EURÓPAI PARLAMENT 2004
««« « « « « « « «««
2009
Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
2005. január 20.
MUNKADOKUMENTUM olyan adatok megőrzésével kapcsolatos kerethatározat-tervezetről, melyek a nyilvános elektronikus kommunikációs szolgálatok által kerülnek feldolgozásra és tárolásra, illetve olyan adatokra vonatkozóan, melyek nyilvános kommunikációs hálózatokban állnak rendelkezésre bűntettek megelőzése, vizsgálata, bizonyítása és üldözése céljára, beleértve a terrorizmust Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Előadó: Alexander Nuno Alvaro
DT\553885HU.doc
PE 353.459v02-00
Külső fordítás
HU
HU
I.
Háttér
A 2004. április 29.-30. között tartott bel- és igazságügyi bizottsági ülésen Franciaország, Nagy-Britannia , Írország és Svédország egy közös javaslatot1 terjesztett elő a kommunikációs adatok tárolására vonatkozó kerethatározattal kapcsolatosan. A kezdeményezés háttere egy 2005. március 25.-én az Európai Tanács által a terrorizmus elleni harccal kapcsolatosan hozott nyilatkozat2, mely felhatalmazta a Tanácsot arra, hogy intézkedéseket hozzon a szolgáltatók általi adatmegőrzésre vonatkozó jogi előírások kidolgozásának vizsgálatára. A javaslat célja a büntetőügyek kapcsán a jogi együttműködés megkönnyítése, nevezetesen az egyes tagállamok olyan törvényi előírásainak összehasonlítása, melyek a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus kommunikációs szolgáltatások szolgáltatói által feldolgozott és tárolt adatoknak bűnügyek - beleértve a terrorizmust - megelőzése, vizsgálata, bizonyítása és üldözése céljából történő megőrzésével kapcsolatosak. Olyan forgalmi és helymeghatározó adatokat kell gyűjteni, beleértve a résztvevői és felhasználói adatokat, melyek a következő kommunikációs folyamatok során keletkeznek3: -
Telefon, kivéve SMS üzeneteket, elektronikus média szolgáltatások és multimédiás adatátviteli szolgáltatások;
-
SMS üzenetek, elektronikus média-szolgáltatások és multimédiás adatátviteli szolgáltatások, melyeket egy telefonszolgáltatás részeiként kínálnak;
-
Internetes protokollok, beleértve az e-mailt, Interneten keresztüli beszélgetést, a Világhálót, adatátviteli jegyzőkönyvek, hálózati átviteli jegyzőkönyvek, hypertext átviteli jegyzőkönyvek, szélessávú Internetes szolgáltatáson és Internetes protokollszámokon keresztüli beszélgetés, világhálós címek átvitelével kapcsolatos adatok.
A kommunikáció tartalma nem kerül rögzítésre. A javaslat keretében alapvetően legalább 12 és legfeljebb 36 hónapos tárolási időtartamra lehet számítani. A második és harmadik csoport esetében a tagállamok dönthetnek az előírt tárolási időtartamtól eltérő időtartam mellett. A tagállamok jogsegély kérelmek keretében a többi EU tagállamban rendelkezésre álló adatokhoz is hozzáférhetnek. A létrejött költségek miatti kártérítési szabályokat a javaslat nem tartalmaz.
1
2004. április 28.-i 8958/04 tanácsi dokumentum 2004. március 28.-i 7764/04 számú tanácsi dokumentum 3 vö. 8958/04 2. cikk 3. bek. 2
PE 353.459v02-00 Külső fordítás
HU
2/6
DT\553885HU.doc
II. A javaslat értékelése 1. Jogalap Kérdéses, hogy a kerethatározatot a megadott jogalappal ténylegesen létre lehet-e hozni. A Tanács elsősorban az Európai Unióról szóló szerződése 31. cikk 1. bekezdés c) és 34. cikk 2. bekezdés b) pontra hivatkozik. Az előadó nem osztja ezt a jogi felfogást és véleménye szerint a javaslat sokkal inkább olyan intézkedésekből áll, melyek az Unió első oszlopához tartoznak (pl. az adattárolással kapcsolatos határidők) és olyan intézkedésekből, melyeket a harmadik oszlophoz kell rendelni. (pl. megerősített jogi együttműködés). E lényeges kérdés tisztázása érdekében a Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az Európai Parlament eljárási szabályzata 35. cikk 2. bekezdés értelmében állásfoglalást kért a Jogi Bizottságtól. Adott esetben a Tanács részére javasolni kell a jelen kerethatározatnak a mindenkori oszlopoknak megfelelő felosztását, hogy két olyan dokumentumot lehessen megvitatni, melyek jogalapjához nem fér kétség. 2. Az intézkedés viszonyíthatósága A rendelkezésre álló intézkedéseknek egy megfelelő cél-eszköz viszonylatban kell állniuk, amielycsak akkor adott, ha a szabályozások megfelelőek és szükségesek és nem állítanak az érintettekkel szemben túlzott követelményeket. a) Megfelelőség, vagyis az intézkedések legalább a kitűzött cél elérését támogatják A tárolandó adatmennyiség esetén, különösen az Internet területén, kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e az adatok célravezető kiértékelése. aa) Eljárási lehetőségek A szervezett bűnözés és a terrorizmus területének szereplői könnyedén meg fogják tudni akadályozni adataik követhetőségét. Erre lehetőség nyújt telefonkártyák beszerzése közvetítőkön keresztül vagy különböző külföldi szolgáltatókkal kötött szerződésekhez kapcsolódó mobil telefonok felváltva történő használata, nyilvános telefonfülkék használata, az e-mail szolgáltatásnál használt IP-cím vagy e-mail cím megváltoztatása, vagy Európán kívüli, adattárolási kötelezettség alá nem eső internetes szolgáltatók igénybevétele.
DT\553885HU.doc
3/6
PE 353.459v02-00
Külső fordítás
HU
bb) Adatok hozzáférhetősége Amennyiben a határozat által érintett összes forgalmi adatnak ténylegesen tárolásra kellene kerülnie – beleértve az Internetes adatokat – egy nagy Internet-szolgáltató hálózatában már a mai forgalom mellett is 20 - 40.000 Terabyte lenne a napi adatforgalom mennyisége. Ez olyan mennyiségű adatot jelent, mely kb. 4 millió km hosszú dossziésort tenne ki, ami megfelel a föld felszínétől a holdig érő 10 aktahegynek. Ilyen hatalmas adatmennyiség mellett egy egyszeri keresési eljárás a jelenlegi technika alkalmazása mellett további befektetetések nélkül 50-100 évig tartana. A szükséges adatok gyors rendelkezésre állítása így igencsak kétséges. b) Szükségesség, vagyis nem azonos módon megfelelő, de enyhébb intézkedések szolgálhatják ugyanazon cél elérését Az átfogó adattárolással kapcsolatos jelen javaslattal szemben az indokoltságon alapuló adattárolás ugyanolyan alkalmas és emellett enyhébb is lehet. Emellett ez az a modell is, melyet az Európai Tanács által létrehozott Cybercrime-Convention (elektronikus úton terjedő bűnözésről szóló tanácsi egyezmény)1 is javasol. Tekintettel a Tanácsnak ezen alternatíva elutasítására adott indoklására2 felvetődik a kérdés, hogy az alkalmazott adattárolás mennyiben egyeztethető össze az ártatlanság vélelmével. c) Az intézkedés nem terhelheti túlzottan az érintetteket A jelen javaslat nem foglakozik az érintettekre nehezedő valószínűsíthető terheléssel. Az egyéni személyes adatok védelmének súlyos megsértése mellett hatalmas terheléstől kell tartania az európai telekommunikációs iparnak valamint a kisebb és közepes telekommunikációs vállalatoknak. Ebben az összefüggésben első sorban a következőkkel kapcsolatosan merülnek fel költségek: az adatok generálásáért és tárolásáért felelős rendszertechnika megfelelő átalakítása, az üzemelési folyamatoknak az adatok biztos archiváláshoz valamint a biztonsági hatóságok kérdőíveinek feldolgozása és kiértékelése Az ehhez szükséges befektetés összege a klasszikus vezetékes telefonszolgáltatás esetében a becslések szerint a tagállamokon belül a legkülönbözőbb nagyvállalatok esetében az éves üzemi költségekkel együtt 180 millió euró vállalatonként, 50 millió euró üzemi költséggel. A kisebb és közepes vállalatok számára ez biztosan veszélyeztetné az üzletmenetet. Az Internet területén felmerülő befektetési szükséglet a klasszikus vezetékes telefonos szolgáltatásnál számított igényt a becslések szerint többszörösen meghaladná. 1
2001. november 8.-i ETS Tanácsi dokumentum 8958/04 ADD A kerethatározat magyarázó dokumentumában az adatmegőrzésről megállapításra került, hogy az indokoltságon alapuló adattárolás "nem járulhat hozzá az olyan személyek átvizsgálásához, akiket még nem gyanúsítottak azzal, hogy bűnözői vagy terrorista szervezethez tartoznak [...] Ezért nem elégítheti ki a biztonsági, titkos szolgálati és bűnüldözési szervezetek szükségleteit a mai bűnelkövetők legyőzésé terén, akik közé a terroristák is tartoznak" 2
PE 353.459v02-00 Külső fordítás
HU
4/6
DT\553885HU.doc
A 36. cikkben a Bizottság ezért javasolja az eleve felhalmozódó adatok gyűjtését.1. A Tanács javaslatából hiányzik egy egész Európára kiterjedően harmonizált szabályozás az így létrejött költségterhelés elosztására. Ezáltal torzulások keletkeznek a versenyhelyzetben, ami a hosszútávon fenntartható versenystruktúrákat veszélyezteti és ezzel egy egységes európai belső piac létrejöttét akadályozza. III. A kerethatározat és az emberi jogokról szóló európai egyezmény 8. cikk valamint a 2002/58/EK irányelv 15. cikk összeegyeztethetősége A szövegtervezetben hiányzik az emberi jogokról szóló európai egyezmény 8. cikkével kapcsolatos magyarázat (a magánélet és a levelezés tiszteletben tartására való jog). Az adatfelügyelet és adattárolás nem fogadható el, amennyiben nem felel meg három alapvető kritériumnak, melyek az emberi jogokról szóló európai egyezmény 8. cikk 2. bekezdésének az Emberi Jogok Európai Bírósága által készített magyarázatából adódnak: megfelelő jogi megalapozottsággal kell bírniuk és egy demokratikus társadalmon belük szükségesnek kell lenniük, valamint az egyezményben felsorolt legitim célok egyikének meg kell felelniük.2 A az összes szükséges kritérium teljesülése a fentiek alapján a jelen tanácsi dokumentum keretében legalábbis kérdésesnek tűnik3. A 2002/58/EK irányelv sem biztosítja, hogy a felvezetett lehetőségek között egy Európaszerte kötelezően előírt adattárolás mérlegelhető legyen. A 2002/58/EK irányelv éppen azt írja elő, hogy "a tagállamok elhagyhatnak jogi szabályozásokat hozhatnak", melyek az adattárolást egy behatárolt időtartamra szabályozzák4. A további nyitott kérdések, mint a bizonyítási kötelezettség az adatok állami hatóságok általi nem megfelelő elemzése esetén, az érintett állampolgárral szembeni információs kötelezettség a nem megalapozott adatlekérdezés esetén, vagy az állampolgár információigénye saját tárolt adataira vonatkozóan, világosabb válaszokat igényelnek. Továbbá jogállami szempontok miatt legalábbis kétségesnek tekinthető, hogy a kerethatározat 2. cikk 4. bekezdésben szereplő speciális esetben a kötelező rendelkezés meghatározottságával kapcsolatos alapelv teljesül-e. IV. Összefoglalás
1
2004. november 23.-i 15098/04. 2004. november 9.-i 11885/04 Adatvédelmi csoport 29. cikk Az Emberi Jogok Európai Bírósága hangsúlyozta, hogy a Részes Államoknak nincs korlátlan joga arra, hogy a felségterületükön tartózkodó személyeket titkos megfigyelésnek vessék alá. Tekintettel arra, hogy bizonyos jogkörök a demokrácia védelmének szándékával éppen annak aláaknázásával vagy lerombolásával fenyegetnek, a Bíróság hangsúlyozza, hogy a Részes Államok a kémkedés vagy a terrorizmus legyőzése érdekében nem hozhatnak bármilyen intézkedést, melyet megalapozottnak tartanak. 4 vö. 2002/58/EK irányelv, 15. cikk, 1. bek. 2 3
DT\553885HU.doc
5/6
PE 353.459v02-00
Külső fordítás
HU
Az előadónak kétségei vannak a jelen, 8958/04 számú kerettervezetet illetően a következők vonatkozásában: . a választott jogalap, a viszonyíthatóság, az ártatlanság vélelme elvének figyelembevétele, a 2002/58/EK irányelv és a 95/46/EK irányelv valamint az EMRK összeegyeztethetősége a 12 cikk 4. bekezdés meghatározottsága valamint a pénzügyi hatások figyelembevétele.
Az előadó javasolja a 8958/04 kerethatározattal kapcsolatban, hogy -
a kerethatározat az intézkedéseinek megfelelően két dokumentumra kerüljön felosztásra, melyek azután az Unió megfelelő oszlopaihoz kerülnek hozzárendelésre, az adatmegőrzés bevezetése helyett a hiányosságok az indokoltsági alapú adattárolás keretében kiküszöbölésre kerüljenek és a határokon átívelő együttműködés javuljon, az adattárolás határideje Európa egész területén 6 hónapra legyen korlátozva, a tárolandó adatok terjedelme ne lépje túl az üzleti célra szükséges mértéket, Európa-szerte harmonizált kártalanítási szabályok kerüljenek kidolgozásra, valamint egy adatvédelmi irányvonal kerüljön kifejlesztésre az Unió harmadik oszlopához.
Az előadó kéri, hogy a további munka keretében lehetőség nyíljon, -
az Ipari Bizottságtól és a Belső Piaci Bizottságtól egy állásfoglalás leadásának kérésére a 8958/04 kerethatározattal kapcsolatban, a felhatalmazott tisztségviselő, a Tanács egy képviselőjének valamint a bűnüldöző hatóságok egy képviselőjének a Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságba való meghívására.
PE 353.459v02-00 Külső fordítás
HU
6/6
DT\553885HU.doc
