetni el a' magot. *)
4. Petreselyem. Mikor és minő földben jobb petreselyemmagot vetni? A' petreselyemmagot öszszel jobb elvetni középszerű porhanyó földben; mert koratavaszszal előbb kihajt, a' trágyás földben pedig a' férgek megrágják. A' ki tavaszszal akarja elvetni, akkor be kell áztatni, 's r u hába kötve a' rajtafekvőnek melegétől kipattogtatva kell elvetni, igy hideg földben is hamarább ki kel. Ha ritkán vetik, vastagabb lesz; e' végből a' sűrűn vetettet ritkítani kell, hogy meg is lehessen kapálni. *)
szal elegyítve 's a' fül tövére alkalmazva, a^ fogfájást elállítja. — Kásává törve a' megütött körmöt gyógyítja, még az üveget, szálkát is a' sebből kihúzza. — Ha valaki szomjúság szűkében romlott és állott vizet ivott, foghagymát egyék, ez a' következhető nyavalyától megóvja. — Mézzel és sótlan friss irósvajjal keverve a' fejkoszt meggyógyítja. — Végre ha hagymaevéstől valaki szája bűzét el akarja venni, az fahéjat, anist, vagy köményt rágicskáljon. *} A' p e t r e s e l y e m h e l y é t megkell választani; mert vizenyős helyen, valamint a' sárgarépa is, nem egészséges. — Petreselyem gyökere 's levele levesben használtatik. Még orvosló ereje is van: a' vizelletet hajtja, az erek dugulását fölszabadítja, a' havi tisztulást megindítja. — Magja összetörve, sótlan irósvajjal keverve jó kenőcsével szolgál fejtetvek ellen. Petreselyemhez jóságára hasonló crenterpetreselyem, veszedelmes pedig a'kutyapetreselyem; a'jótól különbözik levele alsó fényességével. Szinte a' bürök levele is hasonló, de ezt büzéról és szárán látható veresbarna pettegetéseiről meg lehet különböztetni.
6. Veresrépa. Mikép termesztetik a' veresrépa ? A' veresrépa szinte magról termesztetik, és rendesen kiültetett palánta után tenyész; ez is megkívánja a' purhálást. Öszszel vigyázattal kell kiszedni, hogy meg ne sérüljön, különben főzés által piros színét elveszti. Ki
télen át a9 s á r g a r é p á t földben akarja hagyni, szálas lótrágyával fedje be fagy ellen,• > igy télen is használható. A' szaporításra kiválasztott egészséges vastag narancsszínű leveleitől letisztitatván, csirája épen megőrizve Aprilisben verőfényes helyre kiültettetik, ?s fölmagzik. Miután nem egyaránt érik meg magja; azért száráról lemetszve szellős helyen tartatik. Yeteményezés előtt az éretlentől az érett magok ujjak közti zúzás által elkülönöztetnek, és csak az épek vettetnek e l Különös módja használásának még ez is: egy sajtárral jól megmosott és összemetélt sárgarépát addig keli főzni, még zacskóba lehessen nyomni levét, 9s ez további főzéssel sűrű szörpöt ad, mellyet ezukor helyett ételbe lehet használni; valamint hurut és szárazbetegségben is nagyon hasznos. Ha a9 gyermekek éhomra nyersen jól megrágják, megeszik, tölök a' férget elhajtja. Összetörve péppé, gyulladó sebet gyógyít. A' megtisztított és pörköltnek kinyomott leve fönmaradt sonkolával valamelly edényben, vagy is tálban fölmelegitAe 's összeelegyítve jő kenőcsül szolgál a' veszedelmes szebek meggyógyitására.
Magyar gazdaasszony*
4
27
101
Haszna ismeretes a' husnemü eledeleknél, és mennél veresebb a' színe, a' vizelletet annál jobban hajtja. í . Kerékrépa. Mikép és hol termesztétik a' kerékrépa? A* kerékrépa inkább mezei mind kerti növény. Magról növekedik; lehet tavaszszal vetni; ebből lesz a' koranövény; aratás után vetett pedig öszszel szedetik ki, hordóba, mint a' meggyalult káposzta, gyöngén benyomva, mellékételnek használtatik; csak uj hordóba, melly tölgyfából készült, ne tétessék; mert megkékiti a' répát. Igy termesztik a r fanos, az az bozontos gyökerű répát is, mellyet édesen készítve disznó orrával sokan kedvelnek; ez lágyan tartja a' hast, és a' szeleket is hajtja. 8. Czukorrépa. Miért neveztetik czukorrépának ? A' czukorrépa, melly szinte magról, ha sürü a' palánta, kigyomlálás vagy átültetés által, növekedik; azért neveztetik czukorrépának, mivel gépek által kisajtolt és elfőzött levéből czukrot készítenek. Eledelül is használható, de mivel émelgös az ize, teheneknek inkább táplálékul szolgál, mitől jól is tejelnek. 9.
Zeller.
A* zeller is kerti növény? A' zeller vadon is nő; de csak a' kerti növény használtatik; meleg-ágyban vetett magjáról nőtt palántája előlegesen készített ágyba vonalok szerint rendesen kiültettetik; szinte a' purliálást és az öntözést megkívánja. Öszszel kiszedve, gyökereitől megtisztítva, zöldséges pinczében homokba rakatik. Használtatik levesben, sült mellé salátának is. Természetére nézve hevítő és vizelletet hajtó növény.
10. Hónapos és téli feketeretek. A' retekről mit kell megjegyezni? A' retekről azt kell megjegyezni, hogy a' korahónaposretket mint csemegenövényt meleg-ágyban termesztik; (hideg földben pedig hónaponkinti vetés által szaporitatik). Színére fehér, fekete, piros, fakó; izére édes, csípős, majd keserű; formájára pedig hosszúkás, gömbölyű, apróbb, vagy nagyobb, orsóidomu. Porhanyó földben jól díszlik; ha bekapáltatik, nem fásul meg. *) A' téli feketeretek trágyázott földben igen nagyra megnő, ha egy fészekbe Pünkösd hetében két szem tétetik , a9 gyöngébb kihúzatván, csak egy szál hagyatik meg. Sz. Mihály nap tájban szokás kiszedni, 9s homok közé rakva téli használatra tartatik. Leszeletülve eczettel, némellyek olajjal is eszik. Nem tápláló ugyan, de a' vizelletet, sőt a' fövényt is elhajtja. 11. T o r ni a« Jóféle tormára mikép kell szert tenni? Jóféle tormára, hogy édes, csípős, de keserű ne legyen, ugy lehet szert tenni, ha jóféle tormának csirája, vagy vékony gyökere homokos földben ültettetik; mert csak a9 kövér trágyás földben lesz keserű. **) .*) H ó n a p o s r e t e k m a g o t káposztapalánta közé jó vetni; mert a5 földi bolhák aV retek levelét jobban szeretvén, a? káposztapalánta épen megmarad. Hónaposfehérretek, melly üvegfényes, gömbölyű rövid gyökerű, Aprilban egy lábnyi távolságra ültettetik; ha érettek hüvelei, gyökerestől fölhuzatik, ? s száraz helyen veteményezésig tartatik. **) T o r m a husiével avagy eczettel leöntve mártalékul használtatik. Némellyek tűznél erejétől megfosztják, de ekkor már semmi orvosló ereje nem lesz, mint afféle f ü részpornak. Torma egészséges embernek való; mert a' sürü nyálkát fölszaggatja, de forró természetüeknek, szemfájóknak,
e
53
101 12.
Spárga.
Spárga is a' gyökeres növények közé tartozik? Igen is ,. miután fölnyuló gyökere használható, és pedig már koratavaszszal hajt, 's azonnal cserépedénynyel szokás beburitani, különben a' szabad levegőben megfásul; a' lemetszést vigyázattal kell tenni, hogy a' föld színénél kevéssel alább történjék, *s a' mellette kibújónak csirját el ne törje. *)
1.
Borsó.
Hányféle a' borsó, és miként szokás termeszteni ? A' borsó kétféle: fölfutó, vagy rövid szárakkal; a1 fölfutó, az ugy nevezett czukurborsó földbe szurt vesszökarókra kapaszkodik; ez is kétféle: gyönge és kemény hüvelü; amaz hüvelével együtt eledelül használható, emennek pedig csak kifejtett borsója. *) 2. Bab vagy pasiul.
III.
Iliivé les növények.
Mit nevezünk hüveles növényeknek, 9s mellyek azok ? Hüvelesnek nevezzük azon növényeket, mellyek részint hüvelekkel együtt, részint hüvelükböl kifejtett gyümölcseikkel használtatnak; illyenek: a' b o r s ó , - b a b , l e n c s e , mák. vérfolyásban sinlödöknek kész nyavalya. Van orvosló ereje is, reszelt torma lehabzott mézben megropogtatva 2 — 3 kávéskalánnal éhomra lenyelve a' kezdő hektikát kigyógyítja, levelének kifacsart leve kevéssé megczukrozva, kalánként bevéve a' fuladozást, náthát, hurutot, köszvényt gyógyítja; megreszelve a ' t a gokban kóborló fájdalmat vagy tagzsibbadást is megszünteti. *) A' s p á r g a magról szaporodik, vagy gyökérről, 2 vagy 3 láb széles vermekbe trágyával rétegesen és jó földdel keverve, majd föld színéig kitöltve 3 éves spárga gyökeres palánták elszélesitett gyökerükkel lerakatnak, és jó porhanyó földdel befödetnek, ismét porhanyó trágyával betakartatnak, ezen móddal növekedő 5 éves spárga használható; de az első kinövését föl kell ereszteni, csak az utána kinövőket lehet használni, különben erejét veszti, és kivész. Van m e z e i spárga is, ez vékonyabb, keményebb is, mivel be nem födetik. A' spargaágyat télre mindég porhanyó trágyával be szokás t e ríteni a^ hideg ellen, 's koratavaszszal legereblélvén, vigyázva megásatik.
A1 babról mit kell megjegyezni? A' babról azt jegyezzük meg, hogy szinre fehér, piros, tarka és feketére oszlik. Azután apró vagy nagyobb szemű, gömbölyű vagy hosszúkás. Ide számíttatik még a' lófogu vagy disznóbab is. Ezt megfőzve és sózva sokan szeretik, amazokat pedig mellékeledelekre fordítják; minden esetre szelet okoznak. **) *) B o r s ó n a k sok a' faja; szinre fehér, sárgás, zöld; alakra gömbölyű, vagy szegletes; tartalmára kemény, vagy gyönge, ez vajborsónak is neveztetik, és legjobb. A' madaraktól őrizni kell; mert kivágják. A' borsó kedves főzelék; hogy el ne fajozzék, változtatni kell a' magot vagy a' földet. Némelyn e k azt tartják, ha éjszaki széllel vetik, kemény főzetü lesz; ha pedig déli széllel vetik, akkor férges. Itt említendő a' s t o c k e r a u i b o r s ó , melly csak ugy nem fajzik el, ha évről évre stockeraui borsó vettetik el; igy jóságában állandóan megmarad, 's mint az eredetit el.is lehet adni. Z s i z s i k t ő l ugy lehet megmenteni, ha friss vizzel jól megmossák; azután kiszárítva használatra elteszik. **) A' b a b szinte alacsony, és fölkapaszkodó szárain bőven termő növény; miután a' zsizsik nem bántja, több évig ellehet tartani. Aratóknak, mivel tápláló ereje van, szomjúság ellen eczettel készítve ajánlható. Orvosló ereje is van: lisztté törve 's mézzel keverve daganatok érlesztésére ^s fölfakasztására használtatik.
101
54 3, A' lenese, Mit érdekes a' lencséről megjegyezni? Érdekes megjegyezni azt; hogy kétféle, t. i. barnagömbölyü, vagy fehérlapos szemű ; egyik faj jobb fölö, mint a' másik. Itt arra kell vigyázni, hogy a' kemény, hüveles növényeket folyóvízben inkább mint kutvizben kell főzni; mert a' folyóvíz lágyabb, a' kútvíz pedig mint ércztartalmu keményebb, különösen a' salitromos. Általában nem gyönge gyomornak való, és szeleket okoz, 4. A* mák. Mire kell vigyázni a' máktermesztésben? A' máktermesztésben arra kell vigyázni, hogy korábban elvettessék, a' mint már a' gumónövényeknél mint termesztése^ mint használata említetett, IV.
I n d á i növények.
Mit nevezünk indás növényeknek? Indásoknak nevezzük azon növényeket, mellyek futó szárain hozzák a' gyümölcsöt; illyen: az u g o r k a , s á r g a és g ö r ö g d i n n y e , p a p r i k a , p a r a d i c s o m a l m a és e p e r . I. Az ugorka. Az ugorkát mikép kell termeszteni? Az ugorkát igy termesztik: nagyszerű sima héjú magnak hagyott ugorkának szellős helyen épen tartott magva előlegesen jól elkészített ágyakban vonal után hintetik, 's földdel betakartatik; kibujt palántáját, ha stirü, ritkítani, gaztól tisztán tartani szükséges; ha eső nem jár gyakran, még nem virágzik, meg is kell öntözni.
Mikép használtatik az ugorka ? Az ugorka még éretlen zöldjében kétfélekép használtatik: az apraja és középszerűje kenyérrel és eczettel, vagy mi még kellemetesebb kovászszal besavanyitatik. A' nagyszerűeket pedig leszeletelve salátának főtt hus vagy pecsenye mellé szokták használni. *) v
*) A z u g o r k a b a k v i r á g j á t nem jó leszedni, mit némellyek károsan cselekesznek. Lótetü ellen ismeretes móddal védeni szükséges; forgószelek ellen pedig futó szárait veszszöböl készült kampóval földhez kell foglalni, hogy a' szél összevissza ne zavarhassa, és tördelhesse. Az ugorka nyáron hüvesitő növény, de télen által is használható, ha jó módjával eltétetik; melly kétfélekép történik, kovászszal, vagy eczettel. Kovászszal, a' már elegendökép besavanyított ugorkák széles szájú üvegekbe rakatnak; azután a' leve fölforralva csurdultig reáöntetik, de az üvegek langymeleg vizbe tétessenek, hogy a' reáöntött ugorka levétől el ne repedjenek; végre hólaggal befödve sorosan beköttetnek, hogy a' levegő hozzá ne férjen. Midőn használni akarja, csak egy üveget bontson föl, és azt azon napon használja el; mert a' szabad levegőn el nem áll, hanem elposhad. Hordóbelit pedig eczettel igy kell eltenni: egészséges zöld ugorkát kis csutkájával kell leszedni, 's két napig szikkadás végett árnyékos helyen tartani; azután forralt eczettel leönteni, 's egyenkint megtörölve a' már előre elkészített, ,'s kiforrázott tiszta kis hordóba előlegesen szőlő, vagy megyfalevelek, vasfű, kevés feketeborsszemek és gyömbér fűszerekre rakatnak az ugorkák, ismét előbbi fűszerekkel be kell hinteni, 's ugorkákat reárakni; igy ismételtetik, még a' hordó meg nem telik. Végre forró eczettel tele töltetik; de ha erős az eczet, borral kell azt felényire keverni, különben az erős eczet összeránczositja, és hamar megrontja az ugorkát; annakutánna tiszta ruhával befödve dugasza reátétetik. Másnap, ha apad, ugorkát vagy paprikát lehet fölébe rakni, vagy me'rséklett eczettel tele tölteni. Az igy elkészített hordó naponkint meghengergettetik, 's hol szájjal, hol fenékkel fölfordítva hagyatik; ez ismételtetik két hétig. Igy az ugorka épen5 szép zölden megmarad, csak mindég telve tartassék, még
57
101 2. Sárga és görögdinnye.
Miképen kell a' kedves kerti dinnyét termeszteni? A' kerti, különösen a' sárgadinnyét illy móddal termesztik: a' jóféle dinnyének négy vagy öt éves ép magját beáztatva, vagy szárazan lerakják. Ha meleg-ágyban termesztetik, korábban terem, mint hideg földben, mellybe Április hóban négy, öt szem magot szokás vetni. Termesztésmódja abban áll, hogy vagy ágy hosszában vont barázdába, vagy kupaczokba rakatik a' mag; minden esetre jobb, ha fölhalmozott földbe vettetik; mert a' nap sugarai jobban átjárják, a' mit a" dinnye igen kedvel. Földet pedig kiván kövéret, porhanyót, mire nézve gyepszin-iszap földdel keverve legjobb. Még nem virágzik, az öntözést megkívánja; azután már ritkábban kell öntözni, sőt virágja nem is szenvedi a' nedvet. A' görögdinnye, Mikép termesztetik a' görögdinnye? A' görögdinnye termesztése ugy történik mint a9 sárgadinnyéjé. Ez különösen kövér, homokos földben díszlik. Magjára nézve háromféle: fehér, fekete és fakó magu. Ismét: fehér vagy piros bélü; hüvesitö gyümölcs. Érettségét ugy szokás megpróbálni, ha alsó és fölső felét kezek közt megszorítják, 's ropogásával érettségét jelenti. Yan-e többféle fajú dinnye ? Igen is van, söt annak igen sok a' faja; nevezetesebbek a' candalup, behállózott, ripacsos, gerezdes nem használtatik. Veszedelmes szokás rézpénzt bele tenni, hogy zöld maradjon; mert az eczet föloldja a' rezet, és az ugorkát megmérgezi. Következőleg mindég gyanús a' vendéglökben az igen zöld ugorka,
vagy sima; szinre zöld, sárga, fehér, zöldcsíkos; nagyságára 's idomára apró, gömbölyű, hosszúkás, csöcskinövésü 's az óriási nagy dinnye; illatjára egyik kitűnőbb mint a' másik; érésekor is szárától egyik könnyebben elválik mint a \ másik. Minden esetre a' leszakasztott sárgadinnyét, (ha igen el nem érett), egy napig jó áltatni, különben ama kedves, húsos, kemény fajú nem lesz olly kellemetes leveses, mit csak állásban nyer meg. *) 8. Paprika, A' paprika is kerti növény? A' paprika is kerti növény, mellynek szép piros, érett magja meleg-ágyba hintetik; palántáját pedig rendesen szokás kiültetni; zöld gyümölcsét hordóba ugorkával vegyítve rakják el; azt tartják, hogy az ugorkát erőben megtartja. Érett gyümölcséből porrá törve étkekhez használható bors készítetik.
D i n n y e p a l á n t á t lehet ültetni is, de vigyázva, hogy gyökerétől a' föld el ne váljék, különben elnyomorodik, és elvész. Továbbá, ha már négy levelét kihajtotta, akkor székét ki keli csípni; mert csak a' két kemény elölevelén látható gombformákból kihajtó ágak hozzák gyümölcsöt, 's ezt nevezik első herélésnek; ha már futó ágai harmadik csomóját formálják, ezen ágok vége is elcsipetik; mert egyedül ezen csomókból hajtó ágok hozzák csak a' gyümölcsöt. Ez megtörténvén, ha több ágokra buján hajt, ritkítani kell a' meddő ágokat, illy módon korábban hozzák a' gyümölcsöt, 's előbb is megérnek. Dér ellen a' gyönge palántát éjjelenkint virágcserepekkel, ha már futó ágai vannak fatámaszra alkalmazva kosarakkal kell befödni, hogy ágait meg ne törje, és csak nap fölkeltével födetik ki; igy vigan növekedik. * * ) A' p a p r i k á n a k több faja ismeretes, ugyanis: apró, szegletes, nagy alakúak. Az érett és megszárított paprikának héjá és magja porrá törése alatt a' munkálódó szemét,
59
101 4® Paradicsomaimat
Minő kerti gyümölcs a' paradicsomalma? A' paradicsomalma igen kedves kerti gyümölcs; ha érett, sárga, kellemes savanyöságával mártaléknl szolgál a' marhahús, tojás és egyéb hecsináltakhoz. A' paradicsomalma magját szinte meleg-ágyba vetik, azután hideg földbe kiültetik; ha fölnövekedik, bokros szárai karók közé szorítva széltől oltalmaztatnak. Néhány palánlát meleg-ágyban is lehet meghagyni, hogy érett gyümölcsét előbb lehessen használni. *) 5,
ifjú pagonyokban díszlik, de már a* kertekben is elplántáltatott, különösen a' csattogó nagyobbszerü eper ágyonkint sorozva. Az eper futó ágaival földbe kapaszkodik, gyökeret ver, 's igy szaporodik; mindazonáltal, hogy ki ne vesszen, és el ne aljasodjék, futó ágait el kell metszeni , igy 8 évig eltart; azután szét kell szedni, és újra elültetni. *) ©. Ananasz. Minő gyümölcs az ananasz? A' ananasz, miután csak üvegházban tenyész, a' kerti növényekhez nem számitatiL
E p e i%
Az eper is kerti növény? Az eper ugyan erdei gyümölcs, favágás után az orrát őrizze, hogy pora bele ne szálljon; különösen kezeivel szemét ne dörgölje; mert kinos fájdalmat fog szenvedni, azért a' munkálódó kezét előbb, jól megmossa. Orvosi erejére nézve a' paprikabors gyönge gyomrot erősit, a' náthát, fuladást oszlatja, nem is olly hevitö mint a' f e ketebors. A' piaczi paprika gyanús szokott lenni; mivel a' szívtelen, haszonleső árusok téglaport szoktak közébe keverni. *0 A' p a r a d i c s o m z ö l d a l m á j á t sokan ugorka közé szokták vegyiteni, valamint a' zöld babot is. Miután érett gyümölcse el nem áll, és még is hogy télen által lehessen használni, áttörve, magjától kitisztítva czukorral kellő sűrűségig befőzik; azután mázos edénybe jól befödve téli használatra elteszik. Egész gyümölcsét is lehet illy móddal eltartani: folyóvízben annyi só olvasztatik föl, miszerint a' tojást fönbirja; akkor cserépedénybe rakott egészséges, sértetlen paradicsomalmák rakatnak, és azon sósviz csurdultig reátöltetik, és a' cseréptál fenekével lenyomtatva használatig ellehet tartani. A' para.dicsomalmát még illy móddal is lehet eltenni: dugaszszal ellátott nagy szájú üvegekbe töltött erős eczetbe r a katik; azután jól hólaggal bekötve, levegőtől oltalmazva használatig hüves helyen tartatik*
¥.
B o k o r no vények*
Mik tartoznak a' bokornövényekhez? A' bokornövények közé tartoznak: e g r e s , b i s z k e , m á l n a (himpér) és a r t i c s ó k a . I.
ri-
E g r e s .
Minő bokornövény az egres, 9s mire használható? Az egres tüskés bokornövény, azért csak széles utak mellé félre kell ültetni; mert a' kertben járónak ruháját szaggatja. Ezen bokros növény csak ágai közt hozza ki bogyóját, mellyet már fél éretten husmártalékra használnak kedves izéért; illy móddal az éretlen, húsos, zöld szőlőszemeket is, mint az egrest lehet használni. Sokan kellemes izéért az egrest eczetágynak is használják. **) *) A z e p e r — kerti ugy mint az erdei — hüvesitő és vizelletet hajtó gyümölcs; némellyek borral, czukorral édesítve használják, némellyek pedig tejjel, de ekkor jó gyomrot kiván. **) Az egresbokrot a' hernyó néha annyira megszokta lepni és lerágni, hogy levele alig marad rajta; azért tavaszra gyö-
61 101 2. R i b i s z k e .
A* ribiszke szinte kerti bokornövény, utak mellé vonalba ültettetik, piros bogyója cznkorral meghintve asztali csemege, Be is szokás főzni, és süteményekben használni. Ezen bokrot a' hernyótól ugy kell védeni, mint az egresbokrot. *) 3,
Málna.
A' málna hasonlóképen kerti bokornövény, a' napfényt szereti; miután nagyon szaporodik, átültetésekor kell ritkítani. Érett, piros és borizü gyümölcse cznkorral meghintve asztali csemege. A' málnával készült eczetet illatjáért sokan igen kedvelik. 4.
Articsóka.
Az articsókát is kertekben szokták nevelni, mellynek érett, tüskés gyümölcsét a' szakácsok használják, és asztalra föladják. keretül a' földet, mellyre tojásait lerakja, el kell húzni, és mészporral meghinteni. Ha pedig csak ugyan már levelét kezdi rágni, akkor főtt dohány levével kell öntözni, vagy összetört dohányporral behinteni, mellytöl a' kártékony hernyók elvesznek. — Ezen bokrot is, hogy el ne vénüljön, időnkint szét kell szedni, és átültetni. *) A' r i b i s z k e befőzés módja ebben áll: két font ribiszkét csutkájától megtisztítják, és másfél font czukorral, már előbb egy font vizzel fölforralva és lehabozva készen tartanak, egyszer fölforralják és szűrőn a' nedvét átfolyatják, sűrűségig elfőzik, mellybe azután a' főtt ribiszkét elkeverik, igy üvegekbe téve hideg helyen tartják használatra. Illy móddal lehet más befőzötteket is késziteni. Ezen ribiszkenedv forrónyavalában a' szomjúságot enyhíti; sőt megégetett tagra kenve a' fájdalmat szűnteti, és hamar meg is gyógyítja. **) A z a r t i c s ó k a pikkelyes leveleit eledelül elkészítik, mellyben orvosi erő is létez; mert kifacsart leve annyi
VI.
Fiiszeres növények.
Mellyek a9 fűszeres növények ? A' fűszeres növények e' következők: 1-ör. S á f r á n y . 2-or. P á z s i t h a g y m a (©címíítlíng). 3-or. T á r k o n y . 4-er. K a k u k f ü . 5-ör. M a j o r á n n a . 6-or. K a p o r . 7-er. K ö m é n y . 8-or. A n i s . 9-er. R o z m á r in. 10. L e v e n d u l a . 11. Z s á l y a . 12-er. F o d o r és s z é l e s m e n t h a . 13-or. M e l i s s a . Mire használtatnak a' fűszeres növények? A' fűszeres növények használtatnak étkek fűszerezésére és orvosságul. 1. A9 s á f r á n y .
A' sáfrány kétféle: vad és szelid vagy is kertisáfrány; a' vadsáfránynak se illatja nem érdekes, se haszna; de annál kitűnőbb a' kertisáfránynak illatja és orvosi ereje. Termesztésmódja ez: jó porhanyó, de nem frissen trágyázott ágyban félláb távolságra hagymája Augustusban ledugatik, Septemberben már kizöldel, és sásas levelei közt virág tartó ibolyaszínű tokját kihajtja, mellyben a' mint fölreped, három szál sáfrány látható, mellyek még napkelte előtt tiszta papírra szedetnek, meleg vaspléhen gyöngédeden fölszáritva, skatulába rakva tiszta száraz helyre tétetnek használatra. Jövő tavaszszal sássá elszáradván, földjét fölporhanyolva, salátanemüeket lehet rajta tenyészteni. Septemberben sássát ismét kihajtja, 's virágját lehet szedni; de már negyed évre ki kell szedni, és az elszaporodott hagymájit újra elültetni. *) fehér borral elegyítve italul a5 vizelletet igen hajtja, sokszor még a9 vizi betegséget is meggyógyítja. A9 s á f r á n y nem csak hasznos konyhai műszer, hanem egyszersmind jövedelmező termesztmény; miután latja
63
101 t . Pázsithagyma.
Ez magról és gyökérről szaporítható. Levele apróra metélve rántott-tojásra és egyéb eledelekre tétetik. 8.
Tárkony.
Tárkony gyökérről hamar szaporítható. Levele baránybecsináltban téjföllel jó izt ad, 's gyomrot erősít. 4. Kakukffi. Kakukfü savanyó becsináltban és vadhús páczolásához használtatik. 5. Majoránna. Majoránna magról növelkedik, 's hamar virágzik. Ennek illatos, gubás magja sültekhez, főkép kolbászhoz használtatik. *) 6.
Kapor.
Kapor szinte magról növekedik; ha kertbe kaphat, maga magát buján szaporítja. Ezen fűszeres növény három forintot ér. Európában, különösen Austriában nagy menynyiségben termesztik. Szinére és illatjára nézve étkekben képesint használható; különben, ki bőven él vele, miután ingerlő, vért izgató, könnyen aranyeret, vérpökést idéz elő, és főfájást eszközöl. Szívtelen boltokban néha hamisított sáfrányt is árulnak, u. m. a' füstölt hus vékony szálaiból vagy kenyérbél (peremér) virágjából vegyítenek közibe, 's ezeknek se illatjuk, ha megnedvesítve ujjak közt szétdörzsöltetnek, se föstéket nem eresztenek mint a' valódi sáfrány. Még más ismertető jele is van, az t. i. hogy az igazi sáfránynak alsó vége fehéres szokott lenni. Fűszeres növények általában utak szegélezésére használhatók, némellyeket ágy számra is termesztenek, mint a9 majoránnát, és a9 kaprot. A9 m a j o r á n n a megszárítva is megtartja hathatós szagát, minél fogva télen által is használható.
bokros szárai ugorka savanyításhoz, aprított levelei káposzta főzelékhez és turóslepényhez; megszárítva pedig még télen is használható. í.
Kömény.
Kömény kellemetes ize és orvosló ereje miatt levesbe és más étkekbe, sőt kenyérsütéshez is használtatik. Lombikon áteresztve italul szolgál. Ezen növény vadon is bőven terem. *) 8.
A n í s.
Anis gyökere, levele, magja édes izü, kertekben terem, leginkább gyökereiből bőven hajtja ki szárait, és több évig tenyész. **) 9. Rozmarin, AV rozmarin kerti illatos növény ; hideghez szoktatva szabadban is megmarad; különben télen át száraz pinczében vagy kamarában tartatik, és tavaszszal kiültetve vígan növekedik, így el is szaporodik. A' rozmarin ágait a' mennyegzösök igen kedvelik; szakácsok pedig becsinált étkekben élnek vele, sőt eczetben is használják; különben gyógyszertárban többfélékre forditatik. A' k ö m é n y gyönge gyomornak egészséges, a9 szeleket megindítja; nem csak levesben használható, hanem fölmelegített magja zacskóban gyomorra téve kólikától az az gyomorgö'rcstől a' kinlódót megszabadítja. Köményes pálinkának is hathatós ereje van, csak kiméivé használtassék. A n i s gyökerének és levelének főtt vize a9 szoptatónak tejét szaporítja. Tejjel főtt levével burogatott emlőknek tüzesedését enyhíti; némellyek főtt levét átszűrve kenyérsütés alkalmával dagasztáshoz használt vizzel elegyítik; igy nyerik az anis-zamatu kenyeret
65
101 10. Levendula.
A' levendula kerti ágyak szegélyére alkalmaztatik. Ezen szagos, ingerlő növény, ha virágozni kezd, bimbajával együtt csomóba kötve, avagy leszedett virágo s bimbaját zacskóba téve viselő ruhák közt szokják használni. *) 11. Z s á l y a . A' zsályát — kerti és vad ismeretes növényt — orvosi hasznáért érdemes megjegyezni; a' kerti zsályának leveleit megszárítva elszokják tenni; a' gyomor nehézsége, hurut, böfögés, főfájás V kólika ellen vizzel leforrázott levét mint theát italul jó sükerrel használják. •») 12. F o d o r é s s z é l e s m e n t h a .
Fodor és széles mentha ismeretes kerti szagos növény. A' fodros fajú különösen maga magát gyökeréről nagyon elszaporitja. Ha ebből tehén eszik, szaga tejében is megérezhető, mellyböl boszorkányságot következtetnek a' tudatlanok. Egyedül orvosi hasznáról ismeretes mind * ) A9 l e v e n d u l á t illatjáért nérnellyek eczetbe teszik; söt vizet is készítenek belőle, mellyel a' meglocsolt öltözet kellemetes szagot kap. A' z s á l y a forralt borral leöntve és kihűlve szárazbetegségben a' hervasztó izzadást; sőt amúgy is a' már elgyöngült személyek bádgyasztó hideg izzadását elállítja, ha lefekvés előtt, és éjjel álmatlanságban, reggel szinte két evőkanállal megiszik. De a9 beteg fölösleges takaróval ne éljen; egyedül csak akkor használhat melegebb takarót is, ha már izzadása megszűnt. Zsálya főtt vizével a9 gyulladásban lévő t o r kot jó gargarizálni, a' sebes szájt mosogatni, levelével fogakat dörgölni, mi által a9 foginakat erősíti. A' fönérintett bor helyett égettbort is lehet használni, mellybe két, három napig zsályalevelek tótettek. Virágját pedig a' méhek kedvelik.
a' két f a j , miután a' görcsöt, hasmenést és hányást szünteti. Ha ebből fürdőt készítenek, vagy melegen a' tagra teszik, tagzsugorodást és daganatot oszlat. Szoptató anyák használják a' tej elállítására. Leforrázott leve mint thea gyomrot erősít, destillált vize puffadást 's szorulást okoz. Borsos menthának kámfor szaga van, 's ételben használható. 13.
Melissa.
A' melissa czitrom szagáról ismeretes növény, v a lamint minden illatos növény, ugy ez is orvosló erővel bir, u. m. vérhigitó, fölvidító, a' beleket nyálkától tisztítja, ha nyers leveléből készült theával élnek. Héja fölfuvódást oszlat. Ebből készítik az ugy nevetett car~ melitacseppeket. A' m e z e i f ű s z e r e s é s o r v o s l ó n ö v é n y e k .
Mellyeket érdekes ismerni a' mezei fűszeres és orvosló növények közül? Érdekes ismerni e' következőket: 1-ör. F e h é r ü r m ö t *) 2-or. C z i c z k ó r ó t . **) 3-or. R u •*) F e h é r ü r ö m , — ennél a9 bárányüröm kellemetesb, — szeszes italokba téve élnek vele gyomorerősités végett; ez hevítő is. Főtt levével sárgaság, lép és májdaganat ellen élnek. Kifacsart leve gelesztát üz; köszvényt gyógyít. Az űröm leveleit használják mell és hasburogotásra, még fürdőnek is. Kivált gyermekeknél, kiknek baját egy könnyen nem lehet eltalálni, igen hasznos. Az összeaprított ürömlevelet kis polykáknak eledül igen hasznos adni. Ruhából a9 molt elűzi. **) C z i c z f a r k k ó r ó levelének és virágjának forrón öntött levét de meghűlve a9 ki issza, megmenekszik a9 vérpökéstől, aranyérfolyástól, hasmenéstől, vérfolyástól és szélkólikától. Melegen pedig bevett itala görcsoszlató; bélfájdalmakban, dugulásokban hasznos, még a' havi tisztulás rekedésében is a9 vele való élés ajánlható.
Magyar gazdaasszony
Q
66 t á t . *> 4-er. U t i f ü v e t . **) 5-ör. V é r f ü v e t . ***) 6-or. Ö k ö r f a r k v i r á g o t . ****) 7-er. S z é k i f ü v e t . •****) 8-or. F e h é r m á l n á t . ******) 'stb. A9 g o m b á k r ó l . Nincs már mezei növény, melly a' gazdaasszony figyelmét megérdemlené ? Igen is vannak más mezei növények is, t. i. a' g o m b á k ; ezek annyival inkább figyelemre méltók, * ) A' r u t á n a k kifacsart leve pamuttal fölitatva, 's fülbe téve a' hallást elősegíti. Borban főtt levével orbánczos szájban rothadó sebeket lehet gyógyítani. A z u t i f ü levele daganatra, sebre téve összehuzó erejénél fogva jótékony orvosló szer. A' balha-utifü magjára öntött viz, a' midőn megkocsonyásodik, az égett tagot vele kenni, ugy szinte tüzesedett szemet, vak aranyér csomóját igen jónak találtatik. * * * ) A7 v é r f ü szára, levele, virágja veresborban megfőzve egy pohárnyi italával a' vérhast elállítja. A z ö k ö r f a r k k ó r ó virágjának nedve, ha üvegben napon kiizzad, száraz fájdalmakat gyógyít. S z é k i f ü az aprófaju majd leghasznosabb a' házi-orvosság közül, mellynek virágja szélüzö, görcsoszlató 's 9 s fájdalmat enyhítő erővel bír. Három uj közt fölcsipett virágja leforrázva és betakarva hasznos italul szolgál bélgörcsökben, kólikában, máj 's köszvényfájdalmakban. Használtatik más bevett orvosság után is; szárazan pedig vagy megnedvesítve daganatok burogatására igen ajánlható. A' f e h é r m á i n a fekete héjától megtisztított gyökerének három nehezéke vízben főve a' belekben rejlő csípősséget megszünteti, a' hasrágást oszlatja, a' belek természeti nyálkáját kipótolja. Igen hasznos még vérhasban, szárazbetegségben, tüdőgyulladásban, oldalnyilalásban, vese és hólagkő fájdalmakban; továbbá torokgyulladásban, hurutban, rekedésben; néha a' veszedelmes hólagkövet is elhajtja.
minthogy vannak mérges, veszedelmes gombák is. A' jófélék közül e' következők említésre méltók: 1-ör. S z a r v a s g o m b a . 2-or. G u c s m a vagy s z ö m ö r c s ö k g o m b a . 3-or. S z e k f ü g o m b a . 4-er. U r i g o m b a . 5-ör. T ö v i s g o m b a . 6-or. C s e p e r k e . 7-er. Ke s e r ü g o m b a . 8-or. T i n ó g o m b a . 9-er. Tökegomba. 1-ör. A' s z a r v a s g o m b a gyökereivel földbe mélyen hatva terem; alakjára gömbölyű; színre sárgásbarna; husa piros; fűszeres illatjával magát elárulja; azért a' szarvas és az ügyes kopók földből kikaparjákHasználatra, fölszeletelve 9s kiszárítva, el lehet tartani. Uri asztalokon igen kedves csemege. 2-or. A' g u c s m a vagy s z ö m ö r c s ö k g o m b a , husszukás inkább mint gömbölyű, gucsmaidomu, lukacsos, ránczos; színre barnasárga. Tövétől megfosztva '$ fölfűzve, kiszárítva tartatik. Megtöltve, kivált becsináltban használtatik. 3-or. A' s z e k f ü g o m b a apró, barnasárgás, félgömbölyű, belül sürü levelei vannak ; illatjáért becsináltakban és levesben igen kedvelik. 4-er. Az u r i g o m b a , fölül piros szinü, alul sürü fehér levelei vannak, vastag száron alapszik; ehhez f ű szerszám kívántatik. 5-ör. T ö v i s g o m b a , igy azért neveztetik, mivel bokrok, tüskék tövében száraz helyen terem. Vastag, rövid száron van a' fehér kalapja, behajtott karimával; ez tavaszszal díszlik, megszárítva is eláll. A' szakácsnék csirkehussal készítik. 6-or. C s e p e r k e , tiszta, száraz helyen terem, nyár végével eső után buján nő. Töve vastag, karimája alatt barna, levelei veresek. Megsózva, tűzön sütve sokan szeretik; de csak egy nap jó, mert hamar megnyüvesedik, megposhad, 's ekkor karimája fölfelé 5*
69
101
konyul. Cseperkegombát lehet termeszteni télen át is, ha összeaprított szára elvettetik, 's meleg-ágyba átültettetik. Vajrényével igen kellemetes. 7-er. K e s e r ü g o m b a , ez lapos idomú, közepén gödrös, kalapkarimája alá konyul, fölszeletelve, 's kifonnyasztva téli eledelül szolgál. 8-or. A' t i n ó g o m b a , barnasárgás félgömbidomu; öszszel az erdőn bőven terem; ezt szinte mint a' gucsmagombát fölfűzve 's kiszárítva lehet eltartani. 9-er. T ö k e g o m b a , ez a' megrothadt juhar, szil, bikkfákon terem. Szennyes-sárga színű. Uri asztalokon kedves csemege. Találtatik fűz és diófán is, de ezek keserű izüek, azért nem is kedvesek. Mérges gombák.
Mellyek a' mérges gombák? Mérges gombák azok, mellyek álmát, ájulást, hasrágást, hányást, észtompulást, végre némellyek még halált is okoznak. Mellyek a' mérges gombák megkülönböztető jelei? A' mérges gombák megkülönböztető jelei e' következők: 1-ör. Szinre: ha kék, zöld vagy sötétveressel pettegetettek; ha ketté törve színüket változtatva megkékülnek. Illyenek a' pöfeteggombák, mellyek igen .elterülnek. 2-or. Szagra nézve: büdös, rossz, kipárolgása igen veszedelmes; a' jó gomba pedig szagtalan. A' jóféle gombát igy is lehet kipuhatolni: ha lefejtett vereshagymát teszünk azon edénybe, mellyben főzetik a' gomba, ha megkékül vagy feketül, akkor veszedelmes és mérges. Cseperke is csak akkor jó, ha héja könnyen lefejthető 's egynapi, belül pirhonyagos a' lelevele; ha pedig már kalapja főikonyul, vagy elterül, 's belső levelei kilátszanak, már megromlott, 's azért mint bódítót el kell dobni. 3-or. Helyre nézve: iszapos,
mocsáros, rothadt vagy sötét helyen növekedők. Végre 4-er. Alkotásukra nézve: ha száruk üres és nem teljes, veszedelmesek. VII.
Herti virágok.
A' virágok ékes színükre, illatjukra, szirmaikra nézve különböznek, 's mindegyik az Isten hatalmát hirdeti. Közülük némellyek egy vagy több évig is maradók; azonban mindegyik, valamint a' kerteknek valódi ékessége, ugy az embereknek is gyönyörűsége. Első helyet érdemelnek közöttük: a' r ó z s a és l i l i o m , *) azután s z e k f í i , j á c z i n t , n a r c z i s , v i o l a és o l e a n d e r . A' többi egyedül színükre, úgymint: t u l i pán, h o r t e n s i a , g e o r g i n a , s z a r k a l á b , har a n g v i r á g , t u b a r ó z s a , bársony v i r á g , tar é j f ü r t , 's több effélék; nevezetesek: A' r ó z s a mint a' virágok királynéja; miután tüskés ágaival a' sétálók ruháját sem kiméli, szélesebb utak mellett foglaljon helyet. *) A' r ó z s a és l i l i o m első helyet érdemel; mert az ó testamentomi szent irás ezen két virágot kitünöleg emliti, (Jézus Sirák fia könyve) „Mind a' vizek mellett plántáltatott rózsa gyümölcsözzetek.44 (Bölcsesség könyvében) olvassuk: „koronázzátok meg magatokat rózsákkal." (Eszternél) ,,ö pedig rózsaszínnel meghintett orczával" (értvén a' szemérempirt); tehát csakugyan legböcsösebb a' rózsa, 's azért nem is tagadhatjuk meg töle az elsőséget, miután mint színére mint illatjára kitűnik. Ebből készítenek rózsavizet 's egyéb gyógyszereket, különösen a' haragospiros rózsa tömött leveleiből. Rózsának színére tekintve több fajai vannak. Van haragos, világos és halaványpiros, tarka, tisztafehér és sötétbarna; ezen különbség a' vetett magtól származik. Mire egy hires virág-kedvelő tapasztalása után jutott, t. i. ha a' rózsamag, melly ritkán található ugyan, se nem éretlen, se nem igen érett, mert különben ki nem kél.
70 A' l i l i o m ámbár a* kert ékessége, még is erős szaga miatt jobb távolabb ültetni. *) A' s z e k f ü sokféle színével és szagával kedvelteti magát. Igy szaporitatik: ha az ágainak csomójánál kihasított ágrész földbe kis kampóval leszoritatik, akkor gyökeret ver, 9s jövő tavaszkor el lehet az anyatötöl metszeni, 's átültetni. **) J á c z i n t , n a r c z i s , hagymáról szaporodik mind a' kettő; a' koratavasz virágja. V i o l a kétféle van, t é l i t. i. és t a v a s z i , mind a' kettő magról szaporodik, amaz kellemesb illatu. A' télit még ágról is meghasítva 's agyagba szorítva lehet szaporítani. Simpla viola dupla mellett termékenyítő magot nevel, és csak illyennek magjából lehet duplát r e mélleni. A' t u l i p á n és g e o r g i n a szárai elszáradnak; hagymái kiszedetvén fagytól őrizve tavaszig elrakatnak. H o r t e n s i a már meghonosult virág, kár, hogy ezen három virágnak nincs szaga. 0 1 e a n d e r fás alakú, nedvességet szereti, gyöngédeden eresztő illatjával kellemetes.
*) A' l i l i o m o t szinte kiemeli a' szent irás, midőn Máténál és Lukácsnál olvassuk: „Nézzétek a' liliomokat, Salamon minden ö dicsőségében sem ruháztatott a' mint egy ezek közül.44 Igaz is hófehér színével mint szelídség jellemével magát kedvelteti. Azonban, miután szaga bódító, szobában tartani nem tanácsos; mert főfájást okoz. Orvosló ereje is van. Virágja égettborban, vagy olajban tartatik, sebre alkalmazva hathatósan gyógyít. Megsütött vagy összetört hagymája a' daganatot lágyítja. **) S z e k f ü t , v i o l á t 's más egyéb efféle szagos virágot lepkék és egyéb bogarak igen meglepik 's bele tojnak, 's ezen tojásokból kifejlődő férgecskék az orrba könnyen fölszivatván főfájást 's egyéb nyavalyát okozhatnak.
101 Mert! gyümölcsfákról. A' gyümölcs termesztése is a' nőket illeti? A' gyümölcs termesztése, valamint a' fák nevelése a' nőket ugyan nem illeti, de azok fölhasználása igen is a' nőket érdekli. Hányféle a' gyümölcs? A' gyümölcs kétféle: 1-ör. B o k o r , 2-or. M a g a s f á k gyümölcsei. Mellyek a' bokorfák gyümölcsei? A' bokorfák gyümölcsei ezek: 1-ör. A' s z ő l ő , 2-or. A' c s i p k e , 3-or. A' som. A' szőlőt mikép kezelik a' nők? 1-ör. Ép, egészséges szőlőt fölkötözve csemegének , az aszúszemeket boltbeli szőlő helyett, az éretlen szemeket pedig egres helyett elkészítve mártalékul használják. 2-or. Az apró, mint fekete, mint fehér szinü ugy nevezett leányszölöből, magjától elkülönözve, sűrűségét befőzve liktáriumot készítenek, 's ehez, miután magában elég édes, czükor nem kívántatik. A' csipke és sombogyók mikép használtatnak? A' csipke bogyója magjától kitisztítva, valamint a* som is czukorban megfőzetik; azután bogyóktól tisztán átszűrt czukorlé sűrűségig elfözetik, és a" már üvegbe rakott bogyókra öntetik. Szokott mód szerint bekötve használatig hüves helyre tétetik. *) *"). A' s o m fölhasítva magja kivettetik, 's két annyi font czukorban fölforraltatik, és kiszedve kihüttetik, az alatt a' czukrot lehabozva sűrűségig elfözik, 's langymelegen az üvegbe rakott somra öntik. A' c s i p k é t szinte mint a' somot el lehet czukorba tenni. De kedvesebb a' liktáriuma, melly igy készül. Ha már érett, vagy két tál közé téve pinczében megpuhult, langymeleg vizzel meglocsolva sürü szitán áttöretik; azután másfél annyi
72
101 A' kerti fák gyümölcséről.
Cseresnye és meggy használata.
Mikép kell a' gyümölcsöt épen eltartani, különösen mire 's mikép használható? A' kerti gyümölcsöt általánosan, főkép a' telelöket kézzel kell leszedni, hogy meg ne sérüljenek, és pedig tökéletes ugyan, de nem elérett korában. Itt értvén a' telelő almákat és körtvéket; mert, midőn már nem leveses, hanem kásás, akkor hosszabb időre el nem áll, 's nem is kellemetes. A' leszedett gyümölcsöt napon kell szárítani, és csak akkor kell telelő helyére, zsuppra vagy száraz mohára egyenkint lerakni, 's minden héten kiizzadt nedvét letörölgetni, és ez mind addig ismételtetik, még kiizzadtsága meg nem szűnt. Vannak gyümölcsök, mellyek befőzöttekre is forditatnak. *)
1-ör. C s e r e s n y e , és 2-or. M e g g y kétféle: v a d és s z e l i d ; amaz fekete és piros, apró szemű, savanyó izü. Emez szinére, húsára, izére többféle. Kedves tavaszi gyümölcs, vértisztitó, haslágyitó; aszalva pedig téli csemege. Meggyet, a' húsosat, különösen kis czupkával egy összemarékkal serpenyőbe a' tűzön addig keverik, még nem sikít, akkor egy evőkanál szitált czukor hintetik reá, és keverik még meg nem olvad rajta a' czukor. Ekkor hab-szedő kanállal a' meggy tiszta tálba kimeretik. Ezután ismét egy marék meggy tétetik a' serpenyőbe, 's ha jelt ad, hasonlókép czukorral behintetik, 's leolvadt czukor után hab-szedővel kivétetik , 's ez mind addig folytattatík, még a' meggy vagy cseresnye el nem fogyott; azután a' leszivárgott leve összetöltetik a' serpenyőbe, és sűrűségig elfözetik. Az alatt a' meggy vagy cseresnye tiszta üvegbe rakatik, a' félig hült leve reátöltetik, buréttékkal befödve használatig hüves helyre tétetik. Mind a' cseresnye, mind a' meggy nád-hasogatványokra fölhuzatva meg is aszaltatik, melly kedves száraz csemegével szolgál. *)
olvasztott czukorba keverik, kevéssé meg is főzik, igy tétetik el üvegbe. Itt az az észrevételek a' szakácsoknak, hogy a' keverést mindég egy oldalra kell tenni azért, hogy piros maradjon. Az illy móddal becsinált gyümölcsök üvegtakaróját át kell lukasztani, száraz, hüves helyen tartani. Ha pedig leve fölveri, újra el kell főzni a' levét, különben megsavanyodik 's penészledik. *) A' gyümölcsök befőzése háromféleképen történhetik: 1-ör. C z u k o r r a l , 2-or. M é z z e l , vagy 3-or. B e f ő zött musttal. 1-ör. Czukorból általánosan annyi szükséges, a' hány font a' befőzendő gyümölcs; aV czukor jóféle legyen. Mindenek előtt az eldarabolt czukor annyi vizzel beáztatik, a' mennyit fölvesz; annakutánna fölolvasztás alatt habja leszedetik, és ez neveztetik t i s z t á z o t t c z u k o r n a k , mellynek elfözése első fokát eléri, ha páczikával fölemelve nyúlik mint a' czérna, de elszakad, és csöppöt képez. Ha pedig el nem szakad, ez lészen a' befőzés második foka, melly megkívántatik a' sürü szörphöz. 2-or. A'méz legyen fehér, langymelegen edénybe magából kifolyatott, ennek mázos lábosban vagy czinezett széles
edényben lassankint méz szaga elpárolgassék, ha forr, egymásután tüzes vas dugassék bele, 's mind annyiszor egy kanál égettbor öntessék hozzá, igy szaga elvész, de forrás közt habját le kell szedni; igy készül a' szörp, és ez hasrágást nem okoz. 3-or. A' must igy készül: kiválasztott érett szőlőből kinyomott must czinezett edényben vagy mázos nagy lábosban sűrűségig elfözetik; de hab-sárja kanállal szorgalmatosan leszedessék, mind addig, még meg nem tisztul, 's ebben elteendö gyümölcsök megfüszereztetnek fahéjjal és szekfüvirággal. Ebben szokás a' birsalmát is eltenni, söt magát a' szőlőt is hason szinü musttal, és a' szedret. Ezen mód legolcsóbb. Meggyfának is szokás tenni.
leveleit
hordóbeli ugorka közé
75 3-or. A' k a j s z i b a r a c z k befőzve kellemetes Jiktáriom. Ha pedig egészen tétetik el, akkor ketté hasítva, magjától elkülönözve, czukorporral behintve szokás megfőzni; azután leszűrvén levét a' kihűlt baraczkszeletek üvegbe rakatnak; a' leszűrt leyéhez pedig még czukor tétetik, fölforralva, lehabozva, és sűrűségig elfözve a' baraczkokra töltetik, 9s betakarva hüves helyen használatra eltétetik. 4-er. Az ő s z i b a r a c z k gyönge elő kihajtott levele megszárítva laxáló és gelesztahajtó, ha fél vagy másfél lat beáztatva fél font vízbe, egy éjjelen át hagyva reggel megfőzetik; azután átszűrve, kis kanál mézzel bevéve használtatik. Az öszibaracznak befőzése ugy vitetik véghez, mint a* kajszibaraczké. 5-ör. A' s z e d e r színére fehér, veres és fekete, ha tökéletesen érett, kivált a' beoltottnak gyümölcse kellemetes csemege. Némellyek eczet gyanánt is használják. Baromfiaknak pedig kedves eledele. Szedret szintúgy lehet, mint más befözötteket használni. 6~or. S z i l v a többféle van: apró és nagy, hoszszukás és gömbölyű, fehér és kékes, meg a' ringlót. Szilvából mikép készítetik a' liktáriom, elfőzés és kitörés által, kiki tudja. Egyébiránt a' gömbölyű, főkép a' hosszúkás héjából kifejtve, vagy érés előtt héjastul czukorral használatra illy móddal készítetik: több helyen megszurkálva egy font szilva három fertály letisztázott forró czukorba hányatik; több ízben fölforralás közben megforgatva, habja leszedetik. Ha már a' szilva megfőtt, kiszedetik, kihűlve üvegbe rakatik, és a' czukornedv hidegen reáöntetik. Három napig nem kell elzárni, 's csak az után, akkor is a' takarója tővel meglukgattatik.
101 kA*
kék szilvát némellyek a* nem tökéletes éretteket fölforrásig főzik , *s azonnal hideg vizbe öntik ; azután lehámozzák, vagy magostól vagy a' nélkül üvegbe rakj á k , 's füszerszámmal ellátott színmézet öntenek hozzá. Igy használatig hüves helyen tartják. A' szilva megaszalása mindenki előtt ismeretes. Vagy magostól, vagy mag nélkül köménynyel, dió vagy mondola gerezdekkel megdugdozva aszaltatik. 7-er. A' k ö r t v é l y , különösen az érett kálmán, az az torzsátlan, nem fójtós körtvély meghámozva főzés után két tiszta deszka közt kipréseltetik. Az illy kipréselt körtvélyt egy kevéssé megaszalják, annakutána kinyomott levébe mártogatva ismét gyönge melegen kevéssé kiszikkasztják; azután skatulákba egymásra rakva elteszik használatra. A' többi körtvélyfajokat szükséges ismerni, hogy tudjuk, minők, és mikor használjuk. Kálmán körtvélyen kivül lehet használni a' császár, bergamot és izenberg körtvélyt is. 8-or. A l m á t legczélszerübb becsinálni, különösen a' jó illatú, zamatu tafota, massanczker 's vajalmát, de ne legyen igen elérett. Szépen, ügyesen meghámozva , és ketté metszve, torzsáját is kivetve sajtár vizbe kell vetni, melly nyers izét megszijja; de ne sokáig álljon a' vízbe, mert megbarnul; hanem frissen, több kéz által kiszedetvén, és tiszta ruhával megtörül tetvén, a' már előre ugyan annyi font, mennyit az alma nyomott, megtisztázott, az az lehabzott czukorba vagy mézbe vettetnek, és egy kevéssé főzetnek; azután kanállal kiszedetvén lapos edénybe egymás mellé rakatnak, az alatt a' czukor fölforraltatik, hogy az almaié kigőzölögjön belőle. Ez is meglévén, az almaszeletek üvegbe rakatnak. És a' sürü czukornedv langymelegen reátöltetik. Végre hólaggal betakarva, kötéssel reászoritva hüves helyre tétetik használatra.
76 9-er. B i r s a l m á b ó l is szoktak liktáriumot, vagy birs-süteményt késziteni. A' liktárium ekképen készül: a' sárga, érett 's pelyhétöl megtisztázott almákat négy felé hasítva, 's torzsáját kimetszve tiszta vizbe teszik, mi által vad ize kiszivatik. Kimetszett torzsáját vizben megforralják, és ezen vizben az almaszeleteket is berakva megfőzik; annakutána szitára kiöntve minden szeletet czitrom, és fahéjjal megtüzik, és annyi nehézségű fölolvasztott czukorlébe hányva, lenyomkodva 's befödve megfőzik; ez meglévén, kiszedve tálba rakják, a' czukornedvet pedig sűrűségig elfözik, 's a' már üvegbe elrakott birsalmákra öntik. Ha pedig lehámozva és szeletekre elmetélve vizbe mindaddig főzik, még kásává nem lesz, akkor szitára öntve ugy, mint a' szilvát áttörik; azután édes musttal fölereszte elfözik, 's tálba öntik; kenyérsütés után kemenczébe kiszárítva, 's elszeletelve a' mikor kívántatik, eledel utáni csemegének használtatik. 10-er. A' d i ó szent János nap tájban összeszedett bizonyos mennyiségű zöld dió tővel megszurkáltatván, 12 napig mindég változtatva a' friss vizet, keserűségétől kiszivatik, 's vizben lágyra megfőzve, kiszedve, czitromot és fahéjat beledugdolva üvegbe rakatik, 's kevés szerecsendió is adatik hozzá, mellyre annakutána olvasztott V félig sűrűsödött czukor öntetik, azután betakarva hüves helyre tétetik. Yagy, ha a' dió nagyságát ugyan elérte már, de még tökéletesen nem érett, zöld héja lefejtetvén, hideg vizbe hányatik, mellybe két napig ázván, fele bors, fele vizben megfőzetik felényi puhaságig, ekkor kiszedetnek a' diók, 's megszikkasztva előbbi mód szerint befüszerszámoztatnak, 's ugyanannyit nyomó 's fölolvasztott czukorban fölforraltatik; ez meglévén, a' diók kiszedetve üvegbe rakatnak, és a' czukrot sűrűségig elfőzve, langy-
melegen reáöntik. Igy készül a' zöld diónak második mód szerinti eltétele. 11-er. G e s z t e n y e lisztjéből a' francziák kenyeret keményítőt 's hajport készítenek. Vallyon nem volna-e jó nekünk is megpróbálni? Gesztenyét gubájában ha elrakják, egész tavaszig frissen eláll; különben a' kifejtettet száraz homokban szokás eltartani. 12. L a s p o n y a ós b e r k e n y e . Mind a' kettőnek összevonó ereje van, annál fogva, ha mindjárt megpuhult is, nem tanácsos belőle sokat enni, mert szorulást okoz. Erdei fákról. Erdei fákra ís érdemes a' nőknek figyelemmel lenni és miben? A' nőknek érdemes az erdei fákra ís figyelmüket fordítani; mert 1-ör. Egyiknek f á j a , másiknak á g a és h é j a . 2-or. L e v e l e és v i r á g j a . 3-or. K i f o l y ó n e d v e . 4-er. Még némellyelmek g y ü m ö l c s e is kitűnő figyelmet érdemel. 1-ör. F á r a n é z v e : a' keménynek kitünőleg tartósabb tüze van, 9s illyen a' c s e r , e g e r , s z i l f a , lángolóbb a' b i k k és g y e r t y á n f a . R e z g ő n y á r A9 gyümölcsnek általános ismertető jelei, szinre: 1-ör. Melly gyümölcs zöld szinü kezdetben, azután veres, végre megfeketül, az mindég egészséges, az az nem veszedelmes. 2-or. Az édes izü, tápláló; ha nyálkás, akkor lágyitó is. Sós izüek pedig hevitök és izgatók. 3-or. A' savanyó izüek a' szomjúságot oltják. 4-er. A' keserűek minden erösités mellett is á r tanak. Következőleg a' veres szinü gyümölcs többnyire savanyó izü, mint: ribiszke, szilva, alma. A' sárga keserű; a' zöld nyerseség, érettlenségnek jele. A' halavány Ízetlen; egyedül a' fehér szokott mindég édes izü l e n t i
79 f a h a m u j a szappanfőzéshez, de tüzeléshez keveset ér. F e h é r n y á r f a sütő teknyönek való; mert nem görbül meg; ugy szinte a' h á r s f a is. Általánosan a' k e ményfának, különösen cserfának lugozásra, szapulásra alkalmas a' hamuja, kivévén az egerfa hamuját, melly a' ruhát bepiszkítja és feketévé teszi. 2-or. L e v e l é r e n é z v e : a' r e z g ö n y á r f a l e v e l e disznóknak kenyérbe beadva a' nyüveket kiveszti. K ö r is f a l e v e l e kipréselve sebre jó írt ad, fája pedig és ága kigyót a' kertből elűzi. H á r s f a v i r á g j a herbaténak, leveleinek lombikon áteresztett n e d v é t gyógyszertárban fejszédelgés ellen adják. F á j a büdösféreg ellen használható. Ha ezzel padlózzák ki a' szobát, avagy vékonyra gyalult forgácscsa ágyba tétetik, a' büdösféreg elvész. 3-or. J u h a r f á b ó l Octobertöl Decemberig kivett v i z e , melly hattól tiz itczéig számitható, jó eczetet szolgáltat; édes vizéből még szeszes italt is lehet készíteni. Sőt befőzés által czukrot is lehet nyerni; de ez hashajtó lévén gyógyszertárban használtatik. Ennek f á ját a' férgek nem bántják. N y i r f a szinte megcsapolva édes nedvet ad; a' kik használják, azt mondják, a' fövényt föloldja és kihajtja. A' f ű z f a l e v e , ha egy negyedrészig lefözetik, azután czukorral föleresztve és czitrommal fűszerezve kellemes itallal szolgál. V a d k ö r t v é l y b ő l a' pórnők eczetet készítenek étkek savanyitására. T ö l g y m a k k meghasogatva, és gyöngén vaspléhen kiszárítva és megtörve, mint kávét fölforralva, téjjel elegyítve fölfuvódott gyermekeknek igen használ. Sőt megőrölve, gabnaliszttel keverve szükségben jó pótló kenyeret is ad. 4-er. Gyümölcsére nézve: bíkkfának száz fontnyi m a g j á b ó l lehet kipréselni 12 font tiszta, Szagtalan asztali-olajt és 5 font lámpa-olajt, melly k e -
101 mény hidegben sem sűrűsödik meg. Megőrlött lisztjéből keményítőt, hajport lehet készíteni. A' c s e r m a k k héjától megtisztítva 's megőrölve, árpaliszttel keverve szükségben jó kenyérpótlék. G y a l o g f e n y ö m a g j á t járványos nyavalyákban jó rágicskálni, és füstöt vele csinálni. Erdei fák közé számítható, valamint kertinek is nevezhető a' b o d z a f a , mellynek virágja, 's érett bogyója valamint eledelül, ugy orvosi szerül is használtatik. *) Vannak hazánkban még f e n y ő f á k is, mellyek használata inkább a' férfiakat illeti, mint a' nőket. K ü l o r s z á g i f á k n a k egyedül csak a' gyümölcseit érdekes tudni. A'külországi fák közül, mellyeknek némellyike nálunk üvegházban növekedik, többnyire mint ritkaságok említendők: 1-ör. C z i t r o m és n a r a n c s f a , mellynek héjában sok olaj van. 2-or. O l a j f a , mellynek galambtojás nagyságú gyümölcséből nyerik a' szagtalan olajt, melly zsír, vagy vaj helyett szolgál; mi hozzánk csak kipréselt olajt hoznak, azért szaga van, néha ize is keserű. 3-or. K a k a ó f a , amerikai, mellynek ugorka forma gyümölcséből szedik ki a' magját, 's abból készítik a' csokoládét. Némelly fmnyások fűszerrel izesebbé B o d z a v i r á g j á t sokan tojáson megpirítva, 's czukorral behintve csemege eledelül használják; árnyékban szárított virágja meghűléstől eredett betegségben leforrázva jó izzasztó italul szolgál. Érett bogyójából, czukorral főve, kedves kása készül; befőzve pedig hashajtó szerül használtatik. Bodzafa beléből egy maroknyi mennyiség egy itcze vizben nyolcz napig melegen tartva elegendő savanyó eczetet ad, mellyet csak étel savanyitására lehet használni. Végre fiatal ágának fölső héja alatt lévő zöld hártyája sebre téve jó gyógyító szernek tapasztaltatott.
m szokták tenni, melly vérgyujtó inkább, mint egészségre ható. 4-er. K á v é f a , Arabia a' hazája, nálunk is már divat-itallá vált. Legjobb az apró, zöldesbarna szinü, nagy szemű alábbvaló, fehéres kávé még alábbvaló, mellyet a' boltosok zöldre meg is szoktak festeni, és ez valódi méreg. 5-ör. T h e a f a , mellynek leveleivel a' chinaiak és angolok nagy kereskedést űznek. 6-or. S z e k f ü b o r s f a , mellynek, még ki nem nyilt, bimbaja is használtatik. 7-er. S z e r e c s e n d i ó és b o r s f a , ismeretes fűszeráru czikk, mellyet különösen különbfélekép gyomor erősítésre használnak. 8-or. K e n y é r f a , a' forró éghajlat lakói dinnye nagyságú gyümölcséből, melly lukacsos, puha, kenyér alakú, húsos növény; előbb kiszárítva, és megsütve eledelt készítenek. M a n j o k f a gyökeréből pedig, előbb kipréselve, megszárítva, megörlés által kenyérlisztet készítenek. 9-or. P á l m a f a , melly leghasznosabb, ételt, italt, ruházatot, épületfát és szobabútorokat ad. Hlyen: í~ör. A' d a t o l a f a , aszalt gyümölcse ismeretes, boltjainkban kapható. 2-or. K o k u s p á 1 m a , mellynek gyermekfő nagyságú, dió alakú gyümölcséből italt 9s eledelt készítenek. 10-er. A s i a i b a b é r f a ^ gyümölcsének olaja gyógyszertárban használtatik. Levele, magja füstülöben jó illatot ereszt. Levele még páczolásokban is használtatik. 11-er. K á n f o r f a , Japán a' hazája, gyökere, törzsöke kifőzve kánfort nyújt. 12-er. C h i n a f a , porrá tört kérge a9 hideglelés gyógyításában használtatik. 13-or. G u m i g u t t i f a , leszakított ága adja azon fekete nedvet, melly föstékül és orvos-szerül használtatik.
81
Ásványországról. Mit nevezünk ásványnak? Ásványnak nevezzük azt, a' mi nem mozog, nem érez, növekedése is csak kívülről — hozzátapadás által — történik. Hol találtatnak az ásványok? Találtatnak földön kívül, azon belül, sőt folyókban, tengerben, főkép pedig a' hegyekben. Minő alakban tűnnek elő az ásványok? Az ásványok különbféle alakban tűnnek elő: majd merő testből állanak, mind a' palák; majd leveles, r é teges részekből, mint a' spáth; majd szegletesek, mint a1 kristályok; továbbá friajd átlátszók, majd nem; fényesek , fénytelenek; nehezek vagy könnyűek; kemények vagy puhák; tömöttek vagy porhanyók; végre részekre föloldhatók vagy föl nem oldhatók. Hány részre oszthatók ezen ásványok? Ezen ásványok négy részre osztatnak: 1-ör. F ö l d e k r e . 2-or. S ó k r a . 3-or. É g é n y e k r e . 4-er. Érczekre. 1.
O S Z T Á L
Y.
A' földekről* Mit értünk a' föld nevezet alatt? Föld nevezet alatt értjük azon ásványokat, melylyek kalapácsosai nem nyújthatók; de vizben sem oldhatók föl, mert vízbe téve egyedül csak sár lesz belőlök; tűzben nem égnek meg, hanem csak megtüzesednek. Ha tiszta a' föld a g y a g n a k neveztetik, mellynek se ize, se szaga. Színre: fehéres és nem átlátszó. Magyar gazdaasszony.
6
82
83
Hányfélék ezen földek? Ezen földek négyfélék: 1-ör. Az ugy nevezett a g y a g . 2-or. A' m é s z . 3-or. A' k o v a . 4-er. Az ö s s z e t e 11 k ö v e k . 1. Agyag. Mit nevezünk agyagnak? Agyagnak nevezzük azon ásványt^ melly viz által nyulékony lesz, tűzben pedig megkeményedik. Illyen: 1-ör. A' k ö z ö n s é g e s a g y a g , melly fövény, mész és vasrészekböl áll; ebből készül a' tégla. 2-or. F a z o k a s a g y a g , ebből finomabb edények készülnek. 3-or. P o r c z e l l á n , ez fehér, 's még tisztább föld. 4-er. P e c s é t f ö l d , vasrészektöl vereses, és vizben hamar higgá lesz. 5-ör. K a l l ó f ö l d , fövény alkotású, ruhatisztitásra fordítatik. 6-or. P a l a k ő , számláló táblákra és házfödelezetre használtatik. 7-er. C s i l l á m k ő , ezt szeletekre lehet hasogatni; átlátszó; az oroszok üveg helyett ablaktáblákra, és lámpákra alkalmazzák. *) 2. Mészföldek.
héjjas alakjaikban , állatok csontjaiban és sziklahegyekben. Illyenek e' következők: 1-ör. A' k ö z ö n s é g e s m é s z k ö v e k , melylyekből kiégetés után lesz az oltatlan mész. 2-or. M á r v á n y , ez hazánkban is sok színben mutatkozik, 's találtatik. A' külföldi párosi és karariai téjfehér szinü, legszebb, de legdrágább is. 3-or. G i p s z , sokra használható, különösen szennyes falak rögtöni kifehéritésére; közönségesen mészszel keverve használtatik. 4-er. A l a b á s t r o m , legszebb a' tisztafehér és átlátszó; ékszerekre használtatik. 5-ör. M á r g a f ö l d , a' sovány föld kövéritésére fordítatik. 6-or. B ü d ö s k ő , a' benne rejlő földi olajtól dörzsölés által nehéz bűzt fejt ki. 7-er. T a j t é k f ö l d , miből a' pipák, és másféle szerek készítetnek. 8~or. S e r p e n t i n k ö , zöldfekete szinü, nem kemény, a' faragást kiállja; készítenek belőle gyógyszertárba való csészéket, mozsarakat, tintatartót, korsót, 's több effélét. 9-er. A s b e s t , tengerben, sőt nálunk Gömör vármegyében is található; rostos, puha, éghetetlen levelekből áll; ebből megfonva a' nők r u hanemüeket készíthetnek. 10-er. C s e p e g ö k ö , ez a' víztől fölolvadt mészcseppekböl származik. Gömör megyében az aggteleki barlangban látható. *)
Mit nevezünk mészföldnek? Mészföldnek nevezzük azon ásványokat, mellyek savany által fölpözsdülnek; találtatnak pedig a' tenger *) A g y a g b ó l a' pórnők lábbal jól meggyúrva, 's polyvával elegyítve részint fal, 's kálhatapaszokat, részint téglákat készítenek, mellyet kiszárítva v á l y o g , vagy m ó r t é g l á n a k neveznek. A' tiszta agyagot pedig közönségesen sárzásra alkalmazzák. A' h a z a i p o r c z e l l á n e d é n y e k e t , hogy a' meleget és tüzet kiállják, 's meg ne repedezzenek, szénapolyva közé rakva vasfazékban előbb ki kell főzni, 's kihültük után használni; igy a9 repedezéstöl nem lehet tartani.
M e s z e t szappanfőzéshez és szoba fehérítéséhez használják a' nők. Amahhoz az oltatlant, ehhez pedig az oltott, de meg nem égetettet. A' g i p s z e t ha valaki használni akarja, frissen bánjék vele; mert hamar megkeményedik. A z a 1 a b a s t r o m é k s z e r e k e t , ha szennyesek, szappanyos vizzel meg lehet tisztítani. A s b e s t b ő i , miután éghetetlen anyag, mint V. Károly császár cselekedett, a' nők is abroszt készíthetnének; avagy ollyas ruhát, mellyet magukra fölöltve a' tűzoltók használhatnának.
6*
101
85 3. Kovafoidek. Mellyek a' kovafoidek? A' kovaföldek azok, mellyek tűzben egyedül lugsó által olvadnak föl; olly kemények, hogy aczéllal tüzet adnak. Illyenek: 1-ör. A' b á n y a v i r á g (£Utat0, hegyekben, sziklák repedéseiben találtatik; igen kemény, fényes és átlátszó , majd minden szint játszik; azért hegyikristálynak is neveztetik. Hazánkban Marmarosban eleget találhatni, igen fehér színűeket pedig Kremniczben. Vannak homályosak is, és csak széleiken átlátszók, illyen a' t ü z k ö. 2-or. A' d r á g a k ö v e k ((Sbelfteitte), mellyek böcsét a9 keménység, szép szín, fényesség és ritkaság emeli; illyen : 1-ör. A' g y é m á n t , mellyet saját porával szeletekre lehet kiköszörülni. Keletindia és Brazília a' hazája. •*) 2-or. A' r u b i n , majd olly kemény, mint a' gyémánt; halaványpiros színét tűzben is megtartja, nyolcz szegletü; Ceylon a' hazája. 3-or. A' z a p h i r , hatszegü, átlátszó, kék szinü ; kár, hogy tűzben színét elveszti; szinte Ceylon a' hazája. 4-er. A V t o p á z , czitromszinü sárga. Csehország, Slésia és Saxoniában honos. 5-ör, A' s m a r a g d , **) eleven fűzöld színét tűzben is megtartja. 6-or. A' k r i z o l i t h , halaványsárga. 7-or. A' b ©r í 11, tengeri zöld, Siberia a9 hazája. 8-or. Az a m e G y é m á n t , ha alul felül szegletekre kiköszörültetik, b r i l l i á n t nevet kap. A5 esalárok laposra köszörült gyémánthoz boraxxal kristály követ ragasztanak, hogy nagyobb legyen, ez által árát nevelik. A' brilliánt jegyei ezek: finom, fehér 's tiszta, a9 színeket elevenen ragyogtatja, sulyja sajátságos. Találtatik rózsa, és zöld szinü is, de ez igen ritka. Nagy tűzben elpárolog, semmi salakot nem hágy maga után. Legnagyobb gyémánttal dicsekszik Portugallia. Az indiabeliek strucztojás nagyságú smaragdot Isten gyanánt imádtak.
t h i s t , viola színű arabiai kö, 9-er. A' j á c z i n t , sötétveres, Indiában találtatik. Mellyek az agátkövek? Az agátkövek azok, mellyek más kövek vegyületével találtatnak, törésük üveghez hasonló; színük vidám ugyan, de homályos. Agátkövek közé ezek soroltatnak: 1-ör. O p á l , téjkékes szinü, legszebb a' fölső magyarországi, más kövegyülettöl színét is kölcsönzi. 2-or. J á s p i s , zöld szinü veres pontokkal pettegetett. 3-or. C h a l c e d o n , téj szinü; ha veres, k a r n i o 1 nevet kap; Kárpát a' hazája. 4-er. C h r y z o p r á s z , olajzöld. 5-ör. O n y x , sötétesfehér párhuzamos vonallal. 6-or. L a z u r k ö , búzavirág szinü, nem átlátszó, fehér vonallal és arany erekkel; színét tűzben is megtartja. 7-er. T u r r a e l i n , hőségben világossággal bir; színe barnazöld 's feketés; Ceylon szigeten, meg Tyrolban található. 8-or. A v e n t u r i n , a' fehér-tenger mellékén találtatik; színe veres; üvegsimára kiköszörülik; nem kemény kő; arany csillámairól nevezetes. Nap- vagy gyertyavilágnál több színeket ragyogtat; használják gyűrűkben és szelenczékre, valamint a' lazurkövet is. 9-er. S z a r u k ö , ez az aranyművesek próbaköve. 10. S z u r o k k ő , sima törése csiga alakú, keveset átlátszó; színe többnyire zöldsárga. Magyarhonban találtatik. 11-er. O b s i d i a n , kemény, fekete kö, üveg aláku, ki lehet köszörülni; Zemplén a' hazája. 12-er. B a z a l t , szürkebarna, oszlop alakban tűnik elő. 13-or. Lá va , tűzokádó hegyekben fölolvasztott és megkeményedett kö, és ezek folyadékából származik; aczéllal tüzet ad, színét a' vegyülettől nyeri. 14-er. P u t e o 1, vulkán hamvából áll, és mészből. Kö vakolatra igen jó; ha pedig mint hamu kővé válik, d a r á z s k ö n e k neveztetik. 15. T a j t é k k ő , fehér, apró, lukacsos, vízen fönuszik; az asztalosok simításra használják.
101
86 4. Összetett kövek. Mit nevezünk összetett köveknek ? Összetett köveknek azokat nevezzük, mellyek többféle kövekből alakulnak, és sziklahegyeket képeznek. Illyen: 1-ör. A' g r á n i t k ő , melly quarzból és csillámköböl áll; mivel szépen lehet faragni, építésre használtatik. 2-or. P o r p h i r , agyagvegyületböl áll. Köszörükövekre használtatik. 3-or, H o m o k k ő , mész, agyag és homokból áll; hamvas szinü, építésre, köszörű, malomkövekre 's víz átszürésére, turózacskó idomra kifaragva, használtatik. 4-er. B r e c c i a n a k általánosan neveztetnek azon kövek, mellyek nagyobb ködarabokból állanak. II.
O S Z T Á L Y . A'
§óról.
Melly ásványok tartoznak a' só-osztályhoz? A1 só-osztályhoz tartoznak: 1-ör. A' s a v a n y ó k (faute @aíje). 2-or. A' l u g s ó (Saugenfaíj). 3-or. A' k ö z é p s ő (Sftíttelfaíj), mellynek több fajai vannak, 's 4-er. A' k o n y h a s ó 1.
S a v a n y.
Mit nevezünk savanynak, 's miből lesz? Savanynak nevezzük azon folyadékot, mellynek savanyó ize van, 's a' kék nedvet veresre változtatja. Illyen: a' z s i r , p h o s p h o r és t é j s a v a n y . Továbbá lepárolás, vagy forrás által nyert e c z e t , és c z u k o r s a v a n y . Végre k é n , s a l i t r o m és s ó sa v a n y o k . 2.
Lugsó.
Mit nevezünk lugsónak? Lugsónak nevezzük azt, melly lugozás által ké-
szül; illyen: a* h a m u z s i r , ize csipős, égető, a' kék nedvet zöldé teszi. Ezek közül némellyek a' tüzet kiállják, mellyek t. i. a' növény- és ásványországból származnak, mint: a' b o r k ő , s z é k s ó ; a' tűzben pedig elröpülnek, mellyek t. i. az állati és növényi rothadt testekből származnak, és egészségtelen bűzt fejtenek ki. 3. K ö z é p s ő . Középsónak mit nevezünk? Középsónak nevezzük azokat, mellyek savany, lugsóvegyületböl, földes 's érczes részekből állanak; sós, de nem csipős izüek. Illyen: a' s a l i t r o m (©alpetet). 2-or. S a l m i a s ó (@aímíaf), melly teve, és embervizelletböl készül; mosáshoz, vas és réz tisztítására használtatik. 3-or. C s o d a só (5öunberfaíj), találtatik a' tengerben és ásványos vizekben, illyen a' karlsbadi forrás ; ize keserű, orvosló erővel bír. 4-er. K e s e r ü s ó (Sittetfalj), kénsavany és talkföld teszik alkotó részeit; Helvetia a' hazája; találtatik Esztergomban is a' szent Tamás hegy oldalában, mellyet az ott lakó török basa födözött föl, és használt hashajtó szerül; némellyek, hogy keliemesb ize legyen, téjjel vegyitik. 5-ör T i m só (Sííaittt), ezt Bereg vármegyében, sőt másutt is készítik; ize édes, összehúzó erővel. A' tímárok bőrkikészítésre használják. 6-or. O l v a s z t ó s ó (Sorar), Tibetország a' hazája; érezek olvasztására, és üveghutákban használtatik. 7-er. G á l i c z k ö (SSítttol), ize édes, összehúzó és fanyar. 4. Konyhasó. Mit nevezünk konyhasónak? Maga a'neve magyarázza meg, ize ismeretes, vizben fölolvad, ha elolvad 's elpárolog, koczkás kristály-
89
101
ban tűnik elő. Istennek ezen nagy áldása a9 hegyekből ködarabokban ásatik ki; találtatik tengerben, folyókban és kutakban is. *) III,
O S Z T Á L Y . A z égényekröl.
Mit nevezünk égényeknek ? Égényeknek nevezünk ollyan ásványokat, mellyek 9 a vizben ugyan nem, de az olajban fölolvadnak, tűzben lánggal égnek, és füst alakban elenyésznek. Némellyeknek jó illatjuk van, némellyek pedig majd kiáll— hatlanok; és kétféle alakban találtatnak, t. i. f o l y ó és m e r ő alakban. Nemükre négyfélék: 1-ör. F ö l d i o l a j OBetgöí)!)- 2-or. K ő s z é n ((Steinfofyle). 3-or. F o l y ö g y á n t a (Setnjleín). 4-er. K é n k ő 0Sd(wefel). 1. Földi-olaj. A' földi-olajnak több fajai vannak: 1-ör. A' f ö l d i b a l z s a m sárgás olaj szinü, vizbe csöppentve elterül, és szivárvány szint mutat; szaga kellemetes; a' kereskedők a' Kaspium tenger mellékéről hordják szét. 2-or. A\ h e g y i b a 1 z s a m , barna, zöldes, nehéz folyamu; lámpában, és megtisztítva orvos-szerül használható; találtatik Magyar- Erdély- és Tótországban. 3-or. K á t r á n y (SSetgtfyeet), feketebarna szinü, nyúlós; a' hajó bekenésére használtatik. Az asztalon sózásra használandó, hogy a' nedves időtől meg ne ereszkedjék, előbb meg kell égetni, mi által a' f e kete, földes részekből álló só fehérebb is lesz. A' sónak egyéb hasznát kiki tudja. Ez sok testet a' rothadástól megment, étkeknek nem csak izt ad, hanem némellyeket só nélkül nem is lehetne megenni.
4-er. F ö l d i , vagy z s i d ó s z u r o k (3ubenped()), fekete, törése fénylik; utczakövezet helyett kezdik használni. 5-ör. G á g á t (®agai), keményfa alakú, lehet fényesíteni, ha ég, szagot ereszt. 2.
K ö s z é n*
1-ör. K ő s z é n a' hegyekben találtatik mint k e mény ásvány; szine fekete, leveles alakú, nehezen gyullad meg, de tüze tartós, szaga kellemetlen. 2-or. T u r f a , a' szénné vált gyöpnek fürtös gyökeréből áll; mivel büdös, tüzelésre nem alkalmatos. *) 8. Folyögyánta. 1-ör. F o l y ó g y á n t a vagy b o r o s t y á n k ő , melly többnyire kis darabokban található; szine sárga, vagy fehéres, átlátszó; könnyen olvad, és égés közt kellemetes illatot ereszt; dörzsölés által pedig villanyos erővel bir. Ide tartozik 2-or. Az a m b r a , sokféle szinü könnyű test, a' vizben fönuszik; ha megégetik, kellemetes illatot ereszt. a' viselő ruhát a' molytól menti. 4. Kénkő, vagy biidöskö. A' k é n k ő sárga és töredékeny test; tűzben kékes, fójtós füstöt ereszt; találtatik a' tűzokádó hegyekben, itt ott honunkban is az érczekben és ásványos vizekben. A' t u r f á t földben meggyújtani veszedelmes; mert, ha egyszer tűzre kap, majd elolthatatlan, mi által már erdők is kivesztek. Gátot lehet vetni veszélyes égésének mély árok ásással.
90
101 IV.
O S Í T Í L Y . A® érczckrőL
Mit nevezünk érczeknek? Érczeknek nevezzük azon ásványokat, mellyek át nem látszók, és saját fényük van, tűzben vagy magában, vagy más vegyületekben olvadnak föl, de vizben nem. Találtatnak vagy tisztán, vagy kövekkel vegyülve. Hányfélék az érezek? Az érezek kétfélék: n e m e s és n e m t e l e n e k , e g é s z vagy f é l é r e z e k . Mellyek a' nemes érezek ? Nemes érezek azok, mellyek a' tűzben vegyület nélkül nem olvadnak föl, nem rozsdásodnak meg, és fényüket megtartják. Illyen: az a r a n y , p l a t i n a és e z ü s t . Nemtelen érezek a' tüzet ki nem állják, fölolvadnak, fényüket vesztik, és a' víztől rozsdát kapnak. Illyen: a' v a s , r é z , ó l o m , c z i n , k é n y e s ö , 'stb. Mit nevezünk egész és fél érczeknek? Egész érczeknek nevezzük azokat, mellyeket nyújtani lehet; illyen: az a r a n y , p l a t i n a , e z ü s t , v a s , r é z , ó l o m , k é n y e s ö ; a többi érezek nem nyújthatók, azért fél érczeknek neveztetnek. Nemes érezek, 1-ör. A r a n y (@üíí>), szine sárga, fényére, tartósságára legnemesebb, 's fölöttébb nyújtható, legvékonyabb hártyákra lapítható érez. Bőségben találtatik Amerikában, Brasilia, Mexico és Peru tartományokban. Európában Magyar- és Erdélyország aranybányái leggazdagabbak. *) •*) É r e z e k általánosan találtatnak a' folyókban is, honan mosás által szerezhetők. Az a r a n y , mellynél csak a'
2-or. P l a t i n a , aczél-szürke szinü, az érezek közt legnehezebb. *) 3-or. E z ü s t (@tíf)et), az aranynál keményebb, de szinte olly nyújtható fehér szinü, csengő érez; tisztán ritkán található, többnyire ólommal vagy más érczczel van keverve. **)' Nemtelen érezek, 1-ör.
Réz,
veres szinü, íze, szaga kellemetlen,
platina nehezebb, sok művész eszét, kezét fárasztja, főkép ékszerül használtatik; készülnek belőle szelenczék, órák, gytiríik, függök, karpereczek, sodronyok és sokféle díszedények; hogy tartósb legyen, réz adatik hozzá, mellynek több vagy kevesebb hozzávett mennyiségétől függ a' böcse is. Az arany mértéke ez: 1 mark aranyban 24 karat van, és a' réz mennyisége három arányban vétetik, u. m. ha valamelly készítményben 7 10/12 rész az arany, és a'többi réz, akkor egy próbás az arany; ha 13 y j 2 rész karat a' tiszta arany, 's a' többi réz, akkor két próbás; ha pedig a' tiszta arany 18 5/i2 rész karatot nyom, a'többi pedig réz, három próbás aranyra becsültetik. Aranyból pénz is veretik, mellyben 238/12 karat arany vagyon. *) A' p l a t i n a szinte olly nyújtható mint az arany; miután azonban merőbb az aranynál és az ezüstnél, jobban használtatik a9 tartós műszerekben; ebből készítenek óra müveket, szelenczéket, tégelyeket 's vegytani munkálatokhoz eszközöket. Először Amerikából hozták Európába 1750-ik évben, most már Oroszországból is kaphatni polyva alakban arany és vas-szemekben, hol pénzt is vernek belőle; értéke az arany és ezüst közt áll. E z ü s t b ő l valamint az aranyból és platinából különbféle ismeretes diszeszközök készülnek. Fölmunkálásához rezet vesznek, melly illy arányban áll: 1 mark ezüstben van 16 lat, és közönségesen 13 lat ezüstből és 3 lat rézvegyületböl dolgoznak az ezüstművesek, és ez neveztetik 13 próbásnak, mit is bizonságul müveikre rászoktak nyomni. — Pénzek is veretnek ezüstből , mellyek országszerte formájára és értékére különböznek.
93 nyulékony, minden savany föloldja. Szabad levegőn zöld hártyát kap, az eczetsavanytól rozsdává lesz, melly erős méreg. *) 2-or. V a s ( @ t f e n ) , hamvasbarna szinü, a' rozsdát könnyen megkapja viztől, levegőtől. Miután leghasznosabb érez, a' bölcs Alkotó az egész föld kerekségét megáldotta vele. Találtatik természetben, de igen ritkán, többnyire érczesitett kövekben, sőt még állatokban, növényekben is. **) 3-or. Ó l o m (33let), egy a' leglágyabb érezek közül, a' tűzön, mielőtt megtüzesedik, már elolvad. ***) A' r é z olvasztás által hámorokban készül, a? hol többszöri olvasztás után tábla alakká veretik, mellyből készitnek a' rézművesek konyhabéli 's más használandó edényeket, de minthogy ezeket a' savany könnyen föloldja, szükséges megczinezni, 's utána nézni; mert lekopván a' vigyáztalan gondatlanságának könnyen áldozatja lehet. A ' r é z czinnel keverve adja a' sárgarezet, ezzel, vagy ónnal bizonyos arányban egyesitve öntetik a' harang, mellynek hogy szép hangja legyen, ezüst is kevertetik hozzá. Czin és vismuth vegyületével lesz a' bronz. A' v a s igen nagy höségii kemenczékben olvasztatik ki a' kövekből, mellyek feneke kifúratván, a' már előre elkészített mintákba folyatik; igy nyerjük az öntött gépkereket, vaskálhát, ágyukat; de miután ez magában töredékeny éreztest, hogy nyújtható legyen, ismét hámorokban fölolvasztatik, és g é pek erejével kikalapáltatik, 's az idegen részektől kitisztitva szegletes, lapos, gömbölyű vasrudakká, vagy táblákká veretik, 's igy kerülnek a'kereskedők által a'kovács és lakatos kezébe, kik azután különbféle szükséges eszközöket készitenek belőle. Használják még a' fostok is. Végre külső és belső nyavalyák gyógyításában szinte használtatik, p. fürdőben. A c z é l szinte vasércz, melly hirtelen meghűléstől nyeri szilárd alakját. M á g n e s a' vassal szoros összeköttetésben áll. *#*) Ó l o m b ó l készül savany által a' fehér pleibász, eczetben fölolvasztva adja az ólomezukrot, mellyet a' fostok, sebészek, még a' fazokasok is fénymáz készítésére hasz-
101 4-er. Őri (3ÜUt), ez még lágyabb érez, vékonyan nyújtható, táblákra és szeletekre osztható. Ezen érez Magyarországban nem találtatik. *) 5-ör. C z i n k — h o r g a n y — (3ínl), fényes kékes fehér szinü; se ize, se szaga; nyújtható, tűzben könnyen fölolvad. **)' 6-or. K o b a l t ($oí>aít), verhenyeges, vagy sárgás hamuszínű, kemény ugyan, de töredékeny érez. ***) 7-er. K é n y e s ö (CUtecfftlkt), fehér szinü, folyó és könnyen szétosztható érez, 32 R. fokú hidegnél olly kemény lesz, hogy kalapálni 's kinyújtani lehet. Hazánkban Rozsnyó tájékán, az agyagos palahegyekben, sziklák hasadékaiban, érczekből tüz által lehet nyerni. Nehézségét csak az arany és platina haladja meg. ****) nálnak. Borkereskedők pedig a^ savanyó bort ezzel édesítik, avagy mérgezik; mert az egészségre ártalmas. A' betüöntésnek is egy fő részét teszi. Ón az ablakok ólmozására használtatik főkép, sőt más egyebekre is. F e h é r c z i n n e l szükséges a9 rézedényeket megfuttatni, miután a' savany a' rezet föloldja, és az étket megmérgezi. Czinből sokféle eszközök öntetnek, ű. m. tálok, tányérok, kanalak, kannák, képszobrok, sőt még a' harangoknak is egy részét ez teszi. Kényesövei elegyítve az üvegtáblák vele vonatnak be, >s igy készül a' tükör. A' művészek többekre is használják. Több 's kevesebb más érezek vegyületével származik a' t o m p á k , s á r g a r é z . Ha czink czinnel elegyitetik, szilárdabb lesz, 's az illy keverék edények czinezésére legalkalmasabb. K o b a l t föstékül is használtatik, mellyel üveget, kristályt, porczellánt és más edényeket készitenek, sőt szoba freskó föstésére is használják. A' kobalt tisztított pora keményítőbe keverve a' ruhának fehérségét igen emeli. K é n y e s ő a' lég- és hévmérőknél használtatik, a' többit művészekre és orvosokra bizzuk. Vajmi veszedelmes
101
94 8-or. E g é r k ő ($tfentf), legveszedelmesebb fél érez, színe szürkésbarna, tűzben elpárolog, foghagyma szagot ereszt, és sürü, fehér köd fejlik ki belőle; találtatik minden hegyekben. *} 9-er. N i k o 1 eí), alig másfél száz éve, hogy ismeretes; fényes, fehér érez. A' hány érczezel vegyitetik, annyiféle szint mutat; ezüsttel lesz álezüst, rézzel pakfong. 10-ér. P i s k o l c z (©^tefgíaS), szálkás, pikkelyes, leveles, kemény, törékeny, fényes érez. Minden érczezel a' kénkön kivül könnyen egyesül. Találtatik honunkban is. **) 11-er. F ö s t ö é r c z 08raunftettt), aczólszürke szinü, a vasnál keményebb, 's törékeny érez. Érezek vegyületével többféle színeket mutat. ***) 1
12-er.
V i s m u t h (SBífmutf)), szine fehérsárgás;
ó hájjal kevert kényesővel a' gyermekek fejét kenni, hogy a' tetvektől meneküljenek; mert a' kényeső a' bőr lukaiba hatván főfájást 's más nyavalyát is okoz. • E g é r k ő porával liszttel keverve patkányokat és egereket lehet elveszteni ugyan, de nem minden fölvigyázat nélkül; mert a' megmérgezett állatok égő szomjukat ki nem állhatván, italt keresnek, mellyet néha a' magukból kihányt méreggel meg is mérgeznek,'s azon viz más állatoknak is veszedelmet okozhat. Yan még haszna az üveghutákban is. Tapasztalt orvosok szinte használják. Miután az egérkö veszedelmes méreg, nagy óvatossággal kell vele bánni, 's azért nem minden ember kezébe való. P i s k o l c z arany-tisztitásra és gyógyszertárban használtatik; a' nyers piskolcz porrá törve, ha mirigyes sertés eledele közé kevertetik, azt kigyógyítja. F e s t ő é r c z , a' veres szinü , üveghutákban az üvegnek tiszta, világos viola szint ad; valamint az üveg, ugy a' porczellán föstésére is alkalmaztatik.
ezt lehet tisztán is találni. Tűzben könnyen olvad, 's kék lánggal ég. Vismuthból készül a' f ö s t ö a r a n y és f ö s t ö é r c z . Mové vált
(az az petrefactumok.)
Mit nevezünk petrefactumoknak? Petrefactumoknak nevezzük azon kővé vált testeket, mellyek mind az állat- mint a' növényországban gyakran előfordulnak, 's természeti alakjukban vagy egészen megmaradtak, vagy részben, 's csak lényeges r é szei rodhadtak el. Mikép történhetett ezen kővé változás? Kővé lett átalakulásuk igy történheték: a' testek lukacsos részeibe szétomlott mészkövek 's más a' földnek apró porai behatottak; azután az érczes nedvek erejével idővel összeragadtak, 's végre megkeményedtek. Hol találtatnak petrefactumok? Petrefactumok találtatnak vizben, földben, hegyekben, még olly tájékon is, a' hol azon állat, vagy növény nem is létezett; ennek fő oka a' vízözön, mellyben az állatok, növények szerteszétuszkálva különbféle helyeken apadás után fönakadtak, és az elázott hegyek düledékei, vagy földindulás által eltemetettek. Hogy a' vízözön legyen oka, abból is kitűnik; mert a' vízözön előtt élő olly állatok, sőt növények is találtatnak, mellyek most ismeretlenek; illyen a' többi közt a' m a m u t h , melly óriási nagyságú, a' kérődzők rendéhez tartózó, szoptató állat lehetett, a' mit széles, lapos, réteges avagy barázdás zápfogai eléggé tanúsítnak. Hányfélekép tűnnek elő ezen kővé vált testek? A' kővé vált testek négyfélekép tűnnek elő: 1-ör. M e s z e s i t v e , illyenek az állatok csontjai, és a' csigahéjak, mellyek vizboritott helyeken és meszes kövek hasadékaiban találtatnak.
r
101
96 2-or. V a l ó s á g o s k ő v é v á l t á l l a t i t e s t e k , illyenek az óvilági tengeri állatok és csigák maradványai, mellyeknek belsejében a' behatott anyag v a lóságosan kövé vált. Illyeneket lehet találni mész- és palakövekben, és más ásványokban, p. a' Balaton partjain kövé vált kecskekörmöt képző tengeri csigákat. 3-or. A z é r c z e s i t e t t petrefactumok, mellyek életmüszeres terményekből kövé alakultak. Ily— lyenek találtatnak az érczes kövekben. 4-er. Végre a z o n k ö v é v á l t t e s t e k , m e l y l y e k é g é n y e s á s v á n y o k b a n , p. b o r o s t y á n k ő b e n 's f ö l d i s z u r o k b a n t a l á l t a t n a k , illyenek a* kövé vált kis bogarak, hangyák és másféle állatocskák.
A' MAGYAR GAZDAASSZONY HÁZI KÖRÉBEN. Már minden be van végezve a' gazdasági czikkek előadásával? A' gazdasági czikkek előadásával minden bevégezve nincs; szükséges még tudni: 1-ör. A' k e n y é r s ü t é s t . 2-or. . A' f ő z é s t . 3-or. A z e c z e t k é s z i t é s t . 4-er. A' m o s á s t . 5-ör. A' s z a p p a n f ő z é s t . 6-or. A' g y e r t y a m á r t á s t . 7-er. A' f o n y á s t . 8-or. A' v á s z o n f e h é r í t é s t . Végre k ö t é s t , v a r r á s t , h i m e z é s t 's több efféléket. Ez mind szép: mivel tehát a' nőknek fő disze a' kenyérsütés, hogy kell jó kenyeret sütni, és mikép megy végbe ? Miután a' jó kenyér dicséri a' házi-asszonyt, előlegesen iparkodni fogok jó búzára szert tenni, és azt minden gaztól kirostálni, és kitisztítani. Azonban a' jó kenyérsütést majd megtanulom a' tapasztalt kenyérsütönéktöl. Addig is erre figyelek: 1-ör. Annyi kis zsompor lisztet veszek, a' hány kenyeret akarok sütni. 2-or. Ezen lisztet, kivált télen, fűtött káiha mellett jól kiszárítom, és fölkeverve átmelegítem. 3-or. Jó és friss sütnivalóval a' kovászt megteszem, — ha megkelt, hozzáfogok a' dagasztáshoz, tudni való minden kenyérre fél marok sót számitok, mellyet langyos vízben fölolvasztok, és dagasztáskor használok; a' tésztát pedig mind addig dagasztom, még kezemről a' kovász le nem válik. Most ha azt akarom , hogy apró-lukacsos Magyar gazdaasszony.
-
7
101
98 legyen a' kenyerem, pihenés után megdagasztom másodszor is; azután betakarom, hogy meg keljen, de az alatt füttetem a' kemenczét. Mikor eléggé fűtött a' kemencze? Az igy próbálom meg: fenekére kis marok lisztet hintek, ha fehéren marad, nem elegendő még a' fűtés, ha megfeketül, akkor igen heves; csak ugy elegendő tehát a' fűtés, ha a' liszt veressárgás marad. Mikor kell kiszakasztani a' kenyeret? Ha a' tésztám megkelt, kivonom a' tüzet, kipemetülöm, és a' szakajtóból bevetem egymás után a' kenyeret; ha történetből a? kemencze nem elegendő hevült, lángoltatni kell a' szájánál; ha pedig a ' k e n y é r fölét hevesen megkapja, szellőző lukait kell kibontani. Ha négy fontos a' kenyér, egy óráig hagyom sülni, ha valamivel több, másfél, ha n a g y o k a \ k e n y e r e k , két óráig hagyom sülni. Kiszedéskor, hogy hirtelen meg ne hűljön, domborujára fordítva az ágyra rakom, gyöngén betakarva, még ki nem hűl, ott hagyom; igy kész a' jó kenyér, mellyből melegében enni nem egészséges. Mikép oltalmazod a' penésztől? A' penésztől így oltalmazom meg: ha hat kenyérhez dagasztáskor egy messzely gyönge lúgot keverek, vagy pedig őrletéskor fél mérő gabona mennyiségéhez egy marok babot őrletek. Minthogy sok esőzés után a9 gabona kicsirádzik, mikép lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret sütni ? Igy lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret sütni: ha tavaszig a' csirából kiszárítom, lisztjét is jól kiszárítom, szellős helyen tartom; sütéskor ismét megszárítom, és egy harmadrész árpaliszttel összekeverem, kevés vizzel jól megdagasztom, több sót teszek bele, és jobban kisütöm mint egyébkor.
Gyakran dohos a' kenyér, hogy kell dohos szagát elvenni? A' gabona dohos szagát illy módon veszem el : a' dohos gabonát teknyöbe teszem , és forró vizet annyit öntök reá, hogy ellepje, és rajta meg hagyom hűlni, annakutána leszűröm a' vizet; igy dohos szaga elvész, meg lehet őrletni, és jó kenyér válik belőle. Krumplis kenyeret is szoktak sütni, hát ez hogy készül? A' krumplis kenyér igy készül: a1 lisztes fajú krumplit megfőzöm, héjától megtisztítom, szitán áttöröm, annyi liszttel keverem, mennyit bevesz; mivel vizet nem szabad venni hozzá, az igen apróra tört sóból többet veszek mint szokás más kenyérnél, jobban megdagasztom, 's erösebben fütöm kemenczémet, mivel nagyobb kisütési kíván. Némellvek ize kedvéért köménymagot is tesznek bele, hogy pedig ez a' fog alatt ne porczogjon, kovásztételkor a1 sütéshez készített vizbe teszem és átszűröm, 's igy csak izét adja meg. Mikor kell beörleni, 9s mikép kell bánni a' liszttel, hogy sokáig el lehessen tartani, hogy meg ne molyosodjék, és el ne romoljon ? A' hol nem lehet minden időben örleni, télre v a lót öszszel szükséges őrletni; a' lisztet pedig a' mint hazakapom, megsziíálom, csomóit szétzúzom, jól kiszárítom ; ha kevés, liszttartó ládába teszem, és fehér ruhával befödöm, kevés sót is hintek fölébe, igy a' szellő is megjárja, 9s a' moly sem fór hozzá, azonfölül hosszú kanállal néha fölkeverem. Ha pedig sok a' liszt, 's a' ládába nem fér, akkor zsákban hagyom, szellős helyen gerendára fektetem, és mindennap másik oldalára fordítom, hogy zúzódjék, igy eláll a' liszt, és nem romlik meg, r
101
100 Hogy kell most már főzni? Azt még nem tudom, de majd megtanulom édes anyámtól, vagy jó szakácstól, vagy szakácsnétól. Addig is mit szükséges megjegyezni a' főzésről? Azt, hogy miből, mit és mennyit kell venni az étkek készítéséhez, hogy pazarló ne legyek. Azt már láttam, hogy a' hust előbb meg kell mosni; ha pedig szaga van^ kivált forró nyárban, friss vizben jól ki kell szívatni; ha pedig kemény, vagy vén a' marhahús, jól meg kell verni, az az előbb megpuhítani; arra is figyelek, hogy lassan föjjöii, habját lukacsos kanállal fölszedem; mert ha bele föl, ízetlen lesz a' leves. 2-or. Ha bajom van, akkor szám ize nincs, tehát a' sózásra vigyázok, hogy kelleténél jobban meg ne sózzam. 3-or. A' szárnyasállatot, mellyet sültnek készítek, jobban megsózom, különben ize nincs. *) 4-er. A' vén nyulat, ha nincs időm páczban tartani, hamarjába készített páczban előbb megdincztelem; azután kiveszem a' páczból, megspékelem, nyárson megsülöm, kevés páczczal öntözgetem, az alatt téjföllel 's páczlével martalékot készítek, mellyet tálba a' nyul mellé öntik, czitromszeletekkel fölczifrázom, és az asztalra fölteszem a' már jó porhanyó vén nyulat. Nincs több előleges észrevétel a' főzésnél? Igen is van még. Télen a' leölt baromfit kifagyasztom; kivált ha tollának ugy sem veszem hasznát, (mint a' tyúk 's récze és polyka tollainak, mellytöl a' *0 De mindenek előtt arra is ügyelek, hogy a' baromfi elegendő kövér legyen; miután a' czukorrépa (czékla) összeapritva igen hizodalmas tápszer, ezzel inkább hizlalom a' baromfiakat mint a' kukoriczával, mivel olcsóbb is. De még sertéseket is lehet czukorrépával, ha korpával elegyitetik, hizlalni, és végre két mérő kukoriczát nekik adni, hogy szalonnája keményebb legyen. ;.•"• . •/jpsf '
hí *
*
öL
rajta fekvő köszvény! kap) tollastól hideg vizben megszívatom, igy porhanyó lesz husa. Továbbá főtt sós kukoriczával előbb meghízik a' vastag mint a' vékony nyakú lud, és ízesebb a' husa a' jérezének, mint a' gunárnak. Végre hizlalni jobb sötét csöndes helyen; példát hozok elö az angolokról, ki előbb a' baromfiak szemeit kiszúrták, hogy jobban hízhassanak; ez megtiltatván, most sötét helyen turózacskó formába dugják, hol fejük és hátulsó részük kivan, 's spagéttal rendre fölakasztják, vizet tesznek elejbük kevés homokkal keverve emésztés végett; így tollaik tisztábban maradnak, mint ketreczben, 's előbb is meghíznak. Avagy tömő-gép által, a' mint a' gazdászati czikkben említetik. Eczetre is van szüksége a v gazdaasszonynak, hát ez hogyan készítetik? Az eczet így készül: jó eczetágyat veszek, 's bele nyers lencsét teszek, reá forralt bort öntök, későbben kevés hideg bort, 's langymeleg helyen tartom, 8 — 10 napra jó az eczet; azután mást nem kell tenni, ha fogy, csak borral föltöltöm. Illat kedvéért szoknak himpér, 's rozmaring eczetet is készíteni. Szegény emberek olcsóbb eczetet igy készítenek: egy marok bodzabelet vizzel töltött itczés üvegbe tesznek, ez is 8 — 9 nap múlva meleg helyen elég savanyó lesz; étkekben jó, de téli ugorkák eltételére nem használható. *)
A' szakácsnénak fo kötelessége, hogy rézedényeit szemmel tartsa, ha tiszták-e, és czinezése nem kopott-e le? Vigyáztalanságból-fenekére égett szerek sikárlásával nem va~ karta-e éles eszközzel a' czinezést; vallyon hamuval tisztítja-e le a' cseléd, vagy kártékony kőporral dörgöli. Továbbá, miután rézedényben savanyó étket veszedelmes tartani, inkább cserépedénybe tegye át; mert a' savany a' rezet föloldozza, és az étket megmérgezi.
103 101 Mikép megy végbe a' mosás ? Én ugy láttam, szapulás, kifőzés és kézközötti dörzsöléssel viszik végbe. — Vastagabb, sőt a' gyolcsnemüeket is szapulják; az igen vékony, fmom ruhát r é szint kifőzik, részint csak kézzel szappanyos vizben mossák ki; azután inkább folyóban, mint kutvizben öblintik ki, pedig jól, különben szagot kap, 's megsárgul. Van-e más észrevétel is a' mosásnál? Igen is van: 1-ör. Hogy föstött ruhát, főkép színes keszkenyöt szapuban nem kell tenni; mert a' lug színét kiveszi, a' keszkenyöt fakóvá teszi, a' fehér r u hát pedig bepiszkolja. 2-or. Zsiros konyharuhát viselő ruhával együtt soha sem kell szapulni. Végre szennyes ruhát sem jó sokáig állani hagyni; mert a' szenny is megeszi, 's nehezebben tisztul. *) Némelly ruhát ki is lehet keményíteni, hát a1 keményítő hogyan 's miből készül ? A' keményítő búzából 's burgonyából készül. Miután a' buza drága, olcsóbb burgonyát használni, és pedig illy móddal: kiválasztott nagy burgonyákat megmosva sajtárba töltött vizbe kell reszelni, 's összeelegyíteni. Megüllepedés után a' vizet le kell tölteni, és tisztát reá önteni, ez ismételtetik, még tiszta vize lészen; tart pedig két, három napig ezen vizváltoztatása. Azután leszűrt vize után tiszta ruhával nedve fölitatik , és *) Ruhát c l o r m é s z s z e l huzamosan mosni káros; mert a' ruhát meggyöngíti; a' kefével való dörzsölés szinte szaggatja azt. C z i c z r u h á t , hogy szinét megtartsa, üstbe töltött vizben ruhamennyiségéhez erányozva buzakorpát kell tenni, kis pálcza keverése alatt fölmelegítetik a' tűzön; azután a' szines ruha beletétetik, és folytonyos forgatás alatt fölforraltatik. Azután kihűlve tiszta vizben kell kiöblíteni. Igy tiszta leszen a' szennyes cziczruha. A' ki szereti, kikeményítheti, megmángolhatja, avagy kitéglázhatja.
tiszta deszkára kitétetik, hogy megszáradjon, 's igy használható. Mosáshoz szappan is kell, hát ez hogy készül ? Oltatlan mészre hamut rostálnak, azután vizzel köröskörül megöntözik,'s hogy párolgása ki ne jöjjön, r e pedéseket össze kell nyomogatni; ha a' mész elomlott, párolgása is megszűnt, lúgot készitenek belőle, mellyet leszűrve összeszedett aljas zsirra és pörczre tiszta üstbe öntik, és jól kifőzik. Azután átszűrve ezen vegyülethez sót adnak, a' mi nyúlánk anyaggá változtatja, 's addig főzik, még jó sürü lesz. Ennekutána formába teritett ruhára szokták önteni négy ujnyi vastagságra; ha megkeményedett a' szappan, ruhástól ki lehet emelni, és deszkán erős sodronynyal hosszasan elszeletelni; a' szeletek kalitka formára egymás fölébe keresztbe rakatnak árnyékos helyen kiszáradásig, igy kész a' szappan. A' szappanyosok, midőn sűrűsödni kezd, hamut szitálnak bele, 's ez teszi a' barna szappant. Még a' gyertyát mártani is jó tudni, hát ez miből és hogyan készül? Gyertyához faggyú kívántatik, és pedig egy harmadrész font tehénfaggyu, (vesefaggyu jobb), és két harmadrész font birkafaggyu, (itt is jobb a' kecskefagy~ gyu), azután mind a' kétféle üstben kifözetik, és mártásra készített hosszúkás edénybe át kell merni, mellyben a' mártás eszközöltetik. De a' belet már előre el kell készíteni, melly pamut-és lenfonálból középszerűen legyen megsodorva, viasz, és faggyúval kevert folyadékkal meghiízogatva, és páczikákra fölfűzve. Mártás alatt, ha edényben apad a' faggyú, szükségképen mindenkor kell önteni, hogy a' mártás egyenlő legyen. Ha a' gyertyák illő vastagságukat megkapták, szárítás végett zsuppra rakatnak le, így kész a' szépen égő gyertya.
104 Miért kell több birkafaggyut venni? Azért kell több birkafaggyut venni; mert keményebb lesz a' gyertya, kecskefaggyutól még keményebb, nem is folyik, hanem szépen ég. Még azt is jó tudni, miből készül a' vászon ? A' vászon készül lenből és kenderből. Ezt termeszteni tudják a' pórnök; még szelíd csollánból is, mellyet kültartományokban termesztenek, finom szövet lészen. Hogy kell fonni, 's minő eszközzel? Lehet fonni rokkán, vagy pergő orsón; guzsalyra kivonogatott kendert föl kell kötni, a' rokka zsinege se tág, se szoros ne legyen; mert ha tág, nem veszi be az eresztett fonalat; ha pedig szoros, nagyon behúzza. Kezdetben lábbal lassan kell nyomogatni; ha telik az orsó, gyorsabban, de vigyázva, hogy egy kapocs alá sok ne jöjjön; mert matollálás közt ledül, 's összekuszálódik. *) Az orsóról hogyan kell levenni a' fonalat? Az orsóról föl kell matollálni vagy áspálni, és pedig rőfös matollán; egy átvitt fonál tesz egy szálat, mellyböl százhúsz egy kötetet, az az három szálat egy igébe számítva, negyven ige tesz egy kötetet. Egy gombolagba vastagabb szálból lehet három, négy kötetet, vékony szálból pedig öt, hat kötetet gombolitani; igy egy gombolag ad egy röf vásznat, az az három kötet hatos, négy kötet nyolczas vásznat, és igy tovább. A' f o n y á s t jól csak ügyes kéz viheti végbe; ha ujai közt minden érezhető éles szereket, pazdorját fonyás közben szorgalmatosan kicsipeget, lábait ügyesen jártatja, és nem szunnyadozva eregeti a' szálakat, különben sodrós lesz a' fonala. Czérnát is csinál a' fonó, ez igy történik: ha két vagy három gombolagról egyszerre eregeti orsóra a' fanalat, a' mint vékonyabb vagy vastagabb czérnát akar készíteni.
101 A* takácsnak át lehet adni szövetés végett gombolag, vagy font számra, 9s annyi rőföt, mennyi a' gombolag, vagy annyi font vásznat, a' mennyit a' gombolagok nyomtak, visszakaphat a' szövető; csak nedves helyen ne tartsa a' takács a' vásznat, mert igy megcsalatik a' szövető. Mikor és mikép kell a' szövetett vásznat megfehéríteni ? • A' vásznat favirágzáskor kell fehéríteni, még a' nap forró erejében nincs, különben a' pazdorjarészeket nehezen lehet belőle kirodhasztani. Még arra is vigyázzon a' fehérítő, hogy nedvesen a' vásznat éjszakára össze ne hajtogassa. Yászonkifeszitése és öntözése módját kiki tudja. Mire használtatik a' vászon? Sokfélékre használható. A' vékonyabb viselő ruhára, a' vastagabb zsákokra, ponyvákra és több effélékre. Mit csinál a' gazdaasszony, ha szakad a' ruha? Ha kis lukat kapott a' ruha, czérnával beszövi, ha nagyobb, megfoltozza; mert csak igy tart sokáig a' ruha; a' lusta, gondatlan gazdaasszonyoknál előbb szakad a' ruha, és viselhetlen lesz. Ebből a' következik, miszerint a' nőknek varrni is kell tudni, hát ezt hol kell jól megtanulni? A' varrást, sőt kötést, himezést 's még többféléket már nem könyvekből, hanem jó varrónéktól, különösen nöintézetekben, avagy a' szülőktől, ha foglalatosságaik engedik, lehet csak jól megtanulni.
101
106
BETEGSÉG ÁLTALÁNOS ISMERETE és
V orvosi szerek ártatlan használata. Az állatok, növények egyedül csak táplálnak-e, 's az ásványokkal együtt csupán gyönyörködtetnek-e bennünket ? Oh nem csak táplálnak és gyönyörködtetnek, hanem valamint Istennek egyéb teremtményei, ugy ezek is még orvosló erővel is bírnak; ezen okra nézve, miután nem mindenkor juthat beteg az orvoshoz, igen jó, hasznos is, az ártatlanabbakkal megismerkedni, 's annak módja szerint velük élni; mi szerint vagy tökéletesen elháríthatjuk a' nyavalyát, vagy növekedését gátolhatjuk addig is, még orvosi kézre bizhatja magát a' beteg. Miután mindenkinek édes élete, még kedvesebb egészsége, köteles is azt védeni 's föntartani, oltalmazni. Ez pedig kettőből áll: 1-ör. Azon okokat, mellyek az élet és egészség föntartását gátolják, szükséges kitanulni. 2-or. Ugyanazon okokat, mellyek az egészséget már megrontották, elhárítani; végre az életerőt elősegíteni, az az gyógyítani. Természetes az, hogy nem minden ételt, italt szenved meg a' gyomor; mert egyiknek erösebb, másiknak gyöngébb az emésztő tehetsége; de nem js minden é t e l , azért, hogy kitálalják, és asztalra teszik, érdemli meg az eledel nevezetet; hanem a' melly egészséges tápszerekből ízesen és jól elkészítetik; 's ez is akkor hasznos, ha mohón nem élnek vele, jól megrágják, mi
az emésztés tehetségét elősegíti. I t a l u l szinte egyiknek a' víz, másiknak a' bor egészségesebb, 's ez többnyire a' szokástól függ. Á l o m a' fáradt testet kipihenéssel helyre hozza, és fölviditja; ellenben a' túlságos, a' testet elpuhítja, és lajhává teszi. Valamint a' megfeszített folytonos munka a1 testet, elmét zsibbasztja, ugy a* mérséklett munka azt erőben föntartja, és gyarapítja. I n d u l a t o s s á g vérfölzavarást okoz, mi által az izmokat 's inakat fesziivén, gyöngíti. Az okos ember tehát a' teendők előtt magába szálljon, és előbb fontolja meg, mit czélszerübb tennie; e' végre a' tapasztalásban dús férfiakra és tudósokra fordítsa figyelmét, 's azok tanácsát kövesse. Miben lehet jó tanácsot adni? Jó tanácsot adni lehet mind azokban, mellyek az emberi test minden részére hatnak. Azonban az is igaz, hogy nem minden jó tanács mindég talál követőre, 's ez az eredeti vétek által megromlott természetünknek következménye, mit már ama pogány bölcs Cicero fájdalommal bizonyít, mondván: „Tudjuk, 's látjuk, mi a' jó , helyben is hagyjuk, még is a' rosszat követjük," 's ezt valóban majd mindennapi tapasztalás bizonyítja. De miután vannak még is, kik a' jó tanácsra hajlanak, azok kedvéért az egészség föntartására egy híres orvos mondatára emlékezvén, mondhatom: hogy száz betegség közül kilenczven kilencz meghütésböl származik; tehát ovakodjunk a' meghütéstöl, melly számos nyavalyáknak szülő anyja. *)
A'testnek főkép izzadás és kipárolgása közben történt rögtöni m e g h ű l é s e következő betegségeknek oka: a' f ő , szem, fog, t o r o k , m e l l f á j ás, f ü l z ú g á s a , nátha, tagok h a s o g a t á s a , kólika, tüdögyulla-
108 Mikép lehet az elvesztett egészséget visszaszerezni? Az elvesztett egészséget vissza lehet szerezni, ha még az életerő végenyészethez nem közelit, kétféleképen: belső és külső orvosló szerekkel. A' belső nyavalyákat egyedül a'tanult és tapasztalt orvosok ismerhetik, következőleg ők gyógyíthatják is meg, 's nem is tanácsos járatlan, tudatlan * 's kuruzslók kezére bízni azok gyógyítását. A' belső nyavalyák enyhítésében, vagy gyógyitá-
d á s , végre h e k t i k a ; azért nem tanácsos reggeli fölkelés után, még a' fő ki nem párolog, mosdani; kora dél után, vagy izzadt testtel hideg fürdőbe, vagy táncz után kihevülten friss levegőre kimenni, vagy inni, — A' szülés után való meghütést többnyire halál követi. Továbbá léghuzamban állani, vagy ülni, kivált ablaknál ajtó nyitva hagyással veszedelmes, mert ez által fülzúgás támad, 's a' tagokba száraz fájdalom ütközik. Ugy szinte forró étel után rögtöni hideg ital fogfájást, 's ebből származó fejbeli szaggatásokat idéz elő. Végre fölhevült állapotban rögtöni ital, 's több efféle vigyáztalan meghűlések csak ugyan sok nyavalyáknak, sőt a' halálnak is szülő anyja. Miután az érzékenységnek székhelye a' fő , legérzékenyebben is hat a' szenvedőre a' f ö b e l i f á j d a l o m . Ha csuztól származik, segiteni lehet czukorftistöléssel, csak szembe ne hasson a' füst; továbbá száraz meleg burogatással, úgymint: melegített székifüvet kámforral zacskóban reátéve. Ha a' f o g f á j á s a' főben nyilaló fájdalommal j á r , ezt szüntetni lehet összetört foghagymának fülbe tevésével, vagy kovászszal összekeverve fültövére alkalmazva; néha kis időre, még egészen is megszünteti, ha rozspálinka fele vizzel fájós fogra eresztve rajta tartatik, kipökvén, ismételtetik; igy nyálzással kiáll a' fogfájás. A' s z e m egyik legdrágább kincse az embernek, miért is kívánatos, hogy kétes sötétségben az olvasástól, női munkákban a' sötét, fekete kelmék varrásától, télen á' hóra sütő nap sugarától, tovább a' gőztől, füsttől őrizkedjünk, mert mind ezek a' szemet nagyon gyöngittik.
101 sában az orvoson kívül tehát senki sem segíthet a' betegen ? Igen is tapasztaláson alapult ártatlan szerekkel lehet élni, mellyek , ha nem tökéletesen gyógyítanak is, de könnyithetnek a' betegen. Például minő nyavalyákban, 's minő orvosló szerekkel lehet segiteni a' betegen? Lehet segiteni sokféle nyavalyákban: 1-ör. A ' f ő f á j á s b a n , — melly ha m e g h ű t é s t ő l támadott, — izzadás által. Ha m e g t e r h e l t g y o m o r t ó l , a' has kiürítése használ. Ha sérülés,-ütés által származik, hideg viz burogatásával lehet megszüntetni, és gyógyítani. Ha pedig füst vagy kábító szerek okozzák, akkor segít a' friss levegő. Végre feszült, aggasztó gondolkozásból, vagy folytonyos tanulásból is ered a' főfájás, akkor többnyire vig, mulattató, elvont tárgyak szüntethetik meg. Van még egy, melly föfájdalmat okoz, a' r é s z e g s é g és más erős g ő z is, de mind ezek lassankint maguktól is megszűnnek. Ezt jól tudják tapasztalásból, kik a' bort undok következménye mellett is kelleténél jobban szeretik, 's használják ; ez ellen legjobb orvosság a' józanság, az az mértékletes ital; és ezt egészség 's vagyonbeli kárukra még is sok megrögzött makacs el nem hiszi; még az is különös, mi kivált a' pórnépnél megtörténhetik: „Ha a' férj részeg, a' józan asszony szokta erejét érezni." Mit érdekes a' fogról megjegyezni? A' fogról érdekes megjegyezni azt, miután étkek megőrlésére alkotta a' Teremtő, a' megromlástól őrizni szükséges; e" végre, hogy jó állapotban megmaradjon, forró eledeltől szükséges őrizni, melly a9 fog mázát megrepeszti, kivált ha forró étel vagy ital után tüstént hideg éri a' fogat, sőt még a' fognak a' rossz levegő is árt; szinte árt az étkekből hátramaradt tapasz, mitől
101
110 mosás által szükséges megtisztítani, *s csak igy maradhat épen meg a' fog. *) O r r szinte igen kényes része az emberi testnek, azért rajta keletkező pörsenéseket vakarni, annyival inkább lemetszeni veszedelmes, mert hamar fenés seb támadhat rajta. Szaglalásra teremtette ugyan az Alkotó, mindazonáltal virágot szagolni minden vigyázat nélkül veszedelmes; mert megtörténhetik, hogy a' virág szirmaiban lappangó kis férget fölsziván, 's miután az a' velőbe hat, bódító fájdalmat, sőt halált is okozhat. O r r f o l y á s t el lehet állítani friss víz fölszivással, vagy hideg vizbe mártott ruhának ágyékára és szemérem testére alkalmazott burogatással; illy móddal nöszemélyeknél a' bö havi tisztulás is lecsendesül. A* t o r o k f á j d a l o m többnyire meghűléstől ered, vagy szeszes italoktól, gyulladás, rekedtség, sőt még a' hosszas lármázás's erőltetett énekléstől is. Ha ezen okokat elmellözzük, torokfájdalom nem keletkezik. **) A' g y o m o r f á j d a l i n a k n a k sok oka van, ha valaki rosszul készített ételekkel él, vagy kelleténél többet eszik, avagy mérget tartalmazó étkektől és italoktól nem ovakodik. Végre a' meghütés, mellytöl ama veszedelmes k ó l i k a származik. ***) •*) A9 f o g i n a k a t megerősíti a9 fagyalfa virágja 's l e vele vizbe főve, vagy borba áztatva, ha vele a' szájt kiöblítjük. A9 t o r o k d a g a n a t j á t el lehet oszlatni, ha a' ruhára kent faggyút meleg borral elegyítjük, 's azt a' fájdalmas részre fölkötjük. Továbbá a' torok fájdalmát lehet megszüntetni, ha porrá tört feketeszurkot rozspálinkával megnedvesítve két ruha közt a' fájós részre kötjük; használ még a' has kiürítése; avagy ha vizzel kevert rozspálinkával gyöngén gargarizáljuk. ***) A' m e g t e r h e l t g y o m r o n a5 kiürítés segít. Ezen ártatlan és sikerrel munkálódó recipe ajánlható, úgymint;
K ö s z v é n y is nagy kínokat szül az ember tagjaiban. E' szinte a' megtöltéstől ered többnyire, kivált Rp. Senif-levél porából unc. semis. Gliriric. glab. porban dr. y. Anismag porából dr. semis. Sach. candis. unc. una et dr. y. Ezen porokból, melly gyógyszertárban megszerezhető, estve fél, vagy legföllebb egész kávés kis kanállal vizben b e véve, haskiüritéssel segít. G y o m o r f á j d a 1 m a t szünteti az eibisthea, az az egy csipetnyi leforrázottja, melly csipős nedvtől tisztit, és gyöngén izzaszt. Gyomorfájdalom ellen minden esetre jó szolgálatot tesz: 1-ör. Székifü. 2-or. Melissa (rnéhfü, czitrom szagú herbaté), melly a' romlott gyomrot helyre állítja, és a' fölfuvódást oszlatja. Valamint a' kevés borral díncztelt fodros mentha gyomorra alkalmazva. Ugy szinte a' melegített zab vagy rummal nedvesített papiros. A' gyomor savanyósága, csípőssége vagy g e leszta huggyozása ellen éhomra egy pohár czukrosviz ajánlható. Mérges növényektől főkép ovakodni kell, iliyenek: az őszike, veresgyüszüvirág, kökörcs, kutyatéj. Ezek ellen óvószer: langyos viz vajjal, olajjal vagy téjjel elegyítve, és a' szappanos viz. Vannak bódító növények is, u. m. csodafa, b e lindek, farkascseresnye, bürök és a' fekete csutor. Szélhíidést okozók pedig: fekete hunyor, sisakvirág; ezek ellen ajánlható az olajos ital, szappanos viz, eczet, erős kávé, minden esetre megelőzőleg a' hántató. Végre a' mérget tartalmazó gombák, mellyek közül megjegyzésre méltó a' galócza, szőrös gomba, (mellynek mind a ' m e l lett haszna is van; mert szép, sárga föstéket ad; ha mozsárban megtörik, és az illy kását negyed óráig vizben főzik, ebből egy uncia viz hat font viz megföstésére elegendő; mindenek előtt ezen viz átszüretik, és abban akármiféle anyag ha megáztatik, és fél óráig főzetik, a' szép sárga szint fölveszi; különösen a'selyem fényes szint kap; ha pedig fekete szappanos vizben kiöblítetik, arany szinü sárga lesz.) Ha már valaki vigyáztalanságból a' mérges gombát megette, addig is, még or-
113 101 ha a' csontok velejébe veszi magát. E' végre nem jő igen meleg szőrös ruhába magát takargatni, melly izzadást okoz, és rögtöni meghűlést okozhat; azért tanácsosabb a1 hideghez szoktatni magát, mint a' nagy meleghez, mellyböl több elágazó nyavalyák is származnak, úgymint h u r u t o l á s , k ö h ö g é s . *) Y é r h a s t idéz elő nagy melegségben a' mértékletlen ital, éretlen gyümölcscsel, nevezetesen kukoriczával való élés szinte azt okoz. **) Néha nagy hidegben megtörténik, hogy valamelly tagja megfagy az embernek, avagy ütéstől, csiszolástól,
voshoz juthat, bőven édes tejet, melly a' méreg hatását hátrálja, avagy fa-olajt szénporral elegyítve, igyék. *) K ö s z v é n y ellen ajánlható az ökörfarkkóró virágjának napon üvegbe kiizzadt nedvével való kenyegetés. Igen hasznosnak találtatik, ha a' köszvényes tag vattával burogatva izzadásba hozatik, csak a' rögtöni meghűléstől kell ovakodni. Jótékony még a' zöld dió héjából késztilt herbaté is a' köszvény ellen. K ó l i k a ellen igen jónak t a l á l t a t o t t kis pohárba töltött silvoriumra vakart kevés korommal való ital; ugy szinte a* székifü herbaté; meleg burogatások. Sokan házi orvosság szerrel is segítenek a' kólikán, melly ebből áll: kerekített kenyérhéjat tesznek a' köldökre, mellyen kenderkóczot meggyújtván, kis bögrével betakarják. Ezen bögrében láng által megürült levegő helyébe a' has bevonódik, és az által a' kólikát megszűnteti. A' h u r u t o t , r e k e d é s t , sőt a' v i z e l l e t c s i p ö s s é g é t is elhajtja az árpakása leve, ha aszuszilvával, vagy mazsolaszőlővel főzetik; ez még a'hasat is lágyan tartja. * * ) V é r h a s t megszűnteti cziczfarkból (Achillea millefoliuni) készített herbaiénak itala. Avagy vérfü (Sanquisorba) ha szárát, levelét, piros virágját főleg veresborban megfőzik, mellyböl ha egy pohárral megiszik a' beteg, a' veszedelmes vérhas szépen eláll.
metszéstől kisebesül, és ha elhanyagoltatik , majd orvosolhatatlanná válik. Néha vigyáztalanságból a' darázsok vagy méhek is csípéseikkel nagy fájdalmat okoznak. Valamint a' leforrázott tag is nagy kínokat szokott okozni, mellyek gyógyítására igen jól esik, ha a' gyógyszer jelen van. **) A' m e g f a g y o t t t a g r a , ha mosogató vizben főzött köleskását a1 mint el lehet állani melegen reákötik, annak égő fájdalmát megszűnteti. Vizben áztatott salmiakkal is szokták a' fagyos tagot gyógyítani. Az előbb emiitett kölesseli gyógymód a' daganat tüzességét is elveszi. S e b e t sokfélekép lehet gyógyítani: 1-ör. Útifűnek széles levelei összetörve a' sebet gyógyítja összehúzó erejénél fogva. A' daganatot pedig egyedül változtatva friss leveleit, reátéve, elosztatja. Leghathatósb szer pedig a v sebgyógyitásra ebből áll: három lat fehér szurok megtörve, három lat sárga viasz vékonyan leszeletelve, és három lat tehénvajjal uj mázos lábosban eggyé olvasztva, 's fapáczikával összekeverve, annakutána egy quintel kámfort beleszórva, 's még egyszer fölforralva készül ezen hatályos sebre való tapasz, melly naponkint kétszer r u hára vékonyan kenve a' sebre tétetik. Ha a' seb kutyaharapás által származik , azt folyóvízzel kiszivatni, 's mosogatni szükséges, ez a' gyulladást is elveszi. Sebgyógyitásra a^ dió zöld levele jó gyógyító szernek találtatott, ha levelét czukorral vizben megfőzik, és belemártott papirossal burogattatik a' seb, melly három napig rajta hagyatik. Hasznos még a' diólevelének főtt levével is mosogatni a* sebet, 9s annakutána zöld leveleit reáburogatni; avagy megszárított 's összetört porával a' sebet behinteni, és friss zöld levelével burogatnh A M e f o r r á z o 11 k é z , vagy a k á r m i n ő t a g ha ribiszke befőzöttel bekenetik, azonnal benne a' fájdalom szűnik, és hamar gyógyul. M é h vagy d a r á z s c s i p é s e l l e n : egy szelet v e reshagymának reákötése megszünteti a' fájdalmat. Vagy még Magyar gazdaasszony.
8
115 101 I z z a d á s t is néha szükséges előmozdítani, midőn a' meghűlés a' testnek kipárolgását gátolja, 's abból elágozó nyavalyák is következnek. *) G y o m o r g y ö n g e s é g é t ha valaki tapasztalja, 9 $ étvágya elvesztét; az elsőt iparkodjék erősíteni, a' másikat megszerezni. **) Y i z i b e t e g s é g e t a' sok borital, söt más is idézi elő. Ez elleni gyógymód igen kétséges. jobb, ha égető illat-lug, vagy salmiával megmosatik, mi által a' fájdalom daganattal egy perez alatt megszűnik. D a g a n a t o t , k e l é s t még a' füge is gyöngíti, megpörkölve, vagy sütve fogin és nyelvcsap dagadását, ha melegen reáteszik, meggyógyítja. Végre a' füge tejben megfőzve hurut ellen is igen jónak találtatik, söt még a' mell nehézségét is könnyíti. Rozsliszt is mézzel keverve a' tüzes daganatot érleli. Melegített lisztje orbánezot gyógyít, virágja borba vagy pálinkába napi hideglelést gyógyít. A' fügefalevelének kifacsart leve, vagy letört ágaiból kifolyó téjszinü nedve a' szömőcsénget elveszti, ha vele többször megnedvesítetik. A' száraz fájdalomhoz tartozik még a' p o d a g r a is, ezt néha jó sikerrel csollánnal megveregetve elűzik. Vagy megfőtt tökbelének burogatása is hasznosnak találtatik. Csollánt még a^ pórnők ablakok tisztítására is fordítják, mi által minden homályosságtól az üveget mint egy ujjá 's világossá teszi. Csollán, kisebb, nagyobb fajú, vizben megfőzve, a' posztót sárga szinre fösti, ha konyha- vagy timsóval elegyítik, a' szint még jobban emeli. * ) B o d z a v i r á g l e f o r r á z o t t j a , az az t h e a az izzasztásra igen hathatós szer. Némellyek lefekvés előtt csak vizzel locsolják meg mellüket, és betakaródzva gyöngédeden izzadnak; ez a' köhögést is megszünteti. G y o m o r g y ö n g e s é g e r ő s í t é s é r e ajánlják a' quassia italát, melly két annyi rozspálinkába tett quassia gyökeréből áll, mellyböl dél előtt egy kevés ital nem csak a' gyomrot erősíti, hanem az étvágyat is meghozza. Quassia főtt leve kevés mézzel keverve tányérokra osztva a' legyeket
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK. A ' víz kétféle: k e m é n y és l á g y . Á' kemény, miután sok ásvány 's érezrészeket foglal magában, homályos, nem átlátszó, még az állat sem kedveli, ha csak hozzá nem szokott. Azonban fürdők készítésére az ásványos vizek igen hasznosak. A' lágy víz tiszta és átlátszó, ebben a' szappan könnyen fölolvad, hüveles növények könnyen megfőnek. Még vetemények öntözésére is jobb a' kemény víznél. A' hideg víz általánosan bizonyos gyulladásokban használható, u. m. szem, körömgyulladásban, testzuzásokban , törésben, dühödés és agy-gyulladásban; még a* jéggel való burogatás is jó szolgálatot tesz, illyenkor a' hideg vizbe eczetet szokás keverni. Ha a' gyermek megijed, vizet kell vele itatni, ez a' nyavalya kiütését is akadályozza. Ellenben a' meleg viz is hasznos, ennek párolgása a' nátha, torok, rekedés, gyulladás, fogfájás, hasogató 's tagokban futkozó fájdalmakat gyógyítja. Valamint inak zsugorodásiban, köszvényben a' meleg fürdők is hasznosak. elöli. Ezen szer annyiból j ó , mivel a' legyek szét nem r ö pülve elvesznek. A z ü r e s m á k f e j e k b e n is nagy orvosló erő létez. Ha gyermekeknek az üres mák fél tokját, éltesebbeknek négyet, ötöt összetörve, 's megfőzve lében beadjuk, kevéssel kezdve, és hatására ügyelve a' kinos fájdalmakat enyhíti, 's álmát szerez; a' száraz hurutot gyógyítja, és a' gyermekekben a' rettegést szünteti. Pólabeli kisdedeknek három, négy mákfej tok fürdőnek megfőzetik, 's ez is szünteti a' fájdalmat, valamint álmát is hoz. Ama híres ópium használatát az orvosok kezelik,
8*
101
116 I r ő , melly köpülés után a' téjföltöl elválik, forró, rodhasztó betegségben és sárgaságban gyógyszer, még a' hasat is lágyan tartja. T é j f ö l csak egészséges embernek jó; azonban égés által sérült tagokat vele kenegetni igen ajánlható. T ú r ó , kik bőven élnek vele, a' belekben csipös savanyóságot éreznek; kívülről használva pedig a' tüzes daganatot oszlatja. T é j , kivált ha friss, melegében igen jó; hasznos a' szárazbetegségben, tüdörodhadásban. Tehéntéjnél jobb a' kecske- 's a' szamártéj; mivel kevesebb turó van benne. A' téj általánosan szappannal elegyítve hasogató fájdalmak ellen kenyegetés által használhat.
PÁRBESZÉDEK. A.9 nök ffö k e l l é k e a9 gazdaasszonykodás* Jtjeontina. Kedves borátném Viki! a' mi szivemet nyomja, kívánnám veled közleni. Viki. Csak titok ne legyen; mert azt nem szeretem se tudni, se hallani. Egyébiránt ha szived terhén könnyithetek, örömmel cselekszem. L. Semmi titok. íme megvallom, igen szép ezen elsorolt gazdasági czikkeket tudni, de én még is ugy vélem, nekünk nem szükségesek, következőleg minek tanuljuk ? V. Ugyan hogy mondhatod azt, hogy nekünk nem szükségesek ? L. Azon okból ; mert ezeket részint csak polgár-, részint pedig pórleányoknak hasznos tudni; mi pedig finomabb nevelésre számolunk. V. Példának okáért, — szabad tudnom ? L. Oh mintha nem tudnád! — Minekünk a' kereszténytudomány, 's a' kézi munkán kívül: ének, zongora, táncz, rajzolás, föstészet és külnyelvek tanulása, söt még az irodalmi pálya is föladatunk. 'S hidd el, mindég szivem emelkedik, ha eszembe jut, hogy ama kecses Gorinna Pyndarust háromszor legyőzte verseivel; Zapho is hires verselő volt; Aspazia pedig jó szónok; Irene jő föstö; ime ezek a' nő nemesebb vonásai, ezek nemünket emelik, nevünket örökítik. V. Igen — 's még ha hozzáteszem, hogy jó gazdaasszonyok is. L. Ej a'gazdaasszonyságot vigyék a' cselédek; — azért tartja és fizeti édes anyám a' szakácsnét, hogy a' szükségeseket megszerezze, bevásárolja; azután tudjon sütni, főzni. — A' szobaleány pedig varrjon./ mosson, téglázzon, öltöztessen, tisztogasson V több efféléket.
US F No már most megengedj barátném, mivel balfogásaid vannak, hogy mindegyikre kifejezhessem magamat. L. Oh! igen örömest és szívesen fogom hallani. F Azt mondád az éneket, — igen is művészi é r telemben véve, kinek szava csengő, torka idomítható, 's melle, tüdeje ép 's hozzá való, — oh! igen szép, ha valaki tanulja, — én ellene nem vagyok, sőt magam is szeretem 's gyakorlom; 's az is igaz, hogy már sokan ez által maguknak hirt 's nevet szereztek. — Zongora szinte szivemelö, kedvderítő, gond- 's búoszlató az igaz, azért ezt is helyben hagyom; mert illy szép művészetet előmozdítani nemünkhöz is igen illik. Jól tudom én azt, hogy már hajdankorban a' lacedemonbeli asszonyok híres zenészek voltak; most pedig alig van müveit nemzet, melly e' műszert bámulásig ne értené. — Csak hogy — oh vajmi sajnos! hogy nem sokáig kedveltetö; mert még a' leány elméláz, — 's szivhurjai szabadon rezgenek, — igen mulattatók; de ha egyszer pártáján túl ad, ez is csak hamar megszűnik, és elnémul. Táncz magában kedves és hasznos, testgyakorlás tekintetéből; ezt nincs nemzet, melly nem kedvellené, csak mérséklett legyen; mert hallottam ám, hogy sokan egészségügüket is eltánczolták, söt kora sirba is száltak. L. Én attól ugyan nem tartok, 's nem is félek; mert ha kihevülök, 's kiizzadok, vigyázok, hogy magamat rögtön meg ne hűtsem, és a' hirteleni ivástól is tartózkodom. F Azt már okosan cselekszed; — továbbá a' r a j zolás, föstészet, szünóráinkat igen hasznossá és kellemessé teszik; kivált ha himvarrásainkkal *s kitűzéseinkkel utánozzuk, mint Gizela első magyar királynénk cselekedett, midőn a' többi közt azon palástot készítette, mellyet koronázáskor a' magyar király magára fölvesz; igy szinte hazánk nagy anyja Mária Theresia több egyházi ékszereket készített; ez már dicséretesen örökiti a' nőnemet. L. Kérlek na nehesztelj, ha megakasztom beszédedet; azt mondád : „a v többi közt" tehát többet is k é szített Gizela királyné? F Igen is. Egy illyen templomi palást tartatik a'
119 bécsi császári kincstárban, harmadik pedig a' sz. mártom fő apátsági kolostorban. Még ezeken kívül Gizela több templomi ruhákat is készített. Söt ö építette a' veszprémi székes egyházat, és alapkövét letevé a' püspöki laknak, mellynek birtokosa által megkoronáztatott, és az óta jog szerint a v magyar királynét mindég a7 veszprémi püspök koronázza. L. Bizonyosan ott temettetett el ugy-e? F Ezen vitáznak a' történetírók; egyik azt tartja, hogy Magyarországot elhagyván, Passauba, sz. Benedek szerzetén lévő kolostorba vonta magát, a' hol mint második apátfönök halt meg 1095-ben. L. Akkor halt meg sz. László is. Oh be sokáig élt! F Igen, 110 évig. — íme igy áldja meg az Isten hosszú élettel is azokat, kik az ö dicsőségét előmozdítják. L. Bonfin író pedig ugy tartja, hogy Veszprémben temettetett el. F Ez a' zavar onnan van, mivel mind a' két helyen föltaláltatott sírköve neve fölirásával. L. No ezt még nem is tudtam, — köszönöm. F Irodalmi pályán a' nőnem ábrándjai is égig fölhatnak; több példákat tudnék előhozni, elég legyen említenem Barbara di Corregiót, Caecilia velenczei apáczát, mint híres rögtönverselöket. Maddalena Moreili pedig I. Ferencz császár alatt 1776-ban Rómában forma szerint meg is koronáztatott, mint az Arcadia tagja, kit azután a' római tanács nemes polgárnénak, (az az Nobile Csittadénak) neveze ki. L. Mit értesz Arcadia alatt? V. No ezt is megmagyarázom; Arcadia Görögország egy része vala, olly fekvésű, mint Schveiczország, — nagy hegyekkel, szép csergedező patakokkal, buján tenyésző füvekkel és kellemes szelíd éghajlattal megáldott valódi díszes paradicsomi hely, a' hol a' pásztorok juh- és baromtenyésztés mellett verseket készítettek, és mesterségesen el is énekeltek, a' mi a' tudósok figyelmét magára vonta. Igy támadott a' római arcadiai név alatt az az egyesület, mellybe a' vers, és énekkészitök vagy kedvelői, és nyájtenyésztés előmozdítói fölvétettek.
120 L. 'S arany koronával koronázták meg ? F. Oh nem! hanem fenyő- vagy babérlombokból díszesen font koszorút tettek fejére. L. Szerettem volna látni. — Te sokat tudsz, kérlek mondj még valamit. F. Ne kényszeríts, majd e' diszes gyülekezet terhére 's unalmára leszünk. L. Csak még egyet. F. No legyen tetszésedre, de csak egyet. — Bándettini Theréz pedig 1766-ban luccai születés Mária Antónia halálát 1813-ban megéneklé, sőt nyomatban kiadá Nelzon angol admirál, és Szuvarovvoo orosz tábornok gyözödelmét, ugy szinte Károly herczeg németalföldi hös tettét. L. Hát csak olasz nők tüntették ki magukat? F. Németek is, — vannak hazám leányai közt is, mint dukai Takács Judith és Bezerédy Amália, kedves irók. Azonban látod illy női tünemény még is csak igen ritka, mint a' fehér holló. L. No én már ebben magam sem töröm fejemet. F. Elhiszem, — hanem a' német, olasz, franczia, angol nyelv tanulása nem csak társolgás, hanem tudomány tekinteténél fogva is dicséretes, és a' finomabb társalgásoknak majd nélkülözhetlen emeltyűje, de csak akkor ám, ha ön nemzete nyelvét is bírja; mert valamint németnek, olasznak, francziának nem mondhatom azt, ki nyelvét nem tudja, ugy magyar hölgy is előttem lenni megszűnik, ha ön nemzete nyelvét nem érti, •s nem beszéli. — Mindezek ugyan olly valamik, melylyek szivet, érzelmet nemesítenek, de azért a' gazdaasszonyságot ki nem zárják; söt azt mondom, hideg konyha mellett ezek is lankadnak és ízetlenek. L. Kérlek, még egyre nem feleltél, azt szeretném hallani. F. Hiszen most akarom mondani; azt mondád, azért tartunk szakácsnét, hogy a' szükségeseket beszerezze, azután süssön, főzzön, — a' szobaleány pedig varrjon, mosson 's több effélék, — e' mind igaz a maga szoros értelmében; de valamint jaj annak a' hajónak, mellynek kormányzója nincs, ugy pusztulásnak indul az a' ház, hol a' gazdaasszony kötelességét nem érti; mert
101 nem képes cselédjeit kormányozni, hibáikat javítani, és cseleiket észrevenni; és ebből mi következik, magad elgondolhatod. Z. Biz ez mind igaz; de én még is azt tartom, (mert ugy gyanítom, talán még többet is kell tanulnunk), már pedig a' tanultakból is sok elmaradhatna. Ugy-e magad is tapasztalod, hogy nagy városokban, szinte itt helyben a' belvárosban — se tehenet, se sertést, — még baromfit se tartanak; kendert épen nem termesztenek, sok háznál kenyeret se sütnek ; söt ugy gondolom, azért vannak a' pékek, kenyérsütő asszonyok, szappan, gyertya készítők, hogy bennünket ellássanak. Rokkát házamban éppen meg nem szenvedek; azért vannak a' diszes rakott boltok, a' hol a' mi szivemnek, szememnek tetszik, megszerezhetem; minek tehát ezek készítését tanulni, vagy tudni? — talán hogy ezeket kenyerüktől megfosszuk? F Egy kevéssé csípős vagy — semmi; mindezekre röviden megfelelek; mindenek előtt csak azt mondom: a' mi az asszony kötelességéhez illik, és tartozik, azt tudni mindég szép, dicséretes, hasznos is, hogy butáknak ne tartassunk, mint az egykori leány, ki azt sem tudta, minő fán terem a' zsemle; vagy az a' bécsi szakácsné, ki nem tudván miből lesz a' tojás, télen jérczetojást vett a' piaczon, természetesen kisebbet mint a' tyúktojás, asszonya előtt fohászkodva panaszkodott : Istenem! mit érünk még, ime a' tojást is kisebbre esztergálják. Ezt előre bocsátván, váljon homlokunkra van-e irva, hogy mindég városban fogunk lakni? mert könnyen megtörténhetik, hogy a' Gondviselés mezei lakba visz ki bennünket. Mit felelsz erre? Nem veszszük-e akkor hasznát annak, mit most tanulunk ? Én ugy vélem, most is jobb izüen eszem a' házi kenyeret, mint mások a' dohos piaczi kenyeret, de erről majd másod félévben bővebben. L. Elég, elég már kedvesem! igazságod van, most megvallom, én nem ugy érzettem, mint beszéltem, csak téged próbáltalak, ha velem egy gyékényen állasz-e; mert jól tudom, hogy felsőbb parancs következtében a' gazdálkodást is kell tanulnunk. Bocsáss meg tehát, ha terhedre voltam. F. Szívesen; — oh te csintalan!
m
123 Oskola utáni házi-nevelés*
Jf&ari. Te kis Czilim! hallottad-e, hogyan küszködött ez a' két nénike? Czili. Igen — egyik a' másikra reá akarta tolni a' gazdaasszonyságot, amaz pedig a' finom nevelést, és ki akart bujni a' gazdaasszonyság alól. M. Ki ám! de még is végtére megadta magát, azért ugy gondolom, az hamis leány. — Azonban mind hiában, mert mi itt akármikép vitassuk a* gazdaasszonyságot, vagy azt a' finom nevelést, még is otthon csak majd a' mama határoz felölünk, hogy mit szükséges tudnunk és tennünk. C. 'S talán vettél észre valamit ? M. Oh igen — igen is — én már mindenből kiköpök. C. No 's talán már te nem is tanulsz énekelni? 31. Nem ám! pedig a' mesterem azt mondotta, olly hires énekes lehetne belőlem, mint Malébránd, vágy Kataláni. C. Ugy — Malébránd!? hallottam ám, a' ki színpadon olly hosszan és magasan énekelt, hogy ott meg is szakadt bele, összerogyott, és igy hattyu-énekét elvégezvén, meghalt. M. Tehát ugy járt az a' hires szegény Malébránd. — No én öt még sem sajnálom, a' mit lélekzete meg nem bír, miért teszi, 's minek fitogatja magát, — ugy kellett neki. — Jó, hogy édes mamám engem színházba nem visz, pedig sokszor könyörögtem neki, de csak azt felelte: „Nem neked való, majd ha megnősz, 's több eszed lesz." Biz annak a' Malébrándnak sem volt még elég esze. Jobban tette volna, ha a' templomban énekel, mint a' színpadon; mert még nem hallottam, hogy valaki a' templomban ájtatos éneklésében megszakadt volna. C. Ugy ám, de a' gégéjét, ugy hallottam, egy angol megvette, V talán most is spiritusban tartja, ez is nagy böcsület. M. Miért tartja spiritusban ?
C. Gondolom azért, hogy azon hires éneklő gégéjét mindég láthassa, hogyan énekelt, — vagy pedig azért, hogy örökítse nevét. 31. No még egyszer örülök, hogy ányám megtiltotta nekem az éneklést; mert még én is talán színpadra kerültem volna, gégém pedig spiritusba. Pfuj! C. Attól ne tarts, hiszen mi nem vagyunk Angol, hanem Magyarhonban. No de még is talán a' tánczot csak tanulod? M. Nem biz én, azt sem tanulom már. C. 'S miért nem tanulod ? M. No már most neked mindent elmondok, mi történt velem. Egyszer a' polkatánczot próbáltam, lábam ujja hegyén az egész szobát körülugráltam, 's mellette igen szépen énekeltem, 's csak azután vettem észre, hogy mamám a' benyíló szobában a' fánk készítéséhez való sodródeszkát letette, 's kijővén azt mondotta: „Te csetres! mit ugrálsz ? mit czinczogsz mint az egér, 's nyivácskolsz mint a' macska? majd levettetem czipellödet — várj csak — mit szaggatod, eredj, menj az életeskamarába, 1s hozd be azt a' kosár tojást." Én elmentem a'kamarába, 's ott ismét próbáltam a' polkatánczot; de j a j , most is szégyenlem, édes mamám utánam jött, 's rajta kapott a' polkatánczon, elgondolhatod, ugy megijedtem, majd a' lábomról leestem, és így lett vége már az énekemnek, vége tánczomnak is; 's ezután édes anyám mindjárt ki is adott a' tánczmesteren, és már most magamnak csak ingyen énekelek, 's ingyen tánczolok, mikor lehet. C. No ugyan megesett neked, — talán már nem is zongorázasz, ugy-e? M. Nem már, — mert édes mamám tüstént a' zongorát is eladta; pedig sokan azt mondták, hogy én jó zongorázó leszek, mivel hosszú ujjaim vannak, 's nem sokára az octávát is elérem; már most látod kis Czilim! vége mindennek. C. Szegény! te mindenben hátramaradsz, igen sajnállak. M. Igen, — énekben, — tánczban, — zongorában; — de ugy gondolom, még is előbbre vagyok a' kézi munkában mint te.
7 125
124 C. Nem hinném. M. De igen, — mikor édes mamám a' tánczot, zongorát eltiltá, azt mondotta : „No édes leányom, jöszte ülj mellém, én most téged hasznos és gazdaságos munkára tanítlak. — Ennekutána, valamint most — mit kiszabok, mind belső, mind külső ruhádat te fogod megvarrni, tudod?" megcsókoltam kezét, 's azt mondottam: „Igen is tudom." „No ládd, jól vigyázz mit mondok, a' mit a' ruhád készítéséért a' varrónénak, a' szabónak fizetnék, azt mind összerakogatom, — a' bálruhákat, melly eket évenkint drága pénzen kellene megvenni számodra, — azon sok czipök árát is, mellyeket a' tánczban elszaggatnál, mind egyberakom, és részedre a' takarékpénztárba beteszem, hogy kamatozzon. Ha majd megnősz, kiveszed, 's ifjúságod gazdálkodását megkedvelvén, mindég jó gazdaasszony lesz belőled." Én azóta tehát varrogatok, ládd, a'mint itt állok, kívül, belül, ezen ruhát is, mi rajtam van, én varrtam , harisnyáimat is én magam kötöttem. C. Már sokat tettél be keresetedből a' takarékpénztárba? M. Nem én tettem be, hanem édes mamám; egyszer ugyan kérdeztem, mennyi van ben ? 's azt mondotta: „Nem szükség, nem is illik a' kis leánynak mindent tudni." C. Mi semmit sem szoktunk betenni, hanem inkább onnét vesszük ki, már kétszer jó sokat vett föl édes mamám, és a' mult farsangon bálruhát készítetett rajta magának, nekem is. M. Jaj talán az én pénzemet is kivettétek? C. Meglehet, — hiszen ne féltsd, majd kamattal visszateszi mamám. M. Ugy — hát ti fizetitek meg pénzem kamatját? C. Igen — ha lehet visszaadja édes mamám. M. Igaz — te már főzni is tanulsz, mivel láttam, minap konyhakötény volt eléd tűzve. C. Biz azt rosszul láttad — oh még korán volna! a' tűzhelyt sem érem föl — konyhába sem ereszt mamám , hogy ruhámat be ne piszkoljam. Talán te tanulod már a' főzést, mivel említed. M. Igen — de csak alattomban — ha mamám
valamit megkóstol, én is, ha nem látja, kóstolgatok. Egyszer a' rántást rám bizta, hogy keverjem, 's ha majd zsemleszínű sárga lesz, adjam tudtára neki; én pedig, mivel jó szaga volt, megkóstoltam, de csak hamar föl— sikolték, mivel a' számat megégette. — Erre hamar jött édes mamám, és azt mondotta: „Ládd leányom, nem szép torkoskodni, hiszen nincsen abban se só, se eczet; azért nem is szükség ollyast kóstolni." Ezen cselekedetből tanuld meg, hogy soha semmit alattomban ne tégy; mert előbb, utóbb megpirítja arczádat. C. No jó, hogy rajtam nem történt, még élek, szégyenleném; azért én mindenkor engedelmes leánya leszek édes mamámnak. M. Én is ezután szófogadó leszek, — de most a' többit nem mondom el, hanem máskor. Kérlek, légy jó hozzám ezután is. C. Ne kételkedjél, én mindég jó leszek hozzád.
A z i f j ú gazdaasszony panasza. W^aulina. Igen örvendek, hogy láthatlak. Hermina. Én is viszont örvendek. P. Ha unalmadra nem vagyok, sok mondani valóm volna. H. Csak bátran, ismersz már, ugy gondolom, unatkozásomat soha sem tapasztaltad, sőt készségemet. P. Igen is. Ládd, mióta elváltunk egymástól,, én gazdaasszonyságomat már zsengéjében elkezdettem, folytatom is; de ugyan sokban megbotlottam. H. Például. P. Szalonnám megavasodott, füstölt húsom megkukaczosodott; no volt mit hallani édes atyámtól. Szememre hányta tanulásom sikeretlenségét, hogy nem sok tudományt hoztam haza az intézetből, abból a' hires, kikürtölt gazdaasszonyi leczkékböl. Oh csak élne édes anyám! ha lehetne tíz körömmel kikaparnám a' sírból.
i 126 — Oh lelkem Hermina! melly nehéz sorsa van az anyavesztett árvának. H. Ne keseregj! gazdaasszonysági tudománynak ezer az ága, elég, ha felét tudod, többire a' tapasztalás vezérel. Ládd, az én szalonnám nem avas, füstöli h ú som nem kukaczos, én ezt is azóta tanultam, mióta az intézetből kiléptem. A' leöletés után szalonnámat hidegre, fagyra kiteszem, hogy vizenyős részétől meneküljön, és igy nem avasodik meg, besózás, 's füstülés után pedig Martius elején kálhalukba asztalostól szerzett fenyösziácsra rakom a' füstölt liust és szalonnát, közbe közbe sziácsot rakogatva. Végre a' kálha lukját betábláztatom és sárzom, hogy a' kora tavaszkor föléledő legyek be ne pökjék, tojásaikat rá ne rakhassák; igy mentem a' szalonnát avasságtól, hust a' kukacztól. P. Ha használni akarod, mit cselekszel akkor? II. Akkor kibontom a' kálha száját, és a' mennyi rövid időre szükséges, annyit kiveszek, és ismét jól becsinálom azt. P. Ugyan kitől tanultad ezt ? H. Édes anyámtól. Igen sajnállak, hogy neked nincs már anyád. Hasztalan az atyák illyesmire nem ügyelnek; azért barátném! ha mit tőlem tanulsz, ne szégyeneid, hiszen csak ketten állunk itt, nincs mit szégyenlened, ha bár kisebb vagyok is náladnál. Ládd-e, én ha a' maszületett kis babától tanulhatnék valamit, még akkor sem szégyenleném. Ez ám sok leányok nagy hibája, hogy készebbek tudatlanok maradni, mint álszégyennel valamit másoktól tanulni. P. Én mit sem szégyenlek; ha élne édes anyám, én nem szégyenlenék még templomba is vele menni, ámbár a' kicsinyek közül már kinőttem. H. Mit beszélsz? — még templomba is szégyenlenéi menni édes anyáddal? P. Megbocsáss, nem magamat akarom érteni, hanem szomszéd barátném jutott eszembe, a' ki mióta fölserdült, szégyenei anyjával templomba menni; csak maga jár ide is, oda is. ff. Hadd el barátném! ismerem, mindég vizeszü leány volt; elég kardos édes anyja, majd megjavítja. Maradjunk mi csak a' gazdaasszonyság körében.
127 P. Tavaszszal, midőn veteményezní készültem, az a' vizeszü szomszédném bekiáltott kertünkbe, hogy mit dolgozom? én feleltem, hogy petreselyem és sárgarépát veteményezek; az feleli reá: hadd most abba, jöjj velem egy vig társaságba, és mulassunk. Gondoltam magamban, jobb volna, te is veteményeznél, ugy nem szégyenkednél majd levesbe, majd salátának valót naponkint tőlem kéregetni. Én tehát nem mentem vele, hanem folyvást veteményeztem. De gondold csak, egy szál petreselymem, még sárgarépám se lett valamire való, mind ágas, bogas 's vékony szál gyökerekből állott, mi az oka? II. Kövecses volt a' földje; ládd, a' kövecses föld elágaztatja gyökerét, azért meg nem vastagszik. Válassz tehát a' gyökérnemüeknek egyarányos porhanyó földet, ugy szép gyökzöldséged lesz. P. Ezt is tárczámba följegyzem. Egyre szeretném még hallani feleletedet; mi az oka, hogy a' kiültetett zöldség, úgymint a' káposzta neműek, fölmagzanak, és lazák lesznek? H. Hogy fölmagzanak, és lazák lesznek, az az oka, hogy az illy palántából nőtt és fölmagzottnak magjával veteményeztél, vagy pedig, ha pénzen vetted, megcsaltak vele. Válassz tehát magad őszkor mint fejes, mint kelkáposztafajból egészséges, vastag, gyökeres, torzsás fejeket, tedd és takard el télen, hogy meg ne faggyanak ; tavaszszal ültesd ki, majd ha fölmagzanak és megérnek, vedd külön magjukat, ezekből nem lesz lazakáposztád, pénzedet sem költöd haszontalan magra. P. Hej barátném! sok kérdésektől rajzik a' fejem, nem is tudom meliyiket terjesszem elődbe. De talán visszaélek már béketüréseddel, azért jobb azokkal elhallgatnom. H. Részemről szívesen hallom kérdéseidet, csak tudjak reájok alkalmas felelettel szolgálni: mert még én sem vagyok annyira beavatva a' természet titkaiba, hogy mindenre megfelelhessek. P. A' télre betakarított gyökérnemü zöldségem egyik helyen korán elromlott, pedig nedvesen nem raktam el. Mi lehet oka, hogy ép termesztményem is elromolhat?
d
101
128 H. Talán a* homok, mellybe elfakaritád, nem volt elegendő száraz, vagy a' hely volt nedves, fűlött, és levegő sem érhette; illyenkor a' gyökér penészt kap, és megromlik. P. A' kenyerem is egyszer savanyó volt, ugyan* mi okozhatta ezt? H. Ne is kételkedjél, az volt az oka, hogy későn keltél föl, az az későn fogtál a' dagasztáshoz, már a' tésztád elkelt, és forrásnak indult, vagy pedig kovászod nem volt friss. P. No ezekre nem is ügyeltem; igy már nem csodálom, hogy édes atyám néha szemrehányást tesz. Azonban még is ugy látszik, atyám egy kevéssé megelégszik velem; mert alattomban hallottam, hogy mások előtt eldicsért szorgalmam, jártosságom és ügyességemről; még azt is hozzátette, hogy nem is sajnálja, a'mit tanulásomért reám költött, csak az a' baj, hogy szememben nem dicsér. H. Azt bizonyosan azért teszi, hogy még ügyesebb légy, és el ne bizd magadat; mert jól tudod, mi leányok melly hamar elkapatunk, ha dicsérnek, még azt is gondoljuk magunkról, a' mik korán sem vagyunk, és igy a' büszkeség szikrája könnyen nagyravágyóvá tesz, és mások lenézésére ingerelhetne. jP. Egyszer ebédléskor (meglehet, hogy jó étvágya volt) megelégedését még előttem is kijelentette, hogy izesen, takarékosan főzök, és zöldségeim elrendezésében és használásában tudok módot tartani, az tévén hozzá: „Ládd édes leányom, már sokszor gondoltam a' f e löl, hogy szakácsnét fogadok; mert sokszor vendégeim jönnek, szégyenlem, mikor tőlem kitelhetnék, hogy fözönét nem tartok. De csak még is azután ugy végeztem magamban, szakácsnét még sem fogadok, mert igy a' cselédtől nem kell tartanom, hogy megcsaljon, téged sem akarlak elszomorítani, mivel látom, hogy mind a' külső, mind a' belső gazdaasszonykodásban kedved telik ; végre a' mit meggazdálkodunk az a' tied, én sirba magammal el nem viszem." H. Biz ez kicsinyt még is sok; illy mód tehát keveset mulathatod magadat, reám nézve is igen sajnálom, ha társalkodásunk megszakad.
P. Semmit se busulj, meg nem szakad; egyik szolgálómat mindenben kezemhez tanítottam, még szám izét is egészen átadtam neki. Sokszor atyám azt gondolja, hogy én főztem; 's igy dupla örömöt csinálok, egyet magamnak, hogy tágíthassak magamon, másikát segéd szolgáló leányomnak, ki majd megdőrül, ugy örül, hogy már főzni tud. TI. No a' harmadik örömöt pedig én teszem hozzá. Azt gondolod ? ezt atyád nem tudná, tudja biz ezt, és az is örül, már ne is kételkedjél róla; azért nem fogad édes atyád szakácsnét, mert tudja, hogy már van, és látja okos intézkedésedet, abban megnyugszik, azért is kezd már megdicsérni; lám igy fejlik ki a' házi jó gazdaasszony. P. No no majd elpirulok, csak lassan a' dicsérettel. H. No de nekem is van ám jó szolgálóm, az olly ügyes mint a' gondolat; nem csak edényei olly tiszták mint a' tükör, hanem minden munkája előtt kézét tisztára megmossa; ha levesbe való gyökeret tisztit , nem csak megvakarja, vakotosságát is késhegygyei kicsípi, hogy izét a' levesnek el ne vegye; hanem azután valamint más zöldséget is tiszta vízben megforgatja, megöbliti, hogy mindenkép tiszta legyen használatra. Ha szalonna színét tisztítja, a' hulladékát, ugy szinte a' megmaradt 's nem használható aljas zsirt egy edénybe összerakogatja, és elteszi szappanfőzésre. Annak öröm nézni minden tettét; esze, keze egyiránt mozog; sokszor tettével édes anyám gondolatját is megelőzi, és annak örül: előköténye pedig olly tiszta fehér^ mintha nem is konyha-, hanem szobaleány volna; nedves vagy piszkos kezét nem a' hasához dörgöli, hanem arra készen tart kendőt; valóban illy cseléd olly nagy szerencse a' háznál, mint lutriban a' ternó. P. Ugyan mit gondolsz, mi az oka, hogy nem minden cseléd illy jó és ügyes ? H. Az aVneveléstöl függ, fő oka pedig az, ha istenfélő; mert ki reggeli imáját ájtatosan elvégzi, és munkáját az Istennek fölajánlja, annak szive, esze nem tétováz, és csak az illyenböl válik jó, egyenes szivü és szorgalmas cseléd. P. Ez az oka tehát, hogy édes atyánk minnyáMagyar gazdaasszony,
§
131 101 junktól szorosan megkívánja, hogy előbb ájtatosságunkat végezzük, és azután fogjunk a' munkához. — Hiában, minden jó, minden áldás csak fölülről jön. H. Ugy van kedves barátném! én ugy tekintem a' parragi leányt, mint a vad fát, mellybe, ha jó gyümölcságat oltunk, jó gyümölcsöt fog teremni; ugy a' tudatlan cselédet, ha mind isteni félelemre, mind egyéb szükséges munkára szépen tanítjuk, oktatjuk, bizonnyára jó és hasznos cselédet formálunk belőle; czélt pedig még is csak ugy érünk, ha tetteinkkel cselédeinknek mi is jó példát adunk. Hanem megengedj, az idő már eljár, itt az ebéd ideje, konyhához kell látnom. A\ többit majd folytassuk, ha ismét összejövünk. P. Addig is köszönöm a' mire tanítottál. Isten veled!
J. Ugy már elhiszem, hogy el nem felejtem; mert ugyan szégyenleném, ha ugy járnék, mint az egykori leány. A. Kérlek, mondd el, hogyan járt? J. Édes anyám igy beszélte : a' mult farsangon kérők mentek egy házhoz, és azon helységben divatozó szokás szerint a' leány mindjárt kenyeret és bort tett föl az asztalra illendőségből a' kérők elejbe. Egyik a' kérők közül megmetszi a' kenyeret, 's azonnal reáveté szemeit a' leányra, mondván: „Ugyan szalonnás ez a' kenyér Az ostoba leány hamar azt válaszolá: „Ezt édes anyám sütötte, oh mikor én sütök, az én kenyerem alul, fölül szalonnás." Ezt hallván a' kérők, vevék kalapjukat, tüstént eltávoztak. Hiszen tudod, mi a' szalonnás, kenyér ? A. Hogy ne tudnám, hiszen most tanuljuk, hogy lágy, és még meg nem kelt a9 tészta. No ha illy szégyen rajtam történnék, tüstént az ágy alá bújnék, vagy emberek szeme elejbe sem mernék többé menni. Most kétszer örülök, hogy oskolába járatnak édes szülőim. Ugyan kár volt, hogy azt a' leányt is nem tanították, 's hogy oskolába nem járt; lám, nem csak magát, hanem édes anyját is megszégyenítette. J. Ne csodáld, sokan azt tartják, minek a9 leánynak azt tudni, a' mit anyja sem tanult? Szégyen is volna, ha a' leány többet tudna anyjánál. Azután kinek mihez nincs fogálma, nem is sokat törődik vele; azért sokan kikimaradoznak az oskolából, hogy otthon is hasznukat vegyék, "s megint oskolába küldik. Már az illy leány, hogy mehetne tanulásában előre ! Mikor én is vonogatám magamat az oskola-járástól, emlékezem édes anyám azt mondá: „A? ki mézet soha sem kóstolt, bizon nem is tudja, mi a' méznek édessége; menj csak édes leányom oskolába, majd te is megízleled a' tudományok hasznát, 9s rajta fogsz is örülni." A. Ah az én anyám is azt szereti, ha sok jót tanulok, az az ha mind megtanulom azt, a' mit leánynak szükséges 's hasznos tudni: a' keresztény tudományon kívül kötést, varrást, hímzést, szóval még házi-gazdálkodást is. Biz engemet is azért küldenek oskolába,
Mázt értekezések. /
JKgnes. Hogy tetszik a' gazdaasszonykodási leczke? Juli. Igen jól — nekem tetszik, bár hamar megnőnék, hogy a' mit tanultam, magam meg is próbálhatnám; mert attól tartok, hogy addig elfelejtem. Á. No még az volna ám szép, ha elfelejtenéd. J. Én pedig jót nem állok magamért, mert nem káptalan a' fejem. Á. Semmit se busulj, majd édes anyád visszaemlékeztet. Ládd, a' mit a' bibliából 's keresztény tudományból tanultam, mindazokra édes anyám visszaemlékeztet. J. Hogyan? hát még most is tudja azt, mit oskolában tanult? Á. De tudja ám; vasárnapokon, ünnepeken a' mint templomból haza jövök, mindjárt kikérdez, hogy mit tanultam a' predikátzióból ? Ha tudok valamit neki felelni, megdicsér; ha pedig nem tudok, maga ugy elmondja majd mind a' pap, és még hozzá is ragaszt szép oktatást. így majd a' gazdálkodási leczkékre is édes anyád téged is visszaemlékeztet, mint engem. r
101
132 most jut eszembe, én ís otthon szép tanítást hallottam. Igen rossz szokás az, hogy némellyek ebéd után meg se köszönik az Istennek, hogy őket megelégítette; az ollyanok hasonlók a' makkon hízókhoz, valamint azok, ha egyik fa alul föleszik a' makkot, tovább futnak, még a' fára sem néznek föl, melly őket gyümölcsével tartotta; szinte ollyan háladatlan az az ember is, ki szivében föl nem emelkedik Istenéhez, kitől ajándékát vette. Á. No én mindég hálát adok az Istennek, valamint oskolába szoktunk tanulás után, ugy otthon is, ha virágaim elültettem, öntözöm, vagy megkapáltam, mindég azt mondom: „Hála Isten! ezt is elvégeztem." J. Az én szülöm azon fölül még a' cselédtől azt is megkívánja, hogy ö is tudja azt, mit egy gazdaaszszonynak tudni kell; már egy szolgálónkat annyira vitte, hogy mindenben jobb keze lön édes anyámnak; ha r e g gel szól hozzá, ágyából tüstént talpra ugrik, imádkozik, öltözködik, kitisztogatja magát,'s dolgához lát; anyámra pedig ugy tekint, mint tükörre, fél szemével is meglopja szándékát, és tüstént végre is hajtja. Hidd el, olly tiszta, mint a' lisztárulóné. A. Ah a' mi szolgálónk meg olly lusta és álmos volt, hogy minden reggel ugy kellett fölrázni álmából, még öltözködésében is elaludt. Egykor anyám azt mondá neki: „Te Juczi! azt a' marhahúst előbb megmosd ám, minekelőtte tűzhöz teszed; mert az utczai porozás meglepte, legyek is beszokták pökni; addig még visszajövök, a' levesbe való gyökereket tisztítsd meg;" Gondold csak, a'Juczit, egy kezében kést, másikban peireselyemgyökeret, szájában pedig falatját tartván, falhoz dülleszkedve alva találta édes anyám; tüstént pirongatta: „Te álomtáska! megint alszol;" Juczi fölébredvén, f a latját elejté. J. No én arczul csaptam, vagy vízzel leöntöttem volna., Á De anyámnak több esze volt mind mi kettőnknek. Én is azt mondtam, a' mit te, de ö azt feleié: „Tanuld meg leányom, azt tenni nem jó, nem tanácsos; mert könnyen a' nyavalya fölüthetné ijedtében, falatja is torkára szaladva megfullaszthatná. Okosan kell a'
5
cseléddel bánni; ezt látod, álombetegség nyomja, erről majd elszoktatom, sok béketűréssel jár ugyan, de miután a' cseléd ollyan a' háznál mint a' fogadott gyermek, szépen kell vele bánni." De igaz is, már a' mi Juczink nem csak nem álmos, hanem dolgos is. J. No ez már nagy csoda. A. Semmi csoda, édes anyám soha se hagyta magán, mindég foglalatoskodtatta, kivitte magával a' kertbe, 's tanítgatta: „Ládd Juczi! ez az arany szinü sárgarépa édesb mint a' halavány szinti; azért abból soha se hagyj magnak valót. Itt ez a' hónaposretek keserű lesz; mert a' földből kilátszik, a' szellő éri, a' nap süti, a' mellyet pedig a' föld takar, az kellemes ízű. Amott az a' vereshagyma egy font nehézségű nagygyá vastagszik; mert tavasz előtt meleg helyen tartottam, azért föl nem magzik, hanem vastagszik;" többet is mondott neki, 's bemenvén más dolgot tűzött elejbe. J. Biz az én atyám is, ha szolgája vét, egy könynyen meg nem haragszik, olly csendes mint a' gyapjú; történt, hogy a' Pistánk valamikor a' pinczébe küldetett, hogy italt hozzon föl, mindég a' korsóba tekintett; édes atyám ezt észrevette, hogy tőle csillog is a' szeme, e r ről igen szép móddal elszoktatta. A. Hogyan? mondd el te is nekem. J. Halljad csak: más nap ismét a' pinczébe küldé, 's azt parancsolá neki atyám: „Te Pista! mindég f ü tyülj, még föl nem jösz a' pinczéböl, ládd, én igen szeretem hallani, ha te fütyülsz." A' Pista elkezde fütyülni, azonban egyszer csak elállott sípja. Édes atyám a' fölső lépcsőn várván, azt mondá neki: „Te rossz, szófogadatlan! mindég nem fütyültél." A' ravasz Pista azt f e leié: „Nem ám édes uram ! mert csak egy nótát tudok, azt pedig hamar elfütyültem." Erre atyám azt feleié: „Én pedig neked majd több nótát húzok, és reá meg is tánczoltatlak, — érted?" Oh igen is elértette a" Pista, 's magát megjavította, a' korsóba se tekintett többé. A. Ez már szép, — ha kedves tanitóné jelen nem volna, én is elmondhatnám, melly kegyességre adott példát. Tudod barátném! néha néha bizony hanyagul tanultunk, mit vettünk akkor észre tanitónénkban? Azt, hogy kegyes pillanatai elkomolodtak, homloka minden
135 101 derültségét elvesztette, 's ugy róta meg hanyagságunkat, és ez ugy-e nekünk elegendő volt? Mi is ugy cselekedjünk, akkor mind külső, mind belső gazdálkodásunkat cselédeinkkel is előbbre mozdítjuk. J . E' való igaz, — a' szavak ugyan megindítják a' szivet, de még is a' példa bír csak vonzó erővel. Addig i s , még gazdálkodási leczkéinket tettleg próbálni fogjuk, Isten veled. A. Te veled is a' viszonlátásig.
M é li • c s I p é CKornélia. Hallottam, hogy megcsípett a' méh, — igaz? Clémi. Kitől hallottad? C. Mamád mondotta édes anyámnak, én mindjárt ugy sajnáltalak; kérlek hogyan és mikor történt? Cl. No majd elöröl elkezdem; édes mamámmal a' templomból haza jöttem, és mindjárt reggeliztem; azután kötö kis kosárkámat karomra fűztem, mamámmal a' kertbe mentem, 's megnéztük a' veteményezöket. C. Mi is ugy szoktunk tenni. Cl. No most ne beszélj, hanem halljad: én azután leültem a' gyöpre, édes mamám pedig azt mondotta: „Kelj föl leányom, mert kora tavaszszal a' föld párolog, akkor nem jó a' gyöpre leülni, meghűlsz, és megbetegszel. u C. És akkor csípett meg a' méhe? CL Dehogy akkor. — Sok napok után kimentünk a' virágos kertbe, 's egy padra leültünk, most csak hallgasd, akkor mi szépet beszélett édes mamám. C. No csak hamar mondd el, mert alig várom már, hogyan csípett meg a' méh. Cl. Majd azután, előbb azt beszélem el, mit mamám mondott a' fakadó kis rózsabimbóról; azt mondá: „Nézd édes leányom, melly gyönyörű ez, melly szépen fakad, 's pirkad viráglevele; ládd, illyen vagy még te
is élted viruló tavaszán: amaz ott, már egészen kinyílt, minő ékes, szaga is kellemetes; ollyan leszesz te is, ha az Isten megtart, 's jó leszesz szülőid örömére. A' virág-kedvelö leányok szokása a' töszárról nem csak a' kinyiitat, hanem a' kissé nyilt bimbót is leszakasztani, igy bánik velünk a' halál is, némellyeket még kis korukban, némellyeket nagyobb korukban ragad el az élők közül. Nézd amott már egyik elhervad, hull is már levele, és magától elvész, illy sorsra jutsz majd te is, ha megöregszel, elgyöngülsz és elhalsz ; u majd ebből szép tanulságot mondok, figyelj reám. C. Oh én erre magam is tudok felelni, hogy előbb utóbb meghalunk, itt nincs hazánk, hanem fön a' mennyben Istennél. d . Valamit mondottál; hanem azt édes mamám szebben mondotta el, 's nem olly hamar mint te, 's azt is kihagytad, hogy csak a'jóknak van mennyben hazájuk. C. Igaz ám. Cl. Azután még más virágot is mutatott, ha ismered a' györgyikét, „Látod, milly magas növésű, 's vannak szép tarka, barka színűek, kár hogy nincs illatjuk; illyen virágokhoz hasonlók azon leányok, kik szépek, czifrák szeretnek lenni, de semmi hasznosat nem tesznek, nem dolgoznak." C. No én hát nem vagyok györgyike-leány; mert én minden nap imádkozom, dolgozom, kötök, slingülök, seprek, még ha mamám megengedi, mosok is. Cl. Még a' többi virágról is szép leczkét mondott édes mamám; azután fölkelt üléséből, megfogta karomat, és azt mondta: „Menjünk most, nézzük meg a' kis virág-madárkáimat." C. Oh virág-madarat még nem láttam, adj nekem egyet. Cl. No no mindjárt megtudod minő madarak azok a' méhek. C. Ugy hát most csípett meg a' méh. Cl. Ne tréfálj, hiszen ugy is tudod, hogy már 'megcsípett, halljad, mit mondott édes mamám a méhekröl is : „Ládd édes leányom, ezek a' kis méh-madárkák eleven képei a' szorgalmatos leányoknak, ezek reggeltől napestig mindég szorgalmatosan igy dolgoznak: a'
136 virág nedvét 's porát kiszijják, fölszedik, 's kis szobáikba hordják, ebből készítenek mézet maguknak, a' többit nekünk engedik; lásd, mi is ugy cselekedjünk, ne csak magunknak takarítsunk, hanem még a' szegényeknek is adjunk, a' kiknek nincsen, a' mi utódainknak is." C. Épen illyen leczkét tartott nekem is édes mamám, kivitt magával a' kertbe, és látván a' virágot kezdtem szaggatni, és szagulni, az felelte: „Nem szép a1 virágot olly csúnyán szaggatni, 's mindjárt szagulni; ládd, a' virágtö elromlik, a' virágban pedig sokféle kis bogarak, férgek, kukaczok vannak, föltalálod színi orrodba, 's igy veszedelmes nyavalyát okozhatnak a' f e jedben; először meg kell rázni, és csak távúiról szagulni." CL No pedig én is olly mohón szoktam szagulni, még az orromba is dugtam ; ezután hát nem teszem. C. Onnét kivezetett a' gyümölcsösbe; ott megláttam egy furcsa, tarka madarat, melly a' fa oldalát vagdicsálta, 's kérdeztem édes anyámat, hogy micsoda madár ez, és mit csinál? 's azt felelte: „Az a' madár ládd kertészlegény, a' fában a' férget keresi, azért kopogtatja orrával; a' hol üreget talál, ott kivágja, a' férget kihúzza, 's megeszi; azért neveztem kertészlegénynek, mert a' kertészek kötelessége a' fákat tisztogatni a' f é r gektől, 's ez a' madár segiti." CL A' mi kertészünk nem bizta illyen madárra, ö maga késével fölmetszi, és ha nem találja, hosszú dróttal addig szúrja a' fa üregét, még csak lehet, 's ugy öli meg a' férget; hanem egy fát láttam a'kertetekben, soha sem érik meg rajta az alma, előbb lepotyog, miért nem vágatjátok le ? C. Már megérik, nem potyog le, az uj kertészünk tövéhez egy dögöt ásott el, azóta megmarad rajta a' gyümölcs. Ugy-e ezt csodálod? Most mást mondok, a' mit majd nem hiszesz, pedig az is igaz: nekünk olly szilvafánk van, melly mag nélkül való szilvát terem. CL Jól mondád, azt nem hiszem. C. Pedig igaz: ha négyszer egymásután beszemzik az oltott ágot, elvész a' magja; majd ha megérik, adok belőle. De majd el is felejtettem, hogyan csipett meg a' méh?
101 CL No most következik: a* méhesből kihiták édes mamámat, mert vendége jött, nekem azt mondotta: „Maradj itt leányom, kötögess, és vigyázz azon kasra, ha majd sok méhek tódulnak ki, akkor ereszt; jöj be, és mond meg, majd az ifjú munkásokat ebbe a' szép kasba behelyeztetjük." Én tehát kötögettem, és soká nem jöttek ki, eluntam várni, oda mentem, gondolván, kicsiny a' lukjuk, azért nem tudnak sokan kijöni; 's én fölemeltem, segíteni akartam rajtok. No ugyan jöttek is ki, pedig mérgesen, rám is repültek, én megijedve lezökkentettem a' kast, és elfutottam; de azok a' haragosak utánam repültek, én ütöttem vertem, kergettem, és akkor egy méh megcsípett, mindjárt nagyon fájt, és ugy megdagadt a' helye, hogy két napig szememmel se láttam. C. Kivette a' fulánkját ? 's hogyan gyógyította meg szemedet édes mamád? CL Én nem tudom, mit tett velem, csak arra emlékezem, hogy igen megpirongatott, azt mondotta: „Ládd, igy jár az engedetlen leány, azt parancsoltam, hogy a' kast emelgesd? igy jár az a' szófogadatlan leány is, ki készebb a' maga kárán tanulni, mint engedelmeskedni; most hátramaradsz a'kötéseddel is." Elgondolhatod , miként fájt nekem, hogy jó mamámat megbántottam: 's ez a' pirongatása nekem ugy esett, mint a' kétszeres méh-csipés. C. Elhiszem édes Clémim! ha még egyszer a' méhe megcsíp, csak hamar nyirkos kerti földet tapassz reá, vagy nedves sót, ugy szűnik a' fájdalom, 's meg nem dagad. Én is egykor a' gyümölcsösben gyöp-párnára ültem, és elaludtam: valami — nem tudom hernyó, vagy pók számat megmászta, földagadt, 's igy egészen ferde szám lett; de csak hamar édes téjjel kenyegettem, a? daganat megszűnt, 's szám is helyre jött. CL Hol tanultad ezeket? f . Az iskolában a' gazdaasszonysági leczkék 'közt. Cl. No mihelyt beáll tehát az oskolai esztendő, kérni fogom mamámat, hogy engem is abba az oskolába ^ eresszen, mert a'hol eddig jártam, illyesmit nem tanultunk. C. Azt jól teszed, igy legalábbb együtt járunk majd oskolába, addig is mulassuk magunkat, majd jobb izü lesz a' tanulás.
101
138
Tervező leány. JPepi. Oh kedves tanuló társném! ugy gondolom czipellöm talpa nem kopik már többé az oskola küszöbén? Kati. Bizonnyára az enyém sem, — hála az Istennek, hogy szerencsésen átestünk rajta; ezer hála édes szülőinknek, hogy oskolába járattak, és tanitónénknak, kik velünk vesződtek. P. Én is azt mondom. — De egy gondolat fúrja fejemet, mit felelsz reá, ha megmondom? jBT. Még nem hallom, addig nem felelhetek. P. Azt mondják, hogy a1 magyar majomtermészetü, csak utánozni tud, igaz is? mert ha külső uj módit lát, kapva kapja; csak ugy lesi. IC 'S osztán? P. 'S osztán azt mondom: kezdjünk mi is módit, divatszerüt, ez az én gondolatom; ládd te kedves! mindég szégyenlem, hogy a' nőnem ruháit féríi szabó varrja, és mérték-vételkor körülöttünk babrálódik. — Hiszen férfiak kezébe inkább illik kard, kapa, kasza, mint a' tü. Valamikor szabót látok, mindég eszembe jut Hercules, kit a' pogány őskor ereje miatt félisten gyanánt tisztelt; ez nem szégyenlett a' leányok közt guzsaly mellett orsót pörgetni. Vegyük ki tehát mi is a' férfiak kezéből a' tűt, szorítsuk ki a' varróasztaltól a' legényeket, 's ültessük helyükbe a' leányokat; szóval állítsunk varró-nö-czéhet. IC E' finom gondolat mondhatom; de hát a' férfiak mit dolgoznak? P. Igazad van ; — no varrjon, az is czipöt, vagy csizmát, ugy gondolom, az utczai czimeren megállhat egy felül a' czipő, csizma, másik felül a' szoknya; szorítsuk egy kalap alá mind a' két czéhet, ugy is e' szük időben a' férfi alig képes az egész házi családnak kenyeret keresni; ez a' közönséges panasz. IC Ej ej! ezen eszméd gondolatnak ugyan jó, de ki nem vihető. P. 'S miért nem?
IC Hát nem tudod, hogy a* nők kötelessége ugy is napi renden van: reggel ágyozás, tisztogatás, seprés, apró gyermekekkel való bajmolódás. Anyánk az imaházból alig jön haza, már a' piaczra megy bevásárlás végett; azután pedig a' főzéshez lát; a' mi nagyobb, az ebédnél füszerül még szemrehányásokat kell hallani, azt mondja az atyám: megint fötlen a' lencse, vagy zsizsikes a' borsó, kozmás a' kása, dohos a' kenyér; még lágy tojást sem tudsz főzni. Nos nő szaböné! mit felelsz erre ? P. Az én lencsém mindég puha, mert folyóvizet használok a" főzéshez, csak a' kutvizben, kivált ha salitromos, nem puhul meg a' lencse. Borsóm sem zsizsikes; mert a\ beszerzett borsót azonnal kenyérsütés után kemenczébe teszem, vagy leforrázom, és kiszárítom, igy borsóm nem lesz zsizsikes; a' kását is szorgosan keverem, hogy az edény oldalához ne süljön; kenyér dohosságát hogy kell elveszteni, most tanulj uk; tojást a' forró vizben, csak fözökanállal kell keverni, ugy meg nem keménykedik. IC Ezt helyesen mondád. — Tovább a' nőknek délután kötelességük az elmosogatás; azután házi családra nézve a' fónyás, a' belső ruhák foltozása, varrása, majd a' szapulás, mosás, téglázás, mángolás; a' sokat ki tudná mind elszámlálni; söt még némelly helyen a' kenyérsütéshez is kell készülni, hol azt piaczon nem veszik. P. Igy már lemondok a' varrő-nö-czéh fölállításáról. De még egy gondolatot ébresztél föl bennem a' kenyérsütéssel. Én valahányszor oskolába jöttem, és a' piaczon átmentem, mindég szégyennel és fájdalommal néztem a' kenyéráruló, ép, egészséges, erős, pozsgás asszonyokat, leányokat; gondolván és mondván magamban : boldog Isten! mennyi erő és szorgalom pazarlódik el itt naponkint, egyik sem dolgozik, pedig egyik a' helyett, hogy hivalkodva ott kuporczol kenyere mellett, fonyhatna, vagy harisnyát köthetne, varrhatna, foltozhatna; igy a' drága időt hivalkodva nem vesztegetnék el. K. Ez ugyan sajnos, és szégyen is; de látod télen hidegben fáznak körmeik, nem dolgozhatnak, nem
101
140 is fonyhatnak; mert nyálzásuk a* kenderhez fagyna; 's osztán nem láttad, hogy még magukat is alig tudják szikrát tartó fazokaikkal fölmelegíteni. Nyáron pedig alkalmatlankodik sokszor a' por, eső, és hőség is. P. A' mint észreveszem pártolod őket; azonban van valami a' dologban, de azon segiteni lehet. K. Hogyan, miképen gondolod ? P. A'kenyérsütő nők béreljenek ki egy nagy boltot, V oda hordják össze kenyereiket, ott egy két öreg asszony, ki mást ugy sem tehet, árulja el, és számoljon róla; a' bolt czime lehetne ez: „Kenyér-raktár"; a' sütő nők pedig addig házi, kerti vagy mezei munkával foglalatoskodhatnának , 's igy haszonra lehetne fordítani az áldott időt; osztán valljuk meg, a' mi igaz, az utczai járdát is, mellyet a' nemes város a' gyalogolok kényelmére készített, vagy késziteni fog, nem foglalnák el, és nem szorítanák ki a' kocsi kövezetre a' tyúkszemmel kinlódókat. K. Ebben veled kezet fogok; azonban még sem fog kenyér-raktár létezni; mert az öreg asszony nem birja a' kenyeret emelgetni," nem győzi dicsérgetni, alkudozásba ereszkedni, és az oda tolakodó ingyenvevöktöl elegendökép ovakodni, 's igv minden terved dugába dül. P. A' mint látom, sületlenek gondolataim; nohát legyünk csak majmok ezután is. R. Oh hallod-e! mi jó és hasznos, azt követni nem majmolás; mert minden tapasztaláson alapul, a' tökéletesedésnek pedig halára nincs. Nekem is voltak ferde gondolataim. P. Hát te is terveztél? K. Igen; egykor mondám anyámnak: „Oh anyám! milly dicső ez a' Magyarliazánk, gőzösei hosszú kéményeikből milly kevélyen pipázgatva föl és alá hasítják kényelmesen szőke Dunánkat, kanyargó Tiszánkat; vasutakon csak ugy röpülnek már az utazók, és ez egyedül csak férfiak szüleménye; hát mi nők ne haladjunk előbbre?" Erre anyám azt feleié: „Igen, haladjunk édes leányom, de csak a' házi-foglalatosságban, mellynek feje a' férj, koszorúja pedig a' nő. A' férfi megszerzi a' szükségeseket; a' nők kötelessége pedig azt örzeni,
takarékosan vele élni, használni; szóval legyünk Istenfélők, ugy áldást nyerünk munkáinkra, legyünk tiszták, szemesek, szorgalmatosak, ne kalandozzunk; hanem vonjuk meg magunkat, mint a' csiga a' házában." P. Nohát mi szegény nők csak ott maradunk, a' hol voltunk.
f f o ti 1 e á fi y. éjTctnhg. Mióta Győrött vagyok, hála az égnek! magyarul tudok; azért hon leánya vagyok. Oh melly édes ez nekem, hogy azt mondhatom : hon leánya vagyok. Ida. Hallom, hallom, azzal dicsekszel, hogy te honleány vagy. J. Igen is, honleány vagyok. / . Örvendek rajta. Ugyan mondd meg, mióta lobbant föl kebledben nemzetiségünk ritka tüze? ./. A' múlt télen egy nagyságos asszonyság történetből kérdezte tőlem, mit tanulok az intézetben? Én mind elösorolám a' mit tanulunk, és ő fönakadt a' földabrosz tanulásán. / . Talán szükségtelennek mondotta ? J. Oh nem, hanem illy szép nemzeti kivonatot teve, 's ujjával mutatott, mondá: „Ládd te kedves! ez a' meleg Olaszhon, ez a' büszke spanyol, ez a' tüzes franczia, ez az angol kereskedők tanyája; ez itt külön tartományokra osztva Német-, e' Cseh-, ez meg a' haldokló Lengyelhon; mellette az óriási Orosz; tovább Rácz, Oláh, Tót, Horvát; ez pedig a' középen édes Magyarhazánk. Mindenik nyelvétől veszi nevezetét, de tudja is, beszéli is; csak a' magyar nem. Ekkor mélyen fölsóhajtott, és elhalgatott. / . Azután te is csak hallgattál? Hát mit szóllottam volna? hiszen igazat mondott. / . Ládd, én ezt feleltem volna: „Magyarország kis Európa, itt majd minden nemzet felekezetéből vannak lakosok , kik többnyire csak maguk nyelvén beszélnek;
101
142 azért nem minden magyar — magyar egyszersmind nyelvre is." J . Ugyan kérlek, miért olly kevert édes hazánk? / . Azért, mert édes hazánk kánáán földje, ki ezt megizli, itt meg is telepedik; innen, egy kettőt kivéve, nem egy könnyen vándorolnak ki, még Amerikába sem, ama képzelt boldog hazába. J. Igen is mindég hallottam, hogy ez a' Magyarhon, kedves hon, itt mindenki szabadon szíja levegőjét; egyedül csak nyelve szorult, ez is mint beteg, most kezd lábbadozni, és illy későn! / . Jaj! ne csodáld, nyelvünk mint hamvába esett tüz itt ott egy két szikrájában pislogott már, 's ha honunk vérmes atyjai, és hazánk nagy lelküen uralkodó királya föl nem éllesztik, nemzetiségünk talán végképen elalszik. Hála nemtőinknek! nyelvünk már lángra kapott, rokonink közt is szépen terjed. J. Igy hát a' zsidó is a' mi rokonunk ? / . Miért kérded? J. Azért, mert nyelvünket igen mohón tanulja, még a' zsinagógában is a' rabinok kezdenek már magyar beszédet tartani; és ez mireánk nézve nagy nyereség. / . Nemzetünkre nézve nem nagy nyereség; mert a' zsidó csak zsidó marad. J. Ugy ám, de már magyar zsidó. / . Az az csak egy melléknévvel több, hogy magyar zsidó. J. Még ez is nagy ösztön többi rokoninkra nézve, kik eddig nem tudtak magyarul, már azok is kezdik nyelvünket tanulni; lám! mennyi magyar-német, magyar-tót, magyar-horvát, magyar-rácz beszél nyelvünkön. Engem is édes szülőim azért küldöttek szülőföldemről Rumából (Szerem megyéből) Győrré, hogy magyarul tanuljak, és valamit tudok is már, ámbár hibásan ; de azért ugy-e honleány vagyok ? / . Igen is, honleány vagy kedves! mert minden buzgó magyar hölgynek szive egyszersmind haza oltárja is, mellyen első kitűnő áldozat a' nyelv, és te ezt magadévá tenni igyekszel, azért honleány vagy. Ez már benned nagy dicséret; hidd el, szádból a' hiba
is fülemben olly édesen hangzik, és kellemetes. De jól vigyázz, még ez nem elegendő hazánk fölvirágzására, még több kívántatik. J. Oh kérlek, mondd meg, mit kiván hazám, én örömest megcselekszem. / . Hazánk azt kivánja, hogy legyünk vallásossak, hazánkhoz hűk, és szorgalmatosak. Ez a' három tesz bennünket mind itt, mind a' siron túl boldogokká. J. Oh édes szülőim! mióta eszemet tudom, jól emlékezem , naponkint ugyan azt csepegtették szivembe; de fogadom szentül, meg is tartom, és igyekezni fogok, még ereimben vérem lüktet. / . Oh magyarok Istene! teremts sok illy buzgó szivü honleányt, akkor hazám virágozni fog.
Mertészleáviy* J F á n i . Mindekkorig a' kertész pontosan megküldötte a' konyhára való zöldséget, és ma késik, nem tudom mi oka, pedig már 9 az óra. — De már jő. No kis kertészném, meghoztad a' zöld főzeléket ? Rozi. Szolgálatjara kisasszonynak, — de nem én vagyok a' kertész, én csak leánya vagyok, és a' kész termesztményt hordom a' konyhára. F. Semmi; én még is téged kis kertésznémnek nevezlek, mert a' ki mivel bánik, némikép tőle kapja nevét is. R. Ugy gondolom, termesztményünk tellyes megelégedésére vagyon nagyságos asszony anyjának. F. Nem mondhatnám, mert a' sárgarépa kesernyés, sok czukrot fölemészt; már a' szakácsnéra gyanakodtam, hogy ö csipegeti el a' czukrot; azonban tapasztalásból tudom, hogy a' kis czukortolvaj sárgarépátok. 3 , R. Oh édes kisasszony! ne pirítson annyira reánk, hidje el, ha rajtunk állana, mindég mézes, czukros édességüvel szolgálnánk; de mi nem tehetünk róla, ha kesernyés.
145 F. Látom, szived jó, igyekezeted dicséretes, tanuld meg tehát, és figyelj reá a' mit mondok; mert nem szégyen ám tanulni. R. Oh dehogy szégyenlek tanulni, csókolom kezeit a' kisasszonynak. F. Látod, mindég édesebb a' sárgapiros szinü; azért magnak valót mindég sárgapirosat válassz; mert a' halavány szinü keserű szokott lenni. De még hónaposretketek is taplós, nem kemény, nem leveses; ennek is az az oka, hogy a' földből kilátszott, a' nap és szél kiszárította nedvét, ezt is szorgosan takargassátok. Tormátok is már nem édes, hanem keserű, talán nem is tőletek való ? R. Igen is a' mi tormánk, hanem az előbbit kipusztította az atyám, ez pedig kövér földben terem, és több is, vastagabb is. F. Látod az az oka, hogy keserű; mert az édes torma csak homokos és sovány földben díszlik. R. Oh édes kisasszony azon lehet segíteni, én ugy láttam, hogy megreszelve tűzhöz teszik, és akkor erejét elveszti, sőt még a' keserűségét is. F. Köszönöm tanácsodat, de nem fogom használni. Sőt tanuld meg, a' torma ugy j ó , ha ereje van; csak akkor szaggatja föl , és oszlatja el a' bel csipös nyált. Ez, látod, nem csak mint csupa segéd-étek, hanem orvosság gyanánt is használható : lehabzott mézben megropogtatva, 's éhommal két, három kávéskanállal bevéve, kezdő hektikát gyógyítja; ha pedig mint mondád erejét veszti, mint fűrészpor eledelül sem használható. Többet is tudnék még a' tormáról mondani, de ez legyen most elég. Egy kevéssé asszony-anyámhoz bemegyek, mindjárt itt leszek várakozzál. R. Oh be jó kisasszony ez ! ennek alig van párja, ollyan szépen pirongat, és tanit is. No ugyan tudálékos, ö pedig nem kertész leánya, talán kertjük sincs, nem is dolgozik; mert keze és ujjai olly gyöngék, mint a' harmat, fehérek, mint a' hó, tenyere sem durva, cserepes ; ugyan hol tanulhatta ő mindezeket ? Miit. Na kis Rozi, mit dadogsz, kivel beszélgetsz ? R. Csak magammal beszélgetek addig , még a' nagyságos asszonyunk kisasszonya eljö, ki azt mondotta^
101 hogy itt várakozzam reá. Oh be okos, tudós leány! talán mindent tud; ugy gondolom, asszony-anyja még okosabb, többet is tud, mint egy kertész. Ugyan hol tanulhatják mindezeket? M. Azt neked én megmondom. Ládd kis Rozim a' nőintézetben. R. Ej be kár, hogy édes atyam azon nöintézetbe nem járt, most ő is többet tudna. M. Ugy ám, de oda nem szabad férfiaknak jöni; azoknak más intézetük van; mi leányok csak egyedül tanulunk együtt. R. Abban a' leányintézetben bizonyosan kert is van, dolgoznak is a' kisasszonyok? Ugy-e van ott is kis kapa, nagy kapa, jó kut, öntöző kanna, gereble? M. Furcsa kis leány vagy te. Igen, mi is dolgozunk, de a' mi eszközeink különböznek a' ti szerszámaitoktól ; látod, kis kapa helyett a* varró-, nagy kapa helyett a' kötőtű; kut 's viz helyett a' kalamáris és ténta , öntöző helyett a' porzótartó, gereble helyett az irótoll a' mi eszközeink, ezekkel dolgozunk, és szerezzük meg mind azt, a' mit ti nem tudtok. Látod, most is az intézetbe sietek, Isten veled! R. Csodálatos kisasszonyok ezek: kertjük nincs, még is dolgoznak; nem vetnek, nem ültetnek, és olly tudálékosak. Meg nem foghatom , minden tudományjuk mellett mi reánk szorulnak, 's ha mi nem termesztenénk, talán még zöldséget sem ennének. F. No kis kertészném itt vagyok, azt izeni anyám édes atyádnak, hogy a' hordóbeíi savanyó-káposztát, sőt még az ugorkát sem szereti tnár; azért küldjön atyád uj fejeskáposztát és ugorkát. Ugy gondolom, mahónap dinnyével is tudtok kedveskedni. R, Oh édes kisasszony! egyikfélé vei se szolgálhatunk, eleget busul édes atyám, az elő vetemény linket a' balha összelukgatta, és elveszett. Másodszori veteményünket ugyan kiültettük, azt meg a' hernyó eszi, nem győzzük védeni, már annyira pusztítja. 1 Ugorka- és dinnyeültetményeinket pedig a' lótetü fölturta, és elhervadtak. Újra ültettünk, 's azt meg a' dér megcsípte, leforrázta, és elszáradt. Mondom kisasszonynak, eleget busul, fejét is vakarja édes atyám, Magyar gazdaasszony,
10
101
146 F. A' busulás nem segit édes atyádon, se nekünk zöldséget nem ad; most ismét vigyázz arra, a' mit mondok, tanuld meg , és el ne felejtsd. Először is balhák ellen veteményezett ágyodat hintsd meg feenderpolyvával, ennek szagát a' balhák nem szenvedvén, eltávoznak. Másodszor zöldségedet pedig hernyótól igy mentheted: porrá égett kukoriczacsuta hamvával hintsd meg, ettől szinte távoznak a' hernyók, sőt el is vesznek; dértől pedig igen könnyen megóvhatod gyönge növényeidet: ha még kicsinyek, estve reáborított virágcserepekkel; ha nagyobbak, kosarakkal napfölkeltéig oltalmazod, 's azután lefödöd. i?. Hát a' lótetü ellen mikép óvom meg? F. Majd el is feledém: a' lótetü útjába itt ott virágcserepeket annyira lesüllyesztesz, hogy karimája mélyebb legyen a' földszinénél, 's ebbe az éjjeli kóborló lótetük belepotyognak, és elvesznek. Értetted ? R. Igen is, no ha atyámnak ezeket elmondom, tudom, örülni fog. De magamat is már bekönyörgöm valamelly intézetbe, hogy illy szépet, hasznosat tanulhassak. Szülőim igen jók, 's szeretnek; reméllem, nem sajnálják tőlem a' költséget. F. Azt okosan teszed, mert mindég szép és hasznos tudni azt, mi eszünket élesiti, nemünket nemesiti, iparkodásinkat könnyíti, és elősegíti. Kívánok pedig hozzá jó kedvet és szerencsét. R. Köszönöm alázatosan a' kisasszonynak szívességét; tehát jövendőben együtt járunk az intézetbe.
Nointézeti tanulmányok védelme. T7~eró?ia. Mint tetszenek neked az intézetbeli tanulmányok ? Dóri. Mért kérded, talán nem örömest jársz az intézetbe? avagy a' tanulmányok ellen van kifogásod? F. Örömest is, nem is. Örömest csak azért járok az intézetbe, mert anyám akarja, hogy járjak, és tanuljak is valamit; ellenben nem is örömest járok, mert szünőráim nem maradnak, hogy magamat mulathassam. D. Különös leány vagy te ; mert anyád akarja, azt mondád, csak azért jársz örömest. Hiszen mindég anyánk akaratját kell követnünk, mert ők tudják, mit szükséges és hasznos nekünk tanulni, és tudni. V. Ládd barátném! anyám mikor olly kicsiny volt, mint én most, akkor annyit nem kellett neki tanulni, mint most nekem; azért mondám, hogy sok szükségteleneket tanulunk. D. Páldául mellyek azok? szeretném hallani. V. Oh mintha nem tudnád; én ugy gondolom elegendő nekünk a9 kereszténytudományon kivül írást, olvasást, számvetést és a'női munkát tudni; most pedig még honunk történetét, a' földabroszt, természettant, gazdaasszonyságot, éneket, tánczot, zongorát, külnyelveket, még a' testi gyakorlást is kell tanulnunk; ezekből magad is átláthatod, hogy most többet mint szükségteleneket kell tanulnunk, a' miket anyáink nem tanultak. Ez busit engem, hogy órám sincs, miszerint magamat mulathatnám. D. Hiszen mindezek, mellyeket elszámláltál, hasznosan mulattatók. Lám az én anyámtól sokszor hallottam: „Bár még egyszer leány lehetnék, milly örömest megtanulnám azokat, mellyeket a' mostani leányok tanulnak. u V. Könnyű azt mondani, de végrehajtani nehéz. Ugyan kérlek, minek nekünk a' hontőrténet, és földabrosz tanulása? * A No szerencséd, hogy hontalan, rideg szivedet
10*
148
101
csak előttem tárod föl, és azt más nem hallja; ugyan nem pirulsz hazám földére lépni, levegőjét színi', kenyerét enni, mellyet atyáink nagy fáradsággal részünkre szerzettek, ellenségtől védtek, söt a' mostani virágzásra emeltek. F. Hiszen nem vagyunk mi katonák, azért csak férfiakat illet a' hontörténetet és földabroszt tanulni, 's tudni. No ha csak a' markotányosokat elő nem soroljuk. D. Ha most a' világszerte hires spártabeli, 's magyar hölgyeink sírjukból fölkelnének , és hallanák ezen sótalan és gúnytellyes mondásodat, repedt szívvel dűlnének vissza sírjukba. Hát csak annyira érdekel hazád története; nem indul meg szived Szécsy, Báthory Mária, mint hősöknek és hazánk deli szüzeinek, tetteire? kik csatatérről visszajövő kedveseiknek babérból font koszorúval kedveskedtek, mint hazánk védőinek. Oh hazánk gőzöseit hordó folyói, mossátok el ezen leány szivének szennyjét! V. Nincs reá szükség, tiszta a9 szivem, mert csak dévajkodtam, 's én mindenben veled egyet értek. Söt azt mondom, elöltem nem kiművelt magyar hölgy az, ki hazáját nem ismeri, nyelvét, szokását utálja, megveti, sőt gúnynyá teszi; azért kedves nekem a' hontörténet és földabrosz tanulása. D. Páh! tehát kedves velem egyet értesz. Természetrajz 's gazdaasszony. Ilka. Azt gondolná az ember, vizes nyers fa égett a' tűzön, ugy pattogtak ezek a' leányok; különben jól ismerem őket, galambszelidségü tanuló társnéim, és csak hamar mint a' szalmatüz le is csillapodtak, és eltűntek. Már én azt nem fogom tenni, akár mit mondjanak nekem, velem ugyan el nem hitetik, hogy a' természetrajz és vele egybeszött gazdaasszonyság tanulása a' nőknek, kivált illy gyönge leánynak, mint én vagyok, szükséges és hasznos legyen. Sáfia. No csak lassan lassan ne pattogj kérlek; te is, a' mint tapasztalom, mások szemében szálkát keressz, magadéban a' gerendát sem látod. I . No de igaz is: állatok, növények V ásványok
ismerete inkább férfiakat illet, mint nőket. Lám minket a' természetvizsgálók, búvárok egyletébe meg sem hivtak, talán még be sem eresztenének; ezen indok is bizonyságom, hogy a' természetrajz tanulása minket nem illet. S. Azzal te ne törődjél. Ugy gondolom, azért zárnak ki bennünket, mert mi nők, a' mint mondják, sokat szoktunk petyegni, és ha elsőseget magunknak ki nem vivhatnók, ugy is ott hagynók őket, 's osztán hadd fürkésszék ki a' természet titkait a' férfiak, azután mi könnyebben haladunk előre. / . Miben haladhatnánk előre ? szeretném tudni. Én, ha vak nem vagyok, ugy is megismerem, söt különböztetni tudom a' csibét anyjától, réczét a' ludtól. S. Ez nem nagy mesterség, azt kiki tudja, a' ki azon állatokat látta, és nevezni megtanulta. A' természetrajz tudománya nem csak az állatok ismertetésében áll, hanem hogy kellessék fölnevelni, nyavalyáit megismerni, gyógyítani; Végre mikor és mikép kellessék hasznukat venni. / . Ha természetvizsgálóink is ebben fáradoznak, és velünk közleni szíveskednek ezen hasznos ismeretek módját, akkor igen lekötelezendik a' nőket irántuk való tiszteletre. Hanem a' növények tudománya még is csak elmaradhatna. Éppen a' növények tudománya reánk nézve nagyon szükséges, mert nem csak hússal él az ember, hanem mezei és kerti termesztményekkel is; erre pedig a' növények tudománya tanit meg bennünket, mikép kellessék megismerkedni különbféle hasznos és á r talmas növényekkel, és czélszerüen hasznunkra fordítani. / . 'S ez az a' nagy tudomány, — én ámbár a' növények országában keveset , vagy talán még nem is j á r tam, de azért nem emlékezem, hogy valaha bolondgombát ettem volna. S. Mert nem adtak; ha majd magad gazdaasszonya leszesz, nem szükséges-e megkülönböztetned a' veszedelmes bürköt a' petreselyem levelétől; rossz gombát a' jótól; egészséges kerti veteményt a' rossztól; s' melylyik buza ad legjobb lisztet ? 'stb. I . Én a' zöldség nemét V minémüségét a' ker-
101
150 tészre bizom, az ö kötelessége növényeinek természetét tudni, és különböztetni. Lisztet pedig mi a' boltból hozatunk, búzával nem vesződünk, mint a' kereskedők; azért a' zsizsiktől is mentek vagyunk. S. Igaz, a' hol buza van, ott terem a' zsizsik is. Már ha te olly egykedvüleg veszed a' természet- és gazdaasszonyság tudományait, itt veled többé nem felesülök. / . Biz én nem sokat törődöm egyik növénynyel is, a' piaczon mindent föltalálok, csak pénzem legyen. S. Ugyan kérlek, kinek van több pénze, mint a9 termesztőnek és kereskedőknek. / . Igaz igaz, most legföképen tapasztaljuk, azért a' természetrajz tanulását én is magamévá teszem.
Táncz. Gizela. Ugy-e kedves! te nem ellenkezel velem ? mi mindenkor egyet értettünk. Emma. Nem tudom, ha szép és hasznos, akkor ne kételkedjél, bizonyosan egyet értek veled. G. Nem csak szép és hssznos, hanem gyönyörködtetve mulatságos is. E. Ugyan mi lehet az? G. A' táncz: én már tudom a9 minuetet, mazurt, lengyelt, kozákot, keringőt, a' kedves magyar körtánczot, még a' csárdást is. Ugy gondolom, te is kedvedled ; ez látod már szép, hasznos is, mert tagjainkat hajlékonynyá teszi, de még mulatságos is. E. Én csak a'középsőt engedem meg, hogy hasznos tagjainkra nézve ; de hogy magában szép 's mulatságos volna, nem mondhatnám. G. Mikép érted? E. Ha te egyedül magadnak tánczolnál, és senki sem látna, lehetne-e mondani, hogy szép és mulatságos tánczod? ugy-e nem. Látod, minden szépsége, mulattatósága egyedül mások Ítéletétől és összejövetelétől függ. Azért a' tánczot én ugy tekintem, mint a' robotot, mellynek más veszi hasznát, t. i. a' táncznézök és mulatók. Aligha ama bölcs 's hires szónok is ide nem
czélzott, mikor azt mondá: „Senki, mint józan, nem tánczol." G. Nos nem hinnők, hogy olly hideg vérű leány légy. Hiszen a'táncz egykorú minden emberrel; a' kisdedek is alig születnek, már lábaikkal kapáilódnak, még a' kis báránykák és gidák is szökdécsélnek, ugrálnak; a' táncz tehát a' természet müve. A' tánczot őskorban a' pogányok és ösgörögök vallási ünnepéikben még ájtatos énekeikkel is összehangoztatták. — Rómaiaktól az olaszok a' színpadra bevitték, manap pedig minden alkalmi vigságnak fö szerepét viszi: ebben ma is kitűnők a'francziák és rokonvérü magyarjaink; művészeti értelemben pedig, ki azt tudja, valóban szép, hasznos és mulattató is. E. Már azt én is mondám, hogy hasznos, de csak akkor, ha mérséklett; mert a' sebes keringő a' lélekzést és vérforrongást fölizgatja, bö izzadást, fejszédülést és in-gyöngeséget okoz; azért tehát, ha tanulni akarsz tánczolni, nemzeti tánezunkat válasszd, ezt is csak akkor használd, ha a' körülmények megengedik, az az nem veszélyes. G. Mikor jó tehát tánczolni, és mikor nem v e szélyes? E. Nem jó, nem tanácsos, söt veszedelmes belső nyavalyákban és vérhányásban sinlödöknek; veszedelmes rendetlen életmód mellett az erőltetett, hosszas táncz, mert vérfolyást és szélütést okozhat ; ide járul a' nem alvás, gyomor megterhelése és a' táncz-szoba rossz levegője. G. Köszönöm, erre mindenkor vigyázni fogok; ez az oka tehát, hogy sajnálatra méltó sok leányok vigyázatlanságból a' táncznak áldozatai lettek.
Ének 's zongora. Vincentia. Azt hallom, te énekelni tanulsz. Liiiza. Igen is tanulok, a' dalegyletben én is megjelenek, és tudok is már hangjegyek szerint énekelni. V. Engem édes anyám oda nem ereszt; pedig igen könyörögtem neki, hogy nekem is engedné meg a' dal-
158 101 egyletbe való járást; de ö azt mondá: „Nem neked való. Szük a' melled, rövid a' lélekzeted, torkod is gyönge." L. No az enyém mindenképen jó, nekem semmim se hibázik. V. Kérlek, nem hallottad a' dalegyletben, ki találta föl az énekoskolát? án ugy gondolom, annak vig embernek kellett lenni; mert az ének nem egyéb mint tiszta öröm, megnyugvás és remény hangja. L. A' dalegyletben nem sokat törődnek azzal, akárki találta föl; ott mi csak tanulunk, és énekelünk. V. Avagy inkább danoltok, mert én ugy hallottam, hogy az egyházi szent énekek érdemlik meg az ének nevezetet; a' világiak pedig csak dalok, és egyedül tágas értelemben mondhatnók énekeknek. L. Tehát te többet, és sokat tudsz, kérlek, mondd meg tehát: mikor és ki szerkeszté elöször az énekoskolát ? V. No én meg is mondom: az egyptomiak, ezek törvényt hoztak, hogy minden gyermek muzsikára és énekre tanittassék. Ezeket követék a' zsidók, vagy hebreusok; lám szent Dávid is cziterája mellett énekelt és tánczolt is, és alatta a' leviták énekmesterek voltak. Görögöknél még a' jövendölés is énekszóval mondatott ki. Igy későbben Olaszhonban, Rómában, Német- és Francziaországban nagyszerű énekoskolák állitattak föl. L. Hát a' magyaroknál mikor állitatott föl ? V. Itt nálunk hazánkban van is — nincs is; nem rég kezdették fölállítani, de csak kisszerüleg; a' zongorázást már sokra vitték, majd minden házban találhatni. L. Engedj meg hibázsz, nálunk már régen kell fönállani az énekoskolának; én ugy hallottam atyámtól, már őseink tudtak énekelni. F. Igen is tudtak harczias dalokat, mellyekkel a' hölgyek vitézeik tetteit magasztalák, de ez nem vala ének, csak dal. L. Mellyik nemzet tud szebben énekelni? F. Elsőséget érdemel az olasz, mert a' torok képzésére legnagyobb figyelmet fordit, hogy tisztaságát és hajlékonyságát kitüntesse, és bájt szerez a' gyöngén da-
gadó hangja, melly a' szivet magával ragadja. Második helyet érdemel a' német, ennek éneke már keményebb, komolabb, inkább egyházi szellemű. Azért, midőn az olasz érzéket izgat, a' német megvetni látszik. Harmadik helyen áll a' franczia, ez örömében inkább beszél, mint énekel, és ellentétben áll az olaszszal. L. És te ennyit tudsz, ugyan kitől tanultad ? ugyan kár, hogy anyád a' dalegyletbe nem ereszt, te ottan mesterré lehetnél. F Oh több kell ahhoz! megígérte anyám, ha majd erösebb leszek, én is részt fogok venni a' dalegyleti tanítók előadásában, addig más szükségeseket kell tanulnom; mert egyszerre mindenre nincs idő 's alkalom, én addig csak magamnak danolok. L. Én meg énekelek, — hozzon Isten mentől előbb dalegyleti körünkbe! Franczia* és olasznyelv. Betti. Majd minden intézetben külnyelvek is tanitatnak. Vilhelmina. Itt ugyan kevesen tanulják a' franczia-, még kevesebben az olasz nyelvet, pedig mind a' kettő igen hasznos, most ugyan nem annyira; de ha, Isten ne engedje, a'francziák még egyszer meglátogatnák hazánkat, ugyan nagy hasznát vehetnök, mert ha nyelvükön könyörögnénk, hogy ne bántsanak, természetesen hamarább megengesztelődnének, sőt talán ugy tekintenének mint rokont. B. Azért ugyan nyelvüket meg nem tanulnám, hiszen nem támad minden bokorban Napoleon, világizgütó. Én csak egyedül azért tanulom, mivel anyámnak ugy tetszik. F. 'S minden más czél nélkül? B. Hát ugyan mondd meg mi hasznát vesszük, ha megtanuljuk? hiszen hazánkban, Istennek legyen hála, nincsenek francziák, a' kiktől annyira félsz. Ha már nyelvet kellene tanulni, én inkább német-, tót-, horvátnyelvet tanulnék, mert ezek honnosaink, és velünk érintkezésben is vágynák.
154 V. No de a' művelődésnek egyik fő ága, hogy a* müveit nemzetek nyelvét is értsük: 1-ör. Társalgási tekintetből. 2-or. Sok szép, hasznos, mulattató könyvek vannak olasz 's más nyelveken olvashatók. 3-or. Idegenekkel ki beszéllene, ha mi nem, kiknek alkalmuk van nyelvüket is megtanulni. Végre azért is, hogy cselédeink ne értsék, mit velük nem akarunk tudatni. B. Nekem erre sok mondani valóm volna, de most azokkal fölhagyok. F. Kérlek csak bátran, mondd el akármi ellenvetésed van. B. Tehát akarod? No a' többit még is elhallgatom, csak ez egyet említem. Az olaszok, francziák, angolok , mint müveit személyek tanulják-e szinte a' mi nyelvünket ? ha nem, minek tanuljuk mi is, minek bókolunk nekik, kik nyelvünket föl sem veszik. Oh szegény hazám! rajtad azon nyomasztó szükség, hogy más nemzetek nyelvét drága pénzen vásárlód meg, ők pedig a' mi nyelvünkért egy drága fillért sem adnak. F. Oh te kedves! éppen ez emeli nemzetünket a' többiek fölé, hogy mi több nyelveket értünk, beszélünk is, és van fogalmunk és szorgalmunk, ezt ők is elismerik és tisztelik bennünk, 's ez nekünk, ládd, elegendő, és ebben büszke is vagyok. B. Látom, mint keleti vér nem titkolhatod nemes tüzedet. De hát a' testgyakorló intézetről mint vélekedői? F. Én jóvá hagyom, nincs kifogásom ellene, mert testünk izmait kifejti, hajlékonnyá teszi és erősíti. B. Meglehet, sőt el is hiszem; mert most jut eszembe K i r k e r ama hires chinai tartomány leirója 's megismertetője, mikor még ludpásztor volt, ö is a' gunártól tanult meg órahosszáig is egy lábon állni ; tehát a' gyakorlás csak ugyan izmainkat erősíti; és ha még az oktalan állatok, mint a' macskák, majmok fára tudnak mászni, és ugrálni; mért mi okos teremtmények ne tanulnók meg, hiszen ez is a' kimüvelödés egyik ága. F. Talán nem csipkedsz szavaiddal? B. É pen nem, nem is szokásom, sőt azt mondom, a" mit az intézetben tanulunk, én mind jónak és Iiasz-
79 101 nosnak elismerem; azért kedves szülőink és tanítóinknak itt most nyilván gyermeki hálát mondjunk; hogy ők, mint boldogítóink, a' haza díszére sokáig éljenek! Minnyájan éljenek!
Jk u
r
o r
a*
^ A u r o r a . Nevem Aurora, magyarul hajnal az az hajnali csillag; azért nevemet mindég virágos kertecskémben ünneplem, meleg nyoszolyámat édes örömest elhagyom, csak növényeimet láthassam. Oh melly édes báj terül el szivemen, mikor a' harmat csillogó gyöngycsöppjeit látom növényeim levelein és virágok keblén nyugodni. Mikor pedig a' szellő ringatja, milly igézöleg tükröznek szemeimben. Oh bár néném kedveltje, a' hevítő nap, hozzájok ne férne, reájuk soha ne nézne. Irene. A' mint hallom engem érdekelsz kis Aurorám ! mi bajod, mért vagy irigy hozzám ? azért talán, hogy én korán nem szoktam, mint te, fölkelni, ki csak a' napot kedvelem, avagy nyilatkozzál világosban, mi kárt okozhat az én kedvelt napom növényeidnek, ha melegítő fényét reájuk bocsátja? A. Ah néném! éppen nem irigylem, hogy sokáig heverészesz; mert az nekem unalmat és nyavalyát szerezne, mitől te is tarthatsz; én csak a' nap ellen tettem panaszt, mert kegyetlen, növényeim harmatját kiszíja, fölszántja, alig élvezhetik fölfrissülésüket,- már ujolag ellankadnak. / . Hibázasz kedves Aurorám! azt gondolod, növényeidet egyedül csak a' nedv táplálja ? Oh nem! hanem a' nap sugara és melege is; azért kel föl kedves napom, mellyet én is utánzók, hogy növényeidet lássa, és melegével ápolja. A. Oh! azt én igen szeretném, és neki megengedném , ha csak meglátogatna, mint szokott az én kedves mutató barátném; de az fáj nekem, hogy napod
156 agyon nézi növényeimet, sokszor annyira, hogy levelüket 's virágszirmaikat előtte összevonják, még el is halnak. Azért jobb volna, ha a' te kedvelt napod soha föl sem kelne, avagy virágimhoz ne férne, mint a' heves leányok, kik sokszor látogatásukkal nekem unalmat okoznak, 's munkálatomban akadályoznak. / . Igaz, megvallom, vannak barátnéink között hevesek, mint talán én az egyik; vannak higgadt vérüek, viztermészetüek, mint például egyik tenmagad; következőleg egyik a' hevesnek, másik a' higgadtnak barátnéja is. Igy működik az én kedvelt napom is, egynek halált, másiknak életet oszt. De kérlek, mi van eV világon, mi mindennek egyaránt kedvezne? Jól tudod te azt, hogy az olaj sebeinkre mint enyhitö és gyógyító szerül használható, a' lótetüt pedig, ha csak érintjük is vele, elvész. Igy aVnapot is, vehetted észre, hogy növényeid inkább szeretik; lám a' fák ágai a' nap felé nyúlnak, még a' gyümölcse is tőle nyeri színét, izét, szinte a' te virágaid is hozzá hajolnak, különösen a' napraforduló sárga virág tányérja napkeltétől napestig reánéz, 's mintegy késéri. Hogy halált is okoz, az igaz, mert a' nap heve kiszárítja és tisztítja a' bűzhödt tavakat, mellyek a' levegőt rontják; kipárolja a' tengert, 's fölhöket készít, hogy hasznos esővel szolgáljanak. A. Ha az igaz, hogy fölhöket keszit 's teremt, mért nem bújik tehát alája, és rejti el izzó szemét? igy megkiméllené kedves virágimat, el nem lankasztaná, el nem pörkölné. / . Látod Aurorám! a5 föltámadt szél megszaggatja a'fölhöket, és elhajtja; azért a' fölhő fátyola alatt mindég nem maradhat. Ulyenkor az okos és gondos kertész a' nap heve ellen kényes növényeire ernyőt vet; mint mi cselekszünk séta közben, ha képünkét ernyővel födözzük, hogy meg ne barnítson, ezt cselekedd te is, igy a ' t e r mészet folyamán te is, én is czélt érünk. Czili. Mi bajotok a' széllel? Váljon káros-e az én kedvelt szellőm szülöttje a' szél? Nemde a'szellő mérsékli a' nap hevét, bággyadt virágokat elevenít, ez ringatja a'harmatos növényt; ha pedig szélléelfajul, akkor is segíti szárítani a' büdös mocsárokat, megszaggatja a' veszélylyel fenyegető terhes fölhöket, és szétoszlatja.
80 101 Nemde szél hajtja a9 malmokat, hajókat, erre várakozik az útra kelő tengerész is; ez éleszt tüzet, olt is világot. Oh kedves Aurorám! mi három testvér igen jól választottunk, te a' harmatot mint vizet, nénéd a' napot mint világító meleget, én pedig a' szelet mint fölfrissítő levegőt. Ez a' mi testvéri rokon szeretetünk jelleme, ez tart bennünk egyességben, valamint e' három: viz, tüz, levegő táplál mindeneket. A. Bocsánatot szeles nénikém, csak azt szégyenlem, hogy sok szeles leány részt vesz a' szél tulajdoniban. Oh be kár! hogy a' lég nem marad mindég szellő, mert ha széllé fajul, akkor mérgében mit sem kiméi, a' kigyulladt tüzet veszélyessé teszi, a' százados tölgyfákat kitöri, kidönti, még gyökerestől is kiforgatja, a' hajókat elragadja, 's sziklához csapva darabokra zúzza; már ha ezek ellene nem állhatnak, gyönge növényeim hogy maradnának meg épségben? Ugyan kérlek néném, mivel a' szelet kedveled, mondd meg, ha tudod, mi okozza azt, hogy a' lóg nem marad mindég szellő? C. Látod kis Aurorám! a' lég örömest kedvünkért szellő maradna, de ő nem tehet róla, ha az ellenkező, mint összeütköző elemek a' hideg és meleg természeti csöndjét fölzavarják. Ha még az emberek sem tanultak, 's tudnak elegendökép fölzudult indulatjuknak mindég parancsolni, hogy lehetne ezt a' légtől követelni. / . Igazad van néném, a' világ kezdetétől zavar mindég volt, lesz is; azért csak az boldog, ki a' szirtet és örvényt kikerülni tanulta. Dorka. Amint észreveszem kedvelt véreim! r ó lam, mint estcsillag kedvelőről, kirekesztöleg mit sem akartok tudni, holott nem az est adja-e meg minden teremtménynek boldogító nyugalmát ? Lám a' kiizzadt munkás, kifáradt barom, repkedő és éneklő tollasok nyugalmat, enyhülést tőle nyernek. Te virágaid is Aurorám elvesztett nedvük visszanyerésére általa elkészítetnek, 's mint elhaltak újra születnek. A. Hibázasz öreg néném! de nem csoda, mert neked mint est kedvelőjének már sötétek szemeid, 's mindent nem látsz. 11. Hogy mondhatod ezt rólam ? A. Valóban nem látsz; hát a9 szárnyasegerek nem
81 101
158 estve repkednek-e? A'vérszopó szúnyogok serege énekükkel nem estve alkalmatlankodik-e? / . Hát a' huhogó baglyok, visitó vércsék alszanak-e? nem riasztanak-e föl, és rémítenek bennünket? Ebből következtethetjük, hogy sötétek szemeid, mivel észre sem veszed, hogy minden állatnak az est és éjjel nem ad nyugalmat. C. Ugy van, ugy van, én még többet is tudnék mondani, hát az éjjeli lepkék — — — a' borszorkánypillék — — — D. Oh hallgassatok! ti is a' mostani kor szerint csak gúnyulódva — mint tapasztalatlanok — okoskodtok. Nem tudjátok, hogy minden teremtményből hasznos tanúságot vonhatunk ki. Lássátok: ezen éjjeli nemtelen ragadozó állatok hasonlók a' mi kóborló embereinkhez, kik mint ragadozó madarak szinte a' nap világát kerülik. A. Bocsánat édes néném! megvallom, én mindeddig csak vizeszü leány voltam. / . Engedj meg nekem is, mint heveskedőnek. C. És nekem, mint szeleskedönek. D. Nálam kész a' bocsánat. Lássátok, ti mind a' hárman előbbi elöadástokkal szépen rajzoltátok életünk folyamát; lám kis Aurorám, a' te reggeli harmatcseppjeid ollyanok, mint éltünk hajnalán a' kisdedek és kesergők könnyeik, mellyeket az édes anyák és forrón szerető hü barátnék mint a' nap heve fölszáritnak. A' fölkelő nap pedig életünk deli korát jellemzi, mellyet szeleskedö ingereink ellen Teremtönkhez emelt keblünk melege védelmez, és ápol. Estcsillag pedig életünk alkonya , melly csak akkor szül édes és boldog nyugalmat, ha életünk pályáját jól megfutottuk; azért kérlek édes Aurorám! kedves virágid közt mint rózsabimbó ártatlanságod képét viselni és védeni meg ne szűnj.
Kiskoru§ág jelleme. jJEszti. Miért vagy olly kedvetlen? Neked valami bajod van. Nma. Gondolod? Ugyan kérlek, de igazán felelj, szereted-e vagy örülsz-e már, hogy nagy leány vagy? E. Minő kérdés ez! hát te csak kicsiny szeretnél maradni? N. Én mindég csak kicsiny; mert még kicsiny voltam, anyám jobban szeretett, akkor csókolt, ölében hordozott, még a' dajkám is szeretett; ha kellett, ha nem is, ennem adtak. Most még a' kenyeret is kisebbre szabják, azt mondja anyám, a' sok kenyértől poczokos és gelesztás leszek. Még ruhám is czifrább volt mint most. Oh bár most is kicsiny lehetnék. E. És ebből azt gondolod, anyád nem szeret? Igen csalatkozol, én azt mondom, most még jobban aggódik és szorgalmatoskodik, mint akkor, mikor még te kicsiny voltál; lám még egészségedről is gondoskodik. N. Azt csak azért mondja, hogy kevés kenyeret egyem, és ne pazaroljam, mert azt mondják, most nagy a' drágaság. Azután geleszta ellen, mikor kicsiny voltam, reggel éhomra csak nyers sárgarépát ettem, és kitisztultam; ezt most is megtehetem. De hogy annyira szeretne anyám, nehezen hihetem; mert babáimat és babaruháimat elszedte tőlem, és helyette eleintén ábéczés, azután kathekizmus, biblia, olvasó; most meg hontörténet és földabrosz tudományát tartalmazó könyveket, és még másokat is adott kezembe; és azután ezen intézetbe küldött, hogy járjak ide oskolába. E. Látod, ebből kitetszik, hogy gondoskodik rólad, hogy mind szellemileg mind anyagilag kimüvelhesd magadat, és ez által boldog légy. N. Éppen ez nem tetszik nekem, és elbusit, mert ezen intézetben sokat kell tanulni. Oh bár még egyszer kicsiny lehetnék. E. Ugyan mi örömet találsz a9 kiskorúságban, mellyre, mi ha megnötünk, vissza alig emlékezünk, ég
82 1 0 elölünk, mint a" vizbuborék, eltűnik. Oh kedvesein! nekünk a' Teremtő észt adott, és ez életünk éveivel tanulás és tapasztalás által jobban jobban kinyilik, és általa tökéletesbek leszünk; most vagyunk pedig életünk azon szakában, mellyben legfőbb gondja édes szülőnknek, hogy eszünk kifejlésével hasznos tudományokra szert tegyünk, és magunkat kiműveljük. N. De váljon mikor, és mikép vesszük hasznát azoknak ? E. Mikor? Most, és egész éltünk folyamán, sőt holtunk után is. N. Tudom, hová czélzasz. No megengedem, hogy a' hittudomány és annak gyakorlása szükséges; mert hit és jó cselekedetek nélkül Isten előtt kedvesek nem lehetünk; ezt sokszor anyámtól és tisztelendő kathekétámtól hallottam. A' női munkát, irást, olvasást, még a' számvetést is eltürtném; de valld meg magad is, ugy-e bizony szükségtelen tanulni a' hontörténetet, földabroszt, természetrajzot, gazdaasszonyságot, és még a' többit illy gyönge leánynak, mint én vagyok? E. Már annak örvendek, hogy a' hittudományt, mint szükségest, magadnak kitűzted, még az irást, olvasást, számvetést is kedveled ; tehát csak a1 többivel nem tudsz megbarátkozni? Szeretném tudni az okát, miért idegenkedel ? N. Ugyan kérlek, hiszen mi országot nem alapítunk, nem őrizzük, se nem védjük. Még a' földabroszt is csak a' vándorlóknak, katonáknak és kereskedőknek szükséges ismerni és tudni. E. Oh kedvesem! nincs tudomány, miben jót, hasznost vagy örvendetest nem találnánk. Váljon illy müveit leányoknak mint mi, nem szép és illendő-e tudni hazánk bölcsőjét, kezdetét, ifjúságát, küzdelmeit és mostani fölvirágzását, mellyek minden honleányt elődeink iránt tiszteletre, és hazánk szeretetére ébresztenek. A' földabrosz pedig mutatja, minő boldog földet választottak nagyatyáink; itt a' természet majd minden ajándékiban részesülünk. Továbbá, nem szép tudni, hol és mennyire van egyik város vagy helység a' másiktól, és mellyik részében, éjszak, kelet, dél vagy nyugottfelé fekszik. Ez vagy amaz növény hol és mikép díszlik
1 jobban, hol föltalálható, és mikép használható ? Mit mondasz ezekre? N. Én megelégszem a r magunk városával, még a' természetet sem fürkészem, akármiként adja terményeit; megelégszem én azzal, ha a' szükségeseket a' piaczon megszerezhetem, csak pénzem legyen. E. Föl nem tehetem rólad, hogy illy könnyelmüleg vegyed ezen elősorolt hasznos tudományokat; szólj igazán és nyíltan, valld meg, gúny-e vagy való, a' mit mondottál. N\ Látom, és ugy veszem észre, szavaimmal megnyilaltam szivedet. Bocsáss meg, én nem vagyok az, ki igy gondolkodik: hanem itt köztünk egy tanuló társném jutott eszembe, kit soha el nem felejthetek, mikor ezen intézetbe először bejutott, még babajátékát is elhozta magával; ez tünteti most nekem is elömbe kiskorúságomat, mellyet mint hajdani életem gyönyörét mostani tanulmányokkal fölcserélve elődbe föstöttem. Ezen kis tréfámért ismét, kérlek, bocsáss meg. E. Oh te kópé! várj, ezt tőlem kétszeresen visszakapod. N. Szívesen veszem csak illy modorban.
Magyar gazdaasszohy.
ii
163 101
A 1 tanulás szükséges. CWnsztina. Jól tudom, a' próbatétel alatt elfáradtál; még is, ha kedvemet nem szegnéd, egy kérdésemre szeretném feleletedet hallani. Teréz. Csak bátran, jól ismersz, hogy szives barátnéd áll előtted. J. Ugyan mondd meg, mennyire tudod fölvinni emlékezetedet kiskorúságodra nézve. T. Azt igen nehéz meghatározni 5 azonban homályosan arra emlékezem, mihelyes anyámat láttam, azonnal szopni akartam; fogtam is a' kis zsámolyt, és magam után húztam, mert arra szokott anyám leülni, és ugy szoptatott. J. Ez már sok, talán csak a' bölcsőig is fölviszed emlékezetedet ? T. De már arra nem emlékezem. Hát te mire emlékezel ? J. Én arra emlékezem, mikor anyám imádkozni tanított, mert addig ennem nem adott, de még le sem fektetett, még nem imádkoztam, söt akkor még anyai áldását is reám adta, azután feküdtem le. Későbben eszem nyiltával szépen oktatott is, hogy mindég szófogadó, és jó imádkozó leány legyek, mert csak akkor szeret az Isten; és hogy ezt megtegyem, szép ruhával kecsegtetett, és azóta nálam szokássá vált mint a' reggeli mint az estvéli imádkozás. T. No mintha mind a' ketten egy anyától nyertük volna nevelésünket, velem szinte ugy cselekedett anyám; ha kedvére tettem, még falatja felét is megosztotta v e lem, annyira szeretett. De ezen méznél édesb óráim, valamint a' csergedező patak a' tengerbe, ugy a' múlékony időbe eltűntek, elenyésztek. Csak azóta emlékezem arra, hogy élek, mióta ezen intézetbe kell járni, hol, vagy akarom, vagy nem, tanulni kell. J. Már az igaz, mióta elménk nyilik, és emlékezetünk tehetsége növekedik, sok küzdelmeket kell kiállani; de én mind e' mellett szivesen megteszem, mit
szülőim parancsolnak, mert azt mondja anyám: most az ideje, hogy tanuljam meg azt, minek jövendőben hasznát veszem. T. Hiszen én is megteszem szivesen, csak az különös előttem, mikor még kicsiny voltam, ha elestem és sirtam, dajkám a' földet büntette meg, 's azt látván azonnal elcsendesedtem, és nem sirtam; most pedig ha leczkémet nem tudtam, nem a' könyvet, hanem engem pirongattak; ha megtanultam is, de nem tudtam értelmezni, akkor is nem a9 tanítót okozták, hanem engem. Ugyan igazán mondád, hogy eszünk fejlödtével sok küzdelmeket kell kiállani. J . De azért még is szivesen tanulsz, mert a' próbatétet igen jól végezted, és ugy-e nem is bánod, hogy a' földleírást, a v hazai történetet és a' természetrajzot megtanultad? T. Nem csak nem bánom, söt szeretem, csak azért is, hogy azt ne mondhassák felölem: „Ej ez a' leány azt sem tudja, tűzhelyén tűi mennyire terjed hazája, 's mint alakították eldödeink édes hazánkat; főképen hazám minő természeti ajándékkal bir, és kedveskedik." J. Még is találkoznak, kik ezeket nem tanulják, azt gondolván, hogy szükségtelenek; pedig miután mi nem pórleányok vagyunk, mint műveltebbeknek terjedelmesebb tudományra kell szert tennünk, csak társalgás tekintetéből is; mert vajmi szégyenleném, ha nekem ollyankor csak hallgatni kellene, és azt mondanák felőlem: „Ugyan kár, hogy ezt leány korában nem tanították ; lám minő tudatlan! ugy ül köztünk mint a' fababa." T. Én többet mondok: még ollyan hölgy is találkozik, a' ki olvasni sem tud; attól is megvonták az alkalmat, hogy valamelly intézetbe járjon, 's tanulhasson. J. Ah mit mondasz! azt el nem hihetem. T. Tehát elmondom a' történetet ugy, mint anyámtól hallottam. Mikor a9 tanulásra serkentetett azt mondá: „Halljad leányom! minő szükséges a' tanulás: találkozott egy nő, ki látván, hogy a' templomban mások könyvből imádkoznak, hogy ö is ne látszassék csak ujjairól imádkozni, szép, csinos kötésű imakönyvet vett, és a' templomban kinyitván, neki hajlott fővel, sóhajok 11*
101
164 közt levelek szapora fordításával buzgón látszott imádkozni; a' mellette űlö asszonyságnak igen föltűnő volt a' lapok gyors fordítása, félszemmel könyvébe lopódzott, hogy tudhassa, mit imádkozik; álmélkodva tapasztalá, hogy a' könyvet fölfordítva tartja kezében, mindjárt észre vette, hogy azon képzelt buzgó imádkozó olvasni nem tud." J. Pfuj be szégyen! én tüstént reápiritottam volna, — és nem intette meg? T. Dehogy nem. Azt mondá neki: „Asszonyom ! hogy tud könyvéből imádkozni, hiszen könyvét fölfordítva tartja kezében ? és a' betűk is fölfordítva vannak." Azt feleié reá: „Ahá! azok a' vásott rossz gyermekek összevisszaforgatják a' könyvemet." J. No e' szép! azt ugyan hallottam már, hogy a' zsidók visszáról olvasnak, de hogy valaki a' fölfordított betűket is tudja olvasni, azt még nem hallottam. T. Ládd, ezen történet elbeszéllésével anyám egészen megvetette tanulásom alapját, és azóta azt, mi a' fölsöbbségtöl parancsoltatik, én szívesen megtanulom, és mondhatom, örömömet is találom benne. / . Hisz az Isten is azért emelt ki kiskorúságunkból, és észt is adott, hogy annak hasznát vegyük; azért tehát mi tovább is csak tanuljunk, hogy mint szülőinknek örömet, mint magunknak hasznot szerezzünk.
A ' mosó leány és szakácsné. JBXöske. Ha kilépsz ezen intézetből, mivel fogod magad leginkább mulatni? Marcsa. Én a' mulatságról nem is álmodozom, azt anyám meg sem engedné; kérdezd inkább, minő hasznos munkában találandom kedvemet. B. Igen igen, hisz magam is azt akarom érteni. M. Én semmi más, hanem csak mosó leány szeretnék lenni. B. No én az soha nem lennék; ha reáemlékezem, most is pirulok bele, mikor kicsinyke voltam, ünneplő ujruhámba öltöztetett anyám, 's mikor magamra hagyott, azonnal a' fölső veres selyemruhámat kezdettem szappanyozni V mosogatni; jaj! anyám rajta kapott nemcsak nem helyeselte mosásomat, hanem megpirongatott; ez még csak hagyján lett volna, de ugyancsak megpacskolt, hidd el, ha reáemlékezem, még most is sajog. M. Talán nem könyörögtél neki; már az én anyám valahányszor könyörögtem neki, mindég megengedett, 's azonnal jó volt hozzám, kegyesen intvén, hogy azt többé ne tegyem. B. Hisz most már anyám is igen jó hozzám; de azért mosó leány még sem szeretnék lenni, csak azért sem, mert sokszor megszidják a' mosónét, mivel nem mos tisztán, különösen a' föstött cziczruhából még a' szint is kimossa, fakóvá teszi, sokszor össze is tépi, szaggatja. M. Azt csak tudatlan és szívtelen mosóné teheti. B. Hát te tudsz már jól mosni ? Ha tudsz, mondd meg nekem, hogyan kell a' megsárgult vászon, vagy pamutból készült ruhát fehérré tenni, vagy mosni? M. Igen könnyen: klórmésznek vizbeni fölolvadékában jobbról balra, az az keresztül húzogatom a' ruhát, azután tiszta folyóvízben kiöblintem, V i g y előbbi fehér szinét visszakapja. B. Hát a' szines ruhát hogy kell kimosni, hogy szinét el ne veszítse?
166 M. így kell kimosni: langymeleg vizben a^ ruha mennyiségéhez egy nyolczadrész korpát kis pálczikával 5 perczig jól elkeverem; azután a' mosandó ruhát beleteszem, és a' pálczikával körülmozgatom, az alatt lassankint fölforralom, ezzel vége a' kifözésnek: ez megtörténvén, kihíítöm, és a' ruhát, ha van, folyóvízben kiöblintem, ha akarom, meg is keményítem, kiszárítom, kitéglázom, vagy csak megmángolom5' igy elszakadtáig megmarad színe. B. Hát a' pecsétet, piszkos foltot hogy kell a' r u hából kivenni? M. Erre jól vigyázz, meg kell különböztetni, ha növénytől, állati vagy ásványi résztől származott-e a' folt? Ha növénytől, u. m. veresbortól, gyümölcs levétől kapta, az illyes pecsétet meg kell nedvesíteni, és azután meggyújtott kéngyertya füstjére tartani, igy a' folt eltűnik; vagy forró napfényre, többször megnedvesítve, ki kell tenni, a' nap sugarai is kiveszik a' foltot. B. Hát az olajos föstéket, sőt szurkot, szekérkenyőt ki tudnád-e venni? M. Igen is: terpentinolajjal megáztatom, azután itatós papiros dörzsölésével fölszáritom, és azt addig tisztítom, még ki nem tisztul; azután reátett itatós papiroson izzó téglázó vassal kitéglázom, 's végre kikefélem. B, Még egyet kérdezek: a' vasrozsdát, vért, téntafoltot szinte ki tudod venni ? M. Igen — azt is: a' fölolvasztott savanylóher olvadékkal megnedvesítem, — avagy egy rész kénkösavany és 60 rész vizzeli összekeverékkel kiveszem; azután ritka szappanyos vizben keresztül húzogatom, kimosom, és igy kész a' tiszta anyag. B. Köszönöm szívességedet, a' többiről máskor kérdezlek meg; mert van még sok kérdeni valóm. M. Szívesen fogok felelni. No én már megmondottam, hogy mivel foglalkozom, ha ezen intézetből kilépek; — mondd meg te is hát, mire van kedved? B. Én röviden megmondom, nekem szakácsnéságra van kedvem, és az leszek is. M. 'S miért szeretnél szakácsné lenni? B. Száz 's egy az okom. Ládd, a' szakácsné házi-
101 asszonya után első személy, jobb a' bére, nagyobb a' böcsülete, ha piaczra megy vásárolni, mindenki, a* kitől csak vásárol valamit, öt tiszteli, majd leányasszony, majd kisasszony; a' konyhában pedig ö kis királyné, parancsol az alcselédeknek, ételekben az első kóstolás az övé, a' mit szája megkíván, azt félre teheti. — Azután tisztán jár, ünnepi szünórákban olly ékes, csinos, mint a' páva. M. Elég, elég — sok is — te a' szakácsné kötelességét hiúsággal párosítod. Felelj meg inkább kérdéseimre, ha csakugyan szakácsné akarsz lenni. Ha elsóztad az étket, hogyan veszed ki felesleges sós izét ? B. Hogyan? Az elsózott étel fölébe salvétát terítek feszesen, és sót hintek reá; lásd különös, a' reáhintett só, kiveszi az ételből a' sós izt; vagy pedig igen tisztára mosott szagtalan szivacsot teszek bele, ez is magába szíja a' sósságot. M. Mikép főzöd a' tojást, hogy lágy maradjon? B. A' tojást főzni, hogy lágy maradjon, igen könnyű; csak fakanállal folyvást keverem a' forró vizben , akkor meg nem keményül; mert a' lég érintése gátolja keményedését. M. Hogy kell a' sovány baromfit hamar megkövériteni ? B. Igen hamar 's könnyen megkövéritem: a' sovány tyúk vagy kappan szájába tölcséren forró zsírt öntök, a' zsir bőre és husa között elterjed, és megkövériti. M. Ez kegyetlenség! B. Hogyan mondhatod azt. Hiszen, ha torkát megmetszik, nagyobb kínzás, tovább kínlódik, még párája kimegy; forró zsírral pedig egyszerre oda az élete, 's vele a' fájdalom is. M. Én még sem szeretnék szakácsné lenni, ha mindjárt jobb falatokra tehetnék is szert, mint te mondod; mert láttam, sokszor a' szakácsné vagy leforrázza vagy megégeti kezét, — 's nagy fájdalmat kell neki kiállani. B. Azon könnyű segíteni, mert a* leforrázott vagy megégetett tagot ribiszke befözöttel bekenem, 's a1 fájdalom azonnal szűnik, és hamar meg is gyógyul
m M. Emlitéd a'befőzött ribiszkét; ugyan hogy megy végbe a' befőzés ? B. Gyümölcsöt befőzni igen könnyű: különösen két font ribiszkéről a' csupkát leszedem, és egy és fél font czukrot egy font vizben fölforralok, lehabzom, és a' ribiszkét vele együtt fölforralom? azután szűrön lefolyatom a' levét is, sűrűségig elfözöm, mellybe a' ribiszkét belekeverem, és üvegekben hüves helyre elteszem használatig. Igy történik a' többi befőzés is, a' gyümölcs mennyiségéhez szabván a' czukor mennyiségét is. M. Hol tanultad ezeket? B. Csodálatos kérdés! ebben az intézetben tanultam, a' hol te a' mosást? csak az a' különbség köztünk, hogy a' mosás módját te jegyezted meg magadnak, a' mihez kedved van; én pedig a' szakácsnéságot, mit mosással föl nem cserélek. M. Igazad van, az a' mi gyöngeségünk, hogy csak azt jegyezzük meg magunknak, a' mit szeretünk? nem is csodálom, hogy ez vagy amaz leczke anyánknak sem tetszik, azért mondják, „miért tanulod azt leányom! hisz nem leszesz te mosóné;" pedig akármit mondjanak, én még is a' mosás módját jól megtanulom, mert ugy szép a' nő, ha tiszta. B. Én meg a' szakácsnéságot, mert csak ugy válik egészségünkre az étel, ha tápláló erejének a' jó izt is megadjuk, 's azért a' konyhát, tűzhelyet kedvelem. M. Nekem meg a' mosóteknyö mindenem.
169
Roktöiiözött apáczáhi jflL'jatha. Kedves Ursulám! már régtől rajtad függnek szemeim, ugy veszem észre, te néha elmosolodol, néha meg elkomolodol; szeretnék szivedbe látni, és ha meg nem bántanálak, kérlek, mondd meg, miről gondolkodol? Ursula. Es volna nyoma a' képemen annak, mit szivemben érzek, és elmémben forgatok? Azt nehezen hihetem; azonban mivel kíváncsi vagy tudni, meg mondom. Én apácza szeretnék lenni, és hidd el határozottan nyilatkozom: ha Isten ugy akarja, és kedvem, szándékom meg nem változik, anyám hozzájárultával az is leszek. A. Mit? apácza? én — oh dehogy lennék apácza. Ugyan mi ok indít arra téged, hogy apácza légy? U. Két okom van: első az, hogy a' világ zajaitól, és minden veszedelmes társalgástól menekülve tisztább szívvel 's lélekkel szolgálhatnék az Istennek. Második pedig az, hogy az apáczák is szinte édes hazánknak munkás tagjai? lám a' serdülő kis leányok tanításával honunknak valóban nagy és kedves áldozatot tesznek. A. Oh épen azért sem lennék apácza; mert egész nap tanítással bajmolódni nem szeretnék. De váljon mi hasznuk van abban a' tanításban? U. Igen nagy, mert tanítás által erényre, szorgalomra, különbféle kézi munkára senkentik, buzdítják, vezérlik és tanítják a' haza gyönge leánysarjadékát, és ez által mint maguknak ártatlan örömet szereznek, mint hazánkra nagy hasznot árasztanak. A. No ugyan nagy örömet szereznek maguknak; hát mért mondják azt : „Hogy az Istenek is, kit megutáltak* tanítóvá tették." Már én csak azért sem szeretnék apácza lenni; mert mint tanítóknak se tekintetük, se jutalmuk nincsen. V. Példa mondásod épen nem csökkenti kedvemet, mert én a' szent írásban ellenkezőt olvastam: „Hogy a' tanítók örökön fényleni fognak az égben mint a' csillagok;" és ez nekem elegendő. Ugy is e' világon
170 jutalomra nem számithatok, mert ismét irva vagyon: „Hogy esztelen az, ki az emberekben bízik, és nem az Istenben." A. Még minden ellenvetésed mellett sem vagyok tisztában; majd el is felejteted velem, a' mit akarok tőled kérdeni: mert az, hogy apácza akarsz lenni, ugy gondolom, arra csak nem mosolodtál el, valld meg igazán, mi adott arra okot? V. Mivel mindent akarsz tudni, tehát megmondom azt is. Én gondolatomban ugy képzeltem magamnak ezen zárda-oskolánkat, mint egy méhészházat, hol v a lamint a' kasból naponkint vigan ki- 's berepkednek a' fürge, munkás méhek; ugy a' tanuló kis leányok is örömükben majd csak nem ugy repülnek ki az oskolából, és megint eljönnek; én erre mosolodtam el. A. Az igaz, de még is nagy a' különbség. Látod, a' méheket senki sem küldi, ösztönözi a' kasból ki- 's berepkedésre, azok minden munkájukat maguk jó kedvéből teszik. De nálunk! magad is jól tudod, soknak milly kellemetlen az oskolába való járás, — én csak magamról is tudom , milly nehezen szoktam az oskolához, édes anyám eleget hízelgett, hányszor mondotta: ,vÉdes gyermekem, kedves leányom, lelkem Agathám! menj csak oskolába, majd ezt, majd azt adok, majd ezt, majd azt v e s z e k l á m illy bajjal sikerült az oskolába való járásom. Azután hasonlatosságodnak csak első része áll: hogy a" leányok örömmel mennek ki az oskolából mint a' méhek a' kasból; de bezzeg mikor oskolába kell menni, akkor akkor örömmel megy-e mindenik? Láttam én többeket, hogyan lézegtek az utczán, 's milly bággyadtan léplek, mint az őszi legyek •— kivévén télen, akkor futnak is, mert fáznak. U. Ebben is van hasonlatosság: lám valamint a' méhek, ugy a' leányok bevégzett tanulásuk, kötésük, varrásaik után, mintegy megkönnyebbültek, örömmel repkednek haza. Visszajövet szinte, valamint a' méhek a' virágok himporait lábaikra szedve, és a' mézes cseppeket gyomrukba sziva, mint terhesek lassabban repülnek a' kashoz; ugy a' mi leányaink is könyvvel, papirossal, számoló táblával.
101 A. No add hozzá még, ennivalóval is. U. Azt is — azután — no majd meg is zavarsz; szóval ezek is megterhelve mennek az oskolába, tehát igen is helyesen tettem a' hasonlatosságot. A, Még sem tökéletes a' hasonlatosság; mert a' mi leányaink nem mind szorgalmatosak, sokan kikimaradoznak az oskolából, — de ha eljönnek is, itt is nem iparkodnak, a' méheket ügyességükkel nem követik; mert szorgosan, tisztán nem irnak, nem kötnek, nem varrnak, hanem inkább csevegnek, sőt a' többinek alkalmatlankodnak. U. Oh! a' méhek közt is van poszáta, hitvány, és ezeket a' madarak elkapkodják, 's ugy elvesznek, valamint a' rossz tanulók is kimaradnak. Vannak igen csevegők, dologtalanok, de a' méheknek is van egy neme, azokat nevezzük h e r é k n e k , ezek is dongással ki- 's berepkednek, nem dolgoznak, a' munkás méheknek alkalmatlankodnak, és csakugyan ezek is végre lassankint vagy elvesznek maguktól, vagy kikergettetnek, mint a' vásott, henye, nem tanuló leányok is, ha szájuk izükre nincs a' tanulás, maguktól is végképen elmaradnak. A.. Jól mondád, de egyet még nem emiitettéi: én ugy hallottam, minden kasban anyakirályné is van, hát az igaz-e? U. Igen is van minden kasban egy anyakirályné, mi nélkül fön sem állhatna a' méhek társasága, nem is dolgoznának. íme a' mi negyedik osztálybeli oskolánkban is nem egy, hanem két anyakirályné van; nekünk is anyakirálynénk a' mi kedves mater Gabrielánk, ésr soror Emerikánk. A. Most látom, milly szép's teljes hasonlatosságod: mert valamint az anyakirályné, a' mint hallottam,* ha valamelly kasba bemegy, a' már többé ki nem jön, ha csak történetből el nem szökik; ugy kedves tanitónénk is a' zárdából ki nem megy, állandón megmarad; ö is a' munkás kis méhecske-leányok tanulásaira 's munkáikra ügyel, és valamint a' méhek viaszt, mézet készítenek, mellyböl nem csak maguk élődnek, de még nekünk is hagynak; ugy a' tanult leányok is kötéssel, varrással nem csak maguksak hasznot, de még szülőiknek örömet is szereznek. Ezt hogy figyelemmel kisér-
m ted, nem csodálom, hogy szived örömében el is mosolodtál. U. Már annak örvendek, hogy magad is elismered; most én kérdezlek: mered-e mondani azt, hogy a' tanitónéknak nincsen tekintete? Nincsen öröme? És hogy én jövendő sorsomat rosszul választottam, ha apácza, ha tanitóné akarok lenni? A. Igen helyesen. Már az én szivemet is egészen megvetted, 's még nyugalmamat is elraboltad; mert nem is nyughatom addig, még én is apácza nem leszek. Most is arról gondolkodom, minő nevet válasszak magamnak. * U. Korán van még. Ne hirtelenkedjél, lám Ésau is megbánta hirtelen tettét. Azonban ha csak ugyan szándékod apáczává lenni, találtam én számodra hozzád illő nevet. Légy te Cziczelle, mivel a' zongorát jól érted, majd a' kolostor kórusán fölülhetsz az orgonára. A. Köszönöm, el is fogadom, én is adok hozzád illő nevet, mivel tiszta, csengő a' szavad és angyali az éneked, Angéla leszesz. Ah be szeretnék már mentől előbb mater Cziczelle lenni! U. Lassan lassan barátnéíh! előbb s o r o r o k leszünk, azután nyerjük a' m a t e r nevet. A. Jól van, azt is elvárom. De kedves Angélám! megbocsáss, hogy már igy nevezlek, mert te aligha apácza nem leszesz. De én — azért kérlek, ezen hamarkodó 's röktönözött szándékomat senkinek föl ne född, főkép édes anyámnak meg ne mondd. — Mert biz én azt gondoltam felöle, hogy majd semmi sem lesz belőle. £7. Igazad van. Azt mondom tehát most én is erre: sorsunkat bízzuk a' jó Istenre.
173 No a9 ház k o s z o r ú j a és koronájáé JHEáni. Kedves Otíliám! már többektől hallottam, hogy férfi a' ház feje, a' nő pedig koszorúja, söt még koronája is; igaz-e — nem-e? nem tudom: ha valaki nekem meg tudná magyarázni, hogy miben áll? ugyan szeretném; ugy-e! te ínég nem is hallottad? Otília. Én már régen hallottam azt, és addig nem is nyugodtam, még magamnak meg nem magyaráztattam. //. No engem is nagyon csiklándoztat mint a' koszorú mint a' korona diszes név, és tudvágyomat nagyon ingerli, 's ha nem is mind a' kettőre, de legalább egyikre szeretnék szert is tenni, az az megérdemlem; mivel te már tudod, mint mondád, kérlek, taníts ínég engem is, miként lehet reá szert tenni? O. Igen könnyen, te is megfoghatod. Nekem igy magyarázta meg nevelöném: „Ládd kincsem! az első emberpár megbotlásával, ah! azon szerencsétlen paradicsomból való kiűzetés után, — az Isten a' nőt a' férfi hatalma alá rendelte, és azóta a' háznak, söt majd mindennek ö a' feje. Igaz is; mert majd mindent ö szerez, ö izzad, fárad, hogy élhessünk, — ö mint erősebb 's bátrabb bennünket védelmez, szóval ő Isten parancsa szerint véres verítékével munkálódik, iparkodik; ezen oknál fogva valóban igazságos is, hogy a' munkás férfi legyen a* ház feje." H. Ezt mindjárt magam is gyanítottam, át is látom, és ezért a' férfinak megadom az elsőséget, el nem vitázom tőle, annyival inkább, mivel nem is képesek a' nők gyönge vállai azok elviselésére, mikre csak a* férfi alkalmas. Én megelégszem, ha a' háznak koszorúja lehetek ; de miben áll ez, és miként lehet reá szert tenni ? nagyon szeretném tudni. O. Elmellőzöm tehát a' házi-gazda kötelességeit, csak kérésedet fogom teljesíteni. Én ugy hallottam: az a' nő érdemli meg a' házi koszom disznevét, ki mindenben, a' házi köréhez tartozókban tud és akar is rendet tartani; a' ház rendtartása pedig ebben áll: a' nő legyen buzgó, vallásos, kitűnő erényes, és ezt min-
175 101 denkitöl megkívánja, és életbe hozni, 's föntartani iparkodjék. Azután a' folytonos szorgalomra és tisztaságra szinte példát adjon; e' végre a' házi-asszony első legyen a' fölkelésben, és utolsó a' lefekvésben. Szóval mind a' belső, mind a' külső házi-rendtartásnak szeme, fénye legyen, akkor leszen ö a' ház koszorúja. ff. Elég — elég. A' vallásosság, hogy minnyájunkat kötelez, azt jól tudom, és elismerem; mert az szüli, itt is még élünk, szivünk nyugalmát, éltünk után pedig örök boldogságunkat: de a' reggeli fölkeléssel és késő lefekvéssel én megbarátkozni nem tudok, és ha esak ugyan ebben áll a' házi-asszony koszorúja; ugy az r é szemre soha sem fog virulni , azért le is mondok róla. 0 . Már pedig a' ház rendtartásában megkívántatik, hogy a' házi-asszony mindenkor tudja, ha minden a' maga rendében történik-e ? és azért ébren legyen. H. Megengedj, ha azt mondom, mikép nem áll az, hogy a' házi-asszony első keljen föl; mert hallottam, hogy olly házi-asszonyok is találkoznak, kik a' reggelezést az ágyban végzik, az az a' kávét vagy theát kényelmesen szörpölik és isszák; azért ki merné még is azt mondani, hogy a• házi-rendet fon nem tartják, és hogy ők nem a' ház koszoruji. 0 . Látom, engem nem értesz, világosban kimagyarázom tehát magamat. Miután a' házi-asszonynak olylyannak kell lenni, mint az Árgusnak, kiről az őskor azt meséli, hogy száz szeme volt, ha kilenczven kilenezczel aludt, egygyel mindég ébren volt, az az vigyázó volt; igy a' házi-asszony is fekhetik, alhatik is, és még is vigyázó lehet, csak rendeléseit szigorún megtartatni el ne mulassza; ebben áll az argusi őrszem is. Ellenvetésedre pedig, hogy némellyek fektükben reggeliznek, annak fontos oka is lehet; mert lehet, hogy gyomorfájók, méhanyások, mi előtt fölkelnének, melegítőt vesznek magukhoz; azért mindjárt gyanakodni, mi magában sincs rendén, nem szép, nem is szabad; jól tudod magad is, azt tanultuk: hogy mindenkiről jól vélekedjünk. II. No látod, magad is elismered, hogy nem szükséges mindeniknek a' kora fölkelés, azért ház koszorúja lehet akár ki i3,
0 . Pedig még ís azt mondom, hogy a' kora fölkelés ékesíti a'házi-asszonyt, csak azért is, hogy egészségesebbek, elevenebbek és vidámabbak; 's ha mi is fiatal korunkban hozzászoktatjuk magunkat, éltesb korunkban is ollyanok maradunk. Most tapasztalásodra utasitlak: nem vetted észre tanuló leányainknak is, kik későn keltek, és jöttek az intézetbe, hogy szemeikből az álom nézett ki, 9s mennyit ásítoztak, 's azért röstebbek is voltak, az az alkalmatlanok a' tanulásra. II. Már az igaz, ezt magam is tapasztaltam. Tehát, ha az az oka, hogy nem ollyan vidámak, sőt sáppadtak 's színtelenek és álmasak, meg a' sok alvás után lustábbak is; én tehát mindjárt holnap elkezdek korán kelni. O. És akkor ne is kételkedjél, számodra mint jövendő rendtartó házi-asszonynak virulni fog a' kivánt koszorú. H. Amint mondád; magam is átlátom hasznát, 9s azért a' reggeli kora fölkelést, már valóban magam is helyeslem; de estve még ís mint fáradt házi-asszony csak korábban lefekhetik, mint akárki ? O. Igen, ha baja vagyon; különben két hibát követ el: először magára nézve, mert frissen telt gyomorral, azt mondják az orvosok, lefeküdni nem egészséges. Második hibát pedig követi el cselédjeire nézve. Hiszen hallottad azt a' közmondást ugy-e ? „Hol nincsen macska, ott czinczognak az egerek; 's a' melly kasnak kijáró lukján méh őrt nem áll, mézét rablóknak kitárja, ^ átengedi." II. Értelek! oh igen jól értelek! — nem is fogok tehát addig lefeküdni, még mind magammal mind cselédjeimmel számot nem vetek. De ha unalmat nem okozok sok kérdéseimmel, még egyre, szeretném, ha megtanítanál: mikép lehet a' házi-asszonynak szert tenni arra is, hogy a' ház koronája lehessen? O. Mindjárt megtudod azt is; látod a' ház koronájának nevezik azt a' házi-asszonyt, ki nem csak a' ház rendtartására ügyel, hanem egyszersmind tüzes gazdaasszony is. Általában ugyan ez a' pórnök kötelessége, kik gazdaasszonyt nem tarthatnak. Azonban még a' városi főbb rangú asszonyságokat is csak ugyan ez
101
176 ékesíti, ha értik és kormányozni tanulták a' gazdaságot; az az legalább tudják, mikor, miből, mennyit 's hogyan kell beszerezni, azután, hogy meg ne romoljék, épen is föntartani^ 's annak idejében czélszerüen haszonra fordítani. H. Hiszen azt most tanuljuk. Oh! ha ebben áll a' házi-asszony dicső koronája, akkor már előre büszke vagyok, mert igy én is fogom házamat ékesíteni. O. Igen, ha mind külső mind belsőképpen, (mi a9 nők fő czime) a' házat rendbe tartod, és még gazdaasszonykodol is; bizonyosan a9 háznak nem csak koszorúja, hanem koronája is leszesz. II. Oh! már alig várom, hogy megnőjek, — én mihelyest asszony leszek, azonnal kakast szerzek házamba , 's valahányszor a' hajnalt nekem megkukorikolja, azonnal fölkelek, és talpra ugrom; tudom, hogy majd azt mondják felőlem: „Ez ám a' ház koszorúja! ez ám a' ház koronája." Oh! mintha már hallanám is. O. És részemről valamint magamnak, ugy neked is óhajtom, kívánom is, hogy ugy történjék. II. Köszönöm kedves barátném! én reméllem, hiszem is, hogy hiába nem tanultunk; mert mind kettőnket fog ékesíteni a' házi koszorú ugy, mint a' házi korona.
Kok disze Pamphllla* Isabella. Én naponkint ég felé buzgó hálámat emelem kegyes királyunkért és jó szüleimért, hogy sok szép 's hasznos tudományok megtanulására nekem utat, módot adnak, és egyszersmind leköteleznek; miszerint elmém, értelmem fölvilágosítva a' szépet, jót kezdjem böcsülni, és kész legyek mindenkor követni is. Regina. Valóban én is méltánylom cselekedetedet, de én is szinte fölsóhajtok ám, valahányszor serdülő leányokat látok, kik elhanyagolják ezen jó alkalmat, melly szerint hasznos tudományokra szert tehetnének, és csak alig féligmeddig képezik ki magukat, már is az intézetből kilépnek: kötni, varrni, heklizni, mit mondok, de még olvasni, irni, számolni, sőt még imádkozni is alig tudnak, már kimaradoznak. / . No én szerencsés vagyok, az én anyám szívesen járat az intézetbe, sőt maga is kikérdez, hogy mit tanultam, és abban örömét találja. R. Az én anyám is ugyan azt cselekszi velem, sőt őszintén megvallja, hogy tőlem még ö is tanul. / . Az már sok volna, azonban meglehet, én még is ugy gondolom, azt csak azért teszik a' szülök, hogy kedvet, ösztönt adjanak a' tanulásra; mert vajmi sok leányok vannak, kiknek nincs szájuk izére a' tanulás. Múltkor is láttam, nem akarom megnevezni, egy tanuló társnénkat, ki már ugyan kilépett az intézetünkből, az ugyan kevés tudományt vitt haza magával. R . 9S osztán ládd, ebből származik az a' közmondás : hogy intézetünk rossz lábon áll. És ez nekem, hidd el, nagyon fáj. / . Elhiszem kedves! mert ránk is ragad valami. Azonban eresszük füleinken keresztül ezen bús hangot, vidámítsuk inkább magunkat, és térjünk át a' mi tanulmányainkra. R. Készen állok fölhivő szavaidra. De minő tanulmányokról értekezzünk. I . Én ugy vélem, miután az állatok és ásványok Magyar gazdaasszony* 12
178 országában őrömest mulattunk ezen oskolai év első f e lében, nem leszen kedved ellen, ha azt a' kérdést t e szem: ezen bő tanulmányokból mi érdekel téged legjobban ? R. Oh szívesen megmondom, de el ne mosolodjál: engem legföképen érdekelnek a' selyembogarak. Én valahányszor figyelemmel néztem ezen három hónapig élő kis állatocskákat, minő csodálatosan készítik a' szederfa leveleiből gyomrukban a' diszruházatunkra való selymet, nekem mindannyiszor lehetetlen volt a' Teremtőnek mindenhatósága mellett a' jóságáról és erántunk mint gyermekeihez kitűnő szeretetéről is, hogy meg ne emlékezném. J. Oh barátném! sok van a' természet fátyola alatt elrejtve, mit még nem tudunk. Én már azokból is, miket az emberi szorgalom fölfödözött, azt következtetem, hogy a' jó Isten mindent érettünk az ö dicsőségére t e remtett. R. Igazad van: mert ha az ismeretes állatok hasznát tekintem, ugy találom: hogy egyik nekünk húsával, másik ruházatul, sőt még orvosságul is szolgál. Ha pedig majd az égig emelkedő hegyekre vetem szemeimet, és bennük létező érezek, illatozó gyánták, V drágakövek sok nemeire forditom figyelmemet, valóban, mintha ujjal mutatnának a' Teremtöre, hogy ö az, ki mindezeket azért alkotta, hogy szorgalmunk által hasznunkra fordítsuk. / . Ugy van; jól mondád barátném. De ezen sok közül, a' mint előbb mondád, még is téged főkép a' selyembogár érdekel? Ugyan valld meg, mi köt le t é ged hozzá, holott a' nemesebb külső 's belső állatjaink, drága, ragyogó köveink, sokkal érdekesebbek, mint a1 tizen négy lábon mászkáló bogár? Azért talán, hogy általuk selyemruhára szert tehetsz. R. Oh nem egyedül a' selyem ragadja figyelmemet, mert én szörszövettel is megelégszem. Ha már akarod tudni, megmondom: a' fölmunkálásának föltalálója, a r nemünk disze ébreszti és ragadja figyelmemet. / . Ugyan mond meg tehát, ki találta föl fölmunkálása módját, és ki az a* nemünk disze? Bizonyosan nő leszen?
101 R. Igen is nő, jól tapogatsz. ITgy-e azt gondoltad, csak a' férfiak eszméje tud valamit létre hozni, csak a' férfiaké a' természet ajándékát kikutatni, föltalálni. Oh nem, hanem a' leányoké is. Ládd, legelőször is a" gubók legombolitása és szövetése módját Pamphilia, mondom, el ne felejtsd, Pamphilia Plotis leánya, Kótis szigetén kis Ásiában találta föl; vésd szivedbe nevét, és örökítsd. Munkálkodásaid között, ha selymet gombolitasz, vagy selyemezérnád jóságát ujjaid közt pöngeted, vagy húzogatod, akár selyem tűző rámád mellett ülsz, emlékezzél meg nemünk díszéről Pamphiliáról, ö legyen szorgalmad ösztöne. / . Kedves barátném! szeretetedre és szíves háládra igen leköteleztél, hogy nemünk diszét Pamphiliát velem megismertetted. Én ezután akár a' soproni, akár a' pesti gyárokban a' selyemfonó gépeket fogom látogatni, mindannyiszor nemünk díszére büszke leszek. R. Talán ott is leányok működnek a' selyemmel? Ha igaz, kérlek, mondd el, miként foglalatoskodnak? / . I g e n i s , mindannyi Pamphiliák dolgoznak osztályzott gépek mellett. Egyik négyszegű czinmedenczében levő langymeleg vízbe kosarakból a' gubókat belehányja, másik ágas kis vesszővel a' vizben pörgeti, és igy fölvont szálait orsó szegére fölüti, hol összesodorva másik leány egy úttal föl is matollálja, ha már elegendő mennyiség van rajta, leveszi, és a1 selyemfölügyelönek átadja; azután kiszárítva fölgombolitatik, és végre a' takács vetöfáján szövőszékben elkészül a1 selyemanyag. R. Hát a' különbféle szinét miként adják meg? / . A' szinét ugy adják meg: ha világos eleven színre akarják fösteni, akkor a' fehér gubószálakat kiválogatják; mert a' sárga gubónak leeresztett szálai nem tisztán és elevenen tüntetik ki a' szint. Általában pedig azt mondom, vagy mint szálasat, vagy mint fölmunkált 's szövött ányagot szokták megfösteni. Azonban ehez semmi közünk, közönségesen ezt a' férfiak viszik véghez. R. Oh kérlek, majd ha hosszú szünnapjainkat élvezzük, vigy el magaddal azon gyárakba, hogy én is láthassam. /* Szívesen^ addig folytassuk szorgalmatosan tanuld
181
ÍÖÖ lásunkat, hogy valamint kegyes királyunknak megelégedést és kedves szülőinknek örömet, ugy magunknak bő ismeretet és lelki hasznot szerezhessünk. R. Ugyanez az én forró óhajtásom is, hogy szorgalmunk által mint itt, mint a' siron túl boldogok lehessünk.
B á l o z ó és tollfosztó leány. JüfJLária. Egy kérdést tennék; ugyan valld meg, a' mult hosszú farsangon mért vontad el magadat? már két éve csak egyszer sem jelentél meg a' bálban; pedig igen gyönyörű leánykoszorut képeztünk, és te hiányzottál. Etelka. Az én bálom odahaza volt; csak honn mulattam magamat, mind a1 kik csöndes házi bált tartanak. M. Talán kedved nem volt, vagy pedig nem eresztettek el? azt nehezen teszem föl; hiszen leánynak nem is lehet más mulatsága farsangon mint a' bál. E. Jól mondád, hogy nem eresztettek el; édes anyám eleget unszolt, hogy kérnék engedelmet atyámtól; de mind hasztalan esedeztem, nem sikerült. M. Mit, hát édes anyád azt maga nem engedheti meg ? 'S azért atyádhoz utasit ? Vagy talán anyád maga sem kedveli a' bált? E. De hogy nem kedveli, de nálam nélkül, ugy gondolom, neki sem volt kedve elmenni. M Tehát édes atyád olly kemény szivü? azt nem hihetem; mert valahányszor meglátogatlak, még én hozzám is igen szives és jó, mint tulajdon édes atyám. E. Én sem mondhatnám, hogy kemény szivü, csak hogy a' bálba még sem mehettem el. Ha anyám unszolására könyörögtem engedelemért, mindég azt mondotta atyám: „Hagyj békét most édes leányom! a' f e jem fáj." Megpróbáltam farsang közepén, akkor is fájt a' feje. Farsang végén is próbáltam, még akkor is főfájása volt, 's igy szépen elmúlt a' farsang.
M Most is fáj még atyád feje? E. Dehogy fáj. — Már hamvazószerdán semmi baja sem volt, és az különös, hogy minden farsangon visszakerül főfájása, 's az alatt a' bál mindég elmúlik. M. Igen sajnállak; no csak hogy egész éven át nem tart főfájása. De majd el is feledem: hát miként mulattad magadat a' házi bálban ? E. Én minden estve tollat fosztottam. M. Mit — tollat fosztottál? No leányok serege! ide füleitekkel, halljátok csak, Etelka barátnénk minden farsangon bál helyett tollat foszt. E. Nem bánom, söt azt szeretem, hogy halljátok; azért meg sem pirul még arezom. Látjátok, édes anyám igen jó gazdaasszony , annak párját nehezen találjátok. Bál helyett azzal vigasztalt, hogy a' mit az intézetben itt ott kapkodva tanultam, majd ö megmutatja, miként kellessék azt hasznosan meg is tenni. M. No — no, hát a' tollfosztásban áll az a' nagy gazdaasszonykodás? Nevessétek ki leányok! E. Ne nevessetek, mert megpirul arezotok. Azt mondá anyám: „A' tollfosztás ugyan nem nehéz, csak unalmas, de nagy a' haszna. Miután a' vásárlott toll ritkán friss, és gyanús; néha állott, beteg, vagy holtak után eladottal kevert; azért a' csempészektől venni v e szedelmes is. Mindég biztosabb leányom! ha magad fosztassz magadnak; ládd, igy apródonkint egész ágybeliddel kész leszesz, még asszony válik belőled." És igy farsangi bál helyett tollat fosztottam. M. Hát ebben áll a' nagy gazdaasszonykodás ? E. Nem csak ebben áll. Édes anyám mellett naponta versenyt dolgozgattam; ruhákat, u. m. inget, lepedőt, kendőt, szabtam, varrtam, szegtem, jegybetükkel és számokkal megbélegeztem; azután kimostam, kitégláztam, és szépen összehajtogatva elrakogattam. Délfelé pedig konyhakötényemet elém tűztem, szakácsné mellett az étkek elkészítésére figyeltem, söt magam is segítettem, lisztet, tojást, sót kezéhez adtam, és vigyáztam, mindegyikből mennyit vesz. Én az alatt rántást kevertem, még kóstolgattam is. M. Oh illyesmit én is szoktam tenni, V mind V mellett még a' bálba is elmentem. Ládd, minden bál
183 101 után ruhámat el szoktam bontani, és ha csak lehetett mindég más formába öntöttem, uj csipkét, uj fodrot, uj szalagot tűztem, illegettem reá. Ha pedig végképen elszaggattam, vagy nem tetszett, atyámtól ismét uj bálra való ruhát kértem, és azt éjjel, nappal anyám segítségével örömmel varrtam; 's igy mindenkor más meg más ruhában jelentem meg a' vigadozó tánczban. Mondhatom, mindenkor én voltam a' tánczkirályné. Mind a' mellett a' konyhán is megfordultam, 's ott ribiszke, csipke, baraczk, eperbefözötteket kóstolgattam , - ha kistilt a' fánk, ettem is belőle. E. Hiszen mind igaz, ha ruhánk nem szakadna, a* divatárulók sem élhetnének meg, söt boltjaikat kéntelenek lennének bezárni, és pangrottot (Banquerutte) kiáltani. De még mi se gyakorolhatnék magunkat a' varrásban, ha sokáig tartana ruházatunk. De valld meg őszintén, illyenkor nem szokott-e a' te atyádnak is fájni feje? M. A^t én nem tudom, fájt-e, nem-e, mert nem panaszkodott; azonban meglehet, mert valahányszor czipökért és bálruháért esedeztem, mindannyiszor homlokát ránczba vonta, komor és savanyó képet mutatott, és ollyankor azt szokta mondani: „Leányom addig viszik a' korsót a' kútra, még el nem törik; te is addig bálozsz, majd egyszer nem csak a9 bálruhákból vépképen kifogysz, de még egészségedet is koczkára veted." E. Már pedig az igaz, hány sápadt, kehes, kehicselö, fulladozó leányokat látok, kik a' szenvedélyes bálozásból magukkal hozzák el a' halál elöpóstáját. M. Oh ne rémits, ne ijeszgess. Ha csakugyan ugy van, atyám példázó vizeskorsóját mindég szemem előtt hordozom. E. Én meg atyám főfájására fogok emlékezni. És igy hidd el, mind a' ketten egészségesek maradunk, 's mellette takarékos gazdaasszonyok leszünk. M. Igy hát vége örökre, vége ifjúságom minden örömének! tehát nem bánom, csak tanuljunk és dolgozzunk, hogy vidor egészségben maradhassunk.
A z
a l v ó .
M m . En egyet mindenek fölött legjobban kedvelek, 's tudod mit? Tinka. Ha megmondod, fogom tudni. M. Én az alvást minden jó elejbe teszem, mert nálam az olly édes, hogy meg nem mondhatom. T. Igen az alvás jó, de ugy, ha mérséklett, mert a' hosszas alvás nem csak nem jó, de ártalmas is; az embert szinetleniti, ellustitja, az elmét tompítja, szóval ostobává teszi; azután a' Teremtő azért alkotta a' napot, hogy munkáink által haszonra fordítsuk, az éjjelt egyedül nyugalomra. M. Ah mit mondasz? hiszen a' kis babák ftem csak éjjel alszanak, hanem nappal is, ha megszoptatják, ismét lefekszenek, és nem színtelenek, hanem pirosak, nem lusták, hanem elevenebbek, vidámabbak; bár most is a1 babák sorsát élvezhetném! T. Hogy a' kicsinyek többet alszanak, ne csodáld ; mert a' növekedéshez szükséges az álom; azonban nem kétlem, magad is tapasztalhattad azt, ha nagyobbak már, a' bölcsőben feszelegnek, és fölkelni törekednek. M. No én még is azt mondom, hogy a' hosszas alvás nem ártalmas; lám sok főrangú személyek későn kelnek föl, és e' mellett, azt gondolom, egészségesek. T. Hogy találkoznak, kik hosszabbra nyújtják a* fekvést, az igaz; de azok is, ha tudnák, hogy az által mit vesztenek, bizonnyára korábban kelnének. M Példának okáért? T. Ha akarod, és unalmadra nem leszek, egy történetet mondok el. M. Én szivesen hallgatom. T. Ha nem hibázok, XIV. Lajos franczia király egykor nyári lakához a' királynéval kikocsikázván, 's ott pár hetet töltött; történt, hogy vT király szokása szerint korán fölkelt, és keletre nyiló ablakából kinézvén látja, a' fölkelő nap milly bájolón pirítja a' kék eget: röktön eszébe jut, hogy a' királynénak megmu-
Í84 - .. tatja, ki soha korán nem kelvén, ezt nem is láthatta, ö azonnal bemegy hálószobájába, és az alvót kezénél fogván, megszólítja: „Kelj föl kedves!" a' fölserkent királyné kérdi: „Mi bajod?" felele a' király: „Kérlek, jöj velem, ollyasmit mutatok, mit még soha sem láttál." Fölkel a'királyné, kit kezénél fogva az ablakhoz vezetvén, mutatja már az égen igézöleg elterülő lángözönt; mire a' királyné : „Mi az, kérlek, ugy-e tűz?" „Majd meglátod," feleli a' király, 's hirtelen a' láthatáron föl— búvó nap mint egy eleven szikra a' királyné szemeibe tűnik, 's fölszólal: „Oh kérlek, mi az a r fényes, ugy-e tüz?" Majd meglátod, lőn a' felelet; 's midőn a' lassan emelkedő nap meglepöleg elbájolja a' királynét, kérdi ismét a' királyt: „Ugyan mondd meg már, mi lehet az a* félkörű szép tünemény?" „Várj csak, majd többet tapasztalsz." A' pompásan emelkedő napnak már a' láthatáron teljes méltóságábani fölmerültét álmélkodva néző királyné esdeklő kéréssel szólítja a' királyt: „Ugyan ne tarts függőben, kérlek magyarázd meg, ha tudod, mi lehet ez ?" „Ládd ez nem más, mint a' fölkelő nap." „Ah ne ámíts" mond a' királyné, „hiszen a' fényes napba nem lehet belenézni, ebbe pedig belenézhetek." M. No én is ezt feleltem volna, mert máig sem tudom, miért lehet reggel a' napba nézni? T. Halljad tehát a' király feleletét: „Azért lehet a* fölkelő napba nézni, mert a v szemünk és aV fölkelő nap közt aV földből kipárolgó gőz sűrűsége közben esik, amint a' nap a v gözkörből fölemelkedik, mindég tisztábban adja fényét." Ezt hallván a' királyné, föltette magában, hogy ezután a' nap keltét mindég meglesi, az az korán kel, 's valóban megváltoztatván szokását, vidor szint is nyert. M. Köszönöm, no ezután magam is korán fogok fölkelni. T. Szép fogadás, de azt teljesíteni, még szebb. M. Én pedig igérem, hogy fogadásomat be is teljesítem. T. Mivel szived a' jóra hajlékony, hogy szándékodat szilárdítsad, ha ugy tetszik, ismét egy példával fogok szolgálni. M. Oh szivésen veszem, csak hallhassam.
185 T. V. Ferdinánd spanyol király neje Isabella, midőn hallá, hogy Granadát ostromolják a' mórok, azt feleié: „Még azt be nem veszik vitézeim, addig le nem vetkőzöm." És gondold csak, 10 évig ostromolták Granadát. M. És addig nem vetette le ruháját? T. Nem vetette le, mert fogadását nem akarta megszegni. M. No piszkos lehetett az? T. Igen is egészen megsárgult rajta. Azonban az egészség föntartása miatt az orvosok igy segítettek rajta : hogy tisztát vehet magára, hanem fölébe azt a' sárga inget vegye ; igy állotta meg fogadását, melly 10 évig tartott. Ennek emlékéül mai napiglan a' sárgás kelmét Isabella-szinnek nevezik. M. Ha a' királynék illy erős lelkűek, szégyenleném, ha az egyiket fölkelésben, másikat fogadásában nem követném. T. Helyesen. De megengedj, késő az idő, 's anyám ebédre vár. M. Szívesen, mert már magam is éhezem, próbatét után jól esik az ebéd. T. Tehát jó étvágyat hozzá. M. Köszönöm.
187 101
A ' próbatét n a p j a l e g j e l e s e b b . JMertha. Megtudnád-e mondani, reánk nézve mellyik a' legjelesb nap? Tini. Gyanítom czélzásodat; talán csak a' mai napot érted? B. Igen is, ugy van, eltaláltad. T. No nekem pedig a' legkínosabb napom; hidd el, térdeim is összekocczannak, ugy félek a' nyilványos próbatéttöl, és megvallom, egész testemben reszketek. De minek is a' próbatét, hiszen ugy is kiki tudja, hogy oskolába azért járunk, hogy tanuljunk. B. Ez már sok, és nagyon csodálom, miután mindég jól feleltél, és ha kikérdeztek, legjelesben kitüntetted magadat, és most még is annyira félsz. T. Ah kegyetlen! nem elég, hogy félek, még dicséreteddel pirt is vonsz arczomra; ezt érdemlettem tőled, mint eddigi jó barátnémtól ? B. Távol legyen tőlem, se gondolatom, se akaratom nem volt, hogy a' barátság határin tul lépjek. Add tehát okát félelmednek. T. Én intézetünknek ezen ünnepélyes helyzetét ugy tekintem, mint a' színházat; valamint ottan a' színészek, ugy mi is előadásainkkal e" diszes hallgatóságot csak mulatjuk; már pedig ki számolhat arra, hogy feleletével kinekkinek tetszését megnyerheti. Osztán a' színészeknek az könnyebbségükre van, hogy sugójuk vagyon, nekünk pedig nincs. B. No még a' volna ám szép, pfuj! hogy mi is súgóra szoruljunk; hiszen jól tudod, hogy a' színházban sincs böcsülete annak, ki a' sugó után szerepel. T. No mind hiába, csak kilépjek egyszer az intézetből, majd én is helyet foglalok a' vendégek sorában, akkor már csakugyan nem félek. Hidd el, most is örömestebb hallgatnám én is a' felelő leánykákat, minthogy én feleljek. B. Idővel az is megtörténhetik, hogy mint vendég szerepelhetsz; de még addig sokat kell tanulnod, mi-
szerint mint vendég a' felelőket megérthesd, megitélhesd, mit, hogyan és mi haszonnal tanultak. T. Hiszen már is eleget tanultunk, sokat is; mert a1 tanitónénk, ha lehetne, csak ugy tömné belénk a' tanulmányokat. B. No de semmi baj, — nem vagyunk ludak, nem is félhetünk és tarthatunk attól, hogy megfulladhatnánk bele. T. De könnyen beszélsz, ugy már elhiszem, hogy neked a' próbatét napja a' Iegjelesbik ; azonban szeretném még is tudni, mi okra nézve ? B. Ha nem tudod, meg is mondom: 1-ör. Édes szülőinknek örömet szerzünk, megmutatván jó feleleteinkkel, hogy hiába nem jártunk az oskolába; mert tapasztaltam is már nem egyszer, mikor a' kereszténytudományból és más tárgyakból jól feleltünk, különösen midőn kézi munkáinkat visgálták, mindég öröm csillogott szemeikből. T. Azt magam is észrevettem, hogy könnyeztek, de én akkor mind ugy vélekedtem, hogy ők minket sajnálnak, midőn annyi kérdésekre kell felelnünk, monván magukban: „No szegény leányok, ugyan melegetek lehet." Hiába, az ember vélekedésében hamar csalódik; illyen ám a' gyanakodás, melly sok rossznak szülője. És ezzel vége már az örömszerzésnek ugy-e? B. Dehogy van vége: 2-or. Örömet szerzünk a* mi kedves tanitónéinknak is, kik látván, hogy reánk fordított buzgó fáradozásaik nem voltak sikertelenek, bizonyosan szivükben örvendenek; ezért tehát ne mutassuk ki tehetségünket? T. Ez már igazságos, kötelességünk is, amint csak tőlünk kitelhetik, hogy tanítóinknak, miben lehet, örömet szerezzünk; ugy is másképen fáradozásaikat meghálálni elegendőképen mi nem vagyunk képesek, pedig a' háladatlanság milly gyalázatosan billegzi az embert, ugy is tudod. B. Próbatételünkben örömet találnak még: 3-or. Az igen tisztelt hallgatók is, kivált, ha megelégedésükre érdemesekké tesszük magunkat. T • ügy van, mert mikor ők is olly kicsinyek voltak, mint most mi vagyunk, jól tudják, mi hatással van
188 a* kis leányokra, ha igyekezetüket mások is dicsérik; azért örömest is látogatnak meg bennünket, következőleg illik is teljes igyekezettel azon lenni, miszerint tetszésüket megnyerjük. B. Végre örömet szerzünk mi magunknak is; mert ha jól ütött ki próbatétünk, böcsületünkre válik. T. Kétségen kivül igazak, a' mit mondottál, és igen helyesek; 's miután előszámlált okokkal tökéletesen meggyőztél, minden köszönetem mellett megvallom, nem csak szivembe bátorságot, de még izmaimba is erőt öntöttéi; én már ezután nem csak nem félek a? pröbatéttöl, söt kész vagyok kettőztetett szorgalommal megtanulni mindazokat, mellyek kiművelésemre még szükségesek; meg is fogom mutatni ezen a' helyen, hogy feleletemmel mindenkinek kettős örömet fogok szerezni. B. Ha színlett nem volt a' félelmed, — és én voltam az a' szerencsés, ki annyi bátorságra lobbantottam szivedet, valóban örvendek, és reméllem, kettőnkre nézve a' próbatét napja mindég legjelesebb fog lenni. T. Engedje az Isten, részemről semmi sem fog hibázni.
101
Városi és a r f a l u s i leány. Mzidi. Nos Rózsa! bejöttél a9 városba? Mit hoztál? Ugy-e epret hoztál? azt én nagyon szeretem czukorral befőzve, fánkban és más süteményekben, meg fagylaltban, még eczet-ágynak is jó kellemetes illatjáért. Rózsa. Mi nem szoktuk czukorral enni, mert czukor sincs házunknál, azt pedig nálunk kipótolja a" megfőzött tök beléből kisajtolt levének sűrűségig elfözött édes nedve, mellyböl szoktunk az ételbe is valamicskét tenni, melly azt elég édessé teszi. A' czukor drága is, de nem is egészséges: gyomrot, fogat rontja, azt hallottam. Epret pedig most nem hozhattam, mert már elmúlt az ideje, nem lehet találni; hanem helyette cseresnyét küldött édes anyám; én meg pedig egy szép bokor virágot hoztam a' kisasszonynak, de egy, gyermek-e, legény-e, nem tudom, kezemből kikapta 's magával elvitte. Én azt gondoltam, csak faluban vannak gorombák, pedig a' városban is vannak. 8. Találkozik biz itt is, valamint az urasági búzában is van konkoly. Mindazonáltal annyiba veszem, mintha megkaptam volna nekem szánt virágodat, mert szivednek jósága erántam azért megmaradt ugy-e, azt nem rabolta el? R. Azt ugyan nem, mert hozzá se férhetne? 8. Csak hogy a' cseresnyét is el nem ragadta, azt éppen jókor hoztad, most akar anyám aszalni, majd a' nádhasogatványokra én is segítem fölhuzdalni, meg. gőzben befőzni, kis csupkájával is czukorral télre elkészíteni. Oh be jó az a' kompót! — Azután te kis Rózsa! te mindég olly jó, egészséges színben vagy, mind télen, mind nyáron; majd csak nem irigylem is már. R. Ne csodálja kisasszony! minket nem csíp ám meg olly könnyen a' dér, mint a' városiakat, mert mi nem vagyunk olly kényesek, de nem is kerülne ki tőlünk, mi szegények vagvunk. 8. 'S mi végre mondhatod azt, hogy mi városiak kényesek vagyunk?
190 R. Oh mintha nem tudná a* kisasszony! hát nem viselnek-e a' városi leányok télen nyáron gatyát, — télen meg szörös kézgyugót, — meg osztán fejkötőt, kalapot ? Mi tőlünk az ki nem kerül, de nem is illenék hozzánk; azért nem is vagyunk mi olly kényesek, mi hideghez, meleghez már hozzászoktunk, és nem is árt meg nekünk egy könnyen semmi is. S. Te okos leány vagy — ugy-e jársz oskolába? Ott sok szépet, jót tanulsz? R. Dehogy járok, — nekünk a' szölőhegybeli lakóknak nincs oskolánk, a' távol lévő faluban pedig t é len a'hideg, fagy, hó miatt nem is lehet elmenni. Nyáron pedig ott is megszűnik az oskola. Várj kis Rózsa! majd anyámnak könyörgök, hogy tartson itt magánál; akkor velem járhatsz az oskolába, 's együtt tanulunk. R. Ah kisasszony! mit gondol, én szegény leány kisasszonynyal járjak oskolába? Osztán még városban? S. Oh te kis parragi leány ! azt gondolod, ez szégyen volna? Ha én nem áttallom, talán csak te se szégyenlheted? Hiszen mi egy atyának gyermekei v a gyunk. R. Mit beszél kisasszony! nem is ismerte atyámat, ki már meg is halt. 8. Az már igaz; de meg ne nehesztelj, egy kérdést teszek: imádkozol-e minden nap és miképen? R. Oh ne kételkedjék abban, azt soha se szoktam elmulasztani. Én minden nap elmondom: a' mi atyánkat, angyali üdvözletet. 8. Elég, elég. — Mi atyánkat ! én is ugy nevezem az Istent, mi atyánknak; tehát ugy-e jól mondottam, hogy egy az atyánk, a' mi mennyei atyánk; mit szégyenlenénk tehát egy atyának gyermekei együtt járni oskolába; hiszen egy a' czélunk, e' földi és az örök boldogság megnyerése. Ládd, ezt is az oskolában lehet ám jól megtanulni. R. Ah kisasszony! de másképen beszél, mint én gondoltam. Osztán én abban a' véleményben is voltam, hogy városban nem jó lakni; mert azt tapasztaltam, ha a' városi szolgálók haza kerülnek, ollyan büszkék 's kevélek, hogy még anyjuknak sem engedelmeskednek^
101 csak czifrálkodni szeretnek; azért is féltem a' várostól, hogy ott nem is lehet jót tanulni. 8. Ládd Rózsa! valamint a' gabnában is találhatni vadóczot, ugy a' leányok között is aljasokat. Azért is jöj te csak hozzánk, bizonyos vagyok benne, azt anyám nem fogja ellenzeni; mert nem te vagy az első, kivel már illy jót tett. R. De előbb anyámtól kérek engedelmet, mert én vagyok a' jobb keze, mint ö szokta mondani, és csak azt akarja, hogy mindég mellette legyek. Osztán lehet előre tudnom, mit fogok majd oskolában tanulni? hogy anyámnak megmondhassam, mert téli időben ö is tanogat ám engem; én már tudok olvasni, egy keveset irni és számolni, 's azt is mondotta, még kötésre, varrásra is megtanít. 8. Oh Rózsa! mi sem tanulunk sokkal többet, egyébb azt, a' mi szükséges még egy városi leánynak kiművelésére. Tehát csak maradj édes anyád szárnya alatt, te elég szerencsés vagy, azt megtanulni, a' mi neked még szükséges. R. Tehát nem fogunk együtt oskolába járni? S. Nem. Csak eredj haza, te a' leányok közt legboldogabbik! majd édes anyámmal én is meglátogatlak. R. Hála Istennek! csak hogy a' városi lakástól megmenekedtem. 8. Oh melly szerencsésnek tartom magamat, hogy ezzel a' leánynyal beszédbe eredtem; mert én mindég ugy vélekedtem, miszerint mi városiak sokkal szerencsésebbek vagyunk, mint a' falubeliek. Azonban most látom, hogy nem a' gazdagság, nem a' fényűzés, nem a' kényelem szüli a' boldog életet ; hanem az egyszerű megelégedés; és ez leszen ezután életem vezércsillaga, t. i. a' reám mért sorsommal való megelégedés.
193
192
M e l l y i k a ' l e g f ő b b kincs? jMjoysa. Megtudnád-e mondani, e' világon mellyik a' legfőbb kincs? Sófia. Erről sok a* vélemény, azért nehéz is meghatározni, mert egyiknek a' gazdagság, vagyon, pénz a' legdrágább kincs; másiknak a' hü barát; harmadiknak a' csendes lelkiisméret; negyediknek a' böcsület; ötödiknek a' jó egészség; hatodiknak a' vidor jó kedv; már ezekből mellyeket elősoroltam, csakugyan nehéz megválasztani, mellyik légyen a' legdrágább kincs. Én ugyan egyikét még is merném állítani. A. Ugyan mellyikét? 8. A' gazdagságot tartanám fő kincsnek; mert kinek sok pénze van, annak böcsülete is van, lám a' koldust, bugyros tollszedö zsidót föl se vesszük, bezzeg complamentérozunk a' dúsgazdagnak. A' pénz még barátokat, mulató társakat is szerez; ha megbetegszik, még egészségét is megveheti, mert ha egy orvos nem segit rajta, többet rendelhet, tanács alá vetetheti nyavalyáját, 's igy csak hamarább remélheti egészsége visszanyerését. A. Az meglehet, de ha elfogy, vagy elpazarlja, vagy pedig tőle ellopják, a' mi megtörténhetik, akkor is megmarad-e pénzen vett böcsülete? Nem oszlanak-e el színlett barátjai? És ha te is ugy járnál, ugyan reád is illenék az a' közmondás: „Még a v szerencse reád mosolog, ezerekre barátid lesznek ugyan; azután árva magadra maradsz." S. Ugy de én olly dúsgazdagot értek ám, ki nem hogy pénzét fecsérlené, hanem a' ki szüntelen törekedik szaporítani, és attól sem fél, hogy ellopják, mivel, önmaga éjjel, nappal őrködik fölötte. A. Már az illyen dúsgazdag, mint mondád, valóban minden kincse mellett boldogtalan; mert megtörténhetik, hogy pénz-szomja miatt még igaztalan uton, módon is gyarapítani igyekszik vogyonát, és hogy meg ne apadjon gyűjteménye, még magától is megvonja mind étq^
lét, mind italát, sőt még nyugalmát is megzavarja, mert altában többnyire a' rablókról álmadozik. Már most valld meg magad is, illy zsugorinak gyűjteményét lehet-e kincsnek nevezni? 8. Ha illyen következménye lehet az összegyűjtött vagyonnak, már most igen kíváncsi vagyok tudni, mi legyen a' legdrágább kincs? ha egyik sem az, mellyeket elszámláltam. A. Valóban egyik sem az; azonban ne törd rajta fejedet, megmondom. A' tudomány, az ész kiművelése: ládd, ezt se a' tolvaj el nem rabolja, mert hozzá nem fér, — se az idő, se a' rozsda meg nem emésztheti; ez szerezhet hü barátokat, 's a' mi böcsösebb, lelki nyugalmat; még a' mi szebb, tudomány szülötte a' böcsület is, tudomány könnyíti a' betegség, öregség terheit, az embert elcsüggedni nem engedi, sőt borult napjainkat földeríti, szóval tudomány a' valódi fő kincs, 's azért: „Oh ha leány tudnád, tudomány értéke mi légyen, — ritkán, vagy sohasem jutna eszedbe az ágy." S. Ho hó! az már túlságos kívánat lenne, hogy ne is aludjunk, csak szüntelen tanuljunk. „Mert hiszen elbólint némellykor az éjjeli őr is ;" osztán, ugy hiszem, előbb lehetne a' csillagokat megszámlálni, mint egy leányt találni, ki tanulásért édes álmát föláldozná. /.!. Hiszen nem ugy kell azt érteni, hanem hogy többre böcsüljük alvásnál a' tudományt. S. Ah! ugy én vagyok mindjárt az egyik, ki tudomány érdekét az álom elejbe teszem; mert jól emlékezem, szüleim mire figyelmeztettek, midőn már eszem jobban kifejlett: hogy ők nekem örökségül nagyobb kincset nem adhatnak, mint azt, mire tanitatnak; azért is mintegy őrszemmel kisérik minden tettemet, az az szeretek-e templomba menni, 's ájtatosan imádkozni, kedvelem-e a' tanulást? és ha talán hanyagságot tapasztalnak, azonnal megintenek, 's könnyelműségem kárát elejbém terjesztik. A. A' te szülőid bizonyosan az enyémmel összebeszéltek, szinte én sem mondhatok egyebet, mint azon szorgalmukat, mellyel erántam viseltetnek. Minden nap elő kell számlálni, a' mit oskolában hallok, tanulok, vagy dolgozom. Magyar gazdaasszony
13
194 S. 'S mit mondottál? A. Azt, a' mire tegnap a' tisztelendő kathekétánk tanított: hogy Isten előtt nincs kedvesebb áldozat az engedelmességnél, mert az engedelmesség a' szeretetnek szülöttje. A' ki az Istent, szülőit, elöljáróit szereti, bizonyosan engedelmes és szófogadó; 's viszont a' ki nem engedelmes, lehetetlen, hogy szeretete legyen. „Jól mondád," feleié anyám, „nincs is kitűnőbb jele a' szeretetnek mint az engedelmesség. Példa Ábrahám, hogy fölötte szerette az Istent, midőn parancsára egyetlenegy gyermekét kész volt föláldozni; de még Izsák is megmutatta, hogy szereti atyját, mert ön föláldoztatására maga vitte a' fát. Ezen szép példáról meg ne felejtkezzél édes gyermekem.". Nem kétlem, téged is kikérdeznek szülőid, ugy-e? S. Ki bizon: minap azt találtam mondani, hogy én a' gazdaasszonyságot is tanulom; már tudok sütni, főzni, varrni, csak hamar reá feleli anyám: „Igen, ha tálalok, az asztalhoz tudsz ülni, és láttam, milly jó étvágyod van; azt is tudom, hogy ruháért tudsz zaklatni, 's mikép készítessem, tudsz esengeni; de hogy varrni tudnál, még nem tapasztaltam. A. No én is ugyan megjártam, a' konyhába menvén : az utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriom minden kulcsait oldalamra, elökötényem fűzőjére akasztottam; anyám előtt megállván, mondám: „Ugy-e édes anyám belőlem jó gazdaasszony válik?" Meglátván az összeszedett kulcsokat, mellyeket kezemmel csörgettem, ugyan reám pirított^ mondván: „No te kis majom! azt gondolod, a'sok kulcs teszi a' jó gazdaasszonyt? koránt sem, hanem a' ki tudja, mit, mikor, mennyit kell beszerezni, azt épen megtartani, és annak idejében czélszerüen fölhasználni 5 azután, hallom, azzal is dicsekszel, hogy b e lőled jó majorosné válik. Talán csak nem mutogatják az oskolában, mellyik a' récze- és tyúktojás, és mi a' különbség a' lud- és polykatojás közt. Talán csak a' kotlóst is megültetitek az oskolában ? Hát a' fölnevelést hol tanuljátok?" Biz ez a' tormánál jobban megtekerhette orrodat, és semmit sem feleltel rá anyádnak? Ládd, én magamat nem hagytam szégyenben, mondám anyámnak: „Mi
101 ugyan oskolában nem főzünk, sütünk, mert se tűzhelyünk, se hozzávalónk, de ugyan tudjuk ára a' módját, a' szükséges észrevételeket, p. o. hogy kell az írós-, vagy kifözöttvaj keserűségét, avasságát elvenni, befőzötteket készíteni, zöld-tököt tél által épen eltartani és kedves mellékételre fölhasználni, 'stb. — Továbbá k e nyérsütésnél mi az oka, ha keletlen, sületlen, elterült, lapos ós nem domború; még a' dohos szagát is el tudom venni." Ezekre elmosolodván anyám, szobámban magamra hagyott. Látod, te is magyaráztad volna ki magadat. A. Azt gondolod, szó nélkül hagytam, szégyenlettem volna; én röviden azt felelém anyámnak: „Én a' kulcsokkal nem majmolom a' gazdaasszonyokat, hanem csak azt akarom általuk jelenteni , hogy én is tudom már mi fő kötelessége a'jó gazdaasszonynak. — Az t. i. ha utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriomok mind zár alatt vannak-e, mielőtt éjjeli nyugalomra készüljön. A' mi a' majorosnét illeti: csekélység előttem a' tojások különbségét és a' kotlós megültetését tudni, hanem azt már, a' kikelteket fölnevelni, betegségtől oltalmazni, gyógyítani. Már én ezeket mind tudván, azért mondám : már majorosné kötelességét el tudnám viselni." „Elég, elég," mondá anyám, „ha minden tanulmányidat illy alaposan fölfogod, akkor boldog vagy édes gyermekem, mert ez a' fő kincs." 8. Tehát csak rajta, tovább is tanuljunk; mert már hiszem, mit mondott anyám: hogy a' mire taníttat, azt hagyja örökségül, mert az a' legdrágább kincs.
Í3*
196
192
M a g y a r amazon. Mílári. Kedves Linim! egy kérdést teszek, ha tudnál kielégítő feleletet reá adni, nagyon szeretném. Lini. Szivesen, hadd halljam tehát, mi lehet az, mire feleletemet olly igen óhajtod? K. Több izben hallottam már a m a z o n o k a t nevezni , söt m a g y a r a m a z o n o k a t ; eleget törtem rajta fejemet még álmomban is, hogy minő emberfajok lehetnek azok, avagy honnan származik az amazon nevezet. L. Ha csakugyan nem tudod, én neked megmagyarázom. Ládd, régenten volt egy tartomány, mellyben kirekesztöleg egyedül asszonyok és leányok laktak, tehát egy férfi sem. IC Oh ne ámíts! a9 nők hogy tudhattak egy országot kormányozni? ha pedig való a' mit mondassz, szerettem volna gyűléseikben jelen lenni; tudom, volt ottan nagy zaj, talán még nagyobb, mint a' mi megyei házunknál; hát még a' kortesnök, a' vendéglökben, korcsmákban, elgondolom, miként összevisszazavarták az ország dolgait. L. Ej arról nem szól a' krónika; hanem hogy volt nőfejedelmük, ellenségeiket többször legyőzték, és hogy vitézségükről hírre kaptak, azt már lehet rólok olvasni. K. Biz én azt sem hihetem, mert a' nők fözökanállal, seprővel, piszka-, sodrófával, pemettel, meszelövel bizon nem sokra mehettek. De még párviadalba sem hiszem, hogy körmeikkel megmérkőzhettek ellenségeikkel, akár minő nagyra növesztették is azokat, ha csak más fegyvert nem viseltek. L. Nevetséges leány vagy te, hogy gondolhatod azt? kétség kivül nem konyhabeli eszközeik voltak, hanem nyil, kard, lánzsa volt fegyverük. K. Fönáll-e még országuk, vagy már megszűntek? L. Már szétoszlottak, már a' nők hős tetteikben emlékül egyedül nevezetüket használják.
K. Ugy — már most értem; bizonyosan a' belgrádi és egervári nőket, kik a' pogány törökök ellen mivel derekasan védték magukat, azért nevezik amazonoknak. Z. Igen is — ugy van, azért neveztetnek. Azonban az illyen hősök vajmi ritka madarak, mint a' fehér hollók. K. Oh dehogy ritka madarak, hiszen én is több izben hallottam ezt vagy amazt az anyát igy nevezni : „Ez ám a' derék magyar amazon, ez fogja ám hazánkat boldogítani, 's virágzásba hozni;" ezt már anyámról is mondották. De én meg nem foghatom, mért nevezik amazonnak, hiszen se kardjuk, se puskájuk, semmi fegyvert nem hordoznak; hidd el, anyámnak még pisztolya sincs. Azután a v nők nem is termettek küzdésre, ők olly jók, szelídek, mint a' galambok. L. Látom, nincs fogalmad a' magyar amazonokról; te azt gondolod, hazánknak máskép nem tudnak használni ? Nagyon hibázasz, jól vigyázz, ugy a' mint hallottam, fogom veled közleni. A' nőknek, kivált anyáknak mindenkor legnemesebb föladatuk volt, a' hazának jó gyermekeket nevelni. Őskorban ugyan, midőn még minden boldogságot egyedül a' földi örömben és dicsőségben helyeztettek, akkor a' gyermekek nevelése is más volt, mint most. Többek közül csak spártai anyákat említem: ezek egyedül harczfiakat neveltek; ha fölserdült a' fiu, azonnal paizsot adtak kezébe mondván: „Vissza fiam ezzel térj, — vagy pedig életed áldozd. (az az): Vissza fiam győzve, — vagy halj meg büszke hazádért."
K. Ejnye be kemény szivü anyák voltak! azok aligha jártak oskolába. L. Jól mondád, most más a5 nevelés czélja, t. i. Istennek és hazának a' szeretete ; mert miután mindennek a' kezdete az ur félelme, legyenek a' gyermekek Istenfélők, ájtatosak, engedelmesek, szorgalmatosak, nemükhöz és sorsukhoz illöleg kiképzettek; ládd, azért is küldenek bennünket szülőink. oskolába; és az illy buzgó anyákat nevezik osztán amazonoknak, kivált ha még otthon is gyermekükre, mint szemük legdrágább kincsére vigyáznak, őket oktatják, a' rossz társaságtól védelmezik^
198
101
hogy hazának jó polgárokat, égnek pedig örökösöket adhassanak. K. Most juttattál eszembe előbbihez hasonló mondatot : Kinek kinek két hazája, — égben egyik, másik len; Ennek ugyan szük határja, — de amannak végetlen. Még is ehhez ragaszkodni, — érte holtig viaskodni, Azt csak örült cselekszi, — ki végetlent megveti.
L. Igen helyesen5 nem is tudja az, mi legyen az igazi boldogság, ki csak a' világi mulandósághoz r a gaszkodik, az örökké tartandót pedig megveti. K. No már most tudom, mért nevezik szülőinket amazonoknak. Köszönöm szívességedet, hogy reá megtanítottál. L. De még többet mondok: nem csak az anyák, hanem mi leányok is amazonoknak neveztethetünk; ha szorgalmatosak, jól tanulók és engedelmesek leszünk; a' rossz társalgást, mint az erény ellenségét kerüljük; kitörő, vad indulatinkat legyőzni törekszünk. K. Oh ha ugy van! magamról márig is elmondhatom, hogy amazon vagyok. L. Örvendek rajta, én is veled társ vagyok.
A'
t a v a § 2.
MPáni. Oh kedves tavasz! éltem gyönyörű képe! természet legbájlóbb ajándéka! Júlia. Mit képzelődő], hova ragadnak gondolataid, mi bajod a' tavaszszal ? F. Mit! — hát téged nem érdekel a' szép tavasz? J. Igen is érdekel, ugy mint a' tél, mellytől nem rég bucsut vettünk. F. Hogy mondhatod azt? hiszen a' bús tél lefolyt éltünk valódi halálképe. J. Nem értelek; gondolatod túlszárnyalja fogalmamat; — én ugy vélem, a' tél szinte ugy önt belénk életet, és ugy gondolom, több örömöt is szül, mint a' locspocs tavasz. F. Ugyan mi örömet találsz benne ? J. Oh mintha nem tudnád! hát a' dús lakomák, fényes bálok, színházi darabok, 's ha díszlik a' hó, csörgető szánkázások nem mulattatók? nem elevenítik föl az embert? F. Ah! félre illy múlékony örömmel, melly mint a' vizbuborék hamar eltűnik. Én életem szakát az évnek részeihez hasonlítom. Valamint a' tavasz az ébredő természet kifejlése, ugy az én eszem is mint a' bimbó most fejlik és nyilik ki; azért is a' tavaszhoz hasonlitván, ez idő szaka nekem legszebb 's legkedvesebb. J. Már ebben veled egyet értek, mert tavaszszal az alvó természet mintegy fölébred, uj élétet kap, minden megifjadik, akár a' vígan repkedő és éneklő madarakat hallgassam, akár a' virágos réteket, fákat szemléljem; ebben már mi is mint fiatalok hasonlítunk elevenségben, vidorságban, örömben, virágzó egészségben. F. Még a' mit elhagytál: eszüak kifejlésében, melly egyedül nemesit 's egyszersmind boldogít. Csak jól fontold meg, itt az oskolában minő szép 's hasznos tárgyak tanulásával gazdagítjuk elmetehetségünket, a' mit édes anyám még otthon is iparkodik bennem gyarapítani.
200
101
J. Szabad nekem is tudni, mivel gyarapítja? mert hidd el, mint szomjasnak az ital, olly jól esik nekem, ha valami szépet, hasznost tanulhatok. F. Szívesen közlöm. Oskolából haza menvén, 's anyámat a' kertben föltalálván, kézcsókolás után mondám neki: „Oh édes anyám! megint gyomlál ? hiszen tegnap is eleget gyomlált." Halljad csak mit felelt anyám: „Igen is gyomlálok kedves leányom! hogy a' gyom el ne nyomja veteményemet, ládd, a' mi szivünk is ollyan, mint ez a' veteményezett ágy; ha mi is rossz hajlamainkat, vétekre fakadó gondolatinkat ki nem irtjuk, el nem fojtjuk, lassan lassan bennünk megfogamzanak, erőre kapnak, a' mi jó van bennünk elfojtják; azért jegyezd meg leányom ezt: a' mi jót tanultál, azt ápold és őrizd meg magadban, és ne engedd, hogy akár mi rossz megvesztegethesse, mert csak ugy leszesz mind az Isten, mind az ember előtt kedves." J . Az már igaz; mert természetünknél fogva vajmi hajlandók vagyunk azt kívánni és tenni, a' mi magában rossz; néha magamon is tapasztaltam. Azonban inkább észrevesszük azt másokban. Lám, hány szófogadatlanok, engedetlenek, vásottak vannak, kik meg nem gondolják, azzal mennyire elszomoritják szülőiket, tanítóikat, főkép az Istent, és ha majd ezen rossz hajlamok mint gyom szivükben gyökeret v e r , lassan lassan elfajulnak, a' mi jót tanultak is, magukról elfelejtkezvén, ön kárukra szivükből kiirtják. És ezt ugyan magamnak is jól megjegyzem. De ha meg nem bántlak kérdésemmel, a' te jó anyád talán többre is tanított? F. Igen is: kigyomlálván a' veteményzett ágyat, a' virágkertbe mentünk, és ott leültünk a' gyep párnára, nekem kinyílt két virág bokor tünt szemembe, a' fehér liliom és a' piros rózsa, 's azonnal kérdém anyámat: „Ugyan mi az oka, hogy a' nap a' liliomot nem színesiti ugy meg, mint a' rózsát?" Erre azt feleié anyám: „Azért, mert a' bölcs Teremtőnek ugy tetszett, hogy a' liliom fehér, a' rózsa pedig piros legyen, 's igy mindeniknek már természetében a' szine is megvan." J. Valóban végetlen hatalmú az Isten! alakra, szinre milly sokféle virágot alkotott, és pedig mint az én anyám mondá, csak azért, hogy hatalmát és jóságát fW TA fONnr^a
erántunk kitüntesse; mert egy része nekünk színével, meg illatával is kedveskedik; a' másik orvosi erejével hasznunkra szolgál. Azonban, hogy el ne felejtsd magadat, édes anyád a' liliomról 's rózsáról nem telt más jegyzést is? F. Dehogy nem, igen is tett, azt mondá: hogy azon két virág a' jó leányokat jellemzi; ha szende, alázatos leszek, és tisztán viselem magamat, hasonló leszek a' liliomhoz, ha pedig akármi rosszra azonnal elpirulok, akkor a' rózsához. „Légy tehát" mondá, „leányom ! mindenkor olly tiszta és szende mint a' liliom, és szemérmes mint a' rózsa." J. No ezután nekem is kedvelt virágom leend mind a' kettő, el sem választom őket egymástól, sőt egymás mellé ültetem, hogy magamat mind a' kettőben egyszerre föltalálhassam. F. Én már elmondottam a' mire egy alkalommal anyám tanított; mivel a' te anyád is szinte ollyan jó, mint az enyém, mondd el te is, mire tanított anyád téged? Mert előbb, ha jól figyeltem szavadra, azt mondottad, hogy anyádtól hallottad: miszerint egyik orvosi erejére nézve hasznos is. Ezt még én nem tudom. J. Miután kedvelt tavaszod neked is szinte olly kellemes és tanulságos, majd holnap mondom el, most haza kell sietnem, ebédelni; mert az atyám azt a' rendet tartja az asztalnál, hogy ebéd előtt együtt imádkozzunk, és ki jelen nincsen, az már az első ételből nem részesül, csak a' következőben, mellyre megjelenik. Én pedig a' levest igen szeretem, azért nagyon Sajnálnám, ha már abból részt nem vehetnék. F. Tehát nem tartóztatlak, nem akarom étvágyodat csorbítani; kívánok jó ebédet. J. Az meglesz; mert kedvemért próbatétem napján anyám nem csak többet, hanem jobbat is szokott készíteni; azért köszönöm szívességedet, neked is kívánok jó élvágyot. F. Viszont köszönöm. ígéreted szerint holnapra elvárlak v J. És én megjelenek.
101
202
1'
n y á r .
Vhecla. Világ teremtése történetéből te ma szokásod szerint ismét igen jól feleltél ; most meg én teszek egy kérdést: tudod-e, melly idö tájban teremtette Isten az első pár embert ? Augustiná. Igen is tudom: világ teremtése első évének hatodik napján, és pedig nyáron. T. Mi okra nézve mondhatod, hogy akkor nyár volt? ,4. Mert akkor a' sárból alakított Ádám teste jobban kiszárodhatott. T. Ah minő gondolat ez? hiszen az Isten nem szorult, 's nem is várokozott arra, hogy kiszáradjon; mert a' Mindenható sárból készült anyagba is beleönthette a' lelket, annyival inkább; mert a' mi testünk sem száraz, hanem hajlékony. A. Igaz, — de még is nyáron kelletett történni; mert mihelyt Ádámot a' paradicsomba vezette, törvényt is szabott elébe, és ö azt, a' megtiltott fának gyümölcséből evén, megszegte, ugy-e ? már pedig érett alma a' fán csakugyan nyáron van. T. Jól okoskodol, csak hogy ottan, hol a' paradicsom volt, talán melegebb volt a' tartomány, minden hamarább is megérhetett. No de ezen ne törjük fejünket, elég az, hogy azon év részében már minden érett állapotban volt; már a' lengedező szellőre hullámzottak a' megérett sárga buzakalászok, a' fák izes gyümölcsökkel kínálkoztak, a' kerti 's mezei növények valamint embernek, ugy mindenféle teremtett állatok szükségére már kész táplálékul szolgáltak, 's azért csakugyan nyárnak kelletett lenni. A. Akkor oh melly boldog állapot lehetett, bár ugy maradt volna; mert most mennyi munkás kezet hoz mozgásba, és fáraszt ki. Oh Ádám! oh Éva! mért vétkeztetek, mért voltatok engedetlenek! T. Oh kedves barátném! hát most köztünk nincsenek már engedetlenek? bár Éva botlásán minnyájan
tanulnának engedelmeskedni. Ezen mély sóhajtásodból nekem valamit eszembe juttattál. Mondd meg nekem éppen oskolába illő kérdés, az abc-ből melly betűket tudta az Ádám gyermeke legelőször kimondani, és azóta is a' született kis babák? A. Ezt még sohasem hallottam, nehéz is meghatározni , 's azért igen kétlem, hogy te azt megtudnád mondani, és velem elhitetni. T. Én pedig tudom, és meg is mondom: az ó és á betűket a' íigyermek — ó és é betűket a' leány, és pedig összekapcsolva a' fi oá — oát — leány pedig oé — oét mondja ki legelőször, az az mintha siratnák az eredeti vétket. Oh Ádám! oh Éva! mért vétkeztetek? És ez természetes is, mert a' fi erösebb hangot adván, oával sir, a' leány pedig gyöngébb hanggal, óéval. De tudod-e, mi ebből a' tanulság. A. Én valóban nagyon csodálkozom, hiszen mi egy oskolába járunk, és erről még semmit sem hallottam. T. Áj aj! nem csak az oskolában, hanem azon kivül is lehet ám tanulni, csak akarjunk. A. No de meg ne felejtkezzél kérdésedről, minő tanúságot lehet kivonni ? én még azt sem tudom. T. Tanuld meg tehát: valamint a' férfiak Ádámról, ugy mi Éváról emlékezzünk meg fárasztó munkáink közt, az az: ha kifáradunk a' tanulásban, kötésben, varrásban, kenyérdagasztásban, mosásban 's több effélékben, elménkben mondjuk magunkban: „Oh Éva! általad milly fárasztó munkára kárhoztattunk; azonban mivel maga az Isten mérte reám, még is örömmel megteszem." Ládd, akkor akár minő nyomasztó munka alatt nem fogunk zúgolódni, söt azt Istenért örömmel, jó kedvvel fogjuk végbevinni. A. Oh pedig én hányszor boszonkodtam, midőn anyám reggel édes álmámból fölvert, mondá: „Kelj föl leányom! készülj frissen, mert majd későn érsz az oskolába, és a' tanulásodban hátramaradsz." Hidd el, mindanynyiszor, mintha szivemet metszette volna szavával, olly nehezen esett. De már ezután inkább én fogok könyörögni édes szülőimnek, hogy ébresszenek föl, és azonnal elmémben forgatom: oh Éva! oh Éva! hangot, és az Isten akaratját, hogy kész legyek teljesíteni.
101
204 T. Látod, még az abc-ből is minő tanulságot lehet kihozni. Már most elhiszed ugy-e? hogy már a' bölcsőben kell éreznünk mint piczinyeknek, és hangoztatnunk az eredeti vétek sulyját, melly miatt nem lengedeznek előttünk a' buzakalászok, kenderre sem számolhatunk , mit fölfonyhatnánk, ha nem vetünk; vagy mint szokták mondani: akár mekkora szájt csináljunk is, nem repül a' sült veréb bele, ha csak meg nem fogjuk, az az: ha nem fáradozunk; tehát csak mindenhez munka által juthatunk. A. Oh teremtés hajnala! létünk édes kinos emléke, oh tanulságos nyár! valahányszor visszatér, én minden évben kis kertemben mint paradicsomban rólad meg fogok emlékezni. Különösen a' magát kináltató almafánál, melly engem is hányszor megcsalt szép piros gyümölcsével, midőn belül férget, mint Éva almája vétket rejtett! T. Én is szinte a' teremtés nagy napját mindenkor ugyan, de főkép forró nyárban szoktam megünnepelni, az az megemlékezni, hogy valóban csak munka által kell szereznem, és ennem kenyeremet. A. Ez azután reánk nézve annál izesb, mivel akkor mindég Isten akaratját teljesítjük. T. Helyesen mondád. A. Ha terhedre nem vagyok, mondj még valamit, ha tudsz a' szent Írásból, a' mit az oskolában nem hallottunk. T. Tudok biz én még többet is, de azokat most nem mondom el, ez mára elég. A. Ezt is igen köszönöm, a1 többire pedig számot tartok. T. Kivánatod szerint szavamat megfogom tartani, és tetszésedre itt leszek.
A ' csokönils tanuló leány. JtLmalia. Hála Isten! nem tudom elegendökép kifejteni örömömet, hogy próbatétünket már bevégeztük. Bár ez volna az utolsó. Czuzi. No talán nem szeretsz velünk az intézetbe járni, avagy a' tanulást untad meg? A. Hidd el, én akármellyik intézetbe ezután is szívesen járnék, csak tanulni ne kellene, mert a' tanulástól már egészen megcsömörlöttem. C. Minő ferde gondolat ez: intézetbe örömest járni, 's nem tanulni, ez a' kettő meg nem egyez. Fejezd ki jobban magadat, mert nem értelek. A. Azt akarom mondani: én társalgás tekintetéből örömest mennék akármellyik intézetbe, de soknál is többet kell tanulni, ez nincs kedvemre. C. Például mi az a' sok, mit meg nem tudnál tanulni, és hogy tőle, mint mondád, csömört is kaptál. A. Oh! jól tudod te azt magad is, csak emlékezzél vissza, most egy hete mi történt velem: harisnya kötésemet már majd bevégeztem, amint a1 fölügyelöné vizsga szem alá vévé, látja, hogy egy máslit átugrottam, egész odáig fölbontatta velem. Már ezért ne boszonkodjam? Azután a' tűző rámáról is kifejtette munkámat, és csak azért, hogy az árnyékgyöngyöt rosszul választottam 's elcseréltem. De még az uj ingemet is megvarrtam 's elvégeztem; ládd, még azt is elfejtette velem, azt mondá: hogy olly nagy öltéseket tettem, mint a' zabszem. Hát ezért ne mérgelődjem ? írásomat is elrepesztette, és csak azért, hogy két betű elmázolódott, pedig nem készakarva tettem, hanem keserűségemben könnyem cseppje pottyant reá, és az a'friss betűn elterült. Hát ennek is én vagyok az oka? Ha valamit betéve megtanultam, 's fölmondatta velem , az sem tetszett neki. Egykor azt kérdi tőlem: mellyik a* legbátrabb állat? Illy véletlen tett kérdésére én azt feleltem: a' légy a' bogár; mert a' király orrára is reá mer szállani. No még ezt sem helyeslette,
207 101 azt mondá: hogy legbátrabb állat az állatok királya az oroszlány, nem a' légy, mert ez csak szemtelen. Látod, mindezekért mint kedveszegett biz én már nem szeretek tanulni. C. Ne heveskedjél, lám az előszámláltak fölügyelönénk szorgalmát és jóságát tanúsítják inkább, hogy munkáink jók, hibátlanok és tiszták legyenek, mellyekkel édes szülőinknek örömet és megelégedést szerezhessünk. Ugyan valld meg magad is, ha azon hibás harisnyát meglátta volna anyád, nem pirult volna a r czod, és a' fölügyelönénkre is nem hoztál volna szégyent? Ha pedig azon öregen varrt inget kezébe veszi anyád, nem mondaná-e azt ? Ez nem ing, hanem harazsák. A' mit pedig tanulni akarsz, arra figyelj és tökéletesen értsed, különben te is csak annyit tudsz, mint a' verklire tanított kanárimadár. A. Mind igaz, a' mit mondái, elhiszem; de azért még sem fogok én többé tanulni, mert már nagy leány vagyok, szégyenlek is a' kis leányokkal az intézetbe járni, és én meg is elégszem azzal, a' mit már eddig tanultam, minek nekem többel magamat gyötreni. C. Kedves barátném! tanulni azt, a' mi nekünk szükséges és hasznosan mulattató, sohasem szégyen; de ellenben nem akarni tanulni, és nem tudni, az már igazán valódi szégyen. — Azt vetéd okul, hogy már nagy leány vagy: ez nem elegendő, sem kimerítő ok. Lám a' nagy Károly császár által 789-ben fölállított intézetbe még az udvari dámáknak is be kellett járniok, 's tanulniok, sőt maga a' császár is ott tanult. Én ugy gondolom, egyik dáma sem vonogatta magát a' tanulástól, de eszébe sem jutott, hogy azt mondaná a' császárnak: „Kegyes fölséges uram! én már nagy dáma vagyok, szégyenlek az intézetbe járni, 's tanulni." Látod, te pedig ezekhez képest még csak kis dámácska vagy. A. No ugyan értesz a' szappanyozáshoz, talán jobban mint kifözéséhez; hiszen én is tanulnék, de sok, a' mi sok; csak a' tojásról is sok a' kérdés, hát még a' felelet. C. Hadd halljam azon sok kérdést? A. Ha ugy tetszik el is sorolom: mellyik a' jó —* jobb — és legjobb tojás.
C. A' jó tojás az, melly nem záp — jobb pedig, mellynek sárgáspiros a' széke, mert a' tésztát megsárgitja — végre legjobb a' friss tojás. A. Mondd meg nekem, mellyik tojásból lesz jércze, V mellyikböl kakas? C. A' mellyik gömbölyű, abból leszen jércze, 's a' mellyik csúcsos, abból pedig kakas. A. Mellyik tojás leszen íias, mellyik pedig nem íias ? C. Mellynek sima a' héja, abból fias lesz, vagy ha gyertyavilágnál keresztül nézesz rajta, és közepében foltot látsz; ha pedig kotlós tyúk alatt már egy hetes a' tojás, és nagyobb foltot látsz a' közepében, az bizonyosan fias leszen; ha pedig tiszta, akkor nem fias; azért az illyen tojást föl kell főzni, hogy el ne romoljon. A. Én kotlós tyúkkal soha sem vesződöm, se csibékkel , mondd meg inkább, mikor kell a' télre való tojást beszerezni, és hogyan kell eltartani, hogy meg ne romoljon? C. Beszerezni szükséges a' tojást két Boldogaszszony nap közt, az az Augustus 15-től September 8-ig, el lehet pedig tartani sós vizben, szokás zabba, árpába, hamuba és szecska közé elrakni, de még meszes vizben is eláll, csak a' befagyástól kell őrizni. A. No még egyet kérdek, hogy kell tojást főzni, hogy meg ne keménykedjék? C. Tojást forró vizben fakanállal folyvást csak keverni kell, akkor meg nem keménykedik. A. És te ezeket mind megjegyezted magadnak? No Isten neki, hát én is csak folytatom tanulásomat. C. Hála Isten! csak hogy egy csökönös leánynak szivét megnyerhettem.
209 101 A? csevegő leánykák. JKMubi. Nem hallottál semmi újságot? Oh ha tudnád azt, mit én tudok, — ha szépen tudsz könyörögni, megmondom. Vagy ha te szebbet tudsz, — mondj valamit. Lilla. Újságokat tőlem ne várj, mellyek többnyire, mint szárnyra kelt hazudságok repkednek az utczán, ámbár a' világtól nem vagyok elkülönözve, azokat még sem vadászom; mert többnyire a' szenvedélyek műhelyéből kerülnek ki ugy, mint kinek kinek tetszik. B. Igazad van; arra tehát nem unszollak, ugy is a' nőket közönségesen ugy bélyegzik, mint csevegőket, ember megszóllókat, rágalmazókat. En ünnepeken, kivált falukon, a' ház előtt kün ülőket mindég ugy képzelem, mint itélő bírákat, kik az átkelőket megszólják; azért maradjunk mi honn, magunk körében is elég újságot találunk. Hanem ugy látom, neked valami bajod van; talán az újság kérdezésével megbántottalak, 's reám haragszol? L. Oh ne növeszd fájdalmamat! mért haragudnám reád? hiszen meg sem tudnál haragítani. Az én fájdalmam oka sokkal nagyobb, mint te gondolnád. B. Talán csak szülődtől, vagy valamellyik testvéredtől fosztott meg a' halál? azt pedig nem hihetem; mert tegnap láttam őket a' templomban, misét, predikácziót hallgattak. L. Igen, igen; de még is a' halál az oka; mert kis kanárimadaram már nincs többé! az én kedves egyetlen egy mulattató madarkám már nem él. Oh! ha reá emlékezem, milly gyönyörűen énekelt! minő gyöngéden csipkedte a' vele enyelgő ujjamat. Ha fogházából kibocsájtottam, vállamra repült, még számból is kiszedegette a' koppasztott zabot; hát még a' czukrot milly örömmel harapdálta. De minek hozom elő? hiszen már oda van, 's vele minden örömöm. B. Valóban méltán szomorkodol, mert a' te kis madarkád nekem is kedves volt. Hiában, nem jó valamit mohón kedvelni; mert ha tőle megfosztatunk, csak bánatot és szomorúságot szül. Én is ugy jártam, mint te.
L. Azután neked is volt mulattató madarad? én azt nálad sohase láttam, 's ha volt, oh hamis! mért voltál olly irigy, 's nekem meg nem mutattad? Elhiszem, az is szépen énekelt? B. Volt igen is. De az mindég hallgatott, nem énekelt, sőt olly csöndes volt, mint a' gyapjú; de nem volt ám madár, hanem egy igen igen kicsiny kis balha, melly egykor érzékenyen megcsípett, és azonnal hozzákaptam , és sikerült is ujjam alá keríteni, 's azonnal a* kis gyilkost kötő asztalomon lévő tütartómba zártam, 's mint foglot tartogattam. Ha kieresztettem, akkor olly nagyot ugrott, mint tót a' tánczban, szemei pedig olly fényesek 's feketék voltak, mint a' czigányé. Azonban, midőn meg akarám fogni, a' vigyáztalan félre ugrott, és az asztalomon lévő vizes pohárba fulladt, erre gondolhatod, mennyire megszomorodtam ! L. Ah menj, illy házi újsággal, avagy hazugsággal ne ámits, ugy is tudom csúfságból csak most koholtad. Ha pedig való, igen igen csodálom, hogy szerethettél bele, a' minket nőket különösen kedvelő 's kinző állatocskába. B. Pedig nem koholmány ám, hanem való, 's okát is megmondom: én varrás közben foglomról gondolkozván, azt a' kérdést tettem magamnak: az Isten mért teremtette ezen kis állatot? mert lehet, hogy minden állatnak valami haszna is van, csak hogy azt mi nem tudjuk. Azonnal egy jó gondolatra jöttem. Miután csípése után a' balha egy kerekes piros foltot hagy, az arczpirositó fösték pedig, amint hallom, káros, mert az arcz bőrét megránczositja, 's igy a' nőket idő előtt öreggé teszi; tehát jobb volna balha-csipte ártatlan pirositóval színezni az arczot. Már én próbát is tettem: tűtartómban lévő foglomat arczomhoz alkalmaztattam, 's mivel éhes volt, azonnal mint kis piócza működött, 's ha már megcsípett, azonnal tütartómmal visszasimítottam; hidd el, valóban meg is látszott a' szép piros foltocska arczomon. Azért, ugy gondolom, jó lesz, ha újságban fogom közleni nemünk örömére, miután ezen pirosító pénzbe sem kerül, "s nem is ártalmas. L. Helyes gondolat; de mellyik újságban fogod közleni, hogy én is másokkal közölhessem. Magyar gazdaasszony*
14
101
210 B. Kétség kívül a1 „Hölgyfutárban," melly ugy ís a' nök czimét viseli; ugy gondolom, szorgalmasan olvasgatják is. L. De jobb volna, én ugy vélem, határozottan kitenni, minő balha legyen, nagy-e, vagy kicsiny? B. Minden esetre kicsiny legyen, mert a' mi kicsiny, mindég kedvesebb. Lám az ölbeli kutya is, annál kedveltetöbb, minél kisebb, kivált ha akkora, mint egy kesztyű; 's annak általánosan elismert oka is van, mert a' mi kicsiny, kecses. fleitt, ift tyerjlíd),) L. Bizonyosan azért nem hordoznak a' dámák ölben nagy juhászkutyákat, mert a' mi nagy, esetlen, az az németül: (5Ba§ gtöfí, íft Mtgefd)ícft), pedig télen tuczli helyett jó szolgálatot tennének. B. Ne kételkedjél, ugy is használják, de csak szőrös bőrét: már a' tuczlinál viszásan megy; mert mennél nagyobb, annál böcsösebb. i . Elég már kedves; a' mint hallom, anyám jő, majd megint megpirongat, hogy sokat csevegünk, 's nem dolgozunk. B.. Én nem hallom, nem jő, még egyet fogok közleni: mult héten anyámmal kiutazván a' szomszéd faluba, éppen akkor kis gyermeket temettek. Oh! ha hallottad volna, milly keservesen sirt az anyja, 9s közben még halotti beszédet is tartott fölötte. L. Te mindég olly különösségekkel foglalkozol. Hadd halljam tehát, minő beszédet tartott fölötte ? B. Megbocsáss, siró hangon kell előadnom, összekucsolt kezekkel mondá: „Oh jaj, jaj, jaj nekem! oda kis Bözském! vele minden örömöm. Jaj nekem! eltűnt egyetlen csillagom. Oh pedig minő virgoncz, eleven volt: ha ölembe vettem, szökött, rúgott, repdezett a9 kis galambom! már beszélleni is kezdett, ha lukas üres tojást adtam kezébe, azon reám átkukucsált, 's már azt is ki tudta mondani: Ni ni nyanya kuku. Oh kedves lelkem! be csacska volt!" L. Hadd abba, kérlek, majd engem ís sírásra indítasz. B. Hiszen csak azért hoztam elő, mivel ebből ís kitűnik, hogy a' kicsiny mindég kedves, az az: (Söa8
L. Az már igaz, mert ha korosodunk, már annyira nem gedélnek bennünket; sőt ha történetből jártunkban megbotlunk, vagy orrunkra bukkanunk, ha német leány volnék, azt mondanák: (3)tt Mft illl(]ef^ídtt) magyarul pedig: te ostoba, mért nem vigyázasz. Jaj ne szóljunk többet, jő anyám, majd megint lehurogat. Lám a' minap is azt mondotta: jobb szeretné, ha ájtatos éneket hallana tőlünk, mint a' sok csevegést, mihez most ha hozzászoktatjuk magunkat, majd a' társalgásban is kiállhatatlanok leszünk. A' mi igaz is, sok beszéd mellett könnyen az Istent is megbánthatjuk. B. Oh még nem jő anyád. Ugyan Lillám! mi az oka, hogy tenálad mindég jobb izüen esik nekem a' kávé, mint mamámmal ha iszom. L. Azt ne csodáld, mért mi magunk tartunk tehenet, a" piaczi kotyvadt téjjel nem rontjuk el a' kávét. Hiszen tudod, a' piaczi téj-áruló nők mikép zagyválják össze a' tejet. B. Én arról még semmit sem hallottam. L. Hát megmondom: vannak szívtelen és csalfa téj-áruló nők, kik majd vizzel, majd szappanyos lével szaporítják 's fölhabarják, hogy friss fejett téjnek látszassák. Tejfölt is megszokták hamisítani, lisztet hullatnak bele, 's frissen összehabarják; már az illy zagyvalék hogy lehessék jó ? Jaj itten már anyám! hallgassunk, ne csevegjünk. B. Pedig még egyet akartam mondani, jobb tehát hallgassunk, 's ne csevegjünk, mert ismét reánk pirít, 's majd ugy elrezzent bennünket, mint karval a' csirkéket.
fleín, íft | e f s l í $ . )
14*
Fodorrnentha ($röltfemüt18e) Fogfájás (3a()nWmers) Folyógyánta
(flíefienbeé £>ar$)
Foghagyma ($not>íaUíí))
((spinnerei) (jfopffdjmerj) Földek (@rbrdcf)) . Földi-olaj (^rbŐÍ)()
Fonyás
Főfájás
FOGLALAT.
Főzés (^oc&ereí) Galamb (£auí>e)
Lap.
Gomba (©cfyroamm, fötís)
.
Gertyamártás (Sid&tStC^en)
•
Gyomorfájás (SDídöettttJef))
.
Anis (21nté)
.
.
.
.
.
63
Arany ( 6 o í b )
.
.
.
.
.
.
.
90
(9J?acjen|íatf ung) Hónaposretek (SDíonaíreítiö) Indás növények (ranfigeé ©eroaefté)
Árpa (©erfre)
.
.
.
.
35
Káposzta ( ^ r a u í )
.
.
.
60
Kalarábi
.
.
53
Kelkáposzta
. . .
. . . . .
18 72 106 53 36 34
Agyag d b o n ,
Sefym)
.
. .
.
.
.
.
.
Bab (33of)ne)
.
.
(Sfprifofe, ^ftrfíct)) (©eflügeí) . Befözöttek (@ingefottene) . Betegség ($ranf()eit) . Borsó ((Srbfe) . . Burgonya ((Srbcípfeí) . Buza (©eiaen) . . Czikória (@nbime) . Cziczfark ((scfyafgarbe) .
.
.
Articsóka (Sírtifcfyofe) .
.
.
.
.
Baraczk
82
74
.
Baromfi
.
.
. .
. . .
.
. . .
. . .
.
.
. .
.
Gyomorerősítő
($of)íraf>t) ($0f)í£raut)
Kender ( f t a t t f )
.
(Q3robbadfen) . Kényesö ODuecfjtíber) Kerékrépa (roeife ÜÍÜbe) Kerti növények (©aríetlpflötue) Kerti virágok (@artettMumett) Kobalt (£oí>aít) . . .
«
' .
.
46
Kakas ( £ a f ; n )
.
.
.
.
.
65
Konyhasó ($iíd)enfal$)
.
.
.
.
.
.
93
Kovaföldek
(3ucfererbfe) Czukorrépa (Sucferrübe) . Dinnye (SDWotte) . .
.
.
.
.
53
Iíotlós tyúk
50
Kömény ( b ű m m e l )
.
Czukorborsó
Eczet (@ffíg)
.
OBergroadjé) (5írfenif) . Egres (®ta$ett>eere) Eper ((Srbbeere) . Erdei fák (gorjíbaum) Égények Egérkő
.
.
.
.
.
.
.
.
. . . . .
. . . . .
.
.
.
.
.
. . .
. . .
.
.
56
(©tífcer) . . . Oerfroreneé ©íieb) . Fehérüröm Ot>eif?er ©ermutí)) . Föstöércz (9Mer|ííí>er) . . .
.
Ezüst
(@Md)t) .
.
101
Köles ( £ i r f e )
. . . .
. . . .
58 94 59 58 59
Kőszén ( © í e t n f o í ) í e )
.
Érezek (5D?etaíf, d r s ) Fagyos tag
Köszvény
(5?tefeífíetne) . (53rutl)enne) .
.
. .
.
(öerjíehterte körper) (2D?itteIfaI$)
Kővé vált testek Középső
Kukoricza (SOíűié)
•
90
(Stttfe) . Levendula (Saöettbeí)
91
Liszt (3J?ef)t)
Lencse
.
.
.
.
113
.
.
.
.
65
Lud c&ané) Lugsó (Saugettfaís)
.
.
94
Mák (Sföoíjn)
.
•
Kenyérsütés
.
Czink ( 3 i n O
.
.
Málna (£ímí>eere) Madarak ($Ö(}el)
.
.
.
.
•
•
•
.
Majoránna (SÖÍajorcm)
.
.
. .
.
Vizibetegség
(giftiger ©djwamm)
Mészföldek ( ^ a í f e r b e ) Mosás
(SSafcfyerei) .
.
.
.
.
.
Növények (^flanseíl) Nikol (DHcfel)
.
ólom ööíei)
.
.
Ón (3tnn) Orrvérfolyás (9?űfenMlttett) Orvosló szerek
(2lr$neien)
Párbeszédek (3rt>eÍ3eÍprcieS)e) Paszternák ( ^ a j í i n a f )
CParabieéapfeí) . • (íűrfífc^er ober fpanifc^er tyfeffer) Petreselyem (^eterfííie) . . . Piskolcz (©piefjgíaé) Polyka (Sttbian) Récze (dnte) . . . . Ribiszke (Sofyanniéfceere) . Rozs (ífíogaen, $orn) . . • Répa (íftü&e) . . .
Paradicsomalma Paprika
Réz ( $ u p f e r ) Sáfrány ( ( g a j t a n )
. .
Sárgarépa (gelbe £Kiíí>e) Sajt (tfíife)
.
.
.
(©attre) Sebgyógyitás ($Bunbettf)eiUlt13)
Savany
Sertés (@cfytt>eil1)
.
.
.
.
.
Só ( ( B a k )
(@auerampfer) ((Spargeí) Spenót (©pinát) . Szappan ((Seife) .
Sóska
Spárga
Tehén ( $ u í ) ) Tyúk 's nyavalyái
.
.
.
.
.
. .
>
.
(£>etitte tinb ®ettnefratiffetten
Tojás ( £ i ) Torokfájás ($aíéit>efD
. .
(5?ren) Tök cmtbxfo
.
Torma
Ugorka ( © u r f e )
93íutíauf) 0©ajTerfucí)t) Vereshagyma (3tt>teí)eí) Zab ($aber, &afer) Zeller (3elíer) Zsálya (©ctíbei) „ •
Vérhas (ÍK«í)r,
Meghűtés 0 $ e r f ü í ) í u n 3 ) Mérges gomba
Vaj (Mutter) Vas (@ifen)
.
.
.
.
